CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>ARM architektúra – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""],"wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"91ef044a-e0d1-479c-9d04-b637cadac583","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"ARM_architektúra","wgTitle":"ARM architektúra","wgCurRevisionId":27912429,"wgRevisionId":27912429,"wgArticleId":257363,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2024 augusztusából","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","ARM architektúra","Utasításkészlet-architektúrák","CPU-architektúrák"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"ARM_architektúra","wgRelevantArticleId":257363,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgRedirectedFrom":"ARM","wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27912429,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":50000,"wgInternalRedirectTargetUrl":"/wiki/ARM_architekt%C3%BAra","wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q16980","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false}; RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.pygments":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready"};RLPAGEMODULES=["mediawiki.action.view.redirect","ext.cite.ux-enhancements","ext.pygments.view","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.pygments%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.20"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="ARM architektúra – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/ARM_architekt%C3%BAra"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/ARM_architekt%C3%BAra"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-ARM_architektúra rootpage-ARM_architektúra skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" title="Főmenü" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li><li id="n-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok"><span>Speciális lapok</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=ARM+architekt%C3%BAra" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=ARM+architekt%C3%BAra" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=ARM+architekt%C3%BAra" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=ARM+architekt%C3%BAra" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Történet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Történet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Történet</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Történet-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Történet alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Történet-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Advanced_RISC_Machines_Ltd._–_ARM6" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Advanced_RISC_Machines_Ltd._–_ARM6"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.1</span> <span>Advanced RISC Machines Ltd. – ARM6</span> </div> </a> <ul id="toc-Advanced_RISC_Machines_Ltd._–_ARM6-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Korai_licencelők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Korai_licencelők"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2</span> <span>Korai licencelők</span> </div> </a> <ul id="toc-Korai_licencelők-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Piaci_részesedés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Piaci_részesedés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.3</span> <span>Piaci részesedés</span> </div> </a> <ul id="toc-Piaci_részesedés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Üzleti_stratégia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Üzleti_stratégia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.4</span> <span>Üzleti stratégia</span> </div> </a> <ul id="toc-Üzleti_stratégia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-ARM_magok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#ARM_magok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>ARM magok</span> </div> </a> <ul id="toc-ARM_magok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Felépítés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Felépítés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Felépítés</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Felépítés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Felépítés alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Felépítés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Thumb" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Thumb"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Thumb</span> </div> </a> <ul id="toc-Thumb-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-DSP_Enhancement_utasítások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#DSP_Enhancement_utasítások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>DSP Enhancement utasítások</span> </div> </a> <ul id="toc-DSP_Enhancement_utasítások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jazelle" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Jazelle"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>Jazelle</span> </div> </a> <ul id="toc-Jazelle-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Thumb-2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Thumb-2"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.4</span> <span>Thumb-2</span> </div> </a> <ul id="toc-Thumb-2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Thumb_Futtatási_környezet_(ThumbEE)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Thumb_Futtatási_környezet_(ThumbEE)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.5</span> <span>Thumb Futtatási környezet (ThumbEE)</span> </div> </a> <ul id="toc-Thumb_Futtatási_környezet_(ThumbEE)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Advanced_SIMD_(NEON)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Advanced_SIMD_(NEON)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.6</span> <span>Advanced SIMD (NEON)</span> </div> </a> <ul id="toc-Advanced_SIMD_(NEON)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lebegőpontos_koprocesszor_(VFP)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Lebegőpontos_koprocesszor_(VFP)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.7</span> <span>Lebegőpontos koprocesszor (VFP)</span> </div> </a> <ul id="toc-Lebegőpontos_koprocesszor_(VFP)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Biztonsági_kiterjesztések_(TrustZone)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Biztonsági_kiterjesztések_(TrustZone)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.8</span> <span>Biztonsági kiterjesztések (TrustZone)</span> </div> </a> <ul id="toc-Biztonsági_kiterjesztések_(TrustZone)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-64/32_bites_architektúra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#64/32_bites_architektúra"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>64/32 bites architektúra</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-64/32_bites_architektúra-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) 64/32 bites architektúra alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-64/32_bites_architektúra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-ARMv8-A" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#ARMv8-A"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>ARMv8-A</span> </div> </a> <ul id="toc-ARMv8-A-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-ARMv8.1-A" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#ARMv8.1-A"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1.1</span> <span>ARMv8.1-A</span> </div> </a> <ul id="toc-ARMv8.1-A-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-AArch64_jellemzők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#AArch64_jellemzők"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1.2</span> <span>AArch64 jellemzők</span> </div> </a> <ul id="toc-AArch64_jellemzők-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-ARM_licencelők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#ARM_licencelők"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>ARM licencelők</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-ARM_licencelők-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) ARM licencelők alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-ARM_licencelők-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Megközelítő_licenc-költség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Megközelítő_licenc-költség"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Megközelítő licenc-költség</span> </div> </a> <ul id="toc-Megközelítő_licenc-költség-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Fordítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" title="Tartalomjegyzék" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">ARM architektúra</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 43 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-43" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">43 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/ARM_architecture_family" title="ARM architecture family – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="ARM architecture family" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B9%D9%85%D8%A7%D8%B1%D9%8A%D8%A9_%D8%A2%D8%B1%D9%85" title="معمارية آرم – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="معمارية آرم" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/ARM_(%D0%BF%D1%80%D0%B0%D1%86%D1%8D%D1%81%D0%B0%D1%80)" title="ARM (працэсар) – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="ARM (працэсар)" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Advanced_RISC_Machines" title="Advanced RISC Machines – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Advanced RISC Machines" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/ARM" title="ARM – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="ARM" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/ARM_(processorarkitektur)" title="ARM (processorarkitektur) – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="ARM (processorarkitektur)" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Arm-Architektur" title="Arm-Architektur – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Arm-Architektur" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/ARM_(%CE%B1%CF%81%CF%87%CE%B9%CF%84%CE%B5%CE%BA%CF%84%CE%BF%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AE)" title="ARM (αρχιτεκτονική) – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="ARM (αρχιτεκτονική)" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Arquitectura_ARM" title="Arquitectura ARM – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Arquitectura ARM" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/ARM_(arvutiarhitektuur)" title="ARM (arvutiarhitektuur) – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="ARM (arvutiarhitektuur)" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/ARM_arkitektura" title="ARM arkitektura – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="ARM arkitektura" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B9%D9%85%D8%A7%D8%B1%DB%8C_%D8%A2%D8%B1%D9%85" title="معماری آرم – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="معماری آرم" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/ARM" title="ARM – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="ARM" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Architecture_ARM" title="Architecture ARM – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Architecture ARM" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/ARM" title="ARM – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="ARM" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE_%E0%A4%95%E0%A5%80_%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%B0%E0%A4%9A%E0%A4%A8%E0%A4%BE" title="आर्म की संरचना – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="आर्म की संरचना" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Arsitektur_ARM" title="Arsitektur ARM – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Arsitektur ARM" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Architettura_ARM" title="Architettura ARM – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Architettura ARM" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/ARM%E3%82%A2%E3%83%BC%E3%82%AD%E3%83%86%E3%82%AF%E3%83%81%E3%83%A3" title="ARMアーキテクチャ – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="ARMアーキテクチャ" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/ARM_%E0%B2%86%E0%B2%B0%E0%B3%8D%E0%B2%95%E0%B2%BF%E0%B2%9F%E0%B3%86%E0%B2%95%E0%B3%8D%E0%B2%9A%E0%B2%B0%E0%B3%8D_(%E0%B2%B5%E0%B2%BF%E0%B2%A8%E0%B3%8D%E0%B2%AF%E0%B2%BE%E0%B2%B8)" title="ARM ಆರ್ಕಿಟೆಕ್ಚರ್ (ವಿನ್ಯಾಸ) – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ARM ಆರ್ಕಿಟೆಕ್ಚರ್ (ವಿನ್ಯಾಸ)" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/ARM_%EC%95%84%ED%82%A4%ED%85%8D%EC%B2%98" title="ARM 아키텍처 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="ARM 아키텍처" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/ARM" title="ARM – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="ARM" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%86%E0%B4%82_%E0%B4%86%E0%B5%BC%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%95%E0%B4%BF%E0%B4%9F%E0%B5%86%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%9A%E0%B5%BC" title="ആം ആർക്കിടെക്ചർ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ആം ആർക്കിടെക്ചർ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/ARM-architectuur" title="ARM-architectuur – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="ARM-architectuur" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/ARM_(prosessorarkitektur)" title="ARM (prosessorarkitektur) – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="ARM (prosessorarkitektur)" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/ARM_(architektura)" title="ARM (architektura) – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="ARM (architektura)" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Arquitetura_ARM" title="Arquitetura ARM – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Arquitetura ARM" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/ARM_wasimusika" title="ARM wasimusika – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="ARM wasimusika" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Arhitectura_ARM" title="Arhitectura ARM – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Arhitectura ARM" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/ARM_(%D0%B0%D1%80%D1%85%D0%B8%D1%82%D0%B5%D0%BA%D1%82%D1%83%D1%80%D0%B0)" title="ARM (архитектура) – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="ARM (архитектура)" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/ARM" title="ARM – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="ARM" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/ARM_architecture" title="ARM architecture – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="ARM architecture" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/ARM" title="ARM – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="ARM" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Arhitektura_ARM" title="Arhitektura ARM – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Arhitektura