CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>A Kanári-szigetek történelme – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"ca5c0507-b25e-43c5-bc7e-b8863fd0c925","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"A_Kanári-szigetek_történelme","wgTitle":"A Kanári-szigetek történelme","wgCurRevisionId":27551420,"wgRevisionId":27551420,"wgArticleId":1874314,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 októberéből","Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","A Kanári-szigetek történelme"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"A_Kanári-szigetek_történelme","wgRelevantArticleId":1874314,"wgIsProbablyEditable":true, "wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27551420,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":60000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q662008","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"], "GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp", "ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg/1200px-Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="533"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg/800px-Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="355"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg/640px-Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="284"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="A Kanári-szigetek történelme – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-A_Kanári-szigetek_történelme rootpage-A_Kanári-szigetek_történelme skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=A+Kan%C3%A1ri-szigetek+t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=A+Kan%C3%A1ri-szigetek+t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=A+Kan%C3%A1ri-szigetek+t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=A+Kan%C3%A1ri-szigetek+t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Az_őslakosság_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_őslakosság_története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Az őslakosság története</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_őslakosság_története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Az őslakosság története alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Az_őslakosság_története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ókori_külkapcsolatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókori_külkapcsolatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.1</span> <span>Ókori külkapcsolatok</span> </div> </a> <ul id="toc-Ókori_külkapcsolatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Középkor" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Középkor"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2</span> <span>Középkor</span> </div> </a> <ul id="toc-Középkor-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_spanyol_hódítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_spanyol_hódítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2.1</span> <span>A spanyol hódítás</span> </div> </a> <ul id="toc-A_spanyol_hódítás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Gran_Canaria" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Gran_Canaria"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2.1.1</span> <span>Gran Canaria</span> </div> </a> <ul id="toc-Gran_Canaria-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-La_Palma" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#La_Palma"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2.1.2</span> <span>La Palma</span> </div> </a> <ul id="toc-La_Palma-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tenerife" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Tenerife"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2.1.3</span> <span>Tenerife</span> </div> </a> <ul id="toc-Tenerife-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kolumbusz_és_a_Kanári-szigetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Kolumbusz_és_a_Kanári-szigetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2.1.4</span> <span>Kolumbusz és a Kanári-szigetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kolumbusz_és_a_Kanári-szigetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_hódítás_lezárása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hódítás_lezárása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2.1.5</span> <span>A hódítás lezárása</span> </div> </a> <ul id="toc-A_hódítás_lezárása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_első_települések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_első_települések"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2.2</span> <span>Az első települések</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_első_települések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-19–20._század" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#19–20._század"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>19–20. század</span> </div> </a> <ul id="toc-19–20._század-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gazdaságtörténet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Gazdaságtörténet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Gazdaságtörténet</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Gazdaságtörténet-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Gazdaságtörténet alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Gazdaságtörténet-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_hagyományos_étkezés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hagyományos_étkezés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>A hagyományos étkezés</span> </div> </a> <ul id="toc-A_hagyományos_étkezés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Turizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Turizmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Turizmus</span> </div> </a> <ul id="toc-Turizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Közigazgatás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Közigazgatás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Közigazgatás</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Közigazgatás-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Közigazgatás alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Közigazgatás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Egyházi_szervezet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyházi_szervezet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>Egyházi szervezet</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyházi_szervezet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kultúra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kultúra"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Kultúra</span> </div> </a> <ul id="toc-Kultúra-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Természeti_katasztrófák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Természeti_katasztrófák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Természeti katasztrófák</span> </div> </a> <ul id="toc-Természeti_katasztrófák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">A Kanári-szigetek történelme</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 10 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-10" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">10 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Canary_Islands_in_pre-colonial_times" title="Canary Islands in pre-colonial times – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Canary Islands in pre-colonial times" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%B2%D8%B1_%D8%A7%D9%84%D9%83%D9%86%D8%A7%D8%B1%D9%8A_%D9%81%D9%8A_%D8%B9%D8%B5%D8%B1_%D9%85%D8%A7_%D9%82%D8%A8%D9%84_%D8%A7%D9%84%D8%A7%D8%B3%D8%AA%D8%B9%D9%85%D8%A7%D8%B1" title="جزر الكناري في عصر ما قبل الاستعمار – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="جزر الكناري في عصر ما قبل الاستعمار" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Hist%C3%B2ria_de_les_Illes_Can%C3%A0ries" title="Història de les Illes Canàries – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Història de les Illes Canàries" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Geschichte_der_Kanarischen_Inseln" title="Geschichte der Kanarischen Inseln – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Geschichte der Kanarischen Inseln" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Historia_de_Canarias" title="Historia de Canarias – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Historia de Canarias" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Kanariansaarten_historia" title="Kanariansaarten historia – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Kanariansaarten historia" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Histoire_des_Canaries" title="Histoire des Canaries – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Histoire des Canaries" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl badge-Q70893996 mw-list-item" title=""><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Historia_das_Illas_Canarias" title="Historia das Illas Canarias – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Historia das Illas Canarias" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Hist%C3%B3ria_pr%C3%A9-colonial_das_Ilhas_Can%C3%A1rias" title="História pré-colonial das Ilhas Canárias – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="História pré-colonial das Ilhas Canárias" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%98%D1%81%D1%82%D0%BE%D1%80%D0%B8%D1%8F_%D0%9A%D0%B0%D0%BD%D0%B0%D1%80%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85_%D0%BE%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%B2%D0%BE%D0%B2" title="История Канарских островов – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="История Канарских островов" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q662008#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="new vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vita:A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&redlink=1" rel="discussion" class="new" title="Az oldal tartalmának megvitatása (a lap nem létezik) [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&oldid=27551420" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&id=27551420&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FA_Kan%25C3%25A1ri-szigetek_t%25C3%25B6rt%25C3%25A9nelme"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FA_Kan%25C3%25A1ri-szigetek_t%25C3%25B6rt%25C3%25A9nelme"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=A+Kan%C3%A1ri-szigetek+t%C3%B6rt%C3%A9nelme"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Historia_de_Canarias" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q662008" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. október 28.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg/600px-Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg.png" decoding="async" width="600" height="266" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg/900px-Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg/1200px-Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg.png 2x" data-file-width="3152" data-file-height="1400" /></a><figcaption>A Kanári-szigetek térképe</figcaption></figure> <p>A <b>Kanári-szigetek történelme</b> igen változatosan alakult. Az <a href="/wiki/I._e._1._%C3%A9vezred" title="I. e. 1. évezred">i. e. 1. évezred</a> derekán betelepült, északnyugat-afrikai <a href="/wiki/Berberek" title="Berberek">berber</a> származású őslakosok újkőkori körülmények között éltek, de már az ókorban volt szórványos érintkezésük a kor hajós népeivel. A középkorban a kapcsolatok gyakoribbá váltak, majd a 15. században Spanyolország hódította meg a <a href="/wiki/Kan%C3%A1ri-szigetek" title="Kanári-szigetek">Kanári-szigeteket</a>. A vitorlás hajózás fejlődése révén a szigetek az Amerikába irányuló hajózás fő áramlatába kerültek a <a href="/wiki/Passz%C3%A1tsz%C3%A9l" title="Passzátszél">passzátszelek</a> révén. A kereskedelmi lehetőségek miatt számos különböző népcsoporthoz tartozó kereskedők is megtelepedtek, de a lakosság fő tömegét az őslakosokkal keveredő spanyol telepesek alkották. </p><p>A 20. század második felétől a szigetek fő gazdasági ágazatává, elsősorban a kedvező éghajlat miatt, a turizmus vált. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_őslakosság_története"><span id="Az_.C5.91slakoss.C3.A1g_t.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>Az őslakosság története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Az őslakosság története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Idolo_guanche_Museo_Canario.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Idolo_guanche_Museo_Canario.jpg/220px-Idolo_guanche_Museo_Canario.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Idolo_guanche_Museo_Canario.jpg/330px-Idolo_guanche_Museo_Canario.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Idolo_guanche_Museo_Canario.jpg/440px-Idolo_guanche_Museo_Canario.