CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Oxigén – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"2e487423-4169-433e-b34b-81506c69d757","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Oxigén","wgTitle":"Oxigén","wgCurRevisionId":27368607,"wgRevisionId":27368607,"wgArticleId":31941,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Jó cikkek","Nemfémek","Oxigéncsoport"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Oxigén","wgRelevantArticleId":31941,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[], "wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27368607,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q629","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled": false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.math.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.tablesorter.styles":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.tablesorter","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js", "ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.math.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cjquery.tablesorter.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/O%2C8.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="598"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/O%2C8.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="399"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="319"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Oxigén – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Oxig%C3%A9n"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Oxig%C3%A9n"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Oxigén rootpage-Oxigén skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Oxig%C3%A9n" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Oxig%C3%A9n" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Oxig%C3%A9n" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Oxig%C3%A9n" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Tulajdonságai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Tulajdonságai"> <div class="vector-toc-text"> 1 Tulajdonságai </div> </a> <button aria-controls="toc-Tulajdonságai-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Tulajdonságai alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Tulajdonságai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Szerkezete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szerkezete"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Szerkezete </div> </a> <ul id="toc-Szerkezete-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Allotrop_módosulatai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Allotrop_módosulatai"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 Allotrop módosulatai </div> </a> <ul id="toc-Allotrop_módosulatai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fizikai_tulajdonságai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fizikai_tulajdonságai"> <div class="vector-toc-text"> 1.3 Fizikai tulajdonságai </div> </a> <ul id="toc-Fizikai_tulajdonságai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kémiai_tulajdonságai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kémiai_tulajdonságai"> <div class="vector-toc-text"> 1.4 Kémiai tulajdonságai </div> </a> <ul id="toc-Kémiai_tulajdonságai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Izotópjai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Izotópjai"> <div class="vector-toc-text"> 1.5 Izotópjai </div> </a> <ul id="toc-Izotópjai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Előfordulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Előfordulása"> <div class="vector-toc-text"> 1.6 Előfordulása </div> </a> <ul id="toc-Előfordulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Élettani_szerepe" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Élettani_szerepe"> <div class="vector-toc-text"> 2 Élettani szerepe </div> </a> <button aria-controls="toc-Élettani_szerepe-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Élettani szerepe alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Élettani_szerepe-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Fotoszintézis_és_sejtlégzés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fotoszintézis_és_sejtlégzés"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 Fotoszintézis és sejtlégzés </div> </a> <ul id="toc-Fotoszintézis_és_sejtlégzés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Emberi_szervezet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Emberi_szervezet"> <div class="vector-toc-text"> 2.2 Emberi szervezet </div> </a> <ul id="toc-Emberi_szervezet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_atmoszféra_felépítése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_atmoszféra_felépítése"> <div class="vector-toc-text"> 2.3 Az atmoszféra felépítése </div> </a> <ul id="toc-Az_atmoszféra_felépítése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Története"> <div class="vector-toc-text"> 3 Története </div> </a> <button aria-controls="toc-Története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Története alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Korai_kísérletek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Korai_kísérletek"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Korai kísérletek </div> </a> <ul id="toc-Korai_kísérletek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Flogisztonelmélet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Flogisztonelmélet"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Flogisztonelmélet </div> </a> <ul id="toc-Flogisztonelmélet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Felfedezése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Felfedezése"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 Felfedezése </div> </a> <ul id="toc-Felfedezése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lavoisier_hozzájárulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Lavoisier_hozzájárulása"> <div class="vector-toc-text"> 3.4 Lavoisier hozzájárulása </div> </a> <ul id="toc-Lavoisier_hozzájárulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Későbbi_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Későbbi_története"> <div class="vector-toc-text"> 3.5 Későbbi története </div> </a> <ul id="toc-Későbbi_története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Előállítása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Előállítása"> <div class="vector-toc-text"> 4 Előállítása </div> </a> <ul id="toc-Előállítása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Felhasználása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Felhasználása"> <div class="vector-toc-text"> 5 Felhasználása </div> </a> <button aria-controls="toc-Felhasználása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Felhasználása alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Felhasználása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Orvostudomány" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Orvostudomány"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Orvostudomány </div> </a> <ul id="toc-Orvostudomány-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Létfenntartás_és_kikapcsolódás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Létfenntartás_és_kikapcsolódás"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Létfenntartás és kikapcsolódás </div> </a> <ul id="toc-Létfenntartás_és_kikapcsolódás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ipar" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ipar"> <div class="vector-toc-text"> 5.3 Ipar </div> </a> <ul id="toc-Ipar-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tudomány" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tudomány"> <div class="vector-toc-text"> 5.4 Tudomány </div> </a> <ul id="toc-Tudomány-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Vegyületei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Vegyületei"> <div class="vector-toc-text"> 6 Vegyületei </div> </a> <button aria-controls="toc-Vegyületei-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Vegyületei alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Vegyületei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Oxidok_és_egyéb_szervetlen_vegyületek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Oxidok_és_egyéb_szervetlen_vegyületek"> <div class="vector-toc-text"> 6.1 Oxidok és egyéb szervetlen vegyületek </div> </a> <ul id="toc-Oxidok_és_egyéb_szervetlen_vegyületek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szerves_vegyületek_és_biomolekulák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szerves_vegyületek_és_biomolekulák"> <div class="vector-toc-text"> 6.2 Szerves vegyületek és biomolekulák </div> </a> <ul id="toc-Szerves_vegyületek_és_biomolekulák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Naszcensz_oxigén" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Naszcensz_oxigén"> <div class="vector-toc-text"> 6.3 Naszcensz oxigén </div> </a> <ul id="toc-Naszcensz_oxigén-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Nevezetes_oxidok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Nevezetes_oxidok"> <div class="vector-toc-text"> 7 Nevezetes oxidok </div> </a> <button aria-controls="toc-Nevezetes_oxidok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Nevezetes oxidok alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Nevezetes_oxidok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Leggyakoribb_oxigénvegyületek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Leggyakoribb_oxigénvegyületek"> <div class="vector-toc-text"> 7.1 Leggyakoribb oxigénvegyületek </div> </a> <ul id="toc-Leggyakoribb_oxigénvegyületek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Biztonság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Biztonság"> <div class="vector-toc-text"> 8 Biztonság </div> </a> <button aria-controls="toc-Biztonság-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Biztonság alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Biztonság-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Toxicitás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Toxicitás"> <div class="vector-toc-text"> 8.1 Toxicitás </div> </a> <ul id="toc-Toxicitás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Égés_és_egyéb_veszélyek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Égés_és_egyéb_veszélyek"> <div class="vector-toc-text"> 8.2 Égés és egyéb veszélyek </div> </a> <ul id="toc-Égés_és_egyéb_veszélyek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Megjegyzések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzések"> <div class="vector-toc-text"> 9 Megjegyzések </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hivatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Hivatkozások"> <div class="vector-toc-text"> 10 Hivatkozások </div> </a> <ul id="toc-Hivatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 11 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 12 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 13 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> 14 Kapcsolódó szócikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Oxigén</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 209 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-209" aria-hidden="true" > 209 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Oxygen" title="Oxygen – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Oxygen" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Suurstof" title="Suurstof – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Suurstof" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Sauerstoff" title="Sauerstoff – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Sauerstoff" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%8A%A6%E1%8A%AD%E1%88%B2%E1%8C%85%E1%8A%95" title="ኦክሲጅን – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ኦክሲጅን" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Oxicheno" title="Oxicheno – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Oxicheno" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/%C3%86%C3%B0mlyft" title="Æðmlyft – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Æðmlyft" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target">Ænglisc</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%91%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A5%80%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="ऑक्सीजन – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="ऑक्सीजन" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target">अंगिका</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A3%D9%83%D8%B3%D8%AC%D9%8A%D9%86" title="أكسجين – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="أكسجين" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D8%A4%D9%83%D8%B3%D9%8A%D8%AC%D9%8A%D9%86" title="ؤكسيجين – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="ؤكسيجين" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target">الدارجة</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%88%D9%83%D8%B3%D9%8A%D8%AC%D9%8A%D9%86" title="اوكسيجين – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="اوكسيجين" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%85%E0%A6%AE%E0%A7%8D%E0%A6%B2%E0%A6%9C%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="অম্লজান – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="অম্লজান" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Ox%C3%ADxenu" title="Oxíxenu – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Oxíxenu" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-awa mw-list-item"><a href="https://awa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%91%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A5%80%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="ऑक्सीजन – awádi" lang="awa" hreflang="awa" data-title="ऑक्सीजन" data-language-autonym="अवधी" data-language-local-name="awádi" class="interlanguage-link-target">अवधी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Oksigen" title="Oksigen – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Oksigen" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%88%DA%A9%D8%B3%DB%8C%DA%98%D9%86" title="اوکسیژن – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="اوکسیژن" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Кислород – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Кислород" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Oksig%C3%A9n" title="Oksigén – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Oksigén" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Sauastoff" title="Sauastoff – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Sauastoff" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Degounis" title="Degounis – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Degounis" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Oksiheno" title="Oksiheno – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Oksiheno" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%96%D1%81%D0%BB%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Кісларод – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Кісларод" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%BB%D0%B5%D0%BD" title="Тлен – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Тлен" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Кислород – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Кислород" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%91%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A5%80%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="ऑक्सीजन – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="ऑक्सीजन" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-blk mw-list-item"><a href="https://blk.wikipedia.org/wiki/%E1%80%A1%E1%80%B1%E1%80%AC%E1%80%80%E1%80%BA%E1%80%9E%E1%80%AE%E1%80%85%E1%80%B2%E1%80%94%E1%80%BA" title="အောက်သီစဲန် – Pa'O" lang="blk" hreflang="blk" data-title="အောက်သီစဲန်" data-language-autonym="ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ" data-language-local-name="Pa'O" class="interlanguage-link-target">ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%85%E0%A6%95%E0%A7%8D%E0%A6%B8%E0%A6%BF%E0%A6%9C%E0%A7%87%E0%A6%A8" title="অক্সিজেন – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="অক্সিজেন" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%82%E0%BD%A6%E0%BD%BC%E0%BC%8B%E0%BD%A2%E0%BE%B3%E0%BD%B4%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BC%8D" title="གསོ་རླུང་། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="གསོ་རླུང་།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Oksigen" title="Oksigen – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Oksigen" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Kisik" title="Kisik – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Kisik" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D2%AF%D1%88%D1%8D%D0%BB%D1%82%D2%AF%D1%80%D1%8D%D0%B3%D1%88%D1%8D" title="Хүшэлтүрэгшэ – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Хүшэлтүрэгшэ" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target">Буряад</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Oxigen" title="Oxigen – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Oxigen" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/I%C5%8Dng" title="Iōng – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Iōng" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%81%D1%82%D0%BB%D1%83%D1%80%D0%B3" title="Мустлург – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Мустлург" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target">Нохчийн</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Oksihena" title="Oksihena – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Oksihena" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chr mw-list-item"><a href="https://chr.wikipedia.org/wiki/%E1%8E%A4%E1%8F%AC%E1%8E%B3%E1%8F%95%E1%8F%8D%E1%8F%97" title="ᎤᏬᎳᏕᏍᏗ – cseroki" lang="chr" hreflang="chr" data-title="ᎤᏬᎳᏕᏍᏗ" data-language-autonym="ᏣᎳᎩ" data-language-local-name="cseroki" class="interlanguage-link-target">ᏣᎳᎩ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%A6%DB%86%DA%A9%D8%B3%D8%AC%DB%8C%D9%86" title="ئۆکسجین – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="ئۆکسجین" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Ossigenu" title="Ossigenu – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Ossigenu" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target">Corsu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Kysl%C3%ADk" title="Kyslík – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Kyslík" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%99%D3%B3%C3%A7%D0%B0%D0%BC%C4%83%D1%88" title="Йӳçамăш – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Йӳçамăш" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Ocsigen" title="Ocsigen – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Ocsigen" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da badge-Q17559452 badge-recommendedarticle mw-list-item" title="ajánlott szócikk"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Ilt" title="Ilt – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Ilt" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Sauerstoff" title="Sauerstoff – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Sauerstoff" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Oksicen" title="Oksicen – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Oksicen" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9F%CE%BE%CF%85%CE%B3%CF%8C%CE%BD%CE%BF" title="Οξυγόνο – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Οξυγόνο" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Oksigeno" title="Oksigeno – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Oksigeno" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Ox%C3%ADgeno" title="Oxígeno – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Oxígeno" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Hapnik" title="Hapnik – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Hapnik" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Oxigeno" title="Oxigeno – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Oxigeno" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Oss%C3%ADgenu" title="Ossígenu – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Ossígenu" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%DA%A9%D8%B3%DB%8C%DA%98%D9%86" title="اکسیژن – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="اکسیژن" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Happi" title="Happi – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Happi" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fj mw-list-item"><a href="https://fj.wikipedia.org/wiki/Okosijeni" title="Okosijeni – fidzsi" lang="fj" hreflang="fj" data-title="Okosijeni" data-language-autonym="Na Vosa Vakaviti" data-language-local-name="fidzsi" class="interlanguage-link-target">Na Vosa Vakaviti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Oxygen" title="Oxygen – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Oxygen" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Oxyg%C3%A8ne" title="Oxygène – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Oxygène" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCrstoof" title="Sürstoof – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Sürstoof" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Ossigjen" title="Ossigjen – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Ossigjen" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target">Furlan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Soerstof" title="Soerstof – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Soerstof" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Ocsaigin" title="Ocsaigin – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Ocsaigin" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%A7" title="氧 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="氧" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target">贛語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Oksij%C3%A8n" title="Oksijèn – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Oksijèn" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Ogsaidean" title="Ogsaidean – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Ogsaidean" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Os%C3%ADxeno" title="Osíxeno – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Osíxeno" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Tatarapo" title="Tatarapo – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Tatarapo" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gom mw-list-item"><a href="https://gom.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%91%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="ऑक्सिजन – Goan Konkani" lang="gom" hreflang="gom" data-title="ऑक्सिजन" data-language-autonym="गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni" data-language-local-name="Goan Konkani" class="interlanguage-link-target">गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%AA%E0%AB%8D%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A3%E0%AA%B5%E0%AA%BE%E0%AA%AF%E0%AB%81_(%E0%AA%91%E0%AA%95%E0%AB%8D%E0%AA%B8%E0%AB%80%E0%AA%9C%E0%AA%A8)" title="પ્રાણવાયુ (ઑક્સીજન) – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="પ્રાણવાયુ (ઑક્સીજન)" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Ocsygien" title="Ocsygien – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Ocsygien" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target">Gaelg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Y%C3%B4ng" title="Yông – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Yông" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-haw mw-list-item"><a href="https://haw.wikipedia.org/wiki/%CA%BBOkikene" title="ʻOkikene – hawaii" lang="haw" hreflang="haw" data-title="ʻOkikene" data-language-autonym="Hawaiʻi" data-language-local-name="hawaii" class="interlanguage-link-target">Hawaiʻi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%97%D7%9E%D7%A6%D7%9F" title="חמצן – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="חמצן" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%91%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A5%80%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="ऑक्सीजन – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="ऑक्सीजन" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Oxygen" title="Oxygen – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Oxygen" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Kisik" title="Kisik – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Kisik" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hsb mw-list-item"><a href="https://hsb.wikipedia.org/wiki/Kislik" title="Kislik – felső-szorb" lang="hsb" hreflang="hsb" data-title="Kislik" data-language-autonym="Hornjoserbsce" data-language-local-name="felső-szorb" class="interlanguage-link-target">Hornjoserbsce</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Oksij%C3%A8n" title="Oksijèn – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Oksijèn" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B9%D5%A9%D5%BE%D5%A1%D5%AE%D5%AB%D5%B6" title="Թթվածին – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Թթվածին" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D4%B9%D5%A9%D5%B8%D6%82%D5%A1%D5%AE%D5%AB%D5%B6" title="Թթուածին – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Թթուածին" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target">Արեւմտահայերէն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Oxygeno" title="Oxygeno – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Oxygeno" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Oksigen" title="Oksigen – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Oksigen" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Oksiheno" title="Oksiheno – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Oksiheno" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Oxo" title="Oxo – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Oxo" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/S%C3%BArefni" title="Súrefni – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Súrefni" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Ossigeno" title="Ossigeno – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Ossigeno" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E9%85%B8%E7%B4%A0" title="酸素 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="酸素" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Axijen" title="Axijen – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Axijen" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/kijno" title="kijno – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="kijno" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Oksig%C3%A8n" title="Oksigèn – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Oksigèn" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9F%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%92%E1%83%91%E1%83%90%E1%83%93%E1%83%98" title="ჟანგბადი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ჟანგბადი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Uksijin" title="Uksijin – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Uksijin" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/%C6%86k%C9%A9s%C9%A9z%C9%9Bn%C9%A9" title="Ɔkɩsɩzɛnɩ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Ɔkɩsɩzɛnɩ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kge mw-list-item"><a href="https://kge.wikipedia.org/wiki/Oksigen" title="Oksigen – Komering" lang="kge" hreflang="kge" data-title="Oksigen" data-language-autonym="Kumoring" data-language-local-name="Komering" class="interlanguage-link-target">Kumoring</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ki mw-list-item"><a href="https://ki.wikipedia.org/wiki/Oxygen" title="Oxygen – kikuju" lang="ki" hreflang="ki" data-title="Oxygen" data-language-autonym="Gĩkũyũ" data-language-local-name="kikuju" class="interlanguage-link-target">Gĩkũyũ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D1%82%D1%82%D0%B5%D0%B3%D1%96" title="Оттегі – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Оттегі" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%86%E0%B2%AE%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B2%9C%E0%B2%A8%E0%B2%95" title="ಆಮ್ಲಜನಕ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಆಮ್ಲಜನಕ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%82%B0%EC%86%8C" title="산소 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="산소" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-koi mw-list-item"><a href="https://koi.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D3%A7%D0%BC%D1%83%D0%B2%D1%82%D1%8B%D1%80" title="Шӧмувтыр – komi-permják" lang="koi" hreflang="koi" data-title="Шӧмувтыр" data-language-autonym="Перем коми" data-language-local-name="komi-permják" class="interlanguage-link-target">Перем коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%AC%D9%8E%D9%86" title="آکسیجَن – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="آکسیجَن" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target">कॉशुर / کٲشُر</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ksh mw-list-item"><a href="https://ksh.wikipedia.org/wiki/Sauerstoff" title="Sauerstoff – kölsch" lang="ksh" hreflang="ksh" data-title="Sauerstoff" data-language-autonym="Ripoarisch" data-language-local-name="kölsch" class="interlanguage-link-target">Ripoarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Oks%C3%AEjen" title="Oksîjen – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Oksîjen" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kv mw-list-item"><a href="https://kv.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%BE%D0%BC%D0%B2%D0%B0%D1%87%D1%83%D0%B6%D1%8B%D1%81%D1%8C" title="Шомвачужысь – komi" lang="kv" hreflang="kv" data-title="Шомвачужысь" data-language-autonym="Коми" data-language-local-name="komi" class="interlanguage-link-target">Коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Oksyjen" title="Oksyjen – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Oksyjen" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%8B%D1%87%D0%BA%D1%8B%D0%BB%D1%82%D0%B5%D0%BA" title="Кычкылтек – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Кычкылтек" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Oxygenium" title="Oxygenium – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Oxygenium" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Sauerstoff" title="Sauerstoff – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Sauerstoff" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Кислород – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Кислород" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target">Лезги</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Osijen" title="Osijen – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Osijen" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Zuurstof" title="Zuurstof – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Zuurstof" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Oscigeno" title="Oscigeno – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Oscigeno" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target">Ligure</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Oss%C3%ACgen" title="Ossìgen – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Ossìgen" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target">Ladin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Os%C3%ACgeno" title="Osìgeno – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Osìgeno" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/Oksij%C9%9B%CC%81n%C3%AD" title="Oksijɛ́ní – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Oksijɛ́ní" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target">Lingála</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%AD%E0%BA%BB%E0%BA%81%E0%BA%8A%E0%BA%B5%E0%BB%81%E0%BA%8A%E0%BA%99" title="ອົກຊີແຊນ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ອົກຊີແຊນ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Deguonis" title="Deguonis – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Deguonis" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Sk%C4%81beklis" title="Skābeklis – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Skābeklis" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mdf mw-list-item"><a href="https://mdf.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%B0%D0%BF%D0%B0%D1%84%D0%BD%D0%B8" title="Шапафни – moksán" lang="mdf" hreflang="mdf" data-title="Шапафни" data-language-autonym="Мокшень" data-language-local-name="moksán" class="interlanguage-link-target">Мокшень</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/%C3%94ksizenina" title="Ôksizenina – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Ôksizenina" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%BE%D0%BF%D0%B5%D1%88%D1%82%D1%8B%D1%88" title="Шопештыш – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Шопештыш" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target">Олык марий</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/H%C4%81ora" title="Hāora – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Hāora" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target">Māori</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Oksigen" title="Oksigen – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Oksigen" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target">Minangkabau</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Кислород – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Кислород" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%93%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%B8%E0%B4%BF%E0%B4%9C%E0%B5%BB" title="ഓക്സിജൻ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ഓക്സിജൻ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D2%AF%D1%87%D0%B8%D0%BB%D1%82%D3%A9%D1%80%D3%A9%D0%B3%D1%87" title="Хүчилтөрөгч – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Хүчилтөрөгч" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%91%EA%AF%A3%EA%AF%9B%EA%AF%81%EA%AF%A4%EA%AF%96%EA%AF%A6%EA%AF%9F" title="ꯑꯣꯛꯁꯤꯖꯦꯟ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯑꯣꯛꯁꯤꯖꯦꯟ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target">ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%91%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="ऑक्सिजन – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="ऑक्सिजन" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Кислород – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Кислород" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target">Кырык мары</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Oksigen" title="Oksigen – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Oksigen" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Ossi%C4%A1enu" title="Ossiġenu – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Ossiġenu" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%A1%E1%80%B1%E1%80%AC%E1%80%80%E1%80%BA%E1%80%86%E1%80%AE%E1%80%82%E1%80%BB%E1%80%84%E1%80%BA" title="အောက်ဆီဂျင် – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="အောက်ဆီဂျင်" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-myv mw-list-item"><a href="https://myv.