CINXE.COM
Muraszaki Sikibu – Wikipédia
<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Muraszaki Sikibu – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"5865518e-b31e-41f9-9b13-c76f0352b192","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Muraszaki_Sikibu","wgTitle":"Muraszaki Sikibu","wgCurRevisionId":27468865,"wgRevisionId":27468865,"wgArticleId":975500,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Japán költők, írók", "Japán nők","A 970-es években született személyek","A 11. században elhunyt személyek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Muraszaki_Sikibu","wgRelevantArticleId":975500,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27468865,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":70000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage", "wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q81731","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","mediawiki.page.gallery.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready", "ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints", "ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cmediawiki.page.gallery.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/1200px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="963"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/800px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="642"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/640px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="514"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Muraszaki Sikibu – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Muraszaki_Sikibu"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Muraszaki_Sikibu"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Muraszaki_Sikibu rootpage-Muraszaki_Sikibu skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Muraszaki+Sikibu" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Muraszaki+Sikibu" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Muraszaki+Sikibu" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Muraszaki+Sikibu" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><!-- CentralNotice --></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Ifjúsága" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Ifjúsága"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Ifjúsága</span> </div> </a> <ul id="toc-Ifjúsága-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Házassága" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Házassága"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Házassága</span> </div> </a> <ul id="toc-Házassága-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Udvari_élete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Udvari_élete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Udvari élete</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Udvari_élete-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Udvari élete alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Udvari_élete-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Rivális_udvartartások,_nőköltők" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Rivális_udvartartások,_nőköltők"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Rivális udvartartások, nőköltők</span> </div> </a> <ul id="toc-Rivális_udvartartások,_nőköltők-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-„Krónikás_hölgyünk”" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#„Krónikás_hölgyünk”"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>„Krónikás hölgyünk”</span> </div> </a> <ul id="toc-„Krónikás_hölgyünk”-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Visszavonulása,_halála" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Visszavonulása,_halála"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Visszavonulása, halála</span> </div> </a> <ul id="toc-Visszavonulása,_halála-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Művei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Művei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Művei</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Művei-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Művei alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Művei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_napló_és_a_versek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_napló_és_a_versek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>A napló és a versek</span> </div> </a> <ul id="toc-A_napló_és_a_versek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Gendzsi_szerelmei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Gendzsi_szerelmei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>A <i>Gendzsi szerelmei</i></span> </div> </a> <ul id="toc-A_Gendzsi_szerelmei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Utóélete,_emlékezete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Utóélete,_emlékezete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Utóélete, emlékezete</span> </div> </a> <ul id="toc-Utóélete,_emlékezete-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_Gendzsi_fordításai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_Gendzsi_fordításai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>A <i>Gendzsi</i> fordításai</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_Gendzsi_fordításai-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A <i>Gendzsi</i> fordításai alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_Gendzsi_fordításai-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Klasszikus_japán_eredetiből_készült_fordítások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Klasszikus_japán_eredetiből_készült_fordítások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.1</span> <span>Klasszikus japán eredetiből készült fordítások</span> </div> </a> <ul id="toc-Klasszikus_japán_eredetiből_készült_fordítások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Magyar_fordítások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Magyar_fordítások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7.2</span> <span>Magyar fordítások</span> </div> </a> <ul id="toc-Magyar_fordítások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Jegyzetek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Jegyzetek alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Megjegyzések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzések"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.1</span> <span>Megjegyzések</span> </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hivatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hivatkozások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8.2</span> <span>Hivatkozások</span> </div> </a> <ul id="toc-Hivatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Fordítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Muraszaki Sikibu</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 141 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-141" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">141 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ace mw-list-item"><a href="https://ace.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – achinéz" lang="ace" hreflang="ace" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Acèh" data-language-local-name="achinéz" class="interlanguage-link-target"><span>Acèh</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%88%99%E1%88%AB%E1%88%B3%E1%8A%AA_%E1%88%BA%E1%8A%AA%E1%89%A1" title="ሙራሳኪ ሺኪቡ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ሙራሳኪ ሺኪቡ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target"><span>አማርኛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D9%88%D8%B1%D8%A7%D8%B3%D8%A7%D9%83%D9%8A_%D8%B4%D9%8A%D9%83%D9%8A%D8%A8%D9%88" title="موراساكي شيكيبو – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="موراساكي شيكيبو" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D9%88%D8%B1%D8%A7%D8%B3%D8%A7%D9%83%D9%89_%D8%B4%D9%8A%D9%83%D9%8A%D8%A8%D9%88" title="موراساكى شيكيبو – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="موراساكى شيكيبو" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Murasaki_%C5%9Eikibu" title="Murasaki Şikibu – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Murasaki Şikibu" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A1%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Сикибу – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Мурасаки Сикибу" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target"><span>Boarisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target"><span>Bikol Central</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D1%96_%D0%A1%D1%96%D0%BA%D1%96%D0%B1%D1%83" title="Мурасакі Сікібу – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Мурасакі Сікібу" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D1%96_%D0%A1%D1%8B%D0%BA%D1%96%D0%B1%D1%83" title="Мурасакі Сыкібу – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Мурасакі Сыкібу" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A8%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Шикибу – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Мурасаки Шикибу" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bi mw-list-item"><a href="https://bi.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – bislama" lang="bi" hreflang="bi" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Bislama" data-language-local-name="bislama" class="interlanguage-link-target"><span>Bislama</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AE%E0%A7%81%E0%A6%B0%E0%A6%BE%E0%A6%B8%E0%A6%BE%E0%A6%95%E0%A6%BF_%E0%A6%B6%E0%A6%BF%E0%A6%95%E0%A6%BF%E0%A6%AC%E0%A7%81" title="মুরাসাকি শিকিবু – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="মুরাসাকি শিকিবু" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cbk-zam mw-list-item"><a href="https://cbk-zam.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Chavacano" lang="cbk" hreflang="cbk" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Chavacano de Zamboanga" data-language-local-name="Chavacano" class="interlanguage-link-target"><span>Chavacano de Zamboanga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target"><span>Cebuano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chr mw-list-item"><a href="https://chr.wikipedia.org/wiki/%E1%8E%BD%E1%8E%B3%E1%8F%8C%E1%8E%A9_%E1%8F%8D%E1%8F%B1%E1%8E%A9%E1%8F%8A" title="ᎽᎳᏌᎩ ᏍᏱᎩᏊ – cseroki" lang="chr" hreflang="chr" data-title="ᎽᎳᏌᎩ ᏍᏱᎩᏊ" data-language-autonym="ᏣᎳᎩ" data-language-local-name="cseroki" class="interlanguage-link-target"><span>ᏣᎳᎩ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D9%88%DB%8E%D8%B1%D8%A7%D8%B3%D8%A7%DA%A9%DB%8C_%D8%B4%DB%8C%DA%A9%DB%8C%D8%A8%D9%88%DB%8E" title="موێراساکی شیکیبوێ – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="موێراساکی شیکیبوێ" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target"><span>Corsu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Murasaki_%C5%A0ikibu" title="Murasaki Šikibu – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Murasaki Šikibu" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9C%CE%BF%CF%85%CF%81%CE%B1%CF%83%CE%AC%CE%BA%CE%B9_%CE%A3%CE%B9%CE%BA%CE%AF%CE%BC%CF%80%CE%BF%CF%85" title="Μουρασάκι Σικίμπου – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Μουρασάκι Σικίμπου" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target"><span>Estremeñu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D9%88%D8%B1%D8%A7%D8%B3%D8%A7%DA%A9%DB%8C_%D8%B4%DB%8C%DA%A9%DB%8C%D8%A8%D9%88" title="موراساکی شیکیبو – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="موراساکی شیکیبو" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-got mw-list-item"><a href="https://got.wikipedia.org/wiki/%F0%90%8C%BC%F0%90%8C%BF%F0%90%8D%82%F0%90%8C%B0%F0%90%8D%83%F0%90%8C%B0%F0%90%8C%BA%F0%90%8C%B9_%F0%90%8D%83%F0%90%8C%B7%F0%90%8C%B9%F0%90%8C%BA%F0%90%8C%B9%F0%90%8C%B1%F0%90%8C%BF" title="𐌼𐌿𐍂𐌰𐍃𐌰𐌺𐌹 𐍃𐌷𐌹𐌺𐌹𐌱𐌿 – gót" lang="got" hreflang="got" data-title="𐌼𐌿𐍂𐌰𐍃𐌰𐌺𐌹 𐍃𐌷𐌹𐌺𐌹𐌱𐌿" data-language-autonym="𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺" data-language-local-name="gót" class="interlanguage-link-target"><span>𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gpe mw-list-item"><a href="https://gpe.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Ghanaian Pidgin" lang="gpe" hreflang="gpe" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Ghanaian Pidgin" data-language-local-name="Ghanaian Pidgin" class="interlanguage-link-target"><span>Ghanaian Pidgin</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-guw mw-list-item"><a href="https://guw.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Gun" lang="guw" hreflang="guw" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Gungbe" data-language-local-name="Gun" class="interlanguage-link-target"><span>Gungbe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target"><span>Hausa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%9E%D7%95%D7%A8%D7%A1%D7%A7%D7%99_%D7%A9%D7%99%D7%A7%D7%99%D7%91%D7%95" title="מורסקי שיקיבו – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="מורסקי שיקיבו" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%95%E0%A4%BF_%E0%A4%B6%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A4%BF%E0%A4%AC%E0%A5%81" title="मुरासाकि शिकिबु – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="मुरासाकि शिकिबु" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Murasaki_%C5%A0ikibu" title="Murasaki Šikibu – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Murasaki Šikibu" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%87%D5%AB%D5%AF%D5%AB%D5%A2%D5%B8%D6%82_%D5%84%D5%B8%D6%82%D6%80%D5%A1%D5%BD%D5%A1%D5%AF%D5%AB" title="Շիկիբու Մուրասակի – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Շիկիբու Մուրասակի" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingue</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ig mw-list-item"><a href="https://ig.