CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Nap – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"6d8c6ea7-027e-4161-994f-6801372a52a8","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Nap","wgTitle":"Nap","wgCurRevisionId":27213532,"wgRevisionId":27213532,"wgArticleId":2049,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2021 áprilisából","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből","Kiemelt cikkek","Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Kezdőlapon szerepelt szócikkek","Nap","Csillagok", "G színképtípusú csillagok"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Nap","wgRelevantArticleId":2049,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27213532,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":200000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true, "wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q525","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.math.styles":"ready","ext.tmh.player.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready", "ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","ext.tmh.player","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession", "oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.math.styles%7Cext.tmh.player.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/The_Sun_in_white_light.jpg/1200px-The_Sun_in_white_light.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1200"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/The_Sun_in_white_light.jpg/800px-The_Sun_in_white_light.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="800"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/The_Sun_in_white_light.jpg/640px-The_Sun_in_white_light.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="640"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Nap – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Nap"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Nap&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Nap"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Nap rootpage-Nap skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Nap" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Nap" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Nap" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Nap" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Fizikai_és_egyéb_tulajdonságok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fizikai_és_egyéb_tulajdonságok"> <div class="vector-toc-text"> 1 Fizikai és egyéb tulajdonságok </div> </a> <button aria-controls="toc-Fizikai_és_egyéb_tulajdonságok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Fizikai és egyéb tulajdonságok alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Fizikai_és_egyéb_tulajdonságok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Életciklusa" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Életciklusa"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Életciklusa </div> </a> <ul id="toc-Életciklusa-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_aktív_szakasz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_aktív_szakasz"> <div class="vector-toc-text"> 1.1.1 Az aktív szakasz </div> </a> <ul id="toc-Az_aktív_szakasz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_passzív_szakasz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_passzív_szakasz"> <div class="vector-toc-text"> 1.1.2 A passzív szakasz </div> </a> <ul id="toc-A_passzív_szakasz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Mi_nem_lesz_a_Napból?" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Mi_nem_lesz_a_Napból?"> <div class="vector-toc-text"> 1.1.3 Mi nem lesz a Napból? </div> </a> <ul id="toc-Mi_nem_lesz_a_Napból?-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_napciklus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_napciklus"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 A napciklus </div> </a> <ul id="toc-A_napciklus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Belső_felépítése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Belső_felépítése"> <div class="vector-toc-text"> 2 Belső felépítése </div> </a> <button aria-controls="toc-Belső_felépítése-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Belső felépítése alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Belső_felépítése-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_mag" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_mag"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 A mag </div> </a> <ul id="toc-A_mag-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Termonukleáris_reakció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Termonukleáris_reakció"> <div class="vector-toc-text"> 2.1.1 Termonukleáris reakció </div> </a> <ul id="toc-Termonukleáris_reakció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_sugárzási_zóna" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_sugárzási_zóna"> <div class="vector-toc-text"> 2.2 A sugárzási zóna </div> </a> <ul id="toc-A_sugárzási_zóna-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tachoklína" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tachoklína"> <div class="vector-toc-text"> 2.3 Tachoklína </div> </a> <ul id="toc-Tachoklína-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_konvekciós_zóna" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_konvekciós_zóna"> <div class="vector-toc-text"> 2.4 A konvekciós zóna </div> </a> <ul id="toc-A_konvekciós_zóna-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Differenciális_rotáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Differenciális_rotáció"> <div class="vector-toc-text"> 2.4.1 Differenciális rotáció </div> </a> <ul id="toc-Differenciális_rotáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Meridionális_cirkuláció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Meridionális_cirkuláció"> <div class="vector-toc-text"> 2.4.2 Meridionális cirkuláció </div> </a> <ul id="toc-Meridionális_cirkuláció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Atmoszféra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Atmoszféra"> <div class="vector-toc-text"> 3 Atmoszféra </div> </a> <button aria-controls="toc-Atmoszféra-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Atmoszféra alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Atmoszféra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Fotoszféra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fotoszféra"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Fotoszféra </div> </a> <ul id="toc-Fotoszféra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Granuláció,_szupergranuláció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Granuláció,_szupergranuláció"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.1 Granuláció, szupergranuláció </div> </a> <ul id="toc-Granuláció,_szupergranuláció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Napfoltok,_napfáklyák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Napfoltok,_napfáklyák"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.2 Napfoltok, napfáklyák </div> </a> <ul id="toc-Napfoltok,_napfáklyák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Flerek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Flerek"> <div class="vector-toc-text"> 3.1.3 Flerek </div> </a> <ul id="toc-Flerek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kromoszféra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kromoszféra"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Kromoszféra </div> </a> <ul id="toc-Kromoszféra-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Szpikulák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szpikulák"> <div class="vector-toc-text"> 3.2.1 Szpikulák </div> </a> <ul id="toc-Szpikulák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Protuberanciák,_filamantek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Protuberanciák,_filamantek"> <div class="vector-toc-text"> 3.2.2 Protuberanciák, filamantek </div> </a> <ul id="toc-Protuberanciák,_filamantek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Átmeneti_réteg" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Átmeneti_réteg"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 Átmeneti réteg </div> </a> <ul id="toc-Átmeneti_réteg-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Korona" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Korona"> <div class="vector-toc-text"> 3.4 Korona </div> </a> <ul id="toc-Korona-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Korona_anyagkidobódás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Korona_anyagkidobódás"> <div class="vector-toc-text"> 3.4.1 Korona anyagkidobódás </div> </a> <ul id="toc-Korona_anyagkidobódás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Helioszféra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Helioszféra"> <div class="vector-toc-text"> 3.5 Helioszféra </div> </a> <ul id="toc-Helioszféra-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kémiai_összetétele" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kémiai_összetétele"> <div class="vector-toc-text"> 4 Kémiai összetétele </div> </a> <ul id="toc-Kémiai_összetétele-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_mágneses_mező" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_mágneses_mező"> <div class="vector-toc-text"> 5 A mágneses mező </div> </a> <ul id="toc-A_mágneses_mező-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Naprendszer" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Naprendszer"> <div class="vector-toc-text"> 6 A Naprendszer </div> </a> <ul id="toc-A_Naprendszer-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Helye_a_galaxisban_és_a_világegyetemben" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Helye_a_galaxisban_és_a_világegyetemben"> <div class="vector-toc-text"> 7 Helye a galaxisban és a világegyetemben </div> </a> <ul id="toc-Helye_a_galaxisban_és_a_világegyetemben-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hatások_a_Földön" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Hatások_a_Földön"> <div class="vector-toc-text"> 8 Hatások a Földön </div> </a> <button aria-controls="toc-Hatások_a_Földön-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Hatások a Földön alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Hatások_a_Földön-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Sugárzási_hatások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Sugárzási_hatások"> <div class="vector-toc-text"> 8.1 Sugárzási hatások </div> </a> <ul id="toc-Sugárzási_hatások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_napenergia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_napenergia"> <div class="vector-toc-text"> 8.2 A napenergia </div> </a> <ul id="toc-A_napenergia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Élettani_hatások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Élettani_hatások"> <div class="vector-toc-text"> 8.3 Élettani hatások </div> </a> <ul id="toc-Élettani_hatások-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_emberi_szervezetre_gyakorolt_hatása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_emberi_szervezetre_gyakorolt_hatása"> <div class="vector-toc-text"> 8.3.1 Az emberi szervezetre gyakorolt hatása </div> </a> <ul id="toc-Az_emberi_szervezetre_gyakorolt_hatása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hatások_a_növényi_szervezetekre" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Hatások_a_növényi_szervezetekre"> <div class="vector-toc-text"> 8.3.2 Hatások a növényi szervezetekre </div> </a> <ul id="toc-Hatások_a_növényi_szervezetekre-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_tudományos_megismerésének_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_tudományos_megismerésének_története"> <div class="vector-toc-text"> 9 A tudományos megismerésének története </div> </a> <button aria-controls="toc-A_tudományos_megismerésének_története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) A tudományos megismerésének története alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-A_tudományos_megismerésének_története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Korai_elméletek,_megfigyelések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Korai_elméletek,_megfigyelések"> <div class="vector-toc-text"> 9.1 Korai elméletek, megfigyelések </div> </a> <ul id="toc-Korai_elméletek,_megfigyelések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_távcső_korszakának_eredményei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_távcső_korszakának_eredményei"> <div class="vector-toc-text"> 9.2 A távcső korszakának eredményei </div> </a> <ul id="toc-A_távcső_korszakának_eredményei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_űrkorszak_megfigyelései_–_Napkutató_űreszközök" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_űrkorszak_megfigyelései_–_Napkutató_űreszközök"> <div class="vector-toc-text"> 9.3 Az űrkorszak megfigyelései – Napkutató űreszközök </div> </a> <ul id="toc-Az_űrkorszak_megfigyelései_–_Napkutató_űreszközök-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Modern_napmegfigyelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Modern_napmegfigyelés"> <div class="vector-toc-text"> 9.4 Modern napmegfigyelés </div> </a> <ul id="toc-Modern_napmegfigyelés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Naptávcsövek,_magnetohidrodinamika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Naptávcsövek,_magnetohidrodinamika"> <div class="vector-toc-text"> 9.4.1 Naptávcsövek, magnetohidrodinamika </div> </a> <ul id="toc-Naptávcsövek,_magnetohidrodinamika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Neutrinó-megfigyelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Neutrinó-megfigyelés"> <div class="vector-toc-text"> 9.4.2 Neutrinó-megfigyelés </div> </a> <ul id="toc-Neutrinó-megfigyelés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Napszeizmológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Napszeizmológia"> <div class="vector-toc-text"> 9.4.3 Napszeizmológia </div> </a> <ul id="toc-Napszeizmológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Megoldásra_váró_elméleti_problémák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megoldásra_váró_elméleti_problémák"> <div class="vector-toc-text"> 10 Megoldásra váró elméleti problémák </div> </a> <button aria-controls="toc-Megoldásra_váró_elméleti_problémák-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Megoldásra váró elméleti problémák alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Megoldásra_váró_elméleti_problémák-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_napdinamó_probléma" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_napdinamó_probléma"> <div class="vector-toc-text"> 10.1 A napdinamó probléma </div> </a> <ul id="toc-A_napdinamó_probléma-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_halvány_fiatal_Nap_problémája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_halvány_fiatal_Nap_problémája"> <div class="vector-toc-text"> 10.2 A halvány fiatal Nap problémája </div> </a> <ul id="toc-A_halvány_fiatal_Nap_problémája-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_lítium_hiánya" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_lítium_hiánya"> <div class="vector-toc-text"> 10.3 A lítium hiánya </div> </a> <ul id="toc-A_lítium_hiánya-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_Nap_amatőrcsillagászati_megfigyelése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Nap_amatőrcsillagászati_megfigyelése"> <div class="vector-toc-text"> 11 A Nap amatőrcsillagászati megfigyelése </div> </a> <button aria-controls="toc-A_Nap_amatőrcsillagászati_megfigyelése-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) A Nap amatőrcsillagászati megfigyelése alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-A_Nap_amatőrcsillagászati_megfigyelése-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Közvetlen_napmegfigyelések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közvetlen_napmegfigyelések"> <div class="vector-toc-text"> 11.1 Közvetlen napmegfigyelések </div> </a> <ul id="toc-Közvetlen_napmegfigyelések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Napfogyatkozás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Napfogyatkozás"> <div class="vector-toc-text"> 11.2 Napfogyatkozás </div> </a> <ul id="toc-Napfogyatkozás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Holdfogyatkozás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Holdfogyatkozás"> <div class="vector-toc-text"> 11.3 Holdfogyatkozás </div> </a> <ul id="toc-Holdfogyatkozás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Átvonulások_megfigyelése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Átvonulások_megfigyelése"> <div class="vector-toc-text"> 11.4 Átvonulások megfigyelése </div> </a> <ul id="toc-Átvonulások_megfigyelése-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Merkúr-átvonulások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Merkúr-átvonulások"> <div class="vector-toc-text"> 11.4.1 Merkúr-átvonulások </div> </a> <ul id="toc-Merkúr-átvonulások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vénusz-átvonulások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Vénusz-átvonulások"> <div class="vector-toc-text"> 11.4.2 Vénusz-átvonulások </div> </a> <ul id="toc-Vénusz-átvonulások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_kultúrában" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kultúrában"> <div class="vector-toc-text"> 12 A kultúrában </div> </a> <ul id="toc-A_kultúrában-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_napkultusz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_napkultusz"> <div class="vector-toc-text"> 13 A napkultusz </div> </a> <ul id="toc-A_napkultusz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Asztrológiai_jelentése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Asztrológiai_jelentése"> <div class="vector-toc-text"> 14 Asztrológiai jelentése </div> </a> <ul id="toc-Asztrológiai_jelentése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> 15 Kapcsolódó szócikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 16 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Irodalom"> <div class="vector-toc-text"> 17 Irodalom </div> </a> <ul id="toc-Irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 18 További információk </div> </a> <button aria-controls="toc-További_információk-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) További információk alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Magyar_lapok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyar_lapok"> <div class="vector-toc-text"> 18.1 Magyar lapok </div> </a> <ul id="toc-Magyar_lapok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Angol_nyelvű_lapok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Angol_nyelvű_lapok"> <div class="vector-toc-text"> 18.2 Angol nyelvű lapok </div> </a> <ul id="toc-Angol_nyelvű_lapok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Nap</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 299 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-299" aria-hidden="true" > 299 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Sun" title="Sun – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Sun" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ab mw-list-item"><a href="https://ab.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BC%D1%80%D0%B0" title="Амра – abház" lang="ab" hreflang="ab" data-title="Амра" data-language-autonym="Аԥсшәа" data-language-local-name="abház" class="interlanguage-link-target">Аԥсшәа</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ace mw-list-item"><a href="https://ace.wikipedia.org/wiki/Mata_uroe" title="Mata uroe – achinéz" lang="ace" hreflang="ace" data-title="Mata uroe" data-language-autonym="Acèh" data-language-local-name="achinéz" class="interlanguage-link-target">Acèh</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ady mw-list-item"><a href="https://ady.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D1%8B%D0%B3%D1%8A%D1%8D" title="Тыгъэ – adyghe" lang="ady" hreflang="ady" data-title="Тыгъэ" data-language-autonym="Адыгабзэ" data-language-local-name="adyghe" class="interlanguage-link-target">Адыгабзэ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Son" title="Son – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Son" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Sonne" title="Sonne – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Sonne" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%8D%80%E1%88%90%E1%8B%AD" title="ፀሐይ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ፀሐይ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ami mw-list-item"><a href="https://ami.wikipedia.org/wiki/Cidal" title="Cidal – Amis" lang="ami" hreflang="ami" data-title="Cidal" data-language-autonym="Pangcah" data-language-local-name="Amis" class="interlanguage-link-target">Pangcah</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Sol" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Sunne" title="Sunne – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Sunne" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target">Ænglisc</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ann mw-list-item"><a href="https://ann.wikipedia.org/wiki/Ura" title="Ura – obolo" lang="ann" hreflang="ann" data-title="Ura" data-language-autonym="Obolo" data-language-local-name="obolo" class="interlanguage-link-target">Obolo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="सूर्य – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="सूर्य" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target">अंगिका</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D8%B4%D9%85%D8%B3" title="الشمس – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="الشمس" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arc mw-list-item"><a href="https://arc.wikipedia.org/wiki/%DC%AB%DC%A1%DC%AB%DC%90" title="ܫܡܫܐ – arámi" lang="arc" hreflang="arc" data-title="ܫܡܫܐ" data-language-autonym="ܐܪܡܝܐ" data-language-local-name="arámi" class="interlanguage-link-target">ܐܪܡܝܐ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D8%B4%D9%85%D8%B4" title="شمش – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="شمش" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target">الدارجة</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%B4%D9%85%D8%B3" title="شمس – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="شمس" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B8%E0%A7%82%E0%A7%B0%E0%A7%8D%E0%A6%AF" title="সূৰ্য – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="সূৰ্য" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Sol" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-atj mw-list-item"><a href="https://atj.wikipedia.org/wiki/Pisimw" title="Pisimw – attikamek" lang="atj" hreflang="atj" data-title="Pisimw" data-language-autonym="Atikamekw" data-language-local-name="attikamek" class="interlanguage-link-target">Atikamekw</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-av mw-list-item"><a href="https://av.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B0%D0%BA%D1%8A" title="Бакъ – avar" lang="av" hreflang="av" data-title="Бакъ" data-language-autonym="Авар" data-language-local-name="avar" class="interlanguage-link-target">Авар</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-avk mw-list-item"><a href="https://avk.wikipedia.org/wiki/Awalt" title="Awalt – Kotava" lang="avk" hreflang="avk" data-title="Awalt" data-language-autonym="Kotava" data-language-local-name="Kotava" class="interlanguage-link-target">Kotava</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-awa mw-list-item"><a href="https://awa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="सूर्य – awádi" lang="awa" hreflang="awa" data-title="सूर्य" data-language-autonym="अवधी" data-language-local-name="awádi" class="interlanguage-link-target">अवधी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ay mw-list-item"><a href="https://ay.wikipedia.org/wiki/Willka" title="Willka – ajmara" lang="ay" hreflang="ay" data-title="Willka" data-language-autonym="Aymar aru" data-language-local-name="ajmara" class="interlanguage-link-target">Aymar aru</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCn%C9%99%C5%9F" title="Günəş – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Günəş" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%DA%AF%D9%88%D9%86%D8%B4" title="گونش – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="گونش" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D2%A0%D0%BE%D1%8F%D1%88" title="Ҡояш – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Ҡояш" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Surya" title="Surya – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Surya" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Sun" title="Sun – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Sun" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target">Boarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Saul%C4%97" title="Saulė – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Saulė" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target">Žemaitėška</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Saldang" title="Saldang – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Saldang" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BE%D0%BD%D1%86%D0%B0" title="Сонца – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Сонца" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BE%D0%BD%D1%86%D0%B0" title="Сонца – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Сонца" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bew mw-list-item"><a href="https://bew.wikipedia.org/wiki/Mataari" title="Mataari – Betawi" lang="bew" hreflang="bew" data-title="Mataari" data-language-autonym="Betawi" data-language-local-name="Betawi" class="interlanguage-link-target">Betawi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BB%D1%8A%D0%BD%D1%86%D0%B5" title="Слънце – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Слънце" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%81%E0%A4%B0%E0%A5%81%E0%A4%9C" title="सुरुज – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="सुरुज" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bi mw-list-item"><a href="https://bi.wikipedia.org/wiki/San" title="San – bislama" lang="bi" hreflang="bi" data-title="San" data-language-autonym="Bislama" data-language-local-name="bislama" class="interlanguage-link-target">Bislama</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bjn mw-list-item"><a href="https://bjn.wikipedia.org/wiki/Matahari" title="Matahari – Banjar" lang="bjn" hreflang="bjn" data-title="Matahari" data-language-autonym="Banjar" data-language-local-name="Banjar" class="interlanguage-link-target">Banjar</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-blk mw-list-item"><a href="https://blk.wikipedia.org/wiki/%E1%80%99%E1%80%BD%E1%80%B0%E1%80%B8" title="မွူး – Pa'O" lang="blk" hreflang="blk" data-title="မွူး" data-language-autonym="ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ" data-language-local-name="Pa'O" class="interlanguage-link-target">ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bm mw-list-item"><a href="https://bm.wikipedia.org/wiki/Tile" title="Tile – bambara" lang="bm" hreflang="bm" data-title="Tile" data-language-autonym="Bamanankan" data-language-local-name="bambara" class="interlanguage-link-target">Bamanankan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B8%E0%A7%82%E0%A6%B0%E0%A7%8D%E0%A6%AF" title="সূর্য – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="সূর্য" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%89%E0%BD%B2%E0%BC%8B%E0%BD%98%E0%BC%8D" title="ཉི་མ། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="ཉི་མ།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Heol" title="Heol – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Heol" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Sunce" title="Sunce – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Sunce" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-btm mw-list-item"><a href="https://btm.wikipedia.org/wiki/Sidumadang_ari" title="Sidumadang ari – Batak Mandailing" lang="btm" hreflang="btm" data-title="Sidumadang ari" data-language-autonym="Batak Mandailing" data-language-local-name="Batak Mandailing" class="interlanguage-link-target">Batak Mandailing</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bug mw-list-item"><a href="https://bug.wikipedia.org/wiki/%E1%A8%86%E1%A8%88%E1%A8%95%E1%A8%9B%E1%A8%94%E1%A8%9A" title="ᨆᨈᨕᨛᨔᨚ – buginéz" lang="bug" hreflang="bug" data-title="ᨆᨈᨕᨛᨔᨚ" data-language-autonym="Basa Ugi" data-language-local-name="buginéz" class="interlanguage-link-target">Basa Ugi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B0%D1%80%D0%B0%D0%BD" title="Наран – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Наран" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target">Буряад</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Sol" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cbk-zam mw-list-item"><a href="https://cbk-zam.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – Chavacano" lang="cbk" hreflang="cbk" data-title="Sol" data-language-autonym="Chavacano de Zamboanga" data-language-local-name="Chavacano" class="interlanguage-link-target">Chavacano de Zamboanga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/N%C4%ADk-t%C3%A0u" title="Nĭk-tàu – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Nĭk-tàu" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D0%BB%D1%85" title="Малх – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Малх" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target">Нохчийн</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Adlaw" title="Adlaw – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Adlaw" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chr mw-list-item"><a href="https://chr.wikipedia.org/wiki/%E1%8F%85%E1%8F%93" title="ᏅᏓ – cseroki" lang="chr" hreflang="chr" data-title="ᏅᏓ" data-language-autonym="ᏣᎳᎩ" data-language-local-name="cseroki" class="interlanguage-link-target">ᏣᎳᎩ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chy mw-list-item"><a href="https://chy.wikipedia.org/wiki/%C3%89%C5%A1e%27he" title="Éše'he – csejen" lang="chy" hreflang="chy" data-title="Éše'he" data-language-autonym="Tsetsêhestâhese" data-language-local-name="csejen" class="interlanguage-link-target">Tsetsêhestâhese</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%AE%DB%86%D8%B1" title="خۆر – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="خۆر" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Soli" title="Soli – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Soli" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target">Corsu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-crh mw-list-item"><a href="https://crh.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCne%C5%9F" title="Küneş – krími tatár" lang="crh" hreflang="crh" data-title="Küneş" data-language-autonym="Qırımtatarca" data-language-local-name="krími tatár" class="interlanguage-link-target">Qırımtatarca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Slunce" title="Slunce – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Slunce" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-csb mw-list-item"><a href="https://csb.wikipedia.org/wiki/S%C5%82u%C5%84ce" title="Słuńce – kasub" lang="csb" hreflang="csb" data-title="Słuńce" data-language-autonym="Kaszëbsczi" data-language-local-name="kasub" class="interlanguage-link-target">Kaszëbsczi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cu mw-list-item"><a href="https://cu.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BB%D1%8A%D0%BD%D1%8C%D1%86%D1%94" title="Слъньцє – egyházi szláv" lang="cu" hreflang="cu" data-title="Слъньцє" data-language-autonym="Словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ" data-language-local-name="egyházi szláv" class="interlanguage-link-target">Словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%C4%95%D0%B2%D0%B5%D0%BB" title="Хĕвел – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Хĕвел" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Haul" title="Haul – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Haul" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Solen" title="Solen – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Solen" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Sonne" title="Sonne – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Sonne" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dga mw-list-item"><a href="https://dga.wikipedia.org/wiki/%C5%8Amenaa" title="Ŋmenaa – Dagaare" lang="dga" hreflang="dga" data-title="Ŋmenaa" data-language-autonym="Dagaare" data-language-local-name="Dagaare" class="interlanguage-link-target">Dagaare</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-din mw-list-item"><a href="https://din.wikipedia.org/wiki/Ak%C9%94%CC%88l" title="Akɔ̈l – dinka" lang="din" hreflang="din" data-title="Akɔ̈l" data-language-autonym="Thuɔŋjäŋ" data-language-local-name="dinka" class="interlanguage-link-target">Thuɔŋjäŋ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Tici" title="Tici – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Tici" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dsb mw-list-item"><a href="https://dsb.wikipedia.org/wiki/S%C5%82y%C5%84co" title="Słyńco – alsó-szorb" lang="dsb" hreflang="dsb" data-title="Słyńco" data-language-autonym="Dolnoserbski" data-language-local-name="alsó-szorb" class="interlanguage-link-target">Dolnoserbski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dtp mw-list-item"><a href="https://dtp.wikipedia.org/wiki/Tadau" title="Tadau – Central Dusun" lang="dtp" hreflang="dtp" data-title="Tadau" data-language-autonym="Kadazandusun" data-language-local-name="Central Dusun" class="interlanguage-link-target">Kadazandusun</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dty mw-list-item"><a href="https://dty.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="सूर्य – Doteli" lang="dty" hreflang="dty" data-title="सूर्य" data-language-autonym="डोटेली" data-language-local-name="Doteli" class="interlanguage-link-target">डोटेली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dv mw-list-item"><a href="https://dv.wikipedia.org/wiki/%DE%87%DE%A8%DE%83%DE%AA" title="އިރު – divehi" lang="dv" hreflang="dv" data-title="އިރު" data-language-autonym="ދިވެހިބަސް" data-language-local-name="divehi" class="interlanguage-link-target">ދިވެހިބަސް</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ee mw-list-item"><a href="https://ee.wikipedia.org/wiki/%C6%94e" title="Ɣe – eve" lang="ee" hreflang="ee" data-title="Ɣe" data-language-autonym="Eʋegbe" data-language-local-name="eve" class="interlanguage-link-target">Eʋegbe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%89%CE%BB%CE%B9%CE%BF%CF%82" title="Ήλιος – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Ήλιος" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eml mw-list-item"><a href="https://eml.wikipedia.org/wiki/S%C3%A5ul" title="Såul – Emiliano-Romagnolo" lang="egl" hreflang="egl" data-title="Såul" data-language-autonym="Emiliàn e rumagnòl" data-language-local-name="Emiliano-Romagnolo" class="interlanguage-link-target">Emiliàn e rumagnòl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Suno" title="Suno – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Suno" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Sol" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4ike" title="Päike – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Päike" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Eguzkia" title="Eguzkia – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Eguzkia" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Sol" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%AE%D9%88%D8%B1%D8%B4%DB%8C%D8%AF" title="خورشید – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="خورشید" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fat mw-list-item"><a href="https://fat.wikipedia.org/wiki/Ewia" title="Ewia – fanti" lang="fat" hreflang="fat" data-title="Ewia" data-language-autonym="Mfantse" data-language-local-name="fanti" class="interlanguage-link-target">Mfantse</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ff mw-list-item"><a href="https://ff.wikipedia.org/wiki/Naange" title="Naange – fulani" lang="ff" hreflang="ff" data-title="Naange" data-language-autonym="Fulfulde" data-language-local-name="fulani" class="interlanguage-link-target">Fulfulde</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Aurinko" title="Aurinko – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Aurinko" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4iv" title="Päiv – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Päiv" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target">Võro</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fj mw-list-item"><a href="https://fj.wikipedia.org/wiki/Matanisiga" title="Matanisiga – fidzsi" lang="fj" hreflang="fj" data-title="Matanisiga" data-language-autonym="Na Vosa Vakaviti" data-language-local-name="fidzsi" class="interlanguage-link-target">Na Vosa Vakaviti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3lin" title="Sólin – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Sólin" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fon mw-list-item"><a href="https://fon.wikipedia.org/wiki/Hwe" title="Hwe – fon" lang="fon" hreflang="fon" data-title="Hwe" data-language-autonym="Fɔ̀ngbè" data-language-local-name="fon" class="interlanguage-link-target">Fɔ̀ngbè</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Soleil" title="Soleil – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Soleil" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frp mw-list-item"><a href="https://frp.wikipedia.org/wiki/Solely" title="Solely – Arpitan" lang="frp" hreflang="frp" data-title="Solely" data-language-autonym="Arpetan" data-language-local-name="Arpitan" class="interlanguage-link-target">Arpetan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/San" title="San – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="San" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Soreli" title="Soreli – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Soreli" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target">Furlan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Sinne" title="Sinne – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Sinne" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Grian" title="Grian – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Grian" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%AA%E9%99%BD" title="太陽 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="太陽" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target">贛語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Sol%C3%A8y" title="Solèy – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Solèy" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Grian" title="Grian – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Grian" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Sol" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-glk mw-list-item"><a href="https://glk.wikipedia.org/wiki/%D8%AE%DB%8A%D8%B1" title="خۊر – Gilaki" lang="glk" hreflang="glk" data-title="خۊر" data-language-autonym="گیلکی" data-language-local-name="Gilaki" class="interlanguage-link-target">گیلکی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Kuarahy" title="Kuarahy – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Kuarahy" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target">Avañe'ẽ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gom mw-list-item"><a href="https://gom.