CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Buddhizmus – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"07683cac-d3b4-4652-b3a0-46a0b4ba33f8","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Buddhizmus","wgTitle":"Buddhizmus","wgCurRevisionId":27536835,"wgRevisionId":27536835,"wgArticleId":7113,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Szócikkek ind nyelvű tartalommal","Szócikkek tibeti nyelvű tartalommal","Kevés forrással rendelkező lapok","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Buddhizmus"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Buddhizmus", "wgRelevantArticleId":7113,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27536835,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":200000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q748","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList", "mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","mediawiki.page.gallery.styles":"ready","ext.tmh.player.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements", "mediawiki.page.media","ext.tmh.player","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.tmh.player.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cmediawiki.page.gallery.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="913"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png/800px-A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="609"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png/640px-A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="487"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Buddhizmus – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Buddhizmus"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Buddhizmus"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Buddhizmus rootpage-Buddhizmus skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Buddhizmus" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Buddhizmus" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Buddhizmus" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Buddhizmus" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Kialakulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kialakulása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Kialakulása</span> </div> </a> <ul id="toc-Kialakulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_buddhista_hagyományok_korai_terjedése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_buddhista_hagyományok_korai_terjedése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>A buddhista hagyományok korai terjedése</span> </div> </a> <ul id="toc-A_buddhista_hagyományok_korai_terjedése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_buddhizmus_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_buddhizmus_története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>A buddhizmus története</span> </div> </a> <ul id="toc-A_buddhizmus_története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tudomány,_filozófia_és_vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Tudomány,_filozófia_és_vallás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Tudomány, filozófia és vallás</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Tudomány,_filozófia_és_vallás-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Tudomány, filozófia és vallás alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Tudomány,_filozófia_és_vallás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Élet_és_a_világ" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Élet_és_a_világ"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>Élet és a világ</span> </div> </a> <ul id="toc-Élet_és_a_világ-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Karma:_ok_és_okozat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Karma:_ok_és_okozat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1.1</span> <span>Karma: ok és okozat</span> </div> </a> <ul id="toc-Karma:_ok_és_okozat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Újraszületés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Újraszületés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1.2</span> <span>Újraszületés</span> </div> </a> <ul id="toc-Újraszületés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szanszára" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szanszára"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1.3</span> <span>Szanszára</span> </div> </a> <ul id="toc-Szanszára-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Szenvedés:_okok_és_okozatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Szenvedés:_okok_és_okozatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Szenvedés: okok és okozatok</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Szenvedés:_okok_és_okozatok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Szenvedés: okok és okozatok alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Szenvedés:_okok_és_okozatok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Négy_nemes_igazság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Négy_nemes_igazság"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Négy nemes igazság</span> </div> </a> <ul id="toc-Négy_nemes_igazság-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nemes_nyolcrétű_ösvény" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nemes_nyolcrétű_ösvény"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Nemes nyolcrétű ösvény</span> </div> </a> <ul id="toc-Nemes_nyolcrétű_ösvény-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Középút" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Középút"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>Középút</span> </div> </a> <ul id="toc-Középút-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_valóság_természete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_valóság_természete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>A valóság természete</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_valóság_természete-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A valóság természete alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_valóság_természete-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Mulandóság,_éntelenség_és_szenvedés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Mulandóság,_éntelenség_és_szenvedés"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>Mulandóság, éntelenség és szenvedés</span> </div> </a> <ul id="toc-Mulandóság,_éntelenség_és_szenvedés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Függő_keletkezés[60]" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Függő_keletkezés[60]"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Függő keletkezés<sup><span>[</span>60<span>]</span></sup></span> </div> </a> <ul id="toc-Függő_keletkezés[60]-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_öt_szkandha" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_öt_szkandha"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.3</span> <span>Az öt szkandha</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_öt_szkandha-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Üresség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Üresség"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.4</span> <span>Üresség</span> </div> </a> <ul id="toc-Üresség-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Megvilágosodás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megvilágosodás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Megvilágosodás</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Megvilágosodás-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Megvilágosodás alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Megvilágosodás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Nirvána" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nirvána"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Nirvána</span> </div> </a> <ul id="toc-Nirvána-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Buddhák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Buddhák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>Buddhák</span> </div> </a> <ul id="toc-Buddhák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-bódhiszattvák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#bódhiszattvák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.3</span> <span>bódhiszattvák</span> </div> </a> <ul id="toc-bódhiszattvák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Buddhista_kozmológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Buddhista_kozmológia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Buddhista kozmológia</span> </div> </a> <ul id="toc-Buddhista_kozmológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_buddhizmus_főbb_iskolái" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_buddhizmus_főbb_iskolái"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>A buddhizmus főbb iskolái</span> </div> </a> <ul id="toc-A_buddhizmus_főbb_iskolái-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Elterjedés_és_változatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Elterjedés_és_változatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Elterjedés és változatok</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Elterjedés_és_változatok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Elterjedés és változatok alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Elterjedés_és_változatok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_buddhizmus_Magyarországon" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_buddhizmus_Magyarországon"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10.1</span> <span>A buddhizmus Magyarországon</span> </div> </a> <ul id="toc-A_buddhizmus_Magyarországon-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Szerzetesi_élet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Szerzetesi_élet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Szerzetesi élet</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Szerzetesi_élet-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Szerzetesi élet alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Szerzetesi_élet-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Speciális_tanulási_módszerek_a_tibeti_kolostorokban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Speciális_tanulási_módszerek_a_tibeti_kolostorokban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11.1</span> <span>Speciális tanulási módszerek a tibeti kolostorokban</span> </div> </a> <ul id="toc-Speciális_tanulási_módszerek_a_tibeti_kolostorokban-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Vitázás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Vitázás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11.1.1</span> <span>Vitázás</span> </div> </a> <ul id="toc-Vitázás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Eljárások_és_szabályok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Eljárások_és_szabályok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11.1.2</span> <span>Eljárások és szabályok</span> </div> </a> <ul id="toc-Eljárások_és_szabályok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fizikális_gesztusok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Fizikális_gesztusok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11.1.3</span> <span>Fizikális gesztusok</span> </div> </a> <ul id="toc-Fizikális_gesztusok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Buddhista_szövegek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Buddhista_szövegek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Buddhista szövegek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Buddhista_szövegek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Buddhista szövegek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Buddhista_szövegek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_páli_Tipitaka" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_páli_Tipitaka"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.1</span> <span>A páli Tipitaka</span> </div> </a> <ul id="toc-A_páli_Tipitaka-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Mahájána_szútrák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Mahájána_szútrák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.2</span> <span>Mahájána szútrák</span> </div> </a> <ul id="toc-Mahájána_szútrák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Meditáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Meditáció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Meditáció</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Meditáció-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Meditáció alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Meditáció-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Jóga" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Jóga"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13.1</span> <span>Jóga</span> </div> </a> <ul id="toc-Jóga-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_buddhizmus_és_a_modern_tudományok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_buddhizmus_és_a_modern_tudományok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>A buddhizmus és a modern tudományok</span> </div> </a> <ul id="toc-A_buddhizmus_és_a_modern_tudományok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Buddhista_művészet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Buddhista_művészet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15</span> <span>Buddhista művészet</span> </div> </a> <ul id="toc-Buddhista_művészet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_buddhizmus_és_a_társadalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_buddhizmus_és_a_társadalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16</span> <span>A buddhizmus és a társadalom</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_buddhizmus_és_a_társadalom-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A buddhizmus és a társadalom alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_buddhizmus_és_a_társadalom-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Nők_a_buddhizmusban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nők_a_buddhizmusban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.1</span> <span>Nők a buddhizmusban</span> </div> </a> <ul id="toc-Nők_a_buddhizmusban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Családi_élet_a_buddhizmusban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Családi_élet_a_buddhizmusban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.2</span> <span>Családi élet a buddhizmusban</span> </div> </a> <ul id="toc-Családi_élet_a_buddhizmusban-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Anyaság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Anyaság"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.2.1</span> <span>Anyaság</span> </div> </a> <ul id="toc-Anyaság-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szerelem,_szexuális_magaviselet_és_házasság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szerelem,_szexuális_magaviselet_és_házasság"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.2.2</span> <span>Szerelem, szexuális magaviselet és házasság</span> </div> </a> <ul id="toc-Szerelem,_szexuális_magaviselet_és_házasság-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Abortusz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Abortusz"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.2.3</span> <span>Abortusz</span> </div> </a> <ul id="toc-Abortusz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Eutanázia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Eutanázia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.2.4</span> <span>Eutanázia</span> </div> </a> <ul id="toc-Eutanázia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Buddhista_nézetek_a_halálbüntetésről" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Buddhista_nézetek_a_halálbüntetésről"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.3</span> <span>Buddhista nézetek a halálbüntetésről</span> </div> </a> <ul id="toc-Buddhista_nézetek_a_halálbüntetésről-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_buddhizmus_és_más_vallások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_buddhizmus_és_más_vallások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">17</span> <span>A buddhizmus és más vallások</span> </div> </a> <ul id="toc-A_buddhizmus_és_más_vallások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kritika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kritika"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">18</span> <span>Kritika</span> </div> </a> <ul id="toc-Kritika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjegyzések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzések"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">19</span> <span>Megjegyzések</span> </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hivatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Hivatkozások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">20</span> <span>Hivatkozások</span> </div> </a> <ul id="toc-Hivatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">21</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ajánlott_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Ajánlott_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">22</span> <span>Ajánlott irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Ajánlott_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">23</span> <span>További információk</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-További_információk-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) További információk alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Egyéb" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">23.1</span> <span>Egyéb</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyéb-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">24</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Buddhizmus</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 222 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-222" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">222 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Buddhism" title="Buddhism – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Buddhism" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Boeddhisme" title="Boeddhisme – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Boeddhisme" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Buddhismus" title="Buddhismus – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Buddhismus" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%89%A1%E1%8B%B2%E1%88%B5%E1%88%9D" title="ቡዲስም – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ቡዲስም" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target"><span>አማርኛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Budismo" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Buddend%C5%8Dm" title="Buddendōm – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Buddendōm" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target"><span>Ænglisc</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8C%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बौद्ध धर्म – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="बौद्ध धर्म" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target"><span>अंगिका</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D8%A8%D9%88%D8%B0%D9%8A%D8%A9" title="البوذية – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="البوذية" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%88%D8%AF%D9%8A%D8%A9" title="بودية – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="بودية" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>الدارجة</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%88%D8%B0%D9%8A%D9%87" title="بوذيه – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="بوذيه" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AC%E0%A7%8C%E0%A6%A6%E0%A7%8D%E0%A6%A7_%E0%A6%A7%E0%A7%B0%E0%A7%8D%E0%A6%AE" title="বৌদ্ধ ধৰ্ম – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="বৌদ্ধ ধৰ্ম" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target"><span>অসমীয়া</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Budismu" title="Budismu – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Budismu" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Buddizm" title="Buddizm – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Buddizm" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%88%D8%AF%DB%8C%D8%B2%D9%85" title="بودیزم – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="بودیزم" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Agama_Buddha" title="Agama Buddha – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Agama Buddha" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target"><span>Basa Bali</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Buddhismus" title="Buddhismus – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Buddhismus" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target"><span>Boarisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Bud%C4%97zmos" title="Budėzmos – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Budėzmos" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Budismo" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target"><span>Bikol Central</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D1%8B%D0%B7%D0%BC" title="Будызм – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Будызм" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D1%8B%D0%B7%D0%BC" title="Будызм – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Будызм" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bew mw-list-item"><a href="https://bew.wikipedia.org/wiki/Buda" title="Buda – Betawi" lang="bew" hreflang="bew" data-title="Buda" data-language-autonym="Betawi" data-language-local-name="Betawi" class="interlanguage-link-target"><span>Betawi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D1%8A%D0%BC" title="Будизъм – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Будизъм" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8C%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बौद्ध धर्म – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="बौद्ध धर्म" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target"><span>भोजपुरी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bi mw-list-item"><a href="https://bi.wikipedia.org/wiki/Budisim" title="Budisim – bislama" lang="bi" hreflang="bi" data-title="Budisim" data-language-autonym="Bislama" data-language-local-name="bislama" class="interlanguage-link-target"><span>Bislama</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bjn mw-list-item"><a href="https://bjn.wikipedia.org/wiki/Buddha" title="Buddha – Banjar" lang="bjn" hreflang="bjn" data-title="Buddha" data-language-autonym="Banjar" data-language-local-name="Banjar" class="interlanguage-link-target"><span>Banjar</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-blk mw-list-item"><a href="https://blk.wikipedia.org/wiki/%E1%80%97%E1%80%AF%E1%80%92%E1%80%B9%E1%80%93%E1%80%98%E1%80%AC%E1%82%8F%E1%80%9E%E1%80%AC%E1%82%8F" title="ဗုဒ္ဓဘာႏသာႏ – Pa'O" lang="blk" hreflang="blk" data-title="ဗုဒ္ဓဘာႏသာႏ" data-language-autonym="ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ" data-language-local-name="Pa'O" class="interlanguage-link-target"><span>ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AC%E0%A7%8C%E0%A6%A6%E0%A7%8D%E0%A6%A7%E0%A6%A7%E0%A6%B0%E0%A7%8D%E0%A6%AE" title="বৌদ্ধধর্ম – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="বৌদ্ধধর্ম" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%93%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BD%96%E0%BD%A6%E0%BE%9F%E0%BD%93%E0%BC%8D" title="ནང་བསྟན། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="ནང་བསྟན།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target"><span>བོད་ཡིག</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bpy mw-list-item"><a href="https://bpy.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AC%E0%A7%8C%E0%A6%A6%E0%A7%8D%E0%A6%A7_%E0%A6%B2%E0%A6%BF%E0%A6%9A%E0%A7%87%E0%A6%A4" title="বৌদ্ধ লিচেত – Bishnupriya" lang="bpy" hreflang="bpy" data-title="বৌদ্ধ লিচেত" data-language-autonym="বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী" data-language-local-name="Bishnupriya" class="interlanguage-link-target"><span>বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Boudaegezh" title="Boudaegezh – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Boudaegezh" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Budizam" title="Budizam – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Budizam" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-btm mw-list-item"><a href="https://btm.wikipedia.org/wiki/Buddha" title="Buddha – Batak Mandailing" lang="btm" hreflang="btm" data-title="Buddha" data-language-autonym="Batak Mandailing" data-language-local-name="Batak Mandailing" class="interlanguage-link-target"><span>Batak Mandailing</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D1%8B%D0%BD_%D1%88%D0%B0%D0%B6%D0%B0%D0%BD" title="Буддын шажан – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Буддын шажан" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target"><span>Буряад</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Budisme" title="Budisme – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Budisme" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/H%C5%ADk-g%C3%A1u" title="Hŭk-gáu – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Hŭk-gáu" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target"><span>閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target"><span>Нохчийн</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Budismo" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target"><span>Cebuano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%88%D8%AF%DB%8C%D8%B2%D9%85" title="بودیزم – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="بودیزم" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Buddisimu" title="Buddisimu – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Buddisimu" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target"><span>Corsu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/Buddizm" title="Buddizm – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Buddizm" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Qırımtatarca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Buddhismus" title="Buddhismus – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Buddhismus" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target"><span>Чӑвашла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Bwdhaeth" title="Bwdhaeth – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Bwdhaeth" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Buddhisme" title="Buddhisme – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Buddhisme" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Buddhismus" title="Buddhismus – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Buddhismus" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Budizm" title="Budizm – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Budizm" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target"><span>Zazaki</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dty mw-list-item"><a href="https://dty.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%81%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बुद्ध धर्म – Doteli" lang="dty" hreflang="dty" data-title="बुद्ध धर्म" data-language-autonym="डोटेली" data-language-local-name="Doteli" class="interlanguage-link-target"><span>डोटेली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dz mw-list-item"><a href="https://dz.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%93%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BD%86%E0%BD%BC%E0%BD%A6%E0%BC%8D" title="ནང་ཆོས། – dzsonga" lang="dz" hreflang="dz" data-title="ནང་ཆོས།" data-language-autonym="ཇོང་ཁ" data-language-local-name="dzsonga" class="interlanguage-link-target"><span>ཇོང་ཁ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%92%CE%BF%CF%85%CE%B4%CE%B9%CF%83%CE%BC%CF%8C%CF%82" title="Βουδισμός – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Βουδισμός" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Budhismo" title="Budhismo – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Budhismo" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Budismo" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Budism" title="Budism – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Budism" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Budismo" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Budismu" title="Budismu – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Budismu" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target"><span>Estremeñu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%88%D8%AF%DB%8C%D8%B3%D9%85" title="بودیسم – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="بودیسم" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Buddhalaisuus" title="Buddhalaisuus – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Buddhalaisuus" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Budism" title="Budism – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Budism" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target"><span>Võro</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Buddisma" title="Buddisma – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Buddisma" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target"><span>Føroyskt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Bouddhisme" title="Bouddhisme – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Bouddhisme" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frp mw-list-item"><a href="https://frp.wikipedia.org/wiki/Boudismo" title="Boudismo – Arpitan" lang="frp" hreflang="frp" data-title="Boudismo" data-language-autonym="Arpetan" data-language-local-name="Arpitan" class="interlanguage-link-target"><span>Arpetan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Buddhismus" title="Buddhismus – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Buddhismus" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Nordfriisk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Budisim" title="Budisim – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Budisim" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target"><span>Furlan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Boedisme" title="Boedisme – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Boedisme" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/An_B%C3%BAdachas" title="An Búdachas – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="An Búdachas" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E4%BD%9B%E6%95%99" title="佛教 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="佛教" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>贛語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Boudism" title="Boudism – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Boudism" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target"><span>Kriyòl gwiyannen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/B%C3%B9dachas" title="Bùdachas – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Bùdachas" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target"><span>Gàidhlig</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Budismo" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/V%C3%BAda_rape" title="Vúda rape – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Vúda rape" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target"><span>Avañe'ẽ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%AC%E0%AB%8C%E0%AA%A6%E0%AB%8D%E0%AA%A7_%E0%AA%A7%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AE" title="બૌદ્ધ ધર્મ – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="બૌદ્ધ ધર્મ" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target"><span>ગુજરાતી</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Buddha" title="Buddha – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Buddha" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target"><span>Hausa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Fu%CC%8Dt-kau" title="Fu̍t-kau – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Fu̍t-kau" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target"><span>客家語 / Hak-kâ-ngî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-haw mw-list-item"><a href="https://haw.wikipedia.org/wiki/Ho%CA%BBomana_Buda" title="Hoʻomana Buda – hawaii" lang="haw" hreflang="haw" data-title="Hoʻomana Buda" data-language-autonym="Hawaiʻi" data-language-local-name="hawaii" class="interlanguage-link-target"><span>Hawaiʻi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%91%D7%95%D7%93%D7%94%D7%99%D7%96%D7%9D" title="בודהיזם – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="בודהיזם" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8C%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बौद्ध धर्म – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="बौद्ध धर्म" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Buddhism" title="Buddhism – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Buddhism" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Budizam" title="Budizam – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Budizam" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Boudis" title="Boudis – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Boudis" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target"><span>Kreyòl ayisyen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B2%D5%B8%D6%82%D5%A4%D5%A4%D5%A1%D5%B5%D5%A1%D5%AF%D5%A1%D5%B6%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%B6" title="Բուդդայականություն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Բուդդայականություն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D5%8A%D5%B8%D6%82%D5%BF%D5%BF%D5%A1%D5%B5%D5%A1%D5%AF%D5%A1%D5%B6%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%AB%D6%82%D5%B6" title="Պուտտայականութիւն – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Պուտտայականութիւն" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target"><span>Արեւմտահայերէն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Buddhismo" title="Buddhismo – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Buddhismo" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iba mw-list-item"><a href="https://iba.wikipedia.org/wiki/Buddha" title="Buddha – iban" lang="iba" hreflang="iba" data-title="Buddha" data-language-autonym="Jaku Iban" data-language-local-name="iban" class="interlanguage-link-target"><span>Jaku Iban</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Buddhisme" title="Buddhisme – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Buddhisme" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Budhisme" title="Budhisme – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Budhisme" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingue</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ig mw-list-item"><a href="https://ig.wikipedia.org/wiki/Buddhism" title="Buddhism – igbó" lang="ig" hreflang="ig" data-title="Buddhism" data-language-autonym="Igbo" data-language-local-name="igbó" class="interlanguage-link-target"><span>Igbo</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Budismo" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target"><span>Ilokano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-inh mw-list-item"><a href="https://inh.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – ingus" lang="inh" hreflang="inh" data-title="Буддизм" data-language-autonym="ГӀалгӀай" data-language-local-name="ingus" class="interlanguage-link-target"><span>ГӀалгӀай</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Budismo" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/B%C3%BAddismi" title="Búddismi – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Búddismi" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Buddismo" title="Buddismo – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Buddismo" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E4%BB%8F%E6%95%99" title="仏教 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="仏教" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Budizim" title="Budizim – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Budizim" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target"><span>Patois</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/bu%27ojda" title="bu'ojda – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="bu'ojda" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target"><span>La .lojban.</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Buda" title="Buda – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Buda" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target"><span>Jawa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%91%E1%83%A3%E1%83%93%E1%83%98%E1%83%96%E1%83%9B%E1%83%98" title="ბუდიზმი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ბუდიზმი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Buddizm" title="Buddizm – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Buddizm" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target"><span>Qaraqalpaqsha</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/Buudiyism" title="Buudiyism – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Buudiyism" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target"><span>Kabɩyɛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kcg mw-list-item"><a href="https://kcg.wikipedia.org/wiki/Khwibuda" title="Khwibuda – tyap" lang="kcg" hreflang="kcg" data-title="Khwibuda" data-language-autonym="Tyap" data-language-local-name="tyap" class="interlanguage-link-target"><span>Tyap</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%96%E1%9F%92%E1%9E%9A%E1%9F%87%E1%9E%96%E1%9E%BB%E1%9E%91%E1%9F%92%E1%9E%92%E1%9E%9F%E1%9E%B6%E1%9E%9F%E1%9E%93%E1%9E%B6" title="ព្រះពុទ្ធសាសនា – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="ព្រះពុទ្ធសាសនា" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target"><span>ភាសាខ្មែរ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%AC%E0%B3%8C%E0%B2%A6%E0%B3%8D%E0%B2%A7_%E0%B2%A7%E0%B2%B0%E0%B3%8D%E0%B2%AE" title="ಬೌದ್ಧ ಧರ್ಮ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಬೌದ್ಧ ಧರ್ಮ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EB%B6%88%EA%B5%90" title="불교 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="불교" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%8F%D8%AF%DA%BE_%D9%85%D9%8E%D8%AA" title="بُدھ مَت – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="بُدھ مَت" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target"><span>कॉशुर / کٲشُر</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Bud%C3%AEzm" title="Budîzm – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Budîzm" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target"><span>Kurdî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Bouddhisteth" title="Bouddhisteth – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Bouddhisteth" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target"><span>Kernowek</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D1%80%D0%BA%D0%B0%D0%BD%D1%87%D1%8B%D0%BB%D1%8B%D0%BA" title="Бурканчылык – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Бурканчылык" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Buddhismus" title="Buddhismus – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Buddhismus" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lad mw-list-item"><a href="https://lad.wikipedia.org/wiki/Budizmo" title="Budizmo – ladino" lang="lad" hreflang="lad" data-title="Budizmo" data-language-autonym="Ladino" data-language-local-name="ladino" class="interlanguage-link-target"><span>Ladino</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Buddhismus" title="Buddhismus – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Buddhismus" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target"><span>Лезги</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Budisme" title="Budisme – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Budisme" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target"><span>Lingua Franca Nova</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Boeddhisme" title="Boeddhisme – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Boeddhisme" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Limburgs</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Buddiximo" title="Buddiximo – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Buddiximo" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target"><span>Ligure</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Budism" title="Budism – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Budism" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target"><span>Ladin</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Buddhesim" title="Buddhesim – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Buddhesim" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%9E%E0%BA%B8%E0%BA%94%E0%BA%97%E0%BA%B0%E0%BA%AA%E0%BA%B2%E0%BA%AA%E0%BA%B0%E0%BB%9C%E0%BA%B2" title="ພຸດທະສາສະໜາ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ພຸດທະສາສະໜາ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target"><span>ລາວ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Budizmas" title="Budizmas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Budizmas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Budisms" title="Budisms – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Budisms" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mai mw-list-item"><a href="https://mai.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8C%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बौद्ध धर्म – maithili" lang="mai" hreflang="mai" data-title="बौद्ध धर्म" data-language-autonym="मैथिली" data-language-local-name="maithili" class="interlanguage-link-target"><span>मैथिली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-map-bms mw-list-item"><a href="https://map-bms.wikipedia.org/wiki/Agama_Buddha" title="Agama Buddha – Banyumasan" lang="jv-x-bms" hreflang="jv-x-bms" data-title="Agama Buddha" data-language-autonym="Basa Banyumasan" data-language-local-name="Banyumasan" class="interlanguage-link-target"><span>Basa Banyumasan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mdf mw-list-item"><a href="https://mdf.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC%D0%B0%D1%81%D1%8C" title="Буддизмась – moksán" lang="mdf" hreflang="mdf" data-title="Буддизмась" data-language-autonym="Мокшень" data-language-local-name="moksán" class="interlanguage-link-target"><span>Мокшень</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Bodisma" title="Bodisma – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Bodisma" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Agamo_Buddha" title="Agamo Buddha – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Agamo Buddha" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target"><span>Minangkabau</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D0%BC" title="Будизам – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Будизам" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AC%E0%B5%81%E0%B4%A6%E0%B5%8D%E0%B4%A7%E0%B4%AE%E0%B4%A4%E0%B4%82" title="ബുദ്ധമതം – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ബുദ്ധമതം" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D1%8B%D0%BD_%D1%88%D0%B0%D1%88%D0%B8%D0%BD" title="Буддын шашин – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Буддын шашин" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%95%EA%AF%A7%EA%AF%99_%EA%AF%82%EA%AF%A5%EA%AF%A2%EA%AF%85%EA%AF%A4%EA%AF%A1" title="ꯕꯧꯙ ꯂꯥꯢꯅꯤꯡ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯕꯧꯙ ꯂꯥꯢꯅꯤꯡ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target"><span>ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mnw mw-list-item"><a href="https://mnw.wikipedia.org/wiki/%E1%80%97%E1%80%AF%E1%80%92%E1%80%B9%E1%80%93%E1%80%98%E1%80%AC%E1%80%9E%E1%80%AC" title="ဗုဒ္ဓဘာသာ – Mon" lang="mnw" hreflang="mnw" data-title="ဗုဒ္ဓဘာသာ" data-language-autonym="ဘာသာမန်" data-language-local-name="Mon" class="interlanguage-link-target"><span>ဘာသာမန်</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8C%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बौद्ध धर्म – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="बौद्ध धर्म" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Agama_Buddha" title="Agama Buddha – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Agama Buddha" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Buddi%C5%BCmu" title="Buddiżmu – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Buddiżmu" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target"><span>Malti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Budismo" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target"><span>Mirandés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%97%E1%80%AF%E1%80%92%E1%80%B9%E1%80%93%E1%80%98%E1%80%AC%E1%80%9E%E1%80%AC" title="ဗုဒ္ဓဘာသာ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ဗုဒ္ဓဘာသာ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%88%D8%AF%D8%A7%DB%8C%DB%8C_%D8%AF%DB%8C%D9%86" title="بودایی دین – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="بودایی دین" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target"><span>مازِرونی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Buddhismus" title="Buddhismus – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Buddhismus" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Boeddhisme" title="Boeddhisme – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Boeddhisme" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target"><span>Nedersaksies</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8C%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बौद्ध धर्म – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="बौद्ध धर्म" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%81%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बुद्ध धर्म – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="बुद्ध धर्म" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाल भाषा</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Boeddhisme" title="Boeddhisme – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Boeddhisme" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Buddhismen" title="Buddhismen – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Buddhismen" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Buddhisme" title="Buddhisme – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Buddhisme" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Budisme" title="Budisme – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Budisme" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target"><span>Novial</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nso mw-list-item"><a href="https://nso.wikipedia.org/wiki/Sebuda" title="Sebuda – északi szeszotó" lang="nso" hreflang="nso" data-title="Sebuda" data-language-autonym="Sesotho sa Leboa" data-language-local-name="északi szeszotó" class="interlanguage-link-target"><span>Sesotho sa Leboa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Bodisme" title="Bodisme – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Bodisme" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/Buddhalai%C5%BEus" title="Buddhalaižus – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Buddhalaižus" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target"><span>Livvinkarjala</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Budizimii" title="Budizimii – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Budizimii" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target"><span>Oromoo</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%AC%E0%AD%8C%E0%AC%A6%E0%AD%8D%E0%AC%A7_%E0%AC%A7%E0%AC%B0%E0%AD%8D%E0%AC%AE" title="ବୌଦ୍ଧ ଧର୍ମ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ବୌଦ୍ଧ ଧର୍ମ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target"><span>ଓଡ଼ିଆ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target"><span>Ирон</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AC%E0%A9%81%E0%A9%B1%E0%A8%A7_%E0%A8%A7%E0%A8%B0%E0%A8%AE" title="ਬੁੱਧ ਧਰਮ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਬੁੱਧ ਧਰਮ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Budismu" title="Budismu – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Budismu" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target"><span>Kapampangan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pap mw-list-item"><a href="https://pap.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – papiamento" lang="pap" hreflang="pap" data-title="Budismo" data-language-autonym="Papiamentu" data-language-local-name="papiamento" class="interlanguage-link-target"><span>Papiamentu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/Boudime" title="Boudime – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Boudime" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target"><span>Picard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pi mw-list-item"><a href="https://pi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%81%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7%E0%A5%8B_%E0%A4%A7%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%AE" title="बुद्धो धम्म – pali" lang="pi" hreflang="pi" data-title="बुद्धो धम्म" data-language-autonym="पालि" data-language-local-name="pali" class="interlanguage-link-target"><span>पालि</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pih mw-list-item"><a href="https://pih.wikipedia.org/wiki/Budism" title="Budism – Norfuk / Pitkern" lang="pih" hreflang="pih" data-title="Budism" data-language-autonym="Norfuk / Pitkern" data-language-local-name="Norfuk / Pitkern" class="interlanguage-link-target"><span>Norfuk / Pitkern</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Buddyzm" title="Buddyzm – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Buddyzm" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Bodism" title="Bodism – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Bodism" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target"><span>Piemontèis</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D8%AF%DA%BE_%D9%85%D8%AA" title="بدھ مت – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="بدھ مت" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D9%88%D8%AF%D9%8A%D8%B2%D9%85" title="بوديزم – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="بوديزم" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Budismo" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Puthayuyay" title="Puthayuyay – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Puthayuyay" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Budissem" title="Budissem – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Budissem" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target"><span>Rumantsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rmy mw-list-item"><a href="https://rmy.wikipedia.org/wiki/Buddapen" title="Buddapen – Vlax Romani" lang="rmy" hreflang="rmy" data-title="Buddapen" data-language-autonym="Romani čhib" data-language-local-name="Vlax Romani" class="interlanguage-link-target"><span>Romani čhib</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Budism" title="Budism – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Budism" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B3%D1%96%D0%B7%D0%BC" title="Будгізм – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Будгізм" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Русиньскый</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rw mw-list-item"><a href="https://rw.wikipedia.org/wiki/Budisime" title="Budisime – kinyarvanda" lang="rw" hreflang="rw" data-title="Budisime" data-language-autonym="Ikinyarwanda" data-language-local-name="kinyarvanda" class="interlanguage-link-target"><span>Ikinyarwanda</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8C%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE%E0%A4%83" title="बौद्धधर्मः – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="बौद्धधर्मः" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target"><span>संस्कृतम्</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target"><span>Саха тыла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%B5%E1%B1%A9%E1%B1%AB%E1%B1%AB%E1%B1%B7%E1%B1%9A_%E1%B1%AB%E1%B1%B7%E1%B1%9A%E1%B1%A8%E1%B1%9A%E1%B1%A2" title="ᱵᱩᱫᱫᱷᱚ ᱫᱷᱚᱨᱚᱢ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱵᱩᱫᱫᱷᱚ ᱫᱷᱚᱨᱚᱢ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target"><span>ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Buddhismu" title="Buddhismu – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Buddhismu" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target"><span>Sardu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Buddismu" title="Buddismu – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Buddismu" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Buddhism" title="Buddhism – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Buddhism" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target"><span>Scots</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D9%BB%DA%8C%D9%85%D8%AA" title="ٻڌمت – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="ٻڌمت" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target"><span>سنڌي</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-se mw-list-item"><a href="https://se.wikipedia.org/wiki/Buddhisma" title="Buddhisma – északi számi" lang="se" hreflang="se" data-title="Buddhisma" data-language-autonym="Davvisámegiella" data-language-local-name="északi számi" class="interlanguage-link-target"><span>Davvisámegiella</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Budizam" title="Budizam – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Budizam" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shn mw-list-item"><a href="https://shn.wikipedia.org/wiki/%E1%80%9E%E1%82%83%E1%82%87%E1%80%9E%E1%81%BC%E1%82%83%E1%82%87%E1%80%95%E1%80%AF%E1%80%90%E1%80%BA%E1%82%89%E1%80%91" title="သႃႇသၼႃႇပုတ်ႉထ – san" lang="shn" hreflang="shn" data-title="သႃႇသၼႃႇပုတ်ႉထ" data-language-autonym="ၽႃႇသႃႇတႆး " data-language-local-name="san" class="interlanguage-link-target"><span>ၽႃႇသႃႇတႆး </span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF%E0%B7%8A%E0%B6%B0%E0%B7%8F%E0%B6%9C%E0%B6%B8" title="බුද්ධාගම – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="බුද්ධාගම" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target"><span>සිංහල</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Buddhism" title="Buddhism – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Buddhism" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Budhizmus" title="Budhizmus – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Budhizmus" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-skr mw-list-item"><a href="https://skr.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D8%AF%DA%BE_%D9%85%D8%AA" title="بدھ مت – Saraiki" lang="skr" hreflang="skr" data-title="بدھ مت" data-language-autonym="سرائیکی" data-language-local-name="Saraiki" class="interlanguage-link-target"><span>سرائیکی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Budizem" title="Budizem – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Budizem" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Ubhudha" title="Ubhudha – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Ubhudha" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target"><span>ChiShona</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Budizmi" title="Budizmi – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Budizmi" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D0%BC" title="Будизам – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Будизам" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Agama_Buddha" title="Agama Buddha – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Agama Buddha" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target"><span>Sunda</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Buddhism" title="Buddhism – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Buddhism" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Ubuddha" title="Ubuddha – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Ubuddha" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AA%E0%AF%8C%E0%AE%A4%E0%AF%8D%E0%AE%A4%E0%AE%AE%E0%AF%8D" title="பௌத்தம் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="பௌத்தம்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tcy mw-list-item"><a href="https://tcy.