CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>I. Károly angol király – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"0005f2d4-936c-4479-86f6-c94c848c3efc","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"I._Károly_angol_király","wgTitle":"I. Károly angol király","wgCurRevisionId":27625245,"wgRevisionId":27578514,"wgArticleId":122467,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval", "Lapok forráshivatkozás-hibákkal","Skócia uralkodói","Anglia uralkodói","Stuart-ház","Kivégzett uralkodók","1600-ban született személyek","1649-ben elhunyt személyek","Cornwall hercegei","Pages with reference errors that trigger visual diffs"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"I._Károly_angol_király","wgRelevantArticleId":122467,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27578514,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample" :false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q81506","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgEditLatestRevision":true};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready", "jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents", "ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a3/King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg/1200px-King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1534"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a3/King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg/800px-King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1023"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a3/King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg/640px-King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="818"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="I. Károly angol király – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-I_Károly_angol_király rootpage-I_Károly_angol_király skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=I.+K%C3%A1roly+angol+kir%C3%A1ly" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=I.+K%C3%A1roly+angol+kir%C3%A1ly" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=I.+K%C3%A1roly+angol+kir%C3%A1ly" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=I.+K%C3%A1roly+angol+kir%C3%A1ly" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Gyermekkora" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyermekkora"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Gyermekkora</span> </div> </a> <ul id="toc-Gyermekkora-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_trónörökös" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_trónörökös"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>A trónörökös</span> </div> </a> <ul id="toc-A_trónörökös-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Uralkodásának_kezdetei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Uralkodásának_kezdetei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Uralkodásának kezdetei</span> </div> </a> <ul id="toc-Uralkodásának_kezdetei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyszemélyi_uralom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyszemélyi_uralom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Egyszemélyi uralom</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Egyszemélyi_uralom-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Egyszemélyi uralom alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Egyszemélyi_uralom-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Pénzügyei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Pénzügyei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>Pénzügyei</span> </div> </a> <ul id="toc-Pénzügyei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Vallási_konfliktusok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallási_konfliktusok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Vallási konfliktusok</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Vallási_konfliktusok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Vallási konfliktusok alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Vallási_konfliktusok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_püspökháborúk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_püspökháborúk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>A püspökháborúk</span> </div> </a> <ul id="toc-A_püspökháborúk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_hosszú_parlament" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hosszú_parlament"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>A hosszú parlament</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_hosszú_parlament-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A hosszú parlament alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_hosszú_parlament-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_ír_felkelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_ír_felkelés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>Az ír felkelés</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_ír_felkelés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_öt_képviselő" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_öt_képviselő"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Az öt képviselő</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_öt_képviselő-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_angol_polgárháború" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_angol_polgárháború"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Az angol polgárháború</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_angol_polgárháború-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Az angol polgárháború alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Az_angol_polgárháború-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Fogsága" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fogsága"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Fogsága</span> </div> </a> <ul id="toc-Fogsága-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Pere" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Pere"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Pere</span> </div> </a> <ul id="toc-Pere-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kivégzése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kivégzése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Kivégzése</span> </div> </a> <ul id="toc-Kivégzése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Utóélete,_emlékezete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Utóélete,_emlékezete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Utóélete, emlékezete</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Utóélete,_emlékezete-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Utóélete, emlékezete alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Utóélete,_emlékezete-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_műgyűjtő" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_műgyűjtő"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.1</span> <span>A műgyűjtő</span> </div> </a> <ul id="toc-A_műgyűjtő-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megítélése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Megítélése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.2</span> <span>Megítélése</span> </div> </a> <ul id="toc-Megítélése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Címei,_kitüntetései" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Címei,_kitüntetései"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.3</span> <span>Címei, kitüntetései</span> </div> </a> <ul id="toc-Címei,_kitüntetései-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kitüntetései" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kitüntetései"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.4</span> <span>Kitüntetései</span> </div> </a> <ul id="toc-Kitüntetései-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Címere" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Címere"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.5</span> <span>Címere</span> </div> </a> <ul id="toc-Címere-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Családja" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Családja"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Családja</span> </div> </a> <ul id="toc-Családja-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Családfája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Családfája"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Családfája</span> </div> </a> <ul id="toc-Családfája-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Jegyzetek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Jegyzetek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13.1</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Fordítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">I. Károly angol király</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 92 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-92" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">92 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Charles_I_of_England" title="Charles I of England – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Charles I of England" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Karel_I_van_Engeland" title="Karel I van Engeland – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Karel I van Engeland" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Carlos_I_d%27Anglaterra" title="Carlos I d'Anglaterra – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Carlos I d'Anglaterra" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Carl_I_Bretta_Cyning" title="Carl I Bretta Cyning – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Carl I Bretta Cyning" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target"><span>Ænglisc</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B4%D8%A7%D8%B1%D9%84%D8%B2_%D8%A7%D9%84%D8%A3%D9%88%D9%84_(%D9%85%D9%84%D9%83_%D8%A5%D9%86%D8%AC%D9%84%D8%AA%D8%B1%D8%A7)" title="تشارلز الأول (ملك إنجلترا) – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="تشارلز الأول (ملك إنجلترا)" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B4%D8%A7%D8%B1%D9%84%D8%B2_%D8%A7%D9%84%D8%A7%D9%88%D9%84" title="تشارلز الاول – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="تشارلز الاول" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Carlos_I_d%27Inglaterra" title="Carlos I d'Inglaterra – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Carlos I d'Inglaterra" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/I_Karl_(%C4%B0ngilt%C9%99r%C9%99_kral%C4%B1)" title="I Karl (İngiltərə kralı) – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="I Karl (İngiltərə kralı)" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%DB%8C%D8%B1%DB%8C%D9%86%D8%AC%DB%8C_%DA%86%D8%A7%D8%B1%D9%84%D8%B2_(%D8%A7%DB%8C%D9%86%DA%AF%DB%8C%D9%84%DB%8C%D8%B3)" title="بیرینجی چارلز (اینگیلیس) – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="بیرینجی چارلز (اینگیلیس)" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Karl_I._(England)" title="Karl I. (England) – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Karl I. (England)" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target"><span>Boarisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B0%D1%80%D0%BB_I_%D0%A1%D1%86%D1%8E%D0%B0%D1%80%D1%82" title="Карл I Сцюарт – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Карл I Сцюарт" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B0%D1%80%D0%BB_%D0%86_(%D0%BA%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BB%D1%8C_%D0%B0%D0%BD%D0%B3%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D1%81%D0%BA%D1%96)" title="Карл І (кароль ангельскі) – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Карл І (кароль ангельскі)" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D1%80%D0%BB%D0%B7_I" title="Чарлз I – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Чарлз I" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Charlez_Ia%C3%B1_(Bro-Saoz)" title="Charlez Iañ (Bro-Saoz) – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Charlez Iañ (Bro-Saoz)" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Karlo_I,_kralj_Engleske" title="Karlo I, kralj Engleske – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Karlo I, kralj Engleske" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Carles_I_d%27Anglaterra" title="Carles I d'Anglaterra – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Carles I d'Anglaterra" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%DA%86%D8%A7%D8%B1%DA%B5%D8%B2%DB%8C_%DB%8C%DB%95%DA%A9%DB%95%D9%85%DB%8C_%D8%A6%DB%8C%D9%86%DA%AF%D9%84%D8%AA%DB%95%D8%B1%D8%A7" title="چارڵزی یەکەمی ئینگلتەرا – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="چارڵزی یەکەمی ئینگلتەرا" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Karel_I._Stuart" title="Karel I. Stuart – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Karel I. Stuart" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B0%D1%80%D0%BB_I_(%D0%90%D0%BD%D0%B3%D0%BB%D0%B8_%D0%BF%D0%B0%D1%82%D1%88%D0%B8)" title="Карл I (Англи патши) – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Карл I (Англи патши)" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target"><span>Чӑвашла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Siarl_I,_brenin_Lloegr_a%27r_Alban" title="Siarl I, brenin Lloegr a'r Alban – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Siarl I, brenin Lloegr a'r Alban" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Karl_1._af_England" title="Karl 1. af England – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Karl 1. af England" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Karl_I._(England)" title="Karl I. (England) – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Karl I. (England)" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9A%CE%AC%CF%81%CE%BF%CE%BB%CE%BF%CF%82_%CE%91%CE%84_%CF%84%CE%B7%CF%82_%CE%91%CE%B3%CE%B3%CE%BB%CE%AF%CE%B1%CF%82" title="Κάρολος Α΄ της Αγγλίας – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Κάρολος Α΄ της Αγγλίας" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Karlo_la_1-a_(Anglio)" title="Karlo la 1-a (Anglio) – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Karlo la 1-a (Anglio)" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Carlos_I_de_Inglaterra" title="Carlos I de Inglaterra – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Carlos I de Inglaterra" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Charles_I" title="Charles I – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Charles I" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Karlos_I.a_Ingalaterrakoa_eta_Eskoziakoa" title="Karlos I.a Ingalaterrakoa eta Eskoziakoa – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Karlos I.a Ingalaterrakoa eta Eskoziakoa" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%DA%86%D8%A7%D8%B1%D9%84%D8%B2_%DB%8C%DA%A9%D9%85" title="چارلز یکم – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="چارلز یکم" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Kaarle_I_(Englanti)" title="Kaarle I (Englanti) – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Kaarle I (Englanti)" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Charles_Ier_(roi_d%27Angleterre)" title="Charles Ier (roi d'Angleterre) – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Charles Ier (roi d'Angleterre)" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Kaarl_I._(K%C3%B6ning_faan_Ingelun,_Skotlun_an_Irlun)" title="Kaarl I. (Köning faan Ingelun, Skotlun an Irlun) – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Kaarl I. (Köning faan Ingelun, Skotlun an Irlun)" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Nordfriisk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/S%C3%A9arlas_I,_R%C3%AD_Shasana,_na_h%C3%89ireann_agus_na_hAlban" title="Séarlas I, Rí Shasana, na hÉireann agus na hAlban – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Séarlas I, Rí Shasana, na hÉireann agus na hAlban" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Te%C3%A0rlach_I" title="Teàrlach I – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Teàrlach I" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target"><span>Gàidhlig</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Carlos_I_de_Inglaterra" title="Carlos I de Inglaterra – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Carlos I de Inglaterra" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A6%27%D7%90%D7%A8%D7%9C%D7%A1_%D7%94%D7%A8%D7%90%D7%A9%D7%95%D7%9F,_%D7%9E%D7%9C%D7%9A_%D7%90%D7%A0%D7%92%D7%9C%D7%99%D7%94" title="צ'ארלס הראשון, מלך אנגליה – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="צ'ארלס הראשון, מלך אנגליה" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%88%E0%A4%82%E0%A4%A1_%E0%A4%95%E0%A5%87_%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%B8_%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%A5%E0%A4%AE" title="इंग्लैंड के चार्ल्स प्रथम – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="इंग्लैंड के चार्ल्स प्रथम" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Karlo_I.,_kralj_Engleske" title="Karlo I., kralj Engleske – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Karlo I., kralj Engleske" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%89%D5%A1%D6%80%D5%AC%D5%A6_I_%D5%8D%D5%BF%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%A1%D6%80%D5%BF" title="Չարլզ I Ստյուարտ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Չարլզ I Ստյուարտ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Carolo_I_de_Anglaterra" title="Carolo I de Anglaterra – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Carolo I de Anglaterra" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Charles_I_dari_Inggris" title="Charles I dari Inggris – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Charles I dari Inggris" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Charles_la_1ma_di_Anglia" title="Charles la 1ma di Anglia – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Charles la 1ma di Anglia" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Karl_1._Englandskonungur" title="Karl 1. Englandskonungur – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Karl 1. Englandskonungur" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Carlo_I_d%27Inghilterra" title="Carlo I d'Inghilterra – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Carlo I d'Inghilterra" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%81%E3%83%A3%E3%83%BC%E3%83%AB%E3%82%BA1%E4%B8%96_(%E3%82%A4%E3%83%B3%E3%82%B0%E3%83%A9%E3%83%B3%E3%83%89%E7%8E%8B)" title="チャールズ1世 (イングランド王) – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="チャールズ1世 (イングランド王)" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Charles_I_saking_Inggris" title="Charles I saking Inggris – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Charles I saking Inggris" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target"><span>Jawa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A9%E1%83%90%E1%83%A0%E1%83%9A%E1%83%96_I" title="ჩარლზ I – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ჩარლზ I" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/I_%D0%A7%D0%B0%D1%80%D0%BB%D1%8C%D0%B7_(%D0%90%D0%BD%D0%B3%D0%BB%D0%B8%D1%8F_%D0%BA%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BB%D1%96)" title="I Чарльз (Англия королі) – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="I Чарльз (Англия королі)" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%B0%B0%EC%8A%A4_1%EC%84%B8" title="찰스 1세 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="찰스 1세" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Charlys_I_a_Bow_Sows_hag_Alban" title="Charlys I a Bow Sows hag Alban – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Charlys I a Bow Sows hag Alban" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target"><span>Kernowek</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Carolus_I_(rex_Angliae)" title="Carolus I (rex Angliae) – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Carolus I (rex Angliae)" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Charles_I._vun_England" title="Charles I. vun England – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Charles I. vun England" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Re_Charles_de_England,_Scotland,_e_Er" title="Re Charles de England, Scotland, e Er – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Re Charles de England, Scotland, e Er" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target"><span>Lingua Franca Nova</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Karolis_I_(Anglija)" title="Karolis I (Anglija) – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Karolis I (Anglija)" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/%C4%8C%C4%81rlzs_I_Stjuarts" title="Čārlzs I Stjuarts – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Čārlzs I Stjuarts" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Charles_I" title="Charles I – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Charles I" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D1%80%D0%BB%D1%81_I" title="Чарлс I – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Чарлс I" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%9A%E0%B4%BE%E0%B5%BE%E0%B4%B8%E0%B5%8D_%E0%B4%92%E0%B4%A8%E0%B5%8D%E0%B4%A8%E0%B4%BE%E0%B4%AE%E0%B5%BB" title="ചാൾസ് ഒന്നാമൻ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ചാൾസ് ഒന്നാമൻ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A4%82%E0%A4%A1%E0%A4%9A%E0%A4%BE_%E0%A4%AA%E0%A4%B9%E0%A4%BF%E0%A4%B2%E0%A4%BE_%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%B8" title="इंग्लंडचा पहिला चार्ल्स – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="इंग्लंडचा पहिला चार्ल्स" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Charles_I_dari_England" title="Charles I dari England – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Charles I dari England" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Karel_I_van_Engeland" title="Karel I van Engeland – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Karel I van Engeland" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Karl_I_av_England" title="Karl I av England – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Karl I av England" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Karl_I_av_England" title="Karl I av England – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Karl I av England" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Carles_Ier_d%27Anglat%C3%A8rra" title="Carles Ier d'Anglatèrra – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Carles Ier d'Anglatèrra" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Karol_I_Stuart" title="Karol I Stuart – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Karol I Stuart" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%DA%86%D8%A7%D8%B1%D9%84%D8%B3_%D8%A7%D9%88%D9%84_%D8%B4%D8%A7%DB%81_%D8%A7%D9%86%DA%AF%D9%84%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86" title="چارلس اول شاہ انگلستان – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="چارلس اول شاہ انگلستان" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%AF_%D8%A7%D9%86%DA%AB%D9%84%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86_%D9%84%D9%88%D9%85%DA%93%DB%8C_%DA%86%D8%A7%D8%B1%D9%84%D8%B2" title="د انګلستان لومړی چارلز – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="د انګلستان لومړی چارلز" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Carlos_I_de_Inglaterra" title="Carlos I de Inglaterra – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Carlos I de Inglaterra" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Carol_I_al_Angliei" title="Carol I al Angliei – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Carol I al Angliei" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B0%D1%80%D0%BB_I_(%D0%BA%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BB%D1%8C_%D0%90%D0%BD%D0%B3%D0%BB%D0%B8%D0%B8)" title="Карл I (король Англии) – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Карл I (король Англии)" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9A%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%B8_%E0%A5%A7" title="चार्ल्स १ – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="चार्ल्स १" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target"><span>संस्कृतम्</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Charles_I,_Keeng_o_Scots" title="Charles I, Keeng o Scots – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Charles I, Keeng o Scots" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target"><span>Scots</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Charles_I_od_Engleske" title="Charles I od Engleske – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Charles I od Engleske" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Charles_I_of_England" title="Charles I of England – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Charles I of England" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Karol_I._(Anglicko)" title="Karol I. (Anglicko) – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Karol I. (Anglicko)" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Karel_I._Angle%C5%A1ki" title="Karel I. Angleški – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Karel I. Angleški" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D1%80%D0%BB%D1%81_I_%D0%A1%D1%82%D1%98%D1%83%D0%B0%D1%80%D1%82" title="Чарлс I Стјуарт – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Чарлс I Стјуарт" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Karl_I_av_England" title="Karl I av England – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Karl I av England" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Charles_I_wa_Uingereza" title="Charles I wa Uingereza – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Charles I wa Uingereza" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/Karol_I_Stuart" title="Karol I Stuart – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Karol I Stuart" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target"><span>Ślůnski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%87%E0%AE%99%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AE%BF%E0%AE%B2%E0%AE%BE%E0%AE%A8%E0%AF%8D%E0%AE%A4%E0%AE%BF%E0%AE%A9%E0%AF%8D_%E0%AE%AE%E0%AF%81%E0%AE%A4%E0%AE%B2%E0%AE%BE%E0%AE%AE%E0%AF%8D_%E0%AE%9A%E0%AE%BE%E0%AE%B0%E0%AF%8D%E0%AE%B2%E0%AE%9A%E0%AF%81" title="இங்கிலாந்தின் முதலாம் சார்லசு – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="இங்கிலாந்தின் முதலாம் சார்லசு" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%9E%E0%B8%A3%E0%B8%B0%E0%B9%80%E0%B8%88%E0%B9%89%E0%B8%B2%E0%B8%8A%E0%B8%B2%E0%B8%A5%E0%B8%AA%E0%B9%8C%E0%B8%97%E0%B8%B5%E0%B9%88_1_%E0%B9%81%E0%B8%AB%E0%B9%88%E0%B8%87%E0%B8%AD%E0%B8%B1%E0%B8%87%E0%B8%81%E0%B8%A4%E0%B8%A9" title="พระเจ้าชาลส์ที่ 1 แห่งอังกฤษ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="พระเจ้าชาลส์ที่ 1 แห่งอังกฤษ" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Charles_I_ng_Inglatera" title="Charles I ng Inglatera – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Charles I ng Inglatera" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/I._Charles" title="I. Charles – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="I. Charles" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B0%D1%80%D0%BB_I_(%D0%BA%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BB%D1%8C_%D0%90%D0%BD%D0%B3%D0%BB%D1%96%D1%97)" title="Карл I (король Англії) – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Карл I (король Англії)" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%DA%86%D8%A7%D8%B1%D9%84%D8%B3_%D8%A7%D9%88%D9%84_%D8%B4%D8%A7%DB%81_%D8%A7%D9%86%DA%AF%D9%84%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86" title="چارلس اول شاہ انگلستان – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="چارلس اول شاہ انگلستان" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Charles_I_c%E1%BB%A7a_Anh" title="Charles I của Anh – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Charles I của Anh" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Charles_I_han_Inglatera" title="Charles I han Inglatera – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Charles I han Inglatera" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%9F%A5%E7%90%86%E4%B8%80%E4%B8%96%EF%BC%88%E8%8B%B1%E6%A0%BC%E5%85%B0%EF%BC%89" title="查理一世（英格兰） – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="查理一世（英格兰）" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A9%E1%83%90%E1%83%A0%E1%83%9A%E1%83%96_I" title="ჩარლზ I – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ჩარლზ I" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target"><span>მარგალური</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%9F%A5%E7%90%86%E4%B8%80%E4%B8%96_(%E8%8B%B1%E6%A0%BC%E8%98%AD)" title="查理一世 (英格蘭) – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="查理一世 (英格蘭)" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Charles_1-s%C3%A8_(Eng-l%C3%A2n)" title="Charles 1-sè (Eng-lân) – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Charles 1-sè (Eng-lân)" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E6%9F%A5%E7%90%86%E6%96%AF%E4%B8%80%E4%B8%96" title="查理斯一世 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="查理斯一世" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q81506#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&stable=1"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-current" class="collapsible vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&stable=0&redirect=no" title="Lap megjelenítése az ellenőrzésre váró változtatásokkal együtt [v]" accesskey="v"><span>Nem ellenőrzött változat</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="//hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&stable=1"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-current" class="collapsible vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&stable=0&redirect=no"><span>Nem ellenőrzött változat</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="//hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&oldid=27578514" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&id=27578514&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FI._K%25C3%25A1roly_angol_kir%25C3%25A1ly"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FI._K%25C3%25A1roly_angol_kir%25C3%25A1ly"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=I.+K%C3%A1roly+angol+kir%C3%A1ly"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Charles_I_of_England" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q81506" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. november 5.</i> <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message&action=info#mw-flaggedrevs-action-info-pages-waiting-for-review">Sablon- vagy fájlváltoztatások</a> várnak ellenőrzésre.<p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:white;background-color:#00008B;">I. Károly</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:King_Charles_I,_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg" class="mw-file-description" title="I. Károly a Térdszalagrenddel (Anthony van Dyck képe, kb. 1637)"><img alt="I. Károly a Térdszalagrenddel (Anthony van Dyck képe, kb. 1637)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a3/King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg/250px-King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg" decoding="async" width="250" height="320" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a3/King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg/375px-King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a3/King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg/500px-King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg 2x" data-file-width="1887" data-file-height="2412" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">I. Károly a Térdszalagrenddel (<a href="/wiki/Anthony_van_Dyck" title="Anthony van Dyck">Anthony van Dyck</a> képe, kb. 1637)</td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#00008B;background-color:#00008B;" /></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b><a href="/wiki/Anglia" title="Anglia"><span style="color:white">Anglia</span></a> királya</b></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#B0C4DE;color:black;text-align:center;"><b>I. Károly</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><b>Uralkodási ideje</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/1625" title="1625">1625</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1rcius_27." title="Március 27.">március 27.</a> </span> – <span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/1649" title="1649">1649</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_30." title="Január 30.">január 30.</a> </span></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elődje</b></td><td><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">I. Jakab</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Utódja</b></td><td><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b><a href="/wiki/Sk%C3%B3cia" title="Skócia"><span style="color:white">Skócia</span></a> királya</b></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#B0C4DE;color:black;text-align:center;"><b>I. Károly</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><b>Uralkodási ideje</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/1625" title="1625">1625</a>. <a href="/wiki/M%C3%A1rcius_27." title="Március 27.">március 27.</a> </span> – <span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/1649" title="1649">1649</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_30." title="Január 30.">január 30.</a> </span></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elődje</b></td><td><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">VI. Jakab</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Utódja</b></td><td><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b>Életrajzi adatok</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Uralkodóház</b></td><td><a href="/wiki/Stuart-h%C3%A1z" title="Stuart-ház">Stuart-ház</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Született</b></td><td><a href="/wiki/1600" title="1600">1600</a>. <a href="/wiki/November_19." title="November 19.">november 19.</a><br /><a href="/w/index.php?title=Dunfermline&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dunfermline (a lap nem létezik)">Dunfermline</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elhunyt</b></td><td><a href="/wiki/1649" title="1649">1649</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_30." title="Január 30.">január 30.</a> (48 évesen)<br /><a href="/wiki/London" title="London">London</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Nyughelye</b></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Szent_Gy%C3%B6rgy-k%C3%A1polna_(Windsor)" title="Szent György-kápolna (Windsor)">Szent György-kápolna</a><br /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Édesapja</b></td><td><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">I. Jakab angol király</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Édesanyja</b></td><td><a href="/wiki/Oldenburgi_Anna_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Oldenburgi Anna angol királyné">Dániai Anna</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Testvére(i)</b></td><td><div class="plainlist"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style> <ul><li>Henry Frederick, Prince of Wales</li> <li><a href="/wiki/Stuart_Erzs%C3%A9bet_cseh_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Stuart Erzsébet cseh királyné">Stuart Erzsébet cseh királyné</a></li> <li>Margaret Stuart</li> <li>Robert Stuart, Duke of Kintyre and Lorne</li> <li>Mary Stuart</li> <li>Sophia of England</li></ul> </div></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Házastársa</b></td><td><a href="/wiki/Bourbon_Henrietta_M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Bourbon Henrietta Mária angol királyné">Bourbon Henrietta Mária angol királyné</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Gyermekei</b></td><td><div class="plainlist"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"> <ul><li><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly angol király</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ria_or%C3%A1niai_hercegn%C3%A9" title="Mária orániai hercegné">Mária orániai hercegné</a></li> <li><a href="/wiki/II._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Jakab angol király">II. Jakab angol király</a></li> <li>Elizabeth Stuart</li> <li>Princess Anne of England</li> <li>Henry Stuart, Duke of Gloucester</li> <li><a href="/wiki/Stuart_Henrietta_Anna_angol_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91" title="Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő">Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő</a></li> <li>Charles James Stuart, Duke of Cornwall</li> <li>Catherine Stuart</li></ul> </div></td></tr><tr><td colspan="2"></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_Ier_(roi_d%27Angleterre),_signature.jpg" class="mw-file-description" title="I. Károly aláírása"><img alt="I. Károly aláírása" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5a/Charles_Ier_%28roi_d%27Angleterre%29%2C_signature.jpg/250px-Charles_Ier_%28roi_d%27Angleterre%29%2C_signature.jpg" decoding="async" width="250" height="95" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5a/Charles_Ier_%28roi_d%27Angleterre%29%2C_signature.jpg 1.5x" data-file-width="280" data-file-height="106" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">I. Károly aláírása</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_Arms_of_England_(1603-1649).