CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>A kereszténység kritikája – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-sticky-header-enabled vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""],"wgDefaultDateFormat":"ymd" ,"wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"87810ea6-d921-4139-b174-718279945930","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"A_kereszténység_kritikája","wgTitle":"A kereszténység kritikája","wgCurRevisionId":27573518,"wgRevisionId":27573518,"wgArticleId":1893333,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Valláskritika","Kereszténység"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"A_kereszténység_kritikája","wgRelevantArticleId":1893333,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true, "wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27573518,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":60000,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q1139611","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready", "ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai" ,"ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.17"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="A kereszténység kritikája – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-A_kereszténység_kritikája rootpage-A_kereszténység_kritikája skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" title="Főmenü" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li><li id="n-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok"><span>Speciális lapok</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=A+kereszt%C3%A9nys%C3%A9g+kritik%C3%A1ja" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=A+kereszt%C3%A9nys%C3%A9g+kritik%C3%A1ja" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=A+kereszt%C3%A9nys%C3%A9g+kritik%C3%A1ja" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=A+kereszt%C3%A9nys%C3%A9g+kritik%C3%A1ja" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Történet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Történet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Történet</span> </div> </a> <ul id="toc-Történet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Biblia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Biblia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>A Biblia</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_Biblia-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A Biblia alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_Biblia-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Írói" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Írói"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>Írói</span> </div> </a> <ul id="toc-Írói-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Biblia_tévedhetetlensége" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Biblia_tévedhetetlensége"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2</span> <span>A Biblia tévedhetetlensége</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Biblia_tévedhetetlensége-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_Isten-kép" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_Isten-kép"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Az Isten-kép</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_Isten-kép-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Az Isten-kép alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Az_Isten-kép-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_antropomorf_Isten" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_antropomorf_Isten"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Az antropomorf Isten</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_antropomorf_Isten-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jézus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Jézus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Jézus</span> </div> </a> <ul id="toc-Jézus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szentháromság-tan" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szentháromság-tan"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>Szentháromság-tan</span> </div> </a> <ul id="toc-Szentháromság-tan-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ókori_istentriádok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Ókori_istentriádok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3.1</span> <span>Ókori istentriádok</span> </div> </a> <ul id="toc-Ókori_istentriádok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_többi_ábrahámi_vallás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_többi_ábrahámi_vallás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3.2</span> <span>A többi ábrahámi vallás</span> </div> </a> <ul id="toc-A_többi_ábrahámi_vallás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Szűz_Mária" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Szűz_Mária"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Szűz Mária</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Szűz_Mária-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Szűz Mária alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Szűz_Mária-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Szüzessége" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szüzessége"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>Szüzessége</span> </div> </a> <ul id="toc-Szüzessége-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_katolicizmusban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_katolicizmusban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2</span> <span>A katolicizmusban</span> </div> </a> <ul id="toc-A_katolicizmusban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Túlvilág" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Túlvilág"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Túlvilág</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Túlvilág-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Túlvilág alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Túlvilág-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_zsidóknál" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_zsidóknál"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>A zsidóknál</span> </div> </a> <ul id="toc-A_zsidóknál-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Üdvösség_vagy_kárhozat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Üdvösség_vagy_kárhozat"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Üdvösség vagy kárhozat</span> </div> </a> <ul id="toc-Üdvösség_vagy_kárhozat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_hit_általi_üdvösség" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hit_általi_üdvösség"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>A hit általi üdvösség</span> </div> </a> <ul id="toc-A_hit_általi_üdvösség-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Egyéb_bibliai_tanítások_és_szövegek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb_bibliai_tanítások_és_szövegek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Egyéb bibliai tanítások és szövegek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Egyéb_bibliai_tanítások_és_szövegek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Egyéb bibliai tanítások és szövegek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Egyéb_bibliai_tanítások_és_szövegek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_próféciák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_próféciák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>A próféciák</span> </div> </a> <ul id="toc-A_próféciák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_nők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_nők"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>A nők</span> </div> </a> <ul id="toc-A_nők-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Rabszolgaság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Rabszolgaság"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.3</span> <span>Rabszolgaság</span> </div> </a> <ul id="toc-Rabszolgaság-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Pál_hatása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Pál_hatása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.4</span> <span>Pál hatása</span> </div> </a> <ul id="toc-Pál_hatása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyéb" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyéb"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.5</span> <span>Egyéb</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyéb-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Etika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Etika"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Etika</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Etika-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Etika alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Etika-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ószövetségi_gyilkosságra_buzdítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ószövetségi_gyilkosságra_buzdítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Ószövetségi gyilkosságra buzdítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Ószövetségi_gyilkosságra_buzdítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_keresztény_erőszak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_keresztény_erőszak"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>A keresztény erőszak</span> </div> </a> <ul id="toc-A_keresztény_erőszak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Fordítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" title="Tartalomjegyzék" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">A kereszténység kritikája</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 27 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-27" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">27 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Criticism_of_Christianity" title="Criticism of Christianity – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Criticism of Christianity" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%86%D9%82%D8%AF_%D8%A7%D9%84%D9%85%D8%B3%D9%8A%D8%AD%D9%8A%D8%A9" title="نقد المسيحية – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="نقد المسيحية" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Kristendomskritik" title="Kristendomskritik – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Kristendomskritik" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9A%CF%81%CE%B9%CF%84%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CF%83%CF%84%CE%BF%CE%BD_%CE%A7%CF%81%CE%B9%CF%83%CF%84%CE%B9%CE%B1%CE%BD%CE%B9%CF%83%CE%BC%CF%8C" title="Κριτική στον Χριστιανισμό – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Κριτική στον Χριστιανισμό" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Cr%C3%ADtica_al_cristianismo" title="Crítica al cristianismo – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Crítica al cristianismo" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%86%D9%82%D8%AF_%D9%85%D8%B3%DB%8C%D8%AD%DB%8C%D8%AA" title="نقد مسیحیت – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="نقد مسیحیت" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Kristinuskon_kritiikki" title="Kristinuskon kritiikki – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Kristinuskon kritiikki" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Critique_du_christianisme" title="Critique du christianisme – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Critique du christianisme" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%88%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%88%E0%AA%AF%E0%AA%A4%E0%AA%A8%E0%AB%80_%E0%AA%9F%E0%AB%80%E0%AA%95%E0%AA%BE" title="ઈસાઈયતની ટીકા – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="ઈસાઈયતની ટીકા" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target"><span>ગુજરાતી</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%88%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%88%E0%A4%AF%E0%A4%A4_%E0%A4%95%E0%A5%80_%E0%A4%9F%E0%A5%80%E0%A4%95%E0%A4%BE" title="ईसाईयत की टीका – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="ईसाईयत की टीका" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%94%D6%80%D5%AB%D5%BD%D5%BF%D5%B8%D5%B6%D5%A5%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%A1%D5%B6_%D6%84%D5%B6%D5%B6%D5%A1%D5%A4%D5%A1%D5%BF%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%B6" title="Քրիստոնեության քննադատություն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Քրիստոնեության քննադատություն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Kritik_terhadap_Kekristenan" title="Kritik terhadap Kekristenan – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Kritik terhadap Kekristenan" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Critiche_al_cristianesimo" title="Critiche al cristianesimo – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Critiche al cristianesimo" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EA%B8%B0%EB%8F%85%EA%B5%90%EC%97%90_%EB%8C%80%ED%95%9C_%EB%B9%84%ED%8C%90" title="기독교에 대한 비판 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="기독교에 대한 비판" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B4%BF%E0%B4%B8%E0%B5%8D%E0%B4%A4%E0%B5%81%E0%B4%AE%E0%B4%A4_%E0%B4%B5%E0%B4%BF%E0%B4%AE%E0%B5%BC%E0%B4%B6%E0%B4%A8%E0%B4%99%E0%B5%8D%E0%B4%99%E0%B5%BE" title="ക്രിസ്തുമത വിമർശനങ്ങൾ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ക്രിസ്തുമത വിമർശനങ്ങൾ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Kritikan_terhadap_agama_Kristian" title="Kritikan terhadap agama Kristian – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Kritikan terhadap agama Kristian" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Cr%C3%ADtica_ao_cristianismo" title="Crítica ao cristianismo – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Crítica ao cristianismo" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Critica_cre%C8%99tinismului" title="Critica creștinismului – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Critica creștinismului" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%80%D0%B8%D1%82%D0%B8%D0%BA%D0%B0_%D1%85%D1%80%D0%B8%D1%81%D1%82%D0%B8%D0%B0%D0%BD%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%B0" title="Критика христианства – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Критика христианства" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Kritika_kr%C5%A1%C4%87anstva" title="Kritika kršćanstva – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Kritika kršćanstva" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Criticism_of_Christianity" title="Criticism of Christianity – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Criticism of Christianity" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Kritik_av_kristendomen" title="Kritik av kristendomen – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Kritik av kristendomen" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%95%E0%AE%BF%E0%AE%B1%E0%AE%BF%E0%AE%A4%E0%AF%8D%E0%AE%A4%E0%AE%B5%E0%AE%AE%E0%AF%8D_%E0%AE%95%E0%AF%81%E0%AE%B1%E0%AE%BF%E0%AE%A4%E0%AF%8D%E0%AE%A4_%E0%AE%B5%E0%AE%BF%E0%AE%AE%E0%AE%B0%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AE%A9%E0%AE%99%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AE%B3%E0%AF%8D" title="கிறித்தவம் குறித்த விமர்சனங்கள் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="கிறித்தவம் குறித்த விமர்சனங்கள்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%95%E0%B1%8D%E0%B0%B0%E0%B1%88%E0%B0%B8%E0%B1%8D%E0%B0%A4%E0%B0%B5%E0%B0%AE%E0%B0%A4%E0%B0%82_%E0%B0%AA%E0%B1%88_%E0%B0%B5%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B0%A4%E0%B0%BF%E0%B0%B0%E0%B1%87%E0%B0%95%E0%B0%A4" title="క్రైస్తవమతం పై వ్యతిరేకత – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="క్రైస్తవమతం పై వ్యతిరేకత" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Hristiyanl%C4%B1k_ele%C5%9Ftirisi" title="Hristiyanlık eleştirisi – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Hristiyanlık eleştirisi" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%80%D0%B8%D1%82%D0%B8%D0%BA%D0%B0_%D1%85%D1%80%D0%B8%D1%81%D1%82%D0%B8%D1%8F%D0%BD%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%B0" title="Критика християнства – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Критика християнства" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%AF%B9%E5%9F%BA%E7%9D%A3%E6%95%99%E7%9A%84%E6%89%B9%E8%AF%84" title="对基督教的批评 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="对基督教的批评" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q1139611#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="new vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Vita:A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" rel="discussion" class="new" title="Az oldal tartalmának megvitatása (a lap nem létezik) [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&oldid=27573518" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&id=27573518&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FA_kereszt%25C3%25A9nys%25C3%25A9g_kritik%25C3%25A1ja"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FA_kereszt%25C3%25A9nys%25C3%25A9g_kritik%25C3%25A1ja"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=A+kereszt%C3%A9nys%C3%A9g+kritik%C3%A1ja"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Criticism_of_Christianity" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q1139611" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja">ellenőrizve</a>: <i>2024. november 3.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><p><b>A <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténység</a> kritikája</b> mindig is jelen volt <a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A kereszténység története">e vallás története</a> során, mint magának a tanításának, a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">szent írásának</a>, az egyháznak vagy a híveinek a kritikája. A kritika típusai közé tartozik a <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológia</a> vagy a keresztény nézetek kritikája, a Biblia tartalmának és <a href="/wiki/Bibliai_t%C3%A9vedhetetlens%C3%A9g" title="Bibliai tévedhetetlenség">tévedhetetlenségének</a> kritikája, az egyedül <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6z%C3%ADt%C5%91" title="Üdvözítő">üdvözítő</a>, abszolút vallás tanának,<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a vallási fanatizmus vagy épp az egyházi gyakorlatok kritikája. </p><p>A kritikusok megkérdőjelezték a hiedelmeit, valamint a keresztények cselekedeteit, a <a href="/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Keresztes háborúk">keresztes hadjáratoktól</a>, a másként gondolkodók elnyomásán és üldözésén át (→ <a href="/wiki/Eretneks%C3%A9g" title="Eretnekség">eretnekség</a>) az erőszakos <a href="/wiki/Misszi%C3%B3" title="Misszió">térítésekig</a>. </p><p>A keresztények formális válaszát a kritikákra <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny_apologetika" title="Keresztény apologetika">apologetikának</a> nevezik. Az olyan filozófusok, mint <a href="/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston" title="Hippói Szent Ágoston">Hippói Ágoston</a> vagy <a href="/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s" title="Aquinói Szent Tamás">Aquinói Tamás</a>, a kereszténység kiemelkedő védelmezői voltak. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Történet"><span id="T.C3.B6rt.C3.A9net"></span>Történet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Történet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az ókorban az <a href="/wiki/%C3%9Ajplatonizmus" title="Újplatonizmus">újplatonikus</a> filozófus, <a href="/wiki/Porph%C3%BCriosz" title="Porphüriosz">Porphyrius</a> <i>a keresztények ellen</i> című könyvével az egyik fő kritikussá vált. Ő azzal érvelt, hogy a kereszténység hamis próféciákon alapul.<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/Kelszosz" title="Kelszosz">Kelszosz</a> platonista filozófus híres művében, az <i>Igaz Szó</i>ban (<i>Λόγος Ἀληθής, Logos Alēthēs</i>) a különböző zsidó-keresztény mítoszokat racionális kritikának vetette alá, kijelentve, hogy egyesek, mint az <a href="/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_(m%C3%ADtosz)" title="Özönvíz (mítosz)">árvíz</a> mítosza, más hagyományokból származnak. Bírálta az istenség <a href="/wiki/Antropomorfizmus" title="Antropomorfizmus">antropomorf</a> felfogását, továbbá korának keresztény közösségeit, amiért ellenezték az oktatást, és a racionális vizsgálat helyett a vak hitet támogatták. </p><p><a href="/wiki/Iulianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Iulianus római császár">Iulianus császár</a>, akit a keresztények <a href="/wiki/Aposzt%C3%A1zia" title="Aposztázia">aposztatának</a> neveztek (<i>„Hitehagyott Julianosz”</i>), az evangéliumok ellentmondásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kereszténység emberi találmány, Jézus kereszthalála méltatlan egy istenhez és feltámadásának leírásai ellentmondanak egymásnak.<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Képmutatónak tartotta a vallást, ahol a különböző irányzatok ellenségesen viszonyulnak egymáshoz és megpróbálják a kisebbségi véleményt elnyomni.<sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténység</a> felvételét követően és az <a href="/wiki/%C3%81llamvall%C3%A1s" title="Államvallás">államvallássá</a> válásával az állami és az egyházi hatóságok a kritikus hangokat kíméletlenül elnyomták.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEMartin19913–4_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEMartin19913–4-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Azonban más <a href="/wiki/%C3%81brah%C3%A1mi_vall%C3%A1sok" title="Ábrahámi vallások">ábrahámi vallások</a>, például a <a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">judaizmus</a> és <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">az iszlám</a> részéről továbbra is bírálatok érték, például <a href="/wiki/Maimonid%C3%A9sz" title="Maimonidész">Maimonidész</a> részéről. </p><p>A középkorban a <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológián</a> és a vallásos filozófián belül kialakult a <a href="/wiki/Nominalizmus" title="Nominalizmus">nominalizmus</a>, amely bizonyos válfajaiban szinte már az ateizmus és materializmus korabeli megjelenési formáinak tekinthető. A <a href="/wiki/Misztika" title="Misztika">misztika</a>, amelynek képviselői azt hirdették, hogy az egyháztól függetlenül, a misztikus élményen keresztül is lehetséges kapcsolatot teremteni az istenséggel, szintén kritikai áramlatnak fogható fel.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az <a href="/wiki/%C3%9Ajkor" title="Újkor">újkor</a> hajnalán a protestáns <a href="/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Reformáció">reformáció</a> az európai kereszténység megosztottságához vezetett, és újraélesztette az egyházzal kapcsolatos kritikus hangokat. <a href="/wiki/Rotterdami_Erasmus" title="Rotterdami Erasmus">Rotterdami Erasmus</a> Krisztus szavai kiforgatásának "teológiai művészetét" kritizálta. </p><p>A <a href="/wiki/Felvil%C3%A1gosod%C3%A1s" title="Felvilágosodás">felvilágosodás korában a</a> kereszténységet olyan nagy gondolkodók és filozófusok bírálták, mint <a href="/wiki/Voltaire" title="Voltaire">Voltaire</a>, <a href="/wiki/David_Hume" title="David Hume">David Hume</a>, <a href="/wiki/Thomas_Paine" title="Thomas Paine">Thomas Paine</a> és <a href="/wiki/Paul_Henri_Thiry_d%E2%80%99Holbach" title="Paul Henri Thiry d’Holbach">d'Holbach báró</a>.<sup id="cite_ref-FOOTNOTEMartin19914_8-0" class="reference"><a href="#cite_note-FOOTNOTEMartin19914-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Más gondolkodók, mint például <a href="/wiki/Immanuel_Kant" title="Immanuel Kant">Immanuel Kant</a>, szisztematikus és átfogó kritikákat fogalmaztak meg a keresztény <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológiával</a> szemben azáltal, hogy megpróbálták megcáfolni <a href="/wiki/Isten%C3%A9rv" title="Istenérv">a teizmus melletti</a> érveket.<sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A modern időkben a kereszténységet számos mozgalom és <a href="/wiki/Ideol%C3%B3gia" title="Ideológia">ideológia</a> bírálta. A 18. század végén, a <a href="/wiki/Francia_forradalom" title="Francia forradalom">francia forradalom</a> során sok politikus és filozófus bírálta a hagyományos keresztény tanokat, ami a <a href="/wiki/Szekulariz%C3%A1ci%C3%B3" title="Szekularizáció">szekularizmus</a> hullámát váltotta ki. Ezután templomok százait zárták be, és papok ezreit deportálták vagy gyilkolták meg.<sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A francia forradalmat követően a <a href="/wiki/Liberalizmus" title="Liberalizmus">liberalizmus</a> és a <a href="/wiki/Kommunizmus" title="Kommunizmus">kommunizmus</a> kiemelkedő filozófusai, mint például <a href="/wiki/John_Stuart_Mill" title="John Stuart Mill">John Stuart Mill</a> és <a href="/wiki/Karl_Marx" title="Karl Marx">Karl Marx</a>, bírálták a keresztény doktrínát azon az alapon, hogy az konzervatív és antidemokratikus. <a href="/wiki/Friedrich_Nietzsche" title="Friedrich Nietzsche">Friedrich Nietzsche</a> azt írta, hogy „<i>a kereszténység semmit sem hagyott érintetlenül a romlottságából; minden értéket értéktelenné, minden igazságot hazugsággá, és minden feddhetetlenséget a lélek aljasságává változtatott.</i>”<sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A 18-19. század óta a Biblia különböző történeteit (például a <a href="/wiki/Bibliai_teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bibliai teremtéstörténet">hat napos teremtés</a>t, a nőnek a férfi bordájából való megteremtését,<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a <a href="/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_(Biblia)" title="Özönvíz (Biblia)">világméretű özönviz</a>et) egyre inkább <a href="/wiki/Legenda" title="Legenda">legendá</a>nak, nem pedig szó szerint igaznak kezdték tekinteni.<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a bibliai történetek valódiságának további megkérdőjelezését hozta. </p><p>Az <a href="/wiki/1917-es_oroszorsz%C3%A1gi_forradalmak" title="1917-es oroszországi forradalmak">orosz forradalom</a>, a kínai forradalom és számos más modern polgári mozgalom is a keresztény eszmék kritikájához vezetett. A kortárs <a href="/wiki/LMBT" title="LMBT">LMBT mozgalmak</a> a <a href="/wiki/Homof%C3%B3bia" title="Homofóbia">homofóbia</a> és a <a href="/wiki/Transzf%C3%B3bia" title="Transzfóbia">transzfóbia</a> miatt bírálják. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Biblia">A Biblia</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A Biblia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Írói"><span id=".C3.8Dr.C3.B3i"></span>Írói</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Írói"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A 18. században megkérdőjelezték a <a href="/wiki/A_Biblia_k%C3%B6nyvei" title="A Biblia könyvei">bibliai könyvek</a> hagyományos szerzőkhöz való hozzárendelését.<sup id="cite_ref-Donald_Guthrie_1990_pp._37-40_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-Donald_Guthrie_1990_pp._37-40-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Napjainkban egyes tudósok úgy vélik, hogy sok könyvet hosszabb időn át szerkesztettek és megváltoztattak, és korunkban már szinte lehetetlen megismerni az eredeti tartalmukat.<sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/A_Biblia_kritik%C3%A1ja" title="A Biblia kritikája">bibliakritika</a> a klasszikus keresztény <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Bibliára</a> összpontosít, és a "kereszténység kritikájának" egyik alterülete. </p><p>A Bibliát különböző szerzők írták évszázadon keresztül, a hagyományos nézettel szemben gyakran egy későbbi korban. A zsidó-keresztény hagyomány alapján a <a href="/wiki/T%C3%B3ra" title="Tóra">Tórát</a>, azaz az <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Ószövetség</a> első öt könyvét Isten diktálta <a href="/wiki/M%C3%B3zes" title="Mózes">Mózesnek</a>.<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezzel szemben a mai bibliatudósok szinte egyhangúlag egyetértenek abban, hogy a Tóra sok szerző munkája volt, amelyet több évszázadon át írtak.<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/J%C3%B3zsu%C3%A9_k%C3%B6nyve" title="Józsué könyve">Józsué könyvét</a> a hagyomány alapján <a href="/wiki/Izraelita_honfoglal%C3%A1s" title="Izraelita honfoglalás">a honfoglalás</a> idején <a href="/wiki/J%C3%B3zsu%C3%A9_(Biblia)" title="Józsué (Biblia)">Józsué</a> írta. Ezzel szemben a mai bibliatudósok alapján a könyvet jóval később írták.<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/D%C3%A1niel_k%C3%B6nyve" title="Dániel könyve">Dánielt</a> a hagyomány szerint, a történet elbeszélése alapján <a href="/wiki/D%C3%A1niel_pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Dániel próféta">Dániel próféta</a> írta; a mai tudósok túlnyomó többsége alapján jóval később keletkezett, a <a href="/wiki/I._e._2._sz%C3%A1zad" title="I. e. 2. század">Kr e. 2. században</a>.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A modern kori kutatások alapján az <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Ószövetség</a> legtöbb könyvét, az összes <a href="/wiki/Evang%C3%A9lium" title="Evangélium">evangéliumot</a> és több <a href="/wiki/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Újszövetség">újszövetségi</a> "apostoli" levelet is ismeretlen szerzők írták.<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A szentírási könyvek közül számtalanról derült ki, hogy nem az a szerző és nem abban a korban keletkezett, mint ahogy a hagyomány tartotta róla. Sok <a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol" title="Pál apostol">Pálnak</a> tulajdonított és a neve alatt megjelent levélről is kiderült, hogy pszeudoepigráf (<i>hamisítvány</i>),<sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> más valaki írta, egy kicsit későbbi korban.<sup id="cite_ref-books.google.hu_22-0" class="reference"><a href="#cite_note-books.google.hu-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-forged_23-0" class="reference"><a href="#cite_note-forged-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A hamis forrásmegjelölésű (pszeudoepigráf) levelek közé tartozik Péter <a href="/wiki/P%C3%A9ter_els%C5%91_levele" title="Péter első levele">első</a> és <a href="/wiki/P%C3%A9ter_m%C3%A1sodik_levele" title="Péter második levele">második</a>, továbbá <a href="/wiki/J%C3%BAd%C3%A1s_levele" title="Júdás levele">Júdás levele</a> is.<sup id="cite_ref-Ehr.forged_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-Ehr.forged-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/A_Biblia_%C3%ADr%C3%B3i" title="A Biblia írói">A Biblia írói</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Biblia_tévedhetetlensége"><span id="A_Biblia_t.C3.A9vedhetetlens.C3.A9ge"></span>A Biblia tévedhetetlensége</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: A Biblia tévedhetetlensége"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Akik hisznek a Szentírás isteni sugalmazásában, azt tanítják, hogy a <a href="/wiki/Bibliai_t%C3%A9vedhetetlens%C3%A9g" title="Bibliai tévedhetetlenség">Biblia tévedhetetlen</a>. Ez a tévedhetetlenség nem a pontosságot jelzi, de nézetük szerint a Szentírást Isten ihlette, a Bibliának teljesen igaznak kell lennie<i>,</i> ezért mentes az igazságok tévedésétől. Gyakran hivatkoznak a <a href="/wiki/P%C3%A1l_m%C3%A1sodik_levele_Tim%C3%B3theoszhoz" title="Pál második levele Timótheoszhoz">2Timóteus</a> 3:16-ra annak bizonyítékaként, hogy a Szentírás tévedhetetlen, "a teljes szentírást Isten sugalmazása adta", és ezt úgy értelmezik, hogy az egész Bibliának tévedhetetlennek kell lennie. </p><p>A Biblia időnként olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek a felületesebb történelmi vizsgálatot sem állják ki.<sup id="cite_ref-10Rea_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-10Rea-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Tévedhetetlenségét még sok keresztény is bírálja. A liberális keresztények elutasítják a Biblia tévedhetetlenségének tanát,<sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> nézetük szerint a tévedhetetlenség csak az <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">üdvösséggel</a> kapcsolatos dolgokra korlátozódik. </p><p>Hugh Montefiore <a href="/wiki/Anglik%C3%A1n_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="Anglikán Közösség">anglikán</a> püspök a <i>Hiteles kereszténység (Credible Christianity)</i> című könyvének bevezetőjében megjegyzi: A bibliai tévedhetetlenség tana két okból is valószínűtlennek tűnik. Először is, a Szentírás tartalmaz nyilvánvaló hibákat és ellentmondásokat. (<i>Bár nagy találékonyságot alkalmaztak ezek magyarázatára.</i>). Másodszor, az ószövetségi kánont csak az <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">apostoli kor</a> végén zárták le, az újszövetségi <a href="/wiki/Bibliai_k%C3%A1non" title="Bibliai kánon">kánont</a> pedig csak a <a href="/wiki/4._sz%C3%A1zad" title="4. század">4. században</a>. Ha a Biblia egész tartalma tévedhetetlen lenne, az ember azt gondolná, hogy ez sokkal rövidebb időn belül megtörténik.<sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A modern tudomány a Föld korának és <a href="/wiki/Bibliai_teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bibliai teremtéstörténet">teremtésének</a> <a href="/wiki/Kreacionizmus" title="Kreacionizmus">kreacionista</a> felfogását, <a href="/wiki/%C3%81d%C3%A1m_%C3%A9s_%C3%89va" title="Ádám és Éva">Ádám és Éva</a> történetét, a <a href="/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_(Biblia)" title="Özönvíz (Biblia)">világméretű özönvizet</a> és más történeteket is bírálja. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_Isten-kép"><span id="Az_Isten-k.C3.A9p"></span>Az Isten-kép</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Az Isten-kép"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_antropomorf_Isten">Az antropomorf Isten</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Az antropomorf Isten"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Bár a Biblia azt írja, hogy Isten más mint az emberek, egy <a href="/wiki/Antropomorfizmus" title="Antropomorfizmus">antropomorf</a> Istenről olvashatunk a Szentírásban, emberi tulajdonságokkal, aki a szemével lát,<sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a szájával szól,<sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> az orrával szagol,<sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a fülével hall,<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> az arcát elfordítja valakitől,<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a világ 6 napos <a href="/wiki/Bibliai_teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bibliai teremtéstörténet">megteremtése</a> után pedig egy teljes napig pihen.<sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Emberi érzelmekkel is rendelkezik, aki igen féltékeny,<sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> időnként nagyon megharagszik és megutálja a saját népét,<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> más népekkel egyetemben, ezért csapásokat küld, vagy megbán bizonyos dolgokat. </p><p><a href="/wiki/M%C3%B3zes_els%C5%91_k%C3%B6nyve" title="Mózes első könyve">1 Mózes</a> 6:6 arról ír, hogy <i>„megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében"</i>, majd pedig később az ellentmondás: <i>„Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna"</i>.<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Hasonló érzelemváltozás olvasható <a href="/wiki/J%C3%B3n%C3%A1s_k%C3%B6nyve" title="Jónás könyve">Jónás</a> könyvének elején: <i>És látta Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz útjukról: és megbánta az Isten azt a gonoszt, a melyről azt mondta, hogy végrehajtja rajtuk, és nem hajtotta végre</i>.<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Jézus"><span id="J.C3.A9zus"></span>Jézus</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Jézus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Christ-Orpheus_from_Rome_catacombe.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Christ-Orpheus_from_Rome_catacombe.jpg/220px-Christ-Orpheus_from_Rome_catacombe.jpg" decoding="async" width="220" height="171" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Christ-Orpheus_from_Rome_catacombe.jpg/330px-Christ-Orpheus_from_Rome_catacombe.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Christ-Orpheus_from_Rome_catacombe.jpg/440px-Christ-Orpheus_from_Rome_catacombe.jpg 2x" data-file-width="732" data-file-height="568" /></a><figcaption>Jézus <a href="/wiki/Orpheusz_(mitol%C3%B3gia)" title="Orpheusz (mitológia)">Orpheuszként</a> ábrázolva.<br />Falfestmény a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_katakomb%C3%A1k" title="Római katakombák">római katakombákban</a>.<br />A <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézusról</a> alkotott kép kortól és vallástól függően változik.</figcaption></figure> <p>Az ókor gyakorlatilag minden mai tudósa egyetért abban, hogy létezett egy <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a> nevű személy<sup id="cite_ref-38" class="reference"><a href="#cite_note-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és a keresztre feszítése is esetleg megtörtént,<sup id="cite_ref-40" class="reference"><a href="#cite_note-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-41" class="reference"><a href="#cite_note-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> de a bibliai csodás beszámolókat fenntartásokkal fogadják. A tudományos konszenzus az, hogy az <a href="/wiki/Evang%C3%A9lium" title="Evangélium">evangéliumok</a> olyan ismeretlen keresztények munkái, amelyek 68-110 között készültek,<sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> nem szemtanúk beszámolóit tartalmazzák, hanem <a href="/wiki/Sz%C3%A1jhagyom%C3%A1ny" title="Szájhagyomány">szájhagyomány</a> és más szövegek másolása alapján íródtak.<sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A keresztény tanítás a különböző csodákba vetett hiten alapul. <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a> szűztől való születése, feltámadása és mennybemenetele alkotja a keresztény <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológia</a> magját. A csodák azonban empirikusan nem figyelhetők meg, az újszövetségi írásos feljegyzések már régóta gyanú és kritika tárgyát képezik. </p><p>A négy <a href="/wiki/Evang%C3%A9lium" title="Evangélium">evangélium</a> évtizedekkel Jézus halála után született meg, névtelenül léteztek egészen a <a href="/wiki/2._sz%C3%A1zad" title="2. század">2. század</a> elejéig, amikor is szerzőt tulajdonítottak nekik.