CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Szarmaták – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"6184d786-023b-4ea4-a902-ab8233a5881b","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Szarmaták","wgTitle":"Szarmaták","wgCurRevisionId":27300179,"wgRevisionId":27300179,"wgArticleId":112590,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Hibás paraméterezésű CitLib sablont tartalmazó lapok","A Kárpát-medence a honfoglalás előtt","Az eurázsiai sztyeppe történelme","Magyar őstörténet","Ókori sztyeppei népek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Szarmaták","wgRelevantArticleId":112590,"wgIsProbablyEditable":true, "wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27300179,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":50000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q162858","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"], "GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","ext.scribunto.logs","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc", "skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg/1200px-028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1144"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg/800px-028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="763"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg/640px-028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="610"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Szarmaták – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Szarmat%C3%A1k"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarmat%C3%A1k"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Szarmaták rootpage-Szarmaták skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Szarmat%C3%A1k" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Szarmat%C3%A1k" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Szarmat%C3%A1k" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Szarmat%C3%A1k" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Nevük_etimológiája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Nevük_etimológiája"> <div class="vector-toc-text"> 1 Nevük etimológiája </div> </a> <ul id="toc-Nevük_etimológiája-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nyelvük" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Nyelvük"> <div class="vector-toc-text"> 2 Nyelvük </div> </a> <ul id="toc-Nyelvük-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Történetük" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Történetük"> <div class="vector-toc-text"> 3 Történetük </div> </a> <button aria-controls="toc-Történetük-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Történetük alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Történetük-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Eredetlegendájuk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Eredetlegendájuk"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Eredetlegendájuk </div> </a> <ul id="toc-Eredetlegendájuk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Első_említésük_az_írott_történelemben" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Első_említésük_az_írott_történelemben"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Első említésük az írott történelemben </div> </a> <ul id="toc-Első_említésük_az_írott_történelemben-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Régészeti_leletek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Régészeti_leletek"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 Régészeti leletek </div> </a> <ul id="toc-Régészeti_leletek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Korai_történetük" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Korai_történetük"> <div class="vector-toc-text"> 3.4 Korai történetük </div> </a> <ul id="toc-Korai_történetük-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Győzelem_a_szkíták_felett" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Győzelem_a_szkíták_felett"> <div class="vector-toc-text"> 3.5 Győzelem a szkíták felett </div> </a> <ul id="toc-Győzelem_a_szkíták_felett-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_szarmaták_és_a_görög–római_világ" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_szarmaták_és_a_görög–római_világ"> <div class="vector-toc-text"> 3.6 A szarmaták és a görög–római világ </div> </a> <ul id="toc-A_szarmaták_és_a_görög–római_világ-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_késői_szarmata_időszak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_késői_szarmata_időszak"> <div class="vector-toc-text"> 3.7 A késői szarmata időszak </div> </a> <ul id="toc-A_késői_szarmata_időszak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Utóélet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Utóélet"> <div class="vector-toc-text"> 3.8 Utóélet </div> </a> <ul id="toc-Utóélet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Szarmaták_a_Kárpát-medencében" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Szarmaták_a_Kárpát-medencében"> <div class="vector-toc-text"> 4 Szarmaták a Kárpát-medencében </div> </a> <ul id="toc-Szarmaták_a_Kárpát-medencében-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_szarmaták_szerepe_a_magyarok_származásában" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_szarmaták_szerepe_a_magyarok_származásában"> <div class="vector-toc-text"> 5 A szarmaták szerepe a magyarok származásában </div> </a> <ul id="toc-A_szarmaták_szerepe_a_magyarok_származásában-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 6 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 7 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 8 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 9 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> 10 Kapcsolódó szócikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Szarmaták</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 72 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-72" aria-hidden="true" > 72 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Sarmatians" title="Sarmatians – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Sarmatians" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ady mw-list-item"><a href="https://ady.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%85%D1%8D%D1%80" title="Сарматхэр – adyghe" lang="ady" hreflang="ady" data-title="Сарматхэр" data-language-autonym="Адыгабзэ" data-language-local-name="adyghe" class="interlanguage-link-target">Адыгабзэ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%88%B3%E1%88%AD%E1%88%9B%E1%89%B5%E1%8B%AB" title="ሳርማትያ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ሳርማትያ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Sarmatas" title="Sarmatas – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Sarmatas" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%A7%D8%B1%D9%85%D8%A7%D8%AA%D9%8A%D9%88%D9%86" title="سارماتيون – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="سارماتيون" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%A7%D8%B1%D9%85%D8%A7%D8%AA%D9%8A%D9%8A%D9%86" title="سارماتيين – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="سارماتيين" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rmatas" title="Sármatas – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Sármatas" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Sarmatlar" title="Sarmatlar – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Sarmatlar" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%B1%D9%85%D8%AA%DB%8C%D9%84%D8%B1" title="سرمتیلر – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="سرمتیلر" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%82%D0%B0%D1%80" title="Сарматтар – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Сарматтар" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%8B" title="Сарматы – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Сарматы" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%8B" title="Сарматы – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Сарматы" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8" title="Сармати – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Сармати" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/S%C3%A0rmates" title="Sàrmates – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Sàrmates" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/Sarmatlar" title="Sarmatlar – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Sarmatlar" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target">Qırımtatarca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Sarmati" title="Sarmati – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Sarmati" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%B5%D0%BC" title="Сарматсем – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Сарматсем" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Sarmatiaid" title="Sarmatiaid – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Sarmatiaid" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Sarmatere" title="Sarmatere – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Sarmatere" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Sarmaten" title="Sarmaten – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Sarmaten" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Sermeti" title="Sermeti – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Sermeti" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A3%CE%B1%CF%81%CE%BC%CE%AC%CF%84%CE%B5%CF%82" title="Σαρμάτες – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Σαρμάτες" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Sarmatoj" title="Sarmatoj – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Sarmatoj" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rmatas" title="Sármatas – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Sármatas" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Sarmaadid" title="Sarmaadid – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Sarmaadid" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Sarmaziar" title="Sarmaziar – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Sarmaziar" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%B1%D9%85%D8%AA%DB%8C%E2%80%8C%D9%87%D8%A7" title="سرمتی‌ها – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="سرمتی‌ها" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Sarmaatit" title="Sarmaatit – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Sarmaatit" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Sarmates" title="Sarmates – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Sarmates" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Sarmaten" title="Sarmaten – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Sarmaten" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rmatas" title="Sármatas – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Sármatas" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A1%D7%A8%D7%9E%D7%98%D7%99%D7%9D" title="סרמטים – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="סרמטים" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%B0%E0%A4%AE%E0%A4%A4%E0%A5%80_%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%97" title="सरमती लोग – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="सरमती लोग" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Sarmati" title="Sarmati – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Sarmati" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%8D%D5%A1%D6%80%D5%B4%D5%A1%D5%BF%D5%B6%D5%A5%D6%80" title="Սարմատներ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Սարմատներ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Bangsa_Sarmatia" title="Bangsa Sarmatia – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Bangsa Sarmatia" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Sarmati" title="Sarmati – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Sarmati" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Sarmatar" title="Sarmatar – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Sarmatar" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Sarmati" title="Sarmati – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Sarmati" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%82%B5%E3%83%AB%E3%83%9E%E3%82%BF%E3%82%A4" title="サルマタイ – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="サルマタイ" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A1%E1%83%90%E1%83%A0%E1%83%9B%E1%83%90%E1%83%A2%E1%83%94%E1%83%91%E1%83%98" title="სარმატები – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="სარმატები" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%82%D0%B0%D1%80" title="Сарматтар – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Сарматтар" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%82%AC%EB%A5%B4%EB%A7%88%ED%8B%B0%EC%95%84%EC%9D%B8" title="사르마티아인 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="사르마티아인" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Sarmatae" title="Sarmatae – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Sarmatae" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Sarmatianes" title="Sarmatianes – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Sarmatianes" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Sarmatai" title="Sarmatai – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Sarmatai" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Sarmati" title="Sarmati – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Sarmati" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Sarmatiana_(vahoaka)" title="Sarmatiana (vahoaka) – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Sarmatiana (vahoaka)" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Sarmaten" title="Sarmaten – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Sarmaten" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Sarmatere" title="Sarmatere – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Sarmatere" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%C3%A6%D1%80%D0%BC%C3%A6%D1%82%D1%82%C3%A6" title="Сæрмæттæ – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Сæрмæттæ" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Sarmaci" title="Sarmaci – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Sarmaci" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%B1%D9%85%D8%AA%DB%8C_%D9%84%D9%88%DA%A9" title="سرمتی لوک – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="سرمتی لوک" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rmatas" title="Sármatas – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Sármatas" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Sarma%C8%9Bi" title="Sarmați – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Sarmați" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%8B" title="Сарматы – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Сарматы" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Sarmatians" title="Sarmatians – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Sarmatians" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Sarmati" title="Sarmati – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Sarmati" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Sarmatians" title="Sarmatians – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Sarmatians" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Sarmati" title="Sarmati – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Sarmati" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Sarmati" title="Sarmati – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Sarmati" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8" title="Сармати – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Сармати" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Sarmater" title="Sarmater – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Sarmater" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Sarmatlar" title="Sarmatlar – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Sarmatlar" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%BB%D0%B0%D1%80" title="Сарматлар – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Сарматлар" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8" title="Сармати – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Сармати" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Sarmatlar" title="Sarmatlar – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Sarmatlar" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Ng%C6%B0%E1%BB%9Di_Sarmatia" title="Người Sarmatia – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Người Sarmatia" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E8%90%A8%E5%B0%94%E9%A9%AC%E6%8F%90%E4%BA%9A%E4%BA%BA" title="萨尔马提亚人 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="萨尔马提亚人" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A1%E1%83%90%E1%83%A0%E1%83%9B%E1%83%90%E1%83%A2%E1%83%94%E1%83%A4%E1%83%98" title="სარმატეფი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="სარმატეფი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E8%96%A9%E9%A6%AC%E6%8F%90%E4%BA%9E%E4%BA%BA" title="薩馬提亞人 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="薩馬提亞人" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E8%96%A9%E9%A6%AC%E6%8F%90%E4%BA%9E%E4%BA%BA" title="薩馬提亞人 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="薩馬提亞人" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q162858#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Szarmat%C3%A1k" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Szarmat%C3%A1k" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Szarmat%C3%A1k">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Szarmat%C3%A1k">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Szarmat%C3%A1k" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Szarmat%C3%A1k" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&oldid=27300179" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Szarmat%C3%A1k&id=27300179&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FSzarmat%25C3%25A1k">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FSzarmat%25C3%25A1k">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Szarmat%C3%A1k">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Szarmat%C3%A1k&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Sarmatians" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q162858" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: 2024. július 19.