CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>VAX – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""],"wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"815123d5-a763-49fe-8d27-4ebdd73b09e9","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"VAX","wgTitle":"VAX","wgCurRevisionId":28005456,"wgRevisionId":28005456,"wgArticleId":1968871,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lapok elavult cite-paraméterrel","Webarchive sablon Wayback Machine linkkel","Kisszámítógépek","32 bites számítógépek","Digital Equipment Corporation","Mikroprocesszorok"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"VAX","wgRelevantArticleId":1968871,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":28005456,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":40000,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q960616","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.201"}; RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.quicksurveys.init","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.22"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/VAX_logo.svg/1200px-VAX_logo.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="562"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/VAX_logo.svg/960px-VAX_logo.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="374"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="299"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="VAX – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/VAX"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=VAX&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/VAX"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="auth.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-VAX rootpage-VAX skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" title="Főmenü" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li><li id="n-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok"><span>Speciális lapok</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=VAX" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=VAX" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=VAX" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=VAX" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"sitenotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv class=\"plainlinks\" style=\"border: 1px solid #ddd; margin: 0 0 3px;\"\u003E\n\u003Cdiv class=\"nomobile\" style=\"float:right\"\u003E\u003Cspan typeof=\"mw:File\"\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:CEE_Tavasz_2025\" title=\"Wikipédia:CEE Tavasz 2025\"\u003E\u003Cimg src=\"//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Logo_banner-600-t.png/250px-Logo_banner-600-t.png\" decoding=\"async\" width=\"250\" height=\"67\" class=\"mw-file-element\" srcset=\"//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Logo_banner-600-t.png/500px-Logo_banner-600-t.png 1.5x\" data-file-width=\"600\" data-file-height=\"160\" /\u003E\u003C/a\u003E\u003C/span\u003E\u003C/div\u003E\n\u003Cdiv style=\"color: grey; max-width:1280px; margin: 12px auto; font-family: Tahoma, \u0026#39;DejaVu Sans Condensed\u0026#39;, sans-serif; text-align: center; font-size: 15pt; position: relative;\"\u003EElindult az idei \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:CEE_Tavasz_2025\" title=\"Wikipédia:CEE Tavasz 2025\"\u003ECEE Tavasz szócikkíró verseny\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E.\n\u003Cdiv style=\"font-size: 9pt\"\u003EMájus 31-ig várjuk a témába vágó szócikkeket.\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\n\u003Cdiv style=\"clear: both;\"\u003E\u003C/div\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Név" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Név"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Név</span> </div> </a> <ul id="toc-Név-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Utasításkészlet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Utasításkészlet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Utasításkészlet</span> </div> </a> <ul id="toc-Utasításkészlet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Operációs_rendszerek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Operációs_rendszerek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Operációs rendszerek</span> </div> </a> <ul id="toc-Operációs_rendszerek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Történet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Történet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Történet</span> </div> </a> <ul id="toc-Történet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Processzorarchitektúra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Processzorarchitektúra"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Processzorarchitektúra</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Processzorarchitektúra-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Processzorarchitektúra alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Processzorarchitektúra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_virtuális_memória_elrendezése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_virtuális_memória_elrendezése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>A virtuális memória elrendezése</span> </div> </a> <ul id="toc-A_virtuális_memória_elrendezése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Privilegizált_üzemmódok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Privilegizált_üzemmódok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Privilegizált üzemmódok</span> </div> </a> <ul id="toc-Privilegizált_üzemmódok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_processzorállapot-hosszúszó" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_processzorállapot-hosszúszó"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>A processzorállapot-hosszúszó</span> </div> </a> <ul id="toc-A_processzorállapot-hosszúszó-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-VAX_alapú_rendszerek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#VAX_alapú_rendszerek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>VAX alapú rendszerek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-VAX_alapú_rendszerek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) VAX alapú rendszerek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-VAX_alapú_rendszerek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-SImultaneous_Machine_ACceSs_(SIMACS,_Szimultán_gépi_hozzáférés)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#SImultaneous_Machine_ACceSs_(SIMACS,_Szimultán_gépi_hozzáférés)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>SImultaneous Machine ACceSs (SIMACS, Szimultán gépi hozzáférés)</span> </div> </a> <ul id="toc-SImultaneous_Machine_ACceSs_(SIMACS,_Szimultán_gépi_hozzáférés)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Törölt_rendszerek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Törölt_rendszerek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Törölt rendszerek</span> </div> </a> <ul id="toc-Törölt_rendszerek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Klónok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Klónok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.3</span> <span>Klónok</span> </div> </a> <ul id="toc-Klónok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Fordítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" title="Tartalomjegyzék" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">VAX</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 22 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-22" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">22 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="VAX" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="VAX" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="VAX" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target"><span>Чӑвашла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Virtual_Address_eXtension" title="Virtual Address eXtension – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Virtual Address eXtension" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="VAX" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="VAX" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%88%DA%A9%D8%B3_%D9%85%D8%AC%D9%85%D9%88%D8%B9%D9%87_%D8%AF%D8%B3%D8%AA%D9%88%D8%B1" title="وکس مجموعه دستور – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="وکس مجموعه دستور" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="VAX" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="VAX" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="VAX" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target"><span>Hausa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="VAX" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Virtual_Address_eXtension" title="Virtual Address eXtension – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Virtual Address eXtension" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="VAX" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="VAX" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="VAX" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="VAX" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="VAX" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/VAX/VMS" title="VAX/VMS – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="VAX/VMS" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="VAX" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="VAX" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="VAX" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/VAX" title="VAX – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="VAX" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q960616#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/VAX" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:VAX" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/VAX"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=VAX&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/VAX"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=VAX&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/VAX" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/VAX" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=VAX&oldid=28005456" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=VAX&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=VAX&id=28005456&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FVAX"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FVAX"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=VAX"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=VAX&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=VAX&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:VAX" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q960616" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=VAX">ellenőrizve</a>: <i>2025. március 29.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec videojatekinfobox" style="color:black;background-color:#1AA36D;">VAX</td></tr> <tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:VAX_logo.