CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Arománok – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"16741f3b-eff5-4b3e-99d2-2b6d33e6e233","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Arománok","wgTitle":"Arománok","wgCurRevisionId":27197338,"wgRevisionId":27197338,"wgArticleId":63230,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből","Balkáni népek","Európai népek","Román nép"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Arománok","wgRelevantArticleId":63230,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true, "wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27197338,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":80000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q201111","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true, "wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc", "skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/31/ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="752"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/31/ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="502"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png/640px-ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="401"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Arománok – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Arom%C3%A1nok"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Arom%C3%A1nok"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Arománok rootpage-Arománok skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Arom%C3%A1nok" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Arom%C3%A1nok" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Arom%C3%A1nok" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Arom%C3%A1nok" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Történeti_áttekintés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Történeti_áttekintés"> <div class="vector-toc-text"> 1 Történeti áttekintés </div> </a> <button aria-controls="toc-Történeti_áttekintés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Történeti áttekintés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Történeti_áttekintés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_17._századig" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_17._századig"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 A 17. századig </div> </a> <ul id="toc-A_17._századig-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_17._és_a_18._században_(1788-ig)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_17._és_a_18._században_(1788-ig)"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 A 17. és a 18. században (1788-ig) </div> </a> <ul id="toc-A_17._és_a_18._században_(1788-ig)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-1788-tól_1912-ig" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#1788-tól_1912-ig"> <div class="vector-toc-text"> 1.3 1788-tól 1912-ig </div> </a> <ul id="toc-1788-tól_1912-ig-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-1912-től_kezdve" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#1912-től_kezdve"> <div class="vector-toc-text"> 1.4 1912-től kezdve </div> </a> <ul id="toc-1912-től_kezdve-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Identitási_kérdések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Identitási_kérdések"> <div class="vector-toc-text"> 2 Identitási kérdések </div> </a> <ul id="toc-Identitási_kérdések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Népnevek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Népnevek"> <div class="vector-toc-text"> 3 Népnevek </div> </a> <button aria-controls="toc-Népnevek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Népnevek alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Népnevek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Külső_népnevek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Külső_népnevek"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Külső népnevek </div> </a> <ul id="toc-Külső_népnevek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Saját_népnevek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Saját_népnevek"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Saját népnevek </div> </a> <ul id="toc-Saját_népnevek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_arománok_száma_és_földrajzi_eloszlása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_arománok_száma_és_földrajzi_eloszlása"> <div class="vector-toc-text"> 4 Az arománok száma és földrajzi eloszlása </div> </a> <ul id="toc-Az_arománok_száma_és_földrajzi_eloszlása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Helyzetük" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Helyzetük"> <div class="vector-toc-text"> 5 Helyzetük </div> </a> <button aria-controls="toc-Helyzetük-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Helyzetük alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Helyzetük-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Jogi_státuszuk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Jogi_státuszuk"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Jogi státuszuk </div> </a> <ul id="toc-Jogi_státuszuk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megnyilvánulásaik" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Megnyilvánulásaik"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Megnyilvánulásaik </div> </a> <ul id="toc-Megnyilvánulásaik-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Vallásuk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallásuk"> <div class="vector-toc-text"> 6 Vallásuk </div> </a> <ul id="toc-Vallásuk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_arománok_nyelve" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_arománok_nyelve"> <div class="vector-toc-text"> 7 Az arománok nyelve </div> </a> <ul id="toc-Az_arománok_nyelve-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Aromán_irodalom_és_művészet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Aromán_irodalom_és_művészet"> <div class="vector-toc-text"> 8 Aromán irodalom és művészet </div> </a> <ul id="toc-Aromán_irodalom_és_művészet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Aromán_személyiségek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Aromán_személyiségek"> <div class="vector-toc-text"> 9 Aromán személyiségek </div> </a> <ul id="toc-Aromán_személyiségek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 10 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 11 Források </div> </a> <button aria-controls="toc-Források-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Források alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Közvetlen_források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közvetlen_források"> <div class="vector-toc-text"> 11.1 Közvetlen források </div> </a> <ul id="toc-Közvetlen_források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Közvetett_források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közvetett_források"> <div class="vector-toc-text"> 11.2 Közvetett források </div> </a> <ul id="toc-Közvetett_források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 12 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Aromán_szervezetek_honlapjai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Aromán_szervezetek_honlapjai"> <div class="vector-toc-text"> 13 Aromán szervezetek honlapjai </div> </a> <ul id="toc-Aromán_szervezetek_honlapjai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Arománok</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 49 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-49" aria-hidden="true" > 49 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Aromanians" title="Aromanians – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Aromanians" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Arrumanos" title="Arrumanos – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Arrumanos" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A3%D8%B1%D9%88%D9%85%D8%A7%D9%86%D9%8A%D9%88%D9%86" title="أرومانيون – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="أرومانيون" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D8%B1%D9%88%D9%85%D8%A7%D9%86%D9%8A%D9%8A%D9%86" title="ارومانيين – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="ارومانيين" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Aromunlar" title="Aromunlar – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Aromunlar" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%80%D0%B0%D0%BC%D1%83%D0%BD%D1%8B" title="Арамуны – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Арамуны" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%80%D0%B0%D0%BC%D1%83%D0%BD%D1%8B" title="Арамуны – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Арамуны" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%80%D1%83%D0%BC%D1%8A%D0%BD%D0%B8" title="Арумъни – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Арумъни" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Arumuni" title="Arumuni – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Arumuni" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Aromanesos" title="Aromanesos – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Aromanesos" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Arumuni" title="Arumuni – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Arumuni" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Aromaniaid" title="Aromaniaid – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Aromaniaid" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Aromunen" title="Aromunen – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Aromunen" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%92%CE%BB%CE%AC%CF%87%CE%BF%CE%B9" title="Βλάχοι – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Βλάχοι" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Arrumanos" title="Arrumanos – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Arrumanos" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Aromuunid" title="Aromuunid – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Aromuunid" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Aromaniar" title="Aromaniar – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Aromaniar" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%D8%B1%D9%88%D9%85%D8%A7%D9%86%DB%8C%E2%80%8C%D9%87%D8%A7" title="آرومانی‌ها – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="آرومانی‌ها" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Aromanialaiset" title="Aromanialaiset – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Aromanialaiset" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Aroumains" title="Aroumains – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Aroumains" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Pobo_arroman%C3%A9s" title="Pobo arromanés – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Pobo arromanés" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%90%D7%A8%D7%95%D7%9E%D7%A0%D7%99%D7%9D" title="ארומנים – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="ארומנים" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Cincari" title="Cincari – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Cincari" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B1%D5%BC%D5%B8%D6%82%D5%B4%D5%AB%D5%B6%D5%B6%D5%A5%D6%80" title="Առումիններ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Առումիններ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Orang_Aromania" title="Orang Aromania – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Orang Aromania" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Aromuni" title="Aromuni – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Aromuni" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%82%A2%E3%83%AB%E3%83%BC%E3%83%9E%E3%83%8B%E3%82%A2%E4%BA%BA" title="アルーマニア人 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="アルーマニア人" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%80%D0%BE%D0%BC%D1%83%D0%BD%D0%B4%D0%B0%D1%80" title="Аромундар – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Аромундар" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%95%84%EB%A1%9C%EB%A7%88%EB%8B%88%EC%95%84%EC%9D%B8" title="아로마니아인 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="아로마니아인" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Arumunai" title="Arumunai – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Arumunai" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Arom%C5%ABni" title="Aromūni – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Aromūni" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BB%D0%B0%D1%81%D0%B8" title="Власи – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Власи" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Aroemenen" title="Aroemenen – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Aroemenen" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Arumenere" title="Arumenere – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Arumenere" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Arumuni" title="Arumuni – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Arumuni" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Arromenos" title="Arromenos – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Arromenos" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Arom%C3%A2ni" title="Aromâni – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Aromâni" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-roa-rup mw-list-item"><a href="https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Arm%C3%A3nji" title="Armãnji – aromán" lang="rup" hreflang="rup" data-title="Armãnji" data-language-autonym="Armãneashti" data-language-local-name="aromán" class="interlanguage-link-target">Armãneashti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%80%D0%BE%D0%BC%D1%83%D0%BD%D1%8B" title="Аромуны – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Аромуны" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Aromuni" title="Aromuni – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Aromuni" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Aromanians" title="Aromanians – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Aromanians" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Arumuni" title="Arumuni – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Arumuni" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Aromuni" title="Aromuni – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Aromuni" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Arumun%C3%ABt" title="Arumunët – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Arumunët" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%BD%D1%86%D0%B0%D1%80%D0%B8" title="Цинцари – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Цинцари" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Arum%C3%A4ner" title="Arumäner – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Arumäner" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Arumenler" title="Arumenler – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Arumenler" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%80%D1%83%D0%BC%D1%83%D0%BD%D0%B8" title="Арумуни – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Арумуни" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E9%98%BF%E7%BE%85%E8%92%99%E4%BA%BA" title="阿羅蒙人 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="阿羅蒙人" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q201111#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Arom%C3%A1nok" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Arom%C3%A1nok" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Arom%C3%A1nok">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Arom%C3%A1nok">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Arom%C3%A1nok" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Arom%C3%A1nok" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&oldid=27197338" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Arom%C3%A1nok&id=27197338&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FArom%25C3%25A1nok">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FArom%25C3%25A1nok">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Arom%C3%A1nok">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Arom%C3%A1nok&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Aromanians" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q201111" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Arom%C3%A1nok">ellenőrizve</a>: 2024. június 9.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:#fee8ab;background-color:#b08261;">Arománok armãnj, arãmãnj, rãmãnj, rumãnj (nyelvjárások szerinti változatok)</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png" class="mw-file-description" title="Macedóniai arománok 1914 körül"><img alt="Macedóniai arománok 1914 körül" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png/200px-ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png" decoding="async" width="200" height="125" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png/300px-ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png/400px-ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png 2x" data-file-width="788" data-file-height="494" /></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Macedóniai arománok 1914 körül</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Aromanian_flag.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Aromanian_flag.svg/100px-Aromanian_flag.svg.png" decoding="async" width="100" height="50" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Aromanian_flag.svg/150px-Aromanian_flag.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Aromanian_flag.svg/200px-Aromanian_flag.svg.png 2x" data-file-width="800" data-file-height="400" /></a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#FCDF8D;color:black;text-align:center;">Teljes lélekszám</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;">88 000–1 918 000<a href="#cite_note-parl-1">[1]</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#FCDF8D;color:black;text-align:center;">Lélekszám régiónként</td></tr><tr><td colspan="2"><table style="display:table;background:transparent;width:100%;" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="background-color:#FFE8A8">Régió</td><td style="background-color:#FFE8A8">Fő</td></tr><tr><td style="width:60%;font-size:95%;"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Flag_of_Greece.svg/22px-Flag_of_Greece.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Flag_of_Greece.svg/33px-Flag_of_Greece.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Flag_of_Greece.svg/44px-Flag_of_Greece.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="400" /> <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" title="Görögország">Görögország</a></td><td style="width:40%;font-size:95%;">39 855 (hivatalos),<a href="#cite_note-gorog-2">[2]</a> 200 000–1 200 000 (becslések)<a href="#cite_note-puig-3">[3]</a></td></tr><tr><td style="width:60%;background-color:#FFF0C4;font-size:95%;"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Flag_of_Albania.svg/22px-Flag_of_Albania.svg.png" decoding="async" width="22" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Flag_of_Albania.svg/33px-Flag_of_Albania.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Flag_of_Albania.svg/44px-Flag_of_Albania.svg.png 2x" data-file-width="700" data-file-height="500" /> <a href="/wiki/Alb%C3%A1nia" title="Albánia">Albánia</a></td><td style="width:40%;background-color:#FFF0C4;font-size:95%;">8266 (hivatalos),<a href="#cite_note-alban_census-4">[4]</a> 50 000–400 000 (becslések)<a href="#cite_note-puig-3">[3]</a></td></tr><tr><td style="width:60%;font-size:95%;"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Flag_of_Romania.svg/22px-Flag_of_Romania.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Flag_of_Romania.svg/33px-Flag_of_Romania.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Flag_of_Romania.svg/44px-Flag_of_Romania.