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:#fee8ab;background-color:#b08261;">Szarmaták</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:028_Conrad_Cichorius,_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule,_Tafel_XXVIII_(Ausschnitt_01).jpg" class="mw-file-description" title="Szarmaták jellegzetes pikkelyes páncélzatukban Traianus oszlopán"><img alt="Szarmaták jellegzetes pikkelyes páncélzatukban Traianus oszlopán" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg/250px-028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg" decoding="async" width="250" height="238" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg/375px-028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg/500px-028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg 2x" data-file-width="1467" data-file-height="1399" /></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">Szarmaták jellegzetes pikkelyes páncélzatukban <a href="/wiki/Traianus-oszlop" title="Traianus-oszlop">Traianus oszlopán</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Sarmatians" class="extiw" title="commons:Category:Sarmatians">Szarmaták</a> témájú médiaállományokat.</div></td></tr> </tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Odessa_numismatic_museum_photo_04.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dc/Odessa_numismatic_museum_photo_04.jpg/250px-Odessa_numismatic_museum_photo_04.jpg" decoding="async" width="250" height="125" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dc/Odessa_numismatic_museum_photo_04.jpg/375px-Odessa_numismatic_museum_photo_04.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dc/Odessa_numismatic_museum_photo_04.jpg/500px-Odessa_numismatic_museum_photo_04.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="320" /></a><figcaption>II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.)</figcaption></figure> A szarmaták (<a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög nyelven</a> Σαρμάται/Sarmatai, <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin nyelven</a> Sarmatae) a <a href="/wiki/Kelet-eur%C3%B3pai-s%C3%ADkvid%C3%A9k" title="Kelet-európai-síkvidék">kelet-európai</a> <a href="/wiki/Sztyepp" title="Sztyepp">sztyeppéken</a> az <a href="/wiki/I._e._3._sz%C3%A1zad" title="I. e. 3. század">i. e. 3. századtól</a> az i. sz. <a href="/wiki/4._sz%C3%A1zad" title="4. század">4. századig</a> élő <a href="/wiki/Ir%C3%A1n" title="Irán">iráni</a> nyelvű <a href="/wiki/Eur%C3%A1zsiai_lovasnom%C3%A1dok" title="Eurázsiai lovasnomádok">lovasnomád</a> népesség, törzsek összefoglaló elnevezése. A szarmaták évszázadokon át vezető szerepet töltöttek be az eurázsiai sztyeppén és gyakran rész vettek az antik történelem alakításában. Benépesítették a <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsia" title="Közép-Ázsia">Közép-Ázsia</a> és a <a href="/wiki/Duna" title="Duna">Duna</a> közötti hatalmas területet, kapcsolatot tartottak Kínával, a dél-ázsiai magaskultúrákkal, valamint a görög-római világgal is.<a href="#cite_note-IK8-1">[1]</a> A szarmaták számos törzse önállóan is szerepet kapott a történelemben, mint a <a href="/wiki/Jazigok" title="Jazigok">jazigok</a>, <a href="/wiki/Roxol%C3%A1nok" title="Roxolánok">roxolánok</a>, <a href="/wiki/Al%C3%A1nok" title="Alánok">alánok</a>. Genetikai kutatások arra mutatnak, hogy a szarmaták a kora <a href="/wiki/Bronzkor" title="Bronzkor">bronzkori</a> <a href="/wiki/Jamnaja-kult%C3%BAra" title="Jamnaja-kultúra">Jamnaja-kultúra</a> hordozóinak leszármazottai lehetnek.<a href="#cite_note-2">[2]</a> Első említésük a <a href="/wiki/Zoroasztrizmus" title="Zoroasztrizmus">zoroasztrizmus</a> szent könyvéből, az <a href="/wiki/Aveszta" title="Aveszta">Avesztából</a> ismeretes.<a href="#cite_note-3">[3]</a> A széles értelemben vett <a href="/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k" title="Szkíták">szkíták</a> műveltségi körébe tartoztak.<a href="#cite_note-4">[4]</a> Az i. e. 4–3 század során Közép-Ázsiából nyugat felé nyomultak és <a href="/wiki/I._e._200" title="I. e. 200">i. e. 200</a> körül alávetették a szkítákat. Befolyási területük a legnagyobb <a href="/wiki/I._e._100" title="I. e. 100">i. e. 100</a> körül volt, amikor az nyugaton a <a href="/wiki/Visztula" title="Visztula">Visztula</a> folyótól a <a href="/wiki/Duna" title="Duna">Duna</a> torkolatáig, keleten a <a href="/wiki/Volga" title="Volga">Volgáig</a> és a <a href="/wiki/Kaszpi-tenger" title="Kaszpi-tenger">Kaszpi-tengerig</a>, délen a <a href="/wiki/Fekete-tenger" title="Fekete-tenger">Fekete-tengerig</a> és a <a href="/wiki/Kauk%C3%A1zus_(hegys%C3%A9g)" title="Kaukázus (hegység)">Kaukázusig</a> terjedt. Az <a href="/wiki/1._sz%C3%A1zad" title="1. század">1. században</a> germán törzsekkel szövetségben támadásokat indítottak a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a> ellen. A szarmaták egyik csoportja, a jazigok megtelepedtek a Kárpát-medencében, elsősorban a Duna-Tisza közén. Szarmata <a href="/wiki/R%C3%A9g%C3%A9szet" title="Régészet">régészeti</a> lelőhelyeket tártak fel az <a href="/wiki/Alf%C3%B6ld" title="Alföld">Alföldön</a> sokfelé, még <a href="/wiki/Budapest" title="Budapest">Budapest</a> területén is, a <a href="/wiki/R%C3%A1kos-patak_(Duna)" title="Rákos-patak (Duna)">Rákos-patak</a> mentén az <a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. századból</a>.<a href="#cite_note-5">[5]</a> A rómaiak ekkoriban a Duna <a href="/wiki/Esztergom" title="Esztergom">Esztergom</a> és <a href="/w/index.php?title=Kosztol%C3%A1c&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kosztolác (a lap nem létezik)">Kosztolác</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1006552#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1006552">(wd)</a> (a mai Szerbiában) közötti szakaszát ripa Sarmatica névvel jelölték.<a href="#cite_note-6">[6]</a> Keleten ellenben a <a href="/wiki/G%C3%B3tok" title="Gótok">gótok</a> a 3. századra kiszorították őket a sztyeppéről, majd a <a href="/wiki/Hunok" title="Hunok">hunok</a> a 4. században őket is alávetették.<a href="#cite_note-7">[7]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEKozlovskaya2017-8">[8]</a> A Fekete-tengertől északra fekvő területeken a szarmaták egy része a <a href="/wiki/Boszporoszi_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Boszporoszi Királyság">Boszporoszi Királyságban</a> asszimilálódott a görög civilizációba<a href="#cite_note-9">[9]</a> mások pedig az <a href="/wiki/Azovi-tenger" title="Azovi-tenger">Azovi-tenger</a> (korabeli nevén Meótisz) környékén a <a href="/wiki/Cserkeszek" title="Cserkeszek">cserkeszek</a>, <a href="/wiki/Al%C3%A1nok" title="Alánok">alánok</a>, <a href="/wiki/Osz%C3%A9tok" title="Oszétok">oszétok</a> illetve a <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_n%C3%A9pek" title="Szláv népek">szláv népek</a> elődeivel olvadtak össze.<a href="#cite_note-10">[10]</a><a href="#cite_note-11">[11]</a><a href="#cite_note-12">[12]</a><a href="#cite_note-13">[13]</a><a href="#cite_note-14">[14]</a> A szarmaták és magyarok között tartós érintkezés és keveredés lehetett az <a href="/wiki/Ur%C3%A1l_(hegys%C3%A9g)" title="Urál (hegység)">Urál</a> és az <a href="/wiki/Azovi-tenger" title="Azovi-tenger">Azovi-tenger</a> közötti térségben, ennek genetikai és nyelvi nyomai is kimutathatóak. 2022 májusában <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_Tibor" title="Török Tibor">Török Tibor</a> és <a href="/wiki/Nepar%C3%A1czki_Endre" title="Neparáczki Endre">Neparáczki Endre</a> <a href="/w/index.php?title=Archeogenetika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Archeogenetika (a lap nem létezik)">archeogenetikusok</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q636489#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q636489">(wd)</a> kimutatták, hogy a többségükben <a href="/wiki/Finnugor_nyelvek" title="Finnugor nyelvek">finnugor</a> származású honfoglaló magyarok genetikai állományának 35%-a szarmata jellegű.<a href="#cite_note-15">[15]</a> A <a href="/wiki/Lengyelek" title="Lengyelek">lengyel</a> nemesség körében élt a szarmata leszármazás <a href="/wiki/%C3%81ltudom%C3%A1ny" title="Áltudomány">hamis tudata</a>, a <a href="/wiki/Szarmatizmus" title="Szarmatizmus">szarmatizmus</a>. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Nevük_etimológiája">Nevük etimológiája</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Nevük etimológiája">szerkesztés</a>]</div> A görög szarmata (Σαρμαται) vagy szauromata (Σαυρομαται) elnevezés az <a href="/wiki/Ir%C3%A1ni_nyelvek" title="Iráni nyelvek">óiráni nyelvű</a> saját (endonim) elnevezésükből ered. A szauromata forma az i. e. 3. század elejéig párhuzamosan volt használatos a szarmata formával, ezután azonban az utóbbi változat lett általános.<a href="#cite_note-FOOTNOTETokhtasyev2005300-16">[16]</a> Nevük etimológiája széles körben vitatott a kutatók körében.<a href="#cite_note-IK8-1">[1]</a> Az egyik értelmezés szerint nevük jelentése az óiráni nyelvben hajító dárdával és íjjal felfegyverzett harcost (magyarul lövő esetleg íjász vagy dárdás) jelentett, és megfelelt a <a href="/wiki/Szanszkrit_nyelv" title="Szanszkrit nyelv">szanszkrit nyelvű</a> śárumant (शरुमन्त्) szónak.<a href="#cite_note-FOOTNOTETokhtasyev2005296-17">[17]</a> A <a href="/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k" title="Szkíták">szkíták</a> önelnevezése hasonló volt, skuδatā, azaz „nyilazók”.<a href="#cite_note-FOOTNOTETokhtasyev2005296-17">[17]</a> Ugyancsak régi és megoldatlan tudományos vita a szauromaták és a szarmaták azonosságának vagy különbségének kérdése. Sokan, főleg orosz történészek megkülönböztetik a szauromatákat a szarmatáktól, és a szauromatákat korai szarmatáknak tartják. Más történészek szerint ugyanazon nép névváltozatairól van szó. A többségi álláspont, és a témával foglalkozó magyar kutatók álláspontja is inkább az, hogy a két népesség és kultúrájuk nem különíthető el,<a href="#cite_note-IK10-18">[18]</a> esetleg a közös történelmük korai szakaszára inkább alkalmazzák a szauromata, mint a szarmata nevet. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Nyelvük">Nyelvük</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Nyelvük">szerkesztés</a>]</div> Összefüggő szarmata nyelvű szöveg egyáltalán nem maradt fenn. Hely-, törzs- és személynevek, valamint a szarmaták/<a href="/wiki/Al%C3%A1nok" title="Alánok">alánok</a> máig élő leszármazottainak, a kaukázusi <a href="/wiki/Osz%C3%A9tok" title="Oszétok">oszétoknak</a> a nyelve adja az alapot a szarmata nyelvemlékek kutatásához. A nehézségek ellenére a nyelvészek körében általánosan elfogadott, hogy amint azt már <a href="/wiki/H%C3%A9rodotosz" title="Hérodotosz">Hérodotosz</a> is megállapította, a szarmaták nyelve a <a href="/wiki/Szk%C3%ADta_nyelv" title="Szkíta nyelv">szkíta nyelvek</a> családjába, azaz a közép-iráni nyelvek északi ágához tartozott.<a href="#cite_note-19">[19]</a> idézi <a href="#cite_note-IK8-1">[1]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Történetük">Történetük</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Történetük">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Eredetlegendájuk">Eredetlegendájuk</h3>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Eredetlegendájuk">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sword_types_of_the_South_Urals,_Sauromatian_to_Early_Sarmatian_5th-1st_centuries_BCE.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Sword_types_of_the_South_Urals%2C_Sauromatian_to_Early_Sarmatian_5th-1st_centuries_BCE.png/390px-Sword_types_of_the_South_Urals%2C_Sauromatian_to_Early_Sarmatian_5th-1st_centuries_BCE.png" decoding="async" width="390" height="217" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Sword_types_of_the_South_Urals%2C_Sauromatian_to_Early_Sarmatian_5th-1st_centuries_BCE.png/585px-Sword_types_of_the_South_Urals%2C_Sauromatian_to_Early_Sarmatian_5th-1st_centuries_BCE.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Sword_types_of_the_South_Urals%2C_Sauromatian_to_Early_Sarmatian_5th-1st_centuries_BCE.png/780px-Sword_types_of_the_South_Urals%2C_Sauromatian_to_Early_Sarmatian_5th-1st_centuries_BCE.png 2x" data-file-width="1733" data-file-height="964" /></a><figcaption>Kardtípusok fejlődése az Uraltól délre fekvő területeken a szauromatáktól (i. e. 5–4. század) a korai szarmatákig (i. e. 3–1. század).<a href="#cite_note-20">[20]</a></figcaption></figure> A szarmaták eredetlegendáját Hérodotosz jegyezte le. Eszerint szkíta ifjak összeházasodtak a velük sokáig ellenséges <a href="/wiki/Amazonok" title="Amazonok">amazon</a> nőkkel, akik a <a href="/wiki/Don" title="Don">Tanais</a> és a <a href="/wiki/Azovi-tenger" title="Azovi-tenger">Meótisz</a> vidékén éltek. <blockquote class="idezet"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252656">.mw-parser-output blockquote.idezet{border:1px solid #a2a9b1;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);padding:5px;font-size:95%}.mw-parser-output blockquote.idezet .idezet-forras{text-align:right}.mw-parser-output blockquote.idezet .idezet-forras cite{font-style:normal}</style> <div> „A férfiak nem tudtak megbirkózni az asszonyok nyelvével, az asszonyok azonban megtanulták a férfiakét. ... Mikor elérkeztek arra a földre, ahol népük ma is lakik, letelepedtek. ... megőrizték a szauromaták asszonyai a mai napig is ősi szokásaikat. Lovon vadásznak a férjükkel, vagy akár a férjük nélkül is, részt vesznek a háborúkban, és ugyanolyan ruhákban járnak, akár a férfiak.” </div> <cite>– Hérodotosz IV. 110–117</cite> </blockquote> A szarmaták eredetmondája érdekes párhuzamokat mutat <a href="/wiki/Hunor_%C3%A9s_Magor" title="Hunor és Magor">Hunor és Magor</a> történetével. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Első_említésük_az_írott_történelemben">Első említésük az írott történelemben</h3>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Első említésük az írott történelemben">szerkesztés</a>]</div> A szauromaták legkorábbi említései <a href="/wiki/H%C3%A9rodotosz" title="Hérodotosz">Hérodotosznál</a> találhatók meg. Eszerint <a href="/wiki/I._D%C3%A1rajavaus_perzsa_kir%C3%A1ly" title="I. Dárajavaus perzsa király">I. Dárajavaus perzsa király</a> 512-ben hadjáratot indított a szkíták ellen. A szkíták seregüket két részre osztották, az egyikhez csatlakoztak a szauromaták is. Ez a sereg azt a feladatot kapta, hogy ha a perzsák arrafelé támadnának, hátráljon meg előlük, vonuljon vissza a Meótisz mentén a Tanaiszhoz, ha pedig a perzsák visszavonulnának, eredjen a nyomukba és vegye üldözőbe őket.