CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Boldogság – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"2dfefc29-8717-43c3-887d-1bf7ccdd938b","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Boldogság","wgTitle":"Boldogság","wgCurRevisionId":27384356,"wgRevisionId":27384356,"wgArticleId":778002,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Webarchive sablon Wayback Machine linkkel","Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 júliusából","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Filozófia","Érzelem"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext", "wgRelevantPageName":"Boldogság","wgRelevantArticleId":778002,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27384356,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q8","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList", "mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements", "mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Face-smile.svg/1200px-Face-smile.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1200"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Face-smile.svg/800px-Face-smile.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="800"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Face-smile.svg/640px-Face-smile.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="640"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Boldogság – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Boldogs%C3%A1g"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Boldogs%C3%A1g"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Boldogság rootpage-Boldogság skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Boldogs%C3%A1g" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Boldogs%C3%A1g" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Boldogs%C3%A1g" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Boldogs%C3%A1g" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Meghatározás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Meghatározás"> <div class="vector-toc-text"> 1 Meghatározás </div> </a> <ul id="toc-Meghatározás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Mérése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Mérése"> <div class="vector-toc-text"> 2 Mérése </div> </a> <ul id="toc-Mérése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Filozófia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Filozófia"> <div class="vector-toc-text"> 3 Filozófia </div> </a> <button aria-controls="toc-Filozófia-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Filozófia alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Filozófia-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_erkölccsel_való_kapcsolata" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_erkölccsel_való_kapcsolata"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Az erkölccsel való kapcsolata </div> </a> <ul id="toc-Az_erkölccsel_való_kapcsolata-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Etika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Etika"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Etika </div> </a> <ul id="toc-Etika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Arisztotelész" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Arisztotelész"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 Arisztotelész </div> </a> <ul id="toc-Arisztotelész-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nietzsche" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nietzsche"> <div class="vector-toc-text"> 3.4 Nietzsche </div> </a> <ul id="toc-Nietzsche-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kiváltó_okok_és_elérési_módok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kiváltó_okok_és_elérési_módok"> <div class="vector-toc-text"> 4 Kiváltó okok és elérési módok </div> </a> <button aria-controls="toc-Kiváltó_okok_és_elérési_módok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Kiváltó okok és elérési módok alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Kiváltó_okok_és_elérési_módok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Önbeteljesítő_elméletek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Önbeteljesítő_elméletek"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 Önbeteljesítő elméletek </div> </a> <ul id="toc-Önbeteljesítő_elméletek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Pozitív_pszichológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Pozitív_pszichológia"> <div class="vector-toc-text"> 4.2 Pozitív pszichológia </div> </a> <ul id="toc-Pozitív_pszichológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Indirekt_megközelítések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Indirekt_megközelítések"> <div class="vector-toc-text"> 4.3 Indirekt megközelítések </div> </a> <ul id="toc-Indirekt_megközelítések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kognitív_viselkedésterápia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kognitív_viselkedésterápia"> <div class="vector-toc-text"> 4.4 Kognitív viselkedésterápia </div> </a> <ul id="toc-Kognitív_viselkedésterápia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Keresésének_hatásai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Keresésének_hatásai"> <div class="vector-toc-text"> 5 Keresésének hatásai </div> </a> <button aria-controls="toc-Keresésének_hatásai-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Keresésének hatásai alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Keresésének_hatásai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Pozitív" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Pozitív"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Pozitív </div> </a> <ul id="toc-Pozitív-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Negatív" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Negatív"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Negatív </div> </a> <ul id="toc-Negatív-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Tudományos_vonatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Tudományos_vonatkozások"> <div class="vector-toc-text"> 6 Tudományos vonatkozások </div> </a> <button aria-controls="toc-Tudományos_vonatkozások-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Tudományos vonatkozások alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Tudományos_vonatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-PERMA_modell" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#PERMA_modell"> <div class="vector-toc-text"> 6.1 PERMA modell </div> </a> <ul id="toc-PERMA_modell-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Flow-élmény" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Flow-élmény"> <div class="vector-toc-text"> 6.2 Flow-élmény </div> </a> <ul id="toc-Flow-élmény-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Genetika_és_öröklődés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Genetika_és_öröklődés"> <div class="vector-toc-text"> 6.3 Genetika és öröklődés </div> </a> <ul id="toc-Genetika_és_öröklődés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Vallási_értelmezése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Vallási_értelmezése"> <div class="vector-toc-text"> 7 Vallási értelmezése </div> </a> <button aria-controls="toc-Vallási_értelmezése-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Vallási értelmezése alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Vallási_értelmezése-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Buddhizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Buddhizmus"> <div class="vector-toc-text"> 7.1 Buddhizmus </div> </a> <ul id="toc-Buddhizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hinduizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hinduizmus"> <div class="vector-toc-text"> 7.2 Hinduizmus </div> </a> <ul id="toc-Hinduizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Konfucianizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Konfucianizmus"> <div class="vector-toc-text"> 7.3 Konfucianizmus </div> </a> <ul id="toc-Konfucianizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Judaizmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Judaizmus"> <div class="vector-toc-text"> 7.4 Judaizmus </div> </a> <ul id="toc-Judaizmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Iszlám" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Iszlám"> <div class="vector-toc-text"> 7.5 Iszlám </div> </a> <ul id="toc-Iszlám-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kereszténység" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kereszténység"> <div class="vector-toc-text"> 7.6 Kereszténység </div> </a> <ul id="toc-Kereszténység-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Társadalom_és_kultúra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Társadalom_és_kultúra"> <div class="vector-toc-text"> 8 Társadalom és kultúra </div> </a> <button aria-controls="toc-Társadalom_és_kultúra-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Társadalom és kultúra alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Társadalom_és_kultúra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Gazdasági_és_politikai_vonatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Gazdasági_és_politikai_vonatkozások"> <div class="vector-toc-text"> 8.1 Gazdasági és politikai vonatkozások </div> </a> <ul id="toc-Gazdasági_és_politikai_vonatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kulturális_értékek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kulturális_értékek"> <div class="vector-toc-text"> 8.2 Kulturális értékek </div> </a> <ul id="toc-Kulturális_értékek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 9 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 10 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> 11 További irodalom </div> </a> <ul id="toc-További_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 12 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Boldogság</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 116 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-116" aria-hidden="true" > 116 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Happiness" title="Happiness – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Happiness" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Geluk" title="Geluk – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Geluk" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%B9%D8%A7%D8%AF%D8%A9" title="سعادة – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="سعادة" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B8%E0%A7%81%E0%A6%96" title="সুখ – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="সুখ" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Felicid%C3%A1" title="Felicidá – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Felicidá" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Xo%C5%9Fb%C9%99xtlik" title="Xoşbəxtlik – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Xoşbəxtlik" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Kaugmahan" title="Kaugmahan – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Kaugmahan" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%87%D0%B0%D1%81%D1%86%D0%B5" title="Шчасце – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Шчасце" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%87%D0%B0%D1%81%D1%8C%D1%86%D0%B5" title="Шчасьце – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Шчасьце" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A9%D0%B0%D1%81%D1%82%D0%B8%D0%B5" title="Щастие – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Щастие" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A5%81%E0%A4%B8%E0%A5%80" title="खुसी – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="खुसी" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B8%E0%A7%81%E0%A6%96" title="সুখ – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="সুখ" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%91%E0%BD%82%E0%BD%A0%E0%BC%8B%E0%BD%A6%E0%BE%90%E0%BE%B1%E0%BD%B2%E0%BD%91%E0%BC%8D" title="དགའ་སྐྱིད། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="དགའ་སྐྱིད།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Levenez" title="Levenez – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Levenez" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Felicitat" title="Felicitat – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Felicitat" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/Hu%C4%83ng-h%C4%AB" title="Huăng-hī – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Huăng-hī" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%AF%DA%B5%D8%AE%DB%86%D8%B4%DB%8C" title="دڵخۆشی – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="دڵخۆشی" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/%C5%A0t%C4%9Bst%C3%AD" title="Štěstí – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Štěstí" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%B9" title="Телей – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Телей" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Hapusrwydd" title="Hapusrwydd – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Hapusrwydd" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Lykke" title="Lykke – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Lykke" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Gl%C3%BCck" title="Glück – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Glück" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%95%CF%85%CF%84%CF%85%CF%87%CE%AF%CE%B1" title="Ευτυχία – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Ευτυχία" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eml mw-list-item"><a href="https://eml.wikipedia.org/wiki/Cuntint%C3%A8sa" title="Cuntintèsa – Emiliano-Romagnolo" lang="egl" hreflang="egl" data-title="Cuntintèsa" data-language-autonym="Emiliàn e rumagnòl" data-language-local-name="Emiliano-Romagnolo" class="interlanguage-link-target">Emiliàn e rumagnòl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Feli%C4%89o" title="Feliĉo – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Feliĉo" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Felicidad" title="Felicidad – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Felicidad" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/%C3%95nn" title="Õnn – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Õnn" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Zorion" title="Zorion – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Zorion" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%AE%D9%88%D8%B4%D8%AD%D8%A7%D9%84%DB%8C" title="خوشحالی – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="خوشحالی" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Onnellisuus" title="Onnellisuus – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Onnellisuus" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Bonheur" title="Bonheur – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Bonheur" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E5%B9%B8%E7%A6%8F" title="幸福 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="幸福" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target">贛語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Bon%C3%A8" title="Bonè – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Bonè" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Felicidade" title="Felicidade – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Felicidade" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Vy%27apav%E1%BA%BD" title="Vy'apavẽ – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Vy'apavẽ" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-guw mw-list-item"><a href="https://guw.wikipedia.org/wiki/Ayaj%E1%BA%B9" title="Ayajẹ – Gun" lang="guw" hreflang="guw" data-title="Ayajẹ" data-language-autonym="Gungbe" data-language-local-name="Gun" class="interlanguage-link-target">Gungbe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Farin_ciki" title="Farin ciki – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Farin ciki" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target">Hausa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/F%C3%B4n-h%C3%AD" title="Fôn-hí – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Fôn-hí" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%90%D7%95%D7%A9%D7%A8" title="אושר – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="אושר" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%B8%E0%A4%A8%E0%A5%8D%E0%A4%A8%E0%A4%A4%E0%A4%BE" title="प्रसन्नता – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="प्रसन्नता" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Sre%C4%87a" title="Sreća – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Sreća" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B5%D6%80%D5%BB%D5%A1%D5%B6%D5%AF%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%B6" title="Երջանկություն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Երջանկություն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D4%B5%D6%80%D5%BB%D5%A1%D5%B6%D5%AF%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%AB%D6%82%D5%B6" title="Երջանկութիւն – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Երջանկութիւն" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target">Արեւմտահայերէն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Felicitate" title="Felicitate – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Felicitate" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Kebahagiaan" title="Kebahagiaan – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Kebahagiaan" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Hamingja" title="Hamingja – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Hamingja" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Felicit%C3%A0" title="Felicità – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Felicità" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E5%B9%B8%E7%A6%8F" title="幸福 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="幸福" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Apinis" title="Apinis – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Apinis" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/gleki" title="gleki – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="gleki" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Bungah" title="Bungah – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Bungah" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%91%E1%83%94%E1%83%93%E1%83%9C%E1%83%98%E1%83%94%E1%83%A0%E1%83%94%E1%83%91%E1%83%90" title="ბედნიერება – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ბედნიერება" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B0%D2%9B%D1%8B%D1%82" title="Бақыт – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Бақыт" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%B8%E0%B3%81%E0%B2%96" title="ಸುಖ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಸುಖ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%96%89%EB%B3%B5" title="행복 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="행복" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B0%D0%BA%D1%8B%D1%82" title="Бакыт – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Бакыт" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Felicitas" title="Felicitas – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Felicitas" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Gl%C3%A9ck" title="Gléck – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Gléck" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Felisia" title="Felisia – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Felisia" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Felicit%C3%A0" title="Felicità – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Felicità" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Laim%C4%97" title="Laimė – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Laimė" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Laime" title="Laime – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Laime" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%80%D0%B5%D1%9C%D0%B0" title="Среќа – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Среќа" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%B8%E0%B4%A8%E0%B5%8D%E0%B4%A4%E0%B5%8B%E0%B4%B7%E0%B4%82" title="സന്തോഷം – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="സന്തോഷം" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%86%E0%A4%A8%E0%A4%82%E0%A4%A6" title="आनंद – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="आनंद" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Kebahagiaan" title="Kebahagiaan – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Kebahagiaan" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Felcidade" title="Felcidade – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Felcidade" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target">Mirandés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%96%E0%A5%81%E0%A4%B6%E0%A5%80" title="खुशी – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="खुशी" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B2%E0%A4%B8%E0%A4%A4%E0%A4%BE" title="लसता – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="लसता" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Geluk_(emotie)" title="Geluk (emotie) – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Geluk (emotie)" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Lukke" title="Lukke – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Lukke" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Lykke" title="Lykke – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Lykke" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Felicitat" title="Felicitat – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Felicitat" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%96%E0%A8%BC%E0%A9%81%E0%A8%B8%E0%A8%BC%E0%A9%80" title="ਖ਼ੁਸ਼ੀ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਖ਼ੁਸ਼ੀ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Szcz%C4%99%C5%9Bcie" title="Szczęście – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Szczęście" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%AE%D9%88%D8%B4%DB%8C" title="خوشی – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="خوشی" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%AE%D9%88%DA%9A%D9%8A" title="خوښي – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="خوښي" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Felicidade" title="Felicidade – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Felicidade" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Kusikuy" title="Kusikuy – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Kusikuy" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Fericire" title="Fericire – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Fericire" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%87%D0%B0%D1%81%D1%82%D1%8C%D0%B5" title="Счастье – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Счастье" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%A9%D0%B0%D1%81%D1%82%D1%8F" title="Щастя – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Щастя" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rw mw-list-item"><a href="https://rw.wikipedia.org/wiki/Umunezero" title="Umunezero – kinyarvanda" lang="rw" hreflang="rw" data-title="Umunezero" data-language-autonym="Ikinyarwanda" data-language-local-name="kinyarvanda" class="interlanguage-link-target">Ikinyarwanda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Sre%C4%87a" title="Sreća – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Sreća" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B7%83%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%A7" title="සතුට – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="සතුට" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Happiness" title="Happiness – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Happiness" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/%C5%A0%C5%A5astie_(pocit)" title="Šťastie (pocit) – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Šťastie (pocit)" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Sre%C4%8Da" title="Sreča – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Sreča" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Mufaro" title="Mufaro – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Mufaro" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target">ChiShona</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Farxad" title="Farxad – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Farxad" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target">Soomaaliga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Lumturia" title="Lumturia – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Lumturia" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%80%D0%B5%D1%9B%D0%B0" title="Срећа – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Срећа" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Kebahagiaan" title="Kebahagiaan – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Kebahagiaan" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Lycka" title="Lycka – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Lycka" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Heri" title="Heri – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Heri" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%87%E0%AE%A9%E0%AF%8D%E0%AE%AA%E0%AE%AE%E0%AF%8D" title="இன்பம் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="இன்பம்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%B8%E0%B0%82%E0%B0%A4%E0%B1%8B%E0%B0%B7%E0%B0%82" title="సంతోషం – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="సంతోషం" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B0%D1%85%D1%82" title="Бахт – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Бахт" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%84%E0%B8%A7%E0%B8%B2%E0%B8%A1%E0%B8%AA%E0%B8%B8%E0%B8%82" title="ความสุข – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ความสุข" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/Bagt" title="Bagt – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Bagt" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target">Türkmençe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tn mw-list-item"><a href="https://tn.wikipedia.org/wiki/Boitumelo" title="Boitumelo – szecsuáni" lang="tn" hreflang="tn" data-title="Boitumelo" data-language-autonym="Setswana" data-language-local-name="szecsuáni" class="interlanguage-link-target">Setswana</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Mutluluk" title="Mutluluk – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Mutluluk" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ts mw-list-item"><a href="https://ts.wikipedia.org/wiki/Ntsako" title="Ntsako – conga" lang="ts" hreflang="ts" data-title="Ntsako" data-language-autonym="Xitsonga" data-language-local-name="conga" class="interlanguage-link-target">Xitsonga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D3%99%D1%85%D0%B5%D1%82" title="Бәхет – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Бәхет" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A9%D0%B0%D1%81%D1%82%D1%8F" title="Щастя – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Щастя" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%AE%D9%88%D8%B4%DB%8C" title="خوشی – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="خوشی" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Baxt" title="Baxt – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Baxt" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Oza" title="Oza – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Oza" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/H%E1%BA%A1nh_ph%C3%BAc" title="Hạnh phúc – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Hạnh phúc" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Bouneur" title="Bouneur – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Bouneur" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Lipay" title="Lipay – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Lipay" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E5%B9%B8%E7%A6%8F" title="幸福 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="幸福" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%A8%D7%99%D7%99%D7%93" title="פרייד – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="פרייד" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%B9%B8%E7%A6%8F" title="幸福 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="幸福" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Hoa%E2%81%BF-h%C3%AD" title="Hoaⁿ-hí – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Hoaⁿ-hí" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E9%96%8B%E5%BF%83" title="開心 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="開心" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q8#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Boldogs%C3%A1g" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Boldogs%C3%A1g" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Boldogs%C3%A1g">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Boldogs%C3%A1g">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Boldogs%C3%A1g" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Boldogs%C3%A1g" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&oldid=27384356" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Boldogs%C3%A1g&id=27384356&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBoldogs%25C3%25A1g">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBoldogs%25C3%25A1g">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Boldogs%C3%A1g">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Boldogs%C3%A1g&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Happiness" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikiquote mw-list-item"><a href="https://hu.wikiquote.org/wiki/Boldogs%C3%A1g" hreflang="hu">Wikidézet</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q8" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Boldogs%C3%A1g">ellenőrizve</a>: 2024. augusztus 20.