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="400" /> <a href="/wiki/Rom%C3%A1nia" title="Románia">Románia</a></td><td style="width:40%;font-size:95%;">28 000,<a href="#cite_note-roman-5">[5]</a> 70 000–200 000 (becslések)<a href="#cite_note-puig-3">[3]</a></td></tr><tr><td style="width:60%;background-color:#FFF0C4;font-size:95%;"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Flag_of_Serbia.svg/22px-Flag_of_Serbia.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Flag_of_Serbia.svg/33px-Flag_of_Serbia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Flag_of_Serbia.svg/44px-Flag_of_Serbia.svg.png 2x" data-file-width="1350" data-file-height="900" /> <a href="/wiki/Szerbia" title="Szerbia">Szerbia</a></td><td style="width:40%;background-color:#FFF0C4;font-size:95%;">243 (hivatalos),<a href="#cite_note-szerbia-6">[6]</a> 15 000 (becslés)<a href="#cite_note-puig_2-7">[7]</a></td></tr><tr><td style="width:60%;font-size:95%;"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Flag_of_Bulgaria.svg/22px-Flag_of_Bulgaria.svg.png" decoding="async" width="22" height="13" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Flag_of_Bulgaria.svg/33px-Flag_of_Bulgaria.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Flag_of_Bulgaria.svg/44px-Flag_of_Bulgaria.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/Bulg%C3%A1ria" title="Bulgária">Bulgária</a></td><td style="width:40%;font-size:95%;">2000–3000 (becslések)<a href="#cite_note-puig-3">[3]</a></td></tr><tr><td style="width:60%;background-color:#FFF0C4;font-size:95%;"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Flag_of_North_Macedonia.svg/22px-Flag_of_North_Macedonia.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Flag_of_North_Macedonia.svg/33px-Flag_of_North_Macedonia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Flag_of_North_Macedonia.svg/44px-Flag_of_North_Macedonia.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /> <a href="/wiki/%C3%89szak-Maced%C3%B3nia" title="Észak-Macedónia">Észak-Macedónia</a></td><td style="width:40%;background-color:#FFF0C4;font-size:95%;">9695 (hivatalos, kis számú meglenorománokkal együtt),<a href="#cite_note-macedonia-8">[8]</a> 100 000 (becslés)<a href="#cite_note-puig_2-7">[7]</a></td></tr></tbody></table></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#FCDF8D;color:black;text-align:center;">Nyelvek</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;"><a href="/wiki/Arom%C3%A1n_nyelv" title="Aromán nyelv">aromán</a>, többségi lakosságok nyelvei</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#FCDF8D;color:black;text-align:center;">Vallások</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;"><a href="/wiki/Ortodox_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Ortodox kereszténység">Ortodox kereszténység</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#FCDF8D;color:black;text-align:center;">Rokon népcsoportok</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;"><a href="/wiki/Rom%C3%A1nok" title="Románok">románok</a>, <a href="/wiki/Meglenorom%C3%A1nok" title="Meglenorománok">meglenorománok</a>, <a href="/wiki/Isztrorom%C3%A1nok" title="Isztrorománok">isztrorománok</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Aromanians" class="extiw" title="commons:Category:Aromanians">Arománok armãnj, arãmãnj, rãmãnj, rumãnj (nyelvjárások szerinti változatok)</a> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> </tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Confusion.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/19px-Confusion.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/29px-Confusion.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/38px-Confusion.svg.png 2x" data-file-width="220" data-file-height="168" /></a></td><td>Nem tévesztendő össze a következővel: <a href="/wiki/Rom%C3%A1nok" title="Románok">Románok</a>.</td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dias.Roman-Est_hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Dias.Roman-Est_hu.svg/263px-Dias.Roman-Est_hu.svg.png" decoding="async" width="263" height="201" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Dias.Roman-Est_hu.svg/395px-Dias.Roman-Est_hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Dias.Roman-Est_hu.svg/526px-Dias.Roman-Est_hu.svg.png 2x" data-file-width="587" data-file-height="449" /></a><figcaption><a href="/wiki/Keleti_%C3%BAjlatin_nyelvek" title="Keleti újlatin nyelvek">Keleti újlatin nyelveket</a> beszélők által lakott régiók</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:South-Balkan-Romance-languages.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/South-Balkan-Romance-languages.png/263px-South-Balkan-Romance-languages.png" decoding="async" width="263" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/South-Balkan-Romance-languages.png/395px-South-Balkan-Romance-languages.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/South-Balkan-Romance-languages.png/526px-South-Balkan-Romance-languages.png 2x" data-file-width="3322" data-file-height="2372" /></a><figcaption>Arománok által lakott régiók a Balkánon (sárga színnel)</figcaption></figure> Az arománok egy <a href="/wiki/Keleti_%C3%BAjlatin_nyelvek" title="Keleti újlatin nyelvek">keleti újlatin nyelvet</a>, az <a href="/wiki/Arom%C3%A1n_nyelv" title="Aromán nyelv">arománt</a> beszélő népesség, amely a legelterjedtebb vélemény szerint a <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor" title="Középkor">középkorban</a> vált ki a <a href="/wiki/Balk%C3%A1n-f%C3%A9lsziget" title="Balkán-félsziget">Balkán-félszigeten</a> az <a href="/wiki/I._e._3._sz%C3%A1zad" title="I. e. 3. század">i. e. 3. században</a> elkezdődött <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">római</a> hódítások nyomán hat <a href="/wiki/%C3%89vsz%C3%A1zad" title="Évszázad">századon</a> át kialakult újlatin ajkú népesség nagyobb csoportjából.<a href="#cite_note-sala_174-9">[9]</a> Az arománok számáról csak bizonytalan becslések vannak. A legkisebb becsült szám 88 000, a legnagyobb pedig 1 918 000.<a href="#cite_note-parl-1">[1]</a> Jelentősebb aromán népesség eredeti régióiban vagy azokhoz közeliekben él, azaz <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" title="Görögország">Görögországban</a>, <a href="/wiki/Alb%C3%A1nia" title="Albánia">Albániában</a>, <a href="/wiki/%C3%89szak-Maced%C3%B3nia" title="Észak-Macedónia">Észak-Macedóniában</a>, <a href="/wiki/Szerbia" title="Szerbia">Szerbiában</a> és <a href="/wiki/Bulg%C3%A1ria" title="Bulgária">Bulgáriában</a>. Nagyobb csoport <a href="/wiki/Rom%C3%A1nia" title="Románia">Romániába</a> telepedett át a két világháború között, és sokan szétszóródtak a világban, <a href="/wiki/Nyugat-Eur%C3%B3pa" title="Nyugat-Európa">Nyugat-Európában</a>, az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Amerikai Egyesült Államokban</a>, <a href="/wiki/Kanada" title="Kanada">Kanadában</a>, <a href="/wiki/Latin-Amerika" title="Latin-Amerika">Latin-Amerikában</a> és <a href="/wiki/Ausztr%C3%A1lia_(orsz%C3%A1g)" title="Ausztrália (ország)">Ausztráliában</a>. Bár az aromán nyelvnek máig sincs <a href="/wiki/Sztenderd_nyelvv%C3%A1ltozat" title="Sztenderd nyelvváltozat">sztenderd nyelvváltozata</a>, mégis a <a href="/wiki/18._sz%C3%A1zad" title="18. század">18. századtól</a> fogva van <a href="/wiki/%C3%8Dr%C3%A1sbelis%C3%A9g" title="Írásbeliség">írásbelisége</a> és <a href="/wiki/Irodalom" title="Irodalom">irodalma</a>. Az arománok minden országban kisebbségben voltak és vannak, és emiatt folyamatos <a href="/wiki/Asszimil%C3%A1ci%C3%B3_(szociol%C3%B3gia)" title="Asszimiláció (szociológia)">asszimilációnak</a> voltak kitéve. A múltban erre főleg az illető országok hatóságai törekedtek. A jelenben ez a törekvés már kevésbé jelentős, de az asszimilációhoz hozzájárulnak a modern világra jellemző élet körülményei. Főleg az <a href="/wiki/1990" title="1990">1990</a>-es évek óta megszaporodtak különböző országokban az arománok szervezetei, amelyek megpróbálják feléleszteni vagy/és fenntartani az aromán identitást, <a href="/wiki/Nemzetis%C3%A9g" title="Nemzetiség">nemzetiségi</a> és/vagy kulturális jogokért küzdenek. Aromán értelmiségiek nyelvük sztenderdizálásával és tanításával foglalkoznak, valamint művelik az aromán nyelvű <a href="/wiki/Irodalom" title="Irodalom">irodalmat</a>. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Történeti_áttekintés">Történeti áttekintés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Történeti áttekintés">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_17._századig">A 17. századig</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A 17. századig">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Jirecek_vonal.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Jirecek_vonal.jpg/263px-Jirecek_vonal.jpg" decoding="async" width="263" height="240" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Jirecek_vonal.jpg/395px-Jirecek_vonal.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Jirecek_vonal.jpg/526px-Jirecek_vonal.jpg 2x" data-file-width="614" data-file-height="561" /></a><figcaption><center>A <a href="/wiki/Jire%C4%8Dek-vonal" title="Jireček-vonal">Jireček-vonal</a></center></figcaption></figure> Az arománok eredetének kutatása szorosan összefonódik nyelvük <a href="/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelem" title="Történelem">történetének</a> kutatásával, de az írott források elégtelensége és egymással ellentétes nemzetpolitikai okok miatt kialakulásuk számos aspektusa viták tárgya. A <a href="/wiki/21._sz%C3%A1zad" title="21. század">21. században</a> a legkevésbé elfogadott elmélet szerint, melyet <a href="/w/index.php?title=Bogdan_Petriceicu_Hasdeu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bogdan Petriceicu Hasdeu (a lap nem létezik)">Bogdan Petriceicu Hasdeu</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q2389145#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q2389145">(wd)</a>, a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. században</a> élt <a href="/wiki/Rom%C3%A1nok" title="Románok">román</a> <a href="/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelem" title="Történelem">történész</a> és <a href="/wiki/Nyelv%C3%A9szet" title="Nyelvészet">nyelvész</a> hangoztatott, a <a href="/wiki/Duna" title="Duna">Dunától</a> délre fekvő területeken élő <a href="/wiki/Vlachok" title="Vlachok">vlachok</a>, tehát az arománok is, <a href="/wiki/Romaniz%C3%A1ci%C3%B3" title="Romanizáció">romanizált</a> <a href="/wiki/D%C3%A1kok" title="Dákok">dákoktól</a> származnak, akiknek egy része a Dunától délre vándorolt.<a href="#cite_note-sala_274-10">[10]</a> Ez az elmélet azt az állítást volt hivatott alátámasztani, hogy <a href="/wiki/Rom%C3%A1nok" title="Románok">románok</a> már a <a href="/wiki/Magyarok" title="Magyarok">magyar</a> <a href="/wiki/Honfoglal%C3%A1s" title="Honfoglalás">honfoglalás</a> előtt is éltek <a href="/wiki/Erd%C3%A9ly" title="Erdély">Erdélyben</a>.<a href="#cite_note-11">[11]</a> Görögországban az a nézet dominál, miszerint az arománok romanizált <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k" title="Görögök">görögök</a> leszármazottai, Albániában az, hogy őseik romanizált <a href="/wiki/Ill%C3%ADrek" title="Illírek">illírek</a> voltak, Észak-Macedóniában pedig az, hogy romanizált <a href="/wiki/Tr%C3%A1kok" title="Trákok">trákoktól</a> vagy <a href="/wiki/Dard%C3%A1nok_(Balk%C3%A1n)" title="Dardánok (Balkán)">dardánoktól</a> származnak.<a href="#cite_note-12">[12]</a> A román történészek és nyelvészek többségének mai véleménye az, hogy úgy a Dunától délre (az ún. <a href="/wiki/Jire%C4%8Dek-vonal" title="Jireček-vonal">Jireček-vonalig</a>), mint attól északra (beleértve Erdély nagy részét), egy protorománnak nevezett nép alakult ki az ottani, különböző romanizált népcsoportokból az <a href="/wiki/I._e._3._sz%C3%A1zad" title="I. e. 3. század">i. e. 3. század</a> és a <a href="/wiki/3._sz%C3%A1zad" title="3. század">3. század</a> között (<a href="/wiki/Dacia_(r%C3%B3mai_provincia)" title="Dacia (római provincia)">Daciában</a> csak <a href="/wiki/106" title="106">106</a> és <a href="/wiki/271" title="271">271</a> között) és később ebből keletkezett négy népesség: a dákorománok (azaz a romániai románok), az arománok, a <a href="/wiki/Meglenorom%C3%A1nok" title="Meglenorománok">meglenorománok</a> és az <a href="/wiki/Isztrorom%C3%A1nok" title="Isztrorománok">isztrorománok</a>.<a href="#cite_note-sala_174-9">[9]</a> Nyugati<a href="#cite_note-13">[13]</a> és magyar,<a href="#cite_note-14">[14]</a> de még egyes román történészek<a href="#cite_note-15">[15]</a> szerint is a protoromán népesség a Dunától csakis délre alakult ki, majd ott feloszlott, és egy része (a románok) onnan vándorolt a Dunától északra, a <a href="/wiki/12._sz%C3%A1zad" title="12. század">12. század</a> folyamán, miközben a többi három csoport a Dunántól délre eső területen maradt. A <a href="/wiki/6._sz%C3%A1zad" title="6. század">6. században</a> <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_n%C3%A9pek" title="Szláv népek">szlávok</a> kezdtek behatolni a <a href="/wiki/Balk%C3%A1n_(t%C3%A9rs%C3%A9g)" title="Balkán (térség)">Balkánra</a>, majd a <a href="/wiki/7._sz%C3%A1zad" title="7. század">7. században</a> tömegesen jelentek meg, és elkezdtek beékelődni az újlatin ajkú, ún. <a href="/wiki/Protorom%C3%A1n_nyelv" title="Protoromán nyelv">protorománt</a> beszélők csoportjai közé, ezzel elszigetelve egymástól és vándorlásra kényszerítve őket. Emiatt legkésőbb a <a href="/wiki/10._sz%C3%A1zad" title="10. század">10. században</a> egy csoport levált a protorománokról, és belőlük alakult ki az arománoknak nevezett népcsoport. Ennek a folyamatnak a helyszíne vitatott. A nyelvészek többsége<a href="#cite_note-16">[16]</a> úgy véli, hogy mindez a Duna és a <a href="/wiki/Balk%C3%A1n-hegys%C3%A9g" title="Balkán-hegység">Balkán-hegység</a> közötti régió keleti részén zajlott le, ahonnan később az arománok dél felé vándoroltak. Mások<a href="#cite_note-17">[17]</a> azt állítják, hogy nyelvük kialakulása legalább részben a <a href="/wiki/P%C3%ADndosz" title="Píndosz">Píndosz</a>-hegységhez és <a href="/wiki/Alb%C3%A1nia" title="Albánia">Albánia</a> déli részéhez is köthető. Az arománok első biztos említése, mely a <a href="/wiki/Biz%C3%A1nc" class="mw-redirect" title="Bizánc">bizánci</a> <a href="/wiki/Ge%C3%B3rgiosz_Kedr%C3%A9nosz" title="Geórgiosz Kedrénosz">Geórgiosz Kedrénosz</a> krónikájában található, a <a href="/wiki/976" title="976">976</a>-os évhez kötött, és a történelmi <a href="/wiki/Maked%C3%B3nia" title="Makedónia">Makedóniára</a> vonatkozik.<a href="#cite_note-sala_36-18">[18]</a> A <a href="/wiki/11._sz%C3%A1zad" title="11. század">11. században</a> a bizánci <a href="/w/index.php?title=Kekaum%C3%A9nosz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kekauménosz (a lap nem létezik)">Kekauménosz</a> a Píndosz-hegységben élő arománokról írva azt állította, hogy a Duna közeléből származnak. A <a href="/wiki/12._sz%C3%A1zad" title="12. század">12.</a>–<a href="/wiki/13._sz%C3%A1zad" title="13. század">13. században</a> a Bizánci Birodalomnak alárendelt kezdetleges aromán államalakulatok voltak a mai Görögország területén.<a href="#cite_note-sala_36-18">[18]</a> A <a href="/wiki/15._sz%C3%A1zad" title="15. század">15. században</a> <a href="/wiki/Laonikosz_Khalkokond%C3%BCl%C3%A9sz" title="Laonikosz Khalkokondülész">Laonikosz Khalkokondülész</a> krónikás arománok jelenlétéről írt <a href="/w/index.php?title=Akarnania&action=edit&redlink=1" class="new" title="Akarnania (a lap nem létezik)">Akarnania</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q416070#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q416070">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=Ait%C3%B3lia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aitólia (a lap nem létezik)">Aitólia</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q26857#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q26857">(wd)</a>, <a href="/wiki/Thessz%C3%A1lia" title="Thesszália">Thesszália</a>, <a href="/wiki/Epirusz_(t%C3%B6rt%C3%A9neti_r%C3%A9gi%C3%B3)" title="Epirusz (történeti régió)">Epirusz</a>, <a href="/wiki/Maked%C3%B3nia_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Makedónia (egyértelműsítő lap)">Makedónia</a>, <a href="/wiki/Tr%C3%A1kia" title="Trákia">Trákia</a> görög tartományokban, valamint a <a href="/wiki/Rodope" title="Rodope">Rodope</a>- és a <a href="/wiki/Balk%C3%A1n-hegys%C3%A9g" title="Balkán-hegység">Balkán-hegységekben</a>, és azt is megjegyezte, hogy <a href="/wiki/Etnikum" title="Etnikum">etnikailag</a> és <a href="/wiki/Nyelv" title="Nyelv">nyelvileg</a> a románokkal rokonok. A középkorban a két legsűrűbben arománok lakta régió a nyugat-thesszáliai Píndosz-hegység és a <a href="/wiki/Gr%C3%A1mosz-hegy" title="Grámosz-hegy">Grámosz-hegy</a> vidéke volt.<a href="#cite_note-sala_36-18">[18]</a> Ebből az időszakból csak elszigetelt aromán <a href="/wiki/Sz%C3%B3" title="Szó">szavak</a> (személynevek, közöttük egyes <a href="/wiki/Ragadv%C3%A1nyn%C3%A9v" title="Ragadványnév">ragadványnevek</a>) maradtak fenn <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a>, <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_nyelvek" title="Szláv nyelvek">szláv</a> vagy <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_nyelv" title="Török nyelv">török nyelvű</a> szövegekben. A legrégibbnek a Cincilukisz személynevet tekintik, melyet egy bizánci történész írt le <a href="/wiki/1156" title="1156">1156</a>-ban. Ezt <a href="/w/index.php?title=Alexandru_Philippide&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alexandru Philippide (a lap nem létezik)">Alexandru Philippide</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q780841#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q780841">(wd)</a> román nyelvész és <a href="/w/index.php?title=Theodor_Capidan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Theodor Capidan (a lap nem létezik)">Theodor Capidan</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q12296175#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q12296175">(wd)</a>, aromán származású román nyelvész úgy tekintették, hogy a tsintsi luchi<a href="#cite_note-19">[19]</a> ’öt farkas’ <a href="/wiki/Sz%C3%B3szerkezet" title="Szószerkezet">szószerkezetből</a> származik.<a href="#cite_note-sala_37-20">[20]</a> Az arománok középkori életmódja félig nomád volt, amelyet a <a href="/wiki/Transzhum%C3%A1l%C3%B3_p%C3%A1sztorkod%C3%A1s" title="Transzhumáló pásztorkodás">transzhumáló pásztorkodás</a> jellemzett. A nyarat a hegyekben lévő falvaikban töltötték, ősszel pedig a nyájaikkal együtt a völgyekbe mentek, és ott béreltek legelőket és lakhatást, majd fokozatosan itt is állandó településeket hoztak létre.<a href="#cite_note-21">[21]</a> Feltételezik, hogy ez az életmód segítette elő, hogy az arománt beszélők között ne szakadjon meg a kapcsolat, és így nyelvük fennmaradjon, annak ellenére, hogy más ajkú többségi <a href="/wiki/Etnikum" title="Etnikum">etnikumokkal</a> egy területen, szétszóródva éltek.<a href="#cite_note-sala_36-18">[18]</a> A bizánci időkben a pásztoroknak, köztük az arománoknak is előjogaik voltak a földet művelő parasztok jogaihoz képest. Például szabadon választhatták elöljáróikat, és külön szabályozták katonai kötelezettségeiket és az általuk adó fejében beszolgáltatandó termékeket. Nem bizánci dokumentum ugyan, hanem szerb az első fennmaradt <a href="/wiki/Vlach_jog" title="Vlach jog">vlach jogról</a> szóló törvény, amely elsősorban az arománokra, de más népekhez tartozó, ugyancsak transzhumáló életmódot folytató csoportokra is vonatkozott. Ezt a Zakon Vlahom néven ismert, <a href="/wiki/1313" title="1313">1313</a> és <a href="/wiki/1316" title="1316">1316</a> közé datált dokumentumot <a href="/wiki/II._Istv%C3%A1n_Uro%C5%A1_szerb_kir%C3%A1ly" title="II. István Uroš szerb király">II. István Uroš szerb király</a> adta ki a mai <a href="/wiki/Kosovska_Mitrovica" title="Kosovska Mitrovica">Kosovska Mitrovica</a> közelében található <a href="/w/index.php?title=Banjskai_kolostor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Banjskai kolostor (a lap nem létezik)">banjskai kolostor</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q279689#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q279689">(wd)</a> részére.