<a href="#cite_note-21">[21]</a> idézi <a href="#cite_note-IK9-22">[22]</a> Az <a href="/wiki/I._e._6._sz%C3%A1zad" title="I. e. 6. század">i. e. 6. század</a> elejére tehát a Don torkolatvidékénél, az Azovi-tenger partjánál a szauromata jelenlét egyértelműen bizonyítható az írott forrásokból. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Régészeti_leletek">Régészeti leletek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Régészeti leletek">szerkesztés</a>]</div> A régészeti adatok is alátámasztják ezt: a szauromata temetkezések legkorábbi leletanyaga az Alsó-Volga és a Dél-Ural vidékéről, valamint a Volga–Don közéről ismeretes. Ebben a korai időszakban a Don jobb (nyugati) partján csak szórványosan tűnnek fel temetkezéseik. A szauromaták anyagi kultúrája az i. e. 7–6. századtól a bronzkori <a href="/w/index.php?title=Szrubnaja-kult%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szrubnaja-kultúra (a lap nem létezik)">szrubnaja műveltségből</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1470165#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1470165">(wd)</a> fejlődött ki.<a href="#cite_note-IK9-22">[22]</a> Az i. e. 4–3. századból származó prohorovkai kultúra régészeti leletei már egyértelműen a szarmatákkal feleltethetők meg. A prohorovkai kultúra hordozói <a href="/wiki/Etnogenezis" title="Etnogenezis">etnogenezise</a> helyben, a Dél-Uralban illetve attól keletre folyt le, és az autochton népesség mellett a mai Észak-Kazahsztán és az Aral-tó vidéke felől érkező <a href="/wiki/Szak%C3%A1k" title="Szakák">szakák</a> játszottak szerepet a folyamatban. A szauromata időszakból származó leletek közeli rokonságban állnak a szkítáktól származó leletekkel, elsősorban az állatábrázolásokkal. Jellegzetes szokás a halottak <a href="/wiki/Kurg%C3%A1n" title="Kurgán">kurgán</a> alá temetése, általában fejjel nyugatra. A férfiak tipikus sírmelléklete a gazdag – gyakran szkíta típusú – fegyverzet (kard, tőr, íj és nagy mennyiségű nyíl tegezben, ritkán pikkely- és lemezes páncél, valamint sisak). A szarmata eredetmondában rejlő igazságmagra utalhat, hogy sajátos módon a nők mellé is helyeztek fegyvereket a sírba. A tűzkultuszra utalnak az oltárokon megfigyelt égésnyomok mellett más rituális elemek is, mint a sír felett meggyújtott tűz maradványai, a gödörbe dobott faszén és hamu, valamint a halott mellett talált okkerrögök.<a href="#cite_note-IK9-22">[22]</a> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Reconstruction_of_Sarmatian_chieftain._Araltobe_mount,_Kazakhstan,_III-II_cc._BC._Excavation_of_Z._Samashev._Heritage_of_the_Great_Steppe_exhibition,_Gda%C5%84sk_Main_Town_Hall.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Reconstruction_of_Sarmatian_chieftain._Araltobe_mount%2C_Kazakhstan%2C_III-II_cc._BC._Excavation_of_Z._Samashev._Heritage_of_the_Great_Steppe_exhibition%2C_Gda%C5%84sk_Main_Town_Hall.jpg/220px-thumbnail.jpg" decoding="async" width="220" height="371" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Reconstruction_of_Sarmatian_chieftain._Araltobe_mount%2C_Kazakhstan%2C_III-II_cc._BC._Excavation_of_Z._Samashev._Heritage_of_the_Great_Steppe_exhibition%2C_Gda%C5%84sk_Main_Town_Hall.jpg/330px-thumbnail.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Reconstruction_of_Sarmatian_chieftain._Araltobe_mount%2C_Kazakhstan%2C_III-II_cc._BC._Excavation_of_Z._Samashev._Heritage_of_the_Great_Steppe_exhibition%2C_Gda%C5%84sk_Main_Town_Hall.jpg/440px-thumbnail.jpg 2x" data-file-width="1591" data-file-height="2686" /></a><figcaption>Korai szarmata törzsfőnök sírjának rekonstrukciója, Araltobe <a href="/wiki/Kurg%C3%A1n" title="Kurgán">kurgán</a>, <a href="/wiki/Kazahszt%C3%A1n" title="Kazahsztán">Kazahsztán</a>, i. e. 3–2. század<a href="#cite_note-23">[23]</a><a href="#cite_note-24">[24]</a></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:%D0%97%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%82%D0%BE_%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85_%D0%B2%D0%BE%D0%B6%D0%B4%D0%B5%D0%B9._Gold_of_the_Sarmatian_-_Gold-plated_deer.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/%D0%97%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%82%D0%BE_%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85_%D0%B2%D0%BE%D0%B6%D0%B4%D0%B5%D0%B9._Gold_of_the_Sarmatian_-_Gold-plated_deer.jpg/220px-%D0%97%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%82%D0%BE_%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85_%D0%B2%D0%BE%D0%B6%D0%B4%D0%B5%D0%B9._Gold_of_the_Sarmatian_-_Gold-plated_deer.jpg" decoding="async" width="220" height="347" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/%D0%97%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%82%D0%BE_%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85_%D0%B2%D0%BE%D0%B6%D0%B4%D0%B5%D0%B9._Gold_of_the_Sarmatian_-_Gold-plated_deer.jpg/330px-%D0%97%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%82%D0%BE_%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85_%D0%B2%D0%BE%D0%B6%D0%B4%D0%B5%D0%B9._Gold_of_the_Sarmatian_-_Gold-plated_deer.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/%D0%97%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%82%D0%BE_%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85_%D0%B2%D0%BE%D0%B6%D0%B4%D0%B5%D0%B9._Gold_of_the_Sarmatian_-_Gold-plated_deer.jpg/440px-%D0%97%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%82%D0%BE_%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85_%D0%B2%D0%BE%D0%B6%D0%B4%D0%B5%D0%B9._Gold_of_the_Sarmatian_-_Gold-plated_deer.jpg 2x" data-file-width="3169" data-file-height="4994" /></a><figcaption>Szarmata aranyszarvas a Filippovka kurgánokból</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Korai_történetük">Korai történetük</h3>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Korai történetük">szerkesztés</a>]</div> A szauromata és a szarmata népek és kultúrák közötti időbeli egymásutániságot feltételező történészek, így Valerija Kozlovszkaja és Alekszandr Mordvincev orosz tudósok szerint is a szarmaták etnogenezise az i. e. 4–3. században ment végbe, amikor ezek a szkítákkal és a <a href="/wiki/Szak%C3%A1k" title="Szakák">szakákkal</a> rokon,<a href="#cite_note-25">[25]</a> ázsiai vonásokkal rendelkező proto-szarmata nomádok <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsia" title="Közép-Ázsia">Közép-Ázsia</a> felől az <a href="/wiki/Ur%C3%A1l_(hegys%C3%A9g)" title="Urál (hegység)">Urál</a> déli előterébe, a szauromaták földjére vonultak.<a href="#cite_note-26">[26]</a><a href="#cite_note-27">[27]</a><a href="#cite_note-28">[28]</a> A <a href="/wiki/Magyar_%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Magyar őstörténet">magyar őstörténet</a> kutatásának újabb eredményei szerint az <a href="/wiki/I._e._12._sz%C3%A1zad" title="I. e. 12. század">i. e. 12. századtól</a> a magyarok már lovasnomád népként éltek az Uráltól délre elterülő sztyeppén.<a href="#cite_note-29">[29]</a> A szarmata nevet ettől fogva a keveredéssel létrejött új népre kezdték alkalmazni, mely népnek a csoportjai közé tartoztak az <a href="/wiki/Aorszok" title="Aorszok">aorszok</a>, <a href="/wiki/Roxol%C3%A1nok" title="Roxolánok">roxolánok</a>, <a href="/wiki/Al%C3%A1nok" title="Alánok">alánok</a>, és a <a href="/wiki/Jazigok" title="Jazigok">jazigok</a> is.<a href="#cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">[30]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">[31]</a> A szauromata és a szarmata periódus közötti átmenetre vonatkozóan tipikusnak tekintik a <a href="/w/index.php?title=Filippovka_kurg%C3%A1nok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Filippovka kurgánok (a lap nem létezik)">Filippovka kurgánok</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q123760262#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q123760262">(wd)</a> gazdag leleteit.<a href="#cite_note-Y141-32">[32]</a> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gold_mirror_Mayerovsky_III_Kurgan_4.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Gold_mirror_Mayerovsky_III_Kurgan_4.jpg/170px-Gold_mirror_Mayerovsky_III_Kurgan_4.jpg" decoding="async" width="170" height="376" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Gold_mirror_Mayerovsky_III_Kurgan_4.jpg/255px-Gold_mirror_Mayerovsky_III_Kurgan_4.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Gold_mirror_Mayerovsky_III_Kurgan_4.jpg/340px-Gold_mirror_Mayerovsky_III_Kurgan_4.jpg 2x" data-file-width="614" data-file-height="1358" /></a><figcaption>Arany tükör, Majerovszkij III kurgán, Nyikolajevszkij körzet, <a href="/wiki/Volgogr%C3%A1d" title="Volgográd">Volgográd</a> régió), 2nd-1st centuries BCE.<a href="#cite_note-33">[33]</a><a href="#cite_note-34">[34]</a></figcaption></figure> Az i. e. 4–3. századok során a szarmaták fő szállásterületei a Kaukázustól északra, a <a href="/wiki/Don" title="Don">Don</a> alsó folyásánál, valamint a mai <a href="/wiki/Kalm%C3%BCkf%C3%B6ld" title="Kalmükföld">Kalmükföld</a> és <a href="/w/index.php?title=Kub%C3%A1n_(r%C3%A9gi%C3%B3)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kubán (régió) (a lap nem létezik)">Kubán</a> régiójában voltak.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">[31]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">[30]</a> A szauromata temetőktől eltérően a kora szarmata kori sírmezőket a rítus sokszínűsége jellemzi. Gyakoriak a fegyveres temetkezések (gyakran a hosszú- és rövidkard ugyanabban a sírban, tegezek bronz-, majd vashegyű nyilakkal, lándzsák, sisakok, páncélok). Előfordul továbbá a sírokban a lószerszám, benne díszes falerákkal. Helyeztek a sírokba tükröket, állat-motívumú kanalakat. A korábbiakhoz hasonlóan kimutatható a tűzkultusz. Megjelennek a fekete-tengeri antik városokból származó importtárgyak, de ilyenek a <a href="/wiki/Me%C3%B3tok" title="Meótok">meótoktól</a> érkező edények is.<a href="#cite_note-IK11-35">[35]</a> A Dontól a további vándorlás délnyugati irányba tartott. A <a href="/wiki/Boszporoszi_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Boszporoszi Királyság">Boszporoszi Királyság</a> területét a <a href="/wiki/Kub%C3%A1n_(foly%C3%B3)" title="Kubán (folyó)">Kubán</a> vidékén az <a href="/wiki/I._e._4._sz%C3%A1zad" title="I. e. 4. század">i. e. 4. század</a> második felében érte el a szarmata vándorlás. Ebben az időben a <a href="/wiki/Szir%C3%A1kok" title="Szirákok">szirákok</a> lehettek a szarmata törzsszövetség egyik legnagyobb törzse. Jelenlétüket a Kubán vidékén régészeti leletek támasztják alá. Az ő hódításukra utalnak a Kubán jobb partján az i. e. 4. század elején megerődített települések maradványai is.<a href="#cite_note-IK11-35">[35]</a> Az i. e. 4—3. század fordulójáról közel 20 szarmata temetkezés ismeretes. Korábbi kurgánokba beásott sírjaik 30,9%-ában fegyvert is találtak. A <a href="/wiki/Tamany-f%C3%A9lsziget" title="Tamany-félsziget">Tamany-félsziget</a> görög városainak temetőiben megjelenő leletek a szarmata jelenlétet igazolják.<a href="#cite_note-IK11-35">[35]</a> A Kubán vidékén a szarmata vándorlást megelőző időszakban a szarmatáktól alapvetően eltérő életmódú, földművelő <a href="/wiki/Me%C3%B3tok" title="Meótok">meótok</a> éltek. Vezető rétegük a szirák hódítás hatására eltűnt. Ugyanakkor a meótok tovább kereskedtek a Boszporoszi Királysággal. A meót sírokban is kimutatható a „szarmatizálódás”. Egyúttal megkezdődött a szarmaták fokozatos letelepedése.<a href="#cite_note-IK11-35">[35]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Győzelem_a_szkíták_felett">Győzelem a szkíták felett</h3>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Győzelem a szkíták felett">szerkesztés</a>]</div> Az i. e. 4. század végén, <a href="/w/index.php?title=Ateasz_szk%C3%ADta_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ateasz szkíta király (a lap nem létezik)">Ateasz királyuk</a><a href="#cite_note-36">[36]</a> idején a <a href="/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k" title="Szkíták">szkíták</a>, aki addig uralták a <a href="/wiki/Fekete-tenger" title="Fekete-tenger">Fekete-tengertől</a> északra elterülő sztyeppét, súlyos vereségeket szenvedtek <a href="/wiki/II._Philipposz_maked%C3%B3n_kir%C3%A1ly" title="II. Philipposz makedón király">II. Philipposz makedón királytól</a> illetve <a href="/wiki/L%C3%BCszimakhosz" title="Lüszimakhosz">Lüszimakhosz</a> makedón hadvezértől <a href="/wiki/I._e._339" title="I. e. 339">i. e. 339</a>-ben és <a href="/wiki/I._e._313" title="I. e. 313">i. e. 313</a>-ban. Hasonlóan katonai kudarcokat vallottak a <a href="/wiki/Boszporoszi_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Boszporoszi Királyság">Boszporoszi Királyság</a> polgárháborújába történő beavatkozásukkor a <a href="/wiki/Tr%C3%A1kok" title="Trákok">trák</a> <a href="/wiki/G%C3%A9t%C3%A1k" title="Géták">gétákkal</a> és a <a href="/wiki/Kelt%C3%A1k" title="Kelták">kelta</a> <a href="/wiki/Basztarn%C3%A1k" title="Basztarnák">basztarnákkal</a> szemben. Ugyanakkor Közép-Ázsiában a <a href="/wiki/III._Alexandrosz_maked%C3%B3n_kir%C3%A1ly" title="III. Alexandrosz makedón király">Nagy Sándor</a> hódításai nyomán alakult <a href="/wiki/Szeleukida_Birodalom" title="Szeleukida Birodalom">Szeleukida Birodalom</a> támadni kezdte a <a href="/wiki/Szak%C3%A1k" title="Szakák">szakákat</a> és <a href="/wiki/Dah%C3%A1k" title="Dahák">dahákat</a>, akik viszont, ennek következtében is, nyomást helyeztek a tőlük nyugatra élő szarmatákra. A szarmaták pedig a szkíták hanyatlását kihasználva nyugat felé mozdultak el, egy részük pedig az Észak-Kaukázusba vonult.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">[31]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">[30]</a> A nyugati irányú szarmata migráció első hullámát az <a href="/wiki/I._e._2._sz%C3%A1zad" title="I. e. 2. század">i. e. 2. század</a> során a „királyi szarmaták” vagy saioi (a szkíta-szarmata *xšaya, azaz „király” jelentésű szóból), valamint a <a href="/wiki/Jazigok" title="Jazigok">jazigok</a> alkották, ők telepedtek le kezdetben a <a href="/wiki/Don" title="Don">Don</a> és a <a href="/wiki/Dnyeper" title="Dnyeper">Dnyeper</a> folyók között, majd a <a href="/wiki/Roxol%C3%A1nok" title="Roxolánok">roxolánok</a> követték őket.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">[31]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">[30]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBatty2007225-236-37">[37]</a> A szarmaták meghódították a szkíták addigi területeit, és beolvasztották őket.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBatty2007225-236-37">[37]</a> A szarmaták lettek a Földközi-tengertől északra elterülő sztyeppék urai. Az első szarmata sírok a környéken az <a href="/wiki/I._e._2._sz%C3%A1zad" title="I. e. 2. század">i. e. 2. századból</a> származnak. A szűkebb értelemben vett szkíták visszaszorultak a <a href="/wiki/Kr%C3%ADm" title="Krím">Krím</a> és <a href="/wiki/Dobrudzsa" title="Dobrudzsa">Dobrudzsa</a> területére. Korabeli források szerint a krími szkíták egy időben <a href="/w/index.php?title=Amage&action=edit&redlink=1" class="new" title="Amage (a lap nem létezik)">Amage</a> szarmata királynő vazallusai voltak. A szarmaták adóztatták a tengerpati görög városok egy részét, íhy <a href="/wiki/Olbia_(Fekete-tenger)" title="Olbia (Fekete-tenger)">Olbiát</a> is. Az egyik szarmata király, Gatalos, neve szerepel az <a href="/w/index.php?title=I._Pharnak%C3%A9sz_pontoszi_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Pharnakész pontoszi király (a lap nem létezik)">I. Pharnakész pontoszi király</a> által az ellenségeivel kötött békeszerződésben.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">[31]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">[30]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBatty2007225-236-37">[37]</a> Két másik szarmata törzs, a <a href="/wiki/Szir%C3%A1kok" title="Szirákok">szirákok</a> és az <a href="/wiki/Aorszok" title="Aorszok">aorszok</a> a Kaszpi-tengertől keletre fekvő közép-ázsiai területekről nyugatra vonulva átkeltek a Volgán és behatoltak a Kaukázus előterébe. Növekvő hatalmuk nyomására a nyugati szarmata törzsek tovább mozdultak nyugat felé. Később a szirákok és az aorszok teljesen szétzúzták a királyi szarmaták és a <a href="/wiki/Jazigok" title="Jazigok">jazigok</a> hatalmát.