CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Újasszír Birodalom – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"9ead07dc-824e-44d8-96c9-9ac3684a64fd","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Újasszír_Birodalom","wgTitle":"Újasszír Birodalom","wgCurRevisionId":26828275,"wgRevisionId":26828275,"wgArticleId":1376295,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Kiemelt cikkek","Asszíria","Mezopotámiai államok","Bibliai helyszínek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Újasszír_Birodalom","wgRelevantArticleId":1376295,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true, "wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":26828275,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q10914393","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false, "wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia", "ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Empire_neo_assyrien-hu.svg/1200px-Empire_neo_assyrien-hu.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="927"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Empire_neo_assyrien-hu.svg/800px-Empire_neo_assyrien-hu.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="618"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Empire_neo_assyrien-hu.svg/640px-Empire_neo_assyrien-hu.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="495"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Újasszír Birodalom – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Újasszír_Birodalom rootpage-Újasszír_Birodalom skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=%C3%9Ajassz%C3%ADr+Birodalom" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=%C3%9Ajassz%C3%ADr+Birodalom" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=%C3%9Ajassz%C3%ADr+Birodalom" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=%C3%9Ajassz%C3%ADr+Birodalom" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Kezdetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kezdetek"> <div class="vector-toc-text"> 1 Kezdetek </div> </a> <button aria-controls="toc-Kezdetek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Kezdetek alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Kezdetek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-II._Assur-dán" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#II._Assur-dán"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 II. Assur-dán </div> </a> <ul id="toc-II._Assur-dán-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-II._Adad-nirári" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#II._Adad-nirári"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 II. Adad-nirári </div> </a> <ul id="toc-II._Adad-nirári-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-II._Tukulti-Ninurta" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#II._Tukulti-Ninurta"> <div class="vector-toc-text"> 1.3 II. Tukulti-Ninurta </div> </a> <ul id="toc-II._Tukulti-Ninurta-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-II._Assur-nászir-apli" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#II._Assur-nászir-apli"> <div class="vector-toc-text"> 2 II. Assur-nászir-apli </div> </a> <ul id="toc-II._Assur-nászir-apli-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-III._Sulmánu-asarídu" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#III._Sulmánu-asarídu"> <div class="vector-toc-text"> 3 III. Sulmánu-asarídu </div> </a> <button aria-controls="toc-III._Sulmánu-asarídu-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) III. Sulmánu-asarídu alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-III._Sulmánu-asarídu-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Urartu" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Urartu"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Urartu </div> </a> <ul id="toc-Urartu-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolatok_Babilóniával" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolatok_Babilóniával"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Kapcsolatok Babilóniával </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolatok_Babilóniával-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Hanyatlás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Hanyatlás"> <div class="vector-toc-text"> 4 Hanyatlás </div> </a> <button aria-controls="toc-Hanyatlás-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Hanyatlás alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Hanyatlás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-V._Samsi-Adad_és_III._Adad-nírári" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#V._Samsi-Adad_és_III._Adad-nírári"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 V. Samsi-Adad és III. Adad-nírári </div> </a> <ul id="toc-V._Samsi-Adad_és_III._Adad-nírári-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Fellendülés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fellendülés"> <div class="vector-toc-text"> 5 Fellendülés </div> </a> <ul id="toc-Fellendülés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-III._Tukulti-apil-ésarra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#III._Tukulti-apil-ésarra"> <div class="vector-toc-text"> 6 III. Tukulti-apil-ésarra </div> </a> <ul id="toc-III._Tukulti-apil-ésarra-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-II._Sarrukín" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#II._Sarrukín"> <div class="vector-toc-text"> 7 II. Sarrukín </div> </a> <button aria-controls="toc-II._Sarrukín-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) II. Sarrukín alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-II._Sarrukín-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Urartu_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Urartu_2"> <div class="vector-toc-text"> 7.1 Urartu </div> </a> <ul id="toc-Urartu_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Szín-ahhé-eríba" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Szín-ahhé-eríba"> <div class="vector-toc-text"> 8 Szín-ahhé-eríba </div> </a> <button aria-controls="toc-Szín-ahhé-eríba-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Szín-ahhé-eríba alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Szín-ahhé-eríba-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Babilónia_problémája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Babilónia_problémája"> <div class="vector-toc-text"> 8.1 Babilónia problémája </div> </a> <ul id="toc-Babilónia_problémája-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Assur-ah-iddína" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Assur-ah-iddína"> <div class="vector-toc-text"> 9 Assur-ah-iddína </div> </a> <button aria-controls="toc-Assur-ah-iddína-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Assur-ah-iddína alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Assur-ah-iddína-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Egyiptom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyiptom"> <div class="vector-toc-text"> 9.1 Egyiptom </div> </a> <ul id="toc-Egyiptom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Assur-bán-apli" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Assur-bán-apli"> <div class="vector-toc-text"> 10 Assur-bán-apli </div> </a> <button aria-controls="toc-Assur-bán-apli-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Assur-bán-apli alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Assur-bán-apli-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Egyiptom_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyiptom_2"> <div class="vector-toc-text"> 10.1 Egyiptom </div> </a> <ul id="toc-Egyiptom_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_birodalom_bukása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_birodalom_bukása"> <div class="vector-toc-text"> 11 A birodalom bukása </div> </a> <button aria-controls="toc-A_birodalom_bukása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) A birodalom bukása alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-A_birodalom_bukása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_bukás_okai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_bukás_okai"> <div class="vector-toc-text"> 11.1 A bukás okai </div> </a> <ul id="toc-A_bukás_okai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Egykorú_források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Egykorú_források"> <div class="vector-toc-text"> 12 Egykorú források </div> </a> <ul id="toc-Egykorú_források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Államszervezet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Államszervezet"> <div class="vector-toc-text"> 13 Államszervezet </div> </a> <button aria-controls="toc-Államszervezet-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Államszervezet alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Államszervezet-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_királyi_család" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_királyi_család"> <div class="vector-toc-text"> 13.1 A királyi család </div> </a> <ul id="toc-A_királyi_család-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Államigazgatás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Államigazgatás"> <div class="vector-toc-text"> 13.2 Államigazgatás </div> </a> <ul id="toc-Államigazgatás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Társadalmi_csoportok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Társadalmi_csoportok"> <div class="vector-toc-text"> 13.3 Társadalmi csoportok </div> </a> <ul id="toc-Társadalmi_csoportok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_kormányzás_ideológiája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kormányzás_ideológiája"> <div class="vector-toc-text"> 13.4 A kormányzás ideológiája </div> </a> <ul id="toc-A_kormányzás_ideológiája-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_hadsereg" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hadsereg"> <div class="vector-toc-text"> 13.5 A hadsereg </div> </a> <ul id="toc-A_hadsereg-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_hadjáratok_és_következményeik" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hadjáratok_és_következményeik"> <div class="vector-toc-text"> 13.5.1 A hadjáratok és következményeik </div> </a> <ul id="toc-A_hadjáratok_és_következményeik-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_meghódított_területek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_meghódított_területek"> <div class="vector-toc-text"> 13.5.2 A meghódított területek </div> </a> <ul id="toc-A_meghódított_területek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kultúra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kultúra"> <div class="vector-toc-text"> 14 Kultúra </div> </a> <button aria-controls="toc-Kultúra-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Kultúra alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Kultúra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Városépítészet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Városépítészet"> <div class="vector-toc-text"> 14.1 Városépítészet </div> </a> <ul id="toc-Városépítészet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallás"> <div class="vector-toc-text"> 14.2 Vallás </div> </a> <ul id="toc-Vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Művészet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Művészet"> <div class="vector-toc-text"> 14.3 Művészet </div> </a> <ul id="toc-Művészet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 15 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 16 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek_és_külső_hivatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek_és_külső_hivatkozások"> <div class="vector-toc-text"> 17 Kapcsolódó szócikkek és külső hivatkozások </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek_és_külső_hivatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Újasszír Birodalom</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 55 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-55" aria-hidden="true" > 55 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Neo-Assyrian_Empire" title="Neo-Assyrian Empire – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Neo-Assyrian Empire" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Nieu-Assiriese_Ryk" title="Nieu-Assiriese Ryk – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Nieu-Assiriese Ryk" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D8%A5%D9%85%D8%A8%D8%B1%D8%A7%D8%B7%D9%88%D8%B1%D9%8A%D8%A9_%D8%A7%D9%84%D8%A2%D8%B4%D9%88%D8%B1%D9%8A%D8%A9_%D8%A7%D9%84%D8%AD%D8%AF%D9%8A%D8%AB%D8%A9" title="الإمبراطورية الآشورية الحديثة – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="الإمبراطورية الآشورية الحديثة" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Yeni_Assuriya_%C3%A7arl%C4%B1%C4%9F%C4%B1" title="Yeni Assuriya çarlığı – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Yeni Assuriya çarlığı" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%DB%8C%D8%A6%D9%86%DB%8C_%D8%A2%D8%B4%D9%88%D8%B1_%D8%A7%DB%8C%D9%85%D9%BE%D8%B1%D8%A7%D8%AA%D9%88%D8%B1%D9%84%D9%88%D8%BA%D9%88" title="یئنی آشور ایمپراتورلوغو – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="یئنی آشور ایمپراتورلوغو" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%BE%D0%B2%D0%BE%D0%B0%D1%81%D0%B8%D1%80%D0%B8%D0%B9%D1%81%D0%BA%D0%BE_%D1%86%D0%B0%D1%80%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%BE" title="Новоасирийско царство – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Новоасирийско царство" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%A8%E0%A6%AC%E0%A7%8D%E0%A6%AF-%E0%A6%85%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A6%BE%E0%A6%B8%E0%A6%BF%E0%A6%B0%E0%A7%80%E0%A6%AF%E0%A6%BC_%E0%A6%B8%E0%A6%BE%E0%A6%AE%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A6%BE%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%AF" title="নব্য-অ্যাসিরীয় সাম্রাজ্য – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="নব্য-অ্যাসিরীয় সাম্রাজ্য" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Novoasirsko_Carstvo" title="Novoasirsko Carstvo – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Novoasirsko Carstvo" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Imperi_Neoassiri" title="Imperi Neoassiri – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Imperi Neoassiri" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Novoasyrsk%C3%A1_%C5%99%C3%AD%C5%A1e" title="Novoasyrská říše – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Novoasyrská říše" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Ymerodraeth_Newydd_Assyria" title="Ymerodraeth Newydd Assyria – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Ymerodraeth Newydd Assyria" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q70894304 mw-list-item" title=""><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Neuassyrisches_Reich" title="Neuassyrisches Reich – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Neuassyrisches Reich" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Nov-Asiria_Imperio" title="Nov-Asiria Imperio – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Nov-Asiria Imperio" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Imperio_neoasirio" title="Imperio neoasirio – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Imperio neoasirio" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Neo-asiriar_inperioa" title="Neo-asiriar inperioa – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Neo-asiriar inperioa" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%85%D9%BE%D8%B1%D8%A7%D8%AA%D9%88%D8%B1%DB%8C_%D8%A2%D8%B4%D9%88%D8%B1%DB%8C_%D9%86%D9%88" title="امپراتوری آشوری نو – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="امپراتوری آشوری نو" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Uus-Assyria" title="Uus-Assyria – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Uus-Assyria" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Empire_n%C3%A9o-assyrien" title="Empire néo-assyrien – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Empire néo-assyrien" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%94%D7%90%D7%99%D7%9E%D7%A4%D7%A8%D7%99%D7%94_%D7%94%D7%90%D7%A9%D7%95%D7%A8%D7%99%D7%AA_%D7%94%D7%97%D7%93%D7%A9%D7%94" title="האימפריה האשורית החדשה – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="האימפריה האשורית החדשה" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A8%E0%A4%B5-%E0%A4%85%E0%A4%B8%E0%A5%80%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A5%80_%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="नव-असीरियायी साम्राज्य – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="नव-असीरियायी साम्राज्य" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Novoasirsko_Carstvo" title="Novoasirsko Carstvo – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Novoasirsko Carstvo" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Kerajaan_Asyur_Baru" title="Kerajaan Asyur Baru – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Kerajaan Asyur Baru" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Impero_assiro" title="Impero assiro – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Impero assiro" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E6%96%B0%E3%82%A2%E3%83%83%E3%82%B7%E3%83%AA%E3%82%A2%E5%B8%9D%E5%9B%BD" title="新アッシリア帝国 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="新アッシリア帝国" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9C%E1%83%94%E1%83%9D-%E1%83%90%E1%83%A1%E1%83%A3%E1%83%A0%E1%83%A3%E1%83%9A%E1%83%98_%E1%83%98%E1%83%9B%E1%83%9E%E1%83%94%E1%83%A0%E1%83%98%E1%83%90" title="ნეო-ასურული იმპერია – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ნეო-ასურული იმპერია" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%8B%A0%EC%95%84%EC%8B%9C%EB%A6%AC%EC%95%84_%EC%A0%9C%EA%B5%AD" title="신아시리아 제국 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="신아시리아 제국" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Imperium_Neoassyrium" title="Imperium Neoassyrium – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Imperium Neoassyrium" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Asirijos_imperija" title="Asirijos imperija – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Asirijos imperija" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Empira_Ne%C3%B4-Asiriana" title="Empira Neô-Asiriana – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Empira Neô-Asiriana" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/Emepaea_Ahiriana_hou" title="Emepaea Ahiriana hou – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Emepaea Ahiriana hou" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target">Māori</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A8%E0%A4%B5-%E0%A4%85%E0%A4%B8%E0%A4%BF%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%A8_%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="नव-असिरियन साम्राज्य – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="नव-असिरियन साम्राज्य" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Nieuw-Assyrische_Rijk" title="Nieuw-Assyrische Rijk – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Nieuw-Assyrische Rijk" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Det_nyassyriske_riket" title="Det nyassyriske riket – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Det nyassyriske riket" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Det_nyassyriske_rike" title="Det nyassyriske rike – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Det nyassyriske rike" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%AF%DB%8C%D8%AF_%D8%A2%D8%B4%D9%88%D8%B1%DB%8C_%D8%B3%D9%84%D8%B7%D9%86%D8%AA" title="جدید آشوری سلطنت – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="جدید آشوری سلطنت" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%86%D9%88%DB%90_%D8%A2%D8%B4%D9%88%D8%B1%D9%8A_%D8%B3%D8%AA%D8%B1%D9%88%D8%A7%DA%A9%D9%8A" title="نوې آشوري سترواکي – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="نوې آشوري سترواکي" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Imp%C3%A9rio_Neoass%C3%ADrio" title="Império Neoassírio – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Império Neoassírio" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Imperiul_Neo-Asirian" title="Imperiul Neo-Asirian – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Imperiul Neo-Asirian" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%BE%D0%B2%D0%BE%D0%B0%D1%81%D1%81%D0%B8%D1%80%D0%B8%D0%B9%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B5_%D1%86%D0%B0%D1%80%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%BE" title="Новоассирийское царство – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Новоассирийское царство" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Neoasirsko_Carstvo" title="Neoasirsko Carstvo – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Neoasirsko Carstvo" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Neo-Assyrian_Empire" title="Neo-Assyrian Empire – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Neo-Assyrian Empire" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Novoas%C3%BDrska_r%C3%AD%C5%A1a" title="Novoasýrska ríša – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Novoasýrska ríša" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%BE%D0%B2%D0%BE%D0%B0%D1%81%D0%B8%D1%80%D1%81%D0%BA%D0%BE_%D1%86%D0%B0%D1%80%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%BE" title="Новоасирско царство – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Новоасирско царство" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Nyassyriska_riket" title="Nyassyriska riket – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Nyassyriska riket" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AA%E0%AF%81%E0%AE%A4%E0%AF%81_%E0%AE%85%E0%AE%9A%E0%AE%BF%E0%AE%B0%E0%AE%BF%E0%AE%AF%E0%AE%AA%E0%AF%8D_%E0%AE%AA%E0%AF%87%E0%AE%B0%E0%AE%B0%E0%AE%9A%E0%AF%81" title="புது அசிரியப் பேரரசு – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="புது அசிரியப் பேரரசு" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%88%E0%B8%B1%E0%B8%81%E0%B8%A3%E0%B8%A7%E0%B8%A3%E0%B8%A3%E0%B8%94%E0%B8%B4%E0%B8%AD%E0%B8%B1%E0%B8%AA%E0%B8%8B%E0%B8%B5%E0%B9%80%E0%B8%A3%E0%B8%B5%E0%B8%A2%E0%B9%83%E0%B8%AB%E0%B8%A1%E0%B9%88" title="จักรวรรดิอัสซีเรียใหม่ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="จักรวรรดิอัสซีเรียใหม่" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Imperyong_Neo-Asirya" title="Imperyong Neo-Asirya – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Imperyong Neo-Asirya" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Yeni_Asur_%C4%B0mparatorlu%C4%9Fu" title="Yeni Asur İmparatorluğu – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Yeni Asur İmparatorluğu" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%BE%D0%B2%D0%BE%D0%B0%D1%81%D1%81%D0%B8%D1%80%D1%96%D0%B9%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0_%D1%96%D0%BC%D0%BF%D0%B5%D1%80%D1%96%D1%8F" title="Новоассирійська імперія – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Новоассирійська імперія" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%AF%DB%8C%D8%AF_%D8%A2%D8%B4%D9%88%D8%B1%DB%8C_%D8%B3%D9%84%D8%B7%D9%86%D8%AA" title="جدید آشوری سلطنت – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="جدید آشوری سلطنت" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/%C4%90%E1%BA%BF_qu%E1%BB%91c_T%C3%A2n_Assyria" title="Đế quốc Tân Assyria – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Đế quốc Tân Assyria" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Imperyo_Neoassiryo" title="Imperyo Neoassiryo – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Imperyo Neoassiryo" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9C%E1%83%94%E1%83%9D-%E1%83%90%E1%83%A1%E1%83%A3%E1%83%A0%E1%83%A3%E1%83%9A%E1%83%98_%E1%83%98%E1%83%9B%E1%83%9E%E1%83%94%E1%83%A0%E1%83%98%E1%83%90" title="ნეო-ასურული იმპერია – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ნეო-ასურული იმპერია" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%96%B0%E4%BA%9A%E8%BF%B0%E5%B8%9D%E5%9B%BD" title="新亚述帝国 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="新亚述帝国" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Sin_Assyria_T%C3%A8-kok" title="Sin Assyria Tè-kok – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Sin Assyria Tè-kok" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q10914393#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&oldid=26828275" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&id=26828275&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2F%25C3%259Ajassz%25C3%25ADr_Birodalom">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2F%25C3%259Ajassz%25C3%25ADr_Birodalom">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=%C3%9Ajassz%C3%ADr+Birodalom">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Neo-Assyrian_Empire" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q10914393" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: 2024. január 27.