CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Iulianus római császár – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"b98b36e4-f375-49b5-9f68-1a4f8c4ed49f","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Iulianus_római_császár","wgTitle":"Iulianus római császár","wgCurRevisionId":27407778,"wgRevisionId":27407778,"wgArticleId":56831,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 szeptemberéből","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 májusából","Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval", "Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Constantinus-dinasztia","Consulok a 4. században","Többszörös római consulok","Újplatonikusok","331-ben született személyek","363-ban elhunyt személyek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Iulianus_római_császár","wgRelevantArticleId":56831,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgRedirectedFrom":"Flavius_Iulianus_római_császár","wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27407778,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{ "pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":90000,"wgInternalRedirectTargetUrl":"/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r","wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q33941","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles": "ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["mediawiki.action.view.redirect","ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia", "ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cd/JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1229"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cd/JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="820"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="656"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Iulianus római császár – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Iulianus_római_császár rootpage-Iulianus_római_császár skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Iulianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Iulianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Iulianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Iulianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Családi_háttér,_gyermekkor" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Családi_háttér,_gyermekkor"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Családi háttér, gyermekkor</span> </div> </a> <ul id="toc-Családi_háttér,_gyermekkor-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kamaszkor:_elfordulás_a_kereszténységtől" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kamaszkor:_elfordulás_a_kereszténységtől"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Kamaszkor: elfordulás a kereszténységtől</span> </div> </a> <ul id="toc-Kamaszkor:_elfordulás_a_kereszténységtől-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Iulianus_caesar" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Iulianus_caesar"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Iulianus caesar</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Iulianus_caesar-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Iulianus caesar alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Iulianus_caesar-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Berendezkedés_Galliában_(355)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Berendezkedés_Galliában_(355)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Berendezkedés Galliában (355)</span> </div> </a> <ul id="toc-Berendezkedés_Galliában_(355)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Első_germán-hadjárat_(356)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Első_germán-hadjárat_(356)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Első germán-hadjárat (356)</span> </div> </a> <ul id="toc-Első_germán-hadjárat_(356)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Argentoratum_(357)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Argentoratum_(357)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>Argentoratum (357)</span> </div> </a> <ul id="toc-Argentoratum_(357)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lutetia_(358)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Lutetia_(358)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.4</span> <span>Lutetia (358)</span> </div> </a> <ul id="toc-Lutetia_(358)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Alemann-hadjárat_(359)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Alemann-hadjárat_(359)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.5</span> <span>Alemann-hadjárat (359)</span> </div> </a> <ul id="toc-Alemann-hadjárat_(359)-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Polgárháborús_helyzet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Polgárháborús_helyzet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Polgárháborús helyzet</span> </div> </a> <ul id="toc-Polgárháborús_helyzet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Iulianus_augustus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Iulianus_augustus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Iulianus augustus</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Iulianus_augustus-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Iulianus augustus alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Iulianus_augustus-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Államszervezés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Államszervezés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Államszervezés</span> </div> </a> <ul id="toc-Államszervezés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vallási_restauráció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallási_restauráció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Vallási restauráció</span> </div> </a> <ul id="toc-Vallási_restauráció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Külpolitika:_perzsa_hadjárat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Külpolitika:_perzsa_hadjárat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>Külpolitika: perzsa hadjárat</span> </div> </a> <ul id="toc-Külpolitika:_perzsa_hadjárat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Utójáték:_katasztrofális_béke" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Utójáték:_katasztrofális_béke"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.4</span> <span>Utójáték: katasztrofális béke</span> </div> </a> <ul id="toc-Utójáték:_katasztrofális_béke-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_kereszténység_győzelme" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kereszténység_győzelme"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>A kereszténység győzelme</span> </div> </a> <ul id="toc-A_kereszténység_győzelme-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Emlékezete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Emlékezete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Emlékezete</span> </div> </a> <ul id="toc-Emlékezete-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Munkái,_írásai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Munkái,_írásai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Munkái, írásai</span> </div> </a> <ul id="toc-Munkái,_írásai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Magyarul_elérhető_művek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyarul_elérhető_művek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Magyarul elérhető művek</span> </div> </a> <ul id="toc-Magyarul_elérhető_művek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Családja" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Családja"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Családja</span> </div> </a> <ul id="toc-Családja-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Források</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Források-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Források alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Művei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Művei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.1</span> <span>Művei</span> </div> </a> <ul id="toc-Művei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Magyarul_megjelent_művei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyarul_megjelent_művei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.2</span> <span>Magyarul megjelent művei</span> </div> </a> <ul id="toc-Magyarul_megjelent_művei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Magyar_nyelvű_Iulianus-szakirodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyar_nyelvű_Iulianus-szakirodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.3</span> <span>Magyar nyelvű Iulianus-szakirodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Magyar_nyelvű_Iulianus-szakirodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyéb_felhasznált_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb_felhasznált_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.4</span> <span>Egyéb felhasznált irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyéb_felhasznált_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Idegen_nyelvű_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Idegen_nyelvű_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Idegen nyelvű irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Idegen_nyelvű_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Életrajzok,_szépirodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Életrajzok,_szépirodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Életrajzok, szépirodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Életrajzok,_szépirodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Iulianus római császár</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 80 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-80" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">80 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Julian_(emperor)" title="Julian (emperor) – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Julian (emperor)" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Julianus" title="Julianus – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Julianus" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Julian_(Kaiser)" title="Julian (Kaiser) – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Julian (Kaiser)" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Chuli%C3%A1n_l%27Apostata" title="Chulián l'Apostata – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Chulián l'Apostata" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%8A%D9%88%D9%84%D9%8A%D8%A7%D9%86_%D8%A7%D9%84%D9%85%D8%B1%D8%AA%D8%AF" title="يوليان المرتد – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="يوليان المرتد" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D9%8A%D9%88%D9%84%D9%8A%D8%A7%D9%86%D9%88%D8%B3_%D8%A7%D9%84%D8%AC%D8%A7%D8%AD%D8%AF" title="يوليانوس الجاحد – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="يوليانوس الجاحد" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Yulian_(imperator)" title="Yulian (imperator) – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Yulian (imperator)" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%DA%98%D9%88%D9%84%DB%8C%D8%A7%D9%86" title="ژولیان – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="ژولیان" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D1%96%D0%B9_%D0%9A%D0%BB%D0%B0%D1%9E%D0%B4%D0%B7%D1%96%D0%B9_%D0%AE%D0%BB%D1%96%D1%8F%D0%BD" title="Флавій Клаўдзій Юліян – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Флавій Клаўдзій Юліян" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%AE%D0%BB%D0%B8%D0%B0%D0%BD" title="Юлиан – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Юлиан" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9C%E0%A7%81%E0%A6%B2%E0%A6%BF%E0%A6%AF%E0%A6%BC%E0%A6%BE%E0%A6%A8_(%E0%A6%B0%E0%A7%8B%E0%A6%AE%E0%A6%BE%E0%A6%A8_%E0%A6%B8%E0%A6%AE%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A6%BE%E0%A6%9F)" title="জুলিয়ান (রোমান সম্রাট) – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="জুলিয়ান (রোমান সম্রাট)" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Juluan_II" title="Juluan II – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Juluan II" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Juli%C3%A0_l%27Ap%C3%B2stata" title="Julià l'Apòstata – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Julià l'Apòstata" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Julianus" title="Julianus – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Julianus" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cu mw-list-item"><a href="https://cu.wikipedia.org/wiki/%D0%87%D0%BE%D1%83%D0%BB%D1%97%D0%B0%D0%BD%D1%8A_(%D1%86%D1%A3%D1%81%D0%B0%D1%80%D2%84%D1%8C)" title="Їоулїанъ (цѣсар҄ь) – egyházi szláv" lang="cu" hreflang="cu" data-title="Їоулїанъ (цѣсар҄ь)" data-language-autonym="Словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ" data-language-local-name="egyházi szláv" class="interlanguage-link-target"><span>Словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Julian" title="Julian – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Julian" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Julian_(kejser)" title="Julian (kejser) – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Julian (kejser)" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Julian_(Kaiser)" title="Julian (Kaiser) – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Julian (Kaiser)" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Julianus" title="Julianus – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Julianus" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target"><span>Zazaki</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%99%CE%BF%CF%85%CE%BB%CE%B9%CE%B1%CE%BD%CF%8C%CF%82" title="Ιουλιανός – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Ιουλιανός" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Juliano_(imperiestro)" title="Juliano (imperiestro) – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Juliano (imperiestro)" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Juliano_el_Ap%C3%B3stata" title="Juliano el Apóstata – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Juliano el Apóstata" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Julianus_(keiser)" title="Julianus (keiser) – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Julianus (keiser)" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Juliano_(enperadorea)" title="Juliano (enperadorea) – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Juliano (enperadorea)" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%DA%98%D9%88%D9%84%DB%8C%D8%A7%D9%86" title="ژولیان – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="ژولیان" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Julianus" title="Julianus – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Julianus" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Julien_(empereur_romain)" title="Julien (empereur romain) – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Julien (empereur romain)" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Julianus_Apostata" title="Julianus Apostata – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Julianus Apostata" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Xuliano" title="Xuliano – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Xuliano" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Julian" title="Julian – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Julian" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target"><span>客家語 / Hak-kâ-ngî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%99%D7%95%D7%9C%D7%99%D7%90%D7%A0%D7%95%D7%A1_%D7%94%D7%9B%D7%95%D7%A4%D7%A8" title="יוליאנוס הכופר – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="יוליאנוס הכופר" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Julijan_(rimski_car)" title="Julijan (rimski car) – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Julijan (rimski car)" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%80%D5%B8%D6%82%D5%AC%D5%AB%D5%A1%D5%B6%D5%B8%D5%BD_%D5%88%D6%82%D6%80%D5%A1%D6%81%D5%B8%D5%B2" title="Հուլիանոս Ուրացող – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Հուլիանոս Ուրացող" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D5%85%D5%B8%D6%82%D5%AC%D5%AB%D5%A1%D5%B6%D5%B8%D5%BD_%D5%88%D6%82%D6%80%D5%A1%D6%81%D5%B8%D5%B2" title="Յուլիանոս Ուրացող – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Յուլիանոս Ուրացող" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target"><span>Արեւմտահայերէն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Juliano_(imperator)" title="Juliano (imperator) – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Juliano (imperator)" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Flavius_Claudius_Julianus" title="Flavius Claudius Julianus – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Flavius Claudius Julianus" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Julianus" title="Julianus – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Julianus" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Flavio_Claudio_Giuliano" title="Flavio Claudio Giuliano – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Flavio Claudio Giuliano" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%95%E3%83%A9%E3%82%A6%E3%82%A3%E3%82%A6%E3%82%B9%E3%83%BB%E3%82%AF%E3%83%A9%E3%82%A6%E3%83%87%E3%82%A3%E3%82%A6%E3%82%B9%E3%83%BB%E3%83%A6%E3%83%AA%E3%82%A2%E3%83%8C%E3%82%B9" title="フラウィウス・クラウディウス・ユリアヌス – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="フラウィウス・クラウディウス・ユリアヌス" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/fla,ui,us.klaudius.iulianus" title="fla,ui,us.klaudius.iulianus – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="fla,ui,us.klaudius.iulianus" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target"><span>La .lojban.</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%98%E1%83%A3%E1%83%9A%E1%83%98%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%94_%E1%83%92%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%93%E1%83%92%E1%83%9D%E1%83%9B%E1%83%98%E1%83%9A%E1%83%98" title="იულიანე განდგომილი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="იულიანე განდგომილი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%9C%E0%B3%82%E0%B2%B2%E0%B2%BF%E0%B2%AF%E0%B2%A8%E0%B3%8D" title="ಜೂಲಿಯನ್ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಜೂಲಿಯನ್" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%9C%A8%EB%A6%AC%EC%95%84%EB%88%84%EC%8A%A4" title="율리아누스 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="율리아누스" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%AE%D0%BB%D0%B8%D0%B0%D0%BD_%D0%A4%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D0%B8%D0%B9_%D0%9A%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D0%B4%D0%B8%D0%B9" title="Юлиан Флавий Клавдий – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Юлиан Флавий Клавдий" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Flavius_Claudius_Iulianus" title="Flavius Claudius Iulianus – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Flavius Claudius Iulianus" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Julianas" title="Julianas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Julianas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/J%C5%ABli%C4%81ns" title="Jūliāns – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Jūliāns" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Joliano_(emperora)" title="Joliano (emperora) – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Joliano (emperora)" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%88%D1%83%D0%BB%D0%B8%D1%98%D0%B0%D0%BD_%D0%9E%D1%82%D0%BF%D0%B0%D0%B4%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%BE%D1%82" title="Јулијан Отпадникот – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Јулијан Отпадникот" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A5%81%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%A8,_%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%AE%E0%A4%A8_%E0%A4%B8%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%9F" title="ज्युलियन, रोमन सम्राट – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="ज्युलियन, रोमन सम्राट" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Julian_Apostata" title="Julian Apostata – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Julian Apostata" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Julianus_Apostata" title="Julianus Apostata – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Julianus Apostata" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Julian_den_frafalne" title="Julian den frafalne – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Julian den frafalne" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Julian_(emperaire)" title="Julian (emperaire) – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Julian (emperaire)" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Julian_Apostata" title="Julian Apostata – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Julian Apostata" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%AA%D8%B1%D9%88%D8%A7%DA%A9_%DA%98%D9%88%D9%84%DB%8C%D8%A7%D9%86" title="سترواک ژولیان – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="سترواک ژولیان" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Juliano_(imperador)" title="Juliano (imperador) – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Juliano (imperador)" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Iulian_Apostatul" title="Iulian Apostatul – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Iulian Apostatul" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%AE%D0%BB%D0%B8%D0%B0%D0%BD_%D0%9E%D1%82%D1%81%D1%82%D1%83%D0%BF%D0%BD%D0%B8%D0%BA" title="Юлиан Отступник – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Юлиан Отступник" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Giulianu_(mpiraturi_rumanu)" title="Giulianu (mpiraturi rumanu) – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Giulianu (mpiraturi rumanu)" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Flavije_Klaudije_Julijan" title="Flavije Klaudije Julijan – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Flavije Klaudije Julijan" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Julian_(emperor)" title="Julian (emperor) – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Julian (emperor)" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Juli%C3%A1n_(cis%C3%A1r)" title="Julián (cisár) – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Julián (cisár)" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Julijan_(rimski_cesar)" title="Julijan (rimski cesar) – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Julijan (rimski cesar)" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Juliani" title="Juliani – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Juliani" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%88%D1%83%D0%BB%D0%B8%D1%98%D0%B0%D0%BD_%D0%A4%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D0%B8%D1%98%D0%B5_%D0%9A%D0%BB%D0%B0%D1%83%D0%B4%D0%B8%D1%98%D0%B5" title="Јулијан Флавије Клаудије – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Јулијан Флавије Клаудије" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Julianus_(kejsare)" title="Julianus (kejsare) – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Julianus (kejsare)" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Juliani_Mwasi" title="Juliani Mwasi – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Juliani Mwasi" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Juliano_ang_Tumalikod" title="Juliano ang Tumalikod – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Juliano ang Tumalikod" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Julianus" title="Julianus – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Julianus" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%AE%D0%BB%D0%B8%D0%B0%D0%BD_%D0%90%D0%BF%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B0%D1%82%D0%B0" title="Юлиан Апостата – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Юлиан Апостата" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D1%96%D0%B9_%D0%9A%D0%BB%D0%B0%D0%B2%D0%B4%D1%96%D0%B9_%D0%AE%D0%BB%D1%96%D0%B0%D0%BD" title="Флавій Клавдій Юліан – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Флавій Клавдій Юліан" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%DB%8C%D9%88%D9%84%DB%8C%D8%A7%D9%86_(%D8%B4%DB%81%D9%86%D8%B4%D8%A7%DB%81)" title="یولیان (شہنشاہ) – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="یولیان (شہنشاہ)" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Julianus_(ho%C3%A0ng_%C4%91%E1%BA%BF)" title="Julianus (hoàng đế) – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Julianus (hoàng đế)" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Julian_(emperador)" title="Julian (emperador) – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Julian (emperador)" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E5%B0%A4%E5%88%A9%E5%AE%89" title="尤利安 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="尤利安" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/Julian_Apostat" title="Julian Apostat – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Julian Apostat" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target"><span>Yorùbá</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%B0%A4%E5%88%A9%E5%AE%89" title="尤利安 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="尤利安" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Iulianus" title="Iulianus – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Iulianus" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E5%B0%A4%E5%88%A9%E5%AE%89" title="尤利安 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="尤利安" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q33941#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&oldid=27407778" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&id=27407778&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FIulianus_r%25C3%25B3mai_cs%25C3%25A1sz%25C3%25A1r"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FIulianus_r%25C3%25B3mai_cs%25C3%25A1sz%25C3%25A1r"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Iulianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Flavius_Claudius_Iulianus" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q33941" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><span class="mw-redirectedfrom">(<a href="/w/index.php?title=Flavius_Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&redirect=no" class="mw-redirect" title="Flavius Iulianus római császár">Flavius Iulianus római császár</a> szócikkből átirányítva)</span><br /> <div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r">ellenőrizve</a>: <i>2024. augusztus 30.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:white;background-color:#00008B;">Flavius Iulianus</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:JulianusII-antioch(360-363)-CNG.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg/220px-JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg" decoding="async" width="220" height="225" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cd/JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg 1.5x" data-file-width="287" data-file-height="294" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#00008B;background-color:#00008B;" /></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b><a href="/w/index.php?title=Gallia,_Britannia,_Hispania_%C3%A9s_Mauretania&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gallia, Britannia, Hispania és Mauretania (a lap nem létezik)"><span style="color:white">Gallia, Britannia, Hispania és Mauretania</span></a> caesarja</b></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#B0C4DE;color:black;text-align:center;"><b>Flavius Claudius Iulianus Caesar</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><b>Uralkodási ideje</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/355" title="355">355</a> </span> – <span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/360" title="360">360</a>. február 12. </span></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Koronázása</b></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Mediolanum_(Mil%C3%A1n%C3%B3)" title="Mediolanum (Milánó)">Mediolanum</a><br /><a href="/wiki/355" title="355">355</a>. november 6.</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b><a href="/w/index.php?title=Gallia,_Britannia,_Hispania_%C3%A9s_Mauretania&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gallia, Britannia, Hispania és Mauretania (a lap nem létezik)"><span style="color:white">Gallia, Britannia, Hispania és Mauretania</span></a> augustusa</b></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#B0C4DE;color:black;text-align:center;"><b>Caesar Flavius Claudius Iulianus Augustus</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><b>Uralkodási ideje</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/360" title="360">360</a> </span> – <span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/361" title="361">361</a>. november 3. </span></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Koronázása</b></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Lutetia" title="Lutetia">Lutetia</a><br /><a href="/wiki/360" title="360">360</a>. február 12.