CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Pjotr Iljics Csajkovszkij – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""],"wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"0f353884-7e0f-482e-ad16-19100ee98eb9","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Pjotr_Iljics_Csajkovszkij","wgTitle":"Pjotr Iljics Csajkovszkij","wgCurRevisionId":27709252,"wgRevisionId":27709252,"wgArticleId":84816,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Orosz zeneszerzők","Romantikus zeneszerzők","LMBT komolyzenészek","Öngyilkos zenészek, énekesek","Kolerában elhunyt személyek","Orosz operaszerzők","1840-ben született személyek","1893-ban elhunyt személyek","Szentpéterváriak"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Pjotr_Iljics_Csajkovszkij","wgRelevantArticleId":84816,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27709252,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q7315","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false}; RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.tablesorter.styles":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.tablesorter","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cjquery.tablesorter.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.19"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Tchaikovsky2.jpg/1200px-Tchaikovsky2.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1800"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Tchaikovsky2.jpg/800px-Tchaikovsky2.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1200"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Tchaikovsky2.jpg/640px-Tchaikovsky2.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="960"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Pjotr Iljics Csajkovszkij – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljics_Csajkovszkij"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljics_Csajkovszkij"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Pjotr_Iljics_Csajkovszkij rootpage-Pjotr_Iljics_Csajkovszkij skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" title="Főmenü" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li><li id="n-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok">Speciális lapok</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Pjotr+Iljics+Csajkovszkij" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Pjotr+Iljics+Csajkovszkij" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Pjotr+Iljics+Csajkovszkij" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Pjotr+Iljics+Csajkovszkij" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Élete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Élete"> <div class="vector-toc-text"> 1 Élete </div> </a> <button aria-controls="toc-Élete-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Élete alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Élete-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Származása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Származása"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Származása </div> </a> <ul id="toc-Származása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gyermekévei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyermekévei"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 Gyermekévei </div> </a> <ul id="toc-Gyermekévei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tanulmányai_Szentpéterváron" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tanulmányai_Szentpéterváron"> <div class="vector-toc-text"> 1.3 Tanulmányai Szentpéterváron </div> </a> <ul id="toc-Tanulmányai_Szentpéterváron-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Zenei_pályájának_kezdete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Zenei_pályájának_kezdete"> <div class="vector-toc-text"> 1.4 Zenei pályájának kezdete </div> </a> <ul id="toc-Zenei_pályájának_kezdete-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Első_kompozíciói" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Első_kompozíciói"> <div class="vector-toc-text"> 1.5 Első kompozíciói </div> </a> <ul id="toc-Első_kompozíciói-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Moszkva" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Moszkva"> <div class="vector-toc-text"> 1.6 Moszkva </div> </a> <ul id="toc-Moszkva-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Első_operájának_bemutatója" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Első_operájának_bemutatója"> <div class="vector-toc-text"> 1.7 Első operájának bemutatója </div> </a> <ul id="toc-Első_operájának_bemutatója-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Moszkvai_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Moszkvai_évek"> <div class="vector-toc-text"> 1.8 Moszkvai évek </div> </a> <ul id="toc-Moszkvai_évek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_első_közönségsiker" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_első_közönségsiker"> <div class="vector-toc-text"> 1.9 Az első közönségsiker </div> </a> <ul id="toc-Az_első_közönségsiker-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ismerkedése_Mecknével" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ismerkedése_Mecknével"> <div class="vector-toc-text"> 1.10 Ismerkedése Mecknével </div> </a> <ul id="toc-Ismerkedése_Mecknével-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Házassága_és_válása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Házassága_és_válása"> <div class="vector-toc-text"> 1.11 Házassága és válása </div> </a> <ul id="toc-Házassága_és_válása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_Anyegin_és_Az_orléans-i_szűz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_Anyegin_és_Az_orléans-i_szűz"> <div class="vector-toc-text"> 1.12 Az Anyegin és Az orléans-i szűz </div> </a> <ul id="toc-Az_Anyegin_és_Az_orléans-i_szűz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_sikerek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#További_sikerek"> <div class="vector-toc-text"> 1.13 További sikerek </div> </a> <ul id="toc-További_sikerek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Népszerűségének_csúcsán" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Népszerűségének_csúcsán"> <div class="vector-toc-text"> 1.14 Népszerűségének csúcsán </div> </a> <ul id="toc-Népszerűségének_csúcsán-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Csipkerózsika_és_a_Pikk_dáma" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Csipkerózsika_és_a_Pikk_dáma"> <div class="vector-toc-text"> 1.15 A Csipkerózsika és a Pikk dáma </div> </a> <ul id="toc-A_Csipkerózsika_és_a_Pikk_dáma-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Utolsó_évei_és_halálának_körülményei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Utolsó_évei_és_halálának_körülményei"> <div class="vector-toc-text"> 1.16 Utolsó évei és halálának körülményei </div> </a> <ul id="toc-Utolsó_évei_és_halálának_körülményei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Művészete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Művészete"> <div class="vector-toc-text"> 2 Művészete </div> </a> <button aria-controls="toc-Művészete-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Művészete alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Művészete-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Stílusa" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Stílusa"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 Stílusa </div> </a> <ul id="toc-Stílusa-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szimfóniák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szimfóniák"> <div class="vector-toc-text"> 2.2 Szimfóniák </div> </a> <ul id="toc-Szimfóniák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Balettjei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Balettjei"> <div class="vector-toc-text"> 2.3 Balettjei </div> </a> <ul id="toc-Balettjei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Operái" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Operái"> <div class="vector-toc-text"> 2.4 Operái </div> </a> <ul id="toc-Operái-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Zongoraművek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Zongoraművek"> <div class="vector-toc-text"> 2.5 Zongoraművek </div> </a> <ul id="toc-Zongoraművek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Dalok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Dalok"> <div class="vector-toc-text"> 2.6 Dalok </div> </a> <ul id="toc-Dalok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Öröksége" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Öröksége"> <div class="vector-toc-text"> 3 Öröksége </div> </a> <ul id="toc-Öröksége-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Művei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Művei"> <div class="vector-toc-text"> 4 Művei </div> </a> <button aria-controls="toc-Művei-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Művei alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Művei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Operák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Operák"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 Operák </div> </a> <ul id="toc-Operák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Balettek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Balettek"> <div class="vector-toc-text"> 4.2 Balettek </div> </a> <ul id="toc-Balettek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Színpadi_zene" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Színpadi_zene"> <div class="vector-toc-text"> 4.3 Színpadi zene </div> </a> <ul id="toc-Színpadi_zene-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Zenekari_művek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Zenekari_művek"> <div class="vector-toc-text"> 4.4 Zenekari művek </div> </a> <ul id="toc-Zenekari_művek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vonószenekarra_és_szólóhangszerre_zenekarral_írt_művei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vonószenekarra_és_szólóhangszerre_zenekarral_írt_művei"> <div class="vector-toc-text"> 4.5 Vonószenekarra és szólóhangszerre zenekarral írt művei </div> </a> <ul id="toc-Vonószenekarra_és_szólóhangszerre_zenekarral_írt_művei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kamarazene" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kamarazene"> <div class="vector-toc-text"> 4.6 Kamarazene </div> </a> <ul id="toc-Kamarazene-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hegedű-_és_zongoraművek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hegedű-_és_zongoraművek"> <div class="vector-toc-text"> 4.7 Hegedű- és zongoraművek </div> </a> <ul id="toc-Hegedű-_és_zongoraművek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyéb_művek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb_művek"> <div class="vector-toc-text"> 4.8 Egyéb művek </div> </a> <ul id="toc-Egyéb_művek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Művei_magyarul" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Művei_magyarul"> <div class="vector-toc-text"> 5 Művei magyarul </div> </a> <ul id="toc-Művei_magyarul-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjegyzések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzések"> <div class="vector-toc-text"> 6 Megjegyzések </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hivatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Hivatkozások"> <div class="vector-toc-text"> 7 Hivatkozások </div> </a> <ul id="toc-Hivatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 8 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 9 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> 10 Kapcsolódó szócikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" title="Tartalomjegyzék" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Pjotr Iljics Csajkovszkij</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 154 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-154" aria-hidden="true" > 154 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Tsjaikofski" title="Pjotr Tsjaikofski – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Pjotr Tsjaikofski" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitsch_Tschaikowski" title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilich_Chaikovski" title="Piotr Ilich Chaikovski – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Piotr Ilich Chaikovski" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%8A%D8%AA%D8%B1_%D8%A5%D9%84%D9%8A%D8%AA%D8%B4_%D8%AA%D8%B4%D8%A7%D9%8A%D9%83%D9%88%D9%81%D8%B3%D9%83%D9%8A" title="بيتر إليتش تشايكوفسكي – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="بيتر إليتش تشايكوفسكي" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B4%D8%A7%D9%8A%D9%83%D9%88%D9%81%D8%B3%D9%83%D9%89" title="تشايكوفسكى – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="تشايكوفسكى" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilich_Chaikovski" title="Piotr Ilich Chaikovski – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Piotr Ilich Chaikovski" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ay mw-list-item"><a href="https://ay.wikipedia.org/wiki/Piotr_Txaikovski" title="Piotr Txaikovski – ajmara" lang="ay" hreflang="ay" data-title="Piotr Txaikovski" data-language-autonym="Aymar aru" data-language-local-name="ajmara" class="interlanguage-link-target">Aymar aru</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Pyotr_%C3%87aykovski" title="Pyotr Çaykovski – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Pyotr Çaykovski" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%DB%8C%D9%88%D8%AA%D8%B1_%D8%A7%DB%8C%D9%84%DB%8C%DA%86_%DA%86%D8%A7%DB%8C%DA%A9%D9%88%D9%81%D8%B3%DA%A9%DB%8C" title="پیوتر ایلیچ چایکوفسکی – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="پیوتر ایلیچ چایکوفسکی" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковский Пётр Ильич – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Чайковский Пётр Ильич" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitsch_Tschaikowski" title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Piotros_%C4%8Ceikovskis" title="Piotros Čeikovskis – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Piotros Čeikovskis" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Čajkovskij – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Pëtr Čajkovskij" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%86%D0%BB%D1%8C%D1%96%D1%87_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D1%9E%D1%81%D0%BA%D1%96" title="Пётр Ільіч Чайкоўскі – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Пётр Ільіч Чайкоўскі" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%91%D1%82%D0%B0%D1%80_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D1%9E%D1%81%D0%BA%D1%96" title="Пётар Чайкоўскі – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Пётар Чайкоўскі" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%8C%D0%BE%D1%82%D1%8A%D1%80_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8" title="Пьотър Чайковски – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Пьотър Чайковски" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A5%8B%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0_%E0%A4%87%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%9A_%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%95%E0%A5%8B%E0%A4%AB%E0%A4%BC%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%95%E0%A5%80" title="प्योत्र इलिच चाइकोफ़्सकी – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="प्योत्र इलिच चाइकोफ़्सकी" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bi mw-list-item"><a href="https://bi.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Tchaikovsky" title="Pyotr Tchaikovsky – bislama" lang="bi" hreflang="bi" data-title="Pyotr Tchaikovsky" data-language-autonym="Bislama" data-language-local-name="bislama" class="interlanguage-link-target">Bislama</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AA%E0%A6%BF%E0%A6%93%E0%A6%A4%E0%A6%B0_%E0%A6%87%E0%A6%B2%E0%A6%BF%E0%A6%9A_%E0%A6%9A%E0%A6%BE%E0%A6%87%E0%A6%95%E0%A6%AD%E0%A7%8D%E2%80%8C%E0%A6%B8%E0%A7%8D%E0%A6%95%E0%A6%BF" title="পিওতর ইলিচ চাইকভ্‌স্কি – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="পিওতর ইলিচ চাইকভ্‌স্কি" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyitch_Tchaikovskiy" title="Pyotr Ilyitch Tchaikovskiy – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Pyotr Ilyitch Tchaikovskiy" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Pjotr_%C4%8Cajkovski" title="Pjotr Čajkovski – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Pjotr Čajkovski" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-btm mw-list-item"><a href="https://btm.wikipedia.org/wiki/Petr_Tchaikovsky" title="Petr Tchaikovsky – Batak Mandailing" lang="btm" hreflang="btm" data-title="Petr Tchaikovsky" data-language-autonym="Batak Mandailing" data-language-local-name="Batak Mandailing" class="interlanguage-link-target">Batak Mandailing</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9" title="Пётр Чайковский – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Пётр Чайковский" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target">Буряад</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilitx_Txaikovski" title="Piotr Ilitx Txaikovski – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Piotr Ilitx Txaikovski" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cbk-zam mw-list-item"><a href="https://cbk-zam.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – Chavacano" lang="cbk" hreflang="cbk" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Chavacano de Zamboanga" data-language-local-name="Chavacano" class="interlanguage-link-target">Chavacano de Zamboanga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8,_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковски, Пётр Ильич – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Чайковски, Пётр Ильич" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target">Нохчийн</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ch mw-list-item"><a href="https://ch.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – csamoró" lang="ch" hreflang="ch" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Chamoru" data-language-local-name="csamoró" class="interlanguage-link-target">Chamoru</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%DB%8C%DB%86%D8%AA%DB%95%D8%B1_%D8%A6%DB%8C%D9%84%DB%8C%DA%86_%DA%86%D8%A7%DB%8C%DA%A9%DB%86%DA%A4%D8%B3%DA%A9%DB%8C" title="پیۆتەر ئیلیچ چایکۆڤسکی – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="پیۆتەر ئیلیچ چایکۆڤسکی" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Čajkovskij – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Pëtr Čajkovskij" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target">Corsu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/P%C3%B6tr_%C3%87aykovskiy" title="Pötr Çaykovskiy – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Pötr Çaykovskiy" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target">Qırımtatarca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Petr_Ilji%C4%8D_%C4%8Cajkovskij" title="Petr Iljič Čajkovskij – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Petr Iljič Čajkovskij" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковский Пётр Ильич – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Чайковский Пётр Ильич" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Ilitj_Tjajkovskij" title="Pjotr Ilitj Tjajkovskij – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Pjotr Ilitj Tjajkovskij" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitsch_Tschaikowski" title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A0%CE%B9%CE%BF%CF%84%CF%81_%CE%99%CE%BB%CE%AF%CF%84%CF%82_%CE%A4%CF%83%CE%B1%CF%8A%CE%BA%CF%8C%CF%86%CF%83%CE%BA%CE%B9" title="Πιοτρ Ιλίτς Τσαϊκόφσκι – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Πιοτρ Ιλίτς Τσαϊκόφσκι" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eml mw-list-item"><a href="https://eml.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_Il%27i%C4%8D_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Il'ič Čajkovskij – Emiliano-Romagnolo" lang="egl" hreflang="egl" data-title="Pëtr Il'ič Čajkovskij" data-language-autonym="Emiliàn e rumagnòl" data-language-local-name="Emiliano-Romagnolo" class="interlanguage-link-target">Emiliàn e rumagnòl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Ilji%C4%89_%C4%88ajkovskij" title="Pjotr Iljiĉ Ĉajkovskij – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Pjotr Iljiĉ Ĉajkovskij" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilich_Chaikovski" title="Piotr Ilich Chaikovski – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Piotr Ilich Chaikovski" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Pjotr_T%C5%A1aikovski" title="Pjotr Tšaikovski – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Pjotr Tšaikovski" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilitx_Txaikovski" title="Piotr Ilitx Txaikovski – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Piotr Ilitx Txaikovski" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilich_Chaikovski" title="Piotr Ilich Chaikovski – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Piotr Ilich Chaikovski" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%DB%8C%D9%88%D8%AA%D8%B1_%D8%A7%DB%8C%D9%84%DB%8C%DA%86_%DA%86%D8%A7%DB%8C%DA%A9%D9%88%D9%81%D8%B3%DA%A9%DB%8C" title="پیوتر ایلیچ چایکوفسکی – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="پیوتر ایلیچ چایکوفسکی" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Pjotr_T%C5%A1aikovski" title="Pjotr Tšaikovski – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Pjotr Tšaikovski" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitj_Tjajkovski" title="Pjotr Iljitj Tjajkovski – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Pjotr Iljitj Tjajkovski" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilitch_Tcha%C3%AFkovski" title="Piotr Ilitch Tchaïkovski – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Piotr Ilitch Tchaïkovski" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitsch_Tschaikowski" title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Piotr_Chaikovski" title="Piotr Chaikovski – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Piotr Chaikovski" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilich_Chaikovski" title="Piotr Ilich Chaikovski – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Piotr Ilich Chaikovski" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target">Gaelg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%99%D7%95%D7%98%D7%A8_%D7%90%D7%99%D7%9C%D7%99%D7%A5%27_%D7%A6%27%D7%99%D7%99%D7%A7%D7%95%D7%91%D7%A1%D7%A7%D7%99" title="פיוטר איליץ' צ'ייקובסקי – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="פיוטר איליץ' צ'ייקובסקי" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Petar_Ilji%C4%8D_%C4%8Cajkovski" title="Petar Iljič Čajkovski – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Petar Iljič Čajkovski" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%8A%D5%B5%D5%B8%D5%BF%D6%80_%D5%89%D5%A1%D5%B5%D5%AF%D5%B8%D5%BE%D5%BD%D5%AF%D5%AB" title="Պյոտր Չայկովսկի – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Պյոտր Չայկովսկի" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D5%93%D5%AB%D5%B8%D5%A9%D5%A8%D6%80_%D5%89%D5%A1%D5%B5%D6%84%D5%B8%D5%BE%D5%BD%D6%84%D5%AB" title="Փիոթըր Չայքովսքի – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Փիոթըր Չայքովսքի" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target">Արեւմտահայերէն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Petro_Tchaikovski" title="Petro Tchaikovski – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Petro Tchaikovski" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Chaikovski" title="Pyotr Ilyich Chaikovski – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Pyotr Ilyich Chaikovski" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Pjotr_%C3%8Dlj%C3%ADtsj_Tsjajkovsk%C3%ADj" title="Pjotr Íljítsj Tsjajkovskíj – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Pjotr Íljítsj Tsjajkovskíj" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_Il%27i%C4%8D_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Il'ič Čajkovskij – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Pëtr Il'ič Čajkovskij" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%94%E3%83%A7%E3%83%BC%E3%83%88%E3%83%AB%E3%83%BB%E3%83%81%E3%83%A3%E3%82%A4%E3%82%B3%E3%83%95%E3%82%B9%E3%82%AD%E3%83%BC" title="ピョートル・チャイコフスキー – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="ピョートル・チャイコフスキー" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9E%E1%83%94%E1%83%A2%E1%83%A0%E1%83%94_%E1%83%A9%E1%83%90%E1%83%98%E1%83%99%E1%83%9D%E1%83%95%E1%83%A1%E1%83%99%E1%83%98" title="პეტრე ჩაიკოვსკი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="პეტრე ჩაიკოვსკი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Chaykovskiy" title="Pyotr Chaykovskiy – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Pyotr Chaykovskiy" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target">Qaraqalpaqsha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyi%C4%8D_%C4%8Caykovsky" title="Pyotr Ilyič Čaykovsky – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Pyotr Ilyič Čaykovsky" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/Peter_Tchaikowsky" title="Peter Tchaikowsky – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Peter Tchaikowsky" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9" title="Пётр Ильич Чайковский – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Пётр Ильич Чайковский" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-knc mw-list-item"><a href="https://knc.wikipedia.org/wiki/Petr_Tchaikovsky" title="Petr Tchaikovsky – Central Kanuri" lang="knc" hreflang="knc" data-title="Petr Tchaikovsky" data-language-autonym="Yerwa Kanuri" data-language-local-name="Central Kanuri" class="interlanguage-link-target">Yerwa Kanuri</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%91%9C%ED%8A%B8%EB%A5%B4_%EC%B0%A8%EC%9D%B4%EC%BD%A5%EC%8A%A4%ED%82%A4" title="표트르 차이콥스키 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="표트르 차이콥스키" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Pyotr_%C3%87aykovsk%C3%AE" title="Pyotr Çaykovskî – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Pyotr Çaykovskî" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9" title="Пётр Ильич Чайковский – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Пётр Ильич Чайковский" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Petrus_%C4%8Cajkovskij" title="Petrus Čajkovskij – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Petrus Čajkovskij" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitsch_Tschaikowski" title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9" title="Пётр Ильич Чайковский – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Пётр Ильич Чайковский" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target">Лезги</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ili%C4%8D_%C4%8Caikovskij" title="Piotr Ilič Čaikovskij – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Piotr Ilič Čaikovskij" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target">Ligure</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_Il%27i%C4%8D_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Il'ič Čajkovskij – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Pëtr Il'ič Čajkovskij" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Piotras_%C4%8Caikovskis" title="Piotras Čaikovskis – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Piotras Čaikovskis" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/P%C4%93teris_%C4%8Caikovskis" title="Pēteris Čaikovskis – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Pēteris Čaikovskis" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9,_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковский, Пётр Ильич – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Чайковский, Пётр Ильич" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target">Олык марий</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target">Minangkabau</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B0%D1%80_%D0%98%D0%BB%D0%B8%D1%87_%D0%A7%D0%B0%D1%98%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8" title="Петар Илич Чајковски – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Петар Илич Чајковски" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AA%E0%B5%8D%E0%B4%AF%E0%B5%8B%E0%B4%9F%E0%B5%8D%E0%B4%9F%E0%B5%BC_%E0%B4%87%E0%B4%B2%E0%B5%8D%E0%B4%B2%E0%B4%BF%E0%B4%9A%E0%B5%8D%E0%B4%9A%E0%B5%8D_%E0%B4%9A%E0%B5%88%E0%B4%95%E0%B5%8B%E0%B4%B5%E0%B5%8D%E0%B4%B8%E0%B5%8D%E0%B4%95%E0%B4%BF" title="പ്യോട്ടർ ഇല്ലിച്ച് ചൈകോവ്സ്കി – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="പ്യോട്ടർ ഇല്ലിച്ച് ചൈകോവ്സ്കി" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9" title="Пётр Чайковский – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Пётр Чайковский" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A5%89%E0%A4%A4%E0%A4%B0_%E0%A4%87%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%BF%E0%A4%9A_%E0%A4%9A%E0%A5%88%E0%A4%95%E0%A5%8B%E0%A4%B5%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%80" title="प्यॉतर इल्यिच चैकोव्स्की – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="प्यॉतर इल्यिच चैकोव्स्की" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_Il%27i%C4%8D_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Il'ič Čajkovskij – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Pëtr Il'ič Čajkovskij" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Piotr_Tchaikovski" title="Piotr Tchaikovski – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Piotr Tchaikovski" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target">Mirandés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%95%E1%80%AE%E1%80%90%E1%80%AC_%E1%80%81%E1%80%BB%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%84%E1%80%BA%E1%80%80%E1%80%B1%E1%80%AC%E1%80%B7%E1%80%97%E1%80%BA%E1%80%85%E1%80%80%E1%80%AE%E1%80%B8" title="ပီတာ ချိုင်ကော့ဗ်စကီး – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ပီတာ ချိုင်ကော့ဗ်စကီး" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-myv mw-list-item"><a href="https://myv.