CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Dzogcsen – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"723305b3-4539-48aa-8360-15c23ed79dd1","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Dzogcsen","wgTitle":"Dzogcsen","wgCurRevisionId":27391904,"wgRevisionId":27391904,"wgArticleId":1228281,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Buddhista gyakorlatok","Dzogcsen","Buddhista filozófia","Nyingma","Vadzsrajána","A tibeti buddhizmus iskolái","Tibeti buddhista gyakorlatok"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Dzogcsen","wgRelevantArticleId":1228281,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true, "wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27391904,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":50000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q849734","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true, "wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp", "ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Dzogcsen – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Dzogcsen"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzogcsen"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Dzogcsen rootpage-Dzogcsen skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Dzogcsen" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Dzogcsen" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Dzogcsen" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Dzogcsen" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Etimológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Etimológia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Etimológia</span> </div> </a> <ul id="toc-Etimológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Eredete_és_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Eredete_és_története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Eredete és története</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Eredete_és_története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Eredete és története alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Eredete_és_története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_hagyományok_szerint" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hagyományok_szerint"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>A hagyományok szerint</span> </div> </a> <ul id="toc-A_hagyományok_szerint-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_nyingma_hagyomány_szerint" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_nyingma_hagyomány_szerint"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1.1</span> <span>A nyingma hagyomány szerint</span> </div> </a> <ul id="toc-A_nyingma_hagyomány_szerint-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_bön_hagyomány_szerint" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_bön_hagyomány_szerint"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1.2</span> <span>A bön hagyomány szerint</span> </div> </a> <ul id="toc-A_bön_hagyomány_szerint-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Történelmi_eredete_és_kialakulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Történelmi_eredete_és_kialakulása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2</span> <span>Történelmi eredete és kialakulása</span> </div> </a> <ul id="toc-Történelmi_eredete_és_kialakulása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_Tibeti_Birodalom_(7-9._század)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Tibeti_Birodalom_(7-9._század)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2.1</span> <span>A Tibeti Birodalom (7-9. század)</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Tibeti_Birodalom_(7-9._század)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_dzogcsen_szövegek_hagyományos_osztályozása_(9-14._század)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_dzogcsen_szövegek_hagyományos_osztályozása_(9-14._század)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2.2</span> <span>A dzogcsen szövegek hagyományos osztályozása (9-14. század)</span> </div> </a> <ul id="toc-A_dzogcsen_szövegek_hagyományos_osztályozása_(9-14._század)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Eredete_és_a_tunhuangi_szövegek_(8-10._század)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Eredete_és_a_tunhuangi_szövegek_(8-10._század)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2.3</span> <span>Eredete és a tunhuangi szövegek (8-10. század)</span> </div> </a> <ul id="toc-Eredete_és_a_tunhuangi_szövegek_(8-10._század)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_korai_dzogcsen_–_a_tudat_sorozata_(9-10._század)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_korai_dzogcsen_–_a_tudat_sorozata_(9-10._század)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2.4</span> <span>A korai dzogcsen – a tudat sorozata (9-10. század)</span> </div> </a> <ul id="toc-A_korai_dzogcsen_–_a_tudat_sorozata_(9-10._század)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Átalakulás_–_a_tér_és_az_oktatás_sorozata_(11-14._század)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Átalakulás_–_a_tér_és_az_oktatás_sorozata_(11-14._század)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2.5</span> <span>Átalakulás – a tér és az oktatás sorozata (11-14. század)</span> </div> </a> <ul id="toc-Átalakulás_–_a_tér_és_az_oktatás_sorozata_(11-14._század)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Longcsenpa:_Hét_kincs_(14._század)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Longcsenpa:_Hét_kincs_(14._század)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2.6</span> <span>Longcsenpa: <i>Hét kincs</i> (14. század)</span> </div> </a> <ul id="toc-Longcsenpa:_Hét_kincs_(14._század)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Későbbi_termák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Későbbi_termák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2.7</span> <span>Későbbi termák</span> </div> </a> <ul id="toc-Későbbi_termák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_20._században" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_20._században"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2.8</span> <span>A 20. században</span> </div> </a> <ul id="toc-A_20._században-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_Kagyüpa_és_a_Gelugpa" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Kagyüpa_és_a_Gelugpa"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.3</span> <span>A Kagyüpa és a Gelugpa</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Kagyüpa_és_a_Gelugpa-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Elméleti_háttér" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Elméleti_háttér"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Elméleti háttér</span> </div> </a> <ul id="toc-Elméleti_háttér-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_tanítások_és_a_gyakorlat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_tanítások_és_a_gyakorlat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>A tanítások és a gyakorlat</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_tanítások_és_a_gyakorlat-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A tanítások és a gyakorlat alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_tanítások_és_a_gyakorlat-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_hármas_elv" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hármas_elv"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>A hármas elv</span> </div> </a> <ul id="toc-A_hármas_elv-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_gyakorlat_szerkezete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_gyakorlat_szerkezete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2</span> <span>A gyakorlat szerkezete</span> </div> </a> <ul id="toc-A_gyakorlat_szerkezete-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_gyakorlatok_gyűjteménye" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_gyakorlatok_gyűjteménye"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2.1</span> <span>A gyakorlatok gyűjteménye</span> </div> </a> <ul id="toc-A_gyakorlatok_gyűjteménye-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Általános_áttekintés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Általános_áttekintés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2.2</span> <span>Általános áttekintés</span> </div> </a> <ul id="toc-Általános_áttekintés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Előkészítő_gyakorlatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Előkészítő_gyakorlatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3</span> <span>Előkészítő gyakorlatok</span> </div> </a> <ul id="toc-Előkészítő_gyakorlatok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Kezdeti_meghatalmazás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Kezdeti_meghatalmazás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.1</span> <span>Kezdeti meghatalmazás</span> </div> </a> <ul id="toc-Kezdeti_meghatalmazás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Általános_vagy_külső_előkészítő_gyakorlatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Általános_vagy_külső_előkészítő_gyakorlatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.2</span> <span>Általános vagy külső előkészítő gyakorlatok</span> </div> </a> <ul id="toc-Általános_vagy_külső_előkészítő_gyakorlatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Speciális_vagy_belső_előkészítő_gyakorlatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Speciális_vagy_belső_előkészítő_gyakorlatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.3</span> <span>Speciális vagy belső előkészítő gyakorlatok</span> </div> </a> <ul id="toc-Speciális_vagy_belső_előkészítő_gyakorlatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_nagy_tökéletesség_gyakorlatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_nagy_tökéletesség_gyakorlatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4</span> <span>A nagy tökéletesség gyakorlatok</span> </div> </a> <ul id="toc-A_nagy_tökéletesség_gyakorlatok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Meghatalmazás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Meghatalmazás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4.1</span> <span>Meghatalmazás</span> </div> </a> <ul id="toc-Meghatalmazás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Legfelsőbb_előkészítő_gyakorlatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Legfelsőbb_előkészítő_gyakorlatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4.2</span> <span>Legfelsőbb előkészítő gyakorlatok</span> </div> </a> <ul id="toc-Legfelsőbb_előkészítő_gyakorlatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_fő_gyakorlat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_fő_gyakorlat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4.3</span> <span>A fő gyakorlat</span> </div> </a> <ul id="toc-A_fő_gyakorlat-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Trekcsö" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Trekcsö"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4.3.1</span> <span>Trekcsö</span> </div> </a> <ul id="toc-Trekcsö-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tögal" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Tögal"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4.3.2</span> <span>Tögal</span> </div> </a> <ul id="toc-Tögal-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Szivárványtest" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szivárványtest"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4.4</span> <span>Szivárványtest</span> </div> </a> <ul id="toc-Szivárványtest-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Források</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Források-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Források alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Nyomtatott_források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nyomtatott_források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Nyomtatott források</span> </div> </a> <ul id="toc-Nyomtatott_források-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Dzogcsen_szövegek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Dzogcsen_szövegek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1.1</span> <span>Dzogcsen szövegek</span> </div> </a> <ul id="toc-Dzogcsen_szövegek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kortárs_tibeti_források_(nyugatiakat_is_beleértve)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Kortárs_tibeti_források_(nyugatiakat_is_beleértve)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1.2</span> <span>Kortárs tibeti források (nyugatiakat is beleértve)</span> </div> </a> <ul id="toc-Kortárs_tibeti_források_(nyugatiakat_is_beleértve)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tudományos_és_nyugati_források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Tudományos_és_nyugati_források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1.3</span> <span>Tudományos és nyugati források</span> </div> </a> <ul id="toc-Tudományos_és_nyugati_források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Internetes_források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Internetes_források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>Internetes források</span> </div> </a> <ul id="toc-Internetes_források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>További információk</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-További_információk-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) További információk alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Magyarul" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyarul"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.1</span> <span>Magyarul</span> </div> </a> <ul id="toc-Magyarul-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Dzogcsen</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 31 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-31" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">31 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AF%D8%B2%D9%88%D8%BA%D8%B4%D9%86" title="دزوغشن – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="دزوغشن" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B7%D0%BE%D0%B3%D1%87%D1%8D%D0%BD" title="Дзогчэн – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Дзогчэн" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B7%D0%BE%D0%B3%D1%87%D1%8D%D0%BD" title="Дзогчэн – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Дзогчэн" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B7%D0%BE%D0%B3%D1%87%D0%B5%D0%BD" title="Дзогчен – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Дзогчен" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9C%E0%A7%8B%E0%A6%97%E0%A6%9A%E0%A7%87%E0%A6%A8" title="জোগচেন – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="জোগচেন" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%A2%E0%BE%AB%E0%BD%BC%E0%BD%82%E0%BD%A6%E0%BC%8B%E0%BD%86%E0%BD%BA%E0%BD%93%E0%BC%8D" title="རྫོགས་ཆེན། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="རྫོགས་ཆེན།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target"><span>བོད་ཡིག</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Dzog%C4%8Dhen" title="Dzogčhen – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Dzogčhen" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%85%E0%A4%A4%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A5%8B%E0%A4%97" title="अतियोग – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="अतियोग" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%82%BE%E3%82%AF%E3%83%81%E3%82%A7%E3%83%B3" title="ゾクチェン – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="ゾクチェン" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AB%E1%83%9D%E1%83%92%E1%83%A9%E1%83%94%E1%83%9C%E1%83%98" title="ძოგჩენი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ძოგჩენი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Dzog%C4%8Denas" title="Dzogčenas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Dzogčenas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%85%E0%A4%A4%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A5%8B%E0%A4%97" title="अतियोग – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="अतियोग" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Dzogczen" title="Dzogczen – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Dzogczen" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B7%D0%BE%D0%B3%D1%87%D0%B5%D0%BD" title="Дзогчен – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Дзогчен" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Dzog%C4%8Dhen" title="Dzogčhen – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Dzogčhen" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B7%D0%BE%D0%B3%D1%87%D0%B5%D0%BD" title="Дзогчен – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Дзогчен" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/%C4%90%E1%BA%A1i_c%E1%BB%A9u_c%C3%A1nh" title="Đại cứu cánh – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Đại cứu cánh" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Dzogchen" title="Dzogchen – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Dzogchen" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target"><span>Walon</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%A7%E5%9C%86%E6%BB%A1" title="大圆满 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="大圆满" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q849734#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Dzogcsen" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Dzogcsen" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Dzogcsen"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Dzogcsen"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Dzogcsen" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Dzogcsen" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&oldid=27391904" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Dzogcsen&id=27391904&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FDzogcsen"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FDzogcsen"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Dzogcsen"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Dzogcsen&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q849734" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. augusztus 24.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style><table class="navbox" style="width: 270px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#fdfdfd;"><small>A <a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Tibeti_buddhizmus" title="Kategória:Tibeti buddhizmus">sorozat</a> témája</small><br style="clear: both;" /><font size="5"><a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibeti buddhizmus</a></font></th></tr><tr><td style="text-align:center;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Faith_Buddhism_Vajra.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/Faith_Buddhism_Vajra.svg/90px-Faith_Buddhism_Vajra.svg.png" decoding="async" width="90" height="90" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/Faith_Buddhism_Vajra.svg/135px-Faith_Buddhism_Vajra.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/Faith_Buddhism_Vajra.svg/180px-Faith_Buddhism_Vajra.