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec telepulesinfobox" style="color:black;background-color:#DAE5E8;">Újasszír Birodalom</td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#DAE5E8;color:black;text-align:center;"><div style="font-weight:bold;">Aššur, Aššūrāyu</div> <a href="/wiki/I._e._10._sz%C3%A1zad" title="I. e. 10. század">i. e. 10. század</a> – <a href="/wiki/I._e._612" title="I. e. 612">i. e. 612</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Empire_neo_assyrien-hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Empire_neo_assyrien-hu.svg/250px-Empire_neo_assyrien-hu.svg.png" decoding="async" width="250" height="193" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Empire_neo_assyrien-hu.svg/375px-Empire_neo_assyrien-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Empire_neo_assyrien-hu.svg/500px-Empire_neo_assyrien-hu.svg.png 2x" data-file-width="1435" data-file-height="1109" /></a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#DAE5E8;color:black;text-align:center;">Általános adatok</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/F%C5%91v%C3%A1ros" title="Főváros">Fővárosa</a></td><td><a href="/wiki/Assur_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Assur (település)">Assur</a>, <a href="/wiki/Ninive" class="mw-redirect" title="Ninive">Ninive</a>, <a href="/wiki/D%C3%BAr-Sarruk%C3%ADn" title="Dúr-Sarrukín">Dúr-Sarrukín</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Vallás</td><td><a href="/wiki/Mezopot%C3%A1miai_mitol%C3%B3gia" title="Mezopotámiai mitológia">mezopotámiai</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#DAE5E8;color:black;text-align:center;">Kormányzat</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Államforma</td><td><a href="/wiki/Monarchia" title="Monarchia">monarchia</a></td></tr><tr><td colspan="2"><table class="noprint" style="display:table;background:transparent;width:100%;text-align:center;" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="background-color:#DAE5E8">Elődállam</td><td style="background-color:#DAE5E8">Utódállam</td></tr><tr><td style="width:50%;font-size:95%;"><a href="/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%A9passz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Középasszír Birodalom (a lap nem létezik)">←</a> <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_None.svg" class="mw-file-description" title="Középasszír Birodalom"><img alt="Középasszír Birodalom" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Flag_of_None.svg/25px-Flag_of_None.svg.png" decoding="async" width="25" height="17" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Flag_of_None.svg/38px-Flag_of_None.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Flag_of_None.svg/50px-Flag_of_None.svg.png 2x" data-file-width="225" data-file-height="150" /></a></td><td style="width:50%;font-size:95%;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_None.svg" class="mw-file-description" title="Újbabiloni Birodalom"><img alt="Újbabiloni Birodalom" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Flag_of_None.svg/25px-Flag_of_None.svg.png" decoding="async" width="25" height="17" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Flag_of_None.svg/38px-Flag_of_None.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2a/Flag_of_None.svg/50px-Flag_of_None.svg.png 2x" data-file-width="225" data-file-height="150" /></a> <a href="/wiki/%C3%9Ajbabiloni_Birodalom" title="Újbabiloni Birodalom">→</a></td></tr><tr><td style="width:50%;font-size:95%;"></td><td style="width:50%;font-size:95%;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Medes.svg" class="mw-file-description" title="Méd Birodalom"><img alt="Méd Birodalom" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/Flag_of_Medes.svg/25px-Flag_of_Medes.svg.png" decoding="async" width="25" height="17" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/Flag_of_Medes.svg/38px-Flag_of_Medes.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/Flag_of_Medes.svg/50px-Flag_of_Medes.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="800" /></a> <a href="/wiki/M%C3%A9d_Birodalom" title="Méd Birodalom">→</a></td></tr></tbody></table></td></tr><tr><td colspan="2"></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #DAE5E8;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Neo-Assyrian_Empire" class="extiw" title="commons:Category:Neo-Assyrian Empire">Újasszír Birodalom</a> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style><table class="navbox" style="width: 210px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#50C878;"><a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">Mezopotámia</a> földrajza</th></tr><tr><td class="hlist" style="text-align:center;"> <ul><li><a href="/wiki/Eufr%C3%A1tesz" title="Eufrátesz">Eufrátesz</a></li> <li><a href="/wiki/Tigris_(foly%C3%B3)" title="Tigris (folyó)">Tigris</a></li> <li><a href="/wiki/Assz%C3%ADria" title="Asszíria">Asszíria</a></li> <li><a href="/wiki/Babil%C3%B3nia" title="Babilónia">Babilónia</a></li> <li><a href="/wiki/Sumer" title="Sumer">Sumer</a></li> <li><a href="/wiki/Akk%C3%A1d_(ter%C3%BClet)" title="Akkád (terület)">Akkád</a></li> <li><a href="/wiki/Tengerf%C3%B6ld" title="Tengerföld">Tengerföld</a></li></ul> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#50C878;"><a href="/wiki/Sumer" title="Sumer">Sumer</a></td></tr><tr><td class="hlist" style="text-align:center;"> <ul><li><a href="/wiki/Eridu" title="Eridu">Eridu</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kuara&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kuara (a lap nem létezik)">Kuara</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%8Dsz%C3%ADn" title="Íszín">Íszín</a></li> <li><a href="/wiki/Lagas" title="Lagas">Lagas</a></li> <li><a href="/wiki/Larsza" title="Larsza">Larsza</a></li> <li><a href="/wiki/Nippur" title="Nippur">Nippur</a></li> <li><a href="/wiki/Umma_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Umma (település)">Umma</a></li> <li><a href="/wiki/Ur" title="Ur">Ur</a></li> <li><a href="/wiki/Uruk" title="Uruk">Uruk</a></li> <li><a href="/wiki/Suruppak" title="Suruppak">Suruppak</a></li></ul> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#50C878;"><a href="/wiki/Akk%C3%A1d_(ter%C3%BClet)" title="Akkád (terület)">Akkád</a></td></tr><tr><td class="hlist" style="text-align:center;"> Babilóniai városok <ul><li><a href="/wiki/Agade" title="Agade">Agade</a></li> <li><a href="/wiki/Kis_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Kis (település)">Kis</a></li> <li><a href="/wiki/Babilon" title="Babilon">Babilon</a></li> <li><a href="/wiki/Borszippa" title="Borszippa">Borszippa</a></li> <li><a href="/wiki/D%C3%BAr-Kurigalzu" title="Dúr-Kurigalzu">Dúr-Kurigalzu</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kazallu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kazallu (a lap nem létezik)">Kazallu</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%BAta" title="Kúta">Kúta</a></li> <li><a href="/wiki/Szippar" title="Szippar">Szippar</a></li> <li><a href="/wiki/Dilbat" title="Dilbat">Dilbat</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Girbat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Girbat (a lap nem létezik)">Girbat</a></li></ul> Asszíriai városok <ul><li><a href="/wiki/Assur_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Assur (település)">Assur</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%89kallatum" title="Ékallatum">Ékallatum</a></li> <li><a href="/wiki/D%C3%BAr-Sarruk%C3%ADn" title="Dúr-Sarrukín">Dúr-Sarrukín</a></li> <li><a href="/wiki/Kalhu" title="Kalhu">Kalhu</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=K%C3%A1r-Tukulti-Ninurta&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kár-Tukulti-Ninurta (a lap nem létezik)">Kár-Tukulti-Ninurta</a></li> <li><a href="/wiki/Ninive_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Ninive (település)">Ninive</a></li> <li><a href="/wiki/Nuzu" title="Nuzu">Nuzu</a></li></ul> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#50C878;">Egyéb városok</td></tr><tr><td class="hlist" style="text-align:center;"> <ul><li><a href="/wiki/D%C3%A9r_(Mezopot%C3%A1mia)" title="Dér (Mezopotámia)">Dér</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=%C3%89kallat%C3%A9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ékallaté (a lap nem létezik)">Ékallaté</a></li> <li><a href="/wiki/Esnunna" title="Esnunna">Esnunna</a></li> <li><a href="/wiki/Harr%C3%A1n" title="Harrán">Harrán</a></li> <li><a href="/wiki/Karkemis" title="Karkemis">Karkemis</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ri" title="Mári">Mári</a></li> <li><a href="/wiki/Niszibisz" title="Niszibisz">Niszibisz</a></li> <li><a href="/wiki/Tuttul" title="Tuttul">Tuttul</a></li> <li><a href="/wiki/Vassukanni" title="Vassukanni">Vassukanni</a></li> <li><a href="/wiki/Ebla" title="Ebla">Ebla</a></li></ul> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#50C878;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><a href="/wiki/Sablon:Mezopot%C3%A1mia_f%C3%B6ldrajza" title="Sablon:Mezopotámia földrajza">Sablon:Mezopotámia földrajza</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Mezopot%C3%A1mia_f%C3%B6ldrajza">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Mezopot%C3%A1mia_f%C3%B6ldrajza">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Mezopot%C3%A1mia_f%C3%B6ldrajza&action=edit">sz</a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló <a href="/wiki/Vaskor" title="Vaskor">vaskori</a> állam volt az <a href="/wiki/%C3%93kor" title="Ókor">ókori</a> <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">Mezopotámia</a> területén. Az <a href="/wiki/Assz%C3%ADrok" title="Asszírok">asszírok</a> az <a href="/wiki/I._e._10._sz%C3%A1zad" title="I. e. 10. század">i. e. 10. századra</a> konszolidálták azokat a területeket, amelyek a <a href="/wiki/Bronzkor" title="Bronzkor">bronzkor</a> végén a <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%A9passz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Középasszír Birodalom (a lap nem létezik)">középasszír</a> uralkodó, <a href="/wiki/I._Tukulti-Ninurta" title="I. Tukulti-Ninurta">I. Tukulti-Ninurta</a> (i. e. 1244–1208) uralma alatt álltak. Ekkor a legfontosabb cél a <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6zi-tenger" title="Földközi-tenger">Földközi-tenger</a> és <a href="/wiki/Anat%C3%B3lia" title="Anatólia">Anatólia</a> felé vezető kereskedelmi útvonalak ellenőrzése és az <a href="/wiki/Ar%C3%A1miak" title="Arámiak">arámi</a> törzsek visszaszorítása volt, amelyek folyamatosan beszivárogtak az <a href="/wiki/Assz%C3%ADria" title="Asszíria">asszír</a> területekre. Az első uralkodó, aki a hagyományos határokon túl vezette seregét, <a href="/wiki/II._Assur-n%C3%A1szir-apli" title="II. Assur-nászir-apli">II. Assur-nászir-apli</a> volt. <a href="/wiki/III._Sulm%C3%A1nu-asar%C3%ADdu" title="III. Sulmánu-asarídu">III. Sulmánu-asarídu</a> uralkodását minden téren az intenzív katonai tevékenység jellemezte. <a href="/wiki/III._Tukulti-apil-%C3%A9sarra" title="III. Tukulti-apil-ésarra">III. Tukulti-apil-ésarra</a> drasztikus reformokat foganatosított és jelentős katonai sikereket ért el. <a href="/wiki/V._Sulm%C3%A1nu-asar%C3%ADdu" title="V. Sulmánu-asarídu">V. Sulmánu-asarídu</a> több fontos közigazgatási újítást vezetett be, megszüntette az Assur és <a href="/wiki/Harr%C3%A1n" title="Harrán">Harrán</a> (<a href="/wiki/Sz%C3%ADn_(isten)" title="Szín (isten)">Szín</a> holdisten kultuszközpontja) szent városai által birtokolt kiváltságokat. Uralkodása végén lázadás robbant ki, és <a href="/wiki/II._Sarruk%C3%ADn_assz%C3%ADr_kir%C3%A1ly" title="II. Sarrukín asszír király">II. Sarrukín</a> szerezte meg a hatalmat. II. Sarukkín idejében Asszíria már nagyhatalom volt, túl egy komoly belső válságon, amelyet az okozott, hogy a közigazgatási struktúrák nem boldogultak az egyes udvari tisztviselők által megszerzett túlzott befolyással. Az ő idejében kezdődött az Újasszír Birodalom legvirágzóbb korszaka, hadjáratait a birodalmi közigazgatás újjászervezése és központosítása kísérte, amit nagyarányú deportálások és az erőteljes gyarmatosítás eszközével valósított meg. Mai hírnevét azonban az új királyi székhely, <a href="/wiki/D%C3%BAr-Sarruk%C3%ADn" title="Dúr-Sarrukín">Dúr-Sarrukín</a> építkezési munkálatainak köszönheti. II. Sarukkín csatában halt meg, ami abban a korban az istenek dühének jele volt, ezért utóda, <a href="/wiki/Sz%C3%ADn-ahh%C3%A9-er%C3%ADba" title="Szín-ahhé-eríba">Szín-ahhé-eríba</a> elhagyta a fővárost, és nekilátott, hogy újjáépítse <a href="/wiki/Ninive_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Ninive (település)">Ninivét</a>, amely ezután a birodalom fővárosává vált. Itt az asszír történelem talán leggrandiózusabb építkezési és várostervezési programját valósította meg, teljesen átformálva <a href="/wiki/Ist%C3%A1r" title="Istár">Istár</a> szent városát. Uralkodása alatt a fő stratégiai célpont <a href="/wiki/Babilon" title="Babilon">Babilon</a> volt. Az asszírok által kinevezett uralkodók, valamint az <a href="/wiki/El%C3%A1m" title="Elám">elámiak</a> által támogatott helyi uralkodók közötti folytonos összetűzések miatt Szín-ahhé-eriba úgy döntött, hogy komolyabban beavatkozik, és miután a koronaherceget elrabolták és megölték, lerombolta a várost. Később egy palotaforradalomnak esett áldozatul, amelyet egyik fia szervezett, akit testvére, a jövendő uralkodó, <a href="/wiki/Assur-ah-idd%C3%ADna" title="Assur-ah-iddína">Assur-ah-iddína</a> miatt kizártak a hatalomból. Assur-ah-iddína terjeszkedő politikát folytatott és újjáépítette Babilont. Seregeit egészen <a href="/wiki/%C3%93kori_Egyiptom" title="Ókori Egyiptom">Egyiptomig</a> vezette, és az egyik hadjárat során vesztette életét. A trónt ezután a leghíresebb asszír király, <a href="/wiki/Assur-b%C3%A1n-apli" title="Assur-bán-apli">Assur-bán-apli</a> szerezte meg, aki közel 40 évig uralkodott. Az ő megbízásából készültek a birodalom legszebb művészeti alkotásai, és óriási könyvtárat gyűjtött össze. Halála után azonban a birodalom nem egészen két évtized alatt teljesen összeomlott. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kezdetek">Kezdetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Kezdetek">szerkesztés</a>]</div> Az ókori <a href="/wiki/K%C3%B6zel-Kelet" title="Közel-Kelet">Közel-Kelet</a> történetét az <a href="/wiki/I._e._1._%C3%A9vezred" title="I. e. 1. évezred">i. e. 1. évezred</a> elejétől az <a href="/wiki/I._e._7._sz%C3%A1zad" title="I. e. 7. század">i. e. 7. század</a> végéig az Újasszír Birodalom uralta. Katonai erejét felhasználva fokozatosan terjesztette ki fennhatóságát <a href="/wiki/Ir%C3%A1n" title="Irán">Irán</a> nyugati részétől a <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6zi-tenger" title="Földközi-tenger">Földközi-tengerig</a>, <a href="/wiki/Anat%C3%B3lia" title="Anatólia">Anatóliától</a> <a href="/wiki/%C3%93kori_Egyiptom" title="Ókori Egyiptom">Egyiptomig</a> meghatározva a térség politikáját és gazdasági életét. A birodalomnak ezt a fejlődését az tette lehetővé, hogy tehetséges és energikus uralkodók váltották egymást a birodalom trónján, akik az államszervezési feladatok mellett hódító hadjáratokat vezettek. A birodalom fejlődése nem volt folyamatos és töretlen, és csak az <a href="/wiki/I._e._8._sz%C3%A1zad" title="I. e. 8. század">i. e. 8. század</a> közepétől jellemezte tudatos és szisztematikus államszervezés. Az Újasszír Birodalom története két fő részre osztható, az első szakaszban (i. e. 934–745) érvényesítették a közép-asszír korszakból származó felső-mezopotámiai területi igényeiket, a második szakaszban (i. e. 745–610) óriási területeket foglaltak el a <a href="/wiki/Perzsa-%C3%B6b%C3%B6l" title="Perzsa-öböl">Perzsa-öböl</a> térségétől a törökországi Kommagénéig. Az <a href="/wiki/I._e._12._sz%C3%A1zad" title="I. e. 12. század">i. e. 12.</a> és az <a href="/wiki/I._e._10._sz%C3%A1zad" title="I. e. 10. század">i. e. 10. század</a> zavaros viszonyai miatt az asszíroknak fel kellett adniuk <a href="/wiki/Sz%C3%ADria" title="Szíria">Szíria</a> északkeleti részét, amelyet a közép-asszír korban foglaltak el. Az itt létrehozott adminisztratív központok azonban megmaradtak, és a helyi asszír-barát uralkodók is a helyükön maradtak. Függetlenségük mértéke nem tisztázott, az is lehetséges, hogy az asszírok ezeken a területeken elvesztették minden hatalmukat.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East238-1">[1]</a> A vidéket az <a href="/wiki/Ar%C3%A1miak" title="Arámiak">arámiak</a> uralták, akik egyes városokban is befolyást szereztek. Az asszírok által folyamatosan uralt terület körülbelül 21 ezer négyzetkilométer volt a <a href="/wiki/Tigris_(foly%C3%B3)" title="Tigris (folyó)">Tigris</a> folyótól keletre <a href="/wiki/Assur_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Assur (település)">Assur</a> és <a href="/wiki/Ninive_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Ninive (település)">Ninive</a> városával.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">[2]</a> Az i. e. 10. század utolsó harmadában a helyzet megváltozott amikor az asszírok megkezdték szabályos időközönkénti hadjárataikat először nyugat felé, hogy visszafoglalják korábbi földjeiket az arámiaktól. Az elfoglalt területeket ezután benépesítették, és a városokat adminisztrációs központokká fejlesztették ahonnan a régiót kormányozták. Fejlesztették az infrastruktúrát is, a <a href="/wiki/H%C3%A1b%C3%BAr" title="Hábúr">Hábúr</a> folyó mellett csatornákat építettek, ezzel lehetővé tették az áruszállítást, valamint rendbe hozták a közép-asszír korban épített úthálózatot, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek az anyaországgal.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">[2]</a>  Asszíria felemelkedésében az az igazán figyelemre méltó, hogy vele egy időben a Közel-Kelet többi térsége ekkor még nem lábalt ki az i. e. 1000 körüli, a <a href="/wiki/Bronzkor" title="Bronzkor">bronzkorból</a> a <a href="/wiki/Vaskor" title="Vaskor">vaskorba</a> való átmenettel együtt járó demográfiai és gazdasági visszaesésből,<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East49-3">[3]</a> az úgynevezett arámi sötét korból. Az, hogy a korai újasszír uralkodók nagy létszámú hadsereget tudtak toborozni a hódító hadjáratokhoz, majd a meghódított területeken is asszírokat telepítettek le, arra utal, hogy az országban ekkor nagyon erős népességnövekedés történt,<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East49-3">[3]</a> miközben az <a href="/wiki/Ar%C3%A1miak" title="Arámiak">arámi</a> vándorlás szétzilálta a korábbi hatalmi centrumokat, apró királyságok és fejedelemségek jöttek létre, elsősorban az <a href="/wiki/%C3%9Ajhettita_kir%C3%A1lys%C3%A1gok" title="Újhettita királyságok">újhettita királyságok</a>. Az uralkodók felismerték, hogy határaik védelmében folyamatosan expedíciókat kell szervezniük az északi és a keleti hegyvidékeken, valamint Észak-Mezopotámián át az <a href="/wiki/Eufr%C3%A1tesz" title="Eufrátesz">Eufrátesz</a> folyóig és még azon is túl. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="II._Assur-dán">II. Assur-dán</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: II. Assur-dán">szerkesztés</a>]</div> A legkorábbi újasszír királyok olyan területekre vezettek hadjáratokat, amelyeket elődeik egyszer már elfoglaltak, ezért a helyi uralkodókat az asszír uralom ellen lázadóknak tekintették. Ekkor a hadjáratok még nem mindig voltak a szó szoros értelmében hadjáratok, sokszor csak felvonulások, erődemonstrációk,<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet222-4">[4]</a> és a birodalomhoz csatolt területeken általában kormányzóként meghagyták a korábbi uralkodókat. <a href="/w/index.php?title=II._Assur-d%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Assur-dán (a lap nem létezik)">II. Assur-dán</a> (i. e. 935 – 912) uralkodása alatt már felismerhetőek az asszír katonai tevékenység jellegzetes vonásai. Nagy figyelmet fordított az északi területekre, ahol a hegyes vidék nehézzé tette az uralom fenntartását, viszont közel feküdt az asszír hátországhoz, és itt voltak a fontos útvonalak is a nélkülözhetetlen <a href="/wiki/F%C3%A9mek" title="Fémek">fémlelőhelyekhez</a>. Nyugaton az arámiak ellen hadakozott, keleten pedig a <a href="/wiki/Zagrosz" title="Zagrosz">Zagrosz-hegység</a> egy része volt döntő fontosságú a biztonság és a karavánutak ellenőrzése szempontjából. Assur-dán fektette le azokat az alapvető stratégiai és ideológiai eszméket, amelyeket az utána következő uralkodók részletesen kidolgoztak. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="II._Adad-nirári">II. Adad-nirári</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: II. Adad-nirári">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Adadnirari2-despr%C3%A9s900.PNG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Adadnirari2-despr%C3%A9s900.PNG/250px-Adadnirari2-despr%C3%A9s900.PNG" decoding="async" width="250" height="281" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Adadnirari2-despr%C3%A9s900.PNG/375px-Adadnirari2-despr%C3%A9s900.PNG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Adadnirari2-despr%C3%A9s900.PNG/500px-Adadnirari2-despr%C3%A9s900.PNG 2x" data-file-width="890" data-file-height="1000" /></a><figcaption>Asszíria II. Adad-nirári uralkodásának végén</figcaption></figure> A folyamatos, több irányból érkező arámi betörések és az asszír hadjáratok ellenére az asszír anyaország gyakorlatilag érintetlen maradt, befolyása az <a href="/wiki/I._e._10._sz%C3%A1zad" title="I. e. 10. század">i. e. 10. század</a> végén kezdett el növekedni <a href="/wiki/II._Adad-nir%C3%A1ri" title="II. Adad-nirári">II. Adad-nirári</a> (i. e. 911 – 891) uralma alatt, aki elfoglalta <a href="/w/index.php?title=Kathmui&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kathmui (a lap nem létezik)">Kathmuit</a>, <a href="/w/index.php?title=Naszibina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Naszibina (a lap nem létezik)">Naszibinát</a> (mai <a href="/wiki/Nisibis" class="mw-redirect" title="Nisibis">Nisibis</a>) és <a href="/wiki/Hanigalbat" title="Hanigalbat">Hanigalbatot</a>, megszerezve ezzel a Hábúr-régiót.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza159-5">[5]</a> A győzelmek hatalmas mennyiségű hadizsákmányt jelentettek Asszíriának. Többször is ugyanazokra a területekre vezetett hadjáratot, amelyeket apja már korábban megtámadott.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet224-6">[6]</a> Hadjáratainak új iránya <a href="/wiki/Babil%C3%B3nia" title="Babilónia">Babilónia</a> felé vezetett, ám betörései nem okoztak komoly károkat. A <a href="/wiki/Tigris_(foly%C3%B3)" title="Tigris (folyó)">Tigristől</a> keletre és az <a href="/wiki/Eufr%C3%A1tesz" title="Eufrátesz">Eufrátesz</a> mentén határőrállomásokat hozott létre, és békeszerződést kötött az Eufrátesz mellett fekvő államokkal. I. e. 891-ben Asszíria és Babilónia körülbelül nyolcvan évig tartó békét kötött, amit dinasztikus házasságokkal erősítettek meg. (Az uralkodók egymás lányait vették feleségül).<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet225-7">[7]</a> II. Adad-nirári alatt gyakoriak voltak a gyors hadmozdulatok, amiből az következik, hogy hatékony ellátóhálózatot fejlesztettek ki.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet225-7">[7]</a> A meghódított területekre kivetett adót az úton lévő hadsereg ellátására használták fel. Uralma alatt igyekeztek minél több földet művelés alá vonni, és a gazdasági fellendülés is elősegítette a későbbi katonai sikereket.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza159-5">[5]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="II._Tukulti-Ninurta">II. Tukulti-Ninurta</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: II. Tukulti-Ninurta">szerkesztés</a>]</div> II. Adad-nírári fia, <a href="/wiki/II._Tukulti-Ninurta" title="II. Tukulti-Ninurta">II. Tukulti-Ninurta</a> (i. e. 890 – 884) keletre és északnyugatra indított hadjárataival megerősítette elődje sikereit, és megnyitotta a fő útvonalat északnyugatra <a href="/wiki/Anat%C3%B3lia" title="Anatólia">Kis-Ázsia</a> irányába. I. e. 885-ben déli irányba indult el (feltételezhetően a babilóniai uralkodó beleegyezésével, mivel az ellenőrzése alatt álló területekről Asszíria nem kapott adót), majd az Eufrátesz és a Hábúr mentén visszatért Asszíriába.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza159-5">[5]</a> Nem növelte meg a birodalmat viszont érdekes leírást hagyott az utókorra arról a hadjáratról, amikor a fővárosból, Assurból kiindulva bejárta Asszíria területeit. Ez egy erődemonstráció volt, amely során szemlét tartott az alávetett államok fölött, és ellátmányt gyűjtött a hadsereg részére az utak mellett létesített ellátópontokról.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet225-7">[7]</a> A beszámolóból kiderül, hogy ebben az időben mennyire szűkek voltak Asszíria határai.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak122-8">[8]</a> A hadjárat során nagy mennyiségű <a href="/wiki/Gabona" title="Gabona">gabonát</a>, <a href="/wiki/Szalma" title="Szalma">szalmát</a>, <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vasat</a>, <a href="/wiki/Bronz" title="Bronz">bronzot</a>, <a href="/wiki/%C3%93n" title="Ón">ónt</a>, <a href="/wiki/Ez%C3%BCst" title="Ezüst">ezüstöt</a>, <a href="/wiki/L%C3%B3" title="Ló">lovakat</a> és <a href="/wiki/%C3%96szv%C3%A9r" title="Öszvér">öszvéreket</a> zsákmányoltak, valamint számos hadifoglyot ejtettek. Az Újasszír Birodalom alapjait ezután két egymást követő uralkodó <a href="/wiki/II._Assur-n%C3%A1szir-apli" title="II. Assur-nászir-apli">II. Assur-nászir-apli</a> és <a href="/wiki/III._Sulm%C3%A1nu-asar%C3%ADdu" title="III. Sulmánu-asarídu">III. Sulmánu-asarídu</a> rakta le mintegy hatvan év alatt. Ekkorra az asszírok által uralt terület a Zagrosz-hegységtől az Eufráteszig, és a <a href="/wiki/Torosz-hegys%C3%A9g" title="Torosz-hegység">Taurus-hegység</a> lábától a babilóniai határig terjedt. Ezután ez a térség vált a távolabbi hadjáratok kiinduló pontjává. A korábban is komoly problémát okozó arámi törzsek betörései tovább fokozódtak, és amikor II. Assur-nászir-apli és III. Sulmánu-asaridu visszaszerezte a Közép Asszír Birodalom korábbi területeit, makacs arámi ellenállással találta szemben magát. Ez először a mai <a href="/wiki/Diyarbak%C4%B1r_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Diyarbakır (település)">Diyarbakır</a> körül összpontosult, majd később <a href="/wiki/Damaszkusz" title="Damaszkusz">Damaszkusz</a> lett a szervezője.