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">[31]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">[30]</a> Az i. e. 2—1. században élték a szarmata törzsek a virágkorukat az eurázsiai sztyeppén, ekkor foglalták el a legnagyobb területet, a <a href="/wiki/Kaszpi-tenger" title="Kaszpi-tenger">Kaszpi-tengertől</a> a Közép-Duna vidékéig. Az <a href="/wiki/Aorszok" title="Aorszok">aorszok</a> központi szerepet játszanak a <a href="/wiki/Selyem%C3%BAt" title="Selyemút">selyemút</a> ellenőrzésében is.<a href="#cite_note-IK17-38">[38]</a> A Fekete-tenger északi partvidékéről a 2000-es évekre már több ezer szarmata sírt tártak fel. Ez lehetővé tette a leletanyag kronológiai szétválasztását, a leletek értékelését. Az i. e. 2. századra és az időszámítás kezdetére keltezett leletanyag sok mindenben eltér a keletebbi anyagoktól. Jellemzőek a korábbi <a href="/wiki/Kurg%C3%A1n" title="Kurgán">kurgánokba</a> másodlagosan beleásott sírok, az észak-déli tájolás, a középső <a href="/wiki/La_T%C3%A8ne" title="La Tène">La Tène</a> fibulák, a késő <a href="/wiki/Hellenizmus" title="Hellenizmus">hellenisztikus</a> import kerámia.<a href="#cite_note-IK17-38">[38]</a> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Maps_after_Strabo_02.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Maps_after_Strabo_02.jpg/360px-Maps_after_Strabo_02.jpg" decoding="async" width="360" height="287" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Maps_after_Strabo_02.jpg/540px-Maps_after_Strabo_02.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Maps_after_Strabo_02.jpg/720px-Maps_after_Strabo_02.jpg 2x" data-file-width="1115" data-file-height="889" /></a><figcaption>A szarmaták földje Sztrabón alapján az időszámítás kezdete körül</figcaption></figure> Az i. e. 1. században <a href="/wiki/Sztrab%C3%B3n" title="Sztrabón">Sztrabón</a> a szirákok szomszédságába helyezve a szarmata <a href="/wiki/Aorszok" title="Aorszok">aorszokat</a>, felhívta a figyelmet hatalmukra, nagy erejükre.<a href="#cite_note-39">[39]</a> A szarmaták hegemóniája a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppén az i. e. 1. század végéig tartott. Szövetségre léptek a szkítákkal <a href="/wiki/VI._Mithridat%C3%A9sz_pontoszi_kir%C3%A1ly" title="VI. Mithridatész pontoszi király">VI. Mithridatész pontoszi király</a> ellenében, majd az utóbbival együtt lépek fel a terjeszkedő <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalommal</a> szemben. Az i. sz. 1. század derekára a szarmaták törzsei, a <a href="/wiki/Jazigok" title="Jazigok">jazigok</a> és a <a href="/wiki/Roxol%C3%A1nok" title="Roxolánok">roxolánok</a> elérték a <a href="/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" title="Kárpát-medence">Kárpát medencét</a>, és letelepedtek a <a href="/wiki/Tisza" title="Tisza">Tisza</a> völgyében.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">[31]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">[30]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBatty2007225-236-37">[37]</a> <a href="/wiki/Boirebisztasz" title="Boirebisztasz">Boirebisztasz</a> <a href="/wiki/D%C3%A1kok" title="Dákok">dák</a> királyságának felemelkedése az i. e. 1. században egy időre leállította a szarmata előretörést, a király halála után azonban állama szétesett és a szarmata előrenyomulás folytatódott. <a href="/w/index.php?title=Lucius_Tarius_Rufus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Tarius Rufus (a lap nem létezik)">Lucius Tarius Rufus</a> és <a href="/w/index.php?title=Gnaeus_Cornelius_Lentulus_Augur&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gnaeus Cornelius Lentulus Augur (a lap nem létezik)">Gnaeus Cornelius Lentulus Augur</a> római hadvezérek verték vissza a <a href="/wiki/Tr%C3%A1kia" title="Trákia">Trákia</a> és <a href="/wiki/Maked%C3%B3nia" title="Makedónia">Makedónia</a> római provinciák elleni támadásaikat az időszámitásunk kezdete előtti évtizedekben.<a href="#cite_note-FOOTNOTEBatty2007225-236-37">[37]</a> Az i. sz. <a href="/wiki/1._sz%C3%A1zad" title="1. század">1. században</a> a Volga–Don vidék sztyeppéin nagy változások következtek be. Az új régészeti anyag egyik legfőbb jellegzetessége az úgynevezett szarmata polichróm állatstílus, a <a href="/wiki/Tamga" title="Tamga">tamgák</a>, az állatfüles bronzüstök, a diadémok. A 21. század elején a kutatók ezt a stílust közép-szarmata néven (régebben használt megjelöléssel: szuszli kultúra) azonosítják. A leletek erős közép-ázsiai kapcsolatokat mutatnak. Az ezredforduló körül az orosz kutatás összefüggésbe hozta ennek az új lelethorizontnak a kialakulását az <a href="/wiki/Al%C3%A1nok" title="Alánok">alánok</a> vándorlásával.<a href="#cite_note-40">[40]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_szarmaták_és_a_görög–római_világ">A szarmaták és a görög–római világ</h3>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: A szarmaták és a görög–római világ">szerkesztés</a>]</div> I. e. 16-ban <a href="/w/index.php?title=Lucius_Tarius_Rufus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lucius Tarius Rufus (a lap nem létezik)">Lucius Tarius Rufus</a> római hadvezér már <a href="/wiki/Maked%C3%B3nia" title="Makedónia">Makedóniában</a> hadakozott a betörő szarmatákkal. <a href="#cite_note-IK26-41">[41]</a> 10-11-ben Gneius Cornelius Lentulus, Pannónia legátusa magának <a href="/wiki/Augustus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Augustus római császár">Augustusnak</a> a megbízásából harcolt a <a href="/wiki/D%C3%A1kok" title="Dákok">dákokkal</a> és a szarmatákkal. Augustus meg is emlékezett feliratában (Res gestae divi Augusti 30-31.) a dákokról, valamint a szarmatákról: „A mi barátságunkat keresték követeik útján a bastarnák és a skythák, valamint a Tanaison innen és túl élő sarmaták királyai..."<a href="#cite_note-IK26-41">[41]</a> Az i. sz. 8-18 közt száműzetésében <a href="/wiki/Konstanca" title="Konstanca">Tomi</a>) élő <a href="/wiki/Publius_Ovidius_Naso" title="Publius Ovidius Naso">Ovidius</a> szerint az egyik legerősebb törzs ezen a vidéken ekkoriban már a (a <a href="/wiki/G%C3%A9t%C3%A1k" title="Géták">géták</a> mellett) a szarmatáké volt. Feljegyezte, hogy a szarmaták gyakran átkeltek jószágaikkal és szekereikkel a befagyott Dunán.<a href="#cite_note-IK26-41">[41]</a> Az i. sz. 1. században a szirákok és az aorszok, akik ellenségeskedtek, egymással szemben vettek részt a Róma és a Boszporoszi Királyság közötti háborúban. A szirákok <a href="/w/index.php?title=Zorsines&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zorsines (a lap nem létezik)">Zorsines</a> királyuk vezetésével <a href="/w/index.php?title=III._Mithridat%C3%A9sz_boszporoszi_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="III. Mithridatész boszporoszi király (a lap nem létezik)">III. Mithridatész boszporoszi király</a> mellett harcoltak féltestvére, <a href="/w/index.php?title=I._Kot%C3%BCsz_boszporoszi_kir%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Kotüsz boszporoszi király (a lap nem létezik)">I. Kotüsz</a> ellen, akit a rómaiak és az aorszok támogattak. Mithridatész veresége után a szirákokat is elűzték. Az 1. század derekán, 50. és 60 között megjelentek az alánok a Kaukázus előterében, magukba olvasztották az aorszok egy részét, a többieket a jazigokkal és roxolánokkal együtt nyugatra szorították. Ebben az időszakban két szarmata uralkodó, Pharzoios és Inismeōs is pénzt veretett a nevével <a href="/wiki/Olbia_(Fekete-tenger)" title="Olbia (Fekete-tenger)">Olbia</a> városában.<a href="#cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">[30]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">[31]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBatty2007225-236-37">[37]</a> A század közepére a roxolánok már átlépték a Dnyesztert és megjelentek <a href="/wiki/Moesia" title="Moesia">Moesia</a> határán, ahol 67-68-ban összecsaptak kerültek a rómaiakkal.<a href="#cite_note-42">[42]</a> idézi <a href="#cite_note-43">[43]</a> A szarmaták neve utóbb átszállott az általuk lakott területekre is (Sarmatia Europaea illetve Asiatica). <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Roman_Empire_125.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Roman_Empire_125.png/360px-Roman_Empire_125.png" decoding="async" width="360" height="299" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Roman_Empire_125.png/540px-Roman_Empire_125.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Roman_Empire_125.png/720px-Roman_Empire_125.png 2x" data-file-width="2186" data-file-height="1817" /></a><figcaption>A Római Birodalom térképe a 2. század első felében, a szarmatákkal a sztyeppén és a Kárpát-medencében</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_késői_szarmata_időszak">A késői szarmata időszak</h3>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A késői szarmata időszak">szerkesztés</a>]</div> Az 1. század közepe táján a Közép-Ázsiában lezajló politikai változások, főleg a <a href="/wiki/Kus%C3%A1n_Birodalom" title="Kusán Birodalom">Kusán Birodalom</a> felemelkedése hatására, a korábban, az i. e. 2. században az Ural–Volga vidéki sztyeppéról érkező népek (<a href="/wiki/Aorszok" title="Aorszok">aorszok</a>) és a helyi iráni (<a href="/wiki/Szak%C3%A1k" title="Szakák">szakák</a>–<a href="/wiki/Masszag%C3%A9t%C3%A1k" title="Masszagéták">masszagéták</a>) lakosság összeolvadásából kiformálódó új csoportok nyugati irányban kezdtek vándorolni. A Közép-Ázsiából az Alsó-Volga vidék irányába elmozduló vándorlás az ottani korábbi lakosságot áttolta a Volgán.<a href="#cite_note-44">[44]</a> A <a href="/wiki/3._sz%C3%A1zad" title="3. század">3. század</a> közepe táján újra jelentős változások kezdődtek a Volga vidékén. Tömeges átvándorlás indult a Fekete-tenger északi partvidékére. Elpusztult <a href="/wiki/Tanaisz_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Tanaisz (település)">Tanaisz</a> (244-247), lerombolták a <a href="/wiki/Kub%C3%A1n_(foly%C3%B3)" title="Kubán (folyó)">Kubán</a> folyó jobb parti erődített telepeit. Az egész sztyeppe ismét mozgásba lendült, de ennek pontos okai még erősen vitatottak. A kialakuló <a href="/w/index.php?title=Csernyahov-kult%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csernyahov-kultúra (a lap nem létezik)">Csernyahov-kultúra</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1474345#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1474345">(wd)</a> egyik legfőbb etnikai összetevőjét minden bizonnyal a szarmaták adták.<a href="#cite_note-45">[45]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Utóélet">Utóélet</h3>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Utóélet">szerkesztés</a>]</div> A 3. századra a germán népek (elsősorban a <a href="/wiki/G%C3%B3tok" title="Gótok">gótok</a>) északról dél felé vándorlásuk során megközelítették a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppéket. Kimozdították addigi településeikről a Duna bal parti <a href="/wiki/K%C3%A1rpok" title="Kárpok">kárpokat</a>, a dákok rokonait, akik ennek hatására keményen támadták a havasalföldi roxolánokat. A gótok támadása elől már nem csak nyugatra mozdultak el szarmata csoportok, hanem keletre is.<a href="#cite_note-IK42-46">[46]</a> A <a href="/wiki/G%C3%B3tok" title="Gótok">gótok</a>, majd a <a href="/wiki/Hunok" title="Hunok">hunok</a> a 2–5. századokban átvették a szarmatáktól az uralmat a kelet-európai síkságon. A szarmaták/alánok élete a sztyeppén azonban ezzel nem zárult le. A Don-vidéki <a href="/w/index.php?title=Szaltov%C3%B3i_m%C5%B1velts%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szaltovói műveltség (a lap nem létezik)">szaltovói műveltség</a> a <a href="/wiki/8._sz%C3%A1zad" title="8. század">8. század</a> második harmadától virágzott, és fő etnikai komponensei között voltak a szarmaták utódai. Az alánok utódai a mai <a href="/wiki/Osz%C3%A9tok" title="Oszétok">oszétok</a>. Bizonyos, hogy a szaka-masszageták, illetve alánok Közép-Ázsiában meghatározó komponensét alkották jónéhány ma is létező népnek: a <a href="/wiki/Karakalpakok" title="Karakalpakok">karakalpakoknak</a>, <a href="/wiki/%C3%9Czb%C3%A9gek" title="Üzbégek">üzbégeknek</a>, <a href="/wiki/T%C3%BCrkm%C3%A9nek" title="Türkmének">türkméneknek</a> és a <a href="/wiki/T%C3%A1dzsikok" title="Tádzsikok">tádzsikoknak</a>. A sztyeppei iráni népek hőseposza a <a href="/wiki/Nart_eposz" title="Nart eposz">Nart eposz</a> volt. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Szarmaták_a_Kárpát-medencében">Szarmaták a Kárpát-medencében</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Szarmaták a Kárpát-medencében">szerkesztés</a>]</div> A szarmaták első hulláma az i. sz. <a href="/wiki/1._sz%C3%A1zad" title="1. század">1. században</a>, még <a href="/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Traianus római császár">Traianus</a> <a href="/wiki/D%C3%A1kok" title="Dákok">dákok</a> elleni <a href="/wiki/D%C3%A1k%E2%80%93r%C3%B3mai_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Dák–római háborúk">háborúi</a> előtt érte el a <a href="/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence" title="Kárpát-medence">Kárpát-medencét</a>.<a href="#cite_note-47">[47]</a> <a href="/wiki/Publius_Cornelius_Tacitus" title="Publius Cornelius Tacitus">Tacitus</a> és <a href="/wiki/Caius_Plinius_Secundus" title="Caius Plinius Secundus">Plinius</a> is konkrétan utal arra, hogy a szarmata <a href="/wiki/Jazigok" title="Jazigok">jazigok</a> i. sz. <a href="/wiki/50" title="50">50</a> előtt már a Kárpát medencében tartózkodtak. <a href="/wiki/91" title="91">91</a>-92 táján a szarmaták a <a href="/wiki/Szv%C3%A9bek" title="Szvébek">szvébekkel</a> szövetségben megtámadták <a href="/wiki/Pannonia_(provincia)" title="Pannonia (provincia)">Pannóniát</a> is. Az összecsapások súlyosak voltak: a szarmaták egy teljes légiót (XXI Rapax) megsemmisítettek a vezérükkel együtt.<a href="#cite_note-48">[48]</a> A kárpát-medencei szarmaták, a jazigok az Al-Duna mentén tartottak kapcsolatot rokonaikkal, az Aluta (<a href="/wiki/Olt" title="Olt">Olt</a>) folyó képezte a határukat a <a href="/wiki/Roxol%C3%A1nok" title="Roxolánok">roxolánokkal</a>. <a href="/wiki/Decebal" title="Decebal">Decebal</a> <a href="/wiki/D%C3%A1kok" title="Dákok">dák</a> állama azonban kiterjesztette hatalmát az <a href="/wiki/Havasalf%C3%B6ld" title="Havasalföld">Havasalföldre</a>, így megszakította ezt az összeköttetést. A jazigok ezért Róma oldalára álltak a <a href="/wiki/D%C3%A1k%E2%80%93r%C3%B3mai_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Dák–római háborúk">dák–római háborúk</a> következő szakaszában, <a href="/wiki/105" title="105">105</a>–106 folyamán.<a href="#cite_note-49">[49]</a> Az i. sz. <a href="/wiki/150" title="150">150</a> körül készült <a href="/wiki/Ptolemaiosz_vil%C3%A1gt%C3%A9rk%C3%A9pe" title="Ptolemaiosz világtérképe">ptolemaioszi világtérkép</a> a jazigok szállásterületén a Danubius (<a href="/wiki/Duna" title="Duna">Duna</a>) és a Tibiscus (<a href="/wiki/Temes_(foly%C3%B3)" title="Temes (folyó)">Temes</a>) folyók között nyolc „várost” jelöl, ami arra utal, hogy a jazigok már letelepült életmódot folytattak. A régészet is bizonyította, hogy erre az időszakra már kialakult a szarmaták meglehetősen sűrű településhálózata a <a href="/wiki/Alf%C3%B6ld" title="Alföld">Nagyalföldön</a>. A leletekben az importtárgyak elterjedése alapján kirajzolódnak a fő kereskedelmi utak is. A békés fejlődésnek azonban véget vetett a <a href="/wiki/Markomannok" title="Markomannok">markomannok</a> és a szarmaták háborúja Róma ellen.<a href="#cite_note-I40-50">[50]</a> A <a href="/wiki/160-as_%C3%A9vek" title="160-as évek">160-as évek</a> elején a rómaiak a <a href="/wiki/P%C3%A1rtus_Birodalom" title="Pártus Birodalom">Pártus Birodalom</a> elleni háborúra készülve a pannóniai katonaság egy részét is átcsoportosították. Ezt használták ki a dunai germánok a Pannonia és <a href="/wiki/Dacia_(r%C3%B3mai_provincia)" title="Dacia (római provincia)">Dacia</a> provinciák elleni támadásokra. A germánokhoz csatlakoztak a szarmaták is, akik aztán a fő erőket adták. Pannoniát és Daciát egyaránt érzékeny veszteségek érték. <a href="/wiki/Marcus_Aurelius_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Marcus Aurelius római császár">Marcus Aurelius római császár</a> ezért elhatározta a szarmaták teljes kiirtását: a római <a href="/wiki/Marcus_Aurelius-oszlop" title="Marcus Aurelius-oszlop">Marcus Aurelius-oszlop</a> egyik jelenete valóban azt ábrázolja, ahogyan a szarmata asszonyokat öldösik. A császár új provinciát is tervezett az Alföldön Sarmatia néven, ahova békésebb jövevényeket telepített volna, ebben azonban halála megakadályozta. A jazigok és <a href="/wiki/Kv%C3%A1dok" title="Kvádok">kvádok</a> feletti végső római győzelem <a href="/wiki/188" title="188">188</a>-ra keltezhető.