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1200" /></a><figcaption>Guancs kerámiafogura a Museo Canario régészeti múzeumban</figcaption></figure> <p>A szénizotóp-vizsgálatok és a modern genetikai kutatások egyaránt kimutatták, hogy a szigetek őslakosai az északnyugat-afrikai <a href="/wiki/Berberek" title="Berberek">berber</a> népességből érkeztek legalább két hullámban.<span class="dokulink" id="back:Fregel"><sup id="cite_ref-Fregel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-Fregel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A legelfogadottabb elméletek szerint az első csoportok letelepedésére az <a href="/wiki/I._e._1._%C3%A9vezred" title="I. e. 1. évezred">i. e. 1. évezred</a> derekán kerülhetett sor.<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A szigeteket benépesítő népcsoport nem igazi hajósnép volt, vízre szállásuk célja a kitelepülés lehetett az eredeti lakóhelyükön tapasztalt nehézségek miatt. Földet érve aztán hamarosan elvesztették a hajózással kapcsolatos képességeiket. Ezt a folyamatot a hajépítéshez való faanyag ritkasága is elősegítette. Az egyes szigetek lakossága közötti kapcsolat is szinte teljesen megszakadt, nyelvük és társadalmuk alakulása is külön utakra lépett. A <a href="/wiki/Guancsok" title="Guancsok">guancsok</a> a <a href="/wiki/Tenerife" title="Tenerife">tenerifei</a> őslakosok elnevezése volt, de az európai hódítók ezt kiterjesztve az összes sziget őslakosaira alkalmazták. <a href="/wiki/Gran_Canaria" title="Gran Canaria">Gran Canaria</a> őslakóinak eredeti neve a <a href="/w/index.php?title=Canario&action=edit&redlink=1" class="new" title="Canario (a lap nem létezik)">canario</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q5746999#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q5746999"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> (egyesszám) volt, <a href="/wiki/La_Gomera" title="La Gomera">La Gomera</a>: <a href="/w/index.php?title=Gomero&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gomero (a lap nem létezik)">gomero</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q5882570#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q5882570"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span>; <a href="/wiki/El_Hierro" title="El Hierro">El Hierro</a>: <a href="/w/index.php?title=Bimbache&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bimbache (a lap nem létezik)">bimbache</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q606177#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q606177"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> vagy <i>bimbape</i>, <a href="/wiki/Lanzarote" title="Lanzarote">Lanzarote</a>: <a href="/w/index.php?title=Majo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Majo (a lap nem létezik)">majo</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q5990255#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q5990255"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> vagy <i>maho</i>, <a href="/wiki/Fuerteventura" title="Fuerteventura">Fuerteventura</a>: <a href="/w/index.php?title=Majorero&action=edit&redlink=1" class="new" title="Majorero (a lap nem létezik)">majorero</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q60848106#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q60848106"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> vagy <i>majo</i>, <a href="/wiki/La_Palma" title="La Palma">La Palma</a>: <a href="/w/index.php?title=Benahoarita&action=edit&redlink=1" class="new" title="Benahoarita (a lap nem létezik)">benahoarita</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q5725477#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q5725477"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> vagy <i>auarita</i>. (Ezek a nevek általában a spanyol többszám -s végződésével együtt voltak használatosak, de hamar feledésbe merültek.) </p><p>Az őslakosság az európai hódításig <a href="/wiki/%C3%9Ajk%C5%91korszak" title="Újkőkorszak">újkőkorszaki</a> körülmények között élt. Kerámiáikat egyszerű geometrikus mintákkal díszítették, barlangjaik és nagy kövekből összetákolt házaik falát növényi festékkel színezték. Nem ismerték a kereket, a fémeket, az írást; eszközeiket kőből készítették, de kovakövük sem volt, ami jobb minőségű kőszerszámok készítését tette volna lehetővé. Gazdálkodásuk alapja az általuk betelepített juhokkal és kecskékkel folytatott pásztorkodás volt, amit magas fokon műveltek.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ókori_külkapcsolatok"><span id=".C3.93kori_k.C3.BClkapcsolatok"></span>Ókori külkapcsolatok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Ókori külkapcsolatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A régi feljegyzések szerint számos nép megfordult a szigetcsoporton már az ókorban. A <a href="/wiki/Numidia" title="Numidia">numidiaiak</a>, a <a href="/wiki/F%C3%B6n%C3%ADciaiak" title="Föníciaiak">föníciaiak</a> és a <a href="/wiki/Karth%C3%A1g%C3%B3" title="Karthágó">karthágóiak</a> is tudtak a szigetekről, és látogatásokat tettek ott,<sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> köztük a <a href="/w/index.php?title=II._Juba&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Juba (a lap nem létezik)">II. Juba</a> <a href="/wiki/Mauretania" title="Mauretania">mauretaniai</a> uralkodó által <a href="/wiki/Szav%C3%ADra" title="Szavíra">Mogadorból</a> indított expedíció.<sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Caius_Plinius_Secundus" title="Caius Plinius Secundus">Idősebb Plinius</a> <a href="/wiki/R%C3%B3ma" title="Róma">római</a> író és katonatiszt II. Juba elbeszélésének alapján írt a szigetekről. Eszerint az <a href="/wiki/I._e._50" title="I. e. 50">i. e. 50</a> körül indított mauretániai expedíció során nagy épületek romjait fedezték fel, számottevő lakosságot azonban nem találtak.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Későbbi beszámolók, kutatások nem erősítették meg ilyen épületek, romok létezését. </p><p>Az i. sz. <a href="/wiki/1._sz%C3%A1zad" title="1. század">1. századtól</a> a <a href="/wiki/4._sz%C3%A1zad" title="4. század">4. századig</a> tartó időszakban a rómaiak megszállták Észak-Afrikát és a Kanári-szigeteken is kikötöttek. Erről tanúskodnak a Lanzarote szigetén talált római tárgyi emlékek. Eszerint a rómaiak kereskedtek a Kanári-szigetek lakosaival, ottani letelepedésükről azonban nincsenek bizonyítékok.<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Középkor"><span id="K.C3.B6z.C3.A9pkor"></span>Középkor</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Középkor"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Egerton_2709_picture_only.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Egerton_2709_picture_only.jpg/220px-Egerton_2709_picture_only.jpg" decoding="async" width="220" height="278" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Egerton_2709_picture_only.jpg/330px-Egerton_2709_picture_only.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Egerton_2709_picture_only.jpg/440px-Egerton_2709_picture_only.jpg 2x" data-file-width="1144" data-file-height="1444" /></a><figcaption>A Kanári-szigetekre induló expedíció; kép egy 1404 körül készült európai kódexből</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Parlamento_04.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Parlamento_04.jpg/220px-Parlamento_04.jpg" decoding="async" width="220" height="385" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Parlamento_04.jpg/330px-Parlamento_04.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Parlamento_04.jpg/440px-Parlamento_04.jpg 2x" data-file-width="2083" data-file-height="3646" /></a><figcaption>20. század eleji spanyol ábrázolás a hódításról</figcaption></figure> <p>A szigetek lakóiról részletesen először i. sz. 1150-ben <a href="/wiki/Abu_Abdall%C3%A1h_al-Idr%C3%ADszi" title="Abu Abdalláh al-Idríszi">Idríszi</a> arab földrajztudós számolt be <a href="/wiki/II._Roger_szic%C3%ADliai_kir%C3%A1ly" title="II. Roger szicíliai király">II. Roger szicíliai királynak</a> írt könyvében. A hajózás fejlődésével a dél-európai országok hajósai, felfedezői a régi legendák nyomába eredtek és keresni kezdték a „Szerencsés szigeteket”. E kutatások veszélyesek is voltak: 1291-ben például a <a href="/wiki/Genova" title="Genova">genovai</a> Vivaldi fivérek ezzel a céllal szálltak hajóra, de soha nem tértek vissza. 1312-ben az ugyancsak genovai Lancilotto Malicello már sikerrel járt: eljutott a szigetekre, az egyiket magáról nevezte el (Lanzarote) és épített egy <a href="/wiki/Lak%C3%B3torony" title="Lakótorony">tornyot</a> ott, majd még két évtizedig kereskedett a bennszülöttekkel.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p><a href="/wiki/Giovanni_Boccaccio" title="Giovanni Boccaccio">Giovanni Boccaccio</a> is beszámolt <i>De Canaria et insulis reliquis ultra Hispaniam in Oceano noviter repertis</i> című latin nyelvű művében az egyik itáliai expedícióról, amit Angiolino del Tegghia de' Corbizzi és Nicoloso da Recco vezettek a szigetekre <a href="/wiki/VI._Alfonz_portug%C3%A1l_kir%C3%A1ly" title="VI. Alfonz portugál király">VI. Alfonz portugál király</a> megbízásából. Boccaccio műve szerint a felfedezők kanári-szigeteki kalandja gazdasági szempontból egyáltalán nem volt gyümölcsöző, de sok természeti és néprajzi érdekességet nyújtott számukra.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A38_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-A38-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>1342-ben <a href="/wiki/Mallorca" title="Mallorca">Mallorca</a> hajósai is feltárták a maguk számára a Kanári-szigeteket, és ezután sok éven át vetélkedtek az olaszokkal az ottani szerény kereskedelmi lehetőségek kihasználásában.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A38_10-1" class="reference"><a href="#cite_note-A38-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A pápák ekkoriban azt az álláspontot vallották, hogy a nem-keresztény emberek földjei és személyük magától értetődően a keresztények birtokába tartoznak. Ebben a szellemben <a href="/wiki/VI._Kelemen_p%C3%A1pa" title="VI. Kelemen pápa">VI. Kelemen pápa</a> Don Luis de la Cerdának, Clermont grófjának adományozta a Kanári-szigeteket és a Szerencse Hercege <i>(Prince of Fortune)</i> címmel ruházta fel őt azzal, hogy mindennek fejében évi 400 aranyforintot kell fizetnie a pápának. Az eseményről <a href="/wiki/Francesco_Petrarca" title="Francesco Petrarca">Francesco Petrarca</a> is beszámolt. Az újdonsült herceg azonban néhány év múlva, <a href="/wiki/1344" title="1344">1344</a>-ben úgy halt meg, hogy a lábát sem tette a szigetek földjére.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Mallorcai hajósok 1351-ben fegyvertelen hittérítő expedíciót szerveztek a szigetekre, bevonva 12 <a href="/wiki/Guancsok" title="Guancsok">guancsot</a>, akiket egy korábbi expedíció során hurcoltak el onnan rabszolgának és időközben megkereszteltek. A pápa bullát bocsátott ki ez alkalomból, bűnbocsánatot ígérve az expedíció minden résztvevőjének. Egyházmegyét is létrehozott a szigeteken, amelynek élére a karmelita Fray Bernardót nevezte ki püspöknek. Így jött létre <a href="/wiki/Telde" title="Telde">Telde</a> püspöksége, aminek élén öt főpap váltotta egymást a következő fél évszázadban. Az <a href="/wiki/Misszi%C3%B3" title="Misszió">evangelizáció</a> azonban nem igazán volt sikeres, mert a hittérítő munka idején is folytatódtak más kalandorok részéről a rabszolgavadász betörések. A mallorcai szerzetesek tanítgatták a bennszülötteket jobb lakások építésére, mezőgazdasági munkákra, azonban a rabszolgavadászok miatt végül a bennszülöttek minden külföldi ellen fordultak és a civilizációs kísérlet vérbe fulladt.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Kanári-szigetek híre egyre inkább terjedt Nyugat-Európában, amihez hozzájárult az is, hogy a sikeres rabszolgavadász-expedíciók nyomán egyre több kanári-szigeteki bennszülött jelent meg rabszolgaként Franciaországban, Genovában, Velencében, <a href="/wiki/Kaszt%C3%ADliai_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Kasztíliai Királyság">Kasztíliában</a>, az <a href="/wiki/Arag%C3%B3niai_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Aragóniai Királyság">Aragóniai Királyságban</a> és Portugáliában. <a href="/w/index.php?title=Jean_de_B%C3%A9thencourt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jean de Béthencourt (a lap nem létezik)">Jean de Béthencourt</a> normandiai nemes azt is megtudta, hogy a szigeteken bőven tenyészik egy <a href="/wiki/Zuzm%C3%B3k" title="Zuzmók">zuzmó</a> (orchilla, <a href="/w/index.php?title=Roccella_tinctoria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Roccella tinctoria (a lap nem létezik)">Roccella tinctoria</a>), amiből bíborszínű festéket lehet kinyerni, és ez akkoriban a normadiai textilipar számára rendkívül értékes anyag volt. Béthencourt 1402-ben ezért nagyobb expedíciót szervezett a szigetekre és partra szállt <a href="/wiki/Lanzarote" title="Lanzarote">Lanzarote</a> szigetén, ahol <i>Guadarfia</i> helyi uralkodó békésen alávetette magát a hódítóknak. Az itteni bázisról kiindulva Béthencourt folytatta a szigetek meghódítását, bár egyre nagyobb nehézségekkel kellett szembenéznie. Ezért spanyol földre utazott és kieszközölte <a href="/wiki/III._Henrik_kaszt%C3%ADliai_kir%C3%A1ly" title="III. Henrik kasztíliai király">III. Henrik kasztíliai király</a> erkölcsi és anyagi támogatását, amit azzal viszonzott, hogy hűbérurának ismerte el őt. <a href="/wiki/Fuerteventura" title="Fuerteventura">Fuerteventura</a> két kis „királyságának” főnökei, Maxorata ura <i>Guiz</i> és Jandia ura <i>Ayoze</i> csak 1405-ben adták meg magukat. <a href="/wiki/El_Hierro" title="El Hierro">El Hierro</a> szigetén csellel csalogatták elő a sziget urát és követőit hegyi rejtekükből, majd foglyul ejtették őket. <a href="/wiki/La_Gomera" title="La Gomera">La Gomerát</a> csak Béthencourt követői tudták behódoltatni 1445 és 1450 között.