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak122-8">[8]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="II._Assur-nászir-apli">II. Assur-nászir-apli</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: II. Assur-nászir-apli">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Alabaster_Stela_of_the_Asirian_King_Ashurnasirpal_II_(884-859_BC)_-_British_Museum.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Alabaster_Stela_of_the_Asirian_King_Ashurnasirpal_II_%28884-859_BC%29_-_British_Museum.jpg/250px-Alabaster_Stela_of_the_Asirian_King_Ashurnasirpal_II_%28884-859_BC%29_-_British_Museum.jpg" decoding="async" width="250" height="418" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Alabaster_Stela_of_the_Asirian_King_Ashurnasirpal_II_%28884-859_BC%29_-_British_Museum.jpg/375px-Alabaster_Stela_of_the_Asirian_King_Ashurnasirpal_II_%28884-859_BC%29_-_British_Museum.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Alabaster_Stela_of_the_Asirian_King_Ashurnasirpal_II_%28884-859_BC%29_-_British_Museum.jpg/500px-Alabaster_Stela_of_the_Asirian_King_Ashurnasirpal_II_%28884-859_BC%29_-_British_Museum.jpg 2x" data-file-width="1588" data-file-height="2655" /></a><figcaption>II. Assur-nászir-apli alabástrom sztéléje, <a href="/wiki/London" title="London">London</a>, <a href="/wiki/British_Museum" title="British Museum">British Museum</a> </figcaption></figure> <a href="/wiki/II._Assur-n%C3%A1szir-apli" title="II. Assur-nászir-apli">II. Assur-nászir-apli</a> uralkodásának elején minden irányba, de legfőképp nyugatra, <a href="/wiki/Sz%C3%ADria" title="Szíria">szíriai</a> és <a href="/wiki/Levante" title="Levante">levantei</a> területekre vezetett hadjáratokat, ahol a kis helyi államok nem fejtettek ki erős ellenállást. Összesen tizennégy hadjáratot vezetett, csapatai sosem járták be kétszer ugyanazt az útvonalat, csak ha valahol lázadás tört ki.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">[2]</a> Az uralkodó nyugaton védelmet nyújtó ütközőállamok gyűrűjét építette ki. I. e. 887-ben elérte a <a href="/wiki/Libanoni-hegys%C3%A9g" title="Libanoni-hegység">Libanoni-hegységet</a> és a Földközi-tengert.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza159-5">[5]</a> A hadjárat célja elsősorban nem a hódítás volt, hanem az asszír befolyás határának kijelölése,<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza160-9">[9]</a> viszont a levantei államok és Asszíria között a viszony kiegyensúlyozatlan maradt, mert Asszíria hatalma és brutális harcmodora állandó fenyegetést jelentett. Az uralkodó nagyszabású építkezésekbe kezdett a területen, erődök sorát hozta létre, hogy nyomatékosítsa az asszír jelenlétet. A szomszédos államok meghódítása a következő sémát követte: először az asszírok ajándékokat kaptak a városállamok uralkodóitól, akik vazallusokká váltak. Később ha az adót nem fizették rendesen, ez asszír katonai akciót jelentett, amelyet biztos vereség követett. Ezek után egy asszírbarát helyi uralkodót neveztek ki, vagy az országot Asszíriához csatolták, és kormányzót neveztek ki az irányítására.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza160-9">[9]</a> Amikor egy területet provinciává alakítottak, bármilyen messze is feküdt a birodalom központjától, „Assur földjének” részévé vált, lakossága asszír alattvaló lett. A deportálások és az asszír adminisztráció, építészet, valamint a hagyományok meghonosítása a korábban kulturálisan elkülönülő térségeket uniformizálni kezdte, olyan szinten, hogy az anyaországtól távol eső észak-szíriai <a href="/wiki/Harr%C3%A1n" title="Harrán">Harrán</a> vált a birodalom utolsó fővárosává <a href="/wiki/Ninive_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Ninive (település)">Ninive</a> i. e. 612-es bukása után.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East51-10">[10]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Assyrian_human-headed_bull_and_lion_in_the_British_Museum.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Assyrian_human-headed_bull_and_lion_in_the_British_Museum.jpg/220px-Assyrian_human-headed_bull_and_lion_in_the_British_Museum.jpg" decoding="async" width="220" height="330" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Assyrian_human-headed_bull_and_lion_in_the_British_Museum.jpg/330px-Assyrian_human-headed_bull_and_lion_in_the_British_Museum.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Assyrian_human-headed_bull_and_lion_in_the_British_Museum.jpg/440px-Assyrian_human-headed_bull_and_lion_in_the_British_Museum.jpg 2x" data-file-width="2592" data-file-height="3888" /></a><figcaption>Emberarcú szárnyas bika és oroszlán II. Assur-nászir-apli palotájából, <a href="/wiki/British_Museum" title="British Museum">British Museum</a></figcaption></figure> <a href="/wiki/Assur_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Assur (település)">Assur</a>, a főváros fekvése miatt alkalmatlannak bizonyult arra, hogy az egyre nagyobb területű birodalom adminisztratív központja legyen, ezért az uralkodó új főváros alapítását határozta el, a Tigris keleti partján fekvő <a href="/wiki/Kalhu" title="Kalhu">Kalhuban</a>, a modern Nimrudban. Itt a folyóra néző palotát építtetett, amely méretei és díszítése miatt is óriási teljesítmény volt. Az ő idejétől kezdve váltak a hadjáratokat, a királyi vadászatokat és a szertartásokat ábrázoló domborművek a paloták szerves részévé. Az uralkodót és több utódját a palotában temették el, sírjaikat azonban kirabolták.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza160-9">[9]</a> II. Assur-nászir-apli területeket foglalt el a <a href="/w/index.php?title=Dij%C3%A1la&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dijála (a lap nem létezik)">Dijála</a> folyó felső völgyeiben is, ellenőrzése alá vonta a Babilon és a Zagros-hegység felé vezető utakat, és erődöt építtetett a Tigris folyó mellett, ott ahol eléri Mezopotámiát, és központokat alapított a folyók átkelőhelyeinél. A helyi felkeléseket leverte, de kerülte a nyílt konfrontációt Babilóniával. A birodalom és a kisebb államok közötti kapcsolatot házasságok sorával szilárdította meg, tehát a terjeszkedést nem mindig a pusztítás és az agresszió jellemezte.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet228-11">[11]</a> Uralkodásának végére visszafoglalta az összes olyan területet, amely az <a href="/wiki/I._e._2._%C3%A9vezred" title="I. e. 2. évezred">i. e. 2. évezred</a> végén asszír fennhatóság alatt volt.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">[2]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="III._Sulmánu-asarídu">III. Sulmánu-asarídu</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: III. Sulmánu-asarídu">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Shalmaneser_III-1.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Shalmaneser_III-1.jpg/250px-Shalmaneser_III-1.jpg" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Shalmaneser_III-1.jpg/375px-Shalmaneser_III-1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/Shalmaneser_III-1.jpg/500px-Shalmaneser_III-1.jpg 2x" data-file-width="2332" data-file-height="2332" /></a><figcaption>III. Sulmánu-asarídu sztéléje, London, British Museum</figcaption></figure> Elsőként <a href="/wiki/III._Sulm%C3%A1nu-asar%C3%ADdu" title="III. Sulmánu-asarídu">III. Sulmánu-asarídu</a> (i. e. 859 – 824) alakított ki provinciákat az Eufrátesztől keletre Asszíria tradicionális érdekszférájában. A provinciák rendszere a kor jellegzetes asszír találmánya volt, előzményei feltehetően korábbi erődláncok és azok a lerakatok lehettek, amelyek a hadsereget látták el a hadjáratok alatt.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East50-12">[12]</a> Nem sokkal trónra lépése után új királyi palotát kezdtek el építeni <a href="/wiki/Kalhu" title="Kalhu">Kalhuban</a>, amely uralkodásának 13. évében, i. e. 846-ban készült el.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza171-13">[13]</a> A palota egy 7,5 <a href="/wiki/Hekt%C3%A1r" title="Hektár">hektáros</a> területen feküdt, oldalai 350 és 250 méter hosszúak voltak, és a korábbiaktól eltérően nem díszítették domborművekkel. III. Sulmánu-asaridu nevéhez kötődik a híres <a href="/w/index.php?title=B%C3%A1l%C3%A1w%C3%A1ti_kapu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Báláwáti kapu (a lap nem létezik)">báláwáti kapu</a>, ahol az ajtószárnyakra szegelt 16 domborított bronzpánton az uralkodó hadjáratainak egyes jeleneteit ábrázolták.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza171-13">[13]</a> III. Sulmánu-asarídut uralkodásának első évétől kezdve hadjáratok sora kötötte le. Erőfeszítései főleg nyugat felé irányultak, mert az ottani államok egyre inkább bekerítve érezték magukat a karavánutak asszír ellenőrzése miatt. Emellett harcok folytak a hegyekben is, és beavatkozott Babilónia és szomszédai belügyeibe is. Küzdelmet folytatott az észak-szíriai területek megszerzéséért, ez lehetővé tette, hogy csapatai hozzáférjenek Libanon cédruserdőihez és ellenőrizzék a fontos kereskedelmi útvonalakat. Ehhez apró államok sorát kellett meghódítania, melyek túlnyomó többségét arámi dinasztiák kormányoztak. Rendszeresen átkelt az Eufrátesz folyón, hogy elérje a gazdag mediterrán államokat, ahol a szétforgácsolódott szíriai területeken kezdetben viszonylag könnyen lehetett hadizsákmányhoz jutni. <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Capture_of_Astamaku_on_Balawat_gates.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Capture_of_Astamaku_on_Balawat_gates.jpg/250px-Capture_of_Astamaku_on_Balawat_gates.jpg" decoding="async" width="250" height="184" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Capture_of_Astamaku_on_Balawat_gates.jpg/375px-Capture_of_Astamaku_on_Balawat_gates.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Capture_of_Astamaku_on_Balawat_gates.jpg/500px-Capture_of_Astamaku_on_Balawat_gates.jpg 2x" data-file-width="760" data-file-height="559" /></a><figcaption>Részlet a báláwáti kapu domborműveiből, London, British Museum</figcaption></figure> Uralkodásának kezdetén négy évig a <a href="/w/index.php?title=Bit-Adini&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bit-Adini (a lap nem létezik)">Bit-Adini</a> arámi állam ellen vezetett hadjáratokat. Később az asszír előrenyomulás ellen Damaszkusz vezetésével egy koalíció szerveződött <a href="/wiki/Ham%C3%A1" title="Hamá">Hamá</a>, <a href="/wiki/Izrael" title="Izrael">Izrael</a>, a föníciai államok seregeiből arab és egyiptomi támogatással, amelynek i. e. 853-ban a <a href="/wiki/Karkari_csata" title="Karkari csata">karkari csatában</a> úgy tűnik sikerült megállítania a hódítókat, bár Sulmánu-asarídu feliratában ezt nem ismeri el.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East241-14">[14]</a> Ezeken a feliratokon mindig győztesnek tünteti fel magát, azonban az ugyanarra a területre vezetett ismétlődő hadjáratok az ellenkezőjére utalnak,<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza165-15">[15]</a> és még i. e. 838-ban is a damaszkuszi uralkodó ellen harcolt.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza159-5">[5]</a> A koalíció azonban a damaszkuszi uralkodó halála után szétesett, és Sulmánu-asarídunak sikerült felmorzsolnia a térség ellenállását. Damaszkuszt csak akkor hódította meg, amikor az elszigetelődött legfőbb szövetségeseitől. A nyugati kis államok közötti ellentétek miatt a területek egy részét viszonylag könnyű volt meghódítani, mert nagy részük a nyilvánvaló asszír erőfölény miatt az ellenállás helyett az adófizetést választotta. Ekkortól az Eufrátesztől nyugatra eső országok elismerték Asszíria fennhatóságát, de ezek a területek még sokáig nem épültek be szervesen a birodalomba.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak124-16">[16]</a> Délkeleten három <a href="/wiki/Kh%C3%A1ldok" title="Kháldok">kháld</a> törzzsel került összetűzésbe, közülük az egyiket legyőzte, a másik kettőtől hadisarcot kapott. A kháldok az arámiak egyik ága lehettek, de az <a href="/wiki/%C3%93kor" title="Ókor">ókori</a> <a href="/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9neti_forr%C3%A1s" title="Történeti forrás">források</a> következetesen megkülönböztették őket.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza167-17">[17]</a> Az Eufrátesz keleti partjánál fekvő területeket teljesen asszírizálták, az arámi várost, <a href="/w/index.php?title=Til-Barsip&action=edit&redlink=1" class="new" title="Til-Barsip (a lap nem létezik)">Til-Barsip</a>-ot az uralkodóról nevezték át, és egy Pitru nevű központ lett a <a href="/wiki/Sz%C3%ADria" title="Szíria">Szíria</a> felé vezetett hadjáratok kiindulópontja. A folyó mellett erődláncot építettek, amely védte a határt. Húszévnyi uralkodás után a <a href="/wiki/Torosz-hegys%C3%A9g" title="Torosz-hegység">Taurus-hegység</a> államai felé fordította a figyelmét, ahol az <a href="/wiki/%C3%9Ajhettita_kir%C3%A1lys%C3%A1gok" title="Újhettita királyságok">újhettita királyságok</a> legyőzése után hozzáfért a <a href="/wiki/Anat%C3%B3lia" title="Anatólia">dél-anatóliai</a> bányákhoz.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">[2]</a> Fő célja nem a terület meghódítása, hanem hadisarc szerzése, a kereskedelmi utak feletti ellenőrzés és a nyersanyagforrásokhoz való hozzáférés biztosítása volt. Ezeket az államokat nem olvasztották be a birodalomba, hanem függetlenek maradtak, viszont adófizetésre kötelezték őket. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Urartu">Urartu</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Urartu">szerkesztés</a>]</div> Északon más volt a helyzet, mert az <a href="/wiki/I._e._9._sz%C3%A1zad" title="I. e. 9. század">i. e. 9. században</a> létrejött <a href="/wiki/Urartu" title="Urartu">Urartu</a> erős királysággá és félelmetes ellenféllé fejlődött. Már a század elején voltak összetűzések a két állam között, és mivel ezeket az asszír feljegyzések nem említik, vesztes hadjáratok lehettek.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak125-18">[18]</a> Urartu, a nehezen megközelíthető hegyi állam a Van-tó keleti partján fekvő fővárosával ellenőrizte azoknak a völgyeknek a bejáratait, amelyek a mezopotámiai síkságra vezettek. III. Sulmánu-asarídu ezt felismerte, és uralkodása kezdete óta tesztelte a térség ellenállását. I. e. 832 és i. e. 827 között öt hadjáratot is vezetett oda, de ennek nem hódítás, hanem zsákmányszerzés volt a fő célja, valamint az ellenséges hadsereg meggyengítése.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">[2]</a> Az asszírok ekkor találkoztak először a <a href="/wiki/M%C3%A9dek" title="Médek">médekkel</a> és a <a href="/w/index.php?title=Mannajok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mannajok (a lap nem létezik)">mannajokkal</a>. Később azonban Urartu kelet és nyugat felé is terjeszkedni kezdett, területe fokozatosan egy félkört formált az asszír birodalom köré, és azzal fenyegetett, hogy elvágja a Földközi-tenger medencéjéhez vezető utakat. III. Sulmánu-asarídu kétszer is a <a href="/wiki/Van-t%C3%B3" title="Van-tó">Van-tóhoz</a> vonult, de nem ért el komolyabb sikereket. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kapcsolatok_Babilóniával">Kapcsolatok Babilóniával</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolatok Babilóniával">szerkesztés</a>]</div> Délen nem próbálkozott Babilónia kontrollálásával, uralkodása alatt végig tiszteletben tartotta a korábban kötött békeszerződést. Asszíria és Babilónia azóta voltak szövetségesek, amióta <a href="/wiki/II._Adad-nir%C3%A1ri" title="II. Adad-nirári">II. Adad-nirári</a> asszír és <a href="/w/index.php?title=I._Nab%C3%BA-suma-uk%C3%ADn&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Nabú-suma-ukín (a lap nem létezik)">I. Nabú-suma-ukín</a> babilóniai uralkodó kölcsönösen feleségül vették egymás lányait, és kijelölték a két ország közötti határvonalat.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza167-17">[17]</a> III. Sulmánu-asaridu szövetséget kötött <a href="/w/index.php?title=Nab%C3%BA-apla-idd%C3%ADna&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nabú-apla-iddína (a lap nem létezik)">Nabú-apla-iddínával</a>, és amikor annak fia, <a href="/w/index.php?title=II._Marduk-z%C3%A1kir-sumi&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Marduk-zákir-sumi (a lap nem létezik)">II. Marduk-zákir-sumi</a> a trónra került, támogatta fellázadt öccse ellen vívott háborújában. Elfoglalta a Diyála folyó melletti <a href="/w/index.php?title=M%C3%A9-Turnat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mé-Turnat (a lap nem létezik)">Mé-Turnatot</a>, majd később együttes erővel lerohanták a keleti hegyekben lévő <a href="/w/index.php?title=Alman&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alman (a lap nem létezik)">Alman</a> városát, ahol megölték a lázadót. Ezután III. Sulmánu-asarídu meglátogatta Babilónia legfontosabb vallási központjait (<a href="/wiki/Nergal" title="Nergal">Nergal</a> <a href="/wiki/K%C3%BAta" title="Kúta">kútai</a>, <a href="/wiki/Marduk" title="Marduk">Marduk</a> babiloni és <a href="/w/index.php?title=Nab%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nabú (a lap nem létezik)">Nabú</a> <a href="/wiki/Borszippa" title="Borszippa">borszippai</a> templomát), áldozatokat mutatott be az isteneknek és ajándékokat adott a templomoknak.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza167-17">[17]</a> A babiloni uralkodóval megerősítette az együttműködést, amit az asszír király trónjának lábazatába vésett <a href="/wiki/Domborm%C5%B1" title="Dombormű">domborművön</a> örökítettek meg. A dombormű egyéni jellegzetessége, hogy az egymással kezet fogó mindkét uralkodót egyforma nagyságban, egyenrangúnak ábrázolták, ami nagyon ritka az asszír képzőművészetben, amelyben az asszír uralkodót mindig magasabbnak mutatták környezeténél.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza167-17">[17]</a> A jelentős katonai aktivitás ellenére Sulmánu-asarídu idejében a birodalom nem volt terjeszkedő állam, a hadjáratokat azért vezették, hogy stabilizálják a II. Assur-nászir-apli által kijelölt határokat, zsákmányt szerezzenek, és adófizetésre kötelezzék a szomszédos államokat.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">[2]</a> Ahogy III. Sulmánu-asarídu egyre idősebbé vált, a helyi előkelőségek hatalma növekedni kezdett, és sikeres uralkodása ellenére uralma Asszírián belüli, nagy területekre kiterjedő lázadásokkal végződött. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Hanyatlás">Hanyatlás</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Hanyatlás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_upper_end_of_the_Black_Obelisk_of_Shalmaneser_III,_from_Nimrud,_Mesopotamia...JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/The_upper_end_of_the_Black_Obelisk_of_Shalmaneser_III%2C_from_Nimrud%2C_Mesopotamia...JPG/250px-The_upper_end_of_the_Black_Obelisk_of_Shalmaneser_III%2C_from_Nimrud%2C_Mesopotamia...JPG" decoding="async" width="250" height="166" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/The_upper_end_of_the_Black_Obelisk_of_Shalmaneser_III%2C_from_Nimrud%2C_Mesopotamia...JPG/375px-The_upper_end_of_the_Black_Obelisk_of_Shalmaneser_III%2C_from_Nimrud%2C_Mesopotamia...JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/The_upper_end_of_the_Black_Obelisk_of_Shalmaneser_III%2C_from_Nimrud%2C_Mesopotamia...JPG/500px-The_upper_end_of_the_Black_Obelisk_of_Shalmaneser_III%2C_from_Nimrud%2C_Mesopotamia...JPG 2x" data-file-width="4288" data-file-height="2848" /></a><figcaption>A Fekete Obeliszk részlete, London, British Museum</figcaption></figure> A Kalhuban talált <a href="/wiki/III._Sulm%C3%A1nu-asar%C3%ADdu_Fekete_obeliszkje" title="III. Sulmánu-asarídu Fekete obeliszkje">Fekete obeliszk</a> felirata szerint i. e. 832-ben és utána négy évig nem az uralkodó, hanem fővezére, <a href="/w/index.php?title=Dajj%C3%A1n-Assur&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dajján-Assur (a lap nem létezik)">Dajján-Assur</a> vezette a hadjáratokat.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza174-19">[19]</a> Ennek az lehetett az oka, hogy a már több mint 30 éve a trónon ülő uralkodó belefáradt az állandó háborúskodásba. Ez a döntés feszültséget okozott a királyi családon belül, ugyanis a trónörökös mellőzöttnek érezhette magát, ezért i. e. 827-ben lázadást robbantott ki, amely az uralkodó i. e. 824-ben bekövetkezett halála utánig elhúzódott.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza171-13">[13]</a> Ezzel a lázadással kezdődött a krízis, amely i. e. 827 és i. e. 745 között több mint hetvenöt évig tartott. A kutatók véleménye szerint ez a régi asszír nemesség felkelése volt válaszul arra, hogy a meghódított területekről egyre több befolyásos ember került a hatalom közelébe.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East51-10">[10]</a> Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a felkelés bukása után az új arisztokrácia befolyása drámaian megnőtt, különösen a hadsereg főparancsnokáé, akinek hatalma időnként nagyobb volt, mint a törvényes uralkodóé. Ezen kívül Urartu is problémát jelentett, folyamatos támadásai veszélyeztették a birodalom egységét, és észak-szíriai szövetségeseivel ellenőrzése alá vonta a kereskedelmi útvonalak egy részét, és ezzel komoly gazdasági gondokat okozott.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East51-10">[10]</a> A tulajdonképpeni asszír terület nem volt veszélyben,<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak126-20">[20]</a> de nagy volt a zűrzavar, és járványok pusztítottak mialatt az uralkodó fiai az utódlásért harcoltak. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="V._Samsi-Adad_és_III._Adad-nírári">V. Samsi-Adad és III. Adad-nírári</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: V. Samsi-Adad és III. Adad-nírári">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Stela_of_the_Assyrian_king_Shamshi-Adad_V_from_the_temple_of_Nabu_at_Nimrud,_Mesopotamia..JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Stela_of_the_Assyrian_king_Shamshi-Adad_V_from_the_temple_of_Nabu_at_Nimrud%2C_Mesopotamia..JPG/200px-Stela_of_the_Assyrian_king_Shamshi-Adad_V_from_the_temple_of_Nabu_at_Nimrud%2C_Mesopotamia..JPG" decoding="async" width="200" height="301" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Stela_of_the_Assyrian_king_Shamshi-Adad_V_from_the_temple_of_Nabu_at_Nimrud%2C_Mesopotamia..JPG/300px-Stela_of_the_Assyrian_king_Shamshi-Adad_V_from_the_temple_of_Nabu_at_Nimrud%2C_Mesopotamia..JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Stela_of_the_Assyrian_king_Shamshi-Adad_V_from_the_temple_of_Nabu_at_Nimrud%2C_Mesopotamia..JPG/400px-Stela_of_the_Assyrian_king_Shamshi-Adad_V_from_the_temple_of_Nabu_at_Nimrud%2C_Mesopotamia..JPG 2x" data-file-width="2848" data-file-height="4288" /></a><figcaption>V. Samsi-Adad sztéléje, London, British Museum</figcaption></figure> A felkeléshez a királyi székhelyt kivéve valamennyi fontosabb város csatlakozott, mégis III. Sulmánu-asaridu egy másik fia, <a href="/wiki/V._Samsi-Adad" title="V. Samsi-Adad">V. Samsi-Adad</a> (i. e. 823 – 811) szerezte meg a hatalmat, feltételezhetően a babiloni Marduk-zákir-sumi segítségével. Ennek az lett a következménye, hogy V. Samsi-Adad kénytelen volt egy számára előnytelen szerződést kötni és elismerni alárendelt szerepét. Néhány évvel később azonban beavatkozott a babilóniai belügyekbe, feltételezhetően egy ottani trónöröklési szabálytalanság lehetett az ürügy. Foglyul ejtette Marduk-zákir-sumi fiát, apjához hasonlóan áldozatokat mutatott be Babilónia legfontosabb szentélyeiben,<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza159-5">[5]</a> és csapatai úgy feldúlták az országot, hogy 12 évig nem volt elismert uralkodója.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet233-21">[21]</a> Többi hadjárata nem volt ennyire pusztító, északra és északkeletre vezetett kisebb jelentőségű rablóhadjáratokat. Korai halála után fia, <a href="/wiki/III._Adad-nir%C3%A1ri" title="III. Adad-nirári">III. Adad-nirári</a> (i. e. 810 – 783) fiatalon került a trónra. Uralmának első öt évében anyja, <a href="/wiki/Sammuramat" title="Sammuramat">Sammuramat</a> (Szemiramisz) szokatlanul befolyásos pozíciót foglalt el, és döntő szerepet játszott a dinasztia stabilitásának megvédésében, amikor biztosította fiának a trónutódlást.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet233-21">[21]</a> III. Adad-nírári korából nem maradt fenn sok dokumentum, de ezekből úgy tűnik, hogy a hadjáratokat inkább a kormányzók szervezték meg, nem személyesen az uralkodó.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet234-22">[22]</a> Megpróbálta a feldúlt Babilóniában helyreállítani a normális állapotokat, és feltételezhetően Babilónia uralkodójának is tekintette magát. Az ő idejében Asszíria hatalma néhány területen csökkent, de még mindig fontos nemzetközi szereplő maradt. Mivel a birodalom erősen centralizált módon működött, a zavargások óriási károkat okoztak. V. Samsi-adad idejében elvesztették a kontrollt Szíria felett, és számos állam megtagadta az adófizetést. Ezek a problémák az i. e. 9. század végén megakasztották a birodalom fejlődését, az állami adminisztráció és a központ egy kevésbé energikus uralkodó alatt már nem tudta ellátni feladatát. Az uralkodó dinasztia nem bukott meg, de túléléséhez meg kellett vásárolnia az állami tisztségviselők jóindulatát.