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – igbó" lang="ig" hreflang="ig" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Igbo" data-language-local-name="igbó" class="interlanguage-link-target"><span>Igbo</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target"><span>Ilokano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-iu mw-list-item"><a href="https://iu.wikipedia.org/wiki/%E1%92%A7%E1%95%8B%E1%93%B4%E1%91%AD_%E1%93%AF%E1%91%AD%E1%95%97" title="ᒧᕋᓴᑭ ᓯᑭᕗ – inuktitut" lang="iu" hreflang="iu" data-title="ᒧᕋᓴᑭ ᓯᑭᕗ" data-language-autonym="ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut" data-language-local-name="inuktitut" class="interlanguage-link-target"><span>ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E7%B4%AB%E5%BC%8F%E9%83%A8" title="紫式部 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="紫式部" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target"><span>Jawa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9B%E1%83%A3%E1%83%A0%E1%83%90%E1%83%A1%E1%83%90%E1%83%99%E1%83%98_%E1%83%A8%E1%83%98%E1%83%99%E1%83%98%E1%83%91%E1%83%A3" title="მურასაკი შიკიბუ – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="მურასაკი შიკიბუ" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target"><span>Taqbaylit</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A1%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Сикибу – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Мурасаки Сикибу" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%98%E1%9E%BC%E1%9E%9A%E1%9F%89%E1%9E%B6%E1%9E%9F%E1%9E%B6%E1%9E%82%E1%9E%B8_%E1%9E%9F%E1%9F%8A%E1%9E%B8%E1%9E%82%E1%9E%B8%E1%9E%94%E1%9F%8A%E1%9E%BC" title="មូរ៉ាសាគី ស៊ីគីប៊ូ – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="មូរ៉ាសាគី ស៊ីគីប៊ូ" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target"><span>ភាសាខ្មែរ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%AE%E0%B3%81%E0%B2%B0%E0%B2%B8%E0%B2%BE%E0%B2%95%E0%B2%BF_%E0%B2%B6%E0%B2%BF%E0%B2%95%E0%B2%BF%E0%B2%AC%E0%B3%81" title="ಮುರಸಾಕಿ ಶಿಕಿಬು – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಮುರಸಾಕಿ ಶಿಕಿಬು" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EB%AC%B4%EB%9D%BC%EC%82%AC%ED%82%A4_%EC%8B%9C%ED%82%A4%EB%B6%80" title="무라사키 시키부 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="무라사키 시키부" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target"><span>Kurdî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A8%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Шикибу – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Мурасаки Шикибу" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Limburgs</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target"><span>Ligure</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target"><span>Ladin</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%A1%E0%BA%B8%E0%BA%AE%E0%BA%B2%E0%BA%8A%E0%BA%B2%E0%BA%81%E0%BA%B4_%E0%BA%8A%E0%BA%B4%E0%BA%81%E0%BA%B4%E0%BA%9A%E0%BA%B8" title="ມຸຮາຊາກິ ຊິກິບຸ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ມຸຮາຊາກິ ຊິກິບຸ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target"><span>ລາວ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Murasaki_%C5%A0ikibu" title="Murasaki Šikibu – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Murasaki Šikibu" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Sikibu" title="Murasaki Sikibu – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Murasaki Sikibu" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-map-bms mw-list-item"><a href="https://map-bms.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Banyumasan" lang="jv-x-bms" hreflang="jv-x-bms" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Basa Banyumasan" data-language-local-name="Banyumasan" class="interlanguage-link-target"><span>Basa Banyumasan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target"><span>Māori</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target"><span>Minangkabau</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A8%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Шикибу – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Мурасаки Шикибу" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AE%E0%B5%81%E0%B4%B1%E0%B4%B8%E0%B4%BE%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%95%E0%B4%BF_%E0%B4%B7%E0%B4%BF%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%95%E0%B4%BF%E0%B4%AC%E0%B5%81" title="മുറസാക്കി ഷിക്കിബു – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="മുറസാക്കി ഷിക്കിബു" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D2%AF%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A8%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D2%AF" title="Мүрасаки Шикибү – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Мүрасаки Шикибү" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%95%E0%A5%80_%E0%A4%B6%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A4%BF%E0%A4%AC%E0%A5%81" title="मुरासाकी शिकिबु – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="मुरासाकी शिकिबु" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83,_%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8" title="Сикибу, Мурасаки – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Сикибу, Мурасаки" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target"><span>Кырык мары</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target"><span>Mirandés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%99%E1%80%B0%E1%80%9B%E1%80%AC%E1%80%86%E1%80%AC%E1%80%80%E1%80%AE_%E1%80%9B%E1%80%BE%E1%80%AE%E1%80%80%E1%80%AE%E1%80%98%E1%80%B0" title="မူရာဆာကီ ရှီကီဘူ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="မူရာဆာကီ ရှီကီဘူ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%95%E0%A5%80_%E0%A4%B6%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A4%BF%E0%A4%AC%E0%A5%81" title="मुरासाकी शिकिबु – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="मुरासाकी शिकिबु" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%95%E0%A4%BF_%E0%A4%B6%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A4%BF%E0%A4%AC%E0%A5%81" title="मुरासाकि शिकिबु – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="मुरासाकि शिकिबु" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाल भाषा</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target"><span>Novial</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AE%E0%A9%82%E0%A8%B0%E0%A8%BE%E0%A8%B8%E0%A8%BE%E0%A8%95%E0%A9%80_%E0%A8%B8%E0%A8%BC%E0%A9%80%E0%A8%95%E0%A9%80%E0%A8%AC%E0%A9%82" title="ਮੂਰਾਸਾਕੀ ਸ਼ੀਕੀਬੂ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਮੂਰਾਸਾਕੀ ਸ਼ੀਕੀਬੂ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B1%D8%A7%D8%B3%DA%A9%D9%8A_%D8%B4%DA%A9%DB%8C%D8%A8%D9%88" title="مراسکي شکیبو – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="مراسکي شکیبو" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A1%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Сикибу – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Мурасаки Сикибу" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%95%E0%A5%80_%E0%A4%B6%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A4%BF%E0%A4%AC%E0%A5%81" title="मुरासाकी शिकिबु – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="मुरासाकी शिकिबु" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target"><span>संस्कृतम्</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target"><span>Scots</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/%C5%A0ikibu_Murasakiov%C3%A1" title="Šikibu Murasakiová – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Šikibu Murasakiová" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Murasaki_%C5%A0ikibu" title="Murasaki Šikibu – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Murasaki Šikibu" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sm mw-list-item"><a href="https://sm.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – szamoai" lang="sm" hreflang="sm" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Gagana Samoa" data-language-local-name="szamoai" class="interlanguage-link-target"><span>Gagana Samoa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target"><span>Soomaaliga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A8%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Шикибу – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Мурасаки Шикибу" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target"><span>Sunda</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AE%E0%AF%81%E0%AE%B0%E0%AE%9A%E0%AE%BE%E0%AE%95%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AE%BF_%E0%AE%9A%E0%AE%BF%E0%AE%95%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AE%BF%E0%AE%AA%E0%AF%81" title="முரசாக்கி சிக்கிபு – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="முரசாக்கி சிக்கிபு" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%AE%E0%B1%81%E0%B0%B0%E0%B0%B8%E0%B0%95%E0%B0%BF_%E0%B0%B7%E0%B0%BF%E0%B0%95%E0%B0%BF%E0%B0%AC%E0%B1%81" title="మురసకి షికిబు – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="మురసకి షికిబు" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A8%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Шикибу – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Мурасаки Шикибу" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target"><span>Тоҷикӣ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%A1%E0%B8%B9%E0%B8%A3%E0%B8%B2%E0%B8%8B%E0%B8%B2%E0%B8%81%E0%B8%B4_%E0%B8%8A%E0%B8%B4%E0%B8%81%E0%B8%B4%E0%B8%9A%E0%B8%B8" title="มูราซากิ ชิกิบุ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="มูราซากิ ชิกิบุ" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tk mw-list-item"><a href="https://tk.wikipedia.org/wiki/Sekibuw_Murasaki" title="Sekibuw Murasaki – türkmén" lang="tk" hreflang="tk" data-title="Sekibuw Murasaki" data-language-autonym="Türkmençe" data-language-local-name="türkmén" class="interlanguage-link-target"><span>Türkmençe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A1%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Сикибу – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Мурасаки Сикибу" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tyv mw-list-item"><a href="https://tyv.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A8%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Шикибу – tuvai" lang="tyv" hreflang="tyv" data-title="Мурасаки Шикибу" data-language-autonym="Тыва дыл" data-language-local-name="tuvai" class="interlanguage-link-target"><span>Тыва дыл</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D1%96_%D0%A1%D1%96%D0%BA%D1%96%D0%B1%D1%83" title="Мурасакі Сікібу – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Мурасакі Сікібу" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D9%88%D8%B1%D8%A7%D8%B3%D8%A7%D9%83%DB%8C_%D8%B4%D9%8A%D9%83%D9%8A%D8%A8%D9%88" title="موراساكی شيكيبو – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="موراساكی شيكيبو" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Sikibu" title="Murasaki Sikibu – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Murasaki Sikibu" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target"><span>Vepsän kel’</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vo mw-list-item"><a href="https://vo.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – volapük" lang="vo" hreflang="vo" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Volapük" data-language-local-name="volapük" class="interlanguage-link-target"><span>Volapük</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target"><span>Walon</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E7%B4%AB%E5%BC%8F%E9%83%A8" title="紫式部 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="紫式部" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D1%83%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%B0%D0%BA%D0%B8_%D0%A8%D0%B8%D0%BA%D0%B8%D0%B1%D1%83" title="Мурасаки Шикибу – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Мурасаки Шикибу" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target"><span>Хальмг</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%9E%D7%95%D7%A8%D7%90%D7%A1%D7%90%D7%A7%D7%99_%D7%A9%D7%99%D7%A7%D7%99%D7%91%D7%90" title="מוראסאקי שיקיבא – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="מוראסאקי שיקיבא" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target"><span>Yorùbá</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E7%B4%AB%E5%BC%8F%E9%83%A8" title="紫式部 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="紫式部" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E7%B4%AB%E5%BC%8F%E9%83%A8" title="紫式部 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="紫式部" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target"><span>文言</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Sikibu" title="Murasaki Sikibu – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Murasaki Sikibu" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E7%B4%AB%E5%BC%8F%E9%83%A8" title="紫式部 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="紫式部" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" title="Murasaki Shikibu – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="Murasaki Shikibu" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target"><span>IsiZulu</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q81731#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Muraszaki_Sikibu" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Muraszaki_Sikibu" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Muraszaki_Sikibu"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Muraszaki_Sikibu"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Muraszaki_Sikibu" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Muraszaki_Sikibu" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&oldid=27468865" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Muraszaki_Sikibu&id=27468865&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FMuraszaki_Sikibu"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FMuraszaki_Sikibu"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Muraszaki+Sikibu"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Muraszaki_Sikibu&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Murasaki_Shikibu" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q81731" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet 							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium 							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. szeptember 23.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:black;background-color:#9ea5e4;">Muraszaki Sikibu</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/200px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png" decoding="async" width="200" height="160" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/300px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/400px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png 2x" data-file-width="1817" data-file-height="1458" /></a></span></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#9ea5e4;color:black;text-align:center;"><b>Élete</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Született</b></td><td><a href="/wiki/973" title="973">973</a>–<a href="/wiki/978" title="978">978</a> között<br /><a href="/wiki/Heiankj%C3%B3" title="Heiankjó">Heiankjó</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Elhunyt</b></td><td><a href="/wiki/1014" title="1014">1014</a>–<a href="/wiki/1025" title="1025">1025</a> között<br /><a href="/wiki/Heiankj%C3%B3" title="Heiankjó">Heiankjó</a>, <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Nemzetiség</b></td><td>japán</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Szülei</b></td><td>Fudzsivara no Tametoki</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Házastársa</b></td><td>Fujiwara no Nobutaka</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Gyermekei</b></td><td>Kensi (Daini no Szanmi)</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#9ea5e4;color:black;text-align:center;"><b>Pályafutása</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Jellemző műfaj(ok)</b></td><td>regény, napló, versek</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Alkotói évei</b></td><td>kb. <a href="/wiki/1000" title="1000">1000</a>–<a href="/wiki/1012" title="1012">1012</a>/<a href="/wiki/1021" title="1021">1021</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Fontosabb művei</b></td><td><a href="/wiki/Gendzsi_szerelmei" title="Gendzsi szerelmei">Gendzsi szerelmei</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Murasaki_Shikibu" class="extiw" title="commons:Category:Murasaki Shikibu">Muraszaki Sikibu</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> <p><b>Muraszaki Sikibu</b> (<bdi lang="ja" style="unicode-bidi:isolate;">紫 式部</bdi>; <a href="/wiki/Hepburn-%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1s" title="Hepburn-átírás">Hepburn</a>: <i>Murasaki Shikibu</i><sup><span style="color:#00e; font:bold 80% sans-serif; text-decoration:none; padding:0 .1em;" class="t_nihongo_help noprint"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jap%C3%A1n_nevek_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1sa" title="Wikipédia:Japán nevek átírása">?