</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b><a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom"><span style="color:white">Római Birodalom</span></a> augustusa</b></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#B0C4DE;color:black;text-align:center;"><b>Caesar Dominus Noster Flavius Claudius Iulianus Pius Felix Augustus</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><b>Uralkodási ideje</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/361" title="361">361</a>. <a href="/wiki/November_3." title="November 3.">november 3.</a> </span> – <span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/363" title="363">363</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAnius_26." title="Június 26.">június 26.</a><br />(1 évig) </span></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elődje</b></td><td><a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Utódja</b></td><td><a href="/wiki/Iovianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iovianus római császár">Iovianus</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b>Életrajzi adatok</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Uralkodóház</b></td><td><a href="/wiki/Constantinus-dinasztia" title="Constantinus-dinasztia">Constantinusok</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Született</b></td><td><a href="/wiki/331" title="331">331</a>. <a href="/wiki/%C3%81prilis_7." title="Április 7.">április 7.</a><br /><a href="/wiki/Konstantin%C3%A1poly" title="Konstantinápoly">Konstantinápoly</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elhunyt</b></td><td><a href="/wiki/363" title="363">363</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAnius_26." title="Június 26.">június 26.</a> (32 évesen)<br /><a href="/wiki/Parthia" title="Parthia">Parthia</a>, <a href="/wiki/Szamarra" title="Szamarra">Maranga</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Nyughelye</b></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Antiokheia" title="Antiokheia">Antiochia</a><br /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Édesapja</b></td><td><a href="/wiki/Flavius_Iulius_Constantius" title="Flavius Iulius Constantius">Flavius Iulius Constantius</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Édesanyja</b></td><td><a href="/wiki/Flavia_Basilina" title="Flavia Basilina">Flavia Basilina</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Testvére(i)</b></td><td><div class="plainlist"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style> <ul><li>daughter of Julius Constantius</li> <li><a href="/wiki/Flavius_Constantius_Gallus" title="Flavius Constantius Gallus">Flavius Constantius Gallus</a></li> <li>Julia Galla</li></ul> </div></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Házastársa</b></td><td><a href="/wiki/Flavia_Helena" title="Flavia Helena">Flavia Helena</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Gyermekei</b></td><td>egy halvaszületett gyermek<br />egy leánygyermek</td></tr><tr><td colspan="2"></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Iulianus" class="extiw" title="commons:Category:Iulianus">Flavius Iulianus</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> <tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><b><small><a href="/wiki/Sablon:Uralkod%C3%B3_infobox" title="Sablon:Uralkodó infobox">Sablon</a> • <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q33941" class="extiw" title="d:Q33941">Wikidata</a> • <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g_az_infoboxokhoz" title="Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz">Segítség</a></small></b></td></tr> </tbody></table> <p><b>Flavius Claudius Iulianus</b> (<a href="/wiki/Konstantin%C3%A1poly" title="Konstantinápoly">Konstantinápoly</a>, <a href="/wiki/331" title="331">331</a>. <a href="/wiki/%C3%81prilis_7." title="Április 7.">április 7.</a> – <a href="/wiki/Tigris_(foly%C3%B3)" title="Tigris (folyó)">Tigris</a> menti <a href="/wiki/Szamarra" title="Szamarra">Maranga</a>, <a href="/wiki/363" title="363">363</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAnius_26." title="Június 26.">június 26.</a>, pénzérméin FL CL IVLIA-NVS,<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <b>Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός</b>, <i>Flawiosz<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Klaudiosz Julianosz</i>) a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a> császára volt másfél évig, <a href="/wiki/361" title="361">361</a> és <a href="/wiki/363" title="363">363</a> között. <a href="/wiki/Arianizmus" title="Arianizmus">Ariánus</a> keresztény oktatói voltak,<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> de felhagyott <a href="/wiki/Arius" title="Arius">Arius</a> tanainak követésével, uralkodása alatt az ősi görög–római vallási hagyományokat ápolta és pártfogolta, utolsóként a római császárok között. <a href="/wiki/Iamblikhosz" title="Iamblikhosz">Iamblikhosz</a> tanai<sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és a mindent magába foglaló filozófiai rendszer, az <a href="/wiki/%C3%9Ajplatonizmus" title="Újplatonizmus">újplatonizmus</a> felé fordult, de nem <a href="/wiki/Plat%C3%B3n" title="Platón">Platón</a> munkáinak betű szerinti életre hívása volt a célja, hanem a dialógusok szólásszabadságán és a meggyőzésen alapuló szellemiségének valóságba ültetése.<sup id="cite_ref-B35_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-B35-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezért Iulianust az „Apostata” (<a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görögül:</a> Ἰουλιανὸς ὁ Ἀποστάτης, azaz „Hitehagyott Julianosz”) melléknévvel tartja számon a keresztény hagyomány.<sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Korai halála megakadályozta abban a nagy kísérletében, hogy a birodalomban a kereszténységgel egyenrangú és azonos hatású maradjon a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_vall%C3%A1s" title="Római vallás">római vallási</a> hagyomány, a <a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_vall%C3%A1s" title="Ókori görög vallás">görög vallás</a> tisztelete és a legfontosabb <a href="/wiki/Miszt%C3%A9riumvall%C3%A1s" title="Misztériumvallás">misztériumvallások</a> <a href="/wiki/Kultusz_(vall%C3%A1s)" title="Kultusz (vallás)">kultusza</a>. Leginkább az <a href="/wiki/%C3%9Ajplatonizmus" title="Újplatonizmus">újplatonikus</a> napteológia kötötte le figyelmét; a görög napisten, <a href="/wiki/H%C3%A9liosz_(mitol%C3%B3gia)" title="Héliosz (mitológia)">Héliosz</a> és a perzsa <a href="/wiki/Mithr%C3%A1sz" title="Mithrász">Mithrász</a> felé fordult. Az utóbbi az ősi perzsa vallásból, a <a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">mazdaizmusból</a> vette át központi motívumát, a <a href="/wiki/Dualizmus_(filoz%C3%B3fia)" title="Dualizmus (filozófia)">dualisztikus</a> szemléletet.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Magát Iulianust is beavatták Mithrász <a href="/wiki/Miszt%C3%A9rium" title="Misztérium">misztériumaiba</a>. </p><p>Iulianus azonban nemcsak filozófus volt, hanem nagyszerű hadvezér is, akit katonái rajongásig szerettek. Utolsó hadjáratán mélyen benyomult a <a href="/wiki/Sz%C3%A1sz%C3%A1nida_Birodalom" title="Szászánida Birodalom">Szászánida Birodalom</a> területére, és itt érte a halál. Halálának oka egy súlyos sebesülés, melynek körülményei homályosak, vitatottak. Egyesek harc közbeni sérülést, mások keresztény merényletet sejtetnek. A keresztény legendárium isteni beavatkozásként értékeli a kereszténységet elhagyó császár halálát. Alig másfél éves uralkodása ellenére az egyik legfontosabb személye a késő ókori római történelemnek. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Családi_háttér,_gyermekkor"><span id="Csal.C3.A1di_h.C3.A1tt.C3.A9r.2C_gyermekkor"></span>Családi háttér, gyermekkor</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Családi háttér, gyermekkor"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Flavius Claudius Iulianus <a href="/wiki/331" title="331">331</a>-ben született a nemrégiben alapított <a href="/wiki/Konstantin%C3%A1poly" title="Konstantinápoly">Konstantinápolyban</a>. Apja <a href="/wiki/Flavius_Iulius_Constantius" title="Flavius Iulius Constantius">Flavius Iulius Constantius</a>, <a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">I. Constantinus római császár</a> apai féltestvére volt. Anyja a görög származású <a href="/wiki/Flavia_Basilina" title="Flavia Basilina">Flavia Basilina</a>, <a href="/wiki/Flavius_Iulius_Iulianus" title="Flavius Iulius Iulianus">Flavius Iulius Iulianus</a> <a href="/wiki/Praetorianusok" title="Praetorianusok">praetorianus</a> <a href="/wiki/Praefectus" title="Praefectus">praefectus</a>, a korábbi egyiptomi helytartó <i>(praefectus augustalis)</i> leánya. Iulianus így anyai és apai ágon is rokona volt a <a href="/wiki/Constantinus-dinasztia" title="Constantinus-dinasztia">Constantinus-dinasztiának</a>.<sup id="cite_ref-Rosen_8-0" class="reference"><a href="#cite_note-Rosen-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Iulianus gyermekkora I. Constantinus uralkodásának végére esik, az ő <a href="/wiki/337" title="337">337</a>-ben bekövetkezett halála idején – amely után instabil helyzet alakult ki a birodalomban – nem egészen hatéves volt. A császár három fia (<a href="/wiki/II._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantinus római császár">II. Constantinus</a>, <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a> és <a href="/wiki/Constans_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Constans római császár">Constans</a>) mellett két féltestvére – Iulius Constantius és <a href="/wiki/Flavius_Iulius_Dalmatius" title="Flavius Iulius Dalmatius">Iulius Dalmatius</a> – is joggal követelhetett volna részt a hatalomból. Iulianus apja az elhunyt császár legidősebb férfirokonaként, Dalmatius pedig a <a href="/wiki/Praetorianusok" title="Praetorianusok">praetorianusok</a> <a href="/wiki/Praefectus" title="Praefectus">praefectusaként</a> kifejezetten veszélyes volt a három trónörökös hatalmi törekvéseire nézve. Nagy Constantinus <a href="/wiki/I._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantius római császár">I. Constantius Chlorus</a> <a href="/wiki/Szent_Ilona" title="Szent Ilona">Helena</a> nevű ágyasától született, még azelőtt, hogy Constantiust <a href="/wiki/Diocletianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Diocletianus római császár">Diocletianus</a> kinevezte volna. Iulius Constantius és édestestvérei viszont <a href="/wiki/Flavia_Maximiana_Theodora" title="Flavia Maximiana Theodora">Theodorától</a>, a törvényes császári hitvestől, vagyis I. Constantinuson kívül Constantius Chlorus minden gyermeke „bíborbanszületett” volt. Ebben az időben a „bíborbanszületett” gyermekek jogcíme erősebb volt az öröklésre, mint az elsőszülötté. </p><p>Ilyen módon Iulius Constantius legitimációja felmenőágon erősebb lett volna, mint Constantinus fiaié, és ha már Constantinus megszüntette a <i>denominatio</i> (kijelölés) gyakorlását (ami a diocletianusi <a href="/wiki/Tetrarchia" title="Tetrarchia">tetrarchia</a> lényege), a <i>successio</i> (öröklés) elvén ő lett volna a legitim uralkodójelölt. Arra is emlékezett még mindenki, hogy Constantinus erőszakkal szerezte meg az <a href="/wiki/Augustus_(c%C3%ADm)" title="Augustus (cím)">augustusi címet</a> a törvényesen kijelölt augustusokkal és <a href="/wiki/Caesar_(c%C3%ADm)" title="Caesar (cím)">caesarokkal</a> szemben. Nem véletlen, hogy egy fennmaradt <a href="/wiki/Panegyricus" title="Panegyricus">panegyricus</a> Constantinus nagyapján, <a href="/wiki/Flavius_Eutropius" title="Flavius Eutropius">Eutropiuson</a> keresztül <a href="/wiki/II._Claudius_Gothicus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Claudius Gothicus római császár">Claudius Gothicushoz</a> vezeti vissza családfáját és hozzá köti az uralkodói legitimációt is.<sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A Római Birodalom azonban az elmúlt négy évszázad alatt sem volt képes hozzászokni az egyeduralmi forma bármilyen állandósított öröklési rendjéhez, az új uralkodók trónra emelése – Diocletianus tetrarchiáját leszámítva – mindig anarchiával járt, jelentősen hozzájárulva a birodalom hanyatlásához. A sereg és az udvar Constantinus fiai mellé sorakozott fel, és néhány hónappal a császár halála után minden más férfirokonát lemészárolták. Iulius Constantius két fia, <a href="/wiki/Flavius_Constantius_Gallus" title="Flavius Constantius Gallus">Flavius Constantius Gallus</a> és Flavius Claudius Iulianus elkerülte a kivégzést, mivel még gyermekkorúak voltak. 337-ben nemcsak apjukat, hanem ismeretlen nevű bátyjukat is elveszítették, aki valószínűleg már elég idős volt ahhoz, hogy veszélyes trónkövetelő lehessen belőle. I. Constantinus másik féltestvére, a <a href="/wiki/335" title="335">335</a>-től caesarként szolgáló <a href="/wiki/Flavius_Iulius_Dalmatius" title="Flavius Iulius Dalmatius">Flavius Dalmatius</a> is ugyanerre a sorsra jutott. Az ő két fiát – <a href="/wiki/Flavius_Hannibalianus" title="Flavius Hannibalianus">Hannibalianus</a> és <a href="/wiki/Flavius_Dalmatius" title="Flavius Dalmatius">Flavius Dalmatius</a> – is kivégezték, akik mindketten idősebbek voltak és a politikában is részt vettek, hiszen 335 óta apjukkal együtt caesari címet birtokolták.<sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Mai napig nem tudni, hogy a gyilkosságokban pontosan milyen szerepet vállalt II. Constantius, I. Constantinus középső fia, aki <a href="/wiki/Konstantin%C3%A1poly" title="Konstantinápoly">Konstantinápolyban</a> tartózkodott 337-ben, és ugyanitt történtek a kivégzések is. Több történetíró és maga Iulianus is (az <a href="/wiki/Ath%C3%A9n" title="Athén">athéniakhoz</a> írt levelében) őt vádolta a mészárlás elrendelésével, más feljegyzések szerint az események kikerültek Constantius irányítása alól. Iulianus véleménye szerint apja sosem tört az idősebb Constantinus trónjára sem, ezért a fiaira sem lett volna veszélyes, semmilyen lépést nem tett a trónt megszerzésére. Iulianus azonban az események idején még csak hatéves volt, így saját tapasztalata nem lehet erről a kérdésről. A gyilkosságok után a két túlélő fiút szoros házi őrizetben tartották. </p><p>Az I. Constantinus halálát követő osztozkodásban II. Constantinus kapta Galliát, Constans Illyricumot és Itáliát, II. Constantius pedig a Keletet. A három fivér egymástól függetlenül is irtotta a rokonságot, majd egymásnak estek. Először Constans és Constantinus viszályában az utóbbi maradt alul, majd Constans és Constantius polgárháborúja csak azért maradt el, mert Constanst <a href="/wiki/Flavius_Magnus_Magnentius" title="Flavius Magnus Magnentius">Flavius Magnus Magnentius</a> meggyilkolta. Az <a href="/wiki/Augustus_(c%C3%ADm)" title="Augustus (cím)">augustusok</a> közti és a trónbitorlók elleni polgárháborúk lezárultával csak II. Constantius maradt talpon, aki egyeduralkodóként <a href="/wiki/Mediolanum" class="mw-redirect" title="Mediolanum">Mediolanumba</a> (ma <a href="/wiki/Mil%C3%A1n%C3%B3" title="Milánó">Milánó</a>) tette a székhelyét. </p><p>Iulianus <a href="/wiki/338" title="338">338</a>-ig valószínűleg <a href="/wiki/Nicomedia" title="Nicomedia">Nicomedia</a> városában élt, ahol nevelője és gyámja anyai rokona, az <a href="/wiki/Arianizmus" title="Arianizmus">ariánus</a> <a href="/wiki/Nikom%C3%A9diai_Euszebiosz" title="Nikomédiai Euszebiosz">Eusebius</a>, Nicomedia püspöke volt. A gyermekek valószínűleg ariánus nevelést kaptak. Eusebius <a href="/wiki/338" title="338">338</a>-tól haláláig, <a href="/wiki/341" title="341">341</a>-ig Konstantinápoly püspöke lett – <a href="/wiki/I._P%C3%A1l_konstantin%C3%A1polyi_p%C3%A1tri%C3%A1rka" title="I. Pál konstantinápolyi pátriárka">Hitvalló Pál püspök</a> száműzetése után<sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> –, ekkor valószínűleg Iulius Constantinus ifjabb fiai is ott tartózkodtak, bár ez bizonytalan. 341 után <a href="/w/index.php?title=Macellum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Macellum (a lap nem létezik)">Macellumban</a>, egy félreeső <a href="/wiki/Kappad%C3%B3kia" title="Kappadókia">cappadociai</a> városkában éltek, továbbra is felügyelet alatt. Tanítói között nagy nevek tűnnek fel, mint a rabszolga filozófus <a href="/wiki/Mardonius" title="Mardonius">Mardonius</a>, a <a href="/w/index.php?title=Grammatikus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Grammatikus (a lap nem létezik)">grammatikus</a>-<a href="/wiki/R%C3%A9tor" title="Rétor">rétor</a>-<a href="/wiki/Filoz%C3%B3fus" class="mw-redirect" title="Filozófus">filozófus</a> <a href="/wiki/Nikokl%C3%A9sz_(filoz%C3%B3fus)" title="Nikoklész (filozófus)">Nicocles</a> és a kiváló szónok, <a href="/wiki/Hecebolius" title="Hecebolius">Hecebolius</a>. Testvére, Gallus <a href="/wiki/Epheszosz" title="Epheszosz">Ephesusban</a> élt <a href="/wiki/346" title="346">346</a>-tól. Iulianus saját leírása szerint már Eusebius mellett is olvasta <a href="/wiki/Libaniosz" title="Libaniosz">Libanius</a>, a retorikatanár előadásainak szövegét, aki a klasszikus vallás híve és több <a href="/wiki/Miszt%C3%A9riumvall%C3%A1s" title="Misztériumvallás">misztérium</a> beavatottja volt. Később Libanius személyesen is tanította.<sup id="cite_ref-Rosen_8-1" class="reference"><a href="#cite_note-Rosen-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kamaszkor:_elfordulás_a_kereszténységtől"><span id="Kamaszkor:_elfordul.C3.A1s_a_kereszt.C3.A9nys.C3.A9gt.C5.91l"></span>Kamaszkor: elfordulás a kereszténységtől</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Kamaszkor: elfordulás a kereszténységtől"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Iamblichus.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Iamblichus.jpg/250px-Iamblichus.jpg" decoding="async" width="250" height="364" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8a/Iamblichus.jpg 1.5x" data-file-width="325" data-file-height="473" /></a><figcaption><a href="/wiki/Iamblikhosz" title="Iamblikhosz">Iamblikhosz</a></figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tauroctony_BM_Sc1720.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Tauroctony_BM_Sc1720.jpg/250px-Tauroctony_BM_Sc1720.jpg" decoding="async" width="250" height="217" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Tauroctony_BM_Sc1720.jpg/375px-Tauroctony_BM_Sc1720.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/Tauroctony_BM_Sc1720.jpg/500px-Tauroctony_BM_Sc1720.jpg 2x" data-file-width="2900" data-file-height="2520" /></a><figcaption>Iulianust egyes adatok szerint már <a href="/wiki/351" title="351">351</a> márciusában Maximus segítségével beavatták <a href="/wiki/Mithr%C3%A1sz" title="Mithrász">Mithrász</a> misztériumaiba.</figcaption></figure> <p><a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a> – utolsó testvére, <a href="/wiki/Constans_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Constans római császár">Constans</a> <a href="/wiki/350" title="350">350</a>-ben bekövetkezett halála után – <a href="/wiki/351" title="351">351</a>-ben <a href="/wiki/Caesar_(c%C3%ADm)" title="Caesar (cím)">caesarrá</a> emelte <a href="/wiki/Flavius_Constantius_Gallus" title="Flavius Constantius Gallus">Flavius Constantius Gallust</a>, Iulianus bátyját, és a birodalom keleti részeinek felügyeletével bízta meg és a lázadó <a href="/wiki/J%C3%BAdea" title="Júdea">Júdea</a> ellen küldte. Ugyanebben az évben Iulianus <a href="/wiki/Nicomedia" title="Nicomedia">Nicomediába</a>, <a href="/wiki/Pergamon" title="Pergamon">Pergamonba</a>, majd <a href="/wiki/Epheszosz" title="Epheszosz">Ephesusba</a> utazott, ahol a <a href="/wiki/%C3%9Ajplatonizmus" title="Újplatonizmus">neoplatonikus</a> <a href="/wiki/Iamblikhosz" title="Iamblikhosz">Iamblikhosz</a>-követő filozófus, <a href="/w/index.php?title=Aedesius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aedesius (a lap nem létezik)">Aedesius</a> tanítványa lett, és itt találkozott először az életében a későbbiekben nagy jelentőségre szert tevő <a href="/wiki/Ephesusi_Maximus" title="Ephesusi Maximus">Maximusszal</a> is.<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A kutatók egy részének véleménye szerint Iulianus az ephesusi élmények hatására már 351-ben végleg szakított a kereszténységgel. Egyes adatok szerint már 351 márciusában Maximus segítségével beavatták Mithrász misztériumaiba. Ugyanakkor a „Hérakleiosz ellen” című vitairatban Iulianus azt állítja, hogy <a href="/wiki/Szalusztiosz" title="Szalusztiosz">Szalusztiosz</a> ismertette meg Iamblikhosz műveivel, viszont Szalusztiosszal csak jóval később találkozott Athénben.<sup id="cite_ref-B36_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-B36-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A keresztény hitet talán csak ezután hagyta el, de az is lehet, hogy életét féltve színlelt. Későbbi műveiben Iulianus gyakran említette, hogy korán megtanították gondolatai elfedésére. Egy ilyen lépés nem egyik pillanatról a másikra történik, ezért mindenképp jóval korábbi előzményeket kell feltenni, többek között a 341 előtt tanulmányozott újplatonikusok – <a href="/wiki/Iamblikhosz" title="Iamblikhosz">Iamblikhosz</a>(?), <a href="/wiki/Pl%C3%B3tinosz" title="Plótinosz">Plótinosz</a>, <a href="/wiki/Porph%C3%BCriosz" title="Porphüriosz">Porphüriosz</a> – hatását.<sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A történészek a legkülönbözőbb időpontokat jelölik meg a „hitehagyás” dátumául, és a mai napig nincs konszenzus arra vonatkozóan, hogy mindig is kényszerkeresztény lett volna, vagy ha nem, akkor pontosan mikor és miért fordult el a kereszténységtől. A döntés egyik lehetséges hátteréről maga Iulianus így ír: </p> <div class="idezet-2" style="--tpl-quotes-color:#B2B7F2"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27423784">.mw-parser-output .idezet-2{display:table}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote{all:unset;display:table}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::before,.mw-parser-output .idezet-2>blockquote>div,.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::after{display:table-cell;padding:10px}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::before,.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::after{color:var(--tpl-quotes-color);font-size:40px;font-family:Times New Roman,serif;font-weight:bold}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::before{content:"„";vertical-align:bottom}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::after{content:"”";vertical-align:top}.mw-parser-output .idezet-2-forras{padding:1px 40px 10px 1px;text-align:right;font-size:smaller}</style> <blockquote><div>Nincs az a vadállat, amely annyira ellenséges lenne az emberhez, mint általában a keresztény szekták egymáshoz.</div></blockquote> <div class="idezet-2-forras">– Flavius Iulianus galileánusok (keresztények) elleni vitairata <i>(Contra Galilaeos)</i>, 362.</div> </div> <p>354-ben bátyját, Gallust egy <a href="/wiki/P%C3%B3la" title="Póla">polai</a> bíróság halálra ítélte, miközben Mediolanumba tartott II. Contstantiushoz. Gallus kivégzése után – 354-ben és 355-ben – szigorú őrizetben élt, minden lépését megfigyelték, és csak központilag kijelölt lakhelyeken tartózkodhatott. Iulianus félt, hogy Constantius őt is megöleti, ezért – néhány későbbi forrás szerint – <a href="/wiki/Kolostor" title="Kolostor">kolostorba</a> vonult, ahol buzgó keresztény <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallásosságot</a> mutatott, és <a href="/w/index.php?title=Lector&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lector (a lap nem létezik)">lectorrá</a> szentelték.<sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Más történészi álláspont szerint eleve papnak szánták, és Gallus caesarrá emelésével párhuzamosan ezt az elképzelést is végrehajtották, függetlenül attól, hogy Iulianus erről mit gondolt. </p><p>Constantius ingadozott, hogy kivégezze-e őt is vagy sem, de szerencséjére a legmagasabb körökből akadt védnöke: <a href="/wiki/Flavia_Eusebia" title="Flavia Eusebia">Flavia Eusebia</a>, Constantius második felesége. Erről Iulianus így írt egy későbbi levelében: „Hét hónapon keresztül Constantius parancsára különböző helységekben kellett élnem, szigorú őrség mellett. Nem akart szabadon engedni. Nem kerültem volna ki kezei közül, ha nincs valamelyik isten kegyelme. Ez érte el számomra a gyönyörű és jó Eusebia császárné szívélyességét.”<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Iulianus két művében is megemlékezik Eusebiáról: az egyik az athéniekhez írt levele, a másikat még 357-ben írta, a <i>Dicshimnusz Eusebiához</i> címűt.<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Eusebia közbenjárására oldottak az őrzésének szigorúságán, és szabadabb életvitelt folytathatott, így talán már <a href="/wiki/355" title="355">355</a>-ben beavatták az <a href="/w/index.php?title=Eleusziszi_miszt%C3%A9riumok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eleusziszi misztériumok (a lap nem létezik)">eleusziszi misztériumokba</a>, és ugyanebben az évben <a href="/wiki/Ath%C3%A9n" title="Athén">Athénben</a> <a href="/wiki/Ath%C3%A9ni_Priszkosz" title="Athéni Priszkosz">Priszkoszt</a> hallgatta. Itt ismerkedett meg a szintén filozófiahallgató Grégoriosszal (Gregorius), a későbbi <a href="/wiki/I._Gergely_p%C3%A1pa" title="I. Gergely pápa">I. Gergely pápával</a> és Baszileiosszal (Basilius), a későbbi <a href="/wiki/Egyh%C3%A1zatya" title="Egyházatya">egyházatyával</a>, <a href="/wiki/Nagy_Szent_Vazul" title="Nagy Szent Vazul">Nagy Szent Vazullal</a>, a keleti típusú szerzetesség egyik kialakítójával. Iulianus halála után az őt ilyen módon jól ismerő két egyházatya a legsúlyosabb kritikákkal illette egykori tanulótársukat. Ma már nem dönthető el azonban, hogy ebből mennyi a tény, és mi az, ami csak a kereszténységet visszaszorítani kívánó, de korai halála miatt elbukott filozófus császár utólagos befeketítéséről szólt.<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Iulianus_caesar">Iulianus caesar</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Iulianus caesar"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="poziciosTerkepDoboz keretes jobbra" style="width:302px;"> <div class="poziciosTerkepBelso" style="width:300px;"><span class="noviewer" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:France_location_map-Regions_and_departements-2016.svg" class="mw-file-description" title="Iulianus római császár (Franciaország)"><img alt="Iulianus római császár (Franciaország)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/France_location_map-Regions_and_departements-2016.svg/300px-France_location_map-Regions_and_departements-2016.svg.png" decoding="async" width="300" height="288" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/France_location_map-Regions_and_departements-2016.svg/450px-France_location_map-Regions_and_departements-2016.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e9/France_location_map-Regions_and_departements-2016.svg/600px-France_location_map-Regions_and_departements-2016.svg.png 2x" data-file-width="2000" data-file-height="1922" /></a></span> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r20657939">.