<a href="#cite_note-22">[22]</a> A <a href="/wiki/14._sz%C3%A1zad" title="14. század">14. század</a> vége felé az arománok lakta területek legnagyobb része <a href="/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom" title="Oszmán Birodalom">oszmán</a> uralom alá került. Eleinte a <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6k" title="Törökök">törökök</a> megerősítették az arománok előjogait, akik ennek következtében bizonyos fokú autonómiát élveztek, cserébe azért, hogy Thesszáliában élő aromán harcosok segítették őket <a href="/wiki/Konstantin%C3%A1poly" title="Konstantinápoly">Konstantinápoly</a> elfoglalásában.<a href="#cite_note-magiru_10-23">[23]</a> Az arománok félnomád életmódja több száz kilométernyi vándorlásokkal járt, ezzel fontos együttműködési hálózatokat alakítottak ki, és a pásztorkodáson kívül elsajátítottak más olyan foglalkozásokat is, amelyeknek kedvezett a nem helyhez kötött élet. Eleinte saját termékeiket árusító kereskedők és fuvarosok is kerültek ki közülük. A <a href="/wiki/16._sz%C3%A1zad" title="16. század">16. században</a>, <a href="/wiki/Magyar_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Magyar Királyság">Magyarország</a> török uralom alá kerülése után, másfél századnyi békés időszak következett, ami kedvezett ezeknek a tevékenységeknek azzal is, hogy az arománok karavánjaikkal a birodalom egész <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">európai</a> területét szabadon járhatták be.<a href="#cite_note-magiru_10-23">[23]</a> Idővel saját termékeiken kívül mások áruit, valamint utasokat és postai küldeményeket is szállítottak. A fuvarozás csaknem monopóliumukká vált. Nehezen járható, de általuk jól ismert utakon karavánjaik eljutottak <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">Bécsig</a>, <a href="/wiki/Lipcse_(N%C3%A9metorsz%C3%A1g)" title="Lipcse (Németország)">Lipcséig</a> és Konstantinápolyig, kereskedtek <a href="/wiki/Velencei_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Velencei Köztársaság">Velencével</a>, <a href="/wiki/Trieszt" title="Trieszt">Trieszttel</a>, Ragusával (a mai <a href="/wiki/Dubrovnik" title="Dubrovnik">Dubrovnikkal</a>), <a href="/wiki/Szaloniki" title="Szaloniki">Szalonikivel</a>, amint azt számos, velencei levéltárakban megőrzött, aromán kereskedőktől származó levél igazolja. Mindez egy gazdag aromán társadalmi réteg kialakulását segítette elő.<a href="#cite_note-tamminen_211-24">[24]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_17._és_a_18._században_(1788-ig)">A 17. és a 18. században (1788-ig)</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: A 17. és a 18. században (1788-ig)">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/17._sz%C3%A1zad" title="17. század">17. század</a> elején azonban a török uralom hirtelen megfosztotta az arománokat állattartói előjogaiktól, ami radikális változásokat okozott társadalmi életükben. Az addig patriarchális, családi alapú társadalmuk elöljárói elveszítették hatalmukat, és helyüket a fuvarosok és a kereskedők vették át. Ezek városokban is letelepedtek, és <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög nyelvű</a> műveltségre tettek szert.<a href="#cite_note-tamminen_211-24">[24]</a> Kevésbé gazdag városi rétegük is kialakult mesteremberekből. Többek között keresettek voltak építőmestereik, <a href="/wiki/%C3%96tv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Ötvösség">ötvöseik</a>. E folyamatok nyomán jelentékeny szerepük lett a Balkán-félsziget urbánus életében.<a href="#cite_note-mnl-25">[25]</a> Az Albániában található <a href="/wiki/Voskopoja" title="Voskopoja">Voskopoja</a> (arománul Moscopole) kis település a <a href="/wiki/18._sz%C3%A1zad" title="18. század">18. század</a> közepén virágzó, többségében aromán lakosságú város volt, e népcsoport legfontosabb gazdasági, kulturális és vallási központja,<a href="#cite_note-26">[26]</a> ahol az aromán nyelvű írásbeliség is kezdetét vette. Például itteni aromán írástudó műve volt egy olyan <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a> olvasóköny, amely görög–<a href="/wiki/Arom%C3%A1n_nyelv" title="Aromán nyelv">aromán</a>–<a href="/wiki/Alb%C3%A1n_nyelv" title="Albán nyelv">albán</a> szószedetet is tartalmazott.<a href="#cite_note-27">[27]</a> A 18. század közepe felé a török uralom már meggyengült, szervezetlenség nyilvánult meg a közigazgatásában. A görögök lázadoztak a törökök ellen. <a href="/wiki/1769" title="1769">1769</a>-ben <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">muzulmán</a> <a href="/wiki/Alb%C3%A1nok" title="Albánok">albán</a> fegyveresek először dúlták fel Voskopoja városát, mert ennek lakosai részt vettek a majd <a href="/wiki/1770" title="1770">1770</a>-ben kitörő, az <a href="/wiki/Orosz_Birodalom" title="Orosz Birodalom">Orosz Birodalom</a> támogatta görög lázadás előkészítésében.<a href="#cite_note-28">[28]</a> Több későbbi támadás után <a href="/wiki/1788" title="1788">1788</a>-ban <a href="/wiki/Ali_Tepeleni_pasa" title="Ali Tepeleni pasa">Ali Tepeleni pasa</a> csapatai csaknem teljesen elpusztították a várost. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="1788-tól_1912-ig">1788-tól 1912-ig</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: 1788-tól 1912-ig">szerkesztés</a>]</div> A Balkán-félszigeti zavargások a főleg gazdag arománok kivándorlását idézték elő a <a href="/wiki/Habsburg_Birodalom" title="Habsburg Birodalom">Habsburg Monarchiába</a> (Bécsbe, <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarországra</a>, Erdélybe) és <a href="/wiki/Havasalf%C3%B6ld" title="Havasalföld">Havasalföldre</a>, görögökkel együtt. Egyes arománok jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális szerepet töltöttek be a <a href="/wiki/Diaszp%C3%B3ra" title="Diaszpóra">diaszpórában</a>. Népes aromán kolónia létesült <a href="/wiki/Pest_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Pest (történelmi település)">Pesten</a>. Közéjük tartoztak a Grabovszkyak, a Derrák, a Nákók, az Argirik, a Mannók, a Lykák, a Mocsonyiak és mások. Házaik jelentős nyomot hagytak a város képében. A 18. század vége felé ortodox templomot építtettek a görögökkel együtt, és <a href="/wiki/1812" title="1812">1812</a>-ben már külön tartották benne az istentiszteleteket.<a href="#cite_note-29">[29]</a> A Sina család a Monarchia szintjén töltött be jelentős szerepet. <a href="/wiki/Sina_Simon" title="Sina Simon">Sina Simon</a> gazdag kereskedő volt, aki Voskopojából származott, és végül Bécsben telepedett le. Őt és fiait, <a href="/wiki/Sina_Gy%C3%B6rgy" title="Sina György">Sina Györgyöt</a> és <a href="/w/index.php?title=Sina_J%C3%A1nos&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sina János (a lap nem létezik)">Sina Jánost</a>, a Monarchiáért végzett tevékenységükért <a href="/wiki/B%C3%A1r%C3%B3" title="Báró">bárói</a> címmel tüntették ki. Sina György, aki életének második felében jenlentős bankár lett, többek között elsőként támogatta a <a href="/wiki/Sz%C3%A9chenyi_l%C3%A1nch%C3%ADd" title="Széchenyi lánchíd">Lánchíd</a> megépítését.<a href="#cite_note-kerenyi-30">[30]</a> Miközben a Sina családnak görög identitása volt, a Magyarországon letelepedett ugyancsak voskopojai származású Gozsdu családból származó <a href="/wiki/Gozsdu_Man%C3%B3" title="Gozsdu Manó">Gozsdu Manó</a> a magyarországi és erdélyi románokkal rokonszenvezett, képviselte őket a <a href="/wiki/Parlament" title="Parlament">Parlamentben</a>, és vagyonát az ortodox román közösségre hagyta. Többek között a vagyonából felállított alapítvány építtette fel a <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">budapesti</a> <a href="/wiki/Gozsdu-udvar" title="Gozsdu-udvar">Gozsdu-udvart</a>. Gozsdu Manó barátja volt <a href="/wiki/Andrei_%C8%98aguna" title="Andrei Șaguna">Andrei Șaguna</a> erdélyi román ortodox érsek, aki <a href="/wiki/Miskolc" title="Miskolc">Miskolcon</a> született Voskopoja környékéről származó aromán kereskedő fiaként.<a href="#cite_note-berenyi-31">[31]</a> A 18. század végéig az arománok csak görög nyelven művelődtek, sőt, hozzájárultak a görög kultúra terjesztéséhez. Az első aromán nyelvű könyvrészek is arra szolgáltak, hogy megkönnyítsék a görög nyelven való iskolázást.<a href="#cite_note-32">[32]</a> Mégis voltak az aromán diaszpórában próbálkozások az arománok identitásának megőrzésére. Például <a href="/wiki/1797" title="1797">1797</a>-ben jelent meg az első aromán <a href="/wiki/%C3%81b%C3%A9c%C3%A9sk%C3%B6nyv" title="Ábécéskönyv">ábécéskönyv</a> egy olyan értelmiségi tollából, aki Voskopojából a <a href="/wiki/Lengyelorsz%C3%A1g" title="Lengyelország">lengyelországi</a> <a href="/wiki/Pozna%C5%84" title="Poznań">Poznańba</a> (Posenbe) került és az ottani görögök elöljárójává lett.<a href="#cite_note-33">[33]</a> A <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. század</a> elején megjelentek aromán nyelvtankönyvek is, melyeket a román nyelv befolyásolt,<a href="#cite_note-34">[34]</a> de akkor még nem fejlődhetett ki aromán nyelvű oktatás. A 18. század végén, a 19. század elején <a href="/wiki/D%C3%A9lkelet-Eur%C3%B3pa" title="Délkelet-Európa">Délkelet-Európában</a> is feléledtek a <a href="/wiki/Nemzet" title="Nemzet">nemzeti</a> eszmék, és a nemzetállamok kialakítására való törekvések, amelyek csak a török uralom alól való felszabadulás feltételével valósulhattak meg. Görögország <a href="/wiki/1830" title="1830">1830</a>-ban lett független, <a href="/wiki/1862" title="1862">1862</a>-ben pedig létrejött Románia, melynek viszonylag nagy fokú autonómiája volt az Oszmán Birodalom keretében. <a href="/wiki/1878" title="1878">1878</a>-ban <a href="/wiki/Szerbia" title="Szerbia">Szerbia</a> és Románia, valamint <a href="/wiki/Bulg%C3%A1ria" title="Bulgária">Bulgária</a> is elnyerte teljes függetlenségét. Az arománoknak nem lehettek, és nem is voltak nemzeti törekvéseik, mivel településeik szét voltak szóródva a többségi etnikumok területein, és igyekeztek beilleszkedni a többségi társadalmakba. A török államban nem volt külön hivatalos státuszuk, hanem csak a többi ortodox népességekkel együtt, amelyek elismert vallási közösséget, ún. milletet alkottak.<a href="#cite_note-Kahl_2002,_146._o-35">[35]</a> Az arománok többsége folytatta hagyományos pásztorkodó életmódját, ennek köszönhetően megtartva nyelvét és szokásait is. A társadalmilag felemelkedni vágyó rétegük hajlamosabb volt az asszimilációra, mert ez volt a felemelkedés feltétele, és magáévá tette annak a népnek a nemzeti törekvéseit, amellyel együtt élt.<a href="#cite_note-36">[36]</a> Valójában attitűdjük ellentmondásos volt. Bár gazdasági szempontból előnyös volt számukra az erős török uralom, mégis részt vettek a többi keresztény nép törökellenes megmozdulásaiban, főleg a görögök oldalán.<a href="#cite_note-tamminen_213-37">[37]</a> Több aromán személyiség fontos szerepet töltött be a már létező és a leendő balkáni nemzetállamokban. Joánisz Kolétisz aktívan részt vett a görög szabadságharcban, és kétszer is miniszterelnöke volt a felszabadult országnak.<a href="#cite_note-38">[38]</a> <a href="/w/index.php?title=Vladan_%C4%90or%C4%91evi%C4%87&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vladan Đorđević (a lap nem létezik)">Vladan Đorđević</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q701339#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q701339">(wd)</a> is a miniszterelnöki tisztségig vitte Szerbiában. A Frashëri fivérek – <a href="/wiki/Abdyl_Frash%C3%ABri" title="Abdyl Frashëri">Abdyl</a>, <a href="/wiki/Naim_Frash%C3%ABri" title="Naim Frashëri">Naim</a> és <a href="/wiki/Sami_Frash%C3%ABri" title="Sami Frashëri">Sami Frashëri</a> – Albánia nemzeti mozgalmában játszottak fontos szerepet.<a href="#cite_note-tamminen_213-37">[37]</a> <a href="/w/index.php?title=Pitu_Guli&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pitu Guli (a lap nem létezik)">Pitu Guli</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3393353#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3393353">(wd)</a>, aki szabadságharc vezéreként esett el <a href="/wiki/1903" title="1903">1903</a>-ban a szláv macedónok <a href="/wiki/Ilindeni-preobrazseniei_felkel%C3%A9s" title="Ilindeni-preobrazseniei felkelés">Ilindeni-preobrazseniei felkelésben</a>, nemzeti hős lett Észak-Macedóniában és Bulgáriában.<a href="#cite_note-kahl_2002-39">[39]</a> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vlach_Shepherd.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Vlach_Shepherd.png/200px-Vlach_Shepherd.png" decoding="async" width="200" height="338" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7d/Vlach_Shepherd.png 1.5x" data-file-width="239" data-file-height="404" /></a><figcaption><center>Görögországi aromán pásztor <a href="/wiki/1900" title="1900">1900</a>-ban</center></figcaption></figure> Ahogy a török birodalom egyre gyengült, a balkáni <a href="/wiki/Nacionalizmus" title="Nacionalizmus">nacionalista mozgalmak</a> pedig egyre erősödtek, a még török uralom alatt lévő történelmi Makedóniáért a balkáni államok viaskodni kezdtek. Ez azzal járt, hogy úgymond védték a nemzeteikhez tartozónak deklarált ott élő kisebbségeket. A szlávok iránt Bulgária és Szerbia érdeklődött, a görögök iránt pedig Görögország, de mivel ebben az országban élő arománokat már régen görögökként kezelték, a makedóniai vlachokat (arománokat és meglenorománokat) is magukénak tekintették.<a href="#cite_note-40">[40]</a> E körülmények között az új román állam is érdeklődni kezdett az utóbbiak iránt, megpróbálva azt tudatosítani bennük, hogy valójában románok. Ezt a Romániában letelepedett aromán értelmiségiek hatására is tette, akik saját szervezetet alapítottak <a href="/wiki/Bukarest" title="Bukarest">Bukarestben</a>.<a href="#cite_note-41">[41]</a> <a href="/wiki/1864" title="1864">1864</a>-től kezdve román állami segítséggel létre is jöttek olyan iskolák, ahol arománul tanítottak, de főleg olyanok, ahol románul, a még török uralom alatt álló Makedóniában, a Píndosz-hegységben, <a href="/wiki/Thessz%C3%A1lia" title="Thesszália">Thesszáliában</a>, Epiruszban, Albániában. Ugyanakkor elősegítették, hogy aromán és/vagy román nyelvű istentiszteleteket is tartsanak arománok lakta helységek ortodox templomaiban.<a href="#cite_note-sala_36-18">[18]</a> Emiatt folytonos konfliktusok zajlottak az ottani görögökkel. Az itteni arománság két nagyobb részre oszlott, románpártiakra és görögpártiakra, az utóbbiak sokkal többen lévén, mint az előbbiek.<a href="#cite_note-42">[42]</a> A románpártiaknál még kisebb rész volt azoké, akik az aromán identitásra öszpontosítottak.<a href="#cite_note-Kahl_2002,_146._o-35">[35]</a> A románpártiak mégis értek el sikereket. Az Ilindeni-preobrazseniei felkelés nyomán, engedve a követeléseiknek, és <a href="/wiki/N%C3%A9met_Birodalom" title="Német Birodalom">Németország</a>, <a href="/wiki/Olasz_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Olasz Királyság">Olaszország</a>, <a href="/wiki/Osztr%C3%A1k%E2%80%93Magyar_Monarchia" title="Osztrák–Magyar Monarchia">Ausztria-Magyarország</a>, <a href="/wiki/Orosz_Birodalom" title="Orosz Birodalom">Oroszország</a> és <a href="/wiki/Rom%C3%A1n_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Román Királyság">Románia</a> nyomásának, <a href="/wiki/1905" title="1905">1905</a>-ben a török kormányzat megadta a vlachoknak (az arománokat és a meglenorománokat együtt véve) is azt a jogot, hogy immár nem vallási, hanem etnikai alapon, tehát a többi ortodox népcsoporttól külön alkossanak elismert közösséget. Ezzel megkapták azokat a kulturális, vallási és <a href="/wiki/Politika" title="Politika">politikai</a> jogokat, amelyek megvoltak a birodalom többi nem török népeinek: nyelvük használatának jogát az iskolákban és a templomokban, valamint választási jogot a helyi közigazgatási tanácsokba.<a href="#cite_note-43">[43]</a> A kibontakozóban lévő <a href="/wiki/Ifj%C3%BAt%C3%B6r%C3%B6k_mozgalom" title="Ifjútörök mozgalom">ifjútörök mozgalom</a> újabb reményeket keltett az arománok körében, mert az ifjútörökök megígérték az egyenjogúságot a birodalom minden lakójának etnikumtól és vallástól függetlenül. A következő rövid időszakban volt a történetükben legjobb a helyzetük, mivel ekkor lettek igazán betartva az 1905-ben törvénybe iktatott intézkedések. Az arománok is részt vehettek a politikai életben képviselőkkel, nemcsak a helyi közigazgatásban, hanem a parlamentben is, ahol két képviselőjük volt.<a href="#cite_note-magiru_13-44">[44]</a> <a href="/wiki/1912" title="1912">1912</a>-ben az arománoknak 81 településen 106 iskolájuk, egy tanítóképző középiskolájuk, egy gimnáziumuk, egy kereskedelmi középiskolájuk és egy kereskedelmi akadémiájuk volt, kb. 4000 diákkal, és kb. 300 Románia által fizetett pedagógussal, valamint 100 templomuk.<a href="#cite_note-45">[45]</a> Ebben az időszakban az arománok kulturális központja a későbbi Észak-Macedóniában lévő <a href="/wiki/Bitola" title="Bitola">Bitola</a> város volt, ahol román konzulátus működött. Bulgáriában is engedélyezték az aromán nyelvű istentiszteleteket.<a href="#cite_note-magiru_13-44">[44]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="1912-től_kezdve">1912-től kezdve</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: 1912-től kezdve">szerkesztés</a>]</div> <a href="/wiki/1912" title="1912">1912</a>-ben kitört az <a href="/wiki/Els%C5%91_Balk%C3%A1n-h%C3%A1bor%C3%BA" title="Első Balkán-háború">első Balkán-háború</a>, amit <a href="/wiki/1913" title="1913">1913</a>-ban a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_Balk%C3%A1n-h%C3%A1bor%C3%BA" title="Második Balkán-háború">második Balkán-háború</a>, majd az <a href="/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Első világháború">első világháború</a> követett. Ezek minden tekintetben hátrányos helyzetbe hozták az arománokat, és véget vetettek az elismert nemzetiséggé válásra való törekvéseiknek. A háború utáni rendezés alkalmával független vagy legalább autonóm Macedóniát szerettek volna, <a href="/wiki/Sv%C3%A1jc" title="Svájc">Svájcéval</a> hasonló berendezkedéssel, de ezt egyetlen ország sem támogatta.<a href="#cite_note-46">[46]</a> Iskoláikat bezárták, és sokan kivándoroltak. A kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi egyezmények ellenére az asszimiláció a nemzetállamok politikájának része lett. A háború utáni években Románia már nem érdeklődött annyira az ottani vlachok iránt, hanem inkább arra késztette őket, hogy az 1913-ban hozzá került <a href="/wiki/Dobrudzsa" title="Dobrudzsa">Dobrudzsa</a> ma Bulgáriához tartozó déli részére vándoroljanak be, hogy a románok javára fordítsák a régió etnikai összetételét.<a href="#cite_note-47">[47]</a> <a href="/wiki/1940" title="1940">1940</a>-ben itt 3332 macedóniaiként feltüntetett személy élt, kisebb részben arománok, többségükben meglenorománok.<a href="#cite_note-48">[48]</a> Az <a href="/wiki/1920-as_%C3%A9vek" title="1920-as évek">1920-as</a>–<a href="/wiki/1930-as_%C3%A9vek" title="1930-as évek">1930-as</a> években Románia újra foglalkozott a vlachokkal, és elért némely sikereket az oktatás terén az 1912 óta független Albániában, valamint Bulgáriában és Görögországban.<a href="#cite_note-49">[49]</a> <a href="/wiki/1940" title="1940">1940</a>-ben Románia arra kényszerült, hogy Dobrudzsa déli részét visszaadja Bulgáriának. Ez az ottani román lakosság, köztük a vlachok Romániába való kötelező áttelepítését hozta maga után, lakosságcsere útján a Dobrudzsa északi részén élő <a href="/wiki/Bolg%C3%A1rok" title="Bolgárok">bolgárokkal</a>. A folyamat nem volt viszontagságoktól és szenvedésektől mentes. A földtulajdonhoz juttatásuk nehézkesen ment és elhúzódott, majd <a href="/wiki/1941" title="1941">1941</a>-ben a letelepítést Románia hadba lépése is megnehezítette. A földtulajdonhoz jutás még az <a href="/wiki/1945" title="1945">1945</a>-ös agrárreform alkalmával sem valósult meg teljesen. Következett a <a href="/wiki/Kommunizmus" title="Kommunizmus">kommunista rendszer</a>, mely majdnem teljesen véget vetett annak, ami még megvolt az arománok hagyományos életmódjából.