</a></span></sup>; <a href="/wiki/Heiankj%C3%B3" title="Heiankjó">Heiankjó</a>, <a href="/wiki/973" title="973">973</a> és <a href="/wiki/978" title="978">978</a> között – <a href="/wiki/1014" title="1014">1014</a> és <a href="/wiki/1025" title="1025">1025</a> között) japán regényíró, költő és udvarhölgy volt a <a href="/wiki/Heian-kor" title="Heian-kor">Heian-korban</a>. A klasszikus japán irodalom máig legnagyobb hatású és legkiemelkedőbb alkotójának tartják; legismertebb műve a <i><a href="/wiki/Gendzsi_szerelmei" title="Gendzsi szerelmei">Gendzsi szerelmei</a></i> (源氏物語, <i>Gendzsi monogatari</i>) című nagyregény, „a világirodalom első regénye”, amely körülbelül 1000 és 1012 (vagy 1021) között keletkezhetett. A Muraszaki Sikibu felvett név, valódi neve ismeretlen, de talán ő lehetett az a <b>Fudzsivara Takako</b>, akit egy 1007-es udvari napló udvarhölgyként említ. </p><p>A Heian-kori nők hagyományosan nem tanulhattak kínaiul, a korabeli kormányzás (és a férfiak) nagy presztízsű hivatalos nyelvén, de a művelt apja háztartásában nevelkedő Muraszaki igen hamar fogékonyságot mutatott a kínai klasszikusok iránt, és sikerült elsajátítania a kínai írást-olvasást. Húszas évei elején-közepén ment férjhez, és egy leánygyermeke született; a férj a házasságkötés után két évvel meghalt. Nem tudni pontosan, mikor kezdte írni Muraszaki a <i>Gendzsi szerelmei</i>t, talán házasélete alatt, vagy nem sokkal utána. 1005-ben meghívták udvarhölgynek Sósi császárné mellé, minden bizonnyal akkor már kialakulóban levő írói hírneve miatt. Udvari szolgálata alatt is folyamatosan írhatott, udvarbéli jelenetekkel gazdagítva regényét. Öt vagy hat év után otthagyta az udvart, és Sósi császárnéval együtt visszavonult a <a href="/wiki/Biva-t%C3%B3" title="Biva-tó">Biva-tó</a> mellé. Halála évét nem tudják pontosan megjelölni a kutatók: legtöbben 1014-re teszik, de vannak, akik szerint még 1025-ben is élhetett. </p><p>Három műve ismert: a <i><a href="/wiki/Muraszaki_udvarh%C3%B6lgy_napl%C3%B3ja" title="Muraszaki udvarhölgy naplója">Muraszaki udvarhölgy naplója</a></i>, egy kötetnyi vers és a <i>Gendzsi szerelmei</i>. Alig egy évtizeddel elkészülte után a <i>Gendzsi</i>t már tartományokszerte terjesztették, egy évszázad múltán pedig a <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_irodalom" title="Japán irodalom">japán irodalom</a> klasszikusának számított, és tudós elemzések tárgya lett. Külföldön a 20. század első harmadában jelent meg először: <a href="/wiki/Arthur_Waley" title="Arthur Waley">Arthur Waley</a> hatkötetes angol fordítása 1933-ra fejeződött be. Muraszaki írásai alapműveknek számítanak nemcsak irodalmi értékük okán, hanem azért is, mert részletes ábrázolást nyújtanak a virágkorát élő Heian-udvar kultúrájáról. A 13. század óta számtalan kiadásban illusztrálták őket japán festők és közismert <a href="/wiki/Ukijo-e" title="Ukijo-e">ukijo-e</a> mesterek. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ifjúsága"><span id="Ifj.C3.BAs.C3.A1ga"></span>Ifjúsága</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Ifjúsága"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hyakuninisshu_057.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Hyakuninisshu_057.jpg/200px-Hyakuninisshu_057.jpg" decoding="async" width="200" height="277" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Hyakuninisshu_057.jpg/300px-Hyakuninisshu_057.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Hyakuninisshu_057.jpg/400px-Hyakuninisshu_057.jpg 2x" data-file-width="615" data-file-height="852" /></a><figcaption>Muraszaki nevére utaló lila ruhában, egy <a href="/wiki/Edo-kor" title="Edo-kor">Edo-kori</a> fametszeten</figcaption></figure> <p>Muraszaki Sikibu 973 körül született<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>* 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> <a href="/wiki/Heiankj%C3%B3" title="Heiankjó">Heiankjóban</a>, a későbbi <a href="/wiki/Kiot%C3%B3" title="Kiotó">Kiotóban</a>, a <a href="/wiki/Fudzsivara_csal%C3%A1d" title="Fudzsivara család">Fudzsivarák</a> északi ágán, amely <a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_no_Josifusza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara no Josifusza (a lap nem létezik)">Fudzsivara no Josifuszától</a>, az első, 9. századi Fudzsivara régenstől eredeztette magát.<span class="dokulink" id="back:Shirane_2008b"><sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A Fudzsivara család egészen a 11. század végéig kezében tartotta az udvari politika irányítását azáltal, hogy lányaikat beházasították a császári famíliába, valamint hogy kiskorú császárok alatt kisajátították a régensi pozíciót. A 10. század végén, 11. század elején <a href="/wiki/Fudzsivara_no_Micsinaga" title="Fudzsivara no Micsinaga">Fudzsivara no Micsinaga</a> (966–1027) nem kevesebb mint négy lányát adta hozzá leendő uralkodókhoz, és így addig példátlan hatalomra tett szert.<span class="dokulink" id="back:Henshall"><sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> <span class="dokulink" id="back:Adolphson"><sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>* 2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki dédapja, <a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_no_Kaneszuke&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara no Kaneszuke (a lap nem létezik)">Fudzsivara no Kaneszuke</a> még a legfelső arisztokratarétegbe tartozott, de a családnak ez az ága fokozatosan veszített hatalmából, és Muraszaki születésekor már csak a középső-alsó rétegbe, a tartományi kormányzók csoportjába volt sorolható.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az arisztokrácia alsóbb rangosztályait képviselő férfiakat általában nemkívánatos vidéki posztokra küldték, eltávolítva őket a központi hatalomtól, a kiotói udvarból.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A család a státuszvesztés ellenére irodalmi hírnévnek örvendett: Muraszaki apai dédapja és nagyapja is közismert költőnek számított. Dédapjának, Kaneszukénak ötvenhat versét vették be tizenhárom császári antológiába, azonkívül a <i>Harminchat halhatatlan költő</i> című gyűjteménybe, valamint a <i><a href="/w/index.php?title=Jamato_monogatari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jamato monogatari (a lap nem létezik)">Jamato monogatari</a></i>-ba.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Mind dédapja, mind nagyapja barátja volt <a href="/wiki/Ki_no_Curajuki" title="Ki no Curajuki">Ki no Curajukinak</a>, a japán nyelvű verselés egyik első népszerűsítőjének.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Apja, Fudzsivara no Tametoki kijárta a Császári Egyetemet,<span class="dokulink" id="back:Inge"><sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> és megbecsült szakértője volt a kínai klasszikusoknak és általában a költészetnek; néhány verse szintén antológiadarab lett.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1991"><sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> 968-ban nevezték ki alacsony beosztású kormányhivatalnokká, de csak 996-ban kapott négyéves kormányzóságot <a href="/w/index.php?title=Ecsizen_tartom%C3%A1ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ecsizen tartomány (a lap nem létezik)">Ecsizenben</a>, majd tízéves szünet után, 1011-ben <a href="/w/index.php?title=Ecsigo_tartom%C3%A1ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ecsigo tartomány (a lap nem létezik)">Ecsigóban</a>.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Körülbelül 1014-16-ig maradt állami szolgálatban.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki édesanyja ugyanarról az északi Fudzsivara-ágról származott, mint Tametoki, róla csak annyit tudunk, hogy Fudzsivara Tamenobu lánya volt.<span class="dokulink" id="back:Szokolova-Gyeljuszina"><sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Három gyermekük született, egy fiú és két lány.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1991"><sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A nők nevét nem volt szokás megörökíteni a Heian-korban. Muraszaki valódi neve ismeretlen; mint a kor legtöbb asszonya, ő is becenevet kapott, a Muraszaki Sikibut. A nők beceneve általában egy-egy férfi rokonnal volt kapcsolatos: a „Sikibu” a <i>Sikibu Só</i>ra, a Szertartási Hivatalra utal, ahol apja dolgozott, a „Muraszaki” pedig eredhet a <i>muraszaki</i> nevű növény lila virágából, amely a Fudzsivara nevet idézi fel (ez ugyanis szó szerint „lilaakácmezőt” jelent), habár többek szerint éppen a muraszaki növény kapta a nevét az írónőről, de az is lehetséges, hogy a <i>Gendzsi</i> egyik hősnője, Muraszaki, Gendzsi második felesége nevét ragasztották rá.<span class="dokulink" id="back:Gy._Horváth_előszó"><sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Micsinaga egy 1007-es naplóbejegyzésében említi néhány udvarhölgy nevét: az egyik, Fudzsivara Takako (Kjósi) lehetett éppen Muraszaki is.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A bejegyzésben szereplő hét nő közül négynek ismerjük a nevét, a másik három közül egy nem Fudzsivara volt, egynek túlságosan magas rangja miatt idősebbnek kellett lennie, így tehát a harmadik, Fudzsivara Takako talán valóban Muraszaki volt.<span class="dokulink" id="back:Tsunoda"><sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Heian-kori Japánban a férj és a feleség külön háztartásban élt; a gyerekeket az anyjuk nevelte, noha a társadalom még az <a href="/wiki/Agn%C3%A1ci%C3%B3" title="Agnáció">agnáció</a> rendszerén alapult.<span class="dokulink" id="back:Ueno"><sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki helyzete annyiban rendkívüli, hogy ő az apjánál lakott, valószínűleg a kiotói Teramacsi utcában, a Rozandzsi templom mellett, öccsével, Nobunorival együtt. Anyjuk korán meghalt, talán gyermekágyi lázban. Muraszakinak három féltestvére is volt, ezek az anyjukkal éltek; tudjuk, hogy egyik lánytestvérével, aki huszonéves korában hunyt el, különösen meghitt kapcsolatban állt.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Muraszaki olyan korban született, amikor Japán szándékosan egyre inkább elszigetelődött, a kínai követjárások véget értek, és kifejlődőben volt az erős nemzeti kultúra.<span class="dokulink" id="back:Bowring_1996_introduction"><sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A 9. és a 10. század folyamán a japán fokozatosan írott nyelvvé vált, a kínai írásjegyek egyszerűsítésével kialakult a <a href="/wiki/Kana" title="Kana">kana</a> vagyis a szótagírás. Muraszaki idejében a férfiak továbbra is kínaiul, a kormányzás nyelvén írtak, a <i>kana</i> pedig a nemesasszonyok írott nyelve lett, ami lehetőséget teremtett a japán irodalom egy egészen különleges műfajának létrehozására.<span class="dokulink" id="back:Reischauer"><sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Muraszaki öccsét is tanították kínaira, hogy kormányzati hivatalt kaphasson, és gyermek korában, mivel apjuk házában élt, Muraszaki maga is kiválóan elsajátította a klasszikus kínai nyelvet.<span class="dokulink" id="back:Inge"><sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Mint naplójában írja: <i>Amikor öcsém a kínai klasszikusokat tanulta, én hallgatóztam, és egészen járatos lettem azoknak a passzusoknak az értelmezésében, amelyeknek megértése és memorizálása neki oly nehezére esett. Atyánk, aki igen művelt ember volt, többször is sajnálkozva megjegyezte: „Ilyen az én szerencsém. Milyen kár, hogy nem férfinak született!”</i><span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A kínai irodalmat is tanulmányozta öccsével, de valószínűleg képzést kapott a hagyományosabb tárgyakból, a zenélésből, a <a href="/wiki/Kalligr%C3%A1fia" title="Kalligráfia">kalligráfiából</a> és a <a href="/wiki/Vaka" title="Vaka">vakaköltészetből</a> is.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki kétségkívül szokatlan neveltetésben részesült. Mint Louis Perez <i>The History of Japan</i> című művében kifejti: „A nőket nem tartották igazán értelmes lényeknek, ezért nem is tanulhattak kínaiul.”<span class="dokulink" id="back:Perez"><sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki tisztában volt vele, hogyan vélekednek róla kortársai: <i>elbizakodott, mégis félszeg, nehezen megközelíthető, barátságtalan, túlságosan nagyra van az irományaival, dölyfös, lépten-nyomon verselget, lenéző, zsémbes és gunyoros</i>. Thomas Inge, az ázsiai irodalmak kutatója úgy véli, „erőteljes egyénisége kevés barátot szerzett neki”.<span class="dokulink" id="back:Inge"><sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Házassága"><span id="H.C3.A1zass.C3.A1ga"></span>Házassága</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Házassága"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Fujiwara_Michinaga.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Fujiwara_Michinaga.jpg/200px-Fujiwara_Michinaga.jpg" decoding="async" width="200" height="277" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Fujiwara_Michinaga.jpg/300px-Fujiwara_Michinaga.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Fujiwara_Michinaga.jpg/400px-Fujiwara_Michinaga.jpg 2x" data-file-width="1108" data-file-height="1532" /></a><figcaption>Fudzsivara no Micsinaga, a nagy hatalmú pártfogó, <a href="/w/index.php?title=Kikucsi_J%C3%B3szai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kikucsi Jószai (a lap nem létezik)">Kikucsi Jószai</a> monokróm metszetén</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lady_Murasaki_writing.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Lady_Murasaki_writing.png/250px-Lady_Murasaki_writing.png" decoding="async" width="250" height="337" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Lady_Murasaki_writing.png/375px-Lady_Murasaki_writing.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Lady_Murasaki_writing.png/500px-Lady_Murasaki_writing.png 2x" data-file-width="901" data-file-height="1214" /></a><figcaption>Muraszaki az Isijamadera templomban alkot, miközben a holdat nézi. <a href="/w/index.php?title=Szuzuki_Harunobu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szuzuki Harunobu (a lap nem létezik)">Szuzuki Harunobu</a> <a href="/wiki/Ukijo-e" title="Ukijo-e">metszete</a> 1767 körül</figcaption></figure> <p>A Heian-kori arisztokrata nők igen behatárolt és elzárt életet éltek, férfival csak akkor beszélgethettek, ha az közeli rokon vagy családtag volt. Muraszaki önéletrajzi jellegű versei arról vallanak, hogy nőkkel folytatott ugyan társasági életet, férfiakkal azonban az apján és az öccsén kívül kevés kapcsolata volt: nőkkel aránylag gyakran váltott verseket, férfiakkal soha.