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes{padding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balra{float:left;clear:left}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.center{clear:both;margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbra{float:right;clear:right}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelso{position:relative;margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelso{border:1px solid #ccc}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlay{position:absolute;top:0;left:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .caption{text-align:center;font-size:smaller}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat{position:absolute;z-index:2;height:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balra{width:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .mark{position:absolute;text-align:center;line-height:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label{position:absolute;text-align:center;line-height:110%}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-left{top:-0.5em;float:right;text-align:right}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-right{position:relative;top:-0.5em;text-align:left}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>span{padding:1px}</style><div class="poziciosTerkepFelirat balra" style="top:43.809523809526%; left:63.924050632905%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Augustodunum"><img alt="Augustodunum" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-left" style="font-size:90%;right:5px; min-width:16em"><span><a href="/w/index.php?title=Augustodunum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Augustodunum (a lap nem létezik)">Augustodunum</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat balra" style="top:57.14285714286%; left:67.08860759493%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Viennensis"><img alt="Viennensis" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-left" style="font-size:90%;right:5px; min-width:16em"><span><a href="/wiki/Viennensis" class="mw-redirect" title="Viennensis">Viennensis</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat balra" style="top:5.2380952380955%; left:77.341772151891%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Colonia Agrippina"><img alt="Colonia Agrippina" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-left" style="font-size:90%;right:5px; min-width:16em"><span><a href="/wiki/Colonia_Agrippina" class="mw-redirect" title="Colonia Agrippina">Colonia Agrippina</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:21.428571428572%; left:62.405063291133%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Remi"><img alt="Remi" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-bottom" style="font-size:90%;top:5px; left:-8em; width:16em"><span><a href="/wiki/Remi" class="mw-redirect" title="Remi">Remi</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat balra" style="top:31.428571428573%; left:57.468354430374%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Agedincum"><img alt="Agedincum" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-left" style="font-size:90%;right:5px; min-width:16em"><span><a href="/wiki/Agedincum" title="Agedincum">Agedincum</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:30.476190476192%; left:62.531645569614%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Augustobona"><img alt="Augustobona" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-right" style="font-size:90%;left:5px;"><span><a href="/wiki/Augustobona" class="mw-redirect" title="Augustobona">Augustobona</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:27.809523809525%; left:83.860759493662%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Argentoratum"><img alt="Argentoratum" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-top" style="font-size:90%;bottom:5px; left:-8em; width:16em"><span><a href="/wiki/Argentoratum" class="mw-redirect" title="Argentoratum">Argentoratum</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat balra" style="top:25.142857142858%; left:51.582278481007%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Lutetia"><img alt="Lutetia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-left" style="font-size:90%;right:5px; min-width:16em"><span><a href="/wiki/Lutetia" title="Lutetia">Lutetia</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:35.238095238097%; left:58.924050632905%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Antissiodorum"><img alt="Antissiodorum" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-right" style="font-size:90%;left:5px;"><span><a href="/wiki/Antissiodorum" class="mw-redirect" title="Antissiodorum">Antissiodorum</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:7.0476190476194%; left:71.455696202524%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Tungrorum"><img alt="Tungrorum" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-bottom" style="font-size:90%;top:5px; left:-8em; width:16em"><span><a href="/w/index.php?title=Tungrorum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tungrorum (a lap nem létezik)">Tungrorum</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:14.666666666667%; left:86.708860759485%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Bingium"><img alt="Bingium" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-left" style="font-size:90%;right:5px; min-width:16em"><span><a href="/w/index.php?title=Bingium&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bingium (a lap nem létezik)">Bingium</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat balra" style="top:40.571428571431%; left:43.164556962021%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Besontio"><img alt="Besontio" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-left" style="font-size:90%;right:5px; min-width:16em"><span><a href="/wiki/Besontio" class="mw-redirect" title="Besontio">Besontio</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:38.09523809524%; left:85.696202531637%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Augustodunensem"><img alt="Augustodunensem" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-bottom" style="font-size:90%;top:5px; left:-8em; width:16em"><span><a href="/w/index.php?title=Augustodunensem&action=edit&redlink=1" class="new" title="Augustodunensem (a lap nem létezik)">Augustodunensem</a></span></div> </div> <div class="poziciosTerkepFelirat balra" style="top:57.523809523812%; left:94.746835443028%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Mediolanum"><img alt="Mediolanum" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-left" style="font-size:90%;right:5px; min-width:16em"><span><a href="/wiki/Mediolanum" class="mw-redirect" title="Mediolanum">Mediolanum</a></span></div> </div> </div> <div class="caption">Fontosabb települések Iulianus caesarsága alatt</div> </div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Julian.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Julian.jpg/250px-Julian.jpg" decoding="async" width="250" height="334" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/52/Julian.jpg 1.5x" data-file-width="359" data-file-height="480" /></a><figcaption>Iulianus mint <i><a href="/wiki/Pontifex_maximus" title="Pontifex maximus">pontifex maximus</a>,</i> fején papi diadémmal. Ő maga mutatta be az áldozatokat, és szinte aszkéta életet élt.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:JULIANUS_-_RIC_VIII_201_-_671786.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/JULIANUS_-_RIC_VIII_201_-_671786.jpg/250px-JULIANUS_-_RIC_VIII_201_-_671786.jpg" decoding="async" width="250" height="124" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/JULIANUS_-_RIC_VIII_201_-_671786.jpg/375px-JULIANUS_-_RIC_VIII_201_-_671786.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/JULIANUS_-_RIC_VIII_201_-_671786.jpg/500px-JULIANUS_-_RIC_VIII_201_-_671786.jpg 2x" data-file-width="1203" data-file-height="597" /></a><figcaption>Iulianus solidus verete. A pénzérme egyik oldalán Iulianus portréját ábrázolja. Körirata: <b>FL CL IVLIA-NVS P P AVG</b> (<b>FL</b> = <i>"Flavius"</i>, <b>CL</b> = <i>"Claudius"</i>, <b>P P</b> = <i>Pater Patriae "A haza Atyja"</i> <b>AVG</b> = <i>"Augustus"</i>). Másik oldalán <i>Virtus maenadon</i> az erény védnöke. Körirata: <b>VIRTVS EXERCI-TVS ROMANORVM</b>.<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Berendezkedés_Galliában_(355)"><span id="Berendezked.C3.A9s_Galli.C3.A1ban_.28355.29"></span>Berendezkedés Galliában (355)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Berendezkedés Galliában (355)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Iulianus galliai éveit elsősorban <a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinus</a> „Res Gestae” című munkájából ismerjük, rajta kívül Iulianus saját írásai szolgálnak némi támpontul, valamint Libaniosz és Priszkosz levelezése. </p><p>A perzsa <a href="/wiki/Sz%C3%A1sz%C3%A1nida_Birodalom" title="Szászánida Birodalom">Szászánida Birodalommal</a> újra fellángoló harcok megkívánták a császár jelenlétét a keleti provinciákban, <a href="/wiki/Gallia" title="Gallia">Gallia</a> szerte pedig a frankok és <a href="/wiki/Alemannok" title="Alemannok">alemannok</a> folyamatos betörései miatt uralkodott zűrzavar, újabb caesar kinevezésére volt szükség. A germánok azért voltak Galliában, mert Constantius <a href="/wiki/Flavius_Magnus_Magnentius" title="Flavius Magnus Magnentius">Magnentius</a> ellen kérte a segítségüket, és aztán ott maradtak. Constantius <a href="/wiki/355" title="355">355</a> őszén Mediolanumba rendelte Iulianust, és november 6-án caesarrá nevezte ki. Iulianus az odaúton felkészült a kivégzésre és a kinevezésre is, mert bármelyik következhetett. Constantius hozzáadta húgát, <a href="/wiki/Flavia_Helena" title="Flavia Helena">Helenát</a> a családi kötelékek erősítése érdekében, az esküvő november 13-án volt. Hozzájárult kinevezéséhez <a href="/w/index.php?title=Claudius_Silvanus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Claudius Silvanus (a lap nem létezik)">Claudius Silvanus</a> lázadása is, akit katonái császárnak kiáltottak ki, és a rebellió elfojtásához is szükséges volt az „alcsászár” kinevezése. Igaz, hogy Silvanust 28 nap múlva saját katonái megölték. Nyomós érv volt még a nyugati térség erősítésére a 355-ös <a href="/wiki/G%C3%B3tok" title="Gótok">gót</a> betörés, amelynek visszaverésére indított hadjáratban a később fontos szerepet játszó <a href="/wiki/Arintheus" title="Arintheus">Arintheus</a> is feltűnt, mint <a href="/wiki/Tribunus_militum" title="Tribunus militum">tribunus</a>. Constantius elgondolása szerint Iulianus tapasztalatlan politikusként és hadvezérként előbb-utóbb vereséget szenved Galliában, és akkor nem marad több trónkövetelő rokon a birodalomban.<sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Iulianus maroknyi ember élén hagyta el Mediolanumot, ezek többsége sem katona volt. Köztük volt például <a href="/wiki/Tours-i_Szent_M%C3%A1rton" title="Tours-i Szent Márton">Martinus Turonensis</a>. Tényleges hatalmat gyakorlatilag nem kapott, személye inkább csak a császár és a császári család képviseletét jelentette Galliában. Első tartományi székhelye <a href="/wiki/Viennensis" class="mw-redirect" title="Viennensis">Viennensis</a> (ma <a href="/wiki/Vienne_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Vienne (település)">Vienne</a>) városban volt. Első számú tisztviselője <a href="/wiki/Saturninius_Secundus_Salutius" title="Saturninius Secundus Salutius">Saturninius Secundus Salutius</a> (nem tévesztendő össze <i>Sallustiusszal</i> – <a href="/wiki/Szalusztiosz" title="Szalusztiosz">Szalusztiosz</a> –, aki szintén Iulianus barátja és újplatonikus író) volt, és akit katonai tanácsadóként rendeltek mellé. </p><p>Az elkövetkező öt év során – <a href="/wiki/356" title="356">356</a>-tól és <a href="/wiki/360" title="360">360</a>-ig – Iulianus több hadjáratban megverte a <a href="/wiki/Frankok" title="Frankok">frank</a> és <a href="/wiki/Alemannok" title="Alemannok">alemann</a> törzseket, és sikerült újjászerveznie a káoszba fulladt nyugati tartományokat. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Első_germán-hadjárat_(356)"><span id="Els.C5.91_germ.C3.A1n-hadj.C3.A1rat_.28356.29"></span>Első germán-hadjárat (356)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Első germán-hadjárat (356)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Első hadjáratát <a href="/wiki/356" title="356">356</a>. június 22-én indította a germánok ellen, 26-án 12 000 fős seregével felszabadította <a href="/w/index.php?title=Augustodonum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Augustodonum (a lap nem létezik)">Augustodonum</a> (ma <a href="/wiki/Autun" title="Autun">Autun</a>) városát, majd <a href="/wiki/Antissiodorum" class="mw-redirect" title="Antissiodorum">Antissiodorum</a> (ma <a href="/wiki/Auxerre" title="Auxerre">Auxerre</a>) és <a href="/wiki/Augustobona" class="mw-redirect" title="Augustobona">Augustobona</a> (ma <a href="/wiki/Troyes" title="Troyes">Troyes</a>) következett. <a href="/wiki/Remi" class="mw-redirect" title="Remi">Remi</a> (ma <a href="/wiki/Reims" title="Reims">Reims</a>) volt a végállomás, ahol a következő hadjárat hadereje gyülekezett, amely Constantius parancsára <a href="/wiki/Colonia_Agrippina" class="mw-redirect" title="Colonia Agrippina">Colonia Agrippina</a> (ma <a href="/wiki/K%C3%B6ln" title="Köln">Köln</a>) ellen kellett induljon. Az őszi hadjárattól nagyon tartottak, mert jelentős germán haderőt sejtettek, ám meglepően gyors és sikeres volt; egyetlen rövid ütközettel foglalta vissza várost. A rákövetkező telet <a href="/wiki/Agedincum" title="Agedincum">Agedincumban</a> (ma <a href="/wiki/Sens" title="Sens">Sens</a>) töltötte, a <a href="/w/index.php?title=Szenonok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szenonok (a lap nem létezik)">szenonok</a> területén.<sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Argentoratum_(357)"><span id="Argentoratum_.28357.29"></span>Argentoratum (357)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Argentoratum (357)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/357" title="357">357</a> tavaszán <a href="/w/index.php?title=Barbatio&action=edit&redlink=1" class="new" title="Barbatio (a lap nem létezik)">Barbatio</a>, az egykor Gallust letartóztató tiszt csapatait várták, amikor újabb germán betörésekkel kellett szembenézni. Barbatio azonban késlekedett, amelynek szándékosságát mutathatja, hogy minden olyan tisztet megbüntettek, aki mégis megérkezett Galliába – kivéve a lovasság parancsnokát, <a href="/wiki/I._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Valentinianus római császár">Valentinianust</a>. Barbatiót <a href="/wiki/359" title="359">359</a>-ben összeesküvés miatt kivégeztette II. Constantius.<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Katonái rövid idő alatt megszerették a filozófus-császárt. Az augusztus 14-i <a href="/wiki/Argentoratum" class="mw-redirect" title="Argentoratum">argentoratumi</a> (ma <a href="/wiki/Strasbourg" title="Strasbourg">Strasbourg</a>) alemannok ellen vívott győztes csata után – ami döntő fordulat volt a Rajna menti harcok menetében – már <a href="/wiki/Augustus_(c%C3%ADm)" title="Augustus (cím)">augustusszá</a> akarták kikiáltani. Ekkor még visszautasította a címet, de ez az esemény gyanakvóvá tette II. Constantiust.<sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ebben az évben kapta kinevezését <a href="/wiki/Flavius_Florentius_(361)" title="Flavius Florentius (361)">Flavius Florentius</a> <a href="/wiki/Praetorianusok" title="Praetorianusok">praetorianus</a> <a href="/wiki/Praefectus" title="Praefectus">praefectus</a>,<sup id="cite_ref-AM1_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-AM1-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> akit Iulianus ellenőrzésére, felügyeletére küldtek Galliába. Florentius ezután részletes jelentéseket küldött Iulianusról Constantiusnak. Florentius érkezésével Iulianus tényleges hatalma egy időre csökkent. </p><p>Ebben az évben tavasszal felesége, <a href="/wiki/Flavia_Helena" title="Flavia Helena">Flavia Helena</a> újra várandós lett, és <a href="/wiki/Flavia_Eusebia" title="Flavia Eusebia">Eusebiával</a> együtt Rómába utazott. <a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinus</a> szerint – aki egyebekben elragadtatottan írt Eusebiáról – Eusebia ekkor vetélést okozó mérget adott be Helenának, mivel nem akarta, hogy az ő terméketlensége miatt Iulianusnak előbb szülessen örököse, mint Constantiusnak. Ez a vetélés annál is fájóbb volt Iulianus számára, mert egy évvel korábban egészséges fiúgyermeke született, aki a bába hibájából egy napos korában meghalt. Mindezek egyszerű vádaskodások és találgatások is lehetnek Ammianus Marcellinus részéről, de jól mutatja azt a gyanakvó légkört, ami akkoriban az <a href="/wiki/Augustus_(c%C3%ADm)" title="Augustus (cím)">augustusi</a> és <a href="/wiki/Caesar_(c%C3%ADm)" title="Caesar (cím)">caesari</a> udvarban honolt. Ténynek tűnik, hogy Helena két terhessége után Iulianusnak még mindig nem volt örököse.<sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Lutetia_(358)"><span id="Lutetia_.28358.29"></span>Lutetia (358)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Lutetia (358)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/357" title="357">357</a>–<a href="/wiki/358" title="358">358</a>-as téli szállás <a href="/wiki/Lutetia" title="Lutetia">Lutetia</a> (ma <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizs</a>) városában volt, ahol egyelőre összesen három hetet töltött, de annyira megkedvelte, hogy a száli <a href="/wiki/Frankok" title="Frankok">frankok</a> elleni győztes hadjárat után ide helyezte át a székhelyét. Ennek több oka volt: egyfelől a germán veszély ellen innen lehetett a legtöbbet tenni, másfelől távol lehetett Viennensistől és Florentiustól. Népszerűségét növelte, amikor a Constantius által nemrégiben mellé kinevezett <i>praetorianus praefectus</i> több adónövelési és új adóformák bevezetésére vonatkozó követelését elutasította. Sőt a császári udvar megrökönyödésére adócsökkentést hajtott végre, ami jót tett az adómorálnak, minden korábbinál több adó folyt be.<sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A 358-as évben folytatott hadjáratok során a mai <a href="/wiki/Belgium" title="Belgium">Belgium</a> területén háborúzott. <a href="/w/index.php?title=Tungrorum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tungrorum (a lap nem létezik)">Tungrorumnál</a> (ma <a href="/w/index.php?title=Tongres&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tongres (a lap nem létezik)">Tongres</a>) és a <a href="/wiki/Rajna" title="Rajna">Rajna</a> torkolatvidékén vívott csatákat. <a href="/wiki/Caius_Iulius_Caesar" title="Caius Iulius Caesar">Caesarhoz</a> hasonlóan pontonhidat veretett a Rajnán és átkelt <a href="/w/index.php?title=Germania_(provincia)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Germania (provincia) (a lap nem létezik)">Germaniába</a>. Ahol megjelent csapataival, ott vagy erővel, vagy tárgyalásokkal, de rendet tett. Mindezt úgy, hogy a hadviselésre alig kapott pénzt Constantiustól.<sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Alemann-hadjárat_(359)"><span id="Alemann-hadj.C3.A1rat_.28359.29"></span>Alemann-hadjárat (359)</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Alemann-hadjárat (359)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/359" title="359">359</a>-ben újra az alemannok ellen kellett büntetőexpedíciót vezetnie, aminek eredménye hét város visszafoglalása, a régi római erődök és erődített őrhelyek helyreállítása és békekötés lett. <a href="/w/index.php?title=Bingium&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bingium (a lap nem létezik)">Bingiumban</a> (ma <a href="/wiki/Bingen" class="mw-redirect" title="Bingen">Bingen</a>) érte a hír a <a href="/wiki/Sz%C3%A1sz%C3%A1nida_Birodalom" title="Szászánida Birodalom">Szászánida Birodalom</a> hadüzenetéről, <a href="/wiki/Amida" class="mw-redirect" title="Amida">Amida</a> (ma <a href="/wiki/Diyarbak%C4%B1r_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Diyarbakır (település)">Diyarbakır</a>) ostromáról és Constantius hadbaszállásáról, majd Amida elestéről. Ekkor kapta a parancsot, hogy győztes csapatait irányítsa keletre.<sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A telet újra Lutetia városában töltötte. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Polgárháborús_helyzet"><span id="Polg.C3.A1rh.C3.A1bor.C3.BAs_helyzet"></span>Polgárháborús helyzet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Polgárháborús helyzet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Iulianus_Apostata.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Iulianus_Apostata.jpg/250px-Iulianus_Apostata.jpg" decoding="async" width="250" height="409" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6f/Iulianus_Apostata.jpg 1.5x" data-file-width="368" data-file-height="602" /></a><figcaption>Iulianus császár portréja, Giovanni Battista Cavalieri <i>Romanorum imperatorum effigies, Roma</i> című, 1592-ben megjelent művéből</figcaption></figure> <p>Constantius a veterán <a href="/wiki/Gallia" title="Gallia">galliai</a> <a href="/wiki/R%C3%B3mai_l%C3%A9gi%C3%B3" title="Római légió">légiók</a> keletre menetelését rendelte el a <a href="/wiki/R%C3%B3mai%E2%80%93sz%C3%A1sz%C3%A1nida_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Római–szászánida háborúk">perzsa háború</a> ürügyén, megfosztva Iulianust legharcképesebb csapataitól. Ezt a taktikát másodszor alkalmazta, hat évvel korábban <a href="/wiki/Flavius_Constantius_Gallus" title="Flavius Constantius Gallus">Gallus</a> caesar <a href="/wiki/Antiokheia" title="Antiokheia">antiochiai</a> csapatait vonta el a lázadás megakadályozására, ami akkor sem jól sült el. Constantiusnak <a href="/wiki/360" title="360">360</a>-ban valójában nem volt szüksége Iulianus csapataira. Hatalmas haderővel rendelkezett, <a href="/wiki/II._S%C3%A1p%C3%BAr_sz%C3%A1sz%C3%A1nida_kir%C3%A1ly" title="II. Sápúr szászánida király">II. Sápúr</a> pedig visszavonult <a href="/wiki/Kt%C3%A9sziph%C3%B3n" title="Ktésziphón">Ktésziphónba</a> az öt meghódított provincia birtokában. Talán az vezette erre a rendelkezésre, hogy a galliai caesarnak ne maradjon ereje hátba támadni őt, amíg keleten hadakozik. Ez a változás, a Iulianus felé nyíltan megnyilvánuló bizalmatlanság talán kapcsolatba hozható azzal, hogy második felesége, <a href="/wiki/Flavia_Eusebia" title="Flavia Eusebia">Flavia Eusebia</a> – aki Iulianus védnöke volt eddig – körülbelül ebben az időben meghalt.<sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> De nem Iulianus lázadt fel császára ellen, hanem a légiók tagadták meg a keletre menetelést. Katonái nagy része kelta származású volt, akik sem hazájukat, sem Iulianust nem kívánták elhagyni. Iulianust <a href="/wiki/360" title="360">360</a>. február 12-én Lutetiában <a href="/wiki/Augustus_(c%C3%ADm)" title="Augustus (cím)">augustussá</a> kiáltották ki, Florentius pedig hamarosan elmenekült Viennensisből. </p><p>Iulianus jelentette az eseményt <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantiusnak</a>, ecsetelve azt a körülményt, hogy szándéka ellenére történt a pajzsra emelés.<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A légiók hűségére hivatkozva próbálta elfogadtatni Constantiusszal az eseményt, és kompromisszumos megállapodást javasolt, miszerint hagyja jóvá a címemelést és a légiók vezénylését vonja vissza, ez esetben további lépések nem lesznek ellene. Constantius ezzel szemben azt követelte, hogy mondjon le minden címéről, ennek fejében magánemberként garantálja sértetlenségét. Constantius még <a href="/wiki/Kaiszareia" class="mw-redirect mw-disambig" title="Kaiszareia">Caesareában</a> vesztegelt, ahol a perzsa hadjárathoz összegyűjtött hadserege állomásozott. Ezért a követjárások hosszú időt vettek igénybe. Constantius nem mozdulhatott keletről, mert minden pillanatban Sápúr támadását várta. A korábbi galliai majd illíriai praetorianus praefectust, <a href="/wiki/Flavius_Florentius_(361)" title="Flavius Florentius (361)">Florentiust</a> 361-ben <a href="/wiki/Consul" title="Consul">consullá</a> nevezte ki.<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Eközben Iulianus sem vesztegette az idejét, júliusban hadjáratot vezetett egy frank nép ellen, az utolsó olyan törzs ellen, amely még veszélyeztethette volna Gallia biztonságát. Ezután <a href="/wiki/Besontio" class="mw-redirect" title="Besontio">Besontión</a> (ma <a href="/wiki/Besan%C3%A7on" title="Besançon">Besançon</a>) keresztül Viennensisbe vonult téli szállásra, október elején érkezett oda. Constantius közben megerősítette <a href="/w/index.php?title=II._Arsak_%C3%B6rm%C3%A9ny_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Arsak örmény király (a lap nem létezik)">II. Arsak örmény királlyal</a> kötött szerződését és feleségül adta hozzá a kéznél lévő legközelebbi rokonának, <a href="/wiki/Flavius_Ablabius" title="Flavius Ablabius">Flavius Ablabius</a> praetori praefectusnak (a <a href="/wiki/331" title="331">331</a>. év consulja) lányát, <a href="/w/index.php?title=Olympias&action=edit&redlink=1" class="new" title="Olympias (a lap nem létezik)">Olympiast</a>, <a href="/wiki/Flavius_Iulius_Constans" class="mw-redirect" title="Flavius Iulius Constans">Constans</a> egy évtizeddel korábbi menyasszonyát. Olympias még abban az évben meghalt, állítólag mérgezés következtében.<sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az elhúzódó örmény tárgyalások miatt csak a hadászati szezon végén indult meg seregével, és egyetlen város sikertelen ostroma után hazaindult.<sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A két fél közötti tárgyalások kudarcba fulladtak. Iulianus felesége, Helena, valamikor a légiók lázadása és a nyílt polgárháború közöttre tehető időpontban meghalt: halála után már gyakorlatilag reménytelen volt a kiegyezés, hiszen az utolsó kapocs is megszakadt a két uralkodó között. Constantius a II. Arsakkal folytatott levelezésében egyébként is kifejtette, hogy Iulianus csak addig marad Galliában úr, amíg a perzsa hadjárat tart, mert utána rögtön leváltja az általa tehetségtelennek vélt rokont. Ez valószínűleg egyben Iulianus halálos ítéletét is jelentette.<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Iulianus <a href="/wiki/361" title="361">361</a>. július 3-án indult meg Constantius ellen, ezzel megkezdődtek a hadműveletek. Galliából <a href="/w/index.php?title=Augustodunensem&action=edit&redlink=1" class="new" title="Augustodunensem (a lap nem létezik)">Augustodunensem</a> (ma <a href="/w/index.php?title=Augst&action=edit&redlink=1" class="new" title="Augst (a lap nem létezik)">Augst</a>) felé indult a főerőkkel, és <a href="/wiki/Ill%C3%ADria" title="Illíria">Illíriáig</a> nyomult előre a <a href="/wiki/Duna" title="Duna">Duna</a> völgyében. <a href="/wiki/Flavius_Iovinus" title="Flavius Iovinus">Iovinus</a> vezetésével egy hadoszlop Itália felé haladt, és elfoglalta Constantius székvárosát, Mediolanumot. <a href="/wiki/Flavius_Nevitta" title="Flavius Nevitta">Nevittával</a> az élen <a href="/wiki/Raetia" title="Raetia">Raetia</a> felé pedig egy harmadik hadoszlop tartott. A hadoszlopok megindulásának hírére Florentius Konstantinápolyba menekült.<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A döntő összecsapás elmaradt, miután a belső krízis hatására a perzsákkal békét kötő, és Antiochiából erőltetett tempóban visszatérő Constantius megbetegedett és meghalt az út során. Halála előtt Constantius elismerte jogos örökösének Iulianust, mivel törvényes utódja nem volt, és az általános constantiusi családirtás után már nem volt más élő rokona. Iulianus november folyamán már <a href="/w/index.php?title=Dacia_Inferior&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dacia Inferior (a lap nem létezik)">Dacia Inferior</a> provinciában tartózkodott, amikor egy kikötő elfoglalására küldött seregteste átállt Constantius oldalára. Stratégiailag előnytelen pozícióba került, mert Constantius ezután bármikor tehetett volna partra a hátában hadsereget. November 20-án kapta meg a hírt Constantius haláláról, amikor éppen Naissus (ma <a href="/wiki/Ni%C5%A1" title="Niš">Niš</a>) városában, <a href="/w/index.php?title=Moesia_Superior&action=edit&redlink=1" class="new" title="Moesia Superior (a lap nem létezik)">Moesia Superiorban</a> türelmetlenül várta itáliai légióit, hogy segítséget nyújtsanak a kényes helyzetben. <a href="/wiki/Konstantin%C3%A1poly" title="Konstantinápoly">Konstantinápolyba</a> <a href="/wiki/361" title="361">361</a>. december 11-én érkezett meg. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Iulianus_augustus">Iulianus augustus</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Iulianus augustus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Államszervezés"><span id=".C3.81llamszervez.C3.A9s"></span>Államszervezés</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Államszervezés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:JulianusII-antioch(360-363)-CNG.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg/250px-JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg" decoding="async" width="250" height="256" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cd/JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg 1.5x" data-file-width="287" data-file-height="294" /></a><figcaption>Iulianus arcmásával vert római pénz.</figcaption></figure> <p>Uralkodóként első dolga az volt, hogy megszervezze elődje temetését. Szinte azonnal hozzálátott az államigazgatás átszervezéséhez is. A fontosabb pozíciókba saját embereit nevezte ki, bár új barátokra is szert tett, mint például a 361-ben megismert <a href="/wiki/Sextus_Aurelius_Victor" title="Sextus Aurelius Victor">Sextus Aurelius Victor</a>. A korábbi bürokratikus államszervezet leépítését azonnal megkezdte, először a palota udvaroncait bocsátotta el. A katonákat megnyugtatta, de még decemberben kivégezték Constantius néhány befolyásos belső emberét, köztük a leghírhedtebb <a href="/w/index.php?title=Eusebius_(kincst%C3%A1rnok)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eusebius (kincstárnok) (a lap nem létezik)">Eusebius</a> <a href="/w/index.php?title=Eunuch&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eunuch (a lap nem létezik)">eunuchot</a> és <a href="/w/index.php?title=Paulus_Catena&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paulus Catena (a lap nem létezik)">Paulus Catena</a> jegyzőt, akinek nem véletlenül volt „A lánc” az elterjedt gúnyneve. Egy külön bíróságot állított fel <a href="/wiki/Khalk%C3%A9d%C3%B3n" class="mw-redirect" title="Khalkédón">Chalcedonban</a> a korábbi tisztviselők ügyeinek kivizsgálására, különös tekintettel a bátyjának halálát okozó <a href="/wiki/P%C3%B3la" title="Póla">polai</a> bíróság működésére. A bátyját elítélő és kivégző bíróság tagjait vagy halálra ítélték (Eusebius), vagy száműzték (<a href="/w/index.php?title=Apodemio&action=edit&redlink=1" class="new" title="Apodemio (a lap nem létezik)">Apodemio</a>), mivel Gallust Constantius tulajdonképpen kegyelemben részesítette, de azok nem vettek tudomást arról. <a href="/wiki/Flavius_Florentius_(361)" title="Flavius Florentius (361)">Florentiust</a> távollétében ítélték halálra, és ez az utolsó történeti adat róla.