<a href="#cite_note-50">[50]</a> A Balkánon maradtak is megszenvedték a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> viszontagságait. Nem voltak politikailag egységesek. Egyesek kollaboráltak az <a href="/wiki/Olasz_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Olasz Királyság">olasz</a> és <a href="/wiki/Harmadik_Birodalom" title="Harmadik Birodalom">német</a> megszállókkal, megalapítva egy Római Légiónak nevezett politikai és félkatonai szervezetet, melynek célja az ún. <a href="/wiki/Pindoszi_Fejedelems%C3%A9g_%C3%A9s_Maced%C3%B3n_Vajdas%C3%A1g" title="Pindoszi Fejedelemség és Macedón Vajdaság">Pindoszi Fejedelemség és Macedón Vajdaság</a> autonóm államalakulat megteremtése volt, de ez végül nem sikerült.<a href="#cite_note-51">[51]</a> Mások viszont, mint például a <a href="/wiki/Kommunizmus" title="Kommunizmus">kommunista</a> <a href="/w/index.php?title=Andr%C3%A9asz_C%C3%ADmasz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Andréasz Címasz (a lap nem létezik)">Andréasz Címasz</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q15427025#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q15427025">(wd)</a>,<a href="#cite_note-52">[52]</a> részt vettek a görög ellenállásban. Az <a href="/wiki/1946" title="1946">1946</a> és <a href="/wiki/1949" title="1949">1949</a> között lezajlott <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Görög polgárháború">görög polgárháború</a> alatt a görög hatóságok tömegesen telepítettek aromán lakosokat a hegyekből a déli városokba, és igyekeztek eltávolítani az aromán értelmiségieket régióikból.<a href="#cite_note-53">[53]</a> A második világháborútól az <a href="/wiki/1990-es_%C3%A9vek" title="1990-es évek">1990-es évekig</a> alig lehetett még hallani is az arománokról. Egyetlen országban sem volt semmiféle hivatalos státuszuk, iskoláik mind eltűntek, a kommunista Románia sem foglalkozott velük azon kívül, hogy a nyelvészek továbbra is számba vették az arománt mint a román nyelv egyik dialektusát. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Identitási_kérdések">Identitási kérdések</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Identitási kérdések">szerkesztés</a>]</div> Amíg a Balkánon nem jelentek meg a nemzeti függetlenségi törekvések, az arománok nem foglalkoztak identitási kérdésekkel. Egyszerűen ortodox keresztények voltak a többi hasonló vallású néppel a milletük keretében. Amikor Görögországban kibontakozott a szabadságharc, görögökként vettek benne részt, de a 19. század második felében, amikor a többi balkáni nemzetállam és Románia is alakulófélben volt, majd megalakult, az arománok körében is felmerültek identitási kérdések. Négy hozzáállás jelent meg közöttük: a hagyományos pásztorkodó életmódot folytatókat általában továbbra sem foglalkoztatta az identitás kérdése, a többiek nagyobb része görögpárti, kisebb része románpárti volt, és csak legkisebb részükben alakult ki aromán etnikai öntudat. Ez legelőször némely kivándorolt művelt aromán tevékenységében jelent meg a fentebb említett nyelvészeti munkák révén, majd Románia hozzáállásának köszönhetően, bár ez ellentmondásos volt, hiszen inkább a román, mint az aromán identitást támogatta. A görögpártiak és a románpártiak ellentéte Makedóniában, 1903 és <a href="/wiki/1908" title="1908">1908</a> között volt a legélesebb. Vallási aspektusa is volt, ugyanis a görögpártiak csak a konstantinápolyi görög ortodox <a href="/wiki/P%C3%A1tri%C3%A1rka" title="Pátriárka">pátriárka</a> fennhatóságát ismerték el, miközben a románpártiak saját egyházi hierarchiáért küzdöttek. Vérontásra is sor került a két irányzat képviselői között, és <a href="/wiki/1906" title="1906">1906</a>-ban a görög–román diplomáciai kapcsolatok is megszakadtak.<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a> A 21. században általában háromféle identitás létezik az arománok között. A többségük azonosul azzal a nemzettel, mely országában él, egy részüknek két identitása van, az előbbi és az aromán, a legkevesebben pedig csak arománoknak vallják magukat.<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a> Görögországban különös attitűddel is lehet találkozni az arománok között. Az úgymond valódi görögök gyakran lenéző magatartására azzal reagálnak, hogy a közülük kikerült nem kevés személyiségnek jelentős szerepe volt a függetlenségért való küzdelemben, a görög nemzetállam megalkotásában, politikai, kulturális és egyházi téren, valamint mecénásokként. Ezzel identitásukat a modern hellenizmusra alapozzák, azaz, amikor görögül beszélnek, helléneknek vallják magukat, de megkülönböztetik ezt a görög identitástól azzal, hogy amikor arománul beszélnek, tagadják, hogy grets „görögök” lennének. Ugyanakkor Görögországban vannak olyanok is, akik a románokkal éreznek közösséget, és olyanok, akik külön néphez tartozóknak tekintik magukat úgy a görögöktől, mint a románoktól. Mindezek olyan helységekben élnek, ahol erősebb volt a Románia támogatta iskolák jelenléte, mint <a href="/wiki/Avdella" title="Avdella">Avdella</a>, a makedóniai <a href="/w/index.php?title=Periv%C3%B3li&action=edit&redlink=1" class="new" title="Perivóli (a lap nem létezik)">Perivóli</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q2642890#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q2642890">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=Szamar%C3%ADna&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szamarína (a lap nem létezik)">Szamarína</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1973131#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1973131">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=Vov%C3%BAsza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vovúsza (a lap nem létezik)">Vovúsza</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3012675#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3012675">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=Krani%C3%A1&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kraniá (a lap nem létezik)">Kraniá</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q12716245#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q12716245">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=%C3%89dessza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Édessza (a lap nem létezik)">Édessza</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q12716245#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q12716245">(wd)</a>, Véroja és egyes <a href="/w/index.php?title=Kasztorj%C3%A1&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kasztorjá (a lap nem létezik)">Kasztorjá</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q206954#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q206954">(wd)</a> és <a href="/wiki/Jo%C3%A1nina" title="Joánina">Joánina</a> városok környékén található települések, de számuk már nagyon kicsi, és tovább csökken.<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a> Az aromán identitás erősebben van jelen Észak-Macedóniában, Bulgáriában és Albániában, mint Görögországban. Albániában olyanok is vannak, akik görög identitást is vállalnak az aromán mellett. Az arománok egy részének az arománsága csak a származástudatukból áll. Ilyenek például azok, akik Szerbiában cincároknak vallják magukat, de nem beszélik a nyelvet.<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a> Külön identitási aspektus a románsághoz való tartozás kérdése. Főleg a nem Romániában élő arománok utasítják el a románsághoz való tartozás eszméjét. Példa erre egy szerbiai aromán szervezet reagálása a 299/2007-es, a határon túli románok támogatására vonatkozó törvény <a href="/wiki/2013" title="2013">2013</a>-as módosítására, amely kimondja, hogy a „mindenhonnani románok” alatt azokat a személyeket értik, akik „szabadon magukénak vallják a román kulturális identitást – román eredetű személyek és olyanok, akik a román nyelvi és kulturális áramlathoz tartoznak, akik Románia határain kívül laknak, függetlenül attól, miképp nevezik őket (arománok, …)”.<a href="#cite_note-55">[55]</a> Ezt a szerbiai szervezet úgy értelmezte, hogy az arománokat románoknak tekintik, és ez ellen tiltakozó levelet küldött az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_parlament" class="mw-redirect" title="Európai parlament">Európai parlamenthez</a>.<a href="#cite_note-56">[56]</a> Marius Diaconescu történész kilátástalan identitási válságban látja az arománokat általában, és a romániaikat különösen. Romániában, bár mind lojális állampolgárok, nagyobb részük nem a románsághoz tartozónak, hanem külön népnek tartja magát. A csak aromán etnikai öntudatúak közül egyesek odáig mennek, hogy nem egyazon eredetűeknek tartják magukat a románokkal, hanem úgymond egyenesen romanizált ókori makedónoktól származtatják magukat. Azokat, akik románoknak tartják magukat, főleg az állam által támogatott Macedoromán Kulturális Egyesület képviseli,<a href="#cite_note-57">[57]</a> és konfliktusban állnak a többiekkel. Ezek megosztottak, és több szervezetben csoportosulnak, amelyek közül a Romániai Arománok Közössége<a href="#cite_note-58">[58]</a> tűnik ki, de mind azt kérik, hogy etnikai kisebbségi státuszuk legyen, mint más elismert kisebbségeknek.<a href="#cite_note-59">[59]</a> Az általános aromán identitásnál erősebb az arománok körében a regionális aromán identitás, annál is inkább, mivel nyelvüknek nincs sztenderd változata, miközben a <a href="/wiki/Nyelvj%C3%A1r%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Nyelvjárás">nyelvjárásaik</a> közötti különbségeket fokozza a csoportjaik egymástól való elszigeteltsége. Ezek szerint az arománoknál észlelhető píndoszi, olümposzi, grámoszi, <a href="/wiki/Frash%C3%ABr_(Gjirokastra)" title="Frashër (Gjirokastra)">frashëri</a>, voskopojai, <a href="/wiki/Myzeqeja" title="Myzeqeja">myzeqejai</a> stb. identitás is, ami fennmaradt a diaszpórában is.<a href="#cite_note-60">[60]</a> Az aromán identitás kérdései összetettek és ellentmondásosak azért is, mert több országban élnek kisebbségként, de azért is, mert gazdaságilag és műveltségileg megosztottak. A hagyományos életmódot folytatók és műveletlenebbek tartották meg a legjobban nyelvüket és szokásaikat, de ők törődnek a legkevésbé az etnikai hovatartozásukkal. A gazdagabb és műveltebb réteg egyrészt a legasszimiláltabb, olyannyira, hogy többsége a nyelvét sem beszéli, de ugyanakkor ebből a körből kerülnek ki az aromán identitás megerősítéséért tevékenykedők. Ezek főleg a nyugati diaszpóra tagjai.<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a> Az <a href="/wiki/1980-as_%C3%A9vek" title="1980-as évek">1980-as években</a> indítottak el jelentősebb tevékenységeket. A <a href="/wiki/Freiburg_im_Breisgau" title="Freiburg im Breisgau">Freiburg im Breisgaui</a> Egyetemen megalakult az Aromán Tanulmányok Európai Központja, kezdeményezője, Vasile Barba, aromán nyelvtanfolyamot indított, és megalapította az Aromán Nyelv és Kultúra Szövetségét, amely kiadta <a href="/wiki/1984" title="1984">1984</a>-ben a Zborlu a nostru (Szavunk) folyóiratot.<a href="#cite_note-61">[61]</a> <a href="/wiki/1985" title="1985">1985</a>-ben, a <a href="/wiki/Mannheim" title="Mannheim">Mannheimi</a> Egyetemen tartották meg az aromán nyelv és kultúra első nemzetközi kongresszusát, majd <a href="/wiki/1988" title="1988">1988</a>-ban egy hasonlót rendeztek meg Freiburgban. <a href="/wiki/1986" title="1986">1986</a>-ban, <a href="/wiki/1987" title="1987">1987</a>-ben és <a href="/wiki/1989" title="1989">1989</a>-ben aromán kongresszusokat tartottak az USA-beli <a href="/wiki/Bridgeport_(Connecticut)" title="Bridgeport (Connecticut)">Bridgeportban</a>. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Népnevek">Népnevek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Népnevek">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Külső_népnevek">Külső népnevek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Külső népnevek">szerkesztés</a>]</div> A görögök Βλάχοι-nak (ejtsd „vláhoj”) (egyes számban Βλάχος – „vláhosz”) nevezik az arománokat a középkor óta. Ez a népnév átment az <a href="/wiki/%C3%93egyh%C3%A1zi_szl%C3%A1v_nyelv" title="Óegyházi szláv nyelv">óegyházi szláv nyelvbe</a> is, majd a balkáni szláv nyelvekbe, <a href="/wiki/Bolg%C3%A1r_nyelv" title="Bolgár nyelv">bolgárul</a> власи (e. sz. влах), <a href="/wiki/Szerb_nyelv" title="Szerb nyelv">szerbül</a>/<a href="/wiki/Horv%C3%A1t_nyelv" title="Horvát nyelv">horvátul</a> власи/vlasi (e. sz. влах/vlah), és az albánba is (vllahë vagy vllehë, e. sz. vllah). A magyar „vlach” szó is ennek az átírása. Ez a népnév azonban nem pontos az arománok megnevezésére. Eredetileg a görögök minden újlatin ajkú népcsoportra használták, és a szlávok úgyszintén. Idővel a népnév osszefonódott az arománok hagyományos foglalkozásával, a transzhumáló pásztorkodással, és más etnikumú pásztorokat is így neveztek.<a href="#cite_note-62">[62]</a> A 21. században is vlachoknak neveznek a görögök és a szlávok több újlatin ajkú vagy valamikor újlatin ajkú népcsoportot (lásd <a href="/wiki/Vlachok" title="Vlachok">Vlachok</a> szócikk) a romániai és a <a href="/wiki/Moldovai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Moldovai Köztársaság">moldovai</a> románokon kívül. A görög köznyelvben olykor még olyanokra is használják a Βλάχοι elnevezést, akikről nem ismeretes, hogy valaha is újlatin nyelvet beszéltek volna, mint az arománokéhoz hasonló hagyományos életmódot folytató és görög ajkú Σαρακατσάνοι (ejtsd „szarakacánoj”), sőt dicsérően minden jó sajtkészítőre és báránytenyésztőre, vagy pejoratív jelentéssel minden falusi, kevésbé civilizált emberre.<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a> Más görög elnevezések is vannak, csak az arománokra, de nem az egész népcsoportra. A Grámosz-hegy és a Píndosz-hegység régiójában élőket Κουτσόβλαχοι-nak („kucóvlahoj”) is nevezik, mely szóban a κουτσό- azt jelenti, hogy „sánta”.<a href="#cite_note-capaidan_5-63">[63]</a> Ennek magyar nyelvi változata a „kucóoláh”. Az albániai vagy az onnan Gögögországba került arománokat Αρβανιτόβλαχοι („arvanitóvlahoj”) néven emlegetik (αρβανιτό- „albán”).<a href="#cite_note-64">[64]</a> Albániában használják még a török eredetű, és abban „pásztorok” jelentésű çobanë (e. sz. çoban) népnevet is.<a href="#cite_note-65">[65]</a> A balkáni szlávok csak az arománokra a Цинцари/Cincari népnevet használják, amelyből a magyar „cincárok” hagyományos népnév ered. Azt feltételezik, hogy ez a c mássalhangzó viszonylag gyakori előfordulásának tudható be a beszédükben.<a href="#cite_note-capaidan_5-63">[63]</a> Román tudományos körökben az aromâni „arománok”-on kívül előfordulnak a macedoromâni „macedorománok” és a macedo-vlahi „macedovlachok” elnevezések is. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Saját_népnevek">Saját népnevek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Saját népnevek">szerkesztés</a>]</div> Általában az arománok a latin romani „rómaiak” (e. sz. romanus) szóból származó népnevet használják saját magukra. Ennek négy alakja van, nyelvjárástól függően: egyesekben, melyekben sok szó első <a href="/wiki/M%C3%A1ssalhangz%C3%B3" title="Mássalhangzó">mássalhangzója</a> előtt a-t ejtenek, armãnj (e. sz. armãn) vagy arãmãnj, másokban, melyekben ez a <a href="/wiki/Hangtan" title="Hangtan">hangtani</a> jelenség ritkább – rãmãnj vagy rumãnj.<a href="#cite_note-66">[66]</a> Az arãmãnj-ból kiindulva javasolta elsőnek Gustav Weigand német nyelvész a német Aromunen-t tudományos népnévként.<a href="#cite_note-67">[67]</a> Az ennek pontosan megfelelő aromâni lett a leghasználtabb a román nyelvben, analógia útján a români „románok” népnévvel, más nyelvekben pedig (franciául) Aroumains, (angolul) Aromanians, (spanyolul) aromunes, (olaszul) arumeni, (magyarul) „arománok”. Olyan országokban is, melyekben ez nem volt szokásos, az utóbbi időben használják az ezeknek pontosan megfelelő népnevet is: (görögül) Αρμάνοι („armánoj”),<a href="#cite_note-68">[68]</a> (bolgárul) аромъни („aromani”),<a href="#cite_note-69">[69]</a> (albánul) arumune.<a href="#cite_note-alban_census-4">[4]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_arománok_száma_és_földrajzi_eloszlása">Az arománok száma és földrajzi eloszlása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Az arománok száma és földrajzi eloszlása">szerkesztés</a>]</div> Az arománok számáról csak bizonytalan becslések vannak, mivel csak három országban jegyeztethetik be magukat arománokként a népszámlálásokon. Ezek az adatok sem megbízhatóak, mert az asszimilációs folyamatok miatt sokuknak már nincs meg az aromán identitásuk. A hivatalos adatok és az aromán szervezetektől, valamint kutatóktól származóak alapján összesen legalább 88 000-en, és legfeljebb 1 918 000-en vannak.<a href="#cite_note-parl-1">[1]</a> Görögországból nincsenek pontos adatok. Hivatalos adat csak <a href="/wiki/1951" title="1951">1951</a>-ből, aromán anyanyelvűekről van (39 855),<a href="#cite_note-gorog-2">[2]</a> miközben a becslések 200 000-től 1 200 000-ig mennek.<a href="#cite_note-puig-3">[3]</a> Koncentráltabban élnek a thesszáliai és epiruszi Píndosz-hegységben, ahol fontosabb aromán lakosságú helységek <a href="/w/index.php?title=M%C3%A9covo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mécovo (a lap nem létezik)">Mécovo</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q985630#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q985630">(wd)</a>, Avdella és Szamarína, továbbá az <a href="/wiki/Ol%C3%BCmposz" title="Olümposz">Olümposz</a> hegy régiójában, Makedóniában a <a href="/w/index.php?title=V%C3%A9rmio-hegys%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vérmio-hegység (a lap nem létezik)">Vérmio-hegységben</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3392962#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3392962">(wd)</a>, Véroja és <a href="/wiki/Szaloniki" title="Szaloniki">Szaloniki</a> városok környékén, valamint a Grámosz-hegy régiójában.<a href="#cite_note-miclaus_35-70">[70]</a> Romániában, ahova menekültekként kerültek a két <a href="/wiki/Vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Világháború">világháború</a> között, ugyancsak nem szerepelnek külön a statisztikákban. Van egy hivatalos becslés 28 000 főről,<a href="#cite_note-roman-5">[5]</a> és más becslések 70 000 és 200 000 között.<a href="#cite_note-puig-3">[3]</a> Eredetileg Dobrudzsában telepítették le őket falvakban, de később egy részük különböző városokba költözött. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:AlbaniaTraditionalCommunitiesByLanguageAndReligion.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/AlbaniaTraditionalCommunitiesByLanguageAndReligion.png/200px-AlbaniaTraditionalCommunitiesByLanguageAndReligion.png" decoding="async" width="200" height="260" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/AlbaniaTraditionalCommunitiesByLanguageAndReligion.png/300px-AlbaniaTraditionalCommunitiesByLanguageAndReligion.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/AlbaniaTraditionalCommunitiesByLanguageAndReligion.png/400px-AlbaniaTraditionalCommunitiesByLanguageAndReligion.png 2x" data-file-width="540" data-file-height="702" /></a><figcaption>Arománok által is lakott térségek Albániában (sárga színnel)</figcaption></figure> Csak Albániában jelennek meg arumune néven a 2011-es népszámlálás adataiban (8266 fő), melyek közül csupán 3848-an vallják magukat aromán anyanyelvűeknek,<a href="#cite_note-alban_census-4">[4]</a> de becslések szerint 50 000 és 400 000 között lehetnek.<a href="#cite_note-puig-3">[3]</a> Két fő csoportra oszlanak eredeti régióik és nyelvjárásaik szerint: miuzãcheari (a <a href="/wiki/Myzeqeja" title="Myzeqeja">Myzeqeja</a> <a href="/wiki/S%C3%ADks%C3%A1g" title="Síkság">síkságban</a>) és fãrshirots (a dél-albániai Frashër helység környékén), de főleg <a href="/wiki/Berat" title="Berat">Berat</a>, <a href="/wiki/Durr%C3%ABs" title="Durrës">Durrës</a>, <a href="/wiki/Tirana" title="Tirana">Tirana</a> és <a href="/wiki/Elbasan" title="Elbasan">Elbasan</a> városokban élnek.