CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Reformáció – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"4c7d3537-7849-4bc5-ad87-e1661181d0f5","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Reformáció","wgTitle":"Reformáció","wgCurRevisionId":27602238,"wgRevisionId":27602238,"wgArticleId":20022,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Reformáció","Protestantizmus","A kereszténység története"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Reformáció","wgRelevantArticleId":20022,"wgIsProbablyEditable":true, "wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27602238,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":50000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q12562","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true, "wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp", "ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Martin_Luther%2C_1529.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1286"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Martin_Luther%2C_1529.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="857"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="686"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Reformáció – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Reformáció rootpage-Reformáció skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Kronológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kronológia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Kronológia</span> </div> </a> <ul id="toc-Kronológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_reformáció_kezdete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_reformáció_kezdete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>A reformáció kezdete</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_reformáció_kezdete-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A reformáció kezdete alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_reformáció_kezdete-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Előzményei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Előzményei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>Előzményei</span> </div> </a> <ul id="toc-Előzményei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Luther_95_tétele" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Luther_95_tétele"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2</span> <span>Luther 95 tétele</span> </div> </a> <ul id="toc-Luther_95_tétele-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Fő_személyek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fő_személyek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Fő személyek</span> </div> </a> <ul id="toc-Fő_személyek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_reformáció_a_német_területeken" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_reformáció_a_német_területeken"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>A reformáció a német területeken</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_reformáció_a_német_területeken-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A reformáció a német területeken alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_reformáció_a_német_területeken-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_lutheránus_mozgalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_lutheránus_mozgalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>A lutheránus mozgalom</span> </div> </a> <ul id="toc-A_lutheránus_mozgalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Zwingli_irányzata" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Zwingli_irányzata"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2</span> <span>Zwingli irányzata</span> </div> </a> <ul id="toc-Zwingli_irányzata-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_német_államok_közötti_vallásháború" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_német_államok_közötti_vallásháború"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3</span> <span>A német államok közötti vallásháború</span> </div> </a> <ul id="toc-A_német_államok_közötti_vallásháború-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_kálvinizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kálvinizmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>A kálvinizmus</span> </div> </a> <ul id="toc-A_kálvinizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_reformáció_Angliában" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_reformáció_Angliában"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>A reformáció Angliában</span> </div> </a> <ul id="toc-A_reformáció_Angliában-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_reformáció_Franciaországban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_reformáció_Franciaországban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>A reformáció Franciaországban</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_reformáció_Franciaországban-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A reformáció Franciaországban alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_reformáció_Franciaországban-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_hugenotta_egyház_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hugenotta_egyház_története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>A hugenotta egyház története</span> </div> </a> <ul id="toc-A_hugenotta_egyház_története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_reformáció_Magyarországon" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_reformáció_Magyarországon"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>A reformáció Magyarországon</span> </div> </a> <ul id="toc-A_reformáció_Magyarországon-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_reformáció_Európa_többi_részén" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_reformáció_Európa_többi_részén"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>A reformáció Európa többi részén</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_reformáció_Európa_többi_részén-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A reformáció Európa többi részén alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_reformáció_Európa_többi_részén-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Németalföld" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Németalföld"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.1</span> <span>Németalföld</span> </div> </a> <ul id="toc-Németalföld-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Skócia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Skócia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.2</span> <span>Skócia</span> </div> </a> <ul id="toc-Skócia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lengyelország" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Lengyelország"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.3</span> <span>Lengyelország</span> </div> </a> <ul id="toc-Lengyelország-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Skandinávia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Skandinávia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.4</span> <span>Skandinávia</span> </div> </a> <ul id="toc-Skandinávia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_reformáció_mellékáramlatai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_reformáció_mellékáramlatai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>A reformáció mellékáramlatai</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_reformáció_mellékáramlatai-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A reformáció mellékáramlatai alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_reformáció_mellékáramlatai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_anabaptista_mozgalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_anabaptista_mozgalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.1</span> <span>Az anabaptista mozgalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_anabaptista_mozgalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Misztikus-spekulatív_irányzatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Misztikus-spekulatív_irányzatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.2</span> <span>Misztikus-spekulatív irányzatok</span> </div> </a> <ul id="toc-Misztikus-spekulatív_irányzatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_antitrinitárius_mozgalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_antitrinitárius_mozgalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.3</span> <span>Az antitrinitárius mozgalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_antitrinitárius_mozgalom-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Lengyelország_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Lengyelország_2"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.3.1</span> <span>Lengyelország</span> </div> </a> <ul id="toc-Lengyelország_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Erdélyi_terjedés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Erdélyi_terjedés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.3.2</span> <span>Erdélyi terjedés</span> </div> </a> <ul id="toc-Erdélyi_terjedés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>További információk</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-További_információk-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) További információk alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Bibliográfia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Bibliográfia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.1</span> <span>Bibliográfia</span> </div> </a> <ul id="toc-Bibliográfia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Reformáció</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 134 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-134" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">134 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Reformation" title="Reformation – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Reformation" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Protestantse_Hervorming" title="Protestantse Hervorming – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Protestantse Hervorming" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Reformation" title="Reformation – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Reformation" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Reforma_protestant" title="Reforma protestant – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Reforma protestant" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Cirice_Edniwung" title="Cirice Edniwung – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Cirice Edniwung" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target"><span>Ænglisc</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE%E0%A4%B8%E0%A5%81%E0%A4%A7%E0%A4%BE%E0%A4%B0_%E0%A4%86%E0%A4%A8%E0%A5%8D%E0%A4%A6%E0%A5%8B%E0%A4%B2%E0%A4%A8" title="धर्मसुधार आन्दोलन – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="धर्मसुधार आन्दोलन" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target"><span>अंगिका</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A5%D8%B5%D9%84%D8%A7%D8%AD_%D8%A8%D8%B1%D9%88%D8%AA%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86%D8%AA%D9%8A" title="إصلاح بروتستانتي – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="إصلاح بروتستانتي" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%B9%D8%AF%D9%8A%D9%84_%D8%A8%D8%B1%D9%88%D8%AA%D9%8A%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86%D8%AA%D9%89" title="تعديل بروتيستانتى – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="تعديل بروتيستانتى" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Reforma_protestante" title="Reforma protestante – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Reforma protestante" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-av mw-list-item"><a href="https://av.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Реформация – avar" lang="av" hreflang="av" data-title="Реформация" data-language-autonym="Авар" data-language-local-name="avar" class="interlanguage-link-target"><span>Авар</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Reformasiya" title="Reformasiya – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Reformasiya" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Реформация – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Реформация" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Refuormac%C4%97j%C4%97" title="Refuormacėjė – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Refuormacėjė" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D1%8D%D1%84%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D1%8B%D1%8F" title="Рэфармацыя – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Рэфармацыя" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D1%8D%D1%84%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D1%8B%D1%8F" title="Рэфармацыя – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Рэфармацыя" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Реформация – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Реформация" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%96%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A6%BF%E0%A6%B8%E0%A7%8D%E0%A6%9F%E0%A6%A7%E0%A6%B0%E0%A7%8D%E0%A6%AE%E0%A7%87%E0%A6%B0_%E0%A6%AA%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A6%A4%E0%A6%BF%E0%A6%AC%E0%A6%BE%E0%A6%A6%E0%A6%AA%E0%A6%A8%E0%A7%8D%E0%A6%A5%E0%A7%80_%E0%A6%B8%E0%A6%82%E0%A6%B8%E0%A7%8D%E0%A6%95%E0%A6%BE%E0%A6%B0_%E0%A6%86%E0%A6%A8%E0%A7%8D%E0%A6%A6%E0%A7%8B%E0%A6%B2%E0%A6%A8" title="খ্রিস্টধর্মের প্রতিবাদপন্থী সংস্কার আন্দোলন – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="খ্রিস্টধর্মের প্রতিবাদপন্থী সংস্কার আন্দোলন" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Disivoud_protestant" title="Disivoud protestant – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Disivoud protestant" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Reformacija" title="Reformacija – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Reformacija" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%80%D0%BE%D1%82%D0%B5%D1%81%D1%82%D0%B0%D0%BD%D1%82_%D1%88%D1%8D%D0%BD%D1%8D%D1%88%D0%BB%D1%8D%D0%BB" title="Протестант шэнэшлэл – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Протестант шэнэшлэл" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target"><span>Буряад</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Reforma_Protestant" title="Reforma Protestant – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Reforma Protestant" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8" title="Реформаци – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Реформаци" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target"><span>Нохчийн</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%DA%86%D8%A7%DA%A9%D8%B3%D8%A7%D8%B2%DB%8C%DB%8C_%D9%BE%D8%B1%DB%86%D8%AA%DB%8C%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86%D8%AA%DB%8C" title="چاکسازیی پرۆتیستانتی – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="چاکسازیی پرۆتیستانتی" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Reformace" title="Reformace – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Reformace" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Y_Diwygiad_Protestannaidd" title="Y Diwygiad Protestannaidd – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Y Diwygiad Protestannaidd" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Reformationen" title="Reformationen – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Reformationen" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Reformation" title="Reformation – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Reformation" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Reform_(tarix)" title="Reform (tarix) – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Reform (tarix)" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target"><span>Zazaki</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9C%CE%B5%CF%84%CE%B1%CF%81%CF%81%CF%8D%CE%B8%CE%BC%CE%B9%CF%83%CE%B7_(%CE%B8%CF%81%CE%B7%CF%83%CE%BA%CE%B5%CE%AF%CE%B1)" title="Μεταρρύθμιση (θρησκεία) – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Μεταρρύθμιση (θρησκεία)" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Reformacio" title="Reformacio – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Reformacio" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Reforma_protestante" title="Reforma protestante – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Reforma protestante" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Reformatsioon" title="Reformatsioon – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Reformatsioon" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Erreforma_protestantea" title="Erreforma protestantea – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Erreforma protestantea" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D8%B5%D9%84%D8%A7%D8%AD%D8%A7%D8%AA_%D9%BE%D8%B1%D9%88%D8%AA%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86%DB%8C" title="اصلاحات پروتستانی – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="اصلاحات پروتستانی" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Uskonpuhdistus" title="Uskonpuhdistus – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Uskonpuhdistus" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Reformats%27uun" title="Reformats'uun – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Reformats'uun" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target"><span>Võro</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9forme_protestante" title="Réforme protestante – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Réforme protestante" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Riforme_Protestante" title="Riforme Protestante – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Riforme Protestante" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target"><span>Furlan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Reformaasje" title="Reformaasje – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Reformaasje" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/An_Reifirm%C3%A9isean" title="An Reifirméisean – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="An Reifirméisean" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9form_protestant" title="Réform protestant – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Réform protestant" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target"><span>Kriyòl gwiyannen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/An_t-Ath-Leasachadh" title="An t-Ath-Leasachadh – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="An t-Ath-Leasachadh" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target"><span>Gàidhlig</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Reforma_protestante" title="Reforma protestante – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Reforma protestante" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/%C3%91emyatyr%C3%B5_o%C3%B1emo%C4%A9va" title="Ñemyatyrõ oñemoĩva – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Ñemyatyrõ oñemoĩva" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target"><span>Avañe'ẽ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Protestant_Reformation" title="Protestant Reformation – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Protestant Reformation" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target"><span>Hausa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%BBng-kau_K%C3%B3i-kiet" title="Chûng-kau Kói-kiet – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Chûng-kau Kói-kiet" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target"><span>客家語 / Hak-kâ-ngî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%94%D7%A8%D7%A4%D7%95%D7%A8%D7%9E%D7%A6%D7%99%D7%94_%D7%94%D7%A4%D7%A8%D7%95%D7%98%D7%A1%D7%98%D7%A0%D7%98%D7%99%D7%AA" title="הרפורמציה הפרוטסטנטית – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="הרפורמציה הפרוטסטנטית" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AF%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%AA%E0%A5%80%E0%A4%AF_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE%E0%A4%B8%E0%A5%81%E0%A4%A7%E0%A4%BE%E0%A4%B0" title="यूरोपीय धर्मसुधार – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="यूरोपीय धर्मसुधार" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Protestant_Reformation" title="Protestant Reformation – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Protestant Reformation" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Reformacija" title="Reformacija – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Reformacija" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hsb mw-list-item"><a href="https://hsb.wikipedia.org/wiki/Reformacija" title="Reformacija – felső-szorb" lang="hsb" hreflang="hsb" data-title="Reformacija" data-language-autonym="Hornjoserbsce" data-language-local-name="felső-szorb" class="interlanguage-link-target"><span>Hornjoserbsce</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%8C%D5%A5%D6%86%D5%B8%D6%80%D5%B4%D5%A1%D6%81%D5%AB%D5%A1" title="Ռեֆորմացիա – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Ռեֆորմացիա" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Reforma_protestante" title="Reforma protestante – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Reforma protestante" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Reformasi_Protestan" title="Reformasi Protestan – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Reformasi