CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Csillagászat – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"96461df1-7de9-4020-9d3c-6d265eb15524","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Csillagászat","wgTitle":"Csillagászat","wgCurRevisionId":27324331,"wgRevisionId":27324331,"wgArticleId":133,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Csillagászat"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Csillagászat", "wgRelevantArticleId":133,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27324331,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":80000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q333","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList", "mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready", "jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg/1200px-Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="968"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg/800px-Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="645"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg/640px-Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="516"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Csillagászat – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Csillag%C3%A1szat"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag%C3%A1szat"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Csillagászat rootpage-Csillagászat skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Csillag%C3%A1szat" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Csillag%C3%A1szat" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Csillag%C3%A1szat" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Csillag%C3%A1szat" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Etimológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Etimológia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Etimológia</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Etimológia-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Etimológia alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Etimológia-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_asztrofizika_és_az_asztronómia_használata" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_asztrofizika_és_az_asztronómia_használata"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.1</span> <span>Az asztrofizika és az asztronómia használata</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_asztrofizika_és_az_asztronómia_használata-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Története</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Története alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ókor" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókor"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>Ókor</span> </div> </a> <ul id="toc-Ókor-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Közép-_és_újkor" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közép-_és_újkor"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2</span> <span>Közép- és újkor</span> </div> </a> <ul id="toc-Közép-_és_újkor-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_modern_kori_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_modern_kori_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.3</span> <span>A modern kori csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-A_modern_kori_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Megfigyeléses_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megfigyeléses_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Megfigyeléses csillagászat</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Megfigyeléses_csillagászat-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Megfigyeléses csillagászat alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Megfigyeléses_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Rádiócsillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Rádiócsillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Rádiócsillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Rádiócsillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Optikai_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Optikai_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Optikai csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Optikai_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Infravörös_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Infravörös_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2.1</span> <span>Infravörös csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Infravörös_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_látható_fény_csillagászata" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_látható_fény_csillagászata"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2.2</span> <span>A látható fény csillagászata</span> </div> </a> <ul id="toc-A_látható_fény_csillagászata-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ultraibolya_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Ultraibolya_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2.3</span> <span>Ultraibolya csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Ultraibolya_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Röntgencsillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Röntgencsillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>Röntgencsillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Röntgencsillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gamma-csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Gamma-csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.4</span> <span>Gamma-csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Gamma-csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_elektromágneses_spektrumon_kívüli_csillagászati_megfigyelési_területek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_elektromágneses_spektrumon_kívüli_csillagászati_megfigyelési_területek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.5</span> <span>Az elektromágneses spektrumon kívüli csillagászati megfigyelési területek</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_elektromágneses_spektrumon_kívüli_csillagászati_megfigyelési_területek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Asztrometria_és_égi_mechanika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Asztrometria_és_égi_mechanika"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.6</span> <span>Asztrometria és égi mechanika</span> </div> </a> <ul id="toc-Asztrometria_és_égi_mechanika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Elméleti_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Elméleti_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Elméleti csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Elméleti_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_vizsgálat_tárgya_szerinti_csillagászati_területek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_vizsgálat_tárgya_szerinti_csillagászati_területek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>A vizsgálat tárgya szerinti csillagászati területek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_vizsgálat_tárgya_szerinti_csillagászati_területek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A vizsgálat tárgya szerinti csillagászati területek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_vizsgálat_tárgya_szerinti_csillagászati_területek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Napkutatás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Napkutatás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Napkutatás</span> </div> </a> <ul id="toc-Napkutatás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Planetológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Planetológia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Planetológia</span> </div> </a> <ul id="toc-Planetológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Sztellárasztronómia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Sztellárasztronómia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>Sztellárasztronómia</span> </div> </a> <ul id="toc-Sztellárasztronómia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Galaktikus_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Galaktikus_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.4</span> <span>Galaktikus csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Galaktikus_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Extragalaktikus_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Extragalaktikus_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.5</span> <span>Extragalaktikus csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Extragalaktikus_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kozmológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kozmológia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.6</span> <span>Kozmológia</span> </div> </a> <ul id="toc-Kozmológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Interdiszciplináris_kutatások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Interdiszciplináris_kutatások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Interdiszciplináris kutatások</span> </div> </a> <ul id="toc-Interdiszciplináris_kutatások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Amatőr_csillagászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Amatőr_csillagászat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Amatőr csillagászat</span> </div> </a> <ul id="toc-Amatőr_csillagászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nyitott_kérdések_a_csillagászatban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Nyitott_kérdések_a_csillagászatban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Nyitott kérdések a csillagászatban</span> </div> </a> <ul id="toc-Nyitott_kérdések_a_csillagászatban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Fordítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>További információk</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-További_információk-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) További információk alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Magyar_oldalak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyar_oldalak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.1</span> <span>Magyar oldalak</span> </div> </a> <ul id="toc-Magyar_oldalak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Külföldi_oldalak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Külföldi_oldalak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.2</span> <span>Külföldi oldalak</span> </div> </a> <ul id="toc-Külföldi_oldalak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Csillagászat</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 242 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-242" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">242 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Astronomy" title="Astronomy – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Astronomy" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Sterrekunde" title="Sterrekunde – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Sterrekunde" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%88%A5%E1%8A%90_%E1%8D%88%E1%88%88%E1%8A%AD" title="ሥነ ፈለክ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ሥነ ፈለክ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target"><span>አማርኛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Astronom%C3%ADa" title="Astronomía – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Astronomía" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Tungolcr%C3%A6ft" title="Tungolcræft – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Tungolcræft" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target"><span>Ænglisc</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2_%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0" title="खगोल शास्त्र – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="खगोल शास्त्र" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target"><span>अंगिका</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%B9%D9%84%D9%85_%D8%A7%D9%84%D9%81%D9%84%D9%83" title="علم الفلك – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="علم الفلك" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arc mw-list-item"><a href="https://arc.wikipedia.org/wiki/%DC%A1%DC%A1%DC%A0%DC%A0%DC%98%DC%AC_%DC%9F%DC%98%DC%9F%DC%92%DC%90" title="ܡܡܠܠܘܬ ܟܘܟܒܐ – arámi" lang="arc" hreflang="arc" data-title="ܡܡܠܠܘܬ ܟܘܟܒܐ" data-language-autonym="ܐܪܡܝܐ" data-language-local-name="arámi" class="interlanguage-link-target"><span>ܐܪܡܝܐ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%83" title="فلك – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="فلك" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A7%8B%E0%A6%A4%E0%A6%BF%E0%A7%B0%E0%A7%8D%E0%A6%AC%E0%A6%BF%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%9E%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="জ্যোতিৰ্বিজ্ঞান – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="জ্যোতিৰ্বিজ্ঞান" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target"><span>অসমীয়া</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Astronom%C3%ADa" title="Astronomía – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Astronomía" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-av mw-list-item"><a href="https://av.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – avar" lang="av" hreflang="av" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Авар" data-language-local-name="avar" class="interlanguage-link-target"><span>Авар</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ay mw-list-item"><a href="https://ay.wikipedia.org/wiki/Alaxpacha_y%C3%A4nakata" title="Alaxpacha yänakata – ajmara" lang="ay" hreflang="ay" data-title="Alaxpacha yänakata" data-language-autonym="Aymar aru" data-language-local-name="ajmara" class="interlanguage-link-target"><span>Aymar aru</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Astronomiya" title="Astronomiya – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Astronomiya" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%D8%B3%D8%AA%D8%B1%D9%88%D9%86%D9%88%D9%85%DB%8C" title="آسترونومی – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="آسترونومی" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target"><span>Boarisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Astruonuom%C4%97j%C4%97" title="Astruonuomėjė – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Astruonuomėjė" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Astronomiya" title="Astronomiya – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Astronomiya" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target"><span>Bikol Central</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D1%96%D1%8F" title="Астраномія – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Астраномія" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D1%96%D1%8F" title="Астраномія – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Астраномія" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bew mw-list-item"><a href="https://bew.wikipedia.org/wiki/%C3%88lmu_palak" title="Èlmu palak – Betawi" lang="bew" hreflang="bew" data-title="Èlmu palak" data-language-autonym="Betawi" data-language-local-name="Betawi" class="interlanguage-link-target"><span>Betawi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A5%80" title="खगोलिकी – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="खगोलिकी" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target"><span>भोजपुरी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bi mw-list-item"><a href="https://bi.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – bislama" lang="bi" hreflang="bi" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Bislama" data-language-local-name="bislama" class="interlanguage-link-target"><span>Bislama</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bjn mw-list-item"><a href="https://bjn.wikipedia.org/wiki/Kaji_tawas_langit" title="Kaji tawas langit – Banjar" lang="bjn" hreflang="bjn" data-title="Kaji tawas langit" data-language-autonym="Banjar" data-language-local-name="Banjar" class="interlanguage-link-target"><span>Banjar</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-blk mw-list-item"><a href="https://blk.wikipedia.org/wiki/%E1%80%94%E1%80%80%E1%80%B9%E1%80%81%E1%80%90%E1%80%B9%E1%80%90%E1%80%97%E1%80%B1%E1%80%92" title="နက္ခတ္တဗေဒ – Pa'O" lang="blk" hreflang="blk" data-title="နက္ခတ္တဗေဒ" data-language-autonym="ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ" data-language-local-name="Pa'O" class="interlanguage-link-target"><span>ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bm mw-list-item"><a href="https://bm.wikipedia.org/wiki/Dolokalan" title="Dolokalan – bambara" lang="bm" hreflang="bm" data-title="Dolokalan" data-language-autonym="Bamanankan" data-language-local-name="bambara" class="interlanguage-link-target"><span>Bamanankan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A7%8B%E0%A6%A4%E0%A6%BF%E0%A6%B0%E0%A7%8D%E0%A6%AC%E0%A6%BF%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%9E%E0%A6%BE%E0%A6%A8" title="জ্যোতির্বিজ্ঞান – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="জ্যোতির্বিজ্ঞান" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Steredoniezh" title="Steredoniezh – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Steredoniezh" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-btm mw-list-item"><a href="https://btm.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – Batak Mandailing" lang="btm" hreflang="btm" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Batak Mandailing" data-language-local-name="Batak Mandailing" class="interlanguage-link-target"><span>Batak Mandailing</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%B4%D0%BE%D0%BD_%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BD_%D1%88%D1%83%D0%B4%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D0%BB" title="Одон орон шудалал – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Одон орон шудалал" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target"><span>Буряад</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cbk-zam mw-list-item"><a href="https://cbk-zam.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – Chavacano" lang="cbk" hreflang="cbk" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Chavacano de Zamboanga" data-language-local-name="Chavacano" class="interlanguage-link-target"><span>Chavacano de Zamboanga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/Ti%C4%95ng-%C3%B9ng" title="Tiĕng-ùng – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Tiĕng-ùng" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target"><span>閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8" title="Астрономи – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Астрономи" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target"><span>Нохчийн</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Astronomiya" title="Astronomiya – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Astronomiya" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target"><span>Cebuano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%A6%DB%95%D8%B3%D8%AA%DB%8E%D8%B1%DB%95%D9%86%D8%A7%D8%B3%DB%8C" title="ئەستێرەناسی – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="ئەستێرەناسی" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Astronumia" title="Astronumia – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Astronumia" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target"><span>Corsu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-csb mw-list-item"><a href="https://csb.wikipedia.org/wiki/Astronomij%C3%B4" title="Astronomijô – kasub" lang="csb" hreflang="csb" data-title="Astronomijô" data-language-autonym="Kaszëbsczi" data-language-local-name="kasub" class="interlanguage-link-target"><span>Kaszëbsczi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8" title="Астрономи – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Астрономи" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target"><span>Чӑвашла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Seryddiaeth" title="Seryddiaeth – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Seryddiaeth" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-din mw-list-item"><a href="https://din.wikipedia.org/wiki/%C5%8Ai%C9%9B%CC%88ckanhial" title="Ŋiɛ̈ckanhial – dinka" lang="din" hreflang="din" data-title="Ŋiɛ̈ckanhial" data-language-autonym="Thuɔŋjäŋ" data-language-local-name="dinka" class="interlanguage-link-target"><span>Thuɔŋjäŋ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Asm%C3%AAn%C5%9F%C4%B1nasiye" title="Asmênşınasiye – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Asmênşınasiye" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target"><span>Zazaki</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dsb mw-list-item"><a href="https://dsb.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – alsó-szorb" lang="dsb" hreflang="dsb" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Dolnoserbski" data-language-local-name="alsó-szorb" class="interlanguage-link-target"><span>Dolnoserbski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dtp mw-list-item"><a href="https://dtp.wikipedia.org/wiki/Astoronomi" title="Astoronomi – Central Dusun" lang="dtp" hreflang="dtp" data-title="Astoronomi" data-language-autonym="Kadazandusun" data-language-local-name="Central Dusun" class="interlanguage-link-target"><span>Kadazandusun</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dv mw-list-item"><a href="https://dv.wikipedia.org/wiki/%DE%8A%DE%A6%DE%8D%DE%A6%DE%86%DE%A9_%DE%87%DE%A8%DE%8D%DE%B0%DE%89%DE%AA" title="ފަލަކީ އިލްމު – divehi" lang="dv" hreflang="dv" data-title="ފަލަކީ އިލްމު" data-language-autonym="ދިވެހިބަސް" data-language-local-name="divehi" class="interlanguage-link-target"><span>ދިވެހިބަސް</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%91%CF%83%CF%84%CF%81%CE%BF%CE%BD%CE%BF%CE%BC%CE%AF%CE%B1" title="Αστρονομία – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Αστρονομία" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eml mw-list-item"><a href="https://eml.wikipedia.org/wiki/Astronom%C3%AE" title="Astronomî – Emiliano-Romagnolo" lang="egl" hreflang="egl" data-title="Astronomî" data-language-autonym="Emiliàn e rumagnòl" data-language-local-name="Emiliano-Romagnolo" class="interlanguage-link-target"><span>Emiliàn e rumagnòl</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Astronomio" title="Astronomio – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Astronomio" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Astronom%C3%ADa" title="Astronomía – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Astronomía" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Astronoomia" title="Astronoomia – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Astronoomia" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target"><span>Estremeñu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D8%AE%D8%AA%D8%B1%D8%B4%D9%86%D8%A7%D8%B3%DB%8C" title="اخترشناسی – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="اخترشناسی" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ff mw-list-item"><a href="https://ff.wikipedia.org/wiki/Astoronomy" title="Astoronomy – fulani" lang="ff" hreflang="ff" data-title="Astoronomy" data-language-autonym="Fulfulde" data-language-local-name="fulani" class="interlanguage-link-target"><span>Fulfulde</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/T%C3%A4htitiede" title="Tähtitiede – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Tähtitiede" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/T%C3%A4hetiid%C3%BCs" title="Tähetiidüs – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Tähetiidüs" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target"><span>Võro</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fj mw-list-item"><a href="https://fj.wikipedia.org/wiki/Maliwalala" title="Maliwalala – fidzsi" lang="fj" hreflang="fj" data-title="Maliwalala" data-language-autonym="Na Vosa Vakaviti" data-language-local-name="fidzsi" class="interlanguage-link-target"><span>Na Vosa Vakaviti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Stj%C3%B8rnufr%C3%B8%C3%B0i" title="Stjørnufrøði – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Stjørnufrøði" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target"><span>Føroyskt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frp mw-list-item"><a href="https://frp.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – Arpitan" lang="frp" hreflang="frp" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Arpetan" data-language-local-name="Arpitan" class="interlanguage-link-target"><span>Arpetan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/St%C3%A4%C3%A4rkunde" title="Stäärkunde – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Stäärkunde" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Nordfriisk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target"><span>Furlan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Astronomy" title="Astronomy – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Astronomy" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9alteola%C3%ADocht" title="Réalteolaíocht – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Réalteolaíocht" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%A9%E6%96%87%E5%AD%B8" title="天文學 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="天文學" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>贛語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Lastronnonmi" title="Lastronnonmi – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Lastronnonmi" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target"><span>Kriyòl gwiyannen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Reul-e%C3%B2las" title="Reul-eòlas – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Reul-eòlas" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target"><span>Gàidhlig</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Astronom%C3%ADa" title="Astronomía – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Astronomía" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Mbyjakuaa" title="Mbyjakuaa – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Mbyjakuaa" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target"><span>Avañe'ẽ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%96%E0%AA%97%E0%AB%8B%E0%AA%B3%E0%AA%B6%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AB%8D%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%B0" title="ખગોળશાસ્ત્ર – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="ખગોળશાસ્ત્ર" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target"><span>ગુજરાતી</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Rollageydys" title="Rollageydys – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Rollageydys" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target"><span>Gaelg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Thi%C3%AAn-v%C3%B9n-ho%CC%8Dk" title="Thiên-vùn-ho̍k – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Thiên-vùn-ho̍k" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target"><span>客家語 / Hak-kâ-ngî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-haw mw-list-item"><a href="https://haw.wikipedia.org/wiki/Kilo_h%C5%8Dk%C5%AB" title="Kilo hōkū – hawaii" lang="haw" hreflang="haw" data-title="Kilo hōkū" data-language-autonym="Hawaiʻi" data-language-local-name="hawaii" class="interlanguage-link-target"><span>Hawaiʻi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%90%D7%A1%D7%98%D7%A8%D7%95%D7%A0%D7%95%D7%9E%D7%99%D7%94" title="אסטרונומיה – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="אסטרונומיה" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2_%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0" title="खगोल शास्त्र – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="खगोल शास्त्र" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Taara_vigyan" title="Taara vigyan – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Taara vigyan" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hsb mw-list-item"><a href="https://hsb.