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B0%D0%BF%D0%B0%D0%BC%D0%BE_%D1%87%D0%B0%D1%87%D1%82%D1%8B%D0%B9" title="Чапамо чачтый – erzjány" lang="myv" hreflang="myv" data-title="Чапамо чачтый" data-language-autonym="Эрзянь" data-language-local-name="erzjány" class="interlanguage-link-target">Эрзянь</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%88%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%AC%D9%86" title="اوکسیجن – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="اوکسیجن" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target">مازِرونی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nah mw-list-item"><a href="https://nah.wikipedia.org/wiki/Ehecayoh" title="Ehecayoh – Nahuatl" lang="nah" hreflang="nah" data-title="Ehecayoh" data-language-autonym="Nāhuatl" data-language-local-name="Nahuatl" class="interlanguage-link-target">Nāhuatl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Suerstoff" title="Suerstoff – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Suerstoff" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A3%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A5%81" title="प्राणवायु – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="प्राणवायु" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%85%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="अक्सिजन – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="अक्सिजन" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Zuurstof_(element)" title="Zuurstof (element) – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Zuurstof (element)" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Oksygen" title="Oksygen – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Oksygen" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Oksygen" title="Oksygen – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Oksygen" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nv mw-list-item"><a href="https://nv.wikipedia.org/wiki/N%C3%AD%C5%82ch%CA%BCi_y%C3%A1%CA%BC%C3%A1t%CA%BC%C3%A9ehii" title="Níłchʼi yáʼátʼéehii – navahó" lang="nv" hreflang="nv" data-title="Níłchʼi yáʼátʼéehii" data-language-autonym="Diné bizaad" data-language-local-name="navahó" class="interlanguage-link-target">Diné bizaad</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Oxig%C3%A8n" title="Oxigèn – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Oxigèn" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/Happamehsuadu" title="Happamehsuadu – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Happamehsuadu" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target">Livvinkarjala</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Ooksijiinii" title="Ooksijiinii – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Ooksijiinii" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target">Oromoo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%85%E0%AC%AE%E0%AD%8D%E0%AC%B3%E0%AC%9C%E0%AC%BE%E0%AC%A8" title="ଅମ୍ଳଜାନ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ଅମ୍ଳଜାନ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%83%D0%B0%D0%B3%D0%B3%D1%83%D1%8B%D1%80" title="Туаггуыр – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Туаггуыр" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%86%E0%A8%95%E0%A8%B8%E0%A9%80%E0%A8%9C%E0%A8%A8" title="ਆਕਸੀਜਨ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਆਕਸੀਜਨ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Oks%C3%ADhenu" title="Oksíhenu – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Oksíhenu" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target">Kapampangan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pap mw-list-item"><a href="https://pap.wikipedia.org/wiki/Z%C3%BCrst%C3%B2f" title="Zürstòf – papiamento" lang="pap" hreflang="pap" data-title="Zürstòf" data-language-autonym="Papiamentu" data-language-local-name="papiamento" class="interlanguage-link-target">Papiamentu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pi mw-list-item"><a href="https://pi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%85%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%BF%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="अक्सिजन – pali" lang="pi" hreflang="pi" data-title="अक्सिजन" data-language-autonym="पालि" data-language-local-name="pali" class="interlanguage-link-target">पालि</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Tlen" title="Tlen – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Tlen" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Oss%C3%ACgen" title="Ossìgen – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Ossìgen" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%AC%D9%86" title="آکسیجن – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="آکسیجن" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%DA%A9%D8%B3%D9%8A%D8%AC%D9%86" title="اکسيجن – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="اکسيجن" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Oxig%C3%A9nio" title="Oxigénio – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Oxigénio" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Muksichaq" title="Muksichaq – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Muksichaq" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Oxigen" title="Oxigen – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Oxigen" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target">Rumantsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Oxigen" title="Oxigen – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Oxigen" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-roa-rup mw-list-item"><a href="https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Oxigenu" title="Oxigenu – aromán" lang="rup" hreflang="rup" data-title="Oxigenu" data-language-autonym="Armãneashti" data-language-local-name="aromán" class="interlanguage-link-target">Armãneashti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Кислород – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Кислород" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B3%D0%B5%D0%BD" title="Оксиген – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Оксиген" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%B1%D0%B0%D0%BB%D1%8B%D0%BA" title="Абалык – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Абалык" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%B3%E1%B1%A0%E1%B1%A5%E1%B1%A4%E1%B1%A1%E1%B1%9F%E1%B1%B9%E1%B1%B1" title="ᱳᱠᱥᱤᱡᱟᱹᱱ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱳᱠᱥᱤᱡᱟᱹᱱ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target">ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Oss%C3%ACgenu" title="Ossìgenu – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Ossìgenu" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target">Sardu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Uss%C3%ACgginu" title="Ussìgginu – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Ussìgginu" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Oxygen" title="Oxygen – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Oxygen" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%DA%AA%D8%B3%D9%8A%D8%AC%D9%86" title="آڪسيجن – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="آڪسيجن" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Kiseonik" title="Kiseonik – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Kiseonik" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%94%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%A2%E0%B6%B1%E0%B7%8A" title="ඔක්සිජන් – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="ඔක්සිජන්" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Oxygen" title="Oxygen – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Oxygen" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Kysl%C3%ADk" title="Kyslík – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Kyslík" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-skr mw-list-item"><a href="https://skr.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%AC%D9%86" title="آکسیجن – Saraiki" lang="skr" hreflang="skr" data-title="آکسیجن" data-language-autonym="سرائیکی" data-language-local-name="Saraiki" class="interlanguage-link-target">سرائیکی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Kisik" title="Kisik – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Kisik" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-smn mw-list-item"><a href="https://smn.wikipedia.org/wiki/Happi" title="Happi – inari számi" lang="smn" hreflang="smn" data-title="Happi" data-language-autonym="Anarâškielâ" data-language-local-name="inari számi" class="interlanguage-link-target">Anarâškielâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Ogsajiin" title="Ogsajiin – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Ogsajiin" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target">Soomaaliga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Oksigjeni" title="Oksigjeni – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Oksigjeni" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%B5%D0%BE%D0%BD%D0%B8%D0%BA" title="Кисеоник – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Кисеоник" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Suurstof" title="Suurstof – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Suurstof" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target">Seeltersk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Oksig%C3%A9n" title="Oksigén – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Oksigén" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv badge-Q17559452 badge-recommendedarticle mw-list-item" title="ajánlott szócikk"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Syre" title="Syre – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Syre" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Oksijeni" title="Oksijeni – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Oksijeni" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%92%E0%AE%9F%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AE%BF%E0%AE%9A%E0%AE%A9%E0%AF%8D" title="ஒட்சிசன் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="ஒட்சிசன்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tcy mw-list-item"><a href="https://tcy.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%86%E0%B2%AE%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B2%9C%E0%B2%A8%E0%B2%95" title="ಆಮ್ಲಜನಕ – Tulu" lang="tcy" hreflang="tcy" data-title="ಆಮ್ಲಜನಕ" data-language-autonym="ತುಳು" data-language-local-name="Tulu" class="interlanguage-link-target">ತುಳು</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%86%E0%B0%95%E0%B1%8D%E0%B0%B8%E0%B0%BF%E0%B0%9C%E0%B0%A8%E0%B1%8D" title="ఆక్సిజన్ – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="ఆక్సిజన్" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B3%D0%B5%D0%BD" title="Оксиген – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Оксиген" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%AD%E0%B8%AD%E0%B8%81%E0%B8%8B%E0%B8%B4%E0%B9%80%E0%B8%88%E0%B8%99" title="ออกซิเจน – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ออกซิเจน" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Oksihino" title="Oksihino – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Oksihino" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Oksijen" title="Oksijen – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Oksijen" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Кислород – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Кислород" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D8%A6%D9%88%D9%83%D8%B3%D9%89%DA%AF%DB%90%D9%86" title="ئوكسىگېن – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="ئوكسىگېن" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target">ئۇيغۇرچە / Uyghurche</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%8C" title="Кисень – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Кисень" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%AC%D9%86" title="آکسیجن – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="آکسیجن" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Kislorod" title="Kislorod – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Kislorod" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Os%C3%ACzeno" title="Osìzeno – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Osìzeno" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target">Vèneto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Hapanik" title="Hapanik – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Hapanik" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Oxy" title="Oxy – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Oxy" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Zuurstof" title="Zuurstof – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Zuurstof" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target">West-Vlams</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Loxin" title="Loxin – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Loxin" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Ocsidjinne" title="Ocsidjinne – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Ocsidjinne" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Oksiheno" title="Oksiheno – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Oksiheno" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%A7" title="氧 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="氧" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%BA%D1%81%D0%B8%D2%97%D0%B5%D0%BD" title="Оксиҗен – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Оксиҗен" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target">Хальмг</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xh mw-list-item"><a href="https://xh.wikipedia.org/wiki/I-oxygen" title="I-oxygen – xhosza" lang="xh" hreflang="xh" data-title="I-oxygen" data-language-autonym="IsiXhosa" data-language-local-name="xhosza" class="interlanguage-link-target">IsiXhosa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9F%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%92%E1%83%91%E1%83%90%E1%83%93%E1%83%98" title="ჟანგბადი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ჟანგბადი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%96%D7%95%D7%99%D7%A2%D7%A8%D7%A9%D7%98%D7%90%D7%A3" title="זויערשטאף – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="זויערשטאף" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/%E1%BB%8C%CC%81ks%C3%ADj%C3%ACn" title="Ọ́ksíjìn – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Ọ́ksíjìn" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Yangj" title="Yangj – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Yangj" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target">Vahcuengh</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zgh mw-list-item"><a href="https://zgh.wikipedia.org/wiki/%E2%B5%93%E2%B4%BD%E2%B5%99%E2%B5%89%E2%B5%8A%E2%B5%89%E2%B5%8F" title="ⵓⴽⵙⵉⵊⵉⵏ – marokkói tamazight" lang="zgh" hreflang="zgh" data-title="ⵓⴽⵙⵉⵊⵉⵏ" data-language-autonym="ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ" data-language-local-name="marokkói tamazight" class="interlanguage-link-target">ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%A7" title="氧 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="氧" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%A7" title="氧 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="氧" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Sng-s%C3%B2%CD%98" title="Sng-sò͘ – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Sng-sò͘" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%A7" title="氧 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="氧" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/IsOhwe" title="IsOhwe – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="IsOhwe" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target">IsiZulu</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q629#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Oxig%C3%A9n" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Oxig%C3%A9n" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Oxig%C3%A9n" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&oldid=27368607" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Oxig%C3%A9n&id=27368607&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FOxig%25C3%25A9n">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FOxig%25C3%25A9n">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Oxig%C3%A9n">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Oxig%C3%A9n&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Oxygen" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q629" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:J%C3%B3_sz%C3%B3cikkek" title="Ez a szócikk egyike a jónak minősített cikkeknek"><img alt="Ez a szócikk egyike a jónak minősített cikkeknek; kattints a többi jó szócikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/20px-Symbol_support_vote.svg.png" decoding="async" width="20" height="21" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/30px-Symbol_support_vote.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/40px-Symbol_support_vote.svg.png 2x" data-file-width="180" data-file-height="185" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: 2024. augusztus 15.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox toccolours" style="font-size:85%; width:270px; text-align:initial; " cellspacing="3"> <tbody><tr> <td colspan="2"> <table style="width:100%; text-align:center;" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td style="font-size:120%; font-weight:bold">8</td> <td style="padding-left:2em"><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogén</a> ← oxigén → <a href="/wiki/Fluor" title="Fluor">fluor</a></td> </tr> <tr> <td>- ↑ O ↓ <a href="/wiki/K%C3%A9n" title="Kén">S</a></td> <td id="table" style="position:relative; text-align:left;"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r22951926">.mw-parser-output .periodusos-rendszer{text-align:center;empty-cells:show;border-collapse:separate;border-spacing:1px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer td{padding:0}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem{width:7px;height:9px;font-size:9px;line-height:9px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-onlink{border:1px solid black!important;margin:-1px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem span{display:inline-block;width:7px;height:9px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-A{background-color:Orchid}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Af{background-color:OrangeRed}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Afm{background-color:DarkOrange}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Ng{background-color:LightskyBlue}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-H{background-color:Khaki}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Fm{background-color:Peru}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-L{background-color:Plum}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Nm{background-color:LimeGreen}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-F{background-color:DarkGray}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Amf{background-color:LightCoral}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Ue{background-color:Gainsboro}</style> <table class="periodusos-rendszer"> <tbody><tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén"> </a></td> <td colspan="30"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/L%C3%ADtium" title="Lítium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Berillium" title="Berillium"> </a></td> <td colspan="24"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/B%C3%B3r" title="Bór"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm periodusos-rendszer-onlink"><a class="mw-selflink selflink"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Fluor" title="Fluor"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Neon" title="Neon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/N%C3%A1trium" title="Nátrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Magn%C3%A9zium" title="Magnézium"> </a></td> <td colspan="24"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Foszfor" title="Foszfor"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/K%C3%A9n" title="Kén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Argon" title="Argon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/K%C3%A1lium" title="Kálium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Kalcium" title="Kalcium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Szkandium" title="Szkandium"> </a></td> <td colspan="14"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Tit%C3%A1n_(elem)" title="Titán (elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Van%C3%A1dium" title="Vanádium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kr%C3%B3m" title="Króm"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Mang%C3%A1n" title="Mangán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Vas" title="Vas"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kobalt" title="Kobalt"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Nikkel" title="Nikkel"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%A9z" title="Réz"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Cink" title="Cink"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Gallium" title="Gallium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Germ%C3%A1nium" title="Germánium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Arz%C3%A9n_(elem)" title="Arzén (elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Szel%C3%A9n" title="Szelén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Br%C3%B3m" title="Bróm"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Kripton" title="Kripton"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Rub%C3%ADdium" title="Rubídium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Stroncium" title="Stroncium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ittrium" title="Ittrium"> </a></td> <td colspan="14"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Cirk%C3%B3nium" title="Cirkónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ni%C3%B3bium" title="Nióbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Molibd%C3%A9n" title="Molibdén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Techn%C3%A9cium" title="Technécium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Rut%C3%A9nium" title="Ruténium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%B3dium" title="Ródium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Pall%C3%A1dium" title="Palládium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ez%C3%BCst" title="Ezüst"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kadmium" title="Kadmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Indium" title="Indium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/%C3%93n" title="Ón"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Antimon" title="Antimon"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Tell%C3%BAr" title="Tellúr"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/J%C3%B3d" title="Jód"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Xenon" title="Xenon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/C%C3%A9zium" title="Cézium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/B%C3%A1rium" title="Bárium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Lant%C3%A1n" title="Lantán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/C%C3%A9rium" title="Cérium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Prazeod%C3%ADmium" title="Prazeodímium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Neod%C3%ADmium" title="Neodímium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Prom%C3%A9tium" title="Prométium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Szam%C3%A1rium" title="Szamárium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Eur%C3%B3pium" title="Európium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Gadol%C3%ADnium" title="Gadolínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Terbium" title="Terbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Diszpr%C3%B3zium" title="Diszprózium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Holmium" title="Holmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Erbium" title="Erbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/T%C3%BAlium" title="Túlium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Itterbium" title="Itterbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Lut%C3%A9cium" title="Lutécium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Hafnium" title="Hafnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Tant%C3%A1l" title="Tantál"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Volfr%C3%A1m" title="Volfrám"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%A9nium" title="Rénium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ozmium" title="Ozmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ir%C3%ADdium" title="Irídium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Platina" title="Platina"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Arany_(k%C3%A9miai_elem)" title="Arany (kémiai elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Higany" title="Higany"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Tallium" title="Tallium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/%C3%93lom" title="Ólom"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Bizmut" title="Bizmut"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Pol%C3%B3nium" title="Polónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Aszt%C3%A1cium" title="Asztácium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Radon" title="Radon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Francium" title="Francium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/R%C3%A1dium" title="Rádium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Akt%C3%ADnium" title="Aktínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/T%C3%B3rium" title="Tórium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Protakt%C3%ADnium" title="Protaktínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Ur%C3%A1n" title="Urán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Nept%C3%BAnium" title="Neptúnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Plut%C3%B3nium" title="Plutónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Amer%C3%ADcium" title="Amerícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/K%C5%B1rium" title="Kűrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Berk%C3%A9lium" title="Berkélium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Kalifornium" title="Kalifornium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Einsteinium" title="Einsteinium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Fermium" title="Fermium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Mendel%C3%A9vium" title="Mendelévium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Nob%C3%A9lium" title="Nobélium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Laurencium" title="Laurencium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Raderfordium" title="Raderfordium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Dubnium" title="Dubnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Sziborgium" title="Sziborgium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Bohrium" title="Bohrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Hasszium" title="Hasszium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Meitn%C3%A9rium" title="Meitnérium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Darmstadtium" title="Darmstadtium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%B6ntg%C3%A9nium" title="Röntgénium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kopern%C3%ADcium" title="Kopernícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Nih%C3%B3nium" title="Nihónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Fler%C3%B3vium" title="Fleróvium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Moszk%C3%B3vium" title="Moszkóvium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Liverm%C3%B3rium" title="Livermórium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ue"><a href="/wiki/Tenesszium" title="Tenesszium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Oganeszon" title="Oganeszon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Ununennium" title="Ununennium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Unbinilium" title="Unbinilium"> </a></td> </tr> </tbody></table> <div id="text0" style="font-size:12px; position:absolute; top:1px; left:35px;">[<a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">He</a>] 2s2 2p4</div> <div id="text2" style="font-size:10px; position:absolute; top:10px; left:160px;">8</div> <div id="text3" style="font-size:20px; font-weight:bold; position:absolute; top:6px; left:175px;">O</div> <div style="text-align: right"><a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">Periódusos rendszer</a></div> </td> </tr> </tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Általános </th></tr> <tr> <td>Név, <a href="/wiki/Vegyjel" title="Vegyjel">vegyjel</a>, <a href="/wiki/Rendsz%C3%A1m_(k%C3%A9mia)" title="Rendszám (kémia)">rendszám</a> </td> <td>oxigén, O, 8 </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv"> Latin megnevezés</a></td> <td>oxygenium </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elemi_sorozat" title="Elemi sorozat">Elemi sorozat</a></td> <td><a href="/wiki/Nemf%C3%A9mek" title="Nemfémek">nemfémek</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">Csoport</a>, <a href="/wiki/Peri%C3%B3dusos_rendszerbeli_peri%C3%B3dus" title="Periódusos rendszerbeli periódus">periódus</a>, <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">mező</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=16._csoportbeli_elemek&action=edit&redlink=1" class="new" title="16. csoportbeli elemek (a lap nem létezik)">16</a>, <a href="/w/index.php?title=2._peri%C3%B3dusbeli_elemek&action=edit&redlink=1" class="new" title="2. periódusbeli elemek (a lap nem létezik)">2</a>, <a href="/w/index.php?title=P-mez%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="P-mező (a lap nem létezik)">p</a> </td></tr> <tr> <td>Megjelenés</td> <td>színtelen <a href="/wiki/F%C3%A1jl:O,8.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/O%2C8.jpg/125px-O%2C8.jpg" decoding="async" width="125" height="62" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/O%2C8.jpg/188px-O%2C8.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/O%2C8.jpg/250px-O%2C8.jpg 2x" data-file-width="600" data-file-height="299" /></a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomt%C3%B6meg" title="Atomtömeg">Atomtömeg</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-26_kg" title="1 E-26 kg">15,99903–15,99977</a>  g/mol<a href="#cite_note-1">[1]</a><a href="#cite_note-Oxigen-2">[2]</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektronszerkezet" title="Elektronszerkezet">Elektronszerkezet</a></td> <td>[<a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">He</a>] 2s2 2p4 </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektron" title="Elektron">Elektronok</a> <a href="/wiki/Elektronh%C3%A9j" title="Elektronhéj">héjanként</a></td> <td>2, 6 <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Electron_shell_008_Oxygen_-_no_label.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Electron_shell_008_Oxygen_-_no_label.svg/125px-Electron_shell_008_Oxygen_-_no_label.svg.png" decoding="async" width="125" height="125" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Electron_shell_008_Oxygen_-_no_label.svg/188px-Electron_shell_008_Oxygen_-_no_label.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Electron_shell_008_Oxygen_-_no_label.svg/250px-Electron_shell_008_Oxygen_-_no_label.