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A legtöbb rangbéli nővel ellentétben nem ment férjhez, amint a serdülőkorba lépett; apja házában maradt egészen huszonéves koráig, sőt lehet, hogy a harmincas évei elejéig, udvari szolgálata kezdetéig.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Amikor apját 996-ban négy évre kinevezték <a href="/w/index.php?title=Ecsizen_tartom%C3%A1ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ecsizen tartomány (a lap nem létezik)">Ecsizen tartomány</a> kormányzójává, Muraszaki elkísérte, noha a korban szokatlan volt, hogy egy arisztokrata nő olyan hosszú vidéki útra induljon, amely akár öt napot is igénybe vehet.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1991"><sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Valószínűleg 998-ban tért vissza Kiotóba, hogy feleségül menjen apja barátjához, Fudzsivara no Nobutakához (kb. 950 – kb. 1001), nála jóval idősebb másod-unokatestvéréhez.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Nobutaka a Fudzsivara családnak ugyanarról az ágáról származott, a Szertartási Hivatal udvaronc-tisztviselője volt, híres ficsúr és tehetséges táncos.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1991"><sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Házasságkötésük idején közel járt az ötvenhez, több háztartást is fenntartott, több felesége és gyermeke volt.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Ismert társasági embernek számított az udvarban, sok nővel folytatott viszonyt, amelyeknek alkalmasint a házasságkötésekor sem vetett véget.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Nobutaka több tartományban is szolgált már kormányzóként, s valószínűleg eléggé gazdag volt. Házasságuk megítélése nem egyöntetű: Richard Bowring szerint boldog házaséletet éltek, a japán származású amerikai kutató, Haruo Shirane szerint viszont Muraszaki verseiből kiolvasható, hogy nem kedvelte a férjét.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>999-ben született meg a lányuk, Kensi (Kataiko), és két évvel később Nobutakát elvitte egy <a href="/wiki/Kolera" title="Kolera">kolerajárvány</a>.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszakinak mint férjes asszonynak bizonyára számtalan szolgálója volt, hogy ellássák a háztartást és gondoskodjanak a lányáról, így sok szabadidővel rendelkezhetett. Szeretett olvasni, hozzáfért különböző beszélyekhez (<a href="/wiki/Monogatari" title="Monogatari">monogatarikhoz</a>), például <i><a href="/w/index.php?title=A_bambuszgy%C5%B1jt%C5%91_%C3%B6regember_mes%C3%A9i&action=edit&redlink=1" class="new" title="A bambuszgyűjtő öregember meséi (a lap nem létezik)">A bambuszgyűjtő öregember meséi</a></i>-hez és az <i><a href="/wiki/Iszei_t%C3%B6rt%C3%A9netek" class="mw-redirect" title="Iszei történetek">Iszei történetek</a></i>-hez.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1991"><sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A kutatók úgy vélik, már férje halála előtt hozzákezdhetett a <i>Gendzsi</i> írásához; annyi bizonyos, hogy friss özvegyként, talán gyászában, már alkotott.<span class="dokulink" id="back:Shirane_2008b"><sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Naplójában kitér rá, hogyan érezte magát férje halála után: <i>szomorú voltam és elesett. Évekig fásultan éltem... csak tengődtem, és néztem az idő múlását... Elviselhetetlen volt a gondolat, hogy mindig ilyen magányos leszek.</i><span class="dokulink" id="back:Mulhern_1991"><sup id="cite_ref-38" class="reference"><a href="#cite_note-38"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A legenda szerint Muraszaki elvonult a <a href="/wiki/Biva-t%C3%B3" title="Biva-tó">Biva-tó</a> partján álló <a href="/w/index.php?title=Isijamadera&action=edit&redlink=1" class="new" title="Isijamadera (a lap nem létezik)">Isijamadera</a> buddhista templomba, ahol egy augusztusi estén, a holdat nézve kapott ihletet a <i>Gendzsi</i>hez. Noha a kutatók elvetik ennek a lelkigyakorlatnak a meséjét, a japán festők és fametszetkészítők gyakran ábrázolták őt az Isijamadera verandáján, amint a holdhoz fohászkodik inspirációért.<span class="dokulink" id="back:Puette"><sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Lehet, hogy megrendelésre kezdett írni, és talán ismert is olyan száműzött udvaroncot, aki hősére, a „fénylő Gendzsire” emlékeztetett.<span class="dokulink" id="back:Tyler"><sup id="cite_ref-Tyler_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_40-0" class="reference"><a href="#cite_note-Tyler_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--40"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Minden valószínűség szerint kölcsönadta barátainak a <i>Gendzsi</i> új fejezeteit, akik másolatokat készítettek róluk, és szintén továbbadták őket. A történet így korán, már keletkezése közben ismertté vált, és jó előre megalapozta írói hírnevét.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-41" class="reference"><a href="#cite_note-41"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Húszas évei végén, harmincas évei elején, 1005 utolsó havában udvarhölgy <i>(njóbó)</i> lett Sósi (Akiko) császárné mellett, amit valószínűleg írói hírének köszönhetett.<span class="dokulink" id="back:Shirane_2008b"><sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Chieko Mulhern a <i>Japanese Women Writers: A Bio-Critical Sourcebook</i>ban megjegyzi: a kutatókat már régóta foglalkoztatja, miért vállalt Muraszaki hivatalt életének ilyen aránylag kései szakaszában. Naplója tanúsága szerint férje halála után verseket váltott Micsinagával, ennek nyomán egyesek úgy gondolják, a szeretője lehetett. Bowring kétli, hogy Micsinaga ágyasaként került volna az udvarba, bár tény, hogy a férfi a szolgálati út megkerülésével juttatta be lánya mellé. Mulhern úgy véli, hogy Micsinaga azt akarta, Muraszaki tanítsa, művelje a lányát, Sósit.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Udvari_élete"><span id="Udvari_.C3.A9lete"></span>Udvari élete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Udvari élete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Empress_Shoshi_and_son_DYK.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Empress_Shoshi_and_son_DYK.jpg/200px-Empress_Shoshi_and_son_DYK.jpg" decoding="async" width="200" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f0/Empress_Shoshi_and_son_DYK.jpg 1.5x" data-file-width="250" data-file-height="250" /></a><figcaption>Sósi császárné a jövendő uralkodóval, Go-Icsidzsóval. 13. századi festmény</figcaption></figure> <p>A Heian-kori kultúra és császári udvar a 11. század elején élte fénykorát.<span class="dokulink" id="back:Henshall"><sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Kiotó lakossága elérte a 100 000 főt, miközben az arisztokrácia egyre inkább elszigetelődött a császári palota területén, a kormányzati és udvari szolgálatban.<span class="dokulink" id="back:Lockard"><sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az udvaroncoknak valójában igen kevés tennivalójuk volt, a végletekig kifinomulttá váltak, a való élettel, a külvilággal szinte semmilyen kapcsolatot nem tartottak, az udvari élet apróságai, a művészi törekvések kötötték le őket.<span class="dokulink" id="back:Henshall"><sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az érzelmeket szertartásosan, artisztikus öltözködéssel, illatszerekkel, kalligráfiával, színes levélpapírokkal, versekkel, a lehető legjobb összhatást keltő ruharétegek kiválogatásával juttatták kifejezésre<span class="dokulink" id="back:Puette"><sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>* 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> – mindennek a pillanatnyi hangulatot és az évszakot együtt kellett tükröznie. Akiknek nem volt tehetségük a bevett esztétika elsajátításához, hamar népszerűtlenné váltak, különösen az udvarban.<span class="dokulink" id="back:Perez"><sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A Heian-kori nemes hölgyeknél általános divat volt a földig érő haj, a fehérített arcbőr, a feketére festett fogsor, és jóformán kötelező időtöltés a szerelmi viszonyok szövögetése, a vers- és naplóírás. A Heian-kori nőirodalom ma a japán kánon egyik legkorábbi és legértékesebb összetevőjének számít.<span class="dokulink" id="back:Henshall"><sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Rivális_udvartartások,_nőköltők"><span id="Riv.C3.A1lis_udvartart.C3.A1sok.2C_n.C5.91k.C3.B6lt.C5.91k"></span>Rivális udvartartások, nőköltők</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Rivális udvartartások, nőköltők"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Amikor Micsinaga két fivére, <a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_no_Micsitaka&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara no Micsitaka (a lap nem létezik)">Fudzsivara no Micsitaka</a> és <a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_no_Micsikane&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara no Micsikane (a lap nem létezik)">Fudzsivara no Micsikane</a> 995-ben meghalt, és a régensség betöltetlen maradt, Micsinaga villámgyorsan megnyerte a hatalmi harcot unokaöccse, Fudzsivara no Korecsika (<a href="/w/index.php?title=Icsidzs%C3%B3_jap%C3%A1n_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Icsidzsó japán császár (a lap nem létezik)">Icsidzsó</a> császár feleségének, Fudzsivara no Teisinek a testvére) ellen, és nővére, Szensi segítségével megszerezte a régensi tisztséget. Teisi a fivérét, Korecsikát támogatta, aki nem sokkal utóbb kegyvesztett lett, és egy időre száműzték az udvarból, ami még inkább megrendítette Teisi pozícióját.<span class="dokulink" id="back:Shively"><sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Négy évvel később Micsinaga császári ágyasként az udvarba küldte legidősebb lányát, az akkor még csak tizenkét éves Sósit,<span class="dokulink" id="back:McCullough"><sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> egy évre rá pedig, hogy Teisi befolyását tovább csökkentse, és Sósi tekintélyét növelje, előléptette Sósit császárnévá, noha ezt a címet már Teisi birtokolta. Mint Donald Shively kifejti: „Micsinaga még rajongóit is megdöbbentette azzal, hogy addig példátlan módon elérte: Teisi és Sósi egyszerre legyenek császárnéi ugyanannak az uralkodónak, Teisi a szokásos <i>Dicső Örökösszülő</i> <i>(kógó)</i> címmel, Sósi pedig a külön erre az alkalomra kreált <i>Belső Palotalakó</i>val <i>(csúgú)</i>.”<span class="dokulink" id="back:Shively"><sup id="cite_ref-52" class="reference"><a href="#cite_note-52"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Körülbelül öt év múlva, talán 1005 végén juttatta be Micsinaga Muraszakit Sósi udvarába, Bowring szerint amolyan társalkodó-nevelőnőnek.<span class="dokulink" id="back:Bowring_1996_introduction"><sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A Heian-kori udvari élet nagyon divatos, sőt „modern” volt, de meglehetősen laza erkölcsű is. Az udvarbéli nők elzárkózva éltek, és rokonaik, pártfogóik leginkább arra használták őket, hogy ügyes férjhez adásukkal politikai hatalomra tegyenek szert. Elzártságuk ellenére egyes nők jelentős befolyással rendelkeztek, gyakran egymással versengő szalonjaik révén, amelyeknek személyzete ily módon kulcsfontosságú volt.<span class="dokulink" id="back:Bowring_1996_introduction"><sup id="cite_ref-54" class="reference"><a href="#cite_note-54"><span class="cite-bracket">[</span>51<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Icsidzsó anyjának (vagyis Micsinaga nővérének, Szensinek) is volt egy igen tekintélyes szalonja; Micsinaga valószínűleg éppen azért akarta a Muraszakihoz hasonló tehetséges nőkkel körülvenni Sósit, hogy hasonló hírű szalont hozhasson létre.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-55" class="reference"><a href="#cite_note-55"><span class="cite-bracket">[</span>52<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Sósi 16–19 éves lehetett, amikor Muraszaki az udvartartásába került.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">[</span>* 4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Arthur Waley komoly ifjú hölgynek nevezi Sósit, aki hol apja házában, hol a palotában lakott. Tehetséges nőírókat gyűjtött maga köré, közöttük volt <a href="/w/index.php?title=Izumi_Sikibu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Izumi Sikibu (a lap nem létezik)">Izumi Sikibu</a> és <a href="/w/index.php?title=Akazome_Emon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Akazome Emon (a lap nem létezik)">Akazome Emon</a> is, utóbbi egy korai japán nyelvű krónika, az <i><a href="/w/index.php?title=Eiga_monogatari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eiga monogatari (a lap nem létezik)">Eiga monogatari</a></i> szerzője.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-57" class="reference"><a href="#cite_note-57"><span class="cite-bracket">[</span>53<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A nők közötti rivalizálás Muraszaki naplójából is kiviláglik, amelyben lekezelően így ír Izumiról: <i>Izumi asszony mulatságos levélíró, de van benne valami nyugtalanító. Tud kapásból közvetlen sorokat írni, de a költészetben érdekes témára vagy klasszikus mintára van szüksége, amit utánozhat. Nem is hiszem, hogy egyáltalában költő lenne.</i><span class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés"><sup id="cite_ref-58" class="reference"><a href="#cite_note-58"><span class="cite-bracket">[</span>54<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p><a href="/wiki/Szei_S%C3%B3nagon" title="Szei Sónagon">Szei Sónagon</a>, a <i><a href="/wiki/P%C3%A1rnak%C3%B6nyv" title="Párnakönyv">Párnakönyv</a></i> szerzője már udvarhölgyként szolgált Teisinél, amikor Sósi az udvarba érkezett; könnyen lehet, hogy Muraszakinak éppen az ő riválisaként kellett fellépnie Sósi udvartartásában. Teisi 1001-ben halt meg, mielőtt még Muraszaki Sósi szolgálatába szegődött volna, így a két neves írónő nem volt egyszerre jelen a palotában, de Muraszaki, aki naplójában Sónagonról is ír, kétségkívül ismerte a hírét, s bizonyos fokig hatással is lehetett rá vetélytársnője.<span class="dokulink" id="back:Keene_1999"><sup id="cite_ref-59" class="reference"><a href="#cite_note-59"><span class="cite-bracket">[</span>55<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Sónagon <i>Párnakönyv</i>ét talán éppen azért rendelték meg, hogy propagandaműként tükrözze Teisi környezetének fényét, amely művelt udvarhölgyeiről volt híres. Joshua Mostow, a japán irodalom kutatója úgy véli, Micsinaga azért küldte Sósi mellé a Sónagonhoz foghatóan művelt vagy talán még műveltebb Muraszakit, hogy hasonló módon feltündököltesse Sósi udvartartását.<span class="dokulink" id="back:Mostow"><sup id="cite_ref-60" class="reference"><a href="#cite_note-60"><span class="cite-bracket">[</span>56<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A két írónő más-más temperamentumú volt: Sónagon szellemes, okos, nagyszájú, Muraszaki visszahúzódó, érzékeny. Muraszaki naplójának egyes bejegyzései azt sejtetik, hogy nem lehettek jó viszonyban. Muraszaki ezt írja például: <i>Szei Sónagon igen öntelt teremtés volt. Roppant eszesnek képzelte magát, műveit teleszórta kínai írásjegyekkel, amik nem mondhatni, hogy hibátlanok lettek volna.