ARM" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Arkitektura_ARM" title="Arkitektura ARM – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Arkitektura ARM" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/ARM_%D0%B0%D1%80%D1%85%D0%B8%D1%82%D0%B5%D0%BA%D1%82%D1%83%D1%80%D0%B0" title="ARM архитектура – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="ARM архитектура" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/ARM_(processorarkitektur)" title="ARM (processorarkitektur) – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="ARM (processorarkitektur)" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/ARM_mimarisi" title="ARM mimarisi – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="ARM mimarisi" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/ARM" title="ARM – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="ARM" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/C%E1%BA%A5u_tr%C3%BAc_ARM" title="Cấu trúc ARM – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Cấu trúc ARM" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/ARM%E6%9E%B6%E6%9E%84" title="ARM架构 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="ARM架构" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/ARM%E6%9E%B6%E6%A7%8B" title="ARM架構 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="ARM架構" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/ARM%E6%9E%B6%E6%A7%8B" title="ARM架構 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="ARM架構" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q16980#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/ARM_architekt%C3%BAra" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:ARM_architekt%C3%BAra" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/ARM_architekt%C3%BAra"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/ARM_architekt%C3%BAra"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/ARM_architekt%C3%BAra" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/ARM_architekt%C3%BAra" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&oldid=27912429" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=ARM_architekt%C3%BAra&id=27912429&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FARM_architekt%25C3%25BAra"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FARM_architekt%25C3%25BAra"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=ARM+architekt%C3%BAra"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=ARM_architekt%C3%BAra&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:ARM_architecture" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q16980" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><span class="mw-redirectedfrom">(<a href="/w/index.php?title=ARM&redirect=no" class="mw-redirect" title="ARM">ARM</a> szócikkből átirányítva)</span><br /> <div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=ARM_architekt%C3%BAra">ellenőrizve</a>: <i>2025. február 16.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec videojatekinfobox" style="color:black;background-color:#1AA36D;">ARM</td></tr> <tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Arm_logo_2017.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Arm_logo_2017.svg/250px-Arm_logo_2017.svg.png" decoding="async" width="250" height="77" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Arm_logo_2017.svg/375px-Arm_logo_2017.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Arm_logo_2017.svg/500px-Arm_logo_2017.svg.png 2x" data-file-width="237" data-file-height="73" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#1AA36D;background-color:#1AA36D;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Gyártás</b></td><td>1985–</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Tervező</b></td><td><div class="plainlist"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style> <ul><li>Acorn Computers</li> <li>Arm Holdings</li></ul> </div></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Gyártó</b></td><td><a href="/w/index.php?title=ARM_Holdings&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Holdings (a lap nem létezik)">ARM Holdings</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Utasításkészlet</b></td><td>ARM, NEON, Thumb, <a href="/w/index.php?title=Jazelle&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazelle (a lap nem létezik)">Jazelle</a>, VFP, A64</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Magok száma</b></td><td>1–48</td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#1AA36D;color:#FFFFFF;text-align:center;"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/products/processors/"><span style="color:white">Az ARM weboldala</span></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:ARM_microprocessors" class="extiw" title="commons:Category:ARM microprocessors">ARM</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> <p>Az <b>ARM</b> architektúra (korábban <b>Advanced RISC Machine</b>, azelőtt <b>Acorn RISC Machine</b>) egy 32/<a href="/wiki/64_bites_architekt%C3%BAra" title="64 bites architektúra">64 bites</a>, az <a href="/w/index.php?title=ARM_Limited&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Limited (a lap nem létezik)">ARM Limited</a> fejlesztette <a href="/wiki/Reduced_Instruction_Set_Computing" title="Reduced Instruction Set Computing">RISC</a> <a href="/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit">CPU</a>-architektúra, amely több <a href="/wiki/Be%C3%A1gyazott_rendszer" title="Beágyazott rendszer">beágyazott rendszerben</a> található meg. Energiatakarékosságuk miatt az ARM architektúrájú CPU-k a vezetők a hordozható elektronikai piacon, ahol az alacsony energiafogyasztás fontos tervezési szempont. </p><p>Manapság az összes beágyazott 32 bites RISC CPU kb. 75%-a az ARM családból származik,<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> így ez a világ egyik legelterjedtebb 32 bites architektúrája. Sokféle felhasználói elektronikai eszközben található ARM CPU, kezdve a hordozható eszközöktől (<a href="/wiki/Personal_Digital_Assistant" title="Personal Digital Assistant">PDA</a>-k, <a href="/wiki/Mobiltelefon" title="Mobiltelefon">mobiltelefonok</a>, <a href="/w/index.php?title=M%C3%A9dialej%C3%A1tsz%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Médialejátszó (a lap nem létezik)">médialejátszók</a>, kézi számítógépkonzolok és <a href="/wiki/Sz%C3%A1mol%C3%B3g%C3%A9p" title="Számológép">számológépek</a>) egészen a számítógép-perifériákig (<a href="/wiki/Merevlemez" title="Merevlemez">merevlemezek</a>, asztali <a href="/wiki/%C3%9Atv%C3%A1laszt%C3%B3" title="Útválasztó">routerek</a>). A család kiemelten fontos ágai a <a href="/w/index.php?title=Marvell_Technology_Group&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marvell Technology Group (a lap nem létezik)">Marvell Technology Group</a> által fejlesztett <a href="/wiki/XScale" title="XScale">XScale</a> és a <a href="/wiki/Texas_Instruments" title="Texas Instruments">Texas Instruments</a> által készített <a href="/w/index.php?title=OMAP&action=edit&redlink=1" class="new" title="OMAP (a lap nem létezik)">OMAP</a>-sorozat. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Történet"><span id="T.C3.B6rt.C3.A9net"></span>Történet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Történet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Conexant_arm.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Conexant_arm.jpg/220px-Conexant_arm.jpg" decoding="async" width="220" height="145" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Conexant_arm.jpg/330px-Conexant_arm.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Conexant_arm.jpg/440px-Conexant_arm.jpg 2x" data-file-width="510" data-file-height="337" /></a><figcaption>Egy <a href="/w/index.php?title=Conexant&action=edit&redlink=1" class="new" title="Conexant (a lap nem létezik)">Conexant</a> ARM processzor, amely főként <a href="/wiki/%C3%9Atv%C3%A1laszt%C3%B3" title="Útválasztó">routerekben</a> található</figcaption></figure> <p>Az ARM fejlesztése egy kísérleti projektként indult <a href="/wiki/1983" title="1983">1983</a>-ban az <a href="/w/index.php?title=Acorn_computers&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn computers (a lap nem létezik)">Acorn Computers Ltd</a>-nél. </p><p>A <a href="/w/index.php?title=Sophie_Wilson&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sophie Wilson (a lap nem létezik)">Roger Wilson</a> és <a href="/w/index.php?title=Steve_Furber&action=edit&redlink=1" class="new" title="Steve Furber (a lap nem létezik)">Steve Furber</a> vezette csoport egy <a href="/wiki/MOS_Technology_6502" title="MOS Technology 6502">MOS Technology 6502</a>-re emlékeztető, ám annál fejlettebb processzort kezdett fejleszteni. Az <a href="/w/index.php?title=Acorn_computers&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn computers (a lap nem létezik)">Acorn</a> sok, a <a href="/wiki/MOS_Technology_6502" title="MOS Technology 6502">6502</a>-re épülő számítógépet kínált, így egy hasonlóan programozható chip jelentős előnyt jelentett a cégnek. </p><p>A csapat <a href="/wiki/1985#Április" title="1985">1985 áprilisában</a> készült el az <b>ARM1</b>-nek nevezett fejlesztői mintákkal,<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> majd az első eladásra szánt rendszerrel, az <b>ARM2</b>-vel a következő évben. Az ARM2 32 bites adatbusszal és 16 darab 32 bites <a href="/wiki/Regiszter_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)" title="Regiszter (számítástechnika)">regiszterrel</a> rendelkezett, valamint 26 bitet használt címzésre (így összesen 64 <a href="/wiki/MiB" class="mw-redirect" title="MiB">MiB</a> memória volt címezhető). Ezen regiszterek egyike szolgált a (szóhatárra igazított) <a href="/wiki/Utas%C3%ADt%C3%A1ssz%C3%A1ml%C3%A1l%C3%B3" class="mw-redirect" title="Utasításszámláló">utasításszámlálóként</a> <i>(program counter)</i>, úgy, hogy a felső 6 és alsó 2 bitje tárolta a processzor állapotjelző bitjeit. Valószínűleg az ARM2 volt a legegyszerűbb, használható 32 bites mikroprocesszor a világon, mindössze kb. 30 000 tranzisztorral (összehasonlításként: a Motorola 6 évvel korábbi <a href="/wiki/Motorola_68000" title="Motorola 68000">68000</a>-es <a href="/wiki/Complex_Instruction_Set_Computing" title="Complex Instruction Set Computing">komplex utasításkészletű</a> processzora kb. 70 000 tranzisztort tartalmazott). Ennek az egyszerűségnek a nagy része a mikrokód (a Motorola 68000 tranzisztorainak kb. negyede-harmada) és a – legtöbb mai CPU-ban megtalálható – gyorsítótár hiányának köszönhető. Az egyszerűsége miatti alacsony áramfelvétele ellenére jobb teljesítményt nyújtott, mint az <a href="/wiki/Intel_80286" title="Intel 80286">Intel 80286</a>-os. Az egyik utódját, az <b>ARM3</b>-t, 4 Kbyte méretű gyorsítótárral készítették, amely a teljesítményt tovább növelte. </p><p><span id="ARM6"></span><span id="610"></span><span id="ARM610"></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Advanced_RISC_Machines_Ltd._–_ARM6"><span id="Advanced_RISC_Machines_Ltd._.E2.80.93_ARM6"></span>Advanced RISC Machines Ltd. – ARM6</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Advanced RISC Machines Ltd. – ARM6"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:GPS_ARM610_die.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/GPS_ARM610_die.JPG/220px-GPS_ARM610_die.JPG" decoding="async" width="220" height="215" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/GPS_ARM610_die.JPG/330px-GPS_ARM610_die.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/GPS_ARM610_die.JPG/440px-GPS_ARM610_die.JPG 2x" data-file-width="3299" data-file-height="3227" /></a><figcaption>ARM610 mikroprocesszor-<a href="/wiki/Lapka_(integr%C3%A1lt_%C3%A1ramk%C3%B6r)" class="mw-redirect" title="Lapka (integrált áramkör)">lapka</a></figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:ARMSoCBlockDiagram.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/ARMSoCBlockDiagram.svg/200px-ARMSoCBlockDiagram.svg.png" decoding="async" width="200" height="240" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/ARMSoCBlockDiagram.svg/300px-ARMSoCBlockDiagram.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/ARMSoCBlockDiagram.svg/400px-ARMSoCBlockDiagram.svg.png 2x" data-file-width="500" data-file-height="600" /></a><figcaption>Mikroprocesszor-alapú rendszer egy chipen</figcaption></figure> <p>Az 1980-as évek végén az <a href="/wiki/Apple_Inc." title="Apple Inc.">Apple Computer</a> és az <a href="/w/index.php?title=Acorn_computers&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn computers (a lap nem létezik)">Acorn</a> együttműködésbe kezdett az ARM mag új változatának kidolgozásában. A munka annyira fontos volt az <a href="/w/index.php?title=Acorn_computers&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn computers (a lap nem létezik)">Acornnak</a>, hogy a fejlesztő csapatot 1990-ben egy új cégbe, az <a href="/w/index.php?title=Advanced_RISC_Machines_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="Advanced RISC Machines Ltd. (a lap nem létezik)">Advanced RISC Machines Ltd.</a>-be szervezték,<sup id="cite_ref-pk.021_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-pk.021-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-andrews-co-verification-of-hardware-and-software-for-ARM-SoC-design_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-andrews-co-verification-of-hardware-and-software-for-ARM-SoC-design-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-latimes_apple_to_join_acorn_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-latimes_apple_to_join_acorn-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ami „ARM Ltd.”-re változott, amikor anyavállalata, az <a href="/w/index.php?title=ARM_Holdings_plc&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Holdings plc (a lap nem létezik)">ARM Holdings plc</a>, 1998-ban floatolt a <a href="/wiki/Londoni_%C3%89rt%C3%A9kt%C5%91zsde" title="Londoni Értéktőzsde">Londoni Értéktőzsdén</a> és a <a href="/wiki/NASDAQ" title="NASDAQ">Nasdaqon</a>.<sup id="cite_ref-pk.022_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-pk.022-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-3822.pdf_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-3822.pdf-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezért nevezik néha az ARM-ot <b>Advanced RISC Machine</b>-nak <b>Acorn RISC Machine</b> helyett. Az új Apple–ARM együttműködésből született végül az <b>ARM6</b>, aminek első változatát <a href="/wiki/1991" title="1991">1991</a> elején adtak ki. Az ARM6 az ARM3 utódja. Az Apple az ARM6-alapú ARM610-et az <a href="/wiki/Apple_Newton" title="Apple Newton">Apple Newton</a> <a href="/wiki/Personal_Digital_Assistant" title="Personal Digital Assistant">PDA-k</a> processzoraként használta, míg később StrongARM processzorokra nem váltottak. </p><p>Az ARM610 volt az első olyan ARM processzor, amely teljes <a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bites</a> címtartományt támogatott, így 4 <a href="/wiki/GiB" class="mw-redirect" title="GiB">GiB</a> memóriát képes leképezni. Ezen kívül memóriavezérlővel (MMU) és 4 KiB belső utasítás-gyorsítótárral is rendelkezik. Az <b>ARMv3</b> utasításkészletet támogatja. Visszafelé kompatibilis a korábbi 26 bites címzési módú üzemmódokkal. 20, 25, 30, 33 és 40 MHz-es <a href="/wiki/%C3%93rajel" title="Órajel">órajelű</a> változatai jelentek meg 1993 és 1994-ben.