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Fizikai tulajdonságok </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Halmaz%C3%A1llapot" title="Halmazállapot">Halmazállapot</a></td> <td><a href="/wiki/G%C3%A1z" title="Gáz">gáz</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">Sűrűség</a></td> <td>(0 °C, 101,325 kPa) 1,429 g/l </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/H%C3%A1rmaspont" title="Hármaspont">Hármaspont</a></td> <td>54,36 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a>, 152 <a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">Pa</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Olvad%C3%A1spont" title="Olvadáspont">Olvadáspont</a></td> <td>54,36 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a> (-218,79 °<a href="/wiki/Celsius-sk%C3%A1la" title="Celsius-skála">C</a>, -361,82 °<a href="/wiki/Fahrenheit" title="Fahrenheit">F</a>) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Forr%C3%A1s_(%C3%A1talakul%C3%A1s)" title="Forrás (átalakulás)">Forráspont</a></td> <td>90,20 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a> (-182,95 °<a href="/wiki/Celsius-sk%C3%A1la" title="Celsius-skála">C</a>, -297,31 °<a href="/wiki/Fahrenheit" title="Fahrenheit">F</a>) </td></tr> <tr> <td><a href="/w/index.php?title=Kritikus_pont&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kritikus pont (a lap nem létezik)">Kritikus pont</a></td> <td>154,59 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a>, 5,043 <a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">MPa</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Olvad%C3%A1sh%C5%91" title="Olvadáshő">Olvadáshő</a><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi mathvariant="normal">Δ</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>f</mi> <mi>u</mi> <mi>s</mi> </mrow> </msub> <msup> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>H</mi> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>⊖</mo> </mrow> </msup> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/90e68ab87943715da020d0a09b156395592b1978" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:8.398ex; height:3.176ex;" alt="{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}"></td> <td>(O2) 0,444 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/P%C3%A1rolg%C3%A1sh%C5%91" title="Párolgáshő">Párolgáshő</a> <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi mathvariant="normal">Δ</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>v</mi> <mi>a</mi> <mi>p</mi> </mrow> </msub> <msup> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>H</mi> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>⊖</mo> </mrow> </msup> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/bcd6bd8f21e5d154024f6ff5003c75a1f6f0a124" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:8.276ex; height:3.176ex;" alt="{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}"></td> <td>(O2) 6,82 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td>Moláris <a href="/wiki/H%C5%91kapacit%C3%A1s" title="Hőkapacitás">hőkapacitás</a></td> <td>(25 °C) (O2) 29,378 J/(mol·K) </td></tr> <tr> <td colspan="2"> <table width="100%" border="1" cellpadding="2" cellspacing="0" style="border-collapse:collapse;"> <caption><a href="/wiki/G%C5%91znyom%C3%A1s" title="Gőznyomás">Gőznyomás</a> </caption> <tbody><tr align="center"> <td>P/Pa</td> <td>1</td> <td>10</td> <td>100</td> <td>1 k</td> <td>10 k</td> <td>100 k </td></tr> <tr align="center"> <td>T/K</td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td>61</td> <td>73</td> <td>90 </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Atomi tulajdonságok </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Krist%C3%A1lyszerkezet" title="Kristályszerkezet">Kristályszerkezet</a></td> <td><a href="/wiki/Krist%C3%A1lyszerkezet#Szabályos_(köbös)_kristályrendszer" title="Kristályszerkezet">köbös</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Oxid%C3%A1ci%C3%B3s_sz%C3%A1m" title="Oxidációs szám">Oxidációs szám</a></td> <td>−2, −1; 0; +1; +2 (semleges oxid) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">Elektronegativitás</a></td> <td>3,44 (<a href="/wiki/Pauling-sk%C3%A1la" title="Pauling-skála">Pauling-skála</a>) </td></tr> <tr> <td rowspan="3" valign="top"><a href="/wiki/Ion" title="Ion">Ionizációs energia</a> </td> <td>1.: 1313,9 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td>2.: 3388,3 kJ/mol </td></tr> <tr> <td>3.: 5300,5 kJ/mol </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomsug%C3%A1r" title="Atomsugár">Atomsugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">60</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomsug%C3%A1r" title="Atomsugár">Atomsugár</a> (számított)</td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">48</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Kovalens_sug%C3%A1r" title="Kovalens sugár">Kovalens sugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">66±2</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/w/index.php?title=Van_der_Waals-sug%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Van der Waals-sugár (a lap nem létezik)">Van der Waals-sugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-10_m" class="mw-redirect" title="1 E-10 m">152</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Egyebek </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/M%C3%A1gness%C3%A9g" title="Mágnesség">Mágnesség</a></td> <td><a href="/w/index.php?title=Param%C3%A1gnesess%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paramágnesesség (a lap nem létezik)">paramágneses</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/H%C5%91vezet%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91" title="Hővezetési tényező">Hővezetési tényező</a></td> <td>(300 K) 26,58 m<a href="/wiki/Watt_per_m%C3%A9ter-kelvin" title="Watt per méter-kelvin">W/(m·K)</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Hangsebess%C3%A9g" title="Hangsebesség">Hangsebesség</a></td> <td>(gáz, 27 °C) 330 <a href="/wiki/A_sebess%C3%A9g_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9gei" title="A sebesség mértékegységei">m/s</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/CAS-sz%C3%A1m" title="CAS-szám">CAS-szám</a></td> <td>7782-44-7 </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Fontosabb izotópok </th></tr> <tr> <td colspan="2"> <table width="100%" border="1" cellspacing="0" cellpadding="2" style="border-collapse:collapse;"> <caption>Fő cikk: <a href="/wiki/Az_oxig%C3%A9n_izot%C3%B3pjai" title="Az oxigén izotópjai">Az oxigén izotópjai</a> </caption> <tbody><tr> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Izot%C3%B3p" title="Izotóp">izotóp</a> </th> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_el%C5%91fordul%C3%A1s" title="Természetes előfordulás">természetes előfordulás</a> </th> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Felez%C3%A9si_id%C5%91" title="Felezési idő">felezési idő</a> </th> <th colspan="3">bomlás </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1si_m%C3%B3d" title="Bomlási mód">mód</a> </td> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1si_energia" title="Bomlási energia">energia</a> (<a href="/wiki/Elektronvolt" title="Elektronvolt">MeV</a>) </td> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1sterm%C3%A9k" title="Bomlástermék">termék</a> </td></tr> <tr> <td>16O </td> <td>99,762% </td> <td colspan="4">O <a href="/wiki/Stabil_izot%C3%B3p" class="mw-redirect" title="Stabil izotóp">stabil</a> 8 <a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutronnal</a> </td></tr> <tr> <td>17O </td> <td>0,038% </td> <td colspan="4">O <a href="/wiki/Stabil_izot%C3%B3p" class="mw-redirect" title="Stabil izotóp">stabil</a> 9 <a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutronnal</a> </td></tr> <tr> <td>18O </td> <td>0,2% </td> <td colspan="4">O <a href="/wiki/Stabil_izot%C3%B3p" class="mw-redirect" title="Stabil izotóp">stabil</a> 10 <a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutronnal</a> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Hivatkozások </th></tr></tbody></table> Az oxigén a <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">periódusos rendszer</a> <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elem" title="Kémiai elem">kémiai elemeinek</a> egyike. Vegyjele O, <a href="/wiki/Rendsz%C3%A1m_(k%C3%A9mia)" title="Rendszám (kémia)">rendszáma</a> 8. Neve <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a> eredetű, a ὀξύς (oxys; ’sav’, szó szerint ’heveny’, utalva a savak <a href="/wiki/%C3%8Dzlel%C3%A9s" title="Ízlelés">savanyú ízére</a>) és a -γενής (-genes; ’nemző’) szavak összetételéből származik; mert elnevezése idején még tévesen úgy gondolták, hogy az oxigén az összes savhoz szükséges összetevő. Régies magyar elnevezése éleny vagy savító.<a href="#cite_note-kfki-3">[3]</a> <a href="/wiki/Szabv%C3%A1nyos_nyom%C3%A1s_%C3%A9s_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Szabványos nyomás és hőmérséklet">Standard hőmérsékleten és nyomáson</a> az oxigénatomok párosával egymáshoz <a href="/wiki/K%C3%A9miai_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Kémiai kötés">kötődnek</a>, az így létrejött kétatomos dioxigén (O2) színtelen, szagtalan, íztelen <a href="/wiki/G%C3%A1z" title="Gáz">gáz</a>. Ez a molekula a <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légkör</a> fontos részét képezi, nélkülözhetetlen a szárazföldi élet fenntartásához. Az oxigén az <a href="/wiki/Oxig%C3%A9ncsoport" title="Oxigéncsoport">oxigéncsoport</a> elemei közé tartozik; erősen <a href="/wiki/K%C3%A9miai_reakci%C3%B3" title="Kémiai reakció">reaktív</a> <a href="/wiki/Nemf%C3%A9mek" title="Nemfémek">nemfémes</a> elem, amely más elemekkel könnyen képez <a href="/wiki/Vegy%C3%BClet" title="Vegyület">vegyületeket</a> (úgynevezett <a href="/wiki/Oxidok" title="Oxidok">oxidokat</a>), a három legkönnyebb <a href="/wiki/Nemesg%C3%A1zok" title="Nemesgázok">nemesgáz</a>, a <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a>, a <a href="/wiki/Neon" title="Neon">neon</a> és az argon kivételével.<a href="#cite_note-4">[4]</a> Az oxigén nagyon erős oxidálószer, az elemek közül csak a <a href="/wiki/Fluor" title="Fluor">fluor</a> <a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">elektronegativitása</a> nagyobb.<a href="#cite_note-5">[5]</a> Az oxigén – tömegre vetítve – a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> harmadik leggyakoribb eleme a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> és a <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a> után;<a href="#cite_note-NBB297-6">[6]</a> egyben a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> leggyakoribb eleme is, hiszen a <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reg" title="Földkéreg">földkéreg</a> tömegének majdnem felét oxigén teszi ki (természetesen kötött állapotban).<a href="#cite_note-lanl-7">[7]</a> Az oxigén kémiailag túl reaktív ahhoz, hogy hosszabb ideig elemi formában megmaradjon a légkörben. Az élő szervezetek <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintézise</a> – melynek során a napfény energiájának felhasználásával vízből elemi oxigént állítanak elő – biztosítja folyamatos utánpótlását. A szabad, elemi oxigén mintegy 2,5 milliárd évvel ezelőtt kezdett felhalmozódni a légkörben (<a href="/wiki/Nagy_oxigeniz%C3%A1ci%C3%B3s_esem%C3%A9ny" title="Nagy oxigenizációs esemény">nagy oxigenizációs esemény</a>) körülbelül egymilliárd évvel ezen <a href="/wiki/Szervezet_(biol%C3%B3gia)" title="Szervezet (biológia)">organizmusok</a> első megjelenése után.<a href="#cite_note-8">[8]</a> A kétatomos oxigéngáz a <a href="/wiki/Leveg%C5%91" title="Levegő">levegő</a> térfogatának 20,8%-át alkotja.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a> Az élőlények tömegének legnagyobb részét az oxigén képezi, mert azok fő alkotóeleme a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> (például az emberi testtömeg körülbelül kétharmada).<a href="#cite_note-10">[10]</a> Az oxigén megtalálható az élő szervezetekben előforduló számos fontos szerves kémiai vegyületcsoportban – mint például a <a href="/wiki/Feh%C3%A9rje" title="Fehérje">fehérjék</a>, <a href="/wiki/Nukleinsavak" title="Nukleinsavak">nukleinsavak</a>, <a href="/wiki/Sz%C3%A9nhidr%C3%A1t" title="Szénhidrát">szénhidrátok</a>, és <a href="/wiki/Zs%C3%ADrok" title="Zsírok">zsírok</a> –, akárcsak a jelentős <a href="/wiki/Szervetlen_vegy%C3%BClet" title="Szervetlen vegyület">szervetlen vegyületekben</a>, amelyek az állati fogakat, csontokat, héjakat, páncélokat alkotják. A <a href="/wiki/Cianobakt%C3%A9riumok" title="Cianobaktériumok">cianobaktériumok</a>, <a href="/wiki/Alga" title="Alga">algák</a> és <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Növények">növények</a> által termelt elemi oxigént minden bonyolult élet a sejtlégzéskor használja fel. Az oxigén mérgező a szigorúan anaerob szervezetek számára, melyek a korai élet domináns formái voltak a Földön, amíg az O2 el nem kezdett felhalmozódni a légkörben. Az oxigén <a href="/wiki/Allotr%C3%B3pia" title="Allotrópia">allotrop</a> módosulata, az <a href="/wiki/%C3%93zon" title="Ózon">ózon</a> (O3), jelentős mértékben elnyeli az <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">UV-B</a> sugárzást, így a nagy magasságban kialakult <a href="/wiki/%C3%93zonr%C3%A9teg" title="Ózonréteg">ózonréteg</a> megvédi a <a href="/wiki/Bioszf%C3%A9ra" title="Bioszféra">bioszférát</a> az ultraibolya sugárzás káros hatásaitól. Az ózon ugyanakkor a felszín közelében a <a href="/wiki/Szmog" title="Szmog">szmog</a> melléktermékeként kialakuló szennyezőanyag. Ennél nagyobb magasságban, <a href="/wiki/Alacsony_F%C3%B6ld_k%C3%B6r%C3%BCli_p%C3%A1lya" title="Alacsony Föld körüli pálya">alacsony Föld körüli pályán</a> az atomos oxigén jelentős mennyiségben van jelen, ez okozza az űrjárművek erózióját.<a href="#cite_note-11">[11]</a> Az oxigént egymástól függetlenül fedezte fel <a href="/wiki/Carl_Wilhelm_Scheele" title="Carl Wilhelm Scheele">Carl Wilhelm Scheele</a> 1773-ban (vagy korábban) <a href="/wiki/Uppsala" title="Uppsala">Uppsalában</a>; illetve <a href="/wiki/Joseph_Priestley" title="Joseph Priestley">Joseph Priestley</a> 1774-ben <a href="/wiki/Wiltshire" title="Wiltshire">Wiltshire</a>-ben; mivel azonban Priestley munkája előbb jelent meg, gyakran neki tulajdonítják az elsőséget. Az oxigén nevet <a href="/wiki/Antoine_Lavoisier" title="Antoine Lavoisier">Antoine Laurent de Lavoisier</a> francia kémikus alkotta meg 1777-ben,<a href="#cite_note-mellor-12">[12]</a> akinek az elemmel elvégzett kísérletei hozzájárultak az égés és korrózió akkoriban népszerű <a href="/wiki/Flogisztonelm%C3%A9let" title="Flogisztonelmélet">flogisztonelméletének</a> megcáfolásában. Az oxigént az iparban cseppfolyósított levegő <a href="/wiki/Desztill%C3%A1ci%C3%B3" title="Desztilláció">szakaszos lepárlásával</a>; víz <a href="/wiki/Elektrol%C3%ADzis" title="Elektrolízis">elektrolízisével</a>; illetve <a href="/wiki/Zeolitcsoport" title="Zeolitcsoport">zeolitok</a> és nyomás adszorpció (pressure swing adsorption) alkalmazásával állítják elő. Az oxigént számos területen alkalmazzák, beleértve a műanyag-, textil- és acélgyártást; az acél és más fémek forrasztását, hegesztését és vágását; a <a href="/wiki/Rak%C3%A9ta-hajt%C3%B3anyag" title="Rakéta-hajtóanyag">rakéta-hajtóanyagot</a>; az oxigénterápiát; illetve a repülőgépek, tengeralattjárók, az <a href="/wiki/%C5%B0rrep%C3%BCl%C3%A9s" title="Űrrepülés">űrrepülés</a> és a <a href="/wiki/B%C3%BAv%C3%A1rkod%C3%A1s" title="Búvárkodás">búvárkodás</a> létfenntartó rendszereit. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Tulajdonságai">Tulajdonságai</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Tulajdonságai">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szerkezete">Szerkezete</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Szerkezete">szerkesztés</a>]</div> <a href="/wiki/Szabv%C3%A1nyos_nyom%C3%A1s_%C3%A9s_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Szabványos nyomás és hőmérséklet">Standard hőmérsékleten és nyomáson</a> az oxigén színtelen, szagtalan gáz. <a href="/wiki/K%C3%A9miai_k%C3%A9plet" title="Kémiai képlet">Molekulaképlete</a> O2, melyben a két oxigénatom triplett spinű <a href="/wiki/Elektronszerkezet" title="Elektronszerkezet">elektronkonfigurációban</a> kapcsolódik egymáshoz. Ennek a kötésnek a <a href="/wiki/K%C3%B6t%C3%A9srend" title="Kötésrend">kötésrendje</a> 2, de gyakran egyszerűen csak <a href="/wiki/Kett%C5%91s_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Kettős kötés">kettős kötésként</a><a href="#cite_note-13">[13]</a> vagy egy kételektronos és két háromelektronos kötés kombinációjaként hivatkoznak rá.<a href="#cite_note-pauling-14">[14]</a> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Oxygen_molecule.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Oxygen_molecule.png/150px-Oxygen_molecule.png" decoding="async" width="150" height="132" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Oxygen_molecule.png/225px-Oxygen_molecule.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c0/Oxygen_molecule.png 2x" data-file-width="290" data-file-height="255" /></a><figcaption>O2 oxigénmolekula</figcaption></figure> A triplett oxigén (nem tévesztendő össze az O3 vegyképletű <a href="/wiki/%C3%93zon" title="Ózon">ózonnal</a>) az <a href="/wiki/Alap%C3%A1llapot" title="Alapállapot">alapállapotú</a> dioxigén molekula.<a href="#cite_note-BiochemOnline-15">[15]</a> A molekula elektronszerkezete két párosítatlan elektront tartalmaz, amelyek két degenerált <a href="/wiki/Molekulap%C3%A1lya" title="Molekulapálya">molekulapályán</a> találhatóak.<a href="#cite_note-16">[m 1]</a> Ezek a molekulapályák <a href="/wiki/Laz%C3%ADt%C3%B3p%C3%A1lya" title="Lazítópálya">lazítónak</a> minősülnek (a kötésrendet háromról kettőre csökkentik); így a kétatomos oxigén kötése gyengébb, mint a kétatomos <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogén</a> <a href="/wiki/H%C3%A1rmas_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Hármas kötés">hármas kötése</a>.<a href="#cite_note-BiochemOnline-15">[15]</a> Normál triplett állapotban a dioxigénmolekula <a href="/w/index.php?title=Param%C3%A1gnesess%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paramágnesesség (a lap nem létezik)">paramágneses</a>, azaz a párosítatlan elektronok <a href="/wiki/Spin" title="Spin">spinjének</a> <a href="/wiki/M%C3%A1gneses_momentum" title="Mágneses momentum">mágneses momentuma</a> és a szomszédos molekulák közötti negatív kicserélődési energia miatt az oxigén <a href="/wiki/M%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Mágneses mező">mágneses mező</a> jelenlétében mágnest alkot.<a href="#cite_note-NBB303-17">[16]</a> A folyékony oxigén olyan mértékben vonzódik a <a href="/wiki/%C3%81lland%C3%B3_m%C3%A1gnes" title="Állandó mágnes">mágneshez</a>, hogy laboratóriumi bemutatók során egy erős mágnes pólusai között kialakult folyékony oxigénhíd akár még saját súlyát is képes lehet megtartani.<a href="#cite_note-18">[17]</a><a href="#cite_note-20">[m 2]</a> A szingulett oxigén több, nagyobb energiájú (gerjesztett állapotú) molekuláris oxigén fajtát takar, amelyekben az összes elektronspin párosított. Sokkal reakcióképesebb a <a href="/wiki/Szerves_vegy%C3%BClet" title="Szerves vegyület">szerves molekulákkal</a> szemben, mint önmagában a közönséges dioxigén. A természetben a szingulett oxigén általában vízből, fotoszintézis során keletkezik, a napfény energiájának felhasználásával.<a href="#cite_note-21">[19]</a> A <a href="/wiki/Troposzf%C3%A9ra" title="Troposzféra">troposzférában</a> az ózon fotolízise által keletkezik, rövid hullámhosszú fény hatására;<a href="#cite_note-harrison-22">[20]</a> valamint az immunrendszer is előállítja mint aktív oxigénforrás.<a href="#cite_note-immune-ozone-23">[21]</a> A fotoszintetizáló organizmusokban (és esetleg még az állatokban) található karotinoidok fontos szerepet játszanak a szingulett oxigén energiájának elnyelésében, és gerjesztetlen alapállapotúvá alakításában, még mielőtt az kárt okozhatna a szövetekben.<a href="#cite_note-24">[22]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Allotrop_módosulatai">Allotrop módosulatai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Allotrop módosulatai">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Az_oxig%C3%A9n_allotrop_m%C3%B3dosulatai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az oxigén allotrop módosulatai (a lap nem létezik)">Az oxigén allotrop módosulatai</a></td></tr></tbody></table> Az elemi oxigén leggyakoribb <a href="/wiki/Allotr%C3%B3pia" title="Allotrópia">allotrop módosulata</a> a Földön az O2 vegyképletű dioxigén. Ebben a molekulában a kötés hossza 121 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a>, a kötés energiája pedig 498 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ·mol−1</a>.<a href="#cite_note-25">[23]</a> Ez az oxigén azon formája, melyet a komplex élet a <a href="/w/index.php?title=Sejtl%C3%A9gz%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sejtlégzés (a lap nem létezik)">sejtlégzés</a> során hasznosítani tud, illetve amely a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> légkörének jelentős részét teszi ki. <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ozone-1,3-dipole.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Ozone-1%2C3-dipole.png/150px-Ozone-1%2C3-dipole.png" decoding="async" width="150" height="80" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Ozone-1%2C3-dipole.png/225px-Ozone-1%2C3-dipole.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Ozone-1%2C3-dipole.png/300px-Ozone-1%2C3-dipole.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="534" /></a><figcaption>Az ózon ritka gáz a Földön, többnyire a <a href="/wiki/Sztratoszf%C3%A9ra" title="Sztratoszféra">sztratoszférában</a> fordul elő</figcaption></figure> A trioxigén (O3) vagy ismertebb nevén <a href="/wiki/%C3%93zon" title="Ózon">ózon</a>, az oxigén egy nagyon reaktív allotrópja, amely károsítja a <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91" title="Tüdő">tüdőszöveteket</a>.<a href="#cite_note-GuideElem48-26">[24]</a> Az ózon a felső légkörben keletkezik, amikor az O2 atomos oxigénnel egyesül; ez utóbbi a kétatomos oxigénmolekula <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">ultraibolya</a> (UV) sugárzás általi felhasítása révén jön létre.<a href="#cite_note-mellor-12">[12]</a> Mivel az ózon jól elnyeli az <a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Elektromágneses sugárzás">elektromágneses sugárzás</a> UV tartományba eső részét, ezért a földi felső légkör <a href="/wiki/%C3%93zonr%C3%A9teg" title="Ózonréteg">ózonrétege</a> mintegy védőpajzsként szolgál e sugárzással szemben.<a href="#cite_note-mellor-12">[12]</a> Közel a Föld felszínéhez azonban az ózon <a href="/wiki/Leveg%C5%91szennyez%C3%A9s" title="Levegőszennyezés">szennyezőanyag</a>, amely a gépjárművek kipufogógázainak melléktermékeként alakul ki.<a href="#cite_note-GuideElem48-26">[24]</a> A metastabil tetraoxigén (O4) molekulát 2001-ben fedezték fel,<a href="#cite_note-o4-27">[25]</a><a href="#cite_note-newform-28">[26]</a> és azt feltételezték, hogy a <a href="/wiki/Szil%C3%A1rd_oxig%C3%A9n" title="Szilárd oxigén">szilárd oxigén</a> hat fázisának egyikében létezik. 2006-ban igazolták, hogy ez a 20 <a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">GPa</a> nyomáson létrejövő fázis valójában romboéderes O8 klaszter.<a href="#cite_note-29">[27]</a> Ez a klaszter potenciálisan sokkal erősebb oxidálószer, mint akár az O2, akár az O3, ezért felhasználható lehet <a href="/wiki/Rak%C3%A9ta-hajt%C3%B3anyag" title="Rakéta-hajtóanyag">rakéta-hajtóanyagban</a>.<a href="#cite_note-o4-27">[25]</a><a href="#cite_note-newform-28">[26]</a> Fémes fázisát 1990-ben fedezték fel, amikor szilárd oxigént 96 GPa feletti nyomásnak tettek ki,<a href="#cite_note-30">[28]</a> 1998-ban pedig kimutatták, hogy ez a fázis nagyon alacsony hőmérsékleten <a href="/wiki/Szupravezet%C3%A9s" title="Szupravezetés">szupravezetővé</a> válik.<a href="#cite_note-31">[29]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fizikai_tulajdonságai">Fizikai tulajdonságai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Fizikai tulajdonságai">szerkesztés</a>]</div> Az oxigén apoláris tulajdonsága miatt a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">vízben</a> rosszul, bár a <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogénnél</a> jobban oldódik. A levegővel egyensúlyi állapotban levő vízben két oldott N2-molekulára körülbelül egy O2-molekula jut, szemben a légköri mintegy 4:1-es aránnyal. Az oxigén vízoldhatósága hőmérsékletfüggő, 0 °C-on körülbelül kétszer annyi (14,6 <a href="/wiki/Gramm" title="Gramm">mg</a>/<a href="/wiki/Liter" title="Liter">l</a>), mint 20 °C-on (7,6 mg/l).<a href="#cite_note-NBB299-32">[30]</a><a href="#cite_note-33">[31]</a> 25 °C-on, normál légköri nyomáson (101,3 <a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">kPa</a>) az <a href="/wiki/%C3%89desv%C3%ADz" title="Édesvíz">édesvíz</a> literenként körülbelül 6,04 milliliter; míg a <a href="/wiki/Tengerv%C3%ADz" title="Tengervíz">tengervíz</a> literenként körülbelül 4,95 milliliter oxigént tartalmaz.<a href="#cite_note-34">[32]</a> 5 °C-on az oldhatóság édesvíz esetében 9,0 milliliterre; tengervíz esetében 7,2 milliliterre emelkedik literenként. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Oxygen_discharge_tube.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Oxygen_discharge_tube.jpg/220px-Oxygen_discharge_tube.jpg" decoding="async" width="220" height="73" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Oxygen_discharge_tube.jpg/330px-Oxygen_discharge_tube.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Oxygen_discharge_tube.jpg/440px-Oxygen_discharge_tube.jpg 2x" data-file-width="3000" data-file-height="1000" /></a><figcaption>Oxigénnel töltött gázkisülési cső</figcaption></figure> Az oxigén −182,95 °C-on (90,20 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a>) lecsapódik, és −218,79 °C-on (54,36 K) megfagy.<a href="#cite_note-35">[33]</a> Folyékony és szilárd halmazállapotban is tiszta, halvány égkék színű anyag; színét a vörös tartományba eső fény abszorpciója okozza (ellentétben az <a href="/wiki/%C3%89g" title="Ég">ég</a> kékjével, melynek oka a kék fény <a href="/wiki/Rayleigh-sz%C3%B3r%C3%A1s" title="Rayleigh-szórás">Rayleigh-szórása</a>). Nagy tisztaságú folyékony oxigént általában cseppfolyósított levegő szakaszos lepárlásával (frakcionált desztilláció) állítanak elő.<a href="#cite_note-36">[34]</a> Folyékony oxigént a levegőből történő kondenzálásával is elő lehet állítani, ehhez folyékony nitrogén hűtőközeget használnak. A cseppfolyós oxigén rendkívül reakcióképes anyag, gyúlékony anyagoktól el kell különíteni.<a href="#cite_note-37">[35]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kémiai_tulajdonságai">Kémiai tulajdonságai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Kémiai tulajdonságai">szerkesztés</a>]</div> Az oxigén szobahőmérsékleten kevéssé reakcióképes, magasabb hőmérsékleten azonban csaknem minden elemmel egyesül. <a href="/wiki/Szobah%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Szobahőmérséklet">Szobahőmérsékleten</a> is képes oxidálni elemeket, magas hőmérsékleten <a href="/wiki/Exoterm_reakci%C3%B3" title="Exoterm reakció">exoterm reakcióban</a> egyesül velük (égés). Erős oxidálószer, az <a href="/wiki/Oxid%C3%A1ci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Oxidáció">oxidáció</a> a vele kapcsolatos megfigyelések folyományaként kapta a nevét. Apoláris oldószerekben jól oldódik. Az egyatomos oxigén (mint minden naszcensz atom) annyira reagens, hogy a természetben csak nagyon rövid ideig létezik (jelölése 'O'). <ul><li>reakciója fémekkel:</li></ul> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {4\ Fe+3\ O_{2}\rightarrow 2\ Fe_{2}O_{3}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mo>+</mo> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo stretchy="false">→</mo> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {4\ Fe+3\ O_{2}\rightarrow 2\ Fe_{2}O_{3}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/67ded663c8290232596c9b1531ca8c5cc6c3bfc3" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:23.563ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {4\ Fe+3\ O_{2}\rightarrow 2\ Fe_{2}O_{3}} }"></dd></dl> <ul><li>reakciója nemfémes elemekkel:</li></ul> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {C+O_{2}\rightarrow CO_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mo>+</mo> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo stretchy="false">→</mo> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {C+O_{2}\rightarrow CO_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/44f4dd6a69daf5df5dc10f69a9d2fb99e780091a" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:15.535ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {C+O_{2}\rightarrow CO_{2}} }"></dd></dl> <ul><li>reakciója szervetlen vegyületekkel:</li></ul> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {2\ SO_{2}+O_{2}\rightleftharpoons 2\ SO_{3}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">S</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo>+</mo> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo class="MJX-variant" stretchy="false">⇌</mo> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">S</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {2\ SO_{2}+O_{2}\rightleftharpoons 2\ SO_{3}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/1bace37179a04e704217d91bca396435b6250f41" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:21.113ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {2\ SO_{2}+O_{2}\rightleftharpoons 2\ SO_{3}} }"></dd></dl> <ul><li>reakciója szerves vegyületekkel:</li></ul> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {CH_{4}+2\ O_{2}\rightarrow CO_{2}+2\ H_{2}O} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> </msub> <mo>+</mo> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo stretchy="false">→</mo> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo>+</mo> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {CH_{4}+2\ O_{2}\rightarrow CO_{2}+2\ H_{2}O} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/674427730e07b2a770fef0a507aee7091b49c98c" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:29.265ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {CH_{4}+2\ O_{2}\rightarrow CO_{2}+2\ H_{2}O} }"></dd></dl> <ul><li>az ózonképződés egyenlete: (reverzibilis)</li></ul> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {O_{2}+O\rightleftharpoons O_{3}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo>+</mo> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mo class="MJX-variant" stretchy="false">⇌</mo> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {O_{2}+O\rightleftharpoons O_{3}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/4daeeb7a155ed0115408b8f8aa02f901400eb916" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:13.987ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {O_{2}+O\rightleftharpoons O_{3}} }"></dd></dl> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Izotópjai">Izotópjai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Izotópjai">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Evolved_star_fusion_shells.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Evolved_star_fusion_shells.svg/220px-Evolved_star_fusion_shells.svg.png" decoding="async" width="220" height="220" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Evolved_star_fusion_shells.svg/330px-Evolved_star_fusion_shells.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Evolved_star_fusion_shells.svg/440px-Evolved_star_fusion_shells.svg.png 2x" data-file-width="550" data-file-height="550" /></a><figcaption>A nagytömegű <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillagok</a> életének végén az oxigén-16 az O rétegben, az oxigén-17 a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">H</a>-rétegben, az oxigén-18 a <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">He</a>-rétegben koncentrálódik</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Az_oxig%C3%A9n_izot%C3%B3pjai" title="Az oxigén izotópjai">Az oxigén izotópjai</a></td></tr></tbody></table> A természetben előforduló oxigén három stabil izotópból áll: <a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n-16&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxigén-16 (a lap nem létezik)">16O</a>, <a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n-17&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxigén-17 (a lap nem létezik)">17O</a> és <a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n-18&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxigén-18 (a lap nem létezik)">18O</a>; melyek közül a leggyakoribb az oxigén-16 (természetes előfordulása 99,762%).<a href="#cite_note-EnvChem-Iso-38">[36]</a> A legtöbb oxigén-16 a nagyobb tömegű <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillagokban</a>, a <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a> <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">fúzió</a> (<a href="/w/index.php?title=H%C3%A1romalfa-ciklus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Háromalfa-ciklus (a lap nem létezik)">háromalfa-ciklus</a>) végén szintetizálódik, de valamennyi a <a href="/w/index.php?title=Neon-%C3%A9g%C3%A9si_folyamat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Neon-égési folyamat (a lap nem létezik)">neon-égési folyamat</a> során is keletkezik.<a href="#cite_note-Meyer2005-39">[37]</a> Az oxigén-17 izotóp elsősorban a <a href="/wiki/CNO-ciklus" title="CNO-ciklus">CNO-ciklus</a> során keletkezik, amelyben a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> héliummá ég el; így gyakori izotóp a csillagok hidrogén-zónájában.<a href="#cite_note-Meyer2005-39">[37]</a> Az oxigén-18 legnagyobb részben akkor keletkezik, amikor a CNO-ciklusban létrejött <a href="/wiki/A_nitrog%C3%A9n_izot%C3%B3pjai" title="A nitrogén izotópjai">14N</a> befogja a 4He atommagot. Emiatt az oxigén-18 a <a href="/wiki/Csillagfejl%C5%91d%C3%A9s" title="Csillagfejlődés">fejlett, nagy tömegű csillagok</a> héliumban gazdag zónáiban gyakori izotóp.<a href="#cite_note-Meyer2005-39">[37]</a> Az oxigén tizennégy radioizotópja ismert. 122,24 másodperc <a href="/wiki/Felez%C3%A9si_id%C5%91" title="Felezési idő">felezési idővel</a> a legstabilabb az oxigén-15, őt követi az oxigén-14, melynek felezési ideje 70,606 <a href="/wiki/M%C3%A1sodperc" title="Másodperc">s</a>.<a href="#cite_note-EnvChem-Iso-38">[36]</a> Az összes többi radioaktív izotóp felezési ideje kevesebb, mint 27 <a href="/wiki/M%C3%A1sodperc" title="Másodperc">s</a>; de a többségre elmondható, hogy 83 ms-nél is rövidebb.<a href="#cite_note-EnvChem-Iso-38">[36]</a> Az 16O-nál könnyebb radioizotópok leggyakoribb <a href="/wiki/Radioaktivit%C3%A1s" title="Radioaktivitás">bomlási módja</a> a <a href="/wiki/Pozit%C3%ADv_b%C3%A9ta-boml%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Pozitív béta-bomlás">β+ bomlás</a>,<a href="#cite_note-NUDAT-13O-40">[38]</a><a href="#cite_note-NUDAT-14O-41">[39]</a><a href="#cite_note-NUDAT-15O-42">[40]</a> amely nitrogént eredményez; a 18O-nál nehezebb izotópok <a href="/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s" title="Béta-bomlás">béta-bomlása</a> <a href="/wiki/Fluor" title="Fluor">fluor</a> keletkezéséhez vezet.<a href="#cite_note-EnvChem-Iso-38">[36]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Előfordulása">Előfordulása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Előfordulása">szerkesztés</a>]</div> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26838506">@media screen{.mw-parser-output .sticky{position:sticky;top:0}body.vector-sticky-header-visible .mw-parser-output .sticky{top:3.125rem}.mw-parser-output .sticky-header>thead{position:sticky;top:0;z-index:10}body.vector-sticky-header-visible .mw-parser-output .sticky-header>thead{top:3.125rem}.mw-parser-output .sticky-header{background-color:white}.mw-parser-output .sticky-header thead,.mw-parser-output .sticky-header tbody,.mw-parser-output .sticky-header tfoot,.mw-parser-output .sticky-header tr,.mw-parser-output .sticky-header td,.mw-parser-output .sticky-header:not(.wikitable) th{background-color:inherit}.mw-parser-output .sticky-header:not(.wikitable){border-collapse:collapse}.mw-parser-output .sticky-header.wikitable{border-collapse:separate;border-color:#a2a9b1;border-spacing:0;border-width:0 1px 1px 0}.mw-parser-output .sticky-header.wikitable td,.mw-parser-output .sticky-header.wikitable th,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable tbody tr:not(.static-row-header)::before{border-color:#a2a9b1;border-width:1px 0 0 1px!important}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable thead tr::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .static-row-header::before{border-left:1px solid #a2a9b1}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable thead tr:first-child::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .sortbottom::before,.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable:not(.sortable) tr:first-child::before{border-top:1px solid #a2a9b1}.mw-parser-output .sticky-header.static-row-numbers.wikitable .sortbottom~.sortbottom::before{border-top:0}}@media all and (max-width:720px){.mw-parser-output .sticky-header{display:table}.mw-parser-output .sticky-header caption{display:table-caption}}</style> <table class="wikitable sortable sticky-header" width="220" style="float:right"> <caption>A tíz leggyakoribb elem a <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszerben</a> (spektroszkópiai becslés)<a href="#cite_note-croswell-43">[41]</a> </caption> <tbody><tr> <th><a href="/wiki/Rendsz%C3%A1m_(k%C3%A9mia)" title="Rendszám (kémia)">Z</a></th> <th>Elem</th> <th>Koncentráció (<a href="/wiki/Ezrel%C3%A9kn%C3%A9l_kisebb_r%C3%A9szek" title="Ezreléknél kisebb részek">ppm</a>) </th></tr> <tr> <td>1</td> <td><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a></td> <td align="right">739 000 </td></tr> <tr> <td>2</td> <td><a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a></td> <td align="right">240 000 </td></tr> <tr> <td>8</td> <td>oxigén</td> <td align="right">10 400 </td></tr> <tr> <td>6</td> <td><a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szén</a></td> <td align="right">4600 </td></tr> <tr> <td>10</td> <td><a href="/wiki/Neon" title="Neon">neon</a></td> <td align="right">1340 </td></tr> <tr> <td>26</td> <td><a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a></td> <td align="right">1090 </td></tr> <tr> <td>7</td> <td><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogén</a></td> <td align="right">960 </td></tr> <tr> <td>14</td> <td><a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium">szilícium</a></td> <td align="right">650 </td></tr> <tr> <td>12</td> <td><a href="/wiki/Magn%C3%A9zium" title="Magnézium">magnézium</a></td> <td align="right">580 </td></tr> <tr> <td>16</td> <td><a href="/wiki/K%C3%A9n" title="Kén">kén</a></td> <td align="right">440 </td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/Csillagpopul%C3%A1ci%C3%B3k" title="Csillagpopulációk">Csillagpopulációk</a> és <a href="/wiki/Szilik%C3%A1t%C3%A1sv%C3%A1nyok" title="Szilikátásványok">szilikátásványok</a></td></tr></tbody></table> Az oxigén a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">földi</a> bioszféra; a légkör, a tengerek és a szárazföldek tömegének leggyakoribb kémiai eleme. A <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> és a <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a> után az oxigén a harmadik leggyakoribb elem az univerzumban.<a href="#cite_note-NBB297-6">[6]</a> A <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Nap</a> tömegének körülbelül 0,9%-át oxigén alkotja.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a> A <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reg" title="Földkéreg">földkéreg</a> tömegének 49,2%-a oxigén,<a href="#cite_note-lanl-7">[7]</a> és a fő alkotóeleme a világ óceánjainak (88,8 tömegszázalék); mind kötött, mind szabad állapotban előfordul.