CINXE.COM

Ókeresztény irodalom – Wikipédia

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Ókeresztény irodalom – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"0ca49794-02b4-42ad-a38f-d09c90152037","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Ókeresztény_irodalom","wgTitle":"Ókeresztény irodalom","wgCurRevisionId":27078956,"wgRevisionId":27078956,"wgArticleId":471758,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Kevés forrással rendelkező lapok","Lapok helytelen ISBN kóddal","Ókeresztény irodalom"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Ókeresztény_irodalom","wgRelevantArticleId":471758,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia", "wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27078956,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":60000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q1471660","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false, "wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced", "ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&amp;modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&amp;only=styles&amp;skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&amp;modules=startup&amp;only=scripts&amp;raw=1&amp;skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&amp;modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&amp;only=styles&amp;skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&amp;modules=site.styles&amp;only=styles&amp;skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Ókeresztény irodalom – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&amp;feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Ókeresztény_irodalom rootpage-Ókeresztény_irodalom skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page&#039;s font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&amp;utm_medium=sidebar&amp;utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&amp;uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&amp;returnto=%C3%93kereszt%C3%A9ny+irodalom" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&amp;returnto=%C3%93kereszt%C3%A9ny+irodalom" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&amp;utm_medium=sidebar&amp;utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&amp;uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&amp;returnto=%C3%93kereszt%C3%A9ny+irodalom" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&amp;returnto=%C3%93kereszt%C3%A9ny+irodalom" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Ókeresztény_görög_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókeresztény_görög_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Ókeresztény görög irodalom</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Ókeresztény_görög_irodalom-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Ókeresztény görög irodalom alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Ókeresztény_görög_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-I–II._század" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#I–II._század"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.1</span> <span>I–II. század</span> </div> </a> <ul id="toc-I–II._század-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-III._század" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#III._század"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2</span> <span>III. század</span> </div> </a> <ul id="toc-III._század-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-IV._század" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#IV._század"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.3</span> <span>IV. század</span> </div> </a> <ul id="toc-IV._század-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-V._század" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#V._század"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.4</span> <span>V. század</span> </div> </a> <ul id="toc-V._század-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Ókeresztény_latin_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókeresztény_latin_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Ókeresztény latin irodalom</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Ókeresztény_latin_irodalom-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Ókeresztény latin irodalom alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Ókeresztény_latin_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-III._század_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#III._század_2"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>III. század</span> </div> </a> <ul id="toc-III._század_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-IV._század_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#IV._század_2"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2</span> <span>IV. század</span> </div> </a> <ul id="toc-IV._század_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-V._század_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#V._század_2"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.3</span> <span>V. század</span> </div> </a> <ul id="toc-V._század_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Ókeresztény_keleti_irodalmak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókeresztény_keleti_irodalmak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Ókeresztény keleti irodalmak</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Ókeresztény_keleti_irodalmak-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Ókeresztény keleti irodalmak alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Ókeresztény_keleti_irodalmak-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ókeresztény_szír_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókeresztény_szír_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Ókeresztény szír irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Ókeresztény_szír_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ókeresztény_kopt_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókeresztény_kopt_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Ókeresztény kopt irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Ókeresztény_kopt_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ókeresztény_örmény_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókeresztény_örmény_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>Ókeresztény örmény irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Ókeresztény_örmény_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Műfajok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Műfajok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Műfajok</span> </div> </a> <ul id="toc-Műfajok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nevezetes_ókeresztény_írók_listája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Nevezetes_ókeresztény_írók_listája"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Nevezetes ókeresztény írók listája</span> </div> </a> <ul id="toc-Nevezetes_ókeresztény_írók_listája-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Magyar_nyelvű_szövegkiadások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyar_nyelvű_szövegkiadások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Magyar nyelvű szövegkiadások</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Magyar_nyelvű_szövegkiadások-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Magyar nyelvű szövegkiadások alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Magyar_nyelvű_szövegkiadások-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Általános_gyűjtemények" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Általános_gyűjtemények"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Általános gyűjtemények</span> </div> </a> <ul id="toc-Általános_gyűjtemények-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Sorozatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Sorozatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>Sorozatok</span> </div> </a> <ul id="toc-Sorozatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Sorozaton_kívüli_művek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Sorozaton_kívüli_művek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.3</span> <span>Sorozaton kívüli művek</span> </div> </a> <ul id="toc-Sorozaton_kívüli_művek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Görög_írók" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Görög_írók"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.3.1</span> <span>Görög írók</span> </div> </a> <ul id="toc-Görög_írók-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Latin_írók" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Latin_írók"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.3.2</span> <span>Latin írók</span> </div> </a> <ul id="toc-Latin_írók-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Általános_összefoglalás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Általános_összefoglalás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Általános összefoglalás</span> </div> </a> <ul id="toc-Általános_összefoglalás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Bővebb_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Bővebb_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Bővebb irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Bővebb_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Elektronikus_források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Elektronikus_források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Elektronikus források</span> </div> </a> <ul id="toc-Elektronikus_források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Ókeresztény irodalom</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ez a szócikk nem érhető el más nyelven. Szócikkek hozzáadása más nyelveken" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-0" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Nyelvek hozzáadása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="uls-after-portlet-link"></span><span class="wb-langlinks-add wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q1471660#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások hozzáadása" class="wbc-editpage">Linkek hozzáadása</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="new vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vita:%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;redlink=1" rel="discussion" class="new" title="Az oldal tartalmának megvitatása (a lap nem létezik) [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;oldid=27078956" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&amp;page=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;id=27078956&amp;wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&amp;url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2F%25C3%2593kereszt%25C3%25A9ny_irodalom"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&amp;url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2F%25C3%2593kereszt%25C3%25A9ny_irodalom"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/​exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&amp;bookcmd=book_creator&amp;referer=%C3%93kereszt%C3%A9ny+irodalom"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&amp;page=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q1471660" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet&#10;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById(&quot;mw-fr-revision-details&quot;).style.display = &quot;none&quot;;" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium&#10;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;&#9;cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&amp;type=review&amp;page=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom">ellenőrizve</a>: <i>2024. április 22.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:black;background-color:#9ea5e4;">Ókeresztény irodalom<br /><small>(görög és latin nyelven)</small></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#C6CAEF;text-align:center;"><a href="/wiki/2._sz%C3%A1zad" title="2. század">2. század</a> – <a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. század</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elterjedése</b></td><td><a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">Európa</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Világtörténelmi korszak</b></td><td><a href="/wiki/%C3%93kor" title="Ókor">ókor</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Eredete</b></td><td><a href="/wiki/%C3%93kori_zsid%C3%B3_irodalom" title="Ókori zsidó irodalom">ókori zsidó irodalom</a><br /><a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_irodalom" title="Ókori görög irodalom">ókori görög irodalom</a><br /><a href="/wiki/R%C3%B3mai_irodalom" title="Római irodalom">római irodalom</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Belőle fejlődött ki</b></td><td><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkori_latin_irodalom" title="Középkori latin irodalom">középkori latin irodalom</a><br /><a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_irodalom" title="Bizánci irodalom">bizánci irodalom</a><br /><a href="/w/index.php?title=%C3%93szl%C3%A1v_irodalom&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ószláv irodalom (a lap nem létezik)">ószláv irodalom</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:#9ea5e4;color:;text-align:center;"><b>Jellemzői</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Híres alakjai</b></td><td><a href="/wiki/Quintus_Septimius_Florens_Tertullianus" title="Quintus Septimius Florens Tertullianus">Tertullianus</a><br /><a href="/wiki/%C3%93rigen%C3%A9sz_(exeg%C3%A9ta)" title="Órigenész (exegéta)">Órigenész</a><br /><a href="/wiki/Szent_Ambrus" title="Szent Ambrus">Szent Ambrus</a><br /><a href="/wiki/Szent_Jeromos" title="Szent Jeromos">Szent Jeromos</a><br /><a href="/wiki/Aranysz%C3%A1j%C3%BA_Szent_J%C3%A1nos" title="Aranyszájú Szent János">Aranyszájú Szent János</a><br /><a href="/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston" title="Hippói Szent Ágoston">Szent Ágoston</a><br /><a href="/wiki/Hitvall%C3%B3_Szent_Maximosz" title="Hitvalló Szent Maximosz">Hitvalló Szent Maximosz</a><br /><a href="/wiki/Damaszkuszi_Szent_J%C3%A1nos" title="Damaszkuszi Szent János">Damaszkuszi Szent János</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Híres művei</b></td><td><small>– <i><a href="/wiki/Apokrif_iratok" title="Apokrif iratok">Apokrif iratok</a></i><br />– Órigenész: <i>Hexapla</i><br />– Euszebiosz: <i>Egyháztörténelem</i><br />– <i><a href="/wiki/Apophthegmata_Patrum" title="Apophthegmata Patrum">Apophthegmata Patrum</a></i><br />– <i><a href="/wiki/Vulgata" title="Vulgata">Vulgata</a></i><br />– Szent Ágoston: <i>Vallomások</i><br />– Szent Ágoston: <i>Az Isten Városáról</i></small></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Írástípus</b></td><td><a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9" title="Görög ábécé">görög írás</a>, <a href="/wiki/Latin_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9" title="Latin ábécé">latin írás</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Könyvtárak</b></td><td><small><a rel="nofollow" class="external free" href="http://patristica.net/graeca/">http://patristica.net/graeca/</a> (PG 1–95)<br /><a rel="nofollow" class="external free" href="http://patristica.net/latina/">http://patristica.net/latina/</a> (PL 1–62)</small></td></tr></tbody></table> <p>Az <b>ókeresztény irodalom</b> <a href="/wiki/2._sz%C3%A1zad" title="2. század">2</a>–<a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. század</a> között keletkezett. Nem vetette el az <a href="/w/index.php?title=Antik&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Antik (a lap nem létezik)">antik</a> műveltséget, hiszen a késő antikvitás szerves része lett a kereszténység is. Nyelve eredetileg a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a> volt, később a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a> nyugati felében a <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a> kezdett általánossá válni, de a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a> megtartotta helyét a keleti részen. Az ókeresztény irodalom sok új műfajt teremtett, melyek főleg tanító jellegűek voltak. A <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor" title="Középkor">középkor</a> beköszöntével átveszi a helyét keleten a <i><a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_irodalom" title="Bizánci irodalom">bizánci irodalom</a></i>, illetve a lassan kialakuló <i><a href="/w/index.php?title=%C3%93szl%C3%A1v_irodalom&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Ószláv irodalom (a lap nem létezik)">ószláv irodalom</a></i>; nyugaton a <i><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkori_latin_irodalom" title="Középkori latin irodalom">középkori latin irodalom</a></i>. </p><p><u>Megjegyzések:</u> </p> <ul><li>Az ókereszténységgel foglalkozó tudomány ismertetése a <a href="/wiki/Patrisztika" title="Patrisztika">patrisztika</a> szócikk alatt található.</li> <li>Az ókeresztény irodalmat általában ókeresztény görög és ókeresztény latin irodalomra szokás felosztani, ám ezeken kívül jelentős számú egykorú szír, kopt és örmény irodalmi munka is íródott, melyeknek részletesebb vizsgálata csak a <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. században</a> indult meg, és jelenleg is fejlődő ága az ókeresztény irodalomtörténet írásnak. Ezekről az irodalmakról külön szócikkek számolnak be, melyekre a hivatkozás az <a class="mw-selflink-fragment" href="#Ókeresztény_keleti_irodalmak">Ókeresztény keleti irodalmak</a> résznél található.</li></ul> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ókeresztény_görög_irodalom"><span id=".C3.93kereszt.C3.A9ny_g.C3.B6r.C3.B6g_irodalom"></span>Ókeresztény görög irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=1" title="Szakasz szerkesztése: Ókeresztény görög irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="I–II._század"><span id="I.E2.80.93II._sz.C3.A1zad"></span>I–II. század</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=2" title="Szakasz szerkesztése: I–II. század"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nag_Hammadi_Codex_II.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Nag_Hammadi_Codex_II.jpg/220px-Nag_Hammadi_Codex_II.jpg" decoding="async" width="220" height="386" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Nag_Hammadi_Codex_II.jpg/330px-Nag_Hammadi_Codex_II.