CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Neuma – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"8ff1f5d0-b4c3-483d-91ba-6125c373cbf2","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Neuma","wgTitle":"Neuma","wgCurRevisionId":26980193,"wgRevisionId":26980193,"wgArticleId":748774,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből","Lektorálandó lapok","Nem megbízható forrással rendelkező lapok 2019 októberéből","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Középkori zene","Katolikus liturgia","Kottaírás","Írás","Keresztény zene"],"wgPageViewLanguage":"hu", "wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Neuma","wgRelevantArticleId":748774,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":26980193,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":60000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q41867", "wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","mediawiki.page.gallery.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready", "ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cmediawiki.page.gallery.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.6"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/87/Adiast.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="2034"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/87/Adiast.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="1356"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="1085"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Neuma – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Neuma"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Neuma"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Neuma rootpage-Neuma skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Neuma" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Neuma" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="https://donate.wikimedia.org/?wmf_source=donate&wmf_medium=sidebar&wmf_campaign=hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Neuma" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Neuma" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-A_hangjegyírás_kezdetei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_hangjegyírás_kezdetei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>A hangjegyírás kezdetei</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_hangjegyírás_kezdetei-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A hangjegyírás kezdetei alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_hangjegyírás_kezdetei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ekfonetikus_jelek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ekfonetikus_jelek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.1</span> <span>Ekfonetikus jelek</span> </div> </a> <ul id="toc-Ekfonetikus_jelek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_„musziké”_–_a_múzsai_művészet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_„musziké”_–_a_múzsai_művészet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.2</span> <span>A „<i>musziké</i>” – a múzsai művészet</span> </div> </a> <ul id="toc-A_„musziké”_–_a_múzsai_művészet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_zsinagógai_énekbeszéd" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_zsinagógai_énekbeszéd"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1.3</span> <span>A zsinagógai énekbeszéd</span> </div> </a> <ul id="toc-A_zsinagógai_énekbeszéd-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Az_egyházi_zene_fejlődése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_egyházi_zene_fejlődése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Az egyházi zene fejlődése</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Az_egyházi_zene_fejlődése-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Az egyházi zene fejlődése alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Az_egyházi_zene_fejlődése-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_bizánci_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_bizánci_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>A bizánci neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-A_bizánci_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_Nyugati_liturgia_neumáinak_kialakulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Nyugati_liturgia_neumáinak_kialakulása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>A Nyugati liturgia neumáinak kialakulása</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_Nyugati_liturgia_neumáinak_kialakulása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A Nyugati liturgia neumáinak kialakulása alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_Nyugati_liturgia_neumáinak_kialakulása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_neumaírás_fejlődésének_állomásai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_neumaírás_fejlődésének_állomásai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>A neumaírás fejlődésének állomásai</span> </div> </a> <ul id="toc-A_neumaírás_fejlődésének_állomásai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_legelső_neumák_és_neumacsaládok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_legelső_neumák_és_neumacsaládok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1.1</span> <span>A legelső neumák és neumacsaládok</span> </div> </a> <ul id="toc-A_legelső_neumák_és_neumacsaládok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Északfrancia_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Északfrancia_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1.2</span> <span>Északfrancia neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Északfrancia_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szt._Galleni_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szt._Galleni_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1.3</span> <span>Szt. Galleni neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Szt._Galleni_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Metzi_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Metzi_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1.4</span> <span>Metzi neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Metzi_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Új_hatás_–_Breton_notáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Új_hatás_–_Breton_notáció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1.5</span> <span>Új hatás – Breton notáció</span> </div> </a> <ul id="toc-Új_hatás_–_Breton_notáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Diasztematikus_neumaírás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Diasztematikus_neumaírás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Diasztematikus neumaírás</span> </div> </a> <ul id="toc-Diasztematikus_neumaírás-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Aquitán_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Aquitán_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2.1</span> <span>Aquitán neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Aquitán_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_itáliai_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_itáliai_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2.2</span> <span>Az itáliai neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_itáliai_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Vonalas-kulcsos_neumaírások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vonalas-kulcsos_neumaírások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3</span> <span>Vonalas-kulcsos neumaírások</span> </div> </a> <ul id="toc-Vonalas-kulcsos_neumaírások-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Gótikus_patkószög-notáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Gótikus_patkószög-notáció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3.1</span> <span>Gótikus patkószög-notáció</span> </div> </a> <ul id="toc-Gótikus_patkószög-notáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kvadrát-notáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Kvadrát-notáció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.3.2</span> <span>Kvadrát-notáció</span> </div> </a> <ul id="toc-Kvadrát-notáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Neumaírások_Magyarországon_–_esztergomi_notáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Neumaírások_Magyarországon_–_esztergomi_notáció"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.4</span> <span>Neumaírások Magyarországon – esztergomi notáció</span> </div> </a> <ul id="toc-Neumaírások_Magyarországon_–_esztergomi_notáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_neumák_és_a_ritmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_neumák_és_a_ritmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.5</span> <span>A neumák és a ritmus</span> </div> </a> <ul id="toc-A_neumák_és_a_ritmus-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_neumaírás_mellékjelei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_neumaírás_mellékjelei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.5.1</span> <span>A neumaírás mellékjelei</span> </div> </a> <ul id="toc-A_neumaírás_mellékjelei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Solesmes_notació_és_hatása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Solesmes_notació_és_hatása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.5.2</span> <span>Solesmes notació és hatása</span> </div> </a> <ul id="toc-Solesmes_notació_és_hatása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_neumák_nevei_és_formái" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_neumák_nevei_és_formái"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>A neumák nevei és formái</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_neumák_nevei_és_formái-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A neumák nevei és formái alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_neumák_nevei_és_formái-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_nyolc_alapneuma" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_nyolc_alapneuma"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>A nyolc alapneuma</span> </div> </a> <ul id="toc-A_nyolc_alapneuma-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_egy_hangot_jelölő_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_egy_hangot_jelölő_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1.1</span> <span>Az egy hangot jelölő neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_egy_hangot_jelölő_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Két_hangot_jelölő_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Két_hangot_jelölő_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1.2</span> <span>Két hangot jelölő neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Két_hangot_jelölő_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Három_hangot_jelölő_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Három_hangot_jelölő_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1.3</span> <span>Három hangot jelölő neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Három_hangot_jelölő_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Összetett_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Összetett_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2</span> <span>Összetett neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Összetett_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Speciális_neumák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Speciális_neumák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3</span> <span>Speciális neumák</span> </div> </a> <ul id="toc-Speciális_neumák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kulcsok_és_további_jelek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kulcsok_és_további_jelek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4</span> <span>Kulcsok és további jelek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kulcsok_és_további_jelek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Szünetjelek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szünetjelek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.4.1</span> <span>Szünetjelek</span> </div> </a> <ul id="toc-Szünetjelek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>További irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-További_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Neuma</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 34 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-34" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">34 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Neume" title="Neume – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Neume" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%BC%D0%B0" title="Невма – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Невма" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Neuma" title="Neuma – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Neuma" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Neuma" title="Neuma – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Neuma" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Neumy" title="Neumy – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Neumy" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Neume" title="Neume – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Neume" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9D%CE%B5%CF%85%CE%BC%CE%B1%CF%84%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CF%83%CE%B7%CE%BC%CE%B5%CE%B9%CE%BF%CE%B3%CF%81%CE%B1%CF%86%CE%AF%CE%B1" title="Νευματική σημειογραφία – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Νευματική σημειογραφία" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Ne%C5%ADmo" title="Neŭmo – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Neŭmo" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Notaci%C3%B3n_neum%C3%A1tica" title="Notación neumática – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Notación neumática" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Neuma" title="Neuma – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Neuma" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%86%D8%A6%D9%88%D9%85" title="نئوم – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="نئوم" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Neumikirjoitus" title="Neumikirjoitus – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Neumikirjoitus" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Neume" title="Neume – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Neume" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A0%D7%95%D7%99%D7%9E%D7%94" title="נוימה – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="נוימה" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%86%D6%87%D5%B4%D5%A5%D6%80" title="Նևմեր – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Նևմեր" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Neuma" title="Neuma – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Neuma" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%8D%E3%82%A6%E3%83%9E%E8%AD%9C" title="ネウマ譜 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="ネウマ譜" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EB%84%A4%EC%9A%B0%EB%A7%88" title="네우마 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="네우마" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Neuma" title="Neuma – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Neuma" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Neumos" title="Neumos – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Neumos" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%BC%D0%B0" title="Невма – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Невма" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Neume" title="Neume – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Neume" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Neumer" title="Neumer – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Neumer" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Neume" title="Neume – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Neume" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Neuma" title="Neuma – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Neuma" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Neumy" title="Neumy – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Neumy" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Neuma" title="Neuma – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Neuma" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Noim%C4%83" title="Noimă – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Noimă" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%BC%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%B0%D1%8F_%D0%BD%D0%BE%D1%82%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Невменная нотация – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Невменная нотация" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Neume" title="Neume – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Neume" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/Neume" title="Neume – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Neume" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Neumer" title="Neumer – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Neumer" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%BC%D0%B8" title="Невми – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Невми" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E7%B4%90%E5%A7%86%E8%A8%98%E8%AD%9C%E6%B3%95" title="紐姆記譜法 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="紐姆記譜法" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q41867#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Neuma" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Neuma" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Neuma"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Neuma"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Neuma" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Neuma" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Neuma&oldid=26980193" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Neuma&id=26980193&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlQ%C4%B1sald%C4%B1c%C4%B1s%C4%B1&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FNeuma"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrKodu&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FNeuma"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Neuma"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Neuma&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Neuma&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Neumes" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q41867" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Neuma">ellenőrizve</a>: <i>2024. március 17.