Protestan" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Reporma_ti_Protestante" title="Reporma ti Protestante – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Reporma ti Protestante" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target"><span>Ilokano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Protestanta_reformo" title="Protestanta reformo – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Protestanta reformo" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Si%C3%B0askiptin" title="Siðaskiptin – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Siðaskiptin" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Riforma_protestante" title="Riforma protestante – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Riforma protestante" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E5%AE%97%E6%95%99%E6%94%B9%E9%9D%A9" title="宗教改革 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="宗教改革" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Pratistant_Refamieshan" title="Pratistant Refamieshan – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Pratistant Refamieshan" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target"><span>Patois</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9E%E1%83%A0%E1%83%9D%E1%83%A2%E1%83%94%E1%83%A1%E1%83%A2%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%A2%E1%83%A3%E1%83%9A%E1%83%98_%E1%83%A0%E1%83%94%E1%83%A4%E1%83%9D%E1%83%A0%E1%83%9B%E1%83%90%E1%83%AA%E1%83%98%E1%83%90" title="პროტესტანტული რეფორმაცია – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="პროტესტანტული რეფორმაცია" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/P%C9%A9%C9%A3y%C9%A9yaa_t%C9%9B_%C9%96an%CA%8A%CA%8A_c%C9%94l%CA%8A%CA%8A_yaa_l%C9%9B%C9%9Bz%C9%A9t%CA%8A_(R%C3%A9forme_protestante)" title="Pɩɣyɩyaa tɛ ɖanʊʊ cɔlʊʊ yaa lɛɛzɩtʊ (Réforme protestante) – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Pɩɣyɩyaa tɛ ɖanʊʊ cɔlʊʊ yaa lɛɛzɩtʊ (Réforme protestante)" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target"><span>Kabɩyɛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Реформация – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Реформация" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%A2%85%EA%B5%90_%EA%B0%9C%ED%98%81" title="종교 개혁 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="종교 개혁" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Dasfurvyans_Protestant" title="Dasfurvyans Protestant – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Dasfurvyans Protestant" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target"><span>Kernowek</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Реформация – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Реформация" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Reformatio" title="Reformatio – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Reformatio" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lad mw-list-item"><a href="https://lad.wikipedia.org/wiki/Reforma_protestante" title="Reforma protestante – ladino" lang="lad" hreflang="lad" data-title="Reforma protestante" data-language-autonym="Ladino" data-language-local-name="ladino" class="interlanguage-link-target"><span>Ladino</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Reformatioun" title="Reformatioun – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Reformatioun" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Reformi_protestantiste" title="Reformi protestantiste – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Reformi protestantiste" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target"><span>Lingua Franca Nova</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Reformatie" title="Reformatie – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Reformatie" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Limburgs</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Riforma_protestante" title="Riforma protestante – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Riforma protestante" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target"><span>Ligure</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Reformaziun" title="Reformaziun – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Reformaziun" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target"><span>Ladin</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Refurma_Prutestanta" title="Refurma Prutestanta – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Refurma Prutestanta" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Reformacija" title="Reformacija – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Reformacija" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Reform%C4%81cija" title="Reformācija – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Reformācija" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mdf mw-list-item"><a href="https://mdf.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F%D1%81%D1%8C" title="Реформациясь – moksán" lang="mdf" hreflang="mdf" data-title="Реформациясь" data-language-autonym="Мокшень" data-language-local-name="moksán" class="interlanguage-link-target"><span>Мокшень</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Fanavaozana_pr%C3%B4testanta" title="Fanavaozana prôtestanta – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Fanavaozana prôtestanta" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%80%D0%BE%D1%82%D0%B5%D1%81%D1%82%D0%B0%D0%BD%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B0_%D1%80%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%98%D0%B0" title="Протестантска реформација – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Протестантска реформација" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AA%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B5%8A%E0%B4%9F%E0%B5%8D%E0%B4%9F%E0%B4%B8%E0%B5%8D%E0%B4%B1%E0%B5%8D%E0%B4%B1%E0%B4%A8%E0%B5%8D%E0%B4%B1%E0%B5%8D_%E0%B4%A8%E0%B4%B5%E0%B5%80%E0%B4%95%E0%B4%B0%E0%B4%A3%E0%B4%82" title="പ്രൊട്ടസ്റ്റന്റ് നവീകരണം – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="പ്രൊട്ടസ്റ്റന്റ് നവീകരണം" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%80%D0%BE%D1%82%D0%B5%D1%81%D1%82%D0%B0%D0%BD%D1%82_%D1%88%D0%B8%D0%BD%D1%8D%D1%87%D0%BB%D1%8D%D0%BB" title="Протестант шинэчлэл – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Протестант шинэчлэл" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%9F%E0%A5%87%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%9F%E0%A4%82%E0%A4%9F_%E0%A4%B8%E0%A5%81%E0%A4%A7%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A4%A3%E0%A4%BE" title="प्रोटेस्टंट सुधारणा – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="प्रोटेस्टंट सुधारणा" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Reformasi_Protestan" title="Reformasi Protestan – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Reformasi Protestan" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Riforma_Protestanta" title="Riforma Protestanta – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Riforma Protestanta" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target"><span>Malti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Reforma_Protestante" title="Reforma Protestante – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Reforma Protestante" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target"><span>Mirandés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Reformatschoon" title="Reformatschoon – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Reformatschoon" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Reformasie" title="Reformasie – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Reformasie" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target"><span>Nedersaksies</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Reformatie" title="Reformatie – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Reformatie" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Reformasjonen" title="Reformasjonen – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Reformasjonen" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Reformasjonen" title="Reformasjonen – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Reformasjonen" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nrm mw-list-item"><a href="https://nrm.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9forme_des_r%C3%A9criaunts" title="Réforme des récriaunts – Norman" lang="nrf" hreflang="nrf" data-title="Réforme des récriaunts" data-language-autonym="Nouormand" data-language-local-name="Norman" class="interlanguage-link-target"><span>Nouormand</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Reforma" title="Reforma – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Reforma" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AA%E0%A9%8D%E0%A8%B0%E0%A9%8B%E0%A8%9F%E0%A9%88%E0%A8%B8%E0%A8%9F%E0%A9%88%E0%A8%82%E0%A8%9F_%E0%A8%AA%E0%A9%81%E0%A8%A8%E0%A8%B0%E0%A8%97%E0%A8%A0%E0%A8%A8" title="ਪ੍ਰੋਟੈਸਟੈਂਟ ਪੁਨਰਗਠਨ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਪ੍ਰੋਟੈਸਟੈਂਟ ਪੁਨਰਗਠਨ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9forme_%C3%A0_ches_protestants" title="Réforme à ches protestants – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Réforme à ches protestants" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target"><span>Picard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Reformacja" title="Reformacja – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Reformacja" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%B1%D9%88%D9%B9%D8%B3%D9%B9%D9%86%D9%B9_%D8%B1%DB%8C%D9%81%D8%A7%D8%B1%D9%85%DB%8C%D8%B4%D9%86" title="پروٹسٹنٹ ریفارمیشن – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="پروٹسٹنٹ ریفارمیشن" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Reforma_Protestante" title="Reforma Protestante – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Reforma Protestante" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Refurmaziun" title="Refurmaziun – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Refurmaziun" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target"><span>Rumantsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Reforma_Protestant%C4%83" title="Reforma Protestantă – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Reforma Protestantă" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Реформация – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Реформация" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Реформация – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Реформация" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Русиньскый</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Реформация – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Реформация" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target"><span>Саха тыла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Riforma_prutistanti" title="Riforma prutistanti – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Riforma prutistanti" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Reformation" title="Reformation – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Reformation" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target"><span>Scots</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D8%AD%D8%B1%D9%8A%DA%AA_%D8%A7%D8%B5%D9%84%D8%A7%D8%AD" title="تحريڪ اصلاح – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="تحريڪ اصلاح" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target"><span>سنڌي</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Reformacija" title="Reformacija – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Reformacija" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9C%E0%B6%AD%E0%B7%99%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD_%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B6%AD%E0%B7%92%E0%B7%83%E0%B6%82%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9A%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA" title="ප්‍රොතෙස්තන්ත ප්‍රතිසංස්කරණය – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="ප්‍රොතෙස්තන්ත ප්‍රතිසංස්කරණය" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target"><span>සිංහල</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Protestant_Reformation" title="Protestant Reformation – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Protestant Reformation" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Reform%C3%A1cia" title="Reformácia – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Reformácia" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Reformacija" title="Reformacija – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Reformacija" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Reformat_protestante" title="Reformat protestante – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Reformat protestante" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D1%80%D0%BE%D1%82%D0%B5%D1%81%D1%82%D0%B0%D0%BD%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B0_%D1%80%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%98%D0%B0" title="Протестантска реформација – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Протестантска реформација" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Reformation" title="Reformation – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Reformation" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target"><span>Seeltersk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Reformationen" title="Reformationen – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Reformationen" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Matengenezo_ya_Kiprotestanti" title="Matengenezo ya Kiprotestanti – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Matengenezo ya Kiprotestanti" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%95%E0%AE%BF%E0%AE%B1%E0%AE%BF%E0%AE%A4%E0%AF%8D%E0%AE%A4%E0%AE%B5%E0%AE%9A%E0%AF%8D_%E0%AE%9A%E0%AF%80%E0%AE%B0%E0%AF%8D%E0%AE%A4%E0%AE%BF%E0%AE%B0%E0%AF%81%E0%AE%A4%E0%AF%8D%E0%AE%A4_%E0%AE%87%E0%AE%AF%E0%AE%95%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AE%AE%E0%AF%8D" title="கிறித்தவச் சீர்திருத்த இயக்கம் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="கிறித்தவச் சீர்திருத்த இயக்கம்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%98%D1%81%D0%BB%D0%BE%D2%B3%D0%BE%D1%82" title="Ислоҳот – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Ислоҳот" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target"><span>Тоҷикӣ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%81%E0%B8%B2%E0%B8%A3%E0%B8%9B%E0%B8%8F%E0%B8%B4%E0%B8%A3%E0%B8%B9%E0%B8%9B%E0%B8%A8%E0%B8%B2%E0%B8%AA%E0%B8%99%E0%B8%B2%E0%B8%9D%E0%B9%88%E0%B8%B2%E0%B8%A2%E0%B9%82%E0%B8%9B%E0%B8%A3%E0%B9%80%E0%B8%95%E0%B8%AA%E0%B9%81%E0%B8%95%E0%B8%99%E0%B8%95%E0%B9%8C" title="การปฏิรูปศาสนาฝ่ายโปรเตสแตนต์ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="การปฏิรูปศาสนาฝ่ายโปรเตสแตนต์" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/Reformasi%C3%BDa" title="Reformasiýa – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Reformasiýa" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target"><span>Türkmençe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Repormang_Protestante" title="Repormang Protestante – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Repormang Protestante" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Reform_(tarih)" title="Reform (tarih) – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Reform (tarih)" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B5%D1%84%D0%BE%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%86%D1%96%D1%8F" title="Реформація – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Реформація" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%B1%D9%88%D9%B9%D8%B3%D9%B9%D9%86%D9%B9_%D8%A7%D8%B5%D9%84%D8%A7%D8%AD_%DA%A9%D9%84%DB%8C%D8%B3%DB%8C%D8%A7" title="پروٹسٹنٹ اصلاح کلیسیا – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="پروٹسٹنٹ اصلاح کلیسیا" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Reformatsiya" title="Reformatsiya – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Reformatsiya" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Reforma_Protestante" title="Reforma Protestante – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Reforma Protestante" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target"><span>Vèneto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/C%E1%BA%A3i_c%C3%A1ch_t%C3%B4n_gi%C3%A1o" title="Cải cách tôn giáo – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Cải cách tôn giáo" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Ref%C3%B4me_protestante" title="Refôme protestante – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Refôme protestante" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target"><span>Walon</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Reporma_Protestantehanon" title="Reporma Protestantehanon – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Reporma Protestantehanon" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E8%AA%93%E5%8F%8D%E8%A3%82%E6%95%99" title="誓反裂教 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="誓反裂教" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9E%E1%83%A0%E1%83%9D%E1%83%A2%E1%83%94%E1%83%A1%E1%83%A2%E1%83%90%E1%83%9C%E1%83%A2%E1%83%A3%E1%83%9A%E1%83%98_%E1%83%A0%E1%83%94%E1%83%A4%E1%83%9D%E1%83%A0%E1%83%9B%E1%83%90%E1%83%AA%E1%83%98%E1%83%90" title="პროტესტანტული რეფორმაცია – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="პროტესტანტული რეფორმაცია" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target"><span>მარგალური</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%A8%D7%90%D7%98%D7%A2%D7%A1%D7%98%D7%90%D7%A0%D7%98%D7%99%D7%A9%D7%A2_%D7%A8%D7%A2%D7%A4%D7%90%D7%A8%D7%9E%D7%90%D7%A6%D7%99%D7%A2" title="פראטעסטאנטישע רעפארמאציע – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="פראטעסטאנטישע רעפארמאציע" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%AE%97%E6%95%99%E6%94%B9%E9%9D%A9" title="宗教改革 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="宗教改革" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Chong-k%C3%A0u_K%C3%A1i-kek" title="Chong-kàu Kái-kek – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Chong-kàu Kái-kek" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E5%AE%97%E6%95%99%E6%94%B9%E9%9D%A9" title="宗教改革 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="宗教改革" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q12562#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Reform%C3%A1ci%C3%B3" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Reform%C3%A1ci%C3%B3" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&oldid=27602238" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Reform%C3%A1ci%C3%B3&id=27602238&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FReform%25C3%25A1ci%25C3%25B3"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FReform%25C3%25A1ci%25C3%25B3"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Reform%C3%A1ci%C3%B3"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Reformation" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q12562" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Reform%C3%A1ci%C3%B3">ellenőrizve</a>: <i>2024. november 16.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><p>A <b>reformáció</b> vagy más nevein <b>hitújítás</b>, <i>protestáns reformáció</i> vagy <i>európai reformáció</i>,<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a nyugati <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténység</a> egyik jelentős mozgalma volt a <a href="/wiki/16._sz%C3%A1zad" title="16. század">16. századi</a> Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a <a href="/wiki/P%C3%A1pa_(egyh%C3%A1zf%C5%91)" title="Pápa (egyházfő)">pápai</a> tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a <a href="/wiki/A_katolikus_egyh%C3%A1z_kritik%C3%A1ja" title="A katolikus egyház kritikája">katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket</a> fedeztek fel. Az egyház megreformálására egy széles körű mozgalom indult. A reformáció volt a <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestantizmus</a> kezdete és egy olyan esemény, amelyet sokan az európai <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor" title="Középkor">középkor</a> végének és az <a href="/wiki/%C3%9Ajkor" title="Újkor">újkor</a> kezdetének tekintenek.<sup id="cite_ref-Davies291_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-Davies291-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Martin_Luther,_1529.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Martin_Luther%2C_1529.jpg/200px-Martin_Luther%2C_1529.jpg" decoding="async" width="200" height="214" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Martin_Luther%2C_1529.jpg/300px-Martin_Luther%2C_1529.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Martin_Luther%2C_1529.jpg/400px-Martin_Luther%2C_1529.jpg 2x" data-file-width="600" data-file-height="643" /></a><figcaption><a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">Luther Márton</a>, <a href="/wiki/Lucas_Cranach_(fest%C5%91,_1472%E2%80%931553)" title="Lucas Cranach (festő, 1472–1553)">id. Lucas Cranach</a> festménye, <a href="/wiki/1529" title="1529">1529</a></figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/15._sz%C3%A1zad" title="15. század">15</a>–<a href="/wiki/16._sz%C3%A1zad" title="16. század">16. században</a> egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">Luther Márton</a> <a href="/wiki/%C3%81goston-rend" title="Ágoston-rend">Ágoston-rendi</a> szerzetes először az általa megfogalmazott <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton_95_t%C3%A9tele" title="Luther Márton 95 tétele">95 tézissel</a> hívta fel a figyelmet a hibákra <i>(a hagyomány szerint <a href="/wiki/1517" title="1517">1517</a>. <a href="/wiki/Okt%C3%B3ber_31." title="Október 31.">október 31-én</a> kiszegezte követeléseit és tanításait a <a href="/wiki/Lutherstadt_Wittenberg" title="Lutherstadt Wittenberg">wittenbergi</a> vártemplom kapujára)</i>, majd fokozatosan eltávolodott a római vezetéstől. Nem sokkal később <a href="/wiki/Ulrich_Zwingli" title="Ulrich Zwingli">Ulrich Zwingli</a>, majd <a href="/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos" title="Kálvin János">Kálvin János</a> Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a <a href="/wiki/P%C3%A1pa_(egyh%C3%A1zf%C5%91)" title="Pápa (egyházfő)">pápasággal</a> szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték, a <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténységnek</a> ekkor kialakuló nagy ága a <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestantizmus</a>. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a <a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9ny_felekezetek_list%C3%A1ja_a_h%C3%ADv%C5%91k_sz%C3%A1ma_szerint#Protestantizmus_-_kb._900_millió" title="A keresztény felekezetek listája a hívők száma szerint">különböző protestáns egyházak</a>, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az <a href="/wiki/Evang%C3%A9likus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Evangélikus kereszténység">evangélikus egyház</a> (más néven <i>lutheránus egyház</i>) és a <a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">református egyház</a> a legismertebbek. Befolyása megtartása érdekében a katolikus egyház az <a href="/wiki/Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3" title="Ellenreformáció">ellenreformációval</a> válaszolt. </p><p>A reformáció okait a modern vallástörténet ma már nem leegyszerűsített fogalmak segítségével próbálja feltárni, ezért nagyon fontos, hogy ne egyetlen, hanem több reformációról beszéljünk.<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kronológia"><span id="Kronol.C3.B3gia"></span>Kronológia</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Kronológia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A reformáció kronológiai áttekintése: </p> <ul><li>1515–1516: <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">Luther Márton</a> előadásokat tart Pál <a href="/wiki/P%C3%A1l_levele_a_r%C3%B3maiakhoz" title="Pál levele a rómaiakhoz">rómaiakhoz írt leveléről</a>.</li> <li>1516: <a href="/wiki/Ulrich_Zwingli" title="Ulrich Zwingli">Ulrich Zwingli</a> Bázelben találkozik <a href="/wiki/Rotterdami_Erasmus" title="Rotterdami Erasmus">Erasmusszal</a> és Froben nyomdásszal.</li> <li>1517: <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">Luther Márton</a> kiadja a <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton_95_t%C3%A9tele" title="Luther Márton 95 tétele">95 tételét</a>. Többnyire <u>ezt az eseményt és dátumot tekintik a reformáció kezdetének</u>. <sup id="cite_ref-BrCr._4-0" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1520: Luther Márton megírja a következő műveit: <ul><li>A római pápaság;</li> <li>Felhívás a német nemzet keresztény nemességéhez a kereszténység javítása érdekében (An den christlichen Adel deutscher Nation);</li> <li>Az egyház babiloni fogságáról (De captivitate Babylonica ecclesiae);</li> <li>Keresztény szabadság (Von der Freiheit eines Christenmenschen).</li></ul></li> <li>1521: A <a href="/wiki/P%C3%A1pa_(egyh%C3%A1zf%C5%91)" title="Pápa (egyházfő)">pápa</a> <a href="/wiki/Kik%C3%B6z%C3%B6s%C3%ADt%C3%A9s" title="Kiközösítés">kiközösíti</a> Luthert. Luther elkezdi németre fordítani a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Bibliát</a>. Ezt megelőzően a csekély számú Biblia <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a> nyelvű volt. A <a href="/wiki/Pap_(hivat%C3%A1s)" title="Pap (hivatás)">papok</a> értenek latinul, de a legtöbb ember nem. <sup id="cite_ref-BrCr._4-1" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <dl><dd><a href="/wiki/V._K%C3%A1roly_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Károly német-római császár">V. Károly</a> császár kihirdeti a wormsi ediktumot a lutheranizmus betiltására. Kimondja Luther Márton és támogatói száműzését, megtiltja írásainak (valamint minden más eretnekséggel gyanúsított írásnak) terjesztését és olvasását.</dd></dl> <ul><li>1522: A reformáció átterjed Svájcra. Itt az egykori pap, <a href="/wiki/Ulrich_Zwingli" title="Ulrich Zwingli">Huldrych Zwingli</a> lesz a vezető alakja. Publikációi ismertté teszik Zürichen kívül is.</li></ul> <dl><dd>Luther Márton kiadja az <a href="/wiki/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Újszövetség">Újszövetség</a> német fordítását.</dd></dl> <ul><li>1523: <a href="/wiki/Jacques_Lef%C3%A8vre_d%E2%80%99%C3%89taples" title="Jacques Lefèvre d’Étaples">Jacques Lefèvre d'Étaples</a> kiadja az Újszövetség <a href="/wiki/Francia_nyelv" title="Francia nyelv">francia</a> fordítását a <a href="/wiki/Vulgata" title="Vulgata">Vulgatából</a>.</li> <li>1524: <a href="/wiki/Martin_Bucer" title="Martin Bucer">Martin Bucer</a> református istentiszteletet vezet be <a href="/wiki/Strasbourg" title="Strasbourg">Strasbourgban</a>.</li> <li>1525: Luther nyilvánosan nem ért egyet más vallási reformerekkel a <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológia</a> kérdéseiben. A reformáció szétesik több ágra.<sup id="cite_ref-BrCr._4-2" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <dl><dd>Az <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">anabaptistáknak</a> nevezett reformátorok jelennek meg. Vallják a <a href="/wiki/Pacifizmus" title="Pacifizmus">pacifizmust</a>, a felnőttek keresztségét, valamint az egyház és az állam szétválasztásának elvét.<sup id="cite_ref-BrCr._4-3" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A későbbi <a href="/wiki/Kv%C3%A9kerek" title="Kvékerek">kvékerek</a>, a <a href="/wiki/Baptista_mozgalom" title="Baptista mozgalom">baptisták</a>, <a href="/wiki/Mennonit%C3%A1k" title="Mennoniták">mennoniták</a> és <a href="/wiki/Hutterit%C3%A1k" title="Hutteriták">hutteriták</a> mind az anabaptista mozgalomból származnak.<sup id="cite_ref-BrCr._4-4" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <ul><li>1529: <a href="/wiki/B%C3%A1zel" title="Bázel">Bázel</a>, majd más svájci városok is csatlakoznak a reformációhoz.</li></ul> <dl><dd>A lutheránus fejedelmek „tiltakozása” a második speyeri országgyűlésen.</dd></dl> <ul><li>1530: Az <a href="/wiki/%C3%81gostai_hitvall%C3%A1s" title="Ágostai hitvallás">Augsburgi (Ágostai) Hitvallás</a>, a lutheranizmus alapító szövegének bemutatása.</li> <li>1531: Svédországban Laurentius Petri protestáns érsek lesz a reformáció egyik helyi vezetője.<sup id="cite_ref-BrCr._4-5" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Svédország nagy része áttér a <a href="/wiki/Evang%C3%A9likus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Evangélikus kereszténység">lutheranizmusra</a>.</li></ul> <dl><dd>A katolikus svájci kantonok megtámadják Zürich lakosságát, és legyőzik őket. <a href="/wiki/Ulrich_Zwingli" title="Ulrich Zwingli">Zwinglit</a> megölik.</dd></dl> <ul><li>1534: <a href="/wiki/VIII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="VIII. Henrik angol király">VIII. Henrik</a> angol király szakít a pápával. Megalapítja az <a href="/wiki/Anglik%C3%A1n_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="Anglikán Közösség">anglikán egyházat</a>, önmagával az élen.<sup id="cite_ref-BrCr._4-6" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul> <dl><dd>Luther Márton kiadja az <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Ószövetség</a> német fordítását.</dd> <dd><a href="/wiki/Ki%C3%A1ltv%C3%A1ny%C3%BCgy" title="Kiáltványügy">Kiáltványaffér</a>: a francia királyi politika elnyomóvá válik; <a href="/wiki/I._Ferenc_francia_kir%C3%A1ly" title="I. Ferenc francia király">I. Ferenc</a> megkezdi a <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestánsok</a> üldözését.</dd></dl> <ul><li>1536: Svájcban <a href="/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos" title="Kálvin János">Kálvin János</a> francia jogász kiadja a <i><a href="/wiki/Institutio_Christianae_religionis" title="Institutio Christianae religionis">Keresztény vallás rendszere</a></i> című iratát, amely a reformáció egyik legfontosabb dokumentumává válik.<sup id="cite_ref-BrCr._4-7" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1538: Kálvint száműzik <a href="/wiki/Genf" title="Genf">Genfből</a>, így <a href="/wiki/Strasbourg" title="Strasbourg">Strasbourgban</a> telepszik le, ahol együttműködik <a href="/wiki/Martin_Bucer" title="Martin Bucer">Martin Bucerrel</a> és az újonnan létrehozott humanista főiskolán tanít.</li> <li>1541: Kálvin visszatér Genfbe, és a városban református köztársaságot hoz létre.</li></ul> <dl><dd>Petri és mások kiadják a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Biblia</a> első svéd fordítását.<sup id="cite_ref-BrCr._4-8" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <ul><li>1542: <a href="/wiki/III._P%C3%A1l_p%C3%A1pa" title="III. Pál pápa">III. Pál</a> létrehozza a <a href="/wiki/Hittani_Kongreg%C3%A1ci%C3%B3" title="Hittani Kongregáció">Római és Egyetemes Inkvizíció Szent Kongregációját</a>.</li> <li>1545: A katolikus egyház megnyitja a <a href="/wiki/Tridenti_zsinat" title="Tridenti zsinat">tridenti zsinatot</a>. A zsinat az <a href="/wiki/Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3" title="Ellenreformáció">ellenreformáció</a> része lesz, az egyház fejlesztésére és megújítására tett kísérlet.<sup id="cite_ref-BrCr._4-9" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ennek eredményeként a papok több és jobb képzésben részesülnek. Később Franciaország és Lengyelország nagy része, valamint Németország egy része protestánsból újra római katolikussá lesz.<sup id="cite_ref-BrCr._4-10" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1546: Luther Márton halála.</li> <li>1547: <a href="/wiki/John_Knox" title="John Knox">John Knox</a> elindítja Skóciában a protestantizmust.<sup id="cite_ref-BrCr._4-11" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1552: Kálvin János kiadja <i>Isten örökkévaló eleve elrendeléséről</i> című művét.</li> <li>1555: Aláírják az <a href="/wiki/Augsburgi_vall%C3%A1sb%C3%A9ke" title="Augsburgi vallásbéke">augsburgi vallásbékét</a>, amely törvényes létet ad a Birodalom evangélikus városainak vagy államainak.</li> <li>1562: A <a href="/wiki/Wassyi_m%C3%A9sz%C3%A1rl%C3%A1s" title="Wassyi mészárlás">wassyi hugenották gyűlése</a> tagjainak lemészárlása; a <a href="/wiki/Francia_vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BAk" title="Francia vallásháborúk">francia vallásháborúk</a> kezdete.</li> <li>1563: A <a href="/wiki/Tridenti_zsinat" title="Tridenti zsinat">tridenti zsinat</a> vége.</li> <li>1579: Faustus Socinus (Fausto Sozzini) olasz reformátor Lengyelországba menekül és létrehozza az <a href="/wiki/Unitarizmus" title="Unitarizmus">unitárius</a> mozgalmat.<sup id="cite_ref-BrCr._4-12" class="reference"><a href="#cite_note-BrCr.-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>1618–1648: A <a href="/wiki/Harminc%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Harmincéves háború">harmincéves háború</a>.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_reformáció_kezdete"><span id="A_reform.C3.A1ci.C3.B3_kezdete"></span>A reformáció kezdete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A reformáció kezdete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A középkor végén számos olyan mozgalom támadt, amely hol minden világi és egyházi hatalom megszüntetésére törekedett, hol csak a pápa és a főpapok hatalmát akarták csökkenteni. Egyre kevésbé fogadták el az <a href="/wiki/Egyh%C3%A1z" title="Egyház">egyház</a> abszolút és egyetemes hatalmát. Az egyházi reformok szükségességét hirdették a <a href="/wiki/Humanizmus" title="Humanizmus">humanisták</a> is, elsősorban azért, hogy a felülről elindított reformok révén megakadályozzák az egyre inkább radikalizálódó tömegmozgalmak kibontakozását. <span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A kialakuló <a href="/wiki/Polg%C3%A1rs%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Polgárság">polgárság</a> bírálta a <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny_paps%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Keresztény papság">klérus</a> romlottságát, és megvetette a tudatlanságot. Az egyház körében is egyre többen voltak, akik látván a <a href="/wiki/P%C3%A1pas%C3%A1g_a_k%C3%B6z%C3%A9pkorban#Reneszánsz_pápák" title="Pápaság a középkorban">reneszánsz pápák</a> és a pápai udvar fényűzését, a <a href="/wiki/P%C3%BCsp%C3%B6k" title="Püspök">püspöki</a> székek betöltése körüli visszaéléseket, a papság és szerzetesség méltatlan életét, az egyházi kizsákmányolás fokozódását, sürgették az egyházi reformot. <span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Még a feudális urak és fejedelmek is támogatták, akiknek a reformáció lehetőséget nyújtott függetlenségi törekvéseik megvalósítására és az egyházi földbirtokok megszerzésére. <span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-1" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A reformációban mindenekelőtt kifejezésre jutott a racionális szellem harca a világias szellemmel: a katolikus egyház színpompás <a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">rítusaival</a> és képeivel a hívők fantáziájához fordult, a protestantizmus azonban arra szorítkozott, hogy prédikációkkal szóljon hozzájuk. A protestantizmus racionalista alapállásának megfelelt az is, hogy bizonyos egységes sémák érdekében feláldozza mindazt, amit ezekbe nem lehetett besorolni; mindenekelőtt a <a href="/wiki/Szerzetesrend" class="mw-redirect" title="Szerzetesrend">szerzetességet</a> és a <a href="/wiki/Katolikus_szentek_%C3%A9s_boldogok_list%C3%A1ja_n%C3%A9v_szerint" title="Katolikus szentek és boldogok listája név szerint">szentek</a> kultuszát; és a vallási élet – bibliai alapokat nélkülöző – kifejezési formáinak sokféleségét.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A reformáció indító oka elsősorban az <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Isten igéjéhez</a> való hűség volt. A Szentírás mindenek fölé helyezése Luthernek a legfőbb reformátori cselekedete. Ez volt a reformáció <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológiai</a> indító oka.<span class="dokulink" id="back:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története"><sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Az_%C3%B6t_sola" title="Az öt sola">az öt sola</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Reformációs tevékenységéhez Luther <a href="/wiki/Lutherstadt_Wittenberg" title="Lutherstadt Wittenberg">Wittenbergben</a> <a href="/wiki/1517" title="1517">1517</a>-ben, Zwingli <a href="/wiki/Z%C3%BCrich" title="Zürich">Zürichben</a> <a href="/wiki/1524" title="1524">1524</a>-ben, Kálvin <a href="/wiki/Genf" title="Genf">Genfben</a> <a href="/wiki/1536" title="1536">1536</a>-ban kezdett hozzá. Törekvéseik oly élénk visszhangra találtak, hogy különféle árnyalatai Európa legnagyobb részében gyorsan elterjedtek. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Előzményei"><span id="El.C5.91zm.C3.A9nyei"></span>Előzményei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Előzményei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A világ fejlődésének több fontos tényezője, egymással szoros együtt hatásban indította be ezt a folyamatot. Ilyen tényezők voltak a <a href="/wiki/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s" title="Könyvnyomtatás">könyvnyomtatás</a> feltalálása, a <a href="/wiki/A_f%C3%B6ldrajzi_felfedez%C3%A9sek_kora" title="A földrajzi felfedezések kora">nagy földrajzi felfedezések</a>, a világnézet bővülése, de mindennél fontosabb volt a <a href="/wiki/Tudom%C3%A1ny" title="Tudomány">tudományok</a> és <a href="/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szet" title="Művészet">művészetek</a> <a href="/wiki/15._sz%C3%A1zad" title="15. század">15. századi</a> újjáéledése. Az egyházi reformok igényét a középkori <a href="/wiki/Eretneks%C3%A9g" title="Eretnekség">eretnekmozgalmak</a> és a <a href="/wiki/Koldul%C3%B3rendek" title="Koldulórendek">koldulórendek</a> alapítása már korán jelezte. Fontos szerepet játszott a folyamatban a <a href="/wiki/Konstanzi_zsinat" title="Konstanzi zsinat">konstanzi</a> és a <a href="/wiki/B%C3%A1zel%E2%80%93ferrara%E2%80%93firenzei_zsinat" title="Bázel–ferrara–firenzei zsinat">bázeli</a> egyetemes zsinat, amelyeken a katolikus egyház főpapjai és hittudósai erélyesen kiálltak az egyház megreformálásának fontossága mellett. A <a href="/wiki/John_Wycliffe" title="John Wycliffe">John Wycliffe</a> és <a href="/wiki/Husz_J%C3%A1nos" title="Husz János">Husz János</a> által hirdetett vallásjavítási tanok szintén igen nagy hatással voltak a vallásos alapeszmék átalakítására. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Luther_95_tétele"><span id="Luther_95_t.C3.A9tele"></span>Luther 95 tétele</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Luther 95 tétele"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">Luther Márton</a> szerzetes <a href="/wiki/1517" title="1517">1517</a>. október 31-én <a href="/wiki/Lutherstadt_Wittenberg" title="Lutherstadt Wittenberg">Wittenbergben</a> a hagyomány szerint kiszögezte a vártemplom kapujára, <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton_95_t%C3%A9tele" title="Luther Márton 95 tétele">95 pontból álló vitairatát</a>,<sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélve a <a href="/wiki/B%C3%BAcs%C3%BAc%C3%A9dula" title="Búcsúcédula">búcsúcédulák</a> (pénzért vásárolt bűnbocsánat) árusítását. A kitűzés időpontján és tényén is tudósok évszázadok óta vitatkoznak, de mindig előkerül valamilyen ellenkező adat.<sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A tételeknek rendkívüli hatásuk volt: futótűzként terjedtek a Német-római Birodalomban, és számtalan hívet szereztek maguknak. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton_95_t%C3%A9tele" title="Luther Márton 95 tétele">Luther Márton 95 tétele</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fő_személyek"><span id="F.C5.91_szem.C3.A9lyek"></span>Fő személyek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Fő személyek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p class="mw-empty-elt"></p><table cellspacing="0" cellpadding="0" class="" style="background-color: transparent; color:inherit; width: 100%"> <tbody><tr> <td width="25%" align="left" valign="top"> <p>Késő középkori <a href="/wiki/El%C5%91reform%C3%A1tor" title="Előreformátor">előreformátorok</a>: </p> <ul><li><a href="/wiki/John_Wycliffe" title="John Wycliffe">John Wycliffe</a> (Wycliff János)</li> <li><a href="/wiki/Husz_J%C3%A1nos" title="Husz János">Ján Hus</a> (Husz János)</li> <li><a href="/wiki/Pr%C3%A1gai_Jeromos" title="Prágai Jeromos">Prágai Jeromos</a></li> <li>Petr Chelčický (<a href="/wiki/Helcsick%C3%AD_P%C3%A9ter" title="Helcsickí Péter">Helcsickí Péter</a>)</li></ul> </td> <td><p class="mw-empty-elt"></p> </td> <td width="25%" align="left" valign="top"> <p><b>Fő reformátorok</b> a kora újkorban: </p> <ul><li><a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">Luther Márton</a></li> <li><a href="/wiki/Ulrich_Zwingli" title="Ulrich Zwingli">Ulrich Zwingli</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos" title="Kálvin János">Kálvin János</a></li></ul> </td> <td><p class="mw-empty-elt"></p> </td> <td width="25%" align="left" valign="top"> <p>Egyéb, jelentősebb reformátorok: </p> <ul><li><a href="/wiki/Philipp_Melanchthon" title="Philipp Melanchthon">Philipp Melanchthon</a></li> <li><a href="/wiki/Martin_Bucer" title="Martin Bucer">Martin Bucer</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%A9za_T%C3%B3dor" title="Béza Tódor">Béza Tódor</a></li> <li><a href="/wiki/Heinrich_Bullinger" title="Heinrich Bullinger">Heinrich Bullinger</a></li> <li><a href="/wiki/Vermigli_P%C3%A9ter" title="Vermigli Péter">Peter Martyr Vermigli</a></li> <li><a href="/wiki/Guillaume_Farel" title="Guillaume Farel">Guillaume Farel</a></li></ul> </td> <td><p class="mw-empty-elt"></p> </td> <td width="25%" align="left" valign="top"> <ul><li><a href="/wiki/John_Knox" title="John Knox">John Knox</a></li> <li><a href="/wiki/Thomas_M%C3%BCntzer" title="Thomas Müntzer">Thomas Müntzer</a></li> <li><a href="/wiki/Andreas_Karlstadt" title="Andreas Karlstadt">Andreas Karlstadt</a></li> <li><a href="/wiki/Menno_Simons" title="Menno Simons">Menno Simons</a></li> <li><a href="/wiki/Thomas_Cranmer" title="Thomas Cranmer">Thomas Cranmer</a></li> <li><a href="/wiki/Richard_Hooker_(teol%C3%B3gus)" title="Richard Hooker (teológus)">Richard Hooker</a> stb.</li></ul> <p class="mw-empty-elt"></p> </td> <td width="25%" align="left" valign="top"> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_reformáció_a_német_területeken"><span id="A_reform.C3.A1ci.C3.B3_a_n.C3.A9met_ter.C3.BCleteken"></span>A reformáció a német területeken</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A reformáció a német területeken"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lucas_Cranach_per_la_Bibbia_di_Martin_Lutero.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Lucas_Cranach_per_la_Bibbia_di_Martin_Lutero.jpg/230px-Lucas_Cranach_per_la_Bibbia_di_Martin_Lutero.jpg" decoding="async" width="230" height="171" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Lucas_Cranach_per_la_Bibbia_di_Martin_Lutero.jpg/345px-Lucas_Cranach_per_la_Bibbia_di_Martin_Lutero.