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Nag_Hammadi_Codex_II.jpg/440px-Nag_Hammadi_Codex_II.jpg 2x" data-file-width="2560" data-file-height="4496" /></a><figcaption>Egy lap <i><a href="/w/index.php?title=Tam%C3%A1s_evang%C3%A9liuma&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Tamás evangéliuma (a lap nem létezik)">Tamás evangéliumából</a></i> (<a href="/wiki/Nag_Hamm%C3%A1di-i_lelet" title="Nag Hammádi-i lelet">Nag Hammádi-i lelet</a>)</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Didtitle.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Didtitle.jpg/220px-Didtitle.jpg" decoding="async" width="220" height="62" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Didtitle.jpg/330px-Didtitle.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Didtitle.jpg/440px-Didtitle.jpg 2x" data-file-width="1419" data-file-height="399" /></a><figcaption>A <i><a href="/wiki/Didakh%C3%A9" title="Didakhé">Didakhé</a></i> kezdősorai egy 1056-os kéziraton</figcaption></figure> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Apokrifok</span> Az ókeresztény görög irodalomnak egyik korai műcsoportja a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">bibliai</a> <a href="/wiki/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Újszövetség">Újszövetséghez</a> kapcsolódó, feltehetően a <a href="/wiki/2._sz%C3%A1zad" title="2. század">2. századtól</a> megjelenő<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">&#91;</span>1<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Apokrif_iratok" title="Apokrif iratok">apokrif iratok</a>, így: </p> <ul><li>apokrif evangéliumok (pl. <i><a href="/w/index.php?title=Egyiptomiak_evang%C3%A9liuma&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Egyiptomiak evangéliuma (a lap nem létezik)">Egyiptomiak evangéliuma</a>, <a href="/wiki/P%C3%A9ter_evang%C3%A9liuma" title="Péter evangéliuma">Péter evangéliuma</a>, <a href="/wiki/Jakab_protoevang%C3%A9liuma" title="Jakab protoevangéliuma">Jakab protoevangéliuma</a>, <a href="/w/index.php?title=Tam%C3%A1s_evang%C3%A9liuma&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Tamás evangéliuma (a lap nem létezik)">Tamás evangéliuma</a>, <a href="/wiki/Bertalan_evang%C3%A9liuma" title="Bertalan evangéliuma">Bertalan evangéliuma</a>, <a href="/wiki/Nikod%C3%A9mosz_evang%C3%A9liuma" title="Nikodémosz evangéliuma">Pilátus-akták</a></i>);</li> <li>apokrif apostolok cselekedetei (pl. <i><a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol_cselekedetei" title="Pál apostol cselekedetei">Pál apostol cselekedetei</a>, <a href="/wiki/P%C3%A9ter_apostol_cselekedetei" title="Péter apostol cselekedetei">Péter apostol cselekedetei</a>, <a href="/w/index.php?title=P%C3%A9ter_%C3%A9s_P%C3%A1l_apostol_cselekedetei&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Péter és Pál apostol cselekedetei (a lap nem létezik)">Péter és Pál apostol cselekedetei</a>, <a href="/w/index.php?title=Andr%C3%A1s_apostol_cselekedetei&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="András apostol cselekedetei (a lap nem létezik)">András apostol cselekedetei</a>, <a href="/w/index.php?title=J%C3%A1nos_apostol_cselekedetei&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="János apostol cselekedetei (a lap nem létezik)">János apostol cselekedetei</a>, <a href="/w/index.php?title=Tam%C3%A1s_apostol_cselekedetei&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Tamás apostol cselekedetei (a lap nem létezik)">Tamás apostol cselekedetei</a>, <a href="/w/index.php?title=Thaddeus_apostol_cselekedetei&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Thaddeus apostol cselekedetei (a lap nem létezik)">Thaddeus apostol cselekedetei</a></i>);</li> <li>apokrif apostoli levelek (pl. <i><a href="/w/index.php?title=P%C3%A1l_apokrif_levelei&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Pál apokrif levelei (a lap nem létezik)">Pál apokrif levelei</a>, <a href="/wiki/Barnab%C3%A1s_levele" title="Barnabás levele">Barnabás levele</a></i>);</li> <li>apokrif apokalipszisek (pl. <i><a href="/wiki/P%C3%A9ter_apokalipszise" title="Péter apokalipszise">Péter apokalipszise</a>, <a href="/wiki/Hermasz_p%C3%A1sztora" title="Hermasz pásztora">Hermasz pásztora</a>, <a href="/w/index.php?title=Tam%C3%A1s_apokalipszise&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Tamás apokalipszise (a lap nem létezik)">Tamás apokalipszise</a>, <a href="/wiki/Istv%C3%A1n_apokalipszise" title="István apokalipszise">István apokalipszise</a></i>).<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">&#91;</span>2<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></li></ul> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Apokrif_iratok" title="Apokrif iratok">apokrif iratok</a></i></td></tr></tbody></table> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Rendszabályok</span> A nagyszámú apokrif irat mellett több régi egyházi rendszabály is fennmaradt a korból (<i><a href="/wiki/Didakh%C3%A9" title="Didakhé">Didakhé</a>, <a href="/w/index.php?title=Didaszk%C3%A1lia&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Didaszkália (a lap nem létezik)">Didaszkália</a></i>, <a href="/wiki/Hippol%C3%BCtosz_(ellenp%C3%A1pa)" title="Hippolütosz (ellenpápa)">Római Szent Hippolütosz</a> <i>Egyházi rendtartása, <a href="/w/index.php?title=Apostoli_egyh%C3%A1zi_rendtart%C3%A1s&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Apostoli egyházi rendtartás (a lap nem létezik)">Apostoli egyházi rendtartás</a>, <a href="/wiki/Apostoli_konstit%C3%BAci%C3%B3k" class="mw-redirect" title="Apostoli konstitúciók">Apostoli konstitúciók</a>, a <a href="/w/index.php?title=85_apostoli_k%C3%A1non&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="85 apostoli kánon (a lap nem létezik)">85 apostoli kánon</a>, és a <a href="/w/index.php?title=A_mi_Urunk_J%C3%A9zus_Krisztusnak_v%C3%A9grendelete&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="A mi Urunk Jézus Krisztusnak végrendelete (a lap nem létezik)">A mi Urunk Jézus Krisztusnak végrendelete</a></i>).<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">&#91;</span>3<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Apostoli atyák</span> Az <a href="/wiki/1._sz%C3%A1zad" title="1. század">1</a>–<a href="/wiki/2._sz%C3%A1zad" title="2. század">2. században</a> működtek az úgynevezett „<a href="/wiki/Apostoli_aty%C3%A1k" title="Apostoli atyák">apostoli atyák</a>”, akik a hagyomány szerint az újszövetségi <a href="/wiki/Apostolok" class="mw-redirect" title="Apostolok">apostolokkal</a> még személyesen tudtak érintkezni. <a href="/wiki/I._Kelemen_p%C3%A1pa" title="I. Kelemen pápa">Római Szent Kelemen</a> (?–~97), aki feltehetően Róma 4. püspöke volt, a korintusbeliekhez írt egy levelet (bár más műveket is – feltehetően alaptalanul – tulajdonítanak neki).<sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">&#91;</span>4<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Antiochiai_Szent_Ign%C3%A1c" title="Antiochiai Szent Ignác">Szent Ignác vértanútól</a> (~35–107), antiochiai püspökétől 7 levél,<sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">&#91;</span>5<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Szmirnai_Polik%C3%A1rp" title="Szmirnai Polikárp">Szent Polikárptól</a> (~69–155), Szmürna püspökétől 2 levél, illetve a vértanúságát elbeszélő irat maradt fenn,<sup id="cite_ref-Altaner,_i._m.,_72._o_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-Altaner,_i._m.,_72._o-6"><span class="cite-bracket">&#91;</span>6<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Hierapoliszi_Szent_Papiasz" title="Hierapoliszi Szent Papiasz">Hierapoliszi Szent Papiasz</a> (~60–~120) pedig Jézus mondásait magyarázta.<sup id="cite_ref-Altaner,_i._m.,_72._o_6-1" class="reference"><a href="#cite_note-Altaner,_i._m.,_72._o-6"><span class="cite-bracket">&#91;</span>6<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Apologéták</span> Az apostoli atyák utódai, az „<a href="/wiki/Apologetika" title="Apologetika">apologéták</a>” (a. m. „hitvédők”) már tudományos, filozófiai eszközök használatával igyekeztek megcáfolni a pogányoktól keresztényeket érő vádakat. <a href="/wiki/Szent_Quadratus" title="Szent Quadratus">Szent Quadratus</a> (?–129) apológiája elveszett, <a href="/wiki/Ath%C3%A9ni_Ariszteid%C3%A9sz" title="Athéni Ariszteidész">Athéni Ariszteidész</a> (II. sz.) ugyancsak elveszettnek hitt apológiáját a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. században</a> <a href="/wiki/Sz%C3%ADr_nyelv" title="Szír nyelv">szír</a> fordításban fedezték fel.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">&#91;</span>7<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Szent_Jusztinusz" title="Szent Jusztinusz">Szent Jusztinusz</a> vértanú (103?–166) két apológiáján kívül egy párbeszéd formájában írt vitairatot is hátrahagyott <i>(Párbeszéd Tryphonnal)</i>.<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">&#91;</span>8<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> A szíriai <a href="/wiki/Tatianus" class="mw-redirect" title="Tatianus">Tatianus</a> (műk. ~170) <i>Írás a hellénekhez</i> című műve a görög kultúra kritikája, <a href="/wiki/Ath%C3%A9ni_Szent_Ath%C3%A9nagorasz" title="Athéni Szent Athénagorasz">Athanagorasz</a> (műk. II. sz. vége) a halottak feltámadásáról értekezett. <a href="/wiki/Teofil_antiochiai_p%C3%A1tri%C3%A1rka" title="Teofil antiochiai pátriárka">Antiochiai Szent Teophilosz</a> (?–183) püspök ugyancsak hátrahagyott egy hitvédő iratot <i>(A hellén Autolikoszhoz a keresztény hitről)</i>.<sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">&#91;</span>9<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Szardeszi_Szent_Meliton" title="Szardeszi Szent Meliton">Szent Melitontól</a> (?–~190), Szardesz püspökétől már több írást ismerünk: pl. <i>A húsvéti ünnepről, A keresztségről, Az Egyházról, A vasárnapról, A keresztségről</i>.<sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">&#91;</span>10<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> A korszakhoz tartozik a <i><a href="/wiki/Lev%C3%A9l_Diogn%C3%A9toszhoz" title="Levél Diognétoszhoz">Diognétoszhoz írott levél</a>, <a href="/w/index.php?title=Hermiasz_g%C3%BAnyirata&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Hermiasz gúnyirata (a lap nem létezik)">Hermiasz gúnyirata</a></i>,<sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">&#91;</span>11<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> illetve a nagyszámban keletkezett – de napjainkra kevéssé megmaradt – <a href="/wiki/Gnosztikus" class="mw-redirect" title="Gnosztikus">gnosztikus</a> írás.<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">&#91;</span>12<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Gnosztikus_irodalom&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Gnosztikus irodalom (a lap nem létezik)">Gnosztikus irodalom</a></i></td></tr></tbody></table> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Pápai levelek</span> Többek közt éppen a gnoszticizmus és más <a href="/wiki/Eretnek" class="mw-redirect" title="Eretnek">eretnekmozgalmak</a> ellen íródtak a korai századok püspöki levelei, melyek közül több napjainkban is ismeretes. Róma püspökei (a későbbi <a href="/wiki/P%C3%A1pa_(egyh%C3%A1zf%C5%91)" title="Pápa (egyházfő)">pápák</a>) közül <a href="/wiki/Sz%C3%B3t%C3%A9r_p%C3%A1pa" title="Szótér pápa">Szent Szótér</a> (?–174) 1, <a href="/wiki/Eleutherosz_p%C3%A1pa" title="Eleutherosz pápa">Szent Eleutherosz</a> (?–189) 1, <a href="/wiki/I._Viktor_p%C3%A1pa" title="I. Viktor pápa">Szent I. Viktor</a> (?–199) több levelet írt. Dionüsziosz korinthoszi püspöknek 8, Pinütosz knosszoszi püspöknek 1, Szerápion antiochiai püspöknek (?–211) 1 levele ismert.<sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">&#91;</span>13<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Más püspökök</span> A gnoszticizmus elleni vitairat <a href="/wiki/H%C3%A9g%C3%A9szipposz_(%C3%B3kereszt%C3%A9ny_%C3%ADr%C3%B3)" title="Hégészipposz (ókeresztény író)">Hégészipposz</a> (II. sz.) <i>Emlékiratai</i>, ahogy <a href="/wiki/Szent_Ir%C3%A9neusz" title="Szent Iréneusz">Szent Iréneusz</a> (~130–202) lyoni püspök latin fordításban fennmaradt alkotása (<i>A hamis gnózisnak tartalma és cáfolata</i>, lat. <i>Adversus haereses</i>).<sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">&#91;</span>14<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Valószínűleg a 2. század második feléből származnak a régi kézírásos Bibliákban szereplő, bibliai könyvekhez írott <i>Előszavak</i>.<sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">&#91;</span>15<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="III._század"><span id="III._sz.C3.A1zad"></span>III. század</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=3" title="Szakasz szerkesztése: III. század"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Letter_of_Clement_to_Theodore.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/41/Letter_of_Clement_to_Theodore.jpg/220px-Letter_of_Clement_to_Theodore.jpg" decoding="async" width="220" height="288" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/41/Letter_of_Clement_to_Theodore.jpg/330px-Letter_of_Clement_to_Theodore.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/41/Letter_of_Clement_to_Theodore.jpg 2x" data-file-width="382" data-file-height="500" /></a><figcaption><a href="/wiki/Alexandriai_Szent_Kelemen" title="Alexandriai Szent Kelemen">Alexandriai Szent Kelemen</a> egyik levelének középkori kézirata</figcaption></figure> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">III. századi apologéták</span> Görögül írt <a href="/wiki/Hippol%C3%BCtosz_(ellenp%C3%A1pa)" title="Hippolütosz (ellenpápa)">Római Szent Hippolütosz</a> (~170–235) is: több elveszett, illetve más (örmény, grúz, etióp, ószláv, kopt, arab) nyelveken fennmaradt munkája mellett az eretnekségeket cáfoló <i>Philosophumena</i>ja és <i>Krónikája</i> miatt jelentős.<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">&#91;</span>16<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Alexandriai_Szent_Kelemen" title="Alexandriai Szent Kelemen">Alexandriai Szent Kelemen</a> (~150–~215) apologetikus céllal írta a <i>Buzdító beszéd a hellénekhez,</i> és <i>A nevelő</i> című műveit, a <i>Szőnyeg</i>ben pedig a kereszténység és a görög világi kultúra viszonyát elemezgeti.<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">&#91;</span>17<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Órigenész</span> Görög nyelven alkotott az ókeresztény irodalom egyik legnagyobb alakja, <a href="/wiki/%C3%93rigen%C3%A9sz_(exeg%C3%A9ta)" title="Órigenész (exegéta)">Órigenész</a> (184?–254) alexandriai teológus is. Az Ószövetség szövegének és 5-féle fordításának könyve, a <i>Hexapla</i> napjainkra elveszett, de fennmaradt – részben latin fordításban – sok <a href="/wiki/Homiletika" title="Homiletika">homiliája</a>, és kommentárja; <a href="/wiki/Kelszosz" title="Kelszosz">Kelszosz</a> korabeli platonikus filozófus ellen írt műve, és dogmatikai kézikönyve <i>(A kereszténység alapigazságairól)</i>. Létezik könyve az imádságról, buzdítása a vértanúságra, illetve 100-nál több levele.<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">&#91;</span>18<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Kisebb írók</span> A latinosan ismert nevű <a href="/wiki/Sextus_Julius_Africanus" title="Sextus Julius Africanus">Sextus Julius Africanus</a> (~160–~240) <i>Világkrónikája</i> és enciklopédikus műve <i>(Övek)</i> elveszett. <a href="/wiki/Alexandriai_Dion%C3%BCsziosz" title="Alexandriai Dionüsziosz">Szent Dénes</a> (~190–264) alexandriai püspök nagyszámú irataiból <i>(A természetről, Cáfolat és védekezés, A jövendölésekről két értekezés)</i> csak töredékek maradtak fenn.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">&#91;</span>19<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/P%C3%A1l_antiochiai_p%C3%A1tri%C3%A1rka" title="Pál antiochiai pátriárka">Szamoszatai Pál</a> (?–271?) antiochiai püspök értekezéseiből – feltehetően nem hiteles – töredékek léteznek.<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">&#91;</span>20<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Csodat%C3%A9v%C5%91_Szent_Gergely" title="Csodatévő Szent Gergely">Csodatévő Szent Gergely</a> (213–270) hitvallást állított össze a <a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromságra</a> vonatkozólag, a kifejtette annak lényegét <i>(Philagrioszhoz a lényeg egységéről)</i>. <i>Rövid értekezése a lélekről</i> és 6 homilája nem feltétlenül hiteles.<sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">&#91;</span>21<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Mártírakták, mártirológiumok</span> A <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Keresztényüldözés">keresztényüldözések</a> (<a href="/wiki/64" title="64">64</a> és <a href="/wiki/313" title="313">313</a> között) idejéből több ismeretlen szerzőjű <a href="/w/index.php?title=V%C3%A9rtan%C3%BA-akta&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Vértanú-akta (a lap nem létezik)">vértanú-akta</a> (pl. <i>Polikárp-, Ptolemaeus és Lucius-, Szent Karposz, Papülosz és Agathoniké vértanúsága</i>) és <a href="/wiki/Martirologium" title="Martirologium">vértanú-jegyzék</a> (latinosan martyrologium/kalendárium, pl. <i>Depositio episcoporum, Depositio martyrum, Martyrologium Hieronymianum, Synaxarium ecclesiae Constantinopolitane</i>) is ismert.<sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">&#91;</span>22<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="IV._század"><span id="IV._sz.C3.A1zad"></span>IV. század</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=4" title="Szakasz szerkesztése: IV. század"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Eusebius_evangelica_praeparatione_-_Jenson_1470_1r.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Eusebius_evangelica_praeparatione_-_Jenson_1470_1r.jpg/220px-Eusebius_evangelica_praeparatione_-_Jenson_1470_1r.jpg" decoding="async" width="220" height="311" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Eusebius_evangelica_praeparatione_-_Jenson_1470_1r.jpg/330px-Eusebius_evangelica_praeparatione_-_Jenson_1470_1r.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Eusebius_evangelica_praeparatione_-_Jenson_1470_1r.jpg/440px-Eusebius_evangelica_praeparatione_-_Jenson_1470_1r.jpg 2x" data-file-width="2067" data-file-height="2921" /></a><figcaption><a href="/wiki/Kaiszareiai_Euszebiosz" title="Kaiszareiai Euszebiosz">Kaiszareiai Euszebiosz</a> <i>De evangelica praeparatione</i> című művének <a href="/wiki/1470" title="1470">1470</a>-es – latin fordítású – ősnyomtatványa</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Helfenstein_Basilius_2a.