CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>I. Vilmos angol király – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"bec0a855-9a2e-49d6-bd61-80d15884d71a","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"I._Vilmos_angol_király","wgTitle":"I. Vilmos angol király","wgCurRevisionId":27574571,"wgRevisionId":27574571,"wgArticleId":61534,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Anglia uralkodói","Királyi fattyúk","Trónkövetelők", "1028-ban született személyek","1087-ben elhunyt személyek","Normandiai-ház"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"I._Vilmos_angol_király","wgRelevantArticleId":61534,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27574571,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":90000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage", "wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q37594","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready", "ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints", "ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a8/Bayeux_Tapestry_William.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1945"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a8/Bayeux_Tapestry_William.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1297"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="1037"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="I. Vilmos angol király – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-I_Vilmos_angol_király rootpage-I_Vilmos_angol_király skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=I.+Vilmos+angol+kir%C3%A1ly" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=I.+Vilmos+angol+kir%C3%A1ly" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=I.+Vilmos+angol+kir%C3%A1ly" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=I.+Vilmos+angol+kir%C3%A1ly" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Előzmények" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Előzmények"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Előzmények</span> </div> </a> <ul id="toc-Előzmények-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ifjúsága" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Ifjúsága"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Ifjúsága</span> </div> </a> <ul id="toc-Ifjúsága-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Normandia_hercegeként" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Normandia_hercegeként"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Normandia hercegeként</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Normandia_hercegeként-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Normandia hercegeként alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Normandia_hercegeként-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Kezdeti_nehézségek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kezdeti_nehézségek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Kezdeti nehézségek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kezdeti_nehézségek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_hatalom_megszilárdítása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hatalom_megszilárdítása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>A hatalom megszilárdítása</span> </div> </a> <ul id="toc-A_hatalom_megszilárdítása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjelenése_és_jelleme" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjelenése_és_jelleme"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>Megjelenése és jelleme</span> </div> </a> <ul id="toc-Megjelenése_és_jelleme-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Normandia_kormányzása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Normandia_kormányzása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.4</span> <span>Normandia kormányzása</span> </div> </a> <ul id="toc-Normandia_kormányzása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_angol_helyzet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_angol_helyzet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Az angol helyzet</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_angol_helyzet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Anglia_inváziója" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Anglia_inváziója"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Anglia inváziója</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Anglia_inváziója-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Anglia inváziója alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Anglia_inváziója-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Harold_előkészületei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Harold_előkészületei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Harold előkészületei</span> </div> </a> <ul id="toc-Harold_előkészületei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vilmos_előkészületei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vilmos_előkészületei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Vilmos előkészületei</span> </div> </a> <ul id="toc-Vilmos_előkészületei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tostig_és_a_norvég_invázió" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tostig_és_a_norvég_invázió"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>Tostig és a norvég invázió</span> </div> </a> <ul id="toc-Tostig_és_a_norvég_invázió-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_hastingsi_csata" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hastingsi_csata"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.4</span> <span>A hastingsi csata</span> </div> </a> <ul id="toc-A_hastingsi_csata-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Bevonulás_Londonba" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Bevonulás_Londonba"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.5</span> <span>Bevonulás Londonba</span> </div> </a> <ul id="toc-Bevonulás_Londonba-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Konszolidáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Konszolidáció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Konszolidáció</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Konszolidáció-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Konszolidáció alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Konszolidáció-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_angol_ellenállás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_angol_ellenállás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>Az angol ellenállás</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_angol_ellenállás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyházi_ügyek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyházi_ügyek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Egyházi ügyek</span> </div> </a> <ul id="toc-Egyházi_ügyek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Angliai_és_külhoni_gondok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Angliai_és_külhoni_gondok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Angliai és külhoni gondok</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Angliai_és_külhoni_gondok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Angliai és külhoni gondok alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Angliai_és_külhoni_gondok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Dán_fosztogatók,_északi_lázadások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Dán_fosztogatók,_északi_lázadások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Dán fosztogatók, északi lázadások</span> </div> </a> <ul id="toc-Dán_fosztogatók,_északi_lázadások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_grófok_lázadása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_grófok_lázadása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>A grófok lázadása</span> </div> </a> <ul id="toc-A_grófok_lázadása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Viszálya_idősebb_fiával" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Viszálya_idősebb_fiával"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.3</span> <span>Viszálya idősebb fiával</span> </div> </a> <ul id="toc-Viszálya_idősebb_fiával-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Utolsó_évei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Utolsó_évei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.4</span> <span>Utolsó évei</span> </div> </a> <ul id="toc-Utolsó_évei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Uralkodása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Uralkodása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Uralkodása</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Uralkodása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Uralkodása alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Uralkodása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Angliai_változások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Angliai_változások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.1</span> <span>Angliai változások</span> </div> </a> <ul id="toc-Angliai_változások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Közigazgatás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közigazgatás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.2</span> <span>Közigazgatás</span> </div> </a> <ul id="toc-Közigazgatás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Domesday_Book" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Domesday_Book"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.3</span> <span>A Domesday Book</span> </div> </a> <ul id="toc-A_Domesday_Book-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Halála" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Halála"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Halála</span> </div> </a> <ul id="toc-Halála-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Öröksége" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Öröksége"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Öröksége</span> </div> </a> <ul id="toc-Öröksége-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gyermekei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyermekei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Gyermekei</span> </div> </a> <ul id="toc-Gyermekei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Származása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Származása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Származása</span> </div> </a> <ul id="toc-Származása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15</span> <span>Fordítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">I. Vilmos angol király</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 100 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-100" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">100 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/William_the_Conqueror" title="William the Conqueror – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="William the Conqueror" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Willem_I_van_Engeland" title="Willem I van Engeland – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Willem I van Engeland" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Willelm_I_Engla_Cyning" title="Willelm I Engla Cyning – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Willelm I Engla Cyning" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target"><span>Ænglisc</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%88%D9%8A%D9%84%D9%8A%D8%A7%D9%85_%D8%A7%D9%84%D9%81%D8%A7%D8%AA%D8%AD" title="ويليام الفاتح – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="ويليام الفاتح" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D9%88%D9%8A%D9%84%D9%8A%D8%A7%D9%85_%D8%A7%D9%84%D8%A7%D9%88%D9%84%D8%A7%D9%86%D9%89_%D9%85%D9%84%D9%83_%D8%A7%D9%86%D8%AC%D9%84%D8%AA%D8%B1%D8%A7" title="ويليام الاولانى ملك انجلترا – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="ويليام الاولانى ملك انجلترا" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Guillermo_I_d%27Inglaterra" title="Guillermo I d'Inglaterra – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Guillermo I d'Inglaterra" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/I_Vilhelm_(%C4%B0ngilt%C9%99r%C9%99)" title="I Vilhelm (İngiltərə) – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="I Vilhelm (İngiltərə)" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%DB%8C%D8%B1%DB%8C%D9%86%D8%AC%DB%8C_%D9%88%DB%8C%D9%84%DB%8C%D8%A7%D9%85_(%D8%A7%DB%8C%D9%86%DA%AF%DB%8C%D9%84%DB%8C%D8%B3)" title="بیرینجی ویلیام (اینگیلیس) – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="بیرینجی ویلیام (اینگیلیس)" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B8%D0%BB%D1%8C%D2%BB%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BC_I_%D0%AF%D1%83%D0%BB%D0%B0%D0%BF_%D0%B0%D0%BB%D1%8B%D1%83%D1%81%D1%8B" title="Вильһельм I Яулап алыусы – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Вильһельм I Яулап алыусы" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/V%C4%97ljams_O%C5%BEkariautuos" title="Vėljams Ožkariautuos – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Vėljams Ožkariautuos" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D1%96%D0%BB%D1%8C%D0%B3%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BC_%D0%97%D0%B0%D0%B2%D0%B0%D1%91%D1%9E%D0%BD%D1%96%D0%BA" title="Вільгельм Заваёўнік – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Вільгельм Заваёўнік" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D1%96%D0%BB%D1%8C%D0%B3%D1%8D%D0%BB%D1%8C%D0%BC_I_%D0%97%D0%B0%D0%B2%D0%B0%D1%91%D1%9E%D0%BD%D1%96%D0%BA" title="Вільгэльм I Заваёўнік – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Вільгэльм I Заваёўнік" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A3%D0%B8%D0%BB%D1%8F%D0%BC_%D0%97%D0%B0%D0%B2%D0%BE%D0%B5%D0%B2%D0%B0%D1%82%D0%B5%D0%BB%D1%8F" title="Уилям Завоевателя – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Уилям Завоевателя" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AA%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A6%A5%E0%A6%AE_%E0%A6%89%E0%A6%87%E0%A6%B2%E0%A6%BF%E0%A6%AF%E0%A6%BC%E0%A6%BE%E0%A6%AE_(%E0%A6%87%E0%A6%82%E0%A6%B2%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A6%BE%E0%A6%A8%E0%A7%8D%E0%A6%A1)" title="প্রথম উইলিয়াম (ইংল্যান্ড) – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="প্রথম উইলিয়াম (ইংল্যান্ড)" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Gwilherm_II_(dug_Normandi)" title="Gwilherm II (dug Normandi) – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Gwilherm II (dug Normandi)" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Vilim_I,_kralj_Engleske" title="Vilim I, kralj Engleske – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Vilim I, kralj Engleske" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Guillem_I_d%27Anglaterra" title="Guillem I d'Anglaterra – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Guillem I d'Anglaterra" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%88%DB%8E%D9%84%DB%8C%D8%A7%D9%85%DB%8C_%D8%AF%D8%A7%DA%AF%DB%8C%D8%B1%DA%A9%DB%95%D8%B1" title="وێلیامی داگیرکەر – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="وێلیامی داگیرکەر" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A9m_I._Dobyvatel" title="Vilém I. Dobyvatel – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Vilém I. Dobyvatel" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Wiliam_I,_brenin_Lloegr" title="Wiliam I, brenin Lloegr – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Wiliam I, brenin Lloegr" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Vilhelm_Erobreren" title="Vilhelm Erobreren – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Vilhelm Erobreren" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_I._(England)" title="Wilhelm I. (England) – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Wilhelm I. (England)" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%93%CE%BF%CF%85%CE%BB%CE%B9%CE%AD%CE%BB%CE%BC%CE%BF%CF%82_%CE%91%CE%84_%CF%84%CE%B7%CF%82_%CE%91%CE%B3%CE%B3%CE%BB%CE%AF%CE%B1%CF%82" title="Γουλιέλμος Α΄ της Αγγλίας – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Γουλιέλμος Α΄ της Αγγλίας" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Vilhelmo_la_1-a_(Anglio)" title="Vilhelmo la 1-a (Anglio) – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Vilhelmo la 1-a (Anglio)" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Guillermo_I_de_Inglaterra" title="Guillermo I de Inglaterra – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Guillermo I de Inglaterra" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/William_Vallutaja" title="William Vallutaja – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="William Vallutaja" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Gilen_I.a_Konkistatzailea" title="Gilen I.a Konkistatzailea – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Gilen I.a Konkistatzailea" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%88%DB%8C%D9%84%DB%8C%D8%A7%D9%85_%DB%8C%DA%A9%D9%85" title="ویلیام یکم – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="ویلیام یکم" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Vilhelm_Valloittaja" title="Vilhelm Valloittaja – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Vilhelm Valloittaja" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/William_I" title="William I – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="William I" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target"><span>Võro</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Guillaume_le_Conqu%C3%A9rant" title="Guillaume le Conquérant – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Guillaume le Conquérant" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Willem_de_Oermasterder" title="Willem de Oermasterder – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Willem de Oermasterder" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Liam_I_Shasana" title="Liam I Shasana – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Liam I Shasana" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Guillerme_I_de_Inglaterra" title="Guillerme I de Inglaterra – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Guillerme I de Inglaterra" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%95%D7%99%D7%9C%D7%99%D7%90%D7%9D_%D7%94%D7%A8%D7%90%D7%A9%D7%95%D7%9F,_%D7%9E%D7%9C%D7%9A_%D7%90%D7%A0%D7%92%D7%9C%D7%99%D7%94" title="ויליאם הראשון, מלך אנגליה – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="ויליאם הראשון, מלך אנגליה" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%AE_%E0%A4%A6_%E0%A4%95%E0%A5%89%E0%A4%99%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A4%B0%E0%A4%B0" title="विलियम द कॉङ्करर – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="विलियम द कॉङ्करर" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Vilim_I._Osvaja%C4%8D" title="Vilim I. Osvajač – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Vilim I. Osvajač" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%8E%D5%AB%D5%AC%D5%B0%D5%A5%D5%AC%D5%B4_I_%D5%86%D5%BE%D5%A1%D5%B3%D5%B8%D5%B2" title="Վիլհելմ I Նվաճող – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Վիլհելմ I Նվաճող" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Gulielmo_I_de_Anglaterra" title="Gulielmo I de Anglaterra – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Gulielmo I de Anglaterra" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/William_sang_Penakluk" title="William sang Penakluk – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="William sang Penakluk" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/William_la_Konquestero" title="William la Konquestero – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="William la Konquestero" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Vilhj%C3%A1lmur_1._Englandskonungur" title="Vilhjálmur 1. Englandskonungur – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Vilhjálmur 1. Englandskonungur" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Guglielmo_I_d%27Inghilterra" title="Guglielmo I d'Inghilterra – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Guglielmo I d'Inghilterra" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%82%A6%E3%82%A3%E3%83%AA%E3%82%A2%E3%83%A01%E4%B8%96_(%E3%82%A4%E3%83%B3%E3%82%B0%E3%83%A9%E3%83%B3%E3%83%89%E7%8E%8B)" title="ウィリアム1世 (イングランド王) – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="ウィリアム1世 (イングランド王)" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A3%E1%83%98%E1%83%9A%E1%83%98%E1%83%90%E1%83%9B_I_%E1%83%93%E1%83%90%E1%83%9B%E1%83%9E%E1%83%A7%E1%83%A0%E1%83%9D%E1%83%91%E1%83%94%E1%83%9A%E1%83%98" title="უილიამ I დამპყრობელი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="უილიამ I დამპყრობელი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/Guillaume_le_conqu%C3%A9rant" title="Guillaume le conquérant – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Guillaume le conquérant" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target"><span>Kabɩyɛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%9C%8C%EB%A6%AC%EC%97%84_1%EC%84%B8" title="윌리엄 1세 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="윌리엄 1세" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/William_I" title="William I – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="William I" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target"><span>Kurdî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Gulielmus_I_(rex_Angliae)" title="Gulielmus I (rex Angliae) – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Gulielmus I (rex Angliae)" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/William_I._vun_England" title="William I. vun England – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="William I. vun England" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/William_la_concistor" title="William la concistor – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="William la concistor" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target"><span>Lingua Franca Nova</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Guglielmo_I_d%27Inghilt%C3%A8ra" title="Guglielmo I d'Inghiltèra – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Guglielmo I d'Inghiltèra" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Vilhelmas_I_U%C5%BEkariautojas" title="Vilhelmas I Užkariautojas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Vilhelmas I Užkariautojas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Viljams_I_Iekarot%C4%81js" title="Viljams I Iekarotājs – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Viljams I Iekarotājs" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/William_the_Conqueror" title="William the Conqueror – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="William the Conqueror" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D1%98%D0%B0%D0%BC_I" title="Вилијам I – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Вилијам I" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BD%D0%B3%D0%BB%D0%B8%D0%B9%D0%BD_I_%D0%92%D0%B8%D0%BB%D1%8C%D0%B3%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BC" title="Английн I Вильгельм – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Английн I Вильгельм" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A4%82%E0%A4%A1%E0%A4%9A%E0%A4%BE_%E0%A4%AA%E0%A4%B9%E0%A4%BF%E0%A4%B2%E0%A4%BE_%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%AE" title="इंग्लंडचा पहिला विल्यम – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="इंग्लंडचा पहिला विल्यम" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/William_I_dari_England" title="William I dari England – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="William I dari England" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Guillermo_I_de_Anglaterra" title="Guillermo I de Anglaterra – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Guillermo I de Anglaterra" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target"><span>Mirandés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%A1%E1%80%B1%E1%80%AC%E1%80%84%E1%80%BA%E1%80%94%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%84%E1%80%BA%E1%80%9E%E1%80%B0_%E1%80%9D%E1%80%AE%E1%80%9C%E1%80%AE%E1%80%9A%E1%80%B6" title="အောင်နိုင်သူ ဝီလီယံ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="အောင်နိုင်သူ ဝီလီယံ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Willem_de_Veroveraar" title="Willem de Veroveraar – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Willem de Veroveraar" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Vilhelm_I_av_England" title="Vilhelm I av England – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Vilhelm I av England" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Vilhelm_I_av_England" title="Vilhelm I av England – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Vilhelm I av England" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nrm mw-list-item"><a href="https://nrm.wikipedia.org/wiki/Guillaume_le_Conqu%C3%A9rant" title="Guillaume le Conquérant – Norman" lang="nrf" hreflang="nrf" data-title="Guillaume le Conquérant" data-language-autonym="Nouormand" data-language-local-name="Norman" class="interlanguage-link-target"><span>Nouormand</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Guilh%C3%A8m_I%C3%A8r_d%27Anglat%C3%A8rra" title="Guilhèm Ièr d'Anglatèrra – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Guilhèm Ièr d'Anglatèrra" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/Djiy%C3%B4me_ch%27contch%C3%A8rint" title="Djiyôme ch'contchèrint – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Djiyôme ch'contchèrint" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target"><span>Picard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Zdobywca" title="Wilhelm Zdobywca – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Wilhelm Zdobywca" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D9%88%D9%84%DB%8C%D9%85_%D9%81%D8%A7%D8%AA%D8%AD" title="ولیم فاتح – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="ولیم فاتح" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D8%A7%D8%AA%D8%AD_%D9%88%DB%8C%D9%84%DB%8C%D8%A7%D9%85" title="فاتح ویلیام – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="فاتح ویلیام" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Guilherme_I_de_Inglaterra" title="Guilherme I de Inglaterra – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Guilherme I de Inglaterra" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Cuceritorul" title="Wilhelm Cuceritorul – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Wilhelm Cuceritorul" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B8%D0%BB%D1%8C%D0%B3%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BC_I_%D0%97%D0%B0%D0%B2%D0%BE%D0%B5%D0%B2%D0%B0%D1%82%D0%B5%D0%BB%D1%8C" title="Вильгельм I Завоеватель – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Вильгельм I Завоеватель" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%BF%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%AE_%E0%A5%A7" title="विलियम १ – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="विलियम १" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target"><span>संस्कृतम्</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Gugghiermu_lu_Cunquistaturi" title="Gugghiermu