CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Kína földrajza – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""],"wgDefaultDateFormat":"ymd" ,"wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"bc79b4d7-cce8-481a-b1dc-af3431f36f65","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Kína_földrajza","wgTitle":"Kína földrajza","wgCurRevisionId":27573548,"wgRevisionId":27573548,"wgArticleId":72495,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Szócikkek mandarin nyelvű tartalommal","Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Kína földrajza"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Kína_földrajza","wgRelevantArticleId":72495,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true, "wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27573548,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":90000,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q839778","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready", "ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","mediawiki.page.gallery.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader", "ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cmediawiki.page.gallery.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.17"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/China_satellite.png/1200px-China_satellite.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="898"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/China_satellite.png/800px-China_satellite.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="598"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/China_satellite.png/640px-China_satellite.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="479"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Kína földrajza – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Kína_földrajza rootpage-Kína_földrajza skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" title="Főmenü" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li><li id="n-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok"><span>Speciális lapok</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=K%C3%ADna+f%C3%B6ldrajza" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=K%C3%ADna+f%C3%B6ldrajza" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=K%C3%ADna+f%C3%B6ldrajza" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=K%C3%ADna+f%C3%B6ldrajza" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Természetföldrajzi_elhelyezkedése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Természetföldrajzi_elhelyezkedése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Természetföldrajzi elhelyezkedése</span> </div> </a> <ul id="toc-Természetföldrajzi_elhelyezkedése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Politikai_földrajzi_elhelyezkedése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Politikai_földrajzi_elhelyezkedése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Politikai földrajzi elhelyezkedése</span> </div> </a> <ul id="toc-Politikai_földrajzi_elhelyezkedése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Földtörténete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Földtörténete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Földtörténete</span> </div> </a> <ul id="toc-Földtörténete-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nagy_tájai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Nagy_tájai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Nagy tájai</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Nagy_tájai-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Nagy tájai alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Nagy_tájai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_Belső-Ázsiához_tartozó_nagy_földrajzi_tájak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Belső-Ázsiához_tartozó_nagy_földrajzi_tájak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>A Belső-Ázsiához tartozó nagy földrajzi tájak</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Belső-Ázsiához_tartozó_nagy_földrajzi_tájak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hszincsiang_(Xinjiang)" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hszincsiang_(Xinjiang)"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2</span> <span><span><span>Hszincsiang</span><span> <i>(<span>Xinjiang</span>)</i></span></span></span> </div> </a> <ul id="toc-Hszincsiang_(Xinjiang)-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Dzsungária" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Dzsungária"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2.1</span> <span>Dzsungária</span> </div> </a> <ul id="toc-Dzsungária-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tien-san" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Tien-san"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2.2</span> <span>Tien-san</span> </div> </a> <ul id="toc-Tien-san-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tarim-medence" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Tarim-medence"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2.3</span> <span>Tarim-medence</span> </div> </a> <ul id="toc-Tarim-medence-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tibet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Tibet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2.4</span> <span>Tibet</span> </div> </a> <ul id="toc-Tibet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Belső-Mongólia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Belső-Mongólia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2.5</span> <span>Belső-Mongólia</span> </div> </a> <ul id="toc-Belső-Mongólia-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Éghajlat,_vízrajz,_élővilág" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Éghajlat,_vízrajz,_élővilág"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2.5.1</span> <span>Éghajlat, vízrajz, élővilág</span> </div> </a> <ul id="toc-Éghajlat,_vízrajz,_élővilág-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_Kelet-Ázsiához_tartozó_nagy_földrajzi_tájak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Kelet-Ázsiához_tartozó_nagy_földrajzi_tájak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3</span> <span>A Kelet-Ázsiához tartozó nagy földrajzi tájak</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Kelet-Ázsiához_tartozó_nagy_földrajzi_tájak-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_Északkelet-kínai-alföld_és_peremhegységei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_Északkelet-kínai-alföld_és_peremhegységei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.1</span> <span>Az Északkelet-kínai-alföld és peremhegységei</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_Északkelet-kínai-alföld_és_peremhegységei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Éghajlat,_vízrajz,_élővilág_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Éghajlat,_vízrajz,_élővilág_2"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.1.1</span> <span>Éghajlat, vízrajz, élővilág</span> </div> </a> <ul id="toc-Éghajlat,_vízrajz,_élővilág_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_Lösz-fennsík_és_peremvidékei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Lösz-fennsík_és_peremvidékei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.2</span> <span>A Lösz-fennsík és peremvidékei</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Lösz-fennsík_és_peremvidékei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_Lösz-fennsík_éghajlata" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Lösz-fennsík_éghajlata"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.2.1</span> <span>A Lösz-fennsík éghajlata</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Lösz-fennsík_éghajlata-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kínai-alföld" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Kínai-alföld"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.3</span> <span>Kínai-alföld</span> </div> </a> <ul id="toc-Kínai-alföld-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Jangce_medencéi" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Jangce_medencéi"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.4</span> <span>A Jangce medencéi</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Jangce_medencéi-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Éghajlatuk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Éghajlatuk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.4.1</span> <span>Éghajlatuk</span> </div> </a> <ul id="toc-Éghajlatuk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Dél-kínai-hegyvidék" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Dél-kínai-hegyvidék"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.5</span> <span>Dél-kínai-hegyvidék</span> </div> </a> <ul id="toc-Dél-kínai-hegyvidék-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Éghajlat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Éghajlat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.5.1</span> <span>Éghajlat</span> </div> </a> <ul id="toc-Éghajlat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_dél-kínai_karsztterületek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_dél-kínai_karsztterületek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.6</span> <span>A dél-kínai karsztterületek</span> </div> </a> <ul id="toc-A_dél-kínai_karsztterületek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Éghajlat_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Éghajlat_2"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.6.1</span> <span>Éghajlat</span> </div> </a> <ul id="toc-Éghajlat_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Dél-Kína_alföldjei,_partvidéke_és_a_kínai_szigetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Dél-Kína_alföldjei,_partvidéke_és_a_kínai_szigetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.7</span> <span>Dél-Kína alföldjei, partvidéke és a kínai szigetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Dél-Kína_alföldjei,_partvidéke_és_a_kínai_szigetek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Éghajlat_3" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Éghajlat_3"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.7.1</span> <span>Éghajlat</span> </div> </a> <ul id="toc-Éghajlat_3-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Élővilág" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Élővilág"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3.7.2</span> <span>Élővilág</span> </div> </a> <ul id="toc-Élővilág-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Vízrajza" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Vízrajza"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Vízrajza</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Vízrajza-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Vízrajza alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Vízrajza-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Éghajlata" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Éghajlata"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Éghajlata</span> </div> </a> <ul id="toc-Éghajlata-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ásványkincsek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ásványkincsek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Ásványkincsek</span> </div> </a> <ul id="toc-Ásványkincsek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Területi_felosztás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Területi_felosztás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Területi felosztás</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Területi_felosztás-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Területi felosztás alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Területi_felosztás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Külső-_és_Belső-Kína" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Külső-_és_Belső-Kína"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>Külső- és Belső-Kína</span> </div> </a> <ul id="toc-Külső-_és_Belső-Kína-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Észak_és_Dél" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Észak_és_Dél"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Észak és Dél</span> </div> </a> <ul id="toc-Észak_és_Dél-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Közigazgatási_beosztás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közigazgatási_beosztás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.3</span> <span>Közigazgatási beosztás</span> </div> </a> <ul id="toc-Közigazgatási_beosztás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Régiók" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Régiók"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.4</span> <span>Régiók</span> </div> </a> <ul id="toc-Régiók-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Főbb_városok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Főbb_városok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Főbb városok</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Főbb_városok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Főbb városok alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Főbb_városok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Peking" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Peking"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Peking</span> </div> </a> <ul id="toc-Peking-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Sanghaj" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Sanghaj"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>Sanghaj</span> </div> </a> <ul id="toc-Sanghaj-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kanton" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kanton"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.3</span> <span>Kanton</span> </div> </a> <ul id="toc-Kanton-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hongkong" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hongkong"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.4</span> <span>Hongkong</span> </div> </a> <ul id="toc-Hongkong-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Makaó" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Makaó"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Makaó</span> </div> </a> <ul id="toc-Makaó-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tajvan" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Tajvan"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Tajvan</span> </div> </a> <ul id="toc-Tajvan-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Galéria" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Galéria"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Galéria</span> </div> </a> <ul id="toc-Galéria-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Kapcsolódó szócikk</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" title="Tartalomjegyzék" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Kína földrajza</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 44 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-44" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">44 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Geography_of_China" title="Geography of China – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Geography of China" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%BA%D8%B1%D8%A7%D9%81%D9%8A%D8%A7_%D8%A7%D9%84%D8%B5%D9%8A%D9%86" title="جغرافيا الصين – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="جغرافيا الصين" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Xeograf%C3%ADa_de_la_Rep%C3%BAblica_Popular_China" title="Xeografía de la República Popular China – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Xeografía de la República Popular China" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/%C3%87in_co%C4%9Frafiyas%C4%B1" title="Çin coğrafiyası – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Çin coğrafiyası" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%93%D0%B5%D0%B0%D0%B3%D1%80%D0%B0%D1%84%D1%96%D1%8F_%D0%9A%D1%96%D1%82%D0%B0%D1%8F" title="Геаграфія Кітая – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Геаграфія Кітая" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%93%D0%B5%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D1%84%D0%B8%D1%8F_%D0%BD%D0%B0_%D0%9A%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%B9" title="География на Китай – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="География на Китай" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%9A%E0%A7%80%E0%A6%A8%E0%A7%87%E0%A6%B0_%E0%A6%AD%E0%A7%82%E0%A6%97%E0%A7%8B%E0%A6%B2" title="চীনের ভূগোল – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="চীনের ভূগোল" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Geografia_de_la_Rep%C3%BAblica_Popular_de_la_Xina" title="Geografia de la República Popular de la Xina – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Geografia de la República Popular de la Xina" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Geografie_%C4%8C%C3%ADny" title="Geografie Číny – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Geografie Číny" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Kinas_geografi" title="Kinas geografi – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Kinas geografi" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Geograf%C3%ADa_de_la_Rep%C3%BAblica_Popular_China" title="Geografía de la República Popular China – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Geografía de la República Popular China" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Txinako_geografia" title="Txinako geografia – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Txinako geografia" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%AC%D8%BA%D8%B1%D8%A7%D9%81%DB%8C%D8%A7%DB%8C_%DA%86%DB%8C%D9%86" title="جغرافیای چین – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="جغرافیای چین" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Kiinan_maantiede" title="Kiinan maantiede – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Kiinan maantiede" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9ographie_de_la_Chine" title="Géographie de la Chine – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Géographie de la Chine" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9A%E0%A5%80%E0%A4%A8_%E0%A4%95%E0%A4%BE_%E0%A4%AD%E0%A5%82%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2" title="चीन का भूगोल – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="चीन का भूगोल" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Zemljopis_Kine" title="Zemljopis Kine – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Zemljopis Kine" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%89%D5%AB%D5%B6%D5%A1%D5%BD%D5%BF%D5%A1%D5%B6%D5%AB_%D5%A1%D5%B7%D5%AD%D5%A1%D6%80%D5%B0%D5%A1%D5%A3%D6%80%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%B6" title="Չինաստանի աշխարհագրություն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Չինաստանի աշխարհագրություն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Geografi_Tiongkok" title="Geografi Tiongkok – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Geografi Tiongkok" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Geografia_della_Cina" title="Geografia della Cina – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Geografia della Cina" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E8%8F%AF%E4%BA%BA%E6%B0%91%E5%85%B1%E5%92%8C%E5%9B%BD%E3%81%AE%E5%9C%B0%E7%90%86" title="中華人民共和国の地理 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="中華人民共和国の地理" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A9%E1%83%98%E1%83%9C%E1%83%94%E1%83%97%E1%83%98%E1%83%A1_%E1%83%92%E1%83%94%E1%83%9D%E1%83%92%E1%83%A0%E1%83%90%E1%83%A4%E1%83%98%E1%83%90" title="ჩინეთის გეოგრაფია – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ჩინეთის გეოგრაფია" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%9A%E0%B3%80%E0%B2%A8%E0%B2%BE%E0%B2%A6_%E0%B2%AD%E0%B3%8C%E0%B2%97%E0%B3%8B%E0%B2%B3%E0%B2%BF%E0%B2%95%E0%B2%A4%E0%B3%86" title="ಚೀನಾದ ಭೌಗೋಳಿಕತೆ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಚೀನಾದ ಭೌಗೋಳಿಕತೆ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%A4%91%EA%B5%AD%EC%9D%98_%EC%A7%80%EB%A6%AC" title="중국의 지리 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="중국의 지리" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Kinijos_geografija" title="Kinijos geografija – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Kinijos geografija" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D1%8F%D1%82%D0%B0%D0%B4%D1%8B%D0%BD_%D0%B3%D0%B0%D0%B7%D0%B0%D1%80_%D0%B7%D2%AF%D0%B9" title="Хятадын газар зүй – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Хятадын газар зүй" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9A%E0%A5%80%E0%A4%A8%E0%A4%95%E0%A5%8B_%E0%A4%AD%E0%A5%82%E0%A4%97%E0%A5%8B%E0%A4%B2" title="चीनको भूगोल – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="चीनको भूगोल" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Volksrepubliek_China#Geografie" title="Volksrepubliek China – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Volksrepubliek China" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%9A%E0%A9%80%E0%A8%A8_%E0%A8%A6%E0%A8%BE_%E0%A8%AD%E0%A9%82%E0%A8%97%E0%A9%8B%E0%A8%B2" title="ਚੀਨ ਦਾ ਭੂਗੋਲ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਚੀਨ ਦਾ ਭੂਗੋਲ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Geografia_Chin" title="Geografia Chin – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Geografia Chin" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%DA%86%DB%8C%D9%86_%D8%AF%D8%A7_%D8%AC%D8%BA%D8%B1%D8%A7%D9%81%DB%8C%DB%81" title="چین دا جغرافیہ – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="چین دا جغرافیہ" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt badge-Q70893996 mw-list-item" title=""><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Geografia_da_China" title="Geografia da China – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Geografia da China" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Geografia_Chinei" title="Geografia Chinei – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Geografia Chinei" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%93%D0%B5%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D1%84%D0%B8%D1%8F_%D0%9A%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%B9%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B9_%D0%9D%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4%D0%BD%D0%BE%D0%B9_%D0%A0%D0%B5%D1%81%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%B8" title="География Китайской Народной Республики – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="География Китайской Народной Республики" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Geografia_%C4%8C%C3%ADny" title="Geografia Číny – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Geografia Číny" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Geografija_Kitajske" title="Geografija Kitajske – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Geografija Kitajske" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%93%D0%B5%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D1%84%D0%B8%D1%98%D0%B0_%D0%9A%D0%B8%D0%BD%D0%B5" title="Географија Кине – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Географија Кине" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/%C3%87in_co%C4%9Frafyas%C4%B1" title="Çin coğrafyası – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Çin coğrafyası" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%93%D0%B5%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D1%84%D1%96%D1%8F_%D0%9A%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%B9%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D1%97_%D0%9D%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4%D0%BD%D0%BE%D1%97_%D0%A0%D0%B5%D1%81%D0%BF%D1%83%D0%B1%D0%BB%D1%96%D0%BA%D0%B8" title="Географія Китайської Народної Республіки – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Географія Китайської Народної Республіки" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Xitoy_geografiyasi" title="Xitoy geografiyasi – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Xitoy geografiyasi" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/%C4%90%E1%BB%8Ba_l%C3%BD_Trung_Qu%E1%BB%91c" title="Địa lý Trung Quốc – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Địa lý Trung Quốc" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%92%D7%A2%D7%90%D7%92%D7%A8%D7%90%D7%A4%D7%99%D7%A2_%D7%A4%D7%95%D7%9F_%D7%9B%D7%99%D7%A0%D7%A2" title="געאגראפיע פון כינע – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="געאגראפיע פון כינע" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E5%9B%BD%E5%9C%B0%E7%90%86" title="中国地理 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="中国地理" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E5%9C%8B%E5%9C%B0%E7%90%86" title="中國地理 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="中國地理" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q839778#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&oldid=27573548" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&id=27573548&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FK%25C3%25ADna_f%25C3%25B6ldrajza"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FK%25C3%25ADna_f%25C3%25B6ldrajza"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=K%C3%ADna+f%C3%B6ldrajza"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Geography_of_the_People%27s_Republic_of_China" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q839778" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza">ellenőrizve</a>: <i>2024. november 3.