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Helfenstein_Basilius_2a.jpg/220px-Helfenstein_Basilius_2a.jpg" decoding="async" width="220" height="344" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Helfenstein_Basilius_2a.jpg/330px-Helfenstein_Basilius_2a.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Helfenstein_Basilius_2a.jpg/440px-Helfenstein_Basilius_2a.jpg 2x" data-file-width="540" data-file-height="845" /></a><figcaption><a href="/wiki/Nagy_Szent_Vazul" title="Nagy Szent Vazul">Nagy Szent Baszileosz</a> műveinek <a href="/wiki/1595" title="1595">1595</a>-ös német kiadása</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Johannes_Chrysostomos_Schloss_Zeil.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Johannes_Chrysostomos_Schloss_Zeil.jpg/220px-Johannes_Chrysostomos_Schloss_Zeil.jpg" decoding="async" width="220" height="202" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Johannes_Chrysostomos_Schloss_Zeil.jpg/330px-Johannes_Chrysostomos_Schloss_Zeil.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Johannes_Chrysostomos_Schloss_Zeil.jpg/440px-Johannes_Chrysostomos_Schloss_Zeil.jpg 2x" data-file-width="2549" data-file-height="2345" /></a><figcaption><a href="/wiki/Aranysz%C3%A1j%C3%BA_Szent_J%C3%A1nos" title="Aranyszájú Szent János">Aranyszájú Szent János</a> műveinek <a href="/wiki/11._sz%C3%A1zad" title="11. század">11. századi</a> bizánci kézirata</figcaption></figure> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Püspökök</span> <a href="/wiki/Kaiszareiai_Euszebiosz" title="Kaiszareiai Euszebiosz">Kaiszareiai Euszebiosz</a> (~265–339) hatalmas <i>Világkrónikája</i> mellett 10 könyvből álló <i>Egyháztörténelmet</i> írt, mely <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a> korától egészen <a href="/wiki/324" title="324">324</a>-ig foglalja magában a kereszténység történetét. Írt művet Palesztina vértanúiról és <a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">Nagy Konstantin római császárról</a>. Több apologetikus munkája (pl. <i>Praeparatio evangelica, Demonstratio evangelica</i>), biblikus- <i>(A zsoltárokhoz írott tudományos kommentár, A <a href="/wiki/P%C3%A1szka" class="mw-redirect" title="Pászka">Pászka</a> ünnepről)</i>, és dogmatikus műve <i>(Marcellus ellen, Az egyházi teológiáról)</i>, illetve néhány levél- és prédikációtöredéke maradt fenn.<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">&#91;</span>23<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/I._S%C3%A1ndor_alexandriai_p%C3%BCsp%C3%B6k" title="I. Sándor alexandriai püspök">Alexandriai Szent Sándor</a> (~250–328) püspöktől nagy levélgyűjtemény, az eretnek nézeteket hirdető <a href="/wiki/Arius" title="Arius">Ariustól</a> (~260–336) 1 levél és egy hitvallás, <a href="/wiki/Nikom%C3%A9diai_Euszebiosz" title="Nikomédiai Euszebiosz">Nikomédiai Euszebiosztól</a> (?–341?) több levél ismert.<sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">&#91;</span>24<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Eusztathiosz_antiochiai_p%C3%A1tri%C3%A1rka" title="Eusztathiosz antiochiai pátriárka">Szent Eusztathiosz</a> (?–338) antiochiai püspöknek csak Órigenész-ellenes értekezése, a <i>De engastrimytho</i> maradt fenn. <a href="/wiki/Jeruzs%C3%A1lemi_Szent_Cirill" title="Jeruzsálemi Szent Cirill">Szent Cirill</a> (313–387) jeruzsálemi püspök 24 <a href="/wiki/K%C3%A1t%C3%A9" class="mw-redirect" title="Káté">katekézist</a>, 1 homiliát és 1 levelet hagyott az utókorra. <a href="/wiki/Laodiceai_Apollinaris" title="Laodiceai Apollinaris">Laodiceai Apollinaris</a> (~310–390) püspök több mára már elveszett kommentárt írt a Biblia könyveihez, illetve vitairatot <a href="/wiki/Porph%C3%BCriosz" title="Porphüriosz">Porphüriosz</a> újplatonikus filozófus és <a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iulianus római császár">Julianus Apostata</a> ellen. <a href="/wiki/Bostrai_Titus" title="Bostrai Titus">Bostrai Titus</a> (?–&lt;378) <i>A manicheusok ellen</i> értekezett egy művel.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">&#91;</span>25<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Szent Athanáz, Didümosz, Theophilosz</span> Sok művel ajándékozta meg a világot <a href="/wiki/Alexandriai_Szent_Atan%C3%A1z" title="Alexandriai Szent Atanáz">Alexandriai Szent Atanáz</a> (298?–373), aki 45 éven át volt Alexandria püspöke. Apologetikus célú az <i>Oratio contra gentes</i> és az <i>Oratio de incarnatione Verbi</i>, dogmatikus az <i>Orationes 3 contra Arianos</i>, zsinati iratokat dolgoz fel az <i>Apologia contra Arianos</i>. Ismert több levele (pl. <i>Epistola ad episcopos encyclica, Epistola de synodis Arimini in Italia et Seleuciae in Isaura celebratis, Tomus ad Antiochenos</i>), exegetikai műveiből csak töredékek maradtak fenn. Ő írta meg Remete Szent Antal életrajzát is.<sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">&#91;</span>26<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Vak_Did%C3%BCmosz" title="Vak Didümosz">Vak Didümosz</a> (313–398) alexandriai teológustól Bibliamagyarázatok, illetve <i>A Szentháromságról</i> és <i>A Szentlélekről</i> írt mű ismeretes. <a href="/wiki/I._Teofil_alexandriai_p%C3%BCsp%C3%B6k" title="I. Teofil alexandriai püspök">Alexandriai Theophilosz</a> (~350–412) terjedelmes irodalmi munkásságából kisebb töredékek maradtak csak fenn. <a href="/wiki/Synesius" title="Synesius">Szünésziosznak</a> (373?–414), <a href="/wiki/Alexandriai_H%C3%BCpatia" title="Alexandriai Hüpatia">Alexandriai Hüpatia</a> filozófusnő tanítványának <i>Értekezései</i>, <i>Beszédei</i>, <i>Himnuszai</i> és 156 <i>levele</i> ismert. <a href="/wiki/Nonnosz" title="Nonnosz">Panapoliszi Nonnosz</a> (<a href="/wiki/4._sz%C3%A1zad" title="4. század">4. század</a>) <i><a href="/wiki/J%C3%A1nos_evang%C3%A9liuma" title="János evangéliuma">János evangéliumát</a></i> (és <a href="/wiki/Dion%C3%BCszosz" title="Dionüszosz">Dionüszosz</a> mitológiai utazásait) dolgozta fel költeményeiben.<sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">&#91;</span>27<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Egyiptomi szerzetesek</span> A <a href="/wiki/4._sz%C3%A1zad" title="4. század">4. századtól</a> jelenik meg a később annyi alkotást produkáló remetei-szerzetesi irodalom. A szerzetesség megalapítója, <a href="/wiki/Remete_Szent_Antal" title="Remete Szent Antal">Remete Szent Antal</a> (251–356) mindössze 27 levelet és egy szabályzatot (latin fordításban) hagyott maga után – ráadásul még ezek sem tekinthetőek hitelesnek. Tanítványának, <a href="/wiki/Szent_Pakhomiosz" title="Szent Pakhomiosz">Szent Pakhomiosznak</a> (292?–346) <i>Regulá</i>ja és 11 levele már autentikus. Pakhomiosz 2. utóda, <a href="/wiki/Szent_Horszisziosz" title="Szent Horszisziosz">Szent Horszisziosz</a> (~305–~390) <i>Doctrina de istitutione</i>ja <a href="/wiki/Szent_Jeromos" title="Szent Jeromos">Szent Jeromos</a> latin fordításában ismert, <a href="/wiki/Megszentelt_Szent_Theod%C3%B3rosz" class="mw-redirect" title="Megszentelt Szent Theodórosz">Megszentelt Szent Theodórosz</a> (?–368) leveléhez hasonlóan. <a href="/wiki/Egyiptomi_Szent_Makariosz" title="Egyiptomi Szent Makariosz">Egyiptomi Szent Makariosz</a> (~300–390) egyiptomi szerzetesnek néhány mondása, 4 levele, 2 imádsága, 2 homiliagyűjteménye (40 + 7 művel) maradt fenn. 50 lelki beszédét nem tartják hitelesnek. <a href="/wiki/Alexandriai_Szent_Makariosz" title="Alexandriai Szent Makariosz">Alexandriai Szent Makariosz</a> (297?–395) neve alatti alkotások (<a href="/wiki/Patrologia_Graeca" title="Patrologia Graeca">PG</a> 261–263, 385–392, 967–978) nem eredetiek. Szerzetes volt <a href="/wiki/Evagriosz_Pontikosz" title="Evagriosz Pontikosz">Evagriosz Pontikosz</a> (345–399) is, ő elsősorban <a href="/w/index.php?title=Szentencia&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Szentencia (a lap nem létezik)">szentencia</a>-gyűjteményeivel vált híressé. <a href="/wiki/Peluszioni_Szent_Izidor" title="Peluszioni Szent Izidor">Peluszioni Szent Izidor</a> (~370–435) egyiptomi szerzetestől mintegy 2000 rövid levelet ismerünk.<sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">&#91;</span>28<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Kappadókiai atyák</span> Nagy keleti egyházatyaként tartják számon <a href="/wiki/Nagy_Szent_Vazul" title="Nagy Szent Vazul">Szent Baszileoszt</a> (329–379). Dogmatikai <i>(De Spiritu Sancto, Cáfolat az istentelen Eunomius Apologiája ellen)</i> és aszketikus <i>(Ascetica, De virginitate)</i> művei mellett több Szentírásmagyarázó homiliája, erkölcsi beszéde, egy liturgiája és 365 darabos (részben hozzá intézett alkotásokból álló) levélgyűjteménye maradt fenn.<sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">&#91;</span>29<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Fivére, <a href="/wiki/N%C3%BCsszai_Szent_Gergely" title="Nüsszai Szent Gergely">Nüsszai Szent Gergely</a> (331–395?) ugyancsak írt dogmatikai műveket <i>(Cáfoló írások Eunomiosz ellen, Nagy katekézis)</i>, Bibliamagyarázatokat és homiliákat, több prédikációt és 30 levelet.<sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">&#91;</span>30<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Baszileosz barátja, <a href="/wiki/Nazianzi_Szent_Gergely" title="Nazianzi Szent Gergely">Nazianzi Szent Gergely</a> (329–389) 45 beszédet, 245 levelet és több költeményt írt.<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">&#91;</span>31<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Mindhármuk barátja, <a href="/w/index.php?title=Iconiumi_Amphilokhosz&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Iconiumi Amphilokhosz (a lap nem létezik)">Iconiumi Amphilokhosz</a> (339?–403?) költemény-töredékeket és 8 prédikációt hagyott maga után.<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">&#91;</span>32<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Epiphaniosz, Diodórosz</span> Jelentős egyházi író <a href="/wiki/Szent_Epiphaniosz" title="Szent Epiphaniosz">Szent Epiphaniosz</a> (~315–403), Szalamisz püspöke. <i>A szilárdan lehorganyzott</i> című alkotása az egyházi dogmatika kézikönyve; <i>Haereses</i>ében 80-féle eretnekség ellen kínál orvosságokat; <i>De mensuris et ponderibus</i> a bibliai szaklexikon. Ismertek töredékek a képtisztelet támadó írásaiból, valamint létezik 2 levele is.<sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">&#91;</span>33<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Bár <a href="/wiki/Tarzoszi_Diod%C3%B3rosz" title="Tarzoszi Diodórosz">Tarzoszi Diodórosz</a> (~330–394) püspök írásainak számát egy XIV. századi szír író 60-ra teszi (természettudományi, dogmatikai, apológiai írások; Biblia-kommentárok), ezeknek csak töredékei ismeretesek napjainkban.<sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">&#91;</span>34<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Aranyszájú Szent János</span> Igen terjedelmes életművel rendelkezik <a href="/wiki/Aranysz%C3%A1j%C3%BA_Szent_J%C3%A1nos" title="Aranyszájú Szent János">Aranyszájú Szent János</a> (344?–407) élete végén Konstantinápoly püspöke. Sok Bibliakommentárján, levelén és prédikációján kívül több értekezést írt: egy-egy alkotást a papságról, a hiúságról; több művet a szerzetességről, szüzességről, vigasztalásról. Írt emellett apologetikai könyveket is <i>(In s. Babylam contra Julianum et Gentiles, Contra Judaeos et Gentiles)</i>. Liturgiáját és szentírási bevezetését nem tartják hitelesnek.<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">&#91;</span>35<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="V._század"><span id="V._sz.C3.A1zad"></span>V. század</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=5" title="Szakasz szerkesztése: V. század"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Page_from_Socrates_Scholasticus_-_The_Ecclesiastical_History_Wellcome_L0034795.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Page_from_Socrates_Scholasticus_-_The_Ecclesiastical_History_Wellcome_L0034795.jpg/220px-Page_from_Socrates_Scholasticus_-_The_Ecclesiastical_History_Wellcome_L0034795.jpg" decoding="async" width="220" height="307" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Page_from_Socrates_Scholasticus_-_The_Ecclesiastical_History_Wellcome_L0034795.jpg/330px-Page_from_Socrates_Scholasticus_-_The_Ecclesiastical_History_Wellcome_L0034795.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Page_from_Socrates_Scholasticus_-_The_Ecclesiastical_History_Wellcome_L0034795.jpg/440px-Page_from_Socrates_Scholasticus_-_The_Ecclesiastical_History_Wellcome_L0034795.jpg 2x" data-file-width="2872" data-file-height="4008" /></a><figcaption>Egy lap <a href="/wiki/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz_Szkholasztikosz" title="Szókratész Szkholasztikosz">Szókratész Szkholasztikosz</a> <i>Egyháztörténeté</i>nek egyik kéziratából</figcaption></figure> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Alexandriai Kürillosz</span> <a href="/wiki/Alexandriai_K%C3%BCrillosz" title="Alexandriai Kürillosz">Alexandriai Szent Cirill</a> (376–444), Alexandriai Theophilosz utóda <i>Magyarázatok</i>at írt az Ószövetség és az Újszövetség több könyvéhez. Apologizált az <a href="/wiki/Ari%C3%A1nusok" class="mw-redirect" title="Ariánusok">ariánusok</a> <i>(Thesaurus de santa et consubstantiali Trinitate, De sancta et consubstantiali Trinitate)</i>, a <a href="/wiki/Nesztori%C3%A1nusok" class="mw-redirect" title="Nesztoriánusok">nesztoriánusok</a> <i>(Ad reginas, Explicatio duodecim capitum Ephesi pronuntiata, Apologeticus ad imperatorem, Scolia de incarnatione Unigeniti)</i> és <a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iulianus római császár">Julianus Apostata</a> ellen <i>(Pro sancta Christianorum religione adversus libros athei Juliani)</i>. Sok szentbeszédéből körülbelül 20 maradt fenn napjainkra, de van 29 húsvéti körlevele és még mintegy 90 egyéb levele.<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">&#91;</span>36<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Más püspökök</span> <a href="/wiki/Mopszuesztiai_Szent_Theod%C3%B3rosz" title="Mopszuesztiai Szent Theodórosz">Mopszuesztiai Szent Theodórosz</a> (~352–428) püspök részben görögül, részben szírül írta meg munkáit: ezek Bibliamagyarázatok, katechetikai beszédek, a megtestesülésről írt könyve és a <i>Disputatio cum Macedonianis</i>. Fivére, <a href="/wiki/Pol%C3%BCkhroniosz" title="Polükhroniosz">Polükhroniosz</a> (?–~430) apameai püspök is írt Bibliamagyarázatokat, melyekből töredékek ismeretesek.<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">&#91;</span>37<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Nesztoriosz" title="Nesztoriosz">Nesztoriosz</a> (386?–451) konstantinápolyi püspök leveleiből és prédikációiból töredékek maradtak fenn, <a href="/wiki/Proklosz_konstantin%C3%A1polyi_p%C3%A1tri%C3%A1rka" title="Proklosz konstantinápolyi pátriárka">Proklosz</a> (~390–446) ugyancsak konstantinápolyi püspöktől 27 szentbeszédet ismerünk.<sup id="cite_ref-38" class="reference"><a href="#cite_note-38"><span class="cite-bracket">&#91;</span>38<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Szerzetesek</span> <a href="/wiki/Jeruzs%C3%A1lemi_H%C3%A9sz%C3%BCkhiosz" title="Jeruzsálemi Hészükhiosz">Jeruzsálemi Hészükhiosz</a> (?–433?) nagy mennyiségű kommentárt írt a Szentírás könyveihez, melyből mintegy 27 maradt fenn. <a href="/wiki/Ank%C3%BCrai_Szent_Nilus" title="Ankürai Szent Nilus">Ankürai Szent Nilus</a> (?–~430) aszketikus értekezéseket és leveleket, <a href="/wiki/Remete_Szent_M%C3%A1rk" title="Remete Szent Márk">Remete Szent Márk</a> (?–~430) 2 dogmatikai traktátust és 7 aszketikus érkezést, <a href="/wiki/Photik%C3%A9i_Szent_Diadokhosz" title="Photikéi Szent Diadokhosz">Photikéi Szent Diadokhosz</a> (?–474) aszketikus–misztikus munkát írt <i>Capitacentum de perfectione spirituali</i> címmel.<sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">&#91;</span>39<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Palladiosz" title="Palladiosz">Palladiosz</a> (364?–431?) <i><a href="/wiki/Aranysz%C3%A1j%C3%BA_Szent_J%C3%A1nos" title="Aranyszájú Szent János">Aranyszájú Szent János</a> életrajza</i> mellett a <i>Lauszosz számára készült történetében</i> Egyiptom, Szíria és Palesztina remetéit és szerzeteseit mutatja be.<sup id="cite_ref-Altaner,_i._m.,_131._o_40-0" class="reference"><a href="#cite_note-Altaner,_i._m.,_131._o-40"><span class="cite-bracket">&#91;</span>40<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Történetírók</span> Elveszett <a href="/w/index.php?title=Kaiszareai_Gel%C3%A1sziosz&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Kaiszareai Gelásziosz (a lap nem létezik)">Kaiszareai Gelásziosz</a> (?–395) és <a href="/w/index.php?title=Szidei_Philipposz&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Szidei Philipposz (a lap nem létezik)">Szidei Philipposz</a> (műk. ~430), <a href="/wiki/Jeruzs%C3%A1lemi_H%C3%A9sz%C3%BCkhiosz" title="Jeruzsálemi Hészükhiosz">Jeruzsálemi Hészükhiosz</a> (műk. 450&lt;), <a href="/w/index.php?title=J%C3%B3ann%C3%A9sz_Diakrinomenosz&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Jóannész Diakrinomenosz (a lap nem létezik)">Jóannész Diakrinomenosz</a> (műk. ~500) <i>Egyháztörténet</i>e, <a href="/w/index.php?title=Konstantin%C3%A1polyi_Philosztorgiosz&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Konstantinápolyi Philosztorgiosz (a lap nem létezik)">Konstantinápolyi Philosztorgioszé</a> (műk. ~420–430) csak <a href="/wiki/I._Ph%C3%B3tiosz_konstantin%C3%A1polyi_p%C3%A1tri%C3%A1rka" title="I. Phótiosz konstantinápolyi pátriárka">Phótiosz</a> <a href="/wiki/9._sz%C3%A1zad" title="9. század">9. századi</a> konstantinápolyi pátriárka kivonatából ismert. Az előzőekkel szemben fennmaradt <a href="/wiki/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz_Szkholasztikosz" title="Szókratész Szkholasztikosz">Szókratész Szkholasztikosz</a> (~380–~440), <a href="/wiki/Szozomenosz" title="Szozomenosz">Szozomenosz</a> (~400–~450), <a href="/w/index.php?title=K%C3%BCzikoszi_Gel%C3%A1sziosz&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Küzikoszi Gelásziosz (a lap nem létezik)">Küzikoszi Gelásziosz</a> (műk. ~470), és <a href="/wiki/Theodor%C3%A9tosz" title="Theodorétosz">Theodorétosz</a> (393–458) egy-egy <i>Egyháztörténet</i>e.