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="सूर्य – Goan Konkani" lang="gom" hreflang="gom" data-title="सूर्य" data-language-autonym="गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni" data-language-local-name="Goan Konkani" class="interlanguage-link-target">गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-got mw-list-item"><a href="https://got.wikipedia.org/wiki/%F0%90%8D%83%F0%90%8C%BF%F0%90%8C%BD%F0%90%8C%BD%F0%90%8D%89" title="𐍃𐌿𐌽𐌽𐍉 – gót" lang="got" hreflang="got" data-title="𐍃𐌿𐌽𐌽𐍉" data-language-autonym="𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺" data-language-local-name="gót" class="interlanguage-link-target">𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AF" title="સૂર્ય – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="સૂર્ય" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-guc mw-list-item"><a href="https://guc.wikipedia.org/wiki/Ka%27i" title="Ka'i – Wayuu" lang="guc" hreflang="guc" data-title="Ka'i" data-language-autonym="Wayuunaiki" data-language-local-name="Wayuu" class="interlanguage-link-target">Wayuunaiki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-guw mw-list-item"><a href="https://guw.wikipedia.org/wiki/Owh%C3%A8" title="Owhè – Gun" lang="guw" hreflang="guw" data-title="Owhè" data-language-autonym="Gungbe" data-language-local-name="Gun" class="interlanguage-link-target">Gungbe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Yn_Ghrian" title="Yn Ghrian – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Yn Ghrian" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target">Gaelg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Rana" title="Rana – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Rana" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target">Hausa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Ngit-th%C3%A8u" title="Ngit-thèu – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Ngit-thèu" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-haw mw-list-item"><a href="https://haw.wikipedia.org/wiki/L%C4%81" title="Lā – hawaii" lang="haw" hreflang="haw" data-title="Lā" data-language-autonym="Hawaiʻi" data-language-local-name="hawaii" class="interlanguage-link-target">Hawaiʻi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%94%D7%A9%D7%9E%D7%A9" title="השמש – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="השמש" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="सूर्य – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="सूर्य" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Suraj" title="Suraj – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Suraj" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Sunce" title="Sunce – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Sunce" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hsb mw-list-item"><a href="https://hsb.wikipedia.org/wiki/S%C5%82%C3%B3nco" title="Słónco – felső-szorb" lang="hsb" hreflang="hsb" data-title="Słónco" data-language-autonym="Hornjoserbsce" data-language-local-name="felső-szorb" class="interlanguage-link-target">Hornjoserbsce</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Sol%C3%A8y" title="Solèy – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Solèy" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%B1%D6%80%D5%A5%D5%A3%D5%A1%D5%AF" title="Արեգակ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Արեգակ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Sol" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iba mw-list-item"><a href="https://iba.wikipedia.org/wiki/Mata_panas" title="Mata panas – iban" lang="iba" hreflang="iba" data-title="Mata panas" data-language-autonym="Jaku Iban" data-language-local-name="iban" class="interlanguage-link-target">Jaku Iban</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Matahari" title="Matahari – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Matahari" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Sole" title="Sole – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Sole" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target">Interlingue</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ik mw-list-item"><a href="https://ik.wikipedia.org/wiki/Siqi%C3%B1iq" title="Siqiñiq – inupiak" lang="ik" hreflang="ik" data-title="Siqiñiq" data-language-autonym="Iñupiatun" data-language-local-name="inupiak" class="interlanguage-link-target">Iñupiatun</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Init" title="Init – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Init" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target">Ilokano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-inh mw-list-item"><a href="https://inh.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D0%BB%D1%85" title="Малх – ingus" lang="inh" hreflang="inh" data-title="Малх" data-language-autonym="ГӀалгӀай" data-language-local-name="ingus" class="interlanguage-link-target">ГӀалгӀай</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Suno" title="Suno – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Suno" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3lin" title="Sólin – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Sólin" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Sole" title="Sole – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Sole" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iu mw-list-item"><a href="https://iu.wikipedia.org/wiki/%E1%93%AF%E1%95%BF%E1%93%82%E1%96%85" title="ᓯᕿᓂᖅ – inuktitut" lang="iu" hreflang="iu" data-title="ᓯᕿᓂᖅ" data-language-autonym="ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut" data-language-local-name="inuktitut" class="interlanguage-link-target">ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%AA%E9%99%BD" title="太陽 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="太陽" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Son" title="Son – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Son" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/solri" title="solri – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="solri" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Sreng%C3%A9ng%C3%A9" title="Srengéngé – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Srengéngé" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9B%E1%83%96%E1%83%94" title="მზე – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="მზე" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Quyash" title="Quyash – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Quyash" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target">Qaraqalpaqsha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Tafukt_(itri)" title="Tafukt (itri) – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Tafukt (itri)" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/W%C9%A9s%C9%A9" title="Wɩsɩ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Wɩsɩ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kcg mw-list-item"><a href="https://kcg.wikipedia.org/wiki/Mam" title="Mam – tyap" lang="kcg" hreflang="kcg" data-title="Mam" data-language-autonym="Tyap" data-language-local-name="tyap" class="interlanguage-link-target">Tyap</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kg mw-list-item"><a href="https://kg.wikipedia.org/wiki/Nt%C3%A2ngu" title="Ntângu – kongo" lang="kg" hreflang="kg" data-title="Ntângu" data-language-autonym="Kongo" data-language-local-name="kongo" class="interlanguage-link-target">Kongo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kge mw-list-item"><a href="https://kge.wikipedia.org/wiki/Mataharani" title="Mataharani – Komering" lang="kge" hreflang="kge" data-title="Mataharani" data-language-autonym="Kumoring" data-language-local-name="Komering" class="interlanguage-link-target">Kumoring</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D2%AF%D0%BD_(%D0%B6%D2%B1%D0%BB%D0%B4%D1%8B%D0%B7)" title="Күн (жұлдыз) – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Күн (жұлдыз)" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%96%E1%9F%92%E1%9E%9A%E1%9F%87%E1%9E%A2%E1%9E%B6%E1%9E%91%E1%9E%B7%E1%9E%8F%E1%9F%92%E1%9E%99" title="ព្រះអាទិត្យ – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="ព្រះអាទិត្យ" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target">ភាសាខ្មែរ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%B8%E0%B3%82%E0%B2%B0%E0%B3%8D%E0%B2%AF" title="ಸೂರ್ಯ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಸೂರ್ಯ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%83%9C%EC%96%91" title="태양 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="태양" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-koi mw-list-item"><a href="https://koi.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%BE%D0%BD%D0%B4%D1%96" title="Шонді – komi-permják" lang="koi" hreflang="koi" data-title="Шонді" data-language-autonym="Перем коми" data-language-local-name="komi-permják" class="interlanguage-link-target">Перем коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-krc mw-list-item"><a href="https://krc.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%8E%D0%BD" title="Кюн – karacsáj-balkár" lang="krc" hreflang="krc" data-title="Кюн" data-language-autonym="Къарачай-малкъар" data-language-local-name="karacsáj-balkár" class="interlanguage-link-target">Къарачай-малкъар</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ks mw-list-item"><a href="https://ks.wikipedia.org/wiki/%D8%A2%D9%81%D8%AA%D8%A7%D8%A8" title="آفتاب – kasmíri" lang="ks" hreflang="ks" data-title="آفتاب" data-language-autonym="कॉशुर / کٲشُر" data-language-local-name="kasmíri" class="interlanguage-link-target">कॉशुर / کٲشُر</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ksh mw-list-item"><a href="https://ksh.wikipedia.org/wiki/Sunn" title="Sunn – kölsch" lang="ksh" hreflang="ksh" data-title="Sunn" data-language-autonym="Ripoarisch" data-language-local-name="kölsch" class="interlanguage-link-target">Ripoarisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Roj_(st%C3%AArk)" title="Roj (stêrk) – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Roj (stêrk)" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kv mw-list-item"><a href="https://kv.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%BE%D0%BD%D0%B4%D1%96" title="Шонді – komi" lang="kv" hreflang="kv" data-title="Шонді" data-language-autonym="Коми" data-language-local-name="komi" class="interlanguage-link-target">Коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Howl" title="Howl – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Howl" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D2%AF%D0%BD" title="Күн – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Күн" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Sol" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lad mw-list-item"><a href="https://lad.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – ladino" lang="lad" hreflang="lad" data-title="Sol" data-language-autonym="Ladino" data-language-local-name="ladino" class="interlanguage-link-target">Ladino</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Sonn" title="Sonn – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Sonn" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lbe mw-list-item"><a href="https://lbe.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B0%D1%80%D0%B3%D1%8A" title="Баргъ – Lak" lang="lbe" hreflang="lbe" data-title="Баргъ" data-language-autonym="Лакку" data-language-local-name="Lak" class="interlanguage-link-target">Лакку</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lez mw-list-item"><a href="https://lez.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D0%B0%D0%B3%D1%8A" title="Рагъ – lezg" lang="lez" hreflang="lez" data-title="Рагъ" data-language-autonym="Лезги" data-language-local-name="lezg" class="interlanguage-link-target">Лезги</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Sol" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target">Lingua Franca Nova</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lg mw-list-item"><a href="https://lg.wikipedia.org/wiki/Enjuba" title="Enjuba – ganda" lang="lg" hreflang="lg" data-title="Enjuba" data-language-autonym="Luganda" data-language-local-name="ganda" class="interlanguage-link-target">Luganda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Zon" title="Zon – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Zon" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/S%C3%B4" title="Sô – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Sô" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target">Ligure</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Sur%C3%ABdl" title="Surëdl – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Surëdl" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target">Ladin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Sol" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3i" title="Mói – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Mói" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target">Lingála</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%95%E0%BA%B2%E0%BB%80%E0%BA%A7%E0%BA%B1%E0%BA%99" title="ຕາເວັນ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ຕາເວັນ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Saul%C4%97" title="Saulė – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Saulė" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ltg mw-list-item"><a href="https://ltg.wikipedia.org/wiki/Saule" title="Saule – Latgalian" lang="ltg" hreflang="ltg" data-title="Saule" data-language-autonym="Latgaļu" data-language-local-name="Latgalian" class="interlanguage-link-target">Latgaļu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Saule" title="Saule – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Saule" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mai mw-list-item"><a href="https://mai.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="सूर्य – maithili" lang="mai" hreflang="mai" data-title="सूर्य" data-language-autonym="मैथिली" data-language-local-name="maithili" class="interlanguage-link-target">मैथिली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-map-bms mw-list-item"><a href="https://map-bms.wikipedia.org/wiki/Srengenge" title="Srengenge – Banyumasan" lang="jv-x-bms" hreflang="jv-x-bms" data-title="Srengenge" data-language-autonym="Basa Banyumasan" data-language-local-name="Banyumasan" class="interlanguage-link-target">Basa Banyumasan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mdf mw-list-item"><a href="https://mdf.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%B8%D1%81%D1%8C" title="Шись – moksán" lang="mdf" hreflang="mdf" data-title="Шись" data-language-autonym="Мокшень" data-language-local-name="moksán" class="interlanguage-link-target">Мокшень</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Masoandro" title="Masoandro – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Masoandro" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/Te_R%C4%81" title="Te Rā – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Te Rā" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target">Māori</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Matoari" title="Matoari – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Matoari" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target">Minangkabau</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BE%D0%BD%D1%86%D0%B5" title="Сонце – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Сонце" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%B8%E0%B5%82%E0%B4%B0%E0%B5%8D%E0%B4%AF%E0%B5%BB" title="സൂര്യൻ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="സൂര്യൻ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B0%D1%80" title="Нар – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Нар" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%85%EA%AF%A8%EA%AF%83%EA%AF%A4%EA%AF%A0" title="ꯅꯨꯃꯤꯠ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯅꯨꯃꯤꯠ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target">ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mnw mw-list-item"><a href="https://mnw.wikipedia.org/wiki/%E1%80%90%E1%80%B9%E1%81%9A%E1%80%B2" title="တ္ၚဲ – Mon" lang="mnw" hreflang="mnw" data-title="တ္ၚဲ" data-language-autonym="ဘာသာမန်" data-language-local-name="Mon" class="interlanguage-link-target">ဘာသာမန်</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="सूर्य – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="सूर्य" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B5%D1%87%D3%B9_(%D0%B0%D1%81%D1%82%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D0%B8)" title="Кечӹ (астрономи) – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Кечӹ (астрономи)" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target">Кырык мары</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Matahari" title="Matahari – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Matahari" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Xemx" title="Xemx – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Xemx" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Sol" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target">Mirandés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%94%E1%80%B1" title="နေ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="နေ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-myv mw-list-item"><a href="https://myv.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B8_(%D0%BF%D0%B5%D1%80%D1%82%D0%BF%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BA%D1%81%D1%8D%D0%BD%D1%8C_%D0%B2%D0%B0%D0%BB)" title="Чи (пертпельксэнь вал) – erzjány" lang="myv" hreflang="myv" data-title="Чи (пертпельксэнь вал)" data-language-autonym="Эрзянь" data-language-local-name="erzjány" class="interlanguage-link-target">Эрзянь</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mzn mw-list-item"><a href="https://mzn.wikipedia.org/wiki/%D8%AE%D8%A7%D8%B1%D8%B4%DB%8C%D8%AF" title="خارشید – mázanderáni" lang="mzn" hreflang="mzn" data-title="خارشید" data-language-autonym="مازِرونی" data-language-local-name="mázanderáni" class="interlanguage-link-target">مازِرونی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nap mw-list-item"><a href="https://nap.wikipedia.org/wiki/Sole" title="Sole – nápolyi" lang="nap" hreflang="nap" data-title="Sole" data-language-autonym="Napulitano" data-language-local-name="nápolyi" class="interlanguage-link-target">Napulitano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/S%C3%BCnn" title="Sünn – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Sünn" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Zunne" title="Zunne – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Zunne" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target">Nedersaksies</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="सूर्य – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="सूर्य" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%83" title="सूर्द्यः – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="सूर्द्यः" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nia mw-list-item"><a href="https://nia.wikipedia.org/wiki/Luo" title="Luo – nias" lang="nia" hreflang="nia" data-title="Luo" data-language-autonym="Li Niha" data-language-local-name="nias" class="interlanguage-link-target">Li Niha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Zon" title="Zon – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Zon" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Sola" title="Sola – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Sola" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Solen" title="Solen – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Solen" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Sune" title="Sune – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Sune" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target">Novial</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nqo mw-list-item"><a href="https://nqo.wikipedia.org/wiki/%DF%95%DF%8B%DF%AC%DF%9F%DF%8B" title="ߕߋ߬ߟߋ – n’kó" lang="nqo" hreflang="nqo" data-title="ߕߋ߬ߟߋ" data-language-autonym="ߒߞߏ" data-language-local-name="n’kó" class="interlanguage-link-target">ߒߞߏ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nrm mw-list-item"><a href="https://nrm.wikipedia.org/wiki/Sol%C3%A9" title="Solé – Norman" lang="nrf" hreflang="nrf" data-title="Solé" data-language-autonym="Nouormand" data-language-local-name="Norman" class="interlanguage-link-target">Nouormand</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nv mw-list-item"><a href="https://nv.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3honaa%CA%BC%C3%A9%C3%AD" title="Jóhonaaʼéí – navahó" lang="nv" hreflang="nv" data-title="Jóhonaaʼéí" data-language-autonym="Diné bizaad" data-language-local-name="navahó" class="interlanguage-link-target">Diné bizaad</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ny mw-list-item"><a href="https://ny.wikipedia.org/wiki/Dzuwa" title="Dzuwa – nyandzsa" lang="ny" hreflang="ny" data-title="Dzuwa" data-language-autonym="Chi-Chewa" data-language-local-name="nyandzsa" class="interlanguage-link-target">Chi-Chewa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Soleu" title="Soleu – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Soleu" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4iv%C3%A4ine" title="Päiväine – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Päiväine" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target">Livvinkarjala</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Biiftuu" title="Biiftuu – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Biiftuu" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target">Oromoo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%B8%E0%AD%82%E0%AC%B0%E0%AD%8D%E0%AC%AF%E0%AD%8D%E0%AD%9F" title="ସୂର୍ଯ୍ୟ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ସୂର୍ଯ୍ୟ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D1%83%D1%80" title="Хур – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Хур" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%B8%E0%A9%82%E0%A8%B0%E0%A8%9C" title="ਸੂਰਜ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਸੂਰਜ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pam mw-list-item"><a href="https://pam.wikipedia.org/wiki/Aldo" title="Aldo – pampangan" lang="pam" hreflang="pam" data-title="Aldo" data-language-autonym="Kapampangan" data-language-local-name="pampangan" class="interlanguage-link-target">Kapampangan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pap mw-list-item"><a href="https://pap.wikipedia.org/wiki/Solo" title="Solo – papiamento" lang="pap" hreflang="pap" data-title="Solo" data-language-autonym="Papiamentu" data-language-local-name="papiamento" class="interlanguage-link-target">Papiamentu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pcd mw-list-item"><a href="https://pcd.wikipedia.org/wiki/Solel" title="Solel – Picard" lang="pcd" hreflang="pcd" data-title="Solel" data-language-autonym="Picard" data-language-local-name="Picard" class="interlanguage-link-target">Picard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pdc mw-list-item"><a href="https://pdc.wikipedia.org/wiki/Sunn" title="Sunn – Pennsylvania German" lang="pdc" hreflang="pdc" data-title="Sunn" data-language-autonym="Deitsch" data-language-local-name="Pennsylvania German" class="interlanguage-link-target">Deitsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pfl mw-list-item"><a href="https://pfl.wikipedia.org/wiki/Sonne" title="Sonne – Palatine German" lang="pfl" hreflang="pfl" data-title="Sonne" data-language-autonym="Pälzisch" data-language-local-name="Palatine German" class="interlanguage-link-target">Pälzisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pih mw-list-item"><a href="https://pih.wikipedia.org/wiki/San" title="San – Norfuk / Pitkern" lang="pih" hreflang="pih" data-title="San" data-language-autonym="Norfuk / Pitkern" data-language-local-name="Norfuk / Pitkern" class="interlanguage-link-target">Norfuk / Pitkern</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/S%C5%82o%C5%84ce" title="Słońce – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Słońce" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Sol" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D9%88%D8%B1%D8%AC" title="سورج – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="سورج" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnt mw-list-item"><a href="https://pnt.wikipedia.org/wiki/%CE%89%CE%BB%CE%BF%CF%82" title="Ήλος – Pontic" lang="pnt" hreflang="pnt" data-title="Ήλος" data-language-autonym="Ποντιακά" data-language-local-name="Pontic" class="interlanguage-link-target">Ποντιακά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%84%D9%85%D8%B1" title="لمر – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="لمر" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Sol" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pwn mw-list-item"><a href="https://pwn.wikipedia.org/wiki/Qadaw" title="Qadaw – Paiwan" lang="pwn" hreflang="pwn" data-title="Qadaw" data-language-autonym="Pinayuanan" data-language-local-name="Paiwan" class="interlanguage-link-target">Pinayuanan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Inti" title="Inti – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Inti" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Sulegl" title="Sulegl – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Sulegl" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target">Rumantsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rmy mw-list-item"><a href="https://rmy.wikipedia.org/wiki/Kham" title="Kham – Vlax Romani" lang="rmy" hreflang="rmy" data-title="Kham" data-language-autonym="Romani čhib" data-language-local-name="Vlax Romani" class="interlanguage-link-target">Romani čhib</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Soare" title="Soare – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Soare" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-roa-rup mw-list-item"><a href="https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Soari" title="Soari – aromán" lang="rup" hreflang="rup" data-title="Soari" data-language-autonym="Armãneashti" data-language-local-name="aromán" class="interlanguage-link-target">Armãneashti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rsk mw-list-item"><a href="https://rsk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BB%D1%83%D0%BD%D0%BA%D0%BE" title="Слунко – Pannonian Rusyn" lang="rsk" hreflang="rsk" data-title="Слунко" data-language-autonym="Руски" data-language-local-name="Pannonian Rusyn" class="interlanguage-link-target">Руски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BE%D0%BB%D0%BD%D1%86%D0%B5" title="Солнце – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Солнце" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BE%D0%BD%D1%86%D0%B5" title="Сонце – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Сонце" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target">Русиньскый</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%82%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%83" title="सूर्यः – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="सूर्यः" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target">संस्कृतम्</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D2%AF%D0%BD_(%D1%81%D1%83%D0%BB%D1%83%D1%81)" title="Күн (сулус) – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Күн (сулус)" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%A5%E1%B1%A4%E1%B1%A7_%E1%B1%AA%E1%B1%9F%E1%B1%B8%E1%B1%AB%E1%B1%9A" title="ᱥᱤᱧ ᱪᱟᱸᱫᱚ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱥᱤᱧ ᱪᱟᱸᱫᱚ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target">ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Sole" title="Sole – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Sole" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target">Sardu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Suli" title="Suli – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Suli" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Sun" title="Sun – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Sun" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D8%AC" title="سج – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="سج" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-se mw-list-item"><a href="https://se.wikipedia.org/wiki/Beaivv%C3%A1%C5%A1" title="Beaivváš – északi számi" lang="se" hreflang="se" data-title="Beaivváš" data-language-autonym="Davvisámegiella" data-language-local-name="északi számi" class="interlanguage-link-target">Davvisámegiella</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sg mw-list-item"><a href="https://sg.wikipedia.org/wiki/L%C3%A2" title="Lâ – szangó" lang="sg" hreflang="sg" data-title="Lâ" data-language-autonym="Sängö" data-language-local-name="szangó" class="interlanguage-link-target">Sängö</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Sunce" title="Sunce – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Sunce" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shi mw-list-item"><a href="https://shi.wikipedia.org/wiki/Tafukt" title="Tafukt – tachelhit" lang="shi" hreflang="shi" data-title="Tafukt" data-language-autonym="Taclḥit" data-language-local-name="tachelhit" class="interlanguage-link-target">Taclḥit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shn mw-list-item"><a href="https://shn.wikipedia.org/wiki/%E1%80%9D%E1%81%BC%E1%80%BA%E1%80%B8" title="ဝၼ်း – san" lang="shn" hreflang="shn" data-title="ဝၼ်း" data-language-autonym="ၽႃႇသႃႇတႆး " data-language-local-name="san" class="interlanguage-link-target">ၽႃႇသႃႇတႆး </a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B7%84%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%94" title="හිරු – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="හිරු" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Sun" title="Sun – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Sun" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Slnko" title="Slnko – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Slnko" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-skr mw-list-item"><a href="https://skr.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D9%88%D8%B1%D8%AC" title="سورج – Saraiki" lang="skr" hreflang="skr" data-title="سورج" data-language-autonym="سرائیکی" data-language-local-name="Saraiki" class="interlanguage-link-target">سرائیکی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Sonce" title="Sonce – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Sonce" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sm mw-list-item"><a href="https://sm.wikipedia.org/wiki/La" title="La – szamoai" lang="sm" hreflang="sm" data-title="La" data-language-autonym="Gagana Samoa" data-language-local-name="szamoai" class="interlanguage-link-target">Gagana Samoa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-smn mw-list-item"><a href="https://smn.wikipedia.org/wiki/Pi%C3%A4iv%C3%A1%C5%A1" title="Piäiváš – inari számi" lang="smn" hreflang="smn" data-title="Piäiváš" data-language-autonym="Anarâškielâ" data-language-local-name="inari számi" class="interlanguage-link-target">Anarâškielâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Zuva" title="Zuva – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Zuva" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target">ChiShona</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Qorax" title="Qorax – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Qorax" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target">Soomaaliga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Dielli" title="Dielli – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Dielli" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%83%D0%BD%D1%86%D0%B5" title="Сунце – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Сунце" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-srn mw-list-item"><a href="https://srn.wikipedia.org/wiki/Son" title="Son – szranai tongó" lang="srn" hreflang="srn" data-title="Son" data-language-autonym="Sranantongo" data-language-local-name="szranai tongó" class="interlanguage-link-target">Sranantongo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Sunne" title="Sunne – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Sunne" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target">Seeltersk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Panonpo%C3%A9" title="Panonpoé – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Panonpoé" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Solen" title="Solen – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Solen" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Jua" title="Jua – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Jua" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/S%C5%82%C5%8D%C5%84ce" title="Słōńce – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Słōńce" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target">Ślůnski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szy mw-list-item"><a href="https://szy.wikipedia.org/wiki/cilal" title="cilal – Sakizaya" lang="szy" hreflang="szy" data-title="cilal" data-language-autonym="Sakizaya" data-language-local-name="Sakizaya" class="interlanguage-link-target">Sakizaya</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%9E%E0%AE%BE%E0%AE%AF%E0%AE%BF%E0%AE%B1%E0%AF%81_(%E0%AE%B5%E0%AE%BF%E0%AE%A3%E0%AF%8D%E0%AE%AE%E0%AF%80%E0%AE%A9%E0%AF%8D)" title="ஞாயிறு (விண்மீன்) – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="ஞாயிறு (விண்மீன்)" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tay mw-list-item"><a href="https://tay.wikipedia.org/wiki/wagi%27" title="wagi' – Tayal" lang="tay" hreflang="tay" data-title="wagi'" data-language-autonym="Tayal" data-language-local-name="Tayal" class="interlanguage-link-target">Tayal</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tcy mw-list-item"><a href="https://tcy.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%B8%E0%B3%82%E0%B2%B0%E0%B3%8D%E0%B2%AF" title="ಸೂರ್ಯ – Tulu" lang="tcy" hreflang="tcy" data-title="ಸೂರ್ಯ" data-language-autonym="ತುಳು" data-language-local-name="Tulu" class="interlanguage-link-target">ತುಳು</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tdd mw-list-item"><a href="https://tdd.wikipedia.org/wiki/%E1%A5%98%E1%A5%A6%E1%A5%96%E1%A5%B1" title="ᥘᥦᥖᥱ – Tai Nuea" lang="tdd" hreflang="tdd" data-title="ᥘᥦᥖᥱ" data-language-autonym="ᥖᥭᥰ ᥖᥬᥲ ᥑᥨᥒᥰ" data-language-local-name="Tai Nuea" class="interlanguage-link-target">ᥖᥭᥰ ᥖᥬᥲ ᥑᥨᥒᥰ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%B8%E0%B1%82%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%81%E0%B0%A1%E0%B1%81" title="సూర్యుడు – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="సూర్యుడు" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D1%84%D1%82%D0%BE%D0%B1" title="Офтоб – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Офтоб" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%94%E0%B8%A7%E0%B8%87%E0%B8%AD%E0%B8%B2%E0%B8%97%E0%B8%B4%E0%B8%95%E0%B8%A2%E0%B9%8C" title="ดวงอาทิตย์ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ดวงอาทิตย์" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ti mw-list-item"><a href="https://ti.wikipedia.org/wiki/%E1%8C%B8%E1%88%93%E1%8B%AD" title="ጸሓይ – tigrinya" lang="ti" hreflang="ti" data-title="ጸሓይ" data-language-autonym="ትግርኛ" data-language-local-name="tigrinya" class="interlanguage-link-target">ትግርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCn_(%C3%BDyldyz)" title="Gün (ýyldyz) – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Gün (ýyldyz)" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target">Türkmençe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Araw_(astronomiya)" title="Araw (astronomiya) – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Araw (astronomiya)" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tly mw-list-item"><a href="https://tly.wikipedia.org/wiki/H%C9%99%C5%A1i" title="Həši – Talysh" lang="tly" hreflang="tly" data-title="Həši" data-language-autonym="Tolışi" data-language-local-name="Talysh" class="interlanguage-link-target">Tolışi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tpi mw-list-item"><a href="https://tpi.wikipedia.org/wiki/San" title="San – tok pisin" lang="tpi" hreflang="tpi" data-title="San" data-language-autonym="Tok Pisin" data-language-local-name="tok pisin" class="interlanguage-link-target">Tok Pisin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/G%C3%BCne%C5%9F" title="Güneş – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Güneş" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-trv mw-list-item"><a href="https://trv.wikipedia.org/wiki/Hido" title="Hido – tarokó" lang="trv" hreflang="trv" data-title="Hido" data-language-autonym="Seediq" data-language-local-name="tarokó" class="interlanguage-link-target">Seediq</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%BE%D1%8F%D1%88" title="Кояш – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Кояш" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tum mw-list-item"><a href="https://tum.wikipedia.org/wiki/Zuba" title="Zuba – tumbuka" lang="tum" hreflang="tum" data-title="Zuba" data-language-autonym="ChiTumbuka" data-language-local-name="tumbuka" class="interlanguage-link-target">ChiTumbuka</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tw mw-list-item"><a href="https://tw.wikipedia.org/wiki/Ewia" title="Ewia – twi" lang="tw" hreflang="tw" data-title="Ewia" data-language-autonym="Twi" data-language-local-name="twi" class="interlanguage-link-target">Twi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tyv mw-list-item"><a href="https://tyv.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D2%AF%D0%BD_(%D1%81%D1%8B%D0%BB%D0%B4%D1%8B%D1%81)" title="Хүн (сылдыс) – tuvai" lang="tyv" hreflang="tyv" data-title="Хүн (сылдыс)" data-language-autonym="Тыва дыл" data-language-local-name="tuvai" class="interlanguage-link-target">Тыва дыл</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-udm mw-list-item"><a href="https://udm.