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%AC%E0%B3%8C%E0%B2%A6%E0%B3%8D%E0%B2%A7_%E0%B2%A7%E0%B2%B0%E0%B3%8D%E0%B2%AE" title="ಬೌದ್ಧ ಧರ್ಮ – Tulu" lang="tcy" hreflang="tcy" data-title="ಬೌದ್ಧ ಧರ್ಮ" data-language-autonym="ತುಳು" data-language-local-name="Tulu" class="interlanguage-link-target"><span>ತುಳು</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tdd mw-list-item"><a href="https://tdd.wikipedia.org/wiki/%E1%A5%9A%E1%A5%A3%E1%A5%B1_%E1%A5%94%E1%A5%A3%E1%A5%B1_%E1%A5%99%E1%A5%A7%E1%A5%90_%E1%A5%97%E1%A5%A3%E1%A5%B3" title="ᥚᥣᥱ ᥔᥣᥱ ᥙᥧᥐ ᥗᥣᥳ – Tai Nuea" lang="tdd" hreflang="tdd" data-title="ᥚᥣᥱ ᥔᥣᥱ ᥙᥧᥐ ᥗᥣᥳ" data-language-autonym="ᥖᥭᥰ ᥖᥬᥲ ᥑᥨᥒᥰ" data-language-local-name="Tai Nuea" class="interlanguage-link-target"><span>ᥖᥭᥰ ᥖᥬᥲ ᥑᥨᥒᥰ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%AC%E0%B1%8C%E0%B0%A6%E0%B1%8D%E0%B0%A7_%E0%B0%AE%E0%B0%A4%E0%B0%82" title="బౌద్ధ మతం – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="బౌద్ధ మతం" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%BE%D0%B8%D1%8F" title="Буддоия – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Буддоия" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target"><span>Тоҷикӣ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%A8%E0%B8%B2%E0%B8%AA%E0%B8%99%E0%B8%B2%E0%B8%9E%E0%B8%B8%E0%B8%97%E0%B8%98" title="ศาสนาพุทธ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ศาสนาพุทธ" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/Budda%C3%A7ylyk" title="Buddaçylyk – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Buddaçylyk" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target"><span>Türkmençe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Budismo" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tly mw-list-item"><a href="https://tly.wikipedia.org/wiki/Buddizm" title="Buddizm – Talysh" lang="tly" hreflang="tly" data-title="Buddizm" data-language-autonym="Tolışi" data-language-local-name="Talysh" class="interlanguage-link-target"><span>Tolışi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tpi mw-list-item"><a href="https://tpi.wikipedia.org/wiki/Budisim" title="Budisim – tok pisin" lang="tpi" hreflang="tpi" data-title="Budisim" data-language-autonym="Tok Pisin" data-language-local-name="tok pisin" class="interlanguage-link-target"><span>Tok Pisin</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Budizm" title="Budizm – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Budizm" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ts mw-list-item"><a href="https://ts.wikipedia.org/wiki/Vubhuda" title="Vubhuda – conga" lang="ts" hreflang="ts" data-title="Vubhuda" data-language-autonym="Xitsonga" data-language-local-name="conga" class="interlanguage-link-target"><span>Xitsonga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B0%D1%87%D1%8B%D0%BB%D1%8B%D0%BA" title="Буддачылык – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Буддачылык" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%DB%87%D8%AF%D8%AF%D8%A7_%D8%AF%D9%89%D9%86%D9%89" title="بۇددا دىنى – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="بۇددا دىنى" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target"><span>ئۇيغۇرچە / Uyghurche</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D8%AF%DA%BE_%D9%85%D8%AA" title="بدھ مت – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="بدھ مت" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Buddizm" title="Buddizm – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Buddizm" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Budhismo" title="Budhismo – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Budhismo" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target"><span>Vèneto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Buddizm" title="Buddizm – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Buddizm" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target"><span>Vepsän kel’</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Ph%E1%BA%ADt_gi%C3%A1o" title="Phật giáo – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Phật giáo" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Boudisse" title="Boudisse – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Boudisse" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target"><span>Walon</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Budismo" title="Budismo – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Budismo" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E4%BD%9B%E6%95%99" title="佛教 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="佛教" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B4%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Буддизм – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Буддизм" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target"><span>Хальмг</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%91%E1%83%A3%E1%83%93%E1%83%98%E1%83%96%E1%83%9B%E1%83%98" title="ბუდიზმი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ბუდიზმი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target"><span>მარგალური</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%91%D7%95%D7%93%D7%94%D7%99%D7%96%D7%9D" title="בודהיזם – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="בודהיזם" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/%E1%BA%B8%CC%80s%C3%ACn_B%C3%BAdd%C3%A0" title="Ẹ̀sìn Búddà – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Ẹ̀sìn Búddà" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target"><span>Yorùbá</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Fozgyau" title="Fozgyau – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Fozgyau" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target"><span>Vahcuengh</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zgh mw-list-item"><a href="https://zgh.wikipedia.org/wiki/%E2%B5%9C%E2%B4%B0%E2%B4%B1%E2%B5%93%E2%B4%B7%E2%B5%89%E2%B5%9C" title="ⵜⴰⴱⵓⴷⵉⵜ – marokkói tamazight" lang="zgh" hreflang="zgh" data-title="ⵜⴰⴱⵓⴷⵉⵜ" data-language-autonym="ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ" data-language-local-name="marokkói tamazight" class="interlanguage-link-target"><span>ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E4%BD%9B%E6%95%99" title="佛教 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="佛教" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E4%BD%9B%E6%95%99" title="佛教 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="佛教" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target"><span>文言</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Hu%CC%8Dt-k%C3%A0u" title="Hu̍t-kàu – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Hu̍t-kàu" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E4%BD%9B%E6%95%99" title="佛教 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="佛教" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/UbuBudha" title="UbuBudha – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="UbuBudha" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target"><span>IsiZulu</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q748#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Buddhizmus" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Buddhizmus" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Buddhizmus"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Buddhizmus"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Buddhizmus" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Buddhizmus" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&oldid=27536835" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Buddhizmus&id=27536835&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBuddhizmus"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBuddhizmus"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Buddhizmus"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Buddhizmus&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Buddhism" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikiquote mw-list-item"><a href="https://hu.wikiquote.org/wiki/Buddhizmus" hreflang="hu"><span>Wikidézet</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q748" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. október 22.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Panjabi.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Panjabi.png/35px-Panjabi.png" decoding="async" width="35" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Panjabi.png/53px-Panjabi.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Panjabi.png/70px-Panjabi.png 2x" data-file-width="111" data-file-height="48" /></a></span></td><td><i>Ebben a szócikkben az ind nevek <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Ajind_nevek_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1sa" title="Wikipédia:Újind nevek átírása">magyaros átírásban</a> szerepelnek.</i></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tibetan_wa_%2B_(i).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Tibetan_wa_%2B_%28i%29.svg/21px-Tibetan_wa_%2B_%28i%29.svg.png" decoding="async" width="21" height="21" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Tibetan_wa_%2B_%28i%29.svg/32px-Tibetan_wa_%2B_%28i%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/Tibetan_wa_%2B_%28i%29.svg/42px-Tibetan_wa_%2B_%28i%29.svg.png 2x" data-file-width="256" data-file-height="256" /></a></span></td><td><i>Ebben a szócikkben a tibeti nevek <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tibeti_nevek_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1sa" title="Wikipédia:Tibeti nevek átírása">magyaros átírásban</a> szerepelnek.</i></td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:black;background-color:orange;">Buddhizmus<br /></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dharma_Wheel.svg" class="mw-file-description" title="Dharmacsakra"><img alt="Dharmacsakra" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/80px-Dharma_Wheel.svg.png" decoding="async" width="80" height="80" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/120px-Dharma_Wheel.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/160px-Dharma_Wheel.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%"><a href="/wiki/Dharmacsakra" title="Dharmacsakra">Dharmacsakra</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png" class="mw-file-description" title="A buddhizmus mai elterjedése"><img alt="A buddhizmus mai elterjedése" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png/220px-A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png" decoding="async" width="220" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png/330px-A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png/440px-A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png 2x" data-file-width="1100" data-file-height="837" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">A buddhizmus mai elterjedése</td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:orange;background-color:orange;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Kialakult</b></td><td><a href="/wiki/I._e._6._sz%C3%A1zad" title="I. e. 6. század">Kr. e. 6. század</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Alapító</b></td><td><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a> (<a href="/wiki/I._e._6._sz%C3%A1zad" title="I. e. 6. század">Kr. e. 6. század</a>)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Fő próféta</b></td><td><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Szent iratok</b></td><td><a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Tipitaka</a>, <br /> <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">Mahájána szútrák</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Felekezetek</b></td><td><a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">Théraváda</a>, <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a>, <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:orange;background-color:orange;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Államvallás</b></td><td><a href="/wiki/Bhut%C3%A1n" title="Bhután">Bhután</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Korábban</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;"><a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibet</a>, <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongólia</a>, <a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepál</a>, <a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a>, <a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Thaiföld</a>, <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a>, <a href="/wiki/Kambodzsa" title="Kambodzsa">Kambodzsa</a>, <a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Vietnám</a>, <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a>, <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a> </td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Fő vallás</b></td><td><a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibet</a>, <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongólia</a>, <a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepál</a>, <a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a>, <a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Thaiföld</a>, <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a>, <a href="/wiki/Kambodzsa" title="Kambodzsa">Kambodzsa</a>, <a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Vietnám</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Követők száma</b></td><td>kb. 488 000 000 fő</td></tr><tr><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;"><span style="white-space:nowrap;">a világ</span><br />lakosságának</td><td style="padding:0px 0px;">(2010-es adat) 7,2 %-a<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></td></tr><tr><td colspan="2" style="color:black;text-align:left;"><b>Főbb tanok</b>: <br /><a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">Dharma</a>, <a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">Négy nemes igazság</a>, <a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">Függő keletkezés</a>, <a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">Nemes nyolcrétű ösvény</a>, <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">Nirvána</a>, <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">Bódhiszattva</a>, <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a>, <a href="/wiki/Muland%C3%B3s%C3%A1g" title="Mulandóság">Mulandóság</a>, <a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">Én-nélküliség</a>, <a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">Szenvedés</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="color:black;text-align:left;"></td></tr></tbody></table> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style><table class="navbox" style="width: 270px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#fdfdfd;"><small>A <a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhizmus" title="Kategória:Buddhizmus">sorozat</a> témája</small><br style="clear: both;" /><font size="5"><a class="mw-selflink selflink">Buddhizmus</a></font></th></tr><tr><td style="text-align:center;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dharma_Wheel.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/90px-Dharma_Wheel.svg.png" decoding="async" width="90" height="90" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/135px-Dharma_Wheel.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/180px-Dharma_Wheel.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a></span></td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A buddhizmus története">Története</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/A_buddhizmus_id%C5%91rend_szerint" title="A buddhizmus időrend szerint">Időrend szerint</a> · <a href="/wiki/Buddhista_zsinatok" title="Buddhista zsinatok">Zsinatok</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a> · <a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Neves buddhisták</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">Dharma</a> · <a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B3jegyz%C3%A9k" title="Buddhista szójegyzék">Fogalmak</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">Négy nemes igazság</a> · <a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra_(buddhizmus)" title="Szanszára (buddhizmus)">Szanszára</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">Függő keletkezés</a> · <a href="/wiki/Muland%C3%B3s%C3%A1g" title="Mulandóság">Mulandóság</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">Szenvedés</a> · <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%BAt_(buddhizmus)" title="Középút (buddhizmus)">Középút</a> · <a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">Éntelenség</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Szkandha" title="Szkandha">Az öt halmaz</a> · <a href="/wiki/Karma_a_buddhizmusban" title="Karma a buddhizmusban">Karma</a> · <a href="/wiki/S%C3%BAnjata" title="Súnjata">Üresség</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/%C3%9Ajrasz%C3%BClet%C3%A9s_(buddhizmus)" title="Újraszületés (buddhizmus)">Újraszületés</a> · <a href="/wiki/Buddhista_kozmol%C3%B3gia" title="Buddhista kozmológia">Kozmológia</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/H%C3%A1rmas_gyakorlat_(buddhizmus)" title="Hármas gyakorlat (buddhizmus)">Gyakorlatok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/H%C3%A1rom_%C3%A9kess%C3%A9g" title="Három ékesség">Három ékesség</a> · <a href="/wiki/B%C3%B6lcsess%C3%A9g_a_buddhizmusban" title="Bölcsesség a buddhizmusban">Bölcsesség</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/P%C3%A1ramita" title="Páramita">Hat tökéletesség</a> · <a href="/wiki/S%C3%ADla" title="Síla">Erkölcsi alapelvek</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Buddhista_medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Buddhista meditáció">Meditáció</a> · <a href="/wiki/B%C3%B3dhipakkhija-dhamma" title="Bódhipakkhija-dhamma">Megvilágosodás tulajdonságai</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">Nemes nyolcrétű ösvény</a> · <a href="/wiki/Buddhista_szerzetess%C3%A9g" title="Buddhista szerzetesség">Szerzetesség</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">Nirvána</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/A_megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_n%C3%A9gy_szintje" title="A megvilágosodás négy szintje">Négy szint</a> · <a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">Buddha</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Arhat" title="Arhat">Arhat</a> · <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">Bódhiszattva</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">Hagyományok</a> · <a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B6vegek" title="Buddhista szövegek">Kánon</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">Théraváda</a> · <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Páli</a> · <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Hínajána</a> · <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhista_k%C3%A1non" title="Kínai buddhista kánon">Kína</a> · <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Tibeti_buddhista_k%C3%A1non" title="Tibeti buddhista kánon">Tibet</a> · <a href="/wiki/Navaj%C3%A1na" title="Navajána">Navajána</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">Országok</a> és <a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt#Régiók_szerint" title="Buddhizmus országonként">régiók</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">Buddhizmus országonként</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">India</a> · <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kína</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Thaif%C3%B6ld%C3%B6n" title="Buddhizmus Thaiföldön">Thaiföld</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Jap%C3%A1nban" title="Buddhizmus Japánban">Japán</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Buddhizmus_Burm%C3%A1ban" title="Buddhizmus Burmában">Burma</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Srí Lanka</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Laoszban" title="Buddhizmus Laoszban">Laosz</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Kambodzs%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kambodzsában">Kambodzsa</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Koreai_buddhizmus" title="Koreai buddhizmus">Korea</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Tajvanban" title="Buddhizmus Tajvanban">Tajvan</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Bhut%C3%A1nban" title="Buddhizmus Bhutánban">Bhután</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Mong%C3%B3li%C3%A1ban" title="Buddhizmus Mongóliában">Mongólia</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Buddhizmus_Oroszorsz%C3%A1gban" title="Buddhizmus Oroszországban">Oroszország</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Eur%C3%B3p%C3%A1ban" title="Buddhizmus Európában">Európa</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Magyarorsz%C3%A1gon" title="Buddhizmus Magyarországon">Magyarország</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Buddhizmus_Afrik%C3%A1ban" title="Buddhizmus Afrikában">Afrika</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Amerik%C3%A1ban" title="Buddhizmus Amerikában">Amerika</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Ausztr%C3%A1li%C3%A1ban" title="Buddhizmus Ausztráliában">Ausztrália</a></li> </ul> </div> <hr /> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <p><b><a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">Körvonalakban</a></b><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dharma_Wheel.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/16px-Dharma_Wheel.svg.png" decoding="async" width="16" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/24px-Dharma_Wheel.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/32px-Dharma_Wheel.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Buddhizmus" title="Portál:Buddhizmus">Buddhizmus portál</a></b> </p> <hr /> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#fdfdfd;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Buddhizmus" title="Sablon:Buddhizmus">Sablon:Buddhizmus</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Buddhizmus"><span title="Mutasd ezt a sablont">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Buddhizmus"><span title="A sablon vitalapja">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Buddhizmus&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése">sz</span></a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <p>A <b>buddhizmus</b> <a href="/wiki/Filoz%C3%B3fia" title="Filozófia">filozófiai</a>, gyakorlatalapú világnézet és <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallás</a>,<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amely bizonyos országokban <a href="/wiki/Vall%C3%A1sok_%C3%A9s_spiritu%C3%A1lis_hagyom%C3%A1nyok_list%C3%A1ja#Buddhizmus" title="Vallások és spirituális hagyományok listája">vallási irányzatok</a> kialakulását eredményezte. A <a href="/wiki/Keleti_vall%C3%A1sok" title="Keleti vallások">keleti</a>, azon belül az <a href="/wiki/Keleti_vall%C3%A1sok#Indiai_vallások" title="Keleti vallások">indiai vallások</a> közé sorolják <sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és a nagy <a href="/wiki/Vil%C3%A1gvall%C3%A1s" title="Világvallás">világvallások</a> egyike. </p><p>Az <a href="/wiki/I._e._6._sz%C3%A1zad" title="I. e. 6. század">i. e. 6. században</a> jött létre <a href="/wiki/India" title="India">Indiában</a>, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmus</a> által szentesített <a href="/wiki/Kaszt" title="Kaszt">kasztrendszer</a> ellen tiltakoztak.<sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A buddhizmus nagy mértékben <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Sziddhártha</a>, közismertebb nevén Buddha (<a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>/<a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit nyelven</a> „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az <a href="/wiki/Indiai_szubkontinens" title="Indiai szubkontinens">indiai szubkontinens</a> északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az <a href="/wiki/I._e._6._sz%C3%A1zad" title="I. e. 6. század">i. e. 6.</a> és <a href="/wiki/I._e._4._sz%C3%A1zad" title="I. e. 4. század">i. e. 4. század</a> között élt.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>* 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_a_buddhizmusban" title="Megvilágosodás a buddhizmusban">Megvilágosodott</a> tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvána</a> állapotát, és kiléphessenek az <a href="/wiki/%C3%9Ajrasz%C3%BClet%C3%A9s_(buddhizmus)" title="Újraszületés (buddhizmus)">újraszületés</a> és a szenvedés <a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra_(buddhizmus)" title="Szanszára (buddhizmus)">örökös körforgásából</a>. A buddhizmusra a hívei hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni. </p><p>A buddhizmus három fő ága a <a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">hínajána</a> („kis út"), a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> („nagy út”) és a <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">vadzsrajána</a> („gyémánt út”).<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théraváda</a> buddhizmus, amelyet sokan követnek <a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Srí Lankán</a> és <a href="/wiki/Buddhizmus_D%C3%A9lkelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Délkelet-Ázsiában">Délkelet-Ázsiában</a>. A mahájána ág <a href="/wiki/Buddhizmus_Kelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kelet-Ázsiában">Kelet-Ázsia</a>-szerte terjedt el, melyhez a <a href="/wiki/Zen" title="Zen">zen buddhizmus</a>, a <a href="/wiki/Nicsiren_buddhizmus" title="Nicsiren buddhizmus">nicsiren buddhizmus</a>, a <a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">tibeti buddhizmus</a>, a <a href="/wiki/Singon_buddhizmus" title="Singon buddhizmus">singon buddhizmus</a> és a <a href="/wiki/Tendai" title="Tendai">tendai buddhizmus</a> hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van.<sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Buddhizmus_Magyarorsz%C3%A1gon" title="Buddhizmus Magyarországon">Magyarországon</a> a <a href="/wiki/2010-es_%C3%A9vek" title="2010-es évek">2010-es években</a> a gyakorló buddhisták és a valláshoz szorosabban kötődők száma kb. 10 ezer fő körül volt.<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">buddhista iskolák</a> olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra.<sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A buddhista gyakorlat alapja a <a href="/wiki/H%C3%A1rom_%C3%A9kess%C3%A9g" title="Három ékesség">három drágaságban való menedékvételen</a> alapszik: <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a>, a <a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)#Dharma_a_buddhizmusban" title="Dharma (vallás)">dharma/dhamma</a> (a tanítások) és a <a href="/wiki/Szangha" title="Szangha">szangha</a> (a közösség). </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kialakulása"><span id="Kialakul.C3.A1sa"></span>Kialakulása</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Kialakulása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Sziddhártha</a> és <a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A buddhizmus története">A buddhizmus története</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A buddhizmus a történelmi Buddha, <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Sziddhártától</a> ered, aki körülbelül <a href="/wiki/I._e._563" title="I. e. 563">i. e. 563</a>–<a href="/wiki/I._e._483" title="I. e. 483">483</a> között élt, a <i><a href="/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k" title="Szkíták">sákja</a></i> vagy <i><a href="/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k" title="Szkíták">szkíta</a></i> nemzetség harcos kasztjához tartozó uralkodó család fiaként.<sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Sziddhárta csodás körülmények között született a mai Nepál déli részén,<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett. Azonban megrázó élményt jelentett számára harmincéves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, az öregség és a halál (vagyis a szenvedés) minden érző lény osztályrésze. E felismerést követően elhagyta a családját, lemondott a gazdagságról, és a megvilágosodás keresése érdekében <a href="/wiki/Remete_(vall%C3%A1s)" title="Remete (vallás)">remetének</a> állt. Harmincöt évesen, egy <a href="/wiki/N%C3%A9gy_gondolat%C3%A9breszt%C5%91_l%C3%A1tv%C3%A1ny" title="Négy gondolatébresztő látvány">éjszakai elmélkedése alatt</a> döbbent rá arra, hogy a szenvedés (azaz a lét alapvetően nem kielégítő volta) a tudatlanságból (nem az intellektuális szegénység, hanem a szellemi vakság értelmében) fakad, és a szenvedés oka a mohó vágy, mely viszont a tudatlanságból fakad. A szenvedéstől való megszabadulás ezzel együtt lehetséges, ha megszüntetjük annak okát; ennek módszere pedig a <a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">nemes nyolcrétű ösvény</a>. Az, aki legyőzte a tudatlanságot, képes megszabadulni a vágytól, így elérheti a nirvánát (a <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvána</a> jelentése ellobbanás, a szenvedés gyökerének okai lobbannak el). Hátralévő életét tanítással töltötte.<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Buddha nem isten, nem is egy isten földi megtestesülése, hanem ember, aki ki van téve a betegségeknek, megöregedésnek, s akinek az élete szintén halállal végződik. De megkülönbözteti a többi embertől, hogy minden szenvedélyt és elvakultságot legyőzött, azaz megvilágosodott, megvalósította a nirvánát. A különböző buddhista írások szerint Gautama Sziddhártát több buddha előzte meg és fogja még követni.<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Buddha tehát ember, aki legyőzött önmagában minden tudati elhomályosulást (zavaró érzelmet), szellemi tökéletessége következtében hatalmas erők bontakozhattak ki benne, és erre a tudásra saját erejéből tett szert, nem más tanítómesterek, isteni kinyilatkozás vagy szent iratok tanulmányozásának a segítségével. Buddha tanítása szerint ez az út azonban a <a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">buddhává válásig</a> „mások véleménye és saját elmélkedésünk révén” világosodik meg. Bár az útmutatásra szükség van, a szintézis hangsúlyos szerepet kap tanításaiban. Gautama Buddha a hagyományok szerint <a href="/wiki/Gautama_Buddha_csodat%C3%A9telei" title="Gautama Buddha csodatételei">emberfeletti erőkkel és képességekkel</a> rendelkezett. Tisztában volt a kétkedő tudat működésével, ezért többször válaszolta az őt csodatevésre kérőknek, hogy „...nem szeretem, elutasítom és megvetem a csodákat” (<a href="/wiki/D%C3%ADgha-nik%C3%A1ja" title="Dígha-nikája">Dígha-nikája</a> – Buddha hosszú beszédei), és nem tett eleget csodákkal kapcsolatos kérésüknek. A képességekre a hagyomány szerint mély meditáció révén tett szert, akkor, amikor a világi életet maga mögött hagyta és aszkéta gyakorlatokat végzett éveken keresztül. Csodákat csak akkor hajtott végre, amikor az érző lények javára akart cselekedni, és intette az őt követőket, hogy az ilyen képességek megszerzése nem célja az általa ajánlott útnak.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A történelmi Buddháról <a href="/wiki/Buddhista_m%C5%B1v%C3%A9szet" title="Buddhista művészet">műalkotás</a> nem született egészen a 2. századig, elsősorban a korabeli szobrászat <a href="/wiki/Anikonizmus_a_buddhizmusban" title="Anikonizmus a buddhizmusban">anikonista</a> szemlélete miatt.<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/A_Buddha_fizikai_jellemz%C5%91i" title="A Buddha fizikai jellemzői">Buddha fizikai testének jellemzése</a> néhány korai írásból ismert. Ezekből az írásokból meríthették modelljüket a korai szobrok és domborművek szerzői is.<sup id="cite_ref-Shaw_21-0" class="reference"><a href="#cite_note-Shaw-21"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Főleg a <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">páli kánonban</a> szereplő „Egy nagyszerű ember 32 jellemzője” írás volt nagy hatással a művészekre.<sup id="cite_ref-Shaw_21-1" class="reference"><a href="#cite_note-Shaw-21"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezt a 32 jellemzőt kiegészíti további 80 másodlagos jellemző is (páli: <i>Anubjandzsana</i>).<sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Dhammacsakkappavattana-szutta" title="Dhammacsakkappavattana-szutta">Dhammacsakkappavattana-szutta</a> a buddhista hagyományok szerint Buddha első tanításait jelenti a megvilágosodása után. Úgy tartják, hogy Buddha az indiai Nerandzsara folyó melletti <a href="/wiki/B%C3%B3dhifa" title="Bódhifa">bódhifa</a> alatt ülve, meditálás közben érte el ezt a szintet. Ezt követően 49 napot csöndben töltött, majd elutazott <a href="/wiki/Bodh-Gaja" title="Bodh-Gaja">Bodh-Gajából</a> a közép-indiai <a href="/wiki/Sz%C3%A1rn%C3%A1th" title="Szárnáth">Szárnáthba</a>, a szent város, <a href="/wiki/V%C3%A1r%C3%A1naszi" title="Váránaszi">Váránaszi</a> közelébe. Itt találkozott korábbi aszkéta gyakorlótársaival, akikkel hat évig gyakorolt együtt. Az aszkéták először kétkedve fogadták Buddhát, mivel azt gondolták, hogy az feladta az igazság keresését és az aszkéta gyakorlatokat. De amint meglátták Buddha kisugárzását, megkérték, hogy tanítsa meg nekik, amit megértett. Ekkor adta Buddha azt a tanítást, amit később a <i>Dhammacsakkappavattana-szuttába</i> lejegyeztek.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEAjahn_Sucitto201010-12_23-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEAjahn_Sucitto201010-12-23"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEGethin199825_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEGethin199825-24"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-FOOTNOTEThich_Nhat_Hanh1991Kindle_Locations_1822-1884_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEThich_Nhat_Hanh1991Kindle_Locations_1822-1884-25"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Buddha-vacsana" title="Buddha-vacsana">buddha-vacsana</a> (<a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a> és <a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: „Buddha szava”) azokra a buddhista hagyományok által elfogadott művekre vonatkozik, amelyeket elfogadnak a Buddha tanításaként. Minden hagyomány elfogad bizonyos szövegeket buddha-vacsanaként, amely nem jelenti azt, hogy ezek a történelmi Buddha ténylegesen használt szavai voltak. A legfontosabb <a href="/wiki/Buddhista_zar%C3%A1ndoklat" title="Buddhista zarándoklat">buddhista zarándokhelyek</a> az észak-indiai <a href="/wiki/Indo-Gangeszi-s%C3%ADks%C3%A1g" title="Indo-Gangeszi-síkság">Gangeszi-síkságon</a> és Dél-Nepálban helyezkednek el, az <a href="/wiki/Delhi" title="Delhi">Újdelhi</a> és <a href="/wiki/R%C3%A1dzsg%C3%ADr" title="Rádzsgír">Rádzsgír</a> közötti területen, ahol <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a> élt és tanított. Az életéhez kapcsolódó helyek mára fontos zarándokhelyekké váltak a buddhisták és a hinduk számára. Azonban számos más országban is léteznek ereklyék és zarándokhelyek, amelyekben jelenleg vagy korábban jelentős volt a buddhizmus.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEThich_Nhat_Hanh19996-8_26-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEThich_Nhat_Hanh19996-8-26"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_buddhista_hagyományok_korai_terjedése"><span id="A_buddhista_hagyom.C3.A1nyok_korai_terjed.C3.A9se"></span>A buddhista hagyományok korai terjedése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A buddhista hagyományok korai terjedése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Sr%C3%AD_Lanka" title="Srí Lanka">Srí Lanka</a>, <a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Burma</a> és <a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Thaiföld</a> théraváda iskolái a <i>szthaviraváda</i>, illetve még pontosabban a <a href="/wiki/Vibhadzsjav%C3%A1da" title="Vibhadzsjaváda">vibhadzsjaváda</a> iskola utódai. A théraváda kétszer ment át névváltozáson, és valamikor a 4. század környékén vették fel a „théraváda” nevet.<sup id="cite_ref-Hirakawa_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-Hirakawa-27"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table cellspacing="0" cellpadding="0" style="color:black; border-top:1px solid dimgray; border-bottom:1px solid dimgray; margin-top:10pt; margin-bottom:10pt"> <tbody><tr><td colspan="12" style="text-align:left; border-bottom:1px solid dimgray; background:WhiteSmoke; padding-left:10pt; padding-top:3pt; padding-bottom:3pt"> <p><font size="2" color="black"><b>Idővonal: Buddhista hagyományok fejlődése és terjedése</b> </font> <font size="2" color="dimgray">(i.e. 450 körül – i.sz. 1300 körül)</font> </p> </td></tr> <tr> <td width="100"></td> <td width="70"></td> <td width="20"></td> <td width="140"></td> <td width="80"></td> <td width="80"></td> <td width="60"></td> <td width="60"></td> <td width="60"></td> <td width="80"></td> <td width="80"></td> <td width="100"></td> </tr> <tr style="color:DimGray"> <td style="border-right:1pt solid black; height:4pt"> </td> <td colspan="2" style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt; font-family:Tahoma"><b>i. e. 450</b></span></td> <td style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt; font-family:Tahoma"><b>i.e. 250</b></span></td> <td colspan="2" style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt; font-family:Tahoma"><b>100</b></span></td> <td colspan="2" style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt; font-family:Tahoma"><b>500</b></span></td> <td style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt;font-family:Tahoma"><b>700</b></span></td> <td colspan="2" style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt;font-family:Tahoma"><b>800</b></span></td> <td style="padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt;font-family:Tahoma"><b>1200</b></span></td> </tr> <tr><td colspan="12"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr> <td rowspan="5" style="padding-left:5pt"><p style="font-size:10pt"><i><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">India</a></i></p></td> <td rowspan="5" colspan="1" style="border-left:1pt solid gray; border-top:1pt solid gray; border-bottom:1pt solid gray; background:#FFFFC0; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><p style="font-size:8pt"><a href="/wiki/El%C5%91-szektari%C3%A1nus_buddhizmus" title="Elő-szektariánus buddhizmus"><b>Korai<br />szangha</b></a></p></span></td> <td rowspan="1" colspan="2" style="border-top:1pt solid gray; background:yellow; text-align:center"> <p style="font-size:1pt"> </p></td> <td rowspan="1" colspan="7" style="border-top:1pt solid gray; border-right:1pt solid gray; background:peru; text-align:center"><p style="font-size:2pt"> </p></td> <td rowspan="5"><p style="font-size:13pt"> </p></td> </tr> <tr> <td rowspan="2" colspan="4" style="background:yellow; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><b><a href="/wiki/Korai_buddhista_iskol%C3%A1k" title="Korai buddhista iskolák">Korai buddhista iskolák</a></b></span></td> <td rowspan="1" colspan="2" style="background:peru; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><b><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a></b></span></td> <td rowspan="1" colspan="3" style="border-right:1pt solid gray; background:indianred; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><b><a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a></b></span></td> </tr> <tr> <td colspan="5" style="border-right:1pt solid gray; background:indianred"><p style="font-size:2pt"> </p></td> </tr> <tr> <td colspan="9" style="border-right:1pt solid gray; background:yellow"><p style="font-size:1pt"> </p></td> </tr> <tr> <td colspan="1" style="border-bottom:1px solid gray; background:yellow"> <p style="font-size:1pt"> </p></td> <td colspan="8" style="border-right:1pt solid gray; border-bottom:1pt solid gray; background:gold"><p style="font-size:1pt"> </p></td> </tr> <tr><td colspan="12"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr> <td rowspan="3" style="padding-left:5pt"><p style="font-size:8pt"><i><a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Srí Lanka</a> és <br /><a href="/wiki/Buddhizmus_D%C3%A9lkelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Délkelet-Ázsiában">Délkelet-Ázsia</a></i></p></td> <td rowspan="3" colspan="2"><p style="font-size:2pt"> </p></td> <td colspan="2" style="border-top:1pt solid gray; border-left:1pt solid gray; background:gold"><p style="font-size:2pt"> </p></td> <td rowspan="1" colspan="5" style="border-top:1pt solid gray; background:peru; text-align:center"><p style="font-size:2pt"> </p></td> <td rowspan="2" colspan="2" style="border-top:1pt solid gray; background:gold; text-align:center"><p style="font-size:2pt"> </p></td> </tr> <tr> <td rowspan="1" colspan="7" style="border-left:1pt solid gray; background:gold; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><b><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Théraváda buddhizmus</a></b></span></td> </tr><tr> <td rowspan="1" colspan="6" style="border-left:1px solid gray; border-bottom:1pt solid gray; background:gold"><p style="font-size:2pt"> </p></td> <td rowspan="1" colspan="1" style="border-bottom:1pt solid gray; background:indianred"><p style="font-size:2pt"> </p></td> <td rowspan="1" colspan="3" style="border-bottom:1pt solid gray; background:gold"><p style="font-size:2pt"> </p></td> </tr> <tr><td colspan="12"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr> <td rowspan="7" style="padding-left:5pt"><p style="font-size:10pt"><i><a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibet</a></i></p></td> <td rowspan="7" colspan="7"><p style="font-size:13pt"> </p></td> <td rowspan="7" colspan="2" style="border:1pt solid gray; border-right:0; background:indianred; text-align:center"> <p><span style="font-family:Arial"><b><a href="/wiki/Nyingmapa" title="Nyingmapa">Nyingma</a></b></span> </p> </td> </tr> <tr> <td rowspan="1" colspan="4" style="border:1pt solid gray; border-right:0; border-bottom:0; border-left: 0; background:indianred"><p style="font-size:2pt"> </p></td> </tr> <tr> <td rowspan="1" colspan="4" style="border:1pt solid gray; border-right:0; border-bottom:0; border-left: 1pt dashed gray; background:indianred; text-align:center; font-size:6pt"><a href="/wiki/Kadampa" title="Kadampa">Kadam</a></td> </tr> <tr> <td rowspan="2" colspan="1" style="border:1pt solid gray; border-right:0; border-bottom:0; border-left: 1pt dashed gray; background:indianred; text-align:center; font-size:6pt"><a href="/wiki/Kagy%C3%BCpa" title="Kagyüpa">Kagyü</a></td> <td rowspan="1" colspan="2" style="border:1pt solid gray; border-right:0; border-bottom:0; border-left: 0; background:indianred"><p style="font-size:2pt"> </p></td> </tr> <tr> <td rowspan="1" colspan="1" style="border:1pt solid gray; border-right:0; border-bottom:0; border-left: 1pt dashed gray; background:indianred; text-align:center; font-size:6pt"><a href="/wiki/Dagpo_kagy%C3%BC" title="Dagpo kagyü">Dagpo</a></td> </tr> <tr> <td rowspan="1" colspan="4" style="border:1pt solid gray; border-right:0; border-bottom:0; border-left: 1pt dashed gray; background:indianred; text-align:center; font-size:6pt"><a href="/wiki/Szakjapa" title="Szakjapa">Szakja</a></td> </tr> <tr> <td rowspan="1" colspan="1" style="border:1pt solid gray; border-right:0; border-bottom:0; border-left: 0; background:indianred; text-align:center"> </td> <td rowspan="1" colspan="3" style="border:1pt solid gray; border-right:0; border-bottom:0; border-left: 1pt dashed gray; background:indianred; text-align:center; font-size:6pt"><a href="/wiki/Dzsonang" title="Dzsonang">Dzsonang</a></td> </tr> <tr><td colspan="12"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr> <td rowspan="9" style="padding-left:5pt"><p style="font-size:10pt"><i><a href="/wiki/Buddhizmus_Kelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kelet-Ázsiában">Kelet-Ázsia</a></i></p></td> <td rowspan="9" colspan="3"> </td> <td rowspan="9" colspan="2" style="background:#E6C220; border:1px solid gray; border-bottom:1pt solid gray; border-right:0; text-align:center"> <p style="font-size:8pt"><span style="font-weight:bold"><a href="/wiki/Korai_buddhista_iskol%C3%A1k" title="Korai buddhista iskolák">Korai buddhista iskolák</a></span><br />és a <span style="font-weight:bold"><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na#A_mahájána_kialakulása" title="Mahájána">Mahájána</a></span><br /><span style="font-size:7pt">( <a href="/wiki/A_buddhizmus_terjed%C3%A9se_a_selyem%C3%BAton" title="A buddhizmus terjedése a selyemúton">a selyemúton</a> keresztül<br /><a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kínába</a>, óceáni<br />kapcsolattal <a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">Indiába</a><br />és egészen <a href="/wiki/Buddhizmus_Vietn%C3%A1mban" title="Buddhizmus Vietnámban">Vietnámig</a>)</span></p> </td> <td style="background:#E6C220; border-top: 1px solid gray;"></td> <td colspan="5" style="background:indianred; border:0; border-left:none; border-top: 1px solid gray; text-align:center"> <p style="font-size:6pt"><a href="/wiki/Tangmi" title="Tangmi">Tangmi</a> / <a href="/wiki/Tangmi" title="Tangmi">Han-csuan Mi-cung</a></p> </td> </tr> <tr> <td style="background:#E6C220"></td> <td colspan="2" style="background:#E6C220; border:0; border-left:1px dashed gray; border-top: 1px solid gray; text-align:center"> <p style="font-size:6pt"><a href="/wiki/Nanto_Rokus%C3%BA" title="Nanto Rokusú">Nara</a></p> </td> <td colspan="3" style="border-top:1pt dashed gray; border-bottom:0; background:indianred; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><p style="font-size:6pt"><b><a href="/wiki/Singon_buddhizmus" title="Singon buddhizmus">Singon</a></b></p></span> </td> </tr> <tr><td rowspan="3" colspan="2" style="border:0; border-bottom:1pt dashed gray; background:peru; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><b><a href="/wiki/Csan" title="Csan">Csan</a></b></span></td> <td colspan="4" style="border:0; border-top:0; border-bottom:1pt solid gray; background:peru"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr> <td colspan="4" style="border-bottom:1pt solid gray; border-left:1pt dashed gray; background:peru; text-align:center;font-size:6pt"><a href="/wiki/Vietn%C3%A1mi_thi%E1%BB%81n" title="Vietnámi thiền">Thiền</a>, <a href="/wiki/Koreai_buddhizmus" title="Koreai buddhizmus">Szon</a></td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="border:0; border-bottom:1pt dashed gray; background:peru"> </td> <td colspan="2" style="border:0; border-bottom:1pt solid gray; border-left: 1px dashed gray; background:peru; text-align:center;font-size:6pt"><a href="/wiki/Zen" title="Zen">Zen</a></td> </tr> <tr><td rowspan="4" colspan="3" style="border:0; border-bottom:1pt solid gray; background:peru; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><b><a href="/wiki/Tientaj" title="Tientaj">Tientaj</a></b></span></td> <td colspan="3" style="border-top:0; border-bottom:1pt solid gray; border-left:0; border-right:0; background:peru"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr> <td rowspan="3" style="border-bottom:1pt solid gray; border-left:1pt dashed gray; background:peru; text-align:center;font-size:8pt"><a href="/wiki/Tendai" title="Tendai">Tendai</a></td> <td colspan="2" style="border:0; background:peru"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr> <td style="font-size:2pt; background:peru;"> </td> <td style="border:1pt solid gray; border-left:1pt dashed gray; border-right:0; background:peru; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><p style="font-size:6pt"><b><a href="/wiki/Nicsiren_buddhizmus" title="Nicsiren buddhizmus">Nicsiren</a></b></p></span> </td> </tr> <tr> <td style="font-size:2pt; background:peru; border-bottom:1px solid gray;"> </td> <td style="border:1pt solid gray; border-left:1pt dashed gray; border-right:0; border-top:0; background:peru; text-align:center"> <span style="font-family:Arial"><p style="font-size:6pt"><b><a href="/wiki/Dzs%C3%B3do" title="Dzsódo">Dzsódo</a></b></p></span> </td> </tr> <tr><td colspan="12"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr> <td rowspan="3" style="padding-left:5pt"><p style="font-size:8pt"><i><a href="/wiki/Buddhizmus_K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Közép-Ázsiában">Közép-Ázsia</a></i> és <i><a href="/wiki/Buddhizmus_K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Közép-Ázsiában">Tarim-medence</a></i></p></td> <td rowspan="3" colspan="2"><p style="font-size:13pt"> </p></td> <td rowspan="1" colspan="4" style="background:#E6C220; border:1px solid gray; text-align:center"> <p style="font-size:6pt"><a href="/wiki/Gr%C3%A9ko-buddhizmus" title="Gréko-buddhizmus">Gréko-buddhizmus</a></p> </td> <td></td> <td rowspan="3" colspan="5"> </td> </tr> <tr> <td rowspan="1" colspan="4"><p style="font-size:1pt"> </p></td> </tr><tr> <td rowspan="1" colspan="5" style="background:#E6C220; border:1px solid gray; text-align:center"> <p style="font-size:6pt"><a href="/wiki/A_buddhizmus_terjed%C3%A9se_a_selyem%C3%BAton" title="A buddhizmus terjedése a selyemúton">A buddhizmus terjedése a selyemúton</a></p> </td> </tr> <tr><td colspan="12"><p style="font-size:2pt"> </p></td></tr> <tr style="color:dimgray"> <td style="border-right:1pt solid black; height:4pt"> </td> <td colspan="2" style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt; font-family:Tahoma"><b>i.e. 450</b></span></td> <td style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt; font-family:Tahoma"><b>i.e. 250</b></span></td> <td colspan="2" style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt; font-family:Tahoma"><b>100</b></span></td> <td colspan="2" style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt; font-family:Tahoma"><b>500</b></span></td> <td style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt;font-family:Tahoma"><b>700</b></span></td> <td colspan="2" style="border-right:1pt solid black; padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt;font-family:Tahoma"><b>800</b></span></td> <td style="padding-left:2pt; height:4pt"> <span style="font-size:7pt;font-family:Tahoma"><b>1200</b></span></td> </tr> <tr><td colspan="12"> <table width="100%" style="border-top:1px solid dimgray; color:black; background:WhiteSmoke; font-size:90%"> <tbody><tr> <td width="10"> </td> <td width="100"><b>Magyarázat:</b></td> <td width="20" style="background:gold; border:1px solid gray"> </td> <td width="150">= <b><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Théraváda</a></b></td> <td width="20" style="background:peru; border:1px solid gray"> </td> <td width="150">= <b><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a></b></td> <td width="20" style="background:indianred; border:1px solid gray"> </td> <td width="150">= <b><a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a></b></td> <td width="20" style="background:#E6C220; border:1px solid gray"> </td> <td width="150">= Vegyes / szinkretikus</td> </tr> </tbody></table> </td></tr> </tbody></table> <p><br /> A korai iskolák hagyományait több mahájána iskola is megőrizte. A <a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">tibeti buddhizmus</a> összes iskolája a <a href="/wiki/M%C3%BAlaszarv%C3%A1sztiv%C3%A1da" title="Múlaszarvásztiváda">múlaszarvásztiváda</a>-féle <i><a href="/wiki/Vinaja" title="Vinaja">vinaját</a></i> használja és a szarvásztiváda <i><a href="/wiki/Abhidharma" title="Abhidharma">abhidharmát</a></i> gyakorolja, amelyeket kiegészítettek mahájána és vadzsrajána szövegekkel.<sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">kínai iskolák</a> a <a href="/wiki/Dharmaguptaka" title="Dharmaguptaka">dharmaguptaka</a> iskola vinajáját használják főleg.<sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_buddhizmus_története"><span id="A_buddhizmus_t.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>A buddhizmus története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: A buddhizmus története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="width: 100%; margin-left:1em; text-align:center; color:black;"> <tbody><tr> <td colspan="5"><b><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A buddhizmus története">A buddhizmus története</a></b> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a> </td> <td>* <a href="/wiki/A_buddhizmus_id%C5%91rend_szerint" title="A buddhizmus időrend szerint">Időrend szerint</a> </td> <td>* <a href="/wiki/El%C5%91-szektari%C3%A1nus_buddhizmus" title="Elő-szektariánus buddhizmus">Elő-szektarianizmus</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Korai_buddhizmus" title="Korai buddhizmus">Korai buddhizmus</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Korai_buddhista_iskol%C3%A1k" title="Korai buddhista iskolák">Korai buddhista iskolák</a> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/Buddhista_zsinatok" title="Buddhista zsinatok">Zsinatok</a> </td> <td>* <a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">Története Indiában</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Gr%C3%A9ko-buddhizmus" title="Gréko-buddhizmus">Gréko-buddhizmus</a> </td> <td>* <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Buddhizmus Kínában</a> </td> <td>* <a href="/wiki/A_buddhizmus_terjed%C3%A9se_a_selyem%C3%BAton" title="A buddhizmus terjedése a selyemúton">Terjedése a selyemúton</a> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/Buddhizmus_Kelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kelet-Ázsiában">Kelet-Ázsiában</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Buddhizmus_D%C3%A9lkelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Délkelet-Ázsiában">Délkelet-Ázsiában</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Buddhizmus_K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Közép-Ázsiában">Közép-Ázsiában</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Buddhizmus_a_K%C3%B6zel-Keleten" title="Buddhizmus a Közel-Keleten">Közel-Keleten</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Srí Lankán</a> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Tudomány,_filozófia_és_vallás"><span id="Tudom.C3.A1ny.2C_filoz.C3.B3fia_.C3.A9s_vall.C3.A1s"></span>Tudomány, filozófia és vallás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Tudomány, filozófia és vallás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg/250px-Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg" decoding="async" width="250" height="160" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg/375px-Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg/500px-Ascetic_Bodhisatta_Gotama_with_the_Group_of_Five.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1308" /></a><figcaption>Az aszkéta <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gótama</a> öt követőjével, akik az első <a href="/wiki/Szangha" title="Szangha">szanghát</a> alkották. Falfestmény egy <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">laoszi</a> templomban.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_nyugati_tudom%C3%A1nyok" title="A buddhizmus és a nyugati tudományok">A buddhizmus és a nyugati tudományok</a>, <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_pszichol%C3%B3gia" title="A buddhizmus és a pszichológia">A buddhizmus és a pszichológia</a> és <a href="/wiki/Isten_a_buddhizmusban" title="Isten a buddhizmusban">Isten a buddhizmusban</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Buddha nem fektette írásba tanait, azok megismerése közvetítők útján terjedt. A tan folyamatosan változik a mai napig, kanonizálása a különféle iskolák által tartott <a href="/wiki/Buddhista_zsinatok" title="Buddhista zsinatok">zsinatok</a> során történt. A legrégebbi iskolák <a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli nyelven</a> írott kánonja, a <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Tipitaka</a> sem tekinthető Buddha beszédei közvetlen lejegyzésének, hiszen ezen (addig szóban áthagyományozott) szövegek <a href="/wiki/As%C3%B3ka" title="Asóka">Asóka</a> (<a href="/wiki/I._e._272" title="I. e. 272">i. e. 272</a>–<a href="/wiki/I._e._232" title="I. e. 232">232</a>) korában keletkeztek, tehát bő két évszázaddal Buddha halála után.<sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ennek ellenére meglehetősen konkrétan támaszkodhatunk e szövegek tartalmi egységére, a visszatérő formulákra, így például a <a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">négy nemes igazság</a>,<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a <a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">függő keletkezés</a>,<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> az <a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">állandó én nemléte</a>,<sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a <a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">nemes nyolcrétű ösvény</a><sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és a <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvánáról</a>, az újraszületések sorozatának megszüntetéséről mint végső célról szóló tantételek.<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_nyugati_tudom%C3%A1nyok" title="A buddhizmus és a nyugati tudományok">A buddhizmus és a nyugati tudományok</a> már többször bizonyultak kompatibilisnek a történelem során. Ma a buddhizmus és bizonyos tudományos területek között folyamatos párbeszéd folyik.<sup id="cite_ref-Yong,_Amos_2005,_176-180._o._36-0" class="reference"><a href="#cite_note-Yong,_Amos_2005,_176-180._o.-36"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A buddhizmuson belül a filozófiai és <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_pszichol%C3%B3gia" title="A buddhizmus és a pszichológia">pszichológiai</a> tanítások hasonlóságot mutatnak a <a href="/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" title="Felvilágosodás">modern tudományos és filozófiai elképzelésekkel</a>. Például a buddhizmus támogatja a természet pártatlan vizsgálatát (a <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">páli kánonban</a> ezt úgy nevezik, hogy <i>dhamma vikaja</i>) – a vizsgálat fő tárgya az <a href="/wiki/%C3%89n" title="Én">én</a>. A buddhizmus néhány népszerű koncepciója köthető az <a href="/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3_(biol%C3%B3gia)" title="Evolúció (biológia)">evolúció</a>, <a href="/wiki/Kvantummechanika" title="Kvantummechanika">kvantumelmélet</a> és <a href="/wiki/Kozmol%C3%B3gia" title="Kozmológia">kozmológia</a> tudományaihoz, azonban a legtöbb tudós számára problémát jelent összeegyeztetni a buddhizmus vallási és metafizikai kijelentéseit a <a href="/wiki/Tudom%C3%A1nyos_m%C3%B3dszer" title="Tudományos módszer">tudományos módszerekkel</a>.<sup id="cite_ref-Donald_S_2008_37-0" class="reference"><a href="#cite_note-Donald_S_2008-37"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1993-ban <a href="/wiki/Jean_Piaget" title="Jean Piaget">Jean Piaget</a> kiadta a <a href="/wiki/Piaget_tanul%C3%A1selm%C3%A9lete" title="Piaget tanuláselmélete">tanuláselméletét</a>, amelyben azt írta, hogy a buddhizmus a gondolkodás negyedik fajtája<sup id="cite_ref-academia.edu_38-0" class="reference"><a href="#cite_note-academia.edu-38"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a varázslat, a tudomány és a vallás mellett. A Buddha párbeszédeit tartalmazó <i>Kalama szutta</i> sokkal inkább egybecseng a tudományos módszerekkel, mint a hagyományos, hitalapú vallások. Az írás kimondja, hogy a tényeket megfelelően meg kell vizsgálni, hit, spekuláció és másoktól vett információ nélkül.<sup id="cite_ref-Tambiah_1990_39-0" class="reference"><a href="#cite_note-Tambiah_1990-39"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az <a href="/wiki/1970-es_%C3%A9vek" title="1970-es évek">1970-es években</a> több tudományos kísérletből az derült ki, hogy a buddhista meditáció segítségével bepillantást lehet nyerni a pszichológiai állapotok hatalmas kínálatába. Valamivel később – az agyszkennelő technológiák (<a href="/wiki/Funkcion%C3%A1lis_m%C3%A1gneses_rezonanciavizsg%C3%A1lat" title="Funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat">Funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat</a> vagy a <a href="/wiki/SPECT" title="SPECT">SPECT</a>) egyre tágabb körökben való hozzáférése után – egyre több tudóst foglalkoztatott az, hogy a meditáció használatával milyen tudatállapotokba lehet eljutni. Az ilyen és ehhez hasonló tanulmányokat lelkesen támogatta a jelenlegi <a href="/wiki/Dalai_l%C3%A1ma" title="Dalai láma">dalai láma</a>, <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">Tendzin Gyaco</a>, akit már régóta érdekelt a buddhizmus és a tudomány közötti kapcsolat, és aki rendszeres résztvevője a <a href="/wiki/Tudat_%C3%A9s_%C3%89let_int%C3%A9zet" class="mw-redirect" title="Tudat és Élet intézet">Tudat és Élet intézet</a> (Mind and Life Institute) által rendezett konferenciáknak.<sup id="cite_ref-40" class="reference"><a href="#cite_note-40"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Amennyiben Buddha a megváltás tanának lényegét a <a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">dharmákra</a> vonatkozó elméletben látja, akkor a buddhizmus koherens <a href="/wiki/Filoz%C3%B3fia" title="Filozófia">filozófiai</a> rendszerként értelmezhető. A létezés folyamatait racionalitással vizsgálja, és megpróbálja feltárni a folyamatok közötti oksági kapcsolatokat. Eltekint az olyan örök szubsztanciák feltételezésétől, mint isten, lélek, anyag, ezzel együtt metafizikus szemléletű rendszer. Karmikus következményekről és megváltásról beszél, elismeri a mulandó túlvilági lények létezését a mennyekben és az alvilágban. A szent dolgok iránti elkötelezettsége, erőteljes etikai tartalma, szervezeti felépítése miatt a buddhizmust azonban vallási rendszerként is tárgyalhatjuk.<sup id="cite_ref-41" class="reference"><a href="#cite_note-41"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Élet_és_a_világ"><span id=".C3.89let_.C3.A9s_a_vil.C3.A1g"></span>Élet és a világ</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Élet és a világ"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bhavachakra.