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">[2]</a> Az uralkodó hatalma háttérbe szorult, és a helyi kormányzók és a magasabb rangú állami tisztségviselők egyes vélemények szerint gyakorlatilag függetlenné váltak. Feliratokat rendeltek, amelyeken uralkodóként jelenítették meg magukat, külső konfliktusokba avatkoztak be a király említése nélkül, és magában a királyi palotában is hatalmi harcok folytak.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East245-23">[23]</a> Az egyik helyi kormányzó, <a href="/wiki/Rusz%C3%A1fa" title="Ruszáfa">Raszappa</a> helytartója például saját nevébe állíttatott sztéléket, és városokat alapított.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza172-24">[24]</a> Legbefolyásosabb a királyság nyugati részét ellenőrzése alatt tartó <a href="/w/index.php?title=Samsi-ilu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Samsi-ilu (a lap nem létezik)">Samsi-ilu</a> volt, aki saját nevében, a király említése nélkül vezetett hadjáratokat. A hanyatlás korszakából származó <a href="/wiki/Limmu" title="Limmu">limmu-jegyzékek</a> felkelésekről, járványokról tudósítanak, de a birodalom határai ennek ellenére szinte változatlanok maradtak.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza172-24">[24]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fellendülés">Fellendülés</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Fellendülés">szerkesztés</a>]</div> I. e. 745 és i. e. 612 között Asszíria az egész <a href="/wiki/K%C3%B6zel-Kelet" title="Közel-Kelet">Közel-Keletre</a> kiterjesztette befolyását, időnként még <a href="/wiki/%C3%93kori_Egyiptom" title="Ókori Egyiptom">Egyiptom</a> egyes részeit is uralta. Az ekkor egymást követő hat uralkodó mind erős és rátermett államférfi volt. Bár mind a hatan ugyanahhoz a családhoz tartoztak, gyakran csak nehezen tudták megszilárdítani hatalmukat, mivel nem elsők voltak az utódlási sorban.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East247-25">[25]</a> Az <a href="/wiki/I._e._8._sz%C3%A1zad" title="I. e. 8. század">i. e. 8. század</a> első felében Asszíria elvesztette a képességét arra, hogy rendszeres hadjáratokat vezessen.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East248-26">[26]</a> A provinciák tisztségviselői magukhoz ragadták a hatalom egy jelentős részét, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy valójában mennyire voltak függetlenek, mivel kinyilvánított függetlenségük lehetett csak szóbeli, mialatt közben az uralkodónak engedelmeskedtek. Bármi is volt a helyzet, az bizonyosra vehető, hogy az i. e. 8. század uralkodói nem voltak karizmatikus vezetők, és az államhatalom is meggyengült. Közben Urartu kiterjesztette befolyását Szíria északi részére, és ezzel veszélyeztette a birodalom összeköttetését a Földközi-tengerrel. Végül i. e. 762 és i. e. 759 között számos település, köztük a főváros, <a href="/wiki/Assur_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Assur (település)">Assur</a> is fellázadt a királyi hatalom ellen.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East248-26">[26]</a> A helyzet <a href="/wiki/III._Tukulti-apil-%C3%A9sarra" title="III. Tukulti-apil-ésarra">III. Tukulti-apil-ésarra</a> idejében változott meg, ő és utóda, <a href="/wiki/II._Sarruk%C3%ADn_assz%C3%ADr_kir%C3%A1ly" title="II. Sarrukín asszír király">II. Sarrukín</a> újjászervezte az államot, újból majdnem minden évben hadjáratokat vezetett, és új területeket olvasztott a birodalomba. A belső átszervezés a helyi előkelőségek hatalmának csökkentésére, ezzel egy időben az uralkodó hatalmának növelésére fókuszált. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="III._Tukulti-apil-ésarra">III. Tukulti-apil-ésarra</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: III. Tukulti-apil-ésarra">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tiglath-pileser_III_BM_WA118900.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Tiglath-pileser_III_BM_WA118900.jpg/250px-Tiglath-pileser_III_BM_WA118900.jpg" decoding="async" width="250" height="263" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Tiglath-pileser_III_BM_WA118900.jpg/375px-Tiglath-pileser_III_BM_WA118900.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Tiglath-pileser_III_BM_WA118900.jpg/500px-Tiglath-pileser_III_BM_WA118900.jpg 2x" data-file-width="1900" data-file-height="2000" /></a><figcaption>III. Tukulti-apil-ésarrát ábrázoló dombormű Nimrudból</figcaption></figure> A történészek általában III. Tukulti-apil-ésarrát tartják az Újasszír Birodalom igazi megalapítójának, de nyilvánvaló, hogy ő csak továbbfejlesztette és rendszerezte a korábbi adminisztrációs folyamatokat. <a href="/wiki/III._Tukulti-apil-%C3%A9sarra" title="III. Tukulti-apil-ésarra">III. Tukulti-apil-ésarra</a>, a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">bibliai</a> Tiglat-Pileszer (i. e. 745 – 727) gyanús körülmények között három viszonylag gyenge uralkodó után került a trónra.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak126-20">[20]</a> Feltételezhetően trónbitorló volt, mert trónra lépése előtt lázadás tört ki, és erre utal az is, hogy feliratainak egyike sem említi származását.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza176-27">[27]</a> Ő teremtette meg azt az Asszíriát, amely korábban nem látott nagyságú birodalom volt. Külpolitikai sikereit az országon belüli átfogó reformok alapozták meg. A hagyományos, de nehezen kezelhető tartományokat kisebb, jól kormányozható egységekre bontotta, és ezeket magas rangú állami hivatalnokok kezére bízta. A régi provinciákat két részre osztotta, kormányzóik helyett kevésbé befolyásos tisztségviselők igazgatták őket, számukat tizenkettőről huszonötre emelte.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East248-26">[26]</a> A magas tisztségeket viselők gyakran <a href="/w/index.php?title=Eunuch&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eunuch (a lap nem létezik)">eunuchok</a> voltak, hogy megelőzze helyi dinasztiák kialakulását. A meghódított területek korábbi uralkodóit nem hagyta meg a helyükön vazallusként, hanem Asszíriához hű hivatalnokokat nevezett ki helyettük. Politikájában a közvetlen fennhatóság elvét követte. Megreformálta a hadsereget is, ekkor került sor az állandó hadsereg felállítására.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East248-26">[26]</a> A hódítások mellett gyakran beleavatkozott a kisebb, önkéntes szövetséges szomszédos államok harcaiba is. Uralkodásának elején a déli területekre koncentrált. Legyőzte az ott élő arámi törzseket, bevonult <a href="/wiki/Szippar" title="Szippar">Szipparba</a>, és átvette Babilon, <a href="/wiki/Borszippa" title="Borszippa">Borszippa</a> és <a href="/wiki/K%C3%BAta" title="Kúta">Kúta</a> templomaiban az áldozati ajándékok maradékát, amit csak a babilóniai uralkodó kaphatott meg.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza176-27">[27]</a> Feliratai szerint egészen a <a href="/wiki/Perzsa-%C3%B6b%C3%B6l" title="Perzsa-öböl">Perzsa-öbölig</a> eljutott, és a birodalomhoz csatolt az Eufrátesz (Asszíria hagyományos határa) túloldalán lévő területeket is. Felvette a <a href="/wiki/Sumer" title="Sumer">Sumer</a> és <a href="/wiki/Akk%C3%A1d_(ter%C3%BClet)" title="Akkád (terület)">Akkád</a> királya címet, de lehetővé tette, hogy a babilóniai uralkodó megtartsa trónját. Babilóniában ekkor fordult elő először, hogy kháld csoportok próbálták <a href="/wiki/El%C3%A1m" title="Elám">elámi</a> segítséggel megszerezni az uralmat, ami állandó destabilizáló tényezőt jelentett a térségben. <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Capture_of_Astartu-1.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Capture_of_Astartu-1.jpg/400px-Capture_of_Astartu-1.jpg" decoding="async" width="400" height="237" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Capture_of_Astartu-1.jpg/600px-Capture_of_Astartu-1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Capture_of_Astartu-1.jpg/800px-Capture_of_Astartu-1.jpg 2x" data-file-width="3064" data-file-height="1812" /></a><figcaption>Dombormű Tukulti-apil-ésarra palotájából, <a href="/wiki/London" title="London">London</a>, <a href="/wiki/British_Museum" title="British Museum">British Museum</a> </figcaption></figure> Az államszervezés mellett III. Tukulti-apil-ésarra olyan területek meghódításába fogott, amelyek messze távolabb helyezkedtek el a tradicionális anyaország határaitól. Első ízben az Eufrátesztől nyugati irányba is elkezdte terjeszteni a hatalmát, ahol provinciák rendszerét hozta létre Szíria és <a href="/wiki/Levant" class="mw-redirect mw-disambig" title="Levant">Levant</a> kis államaiból. Eredetileg valószínűleg nem ez volt az asszírok szándéka, de a helyi ellenállás annyira erős volt, hogy a térséget közvetlen ellenőrzés alá kellett vonni.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East248-26">[26]</a> A meghódított területek egy részét már létező provinciához csatolták, más részéből új tartományt hoztak létre. Egy terület beolvasztása három lépcsőből állt, először azzal próbálkoztak, hogy a helyi uralkodót adófizetési kötelezettség mellett a helyén hagyták, később ha ez nem működött, asszírbarát helyi előkelőt ültettek a trónra, és ha még így is ellenállást tapasztaltak, ekkor beolvasztották a területet provinciaként, ami teljesen megfosztotta autonómiájától. Utódai ezután már majdnem minden meghódított területet automatikusan provinciává alakítottak át. Erre a folyamatra példa a <a href="/wiki/Filiszteusok" title="Filiszteusok">filiszteus</a> városállamok és Izrael meghódítása. Uralkodásának vége felé adófizetői közé tartoztak Szíria, a Taurusz-hegység arámi és újhettita államai, Izrael, <a href="/wiki/J%C3%BAdai_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Júdai Királyság">Júda</a> és <a href="/wiki/G%C3%A1za" title="Gáza">Gáza</a>, <a href="/wiki/Ammon_(%C3%A1llam)" class="mw-redirect" title="Ammon (állam)">Ammon</a>, <a href="/wiki/Mo%C3%A1b" class="mw-redirect mw-disambig" title="Moáb">Moáb</a> és <a href="/wiki/Edom" title="Edom">Edom</a> államai, valamint <a href="/wiki/Arabok" title="Arabok">arab</a> törzsek. I. e. 743-ban az urartuiak által vezetett koalícióval került szembe, a mai dél-<a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g" title="Törökország">törökországi</a> <a href="/wiki/Kommag%C3%A9n%C3%A9" title="Kommagéné">Kommagéné</a> mellett győzelmet aratott, és egészen az urartui fővárosig előrenyomult, de nem ostromolta meg azt.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza176-27">[27]</a> Uralkodásának végére megsemmisítette Urartu nyugati irányú hódítási törekvéseit, míg utódainak az <a href="/wiki/I._e._8._sz%C3%A1zad" title="I. e. 8. század">i. e. 8. század</a> végére sikerült a veszélyes vetélytársat semlegesíteni. Uralkodásának végén az asszír tartományi rendszer magába foglalta az észak-szíriai államok egy részét, (<a href="/wiki/Arpad" title="Arpad">Arpad</a>, <a href="/wiki/Alalah%E2%80%93Ugariti_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Alalah–Ugariti Királyság">Pattina</a>), Dél-Szíria egyes részeit (Damaszkusz), a vazallus államok közé tartozott a dél-törökországi <a href="/w/index.php?title=Kummuhi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kummuhi (a lap nem létezik)">Kummuhi</a> és <a href="/wiki/Szamal_(%C3%A1llam)" title="Szamal (állam)">Szamal</a>, az egyiptomi határ felé Gáza, Izrael és Júda, valamint keleten a mezopotámiai síkságtól az Iráni-fennsíkig terjedő területek egy része.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet237-28">[28]</a> Fia, <a href="/wiki/V._Sulm%C3%A1nu-asar%C3%ADdu" title="V. Sulmánu-asarídu">V. Sulmánu-asarídu</a>, a bibliai Szalmanasszár (i. e. 726 – 722), csak négy évig uralkodott, és apjához hasonlóan Asszíria mellett Babilónia királyává koronázták. Rövid uralkodásának évkönyvei nem maradtak fenn, de a Biblia szerint ő foglalta el <a href="/wiki/Szam%C3%A1ria_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Szamária (település)">Szamáriát</a>, Izrael fővárosát, és száműzte annak lakosságát.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza179-29">[29]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="II._Sarrukín">II. Sarrukín</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: II. Sarrukín">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sargon_II_and_dignitary.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/Sargon_II_and_dignitary.jpg/250px-Sargon_II_and_dignitary.jpg" decoding="async" width="250" height="349" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/Sargon_II_and_dignitary.jpg/375px-Sargon_II_and_dignitary.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/Sargon_II_and_dignitary.jpg/500px-Sargon_II_and_dignitary.jpg 2x" data-file-width="1640" data-file-height="2290" /></a><figcaption>II. Sarrukín és egy magas rangú tisztviselő, <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizs</a>, <a href="/wiki/Louvre" title="Louvre">Louvre</a></figcaption></figure> <a href="/wiki/II._Sarruk%C3%ADn_assz%C3%ADr_kir%C3%A1ly" title="II. Sarrukín asszír király">II. Sarrukín</a>, a bibliai Szargon (i. e. 721–705) zavaros körülmények között került trónra. Származását egy felirat sem említi, így valószínűsíthető, hogy nem V. Sulmánu-asarídu kijelölt utóda volt, hanem III. Tukulti-apil-ésarrának a fia, és feltételezhetően egy erőszakos katonai puccs révén szerezte meg a trónt V. Sulmánu-asaridutól.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet238-30">[30]</a> Uralmának első két évéről nem maradtak fenn feljegyzések, ennek az lehet az oka, hogy lekötötte hatalmának megszilárdítása. Uralkodása elején Kalhuban helyreállíttatta a <a href="/wiki/Zikkurat" title="Zikkurat">zikkurat</a> mellett álló északnyugati palotát, és <a href="/wiki/Ninive" class="mw-redirect" title="Ninive">Ninive</a> közelében új főváros építését kezdte meg. Ez volt <a href="/wiki/D%C3%BAr-Sarruk%C3%ADn" title="Dúr-Sarrukín">Dúr-Sarrukín</a>, „Sarukkín erődje” a mai <a href="/wiki/Irak" title="Irak">Iraki</a> Horszábád falu mellett. A költözés oka ismeretlen, feltehetően valamilyen személyes ok lehetett, nem pedig gazdasági vagy stratégiai.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak128-31">[31]</a> Az új város építésénél a munkára kirendelt helyi lakosság mellett deportált hadifoglyokat is alkalmaztak. Az építkezés i. e. 717 és 707 között tíz évig tartott. A város több mint hét kilométeres fal mögött helyezkedett el, lakossága a birodalom különböző részeiből odatelepített csoportokból állt, akik mellé asszír hivatalnokokat kellett kirendelni.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak128-31">[31]</a> Dúr-Sarukkin építése még be sem fejeződött, amikor az alapító halála miatt elnéptelenedett. Sarrukín uralma alatt Asszíria délnyugaton <a href="/wiki/Palesztina" title="Palesztina">Palesztinától</a> a <a href="/wiki/Torosz-hegys%C3%A9g" title="Torosz-hegység">Torosz-hegységig</a>, keleten az <a href="/wiki/Ir%C3%A1n" title="Irán">iráni</a> felvidékig, délen a hagyományosabb <a href="/wiki/El%C3%A1m" title="Elám">elámi</a> területekig terjedt ki.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak128-31">[31]</a> Egyik legnagyobb problémája a Torosz-hegység sok apró állama volt, amelyek állandóan veszélyben érezték magukat a keletre az urartuiaktól, délre az asszíroktól, nyugatra a <a href="/wiki/Phr%C3%BCgia" title="Phrügia">frígektől</a>. Több kísérlet után, hogy a helyükön tartsa az ottani dinasztiákat, az asszírok végül kénytelenek voltak ezeket területeket is a birodalomhoz csatolni. I. e. 720-ban Babilóniába vezetett hadjáratot, ahol a zavaros politikai helyzet miatt a hatalom egy kháld törzsfőnök, <a href="/wiki/II._Marduk-apla-idd%C3%ADna" title="II. Marduk-apla-iddína">II. Marduk-apla-iddína</a> kezébe került. <a href="/wiki/D%C3%A9r_(Mezopot%C3%A1mia)" title="Dér (Mezopotámia)">Dér</a> mellett megütközött a babilóniaiak által támogatott elámiakkal, és bár mindkét oldal felirataiban győzelem szerepel, a csata feltételezhetően döntetlennel végződött, és az elkövetkező tíz évben a felek kerülték az összetűzést.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza180-32">[32]</a> Ezután nyugat felé vezetett hadjáratokat, ahol <a href="/wiki/Ham%C3%A1" title="Hamá">Hamá</a>, <a href="/wiki/Arpad" title="Arpad">Arpad</a>, <a href="/w/index.php?title=Szimurru&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szimurru (a lap nem létezik)">Szimurru</a>, <a href="/wiki/Damaszkusz" title="Damaszkusz">Damaszkusz</a> és <a href="/wiki/Szam%C3%A1ria" title="Szamária">Szamária</a> uralkodói, kihasználva a zűrzavart, felmondták az Asszíriával kötött megállapodásukat. Amikor az Egyiptom támogatását élvező Gáza is fellázadt, Sarrukín egészen az egyiptomi határig kiterjesztette az Asszír Birodalom fennhatóságát, és kísérletet tett arra, hogy ellenőrzése alá vonja az Eufrátesztől északra és nyugatra fekvő területeket is. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Urartu_2">Urartu</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Urartu">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Urartu_715-713-hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/33/Urartu_715-713-hu.svg/300px-Urartu_715-713-hu.svg.png" decoding="async" width="300" height="192" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/33/Urartu_715-713-hu.svg/450px-Urartu_715-713-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/33/Urartu_715-713-hu.svg/600px-Urartu_715-713-hu.svg.png 2x" data-file-width="2714" data-file-height="1740" /></a><figcaption>Urartu I. Rusza uralkodásának végén</figcaption></figure> Ahogy Asszíria erősödött, úgy próbálta hatalmát az <a href="/wiki/Urartu" title="Urartu">Urartu</a> szomszédságában fekvő területekre is kiterjeszteni, így elkerülhetetlenné vált a két állam közötti összecsapás. Egy, az iráni fennsíkon lévő vazallus állam miatt keveredtek konfliktusba. I. e. 716-ban: <a href="/wiki/I._Rusza" title="I. Rusza">I. Rusza</a> Urartu királya legyőzte a Nyugat-Iránban, az <a href="/wiki/Urmia-t%C3%B3" title="Urmia-tó">Urmia-tótól</a> délre fekvő Mannaj ország királyát. Az asszír hadsereg onnan szerezte lóutánpótlását, tehát Urartu beavatkozása háborús oknak minősült. II. Sarrukín lerohanta Mannajt, válaszul Urartu mannaji erődöket foglalt el. I. e. 715-ben II. Sarrukín átkelt a Zagrosz-hegységen, és betört Urartu területére is. I. e. 714-ben úgy döntött, hogy hadjáratot indít a vazallusát zaklató két állam, <a href="/w/index.php?title=Andia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Andia (a lap nem létezik)">Andia</a> és <a href="/w/index.php?title=Zikirtu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zikirtu (a lap nem létezik)">Zikirtu</a> ellen. Ennek viszont az lett a következménye, hogy Urartu segítséget nyújtott ezeknek az államoknak, ami miatt a két nagyhatalom nyílt harcba kezdett. A két államnak elvben volt közös határa, a gyakorlatban ez majdnem átlatolhatatlan hegyeket jelentett. Ha az asszírok át is keltek a hegyeken, vagy kerülőúton a hágókon keresztül el is jutottak urartui területekre, az ottani lakosok visszavonultak hegyi erődjeikbe, és az asszíroknak a hideg téli időjárás miatt hamarosan haza kellett térniük. Urartu elfoglalása nem szerepelt az asszír célok között, de vazallus államaik háborúskodásai okot szolgáltattak a hadjáratokra.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza182-33">[33]</a> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Relief_B,_section_1_of_3_detail_-_Palace_of_Sargon_II,_Khorsabad_-_Oriental_Institute_Museum,_University_of_Chicago_-_DSC07542.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Relief_B%2C_section_1_of_3_detail_-_Palace_of_Sargon_II%2C_Khorsabad_-_Oriental_Institute_Museum%2C_University_of_Chicago_-_DSC07542.JPG/250px-Relief_B%2C_section_1_of_3_detail_-_Palace_of_Sargon_II%2C_Khorsabad_-_Oriental_Institute_Museum%2C_University_of_Chicago_-_DSC07542.JPG" decoding="async" width="250" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Relief_B%2C_section_1_of_3_detail_-_Palace_of_Sargon_II%2C_Khorsabad_-_Oriental_Institute_Museum%2C_University_of_Chicago_-_DSC07542.JPG/375px-Relief_B%2C_section_1_of_3_detail_-_Palace_of_Sargon_II%2C_Khorsabad_-_Oriental_Institute_Museum%2C_University_of_Chicago_-_DSC07542.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Relief_B%2C_section_1_of_3_detail_-_Palace_of_Sargon_II%2C_Khorsabad_-_Oriental_Institute_Museum%2C_University_of_Chicago_-_DSC07542.JPG/500px-Relief_B%2C_section_1_of_3_detail_-_Palace_of_Sargon_II%2C_Khorsabad_-_Oriental_Institute_Museum%2C_University_of_Chicago_-_DSC07542.JPG 2x" data-file-width="5472" data-file-height="3648" /></a><figcaption>Dombormű Dúr-Sarrukínból, <a href="/wiki/Chicago" title="Chicago">Chicago</a>, <a href="/w/index.php?title=Oriental_Institute_Museum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oriental Institute Museum (a lap nem létezik)">Oriental Institute Museum</a></figcaption></figure> Az asszír és az urartui hadsereg az Urmina-tó délnyugati sarkánál megütközött egymással, és a kedvezőtlen hegyi viszonyok ellenére Sarrukín hadserege győzött. Ezután nem a két kisebb állam, hanem Urmia-tó irányába vonult, és elpusztította az öntözőrendszeréről híres <a href="/w/index.php?title=Ulhu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ulhu (a lap nem létezik)">Ulhu</a> városát. Az ország központi területébe azonban nem vonult be, és az általa meghódított városok sem a legfontosabb központok voltak.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak130-34">[34]</a> Hazafelé kifosztotta a két nagyhatalom között ingadozó <a href="/w/index.php?title=Muszasz%C3%ADr&action=edit&redlink=1" class="new" title="Muszaszír (a lap nem létezik)">Muszaszír</a> kis államát, amelynek uralkodója nem küldött követséget az asszírok táborába.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak130-34">[34]</a> Felirataival ellentétben azonban Sarrukín győzelme nem volt teljes, és Rusza hamarosan visszaszerezte az elveszett területek fölötti hatalmát. Ekkor törékeny fegyverszünet jött létre, és száz éven keresztül nem került sor komolyabb összecsapásokra. I. e. 710 után Sarrukín dél felé vezetett hadjáratokat, ahol II. Marduk-apla-iddina uralkodott, és aki ekkor a déli mocsarakban keresett menedéket. I. e. 709-ben kinevezte magát Babilónia uralkodójává, majd i. e. 707-ben elfoglalta Dúr-Jakint, a korábbi babilóniai uralkodó törzsének székhelyét, és Babilóniát az Asszír Birodalom részévé tette. I. e. 705-ben Sarrukín hatalma csúcsán állt, de az anatóliai hercegségekkel vívott csatában életét vesztette, és holtteste is eltűnt, ami az asszír közfelfogás szerint nagy csapást jelentett.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza182-33">[33]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Szín-ahhé-eríba">Szín-ahhé-eríba</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Szín-ahhé-eríba">szerkesztés</a>]</div> Sarrukín halála után a birodalom olyan egységes maradt, hogy utódjának, <a href="/wiki/Sz%C3%ADn-ahh%C3%A9-er%C3%ADba" title="Szín-ahhé-eríba">Szín-ahhé-eríbának</a>, a bibliai Szennahéribnek (i. e. 704 – 681) nem kellett harcolnia a hatalomért. El akart határolódni elődje balsorsától, ezért felirataiban nem említette. Elhagyta Dúr-Sarrukínt, és fővárosát a termékeny gabonatermő síkságon fekvő Ninivébe helyezte át. Uralmának első éveit Ninive újjáépítésére fordította. A várost terméskővel szegélyezett téglafallal vették körül, az új <a href="/wiki/Fellegv%C3%A1r" title="Fellegvár">fellegvár</a> palotákat és templomokat is magába foglalt. A királyi palotát domborművekkel díszítették, amelyek az uralkodó győzelmeit ábrázolják. Hatalmas csatornaépítő programot kezdeményezett, a vizet a Ninive körül elhelyezkedő termőföldek öntözéséhez használták fel.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza183-35">[35]</a> A területen új növényfajokat kezdtek el termeszteni, köztük a gyapotot.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza185-36">[36]</a> Uralkodása kezdetén sikerült megfélemlítenie a legtöbb délnyugati államot (<a href="/wiki/B%C3%BCblosz" title="Büblosz">Büblosz</a>, <a href="/wiki/Asd%C3%B3d" title="Asdód">Asdód</a>, <a href="/w/index.php?title=Amm%C3%B3n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ammón (a lap nem létezik)">Ammón</a>, <a href="/wiki/Edom" title="Edom">Edom</a> és <a href="/wiki/Mo%C3%A1bit%C3%A1k" title="Moábiták">Moáb</a>), ezek harc nélkül behódoltak. Felirataival ellentétben uralmát nemcsak győzelmek, hanem felkelések és vereségek sorozata is jellemezte. A 24 év alatt nem foglalt el új területeket, hanem az apja által meghódított térség megtartására törekedett. Utóda <a href="/wiki/Assur-ah-idd%C3%ADna" title="Assur-ah-iddína">Assur-ah-iddína</a> idején azonban más államok (<a href="/w/index.php?title=Szandurari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szandurari (a lap nem létezik)">Szandurari</a>, <a href="/wiki/Szid%C3%B3n" title="Szidón">Szidón</a>) egyiptomi támogatással fellázadtak Asszíria ellen, aminek egy <a href="/wiki/%C3%93kori_Egyiptom" title="Ókori Egyiptom">Egyiptom</a> elleni asszír támadás lett a következménye. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Babilónia_problémája">Babilónia problémája</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Babilónia problémája">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lachish_inscription.