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint" style="background: transparent; padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:%E6%9B%B8.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/22px-%E6%9B%B8.svg.png" decoding="async" width="22" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/33px-%E6%9B%B8.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/%E6%9B%B8.svg/44px-%E6%9B%B8.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="512" /></a></span> </td><td><i>Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%ADnai_%C3%A9s_koreai_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1s_v%C3%A1lt%C3%A1sa" title="Wikipédia:Kínai és koreai átírás váltása">pinjin és magyaros átírása</a> között <span class="kinai_switch">ide kattintva</span> szabadon lehet választani.</i></td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec telepulesinfobox" style="color:black;background-color:mediumseagreen;">Kína földrajza</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:China_satellite.png" class="mw-file-description" title="Kínáról készült műholdfelvétel"><img alt="Kínáról készült műholdfelvétel" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/China_satellite.png/250px-China_satellite.png" decoding="async" width="250" height="187" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/China_satellite.png/375px-China_satellite.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/China_satellite.png/500px-China_satellite.png 2x" data-file-width="1278" data-file-height="956" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Kínáról készült műholdfelvétel</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><span><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/16px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png" decoding="async" width="16" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/24px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/32px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png 2x" data-file-width="20" data-file-height="20" /></span></span> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27284035">.mw-parser-output .geo-default,.mw-parser-output .geo-dms,.mw-parser-output .geo-dec{display:inline}.mw-parser-output .geo-nondefault,.mw-parser-output .geo-multi-punct,.mw-parser-output .geo-inline-hidden{display:none}.mw-parser-output .longitude,.mw-parser-output .latitude{white-space:nowrap}body:not(.skin-vector):not(.skin-vector-2022):not(.skin-monobook):not(.skin-modern) .mw-parser-output #coordinates{display:none}.mw-parser-output #coordinates{font-size:small}</style><span class="plainlinks nourlexpansion"><a class="external text" href="https://geohack.toolforge.org/geohack.php?language=hu&pagename=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&params=35_0_N_105_0_E_type:country"><span class="latitude">é. sz. 35° 00′</span>, <span class="longitude">k. h. 105° 00′</span><span style="display:none;" class="h-geo geo"><span class="p-latitude latitude">35</span>, <span class="p-longitude longitude">105</span></span><span class="geo-nondefault"><span class="vcard"><span class="geo-dec" title="Maps, aerial photos, and other data for this location">35.000000°N 105.000000°E</span><span class="fn org"></span></span></span></a></span></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Kontinens" title="Kontinens">Kontinens</a></b></td><td><a href="/wiki/%C3%81zsia" title="Ázsia">Ázsia</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/w/index.php?title=Szubr%C3%A9gi%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szubrégió (a lap nem létezik)">Szubrégió</a></b></td><td>Belső- és Kelet-Ázsia</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:mediumseagreen;color:black;text-align:center;"><b>Főbb területi jellemzők</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_ter%C3%BClet_szerinti_list%C3%A1ja" title="Országok terület szerinti listája">Területi helyezés</a></b></td><td>3.</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Teljes terület</b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">9572900 km²</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Vízterület</b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">270550 km² (2,83 %)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Környező országok</b></td><td><a href="/wiki/%C3%89szak-Korea" title="Észak-Korea">Észak-Korea</a>, <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a>, <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongólia</a>, <a href="/wiki/Kazahszt%C3%A1n" title="Kazahsztán">Kazahsztán</a>, <a href="/wiki/Kirgiziszt%C3%A1n" title="Kirgizisztán">Kirgizisztán</a>, <a href="/wiki/T%C3%A1dzsikiszt%C3%A1n" title="Tádzsikisztán">Tádzsikisztán</a>, <a href="/wiki/Afganiszt%C3%A1n" title="Afganisztán">Afganisztán</a>, <a href="/wiki/Pakiszt%C3%A1n" title="Pakisztán">Pakisztán</a>, <a href="/wiki/India" title="India">India</a>, <a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepál</a>, <a href="/wiki/Bhut%C3%A1n" title="Bhután">Bhután</a>, <a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a>, <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a>, <a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Vietnám</a>, <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkong</a>, <a href="/wiki/Maka%C3%B3" title="Makaó">Makaó</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:mediumseagreen;color:black;text-align:center;"><b>Extrém területi jellemzők</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Legmagasabb pont</b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">8848 m</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Leghosszabb folyó</b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;"><a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Jangce</a>, 6300 km</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:mediumseagreen;color:black;text-align:center;"><b>Használatban levő terület</b></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:1px 0px;background-color:mediumseagreen;color:black;text-align:center;"><b>Egyéb jellemzők</b></td></tr></tbody></table> <p><b>Kína földrajza</b> hatalmas területe, valamint mozgalmas geológiai múltja miatt rendkívül változatos. Az ország <a href="/wiki/%C3%81zsia" title="Ázsia">Ázsia</a> központi (Belső-Ázsia) és keleti részén fekszik. Területe 9,6 millió négyzetkilométer*, egész <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">Európa</a> méreteihez hasonló. <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a> <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> és <a href="/wiki/Kanada" title="Kanada">Kanada</a> után a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> harmadik legnagyobb területű <a href="/wiki/Orsz%C3%A1g" title="Ország">országa</a>. Az ország felszíne két, világosan elhatárolható részre, a hegyekből és magas fennsíkokból álló nyugati, belső-ázsiai kétharmadra, valamint a nagyrészt síkságokból álló kelet-ázsiai egyharmadra. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Természetföldrajzi_elhelyezkedése"><span id="Term.C3.A9szetf.C3.B6ldrajzi_elhelyezked.C3.A9se"></span>Természetföldrajzi elhelyezkedése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Természetföldrajzi elhelyezkedése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div style="position:realtive; right:0px; top:0px; margin: 0 0 0 0;"> <table border="0" align="right" cellpadding="0" cellspacing="0" style="margin: 0 0 0 0; background: #f1f2f1; border: 0px #aaaaaa solid; border-collapse: collapse; font-size: 95%;"> <tbody><tr> <td><div style="position: relative"><figure class="mw-halign-center" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:China_edcp_relief_location_map.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/41/China_edcp_relief_location_map.jpg/500px-China_edcp_relief_location_map.jpg" decoding="async" width="500" height="398" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/41/China_edcp_relief_location_map.jpg/750px-China_edcp_relief_location_map.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/41/China_edcp_relief_location_map.jpg/1000px-China_edcp_relief_location_map.jpg 2x" data-file-width="1968" data-file-height="1567" /></a><figcaption></figcaption></figure> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:123%;left:015px;top:292px"><a href="/wiki/India" title="India">India</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:100%;left:54px;top:266px"><a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepál</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:110%;left:230px;top:92px"><a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongólia</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:110%;left:17px;top:48px"><a href="/wiki/Kazahszt%C3%A1n" title="Kazahsztán">Kazahsztán</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:120%;left:140px;top:25px"><a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:110%;left:150px;top:351px"><a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:90%;left:410px;top:154px"><a href="/wiki/%C3%89szak-Korea" title="Észak-Korea">Észak-Korea</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:100%;left:424px;top:175px"><a href="/wiki/D%C3%A9l-Korea" title="Dél-Korea">Dél-Korea</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:110%;left:462px;top:200px"><a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:105%;left:395px;top:315px"><a href="/wiki/K%C3%ADnai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Kínai Köztársaság">Tajvan</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:105%;left:400px;top:377px"><a href="/wiki/F%C3%BCl%C3%B6p-szigetek" title="Fülöp-szigetek">Fülöp-szk.</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:90%;left:220px;top:367px"><a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:100%;left:196px;top:381px"><a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Th.</a></div> <div style="position:absolute;color:grey;font-size:100%;left:249px;top:354px"><a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Viet-<br />nám</a></div> <div style="position:absolute;left:327px;top:216px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Csengcsou"><img alt="Csengcsou" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:304px;top:208px"><b><a href="/wiki/Csengcsou" title="Csengcsou">Csengcsou</a></b></div> <div style="position:absolute;left:245px;top:255px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Csengtu"><img alt="Csengtu" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:250px;top:250px"><b><a href="/wiki/Csengtu" title="Csengtu">Csengtu</a></b></div> <div style="position:absolute;left:272px;top:269px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Csungking"><img alt="Csungking" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:278px;top:270px"><b><a href="/wiki/Csungking" title="Csungking">Csungking</a></b></div> <div style="position:absolute;left:385px;top:252px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Hangcsou"><img alt="Hangcsou" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:393px;top:255px"><b><a href="/wiki/Hangcsou" title="Hangcsou">Hangcsou</a></b></div> <div style="position:absolute;left:408px;top:86px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Harbin"><img alt="Harbin" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:399px;top:79px"><b><a href="/wiki/Harbin" title="Harbin">Harbin</a></b></div> <div style="position:absolute;left:340px;top:339px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Hongkong"><img alt="Hongkong" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/8px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/16px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:90%;left:347px;top:344px"><b><a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkong</a></b></div> <div style="position:absolute;left:290px;top:221px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Hszian"><img alt="Hszian" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:295px;top:225px"><b><a href="/wiki/Hszian" title="Hszian">Hszian</a></b></div> <div style="position:absolute;left:334px;top:334px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:90%;left:329px;top:326px"><a href="/wiki/Kanton_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Kanton (település)"><b>Kanton</b></a></div> <div style="position:absolute;left:123px;top:265px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Lhásza"><img alt="Lhásza" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/6px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="6" height="6" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/9px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:85%;left:130px;top:264px"><b><a href="/wiki/Lh%C3%A1sza" title="Lhásza">Lhásza</a></b></div> <div style="position:absolute;left:373px;top:229px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Nanking"><img alt="Nanking" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:90%;left:377px;top:220px"><b><a href="/wiki/Nanking" title="Nanking">Nanking</a></b></div> <div style="position:absolute;left:342px;top:157px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Peking"><img alt="Peking" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/9px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="9" height="9" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/18px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:95%;left:336px;top:147px"><b><u><a href="/wiki/Peking" title="Peking">Peking</a></u></b></div> <div style="position:absolute;left:399px;top:238px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Shaghai"><img alt="Shaghai" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/9px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="9" height="9" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/18px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:90%;left:409px;top:234px"><b><a href="/wiki/Sanghaj" title="Sanghaj">Sanghaj</a></b></div> <div style="position:absolute;left:394px;top:132px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Senjang"><img alt="Senjang" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:398px;top:126px"><b><a href="/wiki/Senjang" title="Senjang">Senjang</a></b></div> <div style="position:absolute;left:342px;top:334px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Sencsen"><img alt="Sencsen" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:90%;left:351px;top:335px"><b><a href="/wiki/Sencsen" title="Sencsen">Sencsen</a></b></div> <div style="position:absolute;left:353px;top:166px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Tiencsin"><img alt="Tiencsin" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:358px;top:170px"><b><a href="/wiki/Tiencsin" title="Tiencsin">Tiencsin</a></b></div> <div style="position:absolute;left:122px;top:113px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Ürümcsi"><img alt="Ürümcsi" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/6px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="6" height="6" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/9px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/12px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:85%;left:115px;top:104px"><b><a href="/wiki/%C3%9Cr%C3%BCmcsi" title="Ürümcsi">Ürümcsi</a></b></div> <div style="position:absolute;left:335px;top:252px"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_pog.svg" class="mw-file-description" title="Vuhan"><img alt="Vuhan" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/7px-Red_pog.svg.png" decoding="async" width="7" height="7" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/11px-Red_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Red_pog.svg/14px-Red_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></a></span></div> <div style="position:absolute;font-size:80%;left:325px;top:243px"><b><a href="/wiki/Vuhan" title="Vuhan">Vuhan</a></b></div> <div style="position:absolute;font-size:85%;color:blue;left:392px;top:175px"><i><a href="/wiki/S%C3%A1rga-tenger" title="Sárga-tenger">Sárga-<br />tenger</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:100%;color:blue;left:61px;top:370px"><i><a href="/wiki/Beng%C3%A1li-%C3%B6b%C3%B6l" title="Bengáli-öböl">Bengáli-öböl</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:110%;color:blue;left:432px;top:338px"><i><a href="/wiki/Csendes-%C3%B3ce%C3%A1n" title="Csendes-óceán">Csendes-<br />óceán</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:105%;color:brown;left:160px;top:86px"><a href="/wiki/Altaj" title="Altaj">A l t a j</a></div> <div style="position:absolute;font-size:90%;color:brown;left:315px;top:377px"><a href="/wiki/Hajnan" title="Hajnan">Hajnan</a></div> <div style="position:absolute;font-size:90%;color:brown;left:448px;top:257px"><a href="/wiki/Rj%C3%BAkj%C3%BA-szigetek" title="Rjúkjú-szigetek">Rjúkjú-<br />szigetek</a></div> <div style="position:absolute;font-size:100%;color:blue;left:245px;top:117px"><i><a href="/wiki/G%C3%B3bi" title="Góbi">Góbi<br />sivatag</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:100%;color:blue;left:71px;top:140px"><i><a href="/wiki/Tarim-medence" title="Tarim-medence">Tarim-<br />medence</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:100%;color:blue;left:55px;top:117px"><i><a href="/wiki/Tien-san" title="Tien-san">Tien-san</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:105%;color:blue;left:84px;top:220px"><i><a href="/wiki/Tibeti-fenns%C3%ADk" class="mw-redirect" title="Tibeti-fennsík">Tibeti-fennsík</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:100%;color:brown;left:69px;top:193px"><i><a href="/wiki/Kunlun" title="Kunlun">K u n l u n</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:90%;color:brown;left:25px;top:160px"><i><a href="/wiki/Karakorum_(hegys%C3%A9g)" title="Karakorum (hegység)">Kara-<br />korum</a></i></div> <div style="position:absolute;font-size:100%;color:brown;left:45px;top:245px"><i><a href="/wiki/Himal%C3%A1ja" title="Himalája">Himalája</a></i></div> </div> </td></tr> <tr style="text-align: right; background:#e0e0e0;"> <td><small class="editlink noprint"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:K%C3%ADna-t%C3%A9rk%C3%A9p&action=edit">térkép szerkesztése</a></small> </td></tr></tbody></table> </div> <p>Az ország belső-ázsiai területeit északon az <a href="/wiki/Altaj" title="Altaj">Altaj</a>-hegység legdélebbi vonulatai és a <a href="/wiki/G%C3%B3bi" title="Góbi">Góbi</a>-sivatag, (Tajhang)-hegység, délkeleten a <a href="/wiki/Szecsuan" title="Szecsuan">Szecsuani</a> medence nyugati peremláncai, míg nyugaton, délnyugaton és délen a <a href="/wiki/Pam%C3%ADr" title="Pamír">Pamír</a>-<a href="/wiki/Karakorum_(hegys%C3%A9g)" title="Karakorum (hegység)">Karakorum</a>-<a href="/wiki/Himal%C3%A1ja" title="Himalája">Himalája</a> vonal határolják. Felszínét 3000-7800 méter magasságig emelkedő, részben erősen eljegesedett úgynevezett láncos röghegységek (Altaj, <a href="/wiki/Tien-san" title="Tien-san">Tien-san</a>, <a href="/wiki/Kunlun" title="Kunlun">Kunlun</a>), valamint általuk közbezárt félsivatagos-sivatagos magas fennsíkok és medencék (<a href="/wiki/Tarim-medence" title="Tarim-medence">Tarim-medence</a>, <a href="/wiki/Dzsung%C3%A1ria" title="Dzsungária">Dzsungária</a>, Góbi, <a href="/wiki/Tibet_f%C3%B6ldrajza" title="Tibet földrajza">Tibeti-fennsík</a>) váltakozása, a mérsékelt övezeti sztyepp és a sivatagi éghajlat (szélsőséges hőmérsékleti értékekkel és gyér csapadékkal), valamint uralkodóan a lefolyástalanság jellemzi. Ez a Föld egyik legnagyobb átlagmagasságú területe, ezért Magas-Ázsiának is nevezik időnként. Itt találhatók Földünk legnagyobb és legtipikusabb orográfiai (hegyrajzi) sivatagjai, amelyek nem a földrajzi szélességi lehelyezkedés miatt, hanem a tengerszint feletti magasság és a tengerektől való távolság miatt sivatagosodtak el.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Kína kelet-ázsiai területei a Nagy-Hingan hegységtől a Himalája keleti végéig húzódó vonaltól keletre fekvő, mintegy 3,5 millió km² területű földrajzi nagytájon helyezkednek el. Ide tartozik a csendes-óceáni partok mentén húzódó szigetvilág is. A táj felszíne változatos, de egészében közepes átlagmagasságú, felszíne nyugat-keleti metszetben olyan „lépcsővidékre” hasonlít, amelynek legbelső lépcsője Belső-Ázsia peremét alkotja, a legkülső pedig a tengerparttal párhuzamos szigetíven helyezkedik el. A többnyire aszimmetrikusan kiemelkedett lépcsőfokokat főként alacsonyabb hegységek és fennsíkok, <a href="/wiki/Mandzs%C3%BAria" title="Mandzsúria">Mandzsúria</a>, Dél-Kína, a <a href="/wiki/Koreai-f%C3%A9lsziget" title="Koreai-félsziget">Koreai-félsziget</a> és <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a> hegyláncai, valamint a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Jünnan</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Yunnan</span>)</i></span></span>-<span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Kujcsou</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Guizhou</span>)</i></span></span>i fennsík <a href="/wiki/Karszt" title="Karszt">karsztvidéke</a> alkotják. Közöttük alföldek, illetve peremtengerek fekszenek. Szigetíves része (<a href="/wiki/Kuril-szigetek" title="Kuril-szigetek">Kuril-szigetek</a>, <a href="/wiki/Jap%C3%A1n-szigetek" title="Japán-szigetek">Japán-szigetek</a>, a <a href="/wiki/Rj%C3%BAkj%C3%BA-szigetek" title="Rjúkjú-szigetek">Rjúkjú-szigetek</a>) a <a href="/wiki/Cirkumpacifikus-hegys%C3%A9grendszer" title="Cirkumpacifikus-hegységrendszer">Cirkumpacifikus-hegységrendszerhez</a>, a <a href="/wiki/Csendes-%C3%B3ce%C3%A1n" title="Csendes-óceán">csendes-óceáni</a> tűzgyűrűhöz tartozik, ahol ma is aktív a <a href="/wiki/T%C5%B1zh%C3%A1ny%C3%B3" title="Tűzhányó">tűzhányó</a>-tevékenység. Éghajlatát a <a href="/wiki/Monszun" title="Monszun">monszun</a> befolyásolja. A terület Kínán kívüli része politikailag Japánhoz és a két Koreához tartozik.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á130_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á130-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Politikai_földrajzi_elhelyezkedése"><span id="Politikai_f.C3.B6ldrajzi_elhelyezked.C3.A9se"></span>Politikai földrajzi elhelyezkedése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Politikai földrajzi elhelyezkedése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Határos államai: <a href="/wiki/%C3%89szak-Korea" title="Észak-Korea">Észak-Korea</a> (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság), <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a>, <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongólia</a>, <a href="/wiki/Kazahszt%C3%A1n" title="Kazahsztán">Kazahsztán</a>, <a href="/wiki/Kirgiziszt%C3%A1n" title="Kirgizisztán">Kirgizisztán</a>, <a href="/wiki/T%C3%A1dzsikiszt%C3%A1n" title="Tádzsikisztán">Tádzsikisztán</a>, <a href="/wiki/Afganiszt%C3%A1n" title="Afganisztán">Afganisztán</a>, <a href="/wiki/Pakiszt%C3%A1n" title="Pakisztán">Pakisztán</a>, <a href="/wiki/India" title="India">India</a>, <a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepál</a>, <a href="/wiki/Bhut%C3%A1n" title="Bhután">Bhután</a>, <a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a> (Burma), <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a> és <a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Vietnám</a>. A kínai szárazföldet keleten és délen a <a href="/wiki/Pohaj-tenger" title="Pohaj-tenger">Pohaj-tenger</a> (渤海, Bóhǎi), a <a href="/wiki/S%C3%A1rga-tenger" title="Sárga-tenger">Sárga-tenger</a> (黃海道, Huánghǎi), a <a href="/wiki/Kelet-k%C3%ADnai-tenger" title="Kelet-kínai-tenger">Kelet-kínai-tenger</a> (东海, Dōnghǎi) és a <a href="/wiki/D%C3%A9l-k%C3%ADnai-tenger" title="Dél-kínai-tenger">Dél-kínai-tenger</a> (南海, Nánhǎi) szegélyezi**. A kínai felségvizeken több mint 5000 sziget fekszik, amelyek közül a két legnagyobb <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan</a> (台湾, Táiwān) és <a href="/wiki/Hajnan" title="Hajnan">Hajnan</a> (海南, Hǎinán). </p><p>Kínának lezáratlan területi vitái vannak <a href="/wiki/India" title="India">Indiával</a>, egy szigetcsoport hovatartozásáról <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japánnal</a>, valamint a Dél-kínai-tenger egyes szigetcsoportjainak kérdésében Délkelet-Ázsia országainak nagy részével. Egészen az <a href="/wiki/1997" title="1997">1997</a>-es megegyezésig az orosz-kínai határnál fekvő bizonyos területek hovatartozása is vitatott volt. Az <a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a>-as és <a href="/wiki/1970-es_%C3%A9vek" title="1970-es évek">70-es években</a> a Kínai Népköztársaság (KNK) kemény, konfrontatív külpolitikát folytatott, ami véres incidensekhez vezetett a kínai–szovjet, a kínai–indiai és a kínai–vietnámi határok mentén. Az utóbbi egy-két évtizedben a KNK a viták békés rendezésének útját választotta, s a vitatott területek hovatartozásáról szakértői tárgyalásokon szándékozik megegyezésre jutni a szomszédaival. Tajvant, a Dunántúl méretű, 21 milliós lakosságú szigetet a Kínai Népköztársaság saját részeként tartja számon, de az de facto nem áll az ellenőrzése alatt. </p><p>A mai Kína területének jelentős részét csak az utóbbi néhány évszázadban foglalták el a kínai császári seregek. Ilyenek például Nyugat- és Észak-Kína nagy, ma is főleg nemzeti kisebbségek által lakott részei, például Tibet (西藏, Xīzàng) és Kelet-Turkesztán (新疆, Xīnjiāng). </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Földtörténete"><span id="F.C3.B6ldt.