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Bhavachakra.jpg/250px-Bhavachakra.jpg" decoding="async" width="250" height="341" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/21/Bhavachakra.jpg 1.5x" data-file-width="330" data-file-height="450" /></a><figcaption>Hagyományos <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">tibeti</a> <a href="/wiki/Thangka" title="Thangka">tanka</a> (thangka), azaz festett vagy rajzolt vallási tárgyú kép, mely az „élet kerekét” ábrázolja a hat birodalommal</figcaption></figure> <p>Buddha abból a felismerésből indult ki tanításai során, hogy a világi jelenségek, amelyek körbevesznek bennünket, <a href="/wiki/Muland%C3%B3s%C3%A1g" title="Mulandóság">átmenetiek</a>. A keletkezés és pusztulás örök körforgásában változó jelenségek mélyebb okait kutatva megállapította, hogy az ember és világa <a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">egymástól függő alkotórészek összessége</a>, a <a href="/wiki/N%C3%A1mar%C3%BApa" title="Námarúpa">testi dolgok</a>, <a href="/wiki/V%C3%A9dana" class="mw-redirect" title="Védana">érzések</a>, <a href="/wiki/Sad%C3%A1jatana" title="Sadájatana">észlelések</a>, <a href="/wiki/Avidja_(buddhizmus)" class="mw-redirect" title="Avidja (buddhizmus)">elképzelések</a>, <a href="/wiki/Szankh%C3%A1ra" title="Szankhára">ösztönök</a> és tudatos cselekedetek kombinációi, amelyek szintén ki vannak téve a változás örökös körforgásának. Az átmeneti kapcsolatok új, minőségileg egyedi jelenségeket alkotnak, majd ezek felbomlása után a szintén változásnak kitett alkotórészek másfajta kapcsolatokra lépnek. A <a href="/wiki/Materializmus" title="Materializmus">materializmussal</a> ellentétben tehát azt állítja, hogy nincs egy végső, megbonthatatlan anyagi atomszerűség, amely szervezettségével létrehozza a testeket, és gondolkodó szerveket, hanem ezek az alkotórészek maguk is állandóan változnak. Egyúttal tagadja a halhatatlan lelkek (<a href="/wiki/%C3%81tman" title="Átman">átman</a>) vagy szellem-<a href="/wiki/Mon%C3%A1sz" title="Monász">monádok</a> létezését, amelyek a test elpusztulása után tovább élnek. Nem ismeri el az örök ős szubsztancia létét sem, amelyből minden szellemi és anyagi keletkezett.<sup id="cite_ref-Nyanaponika_42-0" class="reference"><a href="#cite_note-Nyanaponika-42"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az elemeket, melyek már nem tevődnek össze másokból, véglegesen különálló egységek, „<a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">dharmának</a>” nevezik. A föld, víz, levegő, tűz ilyen dharmák, de a különböző képességek, mint <a href="/wiki/L%C3%A1t%C3%A1s" title="Látás">látás</a>, <a href="/wiki/Hall%C3%A1s" title="Hallás">hallás</a>, <a href="/wiki/N%C3%A1mar%C3%BApa" title="Námarúpa">érzékelés</a>, az öntudat, a nem tudás, a gyűlölet, a vágy, az óvatosság, a dicsőség, a szépség, a gazdagság, az igazság, a hamisság, a nemi hovatartozás, az alvás, az éhség, a betegség, a születés, a keletkezés, öregedés, halál és sok-sok más is.<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az élőlények és konkrét tárgyak konkrét dolgai kivételével a régi szövegek mindent dharmának neveznek, amiből hatás indulhat ki. A karma maga a cselekvési kényszer. A dharma, azaz a hindu világtörvény szerinti felfogása itt egy szűkebb értelmezést kapott, amelyet a buddhizmusban alapvető, vagy végső lételemeknek is fordíthatunk. Ami számunkra egységes személyiségnek látszik, az Buddha szerint különböző dharmák összessége, szuperpozíciója, amelyek látszólag egységes egésszé fonódnak össze. A dharmák együttműködése olyan harmonikus, elmúlásuk és keletkezésük olyan gyorsan történik, hogy képtelenek vagyunk ennek tudatára ébredni. A tapasztalat világában a dharmák állandó mozgásban vannak, más dharmáktól függően keletkeznek, majd megsemmisülnek, hogy újaknak adják át a helyet (lásd: <a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">függő keletkezés</a>). Létrejöttük előfeltétele más dharmák sokaságának létezése, mint ahogy a növény létrejötte a legkülönfélébb környezeti hatások függvénye (mag, talaj, levegő, napsütés stb.). Ha egy dharma hatóereje kimerül, az őt létrehozó okok ugyanolyan másik dharmát teremtenek, és ez lép a kiesett helyébe.<sup id="cite_ref-Nyanaponika_42-1" class="reference"><a href="#cite_note-Nyanaponika-42"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az ember tehát egy folyamatosan változó dharmák alkotta folyamat, amely a halállal sem szakad meg, mivel azok a dharmák, amelyek együttesen alkotják az egyént (természeti, fizikai, erkölcsi dharmák), a halál után sem szűnnek meg, hanem működnek tovább, létrehozva az alapfeltételeket egy új individuum megjelenéséhez. Ez az új individuum örökli az elpusztult test valamennyi jó és rossz tettének következményeit.<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Karma:_ok_és_okozat"><span id="Karma:_ok_.C3.A9s_okozat"></span>Karma: ok és okozat</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Karma: ok és okozat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Karma_a_buddhizmusban" title="Karma a buddhizmusban">Karma a buddhizmusban</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az egyszerű elemek, amelyek az egyén külső és belső világát meghatározzák, folyamatos mozgásban vannak, azonban nem összefüggés nélkül, egymástól függetlenül lépnek fel, és nem ok nélkül enyésznek el, hanem szigorú törvényszerűségek alapján. Buddha tanítása szerint ezek az alapelemek a világtörvény (<a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">dharma</a>) végtelen sokaságú megnyilvánulásai, amelyek jelen vannak az <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">univerzum</a> rendjében, a <a href="/wiki/Karma" title="Karma">karma</a> következmény-okság elvén alapuló erkölcsi világrend kialakításában.<sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Újraszületés"><span id=".C3.9Ajrasz.C3.BClet.C3.A9s"></span>Újraszületés</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Újraszületés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Kushinara1.jpg" class="mw-file-description"><img alt="A very large hill behind two palm trees and a boulevard, people walking are about one fifth the hill's height" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Kushinara1.jpg/250px-Kushinara1.jpg" decoding="async" width="250" height="156" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Kushinara1.jpg/375px-Kushinara1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Kushinara1.jpg/500px-Kushinara1.jpg 2x" data-file-width="2500" data-file-height="1563" /></a><figcaption>A Ramabhar-sztúpa Gautama hamvasztásának helyén, <a href="/wiki/Kus%C3%ADnagar" title="Kusínagar">Kusínagar</a>, <a href="/wiki/India" title="India">India</a></figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">brahmanizmussal</a> és a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmussal</a> ellentétben, amelyek szerint a halott testéből egy önálló szellemi-monád szakad ki, és hatol be az új anyatestbe, és mintegy birtokba veszi a létéhez szükséges fizikai környezetet, addig Buddha egy olyan <a href="/wiki/%C3%9Ajrasz%C3%BClet%C3%A9s_(buddhizmus)" title="Újraszületés (buddhizmus)">újramegtestesülést</a> tanít, amelyben egy szüntelenül változó és mozgásban levő tudatáramlás hozza létre, a véget ért létezésben felgyülemlett erők hatása révén, az új individuumot. Ennek megfelelően a <a href="/wiki/L%C3%A9lekv%C3%A1ndorl%C3%A1s" title="Lélekvándorlás">lélekvándorlás</a> kifejezés csak akkor alkalmazható a buddhizmusra, ha „lelken” valami teljesen mást értünk, mint a <a href="/wiki/Brahminok" title="Brahminok">brahminok</a>, azaz a hindu papság vagy mint a legtöbb ókori, <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">keresztény</a> vagy <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">iszlám</a> filozófus. A halott és az, aki a tőle öröklött karmikus erők révén újjászületik, két különböző lény, de mégsem az, mivel az új szükségszerűen következik a régiből, mint őrségváltáskor az őrtüzek is folyamatosságukban követik egymást. A két lét közötti összekötőkapocs az akaratmegnyilvánulások és hajlamok összessége, amelytől az új létezés elemeinek (dharmák) összefonódása függ, mindenekelőtt a vágy az élet akarására (<a href="/wiki/Tanha" class="mw-redirect" title="Tanha">trisna</a>). A sokszoros újjászületés során egyre inkább közelítünk a <a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">szenvedélyektől</a> mentes élethez, míg csaknem végtelen újjászületés és megszámlálhatatlanul sok létforma megélése után elérjük a tökéletesen szenvedély- és szenvedésmentes létezést, és világi vándorlásunk véget ér. Megszűnik a karmánk által előírt és kikényszerített újjászületési folyamatsor, eljutunk a nirvána örök nyugalmába. Ez maga is dharma, a világtörvény realitása, de ez abban különbözik minden más dharmától, hogy ezt nem a hajlamok (<a href="/wiki/Szankh%C3%A1ra" title="Szankhára">szankhára</a>) idézik elő, tehát nem is enyészhet el.<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szanszára"><span id="Szansz.C3.A1ra"></span>Szanszára</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Szanszára"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az élet szenvedés, mivel mulandó, és még a legboldogabb egyén is ki van téve a betegségeknek, öregségnek, halálnak. Ez a szenvedés csak akkor szűnhet meg, ha a trisna és a szenvedélyek, amelyek az újramegtestesülést előidézik, megszűnnek. Ez azonban csak fokozatosan, sok újjászületés után lehetséges.<sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Szenvedés:_okok_és_okozatok"><span id="Szenved.C3.A9s:_okok_.C3.A9s_okozatok"></span>Szenvedés: okok és okozatok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Szenvedés: okok és okozatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Négy_nemes_igazság"><span id="N.C3.A9gy_nemes_igazs.C3.A1g"></span><a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">Négy nemes igazság</a></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Négy nemes igazság"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Astasahasrika_Prajnaparamita_Dharmacakra_Discourse.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/Astasahasrika_Prajnaparamita_Dharmacakra_Discourse.jpeg/250px-Astasahasrika_Prajnaparamita_Dharmacakra_Discourse.jpeg" decoding="async" width="250" height="155" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/Astasahasrika_Prajnaparamita_Dharmacakra_Discourse.jpeg/375px-Astasahasrika_Prajnaparamita_Dharmacakra_Discourse.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/40/Astasahasrika_Prajnaparamita_Dharmacakra_Discourse.jpeg 2x" data-file-width="456" data-file-height="283" /></a><figcaption>A buddha a négy nemes igazságot tanítja. <a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">Szanszkrit</a> kézirat. Nalanda, Bihar, India</figcaption></figure> <p>A páli Tipitaka szerint a négy nemes igazság Gautama Buddha első tanításai voltak, miután megvilágosodott. Gyakran a buddhista tanítások alapjaként is tekintenek a négy igazságra. Buddha először meghatározta azt, hogy mi a szenvedés, utána megmondta, hogyan jön létre, aztán megállapította, létezik a szenvedés megszűnése, végül elmondta a szenvedés megszűnésének okát.<sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <dl><dd>1. <b>Van szenvedés</b> – a szenvedés (<a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">duhkha/dukkha</a>) az elégedetlenséget jelenti, azt, hogy valamilyen tapasztalat, élmény, számunkra nem kielégítő. Élvezetes és fájdalmas élmények egyaránt megjelennek és elmúlnak, egyik követi a másikat. Ezért nem találunk soha egy kielégítő, biztonságos állapotot. Ezért szenvedünk akkor is, ha valami élvezetes, s akkor is, ha valami fájdalmas.<sup id="cite_ref-Laár_49-0" class="reference"><a href="#cite_note-Laár-49"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <dl><dd>2. <b>A szenvedésnek van oka</b> – az oka (szamudaja) a vágy, a sóvárgás arra, hogy találjunk egy szilárd pontot, ami örömteli és biztonságos. Törekszünk egy tökéletes állapotra, még ha nem is gondolunk így rá, s amit soha nem kapunk meg.<sup id="cite_ref-Laár_49-1" class="reference"><a href="#cite_note-Laár-49"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <dl><dd>3. <b>A szenvedésnek van vége</b> – a megszűnése (niródha) nem más, mint a vágyakozás kialvása. Annak a törekvésnek, hogy elérjünk egy örökkévaló tökéletes állapotot. Ezért a szenvedéstől megszabadulás, a nirvána, az nem egy hely, nem egy állapot, nem egy létforma, hanem a sóvárgás megszűnése.<sup id="cite_ref-Laár_49-2" class="reference"><a href="#cite_note-Laár-49"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <dl><dd>4. <b>Van egy út, amely a szenvedés megszüntetéséhez vezet</b> – a szenvedés megszüntetésének az útja (márga/magga) az, amit nemes nyolcrétű ösvénynek neveznek. Ez három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a <a href="/wiki/B%C3%B6lcsess%C3%A9g_a_buddhizmusban" title="Bölcsesség a buddhizmusban">bölcsességet</a>. Az erényesség lényege külsőleg a helytelen tettek elkerülése, amivel magunknak és másoknak a kárára vagyunk, belsőleg pedig minden rossz elkerülése. Az erényes tettekkel, szavakkal és gondolatokkal békét és nyugalmat hozunk létre, mely jó következményekkel jár. Az elmélyedés a tudat finomabb ragaszkodásait kezeli, aminek következtében nyugalmunk és örömünk mélységesebbé válik úgy, hogy nem alávetett különféle külső körülményeknek.<sup id="cite_ref-Laár_49-3" class="reference"><a href="#cite_note-Laár-49"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nemes_nyolcrétű_ösvény"><span id="Nemes_nyolcr.C3.A9t.C5.B1_.C3.B6sv.C3.A9ny"></span><a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">Nemes nyolcrétű ösvény</a></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Nemes nyolcrétű ösvény"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dharma_Wheel.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/250px-Dharma_Wheel.svg.png" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/375px-Dharma_Wheel.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/500px-Dharma_Wheel.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Dharmacsakra" title="Dharmacsakra">Dharmacsakra</a> (magyarul: „dharma kereke” a <a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">nemes nyolcrétű ösvényt</a> jelképezi</figcaption></figure> <p>A <b>nemes nyolcrétű ösvény</b> (szanszkrit: árjástánga-márga, páli: arija-atthangika-magga)<sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>) a „történelmi <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a>” egyik legfőbb <a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">tanítása</a>, aki azt tanította, hogy ennek a módszernek a követése a szenvedés megszüntetéséhez <i>(<a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">dukkha</a>)</i> és a megvilágosodáshoz vezető út legfontosabb gyakorlata. A buddhisták ezeknek a tanításoknak az intelmeit arra használják, hogy a jelenségek tiszta természetébe bepillantást nyerjenek, és megszabaduljanak a kapzsiságtól, a gyűlölettől és az érzéki csalódásoktól. A nemes nyolcrétű ösvény a <a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">négy nemes igazság</a> negyedik pontjának felel meg, miközben a nemes nyolcrétű ösvény első pontja megegyezik a négy nemes igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban <i><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%BAt_(buddhizmus)" title="Középút (buddhizmus)">középútnak</a></i>. A buddhista szimbolikában a nemes nyolcrétű ösvényt gyakran ábrázolják a dharma-kerék (<a href="/wiki/Dharmacsakra" title="Dharmacsakra">dharmacsakra</a> – vagyis a tan kereke) szimbólumával, melynek nyolc küllője az ösvény nyolc összetevőjét jelenti.<sup id="cite_ref-52" class="reference"><a href="#cite_note-52"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Középút"><span id="K.C3.B6z.C3.A9p.C3.BAt"></span><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%BAt_(buddhizmus)" title="Középút (buddhizmus)">Középút</a></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Középút"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A buddhizmus egyik fontos tanítása a középút (<a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>: <i>maddzshimá patipadá</i>), amit <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">a történelmi Buddha</a> közvetlenül a megvilágosodása után tanított. A középútnak számos definíciója van<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span>: </p> <ol><li>A nem-végletesség gyakorlása. Az önsanyargatás és a végletes érzéki örömök közötti középső út.</li> <li>Középút bizonyos metafizikai (filozófiai) nézetek között (például, hogy a dolgok végső soron léteznek-e, vagy nem léteznek).</li> <li>A nirvána magyarázata, azé az állapoté, amikor világossá válik, hogy a világban minden megjelenő dolog kettősség, vagy dualitás és csupán tévedés.</li> <li>Egy másik kifejezés az ürességre, a jelenségek végső természetére (a mahájánában), az eredendő létezés hiányára, ami az állandóság és a nihilizmus – vagy az eredendő létező és a semmi – végleteit kerüli el.</li></ol> <p><a href="/wiki/N%C3%A1g%C3%A1rdzsuna" title="Nágárdzsuna">Nágárdzsuna</a> rendszerében a középút elnevezése <a href="/wiki/Madhjamaka" title="Madhjamaka">madhjamaka</a>.<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-54" class="reference"><a href="#cite_note-54"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_valóság_természete"><span id="A_val.C3.B3s.C3.A1g_term.C3.A9szete"></span>A valóság természete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A valóság természete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Debating_Monks.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Debating_Monks.JPG/250px-Debating_Monks.JPG" decoding="async" width="250" height="333" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Debating_Monks.JPG/375px-Debating_Monks.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Debating_Monks.JPG/500px-Debating_Monks.JPG 2x" data-file-width="1488" data-file-height="1984" /></a><figcaption>Buddhista szerzetesek vitagyakorlata a tibeti <a href="/wiki/Szera_kolostor" title="Szera kolostor">Szera kolostorban</a></figcaption></figure> <p>A buddhizmus a valóság természetét <a href="/wiki/A_l%C3%A9t_h%C3%A1rom_ism%C3%A9rve" title="A lét három ismérve">három jellemzőn</a> keresztül írja le: <a href="/wiki/Muland%C3%B3s%C3%A1g" title="Mulandóság">mulandóság</a> (aniccsa), <a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">éntelenség</a> (anatta) és <a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">szenvedés</a> (dukkha). Ez a három jellemvonás minden érző lényt jellemez.<sup id="cite_ref-Nyanaponika_42-2" class="reference"><a href="#cite_note-Nyanaponika-42"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Mulandóság,_éntelenség_és_szenvedés"><span id="Muland.C3.B3s.C3.A1g.2C_.C3.A9ntelens.C3.A9g_.C3.A9s_szenved.C3.A9s"></span><a href="/wiki/Muland%C3%B3s%C3%A1g" title="Mulandóság">Mulandóság</a>, <a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">éntelenség</a> és <a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">szenvedés</a></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Mulandóság, éntelenség és szenvedés"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A mulandóság (<a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>: अनिच्चा <i>aniccsa</i>; <a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: अनित्य <i>anitja</i>; <a href="/wiki/Tibeti_nyelv" title="Tibeti nyelv">tibeti</a>: མི་རྟག་པ་ <i>mi rtag pa</i>; <a href="/wiki/K%C3%ADnai_nyelv" title="Kínai nyelv">kínai</a>: <a href="https://en.wiktionary.org/wiki/%E7%84%A1" class="extiw" title="wiktionary:無">無</a><a href="https://en.wiktionary.org/wiki/%E5%B8%B8" class="extiw" title="wiktionary:常">常</a> <i>vúcsáng</i>; <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_nyelv" title="Japán nyelv">japán</a>: 無常 <i>mujō</i>; <a href="/wiki/Thai_nyelv" title="Thai nyelv">thai</a>: อนิจจัง <i>anitcsang</i>, a páli <i>aniccsából</i>) a létezés három jellegének egyik fontos tana a buddhizmusban. Ezen a buddhista fogalom azt fejezi ki, hogy kivétel nélkül minden függő létezés folyamatosan változó állapotot mutat. A páli <i>aniccsa</i> szó jelentése „állandótlan”, amely két különálló szó összefonódásából keletkezett: 'niccsa' (folytonosság, tartósság) és az 'a' fosztóképző.<sup id="cite_ref-55" class="reference"><a href="#cite_note-55"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az anatta (<a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>) vagy anátman (<a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: अनात्मन्) a buddhizmusban a „nem-Én” állapotára utal (éntelenség, önlét hiánya). A legkorábbi szövegekben <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a> rendszerint arra használta ezt a kifejezést, hogy megtanítsa: minden, amit az érzékszerveink érzékelnek (ebbe a gondolkodás is beleszámít), az valójában nem az „én” vagy az „enyém”. Éppen emiatt nem szabad kötődni hozzájuk. A páli szútrák az ember által átélt jelenségeket öt csoportba („szkandhák” – az öt lét-aggregátum) sorolják. Ezek szolgáltatják a ragaszkodás alapját és az én érzetét. A <i>nikájákban</i> Buddha kifejti, hogy nem csupán az öt szkandha, az azokhoz való ragaszkodással együtt, eredményez boldogtalanságot.<sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">[</span>55<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az anatta nem az én tagadását jelenti, hanem a létezés egyik (a felsorolásban a harmadik) jellemzője. A korai szövegekben Buddha annak kifejezésére használta, hogy elmagyarázza, hogy ez az Én, a lélek nem létezése. A szó nem azt jelzi, hogy nem létezik semmilyen én-esszencia, hanem hogy az nem az az Én-kép, amit agyunk megalkotott. Meg kell szabadulni a forma, az érzékelés, a gondolatok és a tudatosság által azonosított önmagunktól, hogy a dolgokat úgy lássuk, ahogy valójában vannak. Ezek a dolgok természetüknél fogva folyamatosan változó dolgok, amelyekkel azonosítani állandónak hitt énünket boldogtalanságot eredményez.<sup id="cite_ref-57" class="reference"><a href="#cite_note-57"><span class="cite-bracket">[</span>56<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A dukkha (<a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>: दुक्ख dukkha; <a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: दुःख duhkha; a nyelvtani hagyományok szerint a dus-kha „nem könnyű” kifejezésből ered, de Monier-Williams angol tudós szerint vélhetően a „dus-stha” prakritizált alakja lehet, melynek jelentése „kiegyensúlyozatlan, elhalkítatlan”<sup id="cite_ref-58" class="reference"><a href="#cite_note-58"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>) egy <a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a> fogalom, amelyhez számos magyar fogalom párosítható. Általában „szenvedésnek, elégedetlenségnek, nem kielégítő jellegnek” fordítják.<sup id="cite_ref-59" class="reference"><a href="#cite_note-59"><span class="cite-bracket">[</span>58<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A buddhizmusban a létezés három jellemzője közül a dukkha a második (a másik kettő az <a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">anatta</a> és az <a href="/wiki/Muland%C3%B3s%C3%A1g" title="Mulandóság">aniccsa</a>), ezen kívül ez a <a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">négy nemes igazság</a> első pontja.<sup id="cite_ref-60" class="reference"><a href="#cite_note-60"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Függő_keletkezés[60]"><span id="F.C3.BCgg.C5.91_keletkez.C3.A9s.5B60.5D"></span><a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">Függő keletkezés</a><sup id="cite_ref-61" class="reference"><a href="#cite_note-61"><span class="cite-bracket">[</span>60<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Függő keletkezés[60]"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table cellpadding="5" style="float:right;clear:right;"><tbody><tr><td><table cellpadding="0" cellspacing="0" style="font-size:70%; text-align:center; border-left:1px solid DarkGray; background:white"> <tbody><tr> <th rowspan="25"> </th> <th style="border-bottom:8px solid white; text-align:left"><a href="/wiki/A_tizenk%C3%A9t_nid%C3%A1na" title="A tizenkét nidána"><i>A 12 nidána:</i></a></th> <th rowspan="25"> </th> </tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background: Plum"><a href="/wiki/Avidj%C3%A1_(buddhizmus)" title="Avidjá (buddhizmus)"><b>Tévelygés</b></a></td> </tr><tr><td><span style="color:Purple;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:SkyBlue"><a href="/wiki/Szankh%C3%A1ra" title="Szankhára"><b>Késztetések</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:SkyBlue;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:Azure"><a href="/wiki/Vidny%C3%A1na" title="Vidnyána"><b>Tudatosság</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:Blue;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:Lime"><a href="/wiki/N%C3%A1mar%C3%BApa" title="Námarúpa"><b>Név és forma</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:Green;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:Yellow"><a href="/wiki/Sad%C3%A1jatana" title="Sadájatana"><b>Hat érzékszerv</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:Gold;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background: Gold"><a href="/wiki/Szparsa" title="Szparsa"><b>Kapcsolódás</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:Gold;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background: Orange"><a href="/wiki/V%C3%A9dan%C3%A1" title="Védaná"><b>Érzés</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:Orange;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:OrangeRed"><a href="/wiki/Tanh%C3%A1" title="Tanhá"><b>Sóvárgás</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:OrangeRed;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:Red"><a href="/wiki/Up%C3%A1d%C3%A1na" title="Upádána"><b>Ragaszkodás</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:Red;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:Crimson"><a href="/wiki/Bhava" title="Bhava"><b>Létesülés</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:Crimson;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:IndianRed"><a href="/wiki/Dzs%C3%A1ti_(buddhizmus)" title="Dzsáti (buddhizmus)"><b>Születés</b></a></td></tr> <tr><td><span style="color:IndianRed;">↓</span></td></tr> <tr><td style="border:1px solid Blue; background:RosyBrown"><a href="/wiki/Dzsar%C3%A1marana" title="Dzsarámarana"><b>Öregkor / halál</b></a></td></tr> <tr><td> </td></tr> </tbody></table></td></tr></tbody></table> <p>A függő keletkezés avagy a pratítja-szamutpáda (<a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkritul:</a> <bdi lang="sa" style="unicode-bidi:isolate;">प्रतीत्यसमुत्पाद</bdi> pratítjaszamutpáda, <a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páliul</a>: <i>paticcsaszamuppáda</i>, <a href="/wiki/K%C3%ADnai_nyelv" title="Kínai nyelv">kínaiul:</a> <bdi lang="zh" style="unicode-bidi:isolate;">緣起</bdi>) a buddhizmus egyik fő tana, amely szerint ok-okozati összefüggés van a pszichológiai jelenségek között. Ez tartja fent a <a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">dukkhát</a> (elégedetlenség) a <a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra" title="Szanszára">világi tapasztalásokban</a>.<sup id="cite_ref-62" class="reference"><a href="#cite_note-62"><span class="cite-bracket">[</span>61<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezt fordítják „függő keletkezés”-nek vagy „függőségben való keletkezés”-nek is. Ez jelenti a második <a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">nemes igazság</a> bővebb magyarázatát is. <a href="/wiki/A_tizenk%C3%A9t_nid%C3%A1na" title="A tizenkét nidána">A tizenkét oksági láncszem</a> (<a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>/<a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: निदान – <i>nidána</i> – „ok, alap, forrás vagy eredet”) a függő keletkezés gyakorlati alkalmazása, amelyben a keletkezéssel járó szenvedés eredete az <a href="/wiki/Avidja_(buddhizmus)" class="mw-redirect" title="Avidja (buddhizmus)">tévelygés</a> (avidja). Nem érteni a szenvedést, nem érteni a szenvedés okát, nem ismerni a szenvedés megszüntetését, nem ismerni a szenvedés megszűnéséhez vezető gyakorlatokat: ezt nevezik tévelygésnek.<sup id="cite_ref-63" class="reference"><a href="#cite_note-63"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_öt_szkandha"><span id="Az_.C3.B6t_szkandha"></span><a href="/wiki/Szkandha" title="Szkandha">Az öt szkandha</a></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Az öt szkandha"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A szkandhák (<a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>:स्कन्ध szkandha, <a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>: khandha, jelentése magyarul: „összesség”, „halom”, „tömeg”) a buddhista tudomány szerint a létesülés öt alapvető csoportosulását (aggregátumát) jelentik. A szkandhák a feltételüktől függően keletkeznek és múlnak el. Az öt szkandha a forma, az érzékelés, az érzés, a törekvés és a tudat. A hat érzékszerv a szem, fül, test, orr, nyelv és tudat, és a tárgyaik a forma, hang, érzet, szag, íz és érzékelés. A buddhizmusban ezek a <a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra" title="Szanszára">szanszára</a> káprázatának a jelenségei. A <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">történelmi Buddha</a> tanítása szerint ezek közül egyik sem „én” vagy „enyém”. A théraváda értelmezés szerint akkor keletkezik <a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">szenvedés</a>, amikor valaki azonosul vagy ragaszkodik bármelyik aggregátumhoz. A szenvedéstől úgy szabadulhatunk meg (<a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvána</a>), ha lecsökkentjük és megszüntetjük a ragaszkodást a szkandhákhoz. A <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> hagyomány hozzáteszi még azt is, hogy a legvégső felszabadulás úgy jön létre, hogy az egyén mélyen megtapasztalja, hogy az aggregátumok önállóan, mindentől függetlenül nem léteznek.<sup id="cite_ref-64" class="reference"><a href="#cite_note-64"><span class="cite-bracket">[</span>63<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Üresség"><span id=".C3.9Cress.C3.A9g"></span><a href="/wiki/S%C3%BAnjata" title="Súnjata">Üresség</a></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Üresség"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <a href="/wiki/S%C3%BAnjata" title="Súnjata">üresség</a> (<a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: शून्यता súnjata; <a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>: <i>suññatā</i>) a szövegkörnyezettől függően többféle jelentéssel bír. A <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théravada buddhizmusban</a> a súnjata gyakran utal a tapasztalás <a href="/wiki/Szkandha" title="Szkandha">öt halmazának</a> <a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">nem-én</a> (páli: <i>anatta</i>, szanszkrit: <i>anátman</i>) természetére és a <a href="/wiki/%C3%81jatana" title="Ájatana">hat észlelési alapra</a>. A súnjata kifejezés szintén jelölhet egy meditatív állapotot vagy élményt. A <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">14. dalai láma</a> elmondása szerint (<a href="/wiki/Gelugpa" title="Gelugpa">gelugpa</a> iskola): </p> <table cellpadding="0" style="width:auto; background:none; margin-bottom:.5em; font-size:95%; color:#000; text-align:left"> <tbody><tr> <td style="padding:0 1.2em; vertical-align:top"> </td> <td style="padding:0 1.2em 0 0">„Az üresség elmélete szerint nem elfogadható az a hit, amely szerint az objektív valóság a független létezés feltételezésére alapozna.<br />Minden dolog és történés - akár ‘anyagi’, mentális vagy akár elvont koncepció, mint az idő - mentes az objektív, minden mástól független létezéstől [...] a dolgok és a történések olyan értelemben 'üresek', hogy sohasem tartalmazhatnak semmilyen megváltoztathatatlan elemet, belső lényegi valóságot avagy abszolút ‘létezést’, amely megengedhetné magának a függetlenséget.<sup id="cite_ref-65" class="reference"><a href="#cite_note-65"><span class="cite-bracket">[</span>64<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>” </td></tr> <tr class="hiddenStructure noprint"> <td style="padding:0 1.2em"> </td> <td style="padding:0 1.2em 0 0;text-align:right;"> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megvilágosodás"><span id="Megvil.C3.A1gosod.C3.A1s"></span>Megvilágosodás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Megvilágosodás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_a_buddhizmusban" title="Megvilágosodás a buddhizmusban">Megvilágosodás a buddhizmusban</a> és <a href="/wiki/B%C3%B3dhi" title="Bódhi">Bódhi</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nirvána"><span id="Nirv.C3.A1na"></span>Nirvána</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Nirvána"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a> úgy jellemezte a nirvánát, hogy a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyakozásoktól, haragtól és egyéb kínzó állapotoktól <i>(<a href="/wiki/Kl%C3%A9s%C3%A1k_(buddhizmus)" title="Klésák (buddhizmus)">klésák</a>)</i>. Ez egyben a „világ végét” is jelenti, hiszen nem marad utána öntudat, és a tudatnak nincs határa. A tudat megleli a békét az egész világgal, együtt érez minden lénnyel, és lemond a rögeszmékről és a berögzülésekről. Ezt a létező <a href="/wiki/Szankh%C3%A1ra" title="Szankhára">alaköltés szenvedéseinek</a> lecsendesítésével és az újabbak megszületésének megakadályozásán keresztül éri el. A nirvánában a vágyakozás és utálat gyökere kerül kiirtásra. Ezután az ember már nincs kitéve szenvedésnek (<a href="/wiki/P%C3%A1li" title="Páli">páli</a>: <a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">dukkha</a>) és további <a href="/wiki/%C3%9Ajrasz%C3%BClet%C3%A9s_(buddhizmus)" title="Újraszületés (buddhizmus)">újjászületéseknek</a> a <a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra_(buddhizmus)" title="Szanszára (buddhizmus)">szanszárában</a>. A <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">páli kánon</a> szerint a nirvánában megtapasztalható a dolgok <a href="/wiki/S%C3%BAnjata" title="Súnjata">üres természete</a> (súnjata) is.<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-66" class="reference"><a href="#cite_note-66"><span class="cite-bracket">[</span>65<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A <a href="/wiki/Dhammapada" title="Dhammapada">Dhammapada</a> szentírásokban Buddha azt mondja, hogy a nirvána a „legnagyobb boldogság”. Ez egy kitartó, mindent átható boldogság, amely a megvilágosodással keletkező nyugodtsággal jár. A nirvánát kísérő tudást a <i><a href="/wiki/B%C3%B3dhi" title="Bódhi">bódhi</a></i> (megvilágosodás) szó fejezi ki.<sup id="cite_ref-67" class="reference"><a href="#cite_note-67"><span class="cite-bracket">[</span>66<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Buddhák"><span id="Buddh.C3.A1k"></span>Buddhák</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Buddhák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Kamakura-buddha-2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Kamakura-buddha-2.jpg/230px-Kamakura-buddha-2.jpg" decoding="async" width="230" height="343" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Kamakura-buddha-2.jpg/345px-Kamakura-buddha-2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Kamakura-buddha-2.jpg/460px-Kamakura-buddha-2.jpg 2x" data-file-width="2680" data-file-height="4000" /></a><figcaption>Amitabha Buddha hatalmas szobra <a href="/wiki/Kamakura" title="Kamakura">Kamakura</a> városban, Japánban</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Buddh%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Buddhák listája">Buddhák listája</a> és <a href="/wiki/Neves%C3%ADtett_buddh%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Nevesített buddhák listája">Nevesített buddhák listája</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A buddhaság a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – <i>szamjakszambódhi</i>; páli: सम्मासम्बोधि – <i>sammāsambodhi</i>). Az úgynevezett <i>buddha</i> eredeti értelmezés szerint a tudat tökéletesen megvalósított állapotát jelenti, de <i>buddhának</i> nevezik a buddhizmusban azt a személyt is, aki a <a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">dharma</a> követésével megvilágosodott, felismerte a „tökéletes igazságot”, és megszabadult a létforgatagból, a „szanszárából”. A különböző tanoktól függően változnak a vélemények, hogy ez a szint milyen mértékű eltávolodást jelent a hétköznapi élettől (aszkéta gyakorlatok). <i>Buddhának</i> vagy <i>történelmi Buddhának</i> nevezik a Sákjamuni Buddhát, aki körülbelül 2560 évvel ezelőtt született a mai Nepál területén, királyi család sarjaként. Harmincöt évesen, hat év mély meditáció után felismerte a tudat valódi természetét, és így elérte a megvilágosodást. Az elkövetkező negyvenöt évben Buddha tehetséges tanítványok ezreinek tanította azokat a módszereket, amelyekkel a megvilágosodás elérhető. A történelmi Buddha tanítása szerint a megvilágosodás a legmagasabb szintű időtlen öröm. Nincs semmi kielégítőbb vagy teljesebb, mint minden dolog, minden idő, minden lény és minden irány egységének az állapota.<sup id="cite_ref-68" class="reference"><a href="#cite_note-68"><span class="cite-bracket">[</span>67<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-69" class="reference"><a href="#cite_note-69"><span class="cite-bracket">[</span>68<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théraváda buddhizmus</a> hagyományai szerint a buddhák saját maguk erejéből érik el ezt a szintet, mindenféle tanító segítsége nélkül, olyan időszakban, amikor a <a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">négy nemes igazság</a> vagy a <a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">nemes nyolcrétű ösvény</a> tana nem létezik a világon. Ezzel szemben bizonyos <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> hagyományok szerint (főleg a <a href="/wiki/L%C3%B3tusz_sz%C3%BAtra" title="Lótusz szútra">Lótusz szútra</a> követői) a buddhaság egyetemes és minden érző lényben megtalálható, és megfelelő gyakorlással el is érhető még a jelenlegi életében, méghozzá „világi élvezetektől” való mindenféle lemondás nélkül. Ebből is látszik, hogy rendkívül széles skálán mozognak a vélemények, hogy milyen módszerekkel érhető el a buddhaság.<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-70" class="reference"><a href="#cite_note-70"><span class="cite-bracket">[</span>69<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="bódhiszattvák"><span id="b.C3.B3dhiszattv.C3.A1k"></span>bódhiszattvák</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: bódhiszattvák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattv%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Bódhiszattvák listája">Bódhiszattvák listája</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A buddhizmusban a <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">bódhiszattva</a> (<a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: बोधिसत्त्व <i>bódhiszattva</i>; <a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">páli</a>: बोधिसत्त <i>bódhiszatta</i>) vagy egy megvilágosodott <i>(bódhi)</i> lét <i>(szattva)</i> vagy egy megvilágosodott személy vagy a szanszkrit helyesírás szerint véve <i>(satva)</i> „hős tudatú <i>(szatva)</i> a megvilágosodásért <i>(bódhi)</i>”. Találkozhatunk még magyarul a világosságra törő<sup id="cite_ref-71" class="reference"><a href="#cite_note-71"><span class="cite-bracket">[</span>70<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> vagy a megvilágosodott lény<sup id="cite_ref-72" class="reference"><a href="#cite_note-72"><span class="cite-bracket">[</span>71<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> kifejezésekkel. A <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théraváda buddhizmusban</a> ez a cím elsősorban <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddhát</a> takarta, még mielőtt megvilágosodott volna. A <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána buddhizmusban</a> bővebb jelentéssel bír. Ide tartoznak azok, akik minden érző lény üdvéért világosodnak meg, és saját szellemi erejükkel másokat is a megvilágosodáshoz vezetnek. Az ilyen bódhiszattva nem távozik a nirvána állapotába, hanem halála után a Tushita-mennyben várakozik, míg minden lény el nem éri a megvilágosodás állapotát.<sup id="cite_ref-73" class="reference"><a href="#cite_note-73"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">hínajána buddhizmusban</a> csupán 24 bódhiszattva van.<sup id="cite_ref-74" class="reference"><a href="#cite_note-74"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Buddhista_kozmológia"><span id="Buddhista_kozmol.C3.B3gia"></span>Buddhista kozmológia</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Buddhista kozmológia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bhutanese_thanka_of_Mt._Meru_and_the_Buddhist_Universe.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Bhutanese_thanka_of_Mt._Meru_and_the_Buddhist_Universe.jpg/220px-Bhutanese_thanka_of_Mt._Meru_and_the_Buddhist_Universe.jpg" decoding="async" width="220" height="318" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Bhutanese_thanka_of_Mt._Meru_and_the_Buddhist_Universe.jpg/330px-Bhutanese_thanka_of_Mt._Meru_and_the_Buddhist_Universe.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Bhutanese_thanka_of_Mt._Meru_and_the_Buddhist_Universe.jpg/440px-Bhutanese_thanka_of_Mt._Meru_and_the_Buddhist_Universe.jpg 2x" data-file-width="1558" data-file-height="2250" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Meru-hegy" title="Meru-hegy">Meru-hegyet</a> és a világegyetemet ábrázoló <a href="/wiki/Buddhizmus_Bhut%C3%A1nban" title="Buddhizmus Bhutánban">bhutáni</a> thangka, 19. század</figcaption></figure> <table style="width: 70%; margin-left:1em; text-align:center; color:black;"> <tbody><tr> <td colspan="5"><b><a href="/wiki/Buddhista_kozmol%C3%B3gia" title="Buddhista kozmológia">Buddhista kozmológia</a></b> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/Az_emberi_l%C3%A9ny_a_buddhizmusban" title="Az emberi lény a buddhizmusban">Az emberek birodalma</a> </td> <td>* <a href="/wiki/D%C3%A9va_(buddhizmus)" title="Déva (buddhizmus)">Az istenek birodalma</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Pr%C3%A9ta" title="Préta">Az éhes szellemek birodalma</a> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/%C3%81llatok_a_buddhizmusban" title="Állatok a buddhizmusban">Az állatok birodalma</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Asz%C3%BAra_(buddhizmus)" title="Aszúra (buddhizmus)">A félistenek birodalma</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Naraka_(buddhizmus)" title="Naraka (buddhizmus)">A pokollakók birodalma</a> </td></tr></tbody></table> <p>A buddhista kozmológia a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> alakjának és fejlődésének buddhista <a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B6vegek" title="Buddhista szövegek">szövegekben</a> történő jellemzése. Ezt a kozmológiát részletesen leírja a <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théraváda</a> és a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> irányzatoknál található <a href="/wiki/Abhidharma" title="Abhidharma">Abhidharma</a> is. Ez a különböző buddhista hagyományokban szereplő <a href="/wiki/Sz%C3%BAtra" title="Szútra">szútrák</a> és <a href="/wiki/Vinaja" title="Vinaja">vinaják</a> világegyetemről szóló elemzéseinek és egyeztetéseinek a végterméke. A buddhista kozmológia leírásainak megfelelő világ képe nem tekinthető a világegyetem szó szerinti leírásának. Következetlen és nem is lehet következetessé tenni még a korabeli indiai csillagászati adatokkal sem. Azonban nem is annak szánták ezt a kozmológiát, hogy a hétköznapi ember által észlelt világot írja le; sokkal inkább egy olyan világ, ahogyan a <a href="/wiki/Abhidny%C3%A1" class="mw-redirect" title="Abhidnyá">divjacsaksusz</a> (páli: dibbacsakkhu), az „isteni szem” lát – amellyel egy <a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">buddha</a> vagy egy <a href="/wiki/Arhat" title="Arhat">arhat</a> megfigyelheti az összes többi világot és a bennük keletkező (születő) és elmúló (elpusztuló) lényeket. Ezt a kozmológiát szimbólumokon és allegóriákon keresztül is értelmezték.<sup id="cite_ref-Gethin_75-0" class="reference"><a href="#cite_note-Gethin-75"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A buddhista kozmológiát két egymáshoz kapcsolódó részre lehet osztani: térbeli kozmológia, amely a világegyetemen belüli különböző világok elosztását írja le, és az időbeli kozmológia, amely jellemzi a világok keletkezését és elmúlását. A térbeli kozmológiát két ágra lehet osztani: az egyik a <i>függőleges</i> (vagy <i>csakravála</i>) kozmológia – amely függőleges irányban osztja el a világokat (némelyik magasabban, némelyik alacsonyabban van) –, a másik a <i>vízszintes</i> (szahaszra) kozmológia a függőlegesen elhelyezett világokat rendezi ezres, milliós vagy milliárdos csoportokba.<sup id="cite_ref-Gethin_75-1" class="reference"><a href="#cite_note-Gethin-75"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A függőleges kozmológiában a világegyetem sok világból áll (lokáh). Ezeket nevezik birodalmaknak, mezőknek vagy síkoknak is, amelyek egymásra helyezett rétegekben helyezkednek el.<sup id="cite_ref-76" class="reference"><a href="#cite_note-76"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mindegyik világ egy tudatállapotnak vagy létállapotnak felel meg. A világ azonban nem jelöl egy helyet, mint ahogy az azt alkotó élőlények teszik, csupán a <a href="/wiki/Karma" title="Karma">karmájuk</a> (cselekedetük) tartja azt fent, és ha ennek a világnak a lakói elpusztulnak, akkor az egész világ is megsemmisül. Ugyanígy keletkeznek ezek a világok, az első lakó megszületésével egyetemben jelennek meg. A különböző világok fizikai különválása nem is annyira lényeges, mint a mentális. Annak ellenére, hogy az emberek és az állatok egyazon fizikai környezeten osztoznak, mégsem tartoznak egy világhoz, mivel a tudatuk máshogyan fogja fel és reagál a saját környezetére. A függőleges kozmológia 31 létezési síkra van osztva, amelyek három birodalomban <i>(dhátu)</i> helyezkednek el. Mindegyik sík külön tudatállapotnak felel meg. A három világ (Tridhátu) a nem anyagi birodalom vagy az alaknélküliség 4 birodalma (arúpa-vacsara), a 16 finom anyagi birodalom avagy az alakok 16 birodalma (rúpa-vacsara) és az <a href="/wiki/%C3%89rz%C3%A9ki_v%C3%A1gyak_birodalma" title="Érzéki vágyak birodalma">érzéki vágyak 15 birodalma</a> (káma-vacsara). A mi naprendszerünkben, azaz ezen a létsíkon „öt vagy hat érzéki birodalom” létezik. Előfordul, hogy az arúpa-vacsara és a rúpa-vacsara birodalmakban született összes élőlényét „istenként” osztályoznak (<a href="/wiki/D%C3%A9va_(buddhizmus)" title="Déva (buddhizmus)">déva</a>). Ám ez a fogalom nem teljesen világos, ugyanis bármely olyan lényre vonatkozhat, amely hosszabban és boldogabban él, mint az ember. A többségük nem isten a szó hétköznapi értelmében, hiszen semmi közük nincs az emberekhez.<sup id="cite_ref-77" class="reference"><a href="#cite_note-77"><span class="cite-bracket">[</span>76<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <i>vízszintes</i> (szahaszra) kozmológia a függőlegesen elhelyezett világokat rendezi ezres, milliós vagy milliárdos csoportokba. Buddha szerint az univerzum időben is és térben is végtelen. Az összes világ és birodalom egy egységet alkot (Szakvala), amely a naprendszer méretének felel meg (Szalvala). Ezer naprendszer csoportját nevezik „Szahasri Loka Dhat” néven (vagy kis csilliókozmosz). Erről úgy tartják, hogy a Tejút méretének felel meg.<sup id="cite_ref-78" class="reference"><a href="#cite_note-78"><span class="cite-bracket">[</span>77<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egymillió naprendszer csoportja „Divi Szahasri Loka Dhatu” (vagy közepes dicsiliókozmosz). A legnagyobb csoport egytrillió naprendszerből áll. Ezt „Thri Szahasri Loka Datu”-nak vagy nagy tricsiliókozmosznak nevezik. Egy ilyen utóbbi csoportban egyszerre csak egyetlen buddha létezhet.<sup id="cite_ref-Gethin_75-2" class="reference"><a href="#cite_note-Gethin-75"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A buddhista időbeli kozmológia leírja, miképp keletkezik és múlik el a világegyetem. Egyéb ind kozmológiához hasonlóan végtelen időt tartalmaz és ciklikusságot. Ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan ugyanazok az események történnek benne, csupán a nappal-éjjel, tél-nyár körforgás a jellemzője. Az idő mérésének alapegysége a <i>mahákalpa</i> vagy „Nagy Eon” (jap: 大劫 <i>daigó</i>). Emberi években ez egyszer sincs megfogalmazva, de nagyon hosszú időt takar – milliárd években vagy még többen kell számolni.<sup id="cite_ref-79" class="reference"><a href="#cite_note-79"><span class="cite-bracket">[</span>78<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egy <i>mahákalpa</i> négy <a href="/wiki/Kalpa_(eon)" title="Kalpa (eon)">kalpára</a> vagy „<a href="/wiki/Kalpa_(eon)" title="Kalpa (eon)">eonra</a>” (jap: 劫 <i>kó</i>) van osztva: </p> <ul><li><i>Vivartakalpa</i> „kialakulás eonja” – ez alatt jön létre a világegyetem.</li> <li><i>Vivartaszthájikalpa</i> „kialakulás-megtartás eonja” – ez alatt az idő alatt a világegyetem megtartja kialakult formáját.</li> <li><i>Szamvartakalpa</i> „feloszlás eonja” – ez alatt az idő alatt a világegyetem feloszlik.</li> <li><i>Szamvartaszthájikalpa</i> „feloszlás-megtartás eonja” – ez alatt az idő alatt a világegyetem üres állapotot tart fent.</li></ul> <p>Mindegyik kalpa fel van osztva húsz <i>antarakalpára</i> (páli: <i>antarakappa</i>; jap: 中劫, „eonon belül”) – mindegyik egyenlő hosszú.<sup id="cite_ref-80" class="reference"><a href="#cite_note-80"><span class="cite-bracket">[</span>79<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_buddhizmus_főbb_iskolái"><span id="A_buddhizmus_f.C5.91bb_iskol.C3.A1i"></span>A buddhizmus főbb iskolái</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: A buddhizmus főbb iskolái"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">A buddhizmus iskolái</a> és <a href="/wiki/Korai_buddhista_iskol%C3%A1k" title="Korai buddhista iskolák">Korai buddhista iskolák</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="navbox mw-collapsible mw-collapsed" style="text-align: left; border-width: 0; margin-top: 0.2em; background-color: transparent;"> <tbody><tr> <th class="navbox-title" style="background-color: Orange;">A buddhizmus főbb iskoláinak kialakulása </th></tr> <tr> <td style="border: solid 1px silver; padding: 8px;"> <div style="position: relative"> <p><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Empty_diagram_of_schools_of_Buddhism.jpg" class="mw-file-description" title="Buddhista iskolák"><img alt="Buddhista iskolák" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Empty_diagram_of_schools_of_Buddhism.jpg/700px-Empty_diagram_of_schools_of_Buddhism.jpg" decoding="async" width="700" height="525" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/46/Empty_diagram_of_schools_of_Buddhism.jpg 1.5x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a></span> </p> <div style="position: absolute; left:74px; top: 122px;"><small>Buddhizmus</small></div> <div style="position: absolute; left:174px; top: 247px;"><small><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a></small></div> <div style="position: absolute; left:174px; top: 47px;"><small><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Hínajána</a></small></div> <div style="position: absolute; left:279px; top: 47px;"><small><a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">Théraváda</a></small></div> <div style="position: absolute; left:394px; top: 47px;"><small><a href="/wiki/Thai_erdei_hagyom%C3%A1ny" title="Thai erdei hagyomány">Thai erdei hagyomány</a></small></div> <div style="position: absolute; left:289px; top: 122px;"><small><a href="/wiki/Zen" title="Zen">Csan</a></small></div> <div style="position: absolute; left:394px; top: 102px;"><small><a href="/wiki/Zen" title="Zen">Zen</a></small></div> <div style="position: absolute; left:489px; top: 82px;"><small><a href="/wiki/Sz%C3%B3t%C3%B3" title="Szótó">Szótó</a></small></div> <div style="position: absolute; left:489px; top: 112px;"><small><a href="/wiki/Rinzai_iskola" class="mw-redirect" title="Rinzai iskola">Rinzai</a></small></div> <div style="position: absolute; left:479px; top: 142px;"><small><a href="/wiki/Thich_Nhat_Hanh" class="mw-redirect" title="Thich Nhat Hanh">Thich Nhat Hanh</a></small></div> <div style="position: absolute; left:394px; top: 142px;"><small><a href="/wiki/Vietn%C3%A1mi_thi%E1%BB%81n" title="Vietnámi thiền">Thiền</a></small></div> <div style="position: absolute; left:284px; top: 214.5px;"><small><a href="/wiki/Tientaj" title="Tientaj">Tientaj</a></small></div> <div style="position: absolute; left:274px; top: 167px;"><small><a href="/wiki/Tiszta_F%C3%B6ld_buddhizmus" title="Tiszta Föld buddhizmus">Tiszta Föld</a></small></div> <div style="position: absolute; left:389px; top: 214.5px;"><small><a href="/wiki/Tendai" title="Tendai">Tendai</a></small></div> <div style="position: absolute; left:279px; top: 279.5px;"><small><a href="/wiki/Nicsiren_buddhizmus" title="Nicsiren buddhizmus">Nicsiren</a></small></div> <div style="position: absolute; left:374px; top: 279.5px;"><small><a href="/wiki/Nicsiren_iskola" title="Nicsiren iskola">Nicsiren iskola</a></small></div> <div style="position: absolute; left:374px; top: 252px;"><small><a href="/wiki/Nicsirens%C3%B3_iskola" title="Nicsirensó iskola">Nicsirensó iskola</a></small></div> <div style="position: absolute; left:374px; top: 307px;"><small>Mozg.: Kosei-kai, Szóka-Gakkai</small></div> <div style="position: absolute; left:384px; top: 344.5px;"><small><a href="/wiki/Singon_buddhizmus" title="Singon buddhizmus">Singon</a></small></div> <div style="position: absolute; left:479px; top: 344.5px;"><small><a href="/w/index.php?title=Sinnjo-en&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sinnjo-en (a lap nem létezik)">Sinnjo-en</a></small></div> <div style="position: absolute; left:279px; top: 382px;"><small><a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a></small></div> <div style="position: absolute; left:384px; top: 422px;"><small><a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibet</a></small></div> <div style="position: absolute; left:489px; top: 382px;"><small><a href="/wiki/Gelugpa" title="Gelugpa">Gelug</a></small></div> <div style="position: absolute; left:489px; top: 402px;"><small><a href="/wiki/Kagy%C3%BCpa" title="Kagyüpa">Kagyü</a></small></div> <div style="position: absolute; left:484px; top: 422px;"><small><a href="/wiki/Nyingmapa" title="Nyingmapa">Nyingma</a></small></div> <div style="position: absolute; left:489px; top: 444.5px;"><small><a href="/wiki/Szakjapa" title="Szakjapa">Szakja</a></small></div> <div style="position: absolute; left:479px; top: 467px;"><small>Mozg.: <a href="/wiki/%C3%9Aj_Kadampa_Hagyom%C3%A1ny" title="Új Kadampa Hagyomány">Új Kadampa Hagyomány</a></small></div> </div> </td></tr></tbody></table> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"><table class="navbox" style="width: 270px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#fdfdfd;"><small>A <a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Kategória:Théraváda">sorozat</a> témája</small><br style="clear: both;" /><font size="5"><a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">Théraváda</a></font></th></tr><tr><td style="text-align:center;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ashoka_Pillar_Vaishali.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/Ashoka_Pillar_Vaishali.png/90px-Ashoka_Pillar_Vaishali.png" decoding="async" width="90" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/Ashoka_Pillar_Vaishali.png/135px-Ashoka_Pillar_Vaishali.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/Ashoka_Pillar_Vaishali.png/180px-Ashoka_Pillar_Vaishali.png 2x" data-file-width="985" data-file-height="1317" /></a></span></td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">Országok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Srí Lanka</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Nep%C3%A1lban" title="Buddhizmus Nepálban">Nepál</a> · <a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">India</a>· <a href="/wiki/Buddhizmus_Kambodzs%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kambodzsában">Kambodzsa</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Laoszban" title="Buddhizmus Laoszban">Laosz</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Burm%C3%A1ban" title="Buddhizmus Burmában">Burma</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Thaif%C3%B6ld%C3%B6n" title="Buddhizmus Thaiföldön">Thaiföld</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_Bangladesben" title="Buddhizmus Bangladesben">Banglades</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/P%C3%A1li_irodalom" title="Páli irodalom">Szövegek</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Páli kánon</a> · <a href="/wiki/Atthakatha" title="Atthakatha">Szövegmagyarázatok</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Alkomment%C3%A1rok_(th%C3%A9rav%C3%A1da)" title="Alkommentárok (théraváda)">Alkommentárok</a>· <a href="/wiki/Viszuddhimagga" title="Viszuddhimagga">Viszuddhimagga</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Főbb alakok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/As%C3%B3ka" title="Asóka">Asóka</a> · <a href="/wiki/Mahinda" title="Mahinda">Mahinda</a> · <a href="/wiki/Buddhag%C3%B3sza" title="Buddhagósza">Buddhagósza</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Szangamitt%C3%A1" title="Szangamittá">Szangamittá</a> · <a href="/wiki/Mah%C3%A1dharmarakszita" title="Mahádharmarakszita">Mahádharmarakszita</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Upali_Thera" title="Upali Thera">Upali Thera</a> · <a href="/wiki/%C3%81cs%C3%A1n_Csh%C3%A1" title="Ácsán Cshá">Ácsán Cshá</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Története</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/El%C5%91-szektari%C3%A1nus_buddhizmus" title="Elő-szektariánus buddhizmus">Elő-szektariánus buddhizmus</a> · <a href="/wiki/Korai_buddhista_iskol%C3%A1k" title="Korai buddhista iskolák">Korai iskolák</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Szthavirav%C3%A1da" title="Szthaviraváda">Szthavira</a> · <a href="/wiki/As%C3%B3ka" title="Asóka">Asóka</a> · <a href="/wiki/Harmadik_buddhista_zsinat" title="Harmadik buddhista zsinat">Harmadik zsinat</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Vibhadzsjav%C3%A1da" title="Vibhadzsjaváda">Vibhadzsjaváda</a> · <a href="/wiki/D%C3%ADpavamsza" title="Dípavamsza">Dípavamsza</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Mah%C3%A1vamsza" class="mw-redirect" title="Mahávamsza">Mahávamsza</a> · <a href="/wiki/Buddhag%C3%B3sza" title="Buddhagósza">Buddhagósza</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B3jegyz%C3%A9k" title="Buddhista szójegyzék">Szójegyzék</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra_(buddhizmus)" title="Szanszára (buddhizmus)">Szanszára</a> · <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">Nibbána</a> · <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%BAt_(buddhizmus)" title="Középút (buddhizmus)">Középút</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">Nemes nyolcrétű ösvény</a> · <a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">Négy nemes igazság</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/A_megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_n%C3%A9gy_szintje" title="A megvilágosodás négy szintje">Megvilágosodás szintjei</a> · <a href="/wiki/S%C3%ADla" title="Síla">fogadalmak</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/H%C3%A1rom_%C3%A9kess%C3%A9g" title="Három ékesség">Három ékesség</a> · <a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">Körvonalakban</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#fdfdfd;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Th%C3%A9rav%C3%A1da_buddhizmus" title="Sablon:Théraváda buddhizmus">Sablon:Théraváda buddhizmus</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Th%C3%A9rav%C3%A1da_buddhizmus"><span title="Mutasd ezt a sablont">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Th%C3%A9rav%C3%A1da_buddhizmus"><span title="A sablon vitalapja">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Th%C3%A9rav%C3%A1da_buddhizmus&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése">sz</span></a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"><table class="navbox" style="width: 270px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#fdfdfd;"><small>A <a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Kategória:Mahájána">sorozat</a> témája</small><br style="clear: both;" /><font size="5"><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a></font></th></tr><tr><td style="text-align:center;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Buddha-flower-color.