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="300" /></a></span></td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">Iskolák</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Nyingmapa" title="Nyingmapa">Nyingmapa</a> · <a href="/wiki/Kagy%C3%BCpa" title="Kagyüpa">Kagyüpa</a> · <a href="/wiki/Szakjapa" title="Szakjapa">Szakjapa</a>· <a href="/wiki/Gelugpa" title="Gelugpa">Gelugpa</a> · <a href="/wiki/Dzsonang" title="Dzsonang">Dzsonang</a> · <a href="/wiki/Rim%C3%A9_mozgalom" title="Rimé mozgalom">Rimé</a> · <a href="/wiki/Kadampa" title="Kadampa">Kadampa</a> · <a href="/wiki/Bon" title="Bon">Bon</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B3jegyz%C3%A9k" title="Buddhista szójegyzék">Szójegyzék</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/A_l%C3%A9t_h%C3%A1rom_ism%C3%A9rve" title="A lét három ismérve">A lét három ismérve</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Szkandha" title="Szkandha">Szkandha</a> · <a href="/wiki/Buddhista_kozmol%C3%B3gia" title="Buddhista kozmológia">Kozmológia</a> · <a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra_(buddhizmus)" title="Szanszára (buddhizmus)">Szanszára</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/%C3%9Ajrasz%C3%BClet%C3%A9s_(buddhizmus)" title="Újraszületés (buddhizmus)">Újjászületés</a> · <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">Bódhiszattva</a> · <a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">Dharma</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">Függő keletkezés</a> · <a href="/wiki/Karma" title="Karma">Karma</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Főbb alakok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Padmaszambhava" title="Padmaszambhava">Padmaszambhava</a> · <a href="/wiki/Congkapa" title="Congkapa">Congkapa</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Dalai_l%C3%A1ma" title="Dalai láma">Dalai láma</a> · <a href="/wiki/Pancsen_l%C3%A1ma" title="Pancsen láma">Pancsen láma</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/L%C3%A1ma_(buddhizmus)" title="Láma (buddhizmus)">Láma</a> · <a href="/wiki/Karmapa" title="Karmapa">Karmapa</a> · <a href="/wiki/Rinpocse" title="Rinpocse">Rinpocse</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Gese" title="Gese">Gese</a> · <a href="/wiki/Tert%C3%B6n" title="Tertön">Tertön</a> · <a href="/wiki/Tulku" title="Tulku">Tulku</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd">Gyakorlatok és szintek</div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">Buddhaság</a> · <a href="/wiki/Aval%C3%B3kit%C3%A9svara" title="Avalókitésvara">Avalókitésvara</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/A_megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_n%C3%A9gy_szintje" title="A megvilágosodás négy szintje">A megvilágosodás négy szintje</a> · <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Ezoterikus buddhizmus</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Tantra" title="Tantra">Tantrikus jóga</a> · <a href="/wiki/P%C3%A1ramita" title="Páramita">Páramiták</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Buddhista_medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Buddhista meditáció">Meditáció</a> · <a href="/wiki/H%C3%A1ztulajdonos_(buddhizmus)" title="Háztulajdonos (buddhizmus)">Világi gyakorlók</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Tibeti_kolostorok_list%C3%A1ja" title="Tibeti kolostorok listája">Főbb kolostorok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Curphu_kolostor" title="Curphu kolostor">Curphu</a> · <a href="/wiki/Drepung_kolostor" title="Drepung kolostor">Drepung</a> · <a href="/wiki/Dzogcsen_kolostor" title="Dzogcsen kolostor">Dzogcsen</a> · <a href="/wiki/Dzsokhang" title="Dzsokhang">Dzsokhang</a> · <a href="/wiki/Ganden_kolostor" title="Ganden kolostor">Ganden</a> · <a href="/wiki/Jerpa_kolostor" title="Jerpa kolostor">Jerpa</a> · <a href="/wiki/Kumbum_kolostor" title="Kumbum kolostor">Kumbum</a> · <a href="/wiki/Labrang_kolostor" title="Labrang kolostor">Labrang</a> · <a href="/wiki/Mindrolling_kolostor" title="Mindrolling kolostor">Mindrolling</a> · <a href="/wiki/Namgyal_kolostor" title="Namgyal kolostor">Namgyal</a> · <a href="/wiki/Narthang_kolostor" title="Narthang kolostor">Narthang</a> · <a href="/wiki/Necsung" title="Necsung">Necsung</a> · <a href="/wiki/Pabonka_remetelak" title="Pabonka remetelak">Pabonka</a> · <a href="/wiki/Palcso_kolostor" title="Palcso kolostor">Palcso</a> · <a href="/wiki/Ralung_kolostor" title="Ralung kolostor">Ralung</a> · <a href="/wiki/Ramocse_templom" title="Ramocse templom">Ramocse</a> · <a href="/wiki/Rato_Dracang" title="Rato Dracang">Rato</a> · <a href="/wiki/Salu_kolostor" title="Salu kolostor">Salu</a> · <a href="/wiki/Szakja_kolostor" title="Szakja kolostor">Szakja</a> · <a href="/wiki/Szanga_kolostor" title="Szanga kolostor">Szanga</a> · <a href="/wiki/Szera_kolostor" title="Szera kolostor">Szera</a> · <a href="/wiki/Tasilhumpo_kolostor" title="Tasilhumpo kolostor">Tasilhumpo</a> · <a href="/wiki/Tradruk_templom" title="Tradruk templom">Tradruk</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Tibeti_fesztiv%C3%A1lok" title="Tibeti fesztiválok">Fesztiválok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Cs%C3%B6trul_d%C3%BCcsen" title="Csötrul dücsen">Csötrul dücsen</a> · <a href="/wiki/Dadzsjur" title="Dadzsjur">Dadzsjur</a> · <a href="/wiki/Losz%C3%A1r" title="Loszár">Loszár</a> · <a href="/wiki/Monlam_imafesztiv%C3%A1l" title="Monlam imafesztivál">Monlam imafesztivál</a> · <a href="/wiki/Sot%C3%B6n_fesztiv%C3%A1l" title="Sotön fesztivál">Sotön fesztivál</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B6vegek" title="Buddhista szövegek">Szövegek</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Kandzs%C3%BAr" title="Kandzsúr">Kandzsúr</a> · <a href="/wiki/Tandzs%C3%BAr" title="Tandzsúr">Tandzsúr</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Tibeti_buddhista_k%C3%A1non" title="Tibeti buddhista kánon">Tibeti buddhista kánon</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">Mahájána szútrák</a> · <a href="/w/index.php?title=Nyingma_Gyubum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nyingma Gyubum (a lap nem létezik)">Nyingma Gyubum</a><br /><a href="/wiki/Bardo_t%C3%B6dol" title="Bardo tödol">Bardo tödol</a> · <a class="mw-selflink selflink">Dzogcsen</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Tibet_m%C5%B1v%C3%A9szete" title="Tibet művészete">Művészet</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Homokmandala" title="Homokmandala">Homokmandala</a> · <a href="/wiki/Vaka" title="Vaka">Tanka</a> · <a href="/wiki/Astamangala" title="Astamangala">Astamangala</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd">Történelem és áttekintés</div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/w/index.php?title=A_tibeti_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete&action=edit&redlink=1" class="new" title="A tibeti buddhizmus története (a lap nem létezik)">Története</a> · <a href="/wiki/A_buddhizmus_id%C5%91rend_szerint" title="A buddhizmus időrend szerint">Időrend</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">Körvonalakban</a> · <a href="/wiki/A_buddhizmus_kultur%C3%A1lis_jegyei" title="A buddhizmus kulturális jegyei">Kulturális jegyek</a> · <a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_sz%C3%B3cikkek_t%C3%A1rgymutat%C3%B3ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos szócikkek tárgymutatója">Tárgymutató</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#fdfdfd;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Tibeti_buddhizmus" title="Sablon:Tibeti buddhizmus">Sablon:Tibeti buddhizmus</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Tibeti_buddhizmus"><span title="Mutasd ezt a sablont">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Tibeti_buddhizmus"><span title="A sablon vitalapja">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Tibeti_buddhizmus&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése">sz</span></a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <p>A <b>dzogcsen</b> (<a href="/wiki/Tibeti_nyelv" title="Tibeti nyelv">tibeti</a>: རྫོགས་ཆེན། magyaros: rdzogsz cshen, Wylie: rdzogs chen) vagy "<a href="/wiki/P%C3%A1ramit%C3%A1" class="mw-redirect" title="Páramitá">nagy tökéletesség</a>", más néven <b>atijóga</b>, a délkelet-ázsiai jóga tanítási hagyománya, amelynek célja a legalapvetőbb, természetes, tökéletes tudatállapot elérése és fenntartása.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEPettit19994_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEPettit19994-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A dzogcsen eredete meghatározhatatlan, szerepel az indiai hagyományokban, a tibeti bön vagy bönpo több ezer éves gyakorlatában, valamint a tibeti buddhizmus tanításaiban. A buddhizmuson belül a dzogcsen egyben a <a href="/wiki/Nyingmapa" title="Nyingmapa">nyingma</a> iskola központi tanítása.<span class="dokulink" id="back:Pettit"><sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Ezekben a hagyományokban a dzogcsen a megvilágosodáshoz vezető kilenc ösvény közül a legmagasabb és legjelentősebb út, mely a módszerek nélküli, egyes tanításokhoz való ragaszkodás nélküli utat is jelenti egyben.<span class="dokulink" id="back:Keown"><sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Etimológia"><span id="Etimol.C3.B3gia"></span>Etimológia</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Etimológia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Padmasambhava_in_yam-yum.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Padmasambhava_in_yam-yum.jpg/220px-Padmasambhava_in_yam-yum.jpg" decoding="async" width="220" height="299" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Padmasambhava_in_yam-yum.jpg/330px-Padmasambhava_in_yam-yum.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Padmasambhava_in_yam-yum.jpg/440px-Padmasambhava_in_yam-yum.jpg 2x" data-file-width="1492" data-file-height="2028" /></a><figcaption>Padmaszambhava a <a href="/w/index.php?title=Jab-jum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jab-jum (a lap nem létezik)">jab-jum</a> helyzetben, amely a bölcsesség és az együttérzés legfontosabb egységét jelenti. A férfi alak általában csatlakozik az <a href="/wiki/Karun%C3%A1" title="Karuná">együttérzéshez</a> és az <a href="/w/index.php?title=Upaja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Upaja (a lap nem létezik)">üdvös cselekedetekhez</a>, miközben a női partnere a <a href="/wiki/B%C3%B6lcsess%C3%A9g_a_buddhizmusban" title="Bölcsesség a buddhizmusban">belátást</a> jelképezi.</figcaption></figure> <p>A <i>dzogcsen</i> kifejezés két szótagból áll: </p> <ul><li><i>rdzogsz</i> – tökéletesség<sup id="cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="cite-bracket">[</span>web 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li><i>csen</i> – nagy<sup id="cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-1" class="reference"><a href="#cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="cite-bracket">[</span>web 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <p>A kifejezés eleinte az istenség vizualizáció "legmagasabb tökéletességre" utalt, majd a vizualizációt elhagyták és csak az önmagától fényes, tiszta tudat természetes állapota maradt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-2" class="reference"><a href="#cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="cite-bracket">[</span>web 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A 10-11. században a <i>dzogcsen</i> önálló tantrikus szekérré (jána) alakult a <a href="/wiki/Nyingmapa" title="Nyingmapa">nyingma</a> iskolán belül <sup id="cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-3" class="reference"><a href="#cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="cite-bracket">[</span>web 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és felváltva használták a szanszkrit <i>ati jóga</i> (legfőbb jóga) kifejezéssel.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKeown200324_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKeown200324-6"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">14. dalai láma</a> szerint a <i>dzogcsen</i> kifejezés származhat a szanszkrit <i>mahászandhi</i> kifejezésből is.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEDalai_Lama2004208_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEDalai_Lama2004208-7"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Eredete_és_története"><span id="Eredete_.C3.A9s_t.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>Eredete és története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Eredete és története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_hagyományok_szerint"><span id="A_hagyom.C3.A1nyok_szerint"></span>A hagyományok szerint</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: A hagyományok szerint"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_nyingma_hagyomány_szerint"><span id="A_nyingma_hagyom.C3.A1ny_szerint"></span>A nyingma hagyomány szerint</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: A nyingma hagyomány szerint"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A nyingma hagyomány szerint,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a legfőbb buddha, <a href="/wiki/Szamantabhadra" title="Szamantabhadra">Szamantabhadra</a> tanította a dzogcsent <a href="/wiki/Vadzsraszattva" title="Vadzsraszattva">Vadzsraszattva</a> buddhának, aki átadta a hagyományvonal első emberi őrzőjének, az indiai <a href="/w/index.php?title=Garab_Dordzse&action=edit&redlink=1" class="new" title="Garab Dordzse (a lap nem létezik)">Garab Dordzsének</a> (i.sz. 55-ben).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A tanítások a hagyomány szerint <a href="/wiki/Padmaszambhava" title="Padmaszambhava">Padmaszambhava</a> által kerültek Tibetbe a 8-9. században. Két indiai mester segítette őt munkájában, <a href="/w/index.php?title=Vimalamitra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vimalamitra (a lap nem létezik)">Vimalamitra</a> és <a href="/wiki/Vair%C3%B3csana" title="Vairócsana">Vairócsana</a>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Három különböző sorozatban indították el a dzogcsen tanításokat: a tudat sorozata <i>(szem-de)</i>, az tér sorozata <i>(long-de)</i> és a titkos tanítások sorozata <i>(men-ngak-de)</i>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A hagyományok szerint ezeket a tanításokat röviddel ezután elrejtették a 9. század folyamán, amikor a Tibeti Birodalom felbomlott.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A 10. század után a nyingma hagyomány újításainak nagy részét a varázslatos módon megtalált tanításokra (<a href="/wiki/Terma_(tan%C3%ADt%C3%A1s)" title="Terma (tanítás)">terma</a>) alapozták.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_bön_hagyomány_szerint"><span id="A_b.C3.B6n_hagyom.C3.A1ny_szerint"></span>A bön hagyomány szerint</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: A bön hagyomány szerint"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A 14. században Loden Nyingpo rátalált egy terma szövegre, amely <a href="/w/index.php?title=T%C3%B6npa_Senrab_Mivo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tönpa Senrab Mivo (a lap nem létezik)">Tönpa Senrab Mivo</a> történetét tartalmazta.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaik201199_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaik201199-10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez alapján a terma alapján a dzogcsen tanítás a bön hagyomány alapítójától, Tönpa Senrabtól származik, aki ezen értelmezés szerint 18 000 évvel ezelőtt élt és Tazik királya volt, amely feltehetően Tibettől nyugatra volt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-3" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ő adta át a tanításokat a Zsang-Zsung régióba, a tibeti kulturális világ nyugati részébe.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-4" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-3" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A legkorábbi bön irodalom csak tibeti kéziratokban létezik, amelyek közül a legkorábbi a 11. századból származik.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A bön hagyományban négyrétű osztályozásról beszélhetünk: <i>A-tri</i>, Dzogcsen, Jetri Thasel és Zsang-Zsung szóbéli hagyományvonal<i>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-5" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></i> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Történelmi_eredete_és_kialakulása"><span id="T.C3.B6rt.C3.A9nelmi_eredete_.C3.A9s_kialakul.C3.A1sa"></span>Történelmi eredete és kialakulása</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Történelmi eredete és kialakulása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_Tibeti_Birodalom_(7-9._század)"><span id="A_Tibeti_Birodalom_.287-9._sz.C3.A1zad.29"></span>A Tibeti Birodalom (7-9. század)</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: A Tibeti Birodalom (7-9. század)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Tibet írásos története a korai 7. században kezdődött, amikor a tibeti királyságok egyesültek és az így kialakuló Tibeti területe kiterjedt Közép-Ázsia hatalmas részére.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20133._o._12-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20133._o.-12"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Szongcen_Gampo" title="Szongcen Gampo">Szongcen Gampo</a> (uralkodása: 617 – 649/50) elfoglalta a nyugat-tibeti Csang-csung királyság területét, uralta Nepált és a kínai dominanciára is veszélyt jelentett a <a href="/wiki/Selyem%C3%BAt" title="Selyemút">selyemút</a> stratégiailag fontos területein. Szintén neki tulajdonítják az írásos rendszer, a jogi szabályozás és a buddhizmus bevezetését, jóllehet ez utóbbi még csak viszonylag csekély szerepet játszott. <a href="/wiki/Triszong_Decen" title="Triszong Decen">Triszong Decen</a> (742-kb.797) felvette a buddhizmust, viszont megőrizte a Tibeti Birodalom anyagi jellegű hagyományait.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20134_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20134-13"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Tibeti uralom alatt állt Tunhuang, amely fontos buddhista központ volt 780-tól a 9. század közepéig.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20134-5_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20134-5-14"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ekkor a birodalom összeomlott és ezzel a buddhizmus elvesztette az uralkodói támogatást és hanyatlásnak indult Tibetben. Csak a 10. század végén éledt fel újból a tibeti kultúra reneszánszának idején, amely a 12. század elejéig tartott<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20135_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20135-15"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_dzogcsen_szövegek_hagyományos_osztályozása_(9-14._század)"><span id="A_dzogcsen_sz.C3.B6vegek_hagyom.C3.A1nyos_oszt.C3.A1lyoz.C3.A1sa_.289-14._sz.C3.A1zad.29"></span>A dzogcsen szövegek hagyományos osztályozása (9-14. század)</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A dzogcsen szövegek hagyományos osztályozása (9-14. század)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Hagyományosan a korai dzogcsen irodalmat három kategóriára szokták felosztani, <sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amely többé-kevésbé megegyezik a dzogcsen fejlődési szakaszainak is: </p> <ol><li><a href="/w/index.php?title=Szemde&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szemde (a lap nem létezik)">Szemde</a> (<a href="/wiki/Wylie-f%C3%A9le_transzliter%C3%A1ci%C3%B3" title="Wylie-féle transzliteráció">wylie</a>: <i>szems szde</i>; <a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: <i>csitta-varga</i>), a „tudat sorozata”; ide tartoznak a legkorábbi (proto) dzogcsen tanítások.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaik2004a_16-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaik2004a-16"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A hagyományok Padmaszambhavának és kísérőinek tulajdonítják ezeket, amelyek a 8. században keletkeztek,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-4" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> de csak a 9. században jelentek meg tibeti írással;<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li><a href="/w/index.php?title=Longde_(dzogcsen)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Longde (dzogcsen) (a lap nem létezik)">Longde</a> (wylie: <i>klong szde</i>; szanszkrit: <i>abhjantara-varga</i>), a „tér sorozata”; ezek a tanítások a 11-14. századi fejlődést mutatják, amikor új buddhista technikákat és tanokat vezettek be a tibeti buddhizmusba;<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-3" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li><a href="/w/index.php?title=Menngagde&action=edit&redlink=1" class="new" title="Menngagde (a lap nem létezik)">Menngagde</a> (wylie: <i>man ngag szde</i>, szanszkrit: <i>upadesa-varga</i>), a „titkos útmutatások lényegi sorozata”, amelyek szintén a 11-14. századi fejlődést mutatják, azonban ez kimagaslott a másik kettő közül olyannyira, hogy ma már csak ezt gyakorolják.<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ol> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Eredete_és_a_tunhuangi_szövegek_(8-10._század)"><span id="Eredete_.C3.A9s_a_tunhuangi_sz.C3.B6vegek_.288-10._sz.C3.A1zad.29"></span>Eredete és a tunhuangi szövegek (8-10. század)</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Eredete és a tunhuangi szövegek (8-10. század)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Tunhuang" title="Tunhuang">tunhuangi</a> barlangokból származó, korai dzogcsen kéziratokat tanulmányozó <a href="/w/index.php?title=Sam_van_Schaik&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sam van Schaik (a lap nem létezik)">Sam van Schaik</a> szerint eltérés található a hagyományos elbeszélések és a kéziratokból kirajzolódó történet között.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaik2004a_16-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaik2004a-16"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-4" class="reference"><a href="#cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="cite-bracket">[</span>web 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A 10. század előttről nincsenek bizonyítékok, hogy a dzogcsen tanítások önálló hagyományként vagy ösvényként léteztek volna,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-6" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> jóllehet az <i>ati jóga</i> és a <i>dzogcsen</i> kifejezések előfordulnak a 8-9. századi indiai tantrikus szövegekben.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Szintén nincs semmilyen önálló bizonyíték arra, hogy Tibeten kívül létezett volna valamilyen dzogcsen hagyomány vagy vonal.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-3" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Emiatt elképzelhető, hogy az egy egyedi, tibeti tanítás,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-7" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-4" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amely több forrásból táplálkozik, köztük nem buddhista tibeti hitekből, valamint kínai és indiai buddhista tanításokból.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-5" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Van Schaik szerint az <i>ati jóga</i> kifejezés először a 8. században jelent meg a <i>Szarvabuddhaszamájóga</i> című indiai tantrában. Ebben a szövegben az <i>anu-jóga</i> a jóga-áldás egy szintje, az <i>ati-jóga</i> pedig a valóság természetének egyik megvalósítási szintje.<sup id="cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-5" class="reference"><a href="#cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="cite-bracket">[</span>web 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez bele illeszkedik az istenség jóga három állapotába, amelyet Padmaszambhava jellemez egyik művében: fejlődés (kye), tökéletesség (dzog) és nagy tökéletesség (dzogcsen). Az <i>ati-jóga</i> itt nem egy ösvény, hanem a jógagyakorlat egy szintje vagy aspektusa. A tibeti forrásokban a 10. századig az <i>ati-jóga</i> az istenség jógában használatos "mód" <i>(csul)</i> vagy "nézet" <i>(lta ba)</i>.