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – felső-szorb" lang="hsb" hreflang="hsb" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Hornjoserbsce" data-language-local-name="felső-szorb" class="interlanguage-link-target"><span>Hornjoserbsce</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Astwonomi" title="Astwonomi – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Astwonomi" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target"><span>Kreyòl ayisyen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B1%D5%BD%D5%BF%D5%B2%D5%A1%D5%A3%D5%AB%D5%BF%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%B6" title="Աստղագիտություն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Աստղագիտություն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D4%B1%D5%BD%D5%BF%D5%B2%D5%A1%D5%A3%D5%AB%D5%BF%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%AB%D6%82%D5%B6" title="Աստղագիտութիւն – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Աստղագիտութիւն" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target"><span>Արեւմտահայերէն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iba mw-list-item"><a href="https://iba.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – iban" lang="iba" hreflang="iba" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Jaku Iban" data-language-local-name="iban" class="interlanguage-link-target"><span>Jaku Iban</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingue</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target"><span>Ilokano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-inh mw-list-item"><a href="https://inh.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%B9%D0%BB%D0%B0%D0%BC%D3%80%D0%B8%D0%BB%D0%BC%D0%B0" title="АйламӀилма – ingus" lang="inh" hreflang="inh" data-title="АйламӀилма" data-language-autonym="ГӀалгӀай" data-language-local-name="ingus" class="interlanguage-link-target"><span>ГӀалгӀай</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Astronomio" title="Astronomio – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Astronomio" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Stj%C3%B6rnufr%C3%A6%C3%B0i" title="Stjörnufræði – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Stjörnufræði" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iu mw-list-item"><a href="https://iu.wikipedia.org/wiki/%E1%93%AF%E1%93%9A%E1%93%AF%E1%90%85%E1%95%90%E1%93%82%E1%96%85" title="ᓯᓚᓯᐅᕐᓂᖅ – inuktitut" lang="iu" hreflang="iu" data-title="ᓯᓚᓯᐅᕐᓂᖅ" data-language-autonym="ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut" data-language-local-name="inuktitut" class="interlanguage-link-target"><span>ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%A9%E6%96%87%E5%AD%A6" title="天文学 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="天文学" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Aschranami" title="Aschranami – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Aschranami" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target"><span>Patois</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/kesyske" title="kesyske – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="kesyske" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target"><span>La .lojban.</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target"><span>Jawa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%90%E1%83%A1%E1%83%A2%E1%83%A0%E1%83%9D%E1%83%9C%E1%83%9D%E1%83%9B%E1%83%98%E1%83%90" title="ასტრონომია – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ასტრონომია" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Astronomiya" title="Astronomiya – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Astronomiya" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target"><span>Qaraqalpaqsha</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Tasnallunt" title="Tasnallunt – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Tasnallunt" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target"><span>Taqbaylit</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kl mw-list-item"><a href="https://kl.wikipedia.org/wiki/Ulloriarsiorneq" title="Ulloriarsiorneq – grönlandi" lang="kl" hreflang="kl" data-title="Ulloriarsiorneq" data-language-autonym="Kalaallisut" data-language-local-name="grönlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Kalaallisut</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%8F%E1%9E%B6%E1%9E%9A%E1%9E%B6%E1%9E%9C%E1%9E%B7%E1%9E%91%E1%9F%92%E1%9E%99%E1%9E%B6" title="តារាវិទ្យា – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="តារាវិទ្យា" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target"><span>ភាសាខ្មែរ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%96%E0%B2%97%E0%B3%8B%E0%B2%B3%E0%B2%B6%E0%B2%BE%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E0%B2%A4%E0%B3%8D%E0%B2%B0" title="ಖಗೋಳಶಾಸ್ತ್ರ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಖಗೋಳಶಾಸ್ತ್ರ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%B2%9C%EB%AC%B8%ED%95%99" title="천문학 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="천문학" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-krc mw-list-item"><a href="https://krc.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – karacsáj-balkár" lang="krc" hreflang="krc" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Къарачай-малкъар" data-language-local-name="karacsáj-balkár" class="interlanguage-link-target"><span>Къарачай-малкъар</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%8E%D9%84%DA%A9%D9%90%DB%8C%D8%A7%D8%AA" title="فَلکِیات – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="فَلکِیات" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target"><span>कॉशुर / کٲشُر</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/St%C3%AArnas%C3%AE" title="Stêrnasî – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Stêrnasî" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target"><span>Kurdî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Steronieth" title="Steronieth – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Steronieth" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target"><span>Kernowek</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lad mw-list-item"><a href="https://lad.wikipedia.org/wiki/Astronomiya" title="Astronomiya – ladino" lang="lad" hreflang="lad" data-title="Astronomiya" data-language-autonym="Ladino" data-language-local-name="ladino" class="interlanguage-link-target"><span>Ladino</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lbe mw-list-item"><a href="https://lbe.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D3%80%D1%83%D1%80%D1%82%D1%82%D0%B0%D0%BB_%D1%8D%D0%BB%D0%BC%D1%83" title="ЦӀурттал элму – Lak" lang="lbe" hreflang="lbe" data-title="ЦӀурттал элму" data-language-autonym="Лакку" data-language-local-name="Lak" class="interlanguage-link-target"><span>Лакку</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target"><span>Лезги</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target"><span>Lingua Franca Nova</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lg mw-list-item"><a href="https://lg.wikipedia.org/wiki/Essomabwengula" title="Essomabwengula – ganda" lang="lg" hreflang="lg" data-title="Essomabwengula" data-language-autonym="Luganda" data-language-local-name="ganda" class="interlanguage-link-target"><span>Luganda</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Starekunde" title="Starekunde – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Starekunde" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Limburgs</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target"><span>Ligure</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target"><span>Ladin</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/Mamb%C3%AD_ma_nz%C9%94%CC%81t%C9%94" title="Mambí ma nzɔ́tɔ – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Mambí ma nzɔ́tɔ" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target"><span>Lingála</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%94%E0%BA%B2%E0%BA%A5%E0%BA%B2%E0%BA%AA%E0%BA%B2%E0%BA%94" title="ດາລາສາດ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ດາລາສາດ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target"><span>ລາວ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mad mw-list-item"><a href="https://mad.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – madurai" lang="mad" hreflang="mad" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Madhurâ" data-language-local-name="madurai" class="interlanguage-link-target"><span>Madhurâ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-map-bms mw-list-item"><a href="https://map-bms.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – Banyumasan" lang="jv-x-bms" hreflang="jv-x-bms" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Basa Banyumasan" data-language-local-name="Banyumasan" class="interlanguage-link-target"><span>Basa Banyumasan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Haikintana" title="Haikintana – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Haikintana" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D0%B9" title="Астрономий – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Астрономий" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target"><span>Олык марий</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/T%C4%81tai_arorangi" title="Tātai arorangi – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Tātai arorangi" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target"><span>Māori</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target"><span>Minangkabau</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%98%D0%B0" title="Астрономија – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Астрономија" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%9C%E0%B5%8D%E0%B4%AF%E0%B5%8B%E0%B4%A4%E0%B4%BF%E0%B4%83%E0%B4%B6%E0%B4%BE%E0%B4%B8%E0%B5%8D%E0%B4%A4%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B4%82" title="ജ്യോതിഃശാസ്ത്രം – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ജ്യോതിഃശാസ്ത്രം" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%B4%D0%BE%D0%BD_%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%BD" title="Одон орон – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Одон орон" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%88%EA%AF%A6%EA%AF%9F%EA%AF%86%EA%AF%A3%EA%AF%A1%EA%AF%82%EA%AF%A3%EA%AF%9F" title="ꯈꯦꯟꯆꯣꯡꯂꯣꯟ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯈꯦꯟꯆꯣꯡꯂꯣꯟ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target"><span>ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0" title="खगोलशास्त्र – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="खगोलशास्त्र" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target"><span>Malti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target"><span>Mirandés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%94%E1%80%80%E1%80%B9%E1%80%81%E1%80%90%E1%80%B9%E1%80%90%E1%80%97%E1%80%B1%E1%80%92" title="နက္ခတ္တဗေဒ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="နက္ခတ္တဗေဒ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D8%B3%D8%A7%D8%B1%D9%87%E2%80%8C%D8%AF%D9%88%D9%86%DB%8C" title="اساره‌دونی – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="اساره‌دونی" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target"><span>مازِرونی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nah mw-list-item"><a href="https://nah.wikipedia.org/wiki/Ilhuicamatiliztli" title="Ilhuicamatiliztli – Nahuatl" lang="nah" hreflang="nah" data-title="Ilhuicamatiliztli" data-language-autonym="Nāhuatl" data-language-local-name="Nahuatl" class="interlanguage-link-target"><span>Nāhuatl</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nap mw-list-item"><a href="https://nap.wikipedia.org/wiki/Astronumia" title="Astronumia – nápolyi" lang="nap" hreflang="nap" data-title="Astronumia" data-language-autonym="Napulitano" data-language-local-name="nápolyi" class="interlanguage-link-target"><span>Napulitano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Steernskunde" title="Steernskunde – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Steernskunde" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target"><span>Nedersaksies</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2_%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0" title="खगोल शास्त्र – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="खगोल शास्त्र" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0" title="खगोलशास्त्र – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="खगोलशास्त्र" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाल भाषा</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nia mw-list-item"><a href="https://nia.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – nias" lang="nia" hreflang="nia" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Li Niha" data-language-local-name="nias" class="interlanguage-link-target"><span>Li Niha</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target"><span>Novial</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nqo mw-list-item"><a href="https://nqo.wikipedia.org/wiki/%DF%9B%DF%8A%DF%B2%DF%A1%DF%8A%DF%9B%DF%93%DF%8D" title="ߛߊ߲ߡߊߛߓߍ – n’kó" lang="nqo" hreflang="nqo" data-title="ߛߊ߲ߡߊߛߓߍ" data-language-autonym="ߒߞߏ" data-language-local-name="n’kó" class="interlanguage-link-target"><span>ߒߞߏ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nrm mw-list-item"><a href="https://nrm.wikipedia.org/wiki/Astrononmie" title="Astrononmie – Norman" lang="nrf" hreflang="nrf" data-title="Astrononmie" data-language-autonym="Nouormand" data-language-local-name="Norman" class="interlanguage-link-target"><span>Nouormand</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nso mw-list-item"><a href="https://nso.wikipedia.org/wiki/Thutanaledi" title="Thutanaledi – északi szeszotó" lang="nso" hreflang="nso" data-title="Thutanaledi" data-language-autonym="Sesotho sa Leboa" data-language-local-name="északi szeszotó" class="interlanguage-link-target"><span>Sesotho sa Leboa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/Ti%C3%A4htitiedo" title="Tiähtitiedo – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Tiähtitiedo" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target"><span>Livvinkarjala</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Xin-hawaa" title="Xin-hawaa – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Xin-hawaa" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target"><span>Oromoo</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8" title="Астрономи – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Астрономи" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target"><span>Ирон</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%A4%E0%A8%BE%E0%A8%B0%E0%A8%BE_%E0%A8%B5%E0%A8%BF%E0%A8%97%E0%A8%BF%E0%A8%86%E0%A8%A8" title="ਤਾਰਾ ਵਿਗਿਆਨ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਤਾਰਾ ਵਿਗਿਆਨ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target"><span>Kapampangan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/Astrononmie" title="Astrononmie – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Astrononmie" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target"><span>Picard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pih mw-list-item"><a href="https://pih.wikipedia.org/wiki/Estronomii" title="Estronomii – Norfuk / Pitkern" lang="pih" hreflang="pih" data-title="Estronomii" data-language-autonym="Norfuk / Pitkern" data-language-local-name="Norfuk / Pitkern" class="interlanguage-link-target"><span>Norfuk / Pitkern</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Astronom%C3%ACa" title="Astronomìa – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Astronomìa" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target"><span>Piemontèis</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%A7%D8%B1%D8%A7_%D9%BE%DA%91%DA%BE%D8%AA" title="تارا پڑھت – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="تارا پڑھت" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%AA%D9%88%D8%B1%D9%BE%D9%88%D9%87%D9%86%D9%87" title="ستورپوهنه – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="ستورپوهنه" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Quyllur_yachay" title="Quyllur yachay – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Quyllur yachay" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target"><span>Rumantsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rmy mw-list-item"><a href="https://rmy.wikipedia.org/wiki/Chexanipen" title="Chexanipen – Vlax Romani" lang="rmy" hreflang="rmy" data-title="Chexanipen" data-language-autonym="Romani čhib" data-language-local-name="Vlax Romani" class="interlanguage-link-target"><span>Romani čhib</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-roa-rup mw-list-item"><a href="https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – aromán" lang="rup" hreflang="rup" data-title="Astronomie" data-language-autonym="Armãneashti" data-language-local-name="aromán" class="interlanguage-link-target"><span>Armãneashti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D1%96%D1%8F" title="Астрономія – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Астрономія" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Русиньскый</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%AE%E0%A5%8D" title="खगोलशास्त्रम् – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="खगोलशास्त्रम्" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target"><span>संस्कृतम्</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target"><span>Саха тыла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target"><span>Sardu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Astrunum%C3%ACa" title="Astrunumìa – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Astrunumìa" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Astronomy" title="Astronomy – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Astronomy" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target"><span>Scots</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D8%B9%D9%84%D9%85%D9%90_%D9%81%D9%84%DA%AA%D9%8A%D8%A7%D8%AA" title="علمِ فلڪيات – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="علمِ فلڪيات" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target"><span>سنڌي</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sg mw-list-item"><a href="https://sg.wikipedia.org/wiki/S%C3%AAnd%C3%A2tongo" title="Sêndâtongo – szangó" lang="sg" hreflang="sg" data-title="Sêndâtongo" data-language-autonym="Sängö" data-language-local-name="szangó" class="interlanguage-link-target"><span>Sängö</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shi mw-list-item"><a href="https://shi.wikipedia.org/wiki/Tasnaggurt" title="Tasnaggurt – tachelhit" lang="shi" hreflang="shi" data-title="Tasnaggurt" data-language-autonym="Taclḥit" data-language-local-name="tachelhit" class="interlanguage-link-target"><span>Taclḥit</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B6%9A%E0%B7%8F_%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%AF%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8F%E0%B7%80" title="තාරකා විද්‍යාව – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="තාරකා විද්‍යාව" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target"><span>සිංහල</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Astronomy" title="Astronomy – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Astronomy" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Astron%C3%B3mia" title="Astronómia – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Astronómia" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-skr mw-list-item"><a href="https://skr.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%DA%A9%DB%8C%D8%A7%D8%AA" title="فلکیات – Saraiki" lang="skr" hreflang="skr" data-title="فلکیات" data-language-autonym="سرائیکی" data-language-local-name="Saraiki" class="interlanguage-link-target"><span>سرائیکی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Astronomija" title="Astronomija – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Astronomija" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sm mw-list-item"><a href="https://sm.wikipedia.org/wiki/Saienisi_o_fet%C5%AB" title="Saienisi o fetū – szamoai" lang="sm" hreflang="sm" data-title="Saienisi o fetū" data-language-autonym="Gagana Samoa" data-language-local-name="szamoai" class="interlanguage-link-target"><span>Gagana Samoa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Zvechadenga" title="Zvechadenga – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Zvechadenga" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target"><span>ChiShona</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Xiddigmaal" title="Xiddigmaal – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Xiddigmaal" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target"><span>Soomaaliga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%98%D0%B0" title="Астрономија – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Астрономија" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Stiernkunde_af_Astronomie" title="Stiernkunde af Astronomie – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Stiernkunde af Astronomie" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target"><span>Seeltersk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target"><span>Sunda</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Elimuanga" title="Elimuanga – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Elimuanga" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/Astr%C5%8Dn%C5%8Dmij%C5%8F" title="Astrōnōmijŏ – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Astrōnōmijŏ" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target"><span>Ślůnski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%B5%E0%AE%BE%E0%AE%A9%E0%AE%BF%E0%AE%AF%E0%AE%B2%E0%AF%8D" title="வானியல் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="வானியல்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tcy mw-list-item"><a href="https://tcy.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%96%E0%B2%97%E0%B3%8B%E0%B2%B3_%E0%B2%B6%E0%B2%BE%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E0%B2%A4%E0%B3%8D%E0%B2%B0" title="ಖಗೋಳ ಶಾಸ್ತ್ರ – Tulu" lang="tcy" hreflang="tcy" data-title="ಖಗೋಳ ಶಾಸ್ತ್ರ" data-language-autonym="ತುಳು" data-language-local-name="Tulu" class="interlanguage-link-target"><span>ತುಳು</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%96%E0%B0%97%E0%B1%8B%E0%B0%B3_%E0%B0%B6%E0%B0%BE%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B0%82" title="ఖగోళ శాస్త్రం – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="ఖగోళ శాస్త్రం" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tet mw-list-item"><a href="https://tet.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – tetum" lang="tet" hreflang="tet" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Tetun" data-language-local-name="tetum" class="interlanguage-link-target"><span>Tetun</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%85%D1%82%D0%B0%D1%80%D1%88%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D1%81%D3%A3" title="Ахтаршиносӣ – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Ахтаршиносӣ" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target"><span>Тоҷикӣ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%94%E0%B8%B2%E0%B8%A3%E0%B8%B2%E0%B8%A8%E0%B8%B2%E0%B8%AA%E0%B8%95%E0%B8%A3%E0%B9%8C" title="ดาราศาสตร์ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ดาราศาสตร์" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ti mw-list-item"><a href="https://ti.wikipedia.org/wiki/%E1%88%B5%E1%8A%90-%E1%8A%AE%E1%8A%BE%E1%89%A5" title="ስነ-ኮኾብ – tigrinya" lang="ti" hreflang="ti" data-title="ስነ-ኮኾብ" data-language-autonym="ትግርኛ" data-language-local-name="tigrinya" class="interlanguage-link-target"><span>ትግርኛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/Astronomi%C3%BDa" title="Astronomiýa – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Astronomiýa" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target"><span>Türkmençe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Astronomiya" title="Astronomiya – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Astronomiya" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tly mw-list-item"><a href="https://tly.wikipedia.org/wiki/Astronomij%C9%99" title="Astronomijə – Talysh" lang="tly" hreflang="tly" data-title="Astronomijə" data-language-autonym="Tolışi" data-language-local-name="Talysh" class="interlanguage-link-target"><span>Tolışi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tpi mw-list-item"><a href="https://tpi.wikipedia.org/wiki/Estronomi" title="Estronomi – tok pisin" lang="tpi" hreflang="tpi" data-title="Estronomi" data-language-autonym="Tok Pisin" data-language-local-name="tok pisin" class="interlanguage-link-target"><span>Tok Pisin</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Astronomi" title="Astronomi – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Astronomi" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ts mw-list-item"><a href="https://ts.wikipedia.org/wiki/Dyondzo-Tinyeleti" title="Dyondzo-Tinyeleti – conga" lang="ts" hreflang="ts" data-title="Dyondzo-Tinyeleti" data-language-autonym="Xitsonga" data-language-local-name="conga" class="interlanguage-link-target"><span>Xitsonga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%8F" title="Астрономия – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Астрономия" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D8%A6%D8%A7%D8%B3%D8%AA%D8%B1%D9%88%D9%86%D9%88%D9%85%D9%89%D9%8A%DB%95" title="ئاسترونومىيە – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="ئاسترونومىيە" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target"><span>ئۇيغۇرچە / Uyghurche</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D1%96%D1%8F" title="Астрономія – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Астрономія" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%DA%A9%DB%8C%D8%A7%D8%AA" title="فلکیات – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="فلکیات" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Astronomiya" title="Astronomiya – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Astronomiya" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Astronomia" title="Astronomia – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Astronomia" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target"><span>Vèneto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Astronomii" title="Astronomii – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Astronomii" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target"><span>Vepsän kel’</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Thi%C3%AAn_v%C4%83n_h%E1%BB%8Dc" title="Thiên văn học – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Thiên văn học" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Astronomie" title="Astronomie – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Astronomie" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target"><span>West-Vlams</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Stelav" title="Stelav – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Stelav" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target"><span>Volapük</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Astronomeye" title="Astronomeye – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Astronomeye" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target"><span>Walon</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Astronomiya" title="Astronomiya – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Astronomiya" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wo mw-list-item"><a href="https://wo.wikipedia.org/wiki/Saytubiddiw" title="Saytubiddiw – volof" lang="wo" hreflang="wo" data-title="Saytubiddiw" data-language-autonym="Wolof" data-language-local-name="volof" class="interlanguage-link-target"><span>Wolof</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%A9%E6%96%87%E5%AD%B8" title="天文學 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="天文學" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xh mw-list-item"><a href="https://xh.wikipedia.org/wiki/IAstronomi" title="IAstronomi – xhosza" lang="xh" hreflang="xh" data-title="IAstronomi" data-language-autonym="IsiXhosa" data-language-local-name="xhosza" class="interlanguage-link-target"><span>IsiXhosa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%90%E1%83%A1%E1%83%A2%E1%83%A0%E1%83%9D%E1%83%9C%E1%83%9D%E1%83%9B%E1%83%98%E1%83%90" title="ასტრონომია – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ასტრონომია" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target"><span>მარგალური</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%90%D7%A1%D7%98%D7%A8%D7%90%D7%A0%D7%90%D7%9E%D7%99%D7%A2" title="אסטראנאמיע – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="אסטראנאמיע" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/%C3%8Ct%C3%B2r%C3%A0w%E1%BB%8D%CC%80" title="Ìtòràwọ̀ – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Ìtòràwọ̀" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target"><span>Yorùbá</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Denhvwnz" title="Denhvwnz – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Denhvwnz" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target"><span>Vahcuengh</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zea mw-list-item"><a href="https://zea.wikipedia.org/wiki/Staerrekunde" title="Staerrekunde – Zeelandic" lang="zea" hreflang="zea" data-title="Staerrekunde" data-language-autonym="Zeêuws" data-language-local-name="Zeelandic" class="interlanguage-link-target"><span>Zeêuws</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%A9%E6%96%87%E5%AD%B8" title="天文學 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="天文學" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%A9%E6%96%87%E5%AD%B8" title="天文學 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="天文學" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target"><span>文言</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Thian-b%C3%BBn-ha%CC%8Dk" title="Thian-bûn-ha̍k – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Thian-bûn-ha̍k" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%A9%E6%96%87%E5%AD%B8" title="天文學 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="天文學" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/Izinkanyezi" title="Izinkanyezi – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="Izinkanyezi" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target"><span>IsiZulu</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q333#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Csillag%C3%A1szat" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Csillag%C3%A1szat" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Csillag%C3%A1szat"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Csillag%C3%A1szat"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Csillag%C3%A1szat" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Csillag%C3%A1szat" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&oldid=27324331" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Csillag%C3%A1szat&id=27324331&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FCsillag%25C3%25A1szat"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FCsillag%25C3%25A1szat"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Csillag%C3%A1szat"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Csillag%C3%A1szat&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Astronomy" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q333" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. július 31.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:;background-color:#BDB76B;">Csillagászat</td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#F0E68C ;text-align:center;">asztronómia</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_(Astronomy),_1782.jpg" class="mw-file-description" title="Johann Heinrich Tischbei: Uránia (1782)"><img alt="Johann Heinrich Tischbei: Uránia (1782)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg/250px-Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg" decoding="async" width="250" height="202" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg/375px-Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg/500px-Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg 2x" data-file-width="2000" data-file-height="1613" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Johann Heinrich Tischbei: <i><a href="/wiki/Ur%C3%A1nia" title="Uránia">Uránia</a></i> (1782)</td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#BDB76B;background-color:#BDB76B;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Tárgya</b></td><td>a Földön kívüli jelenségek megfigyelése és magyarázata</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Ágai</b></td><td> <ul><li><a href="/wiki/Kozmol%C3%B3gia" title="Kozmológia">kozmológia</a></li> <li><a href="/wiki/Asztrofizika" title="Asztrofizika">asztrofizika</a></li> <li><a href="/wiki/Asztrobiol%C3%B3gia" title="Asztrobiológia">asztrobiológia</a></li> <li><a href="/wiki/%C5%B0rkutat%C3%A1s" title="Űrkutatás">űrkutatás</a></li></ul></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Jelentős művelői</b></td><td><a href="/wiki/Eratoszthen%C3%A9sz_Pentatlosz" title="Eratoszthenész Pentatlosz">Eratoszthenész</a>, <a href="/wiki/Klaudiosz_Ptolemaiosz" title="Klaudiosz Ptolemaiosz">Ptolemaiosz</a>, <a href="/wiki/Kopernikusz" title="Kopernikusz">Copernicus</a>, <a href="/wiki/Galileo_Galilei" title="Galileo Galilei">Galilei</a>, <a href="/wiki/Johannes_Kepler" title="Johannes Kepler">Kepler</a>, <a href="/wiki/Isaac_Newton" title="Isaac Newton">Newton</a>, <a href="/wiki/William_Herschel" title="William Herschel">Herschel</a>, <a href="/wiki/Joseph_von_Fraunhofer" title="Joseph von Fraunhofer">Fraunhofer</a>, <a href="/wiki/Edwin_Hubble" title="Edwin Hubble">Hubble</a>, <a href="/wiki/Gerard_Kuiper" title="Gerard Kuiper">Kuiper</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Jelentős kézikönyvei</b></td><td>Berndt Müller: <i>A csillagászat alapjai</i> (Budapest, 1977)</td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#BDB76B;text-align:center;">– <a href="/wiki/Term%C3%A9szettudom%C3%A1ny" title="Természettudomány">természettudományok</a> –</td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hubble_Space_Telescope_(27946391011).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/Hubble_Space_Telescope_%2827946391011%29.jpg/263px-Hubble_Space_Telescope_%2827946391011%29.jpg" decoding="async" width="263" height="175" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/Hubble_Space_Telescope_%2827946391011%29.jpg/395px-Hubble_Space_Telescope_%2827946391011%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/Hubble_Space_Telescope_%2827946391011%29.jpg/526px-Hubble_Space_Telescope_%2827946391011%29.jpg 2x" data-file-width="1536" data-file-height="1020" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Hubble_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91" title="Hubble űrtávcső">Hubble űrtávcső</a></figcaption></figure> <p>A <b>csillagászat</b> vagy latinosan <b>asztronómia</b> (<a href="/wiki/%C3%93g%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Ógörög nyelv">ógörögül:</a> <bdi lang="grc" style="unicode-bidi:isolate;">αστρονομία</bdi>, <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latinul</a>: <bdi lang="la" style="unicode-bidi:isolate;"><i>astronomia</i></bdi>) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földön</a> kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó <a href="/wiki/Term%C3%A9szettudom%C3%A1ny" title="Természettudomány">természettudomány</a>. Az <a href="/wiki/Asztrofizika" title="Asztrofizika">asztrofizika</a> a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a <a href="/wiki/Fizika" title="Fizika">fizikát</a> alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik. </p><p>A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az <a href="/wiki/Amat%C5%91rcsillag%C3%A1szat" title="Amatőrcsillagászat">amatőrök</a> (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén. </p><p>Az asztronómiát nem szabad összekeverni az <a href="/wiki/Asztrol%C3%B3gia" title="Asztrológia">asztrológiával</a>, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az <a href="/wiki/%C3%89gitest" title="Égitest">égitestek</a> jellemzőinek megfigyelésével.<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természet<a href="/wiki/Tudom%C3%A1nyos_m%C3%B3dszer" title="Tudományos módszer">tudományos megközelítést</a> alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális <a href="/wiki/Hagyom%C3%A1ny" title="Hagyomány">hagyomány</a> talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Etimológia"><span id="Etimol.C3.B3gia"></span>Etimológia</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Etimológia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az asztronómia szó az ógörögből magyarosodott helyesírású fogalom, jelentése: a „csillagok törvénye”, vagy a „csillagok kultúrája”, esetleg egyszerűen „az égitestek csoportja” (illetve annak vizsgálata). Az ógörög αστρονομία (asztronomia) szóból származik, amely az άστρον <i>(asztron)</i> és νόμος <i>(nomosz)</i> szavak összetétele. Az <i>asztron</i> jelentése „csillag, csillagkép”, illetve elvont értelemben vett „égitest”. A <i>nomosz</i> viszont sok jelentésű szó. Általában valamilyen definiálható csoportot, társulást, elhatárolható földrajzi vagy politikai fogalmat takar. Így jelenthet kultúrát, közigazgatási körzetet, vagy akár törvényt is.<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_asztrofizika_és_az_asztronómia_használata"><span id="Az_asztrofizika_.C3.A9s_az_asztron.C3.B3mia_haszn.C3.A1lata"></span>Az asztrofizika és az asztronómia használata</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Az asztrofizika és az asztronómia használata"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <a href="/wiki/Asztrofizika" title="Asztrofizika">asztrofizika</a> a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya összefonódik.<sup id="cite_ref-scharrinhausen_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-scharrinhausen-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-odenwald_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-odenwald-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-pennstateerie_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-pennstateerie-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A szótári definíció szerint az asztronómia a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> légkörén kívüli tárgyak és anyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak tanulmánya,<sup id="cite_ref-mw-astronomy_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-mw-astronomy-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> míg az asztrofizika az égi objektumok és jelenségek fizikai tulajdonságainak és viselkedésének megfigyelése, illetve ezek modellezése.<sup id="cite_ref-mw-astrophysics_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-mw-astrophysics-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Frank Shu: The Physical Universe című művének bevezetőjében az asztronómiát a kvalitatív kutatások leírására használja, míg az asztrofizikát a fizikához köthető tudományok leírására.<sup id="cite_ref-shu1982_8-0" class="reference"><a href="#cite_note-shu1982-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mivel a legtöbb csillagászati kutatás a fizikával kapcsolatos témákkal is foglalkozik, ezért ma már az asztrofizikát gyakran a csillagászat szinonimájaként használják,<sup id="cite_ref-scharrinhausen_3-1" class="reference"><a href="#cite_note-scharrinhausen-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> sőt néhány csillagász képzett fizikus.<sup id="cite_ref-pennstateerie_5-1" class="reference"><a href="#cite_note-pennstateerie-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csillagászat európai vezető tudományos folyóirata az <a href="/w/index.php?title=Astronomy_and_Astrophysics&action=edit&redlink=1" class="new" title="Astronomy and Astrophysics (a lap nem létezik)">Astronomy and Astrophysics</a>. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Története"><span id="T.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>Története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ókor"><span id=".C3.93kor"></span>Ókor</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Ókor"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Cellarius_ptolemaic_system.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Cellarius_ptolemaic_system.jpg/200px-Cellarius_ptolemaic_system.jpg" decoding="async" width="200" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Cellarius_ptolemaic_system.jpg/300px-Cellarius_ptolemaic_system.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Cellarius_ptolemaic_system.jpg/400px-Cellarius_ptolemaic_system.jpg 2x" data-file-width="7046" data-file-height="5893" /></a><figcaption>A ptolemaioszi rendszer <a href="/w/index.php?title=Andreas_Cellarius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Andreas Cellarius (a lap nem létezik)">Andreas Cellarius</a> <i>Harmonia Macrocosmica</i> című művében (1660 körül)</figcaption></figure> <p>Eleinte a csillagászat csak a szemmel látható égitestek megfigyelésére és mozgásuk előrejelzésére korlátozódott. Egyes helyeken, mint a <a href="/wiki/Stonehenge" title="Stonehenge">Stonehenge</a>, a korai kultúrák hatalmas objektumokat készítettek, amelyek egy részét valószínűleg csillagászati célra alkalmazták. Amellett, hogy ezeket az objektumokat <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallási</a> célokra használták, meg tudták határozni az <a href="/wiki/%C3%89vszak" title="Évszak">évszakok</a> hosszát, így <a href="/wiki/Napt%C3%A1r" title="Naptár">naptárt</a> is készíthettek.<sup id="cite_ref-history_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-history-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csillagászat segítette az emberiség fejlődését a <a href="/wiki/Kereskedelem" title="Kereskedelem">kereskedelemben</a>, a <a href="/wiki/V%C3%ADzi_k%C3%B6zleked%C3%A9s" title="Vízi közlekedés">hajózásnál</a> és a gazdaságban. </p><p>Az <a href="/wiki/%C3%93kori_G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" title="Ókori Görögország">ókori görögök</a> számos újítást vezettek be a csillagászatba, többek között a <a href="/wiki/Hipparkhosz_(csillag%C3%A1sz)" title="Hipparkhosz (csillagász)">Hipparkhosz</a> által bevezetett <a href="/wiki/Magnit%C3%BAd%C3%B3" title="Magnitúdó">magnitúdórendszert</a> a csillagok fényességének jellemzésére, valamint a bolygók mozgásának viszonylag pontos leírását <a href="/wiki/Epiciklus" title="Epiciklus">epiciklusok</a> segítségével. Már az i. e. 4. században a <a href="/wiki/Pontoszi_H%C3%A9rakleid%C3%A9sz" title="Pontoszi Hérakleidész">Pontoszi Hérakleidész</a> felvetette, hogy az égitestek látszólagos forgása a gömb alakú Föld tengely körüli forgása miatt van, továbbá hogy a Merkúr és a Vénusz a Nap körül keringenek, de a Nap és a többi bolygó a Föld körül (részleges heliocentrikus világkép).<sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Utóda, a <a href="/wiki/Szamoszi_Arisztarkhosz" title="Szamoszi Arisztarkhosz">Szamoszi Arisztarkhosz</a> már <a href="/wiki/Kopernikusz" title="Kopernikusz">Kopernikusz</a> előtt 1800 évvel hirdette, hogy a Föld és a többi bolygó is a Nap körül keringenek (heliocentrikus világkép). E tan akkoriban ismert volt (a kortárs <a href="/wiki/Arkhim%C3%A9d%C3%A9sz" title="Arkhimédész">Arkhimédész</a> említi), de később feledésbe merült. Az i. sz. 2. században <a href="/wiki/Klaudiosz_Ptolemaiosz" title="Klaudiosz Ptolemaiosz">Klaudiosz Ptolemaiosz</a> arra következtetett, hogy a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> a világegyetem középpontja, és hogy a <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Nap</a>, a <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Hold</a> és a csillagok forognak körülötte. Ezt nevezik <a href="/wiki/Geocentrikus_vil%C3%A1gk%C3%A9p" title="Geocentrikus világkép">geocentrikus világképnek</a>.<sup id="cite_ref-ókor_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-ókor-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az első ismert csillagászati berendezést, az <a href="/wiki/Antik%C3%BCth%C3%A9rai_szerkezet" title="Antiküthérai szerkezet">antiküthérai szerkezetet</a> is a görögök találták fel. A mechanizmust <a href="/wiki/I._e._150" title="I. e. 150">i. e. 150</a>–<a href="/wiki/I._e._80" title="I. e. 80">80</a> között készítették, és a bolygók mozgását mutatta. A szerkezetre <a href="/wiki/1902" title="1902">1902</a>. május 17-én bukkantak a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok, 40 méter mélységben, a <a href="/wiki/K%C3%BCth%C3%A9ra" class="mw-redirect" title="Küthéra">Küthéra</a> és <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(sziget)" title="Kréta (sziget)">Kréta</a> között fekvő <a href="/wiki/Antik%C3%BCth%C3%A9ra" title="Antiküthéra">Antiküthéra</a> sziget mellett, egy az <a href="/wiki/I._e._1._sz%C3%A1zad" title="I. e. 1. század">i. e. 1. században</a> elsüllyedt római hajóroncsban. A készülék maradványait 1902-ben Valeriosz Sztaisz régész szerezte meg az <a href="/wiki/Ath%C3%A9n" title="Athén">athéni</a> Nemzeti Régészeti Múzeum számára.<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Bibliában</a> számos utalás található a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> és a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> elhelyezkedésére, illetve szerkezetére, a csillagok és a bolygók természetére. A bemutatott ismeretek a korabeli, elsősorban <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">mezopotámiai</a>, másodsorban egyiptomi és görög világképekkel rokon kozmogóniát tükröznek. A bibliai világképet azonban nem szabad a mai leíró tudomány szempontjából megítélnünk; legfőbb üzenete nem tudományos, hanem <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológiai</a>: az anyagi világ nem <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a>, hanem tisztán matéria – ez a teológiai felismerés a mezopotámiai, egyiptomi és görög csillagistenek burjánzásának korában rendkívüli jelentőségű, és ezáltal nyílt meg az út a tudomány számára is (amely így elválhatott a teológiától). </p><p>A <a href="/wiki/T%C3%A1vcs%C5%91" title="Távcső">távcső</a> felfedezése előtt is számos csillagászati felfedezés történt. A <a href="/wiki/Han_k%C3%ADnaiak" title="Han kínaiak">kínaiak</a> már <a href="/wiki/I._e._1000" title="I. e. 1000">i. e. 1000</a> körül tudták, hogy a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> tengelydőlése okozza az évszakok változását. A <a href="/wiki/Kh%C3%A1ldok" title="Kháldok">kháldok</a> tudták, hogy a <a href="/wiki/Holdfogyatkoz%C3%A1s" title="Holdfogyatkozás">holdfogyatkozás</a> ciklikus, amelyet <a href="/wiki/Sz%C3%A1roszciklus" title="Szároszciklus">szároszciklusnak</a> neveztek el.<sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Hipparkhosz_(csillag%C3%A1sz)" title="Hipparkhosz (csillagász)">Hipparkhosz</a> az <a href="/wiki/I._e._2._sz%C3%A1zad" title="I. e. 2. század">i. e. 2. században</a> megbecsülte a <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Hold</a>–<a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> távolságot.<sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Mezopotámiában nem csak a holdfogyatkozás ciklikusságát tudták, hanem a <a href="/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1s" title="Napfogyatkozás">napfogyatkozásét</a> is. Így képesek voltak meghatározni hét mozgó égitestet: a <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Napot</a>, a <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Holdat</a>, a <a href="/wiki/Merk%C3%BAr" title="Merkúr">Merkúrt</a>, a <a href="/wiki/V%C3%A9nusz" title="Vénusz">Vénuszt</a>, a <a href="/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)" title="Mars (bolygó)">Marsot</a>, a <a href="/wiki/Jupiter" title="Jupiter">Jupitert</a> és a <a href="/wiki/Szaturnusz" title="Szaturnusz">Szaturnuszt</a>. Ezeket – a Nap és a Hold, mint láthatóan kiterjedéssel rendelkező égitestek kivételével – <i>vándor</i> vagy <i>bolyongó</i> csillagoknak nevezték a mozgásuk miatt, így keletkezett a „bolygó” név.<sup id="cite_ref-ókor_11-1" class="reference"><a href="#cite_note-ókor-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az <a href="/wiki/Egyiptom" title="Egyiptom">egyiptomiak</a> is fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Tudták például, hogy a <a href="/wiki/Sz%C3%ADriusz" title="Szíriusz">Szíriusz</a> csillag heliákus kelése egybeesett a <a href="/wiki/N%C3%ADlus" title="Nílus">Nílus</a> áradásával. Ezért csillagászati megfigyelésekkel (a Szíriusz Nappal való együtt kelése megfigyelésével), előre tudták jelezni a Nílus folyó áradását. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közép-_és_újkor"><span id="K.C3.B6z.C3.A9p-_.C3.A9s_.C3.BAjkor"></span>Közép- és újkor</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Közép- és újkor"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Astrolabe-Persian-18C.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Astrolabe-Persian-18C.jpg/200px-Astrolabe-Persian-18C.jpg" decoding="async" width="200" height="183" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Astrolabe-Persian-18C.jpg/300px-Astrolabe-Persian-18C.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Astrolabe-Persian-18C.jpg/400px-Astrolabe-Persian-18C.jpg 2x" data-file-width="1061" data-file-height="972" /></a><figcaption>18. századi perzsa <a href="/wiki/Asztrol%C3%A1bium" title="Asztrolábium">asztrolábium</a></figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:A_cosmological_plan_detailing_Copernicus%27_astronomical_visio_Wellcome_V0034160.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/A_cosmological_plan_detailing_Copernicus%27_astronomical_visio_Wellcome_V0034160.jpg/200px-A_cosmological_plan_detailing_Copernicus%27_astronomical_visio_Wellcome_V0034160.jpg" decoding="async" width="200" height="156" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/A_cosmological_plan_detailing_Copernicus%27_astronomical_visio_Wellcome_V0034160.jpg/300px-A_cosmological_plan_detailing_Copernicus%27_astronomical_visio_Wellcome_V0034160.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dd/A_cosmological_plan_detailing_Copernicus%27_astronomical_visio_Wellcome_V0034160.jpg/400px-A_cosmological_plan_detailing_Copernicus%27_astronomical_visio_Wellcome_V0034160.jpg 2x" data-file-width="3144" data-file-height="2448" /></a><figcaption><a href="/wiki/Kopernikusz" title="Kopernikusz">Kopernikusz</a> csillagászati vízióját részletező kozmológiai rendszer, <a href="/wiki/Klaudiosz_Ptolemaiosz" title="Klaudiosz Ptolemaiosz">Ptolemaiosz</a> és <a href="/wiki/Tycho_Brahe" title="Tycho Brahe">Tycho Brahe</a> rendszerének vázlatával körülvéve (1732)</figcaption></figure> <p>A (kora-) <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor" title="Középkor">középkori</a> <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">Európában</a>, a népvándorlás zavaros századaiban, a megfigyelő csillagászat nem igazán volt fejlett. A kontinensen az egyház által elfogadott geocentrikus világnézet terjedt el.<sup id="cite_ref-középkor_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-középkor-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ekkoriban a <a href="/wiki/Bagdad" title="Bagdad">bagdadi</a> csillagvizsgáló volt a legfejlettebb, az <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">iszlám</a> világ egyéb területein (<a href="/wiki/Kair%C3%B3" title="Kairó">kairói</a> csillagvizsgáló, <a href="/wiki/C%C3%B3rdoba_(Spanyolorsz%C3%A1g)" title="Córdoba (Spanyolország)">córdobai</a>, <a href="/wiki/Sevilla" title="Sevilla">sevillai</a> oktatási központ, <a href="/wiki/Szamarkand" title="Szamarkand">szamarkandi</a> obszervatórium) működtek jelentős csillagászati központok. Az első obszervatóriumok a <a href="/wiki/9._sz%C3%A1zad" title="9. század">9. században</a> létesültek a muzulmán világban.<sup id="cite_ref-Kennedy-1962_16-0" class="reference"><a href="#cite_note-Kennedy-1962-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Micheau-992-3_17-0" class="reference"><a href="#cite_note-Micheau-992-3-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ebben a században fordították le arabra Ptolemaiosz: <i>Megalé szintakszisz</i> című munkáját, amelynek címe al-Madzsiszti lett.<sup id="cite_ref-arabok_19-0" class="reference"><a href="#cite_note-arabok-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/w/index.php?title=Abu_Maasar_al-Balhi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abu Maasar al-Balhi (a lap nem létezik)">Abu Maasar al-Balhi</a> a <a href="/wiki/Szaturnusz" title="Szaturnusz">Szaturnusz</a> tömegvonzását, a csillagok együttállását tanulmányozta. Legnagyobb műve a <i>De magnis coniunctionibus</i> volt, amelyet <a href="/wiki/1489" title="1489">1489</a>-ben adtak ki.<sup id="cite_ref-arabok_19-1" class="reference"><a href="#cite_note-arabok-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az <a href="/wiki/Androm%C3%A9da-galaxis" title="Androméda-galaxis">Androméda-galaxist</a> a perzsa csillagász, <a href="/w/index.php?title=Abd_ar-Rahm%C3%A1n_asz-Sz%C3%BAfi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abd ar-Rahmán asz-Szúfi (a lap nem létezik)">Abd ar-Rahmán asz-Szúfi</a>, <a href="/wiki/964" title="964">964</a>-ben megjelent munkájában már „kis köd”-ként írta le.<sup id="cite_ref-NSOG_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-NSOG-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ebben az időben <a href="/wiki/India" title="India">India</a> csillagvizsgálóiban már lényegében heliocentrikus számítási módokat alkalmaztak a bolygók helyzetének meghatározására (<a href="/wiki/%C3%81rjabhata" title="Árjabhata">Árjabhata</a>, <a href="/w/index.php?title=N%C3%ADlakantha&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nílakantha (a lap nem létezik)">Nílakantha</a>). A keleti (India, <a href="/wiki/Buhara" title="Buhara">Buhara</a>) középkori csillagászat inkább a matematika numerikus módszereiben és a trigonometriában jeleskedett, míg Bagdadtól nyugatra a megfigyelési csillagászat volt erősebb. A bagdadi csillagvizsgáló után létesült <a href="/wiki/Teher%C3%A1n" title="Teherán">Teheránban</a> <a href="/w/index.php?title=Al-Hudzsandi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Al-Hudzsandi (a lap nem létezik)">al-Hudzsandi</a> perzsa csillagász nagy <a href="/wiki/Obszervat%C3%B3rium" title="Obszervatórium">obszervatóriuma</a>,<sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> jelentős <a href="/wiki/Meridi%C3%A1n_(csillag%C3%A1szat)" title="Meridián (csillagászat)">meridiánműszerrel</a> (<a href="/w/index.php?title=Kulmin%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kulmináció (a lap nem létezik)">kulmináció</a>), amely lehetővé tette, hogy meghatározzák az <a href="/wiki/Ekliptika" title="Ekliptika">ekliptika</a> hajlásszögét az égi egyenlítőhöz.<sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Szintén Perzsiában <a href="/wiki/Omar_Hajj%C3%A1m" title="Omar Hajjám">Omar Hajjám</a> <a href="/wiki/Napt%C3%A1r" title="Naptár">naptárreformot</a> vezetett be, és új naptára pontosabb volt, mint a <a href="/wiki/Juli%C3%A1n_napt%C3%A1r" title="Julián naptár">Julianus-naptár</a>, és majdnem olyan pontos, mint a <a href="/wiki/Gergely-napt%C3%A1r" title="Gergely-naptár">Gergely-naptár</a>. <a href="/wiki/1079" title="1079">1079</a>-ben ez lett a perzsa naptár, amely <a href="/wiki/1925" title="1925">1925</a>-ig volt érvényben.<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/9._sz%C3%A1zad" title="9. század">9. század</a> végén egy bagdadi csillagász, <a href="/w/index.php?title=Al-Farg%C3%A1ni&action=edit&redlink=1" class="new" title="Al-Fargáni (a lap nem létezik)">al-Fargáni</a> kimerítően leírta az égitestek mozgását. Munkáját <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latinra</a> is lefordították a <a href="/wiki/12._sz%C3%A1zad" title="12. század">12. században</a>. </p><p>A bagdadi csillagvizsgálót és ezzel az iszlám csillagászat legfontosabb központját a mongol betörés pusztította el. Ekkorra már jól ismertté váltak Európa első egyetemein és számos kolostorában a görögök (<a href="/wiki/Plat%C3%B3n" title="Platón">Platón</a>, <a href="/wiki/Arisztotel%C3%A9sz" title="Arisztotelész">Arisztotelész</a>, <a href="/wiki/Plutarkhosz" title="Plutarkhosz">Plutarkhosz</a> stb.) és az arabok, elsősorban al-Fargáni és <a href="/wiki/Averro%C3%ABs" title="Averroës">Averroës</a> (Ibn Rusd) csillagászati munkái. Az európai középkor saját eredményei a 12–13. századtól meghatározóak (<a href="/wiki/Roger_Bacon" title="Roger Bacon">Roger Bacon</a> optikai munkái, <a href="/wiki/Nicolaus_Cusanus" title="Nicolaus Cusanus">Nicolaus Cusanus</a>, <a href="/w/index.php?title=Oresmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oresmus (a lap nem létezik)">Oresmus</a> heliocentrikus kozmogóniája, <a href="/wiki/Tycho_Brahe" title="Tycho Brahe">Tycho Brahe</a> megfigyelései).<sup id="cite_ref-középkor_15-1" class="reference"><a href="#cite_note-középkor-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Renesz%C3%A1nsz" title="Reneszánsz">reneszánsz</a> alatt <a href="/wiki/Kopernikusz" title="Kopernikusz">Kopernikusz</a> javasolta a <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a> <a href="/wiki/Heliocentrikus_vil%C3%A1gk%C3%A9p" title="Heliocentrikus világkép">heliocentrikus modelljét</a>, az <a href="/wiki/1543" title="1543">1543</a>-ban megjelent <i>De Revolutionibus Orbium Coelestium</i> (Az égi pályák körforgásáról) című művében.<sup id="cite_ref-középkor_15-2" class="reference"><a href="#cite_note-középkor-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Munkáját <a href="/wiki/Galileo_Galilei" title="Galileo Galilei">Galileo Galilei</a> és <a href="/wiki/Johannes_Kepler" title="Johannes Kepler">Johannes Kepler</a> védelmébe vette, és számos tekintetben továbbfejlesztette. Galilei használta fel a <a href="/wiki/T%C3%A1vcs%C5%91" title="Távcső">távcsövet</a> először komoly csillagászati megfigyelésekre.<sup id="cite_ref-középkor_15-3" class="reference"><a href="#cite_note-középkor-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Kepler volt az első, aki a bolygók mozgásának leírására először ellipszispályát mert feltételezni (előtte körpályát feltételeztek). </p><p>Néhány kutató szerint <a href="/wiki/Nagy-Zimbabwe_nemzeti_m%C5%B1eml%C3%A9k" title="Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék">Nagy-Zimbabwe</a> is egy csillagászati obszervatórium volt.<sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Korábban az európaiak úgy vélték, hogy a gyarmatosítás előtt nem volt semmilyen csillagászati eszköz <a href="/wiki/Afrika" title="Afrika">Afrikában</a>, de a modern tudósok ezt kétségbe vonják.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A bolygók mozgásainak törvényeit Johannes Kepler írta le <a href="/wiki/Tycho_Brahe" title="Tycho Brahe">Tycho Brahe</a> megfigyelései nyomán.<sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Később az angol <a href="/wiki/Isaac_Newton" title="Isaac Newton">Isaac Newton</a> <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">gravitációs törvénye</a> (1687) adott elsőként konkrét magyarázatot arra, hogy a <a href="/wiki/Bolyg%C3%B3" title="Bolygó">bolygók</a> miért a Kepler által leírt módon mozognak. Newton fejlesztette ki a <a href="/wiki/T%C3%A1vcs%C5%91" title="Távcső">tükrös távcsövet</a> is.<sup id="cite_ref-f58-64_30-0" class="reference"><a href="#cite_note-f58-64-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/T%C3%A1vcs%C5%91" title="Távcső">távcső</a> fejlődésével további felfedezések történtek. <a href="/wiki/Nicolas_Louis_de_Lacaille" class="mw-redirect" title="Nicolas Louis de Lacaille">Lacaille</a> a csillagokról, <a href="/wiki/William_Herschel" title="William Herschel">William Herschel</a> a ködökről és klaszterekről készített átfogó katalógust. Herschel <a href="/wiki/1781" title="1781">1781</a>-ben felfedezte az <a href="/wiki/Ur%C3%A1nusz" title="Uránusz">Uránuszt</a>.<sup id="cite_ref-újkor_31-0" class="reference"><a href="#cite_note-újkor-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/18._sz%C3%A1zad" title="18. század">18. század</a> végén, a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. század</a> elején az <a href="/wiki/N-test_probl%C3%A9ma" title="N-test probléma">n-test probléma</a> volt <a href="/wiki/Leonhard_Euler" title="Leonhard Euler">Leonhard Euler</a>, <a href="/wiki/Alexis_Claude_Clairaut" title="Alexis Claude Clairaut">Alexis Claude Clairaut</a> és <a href="/wiki/Jean_le_Rond_d%E2%80%99Alembert" title="Jean le Rond d’Alembert">Jean le Rond d’Alembert</a> kutatásainak középpontjában. Kutatásaikat tovább finomította <a href="/wiki/Joseph_Louis_Lagrange" title="Joseph Louis Lagrange">Joseph Louis Lagrange</a> és <a href="/wiki/Pierre-Simon_de_Laplace" title="Pierre-Simon de Laplace">Pierre-Simon de Laplace</a>, akik megbecsülték a holdak és bolygók tömegét a <a href="/wiki/Perturb%C3%A1ci%C3%B3_(csillag%C3%A1szat)" title="Perturbáció (csillagászat)">perturbációk</a> alapján. Friedrich Bessel legfontosabb munkájában a 61 Cygni jelzésű csillag távolságát mérte meg <a href="/wiki/1838" title="1838">1838</a>-ban. </p><p><a href="/wiki/Joseph_von_Fraunhofer" title="Joseph von Fraunhofer">Joseph von Fraunhofer</a> <a href="/wiki/1814" title="1814">1814</a>-ben találta föl a <a href="/w/index.php?title=Spektroszk%C3%B3p&action=edit&redlink=1" class="new" title="Spektroszkóp (a lap nem létezik)">spektroszkópot</a>. Használata során fedezte fel a Nap <a href="/wiki/Sz%C3%ADnk%C3%A9p" title="Színkép">színképének</a> 574 sötét vonalát, és ezzel megteremtette a <a href="/wiki/Sz%C3%ADnk%C3%A9pelemz%C3%A9s" title="Színképelemzés">színképelemzés</a> alapjait. A színképelemzési vizsgálatok kezdetéig nem sokat tudtak a csillagokról, ezzel viszont lehetővé vált annak a kimutatása, hogy azok a Naphoz hasonló elemekből épülnek fel, csupán a <a href="/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Hőmérséklet">hőmérsékletük</a>, méretük és <a href="/wiki/T%C3%B6meg" title="Tömeg">tömegük</a> térhet el jelentősen.<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bár <a href="/wiki/Christiaan_Huygens" title="Christiaan Huygens">Christiaan Huygens</a> már feltételezte, hogy a <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejút</a> egy olyan <a href="/wiki/Csillagrendszer" title="Csillagrendszer">csillagrendszer</a>, melyben a Nap is benne található, ennek igazolása csak a <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. században</a> történt meg a külső galaxisok felfedezésével együtt, majd nem sokkal ezután észrevették a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> tágulását is.<sup id="cite_ref-Belkora2003_33-0" class="reference"><a href="#cite_note-Belkora2003-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_modern_kori_csillagászat"><span id="A_modern_kori_csillag.C3.A1szat"></span>A modern kori csillagászat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A modern kori csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Catseye-big.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d8/Catseye-big.jpg/200px-Catseye-big.jpg" decoding="async" width="200" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d8/Catseye-big.jpg/300px-Catseye-big.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d8/Catseye-big.jpg/400px-Catseye-big.jpg 2x" data-file-width="1417" data-file-height="1417" /></a><figcaption>NGC 6543, a <a href="/wiki/Macskaszem-k%C3%B6d" title="Macskaszem-köd">Macskaszem-köd</a>, Hubble felvétel</figcaption></figure> <p>A modern csillagászat számos különleges objektumot fedezett fel: <a href="/wiki/Kvaz%C3%A1r" title="Kvazár">kvazárok</a>, <a href="/wiki/Pulz%C3%A1r" title="Pulzár">pulzárok</a>, <a href="/wiki/Blaz%C3%A1r" title="Blazár">blazárok</a>, és <a href="/wiki/R%C3%A1di%C3%B3galaxis" title="Rádiógalaxis">rádiógalaxisok</a>, és ezeket a megfigyeléseiket olyan elméletek kifejlesztésére fordították, melyek leírják az olyan különös objektumokat, mint a <a href="/wiki/Fekete_lyuk" title="Fekete lyuk">fekete lyukak</a> és a <a href="/wiki/Neutroncsillag" title="Neutroncsillag">neutroncsillagok</a>.<sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A 20. század folyamán a <a href="/wiki/Kozmol%C3%B3gia" title="Kozmológia">kozmológia</a> komoly fejlődésen esett át: az <a href="/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_relativit%C3%A1selm%C3%A9let" title="Általános relativitáselmélet">általános relativitáselmélet</a> és a <a href="/wiki/Magfizika" title="Magfizika">magfizika</a> lehetővé tette, hogy kifejlesszék az <a href="/wiki/%C5%90srobban%C3%A1s" title="Ősrobbanás">ősrobbanás</a> elméletét, ami szerint a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> térfogata valaha nagyon kicsiny volt, és azóta tágul. Ezt több megfigyelés is alátámasztja, mint a <a href="/wiki/Kozmikus_mikrohull%C3%A1m%C3%BA_h%C3%A1tt%C3%A9rsug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás">kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás</a>, a <a href="/wiki/Hubble-t%C3%B6rv%C3%A9ny" class="mw-redirect" title="Hubble-törvény">Hubble-törvény</a> és a kémiai elemek gyakorisági eloszlása. </p><p>A 20. század végén bocsátották fel az első űrtávcsövet, a Hubble-t. A <a href="/wiki/Hubble_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91" title="Hubble űrtávcső">Hubble űrtávcső</a> <a href="/wiki/1990" title="1990">1990</a>. május 18-án készítette az első képeket, amelyek azonban nem megfelelő minőségűek voltak, ezért <a href="/wiki/1993" title="1993">1993</a>-ban javításokat kellett elvégezni rajta. A távcső felvételeket készített az <a href="/w/index.php?title=Abell_2218_galaxishalmaz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abell 2218 galaxishalmaz (a lap nem létezik)">Abell 2218 galaxishalmazról</a>, csillagok haláláról, szupernóvákról.<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A Hubble utóda a <a href="/wiki/James_Webb_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91" title="James Webb űrtávcső">James Webb űrtávcső</a> lett, amely 2022 elején állt a <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Nap</a>-<a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> rendszer L<sub>2</sub> <a href="/wiki/Lagrange-pont" title="Lagrange-pont">Lagrange-pontja</a> körüli pályára. Az új távcső 6,4 méter tükörfelületen gyűjti be a fényt, ami a Hubble háromszorosa, és sokkal messzebbre is lát elődjénél.<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megfigyeléses_csillagászat"><span id="Megfigyel.C3.A9ses_csillag.C3.A1szat"></span>Megfigyeléses csillagászat</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Megfigyeléses csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A csillagászat az információit legtöbbször a <a href="/wiki/L%C3%A1that%C3%B3_spektrum" title="Látható spektrum">látható fény</a> és az egyéb <a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Elektromágneses sugárzás">elektromágneses sugárzás</a> elemzéséből és megfigyeléséből nyeri.<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az elektromágneses sugárzás egyes fajtái a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> felszínéről is megfigyelhetők, mások csak nagy magasságokban vagy az űrben detektálhatók. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Rádiócsillagászat"><span id="R.C3.A1di.C3.B3csillag.C3.A1szat"></span>Rádiócsillagászat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Rádiócsillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/R%C3%A1di%C3%B3csillag%C3%A1szat" title="Rádiócsillagászat">Rádiócsillagászat</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:USA.NM.VeryLargeArray.02.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/USA.NM.VeryLargeArray.02.jpg/250px-USA.NM.VeryLargeArray.02.jpg" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/USA.NM.VeryLargeArray.02.jpg/375px-USA.NM.VeryLargeArray.02.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/USA.NM.VeryLargeArray.02.jpg/500px-USA.NM.VeryLargeArray.02.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="480" /></a><figcaption>A <a href="/w/index.php?title=Very_Large_Array&action=edit&redlink=1" class="new" title="Very Large Array (a lap nem létezik)">Very Large Array</a> rádióteleszkóp <a href="/wiki/%C3%9Aj-Mexik%C3%B3" title="Új-Mexikó">Új-Mexikóban</a></figcaption></figure> <p>A rádiócsillagászat a körülbelül 1 milliméternél nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzást tanulmányozza.<sup id="cite_ref-cox2000_38-0" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a megfigyeléses csillagászati terület abban különbözik a többi megfigyeléses csillagászati területtől, hogy azokban a <a href="/wiki/R%C3%A1di%C3%B3hull%C3%A1m" title="Rádióhullám">rádióhullámokat</a> hullámok helyett diszkrét fotonokként kezelik. A rádióhullámok fázisának és amplitúdójának mérése viszonylag könnyű, a rövidebb hullámhosszokon ezeket a méréseket nehezebb elvégezni.<sup id="cite_ref-cox2000_38-1" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Bár egyes rádióhullámokat a csillagászati objektumok termikus sugárzás formájában bocsátják ki, a legtöbb rádiósugárzás <a href="/wiki/Szinkrotronsug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Szinkrotronsugárzás">szinkrotronsugárzás</a> formájában keletkezik. Legfontosabb az atomos <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> 21 centiméteres rádióvonala.<sup id="cite_ref-shu1982_8-1" class="reference"><a href="#cite_note-shu1982-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-cox2000_38-2" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Többféle csillagászati objektum figyelhető meg rádióhullámhosszokon: <a href="/wiki/Szupern%C3%B3va" title="Szupernóva">szupernóva</a>, <a href="/wiki/Csillagk%C3%B6zi_anyag" title="Csillagközi anyag">csillagközi gáz</a>, <a href="/wiki/Pulz%C3%A1r" title="Pulzár">pulzár</a>, aktív galaktikus magok.<sup id="cite_ref-shu1982_8-2" class="reference"><a href="#cite_note-shu1982-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-cox2000_38-3" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Optikai_csillagászat"><span id="Optikai_csillag.C3.A1szat"></span>Optikai csillagászat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Optikai csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az optikai csillagászat az <a href="/wiki/Optikai_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Optikai sugárzás">optikai sugárzás</a> tartományában végez megfigyeléseket. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Infravörös_csillagászat"><span id="Infrav.C3.B6r.C3.B6s_csillag.C3.A1szat"></span>Infravörös csillagászat</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Infravörös csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az infravörös csillagászat az <a href="/wiki/Infrav%C3%B6r%C3%B6s_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Infravörös sugárzás">infravörös sugárzás</a> (a vörös fény hullámhosszánál nagyobb) felderítésével és vizsgálatával foglalkozik. Amellett, hogy a hullámhossza közel áll a látható fényhez, a légkör elnyeli az infravörös sugárzást, sőt maga is zavaró infravörös sugárzást bocsát ki. Következésképpen a megfigyelőeszközöket magas, száraz helyen vagy térben, esetleg az űrben kell elhelyezni.<sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az infravörös csillagászat különösen hasznos azoknak a galaktikus régióknak a megfigyelésére, amelyeket elhomályosít a <a href="/wiki/Csillagk%C3%B6zi_por" title="Csillagközi por">csillagközi por</a> és a <a href="/w/index.php?title=Molekulafelh%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Molekulafelhő (a lap nem létezik)">molekulafelhők</a>.<sup id="cite_ref-40" class="reference"><a href="#cite_note-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Néhány molekula erősen sugároz az infravörös tartományban. Ezt fel lehet használni pl. az <a href="/wiki/%C3%9Cst%C3%B6k%C3%B6s" title="Üstökös">üstökösökben</a> lévő víz kimutatására.<sup id="cite_ref-41" class="reference"><a href="#cite_note-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_látható_fény_csillagászata"><span id="A_l.C3.A1that.C3.B3_f.C3.A9ny_csillag.C3.A1szata"></span>A látható fény csillagászata</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: A látható fény csillagászata"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_Keck_Subaru_and_Infrared_obervatories.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/71/The_Keck_Subaru_and_Infrared_obervatories.JPG/250px-The_Keck_Subaru_and_Infrared_obervatories.JPG" decoding="async" width="250" height="181" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/71/The_Keck_Subaru_and_Infrared_obervatories.JPG/375px-The_Keck_Subaru_and_Infrared_obervatories.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/71/The_Keck_Subaru_and_Infrared_obervatories.JPG/500px-The_Keck_Subaru_and_Infrared_obervatories.JPG 2x" data-file-width="1280" data-file-height="926" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Subaru_t%C3%A1vcs%C5%91" title="Subaru távcső">Subaru távcső</a> (balra), a <a href="/wiki/Keck_Obszervat%C3%B3rium" title="Keck Obszervatórium">Keck Obszervatórium</a> (középen) és a NASA Infrared Telescope Facility (jobbra)</figcaption></figure> <p>Történelmileg a látható fény csillagászata – régi szűkebb értelmében az optikai csillagászat – a legősibb formája a csillagászatnak, hiszen eszközként elég az emberi szemet segítségül hívni.<sup id="cite_ref-moore1997_42-0" class="reference"><a href="#cite_note-moore1997-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a csillagászati terület onnan kapta a nevét, hogy optikai távcsöveket használnak a megfigyelésekhez.<sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az égitestek képét eleinte csak rajzon tudták megörökíteni, majd a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. században</a> fokozatosan elterjedt a csillagászatban is a fényképezés. Manapság a képeket már digitális érzékelőkkel, főképpen <a href="/wiki/CCD" title="CCD">CCD</a>-vel készítik. Mivel az <a href="/wiki/Emberi_szem" title="Emberi szem">emberi szem</a> a 390 és 750 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">nanométer</a> hullámhosszak közé eső elektromágneses sugárzást érzékeli,<sup id="cite_ref-moore1997_42-1" class="reference"><a href="#cite_note-moore1997-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a berendezések segítségével képesek a csillagászok az <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">ultraibolya</a> és az infravörös tartományok megfigyelésére is. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Ultraibolya_csillagászat"><span id="Ultraibolya_csillag.C3.A1szat"></span>Ultraibolya csillagászat</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Ultraibolya csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az ultraibolya csillagászat általában a 10 és 320 nanométer hullámhossz közötti tartományt vizsgálja.<sup id="cite_ref-cox2000_38-4" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> E hullámhosszakat elnyeli a Föld légköre, ezért a megfigyeléseket a légkör magas rétegeiben vagy az űrben kell végrehajtani. Az ultraibolya csillagászat a legjobban a forró kék csillagok spektrális és emissziós vonalait, illetve a hősugarakat képes tanulmányozni. Ez magában foglalja a kék csillagokat más galaxisokban, de így figyelhetők meg <a href="/wiki/Planet%C3%A1ris_k%C3%B6d" title="Planetáris köd">planetáris ködök</a>, a <a href="/wiki/Szupern%C3%B3va-maradv%C3%A1ny" title="Szupernóva-maradvány">szupernóva-maradványok</a> és az <a href="/wiki/Akt%C3%ADv_galaxismag" title="Aktív galaxismag">aktív galaxismagok</a>.<sup id="cite_ref-cox2000_38-5" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ultraibolya fény azonban könnyen elnyelődik a <a href="/wiki/Csillagk%C3%B6zi_anyag" title="Csillagközi anyag">csillagközi anyagban</a>, így a méréseknél ezt is figyelembe kell venni.<sup id="cite_ref-cox2000_38-6" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Röntgencsillagászat"><span id="R.C3.B6ntgencsillag.C3.A1szat"></span>Röntgencsillagászat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Röntgencsillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/R%C3%B6ntgencsillag%C3%A1szat" title="Röntgencsillagászat">Röntgencsillagászat</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <a href="/wiki/R%C3%B6ntgencsillag%C3%A1szat" title="Röntgencsillagászat">röntgencsillagászat</a> a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a <a href="/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Röntgensugárzás">röntgen</a> hullámhossztartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi. Ezek a sugárzások nem tudnak mélyen behatolni a légkörbe, ezért észlelésükhöz <a href="/wiki/M%C5%B1hold" title="Műhold">műholdakat</a>, magaslati <a href="/wiki/L%C3%A9gg%C3%B6mb" title="Léggömb">léggömböket</a> és rakétákat használnak. Röntgentartományban megfigyelhető égitestek a <a href="/wiki/Kvaz%C3%A1r" title="Kvazár">kvazárok</a>, a <a href="/wiki/Galaxis" title="Galaxis">galaxisok</a>, a <a href="/wiki/Galaxishalmaz" title="Galaxishalmaz">galaxishalmazok</a>, a <a href="/wiki/Neutroncsillag" title="Neutroncsillag">neutroncsillagok</a> és a <a href="/wiki/Fekete_lyuk" title="Fekete lyuk">fekete lyukak</a>.<sup id="cite_ref-cox2000_38-7" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Gamma-csillagászat"><span id="Gamma-csillag.C3.A1szat"></span>Gamma-csillagászat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Gamma-csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Kezdetben a tudósok úgy gondolták, hogy a világegyetemben nem lehet <a href="/wiki/Gamma-sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Gamma-sugárzás">gamma-sugárzás</a>, mert ahhoz rengeteg energia kellene. Később – az első gamma-sugárzásra érzékeny műhold felbocsátásakor – a sugárzás létezése bizonyítékot nyert. </p><p>A gamma-csillagászat a gammatartományba eső sugárzásokat tanulmányozza. A megfigyeléseket műholdak (pl. <a href="/wiki/Compton_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91" title="Compton űrtávcső">Compton űrtávcső</a>) vagy speciális teleszkópok (pl. <a href="/w/index.php?title=Cserenkov-teleszk%C3%B3p&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cserenkov-teleszkóp (a lap nem létezik)">Cserenkov-teleszkóp</a>) segítségével végzik.<sup id="cite_ref-cox2000_38-8" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ha egy <a href="/wiki/Elektron" title="Elektron">elektron</a> gyorsabban mozog egy folyadékban vagy gázban, mint az adott közegben érvényes <a href="/wiki/F%C3%A9nysebess%C3%A9g" title="Fénysebesség">fénysebesség</a>, akkor a környező anyagban <a href="/wiki/Cserenkov-effektus" title="Cserenkov-effektus">Cserenkov-effektust</a> kelt. A Cserenkov-sugárzás a haladási irány körül egy <a href="/wiki/K%C3%BAp" title="Kúp">kúp</a> palástja mentén figyelhető meg. A kúp nyílásszöge a közegtől és az elektron sebességétől függ. A sebesség növekedésével a nyílásszög csökken. Az észlelhető <a href="/wiki/Foton" title="Foton">fotonok</a> számát az elektron sebessége, a közeg <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%A9smutat%C3%B3" title="Törésmutató">törésmutatója</a> és a közegben megtett út hossza határozza meg. A fenti elv alapján működő <a href="/wiki/Cserenkov-sz%C3%A1ml%C3%A1l%C3%B3" title="Cserenkov-számláló">Cserenkov-számláló</a> a fénykúp nyílásszögének meghatározásával lehetőséget ad a részecskék energiájának mérésére.<sup id="cite_ref-Cserenkov_44-0" class="reference"><a href="#cite_note-Cserenkov-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-spectrum_45-0" class="reference"><a href="#cite_note-spectrum-45"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>300 <a href="/wiki/Elektronvolt" title="Elektronvolt">GeV</a> fölött már a földi Cserenkov-teleszkópok is tudják észlelni a sugárzást. Amikor a gamma fotonok az atmoszférában elnyelődnek, másodlagos <a href="/wiki/Kozmikus_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Kozmikus sugárzás">kozmikus sugárzást</a>, vagyis nagy energiájú részecskezáport idéznek elő. A másodlagos sugárzás töltött részecskéinek a légkörben keltett Cserenkov-sugárzását lehet észlelni. Ez a <i>Cserenkov-fény</i>, amely a látható és az ultraibolya tartományba esik, egy kb. 1 fok nyílásszögű kúppalást mentén lejut a Föld felszínéig, és ott ez a rövid villanás nagy átmérőjű optikai távcsövekkel és érzékeny, nagyon gyors kamerákkal észlelhető. Hasonló jelenséget okoz a nagy energiájú kozmikus részecskesugárzás is, de a két jelenséget a fényfelvillanások jellegzetességei alapján meg lehet különböztetni.<sup id="cite_ref-Cserenkov_44-1" class="reference"><a href="#cite_note-Cserenkov-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Gamma-sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Gamma-sugárzás">gamma-sugárzás</a> legjelentősebb ismert forrásai az űrben az úgynevezett <a href="/wiki/Gamma-kit%C3%B6r%C3%A9s" title="Gamma-kitörés">gamma-kitörések</a>. A gamma-kitörések (rövidítve: GRB, az angol 'gamma-ray burst'-ből) látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10–20 <a href="/wiki/Milliszekundum" title="Milliszekundum">milliszekundumtól</a> néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés hosszabb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és <a href="/wiki/R%C3%A1di%C3%B3hull%C3%A1m" title="Rádióhullám">rádióhullám</a>). A gamma-sugárzás forrásának csak 10%-a állandó. Ezek közé tartoznak a <a href="/wiki/Pulz%C3%A1r" title="Pulzár">pulzárok</a>, a <a href="/wiki/Neutroncsillag" title="Neutroncsillag">neutroncsillagok</a> és az <a href="/wiki/Akt%C3%ADv_galaxismag" title="Aktív galaxismag">aktív galaxismagok</a>.