<sup id="cite_ref-Donald_Guthrie_1990_pp._37-40_14-1" class="reference"><a href="#cite_note-Donald_Guthrie_1990_pp._37-40-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A négy állítólagos evangélista beszámolója közül ma már háromról kiderült, hogy nagyrészt <a href="/wiki/M%C3%A1rk_evang%C3%A9liuma" title="Márk evangéliuma">Márk</a> további átdolgozása (<a href="/wiki/M%C3%A1t%C3%A9_evang%C3%A9liuma" title="Máté evangéliuma">Máté</a> és <a href="/wiki/Luk%C3%A1cs_evang%C3%A9liuma" title="Lukács evangéliuma">Lukács</a>). Ezeket ismerik ma "<a href="/wiki/Szinoptikusok" title="Szinoptikusok">szinoptikus evangéliumok</a>"nak. Míg a negyedik (<a href="/wiki/J%C3%A1nos_evang%C3%A9liuma" title="János evangéliuma">János</a>) egy késő <a href="/wiki/Gnoszticizmus" title="Gnoszticizmus">gnosztikus</a> evangélium volt, amely egy más Jézust mutat be, és amely szintén nagyrészt Márk evangéliumán alapulhatott.<sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Q_(teol%C3%B3gia)" title="Q (teológia)">Q (teológia)</a></i></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Evang%C3%A9lium#A_négy_evangélium" title="Evangélium">Evangélium#A négy evangélium</a> és <a href="/wiki/A_Biblia_%C3%ADr%C3%B3i#Újszövetség" title="A Biblia írói">A Biblia írói#Újszövetség</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Az <a href="/wiki/Evang%C3%A9lium" title="Evangélium">evangéliumok</a> történelmileg megbízhatatlanok. <a href="/wiki/Luk%C3%A1cs_evang%C3%A9liuma" title="Lukács evangéliuma">Lukács evangéliuma</a> a Quirinius (Cirénius) helytartó által végrehajtott népszámlálásról beszél (Lk 2:1-7). Így <a href="/wiki/J%C3%B3zsef_(J%C3%A9zus_nevel%C5%91apja)" title="József (Jézus nevelőapja)">József</a>, Jézus nevelőapja, <a href="/wiki/Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria" title="Szűz Mária">Máriá</a>val együtt Názáretből Betlehembe utazik, ahol aztán <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a> megszületik. A rómaiak aprólékos feljegyzéseinek köszönhetően azonban tudjuk, hogy az egyetlen népszámlálást Quirinius helytartósága alatt Kr. u. 6-7-ben végezték<sup id="cite_ref-10Rea_25-1" class="reference"><a href="#cite_note-10Rea-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> – mintegy tíz évvel azután, hogy <a href="/wiki/I._Her%C3%B3des_zsid%C3%B3_kir%C3%A1ly" title="I. Heródes zsidó király">Heródes</a> meghalt, aki <a href="/wiki/M%C3%A1t%C3%A9_evang%C3%A9liuma" title="Máté evangéliuma">Máté evangéliuma</a> alapján elrendeli a betlehemi kisdedek lemészárlását is.<sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (Lukács állítása alapján kortársak).<sup id="cite_ref-10Rea_25-2" class="reference"><a href="#cite_note-10Rea-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/J%C3%A9zus#Különböző_nézőpontok_Jézusról" title="Jézus">Jézus#Különböző nézőpontok Jézusról</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szentháromság-tan"><span id="Szenth.C3.A1roms.C3.A1g-tan"></span>Szentháromság-tan</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Szentháromság-tan"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromság</a> kifejezés a Bibliában nem szerepel, a kifejezett rá vonatkozó utalást, mint pl. <a href="/wiki/J%C3%A1nos_els%C5%91_levele" title="János első levele">1Ján.</a> 5,7-8, amely a <a href="/wiki/Vulgata" title="Vulgata">Vulgata</a> kiegészítése volt, a modern szövegkritikusok nem eredetiként azonosították.<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A Szentháromság-tan kidolgozása nehéz feladatot jelentett a <a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">teológiai</a> spekulációk számára: az Isten <a href="/wiki/Megtestes%C3%BCl%C3%A9s" title="Megtestesülés">megtestesült</a> Fiáról szóló tanítást hogyan lehet összeegyeztetni az <a href="/wiki/Istens%C3%A9g" title="Istenség">istenség</a> abszolút egységével. </p><p>A <a href="/wiki/4._sz%C3%A1zad" title="4. század">4. századig</a> a mai szentháromság-tan egyáltalán nem volt az isteni természetről szóló korai keresztény tanítás tükörképe;<sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Krisztus <a href="/wiki/Megtestes%C3%BCl%C3%A9s" title="Megtestesülés">istensége</a> sok szakadást okozott az <a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1z" title="Ókeresztény egyház">ókori kereszténységben</a>. Az »<i>egy Isten három személyben</i>« megfogalmazás a <a href="/wiki/4._sz%C3%A1zad" title="4. század">4. század</a> előtt nem lett szilárdan lefektetve, és nem volt szerves része a keresztény életnek és hitvallásnak.<sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Csak fokozatosan fejlődött ki ez a tan, heves viták közepette. </p><p>A <a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromság</a>-dogmát − sok ellenzője ellenére – a <a href="/wiki/Els%C5%91_nikaiai_zsinat" title="Első nikaiai zsinat">nikaiai zsinat</a> <a href="/wiki/325" title="325">325</a>-ben szavazással hagyta jóvá. Azaz az „Isten három személyben” nézet csak mintegy 300 évvel <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a> tanítói fellépése után került be a keresztény <a href="/wiki/Hitvall%C3%A1s" title="Hitvallás">hitvallás</a>ba. Ezután viszont akik ezt a hitet nem tették magukévá, azokat nem tekintették kereszténynek sem.<sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <pre><i>„Bárki, aki olyan személyes nézetet próbál megfogalmazni Istenről, amely ütközik az <a href="/wiki/Dogma_(fogalom)" title="Dogma (fogalom)">egyházi dogmákkal</a>, szánalom nélkül kell elégetni.”</i><sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> – <a href="/wiki/III._Ince_p%C3%A1pa" title="III. Ince pápa">III. Ince pápa</a> </pre> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Ókori_istentriádok"><span id=".C3.93kori_istentri.C3.A1dok"></span>Ókori istentriádok</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Ókori istentriádok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A kritikusok alapján a Szentháromság-tan nem a Biblián, hanem ókori civilizációk mítoszain alapszik. </p><p>Babilóniában a kozmikus istenháromság már a <a href="/wiki/Sumerek" title="Sumerek">sumer</a> időszakban kialakult: <a href="/wiki/An" title="An">An</a> (<i>Anu</i>), <a href="/wiki/Enlil" title="Enlil">Enlil</a> (<i>Bélu/Ellil</i>), <a href="/wiki/Enki" title="Enki">Enki</a>. </p><p>Az ókori Egyiptomban több <a href="/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_vall%C3%A1s" title="Ókori egyiptomi vallás">jelentős isten</a> is úgynevezett triádokat alkotott: <a href="/wiki/%C3%81mon_(isten)" title="Ámon (isten)">Ámon</a>, <a href="/wiki/Mut" title="Mut">Mut</a> és <a href="/wiki/Honszu_(isten)" title="Honszu (isten)">Honszu</a>; vagy <a href="/wiki/Ptah" title="Ptah">Ptah</a>, <a href="/wiki/Szahmet" title="Szahmet">Szahmet</a> és <a href="/wiki/Nofertum" title="Nofertum">Nofertum</a>; vagy <a href="/wiki/Hnum" title="Hnum">Hnum</a>, <a href="/wiki/Szatet" title="Szatet">Szatet</a> és <a href="/wiki/Anuket" title="Anuket">Anuket</a>. </p><p>A <a href="/wiki/R%C3%B3mai_mitol%C3%B3gia" title="Római mitológia">római mitológia</a> kialakulásának idején az első isteni triász <a href="/wiki/Iuppiter" title="Iuppiter">Jupiter</a>, <a href="/wiki/Mars_(isten)" title="Mars (isten)">Mars</a> és <a href="/wiki/Quirinus" title="Quirinus">Quirinus</a> volt.<sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az ókori rómaiak vallásában a <a href="/wiki/Capitolinus" title="Capitolinus">capitolinusi</a> istentriász (<a href="/wiki/Iuppiter" title="Iuppiter">Jupiter</a>–<a href="/wiki/Juno" class="mw-redirect" title="Juno">Juno</a>–<a href="/wiki/Minerva_(mitol%C3%B3gia)" title="Minerva (mitológia)">Minerva</a>) központi helyet foglalt el.<sup id="cite_ref-Ryberg_52-0" class="reference"><a href="#cite_note-Ryberg-52"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egyes nézetek szerint ezt váltotta fel a keresztény Szentháromság. </p><p>Az indiai vallási rendszereknek szintén háromságos (<a href="/wiki/Trim%C3%BArti" title="Trimúrti">Trimúrti</a>) istenképe van, amely Isten (<a href="/wiki/%C3%8Dsvara" title="Ísvara">Ísvara</a>) megnyilvánulásának hármassága: <a href="/wiki/Brahma" title="Brahma">Brahma</a>, a teremtés, <a href="/wiki/Visnu" title="Visnu">Visnu</a>, a megtartás és <a href="/wiki/Siva" title="Siva">Siva</a>, a rombolás és megújítás három istenének egysége. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_többi_ábrahámi_vallás"><span id="A_t.C3.B6bbi_.C3.A1brah.C3.A1mi_vall.C3.A1s"></span>A többi ábrahámi vallás</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A többi ábrahámi vallás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A másik két fő <a href="/wiki/%C3%81brah%C3%A1mi_vall%C3%A1sok" title="Ábrahámi vallások">ábrahámi vallás</a> hívői szerint a keresztények feladták az <a href="/wiki/Egyistenhit" title="Egyistenhit">egyistenhitet</a>, véleményük alapján a Szentháromság-tan a <a href="/wiki/T%C3%B6bbistenhit" title="Többistenhit">politeizmus</a> alá tartozik. </p><p>Azt a keresztény tanítást, amely Jézust a <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Héber Biblia</a> (Ószövetség) próféciáiban meghirdetett <a href="/wiki/Messi%C3%A1s" title="Messiás">Messiással</a> azonosítja, <a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">a judaizmus</a> álláspontja cáfolja, csakúgy, mint azt az elképzelést, hogy Jézus szavai helyettesíthetik a <a href="/wiki/T%C3%B3ra" title="Tóra">Tórát</a>.<sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A judaizmus nem ismeri el Jézus Krisztusban a próféták által megígért <a href="/wiki/Messi%C3%A1s" title="Messiás">Messiást</a>, és elutasítja az Istenség Krisztus Jézusban való <a href="/wiki/Megtestes%C3%BCl%C3%A9s" title="Megtestesülés">megtestesülés</a>ének tanát, <a href="/wiki/Istenk%C3%A1roml%C3%A1s" title="Istenkáromlás">istenkáromlás</a>nak nevezve azt. </p><p>Az <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">iszlám</a> szintén minden formában elutasítja a <a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromság</a> keresztény felfogását. A <a href="/wiki/Kor%C3%A1n" title="Korán">Korán</a> elutasítja a <a href="/wiki/Megtestes%C3%BCl%C3%A9s" title="Megtestesülés">megtestesülés</a>t: Jézus, <a href="/wiki/Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria" title="Szűz Mária">Mária</a> fia, Isten küldötte, de nem <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a>.<sup id="cite_ref-islam34_54-0" class="reference"><a href="#cite_note-islam34-54"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Mohamed_pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Mohamed próféta">Mohamed</a> alapján a keresztények tri-teisták: akik három istent imádnak.<sup id="cite_ref-55" class="reference"><a href="#cite_note-55"><span class="cite-bracket">[</span>55<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Szűz_Mária"><span id="Sz.C5.B1z_M.C3.A1ria"></span>Szűz Mária</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Szűz Mária"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Szűz Mária, Jézus anyja, a kereszténység egyik legfontosabb szimbóluma és egy nő, <a href="/wiki/M%C3%A1ria-tisztelet" title="Mária-tisztelet">akinek kultusza</a> megváltoztatta a világot. Története jól ismert a Bibliából, de nincs túl sok régészeti bizonyíték az életéről. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szüzessége"><span id="Sz.C3.BCzess.C3.A9ge"></span>Szüzessége</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Szüzessége"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A keresztény hit egyik alapelve, hogy <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a> <a href="/wiki/Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria" title="Szűz Mária">Máriától</a>, egy szűztől született. Azonban lehet, hogy ő az egyik leginkább félreértett bibliai személy. Egyes kutatók szerint egy olyan nő híres történetét, aki addig soha nem volt szexuális kapcsolatban egy férfival, mégis szült, az ősi szöveg fordításának hibája okozta. </p><p>Michael Martin vallásfilozófus állította, hogy Mária szüzessége a kereszténység későbbi kiegészítése, amint azt <a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol" title="Pál apostol">Pál</a> levelei is jelzik. M. Martin megjegyezte, hogy úgy tűnik, hogy a korai keresztény közösségek nem hittek széles körben a szűztől való születésben.<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-1" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A Mária szüzességét övező zűrzavar abból eredhet, hogy <a href="/wiki/Septuaginta" title="Septuaginta">Septuaginta</a> fordításában az <a href="/wiki/Izaj%C3%A1s_k%C3%B6nyve" title="Izajás könyve">ézsaiási</a> héber: עַלְמָה (= "fiatal lány"), továbbá a héber בְּתוּלָה, görög: παρθένος, parthenos szót is szűz-nek fordítja. Így <a href="/wiki/M%C3%A1t%C3%A9_evang%C3%A9liuma" title="Máté evangéliuma">Máté</a> azt próbálta megmutatni, hogy Jézus szűztől való születését <a href="/wiki/Izaj%C3%A1s_k%C3%B6nyve" title="Izajás könyve">Ézsaiás</a> 7:14 megjövendölte.<sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">[</span>56<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Mindenesetre még ha ezt a próféciát félre is fordították, a Máté és Lukács evangéliumában a Jézus születéséről szóló történetek hangsúlyozzák, hogy a Megváltó szűz asszonytól született. </p><p>A szűzi foganás, illetve szülés történetének különféle típusai már a kereszténységet megelőző időkben is megtalálhatók. Olyan mítoszokat találunk, amelyekben az égi isteneknek földi nőktől születtek csodás, "szűzi" megtermékenyítés útján fiúgyermekeik (pl. görög <a href="/wiki/H%C5%91s#Görög_mitológiai_hősök" title="Hős">héroszok</a>).<sup id="cite_ref-57" class="reference"><a href="#cite_note-57"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Sok korai keresztény ellenszenvesnek találta Krisztus szűztől születésének gondolatát, mivel túl pogánynak találta azt.<sup id="cite_ref-10Rea_25-3" class="reference"><a href="#cite_note-10Rea-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_katolicizmusban">A katolicizmusban</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A katolicizmusban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Diego_Vel%C3%A1zquez_-_Coronation_of_the_Virgin_-_Prado.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Diego_Vel%C3%A1zquez_-_Coronation_of_the_Virgin_-_Prado.jpg/220px-Diego_Vel%C3%A1zquez_-_Coronation_of_the_Virgin_-_Prado.jpg" decoding="async" width="220" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Diego_Vel%C3%A1zquez_-_Coronation_of_the_Virgin_-_Prado.jpg/330px-Diego_Vel%C3%A1zquez_-_Coronation_of_the_Virgin_-_Prado.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Diego_Vel%C3%A1zquez_-_Coronation_of_the_Virgin_-_Prado.jpg/440px-Diego_Vel%C3%A1zquez_-_Coronation_of_the_Virgin_-_Prado.jpg 2x" data-file-width="2292" data-file-height="3051" /></a><figcaption>Mária, a Mennyek Királynője (Regina Caeli).<br /><a href="/wiki/Diego_Vel%C3%A1zquez" title="Diego Velázquez">Diego Velázquez</a> festménye a <a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromságról</a>, amely a Boldogságos Szűz Máriát az égben megkoronázza.</figcaption></figure> <p>Bizonyos egyházakban, így a katolicizmusban Mária lényéhez királynői fenséget, <a href="/wiki/Szent" title="Szent">szentséget</a> és más ideális tulajdonságokat társítottak és az istenséggel közel azonos szintre emelték. </p><p><a href="/wiki/IX._Piusz_p%C3%A1pa" title="IX. Piusz pápa">IX. Piusz pápa</a> 1854-es <i>Ineffabilis Deus</i>-ában <a href="/wiki/Dogma_(fogalom)" title="Dogma (fogalom)">dogmaként</a> határozta meg Mária <a href="/wiki/Szepl%C5%91telen_fogantat%C3%A1s" title="Szeplőtelen fogantatás">szeplőtelen fogantatását</a>, megóva őt az <a href="/wiki/Eredend%C5%91_b%C5%B1n" title="Eredendő bűn">eredendő bűn</a> öröklésétől. Záró kijelentései jól összefoglalják Mária katolikus nézetét: </p> <pre><i>Imádkozzanak továbbra is a legáldottabb Szűz Máriához, Isten Anyjához, aki <a href="/wiki/Eredend%C5%91_b%C5%B1n" title="Eredendő bűn">eredendő bűn</a> nélkül fogant... Az ő irányítása alatt, védnöksége alatt, kedvessége és védelme alatt semmitől sem kell félni; semmi sem reménytelen. Mert miközben igazán anyai szeretettel viseltetik irántunk, gondoskodik <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">üdvösség</a>ünk munkájáról. Mivel Isten őt jelölte ki a menny és a föld királynőjévé, és felmagasztaltatik az <a href="/wiki/Angyal" title="Angyal">angyal</a>ok és <a href="/wiki/Szent" title="Szent">szent</a>ek kórusa felett, sőt egyszülött Fiának, a mi Urunknak Jézus Krisztusnak a jobbján áll, a leghatékonyabban nyújtja be kéréseinket. Amit kér, azt megkapja.</i><sup id="cite_ref-58" class="reference"><a href="#cite_note-58"><span class="cite-bracket">[</span>58<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </pre> <p>Mária a menny monarchiájának része lett, aki kegyelmet és irgalmat kér az Úrtól a bűnösök nevében, Krisztussal együtt társmegváltóvá és közbenjáró vált, aki lényegében az Istenhez való hozzáférés alternatív útja. Helyettesíti a Szentlelket, amikor segítséget és vigaszt nyújt a hívőknek, tulajdonképp a <a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromság</a> további tagjává válik. </p><p>A Szentírásnak valójában nagyon kevés mondanivalója van Máriáról. Nincs leírás a fizikai megjelenéséről, semmi az életéről, a Krisztus halála utáni későbbi éveiről, vagy a haláláról és temetéséről. És amikor pünkösd napján röviden megjelenik a tanítványokkal és a többi hívővel, akkor nem hódolat tárgya, sőt még csak nem is vezető a korai egyházban — csak egy a sok közül. Egyszerűen nincs bibliai példa arra, hogy bárki valaha is imádkozott volna hozzá vagy tisztelte volna. Jézus gyakran elutasítólag beszélt róla.<sup id="cite_ref-59" class="reference"><a href="#cite_note-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-60" class="reference"><a href="#cite_note-60"><span class="cite-bracket">[</span>60<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/M%C3%A1ria-tisztelet#Kritika" title="Mária-tisztelet">Mária-tisztelet#Kritika</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Túlvilág"><span id="T.C3.BAlvil.C3.A1g"></span>Túlvilág</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Túlvilág"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/T%C3%BAlvil%C3%A1g#Kereszténység" title="Túlvilág">Túlvilág#Kereszténység</a></i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_zsidóknál"><span id="A_zsid.C3.B3kn.C3.A1l"></span>A zsidóknál</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: A zsidóknál"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A legtöbb keresztény hagyomány a <a href="/wiki/T%C3%BAlvil%C3%A1g" title="Túlvilág">halál utáni életbe</a> vetett hitet hitük központi és nélkülözhetetlen tételeként tanítja. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a túlvilág keresztény felfogása nem egyeztethető össze az <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Ószövetségben</a> leírtakkal. A “halhatatlanság” és “halhatatlan” szavak egyetlen egyszer sem fordulnak elő az <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Ószövetségben</a>. A zsidó ókori iratok nem különböztetik meg élesen a testet és a <a href="/wiki/L%C3%A9lek" title="Lélek">lelket</a>. A <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180320170651/https://www.blueletterbible.org/lang/lexicon/lexicon.cfm?Strongs=H7307&t=HNV">rúah</a></i> (רוּחַ) <i>(=lehelet)</i>, a <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180320170634/https://www.blueletterbible.org/lang/lexicon/lexicon.cfm?Strongs=H5315&t=KJV">nefes</a></i> (נֶפֶשׁ) <i>(ami megkülönbözteti az élőt a halottól)</i> és a <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180320230544/https://www.blueletterbible.org/lang/lexicon/lexicon.cfm?Strongs=H5397&t=KJV">nesama</a> (נשמה) <i>(=lélegzet)</i> szavakkal jelölt fogalmaknak nincs önálló <a href="/wiki/Ontol%C3%B3gia" title="Ontológia">ontológiai</a> státuszuk.