<sup id="cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-6" class="reference"><a href="#cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="cite-bracket">[</span>web 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A dzogcsen elmélete először az istenség jóga meditatív gyakorlatainak felhalmozásaként jelent meg a 8. században.<sup id="cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-7" class="reference"><a href="#cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="cite-bracket">[</span>web 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <i>dzogcsen</i> kifejezés valószínűleg a <i><a href="/w/index.php?title=Guhjagarbha_tantra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Guhjagarbha tantra (a lap nem létezik)">Guhjagarbha tantrából</a></i> származik. Más tantrák mellett ebben a tantrában is leírják, hogy a létrehozás szakaszában a gyakorló hogyan vizualizáljon egy istenséget és a <a href="/wiki/Mandala" title="Mandala">mandaláját</a>. Ezt követi a beteljesítés szakasza, amelyben az istenség és a mandala beleolvad a gyakorlóba, amely által teljesen eggyé válnak. A <i>Guhjagarbha tantrában</i> ezután következik az ún. <i>rdzogsz csen</i>, amelyben a gyakorló megmarad az önmagában világító és tiszta tudat természetes állapotában.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-6" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_korai_dzogcsen_–_a_tudat_sorozata_(9-10._század)"><span id="A_korai_dzogcsen_.E2.80.93_a_tudat_sorozata_.289-10._sz.C3.A1zad.29"></span>A korai dzogcsen – a tudat sorozata (9-10. század)</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A korai dzogcsen – a tudat sorozata (9-10. század)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A fordításoknak kikiáltott korai dzogcsen irodalom zöme önálló alkotások, amelyek a 8. századnál jóval később keletkeztek. Germano szerint a dzogcsen hagyomány legelőször a 9. század elején jelent meg egy indiai szenttől származó rövid szövegekből álló sorozattal. Ezeket egy tizennyolc szövegből álló kánonba rendezték, amelyet úgy neveztek, hogy „tudatra vonatkozó” <i>(szemsz phjogsz)</i> és csak később kapta a „tudat sorozata” (szemsz de<i>) elnevezést. <sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-4" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></i> </p><p>A tudat sorozata a korai dzogcsen tanításait tükrözi, amely elutasított minden gyakorlatot és azt vallotta, hogy a megvilágosodásra való törekvés csupán még több tévedéshez és csalódáshoz vezet.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-7" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-5" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A gyakorlónak csupán a saját tudatának valódi természetét kell megismernie, amely természetéből adódóan <a href="/wiki/S%C3%BAnjata" title="Súnjata">üres</a> <i>(sztong pa)</i>, világító ('<i>od gszal ba</i>) és tiszta.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-8" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Germano szerint a jellemző nyelvezete korábban már létezett bizonyos indiai tantrákban is.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-6" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ennek ellenére ezek a szövegek elválaszthatatlanul összefonódtak a tantrikus <a href="/w/index.php?title=Mah%C3%A1j%C3%B3ga&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mahájóga (a lap nem létezik)">mahájógával</a>, az istenségek és a mandalák vizualizációjával és összetett beavatásaikkal.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-7" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A 9-10. században ezeket a korra jellemző szövegeket fokozatosan átalakították teljes méretű tantra szövegekké, amelyek közül a legkiemelkedőbb a <a href="/w/index.php?title=Kulajar%C3%A1dzsa_tantra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kulajarádzsa tantra (a lap nem létezik)">Kulajarádzsa tantra</a> (<i>kun bjed rgyal po</i>, "Minden teremtő király"<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-8" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>) Germano szerint a dzogcsen írások közül ez volt történelmileg a legfontosabb és talán a legtöbbet idézett tantra.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-9" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Átalakulás_–_a_tér_és_az_oktatás_sorozata_(11-14._század)"><span id=".C3.81talakul.C3.A1s_.E2.80.93_a_t.C3.A9r_.C3.A9s_az_oktat.C3.A1s_sorozata_.2811-14._sz.C3.A1zad.29"></span>Átalakulás – a tér és az oktatás sorozata (11-14. század)</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Átalakulás – a tér és az oktatás sorozata (11-14. század)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A korai dzogcsen – a tibeti kultúrával egyetemben – teljesen átalakult a 11. században.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-10" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Új technikákat és tanokat vezettek be Indiából és a tibeti buddhizmusban új iskolák jöttek létre.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-9" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-11" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A dzogcsen tanításokban és a gyakorlatokban is radikális fejlődés mutatkozott, amelyek hatására fokozott hangsúly került a <a href="/wiki/Buddhista_medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Buddhista meditáció">meditatív gyakorlatokra</a>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-10" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A korábbi nyingma és bon hagyományok is átvették ezeket az új hatásokat a termákon keresztül.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-12" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Főleg a <i><a href="/w/index.php?title=J%C3%B3gini&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jógini (a lap nem létezik)">jógini</a></i> tantrák voltak nagy hatással a környező kultúrákra. Ennek hatására jelentek meg a rémisztő külsejű képek, az erőszakot sem nélkülöző szertartások, erotikus ábrázolások, valamint a szexuális és szomatikus gyakorlatok.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-13" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezeket a hatásokat tükrözik még a <a href="/wiki/Finomtest" title="Finomtest">finomtest</a> ábrázolások és gyakorlatok, a haragos és erotikus <a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">buddhák</a> pantheonjai, a fokozódó vakhitű retorikák és a halálmotívumokra való összpontosítás.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546-2547_18-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-2547-18"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ezek a hatások beépültek több mozgalomba is, mint például a "titkos kör" <i>(gszang szkor)</i>,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052547-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> az "Ultra bél" <i>(jang tig)</i>,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052547-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a "Brahmin hagyományai" (<i>bram ze'i lugsz</i>),<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052547-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-3" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052547-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a "tér osztály sorozata,"<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-11" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és főleg a "oktatás osztály sorozata",<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-12" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> melynek csúcsát a "szívesszencia" <i>(sznying thig)</i> jelentette, amely a 11-12. században fejlődött ki.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-4" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052547-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A "szívesszencia" az "oktatás sorozatába" tartozik.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-5" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052547-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezek legfőbb szövegeit úgy nevezik, hogy a <a href="/w/index.php?title=A_tizenh%C3%A9t_tantra&action=edit&redlink=1" class="new" title="A tizenhét tantra (a lap nem létezik)">tizenhét tantra</a> és a két "szívesszencia" gyűjtemény, a <i><a href="/w/index.php?title=Vima_Nyingtik&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vima Nyingtik (a lap nem létezik)">bi ma sznying thig</a></i> (<i>Vima Nyingthig</i>,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEStewart_MacKenzie2014_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEStewart_MacKenzie2014-20"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> "Vimalamitra szívesszenciája") és ae <i>mkha' 'gro sznying thig</i> (<i>Khandro nyingthig</i>,<sup id="cite_ref-FOOTNOTEStewart_MacKenzie2014_20-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEStewart_MacKenzie2014-20"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> "A dakini szívesszenciája").<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-13" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az előbbit Vimalamitrának tulajdonítják, de sokat tettek hozzá a szöveg felfedezői is a 11-12. században.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermanoGyatso2001244_21-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermanoGyatso2001244-21"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az utóbbit Cultrim Dordzse írta <i>(Csul khrimsz rdo rdzse)</i>(1291-1315/17).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermanoGyatso2001244_21-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermanoGyatso2001244-21"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Longcsenpa:_Hét_kincs_(14._század)"><span id="Longcsenpa:_H.C3.A9t_kincs_.2814._sz.C3.A1zad.29"></span>Longcsenpa: <i>Hét kincs</i> (14. század)</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Longcsenpa: Hét kincs (14. század)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/w/index.php?title=Longcsenpa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Longcsenpa (a lap nem létezik)">Longcsen Rabdzsam</a> (Longcsenpa, 1308-1364, vagy 1369) a dzogcsen történetének egyik kiemelkedő alakja. Ő gyűjtötte rendszerbe a szívesszencia tanításokat<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és egyéb szöveggyűjteményeket, amelyek akkoriban Tibetben keringtek.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008169_23-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008169-23"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Legfontosabb összefoglaló gyűjteményei a <a href="/w/index.php?title=H%C3%A9t_kincs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hét kincs (a lap nem létezik)">Hét kincs</a> <i>(mzöd dün)</i> és három trilógia – a "A természetes szabadság trilógiája" <i>(rang grol skor gsum)</i> és a <a href="/w/index.php?title=Term%C3%A9szetes_k%C3%B6nny%C5%B1s%C3%A9g_tril%C3%B3gi%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Természetes könnyűség trilógiája (a lap nem létezik)">Természetes könnyűség trilógiája</a> <i>(ngal gso skor gsum)</i>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-14" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Longcsenpa finomított a terminológián és az értelmezéseken és beépítette a szívesszencia tanításokat a bővebb <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">mahájána irodalomba</a>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Későbbi_termák"><span id="K.C3.A9s.C5.91bbi_term.C3.A1k"></span>Későbbi termák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Későbbi termák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A következő évszázadokban további szövegek kerültek be a dzogcsen tanításokba, köztük a "Békés és haragos erők önfelszabadulásának mélységes tanítási ciklusa"<sup id="cite_ref-FOOTNOTEFremantle200120_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEFremantle200120-24"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <i>(kar-gling zhi-khro)</i>, amelyet <a href="/w/index.php?title=Karma_Lingpa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karma Lingpa (a lap nem létezik)">Karma Lingpa</a> írt,<sup id="cite_ref-FOOTNOTENorbu1989ix_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTENorbu1989ix-25"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (1326–1386). Ez tartalmazta a <i><a href="/w/index.php?title=Bardo_Th%C3%B6dol&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bardo Thödol (a lap nem létezik)">bar-do thos-grol</a></i> szövegét, népszerű nevén a "Tibeti halottaskönyvet".<sup id="cite_ref-FOOTNOTENorbu198912._o._26-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTENorbu198912._o.-26"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Fontos termának számít még a "Az átható bölcsesség" <i>(dgongs pa zang thal)</i>, amelyet Rinzin Gödem (<i>rig 'dzin rgod ldem</i>, 1337-1409) fedezett fel;<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-3" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> illetve az "Ati alapvető jelentésének középpontja" <i>(rDzogs pa chen po a ti zab don snying po)</i>, amelyre Terdak Lingpa (<i>gter bdag gling pa</i>, 1646-1714) talált rá.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-4" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A későbbi felfedezések közül a legjelentősebbek <a href="/w/index.php?title=Dzsigme_Lingpa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dzsigme Lingpa (a lap nem létezik)">Dzsigme Lingpa</a> (1730-1798) szerzeményei.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-5" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> "A nagy teljesség szívlényegisége" (<a href="/w/index.php?title=Longcsen_nyingthig&action=edit&redlink=1" class="new" title="Longcsen nyingthig (a lap nem létezik)">Longcsen nyingthig</a>, <i>klong chen snying thig</i>)<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKleinWangmo2010_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKleinWangmo2010-27"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> vagy "A nagy lényeg szívesszenciája",<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-6" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Padmaszambhava titkos tanításai.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-15" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-7" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a nyingma iskola legszélesebb körben gyakorolt tanítása.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEPadmakara_Translation_Group199435._o._28-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEPadmakara_Translation_Group199435._o.-28"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/w/index.php?title=Patrul_Rinpocse&action=edit&redlink=1" class="new" title="Patrul Rinpocse (a lap nem létezik)">Patrul Rinpocse</a> (1808–1887) írta le Dzsigme Lingpa előkészítő gyakorlatait a <i>Tökéletes tanítóm szavai</i> című könyvében.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEPatrul_Rinpoche2011_29-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEPatrul_Rinpoche2011-29"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_20._században"><span id="A_20._sz.C3.A1zadban"></span>A 20. században</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: A 20. században"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A 20. század elején megjelentek Nyugaton a tibeti buddhizmusról szóló első könyvek. A dzogcsenről szóló első könyv a "Tibeti halottaskönyv" volt, amelynek szerkesztője W.Y. Evans-Wentz volt. Ez a könyv hamar népszerűvé vált, azonban sok hibát tartalmaz félrefordítások és félreértelmezések miatt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEReynolds198971-115_30-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEReynolds198971-115-30"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A tibeti diaspóra 1959. után az egész világon népszerűsíteni kezdte a dzogcsen tanításokat. A legismertebb tanítók közé tartozik <a href="/w/index.php?title=Sz%C3%B6gyal_Rinpocse&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szögyal Rinpocse (a lap nem létezik)">Szögyal Rinpocse</a> és <a href="/w/index.php?title=Namkhai_Norbu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Namkhai Norbu (a lap nem létezik)">Namkhai Norbu</a>. A 14. dalai láma is képesített dzogcsen tanítónak számít.<sup id="cite_ref-GD_31-0" class="reference"><a href="#cite_note-GD-31"><span class="cite-bracket">[</span>web 2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Kagyüpa_és_a_Gelugpa"><span id="A_Kagy.C3.BCpa_.C3.A9s_a_Gelugpa"></span>A Kagyüpa és a Gelugpa</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: A Kagyüpa és a Gelugpa"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Milarepa" title="Milarepa">Milarepa</a> (kb. 1052 – kb. 1135) illetve a harmadik <a href="/wiki/Karmapa" title="Karmapa">Karmapa</a>, <a href="/wiki/Rangdzsung_Dordzse" title="Rangdzsung Dordzse">Rangdzsung Dordzse</a> (1284–1339) óta szintén tanítják és gyakorolják a dzogcsent a <a href="/wiki/Kagy%C3%BCpa" title="Kagyüpa">kagyü</a> iskolában.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIrons2008169._o._32-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIrons2008169._o.-32"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A gelug iskolába tartozó <a href="/wiki/Loszang_Gyaco" title="Loszang Gyaco">5. dalai láma</a> (Lozang Gyaco, 1617-1682), a <a href="/wiki/Tubten_Gyaco" title="Tubten Gyaco">13. dalai láma</a> (Thubten Gyaco, 1876-1933) és a <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">14. dalai láma</a> (Tendzin Gyaco, jelenlegi) is jeles dzogcsen mesternek számítottak/számít. Emiatt a gelugpák konzervatívabb tagjai között ez viszály forrását is jelentette.<sup id="cite_ref-GD_31-1" class="reference"><a href="#cite_note-GD-31"><span class="cite-bracket">[</span>web 2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elméleti_háttér"><span id="Elm.C3.A9leti_h.C3.A1tt.C3.A9r"></span>Elméleti háttér</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Elméleti háttér"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dzogcsen központi elmélete a <i>rigpa</i>, az "öntudatos alapvető bölcsesség"<sup id="cite_ref-FOOTNOTEKleinWangyal2006109_33-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEKleinWangyal2006109-33"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>, amely a tudat természetes és tiszta állapota.<sup id="cite_ref-FOOTNOTERay2001v_34-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERay2001v-34"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A dzogcsen mesterek által használt egyik magyarázat szerint a tudat természetes állapota olyan, mint a tükör, amely teljes nyitottsággal visszatükröz, de nincs rá semmilyen hatással a visszatükrözött tárgy. Egy másik hasonlat szerint olyan, mint egy kristálygömb, amely felveszi a mellé helyezett tárgy színét anélkü, hogy önmaga megváltozna. Ennek a tükörszerű tisztaságnak a felismerése a rigpa<sup id="cite_ref-FOOTNOTENamdak200697_35-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTENamdak200697-35"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> – amely keresés útján nem található és nem azonosítható.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEThird_Dzogchen_Rinpoche2008152_36-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEThird_Dzogchen_Rinpoche2008152-36"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Berzin szerint a rigpának három aspektusa létezik:<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-0" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <ol><li>a rigpa lényegi természete: legfőbb tisztaság (ka-dag), szennyeződésektől mentes, mentes önmagától <i>(rang-sztong)</i> és mástól <i>(gcsan-sztong)</i>;</li> <li>a rigpa befolyásoló természete: ahogyan hatással van a rigpa másokra. A rigpa fogékonyság (<i>thugsz-rdzse</i>, együtt érzés). Erőkifejtés nélkül és spontán módon reagál együttérzéssel;</li> <li>a rigpa funkcionális természete: a rigpa erőkifejtés nélkül és spontán teremt "külső megjelenéseket" <i>(lhun-grub)</i>.</li></ol> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_tanítások_és_a_gyakorlat"><span id="A_tan.C3.ADt.C3.A1sok_.C3.A9s_a_gyakorlat"></span>A tanítások és a gyakorlat</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: A tanítások és a gyakorlat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dzogcsen titkos tanítás, amely a rigpa nézőpontot hangsúlyozza. Azok elől van rejtve, akik képtelenek lennének megérteni. Egy guru személyes segítsége által a tanítvány képes lehet megérteni. Mindenki számára elérhető, azonban általában ezt a gyakorlatot magasabb szintűnek tekintik, mivel előkészítő gyakorlatok és egy tanító felhatalmazása nélkül fenn áll a téves nézet kialakításának veszélye.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEIngram1993_38-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEIngram1993-38"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A dzogcsen tanítások kihangsúlyozzák a természetességet, a spontaneitást és az egyszerűséget.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-5" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Annak ellenére, hogy a dzogcsent különbözőnek tekintik a tantrától, több elméleti és gyakorlati részt vett át a <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">tantrikus buddhizmusból</a>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-6" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egymástól eltérő, különböző hagyományokból vett át, melyek között szerepelnek a tantrikus gyakorlatok szisztematikus elutasításától kezdve ugyanezen gyakorlatok teljes beépítése is.