<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A constantiusi titkosszolgálat két korábbi tagja besúgta, hogy Florentius hol bújkál, de Iulianus nem volt hajlandó foglalkozni velük – sőt megfeddte őket az árulásukért – és Florentiust nem kerestette tovább az ítélet ellenére.<sup id="cite_ref-38" class="reference"><a href="#cite_note-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Hasonló <a href="/w/index.php?title=Lucillianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucillianus (a lap nem létezik)">Lucillianus</a> esete, akit letartóztattak, de nem ítéltek el és Iovianus alatt később folytatta katonai karrierjét. </p> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Edward_Armitage_-_Julian_the_Apostate_presiding_at_a_conference_of_sectarian_-_1875.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Edward_Armitage_-_Julian_the_Apostate_presiding_at_a_conference_of_sectarian_-_1875.jpg/250px-Edward_Armitage_-_Julian_the_Apostate_presiding_at_a_conference_of_sectarian_-_1875.jpg" decoding="async" width="250" height="160" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Edward_Armitage_-_Julian_the_Apostate_presiding_at_a_conference_of_sectarian_-_1875.jpg/375px-Edward_Armitage_-_Julian_the_Apostate_presiding_at_a_conference_of_sectarian_-_1875.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/Edward_Armitage_-_Julian_the_Apostate_presiding_at_a_conference_of_sectarian_-_1875.jpg/500px-Edward_Armitage_-_Julian_the_Apostate_presiding_at_a_conference_of_sectarian_-_1875.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="410" /></a><figcaption>Edward Armitage (1875): Iulianus császár egy asztal mellett elnököl keresztény szekták képviselőinek hitvitájában</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Geertgen_tot_Sint_Jans_005.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Geertgen_tot_Sint_Jans_005.jpg/250px-Geertgen_tot_Sint_Jans_005.jpg" decoding="async" width="250" height="314" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Geertgen_tot_Sint_Jans_005.jpg/375px-Geertgen_tot_Sint_Jans_005.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Geertgen_tot_Sint_Jans_005.jpg/500px-Geertgen_tot_Sint_Jans_005.jpg 2x" data-file-width="4006" data-file-height="5032" /></a><figcaption>Julianus „Apostata” elégeti <a href="/wiki/Keresztel%C5%91_J%C3%A1nos" title="Keresztelő János">Keresztelő János</a> csontjait (1484). A festmény témáját az adja, hogy az óegyház egyes szerzői szerint Iulianus elrendelte, hogy ássák fel Keresztelő János sírját, földi maradványait keverjék el különféle állati csontokkal, és égessék el azokat.</figcaption></figure> <p><a href="/w/index.php?title=Claudius_Mamertinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Claudius Mamertinus (a lap nem létezik)">Claudius Mamertinus</a> gall szenátor, az általa kinevezett <a href="/wiki/Consul" title="Consul">consul</a> mondta el Iulianus „székfoglalóját”, amelyben az új császár uralkodását egy új aranykor kezdetének nyilvánította. A <a href="/wiki/Praetorianusok" title="Praetorianusok">praetorianusok</a> <a href="/wiki/Praefectus" title="Praefectus">praefectusa</a> régi barátja, <a href="/wiki/Saturninius_Secundus_Salutius" title="Saturninius Secundus Salutius">Saturninius Secundus Salutius</a> lett. Iulianus több téren is szakított elődei politikájával: a kormányzatban igyekezett visszatérni a <a href="/wiki/Diocletianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Diocletianus római császár">Diocletianus</a> előtti hagyományokhoz és valamelyest visszaállítani a <i><a href="/wiki/Senatus" title="Senatus">senatus</a></i> megkopott dicsőségét, másrészt a Constantinus és utódai által szorgalmazott keresztény hit helyett a többistenhitet támogatta. A Diocletianus által bevezetett, keleti származású uralkodói szokásokkal nagyobbrészt felhagyott; a fényűző uralkodói palota személyzetének nagy részét elbocsátotta, elutasította a <i>dominus</i> címet. A <a href="/wiki/Principatus" title="Principatus">principatus</a> hagyományaihoz igyekezett visszatérni, a négy évszázaddal korábbi uralmi formák voltak az eszményképei, amely a szenátus, a nép és a császár együttműködésével valósul meg. </p><p>Célja volt a korrupció felszámolása, hatékony közigazgatási rendszer kiépítése, postahálózat létrehozása, az igazságszolgáltatás reformja. E törekvéseit még néhány keresztény szerző is elismeréssel említi. Megszüntette a hivatalok vásárlásának rendszerét, azokat érdemekhez kötötte. Csökkentette az adókat, a régi adótartozásokat teljesen elengedte.<sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vallási_restauráció"><span id="Vall.C3.A1si_restaur.C3.A1ci.C3.B3"></span>Vallási restauráció</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Vallási restauráció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">I. Constantinus</a> és közvetlen utódai alatt a kereszténység az addig megtűrt és néha <a href="/wiki/Vall%C3%A1s%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Vallásüldözés">üldözött</a> státuszból támogatott vallás lett. Ekkor a kereszténység még nem emelkedett államvallás szintre (csak <a href="/wiki/I._Theodosius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Theodosius római császár">I. Theodosius római császár</a> idejében lett az). A régi vallások híveit hamarosan támadások érték, templomaikat elfoglalták vagy lerombolták – később Iulianus azon rendelete, miszerint a keresztényeknek vissza kell adni minden általuk használt ősi templomot, és csak azokat tarthatják meg, amiket saját maguk építettek, óriási felháborodást váltott ki –, isteneik szobrait szétverték, helyenként még pogromokra is sor került, vagyis a kereszténység rögtön úgy kezdett el viselkedni, ahogyan azt mélyen elítélik a megelőző korok császárai esetében. Sőt, alighogy szabad vallásgyakorlatot kapott a kereszténység, szektái rögtön egymásnak estek, és kíméletlenül számoltak le az aktuálisan elfogadott fővonaltól eltérő „eretnekekkel”. Iulianus célja, hogy a korábbi néhány évtized alatt elnyomott pogány kultuszok újra egyenrangúak legyenek a kereszténységgel, hogy ezután spontán módon éledjen újra az ősi vallások gyakorlása.<sup id="cite_ref-B36_13-1" class="reference"><a href="#cite_note-B36-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Iulianus a kereszténységet <a href="/wiki/Ateizmus" title="Ateizmus">ateizmusnak</a> tekintette, hiszen tagadta az emberiség összes többi <a href="/wiki/Istens%C3%A9g" title="Istenség">istenének</a> létét.<sup id="cite_ref-B33_40-0" class="reference"><a href="#cite_note-B33-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A keresztény széthúzás kihasználása és a kereszténység ideológiai összezavarása céljából jó érzékkel használta fel a szektásodó vallási irányzatokat. 361-re gyakorlatilag két önálló keresztény egyháztest alakult ki, az <a href="/wiki/Arianizmus" title="Arianizmus">ariánusok</a> és az <a href="/wiki/Ortodox_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Ortodox kereszténység">ortodoxia</a> követői. Iulianus az arianusok élére a niceanista <a href="/w/index.php?title=Meletius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Meletius (a lap nem létezik)">Meletius</a> püspököt hívta vissza a száműzetésből, akit az arianusok rövidesen elhagytak. Ugyanakkor a paulinisták sem fogadták el Meletiust, ami tovább gyengítette az egyház szervezett fellépéseit. „Nyugaton az eustathiánusokat (paulinisták) tartották ortodoxnak, keleten Meletiust…, és volt még egy apollinárius egyház is Vitalis vezetésével”.<sup id="cite_ref-H54_41-0" class="reference"><a href="#cite_note-H54-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A tolerancia elvét a kereszténységen belüli nézeteltérésekre is vonatkoztatta, így tilossá vált a különböző szekták elnyomása is, a keresztény hitviták kisebbségi véleményét sem lehetett tovább üldözni.<sup id="cite_ref-RómBir_42-0" class="reference"><a href="#cite_note-RómBir-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az indulatok gerjesztéséhez hozzájárult, hogy a constantinusi állam, amely nem volt deklaráltan keresztény – még nem volt államvallás és kizárólagos –, a régi vallások papjainak és templomainak kiváltságait megvonta, miközben a keresztény egyház kiváltságolása folyt, mint az adómentesség és bizonyos püspöki bíráskodási jogok adományozása. Így bár hivatalosan vallási türelem volt érvényben, ezt a pogány hitekre nem alkalmazták. Ezzel vallásegyenlőség helyett pozitív keresztény diszkrimináció kezdett kialakulni. A legfontosabb állami tisztségeket folyamatosan növekvő számban keresztények kezdték betölteni. </p><p>Iulianus ezt az elődei idején rövid idő alatt kialakult privilegizált állapotot akarta megszüntetni, valamint a régi vallás és a régi erkölcsi értékek rehabilitálását kísérelte meg. Ezért uralkodása elején egyetemes <a href="/wiki/Tolerancia" title="Tolerancia">toleranciát</a> hirdető ediktumot adott ki. Ennek része volt a keresztény egyház adómentességének és a püspökök bíráskodási jogának megszüntetése. A keresztények elleni fellépése három, időben elkülönülő szakaszra tagolódik. Először a vallás és a társadalmi szférák összefonódását szüntette meg azzal, hogy a hadsereg és a közigazgatás vezető tisztviselői posztjait nem tölthették be keresztények. Hite gyakorlásáért senkit sem ért retorzió sem ekkor, sem később. Csak a kereszténység pozitív diszkriminációját szüntette meg, minden őt ért ideológiai támadást – saját korában és később is – ezért kapta, keresztényüldözésnek beállítva a vallási egyenjogúságot.<sup id="cite_ref-RómBir_42-1" class="reference"><a href="#cite_note-RómBir-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Toleranciáját azonban a keresztény írók kihasználták és heves ellentámadásba mentek át. Iulianusról saját korának keresztény irodalma tiszteletlenül és támadó éllel beszélt. Híres 362-es ediktumában – amelyben az antik <a href="/wiki/Filoz%C3%B3fia" title="Filozófia">filozófia</a>, <a href="/wiki/Irodalom" title="Irodalom">irodalom</a>, <a href="/wiki/Sz%C3%B3noklattan" title="Szónoklattan">retorika</a> és <a href="/wiki/Nyelvtan" title="Nyelvtan">grammatika</a> oktatását szabályozza – a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán meg sem említi a kereszténységet. Érvei szerint az irodalmi művek és a tudományok nem értelmezhetők olyan emberek számára, akik nem osztják a bennük foglalt világnézetet és tagadják az ott szereplő istenek létét. Ezzel a keresztények kizáródtak a klasszikus tudományok oktatásából.<sup id="cite_ref-B40_43-0" class="reference"><a href="#cite_note-B40-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Iulianus szerint a Biblia szó szerinti értelmezése abszurd, ezért annak megértéséhez a keresztényeknek is a görög filozofikus gondolkodáshoz kell fordulni. Ez esetben viszont kisajátítják a görög filozófiát, miközben éppen azt próbálják tagadni. Ezért vonta meg tőlük a klasszikusokat, hogy boldoguljanak a görög filozófia nélkül a saját írásaikkal, és lássa meg a világ, mire mennek úgy.<sup id="cite_ref-B33_40-1" class="reference"><a href="#cite_note-B33-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ez a rendelkezése a keresztény lakosság körében szintén felháborodást váltott ki, a keresztények a vallásukkal szembeni tolerancia szükségességére hivatkoztak. Ezt az ediktumot azonban később sohasem hatálytalanították, sőt a <a href="/wiki/Codex_Theodosianus" title="Codex Theodosianus">Codex Theodosianus</a> változatlanul átvette és alkalmazta – csak most már a pogány rétorok ellen. Ezúttal nem merültek fel a kereszténység részéről etikai jellegű problémák.<sup id="cite_ref-RómBir_42-2" class="reference"><a href="#cite_note-RómBir-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A vallás és a hatalomgyakorlás összekapcsolódásában Iulianus figyelemre méltóan hasonló elveket vallott, mint <a href="/wiki/Aranysz%C3%A1j%C3%BA_Szent_J%C3%A1nos" title="Aranyszájú Szent János">Iohannes Chrysostomos</a>, csak a másik oldalról szemlélve.<sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Helyreállította a régi vallás papi szervezeteit. Szerte a birodalomban nagy léptékű építkezések kezdődtek a lerombolt pogány templomok helyreállítására, ami az akkor még létező tömegigényt elégítette ki. A keresztény egyház hatalmas anyagi veszteségeket szenvedett, hiszen legtöbb templomuk a régi vallások temploma volt eredetileg, amelyet kisajátítottak. Ettől kezdve saját költségükön építhettek maguknak templomot.<sup id="cite_ref-RómBir_42-3" class="reference"><a href="#cite_note-RómBir-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Írásaiban Iulianus filozófiai téren igyekezett aláásni a keresztény vallást a zsidók – mint keresztény előkép és alapvallás – előtérbe helyezésével. Nagyon jól ismerte a zsidó kultúrát és vallást, amelyről utalások olvashatók a <i>Contra Galilaeos</i> című vitairatában. Ebben beszél a zsidók <a href="/wiki/Teurgia" title="Teurgia">theurgiai</a> jártasságáról, vagyis arról a tudományról, amely képes <a href="/wiki/M%C3%A1gia" title="Mágia">mágia</a> útján egy szellemi lényt rávenni arra, hogy valakire rákényszerítsük akaratunkat.<sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Iulianus ebben az írásában a <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténységet</a>, mint a <a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">judaizmus</a> szektáját („<a href="/wiki/Eretneks%C3%A9g" title="Eretnekség">eretnekségét</a>”) ítélte veszélyesnek. Uralkodását megelőzően rendeletek jelentek meg a zsidók ellen, ezekben megszigorították polgári szabadságjogaikat, nem engedélyezték új zsinagógák építését, és nemegyszer megtörtént, hogy fanatikus keresztények zsinagógákat dúltak fel. Iulianus azonban, aki a régi vallások újjáélesztésére törekedett, javított a zsidók helyzetén. Ugyanebben a műben fogalmazta meg, hogy ha a keresztények nem fogadják el a Biblián kívüli művek ihletett voltát, akkor maradjanak is a saját Bibliájuknál és értelmezzék azt szó szerint, ne foglalkozzanak a korábbi hagyományok értelmezésével.<sup id="cite_ref-B40_43-1" class="reference"><a href="#cite_note-B40-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <i>Contra Galilaeos</i> fő mondanivalója, hogy a kereszténység az antik gondolkodás nélkül csak egy galileai illetőségű zsidó szekta, nem egyetemes vallás.<sup id="cite_ref-B33_40-2" class="reference"><a href="#cite_note-B33-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Iulianus a <a href="/wiki/Titus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Titus római császár">Titus</a> által lerombolt <a href="/wiki/Jeruzs%C3%A1lemi_templom" title="Jeruzsálemi templom">jeruzsálemi templom</a> újjáépítését is megkísérelte – mivel keresztény jóslat szólt arról, hogy az sosem épülhet újjá –, ám ez végül nem valósult meg, mert a felhalmozott építőanyagok között tűzvész tört ki, az építkezés leállt, és többé nem indulhatott meg a perzsa hadjárat, majd a császár korai halála okán. Ókori források szerint Iulianus az Antiochiához közel fekvő <a href="/w/index.php?title=Daphn%C3%A9_(telep%C3%BCl%C3%A9s)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Daphné (település) (a lap nem létezik)">daphnéi</a> <a href="/wiki/Apoll%C3%B3n" title="Apollón">Apollón</a>-szentélyben<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> jóslatot kért, amire ezt a választ kapta: </p> <div class="idezet-2" style="--tpl-quotes-color:#B2B7F2"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27423784"> <blockquote><div><i>Mondd meg a császárnak, hogy a mesteri fal lezuhant már, Phoibosz háza enyészik és elpusztult a babérfa, Nincs csevegő forrása, dalos vizei elapadtak</i></div></blockquote> <div class="idezet-2-forras">– Timothy E. Gregory: 'Julian and the Last Oracle at Delphi' GRSB 24 (1983)<sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></div> </div> <p>Uralma alatt nem történt véres keresztényüldözés, a keresztényeket a hitük gyakorlásáért nem érte megtorlás vagy üldöztetés. A Constantius alatt hivatalban lévő püspököket száműzte ugyan, de például korábbi tanulótársai, <a href="/wiki/Nazianzi_Szent_Gergely" title="Nazianzi Szent Gergely">nazianzi Gregorius</a> és <a href="/wiki/Nagy_Szent_Vazul" title="Nagy Szent Vazul">Basilius</a> továbbra is háborítatlanul éltek és dolgoztak. Történetírója, <a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinus</a> szerint élvezettel szemlélte a különböző keresztény szekták egymás közti nézeteltéréseit és vitáit, valójában éppen ezek a heves vallási viták voltak azok, amik miatt teljes mértékben eltávolodott a kereszténységtől, és amik miatt összeférhetetleneknek gondolta őket. Ehhez a törekvéséhez tartozik az <i>A galileánusok ellen (Contra Galilaeos)</i> című vitairata is, amelyben éles kritikával illeti a szektásodást és a keresztény szekták egymással szembeni intoleranciáját. Célja volt egy olyan klasszikus egyház létrehozása, ami – hasonlóan a keresztény egyház szervezetéhez – egy hierarchikus rendben kiépülő, a teljes birodalmat átfogó egyház lett volna. Hogy mennyire jutott e célja megvalósításában, azt nem tudni, halála után ezt a tervet rögtön feladták. </p><p>Iulianus történeti megítélésének nagy problémája, hogy a történelmet halála után kétezer éven át azok írták, akiknek hatalmi vágyait letörni igyekezett. Életéről igen kevés a megbízható forrás, mert a kortárs keresztény történetírók keresztényüldözésnek állítják be azt, hogy korlátozta vallásuk korábbi kiváltságait, hogy egyenrangúvá tette a többi vallással és semmilyen diszkriminációt nem engedélyezett. Valójában Iulianus alatt a kereszténység semmilyen <a href="/wiki/Vall%C3%A1s%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Vallásüldözés">üldöztetést</a> nem szenvedett, csak visszaszorult. A keresztények dühödt ellenállását tekintve, valamint Iulianus antiochiai ígéretére gondolva lehetséges, hogy a perzsa hadjárat után változott volna a helyzet – bár nem valószínű –, de (leszámítva néhány egészen késői és nyilvánvalóan koholt áltörténetírói adatot) Iulianus életében egyetlen kereszténynek sem esett bántódása a vallása miatt a császár akaratából.<sup id="cite_ref-RómBir_42-4" class="reference"><a href="#cite_note-RómBir-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Külpolitika:_perzsa_hadjárat"><span id="K.C3.BClpolitika:_perzsa_hadj.C3.A1rat"></span>Külpolitika: perzsa hadjárat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Külpolitika: perzsa hadjárat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ancient_Roman_road_of_Tall_Aqibrin.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/22/Ancient_Roman_road_of_Tall_Aqibrin.jpg/250px-Ancient_Roman_road_of_Tall_Aqibrin.jpg" decoding="async" width="250" height="178" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/22/Ancient_Roman_road_of_Tall_Aqibrin.jpg/375px-Ancient_Roman_road_of_Tall_Aqibrin.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/22/Ancient_Roman_road_of_Tall_Aqibrin.jpg/500px-Ancient_Roman_road_of_Tall_Aqibrin.jpg 2x" data-file-width="3364" data-file-height="2392" /></a><figcaption>Római hadiút <a href="/wiki/Antiokheia" title="Antiokheia">Antiokheia</a> és <a href="/wiki/Iamblikhosz" title="Iamblikhosz">Iamblikhosz</a> szülővárosa, a szíriai <a href="/w/index.php?title=Qinnasrin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Qinnasrin (a lap nem létezik)">Khalkisz</a> városa között</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Campagne_de_Julien_362-363-hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Campagne_de_Julien_362-363-hu.svg/250px-Campagne_de_Julien_362-363-hu.svg.png" decoding="async" width="250" height="152" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Campagne_de_Julien_362-363-hu.svg/375px-Campagne_de_Julien_362-363-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Campagne_de_Julien_362-363-hu.svg/500px-Campagne_de_Julien_362-363-hu.svg.png 2x" data-file-width="2210" data-file-height="1343" /></a><figcaption>Iulianus perzsa hadjáratának útvonala. <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Tabula_Peutingeriana" title="Tabula Peutingeriana">Tabula Peutingeriana</a></i></td></tr></tbody></table></figcaption></figure> <p><a href="/wiki/363" title="363">363</a>-ban Iulianus háborút indított a Római Birodalommal folyamatos konfliktusban álló perzsák ellen. A hadjáratba Iulianust elkísérte udvari orvosa, a bizánci orvosi iskola egyik legjelesebb képviselője, <a href="/wiki/Oribasziosz" title="Oribasziosz">Oribasziosz</a> is. A hadjárat célja ismeretlen, a találgatások sokféle elképzelést hoztak felszínre a történészek között. Van olyan például, aki azt állítja, hogy <a href="/wiki/III._Alexandrosz_maked%C3%B3n_kir%C3%A1ly" title="III. Alexandrosz makedón király">Nagy Sándor</a> nyomdokaiba kívánt lépni<sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (<a href="/wiki/Gore_Vidal" title="Gore Vidal">Gore Vidal</a> 1962-es életrajzi regénye például kifejezetten erre épül). A legközvetlenebb cél valószínűleg <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">Mesopotamia</a> elfoglalása volt, amelyet <a href="/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Traianus római császár">Traianus</a> foglalt el, majd rögtön utána <a href="/wiki/Hadrianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hadrianus római császár">Hadrianus</a> feladni kényszerült, és attól kezdve Róma és a perzsák állandó ütközőterületévé vált. Túlságosan nagyratörő tervei nem lehettek, mert még elegendő ostromfelszerelést sem vitt magával, ami a <a href="/wiki/P%C3%A1rtus_Birodalom" title="Pártus Birodalom">Pártus Birodalom</a> régi fővárosánál, a babilóniai <a href="/wiki/Kt%C3%A9sziph%C3%B3n" title="Ktésziphón">Ktésziphónnál</a> bosszulta meg magát,<sup id="cite_ref-RómBir_42-5" class="reference"><a href="#cite_note-RómBir-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> pedig Ammianus Marcellinus szerint Iulianus hadserege egyébként a <a href="/wiki/Haj%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p#Ballista" title="Hajítógép">ballistát</a> és az <a href="/w/index.php?title=Onager_(haj%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Onager (hajítógép) (a lap nem létezik)">onagert</a> is használta.<sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A közvetlen <a href="/wiki/Casus_belli" title="Casus belli">casus belli</a> <a href="/wiki/Amida" class="mw-redirect" title="Amida">Amida</a> (ma <a href="/wiki/Diyarbak%C4%B1r_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Diyarbakır (település)">Diyarbakır</a>) elfoglalása lehetett, amelyet Sápúr még <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a> alatt, <a href="/wiki/360" title="360">360</a>-ban vett be, és ennek során a <a href="/wiki/Carus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Carus római császár">Carus császár</a> <a href="/wiki/283" title="283">283</a>-as hadjáratán <a href="/wiki/Maximianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maximianus római császár">Maximianus</a> által elfoglalt öt provincia is elveszett. </p><p>Indulása előtt több hónapot töltött a Római Birodalom harmadik legnagyobb városában, a 150–200 000 lakosú<sup id="cite_ref-H54_41-1" class="reference"><a href="#cite_note-H54-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Antiokheia" title="Antiokheia">Antiochiában</a>, ahol rövid idő alatt erős ellenérzéseket keltett kormányzati, pénzügyi és filozófiai nézeteivel a helyi keresztények között. A viszályt fokozta az antiochiai élelmiszerhiány, amit Iulianus éppúgy ármaximálással próbált orvosolni, mint annak idején <a href="/wiki/Diocletianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Diocletianus római császár">Diocletianus császár</a> és <a href="/wiki/Flavius_Constantius_Gallus" title="Flavius Constantius Gallus">Flavius Constantius Gallus</a> caesar, és éppúgy sikertelenül. Az ármaximálás hatására ismét eltűnt a piacról a maradék gabona is, amit Iulianus közvetlen egyiptomi gabonaimporttal és ingyengabona osztásával próbált kezelni. </p><p><a href="/wiki/Z%C3%B3szimosz_(alkimista)" title="Zószimosz (alkimista)">Zószimosz</a> adata szerint 65 000 katonával indult a <a href="/wiki/Sz%C3%A1sz%C3%A1nida_Birodalom" title="Szászánida Birodalom">Szászánida Birodalom</a> ellen, ami megfelel annak, hogy ismereteink szerint mennyi katonát állíthatott ki akkoriban a birodalom. Csakhogy Iulianus mintegy 30 000 ember élén unokatestvérét,<sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/w/index.php?title=Procopius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Procopius római császár (a lap nem létezik)">Procopiust</a> <a href="/wiki/Armenia_Magna" title="Armenia Magna">Armeniába</a>, <a href="/w/index.php?title=II._Arsak_%C3%B6rm%C3%A9ny_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Arsak örmény király (a lap nem létezik)">II. Arsak örmény királyhoz</a> küldte, amely seregrész a baljós emlékű <a href="/wiki/Carrhae" class="mw-redirect" title="Carrhae">Carrhae</a> mellett vált el a főseregtől. II. Arsak Constantius szövetségese és sógora volt, Arsak azonban Iulianus üzenetét követően igen lassan készülődött.<sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> E seregtestnek egy északi átkaroló hadművelet lett volna a stratégiai célja, de Procopiusnak nehézségei támadtak Armeniában, ezért egyáltalán nem jutott el a tervezett célokig. Procopiusnak ez a haderő később jól jött a <a href="/wiki/I._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Valentinianus római császár">I. Valentinianus</a> és <a href="/wiki/Valens_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Valens római császár">Valens</a> elleni lázadásához, de Iulianusnak így csak 35 000 katonája maradt a perzsiai hadjáratra.<sup id="cite_ref-52" class="reference"><a href="#cite_note-52"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a létszám is sok volt azonban a logisztikai lehetőségekhez és az aktuális <a href="/wiki/Sz%C3%ADria" title="Szíria">szíriai</a> élelmiszer-mennyiséghez mérten. </p><p>Sikerrel nyomult előre az <a href="/wiki/Eufr%C3%A1tesz" title="Eufrátesz">Eufráteszig</a>, majd a <a href="/wiki/Tigris_(foly%C3%B3)" title="Tigris (folyó)">Tigris</a> mentén. Áprilisban elérte a szíriai <a href="/wiki/Dura-Eur%C3%B3posz" title="Dura-Európosz">Dura-Európosz</a> városát, az első római területen kívüli erődített helységet, és megkezdte <a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">Mesopotamia</a> és <a href="/wiki/Assz%C3%ADria" title="Asszíria">Assyria</a> elfoglalását, egészen <a href="/wiki/Kt%C3%A9sziph%C3%B3n" title="Ktésziphón">Ktésziphónig</a> nyomulva. A kezdeti sikerek után Iulianusnak a terv szerint északról támadó római csapatok – a Procopius-vezette szárny – késlekedése miatt visszavonulást kellett elrendelnie, miközben a perzsák folyamatosan zaklatták irreguláris csapataikkal. Iulianus gyakorlatilag minden csatát megnyert, de a háborút nem nyerhette meg. A császár <i>Maranga</i> közelében egy utóvédharc csetepatéjában vesztette életét, amelybe úgy sietett a hirtelen riadóztatás után, hogy páncélját sem vette fel. Lándzsa szúrta át, és a szemtanúk beszámolója alapján a szúrás a máját érte, kissé hátulról és alulról. A mai napig vita tárgya, hogy ez a harc hevét kihasználó merénylet volt-e, vagy egy perzsa katona érte utol. Halálának körülményei erősen emlékeztetnek <a href="/wiki/Carinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Carinus római császár">Carinus</a> halálára, akit a csata forgatagában, orvul szúrtak le.<sup id="cite_ref-B35_5-1" class="reference"><a href="#cite_note-B35-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az bizonyos, hogy <a href="/wiki/II._S%C3%A1p%C3%BAr_sz%C3%A1sz%C3%A1nida_kir%C3%A1ly" title="II. Sápúr szászánida király">II. Sápúr</a> nagykirálynál egyetlen katonája sem jelentkezett a dicsőséget learatni. A <a href="/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nettudom%C3%A1ny" title="Történettudomány">történettudomány</a> leggyakrabban feltett kérdése a bizonytalan esetekben a <a href="/wiki/Cui_bono" title="Cui bono">cui prodest?</a> („kinek használ”). Itt a válasz egyértelmű, ezért egyáltalán nem lehet kizárni a merényletet. Már csak azért sem, mert a perzsák a felperzselt föld taktikáját alkalmazták, és a római sereg a visszavonulás közben éhezett, ezért elégedetlen volt.