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Buddha-flower-color.svg/90px-Buddha-flower-color.svg.png" decoding="async" width="90" height="90" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Buddha-flower-color.svg/135px-Buddha-flower-color.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Buddha-flower-color.svg/180px-Buddha-flower-color.svg.png 2x" data-file-width="74" data-file-height="74" /></a></span></td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">Országok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">India</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Kelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kelet-Ázsiában">Kelet-Ázsia</a> • <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kína</a>· <a href="/wiki/Buddhizmus_Jap%C3%A1nban" title="Buddhizmus Japánban">Japán</a> • <a href="/wiki/Koreai_buddhizmus" title="Koreai buddhizmus">Korea</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Vietn%C3%A1mban" title="Buddhizmus Vietnámban">Vietnám</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Indon%C3%A9zi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Indonéziában">Indonézia</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Malajzi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Malajziában">Malajzia</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Szingap%C3%BArban" title="Buddhizmus Szingapúrban">Szingapúr</a> • <a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibet</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Bhut%C3%A1nban" title="Buddhizmus Bhutánban">Bhután</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Mong%C3%B3li%C3%A1ban" title="Buddhizmus Mongóliában">Mongólia</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Nep%C3%A1lban" title="Buddhizmus Nepálban">Nepál</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Oroszorsz%C3%A1gban" title="Buddhizmus Oroszországban">Oroszország</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Nyugaton" title="Buddhizmus Nyugaton">Nyugati országok</a> • <a href="/wiki/Buddhizmus_Magyarorsz%C3%A1gon" title="Buddhizmus Magyarországon">Magyarország</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">Tanítások</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">Bódhiszattva</a> • <a href="/wiki/Szam%C3%A1dhi" title="Szamádhi">Szamádhi</a> • <a href="/wiki/B%C3%B6lcsess%C3%A9g_a_buddhizmusban" title="Bölcsesség a buddhizmusban">Pradzsnyá</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Trik%C3%A1ja" title="Trikája">Trikája</a> • <a href="/wiki/S%C3%BAnjata" title="Súnjata">Súnjata</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Főbb alakok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/N%C3%A1g%C3%A1rdzsuna" title="Nágárdzsuna">Nágárdzsuna</a> • <a href="/wiki/Vaszubandhu" title="Vaszubandhu">Vaszubandhu</a> • <a href="/wiki/L%C3%B3kaks%C3%A9ma" title="Lókakséma">Lókakséma</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/B%C3%B3dhidharma" title="Bódhidharma">Bódhidharma</a> • <a href="/wiki/Hsz%C3%BCan-cang" title="Hszüan-cang">Hszüan-cang</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Nicsiren" title="Nicsiren">Nicsiren</a> • <a href="/wiki/H%C3%B3nen" title="Hónen">Hónen</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">Mahájána szútrák</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Pradny%C3%A1p%C3%A1ramit%C3%A1" class="mw-redirect" title="Pradnyápáramitá">Pradnyápáramitá szútrák</a> • <a href="/wiki/L%C3%B3tusz_sz%C3%BAtra" title="Lótusz szútra">Lótusz szútra</a> • <a href="/wiki/Vimalak%C3%ADrti_sz%C3%BAtra" title="Vimalakírti szútra">Vimalakírti szútra</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Tath%C3%A1gata-garbha_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Tathágata-garbha szútrák">Tathágata-garbha szútrák</a> • <a href="/wiki/Szandhinirmocsana-sz%C3%BAtra" title="Szandhinirmocsana-szútra">Szandhinirmocsana-szútra</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Avatamszaka-sz%C3%BAtra" title="Avatamszaka-szútra">Avatamszaka-szútra</a> • <a href="/wiki/S%C3%BArangama-sz%C3%BAtra" title="Súrangama-szútra">Súrangama-szútra</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">Mahájána iskolák</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Madhjamaka" title="Madhjamaka">Madhjamaka</a> • <a href="/wiki/J%C3%B3g%C3%A1cs%C3%A1ra" title="Jógácsára">Jógácsára</a> • <a href="/wiki/Tientaj" title="Tientaj">Tientaj</a> • <a href="/wiki/Hua-jen" title="Hua-jen">Hua-jen</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Zen" title="Zen">Zen</a> • <a href="/wiki/Tiszta_F%C3%B6ld_buddhizmus" title="Tiszta Föld buddhizmus">Tiszta Föld</a> • <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Ezoterikus buddhizmus</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Nicsiren_buddhizmus" title="Nicsiren buddhizmus">Nicsiren buddhizmus</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#fdfdfd"><a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">Más hagyományok</a></div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Hínajána</a> • <a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Théraváda</a> • <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a> • <a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibeti</a></li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/N%C3%A9v%C3%A1ri_buddhizmus" title="Névári buddhizmus">Névári</a> • <a href="/wiki/Navaj%C3%A1na" title="Navajána">Navajána</a></li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#fdfdfd;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Mah%C3%A1j%C3%A1na_buddhizmus" title="Sablon:Mahájána buddhizmus">Sablon:Mahájána buddhizmus</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Mah%C3%A1j%C3%A1na_buddhizmus"><span title="Mutasd ezt a sablont">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Mah%C3%A1j%C3%A1na_buddhizmus"><span title="A sablon vitalapja">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Mah%C3%A1j%C3%A1na_buddhizmus&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése">sz</span></a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <p>A buddhizmus tanrendszere egy hasonlattal élve<sup id="cite_ref-81" class="reference"><a href="#cite_note-81"><span class="cite-bracket">[</span>80<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> egy nagy házra hasonlít, amelyre a lakók folyamatosan újabb emeletráépítéseket húznak fel, és amíg a fenn lakók szükségesnek és jogosnak ismerik el az alsó emeletek létezését, addig az alsó emeletek lakói idegenkedve, elutasítóan viselkednek az emeletráépítési törekvésekkel szemben. A két fő áramlat a <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théraváda</a> (ősi tanítás) és a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> (nagy szekér vagy nagy jármű) néven ismert. A mahájána felsőbbrendűnek tartja magát, és lenézően hínajánának, kis, azaz hitvány szekérnek nevezi az eredeti, régebbi felfogást. Azt vallja, hogy minden embernek törekedne kell arra, hogy <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">bódhiszattvává</a> (a bódhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják) váljon, ennek a célnak a megvalósítása érdekében aktív etikát tanít. <a href="/wiki/1933" title="1933">1933</a>-ban <a href="/wiki/K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor" title="Kőrösi Csoma Sándor">Kőrösi Csoma Sándor</a> lett az első európai, akit <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japánban</a> bódhiszattvának nyilvánítottak. Sírja buddhista zarándokhely lett.<sup id="cite_ref-82" class="reference"><a href="#cite_note-82"><span class="cite-bracket">[</span>81<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Mindketten elismerik az ősi iratok tanításait, azonban mahájána, a hagyományos buddhista tanokat átértelmező gondolatvilágát új iratok felfedezésével próbálta igazolni, amit a „kis szekér” képviselői kétségbe vontak. Az indiai „szellem” toleranciájának és türelmének köszönhetően a két fő tábor között sem alakult ki európai értelemben vett vallási ellentét, sőt, máig előfordul, hogy a két buddhista áramlat hívői egyazon kolostorban élnek együtt a legnagyobb egyetértésben. Mindkét irányzat szerint a jelenségek nem rendelkeznek <a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">önvalóval</a>, egy egységes megfogható és azonosítható lényeggel, a világ valamennyi jelenségét átmenetinek tartják. Mindkét iskola elismeri, hogy a <a href="/wiki/Parinirv%C3%A1na" title="Parinirvána">parinirvána</a> (teljes kialvás) után nem lehet semmit állítani Buddháról. Gautama tanait később tanítványai foglalták írásba. A legrégibb irat a páli nyelvű <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Tipitaka</a> (<i><a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit</a>: Tripitaka</i> – három kosár), amely az alaptanításokat írja le. Ezek kiindulópontja az a felismerés, hogy az egész élet szenvedés, melynek oka az élethez való ragaszkodás. Akinek sikerül lemondania a vágyakról, az kiszabadul az újabb szenvedéseket hozó újjászületésekből, és eljut a <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvánába</a>, ami nem a teljes megsemmisülés, hanem a léten túli, szavakkal ki nem fejezhető állapot a mahájána irányzat szerint, míg a hínajána szerint csak a vágyak kialvása.<sup id="cite_ref-83" class="reference"><a href="#cite_note-83"><span class="cite-bracket">[</span>82<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">mahájána szútrák</a> (tankönyvek) szanszkrit, <a href="/wiki/K%C3%ADnai_nyelv" title="Kínai nyelv">kínai</a> és <a href="/wiki/Tibeti_nyelv" title="Tibeti nyelv">tibeti nyelven</a> írott művei közül a következők a legfontosabbak: </p> <ul><li>A bölcsesség tökéletessége <i>(<a href="/wiki/Pradny%C3%A1p%C3%A1ramita" title="Pradnyápáramita">Pradnyápáramita</a>)</i></li> <li>A Tiszta Ország rendszere <i>(Szukhávati-vjúha)</i></li> <li>A Jó Törvény Lótusza <i>(<a href="/wiki/L%C3%B3tusz_sz%C3%BAtra" title="Lótusz szútra">Szaddharma-pundarika</a>)</i></li> <li>A Tan ceyloni kinyilatkoztatása <i>(Lankávatára)</i></li> <li>A Buddha-ékszer <i>(Buddhávatamszaka)</i></li></ul> <p>Az eredeti, régebbi felfogás szerint (théraváda iskola) a buddhák száma korlátozott, a világ meghatározott korszakaiban lépnek fel, és ugyanabban a kozmikus rendszerben csak egy létezik belőlük. A hínajána szerint az egyén külső és belső világa is egyszerű elemekre osztható, amelyek azonban szigorú törvényszerűségnek vannak alárendelve. A mahájána ezzel szemben azt tanítja, hogy a világ egységes, és minden a tudat teremtménye (<a href="/wiki/J%C3%B3g%C3%A1cs%C3%A1ra" title="Jógácsára">jógácsára</a>), de van olyan irányzat is (<a href="/wiki/Madhjamaka" title="Madhjamaka">madhjamaka</a>), amely e világot illúziónak, nem létezőnek, önlét nélkülinek tartja. A jógácsára filozófia alapítója <a href="/wiki/Vaszubandhu" title="Vaszubandhu">Vaszubandhu</a>, a madhjamaka filozófia alapítója pedig a második században élt <a href="/wiki/N%C3%A1g%C3%A1rdzsuna" title="Nágárdzsuna">Nágárdzsuna</a>. A jelenleg elterjedtebb mahájána szerint a buddhák száma csaknem végtelen, és minden lényben benne van potenciálisan a buddhává válás képessége, azaz a számtalan újjászületés fokozatosan érleli buddhává azt, aki erre az útra lép, így a létezés megannyi fokán álló lény között jelenleg is található olyan, aki a jövőben buddhává érik majd. A <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvána</a> a mahájána irányzat szerint nem a teljes megsemmisülés, hanem a léten túli, szavakkal ki nem fejezhető állapot, míg a hínajána szerint csak a vágyak kialvása.<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-84" class="reference"><a href="#cite_note-84"><span class="cite-bracket">[</span>83<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A számtalan buddha feltételezése a mahájána buddhizmusban felvetette annak a lehetőségét is, hogy ezek a már üdvözültek jótékony hatással vannak a földi élőlényekre, tehát hozzájuk imádkozni szintén üdvözítő hatású. Ezzel együtt kialakult egy gazdag <a href="/wiki/Mitol%C3%B3gia" title="Mitológia">mitológiai</a> hitkör, amelyeket a hinduizmushoz hasonlatos kultuszokkal imádtak. A mahájána buddhista eszmekör megjelenése elősegítette a buddhizmus terjedését olyan országokban is, ahol a kultuszoknak, a többistenhitnek és vallási tiszteletnek régebbi, mély gyökerei voltak (például brahmanizmus). A meglévő ind vallások, elsősorban a hinduizmus, brahmanizmus behatásainak következtében éppen a mahájána buddhizmus adott lehetőséget az eredeti tanok háttérbe szorítására, illetve arra, hogy megtörje a tan ellenállóerejét. Ezzel egy időben (i. sz. <a href="/wiki/1000" title="1000">1000</a> körül) már megmutatkoztak a jelei a vallás bizonyos mértékű regressziójának is (ebben a szubkontinens északnyugati részén ekkortájt terjeszkedő <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">iszlám</a> is szerepet játszott). Ezzel együtt lehetőséget adott, többek között, az indiai <a href="/wiki/Kaszt" title="Kaszt">kasztrendszer</a> merevségének feloldására, hiszen a buddhista szerzetesrendek kasztoktól függetlenül fogadtak be „bódhiszattvákat”. (Bővebben: <a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">A buddhizmus története Indiában</a>)<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-85" class="reference"><a href="#cite_note-85"><span class="cite-bracket">[</span>84<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elterjedés_és_változatok"><span id="Elterjed.C3.A9s_.C3.A9s_v.C3.A1ltozatok"></span>Elterjedés és változatok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Elterjedés és változatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Inside_a_Buddhist_Temple,_Thailand.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Inside_a_Buddhist_Temple%2C_Thailand.JPG/220px-Inside_a_Buddhist_Temple%2C_Thailand.JPG" decoding="async" width="220" height="153" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Inside_a_Buddhist_Temple%2C_Thailand.JPG/330px-Inside_a_Buddhist_Temple%2C_Thailand.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Inside_a_Buddhist_Temple%2C_Thailand.JPG/440px-Inside_a_Buddhist_Temple%2C_Thailand.JPG 2x" data-file-width="2079" data-file-height="1446" /></a><figcaption>Templombelső <a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Thaiföldön</a></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Stupa_in_Sri_Lanka.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Stupa_in_Sri_Lanka.jpg/220px-Stupa_in_Sri_Lanka.jpg" decoding="async" width="220" height="167" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Stupa_in_Sri_Lanka.jpg/330px-Stupa_in_Sri_Lanka.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1e/Stupa_in_Sri_Lanka.jpg/440px-Stupa_in_Sri_Lanka.jpg 2x" data-file-width="902" data-file-height="683" /></a><figcaption><a href="/wiki/Sr%C3%AD_Lanka" title="Srí Lanka">Srí Lanka</a>-i <a href="/wiki/Szt%C3%BApa" title="Sztúpa">sztúpa</a></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Temple_with_a_monk.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Temple_with_a_monk.JPG/220px-Temple_with_a_monk.JPG" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Temple_with_a_monk.JPG/330px-Temple_with_a_monk.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Temple_with_a_monk.JPG/440px-Temple_with_a_monk.JPG 2x" data-file-width="1460" data-file-height="1095" /></a><figcaption>Fatemplom belseje szerzetessel <a href="/wiki/Kambodzsa" title="Kambodzsa">Kambodzsában</a></figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">Buddhizmus országonként</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az i. e. 3. században <a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Srí Lankán</a> és <a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepálban</a>, misszionáriusok térítő tevékenysége útján az 1. századtól <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kínában</a>, a 4. században <a href="/wiki/Koreai_buddhizmus" title="Koreai buddhizmus">Koreában</a> és <a href="/wiki/Indon%C3%A9zia" title="Indonézia">Indonéziában</a>, míg <a href="/wiki/Buddhizmus_Jap%C3%A1nban" title="Buddhizmus Japánban">Japánban</a> a 6., <a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibetben</a> a 8., <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongóliában</a> és a mai <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> egyes területein pedig az első ezredfordulótól terjedt el. (Bővebben: <a href="/wiki/Buddhizmus_Kelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kelet-Ázsiában">Buddhizmus Kelet-Ázsiában</a>) <a href="/wiki/Indok%C3%ADna" title="Indokína">Indokínában</a> (<a href="/wiki/Buddhizmus_Kambodzs%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kambodzsában">Kambodzsa</a>, <a href="/wiki/Khmer_Birodalom" title="Khmer Birodalom">Khmer Birodalom</a>, <a href="/wiki/Angkor" title="Angkor">Angkor</a>) és Ceylon (Srí Lanka) szigetén Hátsó-Indiában, <a href="/wiki/Buddhizmus_Burm%C3%A1ban" title="Buddhizmus Burmában">Burmában</a> (<a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a>) a hínajána vagy <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théraváda buddhizmus</a> a meghatározó. Az <a href="/wiki/Indon%C3%A9zia" title="Indonézia">indonéz</a> szigetvilágban az <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">iszlám</a> terjedéséig a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmussal</a> vállvetve erős vallási tényező volt. (Bővebben: <a href="/wiki/Buddhizmus_D%C3%A9lkelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Délkelet-Ázsiában">Buddhizmus Délkelet-Ázsiában</a>) A kínai szellemi életben, a kínai univerzalista tanok mellett sokszor császári támogatással, sokszor hivatalos üldöztetések közepette tartotta meg befolyását. Kínában, Koreában és Japánban elsősorban a <a href="/wiki/Medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Meditáció">meditációs</a> iskola terjedt el, a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> különböző változatai (például:<a href="/wiki/Tiszta_F%C3%B6ld_buddhizmus" title="Tiszta Föld buddhizmus">Tiszta Föld buddhizmus</a> és a meditációt hangsúlyozó irányzat, a <a href="/wiki/Zen" title="Zen">csan</a> (koreai szon, japán <a href="/wiki/Zen" title="Zen">zen</a>). (Lásd még: <a href="/wiki/Koreai_buddhizmus" title="Koreai buddhizmus">Koreai buddhizmus</a>)<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-86" class="reference"><a href="#cite_note-86"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A zen ma is Japán legnagyobb buddhista szektája, egyedi vonásokkal, mint például, hogy a kezdetektől elvetette a papi nőtlenséget. Ezek a buddhista iskolák már bőségesen merítettek a <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">taoista</a> szemléletből, illetve a kelet-ázsiai természetvallások világából. <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibetben</a> (és Mongóliában, valamint Oroszország egyes területein) a mahájána rituáléiból, illetve a mágikus formák citálásából kialakultak a buddhista tantrizmus különböző fajtái is, amelyek a későbbiekben önálló szekérré alakultak (például a <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">gyémánt szekér</a>). Ez az áramlat az i. sz. 600-as években Bengáliából kiindulva érkezett Tibetbe, azonban az itteni („<a href="/wiki/Bon" title="Bon">bön</a>”: egyfajta démonhit) vallással szemben kezdetben csak kevéssé érvényesült. Amint az <a href="/wiki/India" title="India">indiai</a> szerzetesek, a papság szerepe erősödött a szellemi, kulturális és állami életben, úgy vette át az állam irányításának szerepét az a sajátos iskola, amely a „<a href="/wiki/Dalai_l%C3%A1ma#A_dalai_lámák_utódlása" title="Dalai láma">khubilgani öröklési rend</a>” néven vált ismertté, ahol is feltételezik, hogy a lhászai főpap, a <a href="/wiki/Dalai_l%C3%A1ma" title="Dalai láma">dalai láma</a> halála után az egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét különböző égi jelek alapján meg lehet állapítani. A tan összefoglaló neve a <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">vadzsrajána</a>. A tibeti buddhizmus hivatalosan elismert öt fő irányzata a <a href="/wiki/Nyingmapa" title="Nyingmapa">nyingmapa</a>, a <a href="/wiki/Szakjapa" title="Szakjapa">szakjapa</a>, <a href="/wiki/Kagy%C3%BCpa" title="Kagyüpa">kagyüpa</a>, a <a href="/wiki/Gelugpa" title="Gelugpa">gelugpa</a> és a <a href="/wiki/Dzsonang" title="Dzsonang">dzsonangpa</a>. Őszentsége, a <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">14. dalai láma</a> a gelug iskolának a tagja, ám az intézménynek nem a legfőbb személye (az mindenkor a <a href="/wiki/Ganden_kolostor" title="Ganden kolostor">Ganden kolostor</a> vezetője, Ganden Tripa). A lámaista hierarchia és egyházrend helyzetében nagy változásokat hozott Tibet kínai annektálása (1951), ami a <a href="/wiki/Dalai_l%C3%A1ma" title="Dalai láma">dalai lámát</a> Indiába való menekülésre kényszerítette (1959).<span class="dokulink" id="back:Skilton"><sup id="cite_ref-87" class="reference"><a href="#cite_note-87"><span class="cite-bracket">[</span>86<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Szokás külön venni az Amerikában és Európában terjedő buddhizmust, bár a <a href="/wiki/Metafizika" title="Metafizika">metafizikai</a> tanítások nem térnek el a fentebb említett hagyományos iskoláktól, de a közösségi előírások terén megpróbálnak alkalmazkodni a nyugati életformához. A buddhista vallás Nyugaton először a szaktudósok tevékenységéhez kötődött, Sir Monier Monier-Williams szanszkrit szótára<sup id="cite_ref-88" class="reference"><a href="#cite_note-88"><span class="cite-bracket">[</span>87<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (Oxford, 1899.), T. W. Rhys Davids és William Stede páli szótára<sup id="cite_ref-89" class="reference"><a href="#cite_note-89"><span class="cite-bracket">[</span>88<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (London, 1921.) és Kőrösi Csoma Sándor tibeti szótára nyitotta meg a szövegek gazdag tárházát a nyugati érdeklődők előtt. Sir Edwin Arnold elbeszélő költeménye, az Ázsia világossága 1879-ben már önálló nyugati alkotás volt.<sup id="cite_ref-90" class="reference"><a href="#cite_note-90"><span class="cite-bracket">[</span>89<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A Tan nyugati értelmezéseinek sorát a <a href="/wiki/Teoz%C3%B3fiai_T%C3%A1rsulat" title="Teozófiai Társulat">Teozófiai Társulat</a> nyitotta meg. <a href="/wiki/Henry_Steel_Olcott" title="Henry Steel Olcott">Henry Steel Olcott</a> tevékenységét a buddhista világban is általános tisztelet övezi, a Srí Lanka-i főváros egyik fő utcáját róla nevezték el, s az általa tervezett <a href="/wiki/Buddhista_z%C3%A1szl%C3%B3" title="Buddhista zászló">buddhista zászlót</a> 1952 óta világszerte használják.<sup id="cite_ref-91" class="reference"><a href="#cite_note-91"><span class="cite-bracket">[</span>90<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Önálló nyugati vallási irányzatként jött létre 1968-ban a Nyugati Buddhista Rend, újabb nevén <a href="/w/index.php?title=Triratna_Buddhista_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Triratna Buddhista Közösség (a lap nem létezik)">Triratna Buddhista Rend</a>. Ennek legfontosabb vallási újítása, hogy a rend tagjai nem szerzetesek, hanem "dhammacsári" világi felavatást kapnak. A rend alapítója Bhante Sangharakshita a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> után angol katonaként maradt Indiában, ott tanult húsz éven át, majd a <a href="/wiki/Hippi" title="Hippi">hippimozgalom</a> idején már Londonban szervezte az egyházat.<sup id="cite_ref-92" class="reference"><a href="#cite_note-92"><span class="cite-bracket">[</span>91<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Fő művét magyar nyelven a <a href="/wiki/Dzsaj_Bh%C3%ADm" title="Dzsaj Bhím">Dzsaj Bhím Közösség</a> jelentette meg <i>A Dharma jelentése</i> címmel 2014-ben <a href="/wiki/Ag%C3%B3cs_Tam%C3%A1s" title="Agócs Tamás">Agócs Tamás</a> fordításában.<sup id="cite_ref-93" class="reference"><a href="#cite_note-93"><span class="cite-bracket">[</span>92<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az ún. jobb oldali út a függőség kioltását a vágyak kioltásával akarja megvalósítani, az ún. bal oldali, <a href="/wiki/Tantra" title="Tantra">tantrikus</a> út, megengedi a vágyakat, amennyiben a függőséget el lehet kerülni tudással.<sup id="cite_ref-95" class="reference"><a href="#cite_note-95"><span class="cite-bracket">[</span>* 2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_buddhizmus_Magyarországon"><span id="A_buddhizmus_Magyarorsz.C3.A1gon"></span>A buddhizmus Magyarországon</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: A buddhizmus Magyarországon"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tari_szt%C3%BApa_2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Tari_szt%C3%BApa_2.jpg/220px-Tari_szt%C3%BApa_2.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f9/Tari_szt%C3%BApa_2.jpg 1.5x" data-file-width="240" data-file-height="320" /></a><figcaption>Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett sztúpa <a href="/wiki/Tar" title="Tar">Tar</a> községnél</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Buddhizmus_Magyarorsz%C3%A1gon" title="Buddhizmus Magyarországon">Buddhizmus Magyarországon</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Magyarországon a buddhista irodalomnak komoly hagyományai vannak, <a href="/wiki/K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor" title="Kőrösi Csoma Sándor">Kőrösi Csoma Sándortól</a> kezdődően a 20. század első felében megjelent fordításokig. A buddhista tanok közvetlenül is terjedhettek, éppen az egyházilag legsötétebb időkben, ugyanis Budapesten 1952-ben megalakult a Buddhista Misszió,<sup id="cite_ref-96" class="reference"><a href="#cite_note-96"><span class="cite-bracket">[</span>94<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amely 1956-tól a német származású <a href="/wiki/Anagarika_Govinda" title="Anagarika Govinda">Anagarika Govinda</a> és az általa vezetett Árja Maitréja Mandala rend támogatását élvezte.<sup id="cite_ref-Hetényi_Ernő_97-0" class="reference"><a href="#cite_note-Hetényi_Ernő-97"><span class="cite-bracket">[</span>95<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Könyveket ugyan nem adhattak ki, ám <a href="/wiki/Szamizdat" title="Szamizdat">szamizdat</a> formájában már az 1980-as években jegyzeteket sokszorosítottak, amelyek 1989 közeledtével egyre komolyabb külsőt kaptak, és könyvként is megjelenhettek. A misszió vezetője <a href="/wiki/Het%C3%A9nyi_Ern%C5%91" title="Hetényi Ernő">Hetényi Ernő</a> volt, aki 1956. október 8-án kapott beavatást Dapa Kasszapától a rendi hierarchia egyenes ági leszármazási vonalába. 1956. november 2-án pedig a Legfelsőbb Rendi Tanács és Láma Góvinda a „doctor philosopiae buddhologiae” címmel ismerte el munkásságát. Ugyancsak 1956-ban alapította Hetényi Ernő Budapesten a buddhológiai intézetet, amely a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet nevet kapta. 1990 után sorra alakultak a buddhista rendek, iskolák, a hirtelen jött szabadság azonban bizonyos fokú felhígulást eredményezett. A tan könyvkiadása is átvette a könnyedebb, ám kevésbé alapos angolszász kézikönyveket, ugyanakkor <a href="/wiki/K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor" title="Kőrösi Csoma Sándor">Kőrösi Csoma Sándor</a> munkáinak jó része még ma is lefordítatlan.<sup id="cite_ref-Hetényi_Ernő_97-1" class="reference"><a href="#cite_note-Hetényi_Ernő-97"><span class="cite-bracket">[</span>95<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Magyarországon ezidáig 11 <a href="/wiki/Szt%C3%BApa" title="Sztúpa">sztúpát</a> adtak át hivatalosan: <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">Budapesten</a> 4, <a href="/wiki/Budakeszi" title="Budakeszi">Budakeszin</a>, <a href="/wiki/B%C3%BCkkmogyor%C3%B3sd" title="Bükkmogyorósd">Bükkmogyorósdon</a> (<a href="/wiki/Csernely" title="Csernely">Csernelyben</a>), <a href="/wiki/Zalasz%C3%A1nt%C3%B3" title="Zalaszántó">Zalaszántón</a>, <a href="/wiki/Tar" title="Tar">Tar</a> községben, Becskén, Mánfán és az uszói tanyán. A zalaszántói 36 méter magas és 24 méter széles <a href="/wiki/Zalasz%C3%A1nt%C3%B3i_szt%C3%BApa" title="Zalaszántói sztúpa">Béke sztúpa</a> Európa második legmagasabb buddhista-szentélye.<sup id="cite_ref-98" class="reference"><a href="#cite_note-98"><span class="cite-bracket">[</span>96<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Létezik buddhista gimnázium (<a href="/wiki/A_Tan_Kapuja_Buddhista_Gimn%C3%A1zium" title="A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium">A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium</a>)<sup id="cite_ref-www.ambedkar.hu_99-0" class="reference"><a href="#cite_note-www.ambedkar.hu-99"><span class="cite-bracket">[</span>97<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-100" class="reference"><a href="#cite_note-100"><span class="cite-bracket">[</span>98<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és főiskola (<a href="/wiki/A_Tan_Kapuja_Buddhista_F%C5%91iskola" title="A Tan Kapuja Buddhista Főiskola">A Tan Kapuja Buddhista Főiskola</a>)<sup id="cite_ref-www.tkbf.hu_101-0" class="reference"><a href="#cite_note-www.tkbf.hu-101"><span class="cite-bracket">[</span>99<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> is Magyarországon. </p><p>2014. Szeptember 22-én reggel 6 órakor indult el Magyarország első buddhista rádió adója, a <a href="/wiki/Buddha_FM" title="Buddha FM">Buddha FM</a> online rádió.<sup id="cite_ref-102" class="reference"><a href="#cite_note-102"><span class="cite-bracket">[</span>100<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-103" class="reference"><a href="#cite_note-103"><span class="cite-bracket">[</span>101<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A rádió „alkotói a magyarországi buddhista közösségek, <a href="/wiki/A_Tan_Kapuja_Buddhista_F%C5%91iskola" title="A Tan Kapuja Buddhista Főiskola">a Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola</a> tagjai, tanítói, diákjai és az élet”.<sup id="cite_ref-104" class="reference"><a href="#cite_note-104"><span class="cite-bracket">[</span>102<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Szerzetesi_élet"><span id="Szerzetesi_.C3.A9let"></span>Szerzetesi élet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Szerzetesi élet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Buddhista_szerzetess%C3%A9g" title="Buddhista szerzetesség">Buddhista szerzetesség</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Venerabletzuchuang-cropped.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/Venerabletzuchuang-cropped.JPG/220px-Venerabletzuchuang-cropped.JPG" decoding="async" width="220" height="335" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7c/Venerabletzuchuang-cropped.JPG 1.5x" data-file-width="314" data-file-height="478" /></a><figcaption>Magas rangú apáca (<a href="/wiki/Bhikkhuni" title="Bhikkhuni">bhikkhuni</a>) a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">kínai buddhista hagyományban</a>, alamizsna gyűjtésekor</figcaption></figure> <p>A buddhista szerzetesrend hagyományosan két nagy gyülekezetre osztható: a <a href="/wiki/Bhikkhu" title="Bhikkhu">szerzetesekre</a> (<a href="/wiki/Bhikkhu" title="Bhikkhu">bhikkhu</a>) és az <a href="/wiki/Bhikkhuni" title="Bhikkhuni">apácákra</a> (<a href="/wiki/Bhikkhuni" title="Bhikkhuni">bhikkhuni</a>). Kezdetben Buddha tanítványai csak férfiakból álltak, azonban Buddha nevelőanyja <a href="/wiki/Mah%C3%A1_Padzs%C3%A1pat%C3%AD_G%C3%B3tam%C3%AD" title="Mahá Padzsápatí Gótamí">Mahá Padzsápatí Gótamí</a> kérésére és <a href="/wiki/%C3%81nanda" title="Ánanda">Ánanda</a> közbenjárására 500 nő megkapta az engedélyt, hogy belépjen a szanghába. A <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">vadzsrajána</a> hagyományban (Tibet és Nepál) nem alakult ki bhikkhuni hagyományvonal, viszont a mai napig léteznek a kelet-ázsiai közösségekben. 2007 óta több helyen is sikerült újra feléleszteni ezeket a hagyományokat. A szerzetesek és apácák a buddhista közösségekben ma is fontos szerepet töltenek be. Első és legfontosabb feladatuk, hogy megőrizzék a tanokat és tartsák be a szabályokat. Példát kell mutatniuk a világi közösség számára, és segíteniük kell a világi embereket abban, hogy ők is erényekre tehessenek szert. Ezt úgy tehetik, ha ajándékot adnak az egyházi személyeknek. Cserébe a szerzetesektől és apácáktól elvárják, hogy aszkéta életet éljenek, tanulmányozzák a tanokat és végezzenek meditációkat.<sup id="cite_ref-105" class="reference"><a href="#cite_note-105"><span class="cite-bracket">[</span>103<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Chogye_Buddhist_monks.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Chogye_Buddhist_monks.jpg/220px-Chogye_Buddhist_monks.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Chogye_Buddhist_monks.jpg/330px-Chogye_Buddhist_monks.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Chogye_Buddhist_monks.jpg/440px-Chogye_Buddhist_monks.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a><figcaption>Fiatal srámanerák (növendékek) a <a href="/wiki/Koreai_buddhizmus" title="Koreai buddhizmus">koreai hagyományok</a> szerint</figcaption></figure> <p>A bhikkhuk és bhikkhunik először növendékek lesznek (<i><a href="/wiki/Sr%C3%A1man%C3%A9ra" title="Srámanéra">srámanéra</a></i> és <i><a href="/wiki/Sr%C3%A1man%C3%A9ri" title="Srámanéri">srámanéri</a></i>) néhány évig. Bizonyos feltételeknek meg kell felelni, mielőtt valakit felvesznek a buddhista közösségbe: 7 és 70 év között kell lennie, nem szegte még meg a <a href="/wiki/S%C3%ADla" title="Síla">sílát</a> (magaviseleti szabályok csoportja). A fiú növendékek rendszerint igen fiatal korban beállnak srámanerának, de legtöbbször 8 éves kor után. A nők általában csak felnőttkorban állnak be srámanerínek, mivel velük szemben nincs semmilyen elvárás. A srámanerák a tíz buddhista szabály szerint élnek és nem vonatkozik rájuk a szerzetesek összes szabálya – <a href="/wiki/Vinaja" title="Vinaja">vinaja</a>. A magasabb – bhikkhu és bhikkhuni – szintekbe nem nyerhetnek felvételt a 20 évnél fiatalabbak. A nők esetében hasonló a rendszer, az ő esetükben azonban általában öt évig maradnak srámaneríként. Thaiföldön a szerzeteseket a közösség ellátja, amiért cserébe ők spirituális segítséget nyújtanak a közösségnek. A bhikkhuk és bhikkhunik eskütétel után bármikor elállhatnak esküjüktől és visszatérhetnek a világi életbe. Ezt követően később újból felvehetik esküjüket, és visszafogadhatja őket a szangha. A vinaja szerint a bhikkhunikra ez a szabály nem vonatkozik, ha egyszer egy bhikkhuni leadta a fogadalmát, többé abban az életében nem veheti őt vissza a szangha. A bhikkhuk akár hétszer is felvehetik és leadhatják fogadalmukat.<sup id="cite_ref-106" class="reference"><a href="#cite_note-106"><span class="cite-bracket">[</span>104<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-107" class="reference"><a href="#cite_note-107"><span class="cite-bracket">[</span>105<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-108" class="reference"><a href="#cite_note-108"><span class="cite-bracket">[</span>106<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A vinaja szabályainak megszegése bizonyos súlyos esetekben arra az életre vonatkozóan a rendből való kizárást is maga után vonhatja.<sup id="cite_ref-109" class="reference"><a href="#cite_note-109"><span class="cite-bracket">[</span>107<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Burmában, Tajvanban és Hongkongban néha a világi emberek egy hétre vagy egy hónapra is fogadalmat tehetnek.<sup id="cite_ref-110" class="reference"><a href="#cite_note-110"><span class="cite-bracket">[</span>108<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Thaiföldön jelenleg csak a férfiak számára van ilyen lehetőség.<sup id="cite_ref-111" class="reference"><a href="#cite_note-111"><span class="cite-bracket">[</span>109<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A fegyelmi szabályok arra hivatottak, hogy a szerzetesek és apácák számára lehetővé tegyék az egyszerű és összpontosított életvitelt, nem az aszkézis a fontos. A nőtlenség és hajadonság fontos különbségtétel egy szerzetes és egy <a href="/wiki/H%C3%A1ztulajdonos_(buddhizmus)" title="Háztulajdonos (buddhizmus)">háztulajdonos</a> között.<sup id="cite_ref-112" class="reference"><a href="#cite_note-112"><span class="cite-bracket">[</span>110<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A hagyománytól függően a szerzetesek csak napi egyszer étkezhetnek és csak a világi emberek adományaiból vagy a kolostor konyhájából, amit a világi közösség adományaiból tartanak fent. A keresztény szerzetességgel ellentétben a buddhista szerzeteseknek nem kell engedelmeskedni semmilyen felsőbb hatalomnak, azonban az elvárás, hogy a felsőbb szinten álló szerzetesek felé tiszteletet kell mutatni (a thai hagyományban az számít felsőbb szintű szerzetesnek, aki már több esős évszakban végzett elvonuláson vett részt). Buddha nem jelölt ki utódot, és senki nem köteles engedelmeskedni a szerzetesi szabályoknak. Az egyes csoportok együttesen hoznak döntéseket a közösség rendszeres gyűlésein. Ekkor döntenek szabályszegésekről és a kommunális javak elosztásáról. A tanító-tanítvány kapcsolatokat is megvitatják, de nincsenek előírt szabályok, sem parancshozók. Egy apát vagy apáca van általában megbízva azzal, hogy a napi adminisztrációkat elvégezze, és kijelölhet másokat, hogy segítséget nyújtsanak neki. Egyes hagyományokban ezeket a szerepeket szavazással döntik el, más hagyományokban a világi közösség választja ki őket – például Thaiföldön.<sup id="cite_ref-113" class="reference"><a href="#cite_note-113"><span class="cite-bracket">[</span>111<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <ul class="gallery mw-gallery-traditional center"> <li class="gallerybox" style="width: 210px"> <div class="thumb" style="width: 205px; height: 150px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ajahn_Outhai.jpg" class="mw-file-description" title="Buddhista szerzetes Laoszban"><img alt="Buddhista szerzetes Laoszban" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Ajahn_Outhai.jpg/91px-Ajahn_Outhai.jpg" decoding="async" width="91" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Ajahn_Outhai.jpg/136px-Ajahn_Outhai.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Ajahn_Outhai.jpg/181px-Ajahn_Outhai.jpg 2x" data-file-width="284" data-file-height="376" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Buddhista szerzetes Laoszban</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 210px"> <div class="thumb" style="width: 205px; height: 150px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tianjin_Chinese_Buddhist_Monk.jpeg" class="mw-file-description" title="Buddhista szerzetes Kínában"><img alt="Buddhista szerzetes Kínában" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Tianjin_Chinese_Buddhist_Monk.jpeg/80px-Tianjin_Chinese_Buddhist_Monk.jpeg" decoding="async" width="80" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Tianjin_Chinese_Buddhist_Monk.jpeg/120px-Tianjin_Chinese_Buddhist_Monk.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Tianjin_Chinese_Buddhist_Monk.jpeg/160px-Tianjin_Chinese_Buddhist_Monk.jpeg 2x" data-file-width="2304" data-file-height="3456" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Buddhista szerzetes Kínában</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 210px"> <div class="thumb" style="width: 205px; height: 150px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:%E5%BF%83%E5%9F%B9%E5%92%8C%E5%B0%9A.JPG" class="mw-file-description" title="Buddhista szerzetes Tajvanban"><img alt="Buddhista szerzetes Tajvanban" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4f/%E5%BF%83%E5%9F%B9%E5%92%8C%E5%B0%9A.JPG/95px-%E5%BF%83%E5%9F%B9%E5%92%8C%E5%B0%9A.JPG" decoding="async" width="95" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4f/%E5%BF%83%E5%9F%B9%E5%92%8C%E5%B0%9A.JPG/143px-%E5%BF%83%E5%9F%B9%E5%92%8C%E5%B0%9A.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4f/%E5%BF%83%E5%9F%B9%E5%92%8C%E5%B0%9A.JPG/191px-%E5%BF%83%E5%9F%B9%E5%92%8C%E5%B0%9A.JPG 2x" data-file-width="495" data-file-height="622" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Buddhista szerzetes Tajvanban</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 210px"> <div class="thumb" style="width: 205px; height: 150px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Luang_Prabang_Takuhatsu_%E3%83%AB%E3%82%A2%E3%83%B3%E3%83%91%E3%83%90%E3%83%BC%E3%83%B3_%E6%89%98%E9%89%A2%E5%83%A7_DSCF6990.JPG" class="mw-file-description" title="Szerzetesek Luangprabangban"><img alt="Szerzetesek Luangprabangban" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Luang_Prabang_Takuhatsu_%E3%83%AB%E3%82%A2%E3%83%B3%E3%83%91%E3%83%90%E3%83%BC%E3%83%B3_%E6%89%98%E9%89%A2%E5%83%A7_DSCF6990.JPG/80px-Luang_Prabang_Takuhatsu_%E3%83%AB%E3%82%A2%E3%83%B3%E3%83%91%E3%83%90%E3%83%BC%E3%83%B3_%E6%89%98%E9%89%A2%E5%83%A7_DSCF6990.JPG" decoding="async" width="80" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Luang_Prabang_Takuhatsu_%E3%83%AB%E3%82%A2%E3%83%B3%E3%83%91%E3%83%90%E3%83%BC%E3%83%B3_%E6%89%98%E9%89%A2%E5%83%A7_DSCF6990.JPG/120px-Luang_Prabang_Takuhatsu_%E3%83%AB%E3%82%A2%E3%83%B3%E3%83%91%E3%83%90%E3%83%BC%E3%83%B3_%E6%89%98%E9%89%A2%E5%83%A7_DSCF6990.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Luang_Prabang_Takuhatsu_%E3%83%AB%E3%82%A2%E3%83%B3%E3%83%91%E3%83%90%E3%83%BC%E3%83%B3_%E6%89%98%E9%89%A2%E5%83%A7_DSCF6990.JPG/160px-Luang_Prabang_Takuhatsu_%E3%83%AB%E3%82%A2%E3%83%B3%E3%83%91%E3%83%90%E3%83%BC%E3%83%B3_%E6%89%98%E9%89%A2%E5%83%A7_DSCF6990.JPG 2x" data-file-width="1728" data-file-height="2592" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Szerzetesek <a href="/wiki/Luangprabang" title="Luangprabang">Luangprabangban</a></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 210px"> <div class="thumb" style="width: 205px; height: 150px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Watpailom_07.jpg" class="mw-file-description" title="Szerzetesek Thaiföldön"><img alt="Szerzetesek Thaiföldön" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Watpailom_07.jpg/90px-Watpailom_07.jpg" decoding="async" width="90" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Watpailom_07.jpg/135px-Watpailom_07.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Watpailom_07.jpg/180px-Watpailom_07.jpg 2x" data-file-width="1440" data-file-height="1920" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Szerzetesek Thaiföldön</div> </li> </ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Speciális_tanulási_módszerek_a_tibeti_kolostorokban"><span id="Speci.C3.A1lis_tanul.C3.A1si_m.C3.B3dszerek_a_tibeti_kolostorokban"></span>Speciális tanulási módszerek a tibeti kolostorokban</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Speciális tanulási módszerek a tibeti kolostorokban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="float:right; background: #f2f2f2; border: 1px solid rgb(192, 192, 192);"> <tbody><tr> <td><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sera_Monastery15.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Sera_Monastery15.jpg/208px-Sera_Monastery15.jpg" decoding="async" width="208" height="154" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Sera_Monastery15.jpg/312px-Sera_Monastery15.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Sera_Monastery15.jpg/416px-Sera_Monastery15.jpg 2x" data-file-width="3492" data-file-height="2592" /></a></span> </td> <td><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:IMG_1143_Lhasa_Sera.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/IMG_1143_Lhasa_Sera.jpg/230px-IMG_1143_Lhasa_Sera.jpg" decoding="async" width="230" height="153" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/IMG_1143_Lhasa_Sera.jpg/345px-IMG_1143_Lhasa_Sera.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/IMG_1143_Lhasa_Sera.jpg/460px-IMG_1143_Lhasa_Sera.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="683" /></a></span> </td></tr> <tr align="center"> <td colspan="2">Vitázó és gesztikuláló <a href="/wiki/Bhikkhu" title="Bhikkhu">bhikkhuk</a> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Vitázás"><span id="Vit.C3.A1z.C3.A1s"></span>Vitázás</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Vitázás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A szerzetesek buddhista tanokról szóló vitázási gyakorlata a tanulás folyamatának részét képezi a <a href="/wiki/Szera_kolostor" title="Szera kolostor">Szera kolostor</a> főiskoláin. Ezáltal jobban elsajátítják a buddhista filozófia megértését, és magasabb szinten tudják folytatni tanulmányaikat. Erről a gesztusokkal kiegészített vitázási hagyományról úgy tartják, hogy a Szera kolostor sajátossága. Látogatók is meg szokták hallgatni a vitákat, amelyeket meghatározott menetrend szerint szoktak tartani, minden nap a kolostor 'vitaudvarán'.<sup id="cite_ref-Sera_114-0" class="reference"><a href="#cite_note-Sera-114"><span class="cite-bracket">[</span>112<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-debate_115-0" class="reference"><a href="#cite_note-debate-115"><span class="cite-bracket">[</span>113<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Gestures_116-0" class="reference"><a href="#cite_note-Gestures-116"><span class="cite-bracket">[</span>114<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Eljárások_és_szabályok"><span id="Elj.C3.A1r.C3.A1sok_.C3.A9s_szab.C3.A1lyok"></span>Eljárások és szabályok</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Eljárások és szabályok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Monks_debating,_Sera_monastery_in_Tibet,_2013.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Monks_debating%2C_Sera_monastery_in_Tibet%2C_2013.jpg/220px-Monks_debating%2C_Sera_monastery_in_Tibet%2C_2013.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Monks_debating%2C_Sera_monastery_in_Tibet%2C_2013.jpg/330px-Monks_debating%2C_Sera_monastery_in_Tibet%2C_2013.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Monks_debating%2C_Sera_monastery_in_Tibet%2C_2013.jpg/440px-Monks_debating%2C_Sera_monastery_in_Tibet%2C_2013.jpg 2x" data-file-width="3872" data-file-height="2592" /></a><figcaption>Szerzetesek a tibeti <a href="/wiki/Szera_kolostor" title="Szera kolostor">Szera kolostorban</a>.</figcaption></figure> <p>A szerzetesek a tanáraik előtt vitáznak, és a kérdező és a válaszoló is betartja az alaposan kidolgozott szabályokat és eljárásokat. Az ehhez hasonló vitázások hagyománya az ősi indiai ‘Hindu ortodoxiában’ keresendő, amely aztán átszállt a tibeti hagyományokba is a 8. század környékén. A vitagyakorlatok a kolostor falain belül történnek. A védőnek meg kell védenie a nézőpontját az adott vitatémában. A vita egy Mandzsusríhez intézett könyörgéssel (invokáció) kezdődik, amelyet hangosan és éles hangon olvasnak fel. A kérdezőnek tömören kell kérdeznie, és a védőnek egy meghatározott időn belül kell válaszolnia. A vita lezárását meghatározott válaszok jelzik, például: „Elfogadom (do), az ok nem megalapozott (ta madrup), vagy nincs átjárás (Kyappa majung)”. Sokszor a megvitatott kérdések csak arra szolgálnak, hogy félrevezessék a téma védőjét. Ha a védő ugyanis nem képes egy megszabott időn belül válaszolni, csúfos kifejezést érdemel. A tibeti vitagyakorlatokban a vitát hallgató közönségnek nincs szerepe, és nincs döntőbíró sem. Azonban ha a védő oldaláról közvetlen ellentmondás van, akkor formális döntés következik, hogy ki nyerte a vitát.<sup id="cite_ref-debate_115-1" class="reference"><a href="#cite_note-debate-115"><span class="cite-bracket">[</span>113<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Fizikális_gesztusok"><span id="Fizik.C3.A1lis_gesztusok"></span>Fizikális gesztusok</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Fizikális gesztusok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><span><video id="mwe_player_0" poster="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm/220px--Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm.jpg" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="220" height="124" data-durationhint="24" data-mwtitle="Monks_debating_at_Sera_monastery,_2013.webm" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:Monks_debating_at_Sera_monastery,_2013.webm"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/3b/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm.480p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="480p.vp9.webm" data-width="854" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/3b/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm.720p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="720p.vp9.webm" data-width="1280" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3b/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-width="1280" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/3b/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm.144p.mjpeg.mov" type="video/quicktime" data-transcodekey="144p.mjpeg.mov" data-width="256" data-height="144" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/3b/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm.240p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="240p.vp9.webm" data-width="426" data-height="240" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/3b/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm.360p.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-transcodekey="360p.webm" data-width="640" data-height="360" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/3b/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm/Monks_debating_at_Sera_monastery%2C_2013.webm.360p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="360p.vp9.webm" data-width="640" data-height="360" /></video></span><figcaption>Szerzetesek gyakorlás közben – videó</figcaption></figure> <p>A vitákat élénk gesztusok kísérik, amelyek élettel töltik meg a gyakorlatot. Minden egyes gesztusnak megvan a saját jelentése, amelyek közül egyesek drámaiak (szimbolikus értékűek): minden kérdés után hangosan összeütik a tenyerüket, hogy kifejezzék érvelésük hatalmát és bizonyosságát; a védő által tett rossz válasz esetén az ellenfele a kezével három kört rajzol a védő feje köré, és közben hangos sikítással igyekszik elbizonytalanítani a védőt; az ellenfél hibáját úgy jelzik, hogy a szerzetesi ruhájának felső részét a derekukhoz dörzsölik; általános a hangos tenyércsapkodás és intenzív verbális szóváltás. A lényege az egésznek, hogy a másikat helytelen érvelésbe keverjék. Mindig, amikor új kérdést tesznek fel, a tanár a kinyújtott bal tenyerébe csap a jobb tenyerével. Amikor egy kérdést helyesen válaszolnak meg, akkor a tanár a jobb kézfejét visszahúzza a bal tenyerébe. Amikor a védő nyeri a vitát, akkor allegorikusan kétségbe vonja a kérdező bölcsességét buddhistaként.<sup id="cite_ref-Gestures_116-1" class="reference"><a href="#cite_note-Gestures-116"><span class="cite-bracket">[</span>114<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Buddhista_szövegek"><span id="Buddhista_sz.C3.B6vegek"></span>Buddhista szövegek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Buddhista szövegek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Konchog-wangdu.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Konchog-wangdu.jpeg/220px-Konchog-wangdu.jpeg" decoding="async" width="220" height="246" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/Konchog-wangdu.jpeg 1.5x" data-file-width="224" data-file-height="250" /></a><figcaption>Gese Koncsog Vangdu, buddhista szerzetes <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">mahájána szútrákat</a> olvas a tibeti <a href="/wiki/Kandzs%C3%BAr" title="Kandzsúr">kandzsúr</a> régi, falapos másolatairól.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B6vegek" title="Buddhista szövegek">Buddhista szövegek</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B6vegek" title="Buddhista szövegek">buddhista szövegeket</a> sokféleképpen lehet csoportosítani. A nyugati tudósok a kézirat, kanonikus írás kifejezéseket nem egységes módon alkalmazzák a buddhizmus területén. Például egyesek<sup id="cite_ref-MacMillan_117-0" class="reference"><a href="#cite_note-MacMillan-117"><span class="cite-bracket">[</span>115<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> két csoportra osztják a szövegeket: kéziratokra és kanonikus szövegekre. Mások a kéziratokat kanonikus, magyarázó és pszeudo-kanonikus szövegekre osztják. Egy másikfajta csoportosításban a "<a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a> szavait" (<a href="/wiki/Buddha-vacsana" title="Buddha-vacsana">buddha-vacsana</a>) különböztetik meg az összes többi szövegtől.<sup id="cite_ref-118" class="reference"><a href="#cite_note-118"><span class="cite-bracket">[</span>116<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A különböző buddhista iskolák különböző hangsúlyt fektetnek a szövegek tanulmányozására. Sok más vallással ellentétben a buddhizmusban nincs egy olyan központi szöveg, amelyet minden hagyomány követne. Ennek ellenére néhány tudós a <a href="/wiki/Vinaja-pitaka" title="Vinaja-pitaka">Vinaja-pitakát</a> és a <a href="/wiki/Szutta-pitaka" title="Szutta-pitaka">Szutta-pitaka</a> első négy nikájáját (gyűjteményét) tekinti az összes buddhista hagyomány közös alaptanításának.<sup id="cite_ref-119" class="reference"><a href="#cite_note-119"><span class="cite-bracket">[</span>117<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez félrevezető lehet, ugyanis a mahájána hagyományban ezeket csupán bevezetőnek tekintik, nem fő tananyagnak. A tibeti buddhizmusban például az <a href="/wiki/%C3%81gama_(buddhizmus)" title="Ágama (buddhizmus)">ágamák</a> többségét le sem fordították (bár elméletileg elfogadják azokat) és Kínában és Japánban sem játszik szerepet sem az egyházi, sem a világi emberek vallási életében.<sup id="cite_ref-120" class="reference"><a href="#cite_note-120"><span class="cite-bracket">[</span>118<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Más tudósok szerint nem nevezhetünk meg közös alaptanításként semmilyen buddhista szöveget. A buddhista kánonok mérete és összetettsége megnehezíti a buddhista filozófia megértését. A théraváda buddhizmus követői a páli kánont veszik alapul, míg a mahájána buddhizmusban a mahájána szútrákat és a saját <a href="/wiki/Vinaja" title="Vinaja">vinajájukat</a> követik. A páli szútrák, egyéb szövegekkel együtt, szorosan kapcsolódnak a más iskolák által használt <a href="/wiki/%C3%81gama_(buddhizmus)" title="Ágama (buddhizmus)">ágamákhoz</a>. Történtek korábban különböző kísérletek, hogy létrehozzanak egy közös buddhista kánont a buddhizmus összes fő tanával. A théraváda hagyományban a papnövendékek számára létrehoztak összesűrített 'tanulmányi szövegeket', amelyek népszerű és befolyásos szövegeket rendeztek egy kötetbe. Később <a href="/wiki/Sr%C3%AD_Lanka" title="Srí Lanka">Srí Lankán</a> a <a href="/wiki/Dhammapada" title="Dhammapada">Dhammapada</a> hatalmas sikereket ért el egységesítő szövegként.<sup id="cite_ref-Gethin_75-3" class="reference"><a href="#cite_note-Gethin-75"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_páli_Tipitaka"><span id="A_p.C3.A1li_Tipitaka"></span>A páli Tipitaka</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: A páli Tipitaka"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Tipitaka</a></i></td></tr></tbody></table> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27515026"><table class="navbox" style="width: 270px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Páli kánon</a></th></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/Vinaja-pitaka" title="Vinaja-pitaka">Vinaja-pitaka</a></td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <p><a href="/wiki/Szutta-vibhanga" title="Szutta-vibhanga">Szutta-vibhanga</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Khandhaka" title="Khandhaka">Khandhaka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Pariv%C3%A1ra" title="Parivára">Parivára</a> </p> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/Szutta-pitaka" title="Szutta-pitaka">Szutta-pitaka</a></td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <p><a href="/wiki/D%C3%ADgha-nik%C3%A1ja" title="Dígha-nikája">Dígha-nikája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Maddzshima-nik%C3%A1ja" title="Maddzshima-nikája">Maddzshima-nikája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szamjutta-nik%C3%A1ja" title="Szamjutta-nikája">Szamjutta-nikája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Anguttara-nik%C3%A1ja" title="Anguttara-nikája">Anguttara-nikája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Khuddaka-nik%C3%A1ja" title="Khuddaka-nikája">Khuddaka-nikája</a> </p> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><a href="/wiki/Abhidhamma-pitaka" title="Abhidhamma-pitaka">Abhidhamma-pitaka</a></td></tr><tr><td style="text-align:center;"> <p><a href="/wiki/Dhamma-szangani" title="Dhamma-szangani">Dhamma-szangani</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vibhanga" title="Vibhanga">Vibhanga</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Dh%C3%A1tu-katha" title="Dhátu-katha">Dhátu-katha</a> és <a href="/wiki/Puggala-pannyatti" title="Puggala-pannyatti">Puggala-pannyatti</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kath%C3%A1-vatthu" title="Kathá-vatthu">Kathá-vatthu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Jamaka" title="Jamaka">Jamaka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Patth%C3%A1na" title="Patthána">Patthána</a> </p> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#ccccff;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:P%C3%A1liK%C3%A1non" title="Sablon:PáliKánon">Sablon:PáliKánon</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:P%C3%A1liK%C3%A1non"><span title="Mutasd ezt a sablont">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:P%C3%A1liK%C3%A1non"><span title="A sablon vitalapja">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:P%C3%A1liK%C3%A1non&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése">sz</span></a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <p>A páli Tipitaka (jelentése: "három kosár") a <i>Vinaja-pitaka</i>, a <i>Szutta-pitaka</i> és az <i>Abhidhamma-pitaka</i> szövegeire utal. A <i><a href="/wiki/Vinaja-pitaka" title="Vinaja-pitaka">Vinaja-pitaka</a></i> tartalmazza a buddhista <a href="/wiki/Bhikkhu" title="Bhikkhu">szerzetesek</a> és az <a href="/wiki/Bhikkhuni" title="Bhikkhuni">apácák</a> magaviseleti szabályzatait, illetve magyarázatokat, hogy miért és hogyan alakultak ki ezek a szabályok. A <i><a href="/wiki/Szutta-pitaka" title="Szutta-pitaka">Szutta-pitaka</a></i> tartalmazza a <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddhának</a> és a tanítványainak tulajdonított példabeszédeket. A később keletkezett <i><a href="/wiki/Abhidhamma-pitaka" title="Abhidhamma-pitaka">Abhidhamma-pitakát</a></i> tartják Buddha magasabb szintű, rendszerezett tanításainak. A páli Tipitaka az egyetlen korai Tipitaka (szanszkrit: <i>Tripiṭaka</i>), amely érintetlenül fennmaradt eredeti nyelven. Fennmaradtak még ezen felül részletek a <a href="/wiki/Szarv%C3%A1sztiv%C3%A1da" title="Szarvásztiváda">szarvásztiváda</a>, a <a href="/wiki/Dharmaguptaka" title="Dharmaguptaka">dharmaguptaka</a>, a <a href="/wiki/Mah%C3%A1sz%C3%A1nghika" title="Mahászánghika">mahászánghika</a>, a <a href="/wiki/K%C3%A1sjap%C3%ADja" title="Kásjapíja">kásjapíja</a> és a <a href="/wiki/Mah%C3%ADs%C3%A1szaka" title="Mahísászaka">mahísászaka</a> iskolák Tipitakáiból is. Ezek többsége kínai nyelvű fordításokban maradt fent. Egyes források szerint néhány korai buddhista iskolának öt vagy hét pitakája is létezett.