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Maga Béthencourt a három sziget meghódítása után elhagyta a szigeteket és rokonainak adta át jogait. Ezután zavaros időszak következett, a normann hódító rokonai és követői egymással küzdöttek a hatalomért.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Egyesek közülük <a href="/wiki/V._Alfonz_portug%C3%A1l_kir%C3%A1ly" title="V. Alfonz portugál király">V. Alfonz portugál király</a> felé orientálódtak, La Gomera szigetét át is adták a portugáloknak. 1479-ben végül az <a href="/wiki/Alc%C3%A1%C3%A7ovasi_szerz%C5%91d%C3%A9s" title="Alcáçovasi szerződés">alcáçovasi szerződésben</a> a spanyolok és a portugálok átfogó megállapodást kötöttek, aminek keretében Portugália lemondott a Kanári-szigetekre vonatkozó igényeiről. </p><p>Spanyolország egyesítése után az uralkodói pár, <a href="/wiki/I._Izabella_kaszt%C3%ADliai_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Izabella kasztíliai királynő">I. Izabella kasztíliai királynő</a> és <a href="/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_arag%C3%B3niai_kir%C3%A1ly" title="II. Ferdinánd aragóniai király">II. Ferdinánd aragóniai király</a> a Kanári-szigetek helyzetét is rendezni kívánta. Úgy döntöttek, hogy az addig a nemesek „magánvállalkozásában” meghódított négy szigetet az akkori hűbérúr, Diego de Herrera és felesége kezén hagyja. Diego Herrera Gomera grófja lett és jelentős pénzösszeget kapott. <a href="/wiki/Gran_Canaria" title="Gran Canaria">Gran Canaria</a>, <a href="/wiki/Tenerife" title="Tenerife">Tenerife</a> és <a href="/wiki/La_Palma" title="La Palma">La Palma</a> szigeteit viszont közvetlenül a kasztíliai korona alá rendelték és ennek a végrehajtása érdekében expedíciós hadtestet küldtek oda.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_spanyol_hódítás"><span id="A_spanyol_h.C3.B3d.C3.ADt.C3.A1s"></span>A spanyol hódítás</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: A spanyol hódítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Gran_Canaria">Gran Canaria</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Gran Canaria"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A hat <a href="/wiki/Karavella" title="Karavella">karavellából</a> és két kisebb <a href="/wiki/Latin_vitorla" title="Latin vitorla">latin vitorlázatú</a> hajóból álló had 1478. június 13-án indult <a href="/w/index.php?title=Juan_Rej%C3%B3n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Juan Rejón (a lap nem létezik)">Juan Rejón</a> parancsnoksága alatt <a href="/wiki/El_Puerto_de_Santa_Mar%C3%ADa" title="El Puerto de Santa María">El Puerto de Santa María</a> kikötőjéből és június 24-én érkezett meg <a href="/wiki/Gran_Canaria" title="Gran Canaria">Gran Canaria</a> szigetére, aminek az északkeleti sarkán, La Isleta félszigeténél szálltak partra. Az őslakók eleinte visszahúzódtak a hegyekbe, de hamarosan megtámadták a spanyolok táborát. A spanyolok sikeresen visszaverték a támadást, de soraikban belső viszályok keletkeztek. A hatalmi harcot folytató három vezető közül végül 1480-ban a kijelölt kormányzó <a href="/w/index.php?title=Pedro_de_Algaba&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pedro de Algaba (a lap nem létezik)">Algabát</a> kivégezték, majd Juan Rejónt leváltották, Bermudez dékánt száműzték. Az új parancsnok <a href="/w/index.php?title=Pedro_de_Vera&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pedro de Vera (a lap nem létezik)">Pedro de Vera</a> lett.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A spanyol csapatok ezután nagyobb határozottsággal folytatták a hódítást Gran Canaria szigetén és hamarosan eredményeket értek el. Az <a href="/wiki/Arucas" title="Arucas">Arucas</a> melletti csatában Doramas törzsfőnök elesett, Galdar körzetében pedig <a href="/w/index.php?title=Tenesor_Semid%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tenesor Semidán (a lap nem létezik)">Tenesor Semidán</a> <i>guanarteme</i> (helyi főnök) más vezetőkkel együtt foglyul esett. Tenesor Semidán később átállt a spanyolok oldalára, megkeresztelkedett és <i>Fernando Guanarteme</i> néven igyekezett közvetíteni a hódítók és az ellenállók között. A harcok utolsó epizódja ezen a szigeten 1843 januárjában volt, amikor Bentejur bennszülött főnök és Miguel de Mujica parancsnok csapatainak összecsapásában a spanyolok mintegy kétszáz fős veszteséget szenvedtek. Később azonban a spanyolok felülkerekedtek és Bentejur a helyi vallási vezetővel <i>(faican)</i> együtt a mélybe vetette magát egy szikláról a fogságot elkerülendő. Gran Canaria szigetének meghódítását 1483 április 29-én fejezték be a spanyolok.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="La_Palma">La Palma</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: La Palma"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A hódítás következő állomása <a href="/wiki/La_Palma" title="La Palma">La Palma</a> szigete volt. Még ezen a többi szigethez képest is szerény méretű és lakosságú területen is számos „királyság” osztozott. Az őslakók önmegnevezése <i>auaritas</i>, szigetük neve pedig <i>Benahoare</i> volt. A hódítást a spanyolok alaposan előkészítették, a törzsfők közül ötöt is megnyertek és maguk mellé állítottak a szigetről származó, de már megkeresztelt közvetítők révén. A spanyolok végül <a href="/w/index.php?title=Alonso_Fern%C3%A1ndez_de_Lugo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alonso Fernández de Lugo (a lap nem létezik)">Alonso Fernández de Lugo</a> parancsnok vezetésével, túlnyomó erővel, 900 fős sereggel szálltak partra 1493 szeptemberében és nem ütköztek jelentős ellenállásba, kivéve <a href="/w/index.php?title=Tanausu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tanausu (a lap nem létezik)">Tanausu</a> törzsfőnök részéről, aki az Aceró régió, egy jól védhető terület ura volt. Őt békés tárgyalásra hívták, majd elfogták és Spanyolországba szállították, de már a hajóúton belehalt éhségsztrájkjába.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Tenerife">Tenerife</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Tenerife"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Menceyatos.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Menceyatos.svg/220px-Menceyatos.svg.png" decoding="async" width="220" height="195" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Menceyatos.svg/330px-Menceyatos.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Menceyatos.svg/440px-Menceyatos.svg.png 2x" data-file-width="596" data-file-height="529" /></a><figcaption>A tenerifei guancs törzsi területek a kasztíliai hódítás idején</figcaption></figure> <p><a href="/wiki/Tenerife" title="Tenerife">Tenerife</a> szigetén a külföldi befolyás sokáig gyengébb volt, mint Gran Canarián vagy La Palmán. Az evangelizáció azonban ide is elért, a hittérítők a 15. század derekán egy partközeli barlangban elhelyezték a Candelariai Szűz Mária ikonját, aki azóta is Tenerife védőszentje. Később egy kis kápolnát is emeltek a szentkép számára, de azt a 18. században egy vihar elsodorta.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>La Palma meghódítása után Lugo megkezdte az előkészületeket Tenerife alávetésére is. Spanyolokból és más szigetek bennszülötteiből toborzott csapataival 1494 április–májusában szállt partra a szigeten. Ekkor Tenerife kilenc „királyságra” oszlott: <i><a href="/wiki/Tegueste" title="Tegueste">Tegueste</a></i>, <i><a href="/wiki/Tacoronte" title="Tacoronte">Tacoronte</a></i>, <i>Taoro</i>, <i><a href="/w/index.php?title=Icod&action=edit&redlink=1" class="new" title="Icod (a lap nem létezik)">Icod</a></i> és <i>Daute</i> északon, <i><a href="/wiki/Adeje" title="Adeje">Adeje</a></i>, <i><a href="/w/index.php?title=Abona&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abona (a lap nem létezik)">Abona</a></i> és <i>Güimar</i> délen, és <i>Anaga</i> keleten. Lugo tárgyalásokkal igyekezett előre vinni ügyét; Anaga és Güimar főnökeivel gyorsan meg is egyezett, de <i><a href="/w/index.php?title=Bencomo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bencomo (a lap nem létezik)">Bencomo</a></i>, Taoro törzsfőnöke <i>(mencey)</i> hajthatatlanul ellenséges maradt. A spanyol hadak az <a href="/wiki/Els%C5%91_acentej%C3%B3i_csata" title="Első acentejói csata">első acentejói csatában</a> súlyos vereséget szenvedtek.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Lugo maga is megsebesült és visszavonult Gran Canaria szigetére. Novemberben támadt újra, és ekkor a kasztíliaiak győzelmet arattak az <a href="/wiki/Aguerei_csata" title="Aguerei csata">aguerei</a>, majd a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_acentej%C3%B3i_csata" title="Második acentejói csata">második acentejói csatában</a>. Az aguerei csatában Bencomo is elesett, a vesztes második aguerei csata után pedig fia és utódja, Bentor mencey a hagyomány szerint levetette magát egy magas szirtről.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Kolumbusz_és_a_Kanári-szigetek"><span id="Kolumbusz_.C3.A9s_a_Kan.C3.A1ri-szigetek"></span>Kolumbusz és a Kanári-szigetek</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Kolumbusz és a Kanári-szigetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Viajes_de_colon_hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Viajes_de_colon_hu.svg/350px-Viajes_de_colon_hu.svg.png" decoding="async" width="350" height="234" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Viajes_de_colon_hu.svg/525px-Viajes_de_colon_hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Viajes_de_colon_hu.svg/700px-Viajes_de_colon_hu.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="343" /></a><figcaption>Kolumbusz négy amerikai útja odafelé mind érintette a Kanári-szigeteket</figcaption></figure> <p>Tenerife végső meghódítása még el sem kezdődött, amikor 1492 őszére a többi szigeten már annyira konszolidálódott a helyzet, hogy <a href="/wiki/Kolumbusz_Krist%C3%B3f" title="Kolumbusz Kristóf">Kolumbusz Kristóf</a> nagy nyugati felfedező útja előtt utolsó <a href="/wiki/%C3%93vil%C3%A1g" title="Óvilág">óvilági</a> állomásaként használhatta azokat. Kolumbusz már ismerte az ebben a térségben szinte állandóan keletről nyugatra fújó passzátszeleket, amik útját nagyban segíthették. Felfedező útjának egyik nagy sikere – Amerika felfedezése mellett, aminek ő még nem volt a tudatában – az úgynevezett atlanti gyűrű megtalálása volt, ami aztán évszázadokon keresztül segítette az vitorláshajók forgalmát <a href="/wiki/Karib-tenger" title="Karib-tenger">Nyugat-India</a> és az <a href="/wiki/Ib%C3%A9riai-f%C3%A9lsziget" title="Ibériai-félsziget">Ibériai-félsziget</a> között. Ez az útvonal kezdetben az igen erős <a href="/wiki/Kan%C3%A1ri-%C3%A1ramlat" title="Kanári-áramlat">Kanári-áramlat</a> segítségével vezetett a szigetekre, majd onnan a <a href="/wiki/Passz%C3%A1tsz%C3%A9l" title="Passzátszél">passzátszelek</a> és az <a href="/w/index.php?title=%C3%89szak-egyenl%C3%ADt%C5%91i-%C3%A1raml%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Észak-egyenlítői-áramlás (a lap nem létezik)">Észak-egyenlítői-áramlás</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q867775#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q867775"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> segítségével a <a href="/wiki/Karib-t%C3%A9rs%C3%A9g" title="Karib-térség">karibi szigetvilágba</a>. Visszafelé Kolumbusz és követői <a href="/wiki/Hispaniola" title="Hispaniola">Hispaniola</a> szigetétől északra fordultak és a <a href="/wiki/Golf-%C3%A1ramlat" title="Golf-áramlat">Golf-áramlat</a> segítségével tértek vissza Európába.<span class="dokulink" id="back:Szvet"><sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Kolumbusz hajói 1492. augusztus 9-én érkeztek meg a szigetekhez. Gran Canarián csak a Pinta tudott kikötni, a kedvezőtlen szelek miatt a Santa Maria és a Nina <a href="/wiki/La_Gomera" title="La Gomera">La Gomera</a> szigetét választotta.<span class="dokulink" id="back:Szvet"><sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Itt javították meg aztán a Pinta kormányszerkezetét is, feltöltötték hús-, édesvíz- és fakészleteiket, és szeptember 6-án indultak tovább nyugatra.