<sup id="cite_ref-RómBir_42-6" class="reference"><a href="#cite_note-RómBir-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A sereget ekkor vaskézzel vezette, <a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinus</a> fő művében, „Róma története” című munkájában beszámolt arról, hogy az ősi törvények értelmében azt a tíz katonáját, akik meghátráltak az egyik perzsák elleni ütközetben, előbb megfosztotta rangjuktól, majd megölette őket.<sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ammianus Marcellinus azt írta Iulianus császár halálával kapcsolatban, hogy annak külsősége <a href="/wiki/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz" title="Szókratész">Szókratész</a> halálára emlékeztetett, és halála előtt megható búcsút vett tisztjeitől, akik körülállták az ágyát. A keresztény hagyomány szerint Iulianus haldoklása közben így kiáltott fel: „győztél, galileai” <i>(Vicisti, Galileae!)</i>, majd egy marék vért dobott az ég felé.<sup id="cite_ref-54" class="reference"><a href="#cite_note-54"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a mondat valószínűleg sosem hangzott el, de a keresztény legendáriumban ez azt jelenti, hogy Iulianus halála pillanatában <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézushoz</a> szólt ezzel. Ezt a motívumot használta fel <a href="/wiki/Henrik_Ibsen" title="Henrik Ibsen">Henrik Ibsen</a> <i>„A császár és a Galileai”</i> című drámájában, amit Iulianus római császárról írt, akit Apostatának, azaz Hitehagyottnak neveznek. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Utójáték:_katasztrofális_béke"><span id="Ut.C3.B3j.C3.A1t.C3.A9k:_katasztrof.C3.A1lis_b.C3.A9ke"></span>Utójáték: katasztrofális béke</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Utójáték: katasztrofális béke"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Iulianus halála után a római hadvezérek gyűlése a köztiszteletben álló <a href="/wiki/Praetorianusok" title="Praetorianusok">praetorianus</a> <a href="/wiki/Praefectus" title="Praefectus">praefectust</a>, <a href="/wiki/Saturninius_Secundus_Salutius" title="Saturninius Secundus Salutius">Saturninius Secundus Salutiust</a> választotta meg augustusnak, aki azonban a történelemben példátlan módon nem fogadta el a megtiszteltetést. Így lett <a href="/wiki/Flavius_Claudius_Iovianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Flavius Claudius Iovianus római császár">Flavius Claudius Iovianus</a> a kiválasztott jelölt. Valószínűleg azért, mert <a href="/wiki/Flavius_Victor" title="Flavius Victor">Victor</a>, <a href="/wiki/Flavius_Nevitta" title="Flavius Nevitta">Nevitta</a>, <a href="/wiki/I._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Valentinianus római császár">Valentinianus</a>, <a href="/wiki/Valens_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Valens római császár">Valens</a>, <a href="/wiki/Flavius_Dagalaifus" title="Flavius Dagalaifus">Dagalaif</a> és <a href="/wiki/Arintheus" title="Arintheus">Arintheus</a> nem tudtak megegyezni, melyikük legyen császár, így az erélytelen és iszákos Iovianus megválasztásával időt nyertek. </p><p>A Tigristől keletre elveszített területek <a href="/wiki/Maximianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maximianus római császár">Maximianus</a> <a href="/wiki/283" title="283">283</a>-as hódításai voltak, és a megtartásuk is kezdettől fogva nagyon komoly erőket kívánt, mert a perzsák újra és újra háborúval próbálkoztak a visszaszerzésükért. Iovianus a <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a> alatt a perzsák által visszafoglalt öt provinciát véglegesen átengedte a Szászánida Birodalomnak és harminc évre békét kötött Sápúrral, a békeszerződést Arintheus és Salutius írták alá. A kortársak ezt szégyenletes békének nevezték.<sup id="cite_ref-55" class="reference"><a href="#cite_note-55"><span class="cite-bracket">[</span>55<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A lehető leggyorsabban távozott Konstantinápoly felé. Ezzel biztosította a birodalom keleti határának nyugalmát, megteremtette annak a lehetőségét, hogy az északi <a href="/wiki/Germ%C3%A1nok" title="Germánok">germánok</a> ellen fordulhasson a birodalom, mert a Iulianus által pacifikált és nagyrészt legyőzött területen könnyebben és gyorsabban lehetett nagy hadisikereket elérni, mint a szervezett birodalmakkal határos keleti részen. A <a href="/wiki/365" title="365">365</a>-ös germán (<a href="/wiki/Alemannok" title="Alemannok">alemann</a>, <a href="/wiki/Kv%C3%A1dok" title="Kvádok">kvád</a> és <a href="/wiki/Szarmat%C3%A1k" title="Szarmaták">szarmata</a>) betörések azért történtek, mert Valentinianus és Valens tudatosan és egyoldalúan felrúgott minden korábbi szerződést és megállapodást ezeken a területeken. Mindkét császár agresszíven hajszolta a katonai dicsőséget és ezt ott keresték, ahol a legkönnyebben juthattak hozzá.<sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">[</span>56<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Iovianus első nagy horderejű intézkedése a hadjáratból való visszatérését követően az volt, hogy Antiochiában visszavonta Iulianus keresztényeket érintő vallási rendeleteit. A kereszténység előjogait helyreállította, a pogány vallások gyakorlását pedig betiltotta.<sup id="cite_ref-57" class="reference"><a href="#cite_note-57"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Soha nem ért vissza Konstantinápolyba, mert útközben egyik reggel Dadastanában halva találták az ágyában. Erőszakos halálnak nem volt semmi nyoma, valószínűleg füstmérgezést szenvedett.<sup id="cite_ref-58" class="reference"><a href="#cite_note-58"><span class="cite-bracket">[</span>58<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_kereszténység_győzelme"><span id="A_kereszt.C3.A9nys.C3.A9g_gy.C5.91zelme"></span>A kereszténység győzelme</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: A kereszténység győzelme"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_empire_395.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Roman_empire_395.jpg/250px-Roman_empire_395.jpg" decoding="async" width="250" height="201" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Roman_empire_395.jpg/375px-Roman_empire_395.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Roman_empire_395.jpg/500px-Roman_empire_395.jpg 2x" data-file-width="2316" data-file-height="1861" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a> területe <a href="/wiki/395" title="395">395</a>-ben.</figcaption></figure> <p>Iulianus halálával az antik görög-római hitvilág végleges vereséget szenvedett a Római Birodalomban. Iovianus hazafelé menet megállt rövid időre Antiochiában, ahol első dolga volt Iulianus keresztényeket korlátozó rendeleteit visszavonni, kivéve az oktatásról szólót, mivel abban nem esett szó a kereszténységről és a pogány rétorok ellen is lehetett használni. Antiochia lakossága – amely egyébként a korábbi korokban mindig is nagy vallási toleranciájáról és sokszínűségéről volt híres – kijárta nála, hogy Iulianus könyvtárát kifoszthassák és felgyújthassák, így pótolhatatlan irodalmi és filozófiai gyűjtemény veszett el. Ez a <a href="/wiki/K%C3%B6nyv%C3%A9get%C3%A9s" title="Könyvégetés">könyvégetés</a> szimbolikusan ábrázolja a jövendőt.<sup id="cite_ref-59" class="reference"><a href="#cite_note-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A könyv minden időben hatalom volt, szellemi fegyver, amit a felek lehetőleg igyekeztek kivenni az ellenfél kezéből és monopolizálni, vagy máglyába gyűjteni és elégetni. Ez a szent borzalom a könyvvel szemben és a máglya tulajdonképpen tisztelet a könyv hatalma előtt. </p><p><a href="/wiki/I._Theodosius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Theodosius római császár">Nagy Theodosius</a> római császár, a Római Birodalom utolsó egyeduralkodója, a belső szellemi és kulturális erők egyesítését célozva, minden „pogány” kultuszgyakorlatot betiltott. </p><p><a href="/wiki/380" title="380">380</a>. február 27-én kiadott vallási rendeletével államvallássá nyilvánította a kereszténységet a Római birodalom egész területén. </p> <div class="idezet-2" style="--tpl-quotes-color:#B2B7F2"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27423784"> <blockquote><div><i>Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter apostol adott át Róma népének, s amely azóta is töretlenül él napjainkig: az a hitvallás ez, amelyet Damasus pápa és Péter, Alexandria püspöke, az apostoli szentségű férfiú is helyesnek tart. Tehát: mindenkinek hinnie kell az apostoli hitvallás és az evangéliumi tanítás értelmében az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek egységesen isteni voltát, egyenrangú méltóságát és szent hármasságát. Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a "katolikus keresztények" nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék, gyülekezeteik nem nevezhetik magukat ecclesiáknak és egyelőre az isteni bosszúnak adjuk át őket, de majd, amidőn isteni sugallatból erre utasítást kapunk, magunk is gondoskodunk megbüntetésükről.</i></div></blockquote> <div class="idezet-2-forras">– Gratianus, II. Valentinianus és I.Theodosius ediktuma, <a href="/wiki/380" title="380">380</a>. február 27.<sup id="cite_ref-60" class="reference"><a href="#cite_note-60"><span class="cite-bracket">[</span>60<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></div> </div> <p><a href="/wiki/387" title="387">387</a>-től vallási kérdésekben <a href="/wiki/Szent_Ambrus" title="Szent Ambrus">Szent Ambrus</a> mediolanumi püspök nézeteinek<sup id="cite_ref-61" class="reference"><a href="#cite_note-61"><span class="cite-bracket">[</span>61<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> hatására és befolyására egyre keményebb intézkedéseket hozott a pogányokkal szemben. A császár a <a href="/wiki/Thesszalonik%C3%A9" class="mw-redirect" title="Thesszaloniké">Thesszalonikében</a> kibocsátott edictumán kívül számos további vallásügyi rendeletet is alkotott. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Emlékezete"><span id="Eml.C3.A9kezete"></span>Emlékezete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Emlékezete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Death_of_Julian_-_manuscript.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ef/Death_of_Julian_-_manuscript.jpg/250px-Death_of_Julian_-_manuscript.jpg" decoding="async" width="250" height="466" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ef/Death_of_Julian_-_manuscript.jpg/375px-Death_of_Julian_-_manuscript.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ef/Death_of_Julian_-_manuscript.jpg/500px-Death_of_Julian_-_manuscript.jpg 2x" data-file-width="804" data-file-height="1500" /></a><figcaption>Iulianus halála. Illusztráció Giovanni Boccaccio <i>De Casibus Virorum Illustribus</i> című művéből.</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Saint_Mercurius_killing_Iulian.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Saint_Mercurius_killing_Iulian.jpg/250px-Saint_Mercurius_killing_Iulian.jpg" decoding="async" width="250" height="319" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Saint_Mercurius_killing_Iulian.jpg/375px-Saint_Mercurius_killing_Iulian.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/63/Saint_Mercurius_killing_Iulian.jpg 2x" data-file-width="450" data-file-height="575" /></a><figcaption>Szent Philopater Mercurius megöli Iulianust, <a href="/wiki/Koptok" title="Koptok">kopt</a> ikon egy őskeresztény legenda szerint.<sup id="cite_ref-62" class="reference"><a href="#cite_note-62"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></figcaption></figure> <p>Iulianust a nem egykorú keresztény hagyomány és a mai egyháztörténészek az <a href="/wiki/Antikrisztus" title="Antikrisztus">Antikrisztus</a> előfutárának írják le. Bár uralkodása alatt megközelítően sem folyt annyi keresztény vér, mint a korábbi római császárok alatt, de nagyon veszélyesnek ítélték a kereszténység szempontjából, hiszen Iulianus uralkodói programja és cselekedetei azt a célt szolgálták, hogy a keresztény egyházat lassan, de biztosan visszaszorítsa, kivesse kivételezett helyzetéből.<sup id="cite_ref-63" class="reference"><a href="#cite_note-63"><span class="cite-bracket">[</span>63<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A liberális protestáns Ferdinand Gregorovius elkésett hellén filozófusnak nevezte Iulianust. <i>„Hiába fordult el a hitehagyott császár az emberiség új, már magasra emelkedett napjától, hogy bizarr ellenszegüléssel a görögök lenyugvó Hélioszát imádja.”</i><sup id="cite_ref-64" class="reference"><a href="#cite_note-64"><span class="cite-bracket">[</span>64<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A keresztény hagyományban több katona mártír legendája keletkezett Iulianus uralkodásának idejéből. </p> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Szent_Flavi%C3%A1nusz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szent Flaviánusz (a lap nem létezik)">Szent Flaviánusz</a>, katona vértanú, aki Róma város parancsnoka volt, és akinek Julianus Apostata elkobozta vagyonát, megkínoztatta és száműzetésbe küldte Toszkánába, ahol belehalt sebeibe.</li> <li><a href="/wiki/Flavius_Gallicanus" title="Flavius Gallicanus">Szent Gallikán</a> katona vértanú, aki Alexandriában volt <a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">Nagy Konstantin</a> császár parancsnoka, szkítiai győzelme után, <a href="/wiki/330" title="330">330</a>-ban <a href="/wiki/Consul" title="Consul">consul</a> lett, miután megtért, házát kórházzá alakította. Julianus aposztata száműzte, a „Martyrologium Romanum” szerint kivégeztette.</li> <li><a href="/w/index.php?title=Szent_Eudzigniusz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szent Eudzigniusz (a lap nem létezik)">Szent Eudzigniusz</a> katona vértanú, Antiochiában Julianus aposztata végeztette ki, mert a császár szemére vetette hitehagyását.<sup id="cite_ref-65" class="reference"><a href="#cite_note-65"><span class="cite-bracket">[</span>65<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <p>Ezek az esetek az egykorú forrásokból nem vezethetők le, mivel ezek alapján Iulianus pusztán hite miatt senkit sem végzett ki, sőt viszonylagos türelemmel viselte világnézeti ellenfeleinek állandó támadásait. <a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinusnál</a>, a rendkívüli részletességgel dolgozó történetírónál sem található hasonló eset. Sőt XXII. könyvének 10. szakasza szerint Iulianus – amikor <a href="/wiki/Antiokheia" title="Antiokheia">Antiochiában</a> töltötte a telet – visszaállította a jogrendet és <i>hite miatt senkit nem üldözött</i>. A világtörténelemben páratlan módon nem érte bántódás azokat sem, akik nyílt gúnyiratokat írtak róla, sőt válaszolt nekik a „Szakállgyűlölő” című művében. Ezt a művet konkrétan Antiocheiában írta, válaszul arra a röpcédula-kampányra, amit a város lakossága az aszketizmusát gúnyolva folytatott ellene.<sup id="cite_ref-B35_5-2" class="reference"><a href="#cite_note-B35-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Hasonló a másik bizonyosan megtörtént eset, amikor a császárt egy ismeretlen és elhanyagolt külsejű szónok kereste fel, akinek Hérakleiosz volt a neve. A császár előtt a vendég mitologikus példabeszédben Iulianus politikáját elítélő beszédet mondott. Semmilyen retorzió nem érte, ezzel szemben másnapra megírta a <i>Hérakleiosz ellen</i> című művét, és válaszul felolvasta az udvar előtt.<sup id="cite_ref-B36_13-2" class="reference"><a href="#cite_note-B36-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az antiochiai események azonban kicsúsztak az irányítása alól. A kisebb atrocitásokat nagyobbak követték. A helyi püspököt, Gregoriust a pogányok felkoncolták. 362. október 22-én az Antiochiához közel eső daphnéi Apollón-szentély titokzatos körülmények között leégett. A tűzesettel kapcsolatban számos mendemonda keletkezett. Mindenesetre Iulianus a város keresztény lakosságának tulajdonította a gyújtogatást, mivel Gregorius halálának bosszúját látta benne, és megtorlásul Antiochia legnagyobb keresztény templomát bezáratta.<sup id="cite_ref-66" class="reference"><a href="#cite_note-66"><span class="cite-bracket">[</span>66<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="idezet-2" style="--tpl-quotes-color:#B2B7F2"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27423784"> <blockquote><div><i>Julianus Apostatának, mikor a perzsák ellen indult, a caesareai püspök, <a href="/wiki/Nagy_Szent_Vazul" title="Nagy Szent Vazul">Szent Vazul</a> és hívei hódolatuk jeléül árpakenyereket küldtek. A császárt felbőszítette, hogy neki »baromnak való« étellel alkalmatlankodtak. Megüzente a püspöknek, hogy a háborúból visszajövet megfizet Caesareának. Azon az éjjelen Sz. Vazul álmában a Boldogságos Szűz egyházában járt és látta az istenanyát, amint angyaloktól körülfogva trónuson ült és így szólt: «Hívjátok Mercuriust, végezzen Julianussal.» Volt pedig ama Mercurius egy katona, aki a keresztény hitért Julianustól vértanúságot szenvedett és a Szent Szűz egyházában volt eltemetve. A mártír, kinek fegyverei az egyházban függtek, rögtön megjelent és fölkészült dolgára. Mindezt jól látta Vazul püspök álmában. Mikor fölébredt, tüstént elment a B. Szűz egyházába és fölnyittatta Szent Mercurius koporsóját. De a vértanúnak sem testét, sem fegyvereit nem találták, holott az egyház őre megesküdt rá, hogy előtte való este mindent a maga helyén látott. Másnap a püspök újra elment az egyházba – és csodák-csodája: Szent Mercurius ott feküdt koporsójában, lándzsája és egyéb fegyverei megszokott helyükön függöttek, csakhogy vérrel voltak borítva. Végre hírmondó érkezett és elbeszélte, hogy a csatában egy ismeretlen vitéz nagy merészen rányargalt Julianusra; dárdáját hatalmasan rázva nekitámadt, átdöfte és nyomtalanul eltűnt.</i></div></blockquote> <div class="idezet-2-forras">– <a href="/wiki/Tours-i_Szent_Gergely" title="Tours-i Szent Gergely">Tours-i Szent Gergely</a> <i>Vitae Patrum</i> című ókeresztény krónikája. Flavius Iulianus aposztáta haláláról<sup id="cite_ref-67" class="reference"><a href="#cite_note-67"><span class="cite-bracket">[</span>67<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></div> </div> <p><a href="/wiki/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz_Szkholasztikosz" title="Szókratész Szkholasztikosz">Konstantinápolyi Szokratész</a> <i>(Socrates Scholasticus)</i> keresztény történész <i>Historia Ecclesiastica</i> című művének harmadik könyvében a huszonhat fejezetből huszonhármat Iulianus apostata élettörténetének szentel. <a href="/wiki/Aranysz%C3%A1j%C3%BA_Szent_J%C3%A1nos" title="Aranyszájú Szent János">Aranyszájú Szent Jánoson</a> kívül ő vizsgálta a legtöbbet Iulianus életrajzát és lélekrajzát, de érezhetően elfogult a vizsgálata tárgyával szemben. </p> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vasil.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Vasil.jpg/250px-Vasil.jpg" decoding="async" width="250" height="336" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/62/Vasil.jpg 1.5x" data-file-width="321" data-file-height="432" /></a><figcaption><a href="/wiki/Nagy_Szent_Vazul" title="Nagy Szent Vazul">Basilius</a> fiatal korában Iulianus tanulótársa volt <a href="/wiki/Ath%C3%A9n" title="Athén">Athénben</a></figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor" title="Középkor">középkorban</a> főképp Iulianus és Basilius (<a href="/wiki/Nagy_Szent_Vazul" title="Nagy Szent Vazul">Nagy Szent Vazul</a>) vitája került előtérbe. Basilius tanulótársa volt <a href="/wiki/355" title="355">355</a>-ben <a href="/wiki/Ath%C3%A9n" title="Athén">Athénben</a> (Basilius leírta Iulianusról – utólag –, már akkor látszott, hogy hihetetlen ingatagsága miatt nem válik jó emberré),<sup id="cite_ref-68" class="reference"><a href="#cite_note-68"><span class="cite-bracket">[</span>68<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a későbbiekben számos vitairatot írt – bántatlanul – Iulianus ellen, amelyekre a császár pamfletekkel válaszolt. Iulianus halála után gúnyos hangvételű esszéket is megengedett magának, ezekben már kigúnyolta Iulianus testfelépítését, szakállviseletét, gesztusait harsánynak és mimikáját eltúlzottnak mondta, gondolkodását és filozófiáját pedig sekélyesnek nevezte. A középkorban Iulianust a pogány büszkeség megtestesítőjének tartották, ezért terjedt el a „győztél, galileai” (Νενίκηκάς με, Γαλιλαῖε) mondás, amely szerint a haldokló császár feladta büszkeségét, és elismerte a keresztény hit tanainak erejét. Ez a mondás azonban valószínűleg sosem hangzott el. A szemtanú szerint elbúcsúzott barátaitól, vizet ivott és meghalt.<sup id="cite_ref-69" class="reference"><a href="#cite_note-69"><span class="cite-bracket">[</span>69<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Első ízben egy évszázaddal később <a href="/wiki/Theodor%C3%A9tosz" title="Theodorétosz">Küroszi Theodorétosz</a> fogalmazta meg – nála fordul elő első alkalommal a forrásokban –, aztán nagy sebességgel terjedt a kompilátorok között.<sup id="cite_ref-70" class="reference"><a href="#cite_note-70"><span class="cite-bracket">[</span>70<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="idezet-2" style="--tpl-quotes-color:#B2B7F2"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27423784"> <blockquote><div><i>…őt magát egy vaktában kilőtt nyíl egy évre és 8 hónapra rá, hogy uralkodni kezdett, caesarságának 7-ik, életének 31. évében megölte. Mondják, hogy – midőn a nyilat maga felé repülni látta – megérté, hogy ez isteni bosszú következtében történik s mégsem bűnbánó, hanem megátalkodott lélekkel így káromolta Istent: Győztél, galilaeai! E néven szokta ugyanis Krisztust nevezni, így hát Isten teljesen megszabadította államát a legkegyetlenebb zsarnoktól, a ki a keresztények vérét isteneinek fogadalmul felajánlotta. Olvasható boldog Basilius életében, hogy ezt a nyilat a szent férfiú könyörgésére azért, mert a cappadociai Caesareát, melynek élén állott, visszatértekor teljesen elpusztítani szándékozott, boldog Mercurius vértanú lőtte ki az égből s ennek bizonyítékául azt mondják, hogy a nyílvasat, mely nevezett vértanú sírdombja mellett feküdt, reggel véresen találták.…</i></div></blockquote> <div class="idezet-2-forras">– Freisingi Ottó krónikája<sup id="cite_ref-71" class="reference"><a href="#cite_note-71"><span class="cite-bracket">[</span>71<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></div> </div> <p>A <a href="/wiki/Renesz%C3%A1nsz" title="Reneszánsz">reneszánsz</a> legvégén, már a <a href="/wiki/Cinquecento" title="Cinquecento">cinquecento</a> idején <a href="/w/index.php?title=Lorenzo_de%E2%80%99_Medici_(1514%E2%80%931548)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lorenzo de’ Medici (1514–1548) (a lap nem létezik)">Lorenzo de’ Medici</a> írt drámát róla, majd a <a href="/wiki/17._sz%C3%A1zad" title="17. század">17. században</a> <a href="/wiki/J%C3%A9zus_T%C3%A1rsas%C3%A1ga" title="Jézus Társasága">jezsuita</a> szerzetesek próbálták hosszú idő után először kideríteni az igazságot.<sup id="cite_ref-72" class="reference"><a href="#cite_note-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. században</a> ismét kitüntetett figyelemmel fordultak Iulianus felé. Ez időben a történészek és írók problematikus, de tiszteletre méltó alakként mutatták be, mint <a href="/wiki/August_von_Kotzebue" title="August von Kotzebue">August von Kotzebue</a>, <a href="/wiki/Friedrich_de_la_Motte_Fouqu%C3%A9" title="Friedrich de la Motte Fouqué">Friedrich de la Motte Fouqué</a>, <a href="/wiki/Joseph_von_Eichendorff" title="Joseph von Eichendorff">Joseph von Eichendorff</a>, <a href="/wiki/Felix_Dahn" title="Felix Dahn">Felix Dahn</a> és <a href="/wiki/Henrik_Ibsen" title="Henrik Ibsen">Henrik Ibsen</a>. A <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. század</a> két legfontosabb irodalmi műve <a href="/w/index.php?title=Wolfgang_Cordan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wolfgang Cordan (a lap nem létezik)">Wolfgang Cordan</a> (1950) és <a href="/wiki/Gore_Vidal" title="Gore Vidal">Gore Vidal</a> (1962) regényei. </p> <div class="idezet-2" style="--tpl-quotes-color:#B2B7F2"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27423784"> <blockquote><div><i>Mégsem kell persze azt képzelni, hogy a pogányság s az antik kultúra most már tökéletesen eltűnt: az csak lassan adta meg magát. Hisz egy császár is akadt még, aki vissza akarta hozni a régi világot. S ez a császár maga is író volt: Iulianus Apostata. Császár, aki szatírát írt a császárokról… „Kora legműveltebb írójának” mondják; egy haldokló műveltség kései rajongója ő. Ez a rajongás vitte halálos kalandjába, mely az időt vissza akarta fordítani. „Győztél, Galileai!” Soha ilyen tragikus „utolsó szavakat” nem adott a legenda senki szájába. Iulianus fő műve egy hatalmas pamflet volt a kereszténység ellen: κατά χριστιανών. A tragikum még teljesebb azáltal, hogy ez a nagy mű elveszett.</i></div></blockquote> <div class="idezet-2-forras">– Babits Mihály: Az európai irodalom története<sup id="cite_ref-73" class="reference"><a href="#cite_note-73"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></div> </div> <p>„Az újabb kutatások emberként nagyra értékelik, ám politikáját kilátástalannak ítélik. Váratlanul bekövetkező halálával a régi hit utolsó támogatóját veszítette el.” Rövid uralkodása ellenére is a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a> egyik legjelentősebb császára volt.<sup id="cite_ref-RómBir_42-7" class="reference"><a href="#cite_note-RómBir-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Munkái,_írásai"><span id="Munk.C3.A1i.2C_.C3.ADr.C3.A1sai"></span>Munkái, írásai</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Munkái, írásai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wikisource-logo.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Wikisource-logo.svg/50px-Wikisource-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Wikisource-logo.svg/75px-Wikisource-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Wikisource-logo.svg/100px-Wikisource-logo.svg.png 2x" data-file-width="410" data-file-height="430" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg" style="margin-left:60px;"><i>A magyar <a href="/wiki/Wikiforr%C3%A1s" title="Wikiforrás">Wikiforrásban</a> további forrásszövegek találhatóak</i> <div style="margin-left: 10px;"><i><b><a href="https://hu.wikisource.org/wiki/A_s%C3%B6r" class="extiw" title="s:A sör">Julianus császár epigrammája Bacchus ellen: „A sör”. Ponori Thewrewk Emil fordításában.</a></b> témában.</i></div></div> </div> <p>Iulianus irodalmi tevékenysége viszonylag jól ismert, írásainak nagy része fennmaradt. Munkássága szerteágazó, a vitairatoktól a dicshimnuszokig, a színművektől a szatíráig és a vallási értekezésekig sok mindent írt. Saját korában <a href="/wiki/Marcus_Aurelius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Marcus Aurelius római császár">Marcus Aureliushoz</a>, a filozófus császárhoz hasonlították, de a keresztény történetírás hosszú időn keresztül sekélyesnek és középszerűnek minősítette. A munkáit összegyűjtő forráskiadások egy része nem tartalmazza a legfontosabb munkáját, a <i>Contra Galilaeos</i><sup id="cite_ref-74" class="reference"><a href="#cite_note-74"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> („Galileánusok ellen”) címűt, amire válaszként <a href="/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston" title="Hippói Szent Ágoston">Hippói Szent Ágoston</a> megírta a később <i>Contra Julianum opus imperfectum</i> („Csonka mű Julianus ellen”) címet kapó utolsó, befejezetlenül maradt művét, mert a hatodik könyv írása közben munkáját félbeszakította a halál. Hitvita nem bontakozhatott ki, mivel mindkét szerző elhalálozott. </p><p>Műveinek többsége vitairat vagy alkalmi fogalmazvány, amelyeket kevés szabadidejében diktált.<sup id="cite_ref-B35_5-3" class="reference"><a href="#cite_note-B35-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Művei nagyon fontosak az újplatonizmus bizonyos vonatkozásaiban. Például naphimnusza Iamblikhosz egy olyan műve alapján született, amely azóta elveszett, így e filozófia napteológiájának ma gyakorlatilag az egyetlen forrása a iulianusi rövid, értekező prózában fogalmazott feldolgozás.