<sup id="cite_ref-Norman,_K.R._121-0" class="reference"><a href="#cite_note-Norman,_K.R.-121"><span class="cite-bracket">[</span>119<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az írások szerint Buddha halála után hamar megtartották az <a href="/wiki/Els%C5%91_buddhista_zsinat" title="Első buddhista zsinat">első buddhista zsinatot</a>, amelynek elnöke <a href="/wiki/Mah%C3%A1k%C3%A1sjapa" title="Mahákásjapa">Mahákásjapa</a> (páli: Mahákasszapa) volt. A zsinat célja Buddha tanításainak összefoglalása volt. <a href="/wiki/Up%C3%A1li" title="Upáli">Upáli</a> elszavalta a <i>vinaja</i> teljes szövegét, <a href="/wiki/%C3%81nanda" title="Ánanda">Ánanda</a> pedig a dharma tanításokat mondta vissza emlékezetéből. Ezek váltak a Tripitaka alapjává. Azonban ezeket a tanításokat kezdetben csupán szájról szájra hagyományozták és csak az i.e. 1. században írták le őket először. Ezért a buddhista iskolák szútrái és a vinaják igen eltérő elemeket tartalmaznak, köztük a példabeszédek, a szövegmagyarázatok, a kozmológiai és kozmogóniai szövegek, Gautama Buddha korábbi életeinek történetei és egyéb témák tekintetében. A kánon nagy része nem kifejezetten "théraváda", inkább olyan tanítások gyűjteménye, amelyet ez az iskola őrzött meg a korai, nem szektariánus tanításokból.<sup id="cite_ref-Norman,_K.R._121-1" class="reference"><a href="#cite_note-Norman,_K.R.-121"><span class="cite-bracket">[</span>119<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Mahájána_szútrák"><span id="Mah.C3.A1j.C3.A1na_sz.C3.BAtr.C3.A1k"></span>Mahájána szútrák</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Mahájána szútrák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">Mahájána szútrák</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Korea-Haeinsa-Tripitaka_Koreana-01.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Korea-Haeinsa-Tripitaka_Koreana-01.jpg/220px-Korea-Haeinsa-Tripitaka_Koreana-01.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Korea-Haeinsa-Tripitaka_Koreana-01.jpg/330px-Korea-Haeinsa-Tripitaka_Koreana-01.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Korea-Haeinsa-Tripitaka_Koreana-01.jpg/440px-Korea-Haeinsa-Tripitaka_Koreana-01.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="600" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Tripitaka_Koreana" title="Tripitaka Koreana">Tripitaka Koreana</a> táblái a <a href="/wiki/Heinsza" title="Heinsza">Heinsza kolostorban</a> -a <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhista_k%C3%A1non" title="Kínai buddhista kánon">kínai buddhista kánon</a> példányát több mint 81000 fatáblára nyomtatták.</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">mahájána szútrák</a> buddhista szövegek elég tág fogalma, amelyeket a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> hagyományokban használnak és úgy tekintik, hogy <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a> tanításai. Egyes mahájána követők Gautama Buddha tanításaként fogadják el a korai buddhista tanításokat (köztük a szarvásztiváda <a href="/wiki/Abhidharma" title="Abhidharma">Abhidharmát</a> is, amelyet <a href="/wiki/N%C3%A1g%C3%A1rdzsuna" title="Nágárdzsuna">Nágárdzsuna</a> később kritizált) és a mahájána szútrákat egyaránt, és úgy tartják, hogy ezek különböző személyiségű és spirituális szintű embereknek készültek. Ezek a szútrák gyakran hangzanak úgy el, mint Buddha mélyebb, fejlettebb tanításai, azon gyakorlók számára, akik a <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">bódhiszattva</a> ösvényt követik. Az ösvényt úgy magyarázzák, hogy a motivációjuk az, hogy minden érző lényt meg szeretnének szabadítani a szenvedéstől.<sup id="cite_ref-122" class="reference"><a href="#cite_note-122"><span class="cite-bracket">[</span>120<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A mahájána buddhizmus kezdete nem tisztázott.<sup id="cite_ref-Hirakawa_27-1" class="reference"><a href="#cite_note-Hirakawa-27"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A mahájána buddhizmus korai szakaszáról nyugaton előzőleg úgy tartották, hogy külön álló iskolaként az ún. <a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Hínajána iskolával</a> versengett. A buddhák és bódhiszattvák imádatáért gyakran tekintették a mahájána irányzatot hitre épülő, világi jellegű buddhizmusnak, amely állítólag a <a href="/wiki/Szt%C3%BApa" title="Sztúpa">sztúpák</a> iránti hódolatból fakadt.<sup id="cite_ref-Hirakawa_27-2" class="reference"><a href="#cite_note-Hirakawa-27"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Azáltal, hogy egyre több korai szöveghez lehet könnyen hozzáférni, manapság ezeket a nézeteket többnyire elvetették.<sup id="cite_ref-Williams_123-0" class="reference"><a href="#cite_note-Williams-123"><span class="cite-bracket">[</span>121<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A legkorábbi mahájána szövegek az időszámításunk elejéről valók.<sup id="cite_ref-Nattier_124-0" class="reference"><a href="#cite_note-Nattier-124"><span class="cite-bracket">[</span>122<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Nem található olyan bizonyíték, amely kimondaná, hogy a mahájána valaha is a buddhizmus egy szektája lett volna, vagy egy különálló iskola. Sokkal inkább eszmék egy csoportja volt és a bódhiszattva út tana.<sup id="cite_ref-Nattier_124-1" class="reference"><a href="#cite_note-Nattier-124"><span class="cite-bracket">[</span>122<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Paul Williams szerint a mahájána irányzatnak sohasem volt saját fegyelmi szabályzata (<a href="/wiki/Vinaja" title="Vinaja">vinaja</a>) és nem is akart, ahogy saját hagyományvonala sem volt <a href="/wiki/Korai_buddhista_iskol%C3%A1k" title="Korai buddhista iskolák">korai buddhista iskolákból</a>. Emiatt minden egyes <a href="/wiki/Bhikkhu" title="Bhikkhu">bhikkhu</a> (szerzetes) és <a href="/wiki/Bhikkhuni" title="Bhikkhuni">bhikkhuni</a> (apáca) aki felvételt nyert mahájána intézményekbe formálisan egy korai iskolához tartozott. Ugyanez folytatódik ma is a kelet-ázsiai <a href="/wiki/Dharmaguptaka" title="Dharmaguptaka">dharmaguptaka</a> szerzetes rend vonalánál és a <a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">tibeti buddhizmus</a> <a href="/wiki/M%C3%BAlaszarv%C3%A1sztiv%C3%A1da" title="Múlaszarvásztiváda">múlaszarvásztiváda</a> vonalánál. Éppen ezért a mahájána soha nem is volt a korai iskolák egyik kívül álló, rivális szektája.<sup id="cite_ref-Williams_123-1" class="reference"><a href="#cite_note-Williams-123"><span class="cite-bracket">[</span>121<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A mahájána eredetének korai bizonyítékai a mahájána szövegek korai kínai fordításait jelentik. Ezeket a mahájána tanításokat egy <a href="/wiki/L%C3%B3kaks%C3%A9ma" title="Lókakséma">Lókakséma</a> nevű buddhista szerzetes terjesztette <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínában</a> a 2. században. A 4. századi bódhiszattva-pitaka mellett a legfőbb kánont a kínai és tibeti fordítások jelentik, amelyek eredeti szanszkrit vagy prakrit szövegekből készültek. Nem létezik egyetlen meghatározott mahájána kánon, inkább szöveggyűjtemények léteznek. A legalapvetőbb mahájána szútrák manapság a <i><a href="/wiki/Pradny%C3%A1p%C3%A1ramit%C3%A1" class="mw-redirect" title="Pradnyápáramitá">Pradnyápáramitá</a></i> szútrákba tartozó <i><a href="/wiki/Sz%C3%ADv_sz%C3%BAtra" title="Szív szútra">Szív szútra</a></i> és a <i><a href="/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt_sz%C3%BAtra" title="Gyémánt szútra">Gyémánt szútra</a></i>. A szabványos kínai buddhista kánon a <a href="/wiki/Tais%C3%B3_Tripitaka" title="Taisó Tripitaka">Taisó Tripitaka</a>, amelyet az 1920-as években szerkesztettek újra Japánban. A 85 kötetes mű kanonikus és nem-kanonikus műveket is tartalmaz: ágamákat, többféle vinaja változatot, az abhidarmát és tantrikus írásokat.<sup id="cite_ref-MacMillan_117-1" class="reference"><a href="#cite_note-MacMillan-117"><span class="cite-bracket">[</span>115<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Meditáció"><span id="Medit.C3.A1ci.C3.B3"></span>Meditáció</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Meditáció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="float:right; width: 100%; margin-left:1em; text-align:center; color:black;"> <tbody><tr> <td colspan="5"><b><a href="/wiki/Buddhista_medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Buddhista meditáció">Buddhista meditáció</a></b> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/Szamatha" title="Szamatha">Békesség meditáció</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Kammatth%C3%A1na" title="Kammatthána">Meditációs tárgyak (kammatthána)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Passzaddhi" title="Passzaddhi">Passzaddhi (elcsendesedés)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Dhj%C3%A1na_a_buddhizmusban" title="Dhjána a buddhizmusban">Dhjána (tudatszintek)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Mandala" title="Mandala">Mandala (tibeti buddhizmus)</a> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/Vipasszana" title="Vipasszana">Belátás meditáció</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Dhamma-vicsaja" title="Dhamma-vicsaja">Dhamma-vicsaja (valóságvizsgálat)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Zazen" title="Zazen">Zazen (zen gyakorlat)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Tantra" title="Tantra">Tantra (vallásfilozófia)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Tert%C3%B6n" title="Tertön">Tertön (tibeti buddhizmus)</a> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/%C3%81n%C3%A1p%C3%A1naszati" title="Ánápánaszati">Légzés tudatossága</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Anusszati" title="Anusszati">Felidézés, felhalmozás (anusszati)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Bh%C3%A1vana" title="Bhávana">Bhávana (fejlesztés)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Szati_(buddhizmus)" title="Szati (buddhizmus)">Szati (tudatosság)</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Mantra" title="Mantra">Mantra (vallásos szöveg)</a> </td></tr></tbody></table> <p><br style="clear: both;" /> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Phra_Ajan_Jerapunyo-Abbot_of_Watkungtaphao..jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Phra_Ajan_Jerapunyo-Abbot_of_Watkungtaphao..jpg/220px-Phra_Ajan_Jerapunyo-Abbot_of_Watkungtaphao..jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Phra_Ajan_Jerapunyo-Abbot_of_Watkungtaphao..jpg/330px-Phra_Ajan_Jerapunyo-Abbot_of_Watkungtaphao..jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Phra_Ajan_Jerapunyo-Abbot_of_Watkungtaphao..jpg/440px-Phra_Ajan_Jerapunyo-Abbot_of_Watkungtaphao..jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1200" /></a><figcaption>Thai szerzetes meditál a <a href="/wiki/Szirikit-g%C3%A1t" title="Szirikit-gát">Szirikit-gát</a> mellett</figcaption></figure> <p>A buddhista meditáció a buddhista filozófia és vallás meditációs gyakorlatainak összefoglaló elnevezése. </p><p>A legfőbb <a href="/wiki/Medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Meditáció">meditációs</a> technikákat ősi <a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B6vegek" title="Buddhista szövegek">buddhista szövegekből</a> és a tanító-tanítvány kapcsolatokban szájról szájra átörökített tudásból ismerjük. A buddhisták azért meditálnak, mert ez jelenti az utat a <a href="/wiki/B%C3%B3dhi" title="Bódhi">megvilágosodás</a> és a <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvána</a> felé. A buddhizmus klasszikus nyelveiben a meditációhoz legközelebb álló kifejezések a <i><a href="/wiki/Bh%C3%A1vana" title="Bhávana">bhávana</a></i> és a <i><a href="/wiki/Dhj%C3%A1na_a_buddhizmusban" title="Dhjána a buddhizmusban">dhjána</a></i>. A buddhista meditációs technikák világszerte népszerűek, nem kizárólag a buddhista szemléletű emberek körében.<sup id="cite_ref-125" class="reference"><a href="#cite_note-125"><span class="cite-bracket">[</span>123<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A buddhista meditáció vonatkozhat egy sor különböző meditációs technikára, amelyek fejlesztik a <a href="/wiki/Szati_(buddhizmus)" title="Szati (buddhizmus)">tudatosságot</a>, <a href="/wiki/Szam%C3%A1dhi" title="Szamádhi">koncentrációt</a>, <a href="/wiki/Abhidny%C3%A1" class="mw-redirect" title="Abhidnyá">természetfeletti képességeket</a>, <a href="/wiki/Szamatha" title="Szamatha">nyugodtságot</a> és <a href="/wiki/Vipasszana" title="Vipasszana">belátást</a>. Általában kétféle meditációról beszélhetünk a buddhizmusban: analitikus és egyhegyű (összpontosító). Az elsőnél a meditáló elemzési folyamatnak veti alá a meditáció tárgyát, miközben újra és újra megpróbálja megismerni. A másodiknál a meditáló a meditáció tárgyára koncentrál, további elemzés nélkül. A kétféle meditáció ötvözése hatékony technika.<sup id="cite_ref-126" class="reference"><a href="#cite_note-126"><span class="cite-bracket">[</span>124<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Jóga"><span id="J.C3.B3ga"></span>Jóga</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Jóga"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/J%C3%B3ga" title="Jóga">jógagyakorlatok</a> szorosan kapcsolódnak a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmushoz</a>, a buddhizmushoz és a <a href="/wiki/Dzsainizmus" title="Dzsainizmus">dzsainizmushoz</a>.<sup id="cite_ref-127" class="reference"><a href="#cite_note-127"><span class="cite-bracket">[</span>125<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A három hagyományban azonban eltérő jógakifejezéseket használnak. A hinduizmusban a jóga általánosságban a jóga nyolc végtagjára utal, ahogy azok az i. e. 100 körül keletkezett <i>Patanydzsali jóga szútrái</i>ban is szerepelnek. A jóga szó a szanszkrit <i>judzs</i> szótőből származik, aminek jelentése: összeköt, egyesít, igába fog. Az egyéni lélek <i>(<a href="/wiki/%C3%81tman" title="Átman">átman</a>)</i> és az univerzális lélek <i>(<a href="/wiki/Param%C3%A1tma" title="Paramátma">Paramátma</a>, <a href="/wiki/Brahman" title="Brahman">Brahman</a>)</i> egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is.<sup id="cite_ref-128" class="reference"><a href="#cite_note-128"><span class="cite-bracket">[</span>126<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A tibeti <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">vadzsrajána</a> buddhizmusban a „jóga” kifejezés mindenféle spirituális gyakorlatot jelölhet a tantráktól kezdve (mint például a <i>krija-jóga</i> vagy a <i>csarja-jóga</i>) az „isten-” és a „guru-jógák”ig. Az Indiából származó <a href="/wiki/Sz%C3%BAtraj%C3%A1na" title="Szútrajána">Szútrajána</a> és <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Tantrajána</a> szövegek korai fordítási időszakában Tibetben a legmegfelelőbb „átruházás” (szanszkrit: <a href="/wiki/J%C3%A1na_(buddhizmus)" title="Jána (buddhizmus)">jána</a>) az <a href="/wiki/Dzogcsen" title="Dzogcsen">adi-jóga</a> (szanszkrit) volt (lásd még: <a href="/wiki/J%C3%B3ga#Buddhista_jóga" title="Jóga">buddhista jóga</a>).<sup id="cite_ref-129" class="reference"><a href="#cite_note-129"><span class="cite-bracket">[</span>127<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_buddhizmus_és_a_modern_tudományok"><span id="A_buddhizmus_.C3.A9s_a_modern_tudom.C3.A1nyok"></span>A buddhizmus és a modern tudományok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: A buddhizmus és a modern tudományok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Joan_Halifax_and_the_Dalai_Lama.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Joan_Halifax_and_the_Dalai_Lama.jpg/220px-Joan_Halifax_and_the_Dalai_Lama.jpg" decoding="async" width="220" height="206" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Joan_Halifax_and_the_Dalai_Lama.jpg/330px-Joan_Halifax_and_the_Dalai_Lama.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Joan_Halifax_and_the_Dalai_Lama.jpg/440px-Joan_Halifax_and_the_Dalai_Lama.jpg 2x" data-file-width="1279" data-file-height="1200" /></a><figcaption><a href="/w/index.php?title=Joan_Halifax&action=edit&redlink=1" class="new" title="Joan Halifax (a lap nem létezik)">Joan Halifax</a> és <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">Tendzin Gyaco</a>, a <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">14. dalai láma</a> a 14. <a href="/wiki/Tudat_%C3%A9s_%C3%89let_int%C3%A9zet" class="mw-redirect" title="Tudat és Élet intézet">Tudat és Élet konferencián</a> <a href="/wiki/Dharamszala" title="Dharamszala">Dharamszalában</a>, 2007.</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_nyugati_tudom%C3%A1nyok" title="A buddhizmus és a nyugati tudományok">A buddhizmus és a nyugati tudományok</a>, <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_pszichol%C3%B3gia" title="A buddhizmus és a pszichológia">A buddhizmus és a pszichológia</a> és <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let" title="A buddhizmus és az evolúciós elmélet">A buddhizmus és az evolúciós elmélet</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_nyugati_tudom%C3%A1nyok" title="A buddhizmus és a nyugati tudományok">buddhizmus és a modern tudományok</a> már rengetegszer bizonyultak kompatibilisnek a történelem során. A buddhizmus és bizonyos tudományos területek képviselői között az elmúlt évtizedekben felélénkült a párbeszéd.<sup id="cite_ref-Yong,_Amos_2005,_176-180._o._36-1" class="reference"><a href="#cite_note-Yong,_Amos_2005,_176-180._o.-36"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A buddhizmuson belül a filozófiai és pszichológiai tanítások hasonlóságot mutatnak a <a href="/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" title="Felvilágosodás">modern tudományos és filozófiai elképzelésekkel</a>. Például a buddhizmus támogatja a természet pártatlan vizsgálatát (a <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">páli kánonban</a> ezt úgy nevezik, hogy <i>dhamma vikaja</i>) – a vizsgálat fő tárgya az <a href="/wiki/N%C3%A1mar%C3%BApa" title="Námarúpa">én</a>.<sup id="cite_ref-tub_130-0" class="reference"><a href="#cite_note-tub-130"><span class="cite-bracket">[</span>128<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A buddhizmust többen jellemezték úgy, hogy racionális és dogmáktól mentes, és bizonyítékok szolgálnak rá, hogy ez így volt egészen a történetének kezdetétől fogva.<sup id="cite_ref-131" class="reference"><a href="#cite_note-131"><span class="cite-bracket">[</span>129<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egyesek szerint a buddhizmus ezen jellemzője főleg a modern időkben kapott nagyobb hangsúlyt, és részben ez már egy újraértelmezett verzió.<sup id="cite_ref-132" class="reference"><a href="#cite_note-132"><span class="cite-bracket">[</span>130<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A buddhizmus nem minden formája mentes a <a href="/wiki/Dogma_(fogalom)" title="Dogma (fogalom)">dogmáktól</a>. Egyes formái nem maradnak semlegesek a természetfeletti témákkal kapcsolatban és nem nyitottak a tudományos felfedezések irányában. A buddhista iskolák között is találni fundamentalista<sup id="cite_ref-tub_130-1" class="reference"><a href="#cite_note-tub-130"><span class="cite-bracket">[</span>128<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és elkötelezett hagyományokat,<sup id="cite_ref-133" class="reference"><a href="#cite_note-133"><span class="cite-bracket">[</span>131<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amelyekben helyi szellemeknek hódolnak, vagy mindenféle <a href="/wiki/Babona" title="Babona">babonákat</a> követnek.<sup id="cite_ref-134" class="reference"><a href="#cite_note-134"><span class="cite-bracket">[</span>132<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mindezek ellenére megfigyelhetők bizonyos hasonlóságok a tudományos vizsgálódás és a buddhista gondolkodás között. <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">Tendzin Gyaco</a>, a 14. <a href="/wiki/Dalai_l%C3%A1ma" title="Dalai láma">dalai láma</a> egy tudományos konferencián kifejtette, hogy a buddhizmus és a tudomány is elővigyázatosak az <a href="/wiki/Abszol%C3%BAtum" title="Abszolútum">abszolútumokkal</a>, és inkább a kauzalitás és az <a href="/wiki/Empirizmus" title="Empirizmus">empirizmus</a> módszereit részesítik előnyben.<sup id="cite_ref-135" class="reference"><a href="#cite_note-135"><span class="cite-bracket">[</span>133<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Buddhista_művészet"><span id="Buddhista_m.C5.B1v.C3.A9szet"></span>Buddhista művészet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Buddhista művészet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="float:right; width: 100%; margin-left:1em; text-align:center; color:black;"> <tbody><tr> <td colspan="5"><b><a href="/wiki/Buddhista_m%C5%B1v%C3%A9szet" title="Buddhista művészet">Buddhista művészet és kultúra</a></b> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/Buddhista_k%C3%B6lt%C3%A9szet" title="Buddhista költészet">Buddhista költészet</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Buddhista_%C3%BCnnepek" title="Buddhista ünnepek">Buddhista ünnepek</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Buddhista_konyham%C5%B1v%C3%A9szet" title="Buddhista konyhaművészet">Buddhista konyhaművészet</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Buddhista_szimbolizmus" title="Buddhista szimbolizmus">Buddhista szimbolizmus</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Anikonizmus_a_buddhizmusban" title="Anikonizmus a buddhizmusban">Anikonizmus a buddhizmusban</a> </td></tr> <tr> <td>* <a href="/wiki/Buddhista_zene" title="Buddhista zene">Buddhista zene</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Gandh%C3%A1ra_m%C5%B1v%C3%A9szete" title="Gandhára művészete">Gandhára művészete</a> </td> <td>* <a href="/wiki/A_buddhizmus_kultur%C3%A1lis_jegyei" title="A buddhizmus kulturális jegyei">A buddhizmus kulturális jegyei</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_buddhista_m%C5%B1v%C3%A9szet" title="Japán buddhista művészet">Japán buddhista művészet</a> </td> <td>* <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_buddhista_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Japán buddhista építészet">Japán buddhista építészet</a> </td></tr></tbody></table> <p><br style="clear: both;" /> </p> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pensive_Bodhisattva_02.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Pensive_Bodhisattva_02.jpg/200px-Pensive_Bodhisattva_02.jpg" decoding="async" width="200" height="333" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Pensive_Bodhisattva_02.jpg/300px-Pensive_Bodhisattva_02.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4d/Pensive_Bodhisattva_02.jpg/400px-Pensive_Bodhisattva_02.jpg 2x" data-file-width="2999" data-file-height="5000" /></a><figcaption>Bangaszajuszang, félig ülő, gondolkodó <a href="/wiki/Maitr%C3%A9ja" title="Maitréja">Maitréja-szobor</a>, 7. század körül</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gandhara_Buddha_(tnm).jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Gandhara_Buddha_%28tnm%29.jpeg/200px-Gandhara_Buddha_%28tnm%29.jpeg" decoding="async" width="200" height="332" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Gandhara_Buddha_%28tnm%29.jpeg/300px-Gandhara_Buddha_%28tnm%29.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Gandhara_Buddha_%28tnm%29.jpeg/400px-Gandhara_Buddha_%28tnm%29.jpeg 2x" data-file-width="1746" data-file-height="2894" /></a><figcaption>Buddha ábrázolása Gandhára <a href="/wiki/Gandh%C3%A1ra_m%C5%B1v%C3%A9szete" title="Gandhára művészete">görög–buddhista művészetében</a>, 1. század</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wood_Bodhisattva.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Wood_Bodhisattva.jpg/200px-Wood_Bodhisattva.jpg" decoding="async" width="200" height="150" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Wood_Bodhisattva.jpg/300px-Wood_Bodhisattva.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Wood_Bodhisattva.jpg/400px-Wood_Bodhisattva.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1536" /></a><figcaption>Kínai <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">bódhiszattva</a> faszobor a <a href="/wiki/Szung-dinasztia" title="Szung-dinasztia">Szung-dinasztia</a> (960–1279) idejéből</figcaption></figure> <p>A buddhista művészet azokra a <a href="/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szet" title="Művészet">művészeti alkotásokra</a> vonatkozik, amelyekre hatással volt a buddhizmus. Ebbe beletartoznak azok a művészetek, amelyek ábrázolják a különböző <a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">buddhákat</a>, <a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">bódhiszattvákat</a> és egyéb lényeket, ismert történelmi vagy mitológiai buddhista alakokat, ezek életéből narratív jeleneteket, de ide sorolhatók a <a href="/wiki/Mandala" title="Mandala">mandalák</a> és a buddhista gyakorlatok egyéb vizuális segítőeszközei és fizikai tárgyai, mint például a <a href="/wiki/Vadzsra" title="Vadzsra">vadzsrák</a>, harangok, <a href="/wiki/Szt%C3%BApa" title="Sztúpa">sztúpák</a> és buddhista templomok. A buddhista művészet eredete az <a href="/wiki/Indiai_szubkontinens" title="Indiai szubkontinens">indiai szubkontinensen</a> keresendő a <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">történelmi Buddhát</a> követő i. e. 6–5. században, amely után más kultúrákkal keveredve fejlődött és terjedt el Ázsiában és az egész világon.<sup id="cite_ref-136" class="reference"><a href="#cite_note-136"><span class="cite-bracket">[</span>134<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A buddhista művészet követte a hívőket a <a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">dharma</a> terjedésével, és mindenfelé helyi jellegzetességeket vett fel. A buddhista művészet északi ága <a href="/wiki/Buddhizmus_K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Közép-Ázsiában">Közép-Ázsián</a> és <a href="/wiki/Buddhizmus_Kelet-%C3%81zsi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kelet-Ázsiában">Kelet-Ázsián</a> át terjedt, míg a déli ág <a href="/wiki/D%C3%A9lkelet-%C3%81zsia" title="Délkelet-Ázsia">Délkelet-Ázsiában</a> hódított teret magának. Indiában virágzott legkorábban a buddhista művészet, amely hatással volt a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hindu</a> művészetekre is, egészen addig, amíg a 10. század környékére majdnem teljesen eltűnt a régióból, köszönhetően az <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">iszlám</a> dinamikus terjedésének és a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmus</a> felélénkülésének.<sup id="cite_ref-137" class="reference"><a href="#cite_note-137"><span class="cite-bracket">[</span>135<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az i. e. 2–1. században a szobrok már egyértelmű jeleneteket ábrázoltak Buddha életéből és tanításaiból. Kezdetben szegélydíszeken vagy fogadalmi táblákon jelentek meg, általában sztúpák díszítésében. Annak ellenére, hogy az indiai ábrázolóművészetekben már régóta jelen volt a szobrászat hagyománya és mesteri szintre fejlődött az ikonográfia, a Buddhát soha nem ábrázolták emberi alakban, csupán <a href="/wiki/Buddhista_szimbolizmus" title="Buddhista szimbolizmus">buddhista szimbólumokon</a> keresztül. Ezért nevezhető ez az időszak <a href="/wiki/Anikonizmus_a_buddhizmusban" title="Anikonizmus a buddhizmusban">anikonistának</a>.<sup id="cite_ref-138" class="reference"><a href="#cite_note-138"><span class="cite-bracket">[</span>136<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Buddha ember alakú ábrázolása az 1. század környékén kezdődött Észak-Indiában. Az alkotások két fő központja a mai <a href="/wiki/Pakiszt%C3%A1n" title="Pakisztán">Pakisztán</a> területén található <a href="/wiki/Gandh%C3%A1ra" title="Gandhára">Gandhára</a> és az Észak-India középső részén található <a href="/wiki/Mathura" title="Mathura">Mathura</a> volt. <a href="/wiki/Gandh%C3%A1ra_m%C5%B1v%C3%A9szete" title="Gandhára művészete">Gandhára művészete</a> sokat köszönhetett a görög kultúra hatásainak, amelyek <a href="/wiki/III._Alexandrosz_maked%C3%B3n_kir%C3%A1ly" title="III. Alexandrosz makedón király">Nagy Sándor</a> hódításai során kezdődtek, majd <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g-Baktria_uralkod%C3%B3inak_list%C3%A1ja" title="Görög-Baktria uralkodóinak listája">Görög-Baktria</a> és az <a href="/wiki/Indo-g%C3%B6r%C3%B6g_kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Indo-görög királyság">indo-görög királyságok</a> megalakulása után erősödtek. Ezek hatására alakult ki a <a href="/wiki/Gandh%C3%A1ra_m%C5%B1v%C3%A9szete" title="Gandhára művészete">görög-buddhista művészet</a>. A gandhárai buddhista szobrászatban megtalálhatók az <a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_m%C5%B1v%C3%A9szet" title="Ókori görög művészet">ókori görög művészet</a> hatásai és úgy tartják, hogy az „ember-isten” koncepcióját alapvetően a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_mitol%C3%B3gia" title="Görög mitológia">görög mitológia</a> kultúrája ihlette. Művészetileg a gandhárai szobrászati iskola hozta be a buddhista művészeti ábrázolásba többek között a hullámos hajat, a mindkét vállat fedő szerzetesi ruházatot, a cipőt és a szandált, az <a href="/wiki/Akantuszlev%C3%A9l" title="Akantuszlevél">akantuszfű leveleivel</a> való díszítést, a nirvána szimbólumot.<sup id="cite_ref-139" class="reference"><a href="#cite_note-139"><span class="cite-bracket">[</span>137<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A későbbi buddhista művészetet a kezdetektől a valósághű idealizmus jellemezte, amelyben egyesültek az ember realisztikus arányai, testtartása és egyéb jellemzői, valamint az isteni tökéletesség és a higgadtság érzete. Buddhának ez az egyszerre emberként és istenként való ábrázolása vált az ezt követő buddhista művészetben az ikonográfia kánonjává. Ahogy az 1. század után a buddhizmus Indián kívülre is tovább terjedt, az eredeti művészeti formák összemosódtak egyéb hatásokkal, amelyek egymás után adódtak hozzá és alakítottak ki helyi művészeti formákat. Két fő útvonal alakult ki, amelyeken keresztül terjedt a buddhizmus<span class="dokulink" id="back:Metropolitan_(1982)"><sup id="cite_ref-Metropolitan_(1982)_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_140-0" class="reference"><a href="#cite_note-Metropolitan_(1982)_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--140"><span class="cite-bracket">[</span>138<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span>: </p> <ul><li><b>északi út</b> – az 1. században <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsia" title="Közép-Ázsia">Közép-Ázsián</a> keresztül: <a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepál</a>, <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibet</a>, <a href="/wiki/Bhut%C3%A1n" title="Bhután">Bhután</a>, <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a>, <a href="/wiki/Korea_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi)" title="Korea (történelmi)">Korea</a>, <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a> és <a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Vietnám</a> – ezekben dominánssá vált a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> buddhizmus.</li> <li><b>déli út</b> – <a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a>, <a href="/wiki/Sr%C3%AD_Lanka" title="Srí Lanka">Srí Lanka</a>, <a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Thaiföld</a>, <a href="/wiki/Kambodzsa" title="Kambodzsa">Kambodzsa</a> és <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a> – ahol a mai napig a <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théraváda</a> buddhizmus dominál.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_buddhizmus_és_a_társadalom"><span id="A_buddhizmus_.C3.A9s_a_t.C3.A1rsadalom"></span>A buddhizmus és a társadalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: A buddhizmus és a társadalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taiwanese_Buddhist_Nun_Black_Robes.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Taiwanese_Buddhist_Nun_Black_Robes.jpeg/220px-Taiwanese_Buddhist_Nun_Black_Robes.jpeg" decoding="async" width="220" height="335" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Taiwanese_Buddhist_Nun_Black_Robes.jpeg/330px-Taiwanese_Buddhist_Nun_Black_Robes.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/eb/Taiwanese_Buddhist_Nun_Black_Robes.jpeg/440px-Taiwanese_Buddhist_Nun_Black_Robes.jpeg 2x" data-file-width="459" data-file-height="698" /></a><figcaption>Egy <a href="/wiki/Tajvan_(sziget)" title="Tajvan (sziget)">tajvani</a> bhikkhuni, a <a href="/wiki/Dharmaguptaka" title="Dharmaguptaka">Dharmaguptaka</a> hagyományvonal tagja</figcaption></figure> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Chinese_Bhiksuni_Taiwan_Vesak_Festival.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Chinese_Bhiksuni_Taiwan_Vesak_Festival.jpeg/220px-Chinese_Bhiksuni_Taiwan_Vesak_Festival.jpeg" decoding="async" width="220" height="307" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Chinese_Bhiksuni_Taiwan_Vesak_Festival.jpeg/330px-Chinese_Bhiksuni_Taiwan_Vesak_Festival.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Chinese_Bhiksuni_Taiwan_Vesak_Festival.jpeg/440px-Chinese_Bhiksuni_Taiwan_Vesak_Festival.jpeg 2x" data-file-width="2466" data-file-height="3438" /></a><figcaption>A bhikkhunik teljes felvétele gyakori a <a href="/wiki/Dharmaguptaka" title="Dharmaguptaka">dharmaguptaka</a> átadási vonalon</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nők_a_buddhizmusban"><span id="N.C5.91k_a_buddhizmusban"></span>Nők a buddhizmusban</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Nők a buddhizmusban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/N%C5%91k_a_buddhizmusban" title="Nők a buddhizmusban">nők a buddhizmusban</a> egy olyan téma, amelyet különböző nézőpontokból lehet megközelíteni, például <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológiai</a>, <a href="/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelem" title="Történelem">történelmi</a>, <a href="/wiki/Antropol%C3%B3gia" title="Antropológia">antropológiai</a> vagy <a href="/wiki/Feminizmus" title="Feminizmus">feminista</a> nézőpontból. A legfontosabb érintett témák közé tartozik a nők teológiai státusza, a nőkkel való bánásmód a buddhista társadalmakban otthon és a közéletben, a nők története a buddhizmusban és a nők tapasztalatainak összehasonlítása a buddhizmus különböző formái között. Ahogy más <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallásokban</a> is, a buddhista nők tapasztalatai jelentősen eltérnek egymástól. Buddha azt tanította ugyan, hogy a feleség engedelmeskedjen az urának (<a href="/wiki/Anguttara-nik%C3%A1ja" title="Anguttara-nikája">Anguttara-nikája</a> 5:33), azt is tanította viszont, hogy a férj tisztelje a feleségét, amely forradalminak számított abban a korban. Az olyan tudósok, mint Bernard Faure és Miranda Shaw, egyetértenek abban, hogy a <a href="/wiki/Buddhol%C3%B3gia" title="Buddhológia">buddhista tudományok</a> még eléggé gyermekcipőben járnak a „társadalmi nemet” (<a href="/wiki/T%C3%A1rsadalmi_nemek_tudom%C3%A1nya" title="Társadalmi nemek tudománya">gender</a>) illetően.<sup id="cite_ref-141" class="reference"><a href="#cite_note-141"><span class="cite-bracket">[</span>139<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Noha a korai buddhista szövegekben, mint például a <a href="/wiki/Vinaja-pitaka" title="Vinaja-pitaka">Vinaja-pitaka</a> gyűjteménybe tartozó <a href="/wiki/Khandhaka" title="Khandhaka">Csullavagga</a>, szerepel Gautama Buddha állítása, hogy a nők elérhetik a megvilágosodást,<sup id="cite_ref-142" class="reference"><a href="#cite_note-142"><span class="cite-bracket">[</span>140<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> az is egyértelműen szerepel viszont a <i>Bahudhátuka-szuttában</i>, hogy soha nem lehet nőnemű <a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">buddha</a>. A <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">théraváda</a> buddhizmusban, amely a legkorábbi szövegekkel rendelkező mai modern buddhista irányzat, a buddhaság elérése nagyon ritka esemény. A gyakorlók arra összpontosítanak, hogy elérjék az <a href="/wiki/Arhat" title="Arhat">arhatság</a> tudatszintjét (a legmagasabb tudatszint), amely szint elérése lehetséges mind a férfiak és a nők számára. Buddha korábbi felesége <a href="/wiki/Jasodar%C3%A1" class="mw-redirect" title="Jasodará">Jasodará</a>, gyermekük <a href="/wiki/R%C3%A1hula" title="Ráhula">Ráhula</a> édesanyja, elérte az <a href="/wiki/Arhat" title="Arhat">arhat</a> szintet miután csatlakozott a buddhista apácák (<a href="/wiki/Bhikkhuni" title="Bhikkhuni">bhikkhuni</a>) rendjéhez. A <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> iskolában a gyakorlók célja, hogy elérjék a buddhaság szintjét. A <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">mahájána szútrák</a> szerint a nők elérhetik a megvilágosodást, viszont nem női testben. Például a 4. századi <i>bódhiszattvabhúmi</i> szerint az a nő, aki elérné a megvilágosodás szintjét, előtte férfiként még újjá fog születni. Miranda Shaw szerint „a női test elégtelenségének közvetítése negatív vonzattal bír".<sup id="cite_ref-WITB_p.27_143-0" class="reference"><a href="#cite_note-WITB_p.27-143"><span class="cite-bracket">[</span>141<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">vadzsrajána</a> buddhizmus <a href="/wiki/Tantra" title="Tantra">tantrikus</a> ikonográfiájában női buddhák is feltűnnek. Olykor a meditációs <a href="/wiki/Mandala" title="Mandala">mandala</a> fő <a href="/wiki/Jidam" title="Jidam">jidamjainak</a> kísérőhölgyeként szerepelnek, mint például <a href="/w/index.php?title=Vadzsrajogin%C3%AD&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vadzsrajoginí (a lap nem létezik)">Vadzsrajoginí</a>, <a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus#Tárá" title="Tibeti buddhizmus">Tárá</a> és <a href="/w/index.php?title=Simhamukha&action=edit&redlink=1" class="new" title="Simhamukha (a lap nem létezik)">Simhamukha</a>.<sup id="cite_ref-WITB_p.27_143-1" class="reference"><a href="#cite_note-WITB_p.27-143"><span class="cite-bracket">[</span>141<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Sákjamuni Buddha jóslata szerint, a <a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">mahájána</a> <a href="/wiki/L%C3%B3tusz_sz%C3%BAtra" title="Lótusz szútra">Lótusz szútra</a> 13. fejezetében,<sup id="cite_ref-144" class="reference"><a href="#cite_note-144"><span class="cite-bracket">[</span>142<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a jövőben meg fog világosodni <a href="/wiki/Mah%C3%A1_Padzs%C3%A1pat%C3%AD_G%C3%B3tam%C3%AD" title="Mahá Padzsápatí Gótamí">Mahá Padzsápatí Gótamí</a> és <a href="/wiki/Jasodar%C3%A1" class="mw-redirect" title="Jasodará">Jasodará</a>. A 20. századi <a href="/w/index.php?title=Tenzin_Palmo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tenzin Palmo (a lap nem létezik)">Tenzin Palmo</a> tibeti buddhista apáca (a <a href="/wiki/Kagy%C3%BCpa" title="Kagyüpa">Kagyü</a> iskola Drukpa Kagyü szektája) a következő fogadalmat tette: „Megfogadtam, hogy elérem a <a href="/wiki/Megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_a_buddhizmusban" title="Megvilágosodás a buddhizmusban">megvilágosodást</a> női alakban – nem számít, hogy hány élet szükséges hozzá”.<sup id="cite_ref-145" class="reference"><a href="#cite_note-145"><span class="cite-bracket">[</span>143<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Családi_élet_a_buddhizmusban"><span id="Csal.C3.A1di_.C3.A9let_a_buddhizmusban"></span>Családi élet a buddhizmusban</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Családi élet a buddhizmusban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_h%C3%A1zass%C3%A1g" title="A buddhizmus és a házasság">A buddhizmus és a házasság</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az <a href="/wiki/Anguttara-nik%C3%A1ja" title="Anguttara-nikája">Anguttara-nikája</a> 5:33-ban Buddha azt mondja a jövőbeli feleségeknek, hogy engedelmeskedjenek férjeiknek, kedveskedjenek nekik, ne bosszantsák fel őket a saját vágyaikkal, hamarabb keljenek reggel, és később feküdjenek le este, mint a férjük. Ezen felül a férjes asszonyoknak elsorolja (Anguttara-nikája 7:59; IV 91–94) a <a href="/w/index.php?title=Szudzsata_%C3%A9s_a_h%C3%A9tf%C3%A9le_feles%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szudzsata és a hétféle feleség (a lap nem létezik)">feleség hét típusát</a> – az első három sorsa boldogtalanság, a második négyé – akik önkontroll alá vetik magukat – a boldogság. Ez utóbbiakat a gondviselés (anyaszerű feleség), a társiság (baráti feleség) és az alázatosság (nővér-feleség és szolga-feleség) jellemzi – ezáltal Buddha többfajta feleségtípust is helyeselt a házasság kötelékében.<sup id="cite_ref-146" class="reference"><a href="#cite_note-146"><span class="cite-bracket">[</span>144<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Anyaság"><span id="Anyas.C3.A1g"></span>Anyaság</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: Anyaság"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az anyaság státusza a buddhizmusban hagyományosan a <a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">dukkha</a> vagy szenvedés kifejezését szolgálja, amely az emberi létezés legfőbb jellemzője. Susan Murcott a páli kánonban szereplő <a href="/wiki/Arhat" title="Arhat">arhat</a> tudatszintet elért nők történeteiről szóló, <i>Therigatha</i> című könyvében azt írja, hogy „az anyaságról szóló fejezetekben mindig szerepel a gyász témája is. A fejezetben szereplő anyákat az késztette arra, hogy buddhista apácának álljanak, hogy gyermekeik halála utáni bánatot nem bírták elviselni”.<sup id="cite_ref-147" class="reference"><a href="#cite_note-147"><span class="cite-bracket">[</span>145<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Azonban a korai buddhizmusban az anyaságot saját jogán is értékes cselekedetnek tekintik. <a href="/wiki/M%C3%A1j%C3%A1_(a_Buddha_anyja)" title="Májá (a Buddha anyja)">Májá</a> királynő, <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a> édesanyja a szülés után pár nappal meghalt, hogy spirituális fejlődését egy másik létsíkon folytathassa. A kis Sziddhártha herceget nevelőanyja, <a href="/wiki/Mah%C3%A1_Padzs%C3%A1pat%C3%AD_G%C3%B3tam%C3%AD" title="Mahá Padzsápatí Gótamí">Mahá Padzsápatí Gótamí</a> nevelte fel, akinek szintén két saját gyermeke volt. Később ő lett a legelső női buddhista szerzetes. Mindkét gyermeke: fia, <a href="/wiki/Nanda_(herceg)" title="Nanda (herceg)">Nanda</a> és lánya, <a href="/wiki/Nanda_(hercegn%C5%91)" title="Nanda (hercegnő)">Szundari Nanda</a> csatlakozott a <a href="/wiki/Szangha" title="Szangha">szerzetesi közösséghez</a>. Gautama Buddhának és feleségének, <a href="/wiki/Jasodar%C3%A1" class="mw-redirect" title="Jasodará">Jasodarának</a> közös fiuk született, <a href="/wiki/R%C3%A1hula" title="Ráhula">Ráhula</a> (jelentése: <a href="/wiki/B%C3%A9kly%C3%B3_(buddhizmus)" title="Béklyó (buddhizmus)">béklyó</a>), akiből hétéves korában szintén szerzetes lett, és később Jasodará is apáca lett.<sup id="cite_ref-148" class="reference"><a href="#cite_note-148"><span class="cite-bracket">[</span>146<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szerelem,_szexuális_magaviselet_és_házasság"><span id="Szerelem.2C_szexu.C3.A1lis_magaviselet_.C3.A9s_h.C3.A1zass.C3.A1g"></span>Szerelem, szexuális magaviselet és házasság</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Szerelem, szexuális magaviselet és házasság"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Buddhizmus_%C3%A9s_a_szexualit%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Buddhizmus és a szexualitás">Buddhizmus és a szexualitás</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Noha általánosság szerint a buddhizmusban ideálisabbnak tekintik a cölibátusi szerzetesi életet, elismerik a házasság intézményének társadalmi fontosságát. Léteznek bizonyos útmutatások is az ideális házastársi viszonyra vonatkozólag. Bár a buddhista álláspontok eltérőek lehetnek a különböző buddhista iskolák szerint, a <a href="/wiki/H%C3%A1zass%C3%A1g" title="Házasság">házasság</a> azon kevés dolog közé tartozik, amelyet kifejezetten megemlítenek a spirituális fegyelemmel foglalkozó etikai szövegek (<a href="/wiki/S%C3%ADla" title="Síla">Síla</a>). Az <a href="/wiki/%C3%96t_fogadalom_(buddhizmus)" title="Öt fogadalom (buddhizmus)">öt fogadalomban</a> szerepel egy intés a helytelen szexuális viselkedéssel kapcsolatban. Arról viszont eltérően vélekednek a különböző <a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">buddhista iskolák</a>, hogy mi számít helytelennek.<sup id="cite_ref-149" class="reference"><a href="#cite_note-149"><span class="cite-bracket">[</span>147<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Korai_buddhizmus" title="Korai buddhizmus">korai buddhizmusban</a> jellemzésre kerül a tisztelet, amellyel a házastársak tartoznak egymásnak. Azonban a szerelemnél és a házasságnál magasabbra helyezik a <a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">nirvána</a> állapotát. Olyan történetek igazolják ezt, mint például <a href="/wiki/Nanda_(herceg)" title="Nanda (herceg)">Nanda</a> szerzetes és felesége, Dzsanapada Kaljáni története. Nanda a házasságkötésük után, még ugyanazon a napon beállt szerzetesnek, és a buddhista szangha kedvéért elhagyta újdonsült feleségét. A <a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">páli kánon</a> ehhez hasonló történeteiben a szerelmet általában a <a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra_(buddhizmus)" title="Szanszára (buddhizmus)">szanszárához</a> (az <a href="/wiki/%C3%9Ajrasz%C3%BClet%C3%A9s_(buddhizmus)" title="Újraszületés (buddhizmus)">újraszületések</a> állandó körforgása) való ragaszkodásként jellemzik.<sup id="cite_ref-150" class="reference"><a href="#cite_note-150"><span class="cite-bracket">[</span>148<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Abortusz">Abortusz</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=43" title="Szakasz szerkesztése: Abortusz"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=A_buddhizmus_%C3%A9s_az_abortusz&action=edit&redlink=1" class="new" title="A buddhizmus és az abortusz (a lap nem létezik)">A buddhizmus és az abortusz</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Zojoji_01.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Zojoji_01.jpg/220px-Zojoji_01.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Zojoji_01.jpg/330px-Zojoji_01.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Zojoji_01.jpg/440px-Zojoji_01.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1536" /></a><figcaption><a href="/wiki/Dzsiz%C3%B3" title="Dzsizó">Dzsizó</a> szobrok a <a href="/wiki/Toki%C3%B3" title="Tokió">tokiói</a> <a href="/w/index.php?title=Zojodzsi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zojodzsi (a lap nem létezik)">Zojodzsi</a> templomnál</figcaption></figure> <p>Nem létezik egyetlen átfogó buddhista nézet az abortusszal kapcsolatban, jóllehet a hagyományos buddhizmusban elutasítják az abortuszt, mivel az az élet szándékos elpusztítását jelenti, amely a fogantatás pillanatában kezdődik. Egyes buddhista nézet szerint az élet örökös körforgásnak tekinthető és emiatt a fogantatás pillanata nem tekinthető az élet kezdetének.<sup id="cite_ref-bbc_151-0" class="reference"><a href="#cite_note-bbc-151"><span class="cite-bracket">[</span>149<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japánban</a> és az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Egyesült Államokban</a> toleránsabbak a buddhisták az abortusszal kapcsolatban, mint a világ más részein.<sup id="cite_ref-barnhart_152-0" class="reference"><a href="#cite_note-barnhart-152"><span class="cite-bracket">[</span>150<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Japánban a nők abortusz vagy vetélés után előfordul, hogy részt vesznek a <a href="/w/index.php?title=Mizuko_kuj%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mizuko kujó (a lap nem létezik)">mizuko kujó</a> (水子供養 – szó szerint: újszülött csecsemő megemlékezési szolgálat) elnevezésű szertartásokon vagy, hogy enyhítsenek gyászukon, vagy azért, hogy kifejezzék bűnbánatukat. A hasonló tajvani szertartás elnevezése <i><a href="/w/index.php?title=A_buddhizmus_%C3%A9s_az_abortusz&action=edit&redlink=1" class="new" title="A buddhizmus és az abortusz (a lap nem létezik)">jingling gongjang</a></i>. A <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">14. dalai láma</a> azt mondta, hogy az abortusz "negatív cselekedet", de vannak kivételek. Úgy fogalmazott, hogy „az abortuszt úgy kell elutasítani vagy elfogadni, hogy megvizsgáljuk az egyedi körülményeket”.<sup id="cite_ref-Dreifus_153-0" class="reference"><a href="#cite_note-Dreifus-153"><span class="cite-bracket">[</span>151<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Eutanázia"><span id="Eutan.C3.A1zia"></span>Eutanázia</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=44" title="Szakasz szerkesztése: Eutanázia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=A_buddhizmus_%C3%A9s_az_eutan%C3%A1zia&action=edit&redlink=1" class="new" title="A buddhizmus és az eutanázia (a lap nem létezik)">A buddhizmus és az eutanázia</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A théraváda buddhizmusban ha egy szerzetes a halál előnyeit hirdeti, amelybe beletartozik az is, ha valakinek egyszerűen az élet szörnyűségeiről beszél vagy a halál üdvéről olyan módon, hogy az úgy érezze, hogy öngyilkosságot kell elkövetnie, az az egyik legfontosabb <a href="/wiki/Vinaja" title="Vinaja">vinaja</a> szabályzat megszegését jelenti és azonnali kizárással jár a <a href="/wiki/Szangha" title="Szangha">szerzetesi közösségből</a> (szangha). A halálos betegségek esetében nem szabad senkit hamarabb halálhoz segíteni, mint ahogy az a betegség természetes állapotában lezajlana.<sup id="cite_ref-154" class="reference"><a href="#cite_note-154"><span class="cite-bracket">[</span>152<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">14. dalai láma</a> véleménye szerint megengedhető az <a href="/wiki/Eutan%C3%A1zia" title="Eutanázia">eutanázia</a> azok számára, akik olyan kómában vannak, amelyből nem lehetséges a felépülés: </p> <dl><dd>Amikor megkérdezték a dalai lámát az eutanáziával kapcsolatban azt mondta, hogy a buddhisták úgy tartják, hogy az élet értékes, főleg az emberi élet és hozzátette, hogy „[a]zt hiszem hogy jobb elkerülni”.</dd></dl> <dl><dd>'Ugyanakkor azt gondolom, hogy a buddhista módszer az, hogy megítélje, hogy egy cselekedet helyes vagy helytelen, vagy megvizsgálja az érveket mellette és ellene.'</dd></dl> <dl><dd>Egy kómában lévő emberről mesélt, akinek nem volt esélye a felépülésre, illetve egy asszonyról, akinek terhessége veszélyeztette a hasában lévő gyermek életét és a sajátjáét, amely által a nem cselekvés nagyobb áldozatokkal járna.</dd></dl> <dl><dd>"Azt hiszem, hogy buddhista nézőpontból ezek kivételes esetek" mondta. "Emiatt jobb ha minden esetet egyenként megvizsgálunk."<sup id="cite_ref-155" class="reference"><a href="#cite_note-155"><span class="cite-bracket">[</span>153<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Buddhista_nézetek_a_halálbüntetésről"><span id="Buddhista_n.C3.A9zetek_a_hal.C3.A1lb.C3.BCntet.C3.A9sr.C5.91l"></span>Buddhista nézetek a halálbüntetésről</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=45" title="Szakasz szerkesztése: Buddhista nézetek a halálbüntetésről"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Buddhista_n%C3%A9zetek_a_hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9sr%C5%91l" title="Buddhista nézetek a halálbüntetésről">Buddhista nézetek a halálbüntetésről</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A buddhisták nézetei a halálbüntetésről megoszlanak az <a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">egyes buddhista országok</a> hagyományaival és a különböző <a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">értelmezésekkel</a> összefüggésben. A legtöbb hagyományosan buddhista országban hivatalosan nem törölték el teljesen a <a href="/wiki/Hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9s" title="Halálbüntetés">halálbüntetést</a>. <a href="/wiki/Nep%C3%A1l" title="Nepál">Nepál</a>, <a href="/wiki/Bhut%C3%A1n" title="Bhután">Bhután</a> és <a href="/wiki/Kambodzsa" title="Kambodzsa">Kambodzsa</a> törvényben tiltja, <a href="/wiki/D%C3%A9l-Korea" title="Dél-Korea">Dél-Korea</a>, <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a>, <a href="/wiki/Mianmar" title="Mianmar">Mianmar</a> és <a href="/wiki/Sr%C3%AD_Lanka" title="Srí Lanka">Srí Lanka</a> pedig egyáltalán nem alkalmazza a halálbüntetést (bár törvény szerint még létezik).<sup id="cite_ref-156" class="reference"><a href="#cite_note-156"><span class="cite-bracket">[</span>154<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mongóliában évekkel ezelőtt moratóriumot hirdettek a halálbüntetésre.<sup id="cite_ref-157" class="reference"><a href="#cite_note-157"><span class="cite-bracket">[</span>155<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Bár jogilag még nem szűnt meg, a gyakorlatban már nem alkalmazzák (a legutolsó kivégzés 2008-ban volt).<sup id="cite_ref-158" class="reference"><a href="#cite_note-158"><span class="cite-bracket">[</span>156<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A Dalai Láma Daniel Goleman könyvében úgy nyilatkozik a bebörtönzött emberekről, hogy ők is megérdemlik, hogy felismerjék valódi természetüket. Azok az emberek,akik súlyos gyilkosságokat követnek el, kellő szakpszichológusi segítség mellett, belátják vétkességüket és képesek jó irányba változni. A Dalai Láma arra is kitér a könyvben, hogy minden emberben, minden rossz tulajdonság megtalálható, de ezek a rossz jellemvonások felismerés után alakítható, megszüntethető. Egyetemes érzelem, a harag, félelem, undor, szomorúság is. Az érzelmeinket meg kell tanulni lenyugtatni, és jó gondolatokat táplálni. A Dalai Láma, az együttérzésen alapulva,ellenzi a halálbüntetés, mert potenciálisan minden ember képes a változásra. A Dalai Láma úgy gondolja, hogy még egy gyilkos is képes a változásra. "Az esemény zárásaként a fogvatartottak magukban jót kívántak mindenkinek, aki jelen volt az életükben – beleértve saját magukat is." "Ha megtorlásként megölünk egy embert (...) azzal kizárjuk annak a lehetőségét, hogy megváltozzon."<sup style="cursor:help;" title="Hiányzik az állítás forrása.">[<i><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:T%C3%BCntesd_fel_forr%C3%A1saidat!" title="Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!">forrás?</a></i>]</sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_buddhizmus_és_más_vallások"><span id="A_buddhizmus_.C3.A9s_m.C3.A1s_vall.C3.A1sok"></span>A buddhizmus és más vallások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=46" title="Szakasz szerkesztése: A buddhizmus és más vallások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <dl><dt>Összehasonlító cikkek más világvallásokkal</dt> <dd></dd></dl> <ul><li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="A buddhizmus és a kereszténység">A buddhizmus és a kereszténység</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_keleti_vall%C3%A1sok" title="A buddhizmus és a keleti vallások">A buddhizmus és a keleti vallások</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_hinduizmus" title="A buddhizmus és a hinduizmus">A buddhizmus és a hinduizmus</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_dzsainizmus" title="A buddhizmus és a dzsainizmus">A buddhizmus és a dzsainizmus</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kritika">Kritika</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=47" title="Szakasz szerkesztése: Kritika"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/A_buddhizmus_kritik%C3%A1ja" title="A buddhizmus kritikája">A buddhizmus kritikája</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A buddhizmus kritikája – ahogy általában más vallások kritikája is – azoktól származik, akik nem értenek egyet tanításaival vagy megkérdőjelezik a <a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">buddhista iskolák</a> kijelentéseit, hitét és egyéb más tényezőket. Buddhista felekezeteket, számos buddhista nemzetet és egyes buddhista vezetőket bíráltak már ilyen vagy olyan módon. A kritika forrása lehet például <a href="/wiki/Agnoszticizmus" title="Agnoszticizmus">agnoszticizmus</a>, <a href="/wiki/Szkepticizmus" title="Szkepticizmus">szkepticizmus</a>, vallásellenesség, filozófia, racionalizmus, de eredhet más vallások támogatóitól, vagy olyan buddhistáktól, akik nemtetszésüket fejezik ki a meglévő tanokkal szemben, illetve reformokra buzdítanak. Bármilyen gondolatrendszer bírálatának két fajtája van. Az egyik a tanok, szövegek, tanítások és gyakorlatok racionális kiértékeléséből, a másik a tanokat alkalmazó gyakorlók következetességéből vagy következetlenségéből fakad.<sup id="cite_ref-159" class="reference"><a href="#cite_note-159"><span class="cite-bracket">[</span>157<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megjegyzések"><span id="Megjegyz.C3.A9sek"></span>Megjegyzések</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=48" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzések"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text">"Kutatók a Világörökség részét képező nepáli Májá déví templománál egy i. e. 6. századból származó gerendát találtak. A megmunkált fa az épület belsejében állhatott, amelyet - sok egyéb szentély mellett - Gautama Sziddhártha, vagyis a Buddha születési helyeként tisztelnek. Egészen mostanáig nem volt régészeti bizonyíték a világ egyik legnagyobb vallása, a buddhizmus meghatározó alakjának életéről az i. e. 3. századnál régebbről."<sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </li> <li id="cite_note-95"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-95">↑</a></span> <span class="reference-text">A fejezet, amelyben a bal oldali útról ír: Awaikening to desire: "What distinguishes the tantric or left-handed, path is its recognition that desire itself can be transformed through a process that is at once mental, emotional, psychological and spiritual." A fejezet, amelyben a jobb oldali útról ír: The Middle Way: "In the right-handed path, the Buddha's followers turned away from the pursuit of sensory pleasure..."<sup id="cite_ref-94" class="reference"><a href="#cite_note-94"><span class="cite-bracket">[</span>93<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Hivatkozások"><span id="Hivatkoz.C3.A1sok"></span>Hivatkozások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=49" title="Szakasz szerkesztése: Hivatkozások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div style="height:250px; overflow:auto; padding:3px; border:1px solid #aaa;" class="scrollbox"> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/xx.html#People">The World Factbook - 2008.</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100105171656/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/xx.html#People">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2010. január 5-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.iirf.eu/fileadmin/user_upload/Journal/IJRF_Vol5-1.pdf#page=22">Nemzetközi lap a Vallásszabadságért 5. Kötet</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130728185506/http://www.iirf.eu/fileadmin/user_upload/Journal/IJRF_Vol5-1.pdf">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2013. július 28-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.britannica.com/topic/Buddhism">https://www.britannica.com/topic/Buddhism</a></span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text">Jan Gonda (1987), Indian Religions: An Overview – Buddhism and Jainism, Encyclopedia of Religion</span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Bokor_J%C3%B3zsef_(filoz%C3%B3fiai_%C3%ADr%C3%B3)" title="Bokor József (filozófiai író)">Bokor József</a> (szerk.). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/016/pc001675.html#4">Buddhizmus</a>, <i><a href="/wiki/A_Pallas_nagy_lexikona" title="A Pallas nagy lexikona">A Pallas nagy lexikona</a></i>. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963_85923_2_X" title="Speciális:Könyvforrások/963 85923 2 X">ISBN 963 85923 2 X</a>. Hozzáférés ideje: 2022. május 30.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%5B%5BA+Pallas+nagy+lexikona%5D%5D&rft.atitle=Buddhizmus&rft.au=%5B%5BBokor+J%C3%B3zsef+%28filoz%C3%B3fiai+%C3%ADr%C3%B3%29%7CBokor+J%C3%B3zsef%5D%5D+%28szerk.%29&rft.date=1893%E2%80%931897%2C+1998.&rft.pub=Arcanum%3A+FolioNET&rft.isbn=963 85923 2 X"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mult-kor.hu/20131127_buddha_szuletesenek_legkorabbi_bizonyitekaira_bukkantak"><i>Buddha születésének legkorábbi bizonyítékaira bukkantak</i></a>. MúltKor, 2015. február 22. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://buddhizmus.hu/hu/a-buddhista-ut#node-93"><i>A buddhizmus főbb irányzatai</i></a>. Buddhizmus, 2015. február 22. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080615140203/http://www.adherents.com/Religions_By_Adherents.html#Buddhism"><i>Főbb vallások hívők szerinti besorolása (angol)</i></a>. Adherents, 2015. február 22. [2008. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.adherents.com/Religions_By_Adherents.html#Buddhism">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070712210341/http://www.apologia.hu/pdf/bud-intro.pdf"><i>A Buddhizmus</i></a> (<a href="/wiki/Portable_Document_Format" title="Portable Document Format">PDF</a>). apologia.hu. [2007. július 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.apologia.hu/pdf/bud-intro.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Perry Garfinkel. <i>Buddha Rising</i>. National Geographic, 88–109. o. (2005. november 23.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddha+Rising&rft.au=Perry+Garfinkel&rft.date=2005&rft.pub=National+Geographic"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tarrdaniel.com/documents/Buddhizmus/tartalom2.htm"><i>Buddhizmus és Keleti bölcselet</i></a>. arrdaniel.hu. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_vallas">Népszámlálás 2011. Vallási megoszlás</a></span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Robinson et al.. Buddhist Religions; Philosophy East and West, <i>Mahayana Buddhism</i>, 1, Roughledge, 269. o. (1989)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mahayana+Buddhism&rft.atitle=Buddhist+Religions%3B+Philosophy+East+and+West&rft.au=Robinson+et+al.&rft.date=1989&rft.edition=1&rft.pub=Roughledge&rft.pages=269"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140702024501/http://buddha-tar.hu/buddha_a_szkita_bolcs"><i>Buddha a Szkíta Bölcs</i></a>. Buddha-tar. [2014. július 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddha-tar.hu/buddha_a_szkita_bolcs">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)</span></span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://whc.unesco.org/en/list/666/"><i>Lumbini, the Birthplace of the Lord Buddha</i></a>. UNESCO.org. (Hozzáférés: 2019. október 7.)</span></span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddha-tar.hu/hu/buddha_elete"><i>Buddha élete</i></a>. Buddha-tar. (Hozzáférés: 2014. december 10.)</span></span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhapest.hu/2014/01/buddhak-buddhista-muveszet-es-szent.html"><i>Buddhák, A buddhista művészet és a szentiratok legismertebb buddhái</i></a>. Buddhapest.hu, 2014. január 29. (Hozzáférés: 2014. december 10.)</span></span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Walshe, Maurice. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/longdiscoursesbu00wals">The Long Discourses of the Buddha (A Dígha-nikája angol nyelvű fordítása)</a></i>. Wisdom Publication, Boston, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/longdiscoursesbu00wals/page/n88">176</a>. o. (1995)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Long+Discourses+of+the+Buddha+%28A+D%C3%ADgha-nik%C3%A1ja+angol+nyelv%C5%B1+ford%C3%ADt%C3%A1sa%29&rft.au=Walshe%2C+Maurice&rft.date=1995&rft.pub=Wisdom+Publication%2C+Boston&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Flongdiscoursesbu00wals%2Fpage%2Fn88+176%5D&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Flongdiscoursesbu00wals"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Krishnan, Yuvraj. <i>The Buddha Image: Its Origin and Development</i>, 51. o. (2009)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Buddha+Image%3A+Its+Origin+and+Development&rft.au=Krishnan%2C+Yuvraj&rft.date=2009&rft.pages=51"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Shaw-21"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Shaw_21-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Shaw_21-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Shaw, Sarah. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/buddhistmeditati00shaw">Buddhist Meditation: An Anthology of Texts from the Pali Canon.</a></i>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/buddhistmeditati00shaw/page/n132">114</a>. o. (2006)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhist+Meditation%3A+An+Anthology+of+Texts+from+the+Pali+Canon.&rft.au=Shaw%2C+Sarah&rft.date=2006&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbuddhistmeditati00shaw%2Fpage%2Fn132+114%5D&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbuddhistmeditati00shaw"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/tudomany/til/2014/10/12/buddha_nem_volt_se_kover_se_kopasz"><i>Buddha nem volt se kövér, se kopasz</i></a>. <a href="/wiki/Index.hu" title="Index.hu">Index</a>, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAjahn_Sucitto201010-12-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAjahn_Sucitto201010-12_23-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFAjahn_Sucitto2010">Ajahn Sucitto 2010</a>, 10-12. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGethin199825-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGethin199825_24-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFGethin1998">Gethin 1998</a>, 25. o.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEThich_Nhat_Hanh1991Kindle_Locations_1822-1884-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEThich_Nhat_Hanh1991Kindle_Locations_1822-1884_25-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFThich_Nhat_Hanh1991">Thich Nhat Hanh 1991</a>, Kindle Locations 1822-1884.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEThich_Nhat_Hanh19996-8-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEThich_Nhat_Hanh19996-8_26-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFThich_Nhat_Hanh1999">Thich Nhat Hanh 1999</a>, 6-8. o.</span> </li> <li id="cite_note-Hirakawa-27"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Hirakawa_27-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Hirakawa_27-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Hirakawa_27-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Hirakawa Akira.szerk.: Paul Groner: <i>A History Of India Buddhism</i>. Motilal Banarsidass Publishers, Delhi, 109. o. (1993)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+Of+India+Buddhism&rft.au=Hirakawa+Akira&rft.date=1993&rft.pub=Motilal+Banarsidass+Publishers%2C+Delhi&rft.pages=109"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://info-buddhism.com/Interview_Dalai_Lama_about_the_Full_Ordination_of_Women.html"><i>Interview with the Dalai Lama about the Full Ordination of Women</i></a>. Info-buddhism.com. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">szerk.: Christopher S. Queen, Sallie B. King: <i>Engaged Buddhism: Buddhist Liberation Movements in Asia</i>, 275. o. (1996). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780791428443" title="Speciális:Könyvforrások/9780791428443">ISBN 9780791428443</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Engaged+Buddhism%3A+Buddhist+Liberation+Movements+in+Asia&rft.date=1996&rft.pages=275&rft.isbn=9780791428443"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhapest.hu/2014/07/dhammapada.html">www.buddhapest.hu - Dhammapada</a> - olvasva: 2014.12.10.</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Majjhima-141-fr"><i>1. Az igazságok vizsgálata - MN 141 Saccavibhaṅga Sutta, Fordította: Fenyvesi Róbert</i></a>. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Majjhima-148-hod"><i>1. A hatok hat csoportja - MN 148 Chachakka Sutta, Fordította: HoD</i></a>. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Article/Anatta-es-nibbana-nyanaponika"><i>Nyanaponika Thera: Anattá és Nibbana. Ford. Migray Emőd, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2000.</i></a>. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Majjhima-9-an"><i>1. A Helyes Szemlélet - MN 9 Sammādiṭṭhi Sutta (ford: Anatta)</i></a>. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Digha-16-cs1"><i>A teljes ellobbanás - DN 16 Mahā-parinibbāna Sutta, Fordította: A páli fordító csoport</i></a>. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Yong,_Amos_2005,_176-180._o.-36"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Yong,_Amos_2005,_176-180._o._36-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Yong,_Amos_2005,_176-180._o._36-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Yong, Amos (2005). „Buddhism and Science: Breaking New Ground (folyóirat)<i> buddhista-keresztény tanulmányok - 25. szám”, 176-180. o.</i></cite><i><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Buddhism+and+Science%3A+Breaking+New+Ground+%28foly%C3%B3irat%29%27%27+buddhista-kereszt%C3%A9ny+tanulm%C3%A1nyok+-+25.+sz%C3%A1m&rft.date=2005&rft.au=Yong%2C+Amos&rft.pages=176-180"><span style="display:none"> </span></span></i></span> </li> <li id="cite_note-Donald_S_2008-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Donald_S_2008_37-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Donald S. Lopez Jr.. <i>Buddhism and Science: A Guide for the Perplexed</i>. University of Chicago Press (2008)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhism+and+Science%3A+A+Guide+for+the+Perplexed&rft.au=Donald+S.+Lopez+Jr.&rft.date=2008&rft.pub=University+of+Chicago+Press"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-academia.edu-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-academia.edu_38-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Kress, Oliver: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.academia.edu/663726/Oliver_Kress_-_A_new_approach_to_cognitive_development_ontogenesis_and_the_process_of_initiation"><i>A new approach to cognitive development: ontogenesis and the process of initiation". Evolution and Cognition 2(4)</i></a> (angol nyelven) pp. 319-332, 1993. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Tambiah_1990-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Tambiah_1990_39-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Tambiah, Stanley Jeyaraja. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/magicsciencereli0000tamb">Magic, Science and Religion and the Scope of Rationality</a></i>. Cambridge University Press (1990)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Magic%2C+Science+and+Religion+and+the+Scope+of+Rationality&rft.au=Tambiah%2C+Stanley+Jeyaraja&rft.date=1990&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmagicsciencereli0000tamb"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-40">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Christina Reed: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20061104115346/http://www.sciam.com/article.cfm?chanID=sa006&articleID=000EF3FB-FDDE-13CB-BC1C83414B7F012A&colID=5"><i>Talking Up Enlightenment</i></a> (angol nyelven). sciam.com, 2006. február 6. [2006. november 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciam.com/article.cfm?chanID=sa006&articleID=000EF3FB-FDDE-13CB-BC1C83414B7F012A&colID=5">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-41">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Czeiner Nándorné: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://terebess.hu/keletkultinfo/burma1.html"><i>Burma útinapló</i></a>. Terebess.hu, 2001 (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Nyanaponika-42"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Nyanaponika_42-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nyanaponika_42-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nyanaponika_42-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Nyanaponika Thera: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190709094922/https://www.accesstoinsight.org/lib/authors/various/wheel186.html"><i>The Three Basic Facts of Existence (A létezés három alapvető jellemzője)</i></a>. Access to Insight, 2006. [2019. július 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/various/wheel186.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 113. o.</span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 108. o.</span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Astus: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dharma.blog.hu/2011/07/12/karma_tudatossag"><i>Karma tudatosság</i></a>. Dharma.blog.hu, 2011. július 12. (Hozzáférés: 0205. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Körtvélyesi Tibor: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.academia.edu/4595788/A_Buddha_filozofiaja"><i>A Buddha filozófiája - Tan Kapuja Buddhista Főiskola</i></a>. Academia.edu. (Hozzáférés: 0205. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">György Lajos: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://kagylokurt.hu/1356/eletmod/okologia/buddhista-okologia.html"><i>Buddhista ökológia</i></a>. Kagylokurt.hu, 1995. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Astus: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dharma.blog.hu/2009/06/23/a_negy_nemes_igazsag_rovid_bemutatasa"><i>Dharma Blog</i></a>. Dharma.blog.hu, 2009. június 23. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Laár-49"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Laár_49-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Laár_49-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Laár_49-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Laár_49-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a href="/wiki/La%C3%A1r_Andr%C3%A1s" title="Laár András">Laár András</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160121003956/http://laarandras.hu/blog/laar-andras-es-a-buddhizmus-3-resz/"><i>Laár András és a buddhizmus - 3. rész</i></a>, 2013. augusztus. [2016. január 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://laarandras.hu/blog/laar-andras-es-a-buddhizmus-3-resz/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Dunlap, Knight (1944). „The Great Aryan Myth” <b>59</b>, 296. o, Kiadó: havonta megjelenő tudományos magazin.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Great+Aryan+Myth&rft.date=1944&rft.volume=59&rft.au=Dunlap%2C+Knight&rft.pages=296"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1999) „The Religious Motivation of the Early Buddhists” <b>67</b>, 860. o, Kiadó: az Amerikai Hittudományi Akadémia folyóirata.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Religious+Motivation+of+the+Early+Buddhists&rft.date=1999&rft.volume=67&rft.pages=860"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-52">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150220170033/http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-56-11-cs1"><i>SN 56.11 Dhammacakkappavattana Sutta</i></a>. a-buddha-ujja.hu. [2015. február 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-56-11-cs1">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 103. o.</span> </li> <li id="cite_note-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-54">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 103. o.</span> </li> <li id="cite_note-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-55">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Monk Sasana: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150220164256/http://en.dhammadana.org/dhamma/3_characteristics/anicca.htm"><i>Anicca (the impermanence)</i></a> (angol nyelven). dhammadana.org, 1999. [2015. február 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://en.dhammadana.org/dhamma/3_characteristics/anicca.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20141026011035/http://www.buddhista.info/A_Pozit%C3%ADv_Buddhizmus_l%C3%A9nyege"><i>Mi a Pozitív Buddhizmus lényege?</i></a>. Buddhista.info. [2014. október 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhista.info/A_Pozit%C3%ADv_Buddhizmus_l%C3%A9nyege">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-57">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120804085014/http://szanga.hu/mnuselfdevelop/index.php?id=11"><i>A létezés 3 jellemzője: ANATTA</i></a>. szangha.hu, 2009. szeptember 18. [2012. augusztus 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://szanga.hu/mnuselfdevelop/index.php?id=11">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)</span></span> </li> <li id="cite_note-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-58">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/MWScanpdf/mw0483-dut.pdf"><i>A Sanskrit-English Dictionary</i> (London: Oxford University Press)<i></i></a><i> pp. 483. sanskrit-lexicon.uni-koeln.de Monier-Williams (1899, 1964). (Hozzáférés: 2015. február 22.)</i></span></span> </li> <li id="cite_note-59"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-59">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150220164556/http://a-buddha-ujja.hu/Article/Hasznald-a-dhammat-buddhadasa"><i>Használd a Dhammát, Gyakorold a Dhammát</i></a>. a-buddha-ujja.hu, 1986. február 6. [2015. február 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Article/Hasznald-a-dhammat-buddhadasa">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)</span></span> </li> <li id="cite_note-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-60">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120716114101/http://szanga.hu/mnuselfdevelop/index.php?id=12"><i>A létezés 3 jellemzője: DUKKHA</i></a>. szangha.hu, 2009. szeptember 18. [2012. július 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://szanga.hu/mnuselfdevelop/index.php?id=12">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)</span></span> </li> <li id="cite_note-61"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-61">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150221164026/http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-12-2-fr"><i>A Függő Keletkezés elemzése</i></a>. a-buddha-ujja.hu. [2015. február 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-12-2-fr">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)</span></span> </li> <li id="cite_note-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-62">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Thánisszaró Bhikku: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/resonance.html"><i>Samsara Divided by Zero (esszé)</i></a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-63">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">angolra fordította: Thánisszaró Bhikkhu - DN 15: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.15.0.than.html"><i>Maha-nidana Sutta: The Great Causes Discourse</i></a>. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-64">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://buddhistaminilexikon.blogspot.hu/"><i>Összetevők</i></a>. Buddhistalexikon.blog.hu. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-65">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">Dalai Lama</a>. <i>The Universe in a Single Atom: The Convergence of Science and Spirituality</i>. Broadway (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7679-2066-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7679-2066-7">ISBN 978-0-7679-2066-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Universe+in+a+Single+Atom%3A+The+Convergence+of+Science+and+Spirituality&rft.au=%5B%5BTendzin+Gyaco%7CDalai+Lama%5D%5D&rft.date=2005&rft.pub=Broadway&rft.isbn=978-0-7679-2066-7"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-66">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 93. o.</span> </li> <li id="cite_note-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-67">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Pitaka/Dhammapada"><i>A Dhammapada</i></a>. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-68">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150221173415/http://www.buddhizmusma.hu/buddhizmus/ki-volt-buddha.html"><i>Ki volt Buddha?</i></a>. buddhizmusma.hu. [2015. február 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhizmusma.hu/buddhizmus/ki-volt-buddha.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)</span></span> </li> <li id="cite_note-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-69">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150221173516/http://www.buddhizmusma.hu/buddhizmus/mik-a-buddhizmus-alapveto-pontjai.html"><i>Mik a buddhizmus alapvető pontjai?</i></a>. buddhizmusma.hu. [2015. február 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhizmusma.hu/buddhizmus/mik-a-buddhizmus-alapveto-pontjai.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)</span></span> </li> <li id="cite_note-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-70">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 93. o.</span> </li> <li id="cite_note-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-71">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/bodhiszat.html">www.terebess.hu, BODHISZATTVA (pusa)</a></span> </li> <li id="cite_note-72"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-72">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150220165509/http://tulpa.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=948591"><i>Bódhiszattva</i></a>. tulpa.lapunk.hu. [2015. február 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tulpa.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=948591">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)</span></span> </li> <li id="cite_note-73"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-73">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.tarrdaniel.com/documents/Mahayana/bodhisattva.htm">Tarr Bence László - Bodhiszattva</a> - olvasva: 2022.10.14</span> </li> <li id="cite_note-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-74">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://spiritualis.hupont.hu/3/bodhiszattvak"><i>Bodhiszattvák</i></a>. Spiritualis.hunpont.hu. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Gethin-75"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Gethin_75-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gethin_75-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gethin_75-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gethin_75-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gethin-1998">Gethin, Rupert. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/foundationsofbud00rupe">Foundations of Buddhism</a></i>. Oxford University Press (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-19-289223-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-19-289223-1">ISBN 0-19-289223-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Foundations+of+Buddhism&rft.aulast=Gethin&rft.aufirst=Rupert&rft.date=1998&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.isbn=0-19-289223-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ffoundationsofbud00rupe"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-76"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-76">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20141222031715/https://sites.google.com/site/mudithacom/universe/solar_system_en"><i>A Solar System from the Lord Buddha's eye – A buddhista kozmológia rövid ismertetése</i></a>. [2014. december 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://sites.google.com/site/mudithacom/universe/solar_system_en">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-77"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-77">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Article/Kamma-kozmologia-bodhi"><i>A buddhista kozmológia áttekintése (Survey of Buddhist Cosmology, Eredeti szerző: Bhikkhu Bódhi, Fordította: Sándor Ildikó</i></a>. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-78"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-78">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/wiki/Anguttara-nik%C3%A1ja" title="Anguttara-nikája">AN</a> 1 – 403. oldal</span> </li> <li id="cite_note-79"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-79">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20141216190250/http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users/elodharma/uploads/Kortars_buddhista_esszekII..html"><i>Kortárs buddhista esszék II. - Fordította, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Ermesz Csaba</i></a>. Mindenkilapja.hu. [2014. december 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users/elodharma/uploads/Kortars_buddhista_esszekII..html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-80"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-80">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Lílávadzsra Pressing Lajos: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://dakiniland.net/buddhizmus/irasok/eredeti/ido-idotlenseg-buddhista-szemmel"><i>Idő-időtlenség buddhista szemmel</i></a>. Dakiniland.net. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span> - eredetileg a 2012 - Az idő közel... című kötetben jelent meg (Pilis-Print Kiadó, Budapest 2008, 135-158. old.</span> </li> <li id="cite_note-81"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-81">↑</a></span> <span class="reference-text">Helmuth von Glasenapp: Die fünf Weltreligionen (Az öt világvallás), Eugen Diederichs Kiadó, Düsseldorf Köln, 1972, 110. o.</span> </li> <li id="cite_note-82"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-82">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">John T. Bullitt (fordította: Vriendelijke): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Article/Theravada-buddhizmus"><i>Eredeti mű címe: What is Theravada Buddhism?</i></a>. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-83"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-83">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150221164620/http://a-buddha-ujja.hu/Article/Pali-nyelv-es-irodalom"><i>A páli nyelv és irodalom</i></a>. a-buddha-ujja.hu. [2015. február 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://a-buddha-ujja.hu/Article/Pali-nyelv-es-irodalom">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 21.)</span></span> </li> <li id="cite_note-84"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-84">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 81. o.</span> </li> <li id="cite_note-85"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-85">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 81. o.</span> </li> <li id="cite_note-86"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-86">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 81. o.</span> </li> <li id="cite_note-87"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-87">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Skilton" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Skilton">Skilton</a></span> 81. o.</span> </li> <li id="cite_note-88"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-88">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Sir Monier Monier-Williams. <i>Sanskrit-English Dictionary</i>. Oxford (1899). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-19-864308-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-19-864308-X">ISBN 0-19-864308-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Sanskrit-English+Dictionary&rft.au=Sir+Monier+Monier-Williams&rft.date=1899&rft.pub=Oxford&rft.isbn=0-19-864308-X"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-89"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-89">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Rhys Davids, T. W., Stede, William (szerk.) (1921-5). <i>The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary</i>. Chipstead: Pali Text Society. University of Chicago (1921)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Pali+Text+Society%E2%80%99s+Pali%E2%80%93English+Dictionary&rft.au=Rhys+Davids%2C+T.+W.%2C+Stede%2C+William+%28szerk.%29+%281921-5%29&rft.date=1921&rft.pub=Chipstead%3A+Pali+Text+Society.+University+of+Chicago"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-90"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-90">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Sir Edwin Arnold. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gutenberg.org/files/8920/8920-h/8920-h.htm">Light of Asia</a></i>. Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 8.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Light+of+Asia&rft.au=Sir+Edwin+Arnold&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.gutenberg.org%2Ffiles%2F8920%2F8920-h%2F8920-h.htm"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-91"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-91">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhanet.net/e-learning/history/b_flag.htm"><i>Buddhist Symbols: The Buddhist Flag</i></a>. Buddhanet.net. (Hozzáférés: 2015. szeptember 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-92"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-92">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Chryssides, George D.; Wilkins, Margaret Z.. <i>A Reader in New Religious Movements</i>. Continuum International Publishing Group, 46. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8264-6168-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-8264-6168-9">ISBN 0-8264-6168-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Reader+in+New+Religious+Movements&rft.au=Chryssides%2C+George+D.%3B+Wilkins%2C+Margaret+Z.&rft.date=2006&rft.pub=Continuum+International+Publishing+Group&rft.isbn=0-8264-6168-9"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-93"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-93">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Agócs Tamás. <i>Sangharakshita: A Dharma jelentése</i> (2014). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-963-12-0009-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-963-12-0009-6">ISBN 978-963-12-0009-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Sangharakshita%3A+A+Dharma+jelent%C3%A9se&rft.au=Ag%C3%B3cs+Tam%C3%A1s&rft.date=2014&rft.isbn=978-963-12-0009-6"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-94"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-94">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Epstein, Mark. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/opentodesireembr00epst">Open to Desire: Embracing a Lust for Life</a></i>. Gotham Books, New York (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-59240-108-2" title="Speciális:Könyvforrások/1-59240-108-2">ISBN 1-59240-108-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Open+to+Desire%3A+Embracing+a+Lust+for+Life&rft.au=Epstein%2C+Mark&rft.date=2005&rft.pub=Gotham+Books%2C+New+York&rft.isbn=1-59240-108-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fopentodesireembr00epst"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-96"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-96">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> A Buddhista Misszió – egy nem keresztény felekezet, <i>Magyarország a XX. században</i>. Babits Kiadó, Szekszárd (1996-2000). Hozzáférés ideje: 2015. február 22.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Magyarorsz%C3%A1g+a+XX.+sz%C3%A1zadban&rft.atitle=A+Buddhista+Misszi%C3%B3+%E2%80%93+egy+nem+kereszt%C3%A9ny+felekezet&rft.date=1996-2000&rft.pub=Babits+Kiad%C3%B3%2C+Szeksz%C3%A1rd"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Hetényi_Ernő-97"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Hetényi_Ernő_97-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Hetényi_Ernő_97-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120427033824/http://www.tkbe.hu/archivum/emlek_hetenyierno.html"><i>Hetényi Ernő</i></a>. [2012. április 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tkbe.hu/archivum/emlek_hetenyierno.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-98"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-98">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://turizmus.zalatermalvolgye.hu/node/280">www.turizmus.zalatermavolgye.hu - Buddhista sztúpa</a></span> </li> <li id="cite_note-www.ambedkar.hu-99"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-www.ambedkar.hu_99-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.dzsajbhim.hu/">http://www.dzsajbhim.hu/</a></span> </li> <li id="cite_note-100"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-100">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ambedkar.hu/"><i>Dr. Ámbédkar Iskola</i></a>. <i>www.ambedkar.hu</i>. (Hozzáférés: 2016. június 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-www.tkbf.hu-101"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-www.tkbf.hu_101-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tkbf.hu/">www.tkbf.hu</a></span> </li> <li id="cite_note-102"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-102">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://librarius.hu/2014/09/18/radiot-inditanak-magyarorszagi-buddhistak-buddha-fm/"><i>Buddhista rádió indul Pesten – BUDDHA FM</i></a>. Librarius, 2014. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-103"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-103">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150418100944/http://www.hirkereso.hu/archivum/2014/09/18/friss_kult.html"><i>Buddhista rádió indul Pesten - Buddha FM</i></a>. Hirkereso, 2014. szeptember 18. [2015. április 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hirkereso.hu/archivum/2014/09/18/friss_kult.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-104"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-104">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150418104820/http://www.mindennapszamit.hu/elindult-buddha-fm/"><i>Elindult a Buddha FM</i></a>. Mindennapszamit, 2015. január 13. [2015. április 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mindennapszamit.hu/elindult-buddha-fm/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-105"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-105">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090425134817/http://www.ddm.org.tw/ddm/buddha/main.aspx?cateid=950&contentid=18689"><i>求度出家的條件</i></a> (kínai nyelven). ddm.org.tw. [2009. április 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ddm.org.tw/ddm/buddha/main.aspx?cateid=950&contentid=18689">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 21.)</span></span> </li> <li id="cite_note-106"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-106">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170424220907/http://ddc.shengyen.org/cgi-bin/ccdd/show.py?s=05-05p0064"><i>05-05《律制生活》p. 0064</i></a>. Ddc.shengyen.org. [2017. április 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ddc.shengyen.org/cgi-bin/ccdd/show.py?s=05-05p0064">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)</span></span> </li> <li id="cite_note-107"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-107">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191220081805/http://www.jiqun.com/dispfile.php?id=45"><i>受戒、舍戒及其他</i></a>. Jiqun.com. [2019. december 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jiqun.com/dispfile.php?id=45">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)</span></span> </li> <li id="cite_note-108"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-108">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070304175232/http://www.yinshun.org.tw/books/28/yinshun28-06.html"><i>七傳戒</i></a>. [2007. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.yinshun.org.tw/books/28/yinshun28-06.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)</span></span> </li> <li id="cite_note-109"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-109">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070709061845/http://www.gaya.org.tw/magazine/2005/40/vinaya1.htm"><i>http://www.gaya.org.tw/magazine/2005/40/vinaya1.htm</i></a> (kínai nyelven). gaya.org.tw. [2007. július 9-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 21.)</span></span> </li> <li id="cite_note-110"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-110">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120301081618/http://www.gaya.org.tw/hkbi/mitzvah/mitz5.htm"><i>女眾的出家次數</i></a> (kínai nyelven). Gaya.org.tw. [2012. március 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gaya.org.tw/hkbi/mitzvah/mitz5.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)</span></span> </li> <li id="cite_note-111"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-111">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20021110073650/http://ge.tnua.edu.tw/~huimin/faq/4active/act12-2.htm"><i>泰國社團p2</i></a>. Ge.tnua.edu.tw. [2002. november 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ge.tnua.edu.tw/~huimin/faq/4active/act12-2.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)</span></span> </li> <li id="cite_note-112"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-112">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhanet.net/e-learning/buddhistworld/layguide.htm"><i>Lay guide to the monks' rules (Iránymutatás a szerzetesek magaviseleti szabályzatához)</i></a> (angol nyelven). Buddhanet.net. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-113"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-113">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Barbara O'Brien: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150222151745/http://buddhism.about.com/od/throughasiaandbeyond/fl/Buddhist-vs-Christian-Monasticism.htm"><i>Buddhist vs. Christian Monasticism</i></a>. [2015. február 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://buddhism.about.com/od/throughasiaandbeyond/fl/Buddhist-vs-Christian-Monasticism.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Sera-114"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Sera_114-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://kekexili.typepad.com/life_on_the_tibetan_plate/2007/03/sera_monastery.html"><i>Buddhist Monks of Sera Monastery, Lhasa, Tibet (A Szera kolostor szerzetesei)</i></a> (angol nyelven) pp. 9–12. (Hozzáférés: 2010. február 9.)</span></span> </li> <li id="cite_note-debate-115"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-debate_115-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-debate_115-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.thlib.org/places/monasteries/sera/essays/#essay=/dreyfus/drepung/monasticed/s/b41"><i>Procdure and rules of debate (A vita forgatókönyve és szabályai)</i></a> (angol nyelven). The Tibetan Himalayan Library. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Gestures-116"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Gestures_116-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Gestures_116-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.thlib.org/places/monasteries/sera/essays/#essay=/dreyfus/drepung/monasticed/s/b42"><i>The Physicality of Tibetan Debates</i></a> (angol nyelven). The Tibetan Himalayan Library. (Hozzáférés: 2010. március 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-MacMillan-117"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-MacMillan_117-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-MacMillan_117-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Buswell, Robert E. (szerk.). <i>Encyclopedia of Buddhism</i>. MacMillan Reference Books, 142. o. (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-02-865718-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-02-865718-9">ISBN 978-0-02-865718-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+Buddhism&rft.au=Buswell%2C+Robert+E.+%28szerk.%29&rft.date=2003&rft.pub=MacMillan+Reference+Books&rft.isbn=978-0-02-865718-9"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-118"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-118">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bechert-1984">Bechert, Heinz. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/worldofbuddhismb00bech">The World of Buddhism</a></i>. Thames & Hudson, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/worldofbuddhismb00bech/page/79">79</a>. o. (1984)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+World+of+Buddhism&rft.aulast=Bechert&rft.aufirst=Heinz&rft.date=1984&rft.pub=Thames+%26+Hudson&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fworldofbuddhismb00bech"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-119"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-119">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">A.K. Warder. <i>Indian Buddhism</i>. Motilal Banarsidass (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8120808185" title="Speciális:Könyvforrások/8120808185">ISBN 8120808185</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Indian+Buddhism&rft.au=A.K.+Warder&rft.date=2000&rft.pub=Motilal+Banarsidass&rft.isbn=8120808185"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-120"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-120">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Eliot, Sir Charles. <i>Japanese Buddhism</i>. Edward Arnold, London, 16. o. (1935). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0710013310" title="Speciális:Könyvforrások/0710013310">ISBN 0710013310</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Japanese+Buddhism&rft.au=Eliot%2C+Sir+Charles&rft.date=1935&rft.pub=Edward+Arnold%2C+London&rft.isbn=0710013310"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Norman,_K.R.-121"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Norman,_K.R._121-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Norman,_K.R._121-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1992) „Journal of the Pali Text Society” <b>16</b>, 114. o, Kiadó: Pali Text Society, Oxford.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Journal+of+the+Pali+Text+Society&rft.date=1992&rft.volume=16"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-122"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-122">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">David Kalupahana (1966). „Sarvastivada and its theory of sarvam asti”, 94-105. o, Kiadó: University of Ceylon Review.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sarvastivada+and+its+theory+of+sarvam+asti&rft.date=1966&rft.au=David+Kalupahana&rft.pages=94-105"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Williams-123"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Williams_123-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Williams_123-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Williams, Paul. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mahayanabuddhism0000will">Mahayana Buddhism: the doctrinal foundations</a></i>. London: Routledge (1989). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-415-02537-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-415-02537-0">ISBN 0-415-02537-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mahayana+Buddhism%3A+the+doctrinal+foundations&rft.au=Williams%2C+Paul&rft.date=1989&rft.pub=Routledge&rft.place=London&rft.isbn=0-415-02537-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmahayanabuddhism0000will"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Nattier-124"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Nattier_124-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nattier_124-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Nattier, Jan. <i>A Few Good Men: The Bodhisattva Path according to The Inquiry of Ugra (Ugrapariprccha)</i>. University of Hawai'i Press (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8248-2607-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-8248-2607-8">ISBN 0-8248-2607-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Few+Good+Men%3A+The+Bodhisattva+Path+according+to+The+Inquiry+of+Ugra+%28Ugrapariprccha%29&rft.au=Nattier%2C+Jan&rft.date=2003&rft.pub=University+of+Hawai%27i+Press&rft.isbn=0-8248-2607-8"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-125"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-125">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Charles S. Prebish és Kenneth K. Tanakal Fronsdal. 9, <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.insightmeditationcenter.org/books-articles/articles/insight-meditation-in-the-united-states-life-liberty-and-the-pursuit-of-happiness/">The Faces of Buddhism in America</a></i>. The Regents of the University of California (1998). Hozzáférés ideje: 2015. február 28.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Faces+of+Buddhism+in+America&rft.atitle=9&rft.au=Charles+S.+Prebish+%C3%A9s+Kenneth+K.+Tanakal+Fronsdal&rft.date=1998&rft.pub=The+Regents+of+the+University+of+California&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.insightmeditationcenter.org%2Fbooks-articles%2Farticles%2Finsight-meditation-in-the-united-states-life-liberty-and-the-pursuit-of-happiness%2F"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-126"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-126">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Tendzin_Gyaco" title="Tendzin Gyaco">Tendzin Gyaco</a> - fordította: Cziczelszky Judit. <i>A meditáció szakaszai</i>. Édesvíz kiadó (2012). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789635291212" title="Speciális:Könyvforrások/9789635291212">ISBN 9789635291212</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+medit%C3%A1ci%C3%B3+szakaszai&rft.au=%5B%5BTendzin+Gyaco%5D%5D+-+ford%C3%ADtotta%3A+Cziczelszky+Judit&rft.date=2012&rft.pub=%C3%89desv%C3%ADz+kiad%C3%B3&rft.isbn=9789635291212"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-127"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-127">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Georg Feuerstein. <i>The Yoga Tradition: its literature, philosophy and practice</i>, 111. o.. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/81-208-1923-3" title="Speciális:Könyvforrások/81-208-1923-3">ISBN 81-208-1923-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Yoga+Tradition%3A+its+literature%2C+philosophy+and+practice&rft.au=Georg+Feuerstein&rft.pages=111&rft.isbn=81-208-1923-3"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-128"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-128">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Stratton Hawley, John (1981. január 1.). „Yoga and Viyoga: Simple Religion in Hinduism”. <i>The Harvard Theological Review</i> <b>74</b>, 1–20. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1017/s0017816000028492">10.1017/s0017816000028492</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0017-8160">0017-8160</a>. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Yoga+and+Viyoga%3A+Simple+Religion+in+Hinduism&rft.jtitle=The+Harvard+Theological+Review&rft.date=January+1981&rft.volume=74&rft.aulast=Stratton+Hawley&rft.aufirst=John&rft.pages=1%E2%80%9320&rft.issn=0017-8160&rft_id=info:doi/10.1017%2Fs0017816000028492"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-129"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-129">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">fordította Keith Dowman és Agócs Tamás: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tarrdaniel.com/documents/BuddhistaTantra/dzogcsen.htm"><i>Dzogcsen</i></a>. Tarrdaniel.com. (Hozzáférés: 2015. február 23.)</span></span> </li> <li id="cite_note-tub-130"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-tub_130-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-tub_130-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090416102242/http://www.buddhistethics.org/6/fenn991.html"><i>Journal of Buddhist Ethics ''A Review of Buddhist Fundamentalism and Minority Identities in Sri Lanka''</i></a> (angol nyelven). Buddhistethics.org. [2009. április 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhistethics.org/6/fenn991.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)</span></span> </li> <li id="cite_note-131"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-131">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhanet.net/e-learning/kalama1.htm"><i>Buddhist Scriptures: Kalama Sutta</i></a>. Buddhanet.net. (Hozzáférés: 2013. március 4.)</span></span> </li> <li id="cite_note-132"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-132">↑</a></span> <span class="reference-text">Snodgrass, Judith. (2007) <i>Defining Modern Buddhism: Mr. and Mrs. Rhys Davids and the Pāli Text Society</i> - összehasonlító tanulmányok Dél-Ázsiáról, Afrikáról és a Közel-Keletről - 27. évfolyam, 1. szám, 2007, 186-202. o.</span> </li> <li id="cite_note-133"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-133">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Safire, William. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/newyorktimesguid00">The New York Times Guide to Essential Knowledge</a></i>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/newyorktimesguid00/page/718">718</a>. o. (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-312-37659-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-312-37659-6">ISBN 0-312-37659-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+New+York+Times+Guide+to+Essential+Knowledge&rft.au=Safire%2C+William&rft.date=2007&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnewyorktimesguid00%2Fpage%2F718+718%5D&rft.isbn=0-312-37659-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnewyorktimesguid00"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-134"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-134">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Deegalle, Mahinda. <i>{{{title}}}</i>, 131. o. (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7914-6897-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-7914-6897-6">ISBN 0-7914-6897-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=&rft.au=Deegalle%2C+Mahinda&rft.date=2006&rft.pages=131&rft.isbn=0-7914-6897-6"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-135"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-135">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Lianne Barnes: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150507082435/http://www.psychologyinaction.org/2013/11/15/the-neuroscience-of-meditation/"><i>The Neuroscience of Meditation</i></a>. Psychologyinaction.org, 2013. november 15. [2015. május 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.psychologyinaction.org/2013/11/15/the-neuroscience-of-meditation/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span> megjegyzés: A 14. dalai láma által előadott beszéd dátuma: 2005. november 12.</span> </li> <li id="cite_note-136"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-136">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://buddhistartnews.wordpress.com/what-is-buddhist-art/"><i>What is Buddhist Art?</i></a>. Buddhist Art News (buddhista művészetekkel foglalkozó hírportál). (Hozzáférés: 2014. január 27.)</span></span> </li> <li id="cite_note-137"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-137">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Ian Harris: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhapest.hu/2012/03/selyemut-es-buddhista-muveszet.html"><i>Selyemút és a buddhista művészet</i></a>. Buddhapest.hu, 2012. március 12. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-138"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-138">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.academia.edu/7142501/Hagyom%C3%A1nyok_metsz%C3%A9spontj%C3%A1ban_-_a_k%C3%A9p_szerepe_az_iszl%C3%A1m_m%C5%B1v%C3%A9szetben"><i>Tudományos témák találkozásai című sorozatból: A kép – sokféle nézetben</i></a>. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2014. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-139"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-139">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=619.html"><i>Mathurá buddhista szobrászata a Kusán-korban</i></a>. Gepeskonyv.btk.elte.hu. (Hozzáférés: 2015. február 22.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Metropolitan_(1982)_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--140"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Metropolitan_(1982)_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_140-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Metropolitan_(1982)" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Metropolitan_(1982)">Metropolitan (1982)</a></span></span> </li> <li id="cite_note-141"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-141">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shaw-1994">Shaw, Miranda. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/passionateenligh00shaw_934">Passionate Enlightenment: Women in Tantric Buddhism</a></i>. New Jersey: Princeton University Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/passionateenligh00shaw_934/page/4">4</a>. o. (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-691-01090-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-691-01090-0">ISBN 0-691-01090-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Passionate+Enlightenment%3A+Women+in+Tantric+Buddhism&rft.aulast=Shaw&rft.aufirst=Miranda&rft.date=1994&rft.pub=Princeton+University+Press&rft.place=New+Jersey&rft.isbn=0-691-01090-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpassionateenligh00shaw_934"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-142"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-142">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Murcott-1991">Murcott, Susan. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/firstbuddhistwom00murc">The First Buddhist Women: Translations and Commentary on the Therigatha</a></i>. Parallax Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/firstbuddhistwom00murc/page/16">16</a>. o. (1991). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-938077-42-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-938077-42-2">ISBN 0-938077-42-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+First+Buddhist+Women%3A+Translations+and+Commentary+on+the+Therigatha&rft.aulast=Murcott&rft.aufirst=Susan&rft.date=1991&rft.pub=Parallax+Press&rft.isbn=0-938077-42-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ffirstbuddhistwom00murc"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-WITB_p.27-143"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-WITB_p.27_143-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-WITB_p.27_143-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shaw-1994">Shaw, Miranda. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/passionateenligh00shaw_934">Passionate Enlightenment: Women in Tantric Buddhism</a></i>. New Jersey: Princeton University Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/passionateenligh00shaw_934/page/27">27</a>. o. (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-691-01090-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-691-01090-0">ISBN 0-691-01090-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Passionate+Enlightenment%3A+Women+in+Tantric+Buddhism&rft.aulast=Shaw&rft.aufirst=Miranda&rft.date=1994&rft.pub=Princeton+University+Press&rft.place=New+Jersey&rft.isbn=0-691-01090-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpassionateenligh00shaw_934"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-144"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-144">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.buddhistdoor.com/OldWeb/resources/sutras/lotus/sources/contents.htm"><i>Lotus sutra</i></a> (angol nyelven). The Buddhist Text Translation Society</span></span> </li> <li id="cite_note-145"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-145">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mackenzie-1998">Mackenzie, Vicki. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/caveinsnowtenzin00mack">Cave in the Snow</a></i>. Great Britain: Bloomsbury, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/caveinsnowtenzin00mack/page/5">5</a>. o. (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7475-4389-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-7475-4389-5">ISBN 0-7475-4389-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Cave+in+the+Snow&rft.aulast=Mackenzie&rft.aufirst=Vicki&rft.date=1998&rft.pub=Bloomsbury&rft.place=Great+Britain&rft.isbn=0-7475-4389-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fcaveinsnowtenzin00mack"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-146"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-146">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://suttacentral.net/en/an5.33"><i>Anguttara-nikája - 5.33 - Uggaha (angol)</i></a>. Suttacentral.net. (Hozzáférés: 2015. december 27.)</span></span> </li> <li id="cite_note-147"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-147">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Murcott-1991">Murcott, Susan. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=RtIKAAAAYAAJ&q=murcott&dq=murcott">The First Buddhist Women: Translations and Commentary on the <i>Therigatha</i></a></i>. Parallax Press, 74. o. (1991). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-938077-42-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-938077-42-2">ISBN 0-938077-42-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+First+Buddhist+Women%3A+Translations+and+Commentary+on+the+%27%27Therigatha%27%27&rft.aulast=Murcott&rft.aufirst=Susan&rft.date=1991&rft.pub=Parallax+Press&rft.isbn=0-938077-42-2&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.co.uk%2Fbooks%3Fid%3DRtIKAAAAYAAJ%26q%3Dmurcott%26dq%3Dmurcott"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-148"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-148">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sacred-destinations.com/nepal/lumbini.htm">Temple of Mahadevi at Lumbini</a></span> </li> <li id="cite_note-149"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-149">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Damien Keown, Stephen Hodge, Paola Tinti. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=KE56vyhOHGsC">A Dictionary of Buddhism</a></i>. Oxford University Press US, 174. o. (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-860560-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-860560-7">ISBN 978-0-19-860560-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Dictionary+of+Buddhism&rft.au=Damien+Keown%2C+Stephen+Hodge%2C+Paola+Tinti&rft.date=2003&rft.pub=Oxford+University+Press+US&rft.isbn=978-0-19-860560-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DKE56vyhOHGsC"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-150"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-150">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Radhika Abeysekera: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.budsas.org/ebud/rdbud/rdbud-02b.htm"><i>Great Male Disciples–Part B / 15. Nanda</i></a>]. Budsas.org. (Hozzáférés: 2015. február 27.)</span></span> </li> <li id="cite_note-bbc-151"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-bbc_151-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bbc.co.uk/religion/religions/buddhism/buddhistethics/abortion.shtml"><i>Abortion: Buddhism</i></a>. BBC Religion & Ethics. (Hozzáférés: 2015. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-barnhart-152"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-barnhart_152-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Barnhart, Michael G.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20061212072421/http://jbe.gold.ac.uk/5/barnh981.html"><i>Buddhism and the Morality of Abortion</i></a>. Journal of Buddhist Ethics, 5.. [2006. december 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://jbe.gold.ac.uk/5/barnh981.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Dreifus-153"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Dreifus_153-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Claudia Dreifus. „<span class="plainlinks"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nytimes.com/1993/11/28/magazine/the-dalai-lama.html?pagewanted=all&src=pm">The Dalai Lama</a></span>”, <i><a href="/wiki/The_New_York_Times" title="The New York Times">The New York Times</a></i>, 1993. november 28. (Hozzáférés: 2012. július 3.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.au=Claudia+Dreifus&rft.title=The+Dalai+Lama&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.nytimes.com%2F1993%2F11%2F28%2Fmagazine%2Fthe-dalai-lama.html%3Fpagewanted%3Dall%26src%3Dpm&rft.source=%5B%5BThe+New+York+Times%5D%5D&rft.date=November+28%2C+1993"> </span></span> </li> <li id="cite_note-154"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-154">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Pruitt & Norman. <i>The Patimokkha</i>. Pali Text Society, Lancaster, Defeat 3 (2001)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Patimokkha&rft.au=Pruitt+%26+Norman&rft.date=2001&rft.pub=Pali+Text+Society%2C+Lancaster%2C+Defeat+3"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-155"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-155">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150416120120/http://www.tibet.ca/en/library/wtn/archive/old?y=1996&m=9&p=18_4"><i>Canada Tibet Committee in the World Tibet Network News</i></a>. tibet.ca, 1996. szeptember 18. [2015. április 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tibet.ca/en/library/wtn/archive/old?y=1996&m=9&p=18_4">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-156"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-156">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150425074951/http://www.amnesty.hu/news/877/azsia-ideje-eltorolni-a-halalbuntetest?d=2016-06"><i>Ázsia, ideje eltörölni a halálbüntetést</i></a>. Amnesty.hu, 1999. november 30. [2015. április 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.amnesty.hu/news/877/azsia-ideje-eltorolni-a-halalbuntetest?d=2016-06">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 27.)</span></span> </li> <li id="cite_note-157"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-157">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://hu.radiovaticana.va/news/2012/02/01/mong%C3%B3lia:_az_egyh%C3%A1z_el%C3%A9gedetts%C3%A9g%C3%A9t_fejezte_ki_a_hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9s/ung-559658"><i>Mongólia: az egyház elégedettségét fejezte ki a halálbüntetés eltörlése miatt</i></a>. Radiovaticana.va, 2012. február 1. (Hozzáférés: 2015. február 27.)</span></span> </li> <li id="cite_note-158"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-158">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150624072754/http://www.deathpenaltyworldwide.org/country-search-post.cfm?country=Mongolia"><i>Mongólia (angolul)</i></a>. Deathpenaltywolrdwide.org. [2015. június 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.deathpenaltyworldwide.org/country-search-post.cfm?country=Mongolia">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 27.)</span> A legutolsó eset a halálbüntetés alkalmazására 2008-ban volt.]</span> </li> <li id="cite_note-159"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-159">↑</a></span> <span class="reference-text"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Keyes, Charles F (1984). „Mother or Mistress but Never a Monk: Buddhist Notions of Female Gender in Rural Thailand (American Ethnologist” <b>11</b> (2), 223-241. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Mother+or+Mistress+but+Never+a+Monk%3A+Buddhist+Notions+of+Female+Gender+in+Rural+Thailand+%28American+Ethnologist&rft.date=1984&rft.volume=11&rft.issue=2&rft.au=Keyes%2C+Charles+F&rft.pages=223-241"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gutschow-2004">Gutschow, Kim. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/isbn_2900674012874">Being a Buddhist nun: the struggle for enlightenment in the Himalayas</a></i>. Harvard University Press, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/isbn_2900674012874/page/207">207</a>,225,240. o. (2004)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Being+a+Buddhist+nun%3A+the+struggle+for+enlightenment+in+the+Himalayas&rft.aulast=Gutschow&rft.aufirst=Kim&rft.date=2004&rft.pub=Harvard+University+Press&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fisbn_2900674012874"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Campbell-2002">Campbell, June. <i>Traveller in Space: Gender, Identity and Tibetan Buddhism</i>. Continuum International Publishing Group (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8264-5719-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-8264-5719-3">ISBN 0-8264-5719-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Traveller+in+Space%3A+Gender%2C+Identity+and+Tibetan+Buddhism&rft.aulast=Campbell&rft.aufirst=June&rft.date=2002&rft.pub=Continuum+International+Publishing+Group&rft.isbn=0-8264-5719-3"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </span></li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> </div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=50" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Ajahn"><b><a href="#back:Ajahn">↑</a></b> <b>Ajahn:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sucitto-2010">Sucitto (2010). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/turningwheeloftr0000suci">Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching</a>”, Kiadó: Shambhala.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Turning+the+Wheel+of+Truth%3A+Commentary+on+the+Buddha%27s+First+Teaching&rft.date=2010&rft.aulast=Sucitto&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fturningwheeloftr0000suci"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Gethin"><b><a href="#back:Gethin">↑</a></b> <b>Gethin:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Rupert-1998">Rupert. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/foundationsofbud00rupe">Foundations of Buddhism</a></i>. Oxford University Press (1998). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-19-289223-1" title="Speciális:Könyvforrások/0-19-289223-1">ISBN 0-19-289223-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Foundations+of+Buddhism&rft.aulast=Rupert&rft.date=1998&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.isbn=0-19-289223-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Ffoundationsofbud00rupe"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Skilton"><b><a href="#back:Skilton">↑</a></b> <b>Skilton:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Andrew-1997">Andrew. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=GEKd4iqH3C0C&dq=history+of+buddhism">A Concise History of Buddhism (A buddhizmus rövid története, fordította: </a><a href="/wiki/Ag%C3%B3cs_Tam%C3%A1s" title="Agócs Tamás">Agócs Tamás</a>)</i>. Windhorse Publications, 108. o. (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-904766-92-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-904766-92-6">ISBN 0-904766-92-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Concise+History+of+Buddhism+%28A+buddhizmus+r%C3%B6vid+t%C3%B6rt%C3%A9nete%2C+ford%C3%ADtotta%3A+%5B%5BAg%C3%B3cs+Tam%C3%A1s%5D%5D%29&rft.aulast=Andrew&rft.date=1997&rft.pub=Windhorse+Publications&rft.isbn=0-904766-92-6&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DGEKd4iqH3C0C%26dq%3Dhistory%2Bof%2Bbuddhism"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Glasenapp"><b><a href="#back:Glasenapp">↑</a></b> <b>Glasenapp:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Glasenapp, Helmuth von. <i>Az öt világvallás</i>. Budapest: Európa (1993). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-282-685-X" title="Speciális:Könyvforrások/963-282-685-X">ISBN 963-282-685-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+%C3%B6t+vil%C3%A1gvall%C3%A1s&rft.au=Glasenapp%2C+Helmuth+von&rft.date=1993&rft.pub=Eur%C3%B3pa&rft.place=Budapest&rft.isbn=963-282-685-X"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ajánlott_irodalom"><span id="Aj.C3.A1nlott_irodalom"></span>Ajánlott irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=51" title="Szakasz szerkesztése: Ajánlott irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_k%C3%B6nyvek_list%C3%A1ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos könyvek listája">Buddhizmussal kapcsolatos könyvek listája</a></i></td></tr></tbody></table> <dl><dt>Magyar nyelven</dt></dl> <table style="width: 100%; background: White; align:top;"> <tbody><tr> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Kárpáty Ágnes. <i>Buddhizmus Magyarországon - avagy egy posztmodern szubkultúra múltja..</i>. MTA Politikai Tud. Intézete (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-9218-67-7" title="Speciális:Könyvforrások/963-9218-67-7">ISBN 963-9218-67-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhizmus+Magyarorsz%C3%A1gon+-+avagy+egy+posztmodern+szubkult%C3%BAra+m%C3%BAltja..&rft.au=K%C3%A1rp%C3%A1ty+%C3%81gnes&rft.date=2000&rft.pub=MTA+Politikai+Tud.+Int%C3%A9zete&rft.isbn=963-9218-67-7"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/L%C3%A9nard_Jen%C5%91" title="Lénard Jenő">Lénard Jenő</a>. <i>Dhammó</i>. Buddhista Misszió, Budapest (1912, 1984)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Dhamm%C3%B3&rft.au=%5B%5BL%C3%A9nard+Jen%C5%91%5D%5D&rft.date=1912%2C+1984&rft.pub=Buddhista+Misszi%C3%B3%2C+Budapest"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Schmidt_J%C3%B3zsef_(nyelv%C3%A9sz)" title="Schmidt József (nyelvész)">Schmidt József</a>. <i>Buddha élete, tana, egyháza</i>. Kazinczy (1920)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddha+%C3%A9lete%2C+tana%2C+egyh%C3%A1za&rft.au=%5B%5BSchmidt+J%C3%B3zsef+%28nyelv%C3%A9sz%29%7CSchmidt+J%C3%B3zsef%5D%5D&rft.date=1920&rft.pub=Kazinczy"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Schmidt József. <i>Ázsia világossága</i>. Fapadoskonyv.hu (1924, 1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-85356-2-8" title="Speciális:Könyvforrások/963-85356-2-8">ISBN 963-85356-2-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%C3%81zsia+vil%C3%A1goss%C3%A1ga&rft.au=Schmidt+J%C3%B3zsef&rft.date=1924%2C+1995&rft.pub=Fapadoskonyv.hu&rft.isbn=963-85356-2-8"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Téchy Olivér. <i>Buddha</i>. Gondolat kiadó, Budapest (1986). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963281696x" title="Speciális:Könyvforrások/963281696x">ISBN 963281696x</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddha&rft.au=T%C3%A9chy+Oliv%C3%A9r&rft.date=1986&rft.pub=Gondolat+kiad%C3%B3%2C+Budapest&rft.isbn=963281696x"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">szerk.: Dr. Hetényi Ernő: <i>Buddhista lexikon</i>. Trivium, Budapest (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789637570308" title="Speciális:Könyvforrások/9789637570308">ISBN 9789637570308</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhista+lexikon&rft.date=1997&rft.pub=Trivium%2C+Budapest&rft.isbn=9789637570308"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Soós Sándor. <i>A Nyolcvannégy Mahásziddha Legendája</i>. Glosszárium (2000)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Nyolcvann%C3%A9gy+Mah%C3%A1sziddha+Legend%C3%A1ja&rft.au=So%C3%B3s+S%C3%A1ndor&rft.date=2000&rft.pub=Glossz%C3%A1rium"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Ag%C3%B3cs_Tam%C3%A1s" title="Agócs Tamás">Agócs Tamás</a>. <i>Gyémánt áttörés</i>. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-03-9534-7" title="Speciális:Könyvforrások/963-03-9534-7">ISBN 963-03-9534-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Gy%C3%A9m%C3%A1nt+%C3%A1tt%C3%B6r%C3%A9s&rft.au=%5B%5BAg%C3%B3cs+Tam%C3%A1s%5D%5D&rft.date=2000&rft.pub=A+Tan+Kapuja+Buddhista+F%C5%91iskola&rft.isbn=963-03-9534-7"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span class="citation">Páli nyelvből fordította Vekerdi József: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.terebess.hu/keletkultinfo/dhammapada.html"><i>Dhammapada. A Tan ösvénye</i></a>. Terebess, Budapest, 1999</span></li> <li><span class="citation">Páli nyelvből fordította <a href="/wiki/F%C3%B3rizs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Fórizs László">Fórizs László</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.academia.edu/6232098/Dhammapada._Az_Erény_Útja._Páli_nyelvből_fordította_Fórizs_László"><i>Dhammapada. Az Erény útja</i></a>. Aruna Publications, Aruna Ratanagiri Buddhist Monastery, Harnham, Belsay, Northumberland, 2012 (2002, 1994)</span></li></ul> </td></tr></tbody></table> <dl><dt>Angol nyelven</dt></dl> <table style="width: 100%; background: White; align:top;"> <tbody><tr> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Armstrong, Karen. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/buddha00arms">Buddha</a></i>. Penguin Books, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/buddha00arms/page/187">187</a>. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-14-303436-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-14-303436-7">ISBN 0-14-303436-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddha&rft.au=Armstrong%2C+Karen&rft.date=2001&rft.pub=Penguin+Books&rft.isbn=0-14-303436-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbuddha00arms"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Bareau, André. <i>Les Sectes bouddhiques du Petit Véhicule</i>. Saigon: École Française d'Extrême-Orient (1955)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Les+Sectes+bouddhiques+du+Petit+V%C3%A9hicule&rft.au=Bareau%2C+Andr%C3%A9&rft.date=1955&rft.pub=%C3%89cole+Fran%C3%A7aise+d%27Extr%C3%AAme-Orient&rft.place=Saigon"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bechert-1984">Bechert, Heinz. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/worldofbuddhismb00bech">The World of Buddhism</a></i>. Thames & Hudson (1984)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+World+of+Buddhism&rft.aulast=Bechert&rft.aufirst=Heinz&rft.date=1984&rft.pub=Thames+%26+Hudson&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fworldofbuddhismb00bech"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bronkhorst-1993">Bronkhorst, Johannes. <i>The Two Traditions Of Meditation In Ancient India</i>. Motilal Banarsidass Publ. (1993)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Two+Traditions+Of+Meditation+In+Ancient+India&rft.aulast=Bronkhorst&rft.aufirst=Johannes&rft.date=1993&rft.pub=Motilal+Banarsidass+Publ."><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bronkhorst-1998">Bronkhorst, Johannes. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://journals.ub.uni-heidelberg.de/index.php/jiabs/article/download/8869/2776">Did the Buddha Believe in Karma and Rebirth?</a></i> (1998)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Did+the+Buddha+Believe+in+Karma+and+Rebirth%3F&rft.aulast=Bronkhorst&rft.aufirst=Johannes&rft.date=1998&rft_id=https%3A%2F%2Fjournals.ub.uni-heidelberg.de%2Findex.php%2Fjiabs%2Farticle%2Fdownload%2F8869%2F2776"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Buswell, Robert E. (szerk.). <i>Encyclopedia of Buddhism</i>. MacMillan Reference Books (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-02-865718-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-02-865718-9">ISBN 978-0-02-865718-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+of+Buddhism&rft.au=Buswell%2C+Robert+E.+%28szerk.%29&rft.date=2003&rft.pub=MacMillan+Reference+Books&rft.isbn=978-0-02-865718-9"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Coogan, Michael D. (szerk.). <i>The Illustrated Guide to World Religions</i>. Oxford University Press (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-84483-125-6" title="Speciális:Könyvforrások/1-84483-125-6">ISBN 1-84483-125-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Illustrated+Guide+to+World+Religions&rft.au=Coogan%2C+Michael+D.+%28szerk.%29&rft.date=2003&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.isbn=1-84483-125-6"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Cousins-1996">Cousins, L. S. (1996). „The Dating of the Historical Buddha: A Review Article”. <i>Journal of the Royal Asiatic Society</i> <b>Series 3</b> (6.1), 57–63. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Dating+of+the+Historical+Buddha%3A+A+Review+Article&rft.jtitle=Journal+of+the+Royal+Asiatic+Society&rft.date=1996&rft.volume=Series+3&rft.issue=6.1&rft.aulast=Cousins&rft.aufirst=L.+S.&rft.pages=57%E2%80%9363"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Davidson-2003">Davidson, Ronald M.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/indianesotericbu0000davi">Indian Esoteric Buddhism: A Social History of the Tantric Movement</a></i>. New York: Columbia University Press (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-231-12619-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-231-12619-0">ISBN 0-231-12619-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Indian+Esoteric+Buddhism%3A+A+Social+History+of+the+Tantric+Movement&rft.aulast=Davidson&rft.aufirst=Ronald+M.&rft.date=2003&rft.pub=Columbia+University+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=0-231-12619-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Findianesotericbu0000davi"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">de Give, Bernard. <i>Les rapports de l'Inde et de l'Occident des origines au règne d'Asoka</i>. Les Indes savants (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/2-84654-036-5" title="Speciális:Könyvforrások/2-84654-036-5">ISBN 2-84654-036-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Les+rapports+de+l%27Inde+et+de+l%27Occident+des+origines+au+r%C3%A8gne+d%27Asoka&rft.au=de+Give%2C+Bernard&rft.date=2006&rft.pub=Les+Indes+savants&rft.isbn=2-84654-036-5"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gombrich-1997">Gombrich, Richard F.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/howbuddhismbegan0000gomb_m0m1">How Buddhism Began</a></i>. Munshiram Manoharlal (1997)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=How+Buddhism+Began&rft.aulast=Gombrich&rft.aufirst=Richard+F.&rft.date=1997&rft.pub=Munshiram+Manoharlal&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhowbuddhismbegan0000gomb_m0m1"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Gunaratana, Bhante Henepola. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mindfulnessi_guna_2002_000_10545944">Mindfulness in Plain English</a></i>. Wisdom Publications (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-86171-321-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-86171-321-4">ISBN 0-86171-321-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mindfulness+in+Plain+English&rft.au=Gunaratana%2C+Bhante+Henepola&rft.date=2002&rft.pub=Wisdom+Publications&rft.isbn=0-86171-321-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmindfulnessi_guna_2002_000_10545944"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Gyatso, Geshe Kelsang. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/introductiontobu00kels">Introduction to Buddhism: An Explanation of the Buddhist Way of Life</a></i>. Tharpa Publications (1992). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-9789067-7-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-9789067-7-1">ISBN 978-0-9789067-7-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Introduction+to+Buddhism%3A+An+Explanation+of+the+Buddhist+Way+of+Life&rft.au=Gyatso%2C+Geshe+Kelsang&rft.date=1992&rft.pub=Tharpa+Publications&rft.isbn=978-0-9789067-7-1&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fintroductiontobu00kels"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Harvey, Peter. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/introductiontobu00harv_0">An Introduction to Buddhism: Teachings, History and Practices</a></i>. Cambridge University Press (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-521-31333-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-521-31333-3">ISBN 0-521-31333-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=An+Introduction+to+Buddhism%3A+Teachings%2C+History+and+Practices&rft.au=Harvey%2C+Peter&rft.date=1990&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.isbn=0-521-31333-3&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fintroductiontobu00harv_0"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Hawkins, Bradley K.. <i>The Pocket Idiots Guide: Buddhism</i>. Laurence King (Penguin, Alpha) (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-02-864459-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-02-864459-X">ISBN 0-02-864459-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Pocket+Idiots+Guide%3A+Buddhism&rft.au=Hawkins%2C+Bradley+K.&rft.date=1999&rft.pub=Laurence+King+%28Penguin%2C+Alpha%29&rft.isbn=0-02-864459-X"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li>Hill, John E. (2009) <i>Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, 1st to 2nd Centuries CE</i>. BookSurge, Charleston, South Carolina. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781439221341" title="Speciális:Könyvforrások/9781439221341">ISBN 978-1-4392-2134-1</a>.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Indian Books Centre. <i>Bibliotheca Indo Buddhica Series, Delhi</i></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Bibliotheca+Indo+Buddhica+Series%2C+Delhi&rft.au=Indian+Books+Centre"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Jong-1993">Jong, J.W. de. <i>The Beginnings of Buddhism</i> (1993)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Beginnings+of+Buddhism&rft.aulast=Jong&rft.aufirst=J.W.+de&rft.date=1993"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Juergensmeyer, Mark. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/oxfordhandbookof0000unse_i0h0">The Oxford Handbook of Global Religions</a></i>, Oxford Handbooks in Religion and Theology. Oxford University Press (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-513798-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-513798-9">ISBN 978-0-19-513798-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Oxford+Handbook+of+Global+Religions&rft.au=Juergensmeyer%2C+Mark&rft.date=2006&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.series=Oxford+Handbooks+in+Religion+and+Theology&rft.isbn=978-0-19-513798-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Foxfordhandbookof0000unse_i0h0"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li>Keown, Damien and Charles S Prebish (szerk.) (2004). <i>Encyclopedia of Buddhism</i> (London: Routledge). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780415314145" title="Speciális:Könyvforrások/9780415314145">ISBN 978-0-415-31414-5</a>.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Kohn, Michael H. (trans.). <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/shambhaladiction0000unse">The Shambhala Dictionary of Buddhism and Zen</a></i>. Shambhala (1991). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-87773-520-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-87773-520-4">ISBN 0-87773-520-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Shambhala+Dictionary+of+Buddhism+and+Zen&rft.au=Kohn%2C+Michael+H.+%28trans.%29&rft.date=1991&rft.pub=Shambhala&rft.isbn=0-87773-520-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fshambhaladiction0000unse"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Lowenstein, Tom. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/visionofbuddha0000lowe_d7j6">The Vision of the Buddha</a></i>. Duncan Baird Publishers (1996). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-903296-91-9" title="Speciális:Könyvforrások/1-903296-91-9">ISBN 1-903296-91-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Vision+of+the+Buddha&rft.au=Lowenstein%2C+Tom&rft.date=1996&rft.pub=Duncan+Baird+Publishers&rft.isbn=1-903296-91-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fvisionofbuddha0000lowe_d7j6"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Matthews-1986">Matthews, Bruce. <i>Post-Classical Developments In The Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism. In: Ronald W. Neufeldt (ed.), "Karma and rebirth: Post-classical developments"</i>. SUNY (1986)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Post-Classical+Developments+In+The+Concepts+of+Karma+and+Rebirth+in+Theravada+Buddhism.+In%3A+Ronald+W.+Neufeldt+%28ed.%29%2C+%22Karma+and+rebirth%3A+Post-classical+developments%22&rft.aulast=Matthews&rft.aufirst=Bruce&rft.date=1986&rft.pub=SUNY"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td> <td valign="top"> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">szerk.: Morgan, Kenneth W.: <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/in.gov.ignca.5240">The Path of the Buddha: Buddhism Interpreted by Buddhists</a></i>. Ronald Press, New York (1956)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Path+of+the+Buddha%3A+Buddhism+Interpreted+by+Buddhists&rft.date=1956&rft.pub=Ronald+Press%2C+New+York&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fin.gov.ignca.5240"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Nattier, Jan. <i>A Few Good Men: The Bodhisattva Path according to The Inquiry of Ugra (Ugrapariprccha)</i>. University of Hawai'i Press (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8248-2607-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-8248-2607-8">ISBN 0-8248-2607-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Few+Good+Men%3A+The+Bodhisattva+Path+according+to+The+Inquiry+of+Ugra+%28Ugrapariprccha%29&rft.au=Nattier%2C+Jan&rft.date=2003&rft.pub=University+of+Hawai%27i+Press&rft.isbn=0-8248-2607-8"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ranjini. <i>Jewels of the Doctrine</i>. Sri Satguru Publications. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7914-0490-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-7914-0490-0">ISBN 0-7914-0490-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Jewels+of+the+Doctrine&rft.au=Ranjini&rft.pub=Sri+Satguru+Publications&rft.isbn=0-7914-0490-0"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Robinson, Richard H. és Willard L. Johnson. <i>The Buddhist Religion: A Historical Introduction</i>. Belmont, California: Wadsworth Publishing (1970). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-534-01027-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-534-01027-X">ISBN 0-534-01027-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Buddhist+Religion%3A+A+Historical+Introduction&rft.au=Robinson%2C+Richard+H.+%C3%A9s+Willard+L.+Johnson&rft.date=1970&rft.pub=Belmont%2C+California%3A+Wadsworth+Publishing&rft.isbn=0-534-01027-X"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ito, Shinjo. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/shinjoreflection0000itos">Shinjo:Reflections</a></i>. Somerset Hall Press (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-935244-00-0" title="Speciális:Könyvforrások/1-935244-00-0">ISBN 1-935244-00-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Shinjo%3AReflections&rft.au=Ito%2C+Shinjo&rft.date=2009&rft.pub=Somerset+Hall+Press&rft.isbn=1-935244-00-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fshinjoreflection0000itos"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Sinha, H.P.. <i>Bhāratīya Darshan kī rūprekhā (Az indiai filozófia jegyei)</i>. Motilal Banarasidas Publ. (1993). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/81-208-2144-0" title="Speciális:Könyvforrások/81-208-2144-0">ISBN 81-208-2144-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Bh%C4%81rat%C4%ABya+Darshan+k%C4%AB+r%C5%ABprekh%C4%81+%28Az+indiai+filoz%C3%B3fia+jegyei%29&rft.au=Sinha%2C+H.P.&rft.date=1993&rft.pub=Motilal+Banarasidas+Publ.&rft.isbn=81-208-2144-0"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Skilton, Andrew. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=GEKd4iqH3C0C&dq=history+of+buddhism">A Concise History of Buddhism</a></i>. Windhorse Publications (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-904766-92-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-904766-92-6">ISBN 0-904766-92-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Concise+History+of+Buddhism&rft.au=Skilton%2C+Andrew&rft.date=1997&rft.pub=Windhorse+Publications&rft.isbn=0-904766-92-6&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DGEKd4iqH3C0C%26dq%3Dhistory%2Bof%2Bbuddhism"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Smith, Huston. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/buddhismconcisei00smit">Buddhism: A Concise Introduction</a></i>. HarperSanFrancisco (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-06-073067-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-06-073067-3">ISBN 978-0-06-073067-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhism%3A+A+Concise+Introduction&rft.au=Smith%2C+Huston&rft.date=2003&rft.pub=HarperSanFrancisco&rft.isbn=978-0-06-073067-3&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbuddhismconcisei00smit"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Thánisszaró Bhikkhu. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/refuge.html#goi">Refuge: An Introduction to the Buddha, Dhamma, & Sangha (3rd ed., rev.)</a></i> (2001)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Refuge%3A+An+Introduction+to+the+Buddha%2C+Dhamma%2C+%26+Sangha+%283rd+ed.%2C+rev.%29&rft.au=Th%C3%A1nisszar%C3%B3+Bhikkhu&rft.date=2001&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.accesstoinsight.org%2Flib%2Fauthors%2Fthanissaro%2Frefuge.html%23goi"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Hanh_74">Thich Nhat Hanh (1974). „The Heart of the Buddha's Teaching”, Kiadó: Broadway Books.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Heart+of+the+Buddha%27s+Teaching&rft.date=1974&rft.au=Thich+Nhat+Hanh"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Thurman, Robert A. F. (ford.). <i>Holy Teaching of Vimalakirti: Mahayana Scripture</i>. Pennsylvania State University Press (1976). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-271-00601-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-271-00601-3">ISBN 0-271-00601-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Holy+Teaching+of+Vimalakirti%3A+Mahayana+Scripture&rft.au=Thurman%2C+Robert+A.+F.+%28ford.%29&rft.date=1976&rft.pub=Pennsylvania+State+University+Press&rft.isbn=0-271-00601-3"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Rahula_74">Walpola Rahula. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/whatbuddhataught00walp">What the Buddha Taught</a></i>. Grove Press (1974). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/955-9219-19-7" title="Speciális:Könyvforrások/955-9219-19-7">ISBN 955-9219-19-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=What+the+Buddha+Taught&rft.au=Walpola+Rahula&rft.date=1974&rft.pub=Grove+Press&rft.isbn=955-9219-19-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fwhatbuddhataught00walp"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Schmithausen-1986">Schmithausen, Lambert. <i>Critical Response. In: Ronald W. Neufeldt (ed.), "Karma and rebirth: Post-classical developments"</i>. SUNY (1986)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Critical+Response.+In%3A+Ronald+W.+Neufeldt+%28ed.%29%2C+%22Karma+and+rebirth%3A+Post-classical+developments%22&rft.aulast=Schmithausen&rft.aufirst=Lambert&rft.date=1986&rft.pub=SUNY"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Vetter-1988">Vetter, Tilmann. <i>The Ideas and Meditative Practices of Early Buddhism</i>. BRILL (1988)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Ideas+and+Meditative+Practices+of+Early+Buddhism&rft.aulast=Vetter&rft.aufirst=Tilmann&rft.date=1988&rft.pub=BRILL"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="White_74">White, Kenneth. <i>The Role of Bodhicitta in Buddhist Enlightenment Including a Translation into English of Bodhicitta-sastra, Benkemmitsu-nikyoron, and Sammaya-kaijo</i>. The Edwin Mellen Press (2005)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Role+of+Bodhicitta+in+Buddhist+Enlightenment+Including+a+Translation+into+English+of+Bodhicitta-sastra%2C+Benkemmitsu-nikyoron%2C+and+Sammaya-kaijo&rft.au=White%2C+Kenneth&rft.date=2005&rft.pub=The+Edwin+Mellen+Press"><span style="display: none;"> </span></span> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0773459855" title="Speciális:Könyvforrások/0773459855">ISBN 0-7734-5985-5</a>.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Williams, Paul. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/mahayanabuddhism0000will">Mahayana Buddhism: the doctrinal foundations</a></i>. London: Routledge (1989). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-415-02537-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-415-02537-0">ISBN 0-415-02537-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mahayana+Buddhism%3A+the+doctrinal+foundations&rft.au=Williams%2C+Paul&rft.date=1989&rft.pub=Routledge&rft.place=London&rft.isbn=0-415-02537-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmahayanabuddhism0000will"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">szerk.: Williams, Paul: <i>Buddhism: Critical Concepts in Religious Studies</i>. Routledge, London & New York (2005)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhism%3A+Critical+Concepts+in+Religious+Studies&rft.date=2005&rft.pub=Routledge%2C+London+%26+New+York"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Williams, Paul és Anthony Tribe. <i>Buddhist Thought</i> (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-415-20701-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-415-20701-0">ISBN 0-415-20701-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Buddhist+Thought&rft.au=Williams%2C+Paul+%C3%A9s+Anthony+Tribe&rft.date=2000&rft.isbn=0-415-20701-0"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Yamamoto, Kosho (ford.), revised and edited by Dr. Tony Page. <i>The Mahayana Mahaparinirvana Sutra</i>. (Nirvana Publications 1999-2000)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Mahayana+Mahaparinirvana+Sutra&rft.au=Yamamoto%2C+Kosho+%28ford.%29%2C+revised+and+edited+by+Dr.+Tony+Page&rft.pub=%28Nirvana+Publications+1999-2000%29"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Yin_98">Yin Shun, Yeung H. Wing (translator). <i>The Way to Buddhahood: Instructions from a Modern Chinese Master</i>. Wisdom Publications (1998)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Way+to+Buddhahood%3A+Instructions+from+a+Modern+Chinese+Master&rft.au=Yin+Shun%2C+Yeung+H.+Wing+%28translator%29&rft.date=1998&rft.pub=Wisdom+Publications"><span style="display: none;"> </span></span> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0861711335" title="Speciális:Könyvforrások/0861711335">ISBN 0-86171-133-5</a>.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Zürcher, E..szerk.: Leiden. E. J. Brill: <i>The Buddhist Conquest of China</i> (1972)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Buddhist+Conquest+of+China&rft.au=Z%C3%BCrcher%2C+E.&rft.date=1972"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=52" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="infobox sisterproject" style="font-size: 90%;"><b>További információkat találhatsz </b>Buddhizmus<b> témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:</b> <br /> <p><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wiktionary-logo-hu.svg" class="mw-file-description"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/25px-Wiktionary-logo-hu.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/38px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a></span> <a href="https://hu.wiktionary.org/wiki/hu:Buddhizmus" class="extiw" title="wikt:hu:Buddhizmus">Szótári meghatározások</a> a Wikiszótárban<br /> <span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wikibooks-logo.svg" class="mw-file-description"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Wikibooks-logo.svg/25px-Wikibooks-logo.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Wikibooks-logo.svg/38px-Wikibooks-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Wikibooks-logo.svg/50px-Wikibooks-logo.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="300" /></a></span> <a href="https://hu.wikibooks.org/wiki/hu:Buddhizmus" class="extiw" title="b:hu:Buddhizmus">Kézikönyvek</a> a Wikikönyvekben<br /> <span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wikiquote-logo.svg" class="mw-file-description"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Wikiquote-logo.svg/25px-Wikiquote-logo.svg.png" decoding="async" width="25" height="30" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Wikiquote-logo.svg/38px-Wikiquote-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Wikiquote-logo.svg/50px-Wikiquote-logo.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="355" /></a></span> <a href="https://hu.wikiquote.org/wiki/hu:Buddhizmus" class="extiw" title="q:hu:Buddhizmus">Idézetek</a> a Wikidézetben<br /> <span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wikisource-logo.svg" class="mw-file-description"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Wikisource-logo.svg/25px-Wikisource-logo.svg.png" decoding="async" width="25" height="26" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Wikisource-logo.svg/38px-Wikisource-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Wikisource-logo.svg/50px-Wikisource-logo.svg.png 2x" data-file-width="410" data-file-height="430" /></a></span> <a href="https://hu.wikisource.org/wiki/hu:Buddhizmus" class="extiw" title="s:hu:Buddhizmus">Forrásmunkák</a> a Wikiforrásban<br /> <span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Commons-logo.svg" class="mw-file-description"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/25px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="25" height="34" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/38px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></span> <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Special:Search/Buddhizmus" class="extiw" title="c:Special:Search/Buddhizmus">Képek</a> a Commonsban<br /> <span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wikinews-logo.svg" class="mw-file-description"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/24/Wikinews-logo.svg/25px-Wikinews-logo.svg.png" decoding="async" width="25" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/24/Wikinews-logo.svg/38px-Wikinews-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/24/Wikinews-logo.svg/50px-Wikinews-logo.svg.png 2x" data-file-width="759" data-file-height="415" /></a></span> <a href="https://hu.wikinews.org/wiki/hu:Buddhizmus" class="extiw" title="n:hu:Buddhizmus">Hírek</a> a Wikihírekben </p> </div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=zuSqbuqgSlZo.kA4a42Vgq67E&msa=0">Buddhista közösségek, templomok, sztúpák Magyarországon </a><a href="/wiki/Google_T%C3%A9rk%C3%A9p" title="Google Térkép">Google térképen</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.terebess.hu/keletkultinfo/index2.html#bud">Terebess Ázsia Lexikon</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyéb"><span id="Egy.C3.A9b"></span>Egyéb</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=53" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tarrdaniel.com/documents/buddhizmus.htm">Buddhista E-Könyvtár</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.terebess.hu/keletkultinfo/palikanon.html">Buddhista kánon (páli)</a></li> <li><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090213142721/http://vajtful.hu/archivum/276/buddhizmus.html"><i>Buddhizmus</i></a>. vajtful.hu, 2006. április 28. [2009. február 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://vajtful.hu/archivum/276/buddhizmus.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 21.)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20141216193518/http://a-buddha-ujja.hu/">A Buddha Ujja – a Páli Kánon és mai théravádin mesterek szövegei</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://csoma.mtak.hu/">Kőrösi Csoma Sándor – a nyugati világ bódhiszattvája</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://sites.google.com/site/nyugatibuddhizmus/">Nyugati buddhizmus – buddhista modernizmus</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100531033245/http://sites.google.com/site/nyugatibuddhizmus/">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2010. május 31-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Buddhizmus&action=edit&section=54" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:TianTanBuddha_01.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/TianTanBuddha_01.jpg/220px-TianTanBuddha_01.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/TianTanBuddha_01.jpg/330px-TianTanBuddha_01.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/TianTanBuddha_01.jpg/440px-TianTanBuddha_01.jpg 2x" data-file-width="2848" data-file-height="2136" /></a><figcaption>Buddha-szobor <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkongban</a>, Tian Tan</figcaption></figure> <ul><li><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A buddhizmus története">A buddhizmus története</a></li> <li><a href="/wiki/Szerzetess%C3%A9g#Buddhista_szerzetesek" title="Szerzetesség">Buddhista szerzetesek</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B3jegyz%C3%A9k" title="Buddhista szójegyzék">Buddhista szójegyzék</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Buddhistaüldözés">Buddhistaüldözés</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">Buddhizmus körvonalakban</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">Buddhizmus országonként</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_sz%C3%B3cikkek_t%C3%A1rgymutat%C3%B3ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos szócikkek tárgymutatója">Buddhizmussal kapcsolatos szócikkek tárgymutatója</a></li> <li><a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Neves buddhisták listája</a></li> <li><a href="/wiki/Zen" title="Zen">Zen</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Buddhizmussal_kapcsolatos_témák" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background-color:#ffd068"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="background-color:#ffd068;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Buddhizmussal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k" title="Sablon:Buddhizmussal kapcsolatos témák">Sablon:Buddhizmussal kapcsolatos témák</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Buddhizmussal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style="background-color:#ffd068;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Buddhizmussal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style="background-color:#ffd068;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Buddhizmussal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style="background-color:#ffd068;;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Buddhizmussal_kapcsolatos_témák" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a class="mw-selflink selflink">Buddhizmussal</a> <a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">kapcsolatos témák</a></div></th></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2" style="background-color:#ffd068"><div> <ul><li><b><a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">Körvonalakban</a></b></li> <li><b><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B3jegyz%C3%A9k" title="Buddhista szójegyzék">Szójegyzék</a></b></li> <li><b><a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_sz%C3%B3cikkek_t%C3%A1rgymutat%C3%B3ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos szócikkek tárgymutatója">Tárgymutató</a></b></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhizmus_k%C3%B6rvonalakban" title="Buddhizmus körvonalakban">Alapok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/H%C3%A1rom_%C3%A9kess%C3%A9g" title="Három ékesség">Három ékesség</a></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a></li> <li><a href="/wiki/Dharma_(vall%C3%A1s)" title="Dharma (vallás)">Dharma</a></li> <li><a href="/wiki/Szangha" title="Szangha">Szangha</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">Négy nemes igazság</a></li> <li><a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">Nemes nyolcrétű ösvény</a></li> <li><a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">Nirvána</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%BAt_(buddhizmus)" title="Középút (buddhizmus)">Középút</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Buddha</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha_csal%C3%A1dja" title="Gautama Sziddhártha családja">Családja</a> <ul><li><a href="/wiki/Suddh%C3%B3dana" title="Suddhódana">Suddhódana <small>(apja)</small></a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1j%C3%A1_(a_Buddha_anyja)" title="Májá (a Buddha anyja)">Májá <small>(anyja)</small></a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1_Padzs%C3%A1pat%C3%AD_G%C3%B3tam%C3%AD" title="Mahá Padzsápatí Gótamí">Mahá Padzsápatí Gótamí <small>(nevelőanyja)</small></a></li> <li><a href="/wiki/Jas%C3%B3dhar%C3%A1" title="Jasódhará">Jasódhará <small>(felesége)</small></a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1hula" title="Ráhula">Ráhula <small>(fia)</small></a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81nanda" title="Ánanda">Ánanda <small>(unokatestvére)</small></a></li> <li><a href="/wiki/D%C3%A9vadatta" title="Dévadatta">Dévadatta <small>(unokatestvére)</small></a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Buddha_csodat%C3%A9telei" title="Gautama Buddha csodatételei">Csodák</a></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Buddha_filmes_megjelen%C3%ADt%C3%A9sei" title="Gautama Buddha filmes megjelenítései">Filmek</a></li> <li><a href="/wiki/A_Buddha_fizikai_jellemz%C5%91i" title="A Buddha fizikai jellemzői">Fizikai jellemzői</a></li> <li><a href="/wiki/Helyek_list%C3%A1ja,_ahol_Gautama_Buddha_megsz%C3%A1llt" title="Helyek listája, ahol Gautama Buddha megszállt">Helyek listája, ahol a Buddha megszállt</a></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Buddha_ikonogr%C3%A1fi%C3%A1ja_Laoszban_%C3%A9s_Thaif%C3%B6ld%C3%B6n" title="Gautama Buddha ikonográfiája Laoszban és Thaiföldön">Ikonográfia</a></li> <li><a href="/wiki/A_Buddha_l%C3%A1bnyoma" title="A Buddha lábnyoma">Lábnyoma</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A9gy_gondolat%C3%A9breszt%C5%91_l%C3%A1tv%C3%A1ny" title="Négy gondolatébresztő látvány">Négy gondolatébresztő látvány</a></li> <li><a href="/wiki/A_Buddha_sz%C3%BClet%C3%A9snapja" title="A Buddha születésnapja">Születésnapja</a></li> <li><a href="/wiki/Tath%C3%A1gata" title="Tathágata">Tathágata</a></li> <li><a href="/wiki/Gautama_Buddha_a_vil%C3%A1gvall%C3%A1sokban" title="Gautama Buddha a világvallásokban">Világvallásokban</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B3jegyz%C3%A9k" title="Buddhista szójegyzék">Főbb<br />fogalmak</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_l%C3%A9t_h%C3%A1rom_ism%C3%A9rve" title="A lét három ismérve">A lét három ismérve</a> <ul><li><a href="/wiki/Muland%C3%B3s%C3%A1g" title="Mulandóság">Mulandóság</a></li> <li><a href="/wiki/Dukkha" title="Dukkha">Szenvedés</a></li> <li><a href="/wiki/Anatta" title="Anatta">Én-nélküliség</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhicsitta" title="Bódhicsitta">Bódhicsitta</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">Bódhiszattva</a></li> <li><a href="/wiki/Buddha-term%C3%A9szet" title="Buddha-természet">Buddha-természet</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">Buddhaság</a></li> <li><a href="/wiki/Dzogcsen" title="Dzogcsen">Dzogcsen</a></li> <li><a href="/wiki/Indrija" title="Indrija">Érzékszervek</a></li> <li><a href="/wiki/F%C3%BCgg%C5%91_keletkez%C3%A9s" title="Függő keletkezés">Függő keletkezés</a></li> <li><a href="/wiki/Karma_a_buddhizmusban" title="Karma a buddhizmusban">Karma</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%A9t_igazs%C3%A1g_tana" title="Két igazság tana">Két igazság tana</a></li> <li><a href="/wiki/Megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_a_buddhizmusban" title="Megvilágosodás a buddhizmusban">Megvilágosodás (felébredés)</a></li> <li><a href="/wiki/Parinirv%C3%A1na" title="Parinirvána">Parinirvána</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%96t_akad%C3%A1ly_(buddhizmus)" title="Öt akadály (buddhizmus)">Öt akadály</a></li> <li><a href="/wiki/Szkandha" title="Szkandha">Öt halmaz</a></li> <li><a href="/wiki/Tanh%C3%A1" title="Tanhá">Sóvárgás</a></li> <li><a href="/wiki/Szansz%C3%A1ra_(buddhizmus)" title="Szanszára (buddhizmus)">Szamszára</a></li> <li><a href="/wiki/Szankh%C3%A1ra" title="Szankhára">Szankhára</a></li> <li><a href="/wiki/Kl%C3%A9s%C3%A1k_(buddhizmus)" title="Klésák (buddhizmus)">Szennyeződések</a></li> <li><a href="/wiki/Avidj%C3%A1_(buddhizmus)" title="Avidjá (buddhizmus)">Tévelygés</a></li> <li><a href="/wiki/Tathat%C3%A1" title="Tathatá">Tathatá</a></li> <li><a href="/wiki/Tudatfolyam" title="Tudatfolyam">Tudatfolyam</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%A9kly%C3%B3_(buddhizmus)" title="Béklyó (buddhizmus)">Tíz béklyó</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%9Ajrasz%C3%BClet%C3%A9s_(buddhizmus)" title="Újraszületés (buddhizmus)">Újraszületés</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%BAnjata" title="Súnjata">Üresség</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_kozmol%C3%B3gia" title="Buddhista kozmológia">Kozmológia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/%C3%89rz%C3%A9ki_v%C3%A1gyak_birodalma" title="Érzéki vágyak birodalma">Hat birodalom</a> <ul><li><a href="/wiki/D%C3%A9va_(buddhizmus)" title="Déva (buddhizmus)">Menny</a></li> <li><a href="/wiki/Az_emberi_l%C3%A9ny_a_buddhizmusban" title="Az emberi lény a buddhizmusban">Emberek birodalma</a></li> <li><a href="/wiki/Asz%C3%BAra_(buddhizmus)" title="Aszúra (buddhizmus)">Félistenek birodalma</a></li> <li><a href="/wiki/Pr%C3%A9ta" title="Préta">Éhes szellemek birodalma</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81llatok_a_buddhizmusban" title="Állatok a buddhizmusban">Állatok birodalma</a></li> <li><a href="/wiki/Naraka_(buddhizmus)" title="Naraka (buddhizmus)">Pokol</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Trailokja" title="Trailokja">Három létsík</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%ADz_spiritu%C3%A1lis_birodalom" title="Tíz spirituális birodalom">Tíz spirituális birodalom</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhista_gyakorlatok" title="Kategória:Buddhista gyakorlatok">Gyakorlatok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/H%C3%A1rmas_gyakorlat_(buddhizmus)" title="Hármas gyakorlat (buddhizmus)">Hármas gyakorlat</a> <ul><li><a href="/wiki/S%C3%ADla" title="Síla">Erkölcs</a></li> <li><a href="/wiki/Szam%C3%A1dhi" title="Szamádhi">Koncentráció</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B6lcsess%C3%A9g_a_buddhizmusban" title="Bölcsesség a buddhizmusban">Bölcsesség</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Iddhip%C3%A1da" title="Iddhipáda">Az erő alapjai</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_elk%C3%B6telezetts%C3%A9g" title="Buddhista elkötelezettség">Buddhista elkötelezettség</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Buddhista meditáció">Meditáció</a> <ul><li><a href="/wiki/Mantra" title="Mantra">Mantrák</a></li> <li><a href="/wiki/Kammatth%C3%A1na" title="Kammatthána">Kammatthána</a></li> <li><a href="/wiki/Anusszati" title="Anusszati">Felidézés</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81n%C3%A1p%C3%A1naszati" title="Ánápánaszati">Légzés tudatossága</a></li> <li><a href="/wiki/Szamatha" title="Szamatha">Békesség meditáció</a></li> <li><a href="/wiki/Vipasszana" title="Vipasszana">Belátás meditáció (Vipasszana)</a></li> <li><a href="/wiki/Zazen" title="Zazen">Zazen</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%B3an" title="Kóan">Kóan</a></li> <li><a href="/wiki/Mandala" title="Mandala">Mandala</a></li> <li><a href="/wiki/Tantra" title="Tantra">Tantra</a></li> <li><a href="/wiki/Tert%C3%B6n" title="Tertön">Tertön</a></li> <li><a href="/wiki/Terma_(tan%C3%ADt%C3%A1s)" title="Terma (tanítás)">Terma</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Bh%C3%A1vana" title="Bhávana">Bhávana</a></li> <li><a href="/wiki/Dhj%C3%A1na_a_buddhizmusban" title="Dhjána a buddhizmusban">Dhjána</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%ADrja" title="Vírja">Erőfeszítés</a> <ul><li><a href="/wiki/N%C3%A9gy_helyes_er%C5%91fesz%C3%ADt%C3%A9s" title="Négy helyes erőfeszítés">Négy helyes erőfeszítés</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/%C3%89rdem_(buddhizmus)" title="Érdem (buddhizmus)">Érdem</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A9t_megvil%C3%A1gosod%C3%A1si_t%C3%A9nyez%C5%91" title="Hét megvilágosodási tényező">Hét megvilágosodási tényező</a> <ul><li><a href="/wiki/Szati_(buddhizmus)" title="Szati (buddhizmus)">Szati</a></li> <li><a href="/wiki/Dhamma-vicsaja" title="Dhamma-vicsaja">Dhamma-vicsaja</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%ADti" title="Píti">Píti</a></li> <li><a href="/wiki/Passzaddhi" title="Passzaddhi">Passzaddhi</a></li></ul></li></ul> <ul><li><a href="/wiki/Nekkhamma" title="Nekkhamma">Lemondás</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhipakkhija-dhamma" title="Bódhipakkhija-dhamma">Megvilágosodási képességek</a></li> <li><a href="/wiki/Mened%C3%A9kv%C3%A9tel_(buddhizmus)" title="Menedékvétel (buddhizmus)">Menedékvétel</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%ADla" title="Síla">Moralitás</a> <ul><li><a href="/wiki/%C3%96t_fogadalom_(buddhizmus)" title="Öt fogadalom (buddhizmus)">Fogadalmak</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattvafogadalom" title="Bódhiszattvafogadalom">Bódhiszattvafogadalom</a></li> <li><a href="/wiki/Pr%C3%A1timoksa" title="Prátimoksa">Prátimoksa</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/D%C3%A1na" title="Dána">Nagylelkűség</a></li> <li><a href="/wiki/Brahma-vih%C3%A1ra" title="Brahma-vihára">Négy mérhetetlen</a> <ul><li><a href="/wiki/Mett%C3%A1_(buddhizmus)" title="Mettá (buddhizmus)">Szerető kedvesség</a></li> <li><a href="/wiki/Karun%C3%A1" title="Karuná">Együttérzés</a></li> <li><a href="/wiki/Mudit%C3%A1" title="Muditá">Együtt-érző öröm</a></li> <li><a href="/wiki/Upekkha" title="Upekkha">Egykedvűség</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/%C3%96t_er%C5%91ss%C3%A9g" title="Öt erősség">Öt erősség</a></li> <li><a href="/wiki/Paritta" title="Paritta">Paritta</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%BAdzsa_(buddhizmus)" title="Púdzsa (buddhizmus)">Púdzsa</a> <ul><li><a href="/wiki/Felaj%C3%A1nl%C3%A1s_(buddhizmus)" title="Felajánlás (buddhizmus)">Felajánlás</a></li> <li><a href="/wiki/Leborul%C3%A1s_(buddhizmus)" title="Leborulás (buddhizmus)">Leborulás</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_k%C3%A1nt%C3%A1l%C3%A1s" title="Buddhista kántálás">Kántálás</a></li> <li><a href="/wiki/Szatipatth%C3%A1na" title="Szatipatthána">Szatipatthána</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1ramita" title="Páramita">Tökéletességek</a></li> <li><a href="/wiki/Tudatos_jelenl%C3%A9t" title="Tudatos jelenlét">Tudatos jelenlét</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Nirv%C3%A1na" title="Nirvána">Nirvána</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_megvil%C3%A1gosod%C3%A1s_n%C3%A9gy_szintje" title="A megvilágosodás négy szintje">A megvilágosodás négy szintje</a> <ul><li><a href="/wiki/Szot%C3%A1panna" title="Szotápanna">Folyamba-lépő</a></li> <li><a href="/wiki/Szakad%C3%A1g%C3%A1mi" title="Szakadágámi">Egyszer-visszatérő</a></li> <li><a href="/wiki/An%C3%A1g%C3%A1mi" title="Anágámi">Nem-visszatérő</a></li> <li><a href="/wiki/Arhat" title="Arhat">Arhat</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattva" title="Bódhiszattva">Bódhiszattva</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhas%C3%A1g" title="Buddhaság">Buddha típusok</a></li> <li><a href="/wiki/Pratj%C3%A9kabuddha" title="Pratjékabuddha">Magán buddha</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_szerzetess%C3%A9g" title="Buddhista szerzetesség">Szerzetesség</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/An%C3%A1g%C3%A1rika" title="Anágárika">Anágárika</a></li> <li><a href="/wiki/Bhikkhuni" title="Bhikkhuni">Apáca</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81cs%C3%A1n" title="Ácsán">Ácsán</a></li> <li><a href="/wiki/Gese" title="Gese">Gese</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1ztulajdonos_(buddhizmus)" title="Háztulajdonos (buddhizmus)">Háztulajdonos</a></li> <li><a href="/wiki/L%C3%A1ma_(buddhizmus)" title="Láma (buddhizmus)">Láma</a></li> <li><a href="/wiki/Sr%C3%A1man%C3%A9ra" title="Srámanéra">Szerzetesnövendék (fiú)</a></li> <li><a href="/wiki/Sr%C3%A1man%C3%A9ri" title="Srámanéri">Szerzetesnövendék (lány)</a></li> <li><a href="/wiki/Rinpocse" title="Rinpocse">Rinpocse</a></li> <li><a href="/wiki/Szej%C3%A1d%C3%B3" title="Szejádó">Szejádó</a></li> <li><a href="/wiki/Bhikkhu" title="Bhikkhu">Szerzetes</a></li> <li><a href="/wiki/Sr%C3%A1vaka" title="Srávaka">Tanítvány</a></li> <li><a href="/wiki/Tulku" title="Tulku">Tulku</a></li> <li><a href="/wiki/Up%C3%A1szaka_%C3%A9s_up%C3%A1szik%C3%A1" title="Upászaka és upásziká">Világi követő</a></li> <li><a href="/wiki/Zen_mester" title="Zen mester">Zen mester</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Legfőbb<br />alakok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a></li> <li><a href="/wiki/Anuruddha" title="Anuruddha">Anuruddha</a></li> <li><a href="/wiki/Aszanga" title="Aszanga">Aszanga</a></li> <li><a href="/wiki/Aszita" title="Aszita">Aszita</a></li> <li><a href="/wiki/Asszadzsi" title="Asszadzsi">Asszadzsi</a></li> <li><a href="/wiki/At%C3%ADsa" title="Atísa">Atísa</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A1riputta" title="Száriputta">Száriputta</a></li> <li><a href="/wiki/Maudgalj%C3%A1jana" title="Maudgaljájana">Maudgaljájana</a></li> <li><a href="/wiki/Bh%C3%ADmr%C3%A1o_R%C3%A1mdzs%C3%AD_%C3%81mb%C3%A9dkar" title="Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar">Ámbédkar</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%81nanda" title="Ánanda">Ánanda</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhidharma" title="Bódhidharma">Bódhidharma</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhag%C3%B3sza" title="Buddhagósza">Buddhagósza</a></li> <li><a href="/wiki/Csanna_(buddhizmus)" title="Csanna (buddhizmus)">Csanna</a></li> <li><a href="/wiki/Dalai_l%C3%A1ma" title="Dalai láma">Dalai láma</a></li> <li><a href="/wiki/Jasza_(Buddha_tan%C3%ADtv%C3%A1nya)" title="Jasza (Buddha tanítványa)">Jasza</a></li> <li><a href="/wiki/Karmapa" title="Karmapa">Karmapa</a></li> <li><a href="/wiki/Kh%C3%A9ma" title="Khéma">Khéma</a></li> <li><a href="/wiki/Kaundinja" title="Kaundinja">Kaundinja</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1tj%C3%A1jana" title="Kátjájana">Kátjájana</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1k%C3%A1sjapa" title="Mahákásjapa">Mahákásjapa</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1_Padzs%C3%A1pat%C3%AD_G%C3%B3tam%C3%AD" title="Mahá Padzsápatí Gótamí">Mahá Padzsápatí Gótamí</a></li> <li><a href="/wiki/Nanda_(herceg)" title="Nanda (herceg)">Nanda</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A1gasz%C3%A9na" title="Nágaszéna">Nágaszéna</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A1g%C3%A1rdzsuna" title="Nágárdzsuna">Nágárdzsuna</a></li> <li><a href="/wiki/Nicsiren" title="Nicsiren">Nicsiren</a></li> <li><a href="/wiki/Padmaszambhava" title="Padmaszambhava">Padmaszambhava</a></li> <li><a href="/wiki/Pancsen_l%C3%A1ma" title="Pancsen láma">Pancsen láma</a></li> <li><a href="/wiki/Punna" title="Punna">Punna</a></li> <li><a href="/wiki/Szubh%C3%BAti" title="Szubhúti">Szubhúti</a></li> <li><a href="/wiki/Up%C3%A1li" title="Upáli">Upáli</a></li> <li><a href="/wiki/Uppalavann%C3%A1" title="Uppalavanná">Uppalavanná</a></li> <li><a href="/wiki/Vaszubandhu" title="Vaszubandhu">Vaszubandhu</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_sz%C3%B6vegek" title="Buddhista szövegek">Szövegek</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Tripitaka</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na_sz%C3%BAtr%C3%A1k" title="Mahájána szútrák">Mahájána szútrák</a></li> <li><a href="/wiki/Tipitaka" title="Tipitaka">Páli kánon</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhista_k%C3%A1non" title="Kínai buddhista kánon">Kínai buddhista kánon</a></li> <li><a href="/wiki/Tibeti_buddhista_k%C3%A1non" title="Tibeti buddhista kánon">Tibeti buddhista kánon</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/A_buddhizmus_iskol%C3%A1i" title="A buddhizmus iskolái">Irányzatok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Théraváda</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a> <ul><li><a href="/wiki/Zen" title="Zen">Zen</a></li> <li><a href="/wiki/Tiszta_F%C3%B6ld_buddhizmus" title="Tiszta Föld buddhizmus">Tiszta Föld</a></li> <li><a href="/wiki/Tientaj" title="Tientaj">Tientaj</a></li> <li><a href="/wiki/Nicsiren_buddhizmus" title="Nicsiren buddhizmus">Nicsiren</a></li> <li><a href="/wiki/Madhjamaka" title="Madhjamaka">Madhjamaka</a></li> <li><a href="/wiki/J%C3%B3g%C3%A1cs%C3%A1ra" title="Jógácsára">Jógácsára</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Navaj%C3%A1na" title="Navajána">Navajána</a></li> <li><a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a> <ul><li><a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibeti buddhizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Singon_buddhizmus" title="Singon buddhizmus">Singon</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Korai_buddhista_iskol%C3%A1k" title="Korai buddhista iskolák">Korai buddhista iskolák</a></li> <li><a href="/wiki/El%C5%91-szektari%C3%A1nus_buddhizmus" title="Elő-szektariánus buddhizmus">Elő-szektariánus buddhizmus</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhizmus_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="Buddhizmus országonként">Országok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Buddhizmus_Bangladesben" title="Buddhizmus Bangladesben">Banglades</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Bhut%C3%A1nban" title="Buddhizmus Bhutánban">Bhután</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Burm%C3%A1ban" title="Buddhizmus Burmában">Burma</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Kambodzs%C3%A1ban" title="Buddhizmus Kambodzsában">Kambodzsa</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kína</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">India</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Indon%C3%A9zi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Indonéziában">Indonézia</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Jap%C3%A1nban" title="Buddhizmus Japánban">Japán</a></li> <li><a href="/wiki/Koreai_buddhizmus" title="Koreai buddhizmus">Korea</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Laoszban" title="Buddhizmus Laoszban">Laosz</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Malajzi%C3%A1ban" title="Buddhizmus Malajziában">Malajzia</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Mong%C3%B3li%C3%A1ban" title="Buddhizmus Mongóliában">Mongólia</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Nep%C3%A1lban" title="Buddhizmus Nepálban">Nepál</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Pakiszt%C3%A1nban" title="Buddhizmus Pakisztánban">Pakisztán</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Oroszorsz%C3%A1gban" title="Buddhizmus Oroszországban">Oroszországban</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Szingap%C3%BArban" title="Buddhizmus Szingapúrban">Szingapúr</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Sr%C3%AD_Lank%C3%A1n" title="Buddhizmus Srí Lankán">Sri Lanka</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Tajvanban" title="Buddhizmus Tajvanban">Tajvan</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Thaif%C3%B6ld%C3%B6n" title="Buddhizmus Thaiföldön">Thaiföld</a></li> <li><a href="/wiki/Tibeti_buddhizmus" title="Tibeti buddhizmus">Tibet</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Vietn%C3%A1mban" title="Buddhizmus Vietnámban">Vietnám</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_a_K%C3%B6zel-Keleten" title="Buddhizmus a Közel-Keleten">Közel-Kelet</a> <ul><li><a href="/wiki/Buddhizmus_Ir%C3%A1nban" title="Buddhizmus Iránban">Irán</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Eur%C3%B3p%C3%A1ban" title="Buddhizmus Európában">Európa</a> <ul><li><a href="/wiki/Buddhizmus_Ausztri%C3%A1ban" title="Buddhizmus Ausztriában">Ausztria</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_N%C3%A9metorsz%C3%A1gban" title="Buddhizmus Németországban">Németország</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Franciaorsz%C3%A1gban" title="Buddhizmus Franciaországban">Franciaország</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Magyarorsz%C3%A1gon" title="Buddhizmus Magyarországon">Magyarország</a></li></ul></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A buddhizmus története">Története</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_buddhizmus_id%C5%91rend_szerint" title="A buddhizmus időrend szerint">Időrend</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_zsinatok" title="Buddhista zsinatok">Buddhista zsinatok</a> (<a href="/wiki/Els%C5%91_buddhista_zsinat" title="Első buddhista zsinat">1.