CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Hidrogén – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"fb53d410-c28a-463b-ad71-26b1e1a06d94","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Hidrogén","wgTitle":"Hidrogén","wgCurRevisionId":27591475,"wgRevisionId":27591475,"wgArticleId":84,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Hibás paraméterezésű CitPer sablont tartalmazó lapok","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Nemfémek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Hidrogén","wgRelevantArticleId":84,"wgIsProbablyEditable":true, "wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27591475,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":90000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q556","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"], "GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.math.styles":"ready","ext.tmh.player.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","ext.tmh.player","ext.scribunto.logs", "site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.math.styles%7Cext.tmh.player.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg/1200px-Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1200"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg/800px-Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="800"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg/640px-Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="640"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Hidrogén – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Hidrog%C3%A9n"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Hidrog%C3%A9n"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Hidrogén rootpage-Hidrogén skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Hidrog%C3%A9n" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Hidrog%C3%A9n" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Hidrog%C3%A9n" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Hidrog%C3%A9n" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Tulajdonságai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Tulajdonságai"> <div class="vector-toc-text"> 1 Tulajdonságai </div> </a> <button aria-controls="toc-Tulajdonságai-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Tulajdonságai alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Tulajdonságai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Égése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Égése"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Égése </div> </a> <ul id="toc-Égése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kémiai_tulajdonságai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kémiai_tulajdonságai"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 Kémiai tulajdonságai </div> </a> <ul id="toc-Kémiai_tulajdonságai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Elektron-energiaszintje" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Elektron-energiaszintje"> <div class="vector-toc-text"> 1.3 Elektron-energiaszintje </div> </a> <ul id="toc-Elektron-energiaszintje-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Elemi_molekulaformái" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Elemi_molekulaformái"> <div class="vector-toc-text"> 1.4 Elemi molekulaformái </div> </a> <ul id="toc-Elemi_molekulaformái-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_fázisai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#További_fázisai"> <div class="vector-toc-text"> 1.5 További fázisai </div> </a> <ul id="toc-További_fázisai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Fémes_hidrogén" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Fémes_hidrogén"> <div class="vector-toc-text"> 1.5.1 Fémes hidrogén </div> </a> <ul id="toc-Fémes_hidrogén-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hidrogéniszap" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Hidrogéniszap"> <div class="vector-toc-text"> 1.5.2 Hidrogéniszap </div> </a> <ul id="toc-Hidrogéniszap-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Vegyületei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vegyületei"> <div class="vector-toc-text"> 1.6 Vegyületei </div> </a> <ul id="toc-Vegyületei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Kovalens_és_szerves_vegyületek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Kovalens_és_szerves_vegyületek"> <div class="vector-toc-text"> 1.6.1 Kovalens és szerves vegyületek </div> </a> <ul id="toc-Kovalens_és_szerves_vegyületek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hidridek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Hidridek"> <div class="vector-toc-text"> 1.6.2 Hidridek </div> </a> <ul id="toc-Hidridek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Protonok_és_savak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Protonok_és_savak"> <div class="vector-toc-text"> 1.6.3 Protonok és savak </div> </a> <ul id="toc-Protonok_és_savak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Izotópjai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Izotópjai"> <div class="vector-toc-text"> 1.7 Izotópjai </div> </a> <ul id="toc-Izotópjai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Története"> <div class="vector-toc-text"> 2 Története </div> </a> <button aria-controls="toc-Története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Története alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Felfedezése_és_felhasználása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Felfedezése_és_felhasználása"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 Felfedezése és felhasználása </div> </a> <ul id="toc-Felfedezése_és_felhasználása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szerepe_a_kvantumelméletben" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szerepe_a_kvantumelméletben"> <div class="vector-toc-text"> 2.2 Szerepe a kvantumelméletben </div> </a> <ul id="toc-Szerepe_a_kvantumelméletben-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Előfordulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Előfordulása"> <div class="vector-toc-text"> 3 Előfordulása </div> </a> <ul id="toc-Előfordulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Előállítása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Előállítása"> <div class="vector-toc-text"> 4 Előállítása </div> </a> <button aria-controls="toc-Előállítása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Előállítása alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Előállítása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Laboratóriumban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Laboratóriumban"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 Laboratóriumban </div> </a> <ul id="toc-Laboratóriumban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Iparban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Iparban"> <div class="vector-toc-text"> 4.2 Iparban </div> </a> <ul id="toc-Iparban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Termokémiailag" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Termokémiailag"> <div class="vector-toc-text"> 4.3 Termokémiailag </div> </a> <ul id="toc-Termokémiailag-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Anaerob_korrózióval" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Anaerob_korrózióval"> <div class="vector-toc-text"> 4.4 Anaerob korrózióval </div> </a> <ul id="toc-Anaerob_korrózióval-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Geológiailag" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Geológiailag"> <div class="vector-toc-text"> 4.5 Geológiailag </div> </a> <ul id="toc-Geológiailag-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Transzformátorokban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Transzformátorokban"> <div class="vector-toc-text"> 4.6 Transzformátorokban </div> </a> <ul id="toc-Transzformátorokban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Felhasználása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Felhasználása"> <div class="vector-toc-text"> 5 Felhasználása </div> </a> <button aria-controls="toc-Felhasználása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Felhasználása alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Felhasználása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Folyamatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Folyamatok"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Folyamatok </div> </a> <ul id="toc-Folyamatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hűtőközegként" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hűtőközegként"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Hűtőközegként </div> </a> <ul id="toc-Hűtőközegként-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Energiahordozóként" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Energiahordozóként"> <div class="vector-toc-text"> 5.3 Energiahordozóként </div> </a> <ul id="toc-Energiahordozóként-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Üzemanyagcellákban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Üzemanyagcellákban"> <div class="vector-toc-text"> 5.3.1 Üzemanyagcellákban </div> </a> <ul id="toc-Üzemanyagcellákban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Félvezetőiparban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Félvezetőiparban"> <div class="vector-toc-text"> 5.4 Félvezetőiparban </div> </a> <ul id="toc-Félvezetőiparban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Biológiai_szerepe" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Biológiai_szerepe"> <div class="vector-toc-text"> 6 Biológiai szerepe </div> </a> <ul id="toc-Biológiai_szerepe-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Biztonság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Biztonság"> <div class="vector-toc-text"> 7 Biztonság </div> </a> <ul id="toc-Biztonság-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjegyzések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzések"> <div class="vector-toc-text"> 8 Megjegyzések </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 9 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 10 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 11 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 12 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_cikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_cikkek"> <div class="vector-toc-text"> 13 Kapcsolódó cikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_cikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Hidrogén</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 218 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-218" aria-hidden="true" > 218 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Waterstof" title="Waterstof – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Waterstof" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Wasserstoff" title="Wasserstoff – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Wasserstoff" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%88%80%E1%8B%AD%E1%8B%B5%E1%88%AE%E1%8C%85%E1%8A%95" title="ሀይድሮጅን – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ሀይድሮጅን" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Hidrocheno" title="Hidrocheno – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Hidrocheno" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/W%C3%A6tertimber" title="Wætertimber – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Wætertimber" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target">Ænglisc</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A1%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="हाइड्रोजन – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="हाइड्रोजन" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target">अंगिका</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%87%D9%8A%D8%AF%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%8A%D9%86" title="هيدروجين – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="هيدروجين" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D9%87%D9%8A%D8%AF%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%8A%D9%86" title="هيدروجين – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="هيدروجين" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target">الدارجة</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D9%87%D8%A7%D9%8A%D8%AF%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%8A%D9%86" title="هايدروجين – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="هايدروجين" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%89%E0%A6%A6%E0%A6%9C%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="উদজান – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="উদজান" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Hidr%C3%B3xenu" title="Hidróxenu – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Hidróxenu" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D9%87%DB%8C%D8%AF%D8%B1%D9%88%DA%98%D9%86" title="هیدروژن – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="هیدروژن" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Водород – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Водород" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Hidrogén" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Wassastoff" title="Wassastoff – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Wassastoff" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Ond%C4%97nilis" title="Ondėnilis – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Ondėnilis" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Idrohino" title="Idrohino – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Idrohino" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B0%D0%B4%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Вадарод – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Вадарод" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B0%D0%B4%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Вадарод – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Вадарод" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Водород – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Водород" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A1%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="हाइड्रोजन – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="हाइड्रोजन" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-blk mw-list-item"><a href="https://blk.wikipedia.org/wiki/%E1%80%9F%E1%80%AF%E1%80%B2%E1%80%80%E1%80%BA%E1%80%92%E1%80%9B%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%85%E1%80%B2%E1%80%94%E1%80%BA" title="ဟုဲက်ဒရိုစဲန် – Pa'O" lang="blk" hreflang="blk" data-title="ဟုဲက်ဒရိုစဲန်" data-language-autonym="ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ" data-language-local-name="Pa'O" class="interlanguage-link-target">ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B9%E0%A6%BE%E0%A6%87%E0%A6%A1%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A7%8B%E0%A6%9C%E0%A7%87%E0%A6%A8" title="হাইড্রোজেন – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="হাইড্রোজেন" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%A1%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BD%A2%E0%BE%B3%E0%BD%B4%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BC%8D" title="ཡང་རླུང་། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="ཡང་རླུང་།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Vodik" title="Vodik – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Vodik" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%A3%D2%BB%D0%B0%D0%BD%D1%82%D2%AF%D1%80%D1%8D%D0%B3%D1%88%D1%8D" title="Уһантүрэгшэ – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Уһантүрэгшэ" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target">Буряад</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/K%C4%ADng" title="Kĭng – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Kĭng" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D0%B8%D0%BB%D1%83%D1%80%D0%B3" title="Хилург – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Хилург" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target">Нохчийн</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Hidroheno" title="Hidroheno – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Hidroheno" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%DA%BE%D8%A7%DB%8C%D8%AF%D8%B1%DB%86%D8%AC%DB%8C%D9%86" title="ھایدرۆجین – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="ھایدرۆجین" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Idrogenu" title="Idrogenu – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Idrogenu" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target">Corsu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/Gidrogen" title="Gidrogen – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Gidrogen" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target">Qırımtatarca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Vod%C3%ADk" title="Vodík – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Vodík" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cu mw-list-item"><a href="https://cu.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%8A" title="Водородъ – egyházi szláv" lang="cu" hreflang="cu" data-title="Водородъ" data-language-autonym="Словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ" data-language-local-name="egyházi szláv" class="interlanguage-link-target">Словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%8B%D0%B2%D0%B0%D0%BC%C4%83%D1%88" title="Шывамăш – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Шывамăш" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Brint" title="Brint – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Brint" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Wasserstoff" title="Wasserstoff – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Wasserstoff" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Hidrocen" title="Hidrocen – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Hidrocen" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dsb mw-list-item"><a href="https://dsb.wikipedia.org/wiki/W%C3%B3%C5%BAik" title="Wóźik – alsó-szorb" lang="dsb" hreflang="dsb" data-title="Wóźik" data-language-autonym="Dolnoserbski" data-language-local-name="alsó-szorb" class="interlanguage-link-target">Dolnoserbski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dv mw-list-item"><a href="https://dv.wikipedia.org/wiki/%DE%80%DE%A6%DE%87%DE%A8%DE%91%DE%B0%DE%83%DE%A6%DE%96%DE%A6%DE%82%DE%B0" title="ހައިޑްރަޖަން – divehi" lang="dv" hreflang="dv" data-title="ހައިޑްރަޖަން" data-language-autonym="ދިވެހިބަސް" data-language-local-name="divehi" class="interlanguage-link-target">ދިވެހިބަސް</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A5%CE%B4%CF%81%CE%BF%CE%B3%CF%8C%CE%BD%CE%BF" title="Υδρογόνο – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Υδρογόνο" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eml mw-list-item"><a href="https://eml.wikipedia.org/wiki/Idr%C3%B4gen" title="Idrôgen – Emiliano-Romagnolo" lang="egl" hreflang="egl" data-title="Idrôgen" data-language-autonym="Emiliàn e rumagnòl" data-language-local-name="Emiliano-Romagnolo" class="interlanguage-link-target">Emiliàn e rumagnòl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Hidrogeno" title="Hidrogeno – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Hidrogeno" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Hidr%C3%B3geno" title="Hidrógeno – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Hidrógeno" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Vesinik" title="Vesinik – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Vesinik" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Hidrogeno" title="Hidrogeno – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Hidrogeno" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Idr%C3%B3genu" title="Idrógenu – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Idrógenu" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%87%DB%8C%D8%AF%D8%B1%D9%88%DA%98%D9%86" title="هیدروژن – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="هیدروژن" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Vety" title="Vety – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Vety" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fj mw-list-item"><a href="https://fj.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – fidzsi" lang="fj" hreflang="fj" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Na Vosa Vakaviti" data-language-local-name="fidzsi" class="interlanguage-link-target">Na Vosa Vakaviti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Hydrog%C3%A8ne" title="Hydrogène – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Hydrogène" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Weederstoof" title="Weederstoof – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Weederstoof" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Idrogjen" title="Idrogjen – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Idrogjen" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target">Furlan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Wetterstof" title="Wetterstof – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Wetterstof" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Hidrigin" title="Hidrigin – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Hidrigin" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%AB" title="氫 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="氫" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target">贛語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Idroj%C3%A8n" title="Idrojèn – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Idrojèn" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Haidridean" title="Haidridean – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Haidridean" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Hidr%C3%B3xeno" title="Hidróxeno – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Hidróxeno" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Tatavev%C3%BDi" title="Tatavevýi – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Tatavevýi" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%88%E0%AA%A1%E0%AB%8D%E0%AA%B0%E0%AB%8B%E0%AA%9C%E0%AA%A8" title="હાઈડ્રોજન – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="હાઈડ્રોજન" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Hiddragien" title="Hiddragien – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Hiddragien" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target">Gaelg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Khi%C3%A2ng" title="Khiâng – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Khiâng" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-haw mw-list-item"><a href="https://haw.wikipedia.org/wiki/Eawai" title="Eawai – hawaii" lang="haw" hreflang="haw" data-title="Eawai" data-language-autonym="Hawaiʻi" data-language-local-name="hawaii" class="interlanguage-link-target">Hawaiʻi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%9E%D7%99%D7%9E%D7%9F" title="מימן – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="מימן" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A1%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="हाइड्रोजन – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="हाइड्रोजन" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Vodik" title="Vodik – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Vodik" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hsb mw-list-item"><a href="https://hsb.wikipedia.org/wiki/Wod%C5%BAik" title="Wodźik – felső-szorb" lang="hsb" hreflang="hsb" data-title="Wodźik" data-language-autonym="Hornjoserbsce" data-language-local-name="felső-szorb" class="interlanguage-link-target">Hornjoserbsce</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Idwoj%C3%A8n" title="Idwojèn – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Idwojèn" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%8B%D6%80%D5%A1%D5%AE%D5%AB%D5%B6" title="Ջրածին – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Ջրածին" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D5%8B%D6%80%D5%A1%D5%AE%D5%AB%D5%B6" title="Ջրածին – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Ջրածին" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target">Արեւմտահայերէն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Hydrogeno" title="Hydrogeno – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Hydrogeno" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target">Interlingue</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Hidroheno" title="Hidroheno – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Hidroheno" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Hidro" title="Hidro – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Hidro" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Vetni" title="Vetni – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Vetni" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Idrogeno" title="Idrogeno – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Idrogeno" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%B4%E7%B4%A0" title="水素 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="水素" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Aijrojin" title="Aijrojin – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Aijrojin" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/cidro" title="cidro – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="cidro" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AC%E1%83%A7%E1%83%90%E1%83%9A%E1%83%91%E1%83%90%E1%83%93%E1%83%98" title="წყალბადი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="წყალბადი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Vodorod" title="Vodorod – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Vodorod" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target">Qaraqalpaqsha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Hid%E1%B9%9Bujin" title="Hidṛujin – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Hidṛujin" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/H%C9%A9dr%C9%94z%C9%9Bn%C9%A9" title="Hɩdrɔzɛnɩ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Hɩdrɔzɛnɩ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kge mw-list-item"><a href="https://kge.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – Komering" lang="kge" hreflang="kge" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Kumoring" data-language-local-name="Komering" class="interlanguage-link-target">Kumoring</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ki mw-list-item"><a href="https://ki.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – kikuju" lang="ki" hreflang="ki" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Gĩkũyũ" data-language-local-name="kikuju" class="interlanguage-link-target">Gĩkũyũ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%83%D1%82%D0%B5%D0%B3%D1%96" title="Сутегі – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Сутегі" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%A2%E1%9F%8A%E1%9E%B8%E1%9E%8A%E1%9F%92%E1%9E%9A%E1%9E%BC%E1%9E%9F%E1%9F%82%E1%9E%93" title="អ៊ីដ្រូសែន – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="អ៊ីដ្រូសែន" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target">ភាសាខ្មែរ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%9C%E0%B2%B2%E0%B2%9C%E0%B2%A8%E0%B2%95" title="ಜಲಜನಕ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಜಲಜನಕ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%88%98%EC%86%8C" title="수소 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="수소" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-koi mw-list-item"><a href="https://koi.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B0%D1%83%D0%B2%D1%82%D1%8B%D1%80" title="Ваувтыр – komi-permják" lang="koi" hreflang="koi" data-title="Ваувтыр" data-language-autonym="Перем коми" data-language-local-name="komi-permják" class="interlanguage-link-target">Перем коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%DB%81%D8%A7%DB%8C%DA%88%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%8E%D9%86" title="ہایڈروجَن – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="ہایڈروجَن" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target">कॉशुर / کٲشُر</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ksh mw-list-item"><a href="https://ksh.wikipedia.org/wiki/Wasserstoff" title="Wasserstoff – kölsch" lang="ksh" hreflang="ksh" data-title="Wasserstoff" data-language-autonym="Ripoarisch" data-language-local-name="kölsch" class="interlanguage-link-target">Ripoarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/H%C3%AEdrojen" title="Hîdrojen – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Hîdrojen" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kv mw-list-item"><a href="https://kv.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B0%D1%87%D1%83%D0%B6%D1%8B%D1%81%D1%8C" title="Вачужысь – komi" lang="kv" hreflang="kv" data-title="Вачужысь" data-language-autonym="Коми" data-language-local-name="komi" class="interlanguage-link-target">Коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Hidrojen" title="Hidrojen – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Hidrojen" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%83%D1%83%D1%82%D0%B5%D0%BA" title="Суутек – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Суутек" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Hydrogenium" title="Hydrogenium – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Hydrogenium" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Waasserstoff" title="Waasserstoff – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Waasserstoff" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Водород – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Водород" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target">Лезги</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Idrojen" title="Idrojen – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Idrojen" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Waterstof" title="Waterstof – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Waterstof" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Idrogeno" title="Idrogeno – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Idrogeno" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target">Ligure</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Idrogen" title="Idrogen – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Idrogen" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target">Ladin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Idrogen" title="Idrogen – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Idrogen" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/Idroj%C9%9B%CC%81n%C3%AD" title="Idrojɛ́ní – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Idrojɛ́ní" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target">Lingála</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BB%84%E0%BA%AE%E0%BB%82%E0%BA%94%E0%BA%A3%E0%BB%80%E0%BA%88%E0%BA%99" title="ໄຮໂດຣເຈນ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ໄຮໂດຣເຈນ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Vandenilis" title="Vandenilis – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Vandenilis" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/%C5%AAde%C5%86radis" title="Ūdeņradis – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Ūdeņradis" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mdf mw-list-item"><a href="https://mdf.