<span class="dokulink" id="back:Akadémiai_Kiadó:_Világvallások_→_lélek,_2009"><sup id="cite_ref-Akadémiai_Kiadó:_Világvallások_→_lélek,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_61-0" class="reference"><a href="#cite_note-Akadémiai_Kiadó:_Világvallások_→_lélek,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--61"><span class="cite-bracket">[</span>61<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>De mielőtt a kereszténység az <a href="/wiki/1._sz%C3%A1zad" title="1. század">1. században</a> elindult útjára, a túlvilágba vetett hit már más kultúrákból elterjedt a zsidó gondolkodásban a <a href="/wiki/Farizeusok" title="Farizeusok">farizeusok</a> és az <a href="/wiki/Essz%C3%A9neusok" class="mw-redirect" title="Esszéneusok">esszéneusok</a> körében. A <a href="/wiki/Talmud" title="Talmud">Talmud</a> is számos gondolatot kínál a túlvilággal kapcsolatban és a <a href="/wiki/T%C3%BAlvil%C3%A1g" title="Túlvilág">halál után</a> a <a href="/wiki/L%C3%A9lek" title="Lélek">lelket</a> ítéletre viszik. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Üdvösség_vagy_kárhozat"><span id=".C3.9Cdv.C3.B6ss.C3.A9g_vagy_k.C3.A1rhozat"></span>Üdvösség vagy kárhozat</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Üdvösség vagy kárhozat"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténység</a> alapján a halál utáni örök létezésnek két fajtája ismert: <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">örök élet</a> vagy <a href="/wiki/Pokol" title="Pokol">örök kárhozat</a>. Az <a href="/wiki/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Újszövetség">Újszövetség</a> alapján, aki <a href="/wiki/Hit_(vall%C3%A1s)" title="Hit (vallás)">hisz</a> a <a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus Krisztusban</a>, annak örök élete van (lehet) őbenne.<sup id="cite_ref-62" class="reference"><a href="#cite_note-62"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezért mondják a keresztény teológusok, hogy a legveszteségesebb "üzlet" Jézus nélkül élni és meghalni.<sup id="cite_ref-63" class="reference"><a href="#cite_note-63"><span class="cite-bracket">[</span>63<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_hit_általi_üdvösség"><span id="A_hit_.C3.A1ltali_.C3.BCdv.C3.B6ss.C3.A9g"></span>A hit általi üdvösség</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: A hit általi üdvösség"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A kereszténység az abszolút vallás igényével lép fel. Abszolút voltát elsősorban azzal indokolja, hogy Krisztusban <a href="/wiki/Megtestes%C3%BCl%C3%A9s" title="Megtestesülés">Isten lett emberré</a>, és egyedül csak rajta keresztül lehet <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">üdvözülni</a>.<sup id="cite_ref-64" class="reference"><a href="#cite_note-64"><span class="cite-bracket">[</span>64<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <pre>Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; aki nem hisz, elkárhozik.<sup id="cite_ref-65" class="reference"><a href="#cite_note-65"><span class="cite-bracket">[</span>65<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </pre> <p>Aki nem hisz, arra kárhozat (<i>egyes értelmezések szerint örök szenvedés</i>) vár a <a href="/wiki/Pokol" title="Pokol">pokolban</a>. </p><p><a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol" title="Pál apostol">Pál</a> meg is átkozza a hitetleneket.<sup id="cite_ref-66" class="reference"><a href="#cite_note-66"><span class="cite-bracket">[</span>66<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mindegy milyen életet él le az egyén, lehet akár egy <a href="/wiki/Szent" title="Szent">szent</a> életű ember is, ha nem hisz a kereszténység tanításaiban, Istenben és a Megváltóban, az <a href="/wiki/A_jelen%C3%A9sek_k%C3%B6nyve" title="A jelenések könyve">a Jelenések</a> alapján a pokolra kerül, a <a href="/wiki/Ember%C3%B6l%C3%A9s" title="Emberölés">gyilkosokkal</a> és <a href="/wiki/Par%C3%A1znas%C3%A1g" title="Paráznaság">paráznákkal</a> együtt.<sup id="cite_ref-67" class="reference"><a href="#cite_note-67"><span class="cite-bracket">[</span>67<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A kereszténységet azért is kritizálták, mint amely a büntetéstől való félelemmel, vagy éppen ellenkezőleg, a mennyei jutalom reményével próbálja meggyőzni az embereket a vallás tanításainak elfogadásáról, nem pedig racionális érveléssel vagy empirikus bizonyítékokkal. A hagyományos keresztény tanítás azt diktálja, hogy a Jézus Krisztusba és a <a href="/wiki/Megv%C3%A1lt%C3%A1s" title="Megváltás">megváltásba</a> vetett hit nélkül az ember örök büntetésnek van kitéve a pokolban. </p><p>A pokol tanának sok modern kritikusa azt állítja, hogy ha Isten végtelenül bölcs, szeretetteli és mindentudó, a jellemével ellentétes lenne, ha az ilyen hibás és tudatlan teremtmények tömegét, mint az emberek, örök kárhozatra ítélne és a szenvedésükben gyönyörködne. </p><p>A keresztények zöme úgy tartja, hogy egyetlen, relatív rövid földi élet dönt el és határoz meg mindent. A hitetleneknek és a bűnösöknek nincs több esélyük, hogy egy következő életben kijavítsák a hibáikat és a haláluk után vég nélküli szenvedés vár rájuk. A <a href="/wiki/Keleti_vall%C3%A1sok" title="Keleti vallások">keleti vallások</a> hívei ezt rettentő logikátlan tanításnak látják: Hogyan is dönthetné el az ember egész további örökkévaló jövőjét egyetlen, kicsiny élet? Ha ebben az életben Krisztusban hisz, akkor örök üdvösségre lelhet, ha azonban hitetlen marad, akkor a pokol kénköves tüzében kell szenvednie örökké. Ezzel a keresztény nézettel szemben a <a href="/wiki/L%C3%A9lekv%C3%A1ndorl%C3%A1s" title="Lélekvándorlás">reinkarnáció</a> végtelen lehetőséget biztosít arra, hogy valaki megjavuljon, jobbá váljon és fejlődjön. A hindu <a href="/wiki/V%C3%A9d%C3%A1nta" title="Védánta">védánta</a> alapján még a leggonoszabb bűnösnek is van reménye az <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">üdvözülésre</a>.<sup id="cite_ref-68" class="reference"><a href="#cite_note-68"><span class="cite-bracket">[</span>68<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Egyéb_bibliai_tanítások_és_szövegek"><span id="Egy.C3.A9b_bibliai_tan.C3.ADt.C3.A1sok_.C3.A9s_sz.C3.B6vegek"></span>Egyéb bibliai tanítások és szövegek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb bibliai tanítások és szövegek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_próféciák"><span id="A_pr.C3.B3f.C3.A9ci.C3.A1k"></span>A próféciák</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: A próféciák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Több száz évvel Jézus ideje előtt a zsidó <a href="/wiki/Pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Próféta">próféták</a> megígérték, hogy eljön egy <a href="/wiki/Messi%C3%A1s" title="Messiás">messiás</a>. A <a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">judaizmus</a> azt állítja, hogy Jézus nem teljesítette ezeket a próféciákat. Más szkeptikusok általában azt állítják, hogy ezek a próféciák homályosak vagy beteljesületlenek, vagy hogy az <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">ószövetségi</a> írások befolyásolták az <a href="/wiki/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Újszövetség">újszövetségi</a> elbeszélések összetételét.<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-2" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-69" class="reference"><a href="#cite_note-69"><span class="cite-bracket">[</span>69<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Stephen L. Harris vallástudományi professzor szerint Jézus nem teljesítette a messiás próféciákat: nem szabadította meg a népet a <a href="/wiki/Pog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Pogányság">pogány</a> ellenségeiktől, nem gyűjtötte össze a <a href="/wiki/Diaszp%C3%B3ra" title="Diaszpóra">diaszpórában</a> szétszórtakat, nem állította helyre a dávidi királyságot, nem teremtett egyetemes békét sem (vö. Ésa. 9:6–7; 11:7–12:16 stb.). Ahelyett, hogy megszabadította volna a zsidókat az elnyomóktól, és ezáltal beteljesítette volna Isten ősi ígéreteit – a földre, a nemzetiségre, a királyságra és az áldásra vonatkozóan –, Jézus "szégyenletes" halált halt. A héber próféták nem látták előre, hogy Izráel megmentőjét a pogányok közönséges bűnözőként fogják kivégezni, így Jézus keresztre feszítése "botrányt" jelentett a szentírást olvasó (írástudó) zsidók számára. (1Kor 1,23)<sup id="cite_ref-70" class="reference"><a href="#cite_note-70"><span class="cite-bracket">[</span>70<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A keresztény <a href="/wiki/Apol%C3%B3gia" title="Apológia">apológusok</a> azt állítják, hogy Jézus beteljesítette ezeket a próféciákat, amelyeket szerintük szinte lehetetlen véletlenül beteljesíteni. A kereszténység előre látja <a href="/wiki/Krisztus_m%C3%A1sodik_elj%C3%B6vetele" title="Krisztus második eljövetele">Jézus második eljövetelét</a> is, amikor beteljesíti a messiási próféciák többi részét, például az <a href="/wiki/V%C3%A9g%C3%ADt%C3%A9let" title="Végítélet">utolsó ítéletet</a>, az általános feltámadást, <a href="/wiki/Isten_orsz%C3%A1ga" title="Isten országa">Isten országának</a> megalapítását, az <a href="/wiki/%C3%9Aj_%C3%A9g_%C3%A9s_%C3%BAj_F%C3%B6ld" title="Új ég és új Föld">Új Földet</a>. </p><p>Az <a href="/wiki/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Újszövetség">Újszövetség</a> több verse is olyan kijelentéseket tartalmaz, mely alapján Jézus megígérte a követőinek a <a href="/wiki/Krisztus_m%C3%A1sodik_elj%C3%B6vetele" title="Krisztus második eljövetele">második eljövetelét</a>, mielőtt az a nemzedék, amelynek prédikál, eltűnik.<sup id="cite_ref-71" class="reference"><a href="#cite_note-71"><span class="cite-bracket">[</span>71<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Több alkalommal egyértelműen kijelentette ezt.<sup id="cite_ref-72" class="reference"><a href="#cite_note-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ígéretei alapján az 1. századi, <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">legkorábbi keresztények</a> Jézus bármely pillanatban megtörténő visszatérését várták.<sup id="cite_ref-73" class="reference"><a href="#cite_note-73"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezt sok kritikus Jézus Krisztus próféciái és kijelentései alapvető kudarcának tekinti. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_nők"><span id="A_n.C5.91k"></span>A nők</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: A nők"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Sok <a href="/wiki/Feminizmus" title="Feminizmus">feminista</a> azzal vádolta a kereszténységet, hogy <a href="/wiki/Isten" title="Isten">Istent</a> férfiként jelenítik meg, a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Biblia</a> férfiközpontú, amelyek hozzájárulnak az elnyomásukhoz. Bár több női tanítvány feljegyzésre került a <a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol" title="Pál apostol">páli</a> levelekben, a nőket másodrendű státuszba kényszerítették. Például Pál azt írta, hogy maradjanak csendben a gyülekezetekben, mert </p><p>»<i>nem szabad nekik szólniuk; hanem legyenek engedelmesek, amint a törvény is mondja. Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket; mert nem illik asszonynak a közösségben beszélni.</i>« <sup id="cite_ref-74" class="reference"><a href="#cite_note-74"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Elizabeth Cady Stanton nőjogi aktivista azt mondta a <i>The Woman's Bible</i>-ben, hogy "a Biblia lealacsonyítja a nőket a <a href="/wiki/M%C3%B3zes_els%C5%91_k%C3%B6nyve" title="Mózes első könyve">Genezistől</a> kezdve a <a href="/wiki/A_jelen%C3%A9sek_k%C3%B6nyve" title="A jelenések könyve">Jelenésekig</a>".<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-3" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Karen King történész alapján a korai kereszténységen belül minden olyan mozgalmat, amely a nők jogainak emelését támogatta, <a href="/wiki/Eretneks%C3%A9g" title="Eretnekség">eretneknek</a> nyilvánítottak.<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-4" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Rabszolgaság"><span id="Rabszolgas.C3.A1g"></span>Rabszolgaság</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Rabszolgaság"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Rabszolgas%C3%A1g" title="Rabszolgaság">rabszolgaság</a> intézménye a zsidóknál is létezett, és Mózes könyvei bizonyos korlátok között szentesítették azt.<sup id="cite_ref-75" class="reference"><a href="#cite_note-75"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol" title="Pál apostol">Pál apostol</a> a rabszolgaságról szólva nem ítélte azt el. A keresztény rabszolgák kötelességeiről és uraik felelősségéről beszélt, nem szólított fel a teljes eltörlésre.<sup id="cite_ref-76" class="reference"><a href="#cite_note-76"><span class="cite-bracket">[</span>76<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-77" class="reference"><a href="#cite_note-77"><span class="cite-bracket">[</span>77<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston" title="Hippói Szent Ágoston">Hippói Ágoston</a> úgy gondolta, hogy a rabszolgaság a <a href="/wiki/B%C5%B1n" title="Bűn">bűn</a> következménye, a bukott világ része, ezért el kell tűrni.<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-5" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-78" class="reference"><a href="#cite_note-78"><span class="cite-bracket">[</span>78<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/17._sz%C3%A1zad" title="17. század">17. század</a> vége előtt szinte minden keresztény vezető elismerte a rabszolgaságot, a Bibliában említett feltételekkel, összhangban a keresztény teológiával. A rabszolgaságot igazoló egyik fő kijelentés <a href="/wiki/M%C3%B3zes_els%C5%91_k%C3%B6nyve" title="Mózes első könyve">1Mózes</a> 9. részében volt, ahol <a href="/wiki/No%C3%A9" title="Noé">Noé</a> megátkozta Kánaánt: <i>"„Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között.”"</i>,<sup id="cite_ref-79" class="reference"><a href="#cite_note-79"><span class="cite-bracket">[</span>79<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ezt úgy értelmezték, hogy <a href="/wiki/K%C3%A1m_(No%C3%A9_fia)" title="Kám (Noé fia)">Kám (Khám)</a>, illetve Kánaán leszármazottai, az afrikaiak meg lettek átkozva; így <a href="/wiki/J%C3%A1fet_(No%C3%A9_fia)" title="Jáfet (Noé fia)">Jáfet</a> (európaiak) és <a href="/wiki/S%C3%A9m" title="Sém">Sém</a> utódai (ázsiaiak) szolgáinak lettek rendelve.<br /> A középkori európaiak úgy hitték, hogy az afrikaiak Kánaán leszármazottai.<sup id="cite_ref-80" class="reference"><a href="#cite_note-80"><span class="cite-bracket">[</span>80<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/1452" title="1452">1452</a>-ben <a href="/wiki/V._Mikl%C3%B3s_p%C3%A1pa" title="V. Miklós pápa">V. Miklós pápa</a> a <i>Dum diversas</i> kezdetű bullájában örökletes rabszolgaságot hozott létre a muszlim és pogány foglyokra vonatkozóan,<sup id="cite_ref-81" class="reference"><a href="#cite_note-81"><span class="cite-bracket">[</span>81<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és minden nem keresztényt "Krisztus ellenségének" tekintett.<sup id="cite_ref-82" class="reference"><a href="#cite_note-82"><span class="cite-bracket">[</span>82<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Pál_hatása"><span id="P.C3.A1l_hat.C3.A1sa"></span>Pál hatása</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Pál hatása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Rudolf_Bultmann" title="Rudolf Bultmann">Rudolf Bultmann</a> teológus úgy vélte, hogy <a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol" title="Pál apostol">Pál</a> újraértelmezte Jézus életét, és sokan őt tekintik a kereszténység igazi megalapítójának.<sup id="cite_ref-83" class="reference"><a href="#cite_note-83"><span class="cite-bracket">[</span>83<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ő Jézust, a zsidó <a href="/wiki/Messi%C3%A1s" title="Messiás">messiást</a> egyetemes <a href="/wiki/Megv%C3%A1lt%C3%A1s" title="Megváltás">megváltóvá</a> változtatta. Akik ma követik Jézust, a halála és állítólagos feltámadása miatt teszik ezt, aki önáldozatával elvette a bűnöket. Elsősorban Pálnak, továbbá János evangéliumának köszönhetjük ezt, két olyan embernek, akik személyesen nem ismerték Jézust.<sup id="cite_ref-10Rea_25-4" class="reference"><a href="#cite_note-10Rea-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Hyam Maccoby brit zsidó tudós hangoztatta, hogy Pált közvetlenül a <a href="/wiki/Gnoszticizmus" title="Gnoszticizmus">gnosztikus hiedelmek</a> és <a href="/wiki/Miszt%C3%A9riumvall%C3%A1s" title="Misztériumvallás">misztériumkultuszok</a> inspirálták az új vallás alapjainak kidolgozására.<sup id="cite_ref-resume_84-0" class="reference"><a href="#cite_note-resume-84"><span class="cite-bracket">[</span>84<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyéb"><span id="Egy.C3.A9b"></span>Egyéb</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Egyéb"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>2000 májusában <a href="/w/index.php?title=Herbert_Schn%C3%A4delbach&action=edit&redlink=1" class="new" title="Herbert Schnädelbach (a lap nem létezik)">Herbert Schnädelbach</a> német filozófus, a berlini <a href="/wiki/Humboldt_Egyetem" title="Humboldt Egyetem">Humboldt Egyetem</a> professzora "A kereszténység átka » című vitájában a kereszténység „hét betegségét” sorolta fel:<sup id="cite_ref-Fluch_85-0" class="reference"><a href="#cite_note-Fluch-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <ul><li>az <a href="/wiki/Eredend%C5%91_b%C5%B1n" title="Eredendő bűn">eredendő bűn</a> fogalma,</li></ul> <dl><dd>A kereszténység alapgondolata, hogy az embereket az eredendő bűn elválasztotta Istentől, és vissza kell jutniuk Isten <a href="/wiki/Kegyelem_(vall%C3%A1s)" title="Kegyelem (vallás)">kegyelmébe</a>, hogy kiengeszteljék ezt a bűnt, ha az örökkévalóságot Istennel akarják tölteni.</dd> <dd>Az <a href="/wiki/Eredend%C5%91_b%C5%B1n" title="Eredendő bűn">eredendő bűn</a> tana a <a href="/wiki/Teol%C3%B3giai_antropol%C3%B3gia" title="Teológiai antropológia">teológiai antropológiában</a> azt jelenti: embertelen.<sup id="cite_ref-Fluch_85-1" class="reference"><a href="#cite_note-Fluch-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A keresztények számára a <a href="/wiki/Pog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Pogányság">pogányok</a> nem voltak emberek a <a href="/wiki/Kereszts%C3%A9g" title="Keresztség">megkeresztelkedésükig</a>.<sup id="cite_ref-Fluch_85-2" class="reference"><a href="#cite_note-Fluch-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az egyház döntötte el, hogy ki hova tartozik: "<a href="/wiki/Extra_Ecclesiam_nulla_salus" title="Extra Ecclesiam nulla salus">extra Ecclesiam nulla salus</a>".