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/VAX_logo.svg/250px-VAX_logo.svg.png" decoding="async" width="250" height="117" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/VAX_logo.svg/500px-VAX_logo.svg.png 1.5x" data-file-width="2370" data-file-height="1109" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#1AA36D;background-color:#1AA36D;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Gyártás</b></td><td>1977.</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Tervező</b></td><td><a href="/wiki/Digital_Equipment_Corporation" title="Digital Equipment Corporation">Digital Equipment Corporation</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Gyártó</b></td><td><a href="/wiki/Digital_Equipment_Corporation" title="Digital Equipment Corporation">Digital Equipment Corporation</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Utasításkészlet</b></td><td>változó kódhosszú (1 – 56 bájt), kiterjesztések: PDP-11 kompatibilitási üzemmód, VAX Vector Extensions,<sup id="cite_ref-macro_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-macro-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> VAX Virtualization Extensions<sup id="cite_ref-DigitalEquipment.1_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-DigitalEquipment.1-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Architektúra</b></td><td><a href="/wiki/Complex_Instruction_Set_Computing" title="Complex Instruction Set Computing">CISC</a>, <a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bites</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Előd</b></td><td><a href="/wiki/PDP%E2%80%9311" title="PDP–11">PDP–11</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Utód</b></td><td><a href="/wiki/DEC_Alpha" title="DEC Alpha">Alpha</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 1.5x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:VAX" class="extiw" title="commons:Category:VAX">VAX</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> <p>A <b>VAX</b> (a <i>Virtual Address eXtension</i> rövidítése) <a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bites</a> <a href="/wiki/Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet" title="Utasításkészlet">utasításkészlet-architektúrával</a> (ISA) és <a href="/wiki/Virtu%C3%A1lis_mem%C3%B3ria" title="Virtuális memória">virtuális memóriával</a> rendelkező számítógépek sorozata, amelyet a <a href="/wiki/Digital_Equipment_Corporation" title="Digital Equipment Corporation">Digital Equipment Corporation</a> (DEC) fejlesztett ki és forgalmazott a 20. század végén. Az 1977. október 25-én bemutatott <a href="/wiki/VAX%E2%80%9311#11/780" title="VAX–11">VAX–11/780</a> volt az első a VAX utasításkészlet-architektúrát megvalósító, népszerű és nagy jelentőségű számítógépek között. A VAX család óriási sikert hozott a DEC számára, a gépcsalád utolsó tagjait az 1990-es évek elején bocsájtották ki. A VAX-ot a <a href="/wiki/DEC_Alpha" title="DEC Alpha">DEC Alpha</a> követte, amely számos, a VAX-programok átvételét (portolását) megkönnyítő funkciót vett át a VAX architektúrából. </p><p>A VAX-ot a <a href="/wiki/16_bites" class="mw-redirect" title="16 bites">16 bites</a> <a href="/wiki/PDP%E2%80%9311" title="PDP–11">PDP–11</a> utódjának tervezték, amely a DEC egyik legsikeresebb <a href="/wiki/Minisz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Miniszámítógép">miniszámítógépe</a> volt, közelítőleg 600 000 eladott egységgel. A rendszer tervezésekor alapvető szempont volt a teljes <a href="/wiki/Visszafel%C3%A9_kompatibilit%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Visszafelé kompatibilitás">visszafelé kompatibilitás</a> az előd PDP-11-gyel, miközben a megvalósításban a memóriát teljes <a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bites</a> megvalósításúra bővítették, <a href="/wiki/Lapoz%C3%A1s_(informatika)" title="Lapozás (informatika)">igény szerint lapozható</a> <a href="/wiki/Virtu%C3%A1lis_mem%C3%B3ria" title="Virtuális memória">virtuális memóriával</a>. A VAX név a <i>virtuális címkiterjesztés (Virtual Address eXtension)</i> koncepciójára utalt ami lehetővé tette a programok számára, hogy kihasználják ezt az újonnan elérhető memóriát, miközben továbbra is kompatibilisek maradtak a változatlan, felhasználói módú PDP-11 kóddal. A korai modelleken használt „VAX–11” nevet e képesség kihangsúlyozására választották. A VAX a <a href="/wiki/Complex_Instruction_Set_Computing" title="Complex Instruction Set Computing">komplex utasításkészletű számítógépek</a> (CISC) családjába tartozik. </p><p>A DEC gyorsan elvetette a „−11” márkajelzést, mivel a PDP-11 kompatibilitásnak az 1980-as évek közepén már nem volt nagy jelentősége. A cég magát a „VAX” típusnevet is elvetette volna, mivel ez egy azóta is létező porszívómárka, de erre nem volt lehetősége.<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A vonal kibővült a csúcskategóriás <a href="/wiki/Nagysz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Nagyszámítógép">nagyszámítógépekkel</a>, mint például a <a href="/w/index.php?title=VAX_9000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 9000 (a lap nem létezik)">VAX 9000</a>, valamint a <a href="/wiki/Munka%C3%A1llom%C3%A1s" title="Munkaállomás">munkaállomás</a>-méretű rendszerekkel, mint a <a href="/w/index.php?title=VAXstation&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAXstation (a lap nem létezik)">VAXstation</a> sorozat. A <a href="/w/index.php?title=VAX_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pek_list%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX számítógépek listája (a lap nem létezik)">VAX család</a> végül tíz különböző konstrukciót/kialakítást és összesen több mint 100 egyedi modellt tartalmazott. Ezek mindegyike kompatibilis volt egymással, és rendszerint az <a href="/wiki/OpenVMS" title="OpenVMS">VAX/VMS</a> <a href="/wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer" title="Operációs rendszer">operációs rendszert</a> futtatta. </p><p>A VAX-ot tartották a CISC ISA, azaz a komplex utasításkészlet legmagasabban fejlett megvalósításának,<sup id="cite_ref-Bistriceanu.1_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bistriceanu.1-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> nagyon sok <a href="/wiki/Assembly" title="Assembly">assembly nyelvű</a>, programozóbarát <a href="/w/index.php?title=C%C3%ADmz%C3%A9si_m%C3%B3d&action=edit&redlink=1" class="new" title="Címzési mód (a lap nem létezik)">címzési móddal</a> és gépi utasítással, rendkívül <a href="/wiki/Ortogon%C3%A1lis_utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet" title="Ortogonális utasításkészlet">ortogonális utasításkészlettel</a>, valamint olyan összetett műveleteket végző gépi kódú (!) utasításokkal, mint a <a href="/wiki/Sor_(adatszerkezet)" title="Sor (adatszerkezet)">sorba történő beszúrás</a> vagy -törlés, a számformázás és <a href="/wiki/Polinom" title="Polinom">polinomkiértékelés</a>.<sup id="cite_ref-Payne.1_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-Payne.1-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Név"><span id="N.C3.A9v"></span>Név</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Név"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:VAX_11-780_intero.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/VAX_11-780_intero.jpg/250px-VAX_11-780_intero.jpg" decoding="async" width="220" height="296" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/VAX_11-780_intero.jpg/330px-VAX_11-780_intero.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/VAX_11-780_intero.jpg/500px-VAX_11-780_intero.jpg 2x" data-file-width="1298" data-file-height="1748" /></a><figcaption>VAX–11/780</figcaption></figure> <p>A „VAX” név a „<i>Virtual Address eXtension”</i> kifejezés rövidítéséből származik, egyrészt azért, mert ezt az új architektúrát a korábbi <a href="/wiki/16_bites" class="mw-redirect" title="16 bites">16 bites</a> <a href="/wiki/PDP%E2%80%9311" title="PDP–11">PDP–11</a> 32 bites kiterjesztésének tekintették, másrészt azért, mert (a <a href="/w/index.php?title=Prime_Computer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Prime Computer (a lap nem létezik)">Prime Computer</a> után) a <a href="/wiki/Virtu%C3%A1lis_mem%C3%B3ria" title="Virtuális memória">virtuális memória</a> egyik legkorábbi alkalmazója volt, ami kezelni tudta ezt a több nagyságrenddel nagyobb címteret. </p><p>A VAX processzor korai verzióiban használható volt egy olyan „kompatibilitási mód”, amely a PDP-11 legtöbb utasítását hardveresen hajtotta végre, és a VAX–11 márkanévben a „11” éppen ezt a kompatibilitást emeli ki. A későbbi verziók a kompatibilitási módot és a kevésbé használt CISC-utasítások egy részét az operációs rendszer szoftveréből emulálták. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Utasításkészlet"><span id="Utas.C3.ADt.C3.A1sk.C3.A9szlet"></span>Utasításkészlet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Utasításkészlet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A VAX utasításkészletet nagy teljesítményűnek és <a href="/wiki/Ortogon%C3%A1lis_utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet" title="Ortogonális utasításkészlet">ortogonálisnak</a> tervezték.<sup id="cite_ref-Levy_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-Levy-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bevezetésekor a programok nagy része assembly nyelven íródott, így fontos volt, hogy létezzen egy „programozóbarát” utasításkészlet.<sup id="cite_ref-weblearn.0_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-weblearn.0-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-lysator.0_8-0" class="reference"><a href="#cite_note-lysator.0-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Később, ahogy egyre több programot készítettek ill. írtak át <a href="/wiki/Magas_szint%C5%B1_programoz%C3%A1si_nyelv" title="Magas szintű programozási nyelv">magas szintű programozási nyelveken</a>, az utasításkészlet sokkal inkább háttérbe szorult, és csak a fordítóprogramok írói foglalkoztak vele. </p><p>A VAX utasításkészlet egyik szokatlan tulajdonsága a regisztermaszkok megléte az alprogramok elején.<sup id="cite_ref-openvms.0_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-openvms.0-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezek tetszőleges bitminták, amelyek előírják, hogy az alprogramra történő <a href="/w/index.php?title=Vez%C3%A9rl%C3%A9s%C3%A1tad%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vezérlésátadás (a lap nem létezik)">vezérlésátadás</a> során mely regisztereket kell megőrizni. A legtöbb architektúrában a fordító(program) feladata, hogy előállítsa a szükséges adatok mentésére szolgáló utasításokat, ami általában a <a href="/wiki/H%C3%ADv%C3%A1si_verem" title="Hívási verem">hívási veremben</a> történő ideiglenes tárolás. A 16 regiszterrel rendelkező VAX-on ehhez akár 16 utasításra lett volna szükség az adatok mentéséhez és további 16 utasításra a visszaállításhoz. A maszk ennek a 16 műveletnek a hardveres végrehajtását váltja ki egyetlen 16 bites érték használatával, így időt és memóriát takarít meg.