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Lachish_inscription.jpeg/400px-Lachish_inscription.jpeg" decoding="async" width="400" height="207" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Lachish_inscription.jpeg/600px-Lachish_inscription.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Lachish_inscription.jpeg/800px-Lachish_inscription.jpeg 2x" data-file-width="3264" data-file-height="1693" /></a><figcaption>A trónon ülő Szín-ahhé-eríba szemlét tart legyőzött ellenségei fölött, London, British Museum</figcaption></figure> Asszíria soha nem tudta megnyugtatóan rendezni Babilónia kérdését. Nem engedhették meg egy erős és ellenséges állam létezését déli határaikon, viszont nem akarták nyíltan Asszíria egyik provinciájává tenni. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy Babilónia alapvetően befolyásolta az asszír kultúrát és vallási életet, emiatt különleges elbánásban részesítették. A hagyományos <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">mezopotámiai</a> <a href="/wiki/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Civilizáció">civilizációt</a> képviselte, és az asszírok is elismerték főistenét, <a href="/wiki/Marduk" title="Marduk">Mardukot</a>. Babilónia uralmához hozzátartozott az is, hogy a király évente személyesen jelenjen meg a fővárosban tartott szertartáson, és ez sokszor lehetetlen volt, amikor az uralkodó a birodalom másik részében tartózkodott.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak131-37">[37]</a> Babilónia komoly ideológia problémát is okozott, mivel a birodalmat Assurból, vagy valamelyik más fővárosból kormányozták, de soha nem Babilónia területéről, miközben úgy érezték, vallásilag és kulturálisan is tőle függnek. Ez a probléma soha nem oldódott meg, csak Asszíria bukásával vesztette el jelentőségét. Ezen kívül Babilónia nem volt homogén terület, az ősi városokat és egyben kulturális központokat körbevevő vidéken törzsi csoportok laktak, az ország legdélebbi része, a "Tengerföld" kiterjedt <a href="/wiki/Mocs%C3%A1r" title="Mocsár">mocsarak</a> miatt a hagyományos katonai módszerekkel ellenőrizhetetlen volt.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East252-38">[38]</a> Ezekben a mocsarakban találtak menedéket a kháldok, akik Asszíriával vetélkedtek a babiloni trónért. Az utolsó hat asszír király idejében Babilonban körülbelül húsz hatalomátvétel történt,<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East252-38">[38]</a> az aktuális uralkodó pedig lehetett <ul><li>személyesen az asszír király</li> <li>az asszír király egyik családtagja</li> <li>egy helyi uralkodó, akit az asszírok ültettek a trónra</li> <li>egy helyi, Asszíriától független uralkodó </li> <li>egy erősen Asszíria ellenes kháld uralkodó.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East252-38">[38]</a></li></ul> A gyakori változások a helyi ellenállás jelentős erejét, valamint Asszíria tehetetlenségét bizonyítják a helyzet rendezésében. <a href="/wiki/El%C3%A1m" title="Elám">Elám</a> királya gyakran segítséget nyújtott ehhez az ellenálláshoz, szolgálataiért pedig fizetséget követelt. A Babilóniával kapcsolatos frusztráció és a különböző kísérletek a terület kontrollálására részletes dokumentumokban jelennek meg, főleg <a href="/wiki/Sz%C3%ADn-ahh%C3%A9-er%C3%ADba" title="Szín-ahhé-eríba">Szín-ahhé-eríba</a> idejéből maradtak fenn források. Uralkodása alatt Babilóniában hét hatalomátvétel történt. Amikor elfoglalta Asszíria trónját, felvette a Babilónia királya címet is, amely ugyanakkor egy különálló királyság maradt. Két évvel később a helyi születésű <a href="/w/index.php?title=II._Marduk-zakir-sumi&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Marduk-zakir-sumi (a lap nem létezik)">II. Marduk-zakir-sumi</a> megdöntötte hatalmát, akit viszont néhány hét múlva az erősen asszírellenes <a href="/wiki/II._Marduk-apla-idd%C3%ADna" title="II. Marduk-apla-iddína">II. Marduk-apla-iddína</a> taszított le a trónról.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East253-39">[39]</a> Marduk-apla-iddína korábban hűségesküt tett II. Sarrukínnak, ezt azonban az uralkodó halála miatt nem tartotta érvényesnek.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak131-37">[37]</a> Szín-ahhé-eríba első hadjáratát ezután dél felé vezette, és <a href="/wiki/K%C3%BAta" title="Kúta">Kúta</a> mellett megütközött a kháldok, babilóniaiak, arámiak, elámiak egyesített seregével, és legyőzte őket. Elfoglalta Babilont, elfogta az uralkodó családját, de Marduk-apla-iddibának sikerült a mocsarakba menekülnie. Az asszírok ekkor a Szín-ahhé-eríba udvarában nevelkedett <a href="/w/index.php?title=Bel-ibni&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bel-ibni (a lap nem létezik)">Bel-ibnit</a> nevezték ki Babilónia uralkodójának. Ekkor az ország elvesztette autonómiájának egy részét, bábállam lett belőle, és a kháldok visszaszorításához asszír segítségre volt szüksége. A kháld zavargások leveréséhez az asszír uralkodónak még egy hadjáratot kellett vezetnie, ekkor Bel-ibnit kivégeztette, és i. e. 700-ban legidősebb fiát, <a href="/w/index.php?title=Assur-n%C3%A1din-sumi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Assur-nádin-sumi (a lap nem létezik)">Assur-nádin-sumit</a> ültette a helyére. Marduk-apla-iddía kénytelen volt elámi területre menekülni, és ott is halt meg, halálának időpontja ismeretlen. Assur-nádin-sumit hat évvel később a babiloniak egy elámi hadjáratot kihasználva elfogták, és átadták az elámi királynak. Ekkor Babilóniának újra helyi királya lett egy kháld vezér, <a href="/w/index.php?title=Mus%C3%A9zib-Marduk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Musézib-Marduk (a lap nem létezik)">Musézib-Marduk</a>, aki egy kháldokból, <a href="/wiki/Ar%C3%A1miak" title="Arámiak">arámiakból</a>, elámiakból és babiloniakból álló asszírellenes koalíciót szervezett, a költségek nagy részét a templomok kincstárából fizette.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East255-40">[40]</a> Őt Szín-ahhé-eríba hamar eltávolította, a fővárost viszont nem sikerült elfoglalnia. Újabb hadjáratot vezetett a kháldok és elámi szövetségeseik ellen, a mocsarakban vette fel velük a harcot, úgy hogy <a href="/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia" title="Fönícia">föníciai</a> hajókat úsztatott le a folyókon. I. e. 691-ben Halule mellett, az asszír határ közelében megütköztek, de egyik oldalnak sem sikerült egyértelmű győzelmet aratnia.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East252-38">[38]</a> Az elámi király halála után azonban Babilónia szövetséges nélkül marad, ekkor az asszírok ostrom alá vették a fővárost, és tizenöt hónapig tartó ellenállás után, i. e. 689-ben sikerült elfoglalniuk. A győztesek kifosztották a települést, és a templomokból Assurba hurcolták az istenszobrokat.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak132-41">[41]</a> A házakat és a templomokat lerombolták, kincseiket elhurcolták, összetörték az istenszobrokat, a kincstárat kifosztották és deportálták a lakosságot. Kimerítve minden más lehetséges rendezési megoldást, Szín-ahhé-eríba romokban hagyta a várost. Szín-ahhé-eriba utolsó évei békésen teltek, de i. e. 680-ban második fia, <a href="/w/index.php?title=Arda-Mulisszi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Arda-Mulisszi (a lap nem létezik)">Arda-Mulisszi</a> meggyilkoltatta.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza185-36">[36]</a> Az összeesküvésben nem zárható ki a babilóniai részvétel sem, de valószínűleg inkább dinasztikus oka lehetett.<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza185-36">[36]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Assur-ah-iddína">Assur-ah-iddína</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Assur-ah-iddína">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Asarhadon_Berl%C3%ADn_02.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Asarhadon_Berl%C3%ADn_02.JPG/250px-Asarhadon_Berl%C3%ADn_02.JPG" decoding="async" width="250" height="375" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Asarhadon_Berl%C3%ADn_02.JPG/375px-Asarhadon_Berl%C3%ADn_02.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Asarhadon_Berl%C3%ADn_02.JPG/500px-Asarhadon_Berl%C3%ADn_02.JPG 2x" data-file-width="3456" data-file-height="5184" /></a><figcaption>Assur-ah-iddína sztéléje, <a href="/wiki/Berlin" title="Berlin">Berlin</a>, <a href="/wiki/Pergamonmuseum" title="Pergamonmuseum">Pergamon Múzeum</a></figcaption></figure> A trónt azonban <a href="/wiki/Assur-ah-idd%C3%ADna" title="Assur-ah-iddína">Assur-ah-iddína</a>, a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">bibliai</a> Eszarhaddon (i. e. 680 – 669) szerezte meg anyjának, a megölt uralkodó egyik feleségének támogatásával. Megostromolta Ninivét, ekkor lázadó fivérei elhagyták az ország területét. Babilon túl fontos központ volt ahhoz, hogy sokáig romokban álljon, így Assur-ah-iddína trónra lépése után nem sokkal hozzálátott a város újjáépítéséhez. Felirataiban úgy tüntette fel magát, mint a két egyesített ország uralkodója, ez viszont nem volt fenntartható állapot, így uralkodásának vége felé két fiát jelölte ki utódjának a két ország élére.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East252-38">[38]</a> <a href="/wiki/Assur-b%C3%A1n-apli" title="Assur-bán-apli">Assur-bán-apli</a>, a fiatalabb kapta Asszíriát, idősebbik fia, <a href="/w/index.php?title=Samas-sum-uk%C3%ADn&action=edit&redlink=1" class="new" title="Samas-sum-ukín (a lap nem létezik)">Samas-sum-ukín</a> Babilóniát. Assur-ah-iddína elődje politikáját követve nem próbált területszerző hadjáratokat indítani keleti irányba, a Zagrosz-hegységben néhány kisebb államot az asszíroknak hűségesküt tett helyi dinasztiák irányítottak. Az elmaradt hadjáratokból az következik, hogy az asszírok már nem tudták hagyományos módszereikkel kezelni a helyzetet,<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak132-41">[41]</a> ami már előrevetítette Asszíria bukását. Uralkodásának kezdetén vissza kellett szorítania a <a href="/wiki/Kimmerek" title="Kimmerek">kimmerek</a> és a <a href="/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k" title="Szkíták">szkíták</a> terjeszkedését, akik Urartu területére is bemerészkedtek.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak133-42">[42]</a> A közös veszély hatására a két nagyhatalom békét kötött egymással. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyiptom">Egyiptom</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Egyiptom">szerkesztés</a>]</div> Egyiptom már az <a href="/wiki/I._e._9._sz%C3%A1zad" title="I. e. 9. század">i. e. 9. századtól</a> kezdődően támogatta a szír-palesztin ellenállást. A direkt konfrontáció a nagy távolság és az asszír belső problémák miatt a birodalom korai évszázadaiban lehetetlen volt, viszont Egyiptomot gazdagsága mindig is lehetséges célponttá tette. Egyiptomot az i. e. 8. század közepén Szudánból núbiaiak foglalták el, így közvetlenül hozzáférhettek az aranybányákhoz. Feltételezhető, hogy az országot csak indirekt módon kormányozták, az állami feladatokat helyi tisztségviselők látták el.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East256-43">[43]</a> Assur-ah-iddína legnagyobb sikereit nyugaton érte el, és miután vazallusokon keresztül konszolidálta a palesztin területeket, megtámadta Egyiptomot. I. e. 679-ben elfoglalta az egyiptomi határvárost, Arzát, de nem tudott komolyabb területeket szerezni. Bár már idős volt, további hadjáratokat vezetett, i. e. 674-ben a babiloni források szerint vereséget szenvedett, és csak i. e. 671-ben sikerült legyőznie <a href="/wiki/Taharka" title="Taharka">Taharka</a> <a href="/wiki/F%C3%A1ra%C3%B3" title="Fáraó">fáraót</a>. Elfoglalta <a href="/wiki/Memphisz" title="Memphisz">Memphiszt</a>, a fővárost, az egész ország asszír közigazgatás alá került, de a fáraónak sikerült elmenekülnie. Elfogtak egy <a href="/wiki/N%C3%BAbia" title="Núbia">núbiai</a> herceget is, és óriási hadizsákmányt szereztek, amelynek nagy részét Babilon újjáépítéséhez használták fel. I. e. 669-ben újra Egyiptom felé vonult, de az odafelé vezető úton meghalt. A <a href="/wiki/N%C3%ADlus" title="Nílus">Nílus</a> deltájában kinevezett vazallusok az uralkodó halála után Taharkát támogatták, és az egész országot visszafoglalták. Assur-ah-iddína utóda, <a href="/wiki/Assur-b%C3%A1n-apli" title="Assur-bán-apli">Assur-bán-apli</a>, az egyik leghíresebb asszír uralkodó lett, aki majdnem negyvenéves uralma alatt számos hadjáratot vezetett, és egy időre leverte Asszíria ellenségeit. I. e. 627-ben bekövetkezett halála után azonban a birodalom nem egészen két évtized alatt összeomlott. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Assur-bán-apli">Assur-bán-apli</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Assur-bán-apli">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_Royal_lion_hunt_reliefs_from_the_Assyrian_palace_at_Nineveh,_the_king_is_hunting,_about_645-635_BC,_British_Museum_(12254914313).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dc/The_Royal_lion_hunt_reliefs_from_the_Assyrian_palace_at_Nineveh%2C_the_king_is_hunting%2C_about_645-635_BC%2C_British_Museum_%2812254914313%29.jpg/250px-The_Royal_lion_hunt_reliefs_from_the_Assyrian_palace_at_Nineveh%2C_the_king_is_hunting%2C_about_645-635_BC%2C_British_Museum_%2812254914313%29.jpg" decoding="async" width="250" height="333" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dc/The_Royal_lion_hunt_reliefs_from_the_Assyrian_palace_at_Nineveh%2C_the_king_is_hunting%2C_about_645-635_BC%2C_British_Museum_%2812254914313%29.jpg/375px-The_Royal_lion_hunt_reliefs_from_the_Assyrian_palace_at_Nineveh%2C_the_king_is_hunting%2C_about_645-635_BC%2C_British_Museum_%2812254914313%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dc/The_Royal_lion_hunt_reliefs_from_the_Assyrian_palace_at_Nineveh%2C_the_king_is_hunting%2C_about_645-635_BC%2C_British_Museum_%2812254914313%29.jpg/500px-The_Royal_lion_hunt_reliefs_from_the_Assyrian_palace_at_Nineveh%2C_the_king_is_hunting%2C_about_645-635_BC%2C_British_Museum_%2812254914313%29.jpg 2x" data-file-width="3216" data-file-height="4288" /></a><figcaption> Assur-bán-apli oroszlánvadászat közben, dombormű Ninivéből, London, British Museum</figcaption></figure> <a href="/wiki/Assur-b%C3%A1n-apli" title="Assur-bán-apli">Assur-bán-apli</a>, a bibliai Asszurbanipál (i. e. 668 – 631/627) volt Assur-ah-iddina kedvenc fia, de bátyja, Samas-suma-ukin is jogosult volt a királyságra. Assur-ah-iddina Assur-bán-aplit nevezte ki az asszír trón várományosának, míg Samas-Suma-ukin részére a babilóniai trónt tartotta fenn, azonban nyilvánvaló volt, hogy Assurban van a hatalom. Assur-ah-iddina megeskette vazallusait, hogy tiszteletben tartják döntését, és halála után a hatalomátvétel harcok nélkül zajlott le.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak134-44">[44]</a> Ő volt az Újasszír Birodalom utolsó nagy hatalmú uralkodója. Uralmának első felében folyamatosak voltak az összetűzések a sivatagi arabokkal, és teljesen fel kellett adnia Egyiptomot, viszont sikerült hatékony megoldást találnia a babilóniai problémára, többször is legyőzte Elám királyát, és sikeresen szembeszállt a fokozódó kimmer fenyegetéssel.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak135-45">[45]</a> Uralkodásának második feléből már ritkák a dokumentumok, valószínűleg nyilvánvalóvá váltak a problémák, amelyek rövid időn belül megbénították az egész államszervezetet. Assur-bán-apli a könyvtáráról is híres. Kezdeményezte, hogy írnokai kutassák fel és gyűjtsék össze az ékírásos irodalom teljes gyűjteményét. Az ékírásos táblákon olyan, a mezopotámiai irodalom remekművei közé tartozó műveket is találtak, mint a <a href="/wiki/Gilgames-eposz" title="Gilgames-eposz">Gilgames-eposz</a> és a <a href="/w/index.php?title=Teremt%C3%A9s-eposz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Teremtés-eposz (a lap nem létezik)">Teremtés-eposz</a>. Ekkor már érzékelhető volt egyfajta kulturális hanyatlás, ami azonban nem vetítette előre a birodalom pár évtized alatt történő teljes összeomlását. A könyvtár olyan kísérletnek tekinthető, amelynek az lehetett a célja, hogy megőrizze az <a href="/wiki/%C3%89k%C3%ADr%C3%A1s" title="Ékírás">ékírásos</a> hagyományokat, amelyek kezdtek háttérbe szorulni a betűírás és az arámi nyelv mögött.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak135-45">[45]</a> A két uralkodó közül Assur-bán-apli volt a dominánsabb, és testvérét egyfajta vazallusként kezelte, aki 16 év után szövetkezett Marduk-apla-iddina leszármazottjaival, és i. e. 652-ben keleten kháld, arámi és elámi segítséggel, nyugaton az <a href="/wiki/Arabok" title="Arabok">arabok</a> támogatásával fellázadt ellene.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East252-38">[38]</a> Azonban az egyesített hadsereg sem volt elég erős, hogy legyőzzék az asszírokat, így az i. e. 648-ig tartó lázadást leverték. A háború négy évig tartott, és mind a két ország erőforrásait kimerítette. Babilont hosszú ostrom után elfoglalták, és Samas-suma-ukin a harcok során kitört tűzvészben vesztette életét. Babilónia következő uralkodója az ismeretlen Kandalánu lett, aki egyes elméletek szerint nem különálló személy volt, hanem Assur-ban-apli babiloni trónneve.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East252-38">[38]</a> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Destruction_of_the_Elamite_city_of_Hamanu_645-635_BCE.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Destruction_of_the_Elamite_city_of_Hamanu_645-635_BCE.jpg/250px-Destruction_of_the_Elamite_city_of_Hamanu_645-635_BCE.jpg" decoding="async" width="250" height="288" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Destruction_of_the_Elamite_city_of_Hamanu_645-635_BCE.jpg/375px-Destruction_of_the_Elamite_city_of_Hamanu_645-635_BCE.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fe/Destruction_of_the_Elamite_city_of_Hamanu_645-635_BCE.jpg 2x" data-file-width="500" data-file-height="575" /></a><figcaption>Szúza lerombolása, dombormű Ninivéből</figcaption></figure> Assur-bán-apli már korábban, i. e. 667-ben és i. e. 653-ban is vezetett hadjáratokat Elám ellen, majd i. e. 648-ban és i. e. 647-ben újra megtámadta a polgárháborúban testvérét támogató országot. Az utolsó hadjárat során legyőzte az elámi uralkodót, <a href="/w/index.php?title=II._Humbanhaltas&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Humbanhaltas (a lap nem létezik)">II. Humbanhaltast</a>, ezután hadserege kirabolta és lerombolta a birodalom fővárosát, <a href="/wiki/Sz%C3%BAza" title="Szúza">Szúzát</a>. Ennek következtében a Szúzán túli területek uralkodói kezdeményező lépéseket tettek Asszíria felé, és Elám politikai befolyása szinte teljesen megszűnt. Az Elám bukása után támadt hatalmi űrt a <a href="/wiki/M%C3%A9dek" title="Médek">médek</a> kibontakozó állama töltötte be, akik Babilóniával összefogva, pár évtizeddel később, az Asszír Birodalom bukását okozták.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet240-46">[46]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyiptom_2">Egyiptom</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Egyiptom">szerkesztés</a>]</div> Assur-bán-apli már uralkodása kezdetén, i. e. 667-ben hozzálátott Egyiptom meghódításához. Memphisz mellett szír-palesztin vazallusok, Júda, Edom és Moáb segítségével legyőzte a fáraót, aki ismét elmenekült az asszírok elől, föníciai és <a href="/wiki/Ciprus_(sziget)" title="Ciprus (sziget)">ciprusi</a> hajókon eljutott a Deltába, amely újra asszír kézre került. Ezután az egyiptomi területekre kinevezett vazallus uralkodók is fellázadtak, akiket elfogtak, és Ninivébe hurcoltak. Egyikük, <a href="/wiki/I._N%C3%A9k%C3%B3" title="I. Nékó">Nékó</a> meggyőzte Assur-bán-aplit hűségéről, így visszakerült Egyiptomba, majd vereséget szenvedett Taharka utódjától. Az asszír források nem említik az ez utáni eseményeket, de feltételezhető, hogy a vereség után Assur-bán-apli a kivonulás mellett döntött. Ezután Nékó igazgatta a területet, de az asszír csapatok távozása után <a href="/wiki/Tanutamon" title="Tanutamon">Tanutamon</a> núbiai király ragadta magához a hatalmat, amire  Assur-bán-apli i. e 664-ben és i. e. 663-ban újabb hadjáratokkal válaszolt. Ekkor már az ország középső részén álló ősi fővárosba, <a href="/wiki/Th%C3%A9ba" title="Théba">Thébába</a> is eljutott, ahonnan óriási hadizsákmánnyal tért haza, és a núbiai befolyás is megszűnt Egyiptomban. i. e. 656-ban Nékó fia, az Asszíriában nevelkedett <a href="/wiki/I._Pszammetik" title="I. Pszammetik">I. Pszammetik</a>, akit az asszír uralkodó egy kisebb terület igazgatásával bízott meg, függetlenítette magát, és a lokális uralkodók is megerősödtek annyira, hogy megszabaduljanak az asszír fennhatóságtól. Később, az asszír birodalom utolsó éveiben Egyiptom segítséget nyújtott a keletről érkező fenyegetéssel szemben, és együttes erővel akadályozták meg, hogy Babilon elfoglalja Szíriát.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East256-43">[43]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_birodalom_bukása">A birodalom bukása</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: A birodalom bukása">szerkesztés</a>]</div> I. e. 640-ben a birodalom hatalma csúcsán állt, harminc évvel későbbre viszont teljesen megsemmisült. Az események menete főként babilóniai forrásokból rekonstruálható,<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East266-47">[47]</a> a bukás okai nem teljesen tisztázottak, feltételezhetően a birodalom szerkezetében keresendők. A hanyatlás már Assur-bán-apli uralkodásának vége felé elkezdődött. I. e. 630-ban megszűnt az asszír jelenlét <a href="/wiki/Levante" title="Levante">Levante</a> déli részén, és Egyiptom töltötte ki az ott keletkezett hatalmi űrt. Assur-bán-apli után három király uralkodott gyors egymásutánban. <a href="/wiki/Assur-etelli-il%C3%A1ni" title="Assur-etelli-iláni">Assur-etelli-iláni</a> (i. e. 631/629 – 627), aki Assur-bán-apli fia és közvetlen örököse volt, <a href="/wiki/Sz%C3%ADn-sum-lisir" title="Szín-sum-lisir">Szín-sum-lisir</a> (i. e. 623), egy hadvezér aki először a trónörököst támogatta, majd fellázadt ellene és <a href="/wiki/Sz%C3%ADn-sar-iskun" title="Szín-sar-iskun">Szín-sar-iskun</a> (i. e. 627 – 612), Assur-bán-apli egy másik fia, aki általánosan elismert hatalmat gyakorolt Asszíria felett és i. e. 612-ig uralkodott. Voltak olyan időszakok, amikor mindhármukat legitim uralkodónak ismerték el. Az ilyen utódlási harcok nem voltak szokatlanok, de a meggyengült hatalom miatt a korábbinál súlyosabb következményekkel jártak. I. e. 627-ben elvesztették Babilóniát, ahol i. e. 626-tól egy asszír helytartó, <a href="/wiki/Nab%C3%BA-apal-uszur" title="Nabú-apal-uszur">Nabú-apal-uszur</a> megszerezte a függetlenséget, fokozatosan az uralma alá hajtotta a délvidéket, és i. e. 616-ra annyira megerősödött, hogy megtámadta Asszíriát is. A megbízható források hiánya miatt az események pontos menete nem rekonstruálható, de annyi biztosra vehető, hogy Nyugat-<a href="/wiki/Ir%C3%A1n" title="Irán">Iránban</a> a médek, akik korábban valószínűleg az asszírok <a href="/wiki/Zsoldos" title="Zsoldos">zsoldosai</a> voltak és harcmodorukat is eltanulták tőlük, a babilóniaiakkal és a szkítákkal szövetkezve i. e. 614-ben kifosztották Assurt, majd i. e. 612-ben Ninivét.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East267-48">[48]</a> Ninive elvesztése döntő csapást jelentett a birodalomra, Sin-shar-ishkun, az asszír uralkodó is valószínűleg elesett a harcokban. Utóda <a href="/wiki/II._Assur-uballit" title="II. Assur-uballit">II. Assur-uballit</a> az észak szíriai <a href="/wiki/Harr%C3%A1n" title="Harrán">Harránban</a> még egyiptomi támogatással rövid ideig kitartott, de ez már csak formaság volt. Nem sokkal i. e. 610 után a birodalom gyakorlatilag már nem létezett. I. e. 605-ben egy <a href="/wiki/Karkemis" title="Karkemis">Karkemis</a> melletti csatában az asszír hadsereg egyiptomiakkal az oldalán súlyos vereséget szenvedett a <a href="/wiki/Nab%C3%BA-apal-uszur" title="Nabú-apal-uszur">Nabú-apal-uszur</a> fia, <a href="/wiki/II._Nab%C3%BA-kudurri-uszur" title="II. Nabú-kudurri-uszur">II. Nabú-kudurri-uszur</a> vezette babilóniai hadseregtől.<a href="#cite_note-Az_első_birodalmak136-49">[49]</a> Ezután a babilóniaiak elfoglalták Asszíria mezopotámiai területeit, míg az Anatóliában, Nyugat-Iránban és a Zagrosz-hegységben élők visszanyerték függetlenségüket.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East267-48">[48]</a> A birodalom legyőzése szokatlanul sok küzdelmet igényelt, ez a szívós harcmodoruk és annak következménye volt, hogy jelentős támogatást kaptak a szövetségeseiktől. Feltűnő, hogy nincs utalás arra, hogy a babilóniai hadsereget felszabadítóknak tekintették volna. A győztesek elpusztították az asszír városokat, megcsonkították a korábbi uralkodók ábrázolásait, és felgyújtották a palotákat. A babiloni uralkodó Ninivéből származó hamuval tért haza, ezzel bosszulta meg városa korábbi lerombolását.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East268-50">[50]</a> Az asszír anyaország elvesztette városias jellegét, a megmaradt népesség kis falvakban élt a korábbi városok romjai felett. Egyes szíriai városokban megőrizték az asszír adminisztrációs gyakorlatot, de mindenhol a babilóniai királyt ismerték el új uralkodónak. A bukás után az asszír központi területeknek több évszázadra volt szükségük, hogy valamennyi gazdasági és politikai befolyást szerezzenek a <a href="/wiki/P%C3%A1rtus_Birodalom" title="Pártus Birodalom">Pártus Birodalom</a> idejében.