<sup id="cite_ref-B33_40-3" class="reference"><a href="#cite_note-B33-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <ul><li><i>Dicshimnusz <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">Constantiushoz</a></i> (<a href="/wiki/356" title="356">356</a>/<a href="/wiki/357" title="357">357</a>)</li> <li><i>Dicshimnusz Eusebia császárnéhoz</i> (357. június)</li> <li><i>Constantius hőstettei</i> (357/<a href="/wiki/358" title="358">358</a>)</li> <li><i>Levelek</i> (359–363)</li> <li><i>Vigasz <a href="/wiki/Szalusztiosz" title="Szalusztiosz">Szalusztiosz</a> elutazása után</i> (<a href="/wiki/359" title="359">359</a>)</li> <li><i>Levél az <a href="/wiki/Ath%C3%A9n" title="Athén">athéni</a> néphez és szenátushoz</i> (<a href="/wiki/361" title="361">361</a>)</li> <li><i>Himnusz <a href="/wiki/H%C3%A9liosz" class="mw-redirect mw-disambig" title="Héliosz">Héliosz</a> királyhoz</i> (361 vagy <a href="/wiki/362" title="362">362</a> téli napfordulójának három napja, Szalusztiosznak ajánlva)<sup id="cite_ref-75" class="reference"><a href="#cite_note-75"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li><i>Levél <a href="/w/index.php?title=Themistius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Themistius (a lap nem létezik)">Themistius</a> filozófushoz</i> (362 eleje)</li> <li><i>Hérakleiosz ellen</i> (362. március)</li> <li><i>Himnusz az Istenek Anyjához</i> (362. március)</li> <li><i>A műveletlen <a href="/wiki/Cinikusok" title="Cinikusok">cinikusokhoz</a></i> (362. május)</li> <li><i>Az uralkodók</i> (<a href="/wiki/362" title="362">362</a>. december)</li> <li><i>Töredékek a papokhoz intézett leveleiből</i> (362)</li> <li><i>A galileánusok ellen</i> (362/<a href="/wiki/363" title="363">363</a>)</li> <li><i><a href="/w/index.php?title=A_szak%C3%A1llgy%C5%B1l%C3%B6l%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="A szakállgyűlölő (a lap nem létezik)">A szakállgyűlölő</a></i> (Μισοπώγων <i>Miszopógón, Misopogon</i>, 363 eleje)</li> <li><i>Epigrammák</i></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Magyarul_elérhető_művek"><span id="Magyarul_el.C3.A9rhet.C5.91_m.C5.B1vek"></span>Magyarul elérhető művek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Magyarul elérhető művek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>A császárok</i>; ford., jegyz. Kresznerics Ferenc; Landerer, Pozsony–Pest, 1806</li> <li>Iulianus Apostata: <i>Beszéd az antiochiaiak ellen, avagy A Szakállgyűlölő (Or. XII.). Késő római szöveggyűjtemény 3.</i>; tan., ford., sajtó alá rend. Solymosi Benedek; JATE Press, Szeged, 2014 (<i>Documenta historica</i>)</li> <li>Julianus Imperator: <i>Himnusz Héliosz királyhoz</i> / <i>Himnusz az istenek anyjához</i>; ford. Németh Bálint; Disciplina, Pécs, 2017 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155820007" title="Speciális:Könyvforrások/9786155820007">ISBN 978-615-58-2000-7</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Családja"><span id="Csal.C3.A1dja"></span>Családja</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Családja"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Constantinus-dinasztia" title="Constantinus-dinasztia">Constantinus-dinasztia</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Szín- és jelmagyarázat: </p> <ul><li>arany és vastag betű = <a href="/wiki/Augustus_(c%C3%ADm)" title="Augustus (cím)">augustusok</a></li> <li>sárga = <a href="/wiki/Caesar_(c%C3%ADm)" title="Caesar (cím)">caesarok</a></li> <li><a href="/wiki/Labarum" title="Labarum">labarum</a> <span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/35px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png" decoding="async" width="35" height="49" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/53px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/70px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png 2x" data-file-width="245" data-file-height="343" /></a></span> : pogány császárok</li> <li>labarum <span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Labarum_of_Constantine_I.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/35px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png" decoding="async" width="35" height="47" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/53px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/70px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="400" /></a></span> : keresztény császárok</li></ul> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style=""> <tbody><tr align="center"><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Flavius_Afranius_Hannibalianus" title="Flavius Afranius Hannibalianus">Afranius Hannibalianus</a></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Eutropia_Galeria_Valeria" title="Eutropia Galeria Valeria">Eutropia</a></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFD700;"><b><a href="/wiki/Marcus_Aurelius_Maximianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Marcus Aurelius Maximianus római császár">Maximianus</a></b><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/35px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png" decoding="async" width="35" height="49" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/53px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/70px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png 2x" data-file-width="245" data-file-height="343" /></a></span></td></tr><tr align="center"><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"></td></tr><tr align="center"><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Szent_Ilona" title="Szent Ilona">Flavia Iulia Helena</a><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Helena_of_Constantinople_(Cima_da_Conegliano).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Helena_of_Constantinople_%28Cima_da_Conegliano%29.jpg/35px-Helena_of_Constantinople_%28Cima_da_Conegliano%29.jpg" decoding="async" width="35" height="44" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Helena_of_Constantinople_%28Cima_da_Conegliano%29.jpg/53px-Helena_of_Constantinople_%28Cima_da_Conegliano%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Helena_of_Constantinople_%28Cima_da_Conegliano%29.jpg/70px-Helena_of_Constantinople_%28Cima_da_Conegliano%29.jpg 2x" data-file-width="5964" data-file-height="7437" /></a></span></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFD700;"><b><a href="/wiki/I._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantius római császár">Constantius Chlorus</a></b><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/35px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png" decoding="async" width="35" height="49" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/53px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/70px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png 2x" data-file-width="245" data-file-height="343" /></a></span></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Flavia_Maximiana_Theodora" title="Flavia Maximiana Theodora">Flavia Maximiana Theodora</a></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFFF00;"><a href="/wiki/Maxentius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maxentius római császár">Maxentius</a></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Flavius_Iulius_Iulianus" title="Flavius Iulius Iulianus">Flavius Iulius Iulianus</a></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;">ismeretlen</td></tr><tr align="center"><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px dashed black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"></td></tr><tr align="center"><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px dashed black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"></td></tr><tr align="center"><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/w/index.php?title=Minervina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Minervina (a lap nem létezik)">Minervina</a></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFD700;"><b><a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">I. Constantinus</a></b><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Labarum_of_Constantine_I.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/35px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png" decoding="async" width="35" height="47" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/53px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/70px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="400" /></a></span></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Fausta_Flavia_Maxima" title="Fausta Flavia Maxima">Fausta Flavia Maxima</a></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Flavius_Iulius_Constantius" title="Flavius Iulius Constantius">Flavius Iulius Constantius</a></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Flavia_Basilina" title="Flavia Basilina">Flavia Basilina</a></td></tr><tr align="center"><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px dashed black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"></td></tr><tr align="center"><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px dashed black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"></td></tr><tr align="center"><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFFF00;"><a href="/wiki/Flavius_Iulius_Crispus" title="Flavius Iulius Crispus">Flavius Iulius Crispus</a></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFD700;"><b><a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a></b><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Labarum_of_Constantine_I.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/35px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png" decoding="async" width="35" height="47" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/53px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/70px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="400" /></a></span></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFD700;"><b><a href="/wiki/II._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantinus római császár">II. Constantinus</a></b><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Labarum_of_Constantine_I.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/35px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png" decoding="async" width="35" height="47" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/53px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/70px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="400" /></a></span></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFD700;"><b><a href="/wiki/Flavius_Iulius_Constans" class="mw-redirect" title="Flavius Iulius Constans">Flavius Iulius Constans</a></b><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Labarum_of_Constantine_I.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/35px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png" decoding="async" width="35" height="47" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/53px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Labarum_of_Constantine_I.svg/70px-Labarum_of_Constantine_I.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="400" /></a></span></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/wiki/Flavia_Helena" title="Flavia Helena">Flavia Helena</a></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFD700;"><i><b>Flavius Claudius Iulianus</b></i><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/35px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png" decoding="async" width="35" height="49" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/53px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg/70px-Vexilloid_of_the_Roman_Empire.svg.png 2x" data-file-width="245" data-file-height="343" /></a></span></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ; background-color: #FFFF00;"><a href="/wiki/Flavius_Constantius_Gallus" title="Flavius Constantius Gallus">Flavius Constantius Gallus</a></td><td colspan="2" style="border-bottom: 1px dashed black;"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;"><a href="/w/index.php?title=Constantina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Constantina (a lap nem létezik)">Constantina</a></td></tr><tr align="center"><td style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td><div style="width: 1em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="2"><div style="width: 2em; height: 1em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-right: 1px solid black;"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 1em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"></td></tr><tr align="center"></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="2"><div style="width: 2em; height: 2em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td colspan="6" rowspan="2" style="border: 2px solid black; padding: 0.2em; ;">korán meghalt gyermekek</td></tr><tr align="center"></tr> </tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120325121932/http://nummulitis.hu/index2.php?page=shop.browse&category_id=256&option=com_virtuemart&Itemid=2"><i>Julianus Apostata AE1</i></a>. nummulitis.hu. [2012. március 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nummulitis.hu/index2.php?page=shop.browse&category_id=256&option=com_virtuemart&Itemid=2">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text">A hagyományosabb koiné kiejtés a bétát ajakhangnak ejtette (az angol w-hez hasonlóan), majd később már tiszta foghangként, a magyar v-hez hasonlóan. A középgörög korban már Flaviosznak ejtették.</span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.niif.hu/03400/03410/html/4107.html"><i>Ókori lexikon</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/4het/filozofia/filoz4.html"><i>Epikurosz, szkeptikusok, sztoikusok, újplatonizmus</i></a>. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-B35-5"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-B35_5-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B35_5-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B35_5-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B35_5-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Buzási, 2008., i. m. 35. o.</span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140317083934/http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.06.22/0701.html#"><i>A keleti szerzetesség olyan rét, amelyen mindenféle virág nő</i></a>. ujember.katolikus.hu. [2014. március 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.06.22/0701.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)</span></span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">David Fingrut: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080311225631/http://animamundi.hu/tanform.php?tsz=16#"><i>Mithraizmus - A Római Birodalom utolsó pogány államvallásának öröksége</i></a>. [2008. március 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://animamundi.hu/tanform.php?tsz=16">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Rosen-8"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Rosen_8-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Rosen_8-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Klaus Rosen, i. m. 76. o.</span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text">Krawczuk, 1981., i. m. 116. o.</span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Michael DiMaio, Jr.: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.roman-emperors.org/dalmatiu.htm"><i>Dalmatius Caesar</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 23.)</span></span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text">Roldanus, i. m. 84. o.</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text">Rosen, i. m. 99–101. o.</span> </li> <li id="cite_note-B36-13"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-B36_13-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B36_13-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B36_13-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Buzási, 2008., i. m. 36. o.</span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text">Socrates Scholasticus, 3.1.13</span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Jacobus de Voragine: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0057.html"><i>Legenda Aurea</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text">Krawczuk, 2008., i. m. 201. o.</span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text">Krawczuk, 2008., i. m. 202. o.</span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text">Rousseau, i. m. </span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Bártfai Imre: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.c3.hu/~prophil/profi062/bartfai.html"><i>Idegenség, megértés és emlékezés J. G. Droysen historikájának aktualitása</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Gesztelyi Tamás: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160306025536/http://classics.arts.unideb.hu/letoltesek/latinmintszaknyelv/numizm.pdf"><i>A történelem segédtudománya: a római numizmatika</i></a>. [2016. március 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://classics.arts.unideb.hu/letoltesek/latinmintszaknyelv/numizm.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 15.5</span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 16.11</span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">R. Haston Norwood (1999). „Barbatio”. <i>Military History</i> (12).</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Barbatio&rft.jtitle=Military+History&rft.date=1999&rft.issue=12&rft.au=R.+Haston+Norwood"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 16.12</span> </li> <li id="cite_note-AM1-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-AM1_25-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 17.3.2-5.</span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text">Krawczuk, 2008., i. m. 207. o.</span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 17.3</span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 17.1</span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 18.2–10</span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text">Krawczuk, 2008., i. m. 203. o.</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 20.8</span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 21.6.5</span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text">Krawczuk, 2008., i. m. </span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 20.11</span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 21.6</span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 21.9.4</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 22.3.6</span> </li> <li id="cite_note-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-38">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 22.7.5.</span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text">Rosanna Guido, i. m. </span> </li> <li id="cite_note-B33-40"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-B33_40-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B33_40-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B33_40-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B33_40-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Buzási, 2011., i. m. 33. o.</span> </li> <li id="cite_note-H54-41"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-H54_41-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-H54_41-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Hanula, i. m. 54. o.</span> </li> <li id="cite_note-RómBir-42"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-RómBir_42-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-RómBir_42-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-RómBir_42-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-RómBir_42-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-RómBir_42-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-RómBir_42-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-RómBir_42-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-RómBir_42-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Havas–Hegyi–Szabó: <i>Róma története</i></span> </li> <li id="cite_note-B40-43"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-B40_43-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-B40_43-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Buzási, 2008., i. m. 40. o.</span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text">Hanula, i. m. 53. o.</span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.or-zse.hu/phd/grull_habil.pdf"><i>Zsidó epigráfiai kultúra a késő-római korban</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text">A hagyomány szerint a jóslatot <a href="/wiki/Delphoi" title="Delphoi">Delphoiban</a> kérte, de ez csak Delphoi kiemelkedő jósdája miatti késői változat.</span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120303124326/http://www.btk.ppke.hu/phd/irodalomtudomany/kocsisne_csizy_katalin/disszertacio.pdf"><i>Kocsisné Csízy Katalin: Proverbiumok és proverbiális kifejezések</i></a>. [2012. március 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.btk.ppke.hu/phd/irodalomtudomany/kocsisne_csizy_katalin/disszertacio.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 25.)</span></span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sapientia.hu/hu/system/files/ET1-2005.pdf">Deák Viktória Hedvig OP: Egyháztörténet - Julianus aposztata (hitehagyott) működése (361-363)</a><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.sapientia.hu/hu/system/files/ET1-2005.pdf"><span title="  2018-11">halott link</span></a></i>]</span></sup>, www.sapientia.hu</span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Ammianus Marcellinus: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://romaikor.hu/index.php?p=cikk&a1=31&a2=190&id=2724"><i>XIII/4</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinus</a> a <i>Res Gestae</i> 26.6-ban azt állítja, hogy Procopius anyja és <a href="/wiki/Flavia_Basilina" title="Flavia Basilina">Flavia Basilina</a> testvérek voltak</span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 23.2</span> </li> <li id="cite_note-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-52">↑</a></span> <span class="reference-text">Francois Paschoud, Zosime. Histoire Nouvelle (Paris: Société d'édition "Les Belles Lettres," 1979.), II.1, n. 33, pp. 106-109.</span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Róma története</i>, Budapest, Európa, 1993, ford. Adamik Tamás.</span> </li> <li id="cite_note-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-54">↑</a></span> <span class="reference-text">Révai nagy lexikona XIX. kötet, 218. oldal, a mondat megértéséhez tudni kell, hogy Iulianus sosem ejtette ki a száján <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a> nevét, mindig „a galileai” jelzővel utalt rá, a keresztényeket pedig <i>galileánusoknak</i> nevezte.</span> </li> <li id="cite_note-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-55">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 25.7</span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text">Budai, i. m. 86. o.</span> </li> <li id="cite_note-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-57">↑</a></span> <span class="reference-text">Havas László - Hegyi W. György - Szabó Edit: Római történelem Osiris Kiadó Budapest, 2007</span> </li> <li id="cite_note-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-58">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinus</a>: Rerum gestarum libri XXXI.</span> </li> <li id="cite_note-59"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-59">↑</a></span> <span class="reference-text">Hanula, i. m. 55. o.</span> </li> <li id="cite_note-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-60">↑</a></span> <span class="reference-text">Borzsák István (szerk.): <i>Római történeti chrestomathia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest</i>, 1963. 281–282. o. (C. Th. XVI, 1, 2.)</span> </li> <li id="cite_note-61"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-61">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://palheidfogel.gportal.hu/gindex.php?pg=28752278&nid=4733229">dr. Perendy László: Patrologia : Szent Ambrus</a></span> </li> <li id="cite_note-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-62">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/00000/00001/00425/pdf/ITK_EPA00001_1928_03-04_161-180.pdf"><i>Irodalomtörténeti Közlemények</i></a>, 1928 (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-63">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">P. Markus Pfluger: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.katolikus-honlap.hu/060801/antikr.htm"><i>Az Antikrisztus</i></a>, 2000 (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-64">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ferdinand Gregorovius. <i>Geschichte der Stadt Rom im Mittelalter vom V. bis XVI. Jahrhundert</i>. Dtv, München (1988. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3-423-05960-5" title="Speciális:Könyvforrások/3-423-05960-5">ISBN 3-423-05960-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Geschichte+der+Stadt+Rom+im+Mittelalter+vom+V.+bis+XVI.+Jahrhundert&rft.au=Ferdinand+Gregorovius&rft.date=1988&rft.pub=Dtv%2C+M%C3%BCnchen&rft.isbn=3-423-05960-5"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-65">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ktp.hu/index.php/egyhazi-uennepek/755-katonai-martyrologium"><i>Egyházi ünnepek - Katonai Martyrologium</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.ktp.hu/index.php/egyhazi-uennepek/755-katonai-martyrologium"><span title="  2018-09">halott link</span></a></i>]</span></sup></span> </li> <li id="cite_note-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-66">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 22.11–13</span> </li> <li id="cite_note-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-67">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/00000/00001/00425/pdf/ITK_EPA00001_1928_03-04.pdf"><i>Irodalomtörténeti közlemények - Középkori László-legendáink eredetéről</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-68">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/vazul.html">Caesareai Baszileiosz (Szent Bazileosz), közismertebb nevén Nagy Szent Vazul</a>, www.terebess.hu</span> </li> <li id="cite_note-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-69">↑</a></span> <span class="reference-text">Ammianus Marcellinus: <i>Res Gestae</i>, 25.3</span> </li> <li id="cite_note-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-70">↑</a></span> <span class="reference-text">Vidal, i. m. 6. o.</span> </li> <li id="cite_note-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-71">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/08300/08318/08318.pdf"><i>Freisingi Ottó krónikája</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-72"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-72">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Jeremias Drexel. <i>Summa der Tragödien von Keyser Juliano</i> (1608. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Summa+der+Trag%C3%B6dien+von+Keyser+Juliano&rft.au=Jeremias+Drexel&rft.date=1608"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-73"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-73">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Babits Mihály: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.scribd.com/doc/43980212/Babits-Mihaly-Az-europai-irodalom-tortenete"><i>Az európai irodalom története</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-74">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160309140421/http://myorthodoxlibrary.com/index.php?gid=162&itemid=53.&option=com_docman&task=doc_download#"><i>Contra Galilaeos ΙΟΥΛΙΑΝΟΥ ΑΥΤΟΚΡΑΤΟΡΟΣ ΚΑΤΑ ΧΡΙΣΤΙΑΝΩΝ ΛΟΓΟΣ Α.</i></a> (görög nyelven). [2016. március 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.myorthodoxlibrary.com/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=162&Itemid=53.">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-75"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-75">↑</a></span> <span class="reference-text">nem dönthető el, melyik évben készült, Buzási, 2011., i. m. 32. o.</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ioulianou_autokratoros_ta_sozomena.tif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Ioulianou_autokratoros_ta_sozomena.tif/lossy-page1-220px-Ioulianou_autokratoros_ta_sozomena.tif.jpg" decoding="async" width="220" height="332" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Ioulianou_autokratoros_ta_sozomena.tif/lossy-page1-330px-Ioulianou_autokratoros_ta_sozomena.tif.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Ioulianou_autokratoros_ta_sozomena.tif/lossy-page1-440px-Ioulianou_autokratoros_ta_sozomena.tif.jpg 2x" data-file-width="4692" data-file-height="7076" /></a><figcaption><i>Ioulianou autokratoros ta sozomena</i>, 1696</figcaption></figure> <ul><li><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.roman-emperors.org/julian.htm"><i>Iulianus életrajza</i></a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></li> <li><span class="citation">Gibbon: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ccel.org/g/gibbon/decline/volume1/cntnt22.htm"><i>Iulianus uralmáról</i></a>. (Hozzáférés: 2011. július 22.)</span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Művei"><span id="M.C5.B1vei"></span>Művei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Művei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>[Összes művei görögül, kivéve <i>Contra Galilaeos</i>] <i>Iuliani imperatoris quae supersunt praeter reliquias apud Cyrillum omnia</i>, ed. F. C. Hertlein, Leipzig: Teubner, 1875-76 (2 kötet)</li> <li>[<i>Contra Galilaeos</i>] <i>Iuliani imperatoris librorum contra Christianos quae supersunt</i>, ed. C. I. Neumann, Leipzig: Teubner, 1880 (Scriptorum graecorum qui christianam impugnaverunt religionem quae supersunt 3)</li> <li>[Összes művei görögül és angolul] <i>The Works of the Emperor Julian, with an English translation</i> by Wilmer Cave Wright, Cambridge (Mass.)