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style><table class="navbox" style="width: 270px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#fdfdfd;"><a href="/wiki/%C3%89rzelem" title="Érzelem">Érzelmek</a></th></tr><tr><td style="text-align:center;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Plutchik-wheel.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Plutchik-wheel.svg/90px-Plutchik-wheel.svg.png" decoding="async" width="90" height="91" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Plutchik-wheel.svg/135px-Plutchik-wheel.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Plutchik-wheel.svg/180px-Plutchik-wheel.svg.png 2x" data-file-width="715" data-file-height="725" /></a></td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <a href="/wiki/Aggodalom" title="Aggodalom">Aggodalom</a> · <a href="/wiki/B%C3%A1nat" title="Bánat">Bánat</a> · <a href="/wiki/B%C3%A1tors%C3%A1g" title="Bátorság">Bátorság</a> · <a href="/wiki/Bizalmatlans%C3%A1g" title="Bizalmatlanság">Bizalmatlanság</a> · <a class="mw-selflink selflink">Boldogság</a> · <a href="/wiki/Bossz%C3%BAs%C3%A1g" title="Bosszúság">Bosszúság</a> · <a href="/wiki/B%C3%BCszkes%C3%A9g" title="Büszkeség">Büszkeség</a> · <a href="/wiki/Csal%C3%B3d%C3%A1s" title="Csalódás">Csalódás</a> · <a href="/wiki/Depresszi%C3%B3_(betegs%C3%A9g)" title="Depresszió (betegség)">Depresszió</a> · <a href="/wiki/D%C3%BCh" title="Düh">Düh</a> · <a href="/wiki/Egy%C3%BCtt%C3%A9rz%C3%A9s" title="Együttérzés">Együttérzés</a> · <a href="/wiki/El%C3%A9gedetts%C3%A9g" title="Elégedettség">Elégedettség</a> · <a href="/wiki/Ellens%C3%A9gess%C3%A9g" title="Ellenségesség">Ellenségesség</a> · <a href="/wiki/Ekszt%C3%A1zis" title="Eksztázis">Eksztázis</a> · <a href="/wiki/%C3%89rdekl%C5%91d%C3%A9s" title="Érdeklődés">Érdeklődés</a> · <a href="/wiki/Euf%C3%B3ria" title="Eufória">Eufória</a> · <a href="/wiki/F%C3%A1jdalom" title="Fájdalom">Fájdalom</a> · <a href="/wiki/F%C3%A9lelem" title="Félelem">Félelem</a> · <a href="/wiki/F%C3%A9l%C3%A9nks%C3%A9g" title="Félénkség">Félénkség</a> · <a href="/wiki/F%C3%A9lt%C3%A9kenys%C3%A9g_(%C3%A9rzelem)" title="Féltékenység (érzelem)">Féltékenység</a> · <a href="/wiki/Frusztr%C3%A1ci%C3%B3" title="Frusztráció">Frusztráció</a> · <a href="/wiki/Gy%C5%B1l%C3%B6let" title="Gyűlölet">Gyűlölet</a> · <a href="/wiki/H%C3%A1la" title="Hála">Hála</a> · <a href="/wiki/Harag" title="Harag">Harag</a> · <a href="/wiki/Konverzi%C3%B3s_zavar" title="Konverziós zavar">Hisztéria</a> · <a href="/wiki/Irigys%C3%A9g" title="Irigység">Irigység</a> · <a href="/wiki/Izgalom" title="Izgalom">Izgalom</a> · <a href="/wiki/K%C3%A1r%C3%B6r%C3%B6m" title="Káröröm">Káröröm</a> · <a href="/wiki/K%C3%ADv%C3%A1ncsis%C3%A1g" title="Kíváncsiság">Kíváncsiság</a> · <a href="/wiki/Komperzi%C3%B3" title="Komperzió">Komperzió</a> · <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ny_(%C3%A9rzelem)" title="Közöny (érzelem)">Közöny</a> · <a href="/wiki/Lelkesed%C3%A9s" title="Lelkesedés">Lelkesedés</a> · <a href="/wiki/Lelkiismeret-furdal%C3%A1s" title="Lelkiismeret-furdalás">Lelkiismeret-furdalás</a> · <a href="/wiki/Mag%C3%A1nyoss%C3%A1g" title="Magányosság">Magányosság</a> · <a href="/wiki/Megb%C3%A1n%C3%A1s" title="Megbánás">Megbánás</a> · <a href="/wiki/Meglep%C5%91d%C3%A9s" title="Meglepődés">Meglepődés</a> · <a href="/wiki/Megvet%C3%A9s" title="Megvetés">Megvetés</a> · <a href="/wiki/Nosztalgia" title="Nosztalgia">Nosztalgia</a> · <a href="/wiki/%C3%96nbizalom" title="Önbizalom">Önbizalom</a> · <a href="/wiki/%C3%96r%C3%B6m_(%C3%A9rzelem)" title="Öröm (érzelem)">Öröm</a> · <a href="/wiki/P%C3%A1nik" title="Pánik">Pánik</a> · <a href="/wiki/Rem%C3%A9ny_(%C3%A9rzelem)" title="Remény (érzelem)">Remény</a> · <a href="/wiki/Retteg%C3%A9s" title="Rettegés">Rettegés</a> · <a href="/wiki/Sajn%C3%A1lat" title="Sajnálat">Sajnálat</a> · <a href="/wiki/Sz%C3%A9gyen" title="Szégyen">Szégyen</a> · <a href="/wiki/Szenved%C3%A9ly" title="Szenvedély">Szenvedély</a> · <a href="/wiki/Szenved%C3%A9s" title="Szenvedés">Szenvedés</a> · <a href="/wiki/Szerelem_(%C3%A9rzelem)" title="Szerelem (érzelem)">Szerelem</a> · <a href="/wiki/Szeretet" title="Szeretet">Szeretet</a> · <a href="/wiki/Szorong%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Szorongás">Szorongás</a> · <a href="/wiki/Unalom" title="Unalom">Unalom</a> · <a href="/wiki/Undor" title="Undor">Undor</a> · <a href="/wiki/V%C3%A1gy" title="Vágy">Vágy</a> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#fdfdfd;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><a href="/wiki/Sablon:%C3%89rzelmek" title="Sablon:Érzelmek">Sablon:Érzelmek</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:%C3%89rzelmek">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:%C3%89rzelmek">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:%C3%89rzelmek&action=edit">sz</a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Face-smile.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Face-smile.svg/200px-Face-smile.svg.png" decoding="async" width="200" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Face-smile.svg/300px-Face-smile.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Face-smile.svg/400px-Face-smile.svg.png 2x" data-file-width="48" data-file-height="48" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Hangulatjel" title="Hangulatjel">smiley</a> a boldogság egyik legismertebb szimbóluma</figcaption></figure> A boldogság pozitív <a href="/wiki/%C3%89rzelem" title="Érzelem">érzelmekkel</a> jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.<a href="#cite_note-1">[1]</a> A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered. Mások szerint a boldogság a valóságunk és a ránk bízott küldetésünk metszete. Az <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete" title="Egyesült Nemzetek Szervezete">ENSZ</a> <a href="/wiki/M%C3%A1rcius_20." title="Március 20.">március 20</a>-át határozta meg a Boldogság Világnapjaként, ezzel megerősítve a jólét és a boldogság fontosságát.<a href="#cite_note-2">[2]</a> <blockquote class="idezet"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252656">.mw-parser-output blockquote.idezet{border:1px solid #a2a9b1;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);padding:5px;font-size:95%}.mw-parser-output blockquote.idezet .idezet-forras{text-align:right}.mw-parser-output blockquote.idezet .idezet-forras cite{font-style:normal}</style> <div> „A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.” </div> <cite>– Delia Steinberg Guzmán, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ujakropolisz.hu/cikk/mi-boldogsag">www.ujakropolisz.hu/</a></cite> </blockquote> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Meghatározás">Meghatározás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Meghatározás">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/Pozit%C3%ADv_pszichol%C3%B3gia" title="Pozitív pszichológia">pozitív pszichológia</a> tudományos alapon igyekszik megközelíteni a boldogságot és igyekszik megválaszolni azokat a kérdéseket, hogy mi a boldogság és hogyan lehet elérni. A filozófusok és a vallások gyakran az életminőség felől közelítik meg a boldogságot, miszerint a boldogság előidézője a jó élet, az anyagi bőség és nem veszik figyelembe az érzelmi vonatkozásokat. Ez lényegében az antik görög filozófusok tanainak átvétele – a görög eudaemonia (εὐδαιμονία) szót, amely az ókori etikai gondolkodás egyik alapfogalma<a href="#cite_note-3">[3]</a> leggyakrabban "boldogság"-ként fordítják, de jólétként és áldott állapotként is le lehet fordítani.<a href="#cite_note-4">[4]</a> A boldogságot közgazdasági vonatkozásban is lehet értelmezni, mint a különböző intézkedések sikerességének fokmérője. A "boldogság" jelentésbeli és használatbéli vita tárgyát képezi,<a href="#cite_note-5">[5]</a><a href="#cite_note-6">[6]</a><a href="#cite_note-7">[7]</a><a href="#cite_note-8">[8]</a><a href="#cite_note-9">[9]</a> ahogyan arról is vitatkoznak, hogy ezt hogyan értelmezi a kultúra.<a href="#cite_note-10">[10]</a><a href="#cite_note-Veenhoven-11">[11]</a> A szót leginkább két tényezővel kapcsolatban szokás használni:<a href="#cite_note-12">[12]</a> <ul><li>egy <a href="/wiki/%C3%89rzelem" title="Érzelem">érzelem</a> jelenlegi tapasztalása, mint amilyen az <a href="/wiki/%C3%96r%C3%B6m_(%C3%A9rzelem)" title="Öröm (érzelem)">öröm</a> is; vagy egy általánosabb érzést, mint egészként értelmezett érzelmi feltételt.<a href="#cite_note-13">[13]</a> <a href="/wiki/Daniel_Kahneman" title="Daniel Kahneman">Daniel Kahneman</a> például úgy határozta meg a boldogságot, mint amit "'itt és most tapasztalok'".<a href="#cite_note-14">[14]</a> Ez az értelmezési mód elterjedt a boldogság szótári meghatározásai között.<a href="#cite_note-15">[15]</a><a href="#cite_note-16">[16]</a><a href="#cite_note-17">[17]</a></li> <li>megelégedettség az élettel, mint <a href="/wiki/%C3%89letmin%C5%91s%C3%A9g" title="Életminőség">életminőség</a>.<a href="#cite_note-18">[18]</a> <a href="/w/index.php?title=Ruut_Veenhoven&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ruut Veenhoven (a lap nem létezik)">Ruut Veenhoven</a> például úgy határozta meg a boldogságot, mint "átfogó elégedettséget az egyén éltének teljességével."<a href="#cite_note-Veenhoven-11">[11]</a>:2<a href="#cite_note-19">[19]</a> Kahneman azt mondta, ez fontosabb az embereknek, mint a jelenlegi tapasztalat.<a href="#cite_note-20">[20]</a><a href="#cite_note-21">[21]</a><a href="#cite_note-22">[22]</a></li></ul> Néha ezt a két tényezőt együtt használják. A <a href="/w/index.php?title=Szubjekt%C3%ADv_j%C3%B3l-l%C3%A9t&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szubjektív jól-lét (a lap nem létezik)">szubjektív jól-lét</a> (swb – Subjective Well-Being)<a href="#cite_note-23">[23]</a> magába foglalja a jelen tapasztalat mérését (érzelmet és <a href="/wiki/Hangulat" title="Hangulat">hangulatot</a>) és az élettel való elégedettséget.<a href="#cite_note-24">[24]</a> <a href="/wiki/Sonja_Lyubomirsky" title="Sonja Lyubomirsky">Sonja Lyubomirsky</a> például úgy írta le a boldogságot, mint "öröm tapasztalását, elégedettséget, vagy pozitív jól-létet, azzal az érzéssel kombinálva, hogy az egyén élete jó, értelmes és élni érdemes."<a href="#cite_note-25">[25]</a> Xavier Landes<a href="#cite_note-26">[26]</a> úgy értelmezte, hogy a boldogság magában foglalja a szubjektív jóllétet, a hangulatot and eudaimoniát.<a href="#cite_note-27">[27]</a> Ezek a különféle használati módok különféle eredményekhez vezetnek.<a href="#cite_note-28">[28]</a><a href="#cite_note-29">[29]</a> míg a Skandináv országok rendszeresen elöl szerepelnek az swb-kérdőívek alapján, a dél-amerikai országok magasabb pontszámot érnek el az érzés-alapú jelenlegi pozitív élettapasztalat mérései alapján.<a href="#cite_note-30">[30]</a> A boldogság kifejezést értelmezése erősen függ a szövegkörnyezettől,<a href="#cite_note-31">[31]</a> ami miatt ez egy többértelmű és homályos kifejezés. További problémát jelent, hogy mikor történik a mérés; az elégedettség vagy boldogságérzés szintje eltér ha azt rögtön a tapasztaláskor, vagy emlékezés alapján később rögzítik.<a href="#cite_note-32">[32]</a><a href="#cite_note-33">[33]</a> A kifejezés némely használója elfogadja ezeket a problémákat, de továbbra is használja a szót, mivel annak meggyőző ereje van.<a href="#cite_note-34">[34]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Mérése">Mérése</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Mérése">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:World_Happiness_Report.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/World_Happiness_Report.png/440px-World_Happiness_Report.png" decoding="async" width="440" height="348" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/World_Happiness_Report.png/660px-World_Happiness_Report.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/World_Happiness_Report.png/880px-World_Happiness_Report.png 2x" data-file-width="1486" data-file-height="1176" /></a><figcaption>A világ boldogságszintje a <a href="/w/index.php?title=World_Happiness_Report&action=edit&redlink=1" class="new" title="World Happiness Report (a lap nem létezik)">World Happiness Report</a> alapján (2016).</figcaption></figure> Az emberek évszázadok óta próbálják mérni a boldogságot. 1780-ban, az angol haszonelvű filozófus <a href="/wiki/Jeremy_Bentham" title="Jeremy Bentham">Jeremy Bentham</a> azt állította, hogy a boldogság az emberek elsődleges célja, és ezt mérni kell ahhoz, hogy tudjuk, hogy egy kormány milyen jól teljesít.<a href="#cite_note-35">[35]</a> A boldogságot manapság általában bevallási alapon kérdőívekkel mérik. Az egyéni bevallás viszont kognitív részrehajlással és egyéb hibákkal járhat, mint például a tetőpont alapján történő megítélés. A tanulmányok azt mutatják, hogy az érzelmi memória pontatlan tud lenni.<a href="#cite_note-36">[36]</a> Az érzelmi előrejelzésekre vonatkozó kutatás pedig azt mutatja, hogy az emberek gyengén képesek megjósolni a jövendőbeli érzéseiket, ebbe beleértve azt is, hogy ők milyen boldogok fognak lenni.<a href="#cite_note-37">[37]</a> A boldogsággal foglalkozó közgazdászok, nem igazán törődnek a filozófiai és metodológiai problémákkal, amit a boldogság témája felvet, és továbbra is kérdőíveket használnak arra, hogy lemérjék a népességek átlagboldogságát. A boldogság mérésére több mutató is készült: <ul><li>A Szubjektív Boldogság Skála (Subjective Happiness Scale) (SHS) egy négy részből álló mutató, ami az emberi szubjektív boldogságot 1999 óta méri. Ez a mérce megköveteli a résztvevőktől, hogy abszolút értelemben minősítsék, hogy ők boldogok vagy boldogtalanok, ahogyan azt is megkérdi, mennyire képesek azonosulni boldog vagy boldogtalan emberek leírásával.<a href="#cite_note-38">[38]</a><a href="#cite_note-39">[39]</a></li> <li>A Pozitív és Negatív Viszonyulás Ütemterv (Positive and Negative Affect Schedule) (PANAS) 1988-tól létezik, és ez egy 20-részes kérdőív, amelynek ötpontos Likert-skálája van (1 – nagyon kicsit, vagy egyáltalán nem, 5 – szélsőségesen), és a személyiségjegyek és pozitív és negatív viszonyilások közötti kapcsolatot kutatja "ebben a pillanatban, az elmúlt pár napban, az elmúlt héten, az elmúlt néhány héten és általánosságban".<a href="#cite_note-40">[40]</a> Ennek a skálának egy hosszabb verziója is megjelent 1994-ben, hozzáadott viszonyulási skálákkal.<a href="#cite_note-41">[41]</a></li> <li>Az Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale) (SWLS) egy globális kognitív életelégedettség-mérés, amit <a href="/w/index.php?title=Ed_Diener&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ed Diener (a lap nem létezik)">Ed Diener</a> fejlesztett ki. Egy hétpontos Likert-skálát használ arra, hogy egyetértsünk öt állítással az életünkkel kapcsolatban.<a href="#cite_note-42">[42]</a><a href="#cite_note-43">[43]</a></li> <li>A Cantril Létra Módszer (Cantril ladder method)<a href="#cite_note-autogenerated1047-44">[44]</a> az, amit a Világboldogsági Kimutatásban (World Happiness Report) használnak. A válaszadókat arra kérik, hogy egy létrára gondoljanak, ahol a legjobb élet, ami lehetséges számukra az a 10-es, és a legrosszabb élet amit élhetnének a 0. Ekkor arra kérik őket, hogy értékeljék a jelenlegi életüket egy 0-10-ig tartó skálán.<a href="#cite_note-autogenerated1047-44">[44]</a><a href="#cite_note-45">[45]</a></li> <li>A Pozitív Tapasztalat (Positive Experience) az a felmérés, amit a <a href="/wiki/Gallup" class="mw-redirect mw-disambig" title="Gallup">Gallup</a> használ, és azt kérdi, hogy az előző napon az emberek tapasztaltak-e örömöt, sok nevetést, kipihentek voltak-e, tisztelettel bántak-e velük, tanultak-e valamit, vagy tettek-e valami érdekeset. A top 10 ország közül 9 2018-ban <a href="/wiki/D%C3%A9l-Amerika" title="Dél-Amerika">dél-amerikai</a> volt, amit <a href="/wiki/Paraguay" title="Paraguay">Paraguay</a> és <a href="/wiki/Panama" title="Panama">Panama</a> vezetett. Az országok pontjai 85-től 43-ig változhatnak.<a href="#cite_note-46">[46]</a></li></ul> 2012 óta Világboldogsági Kimutatás (World Happiness Report) jelenik meg. A boldogságot értékelik, mint "milyen boldog volt az életével, mint egésszel?" és érzelmi kimutatást is végez, mint "milyen boldog Ön most?", és az emberek úgy tűnik képesek az ilyen szövegösszefüggésben megfelelően használni a boldogság kifejezést. Az ilyen mérések használatával a kimutatás azonosítja a legmagasabb boldogsággal működő országokat. A szubjektív jól-léti mérések során az elsődleges különbségtétel a kognitív életértékelés között és az érzelmi kimutatás között történik. U<a href="#cite_note-47">[47]</a> Az Egyesült Királyság a nemzeti jóllétet 2012-ben kezdte mérni,<a href="#cite_note-48">[48]</a> követve <a href="/wiki/Bhut%C3%A1n" title="Bhután">Bhutánt</a>, aki már mérte előtte is (bruttó nemzeti boldogság).<a href="#cite_note-49">[49]</a><a href="#cite_note-50">[50]</a> A tudományos közgazdászok és a nemzetközi gazdasági szervezetek arról vitatkoznak, hogy többdimenziós mércéket kellene felállítani, amit a szubjektív és objektív mérőszámokat kombinálják és közvetlenebb és a valóságot jobban tükröző mérését alkossák meg ezzel az emberi jólétnek. Sok különböző tényező segíti a felnőtt jólétet, és a boldogság csak részben tükrözi a jelenlévő erősebb kényszereket, fair viszonyulásokat, autonómiát, közösséget és tevékenységeket, amik kulcsvonatkozásai az ember boldogságának és jólétének az egész élete során.<a href="#cite_note-51">[51]</a> Habár ezek a tényezők szerepet látnak el a boldogságérzetünkben, nem kell mindegyiküknek párhuzamosan fejlődnie ahhoz, hogy növekedést tapasztaljunk a boldogságérzetünkben. A boldogság az idő során egész stabilnak látszik.<a href="#cite_note-52">[52]</a><a href="#cite_note-53">[53]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Filozófia">Filozófia</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Filozófia">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_erkölccsel_való_kapcsolata">Az erkölccsel való kapcsolata</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Az erkölccsel való kapcsolata">szerkesztés</a>]</div> A boldogság filozófiáját gyakran együtt tárgyalják az etikával.<a href="#cite_note-54">[54]</a> A hagyományos európai közösségek a görögöktől és keresztényektől örökölték ezt, hogy a boldogságot gyakran az erkölccsel kapcsolják össze, ami bizonyos szereppel bírt bizonyos közösségi életben.<a href="#cite_note-55">[55]</a> Az erkölcsfilozófiában a boldogság még mindig nehéz téma. Az erkölcsfilozófia története során váltakoztak az olyan nézetek, miszerint az erkölcsi tettek következményei boldogsághoz vezetnek, és azok a nézetek, amik szerint az erkölcsnek semmi köze nincs a boldogsághoz.<a href="#cite_note-56">[56]</a> Az erkölcs és a boldogság kapcsolatát a pszichológia változatos módokon keresztül tanulmányozta. Az empirikus kutatás azt sugallja, hogy a laikusok véleménye egy személy boldogságáról függ annak az embernek az erkölcsi megítélésétől, ami azt sugallja, hogy mások boldogságának megítélése erkölcsi megítéléssel is együtt jár.<a href="#cite_note-57">[57]</a> Nagyléptékű kutatás támasztja azt alá, hogy a pro-szociális viselkedés növelheti a boldogságérzetet.<a href="#cite_note-Aknin2021-58">[58]</a><a href="#cite_note-Hui2020-59">[59]</a><a href="#cite_note-Curry2018-60">[60]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Etika">Etika</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Etika">szerkesztés</a>]</div> Az etika szól arról, hogy az embereknek hogyan kellene viselkedniük, vagy egyénileg vagy közösségekben, az ilyen viselkedés pedig boldogsággal jár együtt. A haszonelvűség hirdetői, mint például <a href="/wiki/John_Stuart_Mill" title="John Stuart Mill">John Stuart Mill</a> és <a href="/wiki/Jeremy_Bentham" title="Jeremy Bentham">Jeremy Bentham</a>, a legnagyobb boldogság alapelvét hirdették, mint egy iránymutatást az etikus viselkedés alapjául.<a href="#cite_note-61">[61]</a> Ennek a nézetnek legfőbb kritikusai <a href="/wiki/Thomas_Carlyle" title="Thomas Carlyle">Thomas Carlyle</a>, <a href="/w/index.php?title=Ferdinand_T%C3%B6nnies&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ferdinand Tönnies (a lap nem létezik)">Ferdinand Tönnies</a> voltak és további mások a német filozófiai hagyományból.<a href="#cite_note-62">[62]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Arisztotelész">Arisztotelész</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Arisztotelész">szerkesztés</a>]</div> Arisztotelész az <a href="/w/index.php?title=Eudaimonia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eudaimonia (a lap nem létezik)">eudaimonia</a> kifejezést az emberi gondolatok és cselekedetek céljaként írja le. Az eudaimoniát gyakran boldogságként fordítják, de némely tudósok úgy tartják az "emberi virágzás" pontosabb fordítást jelent.<a href="#cite_note-63">[63]</a> Arisztotelész a kifejezést a Nikomakhoszi etika című művében még inkább kiterjeszti a boldogság általános értelmezésén is túlra.<a href="#cite_note-64">[64]</a> A Nikomakhoszi etikában, amit i. e. 350 körül írt, <a href="/wiki/Arisztotel%C3%A9sz" title="Arisztotelész">Arisztotelész</a> kijelenti, hogy a boldogság (és a jól lét és a jól cselekvés) az egyetlen dolog, amit az emberek a saját érdekük miatt akarnak elérni, a gazdagságtól, az elismeréstől, az egészségtől és a barátságtól eltérően. Megfigyelte, hogy az emberek a gazdagságot, elismerést, egészséget nem csak önmagukért keresik, hanem azért is, hogy boldogok legyenek.<a href="#cite_note-65">[65]</a> Arisztotelész számára az <a href="/w/index.php?title=Eudaimonia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eudaimonia (a lap nem létezik)">eudaimonia</a> kifejezés, amit 'boldogságként' vagy 'virágzásként' fordíthatunk, inkább egy cselekedet, mint egy érzelem vagy állapot.<a href="#cite_note-66">[66]</a> Az eudaimonia (görögül: εὐδαιμονία) egy klasszikus görög szó, amit az "eu" ("jó" vagy "jól-lét") és a "daimōn" ("szellem" vagy "kisebb istenség") szóból áll, és kiterjesztve az egyén vagyonát vagy szerencséjét is jelenti. Így értve a boldog élet a jó élet, amiben az ember kiváló módon betölti az emberi természetét.<a href="#cite_note-Negotiating_the_Good_Life-67">[67]</a> Arisztotelész konkrétan úgy érvelt, hogy a jó élet az, aminek kiváló értelmi aktivitása van. Erre az érvre az úgynevezett "funkciós érvvel" jutott. Alapvetően, ha ez igaz, akkor minden egyes élő lénynek van egy funkciója, amit ő egyedien csinál. Arisztotelész számára az emberi funkció az értelem, mert ez az, amit az emberek egyedien használnak. És az egyén funkcióját jól művelni, vagy kiválóan művelni az jó. Arisztotelész szerint a kiválóan művelt értelmiségi élet a boldog élet. Arisztotelész úgy érvelt, hogy a második legjobb az életben az erkölcsi erényt megvalósító élet azok részére, akik nem tudnak kiváló értelmiségi életet élni.<a href="#cite_note-Negotiating_the_Good_Life-67">[67]</a> Arisztotelész kulcskérdése, amire a választ keresi, hogy végtére is „mi az emberi létezés végső értelme”? Sok ember az örömöket, az egészséget és a jó megítélést keresi. Igaz, hogy ezeknek értéke van, de semelyik sem foglalhatja el a legfőbb jó helyét, amire az emberiség törekszik. Úgy tűnhet, hogy minden javak eszközül szolgálnak a boldogság elérésére, de Arisztotelész azt mondta, hogy a boldogság az önmagában is cél.<a href="#cite_note-68">[68]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nietzsche">Nietzsche</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Nietzsche">szerkesztés</a>]</div> <a href="/wiki/Friedrich_Nietzsche" title="Friedrich Nietzsche">Friedrich Nietzsche</a> az angol haszonelvűeket kritizálta, akik a legnagyobb boldogságra törekedtek. Az ő mondása volt, hogy "az ember nem törekszik boldogságra, hanem csak az angolok törekednek".<a href="#cite_note-69">[69]</a> Nietzsche ezt úgy értette, hogy a boldogság, mint valaki létezésének végső célja, a szavaival élve "megvethetővé" teszi az embert. Nietzsche ehelyett egy olyan kultúrára sóvárgott, ami nehezebb, magasabb célokat tűz ki, mint a "puszta boldogság". Bemutatta az "utolsó ember" kvázi-disztópikus gondolatkísérleti figuráját a haszonelvűek és a boldogságkeresők ellenében.<a href="#cite_note-plato.stanford.edu-70">[70]</a><a href="#cite_note-71">[71]</a> Ezek a kicsi "utolsó emberek" akik csak a saját boldogságukat és egészségüket keresik, elkerülnek minden veszélyt, erőfeszítést, nehézséget, kihívást, szenvedést megvetendőek Nietzsche olvasója számára. Nietzsche ehelyett azt szeretné, ha értékelnénk azt, ami nehéz, amit csak szenvedésen és fájdalmon keresztül lehet elérni, és hogy meglássuk az értékét annak, amikor valaki szenved és a boldogtalanság valóban részt vállal abban, hogy valaki nagy értéket teremt az életében, beleértve az emberi kultúra és nem kevésbé a filozófia vívmányait.