<sup id="cite_ref-cox2000_38-9" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_elektromágneses_spektrumon_kívüli_csillagászati_megfigyelési_területek"><span id="Az_elektrom.C3.A1gneses_spektrumon_k.C3.ADv.C3.BCli_csillag.C3.A1szati_megfigyel.C3.A9si_ter.C3.BCletek"></span>Az elektromágneses spektrumon kívüli csillagászati megfigyelési területek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Az elektromágneses spektrumon kívüli csillagászati megfigyelési területek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az elektromágneses sugárzáson kívül több mód is van a világűr megfigyelésére a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földről</a>. </p><p>A <a href="/w/index.php?title=Neutr%C3%ADn%C3%B3csillag%C3%A1szat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Neutrínócsillagászat (a lap nem létezik)">neutrínócsillagászat</a> a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r" title="Világűr">világűrből</a> érkező <a href="/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3" title="Neutrínó">neutrínósugárzást</a> tanulmányozza.<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csillagászok speciális földalatti létesítmények (SAGE, SALLEX) segítségével derítik fel a neutrínókat, amelyek főképpen a <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Napból</a>, kisebb részt <a href="/wiki/Szupern%C3%B3va" title="Szupernóva">szupernóvából</a> érkeznek.<sup id="cite_ref-cox2000_38-10" class="reference"><a href="#cite_note-cox2000-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Kozmikus_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Kozmikus sugárzás">kozmikus sugárzás</a> a Földön kívülről származó nagy energiájú részecskékből áll. Előfordul benne <a href="/wiki/Elektron" title="Elektron">elektron</a>, <a href="/wiki/Proton" title="Proton">proton</a>, <a href="/wiki/Gamma-sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Gamma-sugárzás">gamma-sugárzás</a> és rengetegféle atommag. A nagyon eltérő részecskeenergiák a különböző eredet miatt vannak. A kozmikus sugárzás eredhet a Nap nagy energiájú folyamataiból, de jöhet a belátható világegyetem legtávolabbi zugából is.<sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">gravitációs</a> sugárzás a <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" title="Gravitációs hullám">gravitációs hullámok</a> által továbbított energia. A gravitációs hullámokat keltő rendszerek fontos példái a <a href="/wiki/Kett%C5%91scsillag" title="Kettőscsillag">kettőscsillagok</a>, amelyek egyik tagja <a href="/wiki/Feh%C3%A9r_t%C3%B6rpe" title="Fehér törpe">fehér törpe</a>, <a href="/wiki/Neutroncsillag" title="Neutroncsillag">neutroncsillag</a> vagy <a href="/wiki/Fekete_lyuk" title="Fekete lyuk">fekete lyuk</a>.<sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csillagászat új ágát fogja jelenteni a „gravitációshullám-csillagászat” elindulása. </p><p>Közvetlen vizsgálat során a földre érkező <a href="/wiki/Meteorit" title="Meteorit">meteoritokat</a> figyelik meg a csillagászok. Az űrutazások során pl. a Hold és a <a href="/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)" title="Mars (bolygó)">Mars</a> felszínéről szereztek új ismereteket a tudósok. Az űrszondák (pl. a <a href="/wiki/MER-A_Spirit" title="MER-A Spirit">MER-A Spirit</a>) a távoli csillagászati objektumokat vizsgálják. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Asztrometria_és_égi_mechanika"><span id="Asztrometria_.C3.A9s_.C3.A9gi_mechanika"></span>Asztrometria és égi mechanika</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Asztrometria és égi mechanika"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/%C3%89gi_mechanika" title="Égi mechanika">Égi mechanika</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az égi mechanika a csillagászat egyik legrégibb ága, amely az égitestek mozgásának dinamikai leírásával foglalkozik. A történelem során a <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Napnak</a>, a <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Holdnak</a> és a többi égitestnek fontos szerepe volt a <a href="/wiki/Navig%C3%A1ci%C3%B3" title="Navigáció">navigációban</a>. Az égi mechanika alapvetően a klasszikus mechanika eszközeivel dolgozik, pontosabb számításokhoz azonban figyelembe kell venni a relativisztikus hatásokat is. A modern időkben a Földközeli objektumok, mint az üstökösök, a meteoritok megfigyelése is e tárgykörhöz tartoznak.<sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az asztrometria abban különbözik az égi mechanikától, hogy itt az égitestek helyzetének meghatározása a cél.<sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elméleti_csillagászat"><span id="Elm.C3.A9leti_csillag.C3.A1szat"></span>Elméleti csillagászat</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Elméleti csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az elméleti csillagászat az analitikus modellek és a számítógépes szimulációk eszközeinek széles tárházát használja. Mindegyik modellnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Az analitikus modellek betekintést adnak a folyamatok mélyébe, a numerikus modellek a nem látható hatásokat és jelenségeket tárják fel.<sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az elméleti csillagászat a felállított modellek alapján arra törekszik, hogy kitalálja, milyen mérési eredmények várhatók. Ez segít a megfigyelőnek abban, hogy megkeresse azokat az adatokat, amelyekkel megerősítheti vagy elvetheti a modellt, illetve segít a különböző modellek közül kiválasztani az ideálisat. Az új adatok alapján a tudósok új modelleket hoznak létre vagy módosítják a meglévőket. Abban az esetben, ha ellentmondást tapasztalnak, megpróbálnak néhány minimális módosítást végrehajtani a modellen, hogy illeszkedjen a kapott adatokhoz. Egyes esetekben a nagyszámú ellentmondásos adat a modell elvetéséhez vezethet. </p><p>Az elméleti csillagászat témaköréhez tartozik a <a href="/w/index.php?title=Sztell%C3%A1rdinamika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sztellárdinamika (a lap nem létezik)">sztellárdinamika</a>, a <a href="/wiki/Galaxiskeletkez%C3%A9s" title="Galaxiskeletkezés">galaxiskeletkezés</a> és fejlődés, a <a href="/wiki/Kozmol%C3%B3gia" title="Kozmológia">kozmológia</a>, az <a href="/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_relativit%C3%A1selm%C3%A9let" title="Általános relativitáselmélet">általános relativitáselmélet</a> és az <a href="/wiki/Asztrofizika" title="Asztrofizika">asztrofizika</a>. A relativitáselméletet a <a href="/wiki/Fekete_lyuk" title="Fekete lyuk">fekete lyukaknál</a> és a <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_hull%C3%A1m" title="Gravitációs hullám">gravitációs hullámoknál</a> alkalmazzák. </p><p>A <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag" title="Sötét anyag">sötét anyag</a> és a <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia" title="Sötét energia">sötét energia</a> a modern elméleti csillagászat legfontosabb területe, amelyeket a galaxisok vizsgálatánál figyeltek meg. A <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.<sup id="cite_ref-52" class="reference"><a href="#cite_note-52"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Néhány, széles körben elfogadott elmélet és modell már a csillagászatban is szerepel: a Lambda-modell, az <a href="/wiki/%C5%90srobban%C3%A1s" title="Ősrobbanás">ősrobbanás</a>, a <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag" title="Sötét anyag">sötét anyag</a>. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_vizsgálat_tárgya_szerinti_csillagászati_területek"><span id="A_vizsg.C3.A1lat_t.C3.A1rgya_szerinti_csillag.C3.A1szati_ter.C3.BCletek"></span>A vizsgálat tárgya szerinti csillagászati területek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: A vizsgálat tárgya szerinti csillagászati területek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Napkutatás"><span id="Napkutat.C3.A1s"></span>Napkutatás</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Napkutatás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Nap</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Uvsun_trace_big.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Uvsun_trace_big.jpg/200px-Uvsun_trace_big.jpg" decoding="async" width="200" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Uvsun_trace_big.jpg/300px-Uvsun_trace_big.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Uvsun_trace_big.jpg/400px-Uvsun_trace_big.jpg 2x" data-file-width="1500" data-file-height="1500" /></a><figcaption><a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">Ultraibolya</a> kép a <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Nap</a> fotoszférájáról (a TRACE űrteleszkóp felvétele)</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Nap" title="Nap">Nap</a> a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földtől</a> körülbelül 150 millió kilométer távolságra van, ami <a href="/wiki/F%C3%A9nysebess%C3%A9g" title="Fénysebesség">fénysebességgel</a> 8,3 perc. Ez a leginkább tanulmányozott csillag. A Nap egy <a href="/wiki/G_sz%C3%ADnk%C3%A9pt%C3%ADpus%C3%BA_csillag" title="G színképtípusú csillag">G2V színképtípusú csillag</a>, a mintegy 10 milliárd évig tartó <a href="/wiki/Hertzsprung%E2%80%93Russell-diagram" title="Hertzsprung–Russell-diagram">fősorozatbeli</a> fejlődésének a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> elhasználása után 5 milliárd év múlva <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_%C3%B3ri%C3%A1s" title="Vörös óriás">vörös óriássá</a> duzzad, majd a külső rétegeiből <a href="/wiki/Planet%C3%A1ris_k%C3%B6d" title="Planetáris köd">planetáris köd</a> képződik, magja pedig magába roskadva <a href="/wiki/Feh%C3%A9r_t%C3%B6rpe" title="Fehér törpe">fehér törpévé</a> alakul.<sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Mivel anyagát képlékeny <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazma</a> alkotja, a különböző <a href="/wiki/Sz%C3%A9less%C3%A9gi_k%C3%B6r" title="Szélességi kör">szélességi körön</a> levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 <a href="/wiki/Nap_(id%C5%91egys%C3%A9g)" title="Nap (időegység)">naponként</a> fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős <a href="/wiki/M%C3%A1gness%C3%A9g" title="Mágnesség">mágneses zavarok</a> lépnek fel, amelyek <a href="/wiki/Napkit%C3%B6r%C3%A9s" title="Napkitörés">napkitörések</a> és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – <a href="/wiki/Napfolt" title="Napfolt">napfoltok</a> kialakulásához vezetnek.<sup id="cite_ref-54" class="reference"><a href="#cite_note-54"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A Nap fennállása során folyamatosan 40%-kal nőtt a fényerőssége. A fényerősségnél időszakos változásokat lehet megfigyelni, amelyek hatással vannak a Földre.<sup id="cite_ref-Environmental_issues_:_essential_primary_sources._55-0" class="reference"><a href="#cite_note-Environmental_issues_:_essential_primary_sources.-55"><span class="cite-bracket">[</span>55<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A középkorban a gyenge napaktivitás okozhatta a „kis jégkorszakot”.<sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">[</span>56<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Fotoszf%C3%A9ra" title="Fotoszféra">fotoszféra</a> a Nap látható felszíne, a naplégkör legalsó rétege, ahonnan a Nap látható fényének túlnyomó része származik. Ez a réteg egy rendkívül vékony (a napbelső és -légkör messze legvékonyabb egysége), mindössze néhány száz kilométer vastag réteg,<sup id="cite_ref-57" class="reference"><a href="#cite_note-57"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> alsó határa a Nap fentebb – a kromoszféra fejezetben – definiált felszíne, felső határa a naplégkör azon szintje, ahol a hőmérséklet minimális. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Planetológia"><span id="Planetol.C3.B3gia"></span>Planetológia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Planetológia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Planetol%C3%B3gia" title="Planetológia">Planetológia</a></i></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dust.devil.mars.arp.750pix.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Dust.devil.mars.arp.750pix.jpg/300px-Dust.devil.mars.arp.750pix.jpg" decoding="async" width="300" height="158" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Dust.devil.mars.arp.750pix.jpg/450px-Dust.devil.mars.arp.750pix.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ee/Dust.devil.mars.arp.750pix.jpg/600px-Dust.devil.mars.arp.750pix.jpg 2x" data-file-width="775" data-file-height="407" /></a><figcaption>Marsi porördög. A Mars Global Surveyor fényképén a hosszú sötét csíkot forgószél hozta létre. Maga a porördög (a fekete folt) éppen egy kráter falán kúszik fel. A kráter alján homokdűnék láthatók</figcaption></figure> <p>Ez a csillagászati terület a <a href="/wiki/T%C3%B6rpebolyg%C3%B3" title="Törpebolygó">törpebolygókat</a>, a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földet</a>, a <a href="/wiki/M%C5%B1hold" title="Műhold">műholdakat</a>, az aszteroidákat, az <a href="/wiki/%C3%9Cst%C3%B6k%C3%B6s" title="Üstökös">üstökösöket</a>, a <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszerben</a> keringő egyéb objektumokat és a Naprendszeren kívüli égitesteket tanulmányozza. A Naprendszert már viszonylag jól feltérképezték teleszkópokkal, műholdakkal és űrutazással. Ez tette lehetővé azt, hogy megértsük az univerzum kialakulását és fejlődését, bár még több kérdésre nincs válasz.<sup id="cite_ref-geology_58-0" class="reference"><a href="#cite_note-geology-58"><span class="cite-bracket">[</span>58<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-59" class="reference"><a href="#cite_note-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A Naprendszer belső bolygókra, aszteroidaövre és külső bolygókra van osztva. A belső bolygókhoz a <a href="/wiki/Merk%C3%BAr" title="Merkúr">Merkúr</a>, a <a href="/wiki/V%C3%A9nusz" title="Vénusz">Vénusz</a>, a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> és a <a href="/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)" title="Mars (bolygó)">Mars</a>, a külső bolygókhoz a <a href="/wiki/Jupiter" title="Jupiter">Jupiter</a>, a <a href="/wiki/Szaturnusz" title="Szaturnusz">Szaturnusz</a>, az <a href="/wiki/Ur%C3%A1nusz" title="Uránusz">Uránusz</a> és a <a href="/wiki/Neptunusz_(bolyg%C3%B3)" title="Neptunusz (bolygó)">Neptunusz</a> tartozik.<sup id="cite_ref-planets_60-0" class="reference"><a href="#cite_note-planets-60"><span class="cite-bracket">[</span>60<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az aszteroidaöv több aszteroidát és a <a href="/wiki/Ceres_(istenn%C5%91)" title="Ceres (istennő)">Ceres</a> törpebolygót foglalja magában. A Neptunuszon túl található a <a href="/wiki/Kuiper-%C3%B6v" title="Kuiper-öv">Kuiper-öv</a> (benne a <a href="/wiki/Pluto_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Pluto (törpebolygó)">Plútó</a>, a <a href="/wiki/Haumea_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Haumea (törpebolygó)">Haumea</a>, a <a href="/wiki/Makemake_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Makemake (törpebolygó)">Makemake</a> és az <a href="/wiki/Eris_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Eris (törpebolygó)">Eris</a> törpebolygók), és az <a href="/wiki/Oort-felh%C5%91" title="Oort-felhő">Oort-felhő</a>. Ez utóbbi több <a href="/wiki/F%C3%A9ny%C3%A9v" title="Fényév">fényévnyi</a> kiterjedésű. </p><p>A <a href="/wiki/Protoplanet%C3%A1ris_korong" title="Protoplanetáris korong">protoplanetáris korong</a>, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gáz és szilárd részecskék keringenek. E részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze. Ez sok millió évet vesz igénybe.<sup id="cite_ref-61" class="reference"><a href="#cite_note-61"><span class="cite-bracket">[</span>61<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/Napsz%C3%A9l" title="Napszél">napszél</a> sugárzási nyomása kisöpri a legtöbb megmaradt anyagot, és az atmoszféra kialakulásához elegendő gáz marad. Néhány bolygón az intenzív bombázás időszakában a maradék gázt is kisöpörte (pl. ezt bizonyíthatják a Hold kráterei). Ebben az időszakban néhány ősbolygó (protoplanéta) is összeütközött. Ez az egyik elmélete a Hold kialakulásának.<sup id="cite_ref-formation_62-0" class="reference"><a href="#cite_note-formation-62"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Planet%C3%A1ris_differenci%C3%A1l%C3%B3d%C3%A1s" title="Planetáris differenciálódás">planetáris differenciálódás</a> során az égitestek elnyerik réteges, övekre tagolt szerkezetüket. A bolygótestek különböző rétegei a folyamat során fokozatosan gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek a sűrűségüknek megfelelően. A Föld típusú bolygókon három gömbhéjat különböztetünk meg. Ezek a kéreg, a köpeny és a mag. A magnak lehetnek folyékony és szilárd területei, és egyes bolygók magjai <a href="/wiki/M%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Mágneses mező">mágneses mezőt</a> is létrehozhatnak, amely megvédi a napszéltől a légkört.<sup id="cite_ref-63" class="reference"><a href="#cite_note-63"><span class="cite-bracket">[</span>63<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Egy holdban vagy bolygóban található radioaktív elemek (<a href="/wiki/Ur%C3%A1n" title="Urán">urán</a>, <a href="/wiki/T%C3%B3rium" title="Tórium">tórium</a>, <sup>26</sup><a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium">alumínium</a>) bomlásából kifolyólag saját hőtermeléssel rendelkeznek. Egyes bolygók magas belső hőmérséklettel rendelkeznek, ennek következtében <a href="/wiki/Vulkanizmus" title="Vulkanizmus">vulkanikus</a> és <a href="/wiki/Tektonika_(geol%C3%B3gia)" title="Tektonika (geológia)">tektonikai</a> folyamatok zajlanak. Azok, amelyeken kialakul a légkör, megjelenik a <a href="/w/index.php?title=V%C3%ADzer%C3%B3zi%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vízerózió (a lap nem létezik)">víz</a>- és <a href="/wiki/Sz%C3%A9ler%C3%B3zi%C3%B3" class="mw-redirect" title="Szélerózió">szélerózió</a>. A kisebb testeken, ahol nincs <a href="/wiki/%C3%81rap%C3%A1ly" title="Árapály">árapálygyorsulás</a>, megszűnik a geológiai aktivitás, és kihűl.<sup id="cite_ref-64" class="reference"><a href="#cite_note-64"><span class="cite-bracket">[</span>64<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Sztellárasztronómia"><span id="Sztell.C3.A1rasztron.C3.B3mia"></span>Sztellárasztronómia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Sztellárasztronómia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">Csillag</a></i></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ant_Nebula.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Ant_Nebula.jpg/200px-Ant_Nebula.jpg" decoding="async" width="200" height="132" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Ant_Nebula.jpg/300px-Ant_Nebula.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Ant_Nebula.jpg/400px-Ant_Nebula.jpg 2x" data-file-width="1072" data-file-height="708" /></a><figcaption>Ant („hangya”) planetáris köd</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillagok</a> és azok fejlődése a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> megismerésének alapja. A csillagok megismerését számítógépes szimulációk, mérések és elméleti tanulmányok segítik.<sup id="cite_ref-Harpaz_65-0" class="reference"><a href="#cite_note-Harpaz-65"><span class="cite-bracket">[</span>65<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csillagkeletkezés során az összesűrűsödő gázfelhő egyes részei saját tömegvonzásuknál fogva egyre több gázt vonzanak magukba, így egyre sűrűbbé válnak, ezek a globulák, amelyek a látható fény tartományában eltakarják a keletkező csillagot. A <a href="/wiki/Protocsillag" title="Protocsillag">protocsillag</a> a sűrűség növekedésével folyamatosan fölhevül, és a megfelelő hőmérséklet elérése után a legsűrűbb részen megindul a <a href="/wiki/Deut%C3%A9rium" title="Deutérium">deutérium</a>, később a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">magfúziója</a>. A gázfelhő maradékát a csillag sugárzása és csillagszele kifújja, az akkréciós korong maradékából pedig protoplanetáris korong képződik, amely végül bolygókká állhat össze.<sup id="cite_ref-66" class="reference"><a href="#cite_note-66"><span class="cite-bracket">[</span>66<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Minden, a <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">héliumnál</a> és a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogénnél</a> nehezebb elem a csillag magját képezi.<sup id="cite_ref-Harpaz_65-1" class="reference"><a href="#cite_note-Harpaz-65"><span class="cite-bracket">[</span>65<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csillagokat elsősorban a tömegük alapján osztályozzák. Minél nagyobb egy csillag tömege, annál nagyobb a fényessége, és annál gyorsabban fogyasztja el a hidrogént a magban. Ennek következtében a nagy tömegű csillagok élettartama rövidebb, mint a kisebb tömegűeké. A csillagok – a fősorozaton való tartózkodásuk során – a hélium és a hidrogén magjukban végbemenő fúzióból nyerik az energiát. Ez a folyamat a csillag tömegétől függően rövidebb vagy hosszabb. Egy naptömegű csillag élettartama 10 milliárd év, egy három naptömegű csillagé 500 millió év, egy 30 naptömegű csillagé már csak 6 millió. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Galaktikus_csillagászat"><span id="Galaktikus_csillag.C3.A1szat"></span>Galaktikus csillagászat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Galaktikus csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Milky_Way_2005.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Milky_Way_2005.jpg/200px-Milky_Way_2005.jpg" decoding="async" width="200" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Milky_Way_2005.jpg/300px-Milky_Way_2005.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Milky_Way_2005.jpg/400px-Milky_Way_2005.jpg 2x" data-file-width="1350" data-file-height="1350" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszer</a> ábrázolása felülnézetben (NASA)</figcaption></figure> <p>A galaktikus csillagászat a <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszert</a>, a <a href="/wiki/Lok%C3%A1lis_Galaxiscsoport" title="Lokális Galaxiscsoport">Lokális Galaxiscsoportot</a>, ezek dinamikáját és szerkezetét tanulmányozza. Ez utóbbi egy csillagokból, gázokból és egyéb objektumokból álló galaxishalmaz, amelyet a kölcsönös gravitációs vonzás tart össze. A Tejútrendszer középpontja a galaktikus mag, amelynek több spirálkarja van. Ez a mag a <a href="/wiki/Nagyon_nagy_t%C3%B6meg%C5%B1_fekete_lyuk" title="Nagyon nagy tömegű fekete lyuk">szupermasszív fekete lyuk</a>, a <a href="/wiki/Sagittarius_A*" title="Sagittarius A*">Sagittarius A*</a> („A” csillag).<sup id="cite_ref-67" class="reference"><a href="#cite_note-67"><span class="cite-bracket">[</span>67<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Tejútrendszerünknek négy fő spirálkarja van, a <a href="/w/index.php?title=Perseus-kar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Perseus-kar (a lap nem létezik)">Perseus-kar</a>, a <a href="/w/index.php?title=Norma-_%C3%A9s_Cygnus-kar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Norma- és Cygnus-kar (a lap nem létezik)">Norma- és Cygnus-kar</a>, a <a href="/w/index.php?title=Scutum-Crux-kar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Scutum-Crux-kar (a lap nem létezik)">Scutum-Crux-kar</a> és <a href="/w/index.php?title=Carina-_%C3%A9s_Sagittarius-kar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Carina- és Sagittarius-kar (a lap nem létezik)">Carina- és Sagittarius-kar</a>. </p><p>A nagyobb tömegű csillagok megjelenésekor egy izzó gázból és plazmából álló <a href="/wiki/H_II_r%C3%A9gi%C3%B3" title="H II régió">H II régió</a> alakítja át a felhőt. A csillagközi szél és a szupernóva ezekből a robbanásokból lesz, amik eloszlatják a felhőt, hátrahagyva több fiatal klasztert. Ezek fokozatosan feloldódnak.<sup id="cite_ref-68" class="reference"><a href="#cite_note-68"><span class="cite-bracket">[</span>68<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A csillagok között a csillagközi térben anyagok sora található meg. A legsűrűbb rész a <a href="/w/index.php?title=Molekul%C3%A1ris_felh%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Molekuláris felhő (a lap nem létezik)">molekuláris felhő</a>, amely <a href="/w/index.php?title=Molekul%C3%A1ris_hidrog%C3%A9n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Molekuláris hidrogén (a lap nem létezik)">molekuláris hidrogénből</a> és más elemekből áll. Az összesűrűsödő gázfelhő egyes részei saját tömegvonzásuknál fogva egyre több gázt vonz magába, így egyre sűrűbbé válik, ez a globula, ami a látható fény tartományában eltakarja a keletkező csillagot. A beérkező anyag a <a href="/wiki/Protocsillag" title="Protocsillag">protocsillag</a> körül akkréciós korongot képez, és nagy része a protocsillagba zuhan.<sup id="cite_ref-69" class="reference"><a href="#cite_note-69"><span class="cite-bracket">[</span>69<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az évmilliók során egy <a href="/wiki/H_II_r%C3%A9gi%C3%B3" title="H II régió">H II régióban</a> több ezer csillag születhet, majd egy szupernóva-robbanás vagy az újszülött csillagokból érkező napszél eloszlatja a felhő maradék anyagát, és a helyén egy, a <a href="/wiki/Messier_45" title="Messier 45">Messier 45</a>-höz hasonló <a href="/wiki/Ny%C3%ADlthalmaz" title="Nyílthalmaz">nyílthalmaz</a> lesz látható. Ezek a nyílthalmazok és elszórt csillagok később a <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszer</a> részévé váltak, ahol mintegy 1000 nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Extragalaktikus_csillagászat"><span id="Extragalaktikus_csillag.C3.A1szat"></span>Extragalaktikus csillagászat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Extragalaktikus csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Extragalaktikus_csillag%C3%A1szat" title="Extragalaktikus csillagászat">Extragalaktikus csillagászat</a></i></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hubble_deep_field.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5a/Hubble_deep_field.jpg/200px-Hubble_deep_field.jpg" decoding="async" width="200" height="205" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5a/Hubble_deep_field.jpg/300px-Hubble_deep_field.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5a/Hubble_deep_field.jpg/400px-Hubble_deep_field.jpg 2x" data-file-width="1771" data-file-height="1819" /></a><figcaption>Galaxisok</figcaption></figure> <p>Az <a href="/wiki/Extragalaktikus_csillag%C3%A1szat" title="Extragalaktikus csillagászat">extragalaktikus csillagászat</a> a csillagászat tudományának azon ága, amely az univerzum <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszeren</a> kívüli objektumainak kialakulásával, osztályozásával és az aktív galaxisok megfigyelésével foglalkozik. Ez utóbbi azért fontos, mert így megismerjük a világegyetem főbb szerkezetének jellemzőjét.<sup id="cite_ref-70" class="reference"><a href="#cite_note-70"><span class="cite-bracket">[</span>70<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A legtöbb galaxis szabálytalan formájú, így könnyen be lehet kategorizálni. Ezek szerint megkülönböztetünk elliptikus, spirális, lentikuláris és szabálytalan galaxisokat. </p><p>A spirálgalaxisok két részből tevődnek össze: egy hatalmas, lapos korongból, illetve egy kisebb, ellipszoid alakú „központi dudorból”. A korongban található a csillagközi gáz és por nagyobbik része. Ezekben a galaxisokban a csillagok a galaxis középpontja körül keringenek, átlagosan néhány millió éves keringési idővel.<sup id="cite_ref-71" class="reference"><a href="#cite_note-71"><span class="cite-bracket">[</span>71<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-galaxis_72-0" class="reference"><a href="#cite_note-galaxis-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Lentikul%C3%A1ris_galaxis" title="Lentikuláris galaxis">lentikuláris galaxisok</a> sima, korong alakú <a href="/wiki/Galaxis" title="Galaxis">galaxisok</a>, amelyekben a <a href="/wiki/Csillagkeletkez%C3%A9s" title="Csillagkeletkezés">csillagkeletkezés</a> felemésztette az összes csillagközi gázt, vagyis az ilyen galaxis főleg öreg <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillagokból</a> áll.