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Confusion.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/19px-Confusion.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/29px-Confusion.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/38px-Confusion.svg.png 2x" data-file-width="220" data-file-height="168" /></a></span></td><td><i>Nem tévesztendő össze a következővel: <a href="/wiki/Pneuma" title="Pneuma">pneuma</a> (lélek, szellem).</i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Adiast.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/87/Adiast.jpg/250px-Adiast.jpg" decoding="async" width="250" height="424" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/87/Adiast.jpg 1.5x" data-file-width="374" data-file-height="634" /></a><figcaption>Adiasztematikus neumák az <i><a href="/w/index.php?title=Angyali_k%C3%B3dex&action=edit&redlink=1" class="new" title="Angyali kódex (a lap nem létezik)">Angyali kódex</a></i>ből</figcaption></figure> <p>A <b>neuma</b> (<a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a>; <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görögül</a> <i>pneuma</i> [πνεύμα], jelentése: „intés” [taglejtés, a kórusvezénylés kézjelei]) az énekhangok lejtését, illetve egy-egy dallamfrázist leíró grafikus jel. Egy neuma 1-4 hangos dallamformulát jelöl. Egyes hangjelei a <i>notá</i>k (<a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a>: „hangjegy, megjegyzés”). A szövegsorok közé úgynevezett <i>in campo aperto</i> („nyílt téren”) írt neumák azt mutatják, hogy a szöveg egyes szótagjait milyen irányú – lefelé, vagy fölfelé elmozduló – dallammal kell megszólaltatni.<sup id="cite_ref-SH_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-SH-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Nancy_Phillips_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-Nancy_Phillips-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A korai jelek sem a hangmagasságot, sem a ritmust nem jelölik. </p><p>A neumajelek formailag a <a href="/w/index.php?title=Kherionomia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kherionomia (a lap nem létezik)">kherionomiára</a> és az antik görög verselés hangmagasságra vonatkozó prozódiai jeleire vezethetők vissza. A zene írásbeli rögzítését szolgáló neumaírás, azaz hangcsoportírás a hangjegyírás legelső formája. </p><p>Európában a neumák kialakulása szorosan összekapcsolódik <a href="/wiki/I._K%C3%A1roly_frank_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Károly frank császár">Nagy Károly frank király</a> 781-ben kezdődő írásreformjával, ezzel párhuzamosan a latin nyelvű egyházi <a href="/wiki/Liturgia" title="Liturgia">liturgia</a> egységesítését célzó törekvésekkel és a <a href="/wiki/Gregori%C3%A1n_%C3%A9nek" title="Gregorián ének">gregorián énekkel</a>. </p><p>A zene hangzásbeli összetettségének – hangmagasság, kötések és díszítések – mind tökéletesebb grafikus leírását célzó törekvések eredményeként az európai énekes iskolákban (<i><a href="/w/index.php?title=Schola_cantorum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Schola cantorum (a lap nem létezik)">schola cantorum</a></i>okban) egymás mellett, párhuzamosan kialakult írásmódok összeolvadásával a 9-10. század fordulóján rögzült a dallammozgás hangközeit is megjelenítő úgynevezett <a href="/w/index.php?title=Diasztematikus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Diasztematikus (a lap nem létezik)">diasztematikus</a> neumaírásmód, majd a 11. századtól <a href="/wiki/Arezz%C3%B3i_Guid%C3%B3" title="Arezzói Guidó">Arezzói Guidó</a> vonalrendszerbe illesztett notációi. Ekkorra a neuma eredeti – dallamfrázist, illetve hangcsoportot leíró – tartalma mellett önálló hangjegyértelmezést is kapott, írásmódja az egyes hangok és szótagok összetartozását is megjelenítette. Legfejlettebb formája a ma is használatos kvadrátírás, a <a href="/w/index.php?title=R%C3%B3mai_not%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Római notáció (a lap nem létezik)">római notáció</a> – amely már jelöli a hangmagasságot és a dallamot, de a ritmust nem – és a rombuszos, vagy menzurális német <a href="/w/index.php?title=Kor%C3%A1lnot%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Korálnotáció (a lap nem létezik)">korálnotáció</a>, mely már a hangok ritmikus értékviszonyait is jelzi. </p><p>A mai zenetudomány a neuma szóval jelöli a legkorábbi <a href="/wiki/Kotta%C3%ADr%C3%A1s" title="Kottaírás">hangjegyírás</a> alapformáit, és ugyanezt az elnevezést használja azon hangcsoportokra is, melyek a gregorián zenében a kottaolvasás alapelemei. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_hangjegyírás_kezdetei"><span id="A_hangjegy.C3.ADr.C3.A1s_kezdetei"></span>A hangjegyírás kezdetei</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: A hangjegyírás kezdetei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A zene kezdetben egyszólamú, a kultuszokhoz kötődő, szájhagyomány útján élő művészet volt.<sup id="cite_ref-SH_1-1" class="reference"><a href="#cite_note-SH-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Nem igényelte az írásos rögzítést. A zene legkorábbi ábrázolását a mindennapi életet megjelenítő képeken láthatjuk, amelyek a zenei előadás egy pillanatát rögzítik. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ekfonetikus_jelek">Ekfonetikus jelek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Ekfonetikus jelek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Mivel a kultuszok szertartásai a szent szövegek ismételgetése köré épültek fel, egy következő állomásnak a zenei mondanivaló tagolására és hangsúlyaira vonatkozó emlékeztető jeleket tekintjük. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_„musziké”_–_a_múzsai_művészet"><span id="A_.E2.80.9Emuszik.C3.A9.E2.80.9D_.E2.80.93_a_m.C3.BAzsai_m.C5.B1v.C3.A9szet"></span>A „<i>musziké</i>” – a múzsai művészet</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: A „musziké” – a múzsai művészet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az ókori görög archaikus korban (i. e. 7–6. század) a tánc–zene–nyelv esszenciájaként alakult ki a lírikus költészet (lírakíséretes ének), amelyben a versritmus – a hosszú és rövid szótagok váltakozása, emelkedése süllyedése – megújult, kiemelt szerepet kapott. Ugyanekkor jelent meg a versben a változó hangmagasság is, ami körülbelül <a href="/wiki/Kvint" title="Kvint">egykvintnyi</a> terjedelmet jelentett. Az előadó egy személyben költő és énekes is volt, a nyelv zenévé vált. A <i>musziké</i> fogalmának egysége később felbomlott, de a klasszikus görög verset hanyatlásának idején, oktató céllal rendszerezték. Ekkor alakultak ki a görög prozódia (énekbeszéd) jelei és elnevezései. </p> <center> <table class="wikitable"> <tbody><tr> <th>Tonoi – hangmagasság jelei </th> <th>görög és latin név </th> <th>Padae – a szóvégek jelei </th> <th>görög és latin név </th></tr> <tr> <td>magas: / </td> <td>okheia; acutus </td> <td>kötött: ‿ </td> <td>ophen; conjunctio </td></tr> <tr> <td>mély: \ </td> <td>bareia; gravis </td> <td>elválasztott: , </td> <td>diasztolé; distinctio </td></tr> <tr> <td>magas–mély: ∩ </td> <td>periszpomené; circumflexus </td> <td>aposztróf: ' </td> <td>aposztrophosz; apostrophus </td></tr> <tr> <th>Kronoi – időtartam, szótagok hossza </th> <th> </th> <th>Pneumata – a szó kezdetének hangsúly-jelei </th> <th> </th></tr> <tr> <td>hosszú: – </td> <td>makrosz; longa </td> <td>h-val: |– </td> <td>daszeia; aspiratio </td></tr> <tr> <td>rövid: ∪ </td> <td>brakhüsz; brevis </td> <td>h nélkül: –| </td> <td>philer; siccitas </td></tr> </tbody></table></center> <p>E jeleket felosztjuk a próza előadásmódját leíró ekfonetikus-neumákra – tagolás, zárlatok – azaz recitációs formulákat jelző lekció jelekre, és az éneklést visszaadó fölfelé, lefelé irányuló és a hullámzó mozgást megjelenítő dallam-, vagy akcentus-neumákra. </p><p>Ezen akcentus jelek közül az <i>acutus</i> és a <i>gravis</i> nagyon hasonlítanak egyes neumákra, nagy valószínűséggel a legelső jelek mintái voltak.<sup id="cite_ref-Nancy_Phillips_2-1" class="reference"><a href="#cite_note-Nancy_Phillips-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Solange_Corbin_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-Solange_Corbin-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Haas_311ff_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-Haas_311ff-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az énekbeszéd jelein túl, az i. e. 6. században kialakult a görög betű-kottaírás, amely az egyetlen ókori notáció.<sup id="cite_ref-SH_1-2" class="reference"><a href="#cite_note-SH-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>megj 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <center><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27231375">@media all and (max-width:720px){.mw-parser-output .mod-gallery{width:100%!important}}.mw-parser-output .mod-gallery{display:table}.mw-parser-output .mod-gallery-default{background:transparent;margin-top:0.3em}.mw-parser-output .mod-gallery-center{margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .mod-gallery-left{float:left}.mw-parser-output .mod-gallery-right{float:right}.mw-parser-output .mod-gallery-none{float:none}.mw-parser-output .mod-gallery-collapsible{width:100%}.mw-parser-output .mod-gallery .title,.mw-parser-output .mod-gallery .main,.mw-parser-output .mod-gallery .footer{display:table-row}.mw-parser-output .mod-gallery .title>div{display:table-cell;padding:0.2em 0 0.6em 1.6em;text-align:center;font-weight:bold}.mw-parser-output .mod-gallery .main>div{display:table-cell}.mw-parser-output .mod-gallery .gallery{line-height:1.35em}.mw-parser-output .mod-gallery .footer>div{display:table-cell;padding:0.2em 0 0.6em 1.6em;text-align:right;font-size:80%;line-height:1em}.mw-parser-output .mod-gallery .title>div *,.mw-parser-output .mod-gallery .footer>div *{overflow:visible}.mw-parser-output .mod-gallery .gallerybox img{background:none!important}.mw-parser-output .mod-gallery .bordered-images .thumb img{border:solid #eaecf0 1px}.mw-parser-output .mod-gallery .whitebg .thumb{background:#fff!important}</style><div class="mod-gallery mod-gallery-default"><div class="main"><div><ul class="gallery mw-gallery-traditional nochecker bordered-images whitebg"> <li class="gallerybox" style="width: 335px"> <div class="thumb" style="width: 330px; height: 160px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Delphichymn.jpg" class="mw-file-description" title="Az athéniek Delphoiban álló kincsesházának déli falába vésett Apollón-himnusz, i. e. 2. század"><img alt="Az athéniek Delphoiban álló kincsesházának déli falába vésett Apollón-himnusz, i. e. 2. század" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Delphichymn.jpg/184px-Delphichymn.jpg" decoding="async" width="184" height="130" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Delphichymn.jpg/276px-Delphichymn.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Delphichymn.jpg/368px-Delphichymn.jpg 2x" data-file-width="594" data-file-height="420" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Az athéniek <a href="/wiki/Delphoi" title="Delphoi">Delphoiban</a> álló kincsesházának déli falába vésett Apollón-himnusz, i. e. 2. század</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 335px"> <div class="thumb" style="width: 330px; height: 160px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Seikilos.svg" class="mw-file-description" title="A kis-ázsiai Trallészből származó Szeikilosz sztélén található bordal, i. e. 2. század"><img alt="A kis-ázsiai Trallészből származó Szeikilosz sztélén található bordal, i. e. 2. század" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Seikilos.svg/300px-Seikilos.svg.png" decoding="async" width="300" height="87" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Seikilos.svg/450px-Seikilos.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Seikilos.svg/600px-Seikilos.svg.png 2x" data-file-width="1085" data-file-height="316" /></a></span></div> <div class="gallerytext">A kis-ázsiai Trallészből származó Szeikilosz <a href="/wiki/Szt%C3%A9l%C3%A9" title="Sztélé">sztélén</a> található bordal, i. e. 2. század</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 335px"> <div class="thumb" style="width: 330px; height: 160px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Griechische-musik_griechisches-notensystem2.png" class="mw-file-description" title="A ókori görög betű-kottaírás jelrendszere"><img alt="A ókori görög betű-kottaírás jelrendszere" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Griechische-musik_griechisches-notensystem2.png/300px-Griechische-musik_griechisches-notensystem2.png" decoding="async" width="300" height="126" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Griechische-musik_griechisches-notensystem2.png/450px-Griechische-musik_griechisches-notensystem2.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Griechische-musik_griechisches-notensystem2.png/600px-Griechische-musik_griechisches-notensystem2.png 2x" data-file-width="756" data-file-height="317" /></a></span></div> <div class="gallerytext">A ókori görög betű-kottaírás jelrendszere</div> </li> </ul></div></div></div></center> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_zsinagógai_énekbeszéd"><span id="A_zsinag.C3.B3gai_.C3.A9nekbesz.C3.A9d"></span>A zsinagógai énekbeszéd</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: A zsinagógai énekbeszéd"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A másik legkorábbi neumákkal kapcsolatba hozható jelrendszer az <a href="/wiki/Klasszikus_h%C3%A9ber_nyelvtan" title="Klasszikus héber nyelvtan">óhéber</a> <a href="/wiki/T%C3%B3ra" title="Tóra">Tóra</a> recitálás ekfonetikus (görögül: <i>ekphónészisz</i> – ἐκφώνησις, jelentése kvázi-dallamos előadásmód) jelei voltak. I. e. 5. századi adatok szerint az őskeresztény szent szövegek és imák a beszédhez kötődő énekléssel szólaltak meg. Az énekbeszédben ekfonetikus hangsúlyokkal (tagolás, zárlat) emelték ki a mondatok kezdetét és végét, illetve jelezték a szöveghez vagy szótagokhoz tartozó visszatérő dallamfordulatokat. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_egyházi_zene_fejlődése"><span id="Az_egyh.C3.A1zi_zene_fejl.C5.91d.C3.A9se"></span>Az egyházi zene fejlődése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Az egyházi zene fejlődése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:AntifonarioDeLe%C3%B3n.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/AntifonarioDeLe%C3%B3n.jpg/200px-AntifonarioDeLe%C3%B3n.jpg" decoding="async" width="200" height="306" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/AntifonarioDeLe%C3%B3n.jpg/300px-AntifonarioDeLe%C3%B3n.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/AntifonarioDeLe%C3%B3n.jpg/400px-AntifonarioDeLe%C3%B3n.jpg 2x" data-file-width="604" data-file-height="925" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Kaszt%C3%ADlia_%C3%A9s_Le%C3%B3n" title="Kasztília és León">leóni</a> <a href="/wiki/Antifon%C3%A1le" title="Antifonále">Antifonále</a> részlete – mozarab liturgia, 11. század</figcaption></figure> <p>Az őskeresztény egyház zenéjéről nincsenek közvetlen emlékek; szájhagyományon alapult. Forrásait egyfelől a zsidó templomi zenében, főként a zsinagógai énekbeszéd <i>(kantilláció)</i> vokális formáiban és hagyományában; másfelől a késő ókori, Földközi-tenger melléki területek hellenisztikus zenéjében találjuk meg.<sup id="cite_ref-SH_1-3" class="reference"><a href="#cite_note-SH-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Conomos_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-Conomos-6"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az ún. „apostoli korban” – 4–7. század – alakult ki az istentiszteletek és ünnepek szertartásrendje. Ugyanekkor jött létre a hitbéli ismeretek megőrzése érdekében a szerzetesség intézménye (Rómától viszonylag független érsekségek és kolostorok alakultak), és a liturgikus énekek megőrzése és fejlesztése érdekében az énekes kollégiumok, a <i>scholák</i> intézménye – közöttük a legfontosabb a római <i>Schola Cantorum</i>. </p><p>Az egyházi zenében különböző liturgiák és éneklési módok éltek egymás mellett: keleten <a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_Birodalom" title="Bizánci Birodalom">Bizánc</a>, <a href="/wiki/Jeruzs%C3%A1lem" title="Jeruzsálem">Jeruzsálem</a>, <a href="/wiki/Alexandria_(Egyiptom)" title="Alexandria (Egyiptom)">Alexandria</a>, <a href="/wiki/Antiokheia" title="Antiokheia">Antiokheia</a>, központtal a bizánci, a kelet- és nyugatszír, kopt liturgiák, míg nyugaton <a href="/wiki/It%C3%A1lia" class="mw-redirect mw-disambig" title="Itália">Itália</a>, <a href="/wiki/Hispania" title="Hispania">Hispania</a> és <a href="/wiki/Gallia" title="Gallia">Gallia</a> területén a római és milánói (ambrozián), spanyol (mozarab), gallikán és ír-brit (kelta) liturgiák. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_bizánci_neumák"><span id="A_biz.C3.A1nci_neum.C3.A1k"></span>A bizánci neumák</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A bizánci neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az uralkodó nézet szerint, az első neumaírásmód Bizáncban alakult ki a 9. század elejére, az énekbeszéd, és az összes korábban kialakult zenei jel ötvözésével. Ezt támasztják alá a Keletrómai Birodalom nagyobb városainak kulturális aktivitásáról és a zenei kompozíciók sokszínűségéről számot adó régi dokumentumok, továbbá a bizánci zene kéziratos és nyomtatott emlékeinek hatalmas ránk maradt mennyisége. </p><p>A Római Birodalom kettészakadásával (i. sz. 395) Bizáncban megalakult a keleti egyház, amely igen sokoldalú: magában foglalja a korai kereszténység országainak egyházait (Palesztina, Szíria, Görögország) valamennyit más-más nyelvvel és eltérő zeneiséggel. A bizánci zene és ezen belül a bizánci egyházi zene gyökerei a görög, szír, valamint a héberen keresztül a zsinagógai énekes tradíciókra nyúlnak vissza. (Például: 380 körül, a szír illetve bizánci területen íródott Apostoli Konstitúciók 8. könyvében találjuk a legrégibb teljes miseszöveget.<sup id="cite_ref-katlex_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-katlex-7"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>) </p><p>A bizánci hangjegyírás, magában hordozta a görög írás ekfonetikus és speciális zenei jeleit, valamint az egyes dallamszakaszok lejtésére vonatkozó grafikus jeleket (kicsiny ecsetvonásokat, vesszőket, pontokat) is. Ezek az önálló jelek a kézjelekkel való irányításra, vezénylésre, más néven kheironomiára visszavezethető pontok és vonalak kombinációinak tekinthetők. A <a href="/w/index.php?title=Kheironomia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kheironomia (a lap nem létezik)">kheironomia</a> (latinul <i>khironomia</i> – intés, figyelmeztetés) jelentette a kezeknek a táncban megnyilvánuló <a href="/wiki/Pantomim" title="Pantomim">pantomimikáját</a>,<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és az előénekes dallammozgást leíró, vezénylő kézmozdulatainak, intéseinek stilizált rajzolatait. A görög neuma (intés, figyelmeztetés) a kheironomiával azonos jelentésű.<sup id="cite_ref-Löblin_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-Löblin-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az előadás dallamát csupán emlékeztető jelleggel megjelenítő korai bizánci neumajelek lényeges továbbfejlesztését a keleti egyházi szertartásrend nem tette szükségessé. Általánosan tekintve a keleti kultúrák liturgiája máig megőrizte improvizatív jellegét és szájhagyomány útján továbbadott művészi hagyományait.<sup id="cite_ref-Conomos_6-1" class="reference"><a href="#cite_note-Conomos-6"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Löblin_9-1" class="reference"><a href="#cite_note-Löblin-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Rajeczky_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-Rajeczky-10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A 15-19. század során megreformált görögkeleti hangjegyírás elterjedésével a bizánci neumajelek használata megszűnt. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Nyugati_liturgia_neumáinak_kialakulása"><span id="A_Nyugati_liturgia_neum.C3.A1inak_kialakul.C3.A1sa"></span>A Nyugati liturgia neumáinak kialakulása</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: A Nyugati liturgia neumáinak kialakulása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div style="float: right; clear: right; border:1px solid #CCCCCC; background-color:#F0F8FF; font-size:95%; box-sizing:border-box; width:370px; max-width:100%; padding:10px; margin: 0 0 .7em .7em;">„A hangjegyírás célja nyugati értelemben egy dallamnak az utókor számára dokumentáris úton való biztosítása: históriai tevékenység.”<sup id="cite_ref-Rajeczky_10-1" class="reference"><a href="#cite_note-Rajeczky-10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></div> <p>A 6. század végén, <a href="/wiki/I._Gergely_p%C3%A1pa" title="I. Gergely pápa">I. Gergely pápa</a> a római egyház hatalmának megerősítése érdekében hozott központosító reformtörekvései elsősorban az egyházi igazgatást, és az egyházjogot, másodsorban a liturgiát és az énekeket érintették, ez utóbbiak mint <a href="/wiki/Gregori%C3%A1n_%C3%A9nek" title="Gregorián ének">gregorián énekek</a> ebben az időben kapcsolódtak össze legendaszerűen I. Gergely alakjával. A nyugati liturgia egységesítése céljából több pápa vezetése alatt ekkor indult meg a római dallamok összegyűjtése. Róma központosító törekvéseit a Karoling-monarchia támogatásával sikerült biztosítani. <a href="/wiki/III._Pipin_frank_kir%C3%A1ly" title="III. Pipin frank király">Pipin</a> uralkodása alatt Gallia, majd Nagy Károly idejében az egész <a href="/wiki/Frank_Birodalom" title="Frank Birodalom">Frank Birodalom</a> római hatás alá került. </p><p>A liturgikus énekeket Rómában egy speciális kórus énekelte, énekeseit kifejezetten erre képezték ki és ezért <i>Schola Cantorumnak</i>, „énekes iskolának” nevezték. 7 énekesből állt, az első három szólistaként is szerepelt, a 4. volt a „főmellékénekes” <i>(archiparaponista)</i>, az 5-7. „mellékénekesek” voltak és csak kórusban énekeltek. A római <i>schola cantorum</i> mintájára egész Európában megalakultak az énekes iskolák, amelyek között kimagaslott <a href="/wiki/Tours" title="Tours">Tours</a>, <a href="/wiki/Metz" title="Metz">Metz</a> és <a href="/wiki/Sankt_Gallen-i_kolostor" title="Sankt Gallen-i kolostor">Szt. Gallen</a> iskolája.<sup id="cite_ref-SH_1-4" class="reference"><a href="#cite_note-SH-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ahhoz hogy a római szertartásrend zenei vonatkozásban is egyértelmű, és egységesíthető legyen szükségessé vált a dallamok leírása. Ám az énekek írásba foglalására a rögzítés elemeinek hiányában nem kerülhetett sor. A zenei írás kialakítását csaknem minden középkori énekes és íróiskola megpróbálta, amelynek eredményeként 8. század során, a 9. század elejére kialakultak az európai kottaírás első formái. </p> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Neume2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Neume2.jpg/200px-Neume2.jpg" decoding="async" width="200" height="125" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Neume2.jpg/300px-Neume2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Neume2.jpg/400px-Neume2.jpg 2x" data-file-width="1184" data-file-height="740" /></a><figcaption>A <i>Iubilate Deo universa terra</i> zsoltár részlete a szöveg fölé rajzolt vezénylési jelekkel</figcaption></figure> <p>Az európai, vagy nyugati neumák kialakulását többféleképpen vezeti le a zenetudomány: </p><p>Legkorábbi elméletek képviselői a <i><b>kheironomia</b></i> jeleit tekintették kiindulópontnak. A legelső neumákat, az előénekes <i>(cantor)</i> vezénylő kézmozdulatainak, intéseinek stilizált rajzolataként értelmezték. A neuma elnevezés maga is arra utal, hogy kezdetben, amikor nem volt kottaírás a hangcsoportokat kézmozdulatokkal, a hanglépéseknek levegőbe rajzolásával jelölték. Napjainkra azonban többen megkérdőjelezik, hogy a kora középkori szerzetesek Európa-szerte egységes kézjeleket használtak volna; és a két szó – kherionomia és neuma – tartalmi (intés) azonossága nem tekinthető megfelelő bizonyítéknak.<sup id="cite_ref-Nancy_Phillips_2-2" class="reference"><a href="#cite_note-Nancy_Phillips-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A <i><b>bizánci-görög elmélet</b></i> szerint a latin neumaírás jelei, a bizánci-neumák leszármazottai. Ma is kutatások tárgyát képezi, hogy van-e közvetlen kapcsolat a görög-szír; a szír-örmény, görög-kopt és a latin „pontozásos” notációk és a bizánci<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> illetve a héber<sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ”ekfonetikus jelek” – mint például a <a href="/wiki/Klasszikus_h%C3%A9ber_nyelvtan#Neginák" title="Klasszikus héber nyelvtan">Taamim</a> – és a neumák között.<sup id="cite_ref-Nancy_Phillips_2-3" class="reference"><a href="#cite_note-Nancy_Phillips-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Solange_Corbin_3-1" class="reference"><a href="#cite_note-Solange_Corbin-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Haas_311ff_4-1" class="reference"><a href="#cite_note-Haas_311ff-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az <i><b>akcentus-elmélet</b></i> képviselői a nyelvi kultúrából, a görög énekbeszéd prozódiai jeleiből vezeti le a neumák formáját. (lásd fent <i>A musziké</i> szakaszban) </p><p>Felmerült, hogy a Gallia egyes déli területein és Hispániában használatos <i><b>nyugati gót írásjelek</b></i>nek a 8-9. század folyamán kialakult kalligrafikusabb változatát – amelynek „különös ismertetőjele, hogy a rövidítéseket a szó feletti vonalkával, és felette egy ponttal jelöli”<sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> – a karoling-írásformák kialakulása során mintaként használták.<sup id="cite_ref-Nancy_Phillips_2-4" class="reference"><a href="#cite_note-Nancy_Phillips-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az is feltételezhető, hogy a neumák direkt minták nélkül, újonnan alakultak ki a karoling korban.<sup id="cite_ref-Nancy_Phillips_2-5" class="reference"><a href="#cite_note-Nancy_Phillips-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A legelfogadottabb megfogalmazás szerint „a neumaírás a karoling liturgikus, zenei, pedagógiai és írás-reform összefüggésébe illeszkedik.” <sup id="cite_ref-Kántor_15-0" class="reference"><a href="#cite_note-Kántor-15"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> „Minthogy az ezt megelőzően legfejlettebb fokon álló antik görög hangjegyírás sem volt alkalmas a hajlékony, díszítésekkel (melizmákkal) teli dallamok rögzítésére, ezért Bizánchoz hasonlóan a karoling iskolák is a régebbi, a dallamvonalat jobban visszaadó kheironomiából indultak ki. Leírták a kheironomia jeleit, és hozzájuk kapcsolták az ókori görög prozódia hangsúlyjelei közül azokat, amelyek a hang magasságára vonatkoztak. A kheironomia »utánaírásából« így létrejött új, voltaképpen kheironomikus hangjegyírás, az önálló elemekből álló hangsúlylejegyzéses notáció, a neumaírás.”<sup id="cite_ref-Löblin_9-2" class="reference"><a href="#cite_note-Löblin-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_neumaírás_fejlődésének_állomásai"><span id="A_neuma.C3.ADr.C3.A1s_fejl.C5.91d.C3.A9s.C3.A9nek_.C3.A1llom.C3.A1sai"></span>A neumaírás fejlődésének állomásai</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A neumaírás fejlődésének állomásai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az egymástól térbeli elzártságban működő középkori énekes- és íróiskolákban, egymással párhuzamosan, más-más neumaírás-módok fejlődtek ki. Így megkülönböztetünk angol, breton, északfrancia, metzi, aquitán, katalán, spanyol, német, Szt. Gallen-i, novalesai, észak-itáliai, milánói, közép-itáliai, és beneventán neumaírásokat. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_legelső_neumák_és_neumacsaládok"><span id="A_legels.C5.91_neum.C3.A1k_.C3.A9s_neumacsal.C3.A1dok"></span>A legelső neumák és neumacsaládok</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: A legelső neumák és neumacsaládok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tu_es_Deus_Synopse.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Tu_es_Deus_Synopse.jpg/200px-Tu_es_Deus_Synopse.jpg" decoding="async" width="200" height="384" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Tu_es_Deus_Synopse.jpg/300px-Tu_es_Deus_Synopse.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/62/Tu_es_Deus_Synopse.jpg/400px-Tu_es_Deus_Synopse.jpg 2x" data-file-width="1213" data-file-height="2331" /></a><figcaption>A <i>Tu es Deus</i> graduálé különféle neumaírással jegyzett változatai</figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Frank_Birodalom" title="Frank Birodalom">Frank Birodalom</a> legfontosabb korabeli vallási központjai <a href="/wiki/Tours" title="Tours">Tours</a> és <a href="/wiki/Chartres" title="Chartres">Chartres</a>, <a href="/wiki/Metz" title="Metz">Metz</a>, és <a href="/wiki/Laon" title="Laon">Laon</a> kolostorai, a <a href="/wiki/Sankt_Gallen-i_kolostor" title="Sankt Gallen-i kolostor">Sankt Gallen</a>-i apátság, délen <a href="/wiki/Montpellier" title="Montpellier">Montpellier</a>, és <a href="/wiki/Aquitania" title="Aquitania">Aquitania</a> voltak. E központokban kialakított első neumaírásokat egyedi vonásaik alapján paleofrank vagy északfrancia – energikus, erőteljes vonalakkal rajzolt –, metzi – enyhén hullámos vonalak –, Szt. Gallen-i – vékony vonalak jellemzik –, és aquitán – törékeny, pontokra bontott vonalakkal ábrázolt – neumacsaládokba soroljuk.<sup id="cite_ref-SH_1-5" class="reference"><a href="#cite_note-SH-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ezek az első neumák emlékeztető jellegűek voltak. A korai neumaírás feltételezte, hogy az énekesek a dallamot a pontos hangközökkel a hagyomány alapján <i>viva voce</i> megtanulták és ismerték. E kezdeti korban a neumajeleket <i>„in campo aperto</i>”, azaz a szövegsorok közti üres térben helyezték el, és a függőleges irányt csak korlátozottan használták. Nem rögzítették a hangmagasságot, csak az egyes szótagokhoz tartozó hangok számát és hogy azok közül melyik van magasabban, melyik mélyebben; a jel csak az irányra és nem a lépés nagyságára (nem a hangközre) utalt. Egy neuma jelölhetett egy kitartott hangot vagy a szöveg egy szótagjára énekelendő 2-3-4 hangból álló dallamfrázist. </p><p>Az első nyugati jellegű neumákkal jegyzett szövegemlék a <i>Charlemagne's desire</i>, amelyet 800 körül, a metzi <i>schola cantoruban</i> írtak, frank énekesek részére.<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A metzi schola évszázadokon át a karoling birodalom leghíresebb énekiskolája volt, ahová kezdetben Kis Pipin, majd Nagy Károly kérésére <a href="/wiki/I._Adorj%C3%A1n_p%C3%A1pa" title="I. Adorján pápa">I. Adorján pápa</a> többször is énekeseket küldött Rómából, az udvari liturgia betanítására, és a helyi énekesek átképzésére.<sup id="cite_ref-katlex_7-1" class="reference"><a href="#cite_note-katlex-7"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A legkorábbi neumák használata nem korlátozódott a gregorián ének-repertoár lejegyzésére, hanem a liturgián kívüli vallásos énekek és világi dalok leírására is használták, ahogyan azt <a href="/wiki/Anicius_Manlius_Severinus_Boethius" class="mw-redirect" title="Anicius Manlius Severinus Boethius">Boethius</a> vagy <a href="/wiki/Martianus_Capella" title="Martianus Capella">Martianus Capella</a> írásai bizonyítják.<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Északfrancia_neumák"><span id=".C3.89szakfrancia_neum.C3.A1k"></span>Északfrancia neumák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Északfrancia neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Mivel a reform elsősorban karoling érdek volt, így az első kheironomikus hangjegyírás föltételezetten az északfrancia területen kialakult paleofrank notáció volt.<sup id="cite_ref-katlex_7-2" class="reference"><a href="#cite_note-katlex-7"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> „Vonalai világosak, finomak, vonalvezetése energikus és meredeken emelkedő. Jellemzője néhány jel felső végének megvastagítása, valamint bizonyos jeleinek végén levő "zászlócska". Legfontosabb emléke a <a href="/wiki/Dijon" title="Dijon">dijoni</a> apátság nagy Tonáriuma.”<sup id="cite_ref-Löblin_9-3" class="reference"><a href="#cite_note-Löblin-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ebből az írásból fejlődött ki az angol és normann neumaírás, majd a 12. századtól kezdve a frank-normann-aquitán notációkból alakult ki a ma is használatos kvadrátírás. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szt._Galleni_neumák"><span id="Szt._Galleni_neum.C3.A1k"></span>Szt. Galleni neumák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Szt. Galleni neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Cod_Sang_359_Alleluia.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Cod_Sang_359_Alleluia.png/200px-Cod_Sang_359_Alleluia.png" decoding="async" width="200" height="323" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Cod_Sang_359_Alleluia.png/300px-Cod_Sang_359_Alleluia.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/Cod_Sang_359_Alleluia.png/400px-Cod_Sang_359_Alleluia.png 2x" data-file-width="992" data-file-height="1601" /></a><figcaption>Szt. Gallen-i neuma-kézirat 922-926-ból</figcaption></figure> <p>Ez a neumaírás a <a href="/wiki/Sankt_Gallen-i_kolostor" title="Sankt Gallen-i kolostor">Sankt Gallen-i kolostorban</a> kialakított egyszerű, tiszta vonalvezetésű, a kézíráshoz hasonló kurzív neumaírás. A Szt. Galleni notáció őrizte meg legtovább a korai neumaírás hagyományait. Használata a délnémet területeken terjedt el; ebből fejlődött a német neumaírás, majd a metzi írással kölcsönhatásban a gótizáló írásmód átvételével feloldódott a patkószög-notációban. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Metzi_neumák"><span id="Metzi_neum.C3.A1k"></span>Metzi neumák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Metzi neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A metzi neumaírás jelei dőlt állásúak (jobbra hajlóak) voltak. A kurzív írás miatt egyes neumák sajátos rövid, hullámos horgot kaptak (<span class="mw-default-size" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bivirga_Laon.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bd/Bivirga_Laon.png" decoding="async" width="17" height="11" class="mw-file-element" data-file-width="17" data-file-height="11" /></a></span>) és egyes vonalak vastagításával jelezték a dallamban bekövetkező változásokat. Az egyházi iskolák közvetítésével a metzi neumaírás terjedt el a Keleti Frank Birodalomban, majd az észak-német területeken. A német neumaírással párhuzamosan fejlődött; 14-15. századi továbbfejlesztett változata a gótikus patkószög-notáció. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Új_hatás_–_Breton_notáció"><span id=".C3.9Aj_hat.C3.A1s_.E2.80.93_Breton_not.C3.A1ci.C3.B3"></span>Új hatás – Breton notáció</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Új hatás – Breton notáció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>799-ben Nagy Károly elfoglalta az addig független <a href="/wiki/Bretagne" title="Bretagne">Bretagne</a>-t. Az itt használt neumaírás, a breton notáció az egyes jeleket eltérő magasságokban írta le, így már a dallam relatív hangmagasságára is utalt. A breton neumák a Karoling birodalom-szerte igen gyorsan terjedtek és nagy hatással voltak a további három nagy körzetre is, de elsősorban Aquitaniára. </p><p>A 10. századi kódexekben már világosan megkülönböztethető, letisztultabb neumaírás-típusokkal találkozunk. A három legelső, kizárólag gregorián énekeket tartalmazó, neumákkal jelzett liturgiagyűjtemény a 10. század eleji Szt. Gallen-i <a href="/w/index.php?title=Codex_Sangallensis_359&action=edit&redlink=1" class="new" title="Codex Sangallensis 359 (a lap nem létezik)">Codex Sangallensis 359</a>, a <a href="/wiki/Laon" title="Laon">Laon</a>-i <a href="/w/index.php?title=Codex_Laon_239&action=edit&redlink=1" class="new" title="Codex Laon 239 (a lap nem létezik)">Codex Laon 239</a> és a <a href="/wiki/Bretagne" title="Bretagne">Bretagne</a>-i <a href="/w/index.php?title=Codex_Chartres_47&action=edit&redlink=1" class="new" title="Codex Chartres 47 (a lap nem létezik)">Codex Chartres 47</a>.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az ebben megjelenő neumák – napjainkban Szt. Gallen-i neumák, lotharingiai-, vagy metzi neumák és breton neumáknak nevezzük – hasonlítanak is, nem is; az egyes jelvariációk egyedi jellegzetességgel bírnak, és alkalmazkodnak az ottani énekesek tapasztalatához, tanulási, memorizálási szokásaihoz.<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Diasztematikus_neumaírás"><span id="Diasztematikus_neuma.C3.ADr.C3.A1s"></span>Diasztematikus neumaírás</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Diasztematikus neumaírás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Domine_ne_longe_(crop).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ac/Domine_ne_longe_%28crop%29.jpg/200px-Domine_ne_longe_%28crop%29.jpg" decoding="async" width="200" height="336" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ac/Domine_ne_longe_%28crop%29.jpg/300px-Domine_ne_longe_%28crop%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ac/Domine_ne_longe_%28crop%29.jpg 2x" data-file-width="377" data-file-height="634" /></a><figcaption>Tónus-vonalas neumaírás</figcaption></figure> <p>A zene sokszínűségét mind jobban, mind pontosabban leíró jelrendszer kialakítását célzó törekvések sorában jelentős változást hozott a dallamlépések relatív nagyságát is jelző, a dallammozgás hangközeit is megjelenítő ún. diasztematikus írásmód kialakulása; továbbá az a fordulat, hogy a neuma eredeti – „dallamfrázis”– tartalma mellett „önálló hangjegy” jelentést is kapott. Ezáltal könnyebbé vált a liturgia egyértelmű lejegyzése. A diasztematikus (görögül: <i>diasztema</i> – hangköz) notáció már jelezte a szótagok és az egyes hangok összetartozását, és átmenetet képez a 11. században kialakult vonalas neumaírás felé. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Aquitán_neumák"><span id="Aquit.C3.A1n_neum.C3.A1k"></span>Aquitán neumák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Aquitán neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <a href="/wiki/Aquitania" title="Aquitania">aquitaniai</a> iskolákban (a breton hatást befogadó) neumaírás fejlődése során a dallamívet még együttesen jelölő neumákat pontokra bontották, és a pontokat a hang magassági viszonyainak megfelelően, különböző magasságokban rendezték el. Később, 1000 körül, már egy vonalat karcoltak a dallamtér közepére; és a pontokat ezen a „tájékozódási vagy tónus vonalon”, illetve körülötte rendezték el, amivel igen megkönnyítették az azonos hangok eltalálását. A 11. század közepe Aquitániában (és Beneventóban) a diasztematika teljes kialakulásának és a tónusvonal-rendszer tökéletesítésének korszaka volt. Az egyes dallamok leggyakrabban énekelt hangjaira illetve hangnemenként, különböző erősségű és színű vonalakat alkalmaztak, és e vonalakra írták a hangjegypontokat. Az aquitániai írásiskolák központja a <a href="/wiki/Limoges" title="Limoges">limoges</a>-i Szt. Martial kolostor volt; ahol ezt az írásmódot egészen a 12. századig használták. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_itáliai_neumák"><span id="Az_it.C3.A1liai_neum.C3.A1k"></span>Az itáliai neumák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Az itáliai neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Itália területén <a href="/wiki/R%C3%B3ma" title="Róma">Róma</a> és <a href="/wiki/Mil%C3%A1n%C3%B3" title="Milánó">Milánó</a> mellett <a href="/wiki/Benevento" title="Benevento">Benevento</a> volt az írásreformok fontos központja. A észak-itáliai neumák az önálló városok életéhez igazodva sokszínűek, változatosak; a közép-, és dél-itáliai írások egységesebb képet mutatva szögletesek és díszesek voltak. </p><p>Az itáliai neumaírások közül az aquitániai hatásra a déli, beneventumi őrizte meg leginkább a diasztematikus írásmódot. Hangjegyeinek karaktere nagyon hasonlít az e területen alkalmazott <a href="/wiki/Paleogr%C3%A1fia#Római_írások_kora" title="Paleográfia">unciális betűírásra</a>; erőteljes, vastag vonalak, gerendák jellemzik, legfőbb ismertetői egyes jelek elszögletesedése, megnyújtása és az álló vonalak párhuzamos vezetése volt.<sup id="cite_ref-Löblin_9-4" class="reference"><a href="#cite_note-Löblin-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Miután 1053-ban a <a href="/wiki/Benevent%C3%B3i_Hercegs%C3%A9g" title="Beneventói Hercegség">Beneventói Hercegség</a> az egyházi állam fennhatósága alá került, a beneventán neumaírás egész Közép-Itália és Róma-szerte uralkodó zenei írásformává vált. </p><p>A közép-itáliai írásmódot forradalmasították <a href="/wiki/Arezz%C3%B3i_Guid%C3%B3" title="Arezzói Guidó">Arezzói Guidó</a> zeneelmélet-író (1000 – 1050) négyvonalas rendszerbe illesztett notációi. Arezzói Guido reformjának lényege a <a href="/wiki/Terc" title="Terc">terctávolságú</a> vonalak és a C- vagy <i>Ut</i> és az F- vagy <i>Fa</i> betűkulcsok használata. A karcolt vonalak közé húzott színes – a sárga C-vonal és a piros F – vonalakkal már pontos hangokat és pontos hangmagasságokat lehetett jelölni, sőt a félhangok fekvését is megkülönböztethetően lehetett ábrázolni.<sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> „A vonalak alkalmazásával lehetővé vált ismeretlen dallamok lapról való pontos, az eredetihez hű leéneklése.”<sup id="cite_ref-Löblin_9-5" class="reference"><a href="#cite_note-Löblin-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ekkortól a neumák jelkészlete már alkalmassá lett a zene hangzásbeli összetettségének – hangmagasság, kötések és díszítések – grafikus leírására; egyedül a ritmust nem rögzítette.<sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>megj 2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Noha <a href="/w/index.php?title=Johannes_Affligemensis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Johannes Affligemensis (a lap nem létezik)">Johannes Affligemensis</a> 1100 körül már szabályos neumáknak nevezte a vonalas-kulcsos írást, a vonalrendszer bevezetése és általánossá válása a zenei lejegyzésben nem volt gyors folyamat. A neumák egyes típusai, valamint a diasztematikus hangjegyírások elég hosszú ideig megmaradtak területi változataikban. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vonalas-kulcsos_neumaírások"><span id="Vonalas-kulcsos_neuma.C3.ADr.C3.A1sok"></span>Vonalas-kulcsos neumaírások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Vonalas-kulcsos neumaírások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Misa_de_Barcelona.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Misa_de_Barcelona.JPG/200px-Misa_de_Barcelona.JPG" decoding="async" width="200" height="257" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Misa_de_Barcelona.JPG/300px-Misa_de_Barcelona.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4e/Misa_de_Barcelona.JPG/400px-Misa_de_Barcelona.JPG 2x" data-file-width="768" data-file-height="985" /></a><figcaption>Az <i>Agnus Dei</i> – a Barcelonai Mise részlete, 14. század</figcaption></figure> <p>A vonaltalan írás lényege a dallammozgás ábrázolása; az új, vonalas rendszer legfontosabb újítása az egyes hangok helyének megállapítása és kijelölése volt. A 13. század fordulójára három nagy íráscsaládra egyszerűsödött a korábbi vidékenkénti változatosság. Nyugat- és Dél-Európában az ún. kvadrátírás, Északon és Keleten a német-, illetve a metzi neumaírás gótikus változata uralkodott (ezek összeolvadásából alakult ki a 14. század folyamán, a gótikus hangjegyírás). </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Gótikus_patkószög-notáció"><span id="G.C3.B3tikus_patk.C3.B3sz.C3.B6g-not.C3.A1ci.C3.B3"></span>Gótikus patkószög-notáció</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Gótikus patkószög-notáció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az északfrancia (először a <a href="/wiki/Normandia" title="Normandia">normandiai</a> és <a href="/wiki/Flandria" title="Flandria">flandriai</a>) területeken – angol hatásra – elterjedt a ferde tartású, vágott írótoll használata. Ezáltal a Karoling minuszkula betűi elszögletesedtek, elkeskenyedtek és a különböző irányú vonalak különböző vastagságúak lettek. Ez a kézírás, a gótikus minuszkula a 12. századtól Európa-szerte fokozatosan terjedt, és stílusjegyei a 13-15. században a notációkba is bekerültek. </p><p>A német és metzi neumák a vonalrendszer használatának elterjedésével is megtartották eredeti stílusjegyeiket; kurzív vonalvezetésük különösen kedveltté vált, mivel a dőlt jelek jól elkülönültek a vízszintes vonalaktól. A két íráscsoportot mindössze az egyes hangok jelölésére használt neumák különböztették meg. A metzi neumaírás az egyes hangokra csak pontot (<i>punctum</i>ot) használt, míg a német írás pontot és <i>virgát</i> is; ám a pontok a gótizálódás során egységesen rombusszá vastagodtak, a dőlt vonalak <i>(virgák)</i> függőleges állásúak lettek és ún. patkószöggé alakultak. Ez a jellegzetes patkószög-írás, amely a 14-16. századi német korálkönyvek általános írásmódja volt, csak stilisztikailag hasonlított a nyugati, illetve latin területeken egyidejűleg használt, fejlettebb szintre jutott kvadrátíráshoz. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Kvadrát-notáció"><span id="Kvadr.C3.A1t-not.C3.A1ci.C3.B3"></span>Kvadrát-notáció</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Kvadrát-notáció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Neumae-ed_vaticana.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Neumae-ed_vaticana.jpg/300px-Neumae-ed_vaticana.jpg" decoding="async" width="300" height="307" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Neumae-ed_vaticana.jpg/450px-Neumae-ed_vaticana.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Neumae-ed_vaticana.jpg/600px-Neumae-ed_vaticana.jpg 2x" data-file-width="1162" data-file-height="1188" /></a><figcaption>A Vatikán hivatalos kvadrát neumái</figcaption></figure> <p>A kvadrátírás a 12. századtól kezdve az északfrancia- és az aquitán neumákból keletkezett úgy, hogy a neumák pontszerű fejei az új íróeszköz használata miatt négyzetekké erősödtek. A kvadrát-notáció alaki jegyein kívül tartalmilag is különbözött a korábbi neumaírásoktól, mivel a jelek kivétel nélkül különálló hangokat jelöltek. Hiányossága abban állt, hogy formai merevsége miatt a díszítőhangok lejegyzésére nem volt alkalmas, ezzel a dallamok veszítettek eredeti gazdagságukból. </p><p>Ezt a lejegyzésmódot kezdetben <a href="/wiki/%C3%8Ele-de-France" class="mw-redirect" title="Île-de-France">Île-de-France</a> katedrálisaiban használták, majd Angliára és Itáliára is átterjedt. A francia területeken a <a href="/wiki/Domonkos-rend" title="Domonkos-rend">domonkosok</a> és a <a href="/wiki/Karthauzi_rend" title="Karthauzi rend">karthauziak</a>, az olasz területeken a <a href="/wiki/Ferences_rend" title="Ferences rend">ferencesek</a> segítették egységes használatának elterjedését. A 13. században már a világi zenék (trubadúrénekek, trouvère-ek, laudák – itáliai egyházi népénekek) kéziratait, is a <i>Nota quadratával</i> jegyezték le. </p><p>Az új típusú <i>Nota quadrata</i> az újkori gregorián reformmal, a római katolikus egyházi énekek máig is hivatalos írásmódja maradt. Rómában <a href="/wiki/III._Mikl%C3%B3s_p%C3%A1pa" title="III. Miklós pápa">III. Miklós pápa</a> új, kvadrátírású kódexek és misekönyvek készítését írta elő, a régieket – buzgóságában – megsemmisíttette. </p><p>Ennek a korális notációnak alapján kezdődött meg a hangjegyírás mai jelformáinak kialakulása. A továbbfejlődést a több szólamú, illetve a szöveg nélküli hangszeres zene lejegyzésére irányuló törekvések váltották ki. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Neumaírások_Magyarországon_–_esztergomi_notáció"><span id="Neuma.C3.ADr.C3.A1sok_Magyarorsz.C3.A1gon_.E2.80.93_esztergomi_not.C3.A1ci.C3.B3"></span>Neumaírások Magyarországon – esztergomi notáció</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Neumaírások Magyarországon – esztergomi notáció"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bak%C3%B3cz-gradu%C3%A1l%C3%A9_c%C3%ADmlapja.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Bak%C3%B3cz-gradu%C3%A1l%C3%A9_c%C3%ADmlapja.jpg/200px-Bak%C3%B3cz-gradu%C3%A1l%C3%A9_c%C3%ADmlapja.jpg" decoding="async" width="200" height="270" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Bak%C3%B3cz-gradu%C3%A1l%C3%A9_c%C3%ADmlapja.jpg/300px-Bak%C3%B3cz-gradu%C3%A1l%C3%A9_c%C3%ADmlapja.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Bak%C3%B3cz-gradu%C3%A1l%C3%A9_c%C3%ADmlapja.jpg/400px-Bak%C3%B3cz-gradu%C3%A1l%C3%A9_c%C3%ADmlapja.jpg 2x" data-file-width="1061" data-file-height="1430" /></a><figcaption>Bakócz-graduále</figcaption></figure> <p>Magyarország egyházi központjai, <a href="/wiki/I._Istv%C3%A1n_magyar_kir%C3%A1ly" title="I. István magyar király">István király</a> egyházszervező rendeletei révén már a 11. század eleje óta rendelkeztek liturgikus énekeskönyvekkel. Ezek az első, a 11-12. századfordulói zenei emlékek a Szt. Galleni (német) neumaíráson alapultak, de formájukban különböző itáliai neumatípusok átvétele is kimutatható (Codex Albensis).<sup id="cite_ref-Löblin_9-6" class="reference"><a href="#cite_note-Löblin-9"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Rajeczky_10-2" class="reference"><a href="#cite_note-Rajeczky-10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Kántor_15-1" class="reference"><a href="#cite_note-Kántor-15"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A 12. század folyamán a különböző neumaírások egységesítésével, és az Arezzói Guido-féle vonalrendszer alkalmazásával, az <a href="/wiki/Esztergom-Budapesti_f%C5%91egyh%C3%A1zmegye" title="Esztergom-Budapesti főegyházmegye">Esztergomi érsekség</a> iskolájában kialakult egy sajátos magyar neumaírás, az <i>esztergomi notáció</i>. Az esztergomi notáció fejlődése, 12-15. századok alatti hosszú kalligrafikus átalakulása sok kéziraton és régi töredéken tanulmányozható, egyedi vonásai a 15. század végi nyomtatott <i>missalé</i>k kéziratos hangjegyeiben, majd a protestáns <i>graduális</i>okon át egészen a barokk kori énekeskönyvekig nyomon követhetők.<sup id="cite_ref-katlex_7-3" class="reference"><a href="#cite_note-katlex-7"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Rajeczky_10-3" class="reference"><a href="#cite_note-Rajeczky-10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Legkorábbi forrása a <a href="/wiki/Pray-k%C3%B3dex" title="Pray-kódex">Pray-kódex</a>, amely első prózai nyelvemlékünket, a <a href="/wiki/Halotti_besz%C3%A9d_%C3%A9s_k%C3%B6ny%C3%B6rg%C3%A9s" title="Halotti beszéd és könyörgés">Halotti Beszédet</a> tartalmazza. </p><p>A 13. században, a szerzetesrendek megtelepedése a neumaírások kavalkádját eredményezte: a <a href="/wiki/Ciszterciek" title="Ciszterciek">ciszterciták</a> az északfrancia írást használták, a <a href="/wiki/Premontrei_rend" title="Premontrei rend">premontreiek</a> a metzi, a ferencesek és a domonkosok pedig kvadrát notációt alkalmazták. </p><p>A 15. századra három fő neumastílus: a kvadrátírás (Mátyás-graduale, <a href="/wiki/Corvin%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Corvinák">Corvinák</a> (1480-90)), a gótikus patkószög neumák (szepesi graduale és antiphonale (1426 körül)), valamint az esztergomi notáció és a metzi-gót neumaírás stilizált változatának (<a href="/wiki/Bak%C3%B3cz-gradu%C3%A1le" title="Bakócz-graduále">Bakócz-graduále</a>, és a pálos eredetű leleszi antiphonale (16. század második fele)) használata jellemezte hazánkat. Ezt a megújult magyar neumaírást a <a href="/wiki/P%C3%A1los_rend" title="Pálos rend">pálosok</a> a 18. századig – a rend feloszlásáig – alkalmazták. A 15. század elejétől a cseh befolyás jeleként megjelent az ún. <i>rombikus írás</i> is (Ulászló-graduále, 1500 körül).<sup id="cite_ref-Rajeczky_10-4" class="reference"><a href="#cite_note-Rajeczky-10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Kántor_15-2" class="reference"><a href="#cite_note-Kántor-15"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_neumák_és_a_ritmus"><span id="A_neum.C3.A1k_.C3.A9s_a_ritmus"></span>A neumák és a ritmus</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: A neumák és a ritmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A kezdeti notációkra az volt jellemző, hogy csak a dallamvonal jelzésére törekedtek, nincs ütembeosztás és nem alakítottak ki súlypontokat. A zenei tagolást és a dallam ritmusát a szöveg tartalma, összefüggései és nyelvi gesztusai határozták meg. Így a neumaírással jegyzett gregorián éneknek a modern értelemben nincs ritmusa. </p><p>Az általános gyakorlatban a szillabikus vagy szótagoló előadásnál minden szótag fölött van egy-egy hangjegy (<i>punctum</i> vagy <i>virga</i>), itt a ritmus a szöveghez és annak hangsúlyaihoz igazodik. <a href="/wiki/Melizma" title="Melizma">Melizmatikus</a> előadásnál egy-egy szótag fölött több hangot megjelenítő neumák állnak; egy hangsúlyos hangot egy vagy két hangsúlytalan követ, így többnyire kettős és hármas csoportok váltakoznak. Minden kottasor végén áll egy kis szöveg nélküli kottafej, a <i>custos</i>, amely a következő sorkezdet hangmagasságát adja meg. Ezen túl egyes régi kódexek apró jeleket vagy betűket használtak annak jelölésére, hogy az előadásban mely hangokon alkalmazzanak kis nyújtást vagy rövidítést. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_neumaírás_mellékjelei"><span id="A_neuma.C3.ADr.C3.A1s_mell.C3.A9kjelei"></span>A neumaírás mellékjelei</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: A neumaírás mellékjelei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Graduale_triplex.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/Graduale_triplex.jpg/200px-Graduale_triplex.jpg" decoding="async" width="200" height="293" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/Graduale_triplex.jpg/300px-Graduale_triplex.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/Graduale_triplex.jpg/400px-Graduale_triplex.jpg 2x" data-file-width="1746" data-file-height="2556" /></a><figcaption>A Graduale Triplex romanus betűkkel jelzett részlete (fölül metzi, a vonalrendszeren kvadrát-, alul Szt. Gallen-i neumákkal)</figcaption></figure> <p>Az adiasztematikus, azaz sem a hangmagasságot, sem a pontos dallammenetet nem jelölő korai neumaírásokban (jellemzően a metzi, a Szt. Galleni és chartres-i kéziratokban) már a 9-11. században megjelennek Romanus-betűkkel <i>(litterae significativae)</i> jelzett előadási utasítások is. A hagyomány szerint e jelzőbetűk használata egy Nagy Károlyhoz küldött római szerzetes találmánya, és a dinamikára, a tempóra valamint a kifejezésmódra és a hangmagasság változására vonatkoztak. Leírásuk <a href="/w/index.php?title=I._Notker&action=edit&redlink=1" class="new" title="I. Notker (a lap nem létezik)">Notker Balbulus</a> († 912) egyik oktatólevele nyomán maradt ránk.<sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Néhány példa: a – <i>altius</i>, szélesebben, magasabban; c – <i>celeriter</i>, gyorsan; m – <i>mediocriter</i>, közepesen; p – <i>pressio</i>, nyomni, lenyomni; f – <i>cum fragore</i>, lármásan;<sup id="cite_ref-SH_1-6" class="reference"><a href="#cite_note-SH-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> e – <i>equaliter</i>, egyenlő magasságban; i – <i>iusum, inferius</i>, lejjebb; l – <i>levare</i>, emelni; t – <i>tenere, trahere</i>, tartani, húzni; x – <i>expectare</i>, várni.<sup id="cite_ref-Rajeczky_10-5" class="reference"><a href="#cite_note-Rajeczky-10"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A német neumaírás a vonalak nélküli diasztematikus írásmódot alkalmazta, kiegészítve azt rövid, vízszintes, ritmusváltásra figyelmeztető, a hang határozatlan idejű nyújtására vonatkozó vonalakkal, ún. <i>episzémá</i>kkal. Az episzéma megbonthatta a több hangot leíró neumák egységes ritmusát, tagolta a neumákat, ami új ritmikát adott az előadásnak.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <center><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27231375"><div class="mod-gallery mod-gallery-default"><div class="main"><div><ul class="gallery mw-gallery-traditional nochecker bordered-images whitebg"> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Vertical_episema.gif" class="mw-file-description" title="A vertkális episzéma a hangok másodlagos hangsúlyozását mutatja"><img alt="A vertkális episzéma a hangok másodlagos hangsúlyozását mutatja" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Vertical_episema.gif/22px-Vertical_episema.gif" decoding="async" width="22" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Vertical_episema.gif/32px-Vertical_episema.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3c/Vertical_episema.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext">A vertkális episzéma a hangok másodlagos hangsúlyozását mutatja</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Horizontal_episema.gif" class="mw-file-description" title="Horizontális episzéma"><img alt="Horizontális episzéma" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Horizontal_episema.gif/22px-Horizontal_episema.gif" decoding="async" width="22" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Horizontal_episema.gif/32px-Horizontal_episema.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bb/Horizontal_episema.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Horizontális episzéma</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Punctum_mora.gif" class="mw-file-description" title="Mora, azaz pont. Az adott hang hosszabbítására utaló jel"><img alt="Mora, azaz pont. Az adott hang hosszabbítására utaló jel" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Punctum_mora.gif/22px-Punctum_mora.gif" decoding="async" width="22" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/Punctum_mora.gif/32px-Punctum_mora.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2f/Punctum_mora.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Mora, azaz pont. Az adott hang hosszabbítására utaló jel</div> </li> </ul></div></div></div></center> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Solesmes_notació_és_hatása"><span id="Solesmes_notaci.C3.B3_.C3.A9s_hat.C3.A1sa"></span>Solesmes notació és hatása</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Solesmes notació és hatása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A 19. század elején Joseph Pothier (1835-1923) és André Mocquereau (1849-1930) apátok, a <a href="/wiki/Solesmes" class="mw-redirect mw-disambig" title="Solesmes">solesmesi</a> Szt. Péter bencés apátság szerzetesei a gregorián dallamok hiteles, régi alakjának megtalálása érdekében összegyűjtötték és lemásolták vagy lefotózták a legkorábbi gregorián kéziratokat és középkori kódexeket, a megcsonkított gregorián dallamokat kijavították, majd <i><a href="/w/index.php?title=Pal%C3%A9ographie_musicale&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paléographie musicale (a lap nem létezik)">Paléographie musicale</a></i> címen kötetbe rendezték. A sorozat 1889-ben megjelent első kötete a Szt. Galleni 339. kézirat fakszimiléjét tartalmazta.<sup id="cite_ref-gregoriantarsasag.hu_26-0" class="reference"><a href="#cite_note-gregoriantarsasag.hu-26"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az énekek előadásmódjával kapcsolatosan megalkották azt az <i><b>ekvalista nézet</b></i>et, miszerint a betűjelzéses, illetve a nyújtott és rövidített mozdulatokat jelző ritmikus kéziratok tanúsága alapján a gregoriánban alkalmazott apró ritmikai eltéréseket külön kellett jelezni; ebből következik, hogy a klasszikus gyakorlatban minden hangot egyforma hosszan kellett énekelni. <a href="/wiki/X._Pius_p%C3%A1pa" class="mw-redirect" title="X. Pius pápa">X. Pius pápa</a> támogatta a solesmes-i szerzetesek munkáját, és a helyreállított dallamok alapján új énekeskönyvek kiadásáról rendelkezett, amelyek 1908-tól folyamatosan jelentek meg. </p><p>A múlt évszázadban több elmélet született a gregorián ritmusáról; a menzuralista csoport álláspontja szerint a gregoriánban az egyenlő alapérték nem jelentett monoton egyformaságot, mert a szöveg és a melizma-rajz érzékenyen ingó tempót biztosított.<sup id="cite_ref-katlex_7-4" class="reference"><a href="#cite_note-katlex-7"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <i><b>menzuralista álláspont</b></i> képviselői eltérő módszereket dolgoztak ki a neumák mai ütemrendbe illesztéséhez. Például: Houdard ritmikai felfogása szerint minden neuma-alakzat (akár egy, akár több hangból áll) egyetlen, azonos időegységet képvisel, amely egy negyedhangnak felel meg. Egy másik elmélet (Jeannin) szerint „a gregorián ritmus egyfajta vázra, »bordázatra« vezethető vissza. Azt állította, hogy a latin szóhangsúly hosszú magánhangzót jelent és az ütem hangsúlyos (»erős«) részével esik egybe. Azt javasolta, hogy a kéziratok összes nyújtott hangjait negyedhanggal írják át, a többi hangokat pedig nyolcadokkal.”<sup id="cite_ref-gregoriantarsasag.hu_26-1" class="reference"><a href="#cite_note-gregoriantarsasag.hu-26"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az 1970-es években kibontakozó legújabb <i><b>szemiológiai iskola</b></i> a neumák egyazon hangsorozaton belül megmutatkozó sokféleségét, a neumaírás zenei-ritmikai tartalmát, és a szó-neuma viszonyát kutatja, valamint a kódexíró által választott grafikus jel belső logikáját tanulmányozza az összehasonlító forráselemzés és az esztétikai elemzés módszerével.<sup id="cite_ref-gregoriantarsasag.hu_26-2" class="reference"><a href="#cite_note-gregoriantarsasag.hu-26"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A gregorián szemiológia megalkotója, <a href="/w/index.php?title=Eugene_Cardine&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eugene Cardine (a lap nem létezik)">Eugene Cardine</a> solesmes-i bencés szerzetes felfigyelt arra, hogy „ugyanarra a dallamra ugyanaz a kódex különböző helyeken más és más jeleket használ. Több évtizedes kutatásai során bebizonyította, hogy a legrégebbi kódexekben szereplő neumaváltozatok (alakváltozatok, episzéma használata, neumatagolás, jelentéshordozó betűk stb.) eltérő előadásmódra utalnak.”<sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_neumák_nevei_és_formái"><span id="A_neum.C3.A1k_nevei_.C3.A9s_form.C3.A1i"></span>A neumák nevei és formái</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: A neumák nevei és formái"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tabula_brevis.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Tabula_brevis.png/200px-Tabula_brevis.png" decoding="async" width="200" height="91" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Tabula_brevis.png/300px-Tabula_brevis.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/79/Tabula_brevis.png/400px-Tabula_brevis.png 2x" data-file-width="836" data-file-height="379" /></a><figcaption>A <i>Tabula brevis</i>, a legrégebbi tabulatúrák egyike a 12. századból, amely hexameretbe rendezve mutatja be a neumákat</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Notatie_Muzicala_cu_Neume1.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Notatie_Muzicala_cu_Neume1.png/85px-Notatie_Muzicala_cu_Neume1.png" decoding="async" width="85" height="558" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Notatie_Muzicala_cu_Neume1.png/128px-Notatie_Muzicala_cu_Neume1.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Notatie_Muzicala_cu_Neume1.png/170px-Notatie_Muzicala_cu_Neume1.png 2x" data-file-width="204" data-file-height="1339" /></a><figcaption></figcaption></figure> <p>A neumák teljes sorában a legfontosabb csoportot a dallam felfelé és lefelé mozgását jelölő akcentusneumák, vagy alapneumák képviselik. Ezeken belül megkülönböztetünk egy hangot és több hangot leíró, csoportneumákat. A csoportneumákon belül a két vagy több jel összekötésével keletkezett neumák a ligatúrák; két vagy több neuma egymásmellettiségéből keletkezett neumák a konjunktúrák. (A ligatúra és konjunktúra között nincs előadásbeli különbség.) </p><p>Az elő- vagy alápontozással kiegészített neumák az összetett neumák, az előadásmódra utaló jelek az ún. liquescens, illetve díszítő vagy horogneumák. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_nyolc_alapneuma">A nyolc alapneuma</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: A nyolc alapneuma"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Neume1.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Neume1.jpg/350px-Neume1.jpg" decoding="async" width="350" height="262" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Neume1.jpg/525px-Neume1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e4/Neume1.jpg/700px-Neume1.jpg 2x" data-file-width="959" data-file-height="719" /></a><figcaption>A nyolc alapneuma Szt. Gallen-i és kvadrát neumákkal írt változatai és azok mai kottázással írott megfelelői</figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_egy_hangot_jelölő_neumák"><span id="Az_egy_hangot_jel.C3.B6l.C5.91_neum.C3.A1k"></span>Az egy hangot jelölő neumák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Az egy hangot jelölő neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>punctum</i> („pont”), az ókori <i>(gravis)</i> hangsúly alapján lefelé irányuló mozgást, azaz egy mélyebb hangot vagy lent-maradást jelöl,</li> <li><i>virga</i> („pálcika”), az ókori „<b>/</b>” <i>actus</i>-hangsúlyból ered és felfelé mozgást, vagy magasan maradást jelent.</li></ul> <p>A <i>punctum</i> és a <i>virga</i> leéneklése egyedi, csupán a dallam irányát mutatja. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Két_hangot_jelölő_neumák"><span id="K.C3.A9t_hangot_jel.C3.B6l.C5.91_neum.C3.A1k"></span>Két hangot jelölő neumák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Két hangot jelölő neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>podatus</i> vagy <i>pes</i>(„láb”) mély-magas mozgás, a <i>punctum</i> és a <i>virga</i> összekapcsolása, két hangból álló ligatúra.</li> <li><i>clivis</i> vagy <i>flexa</i> („hajlás”) két hangból álló magas-mély mozgást jelent, eredete az ókori <i>(circumflexus)</i> hangsúly;</li></ul> <p>Leéneklésük szintén egyedi, mert sem a hangmagasságot sem a hangok közötti távolságot – <a href="/wiki/Szekund" title="Szekund">szekundot</a>, <a href="/wiki/Terc" title="Terc">tercet</a>, <a href="/wiki/Kvart" title="Kvart">kvartot</a> stb. – nem jelzik. </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Három_hangot_jelölő_neumák"><span id="H.C3.A1rom_hangot_jel.C3.B6l.C5.91_neum.C3.A1k"></span>Három hangot jelölő neumák</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Három hangot jelölő neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>scandicus</i> három hangból álló emelkedés, felfelé mozgás</li> <li><i>climacus</i> három hangból álló lefelé történő mozgás, konjunktúra</li> <li><i>torculus</i> három hangot jelölő mély-magas-mély</li> <li><i>porrectus</i> magas-mély-magas, három hangból álló ligatúra</li></ul> <p><br style="clear: both;" /> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Összetett_neumák"><span id=".C3.96sszetett_neum.C3.A1k"></span>Összetett neumák</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Összetett neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A jelek sora további három-négy és több hangból álló összetett neumákkal bővült, amelyeket mindig egy szótagra énekeltek. Kiegészítő jeleik a <i>praepunctis</i> (előpontozás) és a <i>subbipunctis</i> (alápontozás). Gyakran használt összetett neumák: a <i>pes subbipunctis</i> (láb és alata két pont); a <i>porrectus flexus</i>; és </p> <center><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27231375"><div class="mod-gallery mod-gallery-default"><div class="main"><div><ul class="gallery mw-gallery-traditional nochecker bordered-images whitebg"> <li class="gallerybox" style="width: 275px"> <div class="thumb" style="width: 270px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pressus.gif" class="mw-file-description" title="podatus pressus – egy előpontozott podatus, az első hang kötött, hangsúlyos ismétlését jelzi"><img alt="podatus pressus – egy előpontozott podatus, az első hang kötött, hangsúlyos ismétlését jelzi" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Pressus.gif/16px-Pressus.gif" decoding="async" width="16" height="30" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Pressus.gif/24px-Pressus.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/Pressus.gif/32px-Pressus.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>podatus pressus</i> <small>– egy előpontozott <i>podatus</i>, az első hang kötött, hangsúlyos ismétlését jelzi</small></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 275px"> <div class="thumb" style="width: 270px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Torculus_resupinus.png" class="mw-file-description" title="torculus resupinus"><img alt="torculus resupinus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0c/Torculus_resupinus.png" decoding="async" width="36" height="30" class="mw-file-element" data-file-width="24" data-file-height="20" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>torculus resupinus</i></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 275px"> <div class="thumb" style="width: 270px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Scandicus_subbipunctus.gif" class="mw-file-description" title="scandicus subbipunctis – egy alápontozott scandicus"><img alt="scandicus subbipunctis – egy alápontozott scandicus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/Scandicus_subbipunctus.gif/16px-Scandicus_subbipunctus.gif" decoding="async" width="16" height="30" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/Scandicus_subbipunctus.gif/24px-Scandicus_subbipunctus.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/Scandicus_subbipunctus.gif/32px-Scandicus_subbipunctus.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>scandicus subbipunctis</i> <small>– egy alápontozott <i>scandicus</i></small></div> </li> </ul></div></div></div></center> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Speciális_neumák"><span id="Speci.C3.A1lis_neum.C3.A1k"></span>Speciális neumák</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Speciális neumák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Ide tartoznak az előadásmódra utaló és díszítő neumák, amelyek csak a legkorábbi kéziratokban találhatók. Pontos jelentésük a gregorián szemiológia vizsgálati témája. </p> <center><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27231375"><div class="mod-gallery mod-gallery-default"><div class="main"><div><ul class="gallery mw-gallery-traditional nochecker bordered-images whitebg"> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bivirga.png" class="mw-file-description" title="bivirga"><img alt="bivirga" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/Bivirga.png" decoding="async" width="21" height="30" class="mw-file-element" data-file-width="18" data-file-height="25" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>bivirga</i></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Oriscus.png" class="mw-file-description" title="orsicus – a hang remegtetése"><img alt="orsicus – a hang remegtetése" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Oriscus.png/63px-Oriscus.png" decoding="async" width="63" height="30" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Oriscus.png/94px-Oriscus.