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B5%D0%B4%D1%8C%D1%88%D0%B0%D1%87%D1%84%D1%82%D1%8B" title="Ведьшачфты – moksán" lang="mdf" hreflang="mdf" data-title="Ведьшачфты" data-language-autonym="Мокшень" data-language-local-name="moksán" class="interlanguage-link-target">Мокшень</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Hidir%C3%B4zenina" title="Hidirôzenina – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Hidirôzenina" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D3%B1%D0%B4%D0%B5%D0%B6" title="Вӱдеж – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Вӱдеж" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target">Олык марий</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/Hauwai_(p%C5%ABmotu)" title="Hauwai (pūmotu) – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Hauwai (pūmotu)" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target">Māori</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Водород – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Водород" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%B9%E0%B5%88%E0%B4%A1%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B4%9C%E0%B5%BB" title="ഹൈഡ്രജൻ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ഹൈഡ്രജൻ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A3%D1%81%D1%82%D3%A9%D1%80%D3%A9%D0%B3%D1%87" title="Устөрөгч – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Устөрөгч" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%8D%EA%AF%A5%EA%AF%8F%EA%AF%97%EA%AF%AD%EA%AF%94%EA%AF%A3%EA%AF%96%EA%AF%A6%EA%AF%9F" title="ꯍꯥꯏꯗ꯭ꯔꯣꯖꯦꯟ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯍꯥꯏꯗ꯭ꯔꯣꯖꯦꯟ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target">ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A1%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="हायड्रोजन – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="हायड्रोजन" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Водород – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Водород" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target">Кырык мары</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Idro%C4%A1enu" title="Idroġenu – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Idroġenu" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Heidrog%C3%A9nio" title="Heidrogénio – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Heidrogénio" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target">Mirandés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%9F%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%80%E1%80%BA%E1%80%92%E1%80%9B%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%82%E1%80%BB%E1%80%84%E1%80%BA" title="ဟိုက်ဒရိုဂျင် – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ဟိုက်ဒရိုဂျင်" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-myv mw-list-item"><a href="https://myv.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B5%D0%B4%D1%8C_%D1%87%D0%B0%D1%87%D1%82%D1%8B%D0%B9" title="Ведь чачтый – erzjány" lang="myv" hreflang="myv" data-title="Ведь чачтый" data-language-autonym="Эрзянь" data-language-local-name="erzjány" class="interlanguage-link-target">Эрзянь</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nah mw-list-item"><a href="https://nah.wikipedia.org/wiki/Ayocoxqui" title="Ayocoxqui – Nahuatl" lang="nah" hreflang="nah" data-title="Ayocoxqui" data-language-autonym="Nāhuatl" data-language-local-name="Nahuatl" class="interlanguage-link-target">Nāhuatl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Waterstoff" title="Waterstoff – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Waterstoff" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Waeterstof" title="Waeterstof – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Waeterstof" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target">Nedersaksies</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A1%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="हाइड्रोजन – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="हाइड्रोजन" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="हाइद्रोजन – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="हाइद्रोजन" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Waterstof_(element)" title="Waterstof (element) – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Waterstof (element)" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Hidrogene" title="Hidrogene – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Hidrogene" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target">Novial</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nv mw-list-item"><a href="https://nv.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1%C3%A1ji%CA%BCjin" title="Háájiʼjin – navahó" lang="nv" hreflang="nv" data-title="Háájiʼjin" data-language-autonym="Diné bizaad" data-language-local-name="navahó" class="interlanguage-link-target">Diné bizaad</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Idrog%C3%A8n" title="Idrogèn – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Idrogèn" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/Vezisuadu" title="Vezisuadu – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Vezisuadu" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target">Livvinkarjala</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Haayidroojiinii" title="Haayidroojiinii – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Haayidroojiinii" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target">Oromoo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%89%E0%AC%A6%E0%AD%8D%E2%80%8C%E0%AC%9C%E0%AC%BE%E0%AC%A8" title="ଉଦ୍‌ଜାନ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ଉଦ୍‌ଜାନ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%BE%D0%BD%D0%B3%D1%83%D1%8B%D1%80" title="Донгуыр – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Донгуыр" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%B9%E0%A8%BE%E0%A8%88%E0%A8%A1%E0%A8%B0%E0%A9%8B%E0%A8%9C%E0%A8%A8" title="ਹਾਈਡਰੋਜਨ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਹਾਈਡਰੋਜਨ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pap mw-list-item"><a href="https://pap.wikipedia.org/wiki/Hidr%C3%B3geno" title="Hidrógeno – papiamento" lang="pap" hreflang="pap" data-title="Hidrógeno" data-language-autonym="Papiamentu" data-language-local-name="papiamento" class="interlanguage-link-target">Papiamentu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pfl mw-list-item"><a href="https://pfl.wikipedia.org/wiki/Wasserstoff" title="Wasserstoff – Palatine German" lang="pfl" hreflang="pfl" data-title="Wasserstoff" data-language-autonym="Pälzisch" data-language-local-name="Palatine German" class="interlanguage-link-target">Pälzisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pi mw-list-item"><a href="https://pi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A1%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="हाइड्रोजन – pali" lang="pi" hreflang="pi" data-title="हाइड्रोजन" data-language-autonym="पालि" data-language-local-name="pali" class="interlanguage-link-target">पालि</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pih mw-list-item"><a href="https://pih.wikipedia.org/wiki/Hiidrojen" title="Hiidrojen – Norfuk / Pitkern" lang="pih" hreflang="pih" data-title="Hiidrojen" data-language-autonym="Norfuk / Pitkern" data-language-local-name="Norfuk / Pitkern" class="interlanguage-link-target">Norfuk / Pitkern</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Wod%C3%B3r" title="Wodór – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Wodór" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Idr%C3%B2gen" title="Idrògen – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Idrògen" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%DB%81%D8%A7%D8%A6%DB%8C%DA%88%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%86" title="ہائیڈروجن – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="ہائیڈروجن" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnt mw-list-item"><a href="https://pnt.wikipedia.org/wiki/%CE%A5%CE%B4%CF%81%CE%BF%CE%B3%CF%8C%CE%BD%CE%BF%CE%BD" title="Υδρογόνον – Pontic" lang="pnt" hreflang="pnt" data-title="Υδρογόνον" data-language-autonym="Ποντιακά" data-language-local-name="Pontic" class="interlanguage-link-target">Ποντιακά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%87%D8%A7%D9%8A%DA%89%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%86" title="هايډروجن – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="هايډروجن" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Hidrog%C3%A9nio" title="Hidrogénio – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Hidrogénio" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Yakuchaq" title="Yakuchaq – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Yakuchaq" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Hidrogen" title="Hidrogen – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Hidrogen" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-roa-rup mw-list-item"><a href="https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Hidroghenu" title="Hidroghenu – aromán" lang="rup" hreflang="rup" data-title="Hidroghenu" data-language-autonym="Armãneashti" data-language-local-name="aromán" class="interlanguage-link-target">Armãneashti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Водород – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Водород" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%93%D1%96%D0%B4%D1%80%D0%BE%D2%91%D0%B5%D0%BD" title="Гідроґен – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Гідроґен" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%89%E0%A4%A6%E0%A4%9C%E0%A4%A8" title="उदजन – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="उदजन" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target">संस्कृतम्</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%A3%D1%83%D0%BB%D1%83%D0%BA" title="Уулук – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Уулук" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%A6%E1%B1%9F%E1%B1%AD%E1%B1%B0%E1%B1%A8%E1%B1%B3%E1%B1%A1%E1%B1%9F%E1%B1%B1" title="ᱦᱟᱭᱰᱨᱳᱡᱟᱱ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱦᱟᱭᱰᱨᱳᱡᱟᱱ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target">ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Idrogenu" title="Idrogenu – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Idrogenu" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target">Sardu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Idr%C3%B2gginu" title="Idrògginu – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Idrògginu" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%DA%BE%D8%A7%D8%A6%DA%8A%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%86" title="ھائڊروجن – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="ھائڊروجن" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Vodik" title="Vodik – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Vodik" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shi mw-list-item"><a href="https://shi.wikipedia.org/wiki/Ahidrujin" title="Ahidrujin – tachelhit" lang="shi" hreflang="shi" data-title="Ahidrujin" data-language-autonym="Taclḥit" data-language-local-name="tachelhit" class="interlanguage-link-target">Taclḥit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B7%84%E0%B6%BA%E0%B7%92%E0%B6%A9%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B6%A2%E0%B6%B1%E0%B7%8A" title="හයිඩ්‍රජන් – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="හයිඩ්‍රජන්" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Vod%C3%ADk" title="Vodík – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Vodík" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-skr mw-list-item"><a href="https://skr.wikipedia.org/wiki/%DB%81%D8%A7%D8%A6%DB%8C%DA%88%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%86" title="ہائیڈروجن – Saraiki" lang="skr" hreflang="skr" data-title="ہائیڈروجن" data-language-autonym="سرائیکی" data-language-local-name="Saraiki" class="interlanguage-link-target">سرائیکی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Vodik" title="Vodik – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Vodik" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-smn mw-list-item"><a href="https://smn.wikipedia.org/wiki/Vety" title="Vety – inari számi" lang="smn" hreflang="smn" data-title="Vety" data-language-autonym="Anarâškielâ" data-language-local-name="inari számi" class="interlanguage-link-target">Anarâškielâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target">ChiShona</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Haaydarojiin" title="Haaydarojiin – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Haaydarojiin" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target">Soomaaliga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Hidrogjeni" title="Hidrogjeni – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Hidrogjeni" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D0%BD%D0%B8%D0%BA" title="Водоник – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Водоник" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Woaterstof" title="Woaterstof – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Woaterstof" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target">Seeltersk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Hidrogén" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv badge-Q17559452 badge-recommendedarticle mw-list-item" title="ajánlott szócikk"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/V%C3%A4te" title="Väte – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Väte" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Hidrojeni" title="Hidrojeni – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Hidrojeni" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/Wod%C5%8Dr" title="Wodōr – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Wodōr" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target">Ślůnski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%90%E0%AE%A4%E0%AE%B0%E0%AE%9A%E0%AE%A9%E0%AF%8D" title="ஐதரசன் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="ஐதரசன்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%B9%E0%B1%88%E0%B0%A1%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%8B%E0%B0%9C%E0%B0%A8%E0%B1%8D" title="హైడ్రోజన్ – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="హైడ్రోజన్" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D2%B2%D0%B8%D0%B4%D1%80%D0%BE%D0%B3%D0%B5%D0%BD" title="Ҳидроген – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Ҳидроген" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B9%84%E0%B8%AE%E0%B9%82%E0%B8%94%E0%B8%A3%E0%B9%80%E0%B8%88%E0%B8%99" title="ไฮโดรเจน – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ไฮโดรเจน" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Idrohino" title="Idrohino – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Idrohino" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Hidrojen" title="Hidrojen – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Hidrojen" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Водород – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Водород" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tyv mw-list-item"><a href="https://tyv.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4" title="Водород – tuvai" lang="tyv" hreflang="tyv" data-title="Водород" data-language-autonym="Тыва дыл" data-language-local-name="tuvai" class="interlanguage-link-target">Тыва дыл</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%DA%BE%D9%89%D8%AF%D8%B1%D9%88%DA%AF%DB%90%D9%86" title="ھىدروگېن – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="ھىدروگېن" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target">ئۇيغۇرچە / Uyghurche</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D0%B4%D0%B5%D0%BD%D1%8C" title="Водень – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Водень" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%DB%81%D8%A7%D8%A6%DB%8C%DA%88%D8%B1%D9%88%D8%AC%D9%86" title="ہائیڈروجن – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="ہائیڈروجن" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Vodorod" title="Vodorod – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Vodorod" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Idr%C3%B2geno" title="Idrògeno – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Idrògeno" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target">Vèneto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Vezinik" title="Vezinik – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Vezinik" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Hydro" title="Hydro – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Hydro" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Woaterstof" title="Woaterstof – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Woaterstof" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target">West-Vlams</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Hidrin" title="Hidrin – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Hidrin" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Idrodjinne" title="Idrodjinne – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Idrodjinne" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Hidroheno" title="Hidroheno – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Hidroheno" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%A2" title="氢 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="氢" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D0%93%D0%B8%D0%B4%D1%80%D0%BE%D2%97%D0%B5%D0%BD" title="Гидроҗен – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Гидроҗен" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target">Хальмг</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AC%E1%83%A7%E1%83%90%E1%83%A0%E1%83%91%E1%83%90%E1%83%93%E1%83%98" title="წყარბადი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="წყარბადი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%94%D7%99%D7%93%D7%A8%D7%90%D7%92%D7%A2%D7%9F" title="הידראגען – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="הידראגען" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" title="Hydrogen – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Hydrogen" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zgh mw-list-item"><a href="https://zgh.wikipedia.org/wiki/%E2%B4%B0%E2%B5%80%E2%B5%89%E2%B4%B7%E2%B5%94%E2%B5%93%E2%B5%8A%E2%B5%89%E2%B5%8F" title="ⴰⵀⵉⴷⵔⵓⵊⵉⵏ – marokkói tamazight" lang="zgh" hreflang="zgh" data-title="ⴰⵀⵉⴷⵔⵓⵊⵉⵏ" data-language-autonym="ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ" data-language-local-name="marokkói tamazight" class="interlanguage-link-target">ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%A2" title="氢 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="氢" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%AB" title="氫 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="氫" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%BAi-s%C3%B2%CD%98" title="Chúi-sò͘ – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Chúi-sò͘" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%AB" title="氫 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="氫" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/IHwanzi" title="IHwanzi – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="IHwanzi" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target">IsiZulu</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q556#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Hidrog%C3%A9n" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Hidrog%C3%A9n" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Hidrog%C3%A9n" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&oldid=27591475" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Hidrog%C3%A9n&id=27591475&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FHidrog%25C3%25A9n">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FHidrog%25C3%25A9n">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Hidrog%C3%A9n">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Hidrog%C3%A9n&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Hydrogen" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q556" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Hidrog%C3%A9n">ellenőrizve</a>: 2024. november 11.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></td><td>Ez a szócikk a kémiai elemről szól. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9ngazdas%C3%A1g" title="Hidrogéngazdaság">hidrogéngazdaság</a>.</td></tr></tbody></table> <table class="infobox toccolours" style="font-size:85%; width:270px; text-align:initial; " cellspacing="3"> <tbody><tr> <td colspan="2"> <table style="width:100%; text-align:center;" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td style="font-size:120%; font-weight:bold">1</td> <td style="padding-left:2em">- ← hidrogén → <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a></td> </tr> <tr> <td>- ↑ H ↓ <a href="/wiki/L%C3%ADtium" title="Lítium">Li</a></td> <td id="table" style="position:relative; text-align:left;"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r22951926">.mw-parser-output .periodusos-rendszer{text-align:center;empty-cells:show;border-collapse:separate;border-spacing:1px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer td{padding:0}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem{width:7px;height:9px;font-size:9px;line-height:9px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-onlink{border:1px solid black!important;margin:-1px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem span{display:inline-block;width:7px;height:9px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-A{background-color:Orchid}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Af{background-color:OrangeRed}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Afm{background-color:DarkOrange}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Ng{background-color:LightskyBlue}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-H{background-color:Khaki}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Fm{background-color:Peru}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-L{background-color:Plum}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Nm{background-color:LimeGreen}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-F{background-color:DarkGray}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Amf{background-color:LightCoral}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Ue{background-color:Gainsboro}</style> <table class="periodusos-rendszer"> <tbody><tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm periodusos-rendszer-onlink"><a class="mw-selflink selflink"> </a></td> <td colspan="30"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/L%C3%ADtium" title="Lítium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Berillium" title="Berillium"> </a></td> <td colspan="24"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/B%C3%B3r" title="Bór"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Fluor" title="Fluor"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Neon" title="Neon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/N%C3%A1trium" title="Nátrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Magn%C3%A9zium" title="Magnézium"> </a></td> <td colspan="24"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Foszfor" title="Foszfor"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/K%C3%A9n" title="Kén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Argon" title="Argon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/K%C3%A1lium" title="Kálium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Kalcium" title="Kalcium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Szkandium" title="Szkandium"> </a></td> <td colspan="14"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Tit%C3%A1n_(elem)" title="Titán (elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Van%C3%A1dium" title="Vanádium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kr%C3%B3m" title="Króm"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Mang%C3%A1n" title="Mangán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Vas" title="Vas"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kobalt" title="Kobalt"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Nikkel" title="Nikkel"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%A9z" title="Réz"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Cink" title="Cink"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Gallium" title="Gallium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Germ%C3%A1nium" title="Germánium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Arz%C3%A9n_(elem)" title="Arzén (elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Szel%C3%A9n" title="Szelén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Br%C3%B3m" title="Bróm"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Kripton" title="Kripton"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Rub%C3%ADdium" title="Rubídium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Stroncium" title="Stroncium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ittrium" title="Ittrium"> </a></td> <td colspan="14"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Cirk%C3%B3nium" title="Cirkónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ni%C3%B3bium" title="Nióbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Molibd%C3%A9n" title="Molibdén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Techn%C3%A9cium" title="Technécium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Rut%C3%A9nium" title="Ruténium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%B3dium" title="Ródium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Pall%C3%A1dium" title="Palládium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ez%C3%BCst" title="Ezüst"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kadmium" title="Kadmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Indium" title="Indium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/%C3%93n" title="Ón"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Antimon" title="Antimon"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Tell%C3%BAr" title="Tellúr"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/J%C3%B3d" title="Jód"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Xenon" title="Xenon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/C%C3%A9zium" title="Cézium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/B%C3%A1rium" title="Bárium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Lant%C3%A1n" title="Lantán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/C%C3%A9rium" title="Cérium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Prazeod%C3%ADmium" title="Prazeodímium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Neod%C3%ADmium" title="Neodímium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Prom%C3%A9tium" title="Prométium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Szam%C3%A1rium" title="Szamárium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Eur%C3%B3pium" title="Európium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Gadol%C3%ADnium" title="Gadolínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Terbium" title="Terbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Diszpr%C3%B3zium" title="Diszprózium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Holmium" title="Holmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Erbium" title="Erbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/T%C3%BAlium" title="Túlium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Itterbium" title="Itterbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Lut%C3%A9cium" title="Lutécium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Hafnium" title="Hafnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Tant%C3%A1l" title="Tantál"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Volfr%C3%A1m" title="Volfrám"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%A9nium" title="Rénium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ozmium" title="Ozmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ir%C3%ADdium" title="Irídium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Platina" title="Platina"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Arany_(k%C3%A9miai_elem)" title="Arany (kémiai elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Higany" title="Higany"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Tallium" title="Tallium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/%C3%93lom" title="Ólom"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Bizmut" title="Bizmut"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Pol%C3%B3nium" title="Polónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Aszt%C3%A1cium" title="Asztácium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Radon" title="Radon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Francium" title="Francium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/R%C3%A1dium" title="Rádium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Akt%C3%ADnium" title="Aktínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/T%C3%B3rium" title="Tórium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Protakt%C3%ADnium" title="Protaktínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Ur%C3%A1n" title="Urán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Nept%C3%BAnium" title="Neptúnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Plut%C3%B3nium" title="Plutónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Amer%C3%ADcium" title="Amerícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/K%C5%B1rium" title="Kűrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Berk%C3%A9lium" title="Berkélium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Kalifornium" title="Kalifornium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Einsteinium" title="Einsteinium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Fermium" title="Fermium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Mendel%C3%A9vium" title="Mendelévium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Nob%C3%A9lium" title="Nobélium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Laurencium" title="Laurencium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Raderfordium" title="Raderfordium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Dubnium" title="Dubnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Sziborgium" title="Sziborgium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Bohrium" title="Bohrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Hasszium" title="Hasszium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Meitn%C3%A9rium" title="Meitnérium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Darmstadtium" title="Darmstadtium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%B6ntg%C3%A9nium" title="Röntgénium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kopern%C3%ADcium" title="Kopernícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Nih%C3%B3nium" title="Nihónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Fler%C3%B3vium" title="Fleróvium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Moszk%C3%B3vium" title="Moszkóvium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Liverm%C3%B3rium" title="Livermórium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ue"><a href="/wiki/Tenesszium" title="Tenesszium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Oganeszon" title="Oganeszon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Ununennium" title="Ununennium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Unbinilium" title="Unbinilium"> </a></td> </tr> </tbody></table> <div id="text0" style="font-size:12px; position:absolute; top:1px; left:35px;">1s1</div> <div id="text2" style="font-size:10px; position:absolute; top:10px; left:160px;">1</div> <div id="text3" style="font-size:20px; font-weight:bold; position:absolute; top:6px; left:175px;">H</div> <div style="text-align: right"><a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">Periódusos rendszer</a></div> </td> </tr> </tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Általános </th></tr> <tr> <td>Név, <a href="/wiki/Vegyjel" title="Vegyjel">vegyjel</a>, <a href="/wiki/Rendsz%C3%A1m_(k%C3%A9mia)" title="Rendszám (kémia)">rendszám</a> </td> <td>hidrogén, H, 1 </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv"> Latin megnevezés</a></td> <td>hydrogenium </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elemi_sorozat" title="Elemi sorozat">Elemi sorozat</a></td> <td><a href="/wiki/Nemf%C3%A9mek" title="Nemfémek">nemfémek</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">Csoport</a>, <a href="/wiki/Peri%C3%B3dusos_rendszerbeli_peri%C3%B3dus" title="Periódusos rendszerbeli periódus">periódus</a>, <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">mező</a> </td> <td><a href="/wiki/1._csoportbeli_elemek" class="mw-redirect" title="1. csoportbeli elemek">1</a>, <a href="/w/index.php?title=1._peri%C3%B3dusbeli_elemek&action=edit&redlink=1" class="new" title="1. periódusbeli elemek (a lap nem létezik)">1</a>, <a href="/wiki/S-mez%C5%91" class="mw-redirect" title="S-mező">s</a> </td></tr> <tr> <td>Megjelenés</td> <td> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hydrogen_discharge_tube.