</i><span class="dokulink" id="back:Keene_1999"><sup id="cite_ref-61" class="reference"><a href="#cite_note-61"><span class="cite-bracket">[</span>57<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Keene szerint Muraszaki Sónagonról alkotott véleményét befolyásolhatta Sósi, no meg az udvarhölgyei, hiszen Sónagon korábban a rivális császárnénál szolgált. Keene úgy sejti, Muraszakit egyenesen azért vitték az udvarba, hogy Sónagon népszerű <i>Párnakönyv</i>ére válaszul írja meg a <i>Gendzsi</i>t.<span class="dokulink" id="back:Keene_1999"><sup id="cite_ref-62" class="reference"><a href="#cite_note-62"><span class="cite-bracket">[</span>58<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki többféleképpen is megkülönböztette magát Sónagontól. Lekicsinyelte a párnakönyv műfaját, és Sónagonnal ellentétben, aki büszke volt kínaitudására, úgy tett, mint aki nem is ismeri ezt a nyelvet.<span class="dokulink" id="back:Mostow"><sup id="cite_ref-63" class="reference"><a href="#cite_note-63"><span class="cite-bracket">[</span>59<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <ul class="gallery mw-gallery-traditional center"> <li class="gallerybox" style="width: 285px"> <div class="thumb" style="width: 280px; height: 150px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hyakuninisshu_056.jpg" class="mw-file-description" title="Izumi Sikibu"><img alt="Izumi Sikibu" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/Hyakuninisshu_056.jpg/86px-Hyakuninisshu_056.jpg" decoding="async" width="86" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/Hyakuninisshu_056.jpg/129px-Hyakuninisshu_056.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/99/Hyakuninisshu_056.jpg/172px-Hyakuninisshu_056.jpg 2x" data-file-width="327" data-file-height="455" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Izumi Sikibu</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 285px"> <div class="thumb" style="width: 280px; height: 150px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Akazome_Emon.png" class="mw-file-description" title="Akazome Emon"><img alt="Akazome Emon" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Akazome_Emon.png/113px-Akazome_Emon.png" decoding="async" width="113" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Akazome_Emon.png/170px-Akazome_Emon.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Akazome_Emon.png/226px-Akazome_Emon.png 2x" data-file-width="930" data-file-height="986" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Akazome Emon</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 285px"> <div class="thumb" style="width: 280px; height: 150px;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hyakuninisshu_062.jpg" class="mw-file-description" title="Szei Sónagon"><img alt="Szei Sónagon" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Hyakuninisshu_062.jpg/85px-Hyakuninisshu_062.jpg" decoding="async" width="85" height="120" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Hyakuninisshu_062.jpg/127px-Hyakuninisshu_062.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d7/Hyakuninisshu_062.jpg/170px-Hyakuninisshu_062.jpg 2x" data-file-width="324" data-file-height="457" /></a></span></div> <div class="gallerytext">Szei Sónagon</div> </li> </ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="„Krónikás_hölgyünk”"><span id=".E2.80.9EKr.C3.B3nik.C3.A1s_h.C3.B6lgy.C3.BCnk.E2.80.9D"></span>„Krónikás hölgyünk”</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: „Krónikás hölgyünk”"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tosa_Mitsuoki_001.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Tosa_Mitsuoki_001.jpg/200px-Tosa_Mitsuoki_001.jpg" decoding="async" width="200" height="160" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Tosa_Mitsuoki_001.jpg/300px-Tosa_Mitsuoki_001.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Tosa_Mitsuoki_001.jpg/400px-Tosa_Mitsuoki_001.jpg 2x" data-file-width="1817" data-file-height="1458" /></a><figcaption>Muraszaki ír. <a href="/w/index.php?title=Tosza_Micuoki&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tosza Micuoki (a lap nem létezik)">Tosza Micuoki</a> festménye</figcaption></figure> <p>Noha a kínai ismeretek presztízse a Heian-kor második felében megcsappant, a kínai költészet továbbra is népszerű maradt; különösen <a href="/wiki/Po_Cs%C3%BC-ji" title="Po Csü-ji">Po Csü-ji</a> verseit tartották nagyra.<span class="dokulink" id="back:Morris"><sup id="cite_ref-64" class="reference"><a href="#cite_note-64"><span class="cite-bracket">[</span>* 5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki kínaira tanította Sósit, akit érdekeltek Po Csü-ji költeményei. Amikor császárné lett, Sósi kínai írásjegyekkel díszíttette paravánjait, ami botrányosnak számított, hiszen a kínai a férfiak nyelve, a női szállásokon semmi keresnivalója.<span class="dokulink" id="back:Adolphson"><sup id="cite_ref-65" class="reference"><a href="#cite_note-65"><span class="cite-bracket">[</span>60<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Hölgyeknek kínaiul tanulni illetlenség volt, a kínai irodalomhoz csupán a férfiaknak volt szokás szentesítette hozzáférése. A nők csak japánul írhattak-olvashattak, hogy ily módon is el legyenek zárva a kormányzat és a hatalom központjától. Muraszaki példátlan klasszikus kínai műveltsége révén azon kevés nő közé tartozott, akik taníthatták Sósit.<span class="dokulink" id="back:Adolphson"><sup id="cite_ref-66" class="reference"><a href="#cite_note-66"><span class="cite-bracket">[</span>61<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Bowring egyenesen „felforgatónak” nevezi, hogy Muraszaki tudott kínaiul, és Sósinak is megtanította a nyelvet.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-67" class="reference"><a href="#cite_note-67"><span class="cite-bracket">[</span>62<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki nem szellőztette kínaitudását, eltitkolta kettejük nyelvóráit, és így írt róla naplójában: <i>Múlt nyár óta, nagy titokban, őfensége a császárnéval Po Csü-ji verseit olvassuk együtt. Persze szó sem lehetett szabályszerű nyelvtanulásról... Mégis jobbnak véltem, hogy a dologról egy szót se szóljak senkinek.</i><span class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés"><sup id="cite_ref-68" class="reference"><a href="#cite_note-68"><span class="cite-bracket">[</span>63<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Második becenevét (<i>Nihongi no cubone</i>, „krónikás hölgyünk”) valószínűleg azért kapta Muraszaki, mert kínai irodalmat tanított Sósinak.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-69" class="reference"><a href="#cite_note-69"><span class="cite-bracket">[</span>64<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az egyik udvarhölgy, aki nem kedvelte Muraszakit, megvádolta, hogy kérkedik kínai ismereteivel, és ráaggatta a „krónikás hölgyünk” csúfnevet (a klasszikus kínaiul írott <i><a href="/wiki/Nihongi" class="mw-redirect" title="Nihongi">Nihongi</a></i> japán krónikára utalva ezzel); erre az incidensre azután került sor, hogy valaki fejezeteket olvasott fel a császárnak és udvaroncainak a <i>Gendzsi</i>ből, s egyikük megjegyezte, hogy a szerző igen művelt teremtés lehet. Muraszaki ezt jegyezte fel naplójában: <i>Milyen nevetséges! Én, aki még otthoni szolgálóim előtt is titkolom műveltségemet, merészelnék-e kérkedni vele őfelsége udvarában?</i><span class="dokulink" id="back:Mostow"><sup id="cite_ref-70" class="reference"><a href="#cite_note-70"><span class="cite-bracket">[</span>65<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Habár sértésnek szánták, Mulhern szerint Muraszakinak valójában hízelgett ez a csúfnév.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-71" class="reference"><a href="#cite_note-71"><span class="cite-bracket">[</span>66<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A kínai nyelvhez fűződő viszony ellentmondásos volt. Teisi udvartartásában valósággal tüntettek vele, a császári uralom, a felsőbbrendűség jelképének tekintették. Ám Sósi szalonjában ellenségesen viszonyultak hozzá, talán politikai okokból, hiszen ebben az időszakban már a japán nyelvet részesítették előnyben, habár maga Sósi, mint láttuk, tanult kínaiul. Ez az ellenségesség hathatott Muraszakira és az udvarról alkotott véleményére is, s arra késztette, hogy titkolja kínaitudását. Sónagonnal ellentétben, aki hivalkodó és csélcsap teremtés volt, és nagydobra verte kínaitudását, Muraszaki alázatosnak tűnik, ami, úgy tetszik, jó benyomást tett Micsinagára. Noha Muraszaki használta kínai ismereteit, és művébe is beépítette őket, a nyilvánosság előtt elvetette a nyelvet, ami alighanem helyes attitűdnek számított a japán kultúra egyre erősödő hegemóniája idején.<span class="dokulink" id="back:Mostow"><sup id="cite_ref-72" class="reference"><a href="#cite_note-72"><span class="cite-bracket">[</span>67<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Úgy tetszik, Muraszaki nem volt boldog az udvarban, erre utal tartózkodása és komolysága is. Nem maradt ránk feljegyzés arról, hogy valaha is részt vett volna a divatos költészeti versenyeken, s alig váltott verset vagy levelet a többi udvarhölggyel.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-73" class="reference"><a href="#cite_note-73"><span class="cite-bracket">[</span>68<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Naplója azt érzékelteti, hogy Szei Sónagonnal ellentétben nem szerette az udvari életet, az udvarhölgyeket és a részeg tivornyákat. Egy bizonyos udvarhölggyel, Szaisóval azonban összebarátkozott, és a teleket is szerette: <i>Imádom nézni itt a havat.</i><span class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés"><sup id="cite_ref-74" class="reference"><a href="#cite_note-74"><span class="cite-bracket">[</span>69<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Waley szerint talán nem is maga az udvari élet tette boldogtalanná, hanem Sósi udvartartása untatta. Waley feltételezi, hogy jobban érezte volna magát Szensi anyacsászárné szalonjában, akinek környezetét kevesebb szigorúság és nagyobb könnyedség jellemezte.<span class="dokulink" id="back:Szokolova-Gyeljuszina"><sup id="cite_ref-75" class="reference"><a href="#cite_note-75"><span class="cite-bracket">[</span>* 6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki így ír Sósi udvaráról: <i>Az évek múlásával őfensége a császárné több élettapasztalatra tett szert, és már nem ugyanazzal a merev mértékkel mér, mint azelőtt; de időközben az udvar rendkívül unalmas hírnevet szerzett magának...</i><span class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés"><sup id="cite_ref-76" class="reference"><a href="#cite_note-76"><span class="cite-bracket">[</span>70<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Murasaki_Shikibu_Diary_Emakimono_(Gotoh_Museum)_6.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Murasaki_Shikibu_Diary_Emakimono_%28Gotoh_Museum%29_6.jpg/250px-Murasaki_Shikibu_Diary_Emakimono_%28Gotoh_Museum%29_6.jpg" decoding="async" width="250" height="109" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Murasaki_Shikibu_Diary_Emakimono_%28Gotoh_Museum%29_6.jpg/375px-Murasaki_Shikibu_Diary_Emakimono_%28Gotoh_Museum%29_6.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/Murasaki_Shikibu_Diary_Emakimono_%28Gotoh_Museum%29_6.jpg/500px-Murasaki_Shikibu_Diary_Emakimono_%28Gotoh_Museum%29_6.jpg 2x" data-file-width="557" data-file-height="242" /></a><figcaption>Részlet Muraszaki naplójának 13. századi, illusztrált kiadásából: részeg, zilált öltözetű udvaroncok flörtölnek az udvarhölgyekkel</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ilustration_of_The_Tale_of_Genji.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Ilustration_of_The_Tale_of_Genji.jpg/250px-Ilustration_of_The_Tale_of_Genji.jpg" decoding="async" width="250" height="280" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Ilustration_of_The_Tale_of_Genji.jpg/375px-Ilustration_of_The_Tale_of_Genji.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Ilustration_of_The_Tale_of_Genji.jpg/500px-Ilustration_of_The_Tale_of_Genji.jpg 2x" data-file-width="803" data-file-height="900" /></a><figcaption>Heian-kori nők télen. Tosza Micuoki festménye</figcaption></figure> <p>Muraszaki ki nem állhatta a szerinte folyton részegeskedő és ostoba udvaroncokat. Egyes kutatók, köztük Waley is, úgy vélik azonban, hogy legalábbis Micsinagával viszonyt folytatott. Annyi biztosnak látszik, hogy Micsinaga kitartóan üldözte szerelmével, s hogy Muraszaki flörtölt vele, azt naplója még 1010-ből is tanúsítja. A naplóban megörökíti, hogy sokszor menekülnie kellett Micsinaga elől – egy éjjel például a régens belopózott a szobájába, és elcsente a <i>Gendzsi</i> legújabb fejezetét.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-77" class="reference"><a href="#cite_note-77"><span class="cite-bracket">[</span>* 7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Micsinaga pártfogására azonban szüksége volt ahhoz, hogy tovább írhasson.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-78" class="reference"><a href="#cite_note-78"><span class="cite-bracket">[</span>71<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki megörökítette Micsinaga lányának udvarbeli ténykedését: a fényűző szertartásokat, a rafinált és kifinomult széptevéseket, „a házasodási rendszer bonyodalmait”,<span class="dokulink" id="back:Knapp"><sup id="cite_ref-Knapp_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_79-0" class="reference"><a href="#cite_note-Knapp_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--79"><span class="cite-bracket">[</span>72<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> továbbá, meglehetős részletességgel, Sósi két fiának világra jövetelét.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-80" class="reference"><a href="#cite_note-80"><span class="cite-bracket">[</span>73<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Valószínű, hogy Muraszaki szeretett magányosan, elvonulva írni.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-81" class="reference"><a href="#cite_note-81"><span class="cite-bracket">[</span>74<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Úgy érezte, nem illik bele az udvar légkörébe, s magáról így vallott: <i>Teljesen belemerültem a régi történetek tanulmányozásába... egy kitalált költői világban élek, alig veszem észre más emberek létezését... De amikor megismernek, legnagyobb meglepetésükre állapítják meg, hogy kedves és gyengéd vagyok.</i><span class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés"><sup id="cite_ref-82" class="reference"><a href="#cite_note-82"><span class="cite-bracket">[</span>75<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Inge szerint túlságosan szókimondó volt ahhoz, hogy barátokra tegyen szert az udvarban, Mulhern pedig úgy véli, Muraszaki élete az udvarban viszonylag csendes és nyugodt volt a többi udvari költőéhez képest.<span class="dokulink" id="back:Inge"><sup id="cite_ref-83" class="reference"><a href="#cite_note-83"><span class="cite-bracket">[</span>76<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Mulhern valószínűnek tartja, hogy Muraszaki megjegyzései Izumiról nem annyira annak költészete ellen irányulnak, mint inkább a viselkedése, erkölcstelensége és udvari viszonyai ellen, amelyeket Muraszaki helytelenített.