lu Cunquistaturi – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Gugghiermu lu Cunquistaturi" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/William_the_Conqueror" title="William the Conqueror – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="William the Conqueror" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target"><span>Scots</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/William_Osvaja%C4%8D" title="William Osvajač – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="William Osvajač" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/William_the_Conqueror" title="William the Conqueror – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="William the Conqueror" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Viliam_I._(Anglicko)" title="Viliam I. (Anglicko) – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Viliam I. (Anglicko)" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Viljem_Osvajalec" title="Viljem Osvajalec – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Viljem Osvajalec" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Uilliam_Pushtuesi" title="Uilliam Pushtuesi – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Uilliam Pushtuesi" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D1%98%D0%B0%D0%BC_I_%D0%9E%D1%81%D0%B2%D0%B0%D1%98%D0%B0%D1%87" title="Вилијам I Освајач – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Вилијам I Освајач" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Vilhelm_Er%C3%B6vraren" title="Vilhelm Erövraren – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Vilhelm Erövraren" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/William_I_wa_Uingereza" title="William I wa Uingereza – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="William I wa Uingereza" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%87%E0%AE%99%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AE%BF%E0%AE%B2%E0%AE%BE%E0%AE%A8%E0%AF%8D%E0%AE%A4%E0%AE%BF%E0%AE%A9%E0%AF%8D_%E0%AE%AE%E0%AF%81%E0%AE%A4%E0%AE%B2%E0%AE%BE%E0%AE%AE%E0%AF%8D_%E0%AE%B5%E0%AE%BF%E0%AE%B2%E0%AF%8D%E0%AE%B2%E0%AE%BF%E0%AE%AF%E0%AE%AE%E0%AF%8D" title="இங்கிலாந்தின் முதலாம் வில்லியம் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="இங்கிலாந்தின் முதலாம் வில்லியம்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%9E%E0%B8%A3%E0%B8%B0%E0%B9%80%E0%B8%88%E0%B9%89%E0%B8%B2%E0%B8%A7%E0%B8%B4%E0%B8%A5%E0%B9%80%E0%B8%A5%E0%B8%B5%E0%B8%A2%E0%B8%A1%E0%B8%97%E0%B8%B5%E0%B9%88_1_%E0%B9%81%E0%B8%AB%E0%B9%88%E0%B8%87%E0%B8%AD%E0%B8%B1%E0%B8%87%E0%B8%81%E0%B8%A4%E0%B8%A9" title="พระเจ้าวิลเลียมที่ 1 แห่งอังกฤษ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="พระเจ้าวิลเลียมที่ 1 แห่งอังกฤษ" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Guillermo_na_Mananakop" title="Guillermo na Mananakop – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Guillermo na Mananakop" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/I._William" title="I. William – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="I. William" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B8%D0%BB%D2%BB%D0%B5%D0%BB%D0%BC_I_%D0%98%D0%BB%D0%B1%D0%B0%D1%81%D0%B0%D1%80" title="Вилһелм I Илбасар – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Вилһелм I Илбасар" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D1%96%D0%BB%D1%8C%D0%B3%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BC_I_%D0%97%D0%B0%D0%B2%D0%BE%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BD%D0%B8%D0%BA" title="Вільгельм I Завойовник – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Вільгельм I Завойовник" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%88%D9%84%DB%8C%D9%85_%D9%81%D8%A7%D8%AA%D8%AD" title="ولیم فاتح – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="ولیم فاتح" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Vilgelm_IFotih" title="Vilgelm IFotih – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Vilgelm IFotih" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/William_I_c%E1%BB%A7a_Anh" title="William I của Anh – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="William I của Anh" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Willem_de_Veroveroare" title="Willem de Veroveroare – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Willem de Veroveroare" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target"><span>West-Vlams</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/William_nga_mananakop" title="William nga mananakop – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="William nga mananakop" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E5%BE%81%E6%9C%8D%E8%80%85%E5%A8%81%E5%BB%89" title="征服者威廉 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="征服者威廉" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A3%E1%83%98%E1%83%9A%E1%83%98%E1%83%90%E1%83%9B_I_(%E1%83%98%E1%83%9C%E1%83%92%E1%83%9A%E1%83%98%E1%83%A1%E1%83%98)" title="უილიამ I (ინგლისი) – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="უილიამ I (ინგლისი)" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target"><span>მარგალური</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%BE%81%E6%9C%8D%E8%80%85%E5%A8%81%E5%BB%89" title="征服者威廉 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="征服者威廉" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/William_1-s%C3%A8_(Eng-l%C3%A2n)" title="William 1-sè (Eng-lân) – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="William 1-sè (Eng-lân)" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E5%BE%81%E6%9C%8D%E8%80%85%E5%A8%81%E5%BB%89" title="征服者威廉 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="征服者威廉" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q37594#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&oldid=27574571" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&id=27574571&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FI._Vilmos_angol_kir%25C3%25A1ly"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FI._Vilmos_angol_kir%25C3%25A1ly"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=I.+Vilmos+angol+kir%C3%A1ly"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:William_I_of_England" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q37594" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. november 4.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></span></td><td><i>Ez a szócikk az angol királyról szól. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/I._Vilmos_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="I. Vilmos (egyértelműsítő lap)">I. Vilmos (egyértelműsítő lap)</a>.</i></td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:white;background-color:#00008B;">I. Vilmos</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bayeux_Tapestry_William.jpg" class="mw-file-description" title="Vilmos a bayeux-i kárpiton"><img alt="Vilmos a bayeux-i kárpiton" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a8/Bayeux_Tapestry_William.jpg/250px-Bayeux_Tapestry_William.jpg" decoding="async" width="250" height="405" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a8/Bayeux_Tapestry_William.jpg/375px-Bayeux_Tapestry_William.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a8/Bayeux_Tapestry_William.jpg/500px-Bayeux_Tapestry_William.jpg 2x" data-file-width="604" data-file-height="979" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Vilmos a <a href="/wiki/Bayeux-i_k%C3%A1rpit" title="Bayeux-i kárpit">bayeux-i kárpiton</a></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#00008B;background-color:#00008B;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Ragadványneve</b></td><td>Hódító Vilmos<br /> Fattyú Vilmos</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b> Anglia királya</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><b>Uralkodási ideje</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/1066" title="1066">1066</a>. <a href="/wiki/December_25." title="December 25.">december 25.</a> </span> – <span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/1087" title="1087">1087</a>. <a href="/wiki/Szeptember_9." title="Szeptember 9.">szeptember 9.</a> </span></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elődje</b></td><td><a href="/wiki/II._Edg%C3%A1r_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Edgár angol király">II. Edgár</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Utódja</b></td><td><a href="/wiki/II._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Vilmos angol király">II. Vilmos</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b> Normandia hercege</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><b>Uralkodási ideje</b></td></tr><tr><td style="text-align:center;" colspan="2"><span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/1035" title="1035">1035</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAlius_3." title="Július 3.">július 3.</a> </span> – <span style="white-space:nowrap;"><a href="/wiki/1087" title="1087">1087</a>. <a href="/wiki/Szeptember_9." title="Szeptember 9.">szeptember 9.</a> </span></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elődje</b></td><td><a href="/wiki/I._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="I. Róbert normandiai herceg">I. Róbert</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Utódja</b></td><td><a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="II. Róbert normandiai herceg">II. Róbert</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#00008B;color:white;text-align:center;"><b>Életrajzi adatok</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Uralkodóház</b></td><td><a href="/wiki/Normandiai-h%C3%A1z" title="Normandiai-ház">Normandiai-ház</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Született</b></td><td><a href="/wiki/1028" title="1028">1028</a> körül<br /><a href="/wiki/Falaise_(Calvados)" title="Falaise (Calvados)">Falaise</a>, <a href="/wiki/Normandia" title="Normandia">Normandia</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elhunyt</b></td><td><a href="/wiki/1087" title="1087">1087</a>. <a href="/wiki/Szeptember_9." title="Szeptember 9.">szeptember 9.</a><br />(kb. 59 évesen)<br /><a href="/wiki/Rouen" title="Rouen">Rouen</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b>Nyughelye</b></td><td style="padding:0px;"><a href="/wiki/Caen" title="Caen">Caen</a><br /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Édesapja</b></td><td><a href="/wiki/I._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="I. Róbert normandiai herceg">I. Róbert</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Édesanyja</b></td><td>Falaise-i Herleva</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Házastársa</b></td><td><a href="/wiki/Flandriai_Matild_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Flandriai Matild angol királyné">Matilda</a></td></tr><tr><td colspan="2"></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:William_I_of_England" class="extiw" title="commons:Category:William I of England">I. Vilmos</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> <tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><b><small><a href="/wiki/Sablon:Uralkod%C3%B3_infobox" title="Sablon:Uralkodó infobox">Sablon</a> • <a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q37594" class="extiw" title="d:Q37594">Wikidata</a> • <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g_az_infoboxokhoz" title="Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz">Segítség</a></small></b></td></tr> </tbody></table> <p><b>I. Vilmos</b> vagy <b>Hódító Vilmos</b>, <b>Fattyú Vilmos</b>, <b>Normandiai Vilmos</b> (ónormannul <i>Williame</i>; óangolul <i>Willelm</i>, <a href="/wiki/1028" title="1028">1028</a> körül<sup id="cite_ref-Bates33_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates33-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> – <a href="/wiki/1087" title="1087">1087</a>. <a href="/wiki/Szeptember_9." title="Szeptember 9.">szeptember 9.</a>) <a href="/wiki/Angol_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Angol Királyság">Anglia</a> első <a href="/wiki/Normannok" title="Normannok">normann</a> királya 1066-tól 1087-ben bekövetkezett haláláig. </p><p>Vilmos a feleség nélküli <a href="/wiki/I._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="I. Róbert normandiai herceg">I. Róbert</a> normandiai herceg Herleva nevű szeretőjétől született törvénytelen – és egyetlen – fia volt. Hét- vagy nyolcéves korában apja a <a href="/wiki/Jeruzs%C3%A1lem" title="Jeruzsálem">jeruzsálemi</a> zarándokútja során meghalt, Vilmos pedig <a href="/wiki/Normandia" title="Normandia">Normandia</a> hercege lett, de kiskorúsága és törvénytelen mivolta miatt uralma gyenge volt, a hercegség pedig az anarchia állapotába került. Vilmos egészen nagykorúságáig a főurak közötti hatalmi játszma tárgya volt, de 1047-ben a <a href="/wiki/I._Henrik_francia_kir%C3%A1ly" title="I. Henrik francia király">francia király</a> segítségével sikerült elfojtania az ellene szerveződő lázadást. A hatalom megszilárdítása így is egészen kb. 1060-ig tartott. Ebben a küzdelmében nagy segítséget jelentett számára házassága; az erős <a href="/wiki/V._Balduin_flamand_gr%C3%B3f" title="V. Balduin flamand gróf">flandriai gróf</a> lányát, <a href="/wiki/Flandriai_Matild_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Flandriai Matild angol királyné">Matildát</a> vette feleségül. Miután megszilárdította helyzetét, sikerült megszereznie a szomszédos <a href="/w/index.php?title=Maine-i_gr%C3%B3fs%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maine-i grófság (a lap nem létezik)">Maine</a> grófságát is. </p><p>Vilmos nagyapja ugyanaz a <a href="/wiki/II._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="II. Richárd normandiai herceg">II. Richárd</a> herceg volt, mint <a href="/wiki/Hitvall%C3%B3_Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" title="Hitvalló Eduárd angol király">Hitvalló Eduárd</a> angol király anyai nagybátyja, így amikor az gyermektelenül meghalt, ő is jelentkezett Anglia koronájáért. Eduárd halála után a leghatalmasabb <a href="/wiki/Angolsz%C3%A1szok" title="Angolszászok">angolszász</a> earlt, <a href="/wiki/II._Harold_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Harold angol király">Harold Godwinsont</a> koronázták meg, de Vilmoson kívül <a href="/wiki/III._Harald_norv%C3%A9g_kir%C3%A1ly" title="III. Harald norvég király">III. Harald</a> norvég király is magát tartotta az ország jogos uralkodójának. 1066 szeptemberére Vilmos összegyűjtötte seregeit, és hatalmas flottát építtetett, amivel áthajózott a szigetországba. Harold győzelmet aratott a norvég betolakodók ellen, de a normannok ellen vívott <a href="/wiki/Hastingsi_csata" title="Hastingsi csata">hastingsi csatában</a> elesett, így Vilmos maradt az egyetlen jelölt. 1066 karácsonyán Londonban Anglia királyává koronázták. Idejét megosztotta királysága és Normandia között, eközben számos felkelést vert le, amelyek után az angolszász nemesség nagy részét normannra cserélte le. </p><p>Uralkodása utolsó éveit normandiai nehézségek, idősebbik fiával, <a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="II. Róbert normandiai herceg">Róberttel</a> vívott viszálya és a dán invázió veszélye fémjelezte. 1086-ban összeíratta Anglia valamennyi földbirtokát, és összeállíttatta a <a href="/wiki/Domesday_Book" title="Domesday Book">Domesday Bookot</a>. Vilmos 1087 szeptemberében egy hadjárat során halt meg. <a href="/wiki/Caen" title="Caen">Caenben</a> temették el. Vilmos soha nem próbálta egyetlen birodalommá ötvözni két országát, amelyeket elosztott fiai között: az idősebbik Róbert örökölte Normandiát, <a href="/wiki/II._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Vilmos angol király">Vilmos Rufus</a> pedig Angliát. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Előzmények"><span id="El.C5.91zm.C3.A9nyek"></span>Előzmények</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Előzmények"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/Vikingek" title="Vikingek">vikingek</a> a 8. század végén kezdték fosztogatni Normandia partjait, 911 után pedig, amikor <a href="/wiki/III._K%C3%A1roly_nyugati_frank_kir%C3%A1ly" title="III. Károly nyugati frank király">Együgyű Károly</a> francia király átengedte <a href="/wiki/Rollo_normandiai_herceg" title="Rollo normandiai herceg">Rollo</a> viking vezérnek <a href="/wiki/Rouen" title="Rouen">Rouen</a> környékét, a skandinávok megkezdtek betelepülni a régióba. Rouenből és a körülötte fekvő birtokokból alakult ki később a <a href="/w/index.php?title=Normandiai_Hercegs%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Normandiai Hercegség (a lap nem létezik)">Normandiai Hercegség</a>.<sup id="cite_ref-Collins376_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-Collins376-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A 10. század végén többek között Normandiából indultak azok a viking fosztogatók, akik miatt az angolszász <a href="/wiki/Angol_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Angol Királyság">Angol Királyság</a> és a hercegség viszonya megromlott.<sup id="cite_ref-Williams42_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-Williams42-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A helyzetet javítandó, <a href="/wiki/II._Ethelred_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Ethelred angol király">Tanácstalan Æthelred</a> 1002-ben második feleségeként elvette <a href="/wiki/II._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="II. Richárd normandiai herceg">II. Richárd</a> normann herceg nővérét, <a href="/wiki/Normandiai_Emma" class="mw-redirect" title="Normandiai Emma">Emmát</a>.<sup id="cite_ref-Williams54_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-Williams54-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A dán vikingek azonban továbbra is támadásokat intéztek az angolok ellen, és amikor 1013-ban <a href="/wiki/I._Svend_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="I. Svend dán király">Villásszakállú Svend</a> dán király inváziós hadseregével partraszállt Angliában, Æthelred Richárdhoz menekült. Svend a következő évben meghalt ugyan, de helyét fia, <a href="/wiki/II._Knut_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="II. Knut dán király">Nagy Knut</a> vette át, aki elűzte az 1016-ban meghalt Æthelred fiait, <a href="/wiki/Hitvall%C3%B3_Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" title="Hitvalló Eduárd angol király">Eduárdot</a> és <a href="/w/index.php?title=Alfred_%C3%86theling&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alfred Ætheling (a lap nem létezik)">Alfrédet</a>; a fiúk anyját, <a href="/wiki/Normandiai_Emma" class="mw-redirect" title="Normandiai Emma">Emmát</a> pedig feleségül vette.<sup id="cite_ref-Conquest80_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-Conquest80-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Knut 1035-ös halála után az angol korona első feleségétől származó fiára, <a href="/wiki/I._Harold_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Harold angol király">Nyúllábú Haroldra</a> szállt, míg Dániát Emmától született fia, <a href="/wiki/II._Hardeknut_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="II. Hardeknut dán király">Hardeknut</a> örökölte. Alfréd 1036-ban Angliába utazott, hogy meglátogassa anyját és talán, hogy támogatottságot szerezzen a trón megszerzésére. Az <i><a href="/wiki/Angolsz%C3%A1sz_kr%C3%B3nika" title="Angolszász krónika">Angolszász krónika</a></i> azt írja, hogy <a href="/w/index.php?title=Godwin_wessexi_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Godwin wessexi gróf (a lap nem létezik)">Godwin</a> wessexi gróf elfogta Alfrédot és megvakíttatta, a fogságban röviddel ezután meg is halt; mások szerint Harold király ölette meg. Emma Flandriába menekült, és csak akkor tért vissza, amikor Harold 1040-ben meghalt, és Hardeknut örökölte az angol trónt is. Eduárd (aki Hardeknut féltestvére volt) is visszatért Angliába, és Hardeknut 1042 júniusi halála után őt koronázták az ország királyává.<sup id="cite_ref-Conquest83_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-Conquest83-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ifjúsága"><span id="Ifj.C3.BAs.C3.A1ga"></span>Ifjúsága</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Ifjúsága"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Falaise_Chateau_Guillaume_Conquerant_1.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Falaise_Chateau_Guillaume_Conquerant_1.jpg/220px-Falaise_Chateau_Guillaume_Conquerant_1.jpg" decoding="async" width="220" height="138" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Falaise_Chateau_Guillaume_Conquerant_1.jpg/330px-Falaise_Chateau_Guillaume_Conquerant_1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Falaise_Chateau_Guillaume_Conquerant_1.jpg/440px-Falaise_Chateau_Guillaume_Conquerant_1.jpg 2x" data-file-width="2785" data-file-height="1741" /></a><figcaption>Falaise vára. A mai épület Vilmos születése után épült</figcaption></figure> <p>Vilmos 1027-ben vagy 1028-ban (a legvalószínűbb, hogy 1028 végén) született a normandiai <a href="/wiki/Falaise_(Calvados)" title="Falaise (Calvados)">Falaise</a>-ben.<sup id="cite_ref-Bates33_1-1" class="reference"><a href="#cite_note-Bates33-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Official_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-Official-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos <a href="/wiki/I._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="I. Róbert normandiai herceg">I. Róbert</a> normandiai herceg egyetlen (törvénytelen) fia volt (Róbert pedig <a href="/wiki/II._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="II. Richárd normandiai herceg">II. Richárd</a> herceg fia, így <a href="/wiki/Normandiai_Emma" class="mw-redirect" title="Normandiai Emma">Emma</a> királyné Vilmos nagyapjának testvére volt, Eduárd király pedig a másodunokabátyja).<sup id="cite_ref-Douglas417_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas417-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Douglas420_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas420-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Anyja, Herleva Falaise-i Fulbert lánya volt, akinek tímár (esetleg halottbalzsamozó) volt a foglalkozása. A lány feltehetően a hercegi udvartartásban dolgozott, és a herceg szeretője lett. Később férjhez ment <a href="/w/index.php?title=Herluin_de_Conteville&action=edit&redlink=1" class="new" title="Herluin de Conteville (a lap nem létezik)">Herluin de Conteville</a>-hez, akitől két másik fia (<a href="/wiki/Odo_de_Bayeux" title="Odo de Bayeux">Odo de Bayeux</a> és <a href="/w/index.php?title=Robert_de_Mortain&action=edit&redlink=1" class="new" title="Robert de Mortain (a lap nem létezik)">Robert de Mortain</a>) és egy ismeretlen nevű lánya született. Herleva egyik fivére, Walter Vilmos pártfogója és védelmezője volt, annak kiskorúsága idején. Róbert hercegnek egy másik szeretőjétől született egy Adelaide nevű lánya is.<sup id="cite_ref-Houts19_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-Houts19-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Róbert 1027. augusztus 6-án lett Normandia hercegévé, amikor bátyja, <a href="/wiki/III._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="III. Richárd normandiai herceg">III. Richárd</a> alig egyéves uralkodás után elhunyt.<sup id="cite_ref-Bates33_1-2" class="reference"><a href="#cite_note-Bates33-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Róbert és a bátyja viszályban állt az örökösödés miatt, és Richárd váratlanul halt meg; emiatt egyes krónikások a testvére meggyilkolásával vádolták a herceget, ám a gyanút nem támasztja alá bizonyíték.<sup id="cite_ref-Douglas31_12-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas31-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Normandia megsínylette az erős központi hatalom hiányát, a nemesek az egyház birtokait fosztogatták, <a href="/w/index.php?title=III._Alan_bretagne-i_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="III. Alan bretagne-i herceg (a lap nem létezik)">III. Alan</a> bretagne-i herceg pedig hadat üzent, feltehetően azért, hogy elfoglalja a hercegséget. 1031-re Róbertnek sikerült maga mellé állítania a nemességet, akik közül sokan fontos szerepet játszottak Vilmos későbbi életében. A herceg továbbra is befogadta a Normandiában menedéket talált angol királyi sarjakat, Eduárdot és Alfrédot. </p><p>Egyes utalások szerint Róbert eljegyezte Nagy Knut lányát, de a házasságra nem került sor. Lehetséges, hogy akkor is Vilmos kapta volna a hercegséget, ha Róbertnek törvényes fia születik. Korábban is volt rá precedens Normandiában, hogy ágyasoktól származó fiúk örökölték a trónt. A korabeli oklevelek tanúsága szerint már kisfiúként is Vilmost tekintették Róbert legvalószínűbb örökösének.<sup id="cite_ref-DNB_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Róbert 1034-ben úgy döntött, hogy jeruzsálemi zarándokútra indul. Tanácsadói megpróbálták lebeszélni a veszélyes útról, de a herceg 1035 januárjában megeskette vazallusait, hogy hűségesek maradnak fiához, majd útnak indult.<sup id="cite_ref-DNB_13-1" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Douglas35_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas35-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Július elején a hazafelé tartó úton <a href="/wiki/Nikaia" title="Nikaia">Niceában</a> meghalt.<sup id="cite_ref-Douglas35_14-1" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas35-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Normandia_hercegeként"><span id="Normandia_hercegek.C3.A9nt"></span>Normandia hercegeként</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Normandia hercegeként"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kezdeti_nehézségek"><span id="Kezdeti_neh.C3.A9zs.C3.A9gek"></span>Kezdeti nehézségek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Kezdeti nehézségek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tree_of_William_I_struggle_for_Normandy.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Tree_of_William_I_struggle_for_Normandy.svg/750px-Tree_of_William_I_struggle_for_Normandy.svg.png" decoding="async" width="750" height="286" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Tree_of_William_I_struggle_for_Normandy.svg/1125px-Tree_of_William_I_struggle_for_Normandy.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Tree_of_William_I_struggle_for_Normandy.svg/1500px-Tree_of_William_I_struggle_for_Normandy.svg.png 2x" data-file-width="551" data-file-height="210" /></a><figcaption>Vilmos rokonsága. + jelekkel az őt támogatók, - jelekkel az ellenségei</figcaption></figure> <p>Vilmos trónra lépése nem volt problémamentes, egyrészt fattyú volt, másrészt mindössze hét vagy nyolcéves.<sup id="cite_ref-Bates36_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates36-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Douglas37_16-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas37-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az egyház korabeli álláspontja szerint a házasságon kívüli nemi kapcsolat bűn, ami rávetül az így fogant gyerekekre is, a nemesség egy része azonban ekkor még nem osztotta ezt a nézetet.