<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Korai_licencelők"><span id="Korai_licencel.C5.91k"></span>Korai licencelők</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Korai licencelők"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>1994-ben az <a href="/w/index.php?title=Acorn_computers&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn computers (a lap nem létezik)">Acorn</a> az ARM610-et alkalmazta fő <a href="/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit">központi egységként</a> (CPU) saját <a href="/w/index.php?title=RiscPC&action=edit&redlink=1" class="new" title="RiscPC (a lap nem létezik)">RiscPC</a> számítógépeiben. A <a href="/wiki/Digital_Equipment_Corporation" title="Digital Equipment Corporation">DEC</a> megvásárolta az architektúra licencét (ezzel némi zavart okozva, mivel ők gyártották a <a href="/wiki/DEC_Alpha" title="DEC Alpha">DEC Alpha</a>-t is) és elkészítette a <a href="/wiki/StrongARM" title="StrongARM">StrongARM</a>-ot.<sup id="cite_ref-pk.023_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-pk.023-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 233 MHz-en a <b>StrongARM</b> mindössze 1 <a href="/wiki/Watt_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Watt (mértékegység)">watt</a> energiát használt, az újabb változatok pedig még kevesebbet. Ezt a fejlesztést később egy peres egyezség részeként átadták az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intelnek</a>, és az így kibővítette RISC processzorainak vonalát (<a href="/wiki/Intel_i860" title="Intel i860">i860</a>, <a href="/wiki/Intel_i960" title="Intel i960">i960</a>) a StrongARM-mal. Az Intel később kifejlesztette saját nagy teljesítményű implementációját <b>(<a href="/wiki/XScale" title="XScale">XScale</a>)</b> néven, amelyet aztán eladott a <a href="/w/index.php?title=Marvell_Technology_Group&action=edit&redlink=1" class="new" title="Marvell Technology Group (a lap nem létezik)">Marvell csoportnak</a>. Az ARM mag tranzisztorszáma lényegében változatlan maradt a változások során: az ARM2 30 000 tranzisztorral rendelkezik,<sup id="cite_ref-deMone_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-deMone-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> míg az ARM6-ban a tranzisztorszám csak 35 000-re nőtt.<sup id="cite_ref-pk.025_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-pk.025-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Piaci_részesedés"><span id="Piaci_r.C3.A9szesed.C3.A9s"></span>Piaci részesedés</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Piaci részesedés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>2005-ben az összes eladott mobiltelefon mintegy 98% -a használt legalább egy ARM processzort.<sup id="cite_ref-Krazit_12-0" class="reference"><a href="#cite_note-Krazit-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 2010-ben az ARM architektúrákon alapuló chipek gyártói 6,1 milliárd ARM-alapú processzor szállításáról számoltak be, ami az <a href="/wiki/Okostelefon" title="Okostelefon">okostelefon</a>-ok 95%-át, a <a href="/w/index.php?title=Digit%C3%A1lis_telev%C3%ADzi%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Digitális televízió (a lap nem létezik)">digitális televíziók</a> és <a href="/w/index.php?title=Set-top_box&action=edit&redlink=1" class="new" title="Set-top box (a lap nem létezik)">set-top boxok</a> 35%-át, valamint a mobil számítógépek 10%-át teszi ki. 2011-ben a 32 bites ARM architektúra volt a legszélesebb körben használt architektúra a mobil eszközökben és a legnépszerűbb 32 bites a beágyazott rendszerekben.<sup id="cite_ref-popular_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-popular-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 2013-ban 10 milliárdot gyártottak<sup id="cite_ref-pk.027_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-pk.027-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és ARM-alapú csipek találhatók a világ mobil eszközeinek közel 60%-ában.<sup id="cite_ref-pk.028_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-pk.028-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Üzleti_stratégia"><span id=".C3.9Czleti_strat.C3.A9gia"></span>Üzleti stratégia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Üzleti stratégia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az elképzelés szerint a gyártó az ARM mag mellé opcionális részeket kínál, amelyekkel egy teljes CPU összeállítható, így alacsony költséggel nagy teljesítmény érhető el. </p><p>Az ARM Ltd. szellemi terméket árul, és ezen licencek alapján építhetőek mikrokontrollerek és CPU-k az ARM magra. A legsikeresebb az <a href="/wiki/ARM7TDMI" class="mw-redirect" title="ARM7TDMI">ARM7TDMI</a> volt, amelyből több százmillió példányt adtak el majdnem minden mikrokontrollerrel. </p><p>Jelenleg az ARMv7 generáció a legelterjedtebb okostelefonokban, tabletekben, és más okos eszközökben. </p><p>Az ARM Ltd.-t 2016-ban felvásárolta egy japán befektetői csoport.<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="ARM_magok">ARM magok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: ARM magok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/ARM_processzorok_list%C3%A1ja" title="ARM processzorok listája">ARM processzorok listája</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="wikitable" width="100%"> <tbody><tr> <th>Család </th> <th>Architektúra </th> <th>Mag </th> <th>Képességek </th> <th><a href="/wiki/Gyors%C3%ADt%C3%B3t%C3%A1r" title="Gyorsítótár">Gyorsítótár</a> (I/D)/<a href="/wiki/MMU" class="mw-redirect" title="MMU">MMU</a> </th> <th>Tipikus <a href="/wiki/Instructions_per_second#Millió_utasítás_másodpercenként" title="Instructions per second">MIPS</a> @ MHz </th> <th>Felhasználása </th></tr> <tr> <th>ARM1 </th> <td>ARMv1 </td> <td>ARM1 </td> <td> </td> <td>Nincs </td> <td> </td> <td><a href="/w/index.php?title=BBC_Cheese_Wedge&action=edit&redlink=1" class="new" title="BBC Cheese Wedge (a lap nem létezik)">ARM Evaluation System</a> második processzor a <a href="/w/index.php?title=BBC_Micro&action=edit&redlink=1" class="new" title="BBC Micro (a lap nem létezik)">BBC Micro</a> mikrogépben </td></tr> <tr> <th rowspan="2">ARM2 </th> <td>ARMv2 </td> <td>ARM2 </td> <td>MUL (szorzás) művelet </td> <td>Nincs </td> <td>4 MIPS @ 8 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Acorn_Archimedes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn Archimedes (a lap nem létezik)">Acorn Archimedes</a>, <a href="/w/index.php?title=Chessmachine&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chessmachine (a lap nem létezik)">Chessmachine</a> </td></tr> <tr> <td>ARMv2a </td> <td>ARM250 </td> <td>Integrált MEMC (memória-kezelő modul), grafikus és I/O processzor. SWP és SWPB (csere) utasítások </td> <td>Nincs, MEMC1a </td> <td>7 MIPS @ 12 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Acorn_Archimedes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn Archimedes (a lap nem létezik)">Acorn Archimedes</a> </td></tr> <tr> <th>ARM3 </th> <td>ARMv2a </td> <td>ARM2a </td> <td>Processzor gyorsítótár </td> <td>4K egységes </td> <td>12 MIPS @ 25 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Acorn_Archimedes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn Archimedes (a lap nem létezik)">Acorn Archimedes</a> </td></tr> <tr> <th rowspan="3">ARM6 </th> <td rowspan="3">ARMv3 </td> <td>ARM60 </td> <td>32 bites memóriacímek támogatása (korábban: 26 bit) </td> <td>Nincs </td> <td>10 MIPS @ 12 MHz </td> <td><a href="/wiki/3DO_Interactive_Multiplayer" title="3DO Interactive Multiplayer">3DO Interactive Multiplayer</a>, Zarlink GPS vevő </td></tr> <tr> <td>ARM600 </td> <td>Cache és segédprocesszor busz (FPA10-es egység számára) </td> <td>4K egységes </td> <td>28 MIPS @ 33 MHz </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARM610 </td> <td>Cache, nincs segédprocesszor busz </td> <td>4K egységes </td> <td>17 MIPS @ 20 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Risc_PC&action=edit&redlink=1" class="new" title="Risc PC (a lap nem létezik)">Acorn Risc PC 600</a>, <a href="/wiki/Apple_Newton" title="Apple Newton">Apple Newton 100 series</a> </td></tr> <tr> <th rowspan="5">ARM7 </th> <td rowspan="5">ARMv3 </td> <td>ARM700 </td> <td> </td> <td>8KB egységes </td> <td>40 MHz </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARM710a </td> <td> </td> <td>8KB egységes </td> <td>40 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Risc_PC&action=edit&redlink=1" class="new" title="Risc PC (a lap nem létezik)">Acorn Risc PC 700</a>, <a href="/w/index.php?title=EMate_300&action=edit&redlink=1" class="new" title="EMate 300 (a lap nem létezik)">Apple eMate 300</a> </td></tr> <tr> <td>ARM7100 </td> <td>Integrált SoC. </td> <td>8KB egységes </td> <td>18 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Psion_5&action=edit&redlink=1" class="new" title="Psion 5 (a lap nem létezik)">Psion Series 5</a> </td></tr> <tr> <td>ARM7500 </td> <td>Integrált SoC. </td> <td>4KB egységes </td> <td>40 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Acorn_A7000&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn A7000 (a lap nem létezik)">Acorn A7000</a> </td></tr> <tr> <td>ARM7500FE </td> <td>Integrált SoC. FPA és EDO memória vezérlő. </td> <td>4KB egységes </td> <td>56 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=RiscStation&action=edit&redlink=1" class="new" title="RiscStation (a lap nem létezik)">Acorn A7000+</a> </td></tr> <tr> <th rowspan="5"><a href="/wiki/ARM7TDMI" class="mw-redirect" title="ARM7TDMI">ARM7TDMI</a> </th> <td rowspan="4">ARMv4T </td> <td>ARM7TDMI(-S) </td> <td>3 fokozatú <a href="/wiki/Mikroarchitekt%C3%BAra#Utasítás-futószalag_(pipeline)" title="Mikroarchitektúra">futószalag</a> </td> <td>Nincs </td> <td>15 MIPS @ 16.8 MHz </td> <td><a href="/wiki/Game_Boy_Advance" title="Game Boy Advance">Game Boy Advance</a>, <a href="/wiki/Nintendo_DS" title="Nintendo DS">Nintendo DS</a>, <a href="/wiki/IPod" title="IPod">iPod</a>, <a href="/w/index.php?title=Lego_NXT&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lego NXT (a lap nem létezik)">Lego NXT</a> </td></tr> <tr> <td>ARM710T </td> <td> </td> <td>8KB egységes, MMU </td> <td>36 MIPS @ 40 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Psion_5&action=edit&redlink=1" class="new" title="Psion 5 (a lap nem létezik)">Psion Series 5mx</a> </td></tr> <tr> <td>ARM720T </td> <td> </td> <td>8KB egységes, MMU </td> <td>60 MIPS @ 59.8 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Zipit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zipit (a lap nem létezik)">Zipit</a> </td></tr> <tr> <td>ARM740T </td> <td> </td> <td>MPU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARMv5TEJ </td> <td>ARM7EJ-S </td> <td>Jazelle DBX, Enhanced DSP utasítások, 5-lépéses pipeline </td> <td>Nincs </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <th rowspan="2"><a href="/wiki/StrongARM" title="StrongARM">StrongARM</a> </th> <td rowspan="2">ARMv4 </td> <td>SA-110 </td> <td> </td> <td>16KB/16KB, MMU </td> <td>200 MHz </td> <td><a href="/wiki/Apple_Newton" title="Apple Newton">Apple Newton</a> 2x00 series, Risc PC, Rebel/Corel Netwinder, Chalice CATS, Psion Netbook </td></tr> <tr> <td>SA-1110 </td> <td> </td> <td>16KB/16KB, MMU </td> <td>233 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=LART&action=edit&redlink=1" class="new" title="LART (a lap nem létezik)">LART</a>, Intel Assabet, <a href="/w/index.php?title=Ipaq&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ipaq (a lap nem létezik)">Ipaq</a> H36x0, <a href="/w/index.php?title=Balloon2&action=edit&redlink=1" class="new" title="Balloon2 (a lap nem létezik)">Balloon2</a>, <a href="/w/index.php?title=Zaurus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zaurus (a lap nem létezik)">Zaurus</a> SL-5x00 </td></tr> <tr> <th rowspan="4">ARM9TDMI </th> <td rowspan="4">ARMv4T </td> <td>ARM9TDMI </td> <td>5-lépéses pipeline </td> <td>Nincs </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARM920T </td> <td> </td> <td>16KB/16KB, MMU </td> <td>200 MIPS @ 180 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Armadillo_CPU_Boards&action=edit&redlink=1" class="new" title="Armadillo CPU Boards (a lap nem létezik)">Armadillo</a>, <a href="/wiki/GP32" title="GP32">GP32</a>,<a href="/w/index.php?title=GP2X&action=edit&redlink=1" class="new" title="GP2X (a lap nem létezik)">GP2X</a> (első mag), <a href="/w/index.php?title=Tapwave_Zodiac&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tapwave Zodiac (a lap nem létezik)">Tapwave Zodiac</a> (<a href="/wiki/Motorola,_Inc." title="Motorola, Inc.">Motorola</a> i. MX1), <a href="/w/index.php?title=Hp49g%2B&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hp49g+ (a lap nem létezik)">Hp49g+</a>, <a href="/w/index.php?title=Sun_SPOT&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sun SPOT (a lap nem létezik)">Sun SPOT</a>, <a href="/wiki/Samsung" title="Samsung">Samsung</a> SC32442 (HTC TyTN, <a href="/w/index.php?title=First_International_Computer&action=edit&redlink=1" class="new" title="First International Computer (a lap nem létezik)">FIC</a> <a href="/w/index.php?title=Neo1973&action=edit&redlink=1" class="new" title="Neo1973 (a lap nem létezik)">Neo1973</a><sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>) </td></tr> <tr> <td>ARM922T </td> <td> </td> <td>8KB/8KB, MMU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARM940T </td> <td> </td> <td>4KB/4KB, MPU </td> <td> </td> <td><a href="/w/index.php?title=GP2X&action=edit&redlink=1" class="new" title="GP2X (a lap nem létezik)">GP2X</a> (második mag) </td></tr> <tr> <th rowspan="5"><a href="/wiki/ARM9#ARM9E-alapú_magok" title="ARM9">ARM9E</a> </th> <td rowspan="3">ARMv5TE </td> <td>ARM946E-S </td> <td>Enhanced DSP utasítások </td> <td>változó, szorosan csatolt memóriák, MPU </td> <td> </td> <td><a href="/wiki/Nintendo_DS" title="Nintendo DS">Nintendo DS</a>, <a href="/wiki/Nokia_(v%C3%A1llalat)" title="Nokia (vállalat)">Nokia</a> <a href="/wiki/N-Gage" title="N-Gage">N-Gage</a> Conexant 802.11 chipek </td></tr> <tr> <td>ARM966E-S </td> <td> </td> <td>Nincs, TCMs </td> <td> </td> <td> <p>ST Micro STR91xF (Ethernet <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="https://web.archive.org/web/20070210162600/http://mcu.st.com/mcu/modules.php?name=mcu&file=devicedocs&DEV=STR912FW44&FAM=101">[2]</a>) </p> </td></tr> <tr> <td>ARM968E-S </td> <td> </td> <td>Nincs, TCMs </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARMv5TEJ </td> <td>ARM926EJ-S </td> <td>Jazelle DBX, Enhanced DSP utasítások </td> <td>változó, TCMs, MMU </td> <td>220 MIPS @ 200 MHz, </td> <td>Mobile phones: <a href="/wiki/Sony_Mobile_Communications" title="Sony Mobile Communications">Sony Ericsson</a> (K, W sorozatok), <a href="/wiki/Siemens_(v%C3%A1llalat)" title="Siemens (vállalat)">Siemens</a> és <a href="/w/index.php?title=Benq&action=edit&redlink=1" class="new" title="Benq (a lap nem létezik)">Benq</a> (x65 sorozat és újabbak), Texas Instruments <a href="/w/index.php?title=OMAP&action=edit&redlink=1" class="new" title="OMAP (a lap nem létezik)">OMAP1710</a>, <a href="/wiki/Qualcomm" title="Qualcomm">Qualcomm</a> MSM6100, MSM6125, MSM6225, MSM6245, MSM6250, MSM6255A, MSM6260, MSM6275, MSM6280, MSM6300, MSM6500, MSM6800 </td></tr> <tr> <td>ARMv5TE </td> <td>ARM996HS </td> <td>Órajel-mentes processzor, Enhanced DSP utasítások </td> <td>Nincs, TCMs, MPU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <th rowspan="3">ARM10E </th> <td rowspan="2">ARMv5TE </td> <td>ARM1020E </td> <td>(VFP), 6 fokozatú futószalag, Enhanced DSP utasítások </td> <td>32KB/32KB, MMU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARM1022E </td> <td>(VFP) </td> <td>16KB/16KB, MMU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARMv5TEJ </td> <td>ARM1026EJ-S </td> <td>Jazelle DBX, Enhanced DSP utasítások </td> <td>Változó, MMU or MPU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <th rowspan="18"><a href="/wiki/XScale" title="XScale">XScale</a> </th> <td rowspan="18">ARMv5TE </td> <td>80200/IOP310/IOP315 </td> <td>I/O Processzor, Enhanced DSP utasítások </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>80219 </td> <td> </td> <td> </td> <td>400/600 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Thecus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thecus (a lap nem létezik)">Thecus</a> N2100 </td></tr> <tr> <td>IOP321 </td> <td> </td> <td> </td> <td>600 <a href="/w/index.php?title=BogoMips&action=edit&redlink=1" class="new" title="BogoMips (a lap nem létezik)">BogoMips</a> @ 600 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Iyonix&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iyonix (a lap nem létezik)">Iyonix</a> </td></tr> <tr> <td>IOP33x </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>IOP34x </td> <td>1-2 mag, RAID gyorsítás </td> <td>32K/32K L1, 512K L2, MMU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>PXA210/PXA250 </td> <td>Alkalmazás processzor, 7 fokozatú futószalag </td> <td> </td> <td> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Zaurus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zaurus (a lap nem létezik)">Zaurus</a> SL-5600, <a href="/w/index.php?title=IPAQ&action=edit&redlink=1" class="new" title="IPAQ (a lap nem létezik)">iPAQ</a> H3900 </td></tr> <tr> <td>PXA255 </td> <td> </td> <td>32KB/32KB, MMU </td> <td>400 <a href="/w/index.php?title=BogoMips&action=edit&redlink=1" class="new" title="BogoMips (a lap nem létezik)">BogoMips</a> @ 400 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=Gumstix&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gumstix (a lap nem létezik)">Gumstix</a>, <a href="/w/index.php?title=Palm_Tungsten&action=edit&redlink=1" class="new" title="Palm Tungsten (a lap nem létezik)">Palm Tungsten</a> E2,<a href="/w/index.php?title=Mentor_Ranger_%26_Stryder&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mentor Ranger & Stryder (a lap nem létezik)">Mentor Ranger & Stryder</a> </td></tr> <tr> <td>PXA26x </td> <td> </td> <td> </td> <td>alapbeállítás 400 MHz, 624 MHz-ig </td> <td><a href="/w/index.php?title=Palm_Tungsten_T3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Palm Tungsten T3 (a lap nem létezik)">Palm Tungsten T3</a> </td></tr> <tr> <td>PXA27x </td> <td>Alkalmazás processzor </td> <td> </td> <td>800 MIPS @ 624 MHz </td> <td><a href="/w/index.php?title=High_Tech_Computer_Corporation&action=edit&redlink=1" class="new" title="High Tech Computer Corporation (a lap nem létezik)">HTC</a> Universal, <a href="/w/index.php?title=Zaurus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zaurus (a lap nem létezik)">Zaurus</a> SL-C1000, 3000, 3100, 3200, <a href="/w/index.php?title=Dell_Axim&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dell Axim (a lap nem létezik)">Dell Axim</a> x30, x50, x51 sorozatok, Motorola Q, <a href="/w/index.php?title=Balloon3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Balloon3 (a lap nem létezik)">Balloon3</a>, <a href="/w/index.php?title=Greenphone&action=edit&redlink=1" class="new" title="Greenphone (a lap nem létezik)">Trolltech Greenphone</a>, <a href="/wiki/Palm_TX" title="Palm TX">Palm TX</a>, Motorola Ezx Platform A728, A780, A910, A1200, E680, E680i, E680g, E690, E895, Rokr E2, Rokr E6 </td></tr> <tr> <td>PXA800(E)F </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>Monahans </td> <td> </td> <td> </td> <td>1000 MIPS @ 1.25 GHz </td> <td> </td></tr> <tr> <td>PXA900 </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td>Blackberry 8700, Blackberry Pearl (8100) </td></tr> <tr> <td>IXC1100 </td> <td>Control Plane Processzor </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>IXP2400/IXP2800 </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>IXP2850 </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>IXP2325/IXP2350 </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>IXP42x </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td><a href="/w/index.php?title=NSLU2&action=edit&redlink=1" class="new" title="NSLU2 (a lap nem létezik)">NSLU2</a> </td></tr> <tr> <td>IXP460/IXP465 </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <th rowspan="4">ARM11 </th> <td>ARMv6 </td> <td>ARM1136J(F)-S </td> <td><a href="/wiki/SIMD" title="SIMD">SIMD</a>, Jazelle DBX, (VFP), 8 fokozatú futószalag </td> <td>Változó, MMU </td> <td>740 @ 532-665 MHz (i.MX31 SoC), 400-528 MHz </td> <td>Texas Instruments <a href="/w/index.php?title=OMAP&action=edit&redlink=1" class="new" title="OMAP (a lap nem létezik)">OMAP2420</a> (<a href="/w/index.php?title=Nokia_N95&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nokia N95 (a lap nem létezik)">Nokia N95</a>, <a href="/w/index.php?title=Nokia_N93&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nokia N93 (a lap nem létezik)">Nokia N93</a>), <a href="/w/index.php?title=Zune&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zune (a lap nem létezik)">Zune</a>, <a href="/w/index.php?title=Nokia_N800&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nokia N800 (a lap nem létezik)">Nokia N800</a>, <a href="/wiki/Qualcomm" title="Qualcomm">Qualcomm</a> MSM7200 (integrált ARM926EJ-S segédprocesszorral@274 MHz, a <a href="/w/index.php?title=HTC_TyTN_II&action=edit&redlink=1" class="new" title="HTC TyTN II (a lap nem létezik)">HTC TyTN II</a>-ban (Kaiser) és <a href="/w/index.php?title=HTC_Nike&action=edit&redlink=1" class="new" title="HTC Nike (a lap nem létezik)">HTC Nike</a>-ban),<br /><a href="/wiki/Amazon_Kindle" title="Amazon Kindle">Amazon Kindle</a> 3 (keyboard) <a href="/wiki/E-k%C3%B6nyv-olvas%C3%B3" title="E-könyv-olvasó">e-könyv olvasó</a> (Freescale i.MX353)<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td></tr> <tr> <td>ARMv6T2 </td> <td>ARM1156T2(F)-S </td> <td><a href="/wiki/SIMD" title="SIMD">SIMD</a>, Thumb-2, (VFP), 9 fokozatú futószalag </td> <td>variable, MPU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARMv6KZ </td> <td>ARM1176JZ(F)-S </td> <td><a href="/wiki/SIMD" title="SIMD">SIMD</a>, Jazelle DBX, (VFP) </td> <td>változó, MMU+TrustZone </td> <td> </td> <td><a href="/wiki/IPhone" title="IPhone">Apple iPhone</a>, <a href="/w/index.php?title=Conexant&action=edit&redlink=1" class="new" title="Conexant (a lap nem létezik)">Conexant CX2427X</a>, <a href="/w/index.php?title=Motorola_RIZR_Z8&action=edit&redlink=1" class="new" title="Motorola RIZR Z8 (a lap nem létezik)">Motorola RIZR Z8</a>, <a href="/wiki/Raspberry_Pi" title="Raspberry Pi">Raspberry Pi</a> </td></tr> <tr> <td>ARMv6K </td> <td>ARM11 MPCore </td> <td>1-4 core SMP, <a href="/wiki/SIMD" title="SIMD">SIMD</a>, Jazelle DBX, (VFP) </td> <td>változó, MMU </td> <td> </td> <td> </td></tr> <tr> <th rowspan="6">Cortex </th> <td rowspan="3">ARMv7-A </td> <td>Cortex-A8 </td> <td>Alkalmazás profil, VFP, NEON, Jazelle RCT, Thumb-2, 13 fokozatú szuperskalár futószalag </td> <td>Változó (L1+L2), MMU+TrustZone </td> <td>2000-ig (2.0 DMIPS/MHz a 600 MHz-től több mint 1 GHz-ig) </td> <td>Texas Instruments <a href="/w/index.php?title=OMAP&action=edit&redlink=1" class="new" title="OMAP (a lap nem létezik)">OMAP3</a>,<br /> Barnes and Noble Nookcolor <a href="/wiki/E-k%C3%B6nyv-olvas%C3%B3" title="E-könyv-olvasó">e-könyv-olvasó</a> (TI OMAP3621 processzor)<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td></tr> <tr> <td>Cortex-A9 </td> <td>Alkalmazás profil, (VFP), (NEON), Jazelle RCT és DBX, Thumb-2, Spekulatív szuperskaláris </td> <td>MMU+TrustZone </td> <td>2.0 DMIPS/MHz </td> <td>Samsung Galaxy S II<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td></tr> <tr> <td>Cortex-A9 MPCore </td> <td>As Cortex-A9, 1-4 core SMP </td> <td>MMU+TrustZone </td> <td>2.0 DMIPS/MHz </td> <td> </td></tr> <tr> <td>ARMv7-R </td> <td>Cortex-R4(F) </td> <td>Embedded profile, (FPU) </td> <td>Változó gyorsítótár, opcionális MPU </td> <td>600 <a href="/w/index.php?title=DMIPS&action=edit&redlink=1" class="new" title="DMIPS (a lap nem létezik)">DMIPS</a> </td> <td><a href="/w/index.php?title=Broadcom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Broadcom (a lap nem létezik)">Broadcom</a> az egyik felhasználója </td></tr> <tr> <td>ARMv7-M </td> <td>Cortex-M3 </td> <td>Microvezérlő profil, csak Thumb-2 </td> <td>Nincs gyorsítótár, (MPU) </td> <td>125 DMIPS @ 100 MHz </td> <td>Luminary Micro <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="https://web.archive.org/web/20150222085427/http://www.luminarymicro.com/">[3]</a> mikrovezérlő család, ST Microelectronics STM32 <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://mcu.st.com">[4]</a> </td></tr> <tr> <td>ARMv6-M </td> <td>Cortex-M1 </td> <td>FPGA-ra tervezett, Microkontroller profil, Thumb-2 (BL, MRS, MSR, ISB, DSB, and DMB). </td> <td>Nincs, opcionális szorosan csatolt memória </td> <td>136 DMIPS-ig @ 170 MHz<sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (0.8 DMIPS/MHz,<sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> MHz érhető el FPGA-tól függően) </td> <td>"Az Actel ProASIC3 és Actel Fusion PSC eszközök 2007 harmadik negyedévében várhatók"<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Felépítés"><span id="Fel.C3.A9p.C3.ADt.C3.A9s"></span>Felépítés</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Felépítés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az egyszerűség és gyorsaság miatt mikrokód nélkül készült, mint a korábbi Acorn mikroszámítógépekben használt, jóval egyszerűbb <a href="/wiki/8_bites_architekt%C3%BAra" title="8 bites architektúra">8 bites</a> <a href="/wiki/MOS_Technology_6502" title="MOS Technology 6502">6502</a>. </p><p>Az ARM architektúra a következő <a href="/wiki/Reduced_Instruction_Set_Computing" title="Reduced Instruction Set Computing">RISC</a> képességekkel rendelkezik: </p> <ul><li>Load/store architektúra</li> <li>Csak illesztett (aligned) memória elérés az ARMv6-ig</li> <li>Ortogonális utasítás-készlet</li> <li>Nagy, 16×32 bit regiszter-készlet</li> <li>Egységes, 32 bites utasítások (egyszerűbb dekódolás és pipelining, csökkentett kódsűrűség)</li> <li>Többnyire egy-ciklusos végrehajtás</li></ul> <p>Az egyszerűbb felépítés kompenzálására, néhány egyedi jellemzőt is hozzáadtak: </p> <ul><li>A legtöbb utasításhoz feltételes végrehajtás, így csökkentve az elágazás idejét és kompenzálva az elágazás predikátor hiányát.</li> <li>Az aritmetikai utasítások a feltételes kód regisztert csak kérésre módosítják</li> <li>32 bites léptető, amellyel teljesítmény-veszteség nélkül lehet aritmetikai és cím-számolásokat végezni</li> <li>Erőteljes indexelt címzési módok</li> <li>Egyszerű, de gyors, két prioritási szintű megszakítás-alrendszer cserélt regiszer-készlettel</li></ul> <p>Egy érdekes ARM újítás a 4 bites <i>feltételes kód</i> minden utasítás elején, így minden utasítás végrehajtása feltételhez köthető. Ez jelentősen korlátozza a memória-elérési utasításokban az eltolást, viszont rövid <code>if</code> utasítások esetén szükségtelenné teszi az elágazás utasításokat. A standard példa erre az <a href="/wiki/Euklideszi_algoritmus" title="Euklideszi algoritmus">Euklideszi algoritmus</a>: </p><p><a href="/wiki/C_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="C (programozási nyelv)">C programozási nyelven</a> a <a href="/wiki/Ciklus_(programoz%C3%A1s)" title="Ciklus (programozás)">ciklus</a>: </p> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-c mw-content-ltr" dir="ltr"><pre><span></span><span class="w"> </span><span class="kt">int</span><span class="w"> </span><span class="nf">gcd</span><span class="w"> </span><span class="p">(</span><span class="kt">int</span><span class="w"> </span><span class="n">i</span><span class="p">,</span><span class="w"> </span><span class="kt">int</span><span class="w"> </span><span class="n">j</span><span class="p">)</span><span class="w"> </span><span class="p">{</span> <span class="w"> </span><span class="k">while</span><span class="w"> </span><span class="p">(</span><span class="n">i</span><span class="w"> </span><span class="o">!=</span><span class="w"> </span><span class="n">j</span><span class="p">)</span><span class="w"> </span><span class="p">{</span> <span class="w"> </span><span class="k">if</span><span class="w"> </span><span class="p">(</span><span class="n">i</span><span class="w"> </span><span class="o">></span><span class="w"> </span><span class="n">j</span><span class="p">)</span> <span class="w"> </span><span class="n">i</span><span class="w"> </span><span class="o">-=</span><span class="w"> </span><span class="n">j</span><span class="p">;</span> <span class="w"> </span><span class="k">else</span> <span class="w"> </span><span class="n">j</span><span class="w"> </span><span class="o">-=</span><span class="w"> </span><span class="n">i</span><span class="p">;</span> <span class="w"> </span><span class="p">}</span> <span class="w"> </span><span class="k">return</span><span class="w"> </span><span class="n">i</span><span class="p">;</span> <span class="w"> </span><span class="p">}</span> </pre></div> <p>ARM <a href="/wiki/Assembly" title="Assembly">assembly-ben</a> a ciklus: </p> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-asm mw-content-ltr" dir="ltr"><pre><span></span><span class="w"> </span><span class="nf">loop</span><span class="w"> </span><span class="no">CMP</span><span class="w"> </span><span class="no">Ri</span><span class="p">,</span><span class="w"> </span><span class="no">Rj</span><span class="w"> </span><span class="c1">; a feltétel beállítása: GT - nagyobb, mint (i > j),</span> <span class="w"> </span><span class="c1">; LE - kisebb vagy egyenlő, mint (i <= j)</span> <span class="w"> </span><span class="c1">; NE - Nem egyenlő (i != 0)</span> <span class="w"> </span><span class="nf">SUBGT</span><span class="w"> </span><span class="no">Ri</span><span class="p">,</span><span class="w"> </span><span class="no">Ri</span><span class="p">,</span><span class="w"> </span><span class="no">Rj</span><span class="w"> </span><span class="c1">; ha "GT", i = i-j;</span> <span class="w"> </span><span class="nf">SUBLE</span><span class="w"> </span><span class="no">Rj</span><span class="p">,</span><span class="w"> </span><span class="no">Rj</span><span class="p">,</span><span class="w"> </span><span class="no">Ri</span><span class="w"> </span><span class="c1">; ha "LE", j = j-i;</span> <span class="w"> </span><span class="nf">BNE</span><span class="w"> </span><span class="no">loop</span><span class="w"> </span><span class="c1">; ha "NE", akkor ugrás a loop-hoz</span> </pre></div> <p>így elkerülhetőek az elágazások a <code>then</code> és az <code>else</code> kikötések körül. </p><p>Az utasításkészlet egy másik