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-7" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_hármas_elv"><span id="A_h.C3.A1rmas_elv"></span>A hármas elv</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: A hármas elv"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/w/index.php?title=Vima_Nyingtik&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vima Nyingtik (a lap nem létezik)">"Vimalamitra szívesszenciája"</a> a dzogcsentanításokat három elvre osztja, amelyet guru Garab Dordzse – a dzogcsen hagyomány ezen időszakának első földi mesterének végrendelete, avagy hármas elve (Cik Szum Né Dek) – megadja, hogy a tanulónak milyen fejlődésen kell keresztülmennie: </p> <ol><li>Az egyén saját természetébe való bevezetése (tibeti: <i>ngo rang thog tu szprod pa</i>), azaz a <i>rigpa</i>;</li> <li>Ne legyenek kétségek. Az őseredeti állapot ismételt megtapasztalása miatt a szemlélődés során a tanítványnak nincsen többé kétsége saját igaz természetét illetően. (tibeti: <i>thag gcig thog tu bcad pa</i>);</li> <li>Megmaradni ebben az állapotban (tibeti: <i>gdeng grol thog tu bca' pa</i>).</li></ol> <p>A következő évszázadokban ez a tanítás kibővült – főleg <a href="/w/index.php?title=Dzsigme_Lingpa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dzsigme Lingpa (a lap nem létezik)">Dzsigme Lingpa</a> (1730-1798) által.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-16" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ő dzogcsentanításai a leghasználatosabbak manapság.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-17" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_gyakorlat_szerkezete">A gyakorlat szerkezete</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: A gyakorlat szerkezete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Longchenpa.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6e/Longchenpa.JPG/220px-Longchenpa.JPG" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6e/Longchenpa.JPG/330px-Longchenpa.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6e/Longchenpa.JPG/440px-Longchenpa.JPG 2x" data-file-width="564" data-file-height="423" /></a><figcaption>Longcsenpa</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_gyakorlatok_gyűjteménye"><span id="A_gyakorlatok_gy.C5.B1jtem.C3.A9nye"></span>A gyakorlatok gyűjteménye</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: A gyakorlatok gyűjteménye"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dzogcsentanításokban szereplő gyakorlatoknak hatalmas szöveggyűjteményei léteznek, amelyek leírják az előkészítő és a segítő meditációs technikákat, köztük sztenderd buddhista meditációs technikákat és tantra gyakorlatokat, amelyeket beépítettek a dzogcsenbe.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547,_2548_39-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052547,_2548-39"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Longcsenpa a <a href="/w/index.php?title=Term%C3%A9szetes_k%C3%B6nny%C5%B1s%C3%A9g_tril%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Természetes könnyűség trilógia (a lap nem létezik)">Természetes könnyűség trilógia</a> <i>(ngal gszo szkor gszum)</i> második részében, az "A komfort és nyugalom trilógiája" <i>(bsam gtan ngal gso)</i> című művében és az ehhez tartozó szövegmagyarázatban <i>(Sing rta rnam dag)</i> használja a meditatív tapasztalások hármas felosztását <i>(nyams)</i>: áldás <i>(bde ba)</i>, ragyogás <i>(gsal ba)</i> és nem-fogalmiság <i>(mi rtog pa)</i>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano1994254_40-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano1994254-40"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a hármas jelenti az előkészítő és fő szakaszokat, valamint a záró szakaszt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano1994255_41-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano1994255-41"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az előkészítő szakasz felosztása: </p> <ul><li>általános előkészítő gyakorlatok az állandótlansággal és a körkörös létezésről való lemondással kapcsolatban – ez megfelel a <a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">hínajána</a> hagyománynak;</li> <li>speciális előkészítő gyakorlatok az együttérzéssel és az együtt érző motiváció létrehozásával kapcsolatban – ez megfelel a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> hagyománynak;</li> <li>legfelsőbb előkészítő gyakorlatok részét képezi a létrehozás, tökéletesítés és a guru jóga szakaszai.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano1994255_41-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano1994255-41"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Általános_áttekintés"><span id=".C3.81ltal.C3.A1nos_.C3.A1ttekint.C3.A9s"></span>Általános áttekintés</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Általános áttekintés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Előkészítő gyakorlatok: <ul><li>Kezdeti meghatalmazás – Coknyi Rinpocse szerint a dzogcsen gyakorlatok meghatalmazással kezdődnek;<sup id="cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20044._o._42-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20044._o.-42"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li><i><a href="/wiki/Ng%C3%B6ndro" title="Ngöndro">Ngöndro</a></i> – általános vagy külső, illetve speciális vagy belső előkészítő gyakorlatok, amelyek felkészítenek a fő gyakorlatra;</li></ul></li> <li>A nagy tökéletesség gyakorlat: <ul><li>További felhatalmazás: felhatalmazás megszerzése (<i>dbang</i>, beavatás) és az addig tett fogadalmak betartása. Ez aktiválja a buddha-tudatot;</li> <li>Legfelsőbb előkészítő gyakorlatok: Dzsigme Lingpa <i>ru san</i> és <i>szbjong ba</i> gyakorlatai; a három <a href="/wiki/Szam%C3%A1dhi" title="Szamádhi">szamádhi</a> gyakorlata;<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-1" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>Fő gyakorlat, amely a következőkből áll:<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-2" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <ul><li><i>Trekcsö</i>, "áttörés",<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-3" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a <i>rigpa</i> felismerése;</li> <li><i>Tögal</i> <i>(thod rgal)</i>, "tövábblépés",<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-4" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> spontán jelenlét"<sup id="cite_ref-FOOTNOTERinpoche_Dzogchen_Ponlop2003_43-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERinpoche_Dzogchen_Ponlop2003-43"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEDalai_Lama2004_44-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEDalai_Lama2004-44"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amely a <i>rigpa</i> rögzítése és együtt érző cselekedet.</li></ul></li> <li>Befejező szakasz</li></ul></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Előkészítő_gyakorlatok"><span id="El.C5.91k.C3.A9sz.C3.ADt.C5.91_gyakorlatok"></span>Előkészítő gyakorlatok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Előkészítő gyakorlatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A ngöndro általános vagy külső, illetve speciális vagy belső előkészítő gyakorlatok, amelyek felkészítenek a fő gyakorlatra.<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-5" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Kezdeti_meghatalmazás"><span id="Kezdeti_meghatalmaz.C3.A1s"></span>Kezdeti meghatalmazás</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Kezdeti meghatalmazás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Coknyi Rinpocse szerint a dzogcsen gyakorlatokhoz <a href="/w/index.php?title=Felhatalmaz%C3%A1s_(vadzsraj%C3%A1na)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Felhatalmazás (vadzsrajána) (a lap nem létezik)">meghatalmazás</a> szükséges. Ez elülteti a "megvalósítás magjait" a jelenlegi testben, beszédben és tudatban.<sup id="cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20044_45-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20044-45"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A meghatalmazás "felruház minket az eleve jelenlévő (természet) alapjába való felszabadulás képességével, ."<sup id="cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20045_46-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20045-46"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A gyakorlatok által hajtanak ki a magok, amelynek eredménye a megvilágosodott test, beszéd és tudat minősége.<sup id="cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20046_47-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20046-47"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Általános_vagy_külső_előkészítő_gyakorlatok"><span id=".C3.81ltal.C3.A1nos_vagy_k.C3.BCls.C5.91_el.C5.91k.C3.A9sz.C3.ADt.C5.91_gyakorlatok"></span>Általános vagy külső előkészítő gyakorlatok</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Általános vagy külső előkészítő gyakorlatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>az értékes <a href="/wiki/Az_emberi_l%C3%A9ny_a_buddhizmusban" title="Az emberi lény a buddhizmusban">emberi újjászületés</a> megbecsülése;</li> <li>elmélyülés a <a href="/wiki/Dzsar%C3%A1marana" title="Dzsarámarana">halál</a> és az <a href="/wiki/%C3%81lland%C3%B3tlans%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Állandótlanság">állandótlanság</a> fölött;</li> <li>elmélyülés a <a href="/wiki/Szamsz%C3%A1ra_(buddhizmus)" class="mw-redirect" title="Szamszára (buddhizmus)">szamszára</a> hibáin;</li> <li>elmélyülés a karmikus <a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">okokban és okozatokban</a> és az ezektől való megszabadulás lehetőségén;</li> <li>elmélyülés a <a href="/wiki/Megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_a_buddhizmusban" title="Megvilágosodás a buddhizmusban">megszabadulás</a> előnyein;</li> <li>a spirituális tanítóval való jó kapcsolat kiépítése és fenntartása;<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-6" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Speciális_vagy_belső_előkészítő_gyakorlatok"><span id="Speci.C3.A1lis_vagy_bels.C5.91_el.C5.91k.C3.A9sz.C3.ADt.C5.91_gyakorlatok"></span>Speciális vagy belső előkészítő gyakorlatok</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Speciális vagy belső előkészítő gyakorlatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Mened%C3%A9kv%C3%A9tel_(buddhizmus)" title="Menedékvétel (buddhizmus)">menedékvétel</a>;</li> <li>a <a href="/wiki/B%C3%B3dhicsitta" title="Bódhicsitta">bódhicsitta</a> művelése és a "tökéletesség" (tibeti: <i>phar-bjin</i>, szanszkrit: <i><a href="/wiki/P%C3%A1ramit%C3%A1" class="mw-redirect" title="Páramitá">páramitá</a></i>);</li> <li>a <a href="/wiki/Vadzsraszattva" title="Vadzsraszattva">Vadzsraszattva</a> recitálás gyakorlása a nagyobb akadályok leküzdéséhez;</li> <li><a href="/wiki/Mandala" title="Mandala">mandala</a> felajánlások gyakorlása, amelyben kialakul a nagylelkűség és megerősödik a megvilágosodást építő pozitív erők hálózata;</li> <li>a <a href="/w/index.php?title=Guru-j%C3%B3ga&action=edit&redlink=1" class="new" title="Guru-jóga (a lap nem létezik)">guru-jóga</a> gyakorlása, amely a <a href="/wiki/Buddha-term%C3%A9szet" title="Buddha-természet">buddha-természet</a> felismerése és az arra való összpontosítás a spirituális tanítóban és a tanítványban.<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-7" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_nagy_tökéletesség_gyakorlatok"><span id="A_nagy_t.C3.B6k.C3.A9letess.C3.A9g_gyakorlatok"></span>A nagy tökéletesség gyakorlatok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: A nagy tökéletesség gyakorlatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Meghatalmazás"><span id="Meghatalmaz.C3.A1s"></span>Meghatalmazás</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Meghatalmazás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Berzin szerint a meghatalmazás megszerzése (<i>dbang</i>, beavatás) és az addig tett fogadalmak betartása fontos lépés a fő gyakorlat felé. Ez aktiválja a buddha-tudatot.<sup id="cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-8" class="reference"><a href="#cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="cite-bracket">[</span>web 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Legfelsőbb_előkészítő_gyakorlatok"><span id="Legfels.C5.91bb_el.C5.91k.C3.A9sz.C3.ADt.C5.91_gyakorlatok"></span>Legfelsőbb előkészítő gyakorlatok</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Legfelsőbb előkészítő gyakorlatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Azután a gyakorló nekikezdhet a szádhana gyakorlatának, elvégzi a kifejlesztő és a tökéletesítő fázisokat (kyérim és dzogrím), azután pedig a calung (rtsa-rlung) jógagyakorlatokat. Aztán, miután a tanító a Rigpa-beavatás során közvetlenül megmutatta neki a tudat természetét, a tanítvány ráléphet a dzogcsen ati-jóga ösvényére.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaik2004b98_48-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaik2004b98-48"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_fő_gyakorlat"><span id="A_f.C5.91_gyakorlat"></span>A fő gyakorlat</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: A fő gyakorlat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Trekcsö"><span id="Trekcs.C3.B6"></span>Trekcsö</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Trekcsö"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A trekcsö <i>(khregsz csöd)</i> gyakorlata, "átvágás a szilárdon",<sup id="cite_ref-FOOTNOTEDudjom_Rinpoche2005296._o._49-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEDudjom_Rinpoche2005296._o.-49"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> tükrözi a dzsogcsen legkorábbi fejlődési szakaszát, amely gyakorlásellenes volt.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-18" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ebben a gyakorlatban a tanulónak először azonosítania kell majd fenn kell tartania a saját, belső, tiszta és üres tudatosságát.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEDahl2009255._o._50-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEDahl2009255._o.-50"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A tanítvány rámutatásos instrukciókat (<i>szemsz khrid</i>, <i>ngosz szprod</i>), amelyben a tanító bevezeti a tanítványt a tanítvány tudatának természetébe.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-19" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Coknyi Rinpocse szerint ezeket az instrukciókat a tanítványok az előkészítő gyakorlatok után kapják, bár vannak olyan hagyományok, ahol már előtte megkapják az instrukciókat.<sup id="cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20047._o._51-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20047._o.-51"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Dzsigme Lingpa kettéosztja a trekcsö-gyakorlatot közönséges és különleges instrukciókra.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaik2004b99_52-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaik2004b99-52"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az előbbi annak elutasítása, hogy <i>minden tudat és a tudat üres</i> – ez az <a href="/wiki/S%C3%BAnjat%C3%A1" class="mw-redirect" title="Súnjatá">üresség</a> (súnjata) tana.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaik2004b99_52-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaik2004b99-52"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az utóbbi a tényleges áttörést jelenti, amely a nézet <i>(lta ba)</i> valamint a gyakorlatok során előforduló kétség és a hibák ismertetése, illetve néhány tematizált instrukció <i>(csog bzhag)</i>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTESchaik2004b99_52-2" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTESchaik2004b99-52"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Tögal"><span id="T.C3.B6gal"></span>Tögal</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Tögal"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <i>tögal</i> <i>(thod rgal)</i> jelentése "spontán jelenlét"<sup id="cite_ref-FOOTNOTERinpoche_Dzogchen_Ponlop2003_43-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERinpoche_Dzogchen_Ponlop2003-43"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEDalai_Lama2004_44-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEDalai_Lama2004-44"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> vagy "közvetlen átkelés",<sup id="cite_ref-FOOTNOTEChökyi_Nyima_Rinpoche199444_53-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEChökyi_Nyima_Rinpoche199444-53"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>. A <i>tögalt</i> a "a látás gyakorlatának"<sup id="cite_ref-OTZZ_54-0" class="reference"><a href="#cite_note-OTZZ-54"><span class="cite-bracket">[</span>web 4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> vagy a "tiszta fény gyakorlatának <i>(od-gszal)</i>" is nevezik.<sup id="cite_ref-OTZZ_54-1" class="reference"><a href="#cite_note-OTZZ-54"><span class="cite-bracket">[</span>web 4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez magával vonja a <i>négy látomáson</i> való áthaladást.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEChökyi_Nyima_Rinpoche199438_55-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEChökyi_Nyima_Rinpoche199438-55"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezek a gyakorlatok a fizikai csatornák (szelek és cseppek – <i>rca rlung thig le</i>) testével foglalkozik<sup id="cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-20" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és célja a fényes, szivárványszínű képek spontán folyamának létrehozása, amelynek mérete és összetettsége fokozatosan terjed ki.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-8" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szivárványtest"><span id="Sziv.C3.A1rv.C3.A1nytest"></span>Szivárványtest</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Szivárványtest"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A lhun grub gyakorlat teljes megvilágosodáshoz vezethet, amely által a test a halál pillanata után átalakul szivárványtestté (dzsalü).<sup id="cite_ref-FOOTNOTEDalai_Lama2004204._o._56-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEDalai_Lama2004204._o.-56"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez egy anyag nélküli fénytest, amely képes létezni bárhol és bármikor.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEDudjom_Rinpoche2005296._o._49-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEDudjom_Rinpoche2005296._o.-49"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEMatthieu2001153._o._57-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEMatthieu2001153._o.-57"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTERay2001323._o._58-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTERay2001323._o.-58"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a <a href="/w/index.php?title=Szambhogak%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szambhogakája (a lap nem létezik)">Szambhogakája</a> megtestesülése. Néhány kivételes képességű gyakorló, mint például <a href="/wiki/Padmaszambhava" title="Padmaszambhava">Padmaszambhava</a> vagy <a href="/w/index.php?title=Vimalamitra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vimalamitra (a lap nem létezik)">Vimalamitra</a> állítólag egy magasabb szintű szivárványtestet valósított meg anélkül, hogy meghaltak volna.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEMatthieu2001153._o._57-1" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEMatthieu2001153._o.-57"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="width: 100%; background: White; align:top;"> <tbody><tr> <td valign="top"> <dl><dt>Tanítók</dt></dl> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Dilgo_Khjence&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dilgo Khjence (a lap nem létezik)">Dilgo Khjence</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Dzsigdral_Jese_Dordzse_(2._Duddzsom_rinpocse)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dzsigdral Jese Dordzse (2. Duddzsom rinpocse) (a lap nem létezik)">Duddzsom rinpocse</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen_rinpocse&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dzogcsen rinpocse (a lap nem létezik)">Dzogcsen rinpocse</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Dzongszar_Khjence_Cs%C3%B6kji_Lodr%C3%B6&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dzongszar Khjence Csökji Lodrö (a lap nem létezik)">Dzongszar Khjence Csökji Lodrö</a></li></ul> </td> <td valign="top"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Lop%C3%B6n_Tenzin_Namdak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lopön Tenzin Namdak (a lap nem létezik)">Lopön Tenzin Namdak</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Nyosul_Kenpo_rinpocse&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nyosul Kenpo rinpocse (a lap nem létezik)">Nyosul Kenpo rinpocse</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Szurja_Dasz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szurja Dasz (a lap nem létezik)">Szurja Dasz</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Trulsik_rinpocse&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trulsik rinpocse (a lap nem létezik)">Trulsik rinpocse</a></li> <li>Csögyal Namkhai Norbu</li></ul> </td> <td valign="top"> <dl><dt>Fogalmak</dt></dl> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Ganacsakra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ganacsakra (a lap nem létezik)">Ganacsakra</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Lukhang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lukhang (a lap nem létezik)">Lukhang</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Ngagpa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ngagpa (a lap nem létezik)">Ngagpa</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Trul_khor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trul khor (a lap nem létezik)">Trul khor</a></li></ul> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"> <div style="-moz-column-count:4; -webkit-column-count:4; column-count:4; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"> <ol class="references"> <li id="cite_note-FOOTNOTEPettit19994-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPettit19994_1-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFPettit1999">Pettit 1999</a>, 4. o.