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Lucas_Cranach_per_la_Bibbia_di_Martin_Lutero.jpg/460px-Lucas_Cranach_per_la_Bibbia_di_Martin_Lutero.jpg 2x" data-file-width="621" data-file-height="461" /></a><figcaption>Illusztráció Luther Bibliájából (1534): Luther és (feltehetőleg) Zwingli „tüzet prédikálnak” a pápai koronát viselő sárkányra (Luther tanítása szerint a pápa maga volt az <a href="/wiki/Antikrisztus" title="Antikrisztus">Antikrisztus</a>)</figcaption></figure> <p>A reformátorok pozíciójának kiindulópontja az egyházzal szembeni ellentét volt; ellentétben álltak nem csupán azzal a számos hibával és fogyatékossággal, amely az egyházra mint intézményre jellemző volt, hanem az egyház azon igényével is, hogy Isten és ember között ő legyen a hivatott közvetítő. Az új irány képviselői ezzel ellentétben azt tanították, hogy az egyén lelke közvetlenül áll szemben Istennel, és nincs kötve semmiféle „látható” egyházhoz mint Krisztus által létrehozott üdvintézményhez és annak szerveihez. A <a href="/wiki/B%C5%B1n" title="Bűn">bűntől</a> az egyént nem egy pap feloldozása vagy külsőleges cselekmények (<a href="/wiki/B%C3%BAcs%C3%BAc%C3%A9dula" title="Búcsúcédula">búcsú</a> stb.) szabadíthatják meg, hanem egyedül maga Isten, akihez önkéntes bűnbánással és felelősségvállalással fordul. A reformáció ebben a tekintetben a lelkiismereti szabadság alapelvét valósította meg, és olyan individualizmust képviselt, amelynek eszményképe az Istennek tudatosan felelős személyiség. A reformátorok ragaszkodtak a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Szentírás</a> feltétlen tekintélyéhez; a reformáció számára ez volt az egyedüli, egyetemes érvényű segédeszköz a <a href="/wiki/Kinyilatkoztat%C3%A1s" title="Kinyilatkoztatás">kinyilatkoztatott</a> igazság megismeréséhez. A reformáció azzal, hogy indokolatlan újításként elutasított minden olyan elképzelést és intézményt, amelyről a Biblia nem tesz említést, a <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">legkorábbi kereszténység</a> hitét és kultuszát akarta annak eredeti tisztaságában visszaállítani.<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_lutheránus_mozgalom"><span id="A_luther.C3.A1nus_mozgalom"></span>A lutheránus mozgalom</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: A lutheránus mozgalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Philipp_Melanchthon_(1497-1560).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Philipp_Melanchthon_%281497-1560%29.jpg/200px-Philipp_Melanchthon_%281497-1560%29.jpg" decoding="async" width="200" height="278" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Philipp_Melanchthon_%281497-1560%29.jpg/300px-Philipp_Melanchthon_%281497-1560%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Philipp_Melanchthon_%281497-1560%29.jpg/400px-Philipp_Melanchthon_%281497-1560%29.jpg 2x" data-file-width="979" data-file-height="1360" /></a><figcaption><a href="/wiki/Philipp_Melanchthon" title="Philipp Melanchthon">Philipp Melanchthon</a> német teológus, reformátor, Luther Márton munkatársa</figcaption></figure> <p>A Luther Márton által kezdeményezett mozgalom elveit mindenki saját érdekében értelmezte. Az elszegényedett köznemesség abban reménykedett, hogy megkaparinthatja az egyház javait. A parasztság Luther prédikációiban a társadalmi egyenlőtlenségek elleni lázadásra való biztatást látta. Luther tanai Észak- és Kelet-Németország elszegényedett vidékein nagy visszhangra találtak. A kor egyik legkiválóbb tudósa, <a href="/wiki/Philipp_Melanchthon" title="Philipp Melanchthon">Philipp Melanchthon</a> támogatásával, <a href="/wiki/III._Frigyes_sz%C3%A1sz_v%C3%A1laszt%C3%B3fejedelem" title="III. Frigyes szász választófejedelem">Bölcs Frigyes</a> szász választófejedelem védelmezésével, a <a href="/wiki/N%C3%A9metek" title="Németek">német nép</a> rajongó tiszteletétől övezve, folyamatosan egyre növekedett a reformáció ügyének elkötelezett, befolyásos hívek száma, a <a href="/wiki/Nemess%C3%A9g" title="Nemesség">nemesség</a> jelentős része, elsősorban <a href="/wiki/Franz_von_Sickingen" title="Franz von Sickingen">Franz von Sickingen</a>, Silvester von Schaumberg és <a href="/wiki/Ulrich_von_Hutten" title="Ulrich von Hutten">Ulrich von Hutten</a>, teljes körű támogatását fejezte ki. <a href="/wiki/I._Miksa_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Miksa német-római császár">I. Miksa német-római császárnak</a> sem állt hatalmában a mozgalom letörése, bár ő ezt nem is akarta, sőt egy ideig olyan tervet dédelgetett, hogy magát egy önálló német egyház fejévé választatja. </p><p>Azokban a német <a href="/wiki/%C3%81llam" title="Állam">államokban</a>, ahol a lutheri eszmék elterjedtek, az egyház és a hit a világi hatalom ellenőrzése alá került. Az egyházi hierarchiát felszámolták. Megszüntették a <a href="/wiki/Kolostor" title="Kolostor">kolostorokat</a>, az egyház javait pedig kisajátították. Ilyen módon, a <a href="/wiki/N%C3%A9met_Lovagrend" title="Német Lovagrend">Német Lovagrend</a> birtokainak <a href="/wiki/Szekulariz%C3%A1ci%C3%B3" title="Szekularizáció">szekularizálásával</a> lett <a href="/wiki/1525" title="1525">1525</a>-ben <a href="/wiki/Porosz_Hercegs%C3%A9g" title="Porosz Hercegség">Poroszország</a> hercege <a href="/wiki/Brandenburgi_Albert" title="Brandenburgi Albert">Brandenburgi Albert</a>, a lovagrend korábbi nagymestere. </p><p>A reformáció már az <a href="/wiki/1520-as_%C3%A9vek" title="1520-as évek">1520-as évek</a> első felére a lakosság jelentős többségének támogatására tett szert <a href="/wiki/Pomer%C3%A1nia" title="Pomeránia">Pomerániában</a>, <a href="/wiki/Liv%C3%B3nia" title="Livónia">Livóniában</a>, <a href="/wiki/Szil%C3%A9zia" title="Szilézia">Sziléziában</a>, Poroszországban (az ezt kormányzó Brandenburgi Albert példájára és ösztönzésére), <a href="/wiki/Mecklenburg" title="Mecklenburg">Mecklenburgban</a>, <a href="/wiki/Hessen" title="Hessen">Hessenben</a> és a szász választófejedelemségben; valamint a birodalmi szabad városok egy része is (<a href="/wiki/N%C3%BCrnberg" title="Nürnberg">Nürnberg</a>, <a href="/wiki/Augsburg" title="Augsburg">Augsburg</a>, <a href="/wiki/Frankfurt_am_Main" title="Frankfurt am Main">Frankfurt am Main</a>, <a href="/wiki/Strasbourg" title="Strasbourg">Straßburg</a>) szakított a régi egyházzal. </p><p>A német államok egy részében azonban a fejedelmek elutasították a reformátorok követeléseit. <a href="/wiki/N%C3%A9metalf%C3%B6ld" title="Németalföld">Németalföldön</a> két szerzetest megégettek a lutheri tanok hirdetéséért (<a href="/wiki/1523" title="1523">1523</a>). <a href="/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs">Bécsben</a>, <a href="/wiki/M%C3%BCnchen" title="München">Münchenben</a>, <a href="/wiki/K%C3%B6ln" title="Köln">Kölnben</a> és más városokban is vetettek embereket máglyára vagy fejeztettek le. Az ilyen erőszakos cselekmények azonban inkább elősegítették, semmint korlátozták volna a reformáció terjedését. A reformátorok egyházi vagyon elleni támadásai, valamint Luther eszméi a <a href="/wiki/Hit_(vall%C3%A1s)" title="Hit (vallás)">hit</a> szabadságáról mélyen hatottak a parasztságra, amely ettől kezdve egyre erőszakosabban adott hangot elégedetlenségének. <a href="/wiki/Sv%C3%A1bf%C3%B6ld" title="Svábföld">Svábföldön</a> és <a href="/wiki/T%C3%BCringia" title="Türingia">Türingiában</a> kastélyokat és kolostorokat gyújtottak fel. Az <a href="/wiki/1525" title="1525">1525</a>-ös parasztfelkelés idején a vallásos reformációt felváltotta a népi reformáció. A fejedelmek zsoldosseregeket vetettek be a felkelők ellen, ideiglenesen helyreállítva a rendet. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Zwingli_irányzata"><span id="Zwingli_ir.C3.A1nyzata"></span>Zwingli irányzata</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Zwingli irányzata"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ulrich_Zwingli.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/Ulrich_Zwingli.jpg/200px-Ulrich_Zwingli.jpg" decoding="async" width="200" height="207" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/Ulrich_Zwingli.jpg 1.5x" data-file-width="300" data-file-height="310" /></a><figcaption><a href="/wiki/Ulrich_Zwingli" title="Ulrich Zwingli">Ulrich Zwingli</a></figcaption></figure> <p><a href="/wiki/Ulrich_Zwingli" title="Ulrich Zwingli">Ulrich Zwingli</a> Svájc németlakta részén élő pap volt, aki Lutherrel egyidőben lépett fel az egyházi reformokért. <a href="/wiki/1519" title="1519">1519</a>-ben a <a href="/wiki/Z%C3%BCrich" title="Zürich">zürichi</a> főtemplom lelkésze lett. Miután <a href="/wiki/1523" title="1523">1523</a>-ban eretneknek nyilvánították, a zürichi városi főtanács 600 egyházi és világi személy részvételével nyilvános vitát hirdetett Zwingli és ellenfelei között. A <a href="/wiki/Konstanz" title="Konstanz">konstanzi</a> püspök képviselője itt Zwingli tételei ellenében csupán a hagyomány és a zsinatok tekintélyét állította szembe, ezért a főtanács Zwinglit nyilvánította győztesnek. Egy újabb győztes vita eredményeként végül teljes győzelmet aratott Zwingli tanítása. A templomokból a képeket, szobrokat, oltárokat eltávolították, majd a <a href="/wiki/Szentmise" title="Szentmise">misét</a> eltörölték, és helyette az úrvacsorát fatányérokról és fakupákból két szín alatt szolgáltatták ki. Zwingli reformátori tanítása Luther tanaival jórészt egyezett, azonban egyes pontokban voltak közöttük eltérések is. A fő eltérés az <a href="/wiki/%C3%9Arvacsora" title="Úrvacsora">úrvacsorai</a> tanára nézve volt, valamint a szertartásokat és az egyházkormányzatot illetően. Zwingli kiküszöbölt az egyházból minden külsőséget, kezdetben még az <a href="/wiki/Orgona_(hangszer)" title="Orgona (hangszer)">orgonát</a> is, az egyház legfőbb kormányzó hatóságaként pedig a nép szabad választása folytán létrejött világi hatóságot ismerte el. Prédikációi hatására a reformáció ügye nemcsak <a href="/wiki/Z%C3%BCrich" title="Zürich">Zürichben</a>, de <a href="/wiki/Bern" title="Bern">Bernben</a> és a gazdagabb és műveltebb német <a href="/wiki/Sv%C3%A1jc_kantonjainak_list%C3%A1ja" title="Svájc kantonjainak listája">kantonban</a> is nagy lendületet vett. Az öt szegényebb „őskanton” ugyanakkor határozottan ellenzett minden újítást. </p><p><a href="/wiki/1531" title="1531">1531</a>-ben háború tört ki a katolikus és a reformokat támogató kantonok között. Az ütközetben a katolikusok győztek, és Zwingli is elesett a csatatéren, a reformáció általa megindított svájci térhódítása azonban folytatódott. </p><p>A <a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">kálvinizmus</a> csakhamar túlszárnyalta a <a href="/w/index.php?title=Zwinglianizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zwinglianizmus (a lap nem létezik)">zwinglianizmust</a>. <a href="/wiki/Heinrich_Bullinger" title="Heinrich Bullinger">Bullinger</a>, a zwingliánusok vezetője 1549-ben megegyezésre jutott Kálvinnal az úrvacsoratanban, 1554-ben pedig a <a href="/wiki/Predesztin%C3%A1ci%C3%B3" title="Predesztináció">predesztináció</a> kérdésében. Bullinger 1556-ban kálvini szellemben összeállította a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_Helv%C3%A9t_hitvall%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Második Helvét hitvallás">Második Helvét hitvallást</a>, amelyet mind Zwingli, mind Kálvin követői magukévá tettek. Ezzel a zwinglianizmus egyesült a kálvinizmussal. <span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_német_államok_közötti_vallásháború"><span id="A_n.C3.A9met_.C3.A1llamok_k.C3.B6z.C3.B6tti_vall.C3.A1sh.C3.A1bor.C3.BA"></span>A német államok közötti vallásháború</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: A német államok közötti vallásháború"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/I._Miksa_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Miksa német-római császár">I. Miksa</a> utódja, <a href="/wiki/V._K%C3%A1roly_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Károly német-római császár">V. Károly</a> császár megkísérelte visszaállítani birodalmában a katolikus egyház egységét. <a href="/wiki/1521" title="1521">1521</a>-ben a <a href="/w/index.php?title=Wormsi_ediktum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wormsi ediktum (a lap nem létezik)">wormsi ediktumban</a> elrendelte Luthernek és híveinek a jogközösségből való kitaszítását, Luther írásainak elégetését és a nyomdatermékek általános cenzúráját. A rendeletet a fejedelmek az 1529-es speyeri birodalmi gyűlésen jóváhagyták.<sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mivel azonban a német nép jelentős hányada ragaszkodott Luther tanaihoz, amelyek a fejedelmek között is támogatókra leltek, <a href="/wiki/1530" title="1530">1530</a>-ban a birodalom politikai-vallási kettészakadása elkerülhetetlenné vált. A reformációt pártoló fejedelmek <a href="/wiki/1531" title="1531">1531</a>-ben létrehozták a <a href="/wiki/Schmalkaldeni_sz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Schmalkaldeni szövetség">schmalkaldeni szövetséget</a> a császár és hívei (a katolikus „párt”) ellen. Évekig tartó feszültség után végül a császár megindította a <a href="/wiki/Schmalkaldeni_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Schmalkaldeni háború">schmalkaldeni háborút</a>, amely <a href="/wiki/1547" title="1547">1547</a>-ben győzelmet hozott számára. Arra azonban már nem volt képes, hogy a reformációval szemben bármilyen eredményt érjen el, mivel gyakorlati hatalommal nem rendelkezett a német államok fölött, és valójában a pápával is szemben állt. <a href="/wiki/V._K%C3%A1roly_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Károly német-római császár">V. Károly</a> inkább a kompromisszumos megegyezésre törekedett a protestánsokkal, hogy a német egyházat újraegyesíthesse és a saját központi hatalmát megerősítse. Amikor ebben kudarcot vallott, <a href="/wiki/1552" title="1552">1552</a>-ben újabb polgárháború tört ki. A császár végül nem akarta hazája, politikája érdekeit tovább kockáztatni a <a href="/wiki/Katolicizmus" title="Katolicizmus">katolicizmus</a> miatt, és <a href="/wiki/1555" title="1555">1555</a>-ben, az <a href="/wiki/Augsburgi_vall%C3%A1sb%C3%A9ke" title="Augsburgi vallásbéke">augsburgi vallásbékében</a> kénytelen volt elismerni a <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g" title="Vallásszabadság">vallásszabadságot</a> Németországban. Mindegyik német tartomány saját fejedelme vallását vehette fel: „Akié a föld, azé a vallás”. Az alattvalóknak vagy ezt a vallást kellett követniük, vagy ki kellett vándorolniuk.<sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_kálvinizmus"><span id="A_k.C3.A1lvinizmus"></span>A kálvinizmus</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A kálvinizmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos" title="Kálvin János">Kálvin János</a> (Jean Caulvin, <a href="/wiki/1509" title="1509">1509</a>–<a href="/wiki/1564" title="1564">1564</a>) <a href="/wiki/1535" title="1535">1535</a>-ben <a href="/wiki/Sv%C3%A1jc" title="Svájc">Svájc</a> francia nyelvű részén, <a href="/wiki/B%C3%A1zel" title="Bázel">Bázelban</a> írta világhírű művét <i><a href="/wiki/Institutio_Christianae_religionis" title="Institutio Christianae religionis">A keresztény vallás rendszere</a></i> címmel, amely őt az egész francia reformáció fejévé tette. Életében a <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a> szöveg 14, a <a href="/wiki/Francia_nyelv" title="Francia nyelv">francia</a> szöveg 10 kiadást ért meg. (Magyarra fordította <a href="/wiki/Szenczi_Moln%C3%A1r_Albert" title="Szenczi Molnár Albert">Szenczi Molnár Albert</a>, Hanau, 1624.) </p><p>1541-től a <a href="/wiki/Genf" title="Genf">genfi</a> városi tanács felkérésére a város egyházi életének vezetője lett. Az általa készített egyházi rendszabályzat Genf „egyházi alkotmánya” lett. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács) felerészben egyházi, felerészben világi tagokból. Ez gyakorolta az egyházi hatalmat és közvetlen befolyása volt a város világi igazgatására is. Kálvin betiltotta a hivalkodó, fényűző életmódot, a táncmulatságokat, a szerencsejátékokat, bezáratta a színházakat és a kocsmákat. Még az öltözködés és az étkezés szabályait is meghatározta. Ezek megszegéséért szigorú büntetéseket helyezett kilátásba. Ugyanakkor Kálvin kezdeményezésére 3 fakultással <a href="/wiki/1559" title="1559">1559</a>-ben megnyitották a <i><a href="/wiki/Genfi_Egyetem" title="Genfi Egyetem">genfi Akadémiát</a></i> , amely tevékenyen hozzájárult a <a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">kálvinista</a> teológia tanításához. Genf az irodalmi élet központja lett, ahol egyszerre 30 könyvnyomda működött. </p><p>Kálvin egyik, sokat vitatott tanítása a predesztináció, az eleve elrendelés elve. Még az üzleti siker is az eljövendő megváltás jele. Az ember köteles <a href="/wiki/Erk%C3%B6lcs" title="Erkölcs">erkölcsös</a> és tevékeny életet élni. Kálvin a reformáció új irányzatát vitte sikerre Genfben, amelynek alapján a református egyházak világszerte ma is működnek. Rendszerét és a református egyházat kálvinizmus néven is szokás emlegetni. Egyetlen más protestáns egyház sem gyakorolt ennél mélyebb és tartósabb hatást a nyugati világra. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">kálvinizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_reformáció_Angliában"><span id="A_reform.C3.A1ci.C3.B3_Angli.C3.A1ban"></span>A reformáció Angliában</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: A reformáció Angliában"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Enrique_VIII_de_Inglaterra,_por_Hans_Holbein_el_Joven.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Enrique_VIII_de_Inglaterra%2C_por_Hans_Holbein_el_Joven.jpg/170px-Enrique_VIII_de_Inglaterra%2C_por_Hans_Holbein_el_Joven.jpg" decoding="async" width="170" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Enrique_VIII_de_Inglaterra%2C_por_Hans_Holbein_el_Joven.jpg/255px-Enrique_VIII_de_Inglaterra%2C_por_Hans_Holbein_el_Joven.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/81/Enrique_VIII_de_Inglaterra%2C_por_Hans_Holbein_el_Joven.jpg/340px-Enrique_VIII_de_Inglaterra%2C_por_Hans_Holbein_el_Joven.jpg 2x" data-file-width="1841" data-file-height="2169" /></a><figcaption><a href="/wiki/VIII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="VIII. Henrik angol király">VIII. Henrik</a>, <a href="/wiki/Hans_Holbein_(fest%C5%91,_1497%E2%80%931543)" title="Hans Holbein (festő, 1497–1543)">ifj. Hans Holbein</a> festménye, <a href="/wiki/1539" title="1539">1539</a>–<a href="/wiki/1540" title="1540">40</a></figcaption></figure> <p><a href="/wiki/Anglia" title="Anglia">Angliában</a>, ahol a monarchia és Róma között már régebben jelentkeztek ellentétek, a reformáció hulláma politikai jelleget öltött, <a href="/wiki/VIII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="VIII. Henrik angol király">VIII. Henrik</a> király nem kívánta kisajátítani az egyházi javakat. </p><p>VIII. Henrik uralkodása kezdetén jó viszonyban állt a pápasággal és szembefordult a reformációval.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-1" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az ellentét kirobbanására akkor kerül sor, amikor a pápa nem engedélyezte, hogy a király elváljon első feleségétől. <a href="/wiki/VIII._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="VIII. Henrik angol király">VIII. Henrik</a> <a href="/wiki/1534" title="1534">1534</a>-ben elfogadtatta a <a href="/wiki/Anglia_parlamentje" title="Anglia parlamentje">Parlamenttel</a> az <i><a href="/w/index.php?title=Act_of_Supremacy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Act of Supremacy (a lap nem létezik)">Act of Supremacy</a></i>t (Egyházfői határozat), amelynek értelmében ő maga lett a <a href="/wiki/R%C3%B3ma" title="Róma">Rómától</a> függetlenedett <a href="/wiki/Anglik%C3%A1n_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="Anglikán Közösség">anglikán egyház</a> feje is. </p><p>Az egyházi reformot Angliában kegyetlen erőszakkal vitték végbe. Az angliai reformáció ebben a szakaszban az <a href="/wiki/Abszol%C3%BAt_monarchia" title="Abszolút monarchia">abszolutizmus</a> erősítésének a szolgálatában állt.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-2" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Ennek az érdekében megszüntették a kolostorokat, az egyház javait pedig szétosztották a király leghűségesebb nemesei között. Lefordították a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Bibliát</a> angol nyelvre. Említésre méltó, hogy megmaradtak az egyházi dogmák (minden hívő számára kötelező tanítások) és a katolikus <a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">liturgia</a>. </p><p><a href="/wiki/VI._Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" title="VI. Eduárd angol király">VI. Eduárd</a> utóda a trónon, nővére, <a href="/wiki/I._M%C3%A1ria_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Mária angol királynő">I. Mária angol királynő</a> (1553–1558) igyekezett a katolikus vallást visszaállítani és üldözte a reformáció képviselőit. Ezért nevezték el a protestánsok „Véres Máriának” <i>(Bloody Mary)</i>.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-3" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Mária halála után, <a href="/wiki/I._Erzs%C3%A9bet_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Erzsébet angol királynő">I. Erzsébet</a> (1558–1603) visszaállította a megreformált államegyházat és elkészítette a 39 cikkelyből álló anglikán hitvallást végleges szövegét is (<a href="/wiki/1571" title="1571">1571</a>), amelyben keveredik a katolikus és a kálvini tanítás.