<a href="#cite_note-I40-50">[50]</a> A háborúkat lezáró egyik szerződés engedélyezte a jazigok kapcsolattartását az al-dunai roxolánokkal Dacia provincia területén keresztül. Az al-dunai folyosón új szarmata csoportok is érkeztek az Alföldre. <a href="/wiki/P%C3%A1rducz_Mih%C3%A1ly" title="Párducz Mihály">Párducz Mihály</a> régész mutatta ki először a hozzájuk kötődő tárgyakat, amik erős párhuzamokat mutatnak a <a href="/wiki/Azovi-tenger" title="Azovi-tenger">Meótisz</a> környékén feltárt leletekkel. Ez a csoport elsősorban az Alföld északi részén, a későbbi <a href="/wiki/Cs%C3%B6rsz_%C3%A1rka" title="Csörsz árka">Csörsz árka</a> mentén telepedett meg.<a href="#cite_note-I41-51">[51]</a> Az új szarmata csoportok valószínűleg az alánok törzsszövetségéből érkeztek. Lovasságuk nagy, nehéz kétélű kardokkal, lándzsákkal volt felszerelve. Ilyen fegyverzete lehetett annak a 8000 lovasnak is, akiket a 175. évi békekötés alkalmával a szarmaták Marcus Aurelius császárnak szolgáltattak ki, és akik jelentős hányadát aztán <a href="/wiki/Britannia_(provincia)" title="Britannia (provincia)">Britanniába</a> telepítették. Ők többségükben catafractariusok lehettek, vagyis pikkelypáncélos lovasok. Egyes megalapozott feltételezések szerint ők lettek <a href="/wiki/Art%C3%BAr_kir%C3%A1ly" title="Artúr király">Artúr király</a> lovagjainak elődei, s jelentős szerepet játszhattak az európai lovagi kultúra kialakításában.<a href="#cite_note-I41-51">[51]</a> Az új szarmata csoport bevándorlása terjeszkedéssel járt együtt az Alföldön. A Felső-Tiszavidéket (az <a href="/wiki/%C3%81rt%C3%A1nd" title="Ártánd">Ártánd</a>–<a href="/wiki/Derecske" title="Derecske">Derecske</a> vonalától északra) is megszállták a 2. század végén, és itt találkoztak szembe az északkelet felől előrenyomuló <a href="/wiki/Vand%C3%A1lok" title="Vandálok">vandálokkal</a>, a <a href="/w/index.php?title=Przeworsk-kult%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Przeworsk-kultúra (a lap nem létezik)">Przeworsk-kultúra</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q1423912#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q1423912">(wd)</a> hordozóival. A régészeti leletek szerint gyorsan megindult a két népcsoport összeolvadása is, akárcsak a kvád–szarmata határzónában.<a href="#cite_note-I42-52">[52]</a> A szarmaták terjeszkedése figyelhető meg Dacia keleti peremén, a <a href="/wiki/K%C3%B6r%C3%B6s%C3%B6k" title="Körösök">Körösök</a> vidékén éppen úgy, mint a <a href="/wiki/B%C3%A1ns%C3%A1g" title="Bánság">Bánátban</a> is.<a href="#cite_note-I41-51">[51]</a> A második század végén lezárult rómaiak ellen háborúk után viszonylag békés időszak következett, de a harmadik század derekán újrakezdődött a szarmaták és a velük szövetséges kvádok támadása Pannónia ellen. Dacia is reménytelen helyzetbe került, <a href="/wiki/Aurelianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="Aurelianus római császár">Aurelianus római császár</a> kénytelen volt kiüríteni ezt a provinciát 271-ben.<a href="#cite_note-I42-52">[52]</a> Ezután tömeges bevándorlás indult meg az Alföldre. A nagyszámú új szarmata lakosság nyomai szinte minden alföldi ásatáson nagy mennyiségben megtalálhatók. A szarmata–római viszony a térség hatalmi politikájának legfontosabb része lett. A <a href="/wiki/Tetrarchia" title="Tetrarchia">tetrarchiák</a> idejében összesen hét nagy császári expedíciót kellett indítani a szarmaták ellen.<a href="#cite_note-I42-52">[52]</a> 322-ben a szarmaták Rausimodus nevű királyukkal az élen <a href="/wiki/Campona_(r%C3%B3mai_er%C5%91d)" title="Campona (római erőd)">Camponánál</a> (<a href="/wiki/Nagyt%C3%A9t%C3%A9ny" title="Nagytétény">Nagytétény</a>) törtek be Pannóniába. <a href="/wiki/II._Constantinus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="II. Constantinus római császár">II. Constantinus római császár</a> ellencsapása során átkelt a Dunán keresztülvonult egész területükön, s magát Rausimodust is megölte.<a href="#cite_note-I43-53">[53]</a> Valószínűleg ekkoriban épült ki a <a href="/wiki/Cs%C3%B6rsz_%C3%A1rka" title="Csörsz árka">Csörsz árka</a>, ami megközelítőleg kijelölte a kárpát-medencei szarmaták akkori területének a határát.<a href="#cite_note-I43-53">[53]</a> 332-ben a rómaiak által feladott Dacia új lakói, a <a href="/wiki/Nyugati_g%C3%B3tok" title="Nyugati gótok">nyugati gótok</a> megtámadták az alföldi szarmatákat, akik Constantinus császár segítségét kérték. A római seregek a <a href="/wiki/B%C3%A1ns%C3%A1g" title="Bánság">Bánságban</a> hátba támadták a gótokat. Időközben azonban a szarmatáknál belháború tört ki. A gótoktól megrémült „uralkodó szarmaták" (Arcaragantes) félelmükben felfegyverezték a „szolga szarmatákat" (Limigantes). (Még tudományosan nem eldöntött, hogy a két csoport között csak <a href="/wiki/T%C3%A1rsadalmi_oszt%C3%A1ly" title="Társadalmi osztály">társadalmi osztálybeli</a> vagy etnikai különbségek is voltak.) Utóbbiak frissen szerzett fegyvereiket „uraik" ellen fordították és elűzték azokat, átvették az uralmat a Bánságban. Az Arcaragantes „félelmükben fejvesztve a távolabb lakó victohalusokhoz menekültek. Úgy gondolták, hogy szerencsétlen helyzetükben inkább engedelmeskednek oltalmazóiknak, mintsem saját szolgáiknak." <a href="#cite_note-54">[54]</a>, idézi <a href="#cite_note-I43-53">[53]</a>) A szarmata támadások a belháború ellenére sem szűntek meg, később mindkét csoport indított támadásokat a rómaiak ellen. A Birodalom próbálkozott szövetségkötéssel, vérfürdővel, sőt nagyobb csoportok befogadásával is. Maga <a href="/wiki/I._Valentinianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Valentinianus római császár">I. Valentinianus római császár</a> egy tárgyalás során kapott szélütés vagy infarktus következtében hunyt el.<a href="#cite_note-I45-55">[55]</a> A Birodalom – és így Pannónia – területén mind több barbár, köztük közte szarmata/alán telepedett le. A hunok is előretörtek az Al-Dunánál, a helyzet válságosra fordult. A 370-es években egy gót–alán–hun csoport betelepítésére is sor került. A hunok új veszedelme mellett a régi viszályok jelentősége eltörpült. Az alföldi szarmaták is igyekeztek kihasználni a rómaiak szorult helyzetét, s minél nagyobb zsákmányra szert tenni.<a href="#cite_note-I45-55">[55]</a> Egy <a href="/wiki/Al%C3%A1nok" title="Alánok">alán</a> csoport a <a href="/wiki/Vand%C3%A1lok" title="Vandálok">vandálokkal</a> együtt 401-ben Pannonián át elindult nyugatra, ők végül Észak-Afrikába jutva alapították meg az ottani vandál–alán királyságot. A szarmata/alán többség azonban helyben maradva bevárta a hun hódítást. A régészeti leletek alapján nagy tömegben éltek még az <a href="/wiki/5._sz%C3%A1zad" title="5. század">5. században</a> is az Alföldön. <a href="/wiki/469" title="469">469</a>-ben a gótok ellen szövetkező népek között még ott voltak a szarmaták is, két királyuk – Beuka és Babai – vezetésével. <a href="/wiki/516" title="516">516</a>-ban <a href="/wiki/I._Anasztasziosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Anasztasziosz bizánci császár">I. Anasztasziosz bizánci császár</a> még viselte a Sarmaticus címet.<a href="#cite_note-I45-55">[55]</a> A régészeti leletek és az írott források alapján tovább nem követhető nyomon a kárpát-medencei jelenlétük, beolvadtak a <a href="/wiki/N%C3%A9pv%C3%A1ndorl%C3%A1skor" title="Népvándorláskor">népvándorlás</a> újonnan érkező hullámaiba.<a href="#cite_note-56">[56]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_szarmaták_szerepe_a_magyarok_származásában">A szarmaták szerepe a magyarok származásában</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A szarmaták szerepe a magyarok származásában">szerkesztés</a>]</div> Az <a href="/w/index.php?title=Archeogenetika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Archeogenetika (a lap nem létezik)">archeogenetika</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q636489#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q636489">(wd)</a> fejlődésével a honfoglaló magyarok eredetének kérdése további vizsgálati lehetőséget kapott. 2022 májusában <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_Tibor" title="Török Tibor">Török Tibor</a> és <a href="/wiki/Nepar%C3%A1czki_Endre" title="Neparáczki Endre">Neparáczki Endre</a> archeogenetikusok mintegy harminc társukkal tanulmányt tettek közzé a Current Biology című nemzetközi szaklapban, amelyben a <a href="/wiki/Mitokondrium" title="Mitokondrium">mitokondriális</a> DNS genetikai vizsgálata alapján – korábbi kutatási eredményeiktől eltérően – kimutatták, hogy a honfoglaló magyarok magját képező népesség finnugor származású volt.<a href="#cite_note-Török-Neparáczki_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--57">[57]</a> 48 mintát vettek 19 honfoglaláskori „szállási” temetőből, illetve 65 mintát 9 köznépi temetőből. A genomot, vagyis a minták teljes örökítő információját vizsgálták, majd összevetették 2700 másik archaikus genommal. A vizsgálat legfontosabb megállapításai a következők voltak:<a href="#cite_note-Magyarságkutató-fordulat_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--58">[58]</a> <ul><li>A honfoglaló magnépesség genomja a mai népek közül a <a href="/wiki/Bask%C3%ADrok" title="Baskírok">baskírokhoz</a>, valamint a szibériai és volgai <a href="/wiki/Tat%C3%A1rok" title="Tatárok">tatárokhoz</a> hasonlít leginkább.</li> <li>Ugyanez a genom 50% <a href="/wiki/Manysik" title="Manysik">manysi</a> (<a href="/wiki/Finnugor_nyelvek" title="Finnugor nyelvek">finnugor</a>), 35% szarmata (<a href="/wiki/Indoir%C3%A1ni_nyelvek" title="Indoiráni nyelvek">indoiráni</a>) és 15% <a href="/wiki/Hsziungnuk" title="Hsziungnuk">hsziungnu</a> (ázsiai hun) keveredéseként modellezhető.</li></ul> Török Tibor (az SZTE Genetikai Tanszék és az <a href="/wiki/Magyars%C3%A1gkutat%C3%B3_Int%C3%A9zet" title="Magyarságkutató Intézet">Magyarságkutató Intézet</a> Archeogenetikai Kutatóközpontjának munkatársa) 2023 áprilisában Szentendrén egy konferencián így ismertette eredményeiket:<a href="#cite_note-Magyarságkutató-fordulat_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--58">[58]</a><a href="#cite_note-59">[59]</a> <blockquote class="idezet"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27252656"> <div> „Kiderült, hogy a manysik többszörösen közelebb állnak a honfoglalókhoz, mint a többi vizsgált nép. […] A manysik ősei lehettek ősei a honfoglalóknak, fordítva viszont ez nem igaz. A nyelvészeti hipotézis tehát ül. A honfoglaló magyarok magnépessége finnugor származású volt. Gyakorlatilag igazoltuk genetikailag a finnugor elméletet.” </div> <cite>– Török Tibor előadása<a href="#cite_note-60">[60]</a></cite> </blockquote> A genetikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a magyarok a honfoglalás előtt az Urál és az Azovi-tenger közötti sztyeppe-erdő övezetben keveredtek az iráni nyelvű korai szarmatákkal, amit a magyar nyelvben található iráni kölcsönszavak is alátámasztanak. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-IK8-1">↑ <a href="#cite_ref-IK8_1-0">a</a> <a href="#cite_ref-IK8_1-1">b</a> <a href="#cite_ref-IK8_1-2">c</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 8. o. </li> <li id="cite_note-2"><a href="#cite_ref-2">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://fr.scienceaq.com/Autres/1001104705.html">Large variation génétique sur la steppe pontique-caspienne</a>. fr.scienceaq.com . (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.) </li> <li id="cite_note-3"><a href="#cite_ref-3">↑</a> <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=ALANS&rft.aulast=Abaev&rft.aufirst=V.+I.&rft.date=26+August+2020&rft.pub=Brill&rft_id=https%3A%2F%2Freferenceworks.brillonline.com%2Fentries%2Fencyclopaedia-iranica-online%2Falans-COM_5117"><cite id="CITEREFAbaevBailey2020">Abaev, V. I. & Bailey, H. W. (26 August 2020), <a rel="nofollow" class="external text" href="https://referenceworks.brillonline.com/entries/encyclopaedia-iranica-online/alans-COM_5117">ALANS</a>, Brill, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://referenceworks.brillonline.com/entries/encyclopaedia-iranica-online/alans-COM_5117">https://referenceworks.brillonline.com/entries/encyclopaedia-iranica-online/alans-COM_5117</a>>. Hozzáférés ideje: 16 November 2023</cite> </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> <a href="#CITEREFUnterländer_et_al.2017">Unterländer et al. 2017</a>, p. 2 </li> <li id="cite_note-5"><a href="#cite_ref-5">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://trendfm.hu/adas/kozkincskereso-kovacs-oliverrel-93141">https://trendfm.hu/adas/kozkincskereso-kovacs-oliverrel-93141</a> </li> <li id="cite_note-6"><a href="#cite_ref-6">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár3">Istvánovits-Kulcsár3</a> 194. o. </li> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.britannica.com/topic/Sarmatian">Sarmatian | people</a>, Encyclopedia Britannica (2023. július 25.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Encyclopedia+Britannica&rft.atitle=Sarmatian+%26%23124%3B+people&rft.date=25+July+2023">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKozlovskaya2017-8"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEKozlovskaya2017_8-0">↑</a> <a href="#CITEREFKozlovskaya2017">Kozlovskaya 2017</a>. </li> <li id="cite_note-9"><a href="#cite_ref-9">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=jrVW9W9eiYMC&pg=PA105">Europe: A History</a> (angol nyelven). Oxford University Press, 105. o. (1996. november 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-820171-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-820171-7">ISBN 978-0-19-820171-7</a> „(...) "the Iranic Sarmatians, whose ability to assimilate into preceding Greek civilization created a brilliant new synthesis"”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Europe%3A+A+History&rft.date=1996&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.isbn=978-0-19-820171-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DjrVW9W9eiYMC%26pg%3DPA105">  </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=E6Z5AgAAQBAJ&pg=PA12">The Northwest Caucasus: Past, Present, Future</a> (angol nyelven). Routledge, 12. o. (2008. június 11.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-134-00249-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-134-00249-8">ISBN 978-1-134-00249-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Northwest+Caucasus%3A+Past%2C+Present%2C+Future&rft.date=11+June+2008&rft.pub=Routledge&rft.isbn=978-1-134-00249-8&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DE6Z5AgAAQBAJ%26pg%3DPA12">  "While the Sarmatians dominated the Meot lands, they were themselves assimilated and the language of the Meots, the predecessor of the modern Circassian dialects, survived." </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=XO8_DwAAQBAJ&pg=PT112">Croatia: Land, People, Culture Volume I</a> (angol nyelven). University of Toronto Press, 112. o. (1964. december 15.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4875-9676-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4875-9676-7">ISBN 978-1-4875-9676-7</a> „"On the shores of the Black Sea the Alans absorbed two Sarmatian peoples, the Siraci and Aorsi (...) Also, the Goths undoubtedly absorbed both Sarmatian and Slavic groups during their two centuries of rule over the steppe land"”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Croatia%3A+Land%2C+People%2C+Culture+Volume+I&rft.date=15+December+1964&rft.pub=University+of+Toronto+Press&rft.isbn=978-1-4875-9676-7&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DXO8_DwAAQBAJ%26pg%3DPT112">  </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=NP64BLqDQNIC">The Mainstream of Civilization</a> (angol nyelven). Harcourt Brace Jovanovich, 368. o. (1989. november 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-15-551579-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-15-551579-6">ISBN 978-0-15-551579-6</a> „"But the Slavic tribes survived the collapse of these empires, and gradually the remnants of the Avars, Sarmatians, and others were absorbed into the Slavic culture."”