<sup id="cite_ref-Crouch132_17-0" class="reference"><a href="#cite_note-Crouch132-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Száz évvel később, 1135-re a helyzet megváltozott, Vilmos fiának, <a href="/wiki/I._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Henrik angol király">I. Henriknek</a> csak törvénytelen fiai voltak, őket azonban már nem fogadták el a trón örököseként.<sup id="cite_ref-Bastards42_18-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bastards42-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A kiskorú Vilmost apja nagybátyja, Róbert roueni érsek és <a href="/wiki/I._Henrik_francia_kir%C3%A1ly" title="I. Henrik francia király">I. Henrik</a> francia király is támogatta, így hercegi beiktatása különösebb zökkenő nélkül megtörtént.<sup id="cite_ref-Douglas38_19-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas38-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Normandia folytatta korábbi politikáját, legalábbis erre utal, hogy továbbra is segítették a száműzött angol hercegeket, akik 1036-ban megpróbáltak visszatérni országukba.<sup id="cite_ref-DNB_13-2" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Róbert érsek azonban 1037-ben meghalt, Vilmos elveszítette egyik legfőbb támogatóját, a hercegségben pedig eluralkodott a káosz.<sup id="cite_ref-Douglas38_19-1" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas38-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Colonne_Vimont.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Colonne_Vimont.jpg/220px-Colonne_Vimont.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Colonne_Vimont.jpg/330px-Colonne_Vimont.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Colonne_Vimont.jpg/440px-Colonne_Vimont.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a><figcaption>A val-ès-dunes-i csata helyszíne</figcaption></figure> <p>Az anarchia egészen 1047-ig tartott.<sup id="cite_ref-Douglas51_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas51-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A hatalomra törő főurak Vilmos gyámságának megszerzésével próbáltak vetélytársaik fölé kerekedni. Először Alan bretagne-i herceg volt a gyámja, majd 1039-es (vagy 1040 októberi) halála után Gilbert de Brionne vette át a helyét. Őt néhány hónappal később meggyilkolták, és nagyjából ugyanakkor egy másik gyámját is, Turchetilt.<sup id="cite_ref-Douglas40_21-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas40-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1040 elején Vilmos egy másik oltalmazóját, Osbernt a herceg hálószobájában ölték meg, miközben ő aludt. Egyes források szerint anyai nagybátyja, Walter időnként a parasztházakban rejtette el a fiatal Vilmost (bár lehetséges, hogy ez a történet <a href="/wiki/Orderic_Vitalis" title="Orderic Vitalis">Orderic Vitalis</a> kitalációja).<sup id="cite_ref-Bates37_22-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates37-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egyes történészek szerint a herceg azzal a három unokatestvérével együtt nőtt fel, akik későbbi életében is közel álltak hozzá: <a href="/w/index.php?title=William_fitzOsbern&action=edit&redlink=1" class="new" title="William fitzOsbern (a lap nem létezik)">William fitzOsbernnel</a>, <a href="/w/index.php?title=Roger_de_Beaumont&action=edit&redlink=1" class="new" title="Roger de Beaumont (a lap nem létezik)">Roger de Beaumont</a>-nal és <a href="/w/index.php?title=Roger_of_Montgomery&action=edit&redlink=1" class="new" title="Roger of Montgomery (a lap nem létezik)">Roger of Montgomeryvel</a>.<sup id="cite_ref-Searle196_23-0" class="reference"><a href="#cite_note-Searle196-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Központi hatalom híján a nemesek egymás közti háborúskodásokba bonyolódtak, de formálisan valamennyien elismerték a herceg elsőbbségét és az egyház, valamint Henrik király is Vilmos mögött állt.<sup id="cite_ref-Douglas42_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas42-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1046 végén Vilmos ellenfelei, <a href="/w/index.php?title=Gui_de_Brionne&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gui de Brionne (a lap nem létezik)">Gui de Brionne</a>, Nigel de Cotentin és Ranulf de Bessin összeesküvést szőttek ellene. A legendás elemekben is bővelkedő történet szerint Valognesnél megpróbálták elrabolni, ő azonban a sötétség leple alatt elszökött, és Henrik királynál keresett menedéket.<sup id="cite_ref-Douglas47_25-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas47-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1047 elején Vilmos és Henrik hadsereggel tértek vissza és <a href="/wiki/Caen" title="Caen">Caen</a> mellett a <a href="/w/index.php?title=Val-%C3%A8s-dunes-i_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Val-ès-dunes-i csata (a lap nem létezik)">val-ès-dunes-i csatában</a> legyőzték a lázadókat.<sup id="cite_ref-Bates38_26-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates38-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A csata lefolyásáról kevés információ áll rendelkezésre, <a href="/wiki/Poitiers-i_Vilmos" title="Poitiers-i Vilmos">Poitiers-i Vilmos</a> szerint a győzelem elsősorban Vilmosnak volt köszönhető, korábbi források viszont inkább Henrik és emberei szerepét hangsúlyozzák.<sup id="cite_ref-DNB_13-3" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A herceg visszatérése után kihirdette Isten fegyvernyugvását <i>(<a href="/wiki/Treuga_Dei" title="Treuga Dei">Treuga Dei</a>)</i>: az általánosan elterjedt háborúskodások visszafogására vasár- és ünnepnapokon megtiltotta a harcot.<sup id="cite_ref-Bates40_27-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates40-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A val-ès-dunes-i győzelemmel megmutatta, hogy ő a hercegség ura, de ezért még évekig, legalább 1054-ig eltartott, míg valamennyi nagyobb ellenfelét le tudta szerelni, és egészen 1060-ig előfordultak kisebb válságok.<sup id="cite_ref-Douglas53_28-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas53-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_hatalom_megszilárdítása"><span id="A_hatalom_megszil.C3.A1rd.C3.ADt.C3.A1sa"></span>A hatalom megszilárdítása</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: A hatalom megszilárdítása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Vilmos első dolga az volt, hogy leszámoljon Gui de Brionne-nal, aki visszavonult <a href="/wiki/Brionne" title="Brionne">Brionne</a> várába. A herceg hosszas ostrom alá vette a várat, és Gui 1050-ben nagybátyjához, <a href="/w/index.php?title=II._Geoffroy_anjoui_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Geoffroy anjoui gróf (a lap nem létezik)">Geoffroy Martel</a> anjoui grófhoz menekült.<sup id="cite_ref-Douglas54_29-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas54-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos ezután csatlakozott a túlságosan megerősödött Anjou ellen induló Henrik királyhoz, ez volt kettejük legutolsó ismert együttműködése. Sikerült elfoglalniuk egy erődöt, de ennél többre nem jutottak. Geoffroy <a href="/w/index.php?title=Maine-i_gr%C3%B3fs%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maine-i grófság (a lap nem létezik)">Maine</a> grófságot próbálta uralma alá hajtani, különösen miután annak ura, <a href="/w/index.php?title=IV._Hug%C3%B3_maine-i_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="IV. Hugó maine-i gróf (a lap nem létezik)">IV. Hugó</a> 1051-ben meghalt. A grófság legfontosabb várai (<a href="/wiki/Bell%C3%AAme" title="Bellême">Bellême</a>, <a href="/wiki/Alen%C3%A7on" title="Alençon">Alençon</a> és <a href="/wiki/Domfront_(Orne)" title="Domfront (Orne)">Domfront</a>) a Bellême-család kezén voltak, a helyzetet azonban összezavarta, hogy Bellême várának a király, Domfrontnak Geoffrey Martel, Alençonnak pedig Vilmos volt a hűbérura. A Bellême-família ügyesen kijátszotta egymás ellen a három főurat, és gyakorlatilag függetlenül igazgatták birtokaikat.<sup id="cite_ref-Douglas56_30-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas56-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bayeuxtapestryodowilliamrobert.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Bayeuxtapestryodowilliamrobert.jpg/220px-Bayeuxtapestryodowilliamrobert.jpg" decoding="async" width="220" height="187" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Bayeuxtapestryodowilliamrobert.jpg/330px-Bayeuxtapestryodowilliamrobert.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Bayeuxtapestryodowilliamrobert.jpg/440px-Bayeuxtapestryodowilliamrobert.jpg 2x" data-file-width="1584" data-file-height="1345" /></a><figcaption>Vilmos és féltestvérei: <a href="/wiki/Odo_de_Bayeux" title="Odo de Bayeux">Odo de Bayeux</a> (balra) és Mortaini Róbert (jobbra) (bayeux-i kárpit)</figcaption></figure> <p>Maine-i Hugó halála után Geoffroy megszállta a grófságot, mire Vilmos és a király összefogtak ellene. A normandiai hercegnek sikerült a maga számára biztosítania Alençont és Domfortot; így a Bellême-család kénytelen volt az ő érdekei szerint cselekedni.<sup id="cite_ref-Douglas59_31-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas59-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Henrik király erre úgy vélte, hogy a normandiai herceg túlságosan megerősödött, és fordítva a köpönyegén, Geoffroy-jal kötött szövetséget Vilmos ellen, akinek saját elégedetlenkedő vazallusaival is szembe kellett néznie.<sup id="cite_ref-Douglas63_32-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas63-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1053-ban Vilmos több kisebb csatározásban vett részt saját nemesei és a roueni érsek ellen,<sup id="cite_ref-Douglas66_33-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas66-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> a következő év februárjában pedig a király és a normandiai lázadók kétfelől indítottak támadást a hercegség ellen. Az <a href="/wiki/%C3%89vreux" title="Évreux">Évreux</a> felől érkező fősereget maga Henrik vezette, míg a Kelet-Normandiát megszálló felkelők vezetését öccsére, Odóra bízta.<sup id="cite_ref-Douglas67_34-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas67-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Vilmos két részre osztotta a seregeit. Az elsőnek maga állt az élére és a király ellen vonult vele; a másodikba kipróbált híveit (Robert eu-i gróf, Walter Giffard, Roger de Mortemer, <a href="/w/index.php?title=William_de_Warenne&action=edit&redlink=1" class="new" title="William de Warenne (a lap nem létezik)">William de Warenne</a>) osztotta és a másik ellenséges had ellen küldte. Vilmos a <a href="/wiki/Szajna" title="Szajna">Szajnától</a> nyugatra szállt sikeresen szembe a betolakodókkal, második hadserege pedig a <a href="/w/index.php?title=Mortemeri_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mortemeri csata (a lap nem létezik)">mortemeri csatában</a> győzedelmeskedett. Az invázió elhárítása lehetővé tette, hogy egyházi támogatói leváltsák ellenségét, Mauger roueni érseket.<sup id="cite_ref-Douglas68_35-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas68-35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A konfliktus a királlyal és az anjoui herceggel egészen 1060-ig elhúzódott;<sup id="cite_ref-Douglas75_36-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas75-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Henrik és Geoffroy 1057-ben újabb támadást indítottak Normandia ellen, de Vilmos a <a href="/w/index.php?title=Varaville-i_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Varaville-i csata (a lap nem létezik)">varaville-i csatában</a> megfutamította őket. 1060-ban mind a király, mind Anjou hercege meghaltak, Vilmos normandiai hatalma pedig biztosítottnak volt tekinthető.<sup id="cite_ref-Bates50_37-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates50-37"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Helyzetét tovább szilárdította házassága <a href="/wiki/V._Balduin_flamand_gr%C3%B3f" title="V. Balduin flamand gróf">Balduin</a> flandriai gróf lányával, <a href="/wiki/Flandriai_Matild_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9" title="Flandriai Matild angol királyné">Matildával</a>. Az eljegyzést még 1049-ben bejelentették, de <a href="/wiki/IX._Le%C3%B3_p%C3%A1pa" title="IX. Leó pápa">IX. Leó</a> pápa valamiért megtiltotta a házasságot (Orderic Vitalis szerint túl közeli rokonok voltak, de részletekkel ő sem szolgál).<sup id="cite_ref-Douglas391-_38-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas391--38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Valamikor az 1050-es évek elején mégis sor került az esküvőre, mert egy 1053 végi oklevél már Vilmos feleségeként említi Matildát.<sup id="cite_ref-Douglas391_39-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas391-39"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A pápa feltehetőleg két kolostor alapítása fejében hagyta mégis jóvá a házasságot.<sup id="cite_ref-Bates66_40-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates66-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Flandria Franciaország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb grófsága volt, ura mind a francia királlyal, mind a német császárral rokonságban volt, így a házasság jelentős mértékben megerősítette Vilmos helyzetét. Vilmosnak és Matildának négy fia és öt vagy hat lánya született.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Megjelenése_és_jelleme"><span id="Megjelen.C3.A9se_.C3.A9s_jelleme"></span>Megjelenése és jelleme</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Megjelenése és jelleme"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Acrdwnch.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Acrdwnch.jpg/220px-Acrdwnch.jpg" decoding="async" width="220" height="132" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Acrdwnch.jpg/330px-Acrdwnch.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Acrdwnch.jpg/440px-Acrdwnch.jpg 2x" data-file-width="527" data-file-height="317" /></a><figcaption>Vilmos és felesége aláírásai (a két nagy kereszt) az 1072-es winchesteri oklevelen</figcaption></figure> <p>Vilmosról nem maradt fenn hiteles portré. A <a href="/wiki/Bayeux-i_k%C3%A1rpit" title="Bayeux-i kárpit">bayeux-i kárpiton</a>, pénzein és pecsétjein megtalálható arcképe, de ezek nem többek, mint a korabeli uralkodók hagyományos reprezentációs ábrázolásai.<sup id="cite_ref-Bates115_42-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates115-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Írott források tanúsága szerint testes, robusztus alkata volt és torokhangon beszélt. Öregkoráig jó egészségnek örvendett, idősen azonban meglehetősen meghízott.<sup id="cite_ref-Douglas368_43-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas368-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Képes volt olyan íjakat megfeszíteni, amiket sok embere nem, és igen kitartónak írják le.<sup id="cite_ref-Bates115_42-1" class="reference"><a href="#cite_note-Bates115-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Anjoui Geoffroy páratlan harcosként és lovasként ír róla.<sup id="cite_ref-Searle203_44-0" class="reference"><a href="#cite_note-Searle203-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Csontvázából csak a combcsont maradt fenn, ennek vizsgálata szerint 178 cm magas lehetett, vagyis a korabeli átlagnál lényegesen magasabb.<sup id="cite_ref-Bates115_42-2" class="reference"><a href="#cite_note-Bates115-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Tudjuk, hogy az 1030-as és 1040-es években két tanítója is volt, de nem ismert, hogy mennyire volt írástudó. Támogatta az írókat, és arra is van némi bizonyíték, hogy az egyéb tudományokat is. Orderic Vitalis szerint idős korában megpróbált megtanulni óangolul olvasni, de nem volt rá elég ideje, és feladta a próbálkozást.<sup id="cite_ref-Huscroft323_45-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft323-45"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos elsődleges szórakozása a vadászat volt. Feleségét szerette, és nincs jele, hogy hűtlen lett volna hozzá (amivel a középkori uralkodók között a kisebbséghez tartozik). A középkori krónikások felrótták neki kapzsiságát és kegyetlenségét, de minden korabeli szerző egyetért abban, hogy istenfélő ember volt.<sup id="cite_ref-DNB_13-4" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Normandia_kormányzása"><span id="Normandia_korm.C3.A1nyz.C3.A1sa"></span>Normandia kormányzása</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Normandia kormányzása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Vilmos a korábbi hercegekhez hasonlóan kormányzott. Munkáját az udvarhoz tartozó <a href="/wiki/T%C3%A1rnokmester" title="Tárnokmester">tárnokmesterek</a>, asztalnokok, hadvezérek segítették.<sup id="cite_ref-Bates23_46-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates23-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A herceg folyamatosan járta Normandiát, megerősítette az okleveleket, és beszedte a járandóságait.<sup id="cite_ref-Bates63_47-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates63-47"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Jövedelmének zöme személyes birtokaiból származott, ehhez járult némi vám és adó. </p><p>Vilmos jó kapcsolatokat ápolt az egyházzal. Rendszeresen részt vett az egyházi tanácsüléseken, beleszólt a normandiai püspökség betöltésébe, és támogatta Maurilius roueni érsek kinevezését. 1049–1050 körül féltestvérét, Odót <a href="/wiki/Bayeux" title="Bayeux">Bayeux</a> püspökévé nevezték ki.<sup id="cite_ref-DNB_13-5" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Gyakran kérte ki egyházi személyek tanácsát, egyik közeli tanácsadója az itáliai szerzetes, <a href="/wiki/Lanfranc" title="Lanfranc">Lanfranc</a> volt, aki az 1040-es évektől tartozott belső köreibe. Bőkezűen adakozott, 1035 és 1066 között a normandiai főnemesség legalább húsz kolostort alapított, köztük Vilmos kettőt Caen-ban.<sup id="cite_ref-Douglas111_48-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas111-48"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_angol_helyzet">Az angol helyzet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Az angol helyzet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bayeuxtapestrywilliamgivesharoldarms.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Bayeuxtapestrywilliamgivesharoldarms.jpg/170px-Bayeuxtapestrywilliamgivesharoldarms.jpg" decoding="async" width="170" height="213" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Bayeuxtapestrywilliamgivesharoldarms.jpg/255px-Bayeuxtapestrywilliamgivesharoldarms.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Bayeuxtapestrywilliamgivesharoldarms.jpg/340px-Bayeuxtapestrywilliamgivesharoldarms.jpg 2x" data-file-width="2400" data-file-height="3000" /></a><figcaption>Vilmos fegyverekkel segíti Haroldot 1064-ben (bayeux-i kárpit)</figcaption></figure> <p>1051-ben a gyermektelen <a href="/wiki/Hitvall%C3%B3_Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" title="Hitvalló Eduárd angol király">Hitvalló Eduárd</a> angol király a jelek szerint Vilmost nevezte meg utódjaként.<sup id="cite_ref-Barlow_49-0" class="reference"><a href="#cite_note-Barlow-49"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Eduárd anyai nagybátyja <a href="/wiki/II._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="II. Richárd normandiai herceg">II. Richárd</a> normandiai herceg – Vilmos nagyapja – volt.<sup id="cite_ref-Barlow_49-1" class="reference"><a href="#cite_note-Barlow-49"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az <i><a href="/wiki/Angolsz%C3%A1sz_kr%C3%B3nika" title="Angolszász krónika">Angolszász krónika</a></i> "D" kézirata szerint 1051 végén Vilmos Angliába látogatott, feltehetően az örökösödés elismerése miatt, vagy segítséget kért normandiai gondjai miatt. Tekintve, hogy ekkor éppen Anjou hercegével háborúzott, kétséges, hogy tényleg elutazott-e. Bármi is volt Eduárd akarata, várható volt, hogy <a href="/wiki/Wessex" title="Wessex">Wessex</a> earlje (grófja), <a href="/w/index.php?title=Godwin_wessexi_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Godwin wessexi gróf (a lap nem létezik)">Godwin</a> szintén trónkövetelőként lép fel. Godwin az egyik leghatalmasabb főúr volt Angliában, Eduárd az ő lányát vette feleségül 1043-ban, és ő volt a király uralmának egyik fő támasza.<sup id="cite_ref-Huscroft86_50-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft86-50"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1050-re azonban az earl és a király viszonya megromlott, és a helyzet a következő évre odáig fajult, hogy Godwint és családját száműzték Angliából. Eduárd ekkor ajánlotta fel a koronát Vilmosnak.<sup id="cite_ref-Huscroft89_51-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft89-51"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1052-ben Godwin fegyveres kísérettel tért vissza a száműzetésből, de sikerült kiegyeznie a királlyal, és visszakapta minden birtokát. A megegyezés részeként Eduárd elbocsátotta a canterburyi érseket, a normann származású <a href="/wiki/Jumi%C3%A8ges-i_R%C3%B3bert" title="Jumièges-i Róbert">Robert de Jumiègest</a>, és helyette az angolszász winchesteri püspököt, <a href="/wiki/Stigand" title="Stigand">Stigandot</a> nevezte ki.<sup id="cite_ref-Huscroft95_52-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft95-52"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1062-ben meghalt <a href="/w/index.php?title=II._Herbert_maine-i_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Herbert maine-i gróf (a lap nem létezik)">II. Herbert</a>, Maine grófja, és Vilmos, akinek idősebb, Róbert fia eljegyezte a gróf húgát bejelentette, hogy a grófságot fia örökli. A helyi nemesség ellenállt, mire Vilmos bevonult a seregével, és 1064-re biztosította fia helyzetét.<sup id="cite_ref-Douglas174_53-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas174-53"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Normandia déli határait így sikerült biztosítania, de délnyugaton a bretagne-i helyzet feszült volt. Vilmos 1064-ben hadjáratot indított Bretagne-ba, melynek részletei nem ismertek, de így annak hercege, <a href="/w/index.php?title=II._Conan_bretagne-i_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Conan bretagne-i herceg (a lap nem létezik)">II. Conan</a> lemondott a terjeszkedésről, 1066-ban pedig meg is halt. Vilmos beavatkozása meghozta neki néhány breton nemes támogatását is, akik részt vettek 1066-os angliai inváziójában.<sup id="cite_ref-Douglas178_54-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas178-54"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Eközben Angliában Godwin 1053-ban meghalt, de fiai uralták az ország belső ügyeit: legidősebb, élő fia, <a href="/wiki/II._Harold_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Harold angol király">Harold</a> örökölte Wessexet, <a href="/wiki/Tostig_Godwinson" title="Tostig Godwinson">Tostig</a> <a href="/wiki/Northumbria" title="Northumbria">Northumbria</a>, Gyrth Kelet-Anglia (1057-ben), Leofwine pedig <a href="/wiki/Kent" title="Kent">Kent</a> (1055 után) earlje lett.<sup id="cite_ref-Huscroft98_55-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft98-55"><span class="cite-bracket">[</span>55<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egyes források azt állítják, hogy Harold részt vett Vilmos 1064-es breton hadjáratában, és megesküdött neki, hogy támogatni fogja angol trónigényét. Angolszász szerzők azonban egyáltalán nem említik ezt az útját, így lehet hogy csak a normannok próbálták utólag esküszegőnek beállítani Haroldot.<sup id="cite_ref-Huscroft102_56-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft102-56"><span class="cite-bracket">[</span>56<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Időközben újabb trónörökösjelölt jelent meg a színen, Eduárd király hazahívta a Magyarországon élő <a href="/wiki/Sz%C3%A1m%C5%B1z%C3%B6tt_Edu%C3%A1rd" title="Száműzött Eduárd">Száműzött Eduárdot</a>, az 1016-ban meghalt <a href="/wiki/II._Edmund_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Edmund angol király">Vasbordájú Edmund</a> király fiát, aki családjával (hatéves fiával <a href="/wiki/II._Edg%C3%A1r_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Edgár angol király">Edgarral</a> és lányaival, <a href="/wiki/Sk%C3%B3ciai_Szent_Margit" title="Skóciai Szent Margit">Margittal</a> és Krisztinával) 1057-ben érkezett Angliába; Száműzött Eduárd röviddel ezután meg is halt.<sup id="cite_ref-Huscroft97_57-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft97-57"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1065-ben Northumbria fellázadt Tostig ellen, és a lázadók Edwin <a href="/wiki/Mercia" title="Mercia">merciai</a> earl öccsét, <a href="/w/index.php?title=Morcar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Morcar (a lap nem létezik)">Morcart</a> választották meg grófnak. Harold érdekes módon nem fivérét, hanem Morcart részesítette előnyben, talán azért, hogy megszerezze támogatásukat a trón örökösödésében. Tostig családjával együtt apósa (<a href="/wiki/IV._Balduin_flamand_gr%C3%B3f" title="IV. Balduin flamand gróf">IV. Balduin</a>) rokonságához menekült Flandriába. </p><p>A betegeskedő Eduárd király 1066. január 5-én meghalt. Életrajza, a <i><a href="/w/index.php?title=Vita_%C3%86dwardi_Regis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vita Ædwardi Regis (a lap nem létezik)">Vita Ædwardi Regis</a></i> szerint halálos ágyán Haroldot jelölte meg utódaként; ezt a normann források sem vitatják, de szerintük Eduárd korábbi Vilmosnak tett ígéretét és Harold esküjét nem írhatta felül a halálos ágyán tett óhajjal. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Anglia_inváziója"><span id="Anglia_inv.C3.A1zi.C3.B3ja"></span>Anglia inváziója</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Anglia inváziója"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Harold_előkészületei"><span id="Harold_el.C5.91k.C3.A9sz.C3.BCletei"></span>Harold előkészületei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Harold előkészületei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Norman_conquest_1066HU.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/Norman_conquest_1066HU.jpg/220px-Norman_conquest_1066HU.jpg" decoding="async" width="220" height="218" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/Norman_conquest_1066HU.jpg/330px-Norman_conquest_1066HU.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/Norman_conquest_1066HU.jpg/440px-Norman_conquest_1066HU.jpg 2x" data-file-width="761" data-file-height="754" /></a><figcaption>Az 1066-os év angliai eseményeinek helyszínei</figcaption></figure> <p>Haroldot egy nappal Eduárd halála után, 1066. január 6-án királlyá koronázták a nem sokkal korábban, normann stílusban épült <a href="/wiki/Westminsteri_ap%C3%A1ts%C3%A1g" title="Westminsteri apátság">westminsteri apátságban</a>. Az angolszász források szerint a koronázást Ealdred yorki érsek végezte, míg a normannok azt írják, hogy Stigand (akit a pápa nem erősített meg a helyén) volt a koronázó.