CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Vallástörténet – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"1bdbf6a6-ba28-4f67-870a-c56d12d290c7","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Vallástörténet","wgTitle":"Vallástörténet","wgCurRevisionId":26929861,"wgRevisionId":26929861,"wgArticleId":1481101,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Lapok helytelen ISBN kóddal","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Jó cikkek","Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek","Vallástörténet"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Vallástörténet","wgRelevantArticleId":1481101, "wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":26929861,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":80000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q846742","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform", "platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc", "skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg/1200px-Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1110"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg/800px-Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="740"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg/640px-Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="592"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Vallástörténet – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Vallástörténet rootpage-Vallástörténet skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-A_vallástörténet_főbb_irányzatai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_vallástörténet_főbb_irányzatai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>A vallástörténet főbb irányzatai</span> </div> </a> <ul id="toc-A_vallástörténet_főbb_irányzatai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_vallás_keletkezése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_vallás_keletkezése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>A vallás keletkezése</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_vallás_keletkezése-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A vallás keletkezése alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_vallás_keletkezése-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Vallási_fejlődés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallási_fejlődés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>Vallási fejlődés</span> </div> </a> <ul id="toc-Vallási_fejlődés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Őstörténeti_vallások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Őstörténeti_vallások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Őstörténeti vallások</span> </div> </a> <ul id="toc-Őstörténeti_vallások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Mezopotámiai_vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Mezopotámiai_vallás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Mezopotámiai vallás</span> </div> </a> <ul id="toc-Mezopotámiai_vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyiptomi_vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyiptomi_vallás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Egyiptomi vallás</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyiptomi_vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Bráhmanizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Bráhmanizmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Bráhmanizmus</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Bráhmanizmus-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Bráhmanizmus alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Bráhmanizmus-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_árják_előtti_korszak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_árják_előtti_korszak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>Az árják előtti korszak</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_árják_előtti_korszak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Védikus_korszak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Védikus_korszak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Védikus korszak</span> </div> </a> <ul id="toc-Védikus_korszak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hinduizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hinduizmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.3</span> <span>Hinduizmus</span> </div> </a> <ul id="toc-Hinduizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Iráni_vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Iráni_vallás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Iráni vallás</span> </div> </a> <ul id="toc-Iráni_vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kánaáni-föníciai_vallások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kánaáni-föníciai_vallások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Kánaáni-föníciai vallások</span> </div> </a> <ul id="toc-Kánaáni-föníciai_vallások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Zsidó_vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Zsidó_vallás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Zsidó vallás</span> </div> </a> <ul id="toc-Zsidó_vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_minószi_és_a_görög_vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_minószi_és_a_görög_vallás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>A minószi és a görög vallás</span> </div> </a> <ul id="toc-A_minószi_és_a_görög_vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Római_vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Római_vallás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Római vallás</span> </div> </a> <ul id="toc-Római_vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Dzsainizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Dzsainizmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Dzsainizmus</span> </div> </a> <ul id="toc-Dzsainizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Buddhizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Buddhizmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Buddhizmus</span> </div> </a> <ul id="toc-Buddhizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kínai_vallások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kínai_vallások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Kínai vallások</span> </div> </a> <ul id="toc-Kínai_vallások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Amerikai_őslakosok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Amerikai_őslakosok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15</span> <span>Amerikai őslakosok</span> </div> </a> <ul id="toc-Amerikai_őslakosok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Misztériumvallások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Misztériumvallások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16</span> <span>Misztériumvallások</span> </div> </a> <ul id="toc-Misztériumvallások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Sintoizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Sintoizmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">17</span> <span>Sintoizmus</span> </div> </a> <ul id="toc-Sintoizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kereszténység" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kereszténység"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">18</span> <span>Kereszténység</span> </div> </a> <ul id="toc-Kereszténység-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Iszlám" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Iszlám"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">19</span> <span>Iszlám</span> </div> </a> <ul id="toc-Iszlám-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Európai_ősvallások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Európai_ősvallások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">20</span> <span>Európai ősvallások</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Európai_ősvallások-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Európai ősvallások alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Európai_ősvallások-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_kelták" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kelták"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">20.1</span> <span>A kelták</span> </div> </a> <ul id="toc-A_kelták-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_germánok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_germánok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">20.2</span> <span>A germánok</span> </div> </a> <ul id="toc-A_germánok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_szlávok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_szlávok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">20.3</span> <span>A szlávok</span> </div> </a> <ul id="toc-A_szlávok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_magyarok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_magyarok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">20.4</span> <span>A magyarok</span> </div> </a> <ul id="toc-A_magyarok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Afrikai_törzsi_vallások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Afrikai_törzsi_vallások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">21</span> <span>Afrikai törzsi vallások</span> </div> </a> <ul id="toc-Afrikai_törzsi_vallások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Újkor" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Újkor"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">22</span> <span>Újkor</span> </div> </a> <ul id="toc-Újkor-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Modern_kor" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Modern_kor"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">23</span> <span>Modern kor</span> </div> </a> <ul id="toc-Modern_kor-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjegyzés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">24</span> <span>Megjegyzés</span> </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">25</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források,_nagyobb_magyar_nyelvű_kézikönyvek_időrendben" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források,_nagyobb_magyar_nyelvű_kézikönyvek_időrendben"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">26</span> <span>Források, nagyobb magyar nyelvű kézikönyvek időrendben</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Források,_nagyobb_magyar_nyelvű_kézikönyvek_időrendben-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Források, nagyobb magyar nyelvű kézikönyvek időrendben alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Források,_nagyobb_magyar_nyelvű_kézikönyvek_időrendben-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Kézikönyvek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kézikönyvek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">26.1</span> <span>Kézikönyvek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kézikönyvek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vallásföldrajz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallásföldrajz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">26.2</span> <span>Vallásföldrajz</span> </div> </a> <ul id="toc-Vallásföldrajz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lexikonok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Lexikonok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">26.3</span> <span>Lexikonok</span> </div> </a> <ul id="toc-Lexikonok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyéb" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">26.4</span> <span>Egyéb</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyéb-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">27</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Vallástörténet</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 42 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-42" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">42 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_religion" title="History of religion – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="History of religion" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D8%B1%D9%8A%D8%AE_%D8%A7%D9%84%D8%A3%D8%AF%D9%8A%D8%A7%D9%86" title="تاريخ الأديان – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="تاريخ الأديان" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D8%B1%D9%8A%D8%AE_%D8%A7%D9%84%D8%A7%D8%AF%D9%8A%D8%A7%D9%86" title="تاريخ الاديان – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="تاريخ الاديان" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Historia_de_les_relixones" title="Historia de les relixones – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Historia de les relixones" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Din_tarixi" title="Din tarixi – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Din tarixi" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%A7%E0%A6%B0%E0%A7%8D%E0%A6%AE%E0%A7%87%E0%A6%B0_%E0%A6%87%E0%A6%A4%E0%A6%BF%E0%A6%B9%E0%A6%BE%E0%A6%B8" title="ধর্মের ইতিহাস – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="ধর্মের ইতিহাস" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Hist%C3%B2ria_de_les_religions" title="Història de les religions – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Història de les religions" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%DB%8E%DA%98%D9%88%D9%88%DB%8C_%D8%A6%D8%A7%DB%8C%DB%8C%D9%86%DB%95%DA%A9%D8%A7%D9%86" title="مێژووی ئایینەکان – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="مێژووی ئایینەکان" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/D%C4%9Bjiny_n%C3%A1bo%C5%BEenstv%C3%AD" title="Dějiny náboženství – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Dějiny náboženství" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Religionshistorie" title="Religionshistorie – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Religionshistorie" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Geschichte_der_Religion" title="Geschichte der Religion – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Geschichte der Religion" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Historio_de_religioj" title="Historio de religioj – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Historio de religioj" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Historia_de_las_religiones" title="Historia de las religiones – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Historia de las religiones" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Erlijioen_historia" title="Erlijioen historia – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Erlijioen historia" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D8%B1%DB%8C%D8%AE_%D8%A7%D8%AF%DB%8C%D8%A7%D9%86_%D9%88_%D9%85%D8%B0%D8%A7%D9%87%D8%A8" title="تاریخ ادیان و مذاهب – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="تاریخ ادیان و مذاهب" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Histoire_des_religions" title="Histoire des religions – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Histoire des religions" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%94%D7%99%D7%A1%D7%98%D7%95%D7%A8%D7%99%D7%94_%D7%A9%D7%9C_%D7%94%D7%93%D7%AA%D7%95%D7%AA" title="היסטוריה של הדתות – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="היסטוריה של הדתות" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Povijest_religije" title="Povijest religije – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Povijest religije" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%BF%D6%80%D5%B8%D5%B6%D5%AB_%D5%BA%D5%A1%D5%BF%D5%B4%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%B6" title="Կրոնի պատմություն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Կրոնի պատմություն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Historia_del_religiones" title="Historia del religiones – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Historia del religiones" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Sejarah_agama" title="Sejarah agama – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Sejarah agama" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%BAarbrag%C3%B0asaga" title="Trúarbragðasaga – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Trúarbragðasaga" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Storia_delle_religioni" title="Storia delle religioni – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Storia delle religioni" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E5%AE%97%E6%95%99%E3%81%AE%E6%AD%B4%E5%8F%B2" title="宗教の歴史 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="宗教の歴史" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%A2%85%EA%B5%90%EC%82%AC" title="종교사 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="종교사" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Istoria_de_relijio" title="Istoria de relijio – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Istoria de relijio" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target"><span>Lingua Franca Nova</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Godsdienstgeschiedenis" title="Godsdienstgeschiedenis – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Godsdienstgeschiedenis" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Religionshistorie" title="Religionshistorie – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Religionshistorie" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Religionshistorie" title="Religionshistorie – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Religionshistorie" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Historia_religii" title="Historia religii – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Historia religii" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Hist%C3%B3ria_das_religi%C3%B5es" title="História das religiões – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="História das religiões" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Istoria_religiilor" title="Istoria religiilor – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Istoria religiilor" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%98%D1%81%D1%82%D0%BE%D1%80%D0%B8%D1%8F_%D1%80%D0%B5%D0%BB%D0%B8%D0%B3%D0%B8%D0%B9" title="История религий – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="История религий" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%86%E0%B6%9C%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%BD_%E0%B6%89%E0%B6%AD%E0%B7%92%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B6%BA" title="ආගම්වල ඉතිහාසය – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="ආගම්වල ඉතිහාසය" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target"><span>සිංහල</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Historia_e_fes%C3%AB" title="Historia e fesë – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Historia e fesë" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%98%D1%81%D1%82%D0%BE%D1%80%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D1%80%D0%B5%D0%BB%D0%B8%D0%B3%D0%B8%D1%98%D0%B5" title="Историја религије – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Историја религије" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Religionshistoria" title="Religionshistoria – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Religionshistoria" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Dinler_tarihi" title="Dinler tarihi – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Dinler tarihi" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%86%D1%81%D1%82%D0%BE%D1%80%D1%96%D1%8F_%D1%80%D0%B5%D0%BB%D1%96%D0%B3%D1%96%D1%97" title="Історія релігії – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Історія релігії" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B0%D8%A7%DB%81%D8%A8_%DA%A9%DB%8C_%D8%AA%D8%A7%D8%B1%D9%8A%D8%AE" title="مذاہب کی تاريخ – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="مذاہب کی تاريخ" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/L%E1%BB%8Bch_s%E1%BB%AD_t%C3%B4n_gi%C3%A1o" title="Lịch sử tôn giáo – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Lịch sử tôn giáo" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%AE%97%E6%95%99%E5%8F%B2" title="宗教史 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="宗教史" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q846742#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&oldid=26929861" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&id=26929861&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FVall%25C3%25A1st%25C3%25B6rt%25C3%25A9net"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FVall%25C3%25A1st%25C3%25B6rt%25C3%25A9net"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:History_of_religion" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q846742" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:J%C3%B3_sz%C3%B3cikkek" title="Ez a szócikk egyike a jónak minősített cikkeknek"><img alt="Ez a szócikk egyike a jónak minősített cikkeknek; kattints a többi jó szócikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/20px-Symbol_support_vote.svg.png" decoding="async" width="20" height="21" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/30px-Symbol_support_vote.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/40px-Symbol_support_vote.svg.png 2x" data-file-width="180" data-file-height="185" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. február 29.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><p>A <b>vallástörténet</b> az egyes <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallások</a> keletkezésének, fejlődésének történetét, társadalmi összefüggéseit és a társadalomban betöltött szerepét vizsgáló tudomány.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Jellegzetes módszerei közé tartozik az összehasonlító szemléletmód; altudományai és segédtudományai a <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszociol%C3%B3gia" title="Vallásszociológia">vallásszociológia</a>, a <a href="/wiki/Vall%C3%A1spszichol%C3%B3gia" title="Valláspszichológia">valláspszichológia</a>, a <a href="/wiki/Vall%C3%A1sf%C3%B6ldrajz" title="Vallásföldrajz">vallásföldrajz</a>, a <a href="/wiki/Filol%C3%B3gia" title="Filológia">filológia</a> és a <a href="/wiki/R%C3%A9g%C3%A9szet" title="Régészet">régészet</a>.<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Megkülönböztetendő a csak a <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">keresztény vallás</a> történetét vizsgáló <a href="/wiki/Egyh%C3%A1zt%C3%B6rt%C3%A9net" title="Egyháztörténet">egyháztörténettől</a>. </p><p>A <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallás</a> nem egy meghatározható időpontban született meg, hanem az emberrel együtt, mindig is az emberi élet szerves része volt.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az indiaiak három nagy vallást hoztak létre (<a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">bráhmanizmus</a>, <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhizmus</a>, <a href="/wiki/Dzsainizmus" title="Dzsainizmus">dzsainizmus</a>), a kínaiak kettőt (<a href="/wiki/Konfucianizmus" title="Konfucianizmus">konfucianizmus</a>, <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">taoizmus</a>), a zsidók saját tanításukon kívül lerakták a <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténységnek</a> és az <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">iszlámnak</a> az alapjait is. A <a href="/wiki/Perzs%C3%A1k" title="Perzsák">perzsák</a> háromszor tettek kísérletet arra, hogy az egész emberiség számára alkalmas hitformát alkossanak: megteremtették a <a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">zoroasztrizmust</a> (párszizmus), a <a href="/wiki/Mithr%C3%A1sz" title="Mithrász">Mithrász</a>-kultuszt és a <a href="/wiki/Manicheizmus" title="Manicheizmus">manicheizmust</a>. Noha ez a három vallás átmenetileg szintén jelentős befolyást gyakorolt, mégsem tudott a Föld nagyobb részén elterjedni és tartósan fennmaradni. <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Krisztus</a> után a <a href="/wiki/7._sz%C3%A1zad" title="7. század">7. századot</a> követően többé nem keletkezett egyetlen nagy vallás sem, csak a már meglevők átalakítására került sor.<sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg/500px-Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg" decoding="async" width="500" height="462" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg/750px-Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg/1000px-Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg 2x" data-file-width="4500" data-file-height="4162" /></a><figcaption><b>A vallások kronológiai története</b></figcaption></figure> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_vallástörténet_főbb_irányzatai"><span id="A_vall.C3.A1st.C3.B6rt.C3.A9net_f.C5.91bb_ir.C3.A1nyzatai"></span>A vallástörténet főbb irányzatai</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: A vallástörténet főbb irányzatai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A vallástörténet, mint a tudományág a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. század</a> második felében jelent meg az egyetemeken. Szorosan kapcsolódik más kutatási megközelítésekhez, mint például a <a href="/wiki/Vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Vallástudomány">vallástudományhoz</a>, a vallási antropológiához vagy az <a href="/wiki/%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Összehasonlító vallástudomány">összehasonlító vallástudományhoz</a>. </p><p>Főbb irányzatai: </p> <ul><li>Evolúciós iskola</li> <li>Premonoteista iskola</li> <li>Összehasonlító <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9neti_iskola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallástörténeti iskola (a lap nem létezik)">vallástörténeti iskola</a> <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q2142745#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q2142745"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span></li></ul> <p>Az evolúciós iskola olyan vallástörténeti irányzat, amely a vallások történetében bizonyos fejlődést lát és arra törekszik, hogy feltárja annak irányát. Azt tanítja, hogy a természeti népek primitív hiedelmeitől vezet az út a <a href="/wiki/T%C3%B6bbistenhit" title="Többistenhit">politeizmus</a>, majd a <a href="/wiki/Egyistenhit" title="Egyistenhit">monoteizmus</a>, a vallási fejlődés legmagasabb foka felé.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-1" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A premonoteista iskola olyan vallásfilozófiai elmélet, amely szerint az emberiség, történetének kezdetétől vallásos és egyistenhívő volt. E tanítás megalapozására Wilhelm Schmidt (1868-1944) a primitív népek <i>"Nagy Isten"</i>-ére hivatkozott, mint a premonoteizmus halvány emlékére.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>megj. 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-2" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az összehasonlító vallástörténeti iskola a 19. században létrejött vallástörténeti irányzat, amely főleg a kereszténység eredetproblémáját vizsgálja, más, megelőző és környező vallásokkal való egybevetése alapján és a kereszténységet csak egy vallásnak tekintette a többi között, elutasítva az abszolút igazságra vonatkozó állításait.<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Modernizmus_(katolikus)" title="Modernizmus (katolikus)">katolikus modernizmus</a> képviselője, <a href="/wiki/Alfred_Loisy" title="Alfred Loisy">Alfred Loisy</a> (1857–1940) a kereszténységet a megelőző vallási és filozófiai irányzatokból vezeti le.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-3" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_vallás_keletkezése"><span id="A_vall.C3.A1s_keletkez.C3.A9se"></span>A vallás keletkezése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A vallás keletkezése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A vallás eredetére a <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológia</a> felelete általában az, hogy az emberiség a vallást a <a href="/wiki/Term%C3%A9szetfeletti" title="Természetfeletti">természetfeletti</a> világból, isteni kinyilatkoztatás, illetve kijelentés útján kapta. Maga Isten vagy az istenek ismertették meg magukat az emberekkel, ők maguk hozták az emberek tudomására, hogy mit kívánnak tőlük. A <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vatik%C3%A1ni_zsinat" title="Második vatikáni zsinat">II. Vatikáni zsinat</a> nyilatkozatában ez olvasható: <i>Isten maga ismertette meg az emberiséggel azt az utat, amelyen neki szolgálva <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6z%C3%BCl%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Üdvözülés">üdvözülhet</a> és elérheti a boldogságot.</i><sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/Kinyilatkoztat%C3%A1s" title="Kinyilatkoztatás">kinyilatkoztatásnak</a> többféle formája van. Vannak vallások, amelyek a történeti kijelentés gondolatához ragaszkodnak, az istenek egyszer és mindenkorra kijelentették akaratukat, vannak azonban olyanok is, amelyek a kijelentés folyamatát nem csak a múltra korlátozzák. Álomban, önkívületi állapotban, sőt ezeken kívül is számos módjuk van az emberfeletti hatalmaknak arra, hogy az embernek kijelenthessék magukat és irányíthassák a cselekedeteit. </p><p>Vannak nézetek és iskolák, amelyek szerint a valláseredeti vizsgálódásnak abból kell kiindulnia, hogy egy <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a> van, aki a <a href="/wiki/Bibliai_teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bibliai teremtéstörténet">teremtéskor</a> az ősszülőknek <a href="/wiki/Kinyilatkoztat%C3%A1s" title="Kinyilatkoztatás">kinyilatkoztatta</a> magát, amint erről a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Bibliában</a> és a <a href="/wiki/Kor%C3%A1n" title="Korán">Koránban</a> olvashatunk, következésképp az emberiség létének az első percétől vallásos volt <i>(tudott Istenről, hitt Istenben stb.)</i>. Később azonban a bűn következtében elvesztette értelmi tisztánlátását és akarati erejét, aminek következtében eltért az őseredeti egyistenhittől és természetimádóvá, sokistenhívővé süllyedt. Magának Istennek kellett újból és újból kinyilatkoznia, hogy az emberiség igaz vallású legyen.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-1" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Bibliai_teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bibliai teremtéstörténet">Bibliai teremtéstörténet</a> és <a href="/wiki/V%C3%A9dikus_kreacionizmus" title="Védikus kreacionizmus">Védikus kreacionizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az ateista szemléletű vallástörténeti magyarázat megfordítja a tételt: nem Isten vagy az <a href="/wiki/Istens%C3%A9g" title="Istenség">istenek</a> hozták létre az életet vagy teremtették az embert, hanem az ember az, aki az isteneit teremtette. Ez a tétel nem új. Megvan már <a href="/wiki/Klazomenai_Anaxagorasz" title="Klazomenai Anaxagorasz">Anaxagorasznál</a>, és egyes ókori görög bölcsészek, <a href="/wiki/D%C3%A9mokritosz" title="Démokritosz">Démokritosz</a>, <a href="/wiki/Epikurosz" title="Epikurosz">Epikurosz</a>, majd a <a href="/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" title="Felvilágosodás">felvilágosodás kora</a> eszmeáramlatának gondolkozói is azzal a tétellel oldták meg a világ keletkezésének a kérdését, hogy: az isteneket a félelem szülte. Az istenek a természeti erőkkel szemben tehetetlen ember agyrémei, akiket ő maga gondolt ki, és akiket oly elevenen képzelt el, hogy az imádatukba süllyedt.<span class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai"><sup id="cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/A_vall%C3%A1s_eredete" title="A vallás eredete">a vallás eredete</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vallási_fejlődés"><span id="Vall.C3.A1si_fejl.C5.91d.C3.A9s"></span>Vallási fejlődés</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Vallási fejlődés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A vallási fejlődés fokozatai nagyjából a következők: </p> <ul><li>A legalacsonyabb fokon a <a href="/wiki/Etnikai_vall%C3%A1sok" class="mw-redirect" title="Etnikai vallások">kezdeti vallások</a> állnak. A természeti állapotban élő népek természeti vallásai földhöz tapadó képzelettel kialakított nézetekből tevődnek össze, és számtalan formája van. Leglényegesebb részei a növény- és állatvilággal való kapcsolat (<a href="/wiki/Totem" class="mw-redirect" title="Totem">totemizmus</a>), a tárgyakban megnyilatkozó erőkben való hit (<a href="/wiki/Mana_(vall%C3%A1s)" title="Mana (vallás)">mana</a>, <a href="/wiki/Fetisizmus_(vall%C3%A1s)" title="Fetisizmus (vallás)">fétisizmus</a>), a halottak és <a href="/wiki/%C5%90stisztelet" class="mw-redirect" title="Őstisztelet">ősök kultusza</a>, a szellemekben való hit.</li> <li>A nagyobb közösségek műveltségével és egységesebb összeforrásával a vallásos nézetek is magasabb egységekbe foglalódnak össze. Kultúrterületeken népegyházak alakulnak ki. Ezek a népvallások az emelkedő és tisztuló erkölcsi felfogás igényeit is törekszenek kielégíteni.</li> <li>Legmagasabb fokon azok a vallások állnak, amelyek a helyhez, nyelvhez és nemzethez kötöttség béklyóiból ki tudtak szabadulni és az egyetemes emberiség vallási kérdéseire adnak megfelelő választ, egyetemes lelki szükségletek kielégítésére vannak szabva. Ezek az ún. <a href="/wiki/Vil%C3%A1gvall%C3%A1s" title="Világvallás">világvallások</a>.<span class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai"><sup id="cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-1" class="reference"><a href="#cite_note-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span></li></ul> <p>A világ öt nagy mai vallása a <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténység</a>, az <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">iszlám</a>, a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmus</a>, a <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhizmus</a> és a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_vall%C3%A1s" title="Kínai vallás">kínai univerzizmus</a>. Egyes vallásfilozófusok alapján minden vallás alapja vagy lényege azonos, és egyidős az emberi fajjal. E nézetek szerint a <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallás</a> területén nem volt és soha nem is lesz új felfedezés vagy tapasztalás. Egyetlen vallásalapító sem talált fel új vallást vagy fedett fel új igazságot. Mind közvetítők, nem eredeti alkotók.<span class="dokulink" id="back:Szvámi_Sivánanda:_Utak_a_boldogsághoz"><sup id="cite_ref-Szvámi_Sivánanda:_Utak_a_boldogsághoz_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-Szvámi_Sivánanda:_Utak_a_boldogsághoz_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Összehasonlító vallástudomány">összehasonlító vallástudomány</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Őstörténeti_vallások"><span id=".C5.90st.C3.B6rt.C3.A9neti_vall.C3.A1sok"></span>Őstörténeti vallások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Őstörténeti vallások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az őstörténeti vallások fogalma összefoglalóan jelzi az emberiség vallástörténetében az első szakaszt a régi vallások előtt, amelyek a kora történelmi időkben alakultak ki. A <i>történelem előtti vallások</i>, illetve a <i>prehisztorikus vallások</i> megjelölés azon alapszik, hogy e korból nem maradt fenn az események írásos rögzítése és mindenképp lekicsinylőek és jogosulatlanok.<span class="dokulink" id="back:Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv"><sup id="cite_ref-Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_12-0" class="reference"><a href="#cite_note-Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--12"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <dl><dd><b>Totemizmus</b></dd></dl> <p>Az első társadalmak egyik formája a <a href="/wiki/Totem" class="mw-redirect" title="Totem">totemizmus</a> volt. A totemizmusnak az a hit az alapja, mely szerint az emberi közösséget, szoros, rokoni kapcsolatok fűzik az állatokhoz, a növényekhez, és ritkábban az élettelen természeti tárgyakhoz – és ezeken keresztül egymáshoz is.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-2" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Totem" class="mw-redirect" title="Totem">Totem</a></i></td></tr></tbody></table> <dl><dd><b>Fetisizmus</b></dd></dl> <p>A <a href="/wiki/Fetisizmus_(vall%C3%A1s)" title="Fetisizmus (vallás)">fétisek</a> természetfeletti erővel rendelkező tárgyak, a <a href="/wiki/Mana_(vall%C3%A1s)" title="Mana (vallás)">mana</a> birtokosai, és ezért tiszteletet érdemelnek. </p> <dl><dd><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span> <i>Bővebben: <a href="/wiki/Fetisizmus_(vall%C3%A1s)" title="Fetisizmus (vallás)">Fetisizmus</a></i></dd></dl> <dl><dd><b>Animizmus</b></dd></dl> <p>Az <a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">animizmus</a> a <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a> <i>anima</i> (=lélek) szóból származik, és annak a hitnek a kifejezése, hogy valamely dolog lélekkel bír. Alapvető jellegzetessége, hogy élőket és akár életteleneket is, lélekkel, szellemmel rendelkezőnek gondol, megelevenít. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">Animizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:G%C3%B6bekli_Tepe,_Urfa.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/G%C3%B6bekli_Tepe%2C_Urfa.jpg/220px-G%C3%B6bekli_Tepe%2C_Urfa.jpg" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/G%C3%B6bekli_Tepe%2C_Urfa.jpg/330px-G%C3%B6bekli_Tepe%2C_Urfa.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/G%C3%B6bekli_Tepe%2C_Urfa.jpg/440px-G%C3%B6bekli_Tepe%2C_Urfa.jpg 2x" data-file-width="4288" data-file-height="2848" /></a><figcaption><a href="/wiki/G%C3%B6bekli_Tepe" title="Göbekli Tepe">Göbekli Tepe</a> területén több kőkorszaki templom maradványait tárták fel</figcaption></figure> <dl><dd><b>Természetkultusz</b></dd></dl> <p>A vallási képzetek és gyakorlatok azon összessége, amikor természetfeletti tulajdonságokkal ruházták fel a Napot, A Holdat, a Földet és a csillagokat stb., és azokat mint isteni lényeket vallásos kultusszal vették körül. A <a href="/wiki/Napisten" title="Napisten">Napisten</a>, mint a termékenység feltétele rendszerint hímnemű princípiumként, a Föld pedig, mint a termékenység forrása, nőnemű princípiumként szerepelt ezekben az elképzelésekben, míg a Holdat és a csillagokat az időjárással és az idő múlásával hozták összefüggésbe. Egyes helyeken nagy jelentőségre emelkedett a Földanya-istennő kultusza, akiben nemcsak a termőföld természeti erejét tisztelték, hanem az anyaságot is. <span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-3" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Napisten" title="Napisten">Napisten</a> és <a href="/wiki/Anyaistenn%C5%91" title="Anyaistennő">Anyaistennő</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:%C4%A6a%C4%A1ar_Qim,_megalit_templom_bej%C3%A1rata.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/%C4%A6a%C4%A1ar_Qim%2C_megalit_templom_bej%C3%A1rata.jpg/220px-%C4%A6a%C4%A1ar_Qim%2C_megalit_templom_bej%C3%A1rata.jpg" decoding="async" width="220" height="154" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/%C4%A6a%C4%A1ar_Qim%2C_megalit_templom_bej%C3%A1rata.jpg/330px-%C4%A6a%C4%A1ar_Qim%2C_megalit_templom_bej%C3%A1rata.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/%C4%A6a%C4%A1ar_Qim%2C_megalit_templom_bej%C3%A1rata.jpg/440px-%C4%A6a%C4%A1ar_Qim%2C_megalit_templom_bej%C3%A1rata.jpg 2x" data-file-width="2965" data-file-height="2077" /></a><figcaption><a href="/wiki/M%C3%A1lta_megalitikus_templomai" title="Málta megalitikus templomai">Málta egy megalitikus templomának</a> maradványa</figcaption></figure> <dl><dd><b>Mágia</b></dd></dl> <p>A <a href="/wiki/M%C3%A1gia" title="Mágia">mágia</a> tulajdonképpen nem nevezhető külön vallási formának, mert átsző minden vallásos hitet a kezdetektől napjainkig. A kifejezés a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a> <i>mageia</i> (=varázslás) szóból ered és azt a hitet jelöli, mely szerint különféle gyakorlatok, cselekedetek alkalmazásával befolyásolni lehet a természetet, az embereket, az állatokat, és a <a href="/wiki/Szellem_(vall%C3%A1s)" title="Szellem (vallás)">szellemeket</a> is.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-4" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/M%C3%A1gia" title="Mágia">Mágia</a></i></td></tr></tbody></table> <dl><dd><b>Megalitok</b></dd></dl> <p>Európa nyugati felén és a világban sok helyen előforduló <a href="/wiki/Megalitikus_kult%C3%BAr%C3%A1k" title="Megalitikus kultúrák">megalitok</a> szintén az első társadalmak maradványai. Valószínűleg egy részük a napkultusszal vonatkozásban álló <a href="/wiki/Istentisztelet" title="Istentisztelet">istentiszteleti</a> hely volt. Más részük a halottkultusszal állt kapcsolatban. A halottakról való gondoskodás az egész kőkor kultúráját kiemelten jellemzi. Hittek a halottak továbbélésében és abban, hogy hatásuk van az élőkre.<span class="dokulink" id="back:Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv"><sup id="cite_ref-Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_12-1" class="reference"><a href="#cite_note-Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--12"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A megalitok Írországtól Japánig fellelhetők. A legrégebbi kultikus körtemplomokat a mai Törökországban fekvő <a href="/wiki/G%C3%B6bekli_Tepe" title="Göbekli Tepe">Göbekli Tepe</a> ásatási területén tárták fel; alapításuknak idejét a <a href="/wiki/I._e._10._%C3%A9vezred" title="I. e. 10. évezred">Kr. e. 10. évezredre</a> teszik. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Megalitikus_kult%C3%BAr%C3%A1k" title="Megalitikus kultúrák">Megalitikus kultúrák</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Mezopotámiai_vallás"><span id="Mezopot.C3.A1miai_vall.C3.A1s"></span>Mezopotámiai vallás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Mezopotámiai vallás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Sumerek" title="Sumerek">sumer</a> nézetekben a túlvilág nem sokban különbözött az itteni élettől: a holtak birodalma úgy épült fel, mint egy nagy város, melynek közepén helyezkedett el az uralkodó palotája. Miután a halott megérkezett a túlvilágra, ott <a href="/wiki/Anunnakik" title="Anunnakik">Anunnakik</a>, az Ég istene gyűlése elé vezették, ahol mindenkit elbíráltak.<span class="dokulink" id="back:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?"><sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Mai ismereteink alapján vallásukban jelentek meg az első utalások a mennyek birodalmára és a pokolra. Továbbá sumer hagyományban tűnik fel először az édenkert és az <a href="/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_(m%C3%ADtosz)" title="Özönvíz (mítosz)">özönvíz</a> története is. </p><p>A sumerek szerint az első emberek valamiképp osztoztak az isteni lényegben. Ez azt jelenti, hogy nem volt áthidalhatatlan szakadék az isteni létmód és az emberi körülmények között.<span class="dokulink" id="back:Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története"><sup id="cite_ref-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Mivel az istenek felelősek a kozmikus rendért, az embereknek követniük kell az utasításaikat, mert azokra a normákra, "parancsokra" (<a href="/wiki/Me_(mitol%C3%B3gia)" title="Me (mitológia)">me</a>) utalnak, amelyek éppúgy biztosítják a világ, mint az emberi társadalom működését.<span class="dokulink" id="back:Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története"><sup id="cite_ref-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-1" class="reference"><a href="#cite_note-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Távoli időkre emlékeztetnek azok az istenek vagy isteni jelzők, amelyek a természeti elemekkel és különféle égitestekkel álltak kapcsolatban. <a href="/wiki/An" title="An">Anu</a>, <a href="/wiki/Enlil" title="Enlil">Enlil</a> és <a href="/wiki/Enki" title="Enki">Enki</a>, a <a href="/wiki/I._e._3._%C3%A9vezred" title="I. e. 3. évezred">Kr. e. 3. évezredtől</a> kezdve vezető szerepet betöltő istenháromság eredetileg az Ég, a Levegő és a Föld megszemélyesítői voltak. Később <a href="/wiki/An" title="An">Anu</a> az istenek királya, <a href="/wiki/Enlil" title="Enlil">Enlil</a> a levegő, <a href="/wiki/Enki" title="Enki">Enki</a> pedig a föld (alvilág) ura lett.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-5" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Cylinder_seal_Shamash_Louvre_AO9132.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Cylinder_seal_Shamash_Louvre_AO9132.jpg/220px-Cylinder_seal_Shamash_Louvre_AO9132.jpg" decoding="async" width="220" height="122" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Cylinder_seal_Shamash_Louvre_AO9132.jpg/330px-Cylinder_seal_Shamash_Louvre_AO9132.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Cylinder_seal_Shamash_Louvre_AO9132.jpg/440px-Cylinder_seal_Shamash_Louvre_AO9132.jpg 2x" data-file-width="1190" data-file-height="660" /></a><figcaption>Egy hengerpecsét jelenetén <a href="/wiki/Samas" title="Samas">Samas</a> napistent imádják</figcaption></figure> <p>A babilóniaiak hatalomátvételével, a <a href="/wiki/I._e._18._sz%C3%A1zad" title="I. e. 18. század">Kr. e. 18. századtól</a> kezdődően a mezopotámiai vallásosság némi változáson ment át. A régi istenek megmaradtak, bár nevük megváltozott, és új istenek is feltűntek. A nagy istenek – <a href="/wiki/An" title="An">Anu</a>, <a href="/wiki/Enlil" title="Enlil">Enlil</a>, <a href="/wiki/Enki" title="Enki">Enki</a> – fokozatosan elvesztették fensőbbségüket a kultuszban. Az istenvilág élére mint <a href="/wiki/Babilon" title="Babilon">babiloni</a> főisten, <a href="/wiki/Marduk" title="Marduk">Marduk</a> került, továbbá a hívek <a href="/wiki/Ist%C3%A1r" title="Istár">Istárhoz</a> és főként <a href="/wiki/Samas" title="Samas">Samashoz</a> fordultak.<span class="dokulink" id="back:Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története"><sup id="cite_ref-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-2" class="reference"><a href="#cite_note-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A babiloni papság átszervezte az egész panteont, teológiailag is megalapozta és az ősi időkre vezette vissza Marduk – tulajdonképpen – Babilon hatalmát. Hasonló pályát futott be <a href="/wiki/Assur_(isten)" title="Assur (isten)">Assur</a> isten is, aki a kezdetben jelentéktelen <a href="/wiki/Assur_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Assur (település)">Assur</a> városának helyi istenéből a hatalmas <a href="/wiki/Assz%C3%ADr_Birodalom" class="mw-redirect" title="Asszír Birodalom">Asszír Birodalom</a> fő istenévé, sőt az egész világ mennyei uralkodójává lépett elő.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-4" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ancient_ziggurat_at_Ali_Air_Base_Iraq_2005.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Ancient_ziggurat_at_Ali_Air_Base_Iraq_2005.jpg/220px-Ancient_ziggurat_at_Ali_Air_Base_Iraq_2005.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Ancient_ziggurat_at_Ali_Air_Base_Iraq_2005.jpg/330px-Ancient_ziggurat_at_Ali_Air_Base_Iraq_2005.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/Ancient_ziggurat_at_Ali_Air_Base_Iraq_2005.jpg/440px-Ancient_ziggurat_at_Ali_Air_Base_Iraq_2005.jpg 2x" data-file-width="2576" data-file-height="1932" /></a><figcaption>Mezopotámiai <a href="/wiki/Zikkurat" title="Zikkurat">zikkurat</a> maradványa rekonstruálva</figcaption></figure> <p>Az asszír-babiloni vallásban nagy szerepet játszottak a démonok, az eget és a földet benépesítő jó és rossz szellemek. Már a <a href="/wiki/I._e._4._%C3%A9vezred" title="I. e. 4. évezred">Kr. e. 4</a>–<a href="/wiki/I._e._3._%C3%A9vezred" title="I. e. 3. évezred">3. évezredre</a> visszatekintő sumer varázsszövegekből kitűnik, hogy a betegségeket és minden rosszat és kellemetlent a démonoktól származtattak, és különféle varázsigék vagy szertartások alkalmazásával próbálták rontó hatásukat megszüntetni.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-6" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A társadalom vallását a papok irányították, és leggyakrabban a máguspapok, a <a href="/wiki/J%C3%B3s" class="mw-redirect" title="Jós">jósok</a>, ráolvasók és <a href="/wiki/%C3%96rd%C3%B6g%C5%B1z%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Ördögűzés">démonűzők</a> találkoztak az emberekkel. Mintegy 30-féle papi hivatalról tudunk, amelynek viselői a templomok körüli szolgálatokat látták el. A férfi papok mellett a papnőknek mintegy húsz kategóriáját ismerjük. Az istenség földi lakóhelye a templom, amelynek beosztása nagyjából azonos volt a ház beosztásával. A templomot udvar vette körül, ahol különféle áldozatokhoz szükséges oltárok álltak. A templom bejáratával szemben volt a szentély, ennek belső, fülkeszerűen kiképzett részében állt a templom istenének szobra. Minden templomhoz egy lépcsőzetes, általában hétemeletes templomtorony, ún. <a href="/wiki/Zikkurat" title="Zikkurat">zikkurat</a> tartozott. A zikkurat egyes emeletein különböző szentélyek voltak, a tetején pedig az istenség fülkékkel körülvett "hálószobája" állt. A szertartások középpontja az <a href="/wiki/%C3%81ldozat_(vall%C3%A1s)" title="Áldozat (vallás)">áldozat</a> volt, amelynek módját bonyolult szertartási szabályok írták elő.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-5" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Az_%C3%B3kori_Mezopot%C3%A1mia_vall%C3%A1sa" title="Az ókori Mezopotámia vallása">Az ókori Mezopotámia vallása</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Egyiptomi_vallás"><span id="Egyiptomi_vall.C3.A1s"></span>Egyiptomi vallás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Egyiptomi vallás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Menkaures_Pyramid_Giza_Egypt.