<sup id="cite_ref-Levy_6-1" class="reference"><a href="#cite_note-Levy-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Mivel a regisztermaszk a végrehajtható kódba ágyazott adat egy formája, ez megnehezíti a gépi kód lineáris elemzését a fordításkor és bonyolultabbá teszi a gépi kódon alkalmazott optimalizálási technikákat.<sup id="cite_ref-MCO_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-MCO-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Operációs_rendszerek"><span id="Oper.C3.A1ci.C3.B3s_rendszerek"></span>Operációs rendszerek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Operációs rendszerek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:VAX_VMS_logo.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/VAX_VMS_logo.svg/250px-VAX_VMS_logo.svg.png" decoding="async" width="220" height="138" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/VAX_VMS_logo.svg/330px-VAX_VMS_logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/VAX_VMS_logo.svg/500px-VAX_VMS_logo.svg.png 2x" data-file-width="3599" data-file-height="2257" /></a><figcaption>A Digital által használt stilizált „VAX/VMS” felirat</figcaption></figure> <p>A VAX natív <a href="/wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer" title="Operációs rendszer">operációs rendszere</a> a Digital VAX/VMS volt. Ezt 1992 júliusában átnevezték <a href="/wiki/OpenVMS" title="OpenVMS">OpenVMS-re</a>, ezzel is jelezve, hogy egy nyílt és a <a href="/wiki/POSIX" title="POSIX">POSIX</a> szabványoknak megfelelő rendszer, elhagyva a VAX kapcsolatot, mivel folyamatban volt más architektúrára (az <a href="/wiki/DEC_Alpha" title="DEC Alpha">Alpha</a> processzorra) való áttérés. Az OpenVMS megkapta az <span style="white-space:nowrap;"><a href="/w/index.php?title=X/Open&action=edit&redlink=1" class="new" title="X/Open (a lap nem létezik)">X/Open</a></span> konzorcium <a href="/w/index.php?title=XPG4&action=edit&redlink=1" class="new" title="XPG4 (a lap nem létezik)">XPG4</a> specifikációjának megfelelő minősítést.<sup id="cite_ref-vaxvmsat20_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-vaxvmsat20-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A VAX architektúra és a VMS operációs rendszer tervezése párhuzamosan folyt, hogy mindkettő maximálisan kihasználja a másik lehetőségeit, ahogy a <a href="/w/index.php?title=VMScluster&action=edit&redlink=1" class="new" title="VMScluster (a lap nem létezik)">VAXcluster</a> rendszer kezdeti megvalósításában is. </p><p>Az 1980-as években a Digital egy új <a href="/wiki/Hypervisor" title="Hypervisor">hypervisort</a> fejlesztett ki a VAX architektúrához VMM <i>(Virtual Machine Monitor)</i> néven, amely <i>VAX Security Kernel</i> néven is ismert – azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a VMS és az ULTRIX több izolált példányának futtatását ugyanazon a hardveren.<sup id="cite_ref-IEEE.1_12-0" class="reference"><a href="#cite_note-IEEE.1-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A VMM célja a <a href="/wiki/Trusted_Computer_System_Evaluation_Criteria" title="Trusted Computer System Evaluation Criteria">TCSEC</a> A1 megfelelőség elérése volt. Az 1980-as évek végén a <a href="/w/index.php?title=VAX_8000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 8000 (a lap nem létezik)">VAX 8000</a>-es sorozatú hardvereken működött, de kereskedelmi forgalomba nem került, és a kiadás előtt leállították. </p><p>További VAX hardveren futó operációs rendszerek a <a href="/wiki/Berkeley_Software_Distribution" title="Berkeley Software Distribution">BSD</a> <a href="/wiki/Unix" title="Unix">UNIX</a> különféle kiadásai a <a href="/wiki/Berkeley_Software_Distribution#VAX_verziók" title="Berkeley Software Distribution">BSD 4.3-as</a> verziójáig, az <a href="/w/index.php?title=Ultrix&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ultrix (a lap nem létezik)">Ultrix</a>-32, <a href="/w/index.php?title=VAXELN&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAXELN (a lap nem létezik)">VAXELN</a> és <a href="/wiki/Xinu_(oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer)" title="Xinu (operációs rendszer)">Xinu</a>. A közelmúltban a <a href="/wiki/NetBSD" title="NetBSD">NetBSD</a><sup id="cite_ref-wiki.0_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-wiki.0-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és <a href="/wiki/OpenBSD" title="OpenBSD">OpenBSD</a><sup id="cite_ref-openbsd.0_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-openbsd.0-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> különböző VAX modelleket támogatott, és kisebb fejlesztések történtek a <a href="/wiki/Linux" title="Linux">Linux</a> portolására a VAX architektúrára.<sup id="cite_ref-vax-linux.0_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-vax-linux.0-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az OpenBSD 2016 szeptemberében megszüntette az architektúra támogatását.<sup id="cite_ref-obsd60releasenotes_16-0" class="reference"><a href="#cite_note-obsd60releasenotes-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Történet"><span id="T.C3.B6rt.C3.A9net"></span>Történet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Történet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:DEC-VAX-8350-front-0a.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/DEC-VAX-8350-front-0a.jpg/220px-DEC-VAX-8350-front-0a.jpg" decoding="async" width="220" height="300" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/DEC-VAX-8350-front-0a.jpg/330px-DEC-VAX-8350-front-0a.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/DEC-VAX-8350-front-0a.jpg/440px-DEC-VAX-8350-front-0a.jpg 2x" data-file-width="1975" data-file-height="2690" /></a><figcaption>VAX 8350 elölnézetből, burkolat nélkül</figcaption></figure> <p>Az első eladott VAX modell a <a href="/wiki/VAX%E2%80%9311#11/780" title="VAX–11">VAX–11/780</a> volt, amit 1977. október 25-én mutattak be a Digital Equipment Corporation részvényeseinek éves közgyűlésén.<sup id="cite_ref-old-computers.0_17-0" class="reference"><a href="#cite_note-old-computers.0-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A rendszer főkonstruktőre <a href="/w/index.php?title=William_D._Strecker&action=edit&redlink=1" class="new" title="William D. Strecker (a lap nem létezik)">William D. Strecker</a> volt, <a href="/wiki/Gordon_Bell_(informatikus)" title="Gordon Bell (informatikus)">C. Gordon Bell</a> egykori végzős hallgatója.<sup id="cite_ref-Slater.1_18-0" class="reference"><a href="#cite_note-Slater.1-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezt követően több, árban, teljesítményben és kapacitásban eltérő modellt hoztak létre. A VAX <a href="/w/index.php?title=Szuperminisz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szuperminiszámítógép (a lap nem létezik)">szuperminiszámítógépek</a> nagyon népszerűek voltak az 1980-as évek elején. </p><p>Egy ideig a VAX–11/780 volt a <a href="/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit">CPU-sebességtesztek</a> szabványa. Kezdetben egy <a href="/wiki/Instructions_per_second#Millió_utasítás_másodpercenként" title="Instructions per second">MIPS</a> sebességű gépként jellemezték, mert teljesítménye egyenértékű volt egy <a href="/wiki/IBM_System/360" title="IBM System/360">IBM System/360</a>-as gépével, amely egy MIPS-en futott, és a System/360 implementációk korábban de facto teljesítményszabványnak számítottak. Az 1 másodperc alatt végrehajtott utasítások tényleges száma közel 500 000 volt, ami marketinges túlzásokkal kapcsolatos panaszokhoz vezetett. Ennek eredményeként született meg a „VAX MIPS” definíciója, ami konkrétan a VAX–11/780-as modell sebességét jelenti; egy 27 VAX MIPS-en működő számítógép nagyjából 27-szer gyorsabban futtatná ugyanazt a programot, mint a VAX–11/780. </p><p>A Digital felhasználói közösségen belül a <i>VUP</i> (<a href="/w/index.php?title=VAX_Unit_of_Performance&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX Unit of Performance (a lap nem létezik)">VAX Unit of Performance</a>) kifejezést használták leginkább, mivel a MIPS értékek nem hasonlíthatók össze azonos mértékben a különböző architektúrák között. A kapcsolódó <i>klaszter VUP</i> kifejezést informálisan a <a href="/w/index.php?title=VMScluster&action=edit&redlink=1" class="new" title="VMScluster (a lap nem létezik)">VAXcluster</a> összesített teljesítményének leírására használták. (A VAX–11/780 teljesítménye továbbra is kiindulási mérőszámként szolgált a <a href="/w/index.php?title=BRL-CAD&action=edit&redlink=1" class="new" title="BRL-CAD (a lap nem létezik)">BRL-CAD</a> Benchmarkban, a BRL-CAD szilárdtestmodellező szoftver disztribúciójában található teljesítményelemző csomagban.) A VAX–11/780 egy alárendelt önálló <a href="/wiki/PDP%E2%80%9311" title="PDP–11">LSI–11</a> számítógépet is tartalmazott, amely mikrokódbetöltő, rendszerindítási és diagnosztikai funkciókat hajtott végre a gazdaszámítógép számára. Ezt a következő VAX modellekből kihagyták. A vállalkozó kedvű VAX–11/780 felhasználók ezért három különböző DEC operációs rendszert futtathattak: VMS-t a VAX processzoron (a merevlemezekről), és RSX–11S-t vagy RT–11-et az LSI–11-en (egyszeres kapacitású hajlékonylemez-meghajtóról). </p><p>A VAX számítógépek processzorainak felépítésében több különböző technológiát alkalmaztak. Az eredeti VAX 11/780-at <a href="/wiki/Tranzisztor%E2%80%93tranzisztor_logika" title="Tranzisztor–tranzisztor logika">TTL</a> logikával valósították meg, ezekben egyetlen <a href="/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit">CPU</a> egy négyszer öt láb (122x152 cm) méretű szekrényt töltött ki.