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>Földtörténete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Földtörténete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Belső- és Kelet-Ázsia legnagyobb része geológiailag nagyon idős képződményekből áll (a legidősebbeket mintegy 3,6 milliárd évesnek határozták meg). A pre<a href="/wiki/Kambrium" title="Kambrium">kambriumi</a> kőzetek (<a href="/wiki/Gneisz" title="Gneisz">gneiszek</a>, <a href="/wiki/Pala_(k%C5%91zet)" title="Pala (kőzet)">kristályospalák</a>) fő tömege a mélyben található, ahol több nagy ősmasszívumdarabot azonosítottak. Ezeket gyakran több ezer méteres üledéktakaró fedi be. Ezek a mikrokontinentális lemezek kialakulásuk szerint eltérőek: a legnagyobb – főként Észak- és Északkelet-Kína, valamint a <a href="/wiki/Koreai-f%C3%A9lsziget" title="Koreai-félsziget">Koreai-félsziget</a> aljzatát alkotó – ún. Kínai-koreai-masszívum, valamint Belső- és Külső-Mongólia aljzata zömmel 2,0-0,8 milliárd éves (de vannak 3 milliárd évesnél idősebb részeik is), míg a Dél-Kína északabbi részének, valamint Belső-Ázsia fennsíkjainak és medencéinek mélyében fekvő ősföldek (a Jangce-, valamint a Tarim-, Cajdam-, és Dzsungáriai-masszívum) „csak” mintegy 0,7 milliárd évesek.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á130_2-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á130-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Jelentősen különböznek az ősi kőzetekre települt fiatalabb rétegsorok is, melyek közös vonása viszont a későbbi szerkezeti mozgások hatására bekövetkezett mozaikszerű összetöredezettség. A mélységi lemezdarabok egymással, valamint az északabbi Angara-pajzzsal való ütközései az <a href="/wiki/Archaikum" title="Archaikum">archaikum</a> végi és <a href="/wiki/Proterozoikum" title="Proterozoikum">proterozoikumi</a> bajkáli, kaledóniai, majd variszkuszi hegységképződés időszakában hatalmas hegyláncok, a mai láncos röghegységek elődeinek létrejöttét eredményezték.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á130_2-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á130-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A nagy kiemelkedéseket jelentős mértékű magmás tevékenység és kőzetátalakulás kísérte, a magasra kiemelt hegységekről pedig nagy tömegű üledék erodálódott és halmozódott fel a hullámos felszínű masszívumokon. Ennek eredményeképpen forrt össze a mai Belső- és Kelet-Ázsia az eurázsiai őskontinenssel. Az archaikum végén ez a szárazulat a közben egységesült <a href="/wiki/Pangea" title="Pangea">Pangea</a> északkeleti részét alkotta, keletről és délről a <a href="/wiki/Panthalassza" title="Panthalassza">Panthalassza</a> öblözete, a <a href="/wiki/Tethys-%C3%B3ce%C3%A1n" title="Tethys-óceán">Tethys-tenger</a> határolta, melynek sekély és mély tengeri övezeteiben nagy tömegű tengeri üledék halmozódott fel; ez alkotja ma például <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">jünnan</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">yunnan</span>)</i></span></span>-<span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">kujcsou</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">guizhou</span>)</i></span></span>i-fennsík <a href="/wiki/Devon_(id%C5%91szak)" title="Devon (időszak)">devon</a>-<a href="/wiki/Tri%C3%A1sz" title="Triász">triász</a> mészkőtakaróját.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á132_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á132-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Tethystől délre a <a href="/wiki/Gondwana_(%C5%91skontinens)" title="Gondwana (őskontinens)">Gondwana</a> szárazulata terült el, melynek már a triászban megkezdődött a Pangeától való elszakadása, miközben fokozatosan maga is részekre tagolódott. A Gondwanáról elsőként leszakadt kis mikrokontinensek egyike a mai <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibet</a> volt, ezt növényi és állati kövületek, főként a mai zárvatermők ősének tekinthető, jellegzetesen gondwanai <i>Glossopterisek</i> bizonyítják. Tibet még a triász végén összekapcsolódott Ázsiával, miközben a köztük levő óceáni típusú lemezrész a Jangce-masszívum alá bukott, az ott húzódó <a href="/wiki/Ofiolit" title="Ofiolit">ofiolitövezet</a> tanúsága szerint éppen a mai <a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Jangce</a> felső szakasza mentén. Az <a href="/wiki/Eoc%C3%A9n" title="Eocén">eocén</a> végére <a href="/wiki/India" title="India">India</a> kontinentális tömbje is elérte Eurázsiát, és ezzel megkezdődött a <a href="/wiki/Himal%C3%A1ja" title="Himalája">Himalája</a> kialakulása. Az ütközés és az alábukás nyomán 65–70 km-es, az átlagosnál kétszer vastagabb szárazföldi kérgű lemezrész keletkezett, aminek következtében Tibet és az őt környező masszívumok, valamint az egykori kaledón-variszkuszi hegységek tönkfelszínei <a href="/wiki/Izoszt%C3%A1zia" title="Izosztázia">izosztatikusan</a> nagy magasságba kiemelkedtek. Mivel ez a közel egyenletes csúcsmagasságot eredményező kiemelkedés nagyjából a régi csapásirányok mentén történt, az újra kiemelt vonulatok - melyek szerkezetileg röghegységek - kinézetükben a fiatal <a href="/wiki/Gy%C5%B1rthegys%C3%A9g" title="Gyűrthegység">gyűrthegységekre</a> hasonlítanak, ezért őket gyűrt vagy láncos <a href="/wiki/R%C3%B6ghegys%C3%A9g" title="Röghegység">röghegységeknek</a> nevezzük. Ugyanakkor az <a href="/wiki/Eur%C3%A1zsiai-lemez" title="Eurázsiai-lemez">Eurázsiai-lemez</a> és az <a href="/w/index.php?title=Ausztr%C3%A1l-indiai-lemez&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ausztrál-indiai-lemez (a lap nem létezik)">Ausztrál-indiai-lemez</a> közeledése és ütközése Tibet kelet felé mozgását eredményezte, ami viszont áttételesen hozzájárult Dél-Kína feldarabolódásához és megemelkedéséhez is. A vulkánosság alacsony szintje e térségben részben ugyancsak a kéreg vastagságával magyarázható.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á132_3-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á132-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A harmadidőszak legvégén és a negyedidőszakban a Himalája kiemelkedése rendkívül intenzív volt. A hegyvonulat északi oldalán 5900 m magasságban (ahol ma -9 °C a középhőmérséklet) a <a href="/wiki/Plioc%C3%A9n" title="Pliocén">pliocén</a> kavicstakaróból <a href="/wiki/Himal%C3%A1jai_c%C3%A9drus" title="Himalájai cédrus">himalájai cédrus</a> (Cedrus deodara) és egy tölgyfaj <i>(Quercus semicarpifolia)</i> maradványai kerültek elő; ezek a fajok ma a déli oldalon 2500 m magasságban, 10 °C középhőmérséklet mellett élnek. Az emelkedés a felső pliocén óta tehát legalább 3400 m-es volt, és ennek nagyobb része is a késő <a href="/wiki/Pleisztoc%C3%A9n" title="Pleisztocén">pleisztocénra</a> esett. A kiemelkedés ma is tart, mértéke körülbelül 13–14 cm 100 évenként. A magas hegységek képződése az éghajlati rendszert is jelentésen átalakította: Tibetet elzárta a meleg, nedves légtömegek elől. A légkörzés mai uralkodó rendszere, beleértve a <a href="/wiki/Monszun" title="Monszun">monszun</a> ilyen jelentős szerepét is, csak az <a href="/wiki/Eur%C3%A1zsiai-hegys%C3%A9grendszer" title="Eurázsiai-hegységrendszer">Eurázsiai-hegységrendszer</a> és Belső-Ázsia intenzív fiatal megemelkedését követően alakult ki.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á133_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á133-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Nagy területeken intenzív magashegységi eljegesedés alakult ki. Ennek következtében az alacsonyabb térszíneken rendkívüli méretű periglaciális kőzetaprózódás zajlott le, a hegységek saját törmelékükbe temetkeztek, a medencékben pedig helyenként 400-500 méter vastag törmeléktakaró halmozódott fel. A lehűlések csúcspontjain a hatalmas gleccserek nagy folyókat tápláltak, melyek mélyen behatoltak a mai sivatagokba, nagy belső deltáik maradványai ma is kimutathatóak. A finomabb törmelékekből épülnek fel Belső-Ázsia mai azonális homoksivatagjai, míg a legfinomabb, legmesszebbre eljutó porfrakció leülepedése óriási löszvidékeket hozott létre keletebbre.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á133_4-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á133-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A mai Délkelet-Kína területén is felerősödtek a <a href="/wiki/Mezozoikum" title="Mezozoikum">mezozoikumban</a> a szerkezeti mozgások. Az <a href="/wiki/Eur%C3%A1zsiai-lemez" title="Eurázsiai-lemez">Eurázsiai-lemez</a> szárazföldi kérgű lemezrésze alá bukó, óceáni kérgű <a href="/wiki/Csendes-%C3%B3ce%C3%A1ni-lemez" title="Csendes-óceáni-lemez">Csendes-óceáni-lemez</a> szubdukciójának kezdetén az úgynevezett indoszíniai hegységképződés hatására a terület szárazulattá vált, majd a <a href="/wiki/Jura_(id%C5%91szak)" title="Jura (időszak)">jura</a> végén és a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">krétában</a> az úgynevezett <a href="/w/index.php?title=Jensani_hegys%C3%A9gk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jensani hegységképződés (a lap nem létezik)">jensani hegységképződés</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q8048954#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q8048954"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> során létrejöttek a szárazföld peremén húzódó pacifikus láncok ősei, magmabenyomulások és heves tűzhányó-tevékenység kíséretében.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á133_4-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á133-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Kelet-Ázsia többi részén is erősen tagolt domborzat alakult ki. Helyenként felboltozódott az ősi alapzat, mint a Koreai-félszigeten és a <a href="/w/index.php?title=Santung-f%C3%A9lsziget&action=edit&redlink=1" class="new" title="Santung-félsziget (a lap nem létezik)">Santung-félszigeten</a>. A belső-ázsiai láncos röghegységek folytatásában is kisebb vonulatok emelkedtek ki, a közöttük fekvő területeken pedig süllyedések zajlottak le. A kiemelkedések messze elmaradtak a belső-ázsiaitól, ezért keleten az eljegesedés szerepe és felszínformáló hatása is jóval csekélyebb volt. Helyenként heves tűzhányó-tevékenység alakult ki, mint a Csangpaj-hegységben, ahol nagy kiterjedésű lávatakarók figyelhetők meg.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á134_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á134-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Dél-Kínában a magasra kiemelkedett mészkőtakarón intenzív <a href="/wiki/Karszt" title="Karszt">karsztosodás</a> indult meg. A süllyedékekben a korábbi tengeröblöket a folyók által ideszállított sok hordalék hamarosan feltöltötte és létrejöttek a nagy alföldek. A szárazföld és a szigetek mai partvonala végül a jégkorszakok tengerszintváltozásait követően alakult ki.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á134_5-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á134-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Nagy_tájai"><span id="Nagy_t.C3.A1jai"></span>Nagy tájai</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Nagy tájai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Kína változatos felszíne hatalmas, hármas lépcsővidéknek látszik, ahol a legbelső lépcső Belső-Ázsia pereme, a legkülső pedig a kontinenst övező szigetív; ennek alapján az ország területét korábban „belső”, „középső ” és „külső lépcsőre” osztották. A korszerű geológia már nem tartja e tájat klasszikus értelemben vett lépcsővidéknek, azonban a korábbi felosztás és elnevezések hagyományossá váltak.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á135_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á135-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Kína Belső-Ázsiához tartozó nagy tájegységei (<span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Hszincsiang</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Xinjiang</span>)</i></span></span>, Tibet, Belső-Mongólia) könnyen elhatárolhatóak. Kína kelet-ázsiai területének fő tájegységei pedig az Északkelet-kínai-alföld, a Lösz-fennsík, a <a href="/wiki/K%C3%ADnai-alf%C3%B6ld" title="Kínai-alföld">Kínai-alföld</a>, a <a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Jangce</a> medencéinek vidéke, a <a href="/wiki/D%C3%A9l-k%C3%ADnai-hegyvid%C3%A9k" title="Dél-kínai-hegyvidék">Dél-kínai-hegyvidék</a>, a dél-kínai karsztterületek, valamint Dél-Kína alföldjei, partvidéke és a kínai szigetek.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á135_6-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á135-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Belső-Ázsiához_tartozó_nagy_földrajzi_tájak"><span id="A_Bels.C5.91-.C3.81zsi.C3.A1hoz_tartoz.C3.B3_nagy_f.C3.B6ldrajzi_t.C3.A1jak"></span>A Belső-Ázsiához tartozó nagy földrajzi tájak</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: A Belső-Ázsiához tartozó nagy földrajzi tájak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hszincsiang_(Xinjiang)"><span id="Hszincsiang_.28Xinjiang.29"></span><span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Hszincsiang</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Xinjiang</span>)</i></span></span></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Hszincsiang (Xinjiang)"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Hszincsiang</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Xinjiang</span>)</i></span></span>, régi nevén Kelet- vagy Kínai-Turkesztán, mintegy 1,5 millió km² kiterjedésű tájegység, amely nagyjából megegyezik a <a href="/wiki/Hszincsiang-Ujgur_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület">Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területnek</a> nevezett, tartományi szintű kínai közigazgatási egységgel. Fővárosa <a href="/wiki/%C3%9Cr%C3%BCmcsi" title="Ürümcsi">Ürümcsi</a>. </p><p>Északnyugaton az úgynevezett Közép-ázsiai-peremhegyvidék, északkeleten a Mongol-<a href="/wiki/Altaj" title="Altaj">Altaj</a>, délen pedig a <a href="/wiki/Kunlun" title="Kunlun">Kunlun</a> és az <a href="/wiki/Altin-tag" title="Altin-tag">Altin-tag</a> hegyvonulatai határolják. A <a href="/wiki/Tien-san" title="Tien-san">Tien-san</a> hegylánca két nagy kiterjedésű medencére, az északi Dzsungáriára és a déli <a href="/wiki/Tarim-medence" title="Tarim-medence">Tarim-medencére</a> osztja.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á135_6-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á135-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Dzsungária"><span id="Dzsung.C3.A1ria"></span>Dzsungária</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Dzsungária"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A háromszög alakú <a href="/wiki/Dzsung%C3%A1ria" title="Dzsungária">Dzsungária</a> alapzata pre<a href="/wiki/Kambrium" title="Kambrium">kambriumi</a>, melyre részben tengeri, részben szárazföldi eredetű üledék rakódott. Törmelékekkel, homokkal borított hullámos felszíne északkeletről délnyugat felé 1000 méterről 200 méterre süllyed. A medencét északkeleten a Mongol-Altaj, délen a Tien-san és a belőle kiágazó vonulatok meredek falakkal zárják le, a háromszög északnyugati oldalán fekvő, nagyjából kelet-nyugati csapású, a Közép-ázsiai-peremhegyvidékhez tartozó <a href="/wiki/Proterozoikum" title="Proterozoikum">proterozoikumi</a> röghegységek között azonban tágas átjárók vezetnek Közép-Ázsia felé, közülük a leghíresebb a 70 km hosszú, pár km széles, 200 méteres magasságban fekvő Dzsungár-kapu. Ez a hegyszoros Kazahsztán és Kína határán évezredek óta fontos közlekedési útvonal, a nomádok népvándorlásának egyik fő útja, ezért „népek kapuja” néven is emlegetik. A röghegységek közül az északabbi, 300 km hosszú <a href="/w/index.php?title=Tarbagataj&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tarbagataj (a lap nem létezik)">Tarbagataj</a> 2992 m-re magasodik, ma már nem borítja örök hó, a délebbi, 400 km hosszú, 4464 méteres csúcsú <a href="/w/index.php?title=Dzsung%C3%A1r-Alatau&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dzsungár-Alatau (a lap nem létezik)">Dzsungár-Alatauról</a> azonban több kisebb gleccser is indul.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á135_6-3" class="reference"><a href="#cite_note-Á135-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Dzsungáriát részben mérsékelt övezeti <a href="/wiki/Sztyepp" title="Sztyepp">sztyepp</a> borítja, szárazságtűrő <a href="/wiki/Libatopok" title="Libatopok">libatopokkal</a> és <a href="/wiki/Tamariska" title="Tamariska">tamariskafélékkel</a>, a medence közepén pedig nagy kiterjedésű homoksivatag terül el. A hegyek oldalain 1500–2200 m között nyár- és fenyőerdők (<a href="/wiki/Rezg%C5%91_ny%C3%A1r" title="Rezgő nyár">rezgő nyár</a>, <a href="/wiki/Szib%C3%A9riai_v%C3%B6r%C3%B6sfeny%C5%91" title="Szibériai vörösfenyő">szibériai vörösfenyő</a>, <a href="/wiki/Lucfeny%C5%91" title="Lucfenyő">szibériai luc</a>), lábaiknál pedig az olvadékvizekből nyomán dús füvű rétek, legelők terülnek el. A medence legészakibb részét, a Fekete-<a href="/wiki/Irtis" title="Irtis">Irtis</a> völgyét – mely egy másik fontos átjáró északnyugat felé – leszámítva a medence lefolyástalan. Rövid folyói a sivatagban, vagy sós tavakban végződnek. Tavai közül legismertebb a Borohoro-hegység északi lábát övező szerkezeti árokban 189 m magasan fekvő, 1040 km² területű <a href="/w/index.php?title=Ebi-t%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ebi-tó (a lap nem létezik)">Ebi-tó</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1922031#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1922031"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span>.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Éghajlata szélsőségesen <a href="/wiki/Kontinent%C3%A1lis_%C3%A9ghajlat" title="Kontinentális éghajlat">kontinentális</a>. A januári középhőmérséklet -20 °C, a júliusi középhőmérséklet 25 °C, jelentős a hőmérséklet napi ingadozása is. Az fagyos napok évi száma (200) meghaladja a fagymentesekét. Az éves csapadék alig 200–300 mm.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á135_6-4" class="reference"><a href="#cite_note-Á135-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Tien-san">Tien-san</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Tien-san"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Tien-san" title="Tien-san">Tien-san</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A hatalmas hegységet Kína határa a legmagasabb és legjobban eljegesedett részén, a Központi-Tien-san területén szeli át. Itt találhatók legmagasabb csúcsai, a <a href="/wiki/Gy%C5%91zelem-cs%C3%BAcs" title="Győzelem-csúcs">Győzelem-csúcs</a> (7439 m) és a <a href="/w/index.php?title=Hantengri&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hantengri (a lap nem létezik)">Hantengri</a> (6995 m), melyek közeléből számos gleccser ereszkedik alá. Kelet felé tovább haladva a hegység egyre jobban szétágazik és alacsonyodik, bár sok csúcsa még itt is meghaladja a 4000-5000 métert. Északnyugat felé ágazik ki a 400 km hosszú, 3000 m fölé magasodó Boroboro-hegység; közte és a Tien-san főága között húzódik a <a href="/wiki/Balkas-t%C3%B3" title="Balkas-tó">Balkas-tóba</a> torkolló, 1380 km hosszú <a href="/w/index.php?title=Ili&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ili (a lap nem létezik)">Ili</a> folyó lösszel fedett termékeny völgye, jelentős mezőgazdasági terület.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á139_8-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á139-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Tien-san három legkeletibb vonulata közül az északi Bogdo-hegységet – melynek 5445 m-ig magasodó keskeny gerince erősen el van jegesedve – a tőle délre fekvő, kissé alacsonyabb <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csol</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Qol</span>)</i></span></span>-hegységtől mély szerkezeti árok választja el. Ebben az árokban található a <a href="/w/index.php?title=Turf%C3%A1ni-m%C3%A9lyf%C3%B6ld&action=edit&redlink=1" class="new" title="Turfáni-mélyföld (a lap nem létezik)">Turfáni-mélyföld</a>, a világ negyedik legmélyebb szárazföldi területe, 154 méterrel a tenger szintje alatt. Legmélyebb részét egy nyáron kiszáradó, elmocsarasodott sóstó tölti ki. Itt van Kína legforróbb területe: évente átlagosan 146 olyan napon haladja meg a hőmérséklet a 30 °C-t. Az abszolút maximum a 2000-es évekig pedig 47,6 °C volt. Csapadéka csak évi átlag 16 mm. Hasonló a kissé keletebbre, 80 m magasan fekvő Hámi-medence. Ilyen éghajlat mellett a két medencében az életfeltételeket csak az évszázadok óta folyó, <a href="/w/index.php?title=Kar%C3%A9z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karéz (a lap nem létezik)">karézekből</a> (föld alatti csatorna-alagutakból) történő öntözés képes biztosítani.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á139_8-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á139-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csol</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Qol</span>)</i></span></span>-hegység és a Tien-san délebbi, harmadik ága, a 2000 m-t már alig meghaladó Kuruk-hegység között egy további medencében, 1048 m magasan fekszik az 1330 km² területű <a href="/wiki/Boszten-t%C3%B3" title="Boszten-tó">Boszten-tó</a>, melynek enyhén sós vizét a <a href="/wiki/Koncse-darja" title="Koncse-darja">Koncse-darja</a> vezeti le a <a href="/wiki/Lop-n%C3%B3r" title="Lop-nór">Lop-nór</a> medencéje felé.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á139_8-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á139-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Tarim-medence">Tarim-medence</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Tarim-medence"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Tarim-medence" title="Tarim-medence">Tarim-medence</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az lefolyástalan, 530 000 km² területű medencét 5000 m-nél magasabb hegyláncok veszik körül; északon a <a href="/wiki/Tien-san" title="Tien-san">Tien-san</a>, nyugaton a <a href="/wiki/Pam%C3%ADr" title="Pamír">Pamír</a>, délen a <a href="/wiki/Kunlun" title="Kunlun">Kunlun</a> és az <a href="/wiki/Altin-tag" title="Altin-tag">Altin-tag</a>, keleten a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Pej</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Bei</span>)</i></span></span> hegység. Felszínét a környező hegyvidékek lepusztulásából származó törmeléktakaró borítja. Központi része a <a href="/wiki/Takla-Mak%C3%A1n" title="Takla-Makán">Takla-Makán</a> homoksivatag, magas mozgó barkánokkal, homokdűnékkel. Keleti részén terül el a sós-agyagos <a href="/wiki/Lop-sivatag" title="Lop-sivatag">Lop-sivatag</a> a kiszáradt <a href="/wiki/Lop-n%C3%B3r" title="Lop-nór">Lop-nór</a> tóval. A medence peremén, a hegylábaknál oázisok gyűrűje található. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Tibet">Tibet</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Tibet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Tibet_f%C3%B6ldrajza" title="Tibet földrajza">Tibet földrajza</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A sok évszázadon át „rejtélyesnek” tekintett <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibet</a> földrajzi fogalma (sem) egyértelmű. A legtágabb értelemben vett Tibet (kínaiul <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Hszicang</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Xizang</span>)</i></span></span>, más néven <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csinghaj</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Qjnghai</span>)</i></span></span>-tibeti-fennsík) 2,3 millió négyzetkilométeren fekszik, nyugat-keleti irányban a <a href="/wiki/Pam%C3%ADr" title="Pamír">Pamírtól</a> a <a href="/wiki/Szecsuan" title="Szecsuan">Szecsuani-medencéig</a>, észak-déli irányban a <a href="/wiki/Tarim-medence" title="Tarim-medence">Tarim-medencétől</a> a <a href="/wiki/Himal%C3%A1ja" title="Himalája">Himalájáig</a> terjed. A Föld legnagyobb átlagmagasságú területe: kelet-nyugati csapású, 5000-6000 méteres, helyenként a 8000 métert is megközelítő hegyláncai között 3000–4500 m magasan fekvő medencék vannak. A szűkebb értelemben vett Tibet, azaz a tulajdonképpeni Tibeti-fennsík ennek csak a <a href="/wiki/Kunlun" title="Kunlun">Kunlun</a> és a <a href="/wiki/Transzhimal%C3%A1ja" title="Transzhimalája">Transzhimalája</a> közötti része.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Társadalom-földrajzi szempontból viszont Tibetnek a fentiektől némileg eltérő, a tibeti nép által lakott, az indiai <a href="/wiki/Ladak" title="Ladak">Ladaktól</a> a <a href="/wiki/Brahmaputra" title="Brahmaputra">Brahmaputra</a> felső folyásáig, a Cangpo völgyének keleti részéig terjedő területeket szokás nevezni. </p><p>Közigazgatásilag a terület a tartományi szintű <a href="/wiki/Tibeti_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Tibeti Autonóm Terület">Tibeti Autonóm Területhez</a> tartozik, <a href="/wiki/Lh%C3%A1sza" title="Lhásza">Lhásza</a> fővárossal. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Belső-Mongólia"><span id="Bels.C5.91-Mong.C3.B3lia"></span>Belső-Mongólia</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Belső-Mongólia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/G%C3%B3bi" title="Góbi">Góbi</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Ordosz" class="mw-redirect mw-disambig" title="Ordosz">Ordosz</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A belső-mongóliai nagytáj és egyben Belső-Ázsia talán legismertebb és legjellegzetesebb vidéke a <a href="/wiki/G%C3%B3bi" title="Góbi">Góbi</a> félsivatagos-sivatagos tája. Az egymillió négyzetkilométert jóval meghaladó, bizonytalan elhatárolású terület felszínén durva kőgörgeteggel, homokkal és agyaggal fedett, a szél által koptatott (<a href="/wiki/Defl%C3%A1ci%C3%B3_(f%C3%B6ldrajz)" title="Defláció (földrajz)">deflációs</a>) hullámos térszínek váltakoznak.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Góbi délkelet felé fokozatosan megy a Belső-mongóliai-fennsík 1000-1500 méter magas, szintén hullámos felszínű vidékébe. A térszín fokozatosan magasodik a keleti-délkeleti peremláncok, köztük a Nagy-Hingan 1800-2000 méteres hegyei felé. A száraz sztyeppterületen sok deflációs mélyedés található, melyeket nagy számú, többnyire sós vagy szódás kis tó tölt ki. Helyenként kis szigethegyek emelkednek ki a <a href="/wiki/Harmadid%C5%91szak" title="Harmadidőszak">harmadidőszaki</a> vörös<a href="/wiki/Homokk%C5%91" title="Homokkő">homokkő</a>-takaróból.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á149_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á149-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Jelentős területeket borít fiatal bazaltláva is, kisebb kúpok és takarók formájában, főleg <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Hszilin</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Xilin</span>)</i></span></span> Gol (Sirin-gol) folyó mentén. Észak-északkeletre a szerkezeti mélyedéseket vastag negyedidőszaki üledékek fedték be. Itt található az 583 m magasan fekvő <a href="/wiki/Bujr-t%C3%B3" title="Bujr-tó">Bujr-tó</a>. A fennsíkot keleten a Nagy-Hingan, délen pedig a <a href="/wiki/S%C3%A1rga-foly%C3%B3" title="Sárga-folyó">Sárga-folyó</a> völgye fölé meredek falakkal kiemelkedő, 1500–2300 m magas <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Jin</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Yin</span>)</i></span></span>-hegység határolja, ami mintegy 500 km hosszan nyúlik el kelet felé.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á149_11-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á149-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A tartományi jogú <a href="/wiki/Bels%C5%91-Mong%C3%B3lia_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Belső-Mongólia Autonóm Terület">Belső-Mongólia Autonóm Terület</a>, mint közigazgatási egység déli határán, átnyúlva a szomszédos tartományokba is, terül el a történelmi jelentőségű <a href="/wiki/Ordosz" class="mw-redirect mw-disambig" title="Ordosz">Ordosz</a>-fennsík a Sárga-folyó nagy kanyarulatában. A tartomány nyugati részén, a Sárga-folyótól nyugatra a 120 km hosszú, 3556 m-ig magasodó, észak-déli csapású Ala-san (más néven <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Holan</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Helan</span>)</i></span></span>-hegység) idős kristályos kőzetekből álló vonulata emelkedik a folyó termékeny völgye fölé. Mögötte nyugaton a Góbi részét képező nagyobb homoksivatagok terülnek el, az egyikükben található a világ legmagasabb, 420 méteres <a href="/wiki/D%C5%B1ne" title="Dűne">homokdűnéje</a>.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á149_11-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á149-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Délre, mintegy 1500 méter magasságban, immár <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Kanszu" title="Kanszu">Kanszu</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Kanszu" title="Kanszu">Ganszu</a></span>)</i></span></span> tartomány területén halad a <a href="/wiki/Selyem%C3%BAt" title="Selyemút">selyemút</a> itteni, körülbelül 1000 kilométeres szakasza, a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">kanszu</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">gansu</span>)</i></span></span>i folyosó. Az évi mindössze 100–150 mm-es csapadék elegendő ahhoz, hogy a délre fekvő <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csilien</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Qilian</span>)</i></span></span>-hegységből érkező vizek táplálják a hegy lábánál lévő oázisokat, a selyemút ősi állomásait. A <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csilien</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Qilian</span>)</i></span></span>-hegység régi neve Nan-san, azaz Déli-hegység volt, éppen azért, mert a selyemúttól délre feküdt.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á149_11-3" class="reference"><a href="#cite_note-Á149-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Belső-Mongólia nagytáját nyugatról a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Pej</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Bei</span>)</i></span></span>-hegység rönkje zárja le, és határolja el <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Hszincsiang</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Xinjiang</span>)</i></span></span>tól.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á149_11-4" class="reference"><a href="#cite_note-Á149-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Éghajlat,_vízrajz,_élővilág"><span id=".C3.89ghajlat.2C_v.C3.ADzrajz.2C_.C3.A9l.C5.91vil.C3.A1g"></span>Éghajlat, vízrajz, élővilág</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Éghajlat, vízrajz, élővilág"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Belső-Mongólia éghajlata főként mérsékelt övezeti sztyeppi, helyenként mérsékelt övezeti sivatagi. A januári középhőmérséklet -12 °C és -32 °C között mozog, a júliusi 17 °C-26 °C között, a magasságtól függően. Az évi abszolút hőingadozás a 90 °C-ot is eléri, de nagyon erős a napi ingadozás is. Gyakoriak a viharos szelek, porviharok, amelyek sok finom homokot szállítanak dél-délkelet felé. Ilyenkor az égbolt gyakran sápadt, fakó. A csekély csapadék (északkeleten 250 mm körül, délnyugaton 100 mm alatt) zöme nyáron hullik. Az első hó már szeptemberben megérkezhet.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á150_12-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á150-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A száraz medencék vízrajzát a lefolyástalanság jellemzi; a magasabb részekről helyenként leereszkedő, időszakos vízfolyások többnyire elvesznek a törmeléktakaróban vagy kisebb sós tavakat táplálnak. Kivételt ez alól csak a <a href="/wiki/S%C3%A1rga-foly%C3%B3" title="Sárga-folyó">Sárga-folyó</a> vízgyűjtője jelent, valamint északkeleten indul még néhány folyócska az <a href="/wiki/Amur_(foly%C3%B3)" title="Amur (folyó)">Amur</a> felé.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á150_12-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á150-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A szélsőséges és csapadékszegény éghajlat miatt a hatalmas tájon csak gyér növénytakaró van. Száraz füves puszták, félsivatagok és sivatagok váltakoznak a csapadékeloszlástól függően. A vidék fő növényfajai az <a href="/wiki/%C3%9Cr%C3%B6m_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)" title="Üröm (növénynemzetség)">ürömfélék</a>, <a href="/wiki/Kakukkf%C5%B1" title="Kakukkfű">kakukkfű</a>- és <a href="/wiki/%C3%81rval%C3%A1nyhaj" title="Árvalányhaj">árvalányhajfajok</a>, valamint a rendkívül lassan növő <a href="/wiki/Szakszaul" title="Szakszaul">szakszaul</a>, helyi nevén dzag, amely igen lassan növekszik. Az oázisokban <a href="/wiki/Ny%C3%A1rfa" title="Nyárfa">nyárfacsoportok</a> nőnek, a sok lefolyástalan, a vizenyős medencékben pedig mocsári vagy sziki növényzet él.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á150_12-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á150-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Állatvilága is szegényes, az óriási legeltetett állatállomány mellett főleg <a href="/wiki/Antilop" title="Antilop">antilop</a>- és <a href="/wiki/Szarvasf%C3%A9l%C3%A9k" title="Szarvasfélék">szarvasfélék</a> (köztük a <a href="/wiki/Szajga" title="Szajga">szajga</a>- vagy tatárantilop), <a href="/wiki/Teve" title="Teve">tevék</a>, <a href="/wiki/Sz%C3%BCrke_farkas" title="Szürke farkas">szürke farkas</a>, prémes állatok és rágcsálók (pl. <a href="/wiki/Mormota" title="Mormota">mormota</a>, <a href="/wiki/Ugr%C3%B3eg%C3%A9rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Ugróegérfélék">ugróegérfélék</a>) élnek itt; a vadlovak és vadszamarak száma erősen megcsappant.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á150_12-3" class="reference"><a href="#cite_note-Á150-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Kelet-Ázsiához_tartozó_nagy_földrajzi_tájak"><span id="A_Kelet-.C3.81zsi.C3.A1hoz_tartoz.C3.B3_nagy_f.C3.B6ldrajzi_t.C3.A1jak"></span>A Kelet-Ázsiához tartozó nagy földrajzi tájak</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A Kelet-Ázsiához tartozó nagy földrajzi tájak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_Északkelet-kínai-alföld_és_peremhegységei"><span id="Az_.C3.89szakkelet-k.C3.ADnai-alf.C3.B6ld_.C3.A9s_peremhegys.C3.A9gei"></span>Az Északkelet-kínai-alföld és peremhegységei</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Az Északkelet-kínai-alföld és peremhegységei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Tulajdonképpen a történelmi <a href="/wiki/Mandzs%C3%BAria" title="Mandzsúria">Mandzsúria</a> területén fekvő mai kínai nagytáj, magán az itteni alföldön kívül hozzá tartoznak az azt övező peremhegységek is: nyugaton a területet Belső-Mongóliától elhatároló Nagy-Hingan, északon a Kis-Hingan, délkeleten pedig a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csangpaj</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Changbai</span>)</i></span></span>-hegység. Délen a <a href="/wiki/S%C3%A1rga-tenger" title="Sárga-tenger">Sárga-tenger</a> nagy öblözete, a <a href="/wiki/Pohaj-tenger" title="Pohaj-tenger">Pohaj-tenger</a> alkotja az alföld határát. Területén közigazgatásilag három kínai tartomány szerveződött, <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Hejlungcsiang" title="Hejlungcsiang">Hejlungcsiang</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Hejlungcsiang" title="Hejlungcsiang">Heilongjiang</a></span>)</i></span></span>, <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Csilin" title="Csilin">Csilin</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Csilin" title="Csilin">Jilin</a></span>)</i></span></span> és <a href="/wiki/Liaoning" title="Liaoning">Liaoning</a>.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á151_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á151-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Nagy-Hingan mintegy 1700 km hosszú, nyugat felé lankásan lejtő, kelet felé viszont meglehetősen meredek, középhegységi jellegű vonulatának alapját a Kínai-koreai-masszívum és a <a href="/wiki/Paleozoikum" title="Paleozoikum">paleozoikumi</a> gránitbenyomulások alkotják. Az északon 1000-1200, délen 2029 m-ig emelkedő hegységet sokfelé fedik vulkáni anyagok is: délebbre <a href="/wiki/Mezozoikum" title="Mezozoikum">mezozoikumi</a> riolit- és trachit-, északabbra <a href="/wiki/Harmadid%C5%91szak" title="Harmadidőszak">harmadidőszaki</a> bazaltlávák. Az mély szurdokvölgyekkel tagolt hegységet <a href="/wiki/Tajga" title="Tajga">tajga</a> borítja, csakúgy, mint a rá közel merőlegesen húzódó, alapvetően variszkuszi eredetű, fiatalon újrakiemeIt, de mindössze 1060 m-ig magasodó Kis-Hingant, amely a medencét az <a href="/wiki/Amur_(foly%C3%B3)" title="Amur (folyó)">Amur</a> völgyétől választja el.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á151_13-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á151-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Maga az Északkelet-kínai-alföld mintegy 400 000 km² nagyságú, a mezozoikum óta süllyedő medencevidék, amelyben nagy vastagságú üledékek halmozódtak fel. Közepén egy vízválasztóként kiemelkedő néhány száz méter magas felboltozódás két részre osztja. A délebbi rész a Liao-alföld, mely északnyugaton magasabb, hullámos felszínű, homokkal fedett hegylábfelszín, délen pedig a névadó <a href="/w/index.php?title=Liao&action=edit&redlink=1" class="new" title="Liao (a lap nem létezik)">Liao</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q559661#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q559661"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> folyó feltöltött alföldje, ahol a <a href="/wiki/Kainozoikum" title="Kainozoikum">kainozoikumi</a> üledékek vastagsága helyenként a 2000 m-t is meghaladja. A folyó deltája fokozatosan terjeszkedik a Pohaj-tenger rovására. Az északabbi rész a <a href="/w/index.php?title=Szungari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szungari (a lap nem létezik)">Szungari</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q210326#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q210326"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> és a belé torkolló <a href="/w/index.php?title=Nonni&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nonni (a lap nem létezik)">Nonni</a><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q866875#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q866875"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span> – kínaiul <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Szunghua</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Songhua</span>)</i></span></span> és <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Non</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Nen</span>)</i></span></span> – folyók 130–300 m magas, vastag üledéktakaróval fedett, hullámos, mocsarakkal és tavakkal tarkított alföldje, ahol Kína legnagyobb kőolajkészletei találhatók.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á151_13-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á151-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Szungari a medencét északkeleten, a Kis-Hingan és a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csangpaj</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Changbai</span>)</i></span></span>-hegység északi nyúlványai közötti völgyben hagyja el, és az Amur, valamint a belé torkolló <a href="/wiki/Usszuri" title="Usszuri">Usszuri</a> (kínaiul <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Vuszuli</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Wusuli</span>)</i></span></span>) <a href="/wiki/Alluvi%C3%A1lis_s%C3%ADks%C3%A1g" title="Alluviális síkság">alluviális síkságán</a> folytatja útját. Az 50000 km²-es terület Kínához tartozó részét e három folyó miatt <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Szancsiang</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Sanjiang</span>)</i></span></span>, azaz „Három folyó-síkságnak” nevezik. Délkeleti részén, a <a href="/wiki/Szihote-Aliny" title="Szihote-Aliny">Szihote-Aliny</a> vonulatát követő törésvonalban fekszik, mindössze 68 m-es tengerszint feletti magasságban, a 4380 km² területű, maximum 10 méter mély, az Usszuri felé lefolyásos <a href="/wiki/Hanka-t%C3%B3" title="Hanka-tó">Hanka-tó</a>, melynek háromnegyed része már Oroszországhoz tartozik.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á151_13-3" class="reference"><a href="#cite_note-Á151-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az Északkelet-kínai-alföldet délkeleten a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csangpaj</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Changbai</span>)</i></span></span>-hegység délnyugat-északkeleti csapásirányú, erdőségekkel fedett láncai határolják. A középhegység magassága átlagosan 1000-1500 méter. Az <a href="/wiki/Archaikum" title="Archaikum">archaikumban</a> és a <a href="/wiki/Paleozoikum" title="Paleozoikum">paleozoikumban</a> keletkezett <a href="/wiki/Pala_(k%C5%91zet)" title="Pala (kőzet)">kristályospalákból</a> eredetileg a variszkuszi hegységképződés idején gyűrődött fel, majd lekopása után a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">krétától</a> kezdve újra kiemelkedett. A törések mentén a <a href="/wiki/Plioc%C3%A9n" title="Pliocén">pliocénban</a> és a <a href="/wiki/Negyedid%C5%91szak" title="Negyedidőszak">negyedidőszakban</a> jelentős bazaltvulkánosság is lejátszódott, melynek kúpjai, lávatakarói és lávaárjai több mint 20 000 km²-nyi területet fednek be. Legmagasabb pontja a kínai-koreai határon magasodó <a href="/wiki/Pektu-hegy" title="Pektu-hegy">Pektu-hegy</a>, szintén vulkán. Délnyugat felé <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csangpaj</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Changbai</span>)</i></span></span>-hegység láncai fokozatosan lealacsonyodva a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Liaotung</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Liaodong</span>)</i></span></span>-félszigeten folytatódnak, végül a <a href="/wiki/Pohaj-tenger" title="Pohaj-tenger">Pohaj-tenger</a> sekély vizébe merülnek.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á152_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á152-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Éghajlat,_vízrajz,_élővilág_2"><span id=".C3.89ghajlat.2C_v.C3.ADzrajz.2C_.C3.A9l.C5.91vil.C3.A1g_2"></span>Éghajlat, vízrajz, élővilág</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Éghajlat, vízrajz, élővilág"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az Északkelet-kínai-alföld és peremhegységeinek éghajlata nedves kontinentális. Az évi középhőmérséklet északról (-4 °C) dél felé (8 °C) jelentősen növekszik. A januári középhőmérséklet északon -24 °C és -28 °C, délen -10 °C és -14 °C közötti), a júliusi középhőmérséklet 20 °C-24 °C). A fagymentes napok száma mindössze 90 és 150 között mozog. Dél felé haladva egyre erősebb a monszunhatás, nő a csapadék mennyisége (400–1000 mm), túlnyomó többsége nyáron hullik.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á152_14-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á152-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A növényzet gazdag, sok <a href="/wiki/Endemikus_%C3%A9l%C5%91l%C3%A9ny" title="Endemikus élőlény">endemikus</a> és jégkori maradványfajjal. Északabbi része az usszuri <a href="/wiki/Tajga" title="Tajga">tajga</a>, amelyben a <a href="/wiki/T%C5%B1level%C5%B1ek" title="Tűlevelűek">tűlevelűek</a> közül a <a href="/wiki/Szib%C3%A9riai_v%C3%B6r%C3%B6sfeny%C5%91" title="Szibériai vörösfenyő">szibériai vörösfenyő</a> és a <a href="/wiki/Koreai_cirbolya" title="Koreai cirbolya">koreai cirbolya</a> dominálnak, emellett a mandzsúriai <a href="/wiki/Di%C3%B3" title="Dió">dió</a> <i>(Juglans mandschurica)</i>, a <a href="/wiki/K%C5%91ris" title="Kőris">kőris</a> <i>(Fraxinus mandschurica)</i> és az <a href="/w/index.php?title=Amuri_par%C3%A1sfa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Amuri parásfa (a lap nem létezik)">amuri parásfa</a> <i>(Phellodendron amurense)</i> is gyakori. Délebbre már a <a href="/wiki/T%C3%B6lgy" title="Tölgy">tölgy</a> kerül túlsúlyba. A táj leghíresebb növénye a <a href="/wiki/Ginzeng" title="Ginzeng">ginzeng</a> <i>(Panax ginseng)</i>. A még természetes állapotú síkságokon vegyes lombos erdők és a <a href="/wiki/Perjef%C3%A9l%C3%A9k" title="Perjefélék">pázsitfűfélék</a> uralkodnak. Nagy területeket ural a sajátos mocsári növényzet is. Az egész nagytáj Kína legerdősebb területei közé tartozik. A hegyvidékeken a barna erdőtalajok, a síkvidékeken a réti talajok, a vízmentesebb területeken a termékeny feketeföldek jellemzők. A táj egyre jobban benépesül, az emberi természetátalakítás egyre intenzívebb.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á152_14-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á152-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Állatvilágának legismertebb faja a legnagyobb macskaféle, a <a href="/wiki/Szib%C3%A9riai_tigris" title="Szibériai tigris">szibériai tigris</a> helyi változata, az usszuri tigris. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_Lösz-fennsík_és_peremvidékei"><span id="A_L.C3.B6sz-fenns.C3.ADk_.C3.A9s_peremvid.C3.A9kei"></span>A Lösz-fennsík és peremvidékei</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: A Lösz-fennsík és peremvidékei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A hagyományosan egyes számban Lösz-fennsíknak nevezett nagytáj tulajdonképpen számos elkülönült részből áll. Együttesen Földünk leghatalmasabb és leglátványosabb <a href="/wiki/L%C3%B6sz" title="Lösz">löszvidékét</a> alkotja. Ugyancsak hagyományosan Kelet-Ázsiához sorolják, pedig szerkezetileg Belső-Ázsiához tartozik, a kínai tájat tagoló „belső lépcsőtől” nyugatra helyezkedik el. Területe, a lösszel többé-kevésbé fedett peremvidékeket, a fennsíkból kiemelkedő, lösztelen gerinceket is beszámítva mintegy 600 000 km². A mai Kína közigazgatásában a három úgynevezett „lösztartomány”, <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Sanhszi" title="Sanhszi">Sanhszi</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Sanhszi" title="Sanhszi">Shanxi</a></span>)</i></span></span>, <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Senhszi" title="Senhszi">Senhszi</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Senhszi" title="Senhszi">Shaanxi</a></span>)</i></span></span> és <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Kanszu" title="Kanszu">Kanszu</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Kanszu" title="Kanszu">Gansu</a></span>)</i></span></span> osztozik a területén.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á153_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á153-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A termékeny területeket már a korai kínai államalakulatok is fallal igyekeztek védeni a nomád népek északi támadásaitól, ezért a Lösz-fennsík északi határát a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_nagy_fal" title="Kínai nagy fal">kínai nagy fal</a> maradványai jelzik az <a href="/wiki/Ordosz" class="mw-redirect mw-disambig" title="Ordosz">Ordosz</a> vidékén. Nyugaton a lösszel kitöltött völgyek mélyen beékelődnek a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csilien</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Qilian</span>)</i></span></span>-hegység láncai közé. Délen a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csin</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Qin</span>)</i></span></span> hegység határolja. Keleten a tulajdonképpeni „belső lépcső” több párhuzamos vonulata választja el a <a href="/wiki/K%C3%ADnai-alf%C3%B6ld" title="Kínai-alföld">Kínai-alföldtől</a>. DDNy-ÉÉK-i csapásirányú. aszimmetrikus vonulatai között változatos völgyek és medencék terülnek el. A részben pre<a href="/wiki/Kambrium" title="Kambrium">kambriumi</a> metamorf, részben <a href="/wiki/Paleozoikum" title="Paleozoikum">paleozoikumi</a> üledékes kőzetekből (utóbbiak között vannak Kína legjelentősebb <a href="/wiki/Karbon" title="Karbon">karbon</a>-kori szénrétegei) építkező hegyvidék a <a href="/wiki/Mezozoikum" title="Mezozoikum">mezozoikum</a> végén lezajlott nagy <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">jensani</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">yanshan</span>)</i></span></span>i szerkezeti mozgások során töredezett össze és emelkedett ki. Több csúcs meghaladja a 2000 m-t, sőt a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Vutaj-hegy" title="Vutaj-hegy">Vutaj-hegy</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Vutaj-hegy" title="Vutaj-hegy">Wutai</a></span>)</i></span></span> – „Kína szent hegyeinek” egyike – 3058 méteres. A legnagyobb vonulat a keleten a <a href="/wiki/K%C3%ADnai-alf%C3%B6ld" title="Kínai-alföld">Kínai-alföld</a> fölé meredek töréslépcsőkkel kiemelkedő, nyugat felé lankásabban ereszkedő <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Tajhang</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Taihang</span>)</i></span></span>-hegység, melyet szűk, az alföld felől mélyen hátravágódott völgyek tagolnak. Északi részén, <a href="/wiki/Peking" title="Peking">Pekingtől</a> nyugatra emelkedik található a legmagasabb, 2870 méteres csúcsa. Nagyrészt erdős láncain jól megfigyelhető a függőleges övezetesség: 1200 m alatt tölgyek, feljebb nyár-, nyír- és fenyőfajok uralkodnak. Nyugatabbra, vele párhuzamosan fut a legjelentősebb szerkezeti eredetű völgy, melyben a Fen folyik délnyugat, a Sárga-folyó felé. Itt a hegyoldalakat és a köztes medencéket már egyre vastagabb lösztakaró fedi.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á153_15-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á153-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Magának a Lösz-fennsíknak az alapzatát a környező magaslatoknál kisebb mértékben kiemelt, töredezett tönkök alkotják, amelyekre változó vastagságban hatalmas tömegű lösztakaró települt. A lösz alól helyenként kibukkannak az alapzat magasabbra, a 3000 métert megközelítően kiemelt, erdőfoltokkal vagy füves pusztákkal fedett vonulatai.