CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Dzsessz – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"41dcfc05-9384-47d4-bffb-254c4e5d854a","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Dzsessz","wgTitle":"Dzsessz","wgCurRevisionId":27605740,"wgRevisionId":27605740,"wgArticleId":18881,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lapok helytelen ISBN kóddal","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Dzsessz","Zenei stílusok"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Dzsessz","wgRelevantArticleId":18881,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true, "wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27605740,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q8341","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true, "wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.tmh.player.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["mediawiki.page.media","ext.tmh.player","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch", "ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.flaggedRevs.basic%7Cext.tmh.player.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Dzsessz – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Dzsessz"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsessz"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Dzsessz rootpage-Dzsessz skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Dzsessz" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Dzsessz" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Dzsessz" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Dzsessz" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Története</span> </div> </a> <ul id="toc-Története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tradicionális_és_klasszikus_dzsessz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Tradicionális_és_klasszikus_dzsessz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Tradicionális és klasszikus dzsessz</span> </div> </a> <ul id="toc-Tradicionális_és_klasszikus_dzsessz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-1890–1920" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#1890–1920"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>1890–1920</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-1890–1920-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) 1890–1920 alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-1890–1920-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_dzsessz_gyökerei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_dzsessz_gyökerei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>A dzsessz gyökerei</span> </div> </a> <ul id="toc-A_dzsessz_gyökerei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ragtime" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ragtime"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Ragtime</span> </div> </a> <ul id="toc-Ragtime-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_korai_New_Orleans-i_stílus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_korai_New_Orleans-i_stílus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>A korai New Orleans-i stílus</span> </div> </a> <ul id="toc-A_korai_New_Orleans-i_stílus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Más_területek_stílusai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Más_területek_stílusai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.4</span> <span>Más területek stílusai</span> </div> </a> <ul id="toc-Más_területek_stílusai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_dixieland_jass_elterjedése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_dixieland_jass_elterjedése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.5</span> <span>A dixieland jass elterjedése</span> </div> </a> <ul id="toc-A_dixieland_jass_elterjedése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_1920-as_és_1930-as_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_1920-as_és_1930-as_évek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Az 1920-as és 1930-as évek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_1920-as_és_1930-as_évek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Az 1920-as és 1930-as évek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Az_1920-as_és_1930-as_évek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Jazz_Age_–_a_dzsesszkorszak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Jazz_Age_–_a_dzsesszkorszak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>Jazz Age – a dzsesszkorszak</span> </div> </a> <ul id="toc-Jazz_Age_–_a_dzsesszkorszak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Út_a_szvingkorszakba" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Út_a_szvingkorszakba"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2</span> <span>Út a szvingkorszakba</span> </div> </a> <ul id="toc-Út_a_szvingkorszakba-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_szvingkorszak_és_a_big_bandek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_szvingkorszak_és_a_big_bandek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3</span> <span>A szvingkorszak és a big bandek</span> </div> </a> <ul id="toc-A_szvingkorszak_és_a_big_bandek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_európai_dzsessz_kezdetei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_európai_dzsessz_kezdetei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4</span> <span>Az európai dzsessz kezdetei</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_európai_dzsessz_kezdetei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_1940-es_és_1950-es_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_1940-es_és_1950-es_évek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Az 1940-es és 1950-es évek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_1940-es_és_1950-es_évek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Az 1940-es és 1950-es évek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Az_1940-es_és_1950-es_évek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_dixieland_reneszánsza" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_dixieland_reneszánsza"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>A dixieland reneszánsza</span> </div> </a> <ul id="toc-A_dixieland_reneszánsza-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Modern_dzsessz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Modern_dzsessz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Modern dzsessz</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Modern_dzsessz-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Modern dzsessz alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Modern_dzsessz-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_bebop_kialakulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_bebop_kialakulása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>A bebop kialakulása</span> </div> </a> <ul id="toc-A_bebop_kialakulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjelenik_a_cool_jazz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjelenik_a_cool_jazz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Megjelenik a cool jazz</span> </div> </a> <ul id="toc-Megjelenik_a_cool_jazz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hard_Bop" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hard_Bop"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.3</span> <span>Hard Bop</span> </div> </a> <ul id="toc-Hard_Bop-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_modális_dzsessz_kezdetei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_modális_dzsessz_kezdetei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.4</span> <span>A modális dzsessz kezdetei</span> </div> </a> <ul id="toc-A_modális_dzsessz_kezdetei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Free_jazz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Free_jazz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.5</span> <span>Free jazz</span> </div> </a> <ul id="toc-Free_jazz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_1960-as_és_1970-es_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_1960-as_és_1970-es_évek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Az 1960-as és 1970-es évek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_1960-as_és_1970-es_évek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Az 1960-as és 1970-es évek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Az_1960-as_és_1970-es_évek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Latin_dzsessz_és_bossa_nova" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Latin_dzsessz_és_bossa_nova"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Latin dzsessz és bossa nova</span> </div> </a> <ul id="toc-Latin_dzsessz_és_bossa_nova-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Post-bop" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Post-bop"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>Post-bop</span> </div> </a> <ul id="toc-Post-bop-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjelenik_a_"groove":_soul-jazz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjelenik_a_"groove":_soul-jazz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.3</span> <span>Megjelenik a "groove": soul-jazz</span> </div> </a> <ul id="toc-Megjelenik_a_"groove":_soul-jazz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jazz-rock_fusion" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Jazz-rock_fusion"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.4</span> <span>Jazz-rock fusion</span> </div> </a> <ul id="toc-Jazz-rock_fusion-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jazz-funk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Jazz-funk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.5</span> <span>Jazz-funk</span> </div> </a> <ul id="toc-Jazz-funk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyéb_törekvések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb_törekvések"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.6</span> <span>Egyéb törekvések</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyéb_törekvések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_1980-as_és_1990-es_évektől_napjainkig" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_1980-as_és_1990-es_évektől_napjainkig"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Az 1980-as és 1990-es évektől napjainkig</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_1980-as_és_1990-es_évektől_napjainkig-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Az 1980-as és 1990-es évektől napjainkig alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Az_1980-as_és_1990-es_évektől_napjainkig-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Hagyományőrzők_és_új_utakat_járók" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hagyományőrzők_és_új_utakat_járók"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.1</span> <span>Hagyományőrzők és új utakat járók</span> </div> </a> <ul id="toc-Hagyományőrzők_és_új_utakat_járók-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Dzsessz_és_pop:_Smooth_jazz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Dzsessz_és_pop:_Smooth_jazz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.2</span> <span>Dzsessz és pop: Smooth jazz</span> </div> </a> <ul id="toc-Dzsessz_és_pop:_Smooth_jazz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Acid_jazz,_nu_jazz_és_jazz_rap" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Acid_jazz,_nu_jazz_és_jazz_rap"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.3</span> <span>Acid jazz, nu jazz és jazz rap</span> </div> </a> <ul id="toc-Acid_jazz,_nu_jazz_és_jazz_rap-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Punk_jazz_és_jazzcore" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Punk_jazz_és_jazzcore"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.4</span> <span>Punk jazz és jazzcore</span> </div> </a> <ul id="toc-Punk_jazz_és_jazzcore-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-M-Base" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#M-Base"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.5</span> <span>M-Base</span> </div> </a> <ul id="toc-M-Base-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Napjaink" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Napjaink"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Napjaink</span> </div> </a> <ul id="toc-Napjaink-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Magyar_dzsessz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyar_dzsessz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Magyar dzsessz</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Magyar_dzsessz-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Magyar dzsessz alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Magyar_dzsessz-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_magyar_dzsessz_kezdetei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_magyar_dzsessz_kezdetei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.1</span> <span>A magyar dzsessz kezdetei</span> </div> </a> <ul id="toc-A_magyar_dzsessz_kezdetei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Modern_magyar_dzsessz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Modern_magyar_dzsessz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.2</span> <span>Modern magyar dzsessz</span> </div> </a> <ul id="toc-Modern_magyar_dzsessz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Napjainkban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Napjainkban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.3</span> <span>Napjainkban</span> </div> </a> <ul id="toc-Napjainkban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Dzsesszélet_a_mai_Magyarországon" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Dzsesszélet_a_mai_Magyarországon"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.4</span> <span>Dzsesszélet a mai Magyarországon</span> </div> </a> <ul id="toc-Dzsesszélet_a_mai_Magyarországon-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_dzsessz_zenei_jellemzői" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_dzsessz_zenei_jellemzői"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>A dzsessz zenei jellemzői</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_dzsessz_zenei_jellemzői-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A dzsessz zenei jellemzői alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_dzsessz_zenei_jellemzői-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Sztenderdek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Sztenderdek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11.1</span> <span>Sztenderdek</span> </div> </a> <ul id="toc-Sztenderdek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Improvizáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Improvizáció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11.2</span> <span>Improvizáció</span> </div> </a> <ul id="toc-Improvizáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Források,_további_irodalom_(időrendben)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források,_további_irodalom_(időrendben)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Források, további irodalom (időrendben)</span> </div> </a> <ul id="toc-Források,_további_irodalom_(időrendben)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyéb_külső_hivatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb_külső_hivatkozások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Egyéb külső hivatkozások</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyéb_külső_hivatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Dzsessz</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 146 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-146" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">146 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Jazz" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ab mw-list-item"><a href="https://ab.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D1%9F%D1%8C%D0%B0%D0%B7" title="Аџьаз – abház" lang="ab" hreflang="ab" data-title="Аџьаз" data-language-autonym="Аԥсшәа" data-language-local-name="abház" class="interlanguage-link-target"><span>Аԥсшәа</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Jazz" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Jazz" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Jazz" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/I%C3%A6ssdr%C4%93am" title="Iæssdrēam – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Iæssdrēam" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target"><span>Ænglisc</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%A7%D8%B2" title="جاز – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="جاز" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%A7%D8%B2" title="جاز – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="جاز" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A6%BE%E0%A6%9C_%E0%A6%B8%E0%A6%82%E0%A6%97%E0%A7%80%E0%A6%A4" title="জ্যাজ সংগীত – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="জ্যাজ সংগীত" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target"><span>অসমীয়া</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Jazz" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Caz" title="Caz – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Caz" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%A7%D8%B2" title="جاز – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="جاز" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Джаз" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Jazz" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target"><span>Boarisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/D%C5%BE%C4%93zos" title="Džēzos – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Džēzos" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Джаз" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Джаз" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Джаз" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9C%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A6%BE%E0%A6%9C" title="জ্যাজ – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="জ্যাজ" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Jazz" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/D%C5%BEez" title="Džez – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Džez" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Jazz" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%A7%D8%B2" title="جاز – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="جاز" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/Caz" title="Caz – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Caz" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Qırımtatarca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Jazz" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Jazz" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da badge-Q17559452 badge-recommendedarticle mw-list-item" title="ajánlott szócikk"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Jazz" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Jazz" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Caz" title="Caz – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Caz" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target"><span>Zazaki</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A4%CE%B6%CE%B1%CE%B6" title="Τζαζ – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Τζαζ" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/%C4%B4azo" title="Ĵazo – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Ĵazo" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Jazz" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/D%C5%BE%C3%A4ss" title="Džäss – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Džäss" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Jazz" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%A7%D8%B2" title="جاز – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="جاز" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Jazz" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Ts%C3%A4ss" title="Tsäss – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Tsäss" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target"><span>Võro</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fj mw-list-item"><a href="https://fj.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – fidzsi" lang="fj" hreflang="fj" data-title="Jazz" data-language-autonym="Na Vosa Vakaviti" data-language-local-name="fidzsi" class="interlanguage-link-target"><span>Na Vosa Vakaviti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Jazz" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target"><span>Føroyskt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Jazz" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Jazz" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Nordfriisk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Musiche_jazz" title="Musiche jazz – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Musiche jazz" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target"><span>Furlan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Jazz" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Snagcheol" title="Snagcheol – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Snagcheol" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E7%88%B5%E5%A3%AB%E6%A8%82" title="爵士樂 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="爵士樂" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>贛語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Jazz" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target"><span>Kriyòl gwiyannen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Jazz" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target"><span>Gàidhlig</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Jazz" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Jazz" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target"><span>Avañe'ẽ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%92%27%D7%90%D7%96" title="ג'אז – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="ג'אז" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9C%E0%A5%88%E0%A4%9C%E0%A4%BC_%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A5%80%E0%A4%A4" title="जैज़ संगीत – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="जैज़ संगीत" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Jazz" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Jazz" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Djaz" title="Djaz – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Djaz" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target"><span>Kreyòl ayisyen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%8B%D5%A1%D5%A6" title="Ջազ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Ջազ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Jazz" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Musik_jaz" title="Musik jaz – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Musik jaz" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Jazo" title="Jazo – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Jazo" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Djass" title="Djass – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Djass" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Jazz" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%82%B8%E3%83%A3%E3%82%BA" title="ジャズ – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="ジャズ" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Jaz" title="Jaz – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Jaz" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target"><span>Patois</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/zgirjazu" title="zgirjazu – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="zgirjazu" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target"><span>La .lojban.</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Jazz" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target"><span>Jawa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AF%E1%83%90%E1%83%96%E1%83%98" title="ჯაზი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ჯაზი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Jazz" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target"><span>Kabɩyɛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Джаз" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%9C%E0%B2%BE%E0%B2%9D%E0%B3%8D_%E0%B2%B8%E0%B2%82%E0%B2%97%E0%B3%80%E0%B2%A4" title="ಜಾಝ್ ಸಂಗೀತ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಜಾಝ್ ಸಂಗೀತ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%9E%AC%EC%A6%88" title="재즈 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="재즈" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Cez" title="Cez – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Cez" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target"><span>Kurdî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Jazz" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target"><span>Kernowek</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%96%D0%B0%D0%B7_(%D0%BC%D1%83%D0%B7%D1%8B%D0%BA%D0%B0)" title="Жаз (музыка) – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Жаз (музыка)" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Jazz" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Jazz" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Jaz" title="Jaz – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Jaz" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target"><span>Lingua Franca Nova</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Jazz" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Limburgs</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Jazz" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target"><span>Ligure</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Jazz" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Jazz" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target"><span>Lingála</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/D%C5%BEiazas" title="Džiazas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Džiazas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/D%C5%BEezs" title="Džezs – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Džezs" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-map-bms mw-list-item"><a href="https://map-bms.