<a href="#cite_note-miclaus_35-70">[70]</a> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:AromaniansinMacedonia.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/AromaniansinMacedonia.png/200px-AromaniansinMacedonia.png" decoding="async" width="200" height="157" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/AromaniansinMacedonia.png/300px-AromaniansinMacedonia.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/AromaniansinMacedonia.png/400px-AromaniansinMacedonia.png 2x" data-file-width="500" data-file-height="392" /></a><figcaption>Arománok és meglenorománok a <a href="/wiki/%C3%89szak-Maced%C3%B3nia" title="Észak-Macedónia">Észak-Macedóniában</a>: <div class="legend">  Olyan térség, ahol az aromán nyelv is hivatalos</div> <div class="legend">  Egyéb számottevő aromán lakosságú helységek</div> <div class="legend">  Számottevő meglenoromán lakosságú térség</div></figcaption></figure> Észak-Macedóniában <a href="/wiki/2002" title="2002">2002</a>-ben 9695 vlachot számoltak össze,<a href="#cite_note-macedonia-8">[8]</a> de 100 000-es becslés is létezik.<a href="#cite_note-puig_2-7">[7]</a> Közöttük meglenorománok is vannak, de nagy többségük aromán. Ezek főleg <a href="/wiki/Krusevo_(Maced%C3%B3nia)" title="Krusevo (Macedónia)">Kruševo</a> városban és környékén, valamint <a href="/wiki/Bitola" title="Bitola">Bitola</a> városban és környékén élnek.<a href="#cite_note-miclaus_35-70">[70]</a> Szerbiában 35 330 vlach szerepel a statisztikai adatokban,<a href="#cite_note-71">[71]</a> de ezek közül nem tudni, hány az aromán és hány a <a href="/wiki/Timok" title="Timok">timok</a>-völgyi „vlach”.<a href="#cite_note-72">[72]</a> Cincar-oknak csak 243-an vallják magukat,<a href="#cite_note-szerbia-6">[6]</a> miközben szerbiai arománok szervezetei 15 000-re becsülik a számukat.<a href="#cite_note-puig_2-7">[7]</a> Arománok elszórtan élnek <a href="/wiki/Belgr%C3%A1d" title="Belgrád">Belgrádban</a> és ettől délre fekvő minden városban.<a href="#cite_note-miclaus_35-70">[70]</a> Bulgáriában csak vlachok jelennek meg a statisztikákban, számuk 3684.<a href="#cite_note-73">[73]</a> Köztük vannak ugyan arománok, de timok-völgyi románok is. Csak az arománok becsült száma 2000–3000.<a href="#cite_note-puig-3">[3]</a> Szétszórtan élnek sok nyugati és déli helységben, főleg <a href="/w/index.php?title=Velingrad&action=edit&redlink=1" class="new" title="Velingrad (a lap nem létezik)">Velingrad</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q405114#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q405114">(wd)</a> és <a href="/wiki/Pestera" title="Pestera">Pestera</a> városokban, valamint környékükbeli falvakban.<a href="#cite_note-miclaus_35-70">[70]</a> Arománok élnek még nyugati országokban is bevándoroltakként vagy ezek leszármazottaiként. Erről tanúskodnak az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">USA-ban</a>, <a href="/wiki/Ausztr%C3%A1lia_(orsz%C3%A1g)" title="Ausztrália (ország)">Ausztráliában</a>, Németországban és <a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" title="Franciaország">Franciaországban</a> működő szervezeteik.<a href="#cite_note-74">[74]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Helyzetük">Helyzetük</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Helyzetük">szerkesztés</a>]</div> Az arománok <a href="/wiki/Asszimil%C3%A1ci%C3%B3_(szociol%C3%B3gia)" title="Asszimiláció (szociológia)">asszimilációja</a> és következésképpen kultúrájuk és nyelvük veszítése az összes országban nagyfokú volt. Hagyományosan mint külön népcsoportnak nem volt sehol semmiféle kisebbségi hivatalos státuszuk, következésképpen politikai, kulturális, nyelvhaználati és nyelvoktatási jogaik sem. Ez a helyzet az 1990-és évek óta változott valamennyire. Ezek elején a délkelet-európai rendszerváltozások a demokrácia és a Nyugat felé irányították az itteni országokat, és e körülmények között a kisebbségek szabadon hallathatták szavukat, nemzetközi intézmények pedig, mint az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete">ENSZ</a>, az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_Biztons%C3%A1gi_%C3%A9s_Egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9si_Szervezet" title="Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet">EBESZ</a>, az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa_Tan%C3%A1cs" title="Európa Tanács">Európa Tanács</a>, az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3" title="Európai Unió">Európai Unió</a> és <a href="/wiki/Civilszervezet" class="mw-redirect" title="Civilszervezet">civilszervezetek</a> felléptek érdekükben. Következésképpen államtól függően kisebb-nagyobb törvénykezési és gyakorlati lépések történtek a kisebbségi jogok terén. <a href="/wiki/1997" title="1997">1997</a>-ben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadott egy jelentést (7728-as számú dokumentum), amelyben megállapította, hogy az aromán kultúra és nyelv kritikus helyzetben van, ami fennmaradását illeti.<a href="#cite_note-75">[75]</a> Megjegyezve, hogy az arománoknak nincsenek politikai követeléseik, egy ajánlást (az 1333-as számút) is elfogadott, amelyben felkérte azokat az államokat, ahol arománok élnek, hogy könnyítsék meg nyelvük használatát az oktatásban, a templomokban és a médiában, valamint hogy támogassák az arománok kulturális szervezeteit.<a href="#cite_note-76">[76]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Jogi_státuszuk">Jogi státuszuk</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Jogi státuszuk">szerkesztés</a>]</div> Az arománoknak két országban van nemzeti kisebbségi státuszuk: <ul><li>Észak-Macedóniában <a href="/wiki/2001" title="2001">2001</a> óta Vlasi néven a meglenorománokkal együtt nemzeti kisebbségként ismeri el őket az ország alkotmánya, és a nyelvük hivatalos azokban a helységekben, ahol számuk eléri a lakosság 20%-át.<a href="#cite_note-77">[77]</a></li> <li>Albániában az arománokat 2017. október 13 óta ismerik el nemzeti kisebbségként, arumune elnevezéssel.<a href="#cite_note-78">[78]</a></li></ul> Ezeken kívül Szerbiában annyiban van szó róluk hivatalosan, hogy népszámlálások alkalmával cincar nemzetiséget lehet deklarálni. Aromán szervezetek próbálják elérni, hogy ez a kisebbség is kapjon nemzetiségi státusz, de ezt az állam elutasítja a cincárokként bejegyzett személyek csekély száma miatt.<a href="#cite_note-79">[79]</a> Más országokban az arománoknak nincs semmiféle jogi státuszuk. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Megnyilvánulásaik">Megnyilvánulásaik</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Megnyilvánulásaik">szerkesztés</a>]</div> Különböző országokban az arománok különböző szinten nyilvánulnak meg arománokként, attól függően, hogy van-e vagy nincs valamilyen hivatalos státuszuk, és hogy mennyire toleráns irántuk a többségi társadalom. Görögországban, ahol a legnagyobb aromán népesség él, nem létezik nemzeti vagy etnikai kisebbségi státusz. Az 1980-as évekig az intolerancia odáig ment, hogy büntették az iskolában arománul beszélő gyerekeket. Az 1990-es évek óta a helyzet változóban van.<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a> Az aromán nyelvet csak a szüleik adhatják át a gyerekeiknek, és bár viszonylag sok aromán kulturális szervezet van,<a href="#cite_note-80">[80]</a> ezek nem foglalkoznak a nyelvvel, de annál inkább az aromán <a href="/wiki/Folkl%C3%B3r" title="Folklór">folklórral</a>. Működnek erre szakosodott múzeumok,<a href="#cite_note-81">[81]</a> és számos fesztivált rendeznek.<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a> Szerbiában léteznek „cincár” szervezetek, mint például a Lunjina (A fény)<a href="#cite_note-82">[82]</a> vagy a Sutsata Armãnjlor di tu Sãrbia (Szerbiai Arománok Egyesülete).<a href="#cite_note-83">[83]</a> Bulgáriában is van országos aromán szervezet, amely több helyi szervezetet foglal magába.<a href="#cite_note-84">[84]</a> Romániában több aromán szervezet létezik,<a href="#cite_note-85">[85]</a> vannak aromán folyóiratok<a href="#cite_note-86">[86]</a> és könyvkiadás.<a href="#cite_note-87">[87]</a> A közoktatásban az iskolák szabadon elhatározhatják, hogy választható státusszal bevezessék az „Aromán kultúra és hagyományok” tantárgyat, amelyhez nyelvleckék is tartoznak.<a href="#cite_note-88">[88]</a> Erre az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott országos szinten érvényes tantervek is léteznek, amelyek heti egy órát írnak elő e tárgy tanítására.<a href="#cite_note-89">[89]</a> Albániában <a href="/wiki/2012" title="2012">2012</a>-ben <a href="/wiki/Kor%C3%A7a" title="Korça">Korça</a>, <a href="/wiki/Divjaka" title="Divjaka">Divjaka</a>, <a href="/wiki/Selenica" title="Selenica">Selenica</a> és <a href="/wiki/Vlora" title="Vlora">Vlora</a> városokban voltak olyan iskolák, ahol szabadon választható tárgyként tanították az arománt, két templomban, Divjakában és <a href="/wiki/Vlora" title="Vlora">Vlorában</a> pedig többnyire ezen a nyelven folytak az istentiszteletek, és aromán nyelvű <a href="/wiki/Sajt%C3%B3" class="mw-redirect" title="Sajtó">sajtó</a> is volt.<a href="#cite_note-lozovanu_100-90">[90]</a> Észak-Macedóniában <a href="/wiki/2001" title="2001">2001</a>-ben volt nyelvtanítás <a href="/wiki/Skopje" class="mw-redirect" title="Skopje">Skopje</a>, <a href="/wiki/%C5%A0tip" class="mw-redirect" title="Štip">Štip</a>, <a href="/wiki/Bitola" title="Bitola">Bitola</a>, Kruševo, <a href="/wiki/Kumanovo" title="Kumanovo">Kumanovo</a>, <a href="/wiki/Struga" class="mw-redirect" title="Struga">Struga</a> és <a href="/wiki/Ohrid" title="Ohrid">Ohrid</a> helységek iskoláiban. Ugyanabban az évben beszámoltak aromán nyelvű <a href="/wiki/Sajt%C3%B3" class="mw-redirect" title="Sajtó">sajtóról</a>, valamint <a href="/wiki/Telev%C3%ADzi%C3%B3" title="Televízió">televízió</a>- és <a href="/wiki/R%C3%A1di%C3%B3" class="mw-redirect mw-disambig" title="Rádió">rádióadásokról</a> is Észak-Macedóniában.<a href="#cite_note-91">[91]</a> A nyugati diaszpórában már a kelet-európai rendszerváltozások előtt is voltak aromán szervezetek, például az <a href="/wiki/1903" title="1903">1903</a>-ban az Amerikai Egyesült Államokban megalapított Farsharotu egyesület,<a href="#cite_note-92">[92]</a> vagy az <a href="/wiki/1978" title="1978">1978</a>-tól létező Francia Arománok Egyesülete.<a href="#cite_note-93">[93]</a> Nemzetközi szinten is próbálnak az arománok szervezkedni. A <a href="/wiki/2005" title="2005">2005</a>-ben megalapított és Albániában bejegyzett Aromán Tanács több különböző országban működő szervezet együttműködési keretét képezi.<a href="#cite_note-94">[94]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Vallásuk">Vallásuk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Vallásuk">szerkesztés</a>]</div> Az arománok nagy többsége ortodox vallású, de vannak <a href="/wiki/R%C3%B3mai_katolikus_egyh%C3%A1z" title="Római katolikus egyház">katolikusok</a> is.<a href="#cite_note-95">[95]</a> <a href="/w/index.php?title=Dimitrie_Bolintineanu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dimitrie Bolintineanu (a lap nem létezik)">Dimitrie Bolintineanu</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q5277530#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q5277530">(wd)</a> román író, aki maga is aromán származású volt, találkozott ilyenekkel az <a href="/wiki/1850-es_%C3%A9vek" title="1850-es évek">1850-es években</a> <a href="/wiki/Shkodra" title="Shkodra">Shkodra</a>, <a href="/wiki/Bar_(Montenegr%C3%B3)" title="Bar (Montenegró)">Bar</a> és <a href="/wiki/Ulcinj" title="Ulcinj">Ulcinj</a> régiójában, melyek ma Albániában és <a href="/wiki/Montenegr%C3%B3" title="Montenegró">Montenegróban</a> vannak, ahol katolikus albánok között éltek.<a href="#cite_note-96">[96]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_arománok_nyelve">Az arománok nyelve</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Az arománok nyelve">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Arom%C3%A1n_nyelv" title="Aromán nyelv">Aromán nyelv</a></td></tr></tbody></table> Az aromán egyike a keleti újlatin <a href="/wiki/Idi%C3%B3ma" title="Idióma">idiómáknak</a>. Tanulmányozásának kezdetei óta mindmáig él az a polémia, hogy külön nyelv-e, vagy a román nyelv egyik dialektusa. A román nyelvészek többsége dialektusnak tekinteti,<a href="#cite_note-97">[97]</a> de már régebben is voltak olyan román nyelvészek, akik szerint külön nyelv.<a href="#cite_note-98">[98]</a> Azok nézetében, akik nem tekintik az arománokat a románsághoz tartozóknak, az aromán idióma is külön nyelvnek számít. Ez a nem Romániában élők nézete általában, de vannak romániaiak is, akik ezt vallják. Ez például Mariana Bara nyelvész esete, aki 2005-ben jelentést juttatott el az Európa Tanácshoz annak érdekében, hogy Romániában ismerjék el az arománt az európai nyelvek egyikének, és <a href="/wiki/Anyanyelv" title="Anyanyelv">anyanyelvként</a> tanítsák. Az arománnak nincs sztenderd nyelvváltozata, bár vannak törekvések megalkotása érdekében. Ezzel foglalkozott Tiberius Cunia, egy, az Egyesült Államokban élt értelmiségi, aki terjedelmes szótárt alkotott,<a href="#cite_note-99">[99]</a> és sztenderdnek szánt írásrendszert javasolt.<a href="#cite_note-100">[100]</a> Romániában Matilda Caragiu Marioțeanu nyelvész alkotott szótárt <a href="/wiki/Nyelvtan" title="Nyelvtan">nyelvtani</a> bevezetővel, ugyancsak sztenderdizálási szándékkal.<a href="#cite_note-101">[101]</a> A 21. század első negyedében a sztenderdizálási kísérletek még nem jártak sikerrel, kezdeményezőik nézeteltérései miatt. Az első aromán írások a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9" title="Görög ábécé">görög ábécét</a> használták, majd a 19. század elején a diaszpórában a <a href="/wiki/Latin_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9" title="Latin ábécé">latin ábécét</a> is használni kezdték, és ez lett domináns, de fennmaradt a görög használata is.<a href="#cite_note-102">[102]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Aromán_irodalom_és_művészet">Aromán irodalom és művészet</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Aromán irodalom és művészet">szerkesztés</a>]</div> Az aromán irodalom a 18. században vette kezdetét (lásd fentebb), de nem bontakozott ki. Amikor a 19. század vége felé nyelvészek kezdték tanulmányozni a nyelvet, sok népi irodalmi alkotást jegyeztek le, és megjelentek szépirodalmi művek egyes Románia által fenntartott iskolákban tanult értelmiségiek tollából. Ezen irodalom legjelentősebb képviselői Mihail Nicolescu, Tashcu Iliescu, <a href="/w/index.php?title=Constantin_Belimace&action=edit&redlink=1" class="new" title="Constantin Belimace (a lap nem létezik)">Constantin Belimace</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3541436#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3541436">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=Nu%C8%99i_Tulliu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nuși Tulliu (a lap nem létezik)">Nuși Tulliu</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q12288981#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q12288981">(wd)</a>, Zicu A. Araia, <a href="/w/index.php?title=Nicolae_Batzaria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nicolae Batzaria (a lap nem létezik)">Nicolae Batzaria</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3541437#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3541437">(wd)</a> és <a href="/w/index.php?title=George_Murnu&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Murnu (a lap nem létezik)">George Murnu</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3541260#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3541260">(wd)</a>.<a href="#cite_note-sala_37-20">[20]</a> A második világháború után sokáig nem művelték az aromán irodalmat, de már az 1980-as évek Romániájában megjelent néhány kötet. A rendszerváltozások után feléledt az aromán irodalom főleg Romániában, de más országokban is, leginkább Észak Macedóniában. A leggyakoribb műfaj a vers. A művek kötetben vagy folyóiratokban jelennek meg.<a href="#cite_note-103">[103]</a> Érdekességként említhető meg, hogy az Észak-Macedóniában élő Dina Cuvata lefordította arománra az <a href="/wiki/%C3%89nekek_%C3%A9neke" title="Énekek éneke">Énekek énekét</a>, az <a href="/wiki/Iliasz" title="Iliasz">Iliász</a>t, az <a href="/wiki/Od%C3%BCsszeia" title="Odüsszeia">Odüsszeiá</a>t, az <a href="/wiki/Aeneis_(epika)" class="mw-redirect" title="Aeneis (epika)">Aeneis</a>t, a <a href="/wiki/A_Nibelungok" title="A Nibelungok">A Nibelungok</a>at, az <a href="/wiki/Isteni_sz%C3%ADnj%C3%A1t%C3%A9k" title="Isteni színjáték">Isteni színjáték</a>ot stb.,<a href="#cite_note-104">[104]</a> és az aromán írók lexikonát is elkészítette.<a href="#cite_note-105">[105]</a> <a href="/wiki/2013" title="2013">2013</a>-ban bemutatták az első aromán nyelvű egész estét betöltő játékfilmet Nu hiu faimos ama hiu Armãn (Nem vagyok híres, de aromán vagyok) címmel, <a href="/w/index.php?title=Toma_Enache&action=edit&redlink=1" class="new" title="Toma Enache (a lap nem létezik)">Toma Enache</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q109309312#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q109309312">(wd)</a> romániai aromán rendező alkotását.