<sup id="cite_ref-41" class="reference"><a href="#cite_note-41"><span class="cite-bracket">&#91;</span>41<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Utóbbi komoly irodalmi tevékenységet fejtett ki (történeti munkák: <i>Szerzetesek története, Eretnekek története</i>; dogmatikus munkák: <i>A koldus vagy a sokalakú, Exposotio rectae fidei, Qaestiones et responsiones ad orthodoxos</i>; apologetikus munka: <i>A hellén betegségeknek gyógyítása</i>; kommentárok: <i>Zsoltárokhoz, Énekek énekéhez, az összes Prófétákhoz, a páli levelekhez</i>; néhány prédikációja és 209 görög, ill. 27 latin levele is ismert).<sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">&#91;</span>42<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Pszeudo-Dionüsziosz</span> Valószínűleg az 5. században működött az Újszövetségben említett Areopagoszi Szent Dénes nevét használó ismeretlen egyházi író, akit az irodalomtörténet <a href="/wiki/Pszeudo-Dion%C3%BCsziosz" title="Pszeudo-Dionüsziosz">Pszeudo-Dionüsziosz</a> néven emleget. 10 levele mellett 4 nagyobb értekezést ismerünk tőle (<i>Az isteni nevekről</i>, <i>Misztika teológia</i>, <i>A mennyei hierarchiáról</i> és az <i>Egyházi hierachiáról</i>), melyek misztikával átszőtt tartalmuk miatt nagy tekintély biztosítottak a szerzőnek a középkorban.<sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">&#91;</span>43<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Apophthegmata Patrum</span> A feltehetően <a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. századi</a> <i><a href="/wiki/Apophthegmata_Patrum" title="Apophthegmata Patrum">Apophthegmata Patrum</a></i> (Az Atyák mondásai) az egyiptomi szerzetesek életéből közöl történeteket és mondásokat.<sup id="cite_ref-Altaner,_i._m.,_131._o_40-1" class="reference"><a href="#cite_note-Altaner,_i._m.,_131._o-40"><span class="cite-bracket">&#91;</span>40<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Latin nyelvű párja az <i><a href="/w/index.php?title=Vitae_patrum&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Vitae patrum (a lap nem létezik)">Vitae patrum</a></i> (Atyák élete) szerzeteséletrajzai.<sup id="cite_ref-Altaner,_i._m.,_131._o_40-2" class="reference"><a href="#cite_note-Altaner,_i._m.,_131._o-40"><span class="cite-bracket">&#91;</span>40<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Az <a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. századra</a> tehető az ismeretlen író által készített <i><a href="/wiki/Szent_Alexiosz" class="mw-redirect" title="Szent Alexiosz">Szent Alexiosz</a> legenda</i>, amely igen elterjedt volt később a <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor" title="Középkor">középkorban</a>.<sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">&#91;</span>44<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <table class="wikitable" width="70%"> <tbody><tr bgcolor="#FAFAD2"> <td><i>Ha az ókeresztény irodalmat az ókori görög és ókori latin irodalom utolsó korszakának egyik (a hagyományos pogány görög és latin irodalom mellett létező) ágának tekintjük, akkor annak vége az <a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. században</a> határozható meg. Ugyanakkor ezt követően is működött néhány egyházi író (például keleten <a href="/wiki/Hitvall%C3%B3_Szent_Maximosz" title="Hitvalló Szent Maximosz">Hitvalló Szent Maximosz</a> [~580–662], <a href="/wiki/Damaszkuszi_Szent_J%C3%A1nos" title="Damaszkuszi Szent János">Damaszkuszi Szent János</a> [~675–754?], nyugaton <a href="/wiki/I._Gergely_p%C3%A1pa" title="I. Gergely pápa">Nagy Szent Gergely</a> [~540–604], <a href="/wiki/Sevillai_Szent_Izidor" title="Sevillai Szent Izidor">Sevillai Szent Izidor</a> [556–636]), akiket a hagyomány </i>egyházatyák<i>nak, vagy legalábbis szent atyáknak ismer el, de – tekintettel a hagyományos történelmi korszakolásra – az ő irodalmi munkásságuk ismertetését már az ókori görög irodalomból kifejlődő <a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_irodalom" title="Bizánci irodalom">bizánci irodalom</a>, illetve az ókori latin irodalomból kifejlődő <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkori_latin_irodalom" title="Középkori latin irodalom">középkori latin irodalom</a> szócikkben találja az olvasó. Megjegyzendő, hogy <a href="/wiki/Anicius_Manlius_Severinus_Boethius" class="mw-redirect" title="Anicius Manlius Severinus Boethius">Boethiust</a> (~480–524) és <a href="/wiki/Cassiodorus" title="Cassiodorus">Cassiodorust</a> (487–583) az ókori latin irodalom utolsó nagy alakjaiként szokták számontartani az irodalomtörténetek, e szócikk azonban – következetességből – a középkori írók közé sorozza őket.</i> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ókeresztény_latin_irodalom"><span id=".C3.93kereszt.C3.A9ny_latin_irodalom"></span>Ókeresztény latin irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=6" title="Szakasz szerkesztése: Ókeresztény latin irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Tudomásunk szerint az ókeresztény görög irodalmi emlékeknél később jelentek meg a hasonló latin művek. Ennek oka részben az lehetett, hogy az <a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1z" title="Ókeresztény egyház">ókeresztény egyház</a> nyelve körülbelül <a href="/wiki/200" title="200">200</a>–<a href="/wiki/250" title="250">250</a>-ig a görög volt.<sup id="cite_ref-Altaner,_i._m.,_92._o_45-0" class="reference"><a href="#cite_note-Altaner,_i._m.,_92._o-45"><span class="cite-bracket">&#91;</span>45<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="III._század_2"><span id="III._sz.C3.A1zad_2"></span>III. század</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=7" title="Szakasz szerkesztése: III. század"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tertullian_Codex_Balliolensis_79.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/Tertullian_Codex_Balliolensis_79.jpg/220px-Tertullian_Codex_Balliolensis_79.jpg" decoding="async" width="220" height="281" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/Tertullian_Codex_Balliolensis_79.jpg/330px-Tertullian_Codex_Balliolensis_79.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/Tertullian_Codex_Balliolensis_79.jpg/440px-Tertullian_Codex_Balliolensis_79.jpg 2x" data-file-width="787" data-file-height="1006" /></a><figcaption><a href="/wiki/Quintus_Septimius_Florens_Tertullianus" title="Quintus Septimius Florens Tertullianus">Tertulianus</a> <i>Apologeticus</i>a a <i>Codex Balliolensis</i>-ben, <a href="/wiki/1440" title="1440">1440</a>-es évek <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.tertullian.org/manuscripts_apologeticum/oxon_balliol_79.htm">[1]</a> </figcaption></figure> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Minucius Felix, Tertullianus</span> A legkorábbi írás valószínűleg <a href="/wiki/Minucius_Felix" title="Minucius Felix">Minucius Felix</a> (III. század) <i>Octavius</i> című vitairata.<sup id="cite_ref-Altaner,_i._m.,_92._o_45-1" class="reference"><a href="#cite_note-Altaner,_i._m.,_92._o-45"><span class="cite-bracket">&#91;</span>45<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> A karthágói <a href="/wiki/Quintus_Septimius_Florens_Tertullianus" title="Quintus Septimius Florens Tertullianus">Tertullianus</a> (~160–~225) az első ókeresztény egyházi író, akinek sok műve maradt fenn napjainkra (pl. apoligetikus könyvek: <i>Ad nationes, Apologeticum, De testimonio animae, Adversus Judaeos</i>; dogmatikus vitairatok: <i>De praescriptione haereticorum, Adversus Marcionem, Adversus Hermogenem, Scorpiae, De baptismo</i>; aszketikus munkák: <i>Ad martyres, De spectaculis, De oratione, Ad uxorem, De exhortatione castitatis, De monogamia</i> stb.)<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">&#91;</span>46<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Pápai levelek</span> A századból ismét vannak – immár latin nyelvű – pápai levelek; <a href="/wiki/Korn%C3%A9l_p%C3%A1pa" title="Kornél pápa">Szent Cornelius</a> (?–253) 7, <a href="/wiki/I._Luciusz_p%C3%A1pa" title="I. Luciusz pápa">I. Lucius</a> (?–254), <a href="/wiki/I._Istv%C3%A1n_p%C3%A1pa" title="I. István pápa">I. István</a> (?–257), <a href="/wiki/II._Szixtusz_p%C3%A1pa" title="II. Szixtusz pápa">II. Sixtus</a> (?–258) több levelet hagyott hátra. <a href="/wiki/D%C3%A9nes_p%C3%A1pa" title="Dénes pápa">Dionysiusnak</a> (?–268) és <a href="/wiki/I._F%C3%A9lix_p%C3%A1pa" title="I. Félix pápa">I. Felixnek</a> (?–274) egy-egy levele ismert.<sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">&#91;</span>47<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Novatianus_(ellenp%C3%A1pa)" title="Novatianus (ellenpápa)">Novatianus</a> (?–258) a keresztényüldözések kapcsán fejtette ki szigorú nézeteit a hitüket megtagadókkal szemben, illetve a zsidó és a pogány vallásról értekezett <i>(De cibis iudaicis, De spectaculis, De bono pudicitiae)</i>.<sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">&#91;</span>48<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Ciprianus, Victorinus, Lactantius</span> <a href="/wiki/Thascius_Caecilius_Cyprianus" class="mw-redirect" title="Thascius Caecilius Cyprianus">Szent Ciprianus</a> (~210–258) karthágói püspök több értekezése (pl. <i>Ad Donatum, De lapsis, De ecclesiae unitate, De mortalitate</i>) mellett 65 levelével szerzett irodalmi hírnevet magának.<sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">&#91;</span>49<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/w/index.php?title=Pettaui_Victorinus&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Pettaui Victorinus (a lap nem létezik)">Pettaui Victorinus</a> (?–304) kommentárokat írt a bibliai könyvekhez,<sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">&#91;</span>50<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> a „keresztény <a href="/wiki/Marcus_Tullius_Cicero" title="Marcus Tullius Cicero">Cicero</a>”-nak nevezett <a href="/wiki/Lactantius" title="Lactantius">Lactantius</a> (~250–~325) szónok és teológus <i>Diviniae institutiones</i>ében foglalta össze a kereszténység tanításait. Több más munkája <i>(De opificio Dei, De ira Dei, De mortibus persecutorum)</i> is ismeretes.<sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">&#91;</span>51<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="IV._század_2"><span id="IV._sz.C3.A1zad_2"></span>IV. század</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=8" title="Szakasz szerkesztése: IV. század"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hieronymus_Stridonensis_Epistolae_Initiale_(Isny).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Hieronymus_Stridonensis_Epistolae_Initiale_%28Isny%29.jpg/220px-Hieronymus_Stridonensis_Epistolae_Initiale_%28Isny%29.jpg" decoding="async" width="220" height="367" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Hieronymus_Stridonensis_Epistolae_Initiale_%28Isny%29.jpg/330px-Hieronymus_Stridonensis_Epistolae_Initiale_%28Isny%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Hieronymus_Stridonensis_Epistolae_Initiale_%28Isny%29.jpg/440px-Hieronymus_Stridonensis_Epistolae_Initiale_%28Isny%29.jpg 2x" data-file-width="2837" data-file-height="4733" /></a><figcaption>Középkori kézirat, mely <a href="/wiki/Szent_Jeromos" title="Szent Jeromos">Szent Jeromos</a> leveleit tartalmazza (<a href="/wiki/1469" title="1469">1469</a> körül)</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Houghton_MS_Lat_213.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Houghton_MS_Lat_213.jpg/220px-Houghton_MS_Lat_213.jpg" decoding="async" width="220" height="331" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Houghton_MS_Lat_213.jpg/330px-Houghton_MS_Lat_213.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Houghton_MS_Lat_213.jpg/440px-Houghton_MS_Lat_213.jpg 2x" data-file-width="537" data-file-height="807" /></a><figcaption>Egy középkori kódexlap Szent Ágoston <i>In epistulam Ioannis ad Parthos tractatus decem</i> című művéből (<a href="/wiki/1100" title="1100">1100</a>/<a href="/wiki/1150" title="1150">1150</a> körül)</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Augustin_-_La_Cit%C3%A9_de_Dieu,_1375_bnf41905391b.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Augustin_-_La_Cit%C3%A9_de_Dieu%2C_1375_bnf41905391b.png/220px-Augustin_-_La_Cit%C3%A9_de_Dieu%2C_1375_bnf41905391b.png" decoding="async" width="220" height="331" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Augustin_-_La_Cit%C3%A9_de_Dieu%2C_1375_bnf41905391b.png/330px-Augustin_-_La_Cit%C3%A9_de_Dieu%2C_1375_bnf41905391b.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Augustin_-_La_Cit%C3%A9_de_Dieu%2C_1375_bnf41905391b.png/440px-Augustin_-_La_Cit%C3%A9_de_Dieu%2C_1375_bnf41905391b.png 2x" data-file-width="4266" data-file-height="6424" /></a><figcaption>Középkori illusztrált kézirat Szent Ágoston műveivel (<a href="/wiki/1375" title="1375">1375</a> körül)</figcaption></figure> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Püspökök</span> <a href="/wiki/Szent_Hosius" title="Szent Hosius">Szent Hosius</a> (257?–359) córdobai püspök több <a href="/wiki/K%C3%A1non" class="mw-redirect mw-disambig" title="Kánon">kánont</a> és egy levelet írt elveszett <i>De laude virginitatis</i>a és <i>De interpretatione vestium sacerdotalium</i>a mellett. <a href="/wiki/Vercelli-i_Szent_Euszebiosz" class="mw-redirect" title="Vercelli-i Szent Euszebiosz">Vercelli-i Szent Euszebiosz</a> (283–371) püspök 3 levelet, <a href="/wiki/Szent_Lucifer" title="Szent Lucifer">Szent Lucifer</a> (?–370) caralisi püspök 5 egyházi vitairatot szerkesztett. <a href="/w/index.php?title=Phoebadius&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Phoebadius (a lap nem létezik)">Phoebadius</a> (?–392&lt;) ageni püspöktől a <i>Liber contra Arianos</i> és a <i>De fide orthodoxa</i> című iratot bírjuk. <a href="/w/index.php?title=Veronai_Z%C3%A9n%C3%B3&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Veronai Zénó (a lap nem létezik)">Veronai Zénó</a> (?–372) 93 szentbeszédet, <a href="/w/index.php?title=Bresciai_Filiastrius&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Bresciai Filiastrius (a lap nem létezik)">Bresciai Filiastrius</a> (?–~397) a <i>Liber de haerisibus</i>t, <a href="/wiki/Bresciai_Szent_Gaudentius" title="Bresciai Szent Gaudentius">Bresciai Gaudentius</a> (?–406) 21 prédikációt, <a href="/w/index.php?title=Barcelonai_Pacianus&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Barcelonai Pacianus (a lap nem létezik)">Barcelonai Pacianus</a> (?–&lt;392) 3 levelet, <a href="/wiki/Optatus" title="Optatus">Milevei Optatus</a> (?–397) a <i>Contra Parmenianum Donatistam</i> című munkát szerezte.<sup id="cite_ref-52" class="reference"><a href="#cite_note-52"><span class="cite-bracket">&#91;</span>52<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Pápai levelek</span> A 4. század pápáitól ugyancsak több írás maradt ránk. <a href="/wiki/I._Gyula_p%C3%A1pa" title="I. Gyula pápa">I. Gyulától</a> (?–352) 2 görög írás, <a href="/wiki/Lib%C3%A9riusz_p%C3%A1pa" title="Libériusz pápa">Libériusztól</a> (?–366) 13 levél, <a href="/wiki/I._Dam%C3%A1z_p%C3%A1pa" title="I. Damáz pápa">I. Damasustól</a> (306–384) 10 levél és zsinati irat, illetve 30 <a href="/wiki/Epigramma" title="Epigramma">epigramma</a>, <a href="/wiki/Sziriciusz_p%C3%A1pa" title="Sziriciusz pápa">Sziriciusztól</a> (334–399) 7 levél maradt fenn, <a href="/wiki/I._Anaszt%C3%A1z_p%C3%A1pa" title="I. Anasztáz pápa">I. Anasztáztól</a> (?–401) 3 levelet ismerünk.<sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">&#91;</span>53<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Maternus, Hilarius, Rufinus</span> <a href="/wiki/Firmicus_Maternus" title="Firmicus Maternus">Firmicus Maternus</a> (~300–~350) 8 könyvet írt a <a href="/wiki/Asztrol%C3%B3gia" title="Asztrológia">csillagjóslásról</a>, illetve egy másik művet <i>A pogány vallások tévelygéséről</i> címmel. <a href="/wiki/Poitiers-i_Szent_Hil%C3%A1r" title="Poitiers-i Szent Hilár">Poitiers-i Szent Hilárnak</a> (~315–367) ennél jóval több munkája ismert: kommentárt írt a Zsoltárok könyvéhez és Máté-evangéliumához, értekezett a Szentháromságról, történeti vitairatot szerkesztett <i>Opus historicum adversus Valentem et Ursacium</i> címmel. Támadta az arianizmust <i>Contra Arianos vel Auxentium Mediolanensem</i>, illetve legalább 2 himnuszt szerzett.<sup id="cite_ref-54" class="reference"><a href="#cite_note-54"><span class="cite-bracket">&#91;</span>54<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> Elsősorban fordítóként nevezetes <a href="/wiki/Tyrannius_Rufinus" title="Tyrannius Rufinus">Tyrannius Rufinus</a> (~345–410): <a href="/wiki/%C3%93rigen%C3%A9sz_(exeg%C3%A9ta)" title="Órigenész (exegéta)">Órigenész</a>, Pszeudo-Kelemen, Kaiszareai Euszebiosz és Palladiosz latin nyelvre ültetése mellett 4 saját munkát is írt <i>(Apologia ad Anastasium Romane urbis episcopum, Apologia in Hieronymum, Commentarius in symbolum Apostolorum, De benedictionibus patriarcharum)</i>.<sup id="cite_ref-55" class="reference"><a href="#cite_note-55"><span class="cite-bracket">&#91;</span>55<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Szent Ambrus</span> Egyike a nagy nyugati egyházatyáknak Milánó püspöke, <a href="/wiki/Szent_Ambrus" title="Szent Ambrus">Szent Ambrus</a> (339–397). Sok Bibliamagyarázatot (pl. <i>Hexaëmeron, De Paradiso, De Cain et Abel, De Noe, De patriarchis</i>), dogmatikus művet <i>(De fide ad Gratianum, De spiritu Sancto, De mysteriis, De paenitentia)</i>, több prédikációt, 91 levelet, himnuszokat és hozzájuk dallamokat írt. Ezen kívül egyéb írásokat tévesen neki tulajdonítanak,<sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">&#91;</span>56<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> ezek egyike szerzőjeként a bizonytalan kilétű <a href="/wiki/Ambrosiaster" title="Ambrosiaster">Ambrosiastert</a>, azaz Pszeudo-Ambrust nevezik meg. A Szent Ambrusnak tulajdonított <i><a href="/wiki/Te_Deum" title="Te Deum">Te Deum</a></i> himnuszt valószínűleg <a href="/wiki/Remesianai_Szent_Niketasz" title="Remesianai Szent Niketasz">Remesianai Szent Niketasz</a> (~335–414) püspök szerzette (egyéb munkái: <i>6 libelli instructionis, Ad lapsam virginem</i> és 2 <i>beszéd</i>).<sup id="cite_ref-57" class="reference"><a href="#cite_note-57"><span class="cite-bracket">&#91;</span>57<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Szent Jeromos</span> Óriási irodalmi munkásságot fejtett ki <a href="/wiki/Szent_Jeromos" title="Szent Jeromos">Szent Jeromos</a> (347–420), a másik nyugati egyházatya. Fő műve a Biblia latin fordítása, a <i><a href="/wiki/Vulgata" title="Vulgata">Vulgata</a></i>, de fordította Órigenészt, Kaiszareai Euszebioszt, Vak Didümoszt is. Több kommentárt írt az Ó- és Újszövetség könyveihez, ugyanakkor kiadott apologetikus iratokat <i>(Altercatio Luciferiani et orthodoxi, Contra Joannem Hierosolymitanum)</i>. Történeti munkának tekinthető Euszebiosz krónikájának folytatása saját koráig, illetve a nevezetes egyházi személyek rövid életrajzának gyűjteménye <i>(De viris illustribus)</i>. Van 3 szerzeteséletrajza <i>(<a href="/wiki/Remete_Szent_P%C3%A1l" title="Remete Szent Pál">Remete Szent Pál</a>, <a href="/w/index.php?title=Szent_Malkhosz&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Szent Malkhosz (a lap nem létezik)">Szent Malkhosz</a>, <a href="/wiki/G%C3%A1zai_Szent_Hil%C3%A1ri%C3%B3n" title="Gázai Szent Hilárión">Gázai Szent Hilárión</a>)</i>, 95 prédikációja és 117 hiteles levele.