<sup id="cite_ref-Huscroft115_58-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft115-58"><span class="cite-bracket">[</span>58<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az angol trónra azonban többen is pályáztak, Vilmoson és a 14 éves Edgaron kívül <a href="/wiki/III._Harald_norv%C3%A9g_kir%C3%A1ly" title="III. Harald norvég király">Harald Hardrada</a> norvég király is bejelentette igényét. Harald azért gondolta jogosultnak magát, mert 1040 körül <a href="/wiki/II._Hardeknut_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="II. Hardeknut dán király">Hardeknut</a> angol és <a href="/wiki/I._Magnus_norv%C3%A9g_kir%C3%A1ly" title="I. Magnus norvég király">I. Magnus</a> norvég király megegyeztek, hogy ha nem születik fiuk, egymást teszik meg örökösüknek; Harald pedig Magnus nagybátyja és utódja volt a norvég trónon.<sup id="cite_ref-Huscroft118_59-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft118-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Harold száműzött öccsének, Tostignak is voltak uralkodói ambíciói. Harold Godwinson Vilmost tartotta a legveszélyesebbnek, és ellene készült fel leginkább. </p><p>1066 májusában Tostig puhatolódzó támadásokat kezdett intézni Dél-Anglia ellen, és az apósa által biztosított flotta segítségével partra szállt <a href="/wiki/Wight-sziget" title="Wight-sziget">Wight</a> szigetén. A helyi lakosság nem támogatta, és miután <a href="/wiki/Lincolnshire" title="Lincolnshire">Lincolnshire</a>-ben és a <a href="/wiki/Humber_(foly%C3%B3)" title="Humber (folyó)">Humber</a> környékén sem járt több sikerrel, északabbra, Skóciába húzódott. A normann <a href="/wiki/Guillaume_de_Jumi%C3%A8ges" title="Guillaume de Jumièges">Jumièges-i Vilmos</a> szerint Vilmos herceg követséget küldött Haroldhoz, hogy emlékeztesse esküjére, de a követség tényét más forrás nem támasztja alá. Harold a <a href="/wiki/La_Manche" title="La Manche">La Manche-csatorna</a> mentén elkezdte összegyűjteni flottáját és seregeit, hogy visszaverhesse Vilmos esetleges támadását. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vilmos_előkészületei"><span id="Vilmos_el.C5.91k.C3.A9sz.C3.BCletei"></span>Vilmos előkészületei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Vilmos előkészületei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:BayeuxTapestryScene37.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/BayeuxTapestryScene37.jpg/220px-BayeuxTapestryScene37.jpg" decoding="async" width="220" height="89" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/BayeuxTapestryScene37.jpg/330px-BayeuxTapestryScene37.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/BayeuxTapestryScene37.jpg/440px-BayeuxTapestryScene37.jpg 2x" data-file-width="871" data-file-height="354" /></a><figcaption>Normann előkészületek az angliai invázióhoz (bayeux-i kárpit)</figcaption></figure> <p>Poitiers-i Vilmos normann krónikás leírja, hogy Vilmos herceg nagytanácsot tartott, amelyen vazallusaival megvitatta Anglia inváziójának tervét, és nagy vita bontakozott ki az akció veszélyeiről. Hasonló tanácskozásra valószínűleg tényleg sor került, de vitára feltehetően nem, mert Vilmos ekkorra már szilárdan tartotta a gyeplőt Normandiában, a nemesei pedig örültek a hódítás és zsákmányolás lehetőségének.<sup id="cite_ref-Bates79_60-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates79-60"><span class="cite-bracket">[</span>60<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ugyanebben a krónikában megemlítik, hogy <a href="/wiki/II._S%C3%A1ndor_p%C3%A1pa" title="II. Sándor pápa">II. Sándor</a> pápa áldását adta az invázióra, és pápai lobogót küldött a hercegnek; valamint hogy <a href="/wiki/IV._Henrik_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="IV. Henrik német-római császár">IV. Henrik</a> német-római császár és <a href="/wiki/II._Svend_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="II. Svend dán király">II. Svend</a> dán király is támogatta őt. Azonban Henrik ekkor még kiskorú volt, Svend pedig inkább Haroldot támogathatta, aki segíthetett neki közös ellenségük, a norvég király ellenében. Sándor pápa utólag jóváhagyta Anglia meghódítását, de más forrás nem támasztja alá, hogy előzetesen áldását adta volna rá (a bayeux-i kárpiton talán látható egy pápai zászló, de nincs megnevezve).<sup id="cite_ref-Huscroft120_61-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft120-61"><span class="cite-bracket">[</span>61<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A hadművelet idejére Vilmos, feleségének adta át Normandia kormányzását.<sup id="cite_ref-DNB_13-6" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A nyár során Vilmos összegyűjtötte katonáit és hajóit. Jumièges-i Vilmos szerint háromezer hajója volt, ami nyilvánvaló túlzás, de kétségtelenül nagy flottát gyűjtött, amelynek nagyobbik hányadát akkor építették. Poitiers-i Vilmos szerint a hajókat a <a href="/wiki/Dives" title="Dives">Dives</a> folyó torkolatában építették, Jumièges-i Vilmos viszont azt állítja, hogy <a href="/wiki/Saint-Valery-sur-Somme" title="Saint-Valery-sur-Somme">Saint-Valery-sur-Somme</a>-nál, abban viszont egyetértenek, hogy az invázió kezdetekor Valery-sur-Somme-ból futottak ki. A hajók Vilmos és vazallusainak normandiai és maine-i katonáin kívül nagyszámú zsoldost és bretagne-i, flandriai és más északkelet-franciaországi önkéntest és szerencsevadászt hordoztak. A flotta és a sereg augusztus elejére készen állt, a rossz időjárás miatt az invázió csak szeptember végén indulhatott. Lehetséges, hogy Vilmos azért is késlekedett, mert kémeitől tudta, hogy Harold felkészülten várja a csatorna túloldalán, és inkább várt addig, amíg ellenállás nélkül szállhat partra.<sup id="cite_ref-Huscroft120_61-1" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft120-61"><span class="cite-bracket">[</span>61<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Harold egész nyáron fegyverben tartotta katonáit, de a betakarítás miatt szeptember 8-án hazaengedte őket.<sup id="cite_ref-Carpenter72_62-0" class="reference"><a href="#cite_note-Carpenter72-62"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tostig_és_a_norvég_invázió"><span id="Tostig_.C3.A9s_a_norv.C3.A9g_inv.C3.A1zi.C3.B3"></span>Tostig és a norvég invázió</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Tostig és a norvég invázió"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Battle_Flat_-_geograph.org.uk_-_285158.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Battle_Flat_-_geograph.org.uk_-_285158.jpg/220px-Battle_Flat_-_geograph.org.uk_-_285158.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Battle_Flat_-_geograph.org.uk_-_285158.jpg/330px-Battle_Flat_-_geograph.org.uk_-_285158.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Battle_Flat_-_geograph.org.uk_-_285158.jpg/440px-Battle_Flat_-_geograph.org.uk_-_285158.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="479" /></a><figcaption>A Stamford Bridge-i csata helyszíne</figcaption></figure> <p>1066 szeptemberében Tostig és Harald Hardrada partra szállt Northumbriában, és <a href="/wiki/York" class="mw-redirect" title="York">York</a> mellett a <a href="/wiki/Fulfordi_csata" title="Fulfordi csata">fulfordi csatában</a> legyőzték a helyi erőket. Amint ennek híre eljutott Haroldhoz, a király azonnal északnak indult a seregeivel, és szeptember 25-én a <a href="/wiki/Stamford_Bridge-i_csata" title="Stamford Bridge-i csata">Stamford Bridge-i csatában</a> legyőzte a támadókat. Az ütközetben maga Harald király és Tostig is elesett.<sup id="cite_ref-Huscroft118_59-1" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft118-59"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A normann flotta két nappal később bontott vitorlát, és szeptember 28-án a <a href="/w/index.php?title=Pevensey&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pevensey (a lap nem létezik)">Pevensey</a>-öbölben értek partot Angliában. Vilmos ezután néhány kilométerre keletre, <a href="/wiki/Hastings_(Anglia)" title="Hastings (Anglia)">Hastingsban</a> épített egy erődítményt, ahonnan irányíthatta a hadműveleteket. Fosztogató csapatokat küldött ki a környékre, és várta Harold Godwinson érkezését, de eközben nem mozdult el a tengerparttól, ahol információkat és utánpótlást kaphatott Normandiából.<sup id="cite_ref-Carpenter72_62-1" class="reference"><a href="#cite_note-Carpenter72-62"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_hastingsi_csata">A hastingsi csata</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A hastingsi csata"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Hastingsi_csata" title="Hastingsi csata">Hastingsi csata</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A norvégok és Tostig legyőzése után Harold serege nagy részét hátrahagyva délre sietett, hogy szembenézzen a normann invázióval.<sup id="cite_ref-Carpenter72_62-2" class="reference"><a href="#cite_note-Carpenter72-62"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Londonban egy hétre megállt, vagyis a 320 km-es utat kb. egy hét alatt, naponta átlagosan 43 km-t haladva tette meg.<sup id="cite_ref-Huscroft124_63-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft124-63"><span class="cite-bracket">[</span>63<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Harold feltehetően azért sietett, hogy meglepje a normannokat, de Vilmost kémei időben figyelmeztették. A csata előtti eseményeket az írott források egymásnak ellentmondóan adják meg, de abban egyetértenek, hogy Vilmos kivonult az erődítményéből, és megindult a közelgő angolszászok felé.<sup id="cite_ref-Lawson180_64-0" class="reference"><a href="#cite_note-Lawson180-64"><span class="cite-bracket">[</span>64<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Harold védekező helyzetet vett fel a Senlac Hill tetején (ma itt található <a href="/w/index.php?title=Battle_(Anglia)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Battle (Anglia) (a lap nem létezik)">Battle</a> kisváros), amely kb. 10 km-re fekszik Vilmos hastingsi erődjétől.<sup id="cite_ref-Marren99_65-0" class="reference"><a href="#cite_note-Marren99-65"><span class="cite-bracket">[</span>65<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bayeux_Tapestry_Horses_in_Battle_of_Hastings.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Bayeux_Tapestry_Horses_in_Battle_of_Hastings.jpg/220px-Bayeux_Tapestry_Horses_in_Battle_of_Hastings.jpg" decoding="async" width="220" height="122" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Bayeux_Tapestry_Horses_in_Battle_of_Hastings.jpg/330px-Bayeux_Tapestry_Horses_in_Battle_of_Hastings.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Bayeux_Tapestry_Horses_in_Battle_of_Hastings.jpg/440px-Bayeux_Tapestry_Horses_in_Battle_of_Hastings.jpg 2x" data-file-width="1192" data-file-height="662" /></a><figcaption>Jelenet a hastingsi csatából</figcaption></figure> <p>A csata 1066. október 14-ének reggelén 9 óra körül kezdődött, és egész nap tartott. Lefolyásáról a források nagyjából egyetértenek, de az egyes részletekben ellentmondásosak.<sup id="cite_ref-Huscroft126_66-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft126-66"><span class="cite-bracket">[</span>66<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A két oldal harcosainak száma nagyjából egyenlő volt, de míg Vilmosnak lovasok és íjászok is a rendelkezésére álltak, Harold seregének zömét gyalogosok tették ki, esetleg néhány íjásszal kiegészítve.<sup id="cite_ref-Carpenter73_67-0" class="reference"><a href="#cite_note-Carpenter73-67"><span class="cite-bracket">[</span>67<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az angolok pajzsfalat alkottak a dombtetőn, ami először olyan hatékonynak bizonyult, hogy a normann sereg súlyos veszteségek után visszavonult. A bretonok egy része pánikba esett, és elmenekült; néhány angol üldözőbe vette a menekülőket, mire a normann lovasság legázolta őket. A bretonok futása alatt elterjedt a hír a normannok között, hogy Vilmos elesett, de a hercegnek sikerült újból harcrendbe állítani katonáit. Ezután a normannok kétszer is tettetett megfutamodással próbálták kicsalogatni az angolokat a csatarendjükből, hogy a fellazult vonalakat lovasságuk lerohanhassa.<sup id="cite_ref-Huscroft127_68-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft127-68"><span class="cite-bracket">[</span>68<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A délután eseményei eléggé zavarosak, de a jelek szerint a csatát Harold halála döntötte el. Jumièges-i Vilmos azt írja, hogy a királyt maga Vilmos herceg ölte meg, míg a bayeux-i kárpit ábrázolása szerint nyíl fúródott a szemébe. Nem lehetetlen, hogy a kárpitot utólag módosították, hogy megfeleljen a 12. században elterjedt történetnek Harold nyíl általi haláláról.<sup id="cite_ref-Huscroft129_69-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft129-69"><span class="cite-bracket">[</span>69<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Harold testét másnap találták meg a csatamezőn. Az angolok – köztük Harold testvérei és testőrsége – holttesteit otthagyták a helyszínen. Harold anyja, <a href="/w/index.php?title=Gytha_Thorkelsd%C3%B3ttir&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gytha Thorkelsdóttir (a lap nem létezik)">Gytha</a> felajánlotta Vilmosnak, hogy annyi aranyat ad neki a fia teteméért, mint amennyi a súlya, de Vilmos ezt visszautasította (legalábbis Poitiers-i Vilmos szerint, míg Malmesburyi Vilmos azt állítja, hogy elfogadta az ajánlatot).<sup id="cite_ref-Godwine_70-0" class="reference"><a href="#cite_note-Godwine-70"><span class="cite-bracket">[</span>70<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A herceg megparancsolta, hogy ellenfele testét dobják a tengerbe. A Harold által alapított <a href="/w/index.php?title=Waltham_Abbey&action=edit&redlink=1" class="new" title="Waltham Abbey (a lap nem létezik)">walthami apátság</a> később azt állította, hogy a királyt titokban náluk temették el.<sup id="cite_ref-Huscroft131_71-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft131-71"><span class="cite-bracket">[</span>71<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Bevonulás_Londonba"><span id="Bevonul.C3.A1s_Londonba"></span>Bevonulás Londonba</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Bevonulás Londonba"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Ha Vilmos abban reménykedett, hogy győzelme után az angolok megadják magukat, csalódnia kellett. A főurak és főpapok egy része Edgart akarta királlyá koronázni. A herceg rövid várakozás után megszállta <a href="/wiki/Dover_(Anglia)" title="Dover (Anglia)">Dovert</a>, Kent egy részét és <a href="/wiki/Canterbury" title="Canterbury">Canterburyt</a>, és elküldött egy csapatot <a href="/wiki/Winchester_(Nagy-Britannia)" title="Winchester (Nagy-Britannia)">Winchester</a> elfoglalására is, mert itt őrizték a királyság kincstárát.<sup id="cite_ref-Huscroft132_72-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft132-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezzel bebiztosította a hátát és a visszavonulási útvonalát is, ha valami balul ütött volna ki.<sup id="cite_ref-DNB_13-7" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezután Londonba indult, amit november végén ért el. Londonból dél és nyugat felé küldte csapatait. December elején elérte az <a href="/wiki/Oxfordshire" title="Oxfordshire">oxfordshire</a>-i <a href="/wiki/Wallingford" class="mw-redirect mw-disambig" title="Wallingford">Wallingfordot</a>, ahol Stigand érsek behódolt neki. A közeli <a href="/w/index.php?title=Berkhamsted&action=edit&redlink=1" class="new" title="Berkhamsted (a lap nem létezik)">Berkhamstedben</a> megadta magát Edgar, a yorki érsek, és az ellenállás többi vezéralakja. Vilmos ezután katonákat küldött Londonba, hogy építsenek egy erődöt. Karácsony napján a westminsteri apátságban királlyá koronázták.<sup id="cite_ref-Huscroft132_72-1" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft132-72"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Konszolidáció"><span id="Konszolid.C3.A1ci.C3.B3"></span>Konszolidáció</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Konszolidáció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:William_the_Conqueror_1066_1087.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/William_the_Conqueror_1066_1087.jpg/170px-William_the_Conqueror_1066_1087.jpg" decoding="async" width="170" height="173" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/William_the_Conqueror_1066_1087.jpg/255px-William_the_Conqueror_1066_1087.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/William_the_Conqueror_1066_1087.jpg/340px-William_the_Conqueror_1066_1087.jpg 2x" data-file-width="660" data-file-height="673" /></a><figcaption>Vilmos angliai pénze</figcaption></figure> <p>Vilmos a koronázás után Angliában maradt, és megpróbált kiegyezni a helyi arisztokráciával. Megerősítette helyén a neki meghódolt <a href="/w/index.php?title=Edwin_merciai_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Edwin merciai gróf (a lap nem létezik)">Edwin</a> merciai, Morcar northumbriai és <a href="/w/index.php?title=Waltheof_northumbriai_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Waltheof northumbriai gróf (a lap nem létezik)">Waltheof</a> northamptoni grófokat.<sup id="cite_ref-Huscroft138_73-0" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft138-73"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Waltheof feleségül vette Vilmos unokahúgát, Judithot, aki Adelaide lánya volt.<sup id="cite_ref-Douglas423_74-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas423-74"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Történtek előkészületek Edwin és Vilmos egyik lánya közötti házasságra is; Edgar pedig birtokadományban részesült. A püspökségek élén sem történtek változások, még Stigand is a helyén maradhatott.<sup id="cite_ref-Huscroft138_73-1" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft138-73"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Harold és rokonsága birtokait azonban elkobozták, és így járt néhány olyan család is, akik Hastingsnál Vilmos ellen harcoltak. Márciusra Vilmos elég biztosnak érezte a helyzetet ahhoz, hogy visszatérjen Normandiába, de a grófokat, Edgart és a canterburyi érseket magával vitte. Távollétében Angliát féltestvérére, <a href="/wiki/Odo_de_Bayeux" title="Odo de Bayeux">Odo</a> bayeux-i püspökre bízta, akit Vilmos korábbi gyámjának fia, William fitzOsbern segített.<sup id="cite_ref-Huscroft138_73-2" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft138-73"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mindkettő kapott egy-egy grófságot, fitzOsbern <a href="/wiki/Hereford_(Herefordshire)" title="Hereford (Herefordshire)">Herefordot</a> (vagy Wessexet), Odo pedig Kentet.<sup id="cite_ref-DNB_13-8" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos Normandiában Rouenbe és a fecampi apátságba ment,<sup id="cite_ref-Huscroft138_73-3" class="reference"><a href="#cite_note-Huscroft138-73"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> részt vett az újonnan épített templomok és két kolostor felszentelésén.<sup id="cite_ref-DNB_13-9" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Míg a király Normandiában időzött, korábbi szövetségese, <a href="/w/index.php?title=II._Eustace_boulogne-i_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Eustace boulogne-i gróf (a lap nem létezik)">Eustace boulogne-i gróf</a> megpróbálta erővel elfoglalni Dovert, de visszaverték. Megindult a szórványos angol ellenállás; Herefordot <a href="/w/index.php?title=Erdei_Eadric&action=edit&redlink=1" class="new" title="Erdei Eadric (a lap nem létezik)">Erdei Eadric</a> támadta meg, <a href="/wiki/Exeter" title="Exeter">Exeterben</a> pedig Harold anyja, Gytha szervezésében felkelések kezdődtek.<sup id="cite_ref-Ruling57_75-0" class="reference"><a href="#cite_note-Ruling57-75"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> FitzOsbern és Odo egyre nehezebben boldogultak, és várépítési programba kezdtek, hogy azokból vonják ellenőrzésük alá a régiókat.<sup id="cite_ref-DNB_13-10" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos 1067 decemberében tért vissza Angliába, és azonnal ostrom alá vette Exetert. A város 18 nap után elesett, utána pedig a király építtetett oda egy várat. Eközben Harold fiai Írországból indulva Délnyugat-Angliát támadták, de <a href="/wiki/Bristol_(Anglia)" title="Bristol (Anglia)">Bristolban</a> partra szálló csapataikat az angolszász Eadnoth visszaverte. 1068 húsvétján Vilmos már <a href="/wiki/Winchester_(Nagy-Britannia)" title="Winchester (Nagy-Britannia)">Winchesterben</a>, a régi angolszász királyság fővárosában volt, és hamarosan csatlakozott hozzá felesége, Matilda, akit májusban királynévá koronáztak.<sup id="cite_ref-Ruling57_75-1" class="reference"><a href="#cite_note-Ruling57-75"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_angol_ellenállás"><span id="Az_angol_ellen.C3.A1ll.C3.A1s"></span>Az angol ellenállás</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Az angol ellenállás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Cliffords_Tower_York_UK.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Cliffords_Tower_York_UK.JPG/220px-Cliffords_Tower_York_UK.JPG" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Cliffords_Tower_York_UK.JPG/330px-Cliffords_Tower_York_UK.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Cliffords_Tower_York_UK.JPG/440px-Cliffords_Tower_York_UK.JPG 2x" data-file-width="3696" data-file-height="2448" /></a><figcaption>A <a href="/w/index.php?title=Yorki_v%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Yorki vár (a lap nem létezik)">yorki vár</a> normann építésű Clifford-tornya</figcaption></figure> <p>1068-ban Edwin, Morcar és a northumbriai Gospatric fellázadt. Orderic Vitalis állítása szerint Edwin azért volt elégedetlen, mert a Vilmos lányával kötendő házasságára nem került sor, de feltehetően aggasztotta William fitzOsbern növekvő hatalma a szomszédos <a href="/wiki/Herefordshire" title="Herefordshire">Herefordshireben</a> is. A király átvonult Edwin grófságán és várat épített <a href="/w/index.php?title=Warwick_(Warwickshire)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Warwick (Warwickshire) (a lap nem létezik)">Warwickban</a>. Edwin és Morcar meghódolt, Vilmos pedig folytatta útját <a href="/wiki/York" class="mw-redirect" title="York">Yorkba</a>, kiadta a parancsot a yorki és <a href="/wiki/Nottingham" title="Nottingham">nottinghami</a> várak felépítésére, majd dél felé indult. Útközben elkezdte a <a href="/wiki/Lincoln_(Anglia)" title="Lincoln (Anglia)">lincolni</a>, <a href="/wiki/Huntingdon" class="mw-redirect mw-disambig" title="Huntingdon">huntingdoni</a> és <a href="/wiki/Cambridge_(Cambridgeshire)" title="Cambridge (Cambridgeshire)">cambridge</a>-i várak építését. Az új erődítményeket kipróbált normann híveire - pl. Nottinghamet William Peverelre, Warwicket Henry de Beaumont-ra - bízta, majd 1068 végén ismét Normandiába utazott.<sup id="cite_ref-Ruling57_75-2" class="reference"><a href="#cite_note-Ruling57-75"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1069 elején Edgar lázadt fel, és megtámadta Yorkot. Vilmos Yorkba vonult, és újabb erődöt emeltetett, Edgar azonban szabad maradt, és az év őszén <a href="/wiki/II._Svend_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="II. Svend dán király">Svend</a> dán királyhoz menekült. A dán király a segítségére sietett, és egy nagy flottával Angliába hajóztak, ahol elfoglalták Yorkot, és ostrom alá vették Exetert és <a href="/wiki/Shrewsbury" title="Shrewsbury">Shrewsburyt</a>. Edgart, hívei királlyá kiáltották ki, Vilmos azonban gyorsan reagált a veszélyre, még a Maine-ben fellángoló lázadással sem törődött. Vilmos koronával a fején vonult be a romos Yorkba 1069 karácsonyán. Lefizette a dánokat, és elpusztította Edgar helyi támogatóinak birtokait. A szövetségeseit elveszítő Edgar Skóciába menekült,<sup id="cite_ref-Carpenter76_76-0" class="reference"><a href="#cite_note-Carpenter76-76"><span class="cite-bracket">[</span>76<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ahol <a href="/wiki/III._Malcolm_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="III. Malcolm skót király">III. Malcolm</a> király a sógora volt.<sup id="cite_ref-Douglas225_77-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas225-77"><span class="cite-bracket">[</span>77<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A felkeléshez csatlakozó Waltheof és Gospatric meghódoltak, és mindketten megtarthatták földjeiket. Vilmos a tél folyamán a <a href="/wiki/Pennine-hegys%C3%A9g" title="Pennine-hegység">Penninekhez</a> vonult, és Shrewsburynál legyőzte a lázadók maradékát, és <a href="/w/index.php?title=Chester_(Anglia)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chester (Anglia) (a lap nem létezik)">Chesterben</a> és <a href="/w/index.php?title=Stafford_(Anglia)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stafford (Anglia) (a lap nem létezik)">Staffordban</a> várat épített. A sok gyújtogatással, pusztítással járó hadjárat – amelyet az angol történetírás „Észak feldúlásaként” <i>(Harrying of the North)</i> ismer – 1070 áprilisára véget ért, és Vilmos ismét Winchesterben ünnepelte a húsvétot.<sup id="cite_ref-Carpenter76_76-1" class="reference"><a href="#cite_note-Carpenter76-76"><span class="cite-bracket">[</span>76<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egyházi_ügyek"><span id="Egyh.C3.A1zi_.C3.BCgyek"></span>Egyházi ügyek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Egyházi ügyek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Vilmos Winchesterben találkozott három pápai legátussal (Johannes Minutusszal, Péterrel és Sioni Ermenfriddel), akik Sándor pápa nevében a húsvéti ünnepség során megkoronázták.<sup id="cite_ref-Bates106_78-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates106-78"><span class="cite-bracket">[</span>78<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A történészek véleménye szerint ezzel az utólagos koronázással a pápa jóváhagyta Anglia meghódítását.<sup id="cite_ref-DNB_13-11" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A király és a legátusok ezután egy sor tanácskozás után átszervezték az angol egyházat. Stigandot és testvérét, elmhami Æthelmært elmozdították püspökségük éléről, és lemondattak néhány angolszász apátot is. A canterburyi érsekség élére Lanfrancot, a yorkiéra pedig Bayeux-i Tamást állították.<sup id="cite_ref-Bates106_78-1" class="reference"><a href="#cite_note-Bates106-78"><span class="cite-bracket">[</span>78<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Lehetséges, hogy Bayeux-i Odo, Vilmos féltestvére arra számított, hogy ő lesz Canterbury érseke, de korábbi kellemetlen tapasztalatai alapján Vilmos nem akart közeli családtag kezébe túl nagy hatalmat adni (fiatal korában sok gondja volt Mauger nagybátyja ambíciói miatt). A lemondatott püspökök és apátok helyére normann papokat állítottak; a végére mindössze két angolszász püspök maradt az országban.<sup id="cite_ref-Bates106_78-2" class="reference"><a href="#cite_note-Bates106-78"><span class="cite-bracket">[</span>78<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A király 1070-ben a hastingsi csata helyszínén a halottak emlékére, és irántuk való vezeklésül megalapította a battlei apátságot.