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a> Az oxigéngáz a Föld <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légkörének</a> második leggyakoribb eleme (20,8 térfogatszázalék), tömege mintegy 1015 <a href="/wiki/Tonna" title="Tonna">tonna</a> (23,1 tömegszázalék).<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a><a href="#cite_note-NBB298-44">[42]</a><a href="#cite_note-45">[m 3]</a> A Föld szokatlan a <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a> bolygói között abban a tekintetben, hogy a légkörben ilyen nagy mennyiségben található meg az oxigéngáz: a <a href="/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)" title="Mars (bolygó)">marsi</a> (0,1 térfogatszázalék) és <a href="/wiki/V%C3%A9nusz" title="Vénusz">vénuszi</a> légkör jóval alacsonyabb koncentrációban tartalmazza. A környező bolygókon azonban az O2 kizárólag az oxigéntartalmú molekulák (például <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxid</a>) <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">ultraibolya</a> sugárzás hatására történő felhasadása révén jön létre. <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:WOA09_sea-surf_O2_AYool.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/WOA09_sea-surf_O2_AYool.png/220px-WOA09_sea-surf_O2_AYool.png" decoding="async" width="220" height="154" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/WOA09_sea-surf_O2_AYool.png/330px-WOA09_sea-surf_O2_AYool.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/WOA09_sea-surf_O2_AYool.png/440px-WOA09_sea-surf_O2_AYool.png 2x" data-file-width="3158" data-file-height="2217" /></a><figcaption>A hideg víz több oldott oxigént tartalmaz</figcaption></figure> A szokatlanul magas oxigénkoncentráció a Földön az oxigénciklus eredménye. Ez a biogeokémiai ciklus írja le az oxigén mozgását annak három fő tározója közt a Földön: a <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légkör</a>, a <a href="/wiki/Bioszf%C3%A9ra" title="Bioszféra">bioszféra</a> és a <a href="/wiki/Litoszf%C3%A9ra" title="Litoszféra">litoszféra</a>. Az oxigén ciklus legfőbb tényezője a <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintézis</a>, amely a Föld mai légköréért is felelős. A fotoszintézis ugyanis oxigént szabadít fel, amely a légkörbe kerül; ezzel szemben a biológiai oxidáció (légzés) és az élőlények pusztulása (bomlás) révén kikerül onnan. A jelenlegi egyensúlyi állapotban az oxigéntermelés és -fogyasztás azonos mértékű, évente körülbelül a teljes légköri oxigén mennyiségének kétezred részét teszi ki. A világ víztesteiben oldott állapotú szabad oxigén is előfordul. Az O2 alacsonyabb hőmérsékleten megnövekvő oldhatósága fontos következményekkel jár a tengeri életre nézve, a magasabb oxigéntartalom miatt a poláris óceánokban az élet sokkal gazdagabb és sokszínűbb.<a href="#cite_note-46">[43]</a> Ezért (is) okoz komoly problémát, ha <a href="/wiki/K%C5%91olaj" title="Kőolaj">kőolaj</a> kerül a víz felszínére, az ugyanis filmréteget képezve elzárja az oxigént a víztől, így az képtelen abban oldódni. A már oldott oxigén ugyanakkor „átvándorol” az olajba, ezzel tovább csökkentve a vízben oldott oxigén mennyiségét. A növényi tápanyagokkal – mint például nitrátokkal és foszfátokkal – <a href="/wiki/V%C3%ADzszennyez%C3%A9s" title="Vízszennyezés">szennyezett</a> vizekben az <a href="/wiki/Eutrofiz%C3%A1ci%C3%B3" title="Eutrofizáció">eutrofizációnak</a> nevezett folyamat fokozza az <a href="/wiki/Alga" title="Alga">algák</a> növekedését; ezen szervezetek, illetve más bioanyagok lebomlása pedig csökkenthetik az eutróf vizekben oldott oxigén mennyiségét. Ezen okból kifolyólag a tudósok a vízminőség mérésére a víz biokémiai oxigénigényét, vagy a normál koncentráció visszaállításához szükséges oxigén mennyiséget használják.<a href="#cite_note-NBB301-47">[44]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Élettani_szerepe">Élettani szerepe</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Élettani szerepe">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fotoszintézis_és_sejtlégzés">Fotoszintézis és sejtlégzés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Fotoszintézis és sejtlégzés">szerkesztés</a>]</div> A természetben, a szabad oxigén a <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintézis</a> – a víz fényenergia hatására való elbontása – során keletkezik. Egyes becslések szerint, a tengerekben élő <a href="/wiki/Z%C3%B6ldmoszatok" title="Zöldmoszatok">zöldmoszatok</a> és <a href="/wiki/Cianobakt%C3%A9riumok" title="Cianobaktériumok">cianobaktériumok</a> állítják elő a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földön</a> található szabad oxigén mintegy 70%-át, és csupán a többit termelik meg a szárazföldi növények.<a href="#cite_note-48">[45]</a> A különböző becslések az atmoszférikus oxigénhez való <a href="/wiki/%C3%93ce%C3%A1n" title="Óceán">óceáni</a> hozzájárulás mértékét magasabbra, mások alacsonyabbra teszik; összességében azt sejtetve, hogy az óceánok a légköri oxigén 45%-át termelik meg évente.<a href="#cite_note-49">[46]</a> A fotoszintézis folyamatának egyszerűsített képlete:<a href="#cite_note-50">[47]</a> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {6\ CO_{2}+6\ H_{2}O+fotonok\ \rightarrow \ C_{6}H_{12}O_{6}\ +6\ O_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>6</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo>+</mo> <mn>6</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mo>+</mo> <mi mathvariant="normal">f</mi> <mi mathvariant="normal">o</mi> <mi mathvariant="normal">t</mi> <mi mathvariant="normal">o</mi> <mi mathvariant="normal">n</mi> <mi mathvariant="normal">o</mi> <mi mathvariant="normal">k</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>6</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>12</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>6</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mn>6</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {6\ CO_{2}+6\ H_{2}O+fotonok\ \rightarrow \ C_{6}H_{12}O_{6}\ +6\ O_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/3392d32bfb1cf5b9e9722cb0a83ccbd26d9bd8e4" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:48.106ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {6\ CO_{2}+6\ H_{2}O+fotonok\ \rightarrow \ C_{6}H_{12}O_{6}\ +6\ O_{2}} }"></dd></dl> vagy egyszerűbben: <dl><dd><a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxid</a> + víz + napfény → <a href="/wiki/Gl%C3%BCk%C3%B3z" title="Glükóz">glükóz</a> + dioxigén</dd></dl> A fotolitikus oxigén-fejlődés a fotoszintetizáló szervezetek tilakoid membránjában következik be, és négy <a href="/wiki/Foton" title="Foton">fotonnyi</a> energiát igényel.<a href="#cite_note-51">[m 4]</a> A folyamat sok lépésből áll, végeredményben <a href="/wiki/Proton" title="Proton">proton</a> átmenet keletkezik az egész tilakoid membránon, amely a fotofoszforiláció során <a href="/wiki/Adenozin-trifoszf%C3%A1t" title="Adenozin-trifoszfát">adenozin-trifoszfátot</a> (ATP) szintetizál.<a href="#cite_note-Raven-52">[48]</a> A vízmolekula oxidációja után hátramaradt dioxigén ezután a légkörbe távozik.<a href="#cite_note-53">[m 5]</a> A molekuláris dioxigén (O2) az összes <a href="/w/index.php?title=Aerob_szervezet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aerob szervezet (a lap nem létezik)">aerob szervezet</a> sejtlégzéséhez elengedhetetlen. Az oxigén a <a href="/wiki/Mitokondrium" title="Mitokondrium">mitokondriumban</a> hasznosítódik: az oxidatív foszforiláció során segíti az ATP keletkezését. Az aerob légzés folyamata lényegében fordított fotoszintézis, egyszerűsített felírással: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {C_{6}H_{12}O_{6}\ +6\ O_{2}\ \rightarrow \ 6\ CO_{2}+6\ H_{2}O} +\ 2880\ \left[{\frac {\mathrm {kJ} }{\mathrm {mol} }}\right]}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msub> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>6</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>12</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>6</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mn>6</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mn>6</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo>+</mo> <mn>6</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> </mrow> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>2880</mn> <mtext> </mtext> <mrow> <mo>[</mo> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mfrac> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">k</mi> <mi mathvariant="normal">J</mi> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">m</mi> <mi mathvariant="normal">o</mi> <mi mathvariant="normal">l</mi> </mrow> </mfrac> </mrow> <mo>]</mo> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {C_{6}H_{12}O_{6}\ +6\ O_{2}\ \rightarrow \ 6\ CO_{2}+6\ H_{2}O} +\ 2880\ \left[{\frac {\mathrm {kJ} }{\mathrm {mol} }}\right]}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/0ca07903056ce3a1da6ed7a7fff58d037dac3bc8" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -2.505ex; width:53.563ex; height:6.176ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {C_{6}H_{12}O_{6}\ +6\ O_{2}\ \rightarrow \ 6\ CO_{2}+6\ H_{2}O} +\ 2880\ \left[{\frac {\mathrm {kJ} }{\mathrm {mol} }}\right]}"></dd></dl> A <a href="/wiki/Gerincesek" title="Gerincesek">gerincesekben</a> az oxigén <a href="/wiki/Diff%C3%BAzi%C3%B3" title="Diffúzió">átdiffundál</a> a membránon keresztül a <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91" title="Tüdő">tüdőbe</a>, majd a <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6sv%C3%A9rsejt" title="Vörösvérsejt">vörösvérsejtekbe</a>. Itt a <a href="/wiki/Hemoglobin" title="Hemoglobin">hemoglobin</a> megköti a dioxigént, ezzel a színét kékesvörösről világosvörössé változtatva.<a href="#cite_note-GuideElem48-26">[24]</a> (A hemoglobin más részén a Bohr-effektus révén szén-dioxid szabadul fel). Más állatok <a href="/w/index.php?title=Hemocianin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hemocianin (a lap nem létezik)">hemocianint</a> (<a href="/wiki/Puhatest%C5%B1ek" title="Puhatestűek">puhatestűek</a> és néhány <a href="/wiki/%C3%8Dzeltl%C3%A1b%C3%BAak" title="Ízeltlábúak">ízeltlábú</a>), vagy <a href="/w/index.php?title=Hemeritrin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hemeritrin (a lap nem létezik)">hemeritrint</a> (<a href="/wiki/P%C3%B3kok" title="Pókok">pókok</a> és homárok) használnak.<a href="#cite_note-NBB298-44">[42]</a> Egy liter vér 200 cm³ O2-t képes feloldani.<a href="#cite_note-NBB298-44">[42]</a> A reaktív oxigénszármazékok, mint például a szuperoxid-anion (O2•-) és a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-peroxid" title="Hidrogén-peroxid">hidrogén-peroxid</a> (H2O2), az organizmusok oxigén-felhasználásának veszélyes melléktermékei.<a href="#cite_note-NBB298-44">[42]</a> A magasabb rendű szervezetek <a href="/wiki/Immunrendszer" title="Immunrendszer">immunrendszereinek</a> bizonyos részei azonban létrehozhatnak peroxidot, szuperoxidot és szingulett oxigént, hogy elpusztítsák a támadó mikrobákat. Ezek a gyökök szintén fontos szerepet játszanak a növények kórokozó-támadásra adott hiperszenzitív válaszában.<a href="#cite_note-Raven-52">[48]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Emberi_szervezet">Emberi szervezet</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Emberi szervezet">szerkesztés</a>]</div> <table class="wikitable" style="float:right"> <caption>Az oxigén <a href="/wiki/Parci%C3%A1lis_nyom%C3%A1s" title="Parciális nyomás">parciális nyomása</a> az emberi szervezetben (PO2) </caption> <tbody><tr> <th>Egység</th> <th>Alveoláris tüdő gáznyomása</th> <th><a href="/wiki/Art%C3%A9ria" title="Artéria">Artériás</a> vér oxigén</th> <th><a href="/wiki/V%C3%A9na" title="Véna">Vénás</a> vér oxigén </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">kPa</a></td> <td>14,2</td> <td>11<a href="#cite_note-mmHg-54">[49]</a>-13<a href="#cite_note-mmHg-54">[49]</a></td> <td>4,0<a href="#cite_note-mmHg-54">[49]</a>-5,3<a href="#cite_note-mmHg-54">[49]</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Torr" title="Torr">mmHg</a></td> <td>107</td> <td>75<a href="#cite_note-southwest-55">[50]</a>-100<a href="#cite_note-southwest-55">[50]</a></td> <td>30<a href="#cite_note-brookside-56">[51]</a>-40<a href="#cite_note-brookside-56">[51]</a> </td></tr> </tbody></table> Az oxigén <a href="/wiki/Parci%C3%A1lis_nyom%C3%A1s" title="Parciális nyomás">parciális nyomása</a> egy élő gerinces szervezetében a <a href="/wiki/L%C3%A9gz%C5%91rendszer" title="Légzőrendszer">légzőrendszerben</a> a legmagasabb, majd az <a href="/wiki/Art%C3%A9ria" title="Artéria">artériák</a>, a perifériás szövetek és a <a href="/wiki/V%C3%A9na" title="Véna">vénák</a> mentén haladva egyre csökken. Az oxigén parciális nyomása, az a nyomás, amely akkor lenne, ha egyedül töltené ki a rendelkezésre álló teret.<a href="#cite_note-57">[52]</a> Egy nyugalmi állapotban lévő felnőtt ember 1,8-2,4 gramm oxigént lélegez be percenként.<a href="#cite_note-58">[53]</a> Ez a teljes emberiségre vetítve évente több mint 6 milliárd <a href="/wiki/Tonna" title="Tonna">tonna</a> belélegzett oxigént jelent.<a href="#cite_note-59">[m 6]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_atmoszféra_felépítése">Az atmoszféra felépítése</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Az atmoszféra felépítése">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Oxygenation-atm.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Oxygenation-atm.svg/300px-Oxygenation-atm.svg.png" decoding="async" width="300" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Oxygenation-atm.svg/450px-Oxygenation-atm.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Oxygenation-atm.svg/600px-Oxygenation-atm.svg.png 2x" data-file-width="840" data-file-height="410" /></a><figcaption>Az O2-koncentráció a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> atmoszférájában: 1) nincs O2-termelés; 2) O2 termelődik, de az óceánok és tengerfenéki kőzetek abszorbeálják; 3) az O2 kilép az óceánokból, de a földfelszín és az <a href="/wiki/%C3%93zonr%C3%A9teg" title="Ózonréteg">ózonréteg</a> elnyeli; 4–5) az O2-elnyelők megtelnek, és a gáz felhalmozódik</figcaption></figure> A szabad oxigéngáz szinte nem is létezett a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légkörében</a> a fotoszintetikus <a href="/wiki/Arche%C3%A1k" title="Archeák">archeák</a> és <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktériumok</a> 3,5 milliárd évvel ezelőtti kifejlődését megelőzően. Az oxigén jelentősebb mennyiségben először a <a href="/wiki/Paleoproterozoikum" title="Paleoproterozoikum">paleoproterozoikum</a> <a href="/wiki/Eon" title="Eon">eon</a> (2,5 és 1,6 milliárd évvel ezelőtt) idején jelent meg. Az első egymilliárd évben, minden oxigén, amelyet ezen organizmusok termeltek egyesült az óceánokban oldott <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vassal</a>; <a href="/w/index.php?title=S%C3%A1vos_vas_form%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sávos vas formáció (a lap nem létezik)">sávos vas formációkat</a> (<a href="/wiki/%C3%9Cled%C3%A9kes_k%C5%91zetek" title="Üledékes kőzetek">üledékes kőzet</a>) hozva létre. Amikor 2,7 milliárd évvel ezelőtt az ilyen oxigén-elnyelők telítetté váltak, az oxigén kilépett az óceánokból, és mintegy 1,7 milliárd évvel ezelőtt elérte a jelenlegi szint 10%-át.<a href="#cite_note-Campbell-60">[54]</a> A nagy mennyiségű oldott és szabad oxigén jelenléte az óceánokban és a légkörben, a legtöbb <a href="/wiki/Anaerob" title="Anaerob">anaerob organizmust</a> <a href="/wiki/Kihal%C3%A1s" title="Kihalás">kipusztította</a> a mintegy 2,4 milliárd évvel ezelőtti <a href="/wiki/Nagy_oxigeniz%C3%A1ci%C3%B3s_esem%C3%A9ny" title="Nagy oxigenizációs esemény">nagy oxigenizációs esemény</a> (oxigénkatasztrófa) folyamán. Ugyanakkor, lehetővé tette a O2-t sejtlégzésre használó aerob organizmusok számára, hogy sokkal több <a href="/wiki/Adenozin-trifoszf%C3%A1t" title="Adenozin-trifoszfát">ATP</a>-t állítsanak elő; ezzel elősegítette, hogy azok uralják a földi <a href="/wiki/Bioszf%C3%A9ra" title="Bioszféra">bioszférát</a>.<a href="#cite_note-Freeman-61">[55]</a> A <a href="/wiki/Kambrium" title="Kambrium">kambrium</a> időszak 540 millió évvel ezelőtti kezdete óta, az O2-szint 15 és 30 térfogatszázalék között ingadozott.<a href="#cite_note-geologic-62">[56]</a> A légköri oxigén szintje a <a href="/wiki/Karbon" title="Karbon">karbon</a> korszak vége felé (mintegy 300 millió évvel ezelőtt) érte el maximumát 35 térfogatszázalékkal;<a href="#cite_note-geologic-62">[56]</a> amely jelentősen hozzájárulhatott a nagy számú <a href="/wiki/Rovarok" title="Rovarok">rovarhoz</a> és <a href="/wiki/K%C3%A9t%C3%A9lt%C5%B1ek" title="Kétéltűek">kétéltűhöz</a> ebben az időben.<a href="#cite_note-Butterfield2009-63">[57]</a> Az emberi tevékenység, beleértve az évi 7 milliárd <a href="/wiki/Tonna" title="Tonna">tonna</a> <a href="/wiki/Fosszilis_t%C3%BCzel%C5%91anyagok" title="Fosszilis tüzelőanyagok">fosszilis tüzelőanyag</a> elégetését, nagyon kevés hatással van a légköri oxigén mennyiségére.<a href="#cite_note-NBB303-17">[16]</a> A jelenlegi ütem mellett a fotoszintézis körülbelül 2000 év alatt újítja meg a teljes légköri O2-mennyiséget.<a href="#cite_note-64">[58]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Története">Története</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Története">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Korai_kísérletek">Korai kísérletek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Korai kísérletek">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Philos_experiment_of_the_burning_candle.PNG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e6/Philos_experiment_of_the_burning_candle.PNG" decoding="async" width="125" height="248" class="mw-file-element" data-file-width="125" data-file-height="248" /></a><figcaption>Philón kísérlete inspirálta a későbbi tudósokat</figcaption></figure> Az egyik legkorábbi, az <a href="/wiki/%C3%89g%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Égés">égés</a> és a levegő kapcsolatát vizsgáló kísérletet <a href="/wiki/Phil%C3%B3n_(m%C3%A9rn%C3%B6k)" title="Philón (mérnök)">Bizánci Philón</a> <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k" title="Görögök">görög</a> mérnök végezte el az i. e. 2. században. A Pneumatica című munkájában leírt kísérletében Philón egy égő gyertyát egy másik edénnyel takart le, és a nyakát vízzel vette körbe. Megfigyelte, hogy a víz kismértékben felemelkedett az edény nyakában.<a href="#cite_note-65">[59]</a> Philón tévesen azt gondolta, hogy az edényben lévő levegő egy része átalakult a <a href="/wiki/N%C3%A9gy_elem" class="mw-redirect" title="Négy elem">klasszikus tűz elemmé</a>, és így képes volt kijutni az üveg pórusain. Sok évszázaddal később <a href="/wiki/Leonardo_da_Vinci" title="Leonardo da Vinci">Leonardo da Vinci</a> vitte tovább Philón munkáját megfigyelve, hogy a levegő egy része felhasználódik az égés és a <a href="/wiki/L%C3%A9gz%C3%A9s" title="Légzés">légzés</a> során.<a href="#cite_note-ECE499-66">[60]</a> A 17. század végén <a href="/wiki/Robert_Boyle" title="Robert Boyle">Robert Boyle</a> arra a következtetésre jutott, hogy a levegő az égés egyik feltétele. <a href="/w/index.php?title=John_Mayow&action=edit&redlink=1" class="new" title="John Mayow (a lap nem létezik)">John Mayow</a> (1641–1679) angol kémikus tovább finomította Boyle munkáját azzal, hogy megmutatta, a tűz csak a levegő egy részét használja fel, melyet ő spiritus nitroaereusnak vagy csak nitroaereusnak nevezett.<a href="#cite_note-EB1911-67">[61]</a> Kísérletében azt találta, hogy egy egeret vagy egy égő gyertyát a zárt edény alá helyezve a víz megemelkedett, és a levegő eredeti térfogatának 14 százalékát töltötte ki, mielőtt a vizsgált tárgyak elenyésztek.<a href="#cite_note-WoC-68">[62]</a> Ebből arra a feltételezésre jutott, hogy mind a <a href="/wiki/L%C3%A9gz%C3%A9s" title="Légzés">légzés</a>, mind az égés nitroaereust fogyaszt. Mayow megfigyelte, hogy az <a href="/wiki/Antimon" title="Antimon">antimon</a> súlya hevítés hatására megnő; ebből arra következtetett, hogy a nitroaereus egyesül azzal.<a href="#cite_note-EB1911-67">[61]</a> Arra is rájött, hogy a tüdő elválasztja a nitroaereust a levegőtől, és átadja azt a <a href="/wiki/V%C3%A9r" title="Vér">vérnek</a>; illetve, hogy az állati hő- és izommozgás a nitroaereus és a szervezetben lévő más anyagok reakciójából ered.<a href="#cite_note-EB1911-67">[61]</a> Ezeket, illetve más elvégzett kísérleteit és gondolatait 1668-ban, Tractatus duo című munkájának De respiratione fejezetében publikálta.<a href="#cite_note-WoC-68">[62]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Flogisztonelmélet">Flogisztonelmélet</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Flogisztonelmélet">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Flogisztonelm%C3%A9let" title="Flogisztonelmélet">Flogisztonelmélet</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Georg_Ernst_Stahl.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Georg_Ernst_Stahl.png/180px-Georg_Ernst_Stahl.png" decoding="async" width="180" height="238" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Georg_Ernst_Stahl.png/270px-Georg_Ernst_Stahl.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Georg_Ernst_Stahl.png/360px-Georg_Ernst_Stahl.png 2x" data-file-width="801" data-file-height="1059" /></a><figcaption><a href="/w/index.php?title=Georg_Ernst_Stahl&action=edit&redlink=1" class="new" title="Georg Ernst Stahl (a lap nem létezik)">Stahl</a> hozzájárult a flogisztonelmélet fejlődéséhez és népszerűsítéséhez</figcaption></figure> <a href="/wiki/Robert_Hooke" title="Robert Hooke">Robert Hooke</a>, <a href="/w/index.php?title=Ole_Borch&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ole Borch (a lap nem létezik)">Ole Borch</a>, <a href="/wiki/Mihail_Vasziljevics_Lomonoszov" title="Mihail Vasziljevics Lomonoszov">Mihail Lomonoszov</a> és <a href="/w/index.php?title=Pierre_Bayen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pierre Bayen (a lap nem létezik)">Pierre Bayen</a> valamennyien előállították az oxigént a 17. és a 18. századi kísérleteikben, de egyikük sem ismerte fel, hogy az egy új <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elem" title="Kémiai elem">kémiai elem</a>.<a href="#cite_note-NBB299-32">[30]</a> Ez részben az <a href="/wiki/%C3%89g%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Égés">égés</a> és a <a href="/wiki/Korr%C3%B3zi%C3%B3" title="Korrózió">korrózió</a> úgynevezett flogisztonelméletének is köszönhető, amely igen népszerű volt abban az időben. A <a href="/wiki/Johann_Joachim_Becher" title="Johann Joachim Becher">Johann Joachim Becher</a> német alkimista által 1667-ben felállított, és a <a href="/w/index.php?title=Georg_Ernst_Stahl&action=edit&redlink=1" class="new" title="Georg Ernst Stahl (a lap nem létezik)">Georg Ernst Stahl</a> kémikus által <a href="/wiki/1731_a_tudom%C3%A1nyban" title="1731 a tudományban">1731</a>-ben módosított flogisztonelmélet azt állította, hogy minden éghető anyag két részből áll.<a href="#cite_note-morris-69">[63]</a> Az egyik rész, az úgynevezett flogiszton, az égés során távozott az anyagból; míg a másik, flogisztontartalmától megfosztott részről azt gondolták, hogy az az anyag igazi formája, vagy más néven calx.<a href="#cite_note-ECE499-66">[60]</a> A jól égő, és kevés maradékot (hamut) hagyó anyagokról, mint például a <a href="/wiki/Fa_(anyag)" title="Fa (anyag)">fáról</a> vagy a <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szénről</a>, azt gondolták, hogy nagyrészt flogisztonból épülnek fel; míg a nem éghető, korrodálódó anyagok, mint a <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>, csak kis részben tartalmazzák. A levegő nem játszott szerepet a flogisztonelméletben, és nem történtek kezdetleges, mennyiségi kísérletek sem az elmélet igazolására. Ehelyett, az elméletet arra alapozták, hogy mi történik ha valami elég; és megállapították, hogy a hétköznapi tárgyak az elégetés hatására könnyebbnek tűnnek, mintha elveszítenének valamit a folyamatban.<a href="#cite_note-ECE499-66">[60]</a> Azt a tényt, hogy az elégett anyag, például a fa tömege megnő az égés során, a gáznemű égéstermékek felhajtóereje elrejtette. A fémek voltak az első nyomai a flogisztonelmélet hibás mivoltának, ugyanis tömegük a rozsdásodás hatására megnőtt, habár az elmélet szerint azok is flogisztont veszítettek. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Felfedezése">Felfedezése</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Felfedezése">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Carl_Wilhelm_Scheele_from_Familj-Journalen1874.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Carl_Wilhelm_Scheele_from_Familj-Journalen1874.png/180px-Carl_Wilhelm_Scheele_from_Familj-Journalen1874.png" decoding="async" width="180" height="212" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Carl_Wilhelm_Scheele_from_Familj-Journalen1874.png/270px-Carl_Wilhelm_Scheele_from_Familj-Journalen1874.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Carl_Wilhelm_Scheele_from_Familj-Journalen1874.png/360px-Carl_Wilhelm_Scheele_from_Familj-Journalen1874.png 2x" data-file-width="588" data-file-height="692" /></a><figcaption><a href="/wiki/Carl_Wilhelm_Scheele" title="Carl Wilhelm Scheele">Carl Wilhelm Scheele</a> legyőzte Priestley-t a felfedezésben, de később publikált</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:PriestleyFuseli.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/PriestleyFuseli.jpg/180px-PriestleyFuseli.jpg" decoding="async" width="180" height="231" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/PriestleyFuseli.jpg/270px-PriestleyFuseli.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/PriestleyFuseli.jpg/360px-PriestleyFuseli.jpg 2x" data-file-width="457" data-file-height="587" /></a><figcaption>Az elsőséget gyakorta tulajdonítják <a href="/wiki/Joseph_Priestley" title="Joseph Priestley">Joseph Priestley</a>-nek</figcaption></figure> Az oxigént a <a href="/wiki/Sv%C3%A9dek" title="Svédek">svéd</a> gyógyszerész, <a href="/wiki/Carl_Wilhelm_Scheele" title="Carl Wilhelm Scheele">Carl Wilhelm Scheele</a> fedezte fel. <a href="/wiki/Higany(II)-oxid" title="Higany(II)-oxid">Higany-oxid</a> és a különböző nitrátok hevítésével 1772-ben sikerült oxigéngázt előállítania.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a><a href="#cite_note-ECE499-66">[60]</a> Scheele tüzes levegőnek nevezte el a gázt, mert ez volt az égés egyetlen ismert támogatója. Felfedezéséről Értekezés a levegőről és a tűzről címmel beszámolót is írt, és 1775-ben elküldte kéziratát a kiadónak. Ugyanakkor, a dokumentumot 1777-ig nem publikálták.<a href="#cite_note-NBB300-70">[64]</a> Időközben, 1774. augusztus 1-jén, a <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">brit</a> lelkész <a href="/wiki/Joseph_Priestley" title="Joseph Priestley">Joseph Priestley</a> is elvégzett egy kísérletet: a Nap fényét üvegcsőben elhelyezett <a href="/wiki/Higany(II)-oxid" title="Higany(II)-oxid">higany-oxidra</a> (HgO) fókuszálta, amely gázt szabadított fel; ezt a gázt Priestley deflogisztonizált levegőnek nevezte el.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a> Felfedezte, hogy a gyertyák fényesebb lánggal égnek benne, illetve az egér aktívabb volt és tovább élt, ha belélegezte a gázt. Miután ő maga is belélegezte, ezt írta: „A tüdőm nem érzett különbséget a közönséges levegőtől, de úgy emlékszem, hogy utána egy ideig különösen könnyednek éreztem a mellkasom.”<a href="#cite_note-NBB299-32">[30]</a><a href="#cite_note-71">[65]</a> Priestley 1775-ben publikálta felfedezéseit Beszámoló további felfedezésekről a levegővel (An Account of Further Discoveries in Air) című tanulmányában; amely a Kísérletek és megfigyelések különböző levegőkkel című könyvének második kötetében volt olvasható.<a href="#cite_note-ECE499-66">[60]</a><a href="#cite_note-72">[66]</a> Mivel előbb publikálta eredményeit, általában Priestley-nek tulajdonítják a felfedezés elsőségét. A neves francia kémikus, <a href="/wiki/Antoine_Lavoisier" title="Antoine Lavoisier">Antoine Laurent Lavoisier</a> később azt állította, hogy az új anyagot önállóan fedezte fel. Priestley azonban 1774 októberében meglátogatta, és elmondta neki a kísérletét, és miképp szabadította fel az új gázt. Scheele is írt egy levelet Lavoisier-nek 1774. szeptember 30-án, melyben leírta a korábban ismeretlen anyag felfedezését, de Lavoisier sosem ismerte el, hogy megkapta azt (a levél másolatát Scheele ingóságai között találták meg halála után).<a href="#cite_note-NBB300-70">[64]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Lavoisier_hozzájárulása">Lavoisier hozzájárulása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Lavoisier hozzájárulása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Antoine_lavoisier.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/96/Antoine_lavoisier.jpg/180px-Antoine_lavoisier.jpg" decoding="async" width="180" height="189" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/96/Antoine_lavoisier.jpg/270px-Antoine_lavoisier.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/96/Antoine_lavoisier.jpg 2x" data-file-width="303" data-file-height="318" /></a><figcaption><a href="/wiki/Antoine_Lavoisier" title="Antoine Lavoisier">Antoine Lavoisier</a> megcáfolta a <a href="/wiki/Flogisztonelm%C3%A9let" title="Flogisztonelmélet">flogisztonelméletet</a></figcaption></figure> Amit Lavoisier kétségkívül megtett (bár azt abban az időben még vitatták), az az <a href="/wiki/Oxid%C3%A1ci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Oxidáció">oxidáció</a> első, megfelelő mennyiségi kísérletének elvégzése volt; illetve elsőként magyarázta meg helyesen az égés folyamatát.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a> 1774-től kezdődően elvégezte ezeket, illetve más hasonló kísérleteket; hogy megcáfolja a flogisztonelméletet és bebizonyítsa, hogy a Priestley és Scheele által felfedezett anyag egy új <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elem" title="Kémiai elem">kémiai elem</a>. Az egyik kísérletben Lavoisier megfigyelte, hogy amikor <a href="/wiki/%C3%93n" title="Ón">ónt</a> és levegőt hevített egy zárt tartályban, összességében nem volt súlygyarapodás.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a> A tartály felnyitásakor azt tapasztalta, hogy kívülről levegő áramlott be; ami azt jelezte, hogy a tartályban lévő levegő egy része elhasználódott. Azt is megfigyelte továbbá, hogy az ón tömege megnőtt; méghozzá pontosan a beáramolt levegő tömegével azonos mértékben. Ezt, és az égéssel kapcsolatos más kísérleteit a Sur la combustion en général című könyvében dokumentálta, melyet 1777-ben publikáltak.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a> Ebben a művében azt bizonyította, hogy a levegő két gáz keverékéből áll: a létfontosságú (vital) levegőből, amely elengedhetetlen az égéshez és a légzéshez; illetve az azótból (<a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a>: <bdi lang="grc" style="unicode-bidi:isolate;">ἄζωτον</bdi> "élettelen"), amelyik egyiket sem táplálta. Az azót ma magyarul a <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogén</a> néven ismert elem, de franciául és néhány európai nyelven még mindig így hívják.<a href="#cite_note-ECE500-9">[9]</a> Lavoisier 1777-ben átnevezte a létfontosságú (vital) levegőt a görög eredetű – az ὀξύς (oxys) ’<a href="/wiki/Sav" title="Sav">sav</a>’ és -γενής (-genēs) ’nemző, képző’ szavak összetételéből származó – oxygène-re, mert tévesen azt hitte, hogy az oxigén minden sav alkotóeleme.<a href="#cite_note-mellor-12">[12]</a> A kémikusok (nevezetesen Sir <a href="/wiki/Humphry_Davy" title="Humphry Davy">Humphry Davy</a> 1812-ben) végül bebizonyították, hogy Lavoisier tévedett ebben a tekintetben (a sav-bázis kémia sarokköve ugyanis a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a>-ion), de ekkor már túl késő volt. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Későbbi_története">Későbbi története</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Későbbi története">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Goddard_and_Rocket.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Goddard_and_Rocket.jpg/220px-Goddard_and_Rocket.jpg" decoding="async" width="220" height="270" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Goddard_and_Rocket.jpg/330px-Goddard_and_Rocket.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Goddard_and_Rocket.jpg/440px-Goddard_and_Rocket.jpg 2x" data-file-width="2400" data-file-height="2946" /></a><figcaption><a href="/wiki/Robert_Goddard" title="Robert Goddard">Robert H. Goddard</a> és a folyékonyoxigén-üzemanyagú <a href="/wiki/Rak%C3%A9ta" title="Rakéta">rakéta</a></figcaption></figure> <a href="/wiki/John_Dalton" title="John Dalton">John Dalton</a> eredeti atomhipotézise azt feltételezte, hogy minden elem monoatomikus, és hogy a vegyületekben lévő atomok a legegyszerűbben aránylanak egymáshoz. Például Dalton azt gondolta, hogy a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> képlete HO, így az oxigén <a href="/wiki/Atomt%C3%B6meg" title="Atomtömeg">atomtömege</a> nyolcszorosa a hidrogénének, szemben a mai 16-szoros értékkel.<a href="#cite_note-73">[67]</a> 1805-ben <a href="/wiki/Joseph_Louis_Gay-Lussac" title="Joseph Louis Gay-Lussac">Joseph Louis Gay-Lussac</a> és <a href="/wiki/Alexander_von_Humboldt" title="Alexander von Humboldt">Alexander von Humboldt</a> megmutatta, hogy a víz két térfogatrész hidrogénből és egy térfogatrész oxigénből áll; 1811-ben pedig <a href="/wiki/Amedeo_Avogadro" title="Amedeo Avogadro">Amedeo Avogadro</a> megadta a víz összetételének helyes értelmezését, a később róla elnevezett <a href="/wiki/Avogadro-t%C3%B6rv%C3%A9ny" title="Avogadro-törvény">Avogadro-törvény</a> és a kétatomos molekulák létezésének feltételezése alapján.<a href="#cite_note-74">[68]</a><a href="#cite_note-75">[m 7]</a> A 19. század végére a tudósok felismerték, hogy a levegő cseppfolyósítható és az összetevői szétválaszthatók, ha a levegőt komprimálják (összenyomják), és lehűtik. A <a href="/wiki/Sv%C3%A1jc" title="Svájc">svájci</a> kémikus és fizikus, <a href="/wiki/Raoul_Pictet" title="Raoul Pictet">Raoul Pictet Pierre</a> kaszkád módszer alkalmazásával folyékony <a href="/wiki/K%C3%A9n-dioxid" title="Kén-dioxid">kén-dioxidot</a> párologtatott el annak érdekében, hogy így folyékony <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxidot</a> állítson elő, amit aztán szintén elpárologtatott, hogy kellően le tudja hűteni az oxigéngázt a cseppfolyósodáshoz. 1877. december 22-én táviratot küldött a <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">párizsi</a> Francia Tudományos Akadémiának, hogy bejelentse a folyékony oxigén felfedezését.<a href="#cite_note-BES707-76">[69]</a> Mindössze két napra rá, <a href="/wiki/Louis_Paul_Cailletet" title="Louis Paul Cailletet">Louis Paul Cailletet</a> francia fizikus is bejelentette saját módszerét a folyékony molekuláris oxigén előállítására.<a href="#cite_note-BES707-76">[69]</a> Mindkét esetben csupán néhány cseppnyi folyadékot sikerült előállítani, így értelmes elemzést nem lehetett elvégezni. Stabil állapotú folyékony oxigént először a lengyel <a href="/wiki/Jagell%C3%B3_Egyetem" title="Jagelló Egyetem">Jagelló Egyetem</a> tudósainak (<a href="/w/index.php?title=Zygmunt_Wr%C3%B3blewski&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zygmunt Wróblewski (a lap nem létezik)">Zygmunt Wróblewski</a> és <a href="/w/index.php?title=Karol_Olszewski&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karol Olszewski (a lap nem létezik)">Karol Olszewski</a>) sikerült előállítania 1883. március 29-én.