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East55-51">[51]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_bukás_okai">A bukás okai</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: A bukás okai">szerkesztés</a>]</div> A bukás fő oka az lehetett, hogy az egész államszervezet bizonytalan alapokra épült, és a belső, valamint a külső problémák együttese okozhatta a hirtelen összeomlást, amit a kortársak az istenek büntetésének tartottak az asszírok arroganciájáért és háborús tetteiért. A problémák, amelyek összessége a bukáshoz vezetett: <ul><li>a túlzott centralizáció, amikor egy nem kellően energikus uralkodó képességeit meghaladta a kormányzás feladata<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East268-50">[50]</a></li> <li>a trónutódlási harcok, amelyek meggyengítették a birodalmat</li> <li>Asszíria túl mohó hozzáállása a meghódított területekhez, mivel a túlzott adóztatás miatt folyamatosak voltak a lázongások, és ezek elfojtása is sok energiát emésztett fel. A lázadások az utolsó időkben már egyre sikeresebbek voltak, és ahogy ezekről a területekről már nem érkezett jövedelem a viszonylag kicsi anyaország városaihoz és a nagy hadsereghez, azok már nem tudtak rendesen működni<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East268-50">[50]</a></li> <li>az anyaországban is sok deportált lakos élt, aki nem voltak lojális a központi hatalomhoz<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East268-50">[50]</a></li> <li>az anyaország mérete túl kicsi volt a provinciákhoz képest<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East55-51">[51]</a></li> <li>az <a href="/wiki/I._e._7._sz%C3%A1zad" title="I. e. 7. század">i. e. 7. században</a> komolyabb népességcsökkenés következett be.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East55-51">[51]</a></li> <li>az ókori <a href="/wiki/K%C3%B6zel-Kelet" title="Közel-Kelet">Közel-Kelet</a> gazdagabb régiói az anyaországon kívül feküdtek, a központi terület a fővárosokon kívül csak egymással lazább kapcsolatban álló falvak összessége volt<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East55-51">[51]</a></li> <li>a fővárosokat szinte csak a hadjáratok zsákmányából tartották fenn<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East55-51">[51]</a></li> <li>a birodalom egyoldalúan a hadseregre és a haditechnikák fejlesztésére fordította az erőforrásokat, miközben a gazdaság háttérbe szorult<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East55-51">[51]</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Egykorú_források">Egykorú források</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Egykorú források">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Annals_Tukulti-Ninurta_II_Louvre_AO4655.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Annals_Tukulti-Ninurta_II_Louvre_AO4655.jpg/250px-Annals_Tukulti-Ninurta_II_Louvre_AO4655.jpg" decoding="async" width="250" height="341" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Annals_Tukulti-Ninurta_II_Louvre_AO4655.jpg/375px-Annals_Tukulti-Ninurta_II_Louvre_AO4655.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Annals_Tukulti-Ninurta_II_Louvre_AO4655.jpg/500px-Annals_Tukulti-Ninurta_II_Louvre_AO4655.jpg 2x" data-file-width="1930" data-file-height="2630" /></a><figcaption>Évkönyv II. Tukulti-Ninurta idejéből, Párizs, Louvre</figcaption></figure> A centralizált erős államban sok dokumentum született, ezek túlnyomó többsége <a href="/wiki/Akk%C3%A1d_nyelv" title="Akkád nyelv">akkád nyelvű</a>,<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet218-52">[52]</a> és a legfontosabb városokból, Assurból, Kalhuból, Ninivéből és Dur-Sarrukínból került elő.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet218-52">[52]</a> A dokumentumok király mint hadvezér és építész tetteire helyezik a hangsúlyt, főképp az általuk vezetett hadjáratokra. A legrészletesebb források az úgynevezett „királyi évkönyvek”, amelyek felsorolják az évenkénti hadjáratokat és a legyőzött ellenségeket. Időnként csak neveket sorolnak fel, máskor részletesen leírják az asszírok tetteit. Nem meglepő módon ezek a feliratok egyoldalúak és gyakran megbízhatatlanok, mivel a vereségeket gyakran elhallgatták, vagy győzelemként tüntették fel. Más források, mint például a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Biblia</a>, vagy a <a href="/w/index.php?title=Babiloni_kr%C3%B3nik%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Babiloni krónikák (a lap nem létezik)">babiloni krónikák</a>, más szemszögből írják le ugyanazokat az eseményeket, ami lehetővé teszi egy árnyaltabb kép kialakítását. Az évkönyveknek több változata is létezik, minden változat valamilyen módon újraértelmezi a történteket, ebből következik, hogy mindig a legkorábbi a legmegbízhatóbb.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet218-52">[52]</a> Ezeket a királyi emlékiratokat gyakran külön erre a célra készített tárgyakra vésték, és fontos épületek alapjaiban vagy falaiban helyezték el. Feltételezhető, hogy a feliratok vagy az isteneknek készültek, vagy valamelyik következő uralkodó számára íródtak, mert csak uralkodó volt jogosult arra, hogy kiemelkedő jelentőségű épületek falait lebontassa tatarozás céljából.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet219-53">[53]</a> Az évkönyveken kívül fontosak a nyilvánosság számára készült feliratok, ezek általában az uralkodói paloták szerves részei voltak, valamint a feliratozott sztélék, az obeliszkek és a sziklafeliratok. Témájuk ugyanaz, mint az „évkönyveké”, de rövidebbek azoknál.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet220-54">[54]</a> Ezzel párhuzamosan minden évet egy-egy magas rangú állami tisztségviselőhöz rendeltek hozzá, és feljegyezték az év kiemelkedő eseményét is. Ezek az úgynevezett <a href="/wiki/Limmu" title="Limmu">limmu listák</a>, amelyek a birodalom szinte teljes fennállása idejéből, i. e. 910-től i. e. 649-ig hiánytalanul fennmaradtak.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East238-1">[1]</a> Az egyik lista megemlít egy i. e. 753-ban bekövetkezett <a href="/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1sok_az_%C3%B3kori_Keleten_%C3%A9s_Eur%C3%B3p%C3%A1ban" title="Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában">napfogyatkozást</a> is (<a href="/w/index.php?title=Ninivei_napfogyatkoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ninivei napfogyatkozás (a lap nem létezik)">ninivei napfogyatkozás</a>), aminek segítségével az egész korszak pontosan datálható.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East238-1">[1]</a> A feljegyzések rövidek, de hasznosak, mivel nemcsak a diadalokról szólnak, hanem vereségek, belső lázadások, <a href="/wiki/J%C3%A1rv%C3%A1ny" title="Járvány">járványok</a>, éhínségek is szerepelnek bennük. Ezen kívül fennmaradt még egy királylista, amelyben az <a href="/wiki/I._e._19._sz%C3%A1zad" title="I. e. 19. század">i. e. 19. századtól</a> az i. e. 7. századig felsorolják a babilóniai és asszír uralkodókat, valamint feltártak az állami bürokrácia által létrehozott több ezer dokumentumot és könyvtárakat is. Feltételezhető, hogy az <a href="/wiki/%C3%89k%C3%ADr%C3%A1s" title="Ékírás">ékírásos</a> agyagtáblák mellett romlandó anyagokra is írtak, ezek azonban elpusztultak. Szinte minden dokumentum palotákból származik, mivel a városokban eddig szinte csak a legfontosabb épületeket vizsgálták meg.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East238-1">[1]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Államszervezet">Államszervezet</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Államszervezet">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_királyi_család">A királyi család</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: A királyi család">szerkesztés</a>]</div> Az uralkodó volt a birodalom középpontja, aki köré az egész rendszer szerveződött, azonban egyre több utalás van arra, hogy uralmát bizonyos mértékben egyensúlyozta a hagyományos elit, élükön a pohárnokkal, a hadsereg főparancsnokával, a palota hírnökével, a fő gazdasági intézővel és <a href="/wiki/Assur_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Assur (település)">Assur</a> kormányzójával.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet245-55">[55]</a> Szoros kapcsolatban állt hatalmas arisztokrata családok egy csoportjával, amelynek tekintélye nem kizárólag a királyi kegyen múlott, hanem a leszármazás jogán tartott igényt rangokra és kiváltságokra. Bármely hivatalra történő kinevezés és az azzal járó anyagi haszon a királytól függött, és kezében tartotta gyakorlatilag minden alattvalója életét. <a href="/wiki/Assur_(isten)" title="Assur (isten)">Assur isten</a> akaratának végrehajtójaként tisztelték, akinek egyik fő feladata a háborúskodás volt. Minden háború megindítását úgy állították be, mint isteni akaratot az ellenségekkel szemben, aki Asszíria számára veszélyt jelentett, és a király felelőssége volt megszüntetni ezt a veszélyt.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet249-56">[56]</a> Az uralkodónak harcosként való megjelenése az asszír királyság legjellegzetesebb vonása, ők általában személyesen tervezték meg és vezették hadjárataikat. A királyi <a href="/wiki/H%C3%A1zass%C3%A1g" title="Házasság">házasodási</a> gyakorlatról eddig kevés információ ismert. Az uralkodóknak több felesége volt, az azonban bizonytalan, hogy milyen szempontok alapján határozták meg rangsorukat, és ebből következően gyermekeik rangsorát. Asszír nőket, még a királynékat is csak kivételes esetekben ábrázolta a <a href="/wiki/Domborm%C5%B1" title="Dombormű">domborműveken</a>, és a királyi szövegek sem hivatkoznak rájuk.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet264-57">[57]</a> A királyné és az anyakirályné nem gyakoroltak tényleges hatalmat. <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:S03_06_01_017_image_2342.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/S03_06_01_017_image_2342.jpg/300px-S03_06_01_017_image_2342.jpg" decoding="async" width="300" height="206" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/S03_06_01_017_image_2342.jpg/450px-S03_06_01_017_image_2342.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/S03_06_01_017_image_2342.jpg/600px-S03_06_01_017_image_2342.jpg 2x" data-file-width="1200" data-file-height="824" /></a><figcaption>Assur-bán-apli az egyik királyné társaságában, <a href="/wiki/New_York" title="New York">New York</a>, <a href="/w/index.php?title=Brooklyn_Museum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Brooklyn Museum (a lap nem létezik)">Brooklyn Museum</a></figcaption></figure> A király központi helyzete a rendszerben azt jelentette, hogy a trónutódlás döntő jelentőséggel bírt. A királyi örökös kiválasztását isteni jóváhagyás erősítette meg. Nem világos, hogy az uralkodónak mely fiait tartották választhatónak, általános szabályként a legidősebbet tekintették a trónörökösnek. Azonban nem ismert, hogy milyen rangúak lehettek a különböző feleségektől született utódok.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet259-58">[58]</a> Legalább két esetben ismeretlen politikai megfontolás alapján a király egy fiatalabb fiát választotta utódjának.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet260-59">[59]</a> Az ilyen döntések komoly kockázatokat hordoztak, ugyanis belharcokat okozhattak a királyi udvarban. A trónörökös neveltetése magába foglalta a királyi etikett elsajátítását, a katonai képzettség megszerzését, valamint írnoki ismereteket.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet261-60">[60]</a> Ez utóbbi tükröződik vissza Assur-bán-aplinak azon törekvésében, hogy igyekezett minden írásba foglalt tudást Ninivében, a híres könyvtárában összegyűjteni. A király gyermekeinek sorsát a (trónörökösön kívül) nehéz nyomon követni, még számuk is ritkán ismeretes.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet266-61">[61]</a> A király fiai általában fontos állami vagy templomi tisztségeket kaptak, ezen kívül udvari tisztségeket is betölthettek hozzájuk kapcsolódó katonai parancsnoksággal. II. Sarrukín egyik lánya az Asszíria és <a href="/wiki/Phr%C3%BCgia" title="Phrügia">Phrügia</a> között fekvő ütközőállam, <a href="/wiki/Tabaal" title="Tabaal">Tabaal</a> uralkodójához ment feleségül, majd férje lázadása és bukása után ő irányította tovább az országot.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet218-52">[52]</a> Feltételezhető, hogy nem minden hercegnőt házasítottak ki a birodalom érdekében, számos királyi utód az asszír <a href="/wiki/Arisztokr%C3%A1cia" title="Arisztokrácia">arisztokrácia</a> tagjaival házasodott. Úgy tűnik az uralkodó minden leszármazottjának elegendő vagyont biztosított.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet267-62">[62]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Államigazgatás">Államigazgatás</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Államigazgatás">szerkesztés</a>]</div> Az óriási terület miatt nagy és jól működő <a href="/w/index.php?title=Adminisztr%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adminisztráció (a lap nem létezik)">adminisztrációra</a> volt szükség. A birodalom későbbi <a href="/wiki/%C3%89vsz%C3%A1zad" title="Évszázad">évszázadaiban</a> a korábban viszonylag független területek is egyre nagyobb kontroll alá kerültek, és szinte az egész Közel-Keleten közvetlen asszír fennhatóság érvényesült. Az adminisztrációs tisztségekről nem sok információ maradt meg, fő jellegzetességük, hogy ugyanannak a tisztségviselőnek a feladatai egyszerre lehettek katonaiak, vallásiak és adminisztratívak.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East258-63">[63]</a> A királynak három főembere volt, a hadsereg főparancsnoka, a kancellár és a főudvarmester. Fontos szerepet töltött be még a főpohárnok is, aki gyakran diplomáciai küldöttségeket is vezetett.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East259-64">[64]</a> A király és a lakosok mindkét oldalról elismert jogok alapján párbeszédet folytattak, a kialkudott kiváltságokat és megegyezéseket írásba foglalták.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet275-65">[65]</a> Figyelemre méltó, hogy miközben az uralkodó jogilag mindenható volt és elvben nem korlátozták törvények, a valóságban sokkal többször folytatott párbeszédet alattvalóival, mint ahogy azt korábban feltételezték.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet277-66">[66]</a> A hagyományosan elfogadott jogok védelmezése, az elnyomottakról való gondoskodás lényeges volt az isteni rend fenntartásában, és ha a király ilyen esetekben korrektül járt el, azt királyi erénynek tekintették. A tartományi kormányzók voltak felelősek a rend fenntartásáért, az utak karbantartásáért, a <a href="/wiki/Kereskedelem" title="Kereskedelem">kereskedelem</a> biztonságának szavatolásáért, ezen kívül meg kellett szervezniük az adók eljuttatását a központba és a deportáltak útközbeni ellátását. Gondoskodniuk kellett a király és kíséretének ellátásáról, amikor azok áthaladtak a tartomány területén. A birodalom óriási mérete miatt rendkívül fontos volt, hogy a közlekedés gyors és megbízható legyen, a fontosabb településeket jól karbantartott utakkal kötötték össze. Ezek és a mellettük kialakított állomások fenntartása is a tartományi kormányzók kiemelt feladata volt. Nagy figyelmet fordítottak a lakosság vízellátására, és ösztönözték az újfajta gazdasági tevékenységeket, például kísérleteket tettek az <a href="/wiki/India" title="India">indiai</a> <a href="/wiki/Gyapot" title="Gyapot">gyapot</a> termesztésére, valamint meghonosították a <a href="/wiki/M%C3%A9h%C3%A9szet" title="Méhészet">méhészetet</a>. A kereskedelmi tevékenységről nem maradt fenn bőséges dokumentáció, ennek az lehet az oka, hogy a tranzakciók jelentős részét romlandó anyagokra jegyezhették fel.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet267-62">[62]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Társadalmi_csoportok">Társadalmi csoportok</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Társadalmi csoportok">szerkesztés</a>]</div> Az egyes társadalmi osztályok anyagi helyzete között óriási egyenlőtlenségek voltak. A király hatalmas vagyonnal rendelkezett, és a társadalom elit rétege (amelynek a népességen belüli aránya nem ismert) is nagyon tehetős volt. A fennmaradt szerződésekből kiderül, hogy a magas rangú állami tisztségviselők kiterjedt földbirtokokkal és nagy mennyiségű <a href="/wiki/Ez%C3%BCst" title="Ezüst">ezüsttel</a> (sokszor több száz kilogramm) rendelkeztek.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East235-67">[67]</a> Ezen kívül az uralkodónak tett szolgálataik fejében további földbirtokokat is kaphattak, és kereskedelem révén is gyarapíthatták vagyonukat. Az adományozott birtokok lehettek egész falvak a bennük élő lakókkal együtt, házak, mezők, gyümölcsösök stb.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East235-67">[67]</a> A birtokok általában szétszórtan helyezkedtek el, és nem alkottak összefüggő területet.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East235-67">[67]</a> Egyes esetekben az uralkodó adómentességet is biztosított a részükre, ami szintén növelte a tulajdonosok vagyonát. A tisztségeket az uralkodó bármikor visszavonhatta, és másnak adhatta, és általában nem családon belül öröklődött. Eunuchok esetében a hivatal halálukkor visszaszállt az államra. Az adományozott birtokok, bár nagy kiterjedésűek is lehettek, valójában az uralkodó tulajdonában maradtak.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East259-64">[64]</a> Az ügyek intézéséhez számos írnokot kellett alkalmazni, és a <a href="/wiki/Ninive" class="mw-redirect" title="Ninive">Ninivében</a> és <a href="/wiki/Kalhu" title="Kalhu">Kalhuban</a> feltárt 2300 agyagtábla feltételezhetően csak egy töredéke az összes dokumentumnak.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East259-64">[64]</a> Az átlagemberek mindennapi életéről viszonylag kevés információ áll rendelkezésre, mert ásatásokat eddig szinte csak a paloták területén végeztek és nagyon kevés magánházat tártak fel. Legtöbben a <a href="/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1g" title="Mezőgazdaság">mezőgazdaságban</a> dolgoztak, mivel a birodalom, egész fennállása alatt, alapvetően <a href="/w/index.php?title=Agr%C3%A1rt%C3%A1rsadalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Agrártársadalom (a lap nem létezik)">agrártársadalom</a> maradt. A nagyszabású öntözési és csatornahálózat kiépítése, illetve karbantartása minden kormányzat számára elsődleges jelentőségű volt. Állami utasításra a mezőgazdasági szempontok figyelembevételével falvakat alapítottak és betelepítették, az ott élő lakosok az államtól függtek.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East235-67">[67]</a> Létezett egy szabad paraszti réteg is, bár mivel egész falvakat is eladományozhattak, így szabadságuk erősen korlátozott lehetett. Az átlagos családok viszonylag kis létszámúak voltak, kis földterületet műveltek, <a href="/wiki/Sz%C5%91l%C5%91" title="Szőlő">szőlőt</a>, <a href="/wiki/Gy%C3%BCm%C3%B6lcs" title="Gyümölcs">gyümölcsöt</a>, <a href="/wiki/Z%C3%B6lds%C3%A9g" title="Zöldség">zöldséget</a> termesztettek és állatokat tartottak. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_kormányzás_ideológiája">A kormányzás ideológiája</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: A kormányzás ideológiája">szerkesztés</a>]</div> A király a teljes népességtől lojalitást várt el, időnként a lakosságnak az istenszobrok előtt fel kellett esküdni a király szolgálatára.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East259-64">[64]</a> Ezt az esküt a <a href="/wiki/Vazallus" title="Vazallus">vazallusoktól</a> is elvárták, és megszegése esetén az uralkodó az istenek nevében indított megtorló hadjáratot. A lakosság csak a helyi adminisztrációval került kapcsolatba, az anyaországban viszont egyes városok vezetői a királyi udvarban képviselték a palotától nem közvetlenül függő helyiek érdekeit. A hadjáratokról a lakosság a győzelmi felvonulások alkalmából értesült, néhánynak az eseményeit hangosan fel is olvasták nekik.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East260-68">[68]</a> A feliratok mindig gondosan megkülönböztették az „Assur földjét” a környező területektől, amelyek valamilyen megegyezés vagy szerződés alapján kapcsolatban álltak az uralkodóval és (még) nem kerültek vazallus státusba. A királyi retorika szerint ami a határokon kívül volt, nem lehetett civilizált terület. Az új városok megtervezett szerkezetükkel és védelmi rendszerükkel biztonságosnak és rendezettnek tűnt a lakosság számára. A királyi palota a legtöbb ember számára megközelíthetetlen volt, leginkább külföldi <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6vet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Követ (a lap nem létezik)">követek</a> látogatták, ezért is kapták monumentális díszítésüket, ahol a királyt a világ urának ábrázolták. Ezen kívül a periférián, például Egyiptomban is hasonló célból az uralkodót ábrázoló sztéléket állítottak fel.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East260-68">[68]</a> Vallási türelmetlenség nem létezett, például a vazallusok Assur isten mellett saját isteneik nevében esküdtek hűséget.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East260-68">[68]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_hadsereg">A hadsereg</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: A hadsereg">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Assyrian_siege.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Assyrian_siege.jpg/250px-Assyrian_siege.jpg" decoding="async" width="250" height="224" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Assyrian_siege.jpg/375px-Assyrian_siege.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Assyrian_siege.jpg/500px-Assyrian_siege.jpg 2x" data-file-width="1500" data-file-height="1344" /></a><figcaption>Asszír faltörő kos alkalmazása ostrom közben, London, British Museum</figcaption></figure> Az asszír hadtörténet egyik erőssége a <a href="/wiki/M%C3%A9rn%C3%B6k" title="Mérnök">mérnöki</a> tudományok területén elért jelentős fejlődés volt, amely lehetővé tette, hogy az asszír uralkodók többféle terepen is győztes hadjáratokat vezessenek. Az asszír hadseregnek hegyvidékeken, erdős területeken, hágókon, a <a href="/wiki/Perzsa-%C3%B6b%C3%B6l" title="Perzsa-öböl">Perzsa-öböl</a> mentén fekvő lápvidékeken kellett harcolnia, bemerészkedett az <a href="/wiki/Arab-sivatag_(Ar%C3%A1bia)" title="Arab-sivatag (Arábia)">Arab-sivatagba</a>, és olyan távoli országokba is eljutott, mint Urartu, Elám és Egyiptom. Asszíria katonai társadalom volt, a hadsereg alkotta az államszervezet gerincét és hierarchiáját. Minden férfit katonaként kezeltek, aki bármikor behívható volt szolgálatra.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East230-69">[69]</a> A struktúra tetején a király foglalt helyet, akinek legfőbb feladata az volt, hogy hadjáratokat vezessen Assur isten és az állam nevében. Elvben a király minden évben vezetett egy hadjáratok, és uralkodásának minden évét egy hadjárathoz kötötték. A gyakorlatban ezt nem lehetett megvalósítani, bár a katonai tevékenység valamilyen szinten folyamatos volt.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East230-69">[69]</a> Az uralkodó sokszor közvetlenül is részt vett a harcokban, erre bizonyíték <a href="/wiki/II._Sarruk%C3%ADn_assz%C3%ADr_kir%C3%A1ly" title="II. Sarrukín asszír király">II. Sarukkín</a> csatában bekövetkezett halála. A király alá nagy, piramisszerű, tisztekből álló hierarchia tartozott, ők látták el az állami feladatokat. Köztük a legmagasabb rangúak egyben provinciák kormányzói is voltak, például a hadsereg főparancsnoka a <a href="/wiki/Harr%C3%A1n" title="Harrán">Harrántól</a> a <a href="/wiki/Eufr%C3%A1tesz" title="Eufrátesz">Felső-Eufrátesz</a> völgyéig terjedő stratégiailag fontos területért felelt.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East230-69">[69]</a> Ezek az emberek kezdetben nagyhatalmú asszír családok tagjai voltak, később, az i. e. 8. századtól eunuchok váltották fel őket, hogy ezzel is csökkentsék a helyi előkelők hatalmát. Kezdetben hadjáratokat csak nyáron vezettek, aratás után, amikor kevesebb munka volt a földeken, a hegyi utak járhatóbbak voltak, és a folyókon is könnyebben keltek át.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East230-69">[69]</a> Később állandó hadsereget állítottak fel, ez az év bármely szakában bevethető volt.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East230-69">[69]</a> A katonák számáról megoszlanak a vélemények, valószínűleg a több százezer fős becslések túlzóak, a valós szám ötvenezer fő körülire tehető.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East230-69">[69]</a> Ekkora hadsereg felállítása meghaladta az asszír anyaország lehetőségeit, így a meghódított területekről is soroztak be katonákat, például <a href="/wiki/Izrael" title="Izrael">izraeli</a> kocsihajtókat. Ennek következményeként a hadsereg különböző nyelveket beszélő, sok helyről származó csoportok összességéből állt. A hadsereg szerkezetéről és a katonák felszereléséről viszonylag kevés információ maradt fenn, ami meglepő annak tudatában, hogy milyen fontos szerepet töltött be a társadalomban. A toborzás kezdetben a helyi kormányzók feladata volt, később az állam <a href="/wiki/I._e._8._sz%C3%A1zad" title="I. e. 8. század">i. e. 8. században</a> történt átszervezése után a központi kormányzat kezébe került.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East230-69">[69]</a> A katonák ruhával, fegyverrel és élelemmel történő ellátása komoly feladat volt, és számos mesterember munkáját igényelte. Az anyaország nagyobb városaiban nagy fegyverraktárakat építettek, ott képezték ki a katonákat és ott tárolták a felszerelésüket is.