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á154_16-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á154-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az átlagosan 100-150, de helyenként 300 métert is meghaladó vastagságú lösztakaró zöme a legelfogadottabb elmélet szerint a <a href="/wiki/Pleisztoc%C3%A9n" title="Pleisztocén">pleisztocén</a> eljegesedések idején a mai Lösz-fennsíkot periglaciális jellegű területekről, főleg északi irányból a szél által ide szállított és a helyi sztyeppei növényzet által megkötött porból keletkezett. A löszképződés ma is folytatódik.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á154_16-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á154-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A legutóbbi évezredekben az éghajlat szárazabbá vált, majd főként antropogén hatások, a mezőgazdaság kialakulása, a 11. század óta folyó erdőirtás, intenzív legeltetés, a sztyeppek feltörése következtében felgyorsult a lösz <a href="/wiki/Er%C3%B3zi%C3%B3" class="mw-redirect mw-disambig" title="Erózió">eróziója</a>, a fennsíkok feldarabolódása. A ritka, de heves esőzések nyomán a völgyekben hatalmas lösziszapfolyamok hömpölyögnek. A vízmosások folyamatosan hátravágódnak, mélyülnek, és különböző darabokra osztják a löszfelszínt.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á154_16-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á154-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Sajátosak a löszfennsíknak a <a href="/wiki/Karszt" title="Karszt">karsztosodáshoz</a> hasonló jelenségei is, amikor a csapadék hatására a löszben kutak, dolinák, sőt föld alatti alagutakon folyó iszap-patakok keletkeznek; felettük a löszfelszín természetesen beszakadhat. Az emberi tevékenység, a földutak használata, a löszfalakba vájt lakások szintén hozzájárulnak a löszfennsík felaprózódásához, kimosódásához. Ennek felismerése és a mezőgazdaság igényei vezettek a sok évszázada folyó teraszosításhoz, ami bizonyos fokig csökkenti az eróziót. Emellett üledékfogó gátak építésével, nagyszabású fásítási programokkal is igyekeznek visszafogni a lepusztulás folyamatát.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á155_17-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á155-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A kimosódott lösz a folyóvizeken túlnyomórészt a Sárga-folyóba jut, ami a nevét is hordalékáról kapta. Ennek a folyamnak a legnagyobb a kordaléktöménysége a világon: a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Szanmen</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Sanmen</span>)</i></span></span>-szorosnál egy köbméter víz átlagosan 37,6 kg hordalékot tartalmaz. Egyes esetekben, így 1977-ben mértek már 920 kg/m³-t is. Kisebb mellékfolyói időnként szinte teljesen egészükben iszapfolyásokká alakulnak át.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á155_17-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á155-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az erózió által letarolt A letarolt és áthalmozott lösz egy része már a hegylábaknál felhalmozódik, így <a href="/wiki/Hordal%C3%A9kk%C3%BAp" title="Hordalékkúp">hordalékkúp</a>-síkságok jönnek létre, 10–50 m vastag másodlagos lösztakaróval. Ennek a jelenségnek a legszebb példája a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Vej</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Wei</span>)</i></span></span> folyó kelet-nyugati irányú teraszos völgye, amely a fennsík déli peremén, a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csin</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Qjn</span>)</i></span></span>-hegység északi lábánál húzódik. Ez a Sárga-folyó legnagyobb mellékfolyója, termékeny völgye a kínai kultúra egyik bölcsője. A mai <a href="/wiki/Hszian" title="Hszian">Hszian</a> városának környékén több dinasztia építette fel fővárosát. Itt találták meg a híres <a href="/wiki/Agyaghadsereg" title="Agyaghadsereg">agyaghadsereget</a> is. </p><p>A Lösz-fennsíkot gyakran érik földrengések, melyek különösen sok emberéletet követeltek a löszfalakba vájt lakásokban élők körében, mivel ezek a földrengések következtében gyakran beomlottak. </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="A_Lösz-fennsík_éghajlata"><span id="A_L.C3.B6sz-fenns.C3.ADk_.C3.A9ghajlata"></span>A Lösz-fennsík éghajlata</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: A Lösz-fennsík éghajlata"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A helyi éghajlat a mérsékelt övi sztyeppi éghajlat enyhébb telű változata. A januárt -8 °C és -12 °C, a júliust 24 °C-28 °C közötti középhőmérséklet jellemzi. A főleg július és szeptember között hulló, heves felhőszakadásokból származó csapadék elérheti a 350–500 mm-t. Különösen tavasszal Belső-Mongólia felől erős szelek fújnak, gyakoriak a porviharok, ilyenkor napokig homályos, sárgásszürke az ég. Eredeti növényzete füves pusztaság, kisebb, délkelet felé gyarapodó erdőfoltokkal. Az erózió elleni küzdelem jegyében intenzív a fásítás, gyorsan növő nyár-, szil- és fűzfasorokkal, valamint egy borsófafajjal <i>(Caragana korshinskii)</i>. Legkedvezőbb adottságú délen a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Vej</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Wei</span>)</i></span></span> folyó védett völgye, amelyet O °C januári és 28-29 °C júliusi középhőmérséklet jellemez, és ahol már örökzöld növényzet is megél. A völgy már évezredek óta kultúrtáj, természetes növényzete eltűnt. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Kínai-alföld"><span id="K.C3.ADnai-alf.C3.B6ld"></span>Kínai-alföld</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Kínai-alföld"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/K%C3%ADnai-alf%C3%B6ld" title="Kínai-alföld">Kínai-alföld</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <i>Kínai-alföld</i>, más néven Észak-kínai-alföld vagy -síkság, mintegy 400 000 km²-es területével Kelet-Ázsia legnagyobb <a href="/wiki/Alluvi%C3%A1lis_s%C3%ADks%C3%A1g" title="Alluviális síkság">alluviális síksága</a>. Túlnyomórészt a <a href="/wiki/S%C3%A1rga-foly%C3%B3" title="Sárga-folyó">Sárga-folyó</a> töltötte fel a geológiai közelmúltban a Lösz-fennsíkról lemosott termékeny talajjal. Tengerszint feletti magassága túlnyomórészt nem éri el az 50 métert. Északról a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/w/index.php?title=Jensan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jensan (a lap nem létezik)">Jensan</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/w/index.php?title=Jensan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jensan (a lap nem létezik)">Yanshan</a></span>)</i></span></span>-hegység, nyugatról a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Sanhszi</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Sanhszi" title="Sanhszi">Shanxi</a></span>)</i></span></span> fennsík <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/w/index.php?title=Tajhang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajhang (a lap nem létezik)">Tajhang</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/w/index.php?title=Tajhang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tajhang (a lap nem létezik)">Taihang</a></span>)</i></span></span>-hegysége, keletről a <a href="/wiki/Pohaj-tenger" title="Pohaj-tenger">Pohaj-tenger</a>, a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/w/index.php?title=Santung-f%C3%A9lsziget&action=edit&redlink=1" class="new" title="Santung-félsziget (a lap nem létezik)">Santung-félsziget </a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/w/index.php?title=Santung-f%C3%A9lsziget&action=edit&redlink=1" class="new" title="Santung-félsziget (a lap nem létezik)">Shandong-félsziget</a></span>)</i></span></span> és a <a href="/wiki/S%C3%A1rga-tenger" title="Sárga-tenger">Sárga-tenger</a>, délről pedig a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Jangce</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Yangtze</a></span>)</i></span></span> medencéje határolja. A síkság déli részét hagyományosan <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6zponti-s%C3%ADks%C3%A1g_(K%C3%ADna)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Központi-síkság (Kína) (a lap nem létezik)">Központi-síkságnak</a> (<a href="/wiki/K%C3%ADnai_%C3%ADr%C3%A1s" title="Kínai írás">kínai</a>: 中原, <a href="/wiki/Pinjin" title="Pinjin">pinjin</a>: <i>Zhōngyuán</i>) nevezik; itt volt a kínai civilizáció bölcsője.<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_Jangce_medencéi"><span id="A_Jangce_medenc.C3.A9i"></span>A Jangce medencéi</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: A Jangce medencéi"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Szecsuan" title="Szecsuan">Szecsuan</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Ázsia leghosszabb folyója a Tibeti-fennsíkon ered, felső szakaszán meredek szurdokvölgyekben vágja át magát a kelet-tibeti hegyvidéken, majd – szerkezeti mozgások okozta egykori <a href="/wiki/Kapt%C3%BAra" title="Kaptúra">kaptúrák</a>, folyólefejezések következtében – kelet felé fordul. Szűk völgyeit időnként alfölddé szélesedő medencék váltják fel. Torkolatvidéke a <a href="/wiki/K%C3%ADnai-alf%C3%B6ld" title="Kínai-alföld">Kínai-alföldhöz</a> csatlakozik.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á159_19-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á159-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A medencék és az őket övező hegyvidékek geológiai alapzatát a folyóról elnevezett prekambriumi Jangce-masszívum alkotja. Erre települtek különböző, főleg mezozoikumi üledékek. Szórványosan magmás tevékenység nyomai is megfigyelhetők. A mai domborzat alapvetően a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">krétában</a>, az úgynevezett <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">jensan</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">yanshan</span>)</i></span></span>i hegységképződés során alakult ki, de a tektonikai mozgás azóta is élénk.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á159_19-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á159-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Jangce a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Jalung</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Yalong</span>)</i></span></span> folyó torkolatánál ér <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Szecsuan" title="Szecsuan">Szecsuan</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Szecsuan" title="Szecsuan">Sichuan</a></span>)</i></span></span> tartomány területére, és a <a href="/w/index.php?title=Min-foly%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Min-folyó (a lap nem létezik)">Min-folyó</a> <i>(Minjiang)</i> torkolatánál lép kis első nagy medencéje, a mintegy 260 000 km² területű <i>Szecsuani-medence</i> területére. A medence közepén egyesül a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csialing</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Jialing</span>)</i></span></span> folyóval, innen a Jangce már bővizű folyamként halad tovább.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á159_19-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á159-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A medence a <a href="/wiki/Mezozoikum" title="Mezozoikum">mezozoikumban</a> lezajlott szerkezeti mozgások nyomán jött létre. Mai változatos felszíne harmadidőszaki törések mentén alakult ki. (A szerkezeti mozgások továbbra is folytatódnak: a <a href="/wiki/2008-as_szecsuani_f%C3%B6ldreng%C3%A9s" title="2008-as szecsuani földrengés">2008-as szecsuani földrengés</a> 69 000 halálos áldozatot követelt, további 19 000 személy eltűnt, akik nagy része szintén életét veszthette.) A talaj főként vöröses színű jura és kréta időszaki homokkövek és agyagpalák mállásából keletkezett, ezért a táj Vörös-medence néven is ismeretes. Az innen származó hordalék a Jangce vizét is vörösre színezi.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Jangce a <a href="/wiki/H%C3%A1rom-szurdok" title="Három-szurdok">Három-szurdokon</a> keresztül hagyja el a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Szecsuan</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Sichuan</span>)</i></span></span>i-medencét és lép át a <i>Középső-Jangce-medencék</i> területére, melyek közül az első a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Vuhan</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Wuhan</span>)</i></span></span>i-medence. Itt a folyam völgye kitágul, medre 1–2 km-esre szélesedik, több ágra szakad és kanyargóssá válik. A feltöltött síkság korábban mocsárvidék volt. Legnagyobb tava a gátakkal és zsilipekkel szabályozott <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Tungting-t%C3%B3" title="Tungting-tó">Tungting-tó</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/w/index.php?title=Tungting&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tungting (a lap nem létezik)">Dongting</a></span>)</i></span></span>, amelynek területe a feltöltődés és az emberi tevékenység hatására ezer év alatt egykori 14 000 km²-es kiterjedésének körülbelül tizedére csökkent. A medencét északon-északkeleten alacsony hegyláncok zárják le; közülük legnagyobb az 1774 méter magas <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Tapie</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Dabie</span>)</i></span></span>-hegység. Délen a Dél-kínai-hegyvidék kisebb vonulatai határolják. Az 1474 m magas <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Lu-san</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Lu Shan</span>)</i></span></span> környéke népszerű üdülőhely. A következő medencében Kína legnagyobb édesvizű tava, a 2770 km² területű <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Pojang-t%C3%B3" title="Pojang-tó">Pojang-tó</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/w/index.php?title=Pojang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pojang (a lap nem létezik)">Poyang</a></span>)</i></span></span> a Jangce magas áradásakor az árvízi vésztározó szerepét töltheti be, csakúgy, mint a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Tungting</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Dongting</span>)</i></span></span>-tó.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az <i>Alsó-Jangce-medencék</i> területén a folyam pár száz méteres magasságú rögsorok között halad. Medrében zátonyok és sziklaszirtek akadályozzák a hajózást. <a href="/wiki/Nanking" title="Nanking">Nankingot</a> elhagyva a hegyeket dombok váltják fel, majd a <a href="/wiki/Nagy-csatorna" title="Nagy-csatorna">Nagy-csatorna</a> keresztezése után kezdődik a Jangce deltavidéke, amelyet korábban tenger borított, csak a <a href="/wiki/Negyedid%C5%91szak" title="Negyedidőszak">negyedidőszakban</a> töltődött fel és kapcsolódott össze végleg a <a href="/wiki/K%C3%ADnai-alf%C3%B6ld" title="Kínai-alföld">Kínai-alfölddel</a>. A vidék legnagyobb tava, a 2300 km²-es <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Taj-t%C3%B3" title="Taj-tó">Taj-tó</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Taj-t%C3%B3" title="Taj-tó">Tai-tó</a></span>)</i></span></span> (Nagy-tó) is tengeröböl volt, majd <a href="/wiki/Lag%C3%BAna" title="Lagúna">lagúnává</a> vált, aztán vize kiédesedett. Átlagos mélysége csak 1,3 m. Vizét a <a href="/wiki/Sanghaj" title="Sanghaj">Sanghajt</a> is átszelő <a href="/wiki/Huangpu-foly%C3%B3" title="Huangpu-folyó">Huangpu-folyó</a> vezeti le.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á162_22-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á162-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A síkságból számos 100–200 m körüli szigethegy is kiemelkedik. A Jangce végül két ágra szakadva, a saját hordalékából alig pár száz éve keletkezett, de már 1100 km² területű, asztalsimaságú <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Csungming</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Chongming</span>)</i></span></span>-szigetet közrefogva széles tölcsértorkolatban ömlik a <a href="/wiki/Kelet-k%C3%ADnai-tenger" title="Kelet-kínai-tenger">Kelet-kínai-tengerbe</a>.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á162_22-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á162-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Éghajlatuk"><span id=".C3.89ghajlatuk"></span>Éghajlatuk</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Éghajlatuk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Középső- és Alsó-Jangce-medencéket monszun jellegű, csapadékos nyarú szubtrópusi éghajlat jellemzi. Észak felől kevésbé védettek, a tél viszonylag hideg (a januári középhőmérséklet 1-4 °C, -10 °C alatti abszolút minimumokkal), a nyár viszont forró (a júliusi középhőmérséklet 24-29 °C, 40 °C feletti abszolút maximumokkal). A csapadék 900–1500 mm, nagy része nyáron hullik. Télen havazás is előfordulhat. A sok csapadék gyakran okoz árvizeket.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á162_22-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á162-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A medencék és peremhegységeik növényzete gazdag. Jelentős az erdőségek aránya. Északra inkább a lombhullató, délre az örökzöld fajok vannak túlsúlyban. Gyakoriak a <a href="/wiki/T%C3%B6lgy" title="Tölgy">tölgyek</a> <i>(Quercus orientalis)</i>, a <a href="/wiki/Gesztenye" title="Gesztenye">gesztenyefélék</a> <i>(Castanopsis sclerophylla)</i>, a kínai szúrósfenyő <i>(Cunninghamia lanceolata)</i>. Megtalálható itt két híres <a href="/wiki/Harmadid%C5%91szak" title="Harmadidőszak">harmadidőszaki</a> maradványfaj (a jegenyefélék alcsaládjába tartozó <i>Cathaya argyrophylla</i> és a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_mamutfeny%C5%91" title="Kínai mamutfenyő">kínai mamutfenyő</a> is. A táj nagy részét azonban a mezőgazdasági művelés már teljesen átalakította.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á163_23-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á163-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Dél-kínai-hegyvidék"><span id="D.C3.A9l-k.C3.ADnai-hegyvid.C3.A9k"></span>Dél-kínai-hegyvidék</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Dél-kínai-hegyvidék"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/D%C3%A9l-k%C3%ADnai-hegyvid%C3%A9k" title="Dél-kínai-hegyvidék">Dél-kínai-hegyvidék</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A Dél-kínai~hegyvidék tágabb értelemben a Jangcétól délre a tengerpartig, illetve Kína határáig terjedő hatalmas terület összefoglaló neve, szűkebb értelemben inkább ennek csak keleti, uralkodóan nem mészkőből épült fele. Az utóbbi része jellegzetes röghegység, amelynek pre<a href="/wiki/Kambrium" title="Kambrium">kambriumi</a> alapzatát és <a href="/wiki/Paleozoikum" title="Paleozoikum">paleozoikumi</a> letarolt tönkfelszíneit a <a href="/wiki/Mezozoikum" title="Mezozoikum">mezozoikumban</a> hatalmas gránitbenyomulások járták át. Felszínére a <a href="/wiki/Kr%C3%A9ta_(id%C5%91szak)" title="Kréta (időszak)">krétában</a> és <a href="/wiki/Harmadid%C5%91szak" title="Harmadidőszak">harmadidőszakban</a> főleg vöröses homokkövek, kisebb részben mészkövek települtek. Az ismétlődő tektonikus mozgások jellegzetes sakktáblaszerű szerkezetet hoztak létre. Az egykori gránitbetörésekből a mállás és a jellegzetes hagymahéjszerű elválás, az exfoliáció következtében sokfelé úgynevezett <a href="/wiki/Gyapj%C3%BAzs%C3%A1k" title="Gyapjúzsák">gyapjúzsákok</a>, lekerekített formák jönnek létre, míg másutt az intenzív <a href="/wiki/Er%C3%B3zi%C3%B3" class="mw-redirect mw-disambig" title="Erózió">erózió</a> meredek falú csúcsokra darabolta őket. Utóbbira legszebb példa a Huang-hegység központi részének 72 hegyes csúcsból álló, 1841 m-ig magasodó festői sziklavidéke, mely Kína egyik legnagyobb természeti látványossága. A szikla mállásának termékei gyakran több tíz méter vastagságú vöröses rétegben halmozódnak fel a gránitdómok közötti medencékben.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á163_23-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á163-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A főleg DNy-ÉK-i csapásirányú párhuzamos vonulatok aszimmetrikusan, lépcsők sorozatát alkotva követik egymást a tengerpartig. A térség folyóhálózata egymásra merőleges szakaszokból áll, a kereszttörések mentén hátravágódó folyók <a href="/wiki/Kapt%C3%BAra" title="Kaptúra">kaptúra</a> révén sorra eltérítették a hosszanti völgyekben futó elsődleges vízfolyásokat. A hegyvidék legmagasabb csúcsa 2158 méteres, az északnyugati <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Vuji</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Wuyi</span>)</i></span></span>-hegységben található. Keleten a tengerpartot számtalan sziklasziget övezi, ezeken látványos abráziós formák figyelhetők meg.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á163_23-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á163-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Éghajlat"><span id=".C3.89ghajlat"></span>Éghajlat</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Éghajlat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Dél-kínai-hegyvidék éghajlata általában <a href="/wiki/Monszun" title="Monszun">monszun</a> jellegű, csapadékos nyarú szubtrópusi klíma, amely dél felé fokozatosan megy át <a href="/wiki/Szavanna" title="Szavanna">szavanna</a> éghajlatba. A tél enyhe, a januári középhőmérséklet északon 4 °C, délen 16 °C. Délen már csak a magasabb hegyekben fordul elő fagy. A nyár forró, a júliusi közép hőmérséklet 24-29 °C, 40 °C-t is meghaladó abszolút maximumokkal. A csapadék mindenhol meghaladja az 1200 mm-t, de a hegyoldalakon sokfelé az 1800 mm-t is; túlnyomó része március és június között hullik. Július és szeptember között időnként <a href="/wiki/Tr%C3%B3pusi_ciklon" title="Trópusi ciklon">tájfunok</a> tombolnak. A vízhálózat sűrű és a növényzet gazdag. A hegyvidékeket örökzöld lombos erdők borítják, amelyekben <a href="/wiki/Gesztenye" title="Gesztenye">gesztenyefélék</a> <i>(Castanopsis sp.)</i>, <a href="/wiki/Feny%C5%91f%C3%A9l%C3%A9k" title="Fenyőfélék">fenyőfélék</a> <i>(Pinus massoniana)</i> és <a href="/wiki/Bambusz" class="mw-redirect" title="Bambusz">bambuszok</a> a jellemzőek. Az erdőkben megjelennek a <a href="/wiki/Li%C3%A1nok" title="Liánok">liánok</a> és az <a href="/wiki/Epifiton" title="Epifiton">epifiton</a> növények is. Az uralkodóak a sárga és vörös erdei talajok.A medencékben a természetes növényzet már teljesen visszaszorult, az öntözött rizsföldek és a nagy teaültetvények a jellemzőek. Jellegzetesek az ember alakította, a hegyoldalakon nagy magasságra felkúszó teraszok.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á164_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á164-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_dél-kínai_karsztterületek"><span id="A_d.C3.A9l-k.C3.ADnai_karsztter.C3.BCletek"></span>A dél-kínai karsztterületek</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: A dél-kínai karsztterületek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Yangshuo_(6169766627).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/80/Yangshuo_%286169766627%29.jpg/220px-Yangshuo_%286169766627%29.jpg" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/80/Yangshuo_%286169766627%29.jpg/330px-Yangshuo_%286169766627%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/80/Yangshuo_%286169766627%29.jpg/440px-Yangshuo_%286169766627%29.jpg 2x" data-file-width="1764" data-file-height="1172" /></a><figcaption>A <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Kuanghszi</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Guangxi</span>)</i></span></span>-karsztvidék részlete</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Stone_forest_1983-25.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Stone_forest_1983-25.jpg/220px-Stone_forest_1983-25.jpg" decoding="async" width="220" height="329" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Stone_forest_1983-25.jpg/330px-Stone_forest_1983-25.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Stone_forest_1983-25.jpg/440px-Stone_forest_1983-25.jpg 2x" data-file-width="528" data-file-height="790" /></a><figcaption>A Kőerdő részlete</figcaption></figure> <p>A szűk értelemben vett Dél-kínai-hegyvidéktől nyugatra, a Kelet-tibeti-hegyvidékig húzódik a Föld legnagyobb (a Vietnám északkeleti részébe is átnyúló részekkel együtt mintegy 600 000 km<sup>2</sup>-es) <a href="/wiki/Karszt" title="Karszt">karsztvidéke</a>, melyet az alapzatot alkotó prekambriumi Jangce-masszívumra a paleozoikumban és a mezozoikumban két fázisban is benyomult tengerek hoztak létre.<span class="dokulink" id="back:Balázs"><sup id="cite_ref-Balázs_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-Balázs_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Először a <a href="/wiki/Kambrium" title="Kambrium">kambrium</a>-<a href="/wiki/Ordov%C3%ADcium" title="Ordovícium">ordovíciumban</a>, majd a középső <a href="/wiki/Devon_(id%C5%91szak)" title="Devon (időszak)">devontól</a> a középső <a href="/wiki/Tri%C3%A1sz" title="Triász">triászig</a> 3–10 km vastagságban raktak le <a href="/wiki/Karbon%C3%A1t" title="Karbonát">karbonátos</a> üledékeket, túlnyomórészt <a href="/wiki/M%C3%A9szk%C5%91_(k%C5%91zet)" title="Mészkő (kőzet)">mészköveket</a>. A bonyolult szerkezeti mozgások nyomán felszínre került mészkőtömegekben a karsztosodás különösen a <a href="/wiki/Negyedid%C5%91szak" title="Negyedidőszak">negyedidőszakban</a> erősödött fel a gyors, 300–500 m-es kiemelkedés és a bő csapadék hatására.