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Banyumasan" lang="jv-x-bms" hreflang="jv-x-bms" data-title="Jazz" data-language-autonym="Basa Banyumasan" data-language-local-name="Banyumasan" class="interlanguage-link-target"><span>Basa Banyumasan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%8F%D0%B5%D0%B7" title="Џез – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Џез" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%9C%E0%B4%BE%E0%B4%B8%E0%B5%8D" title="ജാസ് – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ജാസ്" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%96%D0%B0%D0%B0%D0%B7_%D1%85%D3%A9%D0%B3%D0%B6%D0%B8%D0%BC" title="Жааз хөгжим – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Жааз хөгжим" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Джаз" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target"><span>Кырык мары</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Jaz" title="Jaz – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Jaz" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%82%E1%80%BB%E1%80%80%E1%80%BA%E1%80%85%E1%80%BA%E1%80%82%E1%80%AE%E1%80%90" title="ဂျက်စ်ဂီတ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ဂျက်စ်ဂီတ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nah mw-list-item"><a href="https://nah.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Nahuatl" lang="nah" hreflang="nah" data-title="Jazz" data-language-autonym="Nāhuatl" data-language-local-name="Nahuatl" class="interlanguage-link-target"><span>Nāhuatl</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Jazz" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Jazz" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target"><span>Nedersaksies</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%BE%E0%A4%9C%E0%A5%8D" title="ज्याज् – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="ज्याज्" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाल भाषा</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Jazz" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Jazz" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Jazz" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nrm mw-list-item"><a href="https://nrm.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Norman" lang="nrf" hreflang="nrf" data-title="Jazz" data-language-autonym="Nouormand" data-language-local-name="Norman" class="interlanguage-link-target"><span>Nouormand</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Jazz" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Jazz" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target"><span>Livvinkarjala</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%9C%E0%A9%88%E0%A8%9C%E0%A8%BC" title="ਜੈਜ਼ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਜੈਜ਼" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pag mw-list-item"><a href="https://pag.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – pangaszinan" lang="pag" hreflang="pag" data-title="Jazz" data-language-autonym="Pangasinan" data-language-local-name="pangaszinan" class="interlanguage-link-target"><span>Pangasinan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pap mw-list-item"><a href="https://pap.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – papiamento" lang="pap" hreflang="pap" data-title="Jazz" data-language-autonym="Papiamentu" data-language-local-name="papiamento" class="interlanguage-link-target"><span>Papiamentu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/Djazz" title="Djazz – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Djazz" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target"><span>Picard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pfl mw-list-item"><a href="https://pfl.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Palatine German" lang="pfl" hreflang="pfl" data-title="Jazz" data-language-autonym="Pälzisch" data-language-local-name="Palatine German" class="interlanguage-link-target"><span>Pälzisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Jazz" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%A7%D8%B2" title="جاز – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="جاز" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D9%8E%D8%B2" title="جَز – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="جَز" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Jazz" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Jazz" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Jazz" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target"><span>Rumantsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Jazz" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Джаз" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B5%D0%B7" title="Джез – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Джез" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Русиньскый</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D1%8C%D0%B0%D0%B7" title="Дьаз – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Дьаз" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target"><span>Саха тыла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Jazz" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target"><span>Sardu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Jazz" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Jazz" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Jazz" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/D%C5%BEez" title="Džez – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Džez" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Jazz" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Jazz" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%8F%D0%B5%D0%B7" title="Џез – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Џез" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Jazz" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target"><span>Seeltersk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Jazz" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target"><span>Sunda</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Jazz" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Jazz" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/D%C5%BCez" title="Dżez – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Dżez" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target"><span>Ślůnski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%9C%E0%AE%BE%E0%AE%B8%E0%AF%8D" title="ஜாஸ் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="ஜாஸ்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%9C%E0%B0%BE%E0%B0%9C%E0%B1%8D" title="జాజ్ – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="జాజ్" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B9%81%E0%B8%88%E0%B9%8A%E0%B8%AA" title="แจ๊ส – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="แจ๊ส" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Jazz" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tly mw-list-item"><a href="https://tly.wikipedia.org/wiki/%C4%8Caz" title="Čaz – Talysh" lang="tly" hreflang="tly" data-title="Čaz" data-language-autonym="Tolışi" data-language-local-name="Talysh" class="interlanguage-link-target"><span>Tolışi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Caz" title="Caz – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Caz" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Джаз" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tyv mw-list-item"><a href="https://tyv.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – tuvai" lang="tyv" hreflang="tyv" data-title="Джаз" data-language-autonym="Тыва дыл" data-language-local-name="tuvai" class="interlanguage-link-target"><span>Тыва дыл</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%94%D0%B6%D0%B0%D0%B7" title="Джаз – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Джаз" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%A7%D8%B2" title="جاز – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="جاز" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Jaz" title="Jaz – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Jaz" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/D%C5%BEaz" title="Džaz – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Džaz" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target"><span>Vepsän kel’</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Jazz" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Jazz" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E7%88%B5%E5%A3%AB%E4%B9%90" title="爵士乐 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="爵士乐" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%93%D7%96%D7%A9%D7%A2%D7%96" title="דזשעז – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="דזשעז" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Jazz" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target"><span>Yorùbá</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E7%88%B5%E5%A3%AB%E4%B9%90" title="爵士乐 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="爵士乐" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Jazz" title="Jazz – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Jazz" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E7%88%B5%E5%A3%AB%E6%A8%82" title="爵士樂 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="爵士樂" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q8341#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Dzsessz" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Dzsessz" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Dzsessz"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Dzsessz"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Dzsessz" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Dzsessz" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&oldid=27605740" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Dzsessz&id=27605740&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FDzsessz"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FDzsessz"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Dzsessz"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Dzsessz&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Jazz" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q8341" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. november 17.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></span></td><td><i>Ez a szócikk a zenei műfajról szól. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/Jazz_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Jazz (egyértelműsítő lap)">Jazz (egyértelműsítő lap)</a>.</i></td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec zeneiinfobox" style="color:black;background-color:lightsteelblue;">Dzsessz</td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:lightsteelblue;background-color:lightsteelblue;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Stíluseredet</b></td><td><a href="/wiki/Blues" title="Blues">Blues</a>, <a href="/wiki/Ragtime_(zene)" title="Ragtime (zene)">ragtime</a> európai katonai zenekarok</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Kulturális eredet</b></td><td><a href="/wiki/Nyugat-Afrika" title="Nyugat-Afrika">Nyugat-Afrika</a>, <a href="/wiki/Afroamerikaiak" title="Afroamerikaiak">afroamerikai zene</a>, <a href="/wiki/1910-es_%C3%A9vek" title="1910-es évek">1910-es évek</a> <a href="/wiki/New_Orleans_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="New Orleans (település)">New Orleans</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Hangszerek</b></td><td><a href="/wiki/Git%C3%A1r" title="Gitár">gitár</a>, <a href="/wiki/Basszusgit%C3%A1r" title="Basszusgitár">basszusgitár</a>, <a href="/wiki/Szaxofon" title="Szaxofon">szaxofon</a>, <a href="/wiki/Harsona" title="Harsona">harsona</a>, <a href="/wiki/Zongora" title="Zongora">zongora</a>, <a href="/wiki/Klarin%C3%A9t" title="Klarinét">klarinét</a>, <a href="/wiki/Trombita" title="Trombita">trombita</a>, <a href="/wiki/Nagyb%C5%91g%C5%91" title="Nagybőgő">nagybőgő</a>, <a href="/wiki/Dob_(hangszer)" title="Dob (hangszer)">dob</a>, <a href="/wiki/%C3%89nekl%C3%A9s" title="Éneklés">ének</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Népszerűség</b></td><td>nagyon népszerű az 1920-as és 1960-as évek között, azóta mérsékelten – inkább a pop-os fajtái (mint a <a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">szving</a>), valamint sok más stílus kapott "dzsessz"-es jelzőt: <a href="/wiki/Rhythm_and_blues" title="Rhythm and blues">rhythm and blues</a>, <a href="/wiki/Soul" title="Soul">soul</a>, <a href="/w/index.php?title=Neo_soul&action=edit&redlink=1" class="new" title="Neo soul (a lap nem létezik)">neo soul</a>, <a href="/w/index.php?title=Quiet_storm&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quiet storm (a lap nem létezik)">quiet storm</a> és <a href="/wiki/Smooth_jazz" title="Smooth jazz">smooth jazz</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:lightsteelblue;color:black;text-align:center;"><b>Leszármazott stílusok</b></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;"><a href="/wiki/Jump_blues" title="Jump blues">Jump blues</a> • <a href="/wiki/Rhythm_and_blues" title="Rhythm and blues">Rhythm and blues</a> • <a href="/wiki/Rock_and_roll" title="Rock and roll">Rock and roll</a> • <a href="/wiki/Ska" title="Ska">Ska</a> • <a href="/wiki/Reggae" title="Reggae">Reggae</a> • <a href="/wiki/Funk" title="Funk">Funk</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:lightsteelblue;color:black;text-align:center;"><b>Társműfajok</b></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;"><a href="/wiki/Acid_jazz" title="Acid jazz">Acid jazz</a> • <a href="/w/index.php?title=Calypso_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Calypso jazz (a lap nem létezik)">Calypso jazz</a> • <a href="/w/index.php?title=Jazz_blues&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazz blues (a lap nem létezik)">Jazz blues</a> • <a href="/w/index.php?title=Mini-jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mini-jazz (a lap nem létezik)">Mini-jazz</a> • <a href="/wiki/Jazz_fusion" class="mw-redirect" title="Jazz fusion">Jazz fusion</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#Acid_jazz,_nu_jazz_és_jazz_rap">Jazz rap</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#Acid_jazz,_nu_jazz_és_jazz_rap">Nu jazz</a> • <a href="/wiki/Smooth_jazz" title="Smooth jazz">Smooth jazz</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#Punk_jazz_és_jazzcore">Jazzcore</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#Megjelenik_a_"groove":_Soul-jazz">Soul jazz</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#Jazz-funk">Jazz-funk</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:lightsteelblue;color:black;text-align:center;"><b>Alműfajok</b></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;"><a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">Szving</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#Teljes_szabadság:_Free_jazz">Avantgárd-jazz</a> • <a href="/wiki/Bebop" title="Bebop">Bebop</a> • <a href="/wiki/Latin_jazz" title="Latin jazz">Latin jazz</a> • <a href="/w/index.php?title=Chamber_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chamber jazz (a lap nem létezik)">Chamber jazz</a> • <a href="/wiki/Cool_jazz" title="Cool jazz">Cool jazz</a> • <a href="/w/index.php?title=Creative_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Creative jazz (a lap nem létezik)">Creative jazz</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#A_korai_New_Orleans-i_stílus">Dixieland</a> • <a href="/wiki/Free_jazz" title="Free jazz">Free jazz</a> • <a href="/wiki/Gypsy_jazz" class="mw-redirect" title="Gypsy jazz">Gypsy jazz</a> • <a href="/wiki/Hard_bop" title="Hard bop">Hard bop</a> • <a href="/wiki/Post-bop" title="Post-bop">Post-bop</a> • <a href="/w/index.php?title=Milo_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Milo jazz (a lap nem létezik)">Milo jazz</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#A_modális_dzsessz_térnyerése">Modális jazz</a> • <a href="/w/index.php?title=Trad_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trad jazz (a lap nem létezik)">Trad jazz</a> • <a class="mw-selflink-fragment" href="#M-Base">M-Base</a></td></tr></tbody></table> <p>A <b>dzsessz</b> (<a href="/wiki/Angol_nyelv" title="Angol nyelv">angolul:</a> <bdi lang="en" style="unicode-bidi:isolate;"><i>jazz</i></bdi>) az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Amerikai Egyesült Államokban</a> kialakult <a href="/wiki/Zene" title="Zene">zenei</a> stílus. A <i>dzsessz</i> zenei művészeti forma, amely az Egyesült Államok déli területeiről származik a 19. század végéről, a 20. század elejéről. A dzsessz afro-amerikai zenei hatásokat ötvöz az európai zenei technikákkal. A dzsesszben és a bluesban egy a olyan hangjegy „(blue note)”, amelyet az európai szokásostól kissé eltérő hangmagassággal énekelnek vagy játszanak. Ez a változás jellemzően egy negyedhang és egy félhang <i>között</i> van, és ez a zenei kontextustól függően változik. </p><p>A dzsessz születése legfőképp egy városnak, <a href="/wiki/New_Orleans_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="New Orleans (település)">New Orleansnak</a> köszönhető. </p><p>Minden dzsessz-stílus legfontosabb jellegzetessége az <a href="/wiki/Improviz%C3%A1ci%C3%B3" title="Improvizáció">improvizáció</a>: az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet), de az improvizáció a kíséretben és a zene egyéb dimenzióiban is fellelhető. </p><p>A dzsessz gyökerei a <a href="/wiki/Nyugat-Afrika" title="Nyugat-Afrika">nyugat-afrikaiak</a> kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afroamerikai zenei hagyományokban (például <a href="/wiki/Blues" title="Blues">blues</a>, <a href="/wiki/Ragtime_(zene)" title="Ragtime (zene)">ragtime</a>), valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg. A <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. század</a> elején az amerikai <a href="/wiki/N%C3%A9gerek" title="Négerek">fekete</a> közösségekből indult ki és az <a href="/wiki/1920-as_%C3%A9vek" title="1920-as évek">1920-as évekre</a> vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt és van a többi zenei irányzatra is. </p><p>A dzsessz száz éves történelme során mindig újabb és újabb stílusok születtek, melyekhez sajátos hangszerelés, harmóniai- és ritmikai eszköztár vagy zenei felfogás kapcsolódott. A műfaj jellemzője, hogy reflektál egyéb könnyűzenei stílusokra és a komolyzenére is, ezek stílusjegyeit beépíti, felhasználja. </p><p><a href="/wiki/Wynton_Marsalis" title="Wynton Marsalis">Wynton Marsalis</a> <a href="/wiki/Pulitzer-d%C3%ADj_(USA)" title="Pulitzer-díj (USA)">Pulitzer-díjas</a> afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről: </p> <dl><dd><i>A dzsessz olyasmi, amit a feketék találtak ki a legbensőbb gondolataik kifejezésére. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében.</i></dd></dl> <p>Maga a <i>dzsessz</i> szó az amerikai szlengből ered és jelentését tekintve számos magyarázata van. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Története"><span id="T.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>Története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dzsessz története során óriási változásokon ment keresztül, mialatt egy szabad örömzenélésből először populáris tánczene, később koncertmuzsika lett, majd az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">európai</a> zenére visszaható, modern tudománnyá és zenei stílussá vált. A <a href="/wiki/Ragtime_(zene)" title="Ragtime (zene)">ragtime</a>, a <a href="/wiki/Dixieland" title="Dixieland">dixieland</a>, a <a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">szving</a>, a <a href="/wiki/Bebop" title="Bebop">bebop</a>, a <a href="/wiki/Cool_jazz" title="Cool jazz">cool</a>, a <a href="/wiki/F%C3%BAzi%C3%B3s_jazz" title="Fúziós jazz">fusion</a> és a <a href="/wiki/Free_jazz" title="Free jazz">free jazz</a> látszólag talán egymásnak ellentmondó, egymástól nagyon eltérő hangzású stílusoknak tűnnek, azonban ezek egy folyamat részei. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Tradicionális_és_klasszikus_dzsessz"><span id="Tradicion.C3.A1lis_.C3.A9s_klasszikus_dzsessz"></span>Tradicionális és klasszikus dzsessz</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Tradicionális és klasszikus dzsessz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dzsessz alapját a <a href="/wiki/Blues" title="Blues">blues</a>, a <a href="/wiki/Ragtime_(zene)" title="Ragtime (zene)">ragtime</a> és a századelő divatos indulóinak (például <a href="/wiki/John_Philip_Sousa" title="John Philip Sousa">John Philip Sousa</a> műveinek) zenei keveréke jelenti. Ragtime-ot eredetileg csak feketék és kreolok játszottak. Idővel megjelent a <a href="/wiki/Dixieland" title="Dixieland">dixieland</a> jass stílus, amit már fehérek is játszottak. Ez a zene a mulatók, bordélyházak, <a href="/wiki/Pirosl%C3%A1mp%C3%A1s_negyed" title="Piroslámpás negyed">piroslámpás negyedek</a> világából indult el, ám alig egy évtized alatt óriási utat járt be. Amerika <a href="/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Első világháború">első világháborús</a> hadba lépését követően ennek a stílusnak nem volt többé helye New Orleans-ban, így a zenészek, és velük a muzsika is egyre északabbra költözött. A húszas évek elején <a href="/wiki/Chicago" title="Chicago">Chicago</a> volt a dzsessz központja. Itt finomodott tovább a zene. A chicagói dzsessz-muzsikusok önmagukat már komoly, hivatásos zenészeknek tekintették (ellentétben a korábbi, elsősorban szórakoztatni vágyó előadókkal). A húszas éveket a <i><a href="/wiki/Dzsesszkorszak" title="Dzsesszkorszak">dzsesszkorszaknak</a></i> (The Jazz Age) is nevezik, ekkoriban egyre népszerűbbé, társadalmilag egyre elfogadottabbá vált a dzsessz, aminek egyenes következménye lett, hogy a <a href="/wiki/Nagy_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g" title="Nagy gazdasági világválság">nagy gazdasági világválság</a> idejére az amerikai könnyűzene teljes egészében dzsessz volt. A dzsessz otthont talált <a href="/wiki/New_York" title="New York">New Yorkban</a> is, ami majd a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> után válik végérvényesen a dzsessz központjává. A húszas évek legvégén vette kezdetét a <a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">szvingkorszak</a>. Egyre nagyobb dzsessz-együttesek alakultak, létrejöttek a <a href="/wiki/Big_band" title="Big band">big bandek</a>. A szvingkorszak Amerikájában több, mint tízezer big band működött, melyekben tucatnál is több zenész játszott. A nagyobb apparátus nélkülözhetetlenné tette, hogy a zene szervezettebb legyen, így a korszakban igen fontos szerepük volt a hangszerelőknek, zenekarvezetőknek. A háború után hamarosan véget ért a szvingkorszak, és ezzel a dzsessz klasszikusnak nevezhető története, ám megjelentek az újabb, <a href="/wiki/Avantg%C3%A1rd" title="Avantgárd">avantgárd</a> törekvések is, melyek már a dzsessztörténet következő ötven évét alapozták meg. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="1890–1920"><span id="1890.E2.80.931920"></span>1890–1920</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: 1890–1920"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_dzsessz_gyökerei"><span id="A_dzsessz_gy.C3.B6kerei"></span>A dzsessz gyökerei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: A dzsessz gyökerei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Slave_dance_to_banjo,_1780s.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Slave_dance_to_banjo%2C_1780s.jpg/263px-Slave_dance_to_banjo%2C_1780s.jpg" decoding="async" width="263" height="174" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Slave_dance_to_banjo%2C_1780s.jpg/395px-Slave_dance_to_banjo%2C_1780s.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Slave_dance_to_banjo%2C_1780s.jpg/526px-Slave_dance_to_banjo%2C_1780s.jpg 2x" data-file-width="982" data-file-height="651" /></a><figcaption><i>The Old Plantation</i> című festmény a tizennyolcadik századból. Afroamerikaiak <a href="/wiki/Bendzs%C3%B3" title="Bendzsó">bendzsó</a>- és ütős zenére táncolnak</figcaption></figure> <p><a href="/wiki/1808" title="1808">1808</a>-ra majdnem félmillió fekete rabszolga került az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Egyesült Államokba</a>, zömében <a href="/wiki/Afrika" title="Afrika">Nyugat-Afrikából</a>, akik magukkal hozták zenei hagyományaikat, a blue note-okat, a "kérdezz-felelek" (szólista-kórus) megoldásokat, munkadalaikat és <a href="/wiki/Holler" title="Holler">hollerjeiket</a>, azonban ezekből a zenékből hiányzott az európai harmóniavilág. </p><p>A tizenkilencedik század első felében egyre több fekete kezdett európai hangszereken (főleg <a href="/wiki/Heged%C5%B1" title="Hegedű">hegedűn</a>) tanulni, hogy így parodizálják az európai tánczenekarokat saját <a href="/wiki/Cakewalk" title="Cakewalk">cakewalk</a> nevű zenéjükben. A <a href="/wiki/Blues" title="Blues">blues</a> gyökereiről nincs sok dokumentum, ám az feltehetőleg a nyugat-afrikai <a href="/w/index.php?title=Griot&action=edit&redlink=1" class="new" title="Griot (a lap nem létezik)">griot</a>-ból származik. A dzsessz gyökerei a <a href="/wiki/Blues" title="Blues">bluesban</a> találhatóak meg, ami az Afrikából származó amerikai rabszolgák és az ő leszármazottjaik népzenéje volt. Ebben a zenében erősen érezhető a nyugat-afrikai kulturális és zenei hagyomány ami a fekete zenészek városokba költözésével folyamatosan fejlődött. </p><p>Korai dzsesszes hangzások már felfedezhetőek voltak a századfordulón, népszerű szabadtéri vagy táncos összejövetelek zenéjében és a katonai rezesbandák hangzásában. Az itt használt hangszerek adják meg ma is a dzsessz alaphangzását: <a href="/wiki/R%C3%A9zf%C3%BAv%C3%B3sok" class="mw-redirect" title="Rézfúvósok">rézfúvósok</a> és ütőhangszerek. </p><p>A fekete zenészek sokszor indultak ki a menetelésre, masírozásra írott dallamokból, azok szerkezetéből és ritmusából, azonban a <i>"North by South, from Charleston to Harlem"</i> című kutatás szerint "…a fekete zenei játékmód (beleértve a ritmust és a dallamot is) igyekezett kitörni az európai zenei hagyományok kereteiből annak ellenére is, hogy európai hangszereket használtak. Ez az afroamerikai érzés – amely újrafogalmazta a dallamokat és átalakította a ritmusokat – vetette el azt a magot, amelyből később a nagy fekete muzsikusok kinőttek." Sok fekete zenész élt meg abból, hogy az afroamerikai hagyománynak megfelelően kis zenekarokkal temetéseken zenélt <a href="/wiki/New_Orleans_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="New Orleans (település)">New Orleans</a>-ban (A <i>jazz funeral</i> nevű jelenség <a href="/wiki/New_Orleans_zen%C3%A9je" title="New Orleans zenéje">New Orleans zenei világának</a> emblematikus része). Ezek a zenekarok tevékenyen részt vettek a korai dzsessz népszerűsítésében és terjesztésében. Keresztül-kasul utazgatva a délen lévő fekete közösségekben és meglátogatva az északi városokat ők voltak azok a pionírok, akik finomították a zene "sírós", "rekedtes" ragtime hangzását, és később kialakították az elegánsabb, kifinomultabb dzsesszt. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ragtime">Ragtime</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Ragtime"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Ragtime_(zene)" title="Ragtime (zene)">Ragtime (zene)</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Scott_Joplin_19072.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/Scott_Joplin_19072.jpg/170px-Scott_Joplin_19072.jpg" decoding="async" width="170" height="221" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ca/Scott_Joplin_19072.jpg 1.5x" data-file-width="200" data-file-height="260" /></a><figcaption><a href="/wiki/Scott_Joplin" title="Scott Joplin">Scott Joplin</a> <a href="/wiki/1907" title="1907">1907</a>-ben</figcaption></figure> <p>A népzenei gyökerű ragtime elsősorban az önmaguk által képzett zenészek terméke volt. A polgárháború után északon és délen egyaránt kialakult egy hálózat a feketék által alapított és üzemeltetett szervezetekből, iskolákból, polgári közösségekből. Ezek egyike volt a <a href="/w/index.php?title=Jenkins_Orphanage&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jenkins Orphanage (a lap nem létezik)">Jenkins Orphanage</a> (Jenkins Árvaház). A tanulási lehetőségek bővülésével egyre nagyobb számban végeztek fiatal, képzett afroamerikai zenészek, akik közül sokan klasszikus európai zenei oktatást kaptak. Ebbe a zeneileg is képzett új hullámba tartozott <a href="/w/index.php?title=Lorenzo_Tie&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lorenzo Tie (a lap nem létezik)">Lorenzo Tie</a> és <a href="/wiki/Scott_Joplin" title="Scott Joplin">Scott Joplin</a>. Joplin apja korábban rabszolga volt, azonban anyja már szabadnak született. 11 éves koráig önmaga tanulta a zenét, amikor is egy klasszikus zenében jártas német emigráns vette a kezei közé őt <a href="/wiki/Texarkana" title="Texarkana">Texarkanában</a>. </p><p>Az 1890-es évekbeli, úgynevezett <a href="/wiki/Jim_Crow-t%C3%B6rv%C3%A9nyek" title="Jim Crow-törvények">Jim Crow-törvények</a> miatt a meglévő zenekarokból kizárták a tehetséges, gyakorlott afroamerikai zenészeket. Ezeknek a zeneileg képzett feketéknek a képessége az átállásra és egy íratlan, improvizatív zenei műfajnak a megértésére felbecsülhetetlen szerepet játszott a kialakult stílus fenntartásában és elterjesztésében. </p><p>Az amerikai társadalom a századforduló környékén kezdte elveszíteni a nehézkes külsőségeket, amik a viktoriánus korszakot annyira meghatározták. </p><p>Az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Amerikai Egyesült Államokban</a> már generációk óta népszerű volt az afroamerikai hangzású zene, legyenek azok vándorművészek előadásai vagy <a href="/w/index.php?title=Stephen_Foster&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stephen Foster (a lap nem létezik)">Stephen Foster</a> dallamai. </p><p>A városokban sorban nyíltak a tánctermek, klubok és teázók. A fehér közönség is megkedvelte a különleges elnevezésű afrikai mozdulatokat/táncokat. A <i>tortatánc (cakewalk),</i> – amit korábban a rabszolgák mutattak be uraiknak egy szelet torta reményében – valóságos őrületté vált. A fehér közönség először a varietéműsorokban láthatta ezeket a táncokat, később pedig az exhibicionistább táncosok már a klubokban is táncolták. </p><p>A korszak zenéje azonban nem a dzsessz volt, habár a bluesos és ragtime-os próbálkozások egy része már annak az előfutára volt és folyamatos csiszolódás után ebből fejlődött ki a dzsessz. A <a href="/wiki/Tin_Pan_Alley" title="Tin Pan Alley">Tin Pan Alley</a>-hez tartozó népszerű zeneszerzők, köztük <a href="/wiki/Irving_Berlin" title="Irving Berlin">Irving Berlin</a> már beleszőtt ragtime-os hangzásokat a műveibe, azonban még nem használta a dzsesszre annyira jellemző hangszereket, ritmusokat. Kevés olyan esemény volt, ami nagyobb szolgálatot tett a dzsesszzene népszerűsítésére, mint Irving Berlin <a href="/wiki/1911" title="1911">1911</a>-es sikerszáma, az <i><a href="/wiki/Alexander%27s_Ragtime_Band" title="Alexander's Ragtime Band">Alexander's Ragtime Band</a></i>. A dal maga nem ragtime-ban íródott, a szövege azonban egy dzsesszzenekarról és népszerű dalokról szól: <i>"If you want to hear the Swanee River played in ragtime…"</i> azaz <i>"Ha hallani szeretnéd a Swanee Rivert ragtime-ban..."</i> (habár Berlin szövegírója nem a ragtime-ra, hanem a dzsesszre gondolt, ebből is látszik, hogy a dzsessztől már akkor sem állt távol a népszerű dallamok feldolgozása). </p><p>A ragtime alapvetően komponált zene volt. Hatással volt mások mellett <a href="/wiki/Claude_Debussy" title="Claude Debussy">Claude Debussyre</a> (aki <i>Gyermeksarok</i> című művének <i>Golliwog's Cakewalk</i> című tétele cakewalk-ragtime-ban íródott) és <a href="/wiki/Igor_Stravinsky" title="Igor Stravinsky">Igor Stravinskyra</a> is. </p><p>A műfaj legnagyobb klasszikusai Joplin <i>The Entertainer</i> és <i>Maple Leaf Rag</i> című zongoradarabjai. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_korai_New_Orleans-i_stílus"><span id="A_korai_New_Orleans-i_st.C3.ADlus"></span>A korai New Orleans-i stílus</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A korai New Orleans-i stílus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bolden_band.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Bolden_band.gif/250px-Bolden_band.gif" decoding="async" width="250" height="169" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Bolden_band.gif/375px-Bolden_band.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Bolden_band.gif/500px-Bolden_band.gif 2x" data-file-width="590" data-file-height="399" /></a><figcaption><a href="/w/index.php?title=Buddy_Bolden&action=edit&redlink=1" class="new" title="Buddy Bolden (a lap nem létezik)">Buddy Bolden</a> és zenekara <a href="/wiki/1905" title="1905">1905</a> körül</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:New_Orleans_1977_-_Bourbon_Street_at_St_Louis_in_the_French_Quarter.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/New_Orleans_1977_-_Bourbon_Street_at_St_Louis_in_the_French_Quarter.jpg/250px-New_Orleans_1977_-_Bourbon_Street_at_St_Louis_in_the_French_Quarter.jpg" decoding="async" width="250" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/New_Orleans_1977_-_Bourbon_Street_at_St_Louis_in_the_French_Quarter.jpg/375px-New_Orleans_1977_-_Bourbon_Street_at_St_Louis_in_the_French_Quarter.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/New_Orleans_1977_-_Bourbon_Street_at_St_Louis_in_the_French_Quarter.jpg/500px-New_Orleans_1977_-_Bourbon_Street_at_St_Louis_in_the_French_Quarter.jpg 2x" data-file-width="3398" data-file-height="2269" /></a><figcaption>Az Al Hirt mulató a Bourbon sarkán</figcaption></figure> <p>A dzsessz fejlődése kezdetben a helyi stílusok kombinálásából állt. Ezek közül a legfontosabb a <a href="/wiki/New_Orleans_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="New Orleans (település)">New Orleans</a> (<a href="/wiki/Louisiana" title="Louisiana">Louisiana</a> állam) környéki volt, ahol először nevezték ezt a zenét <i>jazz</i>-nek – vagy eleinte jass-nek, a későbbiekben pedig, főként más városokban úgy utaltak a New Orleans-i zenére, mint <i>dixieland jass</i>. </p><p>A születő dzsessz központja ekkor a New Orleans-i Basin Street-környéki piros lámpás negyed, azaz <i>Storyville</i> volt. </p><p>New Orleans városa és környéke hosszú idő óta volt a helyi zenei élet központja. Az ott élő afrikaiak, európaiak és latin-amerikaiak mind hozzáadtak valamit a gazdag zenei örökséghez. A francia és a spanyol gyarmati területeken a rabszolgáknak több lehetőségük volt a kulturális önkifejezésre, mint az angol gyarmatokon – amikből az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Amerikai Egyesült Államok</a> is kialakult. Az afrokubai és brazil zene épp amiatt épül ütősökre és nem dallamhangszerekre, mert ezeken a területeken a rabszolgák szabadabban játszhatták saját, afrikai eredetű zenéjüket. <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">Protestáns</a> közösségekben az afrikai zenét egyértelműen <a href="/wiki/Pog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Pogányság">pogánynak</a> titulálták és elnyomták, míg <a href="/wiki/Louisiana" title="Louisiana">Louisianában</a> (ami francia gyarmat volt) szabadon gyakorolhatták azt. Az <a href="/wiki/1830-as_%C3%A9vek" title="1830-as évek">1830-as évekig</a> a New Orleans-i Congo Square-en megtartott afrikai zenei fesztiválokat érdeklődő fehérek is látogatták és az ott elhangzott dallamok és ritmusok beleszövődtek <a href="/w/index.php?title=Louis_Moreau_Gottschalk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Louis Moreau Gottschalk (a lap nem létezik)">Louis Moreau Gottschalk</a> kreol komponista szerzeményeibe is. A rabszolgákon túl New Orleansban élt <a href="/wiki/%C3%89szak-Amerika" title="Észak-Amerika">Észak-Amerika</a> legnagyobb szabad színes bőrű közössége is. </p><p>A <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. század</a> végére a város lett a népszerű zenészeket összefogó központ, köztük pl. a <a href="/wiki/New_York" title="New York">New York</a>-i <a href="/wiki/Tin_Pan_Alley" title="Tin Pan Alley">Tin Pan Alleyre</a> húzódó zenészeké, ahol a fiatal ragtime és egy jól megkülönböztethető, új zenei stílus indult fejlődésnek. Visszaemlékezések szerint a fejlődés kulcsfigurája a kitűnő trombitás, <a href="/w/index.php?title=Buddy_Bolden&action=edit&redlink=1" class="new" title="Buddy Bolden (a lap nem létezik)">Buddy Bolden</a> és zenekara volt. Bolden zenekara folyamatosan bluest és hasonló zenéket játszott állandóan variálva a dallamot, és ezzel akkora szenzációt keltettek, hogy igen hamar sok utánzójuk akadt. A 20. század elejének New Orleansba látogató utazói gyakran megjegyezték, hogy a helyi zenekarok olyan energiával játsszák a ragtime-ot, ami máshol nem hallható (érdemes összehasonlítani például <a href="/wiki/Jelly_Roll_Morton" title="Jelly Roll Morton">Jelly Roll Morton</a> és <a href="/wiki/Scott_Joplin" title="Scott Joplin">Scott Joplin</a> zongorajátékát). A New Orleans-i stílusban játszók a blues sok elemét is átvették, beleértve a hajlításokat és blue note-okat, a bluesos érzetet, zenei formát, a bluesskálát stb. </p><p>A stílus kezdeti korszakának kulcsfigurái voltak a fekete <a href="/wiki/Freddie_Keppard" title="Freddie Keppard">Freddie Keppard</a>, aki Bolden iskoláját követte, Joe <a href="/wiki/King_Oliver" title="King Oliver">King Oliver</a>, aki még Boldennél is bluesosabban játszott és a harsonás <a href="/wiki/Kid_Ory" title="Kid Ory">Kid Ory</a>, aki a város legjobb zenészeit felvéve zenekarába segített kikristályosítani a stílust. </p><p>Az új zene fiatal fehéreket is megérintett, különösen az emigráns munkásosztály gyermekeit, akik lelkesen csatlakoztak. <a href="/w/index.php?title=Papa_Jack_Lane&action=edit&redlink=1" class="new" title="Papa Jack Lane (a lap nem létezik)">Papa Jack Lane</a> vezette azt a multi-etnikumú zenekart, amelyben annak két évtizedes fennállása alatt az összes jelentős fehér (és számos nem fehér) New Orleans-i zenész megfordult. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Más_területek_stílusai"><span id="M.C3.A1s_ter.C3.BCletek_st.C3.ADlusai"></span>Más területek stílusai</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Más területek stílusai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="hangminta2 hangminta2-floatright"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r24738016">.mw-parser-output .hangminta2{position:relative;border:1px solid #a2a9b1;background-color:white;font-size:85%;width:272px;padding:1px;margin:0 0 .7em .7em}.mw-parser-output .hangminta2-floatright{float:right;clear:right}.mw-parser-output .hangminta2-floatleft{float:left;clear:left}.mw-parser-output .hangminta2-title{font-size:130%;padding-left:10pt;font-weight:bold}.mw-parser-output .hangminta2>div>ul{list-style:none;margin:0}.mw-parser-output .hangminta2-filedescription{line-height:1em}</style> <div class="medialist listenlist"> <ul> <li><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tiger_Rag_ODJB.ogg" title="Fájl:Tiger Rag ODJB.ogg">Tiger Rag</a></div><div><span typeof="mw:File"><span><audio id="mwe_player_0" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="180" style="width:180px;" data-durationhint="185" data-mwtitle="Tiger_Rag_ODJB.ogg" data-mwprovider="wikimediacommons"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ea/Tiger_Rag_ODJB.ogg" type="audio/ogg; codecs="vorbis"" data-width="0" data-height="0" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/e/ea/Tiger_Rag_ODJB.ogg/Tiger_Rag_ODJB.ogg.mp3" type="audio/mpeg" data-transcodekey="mp3" data-width="0" data-height="0" /></audio></span></span></div><div class="hangminta2-filedescription">Dixieland-klasszikus az <i>Original Dixieland Jass Band</i> előadásában</div></li><li><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:W.C._Handy_-Ole_miss_rag_1917.ogg" title="Fájl:W.C. Handy -Ole miss rag 1917.ogg">Ole Miss Rag</a></div><div><span typeof="mw:File"><span><audio id="mwe_player_1" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="180" style="width:180px;" data-durationhint="161" data-mwtitle="W.C._Handy_-Ole_miss_rag_1917.ogg" data-mwprovider="wikimediacommons"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3c/W.C._Handy_-Ole_miss_rag_1917.ogg" type="audio/ogg; codecs="vorbis"" data-width="0" data-height="0" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/3c/W.C._Handy_-Ole_miss_rag_1917.ogg/W.C._Handy_-Ole_miss_rag_1917.ogg.mp3" type="audio/mpeg" data-transcodekey="mp3" data-width="0" data-height="0" /></audio></span></span></div><div class="hangminta2-filedescription"><i>W.C. Handy</i> zenekara játssza Handy egyik nótáját</div></li> </ul> </div> <dl><dd><i><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:M%C3%A9diaf%C3%A1jlok" title="Wikipédia:Médiafájlok">Nem tudod lejátszani a fájlt?</a></i></dd></dl> </div> <p>A New Orleans-i eseményekkel párhuzamosan a dzsessz fejlődése más régiókban is folyamatban volt. </p><p>Egy <a href="/wiki/Charleston_(D%C3%A9l-Karolina)" title="Charleston (Dél-Karolina)">Charlestonból</a> származó lelkész, Daniel J. Jenkins <a href="/wiki/1891" title="1891">1891</a>-ben megalapította a hosszú időre meghatározó szerepű Jenkins árvaházat. Az intézmény fiúkat fogadott és négy évvel később napi szinten kezdett vallásos zenéket és indulókat tanítani a fogadottaknak. Árvák és otthonról elszököttek voltak a lakók, akiknek egy része már játszott ragtime-ot bárokban és bordélyokban. A cél a megmentésük és rehabilitálásuk volt, ami a zenei tevékenységgel sikerült is. Hasonlóan a <a href="/w/index.php?title=Fisk_Jubilee_Singers&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fisk Jubilee Singers (a lap nem létezik)">Fisk Jubilee Singershez</a> és a <a href="/w/index.php?title=Fisk_University&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fisk University (a lap nem létezik)">Fisk Universityhez</a>, a <a href="/w/index.php?title=Jenkins_Orphanage_Band&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jenkins Orphanage Band (a lap nem létezik)">Jenkins Orphanage Band</a> is sokat utazott, próbálva pénzt keresni az árvák eltartására, ami rengeteg pénzt igényelt. Jenkins körülbelül 125-150 gyereket fogadott be évente, és ezek nagy része alapvető zenei képzésben részesült. 30 éven belül már öt zekekaruk működött az országban, amelyek közül egy – a Fisk hagyományt követve – <a href="/wiki/Anglia" title="Anglia">Angliába</a> is eljutott. Nehéz lenne nem észrevenni a Jenkins Orphanage Band hatását a korai dzsesszre, mivel tagjaik később olyan dzsesszlegendákkal játszottak együtt, mint <a href="/wiki/Duke_Ellington" title="Duke Ellington">Duke Ellington</a>, <a href="/wiki/Lionel_Hampton" title="Lionel Hampton">Lionel Hampton</a> és <a href="/wiki/Count_Basie" title="Count Basie">Count Basie</a>. Innen származik a trombitavirtuóz <a href="/w/index.php?title=Cladys_%22Cat%22_Anderson&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cladys "Cat" Anderson (a lap nem létezik)">Cladys "Cat" Anderson</a>, <a href="/w/index.php?title=Gus_Aitken&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gus Aitken (a lap nem létezik)">Gus Aitken</a> és <a href="/w/index.php?title=Jabbo_Smith&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jabbo Smith (a lap nem létezik)">Jabbo Smith</a> is. </p><p>Az Amerikai Egyesült Államok északkeleti részén az újdonságnak számító <a href="/wiki/Ragtime_(zene)" title="Ragtime (zene)">ragtime</a> fejlődött. A központ <a href="/wiki/New_York" title="New York">New York</a> volt, azonban egész Baltimore-ig népszerű volt az afroamerikai közösségekben. Néhányan úgy jellemezték, mint a dzsessz korai formája, azonban ezzel sokan nem értenek egyet. Meghatározó volt benne az ugrándozó ritmus, de hiányzott belőle a délies, bluesos hangzás. Az északi stílus szólózongorás verzióját olyan előadók jellemezték, mint a zeneszerző <a href="/wiki/Eubie_Blake" title="Eubie Blake">Eubie Blake</a>, akinek szülei rabszolgák voltak és akinek zenei karrierje nyolc évtizedes volt. Az északkeleti stílusból kiindulva <a href="/wiki/James_P._Johnson" title="James P. Johnson">James P. Johnson</a> <a href="/wiki/1919" title="1919">1919</a> körül kialakította a <i>stride</i>-ot. Ebben a stílusban a jobb kézzel a dallamot játsszák, míg a bal kéz fel alá járkálva ("strides") adja meg a ritmust. Johnson játéka befolyásolt több későbbi zongorajátékost is, többek között <a href="/w/index.php?title=Thomas_Wright_%22Fats%22_Waller&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thomas Wright "Fats" Waller (a lap nem létezik)">Thomas Wright "Fats" Wallert</a> és <a href="/wiki/Willie_%E2%80%9EThe_Lion%E2%80%9D_Smith" title="Willie „The Lion” Smith">Willie „The Lion” Smitht</a>. </p><p>Az irányzat nagymestere <a href="/w/index.php?title=James_Reese_Europe&action=edit&redlink=1" class="new" title="James Reese Europe (a lap nem létezik)">James Reese Europe</a> volt, akinek 1913-14-es felvételei megőrizték a stílust annak virágzásának csúcsán. Mire Europe <a href="/wiki/1919" title="1919">1919</a>-ben belekezdett új számainak felvételeibe, már a New Orleans-i stílus hallható a művein. <a href="/w/index.php?title=Tym_Brymn&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tym Brymn (a lap nem létezik)">Tym Brymn</a> felvételei adnak még képet az északkeleti stílusról – azonban már nála is hallani apró New Orleans-i hangzásokat. </p><p>A <a href="/wiki/Mississippi_(foly%C3%B3)" title="Mississippi (folyó)">Mississippi</a> partjain, <a href="/wiki/Memphis_(Tennessee)" title="Memphis (Tennessee)">Memphistől</a> <a href="/wiki/Saint_Louis_(Missouri)" title="Saint Louis (Missouri)">Saint Louisig</a> egy új zenekari stílus alakult ki a bluesból. Az irányzat legnépszerűbb zeneszerzője és vezetője <i>a Blues Atyja,</i> azaz <a href="/wiki/W._C._Handy" title="W. C. Handy">W. C. Handy</a> volt. A zenében felfedezhetőek hasonlóságok a New Orleans-i iránnyal (Bolden befolyása ide is eljutott), azonban hiányzik a szabadon szárnyaló improvizálás, ami délebbre jellemző volt. Handy éveken keresztül kritizálta a dzsesszt annak kaotikussága miatt, és az ő zenéjében az improvizálás háttérbe szorult. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_dixieland_jass_elterjedése"><span id="A_dixieland_jass_elterjed.C3.A9se"></span>A dixieland jass elterjedése</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A dixieland jass elterjedése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Jelly_Roll_Blues_1915.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/Jelly_Roll_Blues_1915.jpg/170px-Jelly_Roll_Blues_1915.jpg" decoding="async" width="170" height="225" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/Jelly_Roll_Blues_1915.jpg/255px-Jelly_Roll_Blues_1915.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/Jelly_Roll_Blues_1915.jpg/340px-Jelly_Roll_Blues_1915.jpg 2x" data-file-width="492" data-file-height="650" /></a><figcaption><a href="/wiki/Jelly_Roll_Morton" title="Jelly Roll Morton">Jelly Roll Morton</a> <a href="/wiki/1915" title="1915">1915</a>-ben kiadja az első dzsessz-kottát, a <i>Jelly Roll Blues</i>-t</figcaption></figure> <p>Számos jól képzett színes bőrű New Orleans-i hagyta el a déli államokat az egyre inkább korlátozó Jim Crow-törvények miatt és utaztak északra vagy nyugatra. Ezek egyike volt <a href="/wiki/Bill_Johnson" class="mw-redirect mw-disambig" title="Bill Johnson">Bill Johnson</a>, aki úgy gondolta, hogy egy New Orleans-i stílusú zenekarnak komoly jövője lehet nyugaton. Johnson összegyűjtötte a város legjobb zenészeit, köztük <a href="/wiki/Freddie_Keppard" title="Freddie Keppard">Freddie Keppardot</a> és az 1910-es évek elején megalakította az <a href="/w/index.php?title=Original_Creole_Orchestra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Original Creole Orchestra (a lap nem létezik)">Original Creole Orchestrát</a>. Egy varietészervező felfedezte, amint a zenekar megőrjítette a tömeget és lekötött velük egy turnét az Orpheum Circuitbe. A zenekar tagjai leveleikben megírták a hátramaradottaknak, hogy a New Orleans-i zenészek milyen jól keresnek északon és nyugaton, sokkal jobban mint délen ezzel bátorítva az otthoniakat, hogy kezdjék el terjeszteni a stílust az egész országban. </p><p>A New Orleans-i pezsgést azonban az <a href="/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Első világháború">első világháború</a> szakította meg végérvényesen, mikor <a href="/wiki/1917" title="1917">1917</a>-ben elrendelték Storyville, a piros lámpás negyed bezárását. Rengeteg, korábban népszerű dzsesszmuzsikus lett hirtelen munkanélküli, akik számára a város már nem nyújtott lehetőségeket, így az Egyesült Államok északi területeire költöztek, ahova magukkal vitték a dzsesszt is. </p><p><a href="/wiki/Chicago" title="Chicago">Chicago</a> volt az első város, amely befogadta az új stílust és néhány forrás szerint itt nevezték el először a New Orleans-i stílust "jass"-nek. Odahaza New Orleans-ban egyszerűen <i>ratty, hot</i> zenének, vagy egyszerűen <i>ragtime</i>-nak, esetleg <i>New Orleans</i>-nak hívták (<a href="/wiki/Sidney_Bechet" title="Sidney Bechet">Sidney Bechet</a> egészen az 1950-es évek végéig ragtime-nak hívta zenéjét). A stílus annyira más volt a ragtime-hoz vagy a tánczenéhez képest, hogy kellett egy új név a megkülönböztetéshez. <a href="/w/index.php?title=Tom_Brown&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tom Brown (a lap nem létezik)">Tom Brown</a> zenekara volt az első, amelyre azt mondták, hogy dixieland jass-t játszik. </p><p>A Stein's Dixie Jass Band <a href="/wiki/1916" title="1916">1916</a>-ban követte az Original Creole-t és Tom Brownt <a href="/wiki/Chicago" title="Chicago">Chicagóba</a>. A tagok a Papa Jack Lane veteránjai voltak, és a következő évben már <a href="/wiki/New_York" title="New York">New York</a>-ban zenéltek <a href="/w/index.php?title=The_Original_Dixieland_Jass_Band&action=edit&redlink=1" class="new" title="The Original Dixieland Jass Band (a lap nem létezik)">The Original Dixieland Jass Band</a> néven. Itt arra is lehetőséget kaptak, hogy gramofonra rögzítsék őket. A csak fehér zenészekből álló <i>ODJB</i> felvételei az első olyan hangfelvételek, amin már valódi, kialakult dzsessz hallható. Az újszerű lemezek meglepő módon országos sikernek bizonyultak és a dixieland jass hamarosan nemzeti őrületté vált. </p><p>A dixieland kifejezés New Orleans-ból származik. <a href="/wiki/Louisiana" title="Louisiana">Louisiana</a> francia gyarmat volt (nevében is őrzi <a href="/wiki/XIV._Lajos_francia_kir%C3%A1ly" title="XIV. Lajos francia király">XIV. Lajos francia király</a> nevét), így rengeteg francia kifejezés épült be az ottani közbeszédbe. A <i>dixie</i> a tízdolláros bankjegyet jelentette eltorzított <a href="/wiki/Francia_nyelv" title="Francia nyelv">francia nyelven</a>, így a <i>dixieland</i> kifejezéssel magára New Orleans-ra utaltak az Államok más városaiban. </p><p><a href="/wiki/New_York" title="New York">New Yorkban</a> alakult át a <i>jass</i> elnevezés <i>jazz</i>-re az 1910-es évek végén, főleg azért, mert előfordult, hogy a plakátokról lekaparták a <i>J</i> betűt, így a felirat <i>ass</i> maradt. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_1920-as_és_1930-as_évek"><span id="Az_1920-as_.C3.A9s_1930-as_.C3.A9vek"></span>Az 1920-as és 1930-as évek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Az 1920-as és 1930-as évek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Jazz_Age_–_a_dzsesszkorszak"><span id="Jazz_Age_.E2.80.93_a_dzsesszkorszak"></span>Jazz Age – a dzsesszkorszak</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Jazz Age – a dzsesszkorszak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:CarterAndKingJazzingOrchestra.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/CarterAndKingJazzingOrchestra.jpg/300px-CarterAndKingJazzingOrchestra.jpg" decoding="async" width="300" height="217" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/CarterAndKingJazzingOrchestra.jpg/450px-CarterAndKingJazzingOrchestra.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/CarterAndKingJazzingOrchestra.jpg/600px-CarterAndKingJazzingOrchestra.