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Mainstream+of+Civilization&rft.date=1989&rft.pub=Harcourt+Brace+Jovanovich&rft.isbn=978-0-15-551579-6&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DNP64BLqDQNIC">  </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Slovene Studies. Society for Slovene Studies, 36. o. (1987. november 22.) „(..) For example, the ancient Scythians, Sarmatians (amongst others), and many other attested but now extinct peoples were assimilated in the course of history by Proto-Slavs.”</cite>  </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Ossetians, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=NwvoM-ZFoAgC">One Europe, Many Nations: A Historical Dictionary of European National Groups</a>, Praeger security international. Westport, Connecticut: Greenwood Publishing Group, 518. o. (2000. november 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780313309847" title="Speciális:Könyvforrások/9780313309847">ISBN 9780313309847</a> „The Ossetians, calling themselves Iristi and their homeland Iryston, are the most northerly of the Iranian peoples. [...] They are descended from a division of Sarmatians, the Alans, who were pushed out of the Terek River lowlands and into the Caucasus foothills by invading Huns in the fourth century A.D.”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=One+Europe%2C+Many+Nations%3A+A+Historical+Dictionary+of+European+National+Groups&rft.atitle=Ossetians&rft.date=2000&rft.pub=Greenwood+Publishing+Group&rft.place=Westport%2C+Connecticut&rft.series=Praeger+security+international&rft.isbn=9780313309847&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DNwvoM-ZFoAgC">  </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35617951/">https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35617951/</a> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETokhtasyev2005300-16"><a href="#cite_ref-FOOTNOTETokhtasyev2005300_16-0">↑</a> <a href="#CITEREFTokhtasyev2005">Tokhtasyev 2005</a>, 300. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTETokhtasyev2005296-17">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTETokhtasyev2005296_17-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTETokhtasyev2005296_17-1">b</a> <a href="#CITEREFTokhtasyev2005">Tokhtasyev 2005</a>, 296. o. </li> <li id="cite_note-IK10-18"><a href="#cite_ref-IK10_18-0">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 10. o. </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> <a href="#hely:Hérodotosz">Hérodotosz</a> IV. 117. o </li> <li id="cite_note-20"><a href="#cite_ref-20">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2018. november 22.) „Находки мечей и кинжалов скифо-сарматского времени из юго-западных предгорий Южного Урала (к вопросу об освоении территории и особенностях расселения кочевников)”. Oriental Studies 4, 24–31. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.22162/2619-0990-2018-37-3-24-31">10.22162/2619-0990-2018-37-3-24-31</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%D0%9D%D0%B0%D1%85%D0%BE%D0%B4%D0%BA%D0%B8+%D0%BC%D0%B5%D1%87%D0%B5%D0%B9+%D0%B8+%D0%BA%D0%B8%D0%BD%D0%B6%D0%B0%D0%BB%D0%BE%D0%B2+%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%84%D0%BE-%D1%81%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D1%81%D0%BA%D0%BE%D0%B3%D0%BE+%D0%B2%D1%80%D0%B5%D0%BC%D0%B5%D0%BD%D0%B8+%D0%B8%D0%B7+%D1%8E%D0%B3%D0%BE-%D0%B7%D0%B0%D0%BF%D0%B0%D0%B4%D0%BD%D1%8B%D1%85+%D0%BF%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%B8%D0%B9+%D0%AE%D0%B6%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D0%BE+%D0%A3%D1%80%D0%B0%D0%BB%D0%B0+%28%D0%BA+%D0%B2%D0%BE%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%83+%D0%BE%D0%B1+%D0%BE%D1%81%D0%B2%D0%BE%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D0%B8+%D1%82%D0%B5%D1%80%D1%80%D0%B8%D1%82%D0%BE%D1%80%D0%B8%D0%B8+%D0%B8+%D0%BE%D1%81%D0%BE%D0%B1%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D1%81%D1%82%D1%8F%D1%85+%D1%80%D0%B0%D1%81%D1%81%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D1%8F+%D0%BA%D0%BE%D1%87%D0%B5%D0%B2%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%BE%D0%B2%29&rft.jtitle=Oriental+Studies&rft.date=2018&rft.volume=4&rft.pages=24%E2%80%9331&rft_id=info:doi/10.22162%2F2619-0990-2018-37-3-24-31">  </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> <a href="#hely:Hérodotosz">Hérodotosz</a> IV. 120. o. </li> <li id="cite_note-IK9-22">↑ <a href="#cite_ref-IK9_22-0">a</a> <a href="#cite_ref-IK9_22-1">b</a> <a href="#cite_ref-IK9_22-2">c</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 9. o. </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2023. április 22.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://astanatimes.com/2023/04/archeologists-discover-golden-artifacts-in-abai-regions-bozai-burial-ground/">Archeologists Discover Golden Artifacts in Abai Region's Bozai Burial Ground</a>” (angol nyelven). The Astana Times.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Archeologists+Discover+Golden+Artifacts+in+Abai+Region%27s+Bozai+Burial+Ground&rft.jtitle=The+Astana+Times&rft.date=22+April+2023&rft_id=https%3A%2F%2Fastanatimes.com%2F2023%2F04%2Farcheologists-discover-golden-artifacts-in-abai-regions-bozai-burial-ground%2F">  </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2016. november 22.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://cyberleninka.ru/article/n/the-golden-people-of-kazakhstan.pdf">THE "GOLDEN PEOPLE" OF KAZAKHSTAN</a>”. World Science, 46. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=THE+%22GOLDEN+PEOPLE%22+OF+KAZAKHSTAN&rft.jtitle=World+Science&rft.date=2016&rft_id=https%3A%2F%2Fcyberleninka.ru%2Farticle%2Fn%2Fthe-golden-people-of-kazakhstan.pdf">  </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=GWcjhsRCWG4C&pg=PA39">The Golden Deer of Eurasia: Scythian and Sarmatian Treasures from the Russian Steppes : the State Hermitage, Saint Petersburg, and the Archaeological Museum, Ufa</a> (angol nyelven). Metropolitan Museum of Art, 39. o. (2000. november 22.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-87099-959-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-87099-959-8">ISBN 978-0-87099-959-8</a> „In skull shape and facial structure, the Filippovka specimens differ considerably from remains of Scythians and Volga River-area Sarmatians. The Filipovka skulls most closely resemble those of Saka from Kazakhstan and the Aral Sea region, and those of the Usuns from Eastern Kazhakhstan.”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Golden+Deer+of+Eurasia%3A+Scythian+and+Sarmatian+Treasures+from+the+Russian+Steppes+%3A+the+State+Hermitage%2C+Saint+Petersburg%2C+and+the+Archaeological+Museum%2C+Ufa&rft.date=2000&rft.pub=Metropolitan+Museum+of+Art&rft.isbn=978-0-87099-959-8&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DGWcjhsRCWG4C%26pg%3DPA39">  </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mordvintseva-2013">Mordvintseva. The Sarmatians: The Creation of Archaeological Evidence. Oxford Journal of Archaeology, 203–219. o. (2013)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Sarmatians%3A+The+Creation+of+Archaeological+Evidence&rft.aulast=Mordvintseva&rft.date=2013&rft.pub=Oxford+Journal+of+Archaeology">  </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Valeriya Kozlovskaya. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=hcwnDwAAQBAJ&redir_esc=y">. The Northern Black Sea in Antiquity: networks, connectivity, and cultural interactions</a> (angol nyelven). Cambridge University Press (2017). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-107-01951-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-107-01951-5">ISBN 978-1-107-01951-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=.+The+Northern+Black+Sea+in+Antiquity%3A+networks%2C+connectivity%2C+and+cultural+interactions&rft.au=Valeriya++Kozlovskaya&rft.date=2017&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.isbn=978-1-107-01951-5&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DhcwnDwAAQBAJ%26redir_esc%3Dy">  </li> <li id="cite_note-28"><a href="#cite_ref-28">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2010. november 22.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/20627646">New Excavations of the Early Nomadic Burial Ground at Filippovka (Southern Ural Region, Russia)</a>”. American Journal of Archaeology 114 (1), 141. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3764/aja.114.1.129">10.3764/aja.114.1.129</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0002-9114">0002-9114</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/20627646">20627646</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=New+Excavations+of+the+Early+Nomadic+Burial+Ground+at+Filippovka+%28Southern+Ural+Region%2C+Russia%29&rft.jtitle=American+Journal+of+Archaeology&rft.date=2010&rft.volume=114&rft.issue=1&rft.issn=0002-9114&rft_id=info:doi/10.3764%2Faja.114.1.129&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.jstor.org%2Fstable%2F20627646">  </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sz. Kispál Magdolna. Ugor Török érintkezés, 49-65.. o.</cite>  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEOlbrycht2000-30">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEOlbrycht2000_30-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEOlbrycht2000_30-1">b</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEOlbrycht2000_30-2">c</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEOlbrycht2000_30-3">d</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEOlbrycht2000_30-4">e</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEOlbrycht2000_30-5">f</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEOlbrycht2000_30-6">g</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEOlbrycht2000_30-7">h</a> <a href="#CITEREFOlbrycht2000">Olbrycht 2000</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMelyukova1990-31">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMelyukova1990_31-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMelyukova1990_31-1">b</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMelyukova1990_31-2">c</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMelyukova1990_31-3">d</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMelyukova1990_31-4">e</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMelyukova1990_31-5">f</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMelyukova1990_31-6">g</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEMelyukova1990_31-7">h</a> <a href="#CITEREFMelyukova1990">Melyukova 1990</a>. </li> <li id="cite_note-Y141-32"><a href="#cite_ref-Y141_32-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2010. november 22.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/20627646">New Excavations of the Early Nomadic Burial Ground at Filippovka (Southern Ural Region, Russia)</a>”. American Journal of Archaeology 114 (1), 141. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.3764/aja.114.1.129">10.3764/aja.114.1.129</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0002-9114">0002-9114</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/20627646">20627646</a>. „with artifacts found in other barrows, afford us the opportunity to refine the chronology of each object and of the site as a whole and to date it to the second half of the fifth through the fourth centuries B.C.E. (...) Filippovka cemetery is a transition site between the Sauromation and the Sarmatian epochs.”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=New+Excavations+of+the+Early+Nomadic+Burial+Ground+at+Filippovka+%28Southern+Ural+Region%2C+Russia%29&rft.jtitle=American+Journal+of+Archaeology&rft.date=2010&rft.volume=114&rft.issue=1&rft.issn=0002-9114&rft_id=info:doi/10.3764%2Faja.114.1.129&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.jstor.org%2Fstable%2F20627646">  </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2022. november 22.) „Sarmatian Goddess with Two Horses”. RSUH/RGGU Bulletin. "Literary Theory. Linguistics. Cultural Studies" Series (7), 211–224. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.28995/2686-7249-2022-7-211-224">10.28995/2686-7249-2022-7-211-224</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sarmatian+Goddess+with+Two+Horses&rft.jtitle=RSUH%2FRGGU+Bulletin.+%22Literary+Theory.+Linguistics.+Cultural+Studies%22+Series&rft.date=2022&rft.issue=7&rft.pages=211%E2%80%93224&rft_id=info:doi/10.28995%2F2686-7249-2022-7-211-224">  </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.myvirtualmuseum.ru/text/moscow/gim/greekgold.htm">Moscow State Historical Museum</a>. www.myvirtualmuseum.ru </li> <li id="cite_note-IK11-35">↑ <a href="#cite_ref-IK11_35-0">a</a> <a href="#cite_ref-IK11_35-1">b</a> <a href="#cite_ref-IK11_35-2">c</a> <a href="#cite_ref-IK11_35-3">d</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 11. o. </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <a href="#hely:Sztrabón">Sztrabón</a> 324. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBatty2007225-236-37">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBatty2007225-236_37-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBatty2007225-236_37-1">b</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBatty2007225-236_37-2">c</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBatty2007225-236_37-3">d</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBatty2007225-236_37-4">e</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEBatty2007225-236_37-5">f</a> <a href="#CITEREFBatty2007">Batty 2007</a>, 225-236. o. </li> <li id="cite_note-IK17-38">↑ <a href="#cite_ref-IK17_38-0">a</a> <a href="#cite_ref-IK17_38-1">b</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 17. o. </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> <a href="#hely:Sztrabón">Sztrabón</a> 539. o. </li> <li id="cite_note-40"><a href="#cite_ref-40">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 18. o. </li> <li id="cite_note-IK26-41">↑ <a href="#cite_ref-IK26_41-0">a</a> <a href="#cite_ref-IK26_41-1">b</a> <a href="#cite_ref-IK26_41-2">c</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 26. o. </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> TACITUS Hist. I. 79. </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 21. o. </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 24. o. </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 25. o. </li> <li id="cite_note-IK42-46"><a href="#cite_ref-IK42_46-0">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár">Istvánovits-Kulcsár</a> 42. o. </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits-Kulcsár2">Istvánovits-Kulcsár2</a> 203. o. </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits">Istvánovits</a> 38. o. </li> <li id="cite_note-49"><a href="#cite_ref-49">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits">Istvánovits</a> 39. o. </li> <li id="cite_note-I40-50">↑ <a href="#cite_ref-I40_50-0">a</a> <a href="#cite_ref-I40_50-1">b</a> <a href="#hely:Istvánovits">Istvánovits</a> 40. o. </li> <li id="cite_note-I41-51">↑ <a href="#cite_ref-I41_51-0">a</a> <a href="#cite_ref-I41_51-1">b</a> <a href="#cite_ref-I41_51-2">c</a> <a href="#hely:Istvánovits">Istvánovits</a> 41. o. </li> <li id="cite_note-I42-52">↑ <a href="#cite_ref-I42_52-0">a</a> <a href="#cite_ref-I42_52-1">b</a> <a href="#cite_ref-I42_52-2">c</a> <a href="#hely:Istvánovits">Istvánovits</a> 42. o. </li> <li id="cite_note-I43-53">↑ <a href="#cite_ref-I43_53-0">a</a> <a href="#cite_ref-I43_53-1">b</a> <a href="#cite_ref-I43_53-2">c</a> <a href="#hely:Istvánovits">Istvánovits</a> 43. o. </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> <a href="#hely:Ammianus">Ammianus</a> 145–146. o. </li> <li id="cite_note-I45-55">↑ <a href="#cite_ref-I45_55-0">a</a> <a href="#cite_ref-I45_55-1">b</a> <a href="#cite_ref-I45_55-2">c</a> <a href="#hely:Istvánovits_45._o.">Istvánovits 45. o.