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-4" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <dl><dd>Katolikus mintára megtartották a püspökök hatalmát (episzkopális vagy püspöki egyház), a papok és a diakónusok rendjét és azok felszentelését. Protestáns mintára csak a <a href="/wiki/Kereszts%C3%A9g" title="Keresztség">keresztség</a> és az <a href="/wiki/%C3%9Arvacsora" title="Úrvacsora">úrvacsora</a> szentségét fogadták el, elutasították az <a href="/wiki/%C3%81tl%C3%A9nyeg%C3%BCl%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Átlényegülés">átlényegülésről</a> szóló katolikus tanítást, elvetették a <a href="/wiki/Szentmise" title="Szentmise">misét</a>, a <a href="/wiki/Tiszt%C3%ADt%C3%B3t%C5%B1z" class="mw-redirect" title="Tisztítótűz">tisztítótűz</a> dogmáját, a <a href="/wiki/A_szentek_%C3%A9s_erekly%C3%A9ik_tisztelete" title="A szentek és ereklyéik tisztelete">szentek és ereklyék tiszteletét</a>. Vallották a protestáns <a href="/wiki/Megigazul%C3%A1s" title="Megigazulás">megigazulási</a> tant és elvetették a pápa primátusát.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-5" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span></dd></dl> <p>I. Erzsébet az abszolút királyi hatalom és az új egyház védelmére törvényszéket állíttatott fel, amely akasztással vagy elevenen való felnégyeléssel sújtotta azokat, akik gyóntak vagy gyóntattak, halállal büntette azokat, akik katolikus papnak szállást adtak, börtönbüntetésre ítélte azokat, akik az <a href="/wiki/Anglik%C3%A1n_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="Anglikán Közösség">anglikán</a> istentiszteleteket nem látogatták. <span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-6" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az államegyház kálvinista ellenfeleit, akik meg akarták tisztítani az egyházat a <i>„pápista kovásztól”</i> az 1560-as évektől <a href="/wiki/Puritanizmus" title="Puritanizmus">puritánoknak</a> nevezték. <a href="/wiki/I._Erzs%C3%A9bet_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Erzsébet angol királynő">Erzsébet</a> kíméletlenül üldözte őket. Sokan <a href="/wiki/N%C3%A9metalf%C3%B6ld" title="Németalföld">Németalföldre</a> menekültek. <span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._351._o.,_2000"><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._351._o.,_2000_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_16-0" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._351._o.,_2000_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <dl><dd><i>Az államegyházhoz nem tartozó, a reformációt lényegileg és külsőségekben is komolyabban vevő közösségek gyűjtőnevei: <a href="/wiki/Kongregacionalista_egyh%C3%A1zak" title="Kongregacionalista egyházak">kongregacionalisták</a> és <a href="/wiki/Purit%C3%A1nok" class="mw-redirect" title="Puritánok">puritánok</a>.</i> <span class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_Zsidóság_és_kereszténység,_257._o.,_Dante"><sup id="cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_Zsidóság_és_kereszténység,_257._o.,_Dante_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_17-0" class="reference"><a href="#cite_note-Szimonidesz_Lajos:_Zsidóság_és_kereszténység,_257._o.,_Dante_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span></dd></dl> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_reformáció_Franciaországban"><span id="A_reform.C3.A1ci.C3.B3_Franciaorsz.C3.A1gban"></span>A reformáció Franciaországban</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: A reformáció Franciaországban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Luther vallási reform tanai már az első években ismertek lettek <a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" title="Franciaország">Franciaországban</a>, ahol a <a href="/wiki/Valdensek" title="Valdensek">valdensek</a> már több mint 200 évvel korábban ugyanolyan szellemben és irányban működtek, mint a <a href="/wiki/16._sz%C3%A1zad" title="16. század">16. század</a> reformátorai. A kezdettől fogva kegyetlen üldözésük ellenére a protestánsok száma <a href="/wiki/1558" title="1558">1558</a>-ra már 400 000-re emelkedett. Első nemzeti zsinatukat <a href="/wiki/1559" title="1559">1559</a>-ben tartották, amikor a lutheri iránytól teljes mértékben a genfi reformációhoz csatlakoztak. A Kálvin egyik tanítványa, Chandieau által fogalmazott hitvallást (a <i>Confessio Gallicaná</i>t) fogadták el. Az isteni tiszteletet, egyházfegyelmet és szervezetet illetőleg teljesen Kálvin szigorú puritán és presbiteriális elveit vették át. A franciaországi kálvinistákat <a href="/wiki/Hugenott%C3%A1k" title="Hugenották">hugenottáknak</a> (Huguenots) nevezték. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_hugenotta_egyház_története"><span id="A_hugenotta_egyh.C3.A1z_t.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>A hugenotta egyház története</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A hugenotta egyház története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Hugenott%C3%A1k" title="Hugenották">Hugenották</a></i></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Francois_Dubois_001.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Francois_Dubois_001.jpg/250px-Francois_Dubois_001.jpg" decoding="async" width="250" height="150" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Francois_Dubois_001.jpg/375px-Francois_Dubois_001.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Francois_Dubois_001.jpg/500px-Francois_Dubois_001.jpg 2x" data-file-width="1331" data-file-height="800" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Szent_Bertalan_%C3%A9jszak%C3%A1ja" title="Szent Bertalan éjszakája">Szent Bertalan éji</a> tömegmészárlás</figcaption></figure> <p><a href="/wiki/II._Ferenc_francia_kir%C3%A1ly" title="II. Ferenc francia király">II. Ferenc</a> uralkodása alatt (<a href="/wiki/1559" title="1559">1559</a>–<a href="/wiki/1560" title="1560">60</a>) szigorú rendeleteket hoztak a hugenották ellen. Eszerint amelyik házban református vallási összejöveteleket tartanak, az lerombolandó, az összejövetelen résztvevők halállal büntetendők. Az ezt követő összeesküvés és a kegyetlen megtorlás következtében több <a href="/wiki/Francia_vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BAk" title="Francia vallásháborúk">egymást követő vallásháború</a> tört ki <a href="/wiki/1562" title="1562">1562</a>–<a href="/wiki/1570" title="1570">1570</a> között. Végül a hugenották majdnem teljes vallásszabadságot kaptak. </p><p>Hogy az örökös belháborúknak véget vessenek és a békét megszilárdítsák, a hugenották vezérének, <a href="/wiki/IV._Henrik_francia_kir%C3%A1ly" title="IV. Henrik francia király">Navarrai Henriknek</a> eljegyezték a király nővérét. A lakodalmi ünnepség hatodik éjjelén, Szent Bertalan-napra virradóra (<a href="/wiki/1572" title="1572">1572</a>. <a href="/wiki/Augusztus_23." title="Augusztus 23.">augusztus 23</a>–<a href="/wiki/Augusztus_24." title="Augusztus 24.">24.</a>) váratlanul megkezdődött Párizsban, majd egész Franciaországban a hugenották lemészárlása, amit a történelem <a href="/wiki/Szent_Bertalan_%C3%A9jszak%C3%A1ja" title="Szent Bertalan éjszakája">Szent Bertalan-éjnek</a> nevez. A hugenották nagy veszteségeik dacára ismét fegyverre keltek vallásuk védelmére és mintegy két évtizeden át újabb sorozatos vallásháborúk dúlták az országot. A háborúkat lezáró <a href="/wiki/1598" title="1598">1598</a>-as <a href="/wiki/Nantes-i_ediktum" title="Nantes-i ediktum">nantes-i ediktum</a> a hugenottáknak, Párizs és más négy nagyobb város kivételével, az egész országban szabad vallásgyakorlást, hivatalviselhetési jogot biztosított, valamint meghagyta kezükön az eddig birtokolt várakat és erődöket. </p><p><a href="/wiki/XIII._Lajos_francia_kir%C3%A1ly" title="XIII. Lajos francia király">XIII. Lajos</a> uralma alatt (<a href="/wiki/1610" title="1610">1610</a>–<a href="/wiki/1643" title="1643">1643</a>) ismét veszélyes lett a hugenották helyzete. <a href="/wiki/Armand_Jean_du_Plessis_de_Richelieu" title="Armand Jean du Plessis de Richelieu">Richelieu bíboros</a> kancellár váraikat elfoglalta és politikai hatalmukat megtörte. <a href="/wiki/XIV._Lajos_francia_kir%C3%A1ly" title="XIV. Lajos francia király">XIV. Lajos</a> hosszú uralkodása alatt (<a href="/wiki/1643" title="1643">1643</a>–<a href="/wiki/1715" title="1715">1715</a>) minden joguktól megfosztották őket. A nantesi ediktumot eltörölte, a dragonyosok erőszakoskodásai, a börtönök és kegyetlenkedések sok ezer hugenottát áttérítettek a katolikus egyházba, még többet – mintegy 300–400 000 főt<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> – <a href="/wiki/Sv%C3%A1jc" title="Svájc">Svájcba</a>, <a href="/wiki/Brandenburg" title="Brandenburg">Brandenburgba</a>, <a href="/wiki/Anglia" title="Anglia">Angliába</a> való kivándorlásra kényszerítettek. Franciaország területén gyakorlatilag felszámolták a <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestantizmust</a>. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Francia_vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BAk" title="Francia vallásháborúk">francia vallásháborúk</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_reformáció_Magyarországon"><span id="A_reform.C3.A1ci.C3.B3_Magyarorsz.C3.A1gon"></span>A reformáció Magyarországon</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: A reformáció Magyarországon"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/A_reform%C3%A1ci%C3%B3_Magyarorsz%C3%A1gon" title="A reformáció Magyarországon">A reformáció Magyarországon</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A 16. század közepére a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével a reformáció <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarországon</a> is elterjedt, ahol kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A <a href="/wiki/Erd%C3%A9lyi_sz%C3%A1szok" title="Erdélyi szászok">szászok</a>, a <a href="/wiki/Magyarok" title="Magyarok">magyarok</a> és a <a href="/wiki/Szlov%C3%A1kok" title="Szlovákok">szlovákok</a> egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A <a href="/wiki/Magyar_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Magyar Királyság">Magyar Királyság</a> három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a katolikus <a href="/wiki/Habsburg-h%C3%A1z" title="Habsburg-ház">Habsburgok</a> elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. A reformáció nagy mértékben hozzájárult a <a href="/wiki/Magyar_nyelv" title="Magyar nyelv">magyar nyelv</a> és <a href="/wiki/A_renesz%C3%A1nsz_magyar_irodalma" title="A reneszánsz magyar irodalma">irodalom</a> kora újkori látványos kibontakozásához is. </p><p>A <a href="/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" title="Kárpát-medence">Kárpát-medence</a> lakossága között eleinte Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Zwingli és Kálvin nézetei is. Elsősorban a magyar köznemesség tért át hamar a kálvinista (református) hitre. Az <a href="/wiki/1560-as_%C3%A9vek" title="1560-as évek">1560-as években</a> végül a német és a svájci reformáció hívei a három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egyházzá alakultak, és a 16. század második felére már a magyarság túlnyomó része kálvinista lett. A szászok és a szlovákok megmaradtak a lutheránus vallás mellett. A magyarok közül csak a nyugat-dunántúli magyarok maradtak többségükben lutheránusok. </p> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Arolsen_Klebeband_01_063_2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Arolsen_Klebeband_01_063_2.jpg/200px-Arolsen_Klebeband_01_063_2.jpg" decoding="async" width="200" height="248" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Arolsen_Klebeband_01_063_2.jpg/300px-Arolsen_Klebeband_01_063_2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Arolsen_Klebeband_01_063_2.jpg/400px-Arolsen_Klebeband_01_063_2.jpg 2x" data-file-width="810" data-file-height="1004" /></a><figcaption><a href="/wiki/II._J%C3%A1nos_magyar_kir%C3%A1ly" title="II. János magyar király">János Zsigmond</a>, erdélyi fejedelem, a <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g" title="Vallásszabadság">vallásszabadság</a> pártolója</figcaption></figure> <p><a href="/wiki/Miksa_magyar_kir%C3%A1ly" title="Miksa magyar király">II. Miksa császár</a> (Miksa magyar király) csak külsőleg volt katolikus, de pártolta a reformációt. A <a href="/wiki/Kir%C3%A1lyi_Magyarorsz%C3%A1g" title="Királyi Magyarország">Királyi Magyarország</a> főméltóságú, illetve katonai vezetői beosztásaiba lelkes protestánsokat nevezett ki. utódja, <a href="/wiki/Rudolf_magyar_kir%C3%A1ly" title="Rudolf magyar király">Rudolf</a> uralkodása kezdetén már csak három magyar főnemesi család maradt a katolikus egyházban, de a <a href="/wiki/Magyar_nemess%C3%A9g" title="Magyar nemesség">köznemesek</a> és polgárok között is csak elvétve akadt egy-két katolikus család. A 16. század utolsó évtizedeiben a legfőbb, országos tisztségeket protestáns <a href="/wiki/Arisztokr%C3%A1cia" title="Arisztokrácia">főurak</a> viselték. Még a katolikus főpapok közül is többen csatlakoztak a reformáció egyházaihoz. </p><p>A török hódoltság alatt álló területeken a török basák nem szóltak bele a keresztények vallási ügyeibe, a lakosság szabadon választhatta meg a vallását. Ez a reformáció gyors térhódítását eredményezte. A magyar kálvinista egyház éppen a török hódoltság alatt álló <a href="/wiki/Debrecen" title="Debrecen">Debrecenben</a> született meg, amelyet a református magyarok egyik központjaként „kálvinista Róma” néven is emlegettek. A debreceni zsinaton (<a href="/wiki/1567" title="1567">1567</a>) a <a href="/wiki/Tisz%C3%A1nt%C3%BAl" title="Tiszántúl">Tiszántúl</a> 17 egyházmegyéje ugyancsak a kálvinizmushoz csatlakozott. A török uralom alatti <a href="/wiki/Tolna_v%C3%A1rmegye" title="Tolna vármegye">tolnai</a> és <a href="/wiki/Baranya_v%C3%A1rmegye" title="Baranya vármegye">baranyai</a> területek a <a href="/wiki/Hercegsz%C3%B6ll%C5%91s" title="Hercegszöllős">hercegszöllősi</a> zsinaton (<a href="/wiki/1576" title="1576">1576</a>) döntöttek így. </p><p><a href="/wiki/II._J%C3%A1nos_magyar_kir%C3%A1ly" title="II. János magyar király">János Zsigmond</a> erdélyi fejedelem szintén a reformáció hívévé vált, és a kálvinizmus <a href="/wiki/Erd%C3%A9ly" title="Erdély">Erdélyben</a> egyenesen az <a href="/wiki/%C3%81llamvall%C3%A1s" title="Államvallás">államvallás</a> rangjára emelkedett. Az erdélyi szászok megtartották a lutheránus (evangélikus) vallást, A <a href="/wiki/Sz%C3%A9kelyek" title="Székelyek">székelyek</a> és más magyar nemzetiségű protestánsok pedig csatlakoztak a kálvini reformációhoz. A <a href="/wiki/Torda" title="Torda">tordai</a> (<a href="/wiki/1563" title="1563">1563</a>) és <a href="/wiki/Nagyenyed" title="Nagyenyed">nagyenyedi</a> (<a href="/wiki/1564" title="1564">1564</a>) zsinatokon válnak külön felekezetekké a szászok és magyarok, mindkét csoport saját püspököt is választott magának. A magyarok egy kisebb része a reformáció radikális irányzatát képviselő új <a href="/wiki/Unit%C3%A1rius_vall%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Unitárius vallás">unitárius egyházhoz</a> csatlakozott. Az <a href="/wiki/Ortodox_egyh%C3%A1zak" class="mw-redirect" title="Ortodox egyházak">ortodox</a> vallású erdélyi <a href="/wiki/Rom%C3%A1nok" title="Románok">románokat</a> pedig nem érte el a reformáció. Hosszas és kemény viták után az <a href="/wiki/1568" title="1568">1568</a>-as <a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9sek_Tord%C3%A1n#Az_1568-as_országgyűlések" title="Országgyűlések Tordán">tordai országgyűlés</a> négy hivatalos <a href="/wiki/Felekezet" class="mw-redirect" title="Felekezet">felekezetet</a> ismert el: a kálvinista, a lutheránus, a katolikus és az unitárius vallásokat – ezzel Európában szinte egyedülálló módon <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g" title="Vallásszabadság">vallásszabadságot</a> biztosított.<span class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_egyháztörténelem"><sup id="cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_egyháztörténelem_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_egyháztörténelem_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A magyar reformációt <a href="/wiki/D%C3%A9vai_B%C3%ADr%C3%B3_M%C3%A1ty%C3%A1s" title="Dévai Bíró Mátyás">Dévai Bíró Mátyás</a> munkássága indította el. Az ország három részre szakadása után a reformáció kimagasló vezetői a török hódoltság területén <a href="/wiki/M%C3%A9liusz_Juh%C3%A1sz_P%C3%A9ter" title="Méliusz Juhász Péter">Méliusz Juhász Péter</a>, Erdélyben a magyarok között <a href="/wiki/Heltai_G%C3%A1sp%C3%A1r" title="Heltai Gáspár">Heltai Gáspár</a>, a szászok között <a href="/wiki/Johannes_Honterus" title="Johannes Honterus">Johannes Honterus</a>, a királyi Magyarország területén pedig <a href="/wiki/K%C3%A1rolyi_G%C3%A1sp%C3%A1r" title="Károlyi Gáspár">Károlyi Gáspár</a> voltak. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_reformáció_Európa_többi_részén"><span id="A_reform.C3.A1ci.C3.B3_Eur.C3.B3pa_t.C3.B6bbi_r.C3.A9sz.C3.A9n"></span>A reformáció Európa többi részén</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: A reformáció Európa többi részén"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A 16. század során a lutheri tanok alapján álló evangélikus egyház az északnémet területeken kívül a <a href="/wiki/Skandin%C3%A1via" title="Skandinávia">skandináv</a> országokban is egyeduralkodó lett. A kálvinizmus ugyanakkor Svájcon, Franciaországon és a Kárpát-medencén kívül elsősorban <a href="/wiki/N%C3%A9metalf%C3%B6ld" title="Németalföld">Németalföldön</a> és <a href="/wiki/Sk%C3%B3cia" title="Skócia">Skóciában</a> terjedt el, de <a href="/wiki/Csehorsz%C3%A1g" title="Csehország">Csehországban</a> és <a href="/wiki/Lengyelorsz%C3%A1g" title="Lengyelország">Lengyelországban</a> is megalakult a kálvini hitelvek szerinti református egyház. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Németalföld"><span id="N.C3.A9metalf.C3.B6ld"></span>Németalföld</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Németalföld"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A mai Belgium és Hollandia <a href="/wiki/N%C3%A9metalf%C3%B6ld" title="Németalföld">Németalföld</a> néven 1477 óta a spanyol <a href="/wiki/Habsburg-h%C3%A1z" title="Habsburg-ház">Habsburgokhoz</a> tartozott, a területet a királyi családból származó helytartók kormányozták. A reformáció térhódítását előmozdította a spanyol elnyomás. <a href="/wiki/V._K%C3%A1roly_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Károly német-római császár">V. Károly</a> pedig az ősi hit egységének megtartásával próbálta a különböző tartományokat egységes állammá szervezni.<sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/Lutheranizmus" class="mw-redirect" title="Lutheranizmus">lutheranizmus</a> Németországból korán eljutott Németalföld középső és északi tartományaiba. <a href="/wiki/Fr%C3%ADzf%C3%B6ld" title="Frízföld">Frízföldön</a> és Hollandiában az <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">újrakeresztelők</a> mozgalma terjedt, akik fantasztikus elképzeléseket dédelgettek mindaddig, míg <a href="/wiki/Leideni_J%C3%A1nos#Münsteri_változások" title="Leideni János">Münster eleste</a> kijózanodást nem hozott. <a href="/wiki/V._K%C3%A1roly_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="V. Károly német-római császár">V. Károly</a> idején Németalföldön eretnekek ezreit végezték ki, elsősorban az újrakeresztelőket. Később Észak-Franciaország felől hódítani kezdett a <a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">kálvinizmus</a>, kiszorítva a lutheránus befolyást.<span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_22-0" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Hollandiában a római katolikus spanyol uralkodók fegyverrel akarták a reformációt elnyomni, de a reformáció hívei <a href="/wiki/I._Vilmos_or%C3%A1niai_herceg" title="I. Vilmos orániai herceg">Orániai Vilmos</a> vezetése alatt hitük és szabadságuk védelmére fegyvert fogtak, és megszabadultak a spanyol uralomtól. Hollandiában a kálvinizmus szellemi központja az 1575-ben alapított <a href="/wiki/Leideni_Egyetem" title="Leideni Egyetem">leideni egyetem</a> lett.<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/N%C3%A9metalf%C3%B6ldi_szabads%C3%A1gharc" title="Németalföldi szabadságharc">Németalföldi szabadságharc</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Skócia"><span id="Sk.C3.B3cia"></span>Skócia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Skócia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Sk%C3%B3cia" title="Skócia">skóciai</a> reformáció kezdetei az <a href="/wiki/1520-as_%C3%A9vek" title="1520-as évek">1520-as évekre</a> nyúlnak vissza. 1528-ban halt meg Skócia első protestáns vértanúja, Patrick Hamilton.<span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_22-1" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A hitújítás a kiskorú <a href="/wiki/I._M%C3%A1ria_sk%C3%B3t_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Mária skót királynő">Stuart Mária</a> uralma alatt kezdett erőteljesebben tért hódítani. A hatóságok kezdetben szigorúan felléptek az új hit prédikátorai ellen, közülük többet is kivégeztek.<span class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet"><sup id="cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-7" class="reference"><a href="#cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p> A skót <a href="/wiki/John_Knox" title="John Knox">John Knox</a> (1505–1572) öt évet töltött Európában <a href="/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos" title="Kálvin János">Kálvin János</a> mellett tanulva, visszatérve pedig bátorította honfitársait az Egyház megreformálására. Nekilátott a kálvini mintájú egyház szervezésének. Nagy hatású tanításai nem kímélték a katolikus egyházat, a nép sok helyütt összetörte és kidobálta a templomokból a bálványozott képeket és szobrokat. A reformáció mozgalma egyre inkább terjedt.