</span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Pettit" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Pettit">Pettit</a></span> 1999 <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:4._o." style="font-size:100%;"><a href="#hely:4._o.">4. o.</a></span></span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Keown" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Keown">Keown</a></span> 2003 <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:82._o." style="font-size:100%;"><a href="#hely:82._o.">82. o.</a></span></span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBuswellLopez2014-5"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-10"><sup><i><b>k</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-11"><sup><i><b>l</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-12"><sup><i><b>m</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-13"><sup><i><b>n</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-14"><sup><i><b>o</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-15"><sup><i><b>p</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-16"><sup><i><b>q</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-17"><sup><i><b>r</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-18"><sup><i><b>s</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-19"><sup><i><b>t</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBuswellLopez2014_5-20"><sup><i><b>u</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFBuswellLopez2014">Buswell & Lopez 2014</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKeown200324-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKeown200324_6-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKeown2003">Keown 2003</a>, 24. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDalai_Lama2004208-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDalai_Lama2004208_7-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFDalai_Lama2004">Dalai Lama 2004</a>, 208. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEIrons2008168-8"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008168_8-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFIrons2008">Irons 2008</a>, 168. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermano20052545-9"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052545_9-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermano2005">Germano 2005</a>, 2545. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchaik201199-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaik201199_10-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchaik2011">Schaik 2011</a>, 99. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-11"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-10"><sup><i><b>k</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-11"><sup><i><b>l</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-12"><sup><i><b>m</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546_11-13"><sup><i><b>n</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermano2005">Germano 2005</a>, 2546. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20133._o.-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20133._o._12-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchaefferKapsteinTuttle20133._o.">Schaeffer et al. 3. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20134-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20134_13-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchaefferKapsteinTuttle2013">Schaeffer, Kapstein & Tuttle 2013</a>, 4. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20134-5-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20134-5_14-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchaefferKapsteinTuttle2013">Schaeffer, Kapstein & Tuttle 2013</a>, 4-5. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20135-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaefferKapsteinTuttle20135_15-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchaefferKapsteinTuttle2013">Schaeffer, Kapstein & Tuttle 2013</a>, 5. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchaik2004a-16"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaik2004a_16-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaik2004a_16-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchaik2004a">Schaik 2004a</a>.</span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.dzogchen.hu/?page_id=957"><i>Dzogcsentanítás három sorozata</i></a>. Dzogchen.hu. (Hozzáférés: 2015. április 25.)</span></span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermano20052546-2547-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052546-2547_18-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermano2005">Germano 2005</a>, 2546-2547. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermano20052547-19"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547_19-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermano2005">Germano 2005</a>, 2547. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStewart_MacKenzie2014-20"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEStewart_MacKenzie2014_20-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEStewart_MacKenzie2014_20-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFStewart_MacKenzie2014">Stewart MacKenzie 2014</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermanoGyatso2001244-21"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermanoGyatso2001244_21-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermanoGyatso2001244_21-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermanoGyatso2001">Germano & Gyatso 2001</a>, 244. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermano20052548-22"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052548_22-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermano2005">Germano 2005</a>, 2548. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEIrons2008169-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008169_23-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFIrons2008">Irons 2008</a>, 169. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEFremantle200120-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEFremantle200120_24-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFFremantle2001">Fremantle 2001</a>, 20. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTENorbu1989ix-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTENorbu1989ix_25-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFNorbu1989">Norbu 1989</a>, ix. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTENorbu198912._o.-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTENorbu198912._o._26-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFNorbu198912._o.">Norbu & 1989 12. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKleinWangmo2010-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKleinWangmo2010_27-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKleinWangmo2010">Klein & Wangmo 2010</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPadmakara_Translation_Group199435._o.-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPadmakara_Translation_Group199435._o._28-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFPadmakara_Translation_Group199435._o.">Padmakara Translation Group & 1994 35. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPatrul_Rinpoche2011-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPatrul_Rinpoche2011_29-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFPatrul_Rinpoche2011">Patrul Rinpoche 2011</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEReynolds198971-115-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEReynolds198971-115_30-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFReynolds1989">Reynolds 1989</a>, 71-115. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEIrons2008169._o.-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEIrons2008169._o._32-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFIrons2008169._o.">Irons & 2008 169. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKleinWangyal2006109-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKleinWangyal2006109_33-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFKleinWangyal2006">Klein & Wangyal 2006</a>, 109. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERay2001v-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERay2001v_34-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFRay2001">Ray 2001</a>, v. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTENamdak200697-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTENamdak200697_35-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFNamdak2006">Namdak 2006</a>, 97. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEThird_Dzogchen_Rinpoche2008152-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEThird_Dzogchen_Rinpoche2008152_36-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFThird_Dzogchen_Rinpoche2008">Third Dzogchen Rinpoche 2008</a>, 152. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEIngram1993-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEIngram1993_38-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFIngram1993">Ingram 1993</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermano20052547,_2548-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano20052547,_2548_39-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermano2005">Germano 2005</a>, 2547, 2548. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermano1994254-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano1994254_40-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermano1994">Germano 1994</a>, 254. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGermano1994255-41"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano1994255_41-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGermano1994255_41-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGermano1994">Germano 1994</a>, 255. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20044._o.-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20044._o._42-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFTsoknyi_Rinpoche20044._o.">Tsoknyi Rinpoche & 2004 4. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERinpoche_Dzogchen_Ponlop2003-43"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTERinpoche_Dzogchen_Ponlop2003_43-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTERinpoche_Dzogchen_Ponlop2003_43-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFRinpoche_Dzogchen_Ponlop2003">Rinpoche Dzogchen Ponlop 2003</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDalai_Lama2004-44"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEDalai_Lama2004_44-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEDalai_Lama2004_44-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFDalai_Lama2004">Dalai Lama 2004</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20044-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20044_45-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFTsoknyi_Rinpoche2004">Tsoknyi Rinpoche 2004</a>, 4. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20045-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20045_46-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFTsoknyi_Rinpoche2004">Tsoknyi Rinpoche 2004</a>, 5. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20046-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20046_47-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFTsoknyi_Rinpoche2004">Tsoknyi Rinpoche 2004</a>, 6. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchaik2004b98-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaik2004b98_48-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchaik2004b">Schaik 2004b</a>, 98. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDudjom_Rinpoche2005296._o.-49"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEDudjom_Rinpoche2005296._o._49-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEDudjom_Rinpoche2005296._o._49-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFDudjom_Rinpoche2005296._o.">Dudjom Rinpoche & 2005 296. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDahl2009255._o.-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDahl2009255._o._50-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFDahl2009255._o.">Dahl & 2009 255. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20047._o.-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETsoknyi_Rinpoche20047._o._51-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFTsoknyi_Rinpoche20047._o.">Tsoknyi Rinpoche & 2004 7. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESchaik2004b99-52"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaik2004b99_52-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaik2004b99_52-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTESchaik2004b99_52-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFSchaik2004b">Schaik 2004b</a>, 99. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEChökyi_Nyima_Rinpoche199444-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEChökyi_Nyima_Rinpoche199444_53-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFChökyi_Nyima_Rinpoche1994">Chökyi Nyima Rinpoche 1994</a>, 44. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEChökyi_Nyima_Rinpoche199438-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEChökyi_Nyima_Rinpoche199438_55-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFChökyi_Nyima_Rinpoche1994">Chökyi Nyima Rinpoche 1994</a>, 38. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDalai_Lama2004204._o.-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDalai_Lama2004204._o._56-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFDalai_Lama2004204._o.">Dalai Lama & 2004 204. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMatthieu2001153._o.-57"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMatthieu2001153._o._57-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMatthieu2001153._o._57-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFMatthieu2001153._o.">Matthieu & 2001 153. o.</a>.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTERay2001323._o.-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTERay2001323._o._58-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFRay2001323._o.">Ray & 2001 323. o.</a>.</span> </li> </ol> </div> </div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nyomtatott_források"><span id="Nyomtatott_forr.C3.A1sok"></span>Nyomtatott források</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Nyomtatott források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="references-small" style="margin-left:1.5em;"> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Dzogcsen_szövegek"><span id="Dzogcsen_sz.C3.B6vegek"></span>Dzogcsen szövegek</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Dzogcsen szövegek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="width: 100%; background: White; align:top;"> <tbody><tr> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Anyen Rinpoche. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?hl=en&lr=&id=apoepTp6uS8C&oi=fnd&pg=PA7&dq=paramita+dzogchen+definition&ots=B3K5GzM69T&sig=nlWU1E7LNNt3JJLRK2Z9UCdYQkY#v=onepage&q&f=false">The Union of Dzogchen and Bodhichitta</a></i>, First Edition, Snow Lion, 256. o. (2006. november 3.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1559392488" title="Speciális:Könyvforrások/978-1559392488">ISBN 978-1559392488</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Union+of+Dzogchen+and+Bodhichitta&rft.aulast=Anyen+Rinpoche&rft.date=2006&rft.edition=First+Edition&rft.pub=Snow+Lion&rft.pages=256&rft.isbn=978-1559392488&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fhl%3Den%26lr%3D%26id%3DapoepTp6uS8C%26oi%3Dfnd%26pg%3DPA7%26dq%3Dparamita%2Bdzogchen%2Bdefinition%26ots%3DB3K5GzM69T%26sig%3DnlWU1E7LNNt3JJLRK2Z9UCdYQkY%23v%3Donepage%26q%26f%3Dfalse"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/unboundedwholene0000klei">Unbounded Wholeness</a></i>. Oxford University Press (2006)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Unbounded+Wholeness&rft.date=2006&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Funboundedwholene0000klei"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/heartessenceofva0000klei">Heart Essence of the Vast Expanse: A Story of Transmission</a></i>. Snow Lion Publications (2010)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Heart+Essence+of+the+Vast+Expanse%3A+A+Story+of+Transmission&rft.date=2010&rft.pub=Snow+Lion+Publications&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fheartessenceofva0000klei"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ricard-2001">Ricard, Matthieu. <i>The Life of Shabkar: The Autobiography of a Tibetan Yogin</i>. Snow Lion Publications (2001)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Life+of+Shabkar%3A+The+Autobiography+of+a+Tibetan+Yogin&rft.aulast=Ricard&rft.aufirst=Matthieu&rft.date=2001&rft.pub=Snow+Lion+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><a href="/wiki/Padmaszambhava" title="Padmaszambhava">Padmasambhava</a> (1998). <i>Natural Liberation: Padmasambhava's Teachings on the Six Bardos</i>. Wisdom Publications. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780861711314" title="Speciális:Könyvforrások/9780861711314">ISBN 978-0861711314</a></li></ul> </td> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Patrul_Rinpoche-1998">Patrul Rinpoche. <i>The Words of My Perfect Teacher</i>. Altamira (1998)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Words+of+My+Perfect+Teacher&rft.aulast=Patrul+Rinpoche&rft.date=1998&rft.pub=Altamira"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Patrul_Rinpoche-2011">Patrul Rinpoche. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/kunzanlamaishelu0000orgy">The Words of My Perfect Teacher</a></i>. First University Press Edition (2011). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-300-16532-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-300-16532-6">ISBN 978-0-300-16532-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Words+of+My+Perfect+Teacher&rft.aulast=Patrul+Rinpoche&rft.date=2011&rft.pub=First+University+Press+Edition&rft.isbn=978-0-300-16532-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fkunzanlamaishelu0000orgy"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reynolds-1989">Reynolds, John Myrdin. <i>Self-Liberation through seeing with naked awareness</i>. Station Hill Press, Inc. (1989)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Self-Liberation+through+seeing+with+naked+awareness&rft.aulast=Reynolds&rft.aufirst=John+Myrdin&rft.date=1989&rft.pub=Station+Hill+Press%2C+Inc."><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reynolds-1996"><a href="/w/index.php?title=John_Myrdhin_Reynolds&action=edit&redlink=1" class="new" title="John Myrdhin Reynolds (a lap nem létezik)">Reynolds, John Myrdhin</a>. <i>The Golden Letters: The Tibetan Teachings of Garab Dorje, First Dzogchen Master</i>. Snow Lion Publications (1996). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-55939-050-6" title="Speciális:Könyvforrások/1-55939-050-6">ISBN 1-55939-050-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Golden+Letters%3A+The+Tibetan+Teachings+of+Garab+Dorje%2C+First+Dzogchen+Master&rft.aulast=Reynolds&rft.aufirst=John+Myrdhin&rft.date=1996&rft.pub=Snow+Lion+Publications&rft.isbn=1-55939-050-6"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reynolds-2005">Reynolds, John Myrdhin. <i>The Oral Tradition from Zhang-Zhung: An Introduction to the Bonpo Dzogchen Teachings of the Oral Tradition from Zhang-Zhung Known as the Zhang-zhung snyan-rgyud</i>. Vajra Publications (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/99946-644-4-1" title="Speciális:Könyvforrások/99946-644-4-1">ISBN 99946-644-4-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Oral+Tradition+from+Zhang-Zhung%3A+An+Introduction+to+the+Bonpo+Dzogchen+Teachings+of+the+Oral+Tradition+from+Zhang-Zhung+Known+as+the+Zhang-zhung+snyan-rgyud&rft.aulast=Reynolds&rft.aufirst=John+Myrdhin&rft.date=2005&rft.pub=Vajra+Publications&rft.isbn=99946-644-4-1"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Kortárs_tibeti_források_(nyugatiakat_is_beleértve)"><span id="Kort.C3.A1rs_tibeti_forr.C3.A1sok_.28nyugatiakat_is_bele.C3.A9rtve.29"></span>Kortárs tibeti források (nyugatiakat is beleértve)</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Kortárs tibeti források (nyugatiakat is beleértve)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="width: 100%; background: White; align:top;"> <tbody><tr> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Capriles-2007">Capriles, Elías. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://webdelprofesor.ula.ve/humanidades/elicap/en/uploads/Biblioteca/bdz-e.version.pdf">Buddhism and Dzogchen. Part 1 - Buddhism: a Dzogchen Outlook.