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9,_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковский, Пётр Ильич – erzjány" lang="myv" hreflang="myv" data-title="Чайковский, Пётр Ильич" data-language-autonym="Эрзянь" data-language-local-name="erzjány" class="interlanguage-link-target">Эрзянь</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nah mw-list-item"><a href="https://nah.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – Nahuatl" lang="nah" hreflang="nah" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Nāhuatl" data-language-local-name="Nahuatl" class="interlanguage-link-target">Nāhuatl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitsch_Tschaikowski" title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitsj_Tsjaikovski" title="Pjotr Iljitsj Tsjaikovski – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Pjotr Iljitsj Tsjaikovski" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Tsjajkovskij" title="Pjotr Tsjajkovskij – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Pjotr Tsjajkovskij" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Tsjajkovskij" title="Pjotr Tsjajkovskij – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Pjotr Tsjajkovskij" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilich_Chaikovskii" title="Piotr Ilich Chaikovskii – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Piotr Ilich Chaikovskii" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/P%27otr_%C4%8Caikovskii" title="P'otr Čaikovskii – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="P'otr Čaikovskii" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target">Livvinkarjala</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AA%E0%A8%BF%E0%A8%93%E0%A8%A4%E0%A8%B0_%E0%A8%87%E0%A8%B2%E0%A9%80%E0%A8%9A_%E0%A8%9A%E0%A9%88%E0%A8%95%E0%A9%8B%E0%A8%B5%E0%A8%B8%E0%A8%95%E0%A9%80" title="ਪਿਓਤਰ ਇਲੀਚ ਚੈਕੋਵਸਕੀ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਪਿਓਤਰ ਇਲੀਚ ਚੈਕੋਵਸਕੀ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target">Kapampangan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilitch_Tcha%C3%AFkovski" title="Piotr Ilitch Tchaïkovski – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Piotr Ilitch Tchaïkovski" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target">Picard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Piotr_Czajkowski" title="Piotr Czajkowski – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Piotr Czajkowski" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Čajkovskij – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Pëtr Čajkovskij" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%DB%8C%D9%B9%D8%B1_%DA%86%D8%A7%D8%A6%DB%8C%DA%A9%D9%88%D8%B3%DA%A9%DB%8C" title="پیٹر چائیکوسکی – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="پیٹر چائیکوسکی" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D9%88%DB%8C%D8%AA%D8%B1_%D8%A7%DB%90%D9%84%DB%8C%DA%86_%DA%86%D8%A7%DB%8C%DA%A9%D9%88%D9%81%D8%B3%DA%A9%D9%8A" title="پویتر اېلیچ چایکوفسکي – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="پویتر اېلیچ چایکوفسکي" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilitch_Tchaikovski" title="Piotr Ilitch Tchaikovski – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Piotr Ilitch Tchaikovski" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilici_Ceaikovski" title="Piotr Ilici Ceaikovski – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Piotr Ilici Ceaikovski" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9,_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковский, Пётр Ильич – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Чайковский, Пётр Ильич" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D0%B5%D1%82%D1%80%D0%BE_%D0%86%D0%BB%D0%BB%D1%96%D1%87_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D1%8B%D0%B9" title="Петро Ілліч Чайковскый – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Петро Ілліч Чайковскый" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B0%D0%B9_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковскай Пётр Ильич – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Чайковскай Пётр Ильич" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilich_Tchaikovsky" title="Piotr Ilich Tchaikovsky – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Piotr Ilich Tchaikovsky" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Petar_Ilji%C4%8D_%C4%8Cajkovski" title="Petar Iljič Čajkovski – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Petar Iljič Čajkovski" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Piotr_I%C4%BEji%C4%8D_%C4%8Cajkovskij" title="Piotr Iľjič Čajkovskij – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Piotr Iľjič Čajkovskij" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Peter_Ilji%C4%8D_%C4%8Cajkovski" title="Peter Iljič Čajkovski – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Peter Iljič Čajkovski" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Pjot%C3%ABr_%C3%87ajkovski" title="Pjotër Çajkovski – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Pjotër Çajkovski" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B0%D1%80_%D0%A7%D0%B0%D1%98%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8" title="Петар Чајковски – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Петар Чајковски" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Iljitsch_Tschaikowski" title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Pjotr Iljitsch Tschaikowski" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target">Seeltersk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Tjajkovskij" title="Pjotr Tjajkovskij – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Pjotr Tjajkovskij" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AA%E0%AE%BF%E0%AE%AF%E0%AF%8B%E0%AE%A4%E0%AF%8D%E0%AE%A4%E0%AE%B0%E0%AF%8D_%E0%AE%87%E0%AE%B2%E0%AF%80%E0%AE%9A%E0%AF%8D_%E0%AE%9A%E0%AE%BE%E0%AE%AF%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AF%8B%E0%AE%B5%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AF%81%E0%AE%95%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AE%BF" title="பியோத்தர் இலீச் சாய்க்கோவ்சுக்கி – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="பியோத்தர் இலீச் சாய்க்கோவ்சுக்கி" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%9B%E0%B8%B4%E0%B8%AD%E0%B8%AD%E0%B8%95%E0%B8%A3%E0%B9%8C_%E0%B8%AD%E0%B8%B4%E0%B8%A5%E0%B8%B4%E0%B8%8A_%E0%B9%84%E0%B8%8A%E0%B8%84%E0%B8%AD%E0%B8%9F%E0%B8%AA%E0%B8%81%E0%B8%B5" title="ปิออตร์ อิลิช ไชคอฟสกี – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ปิออตร์ อิลิช ไชคอฟสกี" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Peter_Ilyich_Tchaikovsky" title="Peter Ilyich Tchaikovsky – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Peter Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Pyotr_%C4%B0lyi%C3%A7_%C3%87aykovski" title="Pyotr İlyiç Çaykovski – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Pyotr İlyiç Çaykovski" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9" title="Пётр Чайковский – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Пётр Чайковский" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tyv mw-list-item"><a href="https://tyv.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9,_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковский, Пётр Ильич – tuvai" lang="tyv" hreflang="tyv" data-title="Чайковский, Пётр Ильич" data-language-autonym="Тыва дыл" data-language-local-name="tuvai" class="interlanguage-link-target">Тыва дыл</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-udm mw-list-item"><a href="https://udm.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9,_%D0%9F%D1%91%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковский, Пётр Ильич – udmurt" lang="udm" hreflang="udm" data-title="Чайковский, Пётр Ильич" data-language-autonym="Удмурт" data-language-local-name="udmurt" class="interlanguage-link-target">Удмурт</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%9F%D0%B5%D1%82%D1%80%D0%BE_%D0%86%D0%BB%D0%BB%D1%96%D1%87" title="Чайковський Петро Ілліч – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Чайковський Петро Ілліч" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%DB%8C%D9%88%D9%B9%D8%B1_%D8%A7%DB%8C%D9%84%DB%8C%DA%86_%DA%86%D8%A7%D8%A6%DA%A9%D9%88%D9%81%D8%B3%DA%A9%DB%8C" title="پیوٹر ایلیچ چائکوفسکی – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="پیوٹر ایلیچ چائکوفسکی" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilich_Chaykovskiy" title="Pyotr Ilich Chaykovskiy – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Pyotr Ilich Chaykovskiy" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_Il%27i%C4%8D_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Il'ič Čajkovskij – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Pëtr Il'ič Čajkovskij" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target">Vèneto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/%C4%8Caikovskii_P%C3%B6tr" title="Čaikovskii Pötr – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Čaikovskii Pötr" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyic_Caykovskiy" title="Pyotr Ilyic Caykovskiy – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Pyotr Ilyic Caykovskiy" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Piotr_Ilitch_Tcha%C3%AFkovski" title="Piotr Ilitch Tchaïkovski – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Piotr Ilitch Tchaïkovski" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%9F%B4%E5%8F%AF%E5%A4%AB%E6%96%AF%E5%9F%BA" title="柴可夫斯基 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="柴可夫斯基" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%B9%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9,_%D0%9F%D0%B5%D1%82%D1%80_%D0%98%D0%BB%D1%8C%D0%B8%D1%87" title="Чайковский, Петр Ильич – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Чайковский, Петр Ильич" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target">Хальмг</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9E%E1%83%94%E1%83%A2%E1%83%A0%E1%83%94_%E1%83%A9%E1%83%90%E1%83%98%E1%83%99%E1%83%9D%E1%83%95%E1%83%A1%E1%83%99%E1%83%98" title="პეტრე ჩაიკოვსკი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="პეტრე ჩაიკოვსკი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%A2%D7%98%D7%A2%D7%A8_%D7%90%D7%99%D7%9C%D7%99%D7%98%D7%A9_%D7%98%D7%A9%D7%99%D7%99%D7%A7%D7%90%D7%95%D7%95%D7%A1%D7%A7%D7%99" title="פעטער איליטש טשייקאווסקי – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="פעטער איליטש טשייקאווסקי" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Pyotr Ilyich Tchaikovsky" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%BD%BC%E5%BE%97%C2%B7%E6%9F%B4%E5%8F%AF%E5%A4%AB%E6%96%AF%E5%9F%BA" title="彼得·柴可夫斯基 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="彼得·柴可夫斯基" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E6%9F%B4%E5%8F%AF%E5%A4%AB%E6%96%AF%E5%9F%BA" title="柴可夫斯基 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="柴可夫斯基" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/P%C3%ABtr_Il%27i%C4%8D_%C4%8Cajkovskij" title="Pëtr Il'ič Čajkovskij – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Pëtr Il'ič Čajkovskij" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E6%9F%B4%E5%8F%AF%E5%A4%AB%E6%96%AF%E5%9F%BA" title="柴可夫斯基 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="柴可夫斯基" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q7315#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Pjotr_Iljics_Csajkovszkij" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Pjotr_Iljics_Csajkovszkij" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Pjotr_Iljics_Csajkovszkij">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Pjotr_Iljics_Csajkovszkij">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Pjotr_Iljics_Csajkovszkij" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Pjotr_Iljics_Csajkovszkij" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&oldid=27709252" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&id=27709252&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FPjotr_Iljics_Csajkovszkij">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FPjotr_Iljics_Csajkovszkij">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Pjotr+Iljics+Csajkovszkij">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q7315" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij">ellenőrizve</a>: 2024. december 25.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></td><td>A „Csajkovszkij” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/Csajkovszkij_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Csajkovszkij (település)">Csajkovszkij (település)</a>.</td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec zeneiinfobox" style="color:black;background-color:#99CCFF;">Pjotr Iljics Csajkovszkij</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tchaikovsky2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Tchaikovsky2.jpg/250px-Tchaikovsky2.jpg" decoding="async" width="250" height="375" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Tchaikovsky2.jpg/375px-Tchaikovsky2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Tchaikovsky2.jpg/500px-Tchaikovsky2.jpg 2x" data-file-width="2237" data-file-height="3356" /></a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#99CCFF;color:black;text-align:center;">Életrajzi adatok</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Született</td><td><a href="/wiki/1840" title="1840">1840</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1jus_7." title="Május 7.">május 7.</a> <a href="/wiki/Votkinszk" title="Votkinszk">Votkinszk</a>, <a href="/wiki/Orosz_Birodalom" title="Orosz Birodalom">Orosz Birodalom</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Származás</td><td><a href="/wiki/Oroszok" title="Oroszok">orosz</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Elhunyt</td><td><a href="/wiki/1893" title="1893">1893</a>. <a href="/wiki/November_6." title="November 6.">november 6.</a> (53 évesen) <a href="/wiki/Szentp%C3%A9terv%C3%A1r" title="Szentpétervár">Szentpétervár</a>, <a href="/wiki/Orosz_Birodalom" title="Orosz Birodalom">Orosz Birodalom</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Sírhely</td><td><a href="/wiki/Tyihvini_temet%C5%91" title="Tyihvini temető">Tyihvini temető</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Házastársa</td><td>Antonina Miliukova (1877. július – 1877. szeptember)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Szülei</td><td>Aleksandra Tchaikovskaya Ilya Petrovich Tchaikovsky</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Iskolái</td><td><div class="plainlist"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style> <ul><li>Szentpétervári Rimszkij-Korszakov Konzervatórium (–1865)</li> <li>Felsőfokú Császári Jogi Iskola (1850 – 1859. május 12., diplomaszerzés)</li></ul> </div></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#99CCFF;color:black;text-align:center;">Pályafutás</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Műfajok</td><td><a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">opera</a>, <a href="/wiki/Klasszikus_zene" title="Klasszikus zene">klasszikus zene</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Hangszer</td><td><a href="/wiki/Zongora" title="Zongora">zongora</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Díjak</td><td><div class="plainlist"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026" /> <ul><li>Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata</li> <li>Szent Vlagyimir-rend</li></ul> </div></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Tevékenység</td><td><a href="/wiki/Zeneszerz%C5%91" title="Zeneszerző">zeneszerző</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">IPI-névazonosító</td><td><div class="plainlist"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026" /> <ul><li>00222236411</li> <li>00128362283</li> <li>00219786824</li> <li>00335535663</li> <li>00087528733</li> <li>00084070584</li></ul> </div></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:gray;background-color:gray;" /></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tchaikovsky_Signature.svg" class="mw-file-description" title="Pjotr Iljics Csajkovszkij aláírása"><img alt="Pjotr Iljics Csajkovszkij aláírása" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Tchaikovsky_Signature.svg/150px-Tchaikovsky_Signature.svg.png" decoding="async" width="150" height="37" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Tchaikovsky_Signature.svg/225px-Tchaikovsky_Signature.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Tchaikovsky_Signature.svg/300px-Tchaikovsky_Signature.svg.png 2x" data-file-width="151" data-file-height="37" /></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Pjotr Iljics Csajkovszkij aláírása</td></tr><tr><td colspan="2"></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #CCE6FF;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Pyotr_Ilyich_Tchaikovsky" class="extiw" title="commons:Category:Pyotr Ilyich Tchaikovsky">Pjotr Iljics Csajkovszkij</a> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> <tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:x-small; line-height:1;"><hr /><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><div class="hlist"><ul><li><a href="/wiki/Sablon:Zen%C3%A9sz_infobox" title="Sablon:Zenész infobox">Sablon</a></li><li><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q7315" class="extiw" title="d:Q7315">Wikidata</a></li><li><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g_az_infoboxokhoz" title="Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz">Segítség</a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> Pjotr Iljics Csajkovszkij (<a href="/wiki/Orosz_nyelv" title="Orosz nyelv">oroszul</a>: <bdi lang="ru" style="unicode-bidi:isolate;">Пётр Ильич Чайковский</bdi>; <a href="/wiki/Votkinszk" title="Votkinszk">Votkinszk</a>, <a href="/wiki/1840" title="1840">1840</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1jus_7." title="Május 7.">május 7.</a> – <a href="/wiki/Szentp%C3%A9terv%C3%A1r" title="Szentpétervár">Szentpétervár</a>, <a href="/wiki/1893" title="1893">1893</a>. <a href="/wiki/November_6." title="November 6.">november 6.</a>) orosz <a href="/wiki/Romantika" title="Romantika">romantikus</a> zeneszerző, az egyetemes zenetörténet egyik legkiemelkedőbb, egyik legismertebb és egyik legközkedveltebb alakja. Mérnök–hivatalnok családba született. <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> akkori fővárosában, az európai szellemi élet egyik központjában, Szentpétervárott a fiatal Pjotr gondos nevelésben részesült, tanulmányai befejezése után pedig néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként, erre a pályára azonban alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni, mestere <a href="/wiki/Anton_Grigorjevics_Rubinstejn" title="Anton Grigorjevics Rubinstejn">Anton Grigorjevics Rubinstejn</a> volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, <a href="/wiki/Nyikolaj_Grigorjevics_Rubinstejn" title="Nyikolaj Grigorjevics Rubinstejn">Nyikolaj</a> 1866-ban meghívta az általa alapított <a href="/wiki/Moszkva" title="Moszkva">moszkvai</a> zenekonzervatóriumba tanárnak. <a href="/wiki/Homoszexualit%C3%A1s" title="Homoszexualitás">Homoszexuális</a> volt, és <a href="/wiki/Szexu%C3%A1lis_ir%C3%A1nyults%C3%A1g" title="Szexuális irányultság">szexuális irányultságát</a> érintően rejtőzködő életet élt. A félelemmel teli titkolózás egész életére rányomta bélyegét, számtalanszor küzdött depresszióval, mindez műveiben is jól érzékelhető. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki egyébként korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett egy gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. Ennek köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">Európában</a>, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő <a href="/wiki/Balett" title="Balett">balettjei</a> is nagy sikereket arattak (<a href="/wiki/A_hatty%C3%BAk_tava_(balett)" title="A hattyúk tava (balett)">A hattyúk tava</a>, <a href="/wiki/Csipker%C3%B3zsika_(balett)" title="Csipkerózsika (balett)">Csipkerózsika</a>, <a href="/wiki/A_di%C3%B3t%C3%B6r%C5%91" title="A diótörő">A diótörő</a>). Operaírással is próbálkozott, művei közül az <a href="/wiki/Anyegin_(opera)" title="Anyegin (opera)">Anyegin</a> és <a href="/wiki/A_pikk_d%C3%A1ma" title="A pikk dáma">A pikk dáma</a> bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint <a href="/wiki/Kolera" title="Kolera">kolerafertőzés</a> okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében.<a href="#cite_note-Griffin-1">[1]</a><a href="#cite_note-Boyden-2">[2]</a> Munkássága bizonyos fokig ellentétben áll a híres <a href="/wiki/Orosz_%C3%B6t%C3%B6k" title="Orosz ötök">orosz ötökével</a>. Művészetében a nemzeti <a href="/wiki/Romantika" title="Romantika">romantika</a> egyes elemei (főleg dallam- és ritmuskészlete) sokkal szorosabban fonódnak egybe az általános európai, illetve nyugat-európai romantika, főleg pedig az utóromantika stílusjegyeivel (forma- és harmóniavilága), mint az ötök esetében.<a href="#cite_note-Griffin-1">[1]</a><a href="#cite_note-Boyden-2">[2]</a> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Élete">Élete</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Élete">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Származása">Származása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Származása">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tchaikovskys_family_in_1848_From_left_to_right_sitting_Alexandra_Andreevna_Tchaikovska_Alexandra_Ippolit_Ilya_Petrovitch_Tchai_Family_2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Tchaikovskys_family_in_1848_From_left_to_right_sitting_Alexandra_Andreevna_Tchaikovska_Alexandra_Ippolit_Ilya_Petrovitch_Tchai_Family_2.jpg/200px-Tchaikovskys_family_in_1848_From_left_to_right_sitting_Alexandra_Andreevna_Tchaikovska_Alexandra_Ippolit_Ilya_Petrovitch_Tchai_Family_2.jpg" decoding="async" width="200" height="264" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Tchaikovskys_family_in_1848_From_left_to_right_sitting_Alexandra_Andreevna_Tchaikovska_Alexandra_Ippolit_Ilya_Petrovitch_Tchai_Family_2.jpg/300px-Tchaikovskys_family_in_1848_From_left_to_right_sitting_Alexandra_Andreevna_Tchaikovska_Alexandra_Ippolit_Ilya_Petrovitch_Tchai_Family_2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Tchaikovskys_family_in_1848_From_left_to_right_sitting_Alexandra_Andreevna_Tchaikovska_Alexandra_Ippolit_Ilya_Petrovitch_Tchai_Family_2.jpg/400px-Tchaikovskys_family_in_1848_From_left_to_right_sitting_Alexandra_Andreevna_Tchaikovska_Alexandra_Ippolit_Ilya_Petrovitch_Tchai_Family_2.jpg 2x" data-file-width="684" data-file-height="902" /></a><figcaption>A Csajkovszkij család 1848-ban. Balról jobbra: Csajkovszkij, az édesanyja, nővérei, Alekszandra és Zinaida, fivérei, Nyikolaj és Ippolit, valamint a családfő</figcaption></figure> 1709. június 27-én,<a href="#cite_note-3">[j 1]</a> hat esztendővel azután, hogy <a href="/wiki/I._P%C3%A9ter_orosz_c%C3%A1r" title="I. Péter orosz cár">Nagy Péter cár</a> megalapította <a href="/wiki/Szentp%C3%A9terv%C3%A1r" title="Szentpétervár">Pétervárt</a>, egy Fjodor Afanaszijevics Csajkovszkij nevezetű <a href="/wiki/Koz%C3%A1kok" title="Kozákok">kozák</a> tiszt is harcolt a <a href="/wiki/Sv%C3%A9dek" title="Svédek">svédek</a> ellen a <a href="/wiki/Poltavai_csata" title="Poltavai csata">Poltava</a> melletti győztes ütközetben. Fia, Pjotr Fjodorovics Csajkovszkij már nem dicsekedhetett ilyen harci sikerekkel: egyszerű nemesemberként élt a <a href="/wiki/Kaz%C3%A1n" class="mw-redirect mw-disambig" title="Kazán">kazáni kormányzóságban</a>. 1795-ben született a Csajkovszkij család harmadik – ismert – generációjához tartozó Ilja Petrovics, hatodikként Pjotr Fjodorovics és Natasa Sztyepanova tizenkét gyermeke közül. 1817-ben a huszonkét esztendős Ilja Petrovics kitüntetéssel elvégezte a bányászati iskolát, 1827. szeptember 23-án pedig házasságot kötött Marija Karlovna Kajzerrel.<a href="#cite_note-4">[3]</a> 1829-ben megszületett Zinaida nevű leányuk. Egy évvel később felesége meghalt. 1833. október 13-án Ilja Petrovics újból megnősült, második felesége, Alekszandra Andrejevna Asszijer<a href="#cite_note-5">[j 2]</a> ősei <a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" title="Franciaország">Franciaországból</a> származtak, a <a href="/wiki/Francia_forradalom" title="Francia forradalom">forradalom</a> idején települtek át <a href="/wiki/Porosz_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Porosz Királyság">Poroszországba</a>. Innen André Assière, az apa továbbvándorolt Oroszországba, ahol másodszor is megnősült. Első házasságából két fia és két leánya született: egyikük, Alekszandra Andrejevna lett Ilja Petrovics második felesége. Házasságukból hét gyermek született, de első leánygyermekük meghalt. 1838. május 21-én itt született első fiúgyermekük, Nyikolaj, a <a href="/w/index.php?title=Vjatkai_korm%C3%A1nyz%C3%B3s%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vjatkai kormányzóság (a lap nem létezik)">Vjatkai kormányzóságban</a> fekvő <a href="/wiki/Votkinszk" title="Votkinszk">Votkinszk</a> nevű városkában, ahol Ilja Petrovics a Káma-Votkinszki Acélöntő Üzem vezetői állását töltötte be.<a href="#cite_note-6">[4]</a><a href="#cite_note-7">[5]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Gyermekévei">Gyermekévei</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Gyermekévei">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Chaykovsky_birth_place.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Chaykovsky_birth_place.jpg/200px-Chaykovsky_birth_place.jpg" decoding="async" width="200" height="138" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Chaykovsky_birth_place.jpg/300px-Chaykovsky_birth_place.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Chaykovsky_birth_place.jpg/400px-Chaykovsky_birth_place.jpg 2x" data-file-width="1464" data-file-height="1008" /></a><figcaption>Csajkovszkij szülőháza Votkinszkban</figcaption></figure> <a href="/wiki/1840" title="1840">1840</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1jus_7." title="Május 7.">május 7-én</a> (a <a href="/wiki/Juli%C3%A1n_napt%C3%A1r" title="Julián naptár">julián naptár</a> szerint április 25-én), a Csajkovszkij család votkinszki otthonában megszületett a második fiúgyermek: Pjotr Iljics. A világ zajától távoli kisvárosban, a hatalmas kerttel körülvett tágas otthonban, látszólag nyugalmasan teltek korai gyermekévei. A szokásos nevelésben részesült, és bár szüleitől – különösen a szigorú édesapától – távol állt a zene, az édesanyjától hallott dalokra később is szívesen gondolt vissza. A legmaradandóbb zenei élményt egy öreg zenélő masina jelentette. A szalonban álló <a href="/w/index.php?title=Orkesztrion&action=edit&redlink=1" class="new" title="Orkesztrion (a lap nem létezik)">orkesztrion</a> a korabeli operaslágereket játszotta: <a href="/wiki/Vincenzo_Bellini" title="Vincenzo Bellini">Vincenzo Bellini</a>, <a href="/wiki/Gaetano_Donizetti" title="Gaetano Donizetti">Gaetano Donizetti</a> és <a href="/wiki/Gioachino_Rossini" title="Gioachino Rossini">Gioachino Rossini</a> áriáit, illetve a gyermek Pjotr Iljics kedvenc <a href="/wiki/Wolfgang_Amadeus_Mozart" title="Wolfgang Amadeus Mozart">Mozart-dalait</a>. Ezek meghallgatása után rendszerint a <a href="/wiki/Zongora" title="Zongora">zongora</a> mellé ült, és ő maga szólaltatta meg a hallott dallamokat. 1843. január 9-én született meg húga, Alekszandra, akivel Pjotr Iljics élete végéig közeli kapcsolatban maradt. Alekszandra feleségül ment Lev Davidovhoz, akinek hét gyermeket szült, köztük Vlagyimir Davidovot (Bob), aki később jelentős szerepet kapott a zeneszerző életében.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-ReferenceA-9">[7]</a> Nyikolaj és Alekszandra mellett még három fiútestvére született: Ippolit, valamint az ikertestvérek, Anatolij és Modeszt. A fiútestvérei közül utóbbi állt hozzá a legközelebb, ő volt az, aki élete második felében műveinek szövegkönyveit írta, és elkísérte európai útjaira. 1844 novemberében érkezett Votkinszkba Fanny Dürbach, az <a href="/wiki/Elz%C3%A1sz" title="Elzász">elzászi</a> származású francia nevelőnő. Fannyval a későbbiekben is tartotta a kapcsolatot. Levelezésüknek köszönhetően ismertek a fiatal Pjotr Iljics gyermekévei. Apja első házasságából egy féltestvére is volt, Zinaida.