<span class="dokulink" id="back:Szvet"><sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A sziget akkori úrnője, <a href="/wiki/Beatriz_de_Bobadilla_y_Ossorio" title="Beatriz de Bobadilla y Ossorio">Beatriz de Bobadilla y Ossorio</a>, <a href="/wiki/I._Izabella_kaszt%C3%ADliai_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Izabella kasztíliai királynő">I. Izabella kasztíliai királynő</a> hűbéresének özvegye akkor nem volt a szigeten, Spanyolország felé hajózott. Kolumbusz a következő útján, 1493-ban azonban már sok segítséget kapott tőle, és a kortársak szerint közeli kapcsolatra lépett vele. A hagyomány szerint tőle kapta azokat a <a href="/wiki/Cukorn%C3%A1d" title="Cukornád">cukornádtöveket</a> is, amik révén aztán a karibi térségben meghonosult a nádcukor termelése. Kolumbusz 1498-ban is igénybe vette a Kanári-szigetek lehetőségeit, és találkozott Beatriz asszonnyal is.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="A_hódítás_lezárása"><span id="A_h.C3.B3d.C3.ADt.C3.A1s_lez.C3.A1r.C3.A1sa"></span>A hódítás lezárása</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: A hódítás lezárása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az utolsó tenerifei guancs ellenállók legyőzésével lezárult a Kanári-szigetek spanyol meghódításának folyamata, ami csaknem száz évvel korábban, a <a href="/wiki/III._Henrik_kaszt%C3%ADliai_kir%C3%A1ly" title="III. Henrik kasztíliai király">III. Henrik kasztíliai király</a> szolgálatába állt Jean de Béthencourt küzdelmeivel kezdődött. A kulturális változások hatalmasak voltak: a lakosság néhány évtized alatt a kőkorszakból az európai <a href="/wiki/Renesz%C3%A1nsz" title="Reneszánsz">reneszánsz</a> korszakába lépett.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A háborúk befejeződése után az őslakók viszonylag gyorsan elkeveredtek a spanyol bevándorlókkal, tekintettel arra is, hogy a berber eredetű guancsok genetikailag közel álltak az európaiakhoz. A földeket és a víznyerő helyeket, amik a száraz éghajlat miatt ott különösen fontosak, újraosztották és a spanyolokkal együttműködő, a kereszténységet gyorsan felvevő guancsok is kaptak belőle. A spanyol hódítókat további európai telepesek is követték, akik hozzájárultak <a href="/wiki/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_n%C3%A9pess%C3%A9ge" title="A Kanári-szigetek népessége">a szigetek népességének</a> sokszínűségéhez.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_első_települések"><span id="Az_els.C5.91_telep.C3.BCl.C3.A9sek"></span>Az első települések</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Az első települések"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az első európai települések a szigeteken a <a href="/wiki/Mallorca" title="Mallorca">mallorcai</a> hajósok alapította <a href="/wiki/Telde" title="Telde">Telde</a> volt Gran Canarián, valamint a <a href="/w/index.php?title=Jean_de_B%C3%A9thencourt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jean de Béthencourt (a lap nem létezik)">Jean de Béthencourt</a> alapította Rubicon nevezetű falucska Lanzarote szigetén. Utóbbinak már nyoma sem maradt. Szerencsésebb volt <a href="/wiki/Fuerteventura" title="Fuerteventura">Fuerteventura</a> szigetén <i>Santa María de Betancuria</i>, amit ugyancsak a normann hódító építtetett: ez <a href="/wiki/Betancuria" title="Betancuria">Betancuria</a> néven ma is létezik, bár talán kevesebb lakosa van, mint a középkorban.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A60_28-0" class="reference"><a href="#cite_note-A60-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p><a href="/wiki/Lanzarote" title="Lanzarote">Lanzarote</a> szigetén <a href="/wiki/Teguise" title="Teguise">Teguise</a> volt a főváros egészen 1852-ig. Betancuria után ez a második legősibb városka a szigeteken. Régi fényét nagy templomok őrzik. Utánuk következett <a href="/wiki/San_Sebasti%C3%A1n_de_la_Gomera" title="San Sebastián de la Gomera">San Sebastián de la Gomera</a> és <a href="/wiki/Valverde_(Santa_Cruz_de_Tenerife)" title="Valverde (Santa Cruz de Tenerife)">Valverde</a> települések létrehozása <a href="/wiki/La_Gomera" title="La Gomera">La Gomera</a> illetve <a href="/wiki/El_Hierro" title="El Hierro">El Hierro</a> szigeteken.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A60_28-1" class="reference"><a href="#cite_note-A60-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Kasztília uralkodója rendelte el 1478-ban <a href="/wiki/Las_Palmas_de_Gran_Canaria" title="Las Palmas de Gran Canaria">Las Palmas</a> felépítését <a href="/wiki/Gran_Canaria" title="Gran Canaria">Gran Canaria</a> szigetén. 1500-ban kezdték el a nagy katedrális építését, majd felépült a városháza is, amely 1841-ben az irattárával együtt leégett. A várost a 19. század második feléig várfal és erődítmények védték a kalózok ellen.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p><a href="/wiki/La_Palma" title="La Palma">La Palma</a> szigetén annak meghódítója, <a href="/w/index.php?title=Alonso_Fern%C3%A1ndez_de_Lugo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alonso Fernández de Lugo (a lap nem létezik)">Alonso Fernández de Lugo</a> vetette meg az alapjait <a href="/wiki/Santa_Cruz_de_la_Palma" title="Santa Cruz de la Palma">Santa Cruz de la Palma</a> településnek. Ez a sziget volt a leggazdagabb termőterületekben és vízkészletekben az egész szigetcsoporton, ezért a városka is gyors fejlődésnek indult. A 16. század végére mintegy 600 háza volt, ami megfelelt a főváros, <a href="/wiki/Las_Palmas_de_Gran_Canaria" title="Las Palmas de Gran Canaria">Las Palmas de Gran Canaria</a> méreteinek. Itt építették ki az első komoly, hullámtörővel ellátott kikötőt az egész Kanári-szigeteken, ami a mezőgazdasági exportot segítette.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Tenerife első fővárosa <a href="/wiki/San_Crist%C3%B3bal_de_La_Laguna" title="San Cristóbal de La Laguna">La Laguna</a> volt, ami hamarosan a szigetvilág legrendezettebb, legszebb városa lett egyenes utcáival, tágas tereivel. Sok gazdag spanyol nemes és francia, portugál, angol, flamand kereskedő telepedett meg itt. <a href="/wiki/Santa_Cruz_de_Tenerife" title="Santa Cruz de Tenerife">Santa Cruz de Tenerife</a> az első kétszáz évben csak a La Laguna szerény kikötője, külvárosa volt. A <a href="/wiki/Teide" title="Teide">Teide</a> 1706-os kitörése azonban átrendezte a helyi földrajzi viszonyokat, a közeli Garachico város és kiváló természetes kikötőjének elpusztulása miatt Santa Cruz kikötője rendkívül fontos lett, és a város látványosan gyors növekedésnek indult.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A63_31-0" class="reference"><a href="#cite_note-A63-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Jacquesdesores.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Jacquesdesores.jpg/220px-Jacquesdesores.jpg" decoding="async" width="220" height="178" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a0/Jacquesdesores.jpg 1.5x" data-file-width="265" data-file-height="214" /></a><figcaption>Jacques de Sores francia kalóz is fosztogatta a Kanári-szigeteket - ez a kép egy Havanna elleni támadását ábrázolja</figcaption></figure> <p>A spanyol uralom nem hárította el a kalóztámadások veszélyét. A 16–18. századokban az Atlanti-óceán szinte minden ismert angol, francia, holland vagy marokkói kalóza „ellátogatott” a szigetekre zsákmányolás, rabszolgák szerzése, vagy csak „megpihenés” céljából. Támadásaikkal óriási emberi és anyagi kárt okoztak.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A harcokat időnként sikerek is kísérték: 1585-ben Sir <a href="/wiki/Francis_Drake" title="Francis Drake">Francis Drake</a> 27 hajóból álló flottájának támadását sikerült visszaverni. 1797-ben <a href="/wiki/Horatio_Nelson" title="Horatio Nelson">Horatio Nelson</a> admirális támadt a <a href="/wiki/Santa_Cruz_de_Tenerife" title="Santa Cruz de Tenerife">Santa Cruz de Tenerife</a> városára, de a helyi csapatok <a href="/wiki/Antonio_Guti%C3%A9rrez_de_Otero_y_Santayana" title="Antonio Gutiérrez de Otero y Santayana">Antonio Gutiérrez de Otero y Santayana</a> tábornok vezetésével visszaverték a támadást. Nelson itt vesztette el fél karját, a támadók 226 halottat hagytak hátra.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A kalóztámadások veszélyének elhárulása után <a href="/wiki/Lanzarote" title="Lanzarote">Lanzarote</a> szigetén a főváros szerepét a partmenti <a href="/wiki/Arrecife" title="Arrecife">Arrecife</a> vette át a belső fekvésű Teguisétől, Fuerteventurán pedig <a href="/wiki/Puerto_del_Rosario" title="Puerto del Rosario">Puerto del Rosario</a> lépett <a href="/wiki/Betancuria" title="Betancuria">Betancuria</a> helyébe.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A63_31-1" class="reference"><a href="#cite_note-A63-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p><a href="/wiki/Gran_Canaria" title="Gran Canaria">Gran Canaria</a> szigetén <a href="/wiki/Las_Palmas_de_Gran_Canaria" title="Las Palmas de Gran Canaria">Las Palmas de Gran Canaria</a> fejlődése igazán 1880 körül indult meg, amikoris megépült Puerto de la Luz korszerű kikötője. A város addigi központja öt kilométerre volt ettől; ezután a centrum áthelyeződött, és a két városrész közti szabad terület is gyorsan beépült. Később még a közeli sziklás hegyoldal tetején is létesült egy városnegyed, a <i>Ciudad Alta</i> vagy felsőváros.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A64_34-0" class="reference"><a href="#cite_note-A64-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="19–20._század"><span id="19.E2.80.9320._sz.C3.A1zad"></span>19–20. század</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: 19–20. század"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>1812-ben a <a href="/wiki/C%C3%A1diz" title="Cádiz">Cádizban</a> ülésező liberális spanyol parlament új alkotmányt és új közigazgatási rendszert fogadott el, aminek eredményeként a Kanári-szigeteken is megalakult az első városi és <a href="/wiki/K%C3%B6zs%C3%A9g" title="Község">községi</a> önkormányzati közigazgatás <i>(Ayuntamientos)</i>. </p><p>1852-ben <a href="/wiki/II._Izabella_spanyol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="II. Izabella spanyol királynő">II. Izabella spanyol királynő</a> királynő szabadkereskedelmi övezetté nyilvánította a Kanári-szigeteket, amelyek kereskedelmét földrajzi helyzetéből és a csempészet évszázados hagyományaiból fakadóan a központi hatalom amúgy is alig tudta hatékonyan ellenőrizni. A szabaddá vált kereskedelem a szigetcsoport gazdaságának fellendüléséhez vezetett. </p><p>A 20. század elején az angolok egy új monokultúrát vezettek be a Kanári-szigetekre, a <a href="/wiki/Ban%C3%A1n" title="Banán">banánét</a>. Ennek exportját nagy kereskedelmi társaságok irányították, a fő felvevő piac Nagy-Britannia volt. A britek emellett befektettek <a href="/wiki/Santa_Cruz_de_Tenerife" title="Santa Cruz de Tenerife">Santa Cruz de Tenerife</a> és <a href="/wiki/Las_Palmas_de_Gran_Canaria" title="Las Palmas de Gran Canaria">Las Palmas de Gran Canaria</a> kikötőjébe is, hogy gőzhajóik számára szénkikötőket biztosítsanak, tekintettel az afrikai angol <a href="/wiki/Gyarmatos%C3%ADt%C3%A1s" title="Gyarmatosítás">gyarmatosításra</a>. </p><p>A kanári-szigeteki társadalom továbbra is alapvetően agrár jellegű maradt, a földbirtokosokok uralták a lakosságot. Számottevő ipar hiányában a lassan kialakuló városi proletariátus inkább kézművesekből, mint munkásokból állt. </p><p>A <a href="/wiki/Spanyoln%C3%A1tha" title="Spanyolnátha">spanyolnátha</a> világjárványa alig érintette a szigeteket, a halálozási arány messze a legkisebb volt egész Spanyolországban.