<a href="#cite_note-plato.stanford.edu-70">[70]</a><a href="#cite_note-72">[72]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kiváltó_okok_és_elérési_módok">Kiváltó okok és elérési módok</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Kiváltó okok és elérési módok">szerkesztés</a>]</div> A boldogság elérésének elméletei magában foglalják a "váratlan pozitív eseményekkel való találkozást",<a href="#cite_note-73">[73]</a> "járni egy számunkra fontos párral",<a href="#cite_note-74">[74]</a> és a "mások dicséretében és elfogadásában való sütkérezést" .<a href="#cite_note-75">[75]</a> Mások úgy hiszik, hogy a boldogság nem csupán külső, pillanatnyi élvezetek eredménye.<a href="#cite_note-Selig-76">[76]</a> A pozitív pszichológia, a jól-lét, az eudaimonia és a boldogság kutatásai és Diener, Ryff, Keyes és Seligmann elméletei széleskörű témákat lefednek, beleértve az élet "biológiai, személyes, kapcsolati, intézményesített, kulturális, és globális dimenzióit".<a href="#cite_note-FOOTNOTESeligmanCsikszentmihalyi2000-77">[77]</a> <a href="/w/index.php?title=George_Eman_Vaillant&action=edit&redlink=1" class="new" title="George Eman Vaillant (a lap nem létezik)">George Vaillant</a> pszichiáter és a Harvard Egyetem felnőtt fejlődéssel foglalkozó igazgatója úgy találta, hogy azok akik a legboldogabbak és a legegészségesebbek voltak, erős interperszonális kapcsolatokról számoltak be.<a href="#cite_note-78">[78]</a> A kutatás azt mutatta, hogy a megfelelő alvás is hozzájárul a jóléthez.<a href="#cite_note-79">[79]</a> A jó mentális egészség és a jó kapcsolatok jobban segítik a boldogságérzetünket, mint a bevételünk.<a href="#cite_note-80">[80]</a> 2018-ban <a href="/w/index.php?title=Laurie_R._Santos&action=edit&redlink=1" class="new" title="Laurie R. Santos (a lap nem létezik)">Laurie R. Santos</a> kurzusa, amit "Pszichológia és a jó élet" címmel hirdetett meg, a Yale Egyetem legnépszerűbb leckesorozata lett, és szabadon elérhetővé tették online a nem-yale-es nézők számára is.<a href="#cite_note-81">[81]</a> Némely hangadó a különbségre fókuszál a hedonista hagyomány között (keresni a kellemes és kerülni a kellemetlen tapasztalatokat), és az eudaimonikus hagyomány között (teljességében élni az életet egy mély és megelégedett módon).<a href="#cite_note-ReferenceA-82">[82]</a> Kahneman azt mondta, hogy "amikor ránézünk az emberek mit akarnak magunknak, hogyan érik el a céljaikat, akkor látszólag jobban érdekli őket a kielégülés, mint a boldogság keresése".<a href="#cite_note-83">[83]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Önbeteljesítő_elméletek">Önbeteljesítő elméletek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Önbeteljesítő elméletek">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sweet_Baby_Kisses_Family_Love.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Sweet_Baby_Kisses_Family_Love.jpg/220px-Sweet_Baby_Kisses_Family_Love.jpg" decoding="async" width="220" height="148" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Sweet_Baby_Kisses_Family_Love.jpg/330px-Sweet_Baby_Kisses_Family_Love.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Sweet_Baby_Kisses_Family_Love.jpg/440px-Sweet_Baby_Kisses_Family_Love.jpg 2x" data-file-width="4133" data-file-height="2782" /></a><figcaption>Nő, amint arcon puszil egy gyermeket</figcaption></figure> A Maslow-piramis egy olyan ábra, ami az emberi szükségleteket mutatja be, a pszichológiait és a fizikait is. Amikor egy emberi lény fellép a piramis fokain, eléri az önmegvalósítást, majd az önmeghaladást.<a href="#cite_note-84">[84]</a> A rutinon túl, kiteljesedést keres, Maslow különleges tapasztalatokra alapozza ezt az élményt (csúcsélmények), a szeretet kifinomult pillanatai, megértés, boldogság vagy olyan gyönyör, amin keresztül a személy teljesebbnek, élőbbnek, önfenntartóbbnak érzi magát, és mégis a világ részét képezi. Ez hasonló a flow-pszichológiához, amit <a href="/wiki/Cs%C3%ADkszentmih%C3%A1lyi_Mih%C3%A1ly" title="Csíkszentmihályi Mihály">Csíkszentmihályi Mihály</a> alkotott meg.<a href="#cite_note-85">[85]</a> A flow fogalma egy olyan elképzelés, ami szerint miután az alapszükségleteink kielégülnek, nagyobb boldogságot nyerhetünk azáltal, hogy megváltoztatjuk a tudatosságunkat, és olyan tevékenységet keresünk, amelyben elveszítjük az idő telésének érzését. Az intenzív fókuszunk azt eredményezi, hogy minden más ügyet elfelejtünk, ami cserében pozitív érzelmeket hoz.<a href="#cite_note-86">[86]</a> <a href="/wiki/Erich_Fromm" title="Erich Fromm">Erich Fromm</a> azt mondta, hogy "A boldogság annak a jele, hogy az ember megtalálta a választ az emberi létezés problémájára: a produktív felismerése a potenciáljának és így, párhuzamosan, eggyé tud válni a világgal, és megőrzi a saját integritását is. Azzal, hogy az energiáját produktívan használja, „elég anélkül, hogy elfogyna”.<a href="#cite_note-87">[87]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Girl_of_Vietnam.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Girl_of_Vietnam.jpg/220px-Girl_of_Vietnam.jpg" decoding="async" width="220" height="154" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Girl_of_Vietnam.jpg/330px-Girl_of_Vietnam.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Girl_of_Vietnam.jpg/440px-Girl_of_Vietnam.jpg 2x" data-file-width="900" data-file-height="631" /></a><figcaption>Mosolygó nő Vietnámban</figcaption></figure> Az öndeterminációs elmélet a valódi motivációt három szükséglethez köti: <a href="/wiki/Kompetencia" class="mw-redirect mw-disambig" title="Kompetencia">kompetencia</a>, <a href="/wiki/Auton%C3%B3mia" class="mw-redirect mw-disambig" title="Autonómia">autonómia</a>, és társas kapcsolatok. <a href="/w/index.php?title=Ronald_Inglehart&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ronald Inglehart (a lap nem létezik)">Ronald Inglehart</a> a kultúrák közötti boldogságkülönbségeket a Világ-Értékek Kérdőívéből (World Values Survey) nyerte.<a href="#cite_note-Inglehart2008-88">[88]</a> Úgy találta, hogy amilyen mértékig egy társadalom lehetővé teszi a szabad döntést, annak döntő fontossága van a boldogságunkra vonatkozólag. Amikor az alapszükségletek kielégülnek, a boldogság foka olyan gazdasági és kulturális tényezőktől függ, amik lehetővé teszik a szabad döntést abban, hogy az emberek hogyan élhetik az életüket. A boldogság függ a vallástól is azokban az országokban, ahol a szabad döntés szűkebb keretek között működik.<a href="#cite_note-89">[89]</a> <a href="/wiki/Sigmund_Freud" title="Sigmund Freud">Sigmund Freud</a> azt mondta, hogy minden ember a boldogságra törekszik, de a lehetőségei korlátozottak, mert „mi úgy vagyunk összetéve, hogy az intenzív örömöt csak az ellentétéből tudjuk levonni, és a dolgok tényleges helyzetéből csak kevéssé”.<a href="#cite_note-90">[90]</a> A <a href="/wiki/Hedonizmus" title="Hedonizmus">hedonizmus</a> olyan elmélet, ami az örömöt teszi az emberi élet céljává.<a href="#cite_note-91">[91]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Pozitív_pszichológia">Pozitív pszichológia</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Pozitív pszichológia">szerkesztés</a>]</div> 2000 óta a <a href="/wiki/Pozit%C3%ADv_pszichol%C3%B3gia" title="Pozitív pszichológia">pozitív pszichológia</a> területe rendkívüli módon kibővült tudományos cikkekkel, és sok különféle nézetet vont be a boldogság okait kutatván, és olyan tényezőkre világított rá, amik együtt járnak a boldogsággal.<a href="#cite_note-NYSciHap-92">[92]</a> Számos rövidtávú önsegítő beavatkozást fejlesztettek ki, és mutattak be, amik fokozzák a boldogságérzetet.<a href="#cite_note-93">[93]</a><a href="#cite_note-94">[94]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Indirekt_megközelítések">Indirekt megközelítések</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Indirekt megközelítések">szerkesztés</a>]</div> Számos író, <a href="/wiki/Albert_Camus" title="Albert Camus">Albert Camus</a>-t és <a href="/wiki/Eckhart_Tolle" title="Eckhart Tolle">Tollét</a> is beleírtve írt arról, hogy a boldogság keresése nem összeegyeztethető a boldogság létével.<a href="#cite_note-95">[95]</a><a href="#cite_note-96">[96]</a><a href="#cite_note-97">[97]</a><a href="#cite_note-98">[98]</a> <a href="/wiki/John_Stuart_Mill" title="John Stuart Mill">John Stuart Mill</a> úgy hitte, hogy az emberek nagy többségének a boldogság en passant érhető el, semmint, hogy közvetlenül keresné.. Ez nem jelentett öntudatosságot, vizsgálatot, önértékelést, gondolkodást, elképzelést az egyén boldogságáról. imagining or questioning on one's happiness. Hanem, ha másként szerencsés helyzetbe kerül, az egyén "belélegzi a boldogságot, a levegővel együtt."<a href="#cite_note-99">[99]</a> <a href="/w/index.php?title=William_Inge_(priest)&action=edit&redlink=1" class="new" title="William Inge (priest) (a lap nem létezik)">William Inge</a> azt mondta, hogy "egészében, a legboldogabb emberek úgy tűnik, hogy semmi különösebb okkal nem rendelkeznek arra, hogy boldogok legyenek, csak a tény van meg nekik, hogy azok. "<a href="#cite_note-100">[100]</a> <a href="/w/index.php?title=Orison_Swett_Marden&action=edit&redlink=1" class="new" title="Orison Swett Marden (a lap nem létezik)">Orison Swett Marden</a> úgy fogalmazott "néhány ember született boldog."<a href="#cite_note-101">[101]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kognitív_viselkedésterápia">Kognitív viselkedésterápia</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Kognitív viselkedésterápia">szerkesztés</a>]</div> A kognitív viselkedésterápia (Cognitive behavioral therapy) egy népszerű terápiás módszer, amit arra használnak, hogy megváltoztassák a szokásokat, pusztán azzal, hogy a gondolatokat megváltoztatjuk. Az érzelmi szabályozásra fókuszál és sokmindent felhasznál a pozitív pszichológia gyakorlatai közül. Gyakran arra használják, hogy embereket a depresszióból vagy szorongásból kivezessenek, és azon dolgozzanak, hogyan lehet az életük boldogabb.<a href="#cite_note-102">[102]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Keresésének_hatásai">Keresésének hatásai</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Keresésének hatásai">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Pozitív">Pozitív</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Pozitív">szerkesztés</a>]</div> Bőségesen léteznek szekciók közötti tanulmányok a boldogságról és a fizikai egészségről, amik folyamatos pozitív kapcsolatokat mutatnak be.<a href="#cite_note-103">[103]</a> Az ellenőrző tanulmányok azt mutatják, hogy a boldogság keresése nem jósolja meg a hosszú életet a beteg populációkban, de nem jósolja meg a hosszú életet az egészséges népességben sem.<a href="#cite_note-104">[104]</a> A <a href="/wiki/Depresszi%C3%B3_(betegs%C3%A9g)" title="Depresszió (betegség)">depresszió</a> sok negatív életeseményhez köthető, mint az öngyilkosság, a gyenge egészség, droghasználat, és alacsony várható életkor. Ezt kiegészítve a boldogság keresése megóv ezektől a negatív kimenetelektől. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Negatív">Negatív</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Negatív">szerkesztés</a>]</div> <a href="/w/index.php?title=June_Gruber&action=edit&redlink=1" class="new" title="June Gruber (a lap nem létezik)">June Gruber</a> úgy érvelt, hogy a boldogság keresése előidézi az emberben, hogy érzékenyebb legyen, hiszékenyebb, kevésébé sikeres, és valószínűbbé teszi a magas kockázattal járó viselkedésmintákat is.<a href="#cite_note-105">[105]</a> Olyan tanulmányokat is bemutatott, amik azt mutatták, hogy a boldogság keresésének negatív hatása is lehet, mint például amikor túl nagy elvárásoknak nem tudunk megfelelni.<a href="#cite_note-gruberpeplab.com-106">[106]</a><a href="#cite_note-107">[107]</a><a href="#cite_note-Can_Seeking_Happiness_Make_People_H-108">[108]</a> <a href="/w/index.php?title=Iris_Mauss&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iris Mauss (a lap nem létezik)">Iris Mauss</a> megmutatta, hogy minél inkább törekszik az ember a boldogságra, annál inkább valószínű, hogy túl nagy elvárásokat fog felépíteni magának, és csalódott lesz.<a href="#cite_note-:5-109">[109]</a><a href="#cite_note-110">[110]</a> Az egyik tanulmány bemutatta, hogy azok az nők, akik jobban értékelik a boldogságot, kevésbé reagálnak pozitívan a boldog érzelmekre.<a href="#cite_note-111">[111]</a> Egy 2012-es tanulmány úgy találta, hogy a pszichológiai szubjektív jól-lét magasabb volt azoknál az embereknél, akik egyaránt tapasztaltak pozitív és negatív érzelmeket.<a href="#cite_note-112">[112]</a><a href="#cite_note-113">[113]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Tudományos_vonatkozások">Tudományos vonatkozások</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Tudományos vonatkozások">szerkesztés</a>]</div> A boldogság nehezen meghatározható fogalom és minden embernek mást jelent. A boldogság tudományos megközelítésének egyik legnagyobb kihívása a fogalom meghatározása, a boldogság szó jelentéseinek, jelentéstartalmának körülírása és megértése. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="PERMA_modell">PERMA modell</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: PERMA modell">szerkesztés</a>]</div> Az eddig lefolytatott kutatások egyik eredménye, hogy a pénz, az iskolázottság vagy éppen az időjárás nem hatnak úgy a boldogságra, mint azt legtöbben feltételezik. A kutatók inkább szokásokat tudtak korrelálni a boldogsággal. <a href="/wiki/Martin_Seligman" title="Martin Seligman">Martin Seligman</a> amerikai pszichológus megalkotta a "PERMA" betűszót, amely szerinte a boldogság alkotóelemeit reprezentálja: vagyis az emberek akkor boldogok, amikor jelen van a pleasure (élvezetek, mint egy finom étel, forró fürdő stb.), engagement (vagy <a href="/wiki/Flow-%C3%A9lm%C3%A9ny" title="Flow-élmény">flow-élmény</a>, az elmélyülés egy élvezetes vagy kielégítő tevékenységben), relationships (szociális kapcsolatok, amelyek a boldogság egyik legmegbízhatóbb fokmérői), meaning (of life, vagyis az élet értelme, valamilyen felsőbb cél vagy küldetés) és végül accomplishments (eredmények, vagyis valami kézzelfogható siker). A kutatások másik eredménye, hogy az emberek képesek saját boldogságukat önerőből fokozni. A hangulatváltozással összekapcsolható betegségek (mint pl. a depresszió) egyik magyarázata a biopszichológiai modellen alapul, amely szerint biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak a depresszióként ismert állapot kialakulásában. Egyes kutatások a vallások szerepét vizsgálták a boldogságban, illetve a vallások, filozófiai irányzatok boldogságra adott magyarázatát elemezték. A kutatások eredménye, hogy a vallás a fent említett PERMA modell számos elemét adhatja, és ezzel hozzájárulhat az egyéni boldogságérzéshez. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Flow-élmény">Flow-élmény</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Flow-élmény">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/Flow-%C3%A9lm%C3%A9ny" title="Flow-élmény">flow-elmélet</a> az intenzív boldogságérzés jelenségét vizsgálja, <a href="/wiki/Cs%C3%ADkszentmih%C3%A1lyi_Mih%C3%A1ly" title="Csíkszentmihályi Mihály">Csíkszentmihályi Mihály</a> kutatásai alapján lett elismert <a href="/wiki/Pszichol%C3%B3gia" title="Pszichológia">pszichológiai</a> irányvonal. Az elmélet azt a jelenséget írja le, amelynek során az ember tér- és időérzékét elveszítve egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenységbe belefeledkezik, és ez számára boldogságérzést okoz.<a href="#cite_note-114">[114]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Genetika_és_öröklődés">Genetika és öröklődés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Genetika és öröklődés">szerkesztés</a>]</div> A 2016-os állapot szerint nincs bizonyíték az egészségesebb szervezet által okozott boldogságra, a témát a Lee Kum Sheung Központban az Egészségért és a Boldogságért (Lee Kum Sheung Center for Health and Happiness) tanulmányozta a Harvard Egyetem egészségügyi karán.<a href="#cite_note-harvardmaggudrais-115">[115]</a> Pozitív kapcsolatot sejtettek az agy szürkeállománya a jobb precuneus területén, és az egyén szubjektív boldogsági pontja között.<a href="#cite_note-116">[116]</a> <a href="/wiki/Sonja_Lyubomirsky" title="Sonja Lyubomirsky">Sonja Lyubomirsky</a> úgy becsülte, hogy az ember boldogságszintjének 50 százaléka genetikailag előre meghatározott lehet, 10 százalékot az életkörülmények alakítanak, és a maradék 40 százalék az önirányítás körébe tartozik.<a href="#cite_note-117">[117]</a><a href="#cite_note-118">[118]</a> Amikor genetikáról beszélünk és azok egyénekre vonatkoztatható hatásain, fontos megértenünk, hogy a genetika nem jelez előre viselkedést. Lehetséges, hogy a gének megnöveljék a valószínűségét, hogy az egyén boldogabb legyen másoktól, de nem jósolják meg 100 százalékosan a viselkedést. A tudományos kutatás ezen pontján, nehéz volt sok bizonyítékot találni arra, hogy a boldogságra valamilyen módon a genetika is hatással van. Egy 2016-os tanulményban Michael Minkov és Michael Harris Bond azt találták, hogy egy gén, aminek a neve SLC6A4 nem volt jó előrejelző az emberek boldogságszintjét illetően.<a href="#cite_note-119">[119]</a> Másfelől számos tanulmány volt, amiben a genetikát kulcsfontosságúnak találták az emberek boldogságának előrejelzése és megértése szempontjából.<a href="#cite_note-120">[120]</a> Egy átfogó cikk sok tanulmányt átbeszél a genetika és a boldogság kapcsolatát illetően, és átadja a közös kutatási eredményeket.<a href="#cite_note-121">[121]</a> Az író egy fontos tényezőt talált, ami hatással volt a tudósok eredményeire, ami az volt, hogy hogyan történik a boldogság mérése. Például bizonyos tanulmányoknál, ahol a szubjektív jólétet mérték, mint örökölt tulajdonságot, ott ez magasabb értékben befolyásolja a boldogságot, 70-90 százalékban. Más tanulmányokban, ahol 11.500 nem kapcsolódó genotípust tanulmányoztak, és a konklúzió az öröklődés volt, ez csak 12-18 százalékos hatás volt. Ez a cikk végül úgy találta, hogy az öröklés közös százaléka körülbelül 20 és 50 százalék közötti.<a href="#cite_note-122">[122]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Vallási_értelmezése">Vallási értelmezése</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Vallási értelmezése">szerkesztés</a>]</div> Azon országok népessége, ahol magas a kulturális vallásosság, általában kevésbé tulajdonítják az élettel való elégedettségüket az érzelmi tapasztalataikhoz, mint olyan országokban, ahol a hitetlenség jobban elterjedt.<a href="#cite_note-123">[123]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Buddhizmus">Buddhizmus</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Buddhizmus">szerkesztés</a>]</div> A boldogság központi témája a <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhista tanításoknak</a>. Különböző minőségű boldogságot érezhetünk. Egy édesség elfogyasztása után rövidebb ideig tart és nem olyan intenzív, mint például az érzet, amelyet egy szülő érezhet gyermeke megszületésekor. A boldogság a nyugodt elme állapota. A különböző mentális agitációk megzavarhatják a tudat eme nyugodt, békés állapotát. Például először nagyon örülünk az új autónak, amit kaptunk, majd letargikussá válunk, amikor ellopják, vagy összetörik. Az érzések csapongó változása nem stabil boldogság. A buddhizmusban a legvégső és leghatalmasabb boldogsághoz a <a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">Nemes Nyolcrétű Ösvény</a> vezet. Ezt <a href="/wiki/Megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_a_buddhizmusban" title="Megvilágosodás a buddhizmusban">megvilágosodásnak</a> nevezik, amely az örökké tartó béke állapota. A végső boldogságot csak úgy érheti el valaki, ha túljut a <a href="/wiki/Tanh%C3%A1" title="Tanhá">sóvárgás</a> (tanhá) minden formáján. A buddhista filozófia szerint az anyagi gazdagság, sőt még a jó baráti kapcsolatok okozta érzelmek sem okoznak örök boldogságot. Ezek is csak bizonyos ideig vannak jelen. A buddhizmus az embereket a <a href="/wiki/Mett%C3%A1" class="mw-redirect" title="Mettá">kedvességre</a> (<a href="/wiki/Mett%C3%A1" class="mw-redirect" title="Mettá">mettá</a>, <a href="/wiki/Mudit%C3%A1" title="Muditá">muditá</a>, <a href="/wiki/Karun%C3%A1" title="Karuná">karuná</a>) és az <a href="/wiki/Egy%C3%BCtt%C3%A9rz%C3%A9s" title="Együttérzés">együttérzésre</a> buzdítja, arra hogy minden érző lénynek joga van a boldogsághoz. Segítsünk másoknak, vagy legalább ne ártsunk másoknak.<a href="#cite_note-124">[124]</a><a href="#cite_note-125">[125]</a> A <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">14. dalai láma</a> szerint – akinek <a href="/wiki/A_14._dalai_l%C3%A1ma_k%C3%B6nyvei" title="A 14. dalai láma könyvei">több könyve is megjelent</a> a boldogsággal kapcsolatban – az élet értelme a boldogság, ugyanis minden ember boldogságra vágyik és kerüli a szenvedést. Minden embernek joga van a boldogsághoz és mindenkinek tiszteletben kell tartania mások boldogsághoz való jogát.<a href="#cite_note-126">[126]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hinduizmus">Hinduizmus</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Hinduizmus">szerkesztés</a>]</div> Az Advaita <a href="/wiki/V%C3%A9d%C3%A1nta" title="Védánta">Védánta</a> szerint az élet végső célja a boldogság, abban az értelemben, hogy az illető az Atman és a Brahman közötti kettősséget meghaladja, és önmaga válik az egyetlen Én-né. <a href="/wiki/Patanjali" class="mw-redirect" title="Patanjali">Patanjali</a>, a Jóga szútrák írója kimerítően ír az boldogság pszichológiai és ontológiai gyökereiről.<a href="#cite_note-127">[127]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Konfucianizmus">Konfucianizmus</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Konfucianizmus">szerkesztés</a>]</div> <a href="/wiki/Menciusz" title="Menciusz">Menciusz</a>, a kínai konfucionista gondolkodó, aki számos alkalommal adott tanácsot kegyetlen politikai vezetőknek Kína háborús időszakaiban, meggyőződése volt, hogy az elme közvetítő szerepet tölt be a "kisebb én" (a fiziológiai én) és a "nagyobb én" (az erkölcsös én) között, és az, hogy a fontosságot helyesen ítéljük meg e kettő között vezet a bölcsesség eléréséhez.<a href="#cite_note-128">[128]</a> Úgy érvelt, hogy ha valaki nem érezte a megelégedést vagy örömet az egyén "életerejének" "igaz cselekedettel" történő táplálása során, akkor ez az erő összegyűrődik (Mencius, 6A:15 2A:2). Pontosabban annak tapasztalatát említi, hogy az egyén részegítő örömet érez amikor a nagy erények gyakorlatát ünnepli, különösen a zenén keresztül.<a href="#cite_note-129">[129]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Judaizmus">Judaizmus</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Judaizmus">szerkesztés</a>]</div> A boldogság vagy szimchá a judaizmusban fontos eleme az Isten szolgálatának.<a href="#cite_note-130">[130]</a> A bibliai passzus "szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vígassággal" (Zsoltárok 100:2) nyomatékosítja az öröm érzését Isten szolgálata közben.<a href="#cite_note-131">[131]</a> A Breslovi Nachman Rabbi népszerű tanítása szerint, aki egy 19. századi haszid rabbi volt, "Mitzvah Gedolah Le'hiyot Besimcha Tamid," nagy micva (parancsolat) hogy mindig a boldogság állapotában legyünk. Amikor egy személy boldog, sokkalta képesebb az Istent szolgálni a napi tevékenységei során, mint amikor depressziós vagy feldúlt. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Iszlám">Iszlám</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Iszlám">szerkesztés</a>]</div> <a href="/w/index.php?title=Al-Ghazali&action=edit&redlink=1" class="new" title="Al-Ghazali (a lap nem létezik)">Al-Ghazali</a> (1058–1111), a <a href="/wiki/Sz%C3%BAfi" class="mw-redirect" title="Szúfi">szúfi</a> gondolkodó írta a Boldogság Alkímiája című művet, egy olyan vallási instrukciós kézikönyvet, amit a muszlim világban ma is széles körben használnak.<a href="#cite_note-132">[132]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kereszténység">Kereszténység</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Kereszténység">szerkesztés</a>]</div> A "boldogság" elsődleges jelentése számos európai nyelven jószerencsét, áldást, vagy hasonló történést is magába foglal. A görög filozófiai jelentése elsődlegesen az etikára vonatkozik. A kereszténységben az ember végső célja a boldogság (felicitas), ami a görög <a href="/w/index.php?title=Eudaimonia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eudaimonia (a lap nem létezik)">eudaimonia</a> ("áldott boldogság") latin megfelelője, amit a 13. századi filozófus-teológusa <a href="/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s" title="Aquinói Szent Tamás">Aquinói Szent Tamás</a> ír le Isten lényegiségét meglátó víziójában ami a következő életbe enged betekintést.<a href="#cite_note-133">[133]</a> <a href="/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston" title="Hippói Szent Ágoston">Hippói Szent Ágoston</a> és <a href="/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s" title="Aquinói Szent Tamás">Aquinói Szent Tamás</a> szerint az ember utolsó célja a boldogság: "minden ember egyetért az utolsó cél vágyakozásában, ami a boldogság."<a href="#cite_note-134">[134]</a> Szent Tamás egyetértett <a href="/wiki/Arisztotel%C3%A9sz" title="Arisztotelész">Arisztotelésszel</a> abban, hogy a boldogságot nem lehet pusztán érvekkel és cselekedetek következményeivel elérni, hanem a jó ügyekkel kapcsolatos cselekedetek keresését is megkívánja, olyan szokások elsajátítását, amelyek <a href="/wiki/Er%C3%A9ny" title="Erény">erénynek</a> számítanak.<a href="#cite_note-135">[135]</a> Szent Tamás szerint a boldogság egy "spekulatív műveletből, az intellektusból áll": "Ennek megfelelően a boldogság alapvetően olyan műveleten múlik, mint például az isteni dolgokon való elmélkedés." És, "az utolsó cél nem lehet az aktív élet része, ami a praktikus intellektusra vonatkozik. " Így: "Az utolsó és tökéletes boldogság, amit először is és alapvetően az elmélkedés során létezik, másodlagosan a gyakorlati intellektus művelete, ami az emberi cselekedeteket és szenvedélyeket irányítja."<a href="#cite_note-136">[136]</a> Az emberi összetettség, ami például az értelemben és a felfogásban látszik, jólétet vagy boldogságot képes létrehozni, de az ilyen formája korlátozott és átmeneti. Az élet során Istenről, a végtelenül csodálatosságáról elmélkedni az akarat legnagyobb örömét jelenti. A Beatitudo, vagy tökéletes boldogség, mint teljes jól-lét nem ebben az életben érhető el, hanem a következőben.<a href="#cite_note-137">[137]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Társadalom_és_kultúra">Társadalom és kultúra</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Társadalom és kultúra">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Gazdasági_és_politikai_vonatkozások">Gazdasági és politikai vonatkozások</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Gazdasági és politikai vonatkozások">szerkesztés</a>]</div> <a href="/wiki/Jeremy_Bentham" title="Jeremy Bentham">Jeremy Bentham</a> úgy hitte, hogy a nyilvános előírásoknak a maximális boldogságra kellene törekednie, és még meg is becsült egy úgynevezett "hedonikus tényezőt". <a href="/wiki/Thomas_Jefferson" title="Thomas Jefferson">Thomas Jefferson</a> a "boldogság keresését" ugyanolyan szintre tette, mint a szabadság eszményét, az <a href="/wiki/Az_Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_f%C3%BCggetlens%C3%A9gi_nyilatkozata" title="Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata">Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában</a>. Jelenleg sok ország és szervezet méri rendszeresen a népesség boldogságát, nagyléptékű kérdőíveken, mint amilyen a bruttó nemzeti boldogság is <a href="/wiki/Bhut%C3%A1n" title="Bhután">Bhutánban</a>. A közgazdaságtanban általánosan elterjedt gyakorlat a GDP és a GNP használata a kormányzati intézkedések sikerességének mérésére. Általánosságban elmondható, hogy a gazdagabb nemzetek (magasabb egy főre jutó GDP) boldogabbak, mint a szegények – de a gazdagság növekedésével nem nő egyenes arányban a boldogság.