<sup id="cite_ref-galaxis_72-1" class="reference"><a href="#cite_note-galaxis-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-73" class="reference"><a href="#cite_note-73"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ahogy a nevük is mutatja, az <a href="/wiki/Elliptikus_galaxis" title="Elliptikus galaxis">elliptikus galaxisok</a> alakja az ellipszis. A csillagok véletlenszerűen mozognak egy keringési centrum körül, pályájuk nem meghatározható. Nagyon kevés csillagközi anyagot tartalmaz.<sup id="cite_ref-galaxis_72-2" class="reference"><a href="#cite_note-galaxis-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-74" class="reference"><a href="#cite_note-74"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Szab%C3%A1lytalan_galaxis" title="Szabálytalan galaxis">szabálytalan vagy irreguláris galaxisok</a> nem tartalmaznak spirálkarokat, és elliptikus szimmetria sem figyelhető meg bennük. Ezek a galaxisok úgy alakulhattak ki, hogy egy másik galaxissal kerültek kölcsönhatásba, emiatt elvesztették szimmetriájukat. Némely galaxis még a szabálytalan kategóriába sem sorolható be, ezek a <a href="/w/index.php?title=Pekuli%C3%A1ris_galaxis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pekuliáris galaxis (a lap nem létezik)">pekuliáris galaxisok</a>.<sup id="cite_ref-galaxis_72-3" class="reference"><a href="#cite_note-galaxis-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/R%C3%A1di%C3%B3galaxis" title="Rádiógalaxis">rádiógalaxis</a> olyan galaxis, amely rádiófluxusa nagyságrendekkel erősebb annál, mint ami az optikai fényessége alapján várható, figyelembe véve az úgynevezett rádióindexet, azaz az <a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Elektromágneses sugárzás">elektromágneses hullámok</a> formájában leadott energiájának nagy részét a rádióhullámok tartományában sugározza ki. Az aktív galaxisok nagy energiájú sugárzást bocsátanak ki. Több csoportba oszthatók: <a href="/wiki/Kvaz%C3%A1r" title="Kvazár">kvazárok</a>, <a href="/wiki/Seyfert-galaxis" title="Seyfert-galaxis">Seyfert-galaxis</a> és <a href="/wiki/Blaz%C3%A1r" title="Blazár">blazárok</a>.<sup id="cite_ref-75" class="reference"><a href="#cite_note-75"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A kozmosz nagy léptékű szerkezetét galaxisok csoportjai és csoportosulásai jellemzik. A legnagyobbakat szuperhalmazoknak vagy szuperklasztereknek hívják.<sup id="cite_ref-evolving_universe_76-0" class="reference"><a href="#cite_note-evolving_universe-76"><span class="cite-bracket">[</span>76<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kozmológia"><span id="Kozmol.C3.B3gia"></span>Kozmológia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Kozmológia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Kozmol%C3%B3gia" title="Kozmológia">Kozmológia</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A kozmológia a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetemmel</a> mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a <a href="/wiki/Fizika" title="Fizika">fizika</a> és a <a href="/wiki/Filoz%C3%B3fia" title="Filozófia">filozófia</a> tudományának is része. </p><p>A világegyetem megfigyelésével a fizikai kozmológia foglalkozik, amely hozzájárult ahhoz, hogy megismerjük a világ kialakulását és fejlődését. Alapvető a modern kozmológiában, hogy elismeri az <a href="/wiki/%C5%90srobban%C3%A1s" title="Ősrobbanás">ősrobbanás</a> tényét, amelynek lényege, hogy az univerzum egy robbanással keletkezett, majd szélesedett. Az ősrobbanás elmélete a <a href="/wiki/Kozmikus_mikrohull%C3%A1m%C3%BA_h%C3%A1tt%C3%A9rsug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás">kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás</a> <a href="/wiki/1965" title="1965">1965</a>-ös felfedezése nyomán született meg.<sup id="cite_ref-77" class="reference"><a href="#cite_note-77"><span class="cite-bracket">[</span>77<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A korai univerzumot egyenletesen és izotróp módon töltötte ki egy hihetetlenül nagy <a href="/wiki/Energia" title="Energia">energiasűrűség</a> és a vele járó óriási <a href="/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Hőmérséklet">hőmérséklet</a> és <a href="/wiki/Nyom%C3%A1s" title="Nyomás">nyomás</a>.<sup id="cite_ref-78" class="reference"><a href="#cite_note-78"><span class="cite-bracket">[</span>78<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez tágult és hűlt, valamint a gőzlecsapódáshoz és a víz fagyásához hasonló, de <a href="/wiki/Elemi_r%C3%A9szecske" title="Elemi részecske">elemi részecskékhez</a> kapcsolódó <a href="/wiki/Halmaz%C3%A1llapot" title="Halmazállapot">fázisátmeneteken</a> ment át.<sup id="cite_ref-79" class="reference"><a href="#cite_note-79"><span class="cite-bracket">[</span>79<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A világegyetemet ma az energia egy misztikusnak tűnő formája, az úgynevezett <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia" title="Sötét energia">sötét energia</a> uralja. Nagyjából a teljes energiasűrűség 72%-a a mai egyetemben ilyen formájú.<sup id="cite_ref-80" class="reference"><a href="#cite_note-80"><span class="cite-bracket">[</span>80<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Interdiszciplináris_kutatások"><span id="Interdiszciplin.C3.A1ris_kutat.C3.A1sok"></span>Interdiszciplináris kutatások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Interdiszciplináris kutatások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A csillagászat és az <a href="/wiki/Asztrofizika" title="Asztrofizika">asztrofizika</a> jelentős interdiszciplináris kapcsolatot alakítottak ki más tudományokkal. Archeoasztronómia és etnoasztronómia az ókori csillagászat és a hagyományos kultúra kontextusa, a régészeti és antropológiai bizonyítékok tanulmányozása.<sup id="cite_ref-81" class="reference"><a href="#cite_note-81"><span class="cite-bracket">[</span>81<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az <a href="/wiki/Asztrobiol%C3%B3gia" title="Asztrobiológia">asztrobiológia</a> interdiszciplináris tudományág, amely a csillagászat, a <a href="/wiki/Biol%C3%B3gia" title="Biológia">biológia</a> és a <a href="/wiki/Geol%C3%B3gia" title="Geológia">geológia</a> azon területeit foglalja magába, melyek a <a href="/wiki/F%C3%B6ld%C3%B6n_k%C3%ADv%C3%BCli_%C3%A9let" title="Földön kívüli élet">földön kívüli élet</a> eredetét, lehetőségeit, <a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Evolúció">evolúcióját</a>, valamint a földi élet esetleges földön kívüli eredetét vizsgálják.<sup id="cite_ref-82" class="reference"><a href="#cite_note-82"><span class="cite-bracket">[</span>82<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A világegyetem atomjainak, molekuláinak és vegyületeinek tanulmányozása, beleértve ezek kialakulását, interakcióját és a megsemmisülését <a href="/w/index.php?title=Asztrok%C3%A9mia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Asztrokémia (a lap nem létezik)">asztrokémiának</a> hívják. A vizsgálat tárgyát képező anyagok rendszerint a molekuláris felhőkben, továbbá alacsony hőmérsékletű csillagokban, barna törpékben és bolygókon találhatók meg.<sup id="cite_ref-83" class="reference"><a href="#cite_note-83"><span class="cite-bracket">[</span>83<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/w/index.php?title=Kozmok%C3%A9mia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kozmokémia (a lap nem létezik)">kozmokémia</a> a <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszerben</a> található elemek, molekulák és vegyületek tanulmányozása, beleértve az izotópok eredetét és változatait.<sup id="cite_ref-84" class="reference"><a href="#cite_note-84"><span class="cite-bracket">[</span>84<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mindkét terület a csillagászat és a kémia kombinációja. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Amatőr_csillagászat"><span id="Amat.C5.91r_csillag.C3.A1szat"></span>Amatőr csillagászat</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Amatőr csillagászat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Amat%C5%91rcsillag%C3%A1szat" title="Amatőrcsillagászat">Amatőrcsillagászat</a></i></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Telescope_trailer_22.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Telescope_trailer_22.jpg/200px-Telescope_trailer_22.jpg" decoding="async" width="200" height="259" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Telescope_trailer_22.jpg/300px-Telescope_trailer_22.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Telescope_trailer_22.jpg/400px-Telescope_trailer_22.jpg 2x" data-file-width="540" data-file-height="700" /></a><figcaption>Amatőr csillagászok által használt távcső</figcaption></figure> <p>A csillagászat azon ága, amihez amatőrök járulnak hozzá legjobban.<sup id="cite_ref-85" class="reference"><a href="#cite_note-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az amatőr csillagászok a különböző égi objektumokat és jelenségeket figyelik meg, gyakran az általuk létrehozott eszközök segítségével. A leggyakoribb célpontjaik a <a href="/wiki/Hold" title="Hold">Hold</a>, a bolygók, a csillagok, az <a href="/wiki/%C3%9Cst%C3%B6k%C3%B6s" title="Üstökös">üstökösök</a>, a <a href="/wiki/Meteor" class="mw-redirect" title="Meteor">meteorok</a> és a <a href="/wiki/M%C3%A9ly%C3%A9gobjektum" title="Mélyégobjektum">mélyégobjektumok</a>. Az amatőr csillagászat egyik ága az <a href="/w/index.php?title=Asztrofotogr%C3%A1fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Asztrofotográfia (a lap nem létezik)">asztrofotográfia</a>, vagyis az égbolt fotózása. Sok amatőr bizonyos objektumok megfigyelésére specializálódik, olyanra, amely érdekli őt (egy típusra, egy eseményre).<sup id="cite_ref-86" class="reference"><a href="#cite_note-86"><span class="cite-bracket">[</span>86<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-87" class="reference"><a href="#cite_note-87"><span class="cite-bracket">[</span>87<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A legtöbb amatőr a látható hullámhosszokon végzi megfigyeléseit, de vannak, akik a látható hullámhosszon kívüli spektrumon kísérleteznek. Ebbe beletartoznak az infravörös hullámhosszot szűrő hagyományos teleszkópok és a rádióteleszkópok. Az amatőr rádiócsillagászat úttörője <a href="/w/index.php?title=Karl_Jansky&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karl Jansky (a lap nem létezik)">Karl Jansky</a> volt, aki az <a href="/wiki/1930-as_%C3%A9vek" title="1930-as évek">1930-as években</a> rádióhullámhosszokon figyelte az eget. Számos amatőr csillagász házilag készített távcsövet vagy teleszkópot használ, illetve olyanokat, amelyeket eredetileg csak a hivatásos csillagászoknak készítettek, de később a nyilvánosság számára is elérhető lett (pl. One-Mile-teleszkóp).<sup id="cite_ref-88" class="reference"><a href="#cite_note-88"><span class="cite-bracket">[</span>88<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-89" class="reference"><a href="#cite_note-89"><span class="cite-bracket">[</span>89<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ezek a csillagászok is hozzájárulnak a tudományos csillagászathoz. Valójában ez az egyike azon kevés tudományágnak, ahol amatőrök is komoly eredményeket érnek el. Üstökösöket fedeznek fel, <a href="/wiki/V%C3%A1ltoz%C3%B3csillag" title="Változócsillag">változócsillagokat</a> figyelnek meg. A digitális technológia fejlődése nyomán gyakran tiszta és lenyűgöző fényképeket készítenek az égboltról.<sup id="cite_ref-90" class="reference"><a href="#cite_note-90"><span class="cite-bracket">[</span>90<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-91" class="reference"><a href="#cite_note-91"><span class="cite-bracket">[</span>91<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-92" class="reference"><a href="#cite_note-92"><span class="cite-bracket">[</span>92<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Nyitott_kérdések_a_csillagászatban"><span id="Nyitott_k.C3.A9rd.C3.A9sek_a_csillag.C3.A1szatban"></span>Nyitott kérdések a csillagászatban</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Nyitott kérdések a csillagászatban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Bár a csillagászat óriási lépést tett meg a világegyetem természetének megértése felé, van még számos nyitott kérdés. Ezek megválaszolására új elméleti és kísérleti fizikai felfedezések, illetve új eszközök megépítésére van szükség, amelyek a világűrt figyelik. </p><p>A tudósok nem tudják, pontosan hogyan alakult ki a világegyetem és mi történt az ősrobbanás előtt, és a tudomány még nem adott választ a földönkívüli életre sem. A <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag" title="Sötét anyag">sötét anyag</a> és a <a href="/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia" title="Sötét energia">sötét energia</a> természetének kutatása a modern csillagászat egyik központi eleme.<sup id="cite_ref-93" class="reference"><a href="#cite_note-93"><span class="cite-bracket">[</span>93<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az <a href="/wiki/Apollo%E2%80%9317" title="Apollo–17">Apollo–17</a> által gyűjtött Hold-kőzetmintákban <a href="/wiki/Grafit" title="Grafit">grafitot</a> mutattak ki a kutatók, viszont nem tudni, honnan származik ez az anyag. A grafit magas hőmérsékleten keletkezik, vagyis becsapódás nyomán keletkezhetett.<sup id="cite_ref-94" class="reference"><a href="#cite_note-94"><span class="cite-bracket">[</span>94<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/Pluto_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Pluto (törpebolygó)">Plutóról</a> is kevés információ van, mivel nagyon távol van a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Földtől</a>. Nem tudják például, hogy milyen magas a légköre.<sup id="cite_ref-95" class="reference"><a href="#cite_note-95"><span class="cite-bracket">[</span>95<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bodo_Baschek-2001">Bodo Baschek, Albrecht Unsöld. <i>The New Cosmos: An Introduction to Astronomy and Astrophysics</i>. Berlin: Springer (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3-540-67877-8" title="Speciális:Könyvforrások/3-540-67877-8">ISBN 3-540-67877-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+New+Cosmos%3A+An+Introduction+to+Astronomy+and+Astrophysics&rft.aulast=Bodo+Baschek&rft.aufirst=Albrecht+Uns%C3%B6ld&rft.date=2001&rft.pub=Springer&rft.place=Berlin&rft.isbn=3-540-67877-8"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/F1726">Asztronómia<sup></sup> szócikk</a>. In <a href="/wiki/T%C3%B3tfalusi_Istv%C3%A1n" title="Tótfalusi István">Tótfalusi István</a>: <i>Magyar etimológiai nagyszótár.</i> Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639374121" title="Speciális:Könyvforrások/9639374121">ISBN 9639374121</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ACsillag%C3%A1szat&rft.atitle=%5Bhttps%3A%2F%2Fwww.arcanum.com%2Fhu%2Fonline-kiadvanyok%2FLexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3%2FF1726+Asztron%C3%B3mia%3Csup%3E%3C%2Fsup%3E+sz%C3%B3cikk%5D&rft.au=T%C3%B3tfalusi+Istv%C3%A1n&rft.btitle=Magyar+etimol%C3%B3giai+nagysz%C3%B3t%C3%A1r&rft.date=%5B2001%5D&rft.genre=book&rft.isbn=9639374121&rft.issue=2&rft.place=Budapest&rft.pub=Arcanum+Adatb%C3%A1zis&rft.series=Arcanum+DVD+K%C3%B6nyvt%C3%A1r&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></span> </li> <li id="cite_note-scharrinhausen-3"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-scharrinhausen_3-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-scharrinhausen_3-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">B. Scharringhausen: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070609102139/http://curious.astro.cornell.edu/question.php?number=30"><i>Curious About Astronomy: What is the difference between astronomy and astrophysics?</i></a>. [2007. június 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://curious.astro.cornell.edu/question.php?number=30">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-odenwald-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-odenwald_4-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">S. Odenwald: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070708092148/http://www.astronomycafe.net/qadir/q449.html"><i>Archive of Astronomy Questions and Answers: What is the difference between astronomy and astrophysics?</i></a>. [2007. július 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.astronomycafe.net/qadir/q449.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-pennstateerie-5"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-pennstateerie_5-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-pennstateerie_5-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071101100832/http://www.erie.psu.edu/academic/science/degrees/astronomy/astrophysics.htm"><i>Penn State Erie-School of Science-Astronomy and Astrophysics</i></a> (angol nyelven). [2007. november 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.erie.psu.edu/academic/science/degrees/astronomy/astrophysics.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-mw-astronomy-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-mw-astronomy_6-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070617131203/http://www.m-w.com/dictionary/astronomy"><i>Merriam-Webster Online</i></a> (angol nyelven). <i>Results for "astronomy".</i>. [2007. június 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.m-w.com/dictionary/astronomy">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-mw-astrophysics-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-mw-astrophysics_7-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120921/http://www.m-w.com/dictionary/astrophysics"><i>Merriam-Webster Online</i></a> (angol nyelven). <i>Results for "astrophysics".</i>. [2012. szeptember 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.m-w.com/dictionary/astrophysics">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-shu1982-8"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-shu1982_8-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-shu1982_8-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-shu1982_8-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">F. H. Shu. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/physicaluniverse00shuf">The Physical Universe</a></i>. Mill Valley, California: University Science Books (1982. november 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-935702-05-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-935702-05-9">ISBN 0-935702-05-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Physical+Universe&rft.au=F.+H.+Shu&rft.date=1982&rft.pub=University+Science+Books&rft.place=Mill+Valley%2C+California&rft.isbn=0-935702-05-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fphysicaluniverse00shuf"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-history-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-history_9-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">George Forbes. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gutenberg.org/etext/8172">History of Astronomy</a></i> (angol nyelven). London: Watts & Co. (1909). Hozzáférés ideje: 2012. március 30.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=History+of+Astronomy&rft.au=George+Forbes&rft.date=1909&rft.pub=Watts+%26+Co.&rft.place=London&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.gutenberg.org%2Fetext%2F8172"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160304223157/http://lexikon.katolikus.hu/F/fizika.html"><i>katolikus lexikon</i></a>. [2016. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lexikon.katolikus.hu/F/fizika.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 25.)</span></span> </li> <li id="cite_note-ókor-11"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-ókor_11-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-ókor_11-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130531080413/http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torokor.htm"><i>Ókori csillagászat</i></a> (magyar nyelven). <i>www.vmig.sulinet.hu</i>. [2013. május 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torokor.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110512094825/http://www.fenyportal.hu/cikk.112.okori_szamitogep_az_antikutherai_szerkezet.html"><i>Ókori számítógép: az antiküthérai szerkezet</i></a> (magyar nyelven). <i>www.fenyportal.hu</i>. [2011. május 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fenyportal.hu/cikk.112.okori_szamitogep_az_antikutherai_szerkezet.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130510152642/http://static.astronomija.co.rs/suncsist/Sunce/pomracenje/saros.htm"><i>Szároszciklus</i></a> (szerb nyelven). <i>static.astronomija.co.rs</i>. [2013. május 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://static.astronomija.co.rs/suncsist/Sunce/pomracenje/saros.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071023062202/http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Hipparchus.html"><i>Hipparchus of Rhodes</i></a> (angol nyelven). <i>www-groups.dcs.st-and.ac.uk</i>. [2007. október 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Hipparchus.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-középkor-15"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-középkor_15-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-középkor_15-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-középkor_15-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-középkor_15-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130531091625/http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torkozep.htm"><i>középkori csillagászat</i></a> (magyar nyelven). <i>www.vmig.sulinet.hu</i>. [2013. május 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torkozep.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Kennedy-1962-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Kennedy-1962_16-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kennedy-1962">Kennedy, Edward S. (1962). „Review: <i>The Observatory in Islam and Its Place in the General History of the Observatory</i> by Aydin Sayili”. <i><a href="/w/index.php?title=Isis_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Isis (journal) (a lap nem létezik)">Isis</a></i> <b>53</b> (2), 237–239. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/349558">10.1086/349558</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0021-1753">0021-1753</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Review%3A+%27%27The+Observatory+in+Islam+and+Its+Place+in+the+General+History+of+the+Observatory%27%27+by+Aydin+Sayili&rft.jtitle=%5B%5BIsis+%28journal%29%7CIsis%5D%5D&rft.date=1962&rft.volume=53&rft.issue=2&rft.aulast=Kennedy&rft.aufirst=Edward+S.&rft.pages=237%E2%80%93239&rft.issn=0021-1753&rft_id=info:doi/10.1086%2F349558"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Micheau-992-3-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Micheau-992-3_17-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Micheau, Francoise. „{{{title}}}”, 992–3. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.aulast=Micheau&rft.aufirst=Francoise&rft.pages=992%E2%80%933"><span style="display:none"> </span></span>, in (<a href="#CITEREFRashedMorelon1996">Rashed & Morelon 1996</a>, pp. 985–1007)</span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Nas-1993">Nas, Peter J. <i>Urban Symbolism</i>. Brill Academic Publishers, 350. o. (1993). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/90-04-09855-0" title="Speciális:Könyvforrások/90-04-09855-0">ISBN 90-04-09855-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Urban+Symbolism&rft.aulast=Nas&rft.aufirst=Peter+J&rft.date=1993&rft.pub=Brill+Academic+Publishers&rft.isbn=90-04-09855-0"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-arabok-19"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-arabok_19-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-arabok_19-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20211223103022/http://www.tantralap.hu/asztrologia-a-kozepkori-araboknal"><i>Asztrológia a középkori araboknál</i></a> (magyar nyelven). <i>www.tantralap.hu</i>. [2021. december 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tantralap.hu/asztrologia-a-kozepkori-araboknal">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-NSOG-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-NSOG_20-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Kepple-1998">Kepple, G. R.. <i>The Night Sky Observer's Guide</i>. <a href="/w/index.php?title=Willmann-Bell&action=edit&redlink=1" class="new" title="Willmann-Bell (a lap nem létezik)">Willmann-Bell</a>, 18. o. (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-943396-58-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-943396-58-1">ISBN 0-943396-58-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Night+Sky+Observer%27s+Guide&rft.aulast=Kepple&rft.aufirst=G.+R.&rft.date=1998&rft.pub=%5B%5BWillmann-Bell%5D%5D&rft.isbn=0-943396-58-1"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060615045134/http://physics.unr.edu/grad/welser/astro/arab.html"><i>Islamic and Arab Astronomy</i></a> (angol nyelven). <i>physics.unr.edu</i>. [2006. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://physics.unr.edu/grad/welser/astro/arab.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120505143536/http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Al-Khujandi.html"><i>Abu Mahmud Hamid ibn al-Khidr Al-Khujandi</i></a> (angol nyelven). <i>www-groups.dcs.st-and.ac.uk</i>. [2012. május 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Al-Khujandi.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120301194505/http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Khayyam.html"><i>Omar Khayyam</i></a> (angol nyelven). <i>www-groups.dcs.st-and.ac.uk</i>. [2012. március 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Khayyam.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120911/http://www.newscientist.com/article/dn3137-eclipse-brings-claim-of-medieval-african-observatory.html"><i>Eclipse brings claim of medieval African observatory</i></a> (angol nyelven). <i>www.newscientist.com</i>. [2012. szeptember 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newscientist.com/article/dn3137-eclipse-brings-claim-of-medieval-african-observatory.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20031203055223/http://www.scienceinafrica.co.za/2003/november/cosmic.htm"><i>Cosmic Africa explores Africa's astronomy</i></a>. Science in Africa. [2003. december 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.scienceinafrica.co.za/2003/november/cosmic.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2002. február 3.)</span></span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Holbrook-2008">Holbrook, Jarita C., Medupe, R. Thebe; Urama, Johnson O.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=4DJpDW6IAukC&pg=PA180&lpg=PA180">African Cultural Astronomy</a></i>. Springer (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4020-6638-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4020-6638-2">ISBN 978-1-4020-6638-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=African+Cultural+Astronomy&rft.aulast=Holbrook&rft.aufirst=Jarita+C.&rft.date=2008&rft.pub=Springer&rft.isbn=978-1-4020-6638-2&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D4DJpDW6IAukC%26pg%3DPA180%26lpg%3DPA180"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080609112829/http://royalsociety.org/news.asp?year=&id=4117"><i>Africans studied astronomy in medieval times</i></a>. The Royal Society, 2006. január 30. [2008. június 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://royalsociety.org/news.asp?year=&id=4117">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 3.)