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-84" class="reference"><a href="#cite_note-84"><span class="cite-bracket">[</span>77<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A rang nagyon fontos tényező volt a Heian-kor udvari társadalmában, és Muraszaki aligha érezhette magát egyenrangúnak a nála előkelőbb és hatalmasabb Fudzsivara rokonsággal.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-85" class="reference"><a href="#cite_note-85"><span class="cite-bracket">[</span>78<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Naplójában így ír erről: <i>Már akkor is tudatában voltam annak, hogy a családnak az az ága, amelyhez tartozom, nagyon szerény; de ez a gondolat csak ritkán bántott, mert akkortájt messze állt tőlem a kisebbrendűség fájdalmas tudata, amely szakadatlanul megmérgezte életemet az udvarnál.</i><span class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés"><sup id="cite_ref-86" class="reference"><a href="#cite_note-86"><span class="cite-bracket">[</span>79<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az udvari pozíció ennek ellenére növelte megbecsültségét, s ami még fontosabb, több élményre tett szert, amelyekről írhatott.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-87" class="reference"><a href="#cite_note-87"><span class="cite-bracket">[</span>80<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az udvari élet sokkal elevenebben tükröződik a <i>Gendzsi</i> azon fejezeteiben, amelyeket már mint Sósi udvarhölgye vetett papírra. Legvalószínűbb, hogy udvari becenevét, a Muraszakit egy vacsorán kaphatta, amelyet naplójában is megörökített: 1008 táján <a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_no_Kint%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara no Kintó (a lap nem létezik)">Fudzsivara no Kintó</a>, jeles udvari költő a „kis Muraszaki” felől érdeklődött (így hívják a <i>Gendzsi</i> egyik hősnőjét, s egyben ez az egyik fejezet címe is), ami nőíróhoz intézve feltétlenül bóknak számított egy udvari férfi költő szájából.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-88" class="reference"><a href="#cite_note-88"><span class="cite-bracket">[</span>81<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Visszavonulása,_halála"><span id="Visszavonul.C3.A1sa.2C_hal.C3.A1la"></span>Visszavonulása, halála</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Visszavonulása, halála"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Murasaki_Shikibu_at_Ishiyama-dera.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Murasaki_Shikibu_at_Ishiyama-dera.png/250px-Murasaki_Shikibu_at_Ishiyama-dera.png" decoding="async" width="250" height="189" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Murasaki_Shikibu_at_Ishiyama-dera.png/375px-Murasaki_Shikibu_at_Ishiyama-dera.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/14/Murasaki_Shikibu_at_Ishiyama-dera.png 2x" data-file-width="492" data-file-height="371" /></a><figcaption>Újból az Isijamaderában, élete őszén. Tosza Micuoki festménye</figcaption></figure> <p>Amikor Icsidzsó császár 1011-ben meghalt, Sósi visszavonult a császári palotából, és a Biva-tó partján álló egyik Fudzsivara-kúriába költözött,<span class="dokulink" id="back:Gy._Horváth_előszó"><sup id="cite_ref-89" class="reference"><a href="#cite_note-89"><span class="cite-bracket">[</span>* 8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> ahová bizonyára Muraszaki is elkísérte, legalábbis tudomásunk van arról, hogy 1013-ban ott tartózkodott Sósival.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-90" class="reference"><a href="#cite_note-90"><span class="cite-bracket">[</span>82<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> George Aston felidézi, hogy Muraszaki, amikor otthagyta az udvari szolgálatot, ismét kapcsolatba kerülhetett az Isijamadera templommal: „Azt mondják, erre a szépséges helyre húzódott el Muraszaki no Sikibu az udvarból, hogy hátralevő életét az irodalomnak és a vallásnak szentelje. Ám vannak, akik kétlik a dolgot, köztük <a href="/wiki/Motoori_Norinaga" title="Motoori Norinaga">Motoori Norinaga</a> is, aki nem hisz ebben a mesében, mert... nem egyezik a tényekkel. Mindenesetre máig mutogatják a templomnak azt a helyiségét, ahol a <i>Gendzsi</i> született – akárcsak az írónő tuskövét és egy általa másolt szútrát, ami a kritikust lehet, hogy nem elégíti ki, de a templom egyszerű látogatóit nagyon is képes meggyőzni.”<span class="dokulink" id="back:Aston"><sup id="cite_ref-91" class="reference"><a href="#cite_note-91"><span class="cite-bracket">[</span>83<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Lehetséges, hogy Muraszaki 1014-ben halt meg. Apja abban az évben váratlanul visszatért Kiotóba <a href="/w/index.php?title=Ecsigo_tartom%C3%A1ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ecsigo tartomány (a lap nem létezik)">ecsigói</a> tartományából: ennek az írónő halála is lehet a magyarázata. Shirane az <i>A Bridge of Dreams: A Poetics of „The Tale of Genji”</i> című művében kifejti, hogy Muraszaki Sikibu halálának évét legtöbben 1014-re teszik, és konszenzus van abban is, hogy 973-ban született, amiből következőleg halálakor 41 éves lehetett.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-92" class="reference"><a href="#cite_note-92"><span class="cite-bracket">[</span>84<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Bowring ezzel szemben az 1014-et spekulatívnak tartja, és úgy véli, Muraszaki akár 1025-ig is Sósinál élhetett.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-93" class="reference"><a href="#cite_note-93"><span class="cite-bracket">[</span>85<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Waley álláspontja is ezzel egyezik: szerinte Muraszaki 1025-ben Sósival együtt még részt vehetett a császárné fiának, <a href="/w/index.php?title=Go-Icsidzs%C3%B3_jap%C3%A1n_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Go-Icsidzsó japán császár (a lap nem létezik)">Go-Icsidzsónak</a> a tiszteletére rendezett szertartáson.<span class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés"><sup id="cite_ref-94" class="reference"><a href="#cite_note-94"><span class="cite-bracket">[</span>86<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Muraszaki öccse, Nobunori 1011-ben hunyt el, s ez a körülmény talán a lánya halálával együtt járult hozzá ahhoz, hogy apjuk 1014-ben vagy 1016-ban<span class="dokulink" id="back:Morris"><sup id="cite_ref-95" class="reference"><a href="#cite_note-95"><span class="cite-bracket">[</span>87<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> végleg lemondott hivataláról, és a <a href="/w/index.php?title=Miidera&action=edit&redlink=1" class="new" title="Miidera (a lap nem létezik)">Miidera</a> templom szerzeteseként folytatta életét 1029-ben bekövetkezett haláláig.<span class="dokulink" id="back:Shirane_2008b"><sup id="cite_ref-96" class="reference"><a href="#cite_note-96"><span class="cite-bracket">[</span>88<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki Sikibu lánya előbb Sósi anyacsászárné (visszavonulása utáni „palotanevén” a Dzsótó Monin) udvarhölgye lett, majd 1025-ben tényleges udvari szolgálatba lépett mint a leendő <a href="/w/index.php?title=Go-Reizei_jap%C3%A1n_cs%C3%A1sz%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Go-Reizei japán császár (a lap nem létezik)">Go-Reizei</a> császár szoptatós dajkája. <a href="/w/index.php?title=Daini_no_Szanmi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Daini no Szanmi (a lap nem létezik)">Daini no Szanmi</a> (999–1078?) néven maga is ismert és jelentős költővé vált.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1996"><sup id="cite_ref-97" class="reference"><a href="#cite_note-97"><span class="cite-bracket">[</span>89<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A családban az ükapa óta ő volt az első, aki megkapta a harmadik rangosztály második fokozatát (összesen tíz rangosztály volt), vagyis messze anyja és nagyapja fölé emelkedve a legelőkelőbb arisztokrata rétegbe tartozott.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-98" class="reference"><a href="#cite_note-98"><span class="cite-bracket">[</span>90<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Művei"><span id="M.C5.B1vei"></span>Művei</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Művei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Három önálló művet tulajdonítanak Muraszakinak: a <i>Gendzsi szerelmei</i>t, a <i><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu_napl%C3%B3ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Muraszaki Sikibu naplója (a lap nem létezik)">Muraszaki Sikibu naplóját</a></i> és a <i>Költői emlékek</i>et, amely 128 verset tartalmaz.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-99" class="reference"><a href="#cite_note-99"><span class="cite-bracket">[</span>91<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Művei irodalmi értékükön felül azért is fontosak, mert híven tükrözik a japán írásbeliség kialakulását és fejlődését abban a korban, amikor a japán íratlan köznyelvből írott nyelvvé lett.<span class="dokulink" id="back:Bowring_1996_introduction"><sup id="cite_ref-100" class="reference"><a href="#cite_note-100"><span class="cite-bracket">[</span>92<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A 9. századig a japán szövegeket kínai ideogrammákkal, a <a href="/w/index.php?title=Manj%C3%B3gana&action=edit&redlink=1" class="new" title="Manjógana (a lap nem létezik)">manjógana</a> írásrendszerrel örökítették meg.<span class="dokulink" id="back:Mason"><sup id="cite_ref-101" class="reference"><a href="#cite_note-101"><span class="cite-bracket">[</span>93<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Forradalmi újítás volt az igazi japán írás, a <a href="/wiki/Kana" title="Kana">kana</a> kialakítása a 9. század közepétől. Attól fogva a japán szerzők a maguk nyelvén írhattak prózát, ami olyan új műfajok létrejöttéhez vezetett, mint a beszélyek vagy románcok (<a href="/wiki/Monogatari" title="Monogatari">monogatari</a>) és a költői naplók (<a href="/w/index.php?title=Nikki&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nikki (a lap nem létezik)">nikki</a>).<span class="dokulink" id="back:Frédéric"><sup id="cite_ref-102" class="reference"><a href="#cite_note-102"><span class="cite-bracket">[</span>94<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Edwin O. Reischauer történész szerint a monogatari eredendően japán műfaj, s a kanával írott <i>Gendzsi monogatari</i> a korszak legkiemelkedőbb alkotása.<span class="dokulink" id="back:Reischauer"><sup id="cite_ref-103" class="reference"><a href="#cite_note-103"><span class="cite-bracket">[</span>95<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_napló_és_a_versek"><span id="A_napl.C3.B3_.C3.A9s_a_versek"></span>A napló és a versek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: A napló és a versek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Muraszaki egy-két évvel azután kezdett naplóírásba, hogy Sósi császárné szolgálatába lépett.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-104" class="reference"><a href="#cite_note-104"><span class="cite-bracket">[</span>96<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Amit tudunk róla és udvarbéli élményeiről, annak nagy része a naplóból, a <i>Muraszaki Sikibu nikki</i>ből származik, amelyet hozzávetőleg 1008 és 1010 között vezetett. A hosszú leíró részek (némelyik eredetileg levél lehetett) beszámolnak a többi udvarhölggyel való viszonyáról, Micsinaga jelleméről, Sósi fiainak születéséről – a két eseményre nem a császári palotában, hanem Micsinaga házában került sor –, a <i>Gendzsi</i> készüléséről, például arról is, amikor az új fejezeteket kalligráfusokra bízza, hogy tisztázzák le őket.<span class="dokulink" id="back:McCullough"><sup id="cite_ref-105" class="reference"><a href="#cite_note-105"><span class="cite-bracket">[</span>97<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A korabeli udvari naplókra jellemzően, amelyek többnyire pártfogók magasztalására szolgáltak, Muraszaki naplójának fele Sósi fiának, a későbbi Go-Icsidzsó császárnak a születéséről szól: ez az esemény meghatározó volt Micsinaga számára, ezt tervezte már akkor is, amikor lányát férjhez adta – egy császár nagyapja és de facto régense lett.<span class="dokulink" id="back:Shirane_2008b"><sup id="cite_ref-106" class="reference"><a href="#cite_note-106"><span class="cite-bracket">[</span>98<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A <i>Muraszaki Sikibu kasú</i> <i>(Muraszaki Sikibu költői emlékei)</i> 128 <a href="/wiki/Vaka" title="Vaka">versből</a> álló gyűjtemény, amelyek Mulhern szerint életrajzi sorrendben követik egymást.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-107" class="reference"><a href="#cite_note-107"><span class="cite-bracket">[</span>99<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Az eredeti összeállítás elveszett. A korabeli szokásnak megfelelően valószínűleg kézről kézre adták és másolták ezeket a verseket is. Néhány közülük egy szerelmeshez szól, lehet, hogy a férjéhez annak halála előtt, de az is lehet, hogy csupán a konvenciót követve írt szerelmes verseket. Életrajzi momentumok olvashatók ki belőlük: említi egy nővérét, aki meghalt, az utat Ecsizen tartományba az apjával, s hogy költeményeket írt Sósi számára. Több darab gyermekkori barátnőjét idézi meg, aki szintén vidékre kerül kormányzó apjával.<span class="dokulink" id="back:Szokolova-Gyeljuszina"><sup id="cite_ref-108" class="reference"><a href="#cite_note-108"><span class="cite-bracket">[</span>100<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Muraszaki verseit 1206-ban tette közzé <a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_Teika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara Teika (a lap nem létezik)">Fudzsivara Teika</a>. Mulhern szerint valószínűleg ez az összeállítás a leghívebb az eredetihez. Nagyjából ugyanekkor Teika Muraszaki több költeményét is beleillesztette egy fontos császári antológiába, a <i><a href="/w/index.php?title=Sin_kokin_vakas%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sin kokin vakasú (a lap nem létezik)">Sin kokin vakasú</a></i>-ba.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-109" class="reference"><a href="#cite_note-109"><span class="cite-bracket">[</span>101<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Ezen a gyűjteményen kívül természetesen Muraszaki költői életművének részét képezi a <i>Gendzsi szerelmei</i>be foglalt, a szereplők szájába adott 795 vakája is. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_Gendzsi_szerelmei">A <i>Gendzsi szerelmei</i></h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: A Gendzsi szerelmei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Gendzsi_szerelmei" title="Gendzsi szerelmei">Gendzsi szerelmei</a></i></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ch5_wakamurasaki.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Ch5_wakamurasaki.jpg/200px-Ch5_wakamurasaki.jpg" decoding="async" width="200" height="225" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Ch5_wakamurasaki.jpg/300px-Ch5_wakamurasaki.