<a href="#cite_note-138">[138]</a><a href="#cite_note-139">[139]</a> Ennek egyik magyarázata, hogy a boldogság és a vagyon között nem egyenes, hanem logaritmikus kapcsolat áll fenn – a vagyon egy százaléknyi növekedése ugyanolyan mértékű boldogságnövekedést eredményez gazdag és szegény nemzeteknél egyaránt.<a href="#cite_note-wealth_and_happiness_revisited-140">[140]</a><a href="#cite_note-141">[141]</a><a href="#cite_note-142">[142]</a><a href="#cite_note-globe-143">[143]</a> A másik megállapítás, hogy a gazdasági (és politikai) szabadság nagyobb mértékben járul hozzá az egyéni boldogsághoz, mint a munkások érdekeit néző piacszabályozás, és erős szakszervezetek vagy például a szociális védőháló megléte,<a href="#cite_note-cato.org-144">[144]</a><a href="#cite_note-145">[145]</a><a href="#cite_note-146">[146]</a><a href="#cite_note-147">[147]</a> aminek egyik legjobb példái a volt szocialista országok, köztük Magyarország is,<a href="#cite_note-sci-148">[148]</a> ahol kevésbé voltak boldogok az emberek, mint ugyanolyan szegény, de piacgazdasággal rendelkező országok lakói.<a href="#cite_note-sci-148">[148]</a> Egyes vélemények szerint a boldogságot be kellene építeni a hagyományos közgazdasági mérőszámok közé.<a href="#cite_note-149">[149]</a> Egyesek szerint a boldogság egyik forrása a munkahelyi siker, amikor a sikeresség, az önmegvalósítás érzését éli át az ember.<a href="#cite_note-150">[150]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kulturális_értékek">Kulturális értékek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Kulturális értékek">szerkesztés</a>]</div> A személyes boldogságot kulturális tényezők is befolyásolják.<a href="#cite_note-151">[151]</a><a href="#cite_note-152">[152]</a><a href="#cite_note-153">[153]</a> A hedonizmus erősebben kapcsolódik a boldogsághoz az individualista kultúrákban.<a href="#cite_note-154">[154]</a> Az egyik elmélet az, hogy a magasabb szubjektív jól-lét a gazdagabb országokban az egyéniességet előtérbe helyező kultúrához kapcsolódik. Az individualista kultúrák a belső motivációkat magasabb fokon elégíthetik ki, mint a kollektivista kultúrák, és a belső motiváció kielégítése, a külső motivációk ellenében nagyobb szintű boldogsághoz vezethet, ami miatt az individualista kultúrákban magasabb szintű boldogságot lehet mérni.<a href="#cite_note-155">[155]</a> A boldogság kulturális nézetei az idők során megváltoztak.<a href="#cite_note-156">[156]</a> Például a nyugati tőrődés azzal, hogy a gyerekkornak a boldogság idejének kell lennie, csak a 19. század óta van a köztudatban.<a href="#cite_note-157">[157]</a> Nem minden kultúra keresi a boldogság maximalizálását,<a href="#cite_note-auto1-158">[158]</a><a href="#cite_note-Jeanne_Tsai-159">[159]</a><a href="#cite_note-autogenerated1-160">[160]</a> és némely kultúra idegenkedik a boldogságtól.<a href="#cite_note-:0-161">[161]</a><a href="#cite_note-162">[162]</a> A nyugati kultúrákban úgy találták, hogy az egyéni boldogság a legfontosabb. Más kultúrák ezzel ellentétes nézeteket is vallhatnak, és idegenkedhetnek az egyéni boldogság elképzelésétől. Például az olyan emberek, akik kelet-ázsiai kultúrákból származnak, a boldogságot a másokkal való kapcsolatban keresik, és a személyes boldogságot károsnak tartják a társas kapcsolatok ápolása szempontjából.<a href="#cite_note-auto1-158">[158]</a><a href="#cite_note-Jeanne_Tsai-159">[159]</a><a href="#cite_note-:0-161">[161]</a><a href="#cite_note-163">[163]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Happiness" class="extiw" title="en:Happiness">Happiness</a> című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.wolframalpha.com/input/?i=happiness&a=*C.happiness-_*Word-">Wordnet 3.0</a> (accessed 2011-Feb-24 via Wolfram Alpha) </li> <li id="cite_note-2"><a href="#cite_ref-2">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://hvg.hu/vilag/20120629_boldogsag_napja">A boldogság napja lett március 20-a</a>. hvg.hu, 2012. június 29. (Hozzáférés: 2020. március 21.) </li> <li id="cite_note-3"><a href="#cite_ref-3">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index4648.html?option=com_tanelem&id_tanelem=465&tip=0">Fogalomtár etika szakosoknak: Eudaimonia</a> </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008. október 1.) „Reconsidering happiness: the costs of distinguishing between hedonics and eudaimonia”. The Journal of Positive Psychology 3 (4), 219–233. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/17439760802303044">10.1080/17439760802303044</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Reconsidering+happiness%3A+the+costs+of+distinguishing+between+hedonics+and+eudaimonia&rft.jtitle=The+Journal+of+Positive+Psychology&rft.date=October+2008&rft.volume=3&rft.issue=4&rft.pages=219%E2%80%93233&rft_id=info:doi/10.1080%2F17439760802303044">  </li> <li id="cite_note-5"><a href="#cite_ref-5">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Happiness, The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Metaphysics Research Lab, Stanford University (2020)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Stanford+Encyclopedia+of+Philosophy&rft.atitle=Happiness&rft.date=2020&rft.pub=Metaphysics+Research+Lab%2C+Stanford+University">  </li> <li id="cite_note-6"><a href="#cite_ref-6">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/whatisthisthingc0000feld">What is This Thing Called Happiness?</a>. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199571178.001.0001">10.1093/acprof:oso/9780199571178.001.0001</a> (2010). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0199571178" title="Speciális:Könyvforrások/978-0199571178">ISBN 978-0199571178</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=What+is+This+Thing+Called+Happiness%3F&rft.date=2010&rft.isbn=978-0199571178&rft_id=info:doi/10.1093%2Facprof%3Aoso%2F9780199571178.001.0001&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fwhatisthisthingc0000feld">  </li> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> The <a href="/w/index.php?title=Stanford_Encyclopedia_of_Philosophy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stanford Encyclopedia of Philosophy (a lap nem létezik)">Stanford Encyclopedia of Philosophy</a> states that "An important project in the philosophy of happiness is simply getting clear on what various writers are talking about." <a rel="nofollow" class="external free" href="https://plato.stanford.edu/entries/happiness/">https://plato.stanford.edu/entries/happiness/</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180611093213/https://plato.stanford.edu/entries/happiness/">Archiválva</a> 2018. június 11-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-8"><a href="#cite_ref-8">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181014091327/https://philpapers.org/rec/HAYTPP">Two Philosophical Problems in the Study of Happiness</a>. [2018. október 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://philpapers.org/rec/HAYTPP">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 13.) </li> <li id="cite_note-9"><a href="#cite_ref-9">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008. augusztus 1.) „The Long Slide to Happiness”. Journal of Philosophy of Education 42 (3–4), 559–573. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1467-9752.2008.00650.x">10.1111/j.1467-9752.2008.00650.x</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Long+Slide+to+Happiness&rft.jtitle=Journal+of+Philosophy+of+Education&rft.date=August+2008&rft.volume=42&rft.issue=3%E2%80%934&rft.pages=559%E2%80%93573&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1467-9752.2008.00650.x">  </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> "How Universal is Happiness?" Ruut Veenhoven, Chapter 11 in Ed Diener, John F. Helliwell & Daniel Kahneman (Eds.) International Differences in Well-Being, 2010, Oxford University Press, New York, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780199732739" title="Speciális:Könyvforrások/9780199732739">ISBN 978-0199732739</a> </li> <li id="cite_note-Veenhoven-11">↑ <a href="#cite_ref-Veenhoven_11-0">a</a> <a href="#cite_ref-Veenhoven_11-1">b</a> Veenhoven, R.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170809140901/https://personal.eur.nl/veenhoven/Pub2010s/2012k-full.pdf">Does Happiness Differ Across Cultures?</a>. [2017. augusztus 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://personal.eur.nl/veenhoven/Pub2010s/2012k-full.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.) </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wolff-Mann, Ethan. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://money.com/angus-deaton-nobel-winner-money-happiness/">What the New Nobel Prize Winner Has to Say About Money and Happiness</a> (2015. október 13.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=What+the+New+Nobel+Prize+Winner+Has+to+Say+About+Money+and+Happiness&rft.aulast=Wolff-Mann&rft.aufirst=Ethan&rft.date=October+13%2C+2015&rft_id=https%3A%2F%2Fmoney.com%2Fangus-deaton-nobel-winner-money-happiness%2F">  </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> Dan Haybron (<a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.slu.edu/colleges/AS/philos/site/people/faculty/Haybron/">https://www.slu.edu/colleges/AS/philos/site/people/faculty/Haybron/</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190830115908/https://www.slu.edu/colleges/AS/philos/site/people/faculty/Haybron/">Archiválva</a> 2019. augusztus 30-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben., <a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.happinessandwellbeing.org/project-team/">http://www.happinessandwellbeing.org/project-team/</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181012094438/http://www.happinessandwellbeing.org/project-team/">Archiválva</a> 2018. október 12-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben.); "I would suggest that when we talk about happiness, we are actually referring, much of the time, to a complex emotional phenomenon. Call it emotional well-being. Happiness as emotional well-being concerns your emotions and moods, more broadly your emotional condition as a whole. To be happy is to inhabit a favorable emotional state.... On this view, we can think of happiness, loosely, as the opposite of anxiety and depression. Being in good spirits, quick to laugh and slow to anger, at peace and untroubled, confident and comfortable in your own skin, engaged, energetic and full of life." <a rel="nofollow" class="external free" href="https://opinionator.blogs.nytimes.com/2014/04/13/happiness-and-its-discontents/">https://opinionator.blogs.nytimes.com/2014/04/13/happiness-and-its-discontents/</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181012094415/https://opinionator.blogs.nytimes.com/2014/04/13/happiness-and-its-discontents/">Archiválva</a> 2018. október 12-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. Haybron has also used the term thymic, by which he means 'overall mood state' in this context; <a rel="nofollow" class="external free" href="https://philpapers.org/rec/HAYHAE">https://philpapers.org/rec/HAYHAE</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181018003005/https://philpapers.org/rec/HAYHAE">Archiválva</a> 2018. október 18-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. Xavier Landes <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.sseriga.edu/landes-xavier">https://www.sseriga.edu/landes-xavier</a>> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190830115908/https://www.sseriga.edu/landes-xavier">Archiválva</a> 2019. augusztus 30-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben.> has described a similar concept of <a href="/w/index.php?title=Mood_(psychology)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mood (psychology) (a lap nem létezik)">mood</a>. <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.satori.lv/article/kas-ir-laime">https://www.satori.lv/article/kas-ir-laime</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190513122332/https://www.satori.lv/article/kas-ir-laime">Archiválva</a> 2019. május 13-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> "People don't want to be happy the way I've defined the term – what I experience here and now. In my view, it's much more important for them to be satisfied, to experience life satisfaction, from the perspective of 'What I remember,' of the story they tell about their lives."<a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513">https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181008135016/https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513">Archiválva</a> 2018. október 8-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181009172148/https://en.oxforddictionaries.com/definition/happy">Happy | Definition of happy in English by Oxford Dictionaries</a>. [2018. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://en.oxforddictionaries.com/definition/happy">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 9.) </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181009211209/https://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/happiness">HAPPINESS | meaning in the Cambridge English Dictionary</a>. [2018. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/happiness">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 9.) </li> <li id="cite_note-17"><a href="#cite_ref-17">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181009172141/https://www.dictionary.com/browse/happy">The definition of happy</a>. [2018. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.dictionary.com/browse/happy">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 9.) </li> <li id="cite_note-18"><a href="#cite_ref-18">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Facts of Life: ten issues of contentment. Outskirts Press, 6–10. o. (2014. november 4.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1478722595" title="Speciális:Könyvforrások/978-1478722595">ISBN 978-1478722595</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Facts+of+Life%3A+ten+issues+of+contentment&rft.date=2014&rft.pub=Outskirts+Press&rft.pages=6%E2%80%9310&rft.isbn=978-1478722595">  </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://plato.stanford.edu/entries/happiness/">https://plato.stanford.edu/entries/happiness/</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180611093213/https://plato.stanford.edu/entries/happiness/">Archiválva</a> 2018. június 11-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. 2011, "'Happiness' is often used, in ordinary life, to refer to a short-lived state of a person, frequently a feeling of contentment: 'You look happy today'; 'I'm very happy for you'. Philosophically, its scope is more often wider, encompassing a whole life. And in philosophy it is possible to speak of the happiness of a person's life, or of their happy life, even if that person was in fact usually pretty miserable. The point is that some good things in their life made it a happy one, even though they lacked contentment. But this usage is uncommon, and may cause confusion.' <a rel="nofollow" class="external free" href="https://plato.stanford.edu/entries/well-being/">https://plato.stanford.edu/entries/well-being/</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181025225319/https://plato.stanford.edu/entries/well-being/">Archiválva</a> 2018. október 25-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. 2017 </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> "People don't want to be happy the way I've defined the term – what I experience here and now. In my view, it's much more important for them to be satisfied, to experience life satisfaction, from the perspective of 'What I remember,' of the story they tell about their lives."<a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513">https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181008135016/https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513">Archiválva</a> 2018. október 8-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> Mandel, Amir. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513">Why Nobel Prize Winner Daniel Kahneman Gave Up on Happiness</a>”, Haaretz , 2018. október 7.<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Amir&rft.aulast=Mandel&rft.title=Why+Nobel+Prize+Winner+Daniel+Kahneman+Gave+Up+on+Happiness&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.haaretz.com%2Fisrael-news%2F.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513&rft.date=October+7%2C+2018">  </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> Livni, Ephrat: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://qz.com/1503207/a-nobel-prize-winning-psychologist-defines-happiness-versus-satisfaction/">A Nobel Prize-winning psychologist says most people don't really want to be happy</a>. Quartz , 2018. december 21. </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> e.g. 'Can Happiness be Measured', <a href="/w/index.php?title=Action_for_Happiness&action=edit&redlink=1" class="new" title="Action for Happiness (a lap nem létezik)">Action for Happiness</a>, <a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.actionforhappiness.org/why-happiness">http://www.actionforhappiness.org/why-happiness</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181018181844/http://www.actionforhappiness.org/why-happiness">Archiválva</a> 2018. október 18-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> See Subjective well-being#Components of SWB </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> The How of Happiness, Lyubomirsky, 2007 </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190830115908/https://www.sseriga.edu/landes-xavier">Landes Xavier | Stockholm School of Economics in Riga</a>. [2019. augusztus 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.sseriga.edu/landes-xavier">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.) </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.satori.lv/article/kas-ir-laime">https://www.satori.lv/article/kas-ir-laime</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190513122332/https://www.satori.lv/article/kas-ir-laime">Archiválva</a> 2019. május 13-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. Contact the author for English version </li> <li id="cite_note-28"><a href="#cite_ref-28">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2019. október 18.) „Lay Conceptions of Happiness: Associations With Reported Well-Being, Personality Traits, and Materialism”. Frontiers in Psychology 10, 2377. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02377">10.3389/fpsyg.2019.02377</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31681129">31681129</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6813919/">6813919</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Lay+Conceptions+of+Happiness%3A+Associations+With+Reported+Well-Being%2C+Personality+Traits%2C+and+Materialism&rft.jtitle=Frontiers+in+Psychology&rft.date=18+October+2019&rft.volume=10&rft.pages=2377&rft_id=info:pmid/31681129&rft_id=info:doi/10.3389%2Ffpsyg.2019.02377">  </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> "I am happy when I'm unhappy." Mark Baum character, <a href="/w/index.php?title=The_Big_Short_(film)&action=edit&redlink=1" class="new" title="The Big Short (film) (a lap nem létezik)">The Big Short (film)</a>, <a class="external free" href="https://en.wikiquote.org/wiki/The_Big_Short_(film)#Mark_Baum">https://en.wikiquote.org/wiki/The_Big_Short_(film)#Mark_Baum</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181017203111/https://en.wikiquote.org/wiki/The_Big_Short_(film)#Mark_Baum">Archiválva</a> 2018. október 17-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> Inc, Gallup: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://news.gallup.com/opinion/gallup/182843/happiest-people-world-swiss-latin-americans.aspx">Who Are the Happiest People in the World? The Swiss or Latin Americans?</a>. Gallup.com , 2015. április 24. </li> <li id="cite_note-31"><a href="#cite_ref-31">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldhappiness.report/ed/2012/">World Happiness Report 2012</a>”, 11. o. „How does happiness come into this classification? For better or worse, it enters in three ways. It is sometimes used as a current emotional report – "How happy are you now?," sometimes as a remembered emotion, as in "How happy were you yesterday?," and very often as a form of life evaluation, as in "How happy are you with your life as a whole these days?" People answer these three types of happiness question differently, so it is important to keep track of what is being asked. The good news is that the answers differ in ways that suggest that people understand what they are being asked, and answer appropriately”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=World+Happiness+Report+2012&rft.date=2012&rft_id=http%3A%2F%2Fworldhappiness.report%2Fed%2F2012%2F">  </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.psychologicalscience.org/observer/memory-vs-experience-happiness-is-relative#:~:text=The%20contrast%20between%20remembered%20and,gets%20to%20keep%20the%20memories">Memory Vs. Experience: Happiness is Relative</a>”, Observer, Association for Psychological Science, 2002. május 6. (Hozzáférés: 2021. november 10.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Memory+Vs.+Experience%3A+Happiness+is+Relative&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.psychologicalscience.org%2Fobserver%2Fmemory-vs-experience-happiness-is-relative%23%3A%7E%3Atext%3DThe%2520contrast%2520between%2520remembered%2520and%2Cgets%2520to%2520keep%2520the%2520memories&rft.source=Observer&rft.publisher=Association+for+Psychological+Science&rft.date=May+6%2C+2002">  </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Inge-1926">Inge, W.R.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=e-50twEACAAJ">Lay Thoughts of a Dean</a>. Creative Media Partners, LLC (1926). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1379053095" title="Speciális:Könyvforrások/978-1379053095">ISBN 978-1379053095</a> „Looking back, I think I can separate the years when I was happy and those when I was unhappy. But perhaps at the time I should have judged differently.”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Lay+Thoughts+of+a+Dean&rft.aulast=Inge&rft.aufirst=W.R.&rft.date=1926&rft.pub=Creative+Media+Partners%2C+LLC&rft.isbn=978-1379053095&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3De-50twEACAAJ">  </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">„World Happiness Report 2015”. „Some have argued that it is misleading to use 'happiness' as a generic term to cover subjective well-being more generally. While 'subjective well-being' is more precise, it simply does not have the convening power of 'happiness'. The main linguistic argument for using happiness in a broader generic role is that happiness plays two important roles within the science of well-being, appearing once as a prototypical positive emotion and again as part of a cognitive life evaluation question. This double use has sometimes been used to argue that there is no coherent structure to happiness responses. The converse argument made in the World Happiness Reports is that this double usage helps to justify using happiness in a generic role, as long as the alternative meanings are clearly understood and credibly related. Evidence from a growing number of large scale surveys shows that the answers to questions asking about the emotion of happiness differ from answers to judgmental questions asking about a person's happiness with life as a whole in exactly the ways that theory would suggest. Answers to questions about the emotion of happiness relate well to what is happening at the moment. Evaluative answers, in response to questions about life as a whole, are supported by positive emotions, as noted above, but also driven much more, than are answers to questions about emotions, by a variety of life circumstances, including income, health and social trust.”</cite>  quoted in <cite class="book citation" style="font-style:normal">Helliwell, John F. (2017. február 25.). „What's Special About Happiness as a Social Indicator?”. Social Indicators Research 135 (3), 965–968. o, Kiadó: Springer Science and Business Media LLC. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s11205-017-1549-9">10.1007/s11205-017-1549-9</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0303-8300">0303-8300</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=What%27s+Special+About+Happiness+as+a+Social+Indicator%3F&rft.jtitle=Social+Indicators+Research&rft.date=2017-02-25&rft.volume=135&rft.issue=3&rft.aulast=Helliwell&rft.aufirst=John+F.&rft.pages=965%E2%80%93968&rft.issn=0303-8300&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs11205-017-1549-9">  </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Tokumitsu, Miya (2017. június 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://thebaffler.com/salvos/did-fun-work-tokumitsu">Did the Fun Work?</a>”. The Baffler 35. (Hozzáférés: 2019. február 3.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Did+the+Fun+Work%3F&rft.jtitle=The+Baffler&rft.date=June+2017&rft.volume=35&rft.aulast=Tokumitsu&rft.aufirst=Miya&rft_id=https%3A%2F%2Fthebaffler.com%2Fsalvos%2Fdid-fun-work-tokumitsu">  </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_social-cognition_2004-10_22_5/page/530">Emotion and Memory Research: A Grumpy Overview</a>”. Social Cognition 22 (5), 530–554. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1521/soco.22.5.530.50767">10.1521/soco.22.5.530.50767</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Emotion+and+Memory+Research%3A+A+Grumpy+Overview&rft.jtitle=Social+Cognition&rft.date=2004&rft.volume=22&rft.issue=5&rft.pages=530%E2%80%93554&rft_id=info:doi/10.1521%2Fsoco.22.5.530.50767&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_social-cognition_2004-10_22_5%2Fpage%2F530">  </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Hoerger, Michael (2010. augusztus 1.). „Cognitive determinants of affective forecasting errors”. Judgment and Decision Making 5 (5), 365–373. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/S1930297500002163">10.1017/S1930297500002163</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21912580">21912580</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3170528/">3170528</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Cognitive+determinants+of+affective+forecasting+errors&rft.jtitle=Judgment+and+Decision+Making&rft.date=August+2010&rft.volume=5&rft.issue=5&rft.aulast=Hoerger&rft.aufirst=Michael&rft.pages=365%E2%80%93373&rft_id=info:pmid/21912580&rft_id=info:doi/10.1017%2FS1930297500002163">  </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120522230648/http://www.ppc.sas.upenn.edu/subjectivehappinessscale.pdf">Subjective Happiness Scale (SHS)</a>. [2012. május 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ppc.sas.upenn.edu/subjectivehappinessscale.