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Hydrogen_discharge_tube.jpg/125px-Hydrogen_discharge_tube.jpg" decoding="async" width="125" height="42" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Hydrogen_discharge_tube.jpg/188px-Hydrogen_discharge_tube.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Hydrogen_discharge_tube.jpg/250px-Hydrogen_discharge_tube.jpg 2x" data-file-width="3000" data-file-height="1000" /></a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomt%C3%B6meg" title="Atomtömeg">Atomtömeg</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-26_kg" title="1 E-26 kg">1,00784–1,00811</a> g/mol<a href="#cite_note-1">[1]</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektronszerkezet" title="Elektronszerkezet">Elektronszerkezet</a></td> <td>1s1 </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektron" title="Elektron">Elektronok</a> <a href="/wiki/Elektronh%C3%A9j" title="Elektronhéj">héjanként</a></td> <td>1 <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg/125px-Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg.png" decoding="async" width="125" height="125" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg/188px-Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg/250px-Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg.png 2x" data-file-width="800" data-file-height="800" /></a> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Fizikai tulajdonságok </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Halmaz%C3%A1llapot" title="Halmazállapot">Halmazállapot</a></td> <td><a href="/wiki/G%C3%A1z" title="Gáz">gáz</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">Sűrűség</a></td> <td>(0 °C, 101,325 kPa) 0,0899 g/l<a href="#cite_note-GESTIS-2">[2]</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">Sűrűség</a> (folyadék) az <a href="/wiki/Olvad%C3%A1spont" title="Olvadáspont">o.p.</a>-on</td> <td>0,07 (szilárd anyag: 0,0763) g/cm³<a href="#cite_note-3">[3]</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/H%C3%A1rmaspont" title="Hármaspont">Hármaspont</a></td> <td>13,8033 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a>, 7042 <a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">Pa</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Olvad%C3%A1spont" title="Olvadáspont">Olvadáspont</a></td> <td>14,025 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a> (-259,13 °<a href="/wiki/Celsius-sk%C3%A1la" title="Celsius-skála">C</a>, -434,45 °<a href="/wiki/Fahrenheit" title="Fahrenheit">F</a>) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Forr%C3%A1s_(%C3%A1talakul%C3%A1s)" title="Forrás (átalakulás)">Forráspont</a></td> <td>20,268 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a> (-252,88 °<a href="/wiki/Celsius-sk%C3%A1la" title="Celsius-skála">C</a>, -423,17 °<a href="/wiki/Fahrenheit" title="Fahrenheit">F</a>) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Olvad%C3%A1sh%C5%91" title="Olvadáshő">Olvadáshő</a><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi mathvariant="normal">Δ</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>f</mi> <mi>u</mi> <mi>s</mi> </mrow> </msub> <msup> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>H</mi> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>⊖</mo> </mrow> </msup> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/90e68ab87943715da020d0a09b156395592b1978" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:8.398ex; height:3.176ex;" alt="{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}"></td> <td>0,05868 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/P%C3%A1rolg%C3%A1sh%C5%91" title="Párolgáshő">Párolgáshő</a> <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi mathvariant="normal">Δ</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>v</mi> <mi>a</mi> <mi>p</mi> </mrow> </msub> <msup> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>H</mi> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>⊖</mo> </mrow> </msup> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/bcd6bd8f21e5d154024f6ff5003c75a1f6f0a124" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:8.276ex; height:3.176ex;" alt="{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}"></td> <td>0,44936 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td>Moláris <a href="/wiki/H%C5%91kapacit%C3%A1s" title="Hőkapacitás">hőkapacitás</a></td> <td>(25 °C) 28,836 J/(mol·K) </td></tr> <tr> <td colspan="2"> <table width="100%" border="1" cellpadding="2" cellspacing="0" style="border-collapse:collapse;"> <caption><a href="/wiki/G%C5%91znyom%C3%A1s" title="Gőznyomás">Gőznyomás</a> </caption> <tbody><tr align="center"> <td>P/Pa</td> <td>1</td> <td>10</td> <td>100</td> <td>1 k</td> <td>10 k</td> <td>100 k </td></tr> <tr align="center"> <td>T/K</td> <td></td> <td></td> <td></td> <td></td> <td>15</td> <td>20 </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Atomi tulajdonságok </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Krist%C3%A1lyszerkezet" title="Kristályszerkezet">Kristályszerkezet</a></td> <td>hexagonális </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Oxid%C3%A1ci%C3%B3s_sz%C3%A1m" title="Oxidációs szám">Oxidációs szám</a></td> <td>1, −1 (amfoter oxid) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">Elektronegativitás</a></td> <td>2,20 (<a href="/wiki/Pauling-sk%C3%A1la" title="Pauling-skála">Pauling-skála</a>) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Ioniz%C3%A1ci%C3%B3s_energia" title="Ionizációs energia">Ionizációs energia</a> </td> <td>1.: 1312 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomsug%C3%A1r" title="Atomsugár">Atomsugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">25</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomsug%C3%A1r" title="Atomsugár">Atomsugár</a> (számított)</td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">53</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Kovalens_sug%C3%A1r" title="Kovalens sugár">Kovalens sugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">37</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/w/index.php?title=Van_der_Waals-sug%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Van der Waals-sugár (a lap nem létezik)">Van der Waals-sugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-10_m" class="mw-redirect" title="1 E-10 m">120</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Egyebek </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/H%C5%91vezet%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91" title="Hővezetési tényező">Hővezetési tényező</a></td> <td>(300 K) 180,5 <a href="/wiki/Watt_per_m%C3%A9ter-kelvin" title="Watt per méter-kelvin">W/(m·K)</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Hangsebess%C3%A9g" title="Hangsebesség">Hangsebesség</a></td> <td>(gáz, 27 °C) 1310 <a href="/wiki/A_sebess%C3%A9g_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9gei" title="A sebesség mértékegységei">m/s</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/CAS-sz%C3%A1m" title="CAS-szám">CAS-szám</a></td> <td>1333-74-0 </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Fontosabb izotópok </th></tr> <tr> <td colspan="2"> <table width="100%" border="1" cellspacing="0" cellpadding="2" style="border-collapse:collapse;"> <caption>Fő cikk: <a href="/wiki/A_hidrog%C3%A9n_izot%C3%B3pjai" title="A hidrogén izotópjai">A hidrogén izotópjai</a> </caption> <tbody><tr> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Izot%C3%B3p" title="Izotóp">izotóp</a> </th> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_el%C5%91fordul%C3%A1s" title="Természetes előfordulás">természetes előfordulás</a> </th> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Felez%C3%A9si_id%C5%91" title="Felezési idő">felezési idő</a> </th> <th colspan="3">bomlás </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1si_m%C3%B3d" title="Bomlási mód">mód</a> </td> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1si_energia" title="Bomlási energia">energia</a> (<a href="/wiki/Elektronvolt" title="Elektronvolt">MeV</a>) </td> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1sterm%C3%A9k" title="Bomlástermék">termék</a> </td></tr> <tr> <td>1H </td> <td>99,972–99,999%<a href="#cite_note-4">[4]</a> </td> <td colspan="4">H <a href="/wiki/Stabil_izot%C3%B3p" class="mw-redirect" title="Stabil izotóp">stabil</a> 0 <a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutronnal</a> </td></tr> <tr> <td>2H</td> <td>0,001–0,028%</td> <td colspan="4">H <a href="/wiki/Stabil_izot%C3%B3p" class="mw-redirect" title="Stabil izotóp">stabil</a> 1 <a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutronnal</a> </td></tr> <tr> <td>3H </td> <td>nyomokban </td> <td>12,32 <a href="/wiki/%C3%89v" title="Év">év</a> </td> <td><a href="/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s" title="Béta-bomlás">β−</a> </td> <td>0,01861 </td> <td>3<a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">He</a> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#a0ffa0; color:green">Hivatkozások </th></tr></tbody></table> A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany,<a href="#cite_note-5">[5]</a> <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latinul</a>: hydrogenium) a <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">periódusos rendszer</a> első <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elem" title="Kémiai elem">kémiai eleme</a>. Vegyjele H, <a href="/wiki/Rendsz%C3%A1m_(k%C3%A9mia)" title="Rendszám (kémia)">rendszáma</a> 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, <a href="/wiki/Relat%C3%ADv_atomt%C3%B6meg" class="mw-redirect" title="Relatív atomtömeg">relatív atomtömege</a> 1,00784–1,00811 <a href="/wiki/Atomi_t%C3%B6megegys%C3%A9g" title="Atomi tömegegység">u</a>, egyatomos formájában (H1) a leggyakoribb elem, a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> <a href="/wiki/Barion" title="Barion">barion</a>-tömegének mintegy 75%-a.<a href="#cite_note-6">[6]</a><a href="#cite_note-7">[megj. 1]</a> A fősorozatbeli <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillagok</a> nagyrészt <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazma</a> halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">héliummá</a> alakítanak át – <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">magfúziós</a> folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb <a href="/wiki/%C3%89gitest" title="Égitest">égitestek</a> gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légkörében</a> huzamosan megtartani. <a href="/wiki/Szabv%C3%A1nyos_nyom%C3%A1s_%C3%A9s_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Szabványos nyomás és hőmérséklet">Szabványos nyomáson és hőmérsékleten</a> színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező, <a href="/wiki/Nemf%C3%A9mek" title="Nemfémek">nem fémes</a>, egy <a href="/wiki/Vegy%C3%A9rt%C3%A9k" title="Vegyérték">vegyértékű</a>, igen gyúlékony kétatomos <a href="/wiki/G%C3%A1z" title="Gáz">gáz</a>, <a href="/wiki/K%C3%A9miai_k%C3%A9plet" title="Kémiai képlet">kémiai képlete</a> H2. A világűrben előforduló, egyatomos hidrogén a Földön ritka, mert a hidrogén a legtöbb elemmel könnyen képez <a href="/wiki/Kovalens_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Kovalens kötés">kovalens</a> vegyületeket; ekként jelen van a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">vízmolekulában</a> és a legtöbb <a href="/wiki/Szerves_vegy%C3%BClet" title="Szerves vegyület">szerves vegyületben</a> is. Különösen fontos szerepet játszik a sav-bázis reakciókban, az oldható molekulák közötti <a href="/wiki/Proton" title="Proton">protonátadásban</a>. <a href="/wiki/Ion" title="Ion">Ionos</a> vegyületeiben lehet negatív töltésű (a <a href="/wiki/Hidridion" title="Hidridion">hidridion</a> másik neve <a href="/wiki/Hidridek" title="Hidridek">hidrid</a>, jele H−), vagy lehet pozitív töltésű (jele H+). Ez utóbbi <a href="/wiki/Kation" title="Kation">kation</a> elméletben csak egy csupasz proton, ám a valóságban az ionos vegyületekben a hidrogénkationok komplexeket alkotnak. A hidrogén leggyakoribb <a href="/wiki/Izot%C3%B3p" title="Izotóp">izotópja</a> a <a href="/wiki/Pr%C3%B3cium" class="mw-redirect" title="Prócium">prócium</a> (ritkán használt név, jele 1H), atommagja egyetlen protonból és nulla <a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutronból</a> áll. Mint a legegyszerűbb ismert atom, nagy elméleti jelentőséggel is bír. Így például, mivel ez az egyetlen olyan semleges elem, amelyre a <a href="/wiki/Schr%C3%B6dinger-egyenlet" title="Schrödinger-egyenlet">Schrödinger-egyenlet</a> analitikus eredményt ad, energetikájának és kötéseinek tanulmányozása kulcsszerepet játszott a <a href="/wiki/Kvantummechanika" title="Kvantummechanika">kvantummechanika</a> kidolgozásában. A hidrogéngázt mesterségesen először a 16. század elején állították elő fémek és erős savak összekeverésével. 1766–81 között elsőként <a href="/wiki/Henry_Cavendish" title="Henry Cavendish">Henry Cavendish</a> ismerte fel, hogy a hidrogéngáz egy diszkrét anyag,<a href="#cite_note-8">[7]</a> aminek égésekor víz keletkezik. Erről a tulajdonságáról kapta később a nevét: <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görögül</a> a υδρογόνο „vízképzőt” jelent.<a href="#cite_note-9">[8]</a> Az iparban nagyrészt <a href="/wiki/F%C3%B6ldg%C3%A1z" title="Földgáz">földgáz</a> és vízgőz reakciójával állítják elő, kisebb mértékben nagyobb energiaigényű hidrogéntermelő módszerekkel, mint amilyen a víz <a href="/wiki/Elektrol%C3%ADzis" title="Elektrolízis">elektrolízise</a>.<a href="#cite_note-10">[9]</a> A legtöbb hidrogént a termelés helyéhez közel használják fel. Két legnagyobb felhasználási területe a <a href="/wiki/Fosszilis_t%C3%BCzel%C5%91anyagok" title="Fosszilis tüzelőanyagok">fosszilis tüzelőanyagok</a> feldolgozása (pl.: <a href="/wiki/Hidrokrakkol%C3%A1s" title="Hidrokrakkolás">hidrokrakkolás</a>) és az <a href="/wiki/Amm%C3%B3nia" title="Ammónia">ammóniagyártás</a>, elsősorban a műtrágyákhoz. A hidrogén nagyon jól oldódik egyes fémekben (pl.: <a href="/wiki/Pall%C3%A1dium" title="Palládium">palládiumban</a>, <a href="/wiki/Platina" title="Platina">platinában</a>, <a href="/wiki/Nikkel" title="Nikkel">nikkelben</a>); mindemellett <a href="/wiki/Koh%C3%A1szat" title="Kohászat">metallurgiai</a> szempontból kedvezőtlen hatása, hogy sok fémet rideggé és törékennyé tesz;<a href="#cite_note-Rogers_1999_1057–1064-11">[10]</a> ezzel megbonyolítja – többek között – a csővezetékek és tartályok tervezését.<a href="#cite_note-Christensen-12">[11]</a> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Tulajdonságai">Tulajdonságai</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Tulajdonságai">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Égése">Égése</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Égése">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shuttle_Main_Engine_Test_Firing_cropped_edited_and_reduced.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Shuttle_Main_Engine_Test_Firing_cropped_edited_and_reduced.jpg/222px-Shuttle_Main_Engine_Test_Firing_cropped_edited_and_reduced.jpg" decoding="async" width="222" height="239" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Shuttle_Main_Engine_Test_Firing_cropped_edited_and_reduced.jpg/333px-Shuttle_Main_Engine_Test_Firing_cropped_edited_and_reduced.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Shuttle_Main_Engine_Test_Firing_cropped_edited_and_reduced.jpg/444px-Shuttle_Main_Engine_Test_Firing_cropped_edited_and_reduced.jpg 2x" data-file-width="1500" data-file-height="1612" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Space_Shuttle" title="Space Shuttle">Space Shuttle</a> fő hajtóműve hidrogént éget el tiszta oxigénnel. Teljes tolóerőnél a láng szinte láthatatlan</figcaption></figure> A hidrogéngáz (vagy dihidrogén)<a href="#cite_note-13">[12]</a> igen gyúlékony, levegővel keveredve nagyon széles tartományban, 4–75 <a href="/wiki/T%C3%A9rfogatsz%C3%A1zal%C3%A9k" class="mw-redirect" title="Térfogatszázalék">térfogatszázalékos</a> koncentrációhatárok között képes égni.<a href="#cite_note-14">[13]</a> A hidrogén égésekor felszabaduló <a href="/wiki/Entalpia" title="Entalpia">entalpia</a> −286 <a href="/wiki/Joule" title="Joule">kJ</a>/<a href="/wiki/M%C3%B3l" title="Mól">mol</a>.<a href="#cite_note-15">[14]</a> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {2\ H_{2}\left(g\right)\ +\ O_{2}\left(g\right)\ {\xrightarrow {-572\ kJ}}\ 2\ H_{2}O\left(f\right)} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mrow> <mo>(</mo> <mi mathvariant="normal">g</mi> <mo>)</mo> </mrow> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mrow> <mo>(</mo> <mi mathvariant="normal">g</mi> <mo>)</mo> </mrow> <mtext> </mtext> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mover> <mo>→</mo> <mpadded width="+0.611em" lspace="0.278em" voffset=".15em"> <mo>−</mo> <mn>572</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">k</mi> <mi mathvariant="normal">J</mi> </mpadded> </mover> </mrow> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow> <mo>(</mo> <mi mathvariant="normal">f</mi> <mo>)</mo> </mrow> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {2\ H_{2}\left(g\right)\ +\ O_{2}\left(g\right)\ {\xrightarrow {-572\ kJ}}\ 2\ H_{2}O\left(f\right)} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/7cc4acf53dcc4dfa3631eb8e5c65f1644489537b" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.838ex; margin-top: -0.309ex; width:36.83ex; height:4.176ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {2\ H_{2}\left(g\right)\ +\ O_{2}\left(g\right)\ {\xrightarrow {-572\ kJ}}\ 2\ H_{2}O\left(f\right)} }"></dd></dl> A hidrogéngáz és oxigéngáz keverékét <a href="/wiki/Durran%C3%B3g%C3%A1z" title="Durranógáz">durranógáznak</a> nevezik, mert kémcsőben meggyújtva durranó hang kíséretében felrobban. A tiszta hidrogén csendesen ég. A hidrogéngáz a levegővel 4–74%-os koncentrációban, <a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">klórral</a> 5–95%-os koncentrációban robbanóelegyet képez. Ezen gázelegyek szikra, hő vagy napfény hatására felrobbanhatnak. A hidrogén <a href="/w/index.php?title=%C3%96ngyullad%C3%A1si_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Öngyulladási hőmérséklet (a lap nem létezik)">öngyulladási hőmérséklete</a> (az a hőmérséklet, melyen levegőben spontán meggyullad) 500 <a href="/wiki/Celsius-sk%C3%A1la" title="Celsius-skála">°C</a>.<a href="#cite_note-16">[15]</a> A tiszta hidrogén-oxigén lángok <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">ultraibolya fényt</a> bocsátanak ki, és szabad szemmel szinte láthatatlanok, ahogy azt a bal oldali ábra is illusztrálja. Az égő hidrogén-szivárgások nagyon veszélyesek lehetnek, észlelésük <a href="/w/index.php?title=L%C3%A1ngdetektor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lángdetektor (a lap nem létezik)">lángdetektorral</a> történhet. A <a href="/wiki/Hindenburg_(LZ_129)" title="Hindenburg (LZ 129)">Hindenburg léghajó</a> megsemmisülése hírhedt példája a hidrogén égésének, habár a baleset oka máig vitatott. A hidrogén más körülmények között a szénhidrogénekre emlékeztető kékes lánggal ég,<a href="#cite_note-17">[16]</a> a balesetről készült képeken látható narancssárga lángokat főként a hajótestet, illetve a borítást alkotó szénvegyületek égése okozta.<a href="#cite_note-18">[17]</a> Mivel a hidrogén könnyebb a levegőnél, a hidrogénlángok általában gyorsan emelkednek és kevesebb kárt okoznak, mint a <a href="/wiki/Sz%C3%A9nhidrog%C3%A9nek" title="Szénhidrogének">szénhidrogén</a> tüzek. A Hindenburg léghajó utasainak kétharmada túlélte a balesetet, számos haláleset a tűz helyett a zuhanás illetve az égő dízel üzemanyag miatt következett be.<a href="#cite_note-19">[18]</a> A H2 minden oxidálószerrel reagál. Szobahőmérsékleten a hidrogén spontán és hevesen reagálhat a klórral és a <a href="/wiki/Fluor" title="Fluor">fluorral</a> a megfelelő hidrogén-halogenid – <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-klorid" title="Hidrogén-klorid">hidrogén-klorid</a> és a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-fluorid" title="Hidrogén-fluorid">hidrogén-fluorid</a> – keletkezése közben, amelyek egyben potenciálisan veszélyes <a href="/wiki/Sav" title="Sav">savak</a>.<a href="#cite_note-20">[19]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kémiai_tulajdonságai">Kémiai tulajdonságai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Kémiai tulajdonságai">szerkesztés</a>]</div> A hidrogén jó <a href="/wiki/Reduk%C3%A1l%C3%B3szer" class="mw-redirect" title="Redukálószer">redukálószer</a>. Például <a href="/wiki/Vas(II)-szulfid" title="Vas(II)-szulfid">vas(II)-szulfiddal</a> is reagál, közben <a href="/wiki/K%C3%A9n-hidrog%C3%A9n" title="Kén-hidrogén">kénhidrogén</a> keletkezik és vas. A hidrogénion, a H+ a savion. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Elektron-energiaszintje">Elektron-energiaszintje</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Elektron-energiaszintje">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hydrogen_atom.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Hydrogen_atom.svg/222px-Hydrogen_atom.svg.png" decoding="async" width="222" height="202" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Hydrogen_atom.svg/333px-Hydrogen_atom.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Hydrogen_atom.svg/444px-Hydrogen_atom.svg.png 2x" data-file-width="270" data-file-height="246" /></a><figcaption>A hidrogénatom ábrázolása, mutatva a központi proton és az atomi átmérő méretét, mely utóbbi körülbelül kétszerese a <a href="/wiki/Bohr-f%C3%A9le_atommodell" title="Bohr-féle atommodell">Bohr modell</a> sugarának (a kép nem méretarányos)</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><video id="mwe_player_0" poster="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm/280px--19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm.jpg" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="280" height="158" data-durationhint="29" data-mwtitle="19._Експлозија_на_смеса_од_водород_и_воздух.webm" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm.480p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="480p.vp9.webm" data-width="854" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm.720p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="720p.vp9.webm" data-width="1280" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm.1080p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="1080p.vp9.webm" data-width="1920" data-height="1080" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm" type="video/webm; codecs="vp9, vorbis"" data-width="1920" data-height="1080" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm.144p.mjpeg.mov" type="video/quicktime" data-transcodekey="144p.mjpeg.mov" data-width="256" data-height="144" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm.240p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="240p.vp9.webm" data-width="426" data-height="240" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm.360p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="360p.vp9.webm" data-width="640" data-height="360" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/09/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm/19._%D0%95%D0%BA%D1%81%D0%BF%D0%BB%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%81%D0%B0_%D0%BE%D0%B4_%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4_%D0%B8_%D0%B2%D0%BE%D0%B7%D0%B4%D1%83%D1%85.webm.360p.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-transcodekey="360p.webm" data-width="640" data-height="360" /></video><figcaption>A hidrogén-levegő keverék robbanása</figcaption></figure> A hidrogénatomban lévő alapállapotú elektron energiaszintje −13,6 <a href="/wiki/Elektronvolt" title="Elektronvolt">eV</a>, amely nagyjából egy 92 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">nm</a> hullámhosszúságú ultraibolya <a href="/wiki/Foton" title="Foton">fotonnak</a> felel meg.<a href="#cite_note-21">[20]</a> A hidrogén energiaszintjei meglehetősen pontosan kiszámíthatók a <a href="/wiki/Bohr-f%C3%A9le_atommodell" title="Bohr-féle atommodell">Bohr-féle atommodell</a> alapján, amelynek felfogása szerint az elektron a proton körül „kering”, a Föld Nap körüli keringéséhez hasonlóan. Azonban míg a bolygók és az égitestek egymás közötti vonzását a <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">gravitáció</a> okozza, az elektronok és a protonok között az <a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gness%C3%A9g" title="Elektromágnesség">elektromágneses erő</a> hat. A <a href="/wiki/Kvantummechanika" title="Kvantummechanika">kvantummechanika</a> fejlődésének kezdetén Bohr posztulálta, hogy a <a href="/wiki/Perd%C3%BClet" title="Perdület">perdület</a> csak diszkrét értékeket vehet fel, így a Bohr-modell elektronjai a protontól csak bizonyos megengedett távolságra helyezkedhetnek el, és ezért csak bizonyos megengedett energiájúak lehetnek.<a href="#cite_note-22">[21]</a> A hidrogénatom még pontosabb leírása tisztán a kvantummechanikából származik, amely a <a href="/wiki/Schr%C3%B6dinger-egyenlet" title="Schrödinger-egyenlet">Schrödinger-egyenletet</a> vagy a <a href="/wiki/Richard_Feynman" title="Richard Feynman">Feynman</a> útintegrál formulát használja a proton körüli elektron <a href="/w/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gi_s%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g_f%C3%BCggv%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Valószínűségi sűrűség függvény (a lap nem létezik)">valószínűségi sűrűségfüggvényének</a> kiszámításához.<a href="#cite_note-23">[22]</a> A legbonyolultabb modellek a <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let" title="Speciális relativitáselmélet">speciális relativitáselmélet</a> és a <a href="/w/index.php?title=V%C3%A1kuumpolariz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vákuumpolarizáció (a lap nem létezik)">vákuumpolarizáció</a> kis hatásait is magukban foglalják. A kvantummechanikai felfogásban az alapállapotú hidrogénatom elektronjának egyáltalán nincs perdülete – ez szemlélteti, mennyire eltér a „bolygóként keringő” elektron képe a valóságtól. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Elemi_molekulaformái">Elemi molekulaformái</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Elemi molekulaformái">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Liquid_hydrogen_bubblechamber.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Liquid_hydrogen_bubblechamber.jpg/222px-Liquid_hydrogen_bubblechamber.jpg" decoding="async" width="222" height="296" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Liquid_hydrogen_bubblechamber.jpg/333px-Liquid_hydrogen_bubblechamber.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Liquid_hydrogen_bubblechamber.jpg/444px-Liquid_hydrogen_bubblechamber.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="852" /></a><figcaption>Az első nyomok a folyékony hidrogénben, a <a href="/w/index.php?title=Bevatron&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bevatron (a lap nem létezik)">Bevatron</a> <a href="/wiki/Bubor%C3%A9kkamra" title="Buborékkamra">buborékkamrájában</a></figcaption></figure> A hidrogén kétatomos molekulájának két különböző magspinizomerje létezik, amelyek az atommagok relatív <a href="/wiki/Spin" title="Spin">spinjében</a> térnek el.<a href="#cite_note-uigi-24">[23]</a> Az <a href="/w/index.php?title=Ortohidrog%C3%A9n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ortohidrogén (a lap nem létezik)">ortohidrogénben</a> a két proton spinje azonos irányú, és triplett állapotot alkot, az eredő magspinmomentum: 1 (½ + ½). A <a href="/w/index.php?title=Parahidrog%C3%A9n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Parahidrogén (a lap nem létezik)">parahidrogénben</a> a protonok spinjei ellentétes irányúak, és szingulett állapotot alkotnak, az eredő magspinmomentum: 0 (½ − ½). Standard hőmérsékleten és nyomáson a hidrogéngáz körülbelül 25% para- és 75% ortohidrogénből áll, melyet normál hidrogénnek is neveznek.<a href="#cite_note-Tikhonov-25">[24]</a> Az ortohidrogén és a parahidrogén egyensúlyi aránya függ a hőmérséklettől, de mivel az orto forma egy gerjesztett állapot, és emiatt nagyobb energiájú a para formához képest, ezért instabil, és nem lehet tisztán előállítani. Nagyon alacsony hőmérsékleten az egyensúlyi állapot szinte kizárólag a para formából áll. A tiszta parahidrogén folyadék- és gázfázisainak termikus tulajdonságai – a rotációs hőkapacitásaik különbözősége miatt – jelentősen eltérnek a normál formáétól.<a href="#cite_note-NASA-26">[25]</a> Az orto/para megkülönböztetés más hidrogéntartalmú molekulákban vagy funkciós csoportokban is előfordul, mint például a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">vízben</a> és a <a href="/wiki/Metil%C3%A9n" title="Metilén">metilénben</a>, de kis jelentőségű azok termikus tulajdonságaira nézve.<a href="#cite_note-27">[26]</a> A para- és ortohidrogén közötti nem katalizált átalakulás a hőmérséklettel nő, így a gyorsan kondenzált H2 nagy mennyiségű, nagy energiájú orto formát tartalmaz, amely nagyon lassan para formává alakul.<a href="#cite_note-28">[27]</a> A kondenzált H2-ben lévő orto/para arány alapos megfontolást igényel a folyékony hidrogén előállításakor és tárolásakor: az orto-para átalakulás ugyanis <a href="/wiki/Exoterm_reakci%C3%B3" title="Exoterm reakció">exoterm</a> folyamat, és elegendő hőt termel ahhoz, hogy elpárologtassa a folyékony hidrogén egy részét, így veszteséget okoz. Az orto-para átalakulás <a href="/wiki/Kataliz%C3%A1tor" title="Katalizátor">katalizátorait</a>, úgymint <a href="/wiki/Vas(III)-oxid" title="Vas(III)-oxid">vas(III)-oxid</a>, <a href="/wiki/Akt%C3%ADv_sz%C3%A9n" title="Aktív szén">aktív szén</a>, platinázott azbeszt, ritkaföldfémek, uránvegyületek, <a href="/wiki/Kr%C3%B3m(III)-oxid" title="Króm(III)-oxid">króm(III)-oxid</a>, illetve néhány nikkelvegyület,<a href="#cite_note-29">[28]</a> felhasználják a hidrogén hűtése közben.<a href="#cite_note-Svadlenak-30">[29]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="További_fázisai">További fázisai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: További fázisai">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Jupiter_interior.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Jupiter_interior.png/222px-Jupiter_interior.png" decoding="async" width="222" height="205" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Jupiter_interior.png/333px-Jupiter_interior.