<span class="dokulink" id="back:Biomedcentral"><sup id="cite_ref-Biomedcentral_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_35-0" class="reference"><a href="#cite_note-Biomedcentral_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>1927-ben <a href="/wiki/Santa_Cruz_de_Tenerife" title="Santa Cruz de Tenerife">Santa Cruz de Tenerife</a> és <a href="/wiki/Las_Palmas_de_Gran_Canaria" title="Las Palmas de Gran Canaria">Las Palmas de Gran Canaria</a> hagyományos rivalizálása eredményeképpen a szigetcsoportot közigazgatásilag két tartományra osztották. </p><p>A <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_Spanyol_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Második Spanyol Köztársaság">második spanyol köztársaság</a> (1931–1939) és a <a href="/wiki/Spanyol_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Spanyol polgárháború">spanyol polgárháború</a> idején a Kanári-szigeteken is megjelentek a <a href="/wiki/Marxizmus" title="Marxizmus">marxista</a> vagy <a href="/wiki/Anarchizmus" title="Anarchizmus">anarchista</a> ideológiájú munkásszervezetek, olyan vezetőkkel, mint <a href="/w/index.php?title=Jos%C3%A9_Miguel_P%C3%A9rez_P%C3%A9rez&action=edit&redlink=1" class="new" title="José Miguel Pérez Pérez (a lap nem létezik)">José Miguel Pérez Pérez</a> vagy <a href="/w/index.php?title=Guillermo_Ascanio&action=edit&redlink=1" class="new" title="Guillermo Ascanio (a lap nem létezik)">Guillermo Ascanio</a>. Néhány önkormányzat kivételével azonban nem ezek a szervezetek kerültek többségbe. </p><p>1936-ban a spanyol köztársasági kormányzat <a href="/wiki/Francisco_Franco" title="Francisco Franco">Francisco Franco</a> tábornokot a Kanári-szigetekre helyezte annak a politikájának a jegyében, hogy a peremterületekre szórja szét azokat a konzervatív hajlamú, magas rangú katonai vezetőket, akik esetleg katonai puccsot hajthattak végre. Franco ellen azonban ez nem használt, július 17-én katonai felkelést indított és másnap hadiállapotot hirdetett az egész szigetcsoporton. A felkelők csak kisebb ellenállásba ütköztek La Palma és La Gomera szigetén. </p><p>A köztársasági kormány bukása után az ország többi részéhez hasonlóan a Kanári-szigetek is gazdasági válságba került. Gyakori volt az éhezés és a nyomor. Új migrációs hullám indul <a href="/wiki/Venezuela" title="Venezuela">Venezuelába</a>. </p><p>A Franco-rezsimmel szembeni ellenállás a szigeteken is csak az 50-es évek végére tudott megerősödni, csakúgy, mint a szárazföldön. Fő ereje a <a href="/wiki/Spanyol_Kommunista_P%C3%A1rt" title="Spanyol Kommunista Párt">Spanyol Kommunista Párt</a> volt, ami körül sok más baloldali és függetlenségi csoport tevékenykedett, mint az 1959-ben alapított <a href="/w/index.php?title=Canarias_Libre&action=edit&redlink=1" class="new" title="Canarias Libre (a lap nem létezik)">Canarias Libre</a> és az 1964-ben Algériában megalakult <a href="/w/index.php?title=MPAIAC&action=edit&redlink=1" class="new" title="MPAIAC (a lap nem létezik)">MPAIAC</a> <i>(Movimiento por la Autodeterminación e Independencia del Archipiélago Canario)</i>. </p><p>Franco halála és a spanyol demokratikus átalakulás kibontakozása után 1982-ben a <a href="/wiki/Spanyolorsz%C3%A1g_k%C3%B6zigazgat%C3%A1si_beoszt%C3%A1sa" title="Spanyolország közigazgatási beosztása">spanyol közigazgatási reform</a> keretében a szigetcsoport autonóm státuszt kapott, a főváros felváltva a két ősi vetélytárs, <a href="/wiki/Santa_Cruz_de_Tenerife" title="Santa Cruz de Tenerife">Santa Cruz de Tenerife</a> és <a href="/wiki/Las_Palmas_de_Gran_Canaria" title="Las Palmas de Gran Canaria">Las Palmas de Gran Canaria</a> lett: az autonóm közösség miniszterelnöke <i>(Presidente del Gobierno)</i> minden törvényhozási periódusban váltja a székhelyét a két város között. A Kanári-szigetek parlamentje azonban csak Tenerifén ülésezik. 1983-ban tartották a kanári-szigeteki történelem első regionális választásait, amit a <a href="/wiki/Spanyol_Szocialista_Munk%C3%A1sp%C3%A1rt" title="Spanyol Szocialista Munkáspárt">Spanyol Szocialista Munkáspárt</a> (PSOE) nyert meg. Május 30-án került sor az újonnan választott kanári-szigeteki parlament első ülésszakára, ennek emlékére ünneplik meg minden évben a Kanári-szigetek napját. </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gran_Canaria_2005-01-11_Building_activity_04.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Gran_Canaria_2005-01-11_Building_activity_04.jpg/220px-Gran_Canaria_2005-01-11_Building_activity_04.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Gran_Canaria_2005-01-11_Building_activity_04.jpg/330px-Gran_Canaria_2005-01-11_Building_activity_04.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Gran_Canaria_2005-01-11_Building_activity_04.jpg/440px-Gran_Canaria_2005-01-11_Building_activity_04.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1536" /></a><figcaption>Építkezési láz Gran Canaria szigetén 2005-ben</figcaption></figure> <p>Spanyolország 1986-os EU-csatlakozását a Kanári-szigetek vállalkozói és lakossága ellenezte, mert féltették a szabadkereskedelmi jogaikból fakadó előnyeiket. Emiatt a szigetcsoport csak 1992-ben lett az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3" title="Európai Unió">Európai Unió</a> tagja, de ezután is részesült bizonyos vámkedvezményekben a szigeti lét és a nagy távolság okozta hátrányok kiküszöbölése céljából. 2002-ben itt is bevezették az eurót. </p><p>Az 1970-es évek közepétől a szigetcsoport gazdasági és társadalmi helyzetét alapvetően változtatta meg a turizmus fellendülése. Hatalmas idegenforgalmi beruházásokra került sor, rengeteg külföldi vásárolt itt nyaralót vagy üdülési jogot. A rohamos fejlődésnek az életszínvonalat kedvezően érintő hatásai mellett árnyoldalai is voltak. A 21. században is folyamatban lévő féktelen ingatlanfejlesztések helyenként kedvezőtlenül változtatták meg a látképet és túlzottan igénybe vették a korlátozott vízkészleteket.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A64_34-1" class="reference"><a href="#cite_note-A64-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az idegenforgalom fejlődésével volt összefüggésben, de súlyos emberi hibák okozták a történelem eddig legtöbb áldozattal járó <a href="/wiki/Tenerifei_katasztr%C3%B3fa" class="mw-redirect" title="Tenerifei katasztrófa">repülőkatasztrófáját</a> Tenerife szigetén 1977 márciusában. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Gazdaságtörténet"><span id="Gazdas.C3.A1gt.C3.B6rt.C3.A9net"></span>Gazdaságtörténet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Gazdaságtörténet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:La_Palma_-_Santa_Cruz_-_Molinos_de_Bellido_%2B_Dactylopius_coccus_01_ies.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/La_Palma_-_Santa_Cruz_-_Molinos_de_Bellido_%2B_Dactylopius_coccus_01_ies.jpg/160px-La_Palma_-_Santa_Cruz_-_Molinos_de_Bellido_%2B_Dactylopius_coccus_01_ies.jpg" decoding="async" width="160" height="240" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/La_Palma_-_Santa_Cruz_-_Molinos_de_Bellido_%2B_Dactylopius_coccus_01_ies.jpg/240px-La_Palma_-_Santa_Cruz_-_Molinos_de_Bellido_%2B_Dactylopius_coccus_01_ies.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/La_Palma_-_Santa_Cruz_-_Molinos_de_Bellido_%2B_Dactylopius_coccus_01_ies.jpg/320px-La_Palma_-_Santa_Cruz_-_Molinos_de_Bellido_%2B_Dactylopius_coccus_01_ies.jpg 2x" data-file-width="3744" data-file-height="5616" /></a><figcaption><a href="/wiki/B%C3%ADbortet%C5%B1" title="Bíbortetű">Bíbortetű</a> <a href="/wiki/F%C3%BCgekaktusz" title="Fügekaktusz">fügekaktuszon</a> <a href="/wiki/La_Palma" title="La Palma">La Palma</a> szigetén</figcaption></figure> <p>A szigetek meghódítása után, a <a href="/wiki/16._sz%C3%A1zad" title="16. század">16. századtól</a> egészen a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. századig</a> bezárólag, azaz négy évszázadon át a mezőgazdaság volt a szigetek gazdaságának az alapja. Ezen belül a 17. század második feléig a <a href="/wiki/Cukorn%C3%A1d" title="Cukornád">cukornád</a> <a href="/wiki/Monokult%C3%BAra" title="Monokultúra">monokultúra</a> jellegű termesztése volt a döntő. Ezt a haszonnövényt még <a href="/w/index.php?title=Pedro_de_Vera&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pedro de Vera (a lap nem létezik)">Pedro de Vera</a>, a spanyol hódítást beteljesítő katona és kormányzó honosíttatta meg a szigeteken a 15–16. század fordulóján. A munkaigényes mezőgazdasági kultúra elterjedése ösztönözte a <a href="/wiki/Rabszolgas%C3%A1g" title="Rabszolgaság">rabszolgák</a> behozatalát a szigetekre, így a Kanári-szigetek a rabszolgák „exportőréből” azok importőrévé vált. A termelési ágazathoz hozzátartozott a cukorfinomítók létesítése, és ezek a fával fűtött üzemek jelentősen hozzájárultak a fában amúgy is szegény területeken még meglévő szegényes erdők kiirtásához. A cukorfinomításhoz továbbá nagy mennyiségű víz is szükséges, aminek ugyancsak szűkében voltak a szigetek, ezért a finomítók tulajdonosai monopoljogot kaptak a vízkészletek hasznosítására.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A77_36-0" class="reference"><a href="#cite_note-A77-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A cukrot Európába és később Amerikába exportálták nagy mennyiségben. Idővel azonban éppen a Kanári-szigetekről az ugyancsak spanyol uralom alatt álló karibi térségben is elterjedt a cukornád termesztése, ahol a termőterület, a rabszolgák, a fűtőanyag, a víz nagyobb mennyiségben állt rendelkezésre, így az ottani verseny következtében a 17. század második felére a cukornádtermesztés eltűnt a szigetekről.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A77_36-1" class="reference"><a href="#cite_note-A77-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A cukornádat követte a szőlőtermesztés és a borexport virágkora. A Kanári-szigetek borát <a href="/wiki/William_Shakespeare" title="William Shakespeare">Shakespeare</a> is dicséri <a href="/wiki/Falstaff" title="Falstaff">Falstaff</a> révén.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A77_36-2" class="reference"><a href="#cite_note-A77-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A borkereskedelem teljesen angol kézben volt, ők exportálták azt főleg Angliába, Hollandiába és Észak-Amerikába. Egy korabeli névtelen szerző élesen elítélte az angol kereskedőket, akik súlyosan kizsákmányolták a helyi termelőket, borukért csak megkésve és részben rossz minőségű textiláruval fizettek; a bortermelők rabszolgáknak érezték magukat saját földjükön.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Kanári-szigetek jelentős kereskedelmet folytatott Amerikával. A spanyol központi hatóságok <a href="/wiki/Sevilla" title="Sevilla">Sevillában</a> ezt időnként politikai és fiskális okokból erősen korlátozták; a szigetek kereskedelmét azonban csak nehezen tudták ellenőrizni, mindig jelentős volt a csempésztevékenység. 1776-ban aztán teljesen felszabadították a szigetek és az <a href="/wiki/%C3%9Ajvil%C3%A1g" title="Újvilág">Újvilág</a> között kereskedelmet.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A79_38-0" class="reference"><a href="#cite_note-A79-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az exportban a cukornád és a bor mellett még szerepeltek a szódagyártáshoz szükséges <a href="/wiki/Halofit%C3%A1k" title="Halofiták">sótűrő növények</a>, a rum, a mandula, az orchilla-zuzmó (<a href="/w/index.php?title=Roccella_tinctoria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Roccella tinctoria (a lap nem létezik)">Roccella tinctoria</a>, festéknövény) és a nyersselyem is. Az exporttermékek mellett a szigetek önellátóak voltak húsból, zöldségfélékből, kukoricából, búzából, gyümölcsökből, sajtokból, tojásból és hasonló mezőgazdasági termékekből, amelyekkel egymás között kereskedtek.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A 18. század első felétől a borexport is fokozatosan visszaesett belső nehézségek – szőlőbetegségek – és a külső verseny miatt, és ez komoly válságot okozott a szigetek gazdaságában. A kiutat a festékgyártás értékes alapanyagát termelő <a href="/wiki/B%C3%ADbortet%C5%B1" title="Bíbortetű">bíbortetű</a> jelentette, amit az ugyancsak Mexikóból behozott <a href="/wiki/F%C3%BCgekaktusz" title="Fügekaktusz">fügekaktusz</a> élősködőjeként tenyésztettek. Ez a <a href="/wiki/Monokult%C3%BAra" title="Monokultúra">monokultúra</a> is hatalmas mérteket öltött: 1865-ben már 2,3 millió font súlyban exportálták a rovart, főleg Európába.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A80_40-0" class="reference"><a href="#cite_note-A80-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>1852-ben a spanyol kormányzat vámmentessé tette a kanári-szigeteki kikötőket, ami nagyban hozzájárult a kereskedelem fejlődéséhez. Jelentősen megnövekedett a legkülönbözőbb zászló alatti hajók forgalma, fejlődtek a kikötői szolgáltatások.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A80_40-1" class="reference"><a href="#cite_note-A80-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A bíbortetű révén kialakult gazdasági fellendülés azonban csak mintegy fél évszázadig tartott, mert a vegyipar áttért a szintetikus <a href="/wiki/Anilin" title="Anilin">anilin</a> festékek gyártására, ami olcsósága révén hamarosan kiszorította a biogén alapú festékeket. Ennek a monokultúrának a megszűnése a korábbiaknál is nagyobb gazdasági válságot okozott a Kanári-szigeteken, a gazdák ezrei mentek tönkre.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A80_40-2" class="reference"><a href="#cite_note-A80-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A súlyos gazdasági nehézségeket a 19. század vége felé a szigeten megtelepült brit vállalkozók segítségével sikerült felszámolni. Ők finanszírozták a gazdálkodók átállítását más, a klimatikus adottságoknak megfelelő, exportálható és jövedelmező termékekre, mint a banán, a paradicsom és a burgonya. A finanszírozás érdekében brit bankok nyitottak fiókokat a szigeteken, megjelentek az exportot lebonyolító szállítmányozó hajózási vállalatok, és ezek révén megindult a turisták szállítása is. Brit szállodák nyíltak a két fő szigeten, és az utazási költségek olyan szintre csökkentek, ami lehetővé tette az angliai középosztály tagjainak a szigetekre látogatását.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A80_40-3" class="reference"><a href="#cite_note-A80-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A brit vállalkozók más területekre is kiterjesztették beruházási tevékenységüket, így létrehozták <a href="/wiki/Las_Palmas_de_Gran_Canaria" title="Las Palmas de Gran Canaria">Las Palmas de Gran Canaria</a> vízközmű-hálózatát és üzemeltették azt egészen az 1940-es évekig, amikor azt átvette a helyi közigazgatás.