<sup id="cite_ref-58" class="reference"><a href="#cite_note-58"><span class="cite-bracket">&#91;</span>58<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Szent Ágoston</span> Jeromos kortársa, <a href="/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston" title="Hippói Szent Ágoston">Szent Ágoston</a> (354–430), Hippó püspöke tekinthető – <a href="/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s" title="Aquinói Szent Tamás">Aquinói Szent Tamás</a> mellett – napjainkig hatóan a legbefolyásosabb nyugati keresztény teológusnak. Személyes megtérését feldolgozó <i>Vallomásai</i> mellett filozófiai–teológiai munkák egész sorát hagyta az utókorra. <i>Contra Academicos</i>a a szkepticizmust támadja, <i>De ordine</i>ja a rossz eredetéről, <i>De beata vita</i>ja az Istenben megtalált igaz boldogságról, <i>De quantitate animae</i>ja a lélek anyagtalan voltáról, <i>De magistro</i>ja a tanításról szól. A <i>De civitate Dei</i> a kereszténység monumentális apológiája 22 könyvben, <i>Adversus Iudaeos</i>a a zsidókkal szembeni apológia; a <i>De Trinitate</i> a Szentháromsággal kapcsolatos nézeteit tartalmazza. Általános exegetikai kérdéseket feszeget a <i>De diversis quaestionibus ad Simplicianum</i>, a <i>De doctrina christiana</i>, a <i>De octo Dulcitii quaestionibus</i> és a <i>De fide operibus</i>. Külön magyarázatokat készített ószövetségi és újszövetségi könyvekhez <i>(Locutiones in Heptatechum, De Genesi ad litteramimperfectus liber, De consensu evangelistarum, Epistolae ad Romanos inchoata expositio, Epistolae ad Galatas expositio)</i>. Több művében az eretnekségek tanításait cáfolta: így általánosan 88 eretnekséget <i>(De haeresibus)</i>, a <a href="/wiki/Manicheizmus" title="Manicheizmus">manicheizmus</a> <i>(De moribus ecclesiae catholice et de moribus Manichaeorum)</i>, a <a href="/wiki/Donatizmus" title="Donatizmus">donatizmus</a> <i>(De baptismo contra Donatistas)</i>, a <a href="/wiki/Pelagianizmus" title="Pelagianizmus">pelagianizmus</a> <i>(De spiritu et littera)</i>, az <a href="/wiki/Arianizmus" title="Arianizmus">arianizmus</a> <i>(Contra sermionem Arianorum)</i> tételeit dönti meg. Erkölcstani könyvei is léteznek: a <i>De agone christiano</i> az ördög és a bűn elleni harcot, a <i>De mendacio</i> a hazugság mivoltát, a <i>De bono coniugali</i> a házasságot, a <i>De sancta virginitate</i> a szüzességet, a <i>Speculum</i> a Bibliai erkölcstani parancsait írja le. Ágoston igen nagyszámú (legalább 363 hiteles) prédikációját (<i>Sermones</i> cím alatt összegyűjtve) is ismerjük, a levelezésével (270 darab) együtt. Létezik egy <i>Szent Ágoston-regulája</i>, és voltak költői művei is (fennmaradt a <i>De immortalitate animae</i> című).<sup id="cite_ref-59" class="reference"><a href="#cite_note-59"><span class="cite-bracket">&#91;</span>59<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Boccaccio_-_Faltonia_Proba_-_De_mulieribus_claris,_XV_secolo_illuminated_manuscript.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Boccaccio_-_Faltonia_Proba_-_De_mulieribus_claris%2C_XV_secolo_illuminated_manuscript.jpg/220px-Boccaccio_-_Faltonia_Proba_-_De_mulieribus_claris%2C_XV_secolo_illuminated_manuscript.jpg" decoding="async" width="220" height="168" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Boccaccio_-_Faltonia_Proba_-_De_mulieribus_claris%2C_XV_secolo_illuminated_manuscript.jpg/330px-Boccaccio_-_Faltonia_Proba_-_De_mulieribus_claris%2C_XV_secolo_illuminated_manuscript.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/73/Boccaccio_-_Faltonia_Proba_-_De_mulieribus_claris%2C_XV_secolo_illuminated_manuscript.jpg 2x" data-file-width="422" data-file-height="323" /></a><figcaption><a href="/wiki/Faltonia_Proba" title="Faltonia Proba">Faltonia Proba</a> a világ történetét tanítja a teremtéstől kezdve <i>Cento Vergilianus de laudibus Christi</i> című művével (miniatúra <a href="/wiki/Giovanni_Boccaccio" title="Giovanni Boccaccio">Giovanni Boccaccio</a> <i><a href="/w/index.php?title=De_mulieribus_claris&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="De mulieribus claris (a lap nem létezik)">De mulieribus claris</a></i>ának egy 15. századi kéziratából)</figcaption></figure> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Keresztény költők</span> <a href="/wiki/Juvencus" title="Juvencus">Juvencus</a> (műk. ~330) hispániai pap evangélium harmóniát írt <i>Evangelium libri IV</i> címmel 3211 (!) <a href="/wiki/Hexameter" title="Hexameter">hexameterben</a>. A római <a href="/wiki/Faltonia_Proba" title="Faltonia Proba">Faltonia Proba</a> (~315–366?) asszony a bibliai őstörténetet énekelte meg. Nem ismert a szerzője a <i>De Sodoma</i> (167 hexameter) és a <i>De Jona</i> (105 hexameter) című alkotásoknak.<sup style="cursor:help;" title="Hiányzik az állítás forrása.">[<i><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:T%C3%BCntesd_fel_forr%C3%A1saidat!" title="Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!">forrás?</a></i>]</sup> <a href="/wiki/Decimus_Magnus_Ausonius" title="Decimus Magnus Ausonius">Ausonius</a> (~310–392) több költeménye <i>(Oratio, Mosella, Versus paschales)</i> mellett 25 versbe szedett levelet írt. <a href="/wiki/Prudentius" title="Prudentius">Prudentius</a> (~348–413) <i>Cathemerinon</i>ja az egyes napszakokra és ünnepekre írt énekeskönyv, a <i>Psychomachia</i> (Harc a lélekért) az első latin keresztény allegorikus mű, a <i>Dittocheon</i> (Kettős táplálék) bibliai jeleneteket dolgoz fel. <a href="/wiki/Nolai_Szent_Paulinus" title="Nolai Szent Paulinus">Szent Paulinus</a> (353–431) nolai püspök 35 költeményt és körülbelül 50 levelet, <a href="/wiki/Claudius_Claudianus" title="Claudius Claudianus">Claudius Claudianus</a> (~370–404?) több keresztény költeményt (<i>Carmen paschale, Laus Christi, Miracula Christi) írt.<sup id="cite_ref-60" class="reference"><a href="#cite_note-60"><span class="cite-bracket">&#91;</span>60<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup></i> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Egeria</span> <a href="/wiki/Aeteria" title="Aeteria">Egeria</a> dél-galliai szerzetesnő <a href="/wiki/393" title="393">393</a>–<a href="/wiki/394" title="394">394</a>-es közel-keleti utazását írta meg <i>(Zarándoklat a szent helyekre)</i> címmel. A mű sok adatot tartalmaz a korbeli liturgikus szokásokra, a helyi vértanúsírokra és templomokra vonatkozólag.<sup id="cite_ref-61" class="reference"><a href="#cite_note-61"><span class="cite-bracket">&#91;</span>61<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="V._század_2"><span id="V._sz.C3.A1zad_2"></span>V. század</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=9" title="Szakasz szerkesztése: V. század"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:OE_Orosius_Norway_Denmark_%26_Sciringes_heal_Cotton_Tib_Bi.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/OE_Orosius_Norway_Denmark_%26_Sciringes_heal_Cotton_Tib_Bi.jpg/220px-OE_Orosius_Norway_Denmark_%26_Sciringes_heal_Cotton_Tib_Bi.jpg" decoding="async" width="220" height="319" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/OE_Orosius_Norway_Denmark_%26_Sciringes_heal_Cotton_Tib_Bi.jpg/330px-OE_Orosius_Norway_Denmark_%26_Sciringes_heal_Cotton_Tib_Bi.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/OE_Orosius_Norway_Denmark_%26_Sciringes_heal_Cotton_Tib_Bi.jpg/440px-OE_Orosius_Norway_Denmark_%26_Sciringes_heal_Cotton_Tib_Bi.jpg 2x" data-file-width="1140" data-file-height="1652" /></a><figcaption><a href="/wiki/Orosius" title="Orosius">Orosius</a> <i>Historiae adversus paganos</i>ának egy középkori kézirata (<a href="/wiki/1100" title="1100">1100</a>/<a href="/wiki/1150" title="1150">1150</a>)</figcaption></figure> <p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Pápák</span> <a href="/wiki/I._Ince_p%C3%A1pa" title="I. Ince pápa">I. Ince</a> (?–417) 36, <a href="/wiki/Z%C3%B3szimosz_p%C3%A1pa" title="Zószimosz pápa">Zószimosz</a> (?–418) körülbelül 16, <a href="/wiki/I._Bonif%C3%A1c_p%C3%A1pa" title="I. Bonifác pápa">I. Bonifác</a> (?–422) 15, <a href="/wiki/I._Celesztin_p%C3%A1pa" title="I. Celesztin pápa">I. Celesztin</a> (?–432) 25, <a href="/wiki/III._Szixtusz_p%C3%A1pa" title="III. Szixtusz pápa">III. Sixtus</a> (?–440) 7 levelet hagyott az utókorra. <a href="/wiki/I._Le%C3%B3_p%C3%A1pa" title="I. Leó pápa">I. Leó</a> (?–461) 173 darabos levélgyűjteményén kívül 96 szentbeszédet és egy <a href="/wiki/Misek%C3%B6nyv" title="Misekönyv">misekönyvet</a> <i>(Sacramentarium Leonianum)</i> írt.<sup id="cite_ref-62" class="reference"><a href="#cite_note-62"><span class="cite-bracket">&#91;</span>62<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Hil%C3%A1r_p%C3%A1pa" title="Hilár pápa">Hilariustól</a> (?–468) 11, <a href="/wiki/Szimpliciusz_p%C3%A1pa" title="Szimpliciusz pápa">Simpliciustól</a> (?–483) 20, <a href="/wiki/III._F%C3%A9lix_p%C3%A1pa" title="III. Félix pápa">III. Félixtől</a> (?–492) 18 levelet ismerünk. <a href="/wiki/I._Gel%C3%A1z_p%C3%A1pa" title="I. Geláz pápa">I. Geláz</a> (?–496) 60 levelet, 6 teológiai értekezést (pl. <i>Gesta de nomine Acacii, De duabus naturis in Christo</i>) hagyott az utókorra. A neve alatt ismert misekönyv és dekrétumgyűjtemény nem tekinthető hitelesnek. <a href="/wiki/II._Anaszt%C3%A1z_p%C3%A1pa" title="II. Anasztáz pápa">II. Anastasiusnak</a> (?–498) 4 levelét ismerjük.<sup id="cite_ref-63" class="reference"><a href="#cite_note-63"><span class="cite-bracket">&#91;</span>63<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Kisebb írók</span> <a href="/w/index.php?title=Szent_Quodvultdeus&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Szent Quodvultdeus (a lap nem létezik)">Szent Quodvultdeus</a> (?–454) kárthágói püspök Szent Ágoston tanítványa volt, és feltehetően ő írta a mestere neve alatt fennmaradt prédikációk egy részét, ahogy az <a href="/wiki/Aquit%C3%A1niai_Szent_Prosper" title="Aquitániai Szent Prosper">Aquitániai Szent Prospernek</a> (~390–~455) tulajdonított <i>De promissionibus et praedicationibus Dei</i> című művet is. Prospernek ugyanakkor vannak hiteles iratai: feleségéhez írta a <i>Poema ad uxorem</i>et, szerkesztett több vitairatot (<i>Liber contra collatorem, Pro Augustino responsiones)</i>, és 392 idézettel bemutatta Szent Ágoston teológiáját <i>(Liber sententiarum ex operibus s. Augustini delibatarum)</i>. Verses írása az 1002 hexamterből álló <i>Carmen de ingratis (A hálátlanokról)</i>. <a href="/wiki/Marius_Mercator" title="Marius Mercator">Marius Mercator</a> (~390–451&lt;) a pelagianizmus <i>(Commonitorium super nomine Caelestis)</i> és a nesztorianizmus <i>(Comparatio dogmatum Pauli Samosateni et Nestorii)</i> elleni vitairatokat adott ki.<sup id="cite_ref-64" class="reference"><a href="#cite_note-64"><span class="cite-bracket">&#91;</span>64<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Lerini_Szent_Vince" title="Lerini Szent Vince">Lerini Szent Vince</a> (?–~445) Szent Ágoston kegyelemről való tanítását cáfolta <i>(Commonitorium)</i>, <a href="/wiki/Lyoni_Eucherius" class="mw-redirect" title="Lyoni Eucherius">Lyoni Eucherius</a> (~380–449) az allegorikus exegézishez nyújtott mintát <i>(Formulae spiritalis intelligentiae)</i> és aszketikus értekezéseket <i>(De laude heremi, De contemptu mundi)</i> írt. <a href="/wiki/Hilarius_Arelatensis" class="mw-redirect" title="Hilarius Arelatensis">Arles-i Szent Hilarius</a> (401?–449) püspöki elődjének életét dolgozta fel <i>Sermo de vita s. Honorati</i>, <a href="/wiki/Evagrius_pap" title="Evagrius pap">Evagrius pap</a> (műk. ~430) megírta az utolsó ókeresztény zsidó ellenes apológiát <i>Altercatio Simonis Judaei et Theophili Christiani</i> címmel. <a href="/wiki/Salvianus" title="Salvianus">Salvianus</a> (~405–~451) massiliai <a href="/wiki/Presbiter" title="Presbiter">presbiternek</a> 9 levelén kívül <i>De gubernatione Dei</i> című iratát ismerjük, mely Isten és világ kapcsolatát vizsgálja – egyúttal bemutatja a korabeli erkölcsi viszonyokat.<sup id="cite_ref-65" class="reference"><a href="#cite_note-65"><span class="cite-bracket">&#91;</span>65<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Aranyszav%C3%BA_Szent_P%C3%A9ter" title="Aranyszavú Szent Péter">Aranyszavú Szent Péter</a> (~400–~450) ravennai püspöktől 176 szentbeszédet, <a href="/wiki/Torinoi_Szent_Maximosz" title="Torinoi Szent Maximosz">Torinoi Szent Maximosztól</a> (~380–~420) 240 szentbeszédet, <a href="/wiki/Ifjabb_Arnobius" title="Ifjabb Arnobius">Ifjabb Arnobius</a> (műk. ~460) szerzetestől allegorikus zsoltármagyarázatot <i>(Commentarii)</i> és egy monofizita-ellenes apológiát <i>(Conflictus Arnobii cathlolici cum Serapione Aegyptico)</i> ismerünk.<sup id="cite_ref-66" class="reference"><a href="#cite_note-66"><span class="cite-bracket">&#91;</span>66<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/w/index.php?title=Riez-i_Faustus&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Riez-i Faustus (a lap nem létezik)">Riez-i Faustus</a> (~405–493) püspök a Szentlélekről értekezett <i>(De Spiritu Sancto)</i>, de fennmaradt 10 levele, és legalább 35 prédikációja is. <a href="/w/index.php?title=Limoges-i_Ruricius&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Limoges-i Ruricius (a lap nem létezik)">Limoges-i Ruricius</a> (~440–~510) 82 levelet hagyományozott, <a href="/wiki/Massiliai_Gennadius" title="Massiliai Gennadius">Massiliai Gennadius</a> (?–~496?) pap az eretnekségek ellen írt már elveszett könyveket. <a href="/wiki/Johannes_Cassianus" title="Johannes Cassianus">Johannes Cassianus</a> (~360–435) a egyiptomi és palesztinai utazásokat tett a helyi szerzetesség megismerése céljából, és később élményeit írásban foglalta össze: a <i>De institutis coenobiorum et de octo principalium vitiorum remediis</i> a kolostorok működéséről és szabályzatáról, a <i>Collationes Patrum</i> az öreg egyiptomi remetékkel folytatott beszélgetéseiről számol be.<sup id="cite_ref-67" class="reference"><a href="#cite_note-67"><span class="cite-bracket">&#91;</span>67<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Költők</span> <a href="/wiki/Coelus_Sedulius" class="mw-redirect" title="Coelus Sedulius">Coelus Sedulius</a> (V. sz.) <i>Paschale Carmen</i>je versben, <i>Paschale opus</i>ában prózában dolgozta fel a Biblia anyagát. Ismeretes Krisztushoz írt 2 himnusza. <a href="/wiki/Claudius_Marius_Victor" title="Claudius Marius Victor">Claudius Marius Victor</a> (V. sz.) <i>Alethia</i>ja a Teremtés könyvét írta meg versben. Talán kortársuk lehetett <a href="/wiki/Commodianus" title="Commodianus">Commodianus</a>, akinek <i>Instructiones</i>e 80 apologetikus verset foglal magába. <i>Carmen apologeticum</i>a egyetlen monumentális, de hasonló tartalmú mű 1060 hexameterben.<sup id="cite_ref-68" class="reference"><a href="#cite_note-68"><span class="cite-bracket">&#91;</span>68<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> <a href="/wiki/Sidonius_Apollinaris" title="Sidonius Apollinaris">Sidonius Apollinaris</a> (~430–489) Auvergne-i püspök 147 levele mellett több költeményt <i>(Carmina)</i> alkotott. <a href="/wiki/Dracontius" title="Dracontius">Dracontius</a> (~455–~505) 2327 hexameteres <i>De laudibus Dei</i>je Isten dicsőségét, az iránta való szeretetet és bizalmat adja elő költői formában. <a href="/wiki/P%C3%A9rigueux-i_Paulinus" class="mw-redirect" title="Périgueux-i Paulinus">Périgueux-i Paulinus</a> (műk. ~470) Szent Mártonról írt egy 3622 hexameter terjedelmű <a href="/wiki/Eposz" title="Eposz">eposzt</a> <i>De vita s. Martini</i> címmel.<sup id="cite_ref-69" class="reference"><a href="#cite_note-69"><span class="cite-bracket">&#91;</span>69<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p><p><span style="font-size: 90%; background: #EEEEEE; border: solid 1px gray; padding: 0 0.4em; white-space: nowrap; border-radius: 2px; -moz-border-radius: 2px;">Történetírók</span> <a href="/wiki/Sulpicius_Severus" title="Sulpicius Severus">Sulpicius Severus</a> (~363–~425) <i>Világkrónikája</i> a teremtéstől a 400. esztendeig tárgyalja az eseményeket. Ő írta meg <a href="/wiki/Tours-i_Szent_M%C3%A1rton" title="Tours-i Szent Márton">Tours-i Szent Márton</a> életrajzát is. A <a href="/wiki/Hispania" title="Hispania">hispaniai</a> <a href="/wiki/Orosius" title="Orosius">Orosius</a> (?–417&lt;) 7 könyvnyi <i>Historiae adversus paganos</i>a történelmi apológiai a pogányok ellen. (Egyéb művei: <i>Commonitorium e errore Priscillianistarum, Liber apologeticus contra Pelagianos</i>). <a href="/wiki/Aquit%C3%A1niai_Szent_Prosper" title="Aquitániai Szent Prosper">Aquitániai Szent Prosper</a> (~390–455) írt egy saját koráig terjedő világkrónikát, melynek az utolsó 40 éve tartalmaz új adatokat forrásaihoz képest. <a href="/wiki/Idacius" title="Idacius">Hydatius</a> (?–~469) Szent Jeromos krónikáját folytatta, a 428 és 468 közötti évekre önálló forrás.<sup id="cite_ref-70" class="reference"><a href="#cite_note-70"><span class="cite-bracket">&#91;</span>70<span class="cite-bracket">&#93;</span></a></sup> </p> <table class="wikitable" width="70%"> <tbody><tr bgcolor="#FAFAD2"> <td><i>Ha az ókeresztény irodalmat az ókori görög és ókori latin irodalom utolsó korszakának egyik (a hagyományos pogány görög és latin irodalom mellett létező) ágának tekintjük, akkor annak vége az <a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. században</a> határozható meg. Ugyanakkor ezt követően is működött néhány egyházi író (például keleten <a href="/wiki/Hitvall%C3%B3_Szent_Maximosz" title="Hitvalló Szent Maximosz">Hitvalló Szent Maximosz</a> [~580–662], <a href="/wiki/Damaszkuszi_Szent_J%C3%A1nos" title="Damaszkuszi Szent János">Damaszkuszi Szent János</a> [~675–754?], nyugaton <a href="/wiki/I._Gergely_p%C3%A1pa" title="I. Gergely pápa">Nagy Szent Gergely</a> [~540–604], <a href="/wiki/Sevillai_Szent_Izidor" title="Sevillai Szent Izidor">Sevillai Szent Izidor</a> [556–636]), akiket a hagyomány </i>egyházatyák<i>nak, vagy legalábbis szent atyáknak ismer el, de – tekintettel a hagyományos történelmi korszakolásra –, az ő irodalmi munkásságuk ismertetését már az ókori görög irodalomból kifejlődő <a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_irodalom" title="Bizánci irodalom">bizánci irodalom</a>, illetve az ókori latin irodalomból kifejlődő <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkori_latin_irodalom" title="Középkori latin irodalom">középkori latin irodalom</a> szócikkben találja az olvasó. Megjegyzendő, hogy <a href="/wiki/Anicius_Manlius_Severinus_Boethius" class="mw-redirect" title="Anicius Manlius Severinus Boethius">Boethiust</a> (~480–524) és <a href="/wiki/Cassiodorus" title="Cassiodorus">Cassiodorust</a> (487–583) az ókori latin irodalom utolsó nagy alakjaiként szokták számontartani az irodalomtörténetek, e szócikk azonban – következetességből – a középkori írók közé sorozza őket.