</a>, <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_buddhista_zsinat" title="Második buddhista zsinat">2.</a>, <a href="/wiki/Harmadik_buddhista_zsinat" title="Harmadik buddhista zsinat">3.</a>, <a href="/wiki/Negyedik_buddhista_zsinat" title="Negyedik buddhista zsinat">4.</a>, <a href="/wiki/%C3%96t%C3%B6dik_buddhista_zsinat" title="Ötödik buddhista zsinat">5.</a>, <a href="/wiki/Hatodik_buddhista_zsinat" title="Hatodik buddhista zsinat">6.</a>)</li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_t%C3%B6rt%C3%A9nete_Indi%C3%A1ban" title="A buddhizmus története Indiában">A buddhizmus története Indiában</a></li> <li><a href="/wiki/As%C3%B3ka" title="Asóka">Asóka</a></li> <li><a href="/wiki/Gr%C3%A9ko-buddhizmus" title="Gréko-buddhizmus">Gréko-buddhizmus</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_r%C3%B3mai_vil%C3%A1g" title="A buddhizmus és a római világ">A buddhizmus és a római világ</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_terjed%C3%A9se_a_selyem%C3%BAton" title="A buddhizmus terjedése a selyemúton">A buddhizmus terjedése a selyemúton</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Buddhistaüldözés">Buddhistaüldözés</a></li> <li><a href="/wiki/N%C5%91k_a_buddhizmusban" title="Nők a buddhizmusban">Nők a buddhizmusban</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmus_Nyugaton" title="Buddhizmus Nyugaton">Buddhizmus Nyugaton</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_modernizmus" title="Buddhista modernizmus">Buddhista modernizmus</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhista_filoz%C3%B3fia" title="Buddhista filozófia">Filozófia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Abhidharma" title="Abhidharma">Abhidharma</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_atomizmus" title="Buddhista atomizmus">Atomizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhol%C3%B3gia" title="Buddhológia">Buddhológia</a></li> <li><a href="/wiki/Elk%C3%B6telezett_buddhizmus" title="Elkötelezett buddhizmus">Elkötelezett buddhizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_etika" title="Buddhista etika">Etika</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let" title="A buddhizmus és az evolúciós elmélet">Evolúció</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_gazdas%C3%A1g" title="Buddhista gazdaság">Gazdaság</a></li> <li><a href="/wiki/Humanista_buddhizmus" title="Humanista buddhizmus">Humanizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Isten_a_buddhizmusban" title="Isten a buddhizmusban">Isten</a></li> <li><a href="/wiki/Megv%C3%A1laszolatlan_k%C3%A9rd%C3%A9sek" title="Megválaszolatlan kérdések">Megválaszolatlan kérdések</a></li> <li><a href="/wiki/Nyolcfajta_tudatoss%C3%A1g" title="Nyolcfajta tudatosság">Nyolcfajta tudatosság</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_szocializmus" title="Buddhista szocializmus">Szocializmus</a></li> <li><a href="/wiki/Val%C3%B3s%C3%A1g_a_buddhizmusban" title="Valóság a buddhizmusban">Valóság</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/A_buddhizmus_kultur%C3%A1lis_jegyei" title="A buddhizmus kulturális jegyei">Kultúra</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_fog_temploma" title="A fog temploma">A fog temploma</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhifa" title="Bódhifa">Bódhifa</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhar%C3%BApa" title="Buddharúpa">Buddha-szobor</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Buddhista építészet">Építészet</a> <ul><li><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_buddhista_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Japán buddhista építészet">Japán buddhista építészet</a></li> <li><a href="/wiki/Vih%C3%A1ra" title="Vihára">Vihára</a></li> <li><a href="/wiki/Vat_(kolostortemplom)" title="Vat (kolostortemplom)">Vat</a></li> <li><a href="/wiki/Szt%C3%BApa" title="Sztúpa">Sztúpa</a></li> <li><a href="/wiki/Pagoda" title="Pagoda">Pagoda</a></li> <li><a href="/wiki/Thai_templom%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Thai templomépítészet">Thai templomépítészet</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Imaker%C3%A9k" title="Imakerék">Imakerék</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_konyham%C5%B1v%C3%A9szet" title="Buddhista konyhaművészet">Konyha</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_k%C3%B6lt%C3%A9szet" title="Buddhista költészet">Költészet</a></li> <li><a href="/wiki/Mah%C3%A1b%C3%B3dhi_templom" title="Mahábódhi templom">Mahábódhi templom</a></li> <li><a href="/wiki/Mantra" title="Mantra">Mantra</a> <ul><li><a href="/wiki/Om_mani_padme_hum" title="Om mani padme hum">Om mani padme hum</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_imaf%C3%BCz%C3%A9r" title="Buddhista imafüzér">Málá</a></li> <li><a href="/wiki/Mudr%C3%A1" title="Mudrá">Mudrá</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_m%C5%B1v%C3%A9szet" title="Buddhista művészet">Művészet</a> <ul><li><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_buddhista_m%C5%B1v%C3%A9szet" title="Japán buddhista művészet">Japán buddhista művészet</a></li> <li><a href="/wiki/Gandh%C3%A1ra_m%C5%B1v%C3%A9szete" title="Gandhára művészete">Gréko-buddhista művészet</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_napt%C3%A1r" title="Buddhista naptár">Naptár</a></li> <li><a href="/wiki/Pu-taj_(Nevet%C5%91_Buddha)" title="Pu-taj (Nevető Buddha)">Pu-taj</a></li> <li><a href="/wiki/Sri_Maha_Bodhi" title="Sri Maha Bodhi">Sri Maha Bodhi</a></li> <li><a href="/wiki/Kasaja" title="Kasaja">Szerzetesi viselet</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_szimbolizmus" title="Buddhista szimbolizmus">Szimbolizmus</a> <ul><li><a href="/wiki/Dharmacsakra" title="Dharmacsakra">Dharmacsakra</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_z%C3%A1szl%C3%B3" title="Buddhista zászló">Zászló</a></li> <li><a href="/wiki/Bhavacsakra" title="Bhavacsakra">Bhavacsakra</a></li> <li><a href="/wiki/Thangka" title="Thangka">Thangka</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_%C3%BCnnepek" title="Buddhista ünnepek">Ünnepek</a> <ul><li><a href="/wiki/V%C3%A9sz%C3%A1k" title="Vészák">Vészák</a></li> <li><a href="/wiki/Up%C3%B3szatha" title="Upószatha">Upószatha</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1gha_p%C3%BAdzs%C3%A1" title="Mágha púdzsá">Mágha púdzsá</a></li> <li><a href="/wiki/Aszalha_p%C3%BAdzs%C3%A1" title="Aszalha púdzsá">Aszalha púdzsá</a></li> <li><a href="/wiki/Vassza" title="Vassza">Elvonulás az esős évszakban</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_vegetarianizmus" title="Buddhista vegetarianizmus">Vegetarianizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_zar%C3%A1ndoklat" title="Buddhista zarándoklat">zarándoklat</a> <ul><li><a href="/wiki/Lumbini" title="Lumbini">Lumbini</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1j%C3%A1_d%C3%A9v%C3%AD_templom_(Lumbini)" title="Májá déví templom (Lumbini)">Májá déví templom</a></li> <li><a href="/wiki/Bodh-Gaja" title="Bodh-Gaja">Bodh-Gaja</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A1rn%C3%A1th" title="Szárnáth">Szárnáth</a></li> <li><a href="/wiki/Kus%C3%ADnagar" title="Kusínagar">Kusínagar</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_zene" title="Buddhista zene">Zene</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_sz%C3%B3cikkek_t%C3%A1rgymutat%C3%B3ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos szócikkek tárgymutatója">Egyéb</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Aval%C3%B3kit%C3%A9svara" title="Avalókitésvara">Avalókitésvara</a> <ul><li><a href="/wiki/Kuanjin" title="Kuanjin">Kuanjin</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/%C3%81tad%C3%A1si_vonal_(buddhizmus)" title="Átadási vonal (buddhizmus)">Átadási vonal</a></li> <li><a href="/wiki/Amit%C3%A1bha" title="Amitábha">Amitábha</a></li> <li><a href="/wiki/Brahma" title="Brahma">Brahmá</a></li> <li><a href="/wiki/Dhammapada" title="Dhammapada">Dhammapada</a></li> <li><a href="/wiki/Dharma_besz%C3%A9d" title="Dharma beszéd">Dharma beszéd</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%ADnaj%C3%A1na" title="Hínajána">Hínajána</a></li> <li><a href="/wiki/Kalpa_(eon)" title="Kalpa (eon)">Kalpa</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%B3lij%C3%A1k" title="Kóliják">Kóliják</a></li> <li><a href="/wiki/Abhidnya" title="Abhidnya">Magasabb tudás</a></li> <li><a href="/wiki/Maitr%C3%A9ja" title="Maitréja">Maitréja</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ra_(d%C3%A9mon)" title="Mára (démon)">Mára</a></li> <li><a href="/wiki/Omamori" title="Omamori">Omamori</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1li_nyelv" title="Páli nyelv">Páli</a></li> <li><a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">Szanszkrit</a></li> <li><a href="/wiki/Szokkuram" title="Szokkuram">Szokkuram</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%BAtra" title="Szútra">Szútra</a></li> <li><a href="/wiki/Sak_yant" title="Sak yant">Tetoválás (Sak yant)</a></li> <li><a href="/wiki/Tudat_%C3%A9s_%C3%89let_int%C3%A9zet" class="mw-redirect" title="Tudat és Élet intézet">Tudat és Élet intézet</a></li> <li><a href="/wiki/Vinaja" title="Vinaja">Vinaja</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_buddhizmus" title="Kategória:Összehasonlító buddhizmus">A buddhizmus<br />és a…</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_dzsainizmus" title="A buddhizmus és a dzsainizmus">Dzsainizmus</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_az_evol%C3%BAci%C3%B3s_elm%C3%A9let" title="A buddhizmus és az evolúciós elmélet">Evolúció</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_gazdas%C3%A1g" title="Buddhista gazdaság">Gazdaság</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_n%C3%A9zetek_a_hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9sr%C5%91l" title="Buddhista nézetek a halálbüntetésről">Halálbüntetés</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_hinduizmus" title="A buddhizmus és a hinduizmus">Hinduizmus</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_keleti_vall%C3%A1sok" title="A buddhizmus és a keleti vallások">Keleti vallások</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="A buddhizmus és a kereszténység">Kereszténység</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_pszichol%C3%B3gia" title="A buddhizmus és a pszichológia">Pszichológia</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_szexualit%C3%A1s" title="A buddhizmus és a szexualitás">Szexualitás</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_nyugati_tudom%C3%A1nyok" title="A buddhizmus és a nyugati tudományok">Tudomány</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="background-color:#ffd068;width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhizmussal_kapcsolatos_list%C3%A1k" title="Kategória:Buddhizmussal kapcsolatos listák">Listák</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Buddh%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Buddhák listája">Buddhák</a></li> <li><a href="/wiki/Neves%C3%ADtett_buddh%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Nevesített buddhák listája">Nevesített buddhák</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B3dhiszattv%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Bódhiszattvák listája">Bódhiszattvák</a></li> <li><a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Buddhisták</a></li> <li><a href="/wiki/Szutt%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Szutták listája">Szutták</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhizmussal_kapcsolatos_k%C3%B6nyvek_list%C3%A1ja" title="Buddhizmussal kapcsolatos könyvek listája">Könyvek</a></li> <li><a href="/wiki/Buddhista_templomok_list%C3%A1ja" title="Buddhista templomok listája">Templomok</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2" style="background-color:#ffd068"><div> <ul><li><b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Buddhizmus" title="Portál:Buddhizmus">Portál</a></b></li> <li><b><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhizmus" title="Kategória:Buddhizmus">Kategória</a></b></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Gautama_Buddha" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2" style="background:#ffd068"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";background:#ffd068;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Gautama_Buddha" title="Sablon:Gautama Buddha">Sablon:Gautama Buddha</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Gautama_Buddha"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";background:#ffd068;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Gautama_Buddha"><span title="A sablon vitalapja" style=";background:#ffd068;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Gautama_Buddha&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";background:#ffd068;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Gautama_Buddha" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha" title="Gautama Sziddhártha">Gautama Buddha</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a class="mw-selflink selflink">Buddhizmus</a> •  <a href="/wiki/Dhammacsakkappavattana-szutta" title="Dhammacsakkappavattana-szutta">Fő tanítások</a> (<a href="/wiki/N%C3%A9gy_nemes_igazs%C3%A1g" title="Négy nemes igazság">Négy nemes igazság</a> • <a href="/wiki/Nemes_nyolcr%C3%A9t%C5%B1_%C3%B6sv%C3%A9ny" title="Nemes nyolcrétű ösvény">Nemes nyolcrétű ösvény</a> • <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%BAt_(buddhizmus)" title="Középút (buddhizmus)">Középút</a> • <a href="/wiki/Dhammapada" title="Dhammapada">mondások</a>)  • <a href="/wiki/Neves_buddhist%C3%A1k_list%C3%A1ja" title="Neves buddhisták listája">Tanítványok</a> • (<a href="/wiki/Gautama_Buddha_t%C3%ADz_legf%C5%91bb_tan%C3%ADtv%C3%A1nya" title="Gautama Buddha tíz legfőbb tanítványa">Tíz legfőbb tanítvány</a>) • <a href="/wiki/N%C3%A9gy_gondolat%C3%A9breszt%C5%91_l%C3%A1tv%C3%A1ny" title="Négy gondolatébresztő látvány">Négy látvány</a> • <a href="/wiki/Gautama_Sziddh%C3%A1rtha_csal%C3%A1dja" title="Gautama Sziddhártha családja">Család</a> • <a href="/wiki/Helyek_list%C3%A1ja,_ahol_Gautama_Buddha_megsz%C3%A1llt" title="Helyek listája, ahol Gautama Buddha megszállt">Helyek</a> • (<a href="/wiki/Bodh-Gaja" title="Bodh-Gaja">Bodh-Gaja</a>), <a href="/wiki/B%C3%B3dhifa" title="Bódhifa">Bódhifa</a> • <a href="/wiki/Buddhista_zar%C3%A1ndoklat" title="Buddhista zarándoklat">zarándokhelyek</a> • <a href="/wiki/Gautama_Buddha_csodat%C3%A9telei" title="Gautama Buddha csodatételei">csodák</a> • <a href="/wiki/A_Buddha_sz%C3%BClet%C3%A9snapja" title="A Buddha születésnapja">Születésnap</a> • <a href="/wiki/Aszita" title="Aszita">Megjövendölése</a> • <a href="/wiki/A_Buddha_fizikai_jellemz%C5%91i" title="A Buddha fizikai jellemzői">Fizikai jellemzői</a> • <a href="/wiki/A_Buddha_l%C3%A1bnyoma" title="A Buddha lábnyoma">Lábnyom</a> • <a href="/wiki/Buddhar%C3%BApa" title="Buddharúpa">Buddha-szobrok</a> • <a href="/wiki/Gautama_Buddha_ikonogr%C3%A1fi%C3%A1ja_Laoszban_%C3%A9s_Thaif%C3%B6ld%C3%B6n" title="Gautama Buddha ikonográfiája Laoszban és Thaiföldön">Ikonográfia</a> • <a href="/wiki/Gautama_Buddha_filmes_megjelen%C3%ADt%C3%A9sei" title="Gautama Buddha filmes megjelenítései">Filmek</a> • <a href="/wiki/Gautama_Buddha_a_vil%C3%A1gvall%C3%A1sokban" title="Gautama Buddha a világvallásokban">Gautama Buddha a világvallásokban</a> • <a href="/wiki/A_nagy_elt%C3%A1voz%C3%A1s" title="A nagy eltávozás">A palota elhagyásának története (A nagy eltávozás)</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Vallás" style="padding:3px"><table class="nowraplinks navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k" title="Sablon:Vallással kapcsolatos témák">Sablon:Vallással kapcsolatos témák</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Vall%C3%A1ssal_kapcsolatos_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Vallás" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">Vallás</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/w/index.php?title=Sablon:F%C5%91bb_csoportok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Főbb csoportok (a lap nem létezik)">Sablon:Főbb csoportok</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:F%C5%91bb_csoportok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:F%C5%91bb_csoportok"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:F%C5%91bb_csoportok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Főbb_csoportok" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Vall%C3%A1sok_%C3%A9s_spiritu%C3%A1lis_hagyom%C3%A1nyok_list%C3%A1ja" title="Vallások és spirituális hagyományok listája">Főbb csoportok</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%81brah%C3%A1mi_vall%C3%A1sok" title="Ábrahámi vallások">Ábrahámi</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">Kereszténység</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Nyugati</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Katolicizmus" title="Katolicizmus">Katolicizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">Protestantizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Unitarizmus" title="Unitarizmus">Unitáriusok</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">Anabaptisták</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Keleti_kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1zak" class="mw-redirect" title="Keleti keresztény egyházak">Keleti</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Ortodox_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Ortodox kereszténység">Ortodox</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%93keleti_egyh%C3%A1zak" title="Ókeleti egyházak">Ókeleti</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Keleti_katolikus_egyh%C3%A1zak" title="Keleti katolikus egyházak">Keleti katolikus</a></div></td></tr></tbody></table><div> <a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">Új vallási mozgalmak</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">Iszlám</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Szunnita_iszl%C3%A1m" title="Szunnita iszlám">Szunnita</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/S%C3%ADita_iszl%C3%A1m" title="Síita iszlám">Síita</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/H%C3%A1ridzsit%C3%A1k" title="Háridzsiták">Háridzsita</a><br /><a href="/wiki/Ahmadijja" title="Ahmadijja">Ahmadijja</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Dr%C3%BAzok" title="Drúzok">Drúz</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Koranizmus" title="Koranizmus">Koranista</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Sz%C3%BAfizmus" title="Szúfizmus">Szúfi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vahh%C3%A1bizmus" title="Vahhábizmus">Vahhábita</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">Zsidó vallás</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Konzervat%C3%ADv_judaizmus" title="Konzervatív judaizmus">Konzervatív</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ortodox_judaizmus" title="Ortodox judaizmus">Ortodox</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Reformzsid%C3%B3s%C3%A1g" title="Reformzsidóság">Reform</a><br /><a href="/wiki/Karaita_judaizmus" title="Karaita judaizmus">Karaita</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Haszidizmus" title="Haszidizmus">Haszid</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyéb</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Bah%C3%A1i_hit" title="Bahái hit">Bahái hit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/B%C3%A1bizmus" title="Bábizmus">Bábizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Mandeizmus" title="Mandeizmus">Mandeizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Rasztafari%C3%A1nus_mozgalom" title="Rasztafariánus mozgalom">Rasztafariánus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szamarit%C3%A1nusok" title="Szamaritánusok">Szamaritánus</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Indo-európai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Keleti_vall%C3%A1sok" title="Keleti vallások">Indiai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><b><a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">Hinduizmus</a></b> (<a href="/wiki/Vaisnavizmus" title="Vaisnavizmus">Vaisnavizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Saktizmus" title="Saktizmus">Saktizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Saivizmus" title="Saivizmus">Saivizmus</a>)<br /><b><a class="mw-selflink selflink">Buddhizmus</a></b> (<a href="/wiki/Mah%C3%A1j%C3%A1na" title="Mahájána">Mahájána</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da" title="Théraváda">Théraváda</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vadzsraj%C3%A1na" title="Vadzsrajána">Vadzsrajána</a>)<br /><b><a href="/wiki/Dzsainizmus" title="Dzsainizmus">Dzsainizmus</a></b> (<a href="/wiki/Digambara" title="Digambara">Digambara</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Sv%C3%A9t%C3%A1mbara&action=edit&redlink=1" class="new" title="Svétámbara (a lap nem létezik)">Svétámbara</a>)<br /><a href="/wiki/Szikhizmus" title="Szikhizmus">Szikhizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Ir%C3%A1ni_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iráni vallások (a lap nem létezik)">Iráni</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">Zoroasztrizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Európa történelme">Európai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=%C3%96rm%C3%A9ny_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Örmény újpogányság (a lap nem létezik)">Örmény</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Balti_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Balti újpogányság (a lap nem létezik)">Balti</a> (<a href="/w/index.php?title=Dievturi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dievturi (a lap nem létezik)">Dievturi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Druvi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Druvi (a lap nem létezik)">Druvi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Romuva" title="Romuva">Romuva</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kauk%C3%A1zusi_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaukázusi újpogányság (a lap nem létezik)">Kaukázusi újpogányság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kelta_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kelta újpogányság (a lap nem létezik)">Kelta</a> (<a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajdruidizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Újdruidizmus (a lap nem létezik)">Druidizmus</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Germ%C3%A1n_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Germán újpogányság (a lap nem létezik)">Germán</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Hellenizmus_(vall%C3%A1s)" title="Hellenizmus (vallás)">Hellén</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Szl%C3%A1v_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szláv újpogányság (a lap nem létezik)">Szláv</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Finn_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Finn újpogányság (a lap nem létezik)">Finn</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Magyar_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Magyar újpogányság (a lap nem létezik)">Magyar</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Ur%C3%A1li_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Uráli újpogányság (a lap nem létezik)">Uráli</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Közép- és<br /> észak-ázsiai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Burhanizmus" title="Burhanizmus">Burhanizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Tengrizmus" title="Tengrizmus">Tengrizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/S%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Sámánizmus">Sámánizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Mancsu_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mancsu sámánizmus (a lap nem létezik)">Mancsu sámánizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Mongol_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mongol sámánizmus (a lap nem létezik)">Mongol sámánizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Szib%C3%A9riai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szibériai sámánizmus (a lap nem létezik)">Szibériai sámánizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kelet-Ázsiai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/K%C3%ADnai_vall%C3%A1s" title="Kínai vallás">Kínai (népi)</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Konfucianizmus" title="Konfucianizmus">Konfucianizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">Taoizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/K%C3%ADnai_buddhizmus" title="Kínai buddhizmus">Kínai buddhizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Sint%C3%B3" title="Sintó">Sintó</a><br /><a href="/w/index.php?title=Faizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Faizmus (a lap nem létezik)">Faizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Koreai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Koreai sámánizmus">Muizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Cshondoizmus" title="Cshondoizmus">Cshondoizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kaodaizmus" title="Kaodaizmus">Kaodaizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=%C4%90%E1%BA%A1o_M%E1%BA%ABu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Đạo Mẫu (a lap nem létezik)">Đạo Mẫu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Benzhuizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Benzhuizmus (a lap nem létezik)">Benzhuizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Bimoizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bimoizmus (a lap nem létezik)">Bimoizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Bon" title="Bon">Bon</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Tungpaizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tungpaizmus (a lap nem létezik)">Tungpaizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Ua_Dab&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ua Dab (a lap nem létezik)">Hmongizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Yao_taoizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Yao taoizmus (a lap nem létezik)">Mejsanizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/K%C3%ADnai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus" title="Kínai sámánizmus">Vuizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Afrikai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Hagyom%C3%A1nyos_afrikai_vall%C3%A1sok" title="Hagyományos afrikai vallások">Hagyományos</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Aka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aka mitológia (a lap nem létezik)">Aka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kamb%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kambák (a lap nem létezik)">Akamba</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Bambuti_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bambuti mitológia (a lap nem létezik)">Bambuti</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Baluba_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Baluba mitológia (a lap nem létezik)">Baluba</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Bantu_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bantu mitológia (a lap nem létezik)">Bantu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Berber_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Berber mitológia (a lap nem létezik)">Berber</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Busongo_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Busongo mitológia (a lap nem létezik)">Busongo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vaak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vaak (a lap nem létezik)">Kusitik</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Dinka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dinka mitológia (a lap nem létezik)">Dinka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Efik_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Efik mitológia (a lap nem létezik)">Efik</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Dahomey_mitol%C3%B3gia" class="mw-redirect" title="Dahomey mitológia">Fon és Eve</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Guancs_%C3%BAjpog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Guancs újpogányság (a lap nem létezik)">Guancs</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Odinani&action=edit&redlink=1" class="new" title="Odinani (a lap nem létezik)">Igbo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Iszoko_emberek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Iszoko emberek (a lap nem létezik)">Iszoko</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Szan_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szan mitológia (a lap nem létezik)">Szan</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Lotuko_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lotuko mitológia (a lap nem létezik)">Lotuko</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Lozi_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lozi mitológia (a lap nem létezik)">Lozi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Lugbara_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lugbara mitológia (a lap nem létezik)">Lugbara</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Maszai_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maszai mitológia (a lap nem létezik)">Maszai</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Mbuti_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mbuti mitológia (a lap nem létezik)">Mbuti</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Szerer_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szerer vallás (a lap nem létezik)">Szerer</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Tumbuka_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tumbuka mitológia (a lap nem létezik)">Tumbuka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Joruba_vall%C3%A1s" title="Joruba vallás">Joruba</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zuluk" title="Zuluk">Zulu</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Afroamerikai_vall%C3%A1sok" title="Afroamerikai vallások">Afro-amerikai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kandombl%C3%A9" title="Kandomblé">kandomblé</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kumina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kumina (a lap nem létezik)">Kumina</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Obeah&action=edit&redlink=1" class="new" title="Obeah (a lap nem létezik)">Obeah</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Quimbanda&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quimbanda (a lap nem létezik)">Quimbanda</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Palo_(vall%C3%A1s)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Palo (vallás) (a lap nem létezik)">Palo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Santer%C3%ADa" title="Santería">Santería</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Umbanda" title="Umbanda">Umbanda</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vudu" title="Vudu">Vudu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Louisiana_Voodoo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Louisiana Voodoo (a lap nem létezik)">Voodoo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Winti&action=edit&redlink=1" class="new" title="Winti (a lap nem létezik)">Winti</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">Új csoportok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Diszkordianizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Diszkordianizmus (a lap nem létezik)">Diszkordianizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Ekankar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ekankar (a lap nem létezik)">Ekankar</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/New_Age" title="New Age">New Age</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%9Aj_Gondolat_Mozgalom" class="mw-redirect" title="Új Gondolat Mozgalom">Új Gondolat</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ra%C3%ABlizmus" title="Raëlizmus">Raëlizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szcientol%C3%B3gia" title="Szcientológia">Szcientológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Thelema" title="Thelema">Thelema</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Unitari%C3%A1nus_univerzalizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Unitariánus univerzalizmus (a lap nem létezik)">Unitariánus univerzalizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%9Ajpog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Újpogányság">Újpogányság</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/w/index.php?title=Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Történelmi vallások (a lap nem létezik)">Sablon:Történelmi vallások</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_vall%C3%A1sok&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Történelmi_vallások" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Vallástörténet">Történelmi vallások</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=T%C3%B6rt%C3%A9nelem_el%C5%91tti_vall%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Történelem előtti vallások (a lap nem létezik)">Történelem előtti</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Paleolit_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paleolit vallás (a lap nem létezik)">Paleolit</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Az_%C5%91si_K%C3%B6zel-Kelet_vall%C3%A1sai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Az ősi Közel-Kelet vallásai (a lap nem létezik)">Afro-ázsiai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_vall%C3%A1s" title="Ókori egyiptomi vallás">Egyiptomi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Az_%C3%B3kori_Mezopot%C3%A1mia_vall%C3%A1sa" title="Az ókori Mezopotámia vallása">Mezopotámiai</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=%C3%93kori_s%C3%A9mi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ókori sémi vallás (a lap nem létezik)">Sémi</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Proto-indo-eur%C3%B3pai_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proto-indo-európai vallás (a lap nem létezik)">Indo-európai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Ázsia</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Proto-indo-ir%C3%A1ni_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proto-indo-iráni vallás (a lap nem létezik)">Proto-indo-iráni</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=%C3%96rm%C3%A9ny_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Örmény mitológia (a lap nem létezik)">Örmény</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Osz%C3%A9t_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oszét mitológia (a lap nem létezik)">Oszét</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/V%C3%A9dikus_vall%C3%A1s" title="Védikus vallás">Védikus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">Zoroasztrizmus</a> (<a href="/wiki/Mithr%C3%A1sz" title="Mithrász">Mithraizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Zurv%C3%A1nizmus" title="Zurvánizmus">Zurvánizmus</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Gnoszticizmus" title="Gnoszticizmus">Gnoszticizmus</a> (pl. <a href="/wiki/Manicheizmus" title="Manicheizmus">Manicheizmus</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Jazd%C3%A1nizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jazdánizmus (a lap nem létezik)">Jazdánizmus</a> (<a href="/w/index.php?title=Isikizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Isikizmus (a lap nem létezik)">Isikizmus</a>)</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Európa</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kelta_vall%C3%A1s" title="Kelta vallás">Kelta</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Germ%C3%A1n_%C5%91svall%C3%A1s" title="Germán ősvallás">Germán</a> (<a href="/w/index.php?title=Angolsz%C3%A1sz_pog%C3%A1nys%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Angolszász pogányság (a lap nem létezik)">Angolszász</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Norv%C3%A9g_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Norvég vallás (a lap nem létezik)">Norvég</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%93kori_g%C3%B6r%C3%B6g_vall%C3%A1s" title="Ókori görög vallás">Görög</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Gnoszticizmus" title="Gnoszticizmus">Gnoszticizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%9Ajplatonizmus" title="Újplatonizmus">Újplatonizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Manicheizmus" title="Manicheizmus">Manicheizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Paleo-balk%C3%A1ni_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paleo-balkáni mitológia (a lap nem létezik)">Balkán</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/R%C3%B3mai_vall%C3%A1s" title="Római vallás">Római</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_mitol%C3%B3gia" title="Szláv mitológia">Szláv</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Az_amerikai_%C5%91slak%C3%B3k_vall%C3%A1sa" title="Az amerikai őslakók vallása">Amerikai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Azt%C3%A9k_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Azték vallás (a lap nem létezik)">Azték</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Inka_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Inka vallás (a lap nem létezik)">Inka</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Maja_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maja vallás (a lap nem létezik)">Maja</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Eszkim%C3%B3_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eszkimó vallás (a lap nem létezik)">Eszkimó</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/w/index.php?title=Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Egyéb témák (a lap nem létezik)">Sablon:Egyéb témák</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Egy%C3%A9b_t%C3%A9m%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Egyéb_témák" style="font-size:114%;margin:0 4em">Egyéb témák</div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Aspektusok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Kl%C3%A9rus" title="Klérus">Klérus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Istens%C3%A9g" title="Istenség">Istenség</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Entheogen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Entheogen (a lap nem létezik)">Entheogens</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Etnikai_vall%C3%A1s" title="Etnikai vallás">Törzsi vallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Hit_(vall%C3%A1s)" title="Hit (vallás)">Hit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=N%C3%A9pi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Népi vallás (a lap nem létezik)">Népi vallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Medit%C3%A1ci%C3%B3" title="Meditáció">Meditáció</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Egyh%C3%A1zi_rend" title="Egyházi rend">Egyházi rend</a> (<a href="/wiki/Szerzetes" title="Szerzetes">szerzetes</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ap%C3%A1ca_(vall%C3%A1s)" title="Apáca (vallás)">apáca</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Misztika" title="Misztika">Miszticizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1s_%C3%A9s_mitol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallás és mitológia (a lap nem létezik)">Mitológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Term%C3%A9szetvall%C3%A1s_worship&action=edit&redlink=1" class="new" title="Természetvallás worship (a lap nem létezik)">Nature</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Rendfelv%C3%A9tel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rendfelvétel (a lap nem létezik)">Rendfelvétel</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ima" title="Ima">Ima</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Ritu%C3%A1l%C3%A9" title="Rituálé">Szertartás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Kultusz_(vall%C3%A1s)" title="Kultusz (vallás)">Kultusz</a> (<a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">liturgia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%81ldozat_(vall%C3%A1s)" title="Áldozat (vallás)">áldozat</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Spiritualit%C3%A1s" title="Spiritualitás">Spiritualitás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_szimbolizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos szimbolizmus (a lap nem létezik)">Vallásos szimbolizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Teizmus" title="Teizmus">Istenhit</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Animizmus" title="Animizmus">Animizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Deizmus" title="Deizmus">Deizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Dualizmus_(filoz%C3%B3fia)" title="Dualizmus (filozófia)">Dualizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Henoteizmus" title="Henoteizmus">Henoteizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Egyistenhit" title="Egyistenhit">Egyistenhit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Nonteizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nonteizmus (a lap nem létezik)">Nonteizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Panenteizmus" title="Panenteizmus">Panenteizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Panteizmus" title="Panteizmus">Panteizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/T%C3%B6bbistenhit" title="Többistenhit">Többistenhit</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Transzteizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Transzteizmus (a lap nem létezik)">Transzteizmus</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Vallástudomány">Vallástudomány</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Összehasonlító vallástudomány">Összehasonlító vallástudomány</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Vallástörténet">Vallástörténet</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sfiloz%C3%B3fia" title="Vallásfilozófia">Vallásfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Neuroteol%C3%B3gia" title="Neuroteológia">Neuroteológia</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vall%C3%A1spszichol%C3%B3gia" title="Valláspszichológia">Valláspszichológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszociol%C3%B3gia" title="Vallásszociológia">Vallásszociológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sf%C3%B6ldrajz" title="Vallásföldrajz">Vallásföldrajz</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">Teológia</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vall%C3%A1spolitika" title="Kategória:Valláspolitika">Valláspolitika</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Hitt%C3%A9r%C3%ADt%C5%91" title="Hittérítő">Hittérítés</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_oktat%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos oktatás (a lap nem létezik)">Vallásos oktatás</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1si_fanatizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallási fanatizmus (a lap nem létezik)">Vallási fanatizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g" title="Vallásszabadság">Vallásszabadság</a> (<a href="/wiki/Pluralizmus" title="Pluralizmus">Pluralizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szinkretizmus" title="Szinkretizmus">Szinkretizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Tolerancia" title="Tolerancia">Tolerancia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Univerzalizmus" title="Univerzalizmus">Univerzalizmus</a>)<span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Fundamentalizmus" title="Fundamentalizmus">Fundamentalizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Boldogs%C3%A1g" title="Boldogság">Boldogság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=A_vall%C3%A1s_%C3%A9s_a_homoszexualit%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vallás és a homoszexualitás (a lap nem létezik)">Homoszexualitás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Kisebbs%C3%A9gi_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kisebbségi vallás (a lap nem létezik)">Kisebbségi vallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Nemzeti_egyh%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nemzeti egyház (a lap nem létezik)">Nemzeti egyház</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Nagy_egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s" title="Nagy egyházszakadás">Egyházszakadás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=A_vall%C3%A1s_%C3%A9s_a_tudom%C3%A1ny_kapcsolata&action=edit&redlink=1" class="new" title="A vallás és a tudomány kapcsolata (a lap nem létezik)">A vallás és a tudomány kapcsolata</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/%C3%81llamvall%C3%A1s" title="Államvallás">Államvallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Teokr%C3%A1cia" title="Teokrácia">Teokrácia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vegetarianizmus_%C3%A9s_a_vall%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vegetarianizmus és a vallás (a lap nem létezik)">Vegetarianizmus és a vallás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sk%C3%B6zpont%C3%BAs%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásközpontúság (a lap nem létezik)">Vallásközpontúság</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1si_er%C5%91szak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallási erőszak (a lap nem létezik)">Vallási erőszak</a> (<a href="/wiki/Vall%C3%A1s%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s" title="Vallásüldözés">Vallásüldözés</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1sos_terrorizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallásos terrorizmus (a lap nem létezik)">Vallásos terrorizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BA" title="Vallásháború">Vallásháború</a>)</div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Szekulariz%C3%A1ci%C3%B3" title="Szekularizáció">Szekularizmus</a> és<br /><a href="/w/index.php?title=Vall%C3%A1stalans%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vallástalanság (a lap nem létezik)">vallástalanság</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_vall%C3%A1s_a_n%C3%A9p_%C3%B3piuma" title="A vallás a nép ópiuma">A vallás a nép ópiuma</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Deizmus" title="Deizmus">Deizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Agnoszticizmus" title="Agnoszticizmus">Agnoszticizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ateizmus" title="Ateizmus">Ateizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1skritika" title="Valláskritika">Valláskritika</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/LaVey-i_s%C3%A1t%C3%A1nizmus" title="LaVey-i sátánizmus">LaVey-i sátánizmus</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Objektivizmus" title="Objektivizmus">Objektivizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Szekul%C3%A1ris_humanizmus" title="Szekuláris humanizmus">Szekuláris humanizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Szekul%C3%A1ris_teol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szekuláris teológia (a lap nem létezik)">Szekuláris teológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szekulariz%C3%A1ci%C3%B3" title="Szekularizáció">Szekularizáció</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%81llam_%C3%A9s_egyh%C3%A1z_sz%C3%A9tv%C3%A1laszt%C3%A1sa" title="Állam és egyház szétválasztása">Állam és egyház szétválasztása</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Marxista_vall%C3%A1selm%C3%A9let" title="Marxista valláselmélet">Marxista valláselmélet</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><span style="display:none"><a href="/w/index.php?title=Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sablon:Országlisták (a lap nem létezik)">Sablon:Országlisták</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Orsz%C3%A1glist%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Országlisták" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_rangsorolt_list%C3%A1i#Vallás" title="Országok rangsorolt listái">Országlisták</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/A_vall%C3%A1s_fontoss%C3%A1ga_orsz%C3%A1gonk%C3%A9nt" title="A vallás fontossága országonként">Fontossága országonként</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Orsz%C3%A1gok_list%C3%A1ja_a_vall%C3%A1stalanok_alapj%C3%A1n" title="Országok listája a vallástalanok alapján">Vallástalanok országonként</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Isten#Isten-hit" title="Isten">Isten-hit országonként</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sok_orsz%C3%A1gok_szerinti_list%C3%A1ja" title="Vallások országok szerinti listája">Vallási dominancia</a></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vall%C3%A1s" title="Kategória:Vallás">Kategória</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Vall%C3%A1s" title="Portál:Vallás">Portál</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85017454">sh85017454</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4008690-2">4008690-2</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph114205&CON_LNG=ENG">ph114205</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11938935j">cb11938935j</a></span></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX4659777">XX4659777</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00560947">00560947</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dharma_Wheel.svg" class="mw-file-description" title="Buddhizmus"><img alt="Buddhizmus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/25px-Dharma_Wheel.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/38px-Dharma_Wheel.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Dharma_Wheel.svg/50px-Dharma_Wheel.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Buddhizmus" title="Portál:Buddhizmus">Buddhizmusportál</a></b></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Religious_syms.svg" class="mw-file-description" title="Vallás"><img alt="Vallás" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/25px-Religious_syms.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/38px-Religious_syms.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Religious_syms.svg/50px-Religious_syms.svg.png 2x" data-file-width="768" data-file-height="768" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Vall%C3%A1s" title="Portál:Vallás">Vallásportál</a></b></li></ul></div></div> <p class="mw-empty-elt"> </p></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buddhizmus&oldid=27536835">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buddhizmus&oldid=27536835</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Buddhizmus" title="Kategória:Buddhizmus">Buddhizmus</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_ind_nyelv%C5%B1_tartalommal" title="Kategória:Szócikkek ind nyelvű tartalommal">Szócikkek ind nyelvű tartalommal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_tibeti_nyelv%C5%B1_tartalommal" title="Kategória:Szócikkek tibeti nyelvű tartalommal">Szócikkek tibeti nyelvű tartalommal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kev%C3%A9s_forr%C3%A1ssal_rendelkez%C5%91_lapok" title="Kategória:Kevés forrással rendelkező lapok">Kevés forrással rendelkező lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. október 22., 08:11</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Buddhizmus&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-5zrpf","wgBackendResponseTime":237,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.617","walltime":"1.931","ppvisitednodes":{"value":38381,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":667045,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":159068,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":15,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":1,"limit":20},"unstrip-size":{"value":176748,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 1350.718 1 -total"," 37.14% 501.718 6 Sablon:References"," 36.63% 494.806 1 Sablon:Jegyzetek"," 23.13% 312.453 85 Sablon:Cite_web"," 17.69% 238.981 16 Sablon:Navbox"," 12.26% 165.548 90 Sablon:Cite_book"," 9.13% 123.261 4 Sablon:Navoszlop"," 8.28% 111.799 141 Sablon:Isodátum"," 7.25% 97.969 1 Sablon:Buddhizmus"," 6.08% 82.171 1 Sablon:Vallás_infobox"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.327","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2619986,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-jhvjh","timestamp":"20241123151938","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Buddhizmus","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Buddhizmus","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q748","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q748","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2004-09-11T07:27:00Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/8\/89\/A_buddhizmus_elterjed%C3%A9se_%C3%81zsi%C3%A1ban.png","headline":"filoz\u00f3fiai \u00e9s gyakorlat-alap\u00fa vil\u00e1gn\u00e9zet \u00e9s vall\u00e1s"}</script> </body> </html>