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg/160px-Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg.png" decoding="async" width="160" height="159" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg/240px-Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg/320px-Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="509" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Charles_I_of_England" class="extiw" title="commons:Category:Charles I of England">I. Károly</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> <tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><b><small><a href="/wiki/Sablon:Uralkod%C3%B3_infobox" title="Sablon:Uralkodó infobox">Sablon</a> • <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q81506" class="extiw" title="d:Q81506">Wikidata</a> • <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g_az_infoboxokhoz" title="Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz">Segítség</a></small></b></td></tr> </tbody></table> <p><b>I. Károly</b> (<a href="/wiki/Angol_nyelv" title="Angol nyelv">angolul</a> <i>Charles I.</i>; <a href="/wiki/1600" title="1600">1600</a>. <a href="/wiki/November_19." title="November 19.">november 19.</a>– <a href="/wiki/1649" title="1649">1649</a>. <a href="/wiki/Janu%C3%A1r_30." title="Január 30.">január 30.</a>) Anglia, Skócia és Írország királya 1625-től 1649-es kivégzéséig. </p><p>Károly <a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">VI. Jakab</a> skót király második fiaként született. Apja 1603-ban megörökölte Anglia trónját és a családjával együtt oda költözött. 1612-ben meghalt az elsőszülött fiú, <a href="/w/index.php?title=Henrik_Frigyes_walesi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Henrik Frigyes walesi herceg (a lap nem létezik)">Henrik Frigyes</a> és Károly lett a trón örököse. 1623-ban barátjával, <a href="/w/index.php?title=George_Villiers,_Buckingham_hercege&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Villiers, Buckingham hercege (a lap nem létezik)">Buckingham</a> hercegével együtt nyolc hónapot külföldön töltött, hogy megkérjék <a href="/wiki/Habsburg_M%C3%A1ria_Anna_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Habsburg Mária Anna magyar királyné">Mária Anna</a> spanyol infánsnő kezét. A tárgyalások – a katolikus házasságot ellenző angol közvélemény örömére – kudarcba fulladtak. Károly két évvel később, röviddel trónra lépését követően feleségül vette <a href="/wiki/XIII._Lajos_francia_kir%C3%A1ly" title="XIII. Lajos francia király">XIII. Lajos</a> francia király húgát, <a href="/wiki/Bourbon_Henrietta_M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Bourbon Henrietta Mária angol királyné">Henrietta Máriát</a>. </p><p>1625-ös megkoronázását követően nézeteltérésbe keveredett az angol parlamenttel. Károlynak meggyőződése volt, hogy Isten akaratából uralkodik és hogy saját lelkiismeretén kívül másnak nem tartozik számadással. Jövedelmeinek jelentős része a parlament által kivetett adókból származott, az országgyűlést azonban nem akarta összehívni, így különféle, vitatott jogcímeken szedett pénzt és alattvalói emiatt zsarnoknak tartották. Bár protestáns volt, a szélsőségesebb alattvalói, mint az angol <a href="/wiki/Puritanizmus" title="Puritanizmus">puritánok</a> vagy a skót <a href="/wiki/Presbiterianizmus" title="Presbiterianizmus">presbiteriánusok</a> katolikusszimpátiával vádolták, ráadásul katolikus nőt vett feleségül. Nem segítette hathatósan a <a href="/wiki/Harminc%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Harmincéves háború">harmincéves háborúban</a> a protestáns felet és anglikán egyházbeli reformjai ellenállásra találtak. Amikor megpróbálta rákényszeríteni a skótokra az anglikán hitelveket, kitört a <a href="/w/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6kh%C3%A1bor%C3%BAk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Püspökháborúk (a lap nem létezik)">püspökháború</a>, ami miatt angliai és skóciai ellenfelei közös ellenfélre leltek benne. </p><p>1642-ben kitört az <a href="/wiki/Angol_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Angol polgárháború">angol polgárháború</a>, amelyben Károly és royalista pártja az angol és skót parlamentekkel vette fel a harcot. 1645-ben a király vereséget szenvedett és megadta magát a skótoknak, akik hosszas tárgyalások után átadták őt az ún. <a href="/wiki/Hossz%C3%BA_parlament" title="Hosszú parlament">hosszú parlamentnek</a>. Károly nem volt hajlandó elfogadni az <a href="/wiki/Alkotm%C3%A1nyos_monarchia" title="Alkotmányos monarchia">alkotmányos monarchiát</a>, így továbbra is fogságban tartották. 1647 novemberében megszökött, de <a href="/wiki/Wight-sziget" title="Wight-sziget">Wight</a> szigetén elfogták. Titokban szövetséget kötött a skótokkal, de a parlament "újfajta hadserege" 1648 végére a polgárháború második hullámában is felülkerekedett. Károly hazaárulásért bíróság elé állították és 1649 januárjában lefejezték. A monarchiát felszámolták és <a href="/wiki/Oliver_Cromwell" title="Oliver Cromwell">Oliver Cromwell</a> vezetésével megalakult a köztársaság (<i><a href="/w/index.php?title=Angol_k%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Angol köztársaság (a lap nem létezik)">Commonwealth</a></i>). A királyságot 1660-ban állították vissza, Károly fia, <a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a> visszahívásával. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Gyermekkora">Gyermekkora</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Gyermekkora"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Anne_of_Denmark;_King_Charles_I_when_Prince_of_Wales;_King_James_I_of_England_and_VI_of_Scotland_by_Simon_De_Passe_(2).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Anne_of_Denmark%3B_King_Charles_I_when_Prince_of_Wales%3B_King_James_I_of_England_and_VI_of_Scotland_by_Simon_De_Passe_%282%29.jpg/170px-Anne_of_Denmark%3B_King_Charles_I_when_Prince_of_Wales%3B_King_James_I_of_England_and_VI_of_Scotland_by_Simon_De_Passe_%282%29.jpg" decoding="async" width="170" height="208" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Anne_of_Denmark%3B_King_Charles_I_when_Prince_of_Wales%3B_King_James_I_of_England_and_VI_of_Scotland_by_Simon_De_Passe_%282%29.jpg/255px-Anne_of_Denmark%3B_King_Charles_I_when_Prince_of_Wales%3B_King_James_I_of_England_and_VI_of_Scotland_by_Simon_De_Passe_%282%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Anne_of_Denmark%3B_King_Charles_I_when_Prince_of_Wales%3B_King_James_I_of_England_and_VI_of_Scotland_by_Simon_De_Passe_%282%29.jpg/340px-Anne_of_Denmark%3B_King_Charles_I_when_Prince_of_Wales%3B_King_James_I_of_England_and_VI_of_Scotland_by_Simon_De_Passe_%282%29.jpg 2x" data-file-width="2400" data-file-height="2942" /></a><figcaption>Károly és szülei (<a href="/w/index.php?title=Simon_de_Passe&action=edit&redlink=1" class="new" title="Simon de Passe (a lap nem létezik)">Simon de Passe</a> metszete, kb. 1612)</figcaption></figure> <p>Károly, <a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">VI. Jakab</a> skót király és felesége, <a href="/wiki/Oldenburgi_Anna_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Oldenburgi Anna angol királyné">Dániai Anna</a> második fia a <a href="/w/index.php?title=Dunfermline&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dunfermline (a lap nem létezik)">dunfermline</a>-i palotában született, 1600. november 19-én.<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> December 23-án keresztelte meg David Lindsay protestáns rossi püspök az edinburgh-i <a href="/wiki/Holyroodhouse-palota" title="Holyroodhouse-palota">Holyrood palota</a> királyi kápolnájában. Apja még csecsemőként kinevezte <a href="/w/index.php?title=Albany_hercege&action=edit&redlink=1" class="new" title="Albany hercege (a lap nem létezik)">Albany hercegévé</a> (hagyományosan a skót királyok második fiának címe), Ormond márkijává, Ross grófjává és Ardmannoch urává.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg19814–5_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg19814–5-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1603 márciusában meghalt a gyermektelen <a href="/wiki/I._Erzs%C3%A9bet_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Erzsébet angol királynő">I. Erzsébet</a> angol királynő és VI. Jakab (aki <a href="/wiki/VII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="VII. Henrik angol király">VII. Henrik</a> ükunokája volt) megörökölte Anglia trónját. Károly gyenge, beteges gyerek volt, így amikor szülei és idősebb testvérei áprilisban elindultak Londonba, ő apja barátja, Lord Fyvie gyámsága alatt Skóciában maradt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton19952_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton19952-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A következő évben, amikor a három és fél éves Károly már képes volt segítség nélkül végigmenni a dunfermline-i palota nagytermén, úgy döntöttek, hogy elég erős az utazáshoz. 1604 júliusában útnak indították, hogy csatlakozzék családjához; ezután szinte egész életét Angliában töltötte.<sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Apja Sir Robert Carey felesége, Elizabeth Trevannion gondjaira bízta, aki bőrből és rézből készült különleges csizmákat csináltatott neki, hogy gyenge bokái megerősödjenek.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198111_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198111-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Beszédkészsége is lassan fejlődött, dadogása egész életében megmaradt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198112_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198112-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_I_as_Duke_of_York_and_Albany_Robert_Peake.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Charles_I_as_Duke_of_York_and_Albany_Robert_Peake.jpg/170px-Charles_I_as_Duke_of_York_and_Albany_Robert_Peake.jpg" decoding="async" width="170" height="266" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Charles_I_as_Duke_of_York_and_Albany_Robert_Peake.jpg/255px-Charles_I_as_Duke_of_York_and_Albany_Robert_Peake.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Charles_I_as_Duke_of_York_and_Albany_Robert_Peake.jpg/340px-Charles_I_as_Duke_of_York_and_Albany_Robert_Peake.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="1250" /></a><figcaption>A tíz éves Károly (<a href="/w/index.php?title=Robert_Peake&action=edit&redlink=1" class="new" title="Robert Peake (a lap nem létezik)">Robert Peake</a> képe, kb. 1611)</figcaption></figure> <p>1605 januárjában az angol hagyományoknak megfelelően megkapta a <a href="/wiki/York_hercege" title="York hercege">York hercege</a> címet és felvették a <a href="/w/index.php?title=F%C3%BCrd%C5%91rend&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fürdőrend (a lap nem létezik)">Fürdőrend</a> lovagjainak sorába.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198113_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198113-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Oktatását a skót presbiteriánus Thomas Murrayre bízták,<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> aki az ilyenkor szokásos tárgyakat (klasszikusok, nyelvek, matematika, hittan) írta elő számára.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton199516_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton199516-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1611-ben a <a href="/wiki/T%C3%A9rdszalagrend" title="Térdszalagrend">Térdszalagrend</a> lovagjává ütötték.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198122_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198122-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Gyerekkori betegességét talán <a href="/wiki/Angolk%C3%B3r" title="Angolkór">angolkór</a> okozta,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198122_10-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198122-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198111_5-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198111-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> mindenesetre idővel sikerült felülkerekednie rajta, jól lovagolt, vívott és lőtt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton199516_9-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton199516-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ennek ellenére a mindig is magasabb (Károly csak 163 cm-esre nőtt)<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198112_6-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198112-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és erősebb bátyja, <a href="/w/index.php?title=Henrik_Frigyes_walesi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Henrik Frigyes walesi herceg (a lap nem létezik)">Henrik Frigyes</a> árnyékában maradt, akiért Károly rajongott és mindenben őt próbálta utánozni.<sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1612 novemberében azonban a 18 éves Henrik – valószínűleg tífuszban – meghalt és a 11 éves Károly lett a trón örököse.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198129_12-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198129-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>. Legidősebb fiúként automatikusan megkapta a Cornwall és Rothesay hercege címeket, 1616 novemberében pedig apja kinevezte Wales hercegévé és Chester grófjává.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198147_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198147-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_trónörökös"><span id="A_tr.C3.B3n.C3.B6r.C3.B6k.C3.B6s"></span>A trónörökös</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A trónörökös"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>1613-ban Károly nővére, <a href="/wiki/Stuart_Erzs%C3%A9bet_cseh_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Stuart Erzsébet cseh királyné">Erzsébet</a> feleségül ment <a href="/wiki/V._Frigyes_pfalzi_v%C3%A1laszt%C3%B3fejedelem" title="V. Frigyes pfalzi választófejedelem">V. Frigyes</a> pfalzi választófejedelemhez és Heidelbergbe költözött.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEHibbert196824_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEHibbert196824-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1617-ben <a href="/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly" title="II. Ferdinánd magyar király">Ferdinánd</a> osztrák főherceget Csehország királyává választották, de a következő évben a cseh nemesség fellázadt és az osztrák kormányzókat <a href="/wiki/Pr%C3%A1gai_defenesztr%C3%A1ci%C3%B3_(1618)" title="Prágai defenesztráció (1618)">kidobálták</a> a prágai vár ablakából. 1619 augusztusában a nemesi országgyűlés a <a href="/wiki/Protest%C3%A1ns_Uni%C3%B3" title="Protestáns Unió">Protestáns Liga</a> vezetőjét, V. Frigyest választotta meg cseh királynak; ugyanebben az évben Ferdinánd megkapta a Német-római Birodalom császári koronáját. A csehek belső politikai válsága a katolikusok és protestánsok egész Európára szétgyűrűző konfliktusává vált, amely a <a href="/wiki/Harminc%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Harmincéves háború">harmincéves háborúvá</a> fajult és amely alól Anglia sem vonhatta ki magát.<sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1620-ban Frigyes döntő vereséget szenvedett a <a href="/wiki/Feh%C3%A9rhegyi_csata" title="Fehérhegyi csata">fehérhegyi csatában</a>, pfalzi tartományát pedig Spanyol-Németalföld felől Habsburg-csapatok szállták meg.<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A feszült helyzetben Jakab király igyekezett megtartani a békét és ennek elősegítése érdekében Károly fiának II. Ferdinánd unokahúgát, <a href="/wiki/Habsburg_M%C3%A1ria_Anna_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Habsburg Mária Anna magyar királyné">Mária Anna</a> spanyol infánsnőt szemelte ki feleségül.<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_I_(Prince_of_Wales).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/Charles_I_%28Prince_of_Wales%29.jpg/170px-Charles_I_%28Prince_of_Wales%29.jpg" decoding="async" width="170" height="228" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/Charles_I_%28Prince_of_Wales%29.jpg/255px-Charles_I_%28Prince_of_Wales%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/11/Charles_I_%28Prince_of_Wales%29.jpg/340px-Charles_I_%28Prince_of_Wales%29.jpg 2x" data-file-width="670" data-file-height="900" /></a><figcaption>Károly, a trónörökös (<a href="/w/index.php?title=Daniel_Mytens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Daniel Mytens (a lap nem létezik)">Daniel Mytens</a> képének másolata, kb. 1623)</figcaption></figure> <p>A spanyol házasságot azonban mind az angol közvélemény, mind az udvar ellenezte.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECoward2003152_18-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECoward2003152-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A londoni parlament nyíltan a katolikusok és Spanyolország ellen fordult, így amikor Jakab 1621-ben összehívta őket, tagjai felszólították a királyt, hogy üzenjen hadat a spanyoloknak és keressen protestáns menyasszonyt a trónörökös számára.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Jakab lordkancellárját, <a href="/wiki/Francis_Bacon_(filoz%C3%B3fus)" title="Francis Bacon (filozófus)">Francis Bacont</a> korrupció vádjával a <a href="/wiki/Lordok_H%C3%A1za" title="Lordok Háza">Lordok Háza</a> elé citálták és a súlyos pénzbüntetés mellett eltiltották a politikai tevékenységtől is.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton199531_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton199531-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az eset fontos precedenst teremtett, később Károlyt és híveit, <a href="/w/index.php?title=George_Villiers,_Buckingham_hercege&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Villiers, Buckingham hercege (a lap nem létezik)">Buckingham</a> herceget, <a href="/wiki/William_Laud" title="William Laud">William Laud</a> érseket és <a href="/w/index.php?title=Thomas_Wentworth_straffordi_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thomas Wentworth straffordi gróf (a lap nem létezik)">Thomas Wentworth</a> straffordi grófot is ennek alapján vádolták meg. Jakab kijelentette, hogy az <a href="/wiki/K%C3%A9pvisel%C5%91h%C3%A1z_(Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g)" title="Képviselőház (Egyesült Királyság)">Alsóház</a> tagjainak csak a belügyekbe lehet beleszólása, míg a képviselők a szólásszabadságra hivatkozva követelték a spanyol hadüzenetet és a protestáns dinasztikus házasságot.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust20058_21-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust20058-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly apjához hasonlóan arcátlanságnak és a királyi előjogok megsértésének tartotta, hogy az alsónemesség bele akar szólni abba, hogy kivel házasodik össze.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust20055–9_22-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust20055–9-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1622 januárjában Jakab feloszlatta a parlamentet.<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly és Buckingham (Jakab kegyence, aki egyúttal a hercegre is nagy befolyással volt)<sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> úgy döntött hogy saját kezükbe veszik az ügy irányítását és 1623 februárjában titokban Spanyolországba utaztak, hogy megszervezzék a házasságot.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Útjuk azonban teljes kudarcnak bizonyult.<sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az infánsnőnek nem tetszett az "eretnek" Károly, a spanyol kormány pedig azt követelte, hogy a vőlegény térjen át a katolikus hitre,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198184_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198184-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> vonják vissza az angol katolikusellenes rendeleteket (Károly tudta, hogy a parlament erre semmiképpen nem lenne hajlandó) és az infánsnő egy évig még hazájában maradt volna az esküvő után, hogy a feltételeket biztosan betartsák.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198185–87_28-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198185–87-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A tárgyalások során Buckingham összeveszett a spanyol főminiszterrel, <a href="/w/index.php?title=Gaspar_de_Guzm%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gaspar de Guzmán (a lap nem létezik)">Olivares</a> gróffal, így a megbeszéléseket Károlynak egyedül kellett befejeznie.<sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mikor októberben menyasszony nélkül tértek vissza Londonba, a nép megkönnyebbülten és lelkesen fogadta őket,<sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és Buckinghammal együtt ismét sürgetni kezdték Jakabot a hadüzenet miatt.<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A király 1624-ben ismét összehívta a parlamentet hogy pénzt kérjen tőle a háborúra. Károly és Buckingham támogatásával megvádolták Lionel Cranfield kincstárnokot, aki a várható költségek miatt ellenezte a hadüzenetet és hamarosan ugyanúgy járt, mint Bacon.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198197–99_32-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198197–99-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Jakab kijelentette, hogy Buckingham bolond és hogy Károly meg fogja még bánni, hogy ilyen könnyelműen bánik a parlamenti vád intézményével.<sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egy rosszul felszerelt kisebb sereget el is küldtek Pfalzba, hogy visszavegyék a spanyoloktól, de az ellátmány hiánya miatt az csak a holland partokig jutott.<sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az egyre betegesebb Jakab már képtelen volt irányítani a politikai életet. Mikor 1625 márciusában meghalt, a királyság kormányzata gyakorlatilag már Károly és Buckingham kezében volt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTETrevelyan1922130_35-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTETrevelyan1922130-35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Uralkodásának_kezdetei"><span id="Uralkod.C3.A1s.C3.A1nak_kezdetei"></span>Uralkodásának kezdetei</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Uralkodásának kezdetei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:HenriettaMariaofFrance03.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/HenriettaMariaofFrance03.jpg/170px-HenriettaMariaofFrance03.jpg" decoding="async" width="170" height="216" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/HenriettaMariaofFrance03.jpg/255px-HenriettaMariaofFrance03.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/HenriettaMariaofFrance03.jpg/340px-HenriettaMariaofFrance03.jpg 2x" data-file-width="1574" data-file-height="2000" /></a><figcaption>Henrietta Mária királyné (van Dyck képe, 1632)</figcaption></figure> <p>Miután a spanyol házasság tervei kútba estek, Károly és Buckingham Franciaországban keresett menyasszonyt.<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1625. május 1-én (a Franciaországban használt <a href="/wiki/Gergely-napt%C3%A1r" title="Gergely-naptár">Gergely-naptár</a> szerint május 11-én) Károly megbízottja révén a párizsi <a href="/wiki/Notre-Dame-sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z_(P%C3%A1rizs)" title="Notre-Dame-székesegyház (Párizs)">Notre Dame</a> előtt házasságot kötött <a href="/wiki/XIII._Lajos_francia_kir%C3%A1ly" title="XIII. Lajos francia király">XIII. Lajos</a> 15 éves húgával, <a href="/wiki/Bourbon_Henrietta_M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Bourbon Henrietta Mária angol királyné">Henrietta Máriával</a>.<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Korábban már személyesen is találkoztak, amikor Károly Spanyolország felé áthaladt Párizson.<sup id="cite_ref-38" class="reference"><a href="#cite_note-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Házastársakként való első találkozójukra 1625. június 13-án került sor Canterburyben. A király elhalasztotta a parlament összehívását, míg a házasságot elhálták, hogy elejét vegye a képviselők tiltakozásának.<sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az alsóház tagjai továbbra is ellenezték a katolikus menyasszonyt, attól tartva hogy hatására Károly enyhít a katolikusellenes törvényeken. Károly megnyugtatta őket, hogy ez nincs szándékában, ám a franciákkal kötött titkos házassági szerződésben épp erre tett ígéretet.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton199555,_70_40-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton199555,_70-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ráadásul a szerződés alapján kölcsönadtak hét angol hajót Lajosnak, aki 1625 szeptemberében többek között ezekkel vonta <a href="/w/index.php?title=La_Rochelle_ostroma_(1627%E2%80%931628)&action=edit&redlink=1" class="new" title="La Rochelle ostroma (1627–1628) (a lap nem létezik)">blokád</a> alá lázadó hugenotta alattvalóit La Rochelle-ben.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEQuintrell199316,_21_41-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEQuintrell199316,_21-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károlyt 1626. február 2-án koronázták meg a <a href="/wiki/Westminsteri_ap%C3%A1ts%C3%A1g" title="Westminsteri apátság">westminsteri apátságban</a>, de felesége nem volt az oldalán, mert nem volt hajlandó részt venni a protestáns ceremónián.<sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A király vallásos elkötelezettsége iránti bizalmat tovább rombolta, hogy támogatta a puritánokat támadó antikálvinista <a href="/w/index.php?title=Richard_Montagu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Richard Montagu (a lap nem létezik)">Richard Montagu</a> lelkészt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981130–131_43-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981130–131-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Montagu 1624-es pamfletjében nem fogadta el a kálvinista <a href="/wiki/Predesztin%C3%A1ci%C3%B3" title="Predesztináció">predesztináció</a> elvét, miszerint Isten előre meghatározta ki üdvözül és ki kárhozik el.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust200584–86_44-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust200584–86-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A hozzá hasonló <a href="/wiki/Armini%C3%A1nusok" title="Arminiánusok">arminiánusok</a> azon kevesek közé tartoztak, akik támogatták a spanyol házasságot.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECoward2003153_45-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECoward2003153-45"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> I. Jakab támogatásával Montagu újabb írását (<i>Appello Caesarem</i>) is kiadhatta, de már csak a király 1625-ös halála után jelent meg. Károly is védelmébe vette a teológust, és hogy megóvja a parlament puritánjaitól, kinevezte őt királyi káplánná. A puritánok attól tartottak, hogy az arminiánusok támogatása valójában egy katolikus visszarendeződés tervét fedheti.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981131_46-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981131-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A parlament nem akart a kontinensen belebonyolódni a harmincéves háborúba, ehelyett az olcsóbb tengeri megoldást választották, remélve hogy sikerül megvámolni a gyarmatokról ezüstöt és aranyat szállító spanyol kincses <a href="/wiki/Galleon" title="Galleon">galeonokat</a>. 140 ezer fontot szavaztak meg Károlynak a háború céljaira, amit ő elégtelennek ítélt.<sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezenkívül csak egy évre engedélyezték volna az import borra kivetett királyi vám beszedését, pedig Károly elődei <a href="/wiki/VI._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="VI. Henrik angol király">VI. Henrik</a> óta élethossziglan megkapták ezt a jogot.<sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az utóbbi törvény azonban megakadt a Lordok Házában és Károly annak hiányában továbbra is szedette a borvámot.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981138_49-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981138-49"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:King_Charles_I_by_Gerrit_van_Honthorst_sm.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/King_Charles_I_by_Gerrit_van_Honthorst_sm.jpg/220px-King_Charles_I_by_Gerrit_van_Honthorst_sm.jpg" decoding="async" width="220" height="265" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/King_Charles_I_by_Gerrit_van_Honthorst_sm.jpg/330px-King_Charles_I_by_Gerrit_van_Honthorst_sm.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/King_Charles_I_by_Gerrit_van_Honthorst_sm.jpg/440px-King_Charles_I_by_Gerrit_van_Honthorst_sm.jpg 2x" data-file-width="599" data-file-height="721" /></a><figcaption>I. Károly 1628-ban (<a href="/w/index.php?title=Gerrit_van_Honthorst&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gerrit van Honthorst (a lap nem létezik)">Gerrit van Honthorst</a> képe)</figcaption></figure> <p>1625 novemberében Buckingham egy meglepetésszerű támadással meg akarta szerezni a <a href="/wiki/C%C3%A1diz" title="Cádiz">Cádiz</a> kikötőjében horgonyzó spanyol kincses flottát. A rosszul szervezett és kivitelezett akció azonban balul sült el és az Alsóházban felmerült hogy a korábbi precedensek alapján vád alá helyezik a herceget.<sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly meg akarta mutatni hogy Buckingham továbbra is élvezi a támogatását, ezért 1626 májusában kinevezte őt a <a href="/wiki/Cambridge-i_Egyetem" title="Cambridge-i Egyetem">Cambridge-i Egyetem</a> kancellárjává, az ellene felszólaló két képviselőt (Dudley Diggest és John Eliotot) a parlament ajtajában letartóztatták. Az Alsóház erre természetesen felháborodott és a két képviselőt egy hetes őrizet után szabadon engedték.<sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Júniusban hivatalos tiltakozást adtak be Buckingham személye ellen, arra hivatkozva hogy a háborúra fordítandó összegeket a herceg eltékozolta; ám a király nem a barátját mentette fel tisztségeiből, hanem inkább a parlamentet oszlatta fel.<sup id="cite_ref-52" class="reference"><a href="#cite_note-52"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly magánélete sem alakult jobban. Folyamatossá váltak a viták Henrietta Máriával a királynéi birtokokról, az udvaroncai kinevezéséről, vallásának gyakorlásáról; a király végül 1626 augusztusában hazaküldte a felesége legtöbb francia udvaroncát.<sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bár a házassági szerződés értelmében hajókat kölcsönöztek a franciáknak, 1627-ben Buckingham sikertelenül próbálta elfoglalni <a href="/w/index.php?title=%C3%8Ele_de_R%C3%A9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Île de Ré (a lap nem létezik)">Ré</a> szigetét, hogy megsegítse a francia király által blokád alá vont La Rochelle hugenottáit.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEHowat197435_54-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEHowat197435-54"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Kudarca arra sarkallta XIII. Lajost hogy tényleges ostrom alá vegye a várost, amelyet 1628 októberére el is foglalt. A herceg népszerűsége a parlament és a nép körében újabb mélységeket ért el.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981173–174_55-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981173–174-55"><span class="cite-bracket">[</span>55<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly viszont azzal váltott ki felháborodást, hogy – mivel a parlament nem adott neki elég pénzt – kényszerkölcsönökből próbálta kiegyensúlyozni költségvetését. 1627 novemberében a bíróság az ún. "öt lovag perében" úgy döntött, hogy az uralkodónak joga van ítélet nélkül bebörtönöznie azokat, akik megtagadják a kényszerkölcsönök kifizetését.<sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">[</span>56<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az 1628 márciusában ismét összehívott parlament petícióval fordult a királyhoz, amelyben azt követelték, hogy ne lehessen adókat kivetni a parlament jóváhagyása nélkül, civileket katonai bíróság elé vonni, ítélet nélkül bebörtönözni, házukba katonákat bekvártélyozni.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981170–173_57-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981170–173-57"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly június 7-én jóváhagyta a petíciót,<sup id="cite_ref-58" class="reference"><a href="#cite_note-58"><span class="cite-bracket">[</span>58<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ám a hónap végén berekesztette az ülésszakot és kijelentette, hogy vámokat továbbra is joga van szedni a parlament hozzájárulása nélkül is.<sup id="cite_ref-59" class="reference"><a href="#cite_note-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1628. augusztus 28-án egy katonatiszt politikai okok és személyes sértettség miatt leszúrta Buckinghamet.<sup id="cite_ref-60" class="reference"><a href="#cite_note-60"><span class="cite-bracket">[</span>60<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly vigasztalhatatlan volt, két napig ki sem mozdult a szobájából gyászában.<sup id="cite_ref-61" class="reference"><a href="#cite_note-61"><span class="cite-bracket">[</span>61<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A nép viszont ünnepelte a gyűlölt herceg halálát; megmutatkozott az udvar és a közvélemény, a korona és a parlamenti Alsóház közötti hatalmas szakadék.<sup id="cite_ref-62" class="reference"><a href="#cite_note-62"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Buckingham halála gyakorlatilag véget vetett a spanyol háborúnak is és enyhítette, ha nem számolta fel a király és a parlament közötti konfliktusokat.<sup id="cite_ref-63" class="reference"><a href="#cite_note-63"><span class="cite-bracket">[</span>63<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly viszonya a feleségével sokat javult és 1628 novemberére kibékültek; a király talán ezentúl nem a kegyencétől, hanem hitvesétől várt szeretetet.<sup id="cite_ref-64" class="reference"><a href="#cite_note-64"><span class="cite-bracket">[</span>64<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Kapcsolatuk még szorosabbá vált, amikor Henrietta Mária – a három évvel ezelőtti esküvő óta először – teherbe esett.<sup id="cite_ref-65" class="reference"><a href="#cite_note-65"><span class="cite-bracket">[</span>65<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Egyszemélyi_uralom"><span id="Egyszem.C3.A9lyi_uralom"></span>Egyszemélyi uralom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Egyszemélyi uralom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Peter_Paul_Rubens_-_Landscape_with_Saint_George_and_the_Dragon_-_WGA20401.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/Peter_Paul_Rubens_-_Landscape_with_Saint_George_and_the_Dragon_-_WGA20401.jpg/220px-Peter_Paul_Rubens_-_Landscape_with_Saint_George_and_the_Dragon_-_WGA20401.jpg" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/Peter_Paul_Rubens_-_Landscape_with_Saint_George_and_the_Dragon_-_WGA20401.jpg/330px-Peter_Paul_Rubens_-_Landscape_with_Saint_George_and_the_Dragon_-_WGA20401.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/Peter_Paul_Rubens_-_Landscape_with_Saint_George_and_the_Dragon_-_WGA20401.jpg/440px-Peter_Paul_Rubens_-_Landscape_with_Saint_George_and_the_Dragon_-_WGA20401.jpg 2x" data-file-width="1148" data-file-height="760" /></a><figcaption>Tájkép Szent Györggyel és a sárkánnyal (Rubens festménye, Sztent György szerepében Károly királlyal, a női alak pedig a királynét ábrázolja; 1629-30)<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981190–195_66-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981190–195-66"><span class="cite-bracket">[</span>66<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></figcaption></figure> <p>Károly 1629 januárjában újra megnyitotta az előző év júniusában berekesztett parlamenti ülésszakot és barátságos hangvételű beszédével igyekezett megoldást találni a borvám ügyére.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust2005114–115_67-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust2005114–115-67"><span class="cite-bracket">[</span>67<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az Alsóház azonban felhánytorgatta John Rolle képviselő ügyét, akinek elkobozták áruját, mert nem fizette meg a vámot, amelynek kivetését többen a király által aláírt petíció megsértésének tekintették. Márciusban tumultuózus jelenetekre került sor, amikor Károly elrendelte az ülésszak lezárását, de a képviselők lefogták a székében Sir John Finch parlamenti elnököt, míg nem szavaztak az antikatolikus és antiarminiánus kérdésekben, valamint a borvám ügyében.<sup id="cite_ref-68" class="reference"><a href="#cite_note-68"><span class="cite-bracket">[</span>68<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A felháborodott király feloszlatta a parlamentet és kilenc vezetőjét (többek között Sir John Eliotot bebörtönöztette, mártírt csinálva belőlük ezáltal.<sup id="cite_ref-69" class="reference"><a href="#cite_note-69"><span class="cite-bracket">[</span>69<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A parlament nélkül Károlynak nem volt pénze háborúzni és már Buckingham sem segíthetett, így békét kötött mind a franciákkal, mind a spanyolokkal.<sup id="cite_ref-70" class="reference"><a href="#cite_note-70"><span class="cite-bracket">[</span>70<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A következő tizenegy évben nem hívta össze a parlamentet; ezt az időszakot az angol történelemben az "egyszemélyi uralom" vagy a "zsarnokság tizenegy éve" néven ismerik,<sup id="cite_ref-71" class="reference"><a href="#cite_note-71"><span class="cite-bracket">[</span>71<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> bár elődei több alkalommal is hasonlóan tettek (pl. I. Jakab 1614 és 1621 között.