egyedi képessége a léptető és forgató utasítások beépíthetősége az adatfeldolgozó (aritmetikai, logikai, és regiszter-regiszter mozgatás) utasításokban, így például a következő C utasítás <code>a += (j << 2); </code> </p><p>egy egy-ciklusú utasítás lehet az ARM-on: <code> ADD Ra, Ra, Rj, LSL #2 </code>. </p><p>Ennek eredményeképp egy szokásos ARM program jóval sűrűbb és kevesebb memória-hozzáféréssel rendelkezik, mint elvárnánk; így a pipeline hatékonyabban kihasználható. Bár az ARM egy sokak által alacsonynak vélt sebességen fut, felveszi a versenyt összetettebb CPU architektúrákkal. </p><p>Az ARM processzoroknak vannak további, RISC architektúrán ritkán látott képességei, például az utasításszámláló-relatív címzés (az <a href="/wiki/Regiszter_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)#Utasításszámláló_regiszter" title="Regiszter (számítástechnika)">utasításszámláló</a> az egyike az ARM processzorok 16 bites regisztereinek), elő- és utónövekményes címzési módok. </p><p>Említésre méltó még, hogy bár az ARM már jó ideje elérhető, az utasítás-készlet alig nőtt. Például néhány korai processzor (az ARM7TDMI előttiek), nem rendelkezett 2 byte-os betöltővel, így ezeken lehetetlen olyan kódot gyártani, amely úgy működne, ahogy az elvárható egy C "volatile short" objektumnál. </p><p>Az ARM7 és a legtöbb korábbi felépítés háromfokozatú <a href="/wiki/Mikroarchitekt%C3%BAra#Utasítás-futószalag_(pipeline)#Utasítás-futószalag_(pipeline)" title="Mikroarchitektúra">utasítás-futószalaggal</a> rendelkeztek: utasításbehívás, dekódolás és végrehajtás. A nagyobb teljesítményűek, mint az <a href="/wiki/ARM9" title="ARM9">ARM9</a>, ötfokozatú futószalaggal rendelkeznek. A nagyobb teljesítmény elérésének módjai között szerepel a gyorsabb összeadó és a kiterjedtebb predikciós rendszer. </p><p>Az architektúra <a href="/wiki/Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet" title="Utasításkészlet">utasításkészlete</a> kiegészíthető „koprocesszorok” használatával, amelyek szoftveresen címezhetőek az MCR, MRC, MRRC és MCRR utasításokkal. A koprocesszor-tér 16 logikai koprocesszorra van felosztva (0-tól 15-ig számozva), a 15-ös (cp15) tipikus vezérlési funkcióknak (gyorsítótár és memória kezelés) van fenntartva (ahol van). </p><p>Az ARM alapú gépekben a perifériák általában a fizikai regisztereik ARM memóriájába, a koprocesszor-térbe vagy egy, a processzorhoz kapcsolódó másik eszköz (sín) való leképezésével kapcsolódnak a processzorhoz. A koprocesszor elérés kisebb késleltetésű, így néhány periféria (például az XScale megszakítás-vezérlő) mindkét módon elérhető (memórián és koprocesszoron keresztül is). </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Thumb">Thumb</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Thumb"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az újabb ARM processzorok rendelkeznek egy tömörített utasításkészlettel, a <b>Thumb</b>-bal, amely 16 bites utasításokat használ (de továbbra is 32 bites adatokkal dolgozik). A Thumb rövidebb <a href="/wiki/Opk%C3%B3d" title="Opkód">opkódjaival</a> kevesebb funkció érhető el. Például csak az elágazások köthetők feltételhez és sok opkód nem érheti el a CPU regisztereit. A rövidebb opkódok használatával növekszik a kódsűrűség, annak ellenére, hogy néhány művelethez több utasítás szükséges. Különösen azokban a helyzetekben, amelyekben a memória, port vagy busz kevesebb mint 32 bitre van korlátozva, a rövidebb Thumb opkódok jobb teljesítményt nyújtanak, mint a 32 bites, a limitált memória-sávszélesség jobb kihasználása miatt. A beágyazott hardvereknek többnyire kevesebb a 32 bites adatútja, a többi 16 bites, vagy még vékonyabb (pl.: a <a href="/wiki/Game_Boy_Advance" title="Game Boy Advance">Game Boy Advance</a>). Ebben az esetben van értelme a Thumb code-ra fordításának, majd a CPU-t inkább igénybe vevő részeket kézzel átírni a 32 bites nem Thumb utasításkészlettel, és utóbbiakat a 32 bites busz szélességű memóriába elhelyezni. </p><p>Az első Thumb utasítás dekóderrel készült processzor az ARM7TDMI volt. Az <a href="/wiki/ARM9" title="ARM9">ARM9</a> és a későbbiek (ideértve az <a href="/wiki/XScale" title="XScale">XScale-t</a> is) rendelkeznek ilyen értelmezővel. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="DSP_Enhancement_utasítások"><span id="DSP_Enhancement_utas.C3.ADt.C3.A1sok"></span>DSP Enhancement utasítások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: DSP Enhancement utasítások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az ARM digitális jelfeldolgozásra és multimédiás programokra fejlesztéseként néhány új utasítással egészítették ki <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.arm.com/products/CPUs/cpu-arch-DSP.html">[5]</a>. Úgy tűnik, ezt az ARMv5TE és ARMv5TEJ nevekben az „E” jelöli. </p><p>Ezek az új utasítások gyakoriak a digitális jelfeldolgozó architektúrákban. Ezek különböző variációk az előjeles szorzásra, telített összeadásra és kivonásra és a vezető nullák számolására. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Jazelle">Jazelle</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Jazelle"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120329151815/http://www.arm.com/products/processors/technologies/jazelle.php">Jazelle DBX</a> (közvetlen bytekód futtatás) technológia segítségével néhány ARM architektúra képes <a href="/wiki/Java_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Java (programozási nyelv)">Java</a> bytekódot futtatni az ARM és Thumb futtatási módok mellett. Néhány bytekódot gyorsítva futtat, a többit szoftver-kérésekkel hajtja végre. </p><p>Az első Jazelle-t támogató processzor az <b>ARM926EJ-S</b><sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> volt: a névben szereplő J jelöli a Jazelle-képességet. Ezt főként mobiltelefonokban használják, így gyorsítva a <a href="/w/index.php?title=Java_ME&action=edit&redlink=1" class="new" title="Java ME (a lap nem létezik)">Java ME</a> játékok és programok futását. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Thumb-2">Thumb-2</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Thumb-2"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <b>Thumb-2</b>, az <b>ARM1156 core</b>-ban, 2003-ban debütáló technológia, a Thumb 16 bites utasításkészletét egészíti ki 32 bites utasításokkal, hogy az utasításkészlet átfogóbb legyen. Így a Thumb-2 a Thumb kódsűrűségével és 32 bites memóriával rendelkező ARM utasításkészlet sebességével bír. </p><p>A Thumb-2 mind az ARM mind a Thumb utasításkészletet kiegészíti új utasításokkal, így például <a href="/wiki/Bitmez%C5%91" title="Bitmező">bitmező</a>-módosításokkal, ugrótáblákkal (elágazási tábla) és feltételes futtatással. </p><p>Minden ARMv7 chip támogatja a Thumb-2 utasításkészletet. Néhány chip, mint például a Cortex-M3 csak a Thumb-2-t támogatja. Másik Cortex és ARM 11 sorozatú chipek támogatják az „ARM utasításkészlet módot” és a „Thumb-2 utasításkészlet módot”. </p><p><a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.arm.com/products/CPUs/architecture.html">[6]</a> <span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20121209133741/http://www.linuxfordevices.com/c/a/News/ARM-aims-son-of-Thumb-at-uCs-ASSPs-SoCs/"><i>http://www.linuxdevices.com/news/NS7814673959.html</i></a>. [2012. december 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.linuxdevices.com/news/NS7814673959.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 18.)</span> <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://infocenter.arm.com/help/index.jsp?topic=/com.arm.doc.ddi0290g/I1005458.html">[7]</a>. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Thumb_Futtatási_környezet_(ThumbEE)"><span id="Thumb_Futtat.C3.A1si_k.C3.B6rnyezet_.28ThumbEE.29"></span>Thumb Futtatási környezet (ThumbEE)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Thumb Futtatási környezet (ThumbEE)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <b>ThumbEE</b> (esetleg <b>Thumb-2EE</b>), a 2005-ben bejelentett, majd a <b>Cortex-A8</b> processzorban debütáló <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.arm.com/about/newsroom/9621.php">[8]</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120329151815/http://www.arm.com/products/processors/technologies/jazelle.php">Jazelle RCT</a> néven ismert technológia. A ThumbEE a Thumb-2 utasításkészletét egészíti ki úgy, hogy az alkalmas legyen futási időben létrehozott kód futtatására (pl. <a href="/w/index.php?title=Just-in-time_compilation&action=edit&redlink=1" class="new" title="Just-in-time compilation (a lap nem létezik)">Just-in-time compilation</a> ("Pont időben fordítás")) megfelelően kezelt futtatókörnyezetekben. A ThumbEE célnyelvei között megtalálható a Limbo, a <a href="/wiki/Java_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Java (programozási nyelv)">Java</a>, a C#, a <a href="/wiki/Perl" class="mw-redirect mw-disambig" title="Perl">Perl</a> és a Python, továbbá a segítségével a JIT fordítók teljesítmény-veszteség nélkül képesek rövidebb kódot előállítani. </p><p>A ThumbEE nyújtotta új szolgáltatások között megtalálható a minden írás/olvasás műveletkor lefutó automatikus null pointer ellenőrzés (tömbhatár-ellenőrzésnél hasznos), az r8-r15 regiszterek (ezekben tárolódik a Jazelle/DBX Java virtuális gép állapota) elérhetősége, és az ún. handlerek („kezelők”: gyakran meghívott kódok) feltételhez kötése (így a magas szintű programozási nyelvek szolgáltatásai (mint például a memória-allokáció) egyszerűen megvalósíthatók). </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Advanced_SIMD_(NEON)"><span id="Advanced_SIMD_.28NEON.29"></span><span id="NEON"></span> Advanced SIMD (NEON)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Advanced SIMD (NEON)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <b>Advanced SIMD</b> (Továbbfejlesztett Egy utasítás - több adat), a NEON néven ismert technológia a média és jelfeldolgozás gyorsítására kínál utasításokat. Egy 10 MHz-en futó NEON-képes processzor képes <a href="/wiki/MP3" title="MP3">MP3</a>-dekódolására, egy 13 MHz-es pedig a GSM-eknél használt AMR (Adaptive Multi-Rate) kodek használatára. Az ASIMD új utasításokból, új regiszterkészletből és külön futtató hardverből áll. Támogatja a 8, 16, 32 ill. 64 bites egészeket és az egyszeres pontosságú lebegőpontos értékeket, amelyeket SIMD módon kezel így audió/videó/grafika- és játékszámításokra alkalmas. A NEON-ban a SIMD párhuzamosan akár 16 művelet elvégzésére is képes. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Lebegőpontos_koprocesszor_(VFP)"><span id="Lebeg.C5.91pontos_koprocesszor_.28VFP.29"></span><span id="VFP"></span> Lebegőpontos koprocesszor (VFP)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Lebegőpontos koprocesszor (VFP)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <b>VFP</b> egy az ARM-hoz készült segédprocesszor, az <a href="/wiki/IEEE_lebeg%C5%91pontos_sz%C3%A1mform%C3%A1tum" title="IEEE lebegőpontos számformátum">IEEE 754</a> szabványnak megfelelő lebegőpontos aritmetikát támogató, alacsony költségű megoldás. A VFP széles körben felhasználhatóan támogatja a lebegőpontos számításokat, így például használható PDA-kban, nyomtatókban, set-top boxokban, autókban, okos telefonokban, hangtömörítésre és kitömörítésre, 3 dimenziós grafikára valamint digitális audió feldolgozásra. Alkalmas továbbá egyszerűbb vektor-műveletekre, így SIMD párhuzamosságra. Ez jól kihasználható grafikai és jelfeldolgozó programoknál, a kód rövidítése és így az átviteli képesség növelése révén. </p><p>Az ARM-hoz készültek további lebegőpontos és/vagy SIMD segédprocesszorok (pl.: FPA, FPE, <a href="/wiki/MMX" class="mw-redirect" title="MMX">iwMMXt</a>). Ezek az VFP funkcionalitását biztosít(hat)ják, de azzal nem opkód-kompatibilisek. </p><p><span id="TrustZone"></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Biztonsági_kiterjesztések_(TrustZone)"><span id="Biztons.C3.A1gi_kiterjeszt.C3.A9sek_.28TrustZone.29"></span>Biztonsági kiterjesztések (TrustZone)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Biztonsági kiterjesztések (TrustZone)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <b>TrustZone</b> (TM) néven hirdetett biztonsági kiegészítések az ARMv6KZ-től kezdődően találhatók meg az architektúrákban. Ez egy olcsó alternatívát jelent a dedikált biztonsági mag beépítése mellett. A TrustZone két virtuális processzort szolgáltat, hardver-alapú biztonsági rendszerrel. Így egy program két állapot (ún. világ) között váltogathat, így a megbízható világból a kevésbé megbízhatóbb világba nem kerülhetnek információk. Ez a világ-váltás általában ortogonális a processzor további képességeivel, így mindkét világ függetlenül működhet egy rendszermagot használva. A memória és a perifériák is észlelik ezt a váltást, így engedhetik jelszavak és egyéb titkosított adatok elérését az eszközön. Egy tipikus felhasználási módja, hogy egy teljes értékű operációs rendszer fut a kevésbé megbízható világban, míg egy biztonságra specializált kód fut a megbízható világban. </p><p><span id="64_bit"></span><span id="AArch64"></span><span id="AArch32"></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="64/32_bites_architektúra"><span id="64.2F32_bites_architekt.C3.BAra"></span>64/32 bites architektúra</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: 64/32 bites architektúra"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><span id="ARMv8"></span><span id="ARMv8-A"></span><span id="ARM8-A"></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="ARMv8-A">ARMv8-A</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: ARMv8-A"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A 2011 októberében bejelentett <b>ARMv8-A</b> megjelenése<sup id="cite_ref-armv8-a-announcement_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-armv8-a-announcement-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> alapvető változást hozott az ARM architektúrába. A családot gyakran gyakran ARMv8-ként emlegetik, pedig ebben nem minden változat 64 bites, például az ARMv8-R sem. Ebben vezették be az „<a href="/wiki/AArch64" title="AArch64">AArch64</a>” jelölésű 64 bites végrehajtási állapotot (architektúrát) és az ennek megfelelő „A64”-gyel jelölt utasításkészletet. Az AArch64 biztosítja a <a href="/w/index.php?title=Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i_t%C3%A9r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Felhasználói tér (a lap nem létezik)">felhasználói tér</a> kompatibilitását a régi 32 bites ARMv7-A utasításkészlet-architektúrával, amelyben az architektúra az „AArch32”, az utasításkészlet pedig az „A32” jelölést kapta. A Thumb utasításkészletek a „T32” jelölést kapták, ezeknek nincs 64 bites megfelelője. Az ARMv8-A lehetővé teszi 32 bites alkalmazások végrehajtását a 64 bites operációs rendszerekben, és a 32 bites operációs rendszerek futtatását egy 64 bites <a href="/wiki/Hypervisor" title="Hypervisor">Hypervisor</a> felügyelete alatt.<sup id="cite_ref-v8arch_26-0" class="reference"><a href="#cite_note-v8arch-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ARM 2012. október 30-án jelentette be a Cortex-A53 és Cortex-A57 magokat.