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A81_41-0" class="reference"><a href="#cite_note-A81-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A <a href="/wiki/Spanyol_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Spanyol polgárháború">spanyol polgárháború</a> és a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> okozta visszaesés után a 20. század derekán újra fellendült a mezőgazdasági export. A helyi vállalkozók megerősödésével csökkent a brit függés. A szállítási és ennek révén az exportlehetőségek bővülésével új kertészeti termények kerültek a palettára, mint az uborka, a zöldpaprika, az avokádó és sok más. 1987-re a banánexport elérte a 350 ezer tonnát, a paradicsomé a 180 ezer tonnát. Az állattenyésztés és a hagyományos halászat azonban nem tudott megerősödni, lényegében csak belföldi szükségletekre termelt. A vízigényes zöldségek és gyümölcsök termesztésével viszont a szigeteken fokozódott a vízhiány és ez gátat szabott a mezőgazdasági termelés további növekedésének. Valamelyest segített a fóliázás és a csepegtető öntözés elterjedése, ami akár 50%-kal is csökkentette az öntözés vízigényét, de sok termelő felhagyott a gazdálkodással és a városokba költözött.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A81_41-1" class="reference"><a href="#cite_note-A81-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az ipar csak a 20. század második felében növekedett a Kanári-szigeteken, de – a helyi nyersanyagok hiányában is – mindig másodlagos jelentőségű maradt, nagyrészt a sziget mezőgazdasági exporttermékeinek feldolgozására szorítkozott. Emellett viszonylag jelentős lett a helyi mészkő alapján és a turisztikai fejlesztések igényeinek kielégítésére a cementgyártás.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_hagyományos_étkezés"><span id="A_hagyom.C3.A1nyos_.C3.A9tkez.C3.A9s"></span>A hagyományos étkezés</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A hagyományos étkezés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Kanári-szigetek lakosságának hagyományos szerény életvitelére jellemző volt az egyhangú étkezés is. Fő élelmezési cikkük a kenyérszerű <a href="/w/index.php?title=Gofio&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gofio (a lap nem létezik)">gofio</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1412378#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1412378"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> volt, amit kukorica, búza, árpa pirított magvaiból őrölt lisztből készítettek. Emellett még a burgonya volt mindennapi eledel. A sokféle helyi sajt főételként került az asztalra, zöldséglevessel. Húst csak ünnepnapokon fogyasztottak, a helyben kifogott hal viszont elérhető és népszerű volt.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Turizmus">Turizmus</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Turizmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="toccolours" align="right" cellpadding="1" cellspacing="0" style="margin:0 0 1em 1em; font-size: 95%;"> <tbody><tr> <th colspan="3" bgcolor="lightblue" align="center"><b>A turisták száma a Kanári-szigeteken</b> <sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </th></tr> <tr> <th align="center">Év </th> <th align="center">Turisták száma </th></tr> <tr> <td colspan="3"><hr /> </td></tr> <tr> <th align="center">2021</th> <th>6 697 166 </th></tr> <tr> <th align="center">2020</th> <th>4 631 805 </th></tr> <tr> <th align="center">2019</th> <th>15 115 708 </th></tr> <tr> <th align="center">2015</th> <th>13 301 252 </th></tr> <tr> <th align="center">2010</th> <th>10 432 047 </th></tr> <tr> <th align="center">2005</th> <th>9 276 963 </th></tr> <tr> <th align="center">2001</th> <th>10 137 202 </th></tr> <tr> <th align="center">2000</th> <th>9 975 977 </th></tr> <tr> <th align="center">1994</th> <th>7 569 096 </th></tr> <tr> <th align="center">1990</th> <th>4 872 849 </th></tr> <tr> <th align="center">1985</th> <th>3 735 735 </th></tr> <tr> <th align="center">1980</th> <th>2 522 619 </th></tr> <tr> <th align="center">1975</th> <th>2 011 000 </th></tr> <tr> <th align="center">1970</th> <th>821 000 </th></tr> <tr> <th align="center">1965</th> <th>316 500 </th></tr> <tr> <th align="center">1960</th> <th>69 000 </th> <td colspan="3"><hr /> </td></tr> <tr> <th align="center"> </th> <th align="center"> </th></tr> <tr> <th align="center"></th> <th> </th></tr> <tr> <th align="center"></th> <th> </th></tr></tbody></table> <p>A 20. század második felétől a Kanári-szigeteken a gazdaság <a href="/wiki/Harmadlagos_szektor" title="Harmadlagos szektor">tercier szektorának</a>, a szolgáltatásoknak a kiemelkedően legfontosabb ágazata a turizmus. 1987-ben már 5 millió turista látogatott a szigetekre, 80%-uk külföldi volt, főleg Nagy-Britanniából és Németországból, 20%-uk a szárazföldi Spanyolországból érkezett. Gran Canaria legnagyobb kikötőjébe, Puerto de la Luzba 13 100, Santa Cruz de Tenerifébe 8623 hajó érkezett ebben egy egy évben. Las Palmas repülőtere több mint hat milliós, Teneriféé 4,7 milliós forgalmat bonyolított.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A83_46-0" class="reference"><a href="#cite_note-A83-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A turisztikai fellendülés ezt követően töretlenül folytatódott a <a href="/wiki/Covid19-pand%C3%A9mia" title="Covid19-pandémia">Covid-járványig</a>. </p><p>Új üdülőnegyedek, szállodák sora nőtt ki a földből, a turizmussal kapcsolatos kikötői, közlekedési, kereskedelmi szolgáltatások is ugrásszerűen fejlődtek. A vidéki lakosság jelentős része az új turista-településekre költözött és a szolgáltatásban talált munkát. A mezőgazdaság az export helyett egyre inkább a látogatók ellátására termelte a gyümölcsöt, zöldséget, bort.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A83_46-1" class="reference"><a href="#cite_note-A83-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A 21. század elején már jelentős számban települtek le félig-meddig állandóan észak-európai nyugdíjasok, saját sajtótermékeket adtak ki többek között svéd és finn nyelven is, iskolák nyíltak a huzamosabb ideig ott-tartózkodó unokák számára. 2020-tól a világjárvány miatt óriási visszaesést szenvedett el az idegenforgalom, ugyanakkor újfajta beutazók is megjelentek, a központi Spanyolországból és külföldről is sokan itt próbálták meg elkerülni a járványt, távmunkával tartva fenn magukat. </p><p>A tercier szektoron belül a kereskedelmi tevékenység a szigeteken három fő részre tagolódik: létrejöttek, elsősorban a helyi lakosság ellátására a modern bevásárlóközpontok, főleg spanyolországi tőkével; a már huzamosabb ideje letelepedett indiai származású bevándorlók működtették a főleg a turistákat ellátó közepes üzleteket, a helyi kiskereskedők által vezetett kisboltok pedig mindkét piaci szegmens számára tartottak árukészleteket – és panaszkodtak a nagy és közepes üzletek által támasztott versenyre.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A83_46-2" class="reference"><a href="#cite_note-A83-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Közigazgatás"><span id="K.C3.B6zigazgat.C3.A1s"></span>Közigazgatás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Közigazgatás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Islas_de_realengo_y_de_se%C3%B1or%C3%ADo.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Islas_de_realengo_y_de_se%C3%B1or%C3%ADo.jpg/300px-Islas_de_realengo_y_de_se%C3%B1or%C3%ADo.jpg" decoding="async" width="300" height="133" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Islas_de_realengo_y_de_se%C3%B1or%C3%ADo.jpg/450px-Islas_de_realengo_y_de_se%C3%B1or%C3%ADo.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Islas_de_realengo_y_de_se%C3%B1or%C3%ADo.jpg/600px-Islas_de_realengo_y_de_se%C3%B1or%C3%ADo.jpg 2x" data-file-width="1598" data-file-height="710" /></a><figcaption>Királyi központi igazgatás alatti területek (sárgával) és a feudális urak birtokai (pirossal) a spanyol hódítást követően</figcaption></figure> <p>A spanyol hódítás után az egyes szigeteken tanácsokat <i>(Cabildo)</i> hoztak létre a helyi közösségek irányítására. Ők nevezték ki a milícia kapitányait és a kormányzókat, ők szolgáltattak igazságot első fokon, szabályozták a gazdaságot. A kormányzói poszt azonban fokozatosan időszakosan választott pozícióból életre szóló hivatallá vált, majd öröklődő tisztséggé, amit a spanyol koronától vásárolhattak meg a gazdagok. Lanzarote, Fuerteventura, Gomera és Hierro szigetén a helyi hűbérurak jelölték ki a hivatalnokokat és szedték az adót. Kizsákmányolásuk általában súlyosabb volt, mint a spanyol központi hatalom által irányított Gran Canaria, Tenerife és La Palma szigetén, ezért a lakosság egy része az utóbbi helyekre menekült. A helyi feudális uraságok rendszerét 1837-ben törölték el.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A királyi fellebbviteli bíróságot 1526-ban hozták létre Las Palmasban. Ennek elnöke hosszú időn át egyben a szigetek főkapitánya is volt. Ugyancsak Las Palmasban volt a püspökség és az egyházi bíróság, az inkvizíció székhelye is. 1661-ben a főkapitány királyi engedélyt kapott lakóhelye megváltoztatására és ezután székhelyét Las Palmasból a tenerifei <a href="/wiki/San_Crist%C3%B3bal_de_La_Laguna" title="San Cristóbal de La Laguna">La Lagunába</a> tette át, hogy kikerüljön a püspökség és az inkvizíció „árnyéka” alól. A 18. század elején a főkapitány és ezzel a végrehajtó hatalom székhelye onnan Santa Cruz de Tenerifébe költözött, míg az igazságszolgáltatás és az egyházi vezetés továbbra is Las Palmasban maradt. Ekkor alapozódott meg a hosszú és fájdalmas vetélkedés és két sziget és fővárosaik között az egész Kanári-szigetek fővárosi címéért. Ez bizonyos mértékig a 21. században is érezhető, ennek eredménye az, hogy a Kanári-szigetek autonóm közösségének fővárosa felváltva van Tenerife illetve Gran Canaria szigetén, Santa Cruz de Tenerife illetve Las Palmas városában.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>1912-ben az egyes szigetek újra megkapták a helyi tanács intézményét, hogy a helyi sajátosságokat jobban figyelembe vehessék mint a szigetek központi kormányzata. 1927-ben a „két főváros” áldatlan vetélkedése miatt az addig egységes tartományt két része osztották. 1978-ban a szigetek Spanyolországon belül autonóm státuszt kaptak különleges helyzetük miatt.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyházi_szervezet"><span id="Egyh.C3.A1zi_szervezet"></span>Egyházi szervezet</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Egyházi szervezet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Szent_Anna_Katedr%C3%A1lis,_Las_Palmas.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Szent_Anna_Katedr%C3%A1lis%2C_Las_Palmas.jpg/220px-Szent_Anna_Katedr%C3%A1lis%2C_Las_Palmas.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Szent_Anna_Katedr%C3%A1lis%2C_Las_Palmas.jpg/330px-Szent_Anna_Katedr%C3%A1lis%2C_Las_Palmas.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Szent_Anna_Katedr%C3%A1lis%2C_Las_Palmas.jpg/440px-Szent_Anna_Katedr%C3%A1lis%2C_Las_Palmas.jpg 2x" data-file-width="460" data-file-height="345" /></a><figcaption>A Szent Anna-katedrális Las Palmasban</figcaption></figure> <p>Az eredetileg Lanzarote szigetén, Rubicon településen létrehozott első püspökséget a hódítás befejezése után hamarosan Gran Canaria szigetére költöztették. Már 1500-ban megkezdődött a nagy katedrális építése is, ami aztán évszázadokig tartott. Az egyházi szervezetet sevillai mintára alakították ki, de a szigeti helyzetre való tekintettel a püspök alatt három <a href="/wiki/Archidiak%C3%B3nus" title="Archidiakónus">archidiakónusi</a> posztot hoztak létre Gran Canaria, Tenerife és La Palma szigetein. 1819-ben a két fő sziget közötti vetélkedés nyomán Tenerifében is létrehoztak egy püspökséget.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A88_50-0" class="reference"><a href="#cite_note-A88-50"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Kanári-szigeteken még a spanyolországi viszonyokhoz képest is nagyon sok <a href="/wiki/Kolostor" title="Kolostor">kolostort</a>, zárdát alapítottak. Számuk a 18. század végén elérte a hatvanat. Az <a href="/wiki/Inkviz%C3%ADci%C3%B3" title="Inkvizíció">inkvizíció</a> 1504-től 1820-ig működött a szigeteken Las Palmas-i székhellyel.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Háromszáz éven keresztül az egyház feladata volt az oktatás megszervezése a szigeteken. Emellett kórházakat és jótékonysági intézményeket is fenntartottak. Egyes népszerű templomok és kolostorok népünnepélyeket, színházi előadásokat is szerveztek.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-52" class="reference"><a href="#cite_note-52"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kultúra"><span id="Kult.C3.BAra"></span>Kultúra</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Kultúra"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Benito_perez_galdos_y_perro_las_palmas_1890.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Benito_perez_galdos_y_perro_las_palmas_1890.jpg/220px-Benito_perez_galdos_y_perro_las_palmas_1890.jpg" decoding="async" width="220" height="332" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Benito_perez_galdos_y_perro_las_palmas_1890.jpg/330px-Benito_perez_galdos_y_perro_las_palmas_1890.