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/ba/Ch5_wakamurasaki.jpg/400px-Ch5_wakamurasaki.jpg 2x" data-file-width="803" data-file-height="904" /></a><figcaption>Tosza Micuoki illusztrációja a <i>Gendzsi szerelmei</i>hez: a kis Muraszaki hölgyeivel, színpompás ruhákban, földig érő hajjal. Balra Gendzsi leselkedik</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ch42_nioumiya.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Ch42_nioumiya.jpg/200px-Ch42_nioumiya.jpg" decoding="async" width="200" height="218" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Ch42_nioumiya.jpg/300px-Ch42_nioumiya.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Ch42_nioumiya.jpg/400px-Ch42_nioumiya.jpg 2x" data-file-width="803" data-file-height="875" /></a><figcaption>Tosza Micuoki illusztrációja a <i>Gendzsi szerelmei</i>hez: Niou herceg légyottra siet</figcaption></figure> <p>Muraszaki legismertebb műve az 54 fejezetből avagy „könyvből” álló monumentális <i>Gendzsi szerelmei</i>, amelyet gyakran a világirodalom első regényének vagy legalábbis első teljes regényének neveznek.<span class="dokulink" id="back:Tyler"><sup id="cite_ref-110" class="reference"><a href="#cite_note-110"><span class="cite-bracket">[</span>102<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> (Érdekességképpen: a <i><a href="/wiki/H%C3%A1bor%C3%BA_%C3%A9s_b%C3%A9ke_(reg%C3%A9ny)" title="Háború és béke (regény)">Háború és béke</a></i> magyar fordításának terjedelme 3 200 000 karakter, a <i>Gendzsi</i>é 2 500 000.)<sup id="cite_ref-111" class="reference"><a href="#cite_note-111"><span class="cite-bracket">[</span>103<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Legalább egy évtizeden át készült: az első fejezeteket egy pártfogó megrendelésére írhatta még a házassága alatt, vagy nem sokkal férje halála után, az udvarba kerülve folytatta, s amikor elkészült, Muraszaki valószínűleg még mindig Sósi szolgálatában állt.<span class="dokulink" id="back:Shively"><sup id="cite_ref-112" class="reference"><a href="#cite_note-112"><span class="cite-bracket">[</span>104<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Egy ekkora munka elvégzéséhez minden bizonnyal támogatóra volt szüksége. Micsinagától akkoriban igen költséges írópapírokat, tust kapott, és ő bocsáthatta rendelkezésére a kalligráfusokat is. Az első kézzel írt köteteket (füzeteket) az udvarhölgyek rakták és fűzték össze, ahogy a naplóban olvashatjuk.<span class="dokulink" id="back:Shirane_1987"><sup id="cite_ref-113" class="reference"><a href="#cite_note-113"><span class="cite-bracket">[</span>105<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Donald Keene <i>The Pleasures of Japanese Literature</i> című művében kijelenti, Muraszaki „a japán széppróza legnagyobb mesterművét” hozta létre, az udvari verses naplók és a korábbi (manjóganával írt) monogatarik (<i><a href="/w/index.php?title=A_bambuszgy%C5%B1jt%C5%91_%C3%B6regember_mes%C3%A9i&action=edit&redlink=1" class="new" title="A bambuszgyűjtő öregember meséi (a lap nem létezik)">A bambuszgyűjtő öregember meséi</a></i>, <i><a href="/wiki/Iszei_t%C3%B6rt%C3%A9netek" class="mw-redirect" title="Iszei történetek">Iszei történetek</a></i>) hagyományára alapozva.<span class="dokulink" id="back:Keene_1988"><sup id="cite_ref-114" class="reference"><a href="#cite_note-114"><span class="cite-bracket">[</span>106<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Merített és elegyített anyagot és stílust kínai történeti művekből, elbeszélő költeményekből és a korabeli japán prózából is.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-115" class="reference"><a href="#cite_note-115"><span class="cite-bracket">[</span>107<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Adolphson véleménye szerint a formális kínai stílus és a világias témák kombinálása parodisztikus, szatirikus hatást keltett, páratlan egyéni hangját is ennek köszönheti elsősorban.<span class="dokulink" id="back:Adolphson"><sup id="cite_ref-116" class="reference"><a href="#cite_note-116"><span class="cite-bracket">[</span>108<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A <i>Gendzsi</i> a monogatarik formáját követi például abban is, hogy időnként a szövegből kiszóló, mindentudó narrátora van, Keene szerint azonban Muraszaki messze túllépett ennek a műfajnak a keretein, és teljesen modern formát teremtett. A „fénylő Gendzsi” története az írónő szándéka szerint a 9–10. században játszódik (cselekménye mintegy háromnegyed századot ölel fel), de Muraszaki mellőzött minden tündérmesei és egyéb fantáziaelemeket, amelyek a korábbi monogatarikat jellemezték.<span class="dokulink" id="back:Keene_1988"><sup id="cite_ref-117" class="reference"><a href="#cite_note-117"><span class="cite-bracket">[</span>109<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Az évszázados spekulációkra, hogy vajon miért írta meg Muraszaki a <i>Gendzsi</i>t, <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhista</a> vagy netán <a href="/wiki/Konfucianizmus" title="Konfucianizmus">konfuciánus</a> példázat-e a mű, a 18. századi nagy japán esztéta, Motoori Norinaga szemléletes, csattanós választ adott: „A regény sem nem olyan, mint a Buddha útja, amely arra tanít bennünket, hogy mindig a helyes irányban maradva tegyünk szert a megvilágosodásra, sem nem olyan, mint a konfucianizmus útja, amely arra oktat, hogyan kell szabályozni az országot, a családot, a viselkedést... A <i>Gendzsi</i> célját ahhoz az emberhez lehetne hasonlítani, akinek, mivel szereti a lótuszvirágot, sáros, piszkos vizet kell gyűjtenie, hogy elültethesse és gondozhassa a lótuszt. A lopott szerelmek tisztátalan sara nem azért van jelen mindenütt a <i>Gendzsi</i>ben, hogy megcsodáljuk, hanem hogy ezek között lehessen ápolni a virágot: az emberi lét szomorúságának tudatát.”<span class="dokulink" id="back:Morris"><sup id="cite_ref-118" class="reference"><a href="#cite_note-118"><span class="cite-bracket">[</span>110<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> <span class="dokulink" id="back:Gendzsi"><sup id="cite_ref-119" class="reference"><a href="#cite_note-119"><span class="cite-bracket">[</span>* 9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A főtéma tehát Norinaga szerint az élet mulandósága, „az emberi lét szomorúsága” vagyis a <a href="/w/index.php?title=Mono_no_avare&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mono no avare (a lap nem létezik)">mono no avare</a><span class="dokulink" id="back:Gy._Horváth_1999"><sup id="cite_ref-120" class="reference"><a href="#cite_note-120"><span class="cite-bracket">[</span>* 10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> – ez utóbbi terminus ezernél is többször fordul elő a regényben.<span class="dokulink" id="back:Henshall"><sup id="cite_ref-121" class="reference"><a href="#cite_note-121"><span class="cite-bracket">[</span>111<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A <i>Gendzsi</i> témái egyebekben az írónő korának témái, de Shively meghatározása szerint is „az idő zsarnokságát és a romantikus szerelemmel elkerülhetetlenül együtt járó bánatot” jelenítik meg.<span class="dokulink" id="back:Shively"><sup id="cite_ref-122" class="reference"><a href="#cite_note-122"><span class="cite-bracket">[</span>112<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Shively úgy véli, Muraszaki a „fénylő herceg” történetében eszményi menekvésre lelt az udvari életből, amelyet cseppet sem talált vonzónak. Gendzsi alakjában tehetséges, szép, kifinomult, mégis emberi és rokonszenves főhőst keltett életre. Keene szerint a <i>Gendzsi</i> ablakot nyit a Heian-kor világára, például arra a paradoxonra is, hogy noha a hölgyeknek paravánok, függönyök vagy tolófalak mögé kellett rejtőzniük, azért a szerelem bőven virágzott.<span class="dokulink" id="back:Keene_1988"><sup id="cite_ref-123" class="reference"><a href="#cite_note-123"><span class="cite-bracket">[</span>113<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> <span class="dokulink" id="back:Puette"><sup id="cite_ref-124" class="reference"><a href="#cite_note-124"><span class="cite-bracket">[</span>* 11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Helen McCullough így fogalmaz: „Muraszaki műve időtlen és mindenkihez szóló, mert a <i>Gendzsi szerelmei</i> túllép műfaján és korán. Tárgya és helyszíne – szerelem a Heian-udvarban – a monogatarik világához köti, kulturális viszonylatai a közép-Heian-időszaké, ám Muraszaki géniusza a mindenkori emberi kapcsolatok erőteljes ábrázolásává avatta művét: rávilágít az örök szerelmi boldogság lehetetlen voltára, és annak alapvető fontosságára, hogy e bánattal teli világban mindig fogékonyak legyünk mások érzéseire.”<span class="dokulink" id="back:McCullough"><sup id="cite_ref-125" class="reference"><a href="#cite_note-125"><span class="cite-bracket">[</span>114<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Gendzsi minden szerelmesében meglátja a nő belső szépségét, az élet törékenységét, ami Keene értelmezésében hősiessé formálja alakját. A mű már a maga idejében is népszerű volt: még Icsidzsó császár is felolvastatta magának, pedig csak japánul íródott. 1012-re (de 1021-re biztosan) mind az 54 fejezet elkészült, és vidéken is sokan keresték, ahol igen nehéz volt hozzájutni.<span class="dokulink" id="back:Gy._Horváth_előszó"><sup id="cite_ref-126" class="reference"><a href="#cite_note-126"><span class="cite-bracket">[</span>* 12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Japán első <a href="/wiki/Irodalmi_Nobel-d%C3%ADj" title="Irodalmi Nobel-díj">Nobel-díjas</a> írója, a világhírű <a href="/wiki/Kavabata_Jaszunari" title="Kavabata Jaszunari">Kavabata Jaszunari</a> így vallott róla 1968-as elfogadóbeszédében: „A <i>Gendzsi szerelmei</i> a japán irodalom legmagasabb csúcsa, amelynek napjainkig nem akad párja. Kész csoda, hogy egy ilyen modern mű a 11. században születhetett. Noha a klasszikus japánnal akkoriban még természetesen hadilábon álltam, legkedvesebb gyermekkori olvasmányaim a Heian-kori klasszikusok voltak, de azt hiszem, közülük is a <i>Gendzsi</i> jelentette a legtöbbet nekem... A <i>Gendzsi</i> [évszázadokon át] bőven patakzó forrása volt a költészetnek és a képzőművészeteknek, egészen a tájkertészetig bezárólag.”<sup id="cite_ref-127" class="reference"><a href="#cite_note-127"><span class="cite-bracket">[</span>115<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Utóélete,_emlékezete"><span id="Ut.C3.B3.C3.A9lete.2C_eml.C3.A9kezete"></span>Utóélete, emlékezete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Utóélete, emlékezete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:2000_Yen_Murasaki_Shikibu.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/2000_Yen_Murasaki_Shikibu.jpg/250px-2000_Yen_Murasaki_Shikibu.jpg" decoding="async" width="250" height="122" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/2000_Yen_Murasaki_Shikibu.jpg/375px-2000_Yen_Murasaki_Shikibu.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/2000_Yen_Murasaki_Shikibu.jpg/500px-2000_Yen_Murasaki_Shikibu.jpg 2x" data-file-width="830" data-file-height="404" /></a><figcaption>Muraszaki és a <i>Gendzsi</i>-jelenet a 2000 jenes bankjegyen</figcaption></figure> <p>Muraszaki hírneve, hatása mit sem csökkent azóta, hogy más Heian-kori nőírókkal egyetemben létrehozta, kialakította az írott japán nyelvet. Művei az udvari költők számára kötelező olvasmánynak számítottak a 12. századtól, s már akkor tudósok tanulmányozták őket, állítottak helyre hiteles szövegváltozatokat, készítettek róluk elemzéseket. Alig egy évszázaddal a halála után már klasszikusnak tekintették.<span class="dokulink" id="back:Bowring_2004"><sup id="cite_ref-128" class="reference"><a href="#cite_note-128"><span class="cite-bracket">[</span>116<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A 17. századra életműve a <a href="/wiki/Konfucianizmus" title="Konfucianizmus">konfuciánus filozófia</a> jelképévé vált, és minden nőt arra buzdítottak, hogy olvassák a könyveit. <a href="/w/index.php?title=Kumazava_Banzan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kumazava Banzan (a lap nem létezik)">Kumazava Banzan</a> 1673-ban nagyra tartotta érzékenységét és érzelemábrázolását. <i>Gendzsi</i>-kommentárjában azt írta: „amikor az emberi érzelmeket nem értik meg, az Öt Emberi Kapcsolat harmóniája odavész”.<span class="dokulink" id="back:Lillehoj"><sup id="cite_ref-129" class="reference"><a href="#cite_note-129"><span class="cite-bracket">[</span>117<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A <i>Gendzsi szerelmei</i>ből másolatok, illusztrált kiadások készültek már egy évszázaddal Muraszaki halála után is. A <i><a href="/w/index.php?title=Gendzsi_monogatari_emaki&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gendzsi monogatari emaki (a lap nem létezik)">Gendzsi monogatari emaki</a></i> 12. századi <a href="/wiki/Emakimono" title="Emakimono">tekercskép</a> négy tekercsből, tizenkilenc festményből és 20 oldalnyi kalligráfiából áll. Az 1110 és 1120 közé datált illusztrációs anyag talán Fudzsivara no Takacsika műve, a kalligráfia pedig a kor híres írásművészeié. A <i>Gendzsi monogatari emaki</i> részben a Gotó Múzeumban, részben a Tokugava Képzőművészeti Múzeumban látható.<span class="dokulink" id="back:Frédéric"><sup id="cite_ref-130" class="reference"><a href="#cite_note-130"><span class="cite-bracket">[</span>118<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>A 17. században a nők erényességét irodalmi ismereteikkel hozták összefüggésbe, így nagy keletje lett a Muraszaki vagy a <i>Gendzsi</i> témájú műtárgyaknak; ezek összefoglaló neve a <i>gendzsi-e</i>. A <i>Gendzsi</i>-jeleneteket vagy Muraszakit ábrázoló kelengyék igen népszerűek voltak az arisztokrata nők körében: a gendzsi-e a 17. században kulturális státusszal ruházta fel a menyasszonyt, a 18.-ban pedig már a sikeres házasságot vetítette előre. 1628-ban <a href="/wiki/Tokugava_Iemicu" title="Tokugava Iemicu">Tokugava Iemicu</a> sógun lánya ilyen lakkdobozkészletet vitt magával a házasságba; Tositada herceg egy pár gendzsi-e selyemparavánt kapott nászajándékul 1649-ben, amelyeket <a href="/w/index.php?title=Kan%C3%B3_Tanj%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kanó Tanjú (a lap nem létezik)">Kanó Tanjú</a> festett.<span class="dokulink" id="back:Lillehoj"><sup id="cite_ref-131" class="reference"><a href="#cite_note-131"><span class="cite-bracket">[</span>119<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Muraszaki kedvelt témája az olyan festményeknek és illusztrációknak, amelyek erényes nőként és költőként ábrázolják őt. Gyakran látható íróasztalánál az Isijamadera templomban, amint a hold nézéséből merít ihletet. <a href="/w/index.php?title=Tosza_Micuoki&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tosza Micuoki (a lap nem létezik)">Tosza Micuoki</a> fali tekercsképeket festett a <i>Gendzsi</i> fejezeteihez a 17. században.<span class="dokulink" id="back:Lillehoj"><sup id="cite_ref-132" class="reference"><a href="#cite_note-132"><span class="cite-bracket">[</span>120<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A <i>Gendzsi szerelmei</i> igen korán a fametszetkészítők népszerű témája lett, <a href="/wiki/Utagava_Hirosige" title="Utagava Hirosige">Hirosige</a>, <a href="/w/index.php?title=Torii_Kijonaga&action=edit&redlink=1" class="new" title="Torii Kijonaga (a lap nem létezik)">Kijonaga</a>, <a href="/wiki/Kitagava_Utamaro" title="Kitagava Utamaro">Utamaro</a> is készített illusztrációkat a különböző kiadásokhoz.