/London: Harvard University Press, 1913-23 (3 kötet) (Loeb Classical Library)</li> <li>[Összes művei görögül és franciául, kivéve <i>Contra Galilaeos</i>] <i>L’ Empereur Julien, Oeuvres complètes</i>, texte établi et traduit par J. Bidez, G. Rochefort, Ch. Lacombrade, Paris: Belles Lettres, 1924-1964 (4 kötet):</li> <li>[<i>Contra Galilaeos</i>] Giuliano Imperatore, <i>Contra Galilaeos</i>, ed. E. Masaracchia, Roma: Ateneo, 1990 (Testi e commenti 9)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Magyarul_megjelent_művei"><span id="Magyarul_megjelent_m.C5.B1vei"></span>Magyarul megjelent művei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Magyarul megjelent művei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>Himnusz Hélios királyhoz</i>. Ford. Németh Bálint, Tradíció évkönyv 2005., Kvintesszencia Kiadó, Debrecen, 9–26. o.</li> <li><i>Julianus Imperator – Himnusz Héliosz királyhoz - Himnusz az Istenek Anyjához</i> , Disciplina Kiadó, Pécs 2017. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155820007" title="Speciális:Könyvforrások/9786155820007">ISBN 9786155820007</a></li> <li><i>Himnusz a Naphoz, a mindenség királyához</i>. Fordítás és kommentár: Buzási Gábor. <i>Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról</i> XVII.1 (2018) 78-100 (<a rel="nofollow" class="external free" href="http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2018/07/2018_1_Iulianus.pdf">http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2018/07/2018_1_Iulianus.pdf</a>).</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Magyar_nyelvű_Iulianus-szakirodalom"><span id="Magyar_nyelv.C5.B1_Iulianus-szakirodalom"></span>Magyar nyelvű Iulianus-szakirodalom</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Magyar nyelvű Iulianus-szakirodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Buzási Gábor (2008). „A mítosz repedései – az újplatonikus hermeneutika Julianus császárnál”. <i>Ókor</i> <b>VII</b> (3), 35–40. o. ISSN 1589-2700.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+m%C3%ADtosz+reped%C3%A9sei+%E2%80%93+az+%C3%BAjplatonikus+hermeneutika+Julianus+cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C3%A1l&rft.jtitle=%C3%93kor&rft.date=2008&rft.volume=VII&rft.issue=3&rft.au=Buz%C3%A1si+G%C3%A1bor&rft.pages=35%E2%80%9340"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Buzási Gábor (2011). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hebraisztika.hu/attachments/00000267.pdf">Iulianus császár naphimnusza és a karácsony eredete</a>”. <i>Ókor</i> <b>X</b> (2), 32–42. o. ISSN 1589-2700.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Iulianus+cs%C3%A1sz%C3%A1r+naphimnusza+%C3%A9s+a+kar%C3%A1csony+eredete&rft.jtitle=%C3%93kor&rft.date=2011&rft.volume=X&rft.issue=2&rft.au=Buz%C3%A1si+G%C3%A1bor&rft.pages=32%E2%80%9342&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.hebraisztika.hu%2Fattachments%2F00000267.pdf"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Buzási Gábor (2000). „A 'gondolkodó' Nap: Iulianus Hélios-himnusza”. <i>Passim</i> <b>2</b> (1), 3-18. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+%27gondolkod%C3%B3%27+Nap%3A+Iulianus+H%C3%A9lios-himnusza&rft.jtitle=Passim&rft.date=2000&rft.volume=2&rft.issue=1&rft.au=Buz%C3%A1si+G%C3%A1bor&rft.pages=3-18"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Csízy Katalin. <i>Proverbiumok és proverbiális kifejezések Iulianus Apostata beszédeiben (Ph.D értekezés)</i>. PPKE BTK, 265. o. (2006)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Proverbiumok+%C3%A9s+proverbi%C3%A1lis+kifejez%C3%A9sek+Iulianus+Apostata+besz%C3%A9deiben+%28Ph.D+%C3%A9rtekez%C3%A9s%29&rft.au=Cs%C3%ADzy+Katalin&rft.date=2006&rft.pub=PPKE+BTK&rft.pages=265"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Csízy Katalin. „Kirké barlangja Iulianus értelmezésében”. <i>Antik Tanulmányok</i>, Kiadó: Akadémiai Kiadó.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Kirk%C3%A9+barlangja+Iulianus+%C3%A9rtelmez%C3%A9s%C3%A9ben&rft.jtitle=Antik+Tanulm%C3%A1nyok&rft.au=Cs%C3%ADzy+Katalin"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Hahn_Istv%C3%A1n" title="Hahn István">Hahn István</a>. <i>Iulianus és Antiochia</i> (1957)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Iulianus+%C3%A9s+Antiochia&rft.au=Hahn+Istv%C3%A1n&rft.date=1957&rft.place=Eger"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Hahn_Istv%C3%A1n" title="Hahn István">Hahn István</a> (1959). „Ideológiai és politikai harc Julianus Apostata halála körül”. <i>AntikTanulmányok</i> (6), 253–265. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ideol%C3%B3giai+%C3%A9s+politikai+harc+Julianus+Apostata+hal%C3%A1la+k%C3%B6r%C3%BCl&rft.jtitle=AntikTanulm%C3%A1nyok&rft.date=1959&rft.issue=6&rft.au=Hahn+Istv%C3%A1n&rft.pages=253%E2%80%93265"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Hanula Gergely (2010). „A chrysostomosi homília hallgatósága Antiochiában”. <i>Ókor</i> <b>IX</b> (3), 53–55. o. ISSN 1589-2700.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+chrysostomosi+hom%C3%ADlia+hallgat%C3%B3s%C3%A1ga+Antiochi%C3%A1ban&rft.jtitle=%C3%93kor&rft.date=2010&rft.volume=IX&rft.issue=3&rft.au=Hanula+Gergely&rft.pages=53%E2%80%9355"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Kocsisné Csízy Katalin (2000). „Hélios szerepe és azonosítása Iulianus Hérakleios ellen írott beszédében (Or. VIII)”. <i>Antik Tanulmányok</i> <b>ILIV</b>, 223–228. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=H%C3%A9lios+szerepe+%C3%A9s+azonos%C3%ADt%C3%A1sa+Iulianus+H%C3%A9rakleios+ellen+%C3%ADrott+besz%C3%A9d%C3%A9ben+%28Or.+VIII%29&rft.jtitle=Antik+Tanulm%C3%A1nyok&rft.date=2000&rft.volume=ILIV&rft.au=Kocsisn%C3%A9+Cs%C3%ADzy+Katalin&rft.pages=223%E2%80%93228"><span style="display:none"> </span></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyéb_felhasznált_irodalom"><span id="Egy.C3.A9b_felhaszn.C3.A1lt_irodalom"></span>Egyéb felhasznált irodalom</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb felhasznált irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinus</a>: <i>Róma története</i>, Budapest, Európa, 1993, ford. Adamik Tamás.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Budai Balogh Tibor (2011). „Az utolsó kísérlet – I. Valentinianus és a Birodalom határvédelme”. <i>Ókor</i> <b>X</b> (1), 85–97. o. ISSN 1589-2700.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Az+utols%C3%B3+k%C3%ADs%C3%A9rlet+%E2%80%93+I.+Valentinianus+%C3%A9s+a+Birodalom+hat%C3%A1rv%C3%A9delme&rft.jtitle=%C3%93kor&rft.date=2011&rft.volume=X&rft.issue=1&rft.au=Budai+Balogh+Tibor&rft.pages=85%E2%80%9397"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.romaikor.hu/index.php?p=cikk&a1=33&a2=222&a3=58&id=3103#top">Havas László - Hegyi W. György - Szabó Edit: <i>Római történelem</i>, Osiris Kiadó, Budapest, 2007.</a></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Krawczuk-2008">Krawczuk, Aleksander. <i>Római császárnék</i>. Lazi K. (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-963-267-024-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-963-267-024-9">ISBN 978-963-267-024-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=R%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C3%A9k&rft.aulast=Krawczuk&rft.aufirst=Aleksander&rft.date=2008&rft.pub=Lazi+K.&rft.isbn=978-963-267-024-9"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Krawczuk-1981">Krawczuk, Aleksander. <i>Nagy Konstantin</i>. Gondolat Kiadó (1981). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-281-026-0" title="Speciális:Könyvforrások/963-281-026-0">ISBN 963-281-026-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Nagy+Konstantin&rft.aulast=Krawczuk&rft.aufirst=Aleksander&rft.date=1981&rft.pub=Gondolat+Kiad%C3%B3&rft.isbn=963-281-026-0"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.niif.hu/03400/03410/html/4107.html"><i>Ókori lexikon I–II.</i></a> Szerk. <a href="/wiki/Pecz_Vilmos" title="Pecz Vilmos">Pecz Vilmos</a>. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AIulianus+r%C3%B3mai+cs%C3%A1sz%C3%A1r&rft.btitle=%C3%93kori+lexikon+I%E2%80%93II&rft.date=1902%E2%80%931904&rft.genre=book&rft.place=Budapest&rft.pub=Franklin+T%C3%A1rsulat&rft_id=http%3A%2F%2Fmek.niif.hu%2F03400%2F03410%2Fhtml%2F4107.html&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li>Tóth István: Mithras Pannonicus - Esszék, Martin Opitz Kiadó, 2003. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632102827" title="Speciális:Könyvforrások/9632102827">ISBN 9632102827</a></li> <li>Delphoi jóslatok. <a href="/wiki/Steiger_Korn%C3%A9l" title="Steiger Kornél">Steiger Kornél</a> (szerk.), Holnap Kiadó, Budapest 1992. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633450470" title="Speciális:Könyvforrások/9633450470">ISBN 9633450470</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Idegen_nyelvű_irodalom"><span id="Idegen_nyelv.C5.B1_irodalom"></span>Idegen nyelvű irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Idegen nyelvű irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Athanassiadi, Polymnia, <i>Julian: An Intellectual Biography</i>, Routledge, London, 1992. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/041507763X" title="Speciális:Könyvforrások/041507763X">ISBN 0-415-07763-X</a></li> <li>David Frederick Buck: Socrates Scholasticus and Julian the Apostate. Byzantion 73 (2003) 301-318.</li> <li>David Frederick Buck: <i>Sozomen on Julian the Apostate</i>, Byzantion, LXXVI, 2006</li> <li>Christian Schäfer (Hrsg.), <i>Kaiser Julian 'Apostata' und die philosophische Reaktion gegen das Christentum</i>, Berlin/New York: W. de Gruyter, 2008 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9783110205411" title="Speciális:Könyvforrások/9783110205411">ISBN 978-3-11-020541-1</a></li> <li>Banchich, Thomas M.: <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.roman-emperors.org/gallus.htm">Gallus Caesar (15 March 351 - 354 A.D.)</a></i> 1997.</li> <li>Jones, Arnold – Hugh, Martin: <i>The Prosopography of the Later Roman Empire</i>, 1992. Cambridge University Press, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0521072336" title="Speciális:Könyvforrások/0521072336">ISBN 0-521-07233-6</a></li> <li>Potter, David Stone: <i>The Roman Empire at Bay: Ad 180-395</i> 2004. Routledge, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0415100577" title="Speciális:Könyvforrások/0415100577">ISBN 0-415-10057-7</a></li> <li>Thompson, E.A. <i>Ammianus' Account of Gallus Caesar</i> The American Journal of Philology, vol. 64/3. pp. 302–315. 1943.</li> <li>Pedro Barceló: <i>Caesar Gallus und Constantius II., ein gescheitertes Experiment?</i>, Acta Classica, Band 62. 1999. pp. 23–34</li> <li>Bruno Bleckmann: <i>Constantina, Vetranio und Gallus Caesar</i>, Chiron, Band 24. 1994. pp. 29–68</li> <li>Bruno Bleckmann: <i>Gallus, César de l'Orient?</i>, Consuetudinis Amor. Fragments d’histoire romaine (IIe–VIe siècles) offerts à Jean-Pierrre Callu, <i>Saggi di storia antica,</i> Band 19. L’Erma di Bretschneider, Róma, 2003. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8882652165" title="Speciális:Könyvforrások/8882652165">ISBN 88-8265-216-5</a></li> <li>Roger C. Blockley: <i>Constantius Gallus and Julian as Caesars of Constantius</i>, Latomus, Band 31. 1972. pp. 433–468</li> <li>Alexander Demandt: <i>Die Spätantike. Römische Geschichte von Diocletian bis Justinian</i>, 2. C. H. Beck, München, 2007. ISBN = 978-3-406-55993-8</li> <li>Arnold Hugh Martin Jones, John Robert Martindale, John Morris: <i>Fl. Claudius Constantius Gallus 4</i>, In: The Prosopography of the Later Roman Empire (PLRE). Band 1, Cambridge University Press, Cambridge, 1971. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0521072336" title="Speciális:Könyvforrások/0521072336">ISBN 0-521-07233-6</a></li> <li>Robert N. Mooney: <i>Gallus Caesar’s Last Journey</i>, Classical Philology, Band 53. 3. 1958. pp. 175–177</li> <li>Klaus Rosen: <i>Julian. Kaiser, Gott und Christenhasser</i>, Klett-Cotta, Stuttgart, 2006. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3608942963" title="Speciális:Könyvforrások/3608942963">ISBN 3-608-94296-3</a></li> <li>Otto Seeck: <i>Constantius 5</i>, In: Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft (RE). Band IV.1. Stuttgart 1900. pp 1094–1099.</li> <li>Edward A. Thompson: <i>Ammianus’ Account of Gallus Caesar</i>, American Journal of Philology, Band 64. 3. 1943. pp. 302–315</li> <li>Hermann Tränkle: <i>Der Caesar Gallus bei Ammian</i>, Museum Helveticum, Band 33. 1976.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Roldanus-2006">Roldanus, Johannes. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/churchinageofcon0000rold">The Church in the Age of Constantine: the Theological Challenges</a></i>. Oxfordshire: Routledge (2006)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Church+in+the+Age+of+Constantine%3A+the+Theological+Challenges&rft.aulast=Roldanus&rft.aufirst=Johannes&rft.date=2006&rft.pub=Routledge&rft.place=Oxfordshire&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fchurchinageofcon0000rold"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rousseau-1994">Rousseau, Phillip. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/basilofcaesarea0000rous">Basil of Caesarea</a></i>. Berkeley: University of California Press (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-520-08238-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-520-08238-9">ISBN 0-520-08238-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Basil+of+Caesarea&rft.aulast=Rousseau&rft.aufirst=Phillip&rft.date=1994&rft.pub=University+of+California+Press&rft.place=Berkeley&rft.isbn=0-520-08238-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbasilofcaesarea0000rous"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Életrajzok,_szépirodalom"><span id=".C3.89letrajzok.2C_sz.C3.A9pirodalom"></span>Életrajzok, szépirodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Életrajzok, szépirodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Vidal-1969"><a href="/wiki/Gore_Vidal" title="Gore Vidal">Vidal, Gore</a>. <i>Julianus</i>. Gondolat K. (1969)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Julianus&rft.aulast=Vidal&rft.aufirst=Gore&rft.date=1969&rft.pub=Gondolat+K."><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><a href="/wiki/Henrik_Ibsen" title="Henrik Ibsen">Henrik Ibsen</a> összes színművei I–VI. – Budapest, Athenaeum, A császár és a Galiléus (Kejser og Galilaeer) : Világtörténeti színmű / Fordította: Puskás Endre, 1921. – 361 l. 1 t.</li> <li><a href="/wiki/Hat%C3%A1r_Gy%C5%91z%C5%91" title="Határ Győző">Határ Győző</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000989&secId=0000094900&mainContent=true&mode=html">Köpönyeg sors I–II. (lélekrajzi regény Iulianosz ifjúsága) Életünk; Faludi Ferenc Alapítvány, 1997.</a></li> <li>Dmitrij Szergejevics Mereskovszkij: Julianus apostata, Dante Kiadás</li> <li>Adrian Murdoch: Az utolsó pogány, fordította: Moczok Péter, Hajja és fiai Kft. 2007. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789637054457" title="Speciális:Könyvforrások/9789637054457">ISBN 978-963-7054-45-7</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.scribd.com/doc/33474486/Revay-Jozsef-Elhagytal-Helios">Révai József: <i>Elhagytál, Héliosz</i></a><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.scribd.com/doc/33474486/Revay-Jozsef-Elhagytal-Helios"><span title="  2022-05">halott link</span></a></i>]</span></sup></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27252708"> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Flavius_Claudius_Iulianus" title="commons:Category:Flavius Claudius Iulianus"><img alt="Commons:Category:Flavius Claudius Iulianus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/75px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/100px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><b><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Flavius_Claudius_Iulianus" class="extiw" title="commons:Category:Flavius Claudius Iulianus">Iulianus római császár</a></b></i> témájú médiaállományokat.</div> </div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://openlibrary.org/subjects/person:julian_emperor_of_rome_%28331-363%29">A Iulianus-irodalom áttekintése</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.roman-emperors.org/julian.htm">Roman Emperors: Julian</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_irodalom" title="Ókori görög irodalom">Ókori görög irodalom</a></li></ul> <p><br style="clear: both;" /> </p> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>:<br /><b><a href="/w/index.php?title=Flavius_Arbitio&action=edit&redlink=1" class="new" title="Flavius Arbitio (a lap nem létezik)">Flavius Arbitio</a><br /> és <br /><a href="/w/index.php?title=Quintus_Lollianus_Mavortius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quintus Lollianus Mavortius (a lap nem létezik)">Quintus Lollianus Mavortius</a></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a></b><br />356<small><br />collega:<br /> <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a></small></div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>:<br /><b><a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a><br /> és <br /><i>Iulianus</i></b> </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>:<br /><b><a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a><br /> és <br /><i>Iulianus</i></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a></b><br />357<small><br />collega:<br /> <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a></small></div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>:<br /><b><a href="/w/index.php?title=Censorius_Datianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Censorius Datianus (a lap nem létezik)">Censorius Datianus</a><br /> és <br /><a href="/w/index.php?title=Naeratius_Cerealis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Naeratius Cerealis (a lap nem létezik)">Naeratius Cerealis</a></b> </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>:<br /><b><a href="/w/index.php?title=Flavius_Eusebius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Flavius Eusebius (a lap nem létezik)">Flavius Eusebius</a><br /> és <br /><a href="/w/index.php?title=Flavius_Hypatius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Flavius Hypatius (a lap nem létezik)">Flavius Hypatius</a></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a></b><br />360<small><br />collega:<br /> <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a></small></div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>:<br /><b><a href="/w/index.php?title=Flavius_Taurus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Flavius Taurus (a lap nem létezik)">Flavius Taurus</a><br /> és <br /><a href="/wiki/Flavius_Florentius_(361)" title="Flavius Florentius (361)">Flavius Florentius</a></b> </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Elődei</a>:<br /><b><a href="/w/index.php?title=Claudius_Mamertinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Claudius Mamertinus (a lap nem létezik)">Claudius Mamertinus</a><br /> és <br /><a href="/wiki/Flavius_Nevitta" title="Flavius Nevitta">Flavius Nevitta</a></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/Consul" title="Consul">Consul</a></b><br />363<small><br />collega:<br /> <a href="/wiki/Szalusztiosz" title="Szalusztiosz">Flavius Sallustius</a></small></div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="SPQR"><img alt="SPQR" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/65px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="65" height="52" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/98px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/130px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;"><a href="/wiki/R%C3%B3mai_consulok_list%C3%A1ja" title="Római consulok listája">Utódai</a>:<br /><b><a href="/wiki/Flavius_Claudius_Iovianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Flavius Claudius Iovianus római császár">Iovianus</a><br /> és <br /><a href="/w/index.php?title=Flavius_Varronianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Flavius Varronianus (a lap nem létezik)">Flavius Varronianus</a></b> </td></tr></tbody></table> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;">Előző uralkodó:<br /><b><a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok_list%C3%A1ja_id%C5%91rendben" title="Római császárok listája időrendben">Római császár</a></b><br />361 – 363</div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hadrian.jpg" class="mw-file-description" title="Hadrianus császár szobra"><img alt="Hadrianus császár szobra" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Hadrian.jpg/45px-Hadrian.jpg" decoding="async" width="45" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Hadrian.jpg/68px-Hadrian.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Hadrian.jpg/91px-Hadrian.jpg 2x" data-file-width="313" data-file-height="480" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;">Következő uralkodó:<br /><b><a href="/wiki/Flavius_Claudius_Iovianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Flavius Claudius Iovianus római császár">Iovianus</a></b> </td></tr></tbody></table> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="A_Római_Birodalom_és_a_Keletrómai_Birodalom,_Bizánc_uralkodói" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#996; color:White;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#996; color:White;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";background-color:#996; color:White;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="A sablon vitalapja" style=";background-color:#996; color:White;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";background-color:#996; color:White;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="A_Római_Birodalom_és_a_Keletrómai_Birodalom,_Bizánc_uralkodói" style="font-size:114%;margin:0 4em">A <a href="/wiki/R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok_list%C3%A1ja_id%C5%91rendben" title="Római császárok listája időrendben">Római Birodalom</a> és a <a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rok_list%C3%A1ja" title="Bizánci császárok listája">Keletrómai Birodalom, Bizánc</a> uralkodói</div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Principatus,_i._e._27_–_i._sz._235" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible uncollapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="A sablon vitalapja" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Principatus,_i._e._27_–_i._sz._235" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Principatus" title="Principatus">Principatus</a>, <a href="/wiki/I._e._27" title="I. e. 27">i. e. 27</a> – <a href="/wiki/235" title="235">i. sz. 235</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Augustus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Augustus római császár">Augustus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Tiberius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Tiberius római császár">Tiberius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Caligula_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Caligula római császár">Caligula</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Claudius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Claudius római császár">Claudius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nero_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nero római császár">Nero</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Galba_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Galba római császár">Galba</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Otho_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Otho római császár">Otho</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vitellius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Vitellius római császár">Vitellius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vespasianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Vespasianus római császár">Vespasianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Titus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Titus római császár">Titus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Domitianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Domitianus római császár">Domitianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nerva_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Nerva római császár">Nerva</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Traianus római császár">Traianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Hadrianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hadrianus római császár">Hadrianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Antoninus_Pius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Antoninus Pius római császár">Antoninus Pius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Marcus_Aurelius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Marcus Aurelius római császár">Marcus Aurelius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Lucius_Verus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Lucius Verus római császár">Lucius Verus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Commodus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Commodus római császár">Commodus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Pertinax_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Pertinax római császár">Pertinax</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Didius_Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Didius Iulianus római császár">Didius Iulianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Clodius_Albinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Clodius Albinus római császár">Clodius Albinus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Septimius_Severus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Septimius Severus római császár">Septimius Severus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Caracalla_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Caracalla római császár">Caracalla</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Geta_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Geta római császár">Geta</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Macrinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Macrinus római császár">Macrinus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Diadumenianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Diadumenianus római császár">Diadumenianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Heliogabalus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Heliogabalus római császár">Elagabalus (Heliogabalus)</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Severus_Alexander_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Severus Alexander római császár">Severus Alexander</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Válság_kora,_235_–_284" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="A sablon vitalapja" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Válság_kora,_235_–_284" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/w/index.php?title=V%C3%A1ls%C3%A1g_kora&action=edit&redlink=1" class="new" title="Válság kora (a lap nem létezik)">Válság kora</a>, <a href="/wiki/235" title="235">235</a> – <a href="/wiki/284" title="284">284</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Maximinus_Thrax_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maximinus Thrax római császár">Maximinus Thrax</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Gordianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Gordianus római császár">I. Gordianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Gordianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Gordianus római császár">II. Gordianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Pupienus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Pupienus római császár">Pupienus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Balbinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Balbinus római császár">Balbinus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Gordianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Gordianus római császár">III. Gordianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Philippus_Arabs_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Philippus Arabs római császár">I. Philippus Arabs</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Philippus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Philippus római császár">II. Philippus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Decius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Decius római császár">Decius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Titus_Iulius_Priscus" title="Titus Iulius Priscus">Priscus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Herennius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Herennius