</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110717191240/http://webdelprofesor.ula.ve/humanidades/elicap/en/uploads/Biblioteca/bdz-e.version.pdf">archivált változat</a>]</i> (2007). Hozzáférés ideje: 2015. április 26. [archiválás ideje: 2011. július 17.]</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhism+and+Dzogchen.+Part+1+-+Buddhism%3A+a+Dzogchen+Outlook.&rft.aulast=Capriles&rft.aufirst=El%C3%ADas&rft.date=2007&rft_id=http%3A%2F%2Fwebdelprofesor.ula.ve%2Fhumanidades%2Felicap%2Fen%2Fuploads%2FBiblioteca%2Fbdz-e.version.pdf"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Chökyi_Nyima_Rinpoche-1994">Chökyi Nyima Rinpoche. <i>Union of Mahamudra and Dzogchen</i>. Rangjung Yeshe Publications (1994)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Union+of+Mahamudra+and+Dzogchen&rft.aulast=Ch%C3%B6kyi+Nyima+Rinpoche&rft.date=1994&rft.pub=Rangjung+Yeshe+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Chökyi_Nyima_Rinpoche-2004">Chökyi Nyima Rinpoche. <i>The Bardo Guidebook</i>. Rangjung Yeshe Publications (2004)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Bardo+Guidebook&rft.aulast=Ch%C3%B6kyi+Nyima+Rinpoche&rft.date=2004&rft.pub=Rangjung+Yeshe+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dahl-2009">Dahl, Cortland. <i>Entrance to the Great Perfection: A Guide to the Dzogchen Preliminary Practices</i>. Snow Lion Publications (2009)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Entrance+to+the+Great+Perfection%3A+A+Guide+to+the+Dzogchen+Preliminary+Practices&rft.aulast=Dahl&rft.aufirst=Cortland&rft.date=2009&rft.pub=Snow+Lion+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dalai_Lama-2004">Dalai Lama. <i>Dzogchen. Heart Essence of the Great Perfection</i>. Snow Lion Publications (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-55939-219-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-55939-219-8">ISBN 978-1-55939-219-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Dzogchen.+Heart+Essence+of+the+Great+Perfection&rft.aulast=Dalai+Lama&rft.date=2004&rft.pub=Snow+Lion+Publications&rft.isbn=978-1-55939-219-8"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dudjom_Rinpoche-1991">Dudjom Rinpoche. <i>The Nyingma School of Tibetan Buddhism, Vol. 1</i>. Wisdom Publications (1991). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-86171-087-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-86171-087-8">ISBN 0-86171-087-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Nyingma+School+of+Tibetan+Buddhism%2C+Vol.+1&rft.aulast=Dudjom+Rinpoche&rft.date=1991&rft.pub=Wisdom+Publications&rft.isbn=0-86171-087-8"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Dudjom_Rinpoche-2008">Dudjom Rinpoche. <i>Wisdom Nectar</i>. Snow Lion (2008)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Wisdom+Nectar&rft.aulast=Dudjom+Rinpoche&rft.date=2008&rft.pub=Snow+Lion"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Fremantle-2001">Fremantle, Francesca. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/luminousemptines0000frem">Luminous Emptiness: understanding the Tibetan Book of the dead</a></i>. Shambhala Publications (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-57062-450-X" title="Speciális:Könyvforrások/1-57062-450-X">ISBN 1-57062-450-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Luminous+Emptiness%3A+understanding+the+Tibetan+Book+of+the+dead&rft.aulast=Fremantle&rft.aufirst=Francesca&rft.date=2001&rft.pub=Shambhala+Publications&rft.isbn=1-57062-450-X&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fluminousemptines0000frem"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Koppl-2008">Koppl, Heidi. <i>Introduction to "Establishing Appearances as Divine"</i>. Snow Lion Publications (2008)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Introduction+to+%22Establishing+Appearances+as+Divine%22&rft.aulast=Koppl&rft.aufirst=Heidi&rft.date=2008&rft.pub=Snow+Lion+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Namdak-2006">Namdak, Tenzin. <i>Bonpo Dzogchen Teachings</i>. Vajra Publications (2006)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Bonpo+Dzogchen+Teachings&rft.aulast=Namdak&rft.aufirst=Tenzin&rft.date=2006&rft.pub=Vajra+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Norbu-1989">Norbu, Namkhai. Foreword, <i>Self-liberation through seeing with naked awareness</i>. Station Hill Press, Inc. (1989)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Self-liberation+through+seeing+with+naked+awareness&rft.atitle=Foreword&rft.aulast=Norbu&rft.aufirst=Namkhai&rft.date=1989&rft.pub=Station+Hill+Press%2C+Inc."><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Norbu-2000">Norbu, Namkhai. <i>The Crystal and the Way of Light</i>. Snow LIon Publications (2000)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Crystal+and+the+Way+of+Light&rft.aulast=Norbu&rft.aufirst=Namkhai&rft.date=2000&rft.pub=Snow+LIon+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Padmakara_Translation_group-1994">Padmakara Translation group. Translators' Introduction, <i>The Words of My Perfect teacher</i>. HarperCollins Publishers India (1994)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Words+of+My+Perfect+teacher&rft.atitle=Translators%27+Introduction&rft.aulast=Padmakara+Translation+group&rft.date=1994&rft.pub=HarperCollins+Publishers+India"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ray-2001">Ray, Reginald. <i>Secret of the Vajra World</i>. Shambhala (2001)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Secret+of+the+Vajra+World&rft.aulast=Ray&rft.aufirst=Reginald&rft.date=2001&rft.pub=Shambhala"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reynolds-1989">Reynolds, John Myrdin. Appendix I: The views on Dzogchen of W.Y. Evans-Wentz and C.G. Jung, <i>Self-liberation through seeing with naked awareness</i>. Station Hill Press, Inc. (1989)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Self-liberation+through+seeing+with+naked+awareness&rft.atitle=Appendix+I%3A+The+views+on+Dzogchen+of+W.Y.+Evans-Wentz+and+C.G.+Jung&rft.aulast=Reynolds&rft.aufirst=John+Myrdin&rft.date=1989&rft.pub=Station+Hill+Press%2C+Inc."><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schmidt-2001">Schmidt, Erik. <i>The Light of Wisdom Vol IV</i>. Rangjung Yeshe Publications (2001)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Light+of+Wisdom+Vol+IV&rft.aulast=Schmidt&rft.aufirst=Erik&rft.date=2001&rft.pub=Rangjung+Yeshe+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sogyal_Rinpoche-1994">Sogyal Rinpoche. <i>The Tibetan Book of Living and Dying: Revised and Updated Edition</i>. = HarperOne (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-06-250834-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-06-250834-2">ISBN 0-06-250834-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Tibetan+Book+of+Living+and+Dying%3A+Revised+and+Updated+Edition&rft.aulast=Sogyal+Rinpoche&rft.date=1994&rft.pub=%3D+HarperOne&rft.isbn=0-06-250834-2"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sogyal_Rinpoche-2009">Sogyal Rinpoche. <i>The Tibetan Book of Living and Dying</i>. Harper Collins, Kindle Edition (2009)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Tibetan+Book+of+Living+and+Dying&rft.aulast=Sogyal+Rinpoche&rft.date=2009&rft.pub=Harper+Collins%2C+Kindle+Edition"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Stewart_MacKenzie-2014">Stewart MacKenzie, Jampa. <i>The Life of Longchenpa: The Omniscient Dharma King of the Vast Expanse</i>. Shambhala (2014)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Life+of+Longchenpa%3A+The+Omniscient+Dharma+King+of+the+Vast+Expanse&rft.aulast=Stewart+MacKenzie&rft.aufirst=Jampa&rft.date=2014&rft.pub=Shambhala"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Tenzin_Wangyal_Rinpoche-2000">Tenzin Wangyal Rinpoche. <i>Wonders of the Natural Mind: The Essence of Dzogchen in the Native Bon Tradition of Tibet</i>. Snow Lion Publications (2000)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Wonders+of+the+Natural+Mind%3A+The+Essence+of+Dzogchen+in+the+Native+Bon+Tradition+of+Tibet&rft.aulast=Tenzin+Wangyal+Rinpoche&rft.date=2000&rft.pub=Snow+Lion+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Tenzin_Wangyal_Rinpoche-2001">Tenzin Wangyal Rinpoche. <i>Het wonder van onze oorspronkelijke geest. Dzokchen in de bontraditie van Tibet (Dutch translation of "Wonders of the Natural Mind")</i>. Elmar BV (2001)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Het+wonder+van+onze+oorspronkelijke+geest.+Dzokchen+in+de+bontraditie+van+Tibet+%28Dutch+translation+of+%22Wonders+of+the+Natural+Mind%22%29&rft.aulast=Tenzin+Wangyal+Rinpoche&rft.date=2001&rft.pub=Elmar+BV"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Third_Dzogchen_Rinpoche-2008">Third Dzogchen Rinpoche. <i>Great Perfection. Volume II</i>. Snow Lion Publications (2008)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Great+Perfection.+Volume+II&rft.aulast=Third+Dzogchen+Rinpoche&rft.date=2008&rft.pub=Snow+Lion+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Tsoknyi_Rinpoche-2004">Tsoknyi Rinpoche. Introduction, <i>Dzogchen Essentials: The Path That Clarifies Confusion</i>. Rangjung Yeshe Publications (2004)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Dzogchen+Essentials%3A+The+Path+That+Clarifies+Confusion&rft.atitle=Introduction&rft.aulast=Tsoknyi+Rinpoche&rft.date=2004&rft.pub=Rangjung+Yeshe+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Tudományos_és_nyugati_források"><span id="Tudom.C3.A1nyos_.C3.A9s_nyugati_forr.C3.A1sok"></span>Tudományos és nyugati források</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Tudományos és nyugati források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="width: 100%; background: White; align:top;"> <tbody><tr> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>The Princeton Dictionary of Buddhism</i>. Princeton University Press (2014)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Princeton+Dictionary+of+Buddhism&rft.date=2014&rft.pub=Princeton+University+Press"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Davidson-2005">Davidson, Ronald M.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/tibetanrenaissan0000davi">Tibetan Renaissance</a></i>. Columbia University Press (2005)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Tibetan+Renaissance&rft.aulast=Davidson&rft.aufirst=Ronald+M.&rft.date=2005&rft.pub=Columbia+University+Press&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ftibetanrenaissan0000davi"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.thlib.org/collections/texts/jiats/#!jiats=/02/gyatsoj/">A Partial Genealogy of the Lifestory of Ye shes mtsho rgyal</a></i> (2006)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Partial+Genealogy+of+the+Lifestory+of+Ye+shes+mtsho+rgyal&rft.date=2006&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.thlib.org%2Fcollections%2Ftexts%2Fjiats%2F%23%21jiats%3D%2F02%2Fgyatsoj%2F"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Germano-1994">Germano, David F.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://journals.ub.uni-heidelberg.de/index.php/jiabs/article/view/8826/2733">Architecture and Absence in the Secret Tantric History of rDzogs Chen</a></i> (1994)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Architecture+and+Absence+in+the+Secret+Tantric+History+of+rDzogs+Chen&rft.aulast=Germano&rft.aufirst=David+F.&rft.date=1994&rft_id=https%3A%2F%2Fjournals.ub.uni-heidelberg.de%2Findex.php%2Fjiabs%2Farticle%2Fview%2F8826%2F2733"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Longchenpa and the Possession of the Dakinis, <i>Tantra in Practice</i>. Motilal Banarsidass Publ. (2001)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Tantra+in+Practice&rft.atitle=Longchenpa+and+the+Possession+of+the+Dakinis&rft.date=2001&rft.pub=Motilal+Banarsidass+Publ."><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Germano-2005">Germano, David. Dzogchen, <i>Macmillan Encyclopedia of Religion. Vol.4: Dacian Riders - Esther</i>. MacMillan Reference USA (2005)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Macmillan+Encyclopedia+of+Religion.+Vol.4%3A+Dacian+Riders+-+Esther&rft.atitle=Dzogchen&rft.aulast=Germano&rft.aufirst=David&rft.date=2005&rft.pub=MacMillan+Reference+USA"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> A Comparison of Alaya-vijñāna in Yogacara and Dzogchen, <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.middlebury.edu/media/view/440167/original/waldron_germano_comparison_of_alaya-vijnana_in_yogacara_and_dzogchen.pdf">Buddhist Thought and Applied Psychological Research: Transcending the boundaries</a></i>. Abingdon, Oxon.: Routledge, 36–68. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0415374316" title="Speciális:Könyvforrások/0415374316">ISBN 0415374316</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhist+Thought+and+Applied+Psychological+Research%3A+Transcending+the+boundaries&rft.atitle=A+Comparison+of+Alaya-vij%C3%B1%C4%81na+in+Yogacara+and+Dzogchen&rft.date=2006&rft.pub=Routledge&rft.place=Abingdon%2C+Oxon.&rft.pages=36%E2%80%9368&rft.isbn=0415374316&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.middlebury.edu%2Fmedia%2Fview%2F440167%2Foriginal%2Fwaldron_germano_comparison_of_alaya-vijnana_in_yogacara_and_dzogchen.pdf"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ingram, Catherine. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=aukDAAAAMBAJ&pg=PA64&lpg=PA64&dq=dzogchen+secret&source=bl&ots=yJ83QwWOOi&sig=PMGgcOFQJxF8aHJQZdbcwDuPrTw&hl=en&sa=X&ei=SFQCVZmILtSpyASSu4LYCg&ved=0CGAQ6AEwCQ#v=onepage&q=dzogchen%20secret&f=false">The Secret Teachings of Tibet: An Interview with American Lama Sura Das</a></i>, 61-65, 122-123. o. (1983. november 3.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Secret+Teachings+of+Tibet%3A+An+Interview+with+American+Lama+Sura+Das&rft.aulast=Ingram&rft.aufirst=Catherine&rft.date=1983&rft.pages=61-65%2C+122-123&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DaukDAAAAMBAJ%26pg%3DPA64%26lpg%3DPA64%26dq%3Ddzogchen%2Bsecret%26source%3Dbl%26ots%3DyJ83QwWOOi%26sig%3DPMGgcOFQJxF8aHJQZdbcwDuPrTw%26hl%3Den%26sa%3DX%26ei%3DSFQCVZmILtSpyASSu4LYCg%26ved%3D0CGAQ6AEwCQ%23v%3Donepage%26q%3Ddzogchen%2520secret%26f%3Dfalse"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Irons-2008">Irons, Edward A.. Dzogchen, <i>Encyclopedia of Buddhism</i>. Facts On File, Inc. An imprint of Infobase Publishing (2008)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+Buddhism&rft.atitle=Dzogchen&rft.aulast=Irons&rft.aufirst=Edward+A.&rft.date=2008&rft.pub=Facts+On+File%2C+Inc.+An+imprint+of+Infobase+Publishing"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li>Karmey, Samten G. (1975). <i>A General Introduction to the History and Doctrines of Bon</i>. Memoirs of the Research Department of the Toyo Bunko, No. 33, pp. 171–218. Tokyo. (Especially Chapter 9 on rDzogs-chen on pp. 213–215)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Karmay-2007">Karmay, Samten Gyaltsen. <i>The Great Perfection (rdzogs chen). A Philosophical and Meditative Teaching of Tibetan Buddhism</i>. BRILL (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Great+Perfection+%28rdzogs+chen%29.+A+Philosophical+and+Meditative+Teaching+of+Tibetan+Buddhism&rft.aulast=Karmay&rft.aufirst=Samten+Gyaltsen&rft.date=2007&rft.pub=BRILL"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Keown-2003">Keown, Damien. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/dictionaryofbudd0000keow">A Dictionary of Buddhism</a></i>. Oxford University Press (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-19-860560-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-19-860560-9">ISBN 0-19-860560-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Dictionary+of+Buddhism&rft.aulast=Keown&rft.aufirst=Damien&rft.date=2003&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.isbn=0-19-860560-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fdictionaryofbudd0000keow"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Pettit-1999">Pettit, John Whitney. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/miphamsbeaconofc0000pett">Mipham's beacon of certainty: illuminating the view of Dzogchen, the Great Perfection</a></i>. Wisdom Publications (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-86171-157-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-86171-157-2">ISBN 0-86171-157-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mipham%27s+beacon+of+certainty%3A+illuminating+the+view+of+Dzogchen%2C+the+Great+Perfection&rft.aulast=Pettit&rft.aufirst=John+Whitney&rft.date=1999&rft.pub=Wisdom+Publications&rft.isbn=0-86171-157-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmiphamsbeaconofc0000pett"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schaik-2004a">Schaik, Sam van. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://earlytibet.files.wordpress.com/2007/06/vanschaik_2004.pdf">The early Days of the Great Perfection</a></i> (2004a)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+early+Days+of+the+Great+Perfection&rft.aulast=Schaik&rft.aufirst=Sam+van&rft.date=2004a&rft_id=http%3A%2F%2Fearlytibet.files.wordpress.com%2F2007%2F06%2Fvanschaik_2004.pdf"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schaik-2004b">Schaik, Sam van. <i>Approaching the Great Perfection: Simultaneous and Gradual Methods of Dzogchen Practice in the Longchen Nyingtig</i>. Wisdom Publications (2004b)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Approaching+the+Great+Perfection%3A+Simultaneous+and+Gradual+Methods+of+Dzogchen+Practice+in+the+Longchen+Nyingtig&rft.aulast=Schaik&rft.aufirst=Sam+van&rft.date=2004b&rft.pub=Wisdom+Publications"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schaik-2011">Schaik, Sam van. <i>Tibet A History</i>. Yale University Press (2011)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Tibet+A+History&rft.aulast=Schaik&rft.aufirst=Sam+van&rft.date=2011&rft.pub=Yale+University+Press"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>Sources of Tibetan Tradition</i>. Columbia University Press (2013)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Sources+of+Tibetan+Tradition&rft.date=2013&rft.pub=Columbia+University+Press"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td></tr></tbody></table> </div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Internetes_források"><span id="Internetes_forr.C3.A1sok"></span>Internetes források</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Internetes források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"> <ol class="references"> <li id="cite_note-Schaik_Early_Dzogchen_IV-4"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Schaik_Early_Dzogchen_IV_4-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://earlytibet.com/2011/08/03/early-dzogchen-iv/">Sam van Schaik, <i>Early Dzogchen IV: the role of Atiyoga</i></a></span> </li> <li id="cite_note-GD-31"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-GD_31-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-GD_31-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100102135020/http://dalailama.com/messages/dolgyal-shugden/ganden-tripa/the-shugden-affair-i"><i>Georges Dreyfus, </i>The Shugden Affair: Origins of a Controversy (Part I)<i>. Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma hivatalos oldala.</i></a>. [2010. január 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.dalailama.com/messages/dolgyal-shugden/ganden-tripa/the-shugden-affair-i">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Berzin-Major_Facets-37"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Berzin-Major_Facets_37-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.berzinarchives.com/web/en/archives/advanced/dzogchen/basic_points/major_facets_dzogchen.html">Alexander Berzin, <i>The Major Facets of Dzogchen</i></a></span> </li> <li id="cite_note-OTZZ-54"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-OTZZ_54-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-OTZZ_54-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140714181933/http://www.wisdom-books.com/ProductExtract.asp?PID=14663"><i>Extract from </i>Oral Tradition from Zhang Zhung. An Introduction to the Bonpo Dzogchen Teachings of the Oral Tradition from Zhang Zhung<i></i></a><i>. [2014. július 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.wisdom-books.com/ProductExtract.asp?PID=14663">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 14.)</i></span></span> </li> </ol> </div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Magyarul">Magyarul</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzogcsen&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Magyarul"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Lopön Tenzin Námdák Rinpocse: <i>Dzogcsen. A filozófiától a szivárványtestig</i>; ford., szerk. Urgyen és Pemá Lhámó; Fénygömb Alapítvány, Bp., 2005</li> <li>Dzsamgön Kongtrul Lodrö Tayé: <i>Milliárd világ. Buddhista világkép az abhidharmában, a kálacsakrában és a dzogcsenben</i>; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 2005</li> <li><i>A természetes állapot. A városi dzogcsen jógiknak ajánlva</i>; Keith Dowman tanításai alapján összeáll. Urgyen; Révai Digitális, Bp., 2006</li> <li><i>A Kristály és a Fény útja. Szútra, tantra és dzogcsen. Chögyal Namkhai Norbu tanításai</i>; szerk., összeáll. John Shane; Magyarországi Dzogcsen Közösség, Bp., 2007</li> <li><i>Dzogcsen. A nagy teljesség szívlényegisége. Őszentsége a Dalai Láma által Nyugaton adott dzogcsen tanítások</i>; ford. Vaszi "Urgyen" Sándor, Csontos Éva, előszó Szogyál Rinpocse; Rejuv Bt.