<a href="#cite_note-77">[70]</a> 1891-ben <a href="/wiki/James_Dewar" title="James Dewar">James Dewar</a> skót vegyész képes volt a tanulmányozáshoz elegendő mennyiségű folyékony oxigént előállítani.<a href="#cite_note-NBB303-17">[16]</a> Az első kereskedelmileg is életképes folyékonyoxigén-előállító eljárást 1895-ben egymástól függetlenül fejlesztette ki <a href="/w/index.php?title=Carl_von_Linde&action=edit&redlink=1" class="new" title="Carl von Linde (a lap nem létezik)">Carl von Linde</a> német és <a href="/w/index.php?title=William_Hampson&action=edit&redlink=1" class="new" title="William Hampson (a lap nem létezik)">William Hampson</a> brit mérnök. Mindketten addig csökkentették a levegő hőmérsékletét, amíg az folyékonnyá nem kondenzálódott; majd az összetevő gázokat egyesével felforralva desztillációval különválasztották.<a href="#cite_note-HPAM-78">[71]</a> Később, 1901-ben bemutatták az oxiacetilén hegesztést, amelyben sűrített O2-t és <a href="/wiki/Acetil%C3%A9n" title="Acetilén">acetilént</a> kevertek és égettek el. Ez a hegesztési, illetve lemezvágási eljárás később széles körben elterjedt.<a href="#cite_note-HPAM-78">[71]</a> 1923-ban <a href="/wiki/Robert_Goddard" title="Robert Goddard">Robert H. Goddard</a> amerikai tudós lett az első ember akinek sikerült <a href="/wiki/Rak%C3%A9tahajt%C3%B3m%C5%B1" title="Rakétahajtómű">rakétahajtóművet</a> építenie. A hajtóműve <a href="/wiki/Benzin" title="Benzin">benzint</a> használt tüzelőanyagként, és folyékony oxigént <a href="/wiki/Oxid%C3%A1l%C3%B3szer" title="Oxidálószer">oxidálószerként</a>. Goddard sikeresen lőtt fel egy kis folyékony üzemanyagú rakétát 1926. március 16-án a <a href="/wiki/Massachusetts" title="Massachusetts">massachusettsi</a> <a href="/wiki/Auburn_(Massachusetts)" title="Auburn (Massachusetts)">Auburnban</a> 56 m magasra, 97 km/h sebességgel.<a href="#cite_note-HPAM-78">[71]</a><a href="#cite_note-79">[72]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Előállítása">Előállítása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Előállítása">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hofmann_voltameter_fr.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Hofmann_voltameter_fr.svg/220px-Hofmann_voltameter_fr.svg.png" decoding="async" width="220" height="342" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Hofmann_voltameter_fr.svg/330px-Hofmann_voltameter_fr.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/Hofmann_voltameter_fr.svg/440px-Hofmann_voltameter_fr.svg.png 2x" data-file-width="209" data-file-height="325" /></a><figcaption>Hofmann elektrolízis készülék, víz elektrolíziséhez (vízbontás)</figcaption></figure> Az iparban évente 100 millió tonna oxigént állítanak elő a levegőből, melynek két fő eljárása ismert.<a href="#cite_note-NBB300-70">[64]</a> A leggyakoribb eljárás a levegő szakaszos lepárlása (frakcionált <a href="/wiki/Desztill%C3%A1ci%C3%B3" title="Desztilláció">desztilláció</a>) alkotóelemeire, amely során az oxigén folyékony, a nitrogén gőzállapotú.<a href="#cite_note-NBB300-70">[64]</a> A másik eljárás, tiszta, száraz levegő <a href="/wiki/Zeolitcsoport" title="Zeolitcsoport">zeolit</a> molekuláris szűrőágy-pár egyikén való átáramoltatása, amely elnyeli a nitrogént, és a kiáramló gáz 90-93% oxigéntartalmú.<a href="#cite_note-NBB300-70">[64]</a> Ezzel párhuzamosan a másik, nitrogénnel telített zeolit ágyban lecsökkentik a kamra üzemi nyomását, illetve fordított irányban átáramoltatják rajta az oxigéngáz áram egy elterelt részét; így a kamrában nitrogéngáz szabadul fel. Adott idő elteltével a kamrák szerepe felcserélődik, így a vezetékekben folyamatos oxigéngáz áramlás tartható fenn. Ez az úgynevezett <a href="/w/index.php?title=Adszorpci%C3%B3s_nyom%C3%A1sford%C3%ADt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adszorpciós nyomásfordítás (a lap nem létezik)">adszorpciós nyomásfordítás</a> (pressure swing adsorption, PSA). Az oxigéngázt egyre inkább ezekkel a nem-kriogén technológiákkal állítják elő.<a href="#cite_note-80">[73]</a> Az oxigéngáz <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> elektrolízisével is előállítható, mely során a víz molekuláris oxigénre és <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogénre</a> bomlik. Az elektrolízis során az elektródákra egyenáramot kapcsolnak. Váltóáram esetén mindkét oldali kémcsőben a hidrogén és oxigén robbanásveszélyes 2:1 arányú elegye keletkezik, mivel az anód és a katód a váltóáram frekvenciájának megfelelően folyamatosan felcserélődik. A közhiedelemmel ellentétben, az egyenáramú elektrolízis során tapasztalható 2:1-es arány nem bizonyítja a víz H2O vegyképletét, kivéve, ha élünk bizonyos feltételezésekkel a hidrogén és az oxigén formulájáról magáról. Hasonló módszer az oxidok és <a href="/wiki/Oxosav" title="Oxosav">oxosavak</a> elektrokatalitikus O2-evolúciója. Természetesen kémiai katalizátorok is használhatóak, mint például a kémiai oxigén generátor vagy az oxigéngyertya, amelyeket a <a href="/wiki/Tengeralattj%C3%A1r%C3%B3" title="Tengeralattjáró">tengeralattjárók</a> létfenntartó rendszerébe építenek be, illetve alapfelszereltségként alkalmazzák a kereskedelmi repülőgépjáratokon dekompressziós vészhelyzet esetén. További levegő-szeparációs technológia a levegő nagy nyomás hatására, vagy elektromos áram révén kényszerített feloldása <a href="/wiki/Cirk%C3%B3nium-dioxid" title="Cirkónium-dioxid">cirkónium-dioxidból</a> készült <a href="/wiki/Ker%C3%A1mia" title="Kerámia">kerámia</a> membránokban, amely során csaknem tiszta oxigéngáz termelődik.<a href="#cite_note-NBB301-47">[44]</a> A folyékony oxigén ára nagy mennyiségben, 2001-ben körülbelül 0,21 <a href="/wiki/Amerikai_doll%C3%A1r" title="Amerikai dollár">dollár</a>/kg (47,8 <a href="/wiki/Magyar_forint" title="Magyar forint">Ft</a>/kg) volt.<a href="#cite_note-81">[74]</a><a href="#cite_note-82">[m 8]</a> Mivel az elsődleges termelési költség a levegő cseppfolyósításának energiaköltsége, a termelési költségek az adott terület energiaárai alapján változnak. Gazdasági okokból az oxigént gyakran cseppfolyós állapotban, speciálisan szigetelt tankerekben szállítják, mivel egy liter cseppfolyós oxigén légköri nyomáson és 20 °C-on 840 <a href="/wiki/Liter" title="Liter">liter</a> oxigéngázzal egyenértékű.<a href="#cite_note-NBB300-70">[64]</a> Az ilyen tankerekkel töltik fel a kórházak és egyéb nagy mennyiségű tiszta oxigéngázt felhasználó intézmények oxigéntároló tartályait, amelyekből a folyékony oxigén hőcserélőkön keresztül áramolva, csak gázhalmazállapotban jut be az épületbe. A sűrített oxigéngázt ugyanakkor nagynyomású, kék színű acélpalackokba is kitöltik és szállítják, ez bizonyos hordozható orvosi eszközökhöz, hegesztéshez és lemezvágáshoz előnyös kiszerelési forma.<a href="#cite_note-NBB300-70">[64]</a> A palack kezelése rendkívüli elővigyázatosságot igényel a nagy fokú robbanásveszély miatt. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Felhasználása">Felhasználása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Felhasználása">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Orvostudomány">Orvostudomány</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Orvostudomány">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Home_oxygen_concentrator.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Home_oxygen_concentrator.jpg/220px-Home_oxygen_concentrator.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Home_oxygen_concentrator.jpg/330px-Home_oxygen_concentrator.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Home_oxygen_concentrator.jpg/440px-Home_oxygen_concentrator.jpg 2x" data-file-width="1224" data-file-height="1632" /></a><figcaption>Oxigénkoncentrátor egy <a href="/w/index.php?title=T%C3%BCd%C5%91t%C3%A1gulat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tüdőtágulat (a lap nem létezik)">tüdőtágulatban</a> (emphysema) szenvedő beteg otthonában</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9nter%C3%A1pia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxigénterápia (a lap nem létezik)">Oxigénterápia</a></td></tr></tbody></table> A <a href="/wiki/L%C3%A9gz%C3%A9s" title="Légzés">légzés</a> alapvető célja az oxigén felvétele a levegőből, így az oxigénpótlást a <a href="/wiki/Orvostudom%C3%A1ny" title="Orvostudomány">gyógyászatban</a> is használják. A kezelés nemcsak megnöveli a beteg vérében lévő oxigén szintjét, de megvan az a másodlagos hatása, hogy számos tüdőbetegség esetén csökkenti a vér áramlási ellenállását, így könnyít a szív terhelésén. Az oxigénterápiát használják a <a href="/w/index.php?title=T%C3%BCd%C5%91t%C3%A1gulat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tüdőtágulat (a lap nem létezik)">tüdőtágulat</a> (emphysema), a <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91gyullad%C3%A1s" title="Tüdőgyulladás">tüdőgyulladás</a>, bizonyos szívbetegségek (pangásos <a href="/wiki/Sz%C3%ADvel%C3%A9gtelens%C3%A9g" title="Szívelégtelenség">szívelégtelenség</a>) kezelésére; illetve minden olyan betegségnél és rendellenességnél, amely a tüdőartéria fokozott vérnyomásával jár együtt, vagy rontja a szervezet oxigénfelvevő képességét.<a href="#cite_note-ECE510-83">[75]</a> A kezelés elég rugalmas ahhoz, hogy ne csak a kórházakban alkalmazzák, de akár a beteg otthonában, vagy egyre inkább hordozható eszközök segítségével. Régebben elterjedt volt az oxigénsátor alkalmazása, de mára szinte teljesen felváltotta az oxigénmaszk és a nazális kanül.<a href="#cite_note-pmid18540928-84">[76]</a> A <a href="/wiki/Hiperb%C3%A1r_oxig%C3%A9nter%C3%A1pia" title="Hiperbár oxigénterápia">hiperbár</a> (nagynyomású) gyógyászat speciális oxigénkamrát használ, hogy megnövelje az oxigén <a href="/wiki/Parci%C3%A1lis_nyom%C3%A1s" title="Parciális nyomás">parciális nyomását</a> a páciens – és ha szükséges – az orvosi személyzet körül.<a href="#cite_note-pmid8931286-85">[77]</a> A <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-monoxid-m%C3%A9rgez%C3%A9s" title="Szén-monoxid-mérgezés">szén-monoxid-mérgezés</a>, a gázgangréna (sercegő üszök) és a <a href="/wiki/Keszonbetegs%C3%A9g" title="Keszonbetegség">dekompressziós betegség</a> kezelhető a segítségével.<a href="#cite_note-86">[78]</a> A megnövelt O2-koncentráció a tüdőben segít kiszorítani a szén-monoxidot a <a href="/wiki/Hemoglobin" title="Hemoglobin">hemoglobin</a> hem csoportjából.<a href="#cite_note-87">[79]</a><a href="#cite_note-pmid15233173-88">[80]</a> Az oxigéngáz mérgező a gázgangrénát okozó <a href="/wiki/Anaerob" title="Anaerob">anaerob</a> baktériumok számára, így a parciális nyomás megemelése segít megölni őket.<a href="#cite_note-89">[81]</a><a href="#cite_note-90">[82]</a> A dekompressziós betegség túl gyorsan emelkedő búvárok esetében fordul elő, akik vérében inert gázbuborékok – főleg <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogén</a> és <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a> – keletkezik. A kezelés része az oxigén nyomásának minél hamarabbi megnövelése.<a href="#cite_note-ECE510-83">[75]</a><a href="#cite_note-91">[83]</a><a href="#cite_note-92">[84]</a> Oxigént használnak azoknál a betegeknél is, akiknél gépi lélegeztetés szükséges; gyakran a környezeti levegő 21%-os koncentrációját meghaladó mértékben. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Létfenntartás_és_kikapcsolódás">Létfenntartás és kikapcsolódás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Létfenntartás és kikapcsolódás">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:STS057-89-067_-_Wisoff_on_the_Arm_(Retouched).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/STS057-89-067_-_Wisoff_on_the_Arm_%28Retouched%29.jpg/220px-STS057-89-067_-_Wisoff_on_the_Arm_%28Retouched%29.jpg" decoding="async" width="220" height="220" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/STS057-89-067_-_Wisoff_on_the_Arm_%28Retouched%29.jpg/330px-STS057-89-067_-_Wisoff_on_the_Arm_%28Retouched%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/STS057-89-067_-_Wisoff_on_the_Arm_%28Retouched%29.jpg/440px-STS057-89-067_-_Wisoff_on_the_Arm_%28Retouched%29.jpg 2x" data-file-width="5230" data-file-height="5230" /></a><figcaption>Egyes <a href="/wiki/%C5%B0rruha" title="Űrruha">űrruhákban</a> kis nyomású tiszta O2-gázt használnak</figcaption></figure> Az oxigéngáz figyelemre méltó alkalmazási területe a modern <a href="/wiki/%C5%B0rruha" title="Űrruha">űrruha</a>, amely körülöleli a viselő testét a kis nyomású gázzal. Egyes űrruhákban csaknem tiszta oxigént alkalmaznak, melynek nyomása körülbelül egyharmada a normál légköri nyomásnak, így tartva fenn az oxigén normális parciális nyomását a vérben.<a href="#cite_note-pmid11541018-93">[85]</a><a href="#cite_note-pmid2730484-94">[86]</a> A nagy nyomásról kis nyomásra való átváltás azért volt szükséges, hogy továbbra is megfelelően rugalmas és hajlékony ruhákat lehessen készíteni. A <a href="/wiki/B%C3%BAv%C3%A1r" title="Búvár">búvárok</a> és a tengeralattjárón szolgáló tengerészek is mesterségesen szállított oxigénre támaszkodnak, de a leggyakrabban normál nyomást vagy levegő és oxigén keverékét használják. A tiszta vagy majdnem tiszta oxigén használata a búvárkodásban az újralégző készülékre; illetve a dekompresszió, vagy sekély mélységű (~6 méter mély, vagy kevesebb) sürgősségi kezelésre korlátozódik.<a href="#cite_note-Acott-95">[87]</a><a href="#cite_note-Longphre-96">[88]</a> Ennél mélyebbre merüléskor az oxigént más gázokkal – nitrogénnel vagy héliummal – jelentősen hígítani kell, hogy elkerüljék az <a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9nm%C3%A9rgez%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxigénmérgezés (a lap nem létezik)">oxigénmérgezést</a>.<a href="#cite_note-Acott-95">[87]</a> A hegymászók és a nem túlnyomásos merevszárnyú repülőgéppel repülők gyakran visznek magukkal kiegészítő oxigént.<a href="#cite_note-97">[m 9]</a> A kereskedelmi (túlnyomásos) repülőgépekkel utazók vészhelyzeti oxigén tartalékkal rendelkeznek, amelyet az utastér nyomáscsökkenése esetén automatikusan megkapnak. A hirtelen nyomáscsökkenés aktiválja az egyes ülések fölötti kémiai oxigén generátorokat, és az oxigénmaszkok leesnek. A maszkok felvétele – a biztonsági előírásoknak megfelelően – a tartály belsejében lévő <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vasreszeléket</a> a <a href="/wiki/N%C3%A1trium-klor%C3%A1t" title="Nátrium-klorát">nátrium-klorátba</a> kényszeríti, ezzel az exoterm reakció révén folyamatos oxigéngáz áramlás indul meg.<a href="#cite_note-NBB301-47">[44]</a> Az oxigénnek, mint feltételezhetően enyhe <a href="/wiki/Euf%C3%B3ria" title="Eufória">euforikus</a> hatású gáznak, nagy múltja van a rekreációs felhasználását illetően az oxigénbárokban és a <a href="/wiki/Sport" title="Sport">sportban</a>. Az ilyen oxigénbárok az 1990-es évektől kezdődően megtalálhatóak <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japánban</a>, <a href="/wiki/Kalifornia" title="Kalifornia">Kaliforniában</a>, és a <a href="/wiki/Nevada" title="Nevada">nevadai</a> <a href="/wiki/Las_Vegas_(Nevada)" title="Las Vegas (Nevada)">Las Vegas</a> völgyben, amelyek térítés ellenében a szokásosnál nagyobb oxigénmennyiséget kínálnak belélegzésre.<a href="#cite_note-FDA-O2Bars-98">[89]</a> A profi sportolók, különösen az <a href="/wiki/Amerikai_futball" title="Amerikai futball">amerikaifutballban</a> a play-ek között időnként elhagyják a pályát, hogy oxigén maszkot viseljenek, és növeljék teljesítményüket. Ezen technikák farmakológiai hatása kétséges, a <a href="/wiki/Placebo" title="Placebo">placebo</a> hatás sokkal valószínűbb magyarázat.<a href="#cite_note-FDA-O2Bars-98">[89]</a> A rendelkezésre álló tanulmányok alátámasztják a dúsított O2-keverék teljesítménynövelő hatását, de csak akkor, ha azt a testmozgás alatt lélegezték be.<a href="#cite_note-99">[90]</a> Az oxigén további felhasználási területe lehet a <a href="/wiki/Pirotechnika" title="Pirotechnika">pirotechnika</a>, többek között <a href="/w/index.php?title=George_H._Goble&action=edit&redlink=1" class="new" title="George H. Goble (a lap nem létezik)">George H. Goble</a> öt másodperces barbecue grillsütése (folyékony oxigén felhasználásával).<a href="#cite_note-100">[91]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ipar">Ipar</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Ipar">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Ac%C3%A9lgy%C3%A1rt%C3%A1s" title="Acélgyártás">Acélgyártás</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Clabecq_JPG01.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/Clabecq_JPG01.jpg/220px-Clabecq_JPG01.jpg" decoding="async" width="220" height="164" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/Clabecq_JPG01.jpg/330px-Clabecq_JPG01.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/Clabecq_JPG01.jpg/440px-Clabecq_JPG01.jpg 2x" data-file-width="825" data-file-height="616" /></a><figcaption>A legtöbb kereskedelmileg előállított O2-t az <a href="/wiki/Ac%C3%A9lgy%C3%A1rt%C3%A1s" title="Acélgyártás">acélgyártáshoz</a> használják fel</figcaption></figure> A <a href="/wiki/Vas%C3%A9rc" title="Vasérc">vasérc</a> <a href="/wiki/Ac%C3%A9l" title="Acél">acéllá</a> alakítása használja fel a kereskedelmileg előállított oxigén 55%-át.<a href="#cite_note-NBB301-47">[44]</a> Ez az eljárás az úgynevezett <a href="/wiki/Ac%C3%A9lgy%C3%A1rt%C3%A1s#LD-acélgyártás" title="Acélgyártás">LD-konverteres</a> eljárás, amely során a konverterben felhevített, olvadt nyersvasra egy felülről beengedett oxigénlándzsán keresztül nagy sebességgel oxigéngázt fújnak be. Az oxigén kiégeti a nyersvasban lévő <a href="/wiki/K%C3%A9n" title="Kén">kén</a> szennyeződéseket, illetve a vas <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">széntartalmát</a>, melyből rendre SO2 és CO2 keletkezik. A reakció <a href="/wiki/Exoterm_reakci%C3%B3" title="Exoterm reakció">exoterm</a>, a konverter hőmérséklete így akár 1700 °C-ig is emelkedhet.<a href="#cite_note-NBB301-47">[44]</a> További 25% előállított oxigént a vegyipar használ fel.<a href="#cite_note-NBB301-47">[44]</a> Az <a href="/wiki/Etil%C3%A9n" class="mw-redirect" title="Etilén">etilént</a> oxigénnel reagáltatva <a href="/wiki/Etil%C3%A9n-oxid" title="Etilén-oxid">etilén-oxidot</a> állítanak elő,<a href="#cite_note-101">[92]</a> majd abból pedig <a href="/wiki/Etil%C3%A9nglikol" title="Etilénglikol">etilénglikolt</a>. Az etilénglikol számos termék gyártásának elsődleges kiindulóanyaga, beleértve a fagyállót, illetve a <a href="/wiki/Poli%C3%A9szter" title="Poliészter">poliészter</a> polimereket (amelyek még több <a href="/wiki/M%C5%B1anyag" title="Műanyag">műanyag</a> és <a href="/wiki/Sz%C3%B6vet_(textilipar)" title="Szövet (textilipar)">szövet</a> prekurzorai).<a href="#cite_note-NBB301-47">[44]</a> Oxigént vagy levegőt használnak az oxidatív krakkolásnál,<a href="#cite_note-102">[93]</a> szerves vegyületek (akrilsav,<a href="#cite_note-103">[94]</a><a href="#cite_note-104">[95]</a> 2,5-diformil-furán,<a href="#cite_note-105">[96]</a> benzoesav<a href="#cite_note-106">[97]</a>) illetve szervetlen vegyületek (<a href="/wiki/K%C3%A9nsav" title="Kénsav">kénsav</a>, <a href="/wiki/Sal%C3%A9tromsav" title="Salétromsav">salétromsav</a>, hidrogén-peroxid<a href="#cite_note-107">[98]</a>) szintézisénél. A vegyiparban illetve belső égésű motorokban keletkezett káros gázok utókezelésére oxidatív konvertereket használnak.<a href="#cite_note-108">[99]</a><a href="#cite_note-109">[100]</a> A fennmaradó 20%-ot orvosi célokra, hegesztésre, lemezvágásra, <a href="/wiki/Rak%C3%A9ta-hajt%C3%B3anyag" title="Rakéta-hajtóanyag">rakéta-hajtóanyaghoz</a>, illetve víztisztításhoz használják fel.<a href="#cite_note-NBB301-47">[44]</a> Az oxiacetilén hegesztéskor a hegesztőpisztolyban <a href="/wiki/Acetil%C3%A9n" title="Acetilén">acetilén</a> és oxigéngáz keverékét égetik el, amely rendkívül forró lánggal ég. A lemezvágási eljárásnál a legfeljebb 60 cm vastag lemezt egy kisebb oxiacetilén lánggal előhevítik, majd egy nagyobb oxigénsugárral hirtelen elvágják.<a href="#cite_note-ECE508-110">[101]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tudomány">Tudomány</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Tudomány">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Phanerozoic_Climate_Change.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Phanerozoic_Climate_Change.png/220px-Phanerozoic_Climate_Change.png" decoding="async" width="220" height="158" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Phanerozoic_Climate_Change.png/330px-Phanerozoic_Climate_Change.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Phanerozoic_Climate_Change.png/440px-Phanerozoic_Climate_Change.png 2x" data-file-width="726" data-file-height="520" /></a><figcaption>500 millió év <a href="/wiki/Kl%C3%ADmav%C3%A1ltoz%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Klímaváltozás">klímaváltozás</a> vs. 18O</figcaption></figure> A paleoklimatológusok mérik a tengeri élőlények <a href="/wiki/K%C3%BCls%C5%91_v%C3%A1z" title="Külső váz">héjában</a> és <a href="/wiki/Csontv%C3%A1z" title="Csontváz">vázában</a> található oxigén-16 és oxigén-18 izotópok mennyiségét, hogy meghatározzák milyen volt az éghajlat évmilliókkal ezelőtt. A tengervíz molekulái, amelyek a könnyebb oxigén-16 izotópot tartalmazzák, valamivel gyorsabb ütemben párolognak el, mint a 12%-kal nehezebb oxigén-18 izotópot tartalmazó vízmolekulák; ez a különbség alacsonyabb hőmérsékleten növekszik.<a href="#cite_note-NBB304-111">[102]</a> Az alacsonyabb globális hőmérsékletű időszakok során az elpárolgott vízből keletkező hó és eső általában oxigén-16-ban, a hátrahagyott tengervíz pedig általában oxigén-18-ban gazdagabb. A tengeri élőlények így több oxigén-18 izotópot építenek be a vázszerkezetükbe, mint tennék azt melegebb éghajlat esetén.<a href="#cite_note-NBB304-111">[102]</a> A paleoklimatológusok közvetlenül is mérik ezt az arányt a <a href="/wiki/J%C3%A9gmag" title="Jégmag">jégmag</a> mintákból származó vízmolekulákban, amelyek akár több százezer évesek is lehetnek. A planetáris geológusok az oxigénizotópok előfordulási gyakoriságára különböző értékeket mértek a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földről</a>, a <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Holdról</a>, a <a href="/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)" title="Mars (bolygó)">Marsról</a> és <a href="/wiki/Meteorit" title="Meteorit">meteoritokról</a> származó mintákban, de a <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Napra</a> jellemző izotópgyakorisági értéket még nem sikerült meghatározni – utóbbiról feltételezik, hogy azonos az <a href="/wiki/Bolyg%C3%B3keletkez%C3%A9s" title="Bolygókeletkezés">ősi szoláris ködével</a> (primordial solar nebula). Ugyanakkor a földbe csapódott <a href="/wiki/Genesis_%C5%B1rszonda" title="Genesis űrszonda">Genesis űrszonda</a> által visszahozott, az űrben <a href="/wiki/Napsz%C3%A9l" title="Napszél">napszélnek</a> kitett <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium">szilícium</a> szeletek elemzése azt mutatta, hogy a Nap nagyobb arányban tartalmaz oxigén-16 izotópot, mint a Föld. Az eredmény azt jelenti, hogy egy még ismeretlen folyamat kimerítette a Nap <a href="/wiki/Protoplanet%C3%A1ris_korong" title="Protoplanetáris korong">protoplanetáris korongjának</a> oxigén-16 tartalmát, még mielőtt a porszemcséi összeolvadhattak volna, és létrehozták volna a Földet.<a href="#cite_note-112">[103]</a> Az oxigén két spektrofotometriás abszorpciós sávval rendelkezik, melyek csúcsai 687 és 760 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">nm</a> <a href="/wiki/Hull%C3%A1mhossz" title="Hullámhossz">hullámhossznál</a> találhatóak. Néhány távérzékeléssel foglalkozó tudós felvetette, hogy a növényzet egészségi állapota vizsgálható lenne műholdas platformról, a vegetáció lombozatának ezen sávokba eső sugárzásának mérése révén.<a href="#cite_note-113">[104]</a> Ez a megközelítés azt használja ki, hogy ezekben a sávokban a növényzet reflexiója elkülöníthető annak <a href="/wiki/Fluoreszk%C3%A1l%C3%A1s" title="Fluoreszkálás">fluoreszcenciájától</a>, amely sokkal gyengébb. A mérés technikailag nehezen kivitelezhető az alacsony <a href="/wiki/Jel-zaj_viszony" title="Jel-zaj viszony">jel-zaj viszony</a> és a növényzet fizikai struktúrája miatt; de javasolt lehetséges eljárás a szén-körciklus globális nyomonkövetésére. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Vegyületei">Vegyületei</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Vegyületei">szerkesztés</a>]</div> Az oxigén <a href="/wiki/Oxid%C3%A1ci%C3%B3s_sz%C3%A1m" title="Oxidációs szám">oxidációs száma</a> szinte minden ismert vegyületében −2.<a href="#cite_note-114">[105]</a> Néhány vegyületében, például a peroxidokban előfordul a −1 oxidációs szám is. Az oxigént más oxidációs állapotban tartalmazó vegyületek nagyon ritkák: −1/2 (szuperoxidok), −1/3 (ozonidok), 0 (elemi állapot, <a href="/wiki/Hipofluorossav" title="Hipofluorossav">hipofluorossav</a>), +1/2 (<a href="/wiki/Dioxigenil" title="Dioxigenil">dioxigenil</a>), +1 (<a href="/wiki/Dioxig%C3%A9n-difluorid" title="Dioxigén-difluorid">dioxigén-difluorid</a>) és +2 (<a href="/wiki/Oxig%C3%A9n-difluorid" title="Oxigén-difluorid">oxigén-difluorid</a>). <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Oxidok_és_egyéb_szervetlen_vegyületek">Oxidok és egyéb szervetlen vegyületek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Oxidok és egyéb szervetlen vegyületek">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Stilles_Mineralwasser.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Stilles_Mineralwasser.jpg/220px-Stilles_Mineralwasser.jpg" decoding="async" width="220" height="298" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/02/Stilles_Mineralwasser.jpg 1.5x" data-file-width="298" data-file-height="404" /></a><figcaption>A legismertebb oxigénvegyület a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> (H2O)</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Rust_screw.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Rust_screw.jpg/220px-Rust_screw.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Rust_screw.jpg/330px-Rust_screw.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Rust_screw.jpg/440px-Rust_screw.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a><figcaption>Az oxidok, mint például a <a href="/wiki/Vas-oxid" title="Vas-oxid">vas-oxid</a> vagy <a href="/wiki/Rozsda" title="Rozsda">rozsda</a>, akkor alakulnak ki, amikor az oxigén más elemekkel vegyül</figcaption></figure> A <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> (H2O) a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> oxidja, egyben a legismertebb oxigénvegyület. A vízmolekulában a hidrogénatomok <a href="/wiki/Kovalens_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Kovalens kötés">kovalens kötéssel</a> kapcsolódnak az oxigénatomhoz, de ezen kívül további vonzást mutatnak (hidrogénatomonként körülbelül 23,3 kJ/mol) más vízmolekulák oxigénatomjai felé is.<a href="#cite_note-115">[106]</a> Ez a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9nk%C3%B6t%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Hidrogénkötés">hidrogénkötés</a> 15%-kal közelebb tartja egymáshoz a vízmolekulákat annál, mint ahogy az egy közönséges folyadékban a <a href="/wiki/Van_der_Waals-er%C5%91k" title="Van der Waals-erők">Van der Waals-erők</a> alapján várható lenne.<a href="#cite_note-116">[107]</a><a href="#cite_note-117">[m 10]</a> Nagy <a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">elektronegativitása</a> miatt az oxigén magas hőmérsékleten majdnem az összes elemmel <a href="/wiki/K%C3%A9miai_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Kémiai kötés">kémiai kötéseket</a> képez, a megfelelő oxidokat hozva létre. Mindazonáltal több elem <a href="/wiki/Szabv%C3%A1nyos_nyom%C3%A1s_%C3%A9s_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Szabványos nyomás és hőmérséklet">szabványos nyomáson és hőmérsékleten</a> is könnyen alkot oxidokat, ennek egyik példája a rozsdásodó <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>. Az <a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium">alumíniumhoz</a> és <a href="/wiki/Tit%C3%A1n_(elem)" title="Titán (elem)">titánhoz</a> hasonló fémek felülete levegő jelenlétében oxidálódik; vékony, tömör oxidréteg jön létre, amely passziválja a fémet, és lelassítja a további <a href="/wiki/Korr%C3%B3zi%C3%B3" title="Korrózió">korróziót</a>. Néhány természetben megtalálható nem-sztöchiometrikus átmenetifém-oxidban valamivel kevesebb fém található, mint amennyi a <a href="/wiki/K%C3%A9miai_k%C3%A9plet" title="Kémiai képlet">vegyképletéből</a> következne. Például a természetben előforduló <a href="/wiki/Vas(II)-oxid" title="Vas(II)-oxid">FeO</a> (wüstit) valójában Fe1 − xO formában írható fel, ahol x általában 0,05 körüli érték.<a href="#cite_note-118">[108]</a> Az oxigén egyik vegyülete – a <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxid</a> (CO2) – nyomokban megtalálható a légkörben. A <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reg" title="Földkéreg">földkéreg</a> <a href="/wiki/K%C5%91zet" title="Kőzet">kőzeteinek</a> jelentős részét alkotják a különböző elemek oxidjai, mint például a <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium">szilícium</a>- (a <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium-dioxid" title="Szilícium-dioxid">szilícium-dioxid</a> (SiO2) alkotóeleme a <a href="/wiki/Gr%C3%A1nit" title="Gránit">gránitnak</a> és a <a href="/wiki/Homok" title="Homok">homoknak</a>), az <a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium">alumínium</a>- (<a href="/wiki/Alum%C3%ADnium-oxid" title="Alumínium-oxid">alumínium-oxid</a> (Al2O3), a <a href="/wiki/Bauxit" title="Bauxit">bauxitban</a> és <a href="/wiki/Korund" title="Korund">korundban</a>), a <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>-oxidok (<a href="/wiki/Vas(III)-oxid" title="Vas(III)-oxid">vas(III)-oxid</a> (Fe2O3), a <a href="/wiki/Hematit" title="Hematit">hematit</a> és a <a href="/wiki/Rozsda" title="Rozsda">rozsda</a>) és a <a href="/wiki/Kalcium-karbon%C3%A1t" title="Kalcium-karbonát">kalcium-karbonát</a> (<a href="/wiki/M%C3%A9szk%C5%91_(k%C5%91zet)" title="Mészkő (kőzet)">mészkő</a>). A földkéreg többi részében szintén megtalálhatóak oxigénvegyületek, főleg a különböző komplex <a href="/wiki/Szilik%C3%A1t" title="Szilikát">szilikátok</a> (a <a href="/wiki/Szilik%C3%A1t%C3%A1sv%C3%A1nyok" title="Szilikátásványok">szilikátásványokban</a>). A földkéregnél jóval nagyobb tömegű földköpenyt főként magnézium- és vas-szilikátok alkotják. A <a href="/wiki/Oldhat%C3%B3s%C3%A1g" title="Oldhatóság">vízoldható</a> szilikátokat (például Na4SiO4, Na2SiO3 és Na2Si2O5) mosószerekként és <a href="/wiki/Ragaszt%C3%B3" title="Ragasztó">ragasztókként</a> használják.<a href="#cite_note-ECE507-119">[109]</a> Az átmenetifémek esetében az oxigén <a href="/wiki/Ligandum_(szervetlen_k%C3%A9mia)" title="Ligandum (szervetlen kémia)">ligandumként</a> is viselkedik, és fém-O2 kötéseket képez az <a href="/wiki/Ir%C3%ADdium" title="Irídium">irídiumatommal</a> a Vaska-komplexben,<a href="#cite_note-120">[110]</a> a <a href="/wiki/Platina" title="Platina">platinával</a> a <a href="/wiki/Platina-hexafluorid" title="Platina-hexafluorid">PtF6</a>-ban,<a href="#cite_note-ECE505-121">[111]</a> valamint a <a href="/wiki/Hemoglobin" title="Hemoglobin">hemoglobin</a> <a href="/wiki/Hem" title="Hem">hem</a> csoportjában a központi vassal. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szerves_vegyületek_és_biomolekulák">Szerves vegyületek és biomolekulák</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Szerves vegyületek és biomolekulák">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Acetone-3D-vdW.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Acetone-3D-vdW.png/220px-Acetone-3D-vdW.png" decoding="async" width="220" height="192" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Acetone-3D-vdW.png/330px-Acetone-3D-vdW.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Acetone-3D-vdW.png/440px-Acetone-3D-vdW.png 2x" data-file-width="1100" data-file-height="958" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/Aceton" title="Aceton">aceton</a> fontos alapanyag a vegyiparban. <div class="legend">  <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szén</a></div> <div class="legend">  hidrogén</div> <div class="legend">  oxigén</div> </figcaption></figure> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:ATP_structure.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/ATP_structure.svg/220px-ATP_structure.svg.png" decoding="async" width="220" height="129" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/ATP_structure.svg/330px-ATP_structure.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/ATP_structure.svg/440px-ATP_structure.svg.png 2x" data-file-width="1236" data-file-height="722" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/Adenozin-trifoszf%C3%A1t" title="Adenozin-trifoszfát">ATP</a> molekula <a href="/wiki/Mol%C3%A1ris_t%C3%B6meg" title="Moláris tömeg">moláris tömegének</a> 40%-át az oxigén adja</figcaption></figure> A legfontosabb oxigéntartalmú szerves vegyületek (az „R” valamilyen szerves csoportot jelöl): <a href="/wiki/Alkoholok" title="Alkoholok">alkoholok</a> (R−OH), <a href="/wiki/%C3%89ter_(k%C3%A9mia)" title="Éter (kémia)">éterek</a> (ROR), <a href="/wiki/Keton" title="Keton">ketonok</a> (R−CO−R), <a href="/wiki/Aldehid" title="Aldehid">aldehidek</a> (R−CO−H), <a href="/wiki/Karbonsavak" title="Karbonsavak">karbonsavak</a> (R−COOH); <a href="/wiki/%C3%89szterek" title="Észterek">észterek</a> (R−COO−R); <a href="/wiki/Savanhidridek" title="Savanhidridek">savanhidridek</a> (R−CO−O−CO−R) és az <a href="/wiki/Amidok" title="Amidok">amidok</a> (RC(O)−NR2). Számos fontos, oxigéntartalmú szerves oldószer ismert, beleértve a következőket: <a href="/wiki/Aceton" title="Aceton">aceton</a>, <a href="/wiki/Metanol" title="Metanol">metanol</a>, <a href="/wiki/Etanol" title="Etanol">etanol</a>, <a href="/wiki/Izopropanol" title="Izopropanol">IPA</a>, <a href="/wiki/Fur%C3%A1n" title="Furán">furán</a>, <a href="/wiki/Tetrahidrofur%C3%A1n" title="Tetrahidrofurán">tetrahidrofurán</a>, <a href="/wiki/Dietil-%C3%A9ter" title="Dietil-éter">dietil-éter</a>, <a href="/wiki/Diox%C3%A1n" class="mw-redirect" title="Dioxán">dioxán</a>, <a href="/wiki/Etil-acet%C3%A1t" title="Etil-acetát">etil-acetát</a>, <a href="/wiki/Dimetil-formamid" class="mw-redirect" title="Dimetil-formamid">DMF</a>, <a href="/wiki/Dimetil-szulfoxid" title="Dimetil-szulfoxid">DMSO</a>, <a href="/wiki/Ecetsav" title="Ecetsav">ecetsav</a> és <a href="/wiki/Hangyasav" title="Hangyasav">hangyasav</a>. Az aceton ((CH3)2CO) és a <a href="/wiki/Fenol" title="Fenol">fenol</a> (C6H5OH) számos különböző anyag szintéziséhez elengedhetetlen alapanyag. Egyéb fontos, oxigéntartalmú szerves vegyület még a <a href="/wiki/Glicerin" title="Glicerin">glicerin</a>, a <a href="/wiki/Formaldehid" title="Formaldehid">formaldehid</a>, a glutáraldehid, a <a href="/wiki/Citromsav" title="Citromsav">citromsav</a>, az <a href="/wiki/Ecetsav-anhidrid" title="Ecetsav-anhidrid">ecetsav-anhidrid</a> és az <a href="/wiki/Acetamid" title="Acetamid">acetamid</a>. Az epoxidok olyan éterek, amelyekben az oxigénatom egy háromatomos gyűrű része. Az oxigén számos szerves vegyülettel szobahőmérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten spontán reakcióba lép, ezt a folyamatot autooxidációnak nevezzük.<a href="#cite_note-ECE506-122">[112]</a> A legtöbb <a href="/wiki/Szerves_vegy%C3%BClet" title="Szerves vegyület">szerves vegyület</a> amely oxigént tartalmaz, nem az oxigéngáz közvetlen reakciója során képződik. Az iparban és a kereskedelemben is fontos szerves vegyületek <a href="/wiki/Etil%C3%A9n-oxid" title="Etilén-oxid">etilén-oxid</a> és <a href="/wiki/Perecetsav" title="Perecetsav">perecetsav</a> tartalmú prekurzorok közvetlen oxidálásával gyárthatók.