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Jupiter_interior.png/444px-Jupiter_interior.png 2x" data-file-width="551" data-file-height="510" /></a><figcaption>A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló <a href="/wiki/%C3%93ri%C3%A1sbolyg%C3%B3" title="Óriásbolygó">gázóriások</a> nagy mennyiségben tartalmazhatnak fémes hidrogént (szürkével jelölve)</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Fémes_hidrogén">Fémes hidrogén</h4>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Fémes hidrogén">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/F%C3%A9mes_hidrog%C3%A9n" title="Fémes hidrogén">Fémes hidrogén</a></td></tr></tbody></table> Egy 2016-os kutatásban 3,25 millió <a href="/wiki/Bar_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Bar (mértékegység)">bar</a> nyomással nyomtak össze hidrogént, ami ennek következtében <a href="/wiki/Halmaz%C3%A1llapot" title="Halmazállapot">halmazállapot</a>-változáson ment keresztül. A hidrogén egy új, szilárd fázist vett fel, amit „V”-fázisnak neveztek. Ebben az állapotban a hidrogénmolekulák külön atomokra bomlottak, és a hidrogénatomok <a href="/wiki/Elektron" title="Elektron">elektronjai</a> a fémekben lévő elektronokhoz hasonló tulajdonságokat kezdtek mutatni, azaz <a href="/wiki/Delokaliz%C3%A1lt_elektron" title="Delokalizált elektron">delokalizálódtak</a>.<a href="#cite_note-31">[30]</a> A hidrogén ilyen átalakulását már 1935-ben megjósolták.<a href="#cite_note-32">[31]</a><a href="#cite_note-33">[32]</a> A fémes hidrogén – feltételezések szerint – hatalmas mennyiségben van jelen a <a href="/wiki/Jupiter" title="Jupiter">Jupiter</a>, <a href="/wiki/Szaturnusz" title="Szaturnusz">Szaturnusz</a>, és néhány újonnan felfedezett <a href="/wiki/Exobolyg%C3%B3" title="Exobolygó">exobolygó</a> <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">gravitáció</a> által összenyomott belsejében. Továbbá azt is feltételezik, hogy akár szobahőmérsékletig (~290 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a>) is <a href="/wiki/Szupravezet%C3%A9s" title="Szupravezetés">szupravezető</a>.<a href="#cite_note-34">[33]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Hidrogéniszap">Hidrogéniszap</h4>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Hidrogéniszap">szerkesztés</a>]</div> A hidrogéniszap folyékony és szilárd halmazállapotú hidrogén elegye <a href="/wiki/H%C3%A1rmaspont" title="Hármaspont">hármasponti</a> hőmérsékleten. Alacsonyabb a hőmérséklete, de 16-20%-kal nagyobb a sűrűsége, mint a folyékony hidrogéné;<a href="#cite_note-35">[34]</a> ezért lehetséges jövőbeni <a href="/wiki/Rak%C3%A9ta-hajt%C3%B3anyag" title="Rakéta-hajtóanyag">rakéta-hajtóanyag</a>. A hidrogéniszap alkalmazásával ugyanis csökkenne az <a href="/wiki/%C5%B0rhaj%C3%B3" title="Űrhajó">űrhajók</a> üzemanyagtartályának térfogata, és így a jármű üres tömege is.<a href="#cite_note-36">[35]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vegyületei">Vegyületei</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Vegyületei">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Hidrog%C3%A9nvegy%C3%BCletek" title="Kategória:Hidrogénvegyületek">Kategória:Hidrogénvegyületek</a></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Kovalens_és_szerves_vegyületek">Kovalens és szerves vegyületek</h4>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Kovalens és szerves vegyületek">szerkesztés</a>]</div> Habár a H2 standard körülmények között nem túlzottan reakcióképes, mégis a legtöbb elemmel vegyületeket képez. A hidrogén a nála nagyobb <a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">elektronegativitású</a> elemekkel is alkothat vegyületeket, mint például a <a href="/wiki/Halog%C3%A9nek" title="Halogének">halogének</a> (pl. F, Cl, Br, I), vagy az <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a>; ezekben a vegyületekben a hidrogén részlegesen pozitív töltésű.<a href="#cite_note-37">[36]</a> Amikor <a href="/wiki/Fluor" title="Fluor">fluorhoz</a>, <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigénhez</a>, vagy <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogénhez</a> kötődik, a hidrogénatomok részt vehetnek egy közepes erősségű, nem kovalens kötés kialakításában, az úgynevezett <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9nk%C3%B6t%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Hidrogénkötés">hidrogénkötésben</a>, amely sok biológiai molekula stabilitása szempontjából kulcsfontosságú.<a href="#cite_note-38">[37]</a><a href="#cite_note-39">[38]</a> A hidrogén a kisebb elektronegativitású elemekkel – például a <a href="/wiki/F%C3%A9mek" title="Fémek">fémekkel</a>, <a href="/wiki/F%C3%A9lf%C3%A9mek" title="Félfémek">félfémekkel</a> – is képez vegyületeket, ezekben részleges negatív töltést vesz fel. Ezeket a vegyületeket gyakran <a href="/wiki/Hidridek" title="Hidridek">hidrideknek</a> nevezik.<a href="#cite_note-40">[39]</a> A hidrogénvegyületek hatalmas sokaságát képezi a <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szénnel</a>, ezek az úgynevezett <a href="/wiki/Sz%C3%A9nhidrog%C3%A9nek" title="Szénhidrogének">szénhidrogének</a>, és még ennél is több, <a href="/wiki/Heteroatom" title="Heteroatom">heteroatomot</a> is tartalmazó szénvegyülete ismert. Ezeket – az élő dolgokkal való általános kapcsolatuk miatt – <a href="/wiki/Szerves_vegy%C3%BClet" title="Szerves vegyület">szerves vegyületeknek</a> nevezik,<a href="#cite_note-hydrocarbon-41">[40]</a> tulajdonságaik vizsgálatának tudománya a <a href="/wiki/Szerves_k%C3%A9mia" title="Szerves kémia">szerves kémia</a>,<a href="#cite_note-42">[41]</a> illetve ugyanez az élő <a href="/wiki/Szervezet_(biol%C3%B3gia)" title="Szervezet (biológia)">szervezetek</a> szempontjából a <a href="/wiki/Biok%C3%A9mia" title="Biokémia">biokémia</a>.<a href="#cite_note-43">[42]</a> Néhány definíció szerint, a „szerves” vegyületeknek elegendő csupán szenet tartalmazniuk. Azonban, a legtöbb közülük hidrogént is tartalmaz, és mivel ez a szén–hidrogén kötés az, amely az ebbe az osztályba tartozó vegyületek legtöbb különleges kémiai jellemzőjét adja, egyes meghatározások szerint a szén–hidrogén kötések szükségesek a „szerves” kémiához.<a href="#cite_note-hydrocarbon-41">[40]</a> Milliónyi szénhidrogén ismert, és ezek többnyire bonyolult, szintetikus úton állíthatók elő, amely eljárások ritkán tartalmaznak elemi hidrogént. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Hidridek">Hidridek</h4>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Hidridek">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Hidridek" title="Hidridek">Hidridek</a></td></tr></tbody></table> A hidrogén vegyületeit gyakran nevezik <a href="/wiki/Hidridek" title="Hidridek">hidrideknek</a>; a kifejezés használata meglehetősen tág értelmű. A „hidrid” kifejezés azt sugallja, hogy a H-atom negatív vagy anionos jellegű, amelyek jelölése H-, és akkor használjuk, amikor a hidrogén nála <a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">elektropozitívabb</a> elemmel képez vegyületet. A hidrid anion létezését <a href="/wiki/Gilbert_Newton_Lewis" title="Gilbert Newton Lewis">Gilbert N. Lewis</a> vetette fel 1916-ban, az I. és II. főcsoport sószerű hidridjei számára, és Moers bizonyította 1920-ban <a href="/wiki/L%C3%ADtium-hidrid" title="Lítium-hidrid">lítium-hidrid</a> (LiH) olvadékelektrolízisével, melynek során az anódon <a href="/wiki/Szt%C3%B6chiometria" title="Sztöchiometria">sztöchiometrikus</a> mennyiségű hidrogén keletkezett.<a href="#cite_note-Moers-44">[43]</a> Figyelembe véve a hidrogén alacsony elektronegativitását, az I. és II. főcsoporton kívüli fémek esetében a kifejezés meglehetősen megtévesztő. A II. főcsoport hidridjei közül kivétel a BeH2, amely polimer. A <a href="/w/index.php?title=L%C3%ADtium-alum%C3%ADnium-hidrid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lítium-alumínium-hidrid (a lap nem létezik)">lítium-alumínium-hidridben</a> az AlH−4 anion az Al(III)-hoz erősen kötődő hidridionokból áll. Habár majdnem mindegyik főcsoport elemeivel képezhetők hidridek, a vegyületek száma és lehetséges kombinációjuk nagyon változó, például ismert több mint száz biner borán-hidrid, de csak egy biner alumínium-hidrid.<a href="#cite_note-Downs-45">[44]</a> Biner <a href="/wiki/Indium" title="Indium">indium</a>-hidridet még nem azonosítottak, jóllehet nagyobb komplexek léteznek.<a href="#cite_note-Hibbs-46">[45]</a> A <a href="/wiki/Szervetlen_k%C3%A9mia" title="Szervetlen kémia">szervetlen kémiában</a> a hidridek híd<a href="/wiki/Ligandum_(szervetlen_k%C3%A9mia)" title="Ligandum (szervetlen kémia)">ligandumok</a> szerepét tölthetik be két központi fémion között a koordinációs komplexekben. Ez a funkció különösen gyakori a 13. csoport elemei közt, különösen a boránok (bór-hidridek), az <a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium">alumínium</a> komplexek, valamint a karborán klaszterek esetében.<a href="#cite_note-Miessler-47">[46]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Protonok_és_savak">Protonok és savak</h4>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Protonok és savak">szerkesztés</a>]</div> A hidrogén oxidációjakor az atomból eltávolítódik egy elektron, és H+-ion keletkezik, amely nem tartalmaz elektront, és <a href="/wiki/Atommag" title="Atommag">atommagjában</a> általában egy proton található. Ez az oka annak, hogy a hidrogéniont gyakran csak protonnak nevezik. A <a href="/wiki/Sav-b%C3%A1zis_elm%C3%A9letek#Brønsted-Lowry_féle" title="Sav-bázis elméletek">Brønsted–Lowry-elmélet</a> szerint a savak protondonorok, míg a bázisok protonakceptorok. A csupasz proton (H+) nem létezhet oldatban vagy ionos kristályban, mert erőteljesen vonzza más atomok vagy molekulák elektronjait. Leszámítva a magas hőmérsékleten előforduló plazmaállapotot, az ilyen protonokat nem lehet eltávolítani az atomok és molekulák <a href="/w/index.php?title=Elektronfelh%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Elektronfelhő (a lap nem létezik)">elektronfelhőitől</a>, ezért azok továbbra is kötődni fognak. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Izotópjai">Izotópjai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Izotópjai">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/A_hidrog%C3%A9n_izot%C3%B3pjai" title="A hidrogén izotópjai">A hidrogén izotópjai</a></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hydrogen_discharge_tube.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Hydrogen_discharge_tube.jpg/222px-Hydrogen_discharge_tube.jpg" decoding="async" width="222" height="74" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Hydrogen_discharge_tube.jpg/333px-Hydrogen_discharge_tube.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Hydrogen_discharge_tube.jpg/444px-Hydrogen_discharge_tube.jpg 2x" data-file-width="3000" data-file-height="1000" /></a><figcaption>Hidrogén kisülési cső</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Deuterium_discharge_tube.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/Deuterium_discharge_tube.jpg/222px-Deuterium_discharge_tube.jpg" decoding="async" width="222" height="74" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/Deuterium_discharge_tube.jpg/333px-Deuterium_discharge_tube.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/Deuterium_discharge_tube.jpg/444px-Deuterium_discharge_tube.jpg 2x" data-file-width="3000" data-file-height="1000" /></a><figcaption>Deutérium kisülési cső</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Protium.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Protium.svg/220px-Protium.svg.png" decoding="async" width="220" height="220" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Protium.svg/330px-Protium.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Protium.svg/440px-Protium.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a><figcaption>A prócium a hidrogén leggyakoribb <a href="/wiki/Izot%C3%B3p" title="Izotóp">izotópja</a>, egy protonból és egy elektronból áll. Egyedülálló a stabil izotópok közt, mivel nincs neutronja (hogy miért nincs másik, arról bővebben lásd: <a href="/wiki/A_h%C3%A9lium_izot%C3%B3pjai#Hélium-2_(diproton)" title="A hélium izotópjai">diproton</a>)</figcaption></figure> A hidrogénnek három természetes izotópja van; ezek jelölése 1H, 2H és 3H. Laboratóriumban egyéb, nagymértékben instabil hidrogénatommagokat (4H-től 7H-ig) is előállítottak már, de ezeket a természetben nem figyelték meg.<a href="#cite_note-Gurov-48">[47]</a><a href="#cite_note-Korsheninnikov-49">[48]</a> <ul><li>1H: a hidrogén leggyakoribb izotópja, <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_el%C5%91fordul%C3%A1s" title="Természetes előfordulás">természetes előfordulása</a> több mint 99,98%. Az <a href="/wiki/Atommag" title="Atommag">atommagja</a> egyetlen <a href="/wiki/Proton" title="Proton">protonból</a> áll; innen származik a leíró, de ritkán használt neve, a prócium.<a href="#cite_note-50">[49]</a></li> <li>2H: a hidrogén másik stabil izotópja, amely <a href="/wiki/Deut%C3%A9rium" title="Deutérium">deutérium</a> néven is ismert; a földi hidrogénminták 0,0184–0,0026 százalékát alkotja.<a href="#cite_note-51">[50]</a> Magjában egy proton és egy <a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutron</a> található. Azt gondolják, hogy lényegében a világegyetemben lévő összes deutérium az <a href="/wiki/%C5%90srobban%C3%A1s" title="Ősrobbanás">ősrobbanásban</a> keletkezett, és azóta is megmaradt. A deutérium nem radioaktív, és nem képvisel jelentős toxicitási veszélyt sem. A normál hidrogén helyett deutériumot tartalmazó vízmolekulákban gazdag vizet <a href="/wiki/Neh%C3%A9zv%C3%ADz" title="Nehézvíz">nehézvíznek</a> nevezik. A deutériumot és vegyületeit nem-radioaktív jelölőként használják a kémiai kísérletek során és az 1H-NMR spektroszkópiához alkalmazott oldószerekben.<a href="#cite_note-52">[51]</a> A nehézvizet atomreaktorokban használják <a href="/wiki/Neutronmoder%C3%A1tor" title="Neutronmoderátor">neutronmoderátorként</a> és hűtőközegként. A deutérium mindemellett lehetséges üzemanyaga az erőművi <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">magfúziónak</a>.<a href="#cite_note-53">[52]</a></li> <li>3H: másik nevén <a href="/wiki/Tr%C3%ADcium" title="Trícium">trícium</a>, atommagjában két neutron és egy proton található. <a href="/wiki/Radioaktivit%C3%A1s" title="Radioaktivitás">Radioaktív</a>, <a href="/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s" title="Béta-bomlás">béta-bomlás</a> révén <a href="/wiki/A_h%C3%A9lium_izot%C3%B3pjai" title="A hélium izotópjai">hélium-3</a>-má alakul, <a href="/wiki/Felez%C3%A9si_id%C5%91" title="Felezési idő">felezési ideje</a> 12,32 év.<a href="#cite_note-Miessler-47">[46]</a> Annyira radioaktív, hogy felhasználható <a href="/wiki/Radiolumineszcencia" title="Radiolumineszcencia">világító festékként</a>, így olyan helyen is alkalmazzák, mint például a karóra. Az üveg megakadályozza, hogy a kis mennyiségű sugárzás kijusson.<a href="#cite_note-54">[53]</a> Kis mennyiségű trícium természetes módon keletkezik a <a href="/wiki/Kozmikus_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Kozmikus sugárzás">kozmikus sugárzás</a> és a légköri gázok kölcsönhatása révén, illetve trícium szabadult fel a nukleáris fegyverkísérletek során is.<a href="#cite_note-55">[54]</a> A tríciumot alkalmazzák magfúziós reakciókban,<a href="#cite_note-56">[55]</a> a <a href="/wiki/Geok%C3%A9mia" title="Geokémia">geokémiában</a> mint nyomjelző izotóp,<a href="#cite_note-57">[56]</a> illetve speciális önmegvilágító berendezésekben.<a href="#cite_note-58">[57]</a> Illetve kémiai és biológiai nyomjelzős kísérletekben mint radioaktív nyomjelző (radiolabel).<a href="#cite_note-holte-59">[58]</a></li></ul> A hidrogén az egyetlen olyan kémiai elem, amely izotópjainak saját elnevezése a mai napig használatban maradt. A radioaktivitás kutatásának kezdetén a különböző nehéz radioaktív izotópok egyedi neveket kaptak, de ezeket az elnevezéseket ma már a deutérium és a trícium kivételével nem használják. A deutériumot gyakran D, a tríciumot pedig gyakran T betűvel jelölik (a 2H illetve 3H helyett), de a próciumnak megfelelő P betű már használatban van a <a href="/wiki/Foszfor" title="Foszfor">foszfor</a> jelölésére, így ez nem alkalmazható.<a href="#cite_note-60">[59]</a> Az <a href="/wiki/IUPAC" title="IUPAC">Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniójának</a> (IUPAC) <a href="/w/index.php?title=K%C3%A9miai_n%C3%B3menklat%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kémiai nómenklatúra (a lap nem létezik)">nevezéktani</a> iránymutatója megengedi a D és T használatát, jóllehet a 2H illetve 3H szimbólumok használatát javasolja.<a href="#cite_note-61">[60]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Története">Története</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Története">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Felfedezése_és_felhasználása">Felfedezése és felhasználása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Felfedezése és felhasználása">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Antoine-Laurent_Lavoisier_(by_Louis_Jean_Desire_Delaistre)RENEW.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Antoine-Laurent_Lavoisier_%28by_Louis_Jean_Desire_Delaistre%29RENEW.jpg/222px-Antoine-Laurent_Lavoisier_%28by_Louis_Jean_Desire_Delaistre%29RENEW.jpg" decoding="async" width="222" height="302" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Antoine-Laurent_Lavoisier_%28by_Louis_Jean_Desire_Delaistre%29RENEW.jpg/333px-Antoine-Laurent_Lavoisier_%28by_Louis_Jean_Desire_Delaistre%29RENEW.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Antoine-Laurent_Lavoisier_%28by_Louis_Jean_Desire_Delaistre%29RENEW.jpg/444px-Antoine-Laurent_Lavoisier_%28by_Louis_Jean_Desire_Delaistre%29RENEW.jpg 2x" data-file-width="1584" data-file-height="2158" /></a><figcaption>Antoine-Laurent de Lavoisier</figcaption></figure> A hidrogént <a href="/wiki/Robert_Boyle" title="Robert Boyle">Robert Boyle</a> fedezte fel 1671-ben, és ő írta le azt a <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vasreszelék</a> és híg <a href="/wiki/Sav" title="Sav">savak</a> közti reakciót, amely eredményeképpen hidrogéngáz keletkezett.<a href="#cite_note-62">[61]</a><a href="#cite_note-63">[62]</a> 1766-ban <a href="/wiki/Henry_Cavendish" title="Henry Cavendish">Henry Cavendish</a> elsőként fedezte fel, hogy a hidrogén önálló elem; majd a gázt a fém-sav reakció nyomán „tűzveszélyes levegőnek” nevezte el. Úgy gondolta, hogy ez a „tűzveszélyes levegő” valójában azonos a hipotetikus, <a href="/wiki/Flogisztonelm%C3%A9let" title="Flogisztonelmélet">flogiszton</a> nevű anyaggal,<a href="#cite_note-64">[63]</a><a href="#cite_note-65">[64]</a> és továbbá 1781-ben megállapította, hogy a gáz elégésekor vizet termel. Az elem felfedezését rendszerint neki tulajdonítják.<a href="#cite_note-Nostrand-66">[65]</a><a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> A „vízképzőt” jelentő hidrogén nevet <a href="/wiki/Antoine_Lavoisier" title="Antoine Lavoisier">Antoine Lavoisier</a> alkotta szóképzéssel a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a> ὕδωρ (hüdór: víz) és a γεννώ (gennó: nemzeni) szavakból 1783-ban,<a href="#cite_note-Stwertka-68">[67]</a> amikor ő és <a href="/wiki/Pierre-Simon_de_Laplace" title="Pierre-Simon de Laplace">Laplace</a> reprodukálta Cavendish azon megállapítását, miszerint víz keletkezik, ha a hidrogén elég.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> Lavoisier híres tömegmegmaradásra irányuló kísérleteihez a hidrogént úgy állította elő, hogy tűzzel izzásig hevített vascsövön keresztül reagáltatta a vízgőzt fém vassal. A vas vízben lévő protonok általi, magas hőmérsékletű <a href="/wiki/Anaerob" title="Anaerob">anaerob</a> oxidációját vázlatosan az alábbi reakciók szemléltetik: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {Fe\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ FeO\ +\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">F</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {Fe\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ FeO\ +\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/1ef6f967cfafc48f55fc4635c4c1786435b9bd50" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:27.09ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {Fe\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ FeO\ +\ H_{2}} }"></dd> <dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {2\ Fe\ +\ 3\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe_{2}O_{3}\ +\ 3\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {2\ Fe\ +\ 3\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe_{2}O_{3}\ +\ 3\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/8e7d0740ca9826f1af0d27f0ffaa5b8bcd40208e" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:34.428ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {2\ Fe\ +\ 3\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe_{2}O_{3}\ +\ 3\ H_{2}} }"></dd> <dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {3\ Fe\ +\ 4\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe_{3}O_{4}\ +\ 4\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>4</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>4</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {3\ Fe\ +\ 4\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe_{3}O_{4}\ +\ 4\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/e81a128a8a914f1dd32fa0851c5d46bda817a97d" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:34.428ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {3\ Fe\ +\ 4\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe_{3}O_{4}\ +\ 4\ H_{2}} }"></dd></dl> Számos fém – például a <a href="/wiki/Cirk%C3%B3nium" title="Cirkónium">cirkónium</a> – termel hidrogént hasonló vízzel való reakció során. <figure typeof="mw:File/Thumb"><video id="mwe_player_1" poster="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0a/Emissions_Spectra.webm/222px--Emissions_Spectra.webm.jpg" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="222" height="125" data-durationhint="290" data-mwtitle="Emissions_Spectra.webm" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:Emissions_Spectra.webm"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/0a/Emissions_Spectra.webm/Emissions_Spectra.webm.480p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="480p.vp9.webm" data-width="854" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/0a/Emissions_Spectra.webm/Emissions_Spectra.webm.720p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="720p.vp9.webm" data-width="1280" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/Emissions_Spectra.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-width="1280" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/0a/Emissions_Spectra.webm/Emissions_Spectra.webm.144p.mjpeg.mov" type="video/quicktime" data-transcodekey="144p.mjpeg.mov" data-width="256" data-height="144" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/0a/Emissions_Spectra.webm/Emissions_Spectra.webm.240p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="240p.vp9.webm" data-width="426" data-height="240" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/0a/Emissions_Spectra.webm/Emissions_Spectra.webm.360p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="360p.vp9.webm" data-width="640" data-height="360" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/0/0a/Emissions_Spectra.webm/Emissions_Spectra.webm.360p.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-transcodekey="360p.webm" data-width="640" data-height="360" /><track src="https://commons.wikimedia.org/w/api.php?action=timedtext&title=File%3AEmissions_Spectra.webm&lang=en&trackformat=vtt&origin=%2A" kind="subtitles" type="text/vtt" srclang="en" label="English ‪(en)‬" data-dir="ltr" /></video><figcaption>Hidrogén, neon és hélium vizsgálata spektrofotométerrel</figcaption></figure> 1800-ban <a href="/w/index.php?title=William_Nicholson&action=edit&redlink=1" class="new" title="William Nicholson (a lap nem létezik)">Nicholson</a> és <a href="/w/index.php?title=Anthony_Carlisle&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anthony Carlisle (a lap nem létezik)">Carlisle</a> a vizet elektromos árammal hidrogénre és oxigénre bontotta.<a href="#cite_note-69">[68]</a> A hidrogént <a href="/wiki/James_Dewar" title="James Dewar">James Dewar</a> cseppfolyósította az első alkalommal 1898-ban, <a href="/w/index.php?title=Regenerat%C3%ADv_h%C5%B1t%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Regeneratív hűtés (a lap nem létezik)">regeneratív hűtés</a> és saját találmánya, a <a href="/w/index.php?title=Termosz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Termosz (a lap nem létezik)">termosz</a> segítségével.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> A következő évben szilárd hidrogént készített.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> A <a href="/wiki/Deut%C3%A9rium" title="Deutérium">deutériumot</a> 1931-ben <a href="/wiki/Harold_C._Urey" title="Harold C. Urey">Harold Urey</a> amerikai kémikus fedezte fel. 1934-ben pedig <a href="/wiki/Ernest_Rutherford" title="Ernest Rutherford">Ernest Rutherford</a>, <a href="/w/index.php?title=Mark_Oliphant&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mark Oliphant (a lap nem létezik)">Mark Oliphant</a> és <a href="/w/index.php?title=Paul_Harteck&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paul Harteck (a lap nem létezik)">Paul Harteck</a> <a href="/wiki/Tr%C3%ADcium" title="Trícium">tríciumot</a> készített.<a href="#cite_note-Nostrand-66">[65]</a> A nehézvizet, melyben a rendes hidrogén helyén deutérium található, Urey csapata fedezte fel 1932-ben.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> François Isaac de Rivaz építette meg az első hidrogén és oxigén keverékével működő <a href="/wiki/Bels%C5%91_%C3%A9g%C3%A9s%C5%B1_motor" title="Belső égésű motor">belső égésű motort</a> 1806-ban. <a href="/w/index.php?title=Edward_Daniel_Clarke&action=edit&redlink=1" class="new" title="Edward Daniel Clarke (a lap nem létezik)">Edward Daniel Clarke</a> 1819-ben feltalálta a hidrogéngáz fúvócsövet. A <a href="/w/index.php?title=D%C3%B6bereiner-l%C3%A1mpa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Döbereiner-lámpa (a lap nem létezik)">Döbereiner-lámpát</a> és a <a href="/wiki/Kalciumf%C3%A9ny" title="Kalciumfény">rivaldafényt</a> 1823-ban találták fel.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> Az első hidrogénnel töltött <a href="/wiki/L%C3%A9gg%C3%B6mb" title="Léggömb">léggömböt</a> <a href="/wiki/Jacques_Charles" title="Jacques Charles">Jacques Charles</a> találta fel 1783-ban.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> A hidrogén biztosította az első megbízható légi jármű, az 1852-es <a href="/wiki/Henri_Giffard" title="Henri Giffard">Henri Giffard</a>-féle léghajó felhajtóerejét.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> <a href="/wiki/Ferdinand_von_Zeppelin" title="Ferdinand von Zeppelin">Ferdinand von Zeppelin</a> német báró hidrogénnel feltöltött merev léghajók ötletét vetette fel; később ezek lettek a <a href="/wiki/Zeppelin_(l%C3%A9ghaj%C3%B3)" title="Zeppelin (léghajó)">zeppelinek</a>, első repülésükre 1900-ban került sor.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> A menetrendszerű közlekedés 1910-ben kezdődött, és az <a href="/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Első világháború">első világháború</a> 1914. augusztusi kitöréséig 35 000 ember utazott rajtuk súlyosabb incidensek nélkül. A háború alatt a hidrogénnel töltött léghajókat megfigyelő platformokként és bombázásra használták. Az első non-stop transzatlanti átkelésre a brit R34 léghajóval, 1919-ben került sor. A rendszeres személyszállítási szolgáltatás az 1920-as években folytatódott, és bár az Egyesült Államok <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">héliumtartalékainak</a> felfedezése a biztonság megnövekedését ígérte, az amerikai kormány nem volt hajlandó a gázt erre a célra eladni. Következésképpen H2-t használtak a <a href="/wiki/Hindenburg_(LZ_129)" title="Hindenburg (LZ 129)">Hindenburg zeppelinben</a> is, amely 1937. május 6-án <a href="/wiki/New_Jersey" title="New Jersey">New Jersey</a> felett a levegőben kigyulladt és elpusztult.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> Az incidenst élőben közvetítette a rádió, és filmre is vették. Széles körben elterjedt, hogy a tüzet a szivárgó hidrogén öngyulladása okozta, de a későbbi vizsgálatok rámutattak, hogy azt az <a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium">alumínium</a>-szövet borítás és a <a href="/wiki/Elektrosztatika" title="Elektrosztatika">statikus elektromosság</a> idézte elő. Mindenesetre a hidrogén hírneve a léghajózás terén teljesen odalett. Ugyanebben az évben szolgálatba léptek az első hidrogén-hűtésű <a href="/w/index.php?title=Turb%C3%B3gener%C3%A1tor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Turbógenerátor (a lap nem létezik)">turbógenerátorok</a> az <a href="/wiki/Ohio_(%C3%A1llam)" title="Ohio (állam)">Ohio</a> állambeli <a href="/wiki/Dayton_(Ohio)" title="Dayton (Ohio)">Daytonban</a> a Dayton Power & Light Co. vállalatnál, melyek gáz halmazállapotú hidrogént használtak <a href="/wiki/H%C5%B1t%C5%91k%C3%B6zeg" title="Hűtőközeg">hűtőközegként</a> a forgórészben és az állórészben. A generátorban hűtés céljára sokkal előnyösebb levegő helyett a hidrogén alkalmazása, mert az jobban (gyorsabban) <a href="/wiki/H%C5%91vezet%C3%A9s" title="Hővezetés">vezeti el a hőt</a> a generátortól; csökkenti a zajt; és kisebb súrlódást okoz; ezáltal csökkenti a gép veszteségét.<a href="#cite_note-70">[69]</a> Első ízben 1977-ben használtak <a href="/w/index.php?title=Nikkel-hidrog%C3%A9n_akkumul%C3%A1tor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nikkel-hidrogén akkumulátor (a lap nem létezik)">nikkel-hidrogén akkumulátorokat</a> az <a href="/wiki/Az_Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_Haditenger%C3%A9szete" title="Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete">Egyesült Államok Haditengerészetének</a> navigációs műholdján (NTS-2).<a href="#cite_note-71">[70]</a> Ilyen akkumulátorokkal van ellátva például az <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_%C5%B0r%C3%A1llom%C3%A1s" title="Nemzetközi Űrállomás">ISS</a>,<a href="#cite_note-72">[71]</a> a <a href="/wiki/Mars_Odyssey" title="Mars Odyssey">Mars Odyssey</a>,><a href="#cite_note-73">[72]</a> és a <a href="/wiki/Mars_Global_Surveyor" title="Mars Global Surveyor">Mars Global Surveyor</a> is.<a href="#cite_note-74">[73]</a> Pályájának sötét részén a <a href="/wiki/Hubble_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91" title="Hubble űrtávcső">Hubble űrtávcsövet</a> szintén nikkel-hidrogén akkumulátorok látták el árammal; ezeket végül 2009 májusában több mint 19 évvel a start után, 13 évvel a tervezett élettartam felett lecserélték. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szerepe_a_kvantumelméletben">Szerepe a kvantumelméletben</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Szerepe a kvantumelméletben">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Emission_spectrum-H.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Emission_spectrum-H.svg/222px-Emission_spectrum-H.svg.png" decoding="async" width="222" height="29" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Emission_spectrum-H.svg/333px-Emission_spectrum-H.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Emission_spectrum-H.svg/444px-Emission_spectrum-H.svg.png 2x" data-file-width="757" data-file-height="100" /></a><figcaption>A hidrogén emissziós színképe a látható tartományban. Ezek a Balmer-sorozat látható vonalai</figcaption></figure> Az egy protonból és egy elektronból álló viszonylag egyszerű atomszerkezete révén, a hidrogénatom illetve az általa elnyelt és kibocsátott fény volt a középpontja az <a href="/wiki/Atom" title="Atom">atomszerkezeti</a> elméletek fejlődésének.