<sup id="cite_ref-DNB_13-12" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Angliai_és_külhoni_gondok"><span id="Angliai_.C3.A9s_k.C3.BClhoni_gondok"></span>Angliai és külhoni gondok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Angliai és külhoni gondok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Dán_fosztogatók,_északi_lázadások"><span id="D.C3.A1n_fosztogat.C3.B3k.2C_.C3.A9szaki_l.C3.A1zad.C3.A1sok"></span>Dán fosztogatók, északi lázadások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Dán fosztogatók, északi lázadások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Bár Svend király ígéretet tett arra, hogy békén hagyja Angliát, 1070 nyarán mégis végigfosztogatta a <a href="/wiki/Humber_(foly%C3%B3)" title="Humber (folyó)">Humber</a> környékét, majd Kelet-Angliában csatlakozott egy helyi angolszász főúr, Hereward, akinek katonái kifosztották a <a href="/wiki/Peterborough_(Anglia)" title="Peterborough (Anglia)">peterboroughi</a> kolostort. Vilmosnak még 1070-ben sikerült elérnie, hogy Svend visszatérjen Dániába,<sup id="cite_ref-Douglas221_79-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas221-79"><span class="cite-bracket">[</span>79<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> így visszautazhatott Franciaországba, ahol Maine-ben fellázadt <a href="/wiki/Le_Mans" title="Le Mans">Le Mans</a> városa. 1070 júliusában újabb gondok jelentkeztek, amikor meghalt <a href="/wiki/VI._Balduin_flamand_gr%C3%B3f" title="VI. Balduin flamand gróf">VI. Balduin</a> flandriai gróf, és kiskorú fiai (<a href="/wiki/III._Arnulf_flamand_gr%C3%B3f" title="III. Arnulf flamand gróf">Arnulf</a> és <a href="/wiki/II._Balduin_hainaut-i_gr%C3%B3f" title="II. Balduin hainaut-i gróf">Balduin</a>) nevében az özvegy <a href="/wiki/Richilde_hainaut-i_gr%C3%B3fn%C5%91" title="Richilde hainaut-i grófnő">Richilde</a> grófné kormányzott. Balduin öccse, <a href="/wiki/I._R%C3%B3bert_flamand_gr%C3%B3f" title="I. Róbert flamand gróf">Róbert</a> azonban magának követelte a grófi címet, ezért – hogy támogatókat szerezzen – Richilde feleségül ment William fitzOsbernhez. William azonban elesett az 1071-es <a href="/wiki/Casseli_csata_(1071)" title="Casseli csata (1071)">casseli csatában</a>, és Róbert ragadta magához a hatalmat; így Vilmos elvesztette a flamand támogatást.<sup id="cite_ref-Douglas223_80-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas223-80"><span class="cite-bracket">[</span>80<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Róbert helyzetét tovább szilárdította, hogy <a href="/wiki/I._F%C3%BCl%C3%B6p_francia_kir%C3%A1ly" title="I. Fülöp francia király">I. Fülöp</a> francia király a féltestvérét, Berthát vette feleségül. </p><p>A király 1071-re felszámolta az ellenállás maradékát is. Edwint a saját hívei elárulták és megölték, Hereward és Morcar a norfolki járhatatlan mocsárvidék közepén, <a href="/w/index.php?title=Isle_of_Ely&action=edit&redlink=1" class="new" title="Isle of Ely (a lap nem létezik)">Isle of Elyn</a> rejtőzött, el, ahová Vilmos töltést építtetett. Hereward megszökött, Morcart azonban elfogták, megfosztották grófi címétől, és bebörtönözték. Vilmos 1072-ben Skóciára támadt, és legyőzte Malcolm skót király seregét; a támadással a korábbi észak-angliai skót betörést torolta meg. A két király megkötötte az <a href="/w/index.php?title=Abernethyi_b%C3%A9ke&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abernethyi béke (a lap nem létezik)">abernethyi békét</a>, aminek zálogául Vilmos túszként magánál tartotta Malcolm fiát, <a href="/wiki/II._Duncan_sk%C3%B3t_kir%C3%A1ly" title="II. Duncan skót király">Duncant</a>. A békekötés egyik feltétele az lehetett, hogy űzzék el a skót udvarból Edgart; a trónkövetelő Flandriába menekült.<sup id="cite_ref-Bates107_81-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates107-81"><span class="cite-bracket">[</span>81<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos ezután Normandiára fordította a figyelmét, és 1073 elején visszaverte <a href="/w/index.php?title=IV._Fulk%C3%B3_maine-i_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="IV. Fulkó maine-i gróf (a lap nem létezik)">Fulk le Rechin</a> maine-i gróf betörését. Váratlan támadással elvette Le Manst a megszálló maine-iektől, 1073. március 30-ra pedig teljes győzelmet aratott. </p><p>Vilmos még 1073-ban visszatért Angliába, hazaküldte ottani seregét, majd ismét Normandiába utazott, ahol az egész 1074-es évet töltötte.<sup id="cite_ref-Bates111_82-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates111-82"><span class="cite-bracket">[</span>82<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Angliát kipróbált híveire, Richard fitzGilbertre, William de Warenne-re és Lanfrancra bízta.<sup id="cite_ref-Douglas231_83-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas231-83"><span class="cite-bracket">[</span>83<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A helyzet konszolidációját mutatja, hogy egy egész évre ott merte hagyni királyságát.<sup id="cite_ref-Bates112_84-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates112-84"><span class="cite-bracket">[</span>84<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezalatt Edgar ismét Skóciába utazott, és a normannellenes I. Fülöp neki ígérte <a href="/wiki/Montreuil_(Pas-de-Calais)" title="Montreuil (Pas-de-Calais)">Montreuil-sur-Mer</a> várát, ami kiinduló bázist teremtett volna neki az inváziós kísérletekhez. Edgar híveivel együtt Franciaországba indult, de hajója az angol partokra sodródott, és emberei nagy részét a helyi hatóságok elfogták. Ő visszajutott a skót udvarba, de Malcolm rábeszélte, hogy egyezzen ki Vilmossal. Edgar ezután egészen 1086-ig Vilmos udvarában maradt, ekkor pedig csatlakozott az Itáliában szerencsét próbáló normannokhoz.<sup id="cite_ref-Bates111_82-1" class="reference"><a href="#cite_note-Bates111-82"><span class="cite-bracket">[</span>82<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_grófok_lázadása"><span id="A_gr.C3.B3fok_l.C3.A1zad.C3.A1sa"></span>A grófok lázadása</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: A grófok lázadása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Castle_Mound_-_Norwich_-_geograph.org.uk_-_780624.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Castle_Mound_-_Norwich_-_geograph.org.uk_-_780624.jpg/220px-Castle_Mound_-_Norwich_-_geograph.org.uk_-_780624.jpg" decoding="async" width="220" height="165" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Castle_Mound_-_Norwich_-_geograph.org.uk_-_780624.jpg/330px-Castle_Mound_-_Norwich_-_geograph.org.uk_-_780624.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Castle_Mound_-_Norwich_-_geograph.org.uk_-_780624.jpg/440px-Castle_Mound_-_Norwich_-_geograph.org.uk_-_780624.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="480" /></a><figcaption><a href="/wiki/Norwich" title="Norwich">Norwich</a> normann építésű vára</figcaption></figure> <p>1075-ben, míg a király távol volt, <a href="/w/index.php?title=Ralph_de_Gael&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ralph de Gael (a lap nem létezik)">Ralph de Gael</a> norfolki és <a href="/w/index.php?title=Roger_de_Breteuil&action=edit&redlink=1" class="new" title="Roger de Breteuil (a lap nem létezik)">Roger de Breteuil</a> herefordi gróf összeesküvést szervezett Vilmos megbuktatására.<sup id="cite_ref-Douglas231_83-1" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas231-83"><span class="cite-bracket">[</span>83<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ralph breton (vagy részben breton) volt, aki 1066-ig Bretagne-ban élt, és még mindig voltak ott birtokai.<sup id="cite_ref-Ralph_85-0" class="reference"><a href="#cite_note-Ralph-85"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Roger William fitzOsbern fia volt, de kisebb tekintéllyel bírt, mint az apja.<sup id="cite_ref-Roger_86-0" class="reference"><a href="#cite_note-Roger-86"><span class="cite-bracket">[</span>86<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A lázadás pontos oka nem ismert, de Ralph de Gael egy suffolki rokonának esküvőjén robbantották ki. Csatlakozott hozzájuk Waltheof gróf (aki Vilmos hívének számított) és néhány breton származású úr; ezenkívül Ralph a dánoktól is segítséget kért. Vilmos Normandiában maradt, angliai megbízottjai pedig hamar leverték a felkelést. Roger de Breteuilt Wulfstan worcesteri püspök és Æthelwig eveshami apát beszorította a herefordshire-i várába; Ralphot pedig Odo of Bayeux, Geoffrey de Montbray, Richard fitzGilbert és William de Warenne vette zár alá Norwich erődjében. Ralph feleségét hátrahagyva megszökött Norwichból, és Bretagne-ba menekült. Norwich végül megadta magát, a helyőrségnek megengedték, hogy gazdájuk után menjenek a kontinensre. Időközben 200 hajóval megérkezett a dán király testvére, <a href="/wiki/IV._Knut_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="IV. Knut dán király">Knut</a>, de elkésett, mert a város addigra a királyhű erők kezére került. Vilmos 1075 végén Normandiát feleségére hagyva Angliába ment, hogy szembenézzen a dán fenyegetéssel, de azok némi fosztogatás után hazatértek. A király Winchesterben ünnepelte a karácsonyt, utána pedig felszámolta a lázadás maradékait.<sup id="cite_ref-Bates181_87-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates181-87"><span class="cite-bracket">[</span>87<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Roger és Waltheof tömlöcbe került, utóbbit pedig 1076 májusában lefejezték. Vilmos még a kivégzés előtt visszatért Normandiába, amelynek szomszédságában Ralph gróf még mindig szabadon szervezkedett ellene.<sup id="cite_ref-Douglas231_83-2" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas231-83"><span class="cite-bracket">[</span>83<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Viszálya_idősebb_fiával"><span id="Visz.C3.A1lya_id.C5.91sebb_fi.C3.A1val"></span>Viszálya idősebb fiával</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Viszálya idősebb fiával"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Ralph de Gael <a href="/wiki/Dol-de-Bretagne" title="Dol-de-Bretagne">Dol-de-Bretagne</a> várába vette be magát. Vilmos 1076 szeptemberében átlépte a bretagne-i határt, és ostrom alá vette az erődöt. A grófot Fülöp francia király segítette ki, aki seregével megfutamította a normann ostromlókat. Ez volt Vilmos első komoly veresége, de az erőviszonyokon nem változtatott. Fulk le Rechin 1076 végén vagy 1077-ben betört Maine-be, amit Vilmos visszavert, és maga a gróf is megsebesült a harcban. Komolyabb gondot jelentett, hogy a Vilmos-párti Simon de Crépy amiens-i gróf kolostorba vonult, és <a href="/w/index.php?title=Vexin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vexin (a lap nem létezik)">Vexin</a> grófságát annak jogos hűbérurára, Fülöp királyra hagyta. Vexin addig kényelmes ütközőzónaként szolgált Normandia és a francia király birtokai között, ezután azonban közvetlenül határosak voltak egymással. Vilmos 1077-ben kibékült Fülöppel, és 1077 végén vagy 1078-ban Anjouval is békét kötött.<sup id="cite_ref-Bates183_88-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates183-88"><span class="cite-bracket">[</span>88<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ugyanebben az időben megromlott a Vilmos és legidősebb fia, <a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="II. Róbert normandiai herceg">Róbert</a> közötti viszony. Orderic Vitalis szerint a viszály eredetileg Róbert és két öccse között kezdődött, többek között azért, mert azok lefröcskölték őt vízzel; azonban valószínűbb, hogy Róbert túlzottan háttérbe szorítva érezte magát. Orderic is leírja, hogy korábban kérte Maine és Normandia kormányzását apjától, aki azonban visszautasította. Az 1077 végi (vagy 1078-as) összeveszés végén Róbert fiatalemberekből (sokan közülük Vilmos híveinek fiai) álló csapatával elhagyta Normandiát. A Vilmos ellenségei által is segített csapat <a href="/wiki/R%C3%A9malard" title="Rémalard">Rémalard</a> várába vette be magát, és onnan intézett támadásokat Normandia ellen.<sup id="cite_ref-Bates185_89-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates185-89"><span class="cite-bracket">[</span>89<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos kiűzte őket a fészkükből, mire Fülöp király a rendelkezésükre bocsátotta <a href="/wiki/Gerberoy" title="Gerberoy">Gerberoy</a> várát, ahol további támogatók csatlakoztak hozzájuk. Vilmos 1079 januárjában ostrom alá vette az erődöt. Három hetes ostrom után apja katonáit meglepve Róbert kitört a várból. A krónika szerint Vilmost a saját fia lelökte a lóról, és ha egy angol nem menti meg, halálát lelte volna. Ezután kénytelen volt feladni az ostromot, és visszatért Rouenbe. 1080. április 12-én apa és fia kiegyezett egymással, és Vilmos megígérte, hogy halála után Róbert örökli Normandiát.<sup id="cite_ref-Douglas238_90-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas238-90"><span class="cite-bracket">[</span>90<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Williams_dominions_1087.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/Williams_dominions_1087.jpg/170px-Williams_dominions_1087.jpg" decoding="async" width="170" height="238" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/Williams_dominions_1087.jpg/255px-Williams_dominions_1087.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/Williams_dominions_1087.jpg/340px-Williams_dominions_1087.jpg 2x" data-file-width="1062" data-file-height="1486" /></a><figcaption>A Vilmos által ellenőrzött területek</figcaption></figure> <p>Vilmos vereségeinek híre eljutott britanniai ellenségeihez is. Malcolm skót király 1079 augusztusában és szeptemberében betört Észak-Angliába, és egy hónapig dúlt és fosztogatott a <a href="/wiki/Tweed" title="Tweed">Tweed</a> és <a href="/w/index.php?title=Tees&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tees (a lap nem létezik)">Tees</a> folyó közén. A normann urak nem tettek semmit a skótok feltartóztatására, ezért 1080 tavaszán Northumbria lakossága fellázadt <a href="/w/index.php?title=William_Walcher&action=edit&redlink=1" class="new" title="William Walcher (a lap nem létezik)">William Walcher</a> <a href="/wiki/Durham_(Anglia)" title="Durham (Anglia)">durhami</a> püspök ellen. Május 14-én a püspököt megölték (a felkelők elől egy templomba menekült, amit rágyújtottak), Vilmos pedig féltestvérét, Odót küldte a lázadás leverésére.<sup id="cite_ref-Douglas240_91-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas240-91"><span class="cite-bracket">[</span>91<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Maga Vilmos 1080 júliusában kelt át Britanniába, ősszel pedig Róbert fiát küldte a skótok elleni büntetőhadjáratra. Róbert végigpusztította <a href="/w/index.php?title=Lothian&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lothian (a lap nem létezik)">Lothiant</a>, és Malcolm kénytelen volt elfogadni békefeltételeit.<sup id="cite_ref-Douglas240_91-1" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas240-91"><span class="cite-bracket">[</span>91<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1081 elején pápai követ érkezett Angliába, és arra kérte a királyt, hogy esküdjön hűséget a pápának, amit ő visszautasított. Ebben az évben <a href="/wiki/Wales" title="Wales">Walesbe</a> utazott, bár ennek céljáról eltérnek a források. Az <i>Angolszász krónika</i> szerint hadjáratot vezetett, a walesi források viszont azt írják, hogy <a href="/w/index.php?title=St_Davids&action=edit&redlink=1" class="new" title="St Davids (a lap nem létezik)">St Davidsba</a> tett zarándokutat. Az akkori zűrzavaros walesi politikai helyzetet tekintve az előbbi magyarázat valószínűbb. 1081 végén már ismét a kontinensen volt, hogy elbánjon a Maine-ben felmerült lázongással. Ide fegyveres erővel vonult be, de a helyzetet a pápai legátus közvetítésével, tárgyalással rendezték.<sup id="cite_ref-Bates189_92-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates189-92"><span class="cite-bracket">[</span>92<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Utolsó_évei"><span id="Utols.C3.B3_.C3.A9vei"></span>Utolsó évei</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Utolsó évei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Vilmos 1082 és 1084 közötti tetteiről kevés információ áll rendelkezésre. Ennek oka talán az, hogy főleg Normandiában tartózkodott, és az <i>Angolszász krónikának</i> nem volt mit feljegyeznie.<sup id="cite_ref-Bates193_93-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates193-93"><span class="cite-bracket">[</span>93<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1082-ben ismeretlen okból elrendelte féltestvére, Odo elfogását. Orderic Vitalis később azt állította, hogy Odo pápa szeretett volna lenni, és hogy megpróbálta rávenni Vilmos vazallusait egy dél-itáliai hadjáratra. Vilmos talán ezt úgy értelmezte, hogy a háta mögött szervezkedett a neki hűséget esküdött urakkal. Odo egészen Vilmos haláláig fogságban maradt, de birtokait nem kobozták el. 1083-ban a francia király támogatásával ismét fellázadt Róbert. Újabb csapást jelentett, hogy 1083. november 2-án meghalt szeretett felesége, Matilda.<sup id="cite_ref-Douglas243_94-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas243-94"><span class="cite-bracket">[</span>94<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Maine továbbra is forrongott, 1084 körül fellázadt <a href="/w/index.php?title=Hubert_de_Beaumont-au-Maine&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hubert de Beaumont-au-Maine (a lap nem létezik)">Hubert de Beaumont-au-Maine</a>, akit Vilmos serege két éven át ostromolt <a href="/wiki/Sainte-Suzanne_(Mayenne)" title="Sainte-Suzanne (Mayenne)">Sainte-Suzanne</a> várában, és végül kiegyeztek egymással. 1084-es és 1085-ös tevékenységei homályosak: 1084 húsvétján Normandiában tartózkodott, de lehetséges hogy valamivel korábban Angliában beszedte a <a href="/wiki/IV._Knut_d%C3%A1n_kir%C3%A1ly" title="IV. Knut dán király">IV. Knut</a> dán király várható támadása miatt kirótt adót. A dán invázió miatt az angol és normann seregek készültségben maradtak, de az végül Knut 1086 júliusi halála miatt elmaradt.<sup id="cite_ref-Bates196_95-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates196-95"><span class="cite-bracket">[</span>95<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Uralkodása"><span id="Uralkod.C3.A1sa"></span>Uralkodása</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Uralkodása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Angliai_változások"><span id="Angliai_v.C3.A1ltoz.C3.A1sok"></span>Angliai változások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Angliai változások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tower_of_London_White_Tower.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Tower_of_London_White_Tower.jpg/220px-Tower_of_London_White_Tower.jpg" decoding="async" width="220" height="164" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Tower_of_London_White_Tower.jpg/330px-Tower_of_London_White_Tower.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Tower_of_London_White_Tower.jpg/440px-Tower_of_London_White_Tower.jpg 2x" data-file-width="2568" data-file-height="1920" /></a><figcaption>A londoni Tower Fehér tornya</figcaption></figure> <p>Újonnan megszerzett királysága biztosítására Vilmos egy sor várat, erődöt, tornyot építtetett. Köztük volt a <a href="/wiki/Londoni_Tower" title="Londoni Tower">londoni Tower</a> központi erődje, a White Tower (Fehér torony). A normannok ezekbe húzódhattak vissza ha az angolok fellázadtak, és ide szállásolták el a vidék ellenőrzését szolgáló helyőrséget. Az első erődök még fa- és földvárak voltak, amelyeket fokozatosan kőépületekkel váltottak fel.<sup id="cite_ref-Bates147_96-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates147-96"><span class="cite-bracket">[</span>96<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az újonnan betelepült normann urak eleinte még nem adták tovább birtokaikat a lovagjaiknak, de lassanként az udvari lovagok is földet kaptak, és kialakult a Nyugat-Európában szokásos hűbéri láncolat. Vilmos maga is előírta a főuraknak, hogy adott számú lovaggal járuljanak hozzá hadjárataihoz vagy őriztessék váraikat. Ez a fajta feudális hadseregszervezés eltért az angolszász hagyományoktól, amely adott földbirtok után felállítandó katonákkal számolt.<sup id="cite_ref-Bates154_97-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates154-97"><span class="cite-bracket">[</span>97<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Vilmos uralkodásának végére a sorozatos lázadások eredményeképpen a korábbi angolszász nemesség nagyrészt normann és egyéb európai arisztokráciával cserélődött ki. Nem minden, Vilmos inváziójában résztvevő normann szerzett nagy földbirtokot Angliában. Sokan eleve vonakodtak megtelepedni egy forrongó országban. Az új arisztokrácia egy hányada Vilmos rokonságából vagy a normandiai nemesség felső rétegéből származtak, de sok újgazdag mágnás meglehetősen szerény háttérrel rendelkezett.<sup id="cite_ref-Bates148_98-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates148-98"><span class="cite-bracket">[</span>98<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/Malmesburyi_Vilmos" title="Malmesburyi Vilmos">Malmesburyi Vilmos</a> leírja, hogy a király 36 falut telepített ki, hogy létrehozza kedvenc vadászterületét, az Újerdőt (<a href="/w/index.php?title=New_Forest&action=edit&redlink=1" class="new" title="New Forest (a lap nem létezik)">New Forest</a>). A mai történészek szerint a kitelepítés leírása erősen túlzó: az Újerdő döntő hányada rossz termőföldre esik, és a régészeti leletek tanúsága szerint már azelőtt is ritkán lakott volt, hogy királyi vadaskertté nyilvánították.<sup id="cite_ref-Young7_99-0" class="reference"><a href="#cite_note-Young7-99"><span class="cite-bracket">[</span>99<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos nagyon szeretett vadászni, és törvényekkel szabályozta, hogy ki és milyen állatra vadászhat.<sup id="cite_ref-Bates118_100-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates118-100"><span class="cite-bracket">[</span>100<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közigazgatás"><span id="K.C3.B6zigazgat.C3.A1s"></span>Közigazgatás</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Közigazgatás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Domesday_Book_-_Warwickshire.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Domesday_Book_-_Warwickshire.png/170px-Domesday_Book_-_Warwickshire.png" decoding="async" width="170" height="229" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Domesday_Book_-_Warwickshire.png/255px-Domesday_Book_-_Warwickshire.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Domesday_Book_-_Warwickshire.png/340px-Domesday_Book_-_Warwickshire.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="807" /></a><figcaption>A <i>Domesday Book</i> egyik lapja</figcaption></figure> <p>Vilmos nem törekedett arra, hogy hercegségéből és királyságából egységes törvényű államot hozzon létre. Normandiában elismerte, hogy a francia király hűbérese, Angliában azonban óvakodott hasonló kijelentést tenni. Normandia, Anglia és Maine külön közigazgatási rendszert tartott fenn, mindegyik a saját hagyományainak megfelelően. A normandiai oklevelek formátuma és szövegezése is különbözött az angolokétól.<sup id="cite_ref-Bates138_101-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates138-101"><span class="cite-bracket">[</span>101<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az angol közigazgatás bonyolultabb volt, mint a normann. Az angolszász Anglia shire-ekre (megyékre) oszlott, azok pedig hundredekre vagy wapentake-ekre voltak tovább osztva. A shire-ek élén a király által kinevezett <a href="/wiki/Seriff" title="Seriff">sheriff</a> állt, akinek rangja kb. a normann <a href="/wiki/Vikomt" title="Vikomt">vikomtnak</a> felelt meg. A sheriff felelt a törvények betartásáért és az adók beszedésért.<sup id="cite_ref-Bates23_46-1" class="reference"><a href="#cite_note-Bates23-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Vilmos igen sokat utazott, hogy személyesen felügyelje országait. 1067-től haláláig legalább 19 alkalommal ingázott ide-oda Britannia és a kontinens között. 1066 és 1072 között ideje nagyobbik részét Angliának szentelte, majd amikor az ottani helyzet rendeződött, főleg Normandiában tartózkodott (1066–1072 között összesen 15 hónapot volt Normandiában. 1072 után 130 hónapot volt Normandiában és csak 40-et Angliában). A kormányzat központja mindig az az udvar volt, ahol tartózkodott: a másik országra vonatkozó döntéseit levélben közölte. A kisebb jelentőségű döntésekre helyetteseket jelölt ki, különösen ha hosszabb időre szándékozott távozni. A helyettes többnyire egyik családtagja – felesége, vagy Odo féltestvére – volt.<sup id="cite_ref-Bates136_102-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates136-102"><span class="cite-bracket">[</span>102<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Vilmos továbbra is szedte a hagyományos angolszász földadót, a <a href="/w/index.php?title=Danegeld&action=edit&redlink=1" class="new" title="Danegeld (a lap nem létezik)">danegeldet</a> (azért hívták így, mert eredetileg ebből fizették le a dán vikingeket, hogy ne támadják őket); ez volt ekkor Nyugat-Európában az egyetlen általános adó. Az évente fizetendő összeg nagysága a birtok kiterjedésétől függött, de mértéke változó volt: általában hide-enként (49 hektáronként) két shilling, ami háborús válsághelyzet esetén hat shillingre is emelkedhetett.<sup id="cite_ref-Bates151_103-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates151-103"><span class="cite-bracket">[</span>103<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mindkét országban továbbra is a hagyományos pénzeket verték: az angol pennynek magasabb volt az ezüsttartalma, kidolgozottabb volt a mintája, és háromévente újraverték, míg a normann ezüstpénznél szinte soha nem volt újraverés. Angliában csak a helyi érmékkel lehetett fizetni, míg a kontinensen más országok valutáját is elismerték. Normandiából alig kerültek elő korabeli angol pennyk, ami arra utal, hogy nem is történt erőfeszítés a két pénzrendszer integrálására.<sup id="cite_ref-Bates138_101-1" class="reference"><a href="#cite_note-Bates138-101"><span class="cite-bracket">[</span>101<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az adó mellett Vilmos saját birtokai jövedelme fölött is rendelkezett. Eduárd örököseként az övé volt valamennyi korábbi királyi földbirtok. Elkobozta Harold és családtagjai földjeit is, amivel összességében messze ő volt a legnagyobb földbirtokos Angliában. A <i><a href="/wiki/Domesday_Book" title="Domesday Book">Domesday Book</a></i> tanúsága szerint négyszer annyi területtel rendelkezett, mint a második leggazdagabb Bayeux-i Odo és hétszer annyival, mint a harmadik helyezett <a href="/wiki/Roger_de_Montgomery" title="Roger de Montgomery">Roger de Montgomery</a>.