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D1%83%D0%BD%D0%B4%D1%8B" title="Шунды – udmurt" lang="udm" hreflang="udm" data-title="Шунды" data-language-autonym="Удмурт" data-language-local-name="udmurt" class="interlanguage-link-target">Удмурт</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D9%82%DB%87%D9%8A%D8%A7%D8%B4" title="قۇياش – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="قۇياش" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target">ئۇيغۇرچە / Uyghurche</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BE%D0%BD%D1%86%D0%B5" title="Сонце – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Сонце" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%D9%88%D8%B1%D8%AC" title="سورج – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="سورج" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Quyosh" title="Quyosh – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Quyosh" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/So%C5%82e" title="Sołe – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Sołe" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target">Vèneto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/P%C3%A4iv%C3%A4ine" title="Päiväine – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Päiväine" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/M%E1%BA%B7t_Tr%E1%BB%9Di" title="Mặt Trời – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Mặt Trời" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Zunne" title="Zunne – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Zunne" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target">West-Vlams</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Sol" title="Sol – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Sol" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target">Volapük</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Solea" title="Solea – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Solea" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Adlaw_(astronomiya)" title="Adlaw (astronomiya) – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Adlaw (astronomiya)" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wo mw-list-item"><a href="https://wo.wikipedia.org/wiki/Jant" title="Jant – volof" lang="wo" hreflang="wo" data-title="Jant" data-language-autonym="Wolof" data-language-local-name="volof" class="interlanguage-link-target">Wolof</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%97%A5%E5%A4%B4" title="日头 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="日头" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D0%9D%D0%B0%D1%80%D0%BD" title="Нарн – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Нарн" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target">Хальмг</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xh mw-list-item"><a href="https://xh.wikipedia.org/wiki/UKat" title="UKat – xhosza" lang="xh" hreflang="xh" data-title="UKat" data-language-autonym="IsiXhosa" data-language-local-name="xhosza" class="interlanguage-link-target">IsiXhosa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%91%E1%83%9F%E1%83%90" title="ბჟა – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ბჟა" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%96%D7%95%D7%9F" title="זון – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="זון" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/%C3%92r%C3%B9n" title="Òrùn – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Òrùn" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Daengngoenz" title="Daengngoenz – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Daengngoenz" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target">Vahcuengh</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zea mw-list-item"><a href="https://zea.wikipedia.org/wiki/Zunne" title="Zunne – Zeelandic" lang="zea" hreflang="zea" data-title="Zunne" data-language-autonym="Zeêuws" data-language-local-name="Zeelandic" class="interlanguage-link-target">Zeêuws</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zgh mw-list-item"><a href="https://zgh.wikipedia.org/wiki/%E2%B5%9C%E2%B4%B0%E2%B4%BC%E2%B5%93%E2%B4%BD%E2%B5%9C" title="ⵜⴰⴼⵓⴽⵜ – marokkói tamazight" lang="zgh" hreflang="zgh" data-title="ⵜⴰⴼⵓⴽⵜ" data-language-autonym="ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ" data-language-local-name="marokkói tamazight" class="interlanguage-link-target">ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%AA%E9%98%B3" title="太阳 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="太阳" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E6%97%A5" title="日 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="日" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Ji%CC%8Dt-th%C3%A2u" title="Ji̍t-thâu – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Ji̍t-thâu" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E5%A4%AA%E9%99%BD" title="太陽 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="太陽" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/Ilanga" title="Ilanga – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="Ilanga" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target">IsiZulu</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q525#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Nap" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Nap" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Nap">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Nap&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Nap">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Nap&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Nap" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Nap" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Nap&oldid=27213532" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Nap&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Nap&id=27213532&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FNap">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FNap">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Nap">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Nap&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Nap&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Sun" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q525" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: 2024. június 15.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></td><td>Ez a szócikk a Naprendszer központi csillagáról szól. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/Nap_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Nap (egyértelműsítő lap)">Nap (egyértelműsítő lap)</a>.</td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:white;background-color:#4556B5;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sun_symbol_(bold,_white).svg" class="mw-file-description" title="☉"><img alt="☉" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Sun_symbol_%28bold%2C_white%29.svg/24px-Sun_symbol_%28bold%2C_white%29.svg.png" decoding="async" width="24" height="24" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Sun_symbol_%28bold%2C_white%29.svg/36px-Sun_symbol_%28bold%2C_white%29.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Sun_symbol_%28bold%2C_white%29.svg/48px-Sun_symbol_%28bold%2C_white%29.svg.png 2x" data-file-width="16" data-file-height="16" /></a> Nap</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_Sun_in_white_light.jpg" class="mw-file-description" title="2019-es valós színű felvétel a Napról"><img alt="2019-es valós színű felvétel a Napról" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/The_Sun_in_white_light.jpg/250px-The_Sun_in_white_light.jpg" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/The_Sun_in_white_light.jpg/375px-The_Sun_in_white_light.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/The_Sun_in_white_light.jpg/500px-The_Sun_in_white_light.jpg 2x" data-file-width="3379" data-file-height="3379" /></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">2019-es valós színű felvétel a Napról</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#4556B5;color:white;text-align:center;">Megfigyelési adatok</td></tr><tr><td style="padding:0px 3px 0px 0px;">Távolság</td><td style="padding:0px 0px;">149,6·106 <a href="/wiki/M%C3%A9ter#A_méter_többszörösei_és_törtrészei" title="Méter">km</a> 8,3 <a href="/wiki/F%C3%A9ny%C3%A9v" title="Fényév">fényperc</a>, 1 <a href="/wiki/Csillag%C3%A1szati_egys%C3%A9g" title="Csillagászati egység">CsE</a>, 1,581·10−5 <a href="/wiki/F%C3%A9ny%C3%A9v" title="Fényév">fé</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Magnit%C3%BAd%C3%B3" title="Magnitúdó">Látszólagos fényesség</a></td><td>-26,86m</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Abszol%C3%BAt_f%C3%A9nyess%C3%A9g" title="Abszolút fényesség">Abszolút fényesség</a></td><td>4,8m</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Csillag%C3%A1szati_sz%C3%ADnk%C3%A9pelemz%C3%A9s" title="Csillagászati színképelemzés">Színkép típusa</a></td><td>G2V</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#4556B5;color:white;text-align:center;">Pályaadatok</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Távolság a <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszer</a> magjától</td><td>~2,5·1017 km (26 000–28 000 <a href="/wiki/F%C3%A9ny%C3%A9v" title="Fényév">fényév</a>) (8,5 kilo<a href="/wiki/Parszek" title="Parszek">parszek</a>)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Galaktikus periódus</td><td>2,25–2,50·108 <a href="/wiki/%C3%89v" title="Év">év</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Radiális sebesség</td><td>217 km/<a href="/wiki/M%C3%A1sodperc" title="Másodperc">s</a> a Tejútrendszer középpontjához képest, 20 km/s a szomszédos csillagokhoz képest</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#4556B5;color:white;text-align:center;">Fizikai adatok</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Átmérő</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;"><a href="#cite_note-1">[1]</a> 1,392·106 * km</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Kerület</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">4,373·106 ** km</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Lapultság</td><td>9·10–6</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Felszín</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">6,09·1012 *** km²</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/T%C3%A9rfogat" title="Térfogat">Térfogat</a></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">1,41·1018 **** km³</td></tr><tr><td style="padding:0px 3px 0px 0px;">Tömeg</td><td style="padding:0px 0px;">1,9891·1030 ***** <a href="/wiki/Kilogramm" title="Kilogramm">kg</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">Sűrűség</a></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">1,408 g/cm³</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">Felszíni gravitáció</a></td><td>273,95 m/s² (27,9 g)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Szökési sebesség</td><td>617,54 km/s</td></tr><tr><td style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top" colspan="2">Hőmérséklet</td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Felszín</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">5780 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Korona</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">5·106 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimkealatt" style="padding:0px 3px 0px 15px;">Mag</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">~13,6·106 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Luminozit%C3%A1s" title="Luminozitás">Luminozitás</a></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">3,827·1026 <a href="/wiki/Watt_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Watt (mértékegység)">W</a> 100 lm/W 3,9·1028 <a href="/wiki/Lumen" class="mw-redirect mw-disambig" title="Lumen">lm</a> 1 <a href="/wiki/Luminozit%C3%A1s" title="Luminozitás">L☉</a></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#4556B5;color:white;text-align:center;">Forgási adatok</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Tengelyferdes%C3%A9g" title="Tengelyferdeség">Tengelyferdeség</a></td><td>7,25° (az <a href="/wiki/Ekliptika" title="Ekliptika">ekliptika</a> síkjához képest) 67,23° (a Tejútrendszer síkjához képest)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Forgási periódus</td><td>25,3800 <a href="/wiki/Nap_(id%C5%91egys%C3%A9g)" title="Nap (időegység)">nap</a> (25 nap 9 h 7 min 13 s) (egyenlítő mentén)</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Forgási sebesség</td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">Egyenlítőn: 7174 km/h</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#4556B5;color:white;text-align:center;">Rendszer</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Csillagösszetevők</td><td>A fotoszféra összetétele<a href="#cite_note-stanford-2">[2]</a> (az anyagok <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazma</a> állagúak) <ul><li><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a>: 73,46%</li> <li><a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a>: 24,85%</li> <li><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a>: 0,77%</li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szén</a>: 0,29%</li> <li><a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>: 0,16%</li> <li><a href="/wiki/Neon" title="Neon">neon</a>: 0,12%</li> <li><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogén</a>: 0,09%</li> <li><a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium">szilícium</a>: 0,07%</li> <li><a href="/wiki/Magn%C3%A9zium" title="Magnézium">magnézium</a>: 0,05%</li> <li><a href="/wiki/K%C3%A9n" title="Kén">kén</a>: 0,04%</li></ul></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Bolyg%C3%B3" title="Bolygó">Bolygók</a></td><td>ld. <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#4556B5;background-color:#4556B5;" /></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:left;"> *109 földnyi **109 földnyi ***11 900 földnyi ****1 300 000 földnyi *****332 950 földnyi</td></tr></tbody></table> A Nap a <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a> központi <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillaga</a>. Körülötte kering a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a>, valamint a Naprendszerhez tartozó többi <a href="/wiki/Bolyg%C3%B3" title="Bolygó">bolygó</a>, továbbá <a href="/wiki/T%C3%B6rpebolyg%C3%B3" title="Törpebolygó">törpebolygók</a>, <a href="/wiki/Kisbolyg%C3%B3" title="Kisbolygó">kisbolygók</a>, <a href="/wiki/%C3%9Cst%C3%B6k%C3%B6s" title="Üstökös">üstökösök</a> és más égitestek. A Földtől körülbelül 150 millió  kilométer távolságra van, ami <a href="/wiki/F%C3%A9nysebess%C3%A9g" title="Fénysebesség">fénysebességgel</a> haladva 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogénből</a> áll, amely a központjában zajló <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">magfúzió</a> során <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">héliummá</a> alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r" title="Világűr">világűrbe</a> szétsugárzott <a href="/wiki/Energia" title="Energia">energia</a> nélkülözhetetlen a legtöbb földi <a href="/wiki/%C3%89l%C5%91l%C3%A9ny" title="Élőlény">élőlény</a> számára: <a href="/wiki/F%C3%A9ny" title="Fény">fénye</a> a <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Növények">növények</a> <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintézisét</a>, hője pedig az elviselhető <a href="/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Hőmérséklet">hőmérsékletet</a> biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő <a href="/wiki/Kult%C3%BAra" title="Kultúra">kulturális</a> és <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallási</a> jelentőséggel bír.<a href="#cite_note-3">[3]</a> Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: <a href="/wiki/Plazmafizika" title="Plazmafizika">plazmafizika</a>, <a href="/wiki/Magnetohidrodinamika" title="Magnetohidrodinamika">magnetohidrodinamika</a>, <a href="/wiki/Magfizika" title="Magfizika">atomfizika</a>, <a href="/wiki/R%C3%A9szecskefizika" title="Részecskefizika">részecskefizika</a>. A Nap egy <a href="/wiki/G_sz%C3%ADnk%C3%A9pt%C3%ADpus%C3%BA_csillag" title="G színképtípusú csillag">G2V színképtípusú csillag</a>, a mintegy 10 milliárd évig tartó <a href="/wiki/Hertzsprung%E2%80%93Russell-diagram" title="Hertzsprung–Russell-diagram">fősorozatbeli</a> fejlődésének a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_%C3%B3ri%C3%A1s" title="Vörös óriás">vörös óriássá</a> duzzad, majd a külső rétegeiből <a href="/wiki/Planet%C3%A1ris_k%C3%B6d" title="Planetáris köd">planetáris köd</a> képződik, magja pedig magába roskadva <a href="/wiki/Feh%C3%A9r_t%C3%B6rpe" title="Fehér törpe">fehér törpévé</a> alakul.<a href="#cite_note-4">[4]</a> Ez egyúttal a földi élet pusztulását fogja magával hozni.<a href="#cite_note-5">[5]</a> Mivel anyagát képlékeny <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazma</a> alkotja, a különböző <a href="/wiki/Sz%C3%A9less%C3%A9gi_k%C3%B6r" title="Szélességi kör">szélességi körön</a> levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 <a href="/wiki/Nap_(id%C5%91egys%C3%A9g)" title="Nap (időegység)">naponként</a> fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős <a href="/wiki/M%C3%A1gness%C3%A9g" title="Mágnesség">mágneses zavarok</a> lépnek fel, amelyek <a href="/wiki/Napkit%C3%B6r%C3%A9s" title="Napkitörés">napkitörések</a> és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – <a href="/wiki/Napfolt" title="Napfolt">napfoltok</a> kialakulásához vezetnek.<a href="#cite_note-6">[6]</a> A Nap asztrológiai és csillagászati jele egy kör, középen ponttal: <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sun_symbol.svg" class="mw-file-description" title="A Nap csillagászati jele"><img alt="A Nap csillagászati jele" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Sun_symbol.svg/16px-Sun_symbol.svg.png" decoding="async" width="16" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Sun_symbol.svg/24px-Sun_symbol.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Sun_symbol.svg/32px-Sun_symbol.svg.png 2x" data-file-width="16" data-file-height="16" /></a>. Ez a jel volt <a href="/wiki/R%C3%A9" title="Ré">Ré</a> <a href="/wiki/%C3%93kori_Egyiptom" title="Ókori Egyiptom">ókori egyiptomi</a> <a href="/wiki/Napisten" title="Napisten">napisten</a> <a href="/wiki/Hieroglif_%C3%ADr%C3%A1s" title="Hieroglif írás">hieroglif</a> jele is. A naptisztelet már ősidőktől fogva kimutatható; globálisan <a href="/wiki/Istens%C3%A9g" title="Istenség">istenségként</a> tisztelték és a <a href="/wiki/Napisten" title="Napisten">napkultusz</a> a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> minden táján elterjedt, egyes régiókban pedig meghatározó <a href="/wiki/Kultusz_(vall%C3%A1s)" title="Kultusz (vallás)">kultuszként</a> működött. Napjaink <a href="/wiki/%C3%9Ajpog%C3%A1nys%C3%A1g" title="Újpogányság">újpogányságában</a> fontos ünnepei szerveződnek a nyári és téli <a href="/wiki/Napfordul%C3%B3" title="Napforduló">napforduló</a>, illetve tavaszi és őszi <a href="/wiki/Nap-%C3%A9j_egyenl%C5%91s%C3%A9g" title="Nap-éj egyenlőség">nap-éj egyenlőség</a> köré.<a href="#cite_note-7">[7]</a> A decemberi téli napfordulón, a <a href="/wiki/Jul" title="Jul">Yule</a> (Jul) ünnepén köszöntik az újpogányok és a mai <a href="/wiki/Boszork%C3%A1nys%C3%A1g" title="Boszorkányság">boszorkányok</a> az újjászülető Napot.<a href="#cite_note-Yliaster_Daleth:_Mágia_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8">[8]</a> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fizikai_és_egyéb_tulajdonságok">Fizikai és egyéb tulajdonságok</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Fizikai és egyéb tulajdonságok">szerkesztés</a>]</div> A Nap élete első ciklusában lévő csillag, a G2V <a href="/wiki/Csillag%C3%A1szati_sz%C3%ADnk%C3%A9poszt%C3%A1lyoz%C3%A1s" title="Csillagászati színképosztályozás">színképosztályba</a> tartozik,<a href="#cite_note-Gothard-9">[9]</a> valamivel nagyobb és forróbb, mint a legtöbb csillag.<a href="#cite_note-10">[10]</a> A G2 jelölés lényegében egy felszíni hőmérsékleti tartományra<a href="#cite_note-Gothard-9">[9]</a> – az 5800–5900 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">kelvin</a> körüli felszíni hőmérsékletre – utal, amely egyben meghatározza <a href="/wiki/Feh%C3%A9r" title="Fehér">fehér</a> <a href="/wiki/Sz%C3%ADn" title="Szín">színét</a> is, továbbá az adott felszíni hőmérsékletére érzékeny abszorpciós vonalak intenzitásaira,<a href="#cite_note-Gothard-9">[9]</a> lényegében arra, hogy a színképében <a href="/wiki/Ion" title="Ion">ionizált</a> és semleges <a href="/wiki/F%C3%A9mek" title="Fémek">fémek</a> színképvonalait lehet felismerni, nagyon gyenge hidrogénvonalak jelenléte mellett. A <a href="/wiki/R%C3%B3mai_sz%C3%A1mok" class="mw-redirect" title="Római számok">V</a> jelölés pedig <a href="/wiki/Luminozit%C3%A1s" title="Luminozitás">luminozitásának</a> jelölése, amely a Napot a fősorozatbeli csillagok közé sorolja:<a href="#cite_note-Gothard-9">[9]</a> a belsejében zajló folyamatok egyensúlyban vannak, nincs összeomló vagy felfúvódó állapotban. Színe érdekes paradoxont rejt, míg a köztudat szerint a Nap <a href="/wiki/S%C3%A1rga" title="Sárga">sárga</a> színű, a róla érkező fény valójában fehér, akár a fehér szín etalonjának is tekinthető. A jelenségre több magyarázat is született: <ul><li>a légkör fénytörése, amely az ég kék színéért is felelős, változtatja meg a Nap színét;</li> <li>optikai csalódás, amelyet a kék ég kontrasztja miatt látunk;</li> <li>csak olyankor tudunk többé-kevésbé belenézni, amikor alacsonyabban áll az égen és ilyenkor a légkörben lebegő por miatt elszíneződik a fénye a sárgától a narancson át egészen a naplemente vöröséig.</li> <li>ősi „hagyomány” a Napot sárgának tekinteni, mivel őseink a tűzzel azonosították csillagunkat, amelynek lángja sárgás.</li></ul> Precíz mérések azonban egyik hipotézist sem támasztják alá.<a href="#cite_note-11">[11]</a> A Nap közel tökéletes gömb alakú égitest, amely saját tengelye körül forog, így a <a href="/w/index.php?title=Hidrosztatikai_egyens%C3%BAly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hidrosztatikai egyensúly (a lap nem létezik)">hidrosztatikai egyensúlyban</a> levő <a href="/wiki/G%C3%B6mb" title="Gömb">gömb</a> fizikai megtestesülése. Lapultsága igen kicsi: az <a href="/wiki/Egyenl%C3%ADt%C5%91" title="Egyenlítő">egyenlítő</a> mentén csak 10 km-rel szélesebb, mint a sarkokon. A viszonylag lassú <a href="/wiki/Forg%C3%B3mozg%C3%A1s" title="Forgómozgás">tengelyforgás</a> miatt – az átlagos forgási periódusa 28 nap – az egyenlítőn a centrifugális erő 18 milliószor kisebb a felszínen ható gravitációs erőnél, emiatt a centrifugális erő alaktorzító hatása minimális. A bolygók gravitációs ereje sem befolyásolja mérhetően a Nap alakját, mert egyrészt túlságosan is távol vannak a Naptól – a tömegközéppontok távolsága a nap átmérőjének sokszorosa, így az alakot befolyásoló gravitációs erőkülönbség elhanyagolható –, másrészt azok tömege még együtt is elenyésző a Napéhoz képest (a Nap tömege kb. 750-szer nagyobb, mint a gravitációs terében mozgó valamennyi bolygó és más égitest össztömege<a href="#cite_note-12">[12]</a>). Csillagunk az egyenlítőjén nézve nyugatról keletre, az északi pólusa felől vizsgálva az óramutató járásával ellentétes irányú tengely körüli forgást végez. Ez a tengely körüli forgás azonban nem hasonlít a Földnél tapasztaltakra, hanem bonyolult rendszert alkot. Különböző módon forognak például az égitest belseje és külső régiói. A sugara kb. 70%-áig lényegében merev testként forog, míg a felette levő régiókban a szélességi körök mentén „szétcsúszik” a forgás, az egyenlítői régiók előbb tesznek meg egy kört, míg a sarki régiók lemaradnak. Az átlagos forgási sebesség 2000 m/s, míg az egyenlítői és sarki régiók sebességkülönbsége ± 100 m/s. A nap egyenlítőjének síkja 7° 15' szöget zár be a Föld pályasíkjával (az <a href="/wiki/Ekliptika" title="Ekliptika">ekliptika</a> síkjával).<a href="#cite_note-ELTEHDésMHD-13">[13]</a> A Föld Nap körüli keringésének iránya megegyezik a Nap forgásának az irányával, így a Nap tengelyforgása a Földről nézve a valóságosnál lassúbbnak látszik, ezért kétféle forgási periódust szokás megkülönböztetni: <ul><li>a szinodikus rotációs periódus, azaz a látszólagos forgási idő: 27,275 földi nap,</li> <li>a sziderikus rotációs periódus, azaz a tényleges forgási idő pedig 25,380 nap a Nap egyenlítőtől 16°-ra fekvő területein.</li></ul> Csillagunk <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazma</a> állapotban levő anyagból áll. Ebben a <a href="/wiki/Halmaz%C3%A1llapot" title="Halmazállapot">halmazállapotban</a> az anyagot alkotó <a href="/wiki/Atom" title="Atom">atomokról</a> egy vagy több <a href="/wiki/Elektron" title="Elektron">elektron</a> leszakad és így a plazma <a href="/wiki/Ion" title="Ion">ionok</a> és szabad elektronok keveréke. A nagyobb sűrűségű régiók anyaga kétkomponensű <a href="/wiki/Folyad%C3%A9k" title="Folyadék">folyadékként</a> viselkedik, melynek összetevőit (az elektron- és az ion-folyadékot) elektromágneses erők kötik össze. A kisebb sűrűségű külső régiók esetén különösen furcsa jelenségek tapasztalhatók, mivel az egyes részecskék mozgása és a folyadékszerű viselkedés keveredik.<a href="#cite_note-14">[14]</a> A folyadékszerű viselkedés okozta legfontosabb jelenség a <a href="/w/index.php?title=Richard_Christopher_Carrington&action=edit&redlink=1" class="new" title="Richard Christopher Carrington (a lap nem létezik)">R. Carrington</a><a href="#cite_note-15">[15]</a> által felfedezett differenciális rotáció. A Nap a különböző szélességi körei mentén eltérő sebességgel forog, egyenlítői területei a <a href="/wiki/Centrifug%C3%A1lis_er%C5%91" title="Centrifugális erő">centrifugális erő</a> hatására gyorsabban forognak, mint a sarki területek. Az egyenlítői területek kb. 25, míg a sarkok környékén fekvők csak kb. 35 naponként fordulnak körbe. A Napon megfigyelhető jelenségek szinte mindegyike a differenciális rotációhoz kapcsolható, amely az ezen jelenségeket létrehozó mágneses tevékenység létrejöttének fő mechanizmusa. Csillagunk tengely körüli forgása nem stabil, az idők során lassul. A kezdetekor a Nap gyorsabban forgott a saját tengelye körül, majd az <a href="/wiki/Perd%C3%BClet" title="Perdület">impulzusmomentum</a>-megmaradás elve szerint lelassult és <a href="/wiki/Perd%C3%BClet" title="Perdület">perdülete</a> a bolygókba adódott át. A Nap második vagy harmadik generációs csillag; a Naprendszer az univerzum csillagközi gázaiból és korábbi – <a href="/wiki/Szupern%C3%B3va" title="Szupernóva">szupernóvaként</a> elpusztult – csillagainak maradványaiból jött létre. Ezt bizonyítja a nehéz elemek (<a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>, <a href="/wiki/Arany_(k%C3%A9miai_elem)" title="Arany (kémiai elem)">arany</a>, <a href="/wiki/Ur%C3%A1n" title="Urán">urán</a> stb.) jelenléte, ugyanis ezek az anyagok jellemzően szupernóva-robbanások során, vagy első generációs csillagokban alakulnak ki.<a href="#cite_note-16">[16]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Életciklusa">Életciklusa</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Életciklusa">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Csillagfejl%C5%91d%C3%A9s" title="Csillagfejlődés">Csillagfejlődés</a></td></tr></tbody></table> A Nap életciklusára ma csak elméleti modelljeink vannak, amelyek más csillagok megfigyeléséből, valamint holdkőzetek kormeghatározásaiból származó adatokból épülnek fel (a Nap keletkezésére vonatkozó korábbi hipotéziseket a tudományos megfigyelések meghaladták, ezekkel „<a href="/wiki/A_Naprendszer_keletkez%C3%A9se_%C3%A9s_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A Naprendszer keletkezése és története">A Naprendszer keletkezése és története</a>” c. cikk foglalkozik). Ezek alapján ma a csillagászat tudomány úgy gondolja, hogy csillagunk 4,57 (± 0,11) milliárd évvel ezelőtt keletkezett,<a href="#cite_note-17">[17]</a> és életpályája két fő szakaszt fog bejárni, egy aktív és egy passzív szakaszt. A választóvonal a két szakasz között a magban lejátszódó energiatermelés fennmaradása, vagy leállása lesz. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_aktív_szakasz">Az aktív szakasz</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Az aktív szakasz">szerkesztés</a>]</div> A Nap élete egy kiterjedt molekulafelhőben kialakuló <a href="/wiki/Protocsillag" title="Protocsillag">protocsillagként</a> kezdődött. A <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszerben</a> számos gigantikus molekulafelhő fordult elő és fordul elő a mai napig, amelyek ún. csillagbölcsők is egyben. Egy-egy nagyobb külső behatásra (pl. a <a href="/wiki/Galaxis" title="Galaxis">galaxisunk</a> <a href="/wiki/Spir%C3%A1lgalaxis#Spirálkar" title="Spirálgalaxis">spirálkarjait</a> alkotó lökéshullám-frontokon való áthaladáskor, vagy közeli <a href="/wiki/Szupern%C3%B3va" title="Szupernóva">szupernóva</a> robbanások hatására), a felhőkben levő viszonylag sűrű anyagban inhomogenitások, anyagcsomók jöttek létre, és az ilyen anyagcsomókban összeomló gáz- és poranyag elkezdett még inkább összecsomósodni. Az egy pont felé zuhanó, sűrűsödő anyag melegedni kezdett, a gravitációs összehúzódás során egyre több hő szabadult fel, extrém módon felmelegítve az anyagot. Egy ilyen egyre jobban összezsugorodó anyagcsomóból, ún. globulából kb. 500 000 év alatt jött létre a proto-Nap. Ez a protocsillag még vörösen fénylett, ám középpontjában elérte a hőmérséklet a néhány millió fokot és elkezdődött benne a hidrogénfúzió. Ehhez a folyamathoz mindössze néhány millió év kellett.<a href="#cite_note-ELTECsil_él-18">[18]</a><a href="#cite_note-19">[19]</a> A proto-Nap megszületése után még tovább zsugorodott és melegedett, ám csak további pár ezer év kellett, hogy létrejöjjön a gáznyomás és a gravitáció egyensúlya. Amikor ez az egyensúly stabilizálódott, a Nap belépett az ún. fősorozati állapotba. Ez csillagunk köznapi értelemben vett működésének szakasza: a magban a hidrogén héliummá alakul át. Élete során a Nap mintegy 10 milliárd évig számít fősorozatbeli csillagnak, és ebből 5 milliárd év már eltelt.<a href="#cite_note-ELTECsil_él-18">[18]</a> Várhatóan 4–5 milliárd év múlva <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_%C3%B3ri%C3%A1s" title="Vörös óriás">vörös óriássá</a> duzzad: az üzemanyagként szolgáló hidrogén mennyiségének csökkenése miatt megbomlik a gáznyomás és a gravitáció évmilliárdos egyensúlya, a nyomás lecsökken, a Nap teste elkezd összehúzódni. Amikor az összehúzódás során felszabaduló gravitációs energia miatt a hőmérséklet tovább emelkedik a magban és elegendő lesz a <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a> „égetéséhez” (további, szenet eredményező fúziójához), a más típusú fúzió még több energiát szabadít fel a magban – nagyjából 100 milliárd fokra hevíti a magot – és a nyomás ismét megnövekszik, a felszabaduló energia felfújja a Napot. A Nap külső határa különböző modellek szerint ekkorra a Föld jelenlegi pályáján túl fog kinyúlni. A Nap vörös óriássá válik, mivel felszíne jóval nagyobb lesz, így a magban termelődő energia sokkal nagyobb felületen oszlik szét, kevésbé melegítve fel ezt a nagyobb felszínt, ami miatt a fénye gyengébb, „vörösesebb” lesz. Ez a fázis a fősorozati léthez képest nagyjából egy nagyságrenddel kevesebb ideig, 1 milliárd évig tart majd.<a href="#cite_note-ELTEFős-20">[20]</a> A Nap a vörös óriás fázisban el fogja veszíteni anyagának nagy részét (és így – a gyengülő <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">gravitáció</a> miatt – addigra a Föld már egy távolabbi pályán fog keringeni, elkerülve a megsemmisülést.<a href="#cite_note-21">[21]</a>) Csillagunk héliumégető fúziója nem lesz olyan stabil folyamat, mint a fősorozati energiatermelésé volt, így ezek az instabilitások felfúvódások és összehúzódások sorozatát váltják ki (amilyeneket a csillagászat az ún. <a href="/wiki/V%C3%A1ltoz%C3%B3csillag" title="Változócsillag">változócsillagokon</a> figyel meg napjainkban is), amelyekben a Nap gázanyagának külső héjai leválnak, ezzel okozva az említett tömegvesztést.<a href="#cite_note-ELTEFős-20">[20]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_passzív_szakasz">A passzív szakasz</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: A passzív szakasz">szerkesztés</a>]</div> Miután a Nap az összes üzemanyagát eltüzelte, leáll a fúzió, a gáznyomás megszűnik, teret engedve az egyedül fennmaradó gravitációs erőnek és csillagunk belseje összeroskad, és <a href="/wiki/Feh%C3%A9r_t%C3%B6rpe" title="Fehér törpe">fehér törpévé</a> válik. Eközben a pulzálások során korábban leszakadt külső rétegeiből <a href="/wiki/Planet%C3%A1ris_k%C3%B6d" title="Planetáris köd">planetáris köd</a> képződik, amely lassan tágul és végül elenyészik. Az összeroskadó mag egy rendkívül kompakt égitestként, voltaképpeni <a href="/wiki/Feh%C3%A9r_t%C3%B6rpe" title="Fehér törpe">fehér törpe</a>ként marad fenn: a fennmaradó, nagyjából 0,6 naptömegnyi anyag egy <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> méretű gömbben sűrűsödik össze. A mag összeroskadása ismét energiát termel, ám az nem elegendő a szén további, még nehezebb anyagokat létrehozó fúziójához, így minden további energiatermelésnek vége szakad, a Nap csak a maradék energiáját sugározza ki. Ez a hősugárzó fázis ismét milliárd-tízmilliárd év hosszú folyamat lehet (az Univerzum jelenlegi, kb. 13,7 milliárd éves koránál fogva lényegében még nincs olyan fehér törpe, amely ennek a fázisnak végére érhetett volna).<a href="#cite_note-ELTECsil_fejl-22">[22]</a> Legvégül az összes energia kisugárzását, az égitest lehűlését követően a Napból egy <a href="/wiki/Fekete_t%C3%B6rpe" title="Fekete törpe">fekete törpe</a> válik majd. Ez egy kihűlt, passzív „csillagtetem”, amely mindössze gravitációs hatást gyakorol majd a környezetére. A jelenlegi kozmológiai modellek szerint ez az égitest akár végtelen hosszú élettartamot is megérhet, hiszen az Univerzum legvégsőbb koráig is fennmaradhat, amely kor mai ismereteink szerint végtelen. Ezt a fennmaradást egyedül egy kozmikus karambol, valamely csillagnak, vagy fekete lyuknak ütközés akadályozhatja meg (igaz, ez bekövetkezhet a csillagfejlődés korábbi fázisaiban is).<a href="#cite_note-ELTECsil_fejl-22">[22]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Mi_nem_lesz_a_Napból?">Mi nem lesz a Napból?</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Mi nem lesz a Napból?">szerkesztés</a>]</div> A Nap nem lesz <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_t%C3%B6rpe" title="Vörös törpe">vörös törpe</a>, hisz a csillagkeletkezéskor több anyagot kebelezett be. A mi Napunk nem fog <a href="/wiki/Szupern%C3%B3va" title="Szupernóva">szupernóvává</a> alakulni, mert a tömege alatta marad az ehhez szükséges <a href="/wiki/Chandrasekhar-hat%C3%A1r" title="Chandrasekhar-határ">Chandrasekhar-határnak</a>. Ebből következően sem <a href="/wiki/Neutroncsillag" title="Neutroncsillag">neutroncsillag</a>, sem <a href="/wiki/Fekete_lyuk" title="Fekete lyuk">fekete lyuk</a> nem válhat a Napból. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_napciklus">A napciklus</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A napciklus">szerkesztés</a>]</div> A Nap aktivitása 11,2 éves periódust mutat, azaz átlagosan ennyi idő telik el két napfoltmaximum között. A napciklus elején a napfoltok a 30–45°-os szélességen jelennek meg, később az egyenlítő felé egyre közelebb. Új napfoltciklus során a vezető és követő napfoltok polaritása felcserélődik. A napfoltciklus felfedezése H. Schwabe csillagász nevéhez fűződik. Az első napciklust a csillagászok <a href="/wiki/1760" title="1760">1760</a>-tól számítják. A Napot megfelelő szűrőkön keresztül megfigyelve láthatóvá válnak a napfoltok. Feltűnően sötét színüket az okozza, hogy hűvösebbek – bár csak 1-2 ezer fokkal – az őket körülvevő anyagnál, mert a körülöttük levő igen erős <a href="/wiki/M%C3%A1gness%C3%A9g" title="Mágnesség">mágneses tér</a> megakadályozza a hőátadást. A napfoltok belső részén sötétebb terület (umbra) található, ezt övezi a világosabb zóna, a penumbra. Átmérőjük a több tízezer kilométert is elérheti (általában 2–3 földátmérő), gyakran kiindulópontjai intenzív flereknek és a koronában látható hatalmas napkitöréseknek. A megfigyelhető napfoltok száma nem állandó; a tizenegy évig tartó napciklus során változik az intenzitásuk. A napciklus minimumán csak néhány látható, de időnként megesik, hogy egy sem. Később az egyenlítő két oldalán szimmetrikusan, magas szélességi körökön jelennek meg, és az egyenlítő felé vándorolnak, miközben újabbak alakulnak ki. A két féltekén található napfoltok általában párokban jelennek meg, és környezetükben ellentétes előjelű a mágneses töltés. A napciklus végén, az északi és déli <a href="/w/index.php?title=M%C3%A1gneses_p%C3%B3lus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mágneses pólus (a lap nem létezik)">mágneses pólusok</a> felcserélődésekor látható a legtöbb napfolt. A mágneses pólusok legutóbbi felcserélődése <a href="/wiki/2001" title="2001">2001</a> nyarán volt, amit az egy teljes napcikluson át működő <a href="/wiki/Ulysses_%C5%B1rszonda" title="Ulysses űrszonda">Ulysses űrszonda</a> is megfigyelt. Sikerült megállapítani továbbá, hogy a Nap déli mágneses pólusa instabil; valójában több pólus létezik, egy nagyobb területen szétszórva. A napfolttevékenység erőssége szintén szabálytalanul változó intenzitást mutat; az <a href="/wiki/1600-as_%C3%A9vek" title="1600-as évek">1600-as évek</a> során például a ciklusoktól függetlenül is rendkívül kevés napfoltot figyeltek meg, egyes feltételezések szerint részben ez okozta az akkori hűvösebb időjárást. A napciklus jelentősége a Föld szempontjából abban mutatkozik meg, hogy a Földet elérő zavaró és káros hatások milyen mértékűek lesznek. Ezek a napciklus elején minimálisak, a ciklus közepe táján erősebbek. Bár a Nap 24. napciklusa hivatalosan 2008. január 4-én megkezdődött (ekkor észlelte a <a href="/wiki/Solar_and_Heliospheric_Observatory" title="Solar and Heliospheric Observatory">SOHO űrszonda</a> az első napfoltot), a 2008-as és 2009-es év az elmúlt 50 év egyik leghosszabb napfoltmentes időszakának számít. A következő napfoltmaximum <a href="/wiki/2013" title="2013">2013</a>-ban volt várható.<a href="#cite_note-23">[23]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Belső_felépítése">Belső felépítése</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Belső felépítése">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Napr%C3%A9tegek.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Napr%C3%A9tegek.png/300px-Napr%C3%A9tegek.png" decoding="async" width="300" height="218" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Napr%C3%A9tegek.png/450px-Napr%C3%A9tegek.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Napr%C3%A9tegek.png/600px-Napr%C3%A9tegek.png 2x" data-file-width="731" data-file-height="530" /></a><figcaption>A Nap szerkezetének főbb rétegei</figcaption></figure> A <a href="/wiki/Szil%C3%A1rd_halmaz%C3%A1llapot" title="Szilárd halmazállapot">szilárd</a> felszín hiánya miatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy hol húzódik a Nap határa: a középpontjától kifelé haladva folyamatosan csökken a <a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">sűrűsége</a>. A Nap sugarát a középponttól a fotoszféráig mérik, mert ez a legkülső olyan réteg, ami még elég sűrű ahhoz, hogy ne legyen átlátszó. A Nap anyagának többsége a központból mérve a sugarának 70%-án belül található és bár ezeket a belső területeket nem lehet közvetlenül megfigyelni (ugyanis a Nap anyaga nem enged át semmilyen <a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Elektromágneses sugárzás">elektromágneses sugárzást</a>), <a href="/wiki/Fizika" title="Fizika">fizikai</a> modellekkel és az égitest rezgéseit vizsgáló helioszeizmológia módszerével mégis pontos képet alkothatunk a belső szerkezetéről, rétegeiről.<a href="#cite_note-24">[24]</a> Tisztán elméleti úton (fizikai modelleken keresztül) is fontos információkhoz lehet jutni a Nap belsejében uralkodó viszonyokkal kapcsolatban, olyan adatokból kiindulva, mint a <a href="/wiki/T%C3%B6meg" title="Tömeg">tömege</a>, átmérője, <a href="/wiki/Magnit%C3%BAd%C3%B3" title="Magnitúdó">fényessége</a> stb. Egy, a Naphoz hasonló gázgömbnek a felépítését három erő határozza meg; a <a href="/w/index.php?title=G%C3%A1znyom%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gáznyomás (a lap nem létezik)">gáznyomás</a>, a sugárzási vagy <a href="/wiki/F%C3%A9nynyom%C3%A1s" title="Fénynyomás">fénynyomás</a> és a <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">gravitáció</a>. A gáznyomás és a fénynyomás önmagukban a Nap felfúvódását, szétszóródását okoznák. A fénynyomás a <a href="/wiki/Kvantum" title="Kvantum">fénykvantumok</a> <a href="/wiki/Abszorpci%C3%B3_(fizika)" title="Abszorpció (fizika)">abszorpciójakor</a> jön létre, azonban a Nap esetében ez az erő a gáznyomáshoz képest csekély, csak az óriáscsillagok esetében van nagy jelentősége. A gravitáció az előbbi két erővel ellentétes hatású, de önmagában azt eredményezné, hogy az egymáson elhelyezkedő gázrétegek saját súlyuk alatt összeroskadnának, a Nap önmagába omlana. Mivel egyik szélsőséges eset sem következik be, nyilvánvaló, hogy a három erő mechanikai egyensúlyban van; a Nap belsejének minden pontjában a gáznyomás és a fénynyomás erejének összege megegyezik a gravitációéval. Továbbá sugárzási egyensúly is jelen van; a belső rétegekben termelődött sugárzásnak el kell hagynia a Napot, a felszínből a központ felé haladva pedig folyamatosan nő a felsőbb gázrétegek vastagsága és ezzel együtt a tömege, az egyensúlyi állapot miatt viszont a gáznyomásnak is növekednie kell. Ezen alapelvek segítségével a Nap belsejében uralkodó állapotokat jellemző adatok kiszámíthatóak. Az ezt az egyensúlyt, annak összetevőit, hatásmechanizmusát és <a href="/wiki/Matematika" title="Matematika">matematikai</a> leírását <a href="/w/index.php?title=Standard_Napmodell&action=edit&redlink=1" class="new" title="Standard Napmodell (a lap nem létezik)">Standard Napmodell</a> néven említi az <a href="/wiki/Asztrofizika" title="Asztrofizika">asztrofizika</a>.<a href="#cite_note-25">[25]</a> Az elméleti számítások mellett a gyakorlati megfigyelések is nélkülözhetetlenek, segítségükkel több, részletesebb és pontosabb adatot lehet megtudni. Ahogyan a földrengések természetéből <a href="/wiki/Szeizmol%C3%B3gia" title="Szeizmológia">szeizmológiai</a> módszerekkel lehet következtetni a Föld belsejében zajló folyamatokra, úgy ehhez hasonlóan a <a href="/wiki/Napszeizmol%C3%B3gia" title="Napszeizmológia">napszeizmológia</a> (helioszeizmológia) a Nap felszínén tapasztalható jelenségek tanulmányozásával következtet a mélyebb rétegek szerkezetére. Fontos szerephez jutnak ebben a munkában a napkutató <a href="/wiki/%C5%B0rszonda" title="Űrszonda">űrszondák</a>. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_mag">A mag</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A mag">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Fusion_in_the_Sun.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Fusion_in_the_Sun.svg/langhu-250px-Fusion_in_the_Sun.svg.png" decoding="async" width="250" height="357" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Fusion_in_the_Sun.svg/langhu-375px-Fusion_in_the_Sun.