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/59/Oriscus.png/126px-Oriscus.png 2x" data-file-width="261" data-file-height="125" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>orsicus</i> – a hang remegtetése</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Cliva_%26_pressus.png" class="mw-file-description" title="pressus – hangsúly vagy vibrato"><img alt="pressus – hangsúly vagy vibrato" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7f/Cliva_%26_pressus.png/30px-Cliva_%26_pressus.png" decoding="async" width="30" height="30" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7f/Cliva_%26_pressus.png 1.5x" data-file-width="32" data-file-height="32" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>pressus</i> – hangsúly vagy <a href="/wiki/Vibrato" title="Vibrato">vibrato</a></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Trigon_vaticane.png" class="mw-file-description" title="trigon"><img alt="trigon" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/70/Trigon_vaticane.png" decoding="async" width="30" height="30" class="mw-file-element" data-file-width="25" data-file-height="25" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>trigon</i></div> </li> </ul></div></div></div></center> <center><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27231375"><div class="mod-gallery mod-gallery-default"><div class="main"><div><ul class="gallery mw-gallery-traditional nochecker bordered-images whitebg"> <li class="gallerybox" style="width: 285px"> <div class="thumb" style="width: 280px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tristrophae_et_trilles.png" class="mw-file-description" title="strophicus – 2 vagy 3 azonos magasságú hang"><img alt="strophicus – 2 vagy 3 azonos magasságú hang" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Tristrophae_et_trilles.png/153px-Tristrophae_et_trilles.png" decoding="async" width="153" height="30" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Tristrophae_et_trilles.png/230px-Tristrophae_et_trilles.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/27/Tristrophae_et_trilles.png/306px-Tristrophae_et_trilles.png 2x" data-file-width="448" data-file-height="88" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>strophicus</i> – 2 vagy 3 azonos magasságú hang</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 285px"> <div class="thumb" style="width: 280px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Quilisma_complexe.png" class="mw-file-description" title="quilisma (gutturális hang) – előadásmódja vitatott, feltételezett jelentése: tremolo"><img alt="quilisma (gutturális hang) – előadásmódja vitatott, feltételezett jelentése: tremolo" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Quilisma_complexe.png/58px-Quilisma_complexe.png" decoding="async" width="58" height="30" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Quilisma_complexe.png 1.5x" data-file-width="63" data-file-height="33" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>quilisma</i> <small>(gutturális hang)</small> – előadásmódja vitatott, feltételezett jelentése: <a href="/wiki/Tremolo_(zenei_fogalom)" title="Tremolo (zenei fogalom)">tremolo</a></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 285px"> <div class="thumb" style="width: 280px; height: 60px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Liquescent.gif" class="mw-file-description" title="liquescens neuma különleges díszítő-jel, feltételezetten nazális hang betűkombinációkhoz és kettőshangzókhoz kapcsolódó szemi-vokális neuma"><img alt="liquescens neuma különleges díszítő-jel, feltételezetten nazális hang betűkombinációkhoz és kettőshangzókhoz kapcsolódó szemi-vokális neuma" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Liquescent.gif/16px-Liquescent.gif" decoding="async" width="16" height="30" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Liquescent.gif/24px-Liquescent.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0e/Liquescent.gif/32px-Liquescent.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>liquescens neuma</i> különleges díszítő-jel, feltételezetten nazális hang <small> betűkombinációkhoz és kettőshangzókhoz kapcsolódó szemi-vokális neuma</small></div> </li> </ul></div></div></div></center> <p>Az apró <i>liquescens</i> jellel díszített további neumák: az <i>ancus</i> vagy liquescens <i>climacus</i>; <i>cephalicus</i> vagy liquescens <i>clivis</i>; <i>epiphonus</i> vagy liquescens <i>pes</i>. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kulcsok_és_további_jelek"><span id="Kulcsok_.C3.A9s_tov.C3.A1bbi_jelek"></span>Kulcsok és további jelek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Kulcsok és további jelek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A dallamok átlagos hangterjedelmének megfelelően az énekek lejegyzéséhez 4 terctávolságot jelölő vonalat és két <a href="/wiki/Zenei_kulcsok" title="Zenei kulcsok">kulcsot</a> használtak: a <a href="/wiki/Zenei_kulcsok#C-kulcsok" title="Zenei kulcsok">C</a>- vagy <i>Ut</i> kulcsot és az <a href="/wiki/Zenei_kulcsok#F-kulcsok" title="Zenei kulcsok">F</a>- vagy <i>Fa</i> kulcsot. Mindkettőt különböző pozíciókban aszerint helyezték a sor elejére, hogy éppen melyik vonal jelölte a C illetve az F hangok helyét. A hangoknak nem volt egységesen elfogadott abszolút magassága, a kulcsok csupán a félhangok és egészhangok helyének jelölésére szolgáltak. Arezzói Guido korabeli rendszerében az a két vonal, amely alatt félhang van más színű volt: a C-vonal sárga, az F-vonal piros. A vonalak színezése a 16. évszázadig megmaradt. </p> <center><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27231375"><div class="mod-gallery mod-gallery-default"><div class="main"><div><ul class="gallery mw-gallery-traditional nochecker bordered-images whitebg"> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:C_clef_neume.gif" class="mw-file-description" title="C-kulcs"><img alt="C-kulcs" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/C_clef_neume.gif/22px-C_clef_neume.gif" decoding="async" width="22" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b9/C_clef_neume.gif/32px-C_clef_neume.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b9/C_clef_neume.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext">C-kulcs</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:F_clef_neume.gif" class="mw-file-description" title="F-kulcs"><img alt="F-kulcs" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/F_clef_neume.gif/22px-F_clef_neume.gif" decoding="async" width="22" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a9/F_clef_neume.gif/32px-F_clef_neume.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a9/F_clef_neume.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext">F-kulcs</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flat_neume.gif" class="mw-file-description" title="♭ módosító jel a jelzett hangot fél hanggal lejjebb viszi"><img alt="♭ módosító jel a jelzett hangot fél hanggal lejjebb viszi" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a1/Flat_neume.gif/22px-Flat_neume.gif" decoding="async" width="22" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a1/Flat_neume.gif/32px-Flat_neume.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a1/Flat_neume.gif 2x" data-file-width="42" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><big><span class="Unicode" style="font-size:100%;font-family:Akkadian, 'Free Idg Serif';" title="Ékírás">♭</span></big> módosító jel <small> a jelzett hangot fél hanggal lejjebb viszi</small></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Custos.gif" class="mw-file-description" title="custos a sor végén álló üres hang a következő sor hangmagasságát jelzi"><img alt="custos a sor végén álló üres hang a következő sor hangmagasságát jelzi" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Custos.gif/17px-Custos.gif" decoding="async" width="17" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/56/Custos.gif/26px-Custos.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/56/Custos.gif 2x" data-file-width="34" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>custos</i> a sor végén álló üres hang <small> a következő sor hangmagasságát jelzi</small></div> </li> </ul></div></div></div></center> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szünetjelek"><span id="Sz.C3.BCnetjelek"></span>Szünetjelek</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Szünetjelek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <center><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27231375"><div class="mod-gallery mod-gallery-default"><div class="main"><div><ul class="gallery mw-gallery-traditional nochecker bordered-images whitebg"> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:StQuarto.jpg" class="mw-file-description" title="minima"><img alt="minima" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/StQuarto.jpg/17px-StQuarto.jpg" decoding="async" width="17" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/StQuarto.jpg/26px-StQuarto.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/55/StQuarto.jpg 2x" data-file-width="34" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>minima</i></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:StMezza.jpg" class="mw-file-description" title="minor"><img alt="minor" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/StMezza.jpg/17px-StMezza.jpg" decoding="async" width="17" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/StMezza.jpg/26px-StMezza.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1f/StMezza.jpg 2x" data-file-width="34" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>minor</i></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:StIntera.jpg" class="mw-file-description" title="divisio major"><img alt="divisio major" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/StIntera.jpg/17px-StIntera.jpg" decoding="async" width="17" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a7/StIntera.jpg/26px-StIntera.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/StIntera.jpg 2x" data-file-width="34" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>divisio major</i></div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 215px"> <div class="thumb" style="width: 210px; height: 70px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:StDoppia.jpg" class="mw-file-description" title="finalis"><img alt="finalis" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/StDoppia.jpg/17px-StDoppia.jpg" decoding="async" width="17" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/StDoppia.jpg/26px-StDoppia.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/60/StDoppia.jpg 2x" data-file-width="34" data-file-height="77" /></a></span></div> <div class="gallerytext"><i>finalis</i></div> </li> </ul></div></div></div></center> <p><br style="clear: both;" /> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ol class="references"> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text">Két rendszere volt: egy régebbi a hangszeres, és egy újabb a vokális zenére. A vokális betű-kottaírás igen szisztematikusan alkalmazta az ión ábécét: minden betű meghatározott hangmagasságot jelöl (az alfa a diatonikus f alapfokot, a béta az egyszeresen felemelt kromatikus fiszt, a gamma a kétszeresen felemelt enharmonikus fokot). A hangszeres írásban az archaikus (magánhangzók nélküli) ábécé betűit használták és az alapfokot jelölő betűk egyszeres, vagy kétszeres elforgatásával ábrázolták az emeléseket. A dallamvonal jelölésén túl, a zene sokszínűségének megjelenítéséhez a ritmusra és előadásmódra vonatkozó speciális jeleket is alkalmaztak.</span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text">A guidói reform oktatási téren is újat hozott, a vonalrendszer használatával az írást összekapcsolta a hallásképzés új módszerével, a különböző hangokat a kézen való mutogatással. A guidói kezet, mint szemléltetőeszközt, rövidesen az iskolákban is kezdték használni, majd az egész középkorban általánosan bevezetett módszerré vált. Ez az eljárás a szolmizáció használatára vezetett, és feltételezhetően mai ötvonalas rendszerünk is ebből ered.</span> </li> </ol> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-SH-1"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-SH_1-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-SH_1-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-SH_1-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-SH_1-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-SH_1-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-SH_1-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-SH_1-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ulrich Michels. <i>Zene, SH Atlasz</i>. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft., 115, 159, 175, 181-185, 187. o. (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963_7775_63_3" title="Speciális:Könyvforrások/963 7775 63 3">ISBN 963 7775 63 3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Zene%2C+SH+Atlasz&rft.au=Ulrich+Michels&rft.date=1994&rft.pub=Springer+Hungarica+Kiad%C3%B3+Kft.&rft.place=Budapest&rft.pages=115%2C+159%2C+175%2C+181-185%2C++187&rft.isbn=963 7775 63 3"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Nancy_Phillips-2"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Nancy_Phillips_2-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nancy_Phillips_2-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nancy_Phillips_2-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nancy_Phillips_2-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nancy_Phillips_2-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Nancy_Phillips_2-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Nancy Phillips. <i><i>Die Lehre vom einstimmigen liturgischen Gesang</i></i>, 349. o. (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3-534-01204-6" title="Speciális:Könyvforrások/3-534-01204-6">ISBN 3-534-01204-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Die+Lehre+vom+einstimmigen+liturgischen+Gesang%27%27&rft.au=Nancy+Phillips&rft.date=2000&rft.place=Darmstadt&rft.pages=349&rft.isbn=3-534-01204-6"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Solange_Corbin-3"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Solange_Corbin_3-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Solange_Corbin_3-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i><i>Die Neumen</i> (Palaeographie der Musik. Bd. 1, Fasz. 3)</i>, 3.12–3.21. o. (1977). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3-87252-065-2" title="Speciális:Könyvforrások/3-87252-065-2">ISBN 3-87252-065-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Die+Neumen%27%27+%28Palaeographie+der+Musik.+Bd.+1%2C+Fasz.+3%29&rft.date=1977&rft.place=K%C3%B6ln&rft.pages=3.12%E2%80%933.21&rft.isbn=3-87252-065-2"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Haas_311ff-4"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Haas_311ff_4-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Haas_311ff_4-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text">Max Haas, Kassel et altera 1997, Spalte 311ff</span> </li> <li id="cite_note-Conomos-6"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Conomos_6-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Conomos_6-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110625024119/http://www.patriarchatus.hu/enek.html"><i>Korakeresztény és bizánci éneklés története és gyakorlata</i></a>. [2011. június 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.patriarchatus.hu/enek.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)</span></span> </li> <li id="cite_note-katlex-7"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-katlex_7-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-katlex_7-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-katlex_7-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-katlex_7-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-katlex_7-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lexikon.katolikus.hu/G/gregori%C3%A1n%20%C3%A9nek.html"><i>Gerorián ének</i></a>. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)</span></span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text">Révai Lexikona</span> </li> <li id="cite_note-Löblin-9"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Löblin_9-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Löblin_9-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Löblin_9-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Löblin_9-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Löblin_9-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Löblin_9-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Löblin_9-6"><sup><i><b>g</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Löblin Judit: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090205132659/http://finale.hu/tortenelem.htm"><i>A hangjegyírás a kezdetektől a tipográfiáig</i></a> pp. I2-I5. Finale 2011 - make music. [2009. február 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.finale.hu/tortenelem.