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESharpe1992603_72-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESharpe1992603-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> De adókat törvényesen csak a parlament vethetett ki, így az uralkodó kénytelen volt hagyományos kiváltságait és jogköreit felhasználni jövedelemszerzési céljaira.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEStarkey2006104_73-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEStarkey2006104-73"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Pénzügyei"><span id="P.C3.A9nz.C3.BCgyei"></span>Pénzügyei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Pénzügyei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_I_AR_Sixpence_722625.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Charles_I_AR_Sixpence_722625.jpg/220px-Charles_I_AR_Sixpence_722625.jpg" decoding="async" width="220" height="104" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Charles_I_AR_Sixpence_722625.jpg/330px-Charles_I_AR_Sixpence_722625.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f2/Charles_I_AR_Sixpence_722625.jpg/440px-Charles_I_AR_Sixpence_722625.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="377" /></a><figcaption>I. Károly ezüst hatpennyse</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Post_medieval_coin,_Rose_farthing_of_Charles_I_(FindID_619759).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Post_medieval_coin%2C_Rose_farthing_of_Charles_I_%28FindID_619759%29.jpg/220px-Post_medieval_coin%2C_Rose_farthing_of_Charles_I_%28FindID_619759%29.jpg" decoding="async" width="220" height="118" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Post_medieval_coin%2C_Rose_farthing_of_Charles_I_%28FindID_619759%29.jpg/330px-Post_medieval_coin%2C_Rose_farthing_of_Charles_I_%28FindID_619759%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Post_medieval_coin%2C_Rose_farthing_of_Charles_I_%28FindID_619759%29.jpg/440px-Post_medieval_coin%2C_Rose_farthing_of_Charles_I_%28FindID_619759%29.jpg 2x" data-file-width="1150" data-file-height="618" /></a><figcaption>Károly farthingja. A két jogar Anglia és Skócia kettős királyságára utal</figcaption></figure> <p>Buckingham rövid kalandjaitól eltekintve Károlynak többnyire nem volt annyi pénze, hogy külföldi háborúkat finanszírozzon. Uralkodása alatt legfeljebb önkéntese védelmi erőkre támaszkodhatott és legfeljebb diplomáciai úton támogathatta nővérét, Erzsébetet Pfalz visszaszerzésében.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESharpe1992509–536,_541–545,_825–834_74-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESharpe1992509–536,_541–545,_825–834-74"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Egész Európában Angliában szedték a legkevesebb adót, nem voltak hivatalos fogyasztási adók, sem rendszeres közvetlen adóztatás sem.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981220_75-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981220-75"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Hogy növelje jövedelmét, Károly különféle kerülőutakra, jogi kiskapuk használatára kényszerült. Az egyik ilyen forrása egy régi, már több mint egy évszázada nem alkalmazott törvény volt, amely előírta, hogy mindenki, akinek birtoka évi 40 fontnál többet jövedelmez, köteles megjelenni a király koronázásán, hogy lovaggá üssék. A király összeíratta azoknak a névsorát akik megfeleltek a kritériumnak, de nem jelentek meg a koronázásán, majd pénzbüntetést szabott ki rájuk (a lista hosszú volt, mert egy átlagos földműves is megkeresett évente 10 fontot).<sup id="cite_ref-76" class="reference"><a href="#cite_note-76"><span class="cite-bracket">[</span>76<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEEdwards199918_77-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEEdwards199918-77"><span class="cite-bracket">[</span>77<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egy másik jelentős – és még a borvámnál is népszerűtlenebb – jövedelemforrása az ún. hajópénz volt, amely a tengerparti városoktól szedett hozzájárulás volt a hadiflotta fenntartásához.<sup id="cite_ref-78" class="reference"><a href="#cite_note-78"><span class="cite-bracket">[</span>78<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Korábban ezt csak háború idején és csak a kikötővárosoktól hajtották be. Károly azonban arra hivatkozott, hogy semmilyen törvényes korlátja sincs annak, ha békeidőben és az egész országra kiterjesztve is beszedi. A flotta kincstárába befizetett hajópénz 1634-1638 között évi 150-200 ezer fontot hozott, utána viszont már kevesebbet.<sup id="cite_ref-79" class="reference"><a href="#cite_note-79"><span class="cite-bracket">[</span>79<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bár Anglia tizenkét főbírája (némi fenntartásokkal) úgy ítélte meg, hogy a hajópénz kiterjesztése a király előjogai közé tartozik, a felháborodás egyre nőtt.<sup id="cite_ref-80" class="reference"><a href="#cite_note-80"><span class="cite-bracket">[</span>80<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Amikor 1637-38-ban John Hampden földbirtokos megtagadta az adó befizetését, és emiatt bíróság elé citálták, az elégedetlenség felszínre törhetett. Hampdent a bíróság végül elítélte, de csak 7-5-ös szavazati aránnyal.<sup id="cite_ref-81" class="reference"><a href="#cite_note-81"><span class="cite-bracket">[</span>81<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly monopóliumokat is adományozott (bár 1624 óta törvény tiltotta a személyek monopóliumbirtoklását, de a király ezt cégeknek adta), az 1630-as évek végén ebből is bejött évi kb. 100 ezer font.<sup id="cite_ref-FOOTNOTELoades1974385_82-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTELoades1974385-82"><span class="cite-bracket">[</span>82<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-83" class="reference"><a href="#cite_note-83"><span class="cite-bracket">[</span>83<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az egyik ilyen a szappankészítésre és -eladásra vonatkozott, amelyet "pápista szappannak" is neveztek, mert gyártóinak egy része katolikus volt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEYoung199797_84-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEYoung199797-84"><span class="cite-bracket">[</span>84<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Skóciában visszavonta valamennyi, a nemességnek 1540 óta adott birtokadományt, de aki ragaszkodott a földjéhez, az évi bérleti díj fejében megtarthatta.<sup id="cite_ref-85" class="reference"><a href="#cite_note-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Angliában visszaállította a királyi erdők régi, középkori határait és azokat akik ezeken belül földet műveltek, most megbírságolták.<sup id="cite_ref-86" class="reference"><a href="#cite_note-86"><span class="cite-bracket">[</span>86<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Emiatt számos helyen törtek ki kisebb-nagyobb zavargások, lázadások.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESharp198082_ff_87-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESharp198082_ff-87"><span class="cite-bracket">[</span>87<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Minden erőfeszítése ellenére 1640 közepére Károly gyakorlatilag csődbe jutott. London városa, akárcsak a külföldi bankárok nem voltak hajlandóak több hitelt folyósítani a számára. Júliusban odáig ment, hogy lefoglalta a királyi pénzverdében letétként elhelyezett, 130 ezer fontnyi rúdezüstöt, tulajdonosainak 8%-os kamatot ígérve.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981312–313_88-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981312–313-88"><span class="cite-bracket">[</span>88<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Augusztusban, amikor a <a href="/wiki/Brit_Kelet-indiai_T%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Brit Kelet-indiai Társaság">Kelet-indiai Társaság</a> nem adott számára hitelt,<sup id="cite_ref-FOOTNOTESharpe1992906_89-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESharpe1992906-89"><span class="cite-bracket">[</span>89<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> későbbi kártalanítás ígéretével lefoglalta a társaság bors- és fűszerkészletét és 60 ezer fontért (jóval piaci értéke alatt) eladatta.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981314_90-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981314-90"><span class="cite-bracket">[</span>90<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Vallási_konfliktusok"><span id="Vall.C3.A1si_konfliktusok"></span>Vallási konfliktusok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Vallási konfliktusok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_I_(Daniel_Mytens).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Charles_I_%28Daniel_Mytens%29.jpg/200px-Charles_I_%28Daniel_Mytens%29.jpg" decoding="async" width="200" height="248" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Charles_I_%28Daniel_Mytens%29.jpg/300px-Charles_I_%28Daniel_Mytens%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Charles_I_%28Daniel_Mytens%29.jpg/400px-Charles_I_%28Daniel_Mytens%29.jpg 2x" data-file-width="725" data-file-height="900" /></a><figcaption>Károly portréja (Daniel Mijtens képe, 1632)</figcaption></figure> <p>Károly idejében Európa-szerte vallásháborúk dúltak, így a vallás Angliában is a politikai viták homlokterébe került. Az arminiánusok az egyház tekintélyére helyezték a hangsúlyt és úgy vélték, hogy az emberek szabad akaratuk szerint elfogadhatják vagy elutasíthatják az isteni megváltást. A <a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">kálvinisták</a> az ilyen nézeteket eretneknek tartották és attól tartottak, hogy velük a katolicizmust akarják visszacsempészni az országba. A puritánok szerint Károly túlságosan hajlott az arminiánusok felé és hevesen tiltakoztak amikor az <a href="/wiki/Anglik%C3%A1n_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="Anglikán Közösség">anglikán egyházat</a> kissé tradicionálisabb irányba akarta mozdítani.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust200597–103_91-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust200597–103-91"><span class="cite-bracket">[</span>91<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Elégedetlenek voltak a király külpolitikájával is, ami szerintük túlságosan barátian bánt Spanyolországgal és a harmincéves háborúban nem támogatta eléggé a protestáns hatalmakat.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEHowat197440–46_92-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEHowat197440–46-92"><span class="cite-bracket">[</span>92<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1633-ban Károly <a href="/wiki/William_Laud" title="William Laud">William Laudot</a> nevezte ki Canterbury érsekévé<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust2005133_93-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust2005133-93"><span class="cite-bracket">[</span>93<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és ketten megindítottak egy olyan reformfolyamatot, amely az anglikán egyház egységesítésére irányult. Felléptek a hivatalos irányvonaltól eltérő prédikátorok ellen, ragaszkodtak hozzá, hogy a liturgia a Jakab király idejében kiadott imakönyv szerint történjen, átrendeztették a templombelsőket, hogy hangsúlyozzák az oltár szentségét. Ezenkívül újra kiadták Jakab 1618-as rendeletét, amely meghatározta, hogy milyen tevékenységeket, szórakozásokat lehet vasárnap és egyéb ünnepnapokon űzni.<sup id="cite_ref-94" class="reference"><a href="#cite_note-94"><span class="cite-bracket">[</span>94<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A reformoknak ellenálló papokat az érsek a legfelsőbb egyházi és világi bíróságok elé citálta és elítéltette.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECoward2003175–176_95-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECoward2003175–176-95"><span class="cite-bracket">[</span>95<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A törvényszékek hamarosan hírhedtté váltak, mert szigorúan lecsaptak a hivatalostól eltérő vallási nézetekre és a nemesemberekre is megalázó büntetéseket szabtak ki.<sup id="cite_ref-96" class="reference"><a href="#cite_note-96"><span class="cite-bracket">[</span>96<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1637-ben például három puritánt (<a href="/w/index.php?title=William_Prynne&action=edit&redlink=1" class="new" title="William Prynne (a lap nem létezik)">William Prynne</a>-t, Henry Burtont és John Bastwicket) egy antiepiszkopális pamflet közzététele miatt pellengérhez kötöztek, megkorbácsoltak, levágták a fülüket és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek.<sup id="cite_ref-97" class="reference"><a href="#cite_note-97"><span class="cite-bracket">[</span>97<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly egyházi reformjait Skóciában is tiltakozással fogadták. Bár a király Skóciában született, később nem sokat törődött szülőhazájával. Gyerekkorát követően csak 1633-ban, ottani koronázásakor látogatott el oda,<sup id="cite_ref-98" class="reference"><a href="#cite_note-98"><span class="cite-bracket">[</span>98<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ráadásul ragaszkodott hozzá, hogy annak liturgiája az anglikán rítus szerint történjen.<sup id="cite_ref-99" class="reference"><a href="#cite_note-99"><span class="cite-bracket">[</span>99<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1637-ben a skót parlament vagy egyház véleményének megkérdezése nélkül elrendelte egy új imakönyv használatát, amely alig különbözött az angol standard imakönyvtől.<sup id="cite_ref-100" class="reference"><a href="#cite_note-100"><span class="cite-bracket">[</span>100<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bár a könyvet Károly skót püspökökkel íratta, a hívek nagy része elutasította, mert úgy érezték hogy erőszakosan anglicizálni akarják őket.<sup id="cite_ref-101" class="reference"><a href="#cite_note-101"><span class="cite-bracket">[</span>101<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Amikor júliusban először vették használatba az imakönyvet, Edinburghban zavargások törtek ki (úgy kezdődött, hogy egy Jenny Geddes nevű piaci kofa az idegen imák hallatán a lelkészhez vágta a zsámolyát). A tiltakozók közzétették a <i>Nemzeti egyezség</i> (<i>National Covenant</i>) c. kiáltványt, melynek aláírói (az ún. covenanterek) megesküdtek, hogy megtartják a reformált egyház tanításait és nem fogadnak el semmilyen újítást, amelyet a Skót Egyház vagy a parlament nem szavazott meg előtte.<sup id="cite_ref-102" class="reference"><a href="#cite_note-102"><span class="cite-bracket">[</span>102<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1638 novemberében az egyház nagygyűlése elítélte az új imakönyvet, felszámolta az <a href="/wiki/Episzkopalizmus" title="Episzkopalizmus">episzkopális</a> (püspökökön alapuló) egyházszervezetet, helyette <a href="/wiki/Presbiterianizmus" title="Presbiterianizmus">presbiteriánus</a> alapú új rendszert vezetve be.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust2005236–237_103-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust2005236–237-103"><span class="cite-bracket">[</span>103<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_püspökháborúk"><span id="A_p.C3.BCsp.C3.B6kh.C3.A1bor.C3.BAk"></span>A püspökháborúk</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: A püspökháborúk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><span id="Püspökháborúk"></span> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sir_Anthony_Van_Dyck_-_Charles_I_(1600-49)_-_Google_Art_Project.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Sir_Anthony_Van_Dyck_-_Charles_I_%281600-49%29_-_Google_Art_Project.jpg/220px-Sir_Anthony_Van_Dyck_-_Charles_I_%281600-49%29_-_Google_Art_Project.jpg" decoding="async" width="220" height="184" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Sir_Anthony_Van_Dyck_-_Charles_I_%281600-49%29_-_Google_Art_Project.jpg/330px-Sir_Anthony_Van_Dyck_-_Charles_I_%281600-49%29_-_Google_Art_Project.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Sir_Anthony_Van_Dyck_-_Charles_I_%281600-49%29_-_Google_Art_Project.jpg/440px-Sir_Anthony_Van_Dyck_-_Charles_I_%281600-49%29_-_Google_Art_Project.jpg 2x" data-file-width="5076" data-file-height="4252" /></a><figcaption>I. Károly három pozícióban (van Dyck tanulmánya, 1635–36)</figcaption></figure> <p>Károly a királyi tekintély ellen irányuló lázadásnak tekintette a skótok ellenállását és a helyzet 1639-re az ún. <a href="/w/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6kh%C3%A1bor%C3%BAk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Püspökháborúk (a lap nem létezik)">első püspökháborúvá</a> mérgesedett.<sup id="cite_ref-104" class="reference"><a href="#cite_note-104"><span class="cite-bracket">[</span>104<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Sikerült anélkül felállítania egy sereget, hogy pénzt kért volna a parlamenttől, és a skót határra, <a href="/wiki/Berwick-upon-Tweed" title="Berwick-upon-Tweed">Berwick-upon-Tweed</a>-be vonult.<sup id="cite_ref-105" class="reference"><a href="#cite_note-105"><span class="cite-bracket">[</span>105<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az összecsapást azonban kerülte, mert attól tartott, hogy a covenanterek létszáma jóval felülmúlja az övét.<sup id="cite_ref-106" class="reference"><a href="#cite_note-106"><span class="cite-bracket">[</span>106<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A felek végül kiegyeztek és megkötötték a berwicki szerződést, melyben a skótok visszaadták a megszállt királyi várakat és leszerelták csapataikat, a király pedig visszavonta erőit és hozzájárult hogy összehívják az skót egyház nagygyűlését, utána pedig a skót parlamentet.<sup id="cite_ref-107" class="reference"><a href="#cite_note-107"><span class="cite-bracket">[</span>107<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az első püspökháború katonai kudarca fokozta a kormányzat pénzügyi és diplomáciai válságát, és még inkább aláásta Károly tekintélyét; különösen azután, hogy a holland flotta Kent partjainál a <a href="/wiki/Downsi_csata" title="Downsi csata">downsi csatában</a> döntő vereséget mért a spanyolokra. Az összecsapást az angol flotta tehetetlenül nézte végig.<sup id="cite_ref-108" class="reference"><a href="#cite_note-108"><span class="cite-bracket">[</span>108<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly nem mondott le arról, hogy megzabolázza a skótokat, a béketárgyalásokkal csak időt akart nyerni, amíg újabb csapatokat tud verbuválni. Az üres kincstár miatt azonban ehhez össze kellett hívnia a parlamentet.<sup id="cite_ref-109" class="reference"><a href="#cite_note-109"><span class="cite-bracket">[</span>109<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1640 elején mind az angol, mind az ír parlament összeülhetett.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEAdamson200711_110-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEAdamson200711-110"><span class="cite-bracket">[</span>110<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az írek márciusban meg is szavaztak a számára 180 ezer fontot, hogy azzal május végére felállítson egy 9 ezres kontingenst.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEAdamson200711_110-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEAdamson200711-110"><span class="cite-bracket">[</span>110<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az angliai képviselőválasztásokon viszont az udvar favoritjai rosszul szerepeltek<sup id="cite_ref-FOOTNOTELoades1974401_111-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTELoades1974401-111"><span class="cite-bracket">[</span>111<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és az összeülő Alsóházzal hamar patthelyzetbe jutottak a tárgyalások.<sup id="cite_ref-FOOTNOTELoades1974402_112-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTELoades1974402-112"><span class="cite-bracket">[</span>112<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/w/index.php?title=Algernon_Percy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Algernon Percy (a lap nem létezik)">Northumberland</a> és <a href="/w/index.php?title=Thomas_Wentworth&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thomas Wentworth (a lap nem létezik)">Strafford</a> grófjai megpróbáltak kompromisszumot kötni, mely szerint a király lemond a hajópénz szedéséről, ha megszavaznak neki 650 ezer fontot (bár a háború költségét legalább egymillióra becsülték).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEAdamson200714_113-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEAdamson200714-113"><span class="cite-bracket">[</span>113<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A képviselők ezt kevesellték és újabb reformokat követeltek,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEAdamson200715_114-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEAdamson200715-114"><span class="cite-bracket">[</span>114<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amit a Lordok Házának támogatását élvező Károly visszautasított. A király (Northumberland tiltakozásával nem törődve) májusban kevesebb mint egy hónap után feloszlatta az ún. "<a href="/w/index.php?title=R%C3%B6vid_parlament&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rövid parlament (a lap nem létezik)">rövid parlamentet</a>" (ahogyan később nevezték).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEAdamson200717_115-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEAdamson200717-115"><span class="cite-bracket">[</span>115<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-116" class="reference"><a href="#cite_note-116"><span class="cite-bracket">[</span>116<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ekkorra Strafford (aki 1632 óta Írország főkormányzója volt és 1640-re Károly egyik fő tanácsadójává vált) Laud érsekkel közösen kidolgozott egy tervet (amely a "teljes", "alapos" jelentésű <i>Thorough</i> nevet kapta), hogyan tudnák a helyi, sokszor ellenzéki hatóságok rovására megerősíteni a központi királyi hatalmat.<sup id="cite_ref-117" class="reference"><a href="#cite_note-117"><span class="cite-bracket">[</span>117<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az angol rövid parlament esetén felháborodott skót országgyűlés kijelentette, hogy királyi jóváhagyás nélkül is képes kormányozni Skóciát és 1640 augusztusában csapatai bevonultak az angliai <a href="/wiki/Northumberland" title="Northumberland">Northumberland</a> grófságába.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEStevenson1973183–208_118-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEStevenson1973183–208-118"><span class="cite-bracket">[</span>118<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mivel Northumberland grófja, a királyi hadsereg főparancsnoka éppen beteg volt, Károly és Strafford ment északra a válság intézésre (bár Stafford maga is betegeskedett, egyszerre kínozta köszvény és hasmenés).<sup id="cite_ref-119" class="reference"><a href="#cite_note-119"><span class="cite-bracket">[</span>119<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A skótok – akik a harmincéves háború számos veteránját is soraik között tudhatták -<sup id="cite_ref-FOOTNOTEStevenson1973101_120-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEStevenson1973101-120"><span class="cite-bracket">[</span>120<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> morálja és harcértéke jóval magasabbnak bizonyult az angolokénál és szinte ellenállás nélkül vonultak <a href="/wiki/Newcastle_upon_Tyne" title="Newcastle upon Tyne">Newcastle upon Tyne</a>-hoz, ahol a <a href="/w/index.php?title=Newburni_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Newburni csata (a lap nem létezik)">newburni csatában</a> megverték a királyi csapatokat.<sup id="cite_ref-121" class="reference"><a href="#cite_note-121"><span class="cite-bracket">[</span>121<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly amennyire csak tudta igyekezett elkerülni a parlament összehívását és helyette felelevenítette a főúri Nagytanácsot (<i>Magnum Concilium</i>), amire <a href="/wiki/VI._Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" title="VI. Eduárd angol király">VI. Eduárd</a> óta nem volt példa. De mire az 1640 szeptemberében Yorkban összeült, a király beadta a derekát és elhatározta, hogy sokak tanácsát vagy követelését követve, mégis összehívja az országgyűlést. Az összegyűlt főurakat megkérdezte, hogy addig is hogyan tudná finanszírozni a skótok elleni háborút, de csak azt a választ kapta, hogy kössön békét.<sup id="cite_ref-122" class="reference"><a href="#cite_note-122"><span class="cite-bracket">[</span>122<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Így Károly októberben kénytelen volt aláírni a megalázó riponi szerződést, melyben vállalta hogy a fegyverszünet idején ő állja az Észak-Angliát megszállva tartó skót hadsereg napi 850 fontra rúgó költségeit.<sup id="cite_ref-123" class="reference"><a href="#cite_note-123"><span class="cite-bracket">[</span>123<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezután a király összehívta a később <a href="/wiki/Hossz%C3%BA_parlament" title="Hosszú parlament">hosszú parlamentnek</a> nevezett országgyűlést. A választásokon jelöltjei szokás szerint rosszul szerepeltek, az alsóház 493 tagjából több mint 350 tartozott az ellenzékhez.<sup id="cite_ref-124" class="reference"><a href="#cite_note-124"><span class="cite-bracket">[</span>124<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_hosszú_parlament"><span id="A_hossz.C3.BA_parlament"></span>A hosszú parlament</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A hosszú parlament"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Anthony_van_Dyck_-_Portrait_of_Charles_I,_King_of_the_Great_Britain.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Anthony_van_Dyck_-_Portrait_of_Charles_I%2C_King_of_the_Great_Britain.jpg/180px-Anthony_van_Dyck_-_Portrait_of_Charles_I%2C_King_of_the_Great_Britain.jpg" decoding="async" width="180" height="306" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Anthony_van_Dyck_-_Portrait_of_Charles_I%2C_King_of_the_Great_Britain.jpg/270px-Anthony_van_Dyck_-_Portrait_of_Charles_I%2C_King_of_the_Great_Britain.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Anthony_van_Dyck_-_Portrait_of_Charles_I%2C_King_of_the_Great_Britain.jpg/360px-Anthony_van_Dyck_-_Portrait_of_Charles_I%2C_King_of_the_Great_Britain.jpg 2x" data-file-width="2163" data-file-height="3678" /></a><figcaption>Károly vértben (van Dyck műhelye, 1638<sup id="cite_ref-125" class="reference"><a href="#cite_note-125"><span class="cite-bracket">[</span>125<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></figcaption></figure> <p>Károlynak a hosszú parlamenttel épp annyi baja volt, mint korábban a röviddel. Az 1640 november 3-án először összeült Alsóház sorra elkezdte hazaárulásért vád alá helyezni a király legközelebbi tanácsadóit.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981323_126-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981323-126"><span class="cite-bracket">[</span>126<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Straffordot november 10-én vették őrizetbe; Laudot december 18-án vették vád alá, Finch lordpecsétőrt egy nappal később (ő Károly jóváhagyásával el is menekült Hágába).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981324–325_127-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981324–325-127"><span class="cite-bracket">[</span>127<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A feloszlatást elkerülendő, a képviselők olyan törvényt hoztak, amely előírta a parlament legalább háromévenkénti összehívását; és ha a király mégsem tett volna ennek eleget, akkor ezt a <a href="/wiki/Lordpecs%C3%A9t%C5%91r" title="Lordpecsétőr">lordpecsétőr</a> és 12 főúr is megtehette helyette.<sup id="cite_ref-128" class="reference"><a href="#cite_note-128"><span class="cite-bracket">[</span>128<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly, ha morgolódva is, de 1641 februárjában aláírta a törvényt, mert ahhoz kötötték pénzbeli támogatását.<sup id="cite_ref-129" class="reference"><a href="#cite_note-129"><span class="cite-bracket">[</span>129<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az ellenzéki képviselők (főleg <a href="/w/index.php?title=John_Pym&action=edit&redlink=1" class="new" title="John Pym (a lap nem létezik)">John Pym</a>) elsődleges célpontja Strafford volt, akinek tárgyalása március végén kezdődött.<sup id="cite_ref-130" class="reference"><a href="#cite_note-130"><span class="cite-bracket">[</span>130<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A fő vádpontot, miszerint azzal fenyegetőzött, hogy ír hadsereggel fogja letörni az angolok ellenállását, nem sikerült bizonyítani.<sup id="cite_ref-131" class="reference"><a href="#cite_note-131"><span class="cite-bracket">[</span>131<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Pym és társai ekkor egy jogfosztási törvényjavaslatot nyújtott be, amely egyszerűen bűnösnek nyilvánította Straffordot és kimondta volna rá a halálbüntetést.<sup id="cite_ref-132" class="reference"><a href="#cite_note-132"><span class="cite-bracket">[</span>132<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly azonban ezt semmiképpen nem volt hajlandó aláírni és a képviselők nagy része sem vállalta hogy "gyilkosságot kövessenek el az igazság kardjával".<sup id="cite_ref-133" class="reference"><a href="#cite_note-133"><span class="cite-bracket">[</span>133<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> De az egyre fokozódó feszültség miatt (amelyben nagy része volt annak, hogy royalista tisztek Károly tudtával államcsínyt szerveztek Strafford megmentésére) a helyzet megváltozott.<sup id="cite_ref-134" class="reference"><a href="#cite_note-134"><span class="cite-bracket">[</span>134<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Április 20-án az Alsóház 204 szavazattal 59 ellenében, 230 tartózkodással elfogadta a jogfosztási törvényt és a Lordok Háza sem mert ellenkezni velük (26 szavazattal 19 ellenében, 79 távolmaradó mellett).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981329,_333_135-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981329,_333-135"><span class="cite-bracket">[</span>135<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Május 3-án a képviselők elfogadtak egy törvényt, amely szerint minden 18 éven felüli angol férfinak alá kell írnia egy nyilatkozatot, mely egyrészt hűségnyilatkozat volt Károly irányában, azonban egyúttal kötelezte az illetőt, hogy tiltakozzék tanácsadóinak "önkényes és zsarnoki" kormányzása ellen és megvédje az "az igaz reformált vallást", a parlamentet és az alattvalóik szabadságjogait.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKenyon1978127_136-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKenyon1978127-136"><span class="cite-bracket">[</span>136<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly lázadástól tartott, így végül bíróinak és püspökeinek tanácsára május 9-én aláírta Starfford jogfosztását. Tanácsadóját három nappal később lefejezték.<sup id="cite_ref-137" class="reference"><a href="#cite_note-137"><span class="cite-bracket">[</span>137<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Szintén aláírta azt a precedens nélküli törvényjavaslatot, amely jogellenesnek mondta ki a parlament feloszlatását, annak akarata ellenében.<sup id="cite_ref-138" class="reference"><a href="#cite_note-138"><span class="cite-bracket">[</span>138<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A következő hónapokban eltörölték a hajópénzt, a koronázási bírságot, a parlamenti jóváhagyás nélkül kivetett fogyasztási adókat, valamint felszámolták a Laud egyházreformját ellenzőket elítélő felső bíróságokat.<sup id="cite_ref-139" class="reference"><a href="#cite_note-139"><span class="cite-bracket">[</span>139<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A püspököket és az episzkopális rendszert támadó tervezeteket is benyújtottak, de azokat a Lordok Házában feltartóztatták.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKenyon1978130_140-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKenyon1978130-140"><span class="cite-bracket">[</span>140<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly augusztusban a londoni szerződéssel békét kötött a skótokkal, nagyjából azok feltételei szerint: elfogadta a presbiteriánus egyházrendszer megmaradását, ígéretet tett, hogy senkit sem ítélnek el a felkelésben való részvétele miatt és 300 ezer fontot fizetett nekik. A király ellátogatott Skóciába is, hogy végleg lezárják a konfliktust, szavahihetőségét azonban alaposan megtépázta amikor kiderült, hogy royalista nemesek összeesküvét szerveztek a vezető ellenzéki skót főurak elrablására.<sup id="cite_ref-141" class="reference"><a href="#cite_note-141"><span class="cite-bracket">[</span>141<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_ír_felkelés"><span id="Az_.C3.ADr_felkel.C3.A9s"></span>Az ír felkelés</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Az ír felkelés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/1641._okt%C3%B3beri_%C3%ADr_felkel%C3%A9s" title="1641. októberi ír felkelés">1641. októberi ír felkelés</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Thomas_Wentworth,_1st_Earl_of_Strafford.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Thomas_Wentworth%2C_1st_Earl_of_Strafford.jpg/220px-Thomas_Wentworth%2C_1st_Earl_of_Strafford.jpg" decoding="async" width="220" height="280" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Thomas_Wentworth%2C_1st_Earl_of_Strafford.jpg/330px-Thomas_Wentworth%2C_1st_Earl_of_Strafford.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d1/Thomas_Wentworth%2C_1st_Earl_of_Strafford.jpg 2x" data-file-width="393" data-file-height="500" /></a><figcaption>Thomas Wentworth, Strafford grófja</figcaption></figure> <p>Írország lakossága három nagyobb csoportra oszlott: a katolikus gael írek, a többségükben szintén katolikus óangolok (a normann betelepülők leszármazottai), valamint a protestáns újangolok (olyan skótok és angolok akik nemrég települtek át, főleg Észak-Írországba és a parlament oldalán álltak a konfliktusban). Strafford kormányzata sokat tett az ír gazdaság (és az abból származó adójövedelmek) fellendítésért, de eközben kemény kézzel tartotta fenn a rendet.<sup id="cite_ref-142" class="reference"><a href="#cite_note-142"><span class="cite-bracket">[</span>142<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Felszerelt egy nagy, alapvetően katolikus hadsereget és meggyengítette az ír parlament befolyását.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGillespie2006125_143-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGillespie2006125-143"><span class="cite-bracket">[</span>143<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mindeközben rendszeresen elkobozták a katolikusok földjeit, hogy protestáns telepeseknek osszák ki és betartatták a puritánok által gyűlölt, Laud-féle anglikán egyházreformokat.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECoward2003172_144-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECoward2003172-144"><span class="cite-bracket">[</span>144<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezzel a politikával mindhárom társadalmi csoportot sikerült maguk ellen fordítani.<sup id="cite_ref-145" class="reference"><a href="#cite_note-145"><span class="cite-bracket">[</span>145<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ír parlament óangol tagjai azzal érveltek (a londoni képviselőkhöz hasonlóan) hogy Strafford elítéltetésével csak a király – akit gonosz tanácsadói félrevezettek – iránti hűségüket mutatják meg. </p><p>Strafford bukása Károly írországi helyzetét is meggyengítette.<sup id="cite_ref-146" class="reference"><a href="#cite_note-146"><span class="cite-bracket">[</span>146<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az angol Alsóház háromszor is követelte tőle hogy szerelje le az írországi hadsereget, míg végül Strafford perének vége felé a pénzhiány miatt kénytelen volt magától is szélnek ereszteni a katonákat.<sup id="cite_ref-FOOTNOTERussell1991298_147-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERussell1991298-147"><span class="cite-bracket">[</span>147<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ír társadalmi konfliktusok és feszültségek (a katolikus földjeinek elkobzása, a protestánsok betelepítése, az ír parlament alárendelése az angolnak) azonban megmaradtak.<sup id="cite_ref-148" class="reference"><a href="#cite_note-148"><span class="cite-bracket">[</span>148<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1641 októberének végén fegyveres konfliktus tört ki a gael írek és az újangolok között és az óangolok – miközben hangsúlyozták a király iránti hűségüket – az előbbiek oldalára álltak.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchama2001118_149-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchama2001118-149"><span class="cite-bracket">[</span>149<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Novemberben az Alsóház elfogadott egy tiltakozó feliratot, amelyben a koronázás idejétől kezdve összegyűjtötték a király tanácsadói és miniszterei által elkövetett méltánytalanságokat. Sokan úgy gondolták, hogy mindezek egy nagy katolikus összeesküvés részét képezik, amelyben Károly, ha nem tudatosan is, de részt vett.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEStarkey2006112_150-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEStarkey2006112-150"><span class="cite-bracket">[</span>150<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A politikai feszültséget fokozó felirat támogatása nem volt egyöntetű, csak 159 szavazattal fogadték el 148 ellenében;<sup id="cite_ref-151" class="reference"><a href="#cite_note-151"><span class="cite-bracket">[</span>151<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ezenfelül a Lordok Háza (amelyet a felirat támadott) is elutasította.