<a href="#cite_note-ECE507-119">[109]</a> Az elem szinte mindegyik <a href="/w/index.php?title=Biomolekula&action=edit&redlink=1" class="new" title="Biomolekula (a lap nem létezik)">biomolekulában</a> megtalálható, amely fontos az élet számára (vagy éppen az állította elő). Csak néhány komplex biomolekula, mint például a <a href="/w/index.php?title=Szkval%C3%A9n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szkvalén (a lap nem létezik)">szkvalén</a> és a <a href="/wiki/Karotinok" title="Karotinok">karotinok</a> nem tartalmaznak oxigént. A biológiailag releváns szerves vegyületek közül a <a href="/wiki/Sz%C3%A9nhidr%C3%A1t" title="Szénhidrát">szénhidrátok</a> tartalmaznak oxigént a legnagyobb tömegarányban. Minden <a href="/wiki/Zs%C3%ADrok" title="Zsírok">zsír</a>, <a href="/wiki/Zs%C3%ADrsavak" title="Zsírsavak">zsírsav</a>, <a href="/wiki/Aminosavak" title="Aminosavak">aminosav</a> és <a href="/wiki/Feh%C3%A9rje" title="Fehérje">fehérje</a> tartalmaz oxigént (a <a href="/wiki/Karbonilcsoport" title="Karbonilcsoport">karbonilcsoportok</a> jelenléte miatt a savakban, illetve azok észter származékaiban). Az oxigén előfordul a biológiailag fontos energiahordozó <a href="/wiki/Adenozin-difoszf%C3%A1t" title="Adenozin-difoszfát">ADP</a> és <a href="/wiki/Adenozin-trifoszf%C3%A1t" title="Adenozin-trifoszfát">ATP</a> molekulák foszfátcsoportjaiban (PO3−4), az <a href="/wiki/Ribonukleinsav" title="Ribonukleinsav">RNS</a> és <a href="/wiki/Dezoxiribonukleinsav" title="Dezoxiribonukleinsav">DNS</a> molekula vázában, a <a href="/wiki/Purin" title="Purin">purin</a>- és a <a href="/wiki/Pirimidin" title="Pirimidin">pirimidinbázisokban</a> (az <a href="/wiki/Adenin" title="Adenin">adenin</a> kivételével), valamint a csontokban <a href="/wiki/Kalcium-foszf%C3%A1t" class="mw-redirect mw-disambig" title="Kalcium-foszfát">kalcium-foszfát</a> és <a href="/wiki/Hidroxiapatit" class="mw-redirect" title="Hidroxiapatit">hidroxiapatit</a> formájában. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Naszcensz_oxigén">Naszcensz oxigén</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Naszcensz oxigén">szerkesztés</a>]</div> A naszcensz <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a> szó, jelentése ’a születés pillanatában lévő’. A kémiában a keletkezés, kiválás pillanatában lévő, még atomos állapotú elemekre (gázokra) használják. Az ilyen naszcensz elemek atomos állapotuk miatt rendkívül reakcióképesek. Az <a href="/wiki/%C3%93zon" title="Ózon">ózonból</a> és a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-peroxid" title="Hidrogén-peroxid">hidrogén-peroxidból</a> naszcensz oxigén szabadul fel, ezért ezek az anyagok nagyon erős oxidálószerek. <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {O_{3}\rightarrow O_{2}+{}_{'\ }\!O^{'}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> </mrow> </msub> <mo stretchy="false">→</mo> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo>+</mo> <msub> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msup> <mi></mi> <mo>′</mo> </msup> <mtext> </mtext> </mrow> </msub> <mspace width="negativethinmathspace" /> <msup> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msup> <mi></mi> <mo>′</mo> </msup> </mrow> </msup> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {O_{3}\rightarrow O_{2}+{}_{'\ }\!O^{'}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/ee9a5142a19b8e7942351fa3d1541cd5bbef7322" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:15.709ex; height:3.176ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {O_{3}\rightarrow O_{2}+{}_{'\ }\!O^{'}} }"></dd> <dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {H_{2}O_{2}\rightarrow H_{2}O+{}_{'\ }\!O^{'}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mo stretchy="false">→</mo> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mo>+</mo> <msub> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msup> <mi></mi> <mo>′</mo> </msup> <mtext> </mtext> </mrow> </msub> <mspace width="negativethinmathspace" /> <msup> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msup> <mi></mi> <mo>′</mo> </msup> </mrow> </msup> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {H_{2}O_{2}\rightarrow H_{2}O+{}_{'\ }\!O^{'}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/b5b993bee5eea445c850ba8ef68759f321559081" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:20.249ex; height:3.176ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {H_{2}O_{2}\rightarrow H_{2}O+{}_{'\ }\!O^{'}} }"></dd></dl> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Nevezetes_oxidok">Nevezetes oxidok</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Nevezetes oxidok">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Oxidok" title="Oxidok">Oxidok</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Oxid_vanadi%C4%8Dn%C3%BD.PNG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Oxid_vanadi%C4%8Dn%C3%BD.PNG/220px-Oxid_vanadi%C4%8Dn%C3%BD.PNG" decoding="async" width="220" height="80" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Oxid_vanadi%C4%8Dn%C3%BD.PNG/330px-Oxid_vanadi%C4%8Dn%C3%BD.PNG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Oxid_vanadi%C4%8Dn%C3%BD.PNG/440px-Oxid_vanadi%C4%8Dn%C3%BD.PNG 2x" data-file-width="628" data-file-height="229" /></a><figcaption>Vanádium-pentoxid</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Oxid_%C5%BEelezit%C3%BD.PNG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Oxid_%C5%BEelezit%C3%BD.PNG/220px-Oxid_%C5%BEelezit%C3%BD.PNG" decoding="async" width="220" height="87" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Oxid_%C5%BEelezit%C3%BD.PNG/330px-Oxid_%C5%BEelezit%C3%BD.PNG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Oxid_%C5%BEelezit%C3%BD.PNG/440px-Oxid_%C5%BEelezit%C3%BD.PNG 2x" data-file-width="628" data-file-height="249" /></a><figcaption>Vas(III)-oxid</figcaption></figure> <div style="-moz-column-count:2; column-count:2;"> <ul><li>Dihidrogén-oxid, <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a>, H2O</li> <li><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-peroxid" title="Hidrogén-peroxid">Hidrogén-peroxid</a>, H2O2</li> <li><a href="/wiki/L%C3%ADtium-oxid" title="Lítium-oxid">Lítium-oxid</a>, Li2O</li> <li><a href="/wiki/Berillium-oxid" title="Berillium-oxid">Berillium-oxid</a>, BeO</li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A9n-monoxid" title="Szén-monoxid">Szén-monoxid</a>, CO</li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">Szén-dioxid</a>, CO2</li> <li><a href="/wiki/Dinitrog%C3%A9n-oxid" title="Dinitrogén-oxid">Dinitrogén-oxid</a>, kéjgáz, N2O</li> <li><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n-monoxid" title="Nitrogén-monoxid">Nitrogén-monoxid</a>, NO</li> <li><a href="/wiki/Dinitrog%C3%A9n-trioxid" title="Dinitrogén-trioxid">Nitrogén-trioxid</a>, N2O3</li> <li><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n-dioxid" title="Nitrogén-dioxid">Nitrogén-dioxid</a>, NO2</li> <li><a href="/w/index.php?title=Nitrog%C3%A9n-tetroxid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nitrogén-tetroxid (a lap nem létezik)">Nitrogén-tetroxid</a>, N2O4</li> <li><a href="/wiki/Dinitrog%C3%A9n-pentoxid" title="Dinitrogén-pentoxid">Dinitrogén-pentoxid</a>, N2O5</li> <li><a href="/wiki/N%C3%A1trium-oxid" title="Nátrium-oxid">Nátrium-oxid</a>, Na2O</li> <li><a href="/wiki/Magn%C3%A9zium-oxid" title="Magnézium-oxid">Magnézium-oxid</a>, MgO</li> <li><a href="/wiki/Alum%C3%ADnium-oxid" title="Alumínium-oxid">Alumínium-oxid</a>, Al2O3</li> <li><a href="/wiki/Szil%C3%ADcium-dioxid" title="Szilícium-dioxid">Szilícium-dioxid</a>, <a href="/wiki/Kvarc" title="Kvarc">kvarc</a>, SiO2</li> <li><a href="/wiki/Foszfor-pentoxid" title="Foszfor-pentoxid">Foszfor-pentoxid</a>, P2O5</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A9n-dioxid" title="Kén-dioxid">Kén-dioxid</a> (SIV), SO2</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A9n-trioxid" title="Kén-trioxid">Kén-trioxid</a> (SVI), SO3</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1lium-oxid" title="Kálium-oxid">Kálium-oxid</a>, K2O</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1lium-peroxid" title="Kálium-peroxid">Kálium-peroxid</a>, K2O2</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1lium-szuperoxid" title="Kálium-szuperoxid">Kálium-szuperoxid</a>, Kálium-dioxid, KO2</li> <li><a href="/wiki/Kalcium-oxid" title="Kalcium-oxid">Kalcium-oxid</a>, égetett mész, CaO</li> <li><a href="/wiki/Tit%C3%A1n-dioxid" title="Titán-dioxid">Titán-dioxid</a>, TiO2</li> <li><a href="/wiki/Mang%C3%A1n-dioxid" title="Mangán-dioxid">Mangán-dioxid</a>, MnO2</li> <li><a href="/wiki/Vas(II)-oxid" title="Vas(II)-oxid">Vas(II)-oxid</a>, Wüstit, FeO</li> <li><a href="/wiki/Vas(III)-oxid" title="Vas(III)-oxid">Vas(III)-oxid</a>, vörösvasérc, Fe2O3</li> <li><a href="/w/index.php?title=Vas(II,_III)-oxid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vas(II, III)-oxid (a lap nem létezik)">Vas(II, III)-oxid</a>, Fe3O4</li> <li><a href="/wiki/Van%C3%A1dium(V)-oxid" title="Vanádium(V)-oxid">Vanádium(V)-oxid</a>, V2O5</li> <li><a href="/wiki/Volfr%C3%A1m-trioxid" title="Volfrám-trioxid">Volfrám-trioxid</a>, WO3</li></ul> </div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Leggyakoribb_oxigénvegyületek">Leggyakoribb oxigénvegyületek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Leggyakoribb oxigénvegyületek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>hidridjei (<a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> és <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-peroxid" title="Hidrogén-peroxid">hidrogén-peroxid</a>)</li> <li>szerves vegyületek, pl.: <a href="/wiki/Alkoholok" title="Alkoholok">alkoholok</a>, <a href="/wiki/Fenol" title="Fenol">fenolok</a>, <a href="/wiki/Karbonsavak" title="Karbonsavak">karbonsavak</a>, <a href="/wiki/%C3%89ter_(k%C3%A9mia)" title="Éter (kémia)">éterek</a>, <a href="/wiki/%C3%89szterek" title="Észterek">észterek</a>, <a href="/wiki/Aldehid" title="Aldehid">aldehidek</a>, <a href="/wiki/Keton" title="Keton">ketonok</a></li> <li>szervetlen savak</li> <li><a href="/wiki/Oxidok" title="Oxidok">oxidok</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Biztonság">Biztonság</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Biztonság">szerkesztés</a>]</div> Az <a href="/wiki/NFPA_704" title="NFPA 704">NFPA 704</a> szabvány a sűrített oxigéngázt egészségre nem veszélyes, nem gyúlékony és nem reaktív, ugyanakkor égést segítő oxidálószerként sorolja be. A hűtött, folyékony oxigén (LOX) egészségügyi szempontból 3-as besorolású a kondenzált gőzök okozta <a href="/w/index.php?title=Hyperoxia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hyperoxia (a lap nem létezik)">hyperoxia</a> fokozott kockázata, illetve a fagyási sérülések miatt; de minden más szempontból azonos a sűrített oxigéngázzal. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Toxicitás">Toxicitás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Toxicitás">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9nm%C3%A9rgez%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxigénmérgezés (a lap nem létezik)">Oxigénmérgezés</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Symptoms_of_oxygen_toxicity.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Symptoms_of_oxygen_toxicity.png/300px-Symptoms_of_oxygen_toxicity.png" decoding="async" width="300" height="227" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Symptoms_of_oxygen_toxicity.png/450px-Symptoms_of_oxygen_toxicity.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Symptoms_of_oxygen_toxicity.png/600px-Symptoms_of_oxygen_toxicity.png 2x" data-file-width="2067" data-file-height="1562" /></a><figcaption>Az oxigénmérgezés tünetei<a href="#cite_note-123">[113]</a></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Scuba-diving.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Scuba-diving.jpg/220px-Scuba-diving.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Scuba-diving.jpg/330px-Scuba-diving.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/09/Scuba-diving.jpg 2x" data-file-width="360" data-file-height="480" /></a><figcaption>Az oxigénmérgezés akkor következik be, amikor a tüdő a normálisnál 2,5-szer nagyobb parciális nyomású oxigént lélegez be, ami nagy mélységű <a href="/wiki/B%C3%BAv%C3%A1rkod%C3%A1s" title="Búvárkodás">búvárkodásnál</a> fordulhat elő</figcaption></figure> A nagy <a href="/wiki/Parci%C3%A1lis_nyom%C3%A1s" title="Parciális nyomás">parciális nyomású</a> oxigéngáz (O2) <a href="/wiki/M%C3%A9reg" title="Méreg">mérgező</a> lehet, amely <a href="/wiki/G%C3%B6rcs" title="Görcs">görcsökhöz</a> és más egészségi problémákhoz vezet.<a href="#cite_note-Acott-95">[87]</a><a href="#cite_note-ECE511-124">[114]</a><a href="#cite_note-125">[m 11]</a> Az oxigénmérgezés általában 50 <a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">kilopascal</a> (kPa) parciális nyomáson kezd kialakulni, amely egyenlő a normál tengerszinti O2 parciális nyomás (~21 kPa) két és félszeresével vagy más megközelítésben légköri nyomáson (100 kPa) 50%-os oxigén összetételt jelent. Ez elég szélsőséges ahhoz, hogy a hétköznapokban ne okozzon problémát, kivéve a lélegeztetőgépre kötött betegeket, esetükben az <a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9nmaszk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxigénmaszk (a lap nem létezik)">oxigénmaszkon</a> keresztül érkező levegőben az oxigén részaránya 30-50 térfogatszázalék (körülbelül 30 kPa normál nyomáson),<a href="#cite_note-NBB299-32">[30]</a> habár ez az érték a maszk típusától függően széles tartományban változhat. Egy időben a <a href="/w/index.php?title=Korasz%C3%BCl%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Koraszülés (a lap nem létezik)">koraszülötteket</a> oxigéndús levegővel teli inkubátorba helyezték, de ezt a gyakorlatot megszüntették, miután egyes babák megvakultak a túl magas oxigéntartalomtól.<a href="#cite_note-NBB299-32">[30]</a> Az űripari alkalmazásokban – mint például a modern <a href="/wiki/%C5%B0rruha" title="Űrruha">űrruhákban</a> és a korai <a href="/wiki/Apollo_%C5%B1rhaj%C3%B3" title="Apollo űrhajó">Apollo űrhajókban</a> – a tiszta oxigén belélegzése azért nem okozott gondot, mert az oxigén össznyomása kicsi volt.<a href="#cite_note-pmid11541018-93">[85]</a><a href="#cite_note-126">[115]</a> Az űrruha esetében a belélegzett gázkeverékben lévő O2 parciális nyomása 30 kPa (a normál érték 1,4-szerese), míg az űrhajós vérében oldott O2 parciális nyomása alig haladja meg a tengerszinten mérhető értéket. A <a href="/wiki/T%C3%BCd%C5%91" title="Tüdő">tüdő</a> és a <a href="/wiki/K%C3%B6zponti_idegrendszer" title="Központi idegrendszer">központi idegrendszer</a> oxigénmérgezése önálló készülékes (SCUBA) és ipari búvárkodás (felszíni levegőtáplálásos) során is előfordulhat.<a href="#cite_note-NBB299-32">[30]</a><a href="#cite_note-Acott-95">[87]</a> 60 kPa parciális nyomású oxigént tartalmazó gázkeverék huzamosabb ideig történő belélegzése tartós tüdőfibrózist okoz.<a href="#cite_note-BMJ-127">[116]</a> 160 kPa (1,6 <a href="/wiki/Atmoszf%C3%A9ra_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Atmoszféra (mértékegység)">atm</a>) vagy annál nagyobb parciális nyomású oxigéngáznak való kitettség görcsökhöz vezethet, amely a búvárok számára általában végzetes. A rohamokat okozó, és emiatt a búvárok számára legfélelmetesebb akut oxigénmérgezés 21%-os oxigéntartalom mellett 66 m (tiszta, 100% oxigéntartalom esetében már 6 m) mélységben bekövetkezik.<a href="#cite_note-BMJ-127">[116]</a><a href="#cite_note-Donald-128">[117]</a><a href="#cite_note-Donald1-129">[118]</a><a href="#cite_note-Donald2-130">[119]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Égés_és_egyéb_veszélyek">Égés és egyéb veszélyek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Égés és egyéb veszélyek">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Apollo_1_fire.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Apollo_1_fire.jpg/220px-Apollo_1_fire.jpg" decoding="async" width="220" height="149" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Apollo_1_fire.jpg/330px-Apollo_1_fire.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/Apollo_1_fire.jpg/440px-Apollo_1_fire.jpg 2x" data-file-width="4000" data-file-height="2702" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/Apollo%E2%80%931" title="Apollo–1">Apollo–1</a> parancsnoki modul belseje. A normál légkörinél nagyobb nyomású tiszta O2 és egy szikra tüzet és az Apollo–1 legénységének vesztét okozta</figcaption></figure> A rendkívül koncentrált oxigén elősegíti a gyors égést. <a href="/wiki/T%C5%B1z" title="Tűz">Tűz</a>- és <a href="/wiki/Robban%C3%A1s" title="Robbanás">robbanásveszély</a> áll fenn, ha a koncentrált oxigén és az éghető anyag közvetlen közelségbe kerül; az égés megindításához ugyanakkor valamilyen gyújtóhatásra – például hőre vagy szikrára – is szükség van.<a href="#cite_note-astm-tpt-131">[120]</a> Az oxigén maga nem éghető, de az égést táplálja (oxidálószer). A tűzveszélyesség az oxigén azon vegyületeire is fennáll, amelyek magas oxidációs potenciállal rendelkeznek, mivel ezek oxigénnel táplálhatják a tüzet. Ilyen vegyületek például a peroxidok, klorátok, nitrátok, perklorátok és dikromátok. A tömény oxigén lehetővé teszi, hogy az égés gyorsan és energetikusan terjedjen.<a href="#cite_note-astm-tpt-131">[120]</a> A légnemű és folyékony oxigén szállítására használatos <a href="/wiki/Ac%C3%A9l" title="Acél">acélcsövek</a> maguk is éghető anyagokként viselkednek, ezért az ilyen O2-rendszerek tervezése és gyártása speciális képzettséget igényel annak érdekében, hogy a gyújtóforrások száma minimalizálható legyen.<a href="#cite_note-astm-tpt-131">[120]</a> Az <a href="/wiki/Apollo%E2%80%931" title="Apollo–1">Apollo–1</a> legénységének halálát egy tűzeset okozta, amely egy indítóállási teszt során keletkezett. A teszt alatt a kapszulát tiszta oxigénnel töltötték fel, azonban a légkörinél valamivel nagyobb nyomással; így a rövidzárlat következtében felcsapó lángok olyan hevesen és gyorsan égtek, hogy az űrhajósok percek alatt megfulladtak.<a href="#cite_note-132">[m 12]</a><a href="#cite_note-133">[121]</a><a href="#cite_note-chiles-134">[122]</a> Ha az elszivárgó folyékony oxigén szerves anyagokba – például <a href="/wiki/Fa_(anyag)" title="Fa (anyag)">fába</a>, <a href="/wiki/Aszfalt" title="Aszfalt">aszfaltba</a> vagy petrolkémiai termékekbe – szívódik be, akkor ezen anyagok mechanikai behatásra később kiszámíthatatlanul berobbanhatnak.<a href="#cite_note-astm-tpt-131">[120]</a> Más kriogén anyagokhoz hasonlóan az emberi testtel érintkezve a bőr és a szem fagyási sérülését okozhatja. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megjegyzések">Megjegyzések</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzések">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"> <ol class="references"> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> A pálya <a href="/wiki/Kvantummechanika" title="Kvantummechanika">kvantummechanikai</a> fogalom, mely az atom vagy molekula körül valamilyen térbeli eloszlással rendelkező hullámtermészetű részecskeként modellezi az elektront. </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> Az oxigén paramágneses tulajdonsága felhasználható az oxigéngáz tisztaságának analitikai meghatározására.<a href="#cite_note-19">[18]</a> </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> A közölt értékek a földfelszín feletti 80 km magasságra vonatkoznak. </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> A tilakoid membrán a <a href="/wiki/Kloroplasztisz" title="Kloroplasztisz">kloroplasztisz</a> része az algákban és a növényekben, ezzel szemben a <a href="/wiki/Cianobakt%C3%A9riumok" title="Cianobaktériumok">cianobaktériumokban</a> egyszerűen csak a számos membrán egyike. Valójában, a kloroplasztiszról azt feltételezik, hogy a cianobaktériumokból fejlődött ki, melyek egykor szimbiózisban éltek az algák és növények progenerátoraival. </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> A víz oxidációját katalizálják az oxigén-kialakító komplex (OEC) vagy vízhasító komplex néven ismert <a href="/wiki/Mang%C3%A1n" title="Mangán">mangántartalmú</a> enzimek, amelyek összefüggésben vannak a tilakoid membránok lumenális oldalával. A mangán fontos <a href="/wiki/Kofaktor" title="Kofaktor">kofaktor</a>, de <a href="/wiki/Kalcium" title="Kalcium">kalcium</a> és <a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">klór</a> is szükséges a reakció végbemeneteléhez. (Raven 2005) </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {{\frac {1{,}8\ \left[{\frac {g}{min\cdot ember}}\right]\cdot 60\ \left[{\frac {min}{h}}\right]\cdot 24\ \left[{\frac {h}{nap}}\right]\cdot 365\ \left[{\frac {nap}{y}}\right]\cdot 6{,}6\cdot 10^{9}\left[ember\right]}{1\ 000\ 000\left[{\frac {g}{t}}\right]}}=6{,}24\cdot 10^{9}\left[t\right]} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mfrac> <mrow> <mn>1</mn> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>,</mo> </mrow> <mn>8</mn> <mtext> </mtext> <mrow> <mo>[</mo> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mfrac> <mi mathvariant="normal">g</mi> <mrow> <mi mathvariant="normal">m</mi> <mi mathvariant="normal">i</mi> <mi mathvariant="normal">n</mi> <mo>⋅</mo> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mi mathvariant="normal">m</mi> <mi mathvariant="normal">b</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mi mathvariant="normal">r</mi> </mrow> </mfrac> </mrow> <mo>]</mo> </mrow> <mo>⋅</mo> <mn>60</mn> <mtext> </mtext> <mrow> <mo>[</mo> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mfrac> <mrow> <mi mathvariant="normal">m</mi> <mi mathvariant="normal">i</mi> <mi mathvariant="normal">n</mi> </mrow> <mi mathvariant="normal">h</mi> </mfrac> </mrow> <mo>]</mo> </mrow> <mo>⋅</mo> <mn>24</mn> <mtext> </mtext> <mrow> <mo>[</mo> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mfrac> <mi mathvariant="normal">h</mi> <mrow> <mi mathvariant="normal">n</mi> <mi mathvariant="normal">a</mi> <mi mathvariant="normal">p</mi> </mrow> </mfrac> </mrow> <mo>]</mo> </mrow> <mo>⋅</mo> <mn>365</mn> <mtext> </mtext> <mrow> <mo>[</mo> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mfrac> <mrow> <mi mathvariant="normal">n</mi> <mi mathvariant="normal">a</mi> <mi mathvariant="normal">p</mi> </mrow> <mi mathvariant="normal">y</mi> </mfrac> </mrow> <mo>]</mo> </mrow> <mo>⋅</mo> <mn>6</mn> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>,</mo> </mrow> <mn>6</mn> <mo>⋅</mo> <msup> <mn>10</mn> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>9</mn> </mrow> </msup> <mrow> <mo>[</mo> <mrow> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mi mathvariant="normal">m</mi> <mi mathvariant="normal">b</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mi mathvariant="normal">r</mi> </mrow> <mo>]</mo> </mrow> </mrow> <mrow> <mn>1</mn> <mtext> </mtext> <mn>000</mn> <mtext> </mtext> <mn>000</mn> <mrow> <mo>[</mo> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mfrac> <mi mathvariant="normal">g</mi> <mi mathvariant="normal">t</mi> </mfrac> </mrow> <mo>]</mo> </mrow> </mrow> </mfrac> </mrow> <mo>=</mo> <mn>6</mn> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>,</mo> </mrow> <mn>24</mn> <mo>⋅</mo> <msup> <mn>10</mn> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>9</mn> </mrow> </msup> <mrow> <mo>[</mo> <mi mathvariant="normal">t</mi> <mo>]</mo> </mrow> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {{\frac {1{,}8\ \left[{\frac {g}{min\cdot ember}}\right]\cdot 60\ \left[{\frac {min}{h}}\right]\cdot 24\ \left[{\frac {h}{nap}}\right]\cdot 365\ \left[{\frac {nap}{y}}\right]\cdot 6{,}6\cdot 10^{9}\left[ember\right]}{1\ 000\ 000\left[{\frac {g}{t}}\right]}}=6{,}24\cdot 10^{9}\left[t\right]} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/f9e33549146882769666de6e6a956dfcd8946d26" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -3.338ex; width:81.073ex; height:9.009ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {{\frac {1{,}8\ \left[{\frac {g}{min\cdot ember}}\right]\cdot 60\ \left[{\frac {min}{h}}\right]\cdot 24\ \left[{\frac {h}{nap}}\right]\cdot 365\ \left[{\frac {nap}{y}}\right]\cdot 6{,}6\cdot 10^{9}\left[ember\right]}{1\ 000\ 000\left[{\frac {g}{t}}\right]}}=6{,}24\cdot 10^{9}\left[t\right]} }"> </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> Ezeket az eredményeket ugyanakkor 1860-ig elutasították. Az elutasítás oka egyrészt azon meggyőződés volt, hogy egy elem atomjainak nincs kémiai affinitása ugyanazon elem más atomjaihoz; másrészt az <a href="/wiki/Avogadro-t%C3%B6rv%C3%A9ny" title="Avogadro-törvény">Avogadro-törvény</a> látszólagos kivételei miatt, melyeket csak később, a disszociáló molekulákkal sikerült megmagyarázni. </li> <li id="cite_note-82"><a href="#cite_ref-82">↑</a> Mai (2013. június 24.) árfolyamon számítva. </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> Ennek az az oka, hogy a kis nyomású gázkeverékben az oxigén arányának növelése a tengerszinten mért értékhez közelire növeli a belélegzett O2 parciális nyomását. </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> Ezen kívül, mivel az oxigén <a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">elektronegativitása</a> a hidrogénénél nagyobb, a töltéskülönbség miatt a molekula poláris lesz. A különböző molekulák dipólusai közötti kölcsönhatás eredője vonzó erőt eredményez. </li> <li id="cite_note-125"><a href="#cite_ref-125">↑</a> Mivel az O2 <a href="/wiki/Parci%C3%A1lis_nyom%C3%A1s" title="Parciális nyomás">parciális nyomása</a> (<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle p_{O_{2}}}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi>p</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msub> <mi>O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </msub> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle p_{O_{2}}}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/5ba860672ec338a08ee851b394e11ba81013ba12" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; margin-left: -0.089ex; width:3.577ex; height:2.343ex;" alt="{\displaystyle p_{O_{2}}}">) az O2 mólarányának (<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle x_{O_{2}}}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi>x</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msub> <mi>O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </msub> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle x_{O_{2}}}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/9ab9bceafa545f1c7788dc8f9fab75e02924bb3e" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:3.647ex; height:2.343ex;" alt="{\displaystyle x_{O_{2}}}">) és a gázkeverék össznyomásának (<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle p}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mi>p</mi> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle p}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/81eac1e205430d1f40810df36a0edffdc367af36" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; margin-left: -0.089ex; width:1.259ex; height:2.009ex;" alt="{\displaystyle p}">) a szorzata; a nagy parciális nyomást okozhatja az O2 magas részaránya a belélegzett gázban, vagy a belélegzett gáz nagy nyomása, esetleg a kettő kombinációja. <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle p_{\mathrm {O_{2}} }=x_{\mathrm {O_{2}} }\cdot p}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi>p</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mrow> </msub> <mo>=</mo> <msub> <mi>x</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mrow> </msub> <mo>⋅</mo> <mi>p</mi> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle p_{\mathrm {O_{2}} }=x_{\mathrm {O_{2}} }\cdot p}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/aa6c5a3ad74dea78b3aeb9f4201c7a4e5fd222c2" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; margin-left: -0.089ex; width:13.22ex; height:2.343ex;" alt="{\displaystyle p_{\mathrm {O_{2}} }=x_{\mathrm {O_{2}} }\cdot p}"></dd></dl> </li> <li id="cite_note-132"><a href="#cite_ref-132">↑</a> A tűz pontos okát nem tudták egyértelműen azonosítani, de egyes bizonyítékok elektromos ívkisülésre (szikrára) utalnak. </li> </ol> </div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Hivatkozások">Hivatkozások</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Hivatkozások">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ciaaw.org/atomic_weights4.htm">Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number</a>. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 13.) </li> <li id="cite_note-Oxigen-2"><a href="#cite_ref-Oxigen_2-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Richard B. Stewart, Richard T. Jacobsen, W. Wagner (1991). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nist.gov/srd/upload/jpcrd423.pdf">Thermodynamic Properties of Oxigen from the Triple Point to 300 K with Pesessures to 80 MPa</a>”. J. Phys. Chem. Ref. Data 20 (5), 917-1021. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Thermodynamic+Properties+of+Oxigen+from+the+Triple+Point+to+300+K+with+Pesessures+to+80+MPa&rft.jtitle=J.+Phys.+Chem.+Ref.+Data&rft.date=1991&rft.volume=20&rft.issue=5&rft.au=Richard+B.+Stewart%2C+Richard+T.+Jacobsen%2C+W.+Wagner&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nist.gov%2Fsrd%2Fupload%2Fjpcrd423.pdf">  </li> <li id="cite_note-kfki-3"><a href="#cite_ref-kfki_3-0">↑</a> Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html">A magyar kémiai szaknyelv kialakulása</a>. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.) </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> Russell L. Rasmussen – Joseph G. Morse – Karen W. Morse: Main Group Elements. In Inorganic Chemistry. Főszerk. Robert A. Meyers. 3. 25. o. = Encyclopedia of Physical Science and Technology, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780122274107" title="Speciális:Könyvforrások/9780122274107">ISBN 978-0-12-227410-7</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AOxig%C3%A9n&rft.atitle=Main+Group+Elements&rft.btitle=Inorganic+Chemistry&rft.edition=3&rft.genre=book&rft.isbn=978-0-12-227410-7&rft.pages=25&rft.series=Encyclopedia+of+Physical+Science+and+Technology&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-5"><a href="#cite_ref-5">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.webelements.com/oxygen/electronegativity.html">WebElements Periodic Table of the Elements | Oxygen | Electronegativity</a>. Webelements.com. (Hozzáférés: 2011. november 7.) </li> <li id="cite_note-NBB297-6">↑ <a href="#cite_ref-NBB297_6-0">a</a> <a href="#cite_ref-NBB297_6-1">b</a> <a href="#Reference-idEmsley2001">Emsley 2001</a>, p.297 </li> <li id="cite_note-lanl-7">↑ <a href="#cite_ref-lanl_7-0">a</a> <a href="#cite_ref-lanl_7-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071026034224/http://periodic.lanl.gov/elements/8.html">Oxygen</a>. Los Alamos National Laboratory. [2007. október 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://periodic.lanl.gov/elements/8.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 16.) </li> <li id="cite_note-8"><a href="#cite_ref-8">↑</a> <a href="/wiki/NASA" title="NASA">NASA</a> (2007-09-27). "<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.nasa.gov/home/hqnews/2007/sep/HQ_07215_Timeline_of_Oxygen_on_Earth.html">NASA Research Indicates Oxygen on Earth 2.5 Billion Years ago</a>". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-03-13. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080313063940/http://www.nasa.gov/home/hqnews/2007/sep/HQ_07215_Timeline_of_Oxygen_on_Earth.html">Archiválva</a> 2008. március 13-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben </li> <li id="cite_note-ECE500-9">↑ <a href="#cite_ref-ECE500_9-0">a</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-1">b</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-2">c</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-3">d</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-4">e</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-5">f</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-6">g</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-7">h</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-8">i</a> <a href="#cite_ref-ECE500_9-9">j</a> <a href="#Reference-idCook1968">Cook & Lauer 1968</a>, p.500 </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Barbara Herlihy. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.de/books?id=uX6zAQAAQBAJ&pg=PA16&lpg=PA16&dq=oxygen+65.0+element+human+body&source=bl&ots=y67LW6Gsxq&sig=1_ze8S2Qx6e8ZZ8ahblIyprHo2E&hl=en&sa=X&ei=MgwKVISQEcar7AaKsYHIBQ&ved=0CCEQ6AEwAA">The Human Body in Health and Illness</a>, 5th edition, Elsevier Health Sciences, 16. o.. 978-1-4557-7234-6 (2014. március 27.). Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 5.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Human+Body+in+Health+and+Illness&rft.au=Barbara+Herlihy&rft.date=2014-03-27&rft.edition=5th+edition&rft.pub=Elsevier+Health+Sciences&rft.pages=16&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.de%2Fbooks%3Fid%3DuX6zAQAAQBAJ%26pg%3DPA16%26lpg%3DPA16%26dq%3Doxygen%2B65.0%2Belement%2Bhuman%2Bbody%26source%3Dbl%26ots%3Dy67LW6Gsxq%26sig%3D1_ze8S2Qx6e8ZZ8ahblIyprHo2E%26hl%3Den%26sa%3DX%26ei%3DMgwKVISQEcar7AaKsYHIBQ%26ved%3D0CCEQ6AEwAA">  </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070613121048/http://www.spenvis.oma.be/spenvis/help/background/atmosphere/erosion.html">Atomic oxygen erosion</a>. [2007. június 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.spenvis.oma.be/spenvis/help/background/atmosphere/erosion.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.) </li> <li id="cite_note-mellor-12">↑ <a href="#cite_ref-mellor_12-0">a</a> <a href="#cite_ref-mellor_12-1">b</a> <a href="#cite_ref-mellor_12-2">c</a> <a href="#cite_ref-mellor_12-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Parks-1939">Parks, G. D., Mellor, J. W.. Mellor's Modern Inorganic Chemistry, 6th, London: Longmans, Green and Co (1939)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mellor%27s+Modern+Inorganic+Chemistry&rft.aulast=Parks&rft.aufirst=G.+D.&rft.date=1939&rft.edition=6th&rft.pub=Longmans%2C+Green+and+Co&rft.place=London">  </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080510235736/http://chemed.chem.purdue.edu/genchem/topicreview/bp/ch8/mo.html#bond">Molecular Orbital Theory</a>. Purdue University. [2008. május 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://chemed.chem.purdue.edu/genchem/topicreview/bp/ch8/mo.html#bond">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 28.) </li> <li id="cite_note-pauling-14"><a href="#cite_ref-pauling_14-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Pauling, L.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/natureofchemical00paul">The nature of the chemical bond and the structure of molecules and crystals : an introduction to modern structural chemistry</a>, 3rd, Ithaca, N.Y.: Cornell University Press (1960). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8014-0333-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-8014-0333-2">ISBN 0-8014-0333-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+nature+of+the+chemical+bond+and+the+structure+of+molecules+and+crystals+%3A+an+introduction+to+modern+structural+chemistry&rft.au=Pauling%2C+L.&rft.date=1960&rft.edition=3rd&rft.pub=Cornell+University+Press&rft.place=Ithaca%2C+N.Y.