</a> </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> <a href="#hely:Istvánovits">Istvánovits</a> 46. o. </li> <li id="cite_note-Török-Neparáczki_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--57"><a href="#cite_ref-Török-Neparáczki_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_57-0">↑</a> <a href="#hely:Török-Neparáczki">Török-Neparáczki</a> </li> <li id="cite_note-Magyarságkutató-fordulat_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--58">↑ <a href="#cite_ref-Magyarságkutató-fordulat_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_58-0">a</a> <a href="#cite_ref-Magyarságkutató-fordulat_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_58-1">b</a> <a href="#hely:Magyarságkutató-fordulat">Magyarságkutató-fordulat</a> </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.youtube.com/watch?v=DE4VFK8obFs">https://www.youtube.com/watch?v=DE4VFK8obFs</a> </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.youtube.com/watch?v=DE4VFK8obFs">https://www.youtube.com/watch?v=DE4VFK8obFs</a> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="#back:Ammianus">↑</a> Ammianus: <a href="/wiki/Ammianus_Marcellinus" title="Ammianus Marcellinus">Ammianus Marcellinus</a>: Róma története. Budapest: Európa. 1993. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630755513" title="Speciális:Könyvforrások/9630755513">ISBN 963 07 5551 3</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.au=Ammianus+Marcellinus&rft.btitle=R%C3%B3ma+t%C3%B6rt%C3%A9nete&rft.date=1993&rft.genre=book&rft.isbn=963+07+5551+3&rft.place=Budapest&rft.pub=Eur%C3%B3pa&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a href="#back:Hérodotosz">↑</a> Hérodotosz: <a href="/wiki/H%C3%A9rodotosz" title="Hérodotosz">Hérodotosz</a>: A görög-perzsa háború. <a href="/wiki/Murak%C3%B6zy_Gyula" title="Muraközy Gyula">Muraközy Gyula</a> (ford). Budapest: (kiadó nélkül). 1989. <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.au=H%C3%A9rodotosz&rft.btitle=A+g%C3%B6r%C3%B6g-perzsa+h%C3%A1bor%C3%BA&rft.date=1989&rft.genre=book&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a href="#back:Istvánovits-Kulcsár2">↑</a> Istvánovits-Kulcsár2: Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://josamuzeum.pazirikkft.hu:8080/publikaciok/istv_kul2006.pdf">Az elsô szarmaták az Alföldön: (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról).</a> Nyíregyháza: Jósa András Múzeum. <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.au=Istv%C3%A1novits+Eszter&rft.au=Kulcs%C3%A1r+Val%C3%A9ria&rft.btitle=Az+els%C3%B4+szarmat%C3%A1k+az+Alf%C3%B6ld%C3%B6n%3A+%28Gondolatok+a+K%C3%A1rp%C3%A1t-medencei+jazig+foglal%C3%A1sr%C3%B3l%29&rft.genre=book&rft.place=Ny%C3%ADregyh%C3%A1za&rft.pub=J%C3%B3sa+Andr%C3%A1s+M%C3%BAzeum&rft_id=http%3A%2F%2Fjosamuzeum.pazirikkft.hu%3A8080%2Fpublikaciok%2Fistv_kul2006.pdf&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a href="#back:Istvánovits-Kulcsár3">↑</a> Istvánovits-Kulcsár3: Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://acta.bibl.u-szeged.hu/62675/1/regeszeti_monografiak_005_191-226.pdf">Szarmaták a Kárpát-medencében.</a> Szeged: acta.bibl.u-szeged.hu. <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.au=Istv%C3%A1novits+Eszter&rft.au=Kulcs%C3%A1r+Val%C3%A9ria&rft.btitle=Szarmat%C3%A1k+a+K%C3%A1rp%C3%A1t-medenc%C3%A9ben&rft.genre=book&rft.place=Szeged&rft.pub=acta.bibl.u-szeged.hu&rft_id=https%3A%2F%2Facta.bibl.u-szeged.hu%2F62675%2F1%2Fregeszeti_monografiak_005_191-226.pdf&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a href="#back:Magyarságkutató-fordulat">↑</a> Magyarságkutató-fordulat: Borbás Barna: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.valaszonline.hu/2023/08/02/magyarsagkutato-intezet-kasler-miklos-konszolidacio/">„Genetikailag igazoltuk a finnugor elméletet” – nagy fordulatokkal tér vissza a Magyarságkutató Intézet.</a> valaszonline.hu (2023. augusztus 2.)</li> <li><a href="#back:Matyszak">↑</a> Matyszak: <a href="/w/index.php?title=Philip_Matyszak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Philip Matyszak (a lap nem létezik)">Philip Matyszak</a>: Az ókori világ elfeledett népei. Budapest: Lingea. 2022. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789635050970" title="Speciális:Könyvforrások/9789635050970">ISBN 978-963-505-097-0</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.au=Philip+Matyszak&rft.btitle=Az+%C3%B3kori+vil%C3%A1g+elfeledett+n%C3%A9pei&rft.date=2022&rft.genre=book&rft.isbn=978-963-505-097-0&rft.place=Budapest&rft.pub=Lingea&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a href="#back:Szarmaták_az_Alföldön">↑</a> Szarmaták az Alföldön: Havassy Péter (szerk) – Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mek.oszk.hu/07500/07598/07598.pdf">Jazigok, roxolánok, alánok: Szarmaták az Alföldön.</a> Gyula: Erkel Ferenc Múzeum. 1998. = Gyulai katalógusok, 6. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630364328" title="Speciális:Könyvforrások/9630364328">ISBN 963 03 6432 8</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.au=Havassy+P%C3%A9ter+%28szerk%29&rft.au=Istv%C3%A1novits+Eszter&rft.au=Kulcs%C3%A1r+Val%C3%A9ria&rft.btitle=Jazigok%2C+roxol%C3%A1nok%2C+al%C3%A1nok%3A+Szarmat%C3%A1k+az+Alf%C3%B6ld%C3%B6n&rft.date=1998&rft.genre=book&rft.isbn=963+03+6432+8&rft.issue=6&rft.place=Gyula&rft.pub=Erkel+Ferenc+M%C3%BAzeum&rft.series=Gyulai+katal%C3%B3gusok&rft_id=https%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F07500%2F07598%2F07598.pdf&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988">  <ul><li><a href="#back:Istvánovits-Kulcsár">↑</a> Istvánovits-Kulcsár: Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mek.oszk.hu/07500/07598/07598.pdf">Vázlat a szarmaták sztyeppei történetéhez</a>. In Havassy Péter (szerk) – Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: Jazigok, roxolánok, alánok: Szarmaták az Alföldön. Gyula: Erkel Ferenc Múzeum. 1998. = Gyulai katalógusok, 6. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630364328" title="Speciális:Könyvforrások/9630364328">ISBN 963 03 6432 8</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.atitle=V%C3%A1zlat+a+szarmat%C3%A1k+sztyeppei+t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez&rft.au=Havassy+P%C3%A9ter+%28szerk%29&rft.au=Istv%C3%A1novits+Eszter&rft.au=Kulcs%C3%A1r+Val%C3%A9ria&rft.btitle=Jazigok%2C+roxol%C3%A1nok%2C+al%C3%A1nok%3A+Szarmat%C3%A1k+az+Alf%C3%B6ld%C3%B6n&rft.date=1998&rft.genre=book&rft.isbn=963+03+6432+8&rft.issue=6&rft.place=Gyula&rft.pub=Erkel+Ferenc+M%C3%BAzeum&rft.series=Gyulai+katal%C3%B3gusok&rft_id=https%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F07500%2F07598%2F07598.pdf&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a href="#back:Istvánovits">↑</a> Istvánovits: Istvánovits Eszter: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mek.oszk.hu/07500/07598/07598.pdf">Szarmaták a Kárpát-medencében</a>. In Havassy Péter (szerk) – Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: Jazigok, roxolánok, alánok: Szarmaták az Alföldön. Gyula: Erkel Ferenc Múzeum. 1998. = Gyulai katalógusok, 6. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630364328" title="Speciális:Könyvforrások/9630364328">ISBN 963 03 6432 8</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.atitle=Szarmat%C3%A1k+a+K%C3%A1rp%C3%A1t-medenc%C3%A9ben&rft.au=Havassy+P%C3%A9ter+%28szerk%29&rft.au=Istv%C3%A1novits+Eszter&rft.au=Kulcs%C3%A1r+Val%C3%A9ria&rft.btitle=Jazigok%2C+roxol%C3%A1nok%2C+al%C3%A1nok%3A+Szarmat%C3%A1k+az+Alf%C3%B6ld%C3%B6n&rft.date=1998&rft.genre=book&rft.isbn=963+03+6432+8&rft.issue=6&rft.place=Gyula&rft.pub=Erkel+Ferenc+M%C3%BAzeum&rft.series=Gyulai+katal%C3%B3gusok&rft_id=https%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F07500%2F07598%2F07598.pdf&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a href="#back:Vörös">↑</a> Vörös: Vörös Gabriella: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mek.oszk.hu/07500/07598/07598.pdf">Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban</a>. In Havassy Péter (szerk) – Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: Jazigok, roxolánok, alánok: Szarmaták az Alföldön. Gyula: Erkel Ferenc Múzeum. 1998. = Gyulai katalógusok, 6. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9630364328" title="Speciális:Könyvforrások/9630364328">ISBN 963 03 6432 8</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.atitle=Telep%C3%BCl%C3%A9sszerkezet+%C3%A9s+%C3%A9letm%C3%B3d+az+alf%C3%B6ldi+szarmat%C3%A1k+falvaiban&rft.au=Havassy+P%C3%A9ter+%28szerk%29&rft.au=Istv%C3%A1novits+Eszter&rft.au=Kulcs%C3%A1r+Val%C3%A9ria&rft.btitle=Jazigok%2C+roxol%C3%A1nok%2C+al%C3%A1nok%3A+Szarmat%C3%A1k+az+Alf%C3%B6ld%C3%B6n&rft.date=1998&rft.genre=book&rft.isbn=963+03+6432+8&rft.issue=6&rft.place=Gyula&rft.pub=Erkel+Ferenc+M%C3%BAzeum&rft.series=Gyulai+katal%C3%B3gusok&rft_id=https%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F07500%2F07598%2F07598.pdf&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li></ul></li> <li><a href="#back:Sztrabón">↑</a> Sztrabón: <a href="/wiki/Sztrab%C3%B3n" title="Sztrabón">Sztrabón</a>: Geógraphika. (magyarul) Budapest: Gondolat. 1977. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963280533X" title="Speciális:Könyvforrások/963280533X">ISBN 963 280 533 X</a> <span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3ASzarmat%C3%A1k&rft.au=Sztrab%C3%B3n&rft.btitle=Ge%C3%B3graphika&rft.date=1977&rft.genre=book&rft.isbn=963+280+533+X&rft.place=Budapest&rft.pub=Gondolat&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"> </li> <li><a href="#back:Török-Neparáczki">↑</a> Török-Neparáczki: <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_Tibor" title="Török Tibor">Török Tibor</a> – <a href="/wiki/Nepar%C3%A1czki_Endre" title="Neparáczki Endre">Neparáczki Endre</a> – Maróti Zoltán – Gál Szilárd Sándor – Tomka Péter – Schütz Oszkár: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cell.com/current-biology/fulltext/S0960-9822(22)00732-1?_returnURL=https%3A%2F%2Flinkinghub.elsevier.com%2Fretrieve%2Fpii%2FS0960982222007321%3Fshowall%3Dtrue">The genetic origin of Huns, Avars, and conquering Hungarians.</a> Current Biology, XXXII. évf. 13. sz. (2022. július 11.) Hozzáférés: 2024. május 18.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Sarmatians" class="extiw" title="en:Sarmatians">Sarmatians</a> című angol Wikipédia-szócikk <a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Sarmatians?oldid=1219777098">ezen változatának</a> fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf3473.pdf">Alföldi András (1943): Keletmagyarország a római korban. Pp. 1–93. In Deér József és Gáldi László (szerk.): Magyarok és románok. I. kötet. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1943. Budapest</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150623235012/http://press.princeton.edu/B_ATLAS/BATL084_.pdf">Braund, D. and Braund, D. (1996): Map 84 Maeotis. Pp. 1201–1212. In Talbert, R. J. A. (ed.): Map-by-map Directory to accompany Barrington Atlas of the Greek and Roman World. With a digital version of the atlas gazetteer. (2000.) Princeton</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bulgari-istoria-2010.com/booksRu/hazarskii_almanah_tom_2.pdf">Бубенок, О. Б. и Радивилов, Д. А. (2004): Народ ал-арсийа в Хазарии (из истории хазаро-хорезмских связей). Pp. 5–18. In Михеев, В. К. (гл. ред.): Хазарский альманах. Тom 2. Киев, Харьков, Москва</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20161203071224/http://www.csen.org/Pubs_Sales_Reviews/Nomads/Nomad-188579-00-2.pdf">Davis-Kimball, J., Bashilov, V. A. and Yablonsky, L. T. (eds.) (1995): Nomads of the Eurasian steppes in the Early Iron Age. Berkeley</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://openresearch-repository.anu.edu.au/bitstream/1885/10659/2/02Whole_Gardiner-Garden.pdf">Gardiner-Garden, J. R. (1986): Ancient literary conceptions of Eastern Scythian ethnography from the 7th to the 2nd century B.C. A thesis submitted for the degree of Doctor of Philosophy at the Australian National University</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://vfek.vfmk.hu/adat/00000097.html">Gyárfás István (1870): A jász-kunok története. Első kötet: Az ősidőktől kezdve a magyaroknak Ázsiából kiindulásaig. ……884-ig Kr. u. Kecskemét</a></li> <li>Hajdú Péter, Kristó Gyula és Róna-Tas András (szerk.) (1976): Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. I/2. Budapest.</li> <li>Harmatta János (1997): A magyarok nevei a görög nyelvű forrásokban. Pp. 129–130. In Kovács László és Veszprémy László (szerk.): Honfoglalás és nyelvészet. A honfoglalásról sok szemmel III. Budapest. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9635061080" title="Speciális:Könyvforrások/9635061080">ISBN 963 506 108 0</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/07500/07579/07579.pdf">Havassy Péter (szerk.) (1996): Zúduló sasok. Új Honfoglalók – besenyők, kunok, jászok – a középkori Alföldön és a Mezőföldön. Gyulai katalógusok 2.</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://josamuzeum.hu/publikaciok/istv_kul2006.pdf">Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria (2007): Az első szarmaták az Alföldön. (Gondolatok a Kárpát-medencei jazig foglalásról) A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2006 48: 203–237.</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080506011635/http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/7404.html">Kuzsinszky Bálint (2001): Sarmatae. In Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon. (Elektronikus dokumentum.) Budapest</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://nemzeti.net/contents/library/01-SZKITIAC.pdf">Littleton, C. S. és Malcor, L. A. (2005): Az Arthur királyról, a Kerekasztal lovagjairól és a Szent Grálról szóló legendák eredetének radikális felülvizsgálata. Debrecen</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mtdaportal.extra.hu/books/nemeth_gyula_attila_es_a_hunjai.pdf">Németh Gyula (szerk.) (1940): Attila és hunjai. Budapest</a></li> <li>Pekkanen, T. (1973): On the Oldest Relationship between Hungarians and Sarmatians: from Spali to Asphali. Ural-Altaische Jahrbücher 45: 1–64.</li> <li>Pohl, W. (1988): Die Awaren. Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567–822 n. Chr. München</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/7405.html">Pozder Károly (2001): Sarmatia. In Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon. (Elektronikus dokumentum.) Budapest</a></li> <li>Ptolemaios in Stevenson, E. L. (1991): Claudius Ptolemy: The Geography. Translated and edited by Edward Luther Stevenson. New York, Dover Publications, INC.</li> <li>Róna-Tas András (1997): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20161009221323/http://dl.yazdanpress.ir/BOOKS/HISTORY%20AND%20GEOGRAPHY/The_Cambridge_History_of_Early_Inner_Asia(marked).pdf">Sinor, D. (ed.) (1990): The Cambridge History of Early Inner Asia. Cambridge</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.persee.fr/doc/dha_0755-7256_1980_num_6_1_1405">Smirnov, K. F. (1980): Sauromates et Sarmates. Dialogues d’histoire ancienne 6: 139–154.</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180922140052/https://dokumen.tips/download/link/tadeusz-sulimirski-the-sarmatians">Sulimirski, T. (1970): The Sarmatians. In Glyn, D. (ed.): Ancient Peoples and Places. Volume seventy-three. New York, Washington</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mtda.hu/books/szasz_bela_a_hunok_tortenete.pdf">Szász Béla (1943): A hunok története. Attila nagykirály. Bartha Miklós Társaság magyar történeti szakosztályának kiadványai V. Budapest</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/15500/15503/">Szombathy Ignácz (1875): Kutfőtöredékek a magyarok történelme jász korszakához (Kr. e. 112–378. Kr. u.) a metanasta jászok magyar nemzetiségének megállapításával. Győr.