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Fusion_in_the_Sun.svg/langhu-500px-Fusion_in_the_Sun.svg.png 2x" data-file-width="700" data-file-height="1000" /></a><figcaption>A Nap fő energiaforrása a <a href="/wiki/Proton-proton_ciklus" title="Proton-proton ciklus">proton-proton ciklus</a>, mely során négy <a href="/wiki/Proton" title="Proton">protonból</a> lesz egy <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a> (4He)</figcaption></figure> A mag a sugár 20%-án belül eső teret jelenti, és ez a Nap egyetlen olyan része, amelyet közvetlenül a magfúzió fűt, a többi réteg az innen kiáramló energiának köszönheti hőmérsékletét. A magban keletkezett összes sugárzás áthalad a felette levő rétegeken, mielőtt elérné a fotoszférát és kijutna a világűrbe. A Nap középpontjában a sűrűség eléri az 1,5·105 kg/m³, a hőmérséklet pedig a 15·106 (15 millió) kelvin értéket. Hogy jobban érzékelhető legyen: a csillagunk központjában levő gáz (plazma) 150-szer sűrűbb a víznél és kb. fél liternyi Nap anyag tömege annyi, mint egy átlagos emberé.<a href="#cite_note-SciSc-26">[26]</a> A rendkívül magas hőmérséklet és nagy sűrűség hatására termonukleáris reakció (<a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">magfúzió</a>) jön létre, melynek során minden négy hidrogénatom egyesüléséből egy héliumatom keletkezik, miközben energia szabadul fel. Másodpercenként átlagosan 8,9·1037 hidrogénatom (600 millió tonna hidrogén) egyesül, ami 383·1024 <a href="/wiki/Watt_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Watt (mértékegység)">watt</a> teljesítmény felszabadulásával jár.<a href="#cite_note-27">[27]</a> A magban zajló láncreakció intenzitásának állandóságát önszabályozó mechanizmusok segítik; a reakció továbbterjedése az egyesülő atommagok nagyobb aránya miatt a mag felhevüléséhez, és a megnagyobbodásához vezetne, de a felsőbb rétegekben található nagy mennyiségű semleges anyag beáramlása csökkenti a fuzionáló atomok arányát, lecsillapítva ezzel a reakciót, ami idővel visszaáll a normális szintre. A nagy energiájú <a href="/wiki/Foton" title="Foton">fotonok</a> (gamma- és <a href="/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Röntgensugárzás">röntgensugárzás</a>) számára hosszú időt vesz igénybe ez az út; a mag anyaga elnyeli és – alacsonyabb energiával – újra kisugározza őket. A fotonok utazási idejére vonatkozóan a számítások igen eltérő eredményeket adnak; 17 ezer – 50 millió év között. Miután sikerül a magból kijutniuk és a konvekciós rétegen is áthaladtak, a fotonok látható fény formájában távoznak; minden egyes gamma részecske több millió látható fény fotonra bomlik a Napból történő kilépése előtt. A <a href="/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3" title="Neutrínó">neutrínók</a> szintén a magfúzió során keletkeznek, de nagy áthatoló képességüknek köszönhetően ritkán lépnek kapcsolatba a környező anyaggal, ezért szinte azonnal távoznak a Napból. A neutrínók kísérleti kimutatása szolgáltatta a végső bizonyítékot a Nap magjában zajló magfúziós elmélet valós voltára. Az évekig tartó mérések során viszont elméletileg várható neutrínómennyiség harmadát sikerült csak kimutatni, és csak a közelmúltban született meg a neutrínóoszcilláció jelenségének felfedezése, amely megmagyarázta a neutrínóhiányt. (Lásd: <a href="/wiki/Napneutr%C3%ADn%C3%B3-probl%C3%A9ma" title="Napneutrínó-probléma">A napneutrínók rejtélye</a>). <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Termonukleáris_reakció">Termonukleáris reakció</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Termonukleáris reakció">szerkesztés</a>]</div> A Nap energiájának forrását az <a href="/wiki/1930-as_%C3%A9vek" title="1930-as évek">1930-as években</a> értették meg, amikor <a href="/wiki/Hans_Albrecht_Bethe" title="Hans Albrecht Bethe">Hans Bethe</a>, <a href="/wiki/George_Gamow" title="George Gamow">George Gamow</a> és <a href="/wiki/Carl_Friedrich_von_Weizs%C3%A4cker" title="Carl Friedrich von Weizsäcker">Carl Friedrich von Weizsäcker</a> azonosította a lényeges nukleáris reakciókat. Az energiatermelés termonukleáris reakciók révén folyik, amelyekben <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> alakul át <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">héliummá</a>. A termelődő energia 98,5%-át az úgynevezett „p-p lánc”, a fennmaradó 1,5%-ot pedig a CNO-ciklus adja (CNO = szén-nitrogén-oxigén). Ezen reakciók során a tömeg 0,7%-a sugárzássá alakul (amit <a href="/wiki/Albert_Einstein" title="Albert Einstein">Albert Einstein</a> E = mc² tömeg-energia-ekvivalencia egyenlete ír le). A fő energiatermelő folyamatként azonosított p-p lánc lefolyása két hidrogén-atommag (<a href="/wiki/Proton" title="Proton">proton</a>) egyesülésével kezdődik (erre az egyesülésre átlagosan 5 milliárd évet kell várniuk az atommagoknak), így <a href="/wiki/Deut%C3%A9rium" title="Deutérium">deutérium</a> (nehézhidrogén) képződik. Melléktermékként egy <a href="/wiki/Pozitron" title="Pozitron">pozitron</a> és egy neutrínó keletkezik. A pozitron azonnal összeütközik egy elektronnal, és energiává (<a href="/wiki/Foton" title="Foton">fotonná</a>) alakul. Ezután csak 1,4 másodpercet kell várni, hogy a deutérium egy újabb protonnal egyesüljön és <a href="/wiki/A_h%C3%A9lium_izot%C3%B3pjai" title="A hélium izotópjai">hélium-3</a> (³He) jöjjön létre. Ezután átlagosan 240 000 év telik el, míg két hélium-3 egyesül, létrehozva a folyamat végtermékét, a héliumatomot (4He), valamint felszabadítva két hidrogénatomot (protont). A folyamatnak létezik egy másik ága, amelyben láncreakciók során <a href="/wiki/Berillium" title="Berillium">berillium</a> (7Be) és <a href="/wiki/L%C3%ADtium" title="Lítium">lítium</a> (7Li) is részt vesz végül természetesen ebből is hélium (4He) keletkezik.<a href="#cite_note-SciSc-26">[26]</a> A folyamat matematikai leírása: <dl><dd>p + p → 2H + e+ + <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \nu }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mi>ν</mi> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \nu }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c15bbbb971240cf328aba572178f091684585468" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.338ex; width:1.232ex; height:1.676ex;" alt="{\displaystyle \nu }">e</dd> <dd>2H + p → 3He + <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \gamma }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mi>γ</mi> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \gamma }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/a223c880b0ce3da8f64ee33c4f0010beee400b1a" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.838ex; width:1.262ex; height:2.176ex;" alt="{\displaystyle \gamma }"></dd> <dd>3He + 3He → 4He + p + p</dd></dl> vagy <dl><dd>3He + 4He → 7Be + <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \gamma }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mi>γ</mi> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \gamma }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/a223c880b0ce3da8f64ee33c4f0010beee400b1a" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.838ex; width:1.262ex; height:2.176ex;" alt="{\displaystyle \gamma }"></dd> <dd>7Be + e- → 7Li + <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \nu }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mi>ν</mi> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \nu }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c15bbbb971240cf328aba572178f091684585468" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.338ex; width:1.232ex; height:1.676ex;" alt="{\displaystyle \nu }"> e</dd> <dd>7Li + p → 8Be + <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \gamma }"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mi>γ</mi> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \gamma }</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/a223c880b0ce3da8f64ee33c4f0010beee400b1a" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.838ex; width:1.262ex; height:2.176ex;" alt="{\displaystyle \gamma }"> → 4He + 4He</dd></dl> <a href="/wiki/Francis_William_Aston" title="Francis William Aston">Francis William Aston</a> mutatta ki 1920-ban, hogy megmérve 4 hidrogénatom és 1 héliumatom tömegét, a kettő között nem áll fenn egyenlőség (a hidrogénatomok valamivel nehezebbek),<a href="#cite_note-Nobel-28">[28]</a> a kettő közti különbség, nagyjából 0,7%, az a tömeg, amely energiává, fotonokká alakul át. Jelenleg a Napban másodpercenként 600 millió tonna hidrogén lép reakcióba, és 596 millió tonna hélium keletkezik, a különbözetet jelentő 4 millió tonna anyagból teljes egészében energia lesz.<a href="#cite_note-SciSc-26">[26]</a> A Nap teljes élettartama a rendelkezésre álló tömeg és a fényesség alapján a következőképpen becsülhető: <dl><dd>t0 ≈ 0,1 × 0,007 m0c2 / L0 ≈ 1010 év (10 milliárd év), ahol azt feltételezzük, hogy a Nap tömegének 0,1 része vesz részt a fenti reakciókban, mivel csak a legbelsőbb magban van elegendően magas hőmérséklet a reakció fenntartásához.</dd></dl> A fúzió jelenlegi paramétereivel számolva a Nap 10 milliárd éves várható életkorának felénél járunk, mivel nagyjából még 5 milliárd évre elegendő a hidrogénkészlet a fúziós reakció táplálására.<a href="#cite_note-SciSc-26">[26]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_sugárzási_zóna">A sugárzási zóna</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A sugárzási zóna">szerkesztés</a>]</div> Körülbelül a sugár 20–70%-a közötti gömbhéjban helyezkedik el a sugárzási zóna. Ez a régió az energiaáramlás módjáról kapta a nevét: ebben a rétegben az anyag még elég sűrű és forró ahhoz, hogy a magban keletkezett energia sugárzás, nem pedig hőáramlás formájában haladjon át rajta (ezt az ionizált formában jelenlévő hidrogén teszi lehetővé). A hőmérséklet a magtól kifelé haladva folyamatosan csökken, de még így is rendkívül magas, az alsó „zónahatáron” 7 000 000 K, míg a felsőn 2 000 000 K. A hőmérséklet-csökkenés rátája alacsonyabb, mint a magasság növekedésével arányos hőcserementes hőmérséklet-csökkenés rátája, ezért nincsenek konvekciók az anyagban. Az anyag <a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">sűrűsége</a> a hőmérséklethez hasonlóan csökkenő karakterisztikát mutat, csak sokkal erőteljesebb mértékben. A sűrűség 20 g/cm³-ről (hozzávetőleg az <a href="/wiki/Arany_(k%C3%A9miai_elem)" title="Arany (kémiai elem)">arannyal</a> megegyező értékről) 0,2 g/cm³ értékre ( a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> sűrűségének ötödére) csökken, azaz a hőmérséklet harmadnyira csökkenésével szemben 100-szoros a csökkenés rátája.<a href="#cite_note-29">[29]</a> A sugárzási zóna egyik érdekes tulajdonsága, hogy „feltartja” a fotonokat. A magban keletkező energia fotonok és neutrinók formájában megy végbe, amelyek kifelé indulnak a magból, át a napbelső többi részén, majd szabadon tovább az univerzumba. A nagy áthatoló képességű neutrínók gyakorlatilag szinte akadály nélkül jutnak ki a Napból, ám a fotonok a sűrű sugárzási zónában sorozatos ütközéseken mennek keresztül. Az egy foton által megtehető ún. közepes szabad úthossz, mindössze 2 cm (azaz 2 cm-nyi mozgás után a foton beleütközik egy másik atomba, vagy ionba), amely után a foton visszapattan, szóródik. A foton ide-oda pattogása nyomán átlagosan kb. 1 millió év telik el, mire végül az általa hordozott energia kijut a Napból.<a href="#cite_note-30">[30]</a><a href="#cite_note-31">[31]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tachoklína">Tachoklína</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Tachoklína">szerkesztés</a>]</div> A helioszeizmológia legfrissebb felfedezése, egy vékony átmeneti réteg a sugárzási és a konvektív zóna között. Ez a réteg jelenti az átmenetet a merev testként forgó belső régiók és a <a href="/w/index.php?title=Differenci%C3%A1lis_rot%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Differenciális rotáció (a lap nem létezik)">differenciális rotáció</a> jellemezte külső tartományok között. A korábbi feltételezések úgy tartották, hogy a differenciális rotáció átmenete a merev forgásba egy széles tartományt érintő folyamat, ám a legújabb <a href="/w/index.php?title=Helioszeizmol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Helioszeizmológia (a lap nem létezik)">helioszeizmológiai</a> mérések egy meglepően vékony, a Nap sugarának mintegy 4%-át kitevő gömbhéjat mutattak, amelyben mindez végbemegy. Ráadásul az új mérési eredmények arra is rámutattak, hogy valószínűleg ez a réteg a <a href="/w/index.php?title=Napdinam%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Napdinamó (a lap nem létezik)">napdinamó</a>, azaz a Nap <a href="/wiki/M%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Mágneses mező">mágneses mezejének</a> forrása, mivel itt fordulnak elő a különböző rétegek közötti legnagyobb sebességkülönbségek.<a href="#cite_note-32">[32]</a><a href="#cite_note-ELTENapbelső-33">[33]</a> Mivel a napbelső övekre osztását az energiatranszport módja alapján szokták meghatározni, a tachoklínát szokás a sugárzási zóna részének is tekinteni, mivel az energiaáramlás itt is még sugárzás formájában történik. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_konvekciós_zóna">A konvekciós zóna</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: A konvekciós zóna">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:ConvectionCells.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/ConvectionCells.svg/250px-ConvectionCells.svg.png" decoding="async" width="250" height="180" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/ConvectionCells.svg/375px-ConvectionCells.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/ConvectionCells.svg/500px-ConvectionCells.svg.png 2x" data-file-width="500" data-file-height="360" /></a><figcaption>A Rayleigh-Bérnard hatás mechanizmusa</figcaption></figure> A konvekciós zóna a napbelső legkülsőbb tartománya, értelmezéstől függően a <a href="/wiki/K%C3%B6r_(geometria)#sugár" title="Kör (geometria)">sugár</a> 70%-ától kifelé elterülő, a felszín alatti mintegy 200 000 km vastag <a href="/wiki/G%C3%B6mb" title="Gömb">gömbhéjat</a> jelenti. Ez a réteg már nem elég sűrű és forró ahhoz, hogy az energia sugárzás formájában haladjon át rajta, mivel az alsóbb rétegektől eltérően itt már nem elég magas a hőmérséklet az <a href="/wiki/Anyag_(fizika)" title="Anyag (fizika)">anyag</a> ionozáltan tartásához, a gázok csak részlegesen ionizáltak, amelyek így elnyelik a sugárzás egy részét. Az energia hővezérelt anyagáramlások, konvekciók formájában terjed tovább a napfelszín felé. A konvekciók a folyadékoknál megfigyelt <a href="/w/index.php?title=Rayleigh-B%C3%A9rnard_hat%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rayleigh-Bérnard hatás (a lap nem létezik)">Rayleigh-Bérnard hatás</a> révén jönnek létre úgy, hogy a gázok legkülső rétegét a hőmérsékleti szempontból <a href="/wiki/Homog%C3%A9n" class="mw-redirect mw-disambig" title="Homogén">homogénnek</a> tekinthető alsóbb rétegek folyamatosan fűtik, míg a réteg külső határán hűtőhatás érvényesül. Emellett az anyagban hőmérséklet-különbségek jönnek létre a hő elnyelődésének kisebb különbözőségeiből. Egyes tartományok jobban felmelegszenek, mások kevésbé, így a melegebb részek sűrűsége a környezeténél kisebb lesz, ezért ez a hígabb, melegebb anyag felfelé kezd emelkedni, konvektív cellákat (feltörekvő anyagáramlatokat) alkotva. Az anyag egészen a felszínig emelkedik, a bennük levő energia szétsugárzódik, míg maga az anyag lehűl, átadva a helyét az újabb, feltörekvő hőoszlopnak, míg maga a kihűlt anyag az áramlat szélén lefelé süllyed. A gáz ilyen módon való fel-le „liftezése” a konvekció, míg maguk a belül forró, kívül hideg „buborékok” okozzák a fotoszféra granulációját (lásd lejjebb).<a href="#cite_note-ELTENapbelső-33">[33]</a><a href="#cite_note-34">[34]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Differenciális_rotáció">Differenciális rotáció</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Differenciális rotáció">szerkesztés</a>]</div> A konvekciós zóna fő sajátossága, hogy a benne levő anyag a csökkenő sűrűség miatt elveszti szilárdtestkénti viselkedését és a Nap tengely körüli forgása ebben a gömbhéjban átmegy <a href="/w/index.php?title=Differenci%C3%A1lis_rot%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Differenciális rotáció (a lap nem létezik)">differenciális rotációba</a>. Ez a forgás kétféle differenciálódását is jelenti, egyrészt hogy csillagunk egyenlítői és sarki régiói eltérő sebességgel tesznek meg egy-egy fordulatot (ez az ún. szélességi differenciális rotáció), másrészt azt, hogy a felszín anyaga és a mélyebben levő anyag is eltérő sebességgel tesznek meg egy fordulatot (ez pedig az ún. mélységi differenciális rotáció).<a href="#cite_note-35">[35]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Meridionális_cirkuláció">Meridionális cirkuláció</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Meridionális cirkuláció">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sun-Conveyorbelt.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Sun-Conveyorbelt.jpg/200px-Sun-Conveyorbelt.jpg" decoding="async" width="200" height="189" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Sun-Conveyorbelt.jpg/300px-Sun-Conveyorbelt.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Sun-Conveyorbelt.jpg/400px-Sun-Conveyorbelt.jpg 2x" data-file-width="488" data-file-height="460" /></a><figcaption>A nagy szállítószalag mozgása a Nap felszínén</figcaption></figure> A meridionális cirkuláció, vagy népszerű nevén a „nagy szállítószalag” egy hatalmas, forró <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazmaáramlás</a> a Nap felszínén. A plazma cirkulációja az egyenlítőre merőleges síkban, azaz a meridiánsíkban jön létre, összekeverve az egyenlítői és a sarki régiók anyagát (hasonlóan a Föld <a href="/wiki/Golf-%C3%A1ramlat" title="Golf-áramlat">Golf-áramlatához</a>, csak attól természetesen teljesen más mechanizmusok hatására). A Nap felszínén a meridionális áramlás igen gyenge (összehasonlítva a differenciális rotáció nagyságával csak kb. 20 m/s). Irányát tekintve a felszínen az egyenlítőtől a pólus felé tartó áramlás a Nap belsejében visszafordul, mélysége eléri a 200 000 km-t és ott egy a pólustól az egyenlítő felé tartó áramlás alakul ki. A Nap belsejében, ahol a sűrűség jóval nagyobb, az áramlás már lassabb, kb. 1–2 m/s körüli érték. Az áramlásrendszernek két ága van, egy északon és egy délen. Sebességét 1996 óta mérik a <a href="/wiki/Solar_and_Heliospheric_Observatory" title="Solar and Heliospheric Observatory">SOHO műhold</a> segítségével, mindegyik mintegy 40 év alatt tesz meg egy kört. A kutatók szerint a szalag mozgása befolyásolja a napfoltciklust, illetve a <a href="/wiki/Napfolt" title="Napfolt">napfoltok</a> megjelenését. <a href="/wiki/2000" title="2000">2000</a> és <a href="/wiki/2010" title="2010">2010</a> között a sebessége megnőtt, a kutatók ezt összefüggésbe hozzák az ugyanebben az időszakban tapasztalható eddigi legnagyobb napfolt-minimummal.<a href="#cite_note-ELTEHDésMHD-13">[13]</a><a href="#cite_note-36">[36]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Atmoszféra">Atmoszféra</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Atmoszféra">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Arcing_Active_Region.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Arcing_Active_Region.jpg/200px-Arcing_Active_Region.jpg" decoding="async" width="200" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Arcing_Active_Region.jpg/300px-Arcing_Active_Region.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Arcing_Active_Region.jpg/400px-Arcing_Active_Region.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="800" /></a><figcaption>Mágneses ívkisülés extrém ultraibolya fényben 2010. július 6–8-án</figcaption></figure> Mivel a Nap egy ionizált gázgömb (plazmagömb), nincs éles felszíne, a rendkívül nagy sűrűségű mag és a végtelenül ritka napkorona között folyamatos a sűrűségbeli átmenet. A napfelszín és a légkör határának mégis létezik egy fizikailag jól definiálható meghatározása, értelmezése: a Nap „felszínének” egyezményesen azt a felületet tekintjük, ahonnan egy 500 nm hullámhosszú (ez kb. a látható színtartomány közepének felel meg) <a href="/wiki/Foton" title="Foton">foton</a> függőlegesen felfelé mozogva <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle 1/e\simeq 0,37}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <mn>1</mn> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>/</mo> </mrow> <mi>e</mi> <mo>≃</mo> <mn>0</mn> <mo>,</mo> <mn>37</mn> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle 1/e\simeq 0,37}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/1181995e8e596a8df18fe5495528be8f3d1bef42" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.838ex; width:11.028ex; height:2.843ex;" alt="{\displaystyle 1/e\simeq 0,37}"> valószínűséggel még elnyelés nélkül kijut a Nap anyagából.<a href="#cite_note-37">[37]</a> Ez a meghatározás összecseng azzal az értelmezéssel, amely szerint a légkör és a felszín közötti határt az „átlátszóság” jelenti. A látható fény tartományában átlátszatlan gömbhéj még a Nap testének része, az efölötti rétegek alkotják a Nap légkörét (atmoszféráját). A légkör megfelelő eszközökkel a teljes <a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Elektromágneses sugárzás">elektromágneses spektrumban</a> közvetlenül is tanulmányozható; a látható fény mellett <a href="/w/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3sug%C3%A1rz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rádiósugárzás (a lap nem létezik)">rádiósugarakat</a> is kibocsát. Sűrűsége jóval kisebb, mint a mélyebben található rétegeké, hőmérséklete viszont rendkívüli szélsőségeket mutat. A Nap atmoszféráját három fő rétegre osztjuk: a <a class="mw-selflink-fragment" href="#Fotoszféra">fotoszférára</a>, a <a class="mw-selflink-fragment" href="#Kromoszféra">kromoszférára</a> és a <a class="mw-selflink-fragment" href="#Korona">koronára</a>. Olykor a koronától elválasztják még a korona és a kromoszféra között átmenetet képező ún. <a class="mw-selflink-fragment" href="#Átmeneti_tartomány">átmeneti tartományt</a>. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fotoszféra">Fotoszféra</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Fotoszféra">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Granules2.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Granules2.jpg/200px-Granules2.jpg" decoding="async" width="200" height="217" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Granules2.jpg/300px-Granules2.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4b/Granules2.jpg 2x" data-file-width="390" data-file-height="424" /></a><figcaption>A granulák méreteinek érzékeltetése (a kis ábra <a href="/wiki/%C3%89szak-Amerika" title="Észak-Amerika">Észak-Amerika</a>)</figcaption></figure> A fotoszféra (<a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görög</a>: a fény gömbje) a Nap látható felszíne, a naplégkör legalsó rétege, ahonnan a Nap látható fényének túlnyomó része – több mint 90%-a<a href="#cite_note-MCSE05-38">[38]</a> – származik. Lényegében a csillagunkban termelődött energia ebben a rétegben sugárzódik szét fény formájában. Ez a réteg egy rendkívül vékony (a napbelső és -légkör messze legvékonyabb egysége), mindössze néhány száz kilométer vastag réteg,<a href="#cite_note-39">[39]</a> alsó határa a Nap fentebb – a Kromoszféra fejezetben – <a href="/wiki/Defin%C3%ADci%C3%B3" title="Definíció">definiált</a> felszíne, felső határa a naplégkör azon szintje, ahol a hőmérséklet minimális. Más megközelítésben ez a Nap, mint gázgömb első olyan rétege, amely átlátszó az <a href="/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Elektromágneses sugárzás">elektromágneses spektrum</a> <a href="/wiki/F%C3%A9ny#látható_fény,_a_színek" title="Fény">látható fény</a> tartományában. A Nap sugarának kevesebb mint egy ezrelékét kitevő vékonyságának köszönhetően a napkorongot éles pereműnek látjuk. A fölötte elhelyezkedő rétegek már annyira ritkák, hogy a Nap látható összsugárzásához nem járulnak számottevően hozzá. A fotoszféra átlátszósága a levegőéhez hasonló, bár kissé kisebb annál. Az átlátszósághoz kapcsolódó <a href="/wiki/Optika" title="Optika">optikai</a> jelenség a „peremsötétedés” vagy „szélsötétedés”: a Nap (és más <a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">csillagok</a>, <a href="/wiki/%C3%93ri%C3%A1sbolyg%C3%B3" title="Óriásbolygó">óriásbolygók</a>) pereme kevésbé fényes, mint a közepe. A napkorong közepén a merőleges rálátás miatt mélyebb, ezáltal melegebb, fényesebb rétegekbe látunk le, míg a szélén a lapos szögű rálátás csak kevésbé mély, ezáltal kevésbé meleg és fényes rétegekig hatol le. Az átlátszóság, így a benne megjelenő jelenségek miatt ez a Napnak az a része, amely szabad szemmel, illetve <a href="/wiki/T%C3%A1vcs%C5%91" title="Távcső">távcsővel</a> (biztonsági okokból speciális fényszűrő alkalmazásával), megfigyelhető, így ez jelenti a Napmegfigyelés fő területét. A fotoszféra alsó határától a felsőig a hőmérséklet 6500 kelvinről 4400 kelvinre, a sűrűség 10−6 g/cm3-ről 10−8 g/cm3-re, a nyomás 104 <a href="/wiki/Pascal_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Pascal (mértékegység)">pascalról</a> 600 pascalra csökken (a sűrűség még a fotoszféra alján sem éri el a levegő sűrűségének egy ezrelékét). A kilépő sugárzás összességében ugyanannyi energiát szállít, mintha egyetlen, 5785 K hőmérsékletű felületről származna, ezért ezt tekintjük a Nap effektív hőmérsékletének.<a href="#cite_note-40">[40]</a> A színképelemzések során kiderült, hogy ebben az alacsony hőmérsékletű rétegben olyan bonyolultabb <a href="/wiki/Molekula" title="Molekula">molekulák</a> is jelen vannak, mint a <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-monoxid" title="Szén-monoxid">szén-monoxid</a> vagy a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a>.<a href="#cite_note-41">[41]</a> A fotoszféra megfigyelései számos, főként a mágneses mezőhöz köthető jelenséget azonosítottak. Ilyenek a <a href="/wiki/Napfolt" title="Napfolt">napfoltok</a>, a granuláció, a <a href="/wiki/Napkit%C3%B6r%C3%A9s" title="Napkitörés">napkitörések</a>. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Granuláció,_szupergranuláció">Granuláció, szupergranuláció</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Granuláció, szupergranuláció">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><video id="mwe_player_0" poster="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/37/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv/250px--B%C3%A9nard_cells_convection.ogv.jpg" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="250" height="188" data-durationhint="27" data-mwtitle="Bénard_cells_convection.ogv" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:B%C3%A9nard_cells_convection.ogv"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/37/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv.480p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="480p.vp9.webm" data-width="640" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv" type="video/ogg; codecs="theora, vorbis"" data-width="640" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/37/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv.144p.mjpeg.mov" type="video/quicktime" data-transcodekey="144p.mjpeg.mov" data-width="192" data-height="144" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/37/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv.240p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="240p.vp9.webm" data-width="320" data-height="240" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/37/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv.360p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="360p.vp9.webm" data-width="480" data-height="360" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/3/37/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv/B%C3%A9nard_cells_convection.ogv.360p.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-transcodekey="360p.webm" data-width="480" data-height="360" /></video><figcaption>A granuláció hatásmechanizmusának bemutatása a Rayleigh-Bérnard hatás felhasználásával</figcaption></figure> Bár a szabadszemes megfigyelők számára a Nap homogénnek látszik, csillagunk felszínének jellegzetes szemcsés megjelenése van, amelyet – megfelelő biztonsági rendszabályok betartása mellett – már kis távcsöveken keresztül is megpillanthatunk. A Nap felszíne lényegében úgy néz ki, mint egy fazék forrásban levő víz. A fotoszféra jellegzetes szemcsés szerkezetét, a granulációt a konvekciós zónából hőoszlopok formájában feltörő, majd lehűlve visszaáramló gáz hozza létre. Egy ilyen granula, azaz szemcse tipikusan 500 km átmérőjű. A granulák jellemzően kerek vagy sokszög alakúak, bennük a feláramlás sebessége 5–7 km/s, közöttük pedig a lehűlt, süllyedőben levő gáz található. Átlagos élettartamuk 10–20 perc, folyamatosan változtatják az alakjukat keverednek más granulák anyagával.<a href="#cite_note-MCSE05-38">[38]</a> Ezek a felszíni alakzatok a Földről – tudományos igényű vizsgálatok számára – nehezen figyelhetők meg a <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légkör</a> zavaró hatása miatt, alapos tanulmányozásukra csak az <a href="/wiki/%C5%B0rt%C3%B6rt%C3%A9nelem" class="mw-redirect" title="Űrtörténelem">űrkorszakban</a> nyílt lehetőség, majd a <a href="/wiki/21._sz%C3%A1zad" title="21. század">21. század</a> távcsőfejlesztései, a számítógép-vezérelt <a href="/wiki/Adapt%C3%ADv_optika" title="Adaptív optika">adaptív optikák</a> fejlődése teremtette meg a lehetőséget a földi megfigyelésekre is. A granulák képesek óriási szerkezeteket is alkotni, ezek a szupergranulák. A szupergranuláció több száz granulákból létrejött, akár 100 000 km átmérőjű ugyancsak rövidebb életű rendszer, 1–2 napos élettartammal. Ez azonban nem figyelhető meg optikai úton, a szupergranulákat a vízszintes sebességeloszlás mérésével lehet kimutatni. A szupergranulákban a plazma áramlási sebessége 0,5 km/s körüli.<a href="#cite_note-MCSE05-38">[38]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Napfoltok,_napfáklyák">Napfoltok, napfáklyák</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Napfoltok, napfáklyák">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Napfolt" title="Napfolt">Napfolt</a> és <a href="/wiki/Napf%C3%A1klya" title="Napfáklya">Napfáklya</a></td></tr></tbody></table> A napfelszín talán legrégebben felfedezett jelensége a napfolt-tevékenység. A <a href="/wiki/Csillag%C3%A1szat#A_csillagászat_rövid_története" title="Csillagászat">csillagászattörténet</a> főként az európai kultúrkör történeti emlékeire támaszkodik, így kevéssé ismert tény, hogy az <a href="/wiki/I._e._4._sz%C3%A1zad" title="I. e. 4. század">i. e. 4. században</a> történt az első napfolt-megfigyelés, kínai csillagászok által. Gan De és két társa, Si Sen és Vu Csian írták le először a napkorongon látható sötét foltokról. Kétszáz évvel később pedig már a napfoltok formájáról is születtek leírások.<a href="#cite_note-42">[42]</a> A megfigyelésekkel kapcsolatos feljegyzések sajnos nagyrészt elvesztek, így az első tudományos értékű – jól dokumentált – megfigyelések valóban Galilei első távcsöves eredményei lettek. A távcső csillagászati alkalmazása a jelenség részletes megismerését is lehetővé tette. A napfoltok a fotoszférában található, a környezetüknél 1–2 ezer kelvinnel alacsonyabb hőmérsékletű – jellemzően 4000 K hőmérsékletű –, sötét területek. A napfoltok általában csoportokban jelentkeznek, melyek ellentétes <a href="/wiki/%C3%81lland%C3%B3_m%C3%A1gnes" title="Állandó mágnes">mágneses</a> polaritású vezető és követő részekre oszthatók, polaritásuk a Nap északi és déli féltekéjén ellentétes. Egy különálló napfolt mérete jellemzően a Földdel összemérhető nagyságú. Két jól megkülönböztethető részük van: a belső, sötétebb terület, az umbra és az ezt övező a világosabb, szálas szerkezetű zóna, a penumbra. Azonban a napfoltok nemcsak optikai jelenségként értelmezhetők, hanem „kézzelfogható” objektumok, a napfelszín „gödrei” is egyben. Az ún. <a href="/w/index.php?title=Wilson%E2%80%93effektus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wilson–effektus (a lap nem létezik)">Wilson–effektus</a> elmélete szerint a lehűlt gáz összezsugorodik, ezért közelebb kerül a Nap belsejéhez, azaz a hidegebb napfolt a felszínen mélyedésként jelenik meg.<a href="#cite_note-43">[43]</a> A napfoltok élettartama általában néhány nap, de a nagyon nagy példányok élettartama több hét is lehet. Alakjuk legtöbbször közelítőleg kör, ám változatos skálán változik, ovális, vagy csepp alakú foltok is bőven akadnak.<a href="#cite_note-MTA-44">[44]</a> A jelenség magyarázata a <a href="/wiki/M%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Mágneses mező">mágneses mező</a> és az energiaszállítási rendszer <a href="/wiki/K%C3%B6lcs%C3%B6nhat%C3%A1s" title="Kölcsönhatás">kölcsönhatásából</a> vezethető le: a napfoltoknál a felszínt áttörő mágneses erővonal-kötegek a hőt szállító áramlások ellen hatnak a konvektív zónában és akadályozzák az energia szállítását a felszínre. Ennek eredményeképpen alakulnak ki az alacsonyabb hőmérsékletű foltok, amelyek kevesebb fényt bocsátanak ki.<a href="#cite_note-MTA-44">[44]</a> A napfolttevékenység hosszútávú megfigyelése ciklikusságot mutatott ki a napfoltok számának alakulásában. Átlagosan 11 év alatt zajlik le az a folyamat, amelyben először erőteljesen megnövekszik, majd ugyanilyen erőteljesen lecsökken a napfoltok előfordulása. A ciklus során nemcsak a foltok száma, hanem elhelyezkedése is változik. A napciklus kezdetén a foltok a 35–45°-os heliografikus szélességeken jelennek meg (általában a 45° szélességnél magasabban nem fordul elő napfolt). A napciklus előrehaladtával a felbukkanó új foltok az egyenlítőhöz egyre közelebb tűnnek fel. Ha a foltok vándorlását egy diagramon ábrázoljuk, egy jellegzetes mintázatot, az ún. <a href="/w/index.php?title=Pillang%C3%B3diagram&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pillangódiagram (a lap nem létezik)">pillangódiagramot</a> kapunk.<a href="#cite_note-MEK-45">[45]</a> A 11 éves ciklus összefügg a Nap ugyanilyen időközönként bekövetkező mágneses pólusváltásával, ám ennek mechanizmusát még nem ismerjük pontosan. Az egyes ciklusokban nem egyforma a napfolt aktivitás változása, vannak olyan ciklusok (vagy ciklus-sorozatok), amelyekben mégsem növekszik meg a napfoltok száma drasztikusan. Ilyen gyengébb ciklust figyeltek meg <a href="/wiki/1650" title="1650">1650</a> és <a href="/wiki/1710" title="1710">1710</a> között, az ún. Maunder-minimum idején. Ebben az időszakban a Földön egy átmeneti globális lehűlés volt megfigyelhető, az ún. „<a href="/wiki/Kis_j%C3%A9gkorszak" title="Kis jégkorszak">kis jégkorszak</a>”, amelyet kutatók szoros összefüggésbe hoznak a Nap aktivitásának csökkenésével. Bár a tudomány akkori fejlettségi szintje (főként a mérési adatok hiánya) nem teszi lehetővé a pontos modellezést, kutatók úgy hiszik, hogy a Nap energiakibocsátása csökkent – ennek látható jele volt a napfoltok számának csökkenése –, amely befolyásolta a felsőlégköri <a href="/wiki/%C3%93zon" title="Ózon">ózon</a> képződését, ezzel felborítva a légkörzés tartós folyamatait, megváltoztatva az <a href="/wiki/%C3%89ghajlat" title="Éghajlat">éghajlati</a> tényezőket.<a href="#cite_note-46">[46]</a> A napfáklyák a fotoszféra felső tartományában lévő, a környezetüknél 300 fokkal magasabb hőmérsékletű felhők, amelyekből a napfoltok környékén világosabb gyöngyszerűen összefűzött szerkezetek alakulnak ki. Ezen szerkezeteket nevezzük fáklyamezőnek, ennek elemeit fáklyáknak.<a href="#cite_note-47">[47]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Flerek">Flerek</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Flerek">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Fler" title="Fler">Fler</a></td></tr></tbody></table> A fler a naplégkör egy korlátozott részének hirtelen (percek alatti) erős kifényesedése a <a href="/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Röntgensugárzás">röntgentartományban</a> és esetleg más hullámhosszokon, amit lassú (mintegy fél óra-óra alatti) elhalványulás követ. (A fler kifejezés az angol flare – kifényesedés, erős fény – magyarosan átirata.) A flert gyakran szokták a <a href="/wiki/Napkit%C3%B6r%C3%A9s" title="Napkitörés">napkitörés</a> szinonimájaként használni, utóbbiak azonban inkább a napkorona eruptív jelenségei, míg a flerek a fotoszféra mágneses eredetű kifényesedései. A legtöbb fler a mágneses tartományban figyelhető meg, ám a legnagyobbak hullámhossza a fény tartományaiban nyúlik át, elsősorban a hidrogén <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle H_{\alpha }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi>H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>α</mi> </mrow> </msub> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle H_{\alpha }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c4ca84c2be95eec6d5c19bfc17c5bcd2ecf16724" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:3.215ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle H_{\alpha }}">-vonalának hullámhosszára (ezek az ún. <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle H_{\alpha }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi>H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>α</mi> </mrow> </msub> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle H_{\alpha }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c4ca84c2be95eec6d5c19bfc17c5bcd2ecf16724" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:3.215ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle H_{\alpha }}">-flerek), ám a kivételesen nagyok bármiféle speciális szűrő nélkül a teljes látható spektrumban érzékelhetőek.<a href="#cite_note-MEK-45">[45]</a> A flerjelenség oka a mágneses energia hirtelen felszabadulása a mágneses átkötődésnek nevezett folyamatban. Az átkötődés során a <a href="/wiki/M%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Mágneses mező">mágneses tér</a> szerkezete leegyszerűsödik, energiája lecsökken. A felszabaduló energia a <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazmában</a> jelenlevő töltött részecskék (elektronok, protonok, atommagok) mozgási energiájává alakul, így az átkötődési pontból két átellenes részecskenyaláb indul ki. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kromoszféra">Kromoszféra</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Kromoszféra">szerkesztés</a>]</div> A Nap légkörének a fotoszféra fölötti rétege a kromoszféra. Nevének jelentése színes gömbréteg, mert a <a href="/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1s" title="Napfogyatkozás">napfogyatkozások</a> során <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s" title="Vörös">vörös</a> fényben ragyog. Vörös fényét a hidrogénnek köszönheti a normál megfigyelési körülmények között átlátszó réteg. A kromoszférában uralkodó hőmérsékleten a hidrogén egy foton kibocsátása közben tér vissza az első gerjesztett állapotából, így a sugárzás túlnyomó része a hidrogén 656,3 nm hullámhosszúságú élénkvörös, ún. <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle H_{\alpha }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi>H</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>α</mi> </mrow> </msub> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle H_{\alpha }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/c4ca84c2be95eec6d5c19bfc17c5bcd2ecf16724" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -0.671ex; width:3.215ex; height:2.509ex;" alt="{\displaystyle H_{\alpha }}">-vonalban történik.<a href="#cite_note-48">[48]</a> A réteg nem stabil, vastagsága 500–3000 km között változik. A kromoszféra alsó határa definíció szerint a Nap leghidegebb régiója, ahol a hőmérséklet 4500 kelvinre csökken. A kromoszférában azonban a hőmérséklet felfelé haladva ismét növekedésnek indul, és a réteg nagy részében 6–7000 K között mozog, tehát a kromoszféra valamivel melegebb a fotoszféránál. Végül a kromoszféra legtetején a hőmérséklet meredeken emelkedni kezd; a kromoszféra felső határát egyezményesen a 20 000 K hőmérsékletű szinten vonják meg.<a href="#cite_note-Naplégkör-49">[49]</a> A hőmérséklettel ellentétben az anyag sűrűsége a kromoszférában is tovább csökken, 10−8 g/cm3-ről 10−16 g/cm3-re.