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Menkaures_Pyramid_Giza_Egypt.jpg/220px-Menkaures_Pyramid_Giza_Egypt.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Menkaures_Pyramid_Giza_Egypt.jpg/330px-Menkaures_Pyramid_Giza_Egypt.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Menkaures_Pyramid_Giza_Egypt.jpg/440px-Menkaures_Pyramid_Giza_Egypt.jpg 2x" data-file-width="1920" data-file-height="1440" /></a><figcaption>Egy a sok <a href="/wiki/Egyiptomi_piramisok" class="mw-redirect" title="Egyiptomi piramisok">egyiptomi piramis</a> maradványai közül. A piramisok elsősorban a <a href="/wiki/F%C3%A1ra%C3%B3" title="Fáraó">fáraónak</a> szolgáltak; az ő halott testének és az ő lelkének, az ő "Ká"-jának. Egy halott uralkodó is uralkodó maradt, és a ’Ká’ új életre kelt a múmiában a túlvilágon</figcaption></figure> <p>Az ókori <a href="/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_vall%C3%A1s" title="Ókori egyiptomi vallás">egyiptomi vallás</a> az egyiptomi emberek több mint 3000 évig fennálló hitvilágának öröksége, a <a href="/wiki/Krisztus" class="mw-redirect" title="Krisztus">Krisztus</a> előtti időkből, melyről ismereteink a hivatalos egyiptomi teológiából és a lakosság felső rétegeinek kultuszemlékeiből származnak. E vallásból a mai fogalmak szerinti dogmatikus rögzítés hiányzik, az egyiptomi világképnek azonban egységes színezetet ad a vallási mítoszokban a világrend harmóniájára való törekvés megnyilvánulása. Nincs kanonikus rögzítés a vallási irodalomban sem, melyek első megjelenési formája az <a href="/wiki/V._dinasztia" title="V. dinasztia">V. dinasztia</a> utolsó fáraójának, <a href="/wiki/Unisz" title="Unisz">Unisznak</a> <i>(ur. <a href="/wiki/I._e._24._sz%C3%A1zad" title="I. e. 24. század">Kr. e. 2356-2323</a>)</i> és a <a href="/wiki/VI._dinasztia" title="VI. dinasztia">VI. dinasztia</a> fáraóinak piramisában talált <a href="/wiki/Piramissz%C3%B6vegek" title="Piramisszövegek">piramisszövegekkel</a> esik egybe. E szöveggyűjtemények <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pbirodalom" class="mw-redirect" title="Középbirodalom">középbirodalmi</a> utódjának tekinthetők a <a href="/wiki/Kopors%C3%B3sz%C3%B6vegek" title="Koporsószövegek">koporsószövegek</a> és a már papiruszra írt <a href="/wiki/Halottak_k%C3%B6nyve" class="mw-redirect" title="Halottak könyve">Halottak könyve</a> a Közép- és <a href="/wiki/Egyiptomi_%C3%9Ajbirodalom" title="Egyiptomi Újbirodalom">Újbirodalom</a> idejéből. Az egyiptomi vallásfilozófia egyik alapvetése az úgynevezett memphiszi teológia. Ezekből az írásos emlékekből megállapítható, hogy az egyiptomiak egyes természeti jelenségekben természetfölötti erőknek a megtestesülését látták. </p><p>Az ókori egyiptomiak igen vallásosak voltak és már életük folyamán igyekeztek alaposan felkészülni a túlvilágra. Az idők folyamán a különböző túlvilági megközelítések sokfélesége alakult ki.<sup id="cite_ref-ReferenceSR_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceSR-15"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Kezdetben nem egy testtől elkülönülő lélek továbbélésének a gondolata uralkodott, hanem hogy a halál ellenére is az egész ember életben marad. Az elképzelések zavarosak, mert a halottnak egy valamilyenféle feltámadását szintén feltételezték. Figyelemre méltó, hogy nem a testnek a lélekkel való újraegyesülésére gondoltak, hanem az egész embernek egy jobbfajta életére, hiszen az a hiedelem uralkodott, hogy a lélek csak akkor maradhat továbbra is fenn, ha a testtel kapcsolatban marad. Ezekből az elképzelésekből fejlődött ki az egyiptomiaknál az az ismert szokás, hogy a holtak testét <a href="/wiki/Mumifik%C3%A1l%C3%A1s" title="Mumifikálás">balzsamozás</a> által eltartsák. Ezen a módon akarták azt az oszlástól megóvni, mert nézetük alapján az egyén csak akkor léphette át a túlvilág kapuját, ha testét megőrzi az öröklét számára. Ez pedig a <a href="/wiki/M%C3%BAmia" title="Múmia">múmiáknak</a> halotti kamrákban való megőrzését tette szükségessé. Később változtak az egyiptomiak elképzelései, és komplikáltabbak lettek.<sup id="cite_ref-ReferenceNth_16-0" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceNth-16"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Piramis" title="Piramis">piramisok</a> nem arra szolgáltak, amire a <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">mezopotámiai</a> <a href="/wiki/Zikkurat" title="Zikkurat">zikkurátok</a> tornyai, amik elsősorban az istenek tartózkodási helye és szenthelyek voltak mindenki számára. A piramisok elsősorban csak a <a href="/wiki/F%C3%A1ra%C3%B3" title="Fáraó">fáraónak</a> szolgáltak; az ő halott testének és az ő lelkének, az ő "<i>Ká</i>"-jának. Egy halott uralkodó is uralkodó maradt, és a ’Ká’ új életre kelt a múmiában a túlvilágon.<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_vall%C3%A1s" title="Ókori egyiptomi vallás">Ókori egyiptomi vallás</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Bráhmanizmus"><span id="Br.C3.A1hmanizmus"></span>Bráhmanizmus</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Bráhmanizmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Indiai_szubkontinens" title="Indiai szubkontinens">Elő-India</a> honi vallását, amelyhez ma a szubkontinens lakóinak kb. kétharmada tartozik, bráhmanizmusnak vagy <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmusnak</a> nevezik. Olyan vallás, amelyet nem egy bizonyos személy alapított, hanem az évszázadok során mintegy önmagától, a benne lakozó erők következtében és a külső körülmények hatására jött létre; a kötelék, amely összetartja, nem egy alapító szava és eszméi, hanem a fejlődés folyamatossága, amely megszakítás nélküli áramlatként kapcsolja össze az ókort a jelennel. A hinduk éppen ezért szívesen nevezik vallásukat <i>„szanátana-dharmá”</i>-nak, azaz <i>„örök vallás”</i>-nak. Ennek megfelelően azt tanítják, hogy időről időre, mindig újból bölcs férfiak és <a href="/wiki/Megtestes%C3%BCl%C3%A9s" title="Megtestesülés">testet öltött</a> istenek jelennek meg, hogy hirdessék az igazságot. Ilyen volt <a href="/wiki/R%C3%A1ma" title="Ráma">Ráma</a>, <a href="/wiki/Krisna" title="Krisna">Krisna</a>, <a href="/w/index.php?title=Vj%C3%A1sza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vjásza (a lap nem létezik)">Vjásza</a> <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q330521#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q330521"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span>, Manu, Vaszistha, Agasztja, <a href="/wiki/Sankara" class="mw-redirect" title="Sankara">Sankara</a> stb., de egyikük sem fektette le új tanok alapját, hanem csak a már kezdettől fogva ismert igazságot fogalmazta vagy hirdette meg újból.<span class="dokulink" id="back:Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás"><sup id="cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-0" class="reference"><a href="#cite_note-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_árják_előtti_korszak"><span id="Az_.C3.A1rj.C3.A1k_el.C5.91tti_korszak"></span>Az árják előtti korszak</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Az árják előtti korszak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>India legősibb történelme számunkra ma még titok. A legújabb feltárások azt mutatják, hogy az <a href="/wiki/Indus-v%C3%B6lgyi_civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Indus-völgyi civilizáció">Indus-völgyi civilizáció</a> már 2000 évvel korábban kialakult, mint azt korábban gondolták.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> E civilizáció vallásáról sokáig semmi bizonyosat nem tudtak, feltételezik azonban, hogy a mai hinduizmusnak bizonyos elemei, mint amilyen például a <a href="/wiki/Lingam" title="Lingam">fallosz</a>-kultusz vagy a termékenységistennők tisztelete, ide vezethetők vissza, csak éppen nem történik róluk említés a valószínűleg a Kr. e. 2. évezredben bevándorolt <a href="/wiki/%C3%81rj%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Árják">árják</a> szent szövegeiben, vagy ha mégis, ott nem játszanak nagy szerepet. Az mindenesetre bizonyos, hogy <a href="/wiki/Mohendzsodaro" class="mw-redirect" title="Mohendzsodaro">Mohendzsodaro</a>, <a href="/wiki/Harappa" title="Harappa">Harappa</a> és a később felfedezett Csanhudaro vallása magas fejlettségű kultusz volt, amelynek tiszteleti tárgyaiul férfi és női istenek – az egyikben jóga-pozitúrában ülő <a href="/wiki/Siva" title="Siva">Sivát</a>, a másikban <a href="/wiki/Durga" title="Durga">Durgához</a> hasonló istenanyát vélnek felfedezni -, szent állatok (bika, elefánt, kígyó, krokodil), növények <i>(<a href="/wiki/Bany%C3%A1n" title="Banyán">indiai fügefa</a>)</i>, fallosz-kövek és szent szimbólumok <i>(horogkereszt <a href="/wiki/Szvasztika" title="Szvasztika">szvásztika</a>)</i> szolgáltak. Ennek alapján mindez a mai hinduizmus egyik előzményének tekinthető, amelyben a hitélet és a kultikus szertartások egyes lényeges elemei már tisztán kimutathatók, ugyanakkor azonban hiányoznak belőle mindazon tényezők, amelyekkel az árja bevándorlók gazdagították a hinduizmust.<span class="dokulink" id="back:Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás"><sup id="cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-1" class="reference"><a href="#cite_note-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Védikus_korszak"><span id="V.C3.A9dikus_korszak"></span>Védikus korszak</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Védikus korszak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Yajna1.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Yajna1.jpg/220px-Yajna1.jpg" decoding="async" width="220" height="176" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Yajna1.jpg/330px-Yajna1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/91/Yajna1.jpg/440px-Yajna1.jpg 2x" data-file-width="960" data-file-height="768" /></a><figcaption><a href="/wiki/Jadzsna" title="Jadzsna">Jadzsna</a> Dél-Indiában</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Indian_sadhu_performing_namaste.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Indian_sadhu_performing_namaste.jpg/220px-Indian_sadhu_performing_namaste.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Indian_sadhu_performing_namaste.jpg/330px-Indian_sadhu_performing_namaste.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Indian_sadhu_performing_namaste.jpg/440px-Indian_sadhu_performing_namaste.jpg 2x" data-file-width="691" data-file-height="461" /></a><figcaption><a href="/wiki/Sz%C3%A1dhu" title="Szádhu">Szádhu</a></figcaption></figure> <p>Azok az <a href="/wiki/%C3%81rj%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Árják">árjáknak</a>, akik a <a href="/wiki/I._e._2._%C3%A9vezred" title="I. e. 2. évezred">Kr. e. 2. évezredben</a> az északnyugati hegyi utakon benyomultak az Indus árterületére, és a korábbi lakosokkal folytatott állandó harcok közepette meghódították India északnyugati részét, pásztorharcosokból álló nép volt, amely azonban már valamelyest földműveléssel is foglalkozott, de a városépítés és a magasabb rendű művészi alkotótevékenység még idegen volt számára. Vallásuk sok tekintetben a civilizáció hasonló fokán álló természeti népek vallásához hasonlított. Azért tudunk róla sokkal többet, mint Afrika primitív törzseinek vallásairól, mert az árják isteneikről szóló szent énekeiket és áldozati mondásaikat szájhagyomány útján generációról generációra átörökítették, majd végül (valószínűleg csak időszámításunk kezdete után) írásban is lerögzítették. A szent iratokat, amelyekben vallási nézeteik kifejezést nyertek, „<a href="/wiki/V%C3%A9d%C3%A1k" title="Védák">Védák</a>”-nak <i>(szent tudás)</i> hívják, vallásukat ezért <i>„<a href="/wiki/V%C3%A9dikus_vall%C3%A1s" title="Védikus vallás">védikus vallás</a>”</i>-nak nevezik.<span class="dokulink" id="back:Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás"><sup id="cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-2" class="reference"><a href="#cite_note-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/V%C3%A9dikus_vall%C3%A1s" title="Védikus vallás">védikus vallás</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <a href="/wiki/Monoteizmus" class="mw-redirect" title="Monoteizmus">monoteizmus</a>, vagyis az a hit, amely szerint egy meghatározott isten mindig a legfőbb isten, és ő uralkodik az összes többi felett, még nem jelent meg ekkor, hanem csak az egyistenhit előzménye, az ún. „<a href="/wiki/Henoteizmus" title="Henoteizmus">henoteizmus</a>”, amely az istenek közül egyszer az egyiknek, máskor a másiknak adományozza a világ feletti mindenhatóságot, a legfőbb hatalmat. A <a href="/wiki/Rigv%C3%A9da" title="Rigvéda">Rigvédában</a> csírájában már megtalálható az a két nézet, amely később majd közösen határozza meg az egész további fejlődést, noha ekkor még nem érvényesül teljes következetességgel: az egyik az a hit, amely szerint valamennyi istennek egy személytelen világtörvény parancsol; a másik az a nézet, hogy a világtörvényt egy isten szabályozza, és a világtörvény segítségével uralkodik istenek és emberek felett.<span class="dokulink" id="back:Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás"><sup id="cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-3" class="reference"><a href="#cite_note-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Hindu_panteon" title="Hindu panteon">hindu panteon</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hinduizmus">Hinduizmus</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Hinduizmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A hinduizmus mai sajátosságainak kidomborulása a <a href="/wiki/I._e._1._sz%C3%A1zad" title="I. e. 1. század">Kr. e. 1. század</a> környékére tehető, a <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhizmussal</a> és a <a href="/wiki/Dzsainizmus" title="Dzsainizmus">dzsainizmussal</a> folytatott vitái, valamint azoktól történő elhatárolódása következtében.<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ebben a vallásban különböző vallásos hitek, az imádat, a szertartások és hagyományok különböző fajtái foglalnak helyet egymás mellett. Különféle vallások laza szövetsége ez, olyan, többnyire <a href="/wiki/Teista" class="mw-redirect" title="Teista">teista</a> világkép, amelyet <a href="/wiki/Henoteizmus" title="Henoteizmus">henoteizmus</a>, <a href="/wiki/Monoteizmus" class="mw-redirect" title="Monoteizmus">monoteizmus</a>, <a href="/wiki/Politeizmus" class="mw-redirect" title="Politeizmus">politeizmus</a>, <a href="/wiki/Panteizmus" title="Panteizmus">panteizmus</a>, <a href="/wiki/Panenteizmus" title="Panenteizmus">panenteizmus</a>, <a href="/wiki/Monizmus" title="Monizmus">monizmus</a> ível át. Még <a href="/wiki/Ateizmus" title="Ateizmus">ateizmus</a> és egyfajta <a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">animizmus</a> is megtalálható benne. A hinduizmus a híveitől nem követeli meg sem azt, hogy egy olyan túlvilági istenben higgyenek, aki a világegyetemet meghatározott módon teremtette és kormányozza, aki a történelem folyamán törvényhozóként lépett fel, és egykor földi alakot öltött magára; de nem kívánja azt sem, hogy a világ személyes irányítójának létezését megtagadják, mint a buddhizmus. Az egyénre bízza annak eldöntését, vajon ateista, panenteista vagy teista kíván-e lenni, vajon Visnut vagy Sivát tekinti-e a világ irányítójának. Valamennyi indiai vallási rendszernek, legyen az teista, panenteista, teopantisztikus vagy ateista, központi dogmája a karmáról és a lélekvándorlásról szóló tan; minden vallásos embernek arra kell törekednie, hogy jó cselekedetekkel biztosítsa a maga számára a kedvező <a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra" title="Szanszára">újramegtestesülést</a>. </p><p>A hinduizmus ma már nem korlátozódik Indiai-szubkontinensre, hanem ezen kívül vannak hívei Ázsia, Afrika, Amerika és Óceánia indiaiak lakta kolóniáiban, és szorgos <a href="/wiki/Misszi%C3%B3" title="Misszió">missziótevékenység</a> is folyik a nyugati világban. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">Hinduizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Iráni_vallás"><span id="Ir.C3.A1ni_vall.C3.A1s"></span>Iráni vallás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Iráni vallás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Faravahar_Emblem.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Faravahar_Emblem.svg/220px-Faravahar_Emblem.svg.png" decoding="async" width="220" height="156" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Faravahar_Emblem.svg/330px-Faravahar_Emblem.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Faravahar_Emblem.svg/440px-Faravahar_Emblem.svg.png 2x" data-file-width="707" data-file-height="500" /></a><figcaption><i><a href="/wiki/Faravahar" title="Faravahar">Faravahar</a></i> , az <a href="/wiki/Ahura_Mazd%C3%A1" title="Ahura Mazdá">Ahura Mazdával</a> való egyesülés jelképe</figcaption></figure> <p>Az iráni népek az észak-indiaival egy ágon fakadtak, egy a gyökere a vallásuknak is. Az Iránt és India északi részét benépesítő indoiráni törzsek, amelyek magukat <a href="/wiki/%C3%81rj%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Árják">árjáknak</a> nevezték, a <a href="/wiki/Kr._e._2._%C3%A9vezred" class="mw-redirect" title="Kr. e. 2. évezred">Kr. e. 2. évezred</a> közepén különültek el egymástól három nagy csoportra. Az indiai árják a <a href="/wiki/Pandzs%C3%A1b_r%C3%A9gi%C3%B3" title="Pandzsáb régió">Pandzsáb</a> síkságán át behatoltak az indiai szubkontinensre; a <a href="/wiki/M%C3%A9dek" title="Médek">médek</a> az iráni fennsík északkeleti részén, a <a href="/wiki/Perzs%C3%A1k" title="Perzsák">perzsák</a> pedig a fennsík délnyugati lejtőin telepedtek le.<span class="dokulink" id="back:Hahn_István:_Istenek_és_népek"><sup id="cite_ref-Hahn_István:_Istenek_és_népek_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-0" class="reference"><a href="#cite_note-Hahn_István:_Istenek_és_népek_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az irániak az indek vallásával való összetartozásának kétségtelen jelei az azonos istennevek. A perzsa Mithra, Aruna, Indara és Nashatja az óind hitregék ismert istenalakjai: <a href="/wiki/Mitra_(istens%C3%A9g)" title="Mitra (istenség)">Mitra</a>, <a href="/wiki/Varuna_(isten)" title="Varuna (isten)">Varuna</a>, <a href="/wiki/Indra_(isten)" title="Indra (isten)">Indra</a> és a Nasatják. Egyformán tisztelte mindkét nép a tüzet, szelet, a sárkányölő istent <i>(vrtrahan – verethrajan)</i>, az <a href="/w/index.php?title=Apam_Napat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Apam Napat (a lap nem létezik)">Apam Napat</a> <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q2358219#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q2358219"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> nevű vízistent. <a href="/wiki/Kultusz_(vall%C3%A1s)" title="Kultusz (vallás)">Kultuszukban</a> nagy szerepet játszott a tűzcsinálás és az istenek italával, a halhatatlanság italával <i>(haoma – soma)</i> való <a href="/wiki/%C3%81ldozat_(vall%C3%A1s)" title="Áldozat (vallás)">áldozás</a>. </p><p>Hitük szerint az embereket jó és rosszindulatú hatalmak, istenek és démonok veszik körül. Ezeket az emberfeletti hatalmakat két nagy csoportra osztották: <i>Ahurák</i> (hatalmasak) és <i>Daivák</i> (égiek). Az istenek e kettős felosztása megvan az iráni (méd-perzsa) és az indiai vallásban egyaránt.<span class="dokulink" id="back:Hahn_István:_Istenek_és_népek"><sup id="cite_ref-Hahn_István:_Istenek_és_népek_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-1" class="reference"><a href="#cite_note-Hahn_István:_Istenek_és_népek_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Feltűnő jele a divergálásnak az, hogy az ind hitregékben a jó istenek elnevezésére használt <a href="/wiki/D%C3%A9va_(hinduizmus)" title="Déva (hinduizmus)">déva</a> nevet a perzsáknál <i><a href="/wiki/Da%C3%A9va" class="mw-redirect" title="Daéva">daéva</a></i> és <i>dev</i> formában a rossz szellemek, az ördögök elnevezéseként látjuk viszont. Ugyanilyen fordított értelemben használták az <i>Ahura</i> nevet is. Ahura, <a href="/wiki/Ahura_Mazd%C3%A1" title="Ahura Mazdá">Ahura Mazdá</a> a jó isten neve, holott az indek a démonokat nevezik <a href="/wiki/Aszura_(hinduizmus)" title="Aszura (hinduizmus)">aszurá</a>-knak. <i>(A <a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a> aszura szóval <a href="/wiki/Etimol%C3%B3gia" title="Etimológia">etimológiailag</a> azonos az <a href="/wiki/Perzsa_nyelv" class="mw-redirect" title="Perzsa nyelv">óperzsa</a> ahura, mely Úr-at jelent (mint ahogy <a href="/wiki/Ahura_Mazd%C3%A1" title="Ahura Mazdá">Ahura Mazdá</a> – Isten nevében is megjelenik). Az ahura szóban a "h" betű szánszkrit "sz"-nek felel meg.)</i> <span class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai"><sup id="cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-2" class="reference"><a href="#cite_note-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az ősi iráni vallásban legnagyobb jelentőségre a bika-kultusz emelkedett. Ugyanakkor tisztelettel övezték a fénysugarat is, amely megelőzi a hajnalban felkelő <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Napot</a>, az éjszakai életet élő nomád pásztorok között oly nagy jelentőségű <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Holdat</a> és <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillagokat</a>, a tikkasztó hőségben felüdülést nyújtó forrásokat és szellőket is. Hittek a <a href="/wiki/K%C3%ADs%C3%A9rtet" title="Kísértet">szellemekben</a> is és <a href="/wiki/M%C3%A1gia" title="Mágia">mágikus</a> gyakorlatokat folytattak. Mint említettük, az ősi időkig vezethető vissza Mithra-<a href="/wiki/Mithr%C3%A1sz" title="Mithrász">Mithrász</a> alakja is, aki tagja volt az ahura- <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q909873#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q909873"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> (isten-) háromságnak. <i>(Ahura Mazda, Mithra, Apam Napat)</i> Ő korán kezdte magába olvasztani a különféle természetfeletti tulajdonságokat és vonásokat, aki mint bika-isten, majd pedig mint Hold-, Nap- és világrendező isten élt az emberek képzeletében.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-6" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A mazdaizmus ősi vallás, feltehetőleg <a href="/wiki/I._e._1000" title="I. e. 1000">Kr. e. 1000</a> előtt keletkezett. Később összeolvadt <a href="/wiki/Zarathustra" title="Zarathustra">Zarathustra</a> (görög: <i>Zoroaszter</i>) próféta tanításaival. Az iráni próféta és hitújító, Zarathustra – a görög névváltozatáról elnevezett <a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">zoroasztrizmus</a> alapítója – feltehetőleg a <a href="/wiki/I._e._2._%C3%A9vezred" title="I. e. 2. évezred">Kr. e. 2. évezred</a> utolsó századaiban élt. Ő soha nem állította azt, hogy valami új vallást akar bevezetni, legfeljebb azt, hogy az isteni sugalmazás alapján megreformálta a régit. A zoroasztrizmus egyaránt tartalmaz <a href="/wiki/Egyistenhit" title="Egyistenhit">monoteista</a> és <a href="/wiki/Dualizmus_(filoz%C3%B3fia)" title="Dualizmus (filozófia)">dualista</a> jellegzetességeket. Középpontjában a jó és rossz örök harca áll. A vallástörténészek véleménye megoszlik abban, hogy a zoroasztrizmus kialakulásában illetve fejlődésében Zarathustrának mekkora szerepe volt és mennyi az utólag hozzátett elem. A védőszellemek és a démonok, a holtak szellemei, amelyek megjelennek a zoroasztrizmus szent könyvében, az <a href="/wiki/Aveszta" title="Aveszta">Avesztában</a>, mind a régi iráni vallás tartozékai.<sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Zarathustra tanítása szerint a halál után a lélek kiszabadul az ember testéből és elindul az ítéletre, megérkezik Mithrász ítélőszéke elé. A jók az örök fény honába, a gonoszok pedig a sötétség birodalmába kerülnek.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-7" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az irániak vallásos gondolatok és képzetek egész sorát <i>(<a href="/wiki/Dualizmus_(filoz%C3%B3fia)" title="Dualizmus (filozófia)">dualizmus</a>, <a href="/wiki/Angyalok" class="mw-redirect" title="Angyalok">angyalok</a>, <a href="/wiki/Felt%C3%A1mad%C3%A1s_(vall%C3%A1s)" title="Feltámadás (vallás)">feltámadás</a>, <a href="/wiki/V%C3%A9g%C3%ADt%C3%A9let" title="Végítélet">végítélet</a>)</i> közvetítették tovább a zsidó, majd ezáltal a keresztény vallás felé is.<span class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai"><sup id="cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-3" class="reference"><a href="#cite_note-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">zoroasztrizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A monoteizmus tanítása ezután a <a href="/wiki/%C3%93perzsa_Birodalom" title="Óperzsa Birodalom">perzsa birodalom</a> fénykorában, vagyis a <a href="/wiki/I._e._5._sz%C3%A1zad" title="I. e. 5. század">Kr. e. 5. század</a> folyamán bomlásnak indult. <a href="/wiki/I._Dareiosz" class="mw-redirect" title="I. Dareiosz">I. Dareiosz</a> uralkodásának idején, <i>(a mai napig fennmaradt iratokon)</i> már történt utalás más istenek létezésére is.