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Rajeczky-10"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Rajeczky_10-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Rajeczky_10-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Rajeczky_10-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Rajeczky_10-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Rajeczky_10-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Rajeczky_10-5"><sup><i><b>f</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Rajeczky Benjámin: [mek.oszk.hu/03200/03240/03240.rtf <i>Zenei paleográfia. Írásos emlékeink hangjelzései.</i>]. MEK. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text">Max Haas, Kassel et altera 1997, Spalte 314</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.schoyencollection.com/greekbkscr_files/ms2858.jpg">Byzantinische ekphonetische Zeichen über dem Text, spätes 10. Jahrhundert</a></span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090430060952/http://www.aleppocodex.org/newsite/index.html"><i>Codex von Aleppo</i></a>. [2009. április 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.aleppocodex.org/newsite/index.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Jakó Zsigmond-Radu Manolescu: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.niif.hu/03200/03226/html/jako20.htm"><i>A latin írás története - A nyugati gót írás</i></a>. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Kántor-15"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Kántor_15-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Kántor_15-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Kántor_15-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">[<a rel="nofollow" class="external free" href="https://web.archive.org/web/20100325071619/http://penta.hcbc.hu/kantorkepzo/jegyzet/gregorian4.htm">https://web.archive.org/web/20100325071619/http://penta.hcbc.hu/kantorkepzo/jegyzet/gregorian4.htm</a> <i>A gregorián ének</i> A hangjegyírás a kezdetektől a tipográfiáig<i>]. Harmat Artúr Központi Kántorképző. [2010. március 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://penta.hcbc.hu/kantorkepzo/jegyzet/gregorian4.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)</i></span></span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://links.jstor.org/sici?sici=0003-0139(200321)56%3A1%3C43%3AADCCMP%3E2.0.CO%3B2-%23">James Grier <i>Ademar de Chabannes, Carolingian Musical Practices, and "Nota Romana"</i></a>, Journal of the American Musicological Society, Vol. 56, No. 1 (Spring, 2003), pp. 43-98, Hozzáférés ideje: July 2007</span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text">Nancy Phillips, Darmstadt 2000, S. 347 u. 431f</span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text">Ewald Jammers, Tutzing 1965, S. 78f</span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text">Nancy Phillips, Darmstadt 2000, S. 348f</span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text">Max Haas, Kassel et altera 1997, Spalte 303</span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070711144349/http://www.schoyencollection.com/music_files/ms1573.jpg#"><i>Hufnagelnotation (14. Jahrhundert)</i></a>. [2007. július 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.schoyencollection.com/music_files/ms1573.jpg#">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text">Szendrei Janka disszertációja</span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.chmtl.indiana.edu/tml/9th-11th/NOTLET_TEXT.html">Notkers Brief an Lantpertus</a></span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text">Solange Corbin, Köln 1977, S. 3.205ff</span> </li> <li id="cite_note-gregoriantarsasag.hu-26"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-gregoriantarsasag.hu_26-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-gregoriantarsasag.hu_26-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-gregoriantarsasag.hu_26-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gregoriantarsasag.hu/tanulmanyok.php?tan=romai_egyhaz.htm">Luigi Agustoni: A római egyház "saját" zenéjéről</a></span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text">William P. Mahrt, "Chant," <i>A Performer's Guide to Medieval Music</i> p. 18.</span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100311041737/http://igen.hu/hirdetjuk/293-gregorian-osbemutatok-beres-gyorgy-szuletesnapja-alkalmabol.html#"><i>Béres György: Gregorián ősbemutatók Béres György születésnapja alkalmából</i></a>. [2010. március 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://igen.hu/hirdetjuk/293-gregorian-osbemutatok-beres-gyorgy-szuletesnapja-alkalmabol.html#">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 18.)</span></span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Ruthner Judith: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080617130339/http://web.axelero.hu/kesz/jel/04_10/ruthner.html"><i>A gregorián múltja és jövője</i></a>. <i>Tanulmányok</i>. [2008. június 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://web.axelero.hu/kesz/jel/04_10/ruthner.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)</span></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_irodalom"><span id="Tov.C3.A1bbi_irodalom"></span>További irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: További irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>A középkor zenetörténete <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.trefort.elte.hu/~enek/08/eloadasok/Kozepkor/Akozepkorzenetortenete.pdf">[1]</a><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.trefort.elte.hu/~enek/08/eloadasok/Kozepkor/Akozepkorzenetortenete.pdf"><span title="  2018-11">halott link</span></a></i>]</span></sup> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li>Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? (Budapest, 1981) <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li>Dobszay László: Bevezetés a gregorián énekbe (a Zeneakadémia Egyházzene Tanszakának jegyzete) <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li>Dobszay László: A gregorián átírásról <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li>Dr. Dimitris E. Conomos: A kora keresztény és bizánci éneklés története és gyakorlata <a rel="nofollow" class="external autonumber" href="https://web.archive.org/web/20110625024119/http://www.patriarchatus.hu/enek.html">[2]</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li>A hangjegyírás a kezdetektől a tipográfiáig <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li>Löblin Judit: A gregorián ének írásmódja, neumák, korális notáció</li></ul> <p><a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://mek.niif.hu/00200/00207/html/n05.htm">[3]</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span> </p> <ul><li><i>Paléographie musicale</i>, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/2852742195" title="Speciális:Könyvforrások/2852742195">ISBN 2-85274-219-5</a>, facsimiles of early adiastamatic chant manuscripts <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Apel-1990">Apel, Willi. <i>Gregorian Chant</i>. Bloomington, IN: Indiana University Press (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-253-20601-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-253-20601-4">ISBN 0-253-20601-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Gregorian+Chant&rft.aulast=Apel&rft.aufirst=Willi&rft.date=1990&rft.pub=Indiana+University+Press&rft.place=Bloomington%2C+IN&rft.isbn=0-253-20601-4"><span style="display: none;"> </span></span><span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li>Constantin Floros: "Universale Neumenkunde" (Universal Theory of Neumes); three-volume covering all major styles and schools of neumatic musical notation in three major divisions: Byzantine, Gregorian and Slavic. <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hiley-1995">Hiley, David. <i>Western Plainchant: A Handbook</i>. Clarendon Press (1995). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-19-816572-2" title="Speciális:Könyvforrások/0-19-816572-2">ISBN 0-19-816572-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Western+Plainchant%3A+A+Handbook&rft.aulast=Hiley&rft.aufirst=David&rft.date=1995&rft.pub=Clarendon+Press&rft.isbn=0-19-816572-2"><span style="display: none;"> </span></span> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Hiley-1990">Hiley, David, Howard Mayer Brown and Stanley Sadie.szerk.: W.W. Norton & Co: <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/performancepract0000unse_y1a4">Performance Practice: Music before 1600</a></i>. New York: Clarendon Press (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-393-02807-0" title="Speciális:Könyvforrások/0-393-02807-0">ISBN 0-393-02807-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Performance+Practice%3A+Music+before+1600&rft.aulast=Hiley&rft.aufirst=David&rft.date=1990&rft.pub=Clarendon+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=0-393-02807-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fperformancepract0000unse_y1a4"><span style="display: none;"> </span></span> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li>Mahrt, William P. (2000). Chant. In <i>A Performer's Guide to Medieval Music</i>, Ross Duffin, ed., pp. 1–22. Bloomington, IN: Indiana University Press. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0253337526" title="Speciális:Könyvforrások/0253337526">ISBN 0-253-33752-6</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-McKinnon-1990">McKinnon, James, ed.. <i>Antiquity and the Middle Ages</i>. Prentice Hall (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-13-036153-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-13-036153-4">ISBN 0-13-036153-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Antiquity+and+the+Middle+Ages&rft.aulast=McKinnon&rft.aufirst=James%2C+ed.&rft.date=1990&rft.pub=Prentice+Hall&rft.isbn=0-13-036153-4"><span style="display: none;"> </span></span> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li>Wagner, Peter. (1911) <i>Einführung in die Gregorianischen Melodien. Ein Handbuch der Choralwissenschaft</i>. Leipzig: Breitkopf & Härtel. <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Wilson-1990">Wilson, David. <i>Music of the Middle Ages</i>. Schirmer Books (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-02-872951-X" title="Speciális:Könyvforrások/0-02-872951-X">ISBN 0-02-872951-X</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Music+of+the+Middle+Ages&rft.aulast=Wilson&rft.aufirst=David&rft.date=1990&rft.pub=Schirmer+Books&rft.isbn=0-02-872951-X"><span style="display: none;"> </span></span> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li>Michael Bernhard (Hrsg.): <i>Quellen und Studien zur Musiktheorie des Mittelalters</i>. München 1990–2001 <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li>Eugène Cardine: <i>Gregorianische Semiologie</i>. La Froidfontaine, Solesmes 2003, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/2852740494" title="Speciális:Könyvforrások/2852740494">ISBN 2-85274-049-4</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li>Solange Corbin: <i>Die Neumen</i>. (Palaeographie der Musik. Bd. 1, Fasz. 3), Köln 1977 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3872520652" title="Speciális:Könyvforrások/3872520652">ISBN 3-87252-065-2</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li>Constantin Floros: <i>Universale Neumenkunde</i>, Band 1 bis 3. Kassel 1970 <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li>Ewald Jammers: <i>Tafeln zur Neumenschrift</i>. Tutzing 1965 <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li>Nancy Phillips: <i>Notationen und Notationslehren von Boethius bis zum 12. Jahrhundert.</i> In Michel Huglo, Charles M. Atkinson, Christian Meyer, Karlheinz Schlager, Nancy Phillips: <i>Die Lehre vom einstimmigen liturgischen Gesang</i>. Darmstadt 2000 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3534012046" title="Speciális:Könyvforrások/3534012046">ISBN 3-534-01204-6</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li>Bruno Stäblein: <i>Schriftbild der einstimmigen Musik</i>. Leipzig 1975 <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Neuma&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wiktionary-logo-hu.svg" title="Fájl:Wiktionary-logo-hu.svg"><img alt="File:Wiktionary-logo-hu.svg" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png" decoding="async" width="50" height="50" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/75px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/100px-Wiktionary-logo-hu.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">Nézd meg Neume <i><b><a href="https://hu.wiktionary.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s/neuma" class="extiw" title="wikt:Speciális:Keresés/neuma">neuma</a></b></i> címszót a <a href="/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r" title="Wikiszótár">Wikiszótárban</a>!</div> </div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r27252708"> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><span typeof="mw:File"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Neume" title="commons:Category:Neume"><img alt="Commons:Category:Neume" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/75px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/100px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></span></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><b><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Neume" class="extiw" title="commons:Category:Neume">Neuma</a></b></i> témájú médiaállományokat.</div> </div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.kislexikon.hu/neuma.html">Kislexikon – Neuma</a> <sup class="noprint Inline-Template" style="white-space:nowrap;">[<i><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kocsmafal_(forr%C3%A1sok)/Nem_megb%C3%ADzhat%C3%B3_forr%C3%A1sok_list%C3%A1ja" title="Wikipédia:Kocsmafal (források)/Nem megbízható források listája"><span title="Ez a link nem megbízható forrásra mutat. 2019 októberéből">Tiltott forrás?</span></a></i>]</sup> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lexikon.katolikus.hu/N/neuma.html">Katolikus lexikon – Neuma</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110930022509/http://www.hhrf.org/irodalmivademecum/zene/fv_egyhaz.htm">Gusztáv András: Az egyházi zene a kezdetektől a reformációig</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.niif.hu/00000/00060/html/074/pc007468.html">A Pallas nagy lexikona: Neumák</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101221104226/http://www.magyarzenetortenet.hu/de/de01.html">Magyar Zenetörténet – Neumaírás</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(magyarul)</span></li> <li>Oliver Gerlach (Ensemble Ison): Performing Western Plainchant—<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20130106121701/http://ensemble-ison.de/publications/neumen/index.htm">Introduction into the Latin Neumes of the 10th century</a> (Accessed November 26, 2009) <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li>David Hiley and Janka Szendrei: "Notation", Grove Music Online, ed. L. Macy (Accessed June 12, 2006), <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.grovemusic.com">(subscription access)</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080516041031/http://www.grovemusic.com/">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2008. május 16-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stanthonysmonastery.org/music/ByzMusicFonts.html">Font package for writing post-Byzantine neumes</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li>Kenneth Levy: "Plainchant", Grove Music Online, ed. L. Macy (Accessed January 20, 2006), <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.grovemusic.com">(subscription access)</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080516041031/http://www.grovemusic.com/">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2008. május 16-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.music.vt.edu/musicdictionary/appendix/notation/Neumes.html">Comparative table of cheironomic and square neumes</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060505090552/http://www.schuyesmans.be/gregoriaans/EN/ENmu_05.htm">Samples of early notation</a>, showing the same chant in many different notations <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newadvent.org/cathen/10765b.htm">Catholic Encyclopedia entry for Neum</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.solesmes.com">Solesmes Abbey</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stanthonysmonastery.org/music/Inton-newB.pdf">The Intonation of the Eight Tones</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170908085400/http://www.stanthonysmonastery.org/music/Inton-newB.pdf">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2017. szeptember 8-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben Byzantine notation <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stanthonysmonastery.org/music/VespersB.htm">Music for Vespers</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101216025137/http://www.stanthonysmonastery.org/music/VespersB.htm">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2010. december 16-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben Byzantine notation <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angolul)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.mittelalter-recherche.de/neumen.html">Anleitung zur Neumenschrift</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20130106121701/http://ensemble-ison.de/publications/neumen/index.htm">Einführung in die Neumen</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110430052617/http://manuscrit.ville-laon.fr/oeb/Ms239/index.htm">Cod. Laon 239</a> in Metzer Neumen <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.e-codices.unifr.ch/de/csg/0359">Cod. Sg. 359</a> und <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.e-codices.unifr.ch/de/csg/0381/3/medium">Cod. Sg. 381</a> in Sanktgaller Neumen <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.archive.org/search.php?query=subject%3A%22Gregorian%20chants%22%20musicale">Bände 1–12 der Paléographie musicale</a> <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(németül)</span></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="A_középkor_zenéje" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:K%C3%B6z%C3%A9pkor_zen%C3%A9je" title="Sablon:Középkor zenéje">Sablon:Középkor zenéje</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:K%C3%B6z%C3%A9pkor_zen%C3%A9je"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:K%C3%B6z%C3%A9pkor_zen%C3%A9je"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:K%C3%B6z%C3%A9pkor_zen%C3%A9je&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="A_középkor_zenéje" style="font-size:114%;margin:0 4em">A középkor zenéje</div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Korszakok,<br />iskolák</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Ars_antiqua&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ars antiqua (a lap nem létezik)">Ars antiqua</a></li> <li><a href="/wiki/Ars_nova_(zene)" title="Ars nova (zene)">Ars nova</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Ars_subtilior&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ars subtilior (a lap nem létezik)">Ars subtilior</a></li> <li><a href="/wiki/Notre-Dame-korszak" title="Notre-Dame-korszak">Notre Dame-iskola</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Saint_Martial-iskola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Saint Martial-iskola (a lap nem létezik)">Saint Martial-iskola</a></li></ul> </div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="6" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Anonymous_vielle-player_from_the_Codex_Manesse.PNG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/Anonymous_vielle-player_from_the_Codex_Manesse.PNG/48px-Anonymous_vielle-player_from_the_Codex_Manesse.PNG" decoding="async" width="48" height="123" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/Anonymous_vielle-player_from_the_Codex_Manesse.PNG/72px-Anonymous_vielle-player_from_the_Codex_Manesse.PNG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/08/Anonymous_vielle-player_from_the_Codex_Manesse.PNG/96px-Anonymous_vielle-player_from_the_Codex_Manesse.PNG 2x" data-file-width="387" data-file-height="994" /></a></span> <p><br /> <br /> <br /> <br /> <br /> </p> <span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Britannica_Cromorne_Bass_Tournebout.