<sup id="cite_ref-cortex-a50_announce_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-cortex-a50_announce-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az első fogyasztói termékbe épített ARMv8-A kompatibilis magot az Apple bocsátotta ki ez volt az <a href="/wiki/Apple_A7" title="Apple A7">Apple A7</a> az <a href="/wiki/IPhone_5s" title="IPhone 5s">iPhone 5S</a>-ben. Az ARMv8-A architektúrát elsőként az <a href="/w/index.php?title=AppliedMicro&action=edit&redlink=1" class="new" title="AppliedMicro (a lap nem létezik)">AppliedMicro</a> mutatta be, amelyet egy <a href="/wiki/FPGA_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="FPGA (egyértelműsítő lap)">FPGA</a>-n megvalósított rendszerrel demonstrált.<sup id="cite_ref-AppliedMicro-First_64-bit_ARM_v8_Core_28-0" class="reference"><a href="#cite_note-AppliedMicro-First_64-bit_ARM_v8_Core-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az első ARMv8-A <a href="/wiki/Egylapk%C3%A1s_rendszer" title="Egylapkás rendszer">egylapkás rendszert</a> (SoC) a <a href="/wiki/Samsung_Electronics" title="Samsung Electronics">Samsung</a> készítette, ez az <a href="/wiki/Samsung_Exynos#5433" title="Samsung Exynos">Exynos 5433</a> a Galaxy Note 4-ben, amelyben egy big.LITTLE konfigurációnak megfelelő két klaszterbe szervezett négy Cortex-A57 és négy Cortex-A53 mag található, ám ezek csak AArch32 üzemmódban működnek.<sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az AArch32 és AArch64 architektúrákhoz az ARMv8-A szabványosította a VFPv3/v4 és fejlett SIMD (NEON) kiterjesztéseket és <a href="/wiki/Advanced_Encryption_Standard" title="Advanced Encryption Standard">AES</a> és <a href="/w/index.php?title=SHA-1&action=edit&redlink=1" class="new" title="SHA-1 (a lap nem létezik)">SHA-1</a>/<a href="/wiki/Kriptogr%C3%A1fiai_hash_f%C3%BCggv%C3%A9ny#SHA" class="mw-redirect" title="Kriptográfiai hash függvény">SHA-256</a> algoritmusokat támogató kriptográfia utasításokat is tartalmaz. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="ARMv8.1-A">ARMv8.1-A</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: ARMv8.1-A"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>2014 decemberében jelentették be az ARMv8.1-A architektúrát,<sup id="cite_ref-arm.2014-12-02_30-0" class="reference"><a href="#cite_note-arm.2014-12-02-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amely a v8.0-hoz képest „hozzáadott javításokkal” rendelkező frissítés. A hozzáadott javítások két kategóriába esnek: </p> <ul><li>Változtatások az utasításkészletben</li> <li>Változtatások a végrehajtási modellben és a memóriafordításban</li></ul> <p>Az architektúrát alkalmazó termékek megjelenése 2015 közepén várható a szerver-CPU gyártók körében és az Apple cég is feltehetőleg alkalmazza majd.<sup id="cite_ref-pcworld.article-2855212_31-0" class="reference"><a href="#cite_note-pcworld.article-2855212-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> „Az ARMv8.1-A architektúra inkrementális javításai a memóriacímzés, biztonság, virtualizáció és adatátviteli sebesség körül forognak. Az ARMv8-A kód futni fog a v8.1 magokon is.” </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="AArch64_jellemzők"><span id="AArch64_jellemz.C5.91k"></span>AArch64 jellemzők</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: AArch64 jellemzők"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Új utasításkészlet, A64 <ul><li>31 általános célú 64 bites regisztert tartalmaz</li> <li>Dedikált SP vagy nulla regiszter: az r31 az SP veremmutató vagy a nulla-regiszter szerepét veszi fel az utasítástól függően; a nulla-regiszter a hardveres nulla értéket adja vissza</li> <li>A programszámláló (PC) már nem érhető el közönséges regiszterként</li> <li>Az utasítások még mindig 32 bit hosszúak és többnyire megegyeznek az A32-es párjukkal (az LDM/STM utasításokat és több feltételes végrehajtású utasítást elhagytak) <ul><li>Párosított betöltő/tároló <i>(load/store)</i> utasítások (az LDM/STM helyett)</li> <li>Megszüntették a feltételes végrehajtást <i>(predication)</i> a legtöbb utasításnál, az elágazásokat kivéve</li></ul></li> <li>Az utasítások többsége 32 bites vagy 64 bites argumentumokkal is szerepelhet</li> <li>A címek 64 bitesként vannak értelmezve</li></ul></li> <li>Advanced SIMD (NEON) javítások <ul><li>32 128 bites regiszter (16 helyett), a VFPv4-en (vektoros lebegőpontos koprocesszor-kiterjesztés) keresztül is elérhetők</li> <li>Támogatja a dupla pontosságú lebegőpontos formátumot</li> <li>Teljesen megfelel az IEEE 754 szabványnak</li> <li>Az AES kódoló/dekódoló és SHA-1/SHA-2 hash-képző utasítások szintén ezeket a regisztereket használják</li></ul></li> <li>Új kivételrendszer <i>(exception)</i> <ul><li>Kevesebb regiszterbank és üzemmód</li></ul></li> <li>A 48 bites virtuális címekről való címfordítás a már létező nagy fizikai címkezelő kiterjesztésen (<i>Large Physical Address Extension</i>, LPAE) alapul, ami könnyen kiterjeszthető a 64 bites címekre</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="ARM_licencelők"><span id="ARM_licencel.C5.91k"></span>ARM licencelők</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: ARM licencelők"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az ARM Ltd. nem gyárt a terveik alapján CPU-kat, hanem az architektúrákat az érdeklődő cégeknek licenceli. Az ARM többféle licencelési módot is ajánl, az ár és az eladható daraboktól függően. Minden ARM licenccel az ARM az ARM mag egy elkészíthető hardver leírását, teljes szoftverfejlesztői készletet (fordító, debugger, <a href="/w/index.php?title=SDK&action=edit&redlink=1" class="new" title="SDK (a lap nem létezik)">SDK</a>) és a legyártott ARM CPU-t tartalmazó <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium">szilícium</a> eladásának jogát adja. Azon a gyártók számára, amelyek az ARM magot saját chipjeikben kívánják beépíteni, többnyire csak a gyártásra kész mag szellemi termékét kívánják felvásárolni, az ARM egy az adott ARM magot leíró kapulistát ad egy absztrakt szimulációs modellel egyetemben, amellyel a programok tesztelhetők és az architektúra integrációja és ellenőrzése egyszerűbbé tehető. Az ambiciózusabb vásárlók (pl. gyártók) választhatják a processzor szellemi termének <a href="/wiki/Verilog" title="Verilog">Verilog</a> formában való megvásárlását, amellyel architektúra szintű optimalizálás és kiegészítések érhetők el. Így a tervezők különleges célokat érhetnek el, amelyek egyébként elérhetetlenek (magasabb órajel, nagyon alacsony energiafogyasztás, utasítás-készlet kiegészítések stb). Az ARM a továbbadás jogát nem adja el, a licencelők az előállított termékeket (chipek, kártyák, teljes rendszerek stb.) eladhatják. A kereskedő gyártók egy külön csoportot alkotnak: nem csak az ARM magot tartalmazó szilíciumot árulhatják, általában birtokolják az ARM magok további vásárlók számára történő építésének jogát is. </p><p>Mint a legtöbb szellemi terméket áruló cég, az árait az ARM is az észlelt értékhez viszonyítja. Architekturálisan ez azt jelenti, hogy a kisebb teljesítményű ARM magok licence kevesebbe kerül, mint egy magasabb teljesítményűé. Megvalósítás szempontjából ez annyit jelent, hogy egy egységbe foglalható mag drágább, mint egy macro mag. Az árakat bonyolítja, hogy a kereskedő gyártók (például a Samsung és a Fujitsu) alacsonyabb licencköltséget kínálhat a nagyobb vásárlóknak. Azért cserébe, hogy az ARM magot a gyártó saját tervezőin keresztül kapja meg, a vásárló csökkentheti vagy megszüntetheti az ARM licencdíját. A saját tervezőket nélkülöző kijelölt gyártókhoz (mint a <a href="/w/index.php?title=United_Microelectronics_Corporation&action=edit&redlink=1" class="new" title="United Microelectronics Corporation (a lap nem létezik)">UMC</a>) képest a Fujitsu/Samsung kétszer-háromszor többet kér darabonként. Kis és közepes mennyiség esetén a tervezői szolgáltatásokat is nyújtó gyár alacsonyabb összköltséget jelent (a licencdíj elosztása miatt). A nagy tömegű termelésnél hosszú távon elérhető az alacsonyabb darabár a kijelölt gyárak melletti döntéssel, mivel így az ARM felé egy egyszeri tervezési költséget kell fizetni. </p><p>Sok félvezetőgyártó cég rendelkezik ARM licenccel, ezek közül néhány: <a href="/w/index.php?title=Analog_Devices&action=edit&redlink=1" class="new" title="Analog Devices (a lap nem létezik)">Analog Devices</a>, <a href="/w/index.php?title=Atmel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Atmel (a lap nem létezik)">Atmel</a>, <a href="/w/index.php?title=Broadcom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Broadcom (a lap nem létezik)">Broadcom</a>, <a href="/wiki/Qualcomm" title="Qualcomm">Qualcomm</a> , <a href="/w/index.php?title=Cirrus_Logic&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cirrus Logic (a lap nem létezik)">Cirrus Logic</a>, <a href="/w/index.php?title=Faraday_technology&action=edit&redlink=1" class="new" title="Faraday technology (a lap nem létezik)">Faraday technology</a>, <a href="/wiki/Freescale_Semiconductor" title="Freescale Semiconductor">Freescale</a> (a Motorolából 2004-ben kivált cég), <a href="/wiki/Fujitsu" title="Fujitsu">Fujitsu</a>, <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> (<a href="/wiki/Digital_Equipment_Corporation" title="Digital Equipment Corporation">DEC</a>-el való kapcsolata miatt), <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a>, <a href="/w/index.php?title=Infineon_Technologies&action=edit&redlink=1" class="new" title="Infineon Technologies (a lap nem létezik)">Infineon Technologies</a>, <a href="/wiki/Nintendo" title="Nintendo">Nintendo</a>, <a href="/w/index.php?title=NXP_Semiconductors&action=edit&redlink=1" class="new" title="NXP Semiconductors (a lap nem létezik)">NXP Semiconductors</a> (a <a href="/wiki/Philips" title="Philips">Philips</a>-ből 2006-ban kivált cég), <a href="/w/index.php?title=Oki_Electric_Industry&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oki Electric Industry (a lap nem létezik)">OKI</a>, <a href="/wiki/Samsung_Electronics" title="Samsung Electronics">Samsung</a>, <a href="/wiki/Sharp_Corporation" title="Sharp Corporation">Sharp</a>, <a href="/wiki/STMicroelectronics" title="STMicroelectronics">STMicroelectronics</a>, <a href="/wiki/Texas_Instruments" title="Texas Instruments">Texas Instruments</a> és <a href="/w/index.php?title=VLSI_Technology&action=edit&redlink=1" class="new" title="VLSI Technology (a lap nem létezik)">VLSI</a>. Habár az ARM licencfeltételeit védi egy közzétételt tiltó egyezség, az ARM-ot sokan az egyik legdrágább CPU magnak tartják. Egy fogyasztói termék, amely egy ARM magot tartalmaz a 200 000 USD-t is meghaladható licencköltséget foglalhat magában. Nagy mennyiségű gyártásnál, vagy az architektúra módosításának esetében a licencdíj meghaladhatja a 10 millió USD-t is. </p><p>Az ARM szerint a több mint 200 licence jó esélyt ad az Intellel szemben a folyamatban levő vitában, hogy melyik architektúrát használják hordozható számítógépekben. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Megközelítő_licenc-költség"><span id="Megk.C3.B6zel.C3.ADt.C5.91_licenc-k.C3.B6lts.C3.A9g"></span>Megközelítő licenc-költség</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Megközelítő licenc-költség"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az ARM 2006-os éves jelentése szerint a 2,45 milliárd eladott darabból származó jogdíj 88,7 millió GBP (164,1 millió USD).<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez darabonként 0,036 GBP-t (0,067 USD-t) jelent. Akárhogyis, ez az összes mag átlaga, beleértve az újabb, drágább, és a régebbi, olcsóbb magokat. </p><p>Ugyanebben az évben, az ARM licencekből származó bevétele 65,2 millió GBP volt (119,5 millió USD),<sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> átlagosan 1 millió GBP licencenként. Ismételten, ez egy átlag, mind a régi, mind az új magokkal. </p><p>Figyelembe véve, hogy az ARM 2006-os bevételének 60%-a a jogdíjból, 40%-a a licencekből származott, az ARM átlagosan 0,06 GBP-t (0,11 USD) szerez a processzorokért (beleértve a jogdíjakat és a licencet). Azonban mivel többnyire az újabb technológiák licencei kerülnek eladásra, az eladott egységek (és így a jogdíjak) nagyobb részét az elfogadottabb termékek teszik ki. Így a fenti számítás nem tükrözi egy ARM termék valós árát. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"> <div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"> <ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="https://web.archive.org/web/20041014143736/http://www.arm.com/miscPDFs/3823.pdf">https://web.archive.org/web/20041014143736/http://www.arm.com/miscPDFs/3823.pdf</a></span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://groups.google.com/group/comp.arch/msg/269fe7defd51f29e">"Néhány tény az Acorn RISC Machine-ról"</a> <a href="/w/index.php?title=Sophie_Wilson&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sophie Wilson (a lap nem létezik)">Roger Wilson</a> üzenete a comp.arch-on, Nov 2 1988.</span> </li> <li id="cite_note-pk.021-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pk.021_3-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150420050600/https://www.arm.com/about/company-profile/milestones.php"><i>ARM Company Milestones</i></a>. <i>ARM </i>. [2015. április 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.arm.com/about/company-profile/milestones.php">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-andrews-co-verification-of-hardware-and-software-for-ARM-SoC-design-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-andrews-co-verification-of-hardware-and-software-for-ARM-SoC-design_4-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> 3 SoC Verification Topics for the ARM Architecture, <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/coverificationha00andr_198">Co-verification of hardware and software for ARM SoC design</a></i>. Oxford, UK: <a href="/wiki/Elsevier" title="Elsevier">Elsevier</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/coverificationha00andr_198/page/n93">69</a>. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7506-7730-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-7506-7730-9">ISBN 0-7506-7730-9</a> „ARM started as a branch of Acorn Computer in Cambridge, England, with the formation of a joint venture between Acorn, Apple and VLSI Technology. A team of twelve employees produced the design of the first ARM microprocessor between 1983 and 1985.”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Co-verification+of+hardware+and+software+for+ARM+SoC+design&rft.atitle=3+SoC+Verification+Topics+for+the+ARM+Architecture&rft.date=2005&rft.pub=%5B%5BElsevier%5D%5D&rft.place=Oxford%2C+UK&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fcoverificationha00andr_198%2Fpage%2Fn93+69%5D&rft.isbn=0-7506-7730-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fcoverificationha00andr_198"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-latimes_apple_to_join_acorn-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-latimes_apple_to_join_acorn_5-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Weber, Jonathan. „<span class="plainlinks"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://articles.latimes.com/1990-11-28/business/fi-4993_1_arm-chips">Apple to Join Acorn, VLSI in Chip-Making Venture</a></span>”, <i>Los Angeles Times</i>, 1990. november 28. (Hozzáférés: 2012. február 6.) „Apple has invested about $3 million (roughly 1.5 million pounds) for a 30% interest in the company, dubbed Advanced Risc Machines Ltd. (ARM) [...]”