<span class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet"><sup id="cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-0" class="reference"><a href="#cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kánaáni-föníciai_vallások"><span id="K.C3.A1na.C3.A1ni-f.C3.B6n.C3.ADciai_vall.C3.A1sok"></span>Kánaáni-föníciai vallások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Kánaáni-föníciai vallások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/K%C3%A1na%C3%A1n" title="Kánaán">Kánaán</a> tágabb értelemben Egyiptom ÉK-i határától az észak-szíriai partokig terjedt, beleértve a mai Libanon területét is, tehát az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő egész térséget jelentette. Szűkebb értelemben a Földközi-tenger és a <a href="/wiki/Jord%C3%A1n_(foly%C3%B3)" title="Jordán (folyó)">Jordán</a> folyó közötti hegyes-dombos vidék helyi sémi, <a href="/wiki/Amorita_nyelv" title="Amorita nyelv">amorita nyelvű</a> neve Kánaán, névadói, a kánaniták telepedtek le a térségben.<span class="dokulink" id="back:K._N.:_Egyetemes_vallástörténet"><sup id="cite_ref-K._N.:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-K._N.:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--24"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Soha nem volt egységes a terület, sem politikai, sem etnikai értelemben. </p><p>A korai <a href="/wiki/Bronzkor" title="Bronzkor">bronzkorban</a> <i>(kb. <a href="/wiki/I._e._34._sz%C3%A1zad" title="I. e. 34. század">Kr. e. 3300</a> – <a href="/wiki/I._e._2000" class="mw-redirect" title="I. e. 2000">Kr. e. 2000</a>)</i> alakultak ki városai és fejlett gazdasága. Őslakói hamar mezopotámiai, <a href="/wiki/Hettit%C3%A1k" title="Hettiták">hettita</a> majd egyiptomi befolyás alá kerültek, de vallásosságuk annyira karakteres volt, hogy hosszú ideig a politikai behódolás ellenére sem adták fel. A bibliai leírásokból jól tudjuk, hogy a Kánaánban élő népek vallása olyan földművesvallás volt, amely gyökeresen különbözött a bevándorló izraelitákétól. A kánaáni mítoszok mindenekelőtt az esőre és szárazságra vonatkozó utasításokat tartalmaznak, amelyeket valamilyen isten vagy hős életével és halálával, jólétével hoznak kapcsolatba.<span class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet"><sup id="cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-1" class="reference"><a href="#cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az <a href="/wiki/Ugarit" title="Ugarit">ugariti</a>, sőt hosszú ideig az egész kánaáni <a href="/wiki/Panteon" title="Panteon">panteon</a> élén <a href="/w/index.php?title=%C3%89l&action=edit&redlink=1" class="new" title="Él (a lap nem létezik)">Él</a> <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1316633#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1316633"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> állt, mint főisten. Ő volt az istenek és az emberek atyja, ezzel összefüggésben az Ég és a Föld teremtője. Felesége <a href="/wiki/Asera" title="Asera">Asera</a>, a szerencse, a szerelem és a termékenység istennője. Ugyancsak fontos szerepet töltött be a hierarchia felső régiójába tartozó főisten, <a href="/wiki/Ba%C3%A1l" title="Baál">Baál</a> – korábban nap- és viharisten – aki összetűzésbe került a mindenség urával és letaszította trónjáról. Baál tulajdonképpen nem más, mint "úr", ha pedig helységnév is járult hozzá, akkor az istenség mindenkori megjelenési formáját jelölte. Ily módon találkozhatunk Baál-Szidón, Baál-Gebal stb. istennel. Felesége <a href="/wiki/An%C3%A1t" class="mw-redirect" title="Anát">Anát</a>, a termőföld úrnője; <a href="/w/index.php?title=M%C3%B3t&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mót (a lap nem létezik)">Mót</a> <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1059196#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1059196"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> pedig a halál és az alvilág felett uralkodott.<span class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet"><sup id="cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-2" class="reference"><a href="#cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Levantei_istenek" title="Kategória:Levantei istenek">Kategória:Levantei istenek</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az <a href="/wiki/%C3%81ldozat_(vall%C3%A1s)" title="Áldozat (vallás)">áldozatokat</a> az isteneknek adott élelemnek tekintették. Az áldozati rendszer a bibliai <a href="/wiki/%C3%93testamentum" class="mw-redirect" title="Ótestamentum">ótestamentumihoz</a> hasonlónak tűnik:magába foglalta az engesztelő áldozatot, a "béke"- vagy "egyesülési" adományt és a bűnbánati áldozatot.<span class="dokulink" id="back:Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története"><sup id="cite_ref-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az ugariti szövegek ismeretében nyilvánvaló, hogy az ugariti és a bibliai zsidó vallás között igen szoros a kapcsolat. A két vallás szembeszökő hasonlóságai részben a közös ósémi hagyományokból magyarázható.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-8" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A papok, <i>khnm</i>, ugyanazt a nevet viselték, mint a <a href="/wiki/H%C3%A9ber_nyelv" title="Héber nyelv">héberben</a> <i>(kóhén)</i>. A papok mellett papnőket <i>(khnt)</i> és felszentelt személyeket <i>(qadésím)</i> is említenek az iratok. <i>(A Bibliában ez a fogalom a szent prostitúciót írja le, viszont az ugariti szövegek semmi ilyesmire nem utalnak.)</i> Végül említenek jósló papokat vagy <a href="/wiki/Pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Próféta">prófétákat</a>.<span class="dokulink" id="back:Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története"><sup id="cite_ref-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-1" class="reference"><a href="#cite_note-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A templomokban oltárok voltak, és az épületet istenképmások és isteni jelképek díszítették. A véres áldozatokon kívül a rítusban táncok is szerepeltek, valamint számos orgiasztikus cselekvés, amelyek később haragra gerjesztették a prófétákat.<span class="dokulink" id="back:Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története"><sup id="cite_ref-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-2" class="reference"><a href="#cite_note-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Egyetlen ima szövegét sem ismerjük. Tudjuk, hogy az életet isteni adományként tekintették, ám nem ismerjük az ember teremtésére vonatkozó mítoszt.<span class="dokulink" id="back:Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története"><sup id="cite_ref-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-3" class="reference"><a href="#cite_note-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/K%C3%A1na%C3%A1ni-f%C3%B6n%C3%ADciai_vall%C3%A1sok" title="Kánaáni-föníciai vallások">Kánaáni-föníciai vallások</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Zsidó_vallás"><span id="Zsid.C3.B3_vall.C3.A1s"></span>Zsidó vallás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Zsidó vallás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Israel_Enters_the_Promised_Land.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Israel_Enters_the_Promised_Land.jpg/220px-Israel_Enters_the_Promised_Land.jpg" decoding="async" width="220" height="251" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Israel_Enters_the_Promised_Land.jpg/330px-Israel_Enters_the_Promised_Land.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/46/Israel_Enters_the_Promised_Land.jpg 2x" data-file-width="439" data-file-height="500" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Frigyl%C3%A1da" title="Frigyláda">frigyládát</a>, a zsidó vallás szent ládáját mindig leborítva szállították a papok</figcaption></figure> <p>A zsidó vallás eredete a <a href="/wiki/T%C3%B3ra" title="Tóra">Mózes könyveiben</a> olvasható ősatyák, <a href="/wiki/%C3%81brah%C3%A1m_(Terah_fia)" title="Ábrahám (Terah fia)">Ábrahám</a>, <a href="/wiki/Izs%C3%A1k_(%C3%81brah%C3%A1m_fia)" title="Izsák (Ábrahám fia)">Izsák</a> és <a href="/wiki/J%C3%A1kob" title="Jákob">Jákob</a> történetéig nyúlik vissza. A <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Héber Biblia</a> beszámolója szerint <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a> szövetséget kötött az ősatyáikkal, hogy őket és leszármazottaikat választott népévé fogadja, és elvezette őket az <a href="/wiki/K%C3%A1na%C3%A1n" title="Kánaán">Ígéret földjére</a>. Jákob fiai <a href="/wiki/Egyiptom" title="Egyiptom">Egyiptomban</a> telepedtek le, de leszármazottai szolgaságba kerültek, ahol kegyetlenül bántak velük, ezért Isten tíz csapással sújtva az egyiptomiakat, és szétválasztva a <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s-tenger" title="Vörös-tenger">Vörös-tengert</a>, kivezette onnan őket (<a href="/wiki/P%C3%A9szah" title="Pészah">pészah</a>). Ennek az idejét a vallástörténészek többnyire a <a href="/wiki/I._e._13._sz%C3%A1zad" title="I. e. 13. század">Kr. e. 13. századra</a>, <a href="/wiki/II._Ramszesz" title="II. Ramszesz">II. Ramszesz</a> fáraó korára teszik. Ezután a <a href="/wiki/S%C3%ADnai-hegy" title="Sínai-hegy">Szináj-hegyen</a> Isten kinyilatkoztatta a <a href="/wiki/T%C3%ADzparancsolat" title="Tízparancsolat">Tízparancsolatot</a> és átadta további utasításait – a <a href="/wiki/T%C3%B3ra" title="Tóra">Tórát</a> – a zsidó népnek. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/M%C3%B3zes_m%C3%A1sodik_k%C3%B6nyve" title="Mózes második könyve">Mózes második könyve</a></i></td></tr></tbody></table> <p><a href="/wiki/M%C3%B3zes_m%C3%A1sodik_k%C3%B6nyve" title="Mózes második könyve">Mózes II. könyve</a> alapján a zsidók Isten útmutatása alapján megépítették a <a href="/wiki/Szent_s%C3%A1tor" title="Szent sátor">sátorszentélyt</a>, és segítségével eljutottak Kánaánba is <i>(lásd: <a href="/wiki/A_zsid%C3%B3_honfoglal%C3%A1s" class="mw-redirect" title="A zsidó honfoglalás">zsidó honfoglalás</a>)</i>. Később, <a href="/wiki/Salamon_zsid%C3%B3_kir%C3%A1ly" title="Salamon zsidó király">Salamon király</a> idejében megépítették a <a href="/wiki/Salamon_temploma" title="Salamon temploma">jeruzsálemi templomot</a>, a zsidó vallás legszentebb helyét. A zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat Isten tiszteletére. A Szentélyt <a href="/wiki/I._e._586" title="I. e. 586">Kr. e. 586</a>-ban a <a href="/wiki/Babilon" title="Babilon">babiloniak</a> lerombolták, a zsidó népet pedig száműzetésbe hurcolták hazájukba <i>(<a href="/wiki/Babiloni_fogs%C3%A1g" title="Babiloni fogság">babiloni fogság</a>)</i>, ahonnan csak évtizedekkel később térhettek vissza. Ekkor megépítették a <a href="/wiki/Jeruzs%C3%A1lemi_templom" title="Jeruzsálemi templom">Második Szentélyt</a>; amelyet századokkal később, nagyarányú kibővítése után nem sokkal, <a href="/wiki/70" title="70">Kr. u. 70</a>-ben a rómaiak romboltak le. Ezzel megkezdődött a <i>gálut,</i> a zsidó nép immáron közel kétezer éves száműzetése <i>(<a href="/wiki/Tis%C3%A1_be%C3%A1v" title="Tisá beáv">tisá beáv</a>)</i>. </p><p>A zsidó vallás az <a href="/wiki/%C3%81brah%C3%A1mi_vall%C3%A1sok" title="Ábrahámi vallások">ábrahámi vallások</a> egyike és alapja az <a href="/wiki/Monoteizmus" class="mw-redirect" title="Monoteizmus">egyistenhit</a>, továbbá a <a href="/wiki/T%C3%B3ra" title="Tóra">Tóra</a>, azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra írott és szóbeli részből áll, melyet a hagyomány szerint <a href="/wiki/JHVH" title="JHVH">JHVH</a> <i>(Isten)</i> a <a href="/wiki/S%C3%ADnai-hegy" title="Sínai-hegy">Sínai-hegyi</a> <a href="/wiki/Kinyilatkoztat%C3%A1s" title="Kinyilatkoztatás">kinyilatkoztatáskor</a> adott át <a href="/wiki/M%C3%B3zes" title="Mózes">Mózesnek</a>, aki továbbadta azt a zsidó népnek. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Szent_s%C3%A1tor" title="Szent sátor">szent sátor</a> és <a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">zsidó vallás</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_minószi_és_a_görög_vallás"><span id="A_min.C3.B3szi_.C3.A9s_a_g.C3.B6r.C3.B6g_vall.C3.A1s"></span>A minószi és a görög vallás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: A minószi és a görög vallás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Map_greek_sanctuaries-en.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Map_greek_sanctuaries-en.svg/250px-Map_greek_sanctuaries-en.svg.png" decoding="async" width="250" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Map_greek_sanctuaries-en.svg/375px-Map_greek_sanctuaries-en.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Map_greek_sanctuaries-en.svg/500px-Map_greek_sanctuaries-en.svg.png 2x" data-file-width="993" data-file-height="793" /></a><figcaption>A fő görög szentélyek térképe</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/I._e._1600" class="mw-redirect" title="I. e. 1600">Kr. e. 1600</a> előtti krétai-mükénéi <i>(vagy másképp égei-)</i> vallásban elsősorban <a href="/wiki/Istenn%C5%91" class="mw-redirect" title="Istennő">istennőket</a> <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q205985#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q205985"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> tiszteltek, élükön az anya- és földistennővel, az állatok úrnőjével és a kígyók istennőjével. A <a href="/wiki/M%C3%BCk%C3%A9n%C3%A9" title="Mükéné">mükénéi</a> és <a href="/wiki/Tr%C3%B3ja" title="Trója">trójai</a> feltárások nagy számban hoztak napvilágra <a href="/wiki/B%C3%A1lv%C3%A1ny" title="Bálvány">bálványokat</a>, kultikus tárgyakat. A <a href="/wiki/I._e._15._sz%C3%A1zad" title="I. e. 15. század">Kr. e. 15. században</a> megjelenő kupolasírok és <a href="/wiki/%C5%90stisztelet" class="mw-redirect" title="Őstisztelet">ősök kultuszára</a> utalnak.<span class="dokulink" id="back:Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai"><sup id="cite_ref-Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_26-0" class="reference"><a href="#cite_note-Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--26"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Min%C3%B3szi_vall%C3%A1s" title="Minószi vallás">minószi vallás</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Kr. e. 1600 után előtérbe került az indoeurópai (akháj) istenfelfogás. A korszak istenei <a href="/wiki/Zeusz" title="Zeusz">Zeusz</a>, <a href="/wiki/H%C3%A9ra" title="Héra">Héra</a>, <a href="/wiki/Ath%C3%A9n%C3%A9" class="mw-redirect" title="Athéné">Athéné</a>, <a href="/wiki/Herm%C3%A9sz" title="Hermész">Hermész</a>, <a href="/wiki/Artemisz" title="Artemisz">Artemisz</a>, <a href="/wiki/Apoll%C3%B3n" title="Apollón">Apollón</a>, <a href="/wiki/Had%C3%A9sz" title="Hadész">Hadész</a>. Ezek az istenek az <a href="/wiki/Ol%C3%BCmposz" title="Olümposz">Olümposz</a> hegyén laktak. Eredetileg mind természeti erők és jelenségek megszemélyesítői voltak; később emberi tulajdonságok isteni hordozói.<span class="dokulink" id="back:Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai"><sup id="cite_ref-Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_26-1" class="reference"><a href="#cite_note-Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--26"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_istenek_sz%C3%BClet%C3%A9se" class="mw-redirect" title="Görög istenek születése">görög istenek születése</a> és <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_mitol%C3%B3gia" title="Görög mitológia">görög mitológia</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A Kr. e. 12-10. században harcias dór törzsek hódították meg az akháj államokat. Ezután alakultak ki a görög városállamok (<a href="/wiki/Polisz" title="Polisz">polisz</a>) rendszere, amely a hellenisztikus birodalmak kialakulásáig fennállt. </p><p>A görögök sokistenhívők voltak: számos istent tiszteltek (<a href="/wiki/Politeizmus" class="mw-redirect" title="Politeizmus">politeizmus</a>), melyeket emberi alakkal és tulajdonságokkal ruháztak fel. Az istenek kalandos élete, viszontagságai, harcai, szerelmei a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_mitol%C3%B3gia" title="Görög mitológia">görög mítoszokban</a> jelentek meg. A görög mitológia színes, költői leírásokban beszél erről, továbbá a világ és az emberiség keletkezéséről és ősi történetéről.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-7" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_vall%C3%A1s" title="Ókori görög vallás">ókori görög vallás</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A görögöknél a lélekhalhatatlanság és a <a href="/wiki/L%C3%A9lekv%C3%A1ndorl%C3%A1s" title="Lélekvándorlás">lélekvándorlás</a> tana jelent meg. <a href="/wiki/P%C3%BCthagorasz" title="Püthagorasz">Püthagorasz</a>, majd tanítványai is azt tanították, hogy a lélek egy isteni lehelet, ami a testbe, mint büntetőhelyre van száműzve. </p> <dl><dd><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span> <i>Bővebben: <a href="/wiki/P%C3%BCthagorasz#Lélekvándorlás" title="Püthagorasz">Püthagorasz: Lélekvándorlás</a></i></dd></dl> <p><a href="/wiki/Plat%C3%B3n" title="Platón">Platón</a>, aki <a href="/wiki/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz" title="Szókratész">Szókratész</a> befolyása alatt a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_filoz%C3%B3fia" class="mw-redirect" title="Görög filozófia">filozófiához</a> fordult, és kétség nélkül ennek a tannak a leghíresebb képviselőjévé lett. Számára a vallás egy erkölcsi világrendből és a lélek halhatatlanságából állt. Egy gondolat különös nyomatékra talált: a test a lélek börtöne, épp ezért a halál a lélek kiszabadulását jelenti ebből a börtönből. Platón alapján a léleknek isteni eredete van: nincs kezdete, mivel nem lett megteremtve, halhatatlan, mivel testetlen. Ennek a halhatatlan és örök léleknek a halál csupán átmenet, átvándorlás egy másik helyre, egy utazás a <a href="/wiki/Had%C3%A9sz" title="Hadész">Hadészhoz</a>. Hadésznál a lelket elbírálják és fizetni kell minden bűnért: aki úgy élt, hogy az "igazság" elveit követte, halála után a boldogságba jut, aki viszont úgy élt, hogy nem tartotta be az igazság elveit, az bűnhődik.<span class="dokulink" id="back:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?"><sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <dl><dd><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span> <i>Bővebben: <a href="/wiki/Plat%C3%B3n#Lélekvándorlás" title="Platón">Platón: Lélekvándorlás</a></i></dd></dl> <p><a href="/wiki/Arisztotel%C3%A9sz" title="Arisztotelész">Arisztotelész</a> Plátón tanítványa volt. Ő úgy, mint mestere – különösen korábbi műveiben – a lelket a test foglyaként tekintette. <i>Intőszózat a filozófiához</i> című szónoklatában a mulandó testnek és a halhatatlan léleknek a gondolatát egy hasonlat által szemléltette. </p> <dl><dd><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span> <i>Bővebben: <a href="/wiki/Arisztotel%C3%A9sz_filoz%C3%B3fi%C3%A1ja" title="Arisztotelész filozófiája">Arisztotelész filozófiája</a></i></dd></dl> <p>A <a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_vall%C3%A1s" title="Ókori görög vallás">görög vallás</a> a <a href="/wiki/I._e._4._sz%C3%A1zad" title="I. e. 4. század">Kr. e. 4. századig</a>, a <a href="/wiki/Hellenisztikus_Birodalom" class="mw-redirect" title="Hellenisztikus Birodalom">hellenisztikus birodalmak</a> kialakulásáig állt fenn. Ezután bomlásnak indult és <a href="/wiki/Miszt%C3%A9riumvall%C3%A1s" title="Misztériumvallás">misztérium</a>-jelleget vett fel. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Római_vallás"><span id="R.C3.B3mai_vall.C3.A1s"></span>Római vallás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Római vallás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A rómaiak az <a href="/wiki/Etruszkok" title="Etruszkok">etruszkok</a> kultúrájának az örökösei, akik keletről vándoroltak be Itáliába. Vallásuknak legmonumentálisabb maradványai azok a sírok, amelyek <a href="/wiki/Tarquinia" title="Tarquinia">Tarquinia</a>, <a href="/wiki/Cerveteri" title="Cerveteri">Cerveteri</a>, <a href="/wiki/Caere" class="mw-redirect" title="Caere">Caere</a>, <a href="/wiki/Clusium" title="Clusium">Clusium</a> és <a href="/wiki/Bologna" title="Bologna">Bologna</a> településein maradtak fenn. Földalatti és föld feletti dombokba rejtett sírkamrák ezek, gazdag díszítésekkel. Ezek azt mutatják, hogy a halottak kultusza az etruszkoknál mennyire előtérben állt. Hasonlóan keleti eredetre mutat az etruszkok azon szokása, hogy állati belsőségekből – különösen a májból – a jóslást valóságos tudománnyá fejlesztették.<sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Cerveteri_%C3%A9s_Tarquinia_etruszk_nekropoliszai" title="Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai">Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:BaalbekBacchusTemple.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/BaalbekBacchusTemple.jpg/220px-BaalbekBacchusTemple.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/BaalbekBacchusTemple.jpg/330px-BaalbekBacchusTemple.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/93/BaalbekBacchusTemple.jpg/440px-BaalbekBacchusTemple.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1536" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Baalbek" title="Baalbek">baalbeki</a> Bacchus római templom maradványa</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/%C3%93kori_R%C3%B3ma" title="Ókori Róma">Rómát</a> alapító latinok vallása földműves természetvallás volt. <a href="/wiki/Totem" class="mw-redirect" title="Totem">Totemizmus</a> (pontosabban <a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">animizmus</a>) figyelhető meg, hisz a monda szerint <a href="/wiki/Romulus_%C3%A9s_Remus" title="Romulus és Remus">Romulust és Remust</a> egy anyafarkas és egy harkály táplálta. A <a href="/wiki/T%C3%BAlvil%C3%A1g" title="Túlvilág">túlvilágról</a> a rómaiaknak mindvégig homályos elképzeléseik voltak, mindenesetre az ősök szellemeit mélyen tisztelték, igyekeztek kiengesztelni őket. A házi oltárokon, melyeknek papja a családfő volt, naponta áldoztak kisebb ajándékokkal, étellel, gyümölccsel, kevés borral vagy olajjal. Két állami, közösségben tartott ünnep is volt a halottak szellemeinek tiszteletére, a februári <a href="/wiki/Parentalia" title="Parentalia">parentalia</a> és a májusi <a href="/wiki/Lemuralia" title="Lemuralia">lemuralia</a>, amikor a visszatérő holtaknak ételáldozatokat ajánlottak fel. </p><p>Az etruszk és görög vallási hagyományok befogadása előtt a rómaiak úgynevezett <a href="/wiki/Numen" title="Numen">numeneket</a> imádtak, megszemélyesülés nélküli isteni hatalmakat, akiknek mintegy szellemekként nem volt konkrét megjelenési formájuk, csupán szerepükre utaló nevük. E típusú vallást funkcionálisnak nevezzük, mivel a numenek bizonyos funkciók védnökei. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/R%C3%B3mai_vall%C3%A1s" title="Római vallás">Római vallás</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Dzsainizmus">Dzsainizmus</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Dzsainizmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dzsainizmus magát örökkévaló és univerzális igazságok gyűjteményének tartja, amiket az emberiség időnként elfelejt, de újra és újra visszatérnek a megvilágosodott vagy mindentudóvá vált emberek tanításain keresztül. Végleges, mai alakját csak <a href="/wiki/Vardham%C3%A1na" title="Vardhamána">Mahávíra</a> (<i>Vardhamána</i> vagy vallási nevén: <i>Dzsina</i>, <a href="/wiki/I._e._6._sz%C3%A1zad" title="I. e. 6. század">Kr. e. 6. század</a>) tanításaiból nyerte. A dzsain szó a <a href="/wiki/Szanszkrit" class="mw-redirect" title="Szanszkrit">szanszkrit</a> <i>dzsina</i> (“győztes”) gyökből származik. Győztesként jellemezték a 24 nagy tanítót, <i><a href="/wiki/T%C3%ADrthankara" title="Tírthankara">tírthankarát</a></i> <i>(gázlókészítők)</i> akik önmegtartóztatásukkal uralták testüket, szenvedélyeiket és lelküket, és így elérték a megszabadulás <i>(<a href="/wiki/M%C3%B3ksa" title="Móksa">móksa</a>)</i> állapotát, azaz megszabadultak a születés és halál örökös körforgásából. Tanításuk örökké fogva létező és amennyiben feledésbe menne, a <i>„<a href="/wiki/H%C3%A1rom_%C3%89kk%C5%91" title="Három Ékkő">Három Ékkő</a>”</i> formájában a tírthankarák azt életre keltik. </p><p>A vallás, hagyományos nevén <i>Dzsain Dharma</i>, mely a <a href="/wiki/I._e._6._sz%C3%A1zad" title="I. e. 6. század">Kr. e. 6. században</a> vált el a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmustól</a> önálló hit- és filozófiai rendszerként. A dzsainizmus alapja a hindu herceg, <a href="/wiki/Mah%C3%A1v%C3%ADra" class="mw-redirect" title="Mahávíra">Mahávíra</a> (<a href="/wiki/I._e._599" title="I. e. 599">i. e. 599</a>-<a href="/wiki/I._e._527" title="I. e. 527">527</a>) tanításai, mely az emberiség által időnként elvesztett örök és általános igazságok megértését és osztályozását tekinti fő feladatának. A dzsainok szerint az elveszett igazságok később ismét felbukkannak a felvilágosulást és mindentudást <i>(Keval Gnan)</i> nyert emberi lények tanításán keresztül. Szerintük a világegyetem ezen részén, az idő jelenlegi fél-ciklusában a filozófia először <a href="/wiki/Risabha" title="Risabha">Risabha</a> által adódott át az emberiségnek, amit az <a href="/wiki/1921" title="1921">1921</a>-es, az <a href="/wiki/Indus-v%C3%B6lgyi_civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Indus-völgyi civilizáció">indus-völgyi civilizáció</a> ásatásai nyomán feltárt pecsétek és más leletek megerősíteni látszanak. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Dzsainizmus" title="Dzsainizmus">Dzsainizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Buddhizmus">Buddhizmus</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Buddhizmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg/220px-Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg" decoding="async" width="220" height="141" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg/330px-Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg/440px-Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1308" /></a><figcaption>A világi élettől visszavonuló, aszkéta <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Sziddhártha</a> társaival</figcaption></figure> <p>A buddhizmus, mint az már nevéből is kitűnik, olyan tanítás, amelynek alapítóját a <i>„Buddha”</i> megtisztelő címmel jelölik. A buddha szó a <a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkritban</a> és az abból származó középind nyelvekben a <i>„budh”</i> = <i>felébredni</i> jelentésű igetőből képzett múlt idejű szenvedő melléknévi igenév tőalakja, jelentése tehát a „felébredt”, és azt nevezik így, aki a tévelygés éjszakájából ráébredt a megismerés fényére. A Buddha lényege az, hogy tudását saját erejéből szerezte meg, tehát nem isteni kinyilatkoztatás segítségével, nem a szent iratok tanulmányozása révén, s nem is valamely tanítómester irányításával. Ezért mondja Buddha a Mahávaggában: <i>„Én magam szereztem meg a tudást, ki követőjének nevezzem magam?"</i><sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a> remeteségének hetedik évében, amikor éjszaka egy fügefa alatt ült, elérte a megvilágosodást (bódhi), és <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">bódhiszattvából</a> <a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">buddhává</a> lett. Három egymást követő virrasztás alatt megszerezte 1. a visszaemlékezés képességét saját korábbi létformáira, 2. más lények újramegtestesülésének felismerését és 3. a <a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">négy nemes igazság</a> tudását és a három főbaj, az érzéki gyönyör, a létezés gyönyöre és a tudatlanság megszüntetését. Ekkor támadt fel benne a megismerés: <i>„A megváltottban rejlik a <a href="/wiki/Megv%C3%A1lt%C3%A1s" title="Megváltás">megváltás</a>. Megszűnik az újjászületés, véget ér a szent átalakulás, elvégeztetett, amit el kellett végezni, ez után az élet után nem jön másik.”</i><span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-8" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Hét napon át ült Buddha a megvilágosodás fája alatt, és élvezte a megváltás boldogságát, majd hosszabb időt töltött a környéken más fák alatt. A legenda szerint ezekben a napokban megkísértette Mára, az ördög. Mára, aki a Magasztost fenyegetésekkel és ígéretekkel már korábban is rá akarta venni, hogy hagyjon fel az igazság keresésével, most azt tanácsolta neki, térjen meg azonnal a <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvánába</a>, hogy ily módon megfossza az emberiséget a megváltó tanítástól. Egy másik, hasonló történet szerint Buddha maga vette fontolóra, vajon hirdesse-e az üdvözülés igazságát, mivel kora nemzedéke nem érett meg rá. Brahmá Szahampati isten azonban arra kérte, hogy legyen tekintettel azokra a lényekre, <i>"akiknek szeme csak kevéssé elhomályosult"</i>, és azt, amit felfedezett, ne tartsa meg önmagának. Buddha ezért úgy határozott, hogy <i>"az örökkévalóság kapuit azok számára, akik hallani akarnak"</i>, megnyitja.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-9" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Sziddhártha</a> és <a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A buddhizmus története">A buddhizmus története</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kínai_vallások"><span id="K.C3.ADnai_vall.C3.A1sok"></span>Kínai vallások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Kínai vallások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Kína történelmének ellenőrizhető korszaka a <a href="/wiki/Sang-dinasztia" title="Sang-dinasztia">Sang-dinasztia</a> korában <i>(<a href="/wiki/I._e._16._sz%C3%A1zad" title="I. e. 16. század">Kr. e. 16. század</a>)</i> kezdődik. A Sang-korszak vallásáról meglehetősen kevés biztosat állíthatunk. A 20. században napvilágra került <a href="/wiki/K%C3%ADnai_j%C3%B3sl%C3%B3csont" title="Kínai jóslócsont">jóslócsontok</a>, <i>(amelyeknek egy részét felirattal látták el)</i>, arról tanúskodnak, hogy ebben az időben Kínában már létezett az <a href="/wiki/Istenek" class="mw-redirect" title="Istenek">istenekbe</a> vetett hit. Az istenek (sen), akiknek száma igen nagy volt, az emberi élet és tevékenység minden területén a védelmező szerepet töltötték be, míg a gonosz démonok (kui) az emberek ártalmára voltak.<sup id="cite_ref-ReferenceA_30-0" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceA-30"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Terrakottaarm%C3%A9n.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Terrakottaarm%C3%A9n.jpg/200px-Terrakottaarm%C3%A9n.jpg" decoding="async" width="200" height="267" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Terrakottaarm%C3%A9n.jpg/300px-Terrakottaarm%C3%A9n.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Terrakottaarm%C3%A9n.jpg/400px-Terrakottaarm%C3%A9n.jpg 2x" data-file-width="576" data-file-height="768" /></a><figcaption><a href="/wiki/Csin_Si_Huang-ti" title="Csin Si Huang-ti">Csin Si Huang-ti</a>, az első kínai császár holttestét egy <a href="/wiki/Agyaghadsereg" title="Agyaghadsereg">szimbolikus hadsereg</a> kísérte a túlvilági életbe</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/K%C3%ADnai_vall%C3%A1s" title="Kínai vallás">kínai univerzizmus</a> alapeszméi jóval Lao-ce és Konfuciusz előtt léteztek már, de <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a> kortársainak, <a href="/wiki/Lao-ce" title="Lao-ce">Lao-cének</a> és <a href="/wiki/Konfuciusz" title="Konfuciusz">Konfuciusznak</a> tanításaiban nyerték el máig érvényes kifejezési formájukat. Az ókori kínai mítoszok kialakulása és sajátossága a mai napig a vitatott és homályos kérdések körébe tartozik. Ennek egyik legfőbb okaként a konfuciánus ideológiát okolják. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/K%C3%ADnai_mitol%C3%B3gia" title="Kínai mitológia">kínai mitológia</a></i></td></tr></tbody></table> <p>1974-ben bukkantak arra a leletre, amely <a href="/wiki/Agyaghadsereg" title="Agyaghadsereg">agyaghadsereg</a> néven vált ismertté a világban: több ezer ember nagyságú, harcosokat ábrázoló <a href="/wiki/Terrakotta" title="Terrakotta">terrakottaszobor</a>, lovakkal, páncélba öltözve, fegyverrel. Elképzelhetetlen volt, hogy a császár úgy vágjon neki a túlvilágnak, hogy ne vigye magával mindazt, ami már életében is megadatott neki. A túlvilág és a földi világ nemcsak hasonló volt és az még ma is, hanem igencsak közel vannak egymáshoz. </p><p>A <a href="/wiki/Han-dinasztia" title="Han-dinasztia">Han-dinasztia</a> temetkezési rítusainak egyikét (<a href="/wiki/I._e._2._sz%C3%A1zad" title="I. e. 2. század">Kr. e. 2. század</a> – Kr. u. <a href="/wiki/2._sz%C3%A1zad" title="2. század">2. század</a>) "idézés"nek nevezték, az volt a célja, hogy visszahívják a lelket. Csak azután, hogy a lelket visszahívták és az nem járt eredménnyel, lehettek egészen bizonyosak abban, hogy az illető valóban meghalt, s ezután láttak neki a temetés lebonyolításának. Miután lezárultak a temetési rituálék, az ősök szellemeit megfelelő módon kellett tovább támogatni áldozatokkal. Az áldozatok abból álltak hogy szó szerinti értelemben táplálták az elhunytat, akárcsak a <a href="/wiki/Sumer" title="Sumer">sumer</a> vagy ókori egyiptomi világban.<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A késői <a href="/wiki/K%C3%ADnai_filoz%C3%B3fia" title="Kínai filozófia">kínai filozófia</a> a következőképpen magyarázza: az ember az ég és a föld együttműködésének következményeként jön létre, az égtől kapja szellemét, azaz a finom <a href="/wiki/Jin-jang" title="Jin-jang">jang</a>-fluidumot, a földtől a testet, a durva <a href="/wiki/Jin-jang" title="Jin-jang">jin</a>-fluidumot. Az, amit mi léleknek nevezünk, nem kizárólag szellemi, hanem anyagtalan égi (<b>sen</b> <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3959372#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3959372"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> → <i>hun</i> 魂) és anyagi, démoni, földhöz kötődő (<b>kui</b> → <i>po(h)</i> 魄) részből áll.<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A halál bekövetkeztekor a két összetevő különválik, és visszatér forrásához. Amiképpen a test sem tűnik el azonnal, hanem fokozatosan feloszlási folyamat megy végbe benne, ugyanúgy a szellem is túléli egy ideig a halált, esetleg több évvel, míg azután végül ő is megszűnik. A lélek eszerint egyéni, individuális létezőként még hosszabb ideig fennmaradhat a testtől való elválása után, ez különösen akkor történik meg, ha rendkívüli szellemi ereje tartós létet biztosít neki.<sup id="cite_ref-ReferenceB_33-0" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceB-33"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/K%C3%ADnai_filoz%C3%B3fia" title="Kínai filozófia">kínai filozófia</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Sok kínai filozófus szkeptikusan szemben állott a halhatatlanság kérdésével, vagy teljességgel tagadta annak lehetőségét. Ez azonban nem gátolta őket abban, hogy ne tekintették volna kötelezőnek az előírt rítusok hűséges végrehajtását. Az áldozat bemutatásához számos <a href="/wiki/Konfuci%C3%A1nus" class="mw-redirect" title="Konfuciánus">konfuciánus</a> számára elegendő volt az az "als-ob" elképzelés (annak feltételezése, "mintha" valami valóban létezne), hogy az elköltözöttek arra valók, hogy a kegyelet stb. szükséges érzését ébren tartsák. Mások viszont elismerték a halál utáni továbbélést, és logikailag igyekeztek bebizonyítani, mint pl. <a href="/wiki/Motizmus" title="Motizmus">Mo Ti és iskolája</a>. A <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">taoisták</a> – részben a buddhizmus hatására – konkrét túlvilág nézeteket alakítottak ki.<sup id="cite_ref-ReferenceB_33-1" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceB-33"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Tanításuk alapján a földi tettek alapján jutalmazó és büntető túlvilág van. </p> <dl><dd><i>Lásd még: <a href="/wiki/Taoizmus#Élet_a_halál_után" title="Taoizmus">A halál utáni élet a taoizmusban</a></i></dd></dl> <p>A halál után a <b>sen</b>, a jótékony szellem felszabadul, a <b>kui</b> (vagy <i>kwei</i>) azonban kísértetté válik. A halottkultusz célja a jó szellemekkel való barátságos viszony fenntartása, a kísértetek elleni védekezés. Az <a href="/wiki/%C5%90stisztelet" class="mw-redirect" title="Őstisztelet">ősök tisztelete</a> a halottak kultuszából nőtt ki.<span class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_Iszlám_és_buddhizmus,_1931"><sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhizmus</a> is hatással volt a kínaiaknak a túlvilágról és a <a href="/wiki/Pokol" title="Pokol">pokolról</a> szóló képzeteire, amelyekkel kapcsolatban eladdig elég homályos, mindenféle rendszert nélkülöző nézeteik voltak. Úgy vélték, hogy az ember lelke a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Huang-csüan</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Huangquan</span>)</i></span></span>hoz (黄泉), vagyis a „Sárga forráshoz” kerül, a holtak birodalma pedig valahol nyugaton vagy északnyugaton található. Az időszámításunk körüli időkben a holtak birodalmát a <a href="/wiki/Taj-hegy" title="Taj-hegy">Taj-sanra</a> helyezték, ahol is a hegy ura döntött az élők és holtak sorsáról.<span class="dokulink" id="back:Kínai_mitológia_1988."><sup id="cite_ref-Kínai_mitológia_1988._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_35-0" class="reference"><a href="#cite_note-Kínai_mitológia_1988._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--35"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A pokolról (<span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><i>ti-jü</i></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><i>diyu</i></span>)</i></span></span> 地獄/地狱) és a megannyi pokolbéli ítélőszékről szóló, részletesen kidolgozott nézetek csak a buddhizmus hatására jelentek meg Kínában.<span class="dokulink" id="back:Kínai_mitológia_1988."><sup id="cite_ref-Kínai_mitológia_1988._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_35-1" class="reference"><a href="#cite_note-Kínai_mitológia_1988._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--35"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Amerikai_őslakosok"><span id="Amerikai_.C5.91slakosok"></span>Amerikai őslakosok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Amerikai őslakosok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg/220px-View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg/330px-View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg/440px-View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg 2x" data-file-width="3072" data-file-height="2048" /></a><figcaption>A közép-amerikai <a href="/wiki/Teotihuacan" title="Teotihuacan">Teotihuacan</a> piramiskörzete</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tiwanaku_-_Eingangstor_zur_Kalasaya-Plattform.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Tiwanaku_-_Eingangstor_zur_Kalasaya-Plattform.jpg/220px-Tiwanaku_-_Eingangstor_zur_Kalasaya-Plattform.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Tiwanaku_-_Eingangstor_zur_Kalasaya-Plattform.jpg/330px-Tiwanaku_-_Eingangstor_zur_Kalasaya-Plattform.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/67/Tiwanaku_-_Eingangstor_zur_Kalasaya-Plattform.jpg/440px-Tiwanaku_-_Eingangstor_zur_Kalasaya-Plattform.jpg 2x" data-file-width="3200" data-file-height="2133" /></a><figcaption>A dél-amerikai <a href="/wiki/Tiahuanaco" title="Tiahuanaco">Tiahuanaco</a> romjai</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-amerika" class="mw-redirect" title="Közép-amerika">közép-amerikai</a> vallás alapvető fogalmainak és ezek ábrázolásának a legkorábbi megjelenése <a href="/wiki/Olm%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Olmék">olmék</a> területen igazolható.<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A legfontosabb szertartási központ <a href="/wiki/La_Venta" title="La Venta">La Venta</a> volt. Az olmékok vallását és a hozzájuk kapcsolódó rítusokat más népek is átvették. </p><p>Az olmékok egyfajta <a href="/wiki/S%C3%A1m%C3%A1n" title="Sámán">sámánisztikus</a> vallást gyakoroltak, aminek az eredete távoli időkre nyúlik vissza. A <a href="/w/index.php?title=Nahualizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nahualizmus (a lap nem létezik)">nahualizmus</a> koncepciója szerint a sámán képes állatok, elsősorban a <a href="/wiki/Jagu%C3%A1r" title="Jaguár">jaguár</a> alakját magára ölteni. A <i>nahual</i> szó <a href="/wiki/Azt%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Azték">azték</a> kifejezés, és álöltözetet jelent.<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezek az állatok az istenek másai voltak a <i>prekolumbán</i> népek hiedelmei szerint. A sámánok bódító hatású anyagok, hallucinogén gombák vagy dohány segítségével léptek kapcsolatba a természetfeletti világgal. A szertartások a templomok titkos helyiségiben, barlangokban mentek végbe áldozatok, vagy önáldozatok kíséretében. </p><p><a href="/wiki/Teotihuacan" title="Teotihuacan">Teotihuacan</a> – amelynek piramiskörzetét nagyjából <a href="/wiki/Krisztus" class="mw-redirect" title="Krisztus">Krisztus</a> idején alapították<sup id="cite_ref-38" class="reference"><a href="#cite_note-38"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> – vallása hasonló volt a többi közép-amerikai valláshoz. Ugyanazokat az isteneket imádták: a Tollas Kígyót <i>(a későbbi aztékok <a href="/wiki/Quetzalcoatl" class="mw-redirect" title="Quetzalcoatl">Quetzalcoatlját</a>)</i>, és az Esőistent (<i>az aztékok <a href="/wiki/Tlaloc" class="mw-redirect" title="Tlaloc">Tlaloc</a>-ját</i>.)<sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Teotihuacan fontos vallásos központ lévén, a papok kasztja itt is nagy politikai hatalommal bírt, mint minden korabeli, közép-amerikai társadalomban. Az ember- és állatáldozatot is kultiválták, ahogy azt az ásatások kimutatták. Szentnek vélt állataikat és azokat, melyeknek katonai erőt tulajdonítottak, ketrecekbe helyezve szintén élve temették el. </p><p>A <a href="/wiki/D%C3%A9l-amerika" class="mw-redirect" title="Dél-amerika">dél-amerikai</a> <a href="/wiki/D%C3%A9l-Amerika_t%C3%B6rt%C3%A9nelme#Prekolumbinus_civilizációk" title="Dél-Amerika történelme">preinka kultúra</a> egyik vallási és kultikus központja <a href="/wiki/Tiahuanaco" title="Tiahuanaco">Tiahuanaco</a> lett, amelyet nagy számban kerestek fel a zarándokok. Vallási központját vizesárok vette körül, és a templomot a sámán-puma tiszteletére emelhették; a felső teraszokat puma- és emberfej ábrázolások díszítik. Valószínűleg termékenységi rítusokat és egyéb, emberáldozatokat is bemutató szertartásokat is tartottak itt. Ezt bizonyítják az Akapana környezetéből előkerült torzók, feldarabolt testek maradványai, valamint vérfagyasztó jelenetekkel díszített kerámiatárgyak.<sup id="cite_ref-40" class="reference"><a href="#cite_note-40"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-Amerika" title="Közép-Amerika">közép-amerikai</a> történelem későbbi fejezeteiben a <a href="/wiki/Maj%C3%A1k" class="mw-redirect mw-disambig" title="Maják">maják</a> és az <a href="/wiki/Azt%C3%A9kok" title="Aztékok">aztékok</a> nem képzeltek el igazi mennyországot: az ember végső célja az volt, hogy beteljesítse létezését, ciklikussá váljon a kozmoszban, egybeolvadjon vele.<span class="dokulink" id="back:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?"><sup id="cite_ref-Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_41-0" class="reference"><a href="#cite_note-Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--41"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Az_amerikai_%C5%91slak%C3%B3k_vall%C3%A1sa" title="Az amerikai őslakók vallása">Az amerikai őslakók vallása</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Misztériumvallások"><span id="Miszt.C3.A9riumvall.C3.A1sok"></span>Misztériumvallások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Misztériumvallások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Miszt%C3%A9riumvall%C3%A1s" title="Misztériumvallás">misztériumvallások</a> rendszerint keleti eredetű, meghaló és feltámadó istenek mítoszai köré szerveződött titkos vallási társaságok, amelyek főleg a császári korban terjedtek el a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalomban</a>. Tagjai magukat szigorú titoktartásra kötelezték. Az időszámításunk kezdete körüli időkben az egyik legnépszerűbb misztériumvallás az egyiptomi eredetű <a href="/wiki/%C3%8Dzisz" title="Ízisz">Ízisz</a> és <a href="/wiki/Ozirisz" title="Ozirisz">Ozirisz</a> misztériuma volt. Az Ízisz-misztériumba való <a href="/wiki/Beavat%C3%A1s" title="Beavatás">beavatást</a> tíz napig tartó <a href="/wiki/B%C3%B6jt" title="Böjt">böjt</a> és rituális mosakodás előzte meg. A beavatási szertartás után a beavatottak – hitük szerint – az istennővel egyesültek. Az ógörög eredetű <a href="/wiki/Eleuszisz" class="mw-redirect" title="Eleuszisz">eleusziszi</a>-misztérium beavatására a jelöltnek másfél évig kellett készülnie. Az avatás szertartásához különféle áldozatok, körmenetek, szertartásos mosakodások tartoztak. A beavatás leglényegesebb része a szent italnak a fogyasztása, amely egyesítette a beavatottakat az istennővel. A <a href="/wiki/Dion%C3%BCszosz" title="Dionüszosz">Dionüszosz</a>-misztérium beavatottai lejátszották a vallás mítoszát: kirohantak a mezőre és az útjukba kerülő állatokat széttépték és nyersen elfogyasztották. A perzsa eredetű <a href="/wiki/Mithr%C3%A1sz" title="Mithrász">Mithrász</a>-misztérium az azonos nevű istenség köré fonódott. Mithrász istenség az időszámításunk kezdete körüli időben egyre több, az isteni és az emberi világ közötti közvetítő vonást vett fel, és ezzel alkalmassá vált arra, hogy szabadító, megváltó istenként tiszteljék és kultusza köré misztériumot szervezzenek. A Mithrász-kultusz a kereszténységgel kb. egy időben vált népszerűvé a Római Birodalomban és hosszú ideig annak riválisa is volt. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Miszt%C3%A9riumvall%C3%A1s" title="Misztériumvallás">misztériumvallás</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Sintoizmus">Sintoizmus</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Sintoizmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Sintoizmus" class="mw-redirect" title="Sintoizmus">sintoizmus</a> a <a href="/wiki/Jap%C3%A1nok" title="Japánok">japánok</a> ősi, <a href="/wiki/Politeista" class="mw-redirect" title="Politeista">politeista</a> természetvallása. A <i>sintó</i> eredeti jelentése az <i>istenek útja</i>. A szó-összetételben a <i>sin</i> szócska jelenti az istenséget vagy szellemet, a <i>tó</i> pedig rokonítható a kínai <a href="/wiki/Taoizmus#A_tao" title="Taoizmus">taó</a>-val, átvitt értelemben ugyanúgy utat jelent. A mai sintó kialakulása a többi vallási jelenséghez hasonlóan hosszú, több évszázados folyamat eredménye; véglegesen letisztázott formáját csak a <a href="/wiki/3._sz%C3%A1zad" title="3. század">3. században</a> érte el.<span class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet"><sup id="cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-3" class="reference"><a href="#cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Sint%C3%B3" title="Sintó">sintó</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kereszténység"><span id="Kereszt.C3.A9nys.C3.A9g"></span>Kereszténység</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Kereszténység"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Jean-L%C3%A9on_G%C3%A9r%C3%B4me_-_The_Christian_Martyrs%27_Last_Prayer_-_Walters_37113.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Jean-L%C3%A9on_G%C3%A9r%C3%B4me_-_The_Christian_Martyrs%27_Last_Prayer_-_Walters_37113.jpg/220px-Jean-L%C3%A9on_G%C3%A9r%C3%B4me_-_The_Christian_Martyrs%27_Last_Prayer_-_Walters_37113.jpg" decoding="async" width="220" height="128" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Jean-L%C3%A9on_G%C3%A9r%C3%B4me_-_The_Christian_Martyrs%27_Last_Prayer_-_Walters_37113.jpg/330px-Jean-L%C3%A9on_G%C3%A9r%C3%B4me_-_The_Christian_Martyrs%27_Last_Prayer_-_Walters_37113.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Jean-L%C3%A9on_G%C3%A9r%C3%B4me_-_The_Christian_Martyrs%27_Last_Prayer_-_Walters_37113.jpg/440px-Jean-L%C3%A9on_G%C3%A9r%C3%B4me_-_The_Christian_Martyrs%27_Last_Prayer_-_Walters_37113.jpg 2x" data-file-width="1800" data-file-height="1050" /></a><figcaption>Keresztények egy <a href="/wiki/Amfite%C3%A1trum" title="Amfiteátrum">amfiteátrumban</a>. Az <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">őskeresztények</a> vállalták a <a href="/wiki/M%C3%A1rt%C3%ADr" class="mw-redirect" title="Mártír">mártíromságot</a> a hitükért</figcaption></figure> <p>Amikor a <a href="/wiki/Judaizmus" class="mw-redirect" title="Judaizmus">judaizmus</a> külső formalitássá vált, megjelent <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a>, hogy megtisztítsa a vallást. Ő nem akart új vallást alapítani,<sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> csupán <a href="/wiki/Etika_(vall%C3%A1s)" title="Etika (vallás)">erkölcsi</a> útmutatást adott követőinek, mégis új vallás született: a <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténység</a>. A keresztény szó <a href="/wiki/J%C3%A9zus_nevei" title="Jézus nevei">Krisztus neve</a> után a Krisztiánusz szóból származik, ami azt jelenti, hogy krisztusi. Így nevezték már a legkorábbi korban Jézus Krisztus követőit, akik krisztusi életet éltek.<sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ugyanakkor a <a href="/wiki/Zsid%C3%B3k" title="Zsidók">zsidók</a> nazarénusoknak is hívták őket, Jézus származási helye, <a href="/wiki/N%C3%A1z%C3%A1ret" title="Názáret">Názáret</a> után. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">őskeresztények</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Miután Jézus ígéretéhez híven nem tért vissza azzal a gyorsasággal, ahogy az <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">őskeresztények</a> azt remélték, a <a href="/wiki/2._sz%C3%A1zad" title="2. század">2. század</a> első évtizedeitől létrejöttek egy olyan egyetemes egyház alapkövei, amely szakított a zsidó gyökereivel. Elvetették a zsidó előírásokat és a propaganda irányát a <a href="/wiki/Pog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Pogányság">pogány</a> jellegű gyülekezetek szervezése felé fordították. A kereszténység rohamos térhódításnak indult az egész <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalomban</a>. A pogány istenek templomai lassan teljesen elnéptelenedtek. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1z" title="Ókeresztény egyház">ókeresztény egyház</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A kereszténység elterjedésének az antik világban az lett a következménye, hogy e hit mindjobban alkalmazkodott a megtérítettek vallási igényeihez és gondolkodásmódjához és kompromisszumra lépett a <a href="/wiki/Pog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Pogányság">pogánysággal</a>. A pogány áldozati szokásokat fenntartották, illetve beépítették a keresztény szertartások közé. A bálványimádók csatlakoztak az egyházhoz, s imádatuk korábbi tárgyait felcserélték Jézus, Mária és a szentek szobraival.<sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A pogány anyaistennők <a href="/wiki/Kultusz_(vall%C3%A1s)" title="Kultusz (vallás)">kultuszának</a> mintájára kialakult <a href="/wiki/Theotokosz" title="Theotokosz">Mária istenanyaságának</a> hirdetésével<sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> az <a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. század</a> elején <a href="/wiki/Nesztoriosz" title="Nesztoriosz">Nesztoriosz</a> konstantinápolyi püspök (pátriárka) szállt szembe. Hamarosan azonban az egyház részéről az <a href="/wiki/Eretnek" class="mw-redirect" title="Eretnek">eretnek</a> megbélyegzéssel szembesült és az <a href="/wiki/Epheszoszi_zsinat" title="Epheszoszi zsinat">epheszoszi zsinat</a> (<a href="/wiki/431" title="431">431</a>) után megfosztották püspöki hivatalától és száműzték, Máriát pedig hivatalosan is <a href="/wiki/Theotokosz" title="Theotokosz">istenszülőnek</a>, istenanyának jelentették ki.<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/M%C3%A1ria-tisztelet" title="Mária-tisztelet">Mária-tisztelet</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A Római Birodalom <a href="/wiki/R%C3%B3mai_vall%C3%A1s" title="Római vallás">vallásában</a> az élet minden területéért felelős istenek és istennők rendszere működött és innen már csak egy lépés volt, hogy ez a rendszer beépült a kialakuló keresztény egyházba is. Mivel a pogányságból áttértek vonakodtak megválni isteneiktől, a korábbi isteneket és istennőket átkeresztelték más névre és védőszerepeiket ezután a keresztény mártíroknak és szenteknek tulajdonították. A különböző foglalkozásokért, eseményekért és napokért felelős istenségek elképzelése folytatódott a keresztény hitben, a szentek tiszteletének és ünnepeinek rendszerében.<span class="dokulink" id="back:Ralph_Edward_Woodrow:_Babilon_misztériumvallása"><sup id="cite_ref-Ralph_Edward_Woodrow:_Babilon_misztériumvallása_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_47-0" class="reference"><a href="#cite_note-Ralph_Edward_Woodrow:_Babilon_misztériumvallása_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--47"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/V%C3%A9d%C5%91szentek_list%C3%A1ja" title="Védőszentek listája">védőszentek listája</a> és <a href="/wiki/A_szentek_%C3%A9s_erekly%C3%A9ik_tisztelete" title="A szentek és ereklyéik tisztelete">a szentek és ereklyéik tisztelete</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A misztériumvallások hatására fejlődött ki a keresztény <a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">liturgia</a>, különösen annak a korábbi agapékból, a szeretetlakomákból kialakuló, Krisztus reális jelenlétét valló, a kenyér és a bor fogyasztása által, az Isten Fiával való egyesülést nyújtó misztikus lakomája. A <a href="/wiki/Szentmise" title="Szentmise">mise</a> liturgiájának, áldozat és áldozatjellegének kialakítása a korabeli vallások szertartásrendjének és szimbolikájának felhasználásával történt.<sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Részben pogány eredetűek a körmenetek, a <a href="/wiki/Lit%C3%A1nia" title="Litánia">litániák</a>, a <a href="/wiki/B%C3%BAcs%C3%BA" title="Búcsú">búcsújárások</a>, a gyertyák használata.<sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A keresztény kultusz sok tekintetben a buddhista <a href="/wiki/Kultusz_(vall%C3%A1s)" title="Kultusz (vallás)">kultusszal</a> hasonló vonásokat vett fel:<span class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet"><sup id="cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-4" class="reference"><a href="#cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> <a href="/wiki/Kolostor" title="Kolostor">kolostori</a> élet, <a href="/wiki/C%C3%B6lib%C3%A1tus" title="Cölibátus">cölibátus</a>, <a href="/wiki/Tonz%C3%BAra" title="Tonzúra">tonzúra</a>, <a href="/wiki/Gy%C3%B3n%C3%A1s" title="Gyónás">gyónás</a>, <a href="/wiki/A_szentek_%C3%A9s_erekly%C3%A9ik_tisztelete" title="A szentek és ereklyéik tisztelete">ereklyetisztelet</a>, <a href="/wiki/R%C3%B3zsaf%C3%BCz%C3%A9r" title="Rózsafüzér">rózsafüzér</a>, <a href="/wiki/T%C3%B6mj%C3%A9nf%C3%BCst%C3%B6l%C5%91" title="Tömjénfüstölő">tömjénfüstölő</a>... </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A kereszténység története">A kereszténység története</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Iszlám"><span id="Iszl.C3.A1m"></span>Iszlám</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Iszlám"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Medieval-World-Religions.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Medieval-World-Religions.png/270px-Medieval-World-Religions.png" decoding="async" width="270" height="223" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Medieval-World-Religions.png/405px-Medieval-World-Religions.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Medieval-World-Religions.png/540px-Medieval-World-Religions.png 2x" data-file-width="2159" data-file-height="1781" /></a><figcaption>A világvallások földrajzi terjedése 1500 előtt</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/6._sz%C3%A1zad" title="6. század">6. századi</a>, <a href="/wiki/Mekka" title="Mekka">mekkai</a> születésű <a href="/wiki/Mohamed_pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Mohamed próféta">Mohamed</a> kiváló államférfi és szeretetre méltó személyiség volt, nem volt azonban az a nemes lelkű, szigorú erkölcsi felfogású <a href="/wiki/Szent" title="Szent">szent</a>, sem az a higgadt, világ fölé emelkedett bölcs, amilyennek a muszlim misztikusok gondolatvilágában él, és hogy nem volt csodatevő, az már abból is kitűnik, hogy bár tőle a mekkaiak mindenféle csodát vártak, ő maga utasította el, hogy csodatevőként <i>(thaumaturgosz)</i> lépjen fel. Házassága révén gazdag kereskedő lett, és nagy, sikeres üzleti utakat tett. Valószínűleg az eljövendő végítéletet hirdető keresztény prédikációk hatására, mélyreható változás ment benne végbe. Csendes, tépelődő emberré vált, aki mind intenzívebben foglalkozott vallási problémákkal, és anyagi függetlenségét arra használta, hogy böjttel és lelkigyakorlatokkal, magányosan törekedjék a megismerésre. Amikor negyvenéves lett, egy Mekka közelében levő barlangba vonult el, itt látomása volt, és ez egész hátralevő életére meghatározó jelentőségű lett.<span class="dokulink" id="back:Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás"><sup id="cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-4" class="reference"><a href="#cite_note-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Mohamed_pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Mohamed próféta">Mohamed próféta</a> és <a href="/wiki/Az_iszl%C3%A1m_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="Az iszlám története">Az iszlám története</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Európai_ősvallások"><span id="Eur.C3.B3pai_.C5.91svall.C3.A1sok"></span>Európai ősvallások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Európai ősvallások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_kelták"><span id="A_kelt.C3.A1k"></span>A kelták</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: A kelták"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Kelt%C3%A1k" title="Kelták">kelták</a> törzsi istenei nevükben, ábrázolásmódjukban sok esetben az ősi <a href="/wiki/Totem" class="mw-redirect" title="Totem">totemizmus</a> emlékeit őrizték meg, de tiszteltek olyan isteneket is, amelyek természeti jelenségekkel <i>(mennydörgés, villámlás)</i>, forrásokkal, folyókkal, erdőkkel álltak kapcsolatban. Isteneik közül többet háborús funkciókkal ruháztak fel, másokat pedig a kereskedelem és kézművesség védőinek tartottak. Elterjedt volt körükben a termékenységgel és földműveléssel kapcsolatban álló <a href="/wiki/Istenn%C5%91" class="mw-redirect" title="Istennő">istennők</a>, <span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q205985#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q205985"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> istenanyák kultusza is. Az <a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">animizmus</a> maradványaként hittek a természetfeletti tulajdonságokkal rendelkező tündérekben, szörnyekben és a szellemekben. Hittek az emberi <a href="/wiki/L%C3%A9lek" title="Lélek">lélekben</a>, és azt tanították, hogy a halál után nem pusztul el, hanem tovább és egy <a href="/wiki/T%C3%BAlvil%C3%A1g" title="Túlvilág">másik világon</a>. A <a href="/wiki/L%C3%A9lekv%C3%A1ndorl%C3%A1s" title="Lélekvándorlás">lélekvándorlásban</a> is hittek, hogy az emberi lélek a halál után az egyik emberből a másikba vándorol. A kultuszt a papság első csoportja, a <a href="/wiki/Druid%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Druidák">druidák</a> irányították. akik egyben a titkos vallási tanok őrzői, az ifjúság nevelői voltak és ők szolgáltattak igazságot is. A papság másik csoportja, a bárdok, mágikus erejűnek tartott dalokat adtak elő húros hangszereiken kísérve. A váteszek és a nagyszámú női papság főleg <a href="/wiki/J%C3%B6vend%C5%91mond%C3%B3" class="mw-redirect" title="Jövendőmondó">jövendőmondással</a> foglalkozott. <a href="/wiki/%C3%81ldozat_(vall%C3%A1s)" title="Áldozat (vallás)">Áldozataik</a> – a rómaiak szerint – kegyetlenek voltak: gyakori volt a jóslással egybekapcsolt emberáldozat. Erre viszont nincs régészeti bizonyíték. A vallásuk a kereszténység elterjedése után fokozatosan elhalt, nyomai azonban hiedelmekben és a <a href="/wiki/A_szentek_%C3%A9s_erekly%C3%A9ik_tisztelete" title="A szentek és ereklyéik tisztelete">szentek kultuszában</a> fennmaradt. Egyes kelta istenek a keresztény katolikus kultusz szentjeivé váltak <i>(pl. Brigit → Szent Brigitta)</i>.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-10" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Kelta_vall%C3%A1s" title="Kelta vallás">Kelta vallás</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_germánok"><span id="A_germ.C3.A1nok"></span>A germánok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: A germánok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Germ%C3%A1nok" title="Germánok">germánok</a> ősvallása magán viselte egyes törzsek állatnevében, a szent állatok tiszteletében, s az emberiséget a fáktól származtató mítoszában a <a href="/wiki/Totem" class="mw-redirect" title="Totem">totemizmus</a>, a föld, a hegyek, a vizek és a föld alatti szellemek hitében az <a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">animizmus</a> jegyeit, de elterjedt volt köztük a <a href="/wiki/M%C3%A1gia" title="Mágia">mágia</a>, a varázslás sok formája is. Halottaikat elhamvasztották vagy elföldelték, s hittek a holtak <a href="/wiki/Felt%C3%A1mad%C3%A1s_(vall%C3%A1s)" title="Feltámadás (vallás)">feltámadásában</a>, akiknek a lelkét tisztelettel vették körül. Törzsi védőisteneiknek szent ligetekben mutattak be állat- és emberáldozatokat. Az északi germánok fő istene a félszemű <a href="/wiki/Odin" title="Odin">Odin</a> <i>(a déli germánoknál Wotan)</i> a teremtő, a legfőbb varázsló és fiával – <a href="/wiki/Tyr_(isten)" title="Tyr (isten)">Tyr</a>-rel együtt – a harc istene is. A harmadik fő istenalak <a href="/wiki/Thor_(isten)" title="Thor (isten)">Thor</a>, a mennydörgés, a vihar és a termékenység istene. A germán vallás mítoszai a világ és az ember teremtéséről szóltak és a világ jövő pusztulásáról, illetve újjászületéséről tanítottak.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-11" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Hagyományaik és mítoszaik vándorlásaik alatt gyarapodtak, magukba olvasztva a görög, római hit egyes elemeit. A germán népek a 4-10. század folyamán lettek keresztények. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Germ%C3%A1n_%C5%91svall%C3%A1s" title="Germán ősvallás">Germán ősvallás</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_szlávok"><span id="A_szl.C3.A1vok"></span>A szlávok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: A szlávok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_n%C3%A9pek" title="Szláv népek">szlávok</a> is igyekeztek áldozatokkal isteneik kedvében járni. Egyik jóslási módjuk az volt, amikor földbe szúrt dárdák közt vezetett ló járásából jósoltak, vagy fapálcikákkal vetettek sorsot. Hadizsákmányaikból egy részt az isteneiknek juttattak, így egyes templomokban nagy kincsek halmozódtak össze. Halottaikat eltemették vagy elégették. Velük temették szolgáikat is, sőt feleségüket is gyakran, vagy legalább egy pár pénzdarabot adtak a másvilágra való útravalóul nekik. Néha kis létrát tettek a sírba, hogy legyen min felmászniuk a Tejútra. A koporsót vagy a halottégető máglyát néha csónak vagy hajóformájúra készítették. Ez lehet skandináv hatás, de eredeti szokás is. Híres ünnepük volt a <a href="/wiki/Morv%C3%A1k" title="Morvák">morváknál</a> és a <a href="/wiki/Lengyelek" title="Lengyelek">lengyeleknél</a> szokásos tavaszi <i>marzana</i>, amelyről az a hagyomány, hogy a lengyelek megtérésekor <i>(10. század)</i> az istenszobrok ünnepélyes és tömeges elégetésére emlékeztet. E népek szokásaiba sok idegen, különösen germán elem keveredett bele. Megülték a <a href="/wiki/Nap-%C3%A9j_egyenl%C5%91s%C3%A9g" title="Nap-éj egyenlőség">Nap-éj egyenlőség</a> napjait is. Vallásuk fontos része volt a vérbosszú, amit áldozással egybekötött váltsággal helyettesítettek a szelídülő erkölcsök. A <a href="/wiki/D%C3%A9lszl%C3%A1vok" title="Délszlávok">délszlávok</a> hiedelme <i>vilak</i>kal, tündérekkel népesítette be az erdőt, mezőt.<span class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai"><sup id="cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-4" class="reference"><a href="#cite_note-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_mitol%C3%B3gia" title="Szláv mitológia">szláv mitológia</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_magyarok">A magyarok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: A magyarok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/%C5%90smagyar_vall%C3%A1s" title="Ősmagyar vallás">magyar ősvallás</a> legfőbb jellemzőjeként a <a href="/wiki/S%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Sámánizmus">sámánizmust</a> szokták megjelölni. A magyarok lélekhite (<a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">animizmus</a>) szerint az ember lelke a halál után elszállt a testből és tovább élve különféle alakot öltött. A vallás a természetet is benépesítette jó <i>(védő)</i> és rossz <i>(ártó)</i> szellemek sokaságával. A túlvilági lények tiszteletére vagy kiengesztelésére áldozatokat mutattak be <i>(fehér ló)</i>. Az államalapítás után az ősvallást kiszorította a kereszténység.<sup id="cite_ref-ReferenceA_30-1" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceA-30"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/%C5%90smagyar_vall%C3%A1s" title="Ősmagyar vallás">ősmagyar vallás</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Finnugor_n%C3%A9pek_mitol%C3%B3gi%C3%A1ja" title="Finnugor népek mitológiája">finnugor népek mitológiája</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Afrikai_törzsi_vallások"><span id="Afrikai_t.C3.B6rzsi_vall.C3.A1sok"></span>Afrikai törzsi vallások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Afrikai törzsi vallások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Etnikai_vall%C3%A1s" title="Etnikai vallás">Törzsi vallásoknak</a> azon természeti népek hiedelemvilágát nevezzük, amelyek tagjait összeköti a közös származás, a szokásrendszer, az erkölcsi és nyelvi közösség, illetve egyazon törzsi területen élnek.<span class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet"><sup id="cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-5" class="reference"><a href="#cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Feltárásuk még manapság sem könnyű feladat, hiszen a nagy világvallásokkal ellentétben írott források, "dogmatikai művek" nem állnak rendelkezésre, így legfeljebb csak közvetlen megfigyelésekre szorítkozhatunk. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Hagyom%C3%A1nyos_afrikai_vall%C3%A1sok" title="Hagyományos afrikai vallások">Hagyományos afrikai vallások</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Újkor"><span id=".C3.9Ajkor"></span>Újkor</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Újkor"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestantizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Afroamerikai_vall%C3%A1sok" title="Afroamerikai vallások">afroamerikai vallások</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Szikhizmus" title="Szikhizmus">szikhizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Modern_kor">Modern kor</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Modern kor"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">új vallási mozgalmak</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/%C3%9Ajpog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Újpogányság">újpogányság</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megjegyzés"><span id="Megjegyz.C3.A9s"></span>Megjegyzés</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ol class="references"> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text">például William Bosman <a href="/wiki/1700" title="1700">1700</a> körül a <a href="/wiki/Rabszolgapart" title="Rabszolgapart">Rabszolgapartra</a> tett utazásáról írta, hogy a bennszülötteknek világos elképzeléseik vannak "<i>az igaz Istenről, akit mindenhatónak képzelnek... Bizonyos, hogy hitük szerint szerint ez az Isten teremtette a világegyetemet és buzgón imádják bálványaik előtt. De nem imádkoznak hozzá, és áldozatot sem mutatnak be neki. Ezt azzal indokolják, hogy Isten túl magasan van, és túl nagy fáradtság lenne leereszkednie onnan az emberek miatt; ezért a bálványistenekre ruházta a világ igazgatását. Ezek a bálványistenek, akik Isten után másod-, harmad- és negyedrendűek, a mi uraink, akiknek engedelmességgel tartozunk. És ebben a szilárd hitben nyugodtan élnek.</i> (William Bosman: A New and Accurate Description of the Coast of Guinea: Divided into the Gold, the Slave, and the Ivory Coasts, 1705)</span> </li> </ol> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-10"><sup><i><b>k</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-11"><sup><i><b>l</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon">Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon</a></span></span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text">Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár</span> </li> <li id="cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet">Gecse Gusztáv: Vallástörténet</a></span></span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text">Wiedermann Károly: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.libri.hu/konyv/a-vallas-lelektana--1.html?gclid=EAIaIQobChMIzsPmlObQhAMVHMnjBx3j4AGpEAEYASABEgJvh_D_BwE">A vallás lélektana</a></span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.ancient.eu/religion/">http://www.ancient.eu/religion/</a></span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text">Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977</span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.britannica.com/topic/Religionsgeschichtliche-Schule"><i>Religionsgeschichtliche Schule | biblical criticism | Britannica</i></a> (angol nyelven). <i>www.britannica.com</i>. (Hozzáférés: 2023. május 25.)</span></span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text">Dignitatis humanae</span> </li> <li id="cite_note-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szimonidesz_Lajos:_A_világ_vallásai">Szimonidesz Lajos: A világ vallásai</a></span></span> </li> <li id="cite_note-Szvámi_Sivánanda:_Utak_a_boldogsághoz_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Szvámi_Sivánanda:_Utak_a_boldogsághoz_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szvámi_Sivánanda:_Utak_a_boldogsághoz" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szvámi_Sivánanda:_Utak_a_boldogsághoz">Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz</a></span></span> </li> <li id="cite_note-Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--12"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_12-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_12-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Nanovfszky_György:_Vallástörténeti_olvasókönyv">Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv</a></span></span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?">Roberto Giacobbo: Mi van odaát?</a></span> 42. old.</span> </li> <li id="cite_note-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mircea_Eliade:_Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története">Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története</a></span></span> </li> <li id="cite_note-ReferenceSR-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-ReferenceSR_15-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Simon Róbert: Etűdök a halálról, Corvina, 2013</span> </li> <li id="cite_note-ReferenceNth-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-ReferenceNth_16-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Tobler Gusztav: Nincs többé halál</span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text">Ceram C. W. : Götter, Graber und Gelehrte</span> </li> <li id="cite_note-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Helmuth_von_Glasenapp:_Az_öt_világvallás">Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás</a></span></span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="http://mult-kor.hu/20121119_vetelytarsat_kapott_mezopotamia">http://mult-kor.hu/20121119_vetelytarsat_kapott_mezopotamia</a></span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text">Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv</span> </li> <li id="cite_note-Hahn_István:_Istenek_és_népek_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Hahn_István:_Istenek_és_népek_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Hahn_István:_Istenek_és_népek_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Hahn_István:_Istenek_és_népek" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Hahn_István:_Istenek_és_népek">Hahn István: Istenek és népek</a></span></span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text">Szimonidesz Lajos: Iszlám és buddhizmus</span> </li> <li id="cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_vallástörténet">Tonhaizer Tibor: Egyetemes vallástörténet</a></span></span> </li> <li id="cite_note-K._N.:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-K._N.:_Egyetemes_vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_24-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:K._N.:_Egyetemes_vallástörténet" style="font-size:100%;"><a href="#hely:K._N.:_Egyetemes_vallástörténet">K. N.: Egyetemes vallástörténet</a></span></span> </li> <li id="cite_note-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Vallási_hiedelmek_és_eszmék_története">Vallási hiedelmek és eszmék története</a></span></span> </li> <li id="cite_note-Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--26"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_26-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_26-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Hunyadi_László:_Az_emberiség_vallásai">Hunyadi László: Az emberiség vallásai</a></span></span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?">Roberto Giacobbo: Mi van odaát?</a></span> 46. old.</span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text">Szimonidesz Lajos: A világ vallásai</span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text">Mahávagga I, 6, 7</span> </li> <li id="cite_note-ReferenceA-30"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceA_30-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-ReferenceA_30-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text">Roberto Giacobbo: Mi van odaát? 