<a href="#cite_note-75">[74]</a> Ezenfelül a következésképpen egyszerű hidrogénmolekula, illetve H+2-<a href="/wiki/Kation" title="Kation">kation</a> tette lehetővé a <a href="/wiki/K%C3%A9miai_k%C3%B6t%C3%A9s" title="Kémiai kötés">kémiai kötés</a> természetének teljesebb megértését, amely röviddel a hidrogénatom kvantummechanikai kezelésének 1920-as évekbeli kifejlődését követte. Az egyik első explicit módon észlelt (de abban az időben még meg nem értett) kvantum hatás, egy hidrogént is magában foglaló Maxwell-megfigyelés volt; fél évszázaddal a teljes <a href="/wiki/Kvantummechanika" title="Kvantummechanika">kvantummechanikai elmélet</a> megszületése előtt. Maxwell megfigyelte, hogy a H2 <a href="/wiki/H%C5%91kapacit%C3%A1s" title="Hőkapacitás">fajlagos hőkapacitása</a> szobahőmérséklet alatt rejtélyesen eltér a kétatomos gázokétól, és kriogén hőmérsékleten egyre inkább egyatomos gázokéra hasonlít. A kvantumelmélet szerint, ez a viselkedés a (kvantált) rotációs energiaszintek távolságából ered, amelyek különösen szélesek a hidrogénmolekulában, mert annak alacsony a tömege. Ezek az egymástól távol elhelyezkedő szintek az alacsony hőmérsékletű hidrogénben meggátolják a hőenergia azonos felosztását rotációs mozgássá. A nehezebb atomokból álló kétatomos gázok nem rendelkeznek ilyen széles távolságban lévő energiaszintekkel, és nem mutatják ugyanezt a hatást.<a href="#cite_note-Berman-76">[75]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Előfordulása">Előfordulása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Előfordulása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nursery_of_New_Stars_-_GPN-2000-000972.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Nursery_of_New_Stars_-_GPN-2000-000972.jpg/220px-Nursery_of_New_Stars_-_GPN-2000-000972.jpg" decoding="async" width="220" height="234" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Nursery_of_New_Stars_-_GPN-2000-000972.jpg/330px-Nursery_of_New_Stars_-_GPN-2000-000972.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7a/Nursery_of_New_Stars_-_GPN-2000-000972.jpg/440px-Nursery_of_New_Stars_-_GPN-2000-000972.jpg 2x" data-file-width="1127" data-file-height="1201" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/NGC_604" title="NGC 604">NGC 604</a>, egy óriási <a href="/wiki/H_II_r%C3%A9gi%C3%B3" title="H II régió">ionizált hidrogénfelhő</a> a <a href="/wiki/Triangulum-galaxis" title="Triangulum-galaxis">Triangulum-galaxisban</a></figcaption></figure> A hidrogén – atomos formájában – a világegyetem <a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_el%C5%91fordul%C3%A1s" title="Természetes előfordulás">leggyakoribb</a> <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elem" title="Kémiai elem">kémiai eleme</a>, a <a href="/wiki/Barion" title="Barion">normál anyag</a> tömegének 75%-át, az atomok számának 90%-át alkotja (az univerzum tömegének legnagyobb része ugyanakkor nem kémiai elem típusú anyag, feltételezések szerint a tömeg még nem észlelhető formájában – mint <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag" title="Sötét anyag">sötét anyag</a> és <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia" title="Sötét energia">sötét energia</a> – van jelen).<a href="#cite_note-77">[76]</a> Ez az elem nagy mennyiségben található meg a csillagokban és a <a href="/wiki/%C3%93ri%C3%A1sbolyg%C3%B3" title="Óriásbolygó">gázóriásokban</a>. A H2 molekulafelhők a <a href="/wiki/Csillagkeletkez%C3%A9s" title="Csillagkeletkezés">csillagkeletkezéssel</a> hozhatók összefüggésbe. A hidrogén létfontosságú szerepet játszik a <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillagok</a> energiaellátásában a <a href="/wiki/Proton-proton_ciklus" title="Proton-proton ciklus">proton-proton ciklus</a> és <a href="/wiki/CNO-ciklus" title="CNO-ciklus">CNO-ciklus</a> <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">magfúziója</a> révén.<a href="#cite_note-78">[77]</a> Az egész világegyetemben a hidrogén többnyire <a href="/wiki/Atom" title="Atom">atomos</a> és <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazmaállapotban</a> található meg, amelyek tulajdonságai meglehetősen eltérnek a molekuláris hidrogénétől. Plazmaállapotban a hidrogén elektronja és protonja nem kapcsolódik össze, ez igen magas elektromos vezetőképességet és magas emissziót (ez adja a Nap és más csillagok fényét) eredményez. A töltött részecskéket a mágneses és elektromos mezők erősen befolyásolják. Például a <a href="/wiki/Napsz%C3%A9l" title="Napszél">napszélben</a> kölcsönhatásba lépnek a Föld <a href="/wiki/Magnetoszf%C3%A9ra" title="Magnetoszféra">magnetoszférájával</a>, előidézve a <a href="/wiki/Birkeland-%C3%A1ramok" title="Birkeland-áramok">Birkeland-áramokat</a> és a <a href="/wiki/Sarki_f%C3%A9ny" title="Sarki fény">sarki fényt</a>. A hidrogén semleges atomi állapotban található meg a <a href="/wiki/Csillagk%C3%B6zi_anyag" title="Csillagközi anyag">csillagközi anyagban</a>. A csillapított Lyman-alfa rendszerekben található nagy mennyiségű semleges hidrogénről feltételezik, hogy uralja az <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">univerzum</a> kozmológiai barion sűrűségét, egészen z=4 <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6seltol%C3%B3d%C3%A1s" title="Vöröseltolódás">vöröseltolódásig</a>.<a href="#cite_note-79">[78]</a> Szokásos körülmények között az elemi hidrogén a Földön kétatomos gázként fordul elő. Azonban kis tömege miatt – ami lehetővé teszi, hogy könnyebben elszökjön a földi gravitációból, mint a nehezebb gázok – a hidrogéngáz nagyon ritka a Föld légkörében (1 <a href="/wiki/Ezrel%C3%A9kn%C3%A9l_kisebb_r%C3%A9szek" title="Ezreléknél kisebb részek">ppm</a>). A hidrogén mindemellett a harmadik leggyakoribb elem a Föld felszínén;<a href="#cite_note-ArgonneBasic-80">[79]</a> többnyire vegyületeiben fordul elő, mint például a <a href="/wiki/Sz%C3%A9nhidrog%C3%A9nek" title="Szénhidrogének">szénhidrogének</a> és a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a>.<a href="#cite_note-Miessler-47">[46]</a> Bizonyos baktériumok és <a href="/wiki/Alga" title="Alga">algák</a> is termelnek hidrogéngázt, illetve a bélgáz természetes összetevője, akárcsak a <a href="/wiki/Met%C3%A1n" title="Metán">metán</a>, amely maga is egyre növekvő jelentőségű hidrogénforrás.<a href="#cite_note-81">[80]</a> A <a href="/wiki/Proton%C3%A1lt_molekul%C3%A1ris_hidrog%C3%A9n" title="Protonált molekuláris hidrogén">protonált molekuláris hidrogén</a> (H+3) megtalálható a csillagközi anyagban, ahol molekuláris hidrogénből a <a href="/wiki/Kozmikus_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Kozmikus sugárzás">kozmikus sugárzás</a> ionizációjának hatására keletkezik. Ezt az iont a <a href="/wiki/Jupiter" title="Jupiter">Jupiter</a> bolygó felső légkörében is megfigyelték. A kis hőmérséklet és sűrűség következtében az ion az űrbéli környezetben viszonylag stabil. A H+3 az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ion a világegyetemben, és jelentős szerepet játszik a csillagközi anyagok kémiájában.<a href="#cite_note-82">[81]</a> A semleges <a href="/wiki/H%C3%A1romatomos_hidrog%C3%A9n" title="Háromatomos hidrogén">háromatomos hidrogén</a> (H3) csak gerjesztett formában létezhet; és ezért instabil.<a href="#cite_note-couple-83">[82]</a> A <a href="/wiki/Dihidrog%C3%A9n_kation" title="Dihidrogén kation">dihidrogén kation</a> (H+2) bár előfordul a világűrben, de igen ritkán.<a href="#cite_note-eherbstastro-84">[83]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Előállítása">Előállítása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Előállítása">szerkesztés</a>]</div> A hidrogént előállítják kémiai és biológiai laboratóriumokban, gyakran egyéb reakciók melléktermékeként; illetve az iparban a telítetlen szubsztrátok <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9nez%C3%A9s" title="Hidrogénezés">hidrogénezésére</a>. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hydrogen_production_via_Electrolysis.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Hydrogen_production_via_Electrolysis.png/222px-Hydrogen_production_via_Electrolysis.png" decoding="async" width="222" height="96" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Hydrogen_production_via_Electrolysis.png/333px-Hydrogen_production_via_Electrolysis.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Hydrogen_production_via_Electrolysis.png/444px-Hydrogen_production_via_Electrolysis.png 2x" data-file-width="1416" data-file-height="612" /></a><figcaption>Hidrogén előállítása elektrolízissel (folyamatábra)</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Laboratóriumban">Laboratóriumban</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Laboratóriumban">szerkesztés</a>]</div> Laboratóriumban a H2-t rendszerint híg, nem oxidáló savak és bizonyos reakcióképes fémek – mint például <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-klorid" title="Hidrogén-klorid">sósav</a> és <a href="/wiki/Cink" title="Cink">cink</a> – reagáltatásával állítják elő a <a href="/w/index.php?title=Kipp-k%C3%A9sz%C3%BCl%C3%A9k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kipp-készülék (a lap nem létezik)">Kipp-készülékben</a>. <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {Zn\ +\ 2\ HCl\ \rightarrow \ ZnCl_{2}\ +\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">Z</mi> <mi mathvariant="normal">n</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mi mathvariant="normal">l</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">Z</mi> <mi mathvariant="normal">n</mi> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">l</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {Zn\ +\ 2\ HCl\ \rightarrow \ ZnCl_{2}\ +\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/4eb98941d2c7d3e5cdc1bfd649bf906885dbca8d" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:30.192ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {Zn\ +\ 2\ HCl\ \rightarrow \ ZnCl_{2}\ +\ H_{2}} }"></dd></dl> <a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium">Alumínium</a> bázisokkal való reakciója is hidrogént eredményez: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {2\ Al\ +\ 6\ H_{2}O\ +\ 2\ OH^{-}\ \rightarrow \ 2\ Al\left(OH\right)_{4}^{-}\ +\ 3\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">A</mi> <mi mathvariant="normal">l</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>6</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">O</mi> <msup> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>−</mo> </mrow> </msup> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">A</mi> <mi mathvariant="normal">l</mi> <msubsup> <mrow> <mo>(</mo> <mrow> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mi mathvariant="normal">H</mi> </mrow> <mo>)</mo> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>−</mo> </mrow> </msubsup> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {2\ Al\ +\ 6\ H_{2}O\ +\ 2\ OH^{-}\ \rightarrow \ 2\ Al\left(OH\right)_{4}^{-}\ +\ 3\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/d0d26862fe49828daf520eaf0ebe73cad56253e2" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:49.612ex; height:3.343ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {2\ Al\ +\ 6\ H_{2}O\ +\ 2\ OH^{-}\ \rightarrow \ 2\ Al\left(OH\right)_{4}^{-}\ +\ 3\ H_{2}} }"></dd></dl> Előállítható <a href="/wiki/Alk%C3%A1lif%C3%A9mek" title="Alkálifémek">alkálifémek</a> és víz reakciójával: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {2\ Na\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ 2\ NaOH\ +\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">N</mi> <mi mathvariant="normal">a</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">N</mi> <mi mathvariant="normal">a</mi> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {2\ Na\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ 2\ NaOH\ +\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/577f12011d67028b872c119e9f9c4b4d99c49aca" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:34.773ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {2\ Na\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ 2\ NaOH\ +\ H_{2}} }"></dd></dl> A fenti reakció nagyon heves, ezért azt le kell lassítani (például az alkálifémet <a href="/wiki/Amalg%C3%A1m" title="Amalgám">amalgám</a> formában, vagy víz helyett a kevésbé aktív <a href="/wiki/Etanol" title="Etanol">etanolt</a> használva). A hidrogén előállításának egyszerű módja a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> <a href="/wiki/Elektrol%C3%ADzis" title="Elektrolízis">elektrolízise</a>. A vízbe alacsony feszültségű áramot vezetve, oxigéngáz képződik az <a href="/wiki/An%C3%B3d" title="Anód">anódon</a>, illetve ezzel egyidejűleg hidrogéngáz képződik a <a href="/wiki/Kat%C3%B3d" title="Katód">katódon</a>. Tárolás céljára előállított hidrogéngáz esetén a katód jellemzően platinából, vagy más inert fémből készül. Ha azonban a gázt helyben elégetik, kívánatos, hogy a keletkezett oxigén segítse az égést, és így akár mindkét elektróda inert fémekből készülhet. (A <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a> például oxidálódik, és így csökkenti a felhasználható oxigén mennyiségét). Az eljárás elméleti maximális hatásfoka (az előállított hidrogén energetikai értéke szemben a felhasznált villamos energiával) valahol a 80–94% tartományban van.<a href="#cite_note-85">[84]</a> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {2\ H_{2}O\left(f\right)\ \rightarrow \ 2\ H_{2}\left(g\right)\ +\ O_{2}\left(g\right)} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow> <mo>(</mo> <mi mathvariant="normal">f</mi> <mo>)</mo> </mrow> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mrow> <mo>(</mo> <mi mathvariant="normal">g</mi> <mo>)</mo> </mrow> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mrow> <mo>(</mo> <mi mathvariant="normal">g</mi> <mo>)</mo> </mrow> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {2\ H_{2}O\left(f\right)\ \rightarrow \ 2\ H_{2}\left(g\right)\ +\ O_{2}\left(g\right)} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/16ffb09cb225db26f08463089c48f7eecd639a2e" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.838ex; width:33.082ex; height:2.843ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {2\ H_{2}O\left(f\right)\ \rightarrow \ 2\ H_{2}\left(g\right)\ +\ O_{2}\left(g\right)} }"></dd></dl> 2007-ben felfedezték, hogy egy alumínium-<a href="/wiki/Gallium" title="Gallium">gallium</a> ötvözetet <a href="/wiki/Pellet" title="Pellet">pellet</a> formában vízhez adva, azt hidrogén előállítására lehetne felhasználni. Az eljárás ugyan <a href="/wiki/Alum%C3%ADnium-oxid" title="Alumínium-oxid">alumínium-oxidot</a> is létrehoz; de a drága gallium, amely megakadályozza az oxidréteg kialakulását a pelleten, újrafelhasználható. Ez jelentős következményekkel járhat egy hidrogénalapú gazdaságra nézve; például a hidrogén a helyszínen előállítható, és nem kell szállítani.<a href="#cite_note-86">[85]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Iparban">Iparban</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Iparban">szerkesztés</a>]</div> A hidrogén több különböző módon állítható elő, de gazdasági szempontból a legfontosabb eljárások a <a href="/wiki/Sz%C3%A9nhidrog%C3%A9nek" title="Szénhidrogének">szénhidrogénekből</a> nyerik ki a hidrogént. A kereskedelmi ömlesztett hidrogéngázt általában <a href="/wiki/F%C3%B6ldg%C3%A1z" title="Földgáz">földgáz</a> <a href="/w/index.php?title=G%C5%91zreform%C3%A1l%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gőzreformálás (a lap nem létezik)">gőzreformálásával</a> termelik.<a href="#cite_note-Oxtoby-87">[86]</a> Magas hőmérsékleten (1000–1400 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a>, 700–1100 °C) a vízgőz (vízpára) reagál a <a href="/wiki/Met%C3%A1n" title="Metán">metánnal</a>, így <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-monoxid" title="Szén-monoxid">szén-monoxid</a> és dihidrogén keletkezik: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {CH_{4}\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO\ +\ 3\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {CH_{4}\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO\ +\ 3\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/0f3011bcb2d6dc228d70aa084ad8d494f866765d" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:29.886ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {CH_{4}\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO\ +\ 3\ H_{2}} }"></dd></dl> Ezt a reakciót kis nyomáson kedvező elvégezni, de nagy nyomáson (2 <a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">MPa</a>, 20 <a href="/wiki/Atmoszf%C3%A9ra_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Atmoszféra (mértékegység)">atm</a>) is lefolytatják. Ennek az az oka, hogy a nagynyomású H2 a leginkább piacképes termék, és a nyomásváltoztatásos adszorpciós (pressure swing adsorption – PSA) tisztító rendszerek is jobban működnek nagyobb nyomáson. A keletkezett gázkeverék az úgynevezett „<a href="/w/index.php?title=Szint%C3%A9zisg%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szintézisgáz (a lap nem létezik)">szintézisgáz</a>”, mert gyakran közvetlenül használják fel <a href="/wiki/Metanol" title="Metanol">metanol</a> és hasonló vegyületek előállításához. A metán kivételével a szénhidrogének is felhasználhatóak a szintézisgáz előállítására; változó <a href="/wiki/Termel%C3%A9kenys%C3%A9g" title="Termelékenység">termelékenységgel</a>. Ezen magasan optimalizált technológia sok komplikációjának egyike a koksz vagy szén képződése: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {CH_{4}\ \rightarrow \ C\ +\ 2\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {CH_{4}\ \rightarrow \ C\ +\ 2\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/225d08df20e75a449ffc2d563abc50e72bdb8405" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:19.471ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {CH_{4}\ \rightarrow \ C\ +\ 2\ H_{2}} }"></dd></dl> Következésképpen, a gőzreformálás jellemzően H2O-feleslegben megy végbe. További hidrogén nyerhető ki a gőzből szén-monoxid felhasználásával, a <a href="/w/index.php?title=V%C3%ADz-g%C3%A1z_eltol%C3%A1si_reakci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Víz-gáz eltolási reakció (a lap nem létezik)">víz-gáz eltolási reakción</a> (WGS) keresztül, különösen <a href="/wiki/Vas-oxid" title="Vas-oxid">vas-oxid</a> katalizátor jelenlétében. Ez a reakció emellett egy gyakori, ipari <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxid</a> forrás:<a href="#cite_note-Oxtoby-87">[86]</a> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {CO\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO_{2}\ +\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {CO\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO_{2}\ +\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/9bc94ad1fbc385bbaff59f86258df229c1a28a5a" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:28.208ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {CO\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO_{2}\ +\ H_{2}} }"></dd></dl> Egyéb fontos H2-termelő eljárás például a szénhidrogének részleges oxidációja;<a href="#cite_note-88">[87]</a> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {2\ CH_{4}\ +\ O_{2}\ \rightarrow \ 2\ CO\ +\ 4\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">C</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>4</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {2\ CH_{4}\ +\ O_{2}\ \rightarrow \ 2\ CO\ +\ 4\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/6a11bfc21af39a823b93d3c7a2d9e16d56402e9e" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:31.629ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {2\ CH_{4}\ +\ O_{2}\ \rightarrow \ 2\ CO\ +\ 4\ H_{2}} }"></dd></dl> és a vízgáz-reakció, amely a fenti eltolási reakciót előzheti meg:<a href="#cite_note-Oxtoby-87">[86]</a> <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {C\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO\ +\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">C</mi> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {C\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO\ +\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/516f66a60a090dd43e88aa26185a7a458b64fb44" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:25.346ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {C\ +\ H_{2}O\ \rightarrow \ CO\ +\ H_{2}} }"></dd></dl> A hidrogént néha ugyanabban az ipari folyamatban állítják elő és használják fel anélkül, hogy elkülönítenék. Az <a href="/wiki/Amm%C3%B3nia" title="Ammónia">ammóniát</a> előállító <a href="/w/index.php?title=Haber%E2%80%93Bosch-elj%C3%A1r%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Haber–Bosch-eljárás (a lap nem létezik)">Haber–Bosch-eljárásban</a> a hidrogén földgázból keletkezik.<a href="#cite_note-89">[88]</a> <a href="/wiki/Tel%C3%ADtett_s%C3%B3sv%C3%ADz" title="Telített sósvíz">Telített sósvíz</a> <a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">klórtermelő</a> <a href="/wiki/Elektrol%C3%ADzis" title="Elektrolízis">elektrolízisének</a> mellékterméke is hidrogén.<a href="#cite_note-90">[89]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Termokémiailag">Termokémiailag</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Termokémiailag">szerkesztés</a>]</div> Több mint kétszáz termokémiai ciklus létezik, amely <a href="/w/index.php?title=V%C3%ADzbont%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vízbontás (a lap nem létezik)">vízbontásra</a> használható; és körülbelül egy tucat ilyen ciklus – például a <a href="/wiki/Vas-oxid_ciklus" title="Vas-oxid ciklus">vas-oxid ciklus</a>; <a href="/w/index.php?title=Cink_cink-oxid_ciklus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cink cink-oxid ciklus (a lap nem létezik)">cink cink-oxid ciklus</a>; <a href="/w/index.php?title=C%C3%A9rium(IV)-oxid_c%C3%A9rium(III)-oxid_ciklus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cérium(IV)-oxid cérium(III)-oxid ciklus (a lap nem létezik)">cérium(IV)-oxid cérium(III)-oxid ciklus</a>; <a href="/wiki/K%C3%A9n-j%C3%B3d_ciklus" title="Kén-jód ciklus">kén-jód ciklus</a>, <a href="/wiki/R%C3%A9z-kl%C3%B3r_ciklus" title="Réz-klór ciklus">réz-klór ciklus</a> és a <a href="/wiki/Hibrid_k%C3%A9nciklus" title="Hibrid kénciklus">hibrid kénciklus</a> – áll kutatás és tesztelés alatt, hogy vízből és hőből elektromosság nélkül állítson elő hidrogént és oxigént.<a href="#cite_note-91">[90]</a> Számos laboratórium (többek között Franciaországban, Németországban, Görögországban, Japánban, valamint az Egyesült Államokban) fejleszt termokémiai módszereket a hidrogén előállítására, napenergia és víz felhasználásával.<a href="#cite_note-92">[91]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Anaerob_korrózióval">Anaerob korrózióval</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Anaerob korrózióval">szerkesztés</a>]</div> Anaerob körülmények között, a <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>- és <a href="/wiki/Ac%C3%A9l" title="Acél">acélötvözeteket</a> a víz <a href="/wiki/Proton" title="Proton">protonjai</a> lassan oxidálják. A vas anaerob korróziója először <a href="/wiki/Vas(II)-hidroxid" title="Vas(II)-hidroxid">vas(II)-hidroxid</a> (zöld rozsda) kialakulásához vezet, és az alábbi reakció írja le: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {Fe\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe\left(OH\right)_{2}\ +\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi mathvariant="normal">F</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <msub> <mrow> <mo>(</mo> <mrow> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mi mathvariant="normal">H</mi> </mrow> <mo>)</mo> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {Fe\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe\left(OH\right)_{2}\ +\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/b1159162f979a0c28c642e72348b712c0d2831a5" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:33.44ex; height:3.009ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {Fe\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ Fe\left(OH\right)_{2}\ +\ H_{2}} }"></dd></dl> Anaerob körülmények között viszont, a <a href="/wiki/Vas(II)-hidroxid" title="Vas(II)-hidroxid">vas(II)-hidroxidot</a> (Fe(OH)2) a víz protonjai <a href="/wiki/Magnetit" title="Magnetit">magnetitté</a> és molekuláris hidrogénné oxidálhatják. Ezt a folyamatot a <a href="/w/index.php?title=Schikorr-reakci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Schikorr-reakció (a lap nem létezik)">Schikorr-reakció</a> írja le: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {3\ Fe\left(OH\right)_{2}\ \rightarrow \ Fe_{3}O_{4}\ +\ 2\ H_{2}O\ +\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <mi mathvariant="normal">e</mi> <msub> <mrow> <mo>(</mo> <mrow> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mi mathvariant="normal">H</mi> </mrow> <mo>)</mo> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {3\ Fe\left(OH\right)_{2}\ \rightarrow \ Fe_{3}O_{4}\ +\ 2\ H_{2}O\ +\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/165309efa8e502cdaf8a5bd530bddb688e33e912" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:39.1ex; height:3.009ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {3\ Fe\left(OH\right)_{2}\ \rightarrow \ Fe_{3}O_{4}\ +\ 2\ H_{2}O\ +\ H_{2}} }"></dd></dl> A jól kristályosodott magnetit (Fe3O4) termodinamikailag stabilabb, mint a vas(II)-hidroxid (Fe(OH)2). Ez a folyamat a vas és acél anaerob korróziója során történik, az oxigénmentes <a href="/wiki/Talajv%C3%ADz" title="Talajvíz">talajvizekben</a> és a talajvízszint alatti redukáló <a href="/wiki/Talaj" title="Talaj">talajokban</a>. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Geológiailag">Geológiailag</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Geológiailag">szerkesztés</a>]</div> A Föld légkörében található oxigéntől (O2) elzárva, mélygeológiai viszonyok között hidrogén (H2) keletkezik a szerpentinesedés során, a <a href="/w/index.php?title=Fayalit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fayalit (a lap nem létezik)">fayalit</a> (Fe2SiO4, az <a href="/wiki/Olivin" title="Olivin">olivin</a> sorozat utolsó, vasban gazdag tagja) kristályrácsában lévő vas (Fe2+) szilikátok, vízben lévő protonok (H+) általi anaerob oxidációja révén. A megfelelő, <a href="/wiki/Magnetit" title="Magnetit">magnetit</a> (Fe3O4), <a href="/wiki/Kvarc" title="Kvarc">kvarc</a> (SiO2) és hidrogén (H2) létrejöttéhez vezető reakció a következő: <dl><dd><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \mathrm {3\ Fe_{2}SiO_{4}\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ 2\ Fe_{3}O_{4}\ +\ 3\ SiO_{2}\ +\ 3\ H_{2}} }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">S</mi> <mi mathvariant="normal">i</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mtext> </mtext> <mo stretchy="false">→</mo> <mtext> </mtext> <mn>2</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">F</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">e</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>3</mn> </mrow> </msub> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>4</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <mi mathvariant="normal">S</mi> <mi mathvariant="normal">i</mi> <msub> <mi mathvariant="normal">O</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> <mtext> </mtext> <mo>+</mo> <mtext> </mtext> <mn>3</mn> <mtext> </mtext> <msub> <mi mathvariant="normal">H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mn>2</mn> </mrow> </msub> </mrow> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \mathrm {3\ Fe_{2}SiO_{4}\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ 2\ Fe_{3}O_{4}\ +\ 3\ SiO_{2}\ +\ 3\ H_{2}} }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/8cc07cc49ae74b154429f58d86b4cc289fa4f04c" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:52.574ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle \mathrm {3\ Fe_{2}SiO_{4}\ +\ 2\ H_{2}O\ \rightarrow \ 2\ Fe_{3}O_{4}\ +\ 3\ SiO_{2}\ +\ 3\ H_{2}} }"></dd></dl> Ez a reakció hasonlít a <a href="/w/index.php?title=Schikorr-reakci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Schikorr-reakció (a lap nem létezik)">Schikorr-reakcióban</a> megfigyelt, vízzel érintkező <a href="/wiki/Vas(II)-hidroxid" title="Vas(II)-hidroxid">vas(II)-hidroxid</a> anaerob oxidációjára. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Transzformátorokban">Transzformátorokban</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Transzformátorokban">szerkesztés</a>]</div> A nagy teljesítményű <a href="/wiki/Transzform%C3%A1tor" title="Transzformátor">transzformátorok</a> egy részét ásványolajjal hűtik. Ezek meghibásodása esetén gázok képződhetnek, melyek közül a hidrogén a leggyakoribb; ezért a hidrogén képződése a transzformátorban súlyos problémák korai előjele.<a href="#cite_note-93">[92]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Felhasználása">Felhasználása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Felhasználása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Fertiliser_application_to_Oil_Seed_Rape_-_geograph.org.uk_-_1218472.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Fertiliser_application_to_Oil_Seed_Rape_-_geograph.org.uk_-_1218472.jpg/222px-Fertiliser_application_to_Oil_Seed_Rape_-_geograph.org.uk_-_1218472.jpg" decoding="async" width="222" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Fertiliser_application_to_Oil_Seed_Rape_-_geograph.org.uk_-_1218472.jpg/333px-Fertiliser_application_to_Oil_Seed_Rape_-_geograph.org.uk_-_1218472.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Fertiliser_application_to_Oil_Seed_Rape_-_geograph.org.uk_-_1218472.jpg/444px-Fertiliser_application_to_Oil_Seed_Rape_-_geograph.org.uk_-_1218472.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="480" /></a><figcaption>Olajrepce műtrágyázása</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Folyamatok">Folyamatok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Folyamatok">szerkesztés</a>]</div> A kőolaj- és vegyiparnak nagy mennyiségű H2-re van szüksége. A H2 legnagyobb alkalmazási területe a fosszilis tüzelőanyagok feldolgozása és az <a href="/wiki/Amm%C3%B3nia" title="Ammónia">ammóniatermelés</a>. A petrolkémiai üzem legfontosabb hidrogénfogyasztó folyamatai a hidrodealkilezés, a hidrodeszulfurizáció és a <a href="/wiki/Krakkol%C3%A1s" title="Krakkolás">hidrokrakkolás</a>. Ezenkívül számos más felhasználási területe van, ezek egyike a hidrogénezés; különösen a telítetlen olajok és zsírok (melyek megtalálhatóak például a <a href="/wiki/Margarin" title="Margarin">margarinban</a>) telítettségének növelésekor, illetve a <a href="/wiki/Metanol" title="Metanol">metanol</a> előállításakor. A <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-klorid" title="Hidrogén-klorid">sósav</a> előállításakor közvetlenül hidrogénforrásként hasznosítják, illetőleg felhasználják <a href="/wiki/%C3%89rc" title="Érc">ércek</a> redukálószereként.<a href="#cite_note-94">[93]</a> A hidrogén sok <a href="/wiki/Ritkaf%C3%B6ldf%C3%A9mek" title="Ritkaföldfémek">ritkaföldfémben</a> és <a href="/wiki/%C3%81tmenetif%C3%A9mek" title="Átmenetifémek">átmenetifémben</a> jól oldódik,<a href="#cite_note-Takeshita-95">[94]</a> és egyaránt oldódik nanokristályos fémekben és <a href="/wiki/F%C3%A9m%C3%BCveg" title="Fémüveg">fémüvegben</a> is.<a href="#cite_note-Kirchheim1-96">[95]</a> A hidrogén fémekben való oldhatóságára befolyással vannak a kristályrácsban lévő szennyezőanyagok, illetve a helyi torzulások.<a href="#cite_note-Kirchheim2-97">[96]</a> Ezek a tulajdonságok akkor lehetnek hasznosnak, ha a hidrogént forró <a href="/wiki/Pall%C3%A1dium" title="Palládium">palládiumlemezeken</a> átvezetve tisztítják; de a gáz magas oldhatósága kohászati probléma, mert sok fémet rideggé tesz,<a href="#cite_note-Rogers_1999_1057–1064-11">[10]</a> illetve megbonyolítja a csővezetékek és a tartályok, de más gyártmányok tervezését is.