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.) </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1999. február 1.) „A Measure of Subjective Happiness: Preliminary Reliability and Construct Validation”. Social Indicators Research 46 (2), 137–155. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1023/A:1006824100041">10.1023/A:1006824100041</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/27522363">27522363</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Measure+of+Subjective+Happiness%3A+Preliminary+Reliability+and+Construct+Validation&rft.jtitle=Social+Indicators+Research&rft.date=February+1999&rft.volume=46&rft.issue=2&rft.pages=137%E2%80%93155&rft_id=info:doi/10.1023%2FA%3A1006824100041">  </li> <li id="cite_note-40"><a href="#cite_ref-40">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1988) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-personality-and-social-psychology_1988-06_54_6/page/1063">Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales</a>”. Journal of Personality and Social Psychology 54 (6), 1063–1070. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1037/0022-3514.54.6.1063">10.1037/0022-3514.54.6.1063</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3397865">3397865</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Development+and+validation+of+brief+measures+of+positive+and+negative+affect%3A+The+PANAS+scales&rft.jtitle=Journal+of+Personality+and+Social+Psychology&rft.date=1988&rft.volume=54&rft.issue=6&rft.pages=1063%E2%80%931070&rft_id=info:pmid/3397865&rft_id=info:doi/10.1037%2F0022-3514.54.6.1063&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-personality-and-social-psychology_1988-06_54_6%2Fpage%2F1063">  </li> <li id="cite_note-41"><a href="#cite_ref-41">↑</a> <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=The+PANAS-X%3A+Manual+for+the+Positive+and+Negative+Affect+Schedule+%E2%80%93+Expanded+Form&rft.aulast=Watson&rft.aufirst=David&rft.date=1994&rft.pub=The+University+of+Iowa&rft_id=info:doi/10.17077%2F48vt-m4t2"><cite id="CITEREFWatsonClark1994">Watson, David & Clark, Lee Anna (1994), <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.17077%2F48vt-m4t2">The PANAS-X: Manual for the Positive and Negative Affect Schedule – Expanded Form</a>, The University of Iowa, DOI 10.17077/48vt-m4t2</cite> </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120416031915/http://www.tbims.org/combi/swls/swlsrat.html">SWLS Rating Form</a>. tbims.org. [2012. április 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tbims.org/combi/swls/swlsrat.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.) </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1985) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-personality-assessment_1985-02_49_1/page/71">The Satisfaction With Life Scale</a>”. Journal of Personality Assessment 49 (1), 71–75. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1207/s15327752jpa4901_13">10.1207/s15327752jpa4901_13</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16367493">16367493</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Satisfaction+With+Life+Scale&rft.jtitle=Journal+of+Personality+Assessment&rft.date=1985&rft.volume=49&rft.issue=1&rft.pages=71%E2%80%9375&rft_id=info:pmid/16367493&rft_id=info:doi/10.1207%2Fs15327752jpa4901_13&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-personality-assessment_1985-02_49_1%2Fpage%2F71">  </li> <li id="cite_note-autogenerated1047-44">↑ <a href="#cite_ref-autogenerated1047_44-0">a</a> <a href="#cite_ref-autogenerated1047_44-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2014. november 1.) „Reliability and Validity of an Adapted Version of the Cantril Ladder for Use with Adolescent Samples”. Social Indicators Research 119 (2), 1047–1063. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s11205-013-0507-4">10.1007/s11205-013-0507-4</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Reliability+and+Validity+of+an+Adapted+Version+of+the+Cantril+Ladder+for+Use+with+Adolescent+Samples&rft.jtitle=Social+Indicators+Research&rft.date=November+2014&rft.volume=119&rft.issue=2&rft.pages=1047%E2%80%931063&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs11205-013-0507-4">  </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181231184939/http://worldhappiness.report/faq/">FAQ</a>. [2018. december 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldhappiness.report/faq/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 27.) </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> Inc, Gallup: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.gallup.com/analytics/248906/gallup-global-emotions-report-2019.aspx">Gallup 2019 Global Emotions Report</a>. Gallup.com </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldhappiness.report/ed/2012/">World Happiness Report</a> (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0996851305" title="Speciális:Könyvforrások/978-0996851305">ISBN 978-0996851305</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=World+Happiness+Report&rft.date=2012&rft.isbn=978-0996851305&rft_id=http%3A%2F%2Fworldhappiness.report%2Fed%2F2012%2F"> <a href="/w/index.php?title=Sablon:Page_needed&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Page needed (a lap nem létezik)">Sablon:Page needed</a> </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130326144130/http://www.ons.gov.uk/ons/rel/wellbeing/measuring-national-well-being/first-annual-report-on-measuring-national-well-being/art-measuring-national-well-being-annual-report.html">Measuring National Well-being: Life in the UK, 2012</a>. Ons.gov.uk, 2012. november 20. [2013. március 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ons.gov.uk/ons/rel/wellbeing/measuring-national-well-being/first-annual-report-on-measuring-national-well-being/art-measuring-national-well-being-annual-report.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.) </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170516192917/http://www.nationalcouncil.bt/assets/uploads/files/Constitution%20%20of%20Bhutan%20English.pdf">The Constitution of the Kingdom of Bhutan</a>. National Council . Royal Government of Bhutan. [2017. május 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nationalcouncil.bt/assets/uploads/files/Constitution%20%20of%20Bhutan%20English.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 1.) </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> Kelly, Annie: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180405024423/https://www.theguardian.com/world/2012/dec/01/bhutan-wealth-happiness-counts">Gross national happiness in Bhutan: the big idea from a tiny state that could change the world</a>. The Guardian , 2012. december 1. [2018. április 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/world/2012/dec/01/bhutan-wealth-happiness-counts">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.) </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011. április 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive-ouverte.unige.ch/unige:41667">Measuring welfare: Latent variable models for happiness and capabilities in the presence of unobservable heterogeneity</a>”. Journal of Public Economics 95 (3–4), 205–215. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.jpubeco.2010.11.007">10.1016/j.jpubeco.2010.11.007</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Measuring+welfare%3A+Latent+variable+models+for+happiness+and+capabilities+in+the+presence+of+unobservable+heterogeneity&rft.jtitle=Journal+of+Public+Economics&rft.date=April+2011&rft.volume=95&rft.issue=3%E2%80%934&rft.pages=205%E2%80%93215&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.jpubeco.2010.11.007&rft_id=https%3A%2F%2Farchive-ouverte.unige.ch%2Funige%3A41667">  </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013. november 1.) „Some key differences between a happy life and a meaningful life”. The Journal of Positive Psychology 8 (6), 505–516. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1080/17439760.2013.830764">10.1080/17439760.2013.830764</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Some+key+differences+between+a+happy+life+and+a+meaningful+life&rft.jtitle=The+Journal+of+Positive+Psychology&rft.date=November+2013&rft.volume=8&rft.issue=6&rft.pages=505%E2%80%93516&rft_id=info:doi/10.1080%2F17439760.2013.830764">  </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1987. augusztus 1.) „Environmental and dispositional influences on well-being: Longitudinal follow-up of an American national sample”. British Journal of Psychology 78 (3), 299–306. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.2044-8295.1987.tb02248.x">10.1111/j.2044-8295.1987.tb02248.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3620790">3620790</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Environmental+and+dispositional+influences+on+well-being%3A+Longitudinal+follow-up+of+an+American+national+sample&rft.jtitle=British+Journal+of+Psychology&rft.date=August+1987&rft.volume=78&rft.issue=3&rft.pages=299%E2%80%93306&rft_id=info:pmid/3620790&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.2044-8295.1987.tb02248.x">  </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Annas, Julia. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.org/details/moralityhappines00anna">Morality of happiness</a>, Library Genesis, Oxford : Oxford University Press (1995. november 4.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0195096521" title="Speciális:Könyvforrások/978-0195096521">ISBN 978-0195096521</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Morality+of+happiness&rft.aulast=Annas&rft.aufirst=Julia&rft.date=1995&rft.pub=Oxford+%3A+Oxford+University+Press&rft.isbn=978-0195096521&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmoralityhappines00anna">  </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> Hare, John: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://plato.stanford.edu/entries/religion-morality/">Religion and Morality</a>. Stanford Encyclopedia of Philosophy , 2006 </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/shorthistoryethi00maci_019">A Short History of Ethics</a>, Second, London: Routledge & Kegan Paul Ltd., <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/shorthistoryethi00maci_019/page/n181">167</a>. o. (1998. november 4.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0415173988" title="Speciális:Könyvforrások/978-0415173988">ISBN 978-0415173988</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Short+History+of+Ethics&rft.date=1998&rft.edition=Second&rft.pub=Routledge+%26+Kegan+Paul+Ltd.&rft.place=London&rft.isbn=978-0415173988&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fshorthistoryethi00maci_019">  </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011. július 1.) „The Ordinary Concept of Happiness (and Others Like It)”. Emotion Review 3 (3), 320–322. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1177/1754073911402385">10.1177/1754073911402385</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Ordinary+Concept+of+Happiness+%28and+Others+Like+It%29&rft.jtitle=Emotion+Review&rft.date=July+2011&rft.volume=3&rft.issue=3&rft.pages=320%E2%80%93322&rft_id=info:doi/10.1177%2F1754073911402385">  </li> <li id="cite_note-Aknin2021-58"><a href="#cite_ref-Aknin2021_58-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2021. január 1.) „Helping and Happiness: A Review and Guide for Public Policy”. Social Issues and Policy Review 15 (1), 3–34. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/sipr.12069">10.1111/sipr.12069</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Helping+and+Happiness%3A+A+Review+and+Guide+for+Public+Policy&rft.jtitle=Social+Issues+and+Policy+Review&rft.date=January+2021&rft.volume=15&rft.issue=1&rft.pages=3%E2%80%9334&rft_id=info:doi/10.1111%2Fsipr.12069">  </li> <li id="cite_note-Hui2020-59"><a href="#cite_ref-Hui2020_59-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2020. december 1.) „Rewards of kindness? A meta-analysis of the link between prosociality and well-being.”. Psychological Bulletin 146 (12), 1084–1116. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1037/bul0000298">10.1037/bul0000298</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32881540">32881540</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Rewards+of+kindness%3F+A+meta-analysis+of+the+link+between+prosociality+and+well-being.&rft.jtitle=Psychological+Bulletin&rft.date=December+2020&rft.volume=146&rft.issue=12&rft.pages=1084%E2%80%931116&rft_id=info:pmid/32881540&rft_id=info:doi/10.1037%2Fbul0000298">  </li> <li id="cite_note-Curry2018-60"><a href="#cite_ref-Curry2018_60-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2018. május 1.) „Happy to help? A systematic review and meta-analysis of the effects of performing acts of kindness on the well-being of the actor”. Journal of Experimental Social Psychology 76, 320–329. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.jesp.2018.02.014">10.1016/j.jesp.2018.02.014</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Happy+to+help%3F+A+systematic+review+and+meta-analysis+of+the+effects+of+performing+acts+of+kindness+on+the+well-being+of+the+actor&rft.jtitle=Journal+of+Experimental+Social+Psychology&rft.date=May+2018&rft.volume=76&rft.pages=320%E2%80%93329&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.jesp.2018.02.014">  </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gutenberg.org/files/11224/11224-h/11224-h.htm">Utilitarianism</a>. Longmans, Green, and Co. (1879. november 4.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Utilitarianism&rft.date=1879&rft.pub=Longmans%2C+Green%2C+and+Co.&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.gutenberg.org%2Ffiles%2F11224%2F11224-h%2F11224-h.htm">  </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Trust+and+Happiness+in+Ferdinand+T%C3%B6nnies%27+Community+and+Society&rft.aulast=Bond&rft.aufirst=Niall&rft.date=2017-11-22&rft.pages=pp.+221%E2%80%93235&rft.pub=BRILL&rft_id=info:doi/10.1163%2F9789004353671_012&rft.isbn=978-90-04-35366-4&rft_id=https%3A%2F%2Fbrill.com%2Fview%2Fbook%2Fedcoll%2F9789004353671%2FB9789004353671_012.xml"><cite id="CITEREFBond2017">Bond, Niall (2017-11-22), Kontler, Laszlo & Somos, Mark, eds., <a rel="nofollow" class="external text" href="https://brill.com/view/book/edcoll/9789004353671/B9789004353671_012.xml">Trust and Happiness in Ferdinand Tönnies' Community and Society</a>, BRILL, pp. 221–235, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-90-04-35366-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-90-04-35366-4">ISBN 978-90-04-35366-4</a>, <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1163%2F9789004353671_012">10.1163/9789004353671_012</a>, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://brill.com/view/book/edcoll/9789004353671/B9789004353671_012.xml">https://brill.com/view/book/edcoll/9789004353671/B9789004353671_012.xml</a>>. Hozzáférés ideje: 2023-02-16</cite> </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Robinson-1999">Robinson, Daniel N.. Aristotle's psychology. Joe Christensen Inc (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0967206608" title="Speciális:Könyvforrások/978-0967206608">ISBN 978-0967206608</a>. <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/48601517">48601517</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Aristotle%27s+psychology&rft.aulast=Robinson&rft.aufirst=Daniel+N.&rft.date=1999&rft.pub=Joe+Christensen+Inc&rft.isbn=978-0967206608&rft_id=info:oclcnum/48601517">  </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> Bartlett, R. C., & Collins, S. D. (2011). Aristotle's Nicomachean Ethics. Chicago: University of Chicago Press. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780226026749" title="Speciális:Könyvforrások/9780226026749">ISBN 9780226026749</a><a href="/w/index.php?title=Sablon:Page_needed&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Page needed (a lap nem létezik)">Sablon:Page needed</a> </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> Reece, Bryan: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://research-bulletin.chs.harvard.edu/2019/03/15/happiness-aristotle/">Happiness According to Aristotle</a>. Research Bulletin , 2019 </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.pursuit-of-happiness.org/history-of-happiness/aristotle/#:~:text=According%20to%20Aristotle,%20happiness%20consists,which%20may%20be%20very%20difficult.">Aristotle And His Definition Of Happiness – Overview</a>. www.pursuit-of-happiness.org . (Hozzáférés: 2021. március 18.) </li> <li id="cite_note-Negotiating_the_Good_Life-67">↑ <a href="#cite_ref-Negotiating_the_Good_Life_67-0">a</a> <a href="#cite_ref-Negotiating_the_Good_Life_67-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Revisiting Aristotle: In Pursuit of Happiness, Negotiating the Good Life, 15–46. o.. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.4324/9781315248233-2">10.4324/9781315248233-2</a> (2017). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1315248233" title="Speciális:Könyvforrások/978-1315248233">ISBN 978-1315248233</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Negotiating+the+Good+Life&rft.atitle=Revisiting+Aristotle%3A+In+Pursuit+of+Happiness&rft.date=2017&rft.pages=15%E2%80%9346&rft.isbn=978-1315248233&rft_id=info:doi/10.4324%2F9781315248233-2">  </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> Dopico, Alex: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://janetpanic.com/what-is-the-purpose-of-happiness-in-human-existence/">What is the purpose of happiness in human existence?</a>. JANETPANIC.COM , 2018. október 9.[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://janetpanic.com/what-is-the-purpose-of-happiness-in-human-existence/">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Nietzsche-1889">Nietzsche, Friedrich. Twilight of the Idols (english nyelven). OUP Oxford, 1. o. (1889). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0140445145" title="Speciális:Könyvforrások/978-0140445145">ISBN 978-0140445145</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Twilight+of+the+Idols&rft.aulast=Nietzsche&rft.aufirst=Friedrich&rft.date=1889&rft.pub=OUP+Oxford&rft.pages=1&rft.isbn=978-0140445145">  </li> <li id="cite_note-plato.stanford.edu-70">↑ <a href="#cite_ref-plato.stanford.edu_70-0">a</a> <a href="#cite_ref-plato.stanford.edu_70-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://plato.stanford.edu/entries/nietzsche-moral-political/">Nietzsche's Moral and Political Philosophy</a>, stanford.edu</cite>  </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150815204318/http://www.iep.utm.edu/nietzsch/">Friedrich Nietzsche (1844–1900)</a>. Internet Encyclopedia of Philosophy . [2015. augusztus 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iep.utm.edu/nietzsch/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.) </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150815204318/http://www.iep.utm.edu/nietzsch/">Friedrich Nietzsche (1844–1900)</a>. Internet Encyclopedia of Philosophy . [2015. augusztus 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iep.utm.edu/nietzsch/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.) </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Evolutionary Psychology and the Emotions, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/handbookofemotio0000unse">Handbook of emotions</a>, 2, New York: Guilford Press (2000. november 4.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1572305298" title="Speciális:Könyvforrások/978-1572305298">ISBN 978-1572305298</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+emotions&rft.atitle=Evolutionary+Psychology+and+the+Emotions&rft.date=2000&rft.edition=2&rft.pub=Guilford+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=978-1572305298&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhandbookofemotio0000unse">  </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Self-Conscious emotions, Handbook of Emotions, Fourth (angol nyelven), Guilford Publications, 793. o. (2016. július 12.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1462525362" title="Speciális:Könyvforrások/978-1462525362">ISBN 978-1462525362</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+Emotions&rft.atitle=Self-Conscious+emotions&rft.date=12+July+2016&rft.edition=Fourth&rft.pub=Guilford+Publications&rft.isbn=978-1462525362">  </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.psychologytoday.com/articles/199511/last-rejection-detector?collection=10024">At Last – a Rejection Detector!</a>”, Psychology Today, 1995. november 1. (Hozzáférés: 2017. április 1.) (angol nyelvű)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=At+Last+%E2%80%93+a+Rejection+Detector%21&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.psychologytoday.com%2Farticles%2F199511%2Flast-rejection-detector%3Fcollection%3D10024&rft.source=Psychology+Today&rft.date=1+November+1995&rft.language=en">  </li> <li id="cite_note-Selig-76"><a href="#cite_ref-Selig_76-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004. április 1.) „Can happiness be taught?”. Daedalus 133 (2), 80–87. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1162/001152604323049424">10.1162/001152604323049424</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Can+happiness+be+taught%3F&rft.jtitle=Daedalus&rft.date=April+2004&rft.volume=133&rft.issue=2&rft.pages=80%E2%80%9387&rft_id=info:doi/10.1162%2F001152604323049424">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESeligmanCsikszentmihalyi2000-77"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESeligmanCsikszentmihalyi2000_77-0">↑</a> <a href="#CITEREFSeligmanCsikszentmihalyi2000">Seligman & Csikszentmihalyi 2000</a>. </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> Washington Post. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://nationalpost.com/health/researchers-say-there-is-more-to-learn-about-happiness">All you need is love – and funding: 79-year-old Harvard study of human happiness may lose grant money</a>”, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2020. december 3.) (kanadai angol nyelvű)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aulast=Washington+Post&rft.title=All+you+need+is+love+%E2%80%93+and+funding%3A+79-year-old+Harvard+study+of+human+happiness+may+lose+grant+money&rft.identifier=https%3A%2F%2Fnationalpost.com%2Fhealth%2Fresearchers-say-there-is-more-to-learn-about-happiness&rft.date=17+April+2017&rft.language=en-CA">  </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> American Psychological Association: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.apa.org/action/resources/research-in-action/sleep-deprivation">More Sleep Would Make Us Happier, Healthier and Safer</a>. www.apa.org , 2014 (Hozzáférés: 2020. december 3.) </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bbc.co.uk/news/uk-38285223">Mental health and relationships 'key to happiness'</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180316084200/http://www.bbc.co.uk/news/uk-38285223">Archiválva</a> 2018. március 16-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. <a href="/wiki/BBC" title="BBC">BBC</a> </li> <li id="cite_note-81"><a href="#cite_ref-81">↑</a> Apr 2019, Mara Leighton 04: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.businessinsider.com/coursera-yale-science-of-wellbeing-free-course-review-overview">Yale's most popular class ever is now available for free online – and the topic is how to be happier in your daily life</a>. Business Insider , 2019. április 4. (Hozzáférés: 2020. november 28.) </li> <li id="cite_note-ReferenceA-82"><a href="#cite_ref-ReferenceA_82-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2006) „Hedonia, eudaimonia, and well-being: an introduction”. Journal of Happiness Studies 9 (1), 1–11. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10902-006-9018-1">10.1007/s10902-006-9018-1</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Hedonia%2C+eudaimonia%2C+and+well-being%3A+an+introduction&rft.jtitle=Journal+of+Happiness+Studies&rft.date=2006&rft.volume=9&rft.issue=1&rft.pages=1%E2%80%9311&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10902-006-9018-1">  </li> <li id="cite_note-83"><a href="#cite_ref-83">↑</a> The Times, 16/01/22, <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.thetimes.co.uk/article/daniel-kahneman-on-the-power-of-slow-thinking-lc8xmp00l">https://www.thetimes.co.uk/article/daniel-kahneman-on-the-power-of-slow-thinking-lc8xmp00l</a> </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> Vinney, Cynthia: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.thoughtco.com/maslow-theory-self-actualization-4169662">Understanding Maslow's Theory of Self-Actualization</a>. thoughtco. , 2018 </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2021. február 1.) „The neuroscience of positive emotions and affect: Implications for cultivating happiness and wellbeing”. Neuroscience & Biobehavioral Reviews 121, 220–249. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.neubiorev.2020.12.002">10.1016/j.neubiorev.2020.12.002</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33307046">33307046</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+neuroscience+of+positive+emotions+and+affect%3A+Implications+for+cultivating+happiness+and+wellbeing&rft.jtitle=Neuroscience+%26+Biobehavioral+Reviews&rft.date=February+2021&rft.volume=121&rft.pages=220%E2%80%93249&rft_id=info:pmid/33307046&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.neubiorev.2020.12.002">  </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.psychologytoday.com/us/blog/one-among-many/201502/flow-and-happiness">Flow and Happiness | Psychology Today</a> (angol nyelven). www.psychologytoday.com . (Hozzáférés: 2022. március 23.) </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> (Ex 3:2) ― (1947a: Man for Himself. An Inquiry into the Psychology of Ethics, New York (Rinehart and Co.) 1947, p. 189.) </li> <li id="cite_note-Inglehart2008-88"><a href="#cite_ref-Inglehart2008_88-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008. július 1.) „Development, Freedom, and Rising Happiness: A Global Perspective (1981–2007)”. Perspectives on Psychological Science 3 (4), 264–285. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1745-6924.2008.00078.x">10.1111/j.1745-6924.2008.00078.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26158947">26158947</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Development%2C+Freedom%2C+and+Rising+Happiness%3A+A+Global+Perspective+%281981%E2%80%932007%29&rft.jtitle=Perspectives+on+Psychological+Science&rft.date=July+2008&rft.volume=3&rft.issue=4&rft.pages=264%E2%80%93285&rft_id=info:pmid/26158947&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1745-6924.2008.00078.x">  </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Cultural Evolution: People's Motivations Are Changing, and Reshaping the World. Cambridge University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/9781108613880">10.1017/9781108613880</a> (2018. november 4.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1108613880" title="Speciális:Könyvforrások/978-1108613880">ISBN 978-1108613880</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Cultural+Evolution%3A+People%27s+Motivations+Are+Changing%2C+and+Reshaping+the+World&rft.date=2018&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.isbn=978-1108613880&rft_id=info:doi/10.1017%2F9781108613880">  </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> Freud, S. Civilization and its discontents. Translated and edited by James Strachey, Chapter II. New York: W. W. Norton. [Originally published in 1930].