<sup id="cite_ref-Bates150_104-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates150-104"><span class="cite-bracket">[</span>104<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Domesday_Book">A Domesday Book</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: A Domesday Book"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>1085 karácsonyán Vilmos elrendelte, hogy az egész királyságban írják össze a földbirtokokat. Az összesített végeredmény <i><a href="/wiki/Domesday_Book" title="Domesday Book">Domesday Book</a></i> néven ismeretes. A lista megyénként összegzi a birtokok nagyságát, az 1066 előtti és utáni birtokosát, értékét a rá kivetett adót és a legtöbb esetben a rajta élő parasztok számát, valamint az ekéket és egyéb fontos szerszámokat és erőforrásokat. A városokat külön listázza. Magába foglalja a Tees és <a href="/w/index.php?title=Ribble&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ribble (a lap nem létezik)">Ribble</a> folyóktól délre eső valamennyi angol megyét. A munka 1086. augusztus 1-jére elkészült, legalábbis az <i>Angolszász krónika</i> szerint Vilmos ekkor kapta kézhez, és valamennyi főúr ekkor újította meg hűbéri esküjét <a href="/wiki/Salisbury_(Anglia)" title="Salisbury (Anglia)">Salisburyben</a>.<sup id="cite_ref-Bates198_105-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates198-105"><span class="cite-bracket">[</span>105<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Nem teljesen világos, hogy mi volt a király szándéka az összeírással, de valószínűleg a hűbéri kötelezettségek és adózás körülményeit akarta tisztázni vele.<sup id="cite_ref-DNB_13-13" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Halála"><span id="Hal.C3.A1la"></span>Halála</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Halála"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Church_of_Saint-%C3%89tienne_interior_(2).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Church_of_Saint-%C3%89tienne_interior_%282%29.jpg/220px-Church_of_Saint-%C3%89tienne_interior_%282%29.jpg" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Church_of_Saint-%C3%89tienne_interior_%282%29.jpg/330px-Church_of_Saint-%C3%89tienne_interior_%282%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Church_of_Saint-%C3%89tienne_interior_%282%29.jpg/440px-Church_of_Saint-%C3%89tienne_interior_%282%29.jpg 2x" data-file-width="5897" data-file-height="3921" /></a><figcaption>Vilmos sírja a caeni Abbaye-aux-Hommes-ben</figcaption></figure> <p>Vilmos 1086 végén Normandiába utazott. Megérkezése után hozzáadta Constance lányát <a href="/w/index.php?title=IV._Alan_bretagne-i_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="IV. Alan bretagne-i herceg (a lap nem létezik)">Alan</a> breton herceghez; a házasság célja az volt hogy szövetségeseket gyűjtsön a francia király ellenében. A Fülöp királlyal még mindig szövetséges idősebbik fia, Róbert a jelek szerint ismét gondot okozott, mert Vilmos 1087 júliusában hadjáratot indított <a href="/w/index.php?title=Vexin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vexin (a lap nem létezik)">Vexinbe</a>. <a href="/wiki/Mantes" class="mw-redirect mw-disambig" title="Mantes">Mantes</a> ostrománál a király az ellentmondó források szerint megbetegedett, a nyereggombjába beakadva megsérült,<sup id="cite_ref-Bates202_106-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates202-106"><span class="cite-bracket">[</span>106<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> illetve <a href="/wiki/Rouen" title="Rouen">Rouenban</a> leesett a lováról.<sup id="cite_ref-107" class="reference"><a href="#cite_note-107"><span class="cite-bracket">[</span>107<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A roueni Szent Gerváz-kolostorba vitték, ahol 1087. szeptember 9-én meghalt.<sup id="cite_ref-DNB_13-14" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Halálának körülményeiről két, egyaránt megbízhatatlan forrás számol be: Orderic Vitalis hosszú leírása a tényleges események helyett inkább azt mutatja meg, hogyan illik egy királynak meghalnia; a <i><a href="/w/index.php?title=De_Obitu_Willelmi&action=edit&redlink=1" class="new" title="De Obitu Willelmi (a lap nem létezik)">De Obitu Willelmi</a></i> pedig egy 9. századi kézirat másolata, csak a neveket változtatták meg benne.<sup id="cite_ref-Bates202_106-1" class="reference"><a href="#cite_note-Bates202-106"><span class="cite-bracket">[</span>106<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Vilmos Normandiát legidősebb fiára, <a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="II. Róbert normandiai herceg">Róbertre</a> hagyta, az angol korona pedig második, életben lévő fiára, <a href="/wiki/II._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Vilmos angol király">Vilmosra</a> szállt. Harmadik, legfiatalabb fia, <a href="/wiki/I._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Henrik angol király">Henrik</a> pénzt kapott. A fiatalabbik Vilmost szeptember 7-én vagy 8-án Angliába küldte egy Lanfrancnak szóló levéllel, amelyben fia támogatására szólította fel az érseket. Egyúttal adományokat osztott az egyháznak, elrendelte, hogy osszanak pénzt a szegényeknek, és szabadon engedte foglyait, többek között Odót is.<sup id="cite_ref-Bates202_106-2" class="reference"><a href="#cite_note-Bates202-106"><span class="cite-bracket">[</span>106<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A király halálát zűrzavar követte; a halálos ágyánál álló főurak otthagyták a holttestet Rouenben, és saját ügyeik intézésére siettek. Mivel nem volt túl népszerű, senki nem vállalta a temetése megszervezését. A király holtteste egy kőlapon feküdt, majd lassan bomlásnak indult. Végül az egyház kérésére egy lovag vállalta, hogy elszállítja a testet Rouenből a temetésre kijelölt Caenbe (112 km).<sup id="cite_ref-108" class="reference"><a href="#cite_note-108"><span class="cite-bracket">[</span>108<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Itt Vilmos végakarata szerint az általa alapított Abbaye-aux-Hommes-ben temették el. A temetést – amelyen Henrik és a normandiai püspökök és apátok vettek részt – egy caeni polgár zavarta meg, aki azt állította, hogy azt a földet, amelyen az apátság állt, törvénytelenül vették el a családjától. Gyors vizsgálódás után kiderült, hogy igazat állít, és kompenzációt kapott. Amikor Vilmos testét le akarták ereszteni a sírba, kiderült, hogy az nem elég nagy. A holttestet megpróbálták beerőltetni a nyílásba, mire az felszakadt, és bűzével elárasztotta a templomot.<sup id="cite_ref-Bates207_109-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates207-109"><span class="cite-bracket">[</span>109<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Vilmos sírját ma egy márványlapra írt 19. század elejéről származó felirat jelzi. 1087 óta többször is megbolygatták. Először 1522-ben a pápa utasítására nyitották fel, de a holttestet utána visszahelyezték a sírba. 1562-ben a <a href="/wiki/Francia_vall%C3%A1sh%C3%A1bor%C3%BAk" title="Francia vallásháborúk">francia vallásháborúk</a> során a sírt kifosztották, Vilmos csontjait pedig szétszórták, csak egyik combcsontja maradt meg. Ezt 1642-ben új síremlékkel ismét eltemették, majd száz évvel később a síremléket egy szebben kidolgozottra cserélték. A <a href="/wiki/Francia_forradalom" title="Francia forradalom">francia forradalom</a> során a sírt ismét szétverték, majd utána a máig meglévő új márványlappal helyettesítették.<sup id="cite_ref-Douglas362_110-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas362-110"><span class="cite-bracket">[</span>110<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A sírban lévő combcsont általános vélekedés szerint eredeti, bár E. A. Freeman brit történész szerint az 1793-ban elveszett.<sup id="cite_ref-Douglas363_111-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas363-111"><span class="cite-bracket">[</span>111<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Öröksége"><span id=".C3.96r.C3.B6ks.C3.A9ge"></span>Öröksége</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Öröksége"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Röviddel a király halála után <a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="II. Róbert normandiai herceg">Róbert</a> és <a href="/wiki/II._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Vilmos angol király">II. Vilmos</a> összeveszett az örökségen.<sup id="cite_ref-DNB_13-15" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A fiatalabbik Vilmos 1100-ban meghalt, de a Normandia és Anglia közötti hadiállapot öccse és utóda, <a href="/wiki/I._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Henrik angol király">Henrik</a> idején is fennállt, míg Henrik el nem fogta Róbertet az 1106-os <a href="/w/index.php?title=Tinchebrayi_csata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tinchebrayi csata (a lap nem létezik)">tinchebrayi csatában</a>. A vitatott örökösödés Normandiában aláásta a herceg tekintélyét, és az arisztokrácia visszaszerezte azt a korábbi hatalmát, amit még az idősebb Vilmos ragadott el tőle. Fiai Maine-t is elvesztették, amely 1089-ben fellázadt, és a későbbiekben jórészt sikerült elkerülnie a normandiai befolyást.<sup id="cite_ref-Bates208_112-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates208-112"><span class="cite-bracket">[</span>112<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A normann hódítás mélyrehatóan megváltoztatta Angliát: Vilmos tevékenysége máig érezteti hatását az egyház és a nemesség szerveződésében, az angol kultúrában és a nyelvben egyaránt. Vilmos szoros kapcsolatokat hozott létre Franciaországgal, amelyek az egész középkor folyamán meghatároztak az angol politikát. Ezzel párhuzamosan elszakadtak a korábban meglévő, Angliát és Skandináviát összefűző szoros kapcsok. A középkori Anglia a régi angolszász és az új normann elemek keveredéséből jött létre.<sup id="cite_ref-Bates210_113-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bates210-113"><span class="cite-bracket">[</span>113<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezek aránya máig vitatott, de vannak olyan (brit) vélemények is, miszerint Vilmos hódítása volt egész Európa legnagyobb hatású, egy emberhez köthető tette a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a> bukása és a 20. század között. </p><p>Vilmos megítélése már közvetlenül halála után is ellentmondásos volt. Poitiers-i Vilmos ékes szavakkal dicséri uralkodásának jótékony hatásait, míg az <i>Angolszász krónika</i> kimondottan elítélően ír róla.<sup id="cite_ref-Rulers31_114-0" class="reference"><a href="#cite_note-Rulers31-114"><span class="cite-bracket">[</span>114<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ezután következő évszázadokban a világi és egyházi politikusok saját szájízük és érdekeik szerint ítélték meg Vilmost. </p><p><a href="/wiki/I._Erzs%C3%A9bet_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Erzsébet angol királynő">I. Erzsébet</a> korában <a href="/w/index.php?title=Matthew_Parker&action=edit&redlink=1" class="new" title="Matthew Parker (a lap nem létezik)">Matthew Parker</a> canterburyi érsek úgy vélte, hogy a normannok megrontották a tiszta angolszász egyházat, amelyet ő szeretett volna korábbi állapotában visszaállítani. A 17–18. században, valamint a 19. század elején a nacionalista történészek az angolszászokat elnyomó „normann igáról” beszéltek. Voltak, akik Vilmost Anglia nagyságának megalapozójaként, mások az angol történelem legnagyobb vereségének okozójaként értékelték. Egyesek az angol alkotmányos berendezkedés megalapozójaként, mások annak ellenségeként emlegették.<sup id="cite_ref-Douglas4_115-0" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas4-115"><span class="cite-bracket">[</span>115<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Gyermekei">Gyermekei</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Gyermekei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Vilmosnak és Flandriai Matildának legalább kilenc gyereke született.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-1" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A fiúk születési sorrendje ismert, lányainak születési idejéről azonban egyetlen forrás sem tesz említést.<sup id="cite_ref-DNB_13-16" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <ol><li><a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="II. Róbert normandiai herceg">Róbert</a>, született 1051-1054 között, meghalt 1134. február 10-én.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-2" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Normandia hercege, Conversanói Szibillát vette feleségül.<sup id="cite_ref-RobertDNB_116-0" class="reference"><a href="#cite_note-RobertDNB-116"><span class="cite-bracket">[</span>116<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>Richárd, született 1056 előtt, meghalt 1075 körül.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-3" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li><a href="/wiki/II._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Vilmos angol király">Vilmos</a>, született 1056 és 1060 között, meghalt 1100. augusztus 2-án.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-4" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Anglia királya, vadászat közben meggyilkolták.<sup id="cite_ref-RufusDNB_117-0" class="reference"><a href="#cite_note-RufusDNB-117"><span class="cite-bracket">[</span>117<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li><a href="/wiki/I._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Henrik angol király">Henrik</a>, született 1068 végén, meghalt 1135. december 1-jén.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-5" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Anglia királya, feleségül vette III. Malcolm skót király lányát, Editet.</li> <li>Adeliza (vagy Adelida), meghalt 1113 előtt, állítólag <a href="/wiki/II._Harold_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Harold angol király">II. Harold</a> jegyese, utána valószínűleg apáca a Saint Léger at Préaux-i zárdában.<sup id="cite_ref-Adelida_118-0" class="reference"><a href="#cite_note-Adelida-118"><span class="cite-bracket">[</span>118<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>Cecília, született 1066 előtt, meghalt 1127-ben. A caeni Abbaye aux Dames zárda apátnője.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-6" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>Matilda<sup id="cite_ref-DNB_13-17" class="reference"><a href="#cite_note-DNB-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Adelida_118-1" class="reference"><a href="#cite_note-Adelida-118"><span class="cite-bracket">[</span>118<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> született 1061 körül, meghalt kb. 1086-ban.</li> <li>Konstancia, meghalt 1090-ben. Feleségül ment <a href="/w/index.php?title=IV._Alan_bretagne-i_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="IV. Alan bretagne-i herceg (a lap nem létezik)">IV. Alan</a> breton herceghez.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-7" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>Adél, meghalt 1137-ben. Feleségül ment <a href="/wiki/Istv%C3%A1n,_Blois_gr%C3%B3fja" title="István, Blois grófja">István</a> blois-i grófhoz.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-8" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li> <li>(talán) Agáta, <a href="/wiki/VI._Alfonz_kaszt%C3%ADliai_kir%C3%A1ly" title="VI. Alfonz kasztíliai király">VI. Alfonz</a> kasztíliai király jegyese. (Poitiers-i Vilmos ír arról, hogy két ibériai fivér, mindketten királyok, versengtek Vilmos lányának kezéért.<sup id="cite_ref-119" class="reference"><a href="#cite_note-119"><span class="cite-bracket">[</span>119<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egyes történészek szerint <a href="/wiki/II._Sancho_kaszt%C3%ADliai_kir%C3%A1ly" title="II. Sancho kasztíliai király">II. Sancho</a> kasztíliai és <a href="/w/index.php?title=II._Garcia_gal%C3%ADciai_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="II. Garcia galíciai király (a lap nem létezik)">II. Garcia</a> galíciai uralkodókról és Sancho menyasszonyáról, Albertáról van szó.<sup id="cite_ref-Reilly_120-0" class="reference"><a href="#cite_note-Reilly-120"><span class="cite-bracket">[</span>120<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Más forrás a vetélkedőket VI. Alfonz leóni és kasztíliai királlyal <a href="/wiki/Robert_Guiscard" title="Robert Guiscard">Robert Guiscard</a>-ral azonosítja; <a href="/wiki/Malmesburyi_Vilmos" title="Malmesburyi Vilmos">Malmesburyi Vilmos</a> és <a href="/wiki/Orderic_Vitalis" title="Orderic Vitalis">Orderic Vitalis</a> szerint pedig Vilmos lánya Alfonz "galíciai királynak" volt a jegyese, de még az esküvő előtt meghalt. Orderic a lányt Agátának hívja és azt állítja, hogy korábban Haroldnak volt eljegyezve.<sup id="cite_ref-Reilly_120-1" class="reference"><a href="#cite_note-Reilly-120"><span class="cite-bracket">[</span>120<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Viszont Orderic <i><a href="/w/index.php?title=Gesta_Normannorum_Ducum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gesta Normannorum Ducum (a lap nem létezik)">Gesta Normannorum Ducum</a></i>-ában Harold jegyese (és Vilmos lánya) az Adelidis nevet viseli.<sup id="cite_ref-Adelida_118-2" class="reference"><a href="#cite_note-Adelida-118"><span class="cite-bracket">[</span>118<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Egyes mai történészek elfogadják Alfonz menyasszonyaként Agátát,<sup id="cite_ref-Reilly_120-2" class="reference"><a href="#cite_note-Reilly-120"><span class="cite-bracket">[</span>120<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-121" class="reference"><a href="#cite_note-121"><span class="cite-bracket">[</span>121<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> míg mások szerint Adelizával keverik őt.<sup id="cite_ref-Douglas393_41-9" class="reference"><a href="#cite_note-Douglas393-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>)</li></ol> <p>Egy forrás sem ír arról, hogy Vilmosnak törvénytelen gyerekei lettek volna.<sup id="cite_ref-Bastards59_122-0" class="reference"><a href="#cite_note-Bastards59-122"><span class="cite-bracket">[</span>122<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Származása"><span id="Sz.C3.A1rmaz.C3.A1sa"></span>Származása</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Származása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="navbox" style="border-spacing:0; width:100%;"> <tbody><tr> <td><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style> <table class="navbox-inner mw-collapsible mw-collapsed"> <tbody><tr> <th class="navbox-title navbox-title-spacered-left" style="width:100%;"> <div class="navbox-title-inner">I. Vilmos angol király ősei</div> </th> </tr> <tr class="navbox-spacer-row"><td></td></tr> <tr> <td> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" style="font-size: 90%; line-height: 110%;"> <tbody><tr align="center"><td rowspan="62" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="62"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="62"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #9fe;">16. <a href="/wiki/I._Vilmos_normandiai_herceg" title="I. Vilmos normandiai herceg">I. Vilmos normandiai herceg</a></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #bfc;">8. <a href="/wiki/I._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="I. Richárd normandiai herceg">I. Richárd normandiai herceg</a></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #9fe;">17. Sprota</td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #ffc;">4. <a href="/wiki/II._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="II. Richárd normandiai herceg">II. Richárd normandiai herceg</a></td><td rowspan="2" colspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="14" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #bfc;">9. <a href="/w/index.php?title=Gunnora&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gunnora (a lap nem létezik)">Gunnora</a></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #fb9;">2. <a href="/wiki/I._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="I. Róbert normandiai herceg">I. Róbert normandiai herceg</a></td><td rowspan="2" colspan="9"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="30" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #9fe;">20. Rennes-i Judicael</td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #bfc;">10. <a href="/w/index.php?title=I._Conan_bretagne-i_herceg&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Conan bretagne-i herceg (a lap nem létezik)">I. Conan bretagne-i herceg</a></td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #9fe;">21. Gerberge</td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #ffc;">5. Bretagne-i Judit</td><td rowspan="2" colspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #9fe;">22. <a href="/w/index.php?title=I._Gottfried_anjou-i_gr%C3%B3f&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Gottfried anjou-i gróf (a lap nem létezik)">I. Gottfried anjou-i gróf</a></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #bfc;">11. Ermengarde</td><td rowspan="2" colspan="3"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="6" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #9fe;">23. Meaux-i Adéla<sup id="cite_ref-123" class="reference"><a href="#cite_note-123"><span class="cite-bracket">[</span>123<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="2" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #fcc;">1. <b>I. Vilmos angol király</b></td><td rowspan="2" colspan="12"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="62" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="62"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="62"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #ffc;">6. <a href="/w/index.php?title=Falaise-i_Fulbert&action=edit&redlink=1" class="new" title="Falaise-i Fulbert (a lap nem létezik)">Falaise-i Fulbert</a></td><td rowspan="2" colspan="6"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-top: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="14" style="border-left: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="14"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"><td style="border-left: 1px solid black; border-bottom: 1px solid black;"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="2" colspan="4" style="border:1px solid black;padding:0 0.2em;padding-top: 0; padding-bottom: 0;;background-color: #fb9;">3. <a href="/w/index.php?title=Herleva&action=edit&redlink=1" class="new" title="Herleva (a lap nem létezik)">Herleva</a></td><td rowspan="2" colspan="9"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"><td rowspan="30" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30" style=""><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td><td rowspan="30"><div style="width: 0.5em; height: 0.5em;"><span style="font: 1px/1px serif;"> </span></div></td></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> <tr align="center"></tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-Bates33-1"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Bates33_1-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates33_1-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates33_1-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 33. o.</span> </li> <li id="cite_note-Collins376-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Collins376_2-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Collins <i>Early Medieval Europe</i> 376–377. o.</span> </li> <li id="cite_note-Williams42-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Williams42_3-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Williams <i>Æthelred the Unready</i> 42–43. o.</span> </li> <li id="cite_note-Williams54-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Williams54_4-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Williams <i>Æthelred the Unready</i> 54–55. o.</span> </li> <li id="cite_note-Conquest80-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Conquest80_5-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 80–83. o.</span> </li> <li id="cite_note-Conquest83-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Conquest83_6-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 83–85. o.</span> </li> <li id="cite_note-Official-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Official_7-0">↑</a></span> <span class="reference-text">"<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.royal.gov.uk/HistoryoftheMonarchy/KingsandQueensofEngland/TheNormans/WilliamItheConqueror.aspx">William the Conqueror</a>" <i>History of the Monarchy</i></span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text">A normann krónikások állításai ellentmondásosak. <a href="/wiki/Orderic_Vitalis" title="Orderic Vitalis">Orderic Vitalis</a> szerint Vilmos a halálos ágyán azt mondta, hogy 64 éves, vagyis 1023 körül kellett születnie. Másutt viszont Orderic azt állítja, hogy Vilmos 8 éves volt, amikor apja elment Jeruzsálembe, eszerint 1027-ben született. <a href="/wiki/Malmesburyi_Vilmos" title="Malmesburyi Vilmos">Malmesburyi Vilmos</a> szerint 7 éves volt apja távozásakor, amiből 1028-as dátum következik. Egy másik forrás, a <i><a href="/w/index.php?title=De_Obitu_Willelmi&action=edit&redlink=1" class="new" title="De Obitu Willelmi (a lap nem létezik)">De Obitu Willelmi</a></i> szerint Vilmos 59 éves volt, amikor 1087-ben meghalt, amihez 1028-ban vagy 1029-ben kellett születnie.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas417-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas417_9-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 417. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas420-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas420_10-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 420. o.</span> </li> <li id="cite_note-Houts19-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Houts19_11-0">↑</a></span> <span class="reference-text">van Houts "Les femmes" <i>Tabularia "Études"</i> 19–34. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas31-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas31_12-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 31–32. o.</span> </li> <li id="cite_note-DNB-13"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-DNB_13-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-10"><sup><i><b>k</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-11"><sup><i><b>l</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-12"><sup><i><b>m</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-13"><sup><i><b>n</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-14"><sup><i><b>o</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-15"><sup><i><b>p</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-16"><sup><i><b>q</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-DNB_13-17"><sup><i><b>r</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Bates "William I" <i>Oxford Dictionary of National Biography</i></span> </li> <li id="cite_note-Douglas35-14"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Douglas35_14-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas35_14-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 35–37. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates36-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates36_15-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 36. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas37-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas37_16-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 37. o.</span> </li> <li id="cite_note-Crouch132-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Crouch132_17-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Crouch <i>Birth of Nobility</i> 132–133. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bastards42-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bastards42_18-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Given-Wilson and Curteis <i>Royal Bastards</i> 42. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas38-19"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Douglas38_19-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas38_19-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 38–39. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas51-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas51_20-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 51. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas40-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas40_21-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 40. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates37-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates37_22-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 37. o.</span> </li> <li id="cite_note-Searle196-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Searle196_23-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Searle <i>Predatory Kinship</i> 196–198. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas42-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas42_24-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 42–43. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas47-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas47_25-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 47–49. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates38-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates38_26-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 38. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates40-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates40_27-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 40. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas53-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas53_28-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 53. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas54-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas54_29-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 54–55. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas56-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas56_30-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 56–58. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas59-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas59_31-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 59–60.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas63-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas63_32-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 63–64. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas66-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas66_33-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 66–67. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas67-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas67_34-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 67. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas68-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas68_35-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 68–69.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas75-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas75_36-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 75–76. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates50-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates50_37-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 50. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas391--38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas391-_38-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 391–393. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas391-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas391_39-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 391. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates66-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates66_40-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 66–67. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas393-41"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Douglas393_41-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-7"><sup><i><b>h</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-8"><sup><i><b>i</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas393_41-9"><sup><i><b>j</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 393–395. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates115-42"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Bates115_42-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates115_42-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates115_42-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 115–116. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas368-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas368_43-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 368–369. o.</span> </li> <li id="cite_note-Searle203-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Searle203_44-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Searle <i>Predatory Kinship</i> 203. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft323-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft323_45-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 323. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates23-46"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Bates23_46-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates23_46-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 23–24. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates63-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates63_47-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 63–65. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas111-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas111_48-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> pp. 111–112</span> </li> <li id="cite_note-Barlow-49"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Barlow_49-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Barlow_49-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Barlow "Edward" <i>Oxford Dictionary of National Biography</i></span> </li> <li id="cite_note-Huscroft86-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft86_50-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 86–87. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft89-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft89_51-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 89–91. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft95-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft95_52-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 95–96. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas174-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas174_53-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 174. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas178-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas178_54-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> pp. 178–179</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft98-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft98_55-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 98–100. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft102-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft102_56-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 102–103. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft97-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft97_57-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 97. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft115-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft115_58-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 115–116. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft118-59"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Huscroft118_59-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Huscroft118_59-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 118–119. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates79-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates79_60-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 79–81. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft120-61"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Huscroft120_61-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Huscroft120_61-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 120–123. o.</span> </li> <li id="cite_note-Carpenter72-62"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Carpenter72_62-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Carpenter72_62-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Carpenter72_62-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Carpenter <i>Struggle for Mastery</i> 72. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft124-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft124_63-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 124. o.</span> </li> <li id="cite_note-Lawson180-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Lawson180_64-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Lawson <i>Battle of Hastings</i> 180–182. o.</span> </li> <li id="cite_note-Marren99-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Marren99_65-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Marren <i>1066</i> 99–100. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft126-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft126_66-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 126. o.</span> </li> <li id="cite_note-Carpenter73-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Carpenter73_67-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Carpenter <i>Struggle for Mastery</i> 73. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft127-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft127_68-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 127–128. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft129-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft129_69-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 129. o.</span> </li> <li id="cite_note-Godwine-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Godwine_70-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Williams "Godwine , earl of Wessex" <i>Oxford Dictionary of National Biography</i></span> </li> <li id="cite_note-Huscroft131-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Huscroft131_71-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 131. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft132-72"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Huscroft132_72-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Huscroft132_72-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 131–133. o.</span> </li> <li id="cite_note-Huscroft138-73"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Huscroft138_73-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Huscroft138_73-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Huscroft138_73-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Huscroft138_73-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Norman Conquest</i> 138–139. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas423-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas423_74-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 423. o.</span> </li> <li id="cite_note-Ruling57-75"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Ruling57_75-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Ruling57_75-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Ruling57_75-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Huscroft <i>Ruling England</i> 57–58. o.</span> </li> <li id="cite_note-Carpenter76-76"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Carpenter76_76-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Carpenter76_76-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Carpenter <i>Struggle for Mastery</i> 76–77. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas225-77"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas225_77-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 225. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates106-78"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Bates106_78-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates106_78-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates106_78-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 106–107. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas221-79"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas221_79-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 221–222. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas223-80"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas223_80-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 223–225. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates107-81"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates107_81-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 107–109. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates111-82"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Bates111_82-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates111_82-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 111. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas231-83"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Douglas231_83-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas231_83-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas231_83-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 231–233. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates112-84"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates112_84-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 112. o.</span> </li> <li id="cite_note-Ralph-85"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Ralph_85-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Williams "Ralph , earl" <i>Oxford Dictionary of National Biography</i></span> </li> <li id="cite_note-Roger-86"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Roger_86-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Lewis "Breteuil, Roger de , earl of Hereford" <i>Oxford Dictionary of National Biography</i></span> </li> <li id="cite_note-Bates181-87"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates181_87-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 181–182. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates183-88"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates183_88-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 183–184. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates185-89"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates185_89-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 185–186. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas238-90"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas238_90-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 238–239. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas240-91"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Douglas240_91-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Douglas240_91-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 240–241. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates189-92"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates189_92-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 189. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates193-93"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates193_93-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 193. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas243-94"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas243_94-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 243–244. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates196-95"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates196_95-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 196–198. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates147-96"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates147_96-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 147–148. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates154-97"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates154_97-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 154–155. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates148-98"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates148_98-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 148–149. o.</span> </li> <li id="cite_note-Young7-99"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Young7_99-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Young <i>Royal Forests</i> 7–8. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates118-100"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates118_100-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 118–119. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates138-101"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Bates138_101-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates138_101-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 138–141. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates136-102"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates136_102-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 136–137. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates151-103"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates151_103-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 151–152. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates150-104"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates150_104-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 150. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates198-105"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates198_105-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 198–202. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates202-106"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Bates202_106-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates202_106-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Bates202_106-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 202–205. o.</span> </li> <li id="cite_note-107"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-107">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/wiki/D%C3%BCmmerth_Dezs%C5%91" title="Dümmerth Dezső">Dümmerth Dezső</a>, 1982: Az Anjou-ház nyomában. Budapest: Panoráma, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632431790" title="Speciális:Könyvforrások/9632431790">ISBN 963-243-179-0</a> p. 33.</span> </li> <li id="cite_note-108"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-108">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://telex.hu/eszkombajn/2022/09/13/erzsebet-kiralyno-olomkoporso-temetes">Miért ólomkoporsóban temetik el II. Erzsébetet?</a> (Telex.hu, 2022. szeptember 13.)</span> </li> <li id="cite_note-Bates207-109"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates207_109-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 207–208. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas362-110"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas362_110-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 362–363. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas363-111"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas363_111-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 363. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates208-112"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates208_112-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 208–209. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bates210-113"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bates210_113-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Bates <i>William the Conqueror</i> 210–211. o.</span> </li> <li id="cite_note-Rulers31-114"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Rulers31_114-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Clanchy <i>England and its Rulers</i> 31–32. o.</span> </li> <li id="cite_note-Douglas4-115"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Douglas4_115-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Douglas <i>William the Conqueror</i> 4–5. o.</span> </li> <li id="cite_note-RobertDNB-116"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-RobertDNB_116-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Thompson "Robert, duke of Normandy" <i>Oxford Dictionary of National Biography</i></span> </li> <li id="cite_note-RufusDNB-117"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-RufusDNB_117-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Barlow "William II" <i>Oxford Dictionary of National Biography</i></span> </li> <li id="cite_note-Adelida-118"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Adelida_118-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Adelida_118-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Adelida_118-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Van Houts "Adelida" <i>Oxford Dictionary of National Biography</i></span> </li> <li id="cite_note-119"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-119">↑</a></span> <span class="reference-text">Salazar y Acha "Contribución al estudio" <i>Anales de la Real Academia</i> 307–308. o.</span> </li> <li id="cite_note-Reilly-120"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Reilly_120-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Reilly_120-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Reilly_120-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Reilly <i>Kingdom of Leon-Castile Under Alfonso VI</i> 47. o.</span> </li> <li id="cite_note-121"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-121">↑</a></span> <span class="reference-text">Canal Sánchez-Pagín "Jimena Muñoz" <i>Anuario de Estudios Medievales</i> 12–14. o.</span> </li> <li id="cite_note-Bastards59-122"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Bastards59_122-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Given-Wilson and Curteis <i>Royal Bastards</i> 59. o.</span> </li> <li id="cite_note-123"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-123">↑</a></span> <span class="reference-text">Vermandois-i Róbert leánya <– II. Vermandois-i Herbert fia <– I. Vermandois-i Herbert fia <– I. Vermandois-i Pippin fia <– <a href="/wiki/Bern%C3%A1rd_it%C3%A1liai_kir%C3%A1ly" title="Bernárd itáliai király">Bernárd itáliai király</a> fia <– <a href="/wiki/Pipin_it%C3%A1liai_kir%C3%A1ly" title="Pipin itáliai király">Pipin itáliai király</a> törvénytelen fia <– <a href="/wiki/I._K%C3%A1roly_frank_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Károly frank császár">Nagy Károly</a> fia.</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Barlow, Frank. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oxforddnb.com/view/article/8516">Edward (St Edward; known as Edward the Confessor) (1003x5–1066)</a>, <i>Oxford Dictionary of National Biography</i>. Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/ref:odnb/8516">10.1093/ref:odnb/8516</a> (2004). Hozzáférés ideje: 2012. május 16.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxford+Dictionary+of+National+Biography&rft.atitle=Edward+%28St+Edward%3B+known+as+Edward+the+Confessor%29+%281003x5%E2%80%931066%29&rft.au=Barlow%2C+Frank&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=info:doi/10.1093%2Fref%3Aodnb%2F8516"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Barlow, Frank. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/englishchurch1060000barl">The English Church 1066–1154: A History of the Anglo-Norman Church</a></i>. New York: Longman (1979). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-582-50236-5" title="Speciális:Könyvforrások/0-582-50236-5">ISBN 0-582-50236-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+English+Church+1066%E2%80%931154%3A+A+History+of+the+Anglo-Norman+Church&rft.au=Barlow%2C+Frank&rft.date=1979&rft.pub=Longman&rft.place=New+York&rft.isbn=0-582-50236-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fenglishchurch1060000barl"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Barlow, Frank. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oxforddnb.com/view/article/29449">William II (c.1060–1100)</a>, <i>Oxford Dictionary of National Biography</i>. Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/ref:odnb/29449">10.1093/ref:odnb/29449</a> (2004). Hozzáférés ideje: 2012. június 29.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxford+Dictionary+of+National+Biography&rft.atitle=William+II+%28c.1060%E2%80%931100%29&rft.au=Barlow%2C+Frank&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=info:doi/10.1093%2Fref%3Aodnb%2F29449"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Bates, David. <i>William the Conqueror</i>. Stroud, UK: Tempus (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7524-1980-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-7524-1980-3">ISBN 0-7524-1980-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=William+the+Conqueror&rft.au=Bates%2C+David&rft.date=2001&rft.pub=Tempus&rft.place=Stroud%2C+UK&rft.isbn=0-7524-1980-3"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Bates, David. William I (known as William the Conqueror), <i>Oxford Dictionary of National Biography</i>. Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/ref:odnb/29448">10.1093/ref:odnb/29448</a> (2004). Hozzáférés ideje: 2012. március 26.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxford+Dictionary+of+National+Biography&rft.atitle=William+I+%28known+as+William+the+Conqueror%29&rft.au=Bates%2C+David&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=info:doi/10.1093%2Fref%3Aodnb%2F29448"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Canal Sánchez-Pagín, José María (1991). „Jimena Muñoz, Amiga de Alfonso VI” (spanish nyelven). <i>Anuario de Estudios Medievales</i> <b>21</b>, 11–40. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Jimena+Mu%C3%B1oz%2C+Amiga+de+Alfonso+VI&rft.jtitle=Anuario+de+Estudios+Medievales&rft.date=1991&rft.volume=21&rft.au=Canal+S%C3%A1nchez-Pag%C3%ADn%2C+Jos%C3%A9+Mar%C3%ADa&rft.pages=11%E2%80%9340"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Carpenter, David. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/struggleformaste00davi">The Struggle for Mastery: The Penguin History of Britain 1066–1284</a></i>. New York: Penguin (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-14-014824-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-14-014824-8">ISBN 0-14-014824-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Struggle+for+Mastery%3A+The+Penguin+History+of+Britain+1066%E2%80%931284&rft.au=Carpenter%2C+David&rft.date=2004&rft.pub=Penguin&rft.place=New+York&rft.isbn=0-14-014824-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fstruggleformaste00davi"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Clanchy, M. T.