<sup id="cite_ref-152" class="reference"><a href="#cite_note-152"><span class="cite-bracket">[</span>152<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ebben a légkörben érkeztek meg a hírek az írországi lázadásról, hogy az írek ölik a protestánsokat. Különféle rémhíreket terjesztettek a pápista összeesküvésekről.<sup id="cite_ref-153" class="reference"><a href="#cite_note-153"><span class="cite-bracket">[</span>153<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károlyt – igaztalanul – azzal vádolták, hogy a konfliktusban a katolikusokat támogatja.<sup id="cite_ref-FOOTNOTELoades1974414_154-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTELoades1974414-154"><span class="cite-bracket">[</span>154<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Amikor a király pénzt kért a parlamenttől a felkelés leverésére, a képviselők kétségbe vonták szavahihetőségét és attól tartottak, hogy az összegyűjtött csapatokat a parlament ellen fordítja majd.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECoward2003200_155-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECoward2003200-155"><span class="cite-bracket">[</span>155<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Pym benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy a hadsereg irányítása kerüljön át a parlamenthez, de ezt sem Károly, sem a lordok nem támogatták;<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKenyon1978136_156-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKenyon1978136-156"><span class="cite-bracket">[</span>156<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> így ezt rendeletként fogadták el, amihez nem kellett a hozzájárulásuk.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton1995237_157-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton1995237-157"><span class="cite-bracket">[</span>157<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Így viszont azt érték el, hogy a Lordok Háza közelebb került a királyhoz.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESmith1999129_158-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESmith1999129-158"><span class="cite-bracket">[</span>158<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly az egyre kaotikusabbá váló Londonban a brutalitásáról hírhedt Thomas Lunsford ezredest nevezte ki a <a href="/wiki/Londoni_Tower" title="Londoni Tower">Tower</a> parancsnokává, de a városi tanács tiltakozásáre néhány nappal később visszavonta a döntését.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKenyon1978137_159-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKenyon1978137-159"><span class="cite-bracket">[</span>159<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Amikor aztán Károly fülébe jutott, hogy a parlament a feleségét is vád alá akarja helyezni az ír felkelőkkel való konspirálás vádjával, határozott lépésre szánta el magát.<sup id="cite_ref-160" class="reference"><a href="#cite_note-160"><span class="cite-bracket">[</span>160<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_öt_képviselő"><span id="Az_.C3.B6t_k.C3.A9pvisel.C5.91"></span>Az öt képviselő</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Az öt képviselő"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Attempted_Arrest_of_the_Five_members_by_Charles_West_Cope.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Attempted_Arrest_of_the_Five_members_by_Charles_West_Cope.jpg/220px-Attempted_Arrest_of_the_Five_members_by_Charles_West_Cope.jpg" decoding="async" width="220" height="180" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Attempted_Arrest_of_the_Five_members_by_Charles_West_Cope.jpg/330px-Attempted_Arrest_of_the_Five_members_by_Charles_West_Cope.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Attempted_Arrest_of_the_Five_members_by_Charles_West_Cope.jpg/440px-Attempted_Arrest_of_the_Five_members_by_Charles_West_Cope.jpg 2x" data-file-width="499" data-file-height="408" /></a><figcaption>Károly megpróbálja letartóztatni az öt képviselőt (<a href="/w/index.php?title=Charles_West_Cope&action=edit&redlink=1" class="new" title="Charles West Cope (a lap nem létezik)">Charles West Cope</a> képe)</figcaption></figure> <p>Károly arra gyanakodott (és valószínűleg igaza volt), hogy az angol parlament egyes tagjai összejátszottak az Angliába betörő skótokkal.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEStarkey2006113_161-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEStarkey2006113-161"><span class="cite-bracket">[</span>161<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1642. január 3-án felszólította a parlamentet, hogy adja ki a hazaárulással vádolt öt alsóházi képviselőt: John Pymet, John Hampdent, Denzil Hollest, William Strode-ot és Sir Arthur Haselriget, valamint a főrend Lord Mandeville-t.<sup id="cite_ref-162" class="reference"><a href="#cite_note-162"><span class="cite-bracket">[</span>162<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A parlament ezt megtagadta. Valószínűleg Henrietta Mária győzte meg a férjét, hogy erőszakkal tartóztassa le őket. Az akció sikere érdekében Károly személyesen vezette a fegyvereseket.<sup id="cite_ref-163" class="reference"><a href="#cite_note-163"><span class="cite-bracket">[</span>163<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Szándékának híre azonban megelőzte őt és a képviselők csónakkal elmenekültek, még mielőtt a 400 katona által kísért király belépett volna az Alsóházba.<sup id="cite_ref-164" class="reference"><a href="#cite_note-164"><span class="cite-bracket">[</span>164<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly elfoglalta az elnök székét és előbb a képviselőktől, majd William Lenthall elnöktől kérdezte, hogy hol vannak a körözött személyek. Lenthal térden állva ezt a híres választ adta neki: "Bocsánatát kérem felség, de nincs szemem hogy lássak, nincs nyelvem hogy szóljak mást ezen a helyen, mint ahogyan a Ház, melynek szolgája vagyok, engem erre utasít."<sup id="cite_ref-FOOTNOTERobertson200562_165-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERobertson200562-165"><span class="cite-bracket">[</span>165<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly kénytelen volt üres kézzel távozni.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEStarkey2006114_166-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEStarkey2006114-166"><span class="cite-bracket">[</span>166<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A letartóztatási próbálkozás katasztrofális politikai következményekkel járt.<sup id="cite_ref-167" class="reference"><a href="#cite_note-167"><span class="cite-bracket">[</span>167<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A képviselők erőszakos lefogatása példa nélküli volt az angol történelemben és durván megsértette a parlament előjogait.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981344_168-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981344-168"><span class="cite-bracket">[</span>168<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly többé nem tüntethette fel magát a hagyományok őrének és a politikai káosz elleni utolsó bástyának.<sup id="cite_ref-FOOTNOTELoades1974418_169-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTELoades1974418-169"><span class="cite-bracket">[</span>169<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>London hamar a parlament ellenőrzése alá került, Károly pedig január 10-én kénytelen volt <a href="/wiki/Hampton_Court-palota" title="Hampton Court-palota">Hampton Court-i palotájába</a>,<sup id="cite_ref-170" class="reference"><a href="#cite_note-170"><span class="cite-bracket">[</span>170<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> két nappal később pedig a <a href="/wiki/Windsori_kast%C3%A9ly" title="Windsori kastély">windsori kastélyába</a> menekülni.<sup id="cite_ref-171" class="reference"><a href="#cite_note-171"><span class="cite-bracket">[</span>171<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Feleségét és idősebb lányát külföldre küldte, hogy biztonságban legyenek, maga pedig északra indult, hogy lefoglalja <a href="/wiki/Kingston_upon_Hull" title="Kingston upon Hull">Kingston upon Hull</a> fegyvertárát.<sup id="cite_ref-172" class="reference"><a href="#cite_note-172"><span class="cite-bracket">[</span>172<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A város parlamentpárti kormányzója, Sir John Hotham megtagadta a beengedését, így vissza kellett vonulnia.<sup id="cite_ref-173" class="reference"><a href="#cite_note-173"><span class="cite-bracket">[</span>173<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_angol_polgárháború"><span id="Az_angol_polg.C3.A1rh.C3.A1bor.C3.BA"></span>Az angol polgárháború</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Az angol polgárháború"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Angol_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Angol polgárháború">Angol polgárháború</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:English_Civil_War_parliamentary_pamphlet,_1642.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/English_Civil_War_parliamentary_pamphlet%2C_1642.jpg/220px-English_Civil_War_parliamentary_pamphlet%2C_1642.jpg" decoding="async" width="220" height="330" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/English_Civil_War_parliamentary_pamphlet%2C_1642.jpg/330px-English_Civil_War_parliamentary_pamphlet%2C_1642.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/English_Civil_War_parliamentary_pamphlet%2C_1642.jpg/440px-English_Civil_War_parliamentary_pamphlet%2C_1642.jpg 2x" data-file-width="2599" data-file-height="3901" /></a><figcaption>Károly zászlót bont Nottinghamben (parlamenti pamflet)</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_Landseer_-_The_Eve_of_the_Battle_of_Edge_Hill,_1642_-_Google_Art_Project.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Charles_Landseer_-_The_Eve_of_the_Battle_of_Edge_Hill%2C_1642_-_Google_Art_Project.jpg/220px-Charles_Landseer_-_The_Eve_of_the_Battle_of_Edge_Hill%2C_1642_-_Google_Art_Project.jpg" decoding="async" width="220" height="142" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Charles_Landseer_-_The_Eve_of_the_Battle_of_Edge_Hill%2C_1642_-_Google_Art_Project.jpg/330px-Charles_Landseer_-_The_Eve_of_the_Battle_of_Edge_Hill%2C_1642_-_Google_Art_Project.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Charles_Landseer_-_The_Eve_of_the_Battle_of_Edge_Hill%2C_1642_-_Google_Art_Project.jpg/440px-Charles_Landseer_-_The_Eve_of_the_Battle_of_Edge_Hill%2C_1642_-_Google_Art_Project.jpg 2x" data-file-width="2504" data-file-height="1617" /></a><figcaption>Haditanács az edgehilli csata előtt (<a href="/w/index.php?title=Charles_Landseer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Charles Landseer (a lap nem létezik)">Charles Landseer</a> képe, 1845)</figcaption></figure> <p>1642 közepén mindkét fél fegyverkezni kezdett. Károly a hagyományos, középkori módszerrel sorozási rendelkezéseket adott ki, míg a parlament önkénteseket hívott milíciáiba.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust2005350_174-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust2005350-174"><span class="cite-bracket">[</span>174<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, a király 1642. augusztus 22-én Nottinghamban kibontotta zászlaját.<sup id="cite_ref-175" class="reference"><a href="#cite_note-175"><span class="cite-bracket">[</span>175<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Erői ekkor nagyjából Észak-, Közép- és Délnyugat-Angliát, valamint Walest ellenőrizték. Udvarát <a href="/wiki/Oxford" title="Oxford">Oxfordban</a> állította fel. A parlamenté volt London, Kelet- és Délkelet-Anglia, valamint ő parancsolt a flottának is.<sup id="cite_ref-FOOTNOTELoades1974423–424_176-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTELoades1974423–424-176"><span class="cite-bracket">[</span>176<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az kisebb, tapogatózó összecsapásokat követően a főerők október 23-án <a href="/w/index.php?title=Edgehilli_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Edgehilli csata (a lap nem létezik)">Edgehillnél</a> találkoztak. A király unokaöccse, <a href="/wiki/Pfalzi_Rupert_cseh_kir%C3%A1lyi_herceg" title="Pfalzi Rupert cseh királyi herceg">Rupert</a> pfalzi herceg elutasította Lord Lindsey haditervét, és miután Károly Rupert oldalára állt, Lindsey ott helyben lemondott. A király maga vette át a csapatok vezetését, amiben Lord Forth segítette.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981366–367_177-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981366–367-177"><span class="cite-bracket">[</span>177<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Rupert lovassága sikeresen áttörte a parlamentiek sorait, de aztán ahelyett hogy visszafordultak volna, elkezdték fosztogatni az ellenség táborát.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton1995248_178-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton1995248-178"><span class="cite-bracket">[</span>178<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az egyik ezredet vezető Lindsey megsebesült és elvérzett. A csata alkonyatig egyik fél javára sem dőlt el, amikor is a beálló éjszaka miatt visszavonultak.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981368_179-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981368-179"><span class="cite-bracket">[</span>179<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly – akit a csata saját szavaival élve "rendkívüli módon és mélységesen elszomorított" – másnap reggel visszatért Oxfordba és visszautasította Rupert javaslatát, hogy azonnal támadjanak Londonra. Csak egy héttel később, november 3-án indult a főváros felé, útközben elfoglalva <a href="/w/index.php?title=Brentford&action=edit&redlink=1" class="new" title="Brentford (a lap nem létezik)">Brentfordot</a>. Útja során folyamatosan tárgyalt a helyi és parlamenti küldöttségekkel. London közelébe érve Turnham Green-nél szembetalálkozott a jórészt kiképzetlen, de jóval nagyobb létszámú városi milíciával és némi ágyúpárbajt követően inkább visszavonult.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton1995249_180-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton1995249-180"><span class="cite-bracket">[</span>180<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A telet Oxfordban töltötte, ahol megerősítette a város védelmét és előkészítette a következő évi hadjáratot. A tél során folytatták a béketárgyalásokat, de áprilisig semmilyen előrelépést sem tudtak elérni.<sup id="cite_ref-181" class="reference"><a href="#cite_note-181"><span class="cite-bracket">[</span>181<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wenceslas_Hollar_-_Charles_I_(State_3).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Wenceslas_Hollar_-_Charles_I_%28State_3%29.jpg/220px-Wenceslas_Hollar_-_Charles_I_%28State_3%29.jpg" decoding="async" width="220" height="282" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Wenceslas_Hollar_-_Charles_I_%28State_3%29.jpg/330px-Wenceslas_Hollar_-_Charles_I_%28State_3%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Wenceslas_Hollar_-_Charles_I_%28State_3%29.jpg/440px-Wenceslas_Hollar_-_Charles_I_%28State_3%29.jpg 2x" data-file-width="4684" data-file-height="6010" /></a><figcaption>Károly a hadvezér (<a href="/wiki/V%C3%A1clav_Hollar" title="Václav Hollar">Wenceslaus Hollar</a> metszete, 1644)</figcaption></figure> <p>A háború a következő hónapokban is folytatódott anélkül, hogy bármelyik félnek sikerült volna fölénybe kerekednie. 17 hónapnyi külföldi tartózkodás után, 1643 februárjában Henrietta Mária visszatért Angliába.<sup id="cite_ref-182" class="reference"><a href="#cite_note-182"><span class="cite-bracket">[</span>182<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Miután Rupert júliusban elfoglalta <a href="/wiki/Bristol_(Anglia)" title="Bristol (Anglia)">Bristolt</a>, Károly a kikötővárosba utazott és a <a href="/wiki/Severn" title="Severn">Severnen</a> felfelé haladva ostrom alá vette <a href="/wiki/Gloucester" title="Gloucester">Gloucestert</a>. Az esős időjárás miatt hiába próbálta aláaknázni a város falait és a parlamenti felmentő erők közeledtére visszavonult <a href="/w/index.php?title=Sudeleyi_kast%C3%A9ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sudeleyi kastély (a lap nem létezik)">Sudeley</a> kastélyába.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton1995257_183-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton1995257-183"><span class="cite-bracket">[</span>183<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A parlamentiek visszafordultak London felé, a király pedig üldözni kezdte őket. A két hadsereg szeptember 20-án <a href="/w/index.php?title=Els%C5%91_newburyi_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Első newburyi csata (a lap nem létezik)">Newburynél</a> csapott össze. Akárcsak Edgehillnél, egészen estig küzdöttek, az éjszaka véget vetett a harcnak, reggel pedig elvonultak.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton1995258_184-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton1995258-184"><span class="cite-bracket">[</span>184<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1644 januárjában Károly Oxfordba összehívta a parlamentet, amelyen 40 főrend és 118 alsóházi küldött jelent meg; az 1645 márciusáig tartó ülésszakon összességében a lordok többsége és az alsóháziak harmada vett részt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981381–382_185-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981381–382-185"><span class="cite-bracket">[</span>185<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Tevékenységük eredménytelennek bizonyult, még Károly is "korcs" parlamentnek hívta a feleségének írt magánleveleiben.<sup id="cite_ref-186" class="reference"><a href="#cite_note-186"><span class="cite-bracket">[</span>186<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1644-ben a király az ország déli felén maradt, míg Rupert északra sietett, hogy felmentse a fenyegetett <a href="/w/index.php?title=Newark-on-Trent&action=edit&redlink=1" class="new" title="Newark-on-Trent (a lap nem létezik)">Newarkot</a> és <a href="/wiki/York_(Anglia)" title="York (Anglia)">Yorkot</a>. Június végén Károly győzelmet aratott a Cropredy Bridge-i csatában, ezt ellensúlyozta viszont a néhány nappal később, északon elszenvedett <a href="/w/index.php?title=Marston_Moor-i_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marston Moor-i csata (a lap nem létezik)">Marston Moor-i</a> vereség.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981382–386_187-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981382–386-187"><span class="cite-bracket">[</span>187<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az uralkodó a lostwithieli csatában bekerítette és lefegyverezte az Essex grófja által vezettt parlamenti erőket.<sup id="cite_ref-188" class="reference"><a href="#cite_note-188"><span class="cite-bracket">[</span>188<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Oxfordba visszatérőben Newburynél ismét összecsapott a lázadókkal, ugyanúgy eredménytelenül.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981388–389_189-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981388–389-189"><span class="cite-bracket">[</span>189<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A tél folyamán – míg a csapatokat feltöltötték és újjászervezték – tárgyaltak egymással, de azok nem vezettek semmilyen eredményre.<sup id="cite_ref-190" class="reference"><a href="#cite_note-190"><span class="cite-bracket">[</span>190<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1645 június 14-án a <a href="/wiki/Nasebyi_csata" title="Nasebyi csata">nasebyi csatában</a> csaptak ismét össze, ahol Rupertnek sikerült ugyan eredményes lovasrohamot indítani a parlamentiek "<a href="/wiki/New_Model_Army" title="New Model Army">újfajta hadseregének</a>" szárnya ellen, a csatamező többi részén azonban a royalisták kénytelenek voltak visszavonulni. Károly előre akart lovagolni, hogy lelkesítse embereit, de Lord Carnwath a testi épségét féltve a lova kantárjánál fogva visszatartotta. A katonák félreértették a mozdulatát, azt hitték, hogy visszavonulásra adott parancsot és a harcrend hamarosan összeonlott.<sup id="cite_ref-191" class="reference"><a href="#cite_note-191"><span class="cite-bracket">[</span>191<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csata fordulópontot jelentett, a royalisták ezt követően egymás után szenvedték el kudarcaikat.<sup id="cite_ref-192" class="reference"><a href="#cite_note-192"><span class="cite-bracket">[</span>192<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A parlamentiek blokád alá vették Oxfordot, ahonnan Károly 1646 áprilisában szolgának öltözve megszökött,<sup id="cite_ref-193" class="reference"><a href="#cite_note-193"><span class="cite-bracket">[</span>193<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> hogy feladja magát a Newarkot ostromló skótoknak, akiknél jobb tárgyalási feltételeket remélt. A presbiteriánusok <a href="/wiki/Newcastle_upon_Tyne" title="Newcastle upon Tyne">Newcastle upon Tyne</a>-ba vitték,<sup id="cite_ref-194" class="reference"><a href="#cite_note-194"><span class="cite-bracket">[</span>194<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és kilenc hónapnyi tárgyalás után 1647 januárjában 100 ezer fontért (és részletekben fizetendő további 300 ezer ígéretéért) cserébe átadták őt a parlamentieknek.<sup id="cite_ref-195" class="reference"><a href="#cite_note-195"><span class="cite-bracket">[</span>195<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fogsága"><span id="Fogs.C3.A1ga"></span>Fogsága</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Fogsága"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_I_Lami_Louvre_Inv5579.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Charles_I_Lami_Louvre_Inv5579.jpg/220px-Charles_I_Lami_Louvre_Inv5579.jpg" decoding="async" width="220" height="164" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Charles_I_Lami_Louvre_Inv5579.jpg/330px-Charles_I_Lami_Louvre_Inv5579.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Charles_I_Lami_Louvre_Inv5579.jpg/440px-Charles_I_Lami_Louvre_Inv5579.jpg 2x" data-file-width="1910" data-file-height="1420" /></a><figcaption>A fogoly király Carisbrooke-ban (<a href="/w/index.php?title=Eug%C3%A8ne_Lami&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eugène Lami (a lap nem létezik)">Eugène Lami</a> képe, 1829)</figcaption></figure> <p>Károlyt a parlament a <a href="/wiki/Northamptonshire" title="Northamptonshire">northamptonshire</a>-i Holdenby House-ban tartotta házi őrizetben, míg június 3-án George Joyce a hadsereg nevében el nem vitte onnan.<sup id="cite_ref-196" class="reference"><a href="#cite_note-196"><span class="cite-bracket">[</span>196<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ekkorra a parlament és a hadsereg között feszültségek jelentkeztek; az előbbi inkább presbiteriánus volt és fel akarta oszlatni az állandó "újfajta hadsereget", míg az utóbbi tisztjei a <a href="/wiki/Kongregacionalista_egyh%C3%A1zak" title="Kongregacionalista egyházak">kongregacionalista</a> irányelvet követték a vallásban és nagyobb poitikai szerepre törekedtek.<sup id="cite_ref-197" class="reference"><a href="#cite_note-197"><span class="cite-bracket">[</span>197<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly szerette volna kihasználni ezt az egyre mélyülő viszályt és Joyce akciójában nem veszélyt látott, hanem inkább lehetőséget.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981412–414_198-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981412–414-198"><span class="cite-bracket">[</span>198<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Saját javaslatára előbb a suffolki <a href="/wiki/Newmarket" class="mw-redirect mw-disambig" title="Newmarket">Newmarketbe</a> vitték, aztán az oatlandsi palotába, végül Hampton Court-ba került, ahol folytatta a tárgyalásokat.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton1995312–314_199-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton1995312–314-199"><span class="cite-bracket">[</span>199<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Végül belátta ezek kilátástalanságát és november 11-én megszökött. Felvette a kapcsolatot Robert Hammonddal, <a href="/wiki/Wight-sziget" title="Wight-sziget">Wight</a> szigetének parlamenti kormányzójával, akit a jelek szerint megbízhatónak vélt.<sup id="cite_ref-200" class="reference"><a href="#cite_note-200"><span class="cite-bracket">[</span>200<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Hammond azonban elfogta a királyt, <a href="/w/index.php?title=Carisbrooke-i_v%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Carisbrooke-i vár (a lap nem létezik)">Carisbrooke várába</a> zárta és értesítette a parlamentet.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981419–420_201-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981419–420-201"><span class="cite-bracket">[</span>201<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly Carisbrooke-ból folytatta alkudozásait a különféle érdekcsoportokkal. 1647. december 26-án titkos megállapodást kötött a skótokkal, hogy ha azok kiszabadítják és visszaszerzik a trónját, akkor három évre bevezeti a presbiterianizmust Angliában.<sup id="cite_ref-202" class="reference"><a href="#cite_note-202"><span class="cite-bracket">[</span>202<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1648 májusában a royalisták megindították a második polgárháborút és a megállapodásnak megfelelően a skótok benyomultak Angliába. A parlamenti erők azonban <a href="/wiki/Kent" title="Kent">Kentben</a>, <a href="/wiki/Essex" title="Essex">Essexben</a>, <a href="/wiki/Cumberland" class="mw-redirect mw-disambig" title="Cumberland">Cumberlandben</a> és Dél-Walesben hamar elnyomták a felkeléseket és miután augusztusban a <a href="/w/index.php?title=Prestoni_csata_(1648)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Prestoni csata (1648) (a lap nem létezik)">prestoni csatában</a> megverték a skótokat, világossá vált, hogy a royalista mozgalom elbukott.<sup id="cite_ref-203" class="reference"><a href="#cite_note-203"><span class="cite-bracket">[</span>203<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly kénytelen volt visszatérni a tárgyalásokhoz, amelyeket a wight-szigeti Newportban tartottak.<sup id="cite_ref-204" class="reference"><a href="#cite_note-204"><span class="cite-bracket">[</span>204<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> December 5-én a parlament megszavazta a tárgyalások folytatását, de <a href="/wiki/Oliver_Cromwell" title="Oliver Cromwell">Oliver Cromwell</a> és a hadsereg ezt megvétózta, mert fölöslegesnek tartották a további szócséplést a "véreskezű zsarnokkal".<sup id="cite_ref-205" class="reference"><a href="#cite_note-205"><span class="cite-bracket">[</span>205<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> November 27-én Hammond kormányzót leváltották és a hadsereg őrizetbe vette.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981429_206-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981429-206"><span class="cite-bracket">[</span>206<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> December 6-án a két hatalmi központ konfliktusa erőszakba torkollott: Thomas Pride ezredes letartóztatta vagy egyszerűen csak nem engedte be az Alsóház épületébe azokat a képvisekőket, akik negatívan viszonyultak a hadsereghez (az ún. <a href="/w/index.php?title=Pride-tisztogat%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pride-tisztogatás (a lap nem létezik)">Pride-tisztogatás</a>).<sup id="cite_ref-207" class="reference"><a href="#cite_note-207"><span class="cite-bracket">[</span>207<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mások önként maradtak távol. A maradék képviselőkből ült össze az ún. <a href="/w/index.php?title=Csonka_parlament&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csonka parlament (a lap nem létezik)">csonka parlament</a>. A hadsereg egy fegyveres államcsínnyel átvette a hatalmat.<sup id="cite_ref-208" class="reference"><a href="#cite_note-208"><span class="cite-bracket">[</span>208<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Pere">Pere</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Pere"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Charles_I_at_his_trial.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Charles_I_at_his_trial.jpg/170px-Charles_I_at_his_trial.jpg" decoding="async" width="170" height="212" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Charles_I_at_his_trial.jpg/255px-Charles_I_at_his_trial.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Charles_I_at_his_trial.jpg/340px-Charles_I_at_his_trial.jpg 2x" data-file-width="482" data-file-height="600" /></a><figcaption>Károly a per idején (<a href="/w/index.php?title=Edward_Bower&action=edit&redlink=1" class="new" title="Edward Bower (a lap nem létezik)">Edward Bower</a> képe, 1649). Haja és szakálla megnőtt, mert a parlament elbocsátotta a borbélyát, mást pedig nem engedett a közelébe borotvával.<sup id="cite_ref-209" class="reference"><a href="#cite_note-209"><span class="cite-bracket">[</span>209<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></figcaption></figure> <p>1648 végén Károlyt Hurst várába vitték, onnan pedig a windsori kastélyba.<sup id="cite_ref-210" class="reference"><a href="#cite_note-210"><span class="cite-bracket">[</span>210<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Januárban a csonka parlament Alsóháza hazaárulásért vádat emelt ellene, de a Lordok Háza ezt elutasította.<sup id="cite_ref-211" class="reference"><a href="#cite_note-211"><span class="cite-bracket">[</span>211<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy királyt bíróság elé lehet citálni<sup id="cite_ref-FOOTNOTERobertson20024–6_212-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERobertson20024–6-212"><span class="cite-bracket">[</span>212<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és az ország három fő törvényszékének vezetője (Henry Rolle, Oliver St John és John Wilde) a képviselők vádemelését törvénytelennek ítélte.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEEdwards199999,_109_213-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEEdwards199999,_109-213"><span class="cite-bracket">[</span>213<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csonka parlament kijelentette, hogy ezentúl egyedül, főrendi vagy királyi megerősítés nélkül hoz törvényeket és megszavazott egy rendeletet egy külön törvényszék felállításáról, amelynek Károly pere volt az egyetlen feladata.<sup id="cite_ref-214" class="reference"><a href="#cite_note-214"><span class="cite-bracket">[</span>214<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az így létrehozott Igazság Főtörvényszékének 135 megbízott tagja volt, de sokan megtagadták a részvételt vagy egyszerűen csak nem jelentek meg.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981433_215-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981433-215"><span class="cite-bracket">[</span>215<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Csak 68-an (valamennyien meggyőződéses parlamentpártiak) vettek részt a király perén. A per 1649. január 20-án kezdődött a Westminster Hall-ban. Károlyt hazaárulással és "egyéb főbenjáró bűnökkel" vádolták.<sup id="cite_ref-216" class="reference"><a href="#cite_note-216"><span class="cite-bracket">[</span>216<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A törvényszéket John Bradshaw vezette, a főügyész szerepét John Cook vállalta magára.<sup id="cite_ref-217" class="reference"><a href="#cite_note-217"><span class="cite-bracket">[</span>217<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Court-charles-I-sm.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/da/Court-charles-I-sm.jpg/220px-Court-charles-I-sm.jpg" decoding="async" width="220" height="347" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/da/Court-charles-I-sm.jpg/330px-Court-charles-I-sm.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/da/Court-charles-I-sm.jpg/440px-Court-charles-I-sm.jpg 2x" data-file-width="720" data-file-height="1134" /></a><figcaption>Károly (háttal, a vádlottak padján) a bíróság előtt</figcaption></figure> <p>A vád szerint Károly azzal merítette ki a hazaárulás tényállását, hogy a rá ruházott hatalmat nem az ország javára, hanem személyes érdekeinek előremozdítására fordította.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGardiner1906371–374_218-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGardiner1906371–374-218"><span class="cite-bracket">[</span>218<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A vádirat azt állította, hogy volt egy "elvetemült terve korlátlan és zsarnoki hatalom létrehozására és fenntartására, amellyel kedve szerint uralkodhat és megfoszthatja a népet jogaitól és szabadságaitól". Ennek véghezviteléhez "hitszegő és gonosz módon hadat viselt a jelenlegi parlament és az általa képviselt nép ellen", valamint "a fent említett Stuart Károly elvetemült tervei, háborúi és gonosz cselekedetei a saját és családja személyes érdekeinek, hatalmának és állítólagos előjogainak előmozdítására és fenntartására irányultak és irányulnak, eme nemzet népének közérdeke, közjoga, szabadsága, igazságossága és békéje ellenében."<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGardiner1906371–374_218-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGardiner1906371–374-218"><span class="cite-bracket">[</span>218<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ahogyan ma is a parancsnokokat teszik felelőssé az elkövetett háborús bűnökert,<sup id="cite_ref-FOOTNOTERobertson200515,_148–149_219-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERobertson200515,_148–149-219"><span class="cite-bracket">[</span>219<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a vádirat Károlyt bűnösnek tartotta "minden, a nemzetet ért árulásban, gyilkosságban, rablásban, gyújtogatásban, fosztogatásban, zsákmányban, pusztításban és károkozásban, amelyeket a fent említett háborúkban követtek el vagy okoztak."<sup id="cite_ref-220" class="reference"><a href="#cite_note-220"><span class="cite-bracket">[</span>220<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Becslések szerint a polgárháborúban 300 ezren (a lakosság 6%-a) haltak meg.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton1995304_221-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton1995304-221"><span class="cite-bracket">[</span>221<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A per első három napjában Károly megtagadta hogy védekezzen a vádak ellen, mert nem ismerte el a tárgyalás törvényességét.<sup id="cite_ref-222" class="reference"><a href="#cite_note-222"><span class="cite-bracket">[</span>222<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Kijelentette, hogy egyetlen törvényszéknek sincs joghatósága egy király fölött,<sup id="cite_ref-FOOTNOTERobertson20024–6_212-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERobertson20024–6-212"><span class="cite-bracket">[</span>212<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> hogy uralkodói jogait egyenesen Isten kegyelméből, Anglia hagyományos törvényeinek megfelelően kapta és vádlói törvénytelenül, erőszak által hurcolták az illegális bíróság elé. A bíróság azonban kétségbe vonta az uralkodói jogimmuntás doktrínáját és állítása szerint "Anglia király nem egy személy, hanem egy tisztség, melynek minden egyes betöltője korlátozott hatalomban részesül, hogy az országot annak törvényei szerint és nem másképp, kormányozza".<sup id="cite_ref-FOOTNOTERobertson200515_223-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERobertson200515-223"><span class="cite-bracket">[</span>223<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A harmadik nap végén Károlyt elvezették a törvényszékről,<sup id="cite_ref-224" class="reference"><a href="#cite_note-224"><span class="cite-bracket">[</span>224<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amely a következő két napban az ő távollétében harminc tanút hallgatott meg, január 26-án pedig halálra ítélték a királyt. A következő napon Károlyt ismét a bíróság elé vitték és közölték vele a határozatot.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981440–441_225-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981440–441-225"><span class="cite-bracket">[</span>225<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ítélet szerint "Mindezen árulásokért és bűnökért ezen bíróság úgy ítéli meg, hogy őt, a fent említett Stuart Károlyt, mint zsarnokot, árulót, gyilkost és e nemzet jó népének közellenségét, halálra kell ítélni azáltal, hogy fejét elválasztják a testétől."<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGardiner1906371–374_218-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGardiner1906371–374-218"><span class="cite-bracket">[</span>218<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A megbízottak közül 59-en írták alá Károly halálos ítéletét.<sup id="cite_ref-226" class="reference"><a href="#cite_note-226"><span class="cite-bracket">[</span>226<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kivégzése"><span id="Kiv.C3.A9gz.C3.A9se"></span>Kivégzése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Kivégzése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_execution_of_King_Charles_I_from_NPG.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/The_execution_of_King_Charles_I_from_NPG.jpg/220px-The_execution_of_King_Charles_I_from_NPG.jpg" decoding="async" width="220" height="194" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/The_execution_of_King_Charles_I_from_NPG.jpg/330px-The_execution_of_King_Charles_I_from_NPG.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/The_execution_of_King_Charles_I_from_NPG.jpg/440px-The_execution_of_King_Charles_I_from_NPG.jpg 2x" data-file-width="2400" data-file-height="2114" /></a><figcaption>Károly kivégzése (korabeli német metszet)</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:DelarocheCromwell.