</span></span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110512162930/http://articles.cnn.com/2002-12-05/tech/zimbabwe.observatory_1_supernova-forecast-eclipses-star?_s=PM%3ATECH"><i>Star sheds light on African 'Stonehenge'</i></a> (angol nyelven). <i>articles.cnn.com</i>. CNN. [2011. május 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://articles.cnn.com/2002-12-05/tech/zimbabwe.observatory_1_supernova-forecast-eclipses-star?_s=PM:TECH">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)</span></span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text">Forbes, 1909, pp. 49–58</span> </li> <li id="cite_note-f58-64-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-f58-64_30-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Forbes, 1909, pp. 58–64</span> </li> <li id="cite_note-újkor-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-újkor_31-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130531094106/http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/tort1720.htm"><i>Újkori csillagászat</i></a> (magyar nyelven). <i>www.vmig.sulinet.hu</i>. [2013. május 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/tort1720.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text">Arthur Berry: <i>A Short History of Astronomy From Earliest Times Through the Nineteenth Century</i> (1961).</span> </li> <li id="cite_note-Belkora2003-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Belkora2003_33-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Belkora, 1-14. pp</span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111130142346/http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Csillaga.htm"><i>Modern csillagászat</i></a>. <i>www.vilaglex.hu</i>. [2011. november 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Csillaga.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 23.)</span></span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110426171749/http://index.hu/tudomany/hubbleurtele/"><i>Hubble űrteleszkóp</i></a>. <i><a href="/wiki/Index.hu" title="Index.hu">Index.hu</a></i>. [2011. április 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/tudomany/hubbleurtele">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 23.)</span></span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111105055001/http://index.hu/tudomany/urkutatas/jwst221107/"><i>Bemutatkozik a Hubble űrteleszkóp utódja</i></a>. <i><a href="/wiki/Index.hu" title="Index.hu">Index.hu</a></i>. [2011. november 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/tudomany/urkutatas/jwst221107/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 25.)</span></span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060905131651/http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/science/know_l1/emspectrum.html"><i>elektromágneses spektrum</i></a> (angol nyelven). <i>imagine.gsfc.nasa.gov</i>. [2006. szeptember 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/science/know_l1/emspectrum.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-cox2000-38"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-cox2000_38-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-cox2000_38-10"><sup><i><b>k</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">szerk.: Cox, A. N.: <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=w8PK2XFLLH8C&pg=PA124">Allen's Astrophysical Quantities</a></i>. New York: Springer-Verlag, 124. o. (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-387-98746-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-387-98746-0">ISBN 0-387-98746-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Allen%27s+Astrophysical+Quantities&rft.date=2000&rft.pub=Springer-Verlag&rft.place=New+York&rft.isbn=0-387-98746-0&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3Dw8PK2XFLLH8C%26pg%3DPA124"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121119110213/http://www.supernova.hu/htema/majus/htema.html"><i>megfigyelés</i></a> (magyar nyelven). [2012. november 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.supernova.hu/htema/majus/htema.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-40">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Staff: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120730/http://www.esa.int/esaCP/SEMX9PZO4HD_FeatureWeek_0.html"><i>Why infrared astronomy is a hot topic</i></a>. ESA, 2003. november 9. [2012. július 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.esa.int/esaCP/SEMX9PZO4HD_FeatureWeek_0.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-41">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081005031543/http://www.ipac.caltech.edu/Outreach/Edu/Spectra/irspec.html"><i>Infrared Spectroscopy - An Overview</i></a>. NASA/IPAC. [2008. október 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ipac.caltech.edu/Outreach/Edu/Spectra/irspec.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-moore1997-42"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-moore1997_42-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-moore1997_42-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">P. Moore. <i>Philip's Atlas of the Universe</i>. Egyesült Királyság: George Philis Limited (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-540-07465-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-540-07465-9">ISBN 0-540-07465-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Philip%27s+Atlas+of+the+Universe&rft.au=P.+Moore&rft.date=1997&rft.pub=George+Philis+Limited&rft.place=Egyes%C3%BClt+Kir%C3%A1lys%C3%A1g&rft.isbn=0-540-07465-9"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130331061314/http://esztergom.mcse.hu/files/old/lexikon/optikaicsill.html"><i>optikai csillagászat</i></a> (magyar nyelven). [2013. március 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://esztergom.mcse.hu/files/old/lexikon/optikaicsill.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Cserenkov-44"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Cserenkov_44-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Cserenkov_44-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130331053722/http://astro.u-szeged.hu/ismeret/rontgam/rontgam.html"><i>Röntgen- és gammacsillagászat</i></a> (magyar nyelven). <i>astro.u-szeged.hu</i>. [2013. március 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.u-szeged.hu/ismeret/rontgam/rontgam.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-spectrum-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-spectrum_45-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Penston, Margaret J.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120908014227/http://www.pparc.ac.uk/frontiers/latest/feature.asp?article=14F1&style=feature"><i>The electromagnetic spectrum</i></a>. Particle Physics and Astronomy Research Council, 2002. augusztus 14. [2012. szeptember 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pparc.ac.uk/frontiers/latest/feature.asp?article=14F1&style=feature">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 17.)</span></span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160306112005/http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/NeutriCs.htm"><i>Neutrínócsillagászat</i></a>. <i>www.vilaglex.hu</i>. [2016. március 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/NeutriCs.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121027233052/http://astro.elte.hu/icsip/csillkozi_anyag/kozmikussugarzas/index_in.html"><i>Kozmikus sugárzás</i></a> (magyar nyelven). <i>astro.elte.hu</i>. [2012. október 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/csillkozi_anyag/kozmikussugarzas/index_in.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://wwwold.rmki.kfki.hu/ujsag/perjes.htm"><i>Nyomozás a gravitációs hullám után</i></a> (magyar nyelven). <i>wwwold.rmki.kfki.hu</i>. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://wwwold.rmki.kfki.hu/ujsag/perjes.htm"><span title="  2018-08">halott link</span></a></i>]</span></sup></span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060907120741/http://www.du.edu/~jcalvert/phys/orbits.htm"><i>Celestial Mechanics</i></a> (angol nyelven). <i>www.du.edu</i>. University of Denver. [2006. szeptember 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.du.edu/~jcalvert/phys/orbits.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 10.)</span></span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081004203916/http://asztrometria.csillagaszat.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=197&Itemid=1"><i>Asztrometria</i></a> (magyar nyelven). <i>asztrometria.csillagaszat.hu</i>. [2008. október 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://asztrometria.csillagaszat.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=197&Itemid=1">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text">A Slowly Contracting or Expanding Fluid Sphere and its Stability, <i>Phys. Rev.</i> (39, p; 525–529, 1932)</span> </li> <li id="cite_note-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-52">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120414171258/http://www.hir24.hu/tudomany/2011/11/25/megallapitottak-a-sotet-anyag-hatarerteket/"><i>Világegyetem tömegének arányai</i></a> (magyar nyelven). <i>astro.elte.hu</i>. [2012. április 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hir24.hu/tudomany/2011/11/25/megallapitottak-a-sotet-anyag-hatarerteket">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100720020049/http://astro.elte.hu/icsip/nap/index.html"><i>Éltető csillagunk a Nap</i></a>. [2010. július 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/index.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-54">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130201132026/http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20070828_napfoltido.html"><i>A napfoltok előrejelzik az esőzést?</i></a>. [2013. február 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20070828_napfoltido.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Environmental_issues_:_essential_primary_sources.-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Environmental_issues_:_essential_primary_sources._55-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Lerner, K. Lee; Lerner, Brenda Wilmoth.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120710152134/http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?v3=1&DB=local&CMD=010a+2006000857&CNT=10+records+per+page"><i>Environmental issues : essential primary sources.</i></a>. Thomson Gale, 2006. [2012. július 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?v3=1&DB=local&CMD=010a+2006000857&CNT=10+records+per+page">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120506092935/http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/97451/1/tudomany/A_Nap_lustasaganak_koszonhetjuk_Kis_jegkorszak_Europaban"><i>A Nap lustaságának köszönhetjük a kis jégkorszakot Európában</i></a> (magyar nyelven). <i>tudomany.ma.hu</i>. [2012. május 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/97451/1/tudomany/A_Nap_lustasaganak_koszonhetjuk_Kis_jegkorszak_Europaban">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-57">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100408081918/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/fotoszfera.html"><i>A Nap felépítése – Fotoszféra</i></a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/fotoszfera.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 2.)</span></span> </li> <li id="cite_note-geology-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-geology_58-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">J. F. Bell III, B. A. Campbell, M. S. Robinson. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://marswatch.tn.cornell.edu/rsm.html">Remote Sensing for the Earth Sciences: Manual of Remote Sensing</a></i>, 3., John Wiley & Sons (2004). Hozzáférés ideje: 2006. augusztus 23.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Remote+Sensing+for+the+Earth+Sciences%3A+Manual+of+Remote+Sensing&rft.au=J.+F.+Bell+III%2C+B.+A.+Campbell%2C+M.+S.+Robinson&rft.date=2004&rft.edition=3.&rft.pub=John+Wiley+%26+Sons&rft_id=http%3A%2F%2Fmarswatch.tn.cornell.edu%2Frsm.html"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-59"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-59">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120515052235/http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/index.html"><i>Planetológia</i></a>. <i>astro.elte.hu</i>. ELTE. [2012. május 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/index.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-planets-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-planets_60-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">E. Grayzeck, D. R. Williams: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20061021210741/http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/"><i>Lunar and Planetary Science</i></a>. NASA, 2006. május 11. [2006. október 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 21.)</span></span> </li> <li id="cite_note-61"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-61">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120105085831/http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20091221-spitzer-korong.html"><i>Gyors változások egy formálódó fiatal bolygórendszerben</i></a>. hirek.csillagaszat.hu. [2012. január 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20091221-spitzer-korong.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-formation-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-formation_62-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Roberge, Aki: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060721071541/http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/seminar.html"><i>Planetary Formation and Our Solar System</i></a>. Carnegie Institute of Washington—Department of Terrestrial Magnetism, 1997. május 5. [2006. július 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/seminar.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-63">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Roberge, Aki: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060813092601/http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/internal.html"><i>The Planets After Formation</i></a>. Department of Terrestrial Magnetism, 1998. április 21. [2006. augusztus 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.dtm.ciw.edu/akir/Seminar/internal.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 23.)</span></span> </li> <li id="cite_note-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-64">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-A._Chaikin-1999">A. Chaikin, JK Beatty, CC Petersen,. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=iOezyHMVAMcC&pg=PA70&hl=hu">The New Solar System</a></i>, 4th, Cambridge University Press (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-521-64587-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-521-64587-5">ISBN 0-521-64587-5</a>. Hozzáférés ideje: 2015. október 26.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+New+Solar+System&rft.aulast=A.+Chaikin&rft.aufirst=JK+Beatty%2C+CC+Petersen%2C&rft.date=1999&rft.edition=4th&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.isbn=0-521-64587-5&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DiOezyHMVAMcC%26pg%3DPA70%26hl%3Dhu"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Harpaz-65"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Harpaz_65-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Harpaz_65-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">abHarpaz, 1994, pp. 7–18</span> </li> <li id="cite_note-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-66">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120516214705/http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagkeletkezes/index.html"><i>Csillagkeletkezés</i></a>. <i>astro.elte.hu</i>. ELTE. [2012. május 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagkeletkezes/index.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 7.)</span></span> </li> <li id="cite_note-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-67">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Molnár, Péter: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111205063217/http://hirek.csillagaszat.hu/a_tejutrendszer_szerk/20081203-tejut-feketelyuk-anyagszettepes.html"><i>Anyagcsomót tépett szét a Galaxis központi fekete lyuka</i></a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirek.csillagaszat.hu/">Hírek.csillagászat.hu</a>, 2008. december 3. [2011. december 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirek.csillagaszat.hu/a_tejutrendszer_szerk/20081203-tejut-feketelyuk-anyagszettepes.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 3.)</span></span> </li> <li id="cite_note-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-68">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Smith-2004">Smith, Michael David. Massive stars, <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=UVgBoqZg8a4C&dq">The Origin of Stars</a></i>. Imperial College Press, 185–199. o. (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-86094-501-5" title="Speciális:Könyvforrások/1-86094-501-5">ISBN 1-86094-501-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Origin+of+Stars&rft.atitle=Massive+stars&rft.aulast=Smith&rft.aufirst=Michael+David&rft.date=2004&rft.pub=Imperial+College+Press&rft.pages=185%E2%80%93199&rft.isbn=1-86094-501-5&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DUVgBoqZg8a4C%26dq"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-69">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120307024358/http://hvg.hu/Tudomany/20120305_fiatal_csillagok_jelenseg"><i>Különleges jelenségek a fiatal csillagoknál</i></a> (magyar nyelven). hvg.hu. [2012. március 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hvg.hu/Tudomany/20120305_fiatal_csillagok_jelenseg">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-70">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060901074027/http://www.astr.ua.edu/keel/galaxies/classify.html"><i>Galaxy Classification</i></a> (angol nyelven). www.astr.ue.edu. [2006. szeptember 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.astr.ua.edu/keel/galaxies/classify.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-71">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Frey Sándor: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130331064753/http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0901/frey.html"><i>A galaxisok végeláthatatlan világa</i></a> (magyar nyelven). <i>www.termeszetvilaga.hu</i>. [2013. március 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0901/frey.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-galaxis-72"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-galaxis_72-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-galaxis_72-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-galaxis_72-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-galaxis_72-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160304195707/http://users.atw.hu/csillagaszat09/galaxis.htm"><i>galaxistípusok</i></a> (magyar nyelven). <i>users.atw.hu</i>. [2016. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://users.atw.hu/csillagaszat09/galaxis.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-73"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-73">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">DeGraaff, Regina Barber; Blakeslee, John P.; Meurer, Gerhardt R.; Putman, Mary E. (2007. december 1.). „A Galaxy in Transition: Structure, Globular Clusters, and Distance of the Star-Forming S0 Galaxy NGC 1533 in Dorado”. <i>The Astrophysical Journal</i> <b>671</b> (2), 1624–1639. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/523640">10.1086/523640</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Galaxy+in+Transition%3A+Structure%2C+Globular+Clusters%2C+and+Distance+of+the+Star-Forming+S0+Galaxy+NGC+1533+in+Dorado&rft.jtitle=The+Astrophysical+Journal&rft.date=December+2007&rft.volume=671&rft.issue=2&rft.au=DeGraaff%2C+Regina+Barber%3B+Blakeslee%2C+John+P.%3B+Meurer%2C+Gerhardt+R.%3B+Putman%2C+Mary+E.&rft.pages=1624%E2%80%931639&rft_id=info:doi/10.1086%2F523640"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-74">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Binney-1998">Binney, J., Merrifield, M.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/galacticastronom0000binn">Galactic Astronomy</a></i>. Princeton: Princeton University Press (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-691-02565-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-691-02565-0">ISBN 978-0-691-02565-0</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/39108765">39108765</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Galactic+Astronomy&rft.aulast=Binney&rft.aufirst=J.&rft.date=1998&rft.pub=Princeton+University+Press&rft.place=Princeton&rft.isbn=978-0-691-02565-0&rft_id=info:oclcnum/39108765&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fgalacticastronom0000binn"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-75"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-75">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060831033713/http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/science/know_l1/active_galaxies.html"><i>Active Galaxies and Quasars</i></a> (angol nyelven). <i>imagine.gsfc.nasa.gov</i>. NASA. [2006. augusztus 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/science/know_l1/active_galaxies.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-evolving_universe-76"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-evolving_universe_76-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Zeilik-2002">Zeilik, Michael. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/astronomyevolvin0000zeil">Astronomy: The Evolving Universe</a></i>, 8th, Wiley (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-521-80090-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-521-80090-0">ISBN 0-521-80090-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Astronomy%3A+The+Evolving+Universe&rft.aulast=Zeilik&rft.aufirst=Michael&rft.date=2002&rft.edition=8th&rft.pub=Wiley&rft.isbn=0-521-80090-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fastronomyevolvin0000zeil"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-77"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-77">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120822173049/http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20050818gondok.html"><i>Gondok az Ősrobbanás körül</i></a> (magyar nyelven). <i>origo.hu</i>. [2012. augusztus 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20050818gondok.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-78"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-78">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120803023041/http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oxford-typotex-kemiai/ch01s05.html"><i>Elemek eredete</i></a> (magyar nyelven). <i>tankonyvtar.hu</i>. [2012. augusztus 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oxford-typotex-kemiai/ch01s05.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-79"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-79">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130328170126/http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0003/fodor.html"><i>Fodor Zoltán: Az anyag eredete a világegyetemben</i></a> (magyar nyelven). <i>termeszetvilaga.hu</i>. [2013. március 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0003/fodor.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-80"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-80">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120424033011/http://dark.nbi.ku.dk/research/themes/dark_energy/"><i>Dark energy</i></a> (angol nyelven). <i>dark.nbi.ku.dk</i>. [2012. április 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dark.nbi.ku.dk/research/themes/dark_energy/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-81"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-81">↑</a></span> <span class="reference-text">Sinclair, RM (2006).: "The Nature of Archaeoastronomy"". In Todd W. Bostwick and Bryan Bates. Viewing the Sky Through Past and Present Cultures; Selected Papers from the Oxford VII International Conference on Archaeoastronomy. Pueblo Grande Museum Anthropological Papers. 15. City of Phoenix Parks and Recreation Department. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1882572386" title="Speciális:Könyvforrások/1882572386">ISBN 1-882572-38-6</a>. 13. o</span> </li> <li id="cite_note-82"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-82">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120321223232/http://www.spacedaily.com/reports/NASA_To_Announce_Astrobiology_Finding_Major_Impact_On_Search_For_Life_999.html"><i>NASA To Announce Astrobiology Finding: Major Impact On Search For Life</i></a> (angol nyelven). <i>www.spacedaily.com</i>. [2012. március 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.spacedaily.com/reports/NASA_To_Announce_Astrobiology_Finding_Major_Impact_On_Search_For_Life_999.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-83"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-83">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120217020457/http://icc.ub.edu/gp_asche.php"><i>Astrochemistry</i></a> (angol nyelven). <i>icc.ub.edu</i>. [2012. február 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://icc.ub.edu/gp_asche.php">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-84"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-84">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170312230725/http://www.pnas.org/content/108/48/19135.full"><i>Laboratory technology and cosmochemistry</i></a> (angol nyelven). <i>www.pnas.org</i>. [2017. március 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pnas.org/content/108/48/19135.full">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-85"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-85">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mims_III-1999">Mims III, Forrest M. (1999). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090124231052/http://sciencemag.org/cgi/content/full/284/5411/55">Amateur Science--Strong Tradition, Bright Future</a>”. <i>Science</i> <b>284</b> (5411), 55–56. o. [2009. január 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencemag.org/cgi/content/full/284/5411/55">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1126/science.284.5411.55">10.1126/science.284.5411.55</a>. (Hozzáférés: 2008. december 6.) „Astronomy has traditionally been among the most fertile fields for serious amateurs [...]”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Amateur+Science--Strong+Tradition%2C+Bright+Future&rft.jtitle=Science&rft.date=1999&rft.volume=284&rft.issue=5411&rft.aulast=Mims+III&rft.aufirst=Forrest+M.