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/englanditsrulers0000clan_m1s8">England and its Rulers: 1066–1307</a></i>, Third, Blackwell Classic Histories of England, Oxford, UK: Blackwell (2006). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-4051-0650-6" title="Speciális:Könyvforrások/1-4051-0650-6">ISBN 1-4051-0650-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=England+and+its+Rulers%3A+1066%E2%80%931307&rft.au=Clanchy%2C+M.+T.&rft.date=2006&rft.edition=Third&rft.pub=Blackwell&rft.place=Oxford%2C+UK&rft.series=Blackwell+Classic+Histories+of+England&rft.isbn=1-4051-0650-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fenglanditsrulers0000clan_m1s8"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Collins, Roger. <i>Early Medieval Europe: 300–1000</i>, Second, New York: St. Martin's Press (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-312-21886-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-312-21886-9">ISBN 0-312-21886-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Early+Medieval+Europe%3A+300%E2%80%931000&rft.au=Collins%2C+Roger&rft.date=1999&rft.edition=Second&rft.pub=St.+Martin%27s+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=0-312-21886-9"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Crouch, David. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/birthofnobilityc0000crou">The Birth of Nobility : Constructing Aristocracy in England and France, 900–1300</a></i>. New York: Longman (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-582-36981-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-582-36981-9">ISBN 0-582-36981-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Birth+of+Nobility+%3A+Constructing+Aristocracy+in+England+and+France%2C+900%E2%80%931300&rft.au=Crouch%2C+David&rft.date=2005&rft.pub=Longman&rft.place=New+York&rft.isbn=0-582-36981-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbirthofnobilityc0000crou"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Douglas, David C.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/williamconqueror00dougrich">William the Conqueror: The Norman Impact Upon England</a></i>. Berkeley, CA: University of California Press (1964). <a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">OCLC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://worldcat.org/oclc/399137">399137</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=William+the+Conqueror%3A+The+Norman+Impact+Upon+England&rft.au=Douglas%2C+David+C.&rft.date=1964&rft.pub=University+of+California+Press&rft.place=Berkeley%2C+CA&rft_id=info:oclcnum/399137&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fwilliamconqueror00dougrich"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Fryde, E. B.. <i>Handbook of British Chronology</i>, Third revised, Cambridge, UK: Cambridge University Press (1996). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-521-56350-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-521-56350-X">ISBN 0-521-56350-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+British+Chronology&rft.au=Fryde%2C+E.+B.&rft.date=1996&rft.edition=Third+revised&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Cambridge%2C+UK&rft.isbn=0-521-56350-X"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Given-Wilson, Chris. <i>The Royal Bastards of Medieval England</i>. New York: Barnes & Noble (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-56619-962-X" title="Speciális:Könyvforrások/1-56619-962-X">ISBN 1-56619-962-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Royal+Bastards+of+Medieval+England&rft.au=Given-Wilson%2C+Chris&rft.date=1995&rft.pub=Barnes+%26+Noble&rft.place=New+York&rft.isbn=1-56619-962-X"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Huscroft, Richard. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/normanconquestne0000husc">The Norman Conquest: A New Introduction</a></i>. New York: Longman (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-4058-1155-2" title="Speciális:Könyvforrások/1-4058-1155-2">ISBN 1-4058-1155-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Norman+Conquest%3A+A+New+Introduction&rft.au=Huscroft%2C+Richard&rft.date=2009&rft.pub=Longman&rft.place=New+York&rft.isbn=1-4058-1155-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnormanconquestne0000husc"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Huscroft, Richard. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/rulingengland1040000husc">Ruling England 1042–1217</a></i>. London: Pearson/Longman (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-582-84882-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-582-84882-2">ISBN 0-582-84882-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ruling+England+1042%E2%80%931217&rft.au=Huscroft%2C+Richard&rft.date=2005&rft.pub=Pearson%2FLongman&rft.place=London&rft.isbn=0-582-84882-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Frulingengland1040000husc"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Lawson, M. K.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/battleofhastings0000laws">The Battle of Hastings: 1066</a></i>. Stroud, UK: Tempus (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7524-1998-6" title="Speciális:Könyvforrások/0-7524-1998-6">ISBN 0-7524-1998-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Battle+of+Hastings%3A+1066&rft.au=Lawson%2C+M.+K.&rft.date=2002&rft.pub=Tempus&rft.place=Stroud%2C+UK&rft.isbn=0-7524-1998-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbattleofhastings0000laws"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Lewis, C. P.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oxforddnb.com/view/article/9661">Breteuil, Roger de , earl of Hereford (fl. 1071–1087)</a></i>. Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/ref:odnb/9661">10.1093/ref:odnb/9661</a> (2004). Hozzáférés ideje: 2012. június 25.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Breteuil%2C+Roger+de+%2C+earl+of+Hereford+%28fl.+1071%E2%80%931087%29&rft.au=Lewis%2C+C.+P.&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=info:doi/10.1093%2Fref%3Aodnb%2F9661&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.oxforddnb.com%2Fview%2Farticle%2F9661"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Marren, Peter. <i>1066: The Battles of York, Stamford Bridge & Hastings</i>, Battleground Britain. Barnsley, UK: Leo Cooper (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-85052-953-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-85052-953-0">ISBN 0-85052-953-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=1066%3A+The+Battles+of+York%2C+Stamford+Bridge+%26+Hastings&rft.au=Marren%2C+Peter&rft.date=2004&rft.pub=Leo+Cooper&rft.place=Barnsley%2C+UK&rft.series=Battleground+Britain&rft.isbn=0-85052-953-0"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Miller, Sean. Ætheling, <i>Blackwell Encyclopaedia of Anglo-Saxon England</i>. Malden, MA: Blackwell Publishing, 13–14. o. (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-631-22492-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-631-22492-1">ISBN 978-0-631-22492-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Blackwell+Encyclopaedia+of+Anglo-Saxon+England&rft.atitle=%C3%86theling&rft.au=Miller%2C+Sean&rft.date=2001&rft.pub=Blackwell+Publishing&rft.place=Malden%2C+MA&rft.pages=13%E2%80%9314&rft.isbn=978-0-631-22492-1"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Pettifer, Adrian. <i>English Castles: A Guide by Counties</i>. Woodbridge, UK: Boydell (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-85115-782-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-85115-782-3">ISBN 0-85115-782-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=English+Castles%3A+A+Guide+by+Counties&rft.au=Pettifer%2C+Adrian&rft.date=1995&rft.pub=Boydell&rft.place=Woodbridge%2C+UK&rft.isbn=0-85115-782-3"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Reilly, Bernard F.. <i>The Kingdom of Leon-Castile Under Alfonso VI</i>. Princeton, NJ: Princeton University Press (1988). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-691-05515-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-691-05515-2">ISBN 978-0-691-05515-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Kingdom+of+Leon-Castile+Under+Alfonso+VI&rft.au=Reilly%2C+Bernard+F.&rft.date=1988&rft.pub=Princeton+University+Press&rft.place=Princeton%2C+NJ&rft.isbn=978-0-691-05515-2"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Rex, Peter. <i>Harold II: The Doomed Saxon King</i>. Stroud, UK: Tempus (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7394-7185-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7394-7185-2">ISBN 978-0-7394-7185-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Harold+II%3A+The+Doomed+Saxon+King&rft.au=Rex%2C+Peter&rft.date=2005&rft.pub=Tempus&rft.place=Stroud%2C+UK&rft.isbn=978-0-7394-7185-2"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Salazar y Acha, Jaime de (1992–1993). „Contribución al estudio del reinado de Alfonso VI de Castilla: algunas aclaraciones sobre su política matrimonial” (spanish nyelven). <i>Anales de la Real Academia Matritense de Heráldica y Genealogía</i> <b>2</b>, 299–336. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Contribuci%C3%B3n+al+estudio+del+reinado+de+Alfonso+VI+de+Castilla%3A+algunas+aclaraciones+sobre+su+pol%C3%ADtica+matrimonial&rft.jtitle=Anales+de+la+Real+Academia+Matritense+de+Her%C3%A1ldica+y+Genealog%C3%ADa&rft.date=1992%E2%80%931993&rft.volume=2&rft.au=Salazar+y+Acha%2C+Jaime+de&rft.pages=299%E2%80%93336"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Searle, Eleanor. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/predatorykinship0000sear">Predatory Kinship and the Creation of Norman Power, 840–1066</a></i>. Berkeley, CA: University of California Press (1988). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-520-06276-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-520-06276-0">ISBN 0-520-06276-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Predatory+Kinship+and+the+Creation+of+Norman+Power%2C+840%E2%80%931066&rft.au=Searle%2C+Eleanor&rft.date=1988&rft.pub=University+of+California+Press&rft.place=Berkeley%2C+CA&rft.isbn=0-520-06276-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpredatorykinship0000sear"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Thomas, Hugh. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/normanconquesten0000thom">The Norman Conquest: England after William the Conqueror</a></i>, Critical Issues in History. Lanham, MD: Rowman & Littlefield Publishers (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7425-3840-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-7425-3840-0">ISBN 0-7425-3840-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Norman+Conquest%3A+England+after+William+the+Conqueror&rft.au=Thomas%2C+Hugh&rft.date=2007&rft.pub=Rowman+%26+Littlefield+Publishers&rft.place=Lanham%2C+MD&rft.series=Critical+Issues+in+History&rft.isbn=0-7425-3840-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnormanconquesten0000thom"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Thompson, Kathleen. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oxforddnb.com/view/article/23715">Robert, duke of Normandy (b. in or after 1050, d. 1134)</a>, <i>Oxford Dictionary of National Biography</i>. Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/ref:odnb/23715">10.1093/ref:odnb/23715</a> (2004). Hozzáférés ideje: 2012. április 3.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxford+Dictionary+of+National+Biography&rft.atitle=Robert%2C+duke+of+Normandy+%28b.+in+or+after+1050%2C+d.+1134%29&rft.au=Thompson%2C+Kathleen&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=info:doi/10.1093%2Fref%3Aodnb%2F23715"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_Houts-2004">van Houts, Elisabeth. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oxforddnb.com/view/article/164">Adelida (Adeliza) (d. before 1113)</a>, <i>Oxford Dictionary of National Biography</i>. Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/ref:odnb/164">10.1093/ref:odnb/164</a> (2004). Hozzáférés ideje: 2012. március 26.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxford+Dictionary+of+National+Biography&rft.atitle=Adelida+%28Adeliza%29+%28d.+before+1113%29&rft.aulast=van+Houts&rft.aufirst=Elisabeth&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=info:doi/10.1093%2Fref%3Aodnb%2F164"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">van Houts, Elisabeth (2002). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.unicaen.fr/mrsh/craham/revue/tabularia/print.php?dossier=dossier2&file=03vanhouts.xml">Les femmes dans l'histoire du duché de Normandie (Women in the history of ducal Normandy)</a>” (french nyelven). <i>Tabularia "Études"</i> (2), 19–34. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Les+femmes+dans+l%27histoire+du+duch%C3%A9+de+Normandie+%28Women+in+the+history+of+ducal+Normandy%29&rft.jtitle=Tabularia+%22%C3%89tudes%22&rft.date=2002&rft.issue=2&rft.au=van+Houts%2C+Elisabeth&rft.pages=19%E2%80%9334&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.unicaen.fr%2Fmrsh%2Fcraham%2Frevue%2Ftabularia%2Fprint.php%3Fdossier%3Ddossier2%26file%3D03vanhouts.xml"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Walker, Ian. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/haroldlastanglos0000ianw">Harold the Last Anglo-Saxon King</a></i>. Gloucestershire, UK: Wrens Park (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-905778-46-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-905778-46-4">ISBN 0-905778-46-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Harold+the+Last+Anglo-Saxon+King&rft.au=Walker%2C+Ian&rft.date=2000&rft.pub=Wrens+Park&rft.place=Gloucestershire%2C+UK&rft.isbn=0-905778-46-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fharoldlastanglos0000ianw"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.royal.gov.uk/HistoryoftheMonarchy/KingsandQueensofEngland/TheNormans/WilliamItheConqueror.aspx"><i>William the Conqueror</i></a>. <i>History of the Monarchy</i>. the Royal Household, 2009. (Hozzáférés: 2012. január 3.)</span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Williams, Ann. <i>Æthelred the Unready: The Ill-Counselled King</i>. London: Hambledon & London (2003). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-85285-382-4" title="Speciális:Könyvforrások/1-85285-382-4">ISBN 1-85285-382-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%C3%86thelred+the+Unready%3A+The+Ill-Counselled+King&rft.au=Williams%2C+Ann&rft.date=2003&rft.pub=Hambledon+%26+London&rft.place=London&rft.isbn=1-85285-382-4"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Williams, Ann. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oxforddnb.com/view/article/10887">Godwine, earl of Wessex (d. 1053)</a>, <i>Oxford Dictionary of National Biography</i>. Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/ref:odnb/10887">10.1093/ref:odnb/10887</a> (2004). Hozzáférés ideje: 2012. május 27.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxford+Dictionary+of+National+Biography&rft.atitle=Godwine%2C+earl+of+Wessex+%28d.+1053%29&rft.au=Williams%2C+Ann&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=info:doi/10.1093%2Fref%3Aodnb%2F10887"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Williams, Ann. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oxforddnb.com/view/article/11707">Ralph, earl (d. 1097x9)</a>, <i>Oxford Dictionary of National Biography</i>. Oxford University Press. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1093/ref:odnb/11707">10.1093/ref:odnb/11707</a> (2004). Hozzáférés ideje: 2012. június 25.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Oxford+Dictionary+of+National+Biography&rft.atitle=Ralph%2C+earl+%28d.+1097x9%29&rft.au=Williams%2C+Ann&rft.date=2004&rft.pub=Oxford+University+Press&rft_id=info:doi/10.1093%2Fref%3Aodnb%2F11707"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Young, Charles R.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/royalforestsofme0000youn">The Royal Forests of Medieval England</a></i>. Philadelphia, PA: University of Pennsylvania Press (1979). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8122-7760-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-8122-7760-0">ISBN 0-8122-7760-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Royal+Forests+of+Medieval+England&rft.au=Young%2C+Charles+R.&rft.date=1979&rft.pub=University+of+Pennsylvania+Press&rft.place=Philadelphia%2C+PA&rft.isbn=0-8122-7760-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Froyalforestsofme0000youn"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás"><span id="Ford.C3.ADt.C3.A1s"></span>Fordítás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/William_the_Conqueror" class="extiw" title="en:William the Conqueror">William the Conqueror</a></i> című angol Wikipédia-szócikk <span class="plainlinks"><a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/William_the_Conqueror?oldid=756379871">ezen változatának</a> fordításán alapul.</span> Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <p><br /> </p> <table role="presentation" cellpadding="4" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa); color:var(--color-base,#202122); border:2px solid var(--border-color-base,#a2a9b1); margin:0 auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td style="width:160px; padding:4px;">Előző uralkodó:<br /><b><a href="/wiki/II._Edg%C3%A1r_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Edgár angol király">II. Edgár</a></b> </td> <td style="width:220px; padding:4px; background-color:var(--background-color-progressive-subtle,#eaf3ff); color:inherit; border-style:solid; border-width:0 1px;"><div style="display:flex; align-items:center;"><div style="flex:1;"><b><a href="/wiki/A_Brit-szigetek_uralkod%C3%B3inak_list%C3%A1ja" title="A Brit-szigetek uralkodóinak listája">Anglia királya</a></b><br /><a href="/wiki/1066" title="1066">1066</a> – <a href="/wiki/1087" title="1087">1087</a></div><div style="flex:0;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_Arms_of_England_(1509-1554).svg" class="mw-file-description" title="Az angol királyi címer"><img alt="Az angol királyi címer" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg/70px-Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg.png" decoding="async" width="70" height="70" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg/105px-Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg/140px-Coat_of_Arms_of_England_%281509-1554%29.svg.png 2x" data-file-width="1550" data-file-height="1550" /></a></span></div></div> </td> <td style="width:160px; padding:4px;">Következő uralkodó:<br /><b><a href="/wiki/II._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Vilmos angol király">II. Vilmos</a></b> </td></tr></tbody></table> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Normandia_hercegei" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Normandia_hercegei" title="Sablon:Normandia hercegei">Sablon:Normandia hercegei</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Normandia_hercegei"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Normandia_hercegei"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Normandia_hercegei&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Normandia_hercegei" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Normandia_hercegeinek_list%C3%A1ja" title="Normandia hercegeinek listája">Normandia hercegei</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Normandiai-h%C3%A1z" title="Normandiai-ház">Normandiai-ház</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Rollo_normandiai_herceg" title="Rollo normandiai herceg">Rollo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Vilmos_normandiai_herceg" title="I. Vilmos normandiai herceg">I. Vilmos</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="I. Richárd normandiai herceg">I. Richárd</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="II. Richárd normandiai herceg">II. Richárd</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Rich%C3%A1rd_normandiai_herceg" title="III. Richárd normandiai herceg">III. Richárd</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="I. Róbert normandiai herceg">I. Róbert</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a class="mw-selflink selflink">II. Vilmos</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._R%C3%B3bert_normandiai_herceg" title="II. Róbert normandiai herceg">II. Róbert</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Henrik angol király">I. Henrik</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Vilmos_normandiai_herceg" title="III. Vilmos normandiai herceg">III. Vilmos</a></div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="3" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Arms_of_William_the_Conqueror_(1066-1087).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Arms_of_William_the_Conqueror_%281066-1087%29.svg/80px-Arms_of_William_the_Conqueror_%281066-1087%29.svg.png" decoding="async" width="80" height="93" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Arms_of_William_the_Conqueror_%281066-1087%29.svg/120px-Arms_of_William_the_Conqueror_%281066-1087%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Arms_of_William_the_Conqueror_%281066-1087%29.svg/160px-Arms_of_William_the_Conqueror_%281066-1087%29.svg.png 2x" data-file-width="410" data-file-height="478" /></a></span></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Blois_gr%C3%B3fjainak_list%C3%A1ja" title="Blois grófjainak listája">Blois-i ház</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Istv%C3%A1n_angol_kir%C3%A1ly" title="István angol király">István</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Plantagen%C3%AAt-h%C3%A1z" title="Plantagenêt-ház">Plantagenêt-ház</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/V._Gottfried,_Anjou_gr%C3%B3fja" title="V. Gottfried, Anjou grófja">Gottfried</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/II._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="II. Henrik angol király">II. Henrik</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Henrik_angol_kir%C3%A1lyi_herceg" title="Henrik angol királyi herceg">III. Henrik</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/I._Rich%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" title="I. Richárd angol király">IV. Richárd</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/J%C3%A1nos_angol_kir%C3%A1ly" title="János angol király">János</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/III._Henrik_angol_kir%C3%A1ly" title="III. Henrik angol király">IV. Henrik</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PCjtVmVJrBvcmMkXTRWQtXd">E39PCjtVmVJrBvcmMkXTRWQtXd</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/88049597">88049597</a></span></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n50017273">n50017273</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://isni.org/isni/0000000444678198">0000 0004 4467 8198</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/118643347">118643347</a></span></li> <li><a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Svéd Nemzeti Könyvtár">LIBRIS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://libris.kb.se/auth/245124">245124</a></span></li> <li>SUDOC: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/02738229X">02738229X</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=jn20000701901&CON_LNG=ENG">jn20000701901</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb12215746f">cb12215746f</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/01120040">01120040</a></span></li> <li><a href="/wiki/Union_List_of_Artist_Names" title="Union List of Artist Names">ULAN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.getty.edu/vow/ULANFullDisplay?find=&role=&nation=&subjectid=500328143">500328143</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_middleages.png" class="mw-file-description" title="középkor"><img alt="középkor" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5d/P_middleages.png/25px-P_middleages.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5d/P_middleages.png/38px-P_middleages.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5d/P_middleages.png/50px-P_middleages.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%A9pkor" title="Portál:Középkor">Középkorportál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div> <p class="mw-empty-elt"> </p></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_király&oldid=27574571">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_király&oldid=27574571</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Anglia_uralkod%C3%B3i" title="Kategória:Anglia uralkodói">Anglia uralkodói</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kir%C3%A1lyi_fatty%C3%BAk" title="Kategória:Királyi fattyúk">Királyi fattyúk</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Tr%C3%B3nk%C3%B6vetel%C5%91k" title="Kategória:Trónkövetelők">Trónkövetelők</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1028-ban_sz%C3%BCletett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1028-ban született személyek">1028-ban született személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1087-ben_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:1087-ben elhunyt személyek">1087-ben elhunyt személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Normandiai-h%C3%A1z" title="Kategória:Normandiai-ház">Normandiai-ház</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SELIBR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ULAN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ULAN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 4., 12:21</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-lnt6z","wgBackendResponseTime":187,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.678","walltime":"1.180","ppvisitednodes":{"value":14118,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":153221,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":33344,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":78419,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 574.908 1 -total"," 32.35% 185.956 1 Sablon:Uralkodó_infobox"," 10.28% 59.073 30 Sablon:Cite_book"," 9.03% 51.940 8 Sablon:Uralkodó_infobox/cím"," 8.36% 48.058 1 Sablon:Normandia_hercegei"," 7.82% 44.930 1 Sablon:Navbox"," 7.68% 44.164 1 Sablon:Jegyzetek"," 7.31% 42.010 2 Sablon:References"," 6.85% 39.354 11 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"," 6.37% 36.625 1 Sablon:Infobox/Commons"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.098","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":3284545,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-6kst9","timestamp":"20241122222519","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"I. Vilmos angol kir\u00e1ly","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/I._Vilmos_angol_kir%C3%A1ly","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q37594","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q37594","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-03-12T16:30:14Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/a\/a8\/Bayeux_Tapestry_William.jpg","headline":"Anglia els\u0151 normann kir\u00e1lya"}</script> </body> </html>