<a href="#cite_note-50">[50]</a> A kromoszférát vizuális megfigyelés esetén <a href="/wiki/Spektrohelioszk%C3%B3p" title="Spektrohelioszkóp">spektrohelioszkóppal</a>, vagy <a href="/wiki/F%C3%A9nyk%C3%A9p" title="Fénykép">fényképeket</a> készítő <a href="/w/index.php?title=Spektroheliogr%C3%A1f&action=edit&redlink=1" class="new" title="Spektroheliográf (a lap nem létezik)">spektroheliográffal</a>, illetve különféle színszűrők segítségével lehet tanulmányozni. Színképelemzésre csak teljes <a href="/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1s" title="Napfogyatkozás">napfogyatkozások</a> alkalmával nyílik lehetőség, mert egyébként a fotoszféra színképe elnyomja a kromoszféráét. A kromoszférába gyakran felnyúlik a fotoszféra granulációja, ún. flokkuluszok formájában. A kromoszféra legjellegzetesebb képződményei azonban a napfogyatkozásokkor megmutatkozó szálas szerkezetet alkotó szpikulák és szintén a napfogyatkozások fő látványosságának számító protuberanciák. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szpikulák">Szpikulák</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Szpikulák">szerkesztés</a>]</div> A kromoszféra jelenségei közül a leggyakoribbak a sok helyen kinyúló, fűszálakra vagy tüskékre emlékeztető, ún. szpikulák. Felfedezésük <a href="/wiki/Pietro_Angelo_Secchi" title="Pietro Angelo Secchi">Angelo Secchi</a> nevéhez fűződik, még <a href="/wiki/1875" title="1875">1875</a>-ből, később nevezték el a csillagászok szpikuláknak őket (az <a href="/wiki/Angol_nyelv" title="Angol nyelv">angol</a> spike – tüske – szó kapott egy <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a> kicsinyítőképzőt: spicule). A legfrissebb kutatási eredmények a szpikulákat is összekötik a Nap mágneses mezejével: az 5 perces periódusú p-módusú oszcillációk keltik azokat a lökéshullámokat, amelyek a plazmát a mágneses <a href="/wiki/Fluxus" title="Fluxus">fluxuscsövek</a> mentén felfelé mozgatják, így a mágneses erővonalak mentén hosszú, „tüskeszerű” gázáramlások jönnek létre.<a href="#cite_note-51">[51]</a> A szpikulák nagyjából 1000 kilométer átmérőjű, ám akár 6–10 ezer kilométer magasságba is felnyúló szálakká nyúlnak. Az anyag bennük 20–30 km/s sebességgel áramlik felfelé, majd elérve a maximális magasságot visszahullik a kromoszféra aljára. A folyamat mindössze 5–10 percig tart, egy-egy szpikula élettartama ilyen hosszú, aztán elenyészik és másik jön létre.<a href="#cite_note-52">[52]</a> Egyszerre hozzávetőleg 100 000 aktív szpikula lehet a napfelszínen.<a href="#cite_note-53">[53]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Protuberanciák,_filamantek">Protuberanciák, filamantek</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Protuberanciák, filamantek">szerkesztés</a>]</div> A protuberanciák a Nap fotoszférájából a kromoszférába emelkedő, nagyságrendileg 10–100 ezer kilométeres gáznyúlványok. A protuberanciák anyagát a Nap felszínéből kiemelkedő mágneses erővonalak tartják lebegő állapotban. A nyugodt protuberanciák élettartama több hét, az aktív (robbanó) protuberanciák gyorsan változnak, anyaguk ritkán ki is repülhet a Napról. A napkorong peremén a protuberanciák világosak, a korong előtt sötétek, utóbbi esetben filamenteknek is nevezik őket.<a href="#cite_note-Naplégkör-49">[49]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Átmeneti_réteg">Átmeneti réteg</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Átmeneti réteg">szerkesztés</a>]</div> A naplégkörnek a még „hideg” kromoszféra és a rendkívül forró napkorona között elhelyezkedő részét átmeneti rétegnek nevezzük. Ez a tartomány rendkívül vékony, mindössze néhány száz kilométer széles és itt játszódik le a hőmérséklet 20 000 K-ről a millió kelvines tartományokba történő ugrásszerű növekedése. Az átmeneti réteg megfigyelése a legújabb keletű a naplégkörben: ezen a hőmérsékleten a hidrogén ionizálódik, ami miatt nehéz a megfigyelése, helyette más elemek emisszióját kell segítségül hívni, amelyek színképvonalai azonban áttolódnak az ibolyántúli tartományba, amelyet azonban csak űreszközökről lehet megfigyelni.<a href="#cite_note-54">[54]</a> Ha a naplégkör gömbszimmetrikus lenne, amint azt a legegyszerűbb modellek felteszik, akkor ez egy rendkívül vékony réteg lenne a kromoszféra és a korona között. A naplégkör ezen felső rétegei azonban igen távol állnak a gömbszimmetriától, ezért – mint a TRACE (Transition Region and Coronal Explorer) amerikai űrobszervatórium felvételei megmutatták – az átmeneti tartomány túlnyomó része nem egy réteg, hanem egy igen bonyolult, térben és időben változó finom struktúra, amely az egész napkoronát áthatja. Mindazonáltal az ilyen hőmérsékletű gáz a naplégkör térfogatának csak nagyon kis hányadát teszi ki. A klasszikus értelemben vett, rétegszerű átmeneti tartományt csupán az <a href="/w/index.php?title=Akt%C3%ADv_vid%C3%A9kek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aktív vidékek (a lap nem létezik)">aktív vidékek</a> fölött sikerült megfigyelni az ún. <a href="/w/index.php?title=Akt%C3%ADv_vid%C3%A9kek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aktív vidékek (a lap nem létezik)">moha</a> képében. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Korona">Korona</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Korona">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Solar_eclipse_1999_4.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Solar_eclipse_1999_4.jpg/180px-Solar_eclipse_1999_4.jpg" decoding="async" width="180" height="177" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Solar_eclipse_1999_4.jpg/270px-Solar_eclipse_1999_4.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Solar_eclipse_1999_4.jpg/360px-Solar_eclipse_1999_4.jpg 2x" data-file-width="3543" data-file-height="3489" /></a><figcaption>A korona megjelenése az 1999-es napfogyatkozás során</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><video id="mwe_player_1" poster="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/29/Moon_transit_of_sun_large.ogv/180px--Moon_transit_of_sun_large.ogv.jpg" controls="" preload="none" data-mw-tmh="" class="mw-file-element" width="180" height="135" data-durationhint="8" data-mwtitle="Moon_transit_of_sun_large.ogv" data-mwprovider="wikimediacommons" resource="/wiki/F%C3%A1jl:Moon_transit_of_sun_large.ogv"><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/2/29/Moon_transit_of_sun_large.ogv/Moon_transit_of_sun_large.ogv.480p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="480p.vp9.webm" data-width="640" data-height="480" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/2/29/Moon_transit_of_sun_large.ogv/Moon_transit_of_sun_large.ogv.720p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="720p.vp9.webm" data-width="960" data-height="720" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/29/Moon_transit_of_sun_large.ogv" type="video/ogg; codecs="theora"" data-width="1024" data-height="768" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/2/29/Moon_transit_of_sun_large.ogv/Moon_transit_of_sun_large.ogv.144p.mjpeg.mov" type="video/quicktime" data-transcodekey="144p.mjpeg.mov" data-width="192" data-height="144" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/2/29/Moon_transit_of_sun_large.ogv/Moon_transit_of_sun_large.ogv.240p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="240p.vp9.webm" data-width="320" data-height="240" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/2/29/Moon_transit_of_sun_large.ogv/Moon_transit_of_sun_large.ogv.360p.vp9.webm" type="video/webm; codecs="vp9, opus"" data-transcodekey="360p.vp9.webm" data-width="480" data-height="360" /><source src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/2/29/Moon_transit_of_sun_large.ogv/Moon_transit_of_sun_large.ogv.360p.webm" type="video/webm; codecs="vp8, vorbis"" data-transcodekey="360p.webm" data-width="480" data-height="360" /></video><figcaption>A Hold átvonulása a távoli STEREO-B műholdról nézve. A Földről ezt napfogyatkozásnak látnánk</figcaption></figure> A napkorona a Nap légkörének ritka és kiterjedt legkülső része, ahol a hőmérséklet meghaladja a félmillió kelvint. A hőmérséklet tipikus értéke 1–2 millió K, a sűrűségé 109 részecske/cm³, szemben a <a class="mw-selflink-fragment" href="#Fotoszféra">fotoszférával</a>, amely 1017 atomot tartalmaz köbcentiméterenként. A korona sokkal kiterjedtebb, mint a Nap maga; 17 millió kilométeres távolságig mutatható ki a jelenléte. Éles külső határa nincsen. Magas hőmérséklete miatt a koronában a részecskék <a href="/w/index.php?title=H%C5%91mozg%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hőmozgás (a lap nem létezik)">hőmozgásból</a> adódó sebessége könnyen eléri a <a href="/wiki/Kozmikus_sebess%C3%A9g#Szökési_sebességek" title="Kozmikus sebesség">szökési sebességet</a>, ezért a napkorona anyaga folytonosan szökik (miközben alulról pótlódik), ebben a folyamatban keletkezik a Napból kiinduló plazmaáramlás a <a href="/wiki/Napsz%C3%A9l" title="Napszél">napszél</a>.<a href="#cite_note-55">[55]</a> A napkorona sokkal átlátszóbb, mint az alatta levő rétegek, saját fényét azonban a sokkal fényesebb fotoszféráé általában elnyomja. A korona azonban így is megfigyelhető. A teljes <a href="/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1s" title="Napfogyatkozás">napfogyatkozások</a> idején akár szabad szemmel is (a védekezésre ilyenkor is gondolni kell), vagy koronagráfnak nevezett speciális távcsövekkel, melyekben egy korong kitakarja a Napot, ezzel „mesterséges napfogyatkozást” idézve elő. Speciális, professzionális megfigyelések tehetők <a href="/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Röntgensugárzás">röntgentartományban</a>, kihasználva, hogy a naplégkör alig néhány ezer fokos alsóbb rétegei nem elég forrók ahhoz, hogy ilyen nagy energiájú sugárzást bocsássanak ki, a több millió fokos korona viszont igen, végül rádióteleszkópokkal, mivel a koronában végbemenő egyes jelenségek <a href="/w/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3sug%C3%A1rz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rádiósugárzás (a lap nem létezik)">rádiósugárzást</a> gerjesztenek. Mivel a röntgensugárzást a földi légkör elnyeli, s az égbolt háttérfényessége a korona megfigyelhetőségét a látható tartományban is erősen korlátozza, a korona megfigyelésére a földfelszínnél sokkal alkalmasabbak az <a href="/wiki/Csillag%C3%A1szati_m%C5%B1hold" title="Csillagászati műhold">űrobszervatóriumok</a>. Az optikai színképek alapján a korona négy komponensét (K-, X-, E-, és F-korona) szokás elkülöníteni:<a href="#cite_note-56">[56]</a> <ul><li>K–korona (fehér korona): a látható fény tartományában lényegében fehér fénnyel világítónak láthatjuk a koronát (napfogyatkozások alkalmával ezt láthatjuk a jelenség leglátványosabb részének), ez a látható korona. A napciklus előrehaladtával alakja folyamatosan változik, maximum idején közel <a href="/wiki/Szimmetria" title="Szimmetria">gömbszimmetrikus</a>, minimumkor hosszan elnyúlt alakú.</li> <li>E–korona (emissziós korona): az összetevőire bontott fényben figyelhetjük meg az emissziós koronát, amelyben fényes, emissziós vonalak figyelhetők meg, különböző fémek sokszorosan ionizált ionjainak vonalai. A legismertebb koronavonalak például a tizenháromszorosan ionizált vas (Fe XIV) zöld, a tizennégyszeresen ionizált kalcium (Ca XV) sárga, és a kilencszeresen ionizált vas (Fe X) vörös vonalai. Ezen ionok felfedezése szolgáltatta a bizonyítékot később a korona millió fokos extrém hőmérsékletére.</li> <li>X–korona (röntgen korona): a röntgentartományban is a millió fokos hőmérséklet kísérleti bizonyítékát találjuk, mivel az alacsonyabb hőmérsékletű szférákban nincs elég energia ilyen sugárzás kibocsátásához, itt viszont van. Ebben a környezetben sikerült felfedezni az ún. koronalyukakat, amelyek a mágneses tér nyitott szerkezetének nyomai.</li></ul> A színképek alapján egy negyedik koronát is megkülönböztetünk, amely azonban már nem tekinthető szorosan a napkorona részének, ez már a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r#Világűr_vidékei#Bolygóközi_tér" title="Világűr">bolygóközi tér</a> porszemeiről visszaverődő fény: <ul><li>F–korona (Fraunhofer-korona): az E-korona emissziós (kibocsátási) vonalaival ellentétben az F-korona a Fraunhofer vonalakból, azaz a sötét elnyelési vonalakból rajzolódik ki.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Korona_anyagkidobódás">Korona anyagkidobódás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Korona anyagkidobódás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Solar_flare_photographed_by_the_third_crew_19_December_1973_in_the_light_of_ionized_helium,_using_the_extreme-ultraviolet_spectroheliograph_of_the_U.S._Naval_Research_Laboratory.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Solar_flare_photographed_by_the_third_crew_19_December_1973_in_the_light_of_ionized_helium%2C_using_the_extreme-ultraviolet_spectroheliograph_of_the_U.S._Naval_Research_Laboratory.jpg/280px-thumbnail.jpg" decoding="async" width="280" height="194" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Solar_flare_photographed_by_the_third_crew_19_December_1973_in_the_light_of_ionized_helium%2C_using_the_extreme-ultraviolet_spectroheliograph_of_the_U.S._Naval_Research_Laboratory.jpg/420px-thumbnail.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Solar_flare_photographed_by_the_third_crew_19_December_1973_in_the_light_of_ionized_helium%2C_using_the_extreme-ultraviolet_spectroheliograph_of_the_U.S._Naval_Research_Laboratory.jpg/560px-thumbnail.jpg 2x" data-file-width="600" data-file-height="415" /></a><figcaption>Látványos korona anyagkidobódás a <a href="/wiki/Skylab-program" title="Skylab-program">Skylab–naptávcső</a> egyik felvételén</figcaption></figure> A napkoronából kiinduló, ám a fotoszféra flereihez kapcsolódó jelenség a korona anyagkidobódás (régebbi nevén koronatranziens, angolul CME – Coronal Mass Ejection). A flerek kipattanása folyamán végbement mágneses erővonal-átrendeződésnek olyan következménye is lehet, hogy az aktív vidék fölötti mágneses fluxuskötegek elszakadnak a felszínhez közeli részeiktől és szabaddá válva óriásira (a napátmérő sokszorosára) fúvódnak fel majd nagy sebességgel eltávoznak a Naptól. A korona-anyagkidobódások a Naprendszer legnagyobb összefüggő alakzatainak tekinthetők. A felfúvódásnak az az oka, hogy az elszakadás után a fluxuskötegben uralkodó mágneses nyomással és az erővonalak görbültsége miatti feszültséggel immár semmi nem tart egyensúlyt. Az alakzat egy olyan gigantikus buborékként képzelhető el, melynek összetartó ereje nem a felületi feszültség, hanem a mágneses tér. Egy átlagos anyagkidobódással kilövellt anyag tömege kb. egymilliárd tonna lehet (a fenti táblázat alapján a nyugodt Nap ennyit kb. negyedóra alatt bocsát ki a napszél révén), sebessége 20 km/s-tól 1200 km/s-ig terjedhet.<a href="#cite_note-57">[57]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Helioszféra">Helioszféra</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Helioszféra">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Heliospheric-current-sheet.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Heliospheric-current-sheet.gif/250px-Heliospheric-current-sheet.gif" decoding="async" width="250" height="195" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Heliospheric-current-sheet.gif/375px-Heliospheric-current-sheet.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Heliospheric-current-sheet.gif/500px-Heliospheric-current-sheet.gif 2x" data-file-width="866" data-file-height="676" /></a><figcaption>A helioszférikus mágneses tér alakja és elhelyezkedése a Naprendszerben</figcaption></figure> A helioszféra nem tekinthető a naplégkör részének, ám bizonyos szempontból mégis az: a napkoronán túl elterülő térrészt a Napból származó és folyamatosan pótlódó részecskék töltik ki. A nap magjától kifelé folyamatosan csökken az anyag sűrűsége, ez a folyamatos csökkenés folytatódik tovább a koronán túl is, a <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a> egészét kitölti a <a href="/wiki/Napsz%C3%A9l" title="Napszél">napszél</a> gázárama és az általa hordozott részecskék. Fizikai szempontból tehát a Nap anyaga egész a Naprendszer gázdinamikai határáig, a heliopauzáig tart. A helioszféra tehát a napkorona és a <a href="/w/index.php?title=Heliopauza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Heliopauza (a lap nem létezik)">heliopauza</a> közötti térrészt, azaz a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r#A_világűr_vidékei#Bolygóközi_tér" title="Világűr">bolygóközi teret</a> jelenti. A heliopauza hozzávetőleg 100 <a href="/wiki/Csillag%C3%A1szati_egys%C3%A9g" title="Csillagászati egység">CsE</a> távolságban van, így a helioszféra egy ilyen méretű buborékot jelent, amelyet a Nap anyaga és gravitációs, mágneses, elektromágneses sugárzási hatásai uralnak. Ez a méret, a buborék alakjával együtt folyamatosan változik, függően a csillagszél nyomásától (amely a napciklussal változik) és a szomszédos csillagok csillagszeleinek nyomásától. A „buborék fala” nem más, mint a napszél és a külső csillagszelek erejének kiegyenlítődését kirajzoló vékony gömbhéj, a lökéshullámfront. A heliopauza határát hamarosan eléri a <a href="/wiki/Voyager%E2%80%931" title="Voyager–1">Voyager–1</a> szonda, majd később a <a href="/wiki/Voyager%E2%80%932" title="Voyager–2">Voyager–2</a> is.<a href="#cite_note-58">[58]</a><a href="#cite_note-59">[59]</a><a href="#cite_note-60">[60]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kémiai_összetétele">Kémiai összetétele</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Kémiai összetétele">szerkesztés</a>]</div> A Napot két fő alkotóelem építi fel, a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogén</a> és a <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">hélium</a> (előbbi 92,1%-át, utóbbi pedig 7,8%-át képviseli számosság szerint - tömeg szerint a hélium 27,4%).<a href="#cite_note-EncSolSys-61">[61]</a> Ezek mellett számos további – a csillagászat által „fémek” gyűjtőnéven említett – kémiai elem fordul elő, elsősorban a számosság szerint 0,1%-nyi, a csillag tömegének kb. 1,9%-át kitevő, leggyakoribb elemek, a <a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">nitrogén</a>, az <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a>, a <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szén</a>, a <a href="/wiki/Vas" title="Vas">vas</a>, a <a href="/wiki/Magn%C3%A9zium" title="Magnézium">magnézium</a>, a <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium">szilícium</a>, a <a href="/wiki/K%C3%A9n" title="Kén">kén</a> és a <a href="/wiki/Nemesg%C3%A1zok" title="Nemesgázok">nemesgázok</a>. Megfigyelési technikáink azonban csak arra elegendőek, hogy a fotoszféra pillanatnyi összetételét megfigyeljük, a Napban az anyagok eloszlása korántsem homogén, ráadásul dinamikusan változik, így a fotoszféra összetétele nem reprezentálja pontosan a csillag anyagösszetételét.<a href="#cite_note-stanford-2">[2]</a><a href="#cite_note-62">[62]</a> A magban <a href="/wiki/Magf%C3%BAzi%C3%B3" title="Magfúzió">magfúziós</a> folyamatok zajlanak, amelyek során a hidrogén folyamatosan héliummá alakul át, ezért a belső régiókban a Nap sokkal nagyobb százalékban tartalmaz héliumot, mint a külső régiókban (ezt a jelenséget az tartja fenn, hogy a mag és a fotoszféra között nincsenek jelentősebb közvetlen konvekciós áramlások, amelyek elkevernék, homogenizálnák a Nap anyagát). A Nap fő alkotóelemeinek összetétele tehát folyamatosan változik a fúziós folyamat miatt. A hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagok részaránya nem változik, mivel ezek nem vesznek részt a fúzióban. A csillagfejlődés egy későbbi szakaszában, amikor a hidrogén már átalakult héliummá és beindul a héliumégető fázis, akkor fog a Napban néhány nehezebb elem keletkezni (a <a href="/wiki/L%C3%ADtium" title="Lítium">lítiumtól</a> egészen a szénig terjedően). A megfigyelt fotoszférán belül azonban a fémes anyagok összetétele is változik az idő múlásával (még ha globálisan nem is változik az összetételük), mivel nagyobb tömegük miatt ezek folyamatosan a mag felé süllyednek és lassan kiürülnek a külső régiókból.<a href="#cite_note-63">[63]</a> Csillagunk kémiai összetételét elsősorban a <a href="/wiki/Sz%C3%ADnk%C3%A9pelemz%C3%A9s" title="Színképelemzés">színképelemzés</a> módszerével határozzák meg, amely a Nap (a napfény elemzéséből megállapítható) energiasugárzásának egyenetlenségeiből képes az objektumban előforduló kémiai elemek kimutatására. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_mágneses_mező">A mágneses mező</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: A mágneses mező">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Solar_Magnetic_Field_Lines.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5f/Solar_Magnetic_Field_Lines.jpg/180px-Solar_Magnetic_Field_Lines.jpg" decoding="async" width="180" height="163" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5f/Solar_Magnetic_Field_Lines.jpg/270px-Solar_Magnetic_Field_Lines.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5f/Solar_Magnetic_Field_Lines.jpg/360px-Solar_Magnetic_Field_Lines.jpg 2x" data-file-width="1008" data-file-height="913" /></a><figcaption>A Nap mágneses erővonalai</figcaption></figure> A Nap erős mágneses térrel rendelkezik, amit valószínűleg a töltéssel rendelkező anyagtömegek mozgása idéz elő a konvektív zónában, illetve a sugárzási zóna felső részének tekinthető tachoklínában. Csillagunk mágneses mezeje azonban nem hasonlít mindenben a Föld dipól mágneses mezejéhez, hanem attól sokkal bonyolultabb, változó intenzitású, irányú és szerkezetű mező jellemzi. A Nap összes anyaga képlékeny plazma állagú, ez teszi lehetővé, hogy az egyenlítői területei gyorsabban forogjanak, mint a sarkvidékek, ezt nevezik differenciális rotációnak. Az eltérő forgási sebesség miatt a Nap <a href="/wiki/M%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Mágneses mező">mágneses mezejének</a> erővonalai időről időre összegabalyodnak és mágneses hurkok formájában elszakadnak a felszínétől, drámai napkitöréseket okozva ezzel. A 11 évig tartó napciklus során ezek a zavarok egyre gyakoribbá és erőteljesebbé válnak, és végül bekövetkezik a mágneses pólusok felcserélődése. Emellett a ciklikusság mellett a mágneses aktivitás felelős a Napon megfigyelhető szinte minden jelenségért: a napfoltokért, a fáklyamezőkért, a flerekért és napkitörésekért.<a href="#cite_note-64">[64]</a> A Nap forgó mágneses mezője a <a href="/w/index.php?title=Bolyg%C3%B3k%C3%B6zi_anyag&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bolygóközi anyag (a lap nem létezik)">bolygóközi anyagban</a> létrehozza a <a href="/w/index.php?title=Helioszf%C3%A9rikus_m%C3%A1gneses_t%C3%A9r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Helioszférikus mágneses tér (a lap nem létezik)">helioszférikus mágneses teret</a>. Ez a plazmából álló szerkezet betölti szinte az egész Naprendszert, jelenlétét a Nap mágneses mezejének a Föld közelében érzékelhető erőssége is bizonyítja. A Nap közelében 10−4 <a href="/wiki/Tesla_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Tesla (mértékegység)">tesla</a> értékű mágneses mező erőssége a Földnél még mindig 10−9 tesla, pedig a számítások szerint csak 10−11 tesla lehetne, ha a bolygóközi plazma nem erősítené fel. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Naprendszer">A Naprendszer</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: A Naprendszer">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a></td></tr></tbody></table> Központi csillagunk nem egymagában álló objektum, hanem egy égitestekből, porból és gázokból, valamint különböző kölcsönhatásokból álló rendszer – a <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a> – központi objektuma, amelyet a Nap <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">gravitációja</a> tart egybe. A rendszer határait csillagunk gravitációja jelöli ki, amely mindaddig terjed, ahol már egy másik csillag gravitációs hatása válik erősebbé. Ezen belül helyezkedik el az ún. <a href="/w/index.php?title=Helioszf%C3%A9ra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Helioszféra (a lap nem létezik)">helioszféra</a>, amelynek burka szintén felfogható a Naprendszer egyfajta határaként. Ez a burok a csillagközi anyagban a Nap által keltett napszél által tisztára fújt buborék, amely addig terjed, ahol más csillagok szeleinek hatása nagyobb már. A Naprendszer két logikai részre osztható, a belső Naprendszerre és a külső Naprendszerre. Ezeket a csillagkeletkezési folyamat során visszamaradt anyag <a href="/wiki/Akkr%C3%A9ci%C3%B3s_korong" title="Akkréciós korong">akkréciós korongjából</a> keletkezett objektumok eltérő fizikai tulajdonságai különböztetik meg (a belső Naprendszer a <a href="/wiki/F%C3%B6ld-t%C3%ADpus%C3%BA_bolyg%C3%B3k" class="mw-redirect" title="Föld-típusú bolygók">kőzetbolygók</a> és holdjaik és a szintén kőzetekből felépülő <a href="/wiki/Kisbolyg%C3%B3" title="Kisbolygó">kisbolygók</a> és <a href="/wiki/T%C3%B6rpebolyg%C3%B3" title="Törpebolygó">törpebolygók</a> birodalma, míg a külső Naprendszer a gázokból és különböző jegekből felépülő <a href="/wiki/%C3%93ri%C3%A1sbolyg%C3%B3" title="Óriásbolygó">óriásbolygók</a>, óriásholdak és <a href="/wiki/%C3%9Cst%C3%B6k%C3%B6s" title="Üstökös">üstökösmagok</a> hazája). A Naprendszert teljesen betölti a napszél, a csillagunkból kiinduló folyamatos részecskeáramlás, amely kölcsönhatásba lép az égitestekkel, létrehozva az <a href="/wiki/%C5%B0rid%C5%91j%C3%A1r%C3%A1s" title="Űridőjárás">űridőjárást</a>.<a href="#cite_note-65">[65]</a><a href="#cite_note-66">[66]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Helye_a_galaxisban_és_a_világegyetemben">Helye a galaxisban és a világegyetemben</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Helye a galaxisban és a világegyetemben">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszer</a> és <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r" title="Világűr">Világűr</a></td></tr></tbody></table> Napunk a <a href="/wiki/Tej%C3%BAtrendszer" title="Tejútrendszer">Tejútrendszer</a> csillaga, a galaxis <a href="/w/index.php?title=Orion-kar&action=edit&redlink=1" class="new" title="Orion-kar (a lap nem létezik)">Orion-karjának</a> belső peremén, a központi <a href="/wiki/Fekete_lyuk" title="Fekete lyuk">fekete lyuktól</a> 25 000 ± 1000 <a href="/wiki/F%C3%A9ny%C3%A9v" title="Fényév">fényévre</a> kering ellipszis alakú pályáján. Átlagosan 1 000 000 km/h pályamenti sebességével nagyjából 226 millió évente tesz meg egy kört a galaxis központja körül, azaz ennyi idő alatt telik el egy <a href="/wiki/Galaktikus_%C3%A9v" title="Galaktikus év">kozmikus év</a>. A Nap a Tejútrendszeren belüli, az ún. Lokális Csillagközi Felhőn halad keresztül éppen, amely egy 30 fényév átmérőjű sűrű anyagfelhő egy nagyobb, 300 fényév átmérőjű üres alakzat, a Lokális Buborékon belül. A sűrű anyagfelhő a Napunk csillagszele által fújt buborékon kívül fekszik, ezt a térrészt több ezer fokos plazma tölti ki, amely korábbi <a href="/wiki/Szupern%C3%B3va" title="Szupernóva">szupernóva</a> robbanások eredménye. A Napnak megfigyelhető a keringéséből adódó saját mozgása is, amelynek látszólagos iránya a <a href="/wiki/Lant_csillagk%C3%A9p" title="Lant csillagkép">Lant</a> és a <a href="/wiki/Hercules_csillagk%C3%A9p" title="Hercules csillagkép">Herkules</a> csillagkép között, a <a href="/wiki/Vega" class="mw-redirect mw-disambig" title="Vega">Vega csillaghoz</a> közeli, ún. Apex-pont felé mutat.<a href="#cite_note-67">[67]</a> Csillagunk környezete meglehetősen ritka, egy tíz fényéves körzetben mindössze hét <a href="/wiki/Csillagrendszer" title="Csillagrendszer">csillagrendszer</a> 11 csillaga található. Legközelebb – 4,4 fényévnyire – az <a href="/wiki/Alfa_Centauri" title="Alfa Centauri">Alfa Centauri</a> hármas rendszere található, jelenleg (a szomszéd rendszer csillagainak egymás körüli keringése folytán) ennek legkisebb tagja, a <a href="/wiki/Proxima_Centauri" title="Proxima Centauri">Proxima Centauri</a> (más jelöléssel, az Alfa Centauri C) <a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_t%C3%B6rpe" title="Vörös törpe">vörös törpe</a> esik a legközelebb hozzánk. A Nap az ún. galaktikus lakhatósági zónában kering a Tejútrendszeren belül, ami sokban segített az <a href="/wiki/%C3%89let" title="Élet">élet</a> kialakulásában.<a href="#cite_note-68">[68]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Hatások_a_Földön">Hatások a Földön</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Hatások a Földön">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Sugárzási_hatások">Sugárzási hatások</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Sugárzási hatások">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/Geom%C3%A1gneses_vihar" title="Geomágneses vihar">geomágneses vihar</a></td></tr></tbody></table> A napaktivitás hatása a Földön és környezetében is érzékelhető. Mivel a Földnek van saját mágneses tere, a <a href="/wiki/Napsz%C3%A9l" title="Napszél">napszél</a> nem tud közvetlenül belépni a légkörbe, hanem előbb a <a href="/wiki/Van_Allen_sug%C3%A1rz%C3%A1si_%C3%B6v" title="Van Allen sugárzási öv">Van Allen-övben</a> gyülemlik fel. Az övezet belső részén főleg protonok, míg a külső részén elektronok találhatóak, és a sugárzása időnként műszaki problémákat okoz a műholdaknál. A Van Allen-öv köríveket alkot a Föld körül, amelyek a sarkok közelében metszik egymást. Az energia nagy része idővel kitör az övezetből és belép a légkör legfelső részébe, ahol <a href="/wiki/Sarki_f%C3%A9ny" title="Sarki fény">sarki fény</a> formájában láthatóvá válik. A sarki fény mágneses pólusok környékén, többnyire a 65. <a href="/w/index.php?title=F%C3%B6ldm%C3%A1gneses_sz%C3%A9less%C3%A9gi_fok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Földmágneses szélességi fok (a lap nem létezik)">földmágneses szélességi fokon</a> belül látható, de a napfolttevékenység felerősödése idején az egyenlítőhöz közelebb fekvő területeken is megfigyelhető. Az erősebb napviharok megzavarják a navigációs és hírközlő műholdak működését, bizonyos repülőjáratokat, a <a href="/wiki/Global_Positioning_System" title="Global Positioning System">GPS</a>-t, a nemzetközi banki műveleteket vagy akár a <a href="/wiki/Mobiltelefon" title="Mobiltelefon">mobiltelefonok</a> használatát is korlátozhatja. A napvihar hatással van a pólusok közelében haladó repülőgépek navigációs műszereire, rádiós kommunikációjára, személyzetére és utasaira is. Érintett repülési útvonalak például a New York–Tokió, a New York–Hong Kong és a Peking–Chicago viszonylatok. A kritikus időszakokban ezek használatát korlátozzák, illetve a gépeket más (hosszabb) útvonalra terelik. <a href="/wiki/1989" title="1989">1989</a>-ben egy napvihar következtében <a href="/wiki/Qu%C3%A9bec_(tartom%C3%A1ny)" title="Québec (tartomány)">Québec</a> lakosainak egy része hat napig áram nélkül maradt.<a href="#cite_note-69">[69]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_napenergia">A napenergia</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: A napenergia">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Napenergia" title="Napenergia">napenergia</a></td></tr></tbody></table> A Nap energiája elsősorban közeli <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">ibolyántúli</a>, <a href="/wiki/L%C3%A1that%C3%B3_spektrum" title="Látható spektrum">látható</a> és <a href="/wiki/Infrav%C3%B6r%C3%B6s_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Infravörös sugárzás">infravörös sugárzás</a> formájában hagyja el a csillagot, de a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más frekvenciájú elektromágneses sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a <a href="/wiki/R%C3%A1di%C3%B3hull%C3%A1m" title="Rádióhullám">rádióhullámokig</a>. A Napból másodpercenként kisugárzott energia teljes mennyiségét a Nap sugárzási teljesítményének nevezzük, ez az érték 3,86·1026 watt.<a href="#cite_note-70">[70]</a> A kisugárzott energiamennyiségnek kevesebb mint tízmilliárdod része, 174 petawatt (1015 watt) energia éri el a Földet a légkör felső részén, amelynek nagyjából 30%-a elnyelődik a felhőkben, óceánokon és a szárazföldeken.<a href="#cite_note-71">[71]</a> Az elnyelt energia melegíti az őt elnyelő közeget, ez a hőteljesítmény a beesési irányra merőleges felületen mérve 1,36 kW/m² (ezt nevezik napállandónak), a földfelszínen mérve ideális esetben ~1 kW/m² hőteljesítmény mérhető.<a href="#cite_note-72">[72]</a> A Nap energiája hozza létre az ún. <a href="/wiki/Lakhat%C3%B3_%C3%B6vezet" title="Lakható övezet">kozmikus lakhatósági zónát</a>, azt a Nap körüli gömbhéjat (egy bolygó pályájára értelmezve pedig sávot), amelyen belül az energia elegendő a <a href="/wiki/V%C3%ADz" title="Víz">víz</a> folyékonyan tartásához. A napenergia a legbővebben rendelkezésre álló <a href="/wiki/Meg%C3%BAjul%C3%B3_energiaforr%C3%A1s" title="Megújuló energiaforrás">megújuló energiaforrás</a>, a Földet a Napból annyi energia éri el egyetlen óra alatt, mint amennyit az emberiség egy egész év alatt fogyaszt el más energiahordozókból.<a href="#cite_note-73">[73]</a> Azonban jelenleg ezen energia csak elenyésző töredékét hasznosítjuk, elsősorban technikai korlátok miatt, másodsorban a napenergia változó elérhetősége miatt (éjjel nincs napenergia utánpótlás, magasabb földrajzi szélességeken télen lényegesen kevesebb energia érkezik, mint nyáron, illetve a felhős napokon is kevesebb energia éri a felszínt, mint napsütéses időjárás esetén). A napenergia hasznosítása az előállítás szempontjából történhet passzív, vagy aktív módon. A passzív módszer az <a href="/wiki/%C3%9Cvegh%C3%A1zhat%C3%A1s" title="Üvegházhatás">üvegházhatás</a> jelenségét használja fel, amikor megfelelően megválasztott anyagokkal (pl. üveg, műanyag fólia) a hőenergia csapdába ejthető és létesítmények fűtésére használható. Az aktív módszer <a href="/wiki/Napkollektor" title="Napkollektor">napkollektorok</a> vagy <a href="/wiki/Napelem" title="Napelem">napelemek</a> alkalmazását jelenti, amikor a napenergiát hő- vagy elektromos energiává alakítják és ezt a másodlagos energiát használják fel. Felhasználási szempontból az energia többféle felhasználás szerint csoportosítható. Eszerint a napenergia használható épületek fűtéséhez, <a href="/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1g" title="Mezőgazdaság">mezőgazdasági</a> termelés hőszükségletének előállításához, vízmelegítéshez, desztillációhoz (tengervíz sótlanítás és/vagy sólepárlás), elektromos áram előállításhoz (naperőművek), járművek meghajtásához, űreszközök energiaellátásához, elektromos eszközök (pl. <a href="/w/index.php?title=Zsebsz%C3%A1mol%C3%B3g%C3%A9p&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zsebszámológép (a lap nem létezik)">zsebszámológépek</a>, <a href="/wiki/Mobiltelefon" title="Mobiltelefon">mobiltelefon</a>-töltők, stb.) közvetlen áramellátásához. A napenergia el nem nyelt része visszasugárzódik a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r" title="Világűr">világűrbe</a>. Ehhez köthető napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, a <a href="/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s" title="Globális felmelegedés">globális felmelegedés</a> is (legalábbis a legvalószínűbbnek tartott magyarázat szerint). Az ipar, a háztartások és a közlekedés által a <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légkörbe</a> juttatott <a href="/wiki/%C3%9Cvegh%C3%A1zhat%C3%A1s%C3%BA_g%C3%A1zok" title="Üvegházhatású gázok">üvegházhatású gázok</a> az űrbe visszasugárzódó energia egy részét csapdába ejtik, egyre nagyobb hőmennyiséget akkumulálva a légkör burkán belül, a bolygó felszínén mért hőmérséklet emelkedését okozva. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Élettani_hatások">Élettani hatások</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Élettani hatások">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_emberi_szervezetre_gyakorolt_hatása">Az emberi szervezetre gyakorolt hatása</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Az emberi szervezetre gyakorolt hatása">szerkesztés</a>]</div> Szabad szemmel a Napba nézni fájdalmas és átmeneti vakságot okozhat, ugyanis ebben az esetben 4 <a href="/wiki/Watt_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g)" title="Watt (mértékegység)">milliwatt</a> napenergia érkezik a <a href="/wiki/Receh%C3%A1rtya" title="Recehártya">retinára</a>, ami kissé felmelegíti és bizonyos esetekben – de nem jellemzően – maradandóan károsítja azt. Ez indokolja a napfogyatkozások alkalmával védőszemüveg használatát is. Továbbá az <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">UV-sugárzás</a> az évek során akkor is károsíthatja a szemet, ha nem nézünk bele közvetlenül a Napba.<a href="#cite_note-74">[74]</a> Orvosi szempontból megoszlanak a vélemények a Nap szervezetünkre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A bőrgyógyászok kutatásai szerint az UV-A sugarak a bőr korai öregedését okozzák, míg az UV-B-sugárzás nagymértékben megnöveli a bőrrák és a <a href="/wiki/Sz%C3%BCrke_h%C3%A1lyog" title="Szürke hályog">szürke hályog</a> előfordulását. A túlzott és védekezés nélküli napozás hatására bőrünk ráncossá, rugalmatlanná válhat. Az ismétlődő leégések rákos folyamatokat indíthatnak el. <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/Napoz%C3%A1s" title="Napozás">napozás</a></td></tr></tbody></table> Jótékony hatása viszont, hogy a Nap ibolyántúli tartománya biztosítja, hogy szervezetünkben <a href="/wiki/Kolekalciferol" title="Kolekalciferol">D-vitamin</a> keletkezzen, ami nélkül csontozatunk és <a href="/wiki/Immunrendszer" title="Immunrendszer">immunrendszerünk</a> elgyengülhet. A nap melegének hatására az erek kitágulnak, fokozódik a bőr vérellátása, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, javul a sejtek tápanyagellátása és kedvezően hat az anyagcsere-folyamat <a href="/wiki/Enzim" title="Enzim">enzimjeinek</a> működésére is. Egyes bőrbetegségek kezelésére, mint az <a href="/wiki/Ekc%C3%A9ma" title="Ekcéma">ekcéma</a> vagy a <a href="/wiki/Pikkelys%C3%B6m%C3%B6r" title="Pikkelysömör">pikkelysömör</a>, kifejezetten ajánlott. <a href="/wiki/Depresszi%C3%B3_(betegs%C3%A9g)" title="Depresszió (betegség)">Depresszió</a> kialakulásának megakadályozására vagy ellensúlyozására a napozás az egyik leghatékonyabb természetes terápia. A <a href="/wiki/Klorofill" title="Klorofill">klorofill</a> a növények által felszívott és átalakított <a href="/wiki/Napenergia" title="Napenergia">napenergia</a>, amely a „növény vére”.<a href="#cite_note-75">[75]</a> Az ember egészségének tekintetéből a klorofill ugyanolyan fontos, mint a napfény. A klorofill bizonyítottan pozitív hatású a <a href="/wiki/R%C3%A1k_(betegs%C3%A9g)" title="Rák (betegség)">rák</a> számos fajtájának és az érelmeszesedésnek a megelőzése és gyógyítása szempontjából. Számos tudományos kutatási eredmény bizonyítja, hogy alig létezik olyan betegség, amelynél ne lehetne klorofillal javulást elérni.<a href="#cite_note-76">[76]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Hatások_a_növényi_szervezetekre">Hatások a növényi szervezetekre</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Hatások a növényi szervezetekre">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Fotoszint%C3%A9zis" title="Fotoszintézis">fotoszintézis</a></td></tr></tbody></table> A <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek" title="Növények">növények</a> jelentős része (és bizonyos <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktériumok</a>) létfenntartásukhoz a napenergia felhasználásával állítják elő az energiát. Az ún. fotoszintézis nevű folyamat során a fényenergia kémiai energiává alakul. A fotoszintézisben a levegőben található <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxidból</a>, a talajból nyert vízből és a fényenergiából a növények szénhidrátot állítanak elő, míg a folyamat melléktemékeként <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a> szabadul fel. A földi növényzet által a fotoszintézis során felhasznált energiamennyiség évi 3000 exajoule,<a href="#cite_note-77">[77]</a> amely a teljes bolygót érő besugárzás 1 ezrelékét sem teszi ki. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_tudományos_megismerésének_története">A tudományos megismerésének története</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: A tudományos megismerésének története">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Korai_elméletek,_megfigyelések">Korai elméletek, megfigyelések</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Korai elméletek, megfigyelések">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ultiwavelength_extreme_ultraviolet_sun.