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-ReferenceA-9">[7]</a><a href="#cite_note-10">[8]</a> 1847-től Csajkovszkij versírással is próbálkozott. Legszívesebben történelmi témákhoz nyúlt, mint például <a href="/wiki/Jeanne_d%E2%80%99Arc" title="Jeanne d’Arc">Jeanne d’Arc</a> élete. Verseinek nagy részét Fanny vagy Zinaida születésnapjára írta. 1848 őszén Ilja Petrovics kedvezőbb <a href="/wiki/Moszkva" title="Moszkva">moszkvai</a> beosztást kapott, október 21-én érkeztek a fővárosba. A házvezetőnő nem tartott velük. Ilja Petrovics csakhamar keserű csalódással tapasztalta, hogy az a barátja, akivel még Votkinszkban közölte, milyen remek ajánlatot kapott, e bizalmat kihasználva az Ilja Petrovicsnak felajánlott állást megkaparintotta magának. A család továbbutazott Szentpétervárra, ahol kellemesebb, kiegyensúlyozottabb körülmények közé kerültek. Pjotrt iskolába küldték, ahol meglehetősen drasztikus módszerekkel tanítottak, és ezzel zárkózottá tették a gyermeket. Némi kárpótlást jelentett számára, hogy zongoraleckéket is kapott. Rendszeresen látogatta a színházakat és az operát. Tanulmányai nem haladtak a kívánt eredménnyel, és maga is beismerte nemtörődömségét. Novemberben újabb nevelőnőt alkalmaztak, Nasztaszja Petrova személyében. A fiatal lány jó hatással volt Pjotrra, akinek jellemében kedvező változás állott be. December elején a család <a href="/w/index.php?title=Alapajevszk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alapajevszk (a lap nem létezik)">Alapajevszkbe</a> költözött, ahol Ilja Petrovics állást kapott a Jakovlev-bányában.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-11">[9]</a><a href="#cite_note-12">[10]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tanulmányai_Szentpéterváron">Tanulmányai Szentpéterváron</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Tanulmányai Szentpéterváron">szerkesztés</a>]</div> Augusztusban Pjotr elhagyta a szülői otthont, és visszatért Pétervárra, ahol megkezdte tanulmányait a jogi líceumban. Amíg el nem érte a szükséges életkort, az előkészítő osztályba járt. Családjától való elválása, az iskola kemény fegyelme ismét súlyosan megterhelte idegzetét. Amikor már elviselhetetlennek érezte a „hivatalnokképzőt”, a zongorához menekült. A líceumban leendő államhivatalnoki pályájára készült, kevés meggyőződéssel és lelkesedéssel, ellenben egyre erősödött a zene és a zongora iránti vonzódása.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-13">[11]</a><a href="#cite_note-14">[12]</a> Csajkovszkij homoszexuális volt. Az életrajzírók szívesen fogadták és fogadják el napjainkban is homoszexuális hajlamainak bizonyítására gyermekkori túlzott vonzódását édesanyjához, ifjúkori énektanára (Piccioli) iránti rajongását, vonzódását kedvelt unokaöccséhez, Bobhoz (Vlagyimir Davidov).<a href="#cite_note-Brown_16–18-15">[13]</a><a href="#cite_note-Tod-16">[14]</a> Alekszandr Poznanszkij neves Csajkovszkij-kutató szerint első homoszexuális kapcsolata <a href="/w/index.php?title=Alekszandr_Apuhtyin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alekszandr Apuhtyin (a lap nem létezik)">Alekszandr Apuhtyinnal</a> volt, amikor a jogi iskolában tanult.<a href="#cite_note-Brown_16–18-15">[13]</a><a href="#cite_note-Tod-16">[14]</a> 1854. június 25-én súlyos csapásként érte a családot az édesanya halála. A megrendült Pjotr Iljics ismét a zenében talált megnyugvásra. Nagyszerű zongoratanárra talált Rudolf Kündinger<a href="#cite_note-17">[j 3]</a> személyében, aki később <a href="/wiki/Konsztantyin_Nyikolajevics_Romanov_orosz_nagyherceg" title="Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg">Konsztantyin nagyherceg</a> gyermekeit, majd <a href="/wiki/D%C3%A1niai_Marija_Fjodorovna_orosz_c%C3%A1rn%C3%A9" title="Dániai Marija Fjodorovna orosz cárné">Marija Fjodorovna cárnét</a> is oktatta. Csajkovszkij rendszeresen járt tanárával hangversenyekre, operába. Ismerkedett az olasz operairodalommal: Gioachino Rossini, Gaetano Donizetti, Vincenzo Bellini és <a href="/wiki/Giuseppe_Verdi" title="Giuseppe Verdi">Giuseppe Verdi</a> zenéjével, de a divatos és népszerű olasz dallamok mellett változatlanul lelkesedett <a href="/wiki/Mihail_Ivanovics_Glinka" title="Mihail Ivanovics Glinka">Glinka</a> operáiért, és különösen szívesen hallgatta <a href="/wiki/Mozart" class="mw-redirect" title="Mozart">Mozartot</a>. Saját bevallása szerint a legnagyobb hatással a <a href="/wiki/Don_Giovanni" title="Don Giovanni">Don Giovanni</a> volt rá. Ez idő tájt került kezébe <a href="/w/index.php?title=Afanaszij_Afanaszjevics_Fet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Afanaszij Afanaszjevics Fet (a lap nem létezik)">Afanaszij Afanaszjevics Fet</a>, a neves kortárs költő románca – Géniuszom, angyalom, barátom! –, amelyet azonnal megzenésített. A „muzsikus költő” (Csajkovszkij nevezte így el) ihlette első dalát, az improvizációk, a kor színvonalán mozgó alkalmi darabok, kottapapíron meg sem őrzött <a href="/wiki/Polka" title="Polka">polkák</a>, <a href="/wiki/Kering%C5%91" class="mw-redirect mw-disambig" title="Keringő">keringők</a> mellett legkorábbi fennmaradt alkotását a zeneszerző életében száznál több dal követte.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-18">[15]</a><a href="#cite_note-19">[16]</a> 1858-ban Ilja Petrovics ismét áldozatul esett barátai csalásának, s emiatt újból állás után kellett néznie: ezúttal a műszaki intézet igazgatói beosztását kapta meg. A család anyagi helyzete azonban kedvezőtlenebbre fordult, és meg kellett gondolniuk, hogy fizessék-e tovább Pjotr zongoraleckéit. A józan gondolkodású, fia zenei elhivatottságában kételkedő apa ekkor megkérdezte Kündingert, hogy érdemes-e fiának a zenei tanulmányokat folytatni. A zongoratanár, megfontolva válaszát és szem előtt tartva a muzsikusok nehéz helyzetét Oroszországban, határozott nemmel válaszolt a kérdésre.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-20">[17]</a><a href="#cite_note-21">[18]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Zenei_pályájának_kezdete">Zenei pályájának kezdete</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Zenei pályájának kezdete">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Youngtchaik.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Youngtchaik.jpg/200px-Youngtchaik.jpg" decoding="async" width="200" height="302" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Youngtchaik.jpg/300px-Youngtchaik.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/62/Youngtchaik.jpg 2x" data-file-width="318" data-file-height="480" /></a><figcaption>A tizenéves Csajkovszkij</figcaption></figure> 1859. május 25-én Pjotr letette a záróvizsgát a jogászképző iskolában. Titkári állást kapott az igazságügy-minisztériumban. Nem lelkesítette túlságosan munkája, szívesebben járt hangversenyekre, operába. Zenével is foglalkozott, dilettáns módjára, anélkül, hogy komolyan gondolt volna művészi elhivatottságára.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-22">[19]</a><a href="#cite_note-23">[20]</a> A szentpétervári zenei élet központi alakja ebben az időben <a href="/wiki/Anton_Grigorjevics_Rubinstejn" title="Anton Grigorjevics Rubinstejn">Anton Grigorjevics Rubinstejn</a>, a világhírű zongoravirtuóz volt, aki az orosz zenei élet megreformálását tűzte ki célul. Neki köszönhetően alakult meg Péterváron az Orosz Zenei Társaság. Az <a href="/wiki/1860-as_%C3%A9vek" title="1860-as évek">1860-as évek</a> kezdetén egyre gyakrabban találkozott Pétervárott néhány zenekedvelő fiatal. <a href="/wiki/Milij_Alekszejevics_Balakirev" title="Milij Alekszejevics Balakirev">Milij Alekszejevics Balakirev</a> köré csoportosult <a href="/wiki/Cezar_Antonovics_Kjui" title="Cezar Antonovics Kjui">Cezar Antonovics Kjui</a>, <a href="/wiki/Modeszt_Petrovics_Muszorgszkij" title="Modeszt Petrovics Muszorgszkij">Modeszt Petrovics Muszorgszkij</a> és <a href="/wiki/Nyikolaj_Andrejevics_Rimszkij-Korszakov" title="Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov">Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov</a>, akikhez később csatlakozott <a href="/wiki/Alekszandr_Porfirjevics_Borogyin" title="Alekszandr Porfirjevics Borogyin">Alekszandr Porfirjevics Borogyin</a> is. Ezt a csoportosulást a Hatalmasok kis csoportjának nevezték, ismertebb nevükön az <a href="/wiki/Orosz_%C3%B6t%C3%B6k" title="Orosz ötök">Ötöknek</a>.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-24">[21]</a> Csajkovszkij júliusban egy mérnök tolmácsaként indult <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">európai</a> útra. Első állomásuk <a href="/wiki/Berlin" title="Berlin">Berlin</a> volt, ahol megnézte <a href="/wiki/Jacques_Offenbach" title="Jacques Offenbach">Offenbach</a> <a href="/wiki/Orfeusz_az_alvil%C3%A1gban" title="Orfeusz az alvilágban">Orfeusz az alvilágban</a> című <a href="/wiki/Operett" title="Operett">operettjét</a>. Berlinből <a href="/wiki/Hamburg" title="Hamburg">Hamburgba</a> utaztak. <a href="/wiki/Br%C3%BCsszel" title="Brüsszel">Brüsszel</a> és <a href="/wiki/Antwerpen" title="Antwerpen">Antwerpen</a> nem nyerte meg a tetszését. <a href="/wiki/Oostende" title="Oostende">Oostendében</a> három napig maradtak, onnan pedig <a href="/wiki/London" title="London">Londonba</a> utaztak. Az angol fővárost érdekesnek találta, de komor benyomást tett rá. Itt hallotta <a href="/wiki/Adelina_Patti" title="Adelina Patti">Adelina Pattit</a>, a világhírű <a href="/wiki/Kolorat%C3%BArszopr%C3%A1n" title="Koloratúrszoprán">koloratúrszopránt</a>. A nagyvárosok közül <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizs</a> tetszett neki a legjobban, az ott töltött hat hét jelentette számára az utazás csúcspontját. Az <a href="/wiki/P%C3%A1rizsi_opera" title="Párizsi opera">párizsi operában</a> látta <a href="/wiki/A_trubad%C3%BAr" title="A trubadúr">A trubadúr</a> és <a href="/wiki/A_hugenott%C3%A1k" title="A hugenották">A hugenották</a> előadását. Szeptemberben tért haza Oroszországba, és határozta el, hogy addigi életét alapvetően megváltoztatva zenei pályára lép.<a href="#cite_note-25">[22]</a> Tovább dolgozott az igazságügy-minisztériumban, de beiratkozott az Orosz Zenei Társaság óráira, és szorgalmasan járt <a href="/w/index.php?title=Nyikolaj_Zaremba&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nyikolaj Zaremba (a lap nem létezik)">Nyikolaj Zaremba</a> <a href="/wiki/Zeneelm%C3%A9let" title="Zeneelmélet">zeneelméleti</a> előadásaira. Közben Anton Rubinstejn összegezte és kiáltványban hozta nyilvánosságra elgondolásait az orosz nemzeti zeneművészet megreformálására, s ennek alapjául zenekonzervatórium létesítését jelölte meg. A konzervatórium 1862. szeptember 20-án nyitotta meg kapuit, és Csajkovszkij az elsők között iratkozott be, de hivatali állását továbbra is megtartotta. Közben hangversenyekre járt, amelyeken megismerkedett többek közt a Szentpétervárra látogató <a href="/wiki/Richard_Wagner_(zeneszerz%C5%91)" title="Richard Wagner (zeneszerző)">Richard Wagner</a> műveivel is. 1863 májusában döntő lépésre határozta el magát: feladta hivatali állását, hogy csak a zenével foglalkozhasson.<a href="#cite_note-Floros1-8">[6]</a><a href="#cite_note-26">[23]</a><a href="#cite_note-27">[24]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Első_kompozíciói">Első kompozíciói</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Első kompozíciói">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ilja_Jefimowitsch_Repin_007.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Ilja_Jefimowitsch_Repin_007.jpg/200px-Ilja_Jefimowitsch_Repin_007.jpg" decoding="async" width="200" height="261" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Ilja_Jefimowitsch_Repin_007.jpg/300px-Ilja_Jefimowitsch_Repin_007.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Ilja_Jefimowitsch_Repin_007.jpg/400px-Ilja_Jefimowitsch_Repin_007.jpg 2x" data-file-width="1571" data-file-height="2048" /></a><figcaption><a href="/wiki/Anton_Grigorjevics_Rubinstejn" title="Anton Grigorjevics Rubinstejn">Anton Grigorjevics Rubinstejn</a> (<a href="/wiki/Ilja_Jefimovics_Repin" title="Ilja Jefimovics Repin">Ilja Jefimovics Repin</a> festménye)</figcaption></figure> A nyarat húgánál töltötte. Ősszel, amikor visszatért Pétervárra, úgy érezte, gyökeres átalakuláson ment keresztül. Megváltozott egész életmódja: meglehetősen nehéz körülmények között, óraadással kereste meg kenyerét (Rubinstejn küldött hozzá magántanítványokat). Szakított az addigi nagyvilági környezettel, hiszen most, hogy elég későn, 23 éves korában látott hozzá a rendszeres tanulmányokhoz, pótolnia kellett az addig elmulasztottakat, hogy elsajátítsa azt a művészetet, amely hivatásává vált. Nagy igyekezettel komponált vonósnégyeseket, dalokat, különböző együttesekre írt műveket. Kamarazenei kísérletei sorába tartozott egy Adagio fúvósoktettre, egy A-dúr Allegro (<a href="/wiki/Fuvola" title="Fuvola">fuvolával</a>, <a href="/wiki/Nagyb%C5%91g%C5%91" title="Nagybőgő">nagybőgővel</a> kiegészített <a href="/wiki/Von%C3%B3sn%C3%A9gyes" title="Vonósnégyes">vonósnégyes</a>), egy c-moll Allegro zongoraszextettre, egy esz-moll Adagio molto <a href="/wiki/H%C3%A1rfa" title="Hárfa">hárfával</a> kibővített vonósnégyesre.<a href="#cite_note-28">[25]</a> 1864-ben a konzervatóriumban feladatul kapta, hogy nyitányt komponáljon kedvelt színművéhez, <a href="/wiki/Alekszandr_Nyikolajevics_Osztrovszkij" title="Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij">Osztrovszkij</a> Viharához. Nyáron megírta a művet, amelynek hangszerelése erős <a href="/wiki/Richard_Wagner_(zeneszerz%C5%91)" title="Richard Wagner (zeneszerző)">wagneri</a> jegyeket mutatott. Ez erősen felháborította Rubinstejnt, aki elvetette a német zeneszerző által bevezetett újításokat. Ekkor készült el további két műve: a cisz-moll zongoraszonáta és az F-dúr nyitány, amelyet később <a href="/wiki/Szimfonikus_zenekar" title="Szimfonikus zenekar">nagyzenekarra</a> hangszerelt át.<a href="#cite_note-29">[26]</a> Augusztusban <a href="/wiki/Johann_Strauss_(zeneszerz%C5%91,_1825%E2%80%931899)" title="Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)">ifj. Johann Strauss</a> hangversenyt adott zenekarával <a href="/wiki/Pavlovszk_(Szentp%C3%A9terv%C3%A1r)" title="Pavlovszk (Szentpétervár)">Pavlovszkban</a>, és egy kerti ünnepélyen elvezényelt egy Csajkovszkij-művet is, a Szolgálók táncát. Ez volt első nyilvános sikere. Művére felfigyelt Pjotr Ivanovics Jürgenson <a href="/wiki/Moszkva" title="Moszkva">moszkvai</a> zeneműkiadó, aki <a href="/wiki/1861" title="1861">1861</a>-ben alapította vállalkozását, és éppen Csajkovszkij műveinek kiadása révén vált világhíressé.<a href="#cite_note-30">[27]</a><a href="#cite_note-31">[28]</a> Novemberben kezdett hozzá vizsgafeladatának komponálásához. Anton Rubinstejn <a href="/wiki/Friedrich_Schiller" title="Friedrich Schiller">Schiller</a> <a href="/wiki/%C3%96r%C3%B6m%C3%B3da" title="Örömóda">Örömódáját</a> ajánlotta szövegül, azt a költeményt, amelyet <a href="/wiki/Ludwig_van_Beethoven" title="Ludwig van Beethoven">Beethoven</a> is felhasznált <a href="/wiki/9._szimf%C3%B3nia_(Beethoven)" title="9. szimfónia (Beethoven)">9. szimfóniájának</a> zárótételében. A vizsgakompozíció írása közben Csajkovszkijt egyre erőteljesebben foglalkoztatta további jövőjének alakulása. Már nem érezte jól magát Pétervárott: Anton Rubinstejn konzervatív, merev és száraz pedagógiai elvei olyan korlátokat állítottak új utakra törő zeneszerzői elgondolásai elé, hogy végül örömmel fogadta <a href="/wiki/Nyikolaj_Rubinstejn" class="mw-redirect" title="Nyikolaj Rubinstejn">Nyikolaj Rubinstejnnek</a> Moszkvába szóló meghívását. A fiatalabb Rubinstejn testvér, akit – mint zongoraművészt – Csajkovszkij igen nagyra becsült, bátyja példáját követve Moszkvában készült egy konzervatórium megnyitására. Bár a zeneelmélet oktatására eredetileg <a href="/w/index.php?title=Alekszandr_Nyikolajevics_Szerov&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alekszandr Nyikolajevics Szerov (a lap nem létezik)">Alekszandr Nyikolajevics Szerovot</a> hívták meg, az nem vállalta a konzervatóriumi tanári állást. Ekkor került szóba Csajkovszkij neve, aki nem sokáig habozott, hogy Pétervárt felcserélje Moszkvával.<a href="#cite_note-32">[29]</a><a href="#cite_note-33">[30]</a> 1866. január 12-én a szentpétervári konzervatóriumban bemutatták vizsgakompozícióját. Csajkovszkijt a próbákkal járó izgalmak annyira kimerítették, hogy nem ment el az előadásra. Ez felbőszítette tanárát, Rubinstejnt, aki csak a megértőbb tanári kar közbenjárására adta ki a diplomát, egy ezüstéremmel együtt. A <a href="/wiki/Kant%C3%A1ta" title="Kantáta">vizsgakantátáról</a> megjelent kritikák ellentmondóan értékelték a művet. Az <a href="/wiki/Orosz_%C3%B6t%C3%B6k" title="Orosz ötök">Ötök</a> csoportjához tartozó Kjui természetesen alaposan elmarasztalta az „ellenpárti”, Rubinstejn-barát Csajkovszkij alkotását. Elismerte ugyan, hogy „Csajkovszkij úr, a konzervatórium most végzett tanítványa előnytelen körülmények között írta művét, megadott témára, kötött határidőre, a valódi tehetség e korlátok ellenére is megmutatkozott volna”.<a href="#cite_note-34">[31]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Moszkva">Moszkva</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Moszkva">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Rubinstein_Nikolai.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Rubinstein_Nikolai.png/200px-Rubinstein_Nikolai.png" decoding="async" width="200" height="287" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Rubinstein_Nikolai.png/300px-Rubinstein_Nikolai.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Rubinstein_Nikolai.png/400px-Rubinstein_Nikolai.png 2x" data-file-width="517" data-file-height="743" /></a><figcaption><a href="/wiki/Nyikolaj_Grigorjevics_Rubinstejn" title="Nyikolaj Grigorjevics Rubinstejn">Nyikolaj Grigorjevics Rubinstejn</a> </figcaption></figure> 1866 januárjában Moszkvába költözött, ahová Nyikolaj Rubinstejn hívta meg, hogy zeneelméleti előadásokat tartson az Orosz Zenei Társaság moszkvai tagozatának osztályaiban. A tanítás mellett komponált is. Zeneszerzői tevékenységét egy c-moll koncertnyitánnyal kezdte meg. A mű nem nyerte el Rubinstejn tetszését, ezért nem is adták elő.<a href="#cite_note-35">[j 4]</a> Februárban nagyzenekarra dolgozta át az F-dúr nyitányt, amelyet március 16-án a növendékek zenekara Rubinstejn vezényletével be is mutatott. Márciusban látott hozzá első <a href="/wiki/Szimf%C3%B3nia" title="Szimfónia">szimfóniája</a> megkomponálásához. A <a href="/wiki/Ladoga-t%C3%B3" title="Ladoga-tó">Ladoga-tó</a> környékén szerzett élményei, a téli táj hangulata ihlették, így a címe Téli ábrándozás lett. Áprilisban Pétervárra utazott, ahol Anton Rubinstejn vezényletével bemutatták az F-dúr nyitányt. Szinte teljesen észrevétlen maradt, az újságok egyetlen sort sem írtak róla.<a href="#cite_note-36">[32]</a><a href="#cite_note-37">[33]</a><a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a> Augusztus végén tért vissza Moszkvába, ahol szeptember első napjaiban megnyitotta kapuit a konzervatóriumi rangra emelt zeneiskola. Csajkovszkij, a zeneelmélet tanára, több régi és új barátjával együtt látott munkához. A vezető <a href="/wiki/Heged%C5%B1" title="Hegedű">hegedűtanár</a> <a href="/w/index.php?title=Ferdinand_Laub&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ferdinand Laub (a lap nem létezik)">Ferdinand Laub</a>, a <a href="/wiki/Csehek" title="Csehek">cseh</a> származású hegedűművész lett, a <a href="/wiki/Csell%C3%B3" title="Cselló">csellistákat</a> Bernhard Cossmann oktatta. Csajkovszkij baráti köre tovább bővült. Kapcsolatba került az orosz nemzeti művészet képviselőivel, köztük <a href="/w/index.php?title=Nyikolaj_Dmitrijevics_Kaskin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nyikolaj Dmitrijevics Kaskin (a lap nem létezik)">Nyikolaj Dmitrijevics Kaskinnal</a>, valamint Silovszkijjal, az opera intendánsával, akinek két fia, Konsztantyin és Vlagyimir később jelentős szerepet kapott a zeneszerző életében: Konsztantyin lett az <a href="/wiki/Anyegin_(opera)" title="Anyegin (opera)">Anyegin</a> szövegírója, Vlagyimir pedig tanítványává és úti kísérőjévé vált. Szívesen tartózkodott a korabeli színházi és irodalmi élet művésztagjai társaságában is, amelynek központi alakja <a href="/wiki/Alekszandr_Nyikolajevics_Osztrovszkij" title="Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij">Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij</a> drámaíró volt. Vihar című drámájához Csajkovszkij már komponált nyitányt, most felmerült annak a terve, hogy operát készít a drámából. Osztrovszkij szerint azonban inkább a Volgai álom kínálkozott alkalmasnak megzenésítésre. Csajkovszkij ősszel látott munkához, miután megkapta a szerzőtől a kész librettót.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-39">[35]</a> A következő év elején kezdte komponálni Scherzo á la Russe és Impromptu című műveit, amelyek népi dallamokra épülnek. Nyáron <a href="/wiki/Finnorsz%C3%A1g" title="Finnország">Finnországban</a> és <a href="/wiki/%C3%89sztorsz%C3%A1g" title="Észtország">Észtországban</a> nyaralt, közben operáján dolgozott. A harmadik felvonást decemberben fejezte be, ekkor látott hozzá a hangszereléshez. Decemberben Moszkvában vendégszerepelt <a href="/wiki/Hector_Berlioz" title="Hector Berlioz">Hector Berlioz</a>. Két koncertet vezényelt, amelyeken Csajkovszkij elragadtatással hallgatta a francia mester műveit, akinek tiszteletére rendezett fogadáson ő mondta a pohárköszöntőt.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-40">[36]</a> A következő év tavaszának legjelentősebb eseménye az I. szimfónia bemutatása volt Moszkvában. A szimfóniát már egy évvel korábban megírta, és Szentpéterváron szerette volna bemutatni, de a mű nem nyerte el Anton Rubinstejn tetszését. A művet az operaírással párhuzamosan átdolgozta. Húsvétkor Pétervárra látogatott. Ekkor találkozott először Balakirevvel, Kjuival, Dargomizsszkijjel, Rimszkij-Korszakovval és Sztaszovval. Csajkovszkij nem fogadta el maradéktalanul az „Ötök” művészi felfogását, de szívesen követte tanácsaikat. Nyáron Berlinbe és Párizsba utazott, és útközben befejezte A vajda című operáját.<a href="#cite_note-41">[37]</a><a href="#cite_note-42">[38]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Első_operájának_bemutatója">Első operájának bemutatója</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Első operájának bemutatója">szerkesztés</a>]</div> Ősszel <a href="/wiki/Olaszok" title="Olaszok">olasz</a> operatársulat érkezett Moszkvába. Csajkovszkij is lelkesedéssel látogatta az előadásokat, figyelmét különösen a világhírű francia származású énekesnő, <a href="/w/index.php?title=D%C3%A9sir%C3%A9e_Art%C3%B4t&action=edit&redlink=1" class="new" title="Désirée Artôt (a lap nem létezik)">Désirée Artôt</a> keltette fel. Nem titkolta szenvedélyét az énekesnő iránt, és néhány nappal később összebarátkoztak. Novemberben írta meg a Románcot, amely tulajdonképpen szerelmi vallomás volt Désirée-hez. A tél folyamán még huszonöt orosz népdalt írt át <a href="/wiki/Zongora" title="Zongora">zongorára</a> négy kézre, és hozzálátott egy <a href="/wiki/%C3%96sszhangzattan" title="Összhangzattan">összhangzattan</a>-tankönyv megírásához. Decemberben apja tudomására hozta, hogy eljegyezte Désirée-t.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-43">[39]</a><a href="#cite_note-44">[40]</a> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:D%C3%A9sir%C3%A9e_Art%C3%B4t_by_August_Weger.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/D%C3%A9sir%C3%A9e_Art%C3%B4t_by_August_Weger.jpg/120px-D%C3%A9sir%C3%A9e_Art%C3%B4t_by_August_Weger.jpg" decoding="async" width="120" height="141" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/D%C3%A9sir%C3%A9e_Art%C3%B4t_by_August_Weger.jpg/180px-D%C3%A9sir%C3%A9e_Art%C3%B4t_by_August_Weger.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/D%C3%A9sir%C3%A9e_Art%C3%B4t_by_August_Weger.jpg/240px-D%C3%A9sir%C3%A9e_Art%C3%B4t_by_August_Weger.jpg 2x" data-file-width="315" data-file-height="370" /></a><figcaption>Désirée Artôt</figcaption></figure> Közben megkezdődtek a <a href="/wiki/Moszkvai_Nagysz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Moszkvai Nagyszínház">Moszkvai Nagyszínházban</a> <a href="/w/index.php?title=A_vajda&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vajda (a lap nem létezik)">A vajda</a> próbái, s Csajkovszkij is részt vett a betanítás munkájában. Megdöbbenve tapasztalta, milyen nemtörődömséggel, sértő lenézéssel foglalkoznak a színház vezetői a bemutató előkészítésével. Meg kellett elégednie egy kisebb létszámú zenekarral, kopott és régi díszletekkel. Minden percét a próbák kötötték le, de már egy új opera terve is foglalkoztatta: <a href="/w/index.php?title=Vlagyimir_Alekszandrovics_Szollogub&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vlagyimir Alekszandrovics Szollogub (a lap nem létezik)">Vlagyimir Szollogub</a> gróf készített librettót <a href="/wiki/Friedrich_de_la_Motte_Fouqu%C3%A9" title="Friedrich de la Motte Fouqué">Friedrich de la Motte Fouqué</a> elbeszéléséből, az Undine-ből. A zeneszerző ezt érdekesebbnek és kidolgozottabbnak találta A vajda szövegénél.<a href="#cite_note-45">[41]</a> A január fájó élményt hozott: Désirée, nem sokkal Moszkvából való elutazása után, <a href="/wiki/Vars%C3%B3" title="Varsó">Varsóban</a> feleségül ment <a href="/w/index.php?title=Mariano_Padilla_y_Ramos&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mariano Padilla y Ramos (a lap nem létezik)">Mariano Padilla y Ramos</a> <a href="/wiki/Spanyolok" title="Spanyolok">spanyol</a> <a href="/wiki/Bariton" title="Bariton">baritonistához</a>. Ezzel kettejük kapcsolata végleg megszakadt. Február 11-én a Nagyszínházban bemutatták első operáját, A vajdát. Bár maga is tudta, hogy nagyon gyenge opera, de a bukás mégis elkeserítette, és felindultságában tűzbe dobta az opera kéziratát. Néhány, számára kedves dallamot később felhasznált következő operájában, <a href="/w/index.php?title=A_c%C3%A1r_katon%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="A cár katonája (a lap nem létezik)">A cár katonájában</a>. Márciusban jutott el Moszkvába Berlioz halálának híre. A megemlékező hangversenyen Balakirev vezényelte először a francia zeneszerzőnek ajánlott Fátum című szimfonikus költeményt, amelyet Csajkovszkij az elmúlt év őszén komponált. Ez sem aratott nagy sikert, és Csajkovszkij elégedetlensége egyre fokozódott.<a href="#cite_note-46">[42]</a><a href="#cite_note-47">[43]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Moszkvai_évek">Moszkvai évek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Moszkvai évek">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Alexander_Ostrovsky_by_Vasily_Perov.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Alexander_Ostrovsky_by_Vasily_Perov.jpg/200px-Alexander_Ostrovsky_by_Vasily_Perov.jpg" decoding="async" width="200" height="261" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Alexander_Ostrovsky_by_Vasily_Perov.jpg/300px-Alexander_Ostrovsky_by_Vasily_Perov.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Alexander_Ostrovsky_by_Vasily_Perov.jpg/400px-Alexander_Ostrovsky_by_Vasily_Perov.jpg 2x" data-file-width="1567" data-file-height="2048" /></a><figcaption><a href="/wiki/Alekszandr_Nyikolajevics_Osztrovszkij" title="Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij">Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij</a> </figcaption></figure> 1870. július végén készült el az Undine partitúrájával, majd befejezte a Huszonöt orosz népdal átdolgozását négykezes zongorára. További ötven orosz népdalt írt át zongorára, majd <a href="/w/index.php?title=Szergej_Mihajlovics_Prokugyin-Gorszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij (a lap nem létezik)">Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij</a> Hatvanhat orosz népdal című gyűjteményének szerkesztési munkálataival foglalkozott. Október 7. körül <a href="/wiki/Milij_Alekszejevics_Balakirev" title="Milij Alekszejevics Balakirev">Balakirev</a> tanácsára figyelme <a href="/wiki/William_Shakespeare" title="William Shakespeare">Shakespeare</a> drámái felé fordult: a <a href="/wiki/R%C3%B3me%C3%B3_%C3%A9s_J%C3%BAlia_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Rómeó és Júlia (színmű)">Rómeó és Júlia</a> szerelmi tragédiája ihlette meg először. Október folyamán készült el első remekműve, a <a href="/w/index.php?title=R%C3%B3me%C3%B3_%C3%A9s_J%C3%BAlia_(nyit%C3%A1nyfant%C3%A1zia)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rómeó és Júlia (nyitányfantázia) (a lap nem létezik)">Rómeó és Júlia</a>, a <a href="/wiki/Szon%C3%A1taforma" title="Szonátaforma">szonátaformában</a> írt <a href="/wiki/Nyit%C3%A1ny" title="Nyitány">nyitányfantázia</a>. Ezt március 16-án Nyikolaj Rubinstejn vezényletével ismerte meg a moszkvai közönség. Az udvarias tetszésnyilvánítás nem elégítette ki a zeneszerzőt. A mű csakhamar Európa-szerte ismertté vált, amiben nagy szerep jutott a művet megjelentető Boté und Bock kiadócégnek. A korra jellemző módon a kiadó nem fizetett a zeneszerzőnek, sőt követelte Csajkovszkijtól a 35 <a href="/wiki/Tall%C3%A9r" title="Tallér">tallért</a> kitevő nyomdaköltség megtérítését.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-48">[44]</a><a href="#cite_note-49">[45]</a> A következő év elején kórusjelenetet komponált egy tervezett operához, a Mandragorához, amely végül nem készült el. Január végén kezdett hozzá új, négyfelvonásos operájához, A cár katonájához. Az opera egy <a href="/wiki/IV._Iv%C3%A1n_orosz_c%C3%A1r" title="IV. Iván orosz cár">Rettegett Iván</a>-korabeli témára készült, <a href="/wiki/Ivan_Ivanovics_Lazsecsnyikov" title="Ivan Ivanovics Lazsecsnyikov">Ivan Ivanovics Lazsecsnyikov</a> színművéből. Úgy tervezte, hogy az Undine-t a következő évad elején bemutatja, de elutasították kérését. Elkeseredésében ezt a művét is megsemmisítette, csupán néhány részlet maradt meg. Nyári európai körútja után visszatért Moszkvába, ahol tovább dolgozott A cár katonáján, amelyet <a href="/wiki/Giacomo_Meyerbeer" title="Giacomo Meyerbeer">Meyerbeer</a>-féle <a href="/wiki/Grand_op%C3%A9ra" title="Grand opéra">nagyoperának</a> szánt, hangzatos külsőségekkel, de helyenként felbukkanó népdalokkal.