<a href="#cite_note-106">[106]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Aromán_személyiségek">Aromán személyiségek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Aromán személyiségek">szerkesztés</a>]</div> Az arománok számos személyiséggel büszkélkednek. Közülük sokan a többségi lakossággal asszimiláltak, egyesek csak részben aromán származásúak, de jelenleg vannak olyanok is, főleg Romániában, akik aromán vagy kettős identitásúak, és beszélik is az aromán nyelvet. Néhány személyiség (születési évük sorrendjében): <dl><dd><a href="/w/index.php?title=R%C3%ADgasz_Fera%C3%ADosz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rígasz Feraíosz (a lap nem létezik)">Rígasz Feraíosz</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q319684#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q319684">(wd)</a> (1754–1798) – görögországi szabadságharcos<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a></dd> <dd><a href="/w/index.php?title=Jo%C3%A1nnisz_Kol%C3%A9ttisz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Joánnisz Koléttisz (a lap nem létezik)">Joánnisz Koléttisz</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q717119#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q717119">(wd)</a> (1773/74–1847) – görögországi szabadságharcos, kétszeri miniszterelnök<a href="#cite_note-kahl_2002-39">[39]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Sina_Gy%C3%B6rgy" title="Sina György">Sina György</a> (1783–1856) – bankár, nagybirtokos és mecénás, az <a href="/wiki/Osztr%C3%A1k_Nemzeti_Bank" class="mw-redirect" title="Osztrák Nemzeti Bank">Osztrák Nemzeti Bank</a> igazgatója, a <a href="/wiki/Sz%C3%A9chenyi_l%C3%A1nch%C3%ADd" title="Széchenyi lánchíd">Lánchíd</a> építésének legfontosabb finanszírozója<a href="#cite_note-kerenyi-30">[30]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Gozsdu_Man%C3%B3" title="Gozsdu Manó">Gozsdu Manó</a> (1802–1870) – jogász, politikus, mecénás<a href="#cite_note-berenyi-31">[31]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Andrei_%C8%98aguna" title="Andrei Șaguna">Andrei Șaguna</a> (1809–1873) – erdélyi román ortodox érsek<a href="#cite_note-107">[107]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Sina_Simon" title="Sina Simon">Sina Simon</a> (1810–1876) – földbirtokos, <a href="/wiki/Diplom%C3%A1cia" title="Diplomácia">diplomata</a> és mecénás<a href="#cite_note-kerenyi-30">[30]</a></dd> <dd><a href="/w/index.php?title=Ge%C3%B3rgiosz_Av%C3%A9rof&action=edit&redlink=1" class="new" title="Geórgiosz Avérof (a lap nem létezik)">Geórgiosz Avérof</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q703505#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q703505">(wd)</a> (1815–1899) – görögországi üzletember és mecénás<a href="#cite_note-cincari-108">[108]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Pomp%C3%A9ry_J%C3%A1nos" title="Pompéry János">Pompéry János</a> (1819-1884) – publicista, újságíró, író, lapszerkesztő, az MTA levelező tagja<a href="#cite_note-109">[109]</a></dd> <dd><a href="/w/index.php?title=Nikolaus_Dumba&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nikolaus Dumba (a lap nem létezik)">Nikolaus Dumba</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q113818#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q113818">(wd)</a> (1830–1900) – ausztriai iparos, politikus és mecénás<a href="#cite_note-cincari-108">[108]</a></dd> <dd>Alexandru Mocsonyi (1841–1909) – magyarországi román politikus (országgyűlési képviselő), zeneszerző<a href="#cite_note-110">[110]</a></dd> <dd><a href="/w/index.php?title=Vladan_%C4%90or%C4%91evi%C4%87&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vladan Đorđević (a lap nem létezik)">Vladan Đorđević</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q701339#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q701339">(wd)</a> (1844–1930) – szerbiai politikus, <a href="/wiki/Belgr%C3%A1d" title="Belgrád">Belgrád</a> <a href="/wiki/Polg%C3%A1rmester" title="Polgármester">polgármestere</a>, <a href="/wiki/Miniszter" title="Miniszter">miniszter</a>, <a href="/wiki/Minisztereln%C3%B6k" title="Miniszterelnök">miniszterelnök</a><a href="#cite_note-tamminen_213-37">[37]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Gozsdu_Elek" title="Gozsdu Elek">Gozsdu Elek</a> (1849–1919) – író, ügyvéd, kirendelt főügyész<a href="#cite_note-111">[111]</a></dd> <dd>Draginja Draga Ljočić (1855–1926) – az első szerbiai <a href="/wiki/Orvostudom%C3%A1ny" title="Orvostudomány">orvosnő</a><a href="#cite_note-cincari-108">[108]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Branislav_Nu%C5%A1i%C4%87" title="Branislav Nušić">Branislav Nušić</a> (1864–1938) – szerbiai író<a href="#cite_note-lunjina-112">[112]</a></dd> <dd><a href="/w/index.php?title=Pitu_Guli&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pitu Guli (a lap nem létezik)">Pitu Guli</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3393353#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3393353">(wd)</a>(1865–1903) – macedóniai szabadságharc-vezér<a href="#cite_note-kahl_2002-39">[39]</a></dd> <dd><a href="/w/index.php?title=Manaki_fiv%C3%A9rek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Manaki fivérek (a lap nem létezik)">Manaki fivérek</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1256088#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1256088">(wd)</a>: Yanaki (1878–1954) és Milton (1882–1964) – a filmezés úttörői az Oszmán Birodalomban<a href="#cite_note-lunjina-112">[112]</a></dd> <dd><a href="/w/index.php?title=Jelisaveta_Na%C4%8Di%C4%87&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jelisaveta Načić (a lap nem létezik)">Jelisaveta Načić</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q3176891#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q3176891">(wd)</a> (1878–1955) – az első szerbiai <a href="/wiki/%C3%89p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Építészet">építésznő</a><a href="#cite_note-cincari-108">[108]</a></dd> <dd><a href="/w/index.php?title=I._Atinag%C3%B3rasz&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Atinagórasz (a lap nem létezik)">I. Atinagórasz</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q68359#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q68359">(wd)</a> (1886–1972) – konstantinápolyi ortodox pátriárka<a href="#cite_note-kahl_2003-54">[54]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Herbert_von_Karajan" title="Herbert von Karajan">Herbert von Karajan</a> (1908–1989) – <a href="/wiki/Osztr%C3%A1kok" title="Osztrákok">osztrák</a> <a href="/wiki/Karmester" title="Karmester">karmester</a><a href="#cite_note-113">[113]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Kalkuttai_Szent_Ter%C3%A9z" title="Kalkuttai Szent Teréz">Kalkuttai Szent Teréz</a> (1910–1997)<a href="#cite_note-lunjina-112">[112]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Toma_Caragiu" title="Toma Caragiu">Toma Caragiu</a> (1925–1977) – romániai színész és humorista</dd> <dd><a href="/wiki/Gheorghe_Hagi" title="Gheorghe Hagi">Gheorghe Hagi</a> (1965–) – romániai <a href="/wiki/Labdar%C3%BAg%C3%A1s" title="Labdarúgás">labdarúgó</a><a href="#cite_note-114">[114]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Tose_Proeszki" title="Tose Proeszki">Tose Proeszki</a> (1981–2007) – macedóniai énekes<a href="#cite_note-lunjina-112">[112]</a></dd> <dd><a href="/wiki/Simona_Halep" title="Simona Halep">Simona Halep</a> (1991–) – romániai <a href="/wiki/Tenisz" title="Tenisz">teniszező</a><a href="#cite_note-115">[115]</a></dd></dl> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-parl-1">↑ <a href="#cite_ref-parl_1-0">a</a> <a href="#cite_ref-parl_1-1">b</a> <a href="#cite_ref-parl_1-2">c</a> Egyrészt az országonkénti hivatalos és minimális becsült adatok összege, másrészt a maximális becslések összege. </li> <li id="cite_note-gorog-2">↑ <a href="#cite_ref-gorog_2-0">a</a> <a href="#cite_ref-gorog_2-1">b</a> Aromán anyanyelvű személyek (<a rel="nofollow" class="external text" href="http://dlib.statistics.gr/Book/GRESYE_02_0101_00029.pdf">A görögországi 1951-es népszámlálás adatai</a>, 184. o.) (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-puig-3">↑ <a href="#cite_ref-puig_3-0">a</a> <a href="#cite_ref-puig_3-1">b</a> <a href="#cite_ref-puig_3-2">c</a> <a href="#cite_ref-puig_3-3">d</a> <a href="#cite_ref-puig_3-4">e</a> <a href="#cite_ref-puig_3-5">f</a> <a href="#cite_ref-puig_3-6">g</a> <a href="#cite_ref-puig_3-7">h</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/X2H-Xref-ViewHTML.asp?FileID=7661&lang=en">Puig 1997</a> által idézett aromán szervezetektől, valamint kutatóktól származó becslések minimuma és maximuma. </li> <li id="cite_note-alban_census-4">↑ <a href="#cite_ref-alban_census_4-0">a</a> <a href="#cite_ref-alban_census_4-1">b</a> <a href="#cite_ref-alban_census_4-2">c</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170808015849/http://www.instat.gov.al:80/media/177354/main_results__population_and_housing_census_2011.pdf">A 2011-es albániai népszámlálás adatai</a>, 71. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-roman-5">↑ <a href="#cite_ref-roman_5-0">a</a> <a href="#cite_ref-roman_5-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/X2H-Xref-ViewHTML.asp?FileID=7661&lang=en">Puig 1997</a> által idézett a román hatóságoktól származó becslés. </li> <li id="cite_note-szerbia-6">↑ <a href="#cite_ref-szerbia_6-0">a</a> <a href="#cite_ref-szerbia_6-1">b</a> A 2011-es szerbiai népszámlálás adatai. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160417175637/http://webrzs.stat.gov.rs/WebSite/userFiles/file/Aktuelnosti/Etnicke_zajednice_sa_manje_od_2000_pripadnika_i_dvojako_izjasnjeni.pdf">„Oстали“</a> (Mások). (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-puig_2-7">↑ <a href="#cite_ref-puig_2_7-0">a</a> <a href="#cite_ref-puig_2_7-1">b</a> <a href="#cite_ref-puig_2_7-2">c</a> <a href="#cite_ref-puig_2_7-3">d</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/X2H-Xref-ViewHTML.asp?FileID=7661&lang=en">Puig 1997</a> által idézett aromán szervezetektől származó becslés. </li> <li id="cite_note-macedonia-8">↑ <a href="#cite_ref-macedonia_8-0">a</a> <a href="#cite_ref-macedonia_8-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stat.gov.mk/Publikacii/PDFSG2014/03-Naselenie-Population.pdf">A 2002-es észak-macedóniai népszámlálás adatai</a>. 72. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-sala_174-9">↑ <a href="#cite_ref-sala_174_9-0">a</a> <a href="#cite_ref-sala_174_9-1">b</a> Sala 1989, 174. o. </li> <li id="cite_note-sala_274-10"><a href="#cite_ref-sala_274_10-0">↑</a> Sala 1989, 274. o. </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> Tamminen 2004, 205–206. o. </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> Tamminen 2004, 210. o. </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> Régebben például Gustav Weigand (vö. Sala 1989, 274. o.), újabban pl. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://macedonia.kroraina.com/en/nm/kosovo.html">Malcolm 1998</a>, (22–40. o.). </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> Vö. Zsoldos 2008, 7. o. </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> Például <a href="/w/index.php?title=Alexandru_Philippide&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alexandru Philippide (a lap nem létezik)">Alexandru Philippide</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q780841#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q780841">(wd)</a> (vö. Sala 1989, 274. o.). </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> <a href="/w/index.php?title=Gustav_Weigand&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gustav Weigand (a lap nem létezik)">Gustav Weigand</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q72803#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q72803">(wd)</a> <a href="/wiki/N%C3%A9metek" title="Németek">német</a> nyelvész, <a href="/w/index.php?title=Ovid_Densusianu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ovid Densusianu (a lap nem létezik)">Ovid Densusianu</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1340545#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1340545">(wd)</a>, <a href="/wiki/Sextil_Pu%C8%99cariu" title="Sextil Pușcariu">Sextil Pușcariu</a>, <a href="/w/index.php?title=Alexandru_Rosetti&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alexandru Rosetti (a lap nem létezik)">Alexandru Rosetti</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q427805#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q427805">(wd)</a> stb. román nyelvészek. </li> <li id="cite_note-17"><a href="#cite_ref-17">↑</a> <a href="/w/index.php?title=Theodor_Capidan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Theodor Capidan (a lap nem létezik)">Theodor Capidan</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q12296175#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q12296175">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=Tache_Papahagi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tache Papahagi (a lap nem létezik)">Tache Papahagi</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q12295967#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q12295967">(wd)</a> Romániában élt aromán nyelvészek stb. </li> <li id="cite_note-sala_36-18">↑ <a href="#cite_ref-sala_36_18-0">a</a> <a href="#cite_ref-sala_36_18-1">b</a> <a href="#cite_ref-sala_36_18-2">c</a> <a href="#cite_ref-sala_36_18-3">d</a> <a href="#cite_ref-sala_36_18-4">e</a> Sala 1989, 36. o. </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> Az aromán írás nem egységes. Ebben a szócikkben a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.wikiwix.com/cache/index2.php?url=http%3A%2F%2Fwww.farsarotul.org%2Fnl23_3.htm#federation=archive.wikiwix.com&tab=url">Cunia 1997</a> által javasolt írásrendszert alkalmazzuk. </li> <li id="cite_note-sala_37-20">↑ <a href="#cite_ref-sala_37_20-0">a</a> <a href="#cite_ref-sala_37_20-1">b</a> Sala 1989, 37. o. </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> Tamminen 2004, 205. o. </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> Luković 2015, 39. o. </li> <li id="cite_note-magiru_10-23">↑ <a href="#cite_ref-magiru_10_23-0">a</a> <a href="#cite_ref-magiru_10_23-1">b</a> Magiru 2001, 10. o. </li> <li id="cite_note-tamminen_211-24">↑ <a href="#cite_ref-tamminen_211_24-0">a</a> <a href="#cite_ref-tamminen_211_24-1">b</a> Tamminen 2004, 211. o. </li> <li id="cite_note-mnl-25"><a href="#cite_ref-mnl_25-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1139.html">MNL, cincárok szócikk</a>. </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> Magiru 2012, 601. o. </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> Theodor Anastas Cavallioti. Protopeiria (Első tanítás). Velence. 1770 (vö. Sala 1989, 37. o.) </li> <li id="cite_note-28"><a href="#cite_ref-28">↑</a> Miropoulos 2008, 316. o. </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mariaberenyi.hu/Baratsagmeselohazak.pdf">Berényi 2009</a>, VII–VIII. o. </li> <li id="cite_note-kerenyi-30">↑ <a href="#cite_ref-kerenyi_30-0">a</a> <a href="#cite_ref-kerenyi_30-1">b</a> <a href="#cite_ref-kerenyi_30-2">c</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/gorogok/baro_sina_simon/">Kerényi 2010</a>. </li> <li id="cite_note-berenyi-31">↑ <a href="#cite_ref-berenyi_31-0">a</a> <a href="#cite_ref-berenyi_31-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mariaberenyi.hu/Gojdu.pdf">Berényi 2002</a>. </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> Kahl 2002, 146–147. o. </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> Constantin Ucuta. Nea paidagogia (Új pedagógia). Bécs. <a href="/wiki/1797" title="1797">1797</a>. </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> Gheorghe Constantin Roja. Măestria ghiovăsirii românești cu litere latinești, care sînt literele Românilor ceale vechi (A románul olvasás tudománya latin betűkkel, melyek a románok régi betűi). <a href="/wiki/Buda_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Buda (történelmi település)">Buda</a>. <a href="/wiki/1809" title="1809">1809</a> és Mihail G. Boiagi, Grammatiki romaniki itoi makedonovlachiki (Román avagy makedonovlach grammatika). Bécs. <a href="/wiki/1813" title="1813">1813</a>. </li> <li id="cite_note-Kahl_2002,_146._o-35">↑ <a href="#cite_ref-Kahl_2002,_146._o_35-0">a</a> <a href="#cite_ref-Kahl_2002,_146._o_35-1">b</a> Kahl 2002, 146. o. </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> Kahl 2002, 149–150. o. </li> <li id="cite_note-tamminen_213-37">↑ <a href="#cite_ref-tamminen_213_37-0">a</a> <a href="#cite_ref-tamminen_213_37-1">b</a> <a href="#cite_ref-tamminen_213_37-2">c</a> Tamminen 2004, 213. o. </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> Tamminen 2004, 214. o. </li> <li id="cite_note-kahl_2002-39">↑ <a href="#cite_ref-kahl_2002_39-0">a</a> <a href="#cite_ref-kahl_2002_39-1">b</a> <a href="#cite_ref-kahl_2002_39-2">c</a> Kahl 2002, 148. o. </li> <li id="cite_note-40"><a href="#cite_ref-40">↑</a> Crețulescu 2015, 105. o. </li> <li id="cite_note-41"><a href="#cite_ref-41">↑</a> Magiru 2001, 12. o. </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> Berciu-Drăghicescu 2012, 399. o. </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> Tamminen 2004, 216. o. </li> <li id="cite_note-magiru_13-44">↑ <a href="#cite_ref-magiru_13_44-0">a</a> <a href="#cite_ref-magiru_13_44-1">b</a> Magiru 2001, 13. o. </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> Kahl 2002, 147–148. o. </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> Coman 2012, 139. o. </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> Kahl 2002, 149. o. </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> Coman 2012, 161. o. </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> Berciu-Drăghicescu 2012, 406., 408., 410. o. </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> Coman 2012, 164–203. o. </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.ro/books?id=ZcUNELPsQQsC&lpg=PA105&hl=en&pg=PA105&redir_esc=y#v=onepage&q=Fifth%20Roman%20Legion&f=false">Rodogno 2006, 326. o.</a> </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.ro/books?redir_esc=y&hl=fr&id=3hFahiZflJoC&q=Andreas+Tzimas#v=snippet&q=Andreas%20Tzimas&f=false">Koliopoulos 1999, 65. o.</a> </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> Berciu-Drăghicescu 2012, 413. o. </li> <li id="cite_note-kahl_2003-54">↑ <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-0">a</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-1">b</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-2">c</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-3">d</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-4">e</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-5">f</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-6">g</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-7">h</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-8">i</a> <a href="#cite_ref-kahl_2003_54-9">j</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dinitrandu.com/wp-content/uploads/2018/09/Aromanians-in-Greece-Thede-Kahl.pdf">Kahl 2003</a>. </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> Következik a keleti újlatin ajkú népességek csaknem összes létező elnevezése [lásd (románul) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/148831">LEGE nr. 176 din 6 iunie 2013</a> (176-os számú, 2013. június 6-i törvény)]. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> (angolul) A Lunjina szervezet <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140622050313/http://dokumenta.scd-lunjina.org/primedbe-en.html">az Európai parlamenthez</a> intézett levele. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> A <a rel="nofollow" class="external text" href="http://scmr.ro/">Macedoromán Kulturális Egyesület honlapja</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> A <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170424003117/http://urbo.ro/servicii-publice/comunitatea-aromana-din-romania-60167">Romániai Arománok Közösségének</a> bejegyzett szervezetként való megjelenítése. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.historia.ro/sectiune/general/articol/cine-sunt-aromanii">Diaconescu é.n.</a>. </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> Magiru 2001, 36. o. </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/publicatii/maria_pariza_presa_aromana_in_date.pdf">Pariza 2001</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/">„Avdhela” projekt</a>. A <a rel="nofollow" class="external text" href="https://fr.scribd.com/document/50219776/Zborlu-a-Nostru-Nr-1-pi-2009">Zborlu a nostru 2009-beli 1–2. száma</a>. </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> Tamminen 2004, 2003. o. </li> <li id="cite_note-capaidan_5-63">↑ <a href="#cite_ref-capaidan_5_63-0">a</a> <a href="#cite_ref-capaidan_5_63-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170810001603/http://www.unibuc.ro/CLASSICA/dialectularoman/introducere.pdf#">Capidan 1932</a>, 5. o. </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> Vö. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170424011552/http://www.vlahoi.net/diaspora-ton-vlahon/oi-arvanitovlahoi-sti-sterea-ellada.html">róluk szóló cikk</a> a <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vlahoi.net">Βλάχοι.net</a> honlapon. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170424011552/http://www.vlahoi.net/diaspora-ton-vlahon/oi-arvanitovlahoi-sti-sterea-ellada.html">Capidan 1932</a>, 7. o. </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> Cunia 2010, armãn szócikk. </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> Narumov 2001, 636. o. </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> Lásd ilyen című <a class="external text" href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%91%CF%81%CE%BC%CE%AC%CE%BD%CE%BF%CE%B9">szócikk a görög Wikipédiában</a>. </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> <a class="external text" href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%80%D1%83%D0%BC%D1%8A%D0%BD%D0%B8">Szócikk a bolgár Wikipédiában</a>. </li> <li id="cite_note-miclaus_35-70">↑ <a href="#cite_ref-miclaus_35_70-0">a</a> <a href="#cite_ref-miclaus_35_70-1">b</a> <a href="#cite_ref-miclaus_35_70-2">c</a> <a href="#cite_ref-miclaus_35_70-3">d</a> <a href="#cite_ref-miclaus_35_70-4">e</a> Miclăuș 2012, 35. o. </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://pod2.stat.gov.rs/ObjavljenePublikacije/Popis2011/Knjiga4_Veroispovest.pdf">A 2011-es szerbiai népszámlálás adatai</a>. 21. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> Az ún. timok-völgyi vlachok „kulturálisan és nyelvileg a románokhoz kapcsolódó népcsoport” (Hermann, Jürgen. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://assembly.coe.int/Documents/WorkingDocs/2008/EDOC11528.pdf">The situation of national minorities in Vojvodina and of the Romanian ethnic minority in Serbia</a> (A Vajdasági nemzeti kisebbségek és a szerbiai román etnikai kisebbség helyzete). A Jogi ügyek és emberi jogok bizottságának jelentése az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében. 2008. február 14 (11528-as számú dokumentum). 16. o.). (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nsi.bg/census2011/PDOCS2/Census2011final_en.pdf">A 2011-es bulgáriai népszámlálás adatai</a>. 23. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> Lásd ezeket és a romániai, görögországi, albániai, észak-macedóniai és bulgáriai aromán szervezetek listáját a <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.armanami.org/blog/">Tra Armanami</a> honlap <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.armanami.org/blog/sutsati/">Sutsati</a> (Szervezetek) oldalán. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/X2H-Xref-ViewHTML.asp?FileID=7661&lang=en">Puig 1997</a> </li> <li id="cite_note-76"><a href="#cite_ref-76">↑</a> (angolul) <a rel="nofollow" class="external text" href="http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-EN.asp?fileid=15367&lang=EN">Aromanian culture and language</a> (Aromán kultúra és nyelv). (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> (angolul) <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20171014103853/http://eudo-citizenship.eu/NationalDB/docs/MAC%20Constitution%20%28amended%20by%20XXX%29%20eng.pdf">Észak-Macedónia alkotmánya</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> (albánul) A <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.parlament.al/wp-content/uploads/2017/04/ligj-nr-96-dt-13-10-2017-1.pdf">96/2017 sz., a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó törvény</a>[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://www.parlament.al/wp-content/uploads/2017/04/ligj-nr-96-dt-13-10-2017-1.pdf">halott link</a>] értelmében. (Hozzáférés: 2018. május 9.) </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> Lásd erről szóló (szerbül) <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20161102170334/http://www.dcsrbije.rs/dokumenta.html">hivatalos dokumentumok</a> (kérelmek és azok visszautasításai) a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170509090534/http://www.dcsrbije.rs/index.html">Szerbiai Arománok Egyesülete honlapján</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> 2003-ban több, mint 200 volt (vö. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dinitrandu.com/wp-content/uploads/2018/09/Aromanians-in-Greece-Thede-Kahl.pdf">Kahl 2003</a>). </li> <li id="cite_note-81"><a href="#cite_ref-81">↑</a> Például a <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.museumsofmacedonia.gr/Folklore/Laografiko_Blaxvn.html">Náuszai Vlach Egyesület Múzeuma</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-82"><a href="#cite_ref-82">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130527041635/http://www.scd-lunjina.org/">A Lunjina szervezet honlapja</a>) (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-83"><a href="#cite_ref-83">↑</a> A <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170509090534/http://www.dcsrbije.rs/index.html">Szerbiai Arománok Egyesületének a honlapja</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> A <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.armanami.org/blog/sutsati/#V">Tra Armanami</a> honlap öt szervezetet sorol fel. </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> Például a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.aromanii.ro/">Societatea Culturală Aromână</a> (Aromán Kulturális Egyesület) (Hozzáférés: 2017. április 18.). </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> Például <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.scribd.com/document/150667468/Fimirida-Noima-Revista-Noima-nr-1">Noima</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.). </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> A <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.armanami.org/blog/cultura-armanasca/editura-cartea-aromana/">Cartea Aromãnã kiadónál</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.) vagy a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.predania.ro/">A „Predania” egyesület</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/">„Avdhela” projektjének</a> keretében. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> Vö. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170630084757/http://www.edums.ro/OMENCS_3590_2016___planuri_cadru_gimnaziu.pdf">Ordin privind aprobarea planurilor-cadru de învățământ pentru învățământul gimnazial</a> (Az általános iskolák kerettanterveinek jóváhagyására vonatkozó rendelet). 2016. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> Vö. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170427231950/http://oldsite.edu.ro/index.php/articles/8549">tantervek a 6.–8. osztályok számára</a> és <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170422113133/http://oldsite.edu.ro/index.php/articles/8550">a 9.–12. osztályok számára</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-lozovanu_100-90"><a href="#cite_ref-lozovanu_100_90-0">↑</a> Lozovanu 2012, 100. o. </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> Friedman 2001, 10. o. </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.farsarotul.org/">A Farsharotu egyesület honlapja</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> A <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.armanami.org/blog/">Tra Armanami</a> honlap fenntartója. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> Az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.makedonarman-council.org/">Aromán Tanács honlapja</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> Lásd <a rel="nofollow" class="external text" href="http://aromaniacatholica.blogspot.ro/">Aromania Catholica honlap</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> Bolintineanu 1985, 353. o., idézi Stănilă 2001, 11. o. </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> Az egykoriak közül Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti, Theodor Capidan stb., valamint Gustav Weigand (vö. Sala 1989, 275. o.). </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> Például <a href="/w/index.php?title=George_Giuglea&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Giuglea (a lap nem létezik)">George Giuglea</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q18540502#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q18540502">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=Alexandru_Graur&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alexandru Graur (a lap nem létezik)">Alexandru Graur</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q558123#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q558123">(wd)</a>, <a href="/w/index.php?title=Ion_Coteanu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ion Coteanu (a lap nem létezik)">Ion Coteanu</a> <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1671998#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1671998">(wd)</a> (vö. Sala 1989, 275. o.). </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.scribd.com/doc/15475589/Tiberius-CuniaDictsiunar-a-Limbljei-Armneasc">Cunia 2010</a>. </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.wikiwix.com/cache/index2.php?url=http%3A%2F%2Fwww.farsarotul.org%2Fnl23_3.htm#federation=archive.wikiwix.com&tab=url">Cunia 1997</a>. </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> (románul) Caragiu Marioțeanu, Matilda. Dicționar aromân (macedo-vlah) (DIARO) comparativ (român literar-aromân), contextual, normativ, modern [Összehasonlító (sztenderd román–aromán), kontextuális, szabályozó, modern aromán (macedo-vlach) szótár]. 1. kötet. Bukarest: Editura Enciclopedică. 1997. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9734501887" title="Speciális:Könyvforrások/9734501887">ISBN 973-45-0188-7</a>. </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> Például az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://aromaniacatholica.blogspot.ro/">Aromania Catholica honlapon</a>. </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> Például a Cartea aromãnã kiadónál, amely a Rivista di litiratură shi studii armãni-t (Az aromán irodalom és tanulmányok folyóirata) is kiadja. </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> Bardu – Grădinaru 2006, 22–25. o. </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> Dina Cuvata. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://fr.scribd.com/document/81982288/Dina-Cuvata-Scriitori-Armaneshtsa">Scriitori armãneshtsã</a> (Aromán írók). Skopje: Unia ti Culturã-a Armãnjlor dit Machidunii. Biblioteca natsionalã armãneascã (Macedóniai Arománok Kulturális Szövetsége. Aromán nemzeti könyvtár). 2001. </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140421162556/http://iamaromanian.tomaenache.ro/">A film hivatalos honlapja</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.) és <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.youtube.com/watch?v=z7hTDmzfjEo">trailere</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> Sinnyei 1908, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/s/s22474.htm">Saguna András báró oldal</a>. </li> <li id="cite_note-cincari-108">↑ <a href="#cite_ref-cincari_108-0">a</a> <a href="#cite_ref-cincari_108-1">b</a> <a href="#cite_ref-cincari_108-2">c</a> <a href="#cite_ref-cincari_108-3">d</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140131114728/http://www.scd-lunjina.org/znameniti_cincari/index.html">Poznati Cincari i ljudi cincarskog porekla</a> (Ismert arománok és aromán származású emberek) oldal a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140131114728/http://www.scd-lunjina.org/znameniti_cincari/index.html">Lunjina honlapon</a>. </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <a href="/wiki/Szinnyei_J%C3%B3zsef_(bibliogr%C3%A1fus)" title="Szinnyei József (bibliográfus)">Szinnyei József</a>: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest, 1905, Hornyánszky Viktor. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://vmek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p20320.htm">Pompéry János szócikk</a> </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mariaberenyi.hu/Baratsagmeselohazak.pdf">Berényi 2009, IV. o.</a> </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05364.htm">MÉL, Gozsdu Elek szócikk</a>. </li> <li id="cite_note-lunjina-112">↑ <a href="#cite_ref-lunjina_112-0">a</a> <a href="#cite_ref-lunjina_112-1">b</a> <a href="#cite_ref-lunjina_112-2">c</a> <a href="#cite_ref-lunjina_112-3">d</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170504113018/http://www.scd-lunjina.org/index.php/arman/znameniti-cincari">Znameniti Cincari</a> (Híres arománok) oldal a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170504074358/http://www.scd-lunjina.org/index.php">Lunjina szervezet honlapján</a>. </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> Binder 2004. </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.historia.ro/sectiune/portret/articol/din-galeria-personalitatilor-aromane-din-romania-ii-gheorghe-hagi">Gliga é.n.</a>. </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://femeidinsport.ro/simona-halep-aromanca-de-care-este-mandra-romania-intreaga/">Simona Halep – aromânca de care este mândră România întreagă</a> (Simona Halep – az aromán lány, akire büszke egész Románia). <a rel="nofollow" class="external text" href="http://femeidinsport.ro/">FS honlap. 2014. február 17</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.) </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közvetlen_források">Közvetlen források</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Közvetlen források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>(románul) Bardu, Nistor – Grădinaru, Mara Ioana. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.diacronia.ro/ro/indexing/details/V2568/pdf">Observații asupra aromânei scrise azi în România, Bulgaria, Albania, Grecia și Macedonia</a> (Megjegyzések a ma Romániában, Bulgáriában, Albániában, Görögországban és Macedóniában írt aromán nyelvről). Dănilă, Elena et al. (szerk.). Comunicare interculturală și integrare europeană (Interkulturális kommunikáció és európai integráció). Jászváros: Alfa. 2006. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9738953073" title="Speciális:Könyvforrások/9738953073">ISBN 973-8953-07-3</a>. 21–38. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Berciu-Drăghicescu, Adina. Aspecte privind școlile și bisericile românești din Peninsula Balcanică (1864–1961) (Megjegyzések a Balkán-félszigeten működtetett román iskolákról és templomokról (1864–1961). Berciu-Drăghicescu, Adina (szerk.). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://meglenoromanii.files.wordpress.com/2014/12/aromani_meglenoromani_istroromani__berciu_adina__lozovanu_dorin__coman_virgil.pdf">Aromâni, meglenoromâni, istroromâni: aspecte identitare și culturale</a> (Arománok, meglenorománok, isztrorománok: identitási és kulturális kérdések). Bukarest: Editura Universității din București. Colecția IEH. 2012. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786061601486" title="Speciális:Könyvforrások/9786061601486">ISBN 978-606-16-0148-6</a>. 395–428. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>Berényi Mária. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mariaberenyi.hu/Baratsagmeselohazak.pdf">Macedorománok, románok Pesten és Budán a XVIII-XIX. században. Mesélő házak</a>. A <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nemzetisegek.hu/nem-baratsag-archiv.php">Barátság</a> melléklete. 2009. november 15. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Berényi Mária. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mariaberenyi.hu/Gojdu.pdf">Viața și activitatea lui Emanuil Gojdu. 1802–1870</a>. (Gozsdu Manó élete és tevékenysége). A Budapesti Románok Kulturális Szövetségének kiadványa. Gyula. 2002 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Binder, David. Vlachs, A Peaceful Balkan People (Vlachok, egy békés balkáni nép). Mediterranean Quarterly. 15. évf. 4. sz. 2004. 115–124. o.</li> <li>(románul) Capidan, Theodor. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170807191219/http://www.unibuc.ro/CLASSICA/dialectularoman/cuprins.htm">Aromânii. Dialectul aromân. Studiu lingvistic</a> (Az arománok. Az aromán dialektus. Nyelvészeti tanulmány). Bukarest: Monitorul Oficial și Imprimeriile Statului. 1932 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Crețulescu, Vladimir. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pressto.amu.edu.pl/index.php/bp/article/view/3902/4047">The aromanian-romanian national movement (1859–1905): an analytical model</a> [Az aromán-román nemzeti mozgalom (1859–1905): analitikai modell]. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://pressto.amu.edu.pl/index.php/bp/issue/view/309">Balcanica Posnaniensia. Acta et studia. 22. kötet. 1. sz.</a>. 2015. ISSN 2450-3177 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(arománul) Cunia, Tiberius. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.scribd.com/doc/15475589/Tiberius-CuniaDictsiunar-a-Limbljei-Armneasc">Dictsiunar a limbãljei armãneascã</a> (Az aromán nyelv szótára). Konstanca: Cartea Aromãnã. 2010. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Cunia, Tiberius. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.wikiwix.com/cache/index2.php?url=http%3A%2F%2Fwww.farsarotul.org%2Fnl23_3.htm#federation=archive.wikiwix.com&tab=url">On the Standardization of the Aromanian System of Writing. The Bituli-Macedonia Symposium of August 1997</a> (Az aromán írásrendszer sztenderdizálásáról. A macedóniai Bitolában 1997 augusztusában megtartott szümpózium). A <a rel="nofollow" class="external text" href="https://farsharotu.org/">Farsharotu egyesület honlapja</a>. 1999 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Diaconescu, Marius. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.historia.ro/sectiune/general/articol/cine-sunt-aromanii">Cine sunt aromânii?</a> (Kik az arománok?). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.historia.ro/">Historia</a>. é.n.</li> <li>(angolul) Friedman, Victor A. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://farsharotu.org/the-vlah-minority-in-macedonia-language-identity-dialectology-and-standardization/">The Vlah Minority in Macedonia: Language, Identity, Dialectology and Standardization</a> (A vlach kisebbség Macedóniában: nyelvük, identitásuk, dialektológia és sztenderdizálás). Nuoluoto, Juhani – Leiwo, Martii – Halla-aho, Jussi (szerk.). Selected Papers in Slavic, Balkan, and Balkan Studies. Slavica Helsingiensa. 21. sz., Helsinki: Helsinki Egyetem. 2001. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9521002468" title="Speciális:Könyvforrások/9521002468">ISBN 952-10-0246-8</a>. 26–50. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Gliga, Rebeca. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.historia.ro/sectiune/portret/articol/din-galeria-personalitatilor-aromane-din-romania-ii-gheorghe-hagi">Din galeria personalităţilor aromâne din România (II): Gheorghe Hagi</a> (A romániai aromán személyiségek arcképcsarnokából (II): Gheorghe Hagi). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.historia.ro/">Historia</a>. é.n.</li> <li>(angolul) Kahl, Thede. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dinitrandu.com/wp-content/uploads/2018/09/Aromanians-in-Greece-Thede-Kahl.pdf">Aromanians in Greece: Minority or Vlach-speaking Greeks?</a> (Arománok Görögországban: kisebbség vagy vlachul beszélő görögök?). Jahrbücher für Geschichte und Kultur Südosteuropas. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170424085347/http://www.osteuropa.geschichte.uni-mainz.de/545.php">5. kötet</a>. München: Slavica Verlag Dr. Anton Kovač. 2003, 205–219. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Kahl, Thede. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.ro/books?id=-ebpDLhkVWcC&printsec=frontcover&hl=fr#v=onepage&q&f=false">The Ethnicity of Aromanians after 1990: the Identity of a Minority that Behaves like a Majority</a> (Az arománok etnicitása 1990 után: egy többségként viselkedő kisebbség identitása). Ethnologia Balkanica. 6. sz. 2002. 145–169. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Kaliopoulos, John S. Plundered Loyalties: World War II and Civil War in Greek West Macedonia (Eltérített lojalitások; A második világháború és a polgárháború a görög Nyugat-Makedóniában). London: Hurst & Company. 1999. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/185065381X" title="Speciális:Könyvforrások/185065381X">ISBN 1-85065-381-X</a></li> <li>Kenyeres Ágnes (főszerk.). <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/">Magyar életrajzi lexikon 1000–1990</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/hungalap/">Hungarológiai Alapkönyvtár</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170504170200/http://mek.oszk.hu/hungalap/">Archiválva</a> 2017. május 4-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben (MÉL) (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>Kerényi B. Eszter. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/gorogok/baro_sina_simon/">Báró Sina Simon</a>. Budapest: Új mandátum könyvkiadó. 2010. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632870366" title="Speciális:Könyvforrások/9789632870366">ISBN 978-963-287-036-6</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Lozovanu, Dorin. Aromânii din Albania: aspecte etnodemografice și identitare (Az albániai arománok: néprajzi, demográfiai és identitási aspektusok). Berciu-Drăghicescu, Adina (szerk.), <a rel="nofollow" class="external text" href="https://meglenoromanii.files.wordpress.com/2014/12/aromani_meglenoromani_istroromani__berciu_adina__lozovanu_dorin__coman_virgil.pdf">Aromâni, meglenoromâni, istroromâni: aspecte identitare și culturale</a> (Arománok, meglenorománok, isztrorománok: identitási és kulturális aspektusok). Bukarest: Editura Universității din București. IEH sorozat. 