római császár">Herennius Etruscus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Hostilianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hostilianus római császár">Hostilianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Trebonianus_Gallus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Trebonianus Gallus római császár">Trebonianus Gallus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Volusianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Volusianus római császár">Volusianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Aemilianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Aemilianus római császár">Aemilianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Valerianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Valerianus római császár">I. Valerianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Gallienus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Gallienus római császár">Gallienus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Saloninus" title="Saloninus">Saloninus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=I._Macrianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Macrianus (a lap nem létezik)">I. Macrianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=II._Macrianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Macrianus (a lap nem létezik)">II. Macrianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Mussius_Aemilianus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mussius Aemilianus (a lap nem létezik)">Mussius Aemilianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Manlius_Acilius_Aureolus" title="Manlius Acilius Aureolus">Aureolus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Claudius_Gothicus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Claudius Gothicus római császár">II. Claudius Gothicus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Quintillus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Quintillus római császár">Quintillus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Aurelianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Aurelianus római császár">Aurelianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Tacitus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Tacitus római császár">Tacitus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Florianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Florianus római császár">Florianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Probus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Probus római császár">Probus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Carus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Carus római császár">Carus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Carinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Carinus római császár">Carinus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Numerianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Numerianus római császár">Numerianus</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Dominatus,_284_–_395" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="A sablon vitalapja" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Dominatus,_284_–_395" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Dominatus" title="Dominatus">Dominatus</a>, <a href="/wiki/284" title="284">284</a> – <a href="/wiki/395" title="395">395</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Diocletianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Diocletianus római császár">Diocletianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Maximianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maximianus római császár">Maximianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Lucius_Domitius_Domitianus" title="Lucius Domitius Domitianus">Lucius Domitius Domitianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantius római császár">I. Constantius Chlorus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Galerius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Galerius római császár">Galerius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Severus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Severus római császár">Severus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Maxentius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maxentius római császár">Maxentius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Maximinus_Daia_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maximinus Daia római császár">Maximinus Daia</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Licinius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Licinius római császár">Licinius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Valerius_Valens&action=edit&redlink=1" class="new" title="Valerius Valens (a lap nem létezik)">Valerius Valens</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Sextus_Martinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Sextus Martinianus római császár">Sextus Martinianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">I. Constantinus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantinus római császár">II. Constantinus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Constans_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Constans római császár">I. Constans</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Flavius_Magnus_Magnentius" title="Flavius Magnus Magnentius">Magnentius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantius római császár">II. Constantius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Claudius_Silvanus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Claudius Silvanus (a lap nem létezik)">Claudius Silvanus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vetranio" title="Vetranio">Vetranio</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a class="mw-selflink selflink">Iulianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Iovianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iovianus római császár">Iovianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Procopius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Procopius római császár (a lap nem létezik)">Procopius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Valentinianus római császár">I. Valentinianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Valens_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Valens római császár">Valens</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Gratianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Gratianus római császár">Gratianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Valentinianus római császár">II. Valentinianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Flavius_Eugenius" title="Flavius Eugenius">Eugenius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Theodosius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Theodosius római császár">I. Theodosius</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Nyugatrómai_Birodalom,_395_–_480" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="A sablon vitalapja" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Nyugatrómai_Birodalom,_395_–_480" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Nyugatr%C3%B3mai_Birodalom" title="Nyugatrómai Birodalom">Nyugatrómai Birodalom</a>, <a href="/wiki/395" title="395">395</a> – <a href="/wiki/480" title="480">480</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Flavius_Honorius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Flavius Honorius római császár">Honorius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Flavius_Victor_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Flavius Victor római császár (a lap nem létezik)">Victor</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Iovinus_(tr%C3%B3nbitorl%C3%B3)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iovinus (trónbitorló) (a lap nem létezik)">Iovinus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Constantius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Constantius római császár">III. Constantius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ioannes_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Ioannes római császár">Ioannes</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Valentinianus római császár">III. Valentinianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Petronius_Maximus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Petronius Maximus római császár">Petronius Maximus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Avitus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Avitus római császár">Avitus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Maiorianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maiorianus római császár">Maiorianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Libius_Severus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Libius Severus római császár">Libius Severus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Anthemius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Anthemius római császár">Anthemius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Olybrius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Olybrius római császár">Olybrius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Glycerius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Glycerius római császár">Glycerius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Iulius_Nepos_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iulius Nepos római császár">Iulius Nepos</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Romulus_Augustus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Romulus Augustus római császár">Romulus Augustus</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><div> <div class="navbox-styles"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Keletrómai_Birodalom_és_Bizánc_395_–_1453" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ddb"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok" title="Sablon:Római császárok">Sablon:Római császárok</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok"><span title="A sablon vitalapja" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:R%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";background-color:#ddb;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Keletrómai_Birodalom_és_Bizánc_395_–_1453" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_Birodalom" title="Bizánci Birodalom">Keletrómai Birodalom</a> és Bizánc <a href="/wiki/395" title="395">395</a> – <a href="/wiki/1453" title="1453">1453</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Flavius_Arcadius_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Flavius Arcadius bizánci császár">Arcadius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Theodosius_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Theodosius bizánci császár">II. Theodosius</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Marcianus_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Marcianus bizánci császár">Marcianus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. León bizánci császár">I.  León</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. León bizánci császár">II. León</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Z%C3%A9n%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Zénón bizánci császár">Zénón</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Basziliszkosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Basziliszkosz bizánci császár">Basziliszkosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Anasztasziosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Anasztasziosz bizánci császár">I. Anasztasziosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Iusztinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Iusztinosz bizánci császár">I. Iusztinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Iusztinianosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Iusztinianosz bizánci császár">I. Iusztinianosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Iusztinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Iusztinosz bizánci császár">II. Iusztinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Tiberiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Tiberiosz bizánci császár">II. Tiberiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Maurikiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Maurikiosz bizánci császár">Maurikiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ph%C3%B3kasz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Phókasz bizánci császár">Phókasz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/H%C3%A9rakleiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hérakleiosz bizánci császár">Hérakleiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Kónsztantinosz bizánci császár">III. Kónsztantinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/H%C3%A9rakle%C3%B3nasz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Hérakleónasz bizánci császár">Hérakleónasz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._K%C3%B3nsztasz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Kónsztasz bizánci császár">II. Kónsztasz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IV._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Kónsztantinosz bizánci császár">IV. Kónsztantinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Iusztinianosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Iusztinianosz bizánci császár">II. Iusztinianosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Leontiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Leontiosz bizánci császár">Leontiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Tiberiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Tiberiosz bizánci császár">III. Tiberiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Philippikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Philippikosz bizánci császár">Philippikosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Anasztasziosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Anasztasziosz bizánci császár">II. Anasztasziosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Theodosziosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Theodosziosz bizánci császár">III. Theodosziosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. León bizánci császár">III. León</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/V._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Kónsztantinosz bizánci császár">V. Kónsztantinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Artabaszdosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Artabaszdosz bizánci császár">Artabaszdosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IV._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. León bizánci császár">IV. León</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VI._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. Kónsztantinosz bizánci császár">VI. Kónsztantinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Eir%C3%A9n%C3%A9_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C5%91" title="Eiréné bizánci császárnő">Eiréné</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Nik%C3%A9phorosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Niképhorosz bizánci császár">I. Niképhorosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Sztaurakiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Sztaurakiosz bizánci császár">Sztauriakosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Mikhaél bizánci császár">I. Mikhaél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/V._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. León bizánci császár">V. León</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Mikhaél bizánci császár">II. Mikhaél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Theophilosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Theophilosz bizánci császár">Theophilosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Mikhaél bizánci császár">III. Mikhaél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Baszileiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Baszileiosz bizánci császár">I. Baszileiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VI._Le%C3%B3n_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. León bizánci császár">VI. León</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Alexandrosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Alexandrosz bizánci császár">III. Alexandrosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VII._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VII. Kónsztantinosz bizánci császár">VII. Kónsztantinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._R%C3%B3manosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Rómanosz bizánci császár">II. Rómanosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Nik%C3%A9phorosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Niképhorosz bizánci császár">II. Niképhorosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Ióannész bizánci császár">I. Ióannész</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Baszileiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Baszileiosz bizánci császár">II. Baszileiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VIII._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VIII. Kónsztantinosz bizánci császár">VIII. Kónsztantinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._R%C3%B3manosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Rómanosz bizánci császár">III. Rómanosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IV._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Mikhaél bizánci császár">IV. Mikhaél</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/V._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Mikhaél bizánci császár">V. Mikhaél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IX._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IX. Kónsztantinosz bizánci császár">IX. Kónsztantinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Z%C3%B3%C3%A9_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C5%91" title="Zóé bizánci császárnő">Zóé</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Theod%C3%B3ra_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C5%91" title="Theodóra bizánci császárnő">Theodóra</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VI._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. Mikhaél bizánci császár">VI. Mikhaél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Iszaakiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Iszaakiosz bizánci császár">I. Iszaakiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/X._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="X. Kónsztantinosz bizánci császár">X. Kónsztantinosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IV._R%C3%B3manosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Rómanosz bizánci császár">IV. Rómanosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VII._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VII. Mikhaél bizánci császár">VII. Mikhaél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Nik%C3%A9phorosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Niképhorosz bizánci császár">III. Niképhorosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Alexiosz bizánci császár">I. Alexiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Ióannész bizánci császár">II. Ióannész</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Manu%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Manuél bizánci császár">I. Manuél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Alexiosz bizánci császár">II. Alexiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Andronikosz bizánci császár">I. Andronikosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Iszaakiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Iszaakiosz bizánci császár">II. Iszaakiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Alexiosz bizánci császár">III. Alexiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IV._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Alexiosz bizánci császár">IV. Alexiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/V._Alexiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Alexiosz bizánci császár">V. Alexiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Theod%C3%B3rosz_nikaiai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Theodórosz nikaiai császár">I. Theodórosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._I%C3%B3ann%C3%A9sz_nikaiai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Ióannész nikaiai császár">III. Ióannész</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Theod%C3%B3rosz_nikaiai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Theodórosz nikaiai császár">II. Theodórosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IV._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Ióannész bizánci császár">IV. Ióannész</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VIII._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VIII. Mikhaél bizánci császár">VIII. Mikhaél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Andronikosz bizánci császár">II. Andronikosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IX._Mikha%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IX. Mikhaél bizánci császár">IX. Mikhaél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="III. Andronikosz bizánci császár">III. Andronikosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/V._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Ióannész bizánci császár">V. Ióannész</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VI._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. Ióannész bizánci császár">VI. Ióannész</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Matthaiosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Matthaiosz bizánci császár">I. Matthaiosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/IV._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Andronikosz bizánci császár">IV. Andronikosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VII._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VII. Ióannész bizánci császár">VII. Ióannész</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Manu%C3%A9l_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Manuél bizánci császár">II. Manuél</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=V._Andronikosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="V. Andronikosz bizánci császár (a lap nem létezik)">V. Andronikosz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/VIII._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VIII. Ióannész bizánci császár">VIII. Ióannész</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/XI._K%C3%B3nsztantinosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="XI. Kónsztantinosz bizánci császár">XI. Kónsztantinosz</a></div></td></tr></tbody></table></div></div></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PCjGVCwJd3j3xFxjkRbHRVd">E39PCjGVCwJd3j3xFxjkRbHRVd</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/57406701">57406701</a></span></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n79067875">n79067875</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://isni.org/isni/0000000121345428">0000 0001 2134 5428</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/118558684">118558684</a></span></li> <li><a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Svéd Nemzeti Könyvtár">LIBRIS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://libris.kb.se/auth/65361">65361</a></span></li> <li>SUDOC: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/028722620">028722620</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=jn19990003922&CON_LNG=ENG">jn19990003922</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb121721673">cb121721673</a></span></li> <li><a href="/wiki/Egyes%C3%ADtett_olasz_nemzeti_katal%C3%B3gus" title="Egyesített olasz nemzeti katalógus">ICCU</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://opac.sbn.it/nome/CFIV051834">CFIV051834</a></span></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX1051260">XX1051260</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00620907">00620907</a></span></li> <li><a href="/wiki/BIBSYS" title="BIBSYS">BIBSYS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://ask.bibsys.no/ask/action/result?cmd=&kilde=biblio&cql=bs.autid+%3D+90137776&feltselect=bs.autid">90137776</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nefertiti_P_icon.png" class="mw-file-description" title="ókor"><img alt="ókor" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/20px-Nefertiti_P_icon.png" decoding="async" width="20" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/31px-Nefertiti_P_icon.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/40px-Nefertiti_P_icon.png 2x" data-file-width="405" data-file-height="500" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:%C3%93kor" title="Portál:Ókor">Ókor portál</a></b></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_SPQR_banner.svg" class="mw-file-description" title="Ókori Róma"><img alt="Ókori Róma" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/25px-Roman_SPQR_banner.svg.png" decoding="async" width="25" height="20" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/38px-Roman_SPQR_banner.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Roman_SPQR_banner.svg/50px-Roman_SPQR_banner.svg.png 2x" data-file-width="289" data-file-height="229" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:%C3%93kori_R%C3%B3ma" title="Portál:Ókori Róma">Az ókori Róma portálja</a></b></li></ul></div></div> <p class="mw-empty-elt"> </p></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iulianus_római_császár&oldid=27407778">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iulianus_római_császár&oldid=27407778</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Constantinus-dinasztia" title="Kategória:Constantinus-dinasztia">Constantinus-dinasztia</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Consulok_a_4._sz%C3%A1zadban" title="Kategória:Consulok a 4. században">Consulok a 4. században</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:T%C3%B6bbsz%C3%B6r%C3%B6s_r%C3%B3mai_consulok" title="Kategória:Többszörös római consulok">Többszörös római consulok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%9Ajplatonikusok" title="Kategória:Újplatonikusok">Újplatonikusok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:331-ben_sz%C3%BCletett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:331-ben született személyek">331-ben született személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:363-ban_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:363-ban elhunyt személyek">363-ban elhunyt személyek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_november%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_szeptember%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 szeptemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 szeptemberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2022_m%C3%A1jus%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 májusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 májusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SELIBR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SBN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BIBSYS-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. augusztus 30., 14:56</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-7fc47fc68d-rn5qf","wgBackendResponseTime":246,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.847","walltime":"1.365","ppvisitednodes":{"value":30452,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":371646,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":99702,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":94323,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 812.178 1 -total"," 25.97% 210.901 1 Sablon:Uralkodó_infobox"," 22.86% 185.625 1 Sablon:Források"," 22.37% 181.691 2 Sablon:References"," 15.65% 127.091 6 Sablon:Navbox"," 10.65% 86.485 20 Sablon:Hiv-web"," 10.13% 82.262 1 Sablon:Római_császárok"," 9.81% 79.694 21 Sablon:Cite_web"," 8.48% 68.850 11 Sablon:Családfa"," 8.27% 67.198 3 Sablon:Infobox/Kép"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.197","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":4358617,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-565d46677b-fhflg","timestamp":"20241128134849","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Iulianus r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q33941","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q33941","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-02-08T19:29:03Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/c\/cd\/JulianusII-antioch%28360-363%29-CNG.jpg","headline":"a R\u00f3mai Birodalom cs\u00e1sz\u00e1ra"}</script> </body> </html>