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Benito_perez_galdos_y_perro_las_palmas_1890.jpg/440px-Benito_perez_galdos_y_perro_las_palmas_1890.jpg 2x" data-file-width="736" data-file-height="1111" /></a><figcaption><a href="/wiki/Benito_P%C3%A9rez_Gald%C3%B3s" title="Benito Pérez Galdós">Benito Pérez Galdós</a>, a Kanári-szigeteken született neves író portréja 1890-ből</figcaption></figure> <p>A bennszülöttek neolitikus kultúrája igen fejletlen volt. Növényi festékekkel készült rajzolatokkal dekorálták nagy kövekből összerótt házaik belsejét, egyszerű díszítésű kerámiaedényeket, figurákat készítettek. A spanyol hódítás után az anyaországi spanyol kultúra vált uralkodóvá a szigeteken, és az onnan behozott építészeti stílust igazították a helyi klímához és a rendelkezésre álló anyagokhoz. Ezek a finom változtatások innen eljutottak a kitelepülők révén Amerikába is, például a <a href="/wiki/Peru" title="Peru">perui</a> <a href="/wiki/Arequipa" title="Arequipa">Arequipa</a> óvárosában ma is megfigyelhetők a Kanári-szigetekről származó építészeti elemek.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A helyi szobrászat a templomi faragványok névtelen mestereivel indult. A 18. század második felétől két jelentős szobrász is alkotott ebben az egyházi műfajban a szigeteken, <a href="/w/index.php?title=Jos%C3%A9_Luj%C3%A1n_P%C3%A9rez&action=edit&redlink=1" class="new" title="José Luján Pérez (a lap nem létezik)">José Luján Pérez</a> és <a href="/w/index.php?title=Fernando_Est%C3%A9vez&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fernando Estévez (a lap nem létezik)">Fernando Estévez</a>. Előbbiről nevezték el az 1920-as években alapított helyi művészeti iskolát.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-54" class="reference"><a href="#cite_note-54"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A festők között a 17. században született az első nevesebb művész, <a href="/w/index.php?title=Crist%C3%B3bal_Hern%C3%A1ndez_de_Quintana&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cristóbal Hernández de Quintana (a lap nem létezik)">Cristóbal Hernández de Quintana</a>, aki az akkori barokk stílusban alkotott. Őt követte <a href="/w/index.php?title=Juan_Garc%C3%ADa_de_Miranda&action=edit&redlink=1" class="new" title="Juan García de Miranda (a lap nem létezik)">Juan García de Miranda</a> egyházi festő, majd <a href="/w/index.php?title=Luis_de_la_Cruz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Luis de la Cruz (a lap nem létezik)">Luis de la Cruz</a> portréfestő ás miniatürista. A 19. században <a href="/w/index.php?title=Valent%C3%ADn_Sanz_Carta&action=edit&redlink=1" class="new" title="Valentín Sanz Carta (a lap nem létezik)">Valentín Sanz Carta</a> szerzett nevet, a huszadikban <a href="/w/index.php?title=N%C3%A9stor_Mart%C3%ADn-Fern%C3%A1ndez_de_la_Torre&action=edit&redlink=1" class="new" title="Néstor Martín-Fernández de la Torre (a lap nem létezik)">Néstor Martín-Fernández de la Torre</a> hozta be az <a href="/wiki/Impresszionizmus" title="Impresszionizmus">impresszionista</a> stílust.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-55" class="reference"><a href="#cite_note-55"><span class="cite-bracket">[</span>55<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A zenében is az egyházi zene adta a kezdeteket, majd a 19. században két filharmóniai társaság is alakult a vetélkedő városokban, Tenerifén és Gran Canarián.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">[</span>56<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az irodalomban <i>Bernardino de Riberol</i> volt az úttörő, akinek 1556-ban kiadták az első művét Sevillában. <a href="/w/index.php?title=Antonio_de_Viana&action=edit&redlink=1" class="new" title="Antonio de Viana (a lap nem létezik)">Antonio de Viana</a> 17. századi költő munkásságát <a href="/wiki/Lope_de_Vega" title="Lope de Vega">Lope de Vega</a> is nagyra értékelte, verseiben megjelennek a Kanári-szigetek hagyományai, élményvilága. A 18. században már irodalmi társaságokat is alapítottak a szigeteken, amelyek az inkvizíció cenzúráját megkerülve hoztak be a szigetekre új európai könyveket. 1742-ben megalapították az első egyetemet, a század közepén kiadták az első két újságot is a szigeteken.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A94_57-0" class="reference"><a href="#cite_note-A94-57"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A 19. században két, a Kanári-szigeteken született író tudta áttörni a szigeti létezés korlátait és vált nemzetközileg ismert alkotóvá: <a href="/wiki/Benito_P%C3%A9rez_Gald%C3%B3s" title="Benito Pérez Galdós">Benito Pérez Galdós</a>, valamint <a href="/w/index.php?title=%C3%80ngel_Guimer%C3%A0&action=edit&redlink=1" class="new" title="Àngel Guimerà (a lap nem létezik)">Àngel Guimerà</a>, aki <a href="/wiki/Katal%C3%A1nok" title="Katalánok">katalán</a> apától született Tenerifén, majd <a href="/wiki/Barcelona" title="Barcelona">Barcelonába</a> költözve lett a katalán irodalom klasszikusa.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A94_57-1" class="reference"><a href="#cite_note-A94-57"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A történettudományokban <a href="/w/index.php?title=Gregorio_Chil_y_Naranjo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gregorio Chil y Naranjo (a lap nem létezik)">Gregorio Chil y Naranjo</a> alkotott kiemelkedőt; ő alapította a <a href="/w/index.php?title=Museo_Canario&action=edit&redlink=1" class="new" title="Museo Canario (a lap nem létezik)">Museo Canariot</a>, a szigetek régészeti múzeumát 1870-ben.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A94_57-2" class="reference"><a href="#cite_note-A94-57"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Ezek a kiemelkedő személyiségek azonban nem igazán tudták megemelni a szigetek lakosságának kulturális színvonalát, amit az elmaradottság jellemzett. 1834-ben mindössze 27 iskola volt a szigeteken a fiúk és 6 a lányok számára. A gyermekek többségét korán munkára fogták. Az analfabetizmust csak a 20. század legvége felé sikerült felszámolni.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-58" class="reference"><a href="#cite_note-58"><span class="cite-bracket">[</span>58<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Természeti_katasztrófák"><span id="Term.C3.A9szeti_katasztr.C3.B3f.C3.A1k"></span>Természeti katasztrófák</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Természeti katasztrófák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A vulkáni eredetű szigeteken a történelmi időkben is rendszeresek voltak a vulkánkitörések, amelyek időnként nagy károkat okoztak a lakott területeken is. Kolumbusz is látta a <a href="/wiki/Teide" title="Teide">Teide</a> működését 1492-es útján. A legnagyobb károkat ez a vulkán 1706-ban okozta, amikor a lávaár eltemette Garachico addigi nagyszerű természetes kikötőjét.<span class="dokulink" id="back:Alzola"><sup id="cite_ref-A102_59-0" class="reference"><a href="#cite_note-A102-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Biológiai jellegű katasztrófák voltak a nagy járványok. A spanyol hódítás idején az őslakókat egy rejtélyes betegség sújtotta, amit a „guancsok álmosságának” <i>(La modorra de los Guanchos)</i> neveztek el. A betegség általános levertséggel és lassú halállal járt. Az áldozatok nagy száma megkönnyítette a spanyolok hódítók győzelmét is. Mai szemmel valószínű, hogy a hódítók által behurcolt betegségről lehetett szó, ami ellen az őslakók szervezete még nem szerzett immunitást. 1810-ben a <a href="/wiki/S%C3%A1rgal%C3%A1z" title="Sárgaláz">sárgaláz</a>, 1851-ben a <a href="/wiki/Kolera" title="Kolera">kolera</a> érte el a szigeteket, sokezer ember halálát okozva.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A102_59-1" class="reference"><a href="#cite_note-A102-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A katasztrofális aszály gyakran okozott pusztítást az egyébként is száraz Kanári-szigeteken. A <a href="/wiki/Szahara_(sivatag)" title="Szahara (sivatag)">Szaharához</a> legközelebb eső két szigetet, Lanzarotét és Fuerteventurát sújtotta leggyakrabban ez a csapás. 1722-ben az aszály miatti éhínség több mint hétezer áldozatot szedett e két kis földdarabon. A szárazság mellett az afrikai <a href="/wiki/S%C3%A1sk%C3%A1k" title="Sáskák">sáskajárás</a> is elérte időnként a szigeteket.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-A102_59-2" class="reference"><a href="#cite_note-A102-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-Fregel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Fregel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Fregel" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Fregel">Fregel</a></span></span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.laprovincia.es/secciones/noticia.jsp?pRef=2009072300_13_246219__Lanzarote-yacimiento-obligara-reescribir-historia-canaria+">Yacimiento obliga a reescribir la historia de Canarias. Diario La Provincia</a><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.laprovincia.es/secciones/noticia.jsp?pRef=2009072300_13_246219__Lanzarote-yacimiento-obligara-reescribir-historia-canaria+"><span title="  2022-10">halott link</span></a></i>]</span></sup></span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.hellocanaryislands.com/experiences/the-history-of-the-canary-islands-natives/">https://www.hellocanaryislands.com/experiences/the-history-of-the-canary-islands-natives/</a></span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 21. o.</span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Galindo, Juan de Abreu. VII, <i>The History of the Discovery and Conquest of the Canary Islands</i>. Adamant Media Corporation, 173. o.. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-4021-7269-9" title="Speciális:Könyvforrások/1-4021-7269-9">ISBN 1-4021-7269-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+History+of+the+Discovery+and+Conquest+of+the+Canary+Islands&rft.atitle=VII&rft.aulast=Galindo&rft.aufirst=Juan+de+Abreu&rft.pub=Adamant+Media+Corporation&rft.pages=173&rft.isbn=1-4021-7269-9"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text">C.Michael Hogan, <i>Mogador: promontory fort</i>, The Megalithic Portal, ed. Andy Burnham, Nov. 2, 2007 <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.megalithic.co.uk/article.php?sid=17926">[1]</a></span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text">Pliny, "Natural History" Bk 6 ch 37</span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text">Andrew L. Slayman, "Roman Trade With the Canary Islands", <i>Archeology Newsbriefs, A publication of the Archaeological Institute of America</i>, Volume 50 Number 3, May/June 1997 <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.archaeology.org/9705/newsbriefs/canaries.html">[2]</a></span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 37. o.</span> </li> <li id="cite_note-A38-10"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A38_10-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A38_10-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 38. o.</span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 40. o.</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 42. o.</span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 44–45. o.</span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 46. o.</span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 47. o.</span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 49. o.</span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 50. o.</span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 53. o.</span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 54. o.</span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 55. o.</span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 56. o.</span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szvet" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szvet">Szvet</a></span> 200. o.</span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szvet" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szvet">Szvet</a></span> 205. o.</span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szvet" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szvet">Szvet</a></span> 206. o.</span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>Secrets of Pinar's Game (2 vols): Court Ladies and Courtly Verse in Fifteenth-Century Spain</i>. BRILL, 497. o. (2017. november 2.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-9004338364" title="Speciális:Könyvforrások/978-9004338364">ISBN 978-9004338364</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Secrets+of+Pinar%27s+Game+%282+vols%29%3A+Court+Ladies+and+Courtly+Verse+in+Fifteenth-Century+Spain&rft.date=2017&rft.pub=BRILL&rft.isbn=978-9004338364"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 58. o.</span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 59. o.</span> </li> <li id="cite_note-A60-28"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A60_28-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A60_28-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 60. o.