</dd></dl> <ul><li>az <a href="/wiki/%C3%81ldozat_(vall%C3%A1s)" title="Áldozat (vallás)">áldozat</a> általi <a href="/wiki/Megv%C3%A1lt%C3%A1s" title="Megváltás">megváltás</a></li></ul> <dl><dd>(„Jézus Krisztus vére... megtisztít minket minden bűntől”)<sup id="cite_ref-86" class="reference"><a href="#cite_note-86"><span class="cite-bracket">[</span>86<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <ul><li>a <a href="/wiki/Misszi%C3%B3" title="Misszió">nagy küldetés</a>,</li></ul> <dl><dd>(Tegyetek tanítványokká minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!)<sup id="cite_ref-87" class="reference"><a href="#cite_note-87"><span class="cite-bracket">[</span>87<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <ul><li>a <a href="/wiki/Antijudaizmus" title="Antijudaizmus">zsidóellenesség</a></li></ul> <dl><dd>A keresztény <a href="/wiki/Antiszemitizmus" title="Antiszemitizmus">antiszemitizmus</a> gyökerei az Újszövetségben rejlenek. A kereszténnyé vált zsidók vádolták a a honfitársaikat azzal, hogy rosszul ítélték meg az igazi <a href="/wiki/Messi%C3%A1s" title="Messiás">Messiást</a> és kivégezték őt.</dd></dl> <ul><li>az <a href="/wiki/Eszkatol%C3%B3gia" title="Eszkatológia">eszkatológia</a>,</li></ul> <dl><dd>Lényeges különbségek vannak a zsidó és a keresztény <a href="/wiki/Eszkatol%C3%B3gia" title="Eszkatológia">eszkatológia</a> között. Lényegében a zsidó <a href="/wiki/Pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Próféta">próféták</a> <a href="/wiki/Messi%C3%A1s" title="Messiás">Messiásba</a> vetett reménye politikai jellegű, és <a href="/wiki/%C3%89zsai%C3%A1s_pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Ézsaiás próféta">Ézsaiásnál</a> Dávid királyságának visszaállítására utal.<sup id="cite_ref-Fluch_85-3" class="reference"><a href="#cite_note-Fluch-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd> <dd><a href="/wiki/D%C3%A1niel_pr%C3%B3f%C3%A9ta" title="Dániel próféta">Dánielnél</a> ugyanakkor beáramlik az óegyiptomi és plátói, a „könyvek” alapján hozott <a href="/wiki/V%C3%A9g%C3%ADt%C3%A9let" title="Végítélet">végítélet</a> motívuma, amely egész népekre vonatkozik,<sup id="cite_ref-88" class="reference"><a href="#cite_note-88"><span class="cite-bracket">[</span>88<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> amit már átvesz a keresztény <a href="/wiki/A_jelen%C3%A9sek_k%C3%B6nyve" title="A jelenések könyve">Jelenések könyve</a>, ahol az „utolsó ítélet” terhe minden egyénen nyugszik, akik a „tűz tava” <a href="/wiki/Pokol" title="Pokol">poklának</a><sup id="cite_ref-89" class="reference"><a href="#cite_note-89"><span class="cite-bracket">[</span>89<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> valóságával néznek szembe.</dd></dl> <ul><li>a <a href="/wiki/Platonizmus" title="Platonizmus">platonizmus</a> befolyása,</li></ul> <dl><dd>A mai kereszténység jellemzője a <a href="/wiki/Platonizmus" title="Platonizmus">platonizmus</a> behozatala, amelyet az <a href="/wiki/Egyh%C3%A1zatya" title="Egyházatya">egyházatyák</a> (pl. <a href="/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston" title="Hippói Szent Ágoston">Ágoston</a>) arra irányuló törekvései hoztak létre, hogy hitüket a hellenisztikus világ felsőbbrendű filozófiájaként mutassák be.<sup id="cite_ref-Fluch_85-4" class="reference"><a href="#cite_note-Fluch-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <ul><li>a történelmi valóság eltorzítása</li></ul> <dl><dd>Az <a href="/wiki/Evang%C3%A9lium" title="Evangélium">evangéliumok</a> Jézust az igazi <a href="/wiki/Messi%C3%A1s" title="Messiás">Messiásként</a> mutatják be különböző <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">ószövetségi</a> próféciákra hivatkozva, a következő minta szerint: "Hogy beteljesedjenek az Írások...".<sup id="cite_ref-90" class="reference"><a href="#cite_note-90"><span class="cite-bracket">[</span>90<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A filozófiaprofesszor szándékos hazugságokat lát ezekben.<sup id="cite_ref-Fluch_85-5" class="reference"><a href="#cite_note-Fluch-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <p>Schnädelbach arra a következtetésre jut, hogy ha a kereszténység kigyógyul ebből a hét betegségből, szinte semmi sem marad: a kereszténység ekkor a felvilágosult <a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">judaizmus</a> egyik formája lesz, mert a <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallás</a> egészséges része a judaizmushoz tartozik.<sup id="cite_ref-Fluch_85-6" class="reference"><a href="#cite_note-Fluch-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>David Flusser izraeli tudós a kereszténységben szintén egy « másodosztályú <a href="/wiki/Zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="Zsidó vallás">zsidó vallást</a> látott, amelyet egy erős <a href="/wiki/Antijudaizmus" title="Antijudaizmus">antijudaizmus</a> jellemez. « <sup id="cite_ref-Flusser_91-0" class="reference"><a href="#cite_note-Flusser-91"><span class="cite-bracket">[</span>91<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> . </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Etika">Etika</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Etika"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tissot_The_Sabbath-Breaker_Stoned.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Tissot_The_Sabbath-Breaker_Stoned.jpg/220px-Tissot_The_Sabbath-Breaker_Stoned.jpg" decoding="async" width="220" height="281" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Tissot_The_Sabbath-Breaker_Stoned.jpg/330px-Tissot_The_Sabbath-Breaker_Stoned.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Tissot_The_Sabbath-Breaker_Stoned.jpg/440px-Tissot_The_Sabbath-Breaker_Stoned.jpg 2x" data-file-width="445" data-file-height="568" /></a><figcaption><a href="/wiki/James_Tissot" title="James Tissot">James Tissot</a>: A szombattörő megkövezése</figcaption></figure> <p>A Biblia egyes tanításainak <a href="/wiki/Etika_(vall%C3%A1s)" title="Etika (vallás)">etikáját</a> sokan erkölcstelennek nevezték. A faji előítélet,<sup id="cite_ref-92" class="reference"><a href="#cite_note-92"><span class="cite-bracket">[</span>92<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Rabszolgas%C3%A1g" title="Rabszolgaság">rabszolgaság</a>, a <a href="/wiki/Hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9s" title="Halálbüntetés">halálbüntetés</a> (megkövezés), az <a href="/wiki/Er%C5%91szak" title="Erőszak">erőszak</a>, a <a href="/wiki/N%C3%A9pirt%C3%A1s" title="Népirtás">népirtás</a>, a patriarchátus, a szexuális intolerancia, a <a href="/wiki/Gyarmatos%C3%ADt%C3%A1s" title="Gyarmatosítás">gyarmatosítás</a>, valamint a „féltékeny és haragos Isten”<sup id="cite_ref-93" class="reference"><a href="#cite_note-93"><span class="cite-bracket">[</span>93<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> példák a Biblia <a href="/wiki/Etika_(vall%C3%A1s)" title="Etika (vallás)">etikájának</a> kritikájára. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ószövetségi_gyilkosságra_buzdítás"><span id=".C3.93sz.C3.B6vets.C3.A9gi_gyilkoss.C3.A1gra_buzd.C3.ADt.C3.A1s"></span>Ószövetségi gyilkosságra buzdítás</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Ószövetségi gyilkosságra buzdítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Ószövetségben</a> olyan utasítások találhatók, amelyeket Isten adott az embereknek, hogy például öljék meg a házasságtörőket, a homoszexuálisokat és "a szombaton dolgozó embereket",<sup id="cite_ref-94" class="reference"><a href="#cite_note-94"><span class="cite-bracket">[</span>94<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>; etnikai tisztogatásra<sup id="cite_ref-95" class="reference"><a href="#cite_note-95"><span class="cite-bracket">[</span>95<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és <a href="/wiki/N%C3%A9pirt%C3%A1s" title="Népirtás">népirtásra</a> való felszólítással,<sup id="cite_ref-96" class="reference"><a href="#cite_note-96"><span class="cite-bracket">[</span>96<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> hogy senkit ne kíméljenek az ellenséges népek között. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_keresztény_erőszak"><span id="A_kereszt.C3.A9ny_er.C5.91szak"></span>A keresztény erőszak</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: A keresztény erőszak"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalomban</a> a korai egyház még erőszakmentes álláspontot képviselt, mert Jézus önfeláldozó életének utánzását tartotta szem előtt,<sup id="cite_ref-97" class="reference"><a href="#cite_note-97"><span class="cite-bracket">[</span>97<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> aki azt tanította nekik, hogy ne szálljanak szembe a gonosszal,<sup id="cite_ref-98" class="reference"><a href="#cite_note-98"><span class="cite-bracket">[</span>98<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> szeressék ellenségüket, ne fizessenek a rosszért rosszal, hogy így legyenek a <a href="/wiki/Isten" title="Isten">mennyei Atya</a> igazi fiai.<sup id="cite_ref-99" class="reference"><a href="#cite_note-99"><span class="cite-bracket">[</span>99<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">őskeresztények</a> és <a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1z" title="Ókeresztény egyház">ókeresztény egyház</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A vallás <a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">constantinusi</a> elismerése után, az üldözött, példamutató egyházból üldöző egyház vált.<sup id="cite_ref-100" class="reference"><a href="#cite_note-100"><span class="cite-bracket">[</span>100<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/I._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Constantinus római császár">Konstantin</a> megtérésétől kezdve a kereszténység összefonódott az állammal, az erőszakot és a háborúskodást egyre inkább elfogadták a keresztények. A megfeszített Jézus követői szörnyű, erőszakos cselekményeket követtek el a <a href="/wiki/Kereszt_(jelk%C3%A9p)" title="Kereszt (jelkép)">kereszt</a> jele alatt. Az évszázadok során a <a href="/wiki/Nagyb%C3%B6jt" title="Nagyböjt">nagyböjt</a> és a <a href="/wiki/Nagyh%C3%A9t" title="Nagyhét">nagyhét</a> időszakai az európai <a href="/wiki/Zsid%C3%B3k" title="Zsidók">zsidók</a> számára a félelem és a rettegés időszakai lettek. A <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">muszlimok</a> a keresztet szintén az erőszakkal társítják.<sup id="cite_ref-101" class="reference"><a href="#cite_note-101"><span class="cite-bracket">[</span>101<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nuremberg_chronicles_-_Burning_of_the_Jews_(CCXXv).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Nuremberg_chronicles_-_Burning_of_the_Jews_%28CCXXv%29.jpg/220px-Nuremberg_chronicles_-_Burning_of_the_Jews_%28CCXXv%29.jpg" decoding="async" width="220" height="166" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Nuremberg_chronicles_-_Burning_of_the_Jews_%28CCXXv%29.jpg/330px-Nuremberg_chronicles_-_Burning_of_the_Jews_%28CCXXv%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Nuremberg_chronicles_-_Burning_of_the_Jews_%28CCXXv%29.jpg/440px-Nuremberg_chronicles_-_Burning_of_the_Jews_%28CCXXv%29.jpg 2x" data-file-width="2060" data-file-height="1556" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Bajororsz%C3%A1g" title="Bajorország">bajorországi</a> zsidókat élve megégetik egy keresztény szentségtörés miatt. A <a href="/wiki/N%C3%BCrnbergi_Kr%C3%B3nika" title="Nürnbergi Krónika">Nürnbergi Krónika</a> egy ábrázolása (1493)</figcaption></figure> <p>Az <a href="/wiki/Inkviz%C3%ADci%C3%B3" title="Inkvizíció">inkvizíciót</a>, a <a href="/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Keresztes háborúk">keresztes hadjáratokat</a> és <a href="/wiki/Antiszemitizmus" title="Antiszemitizmus">az antiszemitizmust</a> a keresztény erőszak legjellegzetesebb példáiként mondhatjuk. A háborúkat indító <a href="/wiki/P%C3%A1pa_(egyh%C3%A1zf%C5%91)" title="Pápa (egyházfő)">pápák</a>, a <a href="/wiki/Hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9s" title="Halálbüntetés">halálbüntetés</a>ek végrehajtása és támogatása, az <a href="/wiki/Eretneks%C3%A9g" title="Eretnekség">eretnekek</a> megkínzása és megégetése, az európai <a href="/wiki/Vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BA" title="Vallásháború">vallásháború</a>k, az emberek lelkének <a href="/wiki/Megt%C3%A9r%C3%A9s" title="Megtérés">megmentése</a> nevében űzött <a href="/wiki/Gyarmatos%C3%ADt%C3%A1s" title="Gyarmatosítás">gyarmatosítás</a> az egész világon a kereszténység történetének szégyenletes foltjai.<sup id="cite_ref-Weaver_102-0" class="reference"><a href="#cite_note-Weaver-102"><span class="cite-bracket">[</span>102<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:La_masacre_de_San_Bartolom%C3%A9,_por_Fran%C3%A7ois_Dubois.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/La_masacre_de_San_Bartolom%C3%A9%2C_por_Fran%C3%A7ois_Dubois.jpg/230px-La_masacre_de_San_Bartolom%C3%A9%2C_por_Fran%C3%A7ois_Dubois.jpg" decoding="async" width="230" height="140" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/La_masacre_de_San_Bartolom%C3%A9%2C_por_Fran%C3%A7ois_Dubois.jpg/345px-La_masacre_de_San_Bartolom%C3%A9%2C_por_Fran%C3%A7ois_Dubois.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/La_masacre_de_San_Bartolom%C3%A9%2C_por_Fran%C3%A7ois_Dubois.jpg/460px-La_masacre_de_San_Bartolom%C3%A9%2C_por_Fran%C3%A7ois_Dubois.jpg 2x" data-file-width="2304" data-file-height="1398" /></a><figcaption><a href="/wiki/Szent_Bertalan_%C3%A9jszak%C3%A1ja" title="Szent Bertalan éjszakája">Szent Bertalan éjszakája</a></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Anneken_Hendriks,_Dam,_Amsterdam,_by_Jan_Luyken.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Anneken_Hendriks%2C_Dam%2C_Amsterdam%2C_by_Jan_Luyken.jpg/220px-Anneken_Hendriks%2C_Dam%2C_Amsterdam%2C_by_Jan_Luyken.jpg" decoding="async" width="220" height="186" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Anneken_Hendriks%2C_Dam%2C_Amsterdam%2C_by_Jan_Luyken.jpg/330px-Anneken_Hendriks%2C_Dam%2C_Amsterdam%2C_by_Jan_Luyken.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Anneken_Hendriks%2C_Dam%2C_Amsterdam%2C_by_Jan_Luyken.jpg/440px-Anneken_Hendriks%2C_Dam%2C_Amsterdam%2C_by_Jan_Luyken.jpg 2x" data-file-width="1752" data-file-height="1478" /></a><figcaption>Az <a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">anabaptisták</a> megégetése</figcaption></figure> <p>A kereszténység a történelem során bizonyos bibliai szakaszokat<sup id="cite_ref-103" class="reference"><a href="#cite_note-103"><span class="cite-bracket">[</span>103<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és a nagy <a href="/wiki/Egyh%C3%A1zatya" title="Egyházatya">egyházatyák</a> útmutatásait használta fel az <a href="/wiki/Eretneks%C3%A9g" title="Eretnekség">eretnekekkel</a>, <a href="/wiki/Pog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Pogányság">pogányokkal</a>, bűnösökkel és külső ellenségekkel szembeni erőszak alkalmazásának igazolására. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Lásd még: <a href="/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk#A_Szent_Háború_fogalma_és_kialakulása" title="Keresztes háborúk">Keresztes_háborúk#A_Szent_Háború_fogalma_és_kialakulása</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A katonai szerzetesség fogalma a 12. században jelent meg, nagyrészt <a href="/wiki/Clairvaux-i_Szent_Bern%C3%A1t" title="Clairvaux-i Szent Bernát">Clairvaux-i Szt. Bernát</a> pártfogása miatt. Ő többek közt ezt mondta: </p> <pre>»Krisztus lovagja magabiztosan csaphat le... mert amikor halált okoz, az Krisztus hasznára válik, és amikor halált szenved, az a saját nyeresége."<sup id="cite_ref-104" class="reference"><a href="#cite_note-104"><span class="cite-bracket">[</span>104<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </pre> <p>Miután a pápaság szentesítette az eszmét, az egész katolikus egyház – úgy vélte, hogy az egyház háborús céljainak szolgálatára szolgáló meglévő keresztény módszerek nem megfelelőek, és hogy elkötelezett harcos szerzetesek egy csoportja szellemi érdemeket érhet el háborúk megvívásával.<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-6" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Katharok" title="Katharok">katharok</a> elleni keresztes háború során szabályos <a href="/wiki/N%C3%A9pirt%C3%A1s" title="Népirtás">népirtást</a> követtek el<sup id="cite_ref-105" class="reference"><a href="#cite_note-105"><span class="cite-bracket">[</span>105<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-106" class="reference"><a href="#cite_note-106"><span class="cite-bracket">[</span>106<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> vagy a <a href="/wiki/N%C3%A9met_Lovagrend" title="Német Lovagrend">Német Lovagrend</a> például gyakran alkalmazott mészárlásokat, hogy a keresztes hadjáratok során kikényszerítse a <a href="/wiki/Megt%C3%A9r%C3%A9s" title="Megtérés">megtérést</a>.<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-7" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <a href="/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Reformáció">reformáció</a> idején a <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestánsok</a> a római katolikus egyház romlottságát kritizálták. Különösen az <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">üdvösség</a> pénzen való árusítása (<a href="/wiki/B%C3%BAcs%C3%BAc%C3%A9dula" title="Búcsúcédula">búcsúcédulák</a>), a <a href="/wiki/Kl%C3%A9rus" title="Klérus">klérus</a> erkölcse és <a href="/wiki/Korrupci%C3%B3" title="Korrupció">korrupciója</a> voltak a kritikák fő célpontjai. </p><p>Később az egyházat az európai hatalmak az <a href="/wiki/Imperializmus" title="Imperializmus">imperializmus</a> eszközeként használták fel. A leigázott, más földrészen élő gyarmatosított népeket is kényszerítették, hogy fogadják el a kereszténységet. A vallás tételeit használták fel a gyarmatosítók cselekedeteinek, az erőszak és a kizsákmányolás igazolására.<sup id="cite_ref-107" class="reference"><a href="#cite_note-107"><span class="cite-bracket">[</span>107<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A kora újkori fő gyarmatosító államokban, mind Portugáliában, mind Spanyolországban a vallás az állam szerves része volt, és a katolikus kereszténységet úgy tekintették, mint amelynek világi és szellemi előnyei is vannak, a leigázott amerikai őslakosokat pedig nem is tartották teljes jogú embereknek.<sup id="cite_ref-108" class="reference"><a href="#cite_note-108"><span class="cite-bracket">[</span>108<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Számos kritikus a kereszténység erőszakos tetteire hivatkozott, mint a vallás elítélésének egyik okára. </p><p><a href="/wiki/Szarv%C3%A9palli_R%C3%A1d%C3%A1krisnan" title="Szarvépalli Rádákrisnan">Szarvépalli Rádákrisnan</a> indiai filozófus írta: <i>Sajnos a keresztény vallás örökölte a "féltékeny Isten"<sup id="cite_ref-109" class="reference"><a href="#cite_note-109"><span class="cite-bracket">[</span>109<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> szemita hitvallását. Amikor Európa elfogadta a keresztény vallást, saját széles körű <a href="/wiki/Humanizmus" title="Humanizmus">humanizmusa</a> ellenére, elfogadta azt a heves intoleranciát is, amely a "szenteknek" egyszer, s mindenkorra átadott igazságba" vetett hitre alapul.