<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.au=Weber%2C+Jonathan&rft.title=Apple+to+Join+Acorn%2C+VLSI+in+Chip-Making+Venture&rft.identifier=https%3A%2F%2Farticles.latimes.com%2F1990-11-28%2Fbusiness%2Ffi-4993_1_arm-chips&rft.source=Los+Angeles+Times&rft.date=28+November+1990"> </span></span> </li> <li id="cite_note-pk.022-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pk.022_6-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20061004150423/https://www.arm.com/miscPDFs/3822.pdf"><i>ARM Corporate Backgrounder</i></a>. <i>ARM </i>. [2006. október 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.arm.com/miscPDFs/3822.pdf">eredetiből</a> archiválva].</span></span> </li> <li id="cite_note-3822.pdf-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3822.pdf_7-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external autonumber" href="https://web.archive.org/web/20040612083644/http://www.arm.com/miscPDFs/3822.pdf">[1]</a></span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://en.wikichip.org/wiki/arm_holdings/microarchitectures/arm6">ARM6</a>, WikiChip, 2023</span> </li> <li id="cite_note-pk.023-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pk.023_9-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1997) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.hpl.hp.com/hpjournal/dtj/vol9num1/vol9num1art5.pdf">A 160-MHz, 32-b, 0.5-W CMOS RISC Microprocessor</a>”. <i>Digital Technical Journal</i> <b>9</b> (1), 49–62. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+160-MHz%2C+32-b%2C+0.5-W+CMOS+RISC+Microprocessor&rft.jtitle=Digital+Technical+Journal&rft.date=1997&rft.volume=9&rft.issue=1&rft.pages=49%E2%80%9362&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.hpl.hp.com%2Fhpjournal%2Fdtj%2Fvol9num1%2Fvol9num1art5.pdf"><span style="display:none"> </span></span><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://www.hpl.hp.com/hpjournal/dtj/vol9num1/vol9num1art5.pdf"><span title="  2024-08">halott link</span></a></i>]</span></sup></span> </li> <li id="cite_note-deMone-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-deMone_10-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.realworldtech.com/arms-race/"><i>ARM's Race to Embedded World Domination</i></a>. <i>Real World Technologies </i>, 2000. november 9. (Hozzáférés: 2015. október 6.)</span></span> </li> <li id="cite_note-pk.025-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pk.025_11-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151016102603/http://www.technologyreview.com/article/418585/march-of-the-machines/"><i>March of the Machines</i></a>. <i>technologyreview.com </i>. <a href="/w/index.php?title=MIT_Technology_Review&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIT Technology Review (a lap nem létezik)">MIT Technology Review</a>, 2010. április 20. [2015. október 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.technologyreview.com/article/418585/march-of-the-machines/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Krazit-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Krazit_12-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Krazit, Tom. „<span class="plainlinks"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://news.cnet.com/ARMed-for-the-living-room/2100-1006_3-6056729.html">ARMed for the living room</a></span>”, <i>CNET</i>, 2006. április 3.<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Tom&rft.aulast=Krazit&rft.title=ARMed+for+the+living+room&rft.identifier=https%3A%2F%2Fnews.cnet.com%2FARMed-for-the-living-room%2F2100-1006_3-6056729.html&rft.publisher=CNET&rft.date=3+April+2006"> </span></span> </li> <li id="cite_note-popular-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-popular_13-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://cacm.acm.org/magazines/2011/5/107684-an-interview-with-steve-furber/fulltext">An Interview with Steve Furber</a>”. <i><a href="/w/index.php?title=Communications_of_the_ACM&action=edit&redlink=1" class="new" title="Communications of the ACM (a lap nem létezik)">Communications of the ACM</a></i> <b>54</b> (5), 34–39. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1145/1941487.1941501">10.1145/1941487.1941501</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=An+Interview+with+Steve+Furber&rft.jtitle=%5B%5BCommunications+of+the+ACM%5D%5D&rft.date=2011&rft.volume=54&rft.issue=5&rft.pages=34%E2%80%9339&rft_id=info:doi/10.1145%2F1941487.1941501&rft_id=http%3A%2F%2Fcacm.acm.org%2Fmagazines%2F2011%2F5%2F107684-an-interview-with-steve-furber%2Ffulltext"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-pk.027-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pk.027_14-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://community.arm.com/community/news/blog/2014/02/12/celebrating-50-billion-shipped-arm-powered-chips"><i>Celebrating 50 Billion shipped ARM-powered Chips</i></a>, 2014. február 12.</span></span> </li> <li id="cite_note-pk.028-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pk.028_15-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150916101815/https://www.broadcom.com/blog/chip-design/arms-reach-50-billion-chip-milestone-video/"><i>ARM's Reach: 50 Billion Chip Milestone</i></a>, 2014. március 3. [2014. szeptember 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.broadcom.com/blog/chip-design/arms-reach-50-billion-chip-milestone-video/">eredetiből</a> archiválva].</span></span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bbc.com/news/business-36822806"><i>ARM aquisition</i></a></span></span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://wiki.openmoko.org/wiki/Neo1973:_GTA01Bv4_versus_GTA02_comparison"><i>Neo1973: GTA01Bv4 versus GTA02 comparison</i></a>. (Hozzáférés: 2007. november 15.)</span></span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/markets/mobile/amazon-kindle-wi-fi.php"><i>( Homepage; Markets; Mobile; ) Amazon Kindle Wi-Fi</i></a> (angol nyelven). ARM. (Hozzáférés: 2012. július 13.)</span></span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/markets/mobile/barnes-noble-nookcolor.php"><i>( Homepage; Markets; Mobile; ) Barnes and Noble Nookcolor</i></a> (angol nyelven). ARM. (Hozzáférés: 2012. július 13.)</span></span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/markets/mobile/samsung-galaxy-s-ii.php"><i>( Homepage; Markets; Mobile; Smartphones;) Samsung Galaxy S II</i></a> (angol nyelven). ARM. (Hozzáférés: 2012. július 13.)</span></span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/news/17017.html">"Az ARM kiegészíti a Cortex családot az első FPGA-ra optimalizált processzorral"</a>, ARM press release, March 19 2007.</span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/products/CPUs/ARM_Cortex-M1.html">"ARM Cortex-M1"</a>, ARM termék weboldal.</span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/news/17017.html">ARM Extends Cortex Family with First Processor Optimized for FPGA</a></span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.us.design-reuse.com/news/news6919.html">Shanghai Jade Licenses ARM Prime Starter Kit for DCP SoC</a></span> </li> <li id="cite_note-armv8-a-announcement-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-armv8-a-announcement_25-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/w/index.php?title=ARM_Holdings&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Holdings (a lap nem létezik)">ARM Holdings</a> (27 October 2011). "<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/about/newsroom/arm-discloses-technical-details-of-the-next-version-of-the-arm-architecture.php">ARM Discloses Technical Details Of The Next Version Of The ARM Architecture</a>". Sajtóközlemény.  Elérés: 20 September 2013.</span> </li> <li id="cite_note-v8arch-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-v8arch_26-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Grisenthwaite, Richard: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180610181021/https://www.arm.com/files/downloads/ARMv8_Architecture.pdf"><i>ARMv8-A Technology Preview</i></a>, 2011. [2018. június 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/files/downloads/ARMv8_Architecture.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-cortex-a50_announce-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-cortex-a50_announce_27-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/w/index.php?title=ARM_Holdings&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Holdings (a lap nem létezik)">ARM Holdings</a>. "<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/about/newsroom/arm-launches-cortex-a50-series-the-worlds-most-energy-efficient-64-bit-processors.php">ARM Launches Cortex-A50 Series, the World’s Most Energy-Efficient 64-bit Processors</a>". Sajtóközlemény.  Elérés: 31 October 2012.</span> </li> <li id="cite_note-AppliedMicro-First_64-bit_ARM_v8_Core-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-AppliedMicro-First_64-bit_ARM_v8_Core_28-0">↑</a></span> <span class="reference-text">AppliedMicro (28 October 2011). "<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.businesswire.com/news/home/20111027006673/en/AppliedMicro-Showcases-World’s-64-bit-ARM-v8-Core">AppliedMicro Showcases World’s First 64-bit ARM v8 Core</a>". Sajtóközlemény.  Elérés: 11 February 2014.</span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.anandtech.com/show/8537/samsungs-exynos-5433-is-an-a57a53-arm-soc"><i>Samsung's Exynos 5433 is an A57/A53 ARM SoC</i></a>. <a href="/wiki/AnandTech" title="AnandTech">AnandTech</a>. (Hozzáférés: 2014. szeptember 17.)</span></span> </li> <li id="cite_note-arm.2014-12-02-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-arm.2014-12-02_30-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Brash, David: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://community.arm.com/groups/processors/blog/2014/12/02/the-armv8-a-architecture-and-its-ongoing-development"><i>The ARMv8-A architecture and its ongoing development</i></a>, 2014. december 2. (Hozzáférés: 2015. január 23.)</span></span> </li> <li id="cite_note-pcworld.article-2855212-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pcworld.article-2855212_31-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Shah, Agam. „<span class="plainlinks"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pcworld.com/article/2855212/arm-technology-in-apples-a7-a8-chips-gets-an-upgrade.html">ARM technology in Apple's A7, A8 chips gets an upgrade</a></span>”, 2014. december 3. (Hozzáférés: 2015. január 23.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Agam&rft.aulast=Shah&rft.title=ARM+technology+in+Apple%27s+A7%2C+A8+chips+gets+an+upgrade&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.pcworld.com%2Farticle%2F2855212%2Farm-technology-in-apples-a7-a8-chips-gets-an-upgrade.html&rft.date=3+December+2014"> </span></span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text">"Business review/Financial review/IFRS", p. 10, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://media.corporate-ir.net/media_files/irol/19/197211/reports/ar06.pdf">ARM éves jelentés, 2006</a>. May 7 2007</span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text">A teljes, 110,6 millió GBP-s (202,5 millió USD) elosztva a "Termékenkénti licencbevétellel"; "Üzleti áttekintés/Pénzügyi áttekintés/IFRS" és "Teljesítmény mutatók", p. 10 / p. 3 <a rel="nofollow" class="external text" href="http://media.corporate-ir.net/media_files/irol/19/197211/reports/ar06.pdf">ARM éves jelentés, 2006</a>. May 7 2007</span> </li> </ol> </div> </div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás"><span id="Ford.C3.ADt.C3.A1s"></span>Fordítás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Ez a szócikk részben vagy egészben az <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/ARM_architecture" class="extiw" title="en:ARM architecture">ARM architecture</a></i> című angol Wikipédia-szócikk <span class="plainlinks"><a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/ARM_architecture?oldid=656970740">ezen változatának</a> fordításán alapul.</span> Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:ARM_microprocessors" title="commons:Category:ARM microprocessors"><img alt="Commons:Category:ARM microprocessors" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/75px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/100px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><b><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:ARM_microprocessors" class="extiw" title="commons:Category:ARM microprocessors">ARM architektúra</a></b></i> témájú médiaállományokat.</div> </div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/">Az ARM Ltd. hivatalos honlapja</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20130414211742/http://www.futurechips.org/understanding-chips/arm-virtualization-extensions-introduction-part-1.html">ARM Virtualization Extensions</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.heyrick.co.uk/assembler/index.html">ARM Assembler Programozás; leírások, példák</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm.com/trustzone">TrustZone(TM) Technológia</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.arm-development.com/">ARM Mikrovezérlő fejlesztői források</a> - fejléc fájlok, sémák, CAD fájlok stb.</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071203000700/http://www.imit.kth.se/courses/2B1445/Lectures/Lecture2/2B1445_L2_InstructionSet.pdf">ARM architektúra</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/RISC-V" title="RISC-V">RISC-V</a> – egy lehetséges konkurens architektúra</li> <li><a href="/wiki/ARM_big.LITTLE" title="ARM big.LITTLE">ARM big.LITTLE</a> – Az ARM heterogén számítástechnikai architektúrája</li> <li><a href="/wiki/ARMulator" title="ARMulator">ARMulator</a> – egy utasításklészlet-szimulátor</li> <li><a href="/wiki/Amber_(processzormag)" title="Amber (processzormag)">Amber (processzormag)</a> – nyílt forráskódú ARM-kompatibilis processzormag</li> <li><a href="/wiki/AMULET_mikroprocesszor" title="AMULET mikroprocesszor">AMULET mikroprocesszor</a> – az ARM architektúra egy aszinkron megvalósítása</li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Utasításkészlet_kiterjesztések" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet_kiterjeszt%C3%A9sek" title="Sablon:Utasításkészlet kiterjesztések">Sablon:Utasításkészlet kiterjesztések</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet_kiterjeszt%C3%A9sek"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet_kiterjeszt%C3%A9sek"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet_kiterjeszt%C3%A9sek&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Utasításkészlet_kiterjesztések" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet" title="Utasításkészlet">Utasításkészlet</a> kiterjesztések</div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/SIMD" title="SIMD">SIMD</a> (<a href="/wiki/Reduced_Instruction_Set_Computing" title="Reduced Instruction Set Computing">RISC</a>)</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/DEC_Alpha" title="DEC Alpha">Alpha</a> <ul><li><a href="/wiki/DEC_Alpha#Motion_Video_Instructions_(MVI)" title="DEC Alpha">MVI</a></li></ul></li> <li><a class="mw-selflink selflink">ARM</a> <ul><li><a class="mw-selflink-fragment" href="#Advanced_SIMD_(NEON)">NEON</a></li> <li><a href="/wiki/AArch64#Scalable_Vector_Extension_(SVE)" title="AArch64">SVE</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/MIPS-architekt%C3%BAra" title="MIPS-architektúra">MIPS</a> <ul><li><a href="/w/index.php?title=MDMX&action=edit&redlink=1" class="new" title="MDMX (a lap nem létezik)">MDMX</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=MIPS-3D&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS-3D (a lap nem létezik)">MIPS-3D</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Media_Extension_Unit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Media Extension Unit (a lap nem létezik)">MXU</a></li> <li><a href="/wiki/MIPS-architekt%C3%BAra" title="MIPS-architektúra">MIPS SIMD</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/PA-RISC" title="PA-RISC">PA-RISC</a> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Multimedia_Acceleration_eXtensions&action=edit&redlink=1" class="new" title="Multimedia Acceleration eXtensions (a lap nem létezik)">MAX</a></li></ul></li> <li><a href="/w/index.php?title=Power_ISA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Power ISA (a lap nem létezik)">Power ISA</a> <ul><li><a href="/wiki/AltiVec" title="AltiVec">VMX</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/SPARC" title="SPARC">SPARC</a> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Visual_Instruction_Set&action=edit&redlink=1" class="new" title="Visual Instruction Set (a lap nem létezik)">VIS</a></li></ul></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/SIMD" title="SIMD">SIMD</a> (<a href="/wiki/X86" title="X86">x86</a>)</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/MMX_(utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet)" title="MMX (utasításkészlet)">MMX</a> (1996)</li> <li><a href="/w/index.php?title=3DNow!