</p><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/John_Knox" title="John Knox">John Knox</a> és <a href="/wiki/Presbiterianizmus" title="Presbiterianizmus">presbiterianizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Lengyelország"><span id="Lengyelorsz.C3.A1g"></span>Lengyelország</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Lengyelország"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Lengyelorsz%C3%A1g" title="Lengyelország">Lengyelországban</a> a husziták és a humanisták készítették elő az újkori reformációt. Első terjesztői a külföldi egyetemekre járó ifjak és a városról városra járó kereskedők voltak. <a href="/wiki/I._Zsigmond_lengyel_kir%C3%A1ly" title="I. Zsigmond lengyel király">I. Zsigmond</a> király (1506-1548) szigorú rendeletet adott ki a hitújítók ellen, és <a href="/wiki/Gda%C5%84sk" title="Gdańsk">Gdańsk</a> városát 1526-ban megbüntette, amiért Luther tanaival rokonszenvezett.<span class="dokulink" id="back:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története"><sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A városi lakosság egy része <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">Luthert</a> követte, a nemesség egy része pedig a németek és Róma iránti ellenszenvből a francia <a href="/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos" title="Kálvin János">Kálvinhoz</a> csatlakozott. Ezenkívül a hazájukban üldözött <a href="/wiki/Cseh-morva_testv%C3%A9rek" title="Cseh-morva testvérek">cseh-morva testvérek</a> és az Itáliából menekült antitrinitáriusok jöttek és hirdették tanaikat.<span class="dokulink" id="back:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története"><sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Amikor <a href="/wiki/II._Zsigmond_%C3%81gost_lengyel_kir%C3%A1ly" title="II. Zsigmond Ágost lengyel király">II. Zsigmond Ágost</a> a trónra lépett <a href="/wiki/1548" title="1548">1548</a>-ban, a lengyel protestantizmus már erős lehetett. A királynak udvari papja és gyóntatója, az olasz származású <i>Lismanino Francesco</i> alapjában véve már ekkor református volt, aki az udvar előtt Kálvin <i>Institutió</i>jából felolvasásokat tartott.<sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Skandinávia"><span id="Skandin.C3.A1via"></span>Skandinávia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Skandinávia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az északi birodalmak az 1520-1530-as években kezdtek áttérni a lutheranizmusra. A katolicizmus teljes felszámolásával konzervatív jellegű, tisztán lutheránus egyházak jöttek létre. A reformokra, amelyek az új egyházformát rákényszerítették alattvalóikra, nem a nép vallási szükségletéből adódóan, hanem a fejedelmi politika következtében került sor.<span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_22-2" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Dániában elsőként <a href="/wiki/II._Kereszt%C3%A9ly_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="II. Keresztély dán király">II. Keresztély</a> király igyekezett bevezetni a reformációt, de a katolikus érzelmű nemességgel és papsággal szemben képtelen volt megvédeni álláspontját. 1523-ban feladta trónját és elmenekült. <a href="/wiki/III._Kereszt%C3%A9ly_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="III. Keresztély dán király">III. Keresztély</a> uralkodása alatt, 1536-ban azután bevezették a reformációt. A dán egyházi szertartás <i>Bugenhagen</i> alkotta meg. Az egyházi birtokok nagy része a koronára szállt; az ország hét püspökét elmozdították hivatalából, helyükre hét szuperintendens lépett, akiket később ugyancsak püspököknek neveztek; az apostoli utódlás kérdése szóba se került.<span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_22-3" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Dániával szövetséges Norvégiában 1536-ban vezették be a reformációt. Izlandon 1539-től fokozatosan terjedtek a reformáció eszméi. <a href="/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g" title="Svédország">Svédország</a> 1521-ben, illetve 1523-ban vált politikailag függetlenné Dániától. Az evangélikus nézeteket egy testvérpár terjesztette, akik Wittenbergben tanultak.<span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_333._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_333._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_333._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_reformáció_mellékáramlatai"><span id="A_reform.C3.A1ci.C3.B3_mell.C3.A9k.C3.A1ramlatai"></span>A reformáció mellékáramlatai</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: A reformáció mellékáramlatai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A reformáció nemcsak a régi és az új egyház harcát jelentette. Mellettük egy sor kisebb irányzat is színre lépett, ezek közül a következőket emelhetjük ki: </p> <ul><li>az újrakeresztelő (anabaptista) mozgalmak</li> <li>a misztikus spekulatív gondolkodók</li> <li>az ún. antitrinitáriusok (unitáriusok)</li></ul> <p>Az újrakeresztelő mozgalomnak szinte áttekinthetetlenül sok válfaja volt, a misztikus-spiritualisták, a rajongók és az antitrinitáriusok egymáshoz való viszonya rendkívül változatos volt, a legkülönfélébb eredetű gondolatok keveredtek bennük: <a href="/wiki/Misztika" title="Misztika">misztikus</a>, <a href="/wiki/Millennium_(Biblia)" title="Millennium (Biblia)">khialisztikus</a>, <a href="/wiki/Panteizmus" title="Panteizmus">panteista</a>, szocialista nézetek, a 14–15. század <a href="/wiki/Skolasztikus_filoz%C3%B3fia" title="Skolasztikus filozófia">skolasztikájának</a> kritikai gondolatai, a reneszánsz, a <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">lutheri</a> és zwingliánus reformáció eszméi.<span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_28-0" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_anabaptista_mozgalom">Az anabaptista mozgalom</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Az anabaptista mozgalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">anabaptizmus</a> a reformáció bal oldali irányzatának legradikálisabb változata. <a href="/wiki/Zwickau" title="Zwickau">Zwickauban</a>, <a href="/wiki/Thomas_M%C3%BCntzer" title="Thomas Müntzer">Thomas Müntzer</a> az irányzatot harcos antifeudális mozgalommá fejlesztette. Tagjai csak felnőttként keresztelkedhettek meg, így felelősen dönthettek vallási hovatartozásukról. Az államhatalom megszüntetését és vagyonközösséget követeltek. Támadták a gazdagságot, és <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a> birodalmának a Földön történő megvalósítására törekedtek. Társadalmi és gazdasági reformokat hirdettek <i>(az <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nys%C3%A9g" class="mw-redirect" title="Őskereszténység">őskeresztényi</a> állapot visszaállítását, ahol mindenki egyenlő)</i>. Parasztok tömegei csatlakoztak hozzájuk, ami az <a href="/wiki/N%C3%A9met_paraszth%C3%A1bor%C3%BA" title="Német parasztháború">1524-26-os német parasztháborúhoz</a> vezetett, melyet a fejedelmek könnyűszerrel levertek. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">anabaptista mozgalom</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az anabaptistáktól származó mai vallási csoportok közé tartoznak a <a href="/wiki/Mennonit%C3%A1k" title="Mennoniták">mennoniták</a>, az <a href="/wiki/Amishok" title="Amishok">amishok</a> és a <a href="/wiki/Hutterit%C3%A1k" title="Hutteriták">hutteriták</a>. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Misztikus-spekulatív_irányzatok"><span id="Misztikus-spekulat.C3.ADv_ir.C3.A1nyzatok"></span>Misztikus-spekulatív irányzatok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Misztikus-spekulatív irányzatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Független gondolkodókban tovább élt a reformáció előtti <a href="/wiki/Misztika" title="Misztika">misztika</a> is, amelyet részben erősített a <a href="/wiki/Plat%C3%B3n" title="Platón">platóni</a> misztika, valamint a <a href="/wiki/Renesz%C3%A1nsz" title="Reneszánsz">reneszánsz</a> új természetszemlélete. A misztikus áramlatok képviselői távol tartották magukat a nagy egyházaktól és az újrakeresztelőktől, legfeljebb csak külsőleg csatlakoztak hozzájuk. Szakítottak a katolikus dogmával, amennyiben félretették, vagy <a href="/wiki/Panteizmus" title="Panteizmus">panteista</a> értelmezést adtak neki. A misztikus-spiritualisták a Szentírás „betűje” fölé helyezték a „lelket”, amely mint „belső világosság”, azaz személyesen átélt kinyilatkoztatás a bizonyosság egyetlen forrása. Ebben az összefüggésben fontosnak tartották a pszichológiai önmegfigyelést, és a fantasztikum határát súroló spekulációkba bonyolódtak. <span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_28-1" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Legkiemelkedőbb képviselőjük <a href="/wiki/Sebastian_Franck" title="Sebastian Franck">Sebastian Franck</a> , illetve <a href="/wiki/Kaspar_Schwenkfeld" title="Kaspar Schwenkfeld">Kaspar Schwenckfeld</a> volt, a <a href="/wiki/Schwenkfelder_Gy%C3%BClekezet" title="Schwenkfelder Gyülekezet">schwenkfeldiánusok</a> szektájának létrehozója. <span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_339._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_339._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_29-0" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_339._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_antitrinitárius_mozgalom"><span id="Az_antitrinit.C3.A1rius_mozgalom"></span>Az antitrinitárius mozgalom</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Az antitrinitárius mozgalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <a href="/wiki/Antitrinitarizmus" title="Antitrinitarizmus">antitrinitáriusok</a> <i>(Szentháromság-tagadók)</i> – korai előfutáraikhoz hasonlóan (pl. <a href="/wiki/Arianizmus" title="Arianizmus">ariánusok</a>) – tagadták a <a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromságtant</a>, amely szerint egy Istenben három személy van. A <a href="/wiki/4._sz%C3%A1zad" title="4. század">4. századig</a> a Szentháromságtan egyáltalán nem volt az isteni természetről szóló korai keresztény tanítás tükörképe.<sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Utána viszont a nyugati (katolikus) és keleti (ortodox) egyház több mint ezer éven át fenntartotta ezt a dogmát. A Szentháromság tanától a reformátorok sem szakadtak el, annak ellenére, hogy ez a tanítás a Bibliában nincs olyan világosan és kihegyezetten benne, ahogy a kereszténység fővonala tanítja.<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Demokratikus elveik miatt a kálvinistákhoz álltak közel, de tagadták a <a href="/wiki/Predesztin%C3%A1ci%C3%B3" title="Predesztináció">predesztinációt</a>. Legjelentősebb képviselőjük a spanyol orvos <a href="/wiki/Szerv%C3%A9t_Mih%C3%A1ly" title="Szervét Mihály">Szervét Mihály</a> volt. Szervét az inkvizíció elől <a href="/wiki/Genf" title="Genf">Genfbe</a> menekült. Hitvitát folytatott <a href="/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos" title="Kálvin János">Kálvinnal</a>, de mivel <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a> hármas természetének kérdésében nem tudtak megegyezésre jutni, a genfi nagytanács Szervétet börtönbe vetette, majd <a href="/wiki/M%C3%A1glyahal%C3%A1l" title="Máglyahalál">máglyahalálra</a> ítélték. Szervét kivégzése után a Svájcból elüldözött antitrinitáriusok jó része Lengyelországban és Erdélyben talált menedéket. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Unitarianizmus" class="mw-redirect" title="Unitarianizmus">unitarianizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Lengyelország_2"><span id="Lengyelorsz.C3.A1g_2"></span>Lengyelország</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Lengyelország"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/1550" title="1550">1550</a> körül számos antitrinitárius gondolkodó gyűlt össze <a href="/wiki/Krakk%C3%B3" title="Krakkó">Krakkóban</a>, akik <a href="/wiki/Bona_Sforza" class="mw-redirect" title="Bona Sforza">Bona Sforza</a> királyné gyóntatópapja, Lismanino vezetésével igyekeztek egyeztetni nézeteiket. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Lengyel_testv%C3%A9rek" title="Lengyel testvérek">Lengyel testvérek</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Erdélyi_terjedés"><span id="Erd.C3.A9lyi_terjed.C3.A9s"></span>Erdélyi terjedés</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Erdélyi terjedés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <a href="/wiki/Erd%C3%A9ly" title="Erdély">Erdély</a> területén élő Szentháromság-tagadók mérsékelt irányzatából szerveződött meg az unitárius egyház. Itt mindenekelőtt <a href="/wiki/Giorgio_Biandrata" title="Giorgio Biandrata">Giorgio Biandrata</a> (Blandrata György) eszközölte ki hittestvérei számára a megtűrtséget.<span class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._340._o."><sup id="cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._340._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_32-0" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._340._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az <a href="/wiki/Unit%C3%A1rius_vall%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Unitárius vallás">unitárius vallás</a> tanait <a href="/wiki/D%C3%A1vid_Ferenc_(p%C3%BCsp%C3%B6k)" title="Dávid Ferenc (püspök)">Dávid Ferenc</a> dolgozta ki aki egyben az <a href="/wiki/Erd%C3%A9lyi_Unit%C3%A1rius_Egyh%C3%A1z" class="mw-redirect" title="Erdélyi Unitárius Egyház">Erdélyi Unitárius Egyház</a> első püspöke is volt. Az egyház fennállását <a href="/wiki/1568" title="1568">1568</a>-tól számítják, amikor a <a href="/wiki/Tordai_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Tordai országgyűlés">tordai országgyűlésen</a> a világon elsőként kihirdették a lelkiismeret és <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g" title="Vallásszabadság">vallásgyakorlás szabadságát</a>. Az <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g#Az_1568-as_tordai_törvény" title="Vallásszabadság">1568-as tordai törvény</a> négy bevett felekezetet ismert el. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Unitarizmus" title="Unitarizmus">unitarizmus</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:ReformationsdenkmalGenf2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/ReformationsdenkmalGenf2.jpg/200px-ReformationsdenkmalGenf2.jpg" decoding="async" width="200" height="135" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/ReformationsdenkmalGenf2.jpg/300px-ReformationsdenkmalGenf2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/ReformationsdenkmalGenf2.jpg/400px-ReformationsdenkmalGenf2.jpg 2x" data-file-width="591" data-file-height="400" /></a><figcaption><a href="/wiki/A_reform%C3%A1ci%C3%B3_eml%C3%A9km%C5%B1ve_(Genf)" title="A reformáció emlékműve (Genf)">A reformáció emlékműve</a> <a href="/wiki/Genf" title="Genf">Genfben</a></figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>European Reformation: 1500–1610 (Heinemann Advanced History): 1500–55</i>. Heinemann Educational (2002. november 16.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-435-32710-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-435-32710-0">ISBN 0-435-32710-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=European+Reformation%3A+1500%E2%80%931610+%28Heinemann+Advanced+History%29%3A+1500%E2%80%9355&rft.date=2002&rft.pub=Heinemann+Educational&rft.isbn=0-435-32710-0"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Davies291-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Davies291_2-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Norman Davies <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.de/books/about/Europe.html?id=jrVW9W9eiYMC&redir_esc=y">Europe</a></i> pp. 291–293</span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text">Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009</span> </li> <li id="cite_note-BrCr.-4"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-BrCr._4-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-10"><sup><i><b>k</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-11"><sup><i><b>l</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-BrCr._4-12"><sup><i><b>m</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.britannica.com/summary/Reformation-Timeline"><i>Reformation | Timeline | Britannica</i></a> (angol nyelven). <i>www.britannica.com</i>. (Hozzáférés: 2023. július 5.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon">Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon</a></span></span> </li> <li id="cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténeti_kislexikon_→_reformáció">Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon → reformáció</a></span></span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text">Helmuth von Glasenapp. Az öt világvallás</span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története">Dr. Ottlyk Ernő: Az egyház története</a></span>  162. o.</span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text">A kiszögezés egyáltalán nem biztos, abban az időben inkább az volt a szokás, hogy vitapartnereiknek küldték el a vitairatokat, amelyekből később <i>disputatió</i>t tartottak.</span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.luther.de/en/legenden/tanschl.html">http://www.luther.de/en/legenden/tanschl.html</a> Legendák a kitűzésről, 1961</span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="http://m.spiegel.de/kultur/gesellschaft/a-463770.html#spRedirectedFrom=www&referrrer=">http://m.spiegel.de/kultur/gesellschaft/a-463770.html#spRedirectedFrom=www&referrrer=</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170106012658/http://m.spiegel.de/kultur/gesellschaft/a-463770.html#spRedirectedFrom=www&referrrer=">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2017. január 6-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben A kitűzést igazoló levél, 2007</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text">Helmuth von Glaesnapp. Az öt világvallás</span> </li> <li id="cite_note-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--13"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_13-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gecse_Gusztáv:_Vallástörténet">Gecse Gusztáv: Vallástörténet</a></span></span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text">Margies-Fritsch-Reuss, <i>Deutsches Geschichtsbuch für Beter</i>, Aufbruch Verlag, 2000, 62-63.</span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text">Margies-Fritsch-Reuss, <i>Deutsches Geschichtsbuch für Beter</i>, Aufbruch Verlag, 2000, 64.</span> </li> <li id="cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._351._o.,_2000_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._351._o.,_2000_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_16-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._351._o.,_2000" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._351._o.,_2000">Karl Heussi: Az egyháztört. kk. 351. o., 2000</a></span></span> </li> <li id="cite_note-Szimonidesz_Lajos:_Zsidóság_és_kereszténység,_257._o.,_Dante_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Szimonidesz_Lajos:_Zsidóság_és_kereszténység,_257._o.,_Dante_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_17-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szimonidesz_Lajos:_Zsidóság_és_kereszténység,_257._o.,_Dante" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szimonidesz_Lajos:_Zsidóság_és_kereszténység,_257._o.,_Dante">Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység, 257. o., Dante</a></span></span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Jos Colijn. <i>Egyetemes egyháztörténet</i>. Iránytű Kiadó Alapítvány, 225. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-9055-08-5" title="Speciális:Könyvforrások/963-9055-08-5">ISBN 963-9055-08-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Egyetemes+egyh%C3%A1zt%C3%B6rt%C3%A9net&rft.au=Jos+Colijn&rft.date=2001&rft.pub=Ir%C3%A1nyt%C5%B1+Kiad%C3%B3+Alap%C3%ADtv%C3%A1ny&rft.pages=225&rft.isbn=963-9055-08-5"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Georges Duby (szerk.). <i>Franciaország története I. kötet</i>. Budapest: Osiris Kiadó, 618. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-389-756-4" title="Speciális:Könyvforrások/963-389-756-4">ISBN 963-389-756-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Franciaorsz%C3%A1g+t%C3%B6rt%C3%A9nete+I.+k%C3%B6tet&rft.au=Georges+Duby+%28szerk.%29&rft.date=2005&rft.pub=Osiris+Kiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.pages=618&rft.isbn=963-389-756-4"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_egyháztörténelem_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_egyháztörténelem_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_20-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_egyháztörténelem" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Tonhaizer_Tibor:_Egyetemes_egyháztörténelem">Tonhaizer Tibor: Egyetemes egyháztörténelem</a></span></span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text">Marton József: A keresztény újkor, 2006, 55. old.</span> </li> <li id="cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--22"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_22-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_22-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_22-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_22-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o." style="font-size:100%;"><a href="#hely:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_330-332._o.">Karl Heussi: Az egyháztört. kk., 330-332. o.</a></span></span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text">Marton József: A keresztény újkor, 2006, 56. old.</span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története">Dr. Ottlyk Ernő: Az egyház története</a></span>  251. o.