</i> </p><p><a href="/wiki/Sam_Harris" title="Sam Harris">Sam Harris</a> valláskritikus írta, hogy <i>"A hit legalább kétféleképpen inspirálja az erőszakot. Először is, az emberek gyakran megölnek másokat, mert azt hiszik, hogy az univerzum teremtője azt akarja, hogy ezt tegyék... Másodszor, sok ember kerül konfliktusba egymással, mert vallási hovatartozásuk alapján határozzák meg a saját közösségüket..."</i><sup id="cite_ref-Sp._Life_13-8" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/Arthur_C._Clarke" title="Arthur C. Clarke">Arthur C. Clarke</a> sci-fi író mondta, hogy nem tudja megbocsátani a vallásoknak a múltbeli atrocitásokat és háborúkat.<sup id="cite_ref-Sp._Life_13-9" class="reference"><a href="#cite_note-Sp._Life-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Dayanand Saraswati indiai filozófus a kereszténységet "barbár vallásnak" és »hamis vallású« közösségnek tekintette, amelyet csak a bolondok és a barbárság állapotában élő emberek hisznek. Hozzátette, hogy a Biblia sok olyan történetet és útmutatást tartalmaz, amelyek erkölcstelenek és a bűnt bátorítják. Ram Swarup indiai író alapján az olyan monoteista vallások, mint a kereszténység, "a híveik körében a más vallások iránti tisztelet hiányát táplálják". </p><p>Gyakran kiemelik az éles ellentétet a <a href="/wiki/Felebar%C3%A1ti_szeretet" title="Felebaráti szeretet">felebaráti szeretetet</a> és az <a href="/wiki/Szolg%C3%A1lat_(vall%C3%A1s)" title="Szolgálat (vallás)">önzetlen szolgálatot</a> hirdető Jézus és azon intézmény között, amely bár az örökösének nevezi magát, de az évszázadok során létrehozta a „<a href="/wiki/Inkviz%C3%ADci%C3%B3" title="Inkvizíció">szent inkvizíciót</a>” és a vallási türelmetlenség folytán emberek ezreit mészárolta le. Az elfogadott formáktól való minden eltérést a legfőbb igazság elleni vétségnek tekintettek; ebből következett számukra az a jog, sőt kötelesség, hogy a <i>„<a href="/wiki/Pog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Pogányság">pogányok</a>”</i> és <i>„<a href="/wiki/Eretneks%C3%A9g" title="Eretnekség">eretnekek</a>”</i> eltévelyedései ellen minden eszközzel harcoljanak.<a href="/wiki/Helmuth_von_Glasenapp" title="Helmuth von Glasenapp">Helmuth von Glasenapp</a> alapján nincs a Földön egyetlen más vallás, amely annyi <a href="/wiki/Dogmatika" title="Dogmatika">dogmatikus</a> küzdelmet és <a href="/wiki/Vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BA" title="Vallásháború">vallásháborút</a> élt volna át, mint a kereszténység.<sup id="cite_ref-ReferenceHG_110-0" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceHG-110"><span class="cite-bracket">[</span>110<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A kereszténységnek két alapvető „megközelítése” van: van Jézus vallása , és vannak a Jézusról szóló vallások. Sok egyház, amely ma a fő áramlatú kereszténységbe tartozik, az a „Jézusról szóló vallás”. A történelmi Jézus, ha ma visszajönne, nem ismerné fel, ami az ő nevében történik. A hívők <a href="/wiki/Ritu%C3%A1l%C3%A9" title="Rituálé">rituálékat</a> gyakorolnak, az ő útmutatásainak gyakorlati alkalmazása és megélése helyett. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text">Sok keresztény egyház azt állítja vagy állította, hogy csak náluk, az egyházon belül van <a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">üdvösség</a>. Ld. pl. <a href="/wiki/Extra_Ecclesiam_nulla_salus" title="Extra Ecclesiam nulla salus">Extra Ecclesiam nulla salus</a>. Az Újszövetség alapján, aki nem hisz a Megváltóban és nem <a href="/wiki/Kereszts%C3%A9g" title="Keresztség">keresztelkedik</a> meg, az elkárhozik. (Márk 16,16 ; Jel 21,8)</span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/w/index.php?title=Le_Roy_Froom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Le Roy Froom (a lap nem létezik)">Le Roy Froom</a>, <i>Prophetic Faith of Our Fathers </i>, Vol. I, Washington D.C. Review & Herald 1946, p. 328.</span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text">Vallástörténeti kislexikon: kereszténység ókori kritikája; Kossuth Kiadó (1983)</span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text">A tolerancia elvét a kereszténységen belüli nézeteltérésekre is vonatkoztatta, így tilossá vált a különböző szekták elnyomása is, a keresztény hitviták kisebbségi véleményét sem lehetett tovább üldözni. - Havas László - Hegyi W. György - Szabó Edit: Római történelem, Osiris Kiadó, Budapest, 2007.</span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text">Nincs az a vadállat, amely annyira ellenséges lenne az emberhez, mint általában a keresztény szekták egymáshoz. - A galileánusok (keresztények) elleni vitairata (Contra Galilaeos), 362.</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMartin19913–4-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMartin19913–4_6-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFMartin1991">Martin 1991</a>, 3–4. o.</span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text">Vallástörténeti kislexikon: kereszténység középkori kritikája; Kossuth Kiadó (1983)</span> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMartin19914-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMartin19914_8-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="#CITEREFMartin1991">Martin 1991</a>, 4. o.</span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text">Kant, Immanuel. <i>Critique of Pure Reason</i>, pp. 553–69</span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text">Robert R. Palmer and Joel Colton, <i>A History of the Modern World</i> (New York: McGraw Hill, 1995), pp. 388–92.</span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text">Nietzsche, 1888, The Antichrist, para. 62</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>1. Móz. 2,21-22</i></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=1.+M%C3%B3z.+2%2C21-22"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Sp._Life-13"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Sp._Life_13-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://slife.org/biblical-inerrancy/"><i>Biblical Inerrancy</i></a> (amerikai angol nyelven). <i>The Spiritual Life</i>, 2019. szeptember 29. (Hozzáférés: 2022. december 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Donald_Guthrie_1990_pp._37-40-14"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Donald_Guthrie_1990_pp._37-40_14-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Donald_Guthrie_1990_pp._37-40_14-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Donald Guthrie, New Testament Introduction (Leicester, England: Apollos, 1990), pp. 37-40</span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text">John Mill, Novum Testamentum Graecum, cum lectionibus variantibus MSS. (Oxford 1707)<br /> E. Nestle, Einfürung in das Griechische Neue Testament,Göttingen, 1897, S. 23.<br /> Bruce M. Metzger, Bart D. Ehrman The Text of the New Testament: Its Transmission, Corruption and Restoration, Oxford University Press, 2005, p. 154.<br /> Bart D. Ehrman: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150923185208/http://www.biblicalstudies.org.uk/pdf/jma/nts-mss_5_arlandson.pdf">Misquoting Jesus — The Story Behind Who Changed the Bible and Why (review)</a>, p. 90</span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text">Robinson, George (2008). Essential Torah: A Complete Guide to the Five Books of Moses. Knopf Doubleday. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780307484376" title="Speciális:Könyvforrások/9780307484376">ISBN 9780307484376</a></span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text">McDermott, John J. (2002). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=Dkr7rVd3hAQC&pg=PA21&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false">Reading the Pentateuch: a historical introduction.</a> Pauline Press. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780809140824" title="Speciális:Könyvforrások/9780809140824">ISBN 978-0-8091-4082-4</a></span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text">De Pury, Albert; Romer, Thomas (2000). "Deuteronomistic Historiography (DH): History of Research and Debated Issues". In de Pury, Albert; Romer, Thomas; Macchi, Jean-Daniel (eds.). Israel Constructs its History: Deuteronomistic Historiography in Recent Research. Sheffield Academic Press. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780567224156" title="Speciális:Könyvforrások/9780567224156">ISBN 978-0-567-22415-6</a>.</span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=SBMXnB4CRpUC&printsec=frontcover&dq=Vanderkam+and+Flint&source=bl&ots=E4eM470Y1z&sig=08FtHqrEJjTnOxGidFWUfFXrB4k&hl=en&ei=5yR_Td2iPIn0vQPp4MHOBw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBoQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false">James C. VanderKam, Peter Flint, "The Meaning of the Dead Sea Scrolls" (Continuum International Publishing Group, 2002)</a> p. 137</span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text">Harris, Stephen L., Understanding the Bible. Palo Alto: Mayfield. 1985.</span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text">Titusz, 1 Timóteus és 2 Timóteus, Efézus, Kolosszé</span> </li> <li id="cite_note-books.google.hu-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-books.google.hu_22-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=It58APyHyPsC&pg=PA19&dq=">Pheme Perkins: Reading the New Testament: An Introduction</a></span> </li> <li id="cite_note-forged-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-forged_23-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ehrman, Bart. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/forgedwritinginn00ehrm">Forged</a></i>. HarperOne, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/forgedwritinginn00ehrm/page/93">93–105</a>. o. (2011. február 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-006-201262-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-006-201262-3">ISBN 978-006-201262-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Forged&rft.aulast=Ehrman&rft.aufirst=Bart&rft.date=2011&rft.pub=HarperOne&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fforgedwritinginn00ehrm%2Fpage%2F93+93%E2%80%93105%5D&rft.isbn=978-006-201262-3&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fforgedwritinginn00ehrm"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Ehr.forged-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Ehr.forged_24-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ehrman, Bart. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/forgedwritinginn00ehrm">Forged</a></i>. HarperOne (2011. február 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-006-201262-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-006-201262-3">ISBN 978-006-201262-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Forged&rft.aulast=Ehrman&rft.aufirst=Bart&rft.date=2011&rft.pub=HarperOne&rft.isbn=978-006-201262-3&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fforgedwritinginn00ehrm"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-10Rea-25"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-10Rea_25-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-10Rea_25-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-10Rea_25-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-10Rea_25-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-10Rea_25-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">N4CM: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://churchandstate.org.uk/2016/06/10-reasons-why-christianity-is-wrong/"><i>10 Reasons Why Christianity is Wrong</i></a> (amerikai angol nyelven), 2016. június 22. (Hozzáférés: 2023. január 3.)</span></span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text">Chryssides, George D. (2010). Christianity Today: An Introduction. Religion Today. Bloomsbury Academic. p. 21. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781847065421" title="Speciális:Könyvforrások/9781847065421">ISBN 978-1-84706-542-1</a>.</span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text">Montefiore, Hugh. Credible Christianity: The Gospel in Contemporary Society, London: Mowbray, 1993; Grand Rapids, Eerdmans, 1994. p. 5. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0802837689" title="Speciális:Könyvforrások/0802837689">ISBN 0-8028-3768-9</a></span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text">Zsolt 34,16; Ám 9,4; Mt 6,6</span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text">Jób 11,5; Mt 4,4</span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text">1Móz 8,21</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text">Zsolt 130,2; 1Pt 3,12</span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text">Jób 13,24</span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text">1Móz 2,2 ; 2Móz 31,17 ; Zsid 4,4 ; Zsid 4,10</span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text">2Móz 34,14 ; 5Móz 32,21</span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text">3Móz 20,23 ; 5Móz 32,19 ; Zsolt 78,59 ; Zsolt 106,40</span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text">4 Mózes 23:19</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text">Jón. 3,10.</span> </li> <li id="cite_note-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-38">↑</a></span> <span class="reference-text">Bart Ehrman wrote: "He certainly existed, as virtually every competent scholar of antiquity, Christian or non-Christian, agrees, based on certain and clear evidence." B. Ehrman, 2011 Forged : writing in the name of God <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780062078636" title="Speciális:Könyvforrások/9780062078636">ISBN 978-0-06-207863-6</a>. page 256-257</span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text">Michael Grant states that "In recent years, 'no serious scholar has ventured to postulate the non-historicity of Jesus' or at any rate very few, and they have not succeeded in disposing of the much stronger, indeed very abundant, evidence to the contrary." in Jesus by Michael Grant 2004 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1898799881" title="Speciális:Könyvforrások/1898799881">ISBN 1898799881</a> page 200</span> </li> <li id="cite_note-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-40">↑</a></span> <span class="reference-text">Jesus of Nazareth by Paul Verhoeven (2010) <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1583229051" title="Speciális:Könyvforrások/1583229051">ISBN 1-58322-905-1</a> p. 39</span> </li> <li id="cite_note-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-41">↑</a></span> <span class="reference-text">Prophet and Teacher: An Introduction to the Historical Jesus by William R. Herzog (2005) <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0664225284" title="Speciális:Könyvforrások/0664225284">ISBN 0664225284</a> pages 1–6</span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text">Valantasis, Richard; Bleyle, Douglas K.; Haugh, Dennis C. (2009). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=_rFr9bGY5s4C&redir_esc=y">The Gospels and Christian Life in History and Practice</a>. Rowman & Littlefield. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780742570696" title="Speciális:Könyvforrások/9780742570696">ISBN 9780742570696</a></span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text">Eve, Eric (2014). <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=n-P1AgAAQBAJ&redir_esc=y">Behind the Gospels: Understanding the Oral Tradition</a>. Fortress Press. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781451487534" title="Speciális:Könyvforrások/9781451487534">ISBN 9781451487534</a></span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Cain, Benjamin: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://benjamincain8.medium.com/top-three-objections-to-christianity-2d84e52af4b6"><i>Top Three Criticisms of Christianity</i></a> (angol nyelven). <i>Medium</i>, 2020. augusztus 19. (Hozzáférés: 2023. január 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>Máté 2. rész</i></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=M%C3%A1t%C3%A9+2.+r%C3%A9sz"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text">Metzger, Bruce M.; Ehrman, Bart D. (2005). The text of the New Testament: its transmission, corruption, and restoration (4 ed.). New York: Oxford University Press. pp. 146–148. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780195166675" title="Speciális:Könyvforrások/9780195166675">ISBN 978-0-19-516667-5</a>.</span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text">The Encyclopedia Americana, 1956. XXVII. köt., 294 o</span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text">New Catholic Encyclopedia 1967. XIV. köt., 299. o</span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text">Szimonidesz Lajos: A zsidóság és a kereszténység</span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">N4CM: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://churchandstate.org.uk/2016/04/the-horrors-of-the-church-and-its-holy-inquisition/"><i>The Horrors of the Church and Its Holy Inquisition</i></a> (amerikai angol nyelven), 2016. április 7. (Hozzáférés: 2023. január 2.)</span></span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.romaikor.hu/a_romai_vallas/a_romaiak_vallastortenetebol/a_kezdetek___a_legkorabbi_istenvilag/cikk/az_elso_nagy_istenharmassag___iuppiter__mars__quirinus">Az első nagy istenhármasság - Iuppiter, Mars, Quirinus</a></span> </li> <li id="cite_note-Ryberg-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Ryberg_52-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1931. február 22.) „Was the Capitoline Triad Etruscan or Italic?”. <i>The American Journal of Philology</i>, 145–156. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2307/290109">10.2307/290109</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/290109">290109</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Was+the+Capitoline+Triad+Etruscan+or+Italic%3F&rft.jtitle=The+American+Journal+of+Philology&rft.date=1931&rft.pages=145%E2%80%93156&rft_id=info:doi/10.2307%2F290109"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=Jacob_Neusner&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jacob Neusner (a lap nem létezik)">Jacob Neusner</a>. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.fr/books?id=eI7lR3rleYYC&pg=PA111&dq=A+Rabbi+Talks+with+J%C3%A9sus">A Rabbi Talks with Jésus</a></i>, Doubleday (angol nyelven), 113. o. (1993)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Rabbi+Talks+with+J%C3%A9sus&rft.au=%5B%5BJacob+Neusner%5D%5D&rft.date=1993&rft.edition=Doubleday&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.fr%2Fbooks%3Fid%3DeI7lR3rleYYC%26pg%3DPA111%26dq%3DA%2BRabbi%2BTalks%2Bwith%2BJ%25C3%25A9sus"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-islam34-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-islam34_54-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=Dominique_Urvoy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dominique Urvoy (a lap nem létezik)">Dominique Urvoy</a>. Premières controverses théologiques, <i>Chrétiens face à l'Islam</i>, Bayard, 34-35. o. (2009)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chr%C3%A9tiens+face+%C3%A0+l%27Islam&rft.atitle=Premi%C3%A8res+controverses+th%C3%A9ologiques&rft.au=%5B%5BDominique+Urvoy%5D%5D&rft.date=2009&rft.edition=Bayard"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-55">↑</a></span> <span class="reference-text">D. E. Harling: A világ vallásai, 2008. 