</i> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ókeresztény_keleti_irodalmak"><span id=".C3.93kereszt.C3.A9ny_keleti_irodalmak"></span>Ókeresztény keleti irodalmak</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=10" title="Szakasz szerkesztése: Ókeresztény keleti irodalmak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ókeresztény_szír_irodalom"><span id=".C3.93kereszt.C3.A9ny_sz.C3.ADr_irodalom"></span>Ókeresztény szír irodalom</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=11" title="Szakasz szerkesztése: Ókeresztény szír irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Sz%C3%ADr_irodalom" title="Szír irodalom">Szír irodalom</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ókeresztény_kopt_irodalom"><span id=".C3.93kereszt.C3.A9ny_kopt_irodalom"></span>Ókeresztény kopt irodalom</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=12" title="Szakasz szerkesztése: Ókeresztény kopt irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Kopt_irodalom" title="Kopt irodalom">Kopt irodalom</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ókeresztény_örmény_irodalom"><span id=".C3.93kereszt.C3.A9ny_.C3.B6rm.C3.A9ny_irodalom"></span>Ókeresztény örmény irodalom</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=13" title="Szakasz szerkesztése: Ókeresztény örmény irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/%C3%96rm%C3%A9ny_irodalom" title="Örmény irodalom">Örmény irodalom</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Műfajok"><span id="M.C5.B1fajok"></span>Műfajok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=14" title="Szakasz szerkesztése: Műfajok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Bár az ókeresztény irodalom átvette a klasszikus <a href="/wiki/M%C5%B1faj" title="Műfaj">műfajokat</a> és versformákat, mégis sok újat teremtett: </p> <ul><li><a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Bibliai</a> szövegmagyarázatok</li> <li><a href="/wiki/Pr%C3%A9dik%C3%A1ci%C3%B3" title="Prédikáció">Prédikációk</a> (szentbeszédek a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Biblia</a> egy–egy történetéről)</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1t%C3%A9" class="mw-redirect" title="Káté">Katekézisek</a> (kérdés–felelet formájában vitatja meg a <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológia</a> főbb problémáit)</li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1rt%C3%ADr" class="mw-redirect" title="Mártír">Mártírakták</a> (bírósági jegyzőkönyvek vértanúk haláláról)</li> <li>Vitairatok (eretnekek tanításait cáfoló alkotás)</li> <li><a href="/wiki/Apokrif_iratok" title="Apokrif iratok">Apokrifek</a> (nem kanonizált iratok)</li> <li><a href="/wiki/Regula" title="Regula">Regulák</a> (szerzetesi szabályzatok)</li> <li>Egyháztörténetek (az egyház kialakulásáról szóló történetek)</li> <li><a href="/wiki/Himnusz" title="Himnusz">Himnuszok</a> (bibliai zsoltárok alapján)</li> <li><a href="/wiki/Legenda" title="Legenda">Legendák</a> (a szentek életéről szóló történetek)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Nevezetes_ókeresztény_írók_listája"><span id="Nevezetes_.C3.B3kereszt.C3.A9ny_.C3.ADr.C3.B3k_list.C3.A1ja"></span>Nevezetes ókeresztény írók listája</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=15" title="Szakasz szerkesztése: Nevezetes ókeresztény írók listája"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/I._Kelemen_p%C3%A1pa" title="I. Kelemen pápa">Római Szent Kelemen</a> görög (<a href="/wiki/35" title="35">35</a> k. – <a href="/wiki/97" title="97">97</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Antiochiai_Szent_Ign%C3%A1c" title="Antiochiai Szent Ignác">Antiochiai Szent Ignác</a> görög (<a href="/wiki/35" title="35">35</a> k. – <a href="/wiki/107" title="107">107</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Szmirnai_Polik%C3%A1rp" title="Szmirnai Polikárp">Szent Polikárp</a> görög (<a href="/wiki/69" title="69">69</a> k. – <a href="/wiki/155" title="155">155</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Szent_Jusztinusz" title="Szent Jusztinusz">Szent Jusztinusz</a> görög (<a href="/wiki/103" title="103">103</a> – <a href="/wiki/166" title="166">166</a>)</li> <li><a href="/wiki/Szent_Ir%C3%A9neusz" title="Szent Iréneusz">Szent Iréneusz</a> görög (<a href="/wiki/115" title="115">115</a> k. – <a href="/wiki/203" title="203">203</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Alexandriai_Szent_Kelemen" title="Alexandriai Szent Kelemen">Alexandriai Szent Kelemen</a> görög (<a href="/wiki/150" title="150">150</a> k. – <a href="/wiki/215" title="215">215</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Sextus_Julius_Africanus" title="Sextus Julius Africanus">Julius Africanus</a> görög (<a href="/wiki/160" title="160">160</a> k. – <a href="/wiki/240" title="240">240</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Quintus_Septimius_Florens_Tertullianus" title="Quintus Septimius Florens Tertullianus">Tertullianus</a> latin (<a href="/wiki/160" title="160">160</a> k. – <a href="/wiki/225" title="225">225</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Hippol%C3%BCtosz_(ellenp%C3%A1pa)" title="Hippolütosz (ellenpápa)">Római Szent Hippolütosz</a> görög (<a href="/wiki/170" title="170">170</a> k. – <a href="/wiki/235" title="235">235</a>)</li> <li><a href="/wiki/%C3%93rigen%C3%A9sz_(exeg%C3%A9ta)" title="Órigenész (exegéta)">Órigenész</a> görög (<a href="/wiki/184" title="184">184</a> k. – <a href="/wiki/254" title="254">254</a></li> <li><a href="/wiki/Alexandriai_Dion%C3%BCsziosz" title="Alexandriai Dionüsziosz">Alexandriai Szent Dénes</a> görög (190 k. – 264)</li> <li><a href="/wiki/Minucius_Felix" title="Minucius Felix">Minucius Felix</a> latin (<a href="/wiki/3._sz%C3%A1zad" title="3. század">3. század</a>)</li> <li><a href="/wiki/Karth%C3%A1g%C3%B3i_Szent_Cipri%C3%A1n" title="Karthágói Szent Ciprián">Karthágói Szent Ciprián</a> latin (<a href="/wiki/210" title="210">210</a> k. – <a href="/wiki/258" title="258">258</a></li> <li><a href="/wiki/Lactantius" title="Lactantius">Lactantius</a> latin (<a href="/wiki/250" title="250">250</a> k. – <a href="/wiki/325" title="325">325</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Remete_Szent_Antal" title="Remete Szent Antal">Remete Szent Antal</a> görög (<a href="/wiki/251" title="251">251</a> – <a href="/wiki/356" title="356">356</a>)</li> <li><a href="/wiki/Kaiszareiai_Euszebiosz" title="Kaiszareiai Euszebiosz">Kaiszareiai Euszebiosz</a> görög (<a href="/wiki/265" title="265">265</a> k. – <a href="/wiki/339" title="339">339</a>)</li> <li><a href="/wiki/Szent_Pakhomiosz" title="Szent Pakhomiosz">Szent Pakhomiosz</a> görög (<a href="/wiki/292" title="292">292</a> k. – <a href="/wiki/346" title="346">346</a>)</li> <li><a href="/wiki/Alexandriai_Szent_Atan%C3%A1z" title="Alexandriai Szent Atanáz">Alexandriai Szent Atanáz</a> görög (<a href="/wiki/298" title="298">298</a> k. – <a href="/wiki/373" title="373">373</a>)</li> <li><a href="/wiki/Egyiptomi_Szent_Makariosz" title="Egyiptomi Szent Makariosz">Egyiptomi Szent Makariosz</a> görög (<a href="/wiki/300" title="300">300</a> k. – <a href="/wiki/390" title="390">390</a>)</li> <li><a href="/wiki/Firmicus_Maternus" title="Firmicus Maternus">Firmicus Maternus</a> latin (<a href="/wiki/300" title="300">300</a> k. – <a href="/wiki/350" title="350">350</a> u.)</li> <li><a href="/wiki/Vak_Did%C3%BCmosz" title="Vak Didümosz">Vak Didümosz</a> görög (<a href="/wiki/313" title="313">313</a> k. – <a href="/wiki/398" title="398">398</a>)</li> <li><a href="/wiki/Szent_Epiphaniosz" title="Szent Epiphaniosz">Szent Epiphaniosz</a> görög (<a href="/wiki/315" title="315">315</a> k. – <a href="/wiki/403" title="403">403</a>)</li> <li><a href="/wiki/Poitiers-i_Szent_Hil%C3%A1r" title="Poitiers-i Szent Hilár">Poitiers-i Szent Hilár</a> latin (<a href="/wiki/315" title="315">315</a> k. – <a href="/wiki/367" title="367">367</a>)</li> <li><a href="/wiki/Nagy_Szent_Vazul" title="Nagy Szent Vazul">Nagy Szent Vazul</a> görög (<a href="/wiki/329" title="329">329</a> – <a href="/wiki/379" title="379">379</a>)</li> <li><a href="/wiki/N%C3%BCsszai_Szent_Gergely" title="Nüsszai Szent Gergely">Nüsszai Szent Gergely</a> görög (<a href="/wiki/335" title="335">335</a> k. – <a href="/wiki/394" title="394">394</a> u.)</li> <li><a href="/wiki/Nazianzi_Szent_Gergely" title="Nazianzi Szent Gergely">Nazianzi Szent Gergely</a> görög (<a href="/wiki/329" title="329">329</a> k. – <a href="/wiki/389" title="389">389</a>)</li> <li><a href="/wiki/Tarzoszi_Diod%C3%B3rosz" title="Tarzoszi Diodórosz">Tarzoszi Diodórosz</a> görög (<a href="/wiki/330" title="330">330</a> k. – <a href="/wiki/394" title="394">394</a>)</li> <li><a href="/wiki/Szent_Ambrus" title="Szent Ambrus">Szent Ambrus</a> latin (<a href="/wiki/339" title="339">339</a> – <a href="/wiki/397" title="397">397</a>)</li> <li><a href="/wiki/Aranysz%C3%A1j%C3%BA_Szent_J%C3%A1nos" title="Aranyszájú Szent János">Aranyszájú Szent János</a> görög (<a href="/wiki/344" title="344">344</a> k. – <a href="/wiki/407" title="407">407</a>)</li> <li><a href="/wiki/Evagriosz_Pontikosz" title="Evagriosz Pontikosz">Evagriosz Pontikosz</a> görög (<a href="/wiki/345" title="345">345</a> – <a href="/wiki/399" title="399">399</a>)</li> <li><a href="/wiki/Tyrannius_Rufinus" title="Tyrannius Rufinus">Tyrannius Rufinus</a> latin (<a href="/wiki/345" title="345">345</a> k. – <a href="/wiki/410" title="410">410</a>)</li> <li><a href="/wiki/Szent_Jeromos" title="Szent Jeromos">Szent Jeromos</a> latin (<a href="/wiki/347" title="347">347</a> – <a href="/wiki/420" title="420">420</a>)</li> <li><a href="/wiki/Prudentius" title="Prudentius">Prudentius</a> latin (<a href="/wiki/348" title="348">348</a> – <a href="/wiki/413" title="413">413</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Nolai_Szent_Paulinus" title="Nolai Szent Paulinus">Nolai Szent Paulinus</a> latin (<a href="/wiki/353" title="353">353</a> – <a href="/wiki/431" title="431">431</a>)</li> <li><a href="/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston" title="Hippói Szent Ágoston">Hippói Szent Ágoston</a> latin (<a href="/wiki/354" title="354">354</a> – <a href="/wiki/430" title="430">430</a>)</li> <li><a href="/wiki/Johannes_Cassianus" title="Johannes Cassianus">Johannes Cassianus</a> latin (<a href="/wiki/360" title="360">360</a> k. – <a href="/wiki/435" title="435">435</a>)</li> <li><a href="/wiki/Palladiosz" title="Palladiosz">Palladiosz</a> görög (<a href="/wiki/363" title="363">363</a> k. – <a href="/wiki/431" title="431">431</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Synesius" title="Synesius">Szünésziosz</a> görög (<a href="/wiki/373" title="373">373</a> k. – <a href="/wiki/414" title="414">414</a>)</li> <li><a href="/wiki/Ank%C3%BCrai_Szent_Nilus" title="Ankürai Szent Nilus">Ankürai Szent Nilus</a> görög (? – <a href="/wiki/430" title="430">430</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Alexandriai_K%C3%BCrillosz" title="Alexandriai Kürillosz">Alexandriai Szent Cirill</a> görög (<a href="/wiki/376" title="376">376</a>) – <a href="/wiki/444" title="444">444</a>)</li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz_Szkholasztikosz" title="Szókratész Szkholasztikosz">Szókratész Szkholasztikosz</a> görög (<a href="/wiki/380" title="380">380</a> k. – <a href="/wiki/440" title="440">440</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Lerini_Szent_Vince" title="Lerini Szent Vince">Lerini Szent Vince</a> latin (? – <a href="/wiki/445" title="445">445</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Theodor%C3%A9tosz" title="Theodorétosz">Theodorétosz</a> görög (<a href="/wiki/393" title="393">393</a> – <a href="/wiki/458" title="458">458</a>)</li> <li><a href="/wiki/Szozomenosz" title="Szozomenosz">Szozomenosz</a> görög (<a href="/wiki/400" title="400">400</a> k. – <a href="/wiki/450" title="450">450</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Aranyszav%C3%BA_Szent_P%C3%A9ter" title="Aranyszavú Szent Péter">Aranyszavú Szent Péter</a> latin (<a href="/wiki/400" title="400">400</a> k. – <a href="/wiki/450" title="450">450</a> k.)</li> <li><a href="/wiki/Pszeudo-Dion%C3%BCsziosz" title="Pszeudo-Dionüsziosz">Pszeudo-Dionüsziosz</a> görög (5. század)</li> <li><a href="/wiki/Sidonius_Apollinaris" title="Sidonius Apollinaris">Sidonius Apollinaris</a> latin (<a href="/wiki/430" title="430">430</a> k. – <a href="/wiki/489" title="489">489</a>)</li> <li><a href="/wiki/Dracontius" title="Dracontius">Dracontius</a> latin (<a href="/wiki/455" title="455">455</a> k. – <a href="/wiki/505" title="505">505</a> k.)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=16" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:4; -webkit-column-count:4; column-count:4; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 49. o.</span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 51–62. o.</span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 46–48. o.</span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 66–68. o.</span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 70. o.</span> </li> <li id="cite_note-Altaner,_i._m.,_72._o-6"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Altaner,_i._m.,_72._o_6-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Altaner,_i._m.,_72._o_6-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 72. o.</span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 74–75. o.</span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 76. o.</span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 78–80. o.</span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 81. o.</span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 82. o.</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 83–84. o.</span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 85. o.</span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 87–88. o.</span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 91. o.</span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 101. o.</span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 115. o.</span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 119–120. o.</span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 123. o.</span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 125. o.</span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 124. o.</span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 128. o.</span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 135–137. o.</span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 153. o.</span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 173–175. o.</span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 155–156. o.</span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 158–160. o.</span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 150–151. o.</span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 164–165. o.</span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 170–171. o.</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 168. o.</span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 173. o.</span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 176–177. o.</span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 178. o.</span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 182–183. o.</span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 160–161. o.</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 179. o.</span> </li> <li id="cite_note-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-38">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 188–189. o.</span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 186–187. o.</span> </li> <li id="cite_note-Altaner,_i._m.,_131._o-40"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Altaner,_i._m.,_131._o_40-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Altaner,_i._m.,_131._o_40-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Altaner,_i._m.,_131._o_40-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 131. o.</span> </li> <li id="cite_note-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-41">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 139. o.</span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 189–190. o.</span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 271. o.</span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 133. o.</span> </li> <li id="cite_note-Altaner,_i._m.,_92._o-45"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Altaner,_i._m.,_92._o_45-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Altaner,_i._m.,_92._o_45-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 92. o.</span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 95–98. o.</span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 103–104. o.</span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 104. o.</span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 106–107. o.</span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 110. o.</span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 112. o.</span> </li> <li id="cite_note-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-52">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 203–205. o.</span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 196–197. o.</span> </li> <li id="cite_note-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-54">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 200–202. o.</span> </li> <li id="cite_note-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-55">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 215. o.</span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 209–211. o.</span> </li> <li id="cite_note-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-57">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 213–214. o.