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/DelarocheCromwell.jpg/220px-DelarocheCromwell.jpg" decoding="async" width="220" height="173" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/DelarocheCromwell.jpg/330px-DelarocheCromwell.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/DelarocheCromwell.jpg/440px-DelarocheCromwell.jpg 2x" data-file-width="1472" data-file-height="1158" /></a><figcaption>Cromwell meglátogatja Károly koporsóját (<a href="/wiki/Paul_Delaroche" title="Paul Delaroche">Paul Delaroche</a> képe, 1831)</figcaption></figure> <p>Károly kivégzését 1649. január 30-ára, keddre tűzték ki. Két gyereke maradt ekkorra Angliában a parlamentiek ellenőrzése alatt: Erzsébet és <a href="/w/index.php?title=Stuart_Henrik_gloucesteri_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Henrik gloucesteri herceg (a lap nem létezik)">Henrik</a>. Január 29-én megengedték nekik, hogy elbúcsúzzanak az apjuktól.<sup id="cite_ref-227" class="reference"><a href="#cite_note-227"><span class="cite-bracket">[</span>227<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Másnap reggel Károly két inget kért, nehogy remegjen a hideg miatt és azt a nézősereg félelemnek gondolhassa.<sup id="cite_ref-royalwebsite_228-0" class="reference"><a href="#cite_note-royalwebsite-228"><span class="cite-bracket">[</span>228<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-229" class="reference"><a href="#cite_note-229"><span class="cite-bracket">[</span>229<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Fogvatartásának helyszínétől, a <a href="/wiki/Szent_Jakab-palota" title="Szent Jakab-palota">St James's Palace</a>-tól őrei a <a href="/w/index.php?title=Whitehall-palota&action=edit&redlink=1" class="new" title="Whitehall-palota (a lap nem létezik)">Whitehall-palotához</a> kísérték, ahol a vérpad várta.<sup id="cite_ref-230" class="reference"><a href="#cite_note-230"><span class="cite-bracket">[</span>230<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A nézőktől több sornyi katona választotta el, így utolsó beszédét csak az emelvényen lévők hallhatták.<sup id="cite_ref-231" class="reference"><a href="#cite_note-231"><span class="cite-bracket">[</span>231<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bánta hogy nem akadályozta meg hű szolgája, Strafford kivégézését,<sup id="cite_ref-232" class="reference"><a href="#cite_note-232"><span class="cite-bracket">[</span>232<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Kijelentette, hogy ugyanúgy vágyik arra, hogy a nép szabadságot élvezzen, mint bárki más, de kormányzatra mindig szükség van: "az alattvaló és az uralkodó nyilvánvalóan különböző dolgok."<sup id="cite_ref-233" class="reference"><a href="#cite_note-233"><span class="cite-bracket">[</span>233<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Így folytatta "a romlandó koronától most a romolhatatlan Korona elé járulok, ahol többé nem háborgatnak."<sup id="cite_ref-234" class="reference"><a href="#cite_note-234"><span class="cite-bracket">[</span>234<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Délután kettő körül Károly elmondta az utolsó imáját és a tőkére hajtva a fejét karjait kinyújtva jelzett a hóhérnak, hogy készen áll. Az maszkot viselt, kiléte nem ismert. A törvényszék Richard Brandon londoni ítéletvégrhajtót kérték fel a feladatra, de ő a felajánlott fejedelmi 200 font ellenére nemet mondott (legalábbis először).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEEdwards1999173_235-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEEdwards1999173-235"><span class="cite-bracket">[</span>235<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bárdja egyetlen csapásával lefejezte Károlyt.<sup id="cite_ref-236" class="reference"><a href="#cite_note-236"><span class="cite-bracket">[</span>236<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az egyik jelenlévő úgy emlékezett, hogy a tömegből olyan sóhaj tört fel "amit még soha nem hallottam és soha nem is kívánok ismét hallani".<sup id="cite_ref-FOOTNOTEHibbert1968280_237-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEHibbert1968280-237"><span class="cite-bracket">[</span>237<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Voltak akik emlékül a zsebkendőjüket mártották a király vérébe.<sup id="cite_ref-238" class="reference"><a href="#cite_note-238"><span class="cite-bracket">[</span>238<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1813-ban megvizsgálták Károly csontvázát és megállapítoták, hogy valóban egyetlen erős csapással vágták le a fejét. Ekkor szakállának egy részét, nyakcsigolyáját és egyik fogát ereklyeként elvitték, de 1888-ban visszakerültek a sírjába.<sup id="cite_ref-239" class="reference"><a href="#cite_note-239"><span class="cite-bracket">[</span>239<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az akkori szokás szerint a lefejezett árulók fejét felmutatták a tömegnek az "Íme az áruló feje!" szavak kíséretében<sup id="cite_ref-FOOTNOTEEdwards1999183_240-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEEdwards1999183-240"><span class="cite-bracket">[</span>240<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Károly fejét felmutatták, de némán, talán mert a hóhér nem akarta hogy felismerjék a hangját.<sup id="cite_ref-241" class="reference"><a href="#cite_note-241"><span class="cite-bracket">[</span>241<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Másnap a fejet visszavarrták a testre, amelyet aztán bebalzsamoztak és ólomkoporsóba helyeztek.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981445_242-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981445-242"><span class="cite-bracket">[</span>242<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A bíróság megtiltotta, hogy Károlyt a westminsteri apátságba, az angol királyok hagyományos temetkezési helyére temessék el. Koporsóját február 7-én éjjel Windsorba vitték és 9-én privát szertartás keretében a Szent. György-kápolnában helyezték el <a href="/wiki/VIII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="VIII. Henrik angol király">VIII. Henrik</a> és harmadik felesége, <a href="/wiki/Jane_Seymour" class="mw-redirect mw-disambig" title="Jane Seymour">Jane Seymour</a> koporsója mellett.<sup id="cite_ref-243" class="reference"><a href="#cite_note-243"><span class="cite-bracket">[</span>243<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A király fia, <a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a> azt tervezte, hogy a londoni <a href="/wiki/Hyde_Park" title="Hyde Park">Hyde Parkban</a> mauzóleumot építtet az apjának, ez azonban nem készült el.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008_244-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008-244"><span class="cite-bracket">[</span>244<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Utóélete,_emlékezete"><span id="Ut.C3.B3.C3.A9lete.2C_eml.C3.A9kezete"></span>Utóélete, emlékezete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Utóélete, emlékezete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:King_Charles_I_after_original_by_van_Dyck.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/King_Charles_I_after_original_by_van_Dyck.jpg/180px-King_Charles_I_after_original_by_van_Dyck.jpg" decoding="async" width="180" height="311" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/King_Charles_I_after_original_by_van_Dyck.jpg/270px-King_Charles_I_after_original_by_van_Dyck.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/King_Charles_I_after_original_by_van_Dyck.jpg/360px-King_Charles_I_after_original_by_van_Dyck.jpg 2x" data-file-width="2317" data-file-height="4000" /></a><figcaption>I. Károly hermelinpalástban (van Dyck képe, 1636)</figcaption></figure> <p>Alig tíz nappal Károly kivégzése után, a temetése napján megjelent egy állítólag általa írt memoár <i>Eikon Basilike</i> (görögül: "Királyi arckép") címmel. <sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981445_242-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981445-242"><span class="cite-bracket">[</span>242<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ebben Károly politikájánák apológiáját, védőbeszédét tették közzé, amely hatékony royalista propagandának bizonyult. <a href="/wiki/John_Milton" title="John Milton">John Milton</a> a parlamentiek nevében írt egy <i>Eikonoklastes</i> ("képromboló") c. válaszpamfletet, amely azonban nyomába sem ért a royalista könyv pátoszának.<sup id="cite_ref-245" class="reference"><a href="#cite_note-245"><span class="cite-bracket">[</span>245<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az anglikánok és a royalisták mártírnak tartották a királyt<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust2005461_246-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust2005461-246"><span class="cite-bracket">[</span>246<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és 1660-ban fel is vették az anglikán egyház szentjeinek sorába.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEMitchell201299_247-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEMitchell201299-247"><span class="cite-bracket">[</span>247<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Halálának évfordulóin misét celebráltak, társaságot (<i>Society of King Charles the Martyr</i>) alapítottak emlékének gondozására, több templomot (pl. Falmouthban vagy Tunbridge Wells-ben) is elneveztek róla.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008_244-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008-244"><span class="cite-bracket">[</span>244<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A monarchia megdöntése után Anglia <a href="/w/index.php?title=Angol_k%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Angol köztársaság (a lap nem létezik)">köztársasággá</a> ("Commonwealth") vált. A csonka parlament alsóháza felszámolta a Lordok Házát, a végrehajtó hatalom az Államtanács kezébe került.<sup id="cite_ref-248" class="reference"><a href="#cite_note-248"><span class="cite-bracket">[</span>248<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A skótok és írek ellenállását Oliver Cromwell hadjáratai maradéktalanul letörték.<sup id="cite_ref-249" class="reference"><a href="#cite_note-249"><span class="cite-bracket">[</span>249<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1653-ban Cromwell erővel feloszlatta a csonka parlamentet<sup id="cite_ref-250" class="reference"><a href="#cite_note-250"><span class="cite-bracket">[</span>250<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és a Protektorátus kikiáltásával katonai diktatúrát vezetett be.<sup id="cite_ref-251" class="reference"><a href="#cite_note-251"><span class="cite-bracket">[</span>251<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1658-as halálát követően helyét rövid időre kevésbé tehetséges fia, <a href="/wiki/Richard_Cromwell" title="Richard Cromwell">Richard Cromwell</a> vette át.<sup id="cite_ref-252" class="reference"><a href="#cite_note-252"><span class="cite-bracket">[</span>252<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezután a parlament ismét összeült és 1660-ban Károly idősebbik fia, II. Károly visszatérésével visszaállították a monarchiát is.<sup id="cite_ref-253" class="reference"><a href="#cite_note-253"><span class="cite-bracket">[</span>253<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Károly 1642-es letartóztatási kísérletére, amikor addig példátlan módon fegyveres erővel akart lefogatni öt képviselőt, minden évben megemlékeznek az angol Alsóház ülésszakának megnyitó ülésén. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_műgyűjtő"><span id="A_m.C5.B1gy.C5.B1jt.C5.91"></span>A műgyűjtő</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: A műgyűjtő"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Károly szenvedélyes és nagy tudású műgyűjtő volt (erre részben 1623-as spanyolországi útja inspirálta)<sup id="cite_ref-254" class="reference"><a href="#cite_note-254"><span class="cite-bracket">[</span>254<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Övé volt a valaha összeállított egyik legszebb műgyűjtemény.<sup id="cite_ref-255" class="reference"><a href="#cite_note-255"><span class="cite-bracket">[</span>255<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Spanyolországban <a href="/wiki/Diego_Vel%C3%A1zquez" title="Diego Velázquez">Velázquez</a> készített róla egy vázlatot és itt vásárolta meg <a href="/wiki/Tiziano_Vecellio" title="Tiziano Vecellio">Tiziano</a> és <a href="/wiki/Antonio_da_Correggio" title="Antonio da Correggio">Correggio</a> több képét.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg198183_256-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg198183-256"><span class="cite-bracket">[</span>256<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Angliában <a href="/wiki/Peter_Paul_Rubens" title="Peter Paul Rubens">Rubensszel</a> festtette meg a Whitehall Bankettházának mennyezetét. Neves holland festőktől (<a href="/wiki/Gerard_van_Honthorst" title="Gerard van Honthorst">van Honthorst</a>, <a href="/w/index.php?title=Dani%C3%ABl_Mijtens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Daniël Mijtens (a lap nem létezik)">Mijtens</a>, <a href="/wiki/Anthony_van_Dyck" title="Anthony van Dyck">van Dyck</a>) rendelt képeket. Közeli barátai, köztük Buckingham vagy Arundel grófja osztották érdeklődését; őket nevezték Whitehall-csoportnak. 1627/28-ban Károly megvásárolta a mantovai herceg teljes gyűjteményét, amely Tiziano, Correggio, <a href="/wiki/Raffaello_Sanzio" title="Raffaello Sanzio">Raffaello</a>, <a href="/wiki/Caravaggio" title="Caravaggio">Caravaggio</a>, <a href="/wiki/Andrea_del_Sarto" title="Andrea del Sarto">del Sarto</a> és <a href="/wiki/Andrea_Mantegna" title="Andrea Mantegna">Mantegna</a> műveit tartalmazta.<sup id="cite_ref-257" class="reference"><a href="#cite_note-257"><span class="cite-bracket">[</span>257<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A későbbiekben <a href="/wiki/Giovanni_Lorenzo_Bernini" title="Giovanni Lorenzo Bernini">Bernini</a>, <a href="/wiki/Pieter_Bruegel" title="Pieter Bruegel">Bruegel</a>, <a href="/wiki/Leonardo_da_Vinci" title="Leonardo da Vinci">Leonardo</a>, <a href="/wiki/Hans_Holbein_(fest%C5%91,_1497%E2%80%931543)" title="Hans Holbein (festő, 1497–1543)">Holbein</a>, <a href="/wiki/V%C3%A1clav_Hollar" title="Václav Hollar">Hollar</a>, <a href="/wiki/Jacopo_Tintoretto" title="Jacopo Tintoretto">Tintoretto</a> és <a href="/wiki/Paolo_Veronese" title="Paolo Veronese">Veronese</a> festményeivel bővítette gyűjteményét, amelyben <a href="/wiki/Albrecht_D%C3%BCrer_(fest%C5%91)" title="Albrecht Dürer (festő)">Dürer</a> és <a href="/wiki/Rembrandt" title="Rembrandt">Rembrandt</a> önarcképei is megtalálhatóak voltak.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGregg1981249–250,_278_258-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGregg1981249–250,_278-258"><span class="cite-bracket">[</span>258<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Halálakor a becslések szerint 1760 festmény volt a birtokában,<sup id="cite_ref-FOOTNOTECarlton1995142_259-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECarlton1995142-259"><span class="cite-bracket">[</span>259<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amelyek nagy részét a Parlament elkótyavetyélte. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Megítélése"><span id="Meg.C3.ADt.C3.A9l.C3.A9se"></span>Megítélése</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Megítélése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Anthonis_van_Dyck_-_Equestrian_Portrait_of_Charles_I_-_National_Gallery,_London.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Anthonis_van_Dyck_-_Equestrian_Portrait_of_Charles_I_-_National_Gallery%2C_London.jpg/220px-Anthonis_van_Dyck_-_Equestrian_Portrait_of_Charles_I_-_National_Gallery%2C_London.jpg" decoding="async" width="220" height="278" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Anthonis_van_Dyck_-_Equestrian_Portrait_of_Charles_I_-_National_Gallery%2C_London.jpg/330px-Anthonis_van_Dyck_-_Equestrian_Portrait_of_Charles_I_-_National_Gallery%2C_London.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Anthonis_van_Dyck_-_Equestrian_Portrait_of_Charles_I_-_National_Gallery%2C_London.jpg/440px-Anthonis_van_Dyck_-_Equestrian_Portrait_of_Charles_I_-_National_Gallery%2C_London.jpg 2x" data-file-width="3349" data-file-height="4226" /></a><figcaption>I. Károly (Anthony van Dyck, 1637/1638)</figcaption></figure> <p>Az utólagos megítélés szerint Károly "az ellentmondások és ellentétek embere".<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKenyon197893_260-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKenyon197893-260"><span class="cite-bracket">[</span>260<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A szélsőséges konzervatívok mártírnak, sőt egyenesen szentnek tartották, <sup id="cite_ref-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008_244-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008-244"><span class="cite-bracket">[</span>244<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> míg a polgári történészek szerint képmutató volt és téveszmék rabja.<sup id="cite_ref-261" class="reference"><a href="#cite_note-261"><span class="cite-bracket">[</span>261<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A modern történészek többsége inkább negatív alaknak tartja, vannak akik szerint egyenesen "<a href="/wiki/VI._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="VI. Henrik angol király">VI. Henrik</a> óta Anglia legtehetségtelenebb uralkodója" vagy "a középkor óta a legrosszabb király" volt.<sup id="cite_ref-262" class="reference"><a href="#cite_note-262"><span class="cite-bracket">[</span>262<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A Károly-párti <a href="/wiki/William_Laud" title="William Laud">William Laud</a> érsek (akit a parlament lefejeztetett) így írta le: "egy szelíd és kegyes fejedelem, aki nem tudta hogyan kell nagynak lenni, vagy hogyan kell naggyá válni."<sup id="cite_ref-263" class="reference"><a href="#cite_note-263"><span class="cite-bracket">[</span>263<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Apjánál józanabb és kifinomultabb volt,<sup id="cite_ref-264" class="reference"><a href="#cite_note-264"><span class="cite-bracket">[</span>264<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> de nem tudott megalkuvó lenni. Tudatosan olyan népszerűtlen eszméket követett, amikkel tönkretette saját magát.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECust2005466–474_265-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECust2005466–474-265"><span class="cite-bracket">[</span>265<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Jakab és Károly is abban hitt, hogy Isten akaratából uralkodnak, de míg Jakab hajlandó volt <a href="/wiki/Abszol%C3%BAt_monarchia" title="Abszolút monarchia">abszolutista</a> elveit kompromisszumokkal enyhíteni, Károly elvtelennek ítélte az alattvalókkal való tárgyalásokat vagy akár tetteinek magyarázását.<sup id="cite_ref-266" class="reference"><a href="#cite_note-266"><span class="cite-bracket">[</span>266<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Úgy vélte, hogy csak Istennek tartozik felelősséggel. "A fejedelmeknek nem kell számot adniuk tetteikről, csak Isten előtt" írta.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGardiner190683_267-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGardiner190683-267"><span class="cite-bracket">[</span>267<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Címei,_kitüntetései"><span id="C.C3.ADmei.2C_kit.C3.BCntet.C3.A9sei"></span>Címei, kitüntetései</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Címei, kitüntetései"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>1600. december 23. – 1625. március 27.: Albany hercege, Ormonde márkija, Ross grófja és Ardmannoch ura<sup id="cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252_268-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEWeir1996252-268"><span class="cite-bracket">[</span>268<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1605. január 6. – 1625. március 27.: York hercege<sup id="cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252_268-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEWeir1996252-268"><span class="cite-bracket">[</span>268<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1612. november 6 – 1625. március 27.: Cornwall és Rothesay hercege<sup id="cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252_268-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEWeir1996252-268"><span class="cite-bracket">[</span>268<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1616. november 4. – 1625. március 27.: Wales hercege és Chester grófja<sup id="cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252_268-3" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEWeir1996252-268"><span class="cite-bracket">[</span>268<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1625. március 27. – 1649. január 30.: "Isten kegyelméből Anglia, Skócia, Franciaország és Írország királya, a Hit védelmezője, stb."(ténylegesen nem volt francia király, ezt a címet a <a href="/wiki/Sz%C3%A1z%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Százéves háború">százéves háború</a> óta tartották az angol királyok címei között, míg <a href="/wiki/III._Gy%C3%B6rgy_brit_kir%C3%A1ly" title="III. György brit király">III. György</a> le nem mondott róla).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEWallis1921[https://archive.org/stream/englishregalyear00wall#page/60/mode/2up_61]_269-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEWallis1921[https://archive.org/stream/englishregalyear00wall#page/60/mode/2up_61]-269"><span class="cite-bracket">[</span>269<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kitüntetései"><span id="Kit.C3.BCntet.C3.A9sei"></span>Kitüntetései</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Kitüntetései"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>1605. január 6. – A <a href="/w/index.php?title=F%C3%BCrd%C5%91rend&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fürdőrend (a lap nem létezik)">Fürdőrend</a> lovagja<sup id="cite_ref-kt_270-0" class="reference"><a href="#cite_note-kt-270"><span class="cite-bracket">[</span>270<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1611. április 24. – A <a href="/wiki/T%C3%A9rdszalagrend" title="Térdszalagrend">Térdszalagrend</a> lovagja<sup id="cite_ref-kt_270-1" class="reference"><a href="#cite_note-kt-270"><span class="cite-bracket">[</span>270<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Címere"><span id="C.C3.ADmere"></span>Címere</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Címere"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table border="0" align="center" width="85%"> <tbody><tr> <th width="25%"><figure class="mw-halign-center" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_arms_of_Charles_Stuart,_Duke_of_York.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Coat_of_arms_of_Charles_Stuart%2C_Duke_of_York.svg/130px-Coat_of_arms_of_Charles_Stuart%2C_Duke_of_York.svg.png" decoding="async" width="130" height="196" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Coat_of_arms_of_Charles_Stuart%2C_Duke_of_York.svg/195px-Coat_of_arms_of_Charles_Stuart%2C_Duke_of_York.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Coat_of_arms_of_Charles_Stuart%2C_Duke_of_York.svg/260px-Coat_of_arms_of_Charles_Stuart%2C_Duke_of_York.svg.png 2x" data-file-width="371" data-file-height="558" /></a><figcaption></figcaption></figure> </th> <th width="25%"><figure class="mw-halign-center" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_Arms_of_the_Stuart_Princes_of_Wales_(1610-1688).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Coat_of_Arms_of_the_Stuart_Princes_of_Wales_%281610-1688%29.svg/200px-Coat_of_Arms_of_the_Stuart_Princes_of_Wales_%281610-1688%29.svg.png" decoding="async" width="200" height="194" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Coat_of_Arms_of_the_Stuart_Princes_of_Wales_%281610-1688%29.svg/300px-Coat_of_Arms_of_the_Stuart_Princes_of_Wales_%281610-1688%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Coat_of_Arms_of_the_Stuart_Princes_of_Wales_%281610-1688%29.svg/400px-Coat_of_Arms_of_the_Stuart_Princes_of_Wales_%281610-1688%29.svg.png 2x" data-file-width="1550" data-file-height="1500" /></a><figcaption></figcaption></figure> </th> <th width="25%"><figure class="mw-halign-center" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_Arms_of_England_(1603-1649).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg/200px-Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg.png" decoding="async" width="200" height="199" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg/300px-Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg/400px-Coat_of_Arms_of_England_%281603-1649%29.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="509" /></a><figcaption></figcaption></figure> </th> <th width="25%"><figure class="mw-halign-center" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_Arms_of_Scotland_(1603-1649).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Coat_of_Arms_of_Scotland_%281603-1649%29.svg/200px-Coat_of_Arms_of_Scotland_%281603-1649%29.svg.png" decoding="async" width="200" height="194" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Coat_of_Arms_of_Scotland_%281603-1649%29.svg/300px-Coat_of_Arms_of_Scotland_%281603-1649%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Coat_of_Arms_of_Scotland_%281603-1649%29.svg/400px-Coat_of_Arms_of_Scotland_%281603-1649%29.svg.png 2x" data-file-width="1550" data-file-height="1500" /></a><figcaption></figcaption></figure> </th></tr> <tr style="text-align: center;"> <td>York hercege (1611 – 1612) </td> <td>Wales hercege (1612 – 1625) </td> <td>Királyi címer (Skócián kívül, 1625 – 1649) </td> <td>Királyi címer (Skóciában, 1625- 1649) </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Családja"><span id="Csal.C3.A1dja"></span>Családja</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Családja"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>I. Károlynak és Henrietta Máriának kilenc gyermeke született, közülük kettőből lett király, kettő pedig röviddel születése után meghalt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252–254_271-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEWeir1996252–254-271"><span class="cite-bracket">[</span>271<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Anthony_van_Dyck_-_Five_Eldest_Children_of_Charles_I_-_Google_Art_Project.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/39/Anthony_van_Dyck_-_Five_Eldest_Children_of_Charles_I_-_Google_Art_Project.jpg/220px-Anthony_van_Dyck_-_Five_Eldest_Children_of_Charles_I_-_Google_Art_Project.jpg" decoding="async" width="220" height="178" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/39/Anthony_van_Dyck_-_Five_Eldest_Children_of_Charles_I_-_Google_Art_Project.jpg/330px-Anthony_van_Dyck_-_Five_Eldest_Children_of_Charles_I_-_Google_Art_Project.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/39/Anthony_van_Dyck_-_Five_Eldest_Children_of_Charles_I_-_Google_Art_Project.jpg/440px-Anthony_van_Dyck_-_Five_Eldest_Children_of_Charles_I_-_Google_Art_Project.jpg 2x" data-file-width="5167" data-file-height="4189" /></a><figcaption>I. Károly öt idősebb gyermeke. Balról jobbra: Mária, Jakab, Károly, Erzsébet és Anna(van Dyck képe, 1637)</figcaption></figure> <table class="wikitable"> <tbody><tr> <th>Név</th> <th>Született</th> <th>Meghalt</th> <th>Megjegyzés </th></tr> <tr> <td>Károly Jakab</td> <td>1629. május 13.</td> <td>1629. május 13.</td> <td>Születése napján meghalt. "Károly walesi herceg"-ként temették el.<sup id="cite_ref-FOOTNOTECokayneGibbsDoubleday1913[https://archive.org/stream/completepeerageo03coka#page/446/mode/1up_446]_272-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTECokayneGibbsDoubleday1913[https://archive.org/stream/completepeerageo03coka#page/446/mode/1up_446]-272"><span class="cite-bracket">[</span>272<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></td> <td>1630. május 29.</td> <td>1685. február 6.</td> <td>1662-ben feleségül vette <a href="/wiki/Bragan%C3%A7a_Katalin_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Bragança Katalin angol királyné">Braganza Katalint</a> (1638–1705). Nem született törvényes utódja, csak számos házasságon kívüli gyermeke </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/M%C3%A1ria_or%C3%A1niai_hercegn%C3%A9" title="Mária orániai hercegné">Mária</a></td> <td>1631. november 4.</td> <td>1660. december 24.</td> <td>1641-ben feleségül ment <a href="/wiki/II._Vilmos_or%C3%A1niai_herceg" title="II. Vilmos orániai herceg">II. Vilmos</a> orániai herceghez (1626–1650) in 1641. Egy gyermeke született, <a href="/wiki/III._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="III. Vilmos angol király">III. Vilmos</a>. </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/II._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Jakab angol király">II. Jakab</a></td> <td>1633. október 14.</td> <td>1701. szeptember 6.</td> <td>1659-ben feleségül vette <a href="/wiki/Hyde_Anna_yorki_hercegn%C3%A9" title="Hyde Anna yorki hercegné">Anne Hydeot</a> (1637–1671). Két gyermeke érte meg a felnőttkort, <a href="/wiki/II._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="II. Mária angol királynő">II. Mária</a> és <a href="/wiki/Anna_brit_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="Anna brit királynő">Anna</a>, mindketten Anglia királynői lettek;<br />Másodszor 1673-ban házasodott, <a href="/wiki/Modenai_M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Modenai Mária angol királyné">Modenai Máriát</a> (1658–1718) vette feleségül. </td></tr> <tr> <td>Erzsébet</td> <td>1635. december 29.</td> <td>1650. szeptember 8.</td> <td>Fiatalon halt meg </td></tr> <tr> <td>Anna</td> <td>1637. március 17.</td> <td>1640. november 5.</td> <td>Fiatalon halt meg </td></tr> <tr> <td>Katalin</td> <td>1639. június 29.</td> <td>1639. június 29.</td> <td>Születése napján meghalt </td></tr> <tr> <td><a href="/w/index.php?title=Stuart_Henrik_gloucesteri_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Henrik gloucesteri herceg (a lap nem létezik)">Henrik</a></td> <td>1640. július 8.</td> <td>1660. szeptember 13</td> <td>Gloucester hercege. Pestisben halt meg, még mielőtt megnősült volna </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Stuart_Henrietta_Anna_angol_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91" title="Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő">Henrietta</a></td> <td>1644. június 16.</td> <td>1670. június 30.</td> <td>1661-ben feleségül ment <a href="/wiki/F%C3%BCl%C3%B6p_orl%C3%A9ans-i_herceg_(1640%E2%80%931701)" title="Fülöp orléans-i herceg (1640–1701)">Fülöp</a> orléans-i herceghez </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Családfája"><span id="Csal.C3.A1df.C3.A1ja"></span>Családfája</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Családfája"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="navbox" style="border-spacing:0; width:100%;"> <tbody><tr> <td><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style> <table class="navbox-inner mw-collapsible mw-collapsed"> <tbody><tr> <th class="navbox-title navbox-title-spacered-left" style="width:100%;"> <div class="navbox-title-inner">I. Károly angol király ősei</div> </th> </tr> <tr class="navbox-spacer-row"><td></td></tr> <tr> <td> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr align="center"><td rowspan="62" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="62"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="62"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #bfc;">8. <a href="/wiki/Matthew_Stuart,_Lennox_4._gr%C3%B3fja" title="Matthew Stuart, Lennox 4. grófja">Matthew Stuart</a></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #ffc;">4. <a href="/wiki/Stuart_Henrik_c%C3%ADmzetes_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="Stuart Henrik címzetes skót király">Henry Stuart</a></td><td rowspan="2" colspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="14" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #bfc;">9. <a href="/wiki/Douglas_Margit_lennoxi_gr%C3%B3fn%C3%A9" title="Douglas Margit lennoxi grófné">Margaret Douglas</a><sup id="cite_ref-Margaret_274-0" class="reference"><a href="#cite_note-Margaret-274"><span class="cite-bracket">[</span>a<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #fb9;">2. <a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">I. Jakab angol király</a></td><td rowspan="2" colspan="9"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="30" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #bfc;">10. <a href="/wiki/V._Jakab_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="V. Jakab skót király">V. Jakab skót király</a></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #ffc;">5. <a href="/wiki/I._M%C3%A1ria_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Mária skót királynő">I. Mária skót királynő</a></td><td rowspan="2" colspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #bfc;">11. <a href="/wiki/Lotaringiai_M%C3%A1ria_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Lotaringiai Mária skót királyné">Marie Guise</a></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #fcc;">1. <b>I. Károly</b></td><td rowspan="2" colspan="12"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="62" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="62"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="62"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #bfc;">12. <a href="/wiki/III._Kereszt%C3%A9ly_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="III. Keresztély dán király">III. Keresztély dán király</a><sup id="cite_ref-Frederick_I_275-0" class="reference"><a href="#cite_note-Frederick_I-275"><span class="cite-bracket">[</span>b<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #ffc;">6. <a href="/wiki/II._Frigyes_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="II. Frigyes dán király">II. Frigyes dán király</a></td><td rowspan="2" colspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="14" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #bfc;">13. <a href="/wiki/Dorottya_sz%C3%A1sz%E2%80%93lauenburgi_hercegn%C5%91" title="Dorottya szász–lauenburgi hercegnő">Dorothea von Sachsen-Lauenburg</a></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #fb9;">3. <a href="/wiki/Oldenburgi_Anna_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Oldenburgi Anna angol királyné">Dániai Anna</a></td><td rowspan="2" colspan="9"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="30" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #bfc;">14. <a href="/w/index.php?title=III._Ulrik_mecklenburgi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="III. Ulrik mecklenburgi herceg (a lap nem létezik)">III. Ulrik mecklenburgi herceg</a></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #ffc;">7. <a href="/wiki/Mecklenburgi_Zs%C3%B3fia_d%C3%A1n_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Mecklenburgi Zsófia dán királyné">Mecklenburgi Zsófia</a></td><td rowspan="2" colspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6}" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6}"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6}"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6}" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6}"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6}"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6}"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6}"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:2px solid black;padding:0 0.2em;;background-color: #bfc;">15. Dániai Erzsébet mecklenburgi hercegné</td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 2; <a href="#CITEREFWeir1996">Weir 1996</a>, p. 252.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg19814–5-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg19814–5_2-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 4–5. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton19952-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton19952_3-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 2. o.</span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 3; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 9.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198111-5"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198111_5-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198111_5-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 11. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198112-6"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198112_6-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198112_6-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 12. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198113-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198113_7-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 13. o.</span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 16; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 22.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton199516-9"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton199516_9-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton199516_9-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 16. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198122-10"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198122_10-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198122_10-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 22. o.</span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 18–19; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 21–23.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198129-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198129_12-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 29. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198147-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198147_13-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 47. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHibbert196824-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHibbert196824_14-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, 24. o.</span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 49; <a href="#CITEREFHowat1974">Howat 1974</a>, pp. 26–28.</span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 63; <a href="#CITEREFHowat1974">Howat 1974</a>, pp. 27–28; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 79.</span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 5; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 49–50.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECoward2003152-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECoward2003152_18-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, 152. o.</span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 67–68; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 49–50.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton199531-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton199531_20-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 31. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust20058-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust20058_21-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 8. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust20055–9-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust20055–9_22-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 5–9. o.</span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 33; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 68.</span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 4; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 30–32.</span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 34–38; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 32–34; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 78–82; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 11.</span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 87–89; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 11; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, p. 5.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198184-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198184_27-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 84. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198185–87-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198185–87_28-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 85–87. o.</span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 42–43; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 34–35.</span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 46; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 31;<a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 63; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 11; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 5–6.</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 47;<a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 94.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198197–99-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198197–99_32-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 97–99. o.</span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 52; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 99; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 64.</span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 56; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 124; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 92; <a href="#CITEREFSchama2001">Schama 2001</a>, p. 65.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETrevelyan1922130-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETrevelyan1922130_35-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFTrevelyan1922">Trevelyan 1922</a>, 130. o.</span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 47; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 103–105; <a href="#CITEREFHowat1974">Howat 1974</a>, p. 31.</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 114; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 86; <a href="#CITEREFWeir1996">Weir 1996</a>, p. 252.</span> </li> <li id="cite_note-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-38">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 38; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 80.</span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 126.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton199555,_70-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton199555,_70_40-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 55, 70. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEQuintrell199316,_21-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEQuintrell199316,_21_41-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, 16, 21. o.</span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 76; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 156; <a href="#CITEREFWeir1996">Weir 1996</a>, p. 252.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981130–131-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981130–131_43-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 130–131. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust200584–86-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust200584–86_44-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 84–86. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECoward2003153-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECoward2003153_45-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, 153. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981131-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981131_46-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 131. o.</span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 46; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 129.</span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 68–69; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 129.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981138-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981138_49-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 138. o.</span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 71–75; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 50–52; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 138–147; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, pp. 21–28.</span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 80; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 149–151.</span> </li> <li id="cite_note-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-52">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 75, 81; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 29.</span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 86–88; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 154–160; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 91–95.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHowat197435-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHowat197435_54-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHowat1974">Howat 1974</a>, 35. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981173–174-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981173–174_55-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 173–174. o.</span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, p. 162; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 67.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981170–173-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981170–173_57-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 170–173. o.</span> </li> <li id="cite_note-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-58">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 101; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 74; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 39.</span> </li> <li id="cite_note-59"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-59">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 75; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 175; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 40.</span> </li> <li id="cite_note-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-60">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 103–104; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 76; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 175–176; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 104.</span> </li> <li id="cite_note-61"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-61">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 104; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 176.</span> </li> <li id="cite_note-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-62">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 110–112; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 48–49.</span> </li> <li id="cite_note-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-63">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHowat1974">Howat 1974</a>, p. 38; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, pp. 107–108.</span> </li> <li id="cite_note-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-64">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 112–113; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 105; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 170–171.</span> </li> <li id="cite_note-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-65">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 113; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 109–111; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 170–171.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981190–195-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981190–195_66-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 190–195. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust2005114–115-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust2005114–115_67-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 114–115. o.</span> </li> <li id="cite_note-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-68">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 118; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 186; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, p. 35.</span> </li> <li id="cite_note-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-69">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 121; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 108.</span> </li> <li id="cite_note-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-70">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 169–171; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 187–197; <a href="#CITEREFHowat1974">Howat 1974</a>, p. 38; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 65–68.</span> </li> <li id="cite_note-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-71">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 153–154; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, p. xv.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESharpe1992603-72"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESharpe1992603_72-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, 603. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStarkey2006104-73"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStarkey2006104_73-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, 104. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESharpe1992509–536,_541–545,_825–834-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESharpe1992509–536,_541–545,_825–834_74-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, 509–536, 541–545, 825–834. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981220-75"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981220_75-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 220. o.</span> </li> <li id="cite_note-76"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-76">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 190; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 228.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEEdwards199918-77"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEEdwards199918_77-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, 18. o.</span> </li> <li id="cite_note-78"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-78">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 191; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 62.</span> </li> <li id="cite_note-79"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-79">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAdamson2007">Adamson 2007</a>, pp. 8–9; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 585–588.</span> </li> <li id="cite_note-80"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-80">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 130, 193; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 64.</span> </li> <li id="cite_note-81"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-81">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 194; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 301–302; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, pp. 65–66.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELoades1974385-82"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELoades1974385_82-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, 385. o.</span> </li> <li id="cite_note-83"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-83">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, p. 167; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 215–216; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 138; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 385.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEYoung199797-84"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEYoung199797_84-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFYoung1997">Young 1997</a>, 97. o.</span> </li> <li id="cite_note-85"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-85">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 185; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 212–217; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 286; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, pp. 12–13.</span> </li> <li id="cite_note-86"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-86">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 190; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 224–227; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, pp. 61–62; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 116–120.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESharp198082_ff-87"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESharp198082_ff_87-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSharp1980">Sharp 1980</a>, 82 ff. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981312–313-88"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981312–313_88-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 312–313. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESharpe1992906-89"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESharpe1992906_89-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, 906. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981314-90"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981314_90-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 314. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust200597–103-91"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust200597–103_91-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 97–103. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHowat197440–46-92"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHowat197440–46_92-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHowat1974">Howat 1974</a>, 40–46. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust2005133-93"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust2005133_93-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 133. o.</span> </li> <li id="cite_note-94"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-94">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, pp. 174–175; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 133–147; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 267, 273; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 284–292, 328–345, 351–359.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECoward2003175–176-95"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECoward2003175–176_95-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, 175–176. o.</span> </li> <li id="cite_note-96"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-96">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, p. 176; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, pp. 113–115; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 393; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, p. 382.</span> </li> <li id="cite_note-97"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-97">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, p. 176; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 680, 758–763.</span> </li> <li id="cite_note-98"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-98">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 212, 219; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 774–776.</span> </li> <li id="cite_note-99"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-99">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 219; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 780–781.</span> </li> <li id="cite_note-100"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-100">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 223–224; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 288; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 783–784; <a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, p. 107.</span> </li> <li id="cite_note-101"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-101">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 195; <a href="#CITEREFTrevelyan1922">Trevelyan 1922</a>, pp. 186–187.</span> </li> <li id="cite_note-102"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-102">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 189–197; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 224–230; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 288–289; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 788–791.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust2005236–237-103"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust2005236–237_103-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 236–237. o.</span> </li> <li id="cite_note-104"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-104">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 197–199; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 230–231; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 792–794.</span> </li> <li id="cite_note-105"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-105">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAdamson2007">Adamson 2007</a>, p. 9; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 290–292; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 797–802.</span> </li> <li id="cite_note-106"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-106">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAdamson2007">Adamson 2007</a>, p. 9; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 246–247; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 805–806.</span> </li> <li id="cite_note-107"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-107">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAdamson2007">Adamson 2007</a>, pp. 9–10; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 248.</span> </li> <li id="cite_note-108"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-108">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHowat1974">Howat 1974</a>, pp. 44, 66; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 809–813, 825–834, 895.</span> </li> <li id="cite_note-109"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-109">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 251; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 294.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAdamson200711-110"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEAdamson200711_110-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEAdamson200711_110-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAdamson2007">Adamson 2007</a>, 11. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELoades1974401-111"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELoades1974401_111-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, 401. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELoades1974402-112"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELoades1974402_112-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, 402. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAdamson200714-113"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAdamson200714_113-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAdamson2007">Adamson 2007</a>, 14. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAdamson200715-114"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAdamson200715_114-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAdamson2007">Adamson 2007</a>, 15. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAdamson200717-115"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAdamson200717_115-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAdamson2007">Adamson 2007</a>, 17. o.</span> </li> <li id="cite_note-116"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-116">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 211–212; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 253–259; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 305–307; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 402.</span> </li> <li id="cite_note-117"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-117">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 185–186; <a href="#CITEREFQuintrell1993">Quintrell 1993</a>, p. 114.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStevenson1973183–208-118"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStevenson1973183–208_118-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFStevenson1973">Stevenson 1973</a>, 183–208. o.</span> </li> <li id="cite_note-119"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-119">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 313–314; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 147, 150.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStevenson1973101-120"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStevenson1973101_120-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFStevenson1973">Stevenson 1973</a>, 101. o.</span> </li> <li id="cite_note-121"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-121">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 262–263; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 313–315.</span> </li> <li id="cite_note-122"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-122">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 214; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 265–266; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, pp. 916–918.</span> </li> <li id="cite_note-123"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-123">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 315; <a href="#CITEREFStevenson1973">Stevenson 1973</a>, pp. 212–213.</span> </li> <li id="cite_note-124"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-124">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 216; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 317–319.</span> </li> <li id="cite_note-125"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-125">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.hermitagemuseum.org/wps/portal/hermitage/digital-collection/01.+paintings/48245"><i>Portrait of Charles I, King of the Great Britain (1600-1649)</i></a>. <i>The State Hermitage Museum </i>. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981323-126"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981323_126-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 323. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981324–325-127"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981324–325_127-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 324–325. o.</span> </li> <li id="cite_note-128"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-128">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 276; <a href="#CITEREFRussell1991">Russell 1991</a>, p. 225.</span> </li> <li id="cite_note-129"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-129">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 220; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 326.</span> </li> <li id="cite_note-130"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-130">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 327; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 151–153.</span> </li> <li id="cite_note-131"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-131">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 222; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 328; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 154.</span> </li> <li id="cite_note-132"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-132">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 222; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 154</span> </li> <li id="cite_note-133"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-133">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 330; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 282 <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, p. 944.</span> </li> <li id="cite_note-134"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-134">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 283–287; <a href="#CITEREFRussell1991">Russell 1991</a>, pp. 291–295</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981329,_333-135"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981329,_333_135-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 329, 333. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKenyon1978127-136"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKenyon1978127_136-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, 127. o.</span> </li> <li id="cite_note-137"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-137">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, p. 191; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 334; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 156–157.</span> </li> <li id="cite_note-138"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-138">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 156; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, pp. 127–128.</span> </li> <li id="cite_note-139"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-139">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 335; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 128.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKenyon1978130-140"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKenyon1978130_140-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, 130. o.</span> </li> <li id="cite_note-141"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-141">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 226; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 133; <a href="#CITEREFStevenson1973">Stevenson 1973</a>, pp. 238–239.</span> </li> <li id="cite_note-142"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-142">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 183; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, pp. 42–43.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGillespie2006125-143"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGillespie2006125_143-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGillespie2006">Gillespie 2006</a>, 125. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECoward2003172-144"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECoward2003172_144-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, 172. o.</span> </li> <li id="cite_note-145"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-145">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 183, 229; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, p. 42.</span> </li> <li id="cite_note-146"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-146">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 229; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 306.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERussell1991298-147"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERussell1991298_147-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFRussell1991">Russell 1991</a>, 298. o.</span> </li> <li id="cite_note-148"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-148">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 307–308; <a href="#CITEREFRussell1990">Russell 1990</a>, p. 19</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchama2001118-149"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchama2001118_149-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchama2001">Schama 2001</a>, 118. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStarkey2006112-150"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStarkey2006112_150-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, 112. o.</span> </li> <li id="cite_note-151"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-151">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 340–341; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 415; <a href="#CITEREFSmith1999">Smith 1999</a>, p. 127; <a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, p. 113.</span> </li> <li id="cite_note-152"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-152">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 135; <a href="#CITEREFSmith1999">Smith 1999</a>, p. 128.</span> </li> <li id="cite_note-153"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-153">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, pp. 416–417; <a href="#CITEREFSchama2001">Schama 2001</a>, pp. 118–120.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELoades1974414-154"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELoades1974414_154-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, 414. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECoward2003200-155"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECoward2003200_155-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, 200. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKenyon1978136-156"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKenyon1978136_156-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, 136. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton1995237-157"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton1995237_157-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 237. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESmith1999129-158"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESmith1999129_158-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSmith1999">Smith 1999</a>, 129. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKenyon1978137-159"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKenyon1978137_159-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, 137. o.</span> </li> <li id="cite_note-160"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-160">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 235–236; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 323–324; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 343; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 160; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 417.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStarkey2006113-161"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStarkey2006113_161-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, 113. o.</span> </li> <li id="cite_note-162"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-162">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 232; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 320; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 177.</span> </li> <li id="cite_note-163"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-163">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 321–324; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 343; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 178; <a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, pp. 113–114.</span> </li> <li id="cite_note-164"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-164">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 232; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 320–321; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 179.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERobertson200562-165"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERobertson200562_165-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, 62. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStarkey2006114-166"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStarkey2006114_166-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, 114. o.</span> </li> <li id="cite_note-167"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-167">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 418; <a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, pp. 114–115.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981344-168"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981344_168-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 344. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELoades1974418-169"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELoades1974418_169-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, 418. o.</span> </li> <li id="cite_note-170"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-170">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 326–327; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 180–181.</span> </li> <li id="cite_note-171"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-171">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 234, 236; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 181.</span> </li> <li id="cite_note-172"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-172">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 237–238; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 181–182.</span> </li> <li id="cite_note-173"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-173">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 238; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 338–341; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 351.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust2005350-174"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust2005350_174-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 350. o.</span> </li> <li id="cite_note-175"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-175">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 352; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 182; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 422.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELoades1974423–424-176"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELoades1974423–424_176-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, 423–424. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981366–367-177"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981366–367_177-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 366–367. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton1995248-178"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton1995248_178-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 248. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981368-179"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981368_179-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 368. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton1995249-180"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton1995249_180-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 249. o.</span> </li> <li id="cite_note-181"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-181">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 254; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 371</span> </li> <li id="cite_note-182"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-182">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 378, 385; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 195–198.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton1995257-183"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton1995257_183-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 257. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton1995258-184"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton1995258_184-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 258. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981381–382-185"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981381–382_185-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 381–382. o.</span> </li> <li id="cite_note-186"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-186">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 263; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 382</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981382–386-187"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981382–386_187-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 382–386. o.</span> </li> <li id="cite_note-188"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-188">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 268–269, 272; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 389; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 387–388</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981388–389-189"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981388–389_189-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 388–389. o.</span> </li> <li id="cite_note-190"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-190">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 275–278; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 391–392</span> </li> <li id="cite_note-191"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-191">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 404–405; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 396</span> </li> <li id="cite_note-192"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-192">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 294; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 408; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 398; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 230, 232–234, 237–238.</span> </li> <li id="cite_note-193"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-193">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 300; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 406; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, p. 67.</span> </li> <li id="cite_note-194"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-194">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 303, 305; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 420</span> </li> <li id="cite_note-195"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-195">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 309; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 241.</span> </li> <li id="cite_note-196"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-196">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 310; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 429–430; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 411–413.</span> </li> <li id="cite_note-197"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-197">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, pp. 224–236; <a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 57; <a href="#CITEREFHolmes2006">Holmes 2006</a>, pp. 101–109.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981412–414-198"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981412–414_198-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 412–414. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton1995312–314-199"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton1995312–314_199-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 312–314. o.</span> </li> <li id="cite_note-200"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-200">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 419; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 247.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981419–420-201"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981419–420_201-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 419–420. o.</span> </li> <li id="cite_note-202"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-202">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 437; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 248.</span> </li> <li id="cite_note-203"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-203">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 329–330; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 424.</span> </li> <li id="cite_note-204"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-204">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 331; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 426.</span> </li> <li id="cite_note-205"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-205">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 251; <a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, pp. 122–124.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981429-206"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981429_206-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 429. o.</span> </li> <li id="cite_note-207"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-207">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 336; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 252.</span> </li> <li id="cite_note-208"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-208">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, pp. 84–85; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, pp. 118–119; <a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, p. 123.</span> </li> <li id="cite_note-209"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-209">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 326; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 422.</span> </li> <li id="cite_note-210"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-210">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 335–337; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 429–430; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 253–254.</span> </li> <li id="cite_note-211"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-211">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 99; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 432; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 255, 273.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERobertson20024–6-212"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTERobertson20024–6_212-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTERobertson20024–6_212-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFRobertson2002">Robertson 2002</a>, 4–6. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEEdwards199999,_109-213"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEEdwards199999,_109_213-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, 99, 109. o.</span> </li> <li id="cite_note-214"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-214">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 452; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 432; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, p. 137.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981433-215"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981433_215-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 433. o.</span> </li> <li id="cite_note-216"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-216">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, pp. 125–126; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 436.</span> </li> <li id="cite_note-217"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-217">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 435–436; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, pp. 143–144.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGardiner1906371–374-218"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGardiner1906371–374_218-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGardiner1906371–374_218-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGardiner1906371–374_218-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGardiner1906">Gardiner 1906</a>, 371–374. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERobertson200515,_148–149-219"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERobertson200515,_148–149_219-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, 15, 148–149. o.</span> </li> <li id="cite_note-220"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-220">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGardiner1906">Gardiner 1906</a>, pp. 371–374; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 437; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, pp. 15, 149.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton1995304-221"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton1995304_221-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 304. o.</span> </li> <li id="cite_note-222"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-222">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 345; <a href="#CITEREFRobertson2002">Robertson 2002</a>, pp. 4–6.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERobertson200515-223"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERobertson200515_223-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, 15. o.</span> </li> <li id="cite_note-224"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-224">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 347; <a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 146.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981440–441-225"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981440–441_225-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 440–441. o.</span> </li> <li id="cite_note-226"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-226">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 162; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 267.</span> </li> <li id="cite_note-227"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-227">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 350–351; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 443; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 276–277.</span> </li> <li id="cite_note-royalwebsite-228"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-royalwebsite_228-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Charles+I+%28r.+1625%E2%80%9349%29&rft.pub=Official+website+of+the+British+monarchy&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.royal.gov.uk%2FHistoryoftheMonarchy%2FKingsandQueensoftheUnitedKingdom%2FTheStuarts%2FCharlesI.aspx"><cite id="CITEREF"><i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.royal.gov.uk/HistoryoftheMonarchy/KingsandQueensoftheUnitedKingdom/TheStuarts/CharlesI.aspx">Charles I (r. 1625–49)</a></i>, Official website of the British monarchy<span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.royal.gov.uk/HistoryoftheMonarchy/KingsandQueensoftheUnitedKingdom/TheStuarts/CharlesI.aspx">http://www.royal.gov.uk/HistoryoftheMonarchy/KingsandQueensoftheUnitedKingdom/TheStuarts/CharlesI.aspx</a>></span>. Hozzáférés ideje: 20 April 2013</cite></span>.</span> </li> <li id="cite_note-229"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-229">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 352; <a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 168.</span> </li> <li id="cite_note-230"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-230">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, pp. 352–353; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 443.</span> </li> <li id="cite_note-231"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-231">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 353; <a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 178; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 444; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 279; <a href="#CITEREFHolmes2006">Holmes 2006</a>, p. 93.</span> </li> <li id="cite_note-232"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-232">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 353; <a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 179; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 444; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 157, 279.</span> </li> <li id="cite_note-233"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-233">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 444</span> </li> <li id="cite_note-234"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-234">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 354; <a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 182; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 279; <a href="#CITEREFStarkey2006">Starkey 2006</a>, p. 126.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEEdwards1999173-235"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEEdwards1999173_235-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, 173. o.</span> </li> <li id="cite_note-236"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-236">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, pp. 279–280; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, p. 200.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHibbert1968280-237"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEHibbert1968280_237-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, 280. o.</span> </li> <li id="cite_note-238"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-238">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 184; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 445; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 280.</span> </li> <li id="cite_note-239"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-239">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Henry+VIII%27s+Final+Resting+Place&rft.pub=St+George%27s+Chapel%2C+Windsor&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.stgeorges-windsor.org%2Fwp-content%2Fuploads%2F2017%2F08%2FHenryVIIIRestingPlace.pdf"><cite id="CITEREF"><i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.stgeorges-windsor.org/wp-content/uploads/2017/08/HenryVIIIRestingPlace.pdf">Henry VIII's Final Resting Place</a></i>, St George's Chapel, Windsor<span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.stgeorges-windsor.org/wp-content/uploads/2017/08/HenryVIIIRestingPlace.pdf">https://www.stgeorges-windsor.org/wp-content/uploads/2017/08/HenryVIIIRestingPlace.pdf</a>></span>. Hozzáférés ideje: 13 October 2017</cite></span>; <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Sir+Henry+Halford%2C+president+of+the+Royal+College+of+Physicians%2C+with+a+note+on+his+involvement+in+the+exhumation+of+King+Charles+I&rft.aulast=Morris&rft.aufirst=John+S.&rft.date=2007&rft.volume=83&rft.issue=980&rft.pages=431%E2%80%93433&rft_id=info:doi/10.1136%2Fpgmj.2006.055848"><cite id="CITEREFMorris2007">Morris, John S. (2007), "<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1136%2Fpgmj.2006.055848">Sir Henry Halford, president of the Royal College of Physicians, with a note on his involvement in the exhumation of King Charles I</a>", <i>Postgraduate Medical Journal</i> <b>83</b> (980): 431–433<span class="printonly">, DOI 10.1136/pgmj.2006.055848</span></cite></span></span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEEdwards1999183-240"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEEdwards1999183_240-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, 183. o.</span> </li> <li id="cite_note-241"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-241">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 183; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 445.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981445-242"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981445_242-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981445_242-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 445. o.</span> </li> <li id="cite_note-243"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-243">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 189; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 445.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008-244"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008_244-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008_244-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEKishlanskyMorrill2008_244-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKishlanskyMorrill2008">Kishlansky & Morrill 2008</a>.</span> </li> <li id="cite_note-245"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-245">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 445; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, pp. 208–209.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust2005461-246"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust2005461_246-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 461. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMitchell201299-247"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMitchell201299_247-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFMitchell2012">Mitchell 2012</a>, 99. o.</span> </li> <li id="cite_note-248"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-248">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 190; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 166.</span> </li> <li id="cite_note-249"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-249">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 190; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, pp. 166–168; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, pp. 450–452.</span> </li> <li id="cite_note-250"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-250">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHolmes2006">Holmes 2006</a>, p. 121; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 170; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 454.</span> </li> <li id="cite_note-251"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-251">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFEdwards1999">Edwards 1999</a>, p. 190; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, pp. 455–459.</span> </li> <li id="cite_note-252"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-252">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHolmes2006">Holmes 2006</a>, p. 174; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 177; <a href="#CITEREFLoades1974">Loades 1974</a>, p. 459.</span> </li> <li id="cite_note-253"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-253">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFHolmes2006">Holmes 2006</a>, pp. 175–176; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, pp. 177–180.</span> </li> <li id="cite_note-254"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-254">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 83; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 133.</span> </li> <li id="cite_note-255"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-255">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 141; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 156–157; <a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, p. 194; <a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 135.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg198183-256"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg198183_256-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 83. o.</span> </li> <li id="cite_note-257"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-257">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, pp. 167–169; <a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. 142; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, p. 157<a href="#CITEREFHibbert1968">Hibbert 1968</a>, p. 135.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGregg1981249–250,_278-258"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGregg1981249–250,_278_258-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGregg1981">Gregg 1981</a>, 249–250, 278. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlton1995142-259"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlton1995142_259-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, 142. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKenyon197893-260"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKenyon197893_260-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, 93. o.</span> </li> <li id="cite_note-261"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-261">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 414, 466; <a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 93.</span> </li> <li id="cite_note-262"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-262">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCarlton1995">Carlton 1995</a>, p. xvi; <a href="#CITEREFCoward2003">Coward 2003</a>, p. xxiii; <a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, pp. 472–473</span> </li> <li id="cite_note-263"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-263">↑</a></span> <span class="reference-text"><i>Cyprianus Angelicus</i>, 1688</span> </li> <li id="cite_note-264"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-264">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 93; <a href="#CITEREFRobertson2005">Robertson 2005</a>, p. 32.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECust2005466–474-265"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECust2005466–474_265-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCust2005">Cust 2005</a>, 466–474. o.</span> </li> <li id="cite_note-266"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-266">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKenyon1978">Kenyon 1978</a>, p. 94; <a href="#CITEREFSharpe1992">Sharpe 1992</a>, p. 198.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGardiner190683-267"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGardiner190683_267-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGardiner1906">Gardiner 1906</a>, 83. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWeir1996252-268"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252_268-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252_268-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252_268-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252_268-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFWeir1996">Weir 1996</a>, 252. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWallis1921[https://archive.org/stream/englishregalyear00wall#page/60/mode/2up_61]-269"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWallis1921[https://archive.org/stream/englishregalyear00wall#page/60/mode/2up_61]_269-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFWallis1921">Wallis 1921</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/stream/englishregalyear00wall#page/60/mode/2up">61</a>. o.</span> </li> <li id="cite_note-kt-270"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-kt_270-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-kt_270-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCokayneGibbsDoubleday1913">Cokayne, Gibbs & Doubleday 1913</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/stream/completepeerageo03coka#page/444/mode/2up">445</a>; <a href="#CITEREFWeir1996">Weir 1996</a>, p. 252.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWeir1996252–254-271"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeir1996252–254_271-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFWeir1996">Weir 1996</a>, 252–254. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECokayneGibbsDoubleday1913[https://archive.org/stream/completepeerageo03coka#page/446/mode/1up_446]-272"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECokayneGibbsDoubleday1913[https://archive.org/stream/completepeerageo03coka#page/446/mode/1up_446]_272-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFCokayneGibbsDoubleday1913">Cokayne, Gibbs & Doubleday 1913</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/stream/completepeerageo03coka#page/446/mode/1up">446</a>. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELoudaMaclagan199927,_50-273"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTELoudaMaclagan199927,_50_273-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTELoudaMaclagan199927,_50_273-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFLoudaMaclagan1999">Louda & Maclagan 1999</a>, 27, 50. o.</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Noble+Revolt&rft.aulast=Adamson&rft.aufirst=John&rft.date=2007&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Weidenfeld+%26+Nicolson&rft.isbn=978-0-2978-4262-0"><cite id="CITEREFAdamson2007">Adamson, John (2007), <i>The Noble Revolt</i>, London: Weidenfeld & Nicolson, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-2978-4262-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-2978-4262-0">ISBN 978-0-2978-4262-0</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+History+of+the+Most+Noble+Order+of+the+Garter&rft.aulast=Ashmole&rft.aufirst=Elias&rft.date=1715&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Bell%2C+Taylor%2C+Baker%2C+and+Collins"><cite id="CITEREFAshmole1715">Ashmole, Elias (1715), <i>The History of the Most Noble Order of the Garter</i>, London: Bell, Taylor, Baker, and Collins</cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Charles+I%3A+The+Personal+Monarch&rft.aulast=Carlton&rft.aufirst=Charles&rft.date=1995&rft.edition=2nd&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Routledge&rft.isbn=0-4151-2141-8"><cite id="CITEREFCarlton1995">Carlton, Charles (1995), <i>Charles I: The Personal Monarch</i> (2nd ed.), London: Routledge, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-4151-2141-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-4151-2141-8">ISBN 0-4151-2141-8</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Complete+Peerage&rft.aulast=Cokayne&rft.aufirst=George+Edward&rft.date=1913&rft.volume=III&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=St+Catherine+Press"><cite id="CITEREFCokayneGibbsDoubleday1913">Cokayne, George Edward; Gibbs, Vicary & Doubleday, Arthur (1913), <i>The Complete Peerage</i>, vol. III, London: St Catherine Press</cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Stuart+Age&rft.aulast=Coward&rft.aufirst=Barry&rft.date=2003&rft.edition=3rd&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Longman&rft.isbn=978-0-5827-7251-9"><cite id="CITEREFCoward2003">Coward, Barry (2003), <i>The Stuart Age</i> (3rd ed.), London: Longman, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-5827-7251-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-5827-7251-9">ISBN 978-0-5827-7251-9</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Charles+I%3A+A+Political+Life&rft.aulast=Cust&rft.aufirst=Richard&rft.date=2005&rft.place=Harlow&rft.place=Harlow&rft.pub=Pearson+Education&rft.isbn=0-5820-7034-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fcharlesipolitica00cust"><cite id="CITEREFCust2005">Cust, Richard (2005), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/charlesipolitica00cust">Charles I: A Political Life</a></i>, Harlow: Pearson Education, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-5820-7034-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-5820-7034-1">ISBN 0-5820-7034-1</a><span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://archive.org/details/charlesipolitica00cust">https://archive.org/details/charlesipolitica00cust</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Halcyon+Days+and+the+Literature+of+the+War%3A+England%27s+Military+Education+before+1642&rft.aulast=Donaghan&rft.aufirst=Barbara&rft.date=1995&rft.volume=147&rft.issue=147&rft.pages=pp.+65%E2%80%93100&rft_id=info:doi/10.1093%2Fpast%2F147.1.65"><cite id="CITEREFDonaghan1995">Donaghan, Barbara (1995), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093%2Fpast%2F147.1.65">Halcyon Days and the Literature of the War: England's Military Education before 1642</a></i>, vol. 147, pp. 65–100<span class="printonly">, DOI 10.1093/past/147.1.65</span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Last+Days+of+Charles+I&rft.aulast=Edwards&rft.aufirst=Graham&rft.date=1999&rft.place=Stroud&rft.place=Stroud&rft.pub=Sutton+Publishing&rft.isbn=0-7509-2079-3&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Flastdaysofcharle0000edwa"><cite id="CITEREFEdwards1999">Edwards, Graham (1999), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/lastdaysofcharle0000edwa">The Last Days of Charles I</a></i>, Stroud: Sutton Publishing, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7509-2079-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-7509-2079-3">ISBN 0-7509-2079-3</a><span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://archive.org/details/lastdaysofcharle0000edwa">https://archive.org/details/lastdaysofcharle0000edwa</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Constitutional+Documents+of+the+Puritan+Revolution+1625%E2%80%931660&rft.aulast=Gardiner&rft.aufirst=Samuel+Rawson&rft.date=1906&rft.edition=3rd&rft.place=Oxford&rft.place=Oxford&rft.pub=Clarendon+Press"><cite id="CITEREFGardiner1906">Gardiner, Samuel Rawson (1906), <i>The Constitutional Documents of the Puritan Revolution 1625–1660</i> (3rd ed.), Oxford: Clarendon Press</cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Seventeenth+Century+Ireland&rft.aulast=Gillespie&rft.aufirst=Raymond&rft.date=2006&rft.edition=3rd&rft.place=Dublin&rft.place=Dublin&rft.pub=Gill+%26+McMillon&rft.isbn=978-0-7171-3946-0"><cite id="CITEREFGillespie2006">Gillespie, Raymond (2006), <i>Seventeenth Century Ireland</i> (3rd ed.), Dublin: Gill & McMillon, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7171-3946-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7171-3946-0">ISBN 978-0-7171-3946-0</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=King+Charles+I&rft.aulast=Gregg&rft.aufirst=Pauline&rft.date=1981&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Dent&rft.isbn=0-4600-4437-0"><cite id="CITEREFGregg1981">Gregg, Pauline (1981), <i>King Charles I</i>, London: Dent, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-4600-4437-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-4600-4437-0">ISBN 0-4600-4437-0</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Charles+I&rft.aulast=Hibbert&rft.aufirst=Christopher&rft.date=1968&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Weidenfeld+%26+Nicolson"><cite id="CITEREFHibbert1968">Hibbert, Christopher (1968), <i>Charles I</i>, London: Weidenfeld & Nicolson</cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Delaroche+masterpiece+feared+lost+in+war+to+go+on+show+at+National+Gallery&rft.aulast=Higgins&rft.aufirst=Charlotte&rft.date=24+November+2009&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fartanddesign%2F2009%2Fnov%2F24%2Fdelaroche-painting-national-gallery"><cite id="CITEREFHiggins2009">Higgins, Charlotte (24 November 2009), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/artanddesign/2009/nov/24/delaroche-painting-national-gallery">Delaroche masterpiece feared lost in war to go on show at National Gallery</a></i><span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.theguardian.com/artanddesign/2009/nov/24/delaroche-painting-national-gallery">https://www.theguardian.com/artanddesign/2009/nov/24/delaroche-painting-national-gallery</a>></span>. Hozzáférés ideje: 22 October 2013</cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Why+was+Charles+I+Executed%3F&rft.aulast=Holmes&rft.aufirst=Clive&rft.date=2006&rft.place=London+%26+New+York&rft.place=London+%26+New+York&rft.pub=Hambledon+Continuum&rft.isbn=1-8528-5282-8"><cite id="CITEREFHolmes2006">Holmes, Clive (2006), <i>Why was Charles I Executed?</i>, London & New York: Hambledon Continuum, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-8528-5282-8" title="Speciális:Könyvforrások/1-8528-5282-8">ISBN 1-8528-5282-8</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Stuart+and+Cromwellian+Foreign+Policy&rft.aulast=Howat&rft.aufirst=G.+M.+D.&rft.date=1974&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Adam+%26+Charles+Black&rft.isbn=0-7136-1450-1"><cite id="CITEREFHowat1974">Howat, G. M. D. (1974), <i>Stuart and Cromwellian Foreign Policy</i>, London: Adam & Charles Black, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7136-1450-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-7136-1450-1">ISBN 0-7136-1450-1</a></cite></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Hunneyball, Paul. <i>ROUS, Francis (1581-1659), of Landrake, Cornw.; later of Brixham, Devon, Eton, Bucks. and Acton, Mdx; in The History of Parliament: the House of Commons 1604-1629</i>. CUP (2010. november 24.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-1070-0225-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-1070-0225-8">ISBN 978-1-1070-0225-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=ROUS%2C+Francis+%281581-1659%29%2C+of+Landrake%2C+Cornw.%3B+later+of+Brixham%2C+Devon%2C+Eton%2C+Bucks.+and+Acton%2C+Mdx%3B+in+The+History+of+Parliament%3A+the+House+of+Commons+1604-1629&rft.aulast=Hunneyball&rft.aufirst=Paul&rft.date=2010&rft.pub=CUP&rft.isbn=978-1-1070-0225-8"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Jordan-2012">Jordan, Don. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/kingsrevengechar0000jord_h3x3">The King's Revenge; Charles II and the Greatest Manhunt in British History</a></i>. Little, Brown (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4087-0327-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4087-0327-4">ISBN 978-1-4087-0327-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+King%27s+Revenge%3B+Charles+II+and+the+Greatest+Manhunt+in+British+History&rft.aulast=Jordan&rft.aufirst=Don&rft.date=2012&rft.pub=Little%2C+Brown&rft.isbn=978-1-4087-0327-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fkingsrevengechar0000jord_h3x3"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Heraldry+of+the+Stewarts&rft.aulast=Johnston&rft.aufirst=G.+Harvey&rft.date=1906&rft.place=Edinburgh+%26+London&rft.place=Edinburgh+%26+London&rft.pub=W.+%26+A.+K.+Johnston"><cite id="CITEREFJohnston1906">Johnston, G. Harvey (1906), <i>The Heraldry of the Stewarts</i>, Edinburgh & London: W. & A. K. Johnston</cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Stuart+England&rft.aulast=Kenyon&rft.aufirst=J.+P.&rft.date=1978&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Penguin+Books&rft.isbn=0-7139-1087-9"><cite id="CITEREFKenyon1978">Kenyon, J. P. (1978), <i>Stuart England</i>, London: Penguin Books, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7139-1087-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-7139-1087-9">ISBN 0-7139-1087-9</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Politics+and+the+Nation&rft.aulast=Loades&rft.aufirst=D.+M.