</span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Dr._Ottlyk_Ernő:_Az_egyház_története">Dr. Ottlyk Ernő: Az egyház története</a></span>  251. o.</span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text">Theologiai szaklap - 1911: Kálvin János és a lengyel reformáció.</span> </li> <li id="cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_333._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_333._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_27-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_333._o." style="font-size:100%;"><a href="#hely:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_333._o.">Karl Heussi: Az egyháztört. kk., 333. o.</a></span></span> </li> <li id="cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--28"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_28-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_28-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o." style="font-size:100%;"><a href="#hely:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_335-338._o.">Karl Heussi: Az egyháztört. kk., 335-338. o.</a></span></span> </li> <li id="cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_339._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_339._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_29-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_339._o." style="font-size:100%;"><a href="#hely:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk.,_339._o.">Karl Heussi: Az egyháztört. kk., 339. o.</a></span></span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text">The Encyclopedia Americana, 1956. XXVII. köt., 294 o</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text">Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység, 261. o., Dante Kiadás</span> </li> <li id="cite_note-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._340._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._340._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_32-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._340._o." style="font-size:100%;"><a href="#hely:Karl_Heussi:_Az_egyháztört._kk._340._o.">Karl Heussi: Az egyháztört. kk. 340. o.</a></span></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.evangelicaloutreach.org/ashes.htm">His Ashes Cry Out Against John Calvin – a kálvinista teológia kritikája</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ujexodus.hu/index.php?cikk=46">A társadalmat átalakító reformáció és ellenfelei</a> – tanulmány</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ujexodus.hu/index.php?cikk=121">Reformátorok győzelmei és meghátrálásai</a> – tanulmány</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Bibliográfia"><span id="Bibliogr.C3.A1fia"></span>Bibliográfia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Bibliográfia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><b>Luther és kora</b> Graham Tomlin <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639193963" title="Speciális:Könyvforrások/9789639193963">ISBN 978-963-9193-96-3</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Diarmaid_MacCulloch&action=edit&redlink=1" class="new" title="Diarmaid MacCulloch (a lap nem létezik)">Diarmaid MacCulloch</a>: <i>A reformáció története</i>, ford. Varga Benjámin, Budapest, Európa, 2011, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789630792813" title="Speciális:Könyvforrások/9789630792813">ISBN 978-963-07-9281-3</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_az_%C3%BAjkorban" title="A kereszténység az újkorban">A kereszténység az újkorban</a></li> <li><a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">Protestantizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Radik%C3%A1lis_reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Radikális reformáció">Radikális reformáció</a></li> <li><a href="/wiki/A_reform%C3%A1ci%C3%B3_eml%C3%A9k%C3%A9ve" title="A reformáció emlékéve">A reformáció emlékéve</a> <i>(2017)</i></li> <li><a href="/wiki/Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3" title="Ellenreformáció">Ellenreformáció</a></li> <li><a href="/wiki/A_p%C3%A1pas%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nete#16._század" title="A pápaság története">A 16. század pápái</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Református_vallás" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Reform%C3%A1tus_vall%C3%A1s" title="Sablon:Református vallás">Sablon:Református vallás</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Reform%C3%A1tus_vall%C3%A1s"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Reform%C3%A1tus_vall%C3%A1s"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Reform%C3%A1tus_vall%C3%A1s&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Református_vallás" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">Református vallás</a></div></th></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="3"><div><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">Kereszténység</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a class="mw-selflink selflink">Reformáció</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Dordrechti_zsinat" title="Dordrechti zsinat">Dordrechti zsinat</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/A_reform%C3%A1ci%C3%B3_eml%C3%A9km%C5%B1ve_(Genf)" title="A reformáció emlékműve (Genf)">A reformáció emlékműve (Genf)</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Személyek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos" title="Kálvin János">Kálvin János</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%A9za_T%C3%B3dor" title="Béza Tódor">Béza Tódor</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/John_Knox" title="John Knox">John Knox</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ulrich_Zwingli" title="Ulrich Zwingli">Ulrich Zwingli</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Jonathan_Edwards_(teol%C3%B3gus)" title="Jonathan Edwards (teológus)">Jonathan Edwards</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Princetoni_teol%C3%B3gusok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Princetoni teológusok (a lap nem létezik)">Princetoni teológusok</a></div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="5" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:D382-_calvin_-_liv3-ch12.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/D382-_calvin_-_liv3-ch12.png/60px-D382-_calvin_-_liv3-ch12.png" decoding="async" width="60" height="75" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/D382-_calvin_-_liv3-ch12.png/90px-D382-_calvin_-_liv3-ch12.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/D382-_calvin_-_liv3-ch12.png/120px-D382-_calvin_-_liv3-ch12.png 2x" data-file-width="948" data-file-height="1192" /></a></span></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Reform%C3%A1tus_egyh%C3%A1zak" title="Református egyházak">Református egyházak</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Reform%C3%A1tus_Egyh%C3%A1z" title="Magyarországi Református Egyház">Magyarországi Református Egyház</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1taljai_reform%C3%A1tus_egyh%C3%A1zker%C3%BClet" title="Kárpátaljai református egyházkerület">Kárpátaljai református egyházkerület</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Presbiterianizmus" title="Presbiterianizmus">Presbiterianizmus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kongregacionalizmus" class="mw-redirect" title="Kongregacionalizmus">Kongregacionalizmus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Reform%C3%A1tus_baptizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Református baptizmus (a lap nem létezik)">Református baptizmus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Dokumentumok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Heidelbergi_k%C3%A1t%C3%A9" title="Heidelbergi káté">Heidelbergi káté</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Confessio_gallicana&action=edit&redlink=1" class="new" title="Confessio gallicana (a lap nem létezik)">Confessio gallicana</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Helv%C3%A9t_hitvall%C3%A1s" title="Helvét hitvallás">Helvét hitvallás</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Genfi_biblia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Genfi biblia (a lap nem létezik)">Genfi biblia</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/K%C3%A1roli-biblia" title="Károli-biblia">Károli-biblia</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=K%C3%A1lvin_tan%C3%ADt%C3%A1sai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kálvin tanításai (a lap nem létezik)">Kálvin tanításai</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Ágai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Hugenott%C3%A1k" title="Hugenották">Hugenották</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Reform%C3%A1tus_Egyh%C3%A1z" title="Magyarországi Református Egyház">Magyar reformátusok</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Afrikai_k%C3%A1lvinist%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Afrikai kálvinisták (a lap nem létezik)">Afrikai kálvinisták</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Pilgrimek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pilgrimek (a lap nem létezik)">Pilgrimek</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Puritanizmus" title="Puritanizmus">Puritánok</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Armini%C3%A1nusok" title="Arminiánusok">Arminiánusok</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Elvei</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Az_%C3%B6t_sola" title="Az öt sola">Az öt sola</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Institutio_Christianae_religionis" title="Institutio Christianae religionis">Institutio Christianae religionis</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Predesztin%C3%A1ci%C3%B3" title="Predesztináció">Predesztináció</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Soli_Deo_gloria" title="Soli Deo gloria">Soli Deo gloria</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Im%C3%A1d%C3%A1st_szab%C3%A1lyoz%C3%B3_elv&action=edit&redlink=1" class="new" title="Imádást szabályozó elv (a lap nem létezik)">Imádást szabályozó elv</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Evangélikus_felekezet" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="4"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Evang%C3%A9likus_vall%C3%A1s" title="Sablon:Evangélikus vallás">Sablon:Evangélikus vallás</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Evang%C3%A9likus_vall%C3%A1s"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Evang%C3%A9likus_vall%C3%A1s"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Evang%C3%A9likus_vall%C3%A1s&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Evangélikus_felekezet" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Evang%C3%A9likus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Evangélikus kereszténység">Evangélikus felekezet</a></div></th></tr><tr><td class="noviewer navbox-image" rowspan="7" style="width:1px;padding:0 2px 0 0"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lutherrose.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Lutherrose.svg/45px-Lutherrose.svg.png" decoding="async" width="45" height="45" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Lutherrose.svg/68px-Lutherrose.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Lutherrose.svg/90px-Lutherrose.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a></span></div></td><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Alapító</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton" title="Luther Márton">Luther Márton</a></div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="7" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:USVA_headstone_emb-06.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/USVA_headstone_emb-06.svg/45px-USVA_headstone_emb-06.svg.png" decoding="async" width="45" height="68" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/USVA_headstone_emb-06.svg/68px-USVA_headstone_emb-06.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/USVA_headstone_emb-06.svg/90px-USVA_headstone_emb-06.svg.png 2x" data-file-width="366" data-file-height="557" /></a></span></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Jelkép</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Luther-r%C3%B3zsa" title="Luther-rózsa">Luther-rózsa</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyházak</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Norv%C3%A9g_Egyh%C3%A1z" title="Norvég Egyház">Norvég Egyház</a>  •  <a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Egyh%C3%A1z" title="Svéd Egyház">Svéd Egyház</a>  •  <a href="/wiki/D%C3%A1n_N%C3%A9pegyh%C3%A1z" title="Dán Népegyház">Dán Népegyház</a>  •  <a href="/wiki/Fer%C3%B6eri_N%C3%A9pegyh%C3%A1z" title="Feröeri Népegyház">Feröeri Népegyház</a>  •  <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Evang%C3%A9likus_Egyh%C3%A1z" title="Magyarországi Evangélikus Egyház">Magyarországi Evangélikus Egyház</a>  •  <a href="/wiki/Rom%C3%A1niai_Evang%C3%A9likus-Luther%C3%A1nus_Egyh%C3%A1z" title="Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház">Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Irányzatok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Filippizmus" title="Filippizmus">Filippizmus</a>  •  <a href="/wiki/Laestadianizmus" title="Laestadianizmus">Laestadianizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Zene</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Er%C5%91s_v%C3%A1r_a_mi_Isten%C3%BCnk" title="Erős vár a mi Istenünk">Erős vár a mi Istenünk</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Irodalom</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C3%81gostai_hitvall%C3%A1s" title="Ágostai hitvallás">Ágostai hitvallás</a>  •  <a href="/wiki/Csittv%C3%A1ri_Kr%C3%B3nika" title="Csittvári Krónika">Csittvári Krónika</a>  •  <a href="/wiki/Luther_M%C3%A1rton_kis_k%C3%A1t%C3%A9ja" title="Luther Márton kis kátéja">Luther Márton kis kátéja</a>  •  <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_nyilatkozat_a_megigazul%C3%A1stanr%C3%B3l" title="Közös nyilatkozat a megigazulástanról">Közös nyilatkozat a megigazulástanról</a>  •  <a href="/wiki/Luther%C3%A1nus_egyh%C3%A1zi_irodalom_Erd%C3%A9lyben" title="Lutheránus egyházi irodalom Erdélyben">Lutheránus egyházi irodalom Erdélyben</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Magyarországon</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Egyházkerületek</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/D%C3%A9li_evang%C3%A9likus_egyh%C3%A1zker%C3%BClet" title="Déli evangélikus egyházkerület">Déli evangélikus egyházkerület</a>  •  <a href="/wiki/Nyugati_(Dun%C3%A1nt%C3%BAli)_evang%C3%A9likus_egyh%C3%A1zker%C3%BClet" title="Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület">Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület</a>  •  <a href="/wiki/%C3%89szaki_evang%C3%A9likus_egyh%C3%A1zker%C3%BClet" title="Északi evangélikus egyházkerület">Északi evangélikus egyházkerület</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Tisztségek</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Eln%C3%B6k-p%C3%BCsp%C3%B6k" title="Elnök-püspök">Elnök-püspök</a>  •  <a href="/wiki/P%C3%BCsp%C3%B6k" title="Püspök">Püspök</a>  •  <a href="/wiki/Egyh%C3%A1zker%C3%BCleti_fel%C3%BCgyel%C5%91" title="Egyházkerületi felügyelő">Egyházkerületi felügyelő</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Díjak</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Ordass_Lajos-d%C3%ADj" title="Ordass Lajos-díj">Ordass Lajos-díj</a>  •  <a href="/wiki/Pr%C3%B3nay_S%C3%A1ndor-d%C3%ADj" title="Prónay Sándor-díj">Prónay Sándor-díj</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Európa_történelme" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Sablon:Európa történelme">Sablon:Európa történelme</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Európa_történelme" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Európa történelme">Európa történelme</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Őskori történet</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C5%90sk%C5%91korszak" title="Őskőkorszak">őskőkorszak</a>  •  <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9ps%C5%91_k%C5%91korszak" title="Középső kőkorszak">középső kőkorszak</a>  •  <a href="/wiki/%C3%9Ajk%C5%91korszak" title="Újkőkorszak">újkőkorszak</a>  •  <a href="/wiki/Bronzkor" title="Bronzkor">bronzkor</a>  •  <a href="/wiki/Vaskor" title="Vaskor">vaskor</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%93kori_Mediterr%C3%A1neum" title="Ókori Mediterráneum">A klasszikus birodalmak kora</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C3%93kori_G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" title="Ókori Görögország">ókori Görögország</a>  •  <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Hellenizmus" title="Hellenizmus">hellenizmus</a>  •  <a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1z" title="Ókeresztény egyház">korai kereszténység</a>  •  <a href="/wiki/Nyugatr%C3%B3mai_Birodalom" title="Nyugatrómai Birodalom">Nyugatrómai Birodalom</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor" title="Középkor">A középkorban</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor#Korai_középkor_(5–10._század)" title="Középkor">korai középkor</a>  •  <a href="/wiki/N%C3%A9pv%C3%A1ndorl%C3%A1skor" title="Népvándorláskor">népvándorláskor</a>  •  <a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_t%C3%B6rt%C3%A9nete#Az_5._századtól_az_egyházszakadásig_(1054)" title="A kereszténység története">középkori kereszténység</a>  •  <a href="/wiki/Viking_t%C3%B6rt%C3%A9nelem" title="Viking történelem">viking (normann) hódítások</a>  •  <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkor#Érett_középkor_(11–14._század)" title="Középkor">érett középkor</a>  •  <a href="/wiki/P%C3%A1pas%C3%A1g_a_k%C3%B6z%C3%A9pkorban#A_pápaság_felemelkedése,_fénykora_(kb._900–1300)" title="Pápaság a középkorban">a pápaság fénykora</a>  •  <a href="/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Keresztes háborúk">keresztes háborúk</a>  •  <a href="/wiki/Inkviz%C3%ADci%C3%B3" title="Inkvizíció">inkvizíció</a>  •  <a href="/wiki/Feudalizmus" title="Feudalizmus">feudalizmus</a>  •  <a href="/wiki/Sz%C3%A1z%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Százéves háború">százéves háború</a>  •  <a href="/wiki/Renesz%C3%A1nsz" title="Reneszánsz">reneszánsz</a> </div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th id="Jelentős_államok" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Jelentős államok</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_Birodalom" title="Bizánci Birodalom">Bizánci Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Frank_Birodalom" title="Frank Birodalom">Frank Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Kijevi_Rusz" title="Kijevi Rusz">Kijevi Rusz</a>  •  <a href="/wiki/N%C3%A9met-r%C3%B3mai_Birodalom" title="Német-római Birodalom">Német-római Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Mongol_Birodalom" title="Mongol Birodalom">Mongol Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom" title="Oszmán Birodalom">Oszmán Birodalom</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Korai_%C3%BAjkor" title="Korai újkor">A korai újkorban</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a class="mw-selflink selflink">reformáció</a>  •  <a href="/wiki/A_f%C3%B6ldrajzi_felfedez%C3%A9sek_kora" title="A földrajzi felfedezések kora">nagy földrajzi felfedezések</a>  •  <a href="/wiki/Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3" title="Ellenreformáció">ellenreformáció</a>  •  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BA" title="Vallásháború">vallásháborúk</a>  • <a href="/wiki/Barokk" title="Barokk">barokk</a>  •  <a href="/wiki/Harminc%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Harmincéves háború">harmincéves háború</a>  •  <a href="/wiki/Abszol%C3%BAt_monarchia" title="Abszolút monarchia">abszolút monarchia</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%9Ajkor" title="Újkor">Az újkorban</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th id="Jelentős_államok" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Jelentős államok</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom" title="Oszmán Birodalom">Oszmán Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Spanyol_Birodalom" title="Spanyol Birodalom">Spanyol Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Portug%C3%A1l_Birodalom" title="Portugál Birodalom">Portugál Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nelme#Franciaország_újkora" title="Franciaország történelme">Francia Királyság</a>  •  <a href="/wiki/Lengyel%E2%80%93Litv%C3%A1n_Uni%C3%B3" title="Lengyel–Litván Unió">Lengyel–Litván Unió</a>  •  <a href="/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nelme#A_modern_Svédország,_1523" title="Svédország történelme">Svéd Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Tizenh%C3%A9t_Tartom%C3%A1ny" title="Tizenhét Tartomány">Tizenhét Tartomány</a>  •  <a href="/wiki/Brit_Birodalom" title="Brit Birodalom">Brit Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Habsburg_Birodalom" title="Habsburg Birodalom">Habsburg Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Orosz_Birodalom" title="Orosz Birodalom">Orosz Birodalom</a></div></td></tr></tbody></table><div> <a href="/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" title="Felvilágosodás">felvilágosodás</a>  • <a href="/wiki/Francia_forradalom" title="Francia forradalom">francia forradalom</a>  •  <a href="/wiki/Nap%C3%B3leoni_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Napóleoni háborúk">napóleoni háborúk</a>  •  <a href="/wiki/Ipari_forradalom" title="Ipari forradalom">ipari forradalom</a>  •  <a href="/w/index.php?title=Nemzet%C3%A1llamok_kora&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nemzetállamok kora (a lap nem létezik)">nemzeti ébredések</a>  •  <a href="/wiki/N%C3%A9pek_tavasza" title="Népek tavasza">népek tavasza</a>  •  <a href="/wiki/Sz%C3%A1zadfordul%C3%B3" title="Századforduló">századforduló</a>  •  <a href="/wiki/Fin_de_si%C3%A8cle" title="Fin de siècle">fin de siècle</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">A <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20</a>–<a href="/wiki/21._sz%C3%A1zad" title="21. század">21.