</span> </li> <li id="cite_note-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-58">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 218–219. o.</span> </li> <li id="cite_note-59"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-59">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 230–237. o.</span> </li> <li id="cite_note-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-60">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 222–225. o.</span> </li> <li id="cite_note-61"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-61">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 134. o.</span> </li> <li id="cite_note-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-62">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 197–198. o.</span> </li> <li id="cite_note-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-63">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 251–252. o.</span> </li> <li id="cite_note-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-64">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 243–245. o.</span> </li> <li id="cite_note-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-65">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 246–247. o.</span> </li> <li id="cite_note-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-66">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 248. o.</span> </li> <li id="cite_note-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-67">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 245. o.</span> </li> <li id="cite_note-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-68">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 225–226. o.</span> </li> <li id="cite_note-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-69">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 269–270. o.</span> </li> <li id="cite_note-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-70">↑</a></span> <span class="reference-text">Altaner, i. m., 141–142. o.</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:4; -webkit-column-count:4; column-count:4; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Magyar_nyelvű_szövegkiadások"><span id="Magyar_nyelv.C5.B1_sz.C3.B6vegkiad.C3.A1sok"></span>Magyar nyelvű szövegkiadások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=17" title="Szakasz szerkesztése: Magyar nyelvű szövegkiadások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Örvendetes dolognak tekinthető, hogy a XIX. században, és a XX. század első felében megjelent fordításokon kívül – a XX. század második felében bekövetkező marxista ideológiai elmellőzést követően – az utóbbi két évtizedben komoly fordítási munka indult el, így napjainkban már az ókeresztény irodalom jelentős része magyar nyelven is olvasható. Kiemelendő a vaskos <i>Patres</i> című gyűjtemény, amely <a href="/wiki/Antol%C3%B3gia" title="Antológia">antológia</a>-szerű válogatást ad az egyházatyák beszédeiből az év minden napjára, valamint a <a href="/wiki/Vany%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Vanyó László">Vanyó László</a> (1942–2003) szerkesztésében megjelent <i>Ókeresztény írók</i> sorozat 20 kötete. A szerkesztő úr elhalálozása után <i>Ókeresztény Örökségünk</i> címmel folytatólagos sorozat indult, mely 2016-ban a 21. kötet kiadásánál tart. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Általános_gyűjtemények"><span id=".C3.81ltal.C3.A1nos_gy.C5.B1jtem.C3.A9nyek"></span>Általános gyűjtemények</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=18" title="Szakasz szerkesztése: Általános gyűjtemények"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>Imák és elmélkedések gyűjteménye. A szent atyák és jelesebb egyházi írók műveiből, Flavigny grófnő után átdolgozta Gubicza István</i>. Budapest, 1880</li> <li><i>Patres – Olvasmányok az I. évezred keresztény irodalmából</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2011, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632772462" title="Speciális:Könyvforrások/9789632772462">ISBN&#160;9789632772462</a>, 690 p</li> <li>Vanyó László: <i>„Legyetek tökéletesek...” – Tanulmányok a keresztény aszkézis történetéhez a szerzetesség kialakulásáig</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1991, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633606004" title="Speciális:Könyvforrások/9633606004">ISBN&#160;963-360-600-4</a>, 303 p (Az utolsó 85 oldal szöveggyűjtemény több ókeresztény művel)</li> <li><i>„Így imádkozzatok!” Egyházatyák tanításai az imádságról és az Úr imádságáról</i> (ford. Szabó Flóris), Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1999, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639226025" title="Speciális:Könyvforrások/9639226025">ISBN&#160;963-922-602-5</a>, 335 p</li> <li><i>Akéda – Ábrahám és Izsák története az egyházatyák értelmezésében</i> (szerk. Heidl György), Kairosz Kiadó, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639568449" title="Speciális:Könyvforrások/9639568449">ISBN&#160;9639568449</a>, 150 p</li> <li><i>Az isteni és az emberi természetről I.</i> (Görög egyházatyák), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9637978550" title="Speciális:Könyvforrások/9637978550">ISBN&#160;963-7978-55-0</a>, 319 p</li> <li><i>Az isteni és az emberi természetről II.</i> (Görög egyházatyák), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9637978577" title="Speciális:Könyvforrások/9637978577">ISBN&#160;963-7978-57-7</a>, 353 p</li> <li><i>Kis Filokália. A szívbéli imádság könyve.</i> (vál. Mathias Dietz), Filosz Kiadó, Budapest, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632149181" title="Speciális:Könyvforrások/9632149181">ISBN&#160;9632149181</a>, 188 p</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Sorozatok">Sorozatok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=19" title="Szakasz szerkesztése: Sorozatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Szent István Társulatnál Vanyó László szerkesztésében <i><a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_%C3%ADr%C3%B3k" title="Ókeresztény írók">Ókeresztény írók</a></i>-sorozat: <ul><li><small>(1. Vanyó László: <i>Az ókeresztény egyház és irodalma</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1980, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633601088" title="Speciális:Könyvforrások/9633601088">ISBN&#160;963-360-108-8</a>, 1079 p)</small></li> <li>2. <i>Apokrifek</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1980, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963360110X" title="Speciális:Könyvforrások/963360110X">ISBN&#160;963-360-110-X</a>, 366 p</li> <li>3. <i>Apostoli atyák</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1980, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633603714" title="Speciális:Könyvforrások/9633603714">ISBN&#160;963-360-371-4</a>, 382 p</li> <li>4. <i>Euszebiosz egyháztörténete</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1983, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633601843" title="Speciális:Könyvforrások/9633601843">ISBN&#160;963-360-184-3</a>, 602 p</li> <li>5. <i>Az ókeresztény kor egyházfegyelme</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1983, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633601851" title="Speciális:Könyvforrások/9633601851">ISBN&#160;963-360-185-1</a>, 417 p</li> <li>6. <i>A kappadókiai atyák</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1983, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633601843" title="Speciális:Könyvforrások/9633601843">ISBN&#160;963-360-184-3</a>, 969 p</li> <li>7. <i>Vértanúakták és szenvedéstörténetek</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1984, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633602955" title="Speciális:Könyvforrások/9633602955">ISBN&#160;963-360-295-5</a>, 460 p</li> <li>8. <i>A II. századi görög apologéták</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1984, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963360303X" title="Speciális:Könyvforrások/963360303X">ISBN&#160;963-360-303-X</a>, 764 p</li> <li>9. <i>Szókratész egyháztörténete</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1984, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633602874" title="Speciális:Könyvforrások/9633602874">ISBN&#160;963-360-287-4</a>, 598 p</li> <li>10. Augustinus: <i>A szentháromságról</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1985, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633603226" title="Speciális:Könyvforrások/9633603226">ISBN&#160;963-360-322-6</a>, 527 p</li> <li>11. Augustinus: <i>Fiatalkori párbeszédek</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1986, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633603382" title="Speciális:Könyvforrások/9633603382">ISBN&#160;963-360-338-2</a>, 714 p</li> <li>12. <i>Tertullianus művei</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1986, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633603544" title="Speciális:Könyvforrások/9633603544">ISBN&#160;963-360-354-4</a>, 1060 p</li> <li>13. <i>Szent Athanasziosz művei</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1991, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633605989" title="Speciális:Könyvforrások/9633605989">ISBN&#160;963-360-598-9</a>, 704 p</li> <li>14. <i>Órigenész az imádságról és a vértanúságról</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1997, <span class="error">helytelen ISBN kód</span>: 963-360-806-0 , 352 p</li> <li>15. <i>Szent Cyprianus művei</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1999, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633611164" title="Speciális:Könyvforrások/9633611164">ISBN&#160;963-361-116-4</a>, 436 p</li> <li>16. <i>Nagy Szent Baszileiosz művei</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2001, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633612519" title="Speciális:Könyvforrások/9633612519">ISBN&#160;963-361-251-9</a>, 261 p</li> <li>17. <i>Nazianzoszi Szent Gergely beszédei</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2001, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633613027" title="Speciális:Könyvforrások/9633613027">ISBN&#160;963-361-302-7</a>, 415 p</li> <li>18. <i>Nüsszai Szent Gergely művei</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2002, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633613523" title="Speciális:Könyvforrások/9633613523">ISBN&#160;963-361-352-3</a>, 550 p</li> <li>19. <i>Jeruzsálemi Szent Kürillosz összes művei</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789633618561" title="Speciális:Könyvforrások/9789633618561">ISBN&#160;978-963-361-856-1</a>, 400 p</li> <li><small>(20. Vanyó László: <i>Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632771366" title="Speciális:Könyvforrások/9789632771366">ISBN&#160;978-963-277-136-6</a>, 717 p)</small></li></ul></li> <li>Jel Kiadó <i><a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_%C3%96r%C3%B6ks%C3%A9g%C3%BCnk" title="Ókeresztény Örökségünk">Ókeresztény Örökségünk</a></i> sorozat (több kiadás): <ul><li>1. <i>Az egyházatyák beszédei Krisztus-ünnepekre I. – Karácsonyi ünnepkör</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155147395" title="Speciális:Könyvforrások/9786155147395">ISBN&#160;9786155147395</a>, 216 p</li> <li>2. <i>Az egyházatyák beszédei Krisztus-ünnepekre II. – Húsvéti ünnepkör</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639318311" title="Speciális:Könyvforrások/9789639318311">ISBN&#160;9789639318311</a>, 308 p</li> <li>3. <i>Az egyházatyák beszédei Mária-ünnepekre</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639318335" title="Speciális:Könyvforrások/9789639318335">ISBN&#160;9789639318335</a>, 302 p</li> <li>4. <i>Az egyházatyák beszédei az apostolok és vértanúk ünnepeire</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638344482" title="Speciális:Könyvforrások/9638344482">ISBN&#160;963-8344-48-2</a>, 278 p</li> <li>5. <i>A III–IV. század szentjei</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638344784" title="Speciális:Könyvforrások/9638344784">ISBN&#160;963-8344-78-4</a>, 310 p</li> <li>6. <i>Isten a szeretet – Válogatás Szent Maximosz hitvalló műveiből</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639318267" title="Speciális:Könyvforrások/9789639318267">ISBN&#160;9789639318267</a>, 336 p</li> <li>7. <i>Kortárs szentek, kortárs szentekről</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639318571" title="Speciális:Könyvforrások/9789639318571">ISBN&#160;9789639318571</a>, 214 P</li> <li>8. Szent Ambrus: <i>A szentségekről; A misztériumokról</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639318760" title="Speciális:Könyvforrások/9639318760">ISBN&#160;9639318760</a>, 152 p</li> <li>9. Szent Ambrus: <i>A kötelességekről; A bűnbánatról</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639318833" title="Speciális:Könyvforrások/9639318833">ISBN&#160;963-9318-83-3</a>, 377 p</li> <li>10. Alexandriai Kelemen: <i>Protreptikosz – Buzdítás a görögökhöz</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639670049" title="Speciális:Könyvforrások/9639670049">ISBN&#160;9639670049</a>, 188 p</li> <li>11. Szent Ágoston: <i>Beszédek Szent János evangéliumáról I. – I–XXX. beszéd</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639670419" title="Speciális:Könyvforrások/9789639670419">ISBN&#160;9789639670419</a>, 392 p</li> <li>12. Szent Ágoston: <i>Beszédek Szent János evangéliumáról II. – XXXI–L. beszéd</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639670815" title="Speciális:Könyvforrások/9789639670815">ISBN&#160;9789639670815</a>, 246 p</li> <li>13. Szent Ágoston: <i>Beszédek Szent János evangéliumáról III. – LI–CXXIV. beszéd</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639670990" title="Speciális:Könyvforrások/9789639670990">ISBN&#160;9789639670990</a>, 400 p</li> <li>14. <i>Egeria útinaplója</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639670655" title="Speciális:Könyvforrások/9789639670655">ISBN&#160;9789639670655</a>, 156 p</li> <li>15. <i>A szent öregek könyve – A szerzetes atyák mondásainak ábécé-sorrendes gyűjteménye</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639670747" title="Speciális:Könyvforrások/9789639670747">ISBN&#160;9789639670747</a>, 408 p</li> <li>16. Lerinumi Szent Vince: <i>Az igaz hit védelmében; Kivonatok Szent Ágoston műveiből</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155147111" title="Speciális:Könyvforrások/9786155147111">ISBN&#160;9786155147111</a>, 248 p</li> <li>17. Vak Didümosz: <i>A Szentlélekről</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155147173" title="Speciális:Könyvforrások/9786155147173">ISBN&#160;9786155147173</a>, 240 p</li> <li>18. Alexandriai Kelemen: <i>Paidagógosz – A Nevelő</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789630865425" title="Speciális:Könyvforrások/9789630865425">ISBN&#160;9789630865425</a>, 336 p</li> <li>19. <i>Szent Cyprianus levelezése</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155147524" title="Speciális:Könyvforrások/9786155147524">ISBN&#160;9786155147524</a>, 496 p</li> <li>20. <i>Gázai Szent Dorotheosz szerzetesi tanításai</i>, Jel Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155147548" title="Speciális:Könyvforrások/9786155147548">ISBN&#160;9786155147548</a>, 272 p</li> <li>21. Palladiosz: <i>Historia Lausiaca</i>, Jel Kiadó, Budapest</li></ul></li> <li>Keresztény remekírók sorozat (Budapest, 1940-es évek): <ul><li>1. <i>Az apostoli atyák.</i> (ford. Kühár Flóris)</li> <li>2. <i>A vértanúság emlékei.</i> (ford. Radó Polikárp)</li> <li>3. Szent Ágoston: <i>A keresztény tanításról.</i></li> <li>4. A papi méltóságról. Aranyszájú Szent János: <i>A papságról</i>. + Szent Ambrus: <i>Az egyházfiak kötelességei</i>. Szemelvények.</li> <li>5. Nagy Szent Gergely: <i>A lelkipásztorság törvénykönyve</i></li> <li>6. <i>Az első szerzetesek és remeték életéből</i>. 1. <i>A Keleti szerzetesek</i> (ford. Szúnyogh X. Ferenc.)</li> <li>7. <i>Az első remeték és szerzetesek világából</i>. 2. <i>Az első szerzetesek</i> (ford. Szúnyogh X. Ferenc.)</li> <li>8. <i>A szüzességről</i>. Olymposi Szent Methodios, Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston műveiből. (ford. Rajeczky Benjámin)</li> <li>9. Az ősegyház szentségi élete. Tertullian(us): <i>De baptismo</i> + Jeruzsálemi Szent Cirill: <i>Catecheses mystagogicae</i> + Szent Ambrus: <i>De mysteriis</i> és <i>De sacramentis</i>. (ford. Kühár Flóris)</li> <li>10. Az egyházatyák szentbeszédeiből. 1. <i>Tematikus szentbeszédek a görög egyházatyákból.</i> (szerk. Radó Polikárp)</li> <li>11. Az egyházatyák szentbeszédeiből. 2. <i>Aranyszájú Szent János homiliái a róm. levélhez.</i> (szerk. Radó Polikárp)</li> <li>12. Az egyházatyák szentbeszédeiből. 3. <i>Aranyszájú Szent János homiliái a Genezishez.</i> (szerk. Radó Polikárp)</li> <li>13. Az egyházatyák szentbeszédeiből. 4. <i>A szentatyák beszédei a karácsonyi és húsvéti ünnepkör vasárnapjaira.</i> (szerk. Radó Polikárp)</li> <li>14. Az egyházatyák szentbeszédeiből. 5. <i>A szentatyák beszédei a pünkösd utáni vasárnapokra.</i> (szerk. Radó Polikárp)</li> <li>15. Az egyházatyák szentbeszédeiből. 6. <i>Az egyházatyák beszédei az egyházi év ünnepeire.</i> (szerk. Radó Polikárp)</li> <li>16. Szúnyogh X. Ferenc: <i>Az ősegyház imádságos élete.</i></li></ul></li> <li>L'Harmattan Kiadó <i>ΕΥΛΟΓΙΑ – Eulogia</i> sorozatból: <ul><li><a href="/wiki/Xeravits_G%C3%A9za" title="Xeravits Géza">Xeravits Géza</a> – <a href="/wiki/Nacsin%C3%A1k_Gergely_Andr%C3%A1s" title="Nacsinák Gergely András">Nacsinák Gergely András</a> (szerk.): <i>Oszlop a hegyen – Stylita Szent Simeon élete</i>, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632362212" title="Speciális:Könyvforrások/9789632362212">ISBN&#160;978&#160;963&#160;236&#160;221&#160;2</a>, 100 p.