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á164_24-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á164-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A karsztvidéket a magasság és a formakincs alapján három részre szokás osztani: a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Jünnani</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Yunnani</span>)</i></span></span>- és a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Kujcsoui</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Guizhoui</span>)</i></span></span>-fennsíkra, illetve a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Kuanghszi</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Guangxi</span>)</i></span></span>-karsztvidékre. (Az első kettőt gyakran összevonják <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Jünkuj</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Yungui</span>)</i></span></span>-fennsik néven.) Közülük a leghíresebb a legalacsonyabban, a tengerszinthez közel fekvő <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Kuanghszi</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Guangxi</span>)</i></span></span>-karsztvidék, ahol a síkságokból szigethegyekként, illetve kisebb csoportokban bizarr mészkőtornyok emelkednek ki 50–300 m magasra.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á164_24-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á164-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A táj különleges karsztos képződményei az úgynevezett „kőerdők”, amelyek lényegében hatalmas méretű <a href="/wiki/Karrmez%C5%91" title="Karrmező">karrmezők</a>. A nagy széndioxid-tartalmú csapadék által élesre mart, általában 5-25 méter magas, de alig néhány méter széles mészkőgerincek valóságos sziklalabirintusokat alkotnak. A legszebb kőerdő a tartományi székhelytől, <a href="/wiki/Kunming" title="Kunming">Kunmingtói</a> mintegy 80 km-re délkeletre perm időszaki mészkőben alakult ki, ma már a világörökség része.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p><span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/J%C3%BCnnan" title="Jünnan">Jünnan</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/J%C3%BCnnan" title="Jünnan">Yunnan</a></span>)</i></span></span> tartomány nyugati-délnyugati része már nem a karsztfennsíkok közé tartozik, hanem a Kelet-tibeti-hegyvidék dél felé forduló folytatása. A tagolt hegyvidék részben a Himalája kialakulásához kapcsolódóan létrejött, erősen gyűrt fiatal hegyláncokból, részben pedig a velük összeforrt, újra kiemelődött paleozoikumi hegységekből áll, helyenként fiatal vulkanikus hegyekkel. A 4000–6000 m magas gerincek közötti mély völgyekben futnak dél felé <a href="/wiki/D%C3%A9lkelet-%C3%81zsia" title="Délkelet-Ázsia">Délkelet-Ázsia</a> nagy folyói, a <a href="/w/index.php?title=Salween&action=edit&redlink=1" class="new" title="Salween (a lap nem létezik)">Salween</a>, a <a href="/wiki/Mekong" title="Mekong">Mekong</a> és a <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s-foly%C3%B3_(Vietn%C3%A1m)" title="Vörös-folyó (Vietnám)">Vörös-folyó</a>. A szerkezetei völgyekben tavak is kialakultak, mint az 1980 méter magasan fekvő <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Örhaj</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Erhai</span>)</i></span></span>-tó (250 km²). A tó partján, <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Tali</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Dali</span>)</i></span></span> város környékén fontos márványbányák találhatók, amelyek jelzik, hogy itt is jelentős szerepet játszott a mészkő a hegyvidék felépülésében, hasonlóképpen a szomszédos karsztvidékhez.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á164_24-3" class="reference"><a href="#cite_note-Á164-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Éghajlat_2"><span id=".C3.89ghajlat_2"></span>Éghajlat</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Éghajlat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lago-erhai-cormoranes-c02.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Lago-erhai-cormoranes-c02.jpg/220px-Lago-erhai-cormoranes-c02.jpg" decoding="async" width="220" height="143" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Lago-erhai-cormoranes-c02.jpg/330px-Lago-erhai-cormoranes-c02.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Lago-erhai-cormoranes-c02.jpg/440px-Lago-erhai-cormoranes-c02.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="667" /></a><figcaption>Halászó kormoránok „munka” után az <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Örhaj</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Erhai</span>)</i></span></span> tavon</figcaption></figure> <p>A fennsíkokat a csapadékos nyarú szubtrópusi éghajlat hegyvidéki változata jellemzi. Az esők 60%-a március és augusztus között esik le, de igazi száraz évszak nincs. A magasabb <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Jünnani</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Yunnani</span>)</i></span></span>-fennsíkot az „örök tavasz” vidékének is nevezik a csekély évi hőmérsékleti ingadozás miatt. (A januári középhőmérséklet 11-12 °C, a júliusi 19-21 °C); a napi hőingadozás viszont elég nagy. Az átlagos évi csapadék 800–1000 mm. Az alacsonyabb keletebbi <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Kujcsoui</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Guizhoui</span>)</i></span></span>-fennsíkon a januári középhőmérséklet 4-6 °C, a júliusi pedig 20-24 °C, a csapadék 1000–1200 mm. A legmelegebb és legcsapadékosabb az alacsonyan fekvő <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Kuanghszi</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Guangxi</span>)</i></span></span>-karsztvidék, ahol a júliusi közép hőmérséklet 25-27 °C, a januári pedig 8-10 °C, a csapadék 1500–2000 mm. A délnyugati hegyvidékek éghajlata már a tipikus dél-ázsiai monszunvidékhez sorolható.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á164_24-4" class="reference"><a href="#cite_note-Á164-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A növényzet főleg örökzöld lombos erdőkből, bambuszokból és <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">jünnani</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">yunnani</span>)</i></span></span> fenyőből <i>(Pinus yunnanensis)</i> áll. Nagy területeken uralkodnak áthatolhatatlan tüskés bozótok. Néhány különleges <a href="/wiki/Reliktum_faj" title="Reliktum faj">reliktum faj</a> is megtalálható itt, mint a <a href="/wiki/P%C3%A1fr%C3%A1nyfeny%C5%91" title="Páfrányfenyő">páfrányfenyő</a> <i>(Gingko biloba)</i> vagy a <a href="/wiki/Galambfa" title="Galambfa">galambfa</a> <i>(Davidia involucrata)</i>. Az erős talajeróziót az emberi beavatkozás, az antropogén hatások is erősítik. A medencék az intenzív művelés miatt kultúrtájakká váltak.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á164_24-5" class="reference"><a href="#cite_note-Á164-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A helyi fauna különlegességei a <a href="/wiki/Cibetmacskaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Cibetmacskafélék">cibetmacskafélék</a>, a <a href="/wiki/Sz%C3%A1mb%C3%A1rszarvas" title="Számbárszarvas">számbárszarvas</a> és az <a href="/wiki/Ez%C3%BCstf%C3%A1c%C3%A1n" title="Ezüstfácán">ezüstfácán</a>. A <a href="/wiki/K%C3%A1r%C3%B3katonaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kárókatonafélék">kínai kormoránt</a> háziállatként tartják: a hosszú pórázon halászó madár bőrszíjjal átkötött nyakán fennakad az általuk elfogott hal, így az a gazda zsákmánya lesz.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á164_24-6" class="reference"><a href="#cite_note-Á164-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Dél-Kína_alföldjei,_partvidéke_és_a_kínai_szigetek"><span id="D.C3.A9l-K.C3.ADna_alf.C3.B6ldjei.2C_partvid.C3.A9ke_.C3.A9s_a_k.C3.ADnai_szigetek"></span>Dél-Kína alföldjei, partvidéke és a kínai szigetek</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Dél-Kína alföldjei, partvidéke és a kínai szigetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Hajnan" title="Hajnan">Hajnan</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Tajvan_f%C3%B6ldrajza" title="Tajvan földrajza">Tajvan földrajza</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A dél-kínai karsztvidék a tenger felé fokozatosan lealacsonyodik és átmegy a partvidéki alföldek és medencék térségébe. Ezeket a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Hszi</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Xi</span>)</i></span></span>-folyó <i>(Nyugati-folyó)</i> kapcsolja össze, amit világszerte általában <a href="/wiki/Gy%C3%B6ngy-foly%C3%B3" title="Gyöngy-folyó">Gyöngy-folyó</a> néven ismernek, bár a helyiek ezt a nevet csak az északról érkező <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Pej</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Bei</span>)</i></span></span>-folyóval <i>(Északi-folyó)</i> történt egyesülése utáni szakaszára alkalmazzák, lényegében a hatalmas deltavidék legnagyobb, <a href="/wiki/Kanton_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Kanton (település)"> Kanton</a> városát is átszelő, majd tölcsérré szélesedő ágára.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á169_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á169-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Ez az erősen tagolt, mintegy 220 000 km-nyi terület részben a karsztvidékek mészkőtábláinak, részben a Dél-kínai-hegyvidék gránitos rögsorainak folytatása. A néhány száz méter magas vonulatok között vastag málladéktakaróval feltöltött síkságok, medencék fekszenek. A legmagasabb hegy 1704 méteres. A deltavidéktől nyugatra elterülő parti síkságból a <a href="/wiki/Pleisztoc%C3%A9n" title="Pleisztocén">pleisztocén</a> kori bazaltkulkánosság eredményeképpen keletkezett, 13 000 km²-es <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Lejcsou</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Leizhou</span>)</i></span></span>-félsziget ágazik ki dél felé, amit egy negyedidőszaki törés során keletkezett, mindössze 15–30 km széles szoros választja el <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Hajnan</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Hainan</span>)</i></span></span> szigetétől.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á169_27-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á169-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Éghajlat_3"><span id=".C3.89ghajlat_3"></span>Éghajlat</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Éghajlat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dél-kínai partvidékek, valamint Hainan és Tajvan éghajlata <a href="/wiki/Szavanna" title="Szavanna">szavanna</a> jellegű, hosszú, csapadékos nyárral és rövid, száraz téllel. A januári középhőmérséklet 10-15 °C. A júliusi középhőmérséklet 25-28 °C, magas relatív páratartalommal. Az évi csapadék 1400–2000 mm között mozog, Tajvanon azonban átlag 2600 mm, sőt helyenként 5000 mm-t is meghaladó, az abszolút maximum pedig 8408 mm. Gyakoriak a nagy károkat okozó felhőszakadások és tájfunok.<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Élővilág"><span id=".C3.89l.C5.91vil.C3.A1g"></span>Élővilág</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Élővilág"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A növényvilág gazdag, bár a legelterjedtebb <a href="/wiki/Laterit" title="Laterit">laterittalajok</a> nem igazán termékenyek. Örökzöld lombos erdők az uralkodóak, nagy a fajgazdagság, köztük <a href="/wiki/Di%C3%B3" title="Dió">dió</a>- és <a href="/wiki/Gesztenye" title="Gesztenye">gesztenyefélék</a> <i>(Platycaria, Engelhardtia, Castanopsis sp.)</i> és az iparilag hasznosítható tungaolajat adó, a <a href="/wiki/Kutyatejf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kutyatejfélék">kutyatejfélékhez</a> tartozó fajok <i>(Aleurites sp.)</i>, jelentős részük azonban már másodlagos vagy telepített növényzet. A partokon <a href="/wiki/Mangrove_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)" class="mw-redirect" title="Mangrove (növénynemzetség)">mangroveerdő</a>, a medencékben pedig sokfelé <a href="/wiki/Szavanna" title="Szavanna">szavanna</a>-növényzet figyelhető meg. Kína legdélibb részein számos trópusi faj is megjelenik (<a href="/wiki/Kaka%C3%B3_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)" title="Kakaó (növényfaj)">kakaófa</a>-, <a href="/wiki/Eperfa" title="Eperfa">eperfa</a>-, <a href="/wiki/K%C5%91tiszafaf%C3%A9l%C3%A9k" title="Kőtiszafafélék">podokarpuszfélék</a> – <i>Tarrietia parvifolia, Ficus retusa, Podocarpus nakai</i>).<span class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr"><sup id="cite_ref-Á171_29-0" class="reference"><a href="#cite_note-Á171-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Tajvan növényzetének jelentős része endemikus fajokból áll (pl. <i>Helicia forrnosana</i>), gyakori az őshonos <a href="/wiki/K%C3%A1mforfa" title="Kámforfa">kámforfa</a> <i>(Cinnamamum camphora)</i> is. A hegyoldalakon jellegzetes függőleges ővezetesseg figyelhető meg, 2000 m felett már hatalmasra növő, értékes tűlevelűekkel <i>(Tsuga forrnosana, Cryptomeria taiwania)</i>.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á171_29-1" class="reference"><a href="#cite_note-Á171-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A síkvidékeken és a teraszosított hegyoldalakon szinte minden cm²-t megművelnek, hiszen az éghajlat évi háromszori betakarítást is lehetővé tesz.<span class="dokulink" id="back:"><sup id="cite_ref-Á171_29-2" class="reference"><a href="#cite_note-Á171-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Vízrajza"><span id="V.C3.ADzrajza"></span>Vízrajza</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Vízrajza"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Kínának több mint 1500 <a href="/wiki/Foly%C3%B3" title="Folyó">folyója</a> van. A domborzatnak megfelelően Kína fő folyói nyugatról keletre folynak. A legnagyobb közülük mind vízhozamban, mind hosszúságban a 6300 km hosszú <a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Jangce</a> (长江, Chángjiāng, „Hosszú Folyam”), amely a világ harmadik leghosszabb folyója. <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibetben</a> ered, áthalad a „Kína rizsestáljának” is nevezett szecsuani- (四川, Sìchuān) medencén, majd a keleti alföldeken át a Kelet-kínai-tengerbe ömlik <a href="/wiki/Sanghaj" title="Sanghaj">Sanghaj</a> (上海, Shànghăi) közelében. A Jangcén épült a világ legnagyobb, sok vitát kiváltó gátja. Kína második legnagyobb folyója, a <a href="/wiki/S%C3%A1rga-foly%C3%B3" title="Sárga-folyó">Sárga-folyó</a> (黄河, Huánghé) 5400 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj (青海, Qīnghăi) tartományban ered, s az Észak-Kínai síkságon (华北平艕, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. </p><p>A Jangce és a Huangho mellett fontos folyam még a kínai-orosz határon folyó Hejlungcsiang (黑龙江, Hēilóngjiāng, „Fekete Sárkány-folyam”, orosz nevén <a href="/wiki/Amur_(foly%C3%B3)" title="Amur (folyó)">Amur</a>), a Dél-kínai-tengerbe ömlő <a href="/wiki/Gy%C3%B6ngy-foly%C3%B3" title="Gyöngy-folyó">Gyöngy-folyam</a> (珠江, Zhūjiāng), valamint a Jangce és a Sárga-folyó között, velük nagyjából párhuzamosan folyó <a href="/wiki/Huaj-foly%C3%B3" title="Huaj-folyó">Huaj-folyó</a> (淮河, Huaj-ho). </p><p>Fontos vízi út volt történelmileg a ma már a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g" title="Világörökség">világörökség</a> részét alkotó, 1800 km hosszú <a href="/wiki/Nagy-csatorna" title="Nagy-csatorna">Nagy-csatorna</a> amely a <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Jangce</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Yangtze</a></span>)</i></span></span> alsó folyásának rizstermő vidékeit köti össze az észak-kínai politikai centrumokkal, <span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros"><a href="/wiki/Hangcsou" title="Hangcsou">Hangcsou</a></span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin"><a href="/wiki/Hangcsou" title="Hangcsou">Hangzhou</a></span>)</i></span></span> városától <a href="/wiki/Peking" title="Peking">Pekingig</a>. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Éghajlata"><span id=".C3.89ghajlata"></span>Éghajlata</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Éghajlata"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Average_annual_precipitation_in_China(English).png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Average_annual_precipitation_in_China%28English%29.png/250px-Average_annual_precipitation_in_China%28English%29.png" decoding="async" width="250" height="221" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Average_annual_precipitation_in_China%28English%29.png/375px-Average_annual_precipitation_in_China%28English%29.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Average_annual_precipitation_in_China%28English%29.png/500px-Average_annual_precipitation_in_China%28English%29.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="794" /></a><figcaption>Csapadékmennyiség Kínában</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:China_map_of_K%C3%B6ppen_climate_classification.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/China_map_of_K%C3%B6ppen_climate_classification.svg/250px-China_map_of_K%C3%B6ppen_climate_classification.svg.png" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/China_map_of_K%C3%B6ppen_climate_classification.svg/375px-China_map_of_K%C3%B6ppen_climate_classification.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/China_map_of_K%C3%B6ppen_climate_classification.svg/500px-China_map_of_K%C3%B6ppen_climate_classification.svg.png 2x" data-file-width="1900" data-file-height="1900" /></a><figcaption>Éghajlata a <a href="/wiki/K%C3%B6ppen" class="mw-redirect" title="Köppen">Köppen</a> osztályozás alapján (angol nyelvű)</figcaption></figure> <p>Kína éghajlata a nagy területi kiterjedés miatt igen változatos. Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a tropikus és szubtropikus övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelően Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszun hatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felől érkező meleg monszun szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos. Télen viszont északnyugat felé haladva egyre szárazabb és hidegebb az időjárás. Tehát délkeleten a nyár forró és csapadékos, a tél enyhe és csapadékos, míg északnyugaton a nyár forró és csapadékos, a tél hideg és száraz. Természetesen egyes területeken a domborzat jelentősen módosítja ezeket a tendenciákat. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ásványkincsek"><span id=".C3.81sv.C3.A1nykincsek"></span>Ásványkincsek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Ásványkincsek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Ásványkincsekben Kína igen gazdag, ásványkincs-tartaléka a világon a harmadik legnagyobb. Gyakorlatilag a föld összes ásványa megtalálható az ország területén. Kínában bányásszák a világon a legtöbb kőszenet, itt állítják elő a legtöbb nyersvasat, míg nyersolajtermelésben Kína a világon az ötödik – ennek ellenére Kína <a href="/wiki/Vas%C3%A9rc" title="Vasérc">vasércből</a> is, <a href="/wiki/K%C5%91olaj" title="Kőolaj">kőolajból</a> is behozatalra szorul. A különféle lelőhelyek elszórva találhatók Kína területén. A legnagyobb bányászati-kohászati központ Mandzsúria, vagyis Északkelet-Kína. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Területi_felosztás"><span id="Ter.C3.BCleti_feloszt.C3.A1s"></span>Területi felosztás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Területi felosztás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Külső-_és_Belső-Kína"><span id="K.C3.BCls.C5.91-_.C3.A9s_Bels.C5.91-K.C3.ADna"></span>Külső- és Belső-Kína</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Külső- és Belső-Kína"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Kínát hagyományosan Belső- és Külső-Kínára szokták felosztani. Külső-Kínához tartoznak a hatalmas területű, de csekély népességű nyugati és északi peremterületek: <a href="/wiki/Tibeti_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Tibeti Autonóm Terület">Tibet</a>, <a href="/wiki/Hszincsiang-Ujgur_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület">Hszincsiang</a>, <a href="/wiki/Bels%C5%91-Mong%C3%B3lia_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Belső-Mongólia Autonóm Terület">Belső-Mongólia Autonóm Terület</a> (内蒙古, Nèimĕnggŭ), <a href="/wiki/Csinghaj" title="Csinghaj">Csinghaj</a>, <a href="/wiki/Ninghszia-Huj_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Ninghszia-Huj Autonóm Terület">Ninghszia</a> (宁夏, Níngxià) és <a href="/wiki/Kanszu" title="Kanszu">Kanszu</a> (甘肃, Gānsù). Belső-Kína részei a sűrűn lakott középső, keleti és déli tartományok. Megjegyzendő, hogy Mandzsúria, vagyis a Pekingtől északkeletre fekvő terület történelmileg Külső-Kínához tartozott, csak a 19. század végén, a 20. század elején vált Belső-Kína részévé a nagyarányú han betelepülés következtében. A két országrész között óriási a különbség: </p> <ul><li>A már említett jelentős népsűrűségbeli eltérések lényegében a Belső- és Külső-Kína felosztásnak felelnek meg. A két régió területe nagyjából azonos, de Külső-Kína lakossága csak mintegy 5%-a egész Kína lakosságának;</li> <li>Belső-Kínára az öntözéses, intenzív földművelés jellemző, míg Külső-Kínára inkább a pásztorkodás és helyenként az öntözés nélküli földművelés;</li> <li>Külső-Kína domborzati viszonyai igen szélsőségesek, itt található a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Csomolungma (珠穆朗玛, Zhūmùlángmă; 8848 m), a világ második legmélyebben fekvő szárazföldi területe, a Turfáni-mélyedés (吐鲁暚盆地, Tŭlŭfān péndì, tengerszint alatt 154 m), a világ legjelentősebb sivatagjai közül néhány (Góbi, Takla-Makán), de vannak itt óriási mocsarak és sztyeppék is. Belső-Kínára ezzel ellentétben az alföldek, folyóvölgyek, szelídebb dombvidékek a jellemzők;</li> <li>A zord körülmények miatt Külső-Kínában nehéz a közlekedés, ezért a történelem folyamán nem jöhetett létre gazdasági integráció sem Belső-Kínával, sem Külső-Kínán belül. Az egyetlen nagyobb forgalmú út hosszú időn át a selyemút (丝绸之路, Sīchóu zhī lù) volt, amelyen a Kínai áruk eljutottak egészen Európáig. Belső-Kínában viszont a vízi utak sűrű hálózata már a középkorban nagyfokú gazdasági integrációt tett lehetővé;</li> <li>Belső-Kínát jórészt hanok lakják, míg Külső-Kínát – legalábbis egyelőre – különféle nemzetiségek, a kínaiakétól igen eltérő nyelvvel, kultúrával, szokásokkal stb.;</li> <li>A történelem folyamán Belső-Kína volt a tulajdonképpeni Kína, amely Külső-Kína egyes területeit időnként ugyan az adófizetőjévé tette, de szervesen nem kapcsolta őket a birodalomhoz. Külső-Kínát a mandzsu uralkodóház hódította meg Kínának a 18. században;</li> <li>Belső-Kínában a történelem folyamán a konfucianizmus, a mahájána-buddhizmus és a taoizmus honosodott meg, míg Külső-Kínában a lámaista buddhizmus és az iszlám;</li> <li>A KNK közigazgatási felosztása is tükrözi e kettősséget: míg Belső-Kína tartományokra van felosztva, Külső-Kína inkább ún. nemzetiségi autonóm területekre, illetve nemzetiségi autonóm körzetekre.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Észak_és_Dél"><span id=".C3.89szak_.C3.A9s_D.C3.A9l"></span>Észak és Dél</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Észak és Dél"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Belső-Kínát további két részre lehet felosztani: Észak-Kínára és Dél-Kínára. Ezek szintén sok szempontból eltérnek egymástól. A kettő között a határ a nagyjából a Jangce és a Sárga-folyó között, velük párhuzamosan folyó Huaj-folyó vonala (kb. a 35. szélességi fok). A kínai történelem első évezredeiben a felosztás nagyjából megegyezett a két nagy folyam vízgyűjtő területével, azóta azonban mindkét régió jelentősen kitágult, Dél-Kína a déli tengerpartig és a délnyugati területekig, Észak-Kína pedig a kínai-orosz határig. A két terület lényeges eltérései a következők: </p> <ul><li>Dél sokkal csapadékosabb, mint Észak, s Délen a csapadék eloszlása és a folyók vízjárása sokkal egyenletesebb, kiszámíthatóbb. Északon jóval gyakoribbak mind a szárazságok, mind az árviz;</li> <li>Dél-Kínában a fő mezőgazdasági termény a rizs, míg Észak-Kínában a búza és a köles;</li> <li>Dél-Kínát összevissza szabdalják a hajózható folyók és csatornák, míg északon inkább a szárazföldi közlekedés a jellemző;</li> <li>Észak-Kína nyelve viszonylag egységes, míg Dél-Kínában hat, egymás számára érthetetlen nyelvjárásban beszélnek az emberek;</li> <li>Délen és Északon is a hanok teszik ki a lakosság többségét, de közöttük is vannak különbségek. Az északiaknak a különböző északi nomád törzsekkel való keveredés miatt kissé más a testfelépítésük, átlagosan 5 cm-rel magasabbak a délieknél, s erőteljesebbek, súlyosabbak náluk. A déliek alacsonyabbak, gyengébb testalkatúak, de elmondható, hogy jobb érzékük van a kifinomult művészetekhez és az üzlethez;</li> <li>Nagy általánosítással az is elmondható, hogy Dél-Kína gazdagabb, fejlettebb, nyitottabb, de éppen ezért egy kicsit zavarosabb is, mint Észak-Kína.