</span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 61. o.</span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 62. o.</span> </li> <li id="cite_note-A63-31"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A63_31-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A63_31-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 63. o.</span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 98. o.</span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 101. o.</span> </li> <li id="cite_note-A64-34"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A64_34-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A64_34-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 64. o.</span> </li> <li id="cite_note-Biomedcentral_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Biomedcentral_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_35-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Biomedcentral" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Biomedcentral">Biomedcentral</a></span></span> </li> <li id="cite_note-A77-36"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A77_36-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A77_36-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A77_36-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 77. o.</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 78. o.</span> </li> <li id="cite_note-A79-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-A79_38-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 79. o.</span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 79. o.</span> </li> <li id="cite_note-A80-40"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A80_40-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A80_40-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A80_40-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A80_40-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 80. o.</span> </li> <li id="cite_note-A81-41"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A81_41-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A81_41-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 81. o.</span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 82. o.</span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 84. o.</span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100326152939/http://www2.gobiernodecanarias.org/istac/estadisticas/php/saltarA.php?mid=%2Fistac%2Festadisticas%2Fpoblacion%2Fdatos_basicos%2Fpadron_2004%2Fpm2004_frm.html"><i>Gobiernodecanarias.org Statistics</i></a>. <i>Gobiernodecanrias.org </i>. [2010. március 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gobiernodecanarias.org/istac/estadisticas/php/saltarA.php?mid=/istac/estadisticas/poblacion/datos_basicos/padron_2004/pm2004_frm.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.researchgate.net/profile/Raoul_Bianchi/publication/249023910_Tourism_Restructuring_and_the_Politics_of_Sustainability_A_Critical_View_From_the_European_Periphery_The_Canary_Islands/links/57d6abcb08ae601b39ac04bf/Tourism-Restructuring-and-the-Politics-of-Sustainability-A-Critical-View-From-the-European-Periphery-The-Canary-Islands">Tourism Restructuring and the Politics of Sustainability: A Critical View From the European Periphery (The Canary Islands)</a>, Raoul V. Bianchi, 2004.</span> </li> <li id="cite_note-A83-46"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A83_46-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A83_46-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A83_46-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 83. o.</span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 85. o.</span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 86. o.</span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 87. o.</span> </li> <li id="cite_note-A88-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-A88_50-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 88. o.</span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 88. o.</span> </li> <li id="cite_note-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-52">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 88. o.</span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 89. o.</span> </li> <li id="cite_note-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-54">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 90. o.</span> </li> <li id="cite_note-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-55">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 91. o.</span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 93. o.</span> </li> <li id="cite_note-A94-57"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A94_57-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A94_57-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A94_57-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 94. o.</span> </li> <li id="cite_note-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-58">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 95. o.</span> </li> <li id="cite_note-A102-59"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A102_59-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A102_59-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A102_59-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Alzola" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Alzola">Alzola</a></span> 102. o.</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Alzola"><b><a href="#back:Alzola">↑</a></b> <b>Alzola:</b> </span>José Miguel Alzola: <i>A Brief History of the Canary Islands.</i> Ford: Ann Ruddock (spanyolról angolra). Las Palmas: El Museo Canario. 1989. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8460008983" title="Speciális:Könyvforrások/8460008983">ISBN 84-600-0898-3</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AA+Kan%C3%A1ri-szigetek+t%C3%B6rt%C3%A9nelme&rft.au=Jos%C3%A9+Miguel+Alzola&rft.btitle=A+Brief+History+of+the+Canary+Islands&rft.date=1989&rft.genre=book&rft.isbn=84-600-0898-3&rft.place=Las+Palmas&rft.pub=El+Museo+Canario&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Biomedcentral"><b><a href="#back:Biomedcentral">↑</a></b> <b>Biomedcentral:</b> </span>Gerardo Chowell – Anton Erkoreka – Cécile Viboud – Beatriz Echeverri-Dávila: [=<a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.biomedcentral.com/content/pdf/1471-2334-14-371.pdf">http://www.biomedcentral.com/content/pdf/1471-2334-14-371.pdf</a> Spatial-temporal excess mortality patterns of the 1918–1919 influenza pandemic in Spain.] www.biomedcentral.com. BMC Infectious Diseases (2014. július 5.) (Hozzáférés: 2014. július 31.)</li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Fregel"><b><a href="#back:Fregel">↑</a></b> <b>Fregel:</b> </span>Rosa Fregel – Verónica Gomes – Leonor Gusmão – Ana M González – Vicente M Cabrera – António Amorim – Jose M Larruga: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://bmcecolevol.biomedcentral.com/articles/10.1186/1471-2148-9-181">Demographic history of Canary Islands male gene-pool: replacement of native lineages by European.</a> bmcecolevol.biomedcentral.com (angolul) (2009. augusztus)</li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Szvet"><b><a href="#back:Szvet">↑</a></b> <b>Szvet:</b> </span>Jakov Szvet: <i>Kolumbusz.</i> Ford: Auer Kálmán. Budapest: Kossuth. 1977. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630909111" title="Speciális:Könyvforrások/9630909111">ISBN 963 09 0911 1</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AA+Kan%C3%A1ri-szigetek+t%C3%B6rt%C3%A9nelme&rft.au=Jakov+Szvet&rft.btitle=Kolumbusz&rft.date=1977&rft.genre=book&rft.isbn=963+09+0911+1&rft.place=Budapest&rft.pub=Kossuth&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>O'Brien, Sally. Canary Islands. [S.l.]: Lonely Planet, 2004. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/174059374X" title="Speciális:Könyvforrások/174059374X">ISBN 174059374X</a></li> <li>Galindo, Juan de Abreu. "VII". The History of the Discovery and Conquest of the Canary Islands. Adamant Media Corporation. p. 173. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1402172699" title="Speciális:Könyvforrások/1402172699">ISBN 1-4021-7269-9</a>.</li> <li>Maca-Meyer, N.; Arnay, M.; Rando, J. C.; Flores, C.; González, A. M.; Cabrera, V. M.; Larruga, J. M. (2003). "Ancient mtDNA analysis and the origin of the Guanches". European Journal of Human Genetics 12 (2): 155–162. doi:10.1038/sj.ejhg.5201075. PMID:14508507.</li> <li>Lissner, Ivar (1962). The Silent Past: Mysterious and Forgotten Cultures of the World (2003 ed.). Putnam. p. 188.</li> <li>Hans Biedermann: Die Spur der Altkanarier. Burgfried-Verlag, Hallein 1983 (Zusammenfassung zahlreicher Vermutungen um die Besiedlung der Inseln).</li> <li>Eduardo Aznar u. a.: Le Canarien : Retrato de dos mundos I. Textos. In: Eduardo Aznar, Dolores Corbella, Berta Pico, Antonio Tejera (Hrsg.): Le Canarien : retrato de dos mundos (= Fontes Rerum Canariarum). Band XLII. Instituto de Estudios Canarios, La Laguna 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8488366582" title="Speciális:Könyvforrások/8488366582">ISBN 84-88366-58-2</a> (spanisch).</li> <li>Antonio M. Macías Hernández u. a.: Historia de Canarias. Hrsg.: Antonio de Béthencourt Massieu. Cabildo Insular de Gran Canaria, Las Palmas de Gran Canaria 1995, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8481030562" title="Speciális:Könyvforrások/8481030562">ISBN 84-8103-056-2</a> (spanisch).</li> <li>John Mercer: The Canary Islanders – their prehistory conquest and survival. Rex Collings, London 1980, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0860361268" title="Speciális:Könyvforrások/0860361268">ISBN 0-86036-126-8</a> (englisch).</li> <li>Juan Francisco Navarro Mederos: Die Urbewohner (= Alles über die Kanarischen Inseln). Centro de la Cultura Popular Canaria, o. O. (Las Palmas de Gran Canaria, Santa Cruz de Tenerife) 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8479265418" title="Speciális:Könyvforrások/8479265418">ISBN 84-7926-541-8</a>.</li> <li>Antonio Tejera Gaspar; José Juan Jiménez González; Jonathan Allen: Las manifestaciones artísticas prehispánicas y su huella. Hrsg.: Gobierno de Canarias, Consejería de Educación, Universidades, Cultura y Deportes (= Historia cultural del arte en Canarias). Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas de Gran Canaria 2008, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9788479474690" title="Speciális:Könyvforrások/9788479474690">ISBN 978-84-7947-469-0</a> (spanisch, ulpgc.es [abgerufen am 28. Juni 2016]).</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_n%C3%A9pess%C3%A9ge" title="A Kanári-szigetek népessége">A Kanári-szigetek népessége</a></li> <li><a href="/wiki/Guancsok" title="Guancsok">Guancsok</a></li></ul></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Kanári-szigetek_történelme&oldid=27551420">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Kanári-szigetek_történelme&oldid=27551420</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Kategória:A Kanári-szigetek történelme">A Kanári-szigetek történelme</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2022_okt%C3%B3ber%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 októberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 októberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. október 28., 13:49</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-z7tkg","wgBackendResponseTime":166,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.302","walltime":"0.410","ppvisitednodes":{"value":9512,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":59979,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":21723,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":0,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":32938,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":0,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 305.592 1 -total"," 36.94% 112.897 66 Sablon:Refhely"," 30.68% 93.746 66 Sablon:Tagref"," 29.32% 89.589 1 Sablon:Jegyzetek"," 28.61% 87.420 2 Sablon:References"," 21.06% 64.368 8 Sablon:Wd"," 11.48% 35.097 1 Sablon:Halott_link"," 9.96% 30.446 1 Sablon:Fix"," 9.23% 28.192 2 Sablon:Kategóriakezelő"," 4.95% 15.126 1 Sablon:Cite_web"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.033","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1869257,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-6b6c9bdc8b-lvzkj","timestamp":"20241102182725","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"A Kan\u00e1ri-szigetek t\u00f6rt\u00e9nelme","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/A_Kan%C3%A1ri-szigetek_t%C3%B6rt%C3%A9nelme","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q662008","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q662008","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2022-10-20T09:30:15Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/7\/7e\/Map_of_the_Canary_Islands_hu.svg"}</script> </body> </html>