60-61. old. <a rel="nofollow" class="external free" href="https://books.google.hu/books?id=rhSVCgAAQBAJ&pg=PT40&lpg=PT40&dq=#v=onepage&q&f=false">https://books.google.hu/books?id=rhSVCgAAQBAJ&pg=PT40&lpg=PT40&dq=#v=onepage&q&f=false</a></span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="https://books.google.co.th/books?id=fTSEXw_vnPwC&pg=PA17&lpg=PA17&dq=kwei+chinese+religion&source=bl&ots=1JQaFILw61&sig=48PsyTb9dY4vIXuFKX739GVujss&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiv-P2B7O_YAhWHs48KHY4lDMkQ6AEIUTAI#v=onepage&q=kwei%20chinese%20religion&f=false">https://books.google.co.th/books?id=fTSEXw_vnPwC&pg=PA17&lpg=PA17&dq=kwei+chinese+religion&source=bl&ots=1JQaFILw61&sig=48PsyTb9dY4vIXuFKX739GVujss&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiv-P2B7O_YAhWHs48KHY4lDMkQ6AEIUTAI#v=onepage&q=kwei%20chinese%20religion&f=false</a></span> </li> <li id="cite_note-ReferenceB-33"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceB_33-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-ReferenceB_33-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 160. oldal, 1977</span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_Iszlám_és_buddhizmus,_1931" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szimonidesz_Lajos:_Iszlám_és_buddhizmus,_1931">Szimonidesz Lajos: Iszlám és buddhizmus, 1931</a></span> 153. old.</span> </li> <li id="cite_note-Kínai_mitológia_1988._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--35"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Kínai_mitológia_1988._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_35-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Kínai_mitológia_1988._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_35-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Kínai_mitológia_1988." style="font-size:100%;"><a href="#hely:Kínai_mitológia_1988.">Kínai mitológia 1988.</a></span></span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text">Davide Domenici: Mexikó és Közép-Amerika a Kolombusz előtti időkben. 90. oldal, Gabo, 2001</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text">Maria Longhena: Az ősi Mexikó: maják, aztékok és más Kolombusz előtti népek. 24. oldal, Officina, 2005</span> </li> <li id="cite_note-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-38">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.metmuseum.org/toah/hd/teot/hd_teot.htm">http://www.metmuseum.org/toah/hd/teot/hd_teot.htm</a></span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text">Coe (1994), p. 101.</span> </li> <li id="cite_note-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-40">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bahn-1999">Bahn, Paul G. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/lostcities0000unse_v5u3">Lost Cities</a></i>. New York: Welcome Rain (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-56649-002-2" title="Speciális:Könyvforrások/1-56649-002-2">ISBN 1-56649-002-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Lost+Cities&rft.aulast=Bahn&rft.aufirst=Paul+G&rft.date=1999&rft.pub=Welcome+Rain&rft.place=New+York&rft.isbn=1-56649-002-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Flostcities0000unse_v5u3"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_41-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Roberto_Giacobbo:_Mi_van_odaát?">Roberto Giacobbo: Mi van odaát?</a></span></span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text">Mt 5,17 - Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni.</span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text">Vári Albert: Isten országa munkásai</span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text">Ellen Gould White: A nagy küzdelem</span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text">Gecse Gusztáv: Történelem és kereszténység, 1977</span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text">Gecse Gusztáv: Vallástörténet, 1980</span> </li> <li id="cite_note-Ralph_Edward_Woodrow:_Babilon_misztériumvallása_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Ralph_Edward_Woodrow:_Babilon_misztériumvallása_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_47-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ralph_Edward_Woodrow:_Babilon_misztériumvallása" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ralph_Edward_Woodrow:_Babilon_misztériumvallása">Ralph Edward Woodrow: Babilon misztériumvallása</a></span></span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text">Dr. Félegyházy József: Az egyház a korai középkorban. Budapest, 1967, Szent István Társulat</span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text">Gecse Gusztáv: Vallástörténet,</span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text">Szimonidesz Lajos: Iszlám és buddhizmus, 183. o., Dante Kiadás</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források,_nagyobb_magyar_nyelvű_kézikönyvek_időrendben"><span id="Forr.C3.A1sok.2C_nagyobb_magyar_nyelv.C5.B1_k.C3.A9zik.C3.B6nyvek_id.C5.91rendben"></span>Források, nagyobb magyar nyelvű kézikönyvek időrendben</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Források, nagyobb magyar nyelvű kézikönyvek időrendben"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kézikönyvek"><span id="K.C3.A9zik.C3.B6nyvek"></span>Kézikönyvek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Kézikönyvek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Szimonidesz_Lajos" title="Szimonidesz Lajos">Szimonidesz Lajos</a>: <i><a href="/wiki/A_vil%C3%A1g_vall%C3%A1sai_(irodalmi_m%C5%B1)" title="A világ vallásai (irodalmi mű)">A világ vallásai I–II.</a></i>, Dante Kiadás, Budapest, é. n. [1928] (→ reprint kiadás egy kötetbe vonva: Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1988, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9637357335" title="Speciális:Könyvforrások/9637357335">ISBN 963-7357-33-5</a>)</li> <li><a href="/wiki/Varga_Zsigmond" title="Varga Zsigmond">Varga Zsigmond</a>: <i>Általános vallástörténet I–II.</i>, A szerző kiadása, Debrecen, 1932</li> <li>Denis Saurat: <i>A vallások története</i>, Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1935 (→ reprint kiadás: Anno Kiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639066524" title="Speciális:Könyvforrások/9639066524">ISBN 963-9066-52-4</a>)</li> <li><a href="/wiki/K%C3%BCh%C3%A1r_Fl%C3%B3ris" title="Kühár Flóris">Kühár Flóris</a>: <i>Egyetemes vallástörténet I–II.</i> (Szent István könyvek 123–126.), Szent István Társulat, Budapest, 1936 (→ <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.ppek.hu/facsimile/Kuhar_Floris_Egyetemes_vallastortenet_I_facsimile.pdf">[1]</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ppek.hu/facsimile/Kuhar_Floris_Egyetemes_vallastortenet_II_facsimile.pdf">elektronikus elérhetőség</a>)</li> <li>Juhász Vilmos: <i>Megváltás felé – Új vallástörténet. A nemkeresztény világ</i>, Barkóczy Kiadás, Budapest, 1943</li> <li>Szergej Alekszandrovics Tokarjev: <i>Vallás és történelem. A vallás a világ népeinek történetében</i>, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1966</li> <li><a href="/wiki/Hahn_Istv%C3%A1n" title="Hahn István">Hahn István</a>: <i>Istenek és népek</i>, Minerva Kiadó, Budapest, 1968, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632231708" title="Speciális:Könyvforrások/9632231708">ISBN 963-223-170-8</a></li> <li>Helmuth von Glasenapp: <i>Az öt világvallás – Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám</i>, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632813464" title="Speciális:Könyvforrások/9632813464">ISBN 963-281-346-4</a></li> <li><a href="/wiki/Gecse_Guszt%C3%A1v" title="Gecse Gusztáv">Gecse Gusztáv</a>: <i>Vallástörténet</i> (Univerzum Könyvtár), Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1980, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630915448" title="Speciális:Könyvforrások/9630915448">ISBN 963-09-1544-8</a></li> <li>Gerhard J. Bellinger: <i>Nagy valláskalauz – 670 vallás, egyház és kultusz, világnézeti-vallási mozgalom és társaság, valamint vallásfilozófiai iskola lexikona</i>, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630566184" title="Speciális:Könyvforrások/9630566184">ISBN 963-05-6618-4</a></li> <li>Houston Smith: <i>A világ nagy vallásai</i>, Officina Nova, Budapest, 1995, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9634770304" title="Speciális:Könyvforrások/9634770304">ISBN 963-477-030-4</a></li> <li>Kovács Nemere: <i>Egyetemes vallástörténet</i>, k. n., Kolozsvár, 2001–2002 (→ <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/14100/14173/14173.pdf">elektronikus elérhetőség</a>)</li> <li>Tonhaizer Tibor: <i>Egyetemes vallástörténet</i>, Sola Scriptura Főiskola, Budapest, 2003, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632121686" title="Speciális:Könyvforrások/9632121686">ISBN 9632121686</a></li> <li>John Bowker: <i>A világ vallásai – A nagy hitrendszerek bemutatása</i>, Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9637318445" title="Speciális:Könyvforrások/9637318445">ISBN 963-7318-44-5</a></li> <li><a href="/wiki/Mircea_Eliade" title="Mircea Eliade">Mircea Eliade</a>: <i>Vallási hiedelmek és eszmék története</i>, Osiris Kiadó, Budapest, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633898056" title="Speciális:Könyvforrások/9633898056">ISBN 963-389-805-6</a></li> <li>Markus Hattsten – Peter Delius: <i>Világvallások – Hinduizmus, kínai és japán vallások, buddhizmus, iszlám, judaizmus, kereszténység</i>, Vince Kiadó Kft., Budapest, 2008, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639731639" title="Speciális:Könyvforrások/9789639731639">ISBN 9789639731639</a></li> <li>Tóth Imre – Lerner Balázs: <i>A világ vallásai</i>, Pannon-Literatúra Kft., Kisújszállás, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632511238" title="Speciális:Könyvforrások/9789632511238">ISBN 978-963-251-123-8</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vallásföldrajz"><span id="Vall.C3.A1sf.C3.B6ldrajz"></span>Vallásföldrajz</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Vallásföldrajz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Hunyadi László: <i>A világ vallásföldrajza – vallástörténet és vallásföldrajz</i>, Végeken Kiadó, Budapest, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638486007" title="Speciális:Könyvforrások/9638486007">ISBN 963-8486-00-7</a></li> <li>Susan Tyler Hitchcock – John L. Esposito: <i>A vallások földrajza</i>, Geographia Kiadó, Budapest, 2008, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639810426" title="Speciális:Könyvforrások/9789639810426">ISBN 9789639810426</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Lexikonok">Lexikonok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Lexikonok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Gecse_Guszt%C3%A1v" title="Gecse Gusztáv">Gecse Gusztáv</a>: <i>Vallástörténeti kislexikon</i>, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630922185" title="Speciális:Könyvforrások/9630922185">ISBN 963-09-2218-5</a></li> <li><a href="/wiki/Csiff%C3%A1ry_Tam%C3%A1s" title="Csiffáry Tamás">Csiffáry Tamás</a>: <i>Vallások lexikona A–Z-ig</i>, Könyvmíves Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639262994" title="Speciális:Könyvforrások/9639262994">ISBN 963-9262-99-4</a></li> <li>(szerk.) Máté-Tóth András: <i>Világvallások – Akadémiai lexikon A–ZS</i> (Buddhizmus, Hinduizmus, Iszlám, Judaizmus, Kereszténység), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789630587082" title="Speciális:Könyvforrások/9789630587082">ISBN 9789630587082</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyéb"><span id="Egy.C3.A9b"></span>Egyéb</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Tobler Gusztav: <i>Nincs többé halál</i>, Advent-Kiadó, Krattingen, é. n. [1990-es évek?]</li> <li>Brown, Peter: <i>Az európai <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténység</a> kialakulása</i> (ford. Pálosfalvi Tamás), <a href="/wiki/Atlantisz_K%C3%B6nyvkiad%C3%B3" title="Atlantisz Könyvkiadó">Atlantisz Könyvkiadó</a>, Budapest, 1999 (<i>Európa születése</i>), <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639165328" title="Speciális:Könyvforrások/9639165328">ISBN 9639165328</a></li> <li>Lafont, Ghislain: <i>A katolikus egyház teológiatörténete</i> (ford. Mártonffy Marcell), <a href="/wiki/Atlantisz_K%C3%B6nyvkiad%C3%B3" title="Atlantisz Könyvkiadó">Atlantisz Könyvkiadó</a>, Budapest, 1998, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9637978984" title="Speciális:Könyvforrások/9637978984">ISBN 9637978984</a></li> <li>Nanovfszky György: <i>Vallástörténeti olvasókönyv</i>, Nemzetközi Protokoll Iskola Magyarország Kft., Budapest, 2008, <span class="error">helytelen ISBN kód</span>: 978-963-074-623-9</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/A_vil%C3%A1gvall%C3%A1sok_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa" title="A világvallások összehasonlítása">A világvallások összehasonlítása</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Összehasonlító vallástudomány">Összehasonlító vallástudomány</a></li> <li><a href="/wiki/Egyh%C3%A1zt%C3%B6rt%C3%A9net" title="Egyháztörténet">Egyháztörténet</a></li> <li><a href="/wiki/Marxista_vall%C3%A1selm%C3%A9let" title="Marxista valláselmélet">Marxista valláselmélet</a></li> <li><a href="/wiki/Vall%C3%A1sok_%C3%A9s_spiritu%C3%A1lis_hagyom%C3%A1nyok_list%C3%A1ja" title="Vallások és spirituális hagyományok listája">Vallások és spirituális hagyományok listája</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Vallás" style="padding:3px"><table class="nowraplinks navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k" title="Sablon:Vallással kapcsolatos témák">Sablon:Vallással kapcsolatos témák</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Vallás" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">Vallás</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/w/index.php?title=Sablon:F%C5%91bb_csoportok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Főbb csoportok (a lap nem létezik)">Sablon:Főbb csoportok</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:F%C5%91bb_csoportok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:F%C5%91bb_csoportok"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:F%C5%91bb_csoportok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Főbb_csoportok" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Vall%C3%A1sok_%C3%A9s_spiritu%C3%A1lis_hagyom%C3%A1nyok_list%C3%A1ja" title="Vallások és spirituális hagyományok listája">Főbb csoportok</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%81brah%C3%A1mi_vall%C3%A1sok" title="Ábrahámi vallások">Ábrahámi</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">Kereszténység</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Nyugati</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Katolicizmus" title="Katolicizmus">Katolicizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">Protestantizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Unitarizmus" title="Unitarizmus">Unitáriusok</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">Anabaptisták</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Keleti_kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1zak" class="mw-redirect" title="Keleti keresztény egyházak">Keleti</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Ortodox_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Ortodox kereszténység">Ortodox</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%93keleti_egyh%C3%A1zak" title="Ókeleti egyházak">Ókeleti</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Keleti_katolikus_egyh%C3%A1zak" title="Keleti katolikus egyházak">Keleti katolikus</a></div></td></tr></tbody></table><div> <a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">Új vallási mozgalmak</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">Iszlám</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Szunnita_iszl%C3%A1m" title="Szunnita iszlám">Szunnita</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/S%C3%ADita_iszl%C3%A1m" title="Síita iszlám">Síita</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/H%C3%A1ridzsit%C3%A1k" title="Háridzsiták">Háridzsita</a><br /><a href="/wiki/Ahmadijja" title="Ahmadijja">Ahmadijja</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Dr%C3%BAzok" title="Drúzok">Drúz</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Koranizmus" title="Koranizmus">Koranista</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Sz%C3%BAfizmus" title="Szúfizmus">Szúfi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vahh%C3%A1bizmus" title="Vahhábizmus">Vahhábita</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">Zsidó vallás</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Konzervat%C3%ADv_judaizmus" title="Konzervatív judaizmus">Konzervatív</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ortodox_judaizmus" title="Ortodox judaizmus">Ortodox</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Reformzsid%C3%B3s%C3%A1g" title="Reformzsidóság">Reform</a><br /><a href="/wiki/Karaita_judaizmus" title="Karaita judaizmus">Karaita</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Haszidizmus" title="Haszidizmus">Haszid</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyéb</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Bah%C3%A1i_hit" title="Bahái hit">Bahái hit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/B%C3%A1bizmus" title="Bábizmus">Bábizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Mandeizmus" title="Mandeizmus">Mandeizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Rasztafari%C3%A1nus_mozgalom" title="Rasztafariánus mozgalom">Rasztafariánus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szamarit%C3%A1nusok" title="Szamaritánusok">Szamaritánus</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Indo-európai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Keleti_vall%C3%A1sok" title="Keleti vallások">Indiai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><b><a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">Hinduizmus</a></b> (<a href="/wiki/Vaisnavizmus" title="Vaisnavizmus">Vaisnavizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Saktizmus" title="Saktizmus">Saktizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Saivizmus" title="Saivizmus">Saivizmus</a>)<br /><b><a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">Buddhizmus</a></b> (<a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">Théraváda</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a>)<br /><b><a href="/wiki/Dzsainizmus" title="Dzsainizmus">Dzsainizmus</a></b> (<a href="/wiki/Digambara" title="Digambara">Digambara</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Sv%C3%A9t%C3%A1mbara&action=edit&redlink=1" class="new" title="Svétámbara (a lap nem létezik)">Svétámbara</a>)<br /><a href="/wiki/Szikhizmus" title="Szikhizmus">Szikhizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Ir%C3%A1ni_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iráni vallások (a lap nem létezik)">Iráni</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">Zoroasztrizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Európa történelme">Európai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=%C3%96rm%C3%A9ny_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Örmény újpogányság (a lap nem létezik)">Örmény</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Balti_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Balti újpogányság (a lap nem létezik)">Balti</a> (<a href="/w/index.php?title=Dievturi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dievturi (a lap nem létezik)">Dievturi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Druvi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Druvi (a lap nem létezik)">Druvi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Romuva" title="Romuva">Romuva</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kauk%C3%A1zusi_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaukázusi újpogányság (a lap nem létezik)">Kaukázusi újpogányság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kelta_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kelta újpogányság (a lap nem létezik)">Kelta</a> (<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajdruidizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Újdruidizmus (a lap nem létezik)">Druidizmus</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Germ%C3%A1n_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Germán újpogányság (a lap nem létezik)">Germán</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Hellenizmus_(vall%C3%A1s)" title="Hellenizmus (vallás)">Hellén</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Szl%C3%A1v_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szláv újpogányság (a lap nem létezik)">Szláv</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Finn_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Finn újpogányság (a lap nem létezik)">Finn</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Magyar_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Magyar újpogányság (a lap nem létezik)">Magyar</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Ur%C3%A1li_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Uráli újpogányság (a lap nem létezik)">Uráli</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Közép- és<br /> észak-ázsiai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Burhanizmus" title="Burhanizmus">Burhanizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Tengrizmus" title="Tengrizmus">Tengrizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/S%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Sámánizmus">Sámánizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Mancsu_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mancsu sámánizmus (a lap nem létezik)">Mancsu sámánizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Mongol_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mongol sámánizmus (a lap nem létezik)">Mongol sámánizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Szib%C3%A9riai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szibériai sámánizmus (a lap nem létezik)">Szibériai sámánizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kelet-Ázsiai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/K%C3%ADnai_vall%C3%A1s" title="Kínai vallás">Kínai (népi)</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Konfucianizmus" title="Konfucianizmus">Konfucianizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">Taoizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kínai buddhizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Sint%C3%B3" title="Sintó">Sintó</a><br /><a href="/w/index.php?title=Faizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Faizmus (a lap nem létezik)">Faizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Koreai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Koreai sámánizmus">Muizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Cshondoizmus" title="Cshondoizmus">Cshondoizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kaodaizmus" title="Kaodaizmus">Kaodaizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=%C4%90%E1%BA%A1o_M%E1%BA%ABu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Đạo Mẫu (a lap nem létezik)">Đạo Mẫu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Benzhuizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Benzhuizmus (a lap nem létezik)">Benzhuizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Bimoizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bimoizmus (a lap nem létezik)">Bimoizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Bon" title="Bon">Bon</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Tungpaizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tungpaizmus (a lap nem létezik)">Tungpaizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Ua_Dab&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ua Dab (a lap nem létezik)">Hmongizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Yao_taoizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Yao taoizmus (a lap nem létezik)">Mejsanizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/K%C3%ADnai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Kínai sámánizmus">Vuizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Afrikai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Hagyom%C3%A1nyos_afrikai_vall%C3%A1sok" title="Hagyományos afrikai vallások">Hagyományos</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Aka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aka mitológia (a lap nem létezik)">Aka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kamb%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kambák (a lap nem létezik)">Akamba</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Bambuti_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bambuti mitológia (a lap nem létezik)">Bambuti</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Baluba_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Baluba