151. o.</span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://slife.org/criticism-of-christianity/"><i>Criticism Of Christianity</i></a> (amerikai angol nyelven). <i>The Spiritual Life</i>, 2020. augusztus 25. (Hozzáférés: 2022. december 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-57">↑</a></span> <span class="reference-text">Vallástörténeti kislexikon: Szűz Mária; Kossuth Kiadó (1983)</span> </li> <li id="cite_note-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-58">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.papalencyclicals.net/pius09/p9ineff.htm">Ineffabilis Deus - Papal Encyclicals</a></span> </li> <li id="cite_note-59"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-59">↑</a></span> <span class="reference-text">Még beszélt Jézus a sokasághoz, amikor íme, anyja és testvérei megálltak odakint, mert beszélni akartak vele. Valaki szólt neki: Íme, anyád és testvéreid odakint állnak, és beszélni akarnak veled. Ő azonban így felelt annak, aki szólt neki: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim? Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: Íme, az én anyám és az én testvéreim! Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én testvérem és az én anyám. - Máté 12, 46-50</span> </li> <li id="cite_note-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-60">↑</a></span> <span class="reference-text">Bizony, mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál (Máté 11,11) ... Ti innen alulról vagytok, én meg felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én azonban nem vagyok ebből a világból (Jn 8,23) ... Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? (Jn 2,3-4)</span> </li> <li id="cite_note-Akadémiai_Kiadó:_Világvallások_→_lélek,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--61"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Akadémiai_Kiadó:_Világvallások_→_lélek,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_61-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Akadémiai_Kiadó:_Világvallások_→_lélek,_2009" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Akadémiai_Kiadó:_Világvallások_→_lélek,_2009">Akadémiai Kiadó: Világvallások → lélek, 2009</a></span></span> </li> <li id="cite_note-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-62">↑</a></span> <span class="reference-text">Jn 3,15 ; Jn 3,36 ; 1Jn 5,12</span> </li> <li id="cite_note-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-63">↑</a></span> <span class="reference-text">Werner Gitt: Gyakran feltett kérdések, 91. o. (2002)</span> </li> <li id="cite_note-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-64">↑</a></span> <span class="reference-text">Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. - Jn 14,6</span> </li> <li id="cite_note-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-65">↑</a></span> <span class="reference-text">Márk 16,16</span> </li> <li id="cite_note-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-66">↑</a></span> <span class="reference-text">1Kor. 16,22: Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott!</span> </li> <li id="cite_note-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-67">↑</a></span> <span class="reference-text">Jel 21,8 A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és utálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, ami a második halál.</span> </li> <li id="cite_note-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-68">↑</a></span> <span class="reference-text">Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 388. o. (2014)</span> </li> <li id="cite_note-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-69">↑</a></span> <span class="reference-text">Till, Farrell (1991). "Prophecies: Imaginary and Unfulfilled"</span> </li> <li id="cite_note-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-70">↑</a></span> <span class="reference-text">Harris, Stephen L. (2002). Understanding the Bible (6 ed.). McGraw-Hill College. pp. 376–377. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780767429160" title="Speciális:Könyvforrások/9780767429160">ISBN 9780767429160</a></span> </li> <li id="cite_note-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-71">↑</a></span> <span class="reference-text">Amikor az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a másikba. Mert bizony, mondom nektek: nem járjátok végig Izrael városait, amíg el nem jön az Emberfia. - Máté 10,23</span> </li> <li id="cite_note-72"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-72">↑</a></span> <span class="reference-text">Mk 9:1 , Máté 26:64 , Márk 13:30</span> </li> <li id="cite_note-73"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-73">↑</a></span> <span class="reference-text">I. Thessz 4:15-18</span> </li> <li id="cite_note-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-74">↑</a></span> <span class="reference-text">1Kor 14, 34-35</span> </li> <li id="cite_note-75"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-75">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>3Mózes 25:39-46, 2Mózes 21:2-21</i></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=3M%C3%B3zes+25%3A39-46%2C+2M%C3%B3zes+21%3A2-21"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-76"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-76">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>Efezus 6. rész</i></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Efezus+6.+r%C3%A9sz"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-77"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-77">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>Kol 3,22</i></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Kol+3%2C22"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-78"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-78">↑</a></span> <span class="reference-text">Augustine of Hippo. ""<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.newadvent.org/fathers/120119.htm">Chapter 15 - Of the Liberty Proper to Man's Nature, and the Servitude Introduced by Sin—A Servitude in Which the Man Whose Will is Wicked is the Slave of His Own Lust, Though He is Free So Far as Regards Other Men." in City of God (Book 19 )</a>". Retrieved 11 February 2016. God ... did not intend that His rational creature, who was made in His image, should have dominion over anything but the irrational creation - not man over man, but man over the beasts ... the condition of slavery is the result of sin ... It [slave] is a name .. introduced by sin and not by nature ... circumstances [under which men could become slaves] could never have arisen save [i.e. except] through sin ... The prime cause, then, of slavery is sin, which brings man under the dominion of his fellow [sinful man] ... But by nature, as God first created us, no one is the slave either of man or of sin."</span> </li> <li id="cite_note-79"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-79">↑</a></span> <span class="reference-text">1Móz 9,25</span> </li> <li id="cite_note-80"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-80">↑</a></span> <span class="reference-text">Robinson B. A. (2006). "<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190415071537/http://www.religioustolerance.org/chr_slav.htm">Christianity and slavery</a>".</span> </li> <li id="cite_note-81"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-81">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Boniface: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://unamsanctamcatholicam.blogspot.com/2011/02/dum-diversas-english-translation.html"><i>Unam Sanctam Catholicam: Dum Diversas (English Translation)</i></a>. <i>Unam Sanctam Catholicam</i>, 2011. február 5. (Hozzáférés: 2023. január 5.)</span></span> </li> <li id="cite_note-82"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-82">↑</a></span> <span class="reference-text">Jack D. Forbes (1993), <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160812101322/https://books.google.com/books?id=6aLAeB5QiHAC">Africans and Native Americans: The Language of Race and the Evolution of Red-Black Peoples</a>, University of Illinois Press, p. 27, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780252063213" title="Speciális:Könyvforrások/9780252063213">ISBN 978-0252063213</a></span> </li> <li id="cite_note-83"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-83">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/wiki/Rudolf_Bultmann" title="Rudolf Bultmann">Rudolf Bultmann</a> Cf <i>Comment devient-on dieu ?</i> Article de <a href="/w/index.php?title=Manuel_de_Dieguez&action=edit&redlink=1" class="new" title="Manuel de Dieguez (a lap nem létezik)">Manuel de Dieguez</a>, <i><a href="/w/index.php?title=Lib%C3%A9ration_(journal)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Libération (journal) (a lap nem létezik)">Libération</a></i>, 20 avril 1987</span> </li> <li id="cite_note-resume-84"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-resume_84-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Hyam Maccoby. <i>Paul et l'invention du christianisme</i>, <a href="/w/index.php?title=Lieu_Commun&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lieu Commun (a lap nem létezik)">Lieu Commun</a> (francia nyelven), 28 à 32. o. (1987). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/2-86705-073-1" title="Speciális:Könyvforrások/2-86705-073-1">ISBN 2-86705-073-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Paul+et+l%27invention+du+christianisme&rft.au=Hyam+Maccoby&rft.date=1987&rft.edition=%5B%5BLieu+Commun%5D%5D&rft.place=Paris&rft.isbn=2-86705-073-1"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Fluch-85"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Fluch_85-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Fluch_85-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Fluch_85-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Fluch_85-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Fluch_85-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Fluch_85-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Fluch_85-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20221228075231/https://www.zeit.de/zustimmung?url=https://www.zeit.de/2000/20/200020.christentum_.xml">'<b>Der Fluch des Christentums<i>, </i></b></a><b><a href="/wiki/Die_Zeit" title="Die Zeit">Die Zeit</a>'</b>. <i>www.zeit.de</i>. [2022. december 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.zeit.de/zustimmung?url=https%3A%2F%2Fwww.zeit.de%2F2000%2F20%2F200020.christentum_.xml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 28.)</span></span> </li> <li id="cite_note-86"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-86">↑</a></span> <span class="reference-text">1. János 1,7</span> </li> <li id="cite_note-87"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-87">↑</a></span> <span class="reference-text">Mt 28:16-20</span> </li> <li id="cite_note-88"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-88">↑</a></span> <span class="reference-text">Dániel 7:10,24.</span> </li> <li id="cite_note-89"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-89">↑</a></span> <span class="reference-text">Jel 20,15</span> </li> <li id="cite_note-90"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-90">↑</a></span> <span class="reference-text">Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. - Máté 26,56</span> </li> <li id="cite_note-Flusser-91"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Flusser_91-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=kin7Y5xcAuIC&pg=PA41">Anti-Judaism and Early Christian Identity: A Critique of the Scholarly Consensus</a></i>, by Miriam S. Taylor, p. 41.</span> </li> <li id="cite_note-92"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-92">↑</a></span> <span class="reference-text">5 Mózes 7, 3; Jós. 23, 12; Ezra 4, 3; 9, 1; 10, 2; Neh. 10, 28 skk.</span> </li> <li id="cite_note-93"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-93">↑</a></span> <span class="reference-text">3 Mózes 26, 27 skk.; 4 Mózes 25, 1 skk.; 5 Mózes 1, 34; 1 Kir. 18, 38</span> </li> <li id="cite_note-94"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-94">↑</a></span> <span class="reference-text">3Mózes 20:10; 3 Mózes 20:13; 2Mózes 35:2</span> </li> <li id="cite_note-95"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-95">↑</a></span> <span class="reference-text">2Mózes 34:11–14, 3 Mózes 26:7–9</span> </li> <li id="cite_note-96"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-96">↑</a></span> <span class="reference-text">4Mózes 21: 2–3, 4 Mózes 21:33–35, 5Mózes 2:26–35 és Józsué 1–12</span> </li> <li id="cite_note-97"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-97">↑</a></span> <span class="reference-text">Duffey, Michael (2015-06-22). "2. Christianity From Peacemaking to Violence to Home Again". In Omar, Irfan; Duffey, Michael (eds.). Peacemaking and the Challenge of Violence in World Religions. Wiley-Blackwell. pp. 55–56. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781118953426" title="Speciális:Könyvforrások/9781118953426">ISBN 9781118953426</a></span> </li> <li id="cite_note-98"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-98">↑</a></span> <span class="reference-text">Mt 5,39</span> </li> <li id="cite_note-99"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-99">↑</a></span> <span class="reference-text">Mt 5,43-48</span> </li> <li id="cite_note-100"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-100">↑</a></span> <span class="reference-text">John Coffey, Persecution and Toleration on Protestant England 1558–1689, 2000, p.22</span> </li> <li id="cite_note-101"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-101">↑</a></span> <span class="reference-text">Volf, Miroslav (2008). "Christianity and Violence". In Hess, Richard S.; Martens, E.A. (eds.). War in the Bible and terrorism in the twenty-first century. Eisenbrauns. pp. 1–17. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781575068039" title="Speciális:Könyvforrások/9781575068039">ISBN 978-1-57506-803-9</a>. Retrieved June 1, 2010.</span> </li> <li id="cite_note-Weaver-102"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Weaver_102-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">J. Denny Weaver: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.webcitation.org/6FLkb6CGH?url=https://crosscurrents.org/weaver0701.htm#TEXT1"><i>Violence in Christian Theology</i></a>. Cross Currents, 2001. [2013. március 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://crosscurrents.org/weaver0701.htm#TEXT1">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 27.) „I am using broad definitions of the terms "violence" and "nonviolence." "Violence" means harm or damage, which obviously includes the direct violence of killing -- in war, capital punishment, murder -- but also covers the range of forms of systemic violence such as poverty, racism, and sexism. "Nonviolence" also covers a spectrum of attitudes and actions, from the classic Mennonite idea of passive nonresistance through active nonviolence and nonviolent resistance that would include various kinds of social action, confrontations and posing of alternatives that do not do bodily harm or injury.”</span></span> </li> <li id="cite_note-103"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-103">↑</a></span> <span class="reference-text">A Jézusnak tulajdonított kijelentést, miszerint "nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem hogy kardot hozzak" (Mt 10,34), egyesek úgy értelmezték, mint a keresztények felfegyverzését.</span> </li> <li id="cite_note-104"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-104">↑</a></span> <span class="reference-text">Bernard of Clairvaux, In Praise Of The New Knighthood, ca. 1135</span> </li> <li id="cite_note-105"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-105">↑</a></span> <span class="reference-text">Lemkin, Raphael. Lemkin on Genocide. Lanham, Maryland: Rowman & Littlefield <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780739145265" title="Speciális:Könyvforrások/9780739145265">ISBN 978-0-7391-4526-5</a></span> </li> <li id="cite_note-106"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-106">↑</a></span> <span class="reference-text">Pegg, Mark Gregory. A Most Holy War: The Albigensian Crusade and the Battle for Christendom. Oxford, UK: Oxford University Press <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780199883714" title="Speciális:Könyvforrások/9780199883714">ISBN 978-019988371-4</a></span> </li> <li id="cite_note-107"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-107">↑</a></span> <span class="reference-text">Meador, Jake (2010-09-17). "Cosmetic Christianity and the Problem of Colonialism – Responding to Brian McLaren". Retrieved 17 November 2010. According to Jake Meador, "some Christians have tried to make sense of post-colonial Christianity by renouncing practically everything about the Christianity of the colonizers. They reason that if the colonialists’ understanding of Christianity could be used to justify rape, murder, theft, and empire then their understanding of Christianity is completely wrong.</span> </li> <li id="cite_note-108"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-108">↑</a></span> <span class="reference-text">Conquistadors, Michael Wood, p. 20, BBC Publications, 2000. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780520236912" title="Speciális:Könyvforrások/9780520236912">ISBN 9780520236912</a></span> </li> <li id="cite_note-109"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-109">↑</a></span> <span class="reference-text">„Az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltékeny Isten” (MTörv 4,24)</span> </li> <li id="cite_note-ReferenceHG-110"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-ReferenceHG_110-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás"><span id="Ford.C3.ADt.C3.A1s"></span>Fordítás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Criticism_of_Christianity" class="extiw" title="en:Criticism of Christianity">Criticism of Christianity</a></i> című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li> <li>Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) <i><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%80%D0%B8%D1%82%D0%B8%D0%BA%D0%B0_%D1%85%D1%80%D0%B8%D1%81%D1%82%D0%B8%D0%B0%D0%BD%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%B0" class="extiw" title="ru:Критика христианства">Критика христианства</a></i> című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li> <li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <i><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Critique_du_christianisme" class="extiw" title="fr:Critique du christianisme">Critique du christianisme</a></i> című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Fekete Árpád: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mek.oszk.hu/20000/20085/20085.pdf">A kereszténység kritikája</a></li> <li>Herbert Schnädelbach: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.zeit.de/2000/20/200020.christentum_.xml?utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2F">Der Fluch des Christentums</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span> Quelle: DIE ZEIT, 2000. Mai 11.