<sup id="cite_ref-chm11780_19-0" class="reference"><a href="#cite_note-chm11780-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az 1980-as évek során a család csúcskategóriáját folyamatosan továbbfejlesztették egyre gyorsabb diszkrét komponensek felhasználásával, ennek a fejlődésnek az 1989 októberében bemutatott <a href="/w/index.php?title=VAX_9000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 9000 (a lap nem létezik)">VAX 9000</a> volt a végpontja. Ez a konstrukció túl bonyolultnak és drágának bizonyult, és végül nem sokkal a bevezetés után megszüntették. Többszörös <a href="/wiki/Emittercsatolt_logika" class="mw-redirect" title="Emittercsatolt logika">emittercsatolt logikájú</a> (ECL) <a href="/w/index.php?title=Kaput%C3%B6mb&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaputömb (a lap nem létezik)">kaputömbökből</a> vagy <a href="/w/index.php?title=Makrocella_t%C3%B6mb&action=edit&redlink=1" class="new" title="Makrocella tömb (a lap nem létezik)">makrocella tömbökből</a> álló csipek alkották a CPU-kat a <a href="/w/index.php?title=VAX_8000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 8000 (a lap nem létezik)">VAX 8600 és 8800</a> szupermini, végül a VAX 9000 <a href="/wiki/Nagysz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Nagyszámítógép">nagyszámítógép</a> osztályú gépekben. A több egyedi <a href="/w/index.php?title=MOSFET&action=edit&redlink=1" class="new" title="MOSFET (a lap nem létezik)">MOSFET</a> csipből álló CPU-megvalósítások közé tartoztak a 8100 és 8200 osztályú gépek. A VAX 11-730 és 725 alsókategóriás gépek processzoraiban az ALU-k az <a href="/wiki/AMD_Am2900" title="AMD Am2900">AMD Am2901</a> <a href="/wiki/Bitszelet_technika" title="Bitszelet technika">bitszelet-technológiájú</a> komponensekkel készültek. </p><p>A <a href="/w/index.php?title=MicroVAX&action=edit&redlink=1" class="new" title="MicroVAX (a lap nem létezik)">MicroVAX I</a> modell jelentős változást jelentett a VAX családban. Tervezése idején a félvezetőgyártási technológia még nem tette lehetővé, hogy a teljes VAX architektúrát egyetlen <a href="/w/index.php?title=VLSI&action=edit&redlink=1" class="new" title="VLSI (a lap nem létezik)">VLSI</a> integrált áramköri lapon építsék fel (vagy akár több VLSI lapkán, mint a VAX 8200/8300 típusok <a href="/wiki/DEC_V-11" title="DEC V-11">V-11</a> CPU-ja esetén). Ehelyett a MicroVAX I modellben, a VAX architektúrában először, a bonyolultabb VAX-utasításokat (például a pakolt decimális adatformátumhoz kapcsolódó műveleteket) az emulációs szoftverbe helyezték át. Ez a szétválasztás jelentősen csökkentette a szükséges <a href="/w/index.php?title=Mikrok%C3%B3d&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mikrokód (a lap nem létezik)">mikrokód</a> méretét; a megoldást „MicroVAX” architektúrának nevezték el. A MicroVAX I-ben az <a href="/wiki/Aritmetikai-logikai_egys%C3%A9g" title="Aritmetikai-logikai egység">ALU-t</a> és a regisztereket egyetlen kaputömb csipként valósították meg, míg a gép maradék vezérlése hagyományos logika volt. </p><p>A MicroVAX miniszámítógép-architektúra teljes <a href="/w/index.php?title=VLSI&action=edit&redlink=1" class="new" title="VLSI (a lap nem létezik)">VLSI</a> (<a href="/wiki/Mikroprocesszor" class="mw-redirect" title="Mikroprocesszor">mikroprocesszoros</a>) megvalósítása a <a href="/wiki/MicroVAX_78032" title="MicroVAX 78032">MicroVAX II 78032</a> (vagy DC333) CPU és a <a href="/wiki/MicroVAX_78032" title="MicroVAX 78032">78132</a> (DC335) FPU megalkotása idején történt meg. A 78032 volt az első beépített <a href="/wiki/MMU" class="mw-redirect" title="MMU">memóriakezelő egységgel</a> rendelkező mikroprocesszor.<sup id="cite_ref-simh.0_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-simh.0-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A MicroVAX II-ben a processzorok egy <span style="white-space:nowrap;">8,5 × 10,5 inch</span> (quad) méretű kártyán helyezkednek el, és a gép <a href="/wiki/OpenVMS" title="OpenVMS">MicroVMS</a> vagy <a href="/w/index.php?title=Ultrix&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ultrix (a lap nem létezik)">Ultrix</a>-32 <a href="/wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer" title="Operációs rendszer">operációs rendszert</a> futtat. 1 MiB beépített memóriával és DMA átvitelt is támogató <a href="/w/index.php?title=Q-Bus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Q-Bus (a lap nem létezik)">Q22-busz</a> interfésszel rendelkezik. A MicroVAX II-t számos további, megnövelt memóriájú és teljesítményű MicroVAX modell követte. </p><p>További VLSI VAX processzorok következtek a V-11, <a href="/wiki/CVAX" title="CVAX">CVAX</a>, CVAX SOC (<i>System On Chip</i>, egycsipes CVAX), <a href="/wiki/Rigel_(mikroprocesszor)" title="Rigel (mikroprocesszor)">Rigel</a>, Mariah és <a href="/wiki/NVAX" title="NVAX">NVAX</a> implementációk formájában. A VAX mikroprocesszorok kiterjesztették az architektúrát az olcsó <a href="/wiki/Munka%C3%A1llom%C3%A1s" title="Munkaállomás">munkaállomásokra</a>, és később a csúcskategóriás VAX modelleket is kiszorították. Az egyetlen architektúrát használó platformok ilyen széles választéka (nagyszámítógéptől munkaállomásig) egyedülálló volt az akkori számítástechnikai iparban. A CVAX mikroprocesszor-lapkákon különböző grafikákat helyeztek el. Például a tört orosz nyelvű <i>„CVAX... ha eléggé törődsz azzal, hogy a legjobbat lopd el”</i> kifejezés is helyett kapott a processzorcsipen, üzenetként a szovjet mérnököknek, mivel köztudomású volt, hogy a Szovjetunióban a DEC számítógépeket és csipeket visszafejtik, lemásolják és katonai célokra használják.<sup id="cite_ref-micro.0_21-0" class="reference"><a href="#cite_note-micro.0-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-simh.1_22-0" class="reference"><a href="#cite_note-simh.1-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az 1980-as évek végére a VAX mikroprocesszorok teljesítménye megnőtt, hogy versenyképesek legyenek a diszkrét kialakításokkal. Ez a 8000-es és 9000-es sorozat megszüntetéséhez és a <a href="/w/index.php?title=VAX_6000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 6000 (a lap nem létezik)">VAX 6000</a> Rigel processzoros modelljére, majd később NVAX processzoros <a href="/w/index.php?title=VAX_7000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 7000 (a lap nem létezik)">VAX 7000</a>-es rendszerre való váltásához vezetett. </p><p>A DEC termékkínálatában a VAX architektúrát végül felváltotta a <a href="/wiki/Reduced_Instruction_Set_Computing" title="Reduced Instruction Set Computing">RISC</a> technológia. 1989-ben a DEC bevezette az <a href="/w/index.php?title=Ultrix&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ultrix (a lap nem létezik)">Ultrix</a>-ot futtató munkaállomások és szerverek sorát, a <a href="/w/index.php?title=DECstation&action=edit&redlink=1" class="new" title="DECstation (a lap nem létezik)">DECstation</a> és <a href="/w/index.php?title=DECsystem&action=edit&redlink=1" class="new" title="DECsystem (a lap nem létezik)">DECsystem</a> családokat, melyekben a <a href="/w/index.php?title=MIPS_Computer_Systems&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS Computer Systems (a lap nem létezik)">MIPS Computer Systems</a> processzorait alkalmazták. 1992-ben a DEC bemutatta saját RISC utasításkészlet-architektúráját, a <a href="/wiki/DEC_Alpha" title="DEC Alpha">Alpha AXP-t</a> (később egyszerűen Alpha), és az ezt megvalósító mikroprocesszorát, a <a href="/wiki/Alpha_21064" title="Alpha 21064">DECchip 21064-et</a>, egy nagy teljesítményű <a href="/wiki/64_bites_architekt%C3%BAra" title="64 bites architektúra">64 bites</a> kialakítást, ami továbbra is képes az OpenVMS futtatására. </p><p>2000 augusztusában a Compaq nagy hangon bejelentette, hogy még az év végéig beszüntetik a maradék VAX modellek gyártását,<sup id="cite_ref-compaq.0_23-0" class="reference"><a href="#cite_note-compaq.0-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> de a régebbi rendszerek továbbra is széles körben használatban maradtak.<sup id="cite_ref-pcworld.0_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-pcworld.0-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A Stromasys <a href="/w/index.php?title=Charon_(software)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Charon (software) (a lap nem létezik)">CHARON-VAX</a> és a <a href="/w/index.php?title=SIMH&action=edit&redlink=1" class="new" title="SIMH (a lap nem létezik)">SIMH</a> szoftveres VAX emulátorok továbbra is elérhetők. A VMS-t ezek után a VMS Software Incorporated fejlesztette, bár csak az <a href="/wiki/DEC_Alpha" title="DEC Alpha">Alpha</a>, <a href="/w/index.php?title=HPE_Integrity_Servers&action=edit&redlink=1" class="new" title="HPE Integrity Servers (a lap nem létezik)">HPE Integrity</a> és <a href="/wiki/X86-64" title="X86-64">x86-64</a> platformokra. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Processzorarchitektúra"><span id="Processzorarchitekt.C3.BAra"></span>Processzorarchitektúra</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Processzorarchitektúra"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Microvax_3600_(2).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Microvax_3600_%282%29.jpg/250px-Microvax_3600_%282%29.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Microvax_3600_%282%29.jpg/330px-Microvax_3600_%282%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Microvax_3600_%282%29.jpg/440px-Microvax_3600_%282%29.jpg 2x" data-file-width="480" data-file-height="360" /></a><figcaption>MicroVAX 3600 (balra) nyomtatóval (jobbra)</figcaption></figure> <table role="presentation" style="font-size:88%;border: 1px solid #a2a9b1; border-spacing: 3px; background-color: #f8f9fa; color: black; margin: 0.5em 0 0.5em 1em; padding: 0.2em; float: right; clear: right;"> <caption><b>DEC VAX regiszterek</b> </caption> <tbody><tr> <td> <table style="font-size:88%;width:39em;"> <tbody><tr> <td style="width:10px; text-align:left"><sup>3</sup><sub>1</sub> </td> <td style="width:60px; text-align:center">... </td> <td style="width:10px; text-align:right"><sup>2</sup><sub>3</sub> </td> <td style="width:60px; text-align:center">... </td> <td style="width:10px; text-align:center"><sup>1</sup><sub>5</sub> </td> <td style="width:60px; text-align:center">... </td> <td style="width:10px; text-align:center"><sup>0</sup><sub>7</sub> </td> <td style="width:60px; text-align:center">... </td> <td style="width:10px; text-align:center"><sup>0</sup><sub>0</sub> </td> <td style="width:100px; background:white; color:black"><i>(bitpozíció)</i> </td></tr> <tr> <th colspan="10" style="text-align:left;">Általános regiszterek </th></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R0 </td> <td style="background:white; color:black" colspan="3">0. regiszter </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R1 </td> <td style="background:white; color:black">1. -"- </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R2 </td> <td style="background:white; color:black">2. </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R3 </td> <td style="background:white; color:black">3. </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R4 </td> <td style="background:white; color:black">4. </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R5 </td> <td style="background:white; color:black">5. </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R6 </td> <td style="background:white; color:black">6. </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R7 </td> <td style="background:white; color:black">7. </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R8 </td> <td style="background:white; color:black">8. </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R9 </td> <td style="background:white; color:black">9. </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R10 </td> <td style="background:white; color:black">10. -"- </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R11 </td> <td style="background:white; color:black">11. regiszter </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R12 / AP </td> <td style="background:white; color:black">12. regiszter / argumentum-mutató </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R13 / FP </td> <td style="background:white; color:black">13. regiszter / keretmutató </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R14 / SP </td> <td style="background:white; color:black">14. regiszter / veremmutató </td></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td style="text-align:center" colspan="9">R15 / PC </td> <td style="background:white; color:black">15. regiszter / programszámláló </td></tr> <tr> <th colspan="10" style="text-align:left;">Processzorállapot hosszúszó </th></tr> <tr style="background:silver;color:black"> <td colspan="9" style="text-align:center">(A bitdefiníciókat lásd a lenti táblázatban) </td> <td style="background:white; color:black">PSL </td></tr></tbody></table> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_virtuális_memória_elrendezése"><span id="A_virtu.C3.A1lis_mem.C3.B3ria_elrendez.C3.A9se"></span>A virtuális memória elrendezése</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A virtuális memória elrendezése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A VAX virtuális memóriája négy részre van osztva. Mindegyik rész egy gibibájt méretű (2<sup>30</sup> bájt címezhető): </p> <table class="wikitable"> <tbody><tr> <th>Szakasz </th> <th>Címtartomány </th></tr> <tr> <td>P0 </td> <td><code>0x00000000</code> – <code>0x3fffffff</code> </td></tr> <tr> <td>P1 </td> <td><code>0x40000000</code> – <code>0x7fffffff</code> </td></tr> <tr> <td>S0 </td> <td><code>0x80000000</code> – <code>0xbfffffff</code> </td></tr> <tr> <td>S1 </td> <td><code>0xc0000000</code> – <code>0xffffffff</code> </td></tr></tbody></table> <p>A VMS esetén a P0 a felhasználói folyamatterület, a P1 a folyamatverem, az S0 az operációs rendszer területe, az S1 pedig foglalt. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Privilegizált_üzemmódok"><span id="Privilegiz.C3.A1lt_.C3.BCzemm.C3.B3dok"></span>Privilegizált üzemmódok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Privilegizált üzemmódok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A VAX négy hardveresen megvalósított jogosultsági móddal rendelkezik: </p> <table class="wikitable"> <tbody><tr> <th>szám </th> <th>mód </th> <th>VMS használat </th> <th>megjegyzések </th></tr> <tr> <td>0 </td> <td>Kernel </td> <td>OS kernel (rendszermag) </td> <td>Legmagasabb <a href="/w/index.php?title=Privil%C3%A9gium_szint&action=edit&redlink=1" class="new" title="Privilégium szint (a lap nem létezik)">privilégium szint</a> </td></tr> <tr> <td>1 </td> <td>Végrehajtó </td> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jlrendszer" title="Fájlrendszer">Fájlrendszer</a> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>2 </td> <td>Felügyelő (<i>supervisor</i>) </td> <td>Parancshéj (<i>shell</i>, DCL) </td> <td> </td></tr> <tr> <td>3 </td> <td>Felhasználó </td> <td>Normál programok </td> <td>Legalacsonyabb jogosultsági szint </td></tr> </tbody></table> <p><br style="clear: both;" /> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_processzorállapot-hosszúszó"><span id="A_processzor.C3.A1llapot-hossz.C3.BAsz.C3.B3"></span>A processzorállapot-hosszúszó</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A processzorállapot-hosszúszó"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A folyamatok állapotát leíró hosszúszó 32 bites: </p> <table class="wikitable"> <tbody><tr> <th width="3%">CM </th> <th width="3%">TP </th> <th width="6%">MBZ </th> <th width="3%">FD </th> <th width="3%">IS </th> <th width="6%">cmod </th> <th width="6%">pmod </th> <th width="3%">MBZ </th> <th width="15%">IPL </th> <th width="24%">MBZ </th> <th width="3%">DV </th> <th width="3%">FU </th> <th width="3%">IV </th> <th width="3%">T </th> <th width="3%">N </th> <th width="3%">Z </th> <th width="3%">V </th> <th width="3%">C </th></tr> <tr style="text-align:center"> <td>31 </td> <td>30 </td> <td>29:28 </td> <td>27 </td> <td>26 </td> <td>25:24 </td> <td>23:22 </td> <td>21 </td> <td>20:16 </td> <td>15:8 </td> <td>7 </td> <td>6 </td> <td>5 </td> <td>4 </td> <td>3 </td> <td>2 </td> <td>1 </td> <td>0 </td></tr></tbody></table> <table class="wikitable"> <tbody><tr> <th>bit</th> <th>jelentés</th> <th>bit</th> <th>jelentés </th></tr> <tr> <td align="center">31</td> <td>PDP-11 kompatibilitási üzemmód</td> <td align="center">15:8</td> <td>MBZ (<i>"must be zero"</i>, kötelezően nulla) </td></tr> <tr> <td align="center">30</td> <td>nyomkövetés függőben</td> <td align="center">7</td> <td>decimális túlcsordulás csapda (trap) engedélyezése </td></tr> <tr> <td align="center">29:28</td> <td>MBZ (kötelezően nulla)</td> <td align="center">6</td> <td>lebegőpontos alulcsordulás csapda nem maszkolható megszakítás engedélyezése </td></tr> <tr> <td align="center">27</td> <td>az első rész kész (megszakadt az utasítás)</td> <td align="center">5</td> <td>egész túlcsordulás trap nem maszkolható megszakítás engedélyezése </td></tr> <tr> <td align="center">26</td> <td>megszakítási verem</td> <td align="center">4</td> <td><b>T</b>: nyomkövetés (<i>trace</i>) </td></tr> <tr> <td align="center">25:24</td> <td>aktuális jogosultsági mód</td> <td align="center">3</td> <td><b>N</b>: negatív eredmény </td></tr> <tr> <td align="center">23:22</td> <td>előző jogosultsági mód</td> <td align="center">2</td> <td><b>Z</b>: nulla jelzőbit </td></tr> <tr> <td align="center">21</td> <td>MBZ (kötelezően nulla)</td> <td align="center">1</td> <td><b>V</b>: túlcsordulás (<i>overflow</i>) </td></tr> <tr> <td align="center">20:16</td> <td>IPL (megszakítás prioritási szintje)</td> <td align="center">0</td> <td><b>C</b>: átvitelbit (<i>carry</i>) </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="VAX_alapú_rendszerek"><span id="VAX_alap.C3.BA_rendszerek"></span>VAX alapú rendszerek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: VAX alapú rendszerek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/20px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/40px-Searchtool_right.svg.png 1.5x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/w/index.php?title=VAX_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pek_list%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX számítógépek listája (a lap nem létezik)">VAX számítógépek listája</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:SPEC-1_VAX_05.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/SPEC-1_VAX_05.jpg/220px-SPEC-1_VAX_05.jpg" decoding="async" width="220" height="279" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/SPEC-1_VAX_05.jpg/330px-SPEC-1_VAX_05.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/SPEC-1_VAX_05.jpg/440px-SPEC-1_VAX_05.jpg 2x" data-file-width="2704" data-file-height="3432" /></a><figcaption>A SPEC-1 VAX, egy teljesítményméréshez használt VAX 11/780, a belső részekkel</figcaption></figure> <p>Az első VAX-alapú rendszer a <a href="/wiki/VAX%E2%80%9311#11/780" title="VAX–11">VAX–11/780</a> volt, a <a href="/wiki/VAX%E2%80%9311" title="VAX–11">VAX–11</a> család tagja. A VAX–11/780-at 1984 októberében felváltotta a felső kategóriás <a href="/w/index.php?title=VAX_8600&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 8600 (a lap nem létezik)">VAX 8600</a>, majd az 1980-as évek közepén csatlakoztak hozzá a belépő szintű <a href="/w/index.php?title=MicroVAX&action=edit&redlink=1" class="new" title="MicroVAX (a lap nem létezik)">MicroVAX</a> miniszámítógépek és a <a href="/w/index.php?title=VAXstation&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAXstation (a lap nem létezik)">VAXstation</a> munkaállomások. A MicroVAX-ot a <a href="/w/index.php?title=VAX_4000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 4000 (a lap nem létezik)">VAX 4000</a>, a VAX 8000-et a <a href="/w/index.php?title=VAX_6000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 6000 (a lap nem létezik)">VAX 6000</a> váltotta fel az 1980-as évek végén, majd bemutatták a <a href="/w/index.php?title=VAX_9000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 9000 (a lap nem létezik)">VAX 9000</a>-es nagyszámítógép-családot. Az 1990-es évek elején mutatták be a hibatűrő <a href="/w/index.php?title=VAXft&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAXft (a lap nem létezik)">VAXft</a> gépet, valamint az <a href="/wiki/DEC_Alpha" title="DEC Alpha">Alpha</a>-kompatibilis <a href="/w/index.php?title=VAX_7000/10000&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAX 7000/10000 (a lap nem létezik)">VAX 7000/10000</a>-et. VAX-alapú rendszerek változatait <a href="/w/index.php?title=VAXserver&action=edit&redlink=1" class="new" title="VAXserver (a lap nem létezik)">VAXserver</a> néven is értékesítették. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="SImultaneous_Machine_ACceSs_(SIMACS,_Szimultán_gépi_hozzáférés)"><span id="SImultaneous_Machine_ACceSs_.28SIMACS.2C_Szimult.C3.A1n_g.C3.A9pi_hozz.C3.A1f.C3.A9r.C3.A9s.29"></span>SImultaneous Machine ACceSs (SIMACS, Szimultán gépi hozzáférés)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: SImultaneous Machine ACceSs (SIMACS, Szimultán gépi hozzáférés)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/w/index.php?title=System_Industries&action=edit&redlink=1" class="new" title="System Industries (a lap nem létezik)">System Industries</a> cég kifejlesztett egy technikát, amely lehetővé teszi több DEC CPU írási hozzáférését egy megosztott lemezhez, ahol a hozzáférés nem egyidejű. Ezt a 'SImultaneous Machine ACceSs' (<a href="/w/index.php?title=SIMACS&action=edit&redlink=1" class="new" title="SIMACS (a lap nem létezik)">SIMACS</a>) nevű fejlesztésben valósították meg,<sup id="cite_ref-Wand.1_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-Wand.1-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-SIMACS.HC84_26-0" class="reference"><a href="#cite_note-SIMACS.HC84-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amely lehetővé tette a speciális lemezvezérlőjükben egy <a href="/wiki/Szemafor_(programoz%C3%A1s)" title="Szemafor (programozás)">szemafor jelző</a> segítségével több írási kérelem kiszolgálását ugyanarra a fájlra, miközben a lemezt több DEC rendszer használja közösen. A <i>SIMACS</i> a PDP-11 <a href="/w/index.php?title=RSTS/E&action=edit&redlink=1" class="new" title="RSTS/E (a lap nem létezik)">RSTS</a> rendszereken is létezett. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Törölt_rendszerek"><span id="T.C3.B6r.C3.B6lt_rendszerek"></span>Törölt rendszerek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Törölt rendszerek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A megszüntetett rendszerek közé tartozik a <i>BVAX</i>, egy gyors ECL-alapú (<a href="/wiki/Kibocs%C3%A1t%C3%B3kapcsolt_logika" title="Kibocsátókapcsolt logika">emittercsatolt logikával</a> felépített) VAX, és két másik ECL-alapú VAX modell: az <i>Argonaut</i> és a <i>Raven</i>.<sup id="cite_ref-Smotherman.1_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-Smotherman.1-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A Ravent 1990-ben törölték.<sup id="cite_ref-Supnik.1_28-0" class="reference"><a href="#cite_note-Supnik.1-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <i>Gemini</i> nevű VAX-ot szintén törölték, ami tartalékként szolgált arra az esetre, ha az LSI-alapú <i>Scorpio</i> sikertelen lenne. Ezekből a rendszerekből nem szállítottak. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Klónok"><span id="Kl.C3.B3nok"></span>Klónok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Klónok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Számos VAX klónt gyártottak, engedélyezett és nem engedélyezett típusokat vegyesen. Példák: </p> <ul><li>Az Egyesült Királyságbeli <a href="/w/index.php?title=Systime_Computers_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="Systime Computers Ltd. (a lap nem létezik)">Systime Computers Ltd.olyan</a> korai VAX modellek klónjait állította elő, mint a Systime 8750 (a VAX 11/750-nek megfelelő).<sup id="cite_ref-chilton-computing.0_29-0" class="reference"><a href="#cite_note-chilton-computing.0-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>A Norden Systems a robusztus, katonai specifikációjú MIL VAX sorozatot gyártotta.<sup id="cite_ref-vaxvmsat20_11-1" class="reference"><a href="#cite_note-vaxvmsat20-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>A magyarországi <a href="/wiki/K%C3%B6zponti_Fizikai_Kutat%C3%B3int%C3%A9zet" class="mw-redirect" title="Központi Fizikai Kutatóintézet">Központi Fizikai Kutatóintézet</a> (KFKI) a korai VAX modellek klónjainak sorozatát állította elő, többek között a TPA–11/540, 560 és 580 típusokat.<sup id="cite_ref-hampage.0_30-0" class="reference"><a href="#cite_note-hampage.0-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>A <a href="/wiki/Csehszlov%C3%A1kia" title="Csehszlovákia">csehszlovák</a> SM 52/12<sup id="cite_ref-Dujnic.1_31-0" class="reference"><a href="#cite_note-Dujnic.1-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amelyet a VUVT <a href="/wiki/Zsolna" title="Zsolna">Žilinában</a> (ma <a href="/wiki/Szlov%C3%A1kia" title="Szlovákia">Szlovákia</a>) fejlesztettek ki, és 1986-tól a ZVT <a href="/wiki/Beszterceb%C3%A1nya" title="Besztercebánya">Banská Bystricában</a> (ma <a href="/wiki/Szlov%C3%A1kia" title="Szlovákia">Szlovákia</a> ) gyártottak.</li> <li>A keletnémet <a href="/w/index.php?title=VEB_Robotron&action=edit&redlink=1" class="new" title="VEB Robotron (a lap nem létezik)">VEB Robotron</a> <a href="/w/index.php?title=Robotron_K_1840&action=edit&redlink=1" class="new" title="Robotron K 1840 (a lap nem létezik)">K 1840</a> (SM 1710) modellje a VAX–11/780 klónja, A <a href="/w/index.php?title=Robotron_K_1820&action=edit&redlink=1" class="new" title="Robotron K 1820 (a lap nem létezik)">Robotron K 1820</a> (SM 1720) pedig a MicroVAX II másolata.</li> <li>Az SzM-1700 a VAX–11/730 szovjet klónja, az SzM-1702 a MicroVAX II klónja, az SzM-1705 pedig a VAX–11/785 klónja.<sup id="cite_ref-computer.0_32-0" class="reference"><a href="#cite_note-computer.0-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezek a rendszerek számos másolt operációs rendszert futtattak – pl. <a href="/w/index.php?title=DEMOS&action=edit&redlink=1" class="new" title="DEMOS (a lap nem létezik)">DEMOS</a> (BSD Unix alapú), <a href="/wiki/OpenVMS#Influence" title="OpenVMS">MOS VP</a> (VAX/VMS alapú) vagy MOS VP RV (VAXELN alapú).<sup id="cite_ref-swsys.0_33-0" class="reference"><a href="#cite_note-swsys.0-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>Az NCI-2780 Super-mini, amelyet Taiji-2780 néven is árultak, a VAX–11/780 klónja, amelyet a pekingi ‘North China Institute of Computing Technology’ fejlesztett ki.<sup id="cite_ref-books.0_34-0" class="reference"><a href="#cite_note-books.0-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-SCLVaP_35-0" class="reference"><a href="#cite_note-SCLVaP-35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"> <div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"> <ol class="references"> <li id="cite_note-macro-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-macro_1-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20010906051514/http://www.openvms.compaq.com/doc/73final/4515/4515pro_012.html#basic_arch_sect"><i>VAX MACRO and Instruction Set Reference Manual</i></a>. <i>OpenVMS documentation</i>, 2001. április 1. [2001. szeptember 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.openvms.compaq.com/doc/73final/4515/4515pro_012.html#basic_arch_sect">eredetiből</a> archiválva].</span></span> </li> <li id="cite_note-DigitalEquipment.1-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-DigitalEquipment.1_2-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bitsavers.org/pdf/dec/vax/archSpec/EL-00032-00-decStd32_Jan90.pdf">DEC STD 032 – VAX Architecture Standard</a></i>. Digital Equipment Corp, 12-5. o. (1990. január 5.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=DEC+STD+032+%E2%80%93+VAX+Architecture+Standard&rft.date=January+5%2C+1990&rft.pub=Digital+Equipment+Corp&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.bitsavers.org%2Fpdf%2Fdec%2Fvax%2FarchSpec%2FEL-00032-00-decStd32_Jan90.pdf"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text">A porszívócég reklámszlogenje: “Nothing sucks like a VAX!” – nem a megfelelő üzenetet közvetítette a számítógépes termékekre vonatkoztatva.</span> </li> <li id="cite_note-Bistriceanu.1-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bistriceanu.1_4-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cs.iit.edu/~virgil/cs470/Book/chapter3.pdf"><i>Computer Architecture – Class notes</i></a>. Illinois Institute of Technology. (Hozzáférés: 2022. április 15.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Payne.1-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Payne.1_5-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1980) „VAX floating point: a solid foundation for numerical computation”. <i>SIGARCH Computer Architecture News</i> <b>8</b> (4), 22–33. o, Kiadó: ACM. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1145/641845.641849">10.1145/641845.641849</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0163-5964">0163-5964</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=VAX+floating+point%3A+a+solid+foundation+for+numerical+computation&rft.jtitle=SIGARCH+Computer+Architecture+News&rft.date=1980&rft.volume=8&rft.issue=4&rft.pages=22%E2%80%9333&rft.issn=0163-5964&rft_id=info:doi/10.1145%2F641845.641849"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Levy-6"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Levy_6-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Levy_6-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=3LijBQAAQBAJ">Computer Programming and Architecture: The Vax</a></i> (angol nyelven). Digital Press (2014. június 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781483299372" title="Speciális:Könyvforrások/9781483299372">ISBN 9781483299372</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Computer+Programming+and+Architecture%3A+The+Vax&rft.date=June+28%2C+2014&rft.pub=Digital+Press&rft.isbn=9781483299372&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3D3LijBQAAQBAJ"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-weblearn.0-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-weblearn.0_7-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170610060129/http://www.weblearn.hs-bremen.de/risse/RST/docs/COD2e/WebExtns.ion/webext3.pdf"><i>Another Approach to Instruction Set Architecture—VAX</i></a>. [2017. június 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.weblearn.hs-bremen.de/risse/RST/docs/COD2e/WebExtns.ion/webext3.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 3.) „... instruction set architectures, we chose the VAX as programmer-friendly instruction set, an asset”</span></span> </li> <li id="cite_note-lysator.0-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-lysator.0_8-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.lysator.liu.se/hackdict/split/vax.html"><i>VAX</i></a>. „Esp. noted for its large, assembler-programmer-friendly instruction set ...”</span></span> </li> <li id="cite_note-openvms.0-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-openvms.0_9-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20020330111145/http://www.openvms.compaq.com/doc/73final/4515/4515pro_020.html#index_x_790"><i>VAX MACRO and Instruction Set Reference Manual</i></a>. <i>OpenVMS documentation</i>, 2001. április 1. [2002. március 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.openvms.compaq.com/doc/73final/4515/4515pro_020.html#index_x_790">eredetiből</a> archiválva].</span></span> </li> <li id="cite_note-MCO-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-MCO_10-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Machine+Code+Optimization%3A+Improving+Executable+Object+Code&rft.aulast=Goss&rft.aufirst=Clinton+F.&rft.date=August+2013&rft.pub=Courant+Institute%2C+New+York+University&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ClintGoss.com%2Fmco%2FGoss_1986_MachineCodeOptimization.pdf"><cite id="CITEREFGoss2013">Goss, Clinton F. (August 2013), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ClintGoss.com/mco/Goss_1986_MachineCodeOptimization.pdf">Machine Code Optimization: Improving Executable Object Code</a></i>, Courant Institute, New York University<span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.ClintGoss.com/mco/Goss_1986_MachineCodeOptimization.pdf">http://www.ClintGoss.com/mco/Goss_1986_MachineCodeOptimization.pdf</a>></span>. Hozzáférés ideje: August 22, 2013</cite></span> <ul><li><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Machine+Code+Optimization+%E2%80%93+Improving+Executable+Object+Code&rft.aulast=Clinton+F.+Goss&rft.date=2013&rft.pub=Courant+Institute%2C+New+York+University&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ClintGoss.com%2Fmco%2F"><cite id="CITEREFClinton_F._Goss2013">Clinton F. Goss (2013), <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ClintGoss.com/mco/">Machine Code Optimization – Improving Executable Object Code</a></i>, Courant Institute, New York University<span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.ClintGoss.com/mco/">http://www.ClintGoss.com/mco/</a>></span></cite></span></li></ul> </span> </li> <li id="cite_note-vaxvmsat20-11"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-vaxvmsat20_11-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-vaxvmsat20_11-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180720225439/http://h41379.www4.hpe.com/openvms/20th/"><i>VAX/VMS at 20</i></a>. Digital Equipment Corporation, 1997. [2018. július 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://h41379.www4.hpe.com/openvms/20th/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-IEEE.1-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-IEEE.1_12-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite style="font-style:normal"> (1990. május 7.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.scs.stanford.edu/nyu/04fa/sched/readings/vmm.pdf">A VMM security kernel for the VAX architecture</a>”.  <i>Proceedings. 1990 IEEE Computer Society Symposium on Research in Security and Privacy</i>, IEEE. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1109/RISP.1990.63834">10.1109/RISP.1990.63834</a>. „date = May 7–9, 1990”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=proceeding&rft.btitle=&rft.atitle=A+VMM+security+kernel+for+the+VAX+architecture&rft.date=May+7%2C+1990&rft.pub=IEEE&rft_id=info:doi/10.1109%2FRISP.1990.63834&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.scs.stanford.edu%2Fnyu%2F04fa%2Fsched%2Freadings%2Fvmm.pdf"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-wiki.0-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-wiki.0_13-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://wiki.netbsd.org/ports/vax/"><i>NetBSD/vax</i></a></span></span> </li> <li id="cite_note-openbsd.0-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-openbsd.0_14-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.openbsd.org/vax.html"><i>OpenBSD/vax</i></a></span></span> </li> <li id="cite_note-vax-linux.0-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-vax-linux.0_15-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://vax-linux.org"><i>Porting Linux to the VAX</i></a></span></span> </li> <li id="cite_note-obsd60releasenotes-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-obsd60releasenotes_16-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.openbsd.org/60.html"><i>OpenBSD 6.0</i></a>, 2016. (Hozzáférés: 2017. június 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-old-computers.0-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-old-computers.0_17-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.old-computers.com/history/detail.asp?n=20&t=3"><i>VAX 11/780, The First VAX System (October 1977)</i></a></span></span> </li> <li id="cite_note-Slater.1-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Slater.1_18-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Slater-1987">Slater, Robert. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=aWTtMyYmKhUC&q=%22Bill+Strecker%22+vax+designer">Portraits in Silicon</a></i>. MIT Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=aWTtMyYmKhUC&pg=PA213&lpg=PA213&dq=%22Bill+Strecker%22+vax+designer">213</a>. o. (1987). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-262-69131-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-262-69131-4">ISBN 978-0-262-69131-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Portraits+in+Silicon&rft.aulast=Slater&rft.aufirst=Robert&rft.date=1987&rft.pub=MIT+Press&rft.isbn=978-0-262-69131-4&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DaWTtMyYmKhUC%26q%3D%2522Bill%2BStrecker%2522%2Bvax%2Bdesigner"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-chm11780-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-chm11780_19-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.computerhistory.org/revolution/mainframe-computers/7/182/736"><i>VAX 11/780 Computer: CPU</i></a>. Computer History Museum. (Hozzáférés: 2012. október 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-simh.0-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-simh.0_20-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://simh.trailing-edge.com/semi/uvax.html"><i>MicroVAX II (1985)</i></a>. <i>Computer History and Simulation </i></span></span> </li> <li id="cite_note-micro.0-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-micro.0_21-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://micro.magnet.fsu.edu/creatures/pages/russians.html"><i>Steal the best</i></a>. <i>micro.magnet.fsu.edu </i>. (Hozzáférés: 2008. január 30.)</span> The Russian phrase was: <bdi lang="ru" style="unicode-bidi:isolate;">СВАКС... Когда вы забатите довольно воровать настоящий лучший</bdi></span> </li> <li id="cite_note-simh.1-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-simh.1_22-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://simh.trailing-edge.com/semi/cvax.html"><i>CVAX (1987)</i></a>. <i>Computer History and Simulation </i>. (Hozzáférés: 2008. január 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-compaq.0-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-compaq.0_23-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20000815201016/http://www.compaq.com/alphaserver/vax/vax_letter_final.html"><i>VAX Systems: A letter from Jesse Lipcon</i></a>. [2000. augusztus 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.compaq.com/alphaserver/vax/vax_letter_final.html">eredetiből</a> archiválva].</span></span> </li> <li id="cite_note-pcworld.0-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pcworld.0_24-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.pcworld.com/article/468250/if-it-aint-broke-dont-fix-it-ancient-computers-in-use-today.html"><i>If It Ain't Broke, Don't Fix It: Ancient Computers in Use Today</i></a>. <i>PCWorld </i>. (Hozzáférés: 2021. október 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Wand.1-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Wand.1_25-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.atnf.csiro.au/observers/memos/d95f80~1.pdf"><i>Computing Requirements for AT Software Development</i></a>, 1984. február 24.</span></span> </li> <li id="cite_note-SIMACS.HC84-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SIMACS.HC84_26-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>New Flexibility For Multiple VAX/VMS</i>, 64–68. o. (1984. szeptember 1.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=New+Flexibility+For+Multiple+VAX%2FVMS&rft.date=September+1984&rft.pages=64%E2%80%9368"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Smotherman.1-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Smotherman.1_27-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Mark Smotherman: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cs.clemson.edu/~mark/architects.html"><i>Who are the Computer Architects?</i></a>, 2008. július 19. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Supnik.1-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Supnik.1_28-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Supnik, Bob: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://simh.trailing-edge.com/semi/raven.html"><i>Raven</i></a>. <i>Computer History and Simulation </i>, 2007 (Hozzáférés: 2019. március 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-chilton-computing.0-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-chilton-computing.0_29-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.chilton-computing.org.uk/inf/literature/inf_reports/p001.htm"><i>RAL Informatics Report 1984-85</i></a>. (Hozzáférés: 2007. október 15.)</span></span> </li> <li id="cite_note-hampage.0-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-hampage.0_30-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://hampage.hu/tpa/e_index.html"><i>The TPA story</i></a>. (Hozzáférés: 2007. október 15.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Dujnic.1-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Dujnic.1_31-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1999) „On the history of computer science, computer engineering, and computer technology development in Slovakia”. <i>IEEE Annals of the History of Computing</i> <b>21</b> (3), 38–48. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1109/85.778981">10.1109/85.778981</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=On+the+history+of+computer+science%2C+computer+engineering%2C+and+computer+technology+development+in+Slovakia&rft.jtitle=IEEE+Annals+of+the+History+of+Computing&rft.date=1999&rft.volume=21&rft.issue=3&rft.pages=38%E2%80%9348&rft_id=info:doi/10.1109%2F85.778981"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-computer.0-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-computer.0_32-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1999. július 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.computer.org/csdl/mags/an/1999/03/00778980.pdf">Computers in Lithuania</a>”. <i>IEEE Annals of the History of Computing</i> <b>21</b>, 31–37. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1109/85.778980">10.1109/85.778980</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Computers+in+Lithuania&rft.jtitle=IEEE+Annals+of+the+History+of+Computing&rft.date=July+1999&rft.volume=21&rft.pages=31%E2%80%9337&rft_id=info:doi/10.1109%2F85.778980&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.computer.org%2Fcsdl%2Fmags%2Fan%2F1999%2F03%2F00778980.pdf"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-swsys.0-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-swsys.0_33-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">„<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.swsys.ru/index.php?page=article&id=1480#">Basic software for 32-bit SM computer models</a>” (orosz nyelven). <i>Software Systems Journal</i> <b>1988</b> (3). (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Basic+software+for+32-bit+SM+computer+models&rft.jtitle=Software+Systems+Journal&rft.volume=1988&rft.issue=3&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.swsys.ru%2Findex.php%3Fpage%3Darticle%26id%3D1480%23"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-books.0-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-books.0_34-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=U.S._Congress&action=edit&redlink=1" class="new" title="U.S. Congress (a lap nem létezik)">U.S. Congress</a>, <a href="/w/index.php?title=Office_of_Technology_Assessment&action=edit&redlink=1" class="new" title="Office of Technology Assessment (a lap nem létezik)">Office of Technology Assessment</a>. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=E0LoOH-GqagC&q=%22NCI-2780%22&pg=PA96">Technology transfer to China</a></i>. <a href="/w/index.php?title=U.S._Government_Printing_Office&action=edit&redlink=1" class="new" title="U.S. Government Printing Office (a lap nem létezik)">U.S. Government Printing Office</a>, 96. o.. OTA-USC-340 (1987. július 1.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781428922914" title="Speciális:Könyvforrások/9781428922914">ISBN 9781428922914</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Technology+transfer+to+China&rft.au=%5B%5BU.S.+Congress%5D%5D%2C+%5B%5BOffice+of+Technology+Assessment%5D%5D&rft.date=July+1987&rft.pub=%5B%5BU.S.+Government+Printing+Office%5D%5D&rft.isbn=9781428922914&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DE0LoOH-GqagC%26q%3D%2522NCI-2780%2522%26pg%3DPA96"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-SCLVaP-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-SCLVaP_35-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Satellite Launch and TT&C Systems of China and Their Roles in International Cooperation, <i>Space Commercialization: Launch Vehicles and Programs</i>. <a href="/w/index.php?title=American_Institute_of_Aeronautics_and_Astronautics&action=edit&redlink=1" class="new" title="American Institute of Aeronautics and Astronautics (a lap nem létezik)">American Institute of Aeronautics and Astronautics</a>, 244. o. (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-930403-75-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-930403-75-4">ISBN 0-930403-75-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Space+Commercialization%3A+Launch+Vehicles+and+Programs&rft.atitle=Satellite+Launch+and+TT%26C+Systems+of+China+and+Their+Roles+in+International+Cooperation&rft.date=1990&rft.pub=%5B%5BAmerican+Institute+of+Aeronautics+and+Astronautics%5D%5D&rft.isbn=0-930403-75-4"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> </ol> </div> </div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás"><span id="Ford.C3.ADt.C3.A1s"></span>Fordítás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Ez a szócikk részben vagy egészben a <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/VAX" class="extiw" title="en:VAX">VAX</a></i> című angol Wikipédia-szócikk <span class="plainlinks"><a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/VAX?oldid=1208212757">ezen változatának</a> fordításán alapul.