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Ultiwavelength_extreme_ultraviolet_sun.jpg/250px-Ultiwavelength_extreme_ultraviolet_sun.jpg" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Ultiwavelength_extreme_ultraviolet_sun.jpg/375px-Ultiwavelength_extreme_ultraviolet_sun.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Ultiwavelength_extreme_ultraviolet_sun.jpg/500px-Ultiwavelength_extreme_ultraviolet_sun.jpg 2x" data-file-width="4096" data-file-height="4096" /></a><figcaption>SDO felvétel, 2010. március 30-án. A színek különböző gázhőmérsékletre utalnak: a vörös alacsonyabb (közel 60 000 kelvin), a zöld magasabb ennél (egymillió kelvin)</figcaption></figure> A Napot számos <a href="/wiki/%C3%93kor" title="Ókor">ókori</a> <a href="/wiki/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Civilizáció">civilizációban</a> természetfeletti jelenségnek tekintették és <a href="/wiki/Isten" title="Isten">istenként</a> – <a href="/wiki/Egyiptom" title="Egyiptom">Egyiptomban</a> például főistenként (<a href="/wiki/%C3%81mon_(isten)" title="Ámon (isten)">Amon</a>, <a href="/wiki/Aton" title="Aton">Aton</a>) – tisztelték. Ugyanakkor ugyanezen civilizációk behatóan tanulmányozták a Napot (és a többi égitestet), amelyre mezőgazdasági előrejelzési, vagy hajózási, navigációs ismeretek fejlesztése miatt volt szükség. Ezen megfigyelések első – mai értelemben vett – tudományos eredményét a milétoszi <a href="/wiki/Thal%C3%A9sz" title="Thalész">Thalész</a>, <a href="/wiki/Matematikus" title="Matematikus">matematikus</a> nevéhez köti a tudománytörténet az <a href="/wiki/I._e._7._sz%C3%A1zad" title="I. e. 7. század">i. e. 7. századból</a>: a görög tudós megfigyelései alapján kimondta, hogy a Holdat a Nap világítja meg,<a href="#cite_note-78">[78]</a> ezzel saját fénnyel rendelkező és nem rendelkező égitestekre osztályozta az égi objektumokat (a Napot pedig az előbbi csoportba sorolta be). Nagyjából fél évszázaddal később <a href="/wiki/P%C3%BCthagorasz" title="Püthagorasz">Püthagorasz</a> vetette fel a Hold fázisváltozásainak megfigyeléséből, hogy a Föld, a Hold és a Nap gömbölyű.<a href="#cite_note-naprendszer2010-79">[79]</a> Ezt a tételt az <a href="/wiki/I._e._3._sz%C3%A1zad" title="I. e. 3. század">i. e. 3. században</a> nem kisebb gondolkodó igazolta, mint <a href="/wiki/Arisztotel%C3%A9sz" title="Arisztotelész">Arisztotelész</a>, amelyet kiegészített azzal a <a href="/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1s" title="Napfogyatkozás">nap-</a> és <a href="/wiki/Holdfogyatkoz%C3%A1s" title="Holdfogyatkozás">holdfogyatkozások</a> megfigyeléséből levezetett felismeréssel, hogy a Föld–Hold és Föld–Nap távolságok különbözőek és a Nap messzebb van, mint a Hold.<a href="#cite_note-naprendszer2010-79">[79]</a> Ezeket a tanokat általában szabadon terjeszthették a görög bölcsek, ám a tudománytörténetet végigkísérték a <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallási</a> üldöztetések, akadályozva a felfedezések terjedését. <a href="/wiki/Klazomenai_Anaxagorasz" title="Klazomenai Anaxagorasz">Anaxagorasz</a> görög filozófus volt az első az <a href="/wiki/I._e._5._sz%C3%A1zad" title="I. e. 5. század">i. e. 5. században</a>, aki <a href="/wiki/Term%C3%A9szettudom%C3%A1ny" title="Természettudomány">természettudományos</a> magyarázatáért – szerinte a Nap egy izzó kőgömb volt, amely nagyobb a <a href="/wiki/Peloponn%C3%A9szosz" title="Peloponnészosz">Peloponnészoszi-félszigetnél</a> – vallási üldöztetésben részesült. Szokatlan elképzelését <a href="/wiki/Istenk%C3%A1roml%C3%A1s" title="Istenkáromlás">istenkáromlásnak</a> minősítették, őt magát börtönbe vetették, a <a href="/wiki/Hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9s" title="Halálbüntetés">halálos ítéletét</a> csak <a href="/wiki/Perikl%C3%A9sz" title="Periklész">Periklész</a> közbenjárására nem hajtották végre.<a href="#cite_note-80">[80]</a> A görög filozófusokat követően nem a Nap mibenlétét, hanem inkább látszólagos égi mozgását fürkészték a tudósok. Az <a href="/wiki/%C3%93kori_R%C3%B3ma" title="Ókori Róma">ókori Róma</a> napkutatása a <a href="/wiki/Caius_Iulius_Caesar" title="Caius Iulius Caesar">Julius Caesar</a> naptárreformjához alapjául szolgáló megfigyelésekben, az év hosszának pontos megfigyelésében merült ki.<a href="#cite_note-81">[81]</a> A következő tudományos idényű megfigyeléssorozat az arab tudósok nevéhez fűződik. A vallási alapokon (a Nap járásához kötött napi imák időpontjának pontos meghatározásán) nyugvó megfigyelések közül kiemelhető <a href="/w/index.php?title=Albategnius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Albategnius (a lap nem létezik)">Albategnius</a> excentricitás-változásra vonatkozó felfedezése,<a href="#cite_note-82">[82]</a> vagy Ibn Junus több mint 10 000, tudományos igényű nappozíció meghatározása.<a href="#cite_note-83">[83]</a> Mindezek, bár a Nap volt a közvetlen megfigyelési célpont, mégis inkább a Föld keringésére szolgáltattak adatokat, igaz, a megfigyelők az uralkodó <a href="/wiki/Geocentrikus_vil%C3%A1gk%C3%A9p" title="Geocentrikus világkép">geocentrikus világkép</a> miatt úgy tudták, a Nap Föld körüli keringését figyelik meg. A következő Nappal kapcsolatos felfedezést a <a href="/wiki/Renesz%C3%A1nsz" title="Reneszánsz">reneszánsz Európa</a> jegyzi a tudománytörténetben: a többi <a href="/wiki/Bolyg%C3%B3" title="Bolygó">bolygó</a> megfigyelése alapján a tudósok a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> helyett a Napot kezdték központi égitestként kezelni kimondva, hogy a Föld – és a többi bolygó – kering a Nap körül, nem pedig fordítva. A <a href="/wiki/Heliocentrikus_vil%C3%A1gk%C3%A9p" title="Heliocentrikus világkép">heliocentrikus világkép</a> első megjelenése még az ókori görög kultúrából származik, <a href="/wiki/Szamoszi_Arisztarkhosz" title="Szamoszi Arisztarkhosz">Arisztarkhosz</a> <a href="/wiki/I._e._3._sz%C3%A1zad" title="I. e. 3. század">Kr. előtt 300</a> évvel vetette fel a Naprendszer létét,<a href="#cite_note-84">[84]</a> ám ezek a tanok még feledésbe merültek. A Nap szerepére vonatkozó új elméletet a bolygók égi mozgásának magyarázatára vezette be <a href="/wiki/Kopernikusz" title="Kopernikusz">Kopernikusz</a> lengyel csillagász. A kopernikuszi fordulat<a href="#cite_note-85">[85]</a> néven is említett felfedezés a <a href="/wiki/Kozmol%C3%B3gia" title="Kozmológia">kozmológia</a> legnagyobb hatású tudományos elmélete volt, amelyet a távcső felfedezése után, az eszköz használatával végzett megfigyelések támasztottak alá. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_távcső_korszakának_eredményei">A távcső korszakának eredményei</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: A távcső korszakának eredményei">szerkesztés</a>]</div> A kopernikuszi tanok bizonyítását – és lényegében az egész csillagászat forradalmát – egy új találmány, a <a href="/wiki/T%C3%A1vcs%C5%91" title="Távcső">távcső</a> feltalálása tette lehetővé. Az eszköz első tudatos csillagászati felhasználója <a href="/wiki/Galileo_Galilei" title="Galileo Galilei">Galileo Galilei</a>, olasz természettudós volt, aki az <a href="/wiki/1600-as_%C3%A9vek" title="1600-as évek">1600-as évek</a> elején számos korszakos felfedezést tett vele. Ezen megfigyelések jó néhány közvetett bizonyítékot szolgáltattak a napközpontú elmélet mellett. Galilei felfedezte a <a href="/wiki/Jupiter" title="Jupiter">Jupiter</a> négy legnagyobb holdját, az ún. <a href="/wiki/Galilei-holdak" title="Galilei-holdak">Galilei-holdakat</a> és ezek mozgásából kiderült, hogy azok az <a href="/wiki/%C3%93ri%C3%A1sbolyg%C3%B3" title="Óriásbolygó">óriásbolygó</a> körül keringenek, amely ellentétes volt a geocentrikus elméletel, miszerint minden a Föld körül kering.<a href="#cite_note-Reneszánsz-86">[86]</a> Galilei másik ilyen közvetett bizonyítéknak számító megfigyelése a <a href="/wiki/Napfolt" title="Napfolt">napfoltok</a> felfedezése volt. A korabeli elmélet szerint a Nap „makulátlanul” tökéletes gömb volt, ám a napfoltok megtörték ezt a hiba nélküli képet, az elmélet tarthatatlanságát mutatva.<a href="#cite_note-87">[87]</a> Galilei a kopernikuszi tanokat támogató nézeteit publikálta is, ezek alapján több kortársa vált az elmélet hívévé. Ezek egyike volt a <a href="/wiki/Pr%C3%A1ga" title="Prága">Prágában</a> dolgozó <a href="/wiki/Rudolf_magyar_kir%C3%A1ly" title="Rudolf magyar király">császári</a> csillagász, <a href="/wiki/Johannes_Kepler" title="Johannes Kepler">Johannes Kepler</a>, aki a bolygók mozgásának <a href="/wiki/Matematika" title="Matematika">matematikai</a> leírásán dolgozott és levelezésbe is bocsátkozott az itáliai tudóssal. Kepler a távcsövet és elődje, <a href="/wiki/Tycho_Brahe" title="Tycho Brahe">Tycho Brahe</a> akkurátus szabadszemes megfigyeléseit felhasználva megalkotta a <a href="/wiki/Kepler-t%C3%B6rv%C3%A9nyek" title="Kepler-törvények">Kepler-törvényeket</a>, amelyek pontos matematikai bizonyításként szolgáltak a napközpontú világképhez.<a href="#cite_note-Reneszánsz-86">[86]</a> A Nap szerepe tehát az 1600-as évek első évtizedeiben alapvető változáson ment át, a Föld körül keringő égitestből a világegyetem központjává vált. Bár a távcsővel, mint eszközzel nem álltak közvetlen kapcsolatban <a href="/wiki/Isaac_Newton" title="Isaac Newton">Isaac Newton</a> gravitációs kutatásai – sőt a Nappal, mint csillagászati objektummal sem – a tömegvonzás jelenségének felismerése és matematikai leírása újabb alapkő volt a heliocentrikus világkép bizonyításában.<a href="#cite_note-88">[88]</a> Az angol tudós géniusz érdeklődése később a <a href="/wiki/Optika" title="Optika">fénytan</a> felé fordult, amelyben az egyik kutatási területe a napfény volt. Egy <a href="/wiki/Prizma" title="Prizma">prizma</a> segítségével sikeresen összetevőire bontotta a fehér napfényt. Ez utóbbi módszert felhasználva fedezte fel később <a href="/wiki/William_Herschel" title="William Herschel">William Herschel</a> az <a href="/wiki/Infrav%C3%B6r%C3%B6s_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Infravörös sugárzás">infravörös sugárzást</a> <a href="/wiki/1800" title="1800">1800</a>-körül. A <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. században</a> végzett vizsgálatok során <a href="/wiki/Joseph_von_Fraunhofer" title="Joseph von Fraunhofer">Joseph von Fraunhofer</a> elsőként figyelt meg <a href="/w/index.php?title=Abszorbci%C3%B3s_vonal&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abszorbciós vonal (a lap nem létezik)">abszorbciós vonalakat</a> a Nap színképében. <a href="/wiki/1868" title="1868">1868</a>-ban, a fotoszféra <a href="/wiki/Sz%C3%ADnk%C3%A9pelemz%C3%A9s" title="Színképelemzés">színképvonalainak vizsgálata</a> során <a href="/wiki/Norman_Lockyer" title="Norman Lockyer">Norman Lockyer</a>, egy, a Földön még ismeretlen anyag jelenlétét fedezte fel a spektroszkópia alkalmazásával. Ezt az anyagot – amit <a href="/wiki/1895" title="1895">1895</a>-ben már a Földön is elő tudtak állítani – két évvel később a Nap görög neve, Héliosz után <a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">héliumnak</a> nevezte el. A Nappal kapcsolatos talán legnagyobb felfedezés a távcső és a fény összetevőire bontásának (azaz a <a href="/w/index.php?title=Csillag%C3%A1szati_spektroszk%C3%B3pia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csillagászati spektroszkópia (a lap nem létezik)">spektroszkópia</a> alkalmazásának) összeházasításából született. Ennek úttörője <a href="/wiki/Pietro_Angelo_Secchi" title="Pietro Angelo Secchi">Angelo Secchi</a> páter volt, aki a csillagok színképét kezdte tanulmányozni és megállapította, hogy a csillagok színképük alapján néhány jól meghatározható csoportba rendeződnek és Napunk az egyik csoportba tökéletesen beleillik. Megszületett tehát a Nap mibenlétének legpontosabb meghatározása: a Nap egy csillag.<a href="#cite_note-89">[89]</a> Ez a felfedezés egyben a <a href="/wiki/Vil%C3%A1gegyetem" title="Világegyetem">világegyetem</a> központi égiteste címtől is megfosztotta a Napot, galaxisunk akkoriban ezernyinek hitt, ma százmilliárdnyinak tudott csillagának egyikévé vált. A legtovább fennmaradt tudományos rejtély a Nap belsejében zajló folyamatok természete, a „Nap működési elve” volt. A korai elméletek – melyek szerint hidrogén és oxigén egyszerű égése, hideg <a href="/wiki/Meteor" class="mw-redirect" title="Meteor">meteorrajok</a> becsapódása, vagy részecskék kölcsönös megsemmisülése szolgáltatná a Nap energiáját – sorra tarthatatlannak bizonyultak, elsősorban mert ezek a folyamatok túl rövid lefolyásúnak bizonyultak a Föld akkor gondolt korához képest. A vita a <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. század</a> derekán a <a href="/wiki/Hermann_Ludwig_von_Helmholtz" title="Hermann Ludwig von Helmholtz">Hermann von Helmholtz</a> és <a href="/wiki/Charles_Darwin" title="Charles Darwin">Charles Darwin</a> által felvetett elméletek ellentéteiben csúcsosodtak ki. Helmholtz egy <a href="/wiki/1854" title="1854">1854</a>-es előadásában fizikai magyarázatként azt vetette fel, hogy a Nap energiáját a hatalmas gáztömeg <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3" title="Gravitáció">gravitációs</a> összehúzódása szolgáltatja, az elmélet feltétlen hívévé váló <a href="/wiki/William_Thomson_(matematikus)" title="William Thomson (matematikus)">Lord Kelvin</a> pedig támogatandó az elméletet 24 millió éves élettartamot<a href="#cite_note-90">[90]</a> számított ki a folyamatra, amely elegendőnek látszott ahhoz, hogy „beleférjen a történelem”. Öt évvel Hemholtz elmélete után tette közzé Charles Darwin <a href="/wiki/A_fajok_eredete" title="A fajok eredete">A fajok eredete</a> című munkáját, amelyben az egyik <a href="/wiki/Anglia" title="Anglia">angliai</a> természeti képződmény kialakulását 300 millió évre becsülte. A két elmélet hívei azonnal vitába szálltak, de az evolúciós és geológiai folyamatok meggyőzően tanúsították a nagyságrendekkel nagyobb időskálák szükségességét, mint amit a fizikusok a Nap (és értelemszerűen a Föld) életkorára meghatároztak. A fizikusok előtt álló probléma hosszú ideig az volt, hogy olyan folyamatot találjanak, amely elegendő hosszú ideig működik önfenntartó módon és a megfelelő mennyiségű energiát termelve ahhoz, hogy összecsengjen a más módszerekkel mérhető földtörténeti kormeghatározásokkal. A megoldáshoz vezető kulcslépés az atommagok belsejének megismerése, a <a href="/wiki/Radioaktivit%C3%A1s" title="Radioaktivitás">radioaktivitás</a> <a href="/wiki/Pierre_Curie" title="Pierre Curie">Pierre Curie</a> általi <a href="/wiki/1903" title="1903">1903</a>-as felfedezése volt. 1904-ben Ernest Rutherford vetette fel, hogy a Nap energiáját <a href="/wiki/Atomenergia" title="Atomenergia">nukleáris reakciók</a> biztosítják. 1905-ben pedig Albert Einstein „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” című cikkében tette közzé híres E=m·c² képletét, illetve azt a teóriát, hogy az anyag képes átalakulni energiává. <a href="/wiki/George_Gamow" title="George Gamow">George Gamow</a> <a href="/wiki/1928" title="1928">1928</a>-ban fedezte fel, hogy az azonos töltésű, egymást taszító részecskék is képesek egymáshoz közel kerülni, megteremtve a magfúzió elméleti alapjait. 1938-ban <a href="/wiki/Carl_Friedrich_von_Weizs%C3%A4cker" title="Carl Friedrich von Weizsäcker">Carl Friedrich von Weizsäcker</a> Hans Bethe felvetése alapján az előzőek szintézisével leírta az ún. <a href="/wiki/CNO-ciklus" title="CNO-ciklus">CNO-ciklust</a>, egy magfúziós folyamatot, amelyben hidrogénatomok héliumatomokká alakulhatnak át szén, nitrogén és oxigén katalizáló jelenléte mellett.<a href="#cite_note-Nobel-28">[28]</a> A probléma végső megoldása <a href="/wiki/Hans_Albrecht_Bethe" title="Hans Albrecht Bethe">Hans Bethe</a> nevéhez fűződik. <a href="/wiki/1939" title="1939">1939</a>-ben jelent meg „Energy Production in Stars” című cikkében publikálta először a <a href="/wiki/Proton-proton_ciklus" title="Proton-proton ciklus">proton-proton ciklus</a> elméletét, a Nap energiájának 98,5%-át biztosító magfúzió elméletének kidolgozását. Az elmélet kimondja, hogy a hidrogénatomok egyesüléséből héliumatomok, energia, fotonok és <a href="/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3" title="Neutrínó">neutrínók</a> keletkeznek. A neutrínó sikeres detektálásával bizonyítható volt az elmélet, amelyre <a href="/wiki/1956" title="1956">1956</a>-ban került sor az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Egyesült Államokban</a>.<a href="#cite_note-91">[91]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Az_űrkorszak_megfigyelései_–_Napkutató_űreszközök">Az űrkorszak megfigyelései – Napkutató űreszközök</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Az űrkorszak megfigyelései – Napkutató űreszközök">szerkesztés</a>]</div> Az <a href="/wiki/%C5%B0rt%C3%B6rt%C3%A9nelem" class="mw-redirect" title="Űrtörténelem">űrkorszak</a> első felfedezéseinek egyike rögtön a Naphoz kötődik. A <a href="/wiki/Luna%E2%80%932" title="Luna–2">Luna–2</a> 1959. szeptemberében a Hold felé tartva felfedezte a napszelet.<a href="#cite_note-92">[92]</a> A kifejezetten a Nap megfigyelésére szolgáló első <a href="/wiki/%C5%B0rszonda" title="Űrszonda">űrszondák</a> a <a href="/wiki/NASA" title="NASA">NASA</a> <a href="/wiki/Pioneer-program" title="Pioneer-program">Pioneer</a>-5, 6, 7, 8 és 9 jelű szerkezetei voltak, <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a> és <a href="/wiki/1968" title="1968">1968</a> között. Ezek a Földdel megegyező távolságban keringtek a Nap körül és a <a href="/wiki/Napsz%C3%A9l" title="Napszél">napszél</a> alapos tanulmányozása mellett a Nap mágneses mezejének a feltérképezése is nekik köszönhető. A <a href="/wiki/Pioneer%E2%80%939" title="Pioneer–9">Pioneer–9</a> különösen hosszú életűnek bizonyult, még <a href="/wiki/1987" title="1987">1987</a>-ben is közvetített adatokat. A szondák nem tökéletesen pontosan, csak közelítően a Föld pályáján keringenek a Nap körül, ezek a kis eltérések azonban az idő múlásával a földpálya különböző pontjaira juttatták az eszközöket, a Nap éppen nem látható oldalát is megfigyelhetővé, az ott zajló jelenségek alapján az <a href="/wiki/%C5%B0rid%C5%91j%C3%A1r%C3%A1s" title="Űridőjárás">űridőjárás</a> előrejelzését lehetővé téve. Egy különösen sikeres kísérletsorozat volt a <a href="/wiki/Skylab-program" title="Skylab-program">Skylab-program</a> napobszervatóriumával végzett megfigyeléssorozat. Az <a href="/wiki/1973" title="1973">1973</a>-ban feljuttatott Skylab űrállomás egy külön részegységet kapott (az <a href="/wiki/Apollo-program" title="Apollo-program">Apollo</a> <a href="/wiki/Holdkomp" title="Holdkomp">holdkompból</a> kialakított <a href="/w/index.php?title=Apollo_t%C3%A1vcs%C5%91%C3%A1llv%C3%A1ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Apollo távcsőállvány (a lap nem létezik)">Apollo távcsőállványt</a>), amellyel a három, egymást váltó legénység figyelhette meg a Napot. A megfigyelések a látható fény tartománya mellett kiterjedtek a spektrum <a href="/wiki/Infrav%C3%B6r%C3%B6s_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Infravörös sugárzás">infravörös</a>, <a href="/wiki/Iboly%C3%A1nt%C3%BAli_sug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Ibolyántúli sugárzás">ultraibolya</a> és <a href="/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s" title="Röntgensugárzás">röntgen</a> tartományára is. Ez utóbbi tartományban fedezték fel az ún. <a href="/w/index.php?title=Koronalyuk&action=edit&redlink=1" class="new" title="Koronalyuk (a lap nem létezik)">koronalyukakat</a>, a napkorona azon részeit, ahol a mágneses tér szerkezete nyitottá válik.<a href="#cite_note-93">[93]</a> A Skylab először szolgáltatott részletes képet a kromoszféra szerkezetéről, a szpikulákról – a kromoszférából a napkoronába felnyúló anyagnyalábokról –, e megfigyeléssorozat nyomán jött létre az első alapvető modell az atmoszféráról. A kizárólag a sarkok környékén előforduló jelenségekről (óriásszpikulákról, hosszú időn át fennmaradó koronalyukakról, nyitott mágneses vonalakról, amelyek a nagy <a href="/wiki/Protuberancia" title="Protuberancia">protuberanciák</a> kipattanásának helyei), az energiasugárzásról, amely a belső hőt juttatja el a csillag belsejéből a külső rétegekbe is a Skylab adott először pontos információkat a kutatók kezébe. Ezen megfigyelések voltak az első részletes összképet nyújtó megfigyelések az átmeneti tartományról és elsőként ezekből kaptak a tudósok valós képet a Nap jelenségeinek méreteiről, végül a legtöbb jelenségben közrejátszó mágneses erők kulcsszerepét is ezen mérések fedték fel.<a href="#cite_note-94">[94]</a> A következő fejlődési lépcsőt a <a href="/wiki/Helios-program" title="Helios-program">Helios-program</a> (egy közös német-amerikai napkutató program) űrszondái képviselték a Napmegfigyelésben. Az <a href="/wiki/1974" title="1974">1974</a>-ben és <a href="/wiki/1976" title="1976">1976</a>-ban felbocsátott <a href="/wiki/Helios%E2%80%931" title="Helios–1">Helios–1</a> és <a href="/wiki/Helios%E2%80%932" title="Helios–2">–2</a> már a <a href="/wiki/Merk%C3%BAr" title="Merkúr">Merkúr</a> pályáján belülről végzett kutatásokat. Rekord közelségbe jutottak a Naphoz és rekord sebességet is értek el, és a Föld távolságában érzékelhetőnél sokkal intenzívebb napszelet kutathatták.<a href="#cite_note-95">[95]</a> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Yohkoh.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Yohkoh.jpg/200px-Yohkoh.jpg" decoding="async" width="200" height="267" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Yohkoh.jpg/300px-Yohkoh.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Yohkoh.jpg/400px-Yohkoh.jpg 2x" data-file-width="768" data-file-height="1024" /></a><figcaption>Yohkoh űrszonda</figcaption></figure> A japán <a href="/wiki/Yohkoh" title="Yohkoh">Yohkoh</a> műholdat <a href="/wiki/1991" title="1991">1991</a>-ben bocsátották fel és feladata az volt, hogy <a href="/wiki/R%C3%B6ntgencsillag%C3%A1szat" title="Röntgencsillagászat">röntgencsillagászati</a> eszközökkel évtizedes időtávon figyelje meg a Napot. A szonda nagyjából a napciklus csúcsán startolt és végül élettartama lehetőséget nyújtott egy teljes ciklus nyomon követésére. Röntgen képalkotó, illetve röntgen- és gammaspektrográf műszerei a napkoronát figyelték, fontos szerepet játszva a több millió fokos korona mágneses fűtési mechanizmusának megértésében és a folyamatok feltérképezésében az <a href="/wiki/%C5%B0rid%C5%91j%C3%A1r%C3%A1s" title="Űridőjárás">űridőjárási</a> előrejelzések megteremtésében, a nagy energiájú flerek keletkezési helyeinek és mechanizmusának tanulmányozásában. A szonda egy 2001-es napfogyatkozás alkalmával elvesztette a Napot és orientációs rendszere meghibásodott, így soha többé nem sikerült megfelelő irányba fordítani, majd végül <a href="/wiki/2005" title="2005">2005</a>-ben megsemmisült.<a href="#cite_note-96">[96]</a><a href="#cite_note-97">[97]</a> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Highest_resolution_photo_of_Sun_(NSF)_as_of_January_20,_2020.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Highest_resolution_photo_of_Sun_%28NSF%29_as_of_January_20%2C_2020.jpg/250px-Highest_resolution_photo_of_Sun_%28NSF%29_as_of_January_20%2C_2020.jpg" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Highest_resolution_photo_of_Sun_%28NSF%29_as_of_January_20%2C_2020.jpg/375px-Highest_resolution_photo_of_Sun_%28NSF%29_as_of_January_20%2C_2020.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Highest_resolution_photo_of_Sun_%28NSF%29_as_of_January_20%2C_2020.jpg/500px-Highest_resolution_photo_of_Sun_%28NSF%29_as_of_January_20%2C_2020.jpg 2x" data-file-width="7320" data-file-height="7320" /></a><figcaption>A napfelszín nagyfelbontású képe, 789 nanométer (nm) hullámhosszon elkészített kép, a fotón a nap 19 ezerszer 10 ezer kilométeres szelete látható, 2020. january 20</figcaption></figure> Az <a href="/wiki/Ulysses_%C5%B1rszonda" title="Ulysses űrszonda">Ulysses űrszonda</a> egy teljes cikluson át (<a href="/wiki/1990" title="1990">1990</a>–<a href="/wiki/2001" title="2001">2001</a>) tanulmányozta a Napot, a bolygók keringési síkjából kilépve, így rengeteg új információt szolgáltatott a Nap pólusairól is. Az egyik legfontosabb napkutató űrszonda a <a href="/wiki/Solar_and_Heliospheric_Observatory" title="Solar and Heliospheric Observatory">SOHO</a> (Solar and Heliospheric Observatory), amelyet a NASA és az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pai_%C5%B0r%C3%BCgyn%C3%B6ks%C3%A9g" title="Európai Űrügynökség">Európai Űrügynökség</a> közösen épített. 1995. december 2-án indult útjára, és – bár küldetését eredetileg csak kétévesre tervezték – máig érkeznek róla adatok, sőt a SOHO az űridőjárás előrejelzés első számú szondája; segítségével több mint 1000 <a href="/wiki/%C3%9Cst%C3%B6k%C3%B6s" title="Üstökös">üstököst</a> fedeztek fel. A japán Hinode (napfelkelte) Solar-B jelzésű űreszköz 2006. szeptember 22-én startolt Japánból. Feladata a mágneses tér ki- és átalakulása monitorozásának kutatása, a Nap teljes energiakibocsátásában bekövetkező változások észlelése, a nagyenergiájú sugárzások keletkezésének tanulmányozása.<a href="#cite_note-98">[98]</a> Az SDO (<a href="/wiki/Solar_Dynamics_Observatory" title="Solar Dynamics Observatory">Solar Dynamics Observatory</a><a href="#cite_note-99">[99]</a>) napdinamikai obszervatóriumot a NASA 2010. február 11-én indította útjára, azzal a céllal, hogy az obszervatórium megfigyelései révén meg lehessen jósolni a napkitöréseket, amelyek a Föld élővilágára és a távközlési rendszerekre is nagy hatást gyakorolnak. A műhold adatokat gyűjt a Nap mágneses teréről, a forró <a href="/wiki/Plazma" title="Plazma">plazmáról</a> a napkoronában, és bolygók ionoszféráját létrehozó sugárzásokról. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Modern_napmegfigyelés">Modern napmegfigyelés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: Modern napmegfigyelés">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Naptávcsövek,_magnetohidrodinamika">Naptávcsövek, magnetohidrodinamika</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Naptávcsövek, magnetohidrodinamika">szerkesztés</a>]</div> A megfigyelési technikák fejlődésével nemcsak a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C5%B1r" title="Világűr">világűrből</a> nyílik lehetőség a Nap megfigyelésére, hanem a Földről is. Ezen új generációs napobszervatóriumok példája a La Palmán telepített Svéd Napteleszkóp,<a href="#cite_note-100">[100]</a> vagy a hawaii Mauna Loán felépített napobszervatórium. Ezekkel legfőképpen a fotoszféra jelenségeit vizsgálják a szakemberek. A fotoszféra legjellegzetesebb "objektumai" a napfoltok. A földfelszíni távcsövek legnagyobb problémája a <a href="/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r" title="Légkör">légköri</a> nyugtalanság (szaknyelven seeing), az a jelenség, amely miatt a „csillagok hunyorognak”, ám számítógépes képjavítási módszerekkel a 2000-es évekre sikerült ennek hatását minimalizálni, drámaian javítva ezen távcsövek képfelbontását. A Svéd Naptávcső esetében a napfelszínen 75 kilométeres felbontással lehet alakzatokat azonosítani, így lehetőség nyílt a napfoltok penumbrája (peremvidéke) finomszerkezetének vizsgálatára. A foltok penumbrája szálas szerkezetet mutatott a korábbi megfigyeléseken, ám ezzel a fejlettebb technológiával a szálakon belül is sikerült még finomabb szerkezeteket megfigyelni. Ezen megfigyelések már a <a href="/wiki/Magnetohidrodinamika" title="Magnetohidrodinamika">magnetohidrodinamika</a> tudományába vezetnek be, a Nap mágneses mezejének még pontosabb feltérképezésének lehetőségét nyújtva. <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Coronal_arcade.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Coronal_arcade.png/250px-Coronal_arcade.png" decoding="async" width="250" height="182" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Coronal_arcade.png/375px-Coronal_arcade.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Coronal_arcade.png/500px-Coronal_arcade.png 2x" data-file-width="635" data-file-height="463" /></a><figcaption>Magnetodinamikai hullámok, a TRACE obszervatórium felvétele<a href="#cite_note-101">[101]</a></figcaption></figure> Ezzel a technikával sikerült megfigyelni az ún. <a href="/wiki/Alfv%C3%A9n-hull%C3%A1m" title="Alfvén-hullám">Alfvén-hullámokat</a> is, amelyek a napkorona fűtéséért felelősek. A közel 20 km/másodperc sebességgel mozgó mágneses hullámokon keresztül történik a több millió fokos napkorona fűtése.<a href="#cite_note-102">[102]</a> A hőmérséklet a Nap egyes rétegeiben igen eltérő értékeket mutat; a magban 15 millió kelvin, de kifelé haladva folyamatosan csökken, és az optikai felszínen, a fotoszférában már csak 5800 kelvin az átlaghőmérséklet. Közvetlenül a fotoszféra felett, a kromoszférában pedig egy mindössze 4000 kelvines réteg is található, de ettől a ponttól kifelé haladva ismét növekedni kezd a hőmérséklet; a koronában már az egymillió kelvines forróság számít normálisnak.<a href="#cite_note-103">[103]</a> Ennek az ellentmondásnak a megmagyarázására két elmélet született. Az első szerint a korona felforrósodását a konvekciós zónában fellépő turbulencia során keletkező hang, gravitációs és magnetodinamikai hullámok a koronán áthaladva átadják az energiájukat az ott található gázoknak. A másik elmélet szerint a hőenergia átadása mágneses hullámok útján történik.<a href="#cite_note-104">[104]</a> A kutatások eredményei a mágneses fűtés elméletének a helyességét erősítik meg, mert a legtöbb hullám valószínűleg nem tud feljutni a koronáig, ugyanis a ritka anyag nem teszi lehetővé a hullámok terjedését, ellenben az Alfvén-hullámok láthatóan képesek erre.<a href="#cite_note-105">[105]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Neutrinó-megfigyelés">Neutrinó-megfigyelés</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=43" title="Szakasz szerkesztése: Neutrinó-megfigyelés">szerkesztés</a>]</div> A megfigyelések egy másik területe a <a href="/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3" title="Neutrínó">neutrínók</a> megfigyelése. Ennek az <a href="/wiki/Elemi_r%C3%A9szecske" title="Elemi részecske">elemi részecskének</a> a detektálására az <a href="/wiki/1930-as_%C3%A9vek" title="1930-as évek">1930-as években</a> megfejtett magfúziós működési elv (lényegében <a href="/wiki/Albert_Einstein" title="Albert Einstein">Albert Einstein</a> E0 = m·c² tételének gyakorlati működésének) kísérleti bizonyítása miatt volt szükség. A neutrínók detektálása azonban nem volt egyszerű, először 1956-ban sikerült <a href="/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3k%C3%ADs%C3%A9rlet" title="Neutrínókísérlet">közvetlen kimutatásuk</a>. Azonban a megfigyelési technikák bonyolultsága újabb és újabb elméleti és megfigyelési problémákat vetett fel. A <a href="/wiki/Napneutr%C3%ADn%C3%B3-probl%C3%A9ma" title="Napneutrínó-probléma">napneutrínó-probléma</a> néven ismertté vált tudományos kutatási témát végül közel hetven év után sikerült lezárni (a magban keletkezett <a href="/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3" title="Neutrínó">neutrínók</a> a Napot elhagyva szétszóródnak a világűrben, de az évekig tartó vizsgálatok során az elméletileg várható neutrínómennyiségnek csak a harmadát sikerült megfigyelni, ezt az ellentmondást nevezték „a napneutrínók rejtélyének”). A probléma megválaszolására több elmélet született; egyesek szerint a vártnál kisebb neutrínómennyiséget az okozza, hogy a Nap belső hőmérséklete alacsonyabb a jelenleg feltételezettnél, mások szerint pedig a <a href="/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3oszcill%C3%A1ci%C3%B3" title="Neutrínóoszcilláció">neutrínók oszcillálnak</a> és egy részük korábban kimutathatatlan neutrínótípusok (müon- és tauneutrínó) formájában ért a detektorokhoz, miután átszelte a <a href="/wiki/Csillag%C3%A1szati_egys%C3%A9g" title="Csillagászati egység">Nap és Föld közötti távolságot</a>. A napneutrínókkal kapcsolatos, végül sikerre vezető vizsgálatot a <a href="/wiki/Sudbury_Neutr%C3%ADn%C3%B3_Obszervat%C3%B3rium" title="Sudbury Neutrínó Obszervatórium">Sudbury Neutrínó Obszervatóriumban</a> végezték, mely képes volt mindhárom fajta neutrínó észlelésére, és valóban sikerült kimutatni a neutrínóoszcillációt, megkapva a napmodellekből számított neutrínómennyiséget.<a href="#cite_note-106">[106]</a><a href="#cite_note-107">[107]</a> Végül pedig van egy érdekes megfigyelési technika, amikor nem a Nap a megfigyelendő objektum, hanem csillagunk maga a megfigyelő eszköz, és <a href="/wiki/Gravit%C3%A1ci%C3%B3s_lencse" title="Gravitációs lencse">gravitációs lencseként</a> működik. Einstein <a href="/wiki/Relativit%C3%A1selm%C3%A9let" title="Relativitáselmélet">relativitáselméletének</a> egyik megjósolt jelensége volt a nagy tömegű objektumok által elhajlított fénysugár. Tudósoknak napfogyatkozásokon sikerült az eltakart napkorong mellett olyan csillagokat észlelniük, amelyek lényegében a Nap mögött voltak az észlelés időpontjában, viszont fényük mégis eljutott a megfigyelőhöz. Ezzel a technikával egyes tudósok szerint áttörést lehetne elérni más elektromágneses hullámok észlelésével a <a href="/wiki/SETI" title="SETI">SETI</a> kutatások területén is.<a href="#cite_note-108">[108]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Napszeizmológia">Napszeizmológia</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=44" title="Szakasz szerkesztése: Napszeizmológia">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Napszeizmol%C3%B3gia" title="Napszeizmológia">Napszeizmológia</a></td></tr></tbody></table> Az <a href="/wiki/1960-as_%C3%A9vek" title="1960-as évek">1960-as években</a> csillagászok <a href="/wiki/Doppler-effektus" title="Doppler-effektus">Doppler, vagy más néven radiális sebességméréseket</a> végeztek a fény egyes színképvonalai mentén és azt tapasztalták, hogy a Nap felszínén túlnyomórészt függőleges (fel-le) mozgások figyelhetők meg az anyagban, „mintha lélegezne az égitest”. Lényegében ez lehet a sugárnyomás és a gravitáció „birkózásának” egyensúlya, amely egyben tartja a csillagot. A mozgások egy 5 <a href="/wiki/Perc" title="Perc">perces</a> periódust követnek, ezért nevezték el a jelenséget <a href="/w/index.php?title=%C3%96t_perces_oszcill%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Öt perces oszcilláció (a lap nem létezik)">öt perces oszcillációnak</a>. Ezeket a sajátrezgéseket különböző erőhatások hozzák létre, és attól függően, hogy a csillag belsejében levő anyagot az egyensúlyi állapotba milyen erő téríti vissza, többféle sajátrezgéstípust sikerült megkülönböztetni. Amikor a sugárnyomás felelős a sajátrezgésért azt az <a href="/wiki/Rezg%C3%A9s" title="Rezgés">oszcillációt</a> p–módusnak („p”, mint pressure), a gravitáció keltette rezgéseket pedig g-módusnak („g”, mint gravity) nevezzük. Ezeken kívül felületi hullámok is megjelennek, amelyek az f-módust („f”, mint fundamental) alkotják. A felfedezést a Nap belső szerkezetének megfigyelésére használhatjuk fel. A <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> belsejének <a href="/wiki/F%C3%B6ldreng%C3%A9s" title="Földrengés">földrengéshullámok</a> általi feltérképezéséhez hasonlóan a naprengések is kirajzolják a belső szerkezetet, ugyanis a különböző sajátrezgések a Nap más és más rétegeiben érik el maximális <a href="/wiki/Amplit%C3%BAd%C3%B3" title="Amplitúdó">amplitúdójukat</a>.<a href="#cite_note-109">[109]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megoldásra_váró_elméleti_problémák">Megoldásra váró elméleti problémák</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=45" title="Szakasz szerkesztése: Megoldásra váró elméleti problémák">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_napdinamó_probléma">A napdinamó probléma</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=46" title="Szakasz szerkesztése: A napdinamó probléma">szerkesztés</a>]</div> A modern kor űrszondás és földfelszíni megfigyelései egyértelműen kimutatták, hogy a Napon megfigyelhető jelenségek zömét a <a href="/wiki/M%C3%A1gneses_mez%C5%91" title="Mágneses mező">mágneses mező</a>/mágneses erők hozzák létre. Ezen mágneses tér eredetének a Nap belsejében működő, egy ún. napdinamó-hatást jelölik meg az asztrofizikusok. Azonban a napdinamó működésére vonatkozó elfogadott modell még nem létezik. A napdinamóval kapcsolatban csak az a jelenségrendszer ismert, amelyre a modellnek meg kell felelnie:<a href="#cite_note-110">[110]</a> <ul><li>11,2 éves mágneses ciklusra</li> <li>A 11,2 éves ciklus alatt a napfoltcsoportoknak a Nap egyenlítőjéhez viszonyított vándorlására (az ún. pillangó diagram<a href="#cite_note-111">[111]</a>)</li> <li>A <a href="/w/index.php?title=Hale%E2%80%93szab%C3%A1ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hale–szabály (a lap nem létezik)">Hale–szabályra</a>, azaz arra a jelenségre, hogy a napfoltcsoportok vezető és követő része ellentétes polaritást mutat, illetve adott ciklusban az ellentétes félgömbökön a foltcsoportok polaritása ellentétes a vezető és a követő oldalukon, valamint hogy ezek a polaritások 11 évente – napciklusonként – felcserélődnek.<a href="#cite_note-112">[112]</a></li> <li>A Joy–törvényre, vagyis arra a jelenségre, hogy a napfoltcsoportok szöget zárnak be az egyenlítővel</li> <li>A napfáklyáknak a napfoltcsoportokkal ellentétes irányú vándorlására (az ún. kiterjesztett pillangódiagram)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_halvány_fiatal_Nap_problémája">A halvány fiatal Nap problémája</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=47" title="Szakasz szerkesztése: A halvány fiatal Nap problémája">szerkesztés</a>]</div> A Nap fejlődésével foglalkozó modellek szerint mintegy 3,8–2,5 milliárd évvel ezelőtt, a földtörténeti <a href="/wiki/%C5%90skor" title="Őskor">őskorban</a> a fényenergia kibocsátása csak a jelenlegi szint 70%-át érte el, ami azért problémás, mert a <a href="/wiki/Geol%C3%B3gia" title="Geológia">geológiai</a> vizsgálatok szerint a Föld felszínének az átlaghőmérséklete nagyjából állandó volt az idők során. Sőt a fiatal Földön valamivel melegebb is volt, mint napjainkban. Nagy valószínűséggel ez annak köszönhető, hogy akkoriban a légkör nagyobb arányban tartalmazott <a href="/wiki/%C3%9Cvegh%C3%A1zhat%C3%A1s" title="Üvegházhatás">üvegházhatást</a> elősegítő gázokat, főleg <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxidot</a> és <a href="/wiki/Amm%C3%B3nia" title="Ammónia">ammóniát</a>.<a href="#cite_note-113">[113]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_lítium_hiánya">A lítium hiánya</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=48" title="Szakasz szerkesztése: A lítium hiánya">szerkesztés</a>]</div> Napunk más hasonló méretű és a csillagfejlődés hasonló szakaszában tartó csillaghoz képest lényegesen kevesebb <a href="/wiki/L%C3%ADtium" title="Lítium">lítiumot</a> tartalmaz. Nagyjából 60 évvel korábbi megfigyelés, hogy a Nap fotoszférájában a hozzá hasonló típusú társaihoz képest csak mintegy 1 százaléknyi lítium mutatható ki, annak ellenére, hogy a <a href="/wiki/Kozmol%C3%B3gia" title="Kozmológia">kozmológiai</a> modellek szerint a lítiumgyakoriságnak egyformának kell lennie a hasonló csillagokban. Ennek oka máig tisztázatlan.<a href="#cite_note-114">[114]</a> Csillagászok egy csoportja <a href="/wiki/2009" title="2009">2009</a>-ben közelebb került a megoldáshoz, még ha kimerítő magyarázattal ők sem szolgáltak a jelenségre. Egy 500 csillagra kiterjedő, éveken át tartó méréssorozatból azt a megfigyelést tették, hogy a mintában szereplő 70, bizonyítottan <a href="/wiki/Exobolyg%C3%B3" title="Exobolygó">bolygóval</a> rendelkező csillag lítiumtartalma szintén alacsonyabb a bolygórendszerrel nem rendelkező társaiénál. Ennek alapján vonták le azt a következtetést, hogy a bolygók – csillaguk belsejének mozgásviszonyainak átrendezésével – a kémiai elemek eloszlását befolyásolhatják, amelynek nyomán a lítium hatékonyabban süllyedhet a Nap magja felé, ahol a „p-p lánc” folyamataiba bekapcsolódva részt vesz az energiatermelésben és héliummá alakul. Azonban ez a felfedezés csak a kezdő lépés az elméleti probléma megoldásában – mindemellett a tudományos közösség vitafolyamatát is ki kell állnia –, a pontos hatásmechanizmus még ismeretlen, ennek megoldása még várat magára. További érdekesség, hogy a megfigyelés új eszközt jelenthet az exobolygó-kutatásban, hisz a tételt megfordítva – „amelyik csillagnál kisebb lítiumgyakoriság figyelhető meg, annak nagy valószínűséggel bolygórendszere van” – a korábbi megfigyelési technikáknál egyszerűbb eszközökkel lehet bolygókat magukban foglaló idegen naprendszereket találni.