&rft.isbn=0-8014-0333-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnatureofchemical00paul">  </li> <li id="cite_note-BiochemOnline-15">↑ <a href="#cite_ref-BiochemOnline_15-0">a</a> <a href="#cite_ref-BiochemOnline_15-1">b</a> Jakubowski, Henry: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://employees.csbsju.edu/hjakubowski/classes/ch331/bcintro/default.html">Biochemistry Online</a>. Saint John's University. (Hozzáférés: 2008. január 28.) </li> <li id="cite_note-NBB303-17">↑ <a href="#cite_ref-NBB303_17-0">a</a> <a href="#cite_ref-NBB303_17-1">b</a> <a href="#cite_ref-NBB303_17-2">c</a> <a href="#Reference-idEmsley2001">Emsley 2001</a>, p.303 </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071217064218/http://genchem.chem.wisc.edu/demonstrations/Gen_Chem_Pages/0809bondingpage/liquid_oxygen.htm">Demonstration of a bridge of liquid oxygen supported against its own weight between the poles of a powerful magnet</a>. University of Wisconsin-Madison Chemistry Department Demonstration lab. [2007. december 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://genchem.chem.wisc.edu/demonstrations/Gen_Chem_Pages/0809bondingpage/liquid_oxygen.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 15.) </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080308213517/http://www.servomex.com/oxygen_gas_analyser.html">Company literature of Oxygen analyzers (triplet)</a>. Servomex. [2008. március 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.servomex.com/oxygen_gas_analyser.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 15.) </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Krieger-Liszkay-2005">Krieger-Liszkay, Anja (2004. október 13.). „Singlet oxygen production in photosynthesis”. Journal of Experimental Botanics 56 (411), 337–46. o, Kiadó: Oxford Journals. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/jxb/erh237">10.1093/jxb/erh237</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0022-0957">0022-0957</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15310815">15310815</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Singlet+oxygen+production+in+photosynthesis&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Botanics&rft.date=2004-10-13&rft.volume=56&rft.issue=411&rft.aulast=Krieger-Liszkay&rft.aufirst=Anja&rft.pages=337%E2%80%9346&rft.issn=0022-0957&rft_id=info:pmid/15310815&rft_id=info:doi/10.1093%2Fjxb%2Ferh237">  </li> <li id="cite_note-harrison-22"><a href="#cite_ref-harrison_22-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Harrison-1990">Harrison, Roy M.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/pollutioncausese0000unse">Pollution: Causes, Effects & Control</a>, 2nd, Cambridge: <a href="/wiki/Royal_Society_of_Chemistry" title="Royal Society of Chemistry">Royal Society of Chemistry</a> (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-85186-283-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-85186-283-7">ISBN 0-85186-283-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Pollution%3A+Causes%2C+Effects+%26+Control&rft.aulast=Harrison&rft.aufirst=Roy+M.&rft.date=1990&rft.edition=2nd&rft.pub=%5B%5BRoyal+Society+of+Chemistry%5D%5D&rft.place=Cambridge&rft.isbn=0-85186-283-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpollutioncausese0000unse">  </li> <li id="cite_note-immune-ozone-23"><a href="#cite_ref-immune-ozone_23-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002. december 13.) „Evidence for Antibody-Catalyzed Ozone Formation in Bacterial Killing and Inflammation”. Science 298 (5601), 2195–219. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1077642Jr.">10.1126/science.1077642Jr.</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12434011">12434011</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Evidence+for+Antibody-Catalyzed+Ozone+Formation+in+Bacterial+Killing+and+Inflammation&rft.jtitle=Science&rft.date=2002-12-13&rft.volume=298&rft.issue=5601&rft.pages=2195%E2%80%93219&rft_id=info:pmid/12434011&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1077642Jr.">  </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hirayama-1994">Hirayama, Osamu, Nakamura, Kyoko; Hamada, Syoko; Kobayasi, Yoko (1994). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_lipids_1994-02_29_2/page/149">Singlet oxygen quenching ability of naturally occurring carotenoids</a>”. Lipids 29 (2), 149–50. o, Kiadó: Springer. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF02537155">10.1007/BF02537155</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8152349">8152349</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Singlet+oxygen+quenching+ability+of+naturally+occurring+carotenoids&rft.jtitle=Lipids&rft.date=1994&rft.volume=29&rft.issue=2&rft.aulast=Hirayama&rft.aufirst=Osamu&rft.pages=149%E2%80%9350&rft_id=info:pmid/8152349&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF02537155&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_lipids_1994-02_29_2%2Fpage%2F149">  </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> Chieh, Chung: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071214215455/http://www.science.uwaterloo.ca/~cchieh/cact/c120/bondel.html">Bond Lengths and Energies</a>. University of Waterloo. [2007. december 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.science.uwaterloo.ca/~cchieh/cact/c120/bondel.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 16.) </li> <li id="cite_note-GuideElem48-26">↑ <a href="#cite_ref-GuideElem48_26-0">a</a> <a href="#cite_ref-GuideElem48_26-1">b</a> <a href="#cite_ref-GuideElem48_26-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Stwertka-1998">Stwertka, Albert. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/guidetoelements00stwe">Guide to the Elements</a>, Revised, Oxford University Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/guidetoelements00stwe/page/48">48</a>–49. o. (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-19-508083-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-19-508083-1">ISBN 0-19-508083-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Guide+to+the+Elements&rft.aulast=Stwertka&rft.aufirst=Albert&rft.date=1998&rft.edition=Revised&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fguidetoelements00stwe%2Fpage%2F48+48%5D%E2%80%9349&rft.isbn=0-19-508083-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fguidetoelements00stwe">  </li> <li id="cite_note-o4-27">↑ <a href="#cite_ref-o4_27-0">a</a> <a href="#cite_ref-o4_27-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Cacace-2001">Cacace, Fulvio, de Petris, Giulia; Troiani, Anna (2001). „Experimental Detection of Tetraoxygen”. Angewandte Chemie International Edition 40 (21), 4062–65. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/1521-3773(20011105)40:21"><4062::AID-ANIE4062>3.0.CO;2-X 10.1002/1521-3773(20011105)40:21<4062::AID-ANIE4062>3.0.CO;2-X</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12404493">12404493</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Experimental+Detection+of+Tetraoxygen&rft.jtitle=Angewandte+Chemie+International+Edition&rft.date=2001&rft.volume=40&rft.issue=21&rft.aulast=Cacace&rft.aufirst=Fulvio&rft.pages=4062%E2%80%9365&rft_id=info:pmid/12404493&rft_id=info:doi/10.1002%2F1521-3773%2820011105%2940%3A21%3C4062%3A%3AAID-ANIE4062%3E3.0.CO%3B2-X">  </li> <li id="cite_note-newform-28">↑ <a href="#cite_ref-newform_28-0">a</a> <a href="#cite_ref-newform_28-1">b</a> Ball, Phillip. „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/news/2001/011122/pf/011122-3_pf.html">New form of oxygen found</a>”, Nature News, 2001. szeptember 16. (Hozzáférés: 2008. január 9.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Phillip&rft.aulast=Ball&rft.title=New+form+of+oxygen+found&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Fnews%2F2001%2F011122%2Fpf%2F011122-3_pf.html&rft.source=Nature+News&rft.date=2001-09-16">  </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Lundegaard-2006">Lundegaard, Lars F., Weck, Gunnar; McMahon, Malcolm I.; Desgreniers, Serge and Loubeyre, Paul (2006). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/nature/journal/v443/n7108/abs/nature05174.html">Observation of an O8 molecular lattice in the phase of solid oxygen</a>”. Nature 443 (7108), 201–04. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nature05174">10.1038/nature05174</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16971946">16971946</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Observation+of+an+%3Cspan+class%3D%22chemf%22+style%3D%22white-space%3Anowrap%3B%22%3EO%3Csub%3E8%3C%2Fsub%3E%3C%2Fspan%3E+molecular+lattice+in+the+phase+of+solid+oxygen&rft.jtitle=Nature&rft.date=2006&rft.volume=443&rft.issue=7108&rft.aulast=Lundegaard&rft.aufirst=Lars+F.&rft.pages=201%E2%80%9304&rft_id=info:pmid/16971946&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnature05174&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Fnature%2Fjournal%2Fv443%2Fn7108%2Fabs%2Fnature05174.html">  </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Desgreniers-1990">Desgreniers, S, Vohra, Y. K. & Ruoff, A. L. (1990). „Optical response of very high density solid oxygen to 132 GPa”. J. Phys. Chem. 94 (3), 1117–22. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/j100366a020">10.1021/j100366a020</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Optical+response+of+very+high+density+solid+oxygen+to+132+GPa&rft.jtitle=J.+Phys.+Chem.&rft.date=1990&rft.volume=94&rft.issue=3&rft.aulast=Desgreniers&rft.aufirst=S&rft.pages=1117%E2%80%9322&rft_id=info:doi/10.1021%2Fj100366a020">  </li> <li id="cite_note-31"><a href="#cite_ref-31">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shimizu-1998">Shimizu, K., Suhara, K., Ikumo, M., Eremets, M. I. & Amaya, K. (1998). „Superconductivity in oxygen”. Nature 393 (6687), 767–69. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/31656">10.1038/31656</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Superconductivity+in+oxygen&rft.jtitle=Nature&rft.date=1998&rft.volume=393&rft.issue=6687&rft.aulast=Shimizu&rft.aufirst=K.&rft.pages=767%E2%80%9369&rft_id=info:doi/10.1038%2F31656">  </li> <li id="cite_note-NBB299-32">↑ <a href="#cite_ref-NBB299_32-0">a</a> <a href="#cite_ref-NBB299_32-1">b</a> <a href="#cite_ref-NBB299_32-2">c</a> <a href="#cite_ref-NBB299_32-3">d</a> <a href="#cite_ref-NBB299_32-4">e</a> <a href="#cite_ref-NBB299_32-5">f</a> <a href="#Reference-idEmsley2001">Emsley 2001</a>, p.299 </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.engineeringtoolbox.com/air-solubility-water-d_639.html">Air solubility in water</a>. The Engineering Toolbox. (Hozzáférés: 2007. december 21.) </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Evans-2006">Evans, David Hudson, Claiborne, James B.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/physiologyoffish0000unse_g9g6">The Physiology of Fishes</a>. CRC Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/physiologyoffish0000unse_g9g6/page/88">88</a>. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8493-2022-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-8493-2022-4">ISBN 0-8493-2022-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Physiology+of+Fishes&rft.aulast=Evans&rft.aufirst=David+Hudson&rft.date=2006&rft.pub=CRC+Press&rft.isbn=0-8493-2022-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fphysiologyoffish0000unse_g9g6">  </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Lide-2003">Lide, David R.. Section 4, Properties of the Elements and Inorganic Compounds; Melting, boiling, and critical temperatures of the elements, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 84th, Boca Raton, Florida: <a href="/w/index.php?title=CRC_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="CRC Press (a lap nem létezik)">CRC Press</a> (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8493-0595-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-8493-0595-0">ISBN 0-8493-0595-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=CRC+Handbook+of+Chemistry+and+Physics&rft.atitle=Section+4%2C+Properties+of+the+Elements+and+Inorganic+Compounds%3B+Melting%2C+boiling%2C+and+critical+temperatures+of+the+elements&rft.aulast=Lide&rft.aufirst=David+R.&rft.date=2003&rft.edition=84th&rft.pub=%5B%5BCRC+Press%5D%5D&rft.place=Boca+Raton%2C+Florida&rft.isbn=0-8493-0595-0">  </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.uigi.com/cryodist.html">Overview of Cryogenic Air Separation and Liquefier Systems</a>. Universal Industrial Gases, Inc.. (Hozzáférés: 2007. december 15.) </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080227014309/https://www.mathesontrigas.com/pdfs/msds/00225011.pdf">Liquid Oxygen Material Safety Data Sheet</a> (PDF). Matheson Tri Gas. [2008. február 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.mathesontrigas.com/pdfs/msds/00225011.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 15.) </li> <li id="cite_note-EnvChem-Iso-38">↑ <a href="#cite_ref-EnvChem-Iso_38-0">a</a> <a href="#cite_ref-EnvChem-Iso_38-1">b</a> <a href="#cite_ref-EnvChem-Iso_38-2">c</a> <a href="#cite_ref-EnvChem-Iso_38-3">d</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://environmentalchemistry.com/yogi/periodic/O-pg2.html">Oxygen Nuclides / Isotopes</a>. EnvironmentalChemistry.com. (Hozzáférés: 2007. december 17.) </li> <li id="cite_note-Meyer2005-39">↑ <a href="#cite_ref-Meyer2005_39-0">a</a> <a href="#cite_ref-Meyer2005_39-1">b</a> <a href="#cite_ref-Meyer2005_39-2">c</a> <cite style="font-style:normal">Meyer, B.S. (2005. szeptember 20.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.lpi.usra.edu/meetings/ess2005/pdf/9022.pdf">Nucleosynthesis and Galactic Chemical Evolution of the Isotopes of Oxygen</a>” (PDF). <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.lpi.usra.edu/meetings/ess2005/">Workgroup on Oxygen in the Earliest Solar System</a> Proceedings of the NASA Cosmochemistry Program and the Lunar and Planetary Institute. 9022. Hozzáférés: 2007. január 22.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=proceeding&rft.btitle=Proceedings+of+the+NASA+Cosmochemistry+Program+and+the+Lunar+and+Planetary+Institute&rft.atitle=Nucleosynthesis+and+Galactic+Chemical+Evolution+of+the+Isotopes+of+Oxygen&rft.aulast=Meyer&rft.aufirst=B.S.&rft.date=2005-09-20&rft.place=Gatlinburg%2C+Tennessee&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.lpi.usra.edu%2Fmeetings%2Fess2005%2Fpdf%2F9022.pdf">  </li> <li id="cite_note-NUDAT-13O-40"><a href="#cite_ref-NUDAT-13O_40-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181004041430/http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/decaysearchdirect.jsp?nuc=13O&unc=nds">NUDAT 13O</a>. [2018. október 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/decaysearchdirect.jsp?nuc=13O&unc=nds">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 6.) </li> <li id="cite_note-NUDAT-14O-41"><a href="#cite_ref-NUDAT-14O_41-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20220607045357/http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/decaysearchdirect.jsp?nuc=14O">NUDAT 14O</a>. [2022. június 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/decaysearchdirect.jsp?nuc=14O&unc=nds">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 6.) </li> <li id="cite_note-NUDAT-15O-42"><a href="#cite_ref-NUDAT-15O_42-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20220607045434/http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/decaysearchdirect.jsp?nuc=15O">NUDAT 15O</a>. [2022. június 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/decaysearchdirect.jsp?nuc=15O&unc=nds">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 6.) </li> <li id="cite_note-croswell-43"><a href="#cite_ref-croswell_43-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Croswell-1996">Croswell, Ken. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://kencroswell.com/alchemy.html">Alchemy of the Heavens</a>. Anchor (1996. February). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-385-47214-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-385-47214-5">ISBN 0-385-47214-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Alchemy+of+the+Heavens&rft.aulast=Croswell&rft.aufirst=Ken&rft.date=1996&rft.pub=Anchor&rft.isbn=0-385-47214-5&rft_id=http%3A%2F%2Fkencroswell.com%2Falchemy.html">  </li> <li id="cite_note-NBB298-44">↑ <a href="#cite_ref-NBB298_44-0">a</a> <a href="#cite_ref-NBB298_44-1">b</a> <a href="#cite_ref-NBB298_44-2">c</a> <a href="#cite_ref-NBB298_44-3">d</a> <a href="#Reference-idEmsley2001">Emsley 2001</a>, p.298 </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> From The Chemistry and Fertility of Sea Waters by H.W. Harvey, 1955, citing C.J.J. Fox, "On the coefficients of absorption of atmospheric gases in sea water", Publ. Circ. Cons. Explor. Mer, no. 41, 1907. Harvey however notes that according to later articles in Nature the values appear to be about 3% too high. </li> <li id="cite_note-NBB301-47">↑ <a href="#cite_ref-NBB301_47-0">a</a> <a href="#cite_ref-NBB301_47-1">b</a> <a href="#cite_ref-NBB301_47-2">c</a> <a href="#cite_ref-NBB301_47-3">d</a> <a href="#cite_ref-NBB301_47-4">e</a> <a href="#cite_ref-NBB301_47-5">f</a> <a href="#cite_ref-NBB301_47-6">g</a> <a href="#cite_ref-NBB301_47-7">h</a> <a href="#Reference-idEmsley2001">Emsley 2001</a>, p.301 </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Fenical-1983">Fenical, William. Marine Plants: A Unique and Unexplored Resource, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=g6RfkqCUQyQC&pg=PA147">Plants: the potentials for extracting protein, medicines, and other useful chemicals (workshop proceedings)</a>. DIANE Publishing, 147. o. (1983. September). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-4289-2397-7" title="Speciális:Könyvforrások/1-4289-2397-7">ISBN 1-4289-2397-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Plants%3A+the+potentials+for+extracting+protein%2C+medicines%2C+and+other+useful+chemicals+%28workshop+proceedings%29&rft.atitle=Marine+Plants%3A+A+Unique+and+Unexplored+Resource&rft.aulast=Fenical&rft.aufirst=William&rft.date=1983&rft.pub=DIANE+Publishing&rft.isbn=1-4289-2397-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3Dg6RfkqCUQyQC%26pg%3DPA147">  </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Walker-1980">Walker, J. C. G.. The oxygen cycle in the natural environment and the biogeochemical cycles. Berlin: Springer-Verlag (1980)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+oxygen+cycle+in+the+natural+environment+and+the+biogeochemical+cycles&rft.aulast=Walker&rft.aufirst=J.+C.+G.&rft.date=1980&rft.pub=Springer-Verlag&rft.place=Berlin">  </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Brown-2003">Brown, Theodore L., LeMay, Burslen. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/studentlectureno00theo">Chemistry: The Central Science</a>. Prentice Hall/Pearson Education, 958. o. (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-13-048450-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-13-048450-4">ISBN 0-13-048450-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemistry%3A+The+Central+Science&rft.aulast=Brown&rft.aufirst=Theodore+L.&rft.date=2003&rft.pub=Prentice+Hall%2FPearson+Education&rft.isbn=0-13-048450-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fstudentlectureno00theo">  </li> <li id="cite_note-Raven-52">↑ <a href="#cite_ref-Raven_52-0">a</a> <a href="#cite_ref-Raven_52-1">b</a> <a href="#Reference-idRaven2005">Raven 2005</a>, 115–27 </li> <li id="cite_note-mmHg-54">↑ <a href="#cite_ref-mmHg_54-0">a</a> <a href="#cite_ref-mmHg_54-1">b</a> <a href="#cite_ref-mmHg_54-2">c</a> <a href="#cite_ref-mmHg_54-3">d</a> Derived from mmHg values using 0,133322 kPa/mmHg </li> <li id="cite_note-southwest-55">↑ <a href="#cite_ref-southwest_55-0">a</a> <a href="#cite_ref-southwest_55-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://pathcuric1.swmed.edu/PathDemo/nrrt.htm">Normal Reference Range Table</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111225185659/http://pathcuric1.swmed.edu/PathDemo/nrrt.htm">Archiválva</a> 2011. december 25-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben from The University of Texas Southwestern Medical Center at Dallas. Used in Interactive Case Study Companion to Pathologic basis of disease. </li> <li id="cite_note-brookside-56">↑ <a href="#cite_ref-brookside_56-0">a</a> <a href="#cite_ref-brookside_56-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.brooksidepress.org/Products/OperationalMedicine/DATA/operationalmed/Lab/ABG_ArterialBloodGas.htm">The Medical Education Division of the Brookside Associates--> ABG (Arterial Blood Gas)</a> Hozzáférés ideje: Dec 6, 2009 </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Charles Henrickson. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/chemistry00henr">Chemistry</a>. Cliffs Notes (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7645-7419-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-7645-7419-1">ISBN 0-7645-7419-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemistry&rft.au=Charles+Henrickson&rft.date=2005&rft.pub=Cliffs+Notes&rft.isbn=0-7645-7419-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fchemistry00henr">  </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120914001112/http://www.patentstorm.us/patents/6224560-description.html">For humans, the normal volume is 6–8 liters per minute</a>. [2012. szeptember 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.patentstorm.us/patents/6224560-description.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 4.) </li> <li id="cite_note-Campbell-60"><a href="#cite_ref-Campbell_60-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Campbell-2005">Campbell, Neil A., Reece, Jane B.. Biology, 7th Edition. San Francisco: Pearson – Benjamin Cummings, 522–23. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8053-7171-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-8053-7171-0">ISBN 0-8053-7171-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Biology%2C+7th+Edition&rft.aulast=Campbell&rft.aufirst=Neil+A.&rft.date=2005&rft.pub=Pearson%26nbsp%3B%E2%80%93+Benjamin+Cummings&rft.place=San+Francisco&rft.pages=522%E2%80%9323&rft.isbn=0-8053-7171-0">  </li> <li id="cite_note-Freeman-61"><a href="#cite_ref-Freeman_61-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Freeman-2005">Freeman, Scott. Biological Science, 2nd. Upper Saddle River, NJ: Pearson – Prentice Hall, 214, 586. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-13-140941-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-13-140941-7">ISBN 0-13-140941-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Biological+Science%2C+2nd&rft.aulast=Freeman&rft.aufirst=Scott&rft.date=2005&rft.pub=Pearson%26nbsp%3B%E2%80%93+Prentice+Hall&rft.place=Upper+Saddle+River%2C+NJ&rft.pages=214%2C+586&rft.isbn=0-13-140941-7">  </li> <li id="cite_note-geologic-62">↑ <a href="#cite_ref-geologic_62-0">a</a> <a href="#cite_ref-geologic_62-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Berner-1999">Berner, Robert A. (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/cgi/content/full/96/20/10955">Atmospheric oxygen over Phanerozoic time</a>”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA 96 (20), 10955–57. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.96.20.10955">10.1073/pnas.96.20.10955</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10500106">10500106</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC34224/">34224</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Atmospheric+oxygen+over+Phanerozoic+time&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences+of+the+USA&rft.date=1999&rft.volume=96&rft.issue=20&rft.aulast=Berner&rft.aufirst=Robert+A.&rft.pages=10955%E2%80%9357&rft_id=info:pmid/10500106&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.96.20.10955&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.pnas.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F96%2F20%2F10955">  </li> <li id="cite_note-Butterfield2009-63"><a href="#cite_ref-Butterfield2009_63-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009) „Oxygen, animals and oceanic ventilation: An alternative view”. Geobiology 7 (1), 1–7. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1472-4669.2009.00188.x">10.1111/j.1472-4669.2009.00188.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19200141">19200141</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Oxygen%2C+animals+and+oceanic+ventilation%3A+An+alternative+view&rft.jtitle=Geobiology&rft.date=2009&rft.volume=7&rft.issue=1&rft.pages=1%E2%80%937&rft_id=info:pmid/19200141&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1472-4669.2009.00188.x">  </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dole-1965">Dole, Malcolm (1965). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080227014308/http://www.jgp.org/cgi/reprint/49/1/5.pdf">The Natural History of Oxygen</a>” (PDF). The Journal of General Physiology 49 (1), 5–27. o. [2008. február 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jgp.org/cgi/reprint/49/1/5.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1085/jgp.49.1.5">10.1085/jgp.49.1.5</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/5859927">5859927</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2195461/">2195461</a>. (Hozzáférés: 2007. december 16.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Natural+History+of+Oxygen&rft.jtitle=The+Journal+of+General+Physiology&rft.date=1965&rft.volume=49&rft.issue=1&rft.aulast=Dole&rft.aufirst=Malcolm&rft.pages=5%E2%80%9327&rft_id=info:pmid/5859927&rft_id=info:doi/10.1085%2Fjgp.49.1.5&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.jgp.org%2Fcgi%2Freprint%2F49%2F1%2F5.pdf">  </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Jastrow-1936">Jastrow, Joseph. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=tRUO45YfCHwC&pg=PA171&lpg=PA171">Story of Human Error</a>. Ayer Publishing, 171. o. (1936). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8369-0568-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-8369-0568-7">ISBN 0-8369-0568-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Story+of+Human+Error&rft.aulast=Jastrow&rft.aufirst=Joseph&rft.date=1936&rft.pub=Ayer+Publishing&rft.isbn=0-8369-0568-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DtRUO45YfCHwC%26pg%3DPA171%26lpg%3DPA171">  </li> <li id="cite_note-ECE499-66">↑ <a href="#cite_ref-ECE499_66-0">a</a> <a href="#cite_ref-ECE499_66-1">b</a> <a href="#cite_ref-ECE499_66-2">c</a> <a href="#cite_ref-ECE499_66-3">d</a> <a href="#cite_ref-ECE499_66-4">e</a> <a href="#Reference-idCook1968">Cook & Lauer 1968</a>, p.499. </li> <li id="cite_note-EB1911-67">↑ <a href="#cite_ref-EB1911_67-0">a</a> <a href="#cite_ref-EB1911_67-1">b</a> <a href="#cite_ref-EB1911_67-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Britannica contributors. John Mayow, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.1911encyclopedia.org/John_Mayow">Encyclopaedia Britannica</a>, 11th (1911). Hozzáférés ideje: 2007. december 16.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopaedia+Britannica&rft.atitle=John+Mayow&rft.au=%27%27Britannica%27%27+contributors&rft.date=1911&rft.edition=11th&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.1911encyclopedia.org%2FJohn_Mayow">  </li> <li id="cite_note-WoC-68">↑ <a href="#cite_ref-WoC_68-0">a</a> <a href="#cite_ref-WoC_68-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">World of Chemistry contributors. John Mayow, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bookrags.com/John_Mayow">World of Chemistry</a>. Thomson Gale (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-669-32727-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-669-32727-1">ISBN 0-669-32727-1</a>. Hozzáférés ideje: 2007. december 16.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=World+of+Chemistry&rft.atitle=John+Mayow&rft.au=%27%27World+of+Chemistry%27%27+contributors&rft.date=2005&rft.pub=Thomson+Gale&rft.isbn=0-669-32727-1&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.bookrags.com%2FJohn_Mayow">  </li> <li id="cite_note-morris-69"><a href="#cite_ref-morris_69-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Morris-2003">Morris, Richard. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/lastsorcererspat0000morr">The last sorcerers: The path from alchemy to the periodic table</a>. Washington, D.C.: Joseph Henry Press (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-309-08905-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-309-08905-0">ISBN 0-309-08905-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+last+sorcerers%3A+The+path+from+alchemy+to+the+periodic+table&rft.aulast=Morris&rft.aufirst=Richard&rft.date=2003&rft.pub=Joseph+Henry+Press&rft.place=Washington%2C+D.C.&rft.isbn=0-309-08905-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Flastsorcererspat0000morr">  </li> <li id="cite_note-NBB300-70">↑ <a href="#cite_ref-NBB300_70-0">a</a> <a href="#cite_ref-NBB300_70-1">b</a> <a href="#cite_ref-NBB300_70-2">c</a> <a href="#cite_ref-NBB300_70-3">d</a> <a href="#cite_ref-NBB300_70-4">e</a> <a href="#cite_ref-NBB300_70-5">f</a> <a href="#cite_ref-NBB300_70-6">g</a> <a href="#Reference-idEmsley2001">Emsley 2001</a>, p.300 </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> "The feeling of it to my lungs was not sensibly different from that of common air, but I fancied that my breast felt peculiarly light and easy for some time afterwards." </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Priestley-1775">Priestley, Joseph (1775). „An Account of Further Discoveries in Air”. Philosophical Transactions 65, 384–94. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rstl.1775.0039">10.1098/rstl.1775.0039</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=An+Account+of+Further+Discoveries+in+Air&rft.jtitle=Philosophical+Transactions&rft.date=1775&rft.volume=65&rft.aulast=Priestley&rft.aufirst=Joseph&rft.pages=384%E2%80%9394&rft_id=info:doi/10.1098%2Frstl.1775.0039">  </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> DeTurck, Dennis; Gladney, Larry and Pietrovito, Anthony: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080117230939/http://www.physics.upenn.edu/courses/gladney/mathphys/subsubsection1_1_3_2.html">The Interactive Textbook of PFP96</a>. University of Pennsylvania, 1997. [2008. január 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.physics.upenn.edu/courses/gladney/mathphys/Contents.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 28.) </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Roscoe-1883">Roscoe, Henry Enfield, Schorlemmer, Carl. A Treatise on Chemistry. D. Appleton and Co., 38. o. (1883)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Treatise+on+Chemistry&rft.aulast=Roscoe&rft.aufirst=Henry+Enfield&rft.date=1883&rft.pub=D.+Appleton+and+Co.">  </li> <li id="cite_note-BES707-76">↑ <a href="#cite_ref-BES707_76-0">a</a> <a href="#cite_ref-BES707_76-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Daintith-1994">Daintith, John. Biographical Encyclopedia of Scientists. CRC Press, 707. o. (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7503-0287-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-7503-0287-9">ISBN 0-7503-0287-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Biographical+Encyclopedia+of+Scientists&rft.aulast=Daintith&rft.aufirst=John&rft.date=1994&rft.pub=CRC+Press&rft.isbn=0-7503-0287-9">  </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> Poland.gov – Culture, Science and Media: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101004133000/http://www.poland.gov.pl/Karol,Olszewski,and,Zygmunt,Wroblewski:,condensation,of,oxygen,and,nitrogen,1987.html">Condensation of oxygen and nitrogen</a>. [2010. október 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.poland.gov.pl/Karol,Olszewski,and,Zygmunt,Wroblewski:,condensation,of,oxygen,and,nitrogen,1987.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 4.) </li> <li id="cite_note-HPAM-78">↑ <a href="#cite_ref-HPAM_78-0">a</a> <a href="#cite_ref-HPAM_78-1">b</a> <a href="#cite_ref-HPAM_78-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">How Products are Made contributors. Oxygen, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.answers.com/topic/oxygen">How Products are Made</a>. The Gale Group, Inc (2002). Hozzáférés ideje: 2007. december 16.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=How+Products+are+Made&rft.atitle=Oxygen&rft.au=%27%27How+Products+are+Made%27%27+contributors&rft.date=2002&rft.pub=The+Gale+Group%2C+Inc&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.answers.com%2Ftopic%2Foxygen">  </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151106093243/http://grin.hq.nasa.gov/ABSTRACTS/GPN-2002-000132.html">Goddard-1926</a>. NASA. [2015. november 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://grin.hq.nasa.gov/ABSTRACTS/GPN-2002-000132.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 18.) </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.uigi.com/noncryo.html">Non-Cryogenic Air Separation Processes</a>. UIG Inc., 2003. (Hozzáférés: 2007. december 16.) </li> <li id="cite_note-81"><a href="#cite_ref-81">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www-pao.ksc.nasa.gov/kscpao/nasafact/ps/SSP.ps">Space Shuttle Use of Propellants and Fluids</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080917144056/http://www-pao.ksc.nasa.gov/kscpao/nasafact/ps/SSP.ps">archivált változat</a>]. National Aeronautics and Space Administration (2001. 09). Hozzáférés ideje: 2007. december 16. [archiválás ideje: 2008. szeptember 17.] „NASAFacts FS-2001-09-015-KSC”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Space+Shuttle+Use+of+Propellants+and+Fluids&rft.date=2001&rft.pub=National+Aeronautics+and+Space+Administration&rft_id=http%3A%2F%2Fwww-pao.ksc.nasa.gov%2Fkscpao%2Fnasafact%2Fps%2FSSP.ps">  </li> <li id="cite_note-ECE510-83">↑ <a href="#cite_ref-ECE510_83-0">a</a> <a href="#cite_ref-ECE510_83-1">b</a> <a href="#Reference-idCook1968">Cook & Lauer 1968</a>, p.510 </li> <li id="cite_note-pmid18540928-84"><a href="#cite_ref-pmid18540928_84-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sim MA, Dean P, Kinsella J, Black R, Carter R, Hughes M (2008). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_anaesthesia_2008-09_63_9/page/938">Performance of oxygen delivery devices when the breathing pattern of respiratory failure is simulated</a>”. Anaesthesia 63 (9), 938–40. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2044.2008.05536.x">10.1111/j.1365-2044.2008.05536.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18540928">18540928</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Performance+of+oxygen+delivery+devices+when+the+breathing+pattern+of+respiratory+failure+is+simulated&rft.jtitle=Anaesthesia&rft.date=2008&rft.volume=63&rft.issue=9&rft.au=Sim+MA%2C+Dean+P%2C+Kinsella+J%2C+Black+R%2C+Carter+R%2C+Hughes+M&rft.pages=938%E2%80%9340&rft_id=info:pmid/18540928&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1365-2044.2008.05536.x&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_anaesthesia_2008-09_63_9%2Fpage%2F938">  </li> <li id="cite_note-pmid8931286-85"><a href="#cite_ref-pmid8931286_85-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Stephenson RN, Mackenzie I, Watt SJ, Ross JA (1996). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110811175247/http://archive.rubicon-foundation.org/2245">Measurement of oxygen concentration in delivery systems used for hyperbaric oxygen therapy</a>”. Undersea Hyperb Med 23 (3), 185–8. o. [2011. augusztus 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.rubicon-foundation.org/2245">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8931286">8931286</a>. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Measurement+of+oxygen+concentration+in+delivery+systems+used+for+hyperbaric+oxygen+therapy&rft.jtitle=Undersea+Hyperb+Med&rft.date=1996&rft.volume=23&rft.issue=3&rft.au=Stephenson+RN%2C+Mackenzie+I%2C+Watt+SJ%2C+Ross+JA&rft.pages=185%E2%80%938&rft_id=info:pmid/8931286&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.rubicon-foundation.org%2F2245">  </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> <a href="/w/index.php?title=Undersea_and_Hyperbaric_Medical_Society&action=edit&redlink=1" class="new" title="Undersea and Hyperbaric Medical Society (a lap nem létezik)">Undersea and Hyperbaric Medical Society</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110525130923/http://www.uhms.org/Default.aspx?tabid=270">Indications for hyperbaric oxygen therapy</a>. [2011. május 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.uhms.org/Default.aspx?tabid=270">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.) </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> Undersea and Hyperbaric Medical Society: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080725005744/http://www.uhms.org/ResourceLibrary/Indications/CarbonMonoxidePoisoning/tabid/272/Default.aspx">Carbon Monoxide</a>. [2008. július 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.uhms.org/ResourceLibrary/Indications/CarbonMonoxidePoisoning/tabid/272/Default.aspx">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.) </li> <li id="cite_note-pmid15233173-88"><a href="#cite_ref-pmid15233173_88-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Piantadosi CA (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110203090807/http://archive.rubicon-foundation.org/4002">Carbon monoxide poisoning</a>”. Undersea Hyperb Med 31 (1), 167–77. o. [2011. február 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.rubicon-foundation.org/4002">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15233173">15233173</a>. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Carbon+monoxide+poisoning&rft.jtitle=Undersea+Hyperb+Med&rft.date=2004&rft.volume=31&rft.issue=1&rft.au=Piantadosi+CA&rft.pages=167%E2%80%9377&rft_id=info:pmid/15233173&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.rubicon-foundation.org%2F4002">  </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hart GB, Strauss MB (1990). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110203090838/http://archive.rubicon-foundation.org/4428">Gas Gangrene – Clostridial Myonecrosis: A Review</a>”. J. Hyperbaric Med 5 (2), 125–144. o. [2011. február 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.rubicon-foundation.org/4428">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Gas+Gangrene%26nbsp%3B%E2%80%93+Clostridial+Myonecrosis%3A+A+Review&rft.jtitle=J.+Hyperbaric+Med&rft.date=1990&rft.volume=5&rft.issue=2&rft.au=Hart+GB%2C+Strauss+MB&rft.pages=125%E2%80%93144&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.rubicon-foundation.org%2F4428">  </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Zamboni WA, Riseman JA, Kucan JO (1990). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110203090958/http://archive.rubicon-foundation.org/4431">Management of Fournier's Gangrene and the role of Hyperbaric Oxygen</a>”. J. Hyperbaric Med 5 (3), 177–186. o. [2011. február 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.rubicon-foundation.org/4431">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Management+of+Fournier%27s+Gangrene+and+the+role+of+Hyperbaric+Oxygen&rft.jtitle=J.+Hyperbaric+Med&rft.date=1990&rft.volume=5&rft.issue=3&rft.au=Zamboni+WA%2C+Riseman+JA%2C+Kucan+JO&rft.pages=177%E2%80%93186&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.rubicon-foundation.org%2F4431">  </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> Undersea and Hyperbaric Medical Society: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080705210353/http://www.uhms.org/ResourceLibrary/Indications/DecompressionSickness/tabid/275/Default.aspx">Decompression Sickness or Illness and Arterial Gas Embolism</a>. [2008. július 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.uhms.org/ResourceLibrary/Indications/DecompressionSickness/tabid/275/Default.aspx">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.) </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Acott-1999">Acott, C. (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110905152645/http://archive.rubicon-foundation.org/6004">A brief history of diving and decompression illness</a>”. South Pacific Underwater Medicine Society Journal 29 (2). [2011. szeptember 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.rubicon-foundation.org/6004">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0813-1988">0813-1988</a>. (Hozzáférés: 2008. szeptember 22.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+brief+history+of+diving+and+decompression+illness&rft.jtitle=South+Pacific+Underwater+Medicine+Society+Journal&rft.date=1999&rft.volume=29&rft.issue=2&rft.aulast=Acott&rft.aufirst=C.&rft.issn=0813-1988&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.rubicon-foundation.org%2F6004">  </li> <li id="cite_note-pmid11541018-93">↑ <a href="#cite_ref-pmid11541018_93-0">a</a> <a href="#cite_ref-pmid11541018_93-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Morgenthaler GW, Fester DA, Cooley CG (1994). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_acta-astronautica_1994-01_32_1/page/39">As assessment of habitat pressure, oxygen fraction, and EVA suit design for space operations</a>”. Acta Astronaut 32 (1), 39–49. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0094-5765(94)90146-5">10.1016/0094-5765(94)90146-5</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11541018">11541018</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=As+assessment+of+habitat+pressure%2C+oxygen+fraction%2C+and+EVA+suit+design+for+space+operations&rft.jtitle=Acta+Astronaut&rft.date=1994&rft.volume=32&rft.issue=1&rft.au=Morgenthaler+GW%2C+Fester+DA%2C+Cooley+CG&rft.pages=39%E2%80%9349&rft_id=info:pmid/11541018&rft_id=info:doi/10.1016%2F0094-5765%2894%2990146-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_acta-astronautica_1994-01_32_1%2Fpage%2F39">  </li> <li id="cite_note-pmid2730484-94"><a href="#cite_ref-pmid2730484_94-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Webb JT, Olson RM, Krutz RW, Dixon G, Barnicott PT (1989). „Human tolerance to 100% oxygen at 9.5 psia during five daily simulated 8-hour EVA exposures”. Aviat Space Environ Med 60 (5), 415–21. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/2730484">2730484</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Human+tolerance+to+100%25+oxygen+at+9.5+psia+during+five+daily+simulated+8-hour+EVA+exposures&rft.jtitle=Aviat+Space+Environ+Med&rft.date=1989&rft.volume=60&rft.issue=5&rft.au=Webb+JT%2C+Olson+RM%2C+Krutz+RW%2C+Dixon+G%2C+Barnicott+PT&rft.pages=415%E2%80%9321&rft_id=info:pmid/2730484">  </li> <li id="cite_note-Acott-95">↑ <a href="#cite_ref-Acott_95-0">a</a> <a href="#cite_ref-Acott_95-1">b</a> <a href="#cite_ref-Acott_95-2">c</a> <a href="#cite_ref-Acott_95-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Acott-1999">Acott, C. (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101225073221/http://archive.rubicon-foundation.org/6014">Oxygen toxicity: A brief history of oxygen in diving</a>”. South Pacific Underwater Medicine Society Journal 29 (3). [2010. december 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.rubicon-foundation.org/6014">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0813-1988">0813-1988</a>. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Oxygen+toxicity%3A+A+brief+history+of+oxygen+in+diving&rft.jtitle=South+Pacific+Underwater+Medicine+Society+Journal&rft.date=1999&rft.volume=29&rft.issue=3&rft.aulast=Acott&rft.aufirst=C.&rft.issn=0813-1988&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.rubicon-foundation.org%2F6014">  </li> <li id="cite_note-Longphre-96"><a href="#cite_ref-Longphre_96-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Longphre-2007">Longphre, J. M. et al. (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080613163501/http://archive.rubicon-foundation.org/5514">First aid normobaric oxygen for the treatment of recreational diving injuries</a>”. Undersea Hyperb Med. 34 (1), 43–49. o. [2008. június 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.rubicon-foundation.org/5514">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1066-2936">1066-2936</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17393938">17393938</a>. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=First+aid+normobaric+oxygen+for+the+treatment+of+recreational+diving+injuries&rft.jtitle=Undersea+Hyperb+Med.&rft.date=2007&rft.volume=34&rft.issue=1&rft.aulast=Longphre&rft.aufirst=J.+M.+%27%27et+al.%27%27&rft.pages=43%E2%80%9349&rft.issn=1066-2936&rft_id=info:pmid/17393938&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.rubicon-foundation.org%2F5514">  </li> <li id="cite_note-FDA-O2Bars-98">↑ <a href="#cite_ref-FDA-O2Bars_98-0">a</a> <a href="#cite_ref-FDA-O2Bars_98-1">b</a> Bren, Linda: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071018041754/http://www.fda.gov/Fdac/features/2002/602_air.html">Oxygen Bars: Is a Breath of Fresh Air Worth It?</a>. FDA Consumer magazine. U.S. Food and Drug Administration, 2002. 12. [2007. október 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fda.gov/Fdac/features/2002/602_air.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 23.) </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070928051412/http://www.pponline.co.uk/encyc/1008.htm">Ergogenic Aids</a>. Peak Performance Online. [2007. szeptember 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pponline.co.uk/encyc/1008.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.) </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090211213613/http://www.bkinzel.de/misc/ghg/index.html">George Goble's extended home page (mirror)</a>. [2009. február 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bkinzel.de/misc/ghg/index.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 4.) </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gabra, S., S. (2021. június 5.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0926337320312388">The use of strontium ferrite perovskite as an oxygen carrier in the chemical looping epoxidation of ethylene</a>” (angol nyelven). Applied Catalysis B: Environmental 286, 119821. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.apcatb.2020.119821">10.1016/j.apcatb.2020.119821</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0926-3373">0926-3373</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+use+of+strontium+ferrite+perovskite+as+an+oxygen+carrier+in+the+chemical+looping+epoxidation+of+ethylene&rft.jtitle=Applied+Catalysis+B%3A+Environmental&rft.date=2021-06-05&rft.volume=286&rft.au=E.+J.&rft.aulast=Gabra&rft.aufirst=S.&rft.pages=119821&rft.issn=0926-3373&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.apcatb.2020.119821&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.sciencedirect.com%2Fscience%2Farticle%2Fpii%2FS0926337320312388">  </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Guseinova, E. A., S. R. (2020. április 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://doi.org/10.1007/s11144-020-01725-8">Kinetic parameters of the formation of oxygen-containing compounds in the vacuum gas oil oxycracking process</a>” (angol nyelven). Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis 129 (2), 925–939. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s11144-020-01725-8">10.1007/s11144-020-01725-8</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1878-5204">1878-5204</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Kinetic+parameters+of+the+formation+of+oxygen-containing+compounds+in+the+vacuum+gas+oil+oxycracking+process&rft.jtitle=Reaction+Kinetics%2C+Mechanisms+and+Catalysis&rft.date=2020-04-01&rft.volume=129&rft.issue=2&rft.au=K.+Yu.&rft.aulast=Guseinova&rft.aufirst=E.+A.&rft.pages=925%E2%80%93939&rft.issn=1878-5204&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs11144-020-01725-8&rft_id=https%3A%2F%2Fdoi.org%2F10.1007%2Fs11144-020-01725-8">  </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pure.mpg.de/rest/items/item_1199619_5/component/file_1199618/content">Kinetic studies of propane oxidation on Mo and V based mixed oxide catalysts</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Kinetic+studies+of+propane+oxidation+on+Mo+and+V+based+mixed+oxide+catalysts&rft_id=https%3A%2F%2Fpure.mpg.de%2Frest%2Fitems%2Fitem_1199619_5%2Fcomponent%2Ffile_1199618%2Fcontent">  </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2014) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://pure.mpg.de/rest/items/item_1896844_6/component/file_1896843/content">The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts</a>”. Journal of Catalysis (311), 369-385. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+reaction+network+in+propane+oxidation+over+phase-pure+MoVTeNb+M1+oxide+catalysts&rft.jtitle=Journal+of+Catalysis&rft.date=2014&rft.issue=311&rft.pages=369-385&rft_id=https%3A%2F%2Fpure.mpg.de%2Frest%2Fitems%2Fitem_1896844_6%2Fcomponent%2Ffile_1896843%2Fcontent">  </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Rodikova, Yulia (2020. június 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://doi.org/10.1007/s11144-020-01782-z">Catalytic oxidation of 5-hydroxymethylfurfural into 2,5-diformylfuran using V-containing heteropoly acid catalysts</a>” (angol nyelven). Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis 130 (1), 403–415. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s11144-020-01782-z">10.1007/s11144-020-01782-z</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1878-5204">1878-5204</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Catalytic+oxidation+of+5-hydroxymethylfurfural+into+2%2C5-diformylfuran+using+V-containing+heteropoly+acid+catalysts&rft.jtitle=Reaction+Kinetics%2C+Mechanisms+and+Catalysis&rft.date=2020-06-01&rft.volume=130&rft.issue=1&rft.au=Elena&rft.aulast=Rodikova&rft.aufirst=Yulia&rft.pages=403%E2%80%93415&rft.issn=1878-5204&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs11144-020-01782-z&rft_id=https%3A%2F%2Fdoi.org%2F10.1007%2Fs11144-020-01782-z">  </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">„<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.researchgate.net/publication/278196177_Multifunctionality_of_Crystalline_MoVTeNb_M1_Oxide_Catalysts_in_Selective_Oxidation_of_Propane_and_Benzyl_Alcohol">Multifunctionality of Crystalline MoV(TeNb) M1 Oxide Catalysts in Selective Oxidation of Propane and Benzyl Alcohol</a>”. ACS Catalysis 3 (6), 1103-1113. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Multifunctionality+of+Crystalline+MoV%28TeNb%29+M1+Oxide+Catalysts+in+Selective+Oxidation+of+Propane+and+Benzyl+Alcohol&rft.jtitle=ACS+Catalysis&rft.volume=3&rft.issue=6&rft.pages=1103-1113&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.researchgate.net%2Fpublication%2F278196177_Multifunctionality_of_Crystalline_MoVTeNb_M1_Oxide_Catalysts_in_Selective_Oxidation_of_Propane_and_Benzyl_Alcohol">  </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2019) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.nature.com/articles/s41570-019-0110-6">Electrochemical synthesis of hydrogen peroxide from water and oxygen</a>”. Nat. Rev. Chem. 3.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Electrochemical+synthesis+of+hydrogen+peroxide+from+water+and+oxygen&rft.jtitle=Nat.+Rev.+Chem.&rft.date=2019&rft.volume=3&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Farticles%2Fs41570-019-0110-6">  </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Todorova, Silviya, Totka (2020. április 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://doi.org/10.1007/s11144-020-01730-x">CO oxidation over Pt-modified fly ash zeolite X</a>” (angol nyelven). Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis 129 (2), 773–786. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s11144-020-01730-x">10.1007/s11144-020-01730-x</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1878-5204">1878-5204</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=CO+oxidation+over+Pt-modified+fly+ash+zeolite+X&rft.jtitle=Reaction+Kinetics%2C+Mechanisms+and+Catalysis&rft.date=2020-04-01&rft.volume=129&rft.issue=2&rft.au=Borislav&rft.aulast=Todorova&rft.aufirst=Silviya&rft.pages=773%E2%80%93786&rft.issn=1878-5204&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs11144-020-01730-x&rft_id=https%3A%2F%2Fdoi.org%2F10.1007%2Fs11144-020-01730-x">  </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Elizalde-Martínez, I., F. S. (2019. október 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://doi.org/10.1007/s11144-019-01641-6">Optimization of O2/CH4 to oxide methane at 823 K by alumina-ceria supported Pt catalysts</a>” (angol nyelven). Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis 128 (1), 149–161. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s11144-019-01641-6">10.1007/s11144-019-01641-6</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1878-5204">1878-5204</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Optimization+of+O2%2FCH4+to+oxide+methane+at+823%C2%A0K+by+alumina-ceria+supported+Pt+catalysts&rft.jtitle=Reaction+Kinetics%2C+Mechanisms+and+Catalysis&rft.date=2019-10-01&rft.volume=128&rft.issue=1&rft.au=R.&rft.aulast=Elizalde-Mart%C3%ADnez&rft.aufirst=I.&rft.pages=149%E2%80%93161&rft.issn=1878-5204&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs11144-019-01641-6&rft_id=https%3A%2F%2Fdoi.org%2F10.1007%2Fs11144-019-01641-6">  </li> <li id="cite_note-ECE508-110"><a href="#cite_ref-ECE508_110-0">↑</a> <a href="#Reference-idCook1968">Cook & Lauer 1968</a>, p.508 </li> <li id="cite_note-NBB304-111">↑ <a href="#cite_ref-NBB304_111-0">a</a> <a href="#cite_ref-NBB304_111-1">b</a> <a href="#Reference-idEmsley2001">Emsley 2001</a>, p.304 </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hand, Eric (2008. március 13.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/news/2008/080313/full/452259a.html">The Solar System's first breath</a>”. Nature 452 (7185), 259. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/452259a">10.1038/452259a</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18354437">18354437</a>. (Hozzáférés: 2009. március 18.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Solar+System%27s+first+breath&rft.jtitle=Nature&rft.date=2008-03-13&rft.volume=452&rft.issue=7185&rft.aulast=Hand&rft.aufirst=Eric&rft_id=info:pmid/18354437&rft_id=info:doi/10.1038%2F452259a&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Fnews%2F2008%2F080313%2Ffull%2F452259a.html">  </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> <cite style="font-style:normal">Miller, J.R.; Berger, M.; Alonso, L.; Cerovic, Z.; Goulas, Y.; Jacquemoud, S.; Louis, J.; Mohammed, G.; Moya, I.; Pedros, R.; Moreno, J.F.; Verhoef, W.; Zarco-Tejada, P.J.. „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://ieeexplore.ieee.org/xpl/freeabs_all.jsp?tp=&arnumber=1293855&isnumber=28601">Progress on the development of an integrated canopy fluorescence model</a>”. Geoscience and Remote Sensing Symposium, 2003. IGARSS '03. Proceedings. 2003 IEEE International. Hozzáférés: 2008. január 22.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=proceeding&rft.btitle=Geoscience+and+Remote+Sensing+Symposium%2C+2003.+IGARSS+%2703.+Proceedings.+2003+IEEE+International&rft.atitle=Progress+on+the+development+of+an+integrated+canopy+fluorescence+model&rft.au=Miller%2C+J.R.%3B+Berger%2C+M.%3B+Alonso%2C+L.%3B+Cerovic%2C+Z.%3B+Goulas%2C+Y.%3B+Jacquemoud%2C+S.%3B+Louis%2C+J.%3B+Mohammed%2C+G.%3B+Moya%2C+I.%3B+Pedros%2C+R.%3B+Moreno%2C+J.F.%3B+Verhoef%2C+W.%3B+Zarco-Tejada%2C+P.J.&rft_id=http%3A%2F%2Fieeexplore.ieee.org%2Fxpl%2Ffreeabs_all.jsp%3Ftp%3D%26arnumber%3D1293855%26isnumber%3D28601">  </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hans Breuer. Atlasz – Kémia, második, javított kiadás, Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, 171. o. (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963_926124_6" title="Speciális:Könyvforrások/963 926124 6">ISBN 963 926124 6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Atlasz+%E2%80%93+K%C3%A9mia&rft.au=Hans+Breuer&rft.date=2000&rft.edition=m%C3%A1sodik%2C+jav%C3%ADtott+kiad%C3%A1s&rft.pub=Athenaeum+2000+Kiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.isbn=963 926124 6">  </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Maksyutenko-2006">Maksyutenko, P., T. R. Rizzo, and O. V. Boyarkin (2006). „A direct measurement of the dissociation energy of water”. J. Chem. Phys. 125 (18), 181101. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.2387163">10.1063/1.2387163</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17115729">17115729</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+direct+measurement+of+the+dissociation+energy+of+water&rft.jtitle=J.+Chem.+Phys.&rft.date=2006&rft.volume=125&rft.issue=18&rft.aulast=Maksyutenko&rft.aufirst=P.&rft_id=info:pmid/17115729&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.2387163">  </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> Chaplin, Martin: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.lsbu.ac.uk/water/hbond.html">Water Hydrogen Bonding</a>, 2008. január 4. (Hozzáférés: 2008. január 6.) </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Smart-2005">Smart, Lesley E.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/solidstatechemis00smar">Solid State Chemistry: An Introduction</a>, 3rd, CRC Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/solidstatechemis00smar/page/214">214</a>. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7487-7516-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7487-7516-3">ISBN 978-0-7487-7516-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Solid+State+Chemistry%3A+An+Introduction&rft.aulast=Smart&rft.aufirst=Lesley+E.&rft.date=2005&rft.edition=3rd&rft.pub=CRC+Press&rft.isbn=978-0-7487-7516-3&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsolidstatechemis00smar">  </li> <li id="cite_note-ECE507-119">↑ <a href="#cite_ref-ECE507_119-0">a</a> <a href="#cite_ref-ECE507_119-1">b</a> <a href="#Reference-idCook1968">Cook & Lauer 1968</a>, p.507 </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Crabtree-2001">Crabtree, R.. The Organometallic Chemistry of the Transition Metals, 3rd, John Wiley & Sons, 152. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-471-18423-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-471-18423-2">ISBN 978-0-471-18423-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Organometallic+Chemistry+of+the+Transition+Metals&rft.aulast=Crabtree&rft.aufirst=R.&rft.date=2001&rft.edition=3rd&rft.pub=John+Wiley+%26+Sons&rft.isbn=978-0-471-18423-2">  </li> <li id="cite_note-ECE505-121"><a href="#cite_ref-ECE505_121-0">↑</a> <a href="#Reference-idCook1968">Cook & Lauer 1968</a>, p.505 </li> <li id="cite_note-ECE506-122"><a href="#cite_ref-ECE506_122-0">↑</a> <a href="#Reference-idCook1968">Cook & Lauer 1968</a>, p.506 </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Dharmeshkumar N Patel, Ashish Goel, SB Agarwal, Praveenkumar Garg, Krishna K Lakhani (2003). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150922093352/http://medind.nic.in/jac/t03/i3/jact03i3p234.pdf">Oxygen Toxicity</a>”. Indian Academy of Clinical Medicine 4 (3), 234. o. [2015. szeptember 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://medind.nic.in/jac/t03/i3/jact03i3p234.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 4.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Oxygen+Toxicity&rft.jtitle=Indian+Academy+of+Clinical+Medicine&rft.date=2003&rft.volume=4&rft.issue=3&rft.au=Dharmeshkumar+N+Patel%2C+Ashish+Goel%2C+SB+Agarwal%2C+Praveenkumar+Garg%2C+Krishna+K+Lakhani&rft_id=http%3A%2F%2Fmedind.nic.in%2Fjac%2Ft03%2Fi3%2Fjact03i3p234.pdf">  </li> <li id="cite_note-ECE511-124"><a href="#cite_ref-ECE511_124-0">↑</a> <a href="#Reference-idCook1968">Cook & Lauer 1968</a>, p.511 </li> <li id="cite_note-126"><a href="#cite_ref-126">↑</a> Wade, Mark: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071213122134/http://www.astronautix.com/craftfam/spasuits.htm">Space Suits</a>. Encyclopedia Astronautica, 2007. [2007. december 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.astronautix.com/craftfam/spasuits.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 16.) </li> <li id="cite_note-BMJ-127">↑ <a href="#cite_ref-BMJ_127-0">a</a> <a href="#cite_ref-BMJ_127-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wilmshurst P (1998). „Diving and oxygen”. BMJ 317 (7164), 996–9. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1136/bmj.317.7164.996">10.1136/bmj.317.7164.996</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9765173">9765173</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1114047/">1114047</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Diving+and+oxygen&rft.jtitle=BMJ&rft.date=1998&rft.volume=317&rft.issue=7164&rft.au=Wilmshurst+P&rft.pages=996%E2%80%939&rft_id=info:pmid/9765173&rft_id=info:doi/10.1136%2Fbmj.317.7164.996">  </li> <li id="cite_note-Donald-128"><a href="#cite_ref-Donald_128-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Donald-1992">Donald, Kenneth. Oxygen and the Diver. England: SPA in conjunction with K. Donald (1992). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-85421-176-5" title="Speciális:Könyvforrások/1-85421-176-5">ISBN 1-85421-176-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxygen+and+the+Diver&rft.aulast=Donald&rft.aufirst=Kenneth&rft.date=1992&rft.pub=SPA+in+conjunction+with+K.+Donald&rft.place=England&rft.isbn=1-85421-176-5">  </li> <li id="cite_note-Donald1-129"><a href="#cite_ref-Donald1_129-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Donald K. W. (1947). „Oxygen Poisoning in Man: Part I”. Br Med J 1 (4506), 667–72. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1136/bmj.1.4506.667">10.1136/bmj.1.4506.667</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20248086">20248086</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2053251/">2053251</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Oxygen+Poisoning+in+Man%3A+Part+I&rft.jtitle=Br+Med+J&rft.date=1947&rft.volume=1&rft.issue=4506&rft.au=Donald+K.+W.&rft.pages=667%E2%80%9372&rft_id=info:pmid/20248086&rft_id=info:doi/10.1136%2Fbmj.1.4506.667">  </li> <li id="cite_note-Donald2-130"><a href="#cite_ref-Donald2_130-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Donald K. W. (1947). „Oxygen Poisoning in Man: Part II”. Br Med J 1 (4507), 712–7. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1136/bmj.1.4507.712">10.1136/bmj.1.4507.712</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20248096">20248096</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2053400/">2053400</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Oxygen+Poisoning+in+Man%3A+Part+II&rft.jtitle=Br+Med+J&rft.date=1947&rft.volume=1&rft.issue=4507&rft.au=Donald+K.+W.&rft.pages=712%E2%80%937&rft_id=info:pmid/20248096&rft_id=info:doi/10.1136%2Fbmj.1.4507.712">  </li> <li id="cite_note-astm-tpt-131">↑ <a href="#cite_ref-astm-tpt_131-0">a</a> <a href="#cite_ref-astm-tpt_131-1">b</a> <a href="#cite_ref-astm-tpt_131-2">c</a> <a href="#cite_ref-astm-tpt_131-3">d</a> <cite style="font-style:normal">Werley, Barry L. (Edtr.) (1991). „Fire Hazards in Oxygen Systems”. ASTM Technical Professional training, Philadelphia: ASTM International Subcommittee G-4.05.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=proceeding&rft.btitle=ASTM+Technical+Professional+training&rft.atitle=Fire+Hazards+in+Oxygen+Systems&rft.aulast=Werley&rft.aufirst=Barry+L.+%28Edtr.%29&rft.date=1991&rft.pub=ASTM+International+Subcommittee+G-4.05&rft.place=Philadelphia">  </li> <li id="cite_note-133"><a href="#cite_ref-133">↑</a> (Report of Apollo 204 Review Board NASA Historical Reference Collection, NASA History Office, NASA HQ, Washington, DC) </li> <li id="cite_note-chiles-134"><a href="#cite_ref-chiles_134-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Chiles-2001">Chiles, James R.. Inviting Disaster: Lessons from the edge of Technology: An inside look at catastrophes and why they happen. New York: HarperCollins Publishers Inc. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-06-662082-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-06-662082-1">ISBN 0-06-662082-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Inviting+Disaster%3A+Lessons+from+the+edge+of+Technology%3A+An+inside+look+at+catastrophes+and+why+they+happen&rft.aulast=Chiles&rft.aufirst=James+R.&rft.date=2001&rft.pub=HarperCollins+Publishers+Inc.&rft.place=New+York&rft.isbn=0-06-662082-1">  </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben az <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Oxygen" class="extiw" title="en:Oxygen">Oxygen</a> című angol Wikipédia-szócikk <a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Oxygen?oldid=623958110">ezen változatának</a> fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">dr. Boksay Zoltán, dr. Csákvári Béla, dr. Kónya Józsefné. Kémia III. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-19-5170-7" title="Speciális:Könyvforrások/963-19-5170-7">ISBN 963-19-5170-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=K%C3%A9mia+III&rft.au=dr.+Boksay+Zolt%C3%A1n&rft.date=1999&rft.pub=Nemzeti+Tank%C3%B6nyvkiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.isbn=963-19-5170-7"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Villány Attila. Kémia a kétszintű érettségire, második (javított kiadás), Budapest: Kemavill Bt. (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-212-130-9" title="Speciális:Könyvforrások/963-212-130-9">ISBN 963-212-130-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=K%C3%A9mia+a+k%C3%A9tszint%C5%B1+%C3%A9retts%C3%A9gire&rft.au=Vill%C3%A1ny+Attila&rft.date=2004&rft.edition=m%C3%A1sodik+%28jav%C3%ADtott+kiad%C3%A1s%29&rft.pub=Kemavill+Bt.&rft.place=Budapest&rft.isbn=963-212-130-9"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Kecskés, Kiss, Rozgonyi. Kémia 8. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-19-4250-3" title="Speciális:Könyvforrások/963-19-4250-3">ISBN 963-19-4250-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=K%C3%A9mia+8&rft.au=Kecsk%C3%A9s&rft.date=2006&rft.pub=Nemzeti+Tank%C3%B6nyvkiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.isbn=963-19-4250-3"> </li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>a magyar Wikipédia oxigént tartalmazó vegyületeinek listája <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180419120548/https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?O">külső keresővel</a></li> <li class="mw-empty-elt"></li> <li><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Commons-logo.svg" class="mw-file-description" title="Wikimedia Commons"><img alt="Wikimedia Commons" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/15px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="15" height="20" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/23px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a> A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Oxygen" class="extiw" title="commons:Category:Oxygen">Oxigén</a> témájú kategóriát.</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081022083918/http://oxigen.lap.hu/">Oxigén.lap.hu - linkgyűjtemény</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek">Kapcsolódó szócikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Hypoxia" title="Hypoxia">Hypoxia</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Kétatomos_elemek" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek" title="Sablon:Kétatomos elemek">Sablon:Kétatomos elemek</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:K%C3%A9tatomos_elemek">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Kétatomos_elemek" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/w/index.php?title=K%C3%A9tatomos_elemek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kétatomos elemek (a lap nem létezik)">Kétatomos elemek</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">Hidrogén</a> (H2)</li> <li><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">Nitrogén</a> (N2)</li> <li><a class="mw-selflink selflink">Oxigén</a> (O2)</li> <li><a href="/wiki/Fluor" title="Fluor">Fluor</a> (F2)</li> <li><a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">Klór</a> (Cl2)</li> <li><a href="/wiki/Br%C3%B3m" title="Bróm">Bróm</a> (Br2)</li> <li><a href="/wiki/J%C3%B3d" title="Jód">Jód</a> (I2)</li> <li><a href="/wiki/Aszt%C3%A1cium" title="Asztácium">Asztácium</a> (At2)</li></ul> </div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="1" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dihydrogen-3D-vdW.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/50px-Dihydrogen-3D-vdW.png" decoding="async" width="50" height="41" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/75px-Dihydrogen-3D-vdW.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/100px-Dihydrogen-3D-vdW.png 2x" data-file-width="1100" data-file-height="891" /></a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85096329">sh85096329</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4051803-6">4051803-6</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph122069&CON_LNG=ENG">ph122069</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11977353d">cb11977353d</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX534245">XX534245</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00570181">00570181</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_chemistry.svg" class="mw-file-description" title="Kémia"><img alt="Kémia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/25px-P_chemistry.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/38px-P_chemistry.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/50px-P_chemistry.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%A9mia" title="Portál:Kémia">Kémiaportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oxigén&oldid=27368607">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oxigén&oldid=27368607</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Nemf%C3%A9mek" title="Kategória:Nemfémek">Nemfémek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Oxig%C3%A9ncsoport" title="Kategória:Oxigéncsoport">Oxigéncsoport</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:J%C3%B3_cikkek" title="Kategória:Jó cikkek">Jó cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. augusztus 15., 13:31</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Oxig%C3%A9n&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-w49w4","wgBackendResponseTime":262,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.147","walltime":"1.541","ppvisitednodes":{"value":38647,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":305099,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":92286,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":24,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":1,"limit":20},"unstrip-size":{"value":164315,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 1161.547 1 -total"," 30.15% 350.187 1 Sablon:Hivatkozások"," 29.68% 344.759 2 Sablon:References"," 19.79% 229.834 1 Sablon:Oxigén/Táblázat"," 12.24% 142.203 52 Sablon:Chem"," 8.81% 102.276 30 Sablon:Cite_web"," 8.04% 93.441 87 Sablon:Szám"," 7.85% 91.184 50 Sablon:Chem/initialA0"," 7.02% 81.529 36 Sablon:Cite_journal"," 6.44% 74.835 1 Sablon:Kétatomos_elemek"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.143","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2245969,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-mcbjw","timestamp":"20241123161854","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Oxig\u00e9n","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Oxig%C3%A9n","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q629","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q629","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-08-11T02:05:54Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/7\/77\/O%2C8.jpg","headline":"k\u00e9miai elem, rendsz\u00e1ma 8, vegyjele O"}</script> </body> </html>