</span> Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>„<span class="plainlinks"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-01-06/who-remembers-the-vax-minicomputer-icon-of-the-1980s">Who Remembers the VAX Minicomputer, Icon of the 1980s?</a></span>”, <i><a href="/w/index.php?title=Bloomberg_News&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bloomberg News (a lap nem létezik)">Bloomberg News</a></i>, 2021. január 6. (Hozzáférés: 2021. január 9.) (angol nyelvű)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Who+Remembers+the+VAX+Minicomputer%2C+Icon+of+the+1980s%3F&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.bloomberg.com%2Fnews%2Farticles%2F2021-01-06%2Fwho-remembers-the-vax-minicomputer-icon-of-the-1980s&rft.publisher=%5B%5BBloomberg+News%5D%5D&rft.date=January+6%2C+2021&rft.language=en"> </span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20041207213429/http://h18002.www1.hp.com/alphaserver/vax/">HP: VAX Systems</a> a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben (archiválva 2004. december 7-i dátummal)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://simh.trailing-edge.com/dsarchive.html">DEC Microprocessors</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://simh.trailing-edge.com/">SimH VAX</a> VAX architektúrát támogató nyílt forráskódú emulátor</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.dtjcd.vmsresource.org.uk/">The complete Digital Technical Journals</a> (A teljes folyóiratgyűjtemény)</li> <li><span class="citation">Andy Patrizio: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://arstechnica.com/gadgets/2023/10/long-gone-dec-is-still-powering-the-world-of-computing/"><i>Long gone, DEC is still powering the world of computing</i></a> (angol nyelven). <i>gadgets</i>. Ars Technica, 2023. október 6. (Hozzáférés: 2024. február 18.)</span></li> <li><span class="citation">Varga Ákos Endre „Hamster”: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://hampage.hu/vax/index.html"><i>VAX / VIRTUAL ADDRESS EXTENSION – A DEC VAX család története</i></a> (magyar nyelven). Hampage.hu, 2003. május 28. (Hozzáférés: 2024. február 20.)</span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=VAX&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:VAX" title="commons:Category:VAX"><img alt="Commons:Category:VAX" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/60px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/120px-Commons-logo.svg.png 1.5x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><b><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:VAX" class="extiw" title="commons:Category:VAX">VAX</a></b></i> témájú médiaállományokat.</div> </div> <ul><li><a href="/wiki/VAX%E2%80%9311" title="VAX–11">VAX–11</a></li></ul> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_computing.svg" class="mw-file-description" title="Informatika"><img alt="Informatika" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/40px-P_computing.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/60px-P_computing.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Informatika" title="Portál:Informatika">Informatikai portál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://auth.wikimedia.org/loginwiki/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?useformat=desktop&type=1x1&usesul3=1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=VAX&oldid=28005456">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=VAX&oldid=28005456</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kissz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pek" title="Kategória:Kisszámítógépek">Kisszámítógépek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:32_bites_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pek" title="Kategória:32 bites számítógépek">32 bites számítógépek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Digital_Equipment_Corporation" title="Kategória:Digital Equipment Corporation">Digital Equipment Corporation</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Mikroprocesszorok" title="Kategória:Mikroprocesszorok">Mikroprocesszorok</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lapok_elavult_cite-param%C3%A9terrel" title="Kategória:Lapok elavult cite-paraméterrel">Lapok elavult cite-paraméterrel</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Webarchive_sablon_Wayback_Machine_linkkel" title="Kategória:Webarchive sablon Wayback Machine linkkel">Webarchive sablon Wayback Machine linkkel</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2025. március 29., 17:29</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=VAX&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://www.wikimedia.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29"><img src="/static/images/footer/wikimedia.svg" width="25" height="25" alt="Wikimedia Foundation" lang="en" loading="lazy"></picture></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" width="88" height="31"><img src="/w/resources/assets/mediawiki_compact.svg" alt="Powered by MediaWiki" lang="en" width="25" height="25" loading="lazy"></picture></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-header-container vector-sticky-header-container"> <div id="vector-sticky-header" class="vector-sticky-header"> <div class="vector-sticky-header-start"> <div class="vector-sticky-header-icon-start vector-button-flush-left vector-button-flush-right" aria-hidden="true"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-sticky-header-search-toggle" tabindex="-1" data-event-name="ui.vector-sticky-search-form.icon"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </button> </div> <div role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box"> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail"> <form action="/w/index.php" id="vector-sticky-search-form" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián"> <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-context-bar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-sticky-header-toc vector-sticky-header-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-sticky-header-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-sticky-header-toc-label" for="vector-sticky-header-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-sticky-header-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div class="vector-sticky-header-context-bar-primary" aria-hidden="true" ><span class="mw-page-title-main">VAX</span></div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-end" aria-hidden="true"> <div class="vector-sticky-header-icons"> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-talk-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="talk-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-speechBubbles mw-ui-icon-wikimedia-speechBubbles"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-subject-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="subject-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-article mw-ui-icon-wikimedia-article"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-history-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="history-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-history mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-history"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only mw-watchlink" id="ca-watchstar-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="watch-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-star mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-star"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="wikitext-edit-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-wikiText mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-wikiText"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-ve-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-edit mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-edit"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-viewsource-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-protected-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-editLock mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-editLock"></span> <span></span> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-buttons"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet mw-interlanguage-selector" id="p-lang-btn-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-language mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-language"></span> <span>22 nyelv</span> </button> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive" id="ca-addsection-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="addsection-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-speechBubbleAdd-progressive mw-ui-icon-wikimedia-speechBubbleAdd-progressive"></span> <span>Új téma nyitása</span> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-icon-end"> <div class="vector-user-links"> </div> </div> </div> </div> </div> <div class="mw-portlet mw-portlet-dock-bottom emptyPortlet" id="p-dock-bottom"> <ul> </ul> </div> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-84559f4bd5-mlk2r","wgBackendResponseTime":168,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.331","walltime":"0.465","ppvisitednodes":{"value":7680,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":54155,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":26700,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":29992,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 368.752 1 -total"," 40.74% 150.223 1 Sablon:Reflist"," 36.90% 136.083 1 Sablon:CPU_infobox"," 20.78% 76.617 27 Sablon:Infobox/Általános"," 17.95% 66.179 24 Sablon:Cite_web"," 17.54% 64.661 9 Sablon:Wikidata"," 6.71% 24.731 2 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"," 6.66% 24.576 28 Sablon:Isodátum"," 6.63% 24.463 1 Sablon:Infobox/Commons"," 5.45% 20.103 2 Sablon:Interwiki-commons"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.054","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1996446,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-65468ddd76-pjwpp","timestamp":"20250402161125","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"VAX","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/VAX","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q960616","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q960616","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2024-02-20T21:40:16Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/3\/34\/VAX_logo.svg"}</script> </body> </html>