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közigazgatási_beosztás"><span id="K.C3.B6zigazgat.C3.A1si_beoszt.C3.A1s"></span>Közigazgatási beosztás</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Közigazgatási beosztás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Közigazgatásilag az ország 32 tartományi jogú egységre oszlik: </p> <ul><li>4 központi fennhatóságú városra [直辖市, zhíxiáshì: <a href="/wiki/Peking" title="Peking">Peking</a>, <a href="/wiki/Tiencsin" title="Tiencsin">Tiencsin</a> (天津, Tiānjīn), <a href="/wiki/Sanghaj" title="Sanghaj">Sanghaj</a>, <a href="/wiki/Csungking" title="Csungking">Csungking</a> (重庆, Chóngqìng)];</li> <li>5 nemzetiségi autonóm területre (民族自治区, mínzú zìzhìqū), és</li> <li>23 tartományra (省, shĕng), Tajvannal együtt.</li></ul> <p>A nemzetiségi autonóm területek és a tartományok területe átlagosan 300 ezer négyzetkilométer, ami körülbelül három Magyarországnyi, illetve egy Lengyelországnyi vagy Olaszországnyi területnek felel meg. Természetesen a tartományok nem egyforma méretűek, Hszincsiang például egymaga nagyobb, mint Kína tizenhárom legkisebb tartománya együtt. A tartományok lakóinak száma is változatos: átlagosan mintegy 38 millióan élnek egyben, de a tengerparti, illetve alföldi tartományok ennél sokkal népesebbek, míg Külső-Kína nagy kiterjedésű, főleg nemzetiségek által lakott területein jóval kevesebben élnek. A legnépesebb tartományok: Honan (河南, Hénán, 92 millió), Santung (山东, Shāndōng, 87 millió) és Szecsuan (84 millió). A legkisebb lakosságú tartományi jogú egységek: Tibet (2,5 millió), Csinghaj (5 millió), Ninghszia (5,3 millió). </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Régiók"><span id="R.C3.A9gi.C3.B3k"></span>Régiók</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Régiók"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Különböző gyakorlati megfontolásokból Kínát a következő régiókra szokták osztani: </p><p><b>Észak-Kína</b> (华北): <a href="/wiki/Peking" title="Peking">Peking</a>, <a href="/wiki/Tiencsin" title="Tiencsin">Tiencsin</a>, <a href="/wiki/Hopej" title="Hopej">Hopej</a> (河北, Hébĕi), <a href="/wiki/Senhszi" title="Senhszi">Senhszi</a> (山西, Shānxī), <a href="/wiki/Bels%C5%91-Mong%C3%B3lia_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Belső-Mongólia Autonóm Terület">Belső-Mongólia Autonóm Terület</a> </p><p>Peking és Tiencsin hatalmas, gazdag ipari és kereskedelmi központok. Kína tartományai közül Sanhsziban bányásszák a legtöbb szenet. Hopej inkább mezőgazdasági tartomány – ez látja el a fővárost élelemmel –, a viszonylag fejletlen Belső-Mongóliában pedig – ahol a lakosság kevesebb, mint 10%-a mongol – a jellemző külterjes gazdálkodás mellett nehézipari termelés is folyik. A száraz, kontinentális éghajlatnak megfelelően a régió legfontosabb mezőgazdasági terménye a búza, emellett jelentős még a kukorica-, köles-, zab- és kaoliang-termesztés*. Hopej egész Kínában első helyen áll gyapot-termelésben, Belső-Mongólia pedig állattenyésztéséről (ló, birka, marha, teve stb.) híres. A régió hagyományosan a hanok és az északi nomádok ütköző- és keveredési zónája volt, s hétszáz éve itt található Kína politikai központja. </p><p><b>Északkelet</b> (东北): <a href="/wiki/Liaoning" title="Liaoning">Liaoning</a> (辽宁, Liáoníng), <a href="/wiki/Csilin" title="Csilin">Csilin</a> (吉林, Jílín), <a href="/wiki/Hejlungcsiang" title="Hejlungcsiang">Hejlungcsiang</a> (黑龙江, Hēilóngjiāng) </p><p>Hagyományosan ezt a területet nevezték Mandzsúriának, mivel ez volt a Kínát két és fél évszázadon át uraló mandzsu nép őshazája. Kínaiaknak eredetileg tilos volt itt letelepedni, de a 19. század második felében nagyarányú betelepülés kezdődött, s mára az őslakos mandzsuk gyakorlatilag beolvadtak a hanok közé. A kései han betelepülésnek köszönhetően Kína más tájaival ellentétben Északkeleten sok erdőség megmaradt. Mezőgazdaságilag a mérsékelt övi gabonafélék – búza, kukorica, kaoliang – a jellemzők, s ebben a régióban termelik a legtöbb szójababot, napraforgót, cukorrépát és almát. Mindazonáltal a régió leginkább az iparáról híres. A 20. század első felében a nyersanyag- és területhiányban szenvedő japánok a befolyási övezetükbe vont, ásványkincsekben igen gazdag Mandzsúriában építették ki bányászati és nehézipari bázisukat, s a KNK megörökölte ezt a bázist. Liaoning Kína legvárosiasodottabb tartománya, itt a legsűrűbb a vasúthálózat, itt bányásszák a második legtöbb szenet, székvárosának, Senjangnak (沈雅, Shĕnyáng) a gépgyártása egész Kína gépgyártásának az egynegyedét teszi ki. A Senjangtól nem messze fekvő Ansan (鞍山, Anshān) Kína legnagyobb kohászati központja, itt állítják elő a Kínában termelt acél egynegyedét. ekHejlungcsiangb található Kína legnagyobb olajmezeje, Tacsing (大庆, Dàqìng). Megjegyzendő, hogy jelenleg a régió igen nagy válságban van a hatalmas, elavult, állami tulajdonban lévő kohászati üzemek miatt. </p><p><b>Kelet-Kína</b> (华东): <a href="/wiki/Sanghaj" title="Sanghaj">Sanghaj</a>, <a href="/wiki/Santung" title="Santung">Santung</a>, <a href="/wiki/Csiangszu" title="Csiangszu">Csiangszu</a> (江苏, Jiāngsū), <a href="/wiki/Cs%C3%B6csiang" title="Csöcsiang">Csöcsiang</a> (浙江, Zhèjiāng), <a href="/wiki/Anhuj" title="Anhuj">Anhuj</a> (安徽, Anhuī), <a href="/wiki/Csianghszi" title="Csianghszi">Csianghszi</a> (江西, Jiāngxī), <a href="/wiki/Fucsien" title="Fucsien">Fucsien</a> (福建, Fújiàn) </p><p>Hagyományosan Kína leggazdagabb régiója, a viszonylag elmaradott, tengerparttal nem rendelkező Anhujt és Csiangszut kivéve. A Szung-kortól (10-13. sz.) kezdve itt volt Kína gazdaságának szíve, itt feküdtek a rizs- és teatermesztés, valamint a selyemgyártás és -kereskedelem legfontosabb központjai. A 19. századtól elsősorban az itteni tengerparti nagyvárosokat nyitották meg a külföldiek előtt, ennek következtében máig ide koncentrálódik a modern ipar nagy része. A régió legészakibb tartománya Santung, itt a búza-, szójabab-, kaoliang- földimogyoró- és gyapottermesztés jelentős, de a tartomány ipara, amelyet még a németek és a japánok építettek ki, szintén kiemelkedő. Sanghaj Kína legnagyobb és leggazdagabb városa, a tartományi jogú egységek közül itt a legmagasabb az ipari termelés. Csöcsiang Kína leggazdagabb, Csiangszu és Fucsien a 3. és 4. leggazdagabb tartománya (GDP/fő-t számítva). A Jangce deltájának vidéke Kína legsűrűbben lakott területe. Santung kivételével a régióra jellemző termény a rizs és a tea. Az egész vidéken a könnyűipar – különösen a textilgyártás – az uralkodó. Fucsien szemben fekszik Tajvannal, és a tajvaniak nagy része innen származik, így Fucsient igen szoros szálak fűzik a „szakadár tartományhoz”. </p><p><b>Közép-dél</b> (中南): <a href="/wiki/Honan" title="Honan">Honan</a>, <a href="/wiki/Hupej" title="Hupej">Hupej</a> (湖北, Húbĕi), <a href="/wiki/Hunan" title="Hunan">Hunan</a> (湖南, Húnán), <a href="/wiki/Kuangtung" title="Kuangtung">Kuangtung</a> (广东, Guăngdōng), <a href="/wiki/Kuanghszi-Csuang_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület">Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület</a> (广西, Guăngxī), <a href="/wiki/Hajnan" title="Hajnan">Hajnan</a> </p><p>Ebben a régióban igen különböző tartományok találhatók. Honanban, Kína legnépesebb tartományában – az egyik legkorábban benépesült területen – a mezőgazdaság az uralkodó, itt termelik a legtöbb búzát, dohányt és szezámot, s jelentős a gyapottermesztés is. Erre épül a tartomány könnyű- és élelmiszeripara. Hupejben főleg rizst és szóját termesztenek, és Vuhan, a tartomány székvárosa ma már nehézipari központ. Hunan tartomány a rizs, a tea és a gyapot földje, jelentős ipara egyelőre nincs. Kuanghszi hegyes-völgyes, nehezen megközelíthető tartomány, számos nemzeti kisebbség lakja, ipara jelentéktelen, a földeken rizst és cukornádat termelnek. Kuangtung viszont Kína második leggazdagabb tartománya, székvárosa, Kanton (广州, Guăngzhōu) egy ideig a kínai-nyugati kereskedelem kizárólagos központja volt. Kuangtung határos Hongkonggal és Makaóval, s a Hongkongi tőkebefektetések egyik legfontosabb célpontja. Rizst, édesburgonyát, cukornádat és trópusi gyümölcsöket termesztenek itt, s Kuangtungban állítják elő a kínai selyem egynyolcadát. A legfontosabb iparág a könnyűipar, különösen a textilipar. Kuangtungban található két dúsgazdag „különleges gazdasági övezet”. Hajnan, Kína második legnagyobb szigete, a 80-as években vált önálló tartománnyá és „különleges gazdasági területté”, trópusi éghajlatán főleg rizst termelnek. </p><p><b>Délnyugat</b> (西南): <a href="/wiki/Csungking" title="Csungking">Csungking</a>, <a href="/wiki/Szecsuan" title="Szecsuan">Szecsuan</a>, <a href="/wiki/Kujcsou" title="Kujcsou">Kujcsou</a> (贵州, Guìzhōu), <a href="/wiki/J%C3%BCnnan" title="Jünnan">Jünnan</a> (艕颇, Yúnnán), <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibet</a> </p><p>Viszonylag elmaradott régió, Szecsuan (és a benne fekvő Csungking) kivételével csak az utóbbi évszázadokban vált Kína részévé. Csungking város nehézipari központ, 1997-ig Szecsuan tartományhoz tartozott (addig Szecsuan volt a legnépesebb tartomány), ekkor kapott tartományi jogú városi rangot. (A környező hatalmas mezőgazdasági területeket is Csungkinghoz csatolták, így papíron Csungking lett Kína legnagyobb városa.) A rizséről, selyméről és csípős ételeiről híres Szecsuan sokáig el volt vágva Kína többi részétől, csak a 20. században épültek ki idáig a vasútvonalak, s jórészt ma is mezőgazdasági tartománynak számít. Megjegyzendő, hogy Szecsuan nyugati fele földrajzilag és történelmileg Tibethez tartozik, a tartományhoz politikai okokból csatolták. A hegyes-völgyes Kujcsou Kína legszegényebb tartománya, jelentős részét nemzetiségek lakják, ipara elmaradott. Jünnan valamivel fejlettebb, mint Kujcsou, ásványkincsekben gazdag, s jelentős mennyiségű rizst és búzát termelnek itt. Jünnanban Kína 56 nemzetiségéből 22 megtalálható. A magas hegységek közé zárt Tibetben egészen a legutóbbi időkig szinte semmiféle ipari termelés nem folyt, a földeken pedig az árpa különböző változatait termelték. A történelem folyamán Tibet sokáig önálló állam volt – egy időben uralma nagyobb területre kiterjedt, mint a Kínai Császárságé –, csak a 18. századtól került valamelyest kínai befolyás alá, s a kínai központi kormányzat csak 1950-től gyakorol felette valódi hatalmat. </p><p><b>Északnyugat</b> (西北): <a href="/wiki/Senhszi" title="Senhszi">Senhszi</a> (陕西, Shănxī), <a href="/wiki/Kanszu" title="Kanszu">Kanszu</a>, <a href="/wiki/Csinghaj" title="Csinghaj">Csinghaj</a>, <a href="/wiki/Ninghszia-Huj_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Ninghszia-Huj Autonóm Terület">Ninghszia-Huj Autonóm Terület</a>, <a href="/wiki/Hszincsiang-Ujgur_Auton%C3%B3m_Ter%C3%BClet" title="Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület">Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület</a> </p><p>Senhszin kívüli területei Külső-Kínához tartoznak. Senhszi a kínai civilizáció bölcsője, valaha a kínai világ szíve volt, de később elmaradott mezőgazdasági tartománnyá vált. A senhszi löszföldeken főleg búzát, kölest, árpát termelnek, a tartomány iparilag fejletlen. Kanszu, Csinghaj, Ninghszia és Hszincsiang elmaradott, jórészt nemzetiségek által lakott területek, külterjes gazdálkodással. Hszincsiang jelentős része sivatagos, itt főleg oázisgazdálkodás folyik, a többi területen búzát, árpát, kölest, kaoliangot stb. termelnek, illetve állatokat tenyésztenek. Az utóbbi időben létrehoztak egy-két nehézipari központot Kanszuban és Hszincsiangban, de a régió arculatát ez nem változtatta meg lényegesen. Kanszu stratégiai jelentőségét az adta a történelem folyamán, hogy itt halad keresztül a „kanszui folyosó”, amely Belső-Kínát összeköti Belső-Ázsiával. Csinghaj történelmileg és földrajzilag <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibet</a> része, politikai okokból tették önálló tartománnyá. Hszincsiang lakosságának jelentős része az ujgur nemzetiséghez tartozik, akik időről időre fellázadnak a kínai uralom ellen, sok gondot okozva ezzel a kínai kormányzatnak. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Főbb_városok"><span id="F.C5.91bb_v.C3.A1rosok"></span>Főbb városok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Főbb városok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Kínában összesen 12 olyan város van, amelynek lakossága meghaladja a kétmillió főt, 22 városban pedig a lakosok száma egy- és kétmillió közé esik. A legnépesebb városok: <a href="/wiki/Csungking" title="Csungking">Csungking</a> (30 millió), <a href="/wiki/Sanghaj" title="Sanghaj">Sanghaj</a> (14 millió) és <a href="/wiki/Peking" title="Peking">Peking</a> (12 millió)*. 6.5 millió lakosa van az 1997-ben Kínához visszatért <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkongnak</a>, (香概, Xiānggăng), amelynek státusa: „különleges közigazgatási terület” (特别行政区, tèbié xíngzhèng qū), tehát kívül áll a tartományok rendszerén. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Peking">Peking</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Peking"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Kínai Népköztársaság fővárosa és politikai központja, itt vannak a központi párt- és állami szervek, (Államtanács, a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_Kommunista_P%C3%A1rt" title="Kínai Kommunista Párt">Kínai Kommunista Párt</a> Központi Bizottsága, <a href="/w/index.php?title=Orsz%C3%A1gos_N%C3%A9pi_Gy%C5%B1l%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Országos Népi Gyűlés (a lap nem létezik)">Országos Népi Gyűlés</a>) hivatalai, de emellett a város fontos ipari, kereskedelmi, turisztikai és kulturális központ is. Kína világhírű műemlékei közül sok Pekingben, illetve a környékén található, például a <a href="/wiki/Tiltott_V%C3%A1ros" title="Tiltott Város">Tiltott Város</a> (故宫, Gŭgōng), az <a href="/wiki/%C3%89g_temploma" title="Ég temploma">Ég temploma</a> (天坛, Tiāntán), a <a href="/wiki/Ny%C3%A1ri_Palota" class="mw-redirect mw-disambig" title="Nyári Palota">Nyári Palota</a> (颐和艕, Yíhéyuán), a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_nagy_fal" title="Kínai nagy fal">kínai nagy fal</a> (长城, Chángchéng). </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Sanghaj">Sanghaj</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Sanghaj"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Kína legjelentősebb ipari és kereskedelmi központja, a tényleges városi lakosságot tekintve Kína legnépesebb, a Föld második legnépesebb városa. A múlt század közepéig jelentéktelen halásztelepülés volt, de miután az első <a href="/wiki/%C3%93piumh%C3%A1bor%C3%BA" class="mw-redirect" title="Ópiumháború">ópiumháborút</a> lezáró <a href="/wiki/1842" title="1842">1842</a>-es nankingi szerződés alapján megnyitották a külföldi hatalmak előtt, gyors fejlődésnek indult, s néhány évtizeden belül a világ egyik legjelentősebb kikötővárosává vált. Ezt a szerepét máig megőrizte, egyike a világ tíz legnagyobb kikötőjének, emellett fontos ipari, kulturális és kereskedelmi központ. A tartományi jogú egységek közül itt a legnagyobb az ipari termelés, és itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP (Hongkongot leszámítva). </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kanton">Kanton</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Kanton"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>(广州, Guăngzhōu) Dél-Kína legjelentősebb városa a 6.6 milliós <a href="/wiki/Kanton_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Kanton (település)">Kanton</a>, Kína második leggazdagabb tartományának, Kuangtungnak a fővárosa. Sanghaj és Tiencsin után a KNK harmadik legnagyobb iparral rendelkező városa, s mivel közel fekszik Hongkonghoz, fontos kereskedelmi központ is. Az 1839-42-es ópiumháború előtt Kantonon keresztül zajlott a kínai-európai kereskedelem nagy része, így a város hagyományosan nyitott, gazdag és nehezen ellenőrizhető. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hongkong">Hongkong</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Hongkong"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkong</a> jelentéktelen halászfalu volt egészen addig, amíg az 1842-es nankingi és az <a href="/wiki/1860" title="1860">1860</a>-as pekingi szerződéssel Anglia ellenőrzése alá nem került a Hongkong-sziget, illetve az ezzel szemben fekvő <a href="/w/index.php?title=Kaulung-f%C3%A9lsziget&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaulung-félsziget (a lap nem létezik)">Kaulung-félszigetet</a> (九龙, Jiŭlóng). <a href="/wiki/1898" title="1898">1898</a>-ban <a href="/wiki/Anglia" title="Anglia">Anglia</a> 99 évre bérbe vette a Kowloon melletti ún. Új Területeket is, amelyek így szintén a brit koronagyarmat részei lettek. Hongkong a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> után indult gyors fejlődésnek, amikor vetélytársa, Sanghaj a kommunista uralom alatt hanyatlásnak indult. Az elmúlt fél évszázadban Hongkong a világ egyik legjelentősebb kereskedelmi és pénzügyi központjává vált – nem utolsósorban azért, mert a bezárkózó KNK rajta keresztül bonyolította külkereskedelmének nagy részét. A KNK ugyan nem ismerte el a kínai császárság által kötött ún. „<a href="/wiki/Egyenl%C5%91tlen_szerz%C5%91d%C3%A9s_(nemzetk%C3%B6zi_jog)" title="Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)">egyenlőtlen szerződéseket</a>”, tehát Hongkongot Kína elidegeníthetetlen részének tekintette, de hajlandó volt fenntartani a status quót a gyarmatot illetően. </p><p><a href="/wiki/1984" title="1984">1984</a>-ben <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a> és <a href="/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Egyesült Királyság">Nagy-Britannia</a> közös nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelentették, hogy az <a href="/wiki/1898" title="1898">1898</a>-as szerződés lejártával <a href="/wiki/1997" title="1997">1997</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAlius_1." title="Július 1.">július 1-jén</a> a Hongkonghoz tartozó összes terület – tehát nem csak a bérbe vett Új területek, hanem a korábban „örökös tulajdonként” megszerzett szigetek is – visszatérnek Kínához. Ugyanakkor a KNK ígéretet tett arra, hogy az „<a href="/wiki/Egy_orsz%C3%A1g_%E2%80%93_k%C3%A9t_rendszer" title="Egy ország – két rendszer">egy ország – két rendszer</a>” (一国两制, yìguó liăngzhì) elve alapján a visszatérést követő ötven éven át érintetlenül hagyja Hongkong kapitalista gazdasági és társadalmi berendezkedését. Jellemző a város gazdasági erejére, hogy az <a href="/wiki/1990-es_%C3%A9vek" title="1990-es évek">1990-es évek</a> közepén Hongkong GDP-je egynegyede volt az egész KNK GDP-jének. A gyarmat 1997-es visszatérése viszonylag zavartalanul megtörtént, s Hongkong jelenleg „különleges közigazgatási terület” státusával széles autonómiát élvez. </p><p>Megjegyzendő, hogy Hongkongban a kínai nyelv kantoni nyelvjárását (illetve második nyelvként az angolt) beszélik, ami nagyban eltér a KNK-ban hivatalos mandarin nyelvtől. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Makaó"><span id="Maka.C3.B3"></span>Makaó</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: Makaó"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Hongkonghoz közeli <a href="/wiki/Maka%C3%B3" title="Makaó">Makaó</a> (澳門, Aomen), a <a href="/wiki/16._sz%C3%A1zad" title="16. század">16. század</a> óta portugál birtok volt, de csak <a href="/wiki/1887" title="1887">1887</a>-ben vált hivatalosan a <a href="/wiki/Portug%C3%A1l_Birodalom" title="Portugál Birodalom">portugál gyarmattá</a>. Gazdasági jelentőségét a <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. századtól</a> elsősorban a <a href="/wiki/Turizmus" title="Turizmus">turizmus</a> és a szerencsejátékok, kaszinók adták. Hongkong visszatéréséhez kapcsolódóan 1987-ben a portugál kormány lemondott Makaóról, így a négymilliós, gazdag város <a href="/wiki/1999" title="1999">1999</a>. <a href="/wiki/December_20." title="December 20.">december 20-án</a> visszatért Kínához, amelynek Hongkonghoz hasonlóan "különleges gazdasági körzete" lett. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Tajvan">Tajvan</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Tajvan"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A jelenleg 21 milliós lakosságú <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">Tajvan</a> a <a href="/wiki/17._sz%C3%A1zad" title="17. század">17. század</a> végétől Kínához tartozott, de 1895-től egészen 1945-ig Formosa néven japán fennhatóság alatt állt. 1949-ben a kommunisták és a nacionalisták (国民党, Guómíndăng, „Nemzeti Párt”) polgárháborújának végén a vesztes Kuomintang-hadsereg és kormányzat Tajvan szigetére menekült, s ott rendezkedett be. Mivel a Kuomintang álláspontja szerint a Tajvanra menekült kormány az <a href="/wiki/1912" title="1912">1912</a>-ben kikiáltott Kínai Köztársaság legitim képviselője, Tajvan saját magát hivatalosan Kínai Köztársaságnak nevezi. A kommunista Kína Tajvant saját tartományaként tartja számon, de ténylegesen nem gyakorol felette ellenőrzést. A KNK egyik távlati célja az, hogy visszaszerezze az uralmat a „szakadár tartomány” felett, míg a jelenlegi tajvani kormányzat igyekszik fenntartani a status quót. Bár a két kormány viszonya meglehetősen ellenséges, az utóbbi években számottevően javultak a két fél közötti gazdasági kapcsolatok, a KNK-ba érkező külföldi tőke jelentős része tajvani eredetű, s a <a href="/wiki/Tajvani-szoros" title="Tajvani-szoros">Tajvani-szoros</a> két partját ma már erős gazdasági és személyes szálak fűzik egymáshoz. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Galéria"><span id="Gal.C3.A9ria"></span>Galéria</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=43" title="Szakasz szerkesztése: Galéria"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul class="gallery mw-gallery-traditional center"> <li class="gallerybox" style="width: 185px"> <div class="thumb" style="width: 180px; height: 210px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:20090503_6305_Guilin.jpg" class="mw-file-description" title="Kujlin (Guilin) hegyei az ország déli részén"><img alt="Kujlin (Guilin) hegyei az ország déli részén" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/20090503_6305_Guilin.jpg/150px-20090503_6305_Guilin.jpg" decoding="async" width="150" height="100" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/20090503_6305_Guilin.jpg/225px-20090503_6305_Guilin.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/20090503_6305_Guilin.jpg/300px-20090503_6305_Guilin.jpg 2x" data-file-width="3008" data-file-height="2000" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><span class="kinai-szoveg"><span class="magyaros">Kujlin</span><span class="hidden"> <i>(<span class="pinyin">Guilin</span>)</i></span></span> hegyei az ország déli részén</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 185px"> <div class="thumb" style="width: 180px; height: 210px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Mount_Everest_as_seen_from_Drukair2_Crisco_edit.jpg" class="mw-file-description" title="Csomolungma"><img alt="Csomolungma" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Mount_Everest_as_seen_from_Drukair2_Crisco_edit.jpg/150px-Mount_Everest_as_seen_from_Drukair2_Crisco_edit.jpg" decoding="async" width="150" height="84" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Mount_Everest_as_seen_from_Drukair2_Crisco_edit.jpg/225px-Mount_Everest_as_seen_from_Drukair2_Crisco_edit.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Mount_Everest_as_seen_from_Drukair2_Crisco_edit.jpg/300px-Mount_Everest_as_seen_from_Drukair2_Crisco_edit.jpg 2x" data-file-width="2956" data-file-height="1660" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><a href="/wiki/Csomolungma" title="Csomolungma">Csomolungma</a></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 185px"> <div class="thumb" style="width: 180px; height: 210px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sand_dunes_(1).jpg" class="mw-file-description" title="Homokdűnék Dunhuang mellett"><img alt="Homokdűnék Dunhuang mellett" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Sand_dunes_%281%29.jpg/150px-Sand_dunes_%281%29.jpg" decoding="async" width="150" height="113" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Sand_dunes_%281%29.jpg/225px-Sand_dunes_%281%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Sand_dunes_%281%29.jpg/300px-Sand_dunes_%281%29.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1200" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Homokdűnék Dunhuang mellett</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 185px"> <div class="thumb" style="width: 180px; height: 210px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Yangtze-Ships.JPG" class="mw-file-description" title="A Jangce Nankingnál"><img alt="A Jangce Nankingnál" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ae/Yangtze-Ships.JPG/150px-Yangtze-Ships.JPG" decoding="async" width="150" height="113" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ae/Yangtze-Ships.JPG/225px-Yangtze-Ships.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ae/Yangtze-Ships.JPG/300px-Yangtze-Ships.JPG 2x" data-file-width="3072" data-file-height="2304" /></a></span></div> <div class="gallerytext">A <a href="/wiki/Jangce" title="Jangce">Jangce</a> <a href="/wiki/Nanking" title="Nanking">Nankingnál</a></div> </li> </ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=44" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 129. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á130-2"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á130_2-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á130_2-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á130_2-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 130. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á132-3"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á132_3-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á132_3-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 132. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á133-4"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á133_4-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á133_4-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á133_4-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 133. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á134-5"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á134_5-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á134_5-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 134. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á135-6"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á135_6-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á135_6-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á135_6-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á135_6-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á135_6-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 135. o.</span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 138. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á139-8"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á139_8-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á139_8-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á139_8-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 139. o.</span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 141. o.</span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 148. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á149-11"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á149_11-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á149_11-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á149_11-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á149_11-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á149_11-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 149. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á150-12"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á150_12-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á150_12-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á150_12-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á150_12-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 150. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á151-13"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á151_13-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á151_13-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á151_13-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á151_13-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 151. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á152-14"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á152_14-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á152_14-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á152_14-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 152. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á153-15"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á153_15-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á153_15-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 153. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á154-16"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á154_16-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á154_16-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á154_16-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 154. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á155-17"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á155_17-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á155_17-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 155. o.</span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111204231637/http://academic.brooklyn.cuny.edu/core9/phalsall/texts/chinfact.html"><i>BASIC INFORMATION ON CHINA</i></a>. [2011. december 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://academic.brooklyn.cuny.edu/core9/phalsall/texts/chinfact.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Á159-19"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á159_19-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á159_19-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á159_19-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 159. o.</span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 160. o.</span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 161. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á162-22"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á162_22-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á162_22-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á162_22-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 162. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á163-23"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á163_23-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á163_23-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á163_23-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 163. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á164-24"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á164_24-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á164_24-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á164_24-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á164_24-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á164_24-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á164_24-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á164_24-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 164. o.</span> </li> <li id="cite_note-Balázs_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Balázs_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Balázs" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Balázs">Balázs</a></span></span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 167. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á169-27"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á169_27-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á169_27-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 169. o.</span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 170. o.</span> </li> <li id="cite_note-Á171-29"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Á171_29-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á171_29-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Á171_29-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ázsiaföldr" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ázsiaföldr">Ázsiaföldr</a></span> 171. o.</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=45" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Ázsiaföldr"><b><a href="#back:Ázsiaföldr">↑</a></b> <b>Ázsiaföldr:</b> </span>Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): <i>Ázsia regionális földrajza.</i> Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632840215" title="Speciális:Könyvforrások/9789632840215">ISBN 9789632840215</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AK%C3%ADna+f%C3%B6ldrajza&rft.au=Horv%C3%A1th+Gergely%2C+Prob%C3%A1ld+Ferenc%2C+Szab%C3%B3+P%C3%A1l+%28szerk%29&rft.btitle=%C3%81zsia+region%C3%A1lis+f%C3%B6ldrajza&rft.date=1998&rft.genre=book&rft.isbn=9789632840215&rft.place=Budapest&rft.pub=ELTE+E%C3%B6tv%C3%B6s+Kiad%C3%B3&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Balázs"><b><a href="#back:Balázs">↑</a></b> <b>Balázs:</b> </span><a href="/wiki/Bal%C3%A1zs_D%C3%A9nes" title="Balázs Dénes">Balázs Dénes</a>: <i>A dél-kínai karsztvidék természeti földrajza.</i> Budapest: MTA földrajztudományi kutatócsoport. 1961. Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1961. évi 4. számából <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AK%C3%ADna+f%C3%B6ldrajza&rft.au=Bal%C3%A1zs+D%C3%A9nes&rft.btitle=A+d%C3%A9l-k%C3%ADnai+karsztvid%C3%A9k+term%C3%A9szeti+f%C3%B6ldrajza&rft.date=1961&rft.genre=book&rft.place=Budapest&rft.pub=MTA+f%C3%B6ldrajztudom%C3%A1nyi+kutat%C3%B3csoport&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Polonyi"><b><a href="#back:Polonyi">↑</a></b> <b>Polonyi:</b> </span>Polonyi Péter: <i>Kína (nagyútikönyv).</i> Budapest: Panoráma. 1987. = Panoráma nagyútikönyvek, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632432568" title="Speciális:Könyvforrások/9632432568">ISBN 963-243-256-8</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AK%C3%ADna+f%C3%B6ldrajza&rft.au=Polonyi+P%C3%A9ter&rft.btitle=K%C3%ADna+%28nagy%C3%BAtik%C3%B6nyv%29&rft.date=1987&rft.genre=book&rft.isbn=963-243-256-8&rft.place=Budapest&rft.pub=Panor%C3%A1ma&rft.series=Panor%C3%A1ma+nagy%C3%BAtik%C3%B6nyvek&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikk"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikk"></span>Kapcsolódó szócikk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&action=edit&section=46" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Mong%C3%B3lia_f%C3%B6ldrajza" title="Mongólia földrajza">Mongólia földrajza</a></li> <li><a href="/wiki/Mong%C3%B3lia_geol%C3%B3gi%C3%A1ja" title="Mongólia geológiája">Mongólia geológiája</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Ázsia_földrajza" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:%C3%81zsia_f%C3%B6ldrajza" title="Sablon:Ázsia földrajza">Sablon:Ázsia földrajza</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:%C3%81zsia_f%C3%B6ldrajza"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:%C3%81zsia_f%C3%B6ldrajza"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:%C3%81zsia_f%C3%B6ldrajza&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Ázsia_földrajza" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/%C3%81zsia_f%C3%B6ldrajza" title="Ázsia földrajza">Ázsia földrajza</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Afganiszt%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Afganisztán földrajza (a lap nem létezik)">Afganisztán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Azerbajdzs%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Azerbajdzsán földrajza (a lap nem létezik)">Azerbajdzsán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Bahrein_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bahrein földrajza (a lap nem létezik)">Bahrein</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Banglades_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Banglades földrajza (a lap nem létezik)">Banglades</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Bhut%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bhután földrajza (a lap nem létezik)">Bhután</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Brunei_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Brunei földrajza (a lap nem létezik)">Brunei</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=D%C3%A9l-Korea_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dél-Korea földrajza (a lap nem létezik)">Dél-Korea</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Az_Egyes%C3%BClt_Arab_Em%C3%ADrs%C3%A9gek_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az Egyesült Arab Emírségek földrajza (a lap nem létezik)">Egyesült Arab Emírségek</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=%C3%89szak-Korea_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Észak-Korea földrajza (a lap nem létezik)">Észak-Korea</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=A_F%C3%BCl%C3%B6p-szigetek_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="A Fülöp-szigetek földrajza (a lap nem létezik)">Fülöp-szigetek</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Gr%C3%BAzia_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Grúzia földrajza (a lap nem létezik)">Grúzia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=India_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="India földrajza (a lap nem létezik)">India</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Indon%C3%A9zia_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Indonézia földrajza (a lap nem létezik)">Indonézia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Irak_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Irak földrajza (a lap nem létezik)">Irak</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Ir%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Irán földrajza (a lap nem létezik)">Irán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Izrael_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Izrael földrajza (a lap nem létezik)">Izrael</a></li> <li><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza" title="Japán földrajza">Japán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Jemen_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jemen földrajza (a lap nem létezik)">Jemen</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Jord%C3%A1nia_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jordánia földrajza (a lap nem létezik)">Jordánia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kambodzsa_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kambodzsa földrajza (a lap nem létezik)">Kambodzsa</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Katar_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Katar földrajza (a lap nem létezik)">Katar</a></li> <li><a href="/wiki/Kazahszt%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza" title="Kazahsztán földrajza">Kazahsztán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kelet-Timor_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kelet-Timor földrajza (a lap nem létezik)">Kelet-Timor</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Kína</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kirgiziszt%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kirgizisztán földrajza (a lap nem létezik)">Kirgizisztán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kuvait_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kuvait földrajza (a lap nem létezik)">Kuvait</a></li> <li><a href="/wiki/Laosz_f%C3%B6ldrajza" title="Laosz földrajza">Laosz</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Libanon_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Libanon földrajza (a lap nem létezik)">Libanon</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Malajzia_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Malajzia földrajza (a lap nem létezik)">Malajzia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Mald%C3%ADv-szigetek_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maldív-szigetek földrajza (a lap nem létezik)">Maldív-szigetek</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Mianmar_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mianmar földrajza (a lap nem létezik)">Mianmar</a></li> <li><a href="/wiki/Mong%C3%B3lia_f%C3%B6ldrajza" title="Mongólia földrajza">Mongólia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Nep%C3%A1l_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nepál földrajza (a lap nem létezik)">Nepál</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Om%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Omán földrajza (a lap nem létezik)">Omán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=%C3%96rm%C3%A9nyorsz%C3%A1g_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Örményország földrajza (a lap nem létezik)">Örményország</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Pakiszt%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pakisztán földrajza (a lap nem létezik)">Pakisztán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Sr%C3%AD_Lanka_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Srí Lanka földrajza (a lap nem létezik)">Srí Lanka</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Sza%C3%BAd-Ar%C3%A1bia_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szaúd-Arábia földrajza (a lap nem létezik)">Szaúd-Arábia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Szingap%C3%BAr_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szingapúr földrajza (a lap nem létezik)">Szingapúr</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Sz%C3%ADria_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szíria földrajza (a lap nem létezik)">Szíria</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=T%C3%A1dzsikiszt%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tádzsikisztán földrajza (a lap nem létezik)">Tádzsikisztán</a></li> <li><a href="/wiki/Tajvan_f%C3%B6ldrajza" title="Tajvan földrajza">Tajvan</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Thaif%C3%B6ld_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thaiföld földrajza (a lap nem létezik)">Thaiföld</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g_f%C3%B6ldrajza" title="Törökország földrajza">Törökország</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=T%C3%BCrkmeniszt%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Türkmenisztán földrajza (a lap nem létezik)">Türkmenisztán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=%C3%9Czbegiszt%C3%A1n_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Üzbegisztán földrajza (a lap nem létezik)">Üzbegisztán</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Vietnam_f%C3%B6ldrajza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vietnam földrajza (a lap nem létezik)">Vietnam</a></li></ul> </div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="1" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Asia.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Asia.svg/100px-Asia.svg.png" decoding="async" width="100" height="132" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Asia.svg/150px-Asia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Asia.svg/200px-Asia.svg.png 2x" data-file-width="506" data-file-height="670" /></a></span></div></td></tr></tbody></table></div> <p class="mw-empty-elt"> </p> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_geography.png" class="mw-file-description" title="Földrajz"><img alt="Földrajz" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/25px-P_geography.png" decoding="async" width="25" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/38px-P_geography.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/50px-P_geography.png 2x" data-file-width="77" data-file-height="68" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:F%C3%B6ldrajz" title="Portál:Földrajz">Földrajzportál</a></b></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_Chinese_Dragon.png" class="mw-file-description" title="Kína"><img alt="Kína" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/P_Chinese_Dragon.png/25px-P_Chinese_Dragon.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/P_Chinese_Dragon.png/38px-P_Chinese_Dragon.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/P_Chinese_Dragon.png/50px-P_Chinese_Dragon.png 2x" data-file-width="200" data-file-height="183" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%ADna" title="Portál:Kína">Kína-portál</a></b></li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?useformat=desktop&type=1x1&usesul3=0" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kína_földrajza&oldid=27573548">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kína_földrajza&oldid=27573548</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza" title="Kategória:Kína földrajza">Kína földrajza</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_mandarin_nyelv%C5%B1_tartalommal" title="Kategória:Szócikkek mandarin nyelvű tartalommal">Szócikkek mandarin nyelvű tartalommal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 3., 23:44</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29"><img src="/static/images/footer/wikimedia.svg" width="25" height="25" alt="Wikimedia Foundation" lang="en" loading="lazy"></picture></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" width="88" height="31"><img src="/w/resources/assets/mediawiki_compact.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="25" height="25" loading="lazy"></picture></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-header-container vector-sticky-header-container"> <div id="vector-sticky-header" class="vector-sticky-header"> <div class="vector-sticky-header-start"> <div class="vector-sticky-header-icon-start vector-button-flush-left vector-button-flush-right" aria-hidden="true"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-sticky-header-search-toggle" tabindex="-1" data-event-name="ui.vector-sticky-search-form.icon"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </button> </div> <div role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box"> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail"> <form action="/w/index.php" id="vector-sticky-search-form" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián"> <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-context-bar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-sticky-header-toc vector-sticky-header-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-sticky-header-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-sticky-header-toc-label" for="vector-sticky-header-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-sticky-header-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div class="vector-sticky-header-context-bar-primary" aria-hidden="true" ><span class="mw-page-title-main">Kína földrajza</span></div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-end" aria-hidden="true"> <div class="vector-sticky-header-icons"> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-talk-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="talk-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-speechBubbles mw-ui-icon-wikimedia-speechBubbles"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-subject-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="subject-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-article mw-ui-icon-wikimedia-article"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-history-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="history-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-history mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-history"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only mw-watchlink" id="ca-watchstar-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="watch-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-star mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-star"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="wikitext-edit-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-wikiText mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-wikiText"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-ve-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-edit mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-edit"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-viewsource-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-protected-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-editLock mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-editLock"></span> <span></span> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-buttons"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet mw-interlanguage-selector" id="p-lang-btn-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-language mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-language"></span> <span>44 nyelv</span> </button> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive" id="ca-addsection-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="addsection-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-speechBubbleAdd-progressive mw-ui-icon-wikimedia-speechBubbleAdd-progressive"></span> <span>Új téma nyitása</span> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-icon-end"> <div class="vector-user-links"> </div> </div> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-d8647bfd6-8x4j6","wgBackendResponseTime":154,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.521","walltime":"0.683","ppvisitednodes":{"value":14943,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":99501,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":20950,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":35784,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":2,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 486.562 1 -total"," 33.46% 162.801 1 Sablon:Ország_földrajz_infobox"," 20.25% 98.543 71 Sablon:Refhely"," 19.93% 96.951 7 Sablon:Wikidata"," 17.69% 86.083 14 Sablon:Infobox/Kiegészített"," 15.55% 75.661 71 Sablon:Tagref"," 13.49% 65.633 1 Sablon:Ázsia_földrajza"," 12.89% 62.699 1 Sablon:Navbox"," 6.50% 31.636 1 Sablon:Jegyzetek"," 6.14% 29.866 2 Sablon:References"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.149","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1879292,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-64f8f8dcdb-jf8x2","timestamp":"20250222022004","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"K\u00edna f\u00f6ldrajza","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q839778","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q839778","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-05-12T14:37:46Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/ea\/China_satellite.png"}</script> </body> </html>