<a href="/w/index.php?title=Sablon:Page_needed&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Page needed (a lap nem létezik)">Sablon:Page needed</a> </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Hedonism&rft.aulast=Moore&rft.aufirst=Andrew&rft.date=2019&rft.edition=Winter+2019&rft.pub=Metaphysics+Research+Lab%2C+Stanford+University&rft_id=https%3A%2F%2Fplato.stanford.edu%2Farchives%2Fwin2019%2Fentries%2Fhedonism%2F"><cite id="CITEREFMoore2019">Moore, Andrew (2019), Zalta, Edward N., ed., <a rel="nofollow" class="external text" href="https://plato.stanford.edu/archives/win2019/entries/hedonism/">Hedonism</a> (Winter 2019 ed.), Metaphysics Research Lab, Stanford University, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://plato.stanford.edu/archives/win2019/entries/hedonism/">https://plato.stanford.edu/archives/win2019/entries/hedonism/</a>>. Hozzáférés ideje: 2021-11-20</cite> </li> <li id="cite_note-NYSciHap-92"><a href="#cite_ref-NYSciHap_92-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Wallis, Claudia. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1015902-1,00.html">Science of Happiness: New Research on Mood, Satisfaction</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20130105091322/http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1015902-1,00.html">archivált változat</a>] (2005. január 9.). Hozzáférés ideje: 2023. március 20. [archiválás ideje: 2013. január 5.]</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Science+of+Happiness%3A+New+Research+on+Mood%2C+Satisfaction&rft.aulast=Wallis&rft.aufirst=Claudia&rft.date=9+January+2005&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.time.com%2Ftime%2Fmagazine%2Farticle%2F0%2C9171%2C1015902-1%2C00.html">  </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013. február 8.) „Positive psychology interventions: a meta-analysis of randomized controlled studies”. BMC Public Health 13 (1), 119. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1186/1471-2458-13-119">10.1186/1471-2458-13-119</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23390882">23390882</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3599475/">3599475</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Positive+psychology+interventions%3A+a+meta-analysis+of+randomized+controlled+studies&rft.jtitle=BMC+Public+Health&rft.date=8+February+2013&rft.volume=13&rft.issue=1&rft_id=info:pmid/23390882&rft_id=info:doi/10.1186%2F1471-2458-13-119">  </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160311190556/http://www.psysci.co/40-scientifically-proven-ways-happier/">40 Scientifically Proven Ways To Be Happier</a>, 2015. február 19. [2016. március 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.psysci.co/40-scientifically-proven-ways-happier/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 12.) </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> "You will never be happy if you continue to search for what happiness consists of. You will never live if you are looking for the meaning of life." Albert Camus, in "Intuitions" (October 1932), published in Youthful Writings (1976) </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> "Don't Seek Happiness. If you seek it, you won't find it, because seeking is the antithesis of happiness" Eckhart Tolle, A New Earth: Awakening to Your Life's Purpose </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> "Wealth, like happiness, is never attained when sought after directly. It comes as a by-product of providing a useful service." Henry Ford </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> Frank Crane wrote that "nobody who pursued happiness ever found it" (Adventures in Common Sense, 1920, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/adventuresincom00crangoog/page/n52/mode/2up?q=happiness">p49</a>) </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> "The enjoyments of life (such was now my theory) are sufficient to make it a pleasant thing, when they are taken en passant, without being made a principal object. Once make them so, and they are immediately felt to be insufficient. They will not bear a scrutinizing examination. Ask yourself whether you are happy, and you cease to be so. The only chance is to treat, not happiness, but some end external to it, as the purpose of life. Let your self-consciousness, your scrutiny, your self-interrogation, exhaust themselves on that; and if otherwise fortunately circumstanced you will inhale happiness with the air you breathe, without dwelling on it or thinking about it, without either forestalling it in imagination, or putting it to flight by fatal questioning. This theory now became the basis of my philosophy of life. And I still hold to it as the best theory for all those who have but a moderate degree of sensibility and of capacity for enjoyment; that is, for the great majority of mankind." Autobiography, Ch 5, <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.gutenberg.org/files/10378/10378-h/10378-h.htm#link2H_NOTE">https://www.gutenberg.org/files/10378/10378-h/10378-h.htm#link2H_NOTE</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.laits.utexas.edu/poltheory/mill/auto/auto.c05.html">https://www.laits.utexas.edu/poltheory/mill/auto/auto.c05.html</a> </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> Essay entitled 'Happy People', dated 1921, included in <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Inge-1926">Inge, W.R.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=Hpw8KEtO7NkC">Lay Thoughts of a Dean</a>. Garden City Publishing Company, 211. o. (1926)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Lay+Thoughts+of+a+Dean&rft.aulast=Inge&rft.aufirst=W.R.&rft.date=1926&rft.pub=Garden+City+Publishing+Company&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DHpw8KEtO7NkC">  </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> "Some people are born happy. No matter what their circumstances are they are joyous, content and satisfied with everything. They carry a perpetual holiday in their eye and see joy and beauty everywhere. When we meet them they impress us as just having met with some good luck, or that they have some good news to tell you. Like the bees that extract honey from every flower, they have a happy alchemy which transmutes even gloom into sunshine." How To Succeed, (1896) <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.gutenberg.org/files/20513/20513-h/20513-h.htm">https://www.gutenberg.org/files/20513/20513-h/20513-h.htm</a> </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20220625074027/https://thinkaplus.com/cognitive-behavioral-therapy-simple-ways-to-increase-happiness-and-emotional-health/">Cognitive Behavioral Therapy: Simple Ways To Increase Happiness And Emotional Health</a>. thinkaplus.com . [2022. június 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://thinkaplus.com/cognitive-behavioral-therapy-simple-ways-to-increase-happiness-and-emotional-health/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 18.) </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worlddatabaseofhappiness.eur.nl/">World Database of Happiness, section Correlational findings on happiness and Physical Health</a>. World Database of Happiness: Continuous register of scientific research on subjective appreciation of life. . Erasmus University Rotterdam </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008) „Healthy happiness: effects of happiness on physical health and the consequences for preventive health care”. Journal of Happiness Studies 9 (3), 449–469. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10902-006-9042-1">10.1007/s10902-006-9042-1</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Healthy+happiness%3A+effects+of+happiness+on+physical+health+and+the+consequences+for+preventive+health+care&rft.jtitle=Journal+of+Happiness+Studies&rft.date=2008&rft.volume=9&rft.issue=3&rft.pages=449%E2%80%93469&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10902-006-9042-1">  </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.washingtonpost.com/national/health-science/too-much-happiness-can-make-you-unhappy-studies-show/2012/04/02/gIQACELLrS_story.html">Too much Happiness Can Make You Unhappy</a>”, Washington Post <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Too+much+Happiness+Can+Make+You+Unhappy&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.washingtonpost.com%2Fnational%2Fhealth-science%2Ftoo-much-happiness-can-make-you-unhappy-studies-show%2F2012%2F04%2F02%2FgIQACELLrS_story.html">  </li> <li id="cite_note-gruberpeplab.com-106"><a href="#cite_ref-gruberpeplab.com_106-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181010182826/http://www.gruberpeplab.com/research.php">Positive Emotion and Psychopathology Lab – Director Dr. June Gruber</a>. [2018. október 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://gruberpeplab.com/research.php">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 12.) </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theguardian.com/society/2020/jan/04/trying-to-be-happy-could-make-you-miserable-study-finds">Trying to be happy could make you miserable, study finds</a>. The Guardian , 2020. január 4. </li> <li id="cite_note-Can_Seeking_Happiness_Make_People_H-108"><a href="#cite_ref-Can_Seeking_Happiness_Make_People_H_108-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011. november 4.) „Can Seeking Happiness Make People Happy? Paradoxical Effects of Valuing Happiness”. Emotion 11 (4), 807–815. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1037/a0022010">10.1037/a0022010</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21517168">21517168</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3160511/">3160511</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Can+Seeking+Happiness+Make+People+Happy%3F+Paradoxical+Effects+of+Valuing+Happiness&rft.jtitle=Emotion&rft.date=2011&rft.volume=11&rft.issue=4&rft.pages=807%E2%80%93815&rft_id=info:pmid/21517168&rft_id=info:doi/10.1037%2Fa0022010">  </li> <li id="cite_note-:5-109"><a href="#cite_ref-:5_109-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011. augusztus 1.) „Can seeking happiness make people unhappy? Paradoxical effects of valuing happiness”. Emotion 11 (4), 807–815. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1037/a0022010">10.1037/a0022010</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21517168">21517168</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3160511/">3160511</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Can+seeking+happiness+make+people+unhappy%3F+Paradoxical+effects+of+valuing+happiness&rft.jtitle=Emotion&rft.date=August+2011&rft.volume=11&rft.issue=4&rft.pages=807%E2%80%93815&rft_id=info:pmid/21517168&rft_id=info:doi/10.1037%2Fa0022010">  </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://sharpbrains.com/blog/2015/08/25/four-inside-out-insights-to-discuss-and-improve-our-emotional-lives/">Four "Inside Out" insights to discuss and improve our kids' emotional lives (and our own)</a> (amerikai angol nyelven). SharpBrains , 2015. augusztus 25. (Hozzáférés: 2020. november 24.) </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011. augusztus 1.) „Can seeking happiness make people unhappy? Paradoxical effects of valuing happiness.” (angol nyelven). Emotion 11 (4), 807–815. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1037/a0022010">10.1037/a0022010</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1931-1516">1931-1516</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21517168">21517168</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3160511/">3160511</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Can+seeking+happiness+make+people+unhappy%3F+Paradoxical+effects+of+valuing+happiness.&rft.jtitle=Emotion&rft.date=August+2011&rft.volume=11&rft.issue=4&rft.pages=807%E2%80%93815&rft.issn=1931-1516&rft_id=info:pmid/21517168&rft_id=info:doi/10.1037%2Fa0022010">  </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012) „Mixed Emotional Experience is Associated with and Precedes Improvements in Psychological Well-Being”. PLOS ONE 7 (4), e35633. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0035633">10.1371/journal.pone.0035633</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22539987">22539987</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3334356/">3334356</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mixed+Emotional+Experience+is+Associated+with+and+Precedes+Improvements+in+Psychological+Well-Being&rft.jtitle=PLOS+ONE&rft.date=2012&rft.volume=7&rft.issue=4&rft.pages=e35633&rft_id=info:pmid/22539987&rft_id=info:doi/10.1371%2Fjournal.pone.0035633">  </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2013. január 1.) „When Feeling Bad Can Be Good: Mixed Emotions Benefit Physical Health Across Adulthood”. Social Psychological and Personality Science 4 (1), 54–61. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1177/1948550612444616">10.1177/1948550612444616</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24032072">24032072</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3768126/">3768126</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=When+Feeling+Bad+Can+Be+Good%3A+Mixed+Emotions+Benefit+Physical+Health+Across+Adulthood&rft.jtitle=Social+Psychological+and+Personality+Science&rft.date=January+2013&rft.volume=4&rft.issue=1&rft.pages=54%E2%80%9361&rft_id=info:pmid/24032072&rft_id=info:doi/10.1177%2F1948550612444616">  </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.youtube.com/watch?v=I_u-Eh3h7Mo">TED Talk – Mihaly Csikszentmihalyi – Flow – 2004</a> </li> <li id="cite_note-harvardmaggudrais-115"><a href="#cite_ref-harvardmaggudrais_115-0">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20171016013700/https://www.harvardmagazine.com/2016/11/can-happiness-make-you-healthier">Can Happiness Make You Healthier?</a>”, Harvard Magazine. [2017. október 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.harvardmagazine.com/2016/11/can-happiness-make-you-healthier">eredetiből</a> archiválva]<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Can+Happiness+Make+You+Healthier%3F&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.harvardmagazine.com%2F2016%2F11%2Fcan-happiness-make-you-healthier&rft.source=Harvard+Magazine">  </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2015. november 20.) „The structural neural substrate of subjective happiness”. Scientific Reports 5, 16891. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/srep16891">10.1038/srep16891</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26586449">26586449</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4653620/">4653620</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+structural+neural+substrate+of+subjective+happiness&rft.jtitle=Scientific+Reports&rft.date=20+November+2015&rft.volume=5&rft_id=info:pmid/26586449&rft_id=info:doi/10.1038%2Fsrep16891">  </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2016. június 1.) „Genetic variants associated with subjective well-being, depressive symptoms, and neuroticism identified through genome-wide analyses”. Nature Genetics 48 (6), 624–633. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/ng.3552">10.1038/ng.3552</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27089181">27089181</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4884152/">4884152</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Genetic+variants+associated+with+subjective+well-being%2C+depressive+symptoms%2C+and+neuroticism+identified+through+genome-wide+analyses&rft.jtitle=Nature+Genetics&rft.date=June+2016&rft.volume=48&rft.issue=6&rft.pages=624%E2%80%93633&rft_id=info:pmid/27089181&rft_id=info:doi/10.1038%2Fng.3552">  </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2015. március 1.) „Genetics of Wellbeing and Its Components Satisfaction with Life, Happiness, and Quality of Life: A Review and Meta-analysis of Heritability Studies”. Behavior Genetics 45 (2), 137–156. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10519-015-9713-y">10.1007/s10519-015-9713-y</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25715755">25715755</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4346667/">4346667</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Genetics+of+Wellbeing+and+Its+Components+Satisfaction+with+Life%2C+Happiness%2C+and+Quality+of+Life%3A+A+Review+and+Meta-analysis+of+Heritability+Studies&rft.jtitle=Behavior+Genetics&rft.date=March+2015&rft.volume=45&rft.issue=2&rft.pages=137%E2%80%93156&rft_id=info:pmid/25715755&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10519-015-9713-y">  </li> <li id="cite_note-119"><a href="#cite_ref-119">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2017. április 1.) „A Genetic Component to National Differences in Happiness”. Journal of Happiness Studies 18 (2), 321–340. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10902-015-9712-y">10.1007/s10902-015-9712-y</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Genetic+Component+to+National+Differences+in+Happiness&rft.jtitle=Journal+of+Happiness+Studies&rft.date=April+2017&rft.volume=18&rft.issue=2&rft.pages=321%E2%80%93340&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10902-015-9712-y">  </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bartels, Boomsma, Meike, Dorret I. (2009. szeptember 3.). „Born to be Happy? The Etiology of Subjective Well-Being”. Behavior Genetics 39 (6), 605–615. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10519-009-9294-8">10.1007/s10519-009-9294-8</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19728071">19728071</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2780680/">2780680</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Born+to+be+Happy%3F+The+Etiology+of+Subjective+Well-Being&rft.jtitle=Behavior+Genetics&rft.date=3+September+2009&rft.volume=39&rft.issue=6&rft.aulast=Bartels%2C+Boomsma&rft.aufirst=Meike%2C+Dorret+I.&rft.pages=605%E2%80%93615&rft_id=info:pmid/19728071&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10519-009-9294-8">  </li> <li id="cite_note-121"><a href="#cite_ref-121">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Bang Nes, Røysamb, Ragnhild, Espen (2016. július 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://link.springer.com/article/10.1007/s10902-016-9781-6">Happiness in Behaviour Genetics: An Update on Heritability and Changeability</a>”. Journal of Happiness Studies 18 (5), 1533–1552. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10902-016-9781-6">10.1007/s10902-016-9781-6</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Happiness+in+Behaviour+Genetics%3A+An+Update+on+Heritability+and+Changeability&rft.jtitle=Journal+of+Happiness+Studies&rft.date=28+July+2016&rft.volume=18&rft.issue=5&rft.aulast=Bang+Nes%2C+R%C3%B8ysamb&rft.aufirst=Ragnhild%2C+Espen&rft.pages=1533%E2%80%931552&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10902-016-9781-6&rft_id=https%3A%2F%2Flink.springer.com%2Farticle%2F10.1007%2Fs10902-016-9781-6">  </li> <li id="cite_note-122"><a href="#cite_ref-122">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2017. október 1.) „Happiness in Behaviour Genetics: An Update on Heritability and Changeability”. Journal of Happiness Studies 18 (5), 1533–1552. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10902-016-9781-6">10.1007/s10902-016-9781-6</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Happiness+in+Behaviour+Genetics%3A+An+Update+on+Heritability+and+Changeability&rft.jtitle=Journal+of+Happiness+Studies&rft.date=October+2017&rft.volume=18&rft.issue=5&rft.pages=1533%E2%80%931552&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10902-016-9781-6">  </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.spsp.org/news-center/blog/joshanloo-life-satisfaction">Emotions Matter More for People's Life Satisfaction in Religious than Secular Countries | SPSP</a> </li> <li id="cite_note-124"><a href="#cite_ref-124">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhanet.net/e-learning/buddhism/bs-s15.htm">Buddhist studies for primary and secondary students, Unit Six: The Four Immeasurables</a>. Buddhanet.net. (Hozzáférés: 2013. április 26.) </li> <li id="cite_note-125"><a href="#cite_ref-125">↑</a> Bhikkhu, Thanissaro: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/guided.html">A Guided Meditation</a>, 1999 </li> <li id="cite_note-126"><a href="#cite_ref-126">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150429232225/http://www.oceandesagesse.org/EN/ssdl_engagements.php">The Dalai Lama's three commitments</a>. Oceandesagesse.org. [2015. április 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oceandesagesse.org/EN/ssdl_engagements.php">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 23.) </li> <li id="cite_note-127"><a href="#cite_ref-127">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Levine-2000">Levine, Marvin. The Positive Psychology of Buddhism and Yoga: Paths to a Mature Happiness. Lawrence Erlbaum (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0805838336" title="Speciális:Könyvforrások/978-0805838336">ISBN 978-0805838336</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Positive+Psychology+of+Buddhism+and+Yoga%3A+Paths+to+a+Mature+Happiness&rft.aulast=Levine&rft.aufirst=Marvin&rft.date=2000&rft.pub=Lawrence+Erlbaum&rft.isbn=978-0805838336"> <a href="/w/index.php?title=Sablon:Page_needed&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Page needed (a lap nem létezik)">Sablon:Page needed</a> </li> <li id="cite_note-128"><a href="#cite_ref-128">↑</a> Richey, Jeffrey: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://iep.utm.edu/mencius/">Mencius (c. 372–289 B.C.E.)</a>. iep.utm.edu </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Chan-1963">Chan, Wing-tsit. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sourcebookinchin00chan">A Source Book in Chinese Philosophy</a>. Princeton, NJ: Princeton University Press (1963). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0691019642" title="Speciális:Könyvforrások/978-0691019642">ISBN 978-0691019642</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Source+Book+in+Chinese+Philosophy&rft.aulast=Chan&rft.aufirst=Wing-tsit&rft.date=1963&rft.pub=Princeton+University+Press&rft.place=Princeton%2C+NJ&rft.isbn=978-0691019642&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsourcebookinchin00chan"> <a href="/w/index.php?title=Sablon:Page_needed&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Page needed (a lap nem létezik)">Sablon:Page needed</a> </li> <li id="cite_note-130"><a href="#cite_ref-130">↑</a> Yanklowitz, Shmuly.<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jewishjournal.com/bloggish/item/judaisms_value_of_happiness_living_with_gratitude_and_idealism_20120309">"Judaism's value of happiness living with gratitude and idealism."</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20141112041241/http://www.jewishjournal.com/bloggish/item/judaisms_value_of_happiness_living_with_gratitude_and_idealism_20120309">Archiválva</a> 2014. november 12-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. Bloggish. The Jewish Journal. 9 March 2012. </li> <li id="cite_note-131"><a href="#cite_ref-131">↑</a> <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Introduction&rft.date=2016-05-18&rft.pages=pp.+1%E2%80%938&rft.pub=1517+Media&rft_id=info:doi/10.2307%2Fj.ctvb6v84t.8&rft_id=http%3A%2F%2Fdx.doi.org%2F10.2307%2Fj.ctvb6v84t.8"><cite id="CITEREF2016"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/j.ctvb6v84t.8">Introduction</a>, 1517 Media, 2016-05-18, pp. 1–8, <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307%2Fj.ctvb6v84t.8">10.2307/j.ctvb6v84t.8</a>, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://dx.doi.org/10.2307/j.ctvb6v84t.8">http://dx.doi.org/10.2307/j.ctvb6v84t.8</a>>. Hozzáférés ideje: 2022-07-07</cite> </li> <li id="cite_note-132"><a href="#cite_ref-132">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.4324/9781315700410">The Alchemy of Happiness</a>. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.4324/9781315700410">10.4324/9781315700410</a> (2015. március 4.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781317458784" title="Speciális:Könyvforrások/9781317458784">ISBN 9781317458784</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Alchemy+of+Happiness&rft.date=2015-03-04&rft.isbn=9781317458784&rft_id=info:doi/10.4324%2F9781315700410&rft_id=http%3A%2F%2Fdx.doi.org%2F10.4324%2F9781315700410">  </li> <li id="cite_note-133"><a href="#cite_ref-133">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Aquinas, Thomas. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071011133516/http://newadvent.org/summa/200308.htm">Question 3. What is happiness</a>”. <a href="/w/index.php?title=Summa_Theologica&action=edit&redlink=1" class="new" title="Summa Theologica (a lap nem létezik)">Summa Theologiae</a>. [2007. október 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newadvent.org/summa/200308.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Question+3.+What+is+happiness&rft.jtitle=%5B%5BSumma+Theologica%7CSumma+Theologiae%5D%5D&rft.aulast=Aquinas&rft.aufirst=Thomas&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.newadvent.org%2Fsumma%2F200308.htm">  </li> <li id="cite_note-134"><a href="#cite_ref-134">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111105095827/http://www.newadvent.org/summa/2001.htm#article4">Summa Theologica: Man's last end (Prima Secundae Partis, Q. 1)</a>. Newadvent.org. [2011. november 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newadvent.org/summa/2001.htm#article4">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.) </li> <li id="cite_note-135"><a href="#cite_ref-135">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130518035222/http://www.newadvent.org/summa/3.htm">Summa Theologica: Secunda Secundae Partis</a>. Newadvent.org. [2013. május 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newadvent.org/summa/3.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.) </li> <li id="cite_note-136"><a href="#cite_ref-136">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120109063700/http://www.newadvent.org/summa/2003.htm#article2">Summa Theologica: What is happiness (Prima Secundae Partis, Q. 3)</a>. Newadvent.org. [2012. január 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newadvent.org/summa/2003.htm#article2">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.) </li> <li id="cite_note-137"><a href="#cite_ref-137">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120501191841/http://www.newadvent.org/cathen/07131b.htm">Catholic Encyclopedia: Happiness</a>. newadvent.org. [2012. május 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newadvent.org/cathen/07131b.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 7.) </li> <li id="cite_note-138"><a href="#cite_ref-138">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Frey-2001">Frey, Bruno S., Alois Stutzer. Happiness and Economics. Princeton University Press (2001. December). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0691069980" title="Speciális:Könyvforrások/0691069980">ISBN 0691069980</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Happiness+and+Economics&rft.aulast=Frey&rft.aufirst=Bruno+S.