</a> században</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Első világháború">első világháború</a>  •  <a href="/wiki/1917-es_okt%C3%B3beri_orosz_forradalom" title="1917-es októberi orosz forradalom">1917-es orosz forradalom</a>  •  <a href="/wiki/Szovjetuni%C3%B3" title="Szovjetunió">Szovjetunió</a>  •  <a href="/wiki/Harmadik_Birodalom" title="Harmadik Birodalom">Harmadik Birodalom</a>  •  <a href="/wiki/Spanyol_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA" title="Spanyol polgárháború">spanyol polgárháború</a>  •  <a href="/wiki/Holokauszt" title="Holokauszt">holokauszt</a>  •  <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a>  •  <a href="/wiki/Kommunizmus" title="Kommunizmus">kommunizmus</a>  •  <a href="/wiki/Hidegh%C3%A1bor%C3%BA" title="Hidegháború">hidegháború</a>  •  <a href="/wiki/Az_Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="Az Európai Unió története">európai integráció</a>  •  <a href="/wiki/D%C3%A9lszl%C3%A1v_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Délszláv háború">délszláv háború</a>  •  <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_migr%C3%A1ci%C3%B3s_v%C3%A1ls%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Európai migrációs válság">migrációs válság</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Kereszténység" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Sablon:Kereszténység">Sablon:Kereszténység</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Kereszténység" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">Kereszténység</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus élete</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Hegyi_besz%C3%A9d" title="Hegyi beszéd">Hegyi beszéd</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/J%C3%A9zus_csod%C3%A1inak_list%C3%A1ja" title="Jézus csodáinak listája">Csodái</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/J%C3%A9zus#Különböző_nézőpontok_Jézusról" title="Jézus">Különböző vallási nézőpontok róla</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Krisztus_m%C3%A1sodik_elj%C3%B6vetele" title="Krisztus második eljövetele">Második eljövetele</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Biblia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Bibliai_teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bibliai teremtéstörténet">A teremtés</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/T%C3%ADzparancsolat" title="Tízparancsolat">Tízparancsolat</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Ószövetség</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Újszövetség">Újszövetség</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">Teológia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/B%C5%B1n" title="Bűn">Bűn</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Hitvall%C3%A1s" title="Hitvallás">Hitvallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Bibliai_k%C3%A1non" title="Bibliai kánon">Kánon</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kegyelem_(vall%C3%A1s)" title="Kegyelem (vallás)">Kegyelem</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kinyilatkoztat%C3%A1s" title="Kinyilatkoztatás">Kinyilatkoztatás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Megigazul%C3%A1s" title="Megigazulás">Megigazulás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Megv%C3%A1lt%C3%A1s" title="Megváltás">Megváltás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Utols%C3%B3_id%C5%91" title="Utolsó idő">Utolsó idő</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/V%C3%A9g%C3%ADt%C3%A9let" title="Végítélet">Végítélet</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/T%C3%BAlvil%C3%A1g" title="Túlvilág">Túlvilág</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">Üdvösség</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Vallásgyakorlat</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Hit_(vall%C3%A1s)" title="Hit (vallás)">Hit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Megt%C3%A9r%C3%A9s" title="Megtérés">Megtérés</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kereszts%C3%A9g" title="Keresztség">Keresztség</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Istentisztelet" title="Istentisztelet">Istentisztelet</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Felebar%C3%A1ti_szeretet" title="Felebaráti szeretet">Szeretet</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ima" title="Ima">Ima</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szolg%C3%A1lat_(vall%C3%A1s)" title="Szolgálat (vallás)">Szolgálat</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/B%C3%B6jt" title="Böjt">Böjt</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Egyszer%C5%B1s%C3%A9g_(vall%C3%A1s)" title="Egyszerűség (vallás)">Egyszerűség</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%9Arvacsora" title="Úrvacsora">Úrvacsora</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Etika_(vall%C3%A1s)" title="Etika (vallás)">Erkölcs</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/S%C3%A1f%C3%A1rs%C3%A1g_(vall%C3%A1s)" title="Sáfárság (vallás)">Sáfárság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/J%C3%B3t%C3%A9konys%C3%A1g" title="Jótékonyság">Jótékonyság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Misszi%C3%B3" title="Misszió">Evangelizáció</a> </div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th id="Katolikus" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Katolikus</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Gyermekkereszts%C3%A9g" title="Gyermekkeresztség">Csecsemőkeresztelés</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szentmise" title="Szentmise">Szentmise</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">Liturgia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/M%C3%A1ria-tisztelet" title="Mária-tisztelet">Mária-tisztelet</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_szentek_%C3%A9s_erekly%C3%A9ik_tisztelete" title="A szentek és ereklyéik tisztelete">Szentek tisztelete</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zsolozsma" title="Zsolozsma">Zsolozsma</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Eucharisztia" title="Eucharisztia">Eucharisztia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Nagyb%C3%B6jt" title="Nagyböjt">Nagyböjt</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/B%C3%A9rm%C3%A1l%C3%A1s" title="Bérmálás">Bérmálás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/B%C5%B1nbocs%C3%A1nat" title="Bűnbocsánat">Bűnbocsánat</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zar%C3%A1ndoklat" title="Zarándoklat">Zarándoklat</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny_szerzetess%C3%A9g" title="Keresztény szerzetesség">Szerzetesség</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A kereszténység története">Történelme</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Apostol" title="Apostol">Az apostolok</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/P%C3%A9ter_apostol" title="Péter apostol">Péter</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol" title="Pál apostol">Pál</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">Őskeresztények</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1z" title="Ókeresztény egyház">Ókeresztény egyház</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_t%C3%B6rt%C3%A9nete#Az_5._századtól_az_egyházszakadásig_(1054)" title="A kereszténység története">Középkor</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_az_%C3%BAjkorban" title="A kereszténység az újkorban">Újkor</a> </div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th id="Főbb_események" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Főbb események</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kronol%C3%B3gi%C3%A1ja" title="A kereszténység kronológiája">A kereszténység kronológiája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zsinat" title="Zsinat">Zsinatok</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_p%C3%A1pas%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A pápaság története">A pápaság története</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Nagy_egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s" title="Nagy egyházszakadás">Nagy egyházszakadás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Nagy_nyugati_egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s" title="Nagy nyugati egyházszakadás">Nyugati egyházszakadás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Inkviz%C3%ADci%C3%B3" title="Inkvizíció">Inkvizíció</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a class="mw-selflink selflink">Reformáció</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Főbb <a href="/wiki/Vall%C3%A1si_felekezet" title="Vallási felekezet">felekezetek</a><br />és irányzatok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Nyugati_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Nyugati kereszténység">Nyugati kereszténység</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Adventizmus" title="Adventizmus">Adventista</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">Anabaptista</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Anglik%C3%A1n_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="Anglikán Közösség">Anglikán</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Baptista_mozgalom" title="Baptista mozgalom">Baptista</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Evang%C3%A9likus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Evangélikus kereszténység">Evangélikus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Metodizmus" title="Metodizmus">Metodista</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Krisztusban_H%C3%ADv%C5%91_Nazar%C3%A9nusok_Gy%C3%BClekezete" title="Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete">Nazarénus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">Református</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/R%C3%B3mai_katolikus_egyh%C3%A1z" title="Római katolikus egyház">Római katolikus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Keleti_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Keleti kereszténység">Keleti kereszténység</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Ortodox_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Ortodox kereszténység">Ortodox</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Keleti_katolikus_egyh%C3%A1zak" title="Keleti katolikus egyházak">Keleti katolikus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Antikhalk%C3%A9d%C3%B3ni_egyh%C3%A1zak" title="Antikhalkédóni egyházak">Antikhalkédóni</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Assz%C3%ADr_keleti_egyh%C3%A1z" title="Asszír keleti egyház">Nesztoriánius</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">Új vallási mozgalmak</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Jehova_tan%C3%BAi" title="Jehova tanúi">Jehova tanúi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Az_Utols%C3%B3_Napi_Szentek_J%C3%A9zus_Krisztus_Egyh%C3%A1za" title="Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza">Utolsó Napi Szentek</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/P%C3%BCnk%C3%B6sdizmus" title="Pünkösdizmus">Pünkösdiek</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Karizmatikus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Karizmatikus kereszténység">Karizmatikusok</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Afrikai_Int%C3%A9zm%C3%A9nyes%C3%BClt_Egyh%C3%A1zak" title="Afrikai Intézményesült Egyházak">Afrikai Intézményesült Egyházak</a> <ul><li class="mw-empty-elt"></li></ul></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Összehasonlító vallástudomány">Összehasonlítása</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th id="Felekezetek,_egyházak" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Felekezetek, egyházak</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny_felekezetek_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa" title="Keresztény felekezetek összehasonlítása">Keresztény felekezetek összehasonlítása</a></div></td></tr></tbody></table><div> </div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Világvallásokkal</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_%C3%A9s_az_iszl%C3%A1m" title="A kereszténység és az iszlám">az iszlámmal</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="A buddhizmus és a kereszténység">a buddhizmussal</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_%C3%A9s_a_hinduizmus" title="A kereszténység és a hinduizmus">a hinduizmussal</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_%C3%A9s_a_zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="A kereszténység és a zsidó vallás">a judaizmussal</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_vil%C3%A1gvall%C3%A1sok_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa" title="A világvallások összehasonlítása">a fő világvallásokkal</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Vall%C3%A1skritika" title="Valláskritika">Kritika</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja" title="A kereszténység kritikája">A kereszténység kritikája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/M%C3%A1ria-tisztelet#Kritika" title="Mária-tisztelet">Mária-kultusz</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_hetednapi_adventist%C3%A1k_kritik%C3%A1ja" title="A hetednapi adventisták kritikája">Adventisták</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Jehova_Tan%C3%BAi_kritik%C3%A1ja" title="Jehova Tanúi kritikája">Jehova Tanúi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_mormonizmus_kritik%C3%A1ja" title="A mormonizmus kritikája">Mormonok</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_p%C3%BCnk%C3%B6sdi-karizmatikus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja" title="A pünkösdi-karizmatikus kereszténység kritikája">Pünkösdi-karizmatikusok</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/A_katolikus_egyh%C3%A1z_kritik%C3%A1ja" title="A katolikus egyház kritikája">Római katolikusok</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Ellenreformáció" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3" title="Sablon:Ellenreformáció">Sablon:Ellenreformáció</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Ellenreformáció" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Ellenreform%C3%A1ci%C3%B3" title="Ellenreformáció">Ellenreformáció</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kiváltó okok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a class="mw-selflink selflink">Reformáció</a>  •  <a href="/wiki/Tridenti_zsinat" title="Tridenti zsinat">Tridenti zsinat</a>  •  <a href="/wiki/Extra_Ecclesiam_nulla_salus" title="Extra Ecclesiam nulla salus">Extra Ecclesiam nulla salus</a></div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="4" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ignatius_Loyola.jpg" class="mw-file-description" title="Ignatius Loyola"><img alt="Ignatius Loyola" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Ignatius_Loyola.jpg/50px-Ignatius_Loyola.jpg" decoding="async" width="50" height="60" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Ignatius_Loyola.jpg/75px-Ignatius_Loyola.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Ignatius_Loyola.jpg/100px-Ignatius_Loyola.jpg 2x" data-file-width="249" data-file-height="300" /></a></span></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Személyek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Loyolai_Szent_Ign%C3%A1c" title="Loyolai Szent Ignác">Loyolai Szent Ignác</a> <p> •  <a href="/wiki/N%C3%A9ri_Szent_F%C3%BCl%C3%B6p" title="Néri Szent Fülöp">Néri Szent Fülöp</a>  •  <a href="/wiki/Borromei_Szent_K%C3%A1roly" title="Borromei Szent Károly">Borromei Szent Károly</a>  •  <a href="/wiki/Bellarmin_Szent_R%C3%B3bert" title="Bellarmin Szent Róbert">Bellarmin Szent Róbert</a>  •  <a href="/wiki/Kalazanci_Szent_J%C3%B3zsef" title="Kalazanci Szent József">Kalazanci Szent József</a>  •  <a href="/wiki/Szal%C3%A9zi_Szent_Ferenc" title="Szalézi Szent Ferenc">Szalézi Szent Ferenc</a>  •  <a href="/wiki/P%C3%A1zm%C3%A1ny_P%C3%A9ter" title="Pázmány Péter">Pázmány Péter</a> </p>  •  <a href="/wiki/P%C3%A1li_Szent_Vince" title="Páli Szent Vince">Páli Szent Vince</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Művészet</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Barokk" title="Barokk">barokk</a>  •  <a href="/wiki/Eposz" title="Eposz">eposz</a> </div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Személyek</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Aegidius_Albertinus" title="Aegidius Albertinus">Aegidius Albertinus</a>  •  <a href="/wiki/Giovanni_Pierluigi_da_Palestrina" title="Giovanni Pierluigi da Palestrina">Giovanni Palestrina</a>  •  <a href="/wiki/Tom%C3%A1s_Luis_de_Victoria" title="Tomás Luis de Victoria">Tomás Luis de Victoria</a>  •  <a href="/wiki/Torquato_Tasso" title="Torquato Tasso">Torquato Tasso</a>  •  <a href="/wiki/Claudio_Monteverdi" title="Claudio Monteverdi">Claudio Monteverdi</a>  •  <a href="/wiki/Tom%C3%A1s_Luis_de_Victoria" title="Tomás Luis de Victoria">Tomás Luis de Victoria</a> stb.</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><small>Magyarországon</small></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s_(k%C3%B6lt%C5%91)" title="Zrínyi Miklós (költő)">Zrínyi Miklós</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyéb</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/J%C3%A9zus_T%C3%A1rsas%C3%A1ga" title="Jézus Társasága">Jezsuiták</a>  •  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BA#16._század" title="Vallásháború">Vallásháborúk</a>  •  <a href="/wiki/Index_librorum_prohibitorum" title="Index librorum prohibitorum">Index librorum prohibitorum</a>  •  <a href="/wiki/Hittani_Kongreg%C3%A1ci%C3%B3" title="Hittani Kongregáció">Szent Officium</a><br /><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_az_%C3%BAjkorban" title="A kereszténység az újkorban">Újkori kereszténység</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85112228">sh85112228</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4048946-2">4048946-2</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph125063&CON_LNG=ENG">ph125063</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb119404792">cb119404792</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00572404">00572404</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Religious_syms.svg" class="mw-file-description" title="vallás"><img alt="vallás" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/25px-Religious_syms.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/38px-Religious_syms.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/50px-Religious_syms.svg.png 2x" data-file-width="768" data-file-height="768" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Vall%C3%A1s" title="Portál:Vallás">Vallásportál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Reformáció&oldid=27602238">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Reformáció&oldid=27602238</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Kategória:Reformáció">Reformáció</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Protestantizmus" title="Kategória:Protestantizmus">Protestantizmus</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="Kategória:A kereszténység története">A kereszténység története</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 16., 10:21</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Reform%C3%A1ci%C3%B3&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-vljmt","wgBackendResponseTime":210,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.535","walltime":"0.879","ppvisitednodes":{"value":10677,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":192202,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":33838,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":12,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":69549,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 482.708 1 -total"," 56.48% 272.629 14 Sablon:Navbox"," 25.73% 124.186 1 Sablon:Református_vallás"," 14.27% 68.906 1 Sablon:Jegyzetek"," 13.83% 66.772 2 Sablon:References"," 13.62% 65.747 9 Sablon:Navbox_alcsoport"," 13.41% 64.747 26 Sablon:Refhely"," 11.40% 55.026 26 Sablon:Tagref"," 9.84% 47.483 1 Sablon:Kereszténység"," 9.83% 47.448 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.135","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1836659,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-7c479b968-h2fbm","timestamp":"20241116092227","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Reform\u00e1ci\u00f3","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Reform%C3%A1ci%C3%B3","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q12562","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q12562","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-05-13T09:01:06Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/f\/f8\/Martin_Luther%2C_1529.jpg"}</script> </body> </html>