–Oddijána, Bp., 2009</li> <li><i>Gangesz mahamudra. A határtalan gyönyör jógája. Útmutatás a mahamudra és dzogcsen jógik számára</i>; összeáll. Vaszi "Urgyen" Sándor, Kovács Endre, Kovács "Fater" Tibor, ford. Vaszi "Urgyen" Sándor, Csontos Éva; Kum Nye Bt., Bp., 2009 (<i>Dákini-sorozat</i>)</li> <li>Csögyal Namkhai Norbu: <i>Születés, élet és halál. A tibeti gyógyászat és a dzogcsentanítás szerint</i>; ford. Perényi Zsigmond; Magyarországi Dzogcsen Közösség, Bp., 2010</li> <li><i>Tantra és dzogcsen. A 21 Tára gyakorlatai. Khencsen Palden Serab rinpocse és khenpo Cewang Döngyal rinpocse nyomán Csöpel láma</i>; Buddhista Meditáció Központ, Bp., 2011</li> <li>Csögyal Namkhai Norbu: <i>A "Tégy, ahogy tetszik" kicsi dala</i>; ford. Kubát Erzsi, Gelle Zsóka; Magyarországi Dzogcsen Közösség Egyesület, Bp., 2017</li> <li>Urgyen–Kandro: <i>Szivárványtest. A Mahamudra és Dzogcsen egysége</i>; Samadhi, Bp., 2017</li> <li>Patrul Rinpocse: <i>Tökéletes tanítóm szavai. Künszang Lamé Selung. A tibeti buddhizmus gyakorlatának átfogó kézikönyve a Nagy Tökéletesség (dzogcsen) tanítása alapján</i>; előszó Dalai Láma, Dilgo Khjence Rinpocse, ford. Pressing Lajos; Satori-Book Bt., Bp., 2017</li> <li>Tenzin Wangyal Rinpocse: <i>A tudat természetének csodái. A dzogcsen esszenciája Tibet ősi bön hagyományában</i>; ford. Gödény Jonatán; Filosz, Bp., 2018 (<i>Ékajána könyvek</i>)</li> <li>Láma Ngawang Rinpocse: <i>A Mahamudra és a Dzogcsen egysége Karma Csagme Csenrézi piros könyve alapján. Lényegi tanítások a spirituális gyakorlásról. A Nagy Együttérző közvetlen útmutatásai</i>; Buddhista Meditáció Központ–Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség, Tar–Bp., 2021</li></ul> <dl><dt>Tibeti</dt></dl> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reynolds-1989">Reynolds, John Myrdin. <i>Self-liberation through seeing with naked awareness</i>. Station Hill Press, Inc. (1989)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Self-liberation+through+seeing+with+naked+awareness&rft.aulast=Reynolds&rft.aufirst=John+Myrdin&rft.date=1989&rft.pub=Station+Hill+Press%2C+Inc."><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reynolds-1996">Reynolds, John Myrdhin. <i>The Golden Letters: The Tibetan Teachings of Garab Dorje, First Dzogchen Master</i>. Snow Lion Publications (1996). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-55939-050-6" title="Speciális:Könyvforrások/1-55939-050-6">ISBN 1-55939-050-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Golden+Letters%3A+The+Tibetan+Teachings+of+Garab+Dorje%2C+First+Dzogchen+Master&rft.aulast=Reynolds&rft.aufirst=John+Myrdhin&rft.date=1996&rft.pub=Snow+Lion+Publications&rft.isbn=1-55939-050-6"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> <dl><dt>Történelmi</dt></dl> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Germano-2004">Germano, David. Dzogchen, <i>Macmillan Encyclopedia of Religion. Vol.4: Dacian Riders - Esther</i>. MacMillan Reference USA (2004)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Macmillan+Encyclopedia+of+Religion.+Vol.4%3A+Dacian+Riders+-+Esther&rft.atitle=Dzogchen&rft.aulast=Germano&rft.aufirst=David&rft.date=2004&rft.pub=MacMillan+Reference+USA"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schaik-2004">Schaik, Sam van. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://earlytibet.files.wordpress.com/2007/06/vanschaik_2004.pdf">The early Days of the Great Perfection</a></i> (2004)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+early+Days+of+the+Great+Perfection&rft.aulast=Schaik&rft.aufirst=Sam+van&rft.date=2004&rft_id=http%3A%2F%2Fearlytibet.files.wordpress.com%2F2007%2F06%2Fvanschaik_2004.pdf"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Karmay-2007">Karmay, Samten Gyaltsen. <i>The Great Perfection (rdzogs chen). A Philosophical and Meditative Teaching of Tibetan Buddhism</i>. BRILL (2007)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Great+Perfection+%28rdzogs+chen%29.+A+Philosophical+and+Meditative+Teaching+of+Tibetan+Buddhism&rft.aulast=Karmay&rft.aufirst=Samten+Gyaltsen&rft.date=2007&rft.pub=BRILL"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> <dl><dt>A gyakorlat szerkezeti felépítése</dt></dl> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Germano-1994">Germano, David F.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://journals.ub.uni-heidelberg.de/index.php/jiabs/article/view/8826/2733">Architecture and Absence in the Secret Tantric History of rDzogs Chen</a></i> (1994)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Architecture+and+Absence+in+the+Secret+Tantric+History+of+rDzogs+Chen&rft.aulast=Germano&rft.aufirst=David+F.&rft.date=1994&rft_id=https%3A%2F%2Fjournals.ub.uni-heidelberg.de%2Findex.php%2Fjiabs%2Farticle%2Fview%2F8826%2F2733"><span style="display: none;"> </span></span> – Longchenpa's "Trilogy of Natural Freedom" <i>(rang grol skor gsum)</i></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schaik-2004b">Schaik, Sam van. <i>Approaching the Great Perfection: Simultaneous and Gradual Methods of Dzogchen Practice in the Longchen Nyingtig</i>. Wisdom Publications (2004b)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Approaching+the+Great+Perfection%3A+Simultaneous+and+Gradual+Methods+of+Dzogchen+Practice+in+the+Longchen+Nyingtig&rft.aulast=Schaik&rft.aufirst=Sam+van&rft.date=2004b&rft.pub=Wisdom+Publications"><span style="display: none;"> </span></span> – Chapter six: Jigme Lingpa's <i>Longchen Nyinthig</i></li></ul> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Buddhizmussal_kapcsolatos_témák" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ffd068"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="background-color:#ffd068;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Buddhizmussal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k" title="Sablon:Buddhizmussal kapcsolatos témák">Sablon:Buddhizmussal kapcsolatos témák</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Buddhizmussal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style="background-color:#ffd068;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Buddhizmussal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style="background-color:#ffd068;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Buddhizmussal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style="background-color:#ffd068;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Buddhizmussal_kapcsolatos_témák" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">Buddhizmussal</a> <a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">kapcsolatos témák</a></div></th></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2" style="background-color:#ffd068"><div> <ul><li><b><a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">Körvonalakban</a></b></li> <li><b><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B3jegyz%C3%A9k" title="Buddhista szójegyzék">Szójegyzék</a></b></li> <li><b><a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_sz%C3%B3cikkek_t%C3%A1rgymutat%C3%B3ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos szócikkek tárgymutatója">Tárgymutató</a></b></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">Alapok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/H%C3%A1rom_%C3%A9kess%C3%A9g" title="Három ékesség">Három ékesség</a></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a></li> <li><a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">Dharma</a></li> <li><a href="/wiki/Szangha" title="Szangha">Szangha</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">Négy nemes igazság</a></li> <li><a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">Nemes nyolcrétű ösvény</a></li> <li><a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">Nirvána</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%BAt_(buddhizmus)" title="Középút (buddhizmus)">Középút</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha_csal%C3%A1dja" title="Gautama Sziddhártha családja">Családja</a> <ul><li><a href="/wiki/Suddh%C3%B3dana" title="Suddhódana">Suddhódana <small>(apja)</small></a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1j%C3%A1_(a_Buddha_anyja)" title="Májá (a Buddha anyja)">Májá <small>(anyja)</small></a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1_Padzs%C3%A1pat%C3%AD_G%C3%B3tam%C3%AD" title="Mahá Padzsápatí Gótamí">Mahá Padzsápatí Gótamí <small>(nevelőanyja)</small></a></li> <li><a href="/wiki/Jas%C3%B3dhar%C3%A1" title="Jasódhará">Jasódhará <small>(felesége)</small></a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1hula" title="Ráhula">Ráhula <small>(fia)</small></a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81nanda" title="Ánanda">Ánanda <small>(unokatestvére)</small></a></li> <li><a href="/wiki/D%C3%A9vadatta" title="Dévadatta">Dévadatta <small>(unokatestvére)</small></a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Buddha_csodat%C3%A9telei" title="Gautama Buddha csodatételei">Csodák</a></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Buddha_filmes_megjelen%C3%ADt%C3%A9sei" title="Gautama Buddha filmes megjelenítései">Filmek</a></li> <li><a href="/wiki/A_Buddha_fizikai_jellemz%C5%91i" title="A Buddha fizikai jellemzői">Fizikai jellemzői</a></li> <li><a href="/wiki/Helyek_list%C3%A1ja,_ahol_Gautama_Buddha_megsz%C3%A1llt" title="Helyek listája, ahol Gautama Buddha megszállt">Helyek listája, ahol a Buddha megszállt</a></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Buddha_ikonogr%C3%A1fi%C3%A1ja_Laoszban_%C3%A9s_Thaif%C3%B6ld%C3%B6n" title="Gautama Buddha ikonográfiája Laoszban és Thaiföldön">Ikonográfia</a></li> <li><a href="/wiki/A_Buddha_l%C3%A1bnyoma" title="A Buddha lábnyoma">Lábnyoma</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A9gy_gondolat%C3%A9breszt%C5%91_l%C3%A1tv%C3%A1ny" title="Négy gondolatébresztő látvány">Négy gondolatébresztő látvány</a></li> <li><a href="/wiki/A_Buddha_sz%C3%BClet%C3%A9snapja" title="A Buddha születésnapja">Születésnapja</a></li> <li><a href="/wiki/Tath%C3%A1gata" title="Tathágata">Tathágata</a></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Buddha_a_vil%C3%A1gvall%C3%A1sokban" title="Gautama Buddha a világvallásokban">Világvallásokban</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B3jegyz%C3%A9k" title="Buddhista szójegyzék">Főbb<br />fogalmak</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_l%C3%A9t_h%C3%A1rom_ism%C3%A9rve" title="A lét három ismérve">A lét három ismérve</a> <ul><li><a href="/wiki/Muland%C3%B3s%C3%A1g" title="Mulandóság">Mulandóság</a></li> <li><a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">Szenvedés</a></li> <li><a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">Én-nélküliség</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhicsitta" title="Bódhicsitta">Bódhicsitta</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">Bódhiszattva</a></li> <li><a href="/wiki/Buddha-term%C3%A9szet" title="Buddha-természet">Buddha-természet</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">Buddhaság</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Dzogcsen</a></li> <li><a href="/wiki/Indrija" title="Indrija">Érzékszervek</a></li> <li><a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">Függő keletkezés</a></li> <li><a href="/wiki/Karma_a_buddhizmusban" title="Karma a buddhizmusban">Karma</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%A9t_igazs%C3%A1g_tana" title="Két igazság tana">Két igazság tana</a></li> <li><a href="/wiki/Megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_a_buddhizmusban" title="Megvilágosodás a buddhizmusban">Megvilágosodás (felébredés)</a></li> <li><a href="/wiki/Parinirv%C3%A1na" title="Parinirvána">Parinirvána</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%96t_akad%C3%A1ly_(buddhizmus)" title="Öt akadály (buddhizmus)">Öt akadály</a></li> <li><a href="/wiki/Szkandha" title="Szkandha">Öt halmaz</a></li> <li><a href="/wiki/Tanh%C3%A1" title="Tanhá">Sóvárgás</a></li> <li><a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra_(buddhizmus)" title="Szanszára (buddhizmus)">Szamszára</a></li> <li><a href="/wiki/Szankh%C3%A1ra" title="Szankhára">Szankhára</a></li> <li><a href="/wiki/Kl%C3%A9s%C3%A1k_(buddhizmus)" title="Klésák (buddhizmus)">Szennyeződések</a></li> <li><a href="/wiki/Avidj%C3%A1_(buddhizmus)" title="Avidjá (buddhizmus)">Tévelygés</a></li> <li><a href="/wiki/Tathat%C3%A1" title="Tathatá">Tathatá</a></li> <li><a href="/wiki/Tudatfolyam" title="Tudatfolyam">Tudatfolyam</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%A9kly%C3%B3_(buddhizmus)" title="Béklyó (buddhizmus)">Tíz béklyó</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%9Ajrasz%C3%BClet%C3%A9s_(buddhizmus)" title="Újraszületés (buddhizmus)">Újraszületés</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%BAnjata" title="Súnjata">Üresség</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_kozmol%C3%B3gia" title="Buddhista kozmológia">Kozmológia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/%C3%89rz%C3%A9ki_v%C3%A1gyak_birodalma" title="Érzéki vágyak birodalma">Hat birodalom</a> <ul><li><a href="/wiki/D%C3%A9va_(buddhizmus)" title="Déva (buddhizmus)">Menny</a></li> <li><a href="/wiki/Az_emberi_l%C3%A9ny_a_buddhizmusban" title="Az emberi lény a buddhizmusban">Emberek birodalma</a></li> <li><a href="/wiki/Asz%C3%BAra_(buddhizmus)" title="Aszúra (buddhizmus)">Félistenek birodalma</a></li> <li><a href="/wiki/Pr%C3%A9ta" title="Préta">Éhes szellemek birodalma</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81llatok_a_buddhizmusban" title="Állatok a buddhizmusban">Állatok birodalma</a></li> <li><a href="/wiki/Naraka_(buddhizmus)" title="Naraka (buddhizmus)">Pokol</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Trailokja" title="Trailokja">Három létsík</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%ADz_spiritu%C3%A1lis_birodalom" title="Tíz spirituális birodalom">Tíz spirituális birodalom</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhista_gyakorlatok" title="Kategória:Buddhista gyakorlatok">Gyakorlatok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/H%C3%A1rmas_gyakorlat_(buddhizmus)" title="Hármas gyakorlat (buddhizmus)">Hármas gyakorlat</a> <ul><li><a href="/wiki/S%C3%ADla" title="Síla">Erkölcs</a></li> <li><a href="/wiki/Szam%C3%A1dhi" title="Szamádhi">Koncentráció</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B6lcsess%C3%A9g_a_buddhizmusban" title="Bölcsesség a buddhizmusban">Bölcsesség</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Iddhip%C3%A1da" title="Iddhipáda">Az erő alapjai</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_elk%C3%B6telezetts%C3%A9g" title="Buddhista elkötelezettség">Buddhista elkötelezettség</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Buddhista meditáció">Meditáció</a> <ul><li><a href="/wiki/Mantra" title="Mantra">Mantrák</a></li> <li><a href="/wiki/Kammatth%C3%A1na" title="Kammatthána">Kammatthána</a></li> <li><a href="/wiki/Anusszati" title="Anusszati">Felidézés</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81n%C3%A1p%C3%A1naszati" title="Ánápánaszati">Légzés tudatossága</a></li> <li><a href="/wiki/Szamatha" title="Szamatha">Békesség meditáció</a></li> <li><a href="/wiki/Vipasszana" title="Vipasszana">Belátás meditáció (Vipasszana)</a></li> <li><a href="/wiki/Zazen" title="Zazen">Zazen</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%B3an" title="Kóan">Kóan</a></li> <li><a href="/wiki/Mandala" title="Mandala">Mandala</a></li> <li><a href="/wiki/Tantra" title="Tantra">Tantra</a></li> <li><a href="/wiki/Tert%C3%B6n" title="Tertön">Tertön</a></li> <li><a href="/wiki/Terma_(tan%C3%ADt%C3%A1s)" title="Terma (tanítás)">Terma</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Bh%C3%A1vana" title="Bhávana">Bhávana</a></li> <li><a href="/wiki/Dhj%C3%A1na_a_buddhizmusban" title="Dhjána a buddhizmusban">Dhjána</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%ADrja" title="Vírja">Erőfeszítés</a> <ul><li><a href="/wiki/N%C3%A9gy_helyes_er%C5%91fesz%C3%ADt%C3%A9s" title="Négy helyes erőfeszítés">Négy helyes erőfeszítés</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/%C3%89rdem_(buddhizmus)" title="Érdem (buddhizmus)">Érdem</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A9t_megvil%C3%A1gosod%C3%A1si_t%C3%A9nyez%C5%91" title="Hét megvilágosodási tényező">Hét megvilágosodási tényező</a> <ul><li><a href="/wiki/Szati_(buddhizmus)" title="Szati (buddhizmus)">Szati</a></li> <li><a href="/wiki/Dhamma-vicsaja" title="Dhamma-vicsaja">Dhamma-vicsaja</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%ADti" title="Píti">Píti</a></li> <li><a href="/wiki/Passzaddhi" title="Passzaddhi">Passzaddhi</a></li></ul></li></ul> <ul><li><a href="/wiki/Nekkhamma" title="Nekkhamma">Lemondás</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhipakkhija-dhamma" title="Bódhipakkhija-dhamma">Megvilágosodási képességek</a></li> <li><a href="/wiki/Mened%C3%A9kv%C3%A9tel_(buddhizmus)" title="Menedékvétel (buddhizmus)">Menedékvétel</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%ADla" title="Síla">Moralitás</a> <ul><li><a href="/wiki/%C3%96t_fogadalom_(buddhizmus)" title="Öt fogadalom (buddhizmus)">Fogadalmak</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattvafogadalom" title="Bódhiszattvafogadalom">Bódhiszattvafogadalom</a></li> <li><a href="/wiki/Pr%C3%A1timoksa" title="Prátimoksa">Prátimoksa</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/D%C3%A1na" title="Dána">Nagylelkűség</a></li> <li><a href="/wiki/Brahma-vih%C3%A1ra" title="Brahma-vihára">Négy mérhetetlen</a> <ul><li><a href="/wiki/Mett%C3%A1_(buddhizmus)" title="Mettá (buddhizmus)">Szerető kedvesség</a></li> <li><a href="/wiki/Karun%C3%A1" title="Karuná">Együttérzés</a></li> <li><a href="/wiki/Mudit%C3%A1" title="Muditá">Együtt-érző öröm</a></li> <li><a href="/wiki/Upekkha" title="Upekkha">Egykedvűség</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/%C3%96t_er%C5%91ss%C3%A9g" title="Öt erősség">Öt erősség</a></li> <li><a href="/wiki/Paritta" title="Paritta">Paritta</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%BAdzsa_(buddhizmus)" title="Púdzsa (buddhizmus)">Púdzsa</a> <ul><li><a href="/wiki/Felaj%C3%A1nl%C3%A1s_(buddhizmus)" title="Felajánlás (buddhizmus)">Felajánlás</a></li> <li><a href="/wiki/Leborul%C3%A1s_(buddhizmus)" title="Leborulás (buddhizmus)">Leborulás</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_k%C3%A1nt%C3%A1l%C3%A1s" title="Buddhista kántálás">Kántálás</a></li> <li><a href="/wiki/Szatipatth%C3%A1na" title="Szatipatthána">Szatipatthána</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1ramita" title="Páramita">Tökéletességek</a></li> <li><a href="/wiki/Tudatos_jelenl%C3%A9t" title="Tudatos jelenlét">Tudatos jelenlét</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">Nirvána</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_n%C3%A9gy_szintje" title="A megvilágosodás négy szintje">A megvilágosodás négy szintje</a> <ul><li><a href="/wiki/Szot%C3%A1panna" title="Szotápanna">Folyamba-lépő</a></li> <li><a href="/wiki/Szakad%C3%A1g%C3%A1mi" title="Szakadágámi">Egyszer-visszatérő</a></li> <li><a href="/wiki/An%C3%A1g%C3%A1mi" title="Anágámi">Nem-visszatérő</a></li> <li><a href="/wiki/Arhat" title="Arhat">Arhat</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">Bódhiszattva</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">Buddha típusok</a></li> <li><a href="/wiki/Pratj%C3%A9kabuddha" title="Pratjékabuddha">Magán buddha</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_szerzetess%C3%A9g" title="Buddhista szerzetesség">Szerzetesség</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/An%C3%A1g%C3%A1rika" title="Anágárika">Anágárika</a></li> <li><a href="/wiki/Bhikkhuni" title="Bhikkhuni">Apáca</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81cs%C3%A1n" title="Ácsán">Ácsán</a></li> <li><a href="/wiki/Gese" title="Gese">Gese</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1ztulajdonos_(buddhizmus)" title="Háztulajdonos (buddhizmus)">Háztulajdonos</a></li> <li><a href="/wiki/L%C3%A1ma_(buddhizmus)" title="Láma (buddhizmus)">Láma</a></li> <li><a href="/wiki/Sr%C3%A1man%C3%A9ra" title="Srámanéra">Szerzetesnövendék (fiú)</a></li> <li><a href="/wiki/Sr%C3%A1man%C3%A9ri" title="Srámanéri">Szerzetesnövendék (lány)</a></li> <li><a href="/wiki/Rinpocse" title="Rinpocse">Rinpocse</a></li> <li><a href="/wiki/Szej%C3%A1d%C3%B3" title="Szejádó">Szejádó</a></li> <li><a href="/wiki/Bhikkhu" title="Bhikkhu">Szerzetes</a></li> <li><a href="/wiki/Sr%C3%A1vaka" title="Srávaka">Tanítvány</a></li> <li><a href="/wiki/Tulku" title="Tulku">Tulku</a></li> <li><a href="/wiki/Up%C3%A1szaka_%C3%A9s_up%C3%A1szik%C3%A1" title="Upászaka és upásziká">Világi követő</a></li> <li><a href="/wiki/Zen_mester" title="Zen mester">Zen mester</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Legfőbb<br />alakok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a></li> <li><a href="/wiki/Anuruddha" title="Anuruddha">Anuruddha</a></li> <li><a href="/wiki/Aszanga" title="Aszanga">Aszanga</a></li> <li><a href="/wiki/Aszita" title="Aszita">Aszita</a></li> <li><a href="/wiki/Asszadzsi" title="Asszadzsi">Asszadzsi</a></li> <li><a href="/wiki/At%C3%ADsa" title="Atísa">Atísa</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A1riputta" title="Száriputta">Száriputta</a></li> <li><a href="/wiki/Maudgalj%C3%A1jana" title="Maudgaljájana">Maudgaljájana</a></li> <li><a href="/wiki/Bh%C3%ADmr%C3%A1o_R%C3%A1mdzs%C3%AD_%C3%81mb%C3%A9dkar" title="Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar">Ámbédkar</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81nanda" title="Ánanda">Ánanda</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhidharma" title="Bódhidharma">Bódhidharma</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhag%C3%B3sza" title="Buddhagósza">Buddhagósza</a></li> <li><a href="/wiki/Csanna_(buddhizmus)" title="Csanna (buddhizmus)">Csanna</a></li> <li><a href="/wiki/Dalai_l%C3%A1ma" title="Dalai láma">Dalai láma</a></li> <li><a href="/wiki/Jasza_(Buddha_tan%C3%ADtv%C3%A1nya)" title="Jasza (Buddha tanítványa)">Jasza</a></li> <li><a