&rft.date=2001&rft.pub=Princeton+University+Press&rft.isbn=0691069980">  </li> <li id="cite_note-139"><a href="#cite_ref-139">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110219211701/http://www.cato.org/pub_display.php?pub_id=8179">In Pursuit of Happiness Research. Is It Reliable? What Does It Imply for Policy?</a>. The <a href="/w/index.php?title=Cato_institute&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cato institute (a lap nem létezik)">Cato institute</a>, 2007. április 11. [2011. február 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cato.org/pub_display.php?pub_id=8179">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.) </li> <li id="cite_note-wealth_and_happiness_revisited-140"><a href="#cite_ref-wealth_and_happiness_revisited_140-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www2.eur.nl/fsw/research/veenhoven/Pub2000s/2003e-full.pdf">Wealth and happiness revisited Growing wealth of nations does go with greater happiness</a> </li> <li id="cite_note-141"><a href="#cite_ref-141">↑</a> Leonhardt, David. „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nytimes.com/2008/04/16/business/16leonhardt.html">Maybe Money Does Buy Happiness After All</a>”, The New York Times, 2008. április 16. (Hozzáférés: 2010. április 10.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=David&rft.aulast=Leonhardt&rft.title=Maybe+Money+Does+Buy+Happiness+After+All&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.nytimes.com%2F2008%2F04%2F16%2Fbusiness%2F16leonhardt.html&rft.source=The+New+York+Times&rft.date=2008-04-16">  </li> <li id="cite_note-142"><a href="#cite_ref-142">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120617020438/http://bpp.wharton.upenn.edu/betseys/papers/happiness.pdf">Economic Growth and Subjective Well-Being: Reassessing the Easterlin Paradox</a>. [2012. június 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://bpp.wharton.upenn.edu/betseys/papers/Happiness.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.) </li> <li id="cite_note-globe-143"><a href="#cite_ref-globe_143-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.boston.com/bostonglobe/ideas/articles/2008/11/23/a_talk_with_betsey_stevenson_and_justin_wolfers/?page=full">Boston.com</a> </li> <li id="cite_note-cato.org-144"><a href="#cite_ref-cato.org_144-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cato.org/pub_display.php?pub_id=8179">In Pursuit of Happiness Research. Is It Reliable? What Does It Imply for Policy?</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110219211701/http://www.cato.org/pub_display.php?pub_id=8179">Archiválva</a> 2011. február 19-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben The Cato institute. April 11, 2007 </li> <li id="cite_note-145"><a href="#cite_ref-145">↑</a> <a href="/w/index.php?title=Benjamin_Radcliff&action=edit&redlink=1" class="new" title="Benjamin Radcliff (a lap nem létezik)">Radcliff, Benjamin</a> (2013) The Political Economy of Human Happiness (New York: Cambridge University Press).<a href="/w/index.php?title=Sablon:Page_needed&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Page needed (a lap nem létezik)">Sablon:Page needed</a> </li> <li id="cite_note-146"><a href="#cite_ref-146">↑</a> See also this collection of full-text peer reviewed scholarly articles on this subject by Radcliff and colleagues (from "Social Forces," "The Journal of Politics," and "Perspectives on Politics," among others) <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://benjaminradcliff.com/scholarly-articles/">[1]</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150712200741/http://benjaminradcliff.com/scholarly-articles/">Archiválva</a> 2015. július 12-i dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-147"><a href="#cite_ref-147">↑</a> Michael Krassa. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150707112256/http://www.washingtonpost.com/blogs/monkey-cage/wp/2014/05/14/does-a-higher-minimum-wage-make-people-happier/">Does a higher minimum wage make people happier?</a>”, <a href="/wiki/The_Washington_Post" title="The Washington Post">The Washington Post</a> , 2014. május 14.. [2015. július 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.washingtonpost.com/blogs/monkey-cage/wp/2014/05/14/does-a-higher-minimum-wage-make-people-happier/">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.au=Michael+Krassa&rft.title=Does+a+higher+minimum+wage+make+people+happier%3F&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.washingtonpost.com%2Fblogs%2Fmonkey-cage%2Fwp%2F2014%2F05%2F14%2Fdoes-a-higher-minimum-wage-make-people-happier%2F&rft.date=14+May+2014">  </li> <li id="cite_note-sci-148">↑ <a href="#cite_ref-sci_148-0">a</a> <a href="#cite_ref-sci_148-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cis.org.au/Policy/spring05/polspr05-2.htm">The Scientist's Pursuit of Happiness</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090303084605/http://www.cis.org.au/Policy/spring05/polspr05-2.htm">Archiválva</a> 2009. március 3-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben, Policy, Spring 2005. </li> <li id="cite_note-149"><a href="#cite_ref-149">↑</a> Weiner, Eric J.: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.latimes.com/news/opinion/la-oe-weiner13nov13,0,5698259.story?coll=la-opinion-rightrail">Four months of boom, bust, and fleeing foreign credit</a>. <a href="/wiki/Los_Angeles_Times" title="Los Angeles Times">Los Angeles Times</a>, 2007. november 13. </li> <li id="cite_note-150"><a href="#cite_ref-150">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Boehm-2008">Boehm, J K., S Lyubomirsky (2008. February). „Journal of Career Assessment”, Kiadó: Sage.</cite>  </li> <li id="cite_note-151"><a href="#cite_ref-151">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2016) „Beyond the 'east–west' dichotomy: Global variation in cultural models of selfhood”. <a href="/w/index.php?title=Journal_of_Experimental_Psychology:_General&action=edit&redlink=1" class="new" title="Journal of Experimental Psychology: General (a lap nem létezik)">Journal of Experimental Psychology: General</a> 145 (8), 966–1000. o, Kiadó: American Psychological Association. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1037/xge0000175">10.1037/xge0000175</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1939-2222">1939-2222</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27359126">27359126</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Beyond+the+%27east%E2%80%93west%27+dichotomy%3A+Global+variation+in+cultural+models+of+selfhood&rft.jtitle=%5B%5BJournal+of+Experimental+Psychology%3A+General%5D%5D&rft.date=2016&rft.volume=145&rft.issue=8&rft.pages=966%E2%80%931000&rft.issn=1939-2222&rft_id=info:pmid/27359126&rft_id=info:doi/10.1037%2Fxge0000175">  </li> <li id="cite_note-152"><a href="#cite_ref-152">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2014. április 1.) „Eastern Conceptualizations of Happiness: Fundamental Differences with Western Views”. Journal of Happiness Studies 15 (2), 475–493. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10902-013-9431-1">10.1007/s10902-013-9431-1</a>. <a href="/w/index.php?title=Sablon:ProQuest&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:ProQuest (a lap nem létezik)">Sablon:ProQuest</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Eastern+Conceptualizations+of+Happiness%3A+Fundamental+Differences+with+Western+Views&rft.jtitle=Journal+of+Happiness+Studies&rft.date=1+April+2014&rft.volume=15&rft.issue=2&rft.pages=475%E2%80%93493&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10902-013-9431-1">  </li> <li id="cite_note-153"><a href="#cite_ref-153">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://greatergood.berkeley.edu/article/item/how_cultural_differences_shape_your_happiness">How Cultural Differences Shape Your Happiness</a> </li> <li id="cite_note-154"><a href="#cite_ref-154">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2016. május 1.) „Individualism as the moderator of the relationship between hedonism and happiness: A study in 19 nations”. Personality and Individual Differences 94, 149–152. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.paid.2016.01.025">10.1016/j.paid.2016.01.025</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Individualism+as+the+moderator+of+the+relationship+between+hedonism+and+happiness%3A+A+study+in+19+nations&rft.jtitle=Personality+and+Individual+Differences&rft.date=1+May+2016&rft.volume=94&rft.pages=149%E2%80%93152&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.paid.2016.01.025">  </li> <li id="cite_note-155"><a href="#cite_ref-155">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ahuvia, Aaron C. (2002. március 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://doi.org/10.1023/A:1015682121103">Individualism/Collectivism and Cultures of Happiness: A Theoretical Conjecture on the Relationship between Consumption, Culture and Subjective Well-Being at the National Level</a>” (angol nyelven). Journal of Happiness Studies 3 (1), 23–36. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1023/A:1015682121103">10.1023/A:1015682121103</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1573-7780">1573-7780</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Individualism%2FCollectivism+and+Cultures+of+Happiness%3A+A+Theoretical+Conjecture+on+the+Relationship+between+Consumption%2C+Culture+and+Subjective+Well-Being+at+the+National+Level&rft.jtitle=Journal+of+Happiness+Studies&rft.date=2002-03-01&rft.volume=3&rft.issue=1&rft.aulast=Ahuvia&rft.aufirst=Aaron+C.&rft.pages=23%E2%80%9336&rft.issn=1573-7780&rft_id=info:doi/10.1023%2FA%3A1015682121103&rft_id=https%3A%2F%2Fdoi.org%2F10.1023%2FA%3A1015682121103">  </li> <li id="cite_note-156"><a href="#cite_ref-156">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2012. január 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://hbr.org/2012/01/the-history-of-happiness">The History of Happiness</a>”. Harvard Business Review 90 (1–2), 104–109, 153. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22299510">22299510</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+History+of+Happiness&rft.jtitle=Harvard+Business+Review&rft.date=January+2012&rft.volume=90&rft.issue=1%E2%80%932&rft.pages=104%E2%80%93109%2C+153&rft_id=info:pmid/22299510&rft_id=https%3A%2F%2Fhbr.org%2F2012%2F01%2Fthe-history-of-happiness">  </li> <li id="cite_note-157"><a href="#cite_ref-157">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2019. szeptember 6.) „Happy Children: A Modern Emotional Commitment”. Frontiers in Psychology 10, 2025. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02025">10.3389/fpsyg.2019.02025</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31555187">31555187</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6742924/">6742924</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Happy+Children%3A+A+Modern+Emotional+Commitment&rft.jtitle=Frontiers+in+Psychology&rft.date=6+September+2019&rft.volume=10&rft.pages=2025&rft_id=info:pmid/31555187&rft_id=info:doi/10.3389%2Ffpsyg.2019.02025">  </li> <li id="cite_note-auto1-158">↑ <a href="#cite_ref-auto1_158-0">a</a> <a href="#cite_ref-auto1_158-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2018. szeptember 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://dro.dur.ac.uk/24174/1/24174.pdf">How Much Is Enough in a Perfect World? Cultural Variation in Ideal Levels of Happiness, Pleasure, Freedom, Health, Self-Esteem, Longevity, and Intelligence</a>”. Psychological Science 29 (9), 1393–1404. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1177/0956797618768058">10.1177/0956797618768058</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29889603">29889603</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=How+Much+Is+Enough+in+a+Perfect+World%3F+Cultural+Variation+in+Ideal+Levels+of+Happiness%2C+Pleasure%2C+Freedom%2C+Health%2C+Self-Esteem%2C+Longevity%2C+and+Intelligence&rft.jtitle=Psychological+Science&rft.date=September+2018&rft.volume=29&rft.issue=9&rft.pages=1393%E2%80%931404&rft_id=info:pmid/29889603&rft_id=info:doi/10.1177%2F0956797618768058&rft_id=http%3A%2F%2Fdro.dur.ac.uk%2F24174%2F1%2F24174.pdf">  </li> <li id="cite_note-Jeanne_Tsai-159">↑ <a href="#cite_ref-Jeanne_Tsai_159-0">a</a> <a href="#cite_ref-Jeanne_Tsai_159-1">b</a> See the work of <a href="/w/index.php?title=Jeanne_Tsai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jeanne Tsai (a lap nem létezik)">Jeanne Tsai</a> </li> <li id="cite_note-autogenerated1-160"><a href="#cite_ref-autogenerated1_160-0">↑</a> See <a href="/w/index.php?title=Life,_Liberty_and_the_pursuit_of_Happiness&action=edit&redlink=1" class="new" title="Life, Liberty and the pursuit of Happiness (a lap nem létezik)">Life, Liberty and the pursuit of Happiness#Meaning of "happiness"</a> ref. the meaning of the US Declaration of Independence phrase </li> <li id="cite_note-:0-161">↑ <a href="#cite_ref-:0_161-0">a</a> <a href="#cite_ref-:0_161-1">b</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2014. június 1.) „Aversion to Happiness Across Cultures: A Review of Where and Why People are Averse to Happiness”. Journal of Happiness Studies 15 (3), 717–735. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s10902-013-9489-9">10.1007/s10902-013-9489-9</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Aversion+to+Happiness+Across+Cultures%3A+A+Review+of+Where+and+Why+People+are+Averse+to+Happiness&rft.jtitle=Journal+of+Happiness+Studies&rft.date=June+2014&rft.volume=15&rft.issue=3&rft.pages=717%E2%80%93735&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs10902-013-9489-9">  </li> <li id="cite_note-162"><a href="#cite_ref-162">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181010095901/https://phys.org/news/2014-03-cultures-differ-happiness-beliefs.html">Study sheds light on how cultures differ in their happiness beliefs</a>. [2018. október 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://phys.org/news/2014-03-cultures-differ-happiness-beliefs.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.) </li> <li id="cite_note-163"><a href="#cite_ref-163">↑</a> Springer: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181010095901/https://phys.org/news/2014-03-cultures-differ-happiness-beliefs.html">Study sheds light on how cultures differ in their happiness beliefs</a>. Science X Network , 2014. március 17. [2018. október 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://phys.org/news/2014-03-cultures-differ-happiness-beliefs.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.) </li> </ol> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_irodalom">További irodalom</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: További irodalom">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Boehm, J K. & S. Lyubomirsky, Journal of Career Assessment. Vol 16(1), Feb 2008, 101–116.</li> <li>C. Robert Cloninger, Feeling Good: The Science of Well-Being, Oxford, 2004.</li> <li>Darrin McMahon, Happiness: A History, Atlantic Monthly Press, November 28, 2005. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0871138867" title="Speciális:Könyvforrások/0871138867">ISBN 0-87113-886-7</a></li> <li>McMahon, Darrin M., The History of Happiness: 400 B.C. – A.D. 1780, Daedalus journal, Spring 2004.</li> <li>Daniel Gilbert, Stumbling on Happiness, Knopf, 2006.</li> <li>Carol Graham (2010), Happiness around the World: The Paradox of Happy Peasants and Miserable Millionaires, Oxford: Oxford University Press.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Hills P., Argyle M. (2002). „The Oxford Happiness Questionnaire: a compact scale for the measurement of psychological well-being. Personality and Individual Differences”. <a href="/w/index.php?title=Psychological_Wellbeing&action=edit&redlink=1" class="new" title="Psychological Wellbeing (a lap nem létezik)">Psychological Wellbeing</a> 33, 1073–1082. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Oxford+Happiness+Questionnaire%3A+a+compact+scale+for+the+measurement+of+psychological+well-being.+Personality+and+Individual+Differences&rft.jtitle=%5B%5BPsychological+Wellbeing%5D%5D&rft.date=2002&rft.volume=33&rft.au=Hills+P.%2C+Argyle+M.&rft.pages=1073%E2%80%931082"> </li> <li>Harold G. Koenig, McCullough M, & Larson DB. Handbook of religion and health: a century of research reviewed. New York: <a href="/w/index.php?title=Oxford_University_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oxford University Press (a lap nem létezik)">Oxford University Press</a>; 2001.</li> <li>Barbara Ann Kipfer, 14,000 Things to Be Happy About, Workman, 1990/2007, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780761147213" title="Speciális:Könyvforrások/9780761147213">ISBN 978-0-7611-4721-3</a>.</li> <li>Stefan Klein, The Science of Happiness, Marlowe, 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/156924328X" title="Speciális:Könyvforrások/156924328X">ISBN 1-56924-328-X</a>.</li> <li>Richard Layard, Happiness: Lessons From A New Science, Penguin, 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780141016900" title="Speciális:Könyvforrások/9780141016900">ISBN 978-0-14-101690-0</a>.</li> <li>David G. Myers, Ph. D., The Pursuit of Happiness: Who is Happy—and Why, William Morrow and Co., 1992, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0688105505" title="Speciális:Könyvforrások/0688105505">ISBN 0-688-10550-5</a>.</li> <li>Martin E.P. Seligman, Ph. D., Authentic Happiness, Free Press, 2002, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0743222989" title="Speciális:Könyvforrások/0743222989">ISBN 0-7432-2298-9</a>.</li> <li>Władysław Tatarkiewicz, Analysis of Happiness, The Hague, Martinus Nijhoff Publishers, 1976</li> <li>Journal of happiness studies: an interdisciplinary forum on subjective well-being, International Society for Quality-of-Life Studies (ISQOLS), quarterly since 2000, also online</li> <li>Carol Graham "Happiness Around the World: The Paradox of Happy Peasants and Miserable Millionaires", OUP Oxford, 2009. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780199549054" title="Speciális:Könyvforrások/9780199549054">ISBN 978-0-19-954905-4</a> (favorable review in Science 6 August 2010)</li> <li>W. Doyle Gentry "Happiness for dummies", 2008</li> <li>Jimmy DeMesa, M.D. "BeHappy!: Your Guide to the Happiest Possible Life", 2006</li> <li>Eric G. Wilson "Against happiness", 2008</li> <li>Sonja Lyubomirsky "The how of happiness", 2007</li> <li>Niek Persoon "Happiness doesn't just happen", 2006</li> <li>Richard Layard "Happiness", 2005</li> <li>Desmond Morris "The nature of happiness", 2004</li> <li>Gregg Easterbrook "The progress paradox – how life gets better while people feel worse", 2003</li> <li>Ben Renshaw "The secrets of happiness", 2003</li> <li><a href="/wiki/Martin_Seligman" title="Martin Seligman">Martin E.P. Seligman</a> "Authentic happiness", 2002</li> <li>Alexandra Stoddard "Choosing happiness – keys to a joyful life", 2002</li> <li>Robert Holden "Happiness now!", 1998</li> <li>Joop Hartog & Hessel Oosterbeek "Health, wealth and happiness", 1997</li> <li>Ruut Veenhoven "Bibliography of happiness – world database of happiness : 2472 studies on subjective appreciation of life", 1993</li> <li>Neil Kaufman "Happiness is a choice", 1991</li> <li>Michael W. Eysenck "Happiness – facts and myths", 1990</li> <li>Lynne McFall "Happiness", 1989</li> <li><a href="/wiki/Michael_Argyle" title="Michael Argyle">Michael Argyle</a> "The psychology of happiness", 1987</li> <li>Ruut Veenhoven "Conditions of happiness", 1984</li> <li>Elizabeth Telfer "Happiness : an examination of a hedonistic and a eudaemonistic concept of happiness and of the relations between them...", 1980</li> <li>Norman M. Bradburn "The structure of psychological well-being", 1969</li> <li><a href="/wiki/Bertrand_Russell" title="Bertrand Russell">Bertrand Russell</a> "The conquest of happiness", orig. 1930 (many reprints)</li> <li>James Mackaye "Economy of happiness", 1906</li> <li>Sara Ahmed, "The Promise of Happiness", 2010</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://pursuit-of-happiness.org/pursuit-of-happiness/history-of-happiness">History of Happiness</a> – a boldogsággal kapcsolatos elméletek áttekintése</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://plato.stanford.edu/entries/pleasure/">The Stanford Encyclopedia of Philosophy – "Pleasure"</a> – régi és modern filozófusok és neurológusok elmélkedése a boldogságról</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://worlddatabaseofhappiness.eur.nl/">The World Database of Happiness</a> – a boldogsággal és az élet szubjektív élvezetével kapcsolatos tudományos kutatások tára.</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180329183026/http://life-scale.org/">Online Happiness Scale</a> – A boldogságot és az életminőséget mérő internetes oldal</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ted.com/talks/srikumar_rao_plug_into_your_hard_wired_happiness.html">Srikumar Rao: Plug into your hard-wired happiness</a> – Srikumar Rao előadása arról, hogyan legyünk boldogok</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ted.com/talks/dan_gilbert_asks_why_are_we_happy.html">Dan Gilbert: Why are we happy?</a> – előadás arról, hogy a pszichológiai immunrendszerünk segítségével akkor is boldognak érezhetjük magunkat, ha nem megy minden rendben körülöttünk</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vanmaselet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=77&Itemid=91">Mi a boldogság?</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.controllingportal.hu/legyunk-boldogok-a-munkahelyunkon/">10 dolog, amitől boldogabbak leszünk a munkahelyünkön</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Vallás" style="padding:3px"><table class="nowraplinks navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k" title="Sablon:Vallással kapcsolatos témák">Sablon:Vallással kapcsolatos témák</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Vallás" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">Vallás</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/w/index.php?title=Sablon:F%C5%91bb_csoportok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Főbb csoportok (a lap nem létezik)">Sablon:Főbb csoportok</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:F%C5%91bb_csoportok">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:F%C5%91bb_csoportok">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:F%C5%91bb_csoportok&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Főbb_csoportok" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Vall%C3%A1sok_%C3%A9s_spiritu%C3%A1lis_hagyom%C3%A1nyok_list%C3%A1ja" title="Vallások és spirituális hagyományok listája">Főbb csoportok</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%81brah%C3%A1mi_vall%C3%A1sok" title="Ábrahámi vallások">Ábrahámi</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">Kereszténység</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Nyugati</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Katolicizmus" title="Katolicizmus">Katolicizmus</a> · <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">Protestantizmus</a> · <a href="/wiki/Unitarizmus" title="Unitarizmus">Unitáriusok</a> · <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">Anabaptisták</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Keleti_kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1zak" class="mw-redirect" title="Keleti keresztény egyházak">Keleti</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Ortodox_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Ortodox kereszténység">Ortodox</a> · <a href="/wiki/%C3%93keleti_egyh%C3%A1zak" title="Ókeleti egyházak">Ókeleti</a> · <a href="/wiki/Keleti_katolikus_egyh%C3%A1zak" title="Keleti katolikus egyházak">Keleti katolikus</a></div></td></tr></tbody></table><div> <a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">Új vallási mozgalmak</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">Iszlám</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Szunnita_iszl%C3%A1m" title="Szunnita iszlám">Szunnita</a> · <a href="/wiki/S%C3%ADita_iszl%C3%A1m" title="Síita iszlám">Síita</a> · <a href="/wiki/H%C3%A1ridzsit%C3%A1k" title="Háridzsiták">Háridzsita</a> <a href="/wiki/Ahmadijja" title="Ahmadijja">Ahmadijja</a> · <a href="/wiki/Dr%C3%BAzok" title="Drúzok">Drúz</a> · <a href="/wiki/Koranizmus" title="Koranizmus">Koranista</a> · <a href="/wiki/Sz%C3%BAfizmus" title="Szúfizmus">Szúfi</a> · <a href="/wiki/Vahh%C3%A1bizmus" title="Vahhábizmus">Vahhábita</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">Zsidó vallás</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Konzervat%C3%ADv_judaizmus" title="Konzervatív judaizmus">Konzervatív</a> · <a href="/wiki/Ortodox_judaizmus" title="Ortodox judaizmus">Ortodox</a> · <a href="/wiki/Reformzsid%C3%B3s%C3%A1g" title="Reformzsidóság">Reform</a> <a href="/wiki/Karaita_judaizmus" title="Karaita judaizmus">Karaita</a> · <a href="/wiki/Haszidizmus" title="Haszidizmus">Haszid</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyéb</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Bah%C3%A1i_hit" title="Bahái hit">Bahái hit</a> · <a href="/wiki/B%C3%A1bizmus" title="Bábizmus">Bábizmus</a> · <a href="/wiki/Mandeizmus" title="Mandeizmus">Mandeizmus</a> · <a href="/wiki/Rasztafari%C3%A1nus_mozgalom" title="Rasztafariánus mozgalom">Rasztafariánus</a> · <a href="/wiki/Szamarit%C3%A1nusok" title="Szamaritánusok">Szamaritánus</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Indo-európai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Keleti_vall%C3%A1sok" title="Keleti vallások">Indiai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">Hinduizmus</a> (<a href="/wiki/Vaisnavizmus" title="Vaisnavizmus">Vaisnavizmus</a> · <a href="/wiki/Saktizmus" title="Saktizmus">Saktizmus</a> · <a href="/wiki/Saivizmus" title="Saivizmus">Saivizmus</a>) <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">Buddhizmus</a> (<a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a> · <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">Théraváda</a> · <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a>) <a href="/wiki/Dzsainizmus" title="Dzsainizmus">Dzsainizmus</a> (<a href="/wiki/Digambara" title="Digambara">Digambara</a> · <a href="/w/index.php?title=Sv%C3%A9t%C3%A1mbara&action=edit&redlink=1" class="new" title="Svétámbara (a lap nem létezik)">Svétámbara</a>) <a href="/wiki/Szikhizmus" title="Szikhizmus">Szikhizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Ir%C3%A1ni_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iráni vallások (a lap nem létezik)">Iráni</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">Zoroasztrizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Európa történelme">Európai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=%C3%96rm%C3%A9ny_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Örmény újpogányság (a lap nem létezik)">Örmény</a> · <a href="/w/index.php?title=Balti_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Balti újpogányság (a lap nem létezik)">Balti</a> (<a href="/w/index.php?title=Dievturi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dievturi (a lap nem létezik)">Dievturi</a> · <a href="/w/index.php?title=Druvi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Druvi (a lap nem létezik)">Druvi</a> · <a href="/wiki/Romuva" title="Romuva">Romuva</a>) · <a