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East231-70">[70]</a> Az élelem legnagyobb részéről a központi kormányzat gondoskodott, míg a fennmaradó körülbelül egyötödét a provinciák biztosították.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East231-70">[70]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_hadjáratok_és_következményeik">A hadjáratok és következményeik</h4>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: A hadjáratok és következményeik">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:British_Museum_Lachish_2011.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/British_Museum_Lachish_2011.JPG/250px-British_Museum_Lachish_2011.JPG" decoding="async" width="250" height="375" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/British_Museum_Lachish_2011.JPG/375px-British_Museum_Lachish_2011.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/British_Museum_Lachish_2011.JPG/500px-British_Museum_Lachish_2011.JPG 2x" data-file-width="683" data-file-height="1024" /></a><figcaption>Lákis ostroma, London, British Museum</figcaption></figure> Az egykorú királyfeliratok állításaival ellentétben ritkán mozgósították a teljes hadsereget, és viszonylag kevés nyílt csatát vívtak.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East231-70">[70]</a> Ehelyett a meghódítandó terület kisebb települései ellen vonultak, és ha a helyi uralkodó nem hódolt be, akkor ezeket a falvakat vagy kis városokat pusztították el, megcsonkították vagy megölték a lakosokat, a holttesteket közszemlére tették, a házakat lerombolták, a földeket sóval beszórták és a gyümölcsfákat kivágták.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East231-70">[70]</a> Ha a főváros még ekkor sem adta meg magát, akkor megostromolták, miközben a lakosokat arra buzdították, hogy uralkodójuk akarata ellenére adják meg magukat. Ha az ostrom sikeres volt, akkor általában elpusztították a várost, ha nem volt sikeres, akkor a királyfeliratokban, amelyekben sosem ismertek el vereséget, úgy szerepelt, hogy „ketrecbe zárták az ellenséget”.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East231-70">[70]</a> A hadjáratok eredményeként az egész Közel-Keletről óriási mennyiségű hadizsákmány áramlott az anyaországba, a legyőzött területek templomaiból, palotáiból, és kincstáraiból, mivel Asszíria áldozatai legtöbbször maguk is rendkívül gazdag államok voltak. A zsákmány főleg <a href="/wiki/F%C3%A9mek" title="Fémek">fémekből</a>, kézművesmunkákból, művészeti alkotásokból, fegyverekből és állatokból állt.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East231-70">[70]</a> Ennek következtében az addig elérhetetlennek tűnő luxustárgyak is megfizethetővé váltak az alsóbb osztályok számára is. Az asszírok a meghódított területektől éves adót szedtek, ennek egy része helyi jellegzetes áru volt, például <a href="/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia" title="Fönícia">Föníciából</a> <a href="/wiki/C%C3%A9drus" title="Cédrus">cédrusfa</a> és <a href="/wiki/T%C3%BCsk%C3%A9s_b%C3%ADborcsiga" title="Tüskés bíborcsiga">bíborral</a> festett textilek, a Zagrosz-hegység vidékéről pedig <a href="/wiki/L%C3%B3" title="Ló">lovak</a>.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East231-70">[70]</a> Az adók mértékéről nem maradt fenn leírás, viszont biztosra vehető, hogy nagy terhet jelentett a lakosságnak, erre utalnak a folyamatos lázongások az egyértelmű asszír katonai fölény és a súlyos megtorlások ellenére is. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_meghódított_területek">A meghódított területek</h4>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: A meghódított területek">szerkesztés</a>]</div> Az asszírok különbséget tettek többféle meghódított terület között. Az egyik Asszíriához tartozott, teljes felügyelet alatt állt, és asszír mintára szervezték meg működését. Ezek voltak a provinciák. Egyes provinciák kicsivel nagyobb függetlenséget élveztek, például helyi dinasztiák kormányoztak bennük, és amíg hűségesek voltak a birodalomhoz, a helyükön maradhattak. A határokon kívül számos államot meghódítottak, ezek helyükön maradt uralkodói vazallusok voltak. Az általuk fizetett adót a király kapta meg, nem Assur istennek ajánlották. A politikai rend lényeges vonása volt, hogy a megkövetelték a legyőzött népektől, hogy elismerjék Asszíria és isteneinek felsőbbrendűségét. Viszont nem kényszerítették rájuk, hogy saját isteneik helyett az asszír isteneket tiszteljék. Sőt az asszírok is elismerték legyőzött ellenségeik isteneit, és tisztelték is őket. Ez abból adódott, hogy a korszak hiedelemvilágai bár különbözőek voltak, lényeges pontokon kapcsolódtak egymáshoz.<a href="#cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet252-71">[71]</a> Az alávetett területek <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallásáról</a> és szentélyeiről való gondoskodás az asszír uralkodók egyik jellegzetes tevékenysége volt. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Judaean_people_are_being_deported_into_exile_after_the_capture_of_Lachish.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Judaean_people_are_being_deported_into_exile_after_the_capture_of_Lachish.jpg/250px-Judaean_people_are_being_deported_into_exile_after_the_capture_of_Lachish.jpg" decoding="async" width="250" height="166" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Judaean_people_are_being_deported_into_exile_after_the_capture_of_Lachish.jpg/375px-Judaean_people_are_being_deported_into_exile_after_the_capture_of_Lachish.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Judaean_people_are_being_deported_into_exile_after_the_capture_of_Lachish.jpg/500px-Judaean_people_are_being_deported_into_exile_after_the_capture_of_Lachish.jpg 2x" data-file-width="4288" data-file-height="2848" /></a><figcaption>Deportált lakosok, Lákis elfoglalása után, London, British Museum</figcaption></figure> A hódítóknak a legyőzött lakosság munkaerejére is szüksége volt a <a href="/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1g" title="Mezőgazdaság">mezőgazdaságban</a> és az építkezéseknél. A legyőzöttek deportálása már korábban is gyakorlat volt a Közel-Keleten, de az asszírok az <a href="/wiki/I._e._1._%C3%A9vezred" title="I. e. 1. évezred">i. e. 1. évezred</a> elejétől, és főleg az i. e. 8. századtól általánossá tették. Az egykorú források alapján arra következtetnek, hogy a birodalom három évszázada alatt mintegy 4,5 millió embert deportáltak, sokszor a birodalom egyik végéből a másikba,<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East233-72">[72]</a> mint például az izraeli Szamáriából a Zagrosz-hegységbe. Felügyeletük és ellátásuk a több hónapos út alatt komoly szervezést igényelt, erről azonban meglepő módon nem maradtak fenn feljegyzések.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East233-72">[72]</a> A deportálásnak több szintje létezett, először csak a szakképzett munkaerőt költöztették át, és ha a terület még mindig nem hódolt be, akkor a lakosság nagy részét elhurcolták. Általában a birodalom periférikus területeire telepítették le őket, ahol nem tudtak lázadásokat szervezni, mivel az ellenséges és ismeretlen környezetben az asszírok védelmére volt szükségük.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East233-72">[72]</a> A kiürült régiókba más népeket költöztettek, de csak oda, ahova a mezőgazdaság és a kereskedelem szempontjából feltétlenül szükséges volt. A fennmaradó területek gyakorlatilag lakatlanná váltak, mint Izrael északi része. <a href="/wiki/Levante" title="Levante">Levante</a> a gazdasági újjászervezés és racionalizáció példája, ahol a hódítás után egyes területeket sűrűn betelepítettek és gazdaságilag is fejlesztették, mert speciális feladatokat láttak el. A <a href="/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia" title="Fönícia">föníciai</a> és <a href="/wiki/Filiszteusok" title="Filiszteusok">filiszteus</a> kikötővárosok különleges elbánásban részesültek, mert összekötő szerepet töltöttek be a birodalom és a <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6zi-tenger" title="Földközi-tenger">Földközi-tenger</a> melletti kereskedelmi hálózat között.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East53-73">[73]</a> <a href="/wiki/Ekron" title="Ekron">Ekront</a> az ókori világ legnagyobb ismert <a href="/wiki/Olajfa_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)" title="Olajfa (növényfaj)">olívaolaj</a>-termő központjává tették, és egyben fontos textilgyártó központtá is fejlesztették. Így egész évben kihasználták a lakosok munkaerejét, mivel az olívatermesztés csak évente négy hónapot vett igénybe.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East53-73">[73]</a> A népességcsere következményeként az egész Közel-Keleten keveredtek a népcsoportok, és terjedni kezdett az arámi nyelv és írás.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East233-72">[72]</a> A deportálások során bekövetkezett népességáramlás később lehetőséget biztosított a nem asszíroknak (főleg <a href="/wiki/Ar%C3%A1miak" title="Arámiak">arámiaknak</a>), hogy folyamatosan egyre fontosabb pozícióba kerüljenek, így kialakult egy bizonyos lojalitásuk a birodalommal szemben. Idővel, hasonlóan a későbbi <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalomhoz</a>, a meghódított népesség egyre nagyobb százaléka került a birodalom központjához közel, és a legmagasabb tisztségek sem voltak elzárva előlük.<a href="#cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East53-73">[73]</a> A birodalom határai közelében számos olyan, sokszor nomád népcsoport élt, amely komoly problémát okoztak az asszíroknak. Anatóliában a <a href="/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k" title="Szkíták">szkíták</a> és a <a href="/wiki/Kimmerek" title="Kimmerek">kimmerek</a>, akiket katonai és diplomáciai módszerekkel tartottak távol határaiktól. Az Arab-sivatagban rendszeresek voltak az összetűzések <a href="/wiki/Arabok" title="Arabok">arab</a> törzsekkel, akik ilyenkor a sivatagba menekültek, és soha nem sikerült kontroll alá vonni őket.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East256-43">[43]</a> Ezen kívül diplomáciai kapcsolatban voltak néhány távolabbi állammal, mint a Perzsa-öbölnél egy bizonyos Dilmun nevű uralkodóval, akinek országáról viszont nem sokat tudni, és a <a href="/wiki/Anat%C3%B3lia" title="Anatólia">közép-anatóliai</a> <a href="/wiki/L%C3%BCdia" title="Lüdia">Lüdiával</a>, amely időnként követeket küldött Asszíriába, máskor viszont asszírellenes felkeléseket támogatott. Ezek az államok az asszír forrásokban alárendelt területekként szerepelnek, de ennek igazságtartalma erősen megkérdőjelezhető.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East256-43">[43]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kultúra">Kultúra</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Kultúra">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Library_of_Ashurbanipal_synonym_list_tablet.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Library_of_Ashurbanipal_synonym_list_tablet.jpg/250px-Library_of_Ashurbanipal_synonym_list_tablet.jpg" decoding="async" width="250" height="366" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Library_of_Ashurbanipal_synonym_list_tablet.jpg/375px-Library_of_Ashurbanipal_synonym_list_tablet.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Library_of_Ashurbanipal_synonym_list_tablet.jpg/500px-Library_of_Ashurbanipal_synonym_list_tablet.jpg 2x" data-file-width="1829" data-file-height="2676" /></a><figcaption>Agyagtábla Assur-bán-apli könyvtárából, London, British Museum</figcaption></figure> Az asszírok erőteljes érdeklődést mutattak a <a href="/wiki/Tudom%C3%A1ny" title="Tudomány">tudományok</a> és az <a href="/wiki/Irodalom" title="Irodalom">irodalom</a> iránt is, ennek legnagyszerűbb példája Assur-bán-apli könyvtára. Sajnos az agyagtáblákat a mezopotámiai <a href="/wiki/R%C3%A9g%C3%A9szet" title="Régészet">régészet</a> kezdetén, a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. század</a> közepén tárták fel, megtalálásuk körülményeit nem kellően dokumentálták, így pontosan nem azonosítható, melyiket mikor és hol találták meg.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East261-74">[74]</a> A <a href="/wiki/British_Museum" title="British Museum">British Museumba</a> kerültek az úgynevezett Kujunjik gyűjteménybe, ahol összekeveredtek Babilonból és Asszíria más részeiből előkerült táblákkal.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East261-74">[74]</a> A könyvtárban mintegy ötezer tudományos és irodalmi szöveget tartalmazó táblát találtak, a szövegek egy része több táblát foglal el (maximum hatot), így a fennmaradt szövegek száma 1000 és 1200 közé tehető, és feltehetően lefedik akkori ismereteik nagy részét.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East261-74">[74]</a> Ezen kívül leveleket és adminisztratív dokumentumokat is feltártak. Az uralkodók korábban is gyűjtötték a dokumentumokat, de Assur-bál-apli volt közülük a legaktívabb, egy töredékes jegyzék szerint például i. e. 648-ban kétezer agyagtábla és háromszáz viasszal borított írótábla került a gyűjteménybe. Ezeket feltételezhetően babilóniai papoktól, illetve ördögűzőktől vásárolták vagy kobozták el.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East261-74">[74]</a> A dokumentumokat nemcsak gyűjtötték, hanem az aktuális könyvtárban alkalmazott formátum szerint le is másolták.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East261-74">[74]</a> Gondos munkát végeztek, a másolás után minden tábla végére feljegyezték, hogy a könyvtár gyűjteményéhez tartozik, többször azt is, hogy a másolt szöveg eredetijét átnézték, és ha kellett javították is.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East261-74">[74]</a> Esetenként, ha egy szöveget többféle változatban is ismertek, az is feltüntették. Assur-bál-apli nagyon büszke volt könyvtárára, felirataiban is megemlíti. A szövegek témája változatos, többek között körülbelül 300 jóslás (<a href="/wiki/Csillag%C3%A1szat" title="Csillagászat">csillagászati</a> témában is), 200 lexikális, 100 kétnyelvű (<a href="/wiki/Sumer_nyelv" title="Sumer nyelv">sumér</a>-<a href="/wiki/Akk%C3%A1d_nyelv" title="Akkád nyelv">akkád</a>) szöveg különböző témákról, 60 orvosi leírás és maximum 40 olyan szöveg található a könyvtárban, amely egyértelműen irodalmi műnek tekinthető.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East262-75">[75]</a> Közülük ma leghíresebb a <a href="/wiki/Gilgames-eposz" title="Gilgames-eposz">Gilgames-eposz</a>, de aez csak egyike a babiloni istenek és hősök életéről szóló alkotásoknak. Feltűnő a jóslások nagy száma, ami bizonytalanságra és a jóslatoknak a társadalom életében betöltött fontos szerepére utal.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East262-75">[75]</a> Bár az uralkodó könyvtára volt a legnagyobb, nem ez volt az egyetlen. Magában Ninivében is feltártak egy másikat a Nabu-templomban, és más városok, mint például Kalhu templomaiban is őriztek irodalmi és tudományos szöveggyűjteményeket.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East262-75">[75]</a> Ezen kívül magánszemélyek házaiban is találtak kisebb könyvtárakat orvosi szövegekkel, imádságokkal, és irodalmi alkotásokkal.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East262-75">[75]</a> A könyvtárak az irodalom fontos szerepét jelzik az asszír társadalomban. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Városépítészet">Városépítészet</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Városépítészet">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Assyrian_Door_Statue.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Assyrian_Door_Statue.jpg/250px-Assyrian_Door_Statue.jpg" decoding="async" width="250" height="376" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Assyrian_Door_Statue.jpg/375px-Assyrian_Door_Statue.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Assyrian_Door_Statue.jpg/500px-Assyrian_Door_Statue.jpg 2x" data-file-width="2848" data-file-height="4288" /></a><figcaption>A palota bejáratát őrző emberfejű bikaszobor, London, British Museum</figcaption></figure> A hadizsákmány egy részét az építkezésekhez használták fel, a sikeres hadjáratokat vezető uralkodók egyben nagy építtetők is voltak. <a href="/wiki/Assur_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Assur (település)">Assur</a>, a hagyományos főváros kicsinek bizonyult az államapparátus részére, így amikor a birodalom terjeszkedni kezdett, a fővárost is átköltöztették. <a href="/wiki/II._Assur-n%C3%A1szir-apli" title="II. Assur-nászir-apli">II. Assur-nászir-apli</a> a <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%A9p-assz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Közép-asszír Birodalom (a lap nem létezik)">közép-asszír</a> várost, Kalhut választotta új székhelynek, amelyet tizenöt év alatt teljesen újjáépítettek. Nyolc kilométeres városfala, amelyhez közel 70 millió agyagtéglát használtak fel<a href="#cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza160-9">[9]</a><a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East233-72">[72]</a> egy 360 <a href="/wiki/Hekt%C3%A1r" title="Hektár">hektáros</a> területet fogott közre, benne egy citadellával, a délnyugati részén az uralkodó palotájával, valamint számos templommal és egy <a href="/wiki/Zikkurat" title="Zikkurat">zikkurattal</a>. A palota kétszáz méter hosszú és legalább százhúsz méter széles volt, termeit csatákat, királyi vadászatokat és kultikus jeleneteket ábrázoló domborművekkel díszítették.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East233-72">[72]</a> A bejáratokat kőből faragott emberfejű bikaszobrok, úgynevezett <a href="/wiki/S%C3%A9du" title="Sédu">séduk</a> és <a href="/wiki/Lamasszu" title="Lamasszu">lamasszuk</a> őrizték. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sculpted_reliefs_depicting_Ashurbanipal,_the_last_great_Assyrian_king,_hunting_lions,_gypsum_hall_relief_from_the_North_Palace_of_Nineveh_(Irak),_c._645-635_BC,_British_Museum_(16722368932).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Sculpted_reliefs_depicting_Ashurbanipal%2C_the_last_great_Assyrian_king%2C_hunting_lions%2C_gypsum_hall_relief_from_the_North_Palace_of_Nineveh_%28Irak%29%2C_c._645-635_BC%2C_British_Museum_%2816722368932%29.jpg/250px-thumbnail.jpg" decoding="async" width="250" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Sculpted_reliefs_depicting_Ashurbanipal%2C_the_last_great_Assyrian_king%2C_hunting_lions%2C_gypsum_hall_relief_from_the_North_Palace_of_Nineveh_%28Irak%29%2C_c._645-635_BC%2C_British_Museum_%2816722368932%29.jpg/375px-thumbnail.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Sculpted_reliefs_depicting_Ashurbanipal%2C_the_last_great_Assyrian_king%2C_hunting_lions%2C_gypsum_hall_relief_from_the_North_Palace_of_Nineveh_%28Irak%29%2C_c._645-635_BC%2C_British_Museum_%2816722368932%29.jpg/500px-thumbnail.jpg 2x" data-file-width="4811" data-file-height="3178" /></a><figcaption>Assur-bán-apli oroszlánvadászaton, dombormű Ninivéből, London, British Museum</figcaption></figure> Utódai további palotákat építettek a városban, <a href="/wiki/III._Sulm%C3%A1nu-asar%C3%ADdu" title="III. Sulmánu-asarídu">III. Sulmánu-asarídu</a> idejében pedig egy nagy fegyverraktárat alakítottak ki a település délkeleti részén. Kalhu százötven évig volt a birodalom fővárosa, ezután <a href="/wiki/II._Sarruk%C3%ADn_assz%C3%ADr_kir%C3%A1ly" title="II. Sarrukín asszír király">II. Sarukkín</a> egy korábban lakatlan területen megalapította az új fővárost, <a href="/wiki/D%C3%BAr-Sarruk%C3%ADn" title="Dúr-Sarrukín">Dúr-Sarrukínt</a> (Horszábád). Ez is egy hatalmas település volt két bikaszobrokkal és domborművekkel díszített citadellával, 300 hektáros területét hét kilométer hosszú fal védte.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East234-76">[76]</a> Az uralkodó halála után ezt a várost is elhagyták, utóda Szín-ahhé-eriba (704-681) az ősi települést, Ninivét jelölte ki a birodalom új központjának. A település központi részét 750 hektárosra bővítették, és tizenkét kilométer hosszú fallal vették körül, két citadellát és számos középületet építettek.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East234-76">[76]</a> Innen kerültek elő a híres, oroszlánvadászatot ábrázoló domborművek, amelyek Assur-bán-apli korának legszebb alkotásai közé tartoznak. A városok lakosságának számát nehéz megbecsülni, de az biztosra vehető, hogy ellátásuk meghaladta a környező régió erőforrásait, és a központokba az egész birodalom területéről érkeztek az áruk.<a href="#cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East234-76">[76]</a> Az is feltételezhető, hogy a helyi népességnél sokkal többen éltek ezekben a városokban, a lakosok egy részét máshonnan telepíthették át, hogy az állami feladatok elvégzésén dolgozzanak. A fővárosok mellett a hadizsákmány egy részéből az anyaország többi településén is karbantartották, újjáépítették vagy kibővítették a meglévő középületeket, valamint a meghódított területek városait is asszír mintára alakították át. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vallás">Vallás</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Vallás">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1miai_mitol%C3%B3gia" title="Mezopotámiai mitológia">Mezopotámiai mitológia</a> és <a href="/wiki/Az_%C3%B3kori_Mezopot%C3%A1mia_vall%C3%A1sa" title="Az ókori Mezopotámia vallása">Az ókori Mezopotámia vallása</a></td></tr></tbody></table> A <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">mezopotámiai</a> mitológia alapja a <a href="/wiki/Sumerek" title="Sumerek">sumer</a> mitológia. A sumer istenek a görögökhöz hasonlóan antropomorfak, emberekhez hasonló alakúak és tulajdonságúak, akik mintegy királyként az embereket alattvalóiknak tekintik. A pantheonba néhány korai uralkodó is belépett halála után. Hasonlóképpen a szomszédos nomád népek mezopotámiai hódítását is az illető nép istenének a mezopotámiai pantheonba való beházasodásával írták le (Marduk). Az egyes istenek szerepe városának felemelkedésével erősen megnőhetett (<a href="/wiki/Marduk" title="Marduk">Marduk</a>, <a href="/wiki/Assur_(isten)" title="Assur (isten)">Assur</a>). <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Művészet">Művészet</h3>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Művészet">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia_m%C5%B1v%C3%A9szete" title="Mezopotámia művészete">Mezopotámia művészete</a></td></tr></tbody></table> A <a href="/wiki/Tigris_(foly%C3%B3)" title="Tigris (folyó)">Tigris</a> és az <a href="/wiki/Eufr%C3%A1tesz" title="Eufrátesz">Eufrátesz</a> közötti területen, <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">Mezopotámiában</a> az <a href="/wiki/%C3%93kor" title="Ókor">ókor</a> folyamán sokszínű <a href="/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szet" title="Művészet">művészet</a> jött létre. A helyi eredetű kultúrák az i. e. 5. évezred és <a href="/wiki/I._e._539" title="I. e. 539">i. e. 539</a> között játszottak domináns szerepet a történelemben, az ókor fennmaradó részében Mezopotámia elveszítette önállóságát, és olyan nagy birodalmak része lett, mint a <a href="/wiki/Perzsa_Birodalom" title="Perzsa Birodalom">Perzsa</a>, a <a href="/wiki/III._Alexandrosz_maked%C3%B3n_kir%C3%A1ly" title="III. Alexandrosz makedón király">Nagy Sándor</a>-féle és a <a href="/wiki/Szeleukida_Birodalom" title="Szeleukida Birodalom">Szeleukida</a>, a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római</a>, a <a href="/wiki/P%C3%A1rtus_Birodalom" title="Pártus Birodalom">Pártus</a>-, a <a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_Birodalom" title="Bizánci Birodalom">Bizánci-</a> és a <a href="/wiki/Sz%C3%A1sz%C3%A1nida_Birodalom" title="Szászánida Birodalom">Szászánida Birodalom</a>. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East238-1">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East238_1-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East238_1-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East238_1-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East238_1-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  238. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East240-2">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East240_2-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East240_2-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East240_2-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East240_2-3">d</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East240_2-4">e</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East240_2-5">f</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East240_2-6">g</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East240_2-7">h</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  240. old. </li> <li id="cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East49-3">↑ <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East49_3-0">a</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East49_3-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">C. Snell, Daniel. A companion to the Ancient Near East</cite>  49. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet222-4"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet222_4-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  222. old </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza159-5">↑ <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza159_5-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza159_5-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza159_5-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza159_5-3">d</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza159_5-4">e</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza159_5-5">f</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  159. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet224-6"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet224_6-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  224. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet225-7">↑ <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet225_7-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet225_7-1">b</a> <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet225_7-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  225. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak122-8">↑ <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak122_8-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak122_8-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  122. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza160-9">↑ <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza160_9-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza160_9-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza160_9-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza160_9-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  160. old. </li> <li id="cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East51-10">↑ <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East51_10-0">a</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East51_10-1">b</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East51_10-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">C. Snell, Daniel. A companion to the Ancient Near East</cite>  51. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet228-11"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet228_11-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  228. old. </li> <li id="cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East50-12"><a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East50_12-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">C. Snell, Daniel. A companion to the Ancient Near East</cite>  50. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza171-13">↑ <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza171_13-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza171_13-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza171_13-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  171. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East241-14"><a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East241_14-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  241. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza165-15"><a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza165_15-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  165. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak124-16"><a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak124_16-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  124. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza167-17">↑ <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza167_17-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza167_17-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza167_17-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza167_17-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  167. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak125-18"><a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak125_18-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  125. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza174-19"><a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza174_19-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  174. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak126-20">↑ <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak126_20-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak126_20-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  126. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet233-21">↑ <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet233_21-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet233_21-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  233. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet234-22"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet234_22-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  234. old, </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East245-23"><a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East245_23-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  245. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza172-24">↑ <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza172_24-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza172_24-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  172. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East247-25"><a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East247_25-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  247. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East248-26">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East248_26-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East248_26-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East248_26-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East248_26-3">d</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East248_26-4">e</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  248. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza176-27">↑ <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza176_27-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza176_27-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza176_27-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  176. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet237-28"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet237_28-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  237. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza179-29"><a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza179_29-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  179. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet238-30"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet238_30-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  238. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak128-31">↑ <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak128_31-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak128_31-1">b</a> <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak128_31-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  128. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza180-32"><a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza180_32-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  180. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza182-33">↑ <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza182_33-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza182_33-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  182. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak130-34">↑ <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak130_34-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak130_34-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  130. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza183-35"><a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza183_35-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  183. old. </li> <li id="cite_note-A_mezopotámiai_világ_atlasza185-36">↑ <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza185_36-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza185_36-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_mezopotámiai_világ_atlasza185_36-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza</cite>  185. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak131-37">↑ <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak131_37-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak131_37-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  131. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East252-38">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East252_38-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East252_38-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East252_38-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East252_38-3">d</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East252_38-4">e</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East252_38-5">f</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East252_38-6">g</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  252. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East253-39"><a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East253_39-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  253. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East255-40"><a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East255_40-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  255. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak132-41">↑ <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak132_41-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak132_41-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  132. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak133-42"><a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak133_42-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  133. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East256-43">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East256_43-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East256_43-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East256_43-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East256_43-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  256. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak134-44"><a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak134_44-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  134. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak135-45">↑ <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak135_45-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak135_45-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  135. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet240-46"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet240_46-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  240. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East266-47"><a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East266_47-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  266. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East267-48">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East267_48-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East267_48-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  267. old. </li> <li id="cite_note-Az_első_birodalmak136-49"><a href="#cite_ref-Az_első_birodalmak136_49-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak</cite>  136. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East268-50">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East268_50-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East268_50-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East268_50-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East268_50-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  268. old. </li> <li id="cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East55-51">↑ <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East55_51-0">a</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East55_51-1">b</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East55_51-2">c</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East55_51-3">d</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East55_51-4">e</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East55_51-5">f</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">C. Snell, Daniel. A companion to the Ancient Near East</cite>  55. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet218-52">↑ <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet218_52-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet218_52-1">b</a> <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet218_52-2">c</a> <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet218_52-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  218. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet219-53"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet219_53-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  219. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet220-54"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet220_54-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  220. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet245-55"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet245_55-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  245. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet249-56"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet249_56-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  249. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet264-57"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet264_57-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  264. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet259-58"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet259_58-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  259. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet260-59"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet260_59-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  260. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet261-60"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet261_60-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  261. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet266-61"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet266_61-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  266. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet267-62">↑ <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet267_62-0">a</a> <a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet267_62-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  267. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East258-63"><a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East258_63-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  258. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East259-64">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East259_64-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East259_64-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East259_64-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East259_64-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  259. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet275-65"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet275_65-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  275. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet277-66"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet277_66-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  277. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East235-67">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East235_67-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East235_67-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East235_67-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East235_67-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  235. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East260-68">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East260_68-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East260_68-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East260_68-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  260. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East230-69">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East230_69-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East230_69-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East230_69-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East230_69-3">d</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East230_69-4">e</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East230_69-5">f</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East230_69-6">g</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  230. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East231-70">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East231_70-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East231_70-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East231_70-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East231_70-3">d</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East231_70-4">e</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East231_70-5">f</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East231_70-6">g</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  231. old. </li> <li id="cite_note-Az_ókori_Közel-Kelet252-71"><a href="#cite_ref-Az_ókori_Közel-Kelet252_71-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kuhrt, Amelie. Az ókori Közel-Kelet</cite>  252. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East233-72">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East233_72-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East233_72-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East233_72-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East233_72-3">d</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East233_72-4">e</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East233_72-5">f</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  233. old. </li> <li id="cite_note-Companion_to_the_Ancient_Near_East53-73">↑ <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East53_73-0">a</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East53_73-1">b</a> <a href="#cite_ref-Companion_to_the_Ancient_Near_East53_73-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">C. Snell, Daniel. A companion to the Ancient Near East</cite>  53. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East261-74">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East261_74-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East261_74-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East261_74-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East261_74-3">d</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East261_74-4">e</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East261_74-5">f</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  261. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East262-75">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East262_75-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East262_75-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East262_75-2">c</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East262_75-3">d</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  262. old. </li> <li id="cite_note-A_History_of_the_ancient_Near_East234-76">↑ <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East234_76-0">a</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East234_76-1">b</a> <a href="#cite_ref-A_History_of_the_ancient_Near_East234_76-2">c</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_de_Mieroop-2007">van de Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A History of the ancient Near East</a> (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+the+ancient+Near+East&rft.aulast=van+de+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1">  234. old. </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Van_De_Mieroop-2007">Van De Mieroop, Marc. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofancient0000vand_h4j1">A history of the Ancient Near East</a>. Blackwell. 1-4051-4911-2 ISBN (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+history+of+the+Ancient+Near+East&rft.aulast=Van+De+Mieroop&rft.aufirst=Marc&rft.date=2007&rft.pub=Blackwell&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofancient0000vand_h4j1"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kuhrt-2005">Kuhrt, Amélie. Az ókori Közel-Kelet. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. 963-9206-00-8 ISBN (2005)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+%C3%B3kori+K%C3%B6zel-Kelet&rft.aulast=Kuhrt&rft.aufirst=Am%C3%A9lie&rft.date=2005&rft.pub=P%C3%A1zm%C3%A1ny+P%C3%A9ter+Katolikus+Egyetem"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Roaf-1998">Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza. Helikon. 963-208-507-8 ISBN (1998)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+mezopot%C3%A1miai+vil%C3%A1g+atlasza&rft.aulast=Roaf&rft.aufirst=Michael&rft.date=1998&rft.pub=Helikon"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Postgate-1985">Postgate, Nicolas. Az első birodalmak. Helikon. 963-207-852-7 ISBN (1985)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+els%C5%91+birodalmak&rft.aulast=Postgate&rft.aufirst=Nicolas&rft.date=1985&rft.pub=Helikon"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rizza-2007">Rizza, Alfredo. Asszíria és Babilónia. GABO. 963-689-066-7 ISBN (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Assz%C3%ADria+%C3%A9s+Babil%C3%B3nia&rft.aulast=Rizza&rft.aufirst=Alfredo&rft.date=2007&rft.pub=GABO"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-C._Snell-2007">C. Snell, Daniel. A Companion to the Ancient Near East. Wiley - Blackwell. 978-0-631-23293-3 ISBN (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Companion+to+the+Ancient+Near+East&rft.aulast=C.+Snell&rft.aufirst=Daniel&rft.date=2007&rft.pub=Wiley+-+Blackwell"> </li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek_és_külső_hivatkozások">Kapcsolódó szócikkek és külső hivatkozások</h2>[<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek és külső hivatkozások">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">Mezopotámia</a></li> <li><a href="/wiki/Assz%C3%ADria" title="Asszíria">Asszíria</a></li> <li><a href="/wiki/Assz%C3%ADria_uralkod%C3%B3inak_list%C3%A1ja" title="Asszíria uralkodóinak listája">Asszíria uralkodóinak listája</a></li></ul> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nefertiti_P_icon.png" class="mw-file-description" title="ókor"><img alt="ókor" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/20px-Nefertiti_P_icon.png" decoding="async" width="20" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/31px-Nefertiti_P_icon.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/40px-Nefertiti_P_icon.png 2x" data-file-width="405" data-file-height="500" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:%C3%93kor" title="Portál:Ókor">Ókorportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újasszír_Birodalom&oldid=26828275">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újasszír_Birodalom&oldid=26828275</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Assz%C3%ADria" title="Kategória:Asszíria">Asszíria</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Mezopot%C3%A1miai_%C3%A1llamok" title="Kategória:Mezopotámiai államok">Mezopotámiai államok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Bibliai_helysz%C3%ADnek" title="Kategória:Bibliai helyszínek">Bibliai helyszínek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategória: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. január 27., 08:17</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-l2lmx","wgBackendResponseTime":195,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.617","walltime":"1.017","ppvisitednodes":{"value":16806,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":89120,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":25956,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":104189,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 500.934 1 -total"," 34.82% 174.445 1 Sablon:Jegyzetek"," 34.35% 172.070 2 Sablon:References"," 27.01% 135.304 1 Sablon:Történelmi_ország_infobox"," 25.79% 129.207 82 Sablon:Cite_book"," 10.11% 50.629 1 Sablon:Mezopotámia_földrajza"," 9.82% 49.215 9 Sablon:Wikidata"," 9.47% 47.418 1 Sablon:Navoszlop"," 8.61% 43.111 1 Sablon:Infobox/Két_kép"," 7.45% 37.327 1 Sablon:M-v-sz"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.055","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1330321,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-w7zqj","timestamp":"20241122211708","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"\u00dajassz\u00edr Birodalom","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/%C3%9Ajassz%C3%ADr_Birodalom","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q10914393","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q10914393","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2016-04-09T19:27:41Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/ec\/Empire_neo_assyrien-hu.svg"}</script> </body> </html>