<a href="#cite_note-50">[46]</a> 1871 februárjában új műve született, a D-dúr vonósnégyes. Csajkovszkij maga sem titkolta, hogy zilált anyagi helyzete kényszerítette e mű komponálására. Ebben az időszakban különösen nehéz napokat élt át, ezért örült Nyikolaj Rubinstejn javaslatának, hogy rendezzen koncertet saját műveiből. Egy ilyen műsorból nem hiányozhatott a vonósnégyes, amelynek komponálása februárban minden idejét lekötötte. Komponálás közben felsejlett benne egy kőműveslegénytől hallott népdal: a vonósnégyes Andante cantabile tételében ezt dolgozta fel. Március 28-án Moszkvában, a nemesi társaság kistermében tartotta meg első szerzői estjét, amelyen először hangzott fel új műve.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-51">[47]</a> Az év végén saját lakást bérelt, elköltözött Rubinstejntől, aki addig befogadta. Pénzügyi helyzete kissé javult: fizetése a konzervatóriumban emelkedett, műveiért és az Orosz Zenei Társaságtól is kapott juttatásokat. Zenekritikusi tevékenysége is jövedelmezett, hiszen rendszeresen jelentek meg írásai a Moszkvai Hírlapban. 1872 elején megbízást kapott egy <a href="/wiki/Kant%C3%A1ta" title="Kantáta">kantáta</a> megkomponálására, amelynek szövegét <a href="/wiki/I._P%C3%A9ter_orosz_c%C3%A1r" title="I. Péter orosz cár">Nagy Péter</a> születésének 200. évfordulója alkalmából <a href="/w/index.php?title=Jakov_Petrovics_Polonszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jakov Petrovics Polonszkij (a lap nem létezik)">Jakov Petrovics Polonszkij</a> írta. Februárban és márciusban a kantátán dolgozott, majd áprilisban újra elővette A cár katonáját, amelynek partitúráját május közepére fejezte be. Kantátáját június 12-én, <a href="/w/index.php?title=Karl_Davidov&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karl Davidov (a lap nem létezik)">Karl Davidov</a> vezényletével mutatták be. Júniusban Moszkvából vidékre, <a href="/w/index.php?title=Kamenka&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kamenka (a lap nem létezik)">Kamenkába</a> utazott, a Davidov család birtokára. Húga családjának <a href="/wiki/Ukrajna" title="Ukrajna">ukrajnai</a> birtokát éveken keresztül látogatta a nyugalomra és családias környezetre vágyó zeneszerző.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-52">[48]</a> Kamenkában II. szimfóniájának megírása kötötte le idejét. Az <a href="/wiki/Ukr%C3%A1nok" title="Ukránok">ukrán</a> népies témákra épülő művet augusztusban fejezte be. Szeptemberben a tanév megkezdésére visszatért Moszkvába. Már kevesebb ideje maradt a komponálásra, hiszen tanári munkája mellett folytatta zenekritikusi tevékenységét is. Ezért a szimfónia hangszerelésével lassabban haladt előre, de novemberre ezzel a munkával is elkészült.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-53">[49]</a><a href="#cite_note-54">[50]</a> A II. szimfónia 1873. február 7-én Moszkvában csendült fel először, s a közönség kedvezően fogadta. Ezt követően <a href="/wiki/Alekszandr_Nyikolajevics_Osztrovszkij" title="Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij">Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij</a> meséjéhez, a Hópelyhecskéhez komponált kísérőzenét. A művet május 23-án mutatták be a Nagyszínházban. Ezt követően <a href="/wiki/Vlagyimir_Vasziljevics_Sztaszov" title="Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov">Sztaszov</a> új mű megkomponálására ösztönözte: egy Shakespeare-művet ajánlott neki, A vihart. A szokásos nyári európai utazások után, augusztusban mindössze két hét alatt vázolta fel új operájának tervét, a hangszereléshez szeptemberben kezdett hozzá. További művek is születtek ebben az időben, amelyek zeneszerzői munkásságában nagy jelentőségűek: ekkor kezdte megtalálni saját hangját, kompozíciós stílusát. A szimfonikus alkotások, operák mellett több zongoraműve is ekkor készült. A vihar című zenekari fantázia december 19-i moszkvai bemutatóját az Ötök csoportja Csajkovszkij nagy sikerének könyvelte el.<a href="#cite_note-55">[51]</a><a href="#cite_note-56">[52]</a> 1874 januárjában a II. vonósnégyes komponálásával foglalkozott, amelyet <a href="/wiki/Konsztantyin_Konsztantyinovics_Romanov_orosz_nagyherceg" title="Konsztantyin Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg">Konsztantyin nagyhercegnek</a> ajánlott. E művét februárban fejezte be, és március 22-én mutatták be Moszkvában.<a href="#cite_note-57">[53]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_első_közönségsiker">Az első közönségsiker</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Az első közönségsiker">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pyotr_Tchaikovsky_%D1%81._1870.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Pyotr_Tchaikovsky_%D1%81._1870.jpg/200px-Pyotr_Tchaikovsky_%D1%81._1870.jpg" decoding="async" width="200" height="279" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Pyotr_Tchaikovsky_%D1%81._1870.jpg/300px-Pyotr_Tchaikovsky_%D1%81._1870.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Pyotr_Tchaikovsky_%D1%81._1870.jpg/400px-Pyotr_Tchaikovsky_%D1%81._1870.jpg 2x" data-file-width="468" data-file-height="653" /></a><figcaption>Csajkovszkij az 1860-as évek végén</figcaption></figure> 1874. április 24-én került sor <a href="/w/index.php?title=A_c%C3%A1r_katon%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="A cár katonája (a lap nem létezik)">A cár katonája</a> című négyfelvonásos opera bemutatójára Szentpétervárott, a <a href="/wiki/Mariinszkij_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Mariinszkij Színház">Mariinszkij Színházban</a>. A zeneszerzőt tizenötször hívták a függöny elé, ami azt bizonyította, hogy végre igazi közönségsikert aratott. Az újságokban megjelent kritikák azonban ellentmondóak voltak, a zenét és a szövegkönyvet egyaránt érték dicséretek és bírálatok. Az opera sikerét bizonyítja, hogy 1881 márciusáig tizennégyszer adták elő. Csajkovszkij ezt követően olaszországi utazásra indult. A nyár elején elhatározta, hogy az Orosz Zenei Társaság pályázatára operát komponál: <a href="/wiki/Nyikolaj_Vasziljevics_Gogol" title="Nyikolaj Vasziljevics Gogol">Gogol</a> vidám története, a Karácsonyéj ihlette meg. <a href="/w/index.php?title=Jakov_Petrovics_Polonszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jakov Petrovics Polonszkij (a lap nem létezik)">Jakov Petrovics Polonszkij</a> librettójára hozzá is látott a komponáláshoz. A hangszereléshez júliusban kezdett hozzá, és augusztus végére készen állt a teljes mű <a href="/wiki/A_c%C3%A1rn%C5%91_cipell%C5%91je" title="A cárnő cipellője">Vakula, a kovács</a> címmel. Szeptemberben benyújtotta partitúráját a pályázatra. Ekkor derült ki, felesleges volt a nagy sietség, ugyanis elnézte a határidőt.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-58">[54]</a><a href="#cite_note-59">[55]</a> December 21-én a <a href="/wiki/Kijev" title="Kijev">kijevi</a> operaházban is előadták A cár katonáját. Az opera nagy sikert aratott, és az egész évadban műsoron maradt. Januárban komponálta hegedűre és zenekarra Melankolikus szerenád című művét, majd befejezte a b-moll zongoraverseny hangszerelését.<a href="#cite_note-60">[56]</a> A zeneszerző több hegedűdarabot, például a Melankolikus szerenádot és a később komponált <a href="/wiki/Heged%C5%B1verseny_(Csajkovszkij)" title="Hegedűverseny (Csajkovszkij)">D-dúr hegedűversenyét</a> is a magyar származású világhírű hegedűvirtuóznak, <a href="/wiki/Auer_Lip%C3%B3t" title="Auer Lipót">Auer Lipótnak</a> ajánlotta.<a href="#cite_note-61">[57]</a><a href="#cite_note-62">[58]</a> Köztük barátság is kialakult.<a href="#cite_note-63">[59]</a> Télen konzervatóriumi teendői, a tanítás egyre jobban idegesítették, a tanítványokkal való vesződés bosszantotta, ingerelte, végül idegösszeomlást kapott. 1876 áprilisában látott ismét munkához: dalokat komponált, és A cár katonája moszkvai előadásának előkészítésével foglalkozott. Az operát május 16-án mutatták be, sikerrel. A Nagyszínház vezetősége ezt követően megbízta egy <a href="/wiki/Balett" title="Balett">balett</a> zenéjének a megkomponálásával. <a href="/wiki/A_hatty%C3%BAk_tava_(balett)" title="A hattyúk tava (balett)">A hattyúk tava</a> új lehetőségeket nyújtó feladatnak ígérkezett, és ennek Csajkovszkij nagyon örült. A szövegkönyvet <a href="/w/index.php?title=Vaszilij_Gelcer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vaszilij Gelcer (a lap nem létezik)">Vaszilij Gelcer</a> moszkvai balettmester írta <a href="/w/index.php?title=Vlagyimir_Begicsev&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vlagyimir Begicsev (a lap nem létezik)">Vlagyimir Begicsevvel</a>, a cári színházak főintendánsával közösen. Az is örömmel töltötte el, hogy operája, a Vakula, a kovács elnyerte az Orosz Zenei Társaság pályadíját. Nyáron megírta III. szimfóniáját. A moszkvai közönség tomboló lelkesedéssel fogadta a művet az évad első filharmonikus hangversenyén.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-64">[60]</a> Az év végét Párizsban töltötte. Januárban itt kezdett hozzá III. (esz-moll) vonósnégyesének komponálásához. Hazatért Oroszországba, ahol január 28-án bemutatták a Melankolikus szerenádot, majd február 6-án Péterváron is bemutatták a III. szimfóniát.<a href="#cite_note-65">[61]</a> 1876. február végén egy újabb mű megírása foglalkoztatta, a Francesca da Rimini. Ez nem rendelésre készült, egyik barátja hívta fel a figyelmét a történetre, amely <a href="/wiki/Dante_Pokla" title="Dante Pokla">Dante Poklának</a> 5. énekében a szépséges Francesca és az ifjú Paolo tragikus szerelmét meséli el. Közben, március végén befejezte A hattyúk tava komponálását. Májusban megromlott egészségi állapota miatt az orvos vízkúrát rendelt számára. <a href="/wiki/Vichy" title="Vichy">Vichybe</a> utazott, majd a <a href="/wiki/Montpellier" title="Montpellier">Montpellier</a> melletti <a href="/wiki/Palavas-les-Flots" title="Palavas-les-Flots">Palavas-les-Flots</a> nevű fürdőhelyre. Hazafelé az útja <a href="/wiki/Bayreuth" title="Bayreuth">Bayreuthon</a> keresztül vezetett, ahol barátságot kötött <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt Ferenccel</a> és Richard Wagnerrel, és részt vett az első ünnepi játékokon, a <a href="/wiki/A_Nibelung_gy%C5%B1r%C5%B1je" title="A Nibelung gyűrűje">Ring</a> ősbemutatóján.<a href="#cite_note-Floros2-38">[34]</a><a href="#cite_note-66">[62]</a> Nyáron visszatért Párizsba, ahol felvázolta a Francesca da Riminit. Innen <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">Bécsen</a> át <a href="/w/index.php?title=Verbovka&action=edit&redlink=1" class="new" title="Verbovka (a lap nem létezik)">Verbovkába</a> utazott, ahol meglátogatta testvérét, Alekszandrát és családját. A nyár végét mély <a href="/wiki/Depresszi%C3%B3_(betegs%C3%A9g)" title="Depresszió (betegség)">depresszióban</a> élte át. Októberben befejezte új művét, majd novemberben <a href="/wiki/Szerbek" title="Szerbek">szerb</a> és <a href="/wiki/Szlov%C3%A9nek" title="Szlovének">szlovén</a> népdalok felhasználásával megírta a Szláv indulót. Ezt követően Pétervárra utazott, hogy részt vegyen a <a href="/wiki/A_c%C3%A1rn%C5%91_cipell%C5%91je" title="A cárnő cipellője">Vakula, a kovács</a> bemutatójának előkészületein. A próbák egyre több örömet szereztek neki, a siker reménye erősödött, ennek biztosítéka volt az is, hogy már jóval a bemutató előtt minden jegy elkelt. A decemberi bemutató azonban nem aratott sikert, az opera megbukott.<a href="#cite_note-67">[63]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ismerkedése_Mecknével">Ismerkedése Mecknével</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Ismerkedése Mecknével">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nadezhda_von_Meck.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/Nadezhda_von_Meck.jpeg/200px-Nadezhda_von_Meck.jpeg" decoding="async" width="200" height="290" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/Nadezhda_von_Meck.jpeg/300px-Nadezhda_von_Meck.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/Nadezhda_von_Meck.jpeg/400px-Nadezhda_von_Meck.jpeg 2x" data-file-width="1092" data-file-height="1584" /></a><figcaption>Nagyezsda von Meck</figcaption></figure> Az 1876-os karácsonyi ünnepeket betegen töltötte Moszkvában. Az év vége előtt felkereste <a href="/wiki/Lev_Nyikolajevics_Tolsztoj" title="Lev Nyikolajevics Tolsztoj">Lev Tolsztoj</a>, akire – saját bevallása szerint – Csajkovszkij zenéje mély hatást gyakorolt. Nem sokkal a találkozás után a gróf elutazott, de csakhamar néhány népdalt küldött Csajkovszkijnak levélben, kérve, hogy zenésítse meg őket.<a href="#cite_note-Floros3-68">[64]</a> Nyikolaj Rubinstejn, aki ismerte Csajkovszkij zilált anyagi helyzetét, amely néha a nélkülözésig fokozódott, említést tett erről egy gazdag mérnök özvegyének, az akkor 46 esztendős <a href="/w/index.php?title=Nagyezsda_von_Meck&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nagyezsda von Meck (a lap nem létezik)">Nagyezsda von Mecknek</a> (született Nagyezsda Filaretovna Frolovszkaja), aki már ismerte Csajkovszkij néhány művét. Meckné férje halála után nem ment férjhez ismét, hanem a világtól elvonultan élt nagy családjának, örökölt vállalatának és a zenének. Házasságából született tizenegy gyermeke közül már csak hét élt vele. Idősebbik fia segítette őt a férjétől örökölt szerteágazó üzemének vezetésében, legidősebb leánya pedig a kistestvérek nevelésével törődött. A nagy gazdagság lehetővé tette számára a nagyvonalú művészetpártolást, amelyet később Csajkovszkij is élvezett. Hogy segítsen az anyagi gondokkal küzdő zeneszerzőn, egy hegedű-zongora átiratot rendelt nála. Csajkovszkij készségesen tett eleget e megrendelésnek. A Mecknével folytatott intenzív levelezésnek köszönhetően, amelyben őszintén vallott zeneszerzői és magánéleti válságairól egyaránt, ismert Csajkovszkij életének számos pillanata. Személyesen soha nem találkoztak.<a href="#cite_note-Floros3-68">[64]</a><a href="#cite_note-69">[65]</a><a href="#cite_note-70">[66]</a> Mecknével való kapcsolata szinte megmagyarázhatatlan: miképp elégíthette ki az éveken át tartó puszta levelezés, anélkül, hogy egyszer is találkoztak volna? Csajkovszkij gyakran írt leveleiben gyenge, labilis idegrendszeréről, pszichés kényszerképzeteitől is kétségtelenül sokat szenvedett. Az sem vitás, hogy voltak életében „sötét pontok”, azonban azt, hogy homoszexualitása milyen eredetű, mértékű és kihatású volt, a levelezésből sem lehet megállapítani.<a href="#cite_note-Tod-16">[14]</a> 1877 januárjában komponálta hegedűre és zenekarra op. 34-es művét, a Valse scherzót, amelyet <a href="/w/index.php?title=Oszip_Kotyek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oszip Kotyek (a lap nem létezik)">Oszip Kotyeknek</a>, a fiatal, tehetséges hegedűművésznek dedikált. Március 4-én a moszkvai Nagyszínházban bemutatták a Hattyúk tavát. A balett nem hozta meg a várt sikert, de ennek oka a szegényes díszlet és jelmeztár volt, nem pedig Csajkovszkij zenéje. A zenekart egy félig műkedvelő karmester, Rjabov dirigálta, aki még soha életében nem került szembe ilyen bonyolult partitúrával, így ez is hozzájárult a kedvezőtlen fogadtatáshoz. Március 9-én mutatták be a Francesca da Riminit, amelyet a nagy sikerre való tekintettel többször is előadtak. Áprilisban kezdte felvázolni új művét, IV. szimfóniáját, Mecknének ajánlva.<a href="#cite_note-Floros3-68">[64]</a><a href="#cite_note-71">[67]</a><a href="#cite_note-72">[68]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Házassága_és_válása">Házassága és válása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Házassága és válása">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tchaikovsky_with_wife_Antonina_Miliukova.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Tchaikovsky_with_wife_Antonina_Miliukova.jpg/200px-Tchaikovsky_with_wife_Antonina_Miliukova.jpg" decoding="async" width="200" height="280" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Tchaikovsky_with_wife_Antonina_Miliukova.jpg/300px-Tchaikovsky_with_wife_Antonina_Miliukova.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Tchaikovsky_with_wife_Antonina_Miliukova.jpg/400px-Tchaikovsky_with_wife_Antonina_Miliukova.jpg 2x" data-file-width="571" data-file-height="800" /></a><figcaption>A zeneszerző és felesége</figcaption></figure> Májusban meglátogatta <a href="/w/index.php?title=Jelizaveta_Andrejevna_Lavrovszkaja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jelizaveta Andrejevna Lavrovszkaja (a lap nem létezik)">Jelizaveta Lavrovszkaját</a>, a híres énekesnőt, a konzervatórium tanárát, aki a beszélgetés közben felvetette Csajkovszkijnak, hogy komponáljon operát <a href="/wiki/Alekszandr_Szergejevics_Puskin" title="Alekszandr Szergejevics Puskin">Puskin</a> <a href="/wiki/Anyegin" title="Anyegin">Anyeginjéből</a>. Az első pillanatban meghökkentőnek tetsző javaslaton Csajkovszkij hosszan gondolkodott, és csakhamar nem is találta olyan kivitelezhetetlennek az ötletet.<a href="#cite_note-73">[69]</a><a href="#cite_note-74">[70]</a><a href="#cite_note-Floros4-75">[71]</a> Miközben a IV. szimfónia vázlatain dolgozott, és már érlelődött benne az Anyegin, felbukkant életében egy nála tíz évvel fiatalabb lány. A konzervatórium növendéke volt, Antonyina Miljukovának hívták. A lány beleszeretett tanárába. Eleinte csak társaságban találkoztak, majd Antonyina leveleivel kezdte ostromolni professzorát. A Puskin-ihlette operai cselekmény és a valóság döbbenetes hasonlósága olyan mély hatással volt Csajkovszkijra, hogy találkozott a lánnyal. Arra azonban nem volt hajlandó, hogy a lányt lakásán is felkeresse. Kijelentette, hogy tőle csak barátságot várhat. Május 27-én közölte Mecknével, hogy véglegesen elhatározta Puskin Anyeginjének megzenésítését. A konzervatóriumi vizsgák után a Moszkva közeli Glebovóba utazott, <a href="/w/index.php?title=Konsztantyin_Sztyepanovics_Silovszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Konsztantyin Sztyepanovics Silovszkij (a lap nem létezik)">Silovszkij</a> birtokára (aki új operájának szövegkönyvét írta), ahol hozzákezdett az opera zenéjének felvázolásához. Június 27-re elkészült az első felvonással, és ekkor döntötte el, hogy hajlandó feleségül venni Antonyinát. A döntés oka valószínűleg az volt, hogy ebben az időben nősült meg Silovszkij is, aki iránt valószínűleg szexuálisan vonzódott,<a href="#cite_note-76">[72]</a> illetve a társadalmi nyomás, hiszen az ő korában furcsának tűnt a nőtlen férfi. Július elejére elkészült az opera kétharmada. Július 5-én Antonyina újabb sürgetésére bejelentette házasságkötési szándékát családjának. Az esküvőre július 18-án került sor. Két nappal ezután levelet írt Mecknének, amelyben arról számolt be, hogy ugyan boldogtalannak érzi magát, de az új helyzetét teljesen megszokta. Csajkovszkij – levelei szerint – tisztázta kapcsolatát, és tudtára adta feleségének, hogy csakis testvéri szeretetet várhat tőle.<a href="#cite_note-Floros4-75">[71]</a><a href="#cite_note-77">[73]</a><a href="#cite_note-78">[74]</a> Az augusztust egyedül töltötte Kamenkában, húgánál. Arról panaszkodott leveleiben, hogy képtelen dolgozni, és hogy megpróbál harcolni a felesége iránti elhidegülése ellen. Augusztus végén hozzálátott az új szimfónia hangszereléséhez. Szeptemberben Kamenkában, harmincnapos szünet után újból elővette az Anyegint, és befejezte a komponálást. Szeptember végén visszatért Moszkvába, ahol felesége új lakást szerzett számukra, de annak ellenére, hogy az asszony mindent megtett férje boldoggá tételében, életük egyre elviselhetetlenebbé vált. Végső kétségbeesésében, menekülésének egyetlen útjaként a <a href="/wiki/Moszkva_(foly%C3%B3)" title="Moszkva (folyó)">Moszkva folyó</a> jéghideg vizét választotta.<a href="#cite_note-Floros4-75">[71]</a><a href="#cite_note-79">[75]</a><a href="#cite_note-80">[76]</a> Az <a href="/wiki/%C3%96ngyilkoss%C3%A1g" title="Öngyilkosság">öngyilkossági</a> kísérletet túlélte. Testvérei siettek segítségére: Anatolij Pétervárra hívta egy, Napravnyik karmesterrel való megbeszélésre. Csajkovszkij a teljes összeomlás állapotában érkezett meg. Napokig feküdt magas lázzal, önkívületben. Összeroppant idegei gyógyítására az orvosok azt tanácsolták, hogy változtasson eddigi életmódján, utazzon messzire, és feledje el a történteket.<a href="#cite_note-Floros4-75">[71]</a><a href="#cite_note-81">[77]</a> 1877. október 14-én Anatolij társaságában Berlinbe utazott. Onnan <a href="/wiki/Sv%C3%A1jc" title="Svájc">Svájcba</a> folytatták útjukat. Első pihenőhelyükön, a <a href="/wiki/Genfi-t%C3%B3" title="Genfi-tó">Genfi-tó</a> partján fekvő <a href="/w/index.php?title=Clarens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Clarens (a lap nem létezik)">Clarens</a>-ben, a Villa Richelieu-ben béreltek szállást. Az új környezetben megmutatkozott állapotának lassú javulása. Alkotókedve is visszatért, újból munkához látott, és folytatta az Anyegint. Két hónapi szünet után visszatért a IV. szimfóniához is, melyet a lelki válság után a „lélek gyónásának” nevezett. Rubinstejn értesítette, hogy a konzervatórium egyéves szabadságot engedélyezett a számára, Meckné pedig jelentős pénzösszeggel járult hozzá a zeneszerző felépüléséhez.<a href="#cite_note-82">[78]</a> Olaszországba utazott, s onnan jelentette november végén, hogy elkészült az <a href="/wiki/Anyegin_(opera)" title="Anyegin (opera)">Anyeginnel</a>. Decemberben, <a href="/wiki/Velence_(Olaszorsz%C3%A1g)" title="Velence (Olaszország)">Velencében</a> befejezte a IV. szimfóniát. Az újévet <a href="/wiki/Sanremo" title="Sanremo">Sanremóban</a> köszöntötte. Február 22-én a moszkvai Orosz Zenei Társaság koncertjén Nyikolaj Rubinstejn vezényletében bemutatta új szimfóniáját, de az nem aratott akkora sikert, mint azt remélte. A legtöbb újság hallgatott róla, meg sem említette.<a href="#cite_note-83">[79]</a> 1878. március 17-i levelében említette Mecknének, hogy egy zongoraszonátán (a nagy G-dúr szonátán) és egy hegedűversenyen dolgozik. Utóbbit április végére fejezte be. Április 24-én visszatért Oroszországba, Kamenkába. Május 12-én itt fejezte be a <a href="/w/index.php?title=Karl_Klindworth&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karl Klindworth (a lap nem létezik)">Karl Klindworthnak</a> ajánlott C-dúr zongoraszonátát. Ekkor kezdett hozzá a Szent János liturgiája című négyrészes, vegyeskari egyházi művéhez. Május közepén Meckné tanácsára átköltözött <a href="/w/index.php?title=Brailov&action=edit&redlink=1" class="new" title="Brailov (a lap nem létezik)">Brailovba</a>. Ott dolgozott tovább az Egy kedves hely emléke című, még Itáliában megkezdett háromrészes hegedű-zongora ciklusán. Ugyanitt fejezte be június elején a Liturgiát, és hozzákezdett a Gyermekalbumhoz (huszonnégy kis zongoradarab), amely Vlagyimir Davidovnak íródott, szeretett Bob unokaöccsének.<a href="#cite_note-84">[80]</a><a href="#cite_note-85">[81]</a> Júliusban levél érkezett Antonyinától, amelyben értesítette, hogy hajlandó elválni. Ez Csajkovszkijt végtelen megnyugvással töltötte el.<a href="#cite_note-Floros4-75">[71]</a><a href="#cite_note-86">[82]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_Anyegin_és_Az_orléans-i_szűz">Az Anyegin és Az orléans-i szűz</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Az Anyegin és Az orléans-i szűz">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tchaikovsky.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/74/Tchaikovsky.jpg" decoding="async" width="200" height="270" class="mw-file-element" data-file-width="200" data-file-height="270" /></a><figcaption>Csajkovszkij az 1880-as években</figcaption></figure> 1878. augusztus 27. és szeptember 6. között komponálta I. zenekari szvitjének (d-moll) legnagyobb részét. Szeptember 9-én rendezték meg a párizsi világkiállításon, a Trocaderóban azt a nagyszabású hangversenyt, amelynek programján Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét vezényelte és játszotta Rubinstejn. Az otthon maradt komponista bosszankodva olvasta egy kijevi újságban azt a cikket, amely közönséges támadást tartalmazott a moszkvai konzervatórium ellen. Az újságcikk Csajkovszkijról is említést tett, mindössze annyit, hogy kizárólag zenével foglalkozik, és távol tartja magát a konzervatóriumi pletykáktól. Időközben egyre ellenszenvesebbnek vélte, hogy Rubinstejn Párizsban a műveit dicsérte, továbbá egyre nyomasztóbbnak találta a konzervatórium légkörét, mivel úgy tartotta, hogy hátráltatják alkotói munkájában. Lemondott tehát tanári állásáról. Legkedvesebb tanítványa, <a href="/wiki/Szergej_Ivanovics_Tanyejev" title="Szergej Ivanovics Tanyejev">Szergej Tanyejev</a> zongoraművész és zeneszerző személyében megbízható utódot talált, aki elfoglalta helyét a konzervatóriumi tanári székben.<a href="#cite_note-87">[83]</a><a href="#cite_note-88">[84]</a> 1878 végén Kamenkában dolgozott. Itt kapta a meghívást Mecknétől, hogy utazzon <a href="/wiki/Firenze" title="Firenze">Firenzébe</a>, a Villa Oppenheimbe. Csajkovszkij elfogadta az ajánlatot, és legújabb szvitjét már az olasz városban írta meg. Itt kezdett el foglalkozni egy új opera tervével is, <a href="/wiki/Friedrich_Schiller" title="Friedrich Schiller">Schiller</a> Az orléans-i szűz című műve alapján.<a href="#cite_note-89">[85]</a> Életrajzírói szerint homoszexualitását bizonyítja az a tény is, hogy sűrűn tartózkodott külföldön, olyan városokban, mint Firenze vagy <a href="/wiki/Nizza" title="Nizza">Nizza</a>, amelyek a homoszexuálisok közismert találkozóhelyei voltak.<a href="#cite_note-Brown_16–18-15">[13]</a><a href="#cite_note-Tod-16">[14]</a> December közepén elhagyta Firenzét, és Párizsba utazott, de ott sem maradt sokáig, és januárban, egy néhány napos <a href="/wiki/Dijon" title="Dijon">dijoni</a> kirándulás után Clarens-be ment, ahol folytatta Az orléans-i szűz komponálását. Az operát március elején fejezte be. Visszatért <a href="/wiki/Szentp%C3%A9terv%C3%A1r" title="Szentpétervár">Pétervárra</a>, ahol a tétlenség miatti rossz idegállapot ismét eluralkodott rajta.<a href="#cite_note-90">[86]</a> 1879. március közepén fivéreivel Moszkvába utazott. A konzervatórium növendékei ugyanis elhatározták, hogy bemutatják volt professzoruk operáját, az <a href="/wiki/Anyegin_(opera)" title="Anyegin (opera)">Anyegint</a>. Március 29-én először hallhatta a moszkvai közönség az operát, a konzervatórium növendékeinek tolmácsolásában, Nyikolaj Rubinstejn vezényelt. Mielőtt a függöny felgördült volna, Rubinstejn megkérte Csajkovszkijt, jöjjön a színfalak mögé. A zeneszerző legnagyobb meglepetésére ott álltak a konzervatórium tanárai és diákjai, s Rubinstejn nagy csokor virágot nyújtott át neki. A felvonások szünetében újra és újra függöny elé hívták, de Csajkovszkij úgy érezte, hogy a taps inkább az ő személyének, mint zenéjének szól. Másnap visszatért Pétervárra. Az Anyegin bemutatójának örömét megzavarta Antonyina felbukkanása. Az asszony váratlanul lepte meg Csajkovszkijt, karját nyaka köré fonva hangoztatta, mennyire szereti. Végül Csajkovszkij pénzt adott neki, hogy Moszkvába utazhasson, ő pedig Kamenkába menekült, ahol viszonylag biztonságban érezte magát, mert Antonyina itt csak leveleivel tudta őt ostromolni.<a href="#cite_note-91">[87]</a> Szeptemberben fejezte be <a href="/wiki/Az_orl%C3%A9ans-i_sz%C5%B1z_(opera)" title="Az orléans-i szűz (opera)">Az orléans-i szűz</a> komponálását. 1880. január 25-én Párizsban előadták a IV. szimfóniát. A La Gazette Musicale szerint az első tételt és a finálét a közönség hűvösen fogadta, de a Scherzo hatalmas sikert aratott, nemkülönben az Andante is. Január utolsó napjait és február elejét <a href="/wiki/R%C3%B3ma" title="Róma">Rómában</a> töltötte, közben új operájának bemutatási körülményeiről tárgyalt.<a href="#cite_note-92">[88]</a> Az év első felének nagy részét ismét Kamenkában töltötte, új művek komponálásával: Hat dalkettős Tolsztoj, Szurikov verseire, írt ugyancsak Tolsztoj, Szurikov, Apuhtyin, Mickiewicz verseire Hét dalt, átdolgozta a Rómeó és Júlia nyitányt, valamint a II. szimfóniát, majd elvégezte Az orléans-i szűz partitúrájának utolsó módosításait. Augusztusban értesítette kiadóját, hogy az opera korrektúrája elkészült. Közben a kiadó, Jürgenson, óvatosan Antonyina után nyomozott, és megtudott egy kellemetlen, de lényeges dolgot. Kiderítette ugyanis, hogy Antonyina az előző év tele óta szeretőjével Moszkvában él, s gyermeke is született, akit lelencházba adott. Jürgensonnak nagy fáradságába került e bizonyítékok megszerzése. Csajkovszkij megnyugodhatott, remélve, hogy az asszony többé nem zaklatja. Októberben elkezdte az <a href="/wiki/1812_(nyit%C3%A1ny)" title="1812 (nyitány)">1812 nyitány</a> komponálását, amelyet a honvédő háború emlékére Moszkvában épült <a href="/wiki/Megv%C3%A1lt%C3%B3_Krisztus-sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z" title="Megváltó Krisztus-székesegyház">Megváltó Krisztus-székesegyház</a> felszentelési ünnepségére szánt.<a href="#cite_note-93">[89]</a> Decemberben néhány napot Pétervárott töltött, hogy az operaház karmesterével tárgyaljon Az orléans-i szűz bemutatójáról. Pétervári tartózkodása alatt még javított egy keveset az operán. A bemutatót január végére vagy február elejére tűzték ki. Ezután visszatért Moszkvába, ahol bemutatták egyik friss művét, az Olasz capricciót. A mű zajos sikert aratott. Csajkovszkij művei egyre népszerűbbekké váltak, mind gyakrabban hangzottak fel hangversenyeken. Decemberben a <a href="/wiki/Moszkva" title="Moszkva">moszkvai</a> sajtó élesen bírálta, amiért új operáját Pétervárnak ajánlotta fel.