href="/w/index.php?title=Kauk%C3%A1zusi_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaukázusi újpogányság (a lap nem létezik)">Kaukázusi újpogányság</a> · <a href="/w/index.php?title=Kelta_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kelta újpogányság (a lap nem létezik)">Kelta</a> (<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajdruidizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Újdruidizmus (a lap nem létezik)">Druidizmus</a>) · <a href="/w/index.php?title=Germ%C3%A1n_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Germán újpogányság (a lap nem létezik)">Germán</a> · <a href="/wiki/Hellenizmus_(vall%C3%A1s)" title="Hellenizmus (vallás)">Hellén</a> · <a href="/w/index.php?title=Szl%C3%A1v_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szláv újpogányság (a lap nem létezik)">Szláv</a> · <a href="/w/index.php?title=Finn_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Finn újpogányság (a lap nem létezik)">Finn</a> · <a href="/w/index.php?title=Magyar_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Magyar újpogányság (a lap nem létezik)">Magyar</a> · <a href="/w/index.php?title=Ur%C3%A1li_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Uráli újpogányság (a lap nem létezik)">Uráli</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Közép- és észak-ázsiai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Burhanizmus" title="Burhanizmus">Burhanizmus</a> · <a href="/wiki/Tengrizmus" title="Tengrizmus">Tengrizmus</a> · <a href="/wiki/S%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Sámánizmus">Sámánizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Mancsu_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mancsu sámánizmus (a lap nem létezik)">Mancsu sámánizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Mongol_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mongol sámánizmus (a lap nem létezik)">Mongol sámánizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Szib%C3%A9riai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szibériai sámánizmus (a lap nem létezik)">Szibériai sámánizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kelet-Ázsiai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/K%C3%ADnai_vall%C3%A1s" title="Kínai vallás">Kínai (népi)</a> · <a href="/wiki/Konfucianizmus" title="Konfucianizmus">Konfucianizmus</a> · <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">Taoizmus</a> · <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kínai buddhizmus</a> · <a href="/wiki/Sint%C3%B3" title="Sintó">Sintó</a> <a href="/w/index.php?title=Faizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Faizmus (a lap nem létezik)">Faizmus</a> · <a href="/wiki/Koreai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Koreai sámánizmus">Muizmus</a> · <a href="/wiki/Cshondoizmus" title="Cshondoizmus">Cshondoizmus</a> · <a href="/wiki/Kaodaizmus" title="Kaodaizmus">Kaodaizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=%C4%90%E1%BA%A1o_M%E1%BA%ABu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Đạo Mẫu (a lap nem létezik)">Đạo Mẫu</a> · <a href="/w/index.php?title=Benzhuizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Benzhuizmus (a lap nem létezik)">Benzhuizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Bimoizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bimoizmus (a lap nem létezik)">Bimoizmus</a> · <a href="/wiki/Bon" title="Bon">Bon</a> · <a href="/w/index.php?title=Tungpaizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tungpaizmus (a lap nem létezik)">Tungpaizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Ua_Dab&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ua Dab (a lap nem létezik)">Hmongizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Yao_taoizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Yao taoizmus (a lap nem létezik)">Mejsanizmus</a> · <a href="/wiki/K%C3%ADnai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Kínai sámánizmus">Vuizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Afrikai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Hagyom%C3%A1nyos_afrikai_vall%C3%A1sok" title="Hagyományos afrikai vallások">Hagyományos</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Aka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aka mitológia (a lap nem létezik)">Aka</a> · <a href="/w/index.php?title=Kamb%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kambák (a lap nem létezik)">Akamba</a> · <a href="/w/index.php?title=Bambuti_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bambuti mitológia (a lap nem létezik)">Bambuti</a> · <a href="/w/index.php?title=Baluba_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Baluba mitológia (a lap nem létezik)">Baluba</a> · <a href="/w/index.php?title=Bantu_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bantu mitológia (a lap nem létezik)">Bantu</a> · <a href="/w/index.php?title=Berber_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Berber mitológia (a lap nem létezik)">Berber</a> · <a href="/w/index.php?title=Busongo_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Busongo mitológia (a lap nem létezik)">Busongo</a> · <a href="/w/index.php?title=Vaak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vaak (a lap nem létezik)">Kusitik</a> · <a href="/w/index.php?title=Dinka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dinka mitológia (a lap nem létezik)">Dinka</a> · <a href="/w/index.php?title=Efik_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Efik mitológia (a lap nem létezik)">Efik</a> · <a href="/wiki/Dahomey_mitol%C3%B3gia" class="mw-redirect" title="Dahomey mitológia">Fon és Eve</a> · <a href="/w/index.php?title=Guancs_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Guancs újpogányság (a lap nem létezik)">Guancs</a> · <a href="/w/index.php?title=Odinani&action=edit&redlink=1" class="new" title="Odinani (a lap nem létezik)">Igbo</a> · <a href="/w/index.php?title=Iszoko_emberek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iszoko emberek (a lap nem létezik)">Iszoko</a> · <a href="/w/index.php?title=Szan_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szan mitológia (a lap nem létezik)">Szan</a> · <a href="/w/index.php?title=Lotuko_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lotuko mitológia (a lap nem létezik)">Lotuko</a> · <a href="/w/index.php?title=Lozi_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lozi mitológia (a lap nem létezik)">Lozi</a> · <a href="/w/index.php?title=Lugbara_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lugbara mitológia (a lap nem létezik)">Lugbara</a> · <a href="/w/index.php?title=Maszai_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maszai mitológia (a lap nem létezik)">Maszai</a> · <a href="/w/index.php?title=Mbuti_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mbuti mitológia (a lap nem létezik)">Mbuti</a> · <a href="/w/index.php?title=Szerer_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szerer vallás (a lap nem létezik)">Szerer</a> · <a href="/w/index.php?title=Tumbuka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tumbuka mitológia (a lap nem létezik)">Tumbuka</a> · <a href="/wiki/Joruba_vall%C3%A1s" title="Joruba vallás">Joruba</a> · <a href="/wiki/Zuluk" title="Zuluk">Zulu</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Afroamerikai_vall%C3%A1sok" title="Afroamerikai vallások">Afro-amerikai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kandombl%C3%A9" title="Kandomblé">kandomblé</a> · <a href="/w/index.php?title=Kumina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kumina (a lap nem létezik)">Kumina</a> · <a href="/w/index.php?title=Obeah&action=edit&redlink=1" class="new" title="Obeah (a lap nem létezik)">Obeah</a> · <a href="/w/index.php?title=Quimbanda&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quimbanda (a lap nem létezik)">Quimbanda</a> · <a href="/w/index.php?title=Palo_(vall%C3%A1s)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Palo (vallás) (a lap nem létezik)">Palo</a> · <a href="/wiki/Santer%C3%ADa" title="Santería">Santería</a> · <a href="/wiki/Umbanda" title="Umbanda">Umbanda</a> · <a href="/wiki/Vudu" title="Vudu">Vudu</a> · <a href="/w/index.php?title=Louisiana_Voodoo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Louisiana Voodoo (a lap nem létezik)">Voodoo</a> · <a href="/w/index.php?title=Winti&action=edit&redlink=1" class="new" title="Winti (a lap nem létezik)">Winti</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">Új csoportok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Diszkordianizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Diszkordianizmus (a lap nem létezik)">Diszkordianizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Ekankar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ekankar (a lap nem létezik)">Ekankar</a> · <a href="/wiki/New_Age" title="New Age">New Age</a> · <a href="/wiki/%C3%9Aj_Gondolat_Mozgalom" class="mw-redirect" title="Új Gondolat Mozgalom">Új Gondolat</a> · <a href="/wiki/Ra%C3%ABlizmus" title="Raëlizmus">Raëlizmus</a> · <a href="/wiki/Szcientol%C3%B3gia" title="Szcientológia">Szcientológia</a> · <a href="/wiki/Thelema" title="Thelema">Thelema</a> · <a href="/w/index.php?title=Unitari%C3%A1nus_univerzalizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Unitariánus univerzalizmus (a lap nem létezik)">Unitariánus univerzalizmus</a> · <a href="/wiki/%C3%9Ajpog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Újpogányság">Újpogányság</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/w/index.php?title=Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Történelmi vallások (a lap nem létezik)">Sablon:Történelmi vallások</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Történelmi_vallások" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Vallástörténet">Történelmi vallások</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=T%C3%B6rt%C3%A9nelem_el%C5%91tti_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Történelem előtti vallások (a lap nem létezik)">Történelem előtti</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Paleolit_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paleolit vallás (a lap nem létezik)">Paleolit</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Az_%C5%91si_K%C3%B6zel-Kelet_vall%C3%A1sai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az ősi Közel-Kelet vallásai (a lap nem létezik)">Afro-ázsiai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_vall%C3%A1s" title="Ókori egyiptomi vallás">Egyiptomi</a> · <a href="/wiki/Az_%C3%B3kori_Mezopot%C3%A1mia_vall%C3%A1sa" title="Az ókori Mezopotámia vallása">Mezopotámiai</a> · <a href="/w/index.php?title=%C3%93kori_s%C3%A9mi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ókori sémi vallás (a lap nem létezik)">Sémi</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Proto-indo-eur%C3%B3pai_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proto-indo-európai vallás (a lap nem létezik)">Indo-európai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Ázsia</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Proto-indo-ir%C3%A1ni_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proto-indo-iráni vallás (a lap nem létezik)">Proto-indo-iráni</a> · <a href="/w/index.php?title=%C3%96rm%C3%A9ny_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Örmény mitológia (a lap nem létezik)">Örmény</a> · <a href="/w/index.php?title=Osz%C3%A9t_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oszét mitológia (a lap nem létezik)">Oszét</a> · <a href="/wiki/V%C3%A9dikus_vall%C3%A1s" title="Védikus vallás">Védikus</a> · <a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">Zoroasztrizmus</a> (<a href="/wiki/Mithr%C3%A1sz" title="Mithrász">Mithraizmus</a> · <a href="/wiki/Zurv%C3%A1nizmus" title="Zurvánizmus">Zurvánizmus</a>) · <a href="/wiki/Gnoszticizmus" title="Gnoszticizmus">Gnoszticizmus</a> (pl. <a href="/wiki/Manicheizmus" title="Manicheizmus">Manicheizmus</a>) · <a href="/w/index.php?title=Jazd%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazdánizmus (a lap nem létezik)">Jazdánizmus</a> (<a href="/w/index.php?title=Isikizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Isikizmus (a lap nem létezik)">Isikizmus</a>)</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Európa</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kelta_vall%C3%A1s" title="Kelta vallás">Kelta</a> · <a href="/wiki/Germ%C3%A1n_%C5%91svall%C3%A1s" title="Germán ősvallás">Germán</a> (<a href="/w/index.php?title=Angolsz%C3%A1sz_pog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Angolszász pogányság (a lap nem létezik)">Angolszász</a> · <a href="/w/index.php?title=Norv%C3%A9g_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Norvég vallás (a lap nem létezik)">Norvég</a>) · <a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_vall%C3%A1s" title="Ókori görög vallás">Görög</a>  · <a href="/wiki/Gnoszticizmus" title="Gnoszticizmus">Gnoszticizmus</a> · <a href="/wiki/%C3%9Ajplatonizmus" title="Újplatonizmus">Újplatonizmus</a> · <a href="/wiki/Manicheizmus" title="Manicheizmus">Manicheizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Paleo-balk%C3%A1ni_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paleo-balkáni mitológia (a lap nem létezik)">Balkán</a> · <a href="/wiki/R%C3%B3mai_vall%C3%A1s" title="Római vallás">Római</a> · <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_mitol%C3%B3gia" title="Szláv mitológia">Szláv</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Az_amerikai_%C5%91slak%C3%B3k_vall%C3%A1sa" title="Az amerikai őslakók vallása">Amerikai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Azt%C3%A9k_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Azték vallás (a lap nem létezik)">Azték</a>  · <a href="/w/index.php?title=Inka_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Inka vallás (a lap nem létezik)">Inka</a>  · <a href="/w/index.php?title=Maja_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maja vallás (a lap nem létezik)">Maja</a>  · <a href="/w/index.php?title=Eszkim%C3%B3_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eszkimó vallás (a lap nem létezik)">Eszkimó</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/w/index.php?title=Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Egyéb témák (a lap nem létezik)">Sablon:Egyéb témák</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Egyéb_témák" style="font-size:114%;margin:0 4em">Egyéb témák</div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Aspektusok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kl%C3%A9rus" title="Klérus">Klérus</a> · <a href="/wiki/Istens%C3%A9g" title="Istenség">Istenség</a> · <a href="/w/index.php?title=Entheogen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Entheogen (a lap nem létezik)">Entheogens</a> · <a href="/wiki/Etnikai_vall%C3%A1s" title="Etnikai vallás">Törzsi vallás</a> · <a href="/wiki/Hit_(vall%C3%A1s)" title="Hit (vallás)">Hit</a> · <a href="/w/index.php?title=N%C3%A9pi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Népi vallás (a lap nem létezik)">Népi vallás</a> · <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a> · <a href="/wiki/Medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Meditáció">Meditáció</a> · <a href="/wiki/Egyh%C3%A1zi_rend" title="Egyházi rend">Egyházi rend</a> (<a href="/wiki/Szerzetes" title="Szerzetes">szerzetes</a> · <a href="/wiki/Ap%C3%A1ca_(vall%C3%A1s)" title="Apáca (vallás)">apáca</a>) · <a href="/wiki/Misztika" title="Misztika">Miszticizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1s_%C3%A9s_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallás és mitológia (a lap nem létezik)">Mitológia</a> · <a href="/w/index.php?title=Term%C3%A9szetvall%C3%A1s_worship&action=edit&redlink=1" class="new" title="Természetvallás worship (a lap nem létezik)">Nature</a> · <a href="/w/index.php?title=Rendfelv%C3%A9tel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rendfelvétel (a lap nem létezik)">Rendfelvétel</a> · <a href="/wiki/Ima" title="Ima">Ima</a> · <a href="/wiki/Ritu%C3%A1l%C3%A9" title="Rituálé">Szertartás</a> · <a href="/wiki/Kultusz_(vall%C3%A1s)" title="Kultusz (vallás)">Kultusz</a> (<a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">liturgia</a> · <a href="/wiki/%C3%81ldozat_(vall%C3%A1s)" title="Áldozat (vallás)">áldozat</a>) · <a href="/wiki/Spiritualit%C3%A1s" title="Spiritualitás">Spiritualitás</a> · <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_szimbolizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos szimbolizmus (a lap nem létezik)">Vallásos szimbolizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Teizmus" title="Teizmus">Istenhit</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">Animizmus</a> · <a href="/wiki/Deizmus" title="Deizmus">Deizmus</a> · <a href="/wiki/Dualizmus_(filoz%C3%B3fia)" title="Dualizmus (filozófia)">Dualizmus</a> · <a href="/wiki/Henoteizmus" title="Henoteizmus">Henoteizmus</a> · <a href="/wiki/Egyistenhit" title="Egyistenhit">Egyistenhit</a> · <a href="/w/index.php?title=Nonteizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nonteizmus (a lap nem létezik)">Nonteizmus</a> · <a href="/wiki/Panenteizmus" title="Panenteizmus">Panenteizmus</a> · <a href="/wiki/Panteizmus" title="Panteizmus">Panteizmus</a> · <a href="/wiki/T%C3%B6bbistenhit" title="Többistenhit">Többistenhit</a> · <a href="/w/index.php?title=Transzteizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Transzteizmus (a lap nem létezik)">Transzteizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Vallástudomány">Vallástudomány</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Összehasonlító vallástudomány">Összehasonlító vallástudomány</a> · <a href="/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Vallástörténet">Vallástörténet</a> · <a href="/wiki/Vall%C3%A1sfiloz%C3%B3fia" title="Vallásfilozófia">Vallásfilozófia</a> · <a href="/wiki/Neuroteol%C3%B3gia" title="Neuroteológia">Neuroteológia</a>  · <a href="/wiki/Vall%C3%A1spszichol%C3%B3gia" title="Valláspszichológia">Valláspszichológia</a> · <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszociol%C3%B3gia" title="Vallásszociológia">Vallásszociológia</a> · <a href="/wiki/Vall%C3%A1sf%C3%B6ldrajz" title="Vallásföldrajz">Vallásföldrajz</a>  · <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">Teológia</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vall%C3%A1spolitika" title="Kategória:Valláspolitika">Valláspolitika</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Hitt%C3%A9r%C3%ADt%C5%91" title="Hittérítő">Hittérítés</a> · <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_oktat%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos oktatás (a lap nem létezik)">Vallásos oktatás</a>) · <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1si_fanatizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallási fanatizmus (a lap nem létezik)">Vallási fanatizmus</a> · <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g" title="Vallásszabadság">Vallásszabadság</a> (<a href="/wiki/Pluralizmus" title="Pluralizmus">Pluralizmus</a> · <a href="/wiki/Szinkretizmus" title="Szinkretizmus">Szinkretizmus</a> · <a href="/wiki/Tolerancia" title="Tolerancia">Tolerancia</a> · <a href="/wiki/Univerzalizmus" title="Univerzalizmus">Univerzalizmus</a>) · <a href="/wiki/Fundamentalizmus" title="Fundamentalizmus">Fundamentalizmus</a> · <a class="mw-selflink selflink">Boldogság</a> · <a href="/w/index.php?title=A_vall%C3%A1s_%C3%A9s_a_homoszexualit%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vallás és a homoszexualitás (a lap nem létezik)">Homoszexualitás</a> · <a href="/w/index.php?title=Kisebbs%C3%A9gi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kisebbségi vallás (a lap nem létezik)">Kisebbségi vallás</a> · <a href="/w/index.php?title=Nemzeti_egyh%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nemzeti egyház (a lap nem létezik)">Nemzeti egyház</a> · <a href="/wiki/Nagy_egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s" title="Nagy egyházszakadás">Egyházszakadás</a> · <a href="/w/index.php?title=A_vall%C3%A1s_%C3%A9s_a_tudom%C3%A1ny_kapcsolata&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vallás és a tudomány kapcsolata (a lap nem létezik)">A vallás és a tudomány kapcsolata</a> · <a href="/wiki/%C3%81llamvall%C3%A1s" title="Államvallás">Államvallás</a> · <a href="/wiki/Teokr%C3%A1cia" title="Teokrácia">Teokrácia</a> · <a href="/w/index.php?title=Vegetarianizmus_%C3%A9s_a_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vegetarianizmus és a vallás (a lap nem létezik)">Vegetarianizmus és a vallás</a> · <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sk%C3%B6zpont%C3%BAs%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásközpontúság (a lap nem létezik)">Vallásközpontúság</a> · <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1si_er%C5%91szak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallási erőszak (a lap nem létezik)">Vallási erőszak</a> (<a href="/wiki/Vall%C3%A1s%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Vallásüldözés">Vallásüldözés</a> · <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_terrorizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos terrorizmus (a lap nem létezik)">Vallásos terrorizmus</a> · <a href="/wiki/Vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BA" title="Vallásháború">Vallásháború</a>)</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Szekulariz%C3%A1ci%C3%B3" title="Szekularizáció">Szekularizmus</a> és <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1stalans%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallástalanság (a lap nem létezik)">vallástalanság</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_vall%C3%A1s_a_n%C3%A9p_%C3%B3piuma" title="A vallás a nép ópiuma">A vallás a nép ópiuma</a> · <a href="/wiki/Deizmus" title="Deizmus">Deizmus</a> · <a href="/wiki/Agnoszticizmus" title="Agnoszticizmus">Agnoszticizmus</a> · <a href="/wiki/Ateizmus" title="Ateizmus">Ateizmus</a> · <a href="/wiki/Vall%C3%A1skritika" title="Valláskritika">Valláskritika</a> · <a href="/wiki/LaVey-i_s%C3%A1t%C3%A1nizmus" title="LaVey-i sátánizmus">LaVey-i sátánizmus</a>  · <a href="/wiki/Objektivizmus" title="Objektivizmus">Objektivizmus</a> · <a href="/wiki/Szekul%C3%A1ris_humanizmus" title="Szekuláris humanizmus">Szekuláris humanizmus</a> · <a href="/w/index.php?title=Szekul%C3%A1ris_teol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szekuláris teológia (a lap nem létezik)">Szekuláris teológia</a> · <a href="/wiki/Szekulariz%C3%A1ci%C3%B3" title="Szekularizáció">Szekularizáció</a> · <a href="/wiki/%C3%81llam_%C3%A9s_egyh%C3%A1z_sz%C3%A9tv%C3%A1laszt%C3%A1sa" title="Állam és egyház szétválasztása">Állam és egyház szétválasztása</a> · <a href="/wiki/Marxista_vall%C3%A1selm%C3%A9let" title="Marxista valláselmélet">Marxista valláselmélet</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><a href="/w/index.php?title=Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Országlisták (a lap nem létezik)">Sablon:Országlisták</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Országlisták" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_rangsorolt_list%C3%A1i#Vallás" title="Országok rangsorolt listái">Országlisták</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_vall%C3%A1s_fontoss%C3%A1ga_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="A vallás fontossága országonként">Fontossága országonként</a>  · <a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_list%C3%A1ja_a_vall%C3%A1stalanok_alapj%C3%A1n" title="Országok listája a vallástalanok alapján">Vallástalanok országonként</a>  · <a href="/wiki/Isten#Isten-hit" title="Isten">Isten-hit országonként</a>  · <a href="/wiki/Vall%C3%A1sok_orsz%C3%A1gok_szerinti_list%C3%A1ja" title="Vallások országok szerinti listája">Vallási dominancia</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vall%C3%A1s" title="Kategória:Vallás">Kategória</a> · <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Vall%C3%A1s" title="Portál:Vallás">Portál</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85058807">sh85058807</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4021325-0">4021325-0</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph127882&CON_LNG=ENG">ph127882</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11935779w">cb11935779w</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX526342">XX526342</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00566227">00566227</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Religious_syms.svg" class="mw-file-description" title="Vallás"><img alt="Vallás" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/25px-Religious_syms.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/38px-Religious_syms.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/50px-Religious_syms.svg.png 2x" data-file-width="768" data-file-height="768" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Vall%C3%A1s" title="Portál:Vallás">Vallás-portál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boldogság&oldid=27384356">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boldogság&oldid=27384356</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Filoz%C3%B3fia" title="Kategória:Filozófia">Filozófia</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%89rzelem" title="Kategória:Érzelem">Érzelem</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Webarchive_sablon_Wayback_Machine_linkkel" title="Kategória:Webarchive sablon Wayback Machine linkkel">Webarchive sablon Wayback Machine linkkel</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2023_j%C3%BAlius%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 júliusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2023 júliusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. augusztus 20., 23:24</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Boldogs%C3%A1g&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-78f4c97c5d-jxvvs","wgBackendResponseTime":224,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.909","walltime":"1.075","ppvisitednodes":{"value":26302,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":461808,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":100072,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":15,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":188720,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 863.501 1 -total"," 23.37% 201.821 14 Sablon:Navbox"," 17.05% 147.234 48 Sablon:Cite_web"," 11.43% 98.682 47 Sablon:Cite_journal"," 10.54% 90.991 1 Sablon:Vallással_kapcsolatos_témák"," 7.67% 66.212 1 Sablon:Érzelmek"," 7.66% 66.139 85 Sablon:Isodátum"," 7.19% 62.063 1 Sablon:Navoszlop"," 6.02% 52.019 1 Sablon:M-v-sz"," 5.65% 48.769 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.211","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2851421,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-6b6c9bdc8b-5gfb9","timestamp":"20241104123850","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Boldogs\u00e1g","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Boldogs%C3%A1g","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q8","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q8","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2011-03-11T15:35:58Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/7\/79\/Face-smile.svg","headline":"pozit\u00edv \u00e9rzelmekkel jellemezhet\u0151 ment\u00e1lis vagy \u00e9rzelmi el\u00e9gedetts\u00e9gi \u00e1llapot"}</script> </body> </html>