&action=edit&redlink=1" class="new" title="3DNow! (a lap nem létezik)">3DNow!</a> (1998)</li> <li><a href="/wiki/Streaming_SIMD_Extensions" title="Streaming SIMD Extensions">SSE</a> (1999)</li> <li><a href="/wiki/SSE2" title="SSE2">SSE2</a> (2001)</li> <li><a href="/wiki/SSE3" title="SSE3">SSE3</a> (2004)</li> <li><a href="/wiki/SSSE3" title="SSSE3">SSSE3</a> (2006)</li> <li><a href="/wiki/SSE4" title="SSE4">SSE4</a> (2006)</li> <li><a href="/wiki/SSE5" title="SSE5">SSE5</a> <s>(2007)</s></li> <li><a href="/w/index.php?title=Advanced_Vector_Extensions&action=edit&redlink=1" class="new" title="Advanced Vector Extensions (a lap nem létezik)">AVX</a> (2008)</li> <li><a href="/w/index.php?title=F16C&action=edit&redlink=1" class="new" title="F16C (a lap nem létezik)">F16C</a> (2009)</li> <li><a href="/w/index.php?title=XOP_utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet&action=edit&redlink=1" class="new" title="XOP utasításkészlet (a lap nem létezik)">XOP</a> (2009)</li> <li><a href="/w/index.php?title=FMA_utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet&action=edit&redlink=1" class="new" title="FMA utasításkészlet (a lap nem létezik)">FMA</a> (FMA4: 2011, FMA3: 2012)</li> <li><a href="/w/index.php?title=AVX2&action=edit&redlink=1" class="new" title="AVX2 (a lap nem létezik)">AVX2</a> (2013)</li> <li><a href="/w/index.php?title=AVX-512&action=edit&redlink=1" class="new" title="AVX-512 (a lap nem létezik)">AVX-512</a> (2015)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Advanced_Matrix_Extensions&action=edit&redlink=1" class="new" title="Advanced Matrix Extensions (a lap nem létezik)">AMX</a> (2022)</li> <li><a href="/w/index.php?title=AVX10&action=edit&redlink=1" class="new" title="AVX10 (a lap nem létezik)">AVX10</a> (2023)</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Bit_manipul%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bit manipuláció (a lap nem létezik)">Bit manipuláció</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Bitmanipul%C3%A1ci%C3%B3s_utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szletek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bitmanipulációs utasításkészletek (a lap nem létezik)">BMI</a> (ABM: 2007, BMI1: 2012, BMI2: 2013, TBM: 2012)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Intel_ADX&action=edit&redlink=1" class="new" title="Intel ADX (a lap nem létezik)">ADX</a> (2014)</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet#Kódsűrűség" title="Utasításkészlet">Tömörített utasítások</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a class="mw-selflink-fragment" href="#Thumb">Thumb</a></li> <li><a href="/wiki/MIPS-architekt%C3%BAra" title="MIPS-architektúra">MIPS16e ASE</a></li> <li><a href="/wiki/RISC-V#Tömörített_utasításkészlet" title="RISC-V">RVC</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Biztonság és <a href="/wiki/Kriptogr%C3%A1fia" title="Kriptográfia">kriptográfia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/VIA_PadLock" title="VIA PadLock">PadLock</a> (2003)</li> <li><a href="/w/index.php?title=AES_utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet&action=edit&redlink=1" class="new" title="AES utasításkészlet (a lap nem létezik)">AES-NI</a> (2008); Az ARMv8 szintén tartalmaz AES utasításokat</li> <li><a href="/w/index.php?title=CLMUL_utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet&action=edit&redlink=1" class="new" title="CLMUL utasításkészlet (a lap nem létezik)">CLMUL</a> (2010)</li> <li><a href="/w/index.php?title=RDRAND&action=edit&redlink=1" class="new" title="RDRAND (a lap nem létezik)">RDRAND</a> (2012)</li> <li><a href="/wiki/SHA_(utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet)" title="SHA (utasításkészlet)">SHA</a> (2013)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Intel_MPX&action=edit&redlink=1" class="new" title="Intel MPX (a lap nem létezik)">MPX</a> (2015)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Software_Guard_Extensions&action=edit&redlink=1" class="new" title="Software Guard Extensions (a lap nem létezik)">SGX</a> (2015)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Trust_Domain_Extensions&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trust Domain Extensions (a lap nem létezik)">TDX</a> (2021)</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Tranzakci%C3%B3s_mem%C3%B3ria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tranzakciós memória (a lap nem létezik)">Tranzakciós memória</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Transactional_Synchronization_Extensions&action=edit&redlink=1" class="new" title="Transactional Synchronization Extensions (a lap nem létezik)">TSX</a> (2013)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Advanced_Synchronization_Facility&action=edit&redlink=1" class="new" title="Advanced Synchronization Facility (a lap nem létezik)">ASF</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Hardverrel_t%C3%A1mogatott_virtualiz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hardverrel támogatott virtualizáció (a lap nem létezik)">Virtualizáció</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=X86_virtualization&action=edit&redlink=1" class="new" title="X86 virtualization (a lap nem létezik)">VT-x</a> (2005)</li> <li><a href="/w/index.php?title=X86_virtualization&action=edit&redlink=1" class="new" title="X86 virtualization (a lap nem létezik)">AMD-V</a> (2006)</li> <li><a href="/w/index.php?title=X86_virtualization&action=edit&redlink=1" class="new" title="X86 virtualization (a lap nem létezik)">VT-d</a> (AMD-Vi)</li></ul> </div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow hlist" colspan="2"><div> <ul><li>A kiadatlan bővítmények dátumait <s>áthúztuk</s>.</li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489" /><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303" /></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh2015001756">sh2015001756</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4706184-4">4706184-4</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph534648&CON_LNG=ENG">ph534648</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb16243194b">cb16243194b</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_computing.svg" class="mw-file-description" title="informatika"><img alt="informatika" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/25px-P_computing.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/38px-P_computing.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/50px-P_computing.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Informatika" title="Portál:Informatika">Informatikai portál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?useformat=desktop&type=1x1&usesul3=0" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ARM_architektúra&oldid=27912429">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ARM_architektúra&oldid=27912429</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:ARM_architekt%C3%BAra" title="Kategória:ARM architektúra">ARM architektúra</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet-architekt%C3%BAr%C3%A1k" title="Kategória:Utasításkészlet-architektúrák">Utasításkészlet-architektúrák</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:CPU-architekt%C3%BAr%C3%A1k" title="Kategória:CPU-architektúrák">CPU-architektúrák</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2024_augusztus%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2024 augusztusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2024 augusztusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2025. február 16., 11:31</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=ARM_architekt%C3%BAra&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29"><img src="/static/images/footer/wikimedia.svg" width="25" height="25" alt="Wikimedia Foundation" lang="en" loading="lazy"></picture></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" width="88" height="31"><img src="/w/resources/assets/mediawiki_compact.svg" alt="Powered by MediaWiki" lang="en" width="25" height="25" loading="lazy"></picture></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-header-container vector-sticky-header-container"> <div id="vector-sticky-header" class="vector-sticky-header"> <div class="vector-sticky-header-start"> <div class="vector-sticky-header-icon-start vector-button-flush-left vector-button-flush-right" aria-hidden="true"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-sticky-header-search-toggle" tabindex="-1" data-event-name="ui.vector-sticky-search-form.icon"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </button> </div> <div role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box"> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail"> <form action="/w/index.php" id="vector-sticky-search-form" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián"> <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-context-bar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-sticky-header-toc vector-sticky-header-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-sticky-header-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-sticky-header-toc-label" for="vector-sticky-header-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-sticky-header-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div class="vector-sticky-header-context-bar-primary" aria-hidden="true" ><span class="mw-page-title-main">ARM architektúra</span></div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-end" aria-hidden="true"> <div class="vector-sticky-header-icons"> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-talk-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="talk-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-speechBubbles mw-ui-icon-wikimedia-speechBubbles"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-subject-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="subject-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-article mw-ui-icon-wikimedia-article"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-history-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="history-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-history mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-history"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only mw-watchlink" id="ca-watchstar-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="watch-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-star mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-star"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="wikitext-edit-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-wikiText mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-wikiText"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-ve-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-edit mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-edit"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-viewsource-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-protected-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-editLock mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-editLock"></span> <span></span> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-buttons"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet mw-interlanguage-selector" id="p-lang-btn-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-language mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-language"></span> <span>43 nyelv</span> </button> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive" id="ca-addsection-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="addsection-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-speechBubbleAdd-progressive mw-ui-icon-wikimedia-speechBubbleAdd-progressive"></span> <span>Új téma nyitása</span> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-icon-end"> <div class="vector-user-links"> </div> </div> </div> </div> </div> <div class="mw-portlet mw-portlet-dock-bottom emptyPortlet" id="p-dock-bottom"> <ul> </ul> </div> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-5886496d-4gnkc","wgBackendResponseTime":202,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.331","walltime":"0.639","ppvisitednodes":{"value":5655,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":60338,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":19999,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":4,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":42460,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 529.646 1 -total"," 25.11% 133.001 1 Sablon:Reflist"," 22.40% 118.621 1 Sablon:CPU_infobox"," 11.90% 63.014 27 Sablon:Infobox/Általános"," 10.52% 55.718 1 Sablon:Utasításkészlet_kiterjesztések"," 10.40% 55.084 9 Sablon:Wikidata"," 10.03% 53.150 1 Sablon:Navbox"," 8.98% 47.587 15 Sablon:Cite_web"," 8.03% 42.554 1 Sablon:Halott_link"," 6.93% 36.713 1 Sablon:Fix"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.103","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2828358,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-7fd96bd568-njvtv","timestamp":"20250315154803","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"ARM architekt\u00fara","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/ARM_architekt%C3%BAra","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q16980","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q16980","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2007-12-04T08:37:55Z"}</script> </body> </html>