&rft.date=1974&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Fontana&rft.isbn=0-0063-3339-7"><cite id="CITEREFLoades1974">Loades, D. M. (1974), <i>Politics and the Nation</i>, London: Fontana, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-0063-3339-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-0063-3339-7">ISBN 0-0063-3339-7</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Lines+of+Succession%3A+Heraldry+of+the+Royal+Families+of+Europe&rft.aulast=Louda&rft.aufirst=Ji%C5%99%C3%AD&rft.date=1999&rft.edition=2nd&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Little%2C+Brown&rft.isbn=978-0-3168-4820-6"><cite id="CITEREFLoudaMaclagan1999">Louda, Jiří & Maclagan, Michael (1999), <i>Lines of Succession: Heraldry of the Royal Families of Europe</i> (2nd ed.), London: Little, Brown, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-3168-4820-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-3168-4820-6">ISBN 978-0-3168-4820-6</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Rubens%3A+the+Whitehall+Ceiling&rft.aulast=Millar&rft.aufirst=Oliver&rft.date=1958&rft.pub=Oxford+University+Press"><cite id="CITEREFMillar1958">Millar, Oliver (1958), <i>Rubens: the Whitehall Ceiling</i>, Oxford University Press</cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Martyrdom%3A+A+Very+Short+Introduction&rft.aulast=Mitchell&rft.aufirst=Jolyon&rft.date=2012&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.isbn=978-0-1916-4244-9"><cite id="CITEREFMitchell2012">Mitchell, Jolyon (2012), <i>Martyrdom: A Very Short Introduction</i>, Oxford University Press, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-1916-4244-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-1916-4244-9">ISBN 978-0-1916-4244-9</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Charles+I%3A+1625%E2%80%931640&rft.aulast=Quintrell&rft.aufirst=Brian&rft.date=1993&rft.place=Harlow&rft.place=Harlow&rft.pub=Pearson+Education&rft.isbn=0-5820-0354-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fcharlesi1625164000quin"><cite id="CITEREFQuintrell1993">Quintrell, Brian (1993), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/charlesi1625164000quin">Charles I: 1625–1640</a></i>, Harlow: Pearson Education, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-5820-0354-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-5820-0354-7">ISBN 0-5820-0354-7</a><span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://archive.org/details/charlesi1625164000quin">https://archive.org/details/charlesi1625164000quin</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Crimes+Against+Humanity%3A+The+Struggle+for+Global+Justice&rft.aulast=Robertson&rft.aufirst=Geoffrey&rft.date=2002&rft.edition=2nd&rft.place=Harmondsworth&rft.place=Harmondsworth&rft.pub=Penguin+Books&rft.isbn=978-0-1410-1014-4"><cite id="CITEREFRobertson2002">Robertson, Geoffrey (2002), <i>Crimes Against Humanity: The Struggle for Global Justice</i> (2nd ed.), Harmondsworth: Penguin Books, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-1410-1014-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-1410-1014-4">ISBN 978-0-1410-1014-4</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Tyrannicide+Brief&rft.aulast=Robertson&rft.aufirst=Geoffrey&rft.date=2005&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Chatto+%26+Windus&rft.isbn=0-7011-7602-4"><cite id="CITEREFRobertson2005">Robertson, Geoffrey (2005), <i>The Tyrannicide Brief</i>, London: Chatto & Windus, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7011-7602-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-7011-7602-4">ISBN 0-7011-7602-4</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Causes+of+the+English+Civil+War&rft.aulast=Russell&rft.aufirst=Conrad&rft.date=1990&rft.place=Oxford&rft.place=Oxford&rft.pub=Clarendon+Press&rft.isbn=978-0-1982-2141-8"><cite id="CITEREFRussell1990">Russell, Conrad (1990), <i>The Causes of the English Civil War</i>, Oxford: Clarendon Press, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-1982-2141-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-1982-2141-8">ISBN 978-0-1982-2141-8</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Fall+of+the+British+Monarchies+1637%E2%80%931642&rft.aulast=Russell&rft.aufirst=Conrad&rft.date=1991&rft.place=Oxford&rft.place=Oxford&rft.pub=Clarendon+Press&rft.isbn=0-1982-0588-0"><cite id="CITEREFRussell1991">Russell, Conrad (1991), <i>The Fall of the British Monarchies 1637–1642</i>, Oxford: Clarendon Press, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-1982-0588-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-1982-0588-0">ISBN 0-1982-0588-0</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=A+History+of+Britain%3A+The+British+Wars+1603%E2%80%931776&rft.aulast=Schama&rft.aufirst=Simon&rft.date=2001&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=BBC+Worldwide&rft.isbn=0-5635-3747-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofbritain0000scha"><cite id="CITEREFSchama2001">Schama, Simon (2001), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofbritain0000scha">A History of Britain: The British Wars 1603–1776</a></i>, London: BBC Worldwide, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-5635-3747-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-5635-3747-7">ISBN 0-5635-3747-7</a><span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://archive.org/details/historyofbritain0000scha">https://archive.org/details/historyofbritain0000scha</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=In+Contempt+of+All+Authority&rft.aulast=Sharp&rft.aufirst=Buchanan&rft.date=1980&rft.place=Berkeley&rft.place=Berkeley&rft.pub=University+of+California+Press&rft.isbn=0-5200-3681-6"><cite id="CITEREFSharp1980">Sharp, Buchanan (1980), <i>In Contempt of All Authority</i>, Berkeley: University of California Press, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-5200-3681-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-5200-3681-6">ISBN 0-5200-3681-6</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Personal+Rule+of+Charles+I&rft.aulast=Sharpe&rft.aufirst=Kevin&rft.date=1992&rft.place=New+Haven+%26+London&rft.place=New+Haven+%26+London&rft.pub=Yale+University+Press&rft.isbn=0-3000-5688-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpersonalruleofch00kevi_0"><cite id="CITEREFSharpe1992">Sharpe, Kevin (1992), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/personalruleofch00kevi_0">The Personal Rule of Charles I</a></i>, New Haven & London: Yale University Press, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-3000-5688-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-3000-5688-5">ISBN 0-3000-5688-5</a><span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://archive.org/details/personalruleofch00kevi_0">https://archive.org/details/personalruleofch00kevi_0</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Stuart+Parliaments+1603%E2%80%931689&rft.aulast=Smith&rft.aufirst=David+L.&rft.date=1999&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Arnold&rft.isbn=0-3406-2502-3"><cite id="CITEREFSmith1999">Smith, David L. (1999), <i>The Stuart Parliaments 1603–1689</i>, London: Arnold, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-3406-2502-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-3406-2502-3">ISBN 0-3406-2502-3</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Monarchy&rft.aulast=Starkey&rft.aufirst=David&rft.date=2006&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=HarperPress&rft.isbn=978-0-0072-4750-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmonarchyfrommidd0000star"><cite id="CITEREFStarkey2006">Starkey, David (2006), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/monarchyfrommidd0000star">Monarchy</a></i>, London: HarperPress, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-0072-4750-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-0072-4750-9">ISBN 978-0-0072-4750-9</a><span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://archive.org/details/monarchyfrommidd0000star">https://archive.org/details/monarchyfrommidd0000star</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Scottish+Revolution+1637%E2%80%931644&rft.aulast=Stevenson&rft.aufirst=David&rft.date=1973&rft.place=Newton+Abbot&rft.place=Newton+Abbot&rft.pub=David+%26+Charles&rft.isbn=0-7153-6302-6"><cite id="CITEREFStevenson1973">Stevenson, David (1973), <i>The Scottish Revolution 1637–1644</i>, Newton Abbot: David & Charles, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7153-6302-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-7153-6302-6">ISBN 0-7153-6302-6</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=England+under+the+Stuarts&rft.aulast=Trevelyan&rft.aufirst=G.+M.&rft.date=1922&rft.edition=10th&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Putnam&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fenglandunderstu00trevgoog"><cite id="CITEREFTrevelyan1922">Trevelyan, G. M. (1922), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/englandunderstu00trevgoog">England under the Stuarts</a></i> (10th ed.), London: Putnam<span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://archive.org/details/englandunderstu00trevgoog">https://archive.org/details/englandunderstu00trevgoog</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=English+Regnal+Years+and+Titles%3A+Hand-lists%2C+Easter+dates%2C+etc&rft.aulast=Wallis&rft.aufirst=John+Eyre+Winstanley&rft.date=1921&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Society+for+the+Promotion+of+Christian+Knowledge&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fstream%2Fenglishregalyear00wall"><cite id="CITEREFWallis1921">Wallis, John Eyre Winstanley (1921), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/stream/englishregalyear00wall">English Regnal Years and Titles: Hand-lists, Easter dates, etc</a></i>, London: Society for the Promotion of Christian Knowledge<span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://archive.org/stream/englishregalyear00wall">https://archive.org/stream/englishregalyear00wall</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+Royal+Farthing+Tokens&rft.aulast=Weightman&rft.aufirst=A.+E.&rft.date=1906&rft.volume=3&rft.issue=11&rft.pages=pp.+181%E2%80%93217&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.britnumsoc.org%2Fpublications%2FDigital%2520BNJ%2Fpdfs%2F1906_BNJ_3_11.pdf"><cite id="CITEREFWeightman1906">Weightman, A. E. (1906), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.britnumsoc.org/publications/Digital%20BNJ/pdfs/1906_BNJ_3_11.pdf">The Royal Farthing Tokens</a></i>, vol. 3, pp. 181–217<span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.britnumsoc.org/publications/Digital%20BNJ/pdfs/1906_BNJ_3_11.pdf">https://www.britnumsoc.org/publications/Digital%20BNJ/pdfs/1906_BNJ_3_11.pdf</a>></span></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Britain%27s+Royal+Families%3A+A+Complete+Genealogy&rft.aulast=Weir&rft.aufirst=Alison&rft.date=1996&rft.edition=Revised&rft.place=London&rft.place=London&rft.pub=Pimlico&rft.isbn=978-0-7126-7448-5"><cite id="CITEREFWeir1996">Weir, Alison (1996), <i>Britain's Royal Families: A Complete Genealogy</i> (Revised ed.), London: Pimlico, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7126-7448-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7126-7448-5">ISBN 978-0-7126-7448-5</a></cite></span></li> <li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Charles+I&rft.aulast=Young&rft.aufirst=Michael+B.&rft.date=1997&rft.place=Basingstoke&rft.place=Basingstoke&rft.pub=Macmillan&rft.isbn=0-3336-0135-1"><cite id="CITEREFYoung1997">Young, Michael B. (1997), <i>Charles I</i>, Basingstoke: Macmillan, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-3336-0135-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-3336-0135-1">ISBN 0-3336-0135-1</a></cite></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás"><span id="Ford.C3.ADt.C3.A1s"></span>Fordítás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Charles_I_of_England" class="extiw" title="en:Charles I of England">Charles I of England</a></i> című angol Wikipédia-szócikk <span class="plainlinks"><a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Charles_I_of_England?oldid=1212279471">ezen változatának</a> fordításán alapul.</span> Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <p><br /> </p> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;">Előző uralkodó:<br /><b><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">I. Jakab</a></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/A_Brit-szigetek_uralkod%C3%B3inak_list%C3%A1ja" title="A Brit-szigetek uralkodóinak listája">Anglia királya</a></b><br />1625 – 1649</div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_Arms_of_England_(1509-1554).svg" class="mw-file-description" title="Az angol királyi címer"><img alt="Az angol királyi címer" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg/70px-Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg.png" decoding="async" width="70" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg/105px-Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg/140px-Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg.png 2x" data-file-width="1550" data-file-height="1550" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;">Következő uralkodó:<br /><b>Angol köztársaság<br /><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></b> </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;">Előző uralkodó:<br /><b><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">VI. Jakab</a></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/Sk%C3%B3cia_uralkod%C3%B3inak_list%C3%A1ja" title="Skócia uralkodóinak listája">Skócia uralkodója</a></b><br />1625–1649 (1642)</div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Royal_Arms_of_the_Kingdom_of_Scotland.svg" class="mw-file-description" title="A skót kiscímer"><img alt="A skót kiscímer" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Royal_Arms_of_the_Kingdom_of_Scotland.svg/60px-Royal_Arms_of_the_Kingdom_of_Scotland.svg.png" decoding="async" width="60" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Royal_Arms_of_the_Kingdom_of_Scotland.svg/90px-Royal_Arms_of_the_Kingdom_of_Scotland.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Royal_Arms_of_the_Kingdom_of_Scotland.svg/120px-Royal_Arms_of_the_Kingdom_of_Scotland.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="599" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;">Következő uralkodó:<br /><b>Angol köztársaság<br /><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></b> </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;">Előző uralkodó:<br /><b><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">I. Jakab</a></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g_uralkod%C3%B3inak_list%C3%A1ja" title="Írország uralkodóinak listája">Írország királya</a></b><br />1625 – 1649</div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Arms_of_Ireland_(historical).svg" class="mw-file-description" title="Írország címere"><img alt="Írország címere" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Arms_of_Ireland_%28historical%29.svg/59px-Arms_of_Ireland_%28historical%29.svg.png" decoding="async" width="59" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Arms_of_Ireland_%28historical%29.svg/88px-Arms_of_Ireland_%28historical%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Arms_of_Ireland_%28historical%29.svg/118px-Arms_of_Ireland_%28historical%29.svg.png 2x" data-file-width="452" data-file-height="537" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;">Következő uralkodó:<br /><b>Angol köztársaság<br /><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></b> </td></tr></tbody></table> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Stuart-ház" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Stuart-h%C3%A1z" title="Sablon:Stuart-ház">Sablon:Stuart-ház</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Stuart-h%C3%A1z"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Stuart-h%C3%A1z"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Stuart-h%C3%A1z&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Stuart-ház" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Stuart-h%C3%A1z" title="Stuart-ház">Stuart-ház</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Skót királyok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="II. Róbert skót király">II. Róbert</a></li> <li><a href="/wiki/III._R%C3%B3bert_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="III. Róbert skót király">III. Róbert</a></li> <li><a href="/wiki/I._Jakab_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab skót király">I. Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/II._Jakab_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="II. Jakab skót király">II. Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/III._Jakab_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="III. Jakab skót király">III. Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/IV._Jakab_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="IV. Jakab skót király">IV. Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/V._Jakab_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="V. Jakab skót király">V. Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/I._M%C3%A1ria_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Mária skót királynő">I. Mária</a></li> <li><small><a href="/wiki/Stuart_Henrik_c%C3%ADmzetes_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="Stuart Henrik címzetes skót király">Henrik</a></small></li> <li><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">VI. Jakab</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">I. Károly</a></li> <li><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></li> <li><a href="/wiki/II._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Jakab angol király">VII. Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/II._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="II. Mária angol királynő">II. Mária</a></li> <li><a href="/wiki/Anna_brit_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="Anna brit királynő">I. Anna</a></li> <li><small><a href="/w/index.php?title=III._K%C3%A1roly_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="III. Károly skót király (a lap nem létezik)">(III.) Károly</a></small></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Angol királyok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">I. Jakab</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">I. Károly</a></li> <li><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></li> <li><a href="/wiki/II._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Jakab angol király">II. Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/II._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="II. Mária angol királynő">II. Mária</a></li> <li><a href="/wiki/Anna_brit_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="Anna brit királynő">I. Anna</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Ír királyok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">I. Jakab</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">I. Károly</a></li> <li><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">II. Károly</a></li> <li><a href="/wiki/II._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Jakab angol király">II. Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/II._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="II. Mária angol királynő">II. Mária</a></li> <li><a href="/wiki/Anna_brit_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="Anna brit királynő">I. Anna</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Nagy-Britannia<br />királyai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Anna_brit_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="Anna brit királynő">I. Anna</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Lennox grófjai<br />és hercegei</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=I._J%C3%A1nos_lennoxi_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. János lennoxi gróf (a lap nem létezik)">(I.) János, Lennox 1. grófja</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=I._M%C3%A1ty%C3%A1s_lennoxi_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Mátyás lennoxi gróf (a lap nem létezik)">(I.) Mátyás, Lennox 2. grófja</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=II._J%C3%A1nos_lennoxi_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. János lennoxi gróf (a lap nem létezik)">(II:) János, Lennox 3. grófja</a></li> <li><a href="/wiki/Matthew_Stuart,_Lennox_4._gr%C3%B3fja" title="Matthew Stuart, Lennox 4. grófja">(II.) Mátyás, Lennox 4. grófja</a></li> <li><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">Jakab, Lennox (5.) grófja</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_K%C3%A1roly_lennoxi_gr%C3%B3f" class="mw-redirect" title="Stuart Károly lennoxi gróf">Károly, Lennox 1. grófja</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Arabella_lennoxi_gr%C3%B3fn%C5%91" class="mw-redirect" title="Stuart Arabella lennoxi grófnő">Arabella, Lennox 2. grófnője</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_R%C3%B3bert_lennoxi_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Róbert lennoxi gróf (a lap nem létezik)">Róbert, Lennox 1. grófja</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Esm%C3%A9_lennoxi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Esmé lennoxi herceg (a lap nem létezik)">Esmé, Lennox 1. grófja és 1. hercege</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">A Skót Királyság<br />főudvarmesterei</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Fitzalan_Valter_sk%C3%B3t_f%C5%91udvarmester&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fitzalan Valter skót főudvarmester (a lap nem létezik)">(I.) Valter, Skócia 1. főudvarmestere</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Alan_sk%C3%B3t_f%C5%91udvarmester&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alan skót főudvarmester (a lap nem létezik)">Alan, Skócia 2. főudvarmestere</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_(II.)_Valter_sk%C3%B3t_f%C5%91udvarmester&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart (II.) Valter skót főudvarmester (a lap nem létezik)">(II.) Valter, Skócia 3. főudvarmestere</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_S%C3%A1ndor_sk%C3%B3t_f%C5%91udvarmester&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Sándor skót főudvarmester (a lap nem létezik)">Sándor, Skócia 4. főudvarmestere</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Jakab_sk%C3%B3t_f%C5%91udvarmester&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Jakab skót főudvarmester (a lap nem létezik)">Jakab, Skócia 5. főudvarmestere</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_(III.)_Valter_sk%C3%B3t_f%C5%91udvarmester&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart (III.) Valter skót főudvarmester (a lap nem létezik)">(III.) Valter, Skócia 6. főudvarmestere</a></li> <li><a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="II. Róbert skót király">Róbert, Skócia 7. főudvarmestere</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">A Skót Királyság<br />régensei (kormányzói)</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Stuart_(III.)_Valter_sk%C3%B3t_f%C5%91udvarmester&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart (III.) Valter skót főudvarmester (a lap nem létezik)">Valter</a></li> <li><a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="II. Róbert skót király">Róbert</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Murdoch_albany_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Murdoch albany herceg (a lap nem létezik)">Murdoch</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_J%C3%A1nos_albany_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart János albany herceg (a lap nem létezik)">János</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Jakab_sk%C3%B3ciai_r%C3%A9gens" title="Stuart Jakab skóciai régens">Jakab</a></li> <li><a href="/wiki/Matthew_Stuart,_Lennox_4._gr%C3%B3fja" title="Matthew Stuart, Lennox 4. grófja">Mátyás</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Királynék</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/I._M%C3%A1ria_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Mária skót királynő">Mária francia királyné</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Erzs%C3%A9bet_cseh_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Stuart Erzsébet cseh királyné">Erzsébet cseh királyné</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyéb uralkodók<br />házastársai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Stuart_Margit_francia_tr%C3%B3n%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6sn%C3%A9" title="Stuart Margit francia trónörökösné">Margit francia trónörökösné</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Izabella_breton_hercegn%C3%A9" title="Stuart Izabella breton hercegné">Izabella breton hercegné</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Johanna_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Johanna skót királyi hercegnő (a lap nem létezik)">Johanna, Morton grófnéja</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Eleon%C3%B3ra_tiroli_gr%C3%B3fn%C3%A9" title="Stuart Eleonóra tiroli grófné">Eleonóra osztrák főhercegné, tiroli grófné</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_M%C3%A1ria_buchani_gr%C3%B3fn%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Mária buchani grófnő (a lap nem létezik)">Mária francia marsallné</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Annabella_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91" title="Stuart Annabella skót királyi hercegnő">Annabella, Genf és Huntly grófnéja</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_M%C3%A1ria_arrani_gr%C3%B3fn%C3%A9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Mária arrani grófné (a lap nem létezik)">Mária arrani grófné</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Margit_errolli_gr%C3%B3fn%C3%A9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Margit errolli grófné (a lap nem létezik)">Margit errolli grófné</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Erzs%C3%A9bet_cseh_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Stuart Erzsébet cseh királyné">Erzsébet rajnai palotagrófné és pfalzi választófejedelemné</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ria_or%C3%A1niai_hercegn%C3%A9" title="Mária orániai hercegné">(Idősebb) Mária orániai hercegné, holland helytartóné</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Henrietta_Anna_angol_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91" title="Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő">Henrietta Anna orléans-i hercegné</a></li> <li><a href="/wiki/II._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="II. Mária angol királynő">(Ifjabb) Mária orániai hercegné, holland helytartóné</a></li> <li><a href="/wiki/Anna_brit_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="Anna brit királynő">Anna cumberlandi hercegné</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Walesi hercegek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Henrik_Frigyes_walesi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Henrik Frigyes walesi herceg (a lap nem létezik)">Henrik Frigyes</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Károly (I. Jakab fia)</a></li> <li><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">Károly (I. Károly fia)</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Jakab_walesi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Jakab walesi herceg (a lap nem létezik)">Jakab</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Albany hercegei</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Murdoch_albany_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Murdoch albany herceg (a lap nem létezik)">Murdoch</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_J%C3%A1nos_albany_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart János albany herceg (a lap nem létezik)">János</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Henrik_c%C3%ADmzetes_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="Stuart Henrik címzetes skót király">Henrik</a></li> <li><a href="/wiki/I._Jakab_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Jakab angol király">Jakab</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">A Skót Királyság<br />trónörökösei</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="II. Róbert skót király">Róbert</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Murdoch_albany_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Murdoch albany herceg (a lap nem létezik)">Murdoch</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Valter_atholli_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Valter atholli gróf (a lap nem létezik)">Valter</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Henrik_Frigyes_walesi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Henrik Frigyes walesi herceg (a lap nem létezik)">Henrik Frigyes</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Károly (I. Jakab fia)</a></li> <li><a href="/wiki/II._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Károly angol király">Károly (I. Károly fia)</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Jakab_walesi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Jakab walesi herceg (a lap nem létezik)">Jakab (VII. Jakab fia)</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Angol trónkövetelők</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/I._M%C3%A1ria_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Mária skót királynő">Mária</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Arabella_lennoxi_gr%C3%B3fn%C5%91" class="mw-redirect" title="Stuart Arabella lennoxi grófnő">Arabella</a></li> <li><a href="/wiki/James_Scott,_Monmouth_els%C5%91_hercege" title="James Scott, Monmouth első hercege">Jakab (II. Károly természetes fia)</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Jakab_walesi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Jakab walesi herceg (a lap nem létezik)">Jakab (II. Jakab fia)</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=III._K%C3%A1roly_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="III. Károly skót király (a lap nem létezik)">Károly Edward</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Skót trónkövetelők</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/James_Scott,_Monmouth_els%C5%91_hercege" title="James Scott, Monmouth első hercege">Jakab (II. Károly természetes fia)</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Jakab_walesi_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Jakab walesi herceg (a lap nem létezik)">Jakab (VII. Jakab fia)</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=III._K%C3%A1roly_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="III. Károly skót király (a lap nem létezik)">Károly Edward</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Skót királyi<br />hercegnők</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Stuart_Margit_francia_tr%C3%B3n%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6sn%C3%A9" title="Stuart Margit francia trónörökösné">Margit</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Izabella_breton_hercegn%C3%A9" title="Stuart Izabella breton hercegné">Izabella</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Johanna_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Johanna skót királyi hercegnő (a lap nem létezik)">Johanna</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Eleon%C3%B3ra_tiroli_gr%C3%B3fn%C3%A9" title="Stuart Eleonóra tiroli grófné">Eleonóra</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_M%C3%A1ria_buchani_gr%C3%B3fn%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Mária buchani grófnő (a lap nem létezik)">Mária (I. Jakab lánya)</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Annabella_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91" title="Stuart Annabella skót királyi hercegnő">Annabella</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_M%C3%A1ria_arrani_gr%C3%B3fn%C3%A9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Mária arrani grófné (a lap nem létezik)">Mária (II. Jakab lánya)</a></li> <li><a href="/wiki/I._M%C3%A1ria_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Mária skót királynő">Mária (V. Jakab lánya)</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Erzs%C3%A9bet_cseh_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Stuart Erzsébet cseh királyné">Erzsébet</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ria_or%C3%A1niai_hercegn%C3%A9" title="Mária orániai hercegné">Mária (I. Károly lánya)</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Henrietta_Anna_angol_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91" title="Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő">Henrietta Anna</a></li> <li><a href="/wiki/II._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="II. Mária angol királynő">Mária (VII. Jakab lánya)</a></li> <li><a href="/wiki/Anna_brit_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="Anna brit királynő">Anna</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Angol királyi<br />hercegnők</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Stuart_Erzs%C3%A9bet_cseh_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Stuart Erzsébet cseh királyné">Erzsébet</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ria_or%C3%A1niai_hercegn%C3%A9" title="Mária orániai hercegné">(Mária (I. Károly lánya)</a></li> <li><a href="/wiki/Stuart_Henrietta_Anna_angol_kir%C3%A1lyi_hercegn%C5%91" title="Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő">Henrietta Anna</a></li> <li><a href="/wiki/II._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="II. Mária angol királynő">(Mária (II. Jakab lánya)</a></li> <li><a href="/wiki/Anna_brit_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="Anna brit királynő">Anna</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyéb családtagok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Jane_Stuart" title="Jane Stuart">Jane Stuart (IV. Jakab természetes lánya)</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Erzs%C3%A9bet_morayi_gr%C3%B3fn%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Erzsébet morayi grófnő (a lap nem létezik)">Erzsébet morayi grófnő</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Stuart_Ferenc_bothwelli_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stuart Ferenc bothwelli gróf (a lap nem létezik)">Ferenc bothwelli gróf</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PBJv8D8cDtKCytYHT6XK68C">E39PBJv8D8cDtKCytYHT6XK68C</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/67750325">67750325</a></span></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n79132433">n79132433</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://isni.org/isni/0000000123209622">0000 0001 2320 9622</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/118720856">118720856</a></span></li> <li><a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Svéd Nemzeti Könyvtár">LIBRIS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://libris.kb.se/auth/210133">210133</a></span></li> <li>SUDOC: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/027668452">027668452</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=jn20000700854&CON_LNG=ENG">jn20000700854</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb13006763v">cb13006763v</a></span></li> <li><a href="/wiki/Egyes%C3%ADtett_olasz_nemzeti_katal%C3%B3gus" title="Egyesített olasz nemzeti katalógus">ICCU</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://opac.sbn.it/nome/CFIV096846">CFIV096846</a></span></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX878112">XX878112</a></span></li> <li><a href="/wiki/BIBSYS" title="BIBSYS">BIBSYS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://ask.bibsys.no/ask/action/result?cmd=&kilde=biblio&cql=bs.autid+%3D+90682397&feltselect=bs.autid">90682397</a></span></li> <li><a href="/wiki/Union_List_of_Artist_Names" title="Union List of Artist Names">ULAN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.getty.edu/vow/ULANFullDisplay?find=&role=&nation=&subjectid=500272099">500272099</a></span></li> <li>RKD: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://rkd.nl/en/explore/artists/448913">448913</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_history.png" class="mw-file-description" title="történelem"><img alt="történelem" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/P_history.png/25px-P_history.png" decoding="async" width="25" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/P_history.png/38px-P_history.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/P_history.png/50px-P_history.png 2x" data-file-width="77" data-file-height="68" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:T%C3%B6rt%C3%A9nelem" title="Portál:Történelem">Történelemportál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div> <p><br /><span class="error mw-ext-cite-error" lang="hu" dir="ltr">Forráshivatkozás-hiba: <code><ref></code> címkék léteznek a(z) „lower-alpha” csoporthoz, de nincs hozzá <code><references group="lower-alpha"/></code></span> </p></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Károly_angol_király&oldid=27578514">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Károly_angol_király&oldid=27578514</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sk%C3%B3cia_uralkod%C3%B3i" title="Kategória:Skócia uralkodói">Skócia uralkodói</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Anglia_uralkod%C3%B3i" title="Kategória:Anglia uralkodói">Anglia uralkodói</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Stuart-h%C3%A1z" title="Kategória:Stuart-ház">Stuart-ház</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiv%C3%A9gzett_uralkod%C3%B3k" title="Kategória:Kivégzett uralkodók">Kivégzett uralkodók</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1600-ban_sz%C3%BCletett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1600-ban született személyek">1600-ban született személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1649-ben_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1649-ben elhunyt személyek">1649-ben elhunyt személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Cornwall_hercegei" title="Kategória:Cornwall hercegei">Cornwall hercegei</a></li><li><a href="/w/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Pages_with_reference_errors_that_trigger_visual_diffs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kategória:Pages with reference errors that trigger visual diffs (a lap nem létezik)">Pages with reference errors that trigger visual diffs</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SELIBR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SBN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BIBSYS-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ULAN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lapok_forr%C3%A1shivatkoz%C3%A1s-hib%C3%A1kkal" title="Kategória:Lapok forráshivatkozás-hibákkal">Lapok forráshivatkozás-hibákkal</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 5., 19:06</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-9j6r5","wgBackendResponseTime":2059,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.499","walltime":"1.806","ppvisitednodes":{"value":57142,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":355360,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":74268,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":19,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":147863,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 1477.029 1 -total"," 26.89% 397.143 1 Sablon:Uralkodó_infobox"," 22.59% 333.596 1 Sablon:Jegyzetek"," 22.44% 331.457 2 Sablon:References"," 19.03% 281.052 131 Sablon:Sfn"," 17.84% 263.473 131 Sablon:H"," 16.24% 239.809 131 Sablon:H_bázis"," 13.53% 199.824 66 Sablon:Infobox/Általános"," 12.07% 178.272 393 Sablon:Harvnb"," 10.97% 162.084 14 Sablon:Wikidata"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.191","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":3918350,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-9j6r5","timestamp":"20241124180320","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"I. K\u00e1roly angol kir\u00e1ly","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/I._K%C3%A1roly_angol_kir%C3%A1ly","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q81506","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q81506","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-12-27T17:58:27Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/a\/a3\/King_Charles_I%2C_with_the_Order_of_the_Garter_-_Anthony_van_Dyck.jpg","headline":"Anglia \u00e9s Sk\u00f3cia kir\u00e1lya."}</script> </body> </html>