<a href="#cite_note-Christensen-12">[11]</a> Eltekintve a reagensként való használatától, a H2-t széles körben alkalmazzák a fizika és a mérnöki tudományok területén. Védőgázként használják fel egyes fémek hevítésekor (például <a href="/wiki/Volfr%C3%A1m" title="Volfrám">volfrám</a>), valamint különböző <a href="/wiki/Hegeszt%C3%A9s_(f%C3%A9mek)" title="Hegesztés (fémek)">hegesztési</a> eljárásokban, mint például az <a href="/w/index.php?title=Atomos_hidrog%C3%A9n_hegeszt%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Atomos hidrogén hegesztés (a lap nem létezik)">atomos hidrogén hegesztésben</a> (AHW).<a href="#cite_note-98">[97]</a><a href="#cite_note-99">[98]</a> A hidrogént felhasználják az <a href="/wiki/Er%C5%91m%C5%B1" title="Erőmű">erőművekben</a>, az elektromos <a href="/wiki/Gener%C3%A1tor" title="Generátor">generátorok</a> forgórészének hűtésére, mert a <a href="/wiki/H%C5%91vezet%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91" title="Hővezetési tényező">hővezetési tényezője</a> az összes létező gáz közül a legnagyobb. A folyékony hidrogént felhasználják kriogén kutatásokban, beleértve a <a href="/wiki/Szupravezet%C3%A9s" title="Szupravezetés">szupravezetőképességét</a> vizsgáló tanulmányokat is.<a href="#cite_note-100">[99]</a> Mivel a hidrogéngáz sűrűsége a levegő 1<big>⁄</big>15-e, ezért könnyebb a levegőnél, így korábban <a href="/wiki/L%C3%A9ghaj%C3%B3" title="Léghajó">léghajók</a> és léggömbök töltőgázaként használták fel.<a href="#cite_note-zeppelins-101">[100]</a> Napjainkban a tiszta, illetve a nitrogénnel kevert hidrogént (úgynevezett <a href="/w/index.php?title=Form%C3%A1l%C3%B3g%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Formálógáz (a lap nem létezik)">formálógáz</a>) nyomjelző gázként használják szivárgások detektálására. Az alkalmazásai megtalálhatók az autóipar, a vegyipar, a villamosenergia-termelés, az űrkutatás és a távközlés területén.<a href="#cite_note-102">[101]</a> A hidrogén engedélyezett élelmiszer-adalékanyag (<a href="/wiki/E-sz%C3%A1mok" title="E-számok">E949</a>), lehetővé teszi az élelmiszer-csomagolások szivárgáspróbáját, illetve antioxidáns tulajdonságokkal bír.<a href="#cite_note-103">[102]</a> A hidrogén ritkább izotópjainak mindegyike egyedi alkalmazással rendelkezik. A <a href="/wiki/Deut%C3%A9rium" title="Deutérium">deutériumot</a> (hidrogén-2) felhasználják a <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">fúziós</a> erőművekben; illetve az <a href="/wiki/Ur%C3%A1n" title="Urán">urán</a> hasadóanyagú <a href="/wiki/CANDU" title="CANDU">CANDU reaktorokban</a> <a href="/wiki/Neutronmoder%C3%A1tor" title="Neutronmoderátor">moderátorként</a> (<a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutron</a> lassításra) alkalmazzák.<a href="#cite_note-nbb-67">[66]</a> A deutériumvegyületek alkalmazási területei a kémiai és biológiai vizsgálatok, a <a href="/w/index.php?title=Kinetikus_izot%C3%B3p_hat%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kinetikus izotóp hatás (a lap nem létezik)">kinetikus izotóp hatás</a> tanulmányozása.<a href="#cite_note-104">[103]</a> A <a href="/wiki/Tr%C3%ADcium" title="Trícium">tríciumot</a> (hidrogén-3) <a href="/wiki/Atomreaktor" title="Atomreaktor">atomreaktorokban</a> termelik, felhasználják a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9nbomba" class="mw-redirect" title="Hidrogénbomba">hidrogénbomba</a> gyártásához,<a href="#cite_note-105">[104]</a> a biotudományokban izotópos címkézéshez,<a href="#cite_note-holte-59">[58]</a> illetve mint <a href="/wiki/B%C3%A9ta-sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Béta-sugárzás">sugárzó</a> forrás a világító festékekben.<a href="#cite_note-106">[105]</a> Az egyensúlyi hidrogén <a href="/wiki/H%C3%A1rmaspont" title="Hármaspont">hármaspontjának</a> hőmérséklete meghatározott fix pont az ITS-90 hőmérsékleti skálán; értéke 13,8033 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a>.<a href="#cite_note-107">[106]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hűtőközegként">Hűtőközegként</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Hűtőközegként">szerkesztés</a>]</div> A hidrogéngázt gyakran alkalmazzák erőművek elektromos <a href="/wiki/Gener%C3%A1tor" title="Generátor">generátoraiban</a> a hagyományos léghűtés helyett,<a href="#cite_note-108">[107]</a><a href="#cite_note-109">[108]</a> mivel számos előnyös tulajdonsága van, amelyek a közvetlen eredményei annak, hogy könnyű, kétatomos molekula. Ezek közé tartozik az alacsony <a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">sűrűség</a> és kis <a href="/wiki/Viszkozit%C3%A1s" title="Viszkozitás">viszkozitás</a>, illetve, hogy az összes gáz közül a legmagasabb a <a href="/wiki/H%C5%91kapacit%C3%A1s" title="Hőkapacitás">fajlagos hőkapacitása</a> és <a href="/wiki/H%C5%91vezet%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91" title="Hővezetési tényező">hővezetési tényezője</a>. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Energiahordozóként">Energiahordozóként</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Energiahordozóként">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9ngazdas%C3%A1g" title="Hidrogéngazdaság">Hidrogéngazdaság</a></td></tr></tbody></table> A hidrogén nem energiaforrás;<a href="#cite_note-sustain-110">[109]</a> eltekintve a <a href="/wiki/Deut%C3%A9rium" title="Deutérium">deutériummal</a> vagy <a href="/wiki/Tr%C3%ADcium" title="Trícium">tríciummal</a> működő kereskedelmi <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">magfúziós</a> erőművektől, amelyek technológiája jelenleg is fejlesztés alatt áll.<a href="#cite_note-111">[110]</a> A <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Nap</a> energiája is a hidrogén fúziójából származik, de ezen folyamat szabályozható megvalósítása földi körülmények között nehéz feladat.<a href="#cite_note-112">[111]</a> A szoláris, biológiai, vagy elektromos forrásból származó elemi hidrogén előállítása több energiát igényel, mint amennyi az elégetésével nyerhető, így ezekben az esetekben a hidrogén <a href="/wiki/Energiat%C3%A1rol%C3%A1s" title="Energiatárolás">energiatárolóként</a>, ill. <a href="/wiki/Energiahordoz%C3%B3" title="Energiahordozó">energiahordozóként</a> funkcionál; akárcsak egy akkumulátor vagy a folyékony szénhidrogének. A hidrogén fosszilis forrásokból (mint például a metán) is előállítható, de ezek a források nem fenntarthatók.<a href="#cite_note-sustain-110">[109]</a> A folyékony hidrogén és a sűrített hidrogéngáz egységnyi térfogatra vett energiasűrűsége bármely megvalósítható nyomáson lényegesen kisebb, mint a hagyományos üzemanyagforrásoké; jóllehet az egységnyi tömegre vett energiasűrűsége jóval nagyobb.<a href="#cite_note-sustain-110">[109]</a> Mindazonáltal, az elemi hidrogént már széles körben tárgyalják, mint egy gazdaság-szintű, lehetséges jövőbeli energiahordozót.<a href="#cite_note-113">[112]</a> Például a CO2-megkötés, amelyet a <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid-lev%C3%A1laszt%C3%A1s_%C3%A9s_-t%C3%A1rol%C3%A1s" title="Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás">szén-dioxid-leválasztás és -tárolás</a> követ, elvégezhető lenne azon a ponton, amikor a H2 előállítható fosszilis tüzelőanyagokból.<a href="#cite_note-GATech-114">[113]</a> A közlekedésben használt hidrogén elégése viszonylag tiszta; némi NOx-kibocsátással,<a href="#cite_note-115">[114]</a> de szén-dioxid-kibocsátás nélkül megy végbe.<a href="#cite_note-GATech-114">[113]</a> Hasonlóan a hidrogén és nitrogén vegyülete, az <a href="/wiki/Amm%C3%B3nia" title="Ammónia">ammónia</a> is elégethető belső égésű motorokban, azonban szintén NOx képződés mellett. Az infrastruktúra hidrogénalapú gazdaságra való teljes átalakításának költsége azonban jelentős.<a href="#cite_note-116">[115]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Üzemanyagcellákban">Üzemanyagcellákban</h4>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Üzemanyagcellákban">szerkesztés</a>]</div> Energiahordozóként legtisztább módon <a href="/wiki/%C3%9Czemanyagcella" title="Üzemanyagcella">üzemanyagcella</a> (tüzelőanyag-cella) alkalmazásával használható fel, amelyben folyamatos hidrogénellátás mellett szünetmentes elektromos áram nyerhető ki belőle. Ezzel részben helyettesíthető például az <a href="/wiki/Elektromos_aut%C3%B3" title="Elektromos autó">elektromos hajtású járművek</a> <a href="/wiki/Akkumul%C3%A1tor_(energiat%C3%A1rol%C3%B3)" title="Akkumulátor (energiatároló)">akkumulátora</a>. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Félvezetőiparban">Félvezetőiparban</h3>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Félvezetőiparban">szerkesztés</a>]</div> A hidrogént felhasználják az amorf szilícium és amorf szén szabad kötéseinek telítésére, így stabilizálva az anyagi tulajdonságokat.<a href="#cite_note-117">[116]</a> Emellett a különböző oxidokban – beleértve: <a href="/wiki/Cink-oxid" title="Cink-oxid">ZnO</a>,<a href="#cite_note-118">[117]</a><a href="#cite_note-119">[118]</a> <a href="/wiki/%C3%93n-dioxid" title="Ón-dioxid">SnO2</a>, CdO, <a href="/wiki/Magn%C3%A9zium-oxid" title="Magnézium-oxid">MgO</a>,<a href="#cite_note-120">[119]</a> <a href="/wiki/Cirk%C3%B3nium-dioxid" title="Cirkónium-dioxid">ZrO2</a>, HfO2, La2O3, Y2O3, <a href="/wiki/Tit%C3%A1n-dioxid" title="Titán-dioxid">TiO2</a>, SrTiO3, LaAlO3, <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium-dioxid" title="Szilícium-dioxid">SiO2</a>, <a href="/wiki/Alum%C3%ADnium-oxid" title="Alumínium-oxid">Al2O3</a>, ZrSiO4, HfSiO4 és SrZrO3<a href="#cite_note-121">[120]</a> – potenciális elektrondonor. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Biológiai_szerepe">Biológiai szerepe</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Biológiai szerepe">szerkesztés</a>]</div> A különféle <a href="/wiki/Mikroorganizmus" title="Mikroorganizmus">mikroorganizmusok</a> <a href="/wiki/Erjed%C3%A9s" title="Erjedés">anaerob anyagcseréjük</a> során végtermékként hidrogént állítanak elő, általában <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>- vagy <a href="/wiki/Nikkel" title="Nikkel">nikkeltartalmú</a> <a href="/wiki/Enzim" title="Enzim">enzimek</a> (úgynevezett hidrogenázok) által <a href="/wiki/Kataliz%C3%A1tor" title="Katalizátor">katalizált</a> reakciókon keresztül. Ezek az enzimek a H2 és az azt alkotó két-két proton és elektron közti reverzibilis redoxi-reakciót katalizálják. A hidrogéngáz a <a href="/wiki/Pirosz%C5%91l%C5%91sav" title="Piroszőlősav">piruvát</a> vízzé történő <a href="/wiki/Erjed%C3%A9s" title="Erjedés">fermentációja</a> során keletkező redukáló komponensek szállításakor jön létre.<a href="#cite_note-122">[121]</a> A vízbontás, melynek során a víz összetevőire – protonokra, elektronokra és oxigénre – bomlik, minden <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintetizáló</a> szervezetben lejátszódik a <a href="/w/index.php?title=F%C3%A9nyszakasz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fényszakasz (a lap nem létezik)">fényszakasz</a> során. Néhány ilyen szervezet, köztük a <a href="/wiki/Chlamydomonas_reinhardtii" title="Chlamydomonas reinhardtii">Chlamydomonas reinhardtii</a> algák és a <a href="/wiki/Cianobakt%C3%A9riumok" title="Cianobaktériumok">cianobaktériumok</a> kifejlesztettek egy második lépést, a <a href="/w/index.php?title=S%C3%B6t%C3%A9tszakasz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sötétszakasz (a lap nem létezik)">sötétszakaszt</a>, melyben a <a href="/wiki/Kloroplasztisz" title="Kloroplasztisz">kloroplasztiszban</a> lévő specializált hidrogenázok redukálják a protonokat és elektronokat, így képezve H2-gázt.<a href="#cite_note-123">[122]</a> Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a géntechnológiával módosított cianobaktérium hidrogenázok hatékonyan szintetizálják a H2-gázt oxigén jelenlétében is.<a href="#cite_note-124">[123]</a> Hasonló erőfeszítéseket algákkal is végeztek bioreaktorokban.<a href="#cite_note-125">[124]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Biztonság">Biztonság</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Biztonság">szerkesztés</a>]</div> A hidrogén az emberi biztonságra nézve veszélyes anyag, levegővel keveredve potenciálisan tűz- és robbanásveszélyes; míg tiszta, <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigénmentes</a> formában fulladást okozhat.<a href="#cite_note-NASAH2-126">[125]</a> Ezen túlmenően, a folyékony hidrogén kriogén anyag, ennek megfelelően a nagyon hideg folyadékokkal kapcsolatos veszélyeket rejti magában (mint például a fagyási sérülés).<a href="#cite_note-127">[126]</a> A hidrogén számos fémben oldódik, és azon túlmenően, hogy elszivárog, kedvezőtlen hatással lehet rájuk; ilyen hatás például a hidrogén-elridegedés,<a href="#cite_note-128">[127]</a> amely repedésekhez és robbanáshoz vezethet.<a href="#cite_note-129">[128]</a> A külső légtérbe kiszivárgó hidrogéngáz spontán meggyulladhat. Továbbá a hidrogénlángok amellett, hogy nagyon forróak, szinte láthatatlanok, és így véletlen égési sérülésekhez vezethetnek.<a href="#cite_note-130">[129]</a> Még a hidrogén adatainak (beleértve a biztonsági adatlapot is) értelmezését is számos jelenség torzítja el. A hidrogén számos fizikai és kémiai tulajdonsága a parahidrogén/ortohidrogén arány függvénye (napokig vagy hetekig is eltart, míg egy adott hőmérsékleten eléri a egyensúlyi arányt, amelyre az adatokat általában megadják). A hidrogén detonációs paraméterei, mint például a kritikus detonációs nyomás és hőmérséklet, erősen függenek a tartály geometriájától.<a href="#cite_note-NASAH2-126">[125]</a> A hidrogén a tárolóedény falának legkisebb repedésén keresztül is átszivárog. Az olyan tartályok, amelyek más anyagok számára gáztömör tárolást képesek biztosítani, a hidrogén számára nem biztos, hogy megfelelnek. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megjegyzések">Megjegyzések</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzések">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> Megjegyzendő, hogy az univerzum tömegének legnagyobb része nem <a href="/wiki/Barion" title="Barion">barionok</a> vagy <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elem" title="Kémiai elem">kémiai elemek</a> formájában található (lásd <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag" title="Sötét anyag">sötét anyag</a> és <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia" title="Sötét energia">sötét energia</a>). </li> </ol></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.chem.qmul.ac.uk/iupac/AtWt/">Atomic weights of the elements 2009</a>. <a href="/wiki/IUPAC" title="IUPAC">IUPAC</a>. (Hozzáférés: 2013. február 16.) </li> <li id="cite_note-GESTIS-2"><a href="#cite_ref-GESTIS_2-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://biade.itrust.de/biade/lpext.dll?f=id&id=biadb%3Ar%3A007010&2.0&p=">A hidrogén (IFA GESTIS)</a> (németül) </li> <li id="cite_note-3"><a href="#cite_ref-3">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wiberg, Egon; Wiberg, Nils; Holleman, Arnold Frederick. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://books.google.com/books?id=vEwj1WZKThEC&pg=PA240">Inorganic chemistry</a>. Academic Press, 240. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0123526515" title="Speciális:Könyvforrások/0123526515">ISBN 0123526515</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Inorganic+chemistry&rft.au=Wiberg%2C+Egon%3B+Wiberg%2C+Nils%3B+Holleman%2C+Arnold+Frederick&rft.date=2001&rft.pub=Academic+Press&rft.isbn=0123526515&rft_id=http%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DvEwj1WZKThEC%26pg%3DPA240">  </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ciaaw.org/isotopic-abundances.htm">Isotopic Abundances of the Elements – Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights</a>. (Hozzáférés: 2020. november 2.) </li> <li id="cite_note-5"><a href="#cite_ref-5">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bán Gergely, Bán András (1997. március). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120114121727/http://www.termeszetvilaga.hu/tv9703/omagyar.html">"Ómagyar"</a>”. <a href="/wiki/Term%C3%A9szet_Vil%C3%A1ga" title="Természet Világa">Természet Világa</a> 128 (3), 116–117. o. [2012. január 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.termeszetvilaga.hu/tv9703/omagyar.html">eredetiből</a> archiválva]. ISSN 0040-3717. (Hozzáférés: 2013. június 22.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%22%C3%93magyar%22&rft.jtitle=%5B%5BTerm%C3%A9szet+Vil%C3%A1ga%5D%5D&rft.date=1997&rft.volume=128&rft.issue=3&rft.au=B%C3%A1n+Gergely&rft.pages=116%E2%80%93117&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.termeszetvilaga.hu%2Ftv9703%2Fomagyar.html">  </li> <li id="cite_note-6"><a href="#cite_ref-6">↑</a> Palmer, D.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20141029152908/http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/ask_astro/answers/971113i.html">Hydrogen in the Universe</a>. <a href="/wiki/NASA" title="NASA">NASA</a>, 1997. szeptember 3. [2014. október 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/ask_astro/answers/971113i.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-8"><a href="#cite_ref-8">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100125010949/http://www.bbc.co.uk/programmes/b00q2mk5">Discovering the Elements</a>”. Presenter: Professor Jim Al-Khalili. Chemistry: A Volatile History. <a href="/wiki/BBC" title="BBC">BBC</a>. <a href="/wiki/BBC_Four" title="BBC Four">BBC Four</a>. 2010. január 21. 25:40. Archiválás <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bbc.co.uk/programmes/b00q2mk5">az eredetiről</a> (2010. január 25.). Hozzáférés: 2013. február 11. </li> <li id="cite_note-9"><a href="#cite_ref-9">↑</a> [www.vilaglex.hu/Erdekes/Html/KemiaNev.htm Kémiai elnevezések, elemek és vegyületek mindenféle elnevezései]. (Hozzáférés: 2013. február 2.) </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181022081019/http://www.fsec.ucf.edu/en/consumer/hydrogen/basics/production.htm">Hydrogen Basics — Production</a>. Florida Solar Energy Center, 2007. [2018. október 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fsec.ucf.edu/en/consumer/hydrogen/basics/production.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-Rogers_1999_1057–1064-11">↑ <a href="#cite_ref-Rogers_1999_1057–1064_11-0">a</a> <a href="#cite_ref-Rogers_1999_1057–1064_11-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rogers-1999">Rogers, H.C. (1999). „Hydrogen Embrittlement of Metals”. Science 159 (3819), 1057–1064. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.159.3819.1057">10.1126/science.159.3819.1057</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0036-8075">0036-8075</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17775040">17775040</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hydrogen+Embrittlement+of+Metals&rft.jtitle=Science&rft.date=1999&rft.volume=159&rft.issue=3819&rft.aulast=Rogers&rft.aufirst=H.C.&rft.pages=1057%E2%80%931064&rft.issn=0036-8075&rft_id=info:pmid/17775040&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.159.3819.1057">  </li> <li id="cite_note-Christensen-12">↑ <a href="#cite_ref-Christensen_12-0">a</a> <a href="#cite_ref-Christensen_12-1">b</a> Christensen, C.H., Nørskov, J.K.; Johannessen, T.. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100107204859/http://www.dtu.dk/English/About_DTU/News.aspx?guid=%7BE6FF7D39-1EDD-41A4-BC9A-20455C2CF1A7%7D">Making society independent of fossil fuels — Danish researchers reveal new technology</a>”, Technical University of Denmark, 2005. július 9.. [2010. január 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.dtu.dk/English/About_DTU/News.aspx?guid=%7BE6FF7D39-1EDD-41A4-BC9A-20455C2CF1A7%7D">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2008. március 28.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=C.H.&rft.aulast=Christensen&rft.title=Making+society+independent+of+fossil+fuels%26nbsp%3B%E2%80%94+Danish+researchers+reveal+new+technology&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.dtu.dk%2FEnglish%2FAbout_DTU%2FNews.aspx%3Fguid%3D%257BE6FF7D39-1EDD-41A4-BC9A-20455C2CF1A7%257D&rft.publisher=Technical+University+of+Denmark&rft.date=9+July+2005">  </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090213174645/http://usm.maine.edu/~newton/Chy251_253/Lectures/LewisStructures/Dihydrogen.html">Dihydrogen</a>. O=CHem Directory. University of Southern Maine. [2009. február 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.usm.maine.edu/~newton/Chy251_253/Lectures/LewisStructures/Dihydrogen.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 6.) </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Carcassi-2005">Carcassi, M.N. (2005). „Deflagrations of H2–air and CH4–air lean mixtures in a vented multi-compartment environment”. Energy 30 (8), 1439–1451. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.energy.2004.02.012">10.1016/j.energy.2004.02.012</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Deflagrations+of+H%3Csub%3E2%3C%2Fsub%3E%E2%80%93air+and+CH%3Csub%3E4%3C%2Fsub%3E%E2%80%93air+lean+mixtures+in+a+vented+multi-compartment+environment&rft.jtitle=Energy&rft.date=2005&rft.volume=30&rft.issue=8&rft.aulast=Carcassi&rft.aufirst=M.N.&rft.pages=1439%E2%80%931451&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.energy.2004.02.012">  </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Committee on Alternatives and Strategies for Future Hydrogen Production and Use, United States National Research Council, United States National Academy of Engineering. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=ugniowznToAC&pg=PA240">The Hydrogen Economy: Opportunities, Costs, Barriers, and R&D Needs</a>. National Academies Press, 240. o. (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-309-09163-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-309-09163-2">ISBN 0-309-09163-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Hydrogen+Economy%3A+Opportunities%2C+Costs%2C+Barriers%2C+and+R%26D+Needs&rft.au=Committee+on+Alternatives+and+Strategies+for+Future+Hydrogen+Production+and+Use%2C+United+States+National+Research+Council%2C+United+States+National+Academy+of+Engineering&rft.date=2004&rft.pub=National+Academies+Press&rft.isbn=0-309-09163-2&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DugniowznToAC%26pg%3DPA240">  </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Patnaik, P. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=-CRRJBVv5d0C&pg=PA402">A comprehensive guide to the hazardous properties of chemical substances</a>. Wiley-Interscience, 402. o. (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-471-71458-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-471-71458-5">ISBN 0-471-71458-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+comprehensive+guide+to+the+hazardous+properties+of+chemical+substances&rft.au=Patnaik%2C+P&rft.date=2007&rft.pub=Wiley-Interscience&rft.isbn=0-471-71458-5&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D-CRRJBVv5d0C%26pg%3DPA402">  </li> <li id="cite_note-17"><a href="#cite_ref-17">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160415094138/http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010218009000170">hydrogen flame visibility</a>. [2016. április 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010218009000170">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 25.) </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> Dziadecki, J.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070221062654/http://spot.colorado.edu/~dziadeck/zf/LZ129fire.htm">Hindenburg Hydrogen Fire</a>, 2005. [2007. február 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://spot.colorado.edu/~dziadeck/zf/LZ129fire.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 16.) </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> Kelly, M.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090202041131/http://americanhistory.about.com/od/hindenburg/a/hindenburg.htm">The Hindenburg Disaster</a>. About.com:American history. [2009. február 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://americanhistory.about.com/od/hindenburg/a/hindenburg.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.) </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Clayton-2003">Clayton, D.D.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/handbookofisotop0000clay">Handbook of Isotopes in the Cosmos: Hydrogen to Gallium</a>. Cambridge University Press (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-521-82381-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-521-82381-1">ISBN 0-521-82381-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+Isotopes+in+the+Cosmos%3A+Hydrogen+to+Gallium&rft.aulast=Clayton&rft.aufirst=D.D.&rft.date=2003&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.isbn=0-521-82381-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhandbookofisotop0000clay">  </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> Millar, Tom: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111116023018/http://jupiter.phy.umist.ac.uk/~tjm/ISPhys/l7/ispl7.html">Lecture 7, Emission Lines — Examples</a>. PH-3009 (P507/P706/M324) Interstellar Physics. University of Manchester, 2003. december 10. [2011. november 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://jupiter.phy.umist.ac.uk/~tjm/ISPhys/l7/ispl7.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> Stern, David P.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081017073826/http://www.iki.rssi.ru/mirrors/stern/stargaze/Q5.htm">The Atomic Nucleus and Bohr's Early Model of the Atom</a>. NASA Goddard Space Flight Center (mirror), 2005. május 16. [2008. október 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iki.rssi.ru/mirrors/stern/stargaze/Q5.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 20.) </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> Stern, David P.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080513195241/http://www-spof.gsfc.nasa.gov/stargaze/Q7.htm">Wave Mechanics</a>. NASA Goddard Space Flight Center, 2005. február 13. [2008. május 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www-spof.gsfc.nasa.gov/stargaze/Q7.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 16.) </li> <li id="cite_note-uigi-24"><a href="#cite_ref-uigi_24-0">↑</a> Staff: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080327014507/http://www.uigi.com/hydrogen.html">Hydrogen (H2) Properties, Uses, Applications: Hydrogen Gas and Liquid Hydrogen</a>. Universal Industrial Gases, Inc., 2003. [2008. március 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.uigi.com/hydrogen.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-Tikhonov-25"><a href="#cite_ref-Tikhonov_25-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Tikhonov-2002">Tikhonov, Vladimir I., Volkov, Alexander A. (2002). „Separation of Water into Its Ortho and Para Isomers”. Science 296 (5577), 2363. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.1069513">10.1126/science.1069513</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12089435">12089435</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Separation+of+Water+into+Its+Ortho+and+Para+Isomers&rft.jtitle=Science&rft.date=2002&rft.volume=296&rft.issue=5577&rft.aulast=Tikhonov&rft.aufirst=Vladimir+I.&rft_id=info:pmid/12089435&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.1069513">  </li> <li id="cite_note-NASA-26"><a href="#cite_ref-NASA_26-0">↑</a> Hritz, James: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080216050326/http://smad-ext.grc.nasa.gov/gso/manual/chapter_06.pdf">CH. 6 – Hydrogen</a> (PDF). NASA Glenn Research Center Glenn Safety Manual, Document GRC-MQSA.001. NASA, 2006. March. [2008. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://smad-ext.grc.nasa.gov/gso/manual/chapter_06.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shinitzky-2006">Shinitzky, Meir (2006). „Ortho-para spin isomers of the protons in the methylene group”. Chirality 18 (9), 754–756. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/chir.20319">10.1002/chir.20319</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16856167">16856167</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ortho-para+spin+isomers+of+the+protons+in+the+methylene+group&rft.jtitle=Chirality&rft.date=2006&rft.volume=18&rft.issue=9&rft.aulast=Shinitzky&rft.aufirst=Meir&rft.pages=754%E2%80%93756&rft_id=info:pmid/16856167&rft_id=info:doi/10.1002%2Fchir.20319">  </li> <li id="cite_note-28"><a href="#cite_ref-28">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Milenko-1997">Milenko, Yu. Ya., Sibileva, R. M.; Strzhemechny, M. A (1997). „Natural ortho-para conversion rate in liquid and gaseous hydrogen”. Journal of Low Temperature Physics 107 (1–2), 77–92. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF02396837">10.1007/BF02396837</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Natural+ortho-para+conversion+rate+in+liquid+and+gaseous+hydrogen&rft.jtitle=Journal+of+Low+Temperature+Physics&rft.date=1997&rft.volume=107&rft.issue=1%E2%80%932&rft.aulast=Milenko&rft.aufirst=Yu.+Ya.&rft.pages=77%E2%80%9392&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF02396837">  </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081216223955/http://www.mae.ufl.edu/NasaHydrogenResearch/h2webcourse/L11-liquefaction2.pdf">Ortho-Para conversion. Pag. 13</a> (PDF). [2008. december 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mae.ufl.edu/NasaHydrogenResearch/h2webcourse/L11-liquefaction2.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 16.) </li> <li id="cite_note-Svadlenak-30"><a href="#cite_ref-Svadlenak_30-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Svadlenak-1957">Svadlenak, R. Eldo, Scott, Allen B (1957). „The Conversion of Ortho- to Parahydrogen on Iron Oxide-Zinc Oxide Catalysts”. Journal of the American Chemical Society 79 (20), 5385–5388. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/ja01577a013">10.1021/ja01577a013</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Conversion+of+Ortho-+to+Parahydrogen+on+Iron+Oxide-Zinc+Oxide+Catalysts&rft.jtitle=Journal+of+the+American+Chemical+Society&rft.date=1957&rft.volume=79&rft.issue=20&rft.aulast=Svadlenak&rft.aufirst=R.+Eldo&rft.pages=5385%E2%80%935388&rft_id=info:doi/10.1021%2Fja01577a013">  </li> <li id="cite_note-31"><a href="#cite_ref-31">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.sciencedaily.com/releases/2016/01/160106143028.htm">Science Daily: Lab discovery gives glimpse of conditions found on other planets</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160108210211/http://www.sciencedaily.com/releases/2016/01/160106143028.htm">Archiválva</a> 2016. január 8-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben 2016-01-06 </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1935) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-chemical-physics_1935-12_3_12/page/764">On the possibility of a metallic modification of hydrogen</a>”. Journal of Chemical Physics 3 (12), 764. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.1749590">10.1063/1.1749590</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=On+the+possibility+of+a+metallic+modification+of+hydrogen&rft.jtitle=Journal+of+Chemical+Physics&rft.date=1935&rft.volume=3&rft.issue=12&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.1749590&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-chemical-physics_1935-12_3_12%2Fpage%2F764">  </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1996) „X-ray diffraction and equation of state of hydrogen at megabar pressures”. Nature 383 (6602), 702. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/383702a0">10.1038/383702a0</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=X-ray+diffraction+and+equation+of+state+of+hydrogen+at+megabar+pressures&rft.jtitle=Nature&rft.date=1996&rft.volume=383&rft.issue=6602&rft_id=info:doi/10.1038%2F383702a0">  </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1968) „Metallic Hydrogen: A High-Temperature Superconductor?”. Physical Review Letters 21 (26), 1748. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1103/PhysRevLett.21.1748">10.1103/PhysRevLett.21.1748</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Metallic+Hydrogen%3A+A+High-Temperature+Superconductor%3F&rft.jtitle=Physical+Review+Letters&rft.date=1968&rft.volume=21&rft.issue=26&rft_id=info:doi/10.1103%2FPhysRevLett.21.1748">  </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> Nancy B. McNelis, Terry L. Hardy, Margaret V. Whalen, Maureen T. Kudlac, Matthew E. Moran, Thomas M. Tomsik and Mark S. Haberbusch: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090704124320/http://gltrs.grc.nasa.gov/cgi-bin/GLTRS/browse.pl?1995%2FTM-106863.html">A summary of Slush hydrogen</a>. <a href="/wiki/NASA" title="NASA">NASA</a>, 1995. 04. [2009. július 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://gltrs.grc.nasa.gov/cgi-bin/GLTRS/browse.pl?1995%2FTM-106863.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 14.) </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> Astronautix.com: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20161103012544/http://www.astronautix.com/props/airshlh2.htm">Density</a>. [2016. november 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.astronautix.com/props/airshlh2.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 29.) </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> Clark, Jim: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080220174205/http://www.chemguide.co.uk/inorganic/group7/acidityhx.html#top">The Acidity of the Hydrogen Halides</a>. Chemguide, 2002. [2008. február 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.chemguide.co.uk/inorganic/group7/acidityhx.html#top">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 9.) </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> Kimball, John W.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080304040611/http://users.rcn.com/jkimball.ma.ultranet/BiologyPages/H/HydrogenBonds.html">Hydrogen</a>. Kimball's Biology Pages, 2003. augusztus 7. [2008. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://users.rcn.com/jkimball.ma.ultranet/BiologyPages/H/HydrogenBonds.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 4.) </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> IUPAC Compendium of Chemical Terminology, Electronic version, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://goldbook.iupac.org/H02899.html">Hydrogen Bond</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080319045705/http://goldbook.iupac.org/H02899.html">Archiválva</a> 2008. március 19-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben </li> <li id="cite_note-40"><a href="#cite_ref-40">↑</a> Sandrock, Gary: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080224162206/http://hydpark.ca.sandia.gov/DBFrame.html">Metal-Hydrogen Systems</a>. Sandia National Laboratories, 2002. május 2. [2008. február 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hydpark.ca.sandia.gov/DBFrame.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 23.) </li> <li id="cite_note-hydrocarbon-41">↑ <a href="#cite_ref-hydrocarbon_41-0">a</a> <a href="#cite_ref-hydrocarbon_41-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.webcitation.org/69YsEwK4v?url=http://chemed.chem.purdue.edu/genchem/topicreview/bp/1organic/organic.html">Structure and Nomenclature of Hydrocarbons</a>. Purdue University. [2012. július 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://chemed.chem.purdue.edu/genchem/topicreview/bp/1organic/organic.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 23.) </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080418093054/http://dictionary.reference.com/browse/organic%20chemistry">Organic Chemistry</a>. Dictionary.com. Lexico Publishing Group, 2008. [2008. április 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dictionary.reference.com/browse/organic%20chemistry">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 23.) </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080329151719/http://dictionary.reference.com/browse/biochemistry">Biochemistry</a>. Dictionary.com. Lexico Publishing Group, 2008. [2008. március 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dictionary.reference.com/browse/biochemistry">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 23.) </li> <li id="cite_note-Moers-44"><a href="#cite_ref-Moers_44-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Moers-1920">Moers, Kurt (1920). „Investigations on the Salt Character of Lithium Hydride”. Zeitschrift für Anorganische und Allgemeine Chemie 113 (191), 179–228. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/zaac.19201130116">10.1002/zaac.19201130116</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Investigations+on+the+Salt+Character+of+Lithium+Hydride&rft.jtitle=Zeitschrift+f%C3%BCr+Anorganische+und+Allgemeine+Chemie&rft.date=1920&rft.volume=113&rft.issue=191&rft.aulast=Moers&rft.aufirst=Kurt&rft.pages=179%E2%80%93228&rft_id=info:doi/10.1002%2Fzaac.19201130116">  </li> <li id="cite_note-Downs-45"><a href="#cite_ref-Downs_45-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Downs-1994">Downs, Anthony J., Pulham, Colin R. (1994). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_chemical-society-great-britain-chemical-society-reviews_1994-06_23_3/page/175">The hydrides of aluminium, gallium, indium, and thallium: a re-evaluation</a>”. Chemical Society Reviews 23 (3), 175–184. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1039/CS9942300175">10.1039/CS9942300175</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+hydrides+of+aluminium%2C+gallium%2C+indium%2C+and+thallium%3A+a+re-evaluation&rft.jtitle=Chemical+Society+Reviews&rft.date=1994&rft.volume=23&rft.issue=3&rft.aulast=Downs&rft.aufirst=Anthony+J.&rft.pages=175%E2%80%93184&rft_id=info:doi/10.1039%2FCS9942300175&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_chemical-society-great-britain-chemical-society-reviews_1994-06_23_3%2Fpage%2F175">  </li> <li id="cite_note-Hibbs-46"><a href="#cite_ref-Hibbs_46-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hibbs-1999">Hibbs, David E., Jones, Cameron; Smithies, Neil A. (1999). „A remarkably stable indium trihydride complex: synthesis and characterisation of [InH3P(C6H11)3]”. Chemical Communications (2), 185–186. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1039/a809279f">10.1039/a809279f</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+remarkably+stable+indium+trihydride+complex%3A+synthesis+and+characterisation+of+%5BInH%3Csub%3E3%3C%2Fsub%3EP%28C%3Csub%3E6%3C%2Fsub%3EH%3Csub%3E11%3C%2Fsub%3E%29%3Csub%3E3%3C%2Fsub%3E%5D&rft.jtitle=Chemical+Communications&rft.date=1999&rft.issue=2&rft.aulast=Hibbs&rft.aufirst=David+E.&rft.pages=185%E2%80%93186&rft_id=info:doi/10.1039%2Fa809279f">  </li> <li id="cite_note-Miessler-47">↑ <a href="#cite_ref-Miessler_47-0">a</a> <a href="#cite_ref-Miessler_47-1">b</a> <a href="#cite_ref-Miessler_47-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Miessler-2003">Miessler, Gary L., Tarr, Donald A.. Inorganic Chemistry, 3rd, Prentice Hall (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-13-035471-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-13-035471-6">ISBN 0-13-035471-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Inorganic+Chemistry&rft.aulast=Miessler&rft.aufirst=Gary+L.&rft.date=2003&rft.edition=3rd&rft.pub=Prentice+Hall&rft.isbn=0-13-035471-6">  </li> <li id="cite_note-Gurov-48"><a href="#cite_ref-Gurov_48-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gurov, Yu. B.; Aleshkin, D. V.; Behr, M. N.; Lapushkin, S. V.; Morokhov, P. V.; Pechkurov, V. A.; Poroshin, N. O.; Sandukovsky, V. G.; Tel'kushev, M. V.; Chernyshev, B. A.; Tschurenkova, T. D (2004). „Spectroscopy of superheavy hydrogen isotopes in stopped-pion absorption by nuclei”. Physics of Atomic Nuclei 68 (3), 491–97. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1134/1.1891200">10.1134/1.1891200</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Spectroscopy+of+superheavy+hydrogen+isotopes+in+stopped-pion+absorption+by+nuclei&rft.jtitle=Physics+of+Atomic+Nuclei&rft.date=2004&rft.volume=68&rft.issue=3&rft.au=Gurov%2C+Yu.+B.%3B+Aleshkin%2C+D.+V.%3B+Behr%2C+M.+N.%3B+Lapushkin%2C+S.+V.%3B+Morokhov%2C+P.+V.%3B+Pechkurov%2C+V.+A.%3B+Poroshin%2C+N.+O.%3B+Sandukovsky%2C+V.+G.%3B+Tel%27kushev%2C+M.+V.%3B+Chernyshev%2C+B.+A.%3B+Tschurenkova%2C+T.+D&rft.pages=491%E2%80%9397&rft_id=info:doi/10.1134%2F1.1891200">  </li> <li id="cite_note-Korsheninnikov-49"><a href="#cite_ref-Korsheninnikov_49-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2003) „Experimental Evidence for the Existence of 7H and for a Specific Structure of 8He”. Physical Review Letters 90 (8), 082501. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1103/PhysRevLett.90.082501">10.1103/PhysRevLett.90.082501</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Experimental+Evidence+for+the+Existence+of+%3Csup%3E7%3C%2Fsup%3EH+and+for+a+Specific+Structure+of+%3Csup%3E8%3C%2Fsup%3EHe&rft.jtitle=Physical+Review+Letters&rft.date=2003&rft.volume=90&rft.issue=8&rft_id=info:doi/10.1103%2FPhysRevLett.90.082501">  </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Urey-1933">Urey, Harold C., Brickwedde, F. G.; Murphy, G. M. (1933). „Names for the Hydrogen Isotopes”. Science 78 (2035), 602–603. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.78.2035.602">10.1126/science.78.2035.602</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17797765">17797765</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Names+for+the+Hydrogen+Isotopes&rft.jtitle=Science&rft.date=1933&rft.volume=78&rft.issue=2035&rft.aulast=Urey&rft.aufirst=Harold+C.&rft.pages=602%E2%80%93603&rft_id=info:pmid/17797765&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.78.2035.602">  </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120311195715/http://www.ciaaw.org/pubs/TICE2009.pdf">Isotopic compositions of the elements 2009</a>. IUPAC. [2012. március 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ciaaw.org/pubs/TICE2009.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 1.) </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Oda, Y; Nakamura, H.; Yamazaki, T.; Nagayama, K.; Yoshida, M.; Kanaya, S.; Ikehara, M. (1992). „1H NMR studies of deuterated ribonuclease HI selectively labeled with protonated amino acids”. Journal of Biomolecular NMR 2 (2), 137–47. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF01875525">10.1007/BF01875525</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1330130">1330130</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=1H+NMR+studies+of+deuterated+ribonuclease+HI+selectively+labeled+with+protonated+amino+acids&rft.jtitle=Journal+of+Biomolecular+NMR&rft.date=1992&rft.volume=2&rft.issue=2&rft.au=Oda%2C+Y%3B+Nakamura%2C+H.%3B+Yamazaki%2C+T.%3B+Nagayama%2C+K.%3B+Yoshida%2C+M.%3B+Kanaya%2C+S.%3B+Ikehara%2C+M.&rft.pages=137%E2%80%9347&rft_id=info:pmid/1330130&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF01875525">  </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> Broad, William J.. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080524053450/http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=9D0CE4D81030F932A25752C1A967958260&sec=&spon=&pagewanted=all">Breakthrough in Nuclear Fusion Offers Hope for Power of Future</a>”, The New York Times, 1991. november 11.. [2008. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=9D0CE4D81030F932A25752C1A967958260&sec=&spon=&pagewanted=all">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2008. február 12.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=William+J.&rft.aulast=Broad&rft.title=Breakthrough+in+Nuclear+Fusion+Offers+Hope+for+Power+of+Future&rft.identifier=http%3A%2F%2Fquery.nytimes.com%2Fgst%2Ffullpage.html%3Fres%3D9D0CE4D81030F932A25752C1A967958260%26sec%3D%26spon%3D%26pagewanted%3Dall&rft.source=The+New+York+Times&rft.date=November+11%2C+1991">  </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> The Elements, Theodore Gray, Black Dog & Leventhal Publishers Inc., 2009 </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> Staff: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080102171148/http://www.epa.gov/rpdweb00/radionuclides/tritium.html">Tritium</a>. U.S. Environmental Protection Agency, 2007. november 15. [2008. január 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.epa.gov/rpdweb00/radionuclides/tritium.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 12.) </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> Nave, C. R.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080316055852/http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/Hbase/nucene/fusion.html">Deuterium-Tritium Fusion</a>. HyperPhysics. Georgia State University, 2006. [2008. március 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/Hbase/nucene/fusion.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 8.) </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kendall-1998">Kendall, Carol (1998). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080314192517/http://wwwrcamnl.wr.usgs.gov/isoig/isopubs/itchch2.html#2.5.1">Fundamentals of Isotope Geochemistry</a>”, Kiadó: US Geological Survey. [2008. március 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://wwwrcamnl.wr.usgs.gov/isoig/isopubs/itchch2.html#2.5.1">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 8.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fundamentals+of+Isotope+Geochemistry&rft.date=1998&rft.aulast=Kendall&rft.aufirst=Carol&rft_id=http%3A%2F%2Fwwwrcamnl.wr.usgs.gov%2Fisoig%2Fisopubs%2Fitchch2.html%232.5.1">  </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080228061358/http://www.rsmas.miami.edu/groups/tritium/">The Tritium Laboratory</a>. University of Miami, 2008. [2008. február 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.rsmas.miami.edu/groups/tritium/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 8.) </li> <li id="cite_note-holte-59">↑ <a href="#cite_ref-holte_59-0">a</a> <a href="#cite_ref-holte_59-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Holte-2004">Holte, Aurali E. (2004). „Potential Role of Parasitism in the Evolution of Mutualism in Astigmatid Mites”. Experimental and Applied Acarology, Lubbock 25 (2), 97–107. o, Kiadó: Texas Tech University. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1023/A:1010655610575">10.1023/A:1010655610575</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Potential+Role+of+Parasitism+in+the+Evolution+of+Mutualism+in+Astigmatid+Mites&rft.jtitle=Experimental+and+Applied+Acarology&rft.date=2004&rft.volume=25&rft.issue=2&rft.aulast=Holte&rft.aufirst=Aurali+E.&rft.pages=97%E2%80%93107&rft_id=info:doi/10.1023%2FA%3A1010655610575">  </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> van der Krogt, Peter: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100123001440/http://elements.vanderkrogt.net/element.php?sym=H">Hydrogen</a>. Elementymology & Elements Multidict, 2005. május 5. [2010. január 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://elements.vanderkrogt.net/element.php?sym=H">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 20.) </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> § IR-3.3.2, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iupac.org/reports/provisional/abstract04/connelly_310804.html">Provisional Recommendations</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20061027174015/http://www.iupac.org/reports/provisional/abstract04/connelly_310804.html">Archiválva</a> 2006. október 27-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben, Nomenclature of Inorganic Chemistry, Chemical Nomenclature and Structure Representation Division, IUPAC. Accessed on line October 3, 2007. </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> Robert Boyle: Tracts written by the Honourable Robert Boyle containing new experiments, touching the relation betwixt flame and air… London: (kiadó nélkül). 1672. <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.au=Robert+Boyle&rft.btitle=Tracts+written+by+the+Honourable+Robert+Boyle+containing+new+experiments%2C+touching+the+relation+betwixt+flame+and+air%E2%80%A6&rft.date=1672&rft.genre=book&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> Mark Winter: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080410102154/http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html">Hydrogen: historical information</a>. WebElements Ltd, 2007. [2008. április 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 25.) </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> Alan Musgrave: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cambridge.org/core/books/method-and-appraisal-in-the-physical-sciences/why-did-oxygen-supplant-phlogiston-research-programmes-in-the-chemical-revolution/05327AE675AD0157304A6C37BB36AB9D">Why did oxygen supplant phlogiston? Research programmes in the Chemical Revolution</a>. In Method and Appraisal in the Physical Sciences. Cambrisdge: Cambridge University Press. 1976. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170326053539/https://www.cambridge.org/core/books/method-and-appraisal-in-the-physical-sciences/why-did-oxygen-supplant-phlogiston-research-programmes-in-the-chemical-revolution/05327AE675AD0157304A6C37BB36AB9D">arch</a> Hozzáférés: 2017. március 25. <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.atitle=Why+did+oxygen+supplant+phlogiston%3F+Research+programmes+in+the+Chemical+Revolution&rft.btitle=Method+and+Appraisal+in+the+Physical+Sciences&rft.date=1976&rft.genre=book&rft.place=Cambrisdge&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.cambridge.org%2Fcore%2Fbooks%2Fmethod-and-appraisal-in-the-physical-sciences%2Fwhy-did-oxygen-supplant-phlogiston-research-programmes-in-the-chemical-revolution%2F05327AE675AD0157304A6C37BB36AB9D&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> Just the Facts—Inventions & Discoveries, School Specialty Publishing, 2005 </li> <li id="cite_note-Nostrand-66">↑ <a href="#cite_ref-Nostrand_66-0">a</a> <a href="#cite_ref-Nostrand_66-1">b</a> Hydrogen. In Van Nostrand’s Encyclopedia of Chemistry. Hoboken: Wylie-Interscience. 2005. 797–799. o. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0471615250" title="Speciális:Könyvforrások/0471615250">ISBN 0-471-61525-0</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.atitle=Hydrogen&rft.btitle=Van+Nostrand%E2%80%99s+Encyclopedia+of+Chemistry&rft.date=2005&rft.genre=book&rft.isbn=0-471-61525-0&rft.pages=797%E2%80%93799&rft.place=Hoboken&rft.pub=Wylie-Interscience&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-nbb-67">↑ <a href="#cite_ref-nbb_67-0">a</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-1">b</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-2">c</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-3">d</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-4">e</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-5">f</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-6">g</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-7">h</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-8">i</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-9">j</a> <a href="#cite_ref-nbb_67-10">k</a> John Emsley: Nature’s Building Blocks. Oxford: Oxford University Press. 2001. 183–191. o. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0198503415" title="Speciális:Könyvforrások/0198503415">ISBN 0-19-850341-5</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.au=John+Emsley&rft.btitle=Nature%E2%80%99s+Building+Blocks&rft.date=2001&rft.genre=book&rft.isbn=0-19-850341-5&rft.pages=183%E2%80%93191&rft.place=Oxford&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-Stwertka-68"><a href="#cite_ref-Stwertka_68-0">↑</a> Albert Stwertka: A Guide to the Elements. Oxford: Oxford University Press. 1996. 16–21. o. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0195080831" title="Speciális:Könyvforrások/0195080831">ISBN 0-19-508083-1</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.au=Albert+Stwertka&rft.btitle=A+Guide+to+the+Elements&rft.date=1996&rft.genre=book&rft.isbn=0-19-508083-1&rft.pages=16%E2%80%9321&rft.place=Oxford&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. 1. kiad. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1999. 44. o. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9631891445" title="Speciális:Könyvforrások/9631891445">ISBN 963-18-9144-5</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.au=A.+Earnshaw&rft.au=N.+N.+Greenwood&rft.btitle=Az+elemek+k%C3%A9mi%C3%A1ja&rft.date=1999&rft.edition=1.+kiad&rft.genre=book&rft.isbn=963-18-9144-5&rft.pages=44&rft.place=Budapest&rft.pub=Nemzeti+Tank%C3%B6nyvkiad%C3%B3&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.archive.org/stream/chronologicalhis00natirich/">A chronological history of electrical development from 600 B.C.</a> New York: National Electric Manufacturers Association. 1946. 102. o. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170326135402/https://www.archive.org/stream/chronologicalhis00natirich/">arch</a> Hozzáférés: 2017. március 25. <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.btitle=A+chronological+history+of+electrical+development+from+600+B.C&rft.date=1946&rft.genre=book&rft.pages=102&rft.place=New+York&rft.pub=National+Electric+Manufacturers+Association&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.archive.org%2Fstream%2Fchronologicalhis00natirich%2F&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090810200734/http://www.aiaa.org/content.cfm?pageid=406&gTable=japaperimportPre97&gID=57704">NTS-2 Nickel-Hydrogen Battery Performance 31</a>. Aiaa.org. [2009. augusztus 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.aiaa.org/content.cfm?pageid=406&gTable=japaperimportPre97&gID=57704">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 6.) </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> A. G. Jannette – J. S. Hojnicki – D. B. McKissock – J. Fincannon – T. W. Kerlslake – C. D. Rodriguez: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/20020070612.pdf">Validation of international space station electrical performance model via on-orbit telemetry.</a> IECEC '02. 2002 37th Intersociety Energy Conversion Engineering Conference, 2002, (2004) 45–50. o. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170314082148/https://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/20020070612.pdf">arch</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1109/IECEC.2002.1391972">doi</a> Hozzáférés: 2017. március 25. </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> P. M. Anderson – J. W. Coyne: A lightweight, high reliability, single battery power system for interplanetary spacecraft. 5. 2002. 5–2433. o. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/078037231X" title="Speciális:Könyvforrások/078037231X">ISBN 0-7803-7231-X</a> <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1109%2FAERO.2002.1035418">10.1109/AERO.2002.1035418</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.au=J.+W.+Coyne&rft.au=P.+M.+Anderson&rft.btitle=A+lightweight%2C+high+reliability%2C+single+battery+power+system+for+interplanetary+spacecraft&rft.date=2002&rft.edition=5&rft.genre=book&rft.isbn=0-7803-7231-X&rft.pages=5%E2%80%932433&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170609221556/http://astronautix.com/m/marsglobalsurveyor.html">Mars Global Surveyor</a>. Astronautix.com. [2017. június 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.astronautix.com/m/marsglobalsurveyor.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 25.) </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Crepeau, Bob. Niels Bohr: The Atomic Model. Great Neck Publishing (2006. január 1.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-4298-0723-7" title="Speciális:Könyvforrások/1-4298-0723-7">ISBN 1-4298-0723-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Niels+Bohr%3A+The+Atomic+Model&rft.aulast=Crepeau&rft.aufirst=Bob&rft.date=2006-01-01&rft.pub=Great+Neck+Publishing&rft.isbn=1-4298-0723-7">  </li> <li id="cite_note-Berman-76"><a href="#cite_ref-Berman_76-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Berman-1956">Berman, R., Cooke, A. H.; Hill, R. W. (1956). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_annual-review-of-physical-chemistry_1956_7/page/1">Cryogenics</a>”. Annual Review of Physical Chemistry 7, 1–20. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1146/annurev.pc.07.100156.000245">10.1146/annurev.pc.07.100156.000245</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cryogenics&rft.jtitle=Annual+Review+of+Physical+Chemistry&rft.date=1956&rft.volume=7&rft.aulast=Berman&rft.aufirst=R.&rft.pages=1%E2%80%9320&rft_id=info:doi/10.1146%2Fannurev.pc.07.100156.000245&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_annual-review-of-physical-chemistry_1956_7%2Fpage%2F1">  </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> Gagnon, Steve: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080410102154/http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html">Hydrogen</a>. Jefferson Lab. [2008. április 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> Haubold, Hans; Mathai, A. M.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120522094350/http://liveweb.archive.org/http://neutrino.aquaphoenix.com/un-esa/sun/sun-chapter4.html">Solar Thermonuclear Energy Generation</a>. Columbia University, 2007. november 15. [2012. május 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://neutrino.aquaphoenix.com/un-esa/sun/sun-chapter4.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 12.) </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Storrie-Lombardi-2000">Storrie-Lombardi, Lisa J., Wolfe, Arthur M. (2000). „Surveys for z > 3 Damped Lyman-alpha Absorption Systems: the Evolution of Neutral Gas”. Astrophysical Journal 543 (2), 552–576. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/317138">10.1086/317138</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Surveys+for+z+%3E+3+Damped+Lyman-alpha+Absorption+Systems%3A+the+Evolution+of+Neutral+Gas&rft.jtitle=Astrophysical+Journal&rft.date=2000&rft.volume=543&rft.issue=2&rft.aulast=Storrie-Lombardi&rft.aufirst=Lisa+J.&rft.pages=552%E2%80%93576&rft_id=info:doi/10.1086%2F317138">  </li> <li id="cite_note-ArgonneBasic-80"><a href="#cite_ref-ArgonneBasic_80-0">↑</a> Dresselhaus, Mildred et al.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080213144956/http://www.sc.doe.gov/bes/hydrogen.pdf">Basic Research Needs for the Hydrogen Economy</a> (PDF). Argonne National Laboratory, U.S. Department of Energy, Office of Science Laboratory, 2003. május 15. [2008. február 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sc.doe.gov/bes/hydrogen.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-81"><a href="#cite_ref-81">↑</a> Berger, Wolfgang H.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080424152613/http://earthguide.ucsd.edu/virtualmuseum/climatechange2/11_3.shtml">The Future of Methane</a>. University of California, San Diego, 2007. november 15. [2008. április 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://earthguide.ucsd.edu/virtualmuseum/climatechange2/11_3.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 12.) </li> <li id="cite_note-82"><a href="#cite_ref-82">↑</a> McCall Group, Oka Group: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071011211244/http://h3plus.uiuc.edu/">H3+ Resource Center</a>. Universities of Illinois and Chicago, 2005. április 22. [2007. október 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://h3plus.uiuc.edu/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-couple-83"><a href="#cite_ref-couple_83-0">↑</a> Helm, H. et al.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110617113507/http://frhewww.physik.uni-freiburg.de/H3/guber4.pdf">Coupling of Bound States to Continuum States in Neutral Triatomic Hydrogen</a>. Department of Molecular and Optical Physics, University of Freiburg, Germany. [2011. június 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://frhewww.physik.uni-freiburg.de/H3/guber4.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 25.) </li> <li id="cite_note-eherbstastro-84"><a href="#cite_ref-eherbstastro_84-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Herbst-2000">Herbst, E. (2000). „The Astrochemistry of H+3”. Phil. Trans. R. Soc. Lond. A. 358 (1774), 2523–2534. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rsta.2000.0665">10.1098/rsta.2000.0665</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Astrochemistry+of+%3Cspan+class%3D%22chemf%22+style%3D%22white-space%3Anowrap%3B%22%3EH%3CSPAN+style%3D%22font-size%3A80%25%3B+display%3A-moz-inline-box%3B+-moz-box-orient%3Avertical%3B+display%3Ainline-block%3B+vertical-align%3A+bottom%3B+%2F%2AHorizontal+positioning%2C+affects+IE%26FF%2A%2Fmargin-bottom%3A-0.4em%3B+min-height%3A1em%3B+line-height%3A1em%3B+%22%3E%3CSPAN+style%3D%22display%3Ablock%3B+min-height%3A1em%3B+%2F%2AHorizontal+positioning%2C+affects+IE+only%2A%2Fmargin-top%3A-1.4em%3B%22%3E%2B%3C%2FSPAN%3E%3CSPAN+style%3D%22display%3Ablock%3B+min-height%3A1em%3B%22%3E3%3C%2FSPAN%3E%3C%2FSPAN%3E%3C%2Fsup%3E%3C%2Fspan%3E&rft.jtitle=Phil.+Trans.+R.+Soc.+Lond.+A.&rft.date=2000&rft.volume=358&rft.issue=1774&rft.aulast=Herbst&rft.aufirst=E.&rft.pages=2523%E2%80%932534&rft_id=info:doi/10.1098%2Frsta.2000.0665">  </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> Kruse, B.; Grinna, S.; Buch, C.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080216050327/http://bellona.org/filearchive/fil_Hydrogen_6-2002.pdf">Hydrogen Status og Muligheter</a> (PDF). Bellona, 2002. [2008. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://bellona.org/filearchive/fil_Hydrogen_6-2002.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 12.) </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> Venere, Emil: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080201142401/http://news.uns.purdue.edu/x/2007a/070515WoodallHydrogen.html">New process generates hydrogen from aluminum alloy to run engines, fuel cells</a>. Purdue University, 2007. május 15. [2008. február 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.uns.purdue.edu/x/2007a/070515WoodallHydrogen.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-Oxtoby-87">↑ <a href="#cite_ref-Oxtoby_87-0">a</a> <a href="#cite_ref-Oxtoby_87-1">b</a> <a href="#cite_ref-Oxtoby_87-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Oxtoby-2002">Oxtoby, D. W.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/principlesofmode5edoxto">Principles of Modern Chemistry</a>, 5th, Thomson Brooks/Cole (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-03-035373-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-03-035373-4">ISBN 0-03-035373-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Principles+of+Modern+Chemistry&rft.aulast=Oxtoby&rft.aufirst=D.+W.&rft.date=2002&rft.edition=5th&rft.pub=Thomson+Brooks%2FCole&rft.isbn=0-03-035373-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fprinciplesofmode5edoxto">  </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080327014507/http://www.uigi.com/hydrogen.html">Hydrogen Properties, Uses, Applications</a>. Universal Industrial Gases, Inc., 2007. [2008. március 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.uigi.com/hydrogen.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.) </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> Funderburg, Eddie: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20010509065844/http://www.noble.org/ag/Soils/NitrogenPrices/Index.htm">Why Are Nitrogen Prices So High?</a>. The Samuel Roberts Noble Foundation, 2008. [2001. május 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.noble.org/Ag/Soils/NitrogenPrices/Index.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.) </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> Lees, Andrew: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071026052022/http://www.bbc.co.uk/schools/gcsebitesize/chemistry/usefulproductsrocks/chemicals_saltrev3.shtml">Chemicals from salt</a>. BBC, 2007. [2007. október 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bbc.co.uk/schools/gcsebitesize/chemistry/usefulproductsrocks/chemicals_saltrev3.