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="739" /></a><figcaption>A <i>King & Carter Jazzing Orchestra</i> <a href="/wiki/Houston_(Texas)" title="Houston (Texas)">Houstonban</a>, (<a href="/wiki/Texas" title="Texas">Texas</a>, <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">USA</a>) <a href="/wiki/1921" title="1921">1921</a>. január</figcaption></figure> <p><a href="/wiki/1920" title="1920">1920</a>-ban életbe lépett a <a href="/wiki/Szesztilalom" title="Szesztilalom">szesztilalom</a> Amerikában. Emiatt a törvényes szalonok és kabarék bezártak, azonban helyettük tiltott italmérések százai nyíltak – <a href="/wiki/Speakeasy" title="Speakeasy">speakeasy</a> -, ahol a vendégek ittak a zenészek pedig szórakoztattak. Ezek a szórakozóhelyek, valamint a tánctermek egyre több zenészt igényeltek és ennek folytán egyre többen tudtak megélni a zenélésből. Emiatt a profi zenészek száma jelentősen megemelkedett és a dzsessz fokozatosan a korszak első számú tánczenéjévé kezdett válni. </p><p>A műfaj fővárosa ekkor már <a href="/wiki/Chicago" title="Chicago">Chicago</a> volt. <a href="/wiki/King_Oliver" title="King Oliver">King Oliver</a> és <a href="/wiki/Jelly_Roll_Morton" title="Jelly Roll Morton">Jelly Roll Morton</a> a színtér sztárjaivá váltak, és itt indult <a href="/wiki/Louis_Armstrong" title="Louis Armstrong">Louis Armstrong</a> profi karrierje is, akinek <a href="/wiki/1925" title="1925">1925</a> és <a href="/wiki/1928" title="1928">1928</a> között készült <a href="/w/index.php?title=Hot_Five&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hot Five (a lap nem létezik)">Hot Five</a> és <a href="/w/index.php?title=Hot_Seven&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hot Seven (a lap nem létezik)">Hot Seven</a> felvételei legendássá váltak: ezeken a lemezeken egy sokkal kifinomultabb dzsessz hallatszik, ami már elsősorban a hosszabb, improvizált szólókra építkezik. Emellett végérvényesen lefektette a dzsessz ritmusszekcióját: kikerült a <a href="/wiki/Tuba" class="mw-redirect" title="Tuba">tuba</a>, mint a New Orleans-i stílus elsőrendű basszushangszere. Helyét a <a href="/wiki/Nagyb%C5%91g%C5%91" title="Nagybőgő">nagybőgő</a> vette át. Feltűnt a <a href="/wiki/Git%C3%A1r" title="Gitár">gitár</a> is a <a href="/wiki/Bendzs%C3%B3" title="Bendzsó">bendzsó</a> helyett, valamint elterjedt az igen modern (és sokak által lenézett) <a href="/wiki/Szaxofon" title="Szaxofon">szaxofon</a>-család is. A chicagói stílus alapozta meg a harmincas évek szvingkorszakát is azzal, hogy a zenészek 4/4-es metrumban kezdtek gondolkodni a New Orleans-i 2/4 helyett, ami még a katonazenekarok meneteléséből alakult ki. </p><p>A gyakorlatilag <a href="/wiki/Al_Capone" title="Al Capone">Al Capone</a> gengszterei által működtetett Chicago-ban léptek a pályára olyan nagy egyéniségek is, mint <a href="/w/index.php?title=Mugsy_Spanier&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mugsy Spanier (a lap nem létezik)">Mugsy Spanier</a>, <a href="/wiki/Jimmy_McPartland" title="Jimmy McPartland">Jimmy McPartland</a>, <a href="/wiki/Bix_Beiderbecke" title="Bix Beiderbecke">Bix Beiderbecke</a>, <a href="/wiki/Eddie_Condon" title="Eddie Condon">Eddie Condon</a>, <a href="/wiki/Benny_Goodman" title="Benny Goodman">Benny Goodman</a> (aki a szvingkorszakban lesz majd világhírű szupersztár), <a href="/wiki/Gene_Krupa" title="Gene Krupa">Gene Krupa</a> és <a href="/w/index.php?title=Frank_Trumbauer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Frank Trumbauer (a lap nem létezik)">Frank Trumbauer</a>, de <a href="/wiki/Earl_Hines" title="Earl Hines">Earl Hines</a>, a nagy hatású zongorista is ekkor lépett a rivaldafénybe. </p><p>A <a href="/wiki/R%C3%A1di%C3%B3z%C3%A1s" title="Rádiózás">rádió</a> és a professzionális hanglemezgyártás is az <a href="/wiki/1920-as_%C3%A9vek" title="1920-as évek">1920-as években</a> terjedt el, ezek erősen hatottak a dzsessz terjedésére. </p><p>A dzsessz összekapcsolódott a modern, kiforrott és dekadens fogalmakkal. Az új évszázad második évtizedét a <a href="/wiki/Dzsesszkorszak" title="Dzsesszkorszak">dzsesszkorszaknak</a> is nevezik. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Út_a_szvingkorszakba"><span id=".C3.9At_a_szvingkorszakba"></span>Út a szvingkorszakba</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Út a szvingkorszakba"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">Szving (zene)</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A húszas évek végétől, <a href="/wiki/Louis_Armstrong" title="Louis Armstrong">Louis Armstrong</a> és <a href="/wiki/Earl_Hines" title="Earl Hines">Earl Hines</a> zenei törekvéseinek nyomán kezdett kibontakozni egy új típusú dzsessz, de a szving elsősorban az évtized népszerű nagyzenekarinak köszönheti születését. </p><p>Üzletileg <a href="/wiki/Paul_Whiteman" title="Paul Whiteman">Paul Whiteman</a> – akit a <i>"dzsessz királyának"</i> neveztek – volt a legsikeresebb zenekarvezető az 1920-as években. Annak ellenére, hogy felvette <a href="/wiki/Bix_Beiderbecke" title="Bix Beiderbecke">Bix Beiderbeckét</a> és sok más jó fehér zenészt a zenekarába, sokan bírálták őt, hogy zenéje nem igazi dzsessz, hiszen nála nincs improvizáció, végig komponált zenét játszanak esztrádjelleggel. Ennek ellenére abbéli fáradozásai, hogy kombinálja a dzsessz zenei jellemzőit a komplex módon megírt nagyzenekari hangszerelésekkel az elkövetkezendő húsz-huszonöt év amerikai könnyűzenéjét határozták meg. Ő és zenekara volt az, aki bemutatta <a href="/wiki/George_Gershwin" title="George Gershwin">Gershwin</a> <i>Kék rapszódia (Rhapsody in Blue)</i> című művét is. </p><p><a href="/wiki/Fletcher_Henderson" title="Fletcher Henderson">Fletcher Henderson</a> vezette a legsikeresebb, afroamerikaikból álló, korai dzsessz nagyzenekart <a href="/wiki/New_York" title="New York">New Yorkban</a>. Eleinte Paul Whitemant akarta követni, de miután felvette Louis Armstrongot a zenekarba, ráébredt az improvizáció fontosságára a dzsesszben. Henderson tevékenysége és hangszerelési munkálata fontos szerepet játszott a harmincas évekre jellemző nagyzenekari időszakban, ráadásul megalapozta a szving hangszerelés elméletét, és nem mellesleg zenekarában számos nagy hatású zenész is játszott. </p><p><a href="/wiki/Duke_Ellington" title="Duke Ellington">Duke Ellington</a> fiatal zongoristaként és zenekarvezetőként először az 1920-as évek végén került a figyelem középpontjába. Ekkoriban sok felvételt készítettek és a rádióban is sokat szerepeltek, de az igazi csúcsot csak a következő évtizedben érték el. </p><p>Ahogy a dzsessz egyre kommerszebbé vált, a zenekarok taglétszáma is növekedett. A dzsessz lett a népszerű amerikai tánczene szinonimája, ehhez azonban már big bandekre volt szükség, a sok zenész pedig megkövetelte, hogy a zene sokkal tervezettebb, hangszereltebb legyen. A dzsesszre különösen fogékony zenészek, zeneszerzők természetesen felismerték, hogy a dzsesszt leginkább az improvizáció és a bluesos hangzások teszik dzsesszé, ezért ezeket a jellemzőket igyekeztek meghagyni az újabb, összetettebb művekben is. </p><p><a href="/wiki/Kansas_City_(Missouri)" title="Kansas City (Missouri)">Kansas Cityben</a> a kiszenekari színteret <a href="/wiki/Lester_Young" title="Lester Young">Lester Young</a>, a nagy hatású tenorszaxofonos vezette, és ekkor kezdett <a href="/wiki/Count_Basie" title="Count Basie">Count Basie</a>, a később legendás zenekarvezetővé váló zongorista is tevékenykedni, aki <a href="/wiki/Bennie_Moten" title="Bennie Moten">Bennie Motentől</a> örökölte meg azt a big bandet, ami napjainkban is létezik. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_szvingkorszak_és_a_big_bandek"><span id="A_szvingkorszak_.C3.A9s_a_big_bandek"></span>A szvingkorszak és a big bandek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: A szvingkorszak és a big bandek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Big_band" title="Big band">Big band</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="hangminta2 hangminta2-floatright"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r24738016"> <div class="medialist listenlist"> <ul> <li><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:US_Marine_Band_Rhapsody_in_Blue.oga" title="Fájl:US Marine Band Rhapsody in Blue.oga">Kék Rapszódia</a></div><div><span typeof="mw:File"><span><audio id="mwe_player_2" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="180" style="width:180px;" data-durationhint="1090" data-mwtitle="US_Marine_Band_Rhapsody_in_Blue.oga" data-mwprovider="wikimediacommons"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/c/cd/US_Marine_Band_Rhapsody_in_Blue.oga/US_Marine_Band_Rhapsody_in_Blue.oga.mp3" type="audio/mpeg" data-transcodekey="mp3" data-width="0" data-height="0" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cd/US_Marine_Band_Rhapsody_in_Blue.oga" type="audio/ogg; codecs="vorbis"" data-width="0" data-height="0" /></audio></span></span></div><div class="hangminta2-filedescription"><i>George Gershwin</i> közreműködésével a szerző egyik leghíresebb darabja szól</div></li> </ul> </div> <dl><dd><i><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:M%C3%A9diaf%C3%A1jlok" title="Wikipédia:Médiafájlok">Nem tudod lejátszani a fájlt?</a></i></dd></dl> </div> <p>A big band együttesek voltak a legnépszerűbbek ebben a korszakban. Ezekben általában tíznél is több fúvós játszott, akiket ritmusszekció kísért. Sok esetben énekes vagy különleges szólóhangszeres is fellépett ezekkel az együttesekkel. A nagyzenekarok különböző stílusokban játszottak. Egyesek, mint a <a href="/wiki/Benny_Goodman" title="Benny Goodman">Benny Goodman's Orchestra</a> teljesen dzsesszesen játszottak rengeteg improvizációval, szólóval, míg <a href="/wiki/Glenn_Miller" title="Glenn Miller">Glenn Miller</a> inkább kerülte ezeket. A legtöbb zenekar a két véglet között helyezkedett el, s a szólók közben a háttérben többnyire tovább szólt a szám harmóniamenete. Azonban szólót kerülő zenekarok is alkalmaztak dzsesszes vonásokat, például <a href="/wiki/Szaxofon" title="Szaxofon">szaxofonbetéteket</a> (soli-kat), amelyekben a dallam improvizációnak tűnt. </p><p>A nagyzenekari dzsesszkorszak kulcsfigurái főleg a szervezők és zenekarvezetők voltak, Goodman és Miller mellett többek között <a href="/wiki/Fletcher_Henderson" title="Fletcher Henderson">Fletcher Henderson</a>, <a href="/wiki/Don_Redman" title="Don Redman">Don Redman</a>, <a href="/wiki/Jimmy_Dorsey" title="Jimmy Dorsey">Jimmy</a> és testvére, <a href="/wiki/Tommy_Dorsey" title="Tommy Dorsey">Tommy Dorsey</a>, <a href="/wiki/Chick_Webb" title="Chick Webb">Chick Webb</a>, <a href="/wiki/Gene_Krupa" title="Gene Krupa">Gene Krupa</a>, <a href="/wiki/Artie_Shaw" title="Artie Shaw">Artie Shaw</a>, <a href="/wiki/Count_Basie" title="Count Basie">Count Basie</a> és a nagyzenekari szving ikonikus zeneszerzője, <a href="/wiki/Duke_Ellington" title="Duke Ellington">Duke Ellington</a>, akit az amerikai zenetörténet legtermékenyebb művészének tartanak. Ezek a muzsikusok széles körben ismertté, világsztárokká váltak, köszönhetően a lemeziparnak és a rádiónak: a Duke Ellington Orchestra volt a <a href="/wiki/Harlem" class="mw-redirect mw-disambig" title="Harlem">harlemi</a> <a href="/w/index.php?title=Cotton_Club&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cotton Club (a lap nem létezik)">Cotton Club</a> rezidens zenekara, ami a rádiós közvetítések miatt milliókhoz jutott el. </p><p>A harmincas évek elején a világválság hatására ugyan megtorpant a lemezipar, ez néhány zenekar (például a zeneileg nagy hatású Fletcher Henderson Orchestra) megszűnésével járt, de a szving továbbra is töretlenül népszerű maradt. </p><p>Ekkoriban alakult ki a <a href="/wiki/Scat" title="Scat">scaténeklés</a> is, elsősorban Louis Armstrongnak köszönhetően, akihez hamarosan csatlakozott <a href="/wiki/Cab_Calloway" title="Cab Calloway">Cab Calloway</a> és <a href="/wiki/Ella_Fitzgerald" title="Ella Fitzgerald">Ella Fitzgerald</a> is. Zenészek és zenekarvezetők, mint <a href="/wiki/Cab_Calloway" title="Cab Calloway">Cab Calloway</a> majd később az énekes <a href="/wiki/Ella_Fitzgerald" title="Ella Fitzgerald">Ella Fitzgerald</a> is csatlakoztak a scaténekesek táborához. </p><p>Az 1930-as években a tánczenék és a show-szerű dallamok voltak népszerűek. A szvingzenére jellemző a hangszerelt témabemutatás, majd a zenekartól, a hangszerelőtől vagy a zenekarvezetőtől függően több-kevesebb improvizált szóló jelent meg. Olyan zenei eszközök kerültek ekkor a dzsesszbe, mint a modern szvingdobolás vagy a 4/4-es sétáló basszus. A zenekarok repertoárjában helyet kaptak a <i>Nagy amerikai daloskönyv</i> slágerei, klasszikus dzsesszművek (mint a King Porter's Stomp című King Oliver-dal, amit Benny Goodman vitt nagy sikerre), és speciálisan a zenekarnak írt számok is. A dzsessz két típusra szakadt: továbbra is létezett az úgynevezett hot jazz, ami <a href="/wiki/Louis_Armstrong" title="Louis Armstrong">Louis Armstrong</a> <a href="/w/index.php?title=Hot_Five&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hot Five (a lap nem létezik)">Hot Five</a>-jától eredezteti magát, lényegi eleme pedig a szólózás, valamint a sweet, ami az édeskésen meghangszerelt könnyűzenét jelentette. A korábbi dzsesszstílusok hívei és művelői élesen kritizálták a szvinget. <a href="/w/index.php?title=Hugues_Panassi%C3%A9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hugues Panassié (a lap nem létezik)">Hugues Panassié</a> szerint a dzsessz igazi formája a klasszikus New Orleans-i stílusban és annak közvetlen leszármazottjaiban található. <a href="/wiki/W.C._Handy" class="mw-redirect" title="W.C. Handy">W.C. Handy</a> 1941-es önéletrajzi írásában azt taglalja, hogy a prominens zenekarvezetők kiárusították a feketék zenéjét a felsőközéposztálybeli fehér közönség számára, és a szving valójában csak egy mondvacsinált kifejezés erre. </p><p>Eközben a New York-i Roseland és Savoy báltermeiben továbbra is szvingzenét játszó big bandek szóltak. </p><p>A szórakoztatóiparban a merevség a faji elkülönítés tekintetében egyre kevésbé volt jellemző. Fehér zenészek elkezdtek feketéket felvenni a zenekarba. A '30-as évek közepén <a href="/wiki/Benny_Goodman" title="Benny Goodman">Benny Goodman</a> felvette a zongorista <a href="/wiki/Teddy_Wilson" title="Teddy Wilson">Teddy Wilson</a>-t, a vibrafonon játszó <a href="/wiki/Lionel_Hampton" title="Lionel Hampton">Lionel Hampton</a>-t és a gitáros <a href="/wiki/Charlie_Christian" title="Charlie Christian">Charlie Christian</a>-t. </p><p>A big bandeken kívül léteztek kis zenekarok, úgynevezett combo-k is. Népszerű volt a <a href="/wiki/Boogie-woogie" title="Boogie-woogie">boogie-woogie</a> stílus is, amit leginkább szólózongoristák játszottak és az esztrád-énekegyüttesek is, mint az <a href="/w/index.php?title=Andrew_Sisters&action=edit&redlink=1" class="new" title="Andrew Sisters (a lap nem létezik)">Andrew Sisters</a>. <a href="/wiki/Art_Tatum" title="Art Tatum">Art Tatum</a>, a virtuóz, vak zongorista a bebopzenészeknek adott jelentős inspirációt, de technikáját, zeneiségét még a komolyzenészek is csodálkozva figyelték. <a href="/wiki/Louis_Prima" title="Louis Prima">Louis Prima</a> és <a href="/wiki/Louis_Jordan" title="Louis Jordan">Louis Jordan</a> az úgynevezett jump-swing stílust űzték, ami közvetlen hatást fejtett ki a háború után kibontakozó <a href="/wiki/Rhythm_and_blues" title="Rhythm and blues">rhythm and bluesra</a>. </p><p>A szvingkorszak második felében olyan, művészileg összetettebb zenekarok kezdtek kibontakozni, mint <a href="/wiki/Raymond_Scott" title="Raymond Scott">Raymond Scott</a> vagy <a href="/wiki/Claude_Thornhill" title="Claude Thornhill">Claude Thornhill</a> big bandjei, utóbbinak már egy sor zseniális hangszerelést készített az ötvenes években híressé váló <a href="/wiki/Gil_Evans" title="Gil Evans">Gil Evans</a>. </p><p>Ezekben az években jelentek meg olyan énekes sztárok is, mint <a href="/wiki/Ella_Fitzgerald" title="Ella Fitzgerald">Ella Fitzgerald</a>, <a href="/wiki/Billie_Holiday" title="Billie Holiday">Billie Holiday</a>, <a href="/wiki/Peggy_Lee" title="Peggy Lee">Peggy Lee</a> és <a href="/wiki/Frank_Sinatra" title="Frank Sinatra">Frank Sinatra</a>. </p><p>A szvingkorszaknak több különböző történelmi és gazdasági fejlemény vetett véget. Az Amerikai zenészek szövetsége lemezfelvételi sztrájkot hirdetett, így új zenei felvételek nem születtek, de az állandósuló szerzői jogi viták és a háború költségei sem tettek jót a stílusnak. A szvingkorszak ugyan véget ért, de romjain kivirágzottak a modern dzsessz stílusai. Maga a szvingzene – némi vegetálás után – az elkövetkező évtizedekben is viszonylag népszerű zenei stílus maradt köszönhetően olyan énekeseknek, mint <a href="/wiki/Bobby_Darin" title="Bobby Darin">Bobby Darin</a>, <a href="/wiki/Dean_Martin" title="Dean Martin">Dean Martin</a>, <a href="/wiki/Judy_Garland" title="Judy Garland">Judy Garland</a>, <a href="/wiki/Nat_King_Cole" title="Nat King Cole">Nat King Cole</a>, <a href="/wiki/Ella_Fitzgerald" title="Ella Fitzgerald">Ella Fitzgerald</a> valamint elsősorban <a href="/wiki/Frank_Sinatra" title="Frank Sinatra">Frank Sinatra</a>. </p><p>A big band formátum a negyvenes évek végétől kezdve gazdaságilag sokáig nem volt nyereséges. Alig két olyan big bandről tudunk, ami sikeresen átvészelte ezeket az ínséges időket, ezek a <a href="/wiki/Woody_Herman" title="Woody Herman">Woody Herman</a> és a <a href="/wiki/Stan_Kenton" title="Stan Kenton">Stan Kenton</a> féle együttesek. Több ezer big band szűnt meg ekkoriban, szélnek eresztve tízezernyi tehetséges zenészt. <a href="/wiki/1955" title="1955">1955</a> után azonban egy komoly big band reneszánsz vette kezdetét (sokan az újraszervezett Duke Ellington Orchestra 1956-os <a href="/wiki/Newport_(Washington)" title="Newport (Washington)">newporti</a> koncertjét tekintik a reneszánsz kezdetének). A következő évtizedekben a big band formátum egy önállóan működő, kreatív műhellyé vált, ahol számos kitűnő, kísérletezőkedvű hangszerelő alkotott, olyanok, mint <a href="/w/index.php?title=Sammy_Nestico&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sammy Nestico (a lap nem létezik)">Sammy Nestico</a>, <a href="/wiki/Neal_Hefti" title="Neal Hefti">Neal Hefti</a>, <a href="/wiki/Thad_Jones" title="Thad Jones">Thad Jones</a>, <a href="/wiki/Mel_Lewis" title="Mel Lewis">Mel Lewis</a>, <a href="/wiki/Quincy_Jones" title="Quincy Jones">Quincy Jones</a>, <a href="/wiki/Oliver_Nelson" title="Oliver Nelson">Oliver Nelson</a> vagy <a href="/wiki/Gil_Evans" title="Gil Evans">Gil Evans</a>. Napjainkra a big band apparátus vált a dzsessz szimfonikus zenekarává. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_európai_dzsessz_kezdetei"><span id="Az_eur.C3.B3pai_dzsessz_kezdetei"></span>Az európai dzsessz kezdetei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Az európai dzsessz kezdetei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Eközben Európában is megjelentek a dzsesszes hatások, amelyre komolyabb befolyást <a href="/wiki/Claude_Debussy" title="Claude Debussy">Debussy</a> zenéje és a francia <a href="/w/index.php?title=Musette&action=edit&redlink=1" class="new" title="Musette (a lap nem létezik)">musette</a> tett. A francia-cigány gitárművész, <a href="/wiki/Django_Reinhardt" title="Django Reinhardt">Django Reinhardt</a> <a href="/wiki/St%C3%A9phane_Grappelli" title="Stéphane Grappelli">Stéphane Grappelli</a> hegedűssel megteremtette a <a href="/wiki/Gypsy_jazz" class="mw-redirect" title="Gypsy jazz">cigány-, szinti- vagy mánus szvinget</a> (bár egyesek ezt <a href="/w/index.php?title=Eddie_Lang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eddie Lang (a lap nem létezik)">Eddie Lang</a> és <a href="/wiki/Joe_Venuti" title="Joe Venuti">Joe Venuti</a> nevéhez kötik). Együttesük, a <a href="/w/index.php?title=Quintette_du_Hot_Club_de_France&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quintette du Hot Club de France (a lap nem létezik)">Quintette du Hot Club de France</a> egyesítette a francia tánczenét a húszas évekbeli amerikai szvinggel. A műfaj standard hangszere az akusztikus gitár, a hegedű és a nagybőgő (sok ilyen felvételen egyáltalán nem szerepel dob, a ritmust a bőgő mellett egy perkusszívan, pregnánsan pengetett ritmusgitár adja). </p><p><a href="/wiki/George_Shearing" title="George Shearing">George Shearing</a> angol, vak zongorista is ekkor kezdett tevékenykedni, aki később nagynevű dzsessz-muzsikussá vált az Egyesült Államokban. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_1940-es_és_1950-es_évek"><span id="Az_1940-es_.C3.A9s_1950-es_.C3.A9vek"></span>Az 1940-es és 1950-es évek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Az 1940-es és 1950-es évek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Louis_Armstrong2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Louis_Armstrong2.jpg/100px-Louis_Armstrong2.jpg" decoding="async" width="100" height="129" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Louis_Armstrong2.jpg/150px-Louis_Armstrong2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Louis_Armstrong2.jpg/200px-Louis_Armstrong2.jpg 2x" data-file-width="2933" data-file-height="3774" /></a><figcaption><a href="/wiki/Louis_Armstrong" title="Louis Armstrong">Louis Armstrong</a> <a href="/wiki/1953" title="1953">1953</a>-ban</figcaption></figure> <p><span id="A_dixieland_reneszánsza"></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_dixieland_reneszánsza"><span id="A_dixieland_renesz.C3.A1nsza"></span>A dixieland reneszánsza</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: A dixieland reneszánsza"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A negyvenes évek végén kezdődött a <a href="/wiki/Dixieland" title="Dixieland">dixieland</a> másodvirágzása és reneszánsza. <a href="/wiki/King_Oliver" title="King Oliver">"King" Oliver</a>, <a href="/wiki/Jelly_Roll_Morton" title="Jelly Roll Morton">Jelly Roll Morton</a> és <a href="/wiki/Louis_Armstrong" title="Louis Armstrong">Louis Armstrong</a> korábbi, a harmincas évek folyamán rögzített dalait ekkor adták ki ismét, ami reflektorfénybe állította ezt a túlhaladottnak vélt műfajt. A műfaj űzői két csoportra oszlottak egyrészt olyan zenészekre, akik karrierjüket a tradicionális dzsessz idején kezdték (ilyen volt a <a href="/w/index.php?title=Bob_Crosby%27s_Bobcats&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bob Crosby's Bobcats (a lap nem létezik)">Bob Crosby's Bobcats</a>, <a href="/w/index.php?title=Max_Kaminsky&action=edit&redlink=1" class="new" title="Max Kaminsky (a lap nem létezik)">Max Kaminsky</a>, <a href="/wiki/Eddie_Condon" title="Eddie Condon">Eddie Condon</a> és <a href="/w/index.php?title=Wild_Bill_Davison&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wild Bill Davison (a lap nem létezik)">Wild Bill Davison</a>). Közülük sokan Közép-Nyugatról származtak, bár voltak köztük New Orleans-iak is. A másik csoport fiatal muzsikusokból tevődött össze, ilyen volt például <a href="/w/index.php?title=Lu_Watters&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lu Watters (a lap nem létezik)">Lu Watters</a> zenekara. Tíz évvel később Louis Armstrong új saját zenekara lett az irányzat vezetője. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Modern_dzsessz">Modern dzsessz</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Modern dzsessz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Thelonious_Monk,_Minton%27s_Playhouse,_New_York,_N.Y.,_ca._Sept._1947_(William_P._Gottlieb_06191).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Thelonious_Monk%2C_Minton%27s_Playhouse%2C_New_York%2C_N.Y.%2C_ca._Sept._1947_%28William_P._Gottlieb_06191%29.jpg/239px-Thelonious_Monk%2C_Minton%27s_Playhouse%2C_New_York%2C_N.Y.%2C_ca._Sept._1947_%28William_P._Gottlieb_06191%29.jpg" decoding="async" width="239" height="251" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Thelonious_Monk%2C_Minton%27s_Playhouse%2C_New_York%2C_N.Y.%2C_ca._Sept._1947_%28William_P._Gottlieb_06191%29.jpg/359px-Thelonious_Monk%2C_Minton%27s_Playhouse%2C_New_York%2C_N.Y.%2C_ca._Sept._1947_%28William_P._Gottlieb_06191%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Thelonious_Monk%2C_Minton%27s_Playhouse%2C_New_York%2C_N.Y.%2C_ca._Sept._1947_%28William_P._Gottlieb_06191%29.jpg/478px-Thelonious_Monk%2C_Minton%27s_Playhouse%2C_New_York%2C_N.Y.%2C_ca._Sept._1947_%28William_P._Gottlieb_06191%29.jpg 2x" data-file-width="4898" data-file-height="5148" /></a><figcaption><a href="/wiki/Thelonious_Monk" title="Thelonious Monk">Thelonious Monk</a> a Minton's Playhouse jazzklubban (<a href="/wiki/New_York" title="New York">New York</a>, <a href="/wiki/1947" title="1947">1947</a>)</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Modern_dzsessz" title="Modern dzsessz">modern dzsessz</a> megjelenését a szving-korszak végére datálják. Míg a szving tánczene volt, a bebop már nem elsőrendűen a szórakoztatásról szól. A hangszerelés háttérbe szorul, előtérbe lép az <a href="/wiki/Individualizmus" title="Individualizmus">individualizmus</a>, az egyéni rögtönzés lesz a zene központja. A harmóniai és ritmikai világ kitágul, a dzsessz fokozatosan pódiumzenévé, az európai klasszikus zenével egyenrangúvá kezd válni. Megszületik a dzsessz-elmélet, iskolák alapulnak. A modern dzsessz már nem populáris: a széles tömeg nehezen tudja követni a zenei fejlődést, ám létrejön az új rajongótábor, a dzsessz-rajongók szubkultúrája. A bebop kifejlődése után az ötvenes éveket a bop-alapú dzsessz uralja. A különböző iskolák, mint a <a href="/wiki/Cool_jazz" title="Cool jazz">cool jazz</a>, a <a href="/w/index.php?title=Third_stream&action=edit&redlink=1" class="new" title="Third stream (a lap nem létezik)">third stream</a>, a <a href="/wiki/Hard_bop" title="Hard bop">hard bop</a> vagy a <a href="/w/index.php?title=Mod%C3%A1lis_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Modális jazz (a lap nem létezik)">modális jazz</a> mind a bebop harmóniai és ritmikai világára épülnek, ám mindannyian sajátságos újításokat visznek a műfajba. A hatvanas évek elején létrejönnek az <a href="/wiki/Avantg%C3%A1rd" title="Avantgárd">avantgárd</a> dzsesszirányzatok. A zenei trendeket ekkoriban elsősorban <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> diktálja, aki szinte minden egyes lemezével egy sor újabb és újabb irányzatot hoz a dzsessz világába. A hatvanas évek végén létrejönnek a modern tánczenei ritmusokat is adoptáló stílusok, a <a href="/wiki/F%C3%BAzi%C3%B3s_jazz" title="Fúziós jazz">jazz-rock</a> és a jazz-funk, de dzsesszrajongók körében továbbra is népszerű marad a több különböző bop-alapú irányzatot magában foglaló <a href="/wiki/Post-bop" title="Post-bop">post-bop</a>. A hetvenes évek a fúziós jazz nagy évtizede. A fusion mellett megjelenik annak kereskedelmileg sikeres, populáris változata, a <a href="/wiki/Smooth_jazz" title="Smooth jazz">smooth jazz</a>, de útnak indulnak napjaink dzsessz-sztárjai is. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_bebop_kialakulása"><span id="A_bebop_kialakul.C3.A1sa"></span>A bebop kialakulása</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: A bebop kialakulása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Bebop" title="Bebop">Bebop</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <a href="/wiki/Bebop" title="Bebop">bebop</a> vagy bop csírájának megjelenése <a href="/wiki/Coleman_Hawkins" title="Coleman Hawkins">Coleman Hawkins</a> <a href="/wiki/1939" title="1939">1939</a>-es <i>Body and Soul</i> felvételéhez köthető. Hawkins megközelítése, hogy a szám lényegét száz százalékban az improvizált szóló jelentse, valamint az akkordmenetre épülő hangkészlet komolyan inspirálta a Bird néven ismert <a href="/wiki/Charlie_Parker" title="Charlie Parker">Charlie Parkert</a>. A <a href="/wiki/Kansas_City" class="mw-redirect" title="Kansas City">Kansas City</a>-ből származó, altszaxofonos Parker, a már népszerű szvingtrombitásnak számító <a href="/wiki/Dizzy_Gillespie" title="Dizzy Gillespie">Dizzy Gillespie</a> (ők ketten <a href="/wiki/Billy_Eckstine" title="Billy Eckstine">Billy Eckstine</a> zenekarában találkoztak először) és a zongorista <a href="/wiki/Bud_Powell" title="Bud Powell">Bud Powell</a> karolták fel ezt a stílusirányzatot, és ezzel a dzsessz a tánczene fölé emelkedve egy virtuóz, (a fehér amerikaiak egy része és a nagyobb közönség számára) kevésbé érthető/elérhető zenévé vált, mely sokszor inkább maguknak a zenészeknek szólt. A kisebb zenekar, gyors tempók és a harmonizációkon alapuló improvizációk látványosan megkülönböztették a bopot a <a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">szvingtől</a>. <a href="/wiki/New_York" title="New York">New York</a> pezsgő klubjai szolgáltak műhelyül a korai bebop zenészeknek, ahol a kialakult klasszikus felállás <a href="/wiki/Trombita" title="Trombita">trombita</a>, <a href="/wiki/Szaxofon" title="Szaxofon">szaxofon</a>, <a href="/wiki/Zongora" title="Zongora">zongora</a>, <a href="/wiki/B%C5%91g%C5%91" class="mw-redirect" title="Bőgő">bőgő</a> és <a href="/wiki/Dob_(hangszer)" title="Dob (hangszer)">dob</a> lett. A bebop viszont hangszerelés szempontjából puritán maradt: egy opcionális, rövid bevezetőt követően a témát minden fúvós tutti-ban játssza, majd ezt követően egymás után szólókat játszanak a harmóniamenetre (sokszor egy-egy szóló tíznél is több kört foglal magában attól függően, hogy az adott szólista mennyit kíván játszani). Néha négyezést-nyolcazást is lehet hallani, ahol a szólisták bizonyos hosszúságú frázisokat váltogatnak a dobossal. A szám végén általában ismét elhangzik a téma tuttiban. </p><p>Parker további fontos újításának számított, hogy a két, akkoriban uralkodó tenorszaxofonos játékstílust, a <a href="/wiki/Lester_Young" title="Lester Young">Lester Young</a>- és a <a href="/wiki/Coleman_Hawkins" title="Coleman Hawkins">Coleman Hawkins</a>-iskolát egyesítette altszaxofonon. </p><p>A korszak leghíresebb sztenderd számai általában Parker és Gillespie nevéhez fűződnek. Az <i>Ornithology</i>, az <i>Anthropology</i> vagy a <i>Yardbird Suite</i> című Parker-dalok korábbi pop- és dzsessz-sztenderdek <a href="/wiki/Akkord" title="Akkord">akkordmeneteire</a> íródtak. Ebből is látható, hogy a bebop-érában a számokat inkább vertikálisan, a harmóniák felől közelítették meg, szemben a szving horizontális, dallam-központú megoldásaival. Fontos bebop-himnusz a (tévesen Parkernek tulajdonított) <i>Donna Lee</i>, a később legendássá váló trombitás, <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> első rögzített szerzeménye. A bebopra jellemző skálákon és arpeggio-kon alapuló téma a <i>Back Home Again in Indiana</i> című nóta harmóniáira épül, igaz, Davis jelentősen alterálta őket. Az ilyen megoldások következtében a zene harmóniavilága jelentősen kitágul. Megszülettek a dzsessz-sztenderdek, amiket minden dzsessz-zenésznek ismernie kellett. Ezek jobbára klasszikus amerikai dalok voltak, vagy azok harmóniameneteire írott <a href="/wiki/Parafr%C3%A1zis" class="mw-redirect mw-disambig" title="Parafrázis">parafrázisok</a>. </p><p>A bebop-muzsikusok rengetegszer alkalmaztak kromatikus hangokat, a kromatikus skálát és olyan motívumokat, amik az akkordhangokat írják körül. Ezeket az amúgy is bonyolult zenei megközelítéseket a legnagyobb bop-zenészek elképesztően nyaktörő tempókban is tudták alkalmazni, ráadásul a hangok mellett kialakult egy könnyen felismerhető bebopos ritmusvilág is. Ennek lényegi elemét jelentik az aszimmetrikus zenei frázisok, a hangsúlytalan helyeken elindított vagy befejezett dallamvonalak, az előrehozás vagy a késleltetés (amikor egy hang már azelőtt megszólal, hogy az azt tartalmazó akkord felhangzana, ezzel pillanatnyi disszonanciát és nagyon erős feloldást okozva, vagy épp az akkord szólal meg némi időbeli eltolódással). </p><p>Az önpusztító életvitelű Parker és a sokkal tudatosabb szemléletű Gillespie neve teljes mértékben egybeforrt a műfajjal. Jelentős korabeli személyiség rajtuk kívül <a href="/wiki/Thelonious_Monk" title="Thelonious Monk">Thelonious Monk</a>, a különös zongorista (akinek érdekes számai, harmóniamenetei és ritmusvilága előrevetít egy csomó későbbi korszakot), <a href="/wiki/Fats_Navarro" title="Fats Navarro">Fats Navarro</a>, <a href="/wiki/Kenny_Dorham" title="Kenny Dorham">Kenny Dorham</a> és <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> trombitások, <a href="/wiki/Kenny_Clarke" title="Kenny Clarke">Kenny Clarke</a> és <a href="/wiki/Max_Roach" title="Max Roach">Max Roach</a> dobosok, valamint <a href="/wiki/James_Moody_(zen%C3%A9sz)" title="James Moody (zenész)">James Moody</a> és <a href="/wiki/Dexter_Gordon" title="Dexter Gordon">Dexter Gordon</a> tenorszaxofonosok. </p><p>A korszak érdekességei a <a href="/wiki/Stan_Kenton" title="Stan Kenton">Stan Kenton</a> és <a href="/wiki/Woody_Herman" title="Woody Herman">Woody Herman</a>-féle big bandek, akik eltávolodva a szvingtől egy modernebb, bebop-orientáltabb nagyzenekari textúrát dolgoztak ki (<a href="/wiki/Jimmy_Giuffre" title="Jimmy Giuffre">Jimmy Giuffre</a> klarinétos/szaxofonos Hermannek írt <i>Four Brothers</i> című száma nagyzenekarra hangszerelt bebop). </p><p><a href="/wiki/Charlie_Parker" title="Charlie Parker">Charlie Parker</a> fiatalon halt meg <a href="/wiki/1955" title="1955">1955</a>-ben, de mind a mai napig őt tartjuk a modern dzsessz legnagyobb úttörőjének. Halála idején már megjelent a bebop második generációja olyanok személyében, mint <a href="/wiki/Sonny_Rollins" title="Sonny Rollins">Sonny Rollins</a>, <a href="/wiki/Sonny_Stitt" title="Sonny Stitt">Sonny Stitt</a> és <a href="/wiki/Jackie_McLean" title="Jackie McLean">Jackie McLean</a> szaxofonosok vagy a tragikusan fiatalon, autóbalesetben elhunyt <a href="/wiki/Clifford_Brown" title="Clifford Brown">Clifford Brown</a> trombitás. </p><p>A bebopnak sosem sikerült igazán nagy sikereket elérnie, lévén a korabeli hallgatók nehezen tudták befogadni. Parker, Gillespie és társaik a maguk korában rendkívül avantgárd zenei megoldásaikkal komoly felzúdulást keltettek. Az egyszeri zenehallgató táncolni szeretett volna, ám a bebopot hallgatni kell, figyelni az egyes szólisták játékát és az interakciót a ritmusszekcióval. Ennek ellenére <a href="/w/index.php?title=Symphony_Sid_Torin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Symphony Sid Torin (a lap nem létezik)">Symphony Sid Torin</a> törekvéseinek, rádiós közvetítéseinek hála végül ez a stílus is megtalálta a maga közönségét. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Megjelenik_a_cool_jazz">Megjelenik a cool jazz</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Megjelenik a cool jazz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Cool_jazz" title="Cool jazz">Cool jazz</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="hangminta2 hangminta2-floatright"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r24738016"> <div class="medialist listenlist"> <ul> <li><div>[[:Fájl:|Bill Bailey, Won't You Please Come Home?]]</div><div>[[Fájl:|180px|noicon]]</div><div class="hangminta2-filedescription"><i>Kid Ory</i> zenekara egy klasszikust játszik a dixieland revival-korszakban</div></li><li><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:BlueRondo.ogg" title="Fájl:BlueRondo.ogg">Blue Rondo A Lá Turk</a></div><div><span typeof="mw:File"><span><audio id="mwe_player_3" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="180" style="width:180px;" data-durationhint="12" data-mwtitle="BlueRondo.ogg" data-mwprovider="wikimediacommons"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1d/BlueRondo.ogg" type="audio/ogg; codecs="vorbis"" data-width="0" data-height="0" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/1/1d/BlueRondo.ogg/BlueRondo.ogg.mp3" type="audio/mpeg" data-transcodekey="mp3" data-width="0" data-height="0" /></audio></span></span></div><div class="hangminta2-filedescription"><i>Dave Brubeck</i> száma, a cool jazz egyik emblematikus dallama</div></li> </ul> </div> <dl><dd><i><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:M%C3%A9diaf%C3%A1jlok" title="Wikipédia:Médiafájlok">Nem tudod lejátszani a fájlt?</a></i></dd></dl> </div> <p>Az ötvenes évekre a beboppal ellentétes utakra tért zenészek egy csoportja. A bebop, mint puritán hangszerelésű, gyors tempójú, a hangsúlyt az egyéni zenei teljesítményre helyező zene sok jellemzőjét megtartja ugyan, de a cool jazz egy alapvetően hűvösebb, visszafogott hangzású stílus. Míg a bebopot sokszor képzetlen, ösztönösen zseniális muzsikusok játszották, a cool stílus művelői jellemzően képzett zenészek voltak, és komolyabb hangsúlyt fektettek a hangszerelésre, melynek – a szvingkorszak után ismét – csak egy részét (noha igen fontos részét) jelentették az improvizált szólók. <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> nonettjének <a href="/wiki/1949" title="1949">1949</a>-es felvételeit később <i>The Birth of the Cool</i> címmel jelentették meg, immár egy nagylemez formájában. A számok jellemzője a hűvösség, az előremutató, sokszor impresszionista hangszerelés és a bebopban szokatlan hangszerek (<a href="/wiki/Tuba_(hangszer)" title="Tuba (hangszer)">tuba</a>, <a href="/wiki/Sz%C3%A1rnyk%C3%BCrt" title="Szárnykürt">szárnykürt</a>, <a href="/wiki/Fuvola" title="Fuvola">fuvola</a>) alkalmazása. Sokan azonban nem is erre a felvételre vezetik vissza a cool jazz születését. </p><p>Iskolateremtő zenész <a href="/wiki/Lennie_Tristano" title="Lennie Tristano">Lennie Tristano</a>, a vak zongorista valamint Lee Konitz, a rendkívül hűvösen, teljesen vibrato nélkül játszó szaxofonos. <a href="/wiki/Dave_Brubeck" title="Dave Brubeck">Dave Brubeck</a> és zenekara illetve a <a href="/wiki/Modern_Jazz_Quartet" title="Modern Jazz Quartet">Modern Jazz Quartet</a> szintén jellemzően cool jazz zenekarok. Brubeck klasszikusan képzett zongorista és zeneszerző volt. Zenéjére nagy hatást tett a huszadik századi európai komolyzene. Ő használt először dzsesszben különleges metrumokat, 5/4-et, 7/8-at, 7/4-et vagy 9/8-at. A Modern Jazz Quartetre a barokk- és az impresszionista komolyzene hatott. Az ilyen zenét sokszor <i>third stream</i>-nekis nevezik. </p><p>Az új, modern stílus megvetette a lábát a nyugati parton is, az ottani színteret <a href="/w/index.php?title=West_Coast_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="West Coast jazz (a lap nem létezik)">West Coast jazz</a>-nek nevezzük. Ez egy teljesen eltérő fejlődési ívet leíró közösség, ami még évekkel később is nagyon komoly cool jazz-es hatásokat mutatott. </p><p>A korszak legfontosabb hangszerelői <a href="/wiki/Gerry_Mulligan" title="Gerry Mulligan">Gerry Mulligan</a> és <a href="/wiki/Gil_Evans" title="Gil Evans">Gil Evans</a> voltak. A szvingben a szólamvezetés általában a terc-távolságon alapult. A cool (és később a modális) időszak hangszereléseiben gyakran találkozhatunk kvártos, szekundos akkordfelrakásokkal is, melyek a zongoristák játékában is megjelentek. Ez egy igen disszonáns, modern hangzást eredményez, ami gyökeresen eltér a szvingtől, és a kortárs komolyzene irányába vezeti a dzsesszt. </p><p>Meg kell említenünk <a href="/wiki/Chet_Baker" title="Chet Baker">Chet Baker</a> trombitás, <a href="/wiki/Bob_Brookmeyer" title="Bob Brookmeyer">Bob Brookmeyer</a> harsonista, <a href="/wiki/Chico_Hamilton" title="Chico Hamilton">Chico Hamilton</a> dobos és <a href="/wiki/Stan_Getz" title="Stan Getz">Stan Getz</a> szaxofonos nevét is. Utóbbi <a href="/wiki/Woody_Herman" title="Woody Herman">Woody Herman</a> big bandjében kezdte pályafutását olyan más, szintén <a href="/wiki/Lester_Young" title="Lester Young">Lester Young</a> nyomdokain haladó tenorszaxofonosok között, mint <a href="/w/index.php?title=Herbie_Steward&action=edit&redlink=1" class="new" title="Herbie Steward (a lap nem létezik)">Herbie Steward</a> és <a href="/wiki/Zoot_Sims" title="Zoot Sims">Zoot Sims</a>, és később a brazil eredetű <a href="/wiki/Bossa_nova" title="Bossa nova">bossa nova</a> észak-amerikai pionírjává vált (amire szintén jelentős hatással volt a cool jazz harmóniai világa és esztétikája). A <a href="/wiki/Stan_Kenton" title="Stan Kenton">Stan Kenton</a> nevével fémjelzett big band zenéje (valamint a közreműködő zenészek saját együttesei) is a cool jazz tárgykörébe tartoznak, habár a maga idejében az effajta muzsikát progresszív dzsessznek is nevezték. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hard_Bop">Hard Bop</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Hard Bop"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Hard_bop" title="Hard bop">Hard bop</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <i>hard bop</i> azzal próbálta meg a közönség számára is élvezhetőbbé tenni a bebopot, hogy <a href="/wiki/Gospel" title="Gospel">gospeles</a>, <a href="/wiki/Blues" title="Blues">bluesos</a>, <a href="/wiki/Rhythm_and_blues" title="Rhythm and blues">rhythm and bluesos</a>, majd később <a href="/wiki/Soul" title="Soul">soulos</a> – azaz afroamerikai egyházzenei és popzenei – elemeket alkalmazott, szemben a cool jazz-zel, amely inkább európai hatásokat mutatott. A stílus megjelenése <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> <i>Walkincímű felvételéhez kapcsolódik, de <a href="/wiki/Clifford_Brown" title="Clifford Brown">Clifford Brown</a> is előrevetítette ezt a vonulatot. A kikristályosodást olyan emblematikus felvételek hozták el, mint az <a href="/wiki/Art_Blakey" title="Art Blakey">Art Blakey and the Jazz Messengers</a> együttes albumai, köztük az <a href="/wiki/1958" title="1958">1958</a>-as </i>Moanin (ami egy nagyon erős kombinációja a rhythm and bluesnak, a bebopnak és a fekete templomi zenének), az <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a>-es <i>Mingus Ah Um</i> és a szintén '59-ben megjelent <i>Giant Steps</i>. Ezen fontos lemezek mellett sok száz tipikus hard bop lemez látott napvilágot az ötvenes évek második felétől a hatvanas évek első feléig. </p><p>A hard bop népszerűségének csúcsát az '50-es, '60-as években érte el olyan zenészekkel, mint <a href="/wiki/Sonny_Rollins" title="Sonny Rollins">Sonny Rollins</a>, <a href="/wiki/John_Coltrane" title="John Coltrane">John Coltrane</a>, Miles Davis, <a href="/wiki/Art_Blakey" title="Art Blakey">Art Blakey</a>, <a href="/wiki/Horace_Silver" title="Horace Silver">Horace Silver</a>, <a href="/wiki/Lee_Morgan" title="Lee Morgan">Lee Morgan</a>, <a href="/wiki/Oliver_Nelson" title="Oliver Nelson">Oliver Nelson</a> vagy <a href="/wiki/Charles_Mingus" title="Charles Mingus">Charles Mingus</a>. Ebben a zenében szintén az egyéni szólókon van a hangsúly, ám a bebop avantgardizmusától és a cool jazz hűvösségétől eltérően a hard bop az izgalmasabb dallamosság, a tüzes dinamika és a nagyon erőteljes afroamerikai eredetű ritmusvilág felé indult el (megtartva mindeközben a bebop-korszakban kialakult ritmusszekciót és ezen hangszerek alapvető feladatát, úgy mint a zongora "compingot", a sétáló basszust és a szvinges dobolást), melyekhez szórakoztató, gospeles-bluesos hangszerelések társultak. A hard bop <a href="/wiki/Hammond-orgona" title="Hammond-orgona">Hammond-orgonára</a> épülő ágát <a class="mw-selflink-fragment" href="#Megjelenik_a_"groove":_Soul-jazz">soul jazz</a>-nek is nevezik. Az ötvenes években, egészen <a href="/wiki/1962" title="1962">1962</a>-ig a hard bop volt a kereskedelmileg legsikeresebb dzsesszstílus, ezt követően a <a href="/wiki/Beatles" class="mw-redirect" title="Beatles">Beatles</a> térnyerése elhódította a fiatalokat a hard boptól és globálisan a modern dzsessztől. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_modális_dzsessz_kezdetei"><span id="A_mod.C3.A1lis_dzsessz_kezdetei"></span>A modális dzsessz kezdetei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: A modális dzsessz kezdetei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az ötvenes évek közepén <a href="/w/index.php?title=George_Russell_(zeneszerz%C5%91)&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Russell (zeneszerző) (a lap nem létezik)">George Russell</a> zenész és zenetudós kiadta híres <i>The Lydian Chromatic Concept of Tonal Organization</i> című könyvét, ami először foglalkozik mélyrehatóan a modális skálák szerepével a dzsesszben. Később a bebop és hard bop stílusok követői, köztük Miles Davis kialakították a modális dzsesszt. A modális dzsessz, mint a többi ötvenes években kialakult dzsessz-stílus, szintén a beboppal ellentétben határozza meg magát: itt az improvizáció nem egy klasszikus akkordmenetre történik, hanem modális skálákra. A műfaj himnusza, az <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a>-es <i><a href="/wiki/Kind_of_Blue" title="Kind of Blue">Kind of Blue</a></i> című lemezen szereplő <i>So What</i> csupán két, dór-módban lévő mollszeptim akkordot tartalmaz. A szólisták az adott dórskála hangjaival szólóznak ezekre. A modalitás jelentős újdonságot hozott a bebop vertikális törekvéseivel szemben. <a href="/wiki/Bill_Evans" title="Bill Evans">Bill Evans</a> zongorista egy sajátságos, újfajta akkordfelrakást alkalmazott. </p><p>A modális dzsessz egészen újfajta hangzásokat, skálákat, akkordokat és elsőrendűen szólózási felfogást hozott a dzsessz világába: a harmóniai ritmus lelassul, sokszor csak egy harmónia szerepel, gyakoriak az orgonapontok, ahol egy álló basszushang fölött váltakoznak az akkordok (melyek sokszor, kvárt- vagy szekundhangközök egymásra helyezéséből tevődnek össze), politonális, modern szerzemények íródnak. <a href="/wiki/Gil_Evans" title="Gil Evans">Gil Evans</a> Davis-el közösen bevitte a modális dzsesszt a nagyzenekari textúrába is. Erről olyan albumok tanúskodnak, mint a <i>Sketches of Spain</i>, a <i>Miles Ahead</i> vagy a <i><a href="/wiki/Porgy_%C3%A9s_Bess_(opera)" title="Porgy és Bess (opera)">Porgy and Bess</a></i>, ami <a href="/wiki/George_Gershwin" title="George Gershwin">Gershwin</a> operájának modális elemekben bővelkedő, nagyzenekari dzsessz-feldolgozása. </p><p><a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a>-ben jelent meg <a href="/wiki/John_Coltrane" title="John Coltrane">John Coltrane</a> első albuma azután, hogy elhagyta Miles Davis együttesét. A <i>Giant Steps</i> rendkívül fontos felvétel, a bebop-alapú modern dzsessz egyfajta kulminálása. Az addigi dzsessz jobbára klisés, mindenki által jól ismert harmóniamenetekre épült. A Giant Steps végleg szakított ezzel a hagyománnyal. Az újfajta harmóniakör minden korábbinál bonyolultabb volt, az arra való szólózáshoz komoly zenei hozzáértésre volt szükség, s nem utolsósorban a hangzás is merőben más lett. Coltrane ezzel a felvétellel indult el azon az úton, melynek során zenei felfogása egyre modálisabbá vált. Erről a tendenciáról olyan Coltrane-lemezek árulkodnak, mint például a legendás <i>My Favorite Things</i> vagy az <i>A Love Supreme</i>. Coltrane zenéje nagyjából úgy hatott a tenorszaxofonosokra, mint tizenöt évvel korábban <a href="/wiki/Charlie_Parker" title="Charlie Parker">Charlie Parker</a> az altosokra. Coltrane hatása mind a mai napig hihetetlenül erős, szaxofonosok generációit befolyásolta (olyan zenészeket is, mint <a href="/wiki/Michael_Brecker" title="Michael Brecker">Michael Brecker</a>, <a href="/w/index.php?title=Bob_Berg&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bob Berg (a lap nem létezik)">Bob Berg</a> vagy <a href="/wiki/Dave_Liebman" title="Dave Liebman">Dave Liebman</a>). </p><p>A modális felfogás továbbra is a legmodernebbnek számított a dzsesszben. Miles Davis második, némileg avantgárd és erősen modális szemléletű kvintettjének tagjai saját műveikben is ezt a zenei elgondolást használták. Közülük a legfontosabb <a href="/wiki/Wayne_Shorter" title="Wayne Shorter">Wayne Shorter</a> tenorszaxofonos és <a href="/wiki/Herbie_Hancock" title="Herbie Hancock">Herbie Hancock</a> zongorista munkássága, de a Davis-féle modális dzsesszből indult ki <a href="/wiki/Chick_Corea" title="Chick Corea">Chick Corea</a> is, valamint Coltrane új kvartettjének zongoristája, <a href="/wiki/McCoy_Tyner" title="McCoy Tyner">McCoy Tyner</a> is. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Free_jazz">Free jazz</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Free jazz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Free_jazz" title="Free jazz">Free jazz</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Peter-broetzmann.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/Peter-broetzmann.jpg/150px-Peter-broetzmann.jpg" decoding="async" width="150" height="225" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/Peter-broetzmann.jpg/225px-Peter-broetzmann.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/Peter-broetzmann.jpg/300px-Peter-broetzmann.jpg 2x" data-file-width="420" data-file-height="630" /></a><figcaption><a href="/wiki/Peter_Br%C3%B6tzmann" title="Peter Brötzmann">Peter Brötzmann</a>, az európai free jazz fontos alakja</figcaption></figure> <p>A hatvanas évek elején már nem lehetett többé egyértelműen bebop-alapú dzsesszről beszélni. Noha a bebop, mint a modern dzsessz első nagy stílusa továbbra is mindenre hatott ami modern dzsessz, bizonyos új formák olyan messzire eltávolodtak a húsz évvel korábbi alapoktól, hogy csak szakmai szemmel és füllel állapítható meg a rokonság. </p><p>A free jazz jelentése: szabad dzsessz. Ezt a kifejezést alapvetően egy különleges avantgárd dzsesszstílusra alkalmazzuk, amiben zeneileg semmi sem kötött; sem dallam vagy hangszerelés, sem megadott skála vagy harmóniamenet, sem megadott metrum vagy ritmus nincs, minden a zenészektől függ, akik teljesen szabad kezet kapnak az előadás idejére. A dzsesszzenészeknek ez a stílus kínálja a legteljesebb <a href="/wiki/Individualizmus" title="Individualizmus">individualizmust</a>, viszont az eredmény gyakran <a href="/wiki/Kakof%C3%B3nia" title="Kakofónia">kakofonikus</a> a hallgatóság számára. </p><p>Kialakulása egy hosszabb folyamat eredménye. A modális dzsessz térnyerése után a dzsesszben fokozatosan dőltek le korábban alapvetésnek számító korlátok, mint az adott harmóniamenet vagy metrum. <a href="/wiki/Charles_Mingus" title="Charles Mingus">Charles Mingus</a> már az ötvenes évek közepén is írt olyan számot, aminek a közepén a szóló nem akkordmenetre zajlik, hanem az előadóra van bízva a hangkészlet. Egyre gyakrabban jelentek meg kötetlen, szabad részek amúgy teljesen hétköznapi dzsessz-számokban is. <a href="/wiki/Ornette_Coleman" title="Ornette Coleman">Ornette Coleman</a> <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a>-es, <i>The Shape of Jazz to Come</i> című lemeze már egy erősebb kísérlet a szabad dzsessz irányába, de itt még szerepeltek megírt témák és sok esetben lüktetése (tempója) is volt a számoknak, az <a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a>-as <i>Free Jazz: A Collective Improvisation</i> viszont már teljesen szabad zene. További érdekessége az albumnak, hogy a felvételen egyszerre két kvartett játszik, így együtt szól két ritmusszekció is. </p><p>A stílus az ötvenes évek végén kezdett igazán jól behatárolhatóvá válni. Ornette Coleman zenei megközelítését a hatvanas években John Coltrane, <a href="/wiki/Archie_Shepp" title="Archie Shepp">Archie Shepp</a>, <a href="/wiki/Albert_Ayler" title="Albert Ayler">Albert Ayler</a>, <a href="/wiki/Cecil_Taylor" title="Cecil Taylor">Cecil Taylor</a>, <a href="/wiki/Sun_Ra" title="Sun Ra">Sun Ra</a>, <a href="/wiki/Pharoah_Sanders" title="Pharoah Sanders">Pharoah Sanders</a>, <a href="/w/index.php?title=Sam_Rivers&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sam Rivers (a lap nem létezik)">Sam Rivers</a>, <a href="/w/index.php?title=Don_Pullen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Don Pullen (a lap nem létezik)">Don Pullen</a> és még sokan mások követték, bár közülük néhányan nem egyértelműen free-t játszottak, mivel a hatvanas években számos egyéb avantgárd dzsessz-stílus is megjelent (köztük a nagy hatású chicago-i iskola, melyet <a href="/wiki/Anthony_Braxton" title="Anthony Braxton">Anthony Braxton</a> neve fémjelzett). </p><p>A free hosszú évtizedek után elsőként szerepeltette a dzsesszben a kollektív improvizációt, ami a dixieland után eltűnt a műfajból. </p><p>A stílus sosem volt igazán népszerű. Heves vitákat váltott ki (és vált ki ma is) zenészek, kritikusok és zenehallgatók körében, azonban befolyással bír mind a mai napig, egészen sajátos szubkultúrát alkot a dzsesszen belül. Kortárs követői: <a href="/wiki/Peter_Br%C3%B6tzmann" title="Peter Brötzmann">Peter Brötzmann</a>, <a href="/wiki/Theo_J%C3%B6rgensmann" title="Theo Jörgensmann">Theo Jörgensmann</a>, <a href="/w/index.php?title=Ken_Vandermark&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ken Vandermark (a lap nem létezik)">Ken Vandermark</a>, <a href="/wiki/John_Zorn" title="John Zorn">John Zorn</a> és <a href="/wiki/William_Parker" title="William Parker">William Parker</a>. </p><p><br style="clear: both;" /> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_1960-as_és_1970-es_évek"><span id="Az_1960-as_.C3.A9s_1970-es_.C3.A9vek"></span>Az 1960-as és 1970-es évek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Az 1960-as és 1970-es évek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Latin_dzsessz_és_bossa_nova"><span id="Latin_dzsessz_.C3.A9s_bossa_nova"></span>Latin dzsessz és bossa nova</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Latin dzsessz és bossa nova"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Latin_jazz" title="Latin jazz">Latin jazz</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A latin dzsessz gyökerei a negyvenes évek végére tehetőek, azonban a hatvanas években vált igazán híressé. Amerikában már a szving-korszakban népszerűek voltak a <a href="/wiki/Kuba" title="Kuba">kubai</a> nagyzenekarok, (például <a href="/wiki/Xavier_Cugat" title="Xavier Cugat">Xavier Cugat</a> zenekara), amik hasonlóságokat mutattak az akkoriban divatos big bandekkel. Az afrokubai latin dzsessz-stílus már <a href="/wiki/Charlie_Parker" title="Charlie Parker">Charlie Parker</a> halála után bontakozott ki. Kiemelkedő bebop-zenészek (köztük <a href="/wiki/Dizzy_Gillespie" title="Dizzy Gillespie">Dizzy Gillespie</a> és <a href="/wiki/Billy_Taylor" title="Billy Taylor">Billy Taylor</a>) alapítottak afrokubai zenekarokat ebben az időben. Gillespie többnyire nagyzenekarokkal foglalkozott, mások kisebb combo-kkal próbálkoztak. A zenét egyaránt befolyásolták kubai és Puerto Ricó-i muzsikusok – mint <a href="/wiki/Tito_Puente" title="Tito Puente">Tito Puente</a>, <a href="/wiki/Chano_Pozo" title="Chano Pozo">Chano Pozo</a> vagy <a href="/wiki/Mongo_Santamar%C3%ADa" title="Mongo Santamaría">Mongo Santamaría</a> ütősök –, és amerikai származásúak is, akik adoptálták a kubai ritmusokat. </p><p>Az ötvenes évek végén, <a href="/wiki/Braz%C3%ADlia" title="Brazília">Brazíliában</a> kezdett kibontakozni egy új, a <a href="/wiki/Szamba_(zene)" title="Szamba (zene)">szambán</a> alapuló irányzat. A bossa nova önmagában nem tekinthető dzsessznek, azonban mivel az afrobrazil zenéből származik, sok közös tulajdonságuk van. A bossa általában lassú, ritmusa egyenes nyolcad szvinges nyolcad helyett, viszont jelentősen hatott rá a <a href="/wiki/Cool_jazz" title="Cool jazz">cool jazz</a> harmóniavilága, hangszerelése és textúrája. A legismertebb bossa nova kompozíciókat alapművekként ismerik el a dzsessz világában is. Kiemelkedő figura <a href="/w/index.php?title=Antonio_Carlos_Jobim&action=edit&redlink=1" class="new" title="Antonio Carlos Jobim (a lap nem létezik)">Antonio Carlos Jobim</a> és <a href="/wiki/Jo%C3%A3o_Gilberto" title="João Gilberto">João Gilberto</a>. </p><p>A bossa novát amerikai zenészek (sok esetben nyugati-parti fehérek) vitték magukkal Brazíliából. Az észak-amerikai bossa nova <a href="/wiki/Stan_Getz" title="Stan Getz">Stan Getz</a> és <a href="/wiki/Charlie_Byrd" title="Charlie Byrd">Charlie Byrd</a> <i>Jazz Samba</i> című lemezéhez köthető. Az északi változat jóval feszesebb és valamivel gyorsabb, a brazilhoz képest sokkal több az improvizáció. Az <a href="/wiki/1963" title="1963">1963</a>-ban készült <i>Getz/Gilberto</i> lemezen brazil bossa nova-sztárok (Jobim, Gilberto) játszanak együtt az amerikai Stan Getzel, ami valóságos őrületet váltott ki az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Egyesült Államokban</a>, és még az évtizedekkel később megjelenő <a href="/wiki/Smooth_jazz" title="Smooth jazz">smooth jazzen</a> is érezhető a hatása. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Post-bop">Post-bop</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Post-bop"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Post-bop" title="Post-bop">Post-bop</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A post-bop zenekarok egyszerre mutatták a bebop, a hard bop, a modális dzsessz és az avantgárd hatásait, azonban ezek közül egyik műfajjal sem azonosultak teljesen. A stílus a hatvanas évek közepére alakult ki. A legtöbb post-bop felvétel a Blue Note Records gondozásában jelent meg, a műfaj kulcsfigurái jellemzően Miles Davis zenésztársai vagy követői voltak, például <a href="/wiki/Wayne_Shorter" title="Wayne Shorter">Wayne Shorter</a>, <a href="/wiki/Herbie_Hancock" title="Herbie Hancock">Herbie Hancock</a>, <a href="/wiki/McCoy_Tyner" title="McCoy Tyner">McCoy Tyner</a>, <a href="/wiki/Ron_Carter_(zen%C3%A9sz)" title="Ron Carter (zenész)">Ron Carter</a>, <a href="/wiki/Tony_Williams" title="Tony Williams">Tony Williams</a>, <a href="/wiki/Freddie_Hubbard" title="Freddie Hubbard">Freddie Hubbard</a> és Bill Evans. A stílus leghíresebb albumai: <i>Speak No Evil</i> (Wayne Shorter); <i>The Real McCoy</i> (McCoy Tyner); <i>Maiden Voyage</i> (Herbie Hancock); <i>Miles Smiles</i> (Miles Davis); <i>Search for the New Land</i> (<a href="/wiki/Lee_Morgan" title="Lee Morgan">Lee Morgan</a>). Ez a típusú koncertdzsessz, melyben egyszerre szerepelnek bebopos számok, hard bopos szenvedély, modális harmonizálás és némi avantgárd kísérletezés, ma is igen jellemző a koncerttermekben. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Megjelenik_a_"groove":_soul-jazz"><span id="Megjelenik_a_.22groove.22:_soul-jazz"></span>Megjelenik a "groove": soul-jazz</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Megjelenik a "groove": soul-jazz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A soul-jazz a hard bop leszármazottja, ami még erősebben fuzionálja a dzsesszt a gospellel, a blueszal és a rhythm and blueszal. A soul-jazz a hatvanas évek végén jelent meg, és a hard boptól eltérően ez már jellemzően nem szvinges zene, nem használ sétáló basszust, hanem egy repetitív groove-ra épül, és az improvizációk dallamosabbak és kevésbé épülnek az akkordhangokra, mint más dzsessz-stílusokban. <a href="/wiki/Horace_Silver" title="Horace Silver">Horace Silver</a> volt a műfaj első nagy hatású zenésze, aki funk és gospel-alapú zongoravampeket, ismétlődő figurákat alkalmazott szerzeményeiben. A soul-jazz stílussal szorosan összekapcsolódik az orgonatrió formátuma, mely általában egy Hammond-orgonából, egy elektromos gitárból és egy dobfelszerelésből áll (a basszust sokszor az orgonista játssza ilyen felállásokban). A soul-jazz komoly színteret épített ki <a href="/wiki/New_Orleans_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="New Orleans (település)">New Orleans</a>-ban is. Kiemelkedő soul-jazz orgonisták: <a href="/wiki/Jimmy_McGriff" title="Jimmy McGriff">Jimmy McGriff</a>, <a href="/wiki/Jimmy_Smith_(zen%C3%A9sz)" title="Jimmy Smith (zenész)">Jimmy Smith</a> és <a href="/w/index.php?title=Johnny_Hammond_Smith&action=edit&redlink=1" class="new" title="Johnny Hammond Smith (a lap nem létezik)">Johnny Hammond Smith</a>. Nagyhatású tenorszaxofonista <a href="/w/index.php?title=Eddie_%22Lockjaw%22_Davis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eddie "Lockjaw" Davis (a lap nem létezik)">Eddie "Lockjaw" Davis</a> és <a href="/wiki/Stanley_Turrentine" title="Stanley Turrentine">Stanley Turrentine</a>, a gitárosok közül pedig <a href="/wiki/Wes_Montgomery" title="Wes Montgomery">Wes Montgomery</a> és <a href="/wiki/Grant_Green" title="Grant Green">Grant Green</a> neve forrt össze a stílussal. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Jazz-rock_fusion">Jazz-rock fusion</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Jazz-rock fusion"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/F%C3%BAzi%C3%B3s_jazz" title="Fúziós jazz">Fúziós jazz</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Miles_Davis_22.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Miles_Davis_22.jpg/250px-Miles_Davis_22.jpg" decoding="async" width="250" height="182" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Miles_Davis_22.jpg/375px-Miles_Davis_22.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Miles_Davis_22.jpg/500px-Miles_Davis_22.jpg 2x" data-file-width="5760" data-file-height="4192" /></a><figcaption><a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> dzsessz<a href="/wiki/Trombita" title="Trombita">trombitás</a>, a modern dzsessz elképesztően nagy hatású képviselője, számos iskola és műfaj megteremtője</figcaption></figure> <p>Az <a href="/wiki/1960-as_%C3%A9vek" title="1960-as évek">1960-as évek</a> végén a <a href="/wiki/Rock" title="Rock">rockzene</a> előtérbe kerülésével együtt kialakult a hibrid jazz-rock, de ezt először inkább <a href="/wiki/Progressz%C3%ADv_rock" title="Progresszív rock">progresszív rockzenészek</a> játszották (sokan az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyságból</a> valók). Ezek a zenészek dzsesszes felfogású, improvizált szólókat vegyítettek a rockszámokba. Ezen új megközelítés egyik első tisztán dzsessz-zenész képviselője <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> volt az <i>In a Silent Way</i> (1968) és <i><a href="/wiki/Bitches_Brew" title="Bitches Brew">Bitches Brew</a></i> (1970) című albumaival. Ezek roppant modern, avantgárd hangzású lemezek voltak, a Bitches Brew például egy sokórás felvételből készült el a vágószobában. A későbbiekben a jazz-rock még populárisabbá, könnyebben emészthetővé vált. A '60-as és a '70-es évek fúziós stílusának jellemző előadója volt a <a href="/wiki/Return_to_Forever_(egy%C3%BCttes)" title="Return to Forever (együttes)">Return to Forever</a>, <a href="/wiki/Carlos_Santana" title="Carlos Santana">Carlos Santana</a>, <a href="/wiki/Chick_Corea" title="Chick Corea">Chick Corea</a>, <a href="/wiki/John_McLaughlin_(zen%C3%A9sz)" title="John McLaughlin (zenész)">John McLaughlin</a> és zenekara a <a href="/wiki/Mahavishnu_Orchestra" title="Mahavishnu Orchestra">Mahavishnu Orchestra</a>, <a href="/wiki/Al_Di_Meola" title="Al Di Meola">Al Di Meola</a>, a <a href="/wiki/Blood,_Sweat_%26_Tears_(egy%C3%BCttes)" title="Blood, Sweat & Tears (együttes)">Blood, Sweat & Tears</a>, <a href="/wiki/Joni_Mitchell" title="Joni Mitchell">Joni Mitchell</a>, <a href="/wiki/Sun_Ra" title="Sun Ra">Sun Ra</a>, <a href="/w/index.php?title=Peter_Skellern&action=edit&redlink=1" class="new" title="Peter Skellern (a lap nem létezik)">Peter Skellern</a>, a <a href="/wiki/Soft_Machine" title="Soft Machine">Soft Machine</a>, a <a href="/wiki/Caravan_(egy%C3%BCttes)" title="Caravan (együttes)">Caravan</a>, <a href="/w/index.php?title=Narada_Michael_Walden&action=edit&redlink=1" class="new" title="Narada Michael Walden (a lap nem létezik)">Narada Michael Walden</a> (aki később zenei producerként hatalmas karriert futott be), Wayne Shorter, <a href="/wiki/Joe_Zawinul" title="Joe Zawinul">Joe Zawinul</a>, <a href="/wiki/Jaco_Pastorius" title="Jaco Pastorius">Jaco Pastorius</a>, <a href="/wiki/Stanley_Clarke" title="Stanley Clarke">Stanley Clarke</a>, a <a href="/wiki/Pat_Metheny" title="Pat Metheny">Pat Metheny Group</a>, <a href="/wiki/Billy_Cobham" title="Billy Cobham">Billy Cobham</a> és a <a href="/wiki/Weather_Report" title="Weather Report">Weather Report</a>. Sokan közülük egészen a mai napig ebben a műfajban maradtak segítve annak folyamatos fejlődését. </p><p>A jazzrockban, fusionben vagy fúziós dzsesszben eltűnik a szvingelés, azonban megjelenik az elektromos hangszerek egész arzenálja a <a href="/wiki/Basszusgit%C3%A1r" title="Basszusgitár">basszusgitártól</a> kezdve a <a href="/wiki/Szintetiz%C3%A1tor" title="Szintetizátor">szintetizátoron</a> át a torzított <a href="/wiki/Elektromos_git%C3%A1r" title="Elektromos gitár">elektromos gitárig</a>. A jazz-rock adoptálja a rockzene energikusságát, sajátos, elektronikus hangzásvilágát és ritmusszekcióját. Elsöpri a bebop, és az abból leszármazott stílusok formai konvencióit: a szerzemények összetettebbek, gyakoriak a különleges (vagy váltakozó) metrumok, az unisono témák, a bonyolult, progresszív zenei megoldások vagy a popzenei formák intróval, verzékkel, refrénekkel. A popzenei ritmusok, hangszerelés és a dzsesszes igényű improvizációk házasítása egy szélesebb tömegek számára is fogyasztható, kereskedelmileg sikeres stílust eredményezett. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Jazz-funk">Jazz-funk</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Jazz-funk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A hetvenes-nyolcvanas években jelent meg a <a href="/wiki/Funk" title="Funk">funk</a> és a dzsessz fúziója. Általában funkos ritmusvilágot használ (<a href="/wiki/James_Brown_(zen%C3%A9sz)" title="James Brown (zenész)">James Brown</a> nyomdokain haladva) dzsesszes improvizációval dúsítva. A számokat egy repetitív groove támasztja alá, amit a basszus- és dobjáték együttesen alkot. Jellemző szóló- és kísérőhangszer a <a href="/wiki/Rhodes_(hangszer)" title="Rhodes (hangszer)">Fender-Rhodes elektromos zongora</a>, bőgő helyett pedig szinte mindig basszusgitár szerepel. Az első, iskolateremtő felvételek Herbie Hancockhoz és a pszichedelikus funkot játszó zenekarához, a <a href="/w/index.php?title=Headhunters&action=edit&redlink=1" class="new" title="Headhunters (a lap nem létezik)">Headhunters</a>-hez fűződnek, akik <a href="/wiki/1973" title="1973">1973</a>-ban jelentették meg első albumukat (rajta a klasszikus <i>Watermelon Man</i> funkos átiratával, és az ezerszer feldolgozott <i>Chameleonnal</i>). Hancock a nyolcvanas évekre a funkon keresztül eljutott az elektronikus tánczenéhez is. Az ő megoldásait követte <a href="/wiki/Roy_Ayers" title="Roy Ayers">Roy Ayers</a> és az évekig tartó alkotói válság után visszatérő <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> <a href="/wiki/Marcus_Miller" title="Marcus Miller">Marcus Miller</a> basszusgitárossal. A jazz-funk jelentette a hamarosan bekövetkező pop-dzsessz fúzió (<a href="/wiki/Smooth_jazz" title="Smooth jazz">smooth jazz</a>) és az <a href="/wiki/Acid_jazz" title="Acid jazz">acid jazz</a> alapját is. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyéb_törekvések"><span id="Egy.C3.A9b_t.C3.B6rekv.C3.A9sek"></span>Egyéb törekvések</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb törekvések"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A hetvenes években a fekete művészeti és <a href="/wiki/Nacionalizmus" title="Nacionalizmus">nacionalista</a> mozgalmak ismét felfedezték a dzsesszt. <a href="/wiki/Pharoah_Sanders" title="Pharoah Sanders">Pharoah Sanders</a>, <a href="/w/index.php?title=Hubert_Laws&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hubert Laws (a lap nem létezik)">Hubert Laws</a> és Wayne Shorter klasszikus afrikai hangszereket kezdtek alkalmazni, például kalimbákat vagy kolompokat. <a href="/wiki/Alice_Coltrane" title="Alice Coltrane">Alice Coltrane</a>, <a href="/wiki/John_Coltrane" title="John Coltrane">John Coltrane</a> felesége meghonosította a dzsesszes <a href="/wiki/H%C3%A1rfa" title="Hárfa">hárfajátékot</a>, <a href="/wiki/Jean-Luc_Ponty" title="Jean-Luc Ponty">Jean-Luc Ponty</a> az elektronikusan effektelt hegedűt, <a href="/w/index.php?title=Rufus_Harley&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rufus Harley (a lap nem létezik)">Rufus Harley</a> pedig a dudát. A dzsesszt továbbra is különböző külső behatások érték például a világzene, az avantgárd komolyzene, a rock és a pop részéről. <a href="/wiki/John_McLaughlin_(zen%C3%A9sz)" title="John McLaughlin (zenész)">John McLaughlin</a> a rock, a dzsessz és az indiai klasszikus zene házasításán dolgozott. Az 1970-es években az ECM kiadó <a href="/wiki/Keith_Jarrett" title="Keith Jarrett">Keith Jarrettel</a>, a <a href="/w/index.php?title=Pat_Metheny_Group&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pat Metheny Group (a lap nem létezik)">Pat Metheny Group-pal</a>, <a href="/wiki/Jan_Garbarek" title="Jan Garbarek">Jan Garbarekkel</a>, <a href="/w/index.php?title=Ralph_Towner&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ralph Towner (a lap nem létezik)">Ralph Townerrel</a> és <a href="/wiki/Eberhard_Weber" title="Eberhard Weber">Eberhard Weber</a>-rel megteremtett egy új, kamarazene-szerű stílust, amelyben a művészek akusztikus hangszereket használtak, és gyakran a világzenéből és a folkzenéből merítettek inspirációt. A fenti előadók közül sokakat a <a href="/wiki/New_Age" title="New Age">New Age</a>-korszak dzsessz-zenészeinek tartanak. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_1980-as_és_1990-es_évektől_napjainkig"><span id="Az_1980-as_.C3.A9s_1990-es_.C3.A9vekt.C5.91l_napjainkig"></span>Az 1980-as és 1990-es évektől napjainkig</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Az 1980-as és 1990-es évektől napjainkig"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hagyományőrzők_és_új_utakat_járók"><span id="Hagyom.C3.A1ny.C5.91rz.C5.91k_.C3.A9s_.C3.BAj_utakat_j.C3.A1r.C3.B3k"></span>Hagyományőrzők és új utakat járók</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Hagyományőrzők és új utakat járók"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A nyolcvanas évek közepén a dzsessz-közösség két részre oszlott. Egyikük (<a href="/wiki/Wynton_Marsalis" title="Wynton Marsalis">Wynton</a> és <a href="/wiki/Branford_Marsalis" title="Branford Marsalis">Branford Marsalis</a> vezetésével) Louis Armstrong és Duke Ellington útját kezdte követni, nem foglalkozva az avantgárd és a fúziós dzsessz törekvéseivel, azokat a dzsessztől függetlennek tartva. Eközben a jazz-rock továbbra is virágzott, olyan új előadók léptek a színre, mint <a href="/wiki/Mike_Stern" title="Mike Stern">Mike Stern</a>, a <a href="/wiki/Tribal_Tech" title="Tribal Tech">Tribal Tech</a> és az <a href="/w/index.php?title=UZEB&action=edit&redlink=1" class="new" title="UZEB (a lap nem létezik)">UZEB</a>. Egyes legendás zenészek, mint Dave Brubeck, Wynton Marsalis, Sonny Rollins és Wayne Shorter a kétezres években is aktívak, mellettük a kilencvenes években megjelent fiatal zenészek egy új generációja <a href="/wiki/Brad_Mehldau" title="Brad Mehldau">Brad Mehldau</a>, <a href="/wiki/Jason_Moran" title="Jason Moran">Jason Moran</a> és <a href="/w/index.php?title=Vijay_Iyer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vijay Iyer (a lap nem létezik)">Vijay Iyer</a> zongoristák, <a href="/w/index.php?title=Kurt_Rosenwinkel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kurt Rosenwinkel (a lap nem létezik)">Kurt Rosenwinkel</a> gitáros, <a href="/wiki/Stefon_Harris" title="Stefon Harris">Stefon Harris</a> vibrafonista, <a href="/wiki/Roy_Hargrove" title="Roy Hargrove">Roy Hargrove</a> és <a href="/wiki/Terence_Blanchard" title="Terence Blanchard">Terence Blanchard</a> trombitás, <a href="/w/index.php?title=Chris_Potter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chris Potter (a lap nem létezik)">Chris Potter</a> és <a href="/wiki/Joshua_Redman" title="Joshua Redman">Joshua Redman</a> szaxofonos és <a href="/wiki/Christian_McBride" title="Christian McBride">Christian McBride</a> bőgős személyében. </p><p>Az Egyesült Államokban új erőre kaptak a kísérletezők, mint <a href="/wiki/Rob_Mazurek" title="Rob Mazurek">Rob Mazurek</a> és <a href="/w/index.php?title=Cuong_Vu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cuong Vu (a lap nem létezik)">Cuong Vu</a> trombitás, <a href="/w/index.php?title=Ken_Vandermark&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ken Vandermark (a lap nem létezik)">Ken Vandermark</a> szaxofonista, <a href="/wiki/Nels_Cline" title="Nels Cline">Nels Cline</a> és <a href="/wiki/John_Scofield" title="John Scofield">John Scofield</a> gitáros, <a href="/w/index.php?title=Todd_Sickafoose&action=edit&redlink=1" class="new" title="Todd Sickafoose (a lap nem létezik)">Todd Sickafoose</a> bőgős, <a href="/w/index.php?title=Craig_Taborn&action=edit&redlink=1" class="new" title="Craig Taborn (a lap nem létezik)">Craig Taborn</a> billentyűs, <a href="/w/index.php?title=John_Hollenbeck&action=edit&redlink=1" class="new" title="John Hollenbeck (a lap nem létezik)">John Hollenbeck</a> dobos, a <a href="/w/index.php?title=Medeski_Martin_%26_Wood&action=edit&redlink=1" class="new" title="Medeski Martin & Wood (a lap nem létezik)">Medeski Martin & Wood</a> és a <a href="/wiki/The_Bad_Plus" title="The Bad Plus">The Bad Plus</a> zenekarok. <a href="/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g" title="Svédország">Svédországban</a> feltűnt az <a href="/w/index.php?title=E.S.T.&action=edit&redlink=1" class="new" title="E.S.T. (a lap nem létezik)">E.S.T.</a> zenekar, az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Egyesült Királyságban</a> pedig az <a href="/w/index.php?title=Acoustic_Ladyland&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acoustic Ladyland (a lap nem létezik)">Acoustic Ladyland</a>, a <a href="/w/index.php?title=Led_Bib&action=edit&redlink=1" class="new" title="Led Bib (a lap nem létezik)">Led Bib</a> és a <a href="/w/index.php?title=Polar_Bear&action=edit&redlink=1" class="new" title="Polar Bear (a lap nem létezik)">Polar Bear</a>. Számos új énekes kezdte a dzsesszt a poppal és a rockal vegyíteni, köztük a populáris mainstream dzsessz képviselőjeként ismert, főként sztenderdeket feldolgozó, kanadai származású, Grammy-díjas zeneszerző-zongorista-énekes <a href="/wiki/Diana_Krall" title="Diana Krall">Diana Krall</a>, a pop, folk, soul, dzsessz világát követő, indiai <a href="/wiki/Ravi_Shankar" title="Ravi Shankar">Ravi Shankar</a> szitáros lánya, a többszörös Grammy-díjas <a href="/wiki/Norah_Jones" title="Norah Jones">Norah Jones</a>, a kétszeres Ivor Novello-díjas <a href="/wiki/Amy_Winehouse" title="Amy Winehouse">Amy Winehouse</a>, a kétszeres <a href="/wiki/Brit_Awards" title="Brit Awards">Brit Awards</a> és egy <a href="/wiki/Grammy" class="mw-redirect" title="Grammy">Grammy</a>-díjas <a href="/wiki/Joss_Stone" title="Joss Stone">Joss Stone</a>, a popot és dzsesszt egyaránt képviselő <a href="/wiki/Jamie_Cullum" title="Jamie Cullum">Jamie Cullum</a>, valamint <a href="/wiki/Cassandra_Wilson" title="Cassandra Wilson">Cassandra Wilson</a> és <a href="/wiki/Kurt_Elling" title="Kurt Elling">Kurt Elling</a>. </p><p>A <a href="/w/index.php?title=Robert_Glasper_Experiment&action=edit&redlink=1" class="new" title="Robert Glasper Experiment (a lap nem létezik)">Robert Glasper Experiment</a> a hiphopot párosítja a dzsesszel, a <a href="/wiki/Snarky_Puppy" title="Snarky Puppy">Snarky Puppy</a> egy többé-kevésbé dzsesszes igényű instrumentális funkzenekar, <a href="/w/index.php?title=Tigran_Hamasyan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tigran Hamasyan (a lap nem létezik)">Tigran Hamasyan</a> örmény zongorista pedig örmény zenei elemeket visz műveibe. </p><p>Elkezdődött és napjainkban is tart a <a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">szving</a> reneszánsza; a <a href="/wiki/Frank_Sinatra" title="Frank Sinatra">Frank Sinatrára</a> és <a href="/wiki/Ella_Fitzgerald" title="Ella Fitzgerald">Ella Fitzgeraldra</a> jellemző, nagyzenekari kíséretű tradicionális popzene visszatért, aminek új generációját <a href="/wiki/Michael_Bubl%C3%A9" title="Michael Bublé">Michael Bublé</a> és <a href="/wiki/Harry_Connick_Jr." title="Harry Connick Jr.">Harry Connick Jr.</a> vezeti, valamint megjelent a swing revival, amely a '40-es évek <a href="/wiki/Big_band" title="Big band">big band</a> stílusát dolgozza át egy gyorsabb, rockosabb zenére dobot és elektromos gitárt használva. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Dzsessz_és_pop:_Smooth_jazz"><span id="Dzsessz_.C3.A9s_pop:_Smooth_jazz"></span>Dzsessz és pop: Smooth jazz</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Dzsessz és pop: Smooth jazz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Smooth_jazz" title="Smooth jazz">Smooth jazz</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A smooth jazz egyszerre népszerű rádiós formátum és könnyűzenei műfaj. A stílus a nyolcvanas évek elején tűnt fel. A smooth jazz kerüli a modern dzsessz bonyolultabb megoldásait, ehelyett egy könnyen befogadható, hangzásában gyakran <a href="/wiki/Funk" title="Funk">funkos</a> vagy <a href="/wiki/Pop" class="mw-redirect" title="Pop">popos</a> zenei nyelvet takar. Jellemző hangszere az elektromos gitár és a szopránszaxofon, kiemelkedő egyénisége <a href="/wiki/David_Sanborn" title="David Sanborn">David Sanborn</a>, a <a href="/w/index.php?title=Fourplay&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fourplay (a lap nem létezik)">Fourplay</a>, <a href="/wiki/Grover_Washington,_Jr." title="Grover Washington, Jr.">Grover Washington, Jr.</a>, <a href="/wiki/Sade_Adu" title="Sade Adu">Sade Adu</a>, <a href="/wiki/Kenny_G" title="Kenny G">Kenny G</a>, <a href="/wiki/Michael_Brecker" title="Michael Brecker">Michael</a> és <a href="/wiki/Randy_Brecker" title="Randy Brecker">Randy Brecker</a>, a <a href="/w/index.php?title=Spyro_Gyra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Spyro Gyra (a lap nem létezik)">Spyro Gyra</a>, <a href="/wiki/George_Benson" title="George Benson">George Benson</a>, <a href="/wiki/Marcus_Miller" title="Marcus Miller">Marcus Miller</a>, <a href="/wiki/Victor_Wooten" title="Victor Wooten">Victor Wooten</a> és <a href="/wiki/Candy_Dulfer" title="Candy Dulfer">Candy Dulfer</a>. A smooth jazz ma is hatalmas népszerűségnek örvend, sok művész még a pop-slágerlistákra is felkerült. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Acid_jazz,_nu_jazz_és_jazz_rap"><span id="Acid_jazz.2C_nu_jazz_.C3.A9s_jazz_rap"></span>Acid jazz, nu jazz és jazz rap</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Acid jazz, nu jazz és jazz rap"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Acid_jazz" title="Acid jazz">Acid jazz</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az <a href="/wiki/Acid_jazz" title="Acid jazz">acid jazz</a>, amely a '70-es évek diszkóelemeire építkezik és a <a href="/w/index.php?title=Nu_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nu jazz (a lap nem létezik)">nu jazz</a>, amely a dzsesszt és a modern elektronikus zenei stílusokat ötvözi már a dzsesszes elemekkel dolgozó tánczenék kategóriájába tartozik. </p><p>Az <a href="/wiki/Acid_jazz" title="Acid jazz">acid jazz</a> Angliából indult ki, jelentősebb képviselői a <a href="/wiki/The_Brand_New_Heavies" title="The Brand New Heavies">Brand New Heavies</a>, a <a href="/w/index.php?title=James_Taylor_Quartet&action=edit&redlink=1" class="new" title="James Taylor Quartet (a lap nem létezik)">James Taylor Quartet</a>, a <a href="/w/index.php?title=Young_Disciples&action=edit&redlink=1" class="new" title="Young Disciples (a lap nem létezik)">Young Disciples</a>, a <a href="/w/index.php?title=Courdoy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Courdoy (a lap nem létezik)">Courdoy</a> és a <a href="/wiki/Jamiroquai" title="Jamiroquai">Jamiroquai</a>. Az Atlanti-óceán másik oldalán, az Egyesült államokban a <a href="/w/index.php?title=Groove_Collective&action=edit&redlink=1" class="new" title="Groove Collective (a lap nem létezik)">Groove Collective</a>, a <a href="/w/index.php?title=Soulive&action=edit&redlink=1" class="new" title="Soulive (a lap nem létezik)">Soulive</a> és a <a href="/w/index.php?title=Solonics&action=edit&redlink=1" class="new" title="Solonics (a lap nem létezik)">Solonics</a> követte ezt az irányt. </p><p>Az elektronikus zene előtérbe kerülése miatt a '80-as és a '90-es években több dzsesszelőadó is megpróbálkozott a dzsessz és az elektronikus tánczene intelligens kombinálásával több-kevesebb sikerrel, megalkotva a <a href="/w/index.php?title=Future_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Future jazz (a lap nem létezik)">future jazz</a>, a <a href="/w/index.php?title=Jazz_house&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazz house (a lap nem létezik)">jazz house</a>, a <a href="/w/index.php?title=Jazz_rap&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazz rap (a lap nem létezik)">jazz rap</a> és a <a href="/w/index.php?title=Nu_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nu jazz (a lap nem létezik)">nu jazz</a> stílusokat. A bátrabb próbálkozók közé tartozik a skandináviai zongorista, <a href="/w/index.php?title=Bugge_Wesseltoft&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bugge Wesseltoft (a lap nem létezik)">Bugge Wesseltoft</a> és <a href="/w/index.php?title=Nils_Petter_Molv%C3%A6r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nils Petter Molvær (a lap nem létezik)">Nils Petter Molvær</a> trombitás (mindketten az ECM kiadónál kezdtek) és a <a href="/w/index.php?title=Wibutee&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wibutee (a lap nem létezik)">Wibutee</a> trió, akik mindannyian hagyományos dzsesszzenekarokban játszottak korábban. Az angol <a href="/wiki/The_Cinematic_Orchestra" title="The Cinematic Orchestra">The Cinematic Orchestra</a> és a francia <a href="/w/index.php?title=Julien_Lourau&action=edit&redlink=1" class="new" title="Julien Lourau (a lap nem létezik)">Julien Lourau</a> szintén sikereket értek el ezen a területen. A pop és a tánczene területén, a <a href="/w/index.php?title=Nu_jazz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nu jazz (a lap nem létezik)">nu jazz</a> stílusban <a href="/w/index.php?title=St_Germain&action=edit&redlink=1" class="new" title="St Germain (a lap nem létezik)">St Germain</a> és <a href="/w/index.php?title=Jazzanova&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazzanova (a lap nem létezik)">Jazzanova</a> a legjelentősebbek, akik <a href="/wiki/House" title="House">house</a> ritmusra játszanak élő dzsessz-szólókat. </p><p>A jazz rap meghatározó albuma <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> utolsó felvétele, a <i>Doo-Bop</i> valamint <a href="/wiki/A_Tribe_Called_Quest" title="A Tribe Called Quest">A Tribe Called Quest</a> és <a href="/wiki/Guru" title="Guru">Guru</a> művei. <a href="/wiki/Herbie_Hancock" title="Herbie Hancock">Herbie Hancock</a> <a href="/wiki/1994" title="1994">1994</a>-es <i>Dis Is Da Drum</i> című lemeze is ide sorolható. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Punk_jazz_és_jazzcore"><span id="Punk_jazz_.C3.A9s_jazzcore"></span>Punk jazz és jazzcore</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Punk jazz és jazzcore"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:John_Zorn.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/John_Zorn.jpg/170px-John_Zorn.jpg" decoding="async" width="170" height="301" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/John_Zorn.jpg/255px-John_Zorn.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/John_Zorn.jpg/340px-John_Zorn.jpg 2x" data-file-width="438" data-file-height="775" /></a><figcaption><a href="/wiki/John_Zorn" title="John Zorn">John Zorn</a>, a punk-jazz és az avantgárd zene nagy hatású alakja</figcaption></figure> <p>Végbement a <a href="/wiki/Post-punk" title="Post-punk">post-punk</a> és a dzsessz fúziója is. A <a href="/wiki/London" title="London">londoni</a> <a href="/w/index.php?title=Pop_Group&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pop Group (a lap nem létezik)">Pop Group</a> zenekar a <a href="/wiki/Free_jazz" title="Free jazz">free jazz</a>, a <a href="/wiki/Reggae" title="Reggae">reggae</a>, a <a href="/wiki/Dub_(zenei_st%C3%ADlus)" title="Dub (zenei stílus)">dub</a> és a <a href="/wiki/Punk" title="Punk">punk</a> rock hangzását ötvözte. New Yorkban a <a href="/w/index.php?title=No_Wave&action=edit&redlink=1" class="new" title="No Wave (a lap nem létezik)">No Wave</a> irányzat megjelenése a free jazzhez és a punkhoz köthető. A színtér híres zenekarai a <a href="/w/index.php?title=Lydia_Lunch%27s_Queen_of_Siam&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lydia Lunch's Queen of Siam (a lap nem létezik)">Lydia Lunch's Queen of Siam</a>, a <a href="/w/index.php?title=Contortions&action=edit&redlink=1" class="new" title="Contortions (a lap nem létezik)">Contortions</a> valamint a <a href="/wiki/Lounge_Lizards" title="Lounge Lizards">Lounge Lizards</a>. </p><p><a href="/wiki/John_Zorn" title="John Zorn">John Zorn</a> a punk rock disszonanciáját ötvözte a free jazz-el. <a href="/wiki/1986" title="1986">1986</a>-os, <a href="/wiki/Ornette_Coleman" title="Ornette Coleman">Ornette Coleman</a> előtt tisztelgő <i>Spy vs. Spy</i> című lemezét gyakran illetik thrashcore jelzővel is. Ugyanebben az évben <a href="/w/index.php?title=Sonny_Sharrock&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sonny Sharrock (a lap nem létezik)">Sonny Sharrock</a>, <a href="/wiki/Peter_Br%C3%B6tzmann" title="Peter Brötzmann">Peter Brötzmann</a>, <a href="/wiki/Bill_Laswell" title="Bill Laswell">Bill Laswell</a> és <a href="/wiki/Ronald_Shannon_Jackson" title="Ronald Shannon Jackson">Ronald Shannon Jackson</a> rögzítették első lemezüket <a href="/w/index.php?title=Last_Exit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Last Exit (a lap nem létezik)">Last Exit</a> név alatt, ami a <a href="/wiki/Thrash_metal" title="Thrash metal">thrash metalt</a> és a free jazzt fuzionálta. Ez a jazzcore kezdete. </p><p>A kilencvenes években született meg a metallic jazzcore <a href="/wiki/Salt_Lake_City" title="Salt Lake City">Salt Lake City</a>-ben és <a href="/wiki/New_York" title="New York">New Yorkban</a> olyan zenekarok által, mint az <a href="/w/index.php?title=Iceburn&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iceburn (a lap nem létezik)">Iceburn</a>, a <a href="/w/index.php?title=Candiria&action=edit&redlink=1" class="new" title="Candiria (a lap nem létezik)">Candiria</a>, a <a href="/wiki/Naked_City" title="Naked City">Naked City</a> és a <a href="/w/index.php?title=Pain_Killer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pain Killer (a lap nem létezik)">Pain Killer</a>. Ezt a tendenciát folytatja a <a href="/wiki/Death_metal" title="Death metal">death metalt</a> játszó <a href="/wiki/Cynic" title="Cynic">Cynic</a> és az <a href="/wiki/Atheist" title="Atheist">Atheist</a> is. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="M-Base">M-Base</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: M-Base"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az M-Base mozgalom a nyolcvanas években indul fiatal afroamerikai zenészek (például <a href="/w/index.php?title=Steve_Coleman&action=edit&redlink=1" class="new" title="Steve Coleman (a lap nem létezik)">Steve Coleman</a>, <a href="/w/index.php?title=Graham_Haynes&action=edit&redlink=1" class="new" title="Graham Haynes (a lap nem létezik)">Graham Haynes</a>, <a href="/wiki/Cassandra_Wilson" title="Cassandra Wilson">Cassandra Wilson</a>, <a href="/wiki/Geri_Allen" title="Geri Allen">Geri Allen</a> és <a href="/w/index.php?title=Greg_Osby&action=edit&redlink=1" class="new" title="Greg Osby (a lap nem létezik)">Greg Osby</a>) vezetésével. Az M-Base <a href="/wiki/Charlie_Parker" title="Charlie Parker">Charlie Parker</a> és <a href="/wiki/John_Coltrane" title="John Coltrane">John Coltrane</a> nyomvonalán és a groove-os alapokon haladó, technikailag összetett zene. Steve Coleman, Greg Osby és Gary Thomas kidolgoztak egy új szaxofon-nyelvet, amit csak "groove-olásnak" neveznek. A kilencvenes évekre sok zenész elhagyta ezt a műfajt, Coleman viszont rendíthetetlenül tartja az M-Base-t, melynek fontos jellemzői egyebek mellett a spiritualizmus, valamint az európai barokk és klasszicista zene hatása. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Napjaink">Napjaink</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Napjaink"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dzsessz szinte minden ága él és virul, ezen belül különösen népszerű a tradicionális dzsessz, a <a href="/wiki/Ragtime_(zene)" title="Ragtime (zene)">ragtime</a> és a <a href="/wiki/Dixieland" title="Dixieland">dixieland</a>, ami a gyökerekhez való visszatérés egyik formája. A modern dzsesszt ma iskolákban, egyetemeken oktatják, terjedelemes irodalma és hangzóanyaga van. Manapság a világon sok zeneiskolában a dzsessz lett a zeneoktatás alapja a komolyzene helyett, és sok zenész gondolja úgy, hogy a modern dzsessz lehet a kulcs minden más (könnyű)zenei stílushoz is. Nyugaton sok iskolában a dzsessz-elméletet és a klasszikus zeneelméletet együttesen kezelik és oktatják mint két, egymásra kölcsönösen ható ám sok tekintetben egymásnak ellentmondó tudományt. </p><p>A dzsessz stílusbeli sokszínűsége napjainkra sem csökkent, a zene minden ága hatással van rá a világzenétől az avantgárd klasszikusokig, beleértve afrikai ritmusokat és hagyományos zenei stílusokat is. Mára a dzsessz a modalitáson keresztül eljutott a tizenkét-fokúságig, így tehát felzárkózott az európai komolyzene mellé. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Magyar_dzsessz">Magyar dzsessz</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Magyar dzsessz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_magyar_dzsessz_kezdetei">A magyar dzsessz kezdetei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: A magyar dzsessz kezdetei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Magyarország az első világháború előtt viszonylag gyorsan tudta adoptálni a ragtime-ot a tengerentúlról: <a href="/wiki/Solti_Hermin" title="Solti Hermin">Solti Hermin</a> és <a href="/wiki/Kir%C3%A1ly_Ern%C5%91_(zeneszerz%C5%91)" title="Király Ernő (zeneszerző)">Király Ernő</a> <a href="/wiki/1912" title="1912">1912</a>-ben rögzítették a <i>Medvetánc</i> című dalt, ami <a href="/wiki/Irving_Berlin" title="Irving Berlin">Irving Berlin</a> <a href="/wiki/1911" title="1911">1911</a>-es <i>Alexander's Ragtime Band</i> című számának magyar változata. A kis-zenekari ragtime (és később szving) hagyományokat jellemzően a kávéházi cigányzenészek tartották életben, a Monarchia katonazenészei pedig fúvós hangszerelésben játszottak ragtime-okat. Az első magyar dzsessziskola nagyon korán, <a href="/wiki/1926" title="1926">1926</a>-ban nyílt meg <a href="/wiki/Szekeres_Ferenc_(orgonam%C5%B1v%C3%A9sz)" title="Szekeres Ferenc (orgonaművész)">Szekeres Ferenc</a> vezetésével. Máig vita tárgyát képezi azonban, hogy ezek valóban szervesen kapcsolódnak-e a magyar dzsessz történetéhez, ugyanis ezekben az években szinte minden népszerű zenét (nyugaton és Magyarországon egyaránt) dzsessznek neveztek. </p><p>A harmincas-negyvenes években, nyugati mintára megalakultak az első magyar <a href="/wiki/Big_band" title="Big band">big bandek</a>, leghíresebb közülük <a href="/w/index.php?title=Orlay_%22Chappy%22_Jen%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Orlay "Chappy" Jenő (a lap nem létezik)">Orlay "Chappy" Jenőé</a> volt. A kor másik neves zenekarvezetője <a href="/wiki/Martiny_Lajos" title="Martiny Lajos">Martiny Lajos</a>, híres gitárosa <a href="/wiki/Bacsik_Elek" title="Bacsik Elek">Bacsik Elek</a> volt. Meg kell említeni a csodagyerek <a href="/wiki/Tommy_Vig" title="Tommy Vig">Tommy Viget</a> is, aki ütőhangszeresként, hangszerelőként vált világhírűvé. Az első magyar dzsesszpublikáció a neves zenetudós, <a href="/wiki/Moln%C3%A1r_Antal_(zenet%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)" title="Molnár Antal (zenetörténész)">Molnár Antal</a> nevéhez fűződik, aki <a href="/wiki/1928" title="1928">1928</a>-ban jelentette meg <i>Jazzband</i> című könyvét. Molnár lesújtóan fogalmaz a dzsesszről, azt erkölcs- és ízlésrombolónak tartja. </p><p>A Franciaországban dolgozó, akadémiai végzettségű <a href="/wiki/Kozma_J%C3%B3zsef_(zeneszerz%C5%91)" title="Kozma József (zeneszerző)">Kozma József</a> (Joseph Kosma) szerezte a <i><a href="/wiki/Les_Feuilles_mortes" title="Les Feuilles mortes">Hulló falevelek</a></i> című számot, ami <a href="/w/index.php?title=Johnny_Mercer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Johnny Mercer (a lap nem létezik)">Johnny Mercer</a> szövegíró közvetítésével <i>Autumn Leaves</i> címen eljutott az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Egyesült Államokba</a> is és hatalmas sztenderdé vált. A nagykanizsai születésű operettszerző, <a href="/wiki/Sigmund_Romberg" title="Sigmund Romberg">Sigmund Romberg</a> (született Rosenberg Zsigmond) komponálta a <i>Softly, as in a Morning Sunrise</i> című dalt, amiből szintén dzsessz-sztenderd lett, de sok dzsessz-együttes dolgozta fel a <i><a href="/wiki/Szomor%C3%BA_vas%C3%A1rnap_(dal)" title="Szomorú vasárnap (dal)">Szomorú vasárnap</a></i>ot is, <a href="/wiki/Seress_Rezs%C5%91" title="Seress Rezső">Seress Rezső</a> halhatatlan slágerét. </p><p>A "magyar szvingkorszak" emblematikus figurája <a href="/wiki/Beamter_Jen%C5%91" title="Beamter Jenő">Beamter Jenő</a> (Bubi) ütős-dobos-vibrafonos volt. Más hírességek mellett <a href="/wiki/Louis_Armstrong" title="Louis Armstrong">Louis Armstronggal</a> is játszott a magyar származású klarinétművész, <a href="/wiki/Joe_Muranyi" title="Joe Muranyi">Joe Muranyi</a>. <a href="/wiki/Szab%C3%B3_G%C3%A1bor_(zen%C3%A9sz)" title="Szabó Gábor (zenész)">Szabó Gábor</a> és <a href="/wiki/Zoller_Attila" title="Zoller Attila">Zoller Attila</a> gitárosok emigráltak, és külföldön világhírnévre tettek szert (Szabó Amerikában, Zoller Nyugat-Németországban majd később szintén Amerikában dolgozott). A budapesti, úgynevezett "kávéházas" korszaknak vége szakadt a háború után <a href="/wiki/R%C3%A1kosi_M%C3%A1ty%C3%A1s" title="Rákosi Mátyás">Rákosi</a> hatalomra jutásakor. A zenészek számára tiltott volt a tősgyökeres amerikai "mételyt" játszani, így sajnos Magyarország teljes mértékben el lett vágva a modern dzsessz első, és minden bizonnyal legfontosabb, meghatározó szűk másfél évtizedétől. A magyar dzsessz-rajongók esetleg csak a hazánkban illegálisan fogható <a href="/wiki/Voice_of_America" class="mw-redirect" title="Voice of America">Voice of America</a> rádióadón hallhattak igazi dzsessz-zenét (<a href="/w/index.php?title=Willis_Conover&action=edit&redlink=1" class="new" title="Willis Conover (a lap nem létezik)">Willis Conover</a> <a href="/w/index.php?title=Jazz_Hour&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazz Hour (a lap nem létezik)">Jazz Hour</a> című műsorának köszönhetően, ami <a href="/wiki/1955" title="1955">1955</a>-ben indult). </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Modern_magyar_dzsessz">Modern magyar dzsessz</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Modern magyar dzsessz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/K%C3%A1d%C3%A1r_J%C3%A1nos_(politikus)" title="Kádár János (politikus)">Kádár-korszakban</a> ismét felütötte a fejét a dzsessz, immár annak modernebb változata. Noha a rendszer először tiltotta, később már megtűrte ezt a "túlságosan szabadelvű", ráadásul nyugati eredetű zenét. Dzsesszkörök és dzsesszintézmények alakultak. <a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a> és <a href="/wiki/1980" title="1980">1980</a> között a műfaj neves pártfogója <a href="/wiki/Pernye_Andr%C3%A1s" title="Pernye András">Pernye András</a> volt, aki sokat tett a modern dzsessz elfogadtatásáért. A korszakban elinduló vagy alkotó híres dzsessz-zenészek a teljesség igénye nélkül: <a href="/wiki/Gonda_J%C3%A1nos" title="Gonda János">Gonda János</a>, <a href="/wiki/Szakcsi_Lakatos_B%C3%A9la" title="Szakcsi Lakatos Béla">Szakcsi Lakatos Béla</a>, <a href="/wiki/Vuk%C3%A1n_Gy%C3%B6rgy" title="Vukán György">Vukán György</a>, <a href="/wiki/Binder_K%C3%A1roly" title="Binder Károly">Binder Károly</a>, <a href="/wiki/Garay_Attila" title="Garay Attila">Garay Attila</a>, <a href="/w/index.php?title=Reg%C5%91s_Istv%C3%A1n_(zongoram%C5%B1v%C3%A9sz)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Regős István (zongoraművész) (a lap nem létezik)">Regős István</a> és <a href="/wiki/Cs%C3%ADk_Guszt%C3%A1v" title="Csík Gusztáv">Csík Gusztáv</a> zongoristák, <a href="/wiki/Berki_Tam%C3%A1s" title="Berki Tamás">Berki Tamás</a> és <a href="/wiki/Bontovics_Kati" title="Bontovics Kati">Bontovics Kati</a> énekesek, <a href="/w/index.php?title=Lakatos_%22Ablakos%22_Dezs%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lakatos "Ablakos" Dezső (a lap nem létezik)">Lakatos "Ablakos" Dezső</a>, <a href="/wiki/Csepregi_Gyula" title="Csepregi Gyula">Csepregi Gyula</a>, <a href="/wiki/Borb%C3%A9ly_Mih%C3%A1ly_(zen%C3%A9sz)" title="Borbély Mihály (zenész)">Borbély Mihály</a>, <a href="/wiki/R%C3%A1duly_Mih%C3%A1ly" title="Ráduly Mihály">Ráduly Mihály</a>, <a href="/w/index.php?title=Elek_Istv%C3%A1n_(zen%C3%A9sz)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Elek István (zenész) (a lap nem létezik)">Elek István</a> és <a href="/wiki/Tony_Lakatos" title="Tony Lakatos">Tony Lakatos</a> szaxofonosok, <a href="/wiki/Pege_Alad%C3%A1r" title="Pege Aladár">Pege Aladár</a> és <a href="/wiki/Berkes_Bal%C3%A1zs" title="Berkes Balázs">Berkes Balázs</a> nagybőgősök, <a href="/wiki/Dese%C5%91_Csaba" title="Deseő Csaba">Deseő Csaba</a> hegedűs, <a href="/w/index.php?title=Dand%C3%B3_P%C3%A9ter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dandó Péter (a lap nem létezik)">Dandó Péter</a>, <a href="/wiki/Orsz%C3%A1czky_Mikl%C3%B3s" title="Orszáczky Miklós">Orszáczky Miklós</a> (Jackie) és <a href="/wiki/Lattmann_B%C3%A9la" title="Lattmann Béla">Lattmann Béla</a> basszusgitárosok, <a href="/wiki/K%C5%91szegi_Imre_(zen%C3%A9sz)" title="Kőszegi Imre (zenész)">Kőszegi Imre</a>, <a href="/w/index.php?title=Lakatos_Pecek_G%C3%A9za&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lakatos Pecek Géza (a lap nem létezik)">Lakatos Pecek Géza</a>, <a href="/wiki/J%C3%A1vori_Vilmos" title="Jávori Vilmos">Jávori Vilmos</a> és <a href="/wiki/Kov%C3%A1cs_Gyula_(dobos)" title="Kovács Gyula (dobos)">Kovács Gyula</a> dobosok, <a href="/wiki/Tomsits_Rudolf" title="Tomsits Rudolf">Tomsits Rudolf</a> trombitás, <a href="/w/index.php?title=Friedrich_K%C3%A1roly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Friedrich Károly (a lap nem létezik)">Friedrich Károly</a> harsonás, illetve <a href="/wiki/Babos_Gyula" title="Babos Gyula">Babos Gyula</a>, <a href="/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_Attila_(git%C3%A1ros)" class="mw-redirect" title="László Attila (gitáros)">László Attila</a> és <a href="/wiki/Kov%C3%A1cs_Andor_(git%C3%A1rm%C5%B1v%C3%A9sz)" title="Kovács Andor (gitárművész)">Kovács Andor</a> gitáros. Sokan közülük ma is a pályán vannak.<br />A <a href="/wiki/T%C3%A1ncdalfesztiv%C3%A1l" title="Táncdalfesztivál">Táncdalfesztiválok</a> idejéből meg kell említeni a <a href="/wiki/Magyar_R%C3%A1di%C3%B3" title="Magyar Rádió">Magyar Rádió</a> big bandjét és a <a href="/wiki/De%C3%A1k_Tam%C3%A1s_(zeneszerz%C5%91)" title="Deák Tamás (zeneszerző)">Deák Tamás</a> által vezetett <a href="/w/index.php?title=De%C3%A1k_Big_Band&action=edit&redlink=1" class="new" title="Deák Big Band (a lap nem létezik)">Deák Big Bandet</a>, melyek sok esetben játszottak dzsessz-darabokat is, vagy dzsesszes igényű műveket.<br />Az úgynevezett magyar népi <a href="/wiki/Free_jazz" title="Free jazz">free jazz</a> a hetvenes években jelent meg, fontos alakja volt <a href="/wiki/Szabados_Gy%C3%B6rgy_(zongoram%C5%B1v%C3%A9sz)" title="Szabados György (zongoraművész)">Szabados György</a> zongorista és zenekara, ahonnan olyan tehetségek indultak el a pályán, mint <a href="/wiki/Grencs%C3%B3_Istv%C3%A1n" title="Grencsó István">Grencsó István</a> vagy <a href="/wiki/Dresch_Mih%C3%A1ly" title="Dresch Mihály">Dresch Mihály</a>. </p><p>Szintén a Kádár-korszakban, de még korábban kezdődött a magyar dixieland rendkívül színes színterének kialakulása is, miután (<a href="/wiki/Benk%C3%B3_S%C3%A1ndor" title="Benkó Sándor">Benkó Sándor</a> vezetésével) megalakult a <a href="/wiki/Benk%C3%B3_Dixieland_Band" title="Benkó Dixieland Band">Benkó Dixieland Band</a>. A másik nagy hatású, tradicionális dzsesszt játszó magyar zenekar a <a href="/wiki/Szeged" title="Szeged">szegedi</a> illetőségű, <a href="/wiki/Moln%C3%A1r_Gyula_(zen%C3%A9sz)" title="Molnár Gyula (zenész)">Molnár Gyula</a> által alapított <a href="/w/index.php?title=Moln%C3%A1r_Dixieland_Band&action=edit&redlink=1" class="new" title="Molnár Dixieland Band (a lap nem létezik)">Molnár Dixieland Band</a>. </p><p>A magyar jazz-rockot, dzsesszes funkzenét a hatvanas-hetvenes években a <a href="/wiki/Syrius" title="Syrius">Syrius</a>, a <a href="/wiki/Mini_(egy%C3%BCttes)" title="Mini (együttes)">Mini</a> és a <a href="/wiki/Bergendy_egy%C3%BCttes" class="mw-redirect" title="Bergendy együttes">Bergendy</a> neve fémjelezte. A nyolcvanas években Babos Gyula és László Attila gitárosok játszottak különböző fúziós projektekben. </p><p><a href="/wiki/Sn%C3%A9tberger_Ferenc" title="Snétberger Ferenc">Snétberger Ferenc</a> 1987-ben <a href="/wiki/D%C3%A9s_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Dés László">Dés Lászlóval</a> és <a href="/wiki/Horv%C3%A1th_Korn%C3%A9l_(%C3%BCt%C5%91hangszeres)" title="Horváth Kornél (ütőhangszeres)">Horváth Kornéllal</a> közösen alapította a <a href="/wiki/Trio_Stendhal" title="Trio Stendhal">Trio Stendhalt</a>, ami nagy sikereket ért el. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Napjainkban">Napjainkban</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Napjainkban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A kilencvenes évek közepe óta egyre masszívabban növekszik a magyar <a href="/wiki/F%C3%BAzi%C3%B3s_jazz" title="Fúziós jazz">fúziós jazz</a>-színtér, olyan zenekarok és zenészek által, mint a <a href="/w/index.php?title=Fusio_Group&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fusio Group (a lap nem létezik)">Fusio Group</a> (<a href="/w/index.php?title=Szend%C5%91fi_P%C3%A9ter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szendőfi Péter (a lap nem létezik)">Szendőfi Péter</a> dobossal és <a href="/wiki/Romh%C3%A1nyi_%C3%81ron" title="Romhányi Áron">Romhányi Áron</a> billentyűssel, aki a <a href="/wiki/United_(egy%C3%BCttes)" title="United (együttes)">United</a> nevű <a href="/wiki/Pop" class="mw-redirect" title="Pop">pop</a>/<a href="/wiki/Acid_jazz" title="Acid jazz">acid jazz</a>/<a href="/wiki/Funk" title="Funk">funk</a> formációnak is tagja <a href="/wiki/P%C3%A9ly_Barna" title="Pély Barna">Pély Barnával</a>), <a href="/w/index.php?title=Barab%C3%A1s_Tam%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Barabás Tamás (a lap nem létezik)">Barabás Tamás</a> basszusgitáros világzenei és dzsessz-formációja, a <a href="/wiki/Djabe" title="Djabe">Djabe</a>, <a href="/wiki/Kaltenecker_Zsolt" title="Kaltenecker Zsolt">Kaltenecker Zsolt</a> egyedi billentyűs combo-i, a <a href="/wiki/European_Mantra" title="European Mantra">European Mantra</a> nevű <a href="/wiki/Thrash_metal" title="Thrash metal">thrash metal</a>/dzsessz formáció vagy <a href="/wiki/Borlai_Gerg%C5%91" title="Borlai Gergő">Borlai Gergő</a> dobos. </p><p>A <a href="/wiki/P%C3%A1rniczky_Andr%C3%A1s" title="Párniczky András">Párniczky András</a>-vezette <a href="/w/index.php?title=Nigun&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nigun (a lap nem létezik)">Nigun</a> zenekar a kelet-európai zsidó <a href="/wiki/Klezmer" title="Klezmer">klezmer</a> és a dzsessz fúzióját hozza létre, míg a korábban már említett Dresch Mihály gyakran magyar népzenei elemekkel vegyíti zenéjét. </p><p>Szintén a kilencvenes évek közepén/végén alakult a <a href="/wiki/Jazz%2BAz" title="Jazz+Az">Jazz+Az</a> nevű popzenei formáció, ami <a href="/wiki/Geszti_P%C3%A9ter" title="Geszti Péter">Geszti Péter</a> és <a href="/wiki/D%C3%A9s_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Dés László">Dés László</a> dzsesszzenész közös projektje volt. A három énekesnő, <a href="/wiki/V%C3%A1czi_Eszter" title="Váczi Eszter">Váczi Eszter</a>, <a href="/wiki/Kozma_Orsolya" title="Kozma Orsolya">Kozma Orsolya</a> és <a href="/wiki/Behumi_D%C3%B3ra" title="Behumi Dóra">Behumi Dóra</a> mind a mai napig a dzsessz-színtéren szerepel. A – jellemzően fővárosi – zenei közegben mérhetetlenül sok dzsessz-együttes létezik, köztük mainstream, bebop és popos zenekarok egyaránt, míg a kortárs magyar dzsessz fiatalabb generációját a teljesség igénye nélkül <a href="/wiki/Fekete-Kov%C3%A1cs_Korn%C3%A9l" title="Fekete-Kovács Kornél">Fekete-Kovács Kornél</a> trombitás/szárnykürtős, <a href="/w/index.php?title=Bacs%C3%B3_Krist%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bacsó Kristóf (a lap nem létezik)">Bacsó Kristóf</a>, <a href="/w/index.php?title=%C3%81v%C3%A9d_J%C3%A1nos&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ávéd János (a lap nem létezik)">Ávéd János</a> és <a href="/wiki/T%C3%B3th_Viktor_(dzsesszzen%C3%A9sz)" title="Tóth Viktor (dzsesszzenész)">Tóth Viktor</a> szaxofonosok, <a href="/w/index.php?title=Gy%C3%A1rf%C3%A1s_Istv%C3%A1n_(zen%C3%A9sz)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gyárfás István (zenész) (a lap nem létezik)">Gyárfás István</a> és <a href="/w/index.php?title=Birta_Mikl%C3%B3s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Birta Miklós (a lap nem létezik)">Birta Miklós</a> gitáros, <a href="/wiki/Bal%C3%A1zs_Elem%C3%A9r_(dzsesszdobos)" title="Balázs Elemér (dzsesszdobos)">Balázs Elemér</a> dobos, <a href="/wiki/Egri_J%C3%A1nos_(zen%C3%A9sz)" title="Egri János (zenész)">Egri János</a> és <a href="/w/index.php?title=Barcza_Horv%C3%A1th_J%C3%B3zsef&action=edit&redlink=1" class="new" title="Barcza Horváth József (a lap nem létezik)">Barcza Horváth József</a> bőgősök <a href="/wiki/Sz%C5%91ke_Nikoletta" title="Szőke Nikoletta">Szőke Nikoletta</a>, <a href="/wiki/Harcsa_Veronika" title="Harcsa Veronika">Harcsa Veronika</a>, <a href="/wiki/Micheller_Myrtill" title="Micheller Myrtill">Micheller Myrtill</a> és <a href="/w/index.php?title=Winand_G%C3%A1bor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Winand Gábor (a lap nem létezik)">Winand Gábor</a> énekesek, és <a href="/wiki/S%C3%A1rik_P%C3%A9ter" title="Sárik Péter">Sárik Péter</a> és <a href="/w/index.php?title=Ol%C3%A1h_K%C3%A1lm%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oláh Kálmán (a lap nem létezik)">Oláh Kálmán</a> zongorista, valamint zenekara, a <a href="/w/index.php?title=Trio_Midnight&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trio Midnight (a lap nem létezik)">Trio Midnight</a> vezeti. </p><p>A vokális-szving hagyományait a 2008-as feloszlásukig a <a href="/wiki/Cotton_Club_Singers" title="Cotton Club Singers">Cotton Club Singers</a> és a <a href="/w/index.php?title=Four_Fathers&action=edit&redlink=1" class="new" title="Four Fathers (a lap nem létezik)">Four Fathers</a> személyesíti meg elsősorban, de más énekegyüttesek is gyakran tűznek repertoárjukra dzsessz-darabokat. Napjaink magyar big bandjei többek között a néhai <a href="/wiki/Hat%C3%A1r%C5%91rs%C3%A9g_Magyarorsz%C3%A1gon" title="Határőrség Magyarországon">határőrség</a>, jelenleg a <a href="/wiki/Rend%C5%91rs%C3%A9g" title="Rendőrség">rendőrség</a> big bandje, a <a href="/w/index.php?title=Modern_Art_Orchestra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Modern Art Orchestra (a lap nem létezik)">Modern Art Orchestra</a> és a <a href="/wiki/Budapest_Jazz_Orchestra" title="Budapest Jazz Orchestra">Budapest Jazz Orchestra</a>. A klasszikus dzsessz tradícióit a Benkó és a Molnár Dixieland Band mellett a húszas évekbeli zenét játszó <a href="/wiki/Hot_Jazz_Band" title="Hot Jazz Band">Hot Jazz Band</a> vagy a magyar ragtime-hagyományokat is felidéző <a href="/w/index.php?title=Boh%C3%A9m_Ragtime_Band&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bohém Ragtime Band (a lap nem létezik)">Bohém Ragtime Band</a> ápolja. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Dzsesszélet_a_mai_Magyarországon"><span id="Dzsessz.C3.A9let_a_mai_Magyarorsz.C3.A1gon"></span>Dzsesszélet a mai Magyarországon</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Dzsesszélet a mai Magyarországon"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A modern magyar dzsesszoktatás első fontos időpontja <a href="/wiki/1965" title="1965">1965</a> szeptembere, amikor Gonda János vezetésével megnyílik a <a href="/wiki/Bart%C3%B3k_B%C3%A9la_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_%C3%A9s_Hangszer%C3%A9szk%C3%A9pz%C5%91_Gyakorl%C3%B3_Szakgimn%C3%A1zium" title="Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium">Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium</a> dzsessztanszaka. A Bartókban egészen a nyolcvanas évek legvégéig működött a legmagasabb szintű hazai dzsesszoktatás, majd szintén Gonda János közbenjárásával megnyílt a <a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem</a> Jazz Tanszéke. Középszintű dzsesszoktatás még évekig működött az <a href="/w/index.php?title=Erkel_Ferenc_Zeneiskola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Erkel Ferenc Zeneiskola (a lap nem létezik)">Erkel Ferenc Zeneiskola</a> keretein belül (ez volt a "Postás" zeneiskola). A későbbiekben a Bartók középszintű dzsesszoktatásba kezdett. </p><p>Középszintű dzsesszzenész vagy dzsesszénekes OKJ-vizsgát <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">Budapesten</a> kizárólag az <a href="/w/index.php?title=Et%C5%B1d_Zeneiskola_%C3%A9s_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Szakk%C3%B6z%C3%A9piskola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Etűd Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola (a lap nem létezik)">Etűd Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola</a>, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, <a href="/w/index.php?title=Egressy_B%C3%A9ni_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Szakk%C3%B6z%C3%A9piskola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola (a lap nem létezik)">Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola</a> és a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola <a href="/w/index.php?title=Pik%C3%A9thy_Tibor_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Szakk%C3%B6z%C3%A9piskola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola (a lap nem létezik)">Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola</a> dzsessztanszakain lehet tenni. Ma <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarországon</a>, magyar dzsesszzenész és dzsesszénekes BA diplomát a <a href="/wiki/Liszt_Ferenc_Zenem%C5%B1v%C3%A9szeti_Egyetem" title="Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem">Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem</a> Jazz Tanszékén (tanszékvezető: <a href="/wiki/Binder_K%C3%A1roly" title="Binder Károly">Binder Károly</a> zongoraművész) és a <a href="/wiki/Kodol%C3%A1nyi_J%C3%A1nos_F%C5%91iskola" class="mw-redirect" title="Kodolányi János Főiskola">Kodolányi János Főiskola</a> Művészeti Tanszékén (tanszékvezető: <a href="/w/index.php?title=Mits_Gergely&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mits Gergely (a lap nem létezik)">Mits Gergely</a> basszusgitár-művész) képzésein lehet szerezni, mesterdiploma csak a Zeneművészeti Egyetemen szerezhető. </p><p>Szintén Gonda János alapította <a href="/wiki/1990" title="1990">1990</a>-ben a magyar dzsesszéletet összefogó <a href="/wiki/Magyar_Jazz_Sz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Magyar Jazz Szövetség">Magyar Jazz Szövetséget</a>. </p><p>Fontosabb magyar dzsesszfesztiválok: <a href="/w/index.php?title=Debreceni_Jazz_Napok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Debreceni Jazz Napok (a lap nem létezik)">Debreceni Jazz Napok</a>, <a href="/w/index.php?title=Lamantin_Jazz_Fesztiv%C3%A1l&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lamantin Jazz Fesztivál (a lap nem létezik)">Lamantin Jazz Fesztivál</a>, <a href="/w/index.php?title=Szegedi_Jazz_Napok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szegedi Jazz Napok (a lap nem létezik)">Szegedi Jazz Napok</a>, <a href="/w/index.php?title=Zs%C3%A1mb%C3%A9k_Jazz_Open&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zsámbék Jazz Open (a lap nem létezik)">Zsámbék Jazz Open</a>, <a href="/w/index.php?title=MOL_Jazz_Fesztiv%C3%A1l&action=edit&redlink=1" class="new" title="MOL Jazz Fesztivál (a lap nem létezik)">MOL Jazz Fesztivál</a>, <a href="/wiki/Veszpr%C3%A9mFest" title="VeszprémFest">VeszprémFest</a>. A hazai dzsesszklub-élet leginkább a fővárosban jelentős. Kiemelkedő a <a href="/w/index.php?title=Budapest_Jazz_Club&action=edit&redlink=1" class="new" title="Budapest Jazz Club (a lap nem létezik)">Budapest Jazz Club</a> és az <a href="/w/index.php?title=Opus_Jazz_Club&action=edit&redlink=1" class="new" title="Opus Jazz Club (a lap nem létezik)">Opus Jazz Club</a>. Nagyobb dzsessz-sztárokat általában a <a href="/wiki/M%C3%BCpa" title="Müpa">Művészetek Palotájában</a> és a <a href="/w/index.php?title=MOMKultban&action=edit&redlink=1" class="new" title="MOMKultban (a lap nem létezik)">MOMKultban</a> lehet látni, kisebb dzsesszklubok pedig rengeteg helyen vannak a városban és országszerte is. Budapesten gyakorlatilag nem múlik el este dzsesszkoncertek nélkül. </p><p>A magyar dzsessz mainstreamebb része az <a href="/wiki/MR3-Bart%C3%B3k_R%C3%A1di%C3%B3" class="mw-redirect" title="MR3-Bartók Rádió">MR3-Bartók Rádión</a> hallható hétköznap esténként és éjjel, míg egyes kereskedelmi rádióadók, mint a <a href="/w/index.php?title=Jazzy_90.9&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazzy 90.9 (a lap nem létezik)">Jazzy 90.9</a> inkább <a href="/wiki/Smooth_jazz" title="Smooth jazz">smooth jazzt</a>, <a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">szvinget</a> és egyéb populárisabb dzsesszstílusokat játszanak. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_dzsessz_zenei_jellemzői"><span id="A_dzsessz_zenei_jellemz.C5.91i"></span>A dzsessz zenei jellemzői</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: A dzsessz zenei jellemzői"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Sztenderdek">Sztenderdek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Sztenderdek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Dzsessz-sztenderd" title="Dzsessz-sztenderd">sztenderdek</a> olyan zenei művek, amelyek fontos részét képezik a dzsesszzenészek repertoárjának, mivel közismertek mind a zenészek, mind a hallgatóság között. A sztenderdeknek hiánytalan listája nem létezik, mivel az idők során újabb és újabb számok válnak sztenderddé. Nagyobb fake bookok (olyan dalos könyvek, amelyek popszámok százainak dallamát és akkordmenetét tartalmazzák) és dzsessz-kiadványok képet adhatnak arról, mi számít sztenderdnek. </p><p>Nem minden sztenderdet komponálták dzsessz-zenészek. Sok dal a <a href="/wiki/Tin_Pan_Alley" title="Tin Pan Alley">Tin Pan Alley</a>-ből, a korabeli <a href="/wiki/Broadway" title="Broadway">Broadway</a>-showkból vagy <a href="/wiki/Hollywoodi_filmgy%C3%A1rt%C3%A1s" title="Hollywoodi filmgyártás">hollywoodi</a> <a href="/wiki/Musical" title="Musical">musicalekből</a> származik (azaz az úgynevezett Nagy Amerikai Daloskönyvből). Az alapján válik egy populáris nótából standard, hogy hányszor dolgozzák azt fel dzsessz-zenészek. A dzsessz-sztenderdek egy része átfedést mutat a blues- és popsztenderdekkel. </p><p>A legtöbbször felhasznált sztenderd <a href="/wiki/W._C._Handy" title="W. C. Handy">W. C. Handy</a> <i>St. Louis Blues</i>-a volt húsz éven keresztül, majd <a href="/w/index.php?title=Hoagy_Carmichel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hoagy Carmichel (a lap nem létezik)">Hoagy Carmichel</a> <i>Stardust</i> című száma váltotta. Ma helyüket <a href="/w/index.php?title=Johnny_Green_(zeneszerz%C5%91)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Johnny Green (zeneszerző) (a lap nem létezik)">Johnny Green</a> dala, a <i>Body and Soul</i> foglalja el. A legtöbbet rögzített, dzsessz-zenész által komponált sztenderd a <i>Round Midnight</i> <a href="/wiki/Thelonious_Monk" title="Thelonious Monk">Thelonious Monktól</a>. </p><p>Híres sztenderdek a húszas-harmincas évekből: <i>Sweet Georgia Brown</i>, <i>Dinah</i>, <i>Bye Bye Blackbird</i>, <a href="/wiki/Fats_Waller" title="Fats Waller">Fats Waller</a> két híres száma, a <i>Honeysuckle Rose</i> és az <i>Ain’t Misbehavin'</i>, illetve <a href="/wiki/Cole_Porter" title="Cole Porter">Cole Porter</a> nótája, a <i>What Is This Thing Called Love?</i>. </p><p>A harmincas évek sztenderdjeinek alapja zömében big band szvingek vagy egyéb nagyzenekari művek voltak, például a <i>Summertime</i> (<a href="/wiki/George_Gershwin" title="George Gershwin">Gershwin</a> <i>Porgy és Bess</i> című operájából), a <i>My Funny Valentine</i> (<a href="/wiki/Richard_Rodgers" title="Richard Rodgers">Richard Rodgers</a>-től), az <i>All the Things You Are</i> (<a href="/wiki/Jerome_Kern" title="Jerome Kern">Jerome Kerntől</a>), illetve a <i>Don't Mean a Thing (If It Ain't Got That Swing</i>), a <i>Sophisticated Lady</i> és a <i>Caravan</i> (<a href="/wiki/Duke_Ellington" title="Duke Ellington">Duke Ellingtontól</a>). Tíz évvel később a sztenderd-dalok továbbra is a szvingből adoptálódtak (<i>Cotton Tail</i>, <i>Take the 'A' Train</i>), de megjelentek az első bebop-sztenderdek is: <i>Salt Peanuts</i>, <i>A Night in Tunisia</i> (<a href="/wiki/Dizzy_Gillespie" title="Dizzy Gillespie">Dizzy Gillespie</a>-től), <i>Anthropology</i>, <i>Yardbird Suite</i>, <i>Scrapple from the Apple</i> (<a href="/wiki/Charlie_Parker" title="Charlie Parker">Charlie Parkertől</a>). </p><p>Későbbi korok fontosabb sztenderdjei: <i>All Blues</i>, <i>So What</i> (<a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a>), <i>Impressions</i> (<a href="/wiki/John_Coltrane" title="John Coltrane">John Coltrane</a>), <i>Maiden Voyage</i> (<a href="/wiki/Herbie_Hancock" title="Herbie Hancock">Herbie Hancock</a>), <i>Footprints</i> (<a href="/wiki/Wayne_Shorter" title="Wayne Shorter">Wayne Shorter</a>), <i>Freedom Jazz Dance</i> (<a href="/wiki/Eddie_Harris" title="Eddie Harris">Eddie Harris</a>). A legtöbb <a href="/wiki/Bossa_nova" title="Bossa nova">bossa nova</a>-sztenderd <a href="/w/index.php?title=Antonio_Carlos_Jobim&action=edit&redlink=1" class="new" title="Antonio Carlos Jobim (a lap nem létezik)">Antonio Carlos Jobim</a> nevéhez fűzödik, mint a <i>Desafinado</i>, a <i>The Girl from Ipanema</i> és a <i>Corcovado</i>. Pár fontosabb <a href="/wiki/F%C3%BAzi%C3%B3s_jazz" title="Fúziós jazz">fúziós jazz</a>-sztenderd: <i>Spain</i> (<a href="/wiki/Chick_Corea" title="Chick Corea">Chick Corea</a>), <i>Chameleon</i> (<a href="/wiki/Herbie_Hancock" title="Herbie Hancock">Herbie Hancock</a>), <i>Birdland</i> (<a href="/wiki/Joe_Zawinul" title="Joe Zawinul">Joe Zawinul</a>). </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Improvizáció"><span id="Improviz.C3.A1ci.C3.B3"></span>Improvizáció</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=43" title="Szakasz szerkesztése: Improvizáció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:PharoahSanders.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/PharoahSanders.jpg/300px-PharoahSanders.jpg" decoding="async" width="300" height="214" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/PharoahSanders.jpg/450px-PharoahSanders.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/PharoahSanders.jpg/600px-PharoahSanders.jpg 2x" data-file-width="648" data-file-height="463" /></a><figcaption>Pharoah Sanders, Reggie Workman és <a href="/w/index.php?title=Idris_Muhammad&action=edit&redlink=1" class="new" title="Idris Muhammad (a lap nem létezik)">Idris Muhammad</a> (<a href="/wiki/1978" title="1978">1978</a>)</figcaption></figure> <p>Bármely dzsesszstílus (kivéve a ragtime) leírásában egyetlen közös elem van, és az az <a href="/wiki/Improviz%C3%A1ci%C3%B3" title="Improvizáció">improvizáció</a>. Az afroamerikai zenében ez már a kezdetektől fontos szerepet játszott, mert az ott élő törzsekre nagyon jellemző volt a kihívás és megfelelés kultúrája. Az improvizáció formája azonban az idővel folyamatosan változott. A korai népzene és a <a href="/wiki/Blues" title="Blues">blues</a> általában egy kérdés-felelet rendszerre épült és az improvizáció vonatkozott a szövegre és a dallamra egyaránt. A <a href="/wiki/Dixieland" title="Dixieland">dixielandben</a> a zenészek egymás után játszották el a dallamot, miközben a többiek próbáltak „vitatkozni” vele. A <a href="/wiki/Szving_(zene)" title="Szving (zene)">szvingkorszakban</a> a nagyzenekarok már kottából játszottak, azonban sokszor előfordult, hogy játék közben a zenekar egy-egy tagja egy rövid improvizatív szólót adott elő, beleilleszkedve a leírt hangszerelésbe. Az improvizáció végül a <a href="/wiki/Bebop" title="Bebop">bebopban</a> kapott központi szerepet, ahol az egész zene a kifinomult, improvizált szólókra épült kevésbé ügyelve az <i>arrangement</i>ekre. </p><p>A bop-improvizálás közben a zenészek egy akkordmenetet használnak, az akkordoknak e sorozata határozza meg a zenedarab harmóniai struktúráját. Például <a href="/wiki/Charlie_Parker" title="Charlie Parker">Charlie Parker</a> <i>Now's the Time</i> című dala 12 ütem hosszú, és a dzsesszzenészek által 12-ütemes bluesnak (<i>twelwe-bar-blues)</i> nevezett akkordmenetet használja. A dal bemutatása után a ritmusszekció tovább játssza ugyanezt a 12 ütemet, miközben a zenészek szólóban ezekre az akkordokra építve egyenként dallamokat improvizálnak. Könnyebb megérteni a dal zenei hátterét, ha a szólók hallgatása közben megpróbáljuk folyamatosan dúdolni a dallamot, mert így válik világossá, hogy az improvizált részek a dallamra épülnek. Az improvizált dallam különböző akkordokra való illesztését nevezik <i>„playing the (chord) changes”</i>-nek, vagyis az akkordváltások kijátszásának. </p><p>Ahogy már korábban is felmerült, a dzsessz kései ágai, köztük a modális dzsessz kevésbé törődnek az akkordváltásokkal, több teret adva az előadónak az adott modális skálák keretei közötti improvizálásra. <a href="/wiki/Miles_Davis" title="Miles Davis">Miles Davis</a> <i>Kind of Blue</i> című albuma kitűnő példa erre. Compingnak nevezik, amikor a szólójátékos játéka közben a zongorista vagy a gitáros akkordokat játszik improvizatív akkordfordításokban és ritmusban. A bop-zenében a bőgő is szabadon improvizálja a sétáló basszus hangjait, ám az ritmikailag viszonylag kötöttebb, hiszen elsőrendűen ő biztosítja a zene lüktetését. Ez igaz a dobolásra is, ami amellett, hogy alapot szolgáltat, színesíti, improvizatív módon "meghangszereli" a zenét. </p><p>Az 1950-es-1960-as években fejlődött ki a improvizációnak egy új, a korábbi szabályokat felrúgó ága. A <a href="/wiki/Free_jazz" title="Free jazz">free jazznek</a>, szabad dzsessznek, <i>energy music</i>nak, vagy <i>"The New Thing"</i>-nek nevezett irányzatban alig van kötött tempó, vagy akkordmenet; a zenészek játék közben szabadon kommunikálnak egymással. Fontos változás a korábban divatos irányzatokhoz képest, hogy itt újra előtérbe került a kollektív improvizáció, tehát szerepüket tekintve nincs nagy különbség a szólista és a kísérő között. Hasonló (a free-vel gyakran összemosott) irányzat az <a href="/w/index.php?title=Avantg%C3%A1rd_dzsessz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Avantgárd dzsessz (a lap nem létezik)">avantgárd dzsessz</a>, itt azonban lehetnek előre megkomponált témák és struktúrák, amelyek az improvizáció kiindulópontjául szolgálnak. (Ilyen például <a href="/wiki/Anthony_Braxton" title="Anthony Braxton">Anthony Braxton</a> vagy <a href="/wiki/John_Zorn" title="John Zorn">John Zorn</a> több műve.) A free jazz-rögtönzés nem feltétlenül tudományos vagy zenei, hanem spirituális alapú, az emberi kommunikáció zenei nyelvre lefordítva. </p><p>Sűrű harmóniamenetű számoknál a bop-stílusú, az akkordok hangjaira épülő megközelítés mellett létezik egy másik, úgynevezett horizontális vagy lineáris improvizációs technika is. Ilyenkor a zenész végignézi a művet és beazonosítja a hangnemeket, s nem az egyes akkordokra gondol játék közben, hanem arra az adott hangnemre, amelyben ezek az akkordok éppen vannak. </p><p>Gyakran előfordul, hogy az előadók kilépnek a darabból, azaz szándékosan olyan hangokat játszanak, ami egyébként nem illik a hangnembe (angolul ezt "out"-nak nevezik). Ennek a célja általában a figyelemfelkeltés vagy pedig az, hogy amikor újra visszatérnek, az még kellemesebbnek tűnjön. </p><p>Manapság nagyon sok olyan zenét is dzsessznek neveznek, amelyek valójában más stílusúak, csupán tartalmaznak improvizált részeket. Ez annak köszönhető, hogy mára a dzsessz nagyon tág fogalom lett. A bebop-korig a dzsessz jellemzője volt a szvinges (triolás/nyújtott) nyolcadhang, a modernebb stílusokban ez sokszor nincs meg. Ugyanakkor egyes zenészek kimondottan támogatják azt a tendenciát, hogy a dzsessz minél több különböző zenei stílust dolgozzon fel, ezzel fejlesztve saját magát és adott esetben egyéb műfajokat is. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források,_további_irodalom_(időrendben)"><span id="Forr.C3.A1sok.2C_tov.C3.A1bbi_irodalom_.28id.C5.91rendben.29"></span>Források, további irodalom (időrendben)</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=44" title="Szakasz szerkesztése: Források, további irodalom (időrendben)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Langston Hughes: <i>Jazz</i>, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1973</li> <li><a href="/wiki/Gonda_J%C3%A1nos" title="Gonda János">Gonda János</a>: <i>Jazz. Történet – elmélet – gyakorlat</i>, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1979, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633302536" title="Speciális:Könyvforrások/9633302536">ISBN 963-330-253-6</a></li> <li><a href="/wiki/Gonda_J%C3%A1nos" title="Gonda János">Gonda János</a>: <i>Mi a jazz?</i>, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1982, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633304423" title="Speciális:Könyvforrások/9633304423">ISBN 963 330 442 3</a></li> <li>Colin Larkin (szerk.): <i>Guinness Jazz-zenészek lexikona. Ki kicsoda a jazzben?</i>, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1993, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963093678x" title="Speciális:Könyvforrások/963093678x">ISBN 963 09 3678 x</a></li> <li>Michael Jacobs: <i>Fejezetek a jazz történetéből – CD-vel</i>, Gemini Budapest Kiadó-Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 1999, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638168358" title="Speciális:Könyvforrások/9638168358">ISBN 963-8168-35-8</a></li> <li>Simon Géza Gábor (szerk.): <i>Fejezetek a magyar jazz történetéből 1961-ig (CD-melléklettel)</i>, Magyar Jazzkutatási Társaság, Budapest, 2001, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630052253" title="Speciális:Könyvforrások/9630052253">ISBN 9630052253</a></li> <li><a href="/wiki/Gonda_J%C3%A1nos" title="Gonda János">Gonda János</a>: <i>Jazzvilág</i>, Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2004, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638623853" title="Speciális:Könyvforrások/9638623853">ISBN 963-8623-85-3</a></li> <li>Simon Adams: <i>Jazz</i>, Képzőművészeti Kiadó Kft., Budapest, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633370388" title="Speciális:Könyvforrások/9633370388">ISBN 963 337 038 8</a> <i>(Mű és mestere)</i></li> <li>Geoffrey C. Ward – Ken Burns: <i>A jazz története</i>, JLX Kiadó, Budapest, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633052416" title="Speciális:Könyvforrások/9633052416">ISBN 963-305-241-6</a></li> <li><a href="/wiki/Pernye_Andr%C3%A1s" title="Pernye András">Pernye András</a>: <i>A jazz</i>, Noran-Kiadó Kft., Budapest, 2007, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639716490" title="Speciális:Könyvforrások/9789639716490">ISBN 978 963 9716 49 0</a></li> <li>Kerekes György: <i>Jazzportrék. A kezdetektől az ötvenes évekig</i>, Pro Die Kiadó, Budapest, 2012–2014, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638691409" title="Speciális:Könyvforrások/9638691409">ISBN 963-8691-40-9</a> <i>(Pro toto könyvek)</i></li> <li>Jávorszky Béla Szilárd: <i>A magyar jazz története</i>, Kossuth Kiadó, Budapest, 2014, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789630979924" title="Speciális:Könyvforrások/9789630979924">ISBN 978-963-09-7992-4</a></li> <li>Kerekes György – Pallai Péter: <i>A jazz évszázada</i>, Fidelio Média Kft., Budapest, 2015, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789631225686" title="Speciális:Könyvforrások/9789631225686">ISBN 9789631225686</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1rkus_Tibor_(dzsesszzen%C3%A9sz)" title="Márkus Tibor (dzsesszzenész)">Márkus Tibor</a>: <i>A Jazz Elmélete I-III.</i>, Savaria University Press Alapítvány, Szombathely, 2015, <span class="error">helytelen ISBN kód</span>: 978615251061</li> <li>Simon Géza Gábor: <i>Képes magyar jazztörténet</i>, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2016, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155021060" title="Speciális:Könyvforrások/9786155021060">ISBN 978-615-5021-06-0</a> (kiállítási katalógus)</li> <li>Simon Géza Gábor: <i>A zenetudomány mostohagyermeke. A jazz és hatása Magyarországon, 1920-1950</i>; Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, 2016 + CD</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Egyéb_külső_hivatkozások"><span id="Egy.C3.A9b_k.C3.BCls.C5.91_hivatkoz.C3.A1sok"></span>Egyéb külső hivatkozások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=45" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb külső hivatkozások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Marc Sabatella: <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.makrai.net/balazs/primer/">Egy jazz improvizációs olvasókönyv</a></i> (Fordította: Makrai Balázs)</li> <li>American National Biography Online: <a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.anb.org/articles/18/18-03806.html">http://www.anb.org/articles/18/18-03806.html</a> (hozzáférés : 2015.08.12)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Dzsessz&action=edit&section=46" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Jazz" title="commons:Category:Jazz"><img alt="Commons:Category:Jazz" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/75px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/100px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><b><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Jazz" class="extiw" title="commons:Category:Jazz">Dzsessz</a></b></i> témájú médiaállományokat.</div> </div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jazzkutatas.eu/article.php">Jazzkutatás.hu</a> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://jazzkutatas.eu/article.php?id=1">A magyar dzsessztörténet főbb dátumai</a></li></ul></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://jazz.lapozz.hu/">Jazz.lapozz.hu</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://jazzmuhely.uw.hu/">Jazzműhely</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090412031603/http://jazzmuhely.uw.hu/">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2009. április 12-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080305233214/http://www.dalszoveg.info/jazz_dalszovegek.html">Jazz dalszöveg gyűjtemények</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://w3.enternet.hu/mbha/primer_hu/primer.htm">Egy jazz improvizációs olvasókönyv</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://jazz.lap.hu/">Jazz.lap.hu</a> – Linkgyűjtemény</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.downbeat.com/">Down Beat</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://jazz-on-line.com/?pageid=av-summary-results-controller">Here is Old Jazz on line</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jazz.blogol.hu/">Jazz Blog</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://jazz.network.hu/">Jazz klub</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85069833">sh85069833</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4028532-7">4028532-7</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph121330&CON_LNG=ENG">ph121330</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11938040n">cb11938040n</a></span></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX527410">XX527410</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00574987">00574987</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Music-GClef.svg" class="mw-file-description" title="zene"><img alt="zene" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/25px-Music-GClef.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/38px-Music-GClef.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/50px-Music-GClef.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="512" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Zene" title="Portál:Zene">Zeneportál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dzsessz&oldid=27605740">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dzsessz&oldid=27605740</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Dzsessz" title="Kategória:Dzsessz">Dzsessz</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Zenei_st%C3%ADlusok" title="Kategória:Zenei stílusok">Zenei stílusok</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lapok_helytelen_ISBN_k%C3%B3ddal" title="Kategória:Lapok helytelen ISBN kóddal">Lapok helytelen ISBN kóddal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 17., 17:32</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Dzsessz&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-rkk8l","wgBackendResponseTime":177,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.534","walltime":"0.663","ppvisitednodes":{"value":2514,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":27504,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":11485,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":10,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":9734,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 352.731 1 -total"," 50.40% 177.774 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 17.12% 60.383 1 Sablon:Zenei_stílus"," 7.12% 25.125 14 Sablon:ISBN"," 6.47% 22.839 1 Sablon:Infobox/Kép"," 5.93% 20.901 3 Sablon:Hangminta2"," 5.08% 17.916 1 Sablon:Commonskat"," 4.22% 14.881 1 Sablon:Társprojekt_alap"," 3.86% 13.622 1 Sablon:Portál"," 3.34% 11.797 4 Sablon:Infobox/Általános"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.174","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1680983,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-7c479b968-zf48j","timestamp":"20241117171535","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Dzsessz","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Dzsessz","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q8341","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q8341","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-04-28T13:35:14Z","headline":"zenei st\u00edlus"}</script> </body> </html>