<a href="#cite_note-94">[90]</a> 1881. január 23-án a zsúfolásig megtelt moszkvai Nagyszínházban bemutatták az Anyegint. Az előadás sok tapsot kapott, de nem jutott előbbre, mivel a <a href="/wiki/Primadonna" title="Primadonna">primadonna</a> megbetegedett, így az operát egy ideig nem tudták játszani. A kritikák eléggé különösek voltak: néhányan Triquet kupléját tartották a legjobbnak, de Tatjánát gyengének és jelentéktelennek vélték. Mások szerint hiányzott belőle az ihlet, témáját pedig elcsépeltnek ítélték.<a href="#cite_note-95">[91]</a> Februárban elkeseredetten tapasztalta, hogy Az orléans-i szűz díszletei milyen szegényesek lesznek. A színház igazgatósága, amely tízezer <a href="/wiki/Orosz_rubel" title="Orosz rubel">rubelt</a> sem sajnált költeni más bemutatókra, most egy <a href="/wiki/Kopejka" title="Kopejka">kopejkát</a> sem volt hajlandó áldozni az operára. A bemutatóra február 25-én került sor. Már az első felvonás után úgy látszott, biztos a siker. Nyolcszor hívták a függöny elé, az előadás végén pedig összesen huszonnégyszer tapsolták ki. A bemutatót követő napon Csajkovszkij ismét útra kelt: első állomása Bécs volt, majd Firenzébe utazott tovább. Közben az előre megszervezett sajtótámadások hatására az operáját levették a műsorról.<a href="#cite_note-96">[92]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="További_sikerek">További sikerek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: További sikerek">szerkesztés</a>]</div> Márciusban Rómában értesült Nyikolaj Rubinstejn haláláról, és azonnal hazatért. Március 28-án újabb halálhírről értesült: elhunyt <a href="/wiki/Modeszt_Petrovics_Muszorgszkij" title="Modeszt Petrovics Muszorgszkij">Muszorgszkij</a>. Közben Meckné értesítette arról, hogy az anyagi csőd szélére került, de biztosította róla, hogy nagyvonalú támogatásait megpróbálja a jövőben is folyósítani. A májust már Kamenkában töltötte. Húga megbetegedett, húgának férje pedig elutazott, így ő lett a család feje, s rengeteg időt töltött a gyerekekkel. Nyáron az orosz templomi zenét tanulmányozta. Ősszel, Moszkvába érkezése után a moszkvai konzervatórium igazgatósága a Rubinstejn halálával megüresedett igazgatói állásra Csajkovszkijt hívta meg, de ő elutasította a felkérést. Novemberben újból történelmi témával foglalkozott: ezúttal az orosz történelmi múlt egyik hőse, Mazeppa alakja ihlette meg. December elején visszatért Rómába, ahol találkozott <a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt Ferenccel</a>, akinek ekkor ünnepelték 70. születésnapját.<a href="#cite_note-97">[93]</a><a href="#cite_note-98">[94]</a> December 16-án Bécsben, a Filharmonikus Társaság hangversenyén <a href="/w/index.php?title=Adolf_Davidovics_Brodszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adolf Davidovics Brodszkij (a lap nem létezik)">Adolf Brodszkij</a> eljátszotta a hegedűversenyét. <a href="/wiki/Eduard_Hanslick" title="Eduard Hanslick">Eduard Hanslick</a> híres zenekritikus a Neue Freie Presse hasábjain durván támadta a művet. Annak népies hangzását rótta fel a komponistának, és egy mondást idézett: vannak festmények, amelyek szemlélése során az ember bűzt lát. Csajkovszkij hegedűversenye példája annak, hogy létezik zene, amelynek hallatára az ember bűzt érez.<a href="#cite_note-99">[95]</a> Az év végén Itáliába utazott, ahonnan keserűen írta kiadójának, hogy műveit egyre kevesebbet játsszák. 1882 januárjában triót komponált Nyikolaj Rubinstejn emlékére. Július közepén a <a href="/wiki/Mazeppa_(opera)" title="Mazeppa (opera)">Mazeppa</a> vázlatain dolgozott, majd augusztusban visszatért Kamenkába, ahol megkomponálta a Hat zongoradarabot. Augusztus 20-án, a moszkvai Ipari és Iparművészeti Kiállításon rendezett hangversenyen mutatták be az <a href="/wiki/1812_(nyit%C3%A1ny)" title="1812 (nyitány)">1812 nyitányt</a>. Októberben hozzákezdett a Mazeppa hangszereléséhez, 30-án pedig a Rubinstejn emlékére írt trió bemutatására került sor.<a href="#cite_note-100">[96]</a> Novemberben levelet kapott <a href="/wiki/Milij_Alekszejevics_Balakirev" title="Milij Alekszejevics Balakirev">Balakirevtől</a>, aki arra kérte, hogy komponáljon egy szimfóniát <a href="/wiki/George_Byron" title="George Byron">Byron</a> Manfrédja alapján.<a href="#cite_note-101">[97]</a> 1883 márciusában a moszkvai Orosz Zenei Társaság felkérte, komponáljon kantátát a koronázási ünnepségre. Librettóját azzal a kéréssel küldték meg, hogy április közepére készüljön el. E munkája miatt lemondott tervezett itáliai útjáról. A Koronázási indulót június 4-én mutatták be. Nyáron befejezte a Mazeppát, amelynek bemutatójáért mind Moszkva, mind Pétervár versengett. November végén Moszkvában tizenhat év múltával ismét előadták az I. szimfóniát a Zenei Társaság koncertjén. Bosszantotta, hogy a Mazeppa bemutatójának előkészületei elkeserítő lassúsággal haladnak. Moszkvai tartózkodása alatt eljátszotta új szvitjét néhány vezető muzsikusnak, akik helyeselték munkáját. A karácsonyt és az újévet is Moszkvában töltötte, a Mazeppa próbáira várva, amelyek 1884 januárjában végre elkezdődtek. A művet február 15-én mutatták be a Nagyszínházban. A kritikák meglehetősen elnézőek voltak az operával és szerzőjével szemben. Február 19-én Pétervárott is színre vitték. A zeneszerző távolléte jelentősen csökkentette a sikert, de a bemutatón jelenlévő cár elégedett volt a darabbal, és március 7-én a Szent Vlagyimir rend IV. fokozatával tüntette ki Csajkovszkijt.<a href="#cite_note-102">[98]</a> Áprilisban Kamenkában, zongorázás közben új témát gondolt ki. Ez volt a csírája a későbbi Koncertfantáziának. A mű szeptemberre készült el. Október 31-én jutott el az Anyegin a pétervári Nagyszínház színpadára, ahol az előadást Napravnyik vezényelte. Az opera sikert aratott, de ez már nem volt szokatlan. Novemberben ismét külföldre utazott: Berlinben, majd <a href="/wiki/Davos" title="Davos">Davosban</a> töltött néhány napot. November végén <a href="/wiki/M%C3%BCnchen" title="München">Münchenbe</a>, innen Párizsba ment. Ebben az időben dolgozta át a Vakula, a kovács című opera néhány részletét, s új számokat is komponált hozzá.<a href="#cite_note-103">[99]</a> 1884. január 27-én a cár és a cárné jelenlétében Pétervárott előadták az <a href="/wiki/Anyegin_(opera)" title="Anyegin (opera)">Anyegint</a>, majd 28-án Moszkvában a szvitet. Itt talált rá <a href="/w/index.php?title=Ippolit_Spazsinszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ippolit Spazsinszkij (a lap nem létezik)">Ippolit Spazsinszkij</a> <a href="/wiki/A_var%C3%A1zsl%C3%B3n%C5%91" title="A varázslónő">A varázslónő</a> című librettójára, amelynek egyes jeleneteiről úgy tartotta, hogy hatásosak lennének operaszínpadon. Ebben az időszakban hangulatváltozás állt be életében, és az otthonteremtés vágya foglalkoztatta. Inasát bízta meg, hogy keressen lakást Moszkva és Pétervár között. Februárban költözött új lakásába, <a href="/w/index.php?title=Majdanovo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Majdanovo (a lap nem létezik)">Majdanovóba</a>.<a href="#cite_note-104">[100]</a> Március elején bemutatták Moszkvában a zongorára és zenekarra írt Koncertfantáziát. Ez Moszkvában és később Pétervárott egyaránt nagy sikert aratott. Áprilisban kezdett hozzá a Manfréd szimfónia első vázlatához. Emellett a Vakula, a kovács átdolgozását is végezte, amely később az Okszána szeszélye, majd véglegesen <a href="/wiki/A_c%C3%A1rn%C5%91_cipell%C5%91i" class="mw-redirect" title="A cárnő cipellői">A cárnő cipellői</a> címet kapta. Közben megválasztották az Orosz Zenei Társaság moszkvai tagozatának igazgatójává, és ideiglenesen elvállalta a moszkvai konzervatórium igazgatását is. Szeptemberben kórusművet komponált a Jogakadémia megalapításának 50. évfordulójára, és hozzákezdett A varázslónő komponálásához. Októberben fejezte be a munkát, majd decemberben Moszkvába utazott megbeszélni a bemutatót, de semmi esély nem volt arra, hogy az évadban még bemutassák.<a href="#cite_note-105">[101]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Népszerűségének_csúcsán">Népszerűségének csúcsán</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Népszerűségének csúcsán">szerkesztés</a>]</div> Április 5-én indult el <a href="/wiki/Kauk%C3%A1zus_(hegys%C3%A9g)" title="Kaukázus (hegység)">kaukázusi</a> útjára. <a href="/wiki/Taganrog" title="Taganrog">Taganrogban</a> két napig Hippolit testvérénél vendégeskedett. Május 1-jén, szombaton este <a href="/wiki/Tbiliszi" title="Tbiliszi">Tifliszben</a> az Orosz Zenei Társaság Csajkovszkij műveiből rendezett hangversenyt, amelyen a komponistát példátlan ünneplésben részesítették. Május 6-án ez a nagy ünneplés megismétlődött a Mazeppa előadásán. Májusban az Armenyija nevű hajón utazott el a Kaukázusból a <a href="/wiki/Fekete-tenger" title="Fekete-tenger">Fekete-tengeren</a> <a href="/wiki/Konstantin%C3%A1poly" title="Konstantinápoly">Konstantinápoly</a> felé, majd onnan tovább hajózott <a href="/wiki/Marseille" title="Marseille">Marseille</a>-be. Onnan Párizsba utazott, ahol megismerkedett a francia zenei élet néhány vezető személyiségével. Barátságot kötött <a href="/w/index.php?title=Edouard_Lalo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Edouard Lalo (a lap nem létezik)">Edouard Lalóval</a>, <a href="/wiki/L%C3%A9o_Delibes" title="Léo Delibes">Léo Delibes</a>-bel, <a href="/wiki/Ambroise_Thomas" title="Ambroise Thomas">Ambroise Thomas</a>-val, <a href="/w/index.php?title=Charles_Lamoureux&action=edit&redlink=1" class="new" title="Charles Lamoureux (a lap nem létezik)">Charles Lamoureux</a>-val és <a href="/wiki/Charles_Gounod" title="Charles Gounod">Charles Gounod</a>-val. Párizsban is dolgozott <a href="/wiki/A_var%C3%A1zsl%C3%B3n%C5%91" title="A varázslónő">A varázslónőn</a>. Június végén visszatért Majdanovóba, de csak októberben kezdett hozzá új művének hangszereléséhez. Közben Pétervárra látogatott, ahol jóleső érzéssel győződött meg egyre növekvő népszerűségéről. Ezt nemcsak a zeneszerzők barátságos fogadtatása bizonyította, hanem az is, hogy jóakarója, <a href="/wiki/Vlagyimir_Vasziljevics_Sztaszov" title="Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov">Sztaszov</a> révén jelentős pénzjutalmat kapott, amelyet az évad legjobb zenei újdonságának, a Manfrédnak ítéltek oda. Decemberben megkezdődtek a Vakula, a kovács új változatának, az Okszana szeszélyének zenekari próbái. Hosszú idő után Csajkovszkij ismét kezébe vette a karmesteri pálcát, és leküzdve beteges izgatottságát, félénkségét, ő irányította a próbákat. Március elején ismét Pétervárra utazott, hogy vezesse a Filharmonikus Zenekar próbáit, majd 17-én a nemesi klubban rendezett hangversenyen először lépett karmesterként a pétervári közönség elé saját műveivel. Májusban Majdanovóban befejezte A varázslónő teljes hangszerelését, és Moszkván keresztül ismét a Kaukázusba utazott. Nyáron IV. szvitjén, a Mozartianán dolgozott. Mivel ebben az esztendőben volt kedvelt Mozart-operája, a <a href="/wiki/Don_Giovanni" title="Don Giovanni">Don Giovanni</a> bemutatójának századik évfordulója, Csajkovszkij ezzel a művével kívánt az eseményre emlékezni.<a href="#cite_note-106">[102]</a> Októberben Pétervárott megkezdődtek A varázslónő próbái. A darabot november 11-én mutatták be a zeneszerző vezényletével, nagy sikerrel. Ezt követően Moszkvába utazott, ahol 26-án elvezényelte a Mozartianát. Az újságok melegen és szívélyesen írtak róla, mint zeneszerzőt és karmestert egyaránt dicsérték. Csajkovszkij népszerűsége és tekintélye egyre fokozódott, a legnépszerűbb zeneszerző lett Oroszországban.<a href="#cite_note-107">[103]</a> Decemberben indult el újabb nagy nyugat-európai hangversenykörútjára, ezúttal mint saját műveinek karmestere. Rövid taganrogi családi látogatás után úgy döntött, hogy új lakásba költözik. Inasa új házat vásárolt távollétében <a href="/w/index.php?title=Frolovszkoje&action=edit&redlink=1" class="new" title="Frolovszkoje (a lap nem létezik)">Frolovszkojéban</a>. A költözés mellett tovább komponált. Figyelmét ezúttal Shakespeare <a href="/wiki/Hamlet,_d%C3%A1n_kir%C3%A1lyfi" title="Hamlet, dán királyfi">Hamletje</a> ragadta meg. Ugyanekkor kezdett hozzá V. szimfóniájához.<a href="#cite_note-108">[104]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Csipkerózsika_és_a_Pikk_dáma">A Csipkerózsika és a Pikk dáma</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: A Csipkerózsika és a Pikk dáma">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pjotr_T%C5%A1aikovskin_kotimuseo.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Pjotr_T%C5%A1aikovskin_kotimuseo.jpg/200px-Pjotr_T%C5%A1aikovskin_kotimuseo.jpg" decoding="async" width="200" height="150" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Pjotr_T%C5%A1aikovskin_kotimuseo.jpg/300px-Pjotr_T%C5%A1aikovskin_kotimuseo.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Pjotr_T%C5%A1aikovskin_kotimuseo.jpg/400px-Pjotr_T%C5%A1aikovskin_kotimuseo.jpg 2x" data-file-width="2304" data-file-height="1728" /></a><figcaption>Csajkovszkij otthona Klinben</figcaption></figure> 1889 januárjában készült el új művének, a <a href="/wiki/Csipker%C3%B3zsika_(balett)" title="Csipkerózsika (balett)">Csipkerózsikának</a> vázlataival. Kedvvel dolgozott, hiszen a cselekmény, melyet <a href="/wiki/Marius_Petipa" title="Marius Petipa">Petipa</a>, a neves balettmester <a href="/wiki/Charles_Perrault" title="Charles Perrault">Charles Perrault</a> meséje nyomán állított össze, A hattyúk tavát is felülmúló zene komponálására ösztönözte. A mű létrejöttét politikai események is befolyásolták. 1881-ben trónra került <a href="/wiki/III._S%C3%A1ndor_orosz_c%C3%A1r" title="III. Sándor orosz cár">III. Sándor</a>, akinek uralkodása alatt feltámadt a <a href="/wiki/XIV._Lajos_francia_kir%C3%A1ly" title="XIV. Lajos francia király">XIV. Lajos francia király</a> versailles-i udvarára jellemző pompa és ragyogás utáni nosztalgia. Ezeknek részét képezték az udvari mulatságok, a látványos balettprodukciók. A Cári Színházak élére került <a href="/w/index.php?title=Ivan_Vszevolozsszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ivan Vszevolozsszkij (a lap nem létezik)">Ivan Vszevolozsszkij</a> a korábbiaknál nívósabb balettelőadásokkal kívánta szórakoztatni a cári udvart és az előkelő pétervári közönséget. Tőle származik a versailles-i pompájú mesebalett-előadások gondolata. A díszleteket és a jelmezeket is ő maga tervezte, a zene elkészítésére pedig Csajkovszkijt kérte fel. Vszevolozsszkij 1888 augusztusában azzal adta át a Csipkerózsika szövegkönyvét Petipának, hogy Csajkovszkij számára készítsen belőle balettprogramot.<a href="#cite_note-109">[105]</a> Februárban elindult második európai koncertturnéjára, majd áprilisban ismét Tifliszbe kirándult. A nyarat Frolovszkojéban töltötte, ahol minden idejét a Csipkerózsika komponálása, hangszerelése foglalta le. Szeptember végén Moszkvába ment. Tőle várták, hogy külföldi karmesterek meghívásával felfrissítse a moszkvai Orosz Zenei Társaság hangversenyeit. Az Anyegin felújításának próbáit is ellenőrizte. Szeptember 30-án új, díszesebb kiállításban adták elő vezényletével az operát. Pétervárra utazott, ahol újabb feladat várt rá: az <a href="/wiki/Anton_Grigorjevics_Rubinstejn" title="Anton Grigorjevics Rubinstejn">Anton Grigorjevics Rubinstejn</a> tiszteletére tervezett jubileumi fesztivál előkészítésében kellett részt vennie. Január 15-én a Mariinszkij Színházban került sor a Csipkerózsika bemutatójára. Az előadáson a cári család is megjelent. Január 16-án Moszkvába utazott, ahol két nappal később egy koncerten vezényelt.<a href="#cite_note-110">[106]</a><a href="#cite_note-111">[107]</a><a href="#cite_note-theman-112">[108]</a> A cári színház igazgatósága új opera komponálásával bízta meg, <a href="/wiki/Alekszandr_Szergejevics_Puskin" title="Alekszandr Szergejevics Puskin">Puskin</a> A pikk dáma című elbeszélése alapján. Csajkovszkij attól tartott, hogy Moszkvában nem talál nyugalmat, és úgy döntött, külföldre utazik komponálni. Január végén Firenzébe utazott. Távollétében Moszkvában bemutatták <a href="/wiki/A_var%C3%A1zsl%C3%B3n%C5%91" title="A varázslónő">A varázslónő</a> átdolgozott változatát. Március 15-én befejezte <a href="/wiki/A_pikk_d%C3%A1ma" title="A pikk dáma">A pikk dáma</a> komponálását, majd hamarosan a zongorakivonattal is meglett. Kilenc hét megfeszített munka után úgy döntött, hogy Rómába megy pihenni. Csak májusban tért vissza birtokára, ahol júniusban megkomponálta a Firenzei emlék (Souvenir de Florence) című vonósszextettet. Augusztusban átköltözött Kamenkába, és ott maradt szeptember 13-ig. Ezután Tifliszbe utazott, ahol levelet kapott Mecknétől, aki sajnálattal tudatta vele, hogy képtelen a továbbiakban anyagiakkal támogatni. Csajkovszkij válaszlevelében megnyugtatta, hogy ez már nem érinti érzékenyen, hiszen művei szépen jövedelmeznek.<a href="#cite_note-113">[109]</a><a href="#cite_note-114">[110]</a> Csajkovszkij levelére azonban többé nem érkezett válasz. E mély lelki megrázkódtatás elől ismét a munkához menekült. Ősszel Tifliszben felvázolta A vajda című szimfonikus balladát. November 1-jén az Orosz Zenei Társaság tifliszi tagozatának koncertjét vezényelte, melyen kizárólag az ő művei szerepeltek. November közepén Pétervárra ment, hogy részt vegyen <a href="/wiki/A_pikk_d%C3%A1ma" title="A pikk dáma">A pikk dáma</a> próbáin. December 18-án zajlott le az opera főpróbája az uralkodó és a pétervári előkelőségek jelenlétében. Egy nappal később került sor az ősbemutatóra. Napravnyik mint karmester mindenkit felülmúlva biztosította az opera sikerét. A kritika mégis elítélően írt a librettóról éppúgy, mint Csajkovszkij zenéjéről, legfeljebb a hangszerelésben ismerték el egyedülálló művészetét.<a href="#cite_note-115">[111]</a> Februárban megbízást kapott a <a href="/wiki/Jol%C3%A1nta_(Csajkovszkij)" title="Jolánta (Csajkovszkij)">Jolánta</a> című egyfelvonásos opera és <a href="/wiki/A_di%C3%B3t%C3%B6r%C5%91" title="A diótörő">A diótörő</a> <a href="/wiki/Balett" title="Balett">balett</a> komponálására. Márciusban Frolovszkojéból Péterváron keresztül <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizsba</a> utazott. Április 18-án innen indult <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">amerikai</a> útjára. <a href="/wiki/New_York" title="New York">New Yorkban</a> találkozott <a href="/w/index.php?title=Maurice_Renault&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maurice Renault (a lap nem létezik)">Maurice Renault</a>-val, a Music Hall Company of New York elnökével, aki arra kérte, halassza el a hazautazását május 24-re, mert további hangversenyeken is számítanak fellépésére. Impresszáriója erről hallani sem akart. Elsétált a Music Hallba, ahol a zenekar karnagya, Walter Damrosch melegen üdvözölte. Május 2-án próbált először. A hatalmas teremben, amelyet <a href="/wiki/Andrew_Carnegie" title="Andrew Carnegie">Andrew Carnegie</a> acélmágnás építtetett, még folytak az utolsó munkálatok, a szerelők lármáztak, ki-be járkáltak. A zenekar rossz elhelyezése miatt a hangzás is kiegyenlítetlennek tűnt. Ez nagyon rosszkedvűvé tette Csajkovszkijt.<a href="#cite_note-theman-112">[108]</a><a href="#cite_note-116">[112]</a><a href="#cite_note-117">[113]</a> Május 5-én ünnepélyes keretek között megnyitották az új hangversenycsarnokot. Hosszúra nyúló beszédek után megkezdődött az előadás, Csajkovszkij a zenekari indulóját vezényelte. Az Egyesült Államokban koncertezett még <a href="/wiki/Baltimore_(Maryland)" title="Baltimore (Maryland)">Baltimore</a>-ban és <a href="/wiki/Philadelphia_(Pennsylvania)" title="Philadelphia (Pennsylvania)">Philadelphiában</a> is, majd visszatért New Yorkba, ahol a <a href="/wiki/Metropolitan_Opera" title="Metropolitan Opera">Metropolitanben</a> lépett fel egy koncert erejéig. Május 21-én szállt hajóra Európa felé.<a href="#cite_note-118">[114]</a><a href="#cite_note-119">[115]</a> Júniusban majdanovói házába költözött vissza, ahol A diótörőn dolgozott, és A vajda című szimfonikus balladát hangszerelte. Október végén Moszkvába ment, hogy jelen legyen A pikk dáma bemutatóján, és vezényeljen <a href="/w/index.php?title=Alekszandr_Iljics_Zilotyi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alekszandr Iljics Zilotyi (a lap nem létezik)">Alekszandr Iljics Zilotyi</a> koncertjén, amelyen az <a href="/wiki/Adam_Mickiewicz" title="Adam Mickiewicz">Adam Mickiewicz</a> költeményére írt, A vajda című szimfonikus ballada is szerepelt. A pikk dáma moszkvai bemutatóján, november 16-án elismerőbb fogadtatásban részesült, mint Péterváron. Két nappal később A vajda című művét vezényelte. Decemberben befejezte a Jolánta hangszerelését, majd a hónap végén ismét európai hangversenykörútra indult. Ősszel valóra váltotta régi tervét: házat vásárolt a Moszkvához közeli, hatalmas erdőségek övezte járási székhelyen, Klinben.<a href="#cite_note-120">[116]</a><a href="#cite_note-121">[117]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Utolsó_évei_és_halálának_körülményei">Utolsó évei és halálának körülményei</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Utolsó évei és halálának körülményei">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Csajkovszkij_02.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Csajkovszkij_02.jpg/200px-Csajkovszkij_02.jpg" decoding="async" width="200" height="304" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Csajkovszkij_02.jpg/300px-Csajkovszkij_02.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Csajkovszkij_02.jpg/400px-Csajkovszkij_02.jpg 2x" data-file-width="453" data-file-height="688" /></a><figcaption>Az idősödő Csajkovszkij</figcaption></figure> Életének utolsó éveit nagyrészt Moszkva környékén, Majdanovóban, valamint a Moszkvától 90 km-re fekvő Klin déli részén álló, emeletes faházában töltötte. Itt gyakran felkeresték barátai, tanítványai. Nemegyszer játszották együtt az újabb orosz és nyugati zeneműveket, gyakran keveredtek heves vitákba az alkotóművészet kérdéseiről. Ebben az időben még konokabbul és erőteljesebben dolgozott. Szigorú munkarendet állapított meg magának, csak a legritkább esetben tért el tőle. Nap mint nap előre meghatározott mennyiségű időt töltött munkával. Ez a fokozott munkatempó, a munkába való menekülés, a külföldi utazások egyre súlyosbodó belső meghasonlást sejttettek. Pedig látszólag nyugodt és boldog volt az élete: nevét magasba emelte a világhír, várta kellemes otthona, anyagi helyzete sem adott okot aggodalomra. Meckné évi 6000 rubelje sem hiányzott, azt azonban fájlalta, hogy Nagyezsda – hivatkozással megingott anyagi helyzetére – megszüntette kapcsolatukat, pedig az asszonynak ezután is jelentős vagyona maradt. Húgának, barátainak halála is súlyos teherként nehezedett rá.<a href="#cite_note-122">[118]</a> 1892-ben rövid pétervári látogatás után Majdanovóban folytatta A diótörő hangszerelését. Márciusban egy szimfonikus koncerten vezényelte a Rómeó és Júlia nyitányt, valamint az új balettjéből készült Diótörő szvitet. A színes hangszerelésű mű nagy sikert aratott.<a href="#cite_note-123">[119]</a> Júniusban <a href="/wiki/Vichy" title="Vichy">Vichybe</a> látogatott, mivel orvosa ismét vízkúrát ajánlott neki. Miután visszatért, papírra vetette VI. szimfóniájának első vázlatát. Rövid <a href="/wiki/Pr%C3%A1ga" title="Prága">prágai</a> kitérő után, ahol részt vett A pikk dáma ottani bemutatóján, visszatért Pétervárra, és belemerült a Jolánta és A diótörő bemutatójának előkészületi munkáiba. December 18-án Pétervárott, a Mariinszkij Színházban egy estén mutatták be Csajkovszkij utolsó, egyfelvonásos operáját és A diótörőt. A közönség nagy tetszéssel fogadta mindkét művet, a hivatalos kritika annál kevésbé.<a href="#cite_note-124">[120]</a> 1893. január 10-én Brüsszelben dirigált, majd Párizsba utazott, onnan pedig <a href="/wiki/Odessza" title="Odessza">Odesszába</a> A pikk dáma ottani bemutatójára. Unokatestvére, Andrej Petrovics Csajkovszkij, a 98. gyalogezred parancsnoka megkérte, komponáljon az ezrednek indulót.<a href="#cite_note-125">[121]</a><a href="#cite_note-126">[122]</a> Klinben a VI. szimfónián dolgozott, vázlatokat készített a III. zongoraversenyhez, és tizenöt nap alatt komponált 18 darabot zongorára. Elkészült az op. 73-as számot viselő Hat dal és az Éjszaka <a href="/wiki/Szopr%C3%A1n" title="Szoprán">szoprán</a>, <a href="/wiki/Alt" title="Alt">alt</a>, <a href="/wiki/Tenor" title="Tenor">tenor</a> és <a href="/wiki/Basszus" title="Basszus">basszus</a> éneknégyesre, zongorakísérettel, saját szövegére. Júniusban Londonba utazott. A <a href="/wiki/Cambridge_(Cambridgeshire)" title="Cambridge (Cambridgeshire)">cambridge</a>-i egyetemen díszdoktorrá avatták. Közben heves, szűnni nem akaró fejfájás gyötörte. Augusztusban Klinben fejezte be új szimfóniáját. Szeptember első napjaiban értesült régi jóbarátjának, Apuhtyinnak, a költőnek haláláról. Néhány nappal később <a href="/wiki/Konsztantyin_Konsztantyinovics_Romanov_orosz_nagyherceg" title="Konsztantyin Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg">Konsztantyin nagyherceg</a> elküldte neki Apuhtyin Requiem című versét azzal a megbízatással, hogy komponáljon rá zenét. Válaszában Csajkovszkij mély tisztelettel ugyan, de visszautasította a megbízatást: „a Requiem hangulata azonos új szimfóniámmal – különösen a Fináléval. Ugyanazt mondja el VI. szimfóniám”.<a href="#cite_note-127">[123]</a><a href="#cite_note-ReferenceB-128">[124]</a> Október 19-én örökre elhagyta Klint. Pétervárra utazott, ahol a VI. szimfónia bemutatóját vezényelte az Orosz Zenei Társaság koncertjén. Bár a közönség tapsolt, és a zeneszerzőt többször kihívták, a siker mégsem volt olyan nagy, mint más művek bemutatója után. Az újságok sem írtak olyan elismeréssel, mint amilyent Csajkovszkij remélt. A szimfóniát Csajkovszkij Patetikus szimfóniának nevezte el.<a href="#cite_note-ReferenceB-128">[124]</a><a href="#cite_note-129">[125]</a><a href="#cite_note-130">[126]</a> November 1-jén, szerdán még teljesen egészséges volt. Este barátaival az Alekszandr-színházba ment, megnézték <a href="/wiki/Alekszandr_Nyikolajevics_Osztrovszkij" title="Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij">Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij</a> Egy forró szív című színdarabját. A színházi előadás után barátaival étterembe ment. Életrajzírói feljegyezték azt az ellenőrizhetetlen mendemondát, amely szerint Csajkovszkij – a szokásos makaróni és fehérbor mellett – kért a pincértől egy pohár vizet is. Bár figyelmeztették, hogy a városban pusztító <a href="/wiki/Kolera" title="Kolera">kolerajárvány</a> miatt a forralatlan víz fertőzésveszélyes, Csajkovszkij megitta a vizet. November 2-án erős gyomorfájással ébredt. Mégis felkelt, felöltözött, és 11 óra tájban Napravnyikhoz ment. Csakhamar visszatért. Orvost nem hívatott, mert úgy érezte, hogy jobban van. Mellette volt bátyja, Modeszt. A délután folyamán Csajkovszkij állapota rosszabbodott, ezért Modeszt orvost hívott. Negyed 9-kor az orvos megérkezett, s a vizsgálat után felismerte a helyzet komolyságát. Csajkovszkij fájdalmai egyre növekedtek. November 6-án (a <a href="/wiki/Juli%C3%A1n_napt%C3%A1r" title="Julián naptár">julián naptár</a> szerint október 25-én), nem sokkal hajnali három óra után Csajkovszkij meghalt. A nagy zeneszerző halálhíre hihetetlen gyorsasággal terjedt szerte a városban.<a href="#cite_note-131">[127]</a><a href="#cite_note-132">[128]</a> A gyászszertartást és a temetést november 10-én tartották meg. Halálának okát továbbra is rejtély övezi. A körülményeket a következő elméletek foglalják össze:<a href="#cite_note-Tod-16">[14]</a> <ul><li>Fertőzött víz okozta kolera: a hivatalos feljegyzések szerint Csajkovszkij kolerában hunyt el, miután fertőzött vizet ivott. Kérdéses azonban, hogy mikor fertőződött meg. A zenetörténészek egy része valószínűsíti, hogy ez már az életrajzban megemlített vacsora előtt megtörtént. A kolera abban az időben gyakran felütötte fejét Szentpéterváron, néhány nappal halála után a <a href="/wiki/N%C3%A9va" title="Néva">Névában</a> fertőzési gócpontot azonosítottak. Egyes feltételezések szerint a fertőzést az okozhatta, hogy a vendéglőben a forralt vizet forralatlannal keverték. Ugyancsak feltételezés, hogy a már fertőzött Csajkovszkij gyomorbántalmai enyhítésére ásványvizet ivott, ami semlegesítette a gyomorsavat, ezzel elősegítve a kolera bacilusának gyors terjedését.</li> <li>Szexuális úton szerzett kolera: egy másik elmélet szerint kevésbé higiénikus szexuális szokásai miatt kapta el a fertőzést szentpétervári férfi prostituált(ak)tól. Ez valószínűleg kitudódott, és a homoszexualitását féltve őrző Csajkovszkij valószínűleg megjátszotta a vacsorai vízivást. Feltételezik, hogy orvosai is tudtak erről, de mivel jeles közéleti személyiségnek számított, támogatták ötletét.<a href="#cite_note-auto_RFK4DsLWApreFTgHpy+m8Q-133">[129]</a></li> <li>Öngyilkosság becsületbírósági ítéletre: Alekszandra Orlova orosz zenetörténész 1979-es elmélete szerint, Nyikolaj Boriszovics Jacobi főügyész tudomást szerzett Csajkovszkij életviteléről, és egy becsületbíróságot hívott össze annak érdekében, hogy elkerüljék a nyilvános botrányt. Jacobi feleségének feljegyzéseiből ismert, hogy férje elmondta neki a zeneszerzőre kimondott ítéletet. A feljegyzések szerint erre a bírósági találkozóra egy-két nappal Csajkovszkij betegsége hírének felröppenése előtt került sor. Ezt az elméletet megerősítették brit orvosok is az 1990-es évek elején, akik a zeneszerző orvosának feljegyzéseit tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy a tünetek nagyon hasonlítottak az <a href="/wiki/Arz%C3%A9n_(elem)" title="Arzén (elem)">arzénmérgezésre</a>. Mivel a tünetek nagyon hasonlítanak a kolera tüneteire, ezáltal elkendőzhetővé vált az <a href="/wiki/%C3%96ngyilkoss%C3%A1g" title="Öngyilkosság">öngyilkosság</a>. Az arzénmérgezés elmélete pontosan a tünetek hasonlósága miatt támadható.