href="/wiki/Karmapa" title="Karmapa">Karmapa</a></li> <li><a href="/wiki/Kh%C3%A9ma" title="Khéma">Khéma</a></li> <li><a href="/wiki/Kaundinja" title="Kaundinja">Kaundinja</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1tj%C3%A1jana" title="Kátjájana">Kátjájana</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1k%C3%A1sjapa" title="Mahákásjapa">Mahákásjapa</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1_Padzs%C3%A1pat%C3%AD_G%C3%B3tam%C3%AD" title="Mahá Padzsápatí Gótamí">Mahá Padzsápatí Gótamí</a></li> <li><a href="/wiki/Nanda_(herceg)" title="Nanda (herceg)">Nanda</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A1gasz%C3%A9na" title="Nágaszéna">Nágaszéna</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A1g%C3%A1rdzsuna" title="Nágárdzsuna">Nágárdzsuna</a></li> <li><a href="/wiki/Nicsiren" title="Nicsiren">Nicsiren</a></li> <li><a href="/wiki/Padmaszambhava" title="Padmaszambhava">Padmaszambhava</a></li> <li><a href="/wiki/Pancsen_l%C3%A1ma" title="Pancsen láma">Pancsen láma</a></li> <li><a href="/wiki/Punna" title="Punna">Punna</a></li> <li><a href="/wiki/Szubh%C3%BAti" title="Szubhúti">Szubhúti</a></li> <li><a href="/wiki/Up%C3%A1li" title="Upáli">Upáli</a></li> <li><a href="/wiki/Uppalavann%C3%A1" title="Uppalavanná">Uppalavanná</a></li> <li><a href="/wiki/Vaszubandhu" title="Vaszubandhu">Vaszubandhu</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B6vegek" title="Buddhista szövegek">Szövegek</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Tripitaka</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">Mahájána szútrák</a></li> <li><a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Páli kánon</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhista_k%C3%A1non" title="Kínai buddhista kánon">Kínai buddhista kánon</a></li> <li><a href="/wiki/Tibeti_buddhista_k%C3%A1non" title="Tibeti buddhista kánon">Tibeti buddhista kánon</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">Irányzatok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Théraváda</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a> <ul><li><a href="/wiki/Zen" title="Zen">Zen</a></li> <li><a href="/wiki/Tiszta_F%C3%B6ld_buddhizmus" title="Tiszta Föld buddhizmus">Tiszta Föld</a></li> <li><a href="/wiki/Tientaj" title="Tientaj">Tientaj</a></li> <li><a href="/wiki/Nicsiren_buddhizmus" title="Nicsiren buddhizmus">Nicsiren</a></li> <li><a href="/wiki/Madhjamaka" title="Madhjamaka">Madhjamaka</a></li> <li><a href="/wiki/J%C3%B3g%C3%A1cs%C3%A1ra" title="Jógácsára">Jógácsára</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Navaj%C3%A1na" title="Navajána">Navajána</a></li> <li><a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a> <ul><li><a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibeti buddhizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Singon_buddhizmus" title="Singon buddhizmus">Singon</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Korai_buddhista_iskol%C3%A1k" title="Korai buddhista iskolák">Korai buddhista iskolák</a></li> <li><a href="/wiki/El%C5%91-szektari%C3%A1nus_buddhizmus" title="Elő-szektariánus buddhizmus">Elő-szektariánus buddhizmus</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">Országok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Buddhizmus_Bangladesben" title="Buddhizmus Bangladesben">Banglades</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Bhut%C3%A1nban" title="Buddhizmus Bhutánban">Bhután</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Burm%C3%A1ban" title="Buddhizmus Burmában">Burma</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Kambodzs%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kambodzsában">Kambodzsa</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kína</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">India</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Indon%C3%A9zi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Indonéziában">Indonézia</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Jap%C3%A1nban" title="Buddhizmus Japánban">Japán</a></li> <li><a href="/wiki/Koreai_buddhizmus" title="Koreai buddhizmus">Korea</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Laoszban" title="Buddhizmus Laoszban">Laosz</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Malajzi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Malajziában">Malajzia</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Mong%C3%B3li%C3%A1ban" title="Buddhizmus Mongóliában">Mongólia</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Nep%C3%A1lban" title="Buddhizmus Nepálban">Nepál</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Pakiszt%C3%A1nban" title="Buddhizmus Pakisztánban">Pakisztán</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Oroszorsz%C3%A1gban" title="Buddhizmus Oroszországban">Oroszországban</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Szingap%C3%BArban" title="Buddhizmus Szingapúrban">Szingapúr</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Sri Lanka</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Tajvanban" title="Buddhizmus Tajvanban">Tajvan</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Thaif%C3%B6ld%C3%B6n" title="Buddhizmus Thaiföldön">Thaiföld</a></li> <li><a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibet</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Vietn%C3%A1mban" title="Buddhizmus Vietnámban">Vietnám</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_a_K%C3%B6zel-Keleten" title="Buddhizmus a Közel-Keleten">Közel-Kelet</a> <ul><li><a href="/wiki/Buddhizmus_Ir%C3%A1nban" title="Buddhizmus Iránban">Irán</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Eur%C3%B3p%C3%A1ban" title="Buddhizmus Európában">Európa</a> <ul><li><a href="/wiki/Buddhizmus_Ausztri%C3%A1ban" title="Buddhizmus Ausztriában">Ausztria</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_N%C3%A9metorsz%C3%A1gban" title="Buddhizmus Németországban">Németország</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Franciaorsz%C3%A1gban" title="Buddhizmus Franciaországban">Franciaország</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Magyarorsz%C3%A1gon" title="Buddhizmus Magyarországon">Magyarország</a></li></ul></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A buddhizmus története">Története</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_buddhizmus_id%C5%91rend_szerint" title="A buddhizmus időrend szerint">Időrend</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_zsinatok" title="Buddhista zsinatok">Buddhista zsinatok</a> (<a href="/wiki/Els%C5%91_buddhista_zsinat" title="Első buddhista zsinat">1.</a>, <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_buddhista_zsinat" title="Második buddhista zsinat">2.</a>, <a href="/wiki/Harmadik_buddhista_zsinat" title="Harmadik buddhista zsinat">3.</a>, <a href="/wiki/Negyedik_buddhista_zsinat" title="Negyedik buddhista zsinat">4.</a>, <a href="/wiki/%C3%96t%C3%B6dik_buddhista_zsinat" title="Ötödik buddhista zsinat">5.</a>, <a href="/wiki/Hatodik_buddhista_zsinat" title="Hatodik buddhista zsinat">6.</a>)</li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">A buddhizmus története Indiában</a></li> <li><a href="/wiki/As%C3%B3ka" title="Asóka">Asóka</a></li> <li><a href="/wiki/Gr%C3%A9ko-buddhizmus" title="Gréko-buddhizmus">Gréko-buddhizmus</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_r%C3%B3mai_vil%C3%A1g" title="A buddhizmus és a római világ">A buddhizmus és a római világ</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_terjed%C3%A9se_a_selyem%C3%BAton" title="A buddhizmus terjedése a selyemúton">A buddhizmus terjedése a selyemúton</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Buddhistaüldözés">Buddhistaüldözés</a></li> <li><a href="/wiki/N%C5%91k_a_buddhizmusban" title="Nők a buddhizmusban">Nők a buddhizmusban</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Nyugaton" title="Buddhizmus Nyugaton">Buddhizmus Nyugaton</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_modernizmus" title="Buddhista modernizmus">Buddhista modernizmus</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_filoz%C3%B3fia" title="Buddhista filozófia">Filozófia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Abhidharma" title="Abhidharma">Abhidharma</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_atomizmus" title="Buddhista atomizmus">Atomizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhol%C3%B3gia" title="Buddhológia">Buddhológia</a></li> <li><a href="/wiki/Elk%C3%B6telezett_buddhizmus" title="Elkötelezett buddhizmus">Elkötelezett buddhizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_etika" title="Buddhista etika">Etika</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let" title="A buddhizmus és az evolúciós elmélet">Evolúció</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_gazdas%C3%A1g" title="Buddhista gazdaság">Gazdaság</a></li> <li><a href="/wiki/Humanista_buddhizmus" title="Humanista buddhizmus">Humanizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Isten_a_buddhizmusban" title="Isten a buddhizmusban">Isten</a></li> <li><a href="/wiki/Megv%C3%A1laszolatlan_k%C3%A9rd%C3%A9sek" title="Megválaszolatlan kérdések">Megválaszolatlan kérdések</a></li> <li><a href="/wiki/Nyolcfajta_tudatoss%C3%A1g" title="Nyolcfajta tudatosság">Nyolcfajta tudatosság</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_szocializmus" title="Buddhista szocializmus">Szocializmus</a></li> <li><a href="/wiki/Val%C3%B3s%C3%A1g_a_buddhizmusban" title="Valóság a buddhizmusban">Valóság</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/A_buddhizmus_kultur%C3%A1lis_jegyei" title="A buddhizmus kulturális jegyei">Kultúra</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_fog_temploma" title="A fog temploma">A fog temploma</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhifa" title="Bódhifa">Bódhifa</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhar%C3%BApa" title="Buddharúpa">Buddha-szobor</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Buddhista építészet">Építészet</a> <ul><li><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_buddhista_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Japán buddhista építészet">Japán buddhista építészet</a></li> <li><a href="/wiki/Vih%C3%A1ra" title="Vihára">Vihára</a></li> <li><a href="/wiki/Vat_(kolostortemplom)" title="Vat (kolostortemplom)">Vat</a></li> <li><a href="/wiki/Szt%C3%BApa" title="Sztúpa">Sztúpa</a></li> <li><a href="/wiki/Pagoda" title="Pagoda">Pagoda</a></li> <li><a href="/wiki/Thai_templom%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Thai templomépítészet">Thai templomépítészet</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Imaker%C3%A9k" title="Imakerék">Imakerék</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_konyham%C5%B1v%C3%A9szet" title="Buddhista konyhaművészet">Konyha</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_k%C3%B6lt%C3%A9szet" title="Buddhista költészet">Költészet</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1b%C3%B3dhi_templom" title="Mahábódhi templom">Mahábódhi templom</a></li> <li><a href="/wiki/Mantra" title="Mantra">Mantra</a> <ul><li><a href="/wiki/Om_mani_padme_hum" title="Om mani padme hum">Om mani padme hum</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_imaf%C3%BCz%C3%A9r" title="Buddhista imafüzér">Málá</a></li> <li><a href="/wiki/Mudr%C3%A1" title="Mudrá">Mudrá</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_m%C5%B1v%C3%A9szet" title="Buddhista művészet">Művészet</a> <ul><li><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_buddhista_m%C5%B1v%C3%A9szet" title="Japán buddhista művészet">Japán buddhista művészet</a></li> <li><a href="/wiki/Gandh%C3%A1ra_m%C5%B1v%C3%A9szete" title="Gandhára művészete">Gréko-buddhista művészet</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_napt%C3%A1r" title="Buddhista naptár">Naptár</a></li> <li><a href="/wiki/Pu-taj_(Nevet%C5%91_Buddha)" title="Pu-taj (Nevető Buddha)">Pu-taj</a></li> <li><a href="/wiki/Sri_Maha_Bodhi" title="Sri Maha Bodhi">Sri Maha Bodhi</a></li> <li><a href="/wiki/Kasaja" title="Kasaja">Szerzetesi viselet</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_szimbolizmus" title="Buddhista szimbolizmus">Szimbolizmus</a> <ul><li><a href="/wiki/Dharmacsakra" title="Dharmacsakra">Dharmacsakra</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_z%C3%A1szl%C3%B3" title="Buddhista zászló">Zászló</a></li> <li><a href="/wiki/Bhavacsakra" title="Bhavacsakra">Bhavacsakra</a></li> <li><a href="/wiki/Thangka" title="Thangka">Thangka</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_%C3%BCnnepek" title="Buddhista ünnepek">Ünnepek</a> <ul><li><a href="/wiki/V%C3%A9sz%C3%A1k" title="Vészák">Vészák</a></li> <li><a href="/wiki/Up%C3%B3szatha" title="Upószatha">Upószatha</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1gha_p%C3%BAdzs%C3%A1" title="Mágha púdzsá">Mágha púdzsá</a></li> <li><a href="/wiki/Aszalha_p%C3%BAdzs%C3%A1" title="Aszalha púdzsá">Aszalha púdzsá</a></li> <li><a href="/wiki/Vassza" title="Vassza">Elvonulás az esős évszakban</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_vegetarianizmus" title="Buddhista vegetarianizmus">Vegetarianizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_zar%C3%A1ndoklat" title="Buddhista zarándoklat">zarándoklat</a> <ul><li><a href="/wiki/Lumbini" title="Lumbini">Lumbini</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1j%C3%A1_d%C3%A9v%C3%AD_templom_(Lumbini)" title="Májá déví templom (Lumbini)">Májá déví templom</a></li> <li><a href="/wiki/Bodh-Gaja" title="Bodh-Gaja">Bodh-Gaja</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A1rn%C3%A1th" title="Szárnáth">Szárnáth</a></li> <li><a href="/wiki/Kus%C3%ADnagar" title="Kusínagar">Kusínagar</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_zene" title="Buddhista zene">Zene</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_sz%C3%B3cikkek_t%C3%A1rgymutat%C3%B3ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos szócikkek tárgymutatója">Egyéb</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Aval%C3%B3kit%C3%A9svara" title="Avalókitésvara">Avalókitésvara</a> <ul><li><a href="/wiki/Kuanjin" title="Kuanjin">Kuanjin</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/%C3%81tad%C3%A1si_vonal_(buddhizmus)" title="Átadási vonal (buddhizmus)">Átadási vonal</a></li> <li><a href="/wiki/Amit%C3%A1bha" title="Amitábha">Amitábha</a></li> <li><a href="/wiki/Brahma" title="Brahma">Brahmá</a></li> <li><a href="/wiki/Dhammapada" title="Dhammapada">Dhammapada</a></li> <li><a href="/wiki/Dharma_besz%C3%A9d" title="Dharma beszéd">Dharma beszéd</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Hínajána</a></li> <li><a href="/wiki/Kalpa_(eon)" title="Kalpa (eon)">Kalpa</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%B3lij%C3%A1k" title="Kóliják">Kóliják</a></li> <li><a href="/wiki/Abhidnya" title="Abhidnya">Magasabb tudás</a></li> <li><a href="/wiki/Maitr%C3%A9ja" title="Maitréja">Maitréja</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ra_(d%C3%A9mon)" title="Mára (démon)">Mára</a></li> <li><a href="/wiki/Omamori" title="Omamori">Omamori</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">Páli</a></li> <li><a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">Szanszkrit</a></li> <li><a href="/wiki/Szokkuram" title="Szokkuram">Szokkuram</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%BAtra" title="Szútra">Szútra</a></li> <li><a href="/wiki/Sak_yant" title="Sak yant">Tetoválás (Sak yant)</a></li> <li><a href="/wiki/Tudat_%C3%A9s_%C3%89let_int%C3%A9zet" title="Tudat és Élet intézet">Tudat és Élet intézet</a></li> <li><a href="/wiki/Vinaja" title="Vinaja">Vinaja</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_buddhizmus" title="Kategória:Összehasonlító buddhizmus">A buddhizmus<br />és a…</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_dzsainizmus" title="A buddhizmus és a dzsainizmus">Dzsainizmus</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let" title="A buddhizmus és az evolúciós elmélet">Evolúció</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_gazdas%C3%A1g" title="Buddhista gazdaság">Gazdaság</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_n%C3%A9zetek_a_hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9sr%C5%91l" title="Buddhista nézetek a halálbüntetésről">Halálbüntetés</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_hinduizmus" title="A buddhizmus és a hinduizmus">Hinduizmus</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_keleti_vall%C3%A1sok" title="A buddhizmus és a keleti vallások">Keleti vallások</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="A buddhizmus és a kereszténység">Kereszténység</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_pszichol%C3%B3gia" title="A buddhizmus és a pszichológia">Pszichológia</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_szexualit%C3%A1s" title="A buddhizmus és a szexualitás">Szexualitás</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_nyugati_tudom%C3%A1nyok" title="A buddhizmus és a nyugati tudományok">Tudomány</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhizmussal_kapcsolatos_list%C3%A1k" title="Kategória:Buddhizmussal kapcsolatos listák">Listák</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Buddh%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Buddhák listája">Buddhák</a></li> <li><a href="/wiki/Neves%C3%ADtett_buddh%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Nevesített buddhák listája">Nevesített buddhák</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattv%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Bódhiszattvák listája">Bódhiszattvák</a></li> <li><a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Buddhisták</a></li> <li><a href="/wiki/Szutt%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Szutták listája">Szutták</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_k%C3%B6nyvek_list%C3%A1ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos könyvek listája">Könyvek</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_templomok_list%C3%A1ja" title="Buddhista templomok listája">Templomok</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2" style="background-color:#ffd068"><div> <ul><li><b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Buddhizmus" title="Portál:Buddhizmus">Portál</a></b></li> <li><b><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhizmus" title="Kategória:Buddhizmus">Kategória</a></b></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85111625">sh85111625</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4215759-6">4215759-6</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph114381&CON_LNG=ENG">ph114381</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dharma_Wheel.svg" class="mw-file-description" title="Buddhizmus"><img alt="Buddhizmus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/25px-Dharma_Wheel.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/38px-Dharma_Wheel.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/50px-Dharma_Wheel.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Buddhizmus" title="Portál:Buddhizmus">Buddhizmusportál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dzogcsen&oldid=27391904">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dzogcsen&oldid=27391904</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhista_gyakorlatok" title="Kategória:Buddhista gyakorlatok">Buddhista gyakorlatok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Dzogcsen" title="Kategória:Dzogcsen">Dzogcsen</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhista_filoz%C3%B3fia" title="Kategória:Buddhista filozófia">Buddhista filozófia</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Nyingma" title="Kategória:Nyingma">Nyingma</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vadzsraj%C3%A1na" title="Kategória:Vadzsrajána">Vadzsrajána</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_tibeti_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="Kategória:A tibeti buddhizmus iskolái">A tibeti buddhizmus iskolái</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Tibeti_buddhista_gyakorlatok" title="Kategória:Tibeti buddhista gyakorlatok">Tibeti buddhista gyakorlatok</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. augusztus 24., 04:55</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Dzogcsen&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-9bpbq","wgBackendResponseTime":231,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.703","walltime":"0.837","ppvisitednodes":{"value":29293,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":206459,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":56612,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":12,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":70590,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 610.777 1 -total"," 34.04% 207.917 121 Sablon:Sfn"," 31.77% 194.073 121 Sablon:H"," 28.97% 176.970 121 Sablon:H_bázis"," 15.37% 93.891 55 Sablon:Cite_book"," 14.66% 89.530 1 Sablon:Tibeti_buddhizmus"," 13.78% 84.159 1 Sablon:Navoszlop"," 9.13% 55.791 2 Sablon:Reflist"," 7.26% 44.359 1 Sablon:M-v-sz"," 6.84% 41.750 1 Sablon:Buddhizmussal_kapcsolatos_témák"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.098","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1555679,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-74dc4d995d-mrw42","timestamp":"20241103133246","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Dzogcsen","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Dzogcsen","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q849734","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q849734","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2015-04-26T17:25:35Z"}</script> </body> </html>