2012. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786061601486" title="Speciális:Könyvforrások/9786061601486">ISBN 978-606-16-0148-6</a>. 97–108. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Magiru, Maria. Considerații etnografice privitoare la românii din Peninsula Balcanică (Néprajzi megjegyzések a Balkán-félszigeten élő románokról). Berciu-Drăghicescu, Adina (szerk.). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://meglenoromanii.files.wordpress.com/2014/12/aromani_meglenoromani_istroromani__berciu_adina__lozovanu_dorin__coman_virgil.pdf">Aromâni, meglenoromâni, istroromâni: aspecte identitare și culturale</a> (Arománok, meglenorománok, isztrorománok: identitási és kulturális aspektusok). Bukarest: Editura Universității din București. IEH sorozat. 2012. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786061601486" title="Speciális:Könyvforrások/9786061601486">ISBN 978-606-16-0148-6</a>. 595–630. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Magiru, Maria. Dobrogea – studiu etnografic (Dobrudzsa – néprajzi tanulmány). 2. kötet: Românii balcanici. Aromânii (A balkáni románok. Az arománok). Nagyszeben / Konstanca: T.C. Sen. 2001; az interneten: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/pdf/maria_magiru_romanii_balcanici_aromanii.pdf">Românii balcanici. Aromânii</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/">„Avdhela” projekt</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Malcolm, Noel. Kosovo, a short history (Koszovó rövid története). London: Macmillan. 1998. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0333666135" title="Speciális:Könyvforrások/0333666135">ISBN 0333666135</a></li> <li>(románul) Miclăuș, Lucian. Evoluția spirituală a românilor sud-dunăreni – repere istorice (A Dunától délre élő románok spirituális fejlődése – történelmi alappontok). Berciu-Drăghicescu, Adina (szerk.), <a rel="nofollow" class="external text" href="https://meglenoromanii.files.wordpress.com/2014/12/aromani_meglenoromani_istroromani__berciu_adina__lozovanu_dorin__coman_virgil.pdf">Aromâni, meglenoromâni, istroromâni: aspecte identitare și culturale</a> (Arománok, meglenorománok, isztrorománok: identitási és kulturális aspektusok). Bukarest: Editura Universității din București. IEH sorozat. 2012. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786061601486" title="Speciális:Könyvforrások/9786061601486">ISBN 978-606-16-0148-6</a>. 35–69. o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Miropoulos, Tassos A. (szerk.). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=optXTg3ovBYC&q=moschopolis#v=snippet&q=moschopolis">Elevating and Safeguarding Culture Using Tools of the Information Society: Dusty traces of the Muslim culture</a>. Earthlab. 2008. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789602331873" title="Speciális:Könyvforrások/9789602331873">ISBN 978-960-233-187-3</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(oroszul) Narumov, B. P., Aрумынский язык/диалект (Aromán nyelv/dialektus). Cseliseva, I. I. – Narumov, B. P. – Romanova, O. I. (szerk.). Языки мира. Романские языки (A világ nyelvei. Újlatin nyelvek). Moszkva. Akadémia. 2001. 636–656. o. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/587444016X" title="Speciális:Könyvforrások/587444016X">ISBN 5-87444-016-X</a></li> <li>Ortutay Gyula (főszerk.). <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/index.html">Magyar néprajzi lexikon</a> (MNL). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1977–1982. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630512858" title="Speciális:Könyvforrások/9630512858">ISBN 963 05 1285 8</a>. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Pariza, Maria. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/publicatii/maria_pariza_presa_aromana_in_date.pdf">Presa aromână în date</a> (Az aromán sajtó kronológiája). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/">„Avdhela” projekt</a>. 2001 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Puig, Lluis Maria de. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/X2H-Xref-ViewHTML.asp?FileID=7661&lang=en">Aromanians. Report</a> (Arománok. Jelentés). Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 7728-as dokumentuma. 1997. január 17 (Hozzáférés: 2017. május 22.)</li> <li>(angolul) Rodogno, Davide. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.ro/books?id=ZcUNELPsQQsC&printsec=frontcover&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false">Fascism's European Empire: Italian Occupation During the Second World War</a> (A fasizmus európai birodalma: olasz megszállás a második világháború idején). Cambridge: Cambridge University Press. 2006 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Sala, Marius (szerk.). Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9732900431" title="Speciális:Könyvforrások/9732900431">ISBN 973-29-0043-1</a></li> <li>(angolul) Stănilă, Viorel. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.academia.edu/5172469/The_Albanian_in_His_Own_Habitat._A_Dated_Portrait_in_Martor_Anthropology_Review_no._6_The_Museum_of_Romanian_Peasant_2001_">The Albanian in His Own Habitat. A Dated Portrait</a> (Az albán saját élőhelyén. Elavult arckép). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170424002928/http://www.muzeultaranuluiroman.ro/reviste/martor-nr-6-ro.html">Martor. 6. sz. 2001</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>Szinnyei József. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/">Magyar írók élete és munkái</a>. 12. kötet (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Tamminen, Tanja. The Vlachs in the Republic of Macedonia. A Success Story or a Minority on the Road of Extinction? (Vlachok a Macedón Köztársaságban. Sikertörténet vagy kihalófélben lévő kisebbség?). Tanner, Arno (szerk.). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.ro/books?id=EQtCPAo1XU8C&pg=PA203&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false">The Forgotten Minorities of Eastern Europe: The History and Today of Selected Ethnic Groups in Five Countries</a> (Kelet-Európa elfelejtett kisebbségei: öt országból kiválasztott népcsoportok története és jelene). Helsinki: East-West Books. 2004. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789529168088" title="Speciális:Könyvforrások/9789529168088">ISBN 978-952-91-6808-8</a>. 201– o. (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>Zsoldos Attila. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160307022912/http://www.historia.hu/userfiles/files/2008-045/Zsoldos.pdf">Közös múlt a középkorban</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.historia.hu/">História</a>. 4.–5. sz. 2008. 7–8. o. (Hozzáférés: 2021. április 1)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közvetett_források">Közvetett források</h3>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Közvetett források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>(románul) Bolintineanu, Dimitrie. Călătorii la românii din Macedonia și de la Muntele Athos (Utazások a macedóniai és az <a href="/wiki/Athosz-hegy" title="Athosz-hegy">athosz-hegyi</a> románoknál). Opere (Művei). 6. kötet: Călătorii (Utazások). Bukarest: Minerva. 1985</li> <li>(németül) Weigand, Gustav. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/stream/DieAromunenLandUndLeuteBand1/Die_Aromunen__bd__Land_und_leute__Berich#page/n11/mode/2up">Die Aromunen. Ethnographisch-philologisch-historische Untersuchungen über das Volk der sogenannten Makedo-Romanen oder Zinzaren</a> (Az arománok. Néprajzi, filológiai és történeti kutatások az úgynevezett macedorománok vagy cincárok népéről). 1. kötet. Leipzig: Johann Ambrosius Barth (Arthur Meiner). 1895 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>(angolul) Abadzi, Helen. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://farsharotu.org/the-vlachs-of-greece-and-their-misunderstood-history-2/">The Vlachs of Greece and their Misunderstood History</a> (A görögországi vlachok és félreértett történetük). A <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.farsarotul.org/">Society Farsharot honlapja</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(németül) Caragiu Marioțeanu. Definition einer Volksgruppe : Glotta und Ethnos der Aromunen (Egy népcsoport meghatározása: az arománok nyelve és etnikuma). Österreichische Osthefte. 2. sz. 1971. 140–151. o.; az interneten: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/pdf/matilda_caragiu_marioteanu_glotta_und_ethnos_der_arumunen.pdf">Glotta und Ethnos der Aromunen</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.proiectavdela.ro/">„Avdhela” projekt</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(románul) Kahl, Thede. Istoria aromânilor (Az arománok története). Bukarest: Tritonic. 2006</li> <li>(angolul) Koukoudis, Asterios I. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vlachs.gr/en/">Studies on the Vlachs</a> (Tanulmányok a vlachokról). 2004–2013 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Nowicka, Ewa. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dlibra.umcs.lublin.pl/dlibra/docmetadata?id=26240&from=publication">Ethnic Identity of Aromanians/Vlachs in the 21st Century</a> (Az arománok/vlachok etnikai identitása a 21. században). Res historica. 41. sz. 2016 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Ruzica, Miroslav. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150528233805/http://cincari.org/dokumenta/free/The_Balkan_Vlachs-Aromanians.pdf">The Balkan Vlachs/Aromanians. Awakening, National Policies, Assimilation</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150528233805/http://cincari.org/dokumenta/free/The_Balkan_Vlachs-Aromanians.pdf">Archiválva</a> 2015. május 28-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben (A balkáni vlachok/arománok. Öntudatra ébredés, nemzeti politika, asszimiláció). Globalizáció, nacionalizmus és etnikai konfliktusok a Balkánon, valamint ezek regionális kontextusa konferencia dokumentumai. Belgrád. 2006 (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>(angolul) Winnifrith, Tom J. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.scribd.com/document/47485564/T-J-WINNIFRITH">The Vlachs: The History of a Balkan People</a> (A vlachok: egy balkáni nép története). New York: St. Martin's Press. 1987 (Hozzáférés: 2023. augusztus 15.)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Aromán_szervezetek_honlapjai">Aromán szervezetek honlapjai</h2>[<a href="/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Aromán szervezetek honlapjai">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://vlahofonoi.blogspot.ro">βλαχόφωνοι Έλληνες</a> (Vlach ajkú görögök) (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20171006075151/http://www.vlahoi.gr/vlahs.asp">The Folklore Association of Vlahs (Armani) in Veria</a> [Vérojai vlach (aromán) folklór egyesület] (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hoaraarmaneasca.info/">Hoara Armãneascã</a> (Az aromán falu) (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ctarm.org/">CTARM</a> (Consiliul a Tinirlor Armãnji) (Fiatal Arománok Tanácsa) (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://makedonarman-germany.org/">Union der Mazedoromanen aus Deutschland</a> (Németországi Macedorománok Szövetsége) (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li> <li>A Radio România Internațional honlapjának <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.rri.ro/ro_ar/pages/home">aromán nyelvű oldala</a> (Hozzáférés: 2017. április 18.)</li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="A_modern_Európa_népei" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:Eur%C3%B3pa_n%C3%A9pei" title="Sablon:Európa népei">Sablon:Európa népei</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Eur%C3%B3pa_n%C3%A9pei">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Eur%C3%B3pa_n%C3%A9pei">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Eur%C3%B3pa_n%C3%A9pei&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="A_modern_Európa_népei" style="font-size:114%;margin:0 4em">A modern <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">Európa</a> népei</div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Alb%C3%A1nok" title="Albánok">albánok</a> · <a href="/wiki/Angolok" title="Angolok">angolok</a> · <a class="mw-selflink selflink">arománok</a> · <a href="/wiki/Bask%C3%ADrok" title="Baskírok">baskírok</a> · <a href="/wiki/Baszkok" title="Baszkok">baszkok</a> · <a href="/wiki/Be%C3%A1sok" title="Beások">beások</a> · <a href="/wiki/Belaruszok" title="Belaruszok">belaruszok</a> · <a href="/wiki/Bolg%C3%A1rok" title="Bolgárok">bolgárok</a> · <a href="/wiki/Bosny%C3%A1kok" title="Bosnyákok">bosnyákok</a> · <a href="/wiki/Bretonok" title="Bretonok">bretonok</a> · <a href="/wiki/Cig%C3%A1nyok" title="Cigányok">cigányok</a> · <a href="/wiki/Cornwalliak" title="Cornwalliak">cornwalliak</a> · <a href="/wiki/Csehek" title="Csehek">csehek</a> · <a href="/wiki/Csuvasok" title="Csuvasok">csuvasok</a> · <a href="/wiki/D%C3%A1nok" title="Dánok">dánok</a> · <a href="/wiki/Kauk%C3%A1zusi_n%C3%A9pek" title="Kaukázusi népek">észak-kaukázusi népek</a> · <a href="/wiki/%C3%89sztek" title="Észtek">észtek</a> · <a href="/wiki/Fer%C3%B6eriek" title="Feröeriek">feröeriek</a> · <a href="/wiki/Finnek" title="Finnek">finnek</a> · <a href="/wiki/Flamandok" title="Flamandok">flamandok</a> · <a href="/wiki/Franci%C3%A1k" title="Franciák">franciák</a> · <a href="/wiki/Friuliak" title="Friuliak">friuliak</a> · <a href="/wiki/Fr%C3%ADzek" title="Frízek">frízek</a> · <a href="/wiki/Gagauzok" title="Gagauzok">gagauzok</a> · <a href="/wiki/Galiciaiak" title="Galiciaiak">galiciaiak</a> · <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k" title="Görögök">görögök</a> · <a href="/wiki/Hollandok" title="Hollandok">hollandok</a> · <a href="/wiki/Horv%C3%A1tok" title="Horvátok">horvátok</a> · <a href="/wiki/%C3%8Drek" title="Írek">írek</a> · <a href="/wiki/Isztrorom%C3%A1nok" title="Isztrorománok">isztrorománok</a> · <a href="/wiki/Izlandiak" title="Izlandiak">izlandiak</a> · <a href="/wiki/Kalm%C3%BCk%C3%B6k" title="Kalmükök">kalmükök</a> · <a href="/wiki/Karjalaiak" title="Karjalaiak">karjalaiak</a> · <a href="/wiki/Kasubok" title="Kasubok">kasubok</a> · <a href="/wiki/Katal%C3%A1nok" title="Katalánok">katalánok</a> · <a href="/wiki/Komik" title="Komik">komik</a> · <a href="/wiki/Korzikaiak" title="Korzikaiak">korzikaiak</a> · <a href="/wiki/Kv%C3%A9nek" title="Kvének">kvének</a> · <a href="/wiki/Ladinok" title="Ladinok">ladinok</a> · <a href="/wiki/Lengyelek" title="Lengyelek">lengyelek</a> · <a href="/wiki/Lettek" title="Lettek">lettek</a> · <a href="/wiki/Litv%C3%A1nok" title="Litvánok">litvánok</a> · <a href="/wiki/Luxemburgiak" title="Luxemburgiak">luxemburgiak</a> · <a href="/wiki/Maced%C3%B3nok" title="Macedónok">macedónok</a> · <a href="/wiki/M%C3%A1ltaiak" title="Máltaiak">máltaiak</a> · <a href="/wiki/Magyarok" title="Magyarok">magyarok</a> · <a href="/wiki/Marik" title="Marik">marik</a> · <a href="/wiki/Meglenorom%C3%A1nok" title="Meglenorománok">meglenorománok</a> · <a href="/wiki/Mold%C3%A1vok" title="Moldávok">moldávok</a> · <a href="/wiki/Montenegr%C3%B3iak" title="Montenegróiak">montenegróiak</a> · <a href="/wiki/Mordvinok" title="Mordvinok">mordvinok</a> (<a href="/wiki/Erz%C3%A1k" title="Erzák">erzák</a>, <a href="/wiki/Moks%C3%A1k" title="Moksák">moksák</a>) · <a href="/wiki/Morv%C3%A1k" title="Morvák">morvák</a> · <a href="/wiki/N%C3%A9metek" title="Németek">németek</a> · <a href="/wiki/Norv%C3%A9gok" title="Norvégok">norvégok</a> · <a href="/wiki/Nyenyecek" title="Nyenyecek">nyenyecek</a> · <a href="/wiki/Okcit%C3%A1nok" title="Okcitánok">okcitánok/provanszálok</a> · <a href="/wiki/Olaszok" title="Olaszok">olaszok</a> · <a href="/wiki/Oroszok" title="Oroszok">oroszok</a> · <a href="/wiki/Osztr%C3%A1kok" title="Osztrákok">osztrákok</a> · <a href="/wiki/%C3%96rm%C3%A9nyek" title="Örmények">örmények</a> · <a href="/wiki/Portug%C3%A1lok" title="Portugálok">portugálok</a> · <a href="/wiki/R%C3%A9torom%C3%A1nok" title="Rétorománok">rétorománok/romansok</a> · <a href="/wiki/Rom%C3%A1nok" title="Románok">románok</a> · <a href="/wiki/Ruszinok" title="Ruszinok">ruszinok/ruténok</a> · <a href="/wiki/San_Marin%C3%B3-iak" title="San Marinó-iak">San Marinó-iak</a>  · <a href="/wiki/Sk%C3%B3tok" title="Skótok">skótok</a> · <a href="/wiki/Spanyolok" title="Spanyolok">spanyolok</a> · <a href="/wiki/Sv%C3%A9dek" title="Svédek">svédek</a> · <a href="/wiki/Sz%C3%A1mik" title="Számik">számik/lappok</a> · <a href="/wiki/Sz%C3%A1rdok" title="Szárdok">szárdok</a> · <a href="/wiki/Sz%C3%A9kelyek" title="Székelyek">székelyek</a> · <a href="/wiki/Szerbek" title="Szerbek">szerbek</a> · <a href="/wiki/Szic%C3%ADliaiak" title="Szicíliaiak">szicíliaiak</a> · <a href="/wiki/Szlov%C3%A1kok" title="Szlovákok">szlovákok</a> · <a href="/wiki/Szlov%C3%A9nek" title="Szlovének">szlovének</a> · <a href="/wiki/Szorbok" title="Szorbok">szorbok</a> · <a href="/wiki/Tat%C3%A1rok" title="Tatárok">tatárok</a> (<a href="/wiki/Kr%C3%ADmi_tat%C3%A1rok" title="Krími tatárok">krími tatárok</a>, <a href="/wiki/Lipekek" title="Lipekek">lipekek</a>) · <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6k" title="Törökök">törökök</a> · <a href="/wiki/Udmurtok" title="Udmurtok">udmurtok</a> · <a href="/wiki/Ukr%C3%A1nok" title="Ukránok">ukránok</a> · <a href="/wiki/Vallonok" title="Vallonok">vallonok</a> · <a href="/wiki/Vepsz%C3%A9k" title="Vepszék">vepszék</a> · <a href="/wiki/Walesiek" title="Walesiek">walesiek</a></div></td></tr></tbody></table></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arománok&oldid=27197338">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arománok&oldid=27197338</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Balk%C3%A1ni_n%C3%A9pek" title="Kategória:Balkáni népek">Balkáni népek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Eur%C3%B3pai_n%C3%A9pek" title="Kategória:Európai népek">Európai népek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Rom%C3%A1n_n%C3%A9p" title="Kategória:Román nép">Román nép</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_november%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. június 9., 00:03</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Arom%C3%A1nok&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-57488d5c7d-bn4mc","wgBackendResponseTime":218,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.680","walltime":"1.223","ppvisitednodes":{"value":7545,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":102179,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":12719,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":0,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":75208,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 784.009 1 -total"," 24.27% 190.279 1 Sablon:Népcsoport_infobox"," 22.47% 176.161 42 Sablon:Wd"," 18.60% 145.821 1 Sablon:Jegyzetek"," 18.29% 143.372 2 Sablon:References"," 11.31% 88.694 1 Sablon:Európa_népei"," 10.77% 84.441 1 Sablon:Navbox"," 7.53% 59.015 45 Sablon:Infobox/Kétoszlopos_táblázat_mező_adott_szélességgel"," 6.60% 51.715 1 Sablon:Halott_link"," 5.92% 46.388 2 Sablon:Infobox/Kép"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.160","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2551565,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-75c465f4c6-hvjsc","timestamp":"20241125112638","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Arom\u00e1nok","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Arom%C3%A1nok","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q201111","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q201111","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-03-18T16:15:15Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/3\/31\/ValacosDeMacedonia--bulgariaherpeopl00monr.png","headline":"d\u00e9l-eur\u00f3pai n\u00e9pcsoport"}</script> </body> </html>