<a href="#cite_note-134">[130]</a></li> <li>Öngyilkosság cári rendeletre: egy másik elmélet szerint maga <a href="/wiki/III._S%C3%A1ndor_orosz_c%C3%A1r" title="III. Sándor orosz cár">III. Sándor cár</a> rendelte el Csajkovszkij öngyilkosságát, amikor tudomást szerzett homoszexualitásáról. Az elméletet Robert Aloys Mooser svájci zenész propagálta a szentpétervári cári színház zeneszerzőinek jelentéseire alapozva, akik azt állították, hogy a cár fülébe jutott, hogy a zeneszerző megrontotta Modeszt fivérének gondozóját (erről a tényről több említés is történik Csajkovszkijhoz közel álló emberek feljegyzéseiben).<a href="#cite_note-auto_RFK4DsLWApreFTgHpy+m8Q-133">[129]</a></li> <li>Öngyilkosság lelki problémák miatt: eszerint Csajkovszkij súlyos személyes problémái elől menekült öngyilkosságba (ezzel már korábban is próbálkozott, de testvéreinek köszönhetően megmenekült). A problémákat valószínűleg unokaöccse, Vlagyimir Davidov iránt érzett vonzalma okozta. Lelkiállapotával hozzák kapcsolatba utolsó szimfóniájának tragikus hangvételét is.<a href="#cite_note-135">[131]</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Művészete">Művészete</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Művészete">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Stílusa">Stílusa</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Stílusa">szerkesztés</a>]</div> Csajkovszkij művészete eltért az Ötökétől, hiszen velük ellentétben <a href="/w/index.php?title=Konzervat%C3%B3rium&action=edit&redlink=1" class="new" title="Konzervatórium (a lap nem létezik)">konzervatóriumot</a> végzett, <a href="/wiki/Szimf%C3%B3nia" title="Szimfónia">szimfóniáit</a> többé-kevésbé a nyugat-európai szokásokhoz azonosulva, klasszikus stílusban írta. Másrészt bőségesen idézte a népdalokat és a zenéje tagadhatatlanul orosz volt, ebben viszont azonosult a csoport által képviselt nemzeti zenei irányzattal. Csajkovszkij sosem volt jó véleménnyel <a href="/wiki/Milij_Alekszejevics_Balakirev" title="Milij Alekszejevics Balakirev">Milij Alekszejevics Balakirevről</a> és köréről. Alapjában véve konzervatív lévén, képtelen volt elfogadni <a href="/wiki/Modeszt_Petrovics_Muszorgszkij" title="Modeszt Petrovics Muszorgszkij">Muszorgszkij</a> „igazságát” és azt a laza szerkezetet, amely a kör tagjai által komponált zenék jó részét jellemezte. Az ő művészete sokkal jobban igazodott az európai hagyományhoz. Híressé érzelmes dallamkincse tette. Sajátosan orosz dallamok voltak ezek, bensőségesek, sokszor fájdalmasak, <a href="/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor" title="Modális hangsor">modális</a> csengésűek, némi neurotikus beütéssel, „s olyan szívbe markolók, mint egy sikoly a sötét éjszakában” – írta dalairól <a href="/wiki/Eduard_Hanslick" title="Eduard Hanslick">Eduard Hanslick</a> bécsi zenekritikus. Zenéjének érzékisége tulajdonképpen sajátos életmódjának transzponálása: rendkívül érzékeny és visszahúzódó egyéniség volt, gyakran került neurotikus állapotba, idegölő volt számára, hogy titkolnia kellett <a href="/wiki/Homoszexualit%C3%A1s" title="Homoszexualitás">homoszexualitását</a>, többször kapott idegösszeroppanást. Ez a túlzott érzékenység, amely Csajkovszkij minden leírt hangjegyében benne van, többféleképpen hatott hallgatóságára. A legtöbben kezdettől fogva élvezték azt az érzelmi fürdőt, amelybe a zeneszerző merítette őket. A tartózkodóbbak vagy egyből elutasították az üzenetét, vagy megvetették magukat azért, hogy reagálnak rá. „Egy zeneköltő legyen férfiasabb! Volt valami zavaró, sőt erkölcstelen ebben a hisztérikus zenében” – írta zenéjéről ugyancsak Hanslick.<a href="#cite_note-136">[132]</a> Életrajzíróinak véleménye eltérő annak megítélésében, hogy mennyiben befolyásolta alkotásait homoszexualitása, és hogy ez zeneileg miképp fejeződött ki műveiben. Alkotásainak elemzői például a Firenzei emlék című vonósszextettben ilyen élmény művészi kifejezését vélték felfedezni.<a href="#cite_note-Tod-16">[14]</a> Csajkovszkijt sok zeneértő és muzsikus hosszú időn át megvetette. A legutóbbi években kezdődött műveinek átértékelése. Elismerő kritikák jelennek meg a hangszereléséről, erről a sötét tónusú, mégis csillogó és tökéletesen kiszámított hangzásról. A három utolsó szimfónia szerkezetét úgy tekintik, mint a klasszikus szimfónia követelményei és az utó<a href="/wiki/Romantika" title="Romantika">romantika</a> új formái közötti sikeres kompromisszumot. A posztromantikusok közül egyedül <a href="/wiki/Johannes_Brahms" title="Johannes Brahms">Johannes Brahms</a> vetette meg a lábát ilyen szilárdan a hangverseny-repertoárban. Csajkovszkij három utolsó szimfóniáját, három balettjét (A hattyúk tava, A diótörő és a Csipkerózsika), a b-moll zongoraversenyt és a D-dúr hegedűversenyt, továbbá a Rómeó és Júlia nyitányfantáziát és két operáját, az Anyegint és A pikk dámát mindenütt és gyakran játsszák. Majdnem ugyanilyen népszerű a Manfréd szimfónia, a Francesca da Rimini, az Olasz capriccio, a Hamlet nyitányfantázia és a Vonósszerenád. A dalénekesek máig műsoron tartják dalait.<a href="#cite_note-137">[133]</a> Naplójában és leveleiben arról is írt, milyen zenét szeret és milyet nem. Wagner untatta, Brahms muzsikáját pedig lenézte: „Dühít, hogy ezt az önhitt középszert zseninek kiáltják ki. Holott hozzá képest Raff óriás, nem szólva Rubinstejnről, aki még mindig nagy és eleven személyiség”. Beethovennel szemben fenntartásai voltak: „Meghajolok egyes műveinek nagysága előtt, de nem szeretem.” Mozart volt az a zeneszerző, akit mindenekfelett imádott, és ebben sok kortársával osztozott, nemcsak <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszországban</a>, hanem egész Európában: „a zene Krisztusának” nevezte. A <a href="/wiki/Barokk" title="Barokk">barokk</a> hidegen hagyta. „Szívesen játszom Bachot… de nem tartom nagy lángelmének (mint egyesek). Händel számomra negyedrangú muzsikus, és még csak nem is szórakoztat.” Két másik nagy, Beethoven előtti zeneszerzőről szólva: „Gluckhoz vonzódom, viszonylagos szegényessége ellenére. Haydn némelyik művét is szeretem.”<a href="#cite_note-138">[134]</a> Mint Mozart és a klasszikus szerzők követője, igyekezett megfelelő formába önteni a saját zenéjét, egész életében az építkezés gondjaival küszködött. Eltérően az Ötöktől, erősen foglalkoztatta a forma. Hiányzott viszont belőle az a fajta logika és fantázia, amely a különféle elemeket szerves egésszé képes összeforrasztani. Korai szimfóniáinak szerkezete a folttechnikára emlékeztet: abbeli igyekezetében, hogy működjék a dolog, telerakta őket érdektelen tömítésekkel. Csak a IV. szimfóniájától kezdve fejlesztette ki azt a formát, amely megfelel zenéje lelkes, táncos, természetesen spontán és lírai természetének. Erről a következőképpen vélekedett: „…Amit szenvedéllyel írtam, most kritikus vizsgálatnak kell alávetnem, kijavítanom, kiterjesztenem, és ami a legfontosabb, tömörítenem, hogy beleférjen a megfelelő formába. Néha kedvünk ellenére, könyörtelenül meg kell tennünk ezt, s kiirtani olyasmiket is, amiket szeretettel és ihlettel írtunk. Amiatt nem panaszkodhatom, hogy kevés találékonysággal vagy fantáziával rendelkezem, de mindig éreztem, hogy nem tudok bánni a formával. Csak a kitartó munkának köszönhetem, ha végül sikerül megvalósítanom azt a formát, amely többé-kevésbé megfelel a tartalomnak. A múltban gondatlan voltam. Nem ismertem föl az előzetes vázlat kritikai vizsgálatának rendkívüli fontosságát. Az egymást követő epizódok lazán kapcsolódtak egymáshoz, és mindig meglátszott a varrat. Ez komoly hiba volt, és csak évek múltán kezdtem hozzá a kijavításához. A kompozícióim mégsem lesznek soha a forma mintapéldái, mert ami rossz, azt csak korrigálni tudom, de nem tudok belsőleg megváltozni.”<a href="#cite_note-139">[135]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szimfóniák">Szimfóniák</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Szimfóniák">szerkesztés</a>]</div> Csajkovszkij első szimfóniáit rendszerint optimista, nemzeti jellegű műveknek tartják. Az első szimfóniát tartják a zeneszakértők a leggyengébbnek. A mű a klasszikus szimfónia szabályait szem előtt tartva született meg, de már érződnek benne a zeneszerző későbbi egyéni stílusára jellemző jegyek, mint például a gazdag dallamképzés. A második szimfónia az egyik legismertebb, két változata közül napjainkban a másodikat játsszák. A harmadik szimfónia öt tételből áll és leginkább Robert Schumann harmadik szimfóniájához hasonlít. Csajkovszkij a klasszikus szimfónia-formát megtöri, hogy ezáltal jobban kifejezésre juttassa érzelmeit. Szintén újításként hat, hogy táncritmusokat sző a tételekbe, ezáltal kiszélesítve a szimfonikus zenei kontrasztot.<a href="#cite_note-140">[136]</a> A három utolsó szimfónia azonban a bevett kánonok valamennyi szabályát megszegi, de Csajkovszkij itt olyasfajta szintézist ért el, amely szerkezetileg éppolyan meggyőző, mint bármelyik Brahms-szimfónia – a keringőik, indulómotívumaik és egészen szabad formáik ellenére. A következetes emocionális vonal és kidolgozás jellemzi őket, és mert gondolataikat ingadozás nélkül és természetesen fejezik ki. Csajkovszkij a szimfonikus formával küszködve még három szimfóniát írt, s a problémát úgy kerülte meg, hogy szviteknek nevezte őket.<a href="#cite_note-Schonberg1-141">[137]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Balettjei">Balettjei</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Balettjei">szerkesztés</a>]</div> Pjotr Iljics Csajkovszkij első balettje, <a href="/wiki/A_hatty%C3%BAk_tava_(balett)" title="A hattyúk tava (balett)">A hattyúk tava</a> – a 19. századi klasszikus orosz balettek gyöngyszeme – az <a href="/wiki/Anyegin_(opera)" title="Anyegin (opera)">Anyegin</a> című operával egy időben, 1875–76-ban készült. „Már régen szerettem volna megpróbálkozni ezzel a műfajjal” – írta Csajkovszkij a balett komponálása közben <a href="/wiki/Nyikolaj_Andrejevics_Rimszkij-Korszakov" title="Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov">Rimszkij-Korszakovnak</a>, mintegy magyarázkodásul, mivel az akkor már elismert zeneszerző balett iránti érdeklődése nagy feltűnést keltett orosz zenei körökben. Akkoriban ugyanis „komoly” zeneszerző nem vállalkozott <a href="/wiki/Balett" title="Balett">balettzene</a> komponálására.<a href="#cite_note-Lexikon-142">[138]</a> A 19. század második felében a balettművészet hanyatlásának egyik szimptómája, a technikai túlzás, a bravúrkodás következtében a balettzene lassan egészen cirkusziassá vált. A táncszámok között nem volt semmiféle kapcsolat, de a bravúros technikájú táncosok és a szórakozni vágyó közönség a durván kihangsúlyozott táncritmuson kívül nem is igényelt egyebet. Ennek a gyakorlatnak – a század hetvenes éveiben – egy időben két zeneszerző fordított hátat Európában: <a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" title="Franciaország">Franciaországban</a> <a href="/wiki/L%C3%A9o_Delibes" title="Léo Delibes">Delibes</a> és Oroszországban Csajkovszkij. Mind a ketten megtartották a klasszikus balettformákat, de Csajkovszkij elmélyítette, érzelmi gazdagság kifejezésére tette alkalmassá a lassú lírai adagiókat, tüzes allegrókat és a nemzeti karaktertáncokat. A népies színezetű báli táncokat, elsősorban a keringőt, változatosabban használta fel, mint Delibes. Csajkovszkij rajongója volt <a href="/wiki/L%C3%A9o_Delibes" title="Léo Delibes">Léo Delibes</a>-nek és ez A hattyúk tava zenéjén is érezhető.<a href="#cite_note-Schonberg1-141">[137]</a><a href="#cite_note-Lexikon-142">[138]</a> Csajkovszkij már tisztviselő korában szorgalmasan látogatta a balettelőadásokat. 1875-ben <a href="/wiki/Anton_Grigorjevics_Rubinstejn" title="Anton Grigorjevics Rubinstejn">Anton Grigorjevics Rubinstejnnel</a> és <a href="/wiki/Camille_Saint-Sa%C3%ABns" title="Camille Saint-Saëns">Camille Saint-Saënsszal</a> együtt tréfából koreográfiát improvizált a szentpétervári zeneakadémián, így első balettje előtt is volt bizonyos tapasztalata a tánckoreográfiát illetően. Szimfonikus zenéjében, koncertjeiben is fellelhetők a báli szalontáncok és az orosz népi körtáncok is.<a href="#cite_note-Lexikon-142">[138]</a> Nem véletlen, hogy Csajkovszkij miért választott meséket balettjei témájául: számára a mese a valóságos érzelmi kifejezésére való alkalmat jelentette. Három balettja közel áll az operához, azzal a különbséggel, hogy énekesek helyett táncosok számára komponálta őket: mindnek megvannak a maga áriái, duettjei, saját jelenetei. A klasszikus balett idealizált tánc, amelyben a balerina <a href="/w/index.php?title=En_pointe&action=edit&redlink=1" class="new" title="En pointe (a lap nem létezik)">en pointe</a> megpróbál elszakadni a földtől, függetlenedni a nehézkedési erőtől. Maga a balerina is idealizált: valósággal úszik a légben, lovagja imádja, fiatal és gyönyörű. A balerinát nagy ívű, büszke és érzéki dallamok kísérik, mint a Csipkerózsikában az adagio vagy A diótörő nagy <a href="/wiki/Pas_de_deux" title="Pas de deux">pas de deux</a>-je.<a href="#cite_note-Schonberg1-141">[137]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Operái">Operái</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Operái">szerkesztés</a>]</div> Csajkovszkij elítélően nyilatkozott az opera műfajáról, ennek ellenére mégiscsak szerette. Leveleiben nagy helyet foglalnak el az operával kapcsolatos reflexiók. Egyfelől „hamis művészetnek” nevezi, másfelől bevallja, hogy „van ebben a formában valami, ami leküzdhetetlenül vonz minden zeneszerzőt”. Csajkovszkij sosem volt forradalmár, s boldogan elfogadta a meglévő <a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">operai</a> konvenciókat: „A színpadi zene stílusa meg kell hogy feleljen a jelenetfestésnek: legyen egyszerű, világos, színekben gazdag.” De a kor számos komponistájától eltérően, őt elsősorban a karakter érdekelte, s csak azután a hanghatás, jobban mondva bármilyen hatás. Olyan <a href="/wiki/Librett%C3%B3" title="Librettó">librettót</a> akart, amely erőteljes emberi érzelmeket ábrázol, hogy zenéjével ezeket illusztrálhassa: „Semmilyen témáról nem tudok szeretettel és lelkesen zenét komponálni, akármilyen hatásos legyen is, ha a szereplők nem keltenek bennem élénk rokonszenvet. Ha nem szeretem, ha nem szánom őket úgy, ahogy az élő ember szeret és szánakozik…” A szeretet és a szánalom járja át az Anyegint, amelyben aligha találni egyetlen kifejezéstelen hangot; csupa szomorúság és édesség, és sokkal inkább éneklő opera, mint A pikk dáma. Talán ez a nyugodt szomorúság, az éles kontúrok hiánya akadályozta meg, hogy az Anyegin nagy siker legyen. Csajkovszkij hatásos szerepeket tudott írni, de énekeseit sosem látta el bravúráriákkal. A dal arra való, hogy kifejezze a jellemet és a hangulatot, nem pedig arra, hogy kizsákmányolja a hangszálakat. <a href="/wiki/Giuseppe_Verdi" title="Giuseppe Verdi">Verdi</a> tudta, hogyan kell megőrjíteni a publikumot, Csajkovszkij viszont szüntelenül aláfogalmazott. Verdi és Wagner zeneileg könyörtelen, Csajkovszkij viszont minden operájában szelíd és engedékeny. Érthető hát, hogy kevésbé hatásos. Csajkovszkij elemezte Wagner operáit, és használ is néhány <a href="/wiki/Vez%C3%A9rmot%C3%ADvum" title="Vezérmotívum">vezérmotívumot</a>, de a maga elementáris módján. Semmi wagneri nincs az Anyeginben, és még kevesebb verdis. A <a href="/wiki/Alekszandr_Szergejevics_Puskin" title="Alekszandr Szergejevics Puskin">Puskin</a> elbeszélő költeményén alapuló opera ráadásul realisztikus képet ad az orosz társadalom bizonyos szeletéről. Az Anyegin ugyanaz operában, ami az irodalmi dráma műfajában a Cseresznyéskert.<a href="#cite_note-143">[139]</a> Anton Rubinstejn, a szentpétervári konzervatórium igazgatója és egyben tanára hamar felismerte tehetségét. Csajkovszkij vezényelni is megtanult, de valahányszor oda kellett állnia a zenekar elé, elfogta a félelem, és ez egész életében így maradt, pedig újra meg újra meghívták, hogy vezényelje el a műveit. Az volt a fixa ideája, hogy a feje legurul a nyakáról, ezért bal kezét az álla alá tette, hogy megtartsa a helyén. Nem csoda, hogy nem tartozott azok közé a karmesterek közé, akik inspirálni tudták a zenészeket.<a href="#cite_note-144">[140]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Zongoraművek">Zongoraművek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Zongoraművek">szerkesztés</a>]</div> Művészi pályája során több mint száz zongoraművet írt. Első műve egy kétrészes zongoramű volt, sőt utolsó alkotásai is azok voltak. Egy korai <a href="/wiki/Szon%C3%A1ta" title="Szonáta">zongoraszonátájától</a> eltekintve összes műve <a href="/w/index.php?title=Karakterdarab&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karakterdarab (a lap nem létezik)">karakterdarab</a>. Legismertebb műve az Op.37b. Évszakok (12 zongoradarab az év 12 hónapjára) viszont a legváltozatosabb és érdekesebb az 1893-ban írt Tizennyolc darab (Op.72). Noha művei néha kihívást jelentenek, egyszerűségük mégis arról tanúskodik, hogy az amatőr zongoristáknak íródtak.<a href="#cite_note-145">[141]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Dalok">Dalok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Dalok">szerkesztés</a>]</div> Noha 103 <a href="/wiki/Dal" title="Dal">dalt</a> írt, mégsem ezek alapozták meg hírnevét. Ezek a Liedek rendkívül változatosak és a líraitól az erősen drámai stílusjegyekig minden felfedezhető bennük. A legtöbb dal a mindennapokból inspirálódott, de akadnak közöttük <a href="/wiki/N%C3%A9pdal" title="Népdal">népdalok</a> és ünnepi <a href="/wiki/Kering%C5%91" class="mw-redirect mw-disambig" title="Keringő">keringők</a> is. A legsikerültebbek a szerelemről és annak beteljesületlenségéről szóló művei.<a href="#cite_note-146">[142]</a> Csajkovszkij dalait a művészi egyszerűség, a dallamok változatossága és eredetisége. A dalok mintegy megelőlegezik a zeneszerző nagyobb hangvételű műveinek áriáit. A legnépszerűbb kompozíciók a Hat dal Turquety, Collin, Blanchecotte verseire (Op. 65.) valamint a hat dal Rathaus verseire (Op. 73.).<a href="#cite_note-147">[143]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Öröksége">Öröksége</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Öröksége">szerkesztés</a>]</div> A zenetörténészek ma Csajkovszkijt azon első orosz zeneszerzőnek tartják, akinek sikerült teljes mértékben elsajátítani a Beethoven és Schumann által megalapozott európai zenei hagyományokat. Tette ezt úgy, hogy közben nem mondott le a sajátos orosz miliőről, amelyben élt és alkotott. Holden és számos neves zenetörténész úgy tartja, hogy a valódi orosz klasszikus zene Csajkovszkijjal vette kezdetét, hiszen az őt megelőző zeneszerzők, elsősorban az Ötök az orosz ortodox egyház zenei hagyományaira építve alkottak, figyelmen kívül hagyva az európai zeneelméleti kánonokat. Csajkovszkij nagy utódának <a href="/wiki/Igor_Stravinsky" title="Igor Stravinsky">Igor Sztravinszkijt</a> tartják, aki a 20. század kiemelkedő orosz zeneszerzője, és akinek munkáiban érződik nagy elődjének hatása. Orosz zenetörténészek véleménye szerint Csajkovszkij volt az első, aki hazájának zenéjét az európai színpadokra is eljuttatta, valóban ő volt az első orosz zeneköltő akinek műveit az európai nagyközönség is megismerte.<a href="#cite_note-148">[144]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Művei">Művei</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Művei">szerkesztés</a>]</div> Az <a href="/wiki/Interested_Parties_Information" title="Interested Parties Information">ISWC-NET</a> szerverén legalább négy különböző névvel és azonosítóval szerepel, például az 1812 nyitány, vagy a Hegedűverseny szerzőjeként. Ennek nyilvánvaló oka, hogy máshogyan írták át a cirill betűs nevét, pl. Tchaikovsky Pyotr Ilyich, Tchaikovsky Peter, Tchaikovsky Il. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Operák">Operák</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Operák">szerkesztés</a>]</div> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26838506">@media screen{.mw-parser-output .sticky{position:sticky;top:0}body.vector-sticky-header-visible .mw-parser-output .sticky{top:3.125rem}.mw-parser-output .sticky-header>thead{position:sticky;top:0;z-index:10}body.vector-sticky-header-visible .mw-parser-output .sticky-header>thead{top:3.125rem}.mw-parser-output .sticky-header{background-color:white}.mw-parser-output .sticky-header thead,.mw-parser-output .sticky-header tbody,.mw-parser-output .sticky-header tfoot,.mw-parser-output .sticky-header tr,.mw-parser-output .sticky-header td,.mw-parser-output .sticky-header:not(.wikitable) th{background-color:inherit}.mw-parser-output .sticky-header:not(.wikitable){border-collapse:collapse}.mw-parser-output .sticky-header.wikitable{border-collapse:separate;border-color:#a2a9b1;border-spacing:0;border-width:0 1px 1px 0}.mw-parser-output .sticky-header.wikitable td,.mw-parser-output .sticky-header.wikitable th,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable tbody tr:not(.static-row-header)::before{border-color:#a2a9b1;border-width:1px 0 0 1px!important}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable thead tr::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .static-row-header::before{border-left:1px solid #a2a9b1}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable thead tr:first-child::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .sortbottom::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable:not(.sortable) tr:first-child::before{border-top:1px solid #a2a9b1}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .sortbottom~.sortbottom::before{border-top:0}}@media all and (max-width:720px){.mw-parser-output .sticky-header{display:table}.mw-parser-output .sticky-header caption{display:table-caption}}</style> <table class="wikitable sortable sticky-header"> <tbody><tr> <th bgcolor="ececec">Eredeti cím </th> <th bgcolor="ececec">Magyar cím </th> <th bgcolor="ececec">Szövegkönyvíró </th> <th bgcolor="ececec" class="unsortable">Az ősbemutató dátuma </th> <th bgcolor="ececec" class="unsortable">Az ősbemutató helye </th></tr> <tr> <td>Воевода (Vojevoda) </td> <td><a href="/w/index.php?title=A_vajda&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vajda (a lap nem létezik)">A vajda</a> </td> <td><a href="/wiki/Alekszandr_Nyikolajevics_Osztrovszkij" title="Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij">Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij</a> </td> <td><a href="/wiki/1869" title="1869">1869</a>. <a href="/wiki/Febru%C3%A1r_11." title="Február 11.">február 11.</a> </td> <td><a href="/wiki/Moszkvai_Nagysz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Moszkvai Nagyszínház">Moszkvai Nagyszínház</a> </td></tr> <tr> <td>Ундина (Ungyina) </td> <td><a href="/w/index.php?title=Undine&action=edit&redlink=1" class="new" title="Undine (a lap nem létezik)">Undine</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Vlagyimir_Szollogub&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vlagyimir Szollogub (a lap nem létezik)">Vlagyimir Szollogub</a> </td> <td><a href="/wiki/1870" title="1870">1870</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1rcius_20." title="Március 20.">március 20.</a> </td> <td><a href="/wiki/Moszkvai_Nagysz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Moszkvai Nagyszínház">Moszkvai Nagyszínház</a> </td></tr> <tr> <td>Опричник (Opricsnyik) </td> <td><a href="/w/index.php?title=A_c%C3%A1r_katon%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="A cár katonája (a lap nem létezik)">A cár katonája</a> </td> <td><a href="/wiki/Ivan_Ivanovics_Lazsecsnyikov" title="Ivan Ivanovics Lazsecsnyikov">Ivan Lazsecsnyikov</a> </td> <td><a href="/wiki/1874" title="1874">1874</a>. <a href="/wiki/%C3%81prilis_24." title="Április 24.">április 24.</a> </td> <td><a href="/wiki/Mariinszkij_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Mariinszkij Színház">Mariinszkij Színház</a>, <a href="/wiki/Szentp%C3%A9terv%C3%A1r" title="Szentpétervár">Szentpétervár</a> </td></tr> <tr> <td>Кузнец Вакула (Kuznyec Vakula) </td> <td><a href="/wiki/A_c%C3%A1rn%C5%91_cipell%C5%91je" title="A cárnő cipellője">Vakula, a kovács</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Jakov_Petrovics_Polonszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jakov Petrovics Polonszkij (a lap nem létezik)">Jakov Petrovics Polonszkij</a> </td> <td><a href="/wiki/1876" title="1876">1876</a>. <a href="/wiki/December_6." title="December 6.">december 6.</a> </td> <td>Mariinszkij Színház, Szentpétervár </td></tr> <tr> <td>Евгений Онегин (Jevgenyij Anyegin) </td> <td><a href="/wiki/Anyegin_(opera)" title="Anyegin (opera)">Anyegin</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Konsztantyin_Sztyepanovics_Silovszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Konsztantyin Sztyepanovics Silovszkij (a lap nem létezik)">Konsztantyin Sztyepanovics Silovszkij</a> </td> <td><a href="/wiki/1879" title="1879">1879</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1rcius_29." title="Március 29.">március 29.</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Moszkvai_Kissz%C3%ADnh%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Moszkvai Kisszínház (a lap nem létezik)">Moszkvai Kisszínház</a> </td></tr> <tr> <td>Орлеанская дева (Orleanszkaja gyeva) </td> <td><a href="/wiki/Az_orl%C3%A9ans-i_sz%C5%B1z_(opera)" title="Az orléans-i szűz (opera)">Az orléans-i szűz</a> </td> <td>Pjotr Iljics Csajkovszkij </td> <td><a href="/wiki/1881" title="1881">1881</a>. <a href="/wiki/Febru%C3%A1r_13." title="Február 13.">február 13.</a> </td> <td>Mariinszkij Színház, Szentpétervár </td></tr> <tr> <td>Мазепа (Mazepa) </td> <td><a href="/wiki/Mazeppa_(opera)" title="Mazeppa (opera)">Mazeppa</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Viktor_Petrovics_Burenyin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Viktor Petrovics Burenyin (a lap nem létezik)">Viktor Petrovics Burenyin</a> </td> <td><a href="/wiki/1884" title="1884">1884</a>. <a href="/wiki/Febru%C3%A1r_15." title="Február 15.">február 15.</a> </td> <td><a href="/wiki/Moszkvai_Nagysz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Moszkvai Nagyszínház">Moszkvai Nagyszínház</a> </td></tr> <tr> <td>Черевички (Cserevicski) </td> <td><a href="/wiki/A_c%C3%A1rn%C5%91_cipell%C5%91je" title="A cárnő cipellője">A cárnő cipellője</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Jakov_Petrovics_Polonszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jakov Petrovics Polonszkij (a lap nem létezik)">Jakov Petrovics Polonszkij</a> </td> <td><a href="/wiki/1887" title="1887">1887</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_31." title="Január 31.">január 31.</a> </td> <td><a href="/wiki/Moszkvai_Nagysz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Moszkvai Nagyszínház">Moszkvai Nagyszínház</a> </td></tr> <tr> <td>Чародейка (Csarogyejka) </td> <td><a href="/wiki/A_var%C3%A1zsl%C3%B3n%C5%91" title="A varázslónő">A varázslónő</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Ippolit_Spazsinszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ippolit Spazsinszkij (a lap nem létezik)">Ippolit Spazsinszkij</a> </td> <td><a href="/wiki/1887" title="1887">1887</a>. <a href="/wiki/November_11." title="November 11.">november 11.</a> </td> <td>Mariinszkij Színház, Szentpétervár </td></tr> <tr> <td>Пиковая дама (Pikovaja dama) </td> <td><a href="/wiki/A_pikk_d%C3%A1ma" title="A pikk dáma">A pikk dáma</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Modeszt_Csajkovszkij&action=edit&redlink=1" class="new" title="Modeszt Csajkovszkij (a lap nem létezik)">Modeszt Csajkovszkij</a> </td> <td><a href="/wiki/1890" title="1890">1890</a>. <a href="/wiki/December_19." title="December 19.">december 19.</a> </td> <td>Mariinszkij Színház, Szentpétervár </td></tr> <tr> <td>Иоланта (Jolanta) </td> <td><a href="/wiki/Jol%C3%A1nta_(Csajkovszkij)" title="Jolánta (Csajkovszkij)">Jolánta</a> </td> <td>Modeszt Csajkovszkij </td> <td><a href="/wiki/1892" title="1892">1892</a>. <a href="/wiki/December_18." title="December 18.">december 18.</a> </td> <td>Mariinszkij Színház, Szentpétervár </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Balettek">Balettek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Balettek">szerkesztés</a>]</div> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26838506" /> <table class="wikitable sortable sticky-header"> <tbody><tr> <th bgcolor="ececec">Eredeti cím </th> <th bgcolor="ececec">Magyar cím </th> <th bgcolor="ececec">Koreográfus </th> <th bgcolor="ececec" class="unsortable">Az ősbemutató dátuma </th> <th bgcolor="ececec" class="unsortable">Az ősbemutató helye </th></tr> <tr> <td>Лебединое Озеро (Lebegyinoje Ozero) </td> <td><a href="/wiki/A_hatty%C3%BAk_tava_(balett)" title="A hattyúk tava (balett)">A hattyúk tava</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Vlagyimir_Begicsev&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vlagyimir Begicsev (a lap nem létezik)">Vlagyimir Begicsev</a> </td> <td><a href="/wiki/1877" title="1877">1877</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1rcius_4." title="Március 4.">március 4.</a> </td> <td><a href="/wiki/Moszkvai_Nagysz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Moszkvai Nagyszínház">Moszkvai Nagyszínház</a> </td></tr> <tr> <td>Спящая Красавица (Szpjascsaja Kraszavica) </td> <td><a href="/wiki/Csipker%C3%B3zsika_(balett)" title="Csipkerózsika (balett)">Csipkerózsika</a> </td> <td><a href="/wiki/Marius_Petipa" title="Marius Petipa">Marius Petipa</a> </td> <td><a href="/wiki/1890" title="1890">1890</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_15." title="Január 15.">január 15.