&rft.pages=55%E2%80%9356&rft_id=info:doi/10.1126%2Fscience.284.5411.55&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencemag.org%2Fcgi%2Fcontent%2Ffull%2F284%2F5411%2F55"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-86"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-86">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060822135040/http://www.amsmeteors.org/"><i>The American Meteor Society</i></a>. [2006. augusztus 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.amsmeteors.org/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-87"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-87">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Lodriguss, Jerry: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060901185541/http://www.astropix.com/"><i>Catching the Light: Astrophotography</i></a>. [2006. szeptember 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.astropix.com/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-88"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-88">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">F. Ghigo: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060831105945/http://www.nrao.edu/whatisra/hist_jansky.shtml"><i>Karl Jansky and the Discovery of Cosmic Radio Waves</i></a>. National Radio Astronomy Observatory, 2006. február 7. [2006. augusztus 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nrao.edu/whatisra/hist_jansky.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-89"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-89">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120524/http://www.users.globalnet.co.uk/~arcus/cara/"><i>Cambridge Amateur Radio Astronomers</i></a>. [2012. május 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.users.globalnet.co.uk/~arcus/cara/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-90"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-90">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060821180723/http://www.lunar-occultations.com/iota/iotandx.htm"><i>The International Occultation Timing Association</i></a>. [2006. augusztus 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.lunar-occultations.com/iota/iotandx.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-91"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-91">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060915031743/http://cfa-www.harvard.edu/ep/comet/comet6.html"><i>Edgar Wilson Award</i></a>. Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics. [2006. szeptember 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://cfa-www.harvard.edu/ep/comet/comet6.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-92"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-92">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100202050715/http://www.aavso.org/"><i>American Association of Variable Star Observers</i></a>. AAVSO. [2010. február 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.aavso.org/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 24.)</span></span> </li> <li id="cite_note-93"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-93">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130331053644/http://astro.u-szeged.hu/kutatas/.otka/OTKA_ET_KissL.pdf"><i>Sötét anyag vagy alternatív gravitáció</i></a>. <i>astro.u-szeged.hu</i>. [2013. március 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.u-szeged.hu/kutatas/.otka/OTKA_ET_KissL.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 19.)</span></span> </li> <li id="cite_note-94"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-94">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111214000245/http://hirek.csillagaszat.hu/fold_es_hold/20100909-grafit-a-holdon.html"><i>Grafit a Holdon</i></a>. <i>hirek.csillagaszat.hu</i>. [2011. december 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirek.csillagaszat.hu/fold_es_hold/20100909-grafit-a-holdon.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-95"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-95">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111013023526/http://www.hir24.hu/tudomany/2011/07/21/felfedeztek-a-pluto-negyedik-holdjat/"><i>Felfedezték a Plútó negyedik holdját</i></a>. <i>www.hir24.hu</i>. [2011. október 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hir24.hu/tudomany/2011/07/21/felfedeztek-a-pluto-negyedik-holdjat/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 8.)</span></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás"><span id="Ford.C3.ADt.C3.A1s"></span>Fordítás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) <i><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%98%D0%B0" class="extiw" title="sr:Астрономија">Астрономија</a></i> című szerb Wikipédia-szócikk <span class="plainlinks"><a class="external text" href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8%D1%98%D0%B0?oldid=5438372">ezen változatának</a> fordításán alapul.</span> Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li> <li>Ez a szócikk részben vagy egészben az <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Astronomy" class="extiw" title="en:Astronomy">Astronomy</a></i> című angol Wikipédia-szócikk <span class="plainlinks"><a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Astronomy?oldid=488245830">ezen változatának</a> fordításán alapul.</span> Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Belkora, Leila. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=qBM-wez94WwC&printsec=frontcover">Minding the heavens: the story of our discovery of the Milky Way</a></i>. <a href="/w/index.php?title=CRC_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="CRC Press (a lap nem létezik)">CRC Press</a> (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7503-0730-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7503-0730-7">ISBN 978-0-7503-0730-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Minding+the+heavens%3A+the+story+of+our+discovery+of+the+Milky+Way&rft.au=Belkora%2C+Leila&rft.date=2003&rft.pub=%5B%5BCRC+Press%5D%5D&rft.isbn=978-0-7503-0730-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DqBM-wez94WwC%26printsec%3Dfrontcover"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=kd4VEZv8oo0C&dq">Stellar Evolution</a></i>. A K Peters, Ltd (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-56881-012-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-56881-012-6">ISBN 978-1-56881-012-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Stellar+Evolution&rft.date=1994&rft.pub=A+K+Peters%2C+Ltd&rft.isbn=978-1-56881-012-6&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3Dkd4VEZv8oo0C%26dq"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Astronomy" title="commons:Category:Astronomy"><img alt="Commons:Category:Astronomy" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/75px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/100px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><b><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Astronomy" class="extiw" title="commons:Category:Astronomy">Csillagászat</a></b></i> témájú médiaállományokat.</div> </div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27252708"> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wiktionary-logo-hu.svg" title="Fájl:Wiktionary-logo-hu.svg"><img alt="File:Wiktionary-logo-hu.svg" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png" decoding="async" width="50" height="50" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/75px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/100px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">Nézd meg a <i><b><a href="https://hu.wiktionary.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s/csillag%C3%A1szat" class="extiw" title="wikt:Speciális:Keresés/csillagászat">csillagászat</a></b></i> címszót a <a href="/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r" title="Wikiszótár">Wikiszótárban</a>!</div> </div> <ul><li>Kelényi B. Ottó: <i>A magyar csillagászat története</i> / <i>Gescichte der ungarischen Astronomie</i>; Stephaneum Ny., Budapest, 1930 (<i>A Konkoly-alapítványú Budapest-Svábhegyi M. Kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései</i>)</li> <li>Szoboszlay Endre: <i>Az iszlám csillagászat története. Vallástörténet, tudománytörténet</i>; Kölcsey Művelődési Központ Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör, Debrecen, 1992</li> <li>Michael Hoskin: <i>A csillagászat története</i>; ford. Straky Zoltán; Magyar Világ, Budapest, 2004 (<i>Summa</i>)</li> <li>Farkas Gábor Farkas: <i>Régi könyvek, új csillagok</i>; Balassi–MTA ITI–OSZK, Budapest, 2011 (<i>Humanizmus és reformáció</i>)</li> <li><i>A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Tanulmány- és forrásgyűjtemény</i>; Vassányi Miklós, Kutrovátz Gábor; Typotex, Budapest, 2021</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Magyar_oldalak">Magyar oldalak</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Magyar oldalak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu">Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszék honlapja</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110722022900/http://astro.elte.hu/">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2011. július 22-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben – Oktatási és kutatási anyagok és egy szép Interaktív Csillagászati Portál</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120423035403/http://csimabi.csillagaszat.hu/">A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191029111130/http://csillagasz.at/">Csillagászati információs portál</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.albireo.hu">Albireo Amatőrcsillagász Klub</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071231055350/http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/index.html">[Origo] Világűr</a> – Az [Origo] Világűr portálja – A legfrissebb csillagászati hírek – szakszerűen, érthetően.</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100208181007/http://hirek.csillagaszat.hu/">Hírek.Csillagászat.hu</a> – A <a href="/wiki/Magyar_Csillag%C3%A1szati_Egyes%C3%BClet" title="Magyar Csillagászati Egyesület">Magyar Csillagászati Egyesület</a> hírportálja</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.konkoly.hu">az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet honlapja</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mcse.hu">A Magyar Csillagászati Egyesület honlapja</a> (innen elérhető a többi magyar szervezet és friss ismeretterjesztő oldal)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.csillagaszat.hu">Magyar csillagászati címgyűjtemény</a> – A magyar nyelven elérhető honlapok listája</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190511100307/http://auriga.portologic.hu/">A magyar csillagászati kereső</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20040330025428/http://planetologia.elte.hu/">Planetológiai tárgyú írások és bolygótérképek</a></li> <li>Nyerges Gyula: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130331060924/http://esztergom.mcse.hu/files/old/magyar/index.htm">Magyarok a Világűrben</a> Magyarokról elnevezett kráterek, kisbolygók + <a rel="nofollow" class="external text" href="http://planetologia.elte.hu/1cikkek.phtml?cim=1magyarnevek.html">hasonló</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100119170733/http://iqdepo.hu/dimenzio/20/20-03-00.html">Nők a csillagászat történetében</a> (Valóság, 1998/2.) 84-98. o, <a href="/wiki/PDF" class="mw-redirect" title="PDF">PDF</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060615212014/http://kerikata.hu/publikaciok/text/csillag.pdf">változat</a></li> <li>Dr. Szatmáry Károly <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.u-szeged.hu/ismeret/konyvabc.html">Csillagászati és űrkutatási szakirodalom</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20050407040537/http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/">MCSE csillagászattörténeti honlap</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Külföldi_oldalak"><span id="K.C3.BClf.C3.B6ldi_oldalak"></span>Külföldi oldalak</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Külföldi oldalak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/">A nap csillagászati képe (NASA)</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110126064324/http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2011. január 26-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben (angol)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20040629075556/http://www.ency-astro.com/">Encyclopedia of Astronomy and Astrophysics</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://xxx.lanl.gov/">Los Alamos Astrophysics e-Print Database</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.phys-astro.sonoma.edu/BruceMedalists/">20th Century Astronomers</a></li></ul> <p><br /> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_csillagvizsg%C3%A1l%C3%B3k_list%C3%A1ja" title="Magyarországi csillagvizsgálók listája">Magyarországi csillagvizsgálók listája</a></li> <li><a href="/wiki/Csillag%C3%A1szati_objektumokat_%C3%A1br%C3%A1zol%C3%B3_z%C3%A1szl%C3%B3k_k%C3%A9pt%C3%A1ra" title="Csillagászati objektumokat ábrázoló zászlók képtára">Csillagászati objektumokat ábrázoló zászlók képtára</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Fizika" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Fizika" title="Sablon:Fizika">Sablon:Fizika</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Fizika"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Fizika"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Fizika&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Fizika" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Fizika" title="Fizika">Fizika</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Részterületek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Akusztika" title="Akusztika">Akusztika</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Alacsony_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9kletek_fizik%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alacsony hőmérsékletek fizikája (a lap nem létezik)">Alacsony hőmérsékletek fizikája</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Anyagtudom%C3%A1ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anyagtudomány (a lap nem létezik)">Anyagtudomány</a></li> <li><a href="/wiki/Asztrofizika" title="Asztrofizika">Asztrofizika</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=H%C3%A9jfizika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Héjfizika (a lap nem létezik)">Héjfizika</a> <ul><li><a href="/wiki/Atomfizika" title="Atomfizika">atomfizika</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Molekulafizika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Molekulafizika (a lap nem létezik)">molekulafizika</a></li></ul></li> <li><a href="/w/index.php?title=Fel%C3%BCletfizika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Felületfizika (a lap nem létezik)">Felületfizika</a></li> <li><a href="/wiki/Klasszikus_mechanika" title="Klasszikus mechanika">Klasszikus mechanika</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kontinuumok_mechanik%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kontinuumok mechanikája (a lap nem létezik)">Kontinuumok mechanikája</a></li> <li><a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gness%C3%A9g" title="Elektromágnesség">Elektromágnesség</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_relativit%C3%A1selm%C3%A9let" title="Általános relativitáselmélet">Általános relativitáselmélet</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A9szecskefizika" title="Részecskefizika">Részecskefizika</a></li> <li><a href="/wiki/Kvantumt%C3%A9relm%C3%A9let" title="Kvantumtérelmélet">Kvantumtérelmélet</a></li> <li><a href="/wiki/Kvantummechanika" title="Kvantummechanika">Kvantummechanika</a></li> <li><a href="/wiki/Szil%C3%A1rdtestfizika" title="Szilárdtestfizika">Szilárdtestfizika</a></li> <li><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let" title="Speciális relativitáselmélet">Speciális relativitáselmélet</a></li> <li><a href="/wiki/Statisztikus_fizika" title="Statisztikus fizika">Statisztikus fizika</a></li> <li><a href="/wiki/Termodinamika" title="Termodinamika">Termodinamika</a></li> <li><a href="/wiki/Optika" title="Optika">Optika</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Gyors%C3%ADt%C3%B3k_fizik%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gyorsítók fizikája (a lap nem létezik)">Gyorsítók fizikája</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kondenz%C3%A1lt_anyagok_fizik%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kondenzált anyagok fizikája (a lap nem létezik)">Kondenzált anyagok fizikája</a></li> <li><a href="/wiki/Magfizika" title="Magfizika">Magfizika</a></li> <li><a href="/wiki/Plazmafizika" title="Plazmafizika">Plazmafizika</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Polimerek_fizik%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Polimerek fizikája (a lap nem létezik)">Polimerek fizikája</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Reaktorfizika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Reaktorfizika (a lap nem létezik)">Reaktorfizika</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kapcsolódó tudományágak</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Biofizika" title="Biofizika">Biofizika</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Csillagászat</a></li> <li><a href="/wiki/Geofizika" title="Geofizika">Geofizika</a></li> <li><a href="/wiki/Fizikai_k%C3%A9mia" title="Fizikai kémia">Fizikai kémia</a></li> <li><a href="/wiki/Kozmol%C3%B3gia" title="Kozmológia">Kozmológia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Matematikai_fizika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Matematikai fizika (a lap nem létezik)">Matematikai fizika</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Orvosi_fizika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Orvosi fizika (a lap nem létezik)">Orvosi fizika</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Alapfogalmak</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Anyag_(fizika)" title="Anyag (fizika)">Anyag</a></li> <li><a href="/wiki/Antianyag" title="Antianyag">Antianyag</a></li> <li><a href="/wiki/Elemi_r%C3%A9szecske" title="Elemi részecske">Elemi részecske</a></li> <li><a href="/wiki/Bozon" title="Bozon">Bozon</a></li> <li><a href="/wiki/Fermion" title="Fermion">Fermion</a></li> <li><a href="/wiki/Mozg%C3%A1s_(fizika)" title="Mozgás (fizika)">Mozgás</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%B6meg" title="Tömeg">Tömeg</a></li> <li><a href="/wiki/Energia" title="Energia">Energia</a></li> <li><a href="/wiki/Lend%C3%BClet" title="Lendület">Lendület</a></li> <li><a href="/wiki/Perd%C3%BClet" title="Perdület">Perdület</a></li> <li><a href="/wiki/Spin" title="Spin">Spin</a></li> <li><a href="/wiki/Id%C5%91" title="Idő">Idő</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%A9r_(fizika)" title="Tér (fizika)">Tér</a></li> <li><a href="/wiki/Dimenzi%C3%B3" title="Dimenzió">Dimenzió</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%A9rid%C5%91" title="Téridő">Téridő</a></li> <li><a href="/wiki/Hossz%C3%BAs%C3%A1g" title="Hosszúság">Hosszúság</a></li> <li><a href="/wiki/Sebess%C3%A9g" title="Sebesség">Sebesség</a></li> <li><a href="/wiki/Er%C5%91" title="Erő">Erő</a></li> <li><a href="/wiki/F%C3%A1zis%C3%A1talakul%C3%A1s" title="Fázisátalakulás">Fázisátalakulás</a></li> <li><a href="/wiki/Forgat%C3%B3nyomat%C3%A9k" title="Forgatónyomaték">Forgatónyomaték</a></li> <li><a href="/wiki/Hull%C3%A1m" title="Hullám">Hullám</a></li> <li><a href="/wiki/Hull%C3%A1mf%C3%BCggv%C3%A9ny" title="Hullámfüggvény">Hullámfüggvény</a></li> <li><a href="/wiki/Harmonikus_oszcill%C3%A1tor" title="Harmonikus oszcillátor">Harmonikus oszcillátor</a></li> <li><a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Elektromágneses sugárzás">Elektromágneses sugárzás</a></li> <li><a href="/wiki/Entr%C3%B3pia" title="Entrópia">Entrópia</a></li> <li><a href="/wiki/Fizikai_mennyis%C3%A9g" title="Fizikai mennyiség">Fizikai mennyiség</a></li> <li><a href="/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Hőmérséklet">Hőmérséklet</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kritikus_jelens%C3%A9gek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kritikus jelenségek (a lap nem létezik)">Kritikus jelenségek</a></li> <li><a href="/wiki/Szimmetria" title="Szimmetria">Szimmetria</a></li> <li><a href="/wiki/Szupravezet%C3%A9s" title="Szupravezetés">Szupravezetés</a></li> <li><a href="/wiki/Szuperfoly%C3%A9konys%C3%A1g" title="Szuperfolyékonyság">Szuperfolyékonyság</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kvantum_f%C3%A1zis%C3%A1tmenet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kvantum fázisátmenet (a lap nem létezik)">Kvantum fázisátmenet</a></li> <li><a href="/wiki/Spont%C3%A1n_szimmetrias%C3%A9rt%C3%A9s" title="Spontán szimmetriasértés">Spontán szimmetriasértés</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=V%C3%A1kuumenergia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vákuumenergia (a lap nem létezik)">Vákuumenergia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Z%C3%A9r%C3%B3ponti_energia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zéróponti energia (a lap nem létezik)">Zéróponti energia</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Alapvet%C5%91_k%C3%B6lcs%C3%B6nhat%C3%A1sok" title="Alapvető kölcsönhatások">Alapvető kölcsönhatások</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">Gravitáció</a></li> <li><a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gness%C3%A9g" title="Elektromágnesség">Elektromágneses</a></li> <li><a href="/wiki/Gyenge_k%C3%B6lcs%C3%B6nhat%C3%A1s" title="Gyenge kölcsönhatás">Gyenge</a></li> <li><a href="/wiki/Er%C5%91s_k%C3%B6lcs%C3%B6nhat%C3%A1s" title="Erős kölcsönhatás">Erős</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Javasolt elméletek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_mindens%C3%A9g_elm%C3%A9lete" title="A mindenség elmélete">A mindenség elmélete</a></li> <li><a href="/wiki/Kvantumgravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Kvantumgravitáció">Kvantumgravitáció</a></li> <li><a href="/wiki/Szuperszimmetria" title="Szuperszimmetria">Szuperszimmetria</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=M-elm%C3%A9let&action=edit&redlink=1" class="new" title="M-elmélet (a lap nem létezik)">M-elmélet</a> / <a href="/wiki/H%C3%BArelm%C3%A9let" title="Húrelmélet">Húrelmélet</a></li> <li><a href="/wiki/Hurok-kvantumgravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Hurok-kvantumgravitáció">Hurok-kvantumgravitáció</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Módszerek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Dimenzi%C3%B3anal%C3%ADzis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dimenzióanalízis (a lap nem létezik)">Dimenzióanalízis</a></li> <li><a href="/wiki/Tudom%C3%A1nyos_m%C3%B3dszer" title="Tudományos módszer">Tudományos módszer</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A9r%C3%A9s" title="Mérés">Mérés</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Statisztikai_m%C3%B3dszerek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Statisztikai módszerek (a lap nem létezik)">Statisztikai módszerek</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Sk%C3%A1l%C3%A1z%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Skálázás (a lap nem létezik)">Skálázás</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Alapelvek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Hat%C3%A1rozatlans%C3%A1gi_rel%C3%A1ci%C3%B3" title="Határozatlansági reláció">Határozatlansági reláció</a></li> <li><a href="/wiki/Hat%C3%A1selv" title="Hatáselv">Hatáselv</a></li> <li><a href="/wiki/Megmarad%C3%A1si_t%C3%A9tel" title="Megmaradási tétel">Megmaradási törvény</a></li> <li><a href="/wiki/Szuperpoz%C3%ADci%C3%B3" title="Szuperpozíció">Szuperpozíció elve</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Fizikai táblázatok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/SI-m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer" title="SI-mértékegységrendszer">SI-mértékegységrendszer</a></li> <li><a href="/wiki/SI-prefixum" title="SI-prefixum">SI-prefixum</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div><a href="/wiki/A_fizika_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A fizika története">A fizika története</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85009003">sh85009003</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4003311-9">4003311-9</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph114088&CON_LNG=ENG">ph114088</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb13318302r">cb13318302r</a></span></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX4576265">XX4576265</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00572840">00572840</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_space.svg" class="mw-file-description" title="Csillagászat"><img alt="Csillagászat" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/P_space.svg/25px-P_space.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/P_space.svg/38px-P_space.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/P_space.svg/50px-P_space.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Csillag%C3%A1szat" title="Portál:Csillagászat">Csillagászatportál</a></b></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_physics.svg" class="mw-file-description" title="Fizika"><img alt="Fizika" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/P_physics.svg/25px-P_physics.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/P_physics.svg/38px-P_physics.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/P_physics.svg/50px-P_physics.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Fizika" title="Portál:Fizika">Fizikaportál</a></b></li></ul></div></div> <p class="mw-empty-elt"> </p></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csillagászat&oldid=27324331">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csillagászat&oldid=27324331</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Csillag%C3%A1szat" title="Kategória:Csillagászat">Csillagászat</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_augusztus%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. július 30., 09:52</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szat&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-z2b79","wgBackendResponseTime":189,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.825","walltime":"1.035","ppvisitednodes":{"value":16658,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":152955,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":84393,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":100663,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 813.260 1 -total"," 54.84% 445.986 1 Sablon:Jegyzetek"," 54.58% 443.868 2 Sablon:References"," 30.29% 246.350 70 Sablon:Cite_web"," 12.51% 101.770 147 Sablon:Isodátum"," 10.84% 88.119 1 Sablon:Fizika"," 10.39% 84.508 1 Sablon:Navbox"," 8.45% 68.754 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 7.77% 63.169 1 Sablon:Halott_link"," 6.80% 55.309 1 Sablon:Fix"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.240","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2698811,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-vtnml","timestamp":"20241122205852","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Csillag\u00e1szat","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Csillag%C3%A1szat","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q333","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q333","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2003-08-27T17:44:10Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/1\/10\/Johann_Heinrich_Tischbein_-_The_Nine_Muses_-_Urania_%28Astronomy%29%2C_1782.jpg","headline":"\u00e9gitestek megfigyel\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 tudom\u00e1ny"}</script> </body> </html>