</li> <li>The Spiritual Life: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://slife.org/criticism-of-christianity">Criticism Of Christianity</a></li> <li>Church and State: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://churchandstate.org.uk/2016/06/10-reasons-why-christianity-is-wrong/">10 Reasons Why Christianity is Wrong</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85025228">sh85025228</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph280654&CON_LNG=ENG">ph280654</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Kereszténység" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Sablon:Kereszténység">Sablon:Kereszténység</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Kereszténység" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">Kereszténység</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus élete</a></li> <li><a href="/wiki/Hegyi_besz%C3%A9d" title="Hegyi beszéd">Hegyi beszéd</a></li> <li><a href="/wiki/J%C3%A9zus_csod%C3%A1inak_list%C3%A1ja" title="Jézus csodáinak listája">Csodái</a></li> <li><a href="/wiki/J%C3%A9zus#Különböző_nézőpontok_Jézusról" title="Jézus">Különböző vallási nézőpontok róla</a></li> <li><a href="/wiki/Krisztus_m%C3%A1sodik_elj%C3%B6vetele" title="Krisztus második eljövetele">Második eljövetele</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">Biblia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Bibliai_teremt%C3%A9st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Bibliai teremtéstörténet">A teremtés</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%ADzparancsolat" title="Tízparancsolat">Tízparancsolat</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A9ber_Biblia" title="Héber Biblia">Ószövetség</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Újszövetség">Újszövetség</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Teol%C3%B3gia" title="Teológia">Teológia</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Isten" title="Isten">Isten</a></li> <li><a href="/wiki/Szenth%C3%A1roms%C3%A1g" title="Szentháromság">Szentháromság</a></li> <li><a href="/wiki/B%C5%B1n" title="Bűn">Bűn</a></li> <li><a href="/wiki/Hitvall%C3%A1s" title="Hitvallás">Hitvallás</a></li> <li><a href="/wiki/Bibliai_k%C3%A1non" title="Bibliai kánon">Kánon</a></li> <li><a href="/wiki/Kegyelem_(vall%C3%A1s)" title="Kegyelem (vallás)">Kegyelem</a></li> <li><a href="/wiki/Kinyilatkoztat%C3%A1s" title="Kinyilatkoztatás">Kinyilatkoztatás</a></li> <li><a href="/wiki/Megigazul%C3%A1s" title="Megigazulás">Megigazulás</a></li> <li><a href="/wiki/Megv%C3%A1lt%C3%A1s" title="Megváltás">Megváltás</a></li> <li><a href="/wiki/Utols%C3%B3_id%C5%91" title="Utolsó idő">Utolsó idő</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%A9g%C3%ADt%C3%A9let" title="Végítélet">Végítélet</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%BAlvil%C3%A1g" title="Túlvilág">Túlvilág</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%9Cdv%C3%B6ss%C3%A9g" title="Üdvösség">Üdvösség</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Vallásgyakorlat</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Hit_(vall%C3%A1s)" title="Hit (vallás)">Hit</a></li> <li><a href="/wiki/Megt%C3%A9r%C3%A9s" title="Megtérés">Megtérés</a></li> <li><a href="/wiki/Kereszts%C3%A9g" title="Keresztség">Keresztség</a></li> <li><a href="/wiki/Istentisztelet" title="Istentisztelet">Istentisztelet</a></li> <li><a href="/wiki/Felebar%C3%A1ti_szeretet" title="Felebaráti szeretet">Szeretet</a></li> <li><a href="/wiki/Ima" title="Ima">Ima</a></li> <li><a href="/wiki/Szolg%C3%A1lat_(vall%C3%A1s)" title="Szolgálat (vallás)">Szolgálat</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%B6jt" title="Böjt">Böjt</a></li> <li><a href="/wiki/Egyszer%C5%B1s%C3%A9g_(vall%C3%A1s)" title="Egyszerűség (vallás)">Egyszerűség</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%9Arvacsora" title="Úrvacsora">Úrvacsora</a></li> <li><a href="/wiki/Etika_(vall%C3%A1s)" title="Etika (vallás)">Erkölcs</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%A1f%C3%A1rs%C3%A1g_(vall%C3%A1s)" title="Sáfárság (vallás)">Sáfárság</a></li> <li><a href="/wiki/J%C3%B3t%C3%A9konys%C3%A1g" title="Jótékonyság">Jótékonyság</a></li> <li><a href="/wiki/Misszi%C3%B3" title="Misszió">Evangelizáció</a></li></ul> </div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th id="Katolikus" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Katolikus</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Gyermekkereszts%C3%A9g" title="Gyermekkeresztség">Csecsemőkeresztelés</a></li> <li><a href="/wiki/Szentmise" title="Szentmise">Szentmise</a></li> <li><a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">Liturgia</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ria-tisztelet" title="Mária-tisztelet">Mária-tisztelet</a></li> <li><a href="/wiki/A_szentek_%C3%A9s_erekly%C3%A9ik_tisztelete" title="A szentek és ereklyéik tisztelete">Szentek tisztelete</a></li> <li><a href="/wiki/Zsolozsma" title="Zsolozsma">Zsolozsma</a></li> <li><a href="/wiki/Eucharisztia" title="Eucharisztia">Eucharisztia</a></li> <li><a href="/wiki/Nagyb%C3%B6jt" title="Nagyböjt">Nagyböjt</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%A9rm%C3%A1l%C3%A1s" title="Bérmálás">Bérmálás</a></li> <li><a href="/wiki/B%C5%B1nbocs%C3%A1nat" title="Bűnbocsánat">Bűnbocsánat</a></li> <li><a href="/wiki/Zar%C3%A1ndoklat" title="Zarándoklat">Zarándoklat</a></li> <li><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny_szerzetess%C3%A9g" title="Keresztény szerzetesség">Szerzetesség</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A kereszténység története">Történelme</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/J%C3%A9zus" title="Jézus">Jézus</a></li> <li><a href="/wiki/Apostol" title="Apostol">Az apostolok</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A9ter_apostol" title="Péter apostol">Péter</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1l_apostol" title="Pál apostol">Pál</a></li> <li><a href="/wiki/%C5%90skereszt%C3%A9nyek" title="Őskeresztények">Őskeresztények</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%93kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1z" title="Ókeresztény egyház">Ókeresztény egyház</a></li> <li><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_t%C3%B6rt%C3%A9nete#Az_5._századtól_az_egyházszakadásig_(1054)" title="A kereszténység története">Középkor</a></li> <li><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_az_%C3%BAjkorban" title="A kereszténység az újkorban">Újkor</a></li></ul> </div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th id="Főbb_események" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Főbb események</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kronol%C3%B3gi%C3%A1ja" title="A kereszténység kronológiája">A kereszténység kronológiája</a></li> <li><a href="/wiki/Zsinat" title="Zsinat">Zsinatok</a></li> <li><a href="/wiki/A_p%C3%A1pas%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A pápaság története">A pápaság története</a></li> <li><a href="/wiki/Nagy_egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s" title="Nagy egyházszakadás">Nagy egyházszakadás</a></li> <li><a href="/wiki/Nagy_nyugati_egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s" title="Nagy nyugati egyházszakadás">Nyugati egyházszakadás</a></li> <li><a href="/wiki/Inkviz%C3%ADci%C3%B3" title="Inkvizíció">Inkvizíció</a></li> <li><a href="/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3" title="Reformáció">Reformáció</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Főbb <a href="/wiki/Vall%C3%A1si_felekezet" title="Vallási felekezet">felekezetek</a><br />és irányzatok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Nyugati_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Nyugati kereszténység">Nyugati kereszténység</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Adventizmus" title="Adventizmus">Adventista</a></li> <li><a href="/wiki/Anabaptista_mozgalom" title="Anabaptista mozgalom">Anabaptista</a></li> <li><a href="/wiki/Anglik%C3%A1n_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="Anglikán Közösség">Anglikán</a></li> <li><a href="/wiki/Baptista_mozgalom" title="Baptista mozgalom">Baptista</a></li> <li><a href="/wiki/Evang%C3%A9likus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Evangélikus kereszténység">Evangélikus</a></li> <li><a href="/wiki/Metodizmus" title="Metodizmus">Metodista</a></li> <li><a href="/wiki/Krisztusban_H%C3%ADv%C5%91_Nazar%C3%A9nusok_Gy%C3%BClekezete" title="Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete">Nazarénus</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%A1lvinizmus" title="Kálvinizmus">Református</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%B3mai_katolikus_egyh%C3%A1z" title="Római katolikus egyház">Római katolikus</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Keleti_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Keleti kereszténység">Keleti kereszténység</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Ortodox_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Ortodox kereszténység">Ortodox</a></li> <li><a href="/wiki/Keleti_katolikus_egyh%C3%A1zak" title="Keleti katolikus egyházak">Keleti katolikus</a></li> <li><a href="/wiki/Antikhalk%C3%A9d%C3%B3ni_egyh%C3%A1zak" title="Antikhalkédóni egyházak">Antikhalkédóni</a></li> <li><a href="/wiki/Assz%C3%ADr_keleti_egyh%C3%A1z" title="Asszír keleti egyház">Nesztoriánius</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/%C3%9Aj_vall%C3%A1si_mozgalmak" title="Új vallási mozgalmak">Új vallási mozgalmak</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Jehova_tan%C3%BAi" title="Jehova tanúi">Jehova tanúi</a></li> <li><a href="/wiki/Az_Utols%C3%B3_Napi_Szentek_J%C3%A9zus_Krisztus_Egyh%C3%A1za" title="Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza">Utolsó Napi Szentek</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%BCnk%C3%B6sdizmus" title="Pünkösdizmus">Pünkösdiek</a></li> <li><a href="/wiki/Karizmatikus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Karizmatikus kereszténység">Karizmatikusok</a></li> <li><a href="/wiki/Afrikai_Int%C3%A9zm%C3%A9nyes%C3%BClt_Egyh%C3%A1zak" title="Afrikai Intézményesült Egyházak">Afrikai Intézményesült Egyházak</a></li> <li class="mw-empty-elt"></li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/%C3%96sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_vall%C3%A1studom%C3%A1ny" title="Összehasonlító vallástudomány">Összehasonlítása</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th id="Felekezetek,_egyházak" scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Felekezetek, egyházak</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny_felekezetek_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa" title="Keresztény felekezetek összehasonlítása">Keresztény felekezetek összehasonlítása</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div> </div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;">Világvallásokkal</div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_%C3%A9s_az_iszl%C3%A1m" title="A kereszténység és az iszlám">az iszlámmal</a></li> <li><a href="/wiki/A_buddhizmus_%C3%A9s_a_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="A buddhizmus és a kereszténység">a buddhizmussal</a></li> <li><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_%C3%A9s_a_hinduizmus" title="A kereszténység és a hinduizmus">a hinduizmussal</a></li> <li><a href="/wiki/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_%C3%A9s_a_zsid%C3%B3_vall%C3%A1s" title="A kereszténység és a zsidó vallás">a judaizmussal</a></li> <li><a href="/wiki/A_vil%C3%A1gvall%C3%A1sok_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa" title="A világvallások összehasonlítása">a fő világvallásokkal</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Vall%C3%A1skritika" title="Valláskritika">Kritika</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a class="mw-selflink selflink">A kereszténység kritikája</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1ria-tisztelet#Kritika" title="Mária-tisztelet">Mária-kultusz</a></li> <li><a href="/wiki/A_hetednapi_adventist%C3%A1k_kritik%C3%A1ja" title="A hetednapi adventisták kritikája">Adventisták</a></li> <li><a href="/wiki/Jehova_Tan%C3%BAi_kritik%C3%A1ja" title="Jehova Tanúi kritikája">Jehova Tanúi</a></li> <li><a href="/wiki/A_mormonizmus_kritik%C3%A1ja" title="A mormonizmus kritikája">Mormonok</a></li> <li><a href="/wiki/A_p%C3%BCnk%C3%B6sdi-karizmatikus_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja" title="A pünkösdi-karizmatikus kereszténység kritikája">Pünkösdi-karizmatikusok</a></li> <li><a href="/wiki/A_katolikus_egyh%C3%A1z_kritik%C3%A1ja" title="A katolikus egyház kritikája">Római katolikusok</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?useformat=desktop&type=1x1&usesul3=0" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_kereszténység_kritikája&oldid=27573518">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_kereszténység_kritikája&oldid=27573518</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Vall%C3%A1skritika" title="Kategória:Valláskritika">Valláskritika</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kategória:Kereszténység">Kereszténység</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategória: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 3., 23:36</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29"><img src="/static/images/footer/wikimedia.svg" width="25" height="25" alt="Wikimedia Foundation" lang="en" loading="lazy"></picture></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><picture><source media="(min-width: 500px)" srcset="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" width="88" height="31"><img src="/w/resources/assets/mediawiki_compact.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="25" height="25" loading="lazy"></picture></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-header-container vector-sticky-header-container"> <div id="vector-sticky-header" class="vector-sticky-header"> <div class="vector-sticky-header-start"> <div class="vector-sticky-header-icon-start vector-button-flush-left vector-button-flush-right" aria-hidden="true"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-sticky-header-search-toggle" tabindex="-1" data-event-name="ui.vector-sticky-search-form.icon"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </button> </div> <div role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box"> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail"> <form action="/w/index.php" id="vector-sticky-search-form" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián"> <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-context-bar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-sticky-header-toc vector-sticky-header-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-sticky-header-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-sticky-header-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-sticky-header-toc-label" for="vector-sticky-header-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-sticky-header-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div class="vector-sticky-header-context-bar-primary" aria-hidden="true" ><span class="mw-page-title-main">A kereszténység kritikája</span></div> </div> </div> <div class="vector-sticky-header-end" aria-hidden="true"> <div class="vector-sticky-header-icons"> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-talk-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="talk-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-speechBubbles mw-ui-icon-wikimedia-speechBubbles"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-subject-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="subject-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-article mw-ui-icon-wikimedia-article"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-history-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="history-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-history mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-history"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only mw-watchlink" id="ca-watchstar-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="watch-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-star mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-star"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="wikitext-edit-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-wikiText mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-wikiText"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-ve-edit-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-edit mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-edit"></span> <span></span> </a> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only" id="ca-viewsource-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ve-edit-protected-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-editLock mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-editLock"></span> <span></span> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-buttons"> <button class="cdx-button cdx-button--weight-quiet mw-interlanguage-selector" id="p-lang-btn-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-language mw-ui-icon-wikimedia-wikimedia-language"></span> <span>27 nyelv</span> </button> <a href="#" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive" id="ca-addsection-sticky-header" tabindex="-1" data-event-name="addsection-sticky-header"><span class="vector-icon mw-ui-icon-speechBubbleAdd-progressive mw-ui-icon-wikimedia-speechBubbleAdd-progressive"></span> <span>Új téma nyitása</span> </a> </div> <div class="vector-sticky-header-icon-end"> <div class="vector-user-links"> </div> </div> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-bf6d45f98-xhwg5","wgBackendResponseTime":128,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.407","walltime":"0.520","ppvisitednodes":{"value":8942,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":74374,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":14762,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":12,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":0,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":76211,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 381.567 1 -total"," 37.20% 141.948 1 Sablon:Jegyzetek"," 36.52% 139.346 2 Sablon:References"," 23.41% 89.320 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 15.42% 58.832 8 Sablon:Cite_web"," 12.77% 48.726 6 Sablon:Navbox"," 8.83% 33.701 1 Sablon:Kereszténység"," 5.94% 22.662 5 Sablon:Navbox_alcsoport"," 5.61% 21.395 1 Sablon:Refhely"," 5.61% 21.387 3 Sablon:Fordítás"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.104","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2006209,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-64f8f8dcdb-v594n","timestamp":"20250222035754","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"A kereszt\u00e9nys\u00e9g kritik\u00e1ja","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/A_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_kritik%C3%A1ja","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q1139611","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q1139611","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2022-12-27T09:59:06Z"}</script> </body> </html>