</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/14700/14739/">Télfy János (1863): Magyarok őstörténete. Görög források a scythák történetéhez. Pest</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/vasary.htm">http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/vasary.htm</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160325080144/http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/vasary.htm">Archiválva</a> 2016. március 25-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160405154341/http://www.pontos.dk/publications/books/bss-1-files/BSS1_18_Vinogradov.pdf">Vinogradov, Ju. A. (2003): Two Waves of Sarmatian Migrations in the Black Sea Steppes during the Pre-Roman Period. Pp. 217–226. In Bilde, P. G., Højte, J. M. and Stolba, V. F. (eds): The Cauldron of Ariantas, Studies Presented to A. N. Sceglov on the Occasion of His 70th Birthday. Black Sea Studies 1. Aarhus</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek">Kapcsolódó szócikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/A_K%C3%A1rp%C3%A1t-medence_t%C3%B6rt%C3%A9nete_a_honfoglal%C3%A1sig" title="A Kárpát-medence története a honfoglalásig">A Kárpát-medence története a honfoglalásig</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Ukrajna_történelme" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:Ukrajna_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="Sablon:Ukrajna története">Sablon:Ukrajna története</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Ukrajna_t%C3%B6rt%C3%A9nete">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Ukrajna_t%C3%B6rt%C3%A9nete">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Ukrajna_t%C3%B6rt%C3%A9nete&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Ukrajna_történelme" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Ukrajna_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Ukrajna történelme">Ukrajna történelme</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Őskor és ókor (Kr. u. 300-ig)</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Paleolitikum_Ukrajn%C3%A1ban&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paleolitikum Ukrajnában (a lap nem létezik)">Paleolitikum</a> •  <a href="/w/index.php?title=Mezolitikum_Ukrajn%C3%A1ban&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mezolitikum Ukrajnában (a lap nem létezik)">Mezolitikum</a> •  <a href="/w/index.php?title=Neolitikum_Ukrajn%C3%A1ban&action=edit&redlink=1" class="new" title="Neolitikum Ukrajnában (a lap nem létezik)">Neolitikum</a> •  <a href="/w/index.php?title=Tripoljei_kult%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tripoljei kultúra (a lap nem létezik)">Tripoljei kultúra</a> •  <a href="/wiki/Kimmerek" title="Kimmerek">Kimmerek</a> •  <a href="/wiki/Szk%C3%ADt%C3%A1k" title="Szkíták">Szkíták</a> •  <a class="mw-selflink selflink">Szarmaták</a> •  <a href="/w/index.php?title=Antik_v%C3%A1rosok_a_Fekete-tenger_partvid%C3%A9k%C3%A9n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Antik városok a Fekete-tenger partvidékén (a lap nem létezik)">Antik városok a Fekete-tenger partvidékén</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Korai középkor (300–1240) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Emblem_of_Kievan_Rus.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8f/Emblem_of_Kievan_Rus.svg/38px-Emblem_of_Kievan_Rus.svg.png" decoding="async" width="38" height="38" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8f/Emblem_of_Kievan_Rus.svg/57px-Emblem_of_Kievan_Rus.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8f/Emblem_of_Kievan_Rus.svg/76px-Emblem_of_Kievan_Rus.svg.png 2x" data-file-width="365" data-file-height="365" /></a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Hantok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hantok (a lap nem létezik)">Hantok</a> •  <a href="/wiki/Antok" title="Antok">Antok</a> •  <a href="/wiki/Hunok" title="Hunok">Hunok</a> •  <a href="/wiki/Vendek" title="Vendek">Vendek</a> •  <a href="/w/index.php?title=Keleti_szl%C3%A1vok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Keleti szlávok (a lap nem létezik)">Keleti szlávok</a> •  <a href="/wiki/Kaz%C3%A1r_Birodalom" title="Kazár Birodalom">Kazár Birodalom</a> •  <a href="/wiki/Kijevi_Rusz" title="Kijevi Rusz">Kijevi Rusz</a> •  <a href="/wiki/Kunok" title="Kunok">kunok</a> •  <a href="/w/index.php?title=Theodoroi_fejedelems%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Theodoroi fejedelemség (a lap nem létezik)">Theodoroi fejedelemség</a> •  <a href="/w/index.php?title=Chersonesos&action=edit&redlink=1" class="new" title="Chersonesos (a lap nem létezik)">Chersonesos</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Érett középkor (1240–1569) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Alex_K_Halych-Volhynia.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Alex_K_Halych-Volhynia.svg/34px-Alex_K_Halych-Volhynia.svg.png" decoding="async" width="34" height="41" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Alex_K_Halych-Volhynia.svg/51px-Alex_K_Halych-Volhynia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2d/Alex_K_Halych-Volhynia.svg/68px-Alex_K_Halych-Volhynia.svg.png 2x" data-file-width="355" data-file-height="428" /></a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Halics%E2%80%93Volh%C3%ADniai_Fejedelems%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Halics–Volhíniai Fejedelemség (a lap nem létezik)">Halics–Volhíniai Fejedelemség</a> •  <a href="/wiki/Kijevi_Rusz" title="Kijevi Rusz">Kijevi Fejedelemség (Rusz)</a> •  <a href="/wiki/Litv%C3%A1n_Nagyfejedelems%C3%A9g" title="Litván Nagyfejedelemség">Litván Nagyfejedelemség</a> •  <a href="/wiki/Lengyelorsz%C3%A1g" title="Lengyelország">Lengyel Királyság</a> •  <a href="/wiki/Arany_Horda" title="Arany Horda">Arany Horda</a> •  <a href="/wiki/Kr%C3%ADmi_Tat%C3%A1r_K%C3%A1ns%C3%A1g" title="Krími Tatár Kánság">Krími Tatár Kánság</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kozákság (1569–1775) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Herb_Viyska_Zaporozkoho.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1c/Herb_Viyska_Zaporozkoho.svg/36px-Herb_Viyska_Zaporozkoho.svg.png" decoding="async" width="36" height="45" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1c/Herb_Viyska_Zaporozkoho.svg/54px-Herb_Viyska_Zaporozkoho.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1c/Herb_Viyska_Zaporozkoho.svg/72px-Herb_Viyska_Zaporozkoho.svg.png 2x" data-file-width="653" data-file-height="810" /></a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Zaporizzsjai_koz%C3%A1kok" title="Zaporizzsjai kozákok">Zaporizzsjai Szics</a> •  <a href="/w/index.php?title=Rzecz_Pospolita&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rzecz Pospolita (a lap nem létezik)">Rzecz Pospolita</a> •  <a href="/wiki/Koz%C3%A1k%E2%80%93lengyel_h%C3%A1bor%C3%BA_(1648%E2%80%9354)" title="Kozák–lengyel háború (1648–54)">Hmelnyiscsina</a> •  <a href="/w/index.php?title=Hetmanscsina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hetmanscsina (a lap nem létezik)">Hetmanscsina</a> •  <a href="/w/index.php?title=Kolijivscsina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kolijivscsina (a lap nem létezik)">Kolijivscsina</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Újkor (1775–1917) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_arms_of_the_Kievan_Principality_(10th%E2%80%9313th_century).svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Coat_of_arms_of_the_Kievan_Principality_%2810th%E2%80%9313th_century%29.svg/34px-Coat_of_arms_of_the_Kievan_Principality_%2810th%E2%80%9313th_century%29.svg.png" decoding="async" width="34" height="41" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Coat_of_arms_of_the_Kievan_Principality_%2810th%E2%80%9313th_century%29.svg/51px-Coat_of_arms_of_the_Kievan_Principality_%2810th%E2%80%9313th_century%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Coat_of_arms_of_the_Kievan_Principality_%2810th%E2%80%9313th_century%29.svg/68px-Coat_of_arms_of_the_Kievan_Principality_%2810th%E2%80%9313th_century%29.svg.png 2x" data-file-width="501" data-file-height="604" /></a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Orosz_Birodalom" title="Orosz Birodalom">Orosz Birodalom</a>: <a href="/w/index.php?title=Kisoroszorsz%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kisoroszország (a lap nem létezik)">Kisoroszország</a> •  <a href="/w/index.php?title=Szlobozsanscsina&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szlobozsanscsina (a lap nem létezik)">Szlobozsanscsina</a> •  <a href="/wiki/Novorosszija_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_r%C3%A9gi%C3%B3)" title="Novorosszija (történelmi régió)">Novorosszija</a> •  <a href="/w/index.php?title=Kub%C3%A1n_(r%C3%A9gi%C3%B3)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kubán (régió) (a lap nem létezik)">Kubán</a>  •     <a href="/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom" title="Oszmán Birodalom">Oszmán Birodalom</a>: <a href="/w/index.php?title=Csortomlini_Szics&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csortomlini Szics (a lap nem létezik)">Csortomlini Szics</a> •  <a href="/w/index.php?title=Oleski_Szics&action=edit&redlink=1" class="new" title="Oleski Szics (a lap nem létezik)">Oleski Szics</a> •  <a href="/w/index.php?title=Dunai_Szics&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dunai Szics (a lap nem létezik)">Dunai Szics</a>  •     <a href="/wiki/Habsburg_Birodalom" title="Habsburg Birodalom">Habsburg Birodalom</a>: <a href="/wiki/Gal%C3%ADcia" title="Galícia">Galícia</a> •  <a href="/wiki/Bukovina_(r%C3%A9gi%C3%B3)" title="Bukovina (régió)">Bukovina</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Legújabb kor (1917–1991) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coat_of_Arms_of_UNR.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Coat_of_Arms_of_UNR.svg/36px-Coat_of_Arms_of_UNR.svg.png" decoding="async" width="36" height="41" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Coat_of_Arms_of_UNR.svg/54px-Coat_of_Arms_of_UNR.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Coat_of_Arms_of_UNR.svg/72px-Coat_of_Arms_of_UNR.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="583" /></a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Ukr%C3%A1n_forradalom_1917-1921&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ukrán forradalom 1917-1921 (a lap nem létezik)">Forradalom</a>: <a href="/wiki/Ukr%C3%A1n_N%C3%A9pk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Ukrán Népköztársaság">UNK</a> •  <a href="/w/index.php?title=Ukr%C3%A1n_%C3%81llam&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ukrán Állam (a lap nem létezik)">Ukrán Állam</a> •  <a href="/w/index.php?title=Nyugat-ukr%C3%A1n_N%C3%A9pk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nyugat-ukrán Népköztársaság (a lap nem létezik)">NYUNK</a> •  <a href="/w/index.php?title=Kub%C3%A1nyi_N%C3%A9pk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kubányi Népköztársaság (a lap nem létezik)">Kubányi Népköztársaság</a> •  <a href="/wiki/Z%C3%B6ld_Ukrajna" title="Zöld Ukrajna">Zöld Ukrajna</a> •  <a href="/wiki/Kr%C3%ADmi_N%C3%A9pk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Krími Népköztársaság">KNK</a> •  <a href="/wiki/Gal%C3%ADciai_Szovjet_Szocialista_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság">Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság</a> <a href="/wiki/Szovjetuni%C3%B3" title="Szovjetunió">SZSZKSZ</a> : <a href="/wiki/Ukr%C3%A1n_Szovjet_Szocialista_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság">USZSZK</a> •  <a href="/wiki/Holodomor" title="Holodomor">Holodomor</a> •  <a href="/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1talja_t%C3%B6rt%C3%A9nete#A_csehszlovák_idők_(1920–1939)" title="Kárpátalja története">Kárpát Ukrajna</a> •  <a href="/w/index.php?title=Reichskommissariat_Ukraine&action=edit&redlink=1" class="new" title="Reichskommissariat Ukraine (a lap nem létezik)">Reichskommissariat Ukraine</a> •  <a href="/w/index.php?title=Volh%C3%ADniai_n%C3%A9pirt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Volhíniai népirtás (a lap nem létezik)">Volhíniai népirtás</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Napjaink (1991 után) <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lesser_Coat_of_Arms_of_Ukraine.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Lesser_Coat_of_Arms_of_Ukraine.svg/30px-Lesser_Coat_of_Arms_of_Ukraine.svg.png" decoding="async" width="30" height="42" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Lesser_Coat_of_Arms_of_Ukraine.svg/45px-Lesser_Coat_of_Arms_of_Ukraine.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/95/Lesser_Coat_of_Arms_of_Ukraine.svg/60px-Lesser_Coat_of_Arms_of_Ukraine.svg.png 2x" data-file-width="330" data-file-height="461" /></a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Ukrajna" title="Ukrajna">Független Ukrajna</a> •  <a href="/w/index.php?title=Narancss%C3%A1rga_forradalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Narancssárga forradalom (a lap nem létezik)">Narancssárga forradalom</a> •  <a href="/w/index.php?title=2014-es_ukrajnai_forradalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="2014-es ukrajnai forradalom (a lap nem létezik)">2014-es forradalom</a> •  <a href="/wiki/2014-es_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s_a_Kr%C3%ADm_politikai_st%C3%A1tusz%C3%A1r%C3%B3l" title="2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról">2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nefertiti_P_icon.png" class="mw-file-description" title="ókor"><img alt="ókor" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/20px-Nefertiti_P_icon.png" decoding="async" width="20" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/31px-Nefertiti_P_icon.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Nefertiti_P_icon.png/40px-Nefertiti_P_icon.png 2x" data-file-width="405" data-file-height="500" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:%C3%93kor" title="Portál:Ókor">Ókorportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szarmaták&oldid=27300179">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szarmaták&oldid=27300179</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_K%C3%A1rp%C3%A1t-medence_a_honfoglal%C3%A1s_el%C5%91tt" title="Kategória:A Kárpát-medence a honfoglalás előtt">A Kárpát-medence a honfoglalás előtt</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Az_eur%C3%A1zsiai_sztyeppe_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Kategória:Az eurázsiai sztyeppe történelme">Az eurázsiai sztyeppe történelme</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net" title="Kategória:Magyar őstörténet">Magyar őstörténet</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%93kori_sztyeppei_n%C3%A9pek" title="Kategória:Ókori sztyeppei népek">Ókori sztyeppei népek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Hib%C3%A1s_param%C3%A9terez%C3%A9s%C5%B1_CitLib_sablont_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Hibás paraméterezésű CitLib sablont tartalmazó lapok">Hibás paraméterezésű CitLib sablont tartalmazó lapok</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. július 19., 16:40</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Szarmat%C3%A1k&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-ssg57","wgBackendResponseTime":240,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.696","walltime":"1.191","ppvisitednodes":{"value":16994,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":138035,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":37556,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":61249,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 710.048 1 -total"," 18.92% 134.342 1 Sablon:Népcsoport_infobox"," 15.11% 107.274 1 Sablon:Jegyzetek"," 14.83% 105.268 2 Sablon:References"," 14.03% 99.585 48 Sablon:Refhely"," 13.91% 98.746 1 Sablon:Ukrajna_története"," 13.33% 94.646 1 Sablon:Navbox"," 11.19% 79.488 48 Sablon:Tagref"," 10.23% 72.613 7 Sablon:Wd"," 7.26% 51.549 26 Sablon:Sfn"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.142","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2406287,"limit":52428800},"limitreport-logs":"CitLib: Nem használt paraméter: 1\nCitLib: Nem használt paraméter: 1\n"},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-tx5cn","timestamp":"20241122204901","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Szarmat\u00e1k","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szarmat%C3%A1k","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q162858","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q162858","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-11-15T13:15:43Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/3\/3c\/028_Conrad_Cichorius%2C_Die_Reliefs_der_Traianss%C3%A4ule%2C_Tafel_XXVIII_%28Ausschnitt_01%29.jpg","headline":"\u00f3kori kelet-eur\u00f3pai lovasnom\u00e1d n\u00e9p"}</script> </body> </html>