mitológia (a lap nem létezik)">Baluba</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Bantu_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bantu mitológia (a lap nem létezik)">Bantu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Berber_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Berber mitológia (a lap nem létezik)">Berber</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Busongo_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Busongo mitológia (a lap nem létezik)">Busongo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vaak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vaak (a lap nem létezik)">Kusitik</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Dinka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dinka mitológia (a lap nem létezik)">Dinka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Efik_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Efik mitológia (a lap nem létezik)">Efik</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Dahomey_mitol%C3%B3gia" class="mw-redirect" title="Dahomey mitológia">Fon és Eve</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Guancs_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Guancs újpogányság (a lap nem létezik)">Guancs</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Odinani&action=edit&redlink=1" class="new" title="Odinani (a lap nem létezik)">Igbo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Iszoko_emberek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iszoko emberek (a lap nem létezik)">Iszoko</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Szan_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szan mitológia (a lap nem létezik)">Szan</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Lotuko_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lotuko mitológia (a lap nem létezik)">Lotuko</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Lozi_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lozi mitológia (a lap nem létezik)">Lozi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Lugbara_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lugbara mitológia (a lap nem létezik)">Lugbara</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Maszai_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maszai mitológia (a lap nem létezik)">Maszai</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Mbuti_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mbuti mitológia (a lap nem létezik)">Mbuti</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Szerer_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szerer vallás (a lap nem létezik)">Szerer</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Tumbuka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tumbuka mitológia (a lap nem létezik)">Tumbuka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Joruba_vall%C3%A1s" title="Joruba vallás">Joruba</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zuluk" title="Zuluk">Zulu</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Afroamerikai_vall%C3%A1sok" title="Afroamerikai vallások">Afro-amerikai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kandombl%C3%A9" title="Kandomblé">kandomblé</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kumina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kumina (a lap nem létezik)">Kumina</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Obeah&action=edit&redlink=1" class="new" title="Obeah (a lap nem létezik)">Obeah</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Quimbanda&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quimbanda (a lap nem létezik)">Quimbanda</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Palo_(vall%C3%A1s)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Palo (vallás) (a lap nem létezik)">Palo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Santer%C3%ADa" title="Santería">Santería</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Umbanda" title="Umbanda">Umbanda</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vudu" title="Vudu">Vudu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Louisiana_Voodoo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Louisiana Voodoo (a lap nem létezik)">Voodoo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Winti&action=edit&redlink=1" class="new" title="Winti (a lap nem létezik)">Winti</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">Új csoportok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Diszkordianizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Diszkordianizmus (a lap nem létezik)">Diszkordianizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Ekankar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ekankar (a lap nem létezik)">Ekankar</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/New_Age" title="New Age">New Age</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%9Aj_Gondolat_Mozgalom" class="mw-redirect" title="Új Gondolat Mozgalom">Új Gondolat</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ra%C3%ABlizmus" title="Raëlizmus">Raëlizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szcientol%C3%B3gia" title="Szcientológia">Szcientológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Thelema" title="Thelema">Thelema</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Unitari%C3%A1nus_univerzalizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Unitariánus univerzalizmus (a lap nem létezik)">Unitariánus univerzalizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%9Ajpog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Újpogányság">Újpogányság</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/w/index.php?title=Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Történelmi vallások (a lap nem létezik)">Sablon:Történelmi vallások</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Történelmi_vallások" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a class="mw-selflink selflink">Történelmi vallások</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=T%C3%B6rt%C3%A9nelem_el%C5%91tti_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Történelem előtti vallások (a lap nem létezik)">Történelem előtti</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Paleolit_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paleolit vallás (a lap nem létezik)">Paleolit</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Az_%C5%91si_K%C3%B6zel-Kelet_vall%C3%A1sai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az ősi Közel-Kelet vallásai (a lap nem létezik)">Afro-ázsiai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_vall%C3%A1s" title="Ókori egyiptomi vallás">Egyiptomi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Az_%C3%B3kori_Mezopot%C3%A1mia_vall%C3%A1sa" title="Az ókori Mezopotámia vallása">Mezopotámiai</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=%C3%93kori_s%C3%A9mi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ókori sémi vallás (a lap nem létezik)">Sémi</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Proto-indo-eur%C3%B3pai_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proto-indo-európai vallás (a lap nem létezik)">Indo-európai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Ázsia</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Proto-indo-ir%C3%A1ni_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proto-indo-iráni vallás (a lap nem létezik)">Proto-indo-iráni</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=%C3%96rm%C3%A9ny_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Örmény mitológia (a lap nem létezik)">Örmény</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Osz%C3%A9t_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oszét mitológia (a lap nem létezik)">Oszét</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/V%C3%A9dikus_vall%C3%A1s" title="Védikus vallás">Védikus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">Zoroasztrizmus</a> (<a href="/wiki/Mithr%C3%A1sz" title="Mithrász">Mithraizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zurv%C3%A1nizmus" title="Zurvánizmus">Zurvánizmus</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Gnoszticizmus" title="Gnoszticizmus">Gnoszticizmus</a> (pl. <a href="/wiki/Manicheizmus" title="Manicheizmus">Manicheizmus</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Jazd%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazdánizmus (a lap nem létezik)">Jazdánizmus</a> (<a href="/w/index.php?title=Isikizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Isikizmus (a lap nem létezik)">Isikizmus</a>)</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Európa</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kelta_vall%C3%A1s" title="Kelta vallás">Kelta</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Germ%C3%A1n_%C5%91svall%C3%A1s" title="Germán ősvallás">Germán</a> (<a href="/w/index.php?title=Angolsz%C3%A1sz_pog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Angolszász pogányság (a lap nem létezik)">Angolszász</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Norv%C3%A9g_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Norvég vallás (a lap nem létezik)">Norvég</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_vall%C3%A1s" title="Ókori görög vallás">Görög</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Gnoszticizmus" title="Gnoszticizmus">Gnoszticizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%9Ajplatonizmus" title="Újplatonizmus">Újplatonizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Manicheizmus" title="Manicheizmus">Manicheizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Paleo-balk%C3%A1ni_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paleo-balkáni mitológia (a lap nem létezik)">Balkán</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/R%C3%B3mai_vall%C3%A1s" title="Római vallás">Római</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_mitol%C3%B3gia" title="Szláv mitológia">Szláv</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Az_amerikai_%C5%91slak%C3%B3k_vall%C3%A1sa" title="Az amerikai őslakók vallása">Amerikai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Azt%C3%A9k_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Azték vallás (a lap nem létezik)">Azték</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Inka_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Inka vallás (a lap nem létezik)">Inka</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Maja_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maja vallás (a lap nem létezik)">Maja</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Eszkim%C3%B3_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eszkimó vallás (a lap nem létezik)">Eszkimó</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/w/index.php?title=Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Egyéb témák (a lap nem létezik)">Sablon:Egyéb témák</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Egyéb_témák" style="font-size:114%;margin:0 4em">Egyéb témák</div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Aspektusok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kl%C3%A9rus" title="Klérus">Klérus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Istens%C3%A9g" title="Istenség">Istenség</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Entheogen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Entheogen (a lap nem létezik)">Entheogens</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Etnikai_vall%C3%A1s" title="Etnikai vallás">Törzsi vallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Hit_(vall%C3%A1s)" title="Hit (vallás)">Hit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=N%C3%A9pi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Népi vallás (a lap nem létezik)">Népi vallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Meditáció">Meditáció</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Egyh%C3%A1zi_rend" title="Egyházi rend">Egyházi rend</a> (<a href="/wiki/Szerzetes" title="Szerzetes">szerzetes</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ap%C3%A1ca_(vall%C3%A1s)" title="Apáca (vallás)">apáca</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Misztika" title="Misztika">Miszticizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1s_%C3%A9s_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallás és mitológia (a lap nem létezik)">Mitológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Term%C3%A9szetvall%C3%A1s_worship&action=edit&redlink=1" class="new" title="Természetvallás worship (a lap nem létezik)">Nature</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Rendfelv%C3%A9tel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rendfelvétel (a lap nem létezik)">Rendfelvétel</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ima" title="Ima">Ima</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ritu%C3%A1l%C3%A9" title="Rituálé">Szertartás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kultusz_(vall%C3%A1s)" title="Kultusz (vallás)">Kultusz</a> (<a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">liturgia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%81ldozat_(vall%C3%A1s)" title="Áldozat (vallás)">áldozat</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Spiritualit%C3%A1s" title="Spiritualitás">Spiritualitás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_szimbolizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos szimbolizmus (a lap nem létezik)">Vallásos szimbolizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Teizmus" title="Teizmus">Istenhit</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">Animizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Deizmus" title="Deizmus">Deizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Dualizmus_(filoz%C3%B3fia)" title="Dualizmus (filozófia)">Dualizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Henoteizmus" title="Henoteizmus">Henoteizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Egyistenhit" title="Egyistenhit">Egyistenhit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Nonteizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nonteizmus (a lap nem létezik)">Nonteizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Panenteizmus" title="Panenteizmus">Panenteizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Panteizmus" title="Panteizmus">Panteizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/T%C3%B6bbistenhit" title="Többistenhit">Többistenhit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Transzteizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Transzteizmus (a lap nem létezik)">Transzteizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Vallástudomány">Vallástudomány</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Összehasonlító vallástudomány">Összehasonlító vallástudomány</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a class="mw-selflink selflink">Vallástörténet</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sfiloz%C3%B3fia" title="Vallásfilozófia">Vallásfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Neuroteol%C3%B3gia" title="Neuroteológia">Neuroteológia</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vall%C3%A1spszichol%C3%B3gia" title="Valláspszichológia">Valláspszichológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszociol%C3%B3gia" title="Vallásszociológia">Vallásszociológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sf%C3%B6ldrajz" title="Vallásföldrajz">Vallásföldrajz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">Teológia</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vall%C3%A1spolitika" title="Kategória:Valláspolitika">Valláspolitika</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Hitt%C3%A9r%C3%ADt%C5%91" title="Hittérítő">Hittérítés</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_oktat%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos oktatás (a lap nem létezik)">Vallásos oktatás</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1si_fanatizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallási fanatizmus (a lap nem létezik)">Vallási fanatizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g" title="Vallásszabadság">Vallásszabadság</a> (<a href="/wiki/Pluralizmus" title="Pluralizmus">Pluralizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szinkretizmus" title="Szinkretizmus">Szinkretizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Tolerancia" title="Tolerancia">Tolerancia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Univerzalizmus" title="Univerzalizmus">Univerzalizmus</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Fundamentalizmus" title="Fundamentalizmus">Fundamentalizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Boldogs%C3%A1g" title="Boldogság">Boldogság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=A_vall%C3%A1s_%C3%A9s_a_homoszexualit%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vallás és a homoszexualitás (a lap nem létezik)">Homoszexualitás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kisebbs%C3%A9gi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kisebbségi vallás (a lap nem létezik)">Kisebbségi vallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Nemzeti_egyh%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nemzeti egyház (a lap nem létezik)">Nemzeti egyház</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Nagy_egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s" title="Nagy egyházszakadás">Egyházszakadás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=A_vall%C3%A1s_%C3%A9s_a_tudom%C3%A1ny_kapcsolata&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vallás és a tudomány kapcsolata (a lap nem létezik)">A vallás és a tudomány kapcsolata</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%81llamvall%C3%A1s" title="Államvallás">Államvallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Teokr%C3%A1cia" title="Teokrácia">Teokrácia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vegetarianizmus_%C3%A9s_a_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vegetarianizmus és a vallás (a lap nem létezik)">Vegetarianizmus és a vallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sk%C3%B6zpont%C3%BAs%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásközpontúság (a lap nem létezik)">Vallásközpontúság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1si_er%C5%91szak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallási erőszak (a lap nem létezik)">Vallási erőszak</a> (<a href="/wiki/Vall%C3%A1s%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Vallásüldözés">Vallásüldözés</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_terrorizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos terrorizmus (a lap nem létezik)">Vallásos terrorizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BA" title="Vallásháború">Vallásháború</a>)</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Szekulariz%C3%A1ci%C3%B3" title="Szekularizáció">Szekularizmus</a> és<br /><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1stalans%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallástalanság (a lap nem létezik)">vallástalanság</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_vall%C3%A1s_a_n%C3%A9p_%C3%B3piuma" title="A vallás a nép ópiuma">A vallás a nép ópiuma</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Deizmus" title="Deizmus">Deizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Agnoszticizmus" title="Agnoszticizmus">Agnoszticizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ateizmus" title="Ateizmus">Ateizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1skritika" title="Valláskritika">Valláskritika</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/LaVey-i_s%C3%A1t%C3%A1nizmus" title="LaVey-i sátánizmus">LaVey-i sátánizmus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Objektivizmus" title="Objektivizmus">Objektivizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szekul%C3%A1ris_humanizmus" title="Szekuláris humanizmus">Szekuláris humanizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Szekul%C3%A1ris_teol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szekuláris teológia (a lap nem létezik)">Szekuláris teológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szekulariz%C3%A1ci%C3%B3" title="Szekularizáció">Szekularizáció</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%81llam_%C3%A9s_egyh%C3%A1z_sz%C3%A9tv%C3%A1laszt%C3%A1sa" title="Állam és egyház szétválasztása">Állam és egyház szétválasztása</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Marxista_vall%C3%A1selm%C3%A9let" title="Marxista valláselmélet">Marxista valláselmélet</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/w/index.php?title=Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Országlisták (a lap nem létezik)">Sablon:Országlisták</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Országlisták" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_rangsorolt_list%C3%A1i#Vallás" title="Országok rangsorolt listái">Országlisták</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_vall%C3%A1s_fontoss%C3%A1ga_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="A vallás fontossága országonként">Fontossága országonként</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_list%C3%A1ja_a_vall%C3%A1stalanok_alapj%C3%A1n" title="Országok listája a vallástalanok alapján">Vallástalanok országonként</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Isten#Isten-hit" title="Isten">Isten-hit országonként</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sok_orsz%C3%A1gok_szerinti_list%C3%A1ja" title="Vallások országok szerinti listája">Vallási dominancia</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vall%C3%A1s" title="Kategória:Vallás">Kategória</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Vall%C3%A1s" title="Portál:Vallás">Portál</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85112553">sh85112553</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph439608&CON_LNG=ENG">ph439608</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb12364119v">cb12364119v</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Religious_syms.svg" class="mw-file-description" title="Vallás"><img alt="Vallás" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/25px-Religious_syms.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/38px-Religious_syms.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/50px-Religious_syms.svg.png 2x" data-file-width="768" data-file-height="768" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Vall%C3%A1s" title="Portál:Vallás">Vallásportál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div> <p class="mw-empty-elt"> </p></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vallástörténet&oldid=26929861">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vallástörténet&oldid=26929861</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Kategória:Vallástörténet">Vallástörténet</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lapok_helytelen_ISBN_k%C3%B3ddal" title="Kategória:Lapok helytelen ISBN kóddal">Lapok helytelen ISBN kóddal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:J%C3%B3_cikkek" title="Kategória:Jó cikkek">Jó cikkek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Idegen_nyelv%C5%B1_t%C3%A9rk%C3%A9pet_tartalmaz%C3%B3_sz%C3%B3cikkek" title="Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek">Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. február 29., 15:54</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-trxbb","wgBackendResponseTime":203,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.619","walltime":"1.008","ppvisitednodes":{"value":12760,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":347269,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":64241,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":15,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":69064,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 500.816 1 -total"," 50.51% 252.975 14 Sablon:Navbox"," 25.54% 127.908 59 Sablon:Refhely"," 23.67% 118.542 1 Sablon:Vallással_kapcsolatos_témák"," 22.57% 113.024 59 Sablon:Tagref"," 16.33% 81.774 9 Sablon:Wd"," 8.76% 43.855 1 Sablon:Jegyzetek"," 8.32% 41.679 2 Sablon:References"," 4.74% 23.746 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 3.19% 15.954 20 Sablon:ISBN"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.116","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2271643,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-sbv72","timestamp":"20241123145243","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Vall\u00e1st\u00f6rt\u00e9net","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q846742","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q846742","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2017-07-15T13:25:20Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/6\/66\/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net-.jpg"}</script> </body> </html>