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cc/Britannica_Cromorne_Bass_Tournebout.png/48px-Britannica_Cromorne_Bass_Tournebout.png" decoding="async" width="48" height="151" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cc/Britannica_Cromorne_Bass_Tournebout.png/72px-Britannica_Cromorne_Bass_Tournebout.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cc/Britannica_Cromorne_Bass_Tournebout.png/96px-Britannica_Cromorne_Bass_Tournebout.png 2x" data-file-width="373" data-file-height="1176" /></a></span></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Hangszerek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><i>Fúvós</i></li> <li><a href="/wiki/Duda_(hangszer)" title="Duda (hangszer)">Duda</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Bombard&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bombard (a lap nem létezik)">Bombard</a></li> <li><a href="/wiki/G%C3%B6rbek%C3%BCrt" title="Görbekürt">Görbekürt</a></li> <li><a href="/wiki/Fuvola" title="Fuvola">Fuvola</a></li> <li><a href="/wiki/Gemshorn" title="Gemshorn">Gemshorn</a></li> <li><a href="/wiki/Doromb" title="Doromb">Doromb</a></li> <li><a href="/wiki/Orgona_(hangszer)" title="Orgona (hangszer)">Orgona</a></li> <li><a href="/wiki/Furulya" title="Furulya">Furulya</a></li> <li><a href="/wiki/Trombita" title="Trombita">Trombita</a></li> <li><a href="/wiki/Schalmei" title="Schalmei">Schalmei</a><br /></li> <li><i>Húros</i></li> <li><a href="/wiki/Citole" title="Citole">Citole</a></li> <li><a href="/wiki/Guiterne" title="Guiterne">Guiterne</a></li> <li><a href="/wiki/Git%C3%A1r#Középkor" title="Gitár">Latin gitár</a></li> <li><a href="/wiki/Git%C3%A1r#Középkor" title="Gitár">Mór gitár</a></li> <li><a href="/wiki/Cimbalom" title="Cimbalom">Cimbalom</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1rfa" title="Hárfa">Hárfa</a></li> <li><a href="/wiki/Teker%C5%91lant" title="Tekerőlant">Tekerőlant</a></li> <li><a href="/wiki/Lant" title="Lant">Lant</a></li> <li><a href="/wiki/Kr%C3%A9tai_l%C3%ADra" title="Krétai líra">Krétai líra</a></li> <li><a href="/wiki/L%C3%ADra_(hangszer)" title="Líra (hangszer)">Líra</a></li> <li><a href="/wiki/Citera" title="Citera">Citera</a></li> <li><a href="/wiki/Rebek" title="Rebek">Rebek</a></li> <li><a href="/wiki/Tromba_marina" title="Tromba marina">Tromba marina</a></li> <li><a href="/wiki/Fidula" title="Fidula">Fidula</a></li> <li><a href="/wiki/Viola_da_gamba" title="Viola da gamba">Viola da gamba</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Zampogna&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zampogna (a lap nem létezik)">Zampogna</a></li> <li><a href="/wiki/Citera" title="Citera">Citera</a> <br /></li> <li><i>Ütős</i></li> <li><a href="/wiki/Carillon" title="Carillon">Carillon</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Crotales&action=edit&redlink=1" class="new" title="Crotales (a lap nem létezik)">Crotales</a></li> <li>Nakers</li> <li>Tabor</li> <li><a href="/wiki/Tamburin" title="Tamburin">Tamburin</a></li> <li><a href="/wiki/Triangulum_(hangszer)" title="Triangulum (hangszer)">Triangulum</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Zenei formák /<br /> műfajok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Gregori%C3%A1n_%C3%A9nek" title="Gregorián ének">Gregorián ének</a></li> <li><a href="/wiki/Antif%C3%B3na" title="Antifóna">Antifóna</a></li> <li><a href="/wiki/Sanzon" title="Sanzon">Chanson</a></li> <li><a href="/wiki/Conductus" title="Conductus">Conductus</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Geisslerlieder&action=edit&redlink=1" class="new" title="Geisslerlieder (a lap nem létezik)">Geisslerlied</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Lai_(poetic_form)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lai (poetic form) (a lap nem létezik)">Lai</a></li> <li><a href="/wiki/Liturgikus_dr%C3%A1ma" title="Liturgikus dráma">Liturgikus dráma</a></li> <li><a href="/wiki/Madrig%C3%A1l" class="mw-redirect mw-disambig" title="Madrigál">Madrigál</a></li> <li><a href="/wiki/Motetta" title="Motetta">Motetta</a></li> <li><a href="/wiki/Organum" title="Organum">Organum</a></li> <li><a href="/wiki/Rond%C3%B3_(versforma)" title="Rondó (versforma)">Rondó</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Virelai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Virelai (a lap nem létezik)">Virelai</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Zeneszerzők</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Fran%C3%A7ois_Andrieu&action=edit&redlink=1" class="new" title="François Andrieu (a lap nem létezik)">François Andrieu</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Arezz%C3%B3i_Od%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Arezzói Odó (a lap nem létezik)">Arezzói Odó</a></li> <li><a href="/wiki/Notker_Balbulus" title="Notker Balbulus">Notker Balbulus</a></li> <li><a href="/wiki/Bingeni_Szent_Hildeg%C3%A1rd" title="Bingeni Szent Hildegárd">Hildegard von Bingen</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Jacopo_da_Bologna&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jacopo da Bologna (a lap nem létezik)">Jacopo da Bologna</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Borlet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Borlet (a lap nem létezik)">Borlet</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Antonello_da_Caserta&action=edit&redlink=1" class="new" title="Antonello da Caserta (a lap nem létezik)">Antonello da Caserta</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Philippus_de_Caserta&action=edit&redlink=1" class="new" title="Philippus de Caserta (a lap nem létezik)">Philippus de Caserta</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Donato_da_Cascia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Donato da Cascia (a lap nem létezik)">Donato da Cascia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Johannes_Ciconia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Johannes Ciconia (a lap nem létezik)">Johannes Ciconia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Clunyi_Od%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Clunyi Odó (a lap nem létezik)">Clunyi Odó</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Petrus_de_Cruce&action=edit&redlink=1" class="new" title="Petrus de Cruce (a lap nem létezik)">Petrus de Cruce</a></li> <li><a href="/wiki/John_Dunstable" title="John Dunstable">John Dunstable</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Gherardello_da_Firenze&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gherardello da Firenze (a lap nem létezik)">Gherardello da Firenze</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Szent_Godrik&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szent Godrik (a lap nem létezik)">Szent Godrik</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Giovanni_da_Cascia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Giovanni da Cascia (a lap nem létezik)">Giovanni da Cascia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Lorenzo_da_Firenze&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lorenzo da Firenze (a lap nem létezik)">Lorenzo da Firenze</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Paolo_da_Firenze&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paolo da Firenze (a lap nem létezik)">Paolo da Firenze</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Grimace&action=edit&redlink=1" class="new" title="Grimace (a lap nem létezik)">Grimace</a></li> <li><a href="/wiki/Adam_de_la_Halle" title="Adam de la Halle">Adam de la Halle</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Roy_Henry&action=edit&redlink=1" class="new" title="Roy Henry (a lap nem létezik)">Roy Henry</a></li> <li><a href="/wiki/Hucbaldus" title="Hucbaldus">Hucbaldus</a></li> <li><a href="/wiki/Francesco_Landini" title="Francesco Landini">Francesco Landini</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Arnold_de_Lantins&action=edit&redlink=1" class="new" title="Arnold de Lantins (a lap nem létezik)">Arnold de Lantins</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Kir_Stefan_Srbin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kir Stefan Srbin (a lap nem létezik)">Kir Stefan Srbin</a></li> <li><a href="/wiki/Leoninus_(zeneszerz%C5%91)" title="Leoninus (zeneszerző)">Leoninus</a></li> <li><a href="/wiki/Guillaume_de_Machaut" title="Guillaume de Machaut">Guillaume de Machaut</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Lorenzo_da_Firenze&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lorenzo da Firenze (a lap nem létezik)">Lorenzo da Firenze</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Bartolino_da_Padova&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bartolino da Padova (a lap nem létezik)">Bartolino da Padova</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Matteo_da_Perugia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Matteo da Perugia (a lap nem létezik)">Matteo da Perugia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Niccol%C3%B2_da_Perugia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Niccolò da Perugia (a lap nem létezik)">Niccolò da Perugia</a></li> <li><a href="/wiki/Perotinus" title="Perotinus">Perotinus</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Maestro_Piero&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maestro Piero (a lap nem létezik)">Maestro Piero</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Leonel_Power&action=edit&redlink=1" class="new" title="Leonel Power (a lap nem létezik)">Leonel Power</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Jacob_Senleches&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jacob Senleches (a lap nem létezik)">Jacob Senleches</a></li> <li><a href="/wiki/Joannisz_Kukuzelisz" title="Joannisz Kukuzelisz">Joannisz Kukuzelisz</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Solage&action=edit&redlink=1" class="new" title="Solage (a lap nem létezik)">Solage</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Trebor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trebor (a lap nem létezik)">Trebor</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Tuotilo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tuotilo (a lap nem létezik)">Tuotilo</a></li> <li><a href="/wiki/Szentviktori_%C3%81d%C3%A1m" title="Szentviktori Ádám">Adam de Saint-Victor</a></li> <li><a href="/wiki/Philippe_de_Vitry" title="Philippe de Vitry">Philippe de Vitry</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=W._de_Wycombe&action=edit&redlink=1" class="new" title="W. de Wycombe (a lap nem létezik)">W. de Wycombe</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Zenei <br />lejegyzés</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a class="mw-selflink selflink">Neumaírás</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Menzur%C3%A1lis_hangjegy%C3%ADr%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Menzurális hangjegyírás (a lap nem létezik)">Menzurális hangjegyírás</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Kapcsolódó <br />szócikkek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Monof%C3%B3nia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Monofónia (a lap nem létezik)">Monofónia</a></li> <li><a href="/wiki/Polif%C3%B3nia" title="Polifónia">Polifónia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Trecento_zen%C3%A9je&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trecento zenéje (a lap nem létezik)">Trecento zenéje</a></li> <li><a href="/wiki/Goli%C3%A1rd" title="Goliárd">Goliárd</a></li> <li><a href="/wiki/Trubad%C3%BAr" title="Trubadúr">Trubadúr</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85091086">sh85091086</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4171568-8">4171568-8</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph695398&CON_LNG=ENG">ph695398</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11977807m">cb11977807m</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Music-GClef.svg" class="mw-file-description" title="Zene"><img alt="Zene" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/25px-Music-GClef.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/38px-Music-GClef.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Music-GClef.svg/50px-Music-GClef.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="512" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Zene" title="Portál:Zene">Zeneportál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?useformat=desktop&type=1x1&usesul3=0" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Neuma&oldid=26980193">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Neuma&oldid=26980193</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6z%C3%A9pkori_zene" title="Kategória:Középkori zene">Középkori zene</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Katolikus_liturgia" title="Kategória:Katolikus liturgia">Katolikus liturgia</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kotta%C3%ADr%C3%A1s" title="Kategória:Kottaírás">Kottaírás</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%8Dr%C3%A1s" title="Kategória:Írás">Írás</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kereszt%C3%A9ny_zene" title="Kategória:Keresztény zene">Keresztény zene</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_november%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lektor%C3%A1land%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lektorálandó lapok">Lektorálandó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Nem_megb%C3%ADzhat%C3%B3_forr%C3%A1ssal_rendelkez%C5%91_lapok_2019_okt%C3%B3ber%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Nem megbízható forrással rendelkező lapok 2019 októberéből">Nem megbízható forrással rendelkező lapok 2019 októberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. március 17., 18:35</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Neuma&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-7bbfc6c4f5-s6wdr","wgBackendResponseTime":172,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.643","walltime":"1.001","ppvisitednodes":{"value":4783,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":59647,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":13043,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":13,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":71556,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 684.811 1 -total"," 33.17% 227.126 7 Sablon:Galéria"," 16.07% 110.018 1 Sablon:Jegyzetek"," 15.65% 107.192 2 Sablon:References"," 10.92% 74.794 1 Sablon:Középkor_zenéje"," 10.23% 70.087 1 Sablon:Navbox"," 9.13% 62.507 10 Sablon:Cite_web"," 7.42% 50.788 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 7.01% 47.986 1 Sablon:Halott_link"," 6.46% 44.258 2 Sablon:Fix"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.222","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2262452,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-6d64f599dc-6w4gv","timestamp":"20241202122305","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Neuma","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Neuma","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q41867","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q41867","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2010-12-18T11:15:46Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/8\/87\/Adiast.jpg"}</script> </body> </html>