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.) </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070417134156/http://www.hydrogen.energy.gov/pdfs/review05/pd28_weimer.pdf">Development of solar-powered thermochemical production of hydrogen from water</a> (PDF). [2007. április 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hydrogen.energy.gov/pdfs/review05/pd28_weimer.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 11.) </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> Perret, Robert: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100527212241/http://www.hydrogen.energy.gov/pdfs/progress07/ii_f_1_perret.pdf">Development of Solar-Powered Thermochemical Production of Hydrogen from Water, DOE Hydrogen Program, 2007</a> (PDF). [2010. május 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hydrogen.energy.gov/pdfs/progress07/ii_f_1_perret.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 17.) </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hirschler, M. M.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=bmxcV_TlsV8C&pg=PA89">Electrical Insulating Materials: International Issues</a>. ASTM International, 89–. o. (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8031-2613-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8031-2613-8">ISBN 978-0-8031-2613-8</a>. Hozzáférés ideje: 2012. július 13.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Electrical+Insulating+Materials%3A+International+Issues&rft.au=Hirschler%2C+M.+M.&rft.date=2000&rft.pub=ASTM+International&rft.pages=89%E2%80%93&rft.isbn=978-0-8031-2613-8&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DbmxcV_TlsV8C%26pg%3DPA89">  </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> Chemistry Operations: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110304203439/http://periodic.lanl.gov/1.shtml">Hydrogen</a>. Los Alamos National Laboratory, 2003. december 15. [2011. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://periodic.lanl.gov/1.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-Takeshita-95"><a href="#cite_ref-Takeshita_95-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Takeshita-1974">Takeshita, T. (1974). „Hydrogen solubility in 1:5 compounds between yttrium or thorium and nickel or cobalt”. Inorganic Chemistry 13 (9), 2282–2283. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/ic50139a050">10.1021/ic50139a050</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hydrogen+solubility+in+1%3A5+compounds+between+yttrium+or+thorium+and+nickel+or+cobalt&rft.jtitle=Inorganic+Chemistry&rft.date=1974&rft.volume=13&rft.issue=9&rft.aulast=Takeshita&rft.aufirst=T.&rft.pages=2282%E2%80%932283&rft_id=info:doi/10.1021%2Fic50139a050">  </li> <li id="cite_note-Kirchheim1-96"><a href="#cite_ref-Kirchheim1_96-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kirchheim-1988">Kirchheim, R. (1988). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_materials-science-and-engineering_1988-03_99/page/457">Hydrogen in amorphous and nanocrystalline metals</a>”. Materials Science and Engineering 99, 457–462. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0025-5416(88)90377-1">10.1016/0025-5416(88)90377-1</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hydrogen+in+amorphous+and+nanocrystalline+metals&rft.jtitle=Materials+Science+and+Engineering&rft.date=1988&rft.volume=99&rft.aulast=Kirchheim&rft.aufirst=R.&rft.pages=457%E2%80%93462&rft_id=info:doi/10.1016%2F0025-5416%2888%2990377-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_materials-science-and-engineering_1988-03_99%2Fpage%2F457">  </li> <li id="cite_note-Kirchheim2-97"><a href="#cite_ref-Kirchheim2_97-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kirchheim-1988">Kirchheim, R. (1988). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_progress-in-materials-science_1988_32_4/page/262">Hydrogen solubility and diffusivity in defective and amorphous metals</a>”. Progress in Materials Science 32 (4), 262–325. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/0079-6425(88)90010-2">10.1016/0079-6425(88)90010-2</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hydrogen+solubility+and+diffusivity+in+defective+and+amorphous+metals&rft.jtitle=Progress+in+Materials+Science&rft.date=1988&rft.volume=32&rft.issue=4&rft.aulast=Kirchheim&rft.aufirst=R.&rft.pages=262%E2%80%93325&rft_id=info:doi/10.1016%2F0079-6425%2888%2990010-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_progress-in-materials-science_1988_32_4%2Fpage%2F262">  </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Durgutlu-2003">Durgutlu, Ahmet (2003). „Experimental investigation of the effect of hydrogen in argon as a shielding gas on TIG welding of austenitic stainless steel”. Materials & Design 25 (1), 19–23. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.matdes.2003.07.004">10.1016/j.matdes.2003.07.004</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Experimental+investigation+of+the+effect+of+hydrogen+in+argon+as+a+shielding+gas+on+TIG+welding+of+austenitic+stainless+steel&rft.jtitle=Materials+%26+Design&rft.date=2003&rft.volume=25&rft.issue=1&rft.aulast=Durgutlu&rft.aufirst=Ahmet&rft.pages=19%E2%80%9323&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.matdes.2003.07.004">  </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130911062035/http://web.archive.org/web/20110716115120/http://www.specialwelds.com/underwater-welding/atomic-hydrogen-welding.htm">Atomic Hydrogen Welding</a>. Specialty Welds, 2007. [2013. szeptember 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.specialwelds.com/underwater-welding/atomic-hydrogen-welding.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 14.) </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hardy-2003">Hardy, Walter N. (2003). „From H2 to cryogenic H masers to HiTc superconductors: An unlikely but rewarding path”. Physica C: Superconductivity 388–389, 1–6. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0921-4534(02)02591-1">10.1016/S0921-4534(02)02591-1</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=From+H2+to+cryogenic+H+masers+to+HiTc+superconductors%3A+An+unlikely+but+rewarding+path&rft.jtitle=Physica+C%3A+Superconductivity&rft.date=2003&rft.volume=388%E2%80%93389&rft.aulast=Hardy&rft.aufirst=Walter+N.&rft.pages=1%E2%80%936&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0921-4534%2802%2902591-1">  </li> <li id="cite_note-zeppelins-101"><a href="#cite_ref-zeppelins_101-0">↑</a> Barnes, Matthew: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080301224417/http://www.ciderpresspottery.com/ZLA/greatzeps/german/Hindenburg.html">LZ-129, Hindenburg</a>. The Great Zeppelins, 2004. [2008. március 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ciderpresspottery.com/ZLA/greatzeps/german/Hindenburg.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 18.) </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> <cite style="font-style:normal">Block, Matthias (2004. szeptember 3.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090108102521/http://www.ndt.net/abstract/wcndt2004/523.htm">Hydrogen as Tracer Gas for Leak Detection</a>”. 16th WCNDT 2004, Montreal, Canada: Sensistor Technologies. [2009. január 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ndt.net/abstract/wcndt2004/523.htm">eredetiből</a> archiválva]. Hozzáférés: 2008. március 25.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=proceeding&rft.btitle=16th+WCNDT+2004&rft.atitle=Hydrogen+as+Tracer+Gas+for+Leak+Detection&rft.aulast=Block&rft.aufirst=Matthias&rft.date=2004-09-03&rft.pub=Sensistor+Technologies&rft.place=Montreal%2C+Canada&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ndt.net%2Fabstract%2Fwcndt2004%2F523.htm">  </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080216050325/http://ec.europa.eu/food/fs/sfp/addit_flavor/flav15_en.pdf">Report from the Commission on Dietary Food Additive Intake</a> (PDF). <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3" title="Európai Unió">Európai Unió</a>. [2008. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ec.europa.eu/food/fs/sfp/addit_flavor/flav15_en.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reinsch-1980">Reinsch, J, A Katz, J Wean, G Aprahamian, JT MacFarland (1980). „The deuterium isotope effect upon the reaction of fatty acyl-CoA dehydrogenase and butyryl-CoA”. J. Biol. Chem. 255 (19), 9093–97. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7410413">7410413</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+deuterium+isotope+effect+upon+the+reaction+of+fatty+acyl-CoA+dehydrogenase+and+butyryl-CoA&rft.jtitle=J.+Biol.+Chem.&rft.date=1980&rft.volume=255&rft.issue=19&rft.aulast=Reinsch&rft.aufirst=J&rft.pages=9093%E2%80%9397&rft_id=info:pmid/7410413">  </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bergeron-2004">Bergeron, Kenneth D. (2004). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080419051641/http://find.galegroup.com/itx/start.do?prodId=SPJ.SP06">The Death of no-dual-use</a>”. Bulletin of the Atomic Scientists 60 (1), 15. o, Kiadó: Educational Foundation for Nuclear Science, Inc.. [2008. április 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://find.galegroup.com/itx/start.do?prodId=SPJ.SP06">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2968/060001004">10.2968/060001004</a>. (Hozzáférés: 2013. február 11.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Death+of+no-dual-use&rft.jtitle=Bulletin+of+the+Atomic+Scientists&rft.date=2004&rft.volume=60&rft.issue=1&rft.aulast=Bergeron&rft.aufirst=Kenneth+D.&rft_id=info:doi/10.2968%2F060001004&rft_id=http%3A%2F%2Ffind.galegroup.com%2Fitx%2Fstart.do%3FprodId%3DSPJ.SP06">  </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Quigg-1984">Quigg, Catherine T. (1984. March). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_bulletin-of-the-atomic-scientists_1984-03_40_3/page/56">Tritium Warning</a>”. Bulletin of the Atomic Scientists 40 (3), 56–57. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Tritium+Warning&rft.jtitle=Bulletin+of+the+Atomic+Scientists&rft.date=1984&rft.volume=40&rft.issue=3&rft.aulast=Quigg&rft.aufirst=Catherine+T.&rft.pages=56%E2%80%9357&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_bulletin-of-the-atomic-scientists_1984-03_40_3%2Fpage%2F56">  </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> <cite style="font-style:normal"> (1989) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080413221030/http://www.bipm.org/utils/common/pdf/its-90/ITS-90.pdf">International Temperature Scale of 1990</a>” (PDF). Procès-Verbaux du Comité International des Poids et Mesures: T23–T42. [2008. április 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bipm.org/utils/common/pdf/its-90/ITS-90.pdf">eredetiből</a> archiválva]. Hozzáférés: 2008. március 25.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=proceeding&rft.btitle=Proc%C3%A8s-Verbaux+du+Comit%C3%A9+International+des+Poids+et+Mesures&rft.atitle=International+Temperature+Scale+of+1990&rft.date=1989&rft.pages=T23%E2%80%93T42&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.bipm.org%2Futils%2Fcommon%2Fpdf%2Fits-90%2FITS-90.pdf">  </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160307140019/http://www.ganzdata.hu/download/Hidrogen-_es_vizhutesu_turbogeneratorok.pdf">Hidrogén- és vízhűtésű turbogenerátorok</a>. [2016. március 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ganzdata.hu/download/Hidrogen-_es_vizhutesu_turbogeneratorok.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.) </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> Furka Tibor: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://diploma.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/84831/">A hidrogén előállítása és felhasználása a Paksii Atomerműben</a>, 1999 (Hozzáférés: 2022. október 18.) </li> <li id="cite_note-sustain-110">↑ <a href="#cite_ref-sustain_110-0">a</a> <a href="#cite_ref-sustain_110-1">b</a> <a href="#cite_ref-sustain_110-2">c</a> McCarthy, John: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080314043136/http://www-formal.stanford.edu/jmc/progress/hydrogen.html">Hydrogen</a>. <a href="/wiki/Stanford_Egyetem" title="Stanford Egyetem">Stanford University</a>, 1995. december 31. [2008. március 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www-formal.stanford.edu/jmc/progress/hydrogen.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 14.) </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080310022109/http://world-nuclear.org/info/inf66.html">Nuclear Fusion Power</a>. World Nuclear Association, 2007. May. [2008. március 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.world-nuclear.org/info/inf66.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.) </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080302193129/http://energyquest.ca.gov/story/chapter13.html">Chapter 13: Nuclear Energy — Fission and Fusion</a>. Energy Story. California Energy Commission, 2006. [2008. március 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.energyquest.ca.gov/story/chapter13.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 14.) </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> US Department of Energy (2006-03-22). "<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110719105413/http://www.hydrogen.energy.gov/news_transition.html">DOE Seeks Applicants for Solicitation on the Employment Effects of a Transition to a Hydrogen Economy</a>". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-03-16. </li> <li id="cite_note-GATech-114">↑ <a href="#cite_ref-GATech_114-0">a</a> <a href="#cite_ref-GATech_114-1">b</a> Georgia Tech (2008-02-11). "<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gatech.edu/newsroom/release.html?id=1707">Carbon Capture Strategy Could Lead to Emission-Free Cars</a>". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-03-16. </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Heffel-2002">Heffel, James W. (2002). „NOx emission and performance data for a hydrogen fueled internal combustion engine at 1500 rpm using exhaust gas recirculation”. International Journal of Hydrogen Energy 28 (8), 901–908. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0360-3199(02)00157-X">10.1016/S0360-3199(02)00157-X</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=NOx+emission+and+performance+data+for+a+hydrogen+fueled+internal+combustion+engine+at+1500%26nbsp%3Brpm+using+exhaust+gas+recirculation&rft.jtitle=International+Journal+of+Hydrogen+Energy&rft.date=2002&rft.volume=28&rft.issue=8&rft.aulast=Heffel&rft.aufirst=James+W.&rft.pages=901%E2%80%93908&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0360-3199%2802%2900157-X">  </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Romm-2004">Romm, Joseph J.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/hypeabouthydroge0000romm">The Hype About Hydrogen: Fact And Fiction In The Race To Save The Climate</a>, 1st, Island Press (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-55963-703-X" title="Speciális:Könyvforrások/1-55963-703-X">ISBN 1-55963-703-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Hype+About+Hydrogen%3A+Fact+And+Fiction+In+The+Race+To+Save+The+Climate&rft.aulast=Romm&rft.aufirst=Joseph+J.&rft.date=2004&rft.edition=1st&rft.pub=Island+Press&rft.isbn=1-55963-703-X&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhypeabouthydroge0000romm">  </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Le_Comber-1977">Le Comber, P. G. (1977). „Hall effect and impurity conduction in substitutionally doped amorphous silicon”. Philosophical Magazine 35 (5), 1173–1187. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/14786437708232943">10.1080/14786437708232943</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hall+effect+and+impurity+conduction+in+substitutionally+doped+amorphous+silicon&rft.jtitle=Philosophical+Magazine&rft.date=1977&rft.volume=35&rft.issue=5&rft.aulast=Le+Comber&rft.aufirst=P.+G.&rft.pages=1173%E2%80%931187&rft_id=info:doi/10.1080%2F14786437708232943">  </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Van_de_Walle-2000">Van de Walle, Chris G. (2000). „Hydrogen as a cause of doping in zinc oxide”. Physical Review Letters 85 (5), 1012–1015. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1103/PhysRevLett.85.1012">10.1103/PhysRevLett.85.1012</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10991462">10991462</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hydrogen+as+a+cause+of+doping+in+zinc+oxide&rft.jtitle=Physical+Review+Letters&rft.date=2000&rft.volume=85&rft.issue=5&rft.aulast=Van+de+Walle&rft.aufirst=Chris+G.&rft.pages=1012%E2%80%931015&rft_id=info:pmid/10991462&rft_id=info:doi/10.1103%2FPhysRevLett.85.1012">  </li> <li id="cite_note-119"><a href="#cite_ref-119">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Janotti-2007">Janotti, Anderson (2007). „Hydrogen multicentre bonds”. Nature Materials 6 (1), 44–47. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/nmat1795">10.1038/nmat1795</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17143265">17143265</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hydrogen+multicentre+bonds&rft.jtitle=Nature+Materials&rft.date=2007&rft.volume=6&rft.issue=1&rft.aulast=Janotti&rft.aufirst=Anderson&rft.pages=44%E2%80%9347&rft_id=info:pmid/17143265&rft_id=info:doi/10.1038%2Fnmat1795">  </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kilic-2002">Kilic, Cetin (2002). „n-type doping of oxides by hydrogen”. Applied Physics Letters 81 (1), 73–75. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.1482783">10.1063/1.1482783</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=n-type+doping+of+oxides+by+hydrogen&rft.jtitle=Applied+Physics+Letters&rft.date=2002&rft.volume=81&rft.issue=1&rft.aulast=Kilic&rft.aufirst=Cetin&rft.pages=73%E2%80%9375&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.1482783">  </li> <li id="cite_note-121"><a href="#cite_ref-121">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Peacock-2003">Peacock, P. W. (2003). „Behavior of hydrogen in high dielectric constant oxide gate insulators”. Applied Physics Letters 83 (10), 2025–2027. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.1609245">10.1063/1.1609245</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Behavior+of+hydrogen+in+high+dielectric+constant+oxide+gate+insulators&rft.jtitle=Applied+Physics+Letters&rft.date=2003&rft.volume=83&rft.issue=10&rft.aulast=Peacock&rft.aufirst=P.+W.&rft.pages=2025%E2%80%932027&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.1609245">  </li> <li id="cite_note-122"><a href="#cite_ref-122">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Cammack-2001">Cammack, Richard, Robson, R. L.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=GTzajKoBoNwC&pg=PA202">Hydrogen as a Fuel: Learning from Nature</a>. Taylor & Francis Ltd, 202–203. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-415-24242-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-415-24242-8">ISBN 0-415-24242-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Hydrogen+as+a+Fuel%3A+Learning+from+Nature&rft.aulast=Cammack&rft.aufirst=Richard&rft.date=2001&rft.pub=Taylor+%26+Francis+Ltd&rft.pages=202%E2%80%93203&rft.isbn=0-415-24242-8&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DGTzajKoBoNwC%26pg%3DPA202">  </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kruse-2005">Kruse, O., Rupprecht, J.; Bader, K.-P.; Thomas-Hall, S.; Schenk, P. M.; Finazzi, G.; Hankamer, B (2005). „Improved photobiological H2 production in engineered green algal cells”. The Journal of Biological Chemistry 280 (40), 34170–7. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1074/jbc.M503840200">10.1074/jbc.M503840200</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16100118">16100118</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Improved+photobiological+H%3Csub%3E2%3C%2Fsub%3E+production+in+engineered+green+algal+cells&rft.jtitle=The+Journal+of+Biological+Chemistry&rft.date=2005&rft.volume=280&rft.issue=40&rft.aulast=Kruse&rft.aufirst=O.&rft.pages=34170%E2%80%937&rft_id=info:pmid/16100118&rft_id=info:doi/10.1074%2Fjbc.M503840200">  </li> <li id="cite_note-124"><a href="#cite_ref-124">↑</a> Smith, H. O.; Xu, Q: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080216050325/http://ec.europa.eu/food/fs/sfp/addit_flavor/flav15_en.pdf">IV.E.6 Hydrogen from Water in a Novel Recombinant Oxygen-Tolerant Cyanobacteria System</a> (PDF). FY2005 Progress Report. United States Department of Energy, 2005. [2008. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ec.europa.eu/food/fs/sfp/addit_flavor/flav15_en.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-125"><a href="#cite_ref-125">↑</a> Williams, Chris. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080305050153/http://www.theregister.co.uk/2006/02/24/pond_scum_breakthrough/">Pond life: the future of energy</a>”, Science, The Register, 2006. február 24.. [2008. március 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.theregister.co.uk/2006/02/24/pond_scum_breakthrough/">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2008. március 24.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Chris&rft.aulast=Williams&rft.title=Pond+life%3A+the+future+of+energy&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.theregister.co.uk%2F2006%2F02%2F24%2Fpond_scum_breakthrough%2F&rft.source=Science&rft.publisher=The+Register&rft.date=2006-02-24">  </li> <li id="cite_note-NASAH2-126">↑ <a href="#cite_ref-NASAH2_126-0">a</a> <a href="#cite_ref-NASAH2_126-1">b</a> Smith, H. O.; Xu, Q: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080216050325/http://www.hq.nasa.gov/office/codeq/doctree/canceled/871916.pdf">Safety Standard for Hydrogen and Hydrogen Systems</a> (PDF). <a href="/wiki/NASA" title="NASA">NASA</a>, 1997. [2008. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.hq.nasa.gov/office/codeq/doctree/canceled/871916.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 5.) </li> <li id="cite_note-127"><a href="#cite_ref-127">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080527233910/http://www.hydrogenandfuelcellsafety.info/resources/mdss/Praxair-LH2.pdf">Liquid Hydrogen MSDS</a> (PDF). Praxair, Inc., 2004. September. [2008. május 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hydrogenandfuelcellsafety.info/resources/mdss/Praxair-LH2.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 16.) </li> <li id="cite_note-128"><a href="#cite_ref-128">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1985. július 20.) „‘Bugs’ and hydrogen embrittlement”. Science News, Washington, D.C. 128 (3), 41. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/3970088">10.2307/3970088</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/3970088">3970088</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%E2%80%98Bugs%E2%80%99+and+hydrogen+embrittlement&rft.jtitle=Science+News&rft.date=1985-07-20&rft.volume=128&rft.issue=3&rft_id=info:doi/10.2307%2F3970088">  </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> Hayes, B.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081120215355/http://www.twi.co.uk/content/oilgas_casedown29.html">Union Oil Amine Absorber Tower</a>. TWI. [2008. november 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.twi.co.uk/content/oilgas_casedown29.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 29.) </li> <li id="cite_note-130"><a href="#cite_ref-130">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110326001949/http://www.schatzlab.org/education/h2safety.html">Hydrogen Safety</a>. Humboldt State University. [2011. március 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.schatzlab.org/education/h2safety.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 14.) </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen" class="extiw" title="en:Hydrogen">Hydrogen</a> című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1987. 39; 301–303. o. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9631072290" title="Speciális:Könyvforrások/9631072290">ISBN 963-10-7229-0</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AHidrog%C3%A9n&rft.au=Bodonyi+Ferenc&rft.btitle=K%C3%A9miai+%C3%B6sszefoglal%C3%B3&rft.date=1987&rft.genre=book&rft.isbn=963-10-7229-0&rft.pages=39%3B+301%E2%80%93303&rft.place=Budapest&rft.pub=M%C5%B1szaki+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Jarmuipar/2020_11_18/ammoniaval_tankolnak_a_hajokat_/">Ammóniával tankolnák a hajókat</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20201202155113/https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Jarmuipar/2020_11_18/ammoniaval_tankolnak_a_hajokat_/">Archiválva</a> 2020. december 2-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>a magyar Wikipédia hidrogént tartalmazó vegyületeinek listája <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?H">külső keresővel</a></li></ul> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wiktionary-logo-hu.svg" title="Fájl:Wiktionary-logo-hu.svg"><img alt="File:Wiktionary-logo-hu.svg" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png" decoding="async" width="50" height="50" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/75px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/100px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">Nézd meg a <a href="https://hu.wiktionary.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s/hidrog%C3%A9n" class="extiw" title="wikt:Speciális:Keresés/hidrogén">hidrogén</a> címszót a <a href="/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r" title="Wikiszótár">Wikiszótárban</a>!</div> </div> <ul><li class="mw-empty-elt"></li> <li><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Commons-logo.svg" class="mw-file-description" title="Wikimedia Commons"><img alt="Wikimedia Commons" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/15px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="15" height="20" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/23px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a> A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Hydrogen" class="extiw" title="commons:Category:Hydrogen">Hidrogén</a> témájú kategóriát.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_cikkek">Kapcsolódó cikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó cikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Hidrog%C3%A9nvegy%C3%BCletek" title="Kategória:Hidrogénvegyületek">Kategória:Hidrogénvegyületek</a> – a hidrogén vegyületei.</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_nev%C3%A9nek_etimol%C3%B3gi%C3%A1ja" title="Kémiai elemek nevének etimológiája">Kémiai elemek nevének etimológiája</a></li> <li><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9ngazdas%C3%A1g" title="Hidrogéngazdaság">Hidrogéngazdaság</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%9Czemanyagcella" title="Üzemanyagcella">Üzemanyagcella</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Kétatomos_elemek" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek" title="Sablon:Kétatomos elemek">Sablon:Kétatomos elemek</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:K%C3%A9tatomos_elemek">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Kétatomos_elemek" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/w/index.php?title=K%C3%A9tatomos_elemek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kétatomos elemek (a lap nem létezik)">Kétatomos elemek</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a class="mw-selflink selflink">Hidrogén</a> (H2)</li> <li><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">Nitrogén</a> (N2)</li> <li><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">Oxigén</a> (O2)</li> <li><a href="/wiki/Fluor" title="Fluor">Fluor</a> (F2)</li> <li><a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">Klór</a> (Cl2)</li> <li><a href="/wiki/Br%C3%B3m" title="Bróm">Bróm</a> (Br2)</li> <li><a href="/wiki/J%C3%B3d" title="Jód">Jód</a> (I2)</li> <li><a href="/wiki/Aszt%C3%A1cium" title="Asztácium">Asztácium</a> (At2)</li></ul> </div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="1" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dihydrogen-3D-vdW.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/50px-Dihydrogen-3D-vdW.png" decoding="async" width="50" height="41" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/75px-Dihydrogen-3D-vdW.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/100px-Dihydrogen-3D-vdW.png 2x" data-file-width="1100" data-file-height="891" /></a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85063416">sh85063416</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4064784-5">4064784-5</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph127177&CON_LNG=ENG">ph127177</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb120632855">cb120632855</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX527582">XX527582</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00571624">00571624</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_chemistry.svg" class="mw-file-description" title="Kémia"><img alt="Kémia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/25px-P_chemistry.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/38px-P_chemistry.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/50px-P_chemistry.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%A9mia" title="Portál:Kémia">Kémiaportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hidrogén&oldid=27591475">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hidrogén&oldid=27591475</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Nemf%C3%A9mek" title="Kategória:Nemfémek">Nemfémek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Hib%C3%A1s_param%C3%A9terez%C3%A9s%C5%B1_CitPer_sablont_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Hibás paraméterezésű CitPer sablont tartalmazó lapok">Hibás paraméterezésű CitPer sablont tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 11., 16:50</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Hidrog%C3%A9n&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-6df7948d6c-hn4n4","wgBackendResponseTime":220,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.138","walltime":"1.590","ppvisitednodes":{"value":30380,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":330406,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":107677,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":26,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":152386,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 1194.817 1 -total"," 42.12% 503.269 3 Sablon:References"," 41.51% 495.950 1 Sablon:Jegyzetek"," 21.86% 261.178 1 Sablon:Hidrogén/Táblázat"," 17.59% 210.134 58 Sablon:Cite_web"," 7.84% 93.627 38 Sablon:Cite_journal"," 7.62% 91.030 136 Sablon:Isodátum"," 7.55% 90.197 1 Sablon:Kétatomos_elemek"," 7.25% 86.643 1 Sablon:Elemdoboz_fejléc"," 7.06% 84.350 1 Sablon:Navbox"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.212","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2275016,"limit":52428800},"limitreport-logs":"CitPer: Nem használt paraméter: isbn\n"},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-cc877b49b-6s862","timestamp":"20241127121317","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Hidrog\u00e9n","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Hidrog%C3%A9n","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q556","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q556","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2003-07-27T22:37:25Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/ee\/Electron_shell_001_Hydrogen_-_no_label.svg","headline":"k\u00e9miai elem, rendsz\u00e1ma 1, vegyjele H, H2"}</script> </body> </html>