<a href="#cite_note-115">[115]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Nap_amatőrcsillagászati_megfigyelése">A Nap amatőrcsillagászati megfigyelése</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=49" title="Szakasz szerkesztése: A Nap amatőrcsillagászati megfigyelése">szerkesztés</a>]</div> A Napot a hivatásos csillagászok mellett (lásd: Modern napmegfigyelés) az <a href="/wiki/Amat%C5%91rcsillag%C3%A1szat" title="Amatőrcsillagászat">amatőrcsillagászok</a> is megfigyelik, utóbbiak kivételesen nagy számban. A nagy tömegű megfigyelés statisztikailag fontos, sok csillagászati adatbázishoz szolgáltat alapot. <table style="" class="metadata plainlinks ambox ambox-notice"> <tbody><tr> <td class="ambox-image mbox-image"> <div class="ambox-image-inner"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ambox_warning_pn.svg" class="mw-file-description" title="Megjegyzés"><img alt="Megjegyzés" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Ambox_warning_pn.svg/50px-Ambox_warning_pn.svg.png" decoding="async" width="50" height="43" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Ambox_warning_pn.svg/75px-Ambox_warning_pn.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Ambox_warning_pn.svg/100px-Ambox_warning_pn.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="445" /></a></div></td> <td class="ambox-text"><center>Fontos figyelmeztetés!</center></td> </tr> </tbody></table> A napfogyatkozás megfigyelése veszélyeket rejt magában, tilos szabad szemmel megfigyelni vagy olyan távcsövet használni, amelyet megfelelő szűrővel nem láttak el. Az utóbbi eset azonnali teljes <a href="/wiki/Vaks%C3%A1g" title="Vakság">vakságot</a> okozhat, az előbbi látásromláshoz, extrém esetben vaksághoz vezethet. A megfigyeléshez használjunk különböző – kereskedelemben kapható – optikai szűrőket, speciálisan napfogyatkozáshoz való szemüvegeket. Sem a kormozott üveg, sem a CD, sem a feketére exponált film nem véd meg a káros sugárzásoktól, sőt a pupilla kitágulása révén még a szabad szemes megfigyelésnél is nagyobb károkat okozhatnak! <a href="#cite_note-116">[116]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közvetlen_napmegfigyelések">Közvetlen napmegfigyelések</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=50" title="Szakasz szerkesztése: Közvetlen napmegfigyelések">szerkesztés</a>]</div> Az amatőrcsillagászok az általuk leginkább preferált megfigyelési területek és a rendelkezésre álló eszközpark szerint specializálódnak, így ezen közösségekben sok napmegfigyelő amatőr végez megfigyeléseket. Az ilyen napmegfigyelés alterületei:<a href="#cite_note-117">[117]</a> <ul><li>Szabadszemes megfigyelések</li> <li>Távcsöves megfigyelések</li> <li>Hα szűrés, protuberanciatoldat</li></ul> A szabadszemes megfigyelések természetesen csak valamilyen fényszűrő segítségével végezhetők (pl. napszűrő fóliákon, vagy ilyen fóliából készült, főként a napfogyatkozásokhoz kapható szemüvegeken. esetleg hegesztőszemüvegen keresztül). Ezek kizárólag a különösen nagyméretű napfoltok (amatőrcsillagász terminológia szerint „szabadszemes napfoltok”) észlelésére irányulnak. Mivel az ilyen nagyobb <a href="/wiki/Napfolt" title="Napfolt">napfoltok</a> főként napfoltmaximumok környékén tűnnek fel, a maximumok idejét is könnyebb megállapítani ezek észlelésével (ilyen szabadszemes napfolt a maximum környékén évi 5–10 darab fordul elő, napfoltminimum idején pedig egy sem). A legnagyobb számú amatőr napmegfigyelés távcsöves megfigyelések formájában realizálódik. Csillagunk megfigyeléséhez nem kell különleges <a href="/wiki/T%C3%A1vcs%C5%91" title="Távcső">távcsővel</a> rendelkeznünk, ám optimális eszköznek a kis fényerejű (<a href="/wiki/F%C3%B3kuszt%C3%A1vols%C3%A1g" title="Fókusztávolság">f/15–f/50</a>) távcsövek tekinthetőek. Ezek természetesen csak valamilyen fényszűrés alkalmazásával használhatók, amely lehet a távcső bemeneti nyílására helyezett – általában speciális, fémmel felgőzölt műanyag – szűrőfóliával, vagy a távcső okulárja elé rögzített szűrőüveggel oldható meg. Vizuális, rajzos és fotografikus észlelések keretében megfigyelhető a fotoszféra <a href="/w/index.php?title=Granul%C3%A1ci%C3%B3_(csillag)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Granuláció (csillag) (a lap nem létezik)">granulációja</a>, a napfolttevékenység, valamint a flerek. A napfoltok megfigyelése, különösen formájuk és változásuk rögzítése mellett napi rendszerességű megfigyeléssorozattal „közepes napi gyakoriságot” és „relatívszámot” szoktak leggyakrabban számítani az amatőrcsillagászok. Ezen adatsorokból jól levezethető a napciklus alakulása a napfoltok számának változásából. A távcsöves megfigyelések speciális válfaját jelenti a Hα szűrés, vagy protuberanciatoldat alkalmazása. Ezek olyan speciális eszközök, amelyek vagy fényszűréssel, vagy a fényút egy részének kitakarásával szűkíti a megfigyelhető jelenségek körét, elsősorban a flerekre, protuberanciákra. Ezek az anyagkiáramlások <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">hidrogénből</a> állnak, így a csak a hidrogén hullámhosszán áteresztő szűrő alkalmazásával ezekre koncentráló megfigyelések végezhetők, ezt nevezzük Hα szűrésnek. A protuberanciatoldat egy mesterséges holdat hoz létre a távcső bemeneti nyílása előtt, így a megfigyelő számára mesterséges napfogyatkozás figyelhető meg. A természetes napfogyatkozás is alkalmat kínál a napkorong peremén végbemenő flerek, protuberanciák megfigyelésére, így ez a mesterséges napfogyatkozás is ugyanilyen alkalmat kínál a ezen jelenségek obszervációjára. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Napfogyatkozás">Napfogyatkozás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=51" title="Szakasz szerkesztése: Napfogyatkozás">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1s" title="Napfogyatkozás">Napfogyatkozás</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Eclipse_2010_Hao_1.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Eclipse_2010_Hao_1.JPG/250px-Eclipse_2010_Hao_1.JPG" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Eclipse_2010_Hao_1.JPG/375px-Eclipse_2010_Hao_1.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Eclipse_2010_Hao_1.JPG/500px-Eclipse_2010_Hao_1.JPG 2x" data-file-width="1200" data-file-height="1200" /></a><figcaption>Totalitás a 2010. július 11-i napfogyatkozáskor</figcaption></figure> A Nap megfigyelésének speciális területét jelenti a fogyatkozások (a <a href="/wiki/Napfogyatkoz%C3%A1s" title="Napfogyatkozás">napfogyatkozás</a> és a <a href="/wiki/Holdfogyatkoz%C3%A1s" title="Holdfogyatkozás">holdfogyatkozás</a> megfigyelése). Tudományos jelentősége mellett egyre nagyobb laikus tömegeket megmozgató látványosság is a jelenség megfigyelése. Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold. (A holdpálya nagyjából 5°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Hold hol kissé a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett, hol pedig alatta van. Amikor a Hold átszeli e vonalat (vagy legalábbis a közelébe kerül) – ezek a fel- ill. leszálló csomópontok –, akkor figyelhető meg a napfogyatkozás). A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van, ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor megfelelő helyzetbe kerülnek az égitestek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot. Teljes napfogyatkozás idején figyelhető meg a <a class="mw-selflink-fragment" href="#Korona">napkorona</a> (a Nap több millió fokosra hevült külső légköre), valamint a napkorong szélén éppen zajló napkitörések, <a href="/wiki/Protuberancia" title="Protuberancia">protuberanciák</a>.<a href="#cite_note-118">[118]</a><a href="#cite_note-fogyatkozás-119">[119]</a> Fő típusai: <ul><li>Teljes napfogyatkozás: a Hold látszólagos átmérője nagyobb a Napénál, ezért a közelebbi égitest teljesen eltakarja a távolabbit egy földi megfigyelő számára.</li> <li>Részleges napfogyatkozás: a Hold árnyéka vagy nem teljesen vetül a Földre, vagy teljesen rávetül, de a földi megfigyelő nem tartózkodik teljesen a holdárnyék vonulási sávjában és így számára a Hold nem takarja el teljesen a napkorongot.</li> <li>Gyűrűs napfogyatkozás: ha a Nap látszólagos átmérője nagyobb a Holdénál (amikor égi kísérőnk pályájának földtávolpontja közelében éri el a fel- vagy leszálló csomópontot) és utóbbi nem takarja el teljesen a napkorongot.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Holdfogyatkozás">Holdfogyatkozás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=52" title="Szakasz szerkesztése: Holdfogyatkozás">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Holdfogyatkoz%C3%A1s" title="Holdfogyatkozás">Holdfogyatkozás</a></td></tr></tbody></table> A holdfogyatkozás is egy, a Nap–Föld–Hold rendszer speciális együttállásából adódó jelenség, amelyben a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. A napfogyatkozással ellentétben ez a jelenség teliholdkor jöhet létre és a Holdnak ugyanúgy a holdpálya felszálló, vagy leszálló csomópontja közelében kell tartózkodnia. És szintén szemben a napfogyatkozással, ez a jelenség nemcsak a földfelszín egy szűk sávjából figyelhető meg, hanem bárhonnan, ahonnan látni a Holdat. A holdfogyatkozás órákon át tartó jelenség.<a href="#cite_note-fogyatkozás-119">[119]</a> Fő típusai: <ul><li>Teljes holdfogyatkozás: a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül.</li> <li>Részleges holdfogyatkozás: a Hold csak részben lép be a Föld árnyékába.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Átvonulások_megfigyelése">Átvonulások megfigyelése</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=53" title="Szakasz szerkesztése: Átvonulások megfigyelése">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Venustransit_2004-06-08_07-49.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Venustransit_2004-06-08_07-49.jpg/250px-Venustransit_2004-06-08_07-49.jpg" decoding="async" width="250" height="256" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Venustransit_2004-06-08_07-49.jpg/375px-Venustransit_2004-06-08_07-49.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Venustransit_2004-06-08_07-49.jpg/500px-Venustransit_2004-06-08_07-49.jpg 2x" data-file-width="1375" data-file-height="1406" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/V%C3%A9nusz" title="Vénusz">Vénusz</a> átvonulása a napkorong előtt <a href="/wiki/2004" title="2004">2004</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAnius_8." title="Június 8.">június 8-án</a></figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Merkúr-átvonulások">Merkúr-átvonulások</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=54" title="Szakasz szerkesztése: Merkúr-átvonulások">szerkesztés</a>]</div> A naphoz legközelebb keringő bolygó, a <a href="/wiki/Merk%C3%BAr" title="Merkúr">Merkúr</a> időről időre elhalad a csillag előtt a földi megfigyelő szemszögéből nézve (azaz ilyenkor a Nap–Merkúr–Föld rendszer együttállása, egy egyenesre rendeződése következik be). Ezek az <a href="/wiki/Bolyg%C3%B3%C3%A1tvonul%C3%A1s#Merkúr-átvonulás" title="Bolygóátvonulás">átvonulások</a> viszonylag sűrűn bekövetkező jelenségek, 100 év alatt 13–14 alkalommal fordulnak elő. Ilyenkor a <a href="/wiki/Bolyg%C3%B3" title="Bolygó">bolygó</a> egy apró fekete pöttyként (lényegében egy nagyon szabályos kör alakú, penumbra nélküli, gyorsan mozgó napfoltként) jelenik meg a megfigyelők előtt. A megfigyelést a legegyszerűbb amatőr távcsövekkel is el lehet végezni, sőt elméletileg akár szabad szemmel is (bár ez utóbbi nagyon nehéz megfigyelésnek számít, csak gyakorlott megfigyelő vállalkozhat rá nagyon nyugodt légköri viszonyok mellett, mivel a bolygó látszólagos mérete a <a href="/wiki/Emberi_szem" title="Emberi szem">szem</a> felbontóképességének határán van ilyenkor).<a href="#cite_note-120">[120]</a> Az utolsó előtti Merkúr átvonulás <a href="/wiki/2006" title="2006">2006</a>-ban volt, a következőre <a href="/wiki/2016" title="2016">2016</a>-ban került sor. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Vénusz-átvonulások">Vénusz-átvonulások</h4>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=55" title="Szakasz szerkesztése: Vénusz-átvonulások">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/wiki/V%C3%A9nusz" title="Vénusz">Vénusz</a> átvonulásai hasonlóak a Merkúréihoz, azzal az egyetlen különbséggel, hogy a sokkal ritkábbak a legbelső bolygóéinál, évszázadonként mindössze két alkalommal. Csillagászati pályaszámítások szerint 6000 év alatt (i. e. 2000–4000-ig) mindössze 81 átvonulás volt vagy lesz, a <a href="/wiki/21._sz%C3%A1zad" title="21. század">21. században</a> <a href="/wiki/2004" title="2004">2004</a>-ben és <a href="/wiki/2012" title="2012">2012</a>-ben volt. Az átvonulások szabályos időrendben történnek, az egyes előfordulások között rendre 8–121,5–8–105,5 év telik el. Az átvonulások ritka bekövetkezéséért a bolygók <a href="/wiki/Inklin%C3%A1ci%C3%B3" title="Inklináció">pályahajlása</a> (az ekliptika síkja és a bolygó Nap körüli keringésének síkja közötti szögeltérés) felelős. A Vénusz és a <a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a> pályája között 3,39° eltérés van, így az esetek többségében a földi megfigyelő nézőpontjából a belső bolygószomszédunk vagy a Nap „alatt”, vagy „fölött” halad el (a nap látszó átmérője 0,5°, amely nagyságrenddel kisebb a 3,39°-nál). Csak akkor kerül sor átvonulásra, ha a Vénusz pályájának ún. leszálló, vagy felszálló csomópontján van (azaz a pálya éppen metszi az ekliptika síkját), amikor a Nap és a Föld közé kerül.<a href="#cite_note-121">[121]</a> Megfigyelési szempontból a jelenség sokkal látványosabb. Mivel a bolygó sokkal nagyobb és sokkal közelebb is van a Földhöz, ezért látszólagos mérete sokkal nagyobb is (55"-60", azaz a Merkúrénak 5–6-szorosa), megfelelő védőeszközzel szabad szemmel is könnyen felfedezhető a napkorong előtt. Látványa lényegében megegyezik a Merkúréval, egy kerek, penumbra nélküli <a href="/wiki/Napfolt" title="Napfolt">napfolt</a>. Természetesen igazán távcsővel nyújt élményt a megfigyelés. A megfigyelések általában a kontaktusokra (a nap peremének a bolygó általi érintésére – kívülről is és belülről is –), valamint az átvonulás időtartamára vonatkoznak. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_kultúrában">A kultúrában</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=56" title="Szakasz szerkesztése: A kultúrában">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Napoz%C3%A1s" title="Napozás">napozás</a></td></tr></tbody></table> A napozás az egyik legrégebbi gyógymód, amelynek gyógyerejét az ősidőktől fogva ismerték. Több ókori leírás is ránk maradt. Az ókori görögök lapos házaik tetejét használták fel a napfürdőzésre. Innen nyerte a nevét is: solarion. Később e célra külön helyiségeket építettek, amelyeknek neve a Heliosis volt. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_napkultusz">A napkultusz</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=57" title="Szakasz szerkesztése: A napkultusz">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Napisten" title="Napisten">napisten</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sun_god_Ra2.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Sun_god_Ra2.svg/200px-Sun_god_Ra2.svg.png" decoding="async" width="200" height="417" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Sun_god_Ra2.svg/300px-Sun_god_Ra2.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Sun_god_Ra2.svg/400px-Sun_god_Ra2.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="1068" /></a><figcaption><a href="/wiki/R%C3%A9" title="Ré">Ré</a>, az egyiptomi napisten, fején a napkoronggal</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sun_stone,_Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAri_M%C3%BAzeum_-_2013.06.19.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Sun_stone%2C_Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAri_M%C3%BAzeum_-_2013.06.19.JPG/200px-Sun_stone%2C_Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAri_M%C3%BAzeum_-_2013.06.19.JPG" decoding="async" width="200" height="356" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Sun_stone%2C_Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAri_M%C3%BAzeum_-_2013.06.19.JPG/300px-Sun_stone%2C_Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAri_M%C3%BAzeum_-_2013.06.19.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Sun_stone%2C_Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAri_M%C3%BAzeum_-_2013.06.19.JPG/400px-Sun_stone%2C_Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAri_M%C3%BAzeum_-_2013.06.19.JPG 2x" data-file-width="720" data-file-height="1280" /></a><figcaption>Napkő - Székelykeresztúr</figcaption></figure> A napenergia minden korban az emberek számára az életet jelentette, a megújulást és mindezek fenntartását. Mindennapi életüket tették függővé attól, hogy a Nap az <a href="/wiki/%C3%89g" title="Ég">égen</a> milyen pályát jár be és az égi jelenségek határozták meg sorsukat. Az emberi kultúra kezdetein a <a href="/wiki/Term%C3%A9szeti_vall%C3%A1sok" class="mw-redirect" title="Természeti vallások">természeti vallások</a> – mint minden fontosabb természeti jelenséget – a Napot <a href="/wiki/Isten" title="Isten">istenségnek</a> tekintették. Az ebből a kulturális alapból kifejlődő <a href="/wiki/Isten#többistenhit" title="Isten">többistenhívő</a> vallások már megszemélyesítették az általuk istenként tisztelt jelenségeket (köztük természetesen a Napot is), <a href="/wiki/Mitol%C3%B3gia" title="Mitológia">mitológiai</a> történetekkel építve fel az istenek személyiségét. Később, az egyistenhívő vallások teljes térhódításával a Nap vallási, kulturális jelentősége erősen lecsökkent, míg végül a tudományos kutatások széles körűvé válásával, a <a href="/wiki/Heliocentrikus_vil%C3%A1gk%C3%A9p" title="Heliocentrikus világkép">heliocentrikus világkép</a> elfogadásával együtt ez a szerep lényegében megszűnt. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Asztrológiai_jelentése">Asztrológiai jelentése</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=58" title="Szakasz szerkesztése: Asztrológiai jelentése">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/Asztrol%C3%B3gia" title="Asztrológia">asztrológia</a></td></tr></tbody></table> A Nap egy férfias égitest, ennek megfelelően az életerőt, vitalitást, állandóságot, energikusságot jelképezi. Kedvező vagy kedvezőtlen elhelyezkedése nagy hatással van a szülött testi és mentális állapotára egyaránt. Az ún. "ártalmas" bolygók közé tartozik az asztrológiában. Többek között az alábbi életterületekért felelős: egészség, apa, erő, energia, kormányzat, királyság, hírnév, bátorság, orvoslás, gyógyítás, ego, tehetség stb. Ha egy másik bolygó túl közel kerül a Naphoz (minden bolygónál meg van határozva a minimális távolság az égetettség létrejöttéhez), akkor a Nap megégeti azt, ezáltal az adott bolygó jó tulajdonságai leromlanak. Az északi és a déli holdcsomópontot soha nem tudja megégetni a Nap, hiszen ezek voltaképpen csak matematikai pontok. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek">Kapcsolódó szócikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=59" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/%C3%89jf%C3%A9li_nap" title="Éjféli nap">Éjféli nap</a></li> <li><a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a></li> <li><a href="/wiki/Csillag" title="Csillag">Csillag</a></li> <li><a href="/wiki/Solar_and_Heliospheric_Observatory" title="Solar and Heliospheric Observatory">SOHO</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=60" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> A nap méretadatai vonatkozásában a nap felszínének a látható fényt kibocsátó réteget, a <a href="#Fotoszféra">fotoszférát</a> tekintik. </li> <li id="cite_note-stanford-2">↑ <a href="#cite_ref-stanford_2-0">a</a> <a href="#cite_ref-stanford_2-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://solar-center.stanford.edu/vitalstats.html">The Sun's Vital Statistics</a> (angol nyelven). Stanford University. (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.) </li> <li id="cite_note-3"><a href="#cite_ref-3">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081205134839/http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Okori_civilizaciok/Napistent%20imado%20nepekrol.htm#">A Napistent imádó népekről, történelmi dokumentumok alapján</a>. [2008. december 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Okori_civilizaciok/Napistent%20imado%20nepekrol.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100720020049/http://astro.elte.hu/icsip/nap/index.html">Éltető csillagunk a Nap</a>. [2010. július 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/index.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) </li> <li id="cite_note-5"><a href="#cite_ref-5">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.24.hu/tudomany/2014/03/19/igy-fog-megsemmisulni-a-fold/">Felzabálja a Nap a Földet</a> </li> <li id="cite_note-6"><a href="#cite_ref-6">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100525231630/http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20070828_napfoltido.html">A napfoltok előrejelzik az esőzést?</a>. [2010. május 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20070828_napfoltido.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-7"><a href="#cite_ref-7">↑</a> David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza → Pogányság és újpogányság, Kossuth, 2012 </li> <li id="cite_note-Yliaster_Daleth:_Mágia_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8"><a href="#cite_ref-Yliaster_Daleth:_Mágia_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_8-0">↑</a> <a href="#hely:Yliaster_Daleth:_Mágia">Yliaster Daleth: Mágia</a> </li> <li id="cite_note-Gothard-9">↑ <a href="#cite_ref-Gothard_9-0">a</a> <a href="#cite_ref-Gothard_9-1">b</a> <a href="#cite_ref-Gothard_9-2">c</a> <a href="#cite_ref-Gothard_9-3">d</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101208211125/http://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/spectral-classification/spectral-classification.html#">SZÍNKÉPEK OSZTÁLYOZÁSA</a> (magyar nyelven). ELTE Gothard Obszervatórium. [2010. december 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/spectral-classification/spectral-classification.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 21.) </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> Fraser Cain: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.universetoday.com/24670/red-dwarf-stars/">Red Dwarf Stars</a> (angol nyelven). Universe Today. (Hozzáférés: 2010. október 21.) </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> Stephen R. Wilk: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:IPIDcPuioqsJ:www.osa-opn.org/Content/ViewFile.aspx%3Fid%3D11147+the+yellow+sun+paradox&hl=en&gl=uk&pid=bl&srcid=ADGEESiP9biMK2y0cTc-OiTNtmsw4NxUWkEFM790sAP6YwrWf0GYsIWghKoGdT7rRRFdtusJs5wDFxgcE8DJh_ZN4t7avfwV9Hb6P4wPpT9HhsrO9gAfw45z-p4cLhJFZkrlVWt-WTUv&sig=AHIEtbTUv0mmxPxVEIkenT0N5DBl-j9LjQ">The Yellow Sun Paradox</a> (angol nyelven). Optics & Photonics News. (Hozzáférés: 2010. október 31.) </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> Fizikai Kislexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977 </li> <li id="cite_note-ELTEHDésMHD-13">↑ <a href="#cite_ref-ELTEHDésMHD_13-0">a</a> <a href="#cite_ref-ELTEHDésMHD_13-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100303064528/http://astro.elte.hu/icsip/nap/szolaris_mhd/aramlasok.html">Éltető csillagunk a Nap – Szoláris HD és MHD – Felszíni és belső áramlások</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. március 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/szolaris_mhd/aramlasok.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 27.) </li> <li id="cite_note-14"><a href="#cite_ref-14">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110609050955/http://www.rmki.kfki.hu/plasma/fusion_sav/plazma.h.html#">Plazma</a> (magyar nyelven). KFKI. [2011. június 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.rmki.kfki.hu/plasma/fusion_sav/plazma.h.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 27.) </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080304095738/http://icsip.elte.hu/icsip/nap/nap_tortenet/index_in.html#">Nap történet – Rövid történeti áttekintés</a> (magyar nyelven). ELTE. [2008. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://icsip.elte.hu/icsip/nap/nap_tortenet/index_in.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 27.) </li> <li id="cite_note-16"><a href="#cite_ref-16">↑</a> Fischer Mónika: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120111133124/http://www.fovpi.hu/data/cms87640/2._Anyagi_halmazok.pdf#">ELTE TTK Hallgatói Alapítvány – Kémia levelező érettségi előkészítő – 2. oktatócsomag</a> (magyar nyelven). ELTE. [2012. január 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fovpi.hu/data/cms87640/2._Anyagi_halmazok.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-17"><a href="#cite_ref-17">↑</a> A. Bonanno, H. Schlattl és L. Paternò: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.aanda.org/index.php?option=com_article&access=doi&doi=10.1051/0004-6361:20020749&Itemid=129">The age of the Sun and the relativistic corrections in the EOS</a> (angol nyelven). Astronomy & Astrophisics. (Hozzáférés: 2010. október 31.) </li> <li id="cite_note-ELTECsil_él-18">↑ <a href="#cite_ref-ELTECsil_él_18-0">a</a> <a href="#cite_ref-ELTECsil_él_18-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100629022936/http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagok_elete/csill_szuletese.html">A csillagok élete – A csillagok születése - protocsillagok</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. június 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagok_elete/csill_szuletese.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 31.) </li> <li id="cite_note-19"><a href="#cite_ref-19">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110606141031/http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagkeletkezes/protocsillagok_in.html">A csillagok születése – Protocsillagok</a> (magyar nyelven). ELTE. [2011. június 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagkeletkezes/protocsillagok_in.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 31.) </li> <li id="cite_note-ELTEFős-20">↑ <a href="#cite_ref-ELTEFős_20-0">a</a> <a href="#cite_ref-ELTEFős_20-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100131020813/http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagok_elete/fosorozati_csill.html">A csillagok élete – Fősorozati csillagok</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. január 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagok_elete/fosorozati_csill.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 31.) </li> <li id="cite_note-21"><a href="#cite_ref-21">↑</a> Schroder, Klaus-Peter; Smith, Robert C.: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://arxiv.org/abs/0801.4031">Distant future of the Sun and Earth revisited</a> pp. 155-163. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Volume 386, Issue 1, Royal Astronomical Society. (Hozzáférés: 2009. május 9.) </li> <li id="cite_note-ELTECsil_fejl-22">↑ <a href="#cite_ref-ELTECsil_fejl_22-0">a</a> <a href="#cite_ref-ELTECsil_fejl_22-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100303062630/http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagtipusok/fejlodes.html">A csillagok élete – A csillagok típusai – Csillagok típusai a fejlődési állapotok szerint</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. március 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagtipusok/fejlodes.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 31.) </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101009132555/http://solarscience.msfc.nasa.gov/predict.shtml">Solar Cycle Prediction (Updated 2010/10/05)</a>. [2010. október 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://solarscience.msfc.nasa.gov/predict.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 19.) </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100604072146/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/index.html">Éltető csillagunk a Nap – A Nap felépítése</a>. ELTE. [2010. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/index.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.) </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100501083518/http://astro.elte.hu/icsip/nap/standard_napmodell/index.html">Standard Napmodell</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. május 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/standard_napmodell/index.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.) </li> <li id="cite_note-SciSc-26">↑ <a href="#cite_ref-SciSc_26-0">a</a> <a href="#cite_ref-SciSc_26-1">b</a> <a href="#cite_ref-SciSc_26-2">c</a> <a href="#cite_ref-SciSc_26-3">d</a> Mark Tiele Westra/Adorjánné Farkas Magdolna: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.scienceinschool.org/print/281">Fúzió a Világegyetemben: a Nap energiája</a> (magyar nyelven). Science in school. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.) </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090714013349/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/napbelso_in.html">A Nap felépítése - a napbelső</a>. [2009. július 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/napbelso_in.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-Nobel-28">↑ <a href="#cite_ref-Nobel_28-0">a</a> <a href="#cite_ref-Nobel_28-1">b</a> John N. Bahcall: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/articles/fusion/index.html">How the Sun Shines</a> (angol nyelven). Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.) </li> <li id="cite_note-29"><a href="#cite_ref-29">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190329081742/https://solarscience.msfc.nasa.gov/interior.shtml">The Solar Interior</a> (angol nyelven). NASA Marschall SFC. [2019. március 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://solarscience.msfc.nasa.gov/interior.shtml">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.) </li> <li id="cite_note-30"><a href="#cite_ref-30">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101015120228/http://tudasbazis.csillagaszat.hu/nap/nap-belso-szerkezete.html#">03 - A Nap belső szerkezete</a> (magyar nyelven). MCSE. [2010. október 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tudasbazis.csillagaszat.hu/nap/nap-belso-szerkezete.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.) </li> <li id="cite_note-31"><a href="#cite_ref-31">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130328192010/http://fenyi.sci.klte.hu/oktatas/F2706jegyzet/3csillagszerkezet.pdf">3. A csillagok belső szerkezete</a> (magyar nyelven). Debreceni Egyetem. [2013. március 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://fenyi.sci.klte.hu/oktatas/F2706jegyzet/3csillagszerkezet.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.) </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> Nagy László: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/tudomany/nap1214/">Téli depresszió ellen égi dinamó</a> (magyar nyelven). HVG. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.) </li> <li id="cite_note-ELTENapbelső-33">↑ <a href="#cite_ref-ELTENapbelső_33-0">a</a> <a href="#cite_ref-ELTENapbelső_33-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090714013349/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/napbelso_in.html">A Nap felépítése – A napbelső</a> (magyar nyelven). ELTE. [2009. július 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/napbelso_in.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.) </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090828015215/http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20070624_a_nap_magja.html#">A Nap "szívdobogása"</a>, 2007 [2009. augusztus 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20070624_a_nap_magja.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100926105650/http://tudasbazis.csillagaszat.hu/kislexikon/list-27.html?page=3#">Kislexikon – differenciális rotáció</a> (magyar nyelven). MCSE. [2010. szeptember 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tudasbazis.csillagaszat.hu/kislexikon/list-27.html?page=3">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.) </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120713175354/http://science.nasa.gov/headlines/y2010/12mar_conveyorbelt.htm?list1076597">Solar 'Current of Fire' Speeds Up</a>. [2012. július 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://science.nasa.gov/headlines/y2010/12mar_conveyorbelt.htm?list1076597">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 13.) </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190822173917/http://real-d.mtak.hu/131/4/1_resz.pdf">Cím nélkül</a> (magyar nyelven). MTA. [2019. augusztus 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://real-d.mtak.hu/131/4/1_resz.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.) </li> <li id="cite_note-MCSE05-38">↑ <a href="#cite_ref-MCSE05_38-0">a</a> <a href="#cite_ref-MCSE05_38-1">b</a> <a href="#cite_ref-MCSE05_38-2">c</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100426042637/http://tudasbazis.csillagaszat.hu/nap/nap-fotoszfera.html#">Csillagászati tudásbázis – 05. A Nap légköre - a fotoszféra</a> (magyar nyelven). MCSE. [2010. április 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tudasbazis.csillagaszat.hu/nap/nap-fotoszfera.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 2.) </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100408081918/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/fotoszfera.html">A Nap felépítése – Fotoszféra</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/fotoszfera.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 2.) </li> <li id="cite_note-40"><a href="#cite_ref-40">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110809043451/http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/allapothatarozok/homerseklet.html">A csillagok állapothatározói – A csillagok hőmérséklete</a> (magyar nyelven). ELTE. [2011. augusztus 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/allapothatarozok/homerseklet.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 2.) </li> <li id="cite_note-41"><a href="#cite_ref-41">↑</a> Fraser Cain: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.universetoday.com/18447/suns-atmosphere/">Sun’s Atmosphere</a> (angol nyelven). Universe Today. (Hozzáférés: 2010. október 14.) </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120628232645/http://findarticles.com/p/articles/mi_m1310/is_1988_Oct/ai_6955852/">The observation of sunspots</a> (angol nyelven). CBS. [2012. június 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://findarticles.com/p/articles/mi_m1310/is_1988_Oct/ai_6955852/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.) </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> Adam Feneley: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110810222224/http://www.helium.com/items/1370056-the-wilson-effect#">What is the Wilson Effect?</a> (angol nyelven). Helium Inc.. [2011. augusztus 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.helium.com/items/1370056-the-wilson-effect">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 4.) </li> <li id="cite_note-MTA-44">↑ <a href="#cite_ref-MTA_44-0">a</a> <a href="#cite_ref-MTA_44-1">b</a> Egyed László: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070611165716/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/napfolt.htm#">Magyar Virtuális Enciklopédia – Napfolt</a> (magyar nyelven). MTA. [2007. június 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/napfolt.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 4.) </li> <li id="cite_note-MEK-45">↑ <a href="#cite_ref-MEK_45-0">a</a> <a href="#cite_ref-MEK_45-1">b</a> Klein Tamás: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/00500/00560/html/kleint2.htm">A Nap és a naptevékenység földi hatásai – 2. Naptevékenység</a> (magyar nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2010. október 12.) </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://geographic.hu/index.php?act=napi&id=8243">Milyen volt a világ a kis jégkorszakban?</a> (magyar nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2010. október 5.) </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101018063605/http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/nap.htm#">A Nap</a> (magyar nyelven). Sulinet. [2010. október 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/nap.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 4.) </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110822030202/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/kromoszfera_in.html">A Nap felépítése – Kromoszféra</a> (magyar nyelven). ELTE. [2011. augusztus 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/kromoszfera_in.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.) </li> <li id="cite_note-Naplégkör-49">↑ <a href="#cite_ref-Naplégkör_49-0">a</a> <a href="#cite_ref-Naplégkör_49-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100426042637/http://tudasbazis.csillagaszat.hu/nap/nap-fotoszfera.html#">05 - A Nap légköre - a fotoszféra</a> (magyar nyelven). MCSE. [2010. április 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tudasbazis.csillagaszat.hu/nap/nap-fotoszfera.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.) </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> Klein Tamás: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/00500/00560/html/kleint1.htm">A NAP ÉS A NAPTEVÉKENYSÉG FÖLDI HATÁSAI – 1. A Nap legfontosabb jellemzői, felépítése</a> (magyar nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2010. október 14.) </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> Petrovay Kristóf: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111218181318/http://astro.elte.hu/~kris/napfiz/olv/szpikulak.pdf">A szpikulák eredete</a> (magyar nyelven). ELTE. [2011. december 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/~kris/napfiz/olv/szpikulak.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.) </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100408080538/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_jelensegek/kromoszfera.html">A Napon megfigyelhető jelenségek – A kromoszférában megfigyelhető jelenségek</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_jelensegek/kromoszfera.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.) </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.britannica.com/EBchecked/topic/559815/spicule">spicule</a> (angol nyelven). <a href="/wiki/Encyclopaedia_Britannica" class="mw-redirect" title="Encyclopaedia Britannica">Encyclopaedia Britannica</a>. (Hozzáférés: 2010. október 15.) </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100405165249/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/atmeneti_reteg.html">A Nap felépítése – A kromoszféra-korona átmeneti réteg</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. április 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/atmeneti_reteg.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.) </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> Ludmány András: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070624201501/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/napkorona.htm#">Magyar Virtuális Enciklopédia – Napkorona</a> (magyar nyelven). MTA. [2007. június 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/napkorona.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 18.) </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100408090828/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/korona.html">Éltető csillagunk a Nap – A Nap felépítése – Napkorona</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/korona.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 18.) </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> Ludmány András: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090416053443/http://fenyi.sci.klte.hu/bevezeto.html">Napfizikai Bevezető</a> (magyar nyelven). Debreceni Egyetem. [2009. április 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://fenyi.sci.klte.hu/bevezeto.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 18.) </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> Jéki László: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070624183738/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/fiz_makro/helioszfera.htm#">Magyar Virtuális Enciklopédia – Helioszféra</a> (magyar nyelven). MTA. [2007. június 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/fiz_makro/helioszfera.