</li> <li>Xeravits Géza (szerk.) <i>A próféták élete. Zsidó szentéletrajzok az ókorból</i>, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2010, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632363219" title="Speciális:Könyvforrások/9789632363219">ISBN&#160;978-963-236-321-9</a>, 122 p</li></ul></li> <li>L'Harmattan Kiadó <i><a href="/wiki/Lectio_Divina" title="Lectio Divina">Lectio Divina</a></i> sorozatból: <ul><li>Baán Izsák (szerk.): <i>Evagriosz Pontikosz a gondolatokról</i>, L'Harmattan Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963968354X" title="Speciális:Könyvforrások/963968354X">ISBN&#160;963&#160;9683&#160;54&#160;X</a>, 152 p</li> <li>Euagrios Pontikos: <i>Euologioshoz</i>, L'Harmattan Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632364308" title="Speciális:Könyvforrások/9789632364308">ISBN&#160;978-963-236-430-8</a>, 82 p</li> <li>Heidl György: <i>A Jelenlét vonzásában. Szent Ambrus Izsákról és a lélekről</i>. Bevezető, fordítás és kommentár, L'Harmattan Kiadó, Budapest, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632366128" title="Speciális:Könyvforrások/9789632366128">ISBN&#160;978-963-236-612-8</a>, 140 p</li></ul></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Sorozaton_kívüli_művek"><span id="Sorozaton_k.C3.ADv.C3.BCli_m.C5.B1vek"></span>Sorozaton kívüli művek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=20" title="Szakasz szerkesztése: Sorozaton kívüli művek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Görög_írók"><span id="G.C3.B6r.C3.B6g_.C3.ADr.C3.B3k"></span>Görög írók</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=21" title="Szakasz szerkesztése: Görög írók"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Órigenész: <i>A princípiumokról I–II.</i>, Paulus Hungarus – Kairosz Kiadó, Budapest, 2003, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639484431" title="Speciális:Könyvforrások/9639484431">ISBN&#160;963-948-443-1</a>, 431 p</li> <li>Órigenész: <i>Kelszosz ellen</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2008, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789636621964" title="Speciális:Könyvforrások/9789636621964">ISBN&#160;9789636621964</a>, 660 p</li> <li>Órigenész: <i>Homíliák a teremtés könyvéhez</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2010, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789636623425" title="Speciális:Könyvforrások/9789636623425">ISBN&#160;9789636623425</a>, 250 p</li> <li>Órigenész: <i>A princípiumokról IV. könyv 1–3.</i> Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998.</li> <li>Órigenész: <i>Kommentár az Énekek énekéhez</i>, Atlantisz Könyvkiadó Kft., 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9637978364" title="Speciális:Könyvforrások/9637978364">ISBN&#160;963-7978-36-4</a>, 233 p</li> <li><i>Szent Pakhomiosz és az Angyali Regula</i>, Jel Kiadó, Budapest, 2015, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155147562" title="Speciális:Könyvforrások/9786155147562">ISBN&#160;9786155147562</a>, 136 p</li> <li>Nagy Szent Bazil: <i>Életszabályok I–III.</i>, Nyíregyháza, 1991, 1994, 1995 (168 p, 224 p, 184 p)</li> <li>Nagy Szent Bazil: <i>Zsoltárkommentárok</i>, Nyíregyháza, 1998 (260 p)</li> <li>Aranyszájú Szent János: <i>A Felfoghatatlanról és az Egyszülött dicsőségéről</i>, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633893275" title="Speciális:Könyvforrások/9633893275">ISBN&#160;9633893275</a>, 328 p</li> <li>Aranyszájú Szent János: <i>Beszédek a zsidók ellen</i> (Vattamány Gyula) Wesley János Lelkészképző Főiskola <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638653558" title="Speciális:Könyvforrások/9638653558">ISBN&#160;963-86535-5-8</a></li> <li>Evagriosz Pontikosz: <i>A szerzetes</i>, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2014, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789633140482" title="Speciális:Könyvforrások/9789633140482">ISBN&#160;978-963-314-048-2</a>, 332 p</li> <li>Létrás Szent János: <i>Mennyekbe vezető létra</i> (Árkossy Miklós ford. alapján átdolgozott kiadás), Görögkatolikus Szemle füzetek V. szám, Nyíregyháza, 2014, ISSN 1416-793X, 285 p</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Latin_írók"><span id="Latin_.C3.ADr.C3.B3k"></span>Latin írók</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=22" title="Szakasz szerkesztése: Latin írók"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Minucius Felix: <i>Octavius</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2001, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963930297X" title="Speciális:Könyvforrások/963930297X">ISBN&#160;963930297X</a>, 144 p</li> <li>Lactantius: <i>Isteni tanítások – Divinae institutiones</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2012, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789636625412" title="Speciális:Könyvforrások/9789636625412">ISBN&#160;9789636625412</a>, 634 p</li> <li>Lactantius: <i>Az isteni gondviselésről</i> (Prométheusz könyvek), Helikon Kiadó, Budapest, 1985, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632077881" title="Speciális:Könyvforrások/9632077881">ISBN&#160;963-207-788-1</a>, 210 p</li> <li>Firmicus Maternus: <i>Asztrológia; A pogány vallások tévelygéséről</i> (ford.: <a href="/wiki/Boll%C3%B3k_J%C3%A1nos" title="Bollók János">Bollók János</a>), Helikon Kiadó, Prométheusz Könyvek. Budapest, 1984, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632078276" title="Speciális:Könyvforrások/9632078276">ISBN&#160;9632078276</a>, 169 p</li> <li>Szent Jeromos: <i>Levelek I–II.</i>, Szenzár Kiadó, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789637014031" title="Speciális:Könyvforrások/9789637014031">ISBN&#160;9789637014031</a>, 1077 p</li> <li>Szent Jeromos: <i>&gt;Nehéz az emberi léleknek nem szeretni&lt;</i> (ford. Adamik Tamás), Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1991, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632080726" title="Speciális:Könyvforrások/9632080726">ISBN&#160;963-208-072-6</a>, 260 p</li> <li>Johannes Cassianus: <i>Az egyiptomi szerzetesek tanítása.</i> (Collationes Patrum.) 1-2. kötet. Ford. Simon Árkád. Pannonhalma–Tihany, Magyar Bencés Kongregáció, 1998.</li> <li>Johannes Cassianus: <i>A keleti szerzetesek szabályai.</i> (De Institutis coenobiorum.) Ford. Simon Árkád. Pannonhalma–Tihany, Magyar Bencés Kongregáció, 1998.</li> <li>Tyrannius Rufinus: <i>Az egyiptomi szerzetesek élete.</i> (ford. Pataki Elvira), Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639296572" title="Speciális:Könyvforrások/9789639296572">ISBN&#160;9789639296572</a>, 137 p</li> <li>Kecskés Pál: <i>Szent Ágoston breviárium</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1960, 480 p</li> <li><i>Szent Ágoston Regulája</i>, Jel Kiadó, Budapest, 2014, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155147425" title="Speciális:Könyvforrások/9786155147425">ISBN&#160;9786155147425</a>, 132 p</li> <li><i>Szent Ágoston vallomásai</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2015, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789633615799" title="Speciális:Könyvforrások/9789633615799">ISBN&#160;9789633615799</a>, 464 p</li> <li>Szent Ágoston: <i>Írások a kegyelemről és az eleve elrendelésről</i> (De correptione et gratia, De natura et gratia, De praedestinatione sanctorum), L'Harmattan Kiadó, 2015, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632369563" title="Speciális:Könyvforrások/9789632369563">ISBN&#160;9789632369563</a>, 268 p</li> <li>Szent Ágoston: <i>A keresztény tanításról</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2012, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639302617" title="Speciális:Könyvforrások/9789639302617">ISBN&#160;9789639302617</a>, 320 p</li> <li>Szent Ágoston: <i>Magyarázatok a hitvalláshoz</i>, Paulus Hungarus – Kairosz Kiadó, Budapest, 2003, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639484318" title="Speciális:Könyvforrások/9639484318">ISBN&#160;9639484318</a>, 234 p</li> <li>Szent Ágoston: <i>Isten városáról I.</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789637510113" title="Speciális:Könyvforrások/9789637510113">ISBN&#160;9789637510113</a>, 408 p</li> <li>Szent Ágoston: <i>Isten városáról II.</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789637510786" title="Speciális:Könyvforrások/9789637510786">ISBN&#160;9789637510786</a>, 328 p</li> <li>Szent Ágoston: <i>Isten városáról III.</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789637510427" title="Speciális:Könyvforrások/9789637510427">ISBN&#160;9789637510427</a>, 436 p</li> <li>Szent Ágoston: <i>Isten városáról IV.</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789636622855" title="Speciális:Könyvforrások/9789636622855">ISBN&#160;9789636622855</a>, 560 p</li> <li><i>Szent Ágoston levelei (1*–29*), Attraktor Könyvkiadó Kft., 2013, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155257445" title="Speciális:Könyvforrások/9786155257445">ISBN&#160;9786155257445</a>, 228 p</i></li> <li>Szent Ágoston: <i>A hit és a hitvallás</i> (De fide et symbolo [A hit és a hitvallás], Deagone Christiano [A keresztyén küzdelem], és Sermo ad catechumenos de symbolo [Beszéd a hitvallásról hitjelölteknek]), Koinónia Kiadó, 1999, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789739890359" title="Speciális:Könyvforrások/9789739890359">ISBN&#160;9789739890359</a>, 136 p</li> <li>Szent Ágoston: <i>A boldog életről. A szabad akaratról.</i>, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630762536" title="Speciális:Könyvforrások/9630762536">ISBN&#160;963-07-6253-6</a>, 251 p</li> <li>Hydatius: <i>Chronica</i> (fordította Széll Gábor) INː (szerk.) Székely Melinda – Illés Imre Áronː <i>Késő római szöveggyűjtemény</i>, JATEPress, Szeged, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789633151242" title="Speciális:Könyvforrások/9789633151242">ISBN&#160;978-963-315-124-2</a>, 2013, 420 p</li> <li>Sulpicius Severus: <i>Szent Márton: Élete, Levelek, Dialógusok</i> (több fordítóval), Pannonhalma, Bencés Kiadó, 2016, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789633140901" title="Speciális:Könyvforrások/9789633140901">ISBN&#160;978-963-314-090-1</a>, 207 p.</li> <li>Nagy Szent Gergely: <i>Szent Benedek élete</i>, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9637819142" title="Speciális:Könyvforrások/9637819142">ISBN&#160;963-7819-14-2</a>, 73 p</li> <li>Nagy Szent Gergely: <i>Moralia</i>, Terebint Bt., Budapest, 2000, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630041022" title="Speciális:Könyvforrások/9630041022">ISBN&#160;963-004-102-2</a>, 288 p</li> <li>Nagy Szent Gergely: <i>A lelkipásztor kézikönyve</i>, Kairosz Kiadó, Budapest, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639568414" title="Speciális:Könyvforrások/9639568414">ISBN&#160;9639568414</a>, 312 p</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=23" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Altaner Bertold: <i>Ókeresztény irodalomtörténet (Patrologia)</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1947, 304 p</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Általános_összefoglalás"><span id=".C3.81ltal.C3.A1nos_.C3.B6sszefoglal.C3.A1s"></span>Általános összefoglalás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=24" title="Szakasz szerkesztése: Általános összefoglalás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/03400/03410/"><i>Ókori lexikon I–II.</i></a> Szerk. <a href="/wiki/Pecz_Vilmos" title="Pecz Vilmos">Pecz Vilmos</a>. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3A%C3%93kereszt%C3%A9ny+irodalom&amp;rft.btitle=%C3%93kori+lexikon+I%E2%80%93II&amp;rft.date=1902%E2%80%931904&amp;rft.genre=book&amp;rft.place=Budapest&amp;rft.pub=Franklin+T%C3%A1rsulat&amp;rft_id=http%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F03400%2F03410%2F&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;">&#160;</span></span></small> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/4187.html">Keresztény irodalom</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Bővebb_irodalom"><span id="B.C5.91vebb_irodalom"></span>Bővebb irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=25" title="Szakasz szerkesztése: Bővebb irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Adamik_Tam%C3%A1s" title="Adamik Tamás">Adamik Tamás</a>: <i>Római irodalom: A kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig.</i> Budapest: Pesti Kalligram Kft. 2009. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9788081012266" title="Speciális:Könyvforrások/9788081012266">ISBN&#160;9788081012266</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&amp;rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3A%C3%93kereszt%C3%A9ny+irodalom&amp;rft.au=Adamik+Tam%C3%A1s&amp;rft.btitle=R%C3%B3mai+irodalom%3A+A+kezdetekt%C5%91l+a+nyugatr%C3%B3mai+birodalom+buk%C3%A1s%C3%A1ig&amp;rft.date=2009&amp;rft.genre=book&amp;rft.isbn=9788081012266&amp;rft.place=Budapest&amp;rft.pub=Pesti+Kalligram+Kft&amp;rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;">&#160;</span></span></small></li> <li>Albrecht, Michael von: <i>A római irodalom története</i>, II. kötet, Balassi Kiadó, Budapest, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9635065744" title="Speciális:Könyvforrások/9635065744">ISBN&#160;963&#160;506&#160;574&#160;4</a>, „Európa keresztény egyházatyái” c.<i> fejezet, 1233–1413. o.</i></li> <li>Alzog János: <i>A patrologia kézikönyve, vagy a régi keresztény irodalom története.</i> A 3. átdolgozott és bővített kiadás nyomán fordította a csanádi növendék papság, Temesvár, 1880–1881, 288 + 472 p</li> <li>Károly János: <i>Az őskeresztény irodalom monographiája I–II.</i>, Budapest, 1888 (I.) és 1890 (II.)</li> <li>Kendeffy Gábor: <i>Az egyházatyák és a szkepticizmus</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1999, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639210021" title="Speciális:Könyvforrások/9639210021">ISBN&#160;9639210021</a>, 254 p</li> <li>Pavic, Juraj – Tensek, Tomislav Zdenko: <i>Patrológia</i>, Agapé Kiadó, Budapest, 1997, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8646300854" title="Speciális:Könyvforrások/8646300854">ISBN&#160;8646300854</a>, 292 p</li> <li>Puskely Mária SSND: <i>Patrisztikus kislexikon</i>, 2012, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155147159" title="Speciális:Könyvforrások/9786155147159">ISBN&#160;9786155147159</a>, 440 p</li> <li>Vanyó László: <i>Bevezetés az ókeresztény kor dogmatörténetébe</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632771366" title="Speciális:Könyvforrások/9789632771366">ISBN&#160;978-963-277-136-6</a>, 717 p</li> <li>Vanyó László: <i>Az ókeresztény egyház és irodalma</i>, Szent István Társulat, Budapest, 1980, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633601088" title="Speciális:Könyvforrások/9633601088">ISBN&#160;963-360-108-8</a>, 1079 p</li> <li>Vanyó László: <i>Ókeresztény írók lexikona</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633616328" title="Speciális:Könyvforrások/9633616328">ISBN&#160;963-361-632-8</a>, 456 p</li> <li><a href="/wiki/XVI._Benedek_p%C3%A1pa" title="XVI. Benedek pápa">XVI. Benedek pápa</a>: <i>Az egyházatyák – Római Szent Kelementől Szent Ágostonig</i>, Szent István Társulat, Budapest, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632771113" title="Speciális:Könyvforrások/9789632771113">ISBN&#160;9789632771113</a>, 236 p</li> <li>Zubriczky Aladár: <i>Ó-keresztény irodalom- és dogmatörténet</i>, 1906</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elektronikus_források"><span id="Elektronikus_forr.C3.A1sok"></span>Elektronikus források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=26" title="Szakasz szerkesztése: Elektronikus források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.intratext.com/X/LAT0001.htm">Vulgata</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/04100/04187/04187.htm">Szent Ágoston vallomásai</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tertullian.org/">Tertullianus munkái</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180622123214/http://prenicea.net/">Prenicea Teka - Keresztény vagy a kereszténységgel kapcsolatos írások gyűjteménye</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;action=edit&amp;section=27" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1z" title="Ókeresztény egyház">Ókeresztény egyház</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%B3mai_irodalom" title="Római irodalom">Római irodalom</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkori_latin_irodalom" title="Középkori latin irodalom">Középkori latin irodalom</a></li> <li><a href="/wiki/Patrologia_Graeca" title="Patrologia Graeca">Patrologia Graeca</a></li> <li><a href="/wiki/Patrologia_Latina" title="Patrologia Latina">Patrologia Latina</a></li></ul></div><!--esi <esi:include src="/esitest-fa8a495983347898/content" /> --><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ókeresztény_irodalom&amp;oldid=27078956">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ókeresztény_irodalom&amp;oldid=27078956</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom" title="Kategória:Ókeresztény irodalom">Ókeresztény irodalom</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kev%C3%A9s_forr%C3%A1ssal_rendelkez%C5%91_lapok" title="Kategória:Kevés forrással rendelkező lapok">Kevés forrással rendelkező lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lapok_helytelen_ISBN_k%C3%B3ddal" title="Kategória:Lapok helytelen ISBN kóddal">Lapok helytelen ISBN kóddal</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. április 22., 12:31</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom&amp;mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-6b8d669998-d6nss","wgBackendResponseTime":179,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.360","walltime":"0.462","ppvisitednodes":{"value":3456,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":34917,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":7273,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":9,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":0,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":23438,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":0,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 233.643 1 -total"," 27.81% 64.981 92 Sablon:ISBN"," 19.34% 45.178 1 Sablon:Irodalom_infobox"," 12.89% 30.126 9 Sablon:Infobox/Általános"," 10.88% 25.418 8 Sablon:Stw"," 9.89% 23.112 1 Sablon:Jegyzetek"," 8.82% 20.604 2 Sablon:References"," 7.85% 18.351 1 Sablon:Pecz"," 6.32% 14.769 2 Sablon:CitLib"," 3.27% 7.650 1 Sablon:Forr"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.055","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1230750,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-7d9797f5d-fvp58","timestamp":"20241120043150","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"\u00d3kereszt\u00e9ny irodalom","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/%C3%93kereszt%C3%A9ny_irodalom","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q1471660","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q1471660","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2009-03-14T21:49:26Z"}</script> </body> </html>

Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10