</a> </td> <td>Mariinszkij Színház, Szentpétervár </td></tr> <tr> <td>Щелкунчик (Scselkuncsik) </td> <td><a href="/wiki/A_di%C3%B3t%C3%B6r%C5%91" title="A diótörő">A diótörő</a> </td> <td><a href="/wiki/Marius_Petipa" title="Marius Petipa">Marius Petipa</a> </td> <td><a href="/wiki/1892" title="1892">1892</a>. <a href="/wiki/December_18." title="December 18.">december 18.</a> </td> <td>Mariinszkij Színház, Szentpétervár </td></tr> </tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Színpadi_zene">Színpadi zene</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Színpadi zene">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Hópihécske, Alekszandr Osztrovszkij színműve után (bemutató <a href="/wiki/1873" title="1873">1873</a>. május 23-án a <a href="/wiki/Moszkvai_Nagysz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Moszkvai Nagyszínház">moszkvai Nagyszínházban</a>)</li> <li>Melodráma Osztrovszkij A vajda című színművéhez (bemutató <a href="/wiki/1886" title="1886">1886</a>. január 31-én a moszkvai <a href="/w/index.php?title=Malij_sz%C3%ADnh%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Malij színház (a lap nem létezik)">Malij színházban</a>)</li> <li>Hamlet, közjáték, kísérőzene Shakespeare színművéhez (bemutató <a href="/wiki/1891" title="1891">1891</a>. február 21-én a pétervári Mihajlovszkij színházban</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Zenekari_művek">Zenekari művek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Zenekari művek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Andante ma non troppo kis zenekar számára (A-dúr) – 1863–1864</li> <li>Agitato kis zenekar számára (c-moll) – 1863–1864</li> <li>Allegro vivo (c-moll) – 1863–1864</li> <li>Op.76. Nyitány Osztrovszkij A vihar című drámájához – 1864</li> <li>Rómaiak a Colosseumban – 1864</li> <li>Karaktertáncok – 1865</li> <li>Nyitány kis zenekar számára (F-dúr) – 1865</li> <li>Nyitány (nagy zenekarra áthangszerelve) (F-dúr) – 1866</li> <li>Koncertnyitány (c-moll) – 1866</li> <li>Op.13. I. szimfónia (Téli álmok) (g-moll) – 1866</li> <li>Op.15. Ünnepi nyitány a dán himnusz témájára – 1866</li> <li>Op.77. Fátum – 1868</li> <li>Rómeó és Júlia, nyitány – 1869</li> <li>Op.17. II. szimfónia (c-moll) – 1872</li> <li>Szerenád kis zenekarra – 1872</li> <li>Op.18. Vihar, zenekari fantázia – 1873</li> <li>Op.29. III. („lengyel”) szimfónia (D-dúr) – 1875</li> <li>Op.31. Szláv induló – 1876</li> <li>Op.32. Francesca da Rimini, zenekari fantázia – 1876</li> <li>Op.36. IV. szimfónia (f-moll) – 1877</li> <li>Op.43. I. szvit (d-moll) – 1878–1879</li> <li>Rómeó és Júlia, nyitányfantázia – 1880</li> <li>Op.45. Olasz capriccio – 1880</li> <li>Op.49. 1812 nyitány – 1880</li> <li>Koronázási induló – 1883</li> <li>Op.53. II. szvit (C-dúr) – 1883</li> <li>Op.55. III. szvit (G-dúr) – 1884</li> <li>Op.58. Manfréd, szimfonikus költemény – 1885</li> <li>Op.61. IV. szvit (G-dúr) – 1887</li> <li>Op.64. V. szimfónia (e-moll) – 1888</li> <li>Op.67a. Hamlet, nyitányfantázia – 1888</li> <li>Op.78. A vajda, szimfonikus ballada <a href="/wiki/Adam_Mickiewicz" title="Adam Mickiewicz">Mickiewicz</a> költeményére – 1890–1891</li> <li>Op.71a . A diótörő, szvit – 1892</li> <li>Op.74. VI. szimfónia (Patetikus szimfónia) (h-moll) – 1893</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vonószenekarra_és_szólóhangszerre_zenekarral_írt_művei">Vonószenekarra és szólóhangszerre zenekarral írt művei</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Vonószenekarra és szólóhangszerre zenekarral írt művei">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Op.23. I. zongoraverseny (b-moll) – 1874–1875</li> <li>Op.76. Melankolikus szerenád (hegedű-zenekar) – 1875</li> <li>Op.33. Rokokó variációk (cselló-zenekar) – 1876</li> <li>Op.34. Valse scherzo (hegedű-zenekar) – 1877</li> <li>Op.35. Hegedűverseny (D-dúr) – 1878</li> <li>Op.44. II. zongoraverseny (G-dúr) – 1879–1880</li> <li>Op.48. Vonósszerenád – 1880</li> <li>Op.56. Koncertfantázia (zongora-zenekar) – 1884</li> <li>Op.62. Pezzo Capriccioso (cselló-zenekar) – 1887</li> <li>Op.75. III. zongoraverseny (Esz-dúr) – 1893</li> <li>Op.79. Andante és Finale (zongora és zenekar, a hangszerelést Tanyejev fejezte be) – 1893</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kamarazene">Kamarazene</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Kamarazene">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Vonósnégyes, 1 tétel (B-dúr) – 1865</li> <li>Op.11. I. vonósnégyes (D-dúr) – 1871</li> <li>Op.22. II. vonósnégyes (F-dúr) – 1874</li> <li>Op.30. III. vonósnégyes (esz-moll) – 1876</li> <li>Op.50. Trió: hegedű, cselló, zongora (a-moll) – 1882</li> <li>Op.70. Vonós szextett (d-moll) – 1887–1890</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hegedű-_és_zongoraművek">Hegedű- és zongoraművek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Hegedű- és zongoraművek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Op.80. cisz-moll szonáta – 1865 (<a href="/wiki/Posztumusz" title="Posztumusz">posztumusz</a> kiadás – <a href="/wiki/1900" title="1900">1900</a>)</li> <li>Op.1. Scherzo á la Russe – 1867</li> <li>Op.2. Hapsali emlék – 1867</li> <li>Op.4. Valse caprice (D-dúr) – 1868</li> <li>Op.5. Románc (f-moll) – 1868</li> <li>Op.7. Valse scherzo (A-dúr) – 1870</li> <li>Op.8. Capriccio (Gesz-dúr) – 1870</li> <li>Op.9. Három darab – 1870</li> <li>Op.10. Nocturnet-Humoresque – 1871</li> <li>Op.19. Hat darab – 1873</li> <li>Op.21. Hat darab (változatok) – 1873</li> <li>Op.37b. Évszakok (12 zongoradarab az év 12 hónapjára) – 1875–1876</li> <li>Op.40. Tizenkét darab (mérsékelt technikai feladatokkal) – 1876–1878</li> <li>Op.37. Szonáta (G-dúr) – 1878</li> <li>Op.39. Gyermekalbum – 1878</li> <li>Op.42. Souvenir d’un Lieu Cher – 1878</li> <li>Op.51. Hat darab – 1882</li> <li>Op.59. Dumka – 1886</li> <li>Op.72. Tizennyolc darab – 1893</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyéb_művek">Egyéb művek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb művek">szerkesztés</a>]</div> <dl><dd>Dalok:</dd></dl> <ul><li>Jó szellemem, angyalom, jóbarátom: Fet versére (1857–1858)</li> <li>Zemfira dala: Puskin versére (1857–1860)</li> <li>Hová?: Apuhtyin versére (1857–1860)</li> <li>Mezza notte (1860)</li> <li>Op.6 Hat dal: Tolsztoj, Hartmann, Heine, Goethe, Rosztopcsina, Apuhtyin versére (1870)</li> <li>Op.16 Hat dal: Majkov, Grekov, Fet, Plescsejev, Csajkovszkij versére (1873)</li> <li>Op.25 Hat dal: Scserbina, Tyutcsev, Goethe, Heine versére (1875)</li> <li>Op.27 Hat dal: Ogarjov, Grekov, Fet, Miczkiewicz versére (1875)</li> <li>Op.28 Hat dal: Musset, Apuhtyin, Csajkovszkij versére (1876)</li> <li>Op.38 Hat dal: Tolsztoj, Lermontov, olasz népdalszöveg (Csajkovszkij átköltésében) versére (1878)</li> <li>Op.47 Hét dal: Tolsztoj, Miczkiewicz, Apuhtyin, Sevcsenko versére (1880)</li> <li>Op.58 Tizenhat gyermekdal: Plescsejev (részben fordítások német, lengyel, angol nyelvből) Szurikov, Lenartowicz, Akszakov versére (1881–83)</li> <li>Op.57 Hat dal: A. K. Tolsztoj, Goethe, Merezskovszkij, Plescsejev versére (1884)</li> <li>Op.60 Tizenkét dal: Komjakov, Fet, Plescsejev, Puskin, Csajkovszkij, Apuhtyin, Polonszkij, Nyekraszov versére (1886)</li> <li>Op.64 Hat dal: Konsztantyin nagyherceg versére (1887)</li> <li>Op.65 Hat francia dal: Turquety, Collin, A. M. Blanchecotte versére (1888)</li> <li>Op.73 Hat dal: Rathaus versére (1893)</li></ul> <dl><dd>Duettek:</dd></dl> <ul><li>Op.46 Hat duett (1180)</li></ul> <dl><dd>Kórusművek:</dd></dl> <ul><li>Oratórium – 1863–64</li> <li>Az álom, Ogarjov versére (Vegyeskar, kétféle fogalmazásban: a capella és zenekari kísérettel) – 1863–64</li> <li>Cantata az örömhöz, Schiller versére (Négy szóló énekes, vegyeskar és zenekar) – 1865</li> <li>Természet és szerelem, Valzek versére (3 szóló énekes, nőikar és zongora) – 1870</li> <li>Cantata a moszkvai Politechnikai kiállítás megnyitására, Polonszkij versére (Tenor, férfikar, zenekar) – 1872</li> <li>Jubileumi kantáta, Nyekraszov versére (Tenor, férfikar, zenekar) – 1875</li> <li>Aranyszájú Szent János Liturgiája, Op. 41 (Vegyeskar, a capella) – 1878</li> <li>Az est, Csajkovszkij versére (3 szólamú férfikar, a capella) – 1881</li> <li>Moszkva kantáta, Majkov versére (Mezzoszoprán, bariton szóló, kórus és zenekar) – 1883</li> <li>Kórus a Jogakadémia 50 éves évfordulójára, Csajkovszkij versére (Vegyeskar, a capella) – 1885</li> <li>Az igazság fénye, Lermontov versére (Vegyeskar, a capella) – 1887</li> <li>A csalogány, Csajkovszkij versére (Vegyeskar, a capella) – 1889</li> <li>Anton Rubinstejn köszöntése, Polonszkij versére (Vegyeskar, a capella) – 1889</li> <li>Nem a kakuk szólt…, Ciganov versére (Vegyeskar, a capella) – 1891</li> <li>Elnémul a boldog hang, Puskin versére (Férfikórus, a capella) – 1891</li> <li>Túl időn s évszakon, Ciganov versére (Női kórus, a capella) – 1891</li> <li>Egy angyal zokog (Vegyeskar, a capella) – ?</li> <li>Tavasz versére (Női kórus, a capella) – ?</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Művei_magyarul">Művei magyarul</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Művei magyarul">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Onegin Eugen, szöveg: Puskin nyomán Csajkovszky Péter, fordítás: Várady Sándor, Operaház, Budapest, 1901</li> <li>Onegin – Lírikus jelenetek, zene Csajkovszky Péter, Puskin verses regénye nyomán, fordítás: Várady Sándor, Müller Nyomda, Budapest, 1902</li> <li>Anyégin, szöveg: Puskin nyomán Pjotr Iljics Csajkovszkij, fordítás: Blum Tamás, Zeneműkiadó, Budapest, 1959, (Operaszövegkönyvek)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megjegyzések">Megjegyzések</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzések">szerkesztés</a>]</div> <ol class="references"> <li id="cite_note-3"><a href="#cite_ref-3">↑</a> Régi naptár szerint. </li> <li id="cite_note-5"><a href="#cite_ref-5">↑</a> Apai (André Assière) ágon francia származású nő, aki Szentpéterváron született 1812-ben, itt is halt meg 1854-ben. </li> <li id="cite_note-17"><a href="#cite_ref-17">↑</a> Rudolf Kündinger Nürnbergben született. Életének nagy részét zongoratanárként Szentpéterváron élte le. </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> A mű csak a zeneszerző halála után, 1931-ben szólalt meg először. </li> </ol> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Hivatkozások">Hivatkozások</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Hivatkozások">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-Griffin-1">↑ <a href="#cite_ref-Griffin_1-0">a</a> <a href="#cite_ref-Griffin_1-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Griffin, Clive. Tchaikovsky, Opera (angol nyelven), 104-107. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-Boyden-2">↑ <a href="#cite_ref-Boyden_2-0">a</a> <a href="#cite_ref-Boyden_2-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Boyden, Matthew. Pjotr Iljics Csajkovszkij, Az opera kézikönyve, 343-345. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+opera+k%C3%A9zik%C3%B6nyve&rft.atitle=Pjotr+Iljics+Csajkovszkij&rft.aulast=Boyden&rft.aufirst=Matthew&rft.pages=343-345">  </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> Az orosz irodalomban a családnév Kajzer, viszont a nem-orosz források gyakran említik Keiserként is. </li> <li id="cite_note-6"><a href="#cite_ref-6">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 5–7. o. </li> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 11–12. o. </li> <li id="cite_note-Floros1-8">↑ <a href="#cite_ref-Floros1_8-0">a</a> <a href="#cite_ref-Floros1_8-1">b</a> <a href="#cite_ref-Floros1_8-2">c</a> <a href="#cite_ref-Floros1_8-3">d</a> <a href="#cite_ref-Floros1_8-4">e</a> <a href="#cite_ref-Floros1_8-5">f</a> <a href="#cite_ref-Floros1_8-6">g</a> <a href="#cite_ref-Floros1_8-7">h</a> <a href="#cite_ref-Floros1_8-8">i</a> Floros Peter Tschaikowsky, i. m. Judend und Studienjahre fejezet, 9–20. o. </li> <li id="cite_note-ReferenceA-9">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceA_9-0">a</a> <a href="#cite_ref-ReferenceA_9-1">b</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 13–16. o. </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 9–10. o. </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 10–13. o. </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 16–17. o. </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 13. o. </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 17. o. </li> <li id="cite_note-Brown_16–18-15">↑ <a href="#cite_ref-Brown_16–18_15-0">a</a> <a href="#cite_ref-Brown_16–18_15-1">b</a> <a href="#cite_ref-Brown_16–18_15-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Brown, David. The Man and the Mystery, 16–18. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-Tod-16">↑ <a href="#cite_ref-Tod_16-0">a</a> <a href="#cite_ref-Tod_16-1">b</a> <a href="#cite_ref-Tod_16-2">c</a> <a href="#cite_ref-Tod_16-3">d</a> <a href="#cite_ref-Tod_16-4">e</a> <a href="#cite_ref-Tod_16-5">f</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Floros, Constantin. Das Rätsel um Tschaikowskys Tod, Peter Tschaikowsky (német nyelven), 64-73. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Peter+Tschaikowsky&rft.atitle=Das+R%C3%A4tsel+um+Tschaikowskys+Tod&rft.aulast=Floros&rft.aufirst=Constantin&rft.pages=64-73">  </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 15. o. </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 18–20. o. </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 16. o. </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 19. o. </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 17–18. o. </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 22–23. o. </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 18–19. o. </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 19. o. </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 20–21. o. </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 28–29. o. </li> <li id="cite_note-28"><a href="#cite_ref-28">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 21–22. o. </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 22. o. </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 22–23. o. </li> <li id="cite_note-31"><a href="#cite_ref-31">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 31. o. </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 23. o. </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 30. o. </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 24. o. </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 25–26. o. </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 32–33. o. </li> <li id="cite_note-Floros2-38">↑ <a href="#cite_ref-Floros2_38-0">a</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-1">b</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-2">c</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-3">d</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-4">e</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-5">f</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-6">g</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-7">h</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-8">i</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-9">j</a> <a href="#cite_ref-Floros2_38-10">k</a> Floros Peter Tschaikowsky, i. m. Die Moskauer Jahre fejezet, 21–31. o. </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 26–27. o. </li> <li id="cite_note-40"><a href="#cite_ref-40">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 28. o. </li> <li id="cite_note-41"><a href="#cite_ref-41">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 29–30. o. </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 34–35. o. </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 30. o. </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 38–39. o. </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 45. o. </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 31. o. </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 46. o. </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 32–38. o. </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 50–53. o. </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 58–59. o. </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 36. o. </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 38–39. o. </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 37–39. o. </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 59–61. o. </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 40–42. o. </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 61–62. o. </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 43. o. </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 44–45. o. </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> Mundy Tchaikovsky, i. m. 86–100. o. </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 46. o. </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150617193509/http://www.fidelio.hu/fidipedia/klasszikus/muvek/csajkovszkij_pjotr_iljicsddur_hegeduverseny_op_35">Csajkovszkij, Pjotr Iljics: D-dúr hegedűverseny (Op. 35) - Pándi Marianne hangversenykalauza</a> (magyar nyelven). fidelio.hu. [2015. június 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fidelio.hu/fidipedia/klasszikus/muvek/csajkovszkij_pjotr_iljicsddur_hegeduverseny_op_35">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 17.) </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> Kozák Péter: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nevpont.hu/view/328">Auer Lipót</a> (magyar nyelven). Névpont - nevpont.hu 2013. (Hozzáférés: 2015. június 17.) </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vehir.hu/cikk/9050-auer-lipot-elete">Auer Lipót élete</a> (magyar nyelven). vehir.hu, 2010. november 21. (Hozzáférés: 2015. június 17.) </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 48–49. o. </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 50–51. o. </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 52–53. o. </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 54–55. o. </li> <li id="cite_note-Floros3-68">↑ <a href="#cite_ref-Floros3_68-0">a</a> <a href="#cite_ref-Floros3_68-1">b</a> <a href="#cite_ref-Floros3_68-2">c</a> Floros Peter Tschaikowsky, i. m. Die Mäzenin fejezet, 41-50. o. </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 56–57. o. </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 101–102. o. </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 58. o. </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 108–110. o. </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 59. o. </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 92–94. o. </li> <li id="cite_note-Floros4-75">↑ <a href="#cite_ref-Floros4_75-0">a</a> <a href="#cite_ref-Floros4_75-1">b</a> <a href="#cite_ref-Floros4_75-2">c</a> <a href="#cite_ref-Floros4_75-3">d</a> <a href="#cite_ref-Floros4_75-4">e</a> Floros Peter Tschaikowsky, i. m. Die Ehekatastrophe fejezet, 32-40. o. </li> <li id="cite_note-76"><a href="#cite_ref-76">↑</a> Poznansky Quest, i. m. 95. o. </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 58–64. o. </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 106–107. o. </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 64–65. o. </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 114–115. o. </li> <li id="cite_note-81"><a href="#cite_ref-81">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 65–66. o. </li> <li id="cite_note-82"><a href="#cite_ref-82">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 66. o. </li> <li id="cite_note-83"><a href="#cite_ref-83">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 66–67. o. </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 68–75. o. </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 114–125. o. </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 76. o. </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 76–78. o. </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 131–133. o. </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 79–80. o. </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 81–82. o. </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 81. o. </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 82–83. o. </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 83–86. o. </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Nádor, Tamás. Pjotr Iljics Csajkovszkij, 88–89. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Pjotr+Iljics+Csajkovszkij&rft.aulast=N%C3%A1dor&rft.aufirst=Tam%C3%A1s&rft.pages=88%E2%80%9389">  </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 90. o. </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 92. o. </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 93–94. o. </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 148. o. </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 94. o. </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 94–96. o. </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 97. o. </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 98. o. </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 99–100. o. </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 99–104. o. </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 104–105. o. </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 105–107. o. </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 107. o. </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 107–118. o. </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Nádor, Tamás. Pjotr Iljics Csajkovszkij, 119. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 121. o. </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 175–177. o. </li> <li id="cite_note-theman-112">↑ <a href="#cite_ref-theman_112-0">a</a> <a href="#cite_ref-theman_112-1">b</a> Brown The Man and His Music, i. m. 380–399. o. </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 123–125. o. </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 183–184. o. </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 125–126. o. </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 126–127. o. </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 177–178. o. </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 128–129. o. </li> <li id="cite_note-119"><a href="#cite_ref-119">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 192–193. o. </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 130–131. o. </li> <li id="cite_note-121"><a href="#cite_ref-121">↑</a> Brown The Man and His Music, i. m. 399–411. o. </li> <li id="cite_note-122"><a href="#cite_ref-122">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 131. o. </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 132. o. </li> <li id="cite_note-124"><a href="#cite_ref-124">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 133–134. o. </li> <li id="cite_note-125"><a href="#cite_ref-125">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 135. o. </li> <li id="cite_note-126"><a href="#cite_ref-126">↑</a> Brown The Man and His Music, i. m. 412–417. o. </li> <li id="cite_note-127"><a href="#cite_ref-127">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 137. o. </li> <li id="cite_note-ReferenceB-128">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceB_128-0">a</a> <a href="#cite_ref-ReferenceB_128-1">b</a> Brown The Man and His Music, i. m. 452–426. o. </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 138. o. </li> <li id="cite_note-130"><a href="#cite_ref-130">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 196–199. o. </li> <li id="cite_note-131"><a href="#cite_ref-131">↑</a> Nádor Pjotr Iljics Csajkovszkij, i. m. 140–143. o. </li> <li id="cite_note-132"><a href="#cite_ref-132">↑</a> Gál Csajkovszkij, i. m. 208. o. </li> <li id="cite_note-auto_RFK4DsLWApreFTgHpy+m8Q-133">↑ <a href="#cite_ref-auto_RFK4DsLWApreFTgHpy+m8Q_133-0">a</a> <a href="#cite_ref-auto_RFK4DsLWApreFTgHpy+m8Q_133-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.telegraph.co.uk/culture/music/3662573/How-did-Tchaikovsky-die.html">How-did-Tchaikovsky-die.html</a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 15.) </li> <li id="cite_note-134"><a href="#cite_ref-134">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nytimes.com/1981/07/26/arts/did-tchaikovsky-really-commit-suicide.html">Did Tschaikovsky really commit suicide?</a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 15.) </li> <li id="cite_note-135"><a href="#cite_ref-135">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100113165120/http://www.tchaikovsky-research.org/en/features/life8.html">Tchaikovsky: A Life (Epilogue)</a> (angol nyelven). [2010. január 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tchaikovsky-research.org/en/features/life8.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 15.) </li> <li id="cite_note-136"><a href="#cite_ref-136">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schonberg, Harold. Csajkovszkij, 375–376. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-137"><a href="#cite_ref-137">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schonberg, Harold. Csajkovszkij, 376. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-138"><a href="#cite_ref-138">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schonberg, Harold. Csajkovszkij, 381. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-139"><a href="#cite_ref-139">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schonberg, Harold. Csajkovszkij, 381–382. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-140"><a href="#cite_ref-140">↑</a> Warrack, Tchaikovsky, 81. </li> <li id="cite_note-Schonberg1-141">↑ <a href="#cite_ref-Schonberg1_141-0">a</a> <a href="#cite_ref-Schonberg1_141-1">b</a> <a href="#cite_ref-Schonberg1_141-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schonberg, Harold. Csajkovszkij, 382. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-Lexikon-142">↑ <a href="#cite_ref-Lexikon_142-0">a</a> <a href="#cite_ref-Lexikon_142-1">b</a> <a href="#cite_ref-Lexikon_142-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Molnár, Márta. Balettek könyve. Budapest: Saxum Kiadó. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963_7168_05_2" title="Speciális:Könyvforrások/963 7168 05 2">ISBN 963 7168 05 2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Balettek+k%C3%B6nyve&rft.aulast=Moln%C3%A1r&rft.aufirst=M%C3%A1rta&rft.pub=Saxum+Kiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.isbn=963 7168 05 2">  </li> <li id="cite_note-143"><a href="#cite_ref-143">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schonberg, Harold. Csajkovszkij, 383–384. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-144"><a href="#cite_ref-144">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schonberg, Harold. Csajkovszkij, 377. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-145"><a href="#cite_ref-145">↑</a> Brown, Man and Music, 431n. </li> <li id="cite_note-146"><a href="#cite_ref-146">↑</a> Alshvang, 198; Warrack, Tchaikovsky 58. </li> <li id="cite_note-147"><a href="#cite_ref-147">↑</a> Brown, Man and Music, 55 </li> <li id="cite_note-148"><a href="#cite_ref-148">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Floros, Constantin. Russe und Europäer, Peter Tschaikowky, 132-135. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Peter+Tschaikowky&rft.atitle=Russe+und+Europ%C3%A4er&rft.aulast=Floros&rft.aufirst=Constantin&rft.pages=132-135">  </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Brown, David. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.ro/books?id=he-ip7MKB3IC&dq=tchaikovsky&lr=&as_brr=3&source=gbs_navlinks_s">Tchaikovsky: The Man and His Music</a> (angol nyelven). Pegasus Books (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-933648-30-9" title="Speciális:Könyvforrások/1-933648-30-9">ISBN 1-933648-30-9</a>. Hozzáférés ideje: 2010. május 30.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Tchaikovsky%3A+The+Man+and+His+Music&rft.au=Brown%2C+David&rft.date=2007&rft.pub=Pegasus+Books&rft.isbn=1-933648-30-9&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.ro%2Fbooks%3Fid%3Dhe-ip7MKB3IC%26dq%3Dtchaikovsky%26lr%3D%26as_brr%3D3%26source%3Dgbs_navlinks_s"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Mundy, Simon. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.ro/books?id=2ny0vw7bMAgC&printsec=frontcover&dq=tchaikovsky&lr=&as_brr=3&ei=pLaGSs2-LY_-ygTKme2MDg#v=onepage&q=&f=false">Tchaikovsky</a> (angol nyelven). Omnibus Press (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0711966516" title="Speciális:Könyvforrások/0711966516">ISBN 0711966516</a>. Hozzáférés ideje: 2010. május 30.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Tchaikovsky&rft.au=Mundy%2C+Simon&rft.date=1998&rft.pub=Omnibus+Press&rft.isbn=0711966516&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.ro%2Fbooks%3Fid%3D2ny0vw7bMAgC%26printsec%3Dfrontcover%26dq%3Dtchaikovsky%26lr%3D%26as_brr%3D3%26ei%3DpLaGSs2-LY_-ygTKme2MDg%23v%3Donepage%26q%3D%26f%3Dfalse"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Batta, András. Opera, 2006, Budapest: Vince Kiadó</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Opera&rft.aulast=Batta&rft.aufirst=Andr%C3%A1s&rft.edition=2006&rft.pub=Vince+Kiad%C3%B3&rft.place=Budapest"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Boyden, Matthew. Az opera kézikönyve, 2009, Budapest: Park Könyvkiadó. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-963-530-854-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-963-530-854-5">ISBN 978-963-530-854-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+opera+k%C3%A9zik%C3%B6nyve&rft.aulast=Boyden&rft.aufirst=Matthew&rft.edition=2009&rft.pub=Park+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.isbn=978-963-530-854-5"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Griffin, Clive. Opera, 2007 (angol nyelven), Sevenoaks: Focus Publishing. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-00-724145-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-00-724145-3">ISBN 0-00-724145-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Opera&rft.aulast=Griffin&rft.aufirst=Clive&rft.edition=2007&rft.pub=Focus+Publishing&rft.place=Sevenoaks&rft.isbn=0-00-724145-3"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Floros, Constanin. Peter Tschaikowsky, 2006 (német nyelven), Reinbek bei Hamburg: Rowohlt Verlag. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-499-50668-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-499-50668-0">ISBN 978-3-499-50668-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Peter+Tschaikowsky&rft.aulast=Floros&rft.aufirst=Constanin&rft.edition=2006&rft.pub=Rowohlt+Verlag&rft.place=Reinbek+bei+Hamburg&rft.isbn=978-3-499-50668-0"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Gál, György Sándor. Csajkovszkij, 1962, Budapest: Gondolat Kiadó</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Csajkovszkij&rft.aulast=G%C3%A1l&rft.aufirst=Gy%C3%B6rgy+S%C3%A1ndor&rft.edition=1962&rft.pub=Gondolat+Kiad%C3%B3&rft.place=Budapest"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Molnár, Márta. Balettek könyve, Budapest, Saxum Kiadó. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963_7168_05_2" title="Speciális:Könyvforrások/963 7168 05 2">ISBN 963 7168 05 2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Balettek+k%C3%B6nyve&rft.aulast=Moln%C3%A1r&rft.aufirst=M%C3%A1rta&rft.edition=Budapest&rft.pub=Saxum+Kiad%C3%B3&rft.isbn=963 7168 05 2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Nádor, Tamás. Pjotr Iljics Csajkovszkij, Budapest, 1980: Zeneműkiadó. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-330-318-4" title="Speciális:Könyvforrások/963-330-318-4">ISBN 963-330-318-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Pjotr+Iljics+Csajkovszkij&rft.aulast=N%C3%A1dor&rft.aufirst=Tam%C3%A1s&rft.edition=Budapest&rft.pub=Zenem%C5%B1kiad%C3%B3&rft.place=1980&rft.isbn=963-330-318-4"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Schonberg, Harold. A nagy zeneszerzők élete, 2006, Budapest: Európa Könyvkiadó. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963_07_8099_2" title="Speciális:Könyvforrások/963 07 8099 2">ISBN 963 07 8099 2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+nagy+zeneszerz%C5%91k+%C3%A9lete&rft.aulast=Schonberg&rft.aufirst=Harold&rft.edition=2006&rft.pub=Eur%C3%B3pa+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.isbn=963 07 8099 2"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Pettitt, Stephen. Opera, 2007, Budapest: Képzőművészeti Kiadó. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789633370476" title="Speciális:Könyvforrások/9789633370476">ISBN 9789633370476</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Opera&rft.aulast=Pettitt&rft.aufirst=Stephen&rft.edition=2007&rft.pub=K%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szeti+Kiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.isbn=9789633370476"> </li> <li><a href="/wiki/Szabolcsi_Bence" title="Szabolcsi Bence">Szabolcsi Bence</a> – <a href="/wiki/T%C3%B3th_Alad%C3%A1r_(zenetud%C3%B3s)" title="Tóth Aladár (zenetudós)">Tóth Aladár</a>: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Vigh_Jen%C5%91" title="Vigh Jenő">Vigh, Jenő</a>. Ha Csajkovszkij naplót írt volna..., 1958, Budapest: Zeneműkiadó</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ha+Csajkovszkij+napl%C3%B3t+%C3%ADrt+volna...&rft.aulast=Vigh&rft.aufirst=Jen%C5%91&rft.edition=1958&rft.pub=Zenem%C5%B1kiad%C3%B3&rft.place=Budapest"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Winkler, Gábor. Barangolás az operák világában, 2005, Budapest: Tudomány Kiadó. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963_8194_41_3" title="Speciális:Könyvforrások/963 8194 41 3">ISBN 963 8194 41 3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Barangol%C3%A1s+az+oper%C3%A1k+vil%C3%A1g%C3%A1ban&rft.aulast=Winkler&rft.aufirst=G%C3%A1bor&rft.edition=2005&rft.pub=Tudom%C3%A1ny+Kiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.isbn=963 8194 41 3"> </li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tchaikovsky-research.net/">Tchaikovsky Research</a> (angolul)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090825182942/http://www.tchaikovsky.it/">Istituto Musicale Tchaikovsky</a> (olaszul)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100214163141/http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0503/23.htm">Csajkovszkij rejtélyes halála</a> (magyarul)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090403053327/http://www.bfz.hu/vendegmuveszek/egy_vendegmuvesz.php?id=197">Rövid Csajkovszkij-életrajz</a> (magyarul)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.youtube.com/watch?v=H5UI8WgjNzM">Youtube: Részlet a B-moll zongoraversenyből</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek">Kapcsolódó szócikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Zenet%C3%B6rt%C3%A9net" title="Zenetörténet">Zenetörténet</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Pjotr_Iljics_Csajkovszkij_operái" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /><a href="/w/index.php?title=Sablon:Csajovszkij-oper%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Csajovszkij-operák (a lap nem létezik)">Sablon:Csajovszkij-operák</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Csajovszkij-oper%C3%A1k">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Csajovszkij-oper%C3%A1k">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Csajovszkij-oper%C3%A1k&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Pjotr_Iljics_Csajkovszkij_operái" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a class="mw-selflink selflink">Pjotr Iljics Csajkovszkij</a> <a href="/wiki/Opera_(sz%C3%ADnm%C5%B1)" title="Opera (színmű)">operái</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=A_vajda&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vajda (a lap nem létezik)">A vajda</a> (1868)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Undine&action=edit&redlink=1" class="new" title="Undine (a lap nem létezik)">Undine</a> (1869)</li> <li><a href="/w/index.php?title=A_c%C3%A1r_katon%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="A cár katonája (a lap nem létezik)">A cár katonája</a> (1874)</li> <li><a href="/wiki/A_c%C3%A1rn%C5%91_cipell%C5%91je" title="A cárnő cipellője">Vakula, a kovács</a> (1876)</li> <li><a href="/wiki/Anyegin_(opera)" title="Anyegin (opera)">Anyegin</a> (1879)</li> <li><a href="/wiki/Az_orl%C3%A9ans-i_sz%C5%B1z_(opera)" title="Az orléans-i szűz (opera)">Az orléans-i szűz</a> (1881)</li> <li><a href="/wiki/Mazeppa_(opera)" title="Mazeppa (opera)">Mazeppa</a> (1884)</li> <li><a href="/wiki/A_c%C3%A1rn%C5%91_cipell%C5%91je" title="A cárnő cipellője">A cárnő cipellője</a> (1887)</li> <li><a href="/wiki/A_var%C3%A1zsl%C3%B3n%C5%91" title="A varázslónő">A varázslónő</a> (1887)</li> <li><a href="/wiki/A_pikk_d%C3%A1ma" title="A pikk dáma">A pikk dáma</a> (1890)</li> <li><a href="/wiki/Jol%C3%A1nta_(Csajkovszkij)" title="Jolánta (Csajkovszkij)">Jolánta</a> (1892)</li></ul> </div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="1" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tchaikovsky.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/74/Tchaikovsky.jpg/50px-Tchaikovsky.jpg" decoding="async" width="50" height="68" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/74/Tchaikovsky.jpg/75px-Tchaikovsky.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/74/Tchaikovsky.jpg/100px-Tchaikovsky.jpg 2x" data-file-width="200" data-file-height="270" /></a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489" /></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Romantika" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /><a href="/wiki/Sablon:Romantika" title="Sablon:Romantika">Sablon:Romantika</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Romantika">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Romantika">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Romantika&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Romantika" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Romantika" title="Romantika">Romantika</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Zene</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0;line-height:1.4em;"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Charles-Valentin_Alkan" title="Charles-Valentin Alkan">Alkan</a></li> <li><a href="/wiki/Milij_Alekszejevics_Balakirev" title="Milij Alekszejevics Balakirev">Balakirev</a></li> <li><a href="/wiki/Ludwig_van_Beethoven" title="Ludwig van Beethoven">Beethoven</a></li> <li><a href="/wiki/Vincenzo_Bellini" title="Vincenzo Bellini">Bellini</a></li> <li><a href="/wiki/Hector_Berlioz" title="Hector Berlioz">Berlioz</a></li> <li><a href="/wiki/Franz_Berwald" title="Franz Berwald">Berwald</a></li> <li><a href="/wiki/Georges_Bizet" title="Georges Bizet">Bizet</a></li> <li><a href="/wiki/Nicolas-Charles_Bochsa" title="Nicolas-Charles Bochsa">Bochsa</a></li> <li><a href="/wiki/Alekszandr_Porfirjevics_Borogyin" title="Alekszandr Porfirjevics Borogyin">Borogyin</a></li> <li><a href="/wiki/Johannes_Brahms" title="Johannes Brahms">Brahms</a></li> <li><a href="/wiki/Anton_Bruckner" title="Anton Bruckner">Bruckner</a></li> <li><a href="/wiki/Fr%C3%A9d%C3%A9ric_Chopin" title="Frédéric Chopin">Chopin</a></li> <li><a href="/wiki/Anton%C3%ADn_Dvo%C5%99%C3%A1k" title="Antonín Dvořák">Dvořák</a></li> <li><a href="/wiki/Edward_Elgar" title="Edward Elgar">Elgar</a></li> <li><a href="/wiki/Erkel_Ferenc" title="Erkel Ferenc">Erkel</a></li> <li><a href="/wiki/John_Field" title="John Field">Field</a></li> <li><a href="/wiki/C%C3%A9sar_Franck" title="César Franck">Franck</a></li> <li><a href="/wiki/Mihail_Ivanovics_Glinka" title="Mihail Ivanovics Glinka">Glinka</a></li> <li><a href="/wiki/Edvard_Grieg" title="Edvard Grieg">Grieg</a></li> <li><a href="/wiki/Cezar_Antonovics_Kjui" title="Cezar Antonovics Kjui">Kjui</a></li> <li><a href="/wiki/Liszt_Ferenc" title="Liszt Ferenc">Liszt</a></li> <li><a href="/wiki/Gustav_Mahler" title="Gustav Mahler">Mahler</a></li> <li><a href="/wiki/Felix_Mendelssohn_Bartholdy" title="Felix Mendelssohn Bartholdy">Mendelssohn</a></li> <li><a href="/wiki/Modeszt_Petrovics_Muszorgszkij" title="Modeszt Petrovics Muszorgszkij">Muszorgszkij</a></li> <li><a href="/wiki/Elias_Parish_Alvars" title="Elias Parish Alvars">Parish Alvars</a></li> <li><a href="/wiki/Sergey_Rachmaninov" title="Sergey Rachmaninov">Rachmaninov</a></li> <li><a href="/wiki/Nyikolaj_Andrejevics_Rimszkij-Korszakov" title="Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov">Rimszkij-Korszakov</a></li> <li><a href="/wiki/Camille_Saint-Sa%C3%ABns" title="Camille Saint-Saëns">Saint-Saëns</a></li> <li><a href="/wiki/Franz_Schubert" title="Franz Schubert">Schubert</a></li> <li><a href="/wiki/Robert_Schumann" title="Robert Schumann">Schumann</a></li> <li><a href="/wiki/Bed%C5%99ich_Smetana" title="Bedřich Smetana">Smetana</a></li> <li><a href="/wiki/Richard_Strauss" title="Richard Strauss">Strauss</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Csajkovszkij</a></li> <li><a href="/wiki/Giuseppe_Verdi" title="Giuseppe Verdi">Verdi</a></li> <li><a href="/wiki/Richard_Wagner_(zeneszerz%C5%91)" title="Richard Wagner (zeneszerző)">Wagner</a></li> <li><a href="/wiki/Hugo_Wolf" title="Hugo Wolf">Wolf</a></li> <li><a href="/wiki/Carl_Maria_von_Weber" title="Carl Maria von Weber">Weber</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Irodalom</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0;line-height:1.4em;"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Hans_Christian_Andersen" title="Hans Christian Andersen">Andersen</a></li> <li><a href="/wiki/Achim_von_Arnim" title="Achim von Arnim">A. v. Arnim</a></li> <li><a href="/wiki/Bettina_von_Arnim" title="Bettina von Arnim">B. v. Arnim</a></li> <li><a href="/wiki/William_Blake" title="William Blake">Blake</a></li> <li><a href="/wiki/Hriszto_Botev" title="Hriszto Botev">Botev</a></li> <li><a href="/wiki/Clemens_Brentano" title="Clemens Brentano">Brentano</a></li> <li><a href="/wiki/Robert_Burns_(k%C3%B6lt%C5%91)" title="Robert Burns (költő)">Burns</a></li> <li><a href="/wiki/George_Byron" title="George Byron">Byron</a></li> <li><a href="/wiki/Fran%C3%A7ois-Ren%C3%A9_de_Chateaubriand" title="François-René de Chateaubriand">Chateaubriand</a></li> <li><a href="/wiki/Thomas_Carlyle" title="Thomas Carlyle">Carlyle</a></li> <li><a href="/wiki/Samuel_Taylor_Coleridge" title="Samuel Taylor Coleridge">Coleridge</a></li> <li><a href="/wiki/James_Fenimore_Cooper" title="James Fenimore Cooper">Cooper</a></li> <li><a href="/wiki/Alexandre_Dumas_(%C3%ADr%C3%B3,_1802%E2%80%931870)" title="Alexandre Dumas (író, 1802–1870)">Dumas</a></li> <li><a href="/wiki/Joseph_von_Eichendorff" title="Joseph von Eichendorff">Eichendorff</a></li> <li><a href="/wiki/Mihai_Eminescu" title="Mihai Eminescu">Eminescu</a></li> <li><a href="/wiki/Ugo_Foscolo" title="Ugo Foscolo">Foscolo</a></li> <li><a href="/wiki/Th%C3%A9ophile_Gautier" title="Théophile Gautier">Gautier</a></li> <li><a href="/wiki/Johann_Wolfgang_von_Goethe" title="Johann Wolfgang von Goethe">Goethe</a></li> <li><a href="/wiki/Heinrich_Heine" title="Heinrich Heine">Heine</a></li> <li><a href="/wiki/E._T._A._Hoffmann" title="E. T. A. Hoffmann">Hoffmann</a></li> <li><a href="/wiki/Friedrich_H%C3%B6lderlin" title="Friedrich Hölderlin">Hölderlin</a></li> <li><a href="/wiki/Victor_Hugo" title="Victor Hugo">Hugo</a></li> <li><a href="/wiki/John_Keats" title="John Keats">Keats</a></li> <li><a href="/wiki/Heinrich_von_Kleist" title="Heinrich von Kleist">Kleist</a></li> <li><a href="/wiki/Zygmunt_Krasi%C5%84ski" title="Zygmunt Krasiński">Krasiński</a></li> <li><a href="/wiki/Alphonse_de_Lamartine" title="Alphonse de Lamartine">Lamartine</a></li> <li><a href="/wiki/Giacomo_Leopardi" title="Giacomo Leopardi">Leopardi</a></li> <li><a href="/wiki/Mihail_Jurjevics_Lermontov" title="Mihail Jurjevics Lermontov">Lermontov</a></li> <li><a href="/wiki/James_Macpherson" title="James Macpherson">Macpherson</a></li> <li><a href="/wiki/Alessandro_Manzoni" title="Alessandro Manzoni">Manzoni</a></li> <li><a href="/wiki/Adam_Mickiewicz" title="Adam Mickiewicz">Mickiewicz</a></li> <li><a href="/wiki/Alfred_de_Musset" title="Alfred de Musset">Musset</a></li> <li><a href="/wiki/G%C3%A9rard_de_Nerval" title="Gérard de Nerval">Nerval</a></li> <li><a href="/wiki/Charles_Nodier" title="Charles Nodier">Nodier</a></li> <li><a href="/wiki/Cyprian_Kamil_Norwid" title="Cyprian Kamil Norwid">Norwid</a></li> <li><a href="/wiki/Novalis" title="Novalis">Novalis</a></li> <li><a href="/wiki/Edgar_Allan_Poe" title="Edgar Allan Poe">Poe</a></li> <li><a href="/wiki/France_Pre%C5%A1eren" title="France Prešeren">Prešeren</a></li> <li><a href="/wiki/Alekszandr_Szergejevics_Puskin" title="Alekszandr Szergejevics Puskin">Puskin</a></li> <li><a href="/wiki/Walter_Scott" title="Walter Scott">Scott</a></li> <li><a href="/wiki/Mary_Shelley" title="Mary Shelley">Mary Shelley</a></li> <li><a href="/wiki/Percy_Bysshe_Shelley" title="Percy Bysshe Shelley">P. B. Shelley</a></li> <li><a href="/wiki/Robert_Southey" title="Robert Southey">Southey</a></li> <li><a href="/wiki/Juliusz_S%C5%82owacki" title="Juliusz Słowacki">Słowacki</a></li> <li><a href="/wiki/Ludwig_Tieck" title="Ludwig Tieck">Tieck</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6smarty_Mih%C3%A1ly" title="Vörösmarty Mihály">Vörösmarty</a></li> <li><a href="/wiki/William_Wordsworth" title="William Wordsworth">Wordsworth</a></li> <li><a href="/wiki/Vaszilij_Andrejevics_Zsukovszkij" title="Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij">Zsukovszkij</a></li> <li><a href="/wiki/Jos%C3%A9_Zorrilla" title="José Zorrilla">Zorrilla</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Képzőművészet</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0;line-height:1.4em;"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Ivan_Konsztantyinovics_Ajvazovszkij" title="Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij">Ajvazovszkij</a></li> <li><a href="/wiki/William_Blake" title="William Blake">Blake</a></li> <li><a href="/wiki/Karl_Pavlovics_Brjullov" title="Karl Pavlovics Brjullov">Brjullov</a></li> <li><a href="/wiki/Frederic_Edwin_Church" title="Frederic Edwin Church">Church</a></li> <li><a href="/wiki/John_Constable" title="John Constable">Constable</a></li> <li><a href="/wiki/Thomas_Cole" title="Thomas Cole">Cole</a></li> <li><a href="/wiki/Jean-Baptiste_Camille_Corot" title="Jean-Baptiste Camille Corot">Corot</a></li> <li><a href="/wiki/Johan_Christian_Dahl" title="Johan Christian Dahl">Dahl</a></li> <li><a href="/wiki/Eug%C3%A8ne_Delacroix" title="Eugène Delacroix">Delacroix</a></li> <li><a href="/wiki/Caspar_David_Friedrich" title="Caspar David Friedrich">Friedrich</a></li> <li><a href="/wiki/Henry_Fuseli" title="Henry Fuseli">Fuseli</a></li> <li><a href="/wiki/Th%C3%A9odore_G%C3%A9ricault" title="Théodore Géricault">Géricault</a></li> <li><a href="/wiki/Francesco_Hayez" title="Francesco Hayez">Hayez</a></li> <li><a href="/wiki/Neog%C3%B3tika" title="Neogótika">Neogótika</a></li> <li><a href="/wiki/Francisco_Jos%C3%A9_de_Goya_y_Lucientes" title="Francisco José de Goya y Lucientes">Goya</a></li> <li><a href="/wiki/Hudson_River_School" title="Hudson River School">Hudson River School</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Emanuel_Leutze&action=edit&redlink=1" class="new" title="Emanuel Leutze (a lap nem létezik)">Leutze</a></li> <li><a href="/wiki/Nazar%C3%A9nus" title="Nazarénus">Nazarénus festők</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Samuel_Palmer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Samuel Palmer (a lap nem létezik)">Palmer</a></li> <li><a href="/wiki/William_Turner" title="William Turner">Turner</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kultúra</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0;line-height:1.4em;"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Boh%C3%A9m_erk%C3%B6lcs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bohém erkölcs (a lap nem létezik)">bohém erkölcs</a></li> <li><a href="/wiki/Osszi%C3%A1n" title="Osszián">Osszián</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Romantikus_nacionalizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Romantikus nacionalizmus (a lap nem létezik)">Romantikus nacionalizmus</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow hlist" colspan="2" style="text-align:right;"><div> <ul><li><div style="float:left;"> « <a href="/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" title="Felvilágosodás">Felvilágosodás</a></div><div style="float:right; line-height:1em;"><a href="/w/index.php?title=Viktorianizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Viktorianizmus (a lap nem létezik)">Viktorianizmus</a> »  <a href="/wiki/Realizmus_(m%C5%B1v%C3%A9szet)" title="Realizmus (művészet)">Realizmus</a> » </div></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489" /><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PBJy8wXMBthrqc4mkKtJhpP">E39PBJy8wXMBthrqc4mkKtJhpP</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/99258155">99258155</a></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n79072979">n79072979</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://isni.org/isni/0000000121449518">0000 0001 2144 9518</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/118638157">118638157</a></li> <li><a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Svéd Nemzeti Könyvtár">LIBRIS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://libris.kb.se/auth/105219">105219</a></li> <li>SUDOC: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/027780090">027780090</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=jn19981002507&CON_LNG=ENG">jn19981002507</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb13900329p">cb13900329p</a></li> <li><a href="/wiki/Egyes%C3%ADtett_olasz_nemzeti_katal%C3%B3gus" title="Egyesített olasz nemzeti katalógus">ICCU</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://opac.sbn.it/nome/CFIV121214">CFIV121214</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX4578529">XX4578529</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00435632">00435632</a></li> <li><a href="/wiki/BIBSYS" title="BIBSYS">BIBSYS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ask.bibsys.no/ask/action/result?cmd=&kilde=biblio&cql=bs.autid+%3D+90142966&feltselect=bs.autid">90142966</a></li> <li><a href="/wiki/MusicBrainz" title="MusicBrainz">MusicBrainz</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://musicbrainz.org/artist/9ddd7abc-9e1b-471d-8031-583bc6bc8be9">9ddd7abc-9e1b-471d-8031-583bc6bc8be9</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Classical_music_icon.svg" class="mw-file-description" title="komolyzene"><img alt="komolyzene" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Classical_music_icon.svg/22px-Classical_music_icon.svg.png" decoding="async" width="22" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Classical_music_icon.svg/34px-Classical_music_icon.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Classical_music_icon.svg/45px-Classical_music_icon.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="571" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Komolyzene" title="Portál:Komolyzene">Komolyzeneportál</a></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Operalogo.png" class="mw-file-description" title="opera"><img alt="opera" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Operalogo.png/25px-Operalogo.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Operalogo.png/38px-Operalogo.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Operalogo.png/50px-Operalogo.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Opera" title="Portál:Opera">Operaportál</a></li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?useformat=desktop&type=1x1&usesul3=0" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&oldid=27709252">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&oldid=27709252</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Orosz_zeneszerz%C5%91k" title="Kategória:Orosz zeneszerzők">Orosz zeneszerzők</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Romantikus_zeneszerz%C5%91k" title="Kategória:Romantikus zeneszerzők">Romantikus zeneszerzők</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:LMBT_komolyzen%C3%A9szek" title="Kategória:LMBT komolyzenészek">LMBT komolyzenészek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%96ngyilkos_zen%C3%A9szek,_%C3%A9nekesek" title="Kategória:Öngyilkos zenészek, énekesek">Öngyilkos zenészek, énekesek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Koler%C3%A1ban_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:Kolerában elhunyt személyek">Kolerában elhunyt személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Orosz_operaszerz%C5%91k" title="Kategória:Orosz operaszerzők">Orosz operaszerzők</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1840-ben_sz%C3%BCletett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1840-ben született személyek">1840-ben született személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1893-ban_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1893-ban elhunyt személyek">1893-ban elhunyt személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Szentp%C3%A9terv%C3%A1riak" title="Kategória:Szentpéterváriak">Szentpéterváriak</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SELIBR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SBN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BIBSYS-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. december 24., 20:13</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Pjotr_Iljics_Csajkovszkij&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29"><img src="/static/images/footer/wikimedia.svg" width="25" height="25" alt="Wikimedia Foundation" lang="en" loading="lazy"></picture></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" width="88" height="31"><img src="/w/resources/assets/mediawiki_compact.svg" alt="Powered by MediaWiki" lang="en" width="25" height="25" loading="lazy"></picture></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-header-container vector-sticky-header-container"> <div id="vector-sticky-header" class="vector-sticky-header"> <div class="vector-sticky-header-start"> <div class="vector-sticky-header-icon-start vector-button-flush-left vector-button-flush-right" aria-hidden="true"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-sticky-header-search-toggle" tabindex="-1" data-event-name="ui.vector-sticky-search-form.icon"> Keresés </button> </div> <div role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box"> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail"> <form action="/w/index.php" id="vector-sticky-search-form" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián"> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-context-bar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-sticky-header-toc vector-sticky-header-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-sticky-header-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-sticky-header-toc-label" for="vector-sticky-header-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-sticky-header-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div class="vector-sticky-header-context-bar-primary" aria-hidden="true" >Pjotr Iljics Csajkovszkij</div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-end" aria-hidden="true"> <div class="vector-sticky-header-icons"> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-talk-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="talk-sticky-header"> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-subject-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="subject-sticky-header"> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-history-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="history-sticky-header"> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only mw-watchlink" id="ca-watchstar-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="watch-sticky-header"> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="wikitext-edit-sticky-header"> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-ve-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-sticky-header"> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-viewsource-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-protected-sticky-header"> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-buttons"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet mw-interlanguage-selector" id="p-lang-btn-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn-sticky-header"> 154 nyelv </button> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive" id="ca-addsection-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="addsection-sticky-header"> Új téma nyitása </a> </div> <div class="vector-sticky-header-icon-end"> <div class="vector-user-links"> </div> </div> </div> </div> </div> <div class="mw-portlet mw-portlet-dock-bottom emptyPortlet" id="p-dock-bottom"> <ul> </ul> </div> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-7f76cf74bc-b2zfv","wgBackendResponseTime":254,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.795","walltime":"1.003","ppvisitednodes":{"value":15129,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":98224,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":26199,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":98774,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":5,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 764.523 1 -total"," 47.55% 363.556 1 Sablon:Zenész_infobox"," 22.88% 174.937 1 Sablon:Hivatkozások"," 22.38% 171.068 2 Sablon:References"," 19.72% 150.756 23 Sablon:Infobox/Általános"," 17.50% 133.763 26 Sablon:Wikidata"," 8.91% 68.095 4 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"," 8.60% 65.743 1 Sablon:Infobox/Commons"," 8.19% 62.625 2 Sablon:Interwiki-commons"," 7.52% 57.472 28 Sablon:Cite_book"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.240","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":6324370,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-65f6f8bc65-fkqsh","timestamp":"20250226123957","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Pjotr Iljics Csajkovszkij","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Pjotr_Iljics_Csajkovszkij","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q7315","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q7315","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-07-16T11:07:47Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/00\/Tchaikovsky2.jpg","headline":"orosz zeneszerz\u0151"}</script> </body> </html>