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 18.) </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100408080532/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/helioszfera.html">Éltető csillagunk a Nap – A Nap felépítése – Helioszféra</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/helioszfera.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 18.) </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/tudomany/urkutatas/2010/12/14/a_naprendszer_hatararol_uzent_haza_a_voyager-1/">A Naprendszer határáról üzent haza a Voyager-1</a>. <a href="/wiki/Index.hu" title="Index.hu">Index</a>. (Hozzáférés: 2010. december 14.) </li> <li id="cite_note-EncSolSys-61"><a href="#cite_ref-EncSolSys_61-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lucy-Ann McFadden, Paul Weissman, Torrence Johnson. Encyclopedia of the Solar System (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 30.</cite>  </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> Calvin J. hamilton: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.solarviews.com/eng/sun.htm">Views of the Solar System – Sun</a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. október 18.) </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> Kálmán Béla: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0901/kalman.html">Együttélés egy csillaggal: a Nap</a> (magyar nyelven). Természet Világa. (Hozzáférés: 2010. október 18.) </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> Kereszturi Ákos és Tepliczky István: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/00500/00556/00556.htm#33">Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak</a> (magyar nyelven). MCsE. (Hozzáférés: 2010. október 18.) </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100417012856/http://tudasbazis.csillagaszat.hu/naprendszer.html#">Csillagászati tudásbázis</a> (magyar nyelven). MCSE. [2010. április 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tudasbazis.csillagaszat.hu/naprendszer.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100824131529/http://www.nasa.gov/worldbook/solarsystem_worldbook_update.html#">World Book at NASA</a> (angol nyelven). NASA. [2010. augusztus 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.nasa.gov/worldbook/solarsystem_worldbook_update.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> [<a rel="nofollow" class="external free" href="http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/motion/solar.html">http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/motion/solar.html</a> Motion of the Sun] (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. szeptember 24.) </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.solstation.com/stars/s10ly.htm">Stars within 10 light-years</a> (angol nyelven). Sol Company. (Hozzáférés: 2010. szeptember 24.) </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100402042507/http://science.nasa.gov/headlines/y2008/10jan_solarcycle24.htm">NASA: Solar Cycle 24 Begins</a>. [2010. április 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://science.nasa.gov/headlines/y2008/10jan_solarcycle24.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 23.) </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101105223211/http://www.napenergia.hu/nap.html">A NAP az élet energiája</a> (magyar nyelven). Albakontakt. [2010. november 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.napenergia.hu/nap.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 21.) </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100924112722/http://www.oerlikon.com/ecomaXL/index.php?site=OERLIKON_EN_did_you_know">Did you know? – Oerlikon Solar</a> (angol nyelven). Oerlikon. [2010. szeptember 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.oerlikon.com/ecomaXL/index.php?site=OERLIKON_EN_did_you_know">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 21.) </li> <li id="cite_note-72"><a href="#cite_ref-72">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.zoldnet.hu/index.php?oldal=in.php&subx=letolt_exp.php&id=13">Napenergia</a> (magyar nyelven). Zöldnet. (Hozzáférés: 2010. szeptember 21.) </li> <li id="cite_note-73"><a href="#cite_ref-73">↑</a> Oliver Morton: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/nature/journal/v443/n7107/full/443019a.html">Solar energy: A new day dawning?: Silicon Valley sunrise</a> (angol nyelven). Nature. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.) </li> <li id="cite_note-74"><a href="#cite_ref-74">↑</a> Dr. Heksch, Katalin: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101023015904/http://egeszseg.origo.hu/cikk/0620/362330/mit_tehet_1.htm#">Tippek az ultraibolya sugárzás szemkárosító hatása ellen</a>. [2010. október 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://egeszseg.origo.hu/cikk/0620/362330/mit_tehet_1.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.) </li> <li id="cite_note-75"><a href="#cite_ref-75">↑</a> Paul C. Bragg: A böjt csodája → Doktor Napfény </li> <li id="cite_note-76"><a href="#cite_ref-76">↑</a> Victoria Boutenko: A nyers étel csodája → A klorofill gyógyító ereje </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> Monoki Ákos: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html">BIOMASSZA ENERGIA</a> (magyar nyelven). Nyíregyházi Főiskola. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.) </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/1het/filozofia/thalesz.html">THALÉSZ</a> (magyar nyelven). Sulinet.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.) </li> <li id="cite_note-naprendszer2010-79">↑ <a href="#cite_ref-naprendszer2010_79-0">a</a> <a href="#cite_ref-naprendszer2010_79-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120305215122/http://naprendszer2010.uw.hu/tortenete.html">A Naprendszer megismerésének története</a> (magyar nyelven). [2012. március 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://naprendszer2010.uw.hu/tortenete.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.) </li> <li id="cite_note-80"><a href="#cite_ref-80">↑</a> Sztudva Vilmos: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sulinet.hu/tart/fcikk/Khai/0/33435/1">Fogyatkozó Nap és Hold</a> (magyar nyelven). Sulinet.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://sulinet.hu/tart/fcikk/Khai/0/33435/1">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-81"><a href="#cite_ref-81">↑</a> Szabó Anikó: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100418064619/http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/egyetemes_naptartortenet_es_kronologia/regi_magyar_kalendariumok_es_a_naptarreform_1_4.html#">Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 1/4</a> (magyar nyelven). MCSE. [2010. április 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/egyetemes_naptartortenet_es_kronologia/regi_magyar_kalendariumok_es_a_naptarreform_1_4.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.) </li> <li id="cite_note-82"><a href="#cite_ref-82">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://en.academic.ru/dic.nsf/enwiki/429905">Muhammad ibn Jābir al-Harrānī al-Battānī</a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.) </li> <li id="cite_note-83"><a href="#cite_ref-83">↑</a> J J O'Connor és E F Robertson: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www-history.mcs.st-and.ac.uk/Biographies/Yunus.html">Abu'l-Hasan Ali ibn Abd al-Rahman ibn Yunus</a> (angol nyelven). School of Mathematics and Statistics University of St Andrews. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.) </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090209072306/http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torokor.htm#anchorokor3">Az ókori csillagászat</a> (magyar nyelven). Sulinet. [2009. február 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torokor.htm#anchorokor3">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.) </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> SIMONYI KÁROLY: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/simonyi/kopern.html">Ti jobban féltek... – A kopernikuszi fordulat</a> (magyar nyelven). KFKI. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.) </li> <li id="cite_note-Reneszánsz-86">↑ <a href="#cite_ref-Reneszánsz_86-0">a</a> <a href="#cite_ref-Reneszánsz_86-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100515150028/http://tudasbazis.csillagaszat.hu/csillagaszattortenet/reneszansz-csillagaszat.html#">A reneszánsz Európa csillagászata</a> (magyar nyelven). MCSE. [2010. május 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://tudasbazis.csillagaszat.hu/csillagaszattortenet/reneszansz-csillagaszat.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.) </li> <li id="cite_note-87"><a href="#cite_ref-87">↑</a> Michael Hesemann: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20101210132253/http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/konyvek_12/sotet_alakok/galileo_galilei.htm">GALILEO GALILEI</a> (magyar nyelven). Szent István Társulat. [2010. december 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/konyvek_12/sotet_alakok/galileo_galilei.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.) </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100918043438/http://www.ddkkk.pte.hu/alkfiz/konyvtar/mechanika/5/d5_ea.htm#">Bolygók mozgása, Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek. Megmaradási tételek. Mechanikai hullámok</a> (magyar nyelven). Pécsi Tudományegyetem. [2010. szeptember 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ddkkk.pte.hu/alkfiz/konyvtar/mechanika/5/d5_ea.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.) </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.daviddarling.info/encyclopedia/S/Secchi.html">Secchi, Rev. Pietro Angelo (1818–1878)</a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.) </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> Grandpierre Attila: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100726203126/http://www.grandpierre.hu/csillag3.htm#">A napneutrínók rejtélyei – Újtípusú energiatermelés a Napban – A Nap energiatermelése</a> (magyar nyelven). Grandpierre Attila. [2010. július 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.grandpierre.hu/csillag3.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.) </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> C.L. Cowan, F. Reines, F.B. Harrison, H.W. Kruse és A.D. McGuirre: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=v_tiL2NlfvMC&pg=PA38&hl=hu#v=onepage&q&f=false">Detection of the free neutrino:A confirmation</a> (angol nyelven). Google Books. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.) </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Giles Sparrow. Az ŰRREPÜLÉS teljes története a Szputnyik-1-től az űrrepülőgép utánig. M-Érték Kiadó (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639889279" title="Speciális:Könyvforrások/9789639889279">ISBN 9789639889279</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Az+%C5%B0RREP%C3%9CL%C3%89S+teljes+t%C3%B6rt%C3%A9nete+a+Szputnyik-1-t%C5%91l+az+%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p+ut%C3%A1nig&rft.au=Giles+Sparrow&rft.date=2009&rft.pub=M-%C3%89rt%C3%A9k+Kiad%C3%B3&rft.isbn=9789639889279">  </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100408090828/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/korona.html">A Nap felépítése – Napkorona</a>. ELTE. [2010. április 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_felepites/korona.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.) </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> John A. Eddy: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150113155042/http://history.nasa.gov/SP-402/contents.htm">SP-402 A New Sun: The Solar Results From Skylab</a> (angol nyelven). NASA. [2015. január 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://history.nasa.gov/SP-402/contents.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.) </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> Lindsay, Hamish: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.honeysucklecreek.net/dss44/helios.html">Helios 1 & 2 December 1974 – November 1981</a>, 1981 (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://solar.physics.montana.edu/sxt/">Yohkoh Solar Observatory</a>. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-97"><a href="#cite_ref-97">↑</a> Frey Sándor: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.urvilag.hu/article.php?id=1380">A veterán napmegfigyelő műhold vége</a> (magyar nyelven). Űrvilág. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.) </li> <li id="cite_note-98"><a href="#cite_ref-98">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://fritz.observatory.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=35161">Egy új napkutató űrszonda pazar felvételei</a>. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.) </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://sdo.gsfc.nasa.gov/">Solar Dynamics Observatory</a>. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.) </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> Kiss László: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120111080631/http://nap.mcse.hu/lapalma.html">A legélesebb képek a Napról</a> (magyar nyelven). MCSE. [2012. január 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nap.mcse.hu/lapalma.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.) </li> <li id="cite_note-101"><a href="#cite_ref-101">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://adsabs.harvard.edu/abs/1998APS..DPPH4I204G">A New View of the Solar Corona from TRACE</a>. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> Kereszturi Ákos: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090319-napejegyenloseg-az-interneten-a-nasa-kozvetitest-sugaroz-es-interaktiv-honlapot.html">Napéjegyenlőség lesz az interneten is</a> (magyar nyelven). <a href="/wiki/Origo.hu" title="Origo.hu">Origo</a>. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.) </li> <li id="cite_note-103"><a href="#cite_ref-103">↑</a> Ludmány András: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070624201501/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/napkorona.htm#">Magyar Virtuális Enciklopédia – Napkorona</a> (magyar nyelven). MTA. [2007. június 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/csillag/napkorona.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-104"><a href="#cite_ref-104">↑</a> Ludmány András: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.termeszetvilaga.hu/tv99/tv9908/napfizika.html">Napfizika az ezredfordulón</a> (magyar nyelven). Természet Világa. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-105"><a href="#cite_ref-105">↑</a> Kovács József: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081220105706/http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20071208-kis-rontgenkitoresektol-hemzsego-nap.html#">Röntgenkitörésektől hemzseg a Nap felszíne</a> (magyar nyelven). MCSE. [2008. december 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirek.csillagaszat.hu/nap/20071208-kis-rontgenkitoresektol-hemzsego-nap.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> Manno, István: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20050126035618/http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0109/08.html#">Megoldották a napneutrínók problémáját</a> (magyar nyelven). Sulinet.hu. [2005. január 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0109/08.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 17.) </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> Govert Schilling: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130312052840/http://www.skyandtelescope.com/news/3305971.html?page=1&c=y">Sky and Telescope – Closing In on Neutrino Properties</a> (angol nyelven). Sky and Telescope. [2013. március 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.skyandtelescope.com/news/3305971.html?page=1&c=y">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> Almár Iván: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110112195945/http://seti.tavkapcsolat.hu/SETISZEP/SS08NFOC.HTM#">A Nap fókuszában</a> (magyar nyelven). Távkapcsolat Co.. [2011. január 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://seti.tavkapcsolat.hu/SETISZEP/SS08NFOC.HTM">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.) </li> <li id="cite_note-109"><a href="#cite_ref-109">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100517053757/http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_jelensegek/helioszeizmologia.html">Helioszeizmológia - A Nap 5 perces oszcillációja</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. május 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/nap_jelensegek/helioszeizmologia.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.) </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100406041929/http://astro.elte.hu/icsip/nap/szolaris_mhd/napdinamo.html">Szoláris HD és MHD – A napdinamó</a> (magyar nyelven). ELTE. [2010. április 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/icsip/nap/szolaris_mhd/napdinamo.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.) </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://geographic.hu/index.php?act=napi&id=4185">A napfoltciklusok és a pillangódiagram</a> (magyar nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.) </li> <li id="cite_note-112"><a href="#cite_ref-112">↑</a> Ludmány András: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090416053443/http://fenyi.sci.klte.hu/bevezeto.html">Napfizikai Bevezető</a> (magyar nyelven). Debreceni Egyetem. [2009. április 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://fenyi.sci.klte.hu/bevezeto.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.) </li> <li id="cite_note-113"><a href="#cite_ref-113">↑</a> Irene Klotz: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://news.discovery.com/earth/early-earth-sun-liquid-oceans.html">Why Early Earth Didn't Freeze</a> (angol nyelven). DiscoveryNews. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gothard.hu/astronomy/astronews/html/2009/20091116-exobolygok-segithetik-a-nap-egyik-rejtelyenek-megoldasat.html">Exobolygók segíthetik a Nap egyik rejtélyének megoldását</a> (magyar nyelven). ELTE. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.gothard.hu/astronomy/astronews/html/2009/20091116-exobolygok-segithetik-a-nap-egyik-rejtelyenek-megoldasat.html">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-115"><a href="#cite_ref-115">↑</a> Garik Israelian,Nuno Santos,Sergio Sousa,Michel Mayor és Stéphane Udry: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.eso.org/public/news/eso0942/">Exoplanets Clue to Sun's Curious Chemistry</a> (angol nyelven). ESO. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.) </li> <li id="cite_note-116"><a href="#cite_ref-116">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060616082910/http://www.freeweb.hu/kovihome/index.php?s=nap&p=11">A Nap mint égitest - megfigyelése</a>. [2006. június 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.freeweb.hu/kovihome/index.php?s=nap&p=11">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> Pápics Péter és Iskum József: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070818033403/http://nap.mcse.hu/kezikonyvNap.pdf">A Napészlelés kézikönyve</a> (magyar nyelven). MCSE. [2007. augusztus 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nap.mcse.hu/kezikonyvNap.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.) </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100216182836/http://www.pasztorvolgyi.sulinet.hu/zsolt/klte/napfogyatkozas.html">Napfogyatkozás</a> (magyar nyelven). Sulinet. [2010. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pasztorvolgyi.sulinet.hu/zsolt/klte/napfogyatkozas.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-fogyatkozás-119">↑ <a href="#cite_ref-fogyatkozás_119-0">a</a> <a href="#cite_ref-fogyatkozás_119-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100128061910/http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/naphfogy.htm#">Nap- és holdfogyatkozás</a> (magyar nyelven). Szegedi Tudományegyetem. [2010. január 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/naphfogy.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.) </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gothard.hu/astronomy/astronews/html/2003/20030507.html">2003.05.07. - Merkúr-átvonulás</a> (magyar nyelven). ELTE. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)[<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.gothard.hu/astronomy/astronews/html/2003/20030507.html">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-121"><a href="#cite_ref-121">↑</a> Nagy Z. A. és Keresztúri Á.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090620012719/http://polaris.mcse.hu/2004._ev_archivuma/venusz-atvonulasok-2004-junius-8.html">Vénusz-átvonulás - 2004. június 8.</a> (magyar nyelven). MCSE. [2009. június 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://polaris.mcse.hu/2004._ev_archivuma/venusz-atvonulasok-2004-junius-8.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.) </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Irodalom">Irodalom</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=61" title="Szakasz szerkesztése: Irodalom">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Stix M. (2002). The Sun. An introduction. Springer; 2nd ed. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3540207414" title="Speciális:Könyvforrások/3540207414">ISBN 3-540-20741-4</a></li> <li>Phillips J. H. (1995). Guide to the Sun. Cambridge University Press. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/052139788X" title="Speciális:Könyvforrások/052139788X">ISBN 0-521-39788-X</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.lmsal.com/~aschwand/eprints/2004_book/">Aschwanden M. (2004). Physics of the Solar Corona. Springer.</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210820113319/http://www.lmsal.com/~aschwand/eprints/2004_book/">Archiválva</a> 2021. augusztus 20-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3540223215" title="Speciális:Könyvforrások/3540223215">ISBN 3-540-22321-5</a></li> <li>Erdélyi R. & Petrovay K. (1990): A naplégkör szerkezete.Iin: Csillagászati évkönyv 1991. Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, p. 125-143.</li> <li>Kálmán B. (1989): A Nap légköre. In: Csillagászat (Marik M., szerk.). Akadémiai Kiadó, Budapest.</li> <li><a href="/wiki/Ponori_Thewrewk_Aur%C3%A9l_(csillag%C3%A1sz)" title="Ponori Thewrewk Aurél (csillagász)">Ponori Thewrewk Aurél</a>, A Nap fiai, <a href="/wiki/Magyar_Csillag%C3%A1szati_Egyes%C3%BClet" title="Magyar Csillagászati Egyesület">Magyar Csillagászati Egyesület</a>, Budapest, 2007. június 11.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=62" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Sun" title="commons:Category:Sun"><img alt="Commons:Category:Sun" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/75px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/100px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Sun" class="extiw" title="commons:Category:Sun">Nap</a> témájú médiaállományokat.</div> </div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Magyar_lapok">Magyar lapok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=63" title="Szakasz szerkesztése: Magyar lapok">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060212015556/http://icsip.elte.hu/icsip/nap/index.html">ELTE Csillagászati Tanszék Interaktív Csillagászati Portál : Éltető csillagunk, a Nap</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100629022936/http://astro.elte.hu/icsip/csill_elete/csillagok_elete/csill_szuletese.html">ELTE Csillagászati Tanszék Interaktív Csillagászati Portál : A csillagok élete</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060812042109/http://fenyi.solarobs.unideb.hu/bevezeto.html">Napfizikai bevezető</a> a <a href="/wiki/Debrecen" title="Debrecen">debreceni</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150521142828/http://fenyi.solarobs.unideb.hu/">Napfizikai Obszervatórium honlapján</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070609122629/http://saros139.csillagaszat.hu/eclipse/HE21.htm">Magyarországról látható napfogyatkozások 2100–2199 között</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060806105846/http://hirek.csillagaszat.hu/nap.html">Nap-hírek</a> A Hírek.Csillagászat.hu rovata</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071024141314/http://www.mindentudas.hu/petrovaykristof/index.html">A Nap kapujában</a> (<a href="/wiki/Mindentud%C3%A1s_Egyeteme" title="Mindentudás Egyeteme">Mindentudás Egyeteme</a> előadási anyag)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://astro.elte.hu/~kris/napfiz/">Petrovay K.: Napfizika</a> (Egyetemi kurzus fóliái)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://nap.lap.hu/">Nap.lap.hu - linkgyűjtemény</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.scienceinschool.org/print/281">Fúzió a Világegyetemben: a Nap energiája</a> (cikk a Science in School projekt oldalán a Nap belsejében zajló folyamatokról)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Angol_nyelvű_lapok">Angol nyelvű lapok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Nap&action=edit&section=64" title="Szakasz szerkesztése: Angol nyelvű lapok">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://sohowww.nascom.nasa.gov/data/realtime-images.html">A SOHO szonda felvételei</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090416165919/http://soi.stanford.edu/data/farside/index.html">Far-Side Helioseismic Holography</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stanford.edu">Stanfordból</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.today/20120523184353/sunearth.gsfc.nasa.gov/eclipse/eclipse.html">NASA Eclipse homepage</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://sohowww.nascom.nasa.gov/">Nasa SOHO szonda</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20050306032255/http://sohowww.nascom.nasa.gov/explore/faq/sun.html">FAQ</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://soi.stanford.edu/results/sounds.html">A Nap hangjai</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stanford.edu">Stanfordból</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.spaceweather.com">Spaceweather.com</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://scienceworld.wolfram.com/astronomy/Sun.html">Eric Weisstein's World of Astronomy – Sun</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.astro.uu.nl/~strous/AA/en/antwoorden/zonpositie.html">A Nap pozíciója</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.lmsal.com/YPOP/FilmFestival/index.html">Mozgóképek a Napról</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20050518081349/http://www.solarphysics.kva.se/">Napfizikai honlap – Mozgóképek a napfoltokról</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20050406191819/http://science.msfc.nasa.gov/ssl/PAD/SOLAR/default.htm">NASA/Marshall Napfizikai website</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060208100353/http://rredc.nrel.gov/solar/codesandalgorithms/spa/">Nappozíció algoritmus</a> és <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nrel.gov/docs/fy04osti/34302.pdf">dokumentáció</a> a <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nrel.gov">National Renewable Energy Laboratory</a>-ból</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://libnova.sourceforge.net/index.html">libnova</a> – egy csillagászati kalkulációs program</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://history.nasa.gov/SP-402/contents.htm">A New Sun: The Solar Results from Skylab</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150113155042/http://history.nasa.gov/SP-402/contents.htm">Archiválva</a> 2015. január 13-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben (online könyv a Skylab-program napmegfigyelési eredményeiről, angol nyelven)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/articles/fusion/index.html">How the Sun Shines</a> (cikk a Nobel-díj Alapítvány hivatalos oldalán a Nap működési elve felfedezésének történetéről, angol nyelven)</li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="A_Naprendszer" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:Naprendszer" title="Sablon:Naprendszer">Sablon:Naprendszer</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Naprendszer">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Naprendszer">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Naprendszer&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="A_Naprendszer" style="font-size:114%;margin:0 4em">A <a href="/wiki/Naprendszer" title="Naprendszer">Naprendszer</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><figure class="mw-default-size noresize" typeof="mw:File"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4a/Solar_System_XXX.png" decoding="async" width="635" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="635" data-file-height="36" usemap="#ImageMap_b6bef5b251c8a32b" /><map name="ImageMap_b6bef5b251c8a32b"><area href="/wiki/Nap" shape="circle" coords="0,0,90,35" alt="Nap" title="Nap" /><area href="/wiki/Merk%C3%BAr" shape="circle" coords="112,18,6" alt="Merkúr" title="Merkúr" /><area href="/wiki/V%C3%A9nusz" shape="circle" coords="153,18,8" alt="Vénusz" title="Vénusz" /><area href="/wiki/Hold" shape="circle" coords="203,8,4" alt="Hold" title="Hold" /><area href="/wiki/F%C3%B6ld" shape="circle" coords="194,18,8" alt="Föld" title="Föld" /><area href="/wiki/A_Mars_holdjai" shape="circle" coords="239,13,3" alt="Phobos és Deimos" title="Phobos és Deimos" /><area href="/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)" shape="circle" coords="233,18,8" alt="Mars" title="Mars" /><area href="/wiki/Ceres_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" shape="circle" coords="271,18,8" alt="Ceres" title="Ceres" /><area href="/wiki/Kisbolyg%C3%B3%C3%B6v" shape="rect" coords="256,0,288,35" alt="Kisbolygóöv" title="Kisbolygóöv" /><area href="/wiki/Jupiter" shape="circle" coords="316,18,15" alt="Jupiter" title="Jupiter" /><area href="/wiki/A_Jupiter_holdjai" shape="circle" coords="329,5,6" alt="A Jupiter holdjai" title="A Jupiter holdjai" /><area href="/wiki/Szaturnusz" shape="circle" coords="372,18,10" alt="Szaturnusz" title="Szaturnusz" /><area href="/wiki/A_Szaturnusz_holdjai" shape="circle" coords="381,7,6" alt="A Szaturnusz holdjai" title="A Szaturnusz holdjai" /><area href="/wiki/Ur%C3%A1nusz" shape="circle" coords="418,18,9" alt="Uránusz" title="Uránusz" /><area href="/wiki/Az_Ur%C3%A1nusz_holdjai" shape="circle" coords="427,10,6" alt="Az Uránusz holdjai" title="Az Uránusz holdjai" /><area href="/wiki/A_Neptunusz_holdjai" shape="circle" coords="471,10,3" alt="A Neptunusz holdjai" title="A Neptunusz holdjai" /><area href="/wiki/Neptunusz_(bolyg%C3%B3)" shape="circle" coords="462,18,12" alt="Neptunusz" title="Neptunusz" /><area href="/wiki/Pluto_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)#Kísérői" shape="circle" coords="508,13,3" alt="A Pluto holdjai" title="A Pluto holdjai" /><area href="/wiki/Pluto_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" shape="circle" coords="504,18,8" alt="Pluto" title="Pluto" /><area href="/wiki/Haumea_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)#Holdjai" shape="circle" coords="539,13,3" alt="A Haumea holdjai" title="A Haumea holdjai" /><area href="/wiki/Haumea_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" shape="circle" coords="535,18,8" alt="Haumea (törpebolygó)" title="Haumea (törpebolygó)" /><area href="/wiki/Makemake_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" shape="circle" coords="564,18,8" alt="Makemake" title="Makemake" /><area href="/wiki/Kuiper-%C3%B6v" shape="rect" coords="492,0,573,35" alt="Kuiper-öv" title="Kuiper-öv" /><area href="/wiki/Dysnomia" shape="circle" coords="601,14,3" alt="Düsznomia" title="Düsznomia" /><area href="/wiki/Eris_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" shape="circle" coords="597,18,8" alt="Eris" title="Eris" /><area href="/wiki/Sz%C3%B3rt_korong" shape="rect" coords="574,0,610,35" alt="Szórt korong" title="Szórt korong" /><area href="/wiki/Oort-felh%C5%91" shape="rect" coords="611,0,635,35" alt="Oort-felhő" title="Oort-felhő" /></map><figcaption></figcaption></figure></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Égitestek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a class="mw-selflink selflink">Nap</a></li> <li><a href="/wiki/Merk%C3%BAr" title="Merkúr">Merkúr</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%A9nusz" title="Vénusz">Vénusz</a></li> <li><a href="/wiki/F%C3%B6ld" title="Föld">Föld</a></li> <li><a href="/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3)" title="Mars (bolygó)">Mars</a></li> <li><a href="/wiki/Ceres_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Ceres (törpebolygó)">Ceres</a></li> <li><a href="/wiki/Jupiter" title="Jupiter">Jupiter</a></li> <li><a href="/wiki/Szaturnusz" title="Szaturnusz">Szaturnusz</a></li> <li><a href="/wiki/Ur%C3%A1nusz" title="Uránusz">Uránusz</a></li> <li><a href="/wiki/Neptunusz_(bolyg%C3%B3)" title="Neptunusz (bolygó)">Neptunusz</a></li> <li><a href="/wiki/Pluto_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Pluto (törpebolygó)">Pluto</a></li> <li><a href="/wiki/Haumea_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Haumea (törpebolygó)">Haumea</a></li> <li><a href="/wiki/Makemake_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Makemake (törpebolygó)">Makemake</a></li> <li><a href="/wiki/Eris_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Eris (törpebolygó)">Eris</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Égitesttípusok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Bolyg%C3%B3" title="Bolygó">bolygók</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%B6rpebolyg%C3%B3" title="Törpebolygó">törpebolygók</a></li> <li><a href="/wiki/Hold_(%C3%A9gitestt%C3%ADpus)" title="Hold (égitesttípus)">holdak</a> <ul><li><a href="/wiki/Hold" title="Hold">Föld</a></li> <li><a href="/wiki/A_Mars_holdjai" title="A Mars holdjai">Mars</a></li> <li><a href="/wiki/A_Jupiter_holdjai" title="A Jupiter holdjai">Jupiter</a></li> <li><a href="/wiki/A_Szaturnusz_holdjai" title="A Szaturnusz holdjai">Szaturnusz</a></li> <li><a href="/wiki/Az_Ur%C3%A1nusz_holdjai" title="Az Uránusz holdjai">Uránusz</a></li> <li><a href="/wiki/A_Neptunusz_holdjai" title="A Neptunusz holdjai">Neptunusz</a></li> <li><a href="/wiki/Pluto_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)#Kísérői" title="Pluto (törpebolygó)">Pluto</a></li> <li><a href="/wiki/Haumea_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)#Holdjai" title="Haumea (törpebolygó)">Haumea</a></li> <li><a href="/wiki/Dysnomia" title="Dysnomia">Eris</a></li></ul></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Apró testek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Meteoroid" title="Meteoroid">meteoroidok</a></li> <li><a href="/wiki/Kisbolyg%C3%B3" title="Kisbolygó">kisbolygók</a>, <a href="/wiki/Kisbolyg%C3%B3%C3%B6v" title="Kisbolygóöv">kisbolygóöv</a></li> <li><a href="/wiki/Kentaur_t%C3%ADpus%C3%BA_objektum" title="Kentaur típusú objektum">Kentaur típusú objektumok</a></li> <li><a href="/wiki/Neptunuszon_t%C3%BAli_objektumok" title="Neptunuszon túli objektumok">Neptunuszon túli objektumok</a> <ul><li><a href="/wiki/Kuiper-%C3%B6v" title="Kuiper-öv">Kuiper-öv</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%B3rt_korong" title="Szórt korong">szórt korong</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/%C3%9Cst%C3%B6k%C3%B6s" title="Üstökös">üstökösök</a> <ul><li><a href="/wiki/Oort-felh%C5%91" title="Oort-felhő">Oort-felhő</a></li></ul></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Feltételezett bolygók</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Theia_(bolyg%C3%B3)" title="Theia (bolygó)">Theia</a></li> <li><a href="/wiki/Nibiru_(bolyg%C3%B3)" title="Nibiru (bolygó)">Nibiru</a></li> <li><a href="/wiki/Vulcanus_(t%C3%B6rpebolyg%C3%B3)" title="Vulcanus (törpebolygó)">Vulcanus</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Rekordok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/A_Naprendszer_legmagasabb_hegycs%C3%BAcsainak_list%C3%A1ja" title="A Naprendszer legmagasabb hegycsúcsainak listája">Legmagasabb hegycsúcsok</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div>Lásd még: <a href="/wiki/%C3%89gitest" title="Égitest">égitestek</a>, <a href="/wiki/A_Naprendszer_%C3%A9gitestjeinek_list%C3%A1ja" title="A Naprendszer égitestjeinek listája">a Naprendszer égitestjeinek listája</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/313030132">313030132</a></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85130462">sh85130462</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/1236963652">1236963652</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph118090&CON_LNG=ENG">ph118090</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11976333j">cb11976333j</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX456637">XX456637</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00616878">00616878</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_space.svg" class="mw-file-description" title="Csillagászat"><img alt="Csillagászat" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/P_space.svg/25px-P_space.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/P_space.svg/38px-P_space.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/P_space.svg/50px-P_space.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Csillag%C3%A1szat" title="Portál:Csillagászat">Csillagászatportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nap&oldid=27213532">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nap&oldid=27213532</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Nap" title="Kategória:Nap">Nap</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Csillagok" title="Kategória:Csillagok">Csillagok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:G_sz%C3%ADnk%C3%A9pt%C3%ADpus%C3%BA_csillagok" title="Kategória:G színképtípusú csillagok">G színképtípusú csillagok</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2021_%C3%A1prilis%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2021 áprilisából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2021 áprilisából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_november%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kezd%C5%91lapon_szerepelt_sz%C3%B3cikkek" title="Kategória:Kezdőlapon szerepelt szócikkek">Kezdőlapon szerepelt szócikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. június 15., 01:02</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Nap&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-rhwrx","wgBackendResponseTime":256,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.153","walltime":"1.457","ppvisitednodes":{"value":21548,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":178621,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":108754,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":109309,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 1069.680 1 -total"," 47.54% 508.511 1 Sablon:Jegyzetek"," 47.24% 505.326 2 Sablon:References"," 34.78% 372.064 113 Sablon:Cite_web"," 19.37% 207.160 1 Sablon:Csillag_infobox"," 12.65% 135.341 182 Sablon:Isodátum"," 9.99% 106.890 1 Sablon:Naprendszer"," 9.70% 103.716 1 Sablon:Navbox"," 8.12% 86.833 5 Sablon:Infobox/Fejezet_feltétellel"," 7.18% 76.793 13 Sablon:Wikidata-f"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.369","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":5769952,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-rtbhh","timestamp":"20241123133805","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Nap","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Nap","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q525","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q525","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2004-04-13T19:14:41Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/8\/83\/The_Sun_in_white_light.jpg","headline":"a Naprendszer k\u00f6zponti csillaga"}</script> </body> </html>