<span class="dokulink" id="back:Geczy"><sup id="cite_ref-133" class="reference"><a href="#cite_note-133"><span class="cite-bracket">[</span>121<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A korai „Gendzsi-művészet” még az udvari kultúrához kötődött, de az <a href="/wiki/Edo-kor" title="Edo-kor">Edo-kor</a> közepére a tömegtermeléssel előállított <a href="/wiki/Ukijo-e" title="Ukijo-e">ukijo-e</a> illusztrációk a <a href="/wiki/Szamur%C3%A1j" title="Szamuráj">szamurájok</a> és a köznép számára is elérhetővé váltak.<span class="dokulink" id="back:Shirane_2008a"><sup id="cite_ref-134" class="reference"><a href="#cite_note-134"><span class="cite-bracket">[</span>122<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>Mint Shirane az <i>Envisioning „The Tale of Genji”</i>ben megjegyzi: „a <i>Gendzsi szerelmei</i> sok mindent jelentett sok különféle közönségnek sok különféle közvetítő közeg révén ezer éven át... egyetlen japán irodalmi szöveg vagy más műalkotás sem ér e tekintetben a nyomába”.<span class="dokulink" id="back:Shirane_2008a"><sup id="cite_ref-135" class="reference"><a href="#cite_note-135"><span class="cite-bracket">[</span>123<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Művet és szerzőjét a legkülönfélébb módokon népszerűsítették: tekercsképek, paravánképek, fametszetek, filmek, hagyományos képregények, <a href="/wiki/Manga" title="Manga">mangák</a> foglalkoztak vele. Muraszakiról írott életrajzi regényében <i>(Muraszaki meséje)</i> Liza Dalby romantikus szerelmi viszonyt sző köréje, miközben apjával Ecsizen tartományba igyekszik. </p><p>A <i>Gendzsi szerelmei</i> ma már időtlen klasszikus. McCullough vélekedése szerint Muraszaki „egyszerre tökéletes képviselője egy egészen különleges társadalomnak, és olyan író, aki egyetemes emberi vonatkozásokat ábrázol időtlen hangon. Azóta sem volt ekkora géniusza Japánnak.”<span class="dokulink" id="back:Shively"><sup id="cite_ref-136" class="reference"><a href="#cite_note-136"><span class="cite-bracket">[</span>124<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Keene is úgy véli, a <i>Gendzsi</i> azért tudja máig rabul ejteni az olvasókat, mert figurái és témái egyetemlegesek. Az 1920-as–30-as években, amikor Waley angol fordítása kötetenként megjelent, a kritikusok <a href="/wiki/Jane_Austen" title="Jane Austen">Jane Austenhez</a>, <a href="/wiki/Marcel_Proust" title="Marcel Proust">Marcel Prousthoz</a>, <a href="/wiki/William_Shakespeare" title="William Shakespeare">Shakespeare-hez</a> hasonlították Muraszakit.<span class="dokulink" id="back:Keene_1988"><sup id="cite_ref-137" class="reference"><a href="#cite_note-137"><span class="cite-bracket">[</span>125<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Mulhern is Shakespeare-hez méri, aki az <a href="/wiki/I._Erzs%C3%A9bet_angol_kir%C3%A1lyn%C5%91" title="I. Erzsébet angol királynő">Erzsébet-kori</a> Angliát képviseli számunkra, Muraszaki pedig a Heian-udvar leglényegét ragadta meg, s regényíróként „olyan maradandó sikert aratott, amiben maga sem reménykedhetett”.<span class="dokulink" id="back:Mulhern_1994"><sup id="cite_ref-138" class="reference"><a href="#cite_note-138"><span class="cite-bracket">[</span>126<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Műve, akárcsak Shakespeare-é, könyvtárnyi szakirodalmat szült. </p><p>2008-ban Kiotóban egész éven át tartó ünnepségsorozattal emlékeztek meg a <i>Gendzsi</i> keletkezésének 1000. évfordulójáról: költészeti versenyeket rendeztek, kirándulásokat szerveztek az <a href="/wiki/Udzsi" title="Udzsi">Udzsi</a> városkában található Gendzsi-múzeumba és az Isijamaderába (mely utóbbiban ez alkalommal kiállították Muraszaki életnagyságú mását, amint íróasztalánál ül), nők vonultak fel hagyományos tizenkét rétegű Heian-kori udvari öltözékekben és bokáig érő parókákban. Múzeumi tárlatokat, mangafeldolgozásokat szenteltek a szerzőnek és életművének.<sup id="cite_ref-139" class="reference"><a href="#cite_note-139"><span class="cite-bracket">[</span>127<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az először 2000-ben kibocsátott 2000 <a href="/wiki/Jap%C3%A1n_jen" title="Japán jen">jenes</a> bankjegy hátoldalán egy <i>Gendzsi</i>-jelenet és az írónő portréja látható. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_Gendzsi_fordításai"><span id="A_Gendzsi_ford.C3.ADt.C3.A1sai"></span>A <i>Gendzsi</i> fordításai</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: A Gendzsi fordításai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Klasszikus_japán_eredetiből_készült_fordítások"><span id="Klasszikus_jap.C3.A1n_eredetib.C5.91l_k.C3.A9sz.C3.BClt_ford.C3.ADt.C3.A1sok"></span>Klasszikus japán eredetiből készült fordítások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Klasszikus japán eredetiből készült fordítások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>The Tale of Genji</i>, 6 kötetben, Arthur Waley, G. Allen and Unwin, London, 1921–33</li> <li><i>The Tale of Genji</i>, Edward Seidensticker, Alfred A. Knopf, New York, 1976</li> <li><i>The Tale of Genji</i>, Royall Tyler, Viking Penguin, New York, 2001</li> <li><i>Die Geschichte vom Prinzen Genji</i>, Oscar Benl, Manesse Verlag, Zürich, 1966</li> <li><i>Le Dit du Genji</i>, René Sieffert, Publications orientalistes de France, Párizs, 1988 <ul><li>Díszkiadása 3 kötetben, rengeteg színes illusztrációval, díszdobozban: <i>Le Dit du Genji de Murasaki-shikibu illustré par la peinture traditionnelle japonaise</i>, Diane de Selliers, Párizs, 2008<sup id="cite_ref-140" class="reference"><a href="#cite_note-140"><span class="cite-bracket">[</span>128<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></li></ul></li> <li><i>Повесть о Гэндзи</i>, 4 kötetben plusz 1 kötet melléklettel, Tatyjana Lvovna Szokolova-Gyeljuszina, Nauka, Moszkva, 1991–93</li> <li><i>Příběh prince Gendžiho</i>, 4 kötetben, Karel Fiala, Paseka, Prága, 2002–2008</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Magyar_fordítások"><span id="Magyar_ford.C3.ADt.C3.A1sok"></span>Magyar fordítások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Magyar fordítások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>Gendzsi regénye. Regény, 1-3.</i>; bev., jegyz. Arthur Waley, angolból ford. <a href="/wiki/Hamvas_B%C3%A9la" title="Hamvas Béla">Hamvas Béla</a>, átdolg. Philipp Berta; Európa, Bp., 1963 <i>(A világirodalom klasszikusai</i>)</li> <li>Muraszaki asszony: <i>Napló</i>; ford. Philipp Berta; in: <i><a href="/wiki/P%C3%A1rnak%C3%B6nyv" title="Párnakönyv">Párnakönyv</a>. Japán irodalmi naplók a X-Xl. századból</i>; Európa, Bp., 1966</li> <li>Muraszaki udvarhölgy (Muraszaki Sikibu): <i>Gendzsi szerelmei, 1-3.</i>; ford., előszó <a href="/wiki/Gy._Horv%C3%A1th_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Gy. Horváth László">Gy. Horváth László</a>; Európa, Bp., 2009 <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789630788380" title="Speciális:Könyvforrások/9789630788380">ISBN 978-963-07-8838-0</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Megjegyzések"><span id="Megjegyz.C3.A9sek"></span>Megjegyzések</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzések"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span> 4. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span> 257. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span> i. o.; Bowring a 973-at tartja legvalószínűbbnek, Mulhern 970 és 978 közé teszi, Waley pedig 978-ra esküszik.</span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Adolphson" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Adolphson">Adolphson</a></span> 71. o.; A négy lány házasodása a következőképpen alakult: Sósi Icsidzsó császár felesége lett, Kensi Szandzsóé, Isi Go-Icsidzsóé, Kisi Go-Szuzakué. Go-Icsidzsó és Go-Szuzaku Sósi fiai lévén, mindkettő egy-egy nagynénjének lett a férje, Micsinaga pedig a történelemben szinte páratlanul egyszerre tekinthette magát ugyanazon császár (Go-Icsidzsó) nagyapjának és apósának – híres „holdversében” joggal mondhatta el magáról: „életem fénylő, mint a telihold, enyém az egész világ”.</span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Puette" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Puette">Puette</a></span> 30. o.; Amennyire a korabeli irodalomból kivehetjük, nem csak jártak, hanem aludtak is ezekben a sokrétegű ruhákban, úgyhogy a rafinált illatszerkeverékekre praktikus okokból is szükség lehetett.</span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span> 259. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span> ii. o.; Mulhern szerint 19, Waley szerint 16.</span> </li> <li id="cite_note-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-64">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morris" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morris">Morris</a></span> 9. o.; Ivan Morris megjegyzése: A kínai kultúrából való „szemelgetésük nem volt mindig szisztematikus. Ismereteik néha meglepően hiányosak és korszerűtlenek voltak, válogatásuk pedig néha egyenesen meghökkentő. A kínai költészetből például Po Csü-jit istenítették szinte az egész koron át; a nagyobb mestereket, Li Taj-pót vagy Tu Fut, akiket hazájukban sokkal inkább becsültek, jóformán nem is ismerték.”</span> </li> <li id="cite_note-75"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-75">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szokolova-Gyeljuszina" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szokolova-Gyeljuszina">Szokolova-Gyeljuszina</a></span> 24. o.; Szensi anyacsászárné azonban már 1001-ben, 39 évesen elhunyt. A nemzeti gyászt Muraszaki is megverselte.</span> </li> <li id="cite_note-77"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-77">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span> 260-61. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2005_introduction" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2005_introduction">Bowring 2005 introduction</a></span> 33. o.; A napló Bowring fordította változatában valójában az áll, hogy Micsinaga a <i>Gendzsi</i> teljes, addig elkészült szerzői példányát lopta el, és Muraszaki panaszkodik is, hogy most majd rossz véleménnyel lesznek róla, ő ugyanis még javítani akart rajta.</span> </li> <li id="cite_note-89"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-89">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gy._Horváth_előszó" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gy._Horváth_előszó">Gy. Horváth előszó</a></span> 7. o.; Sósi abban az időben matuzsáleminek számító kort ért meg: 988-ban született, és férje halála után 63 évvel, 1074-ben hunyt el. Mint mindvégig befolyásos anyacsászárné hosszú élete során végigasszisztálhatta két fia (Go-Icsidzsó, Go-Szuzaku) és két unokája (Go-Reizei, Go-Szandzsó) uralkodását, sőt dédunokája, Sirakava uralmának első esztendeit is.</span> </li> <li id="cite_note-119"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-119">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gendzsi" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gendzsi">Gendzsi</a></span> II. k. 194. o.; A regény híres 25. fejezetében („Fénybogarak”), ahol Gendzsi és fogadott lánya, Tamakazura az írás művészetéről társalog, Gendzsi/Muraszaki jóval egyszerűbb és „modernebb” választ ad erre a kérdésre: [olyasmikről kell írni] <i>amik konkrét emberekkel történtek, úgy, ahogy a valóságban, mindenesetre az elején vannak jó dolgok is meg rossz dolgok is, egyszóval olyasmik, amiket mindenáron tovább akar adni az ember a jövendő nemzedékeknek. Ha a mesemondót az vezérli, hogy jól beszéljen, akkor csak a jó dolgokat fogja kiválasztani, ha pedig az olvasó figyelmét kívánja lekötni, akkor a rossz dolgokat, a legrosszabbakat választja. A jó dolgok és a rossz dolgok egyaránt a mi világunk jellemzői, semmi másé... A megvilágosodás és a fejetlenség közti különbség ugyanolyan, mint a jó és rossz közötti a románcokban. Ha igazán nagylelkűek akarunk lenni, leszögezhetjük, hogy semmi sem üres és haszontalan önmagában.</i></span> </li> <li id="cite_note-120"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-120">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gy._Horváth_1999" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gy._Horváth_1999">Gy. Horváth 1999</a></span> 171. o.; A dolgok mulandósága fölötti szomorúság mint esztétikai kategória, amely a Heian-kor és a <i>Gendzsi</i> óta máig használatos (pl. Ozu Jaszudzsiró filmjeinek rezignált figuráira); túlcsorduló érzelem, megrendültség, Vergilius <i>lacrimae rerum</i>a. Legrészletesebb feldolgozása Motoori Norinaga nevéhez fűződik.</span> </li> <li id="cite_note-124"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-124">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Puette" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Puette">Puette</a></span> 29. o.; És a rejtőzködés természetes folyományaként művészi szintre emelkedett a hallgatózás és a leselkedés tudománya is a férfiak részéről, lásd a <i>Gendzsi</i> híres 5. fejezetében („A kis Muraszaki”) és másutt is.</span> </li> <li id="cite_note-126"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-126">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gy._Horváth_előszó" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gy._Horváth_előszó">Gy. Horváth előszó</a></span> 9. o.; A <i>Szarasina nikki</i> szerzője (akit csak „Takaszue lányaként” ismerünk) beszámol róla naplójában, mennyire szeretett volna vidéki kislány korában hozzájutni a <i>Gendzsi</i>hez, s amikor kiotói nagynénjétől megkapta mind az 54 füzetet, „elbújtam velük a paravánom mögé, és nem cseréltem volna a császárnéval sem... Legfőbb vágyam volt, hogy egy előkelő, hibátlan modorú és szépséges ifjú, mint a fénylő Gendzsi, évente egyszer felkeressen hegyi lakomban, ahová ő rejtett el, mintha csak én volnék Ukifune úrhölgy. Ott éldegélnék egymagamban, nézném a virágokat, az őszi lombot, a holdat és a hótakarót, és várnám a nagy ritkán érkező, csodás leveleket szerelmesemtől. Semmi másra nem vágytam...”</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hivatkozások"><span id="Hivatkoz.C3.A1sok"></span>Hivatkozások</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Hivatkozások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_2008b" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_2008b">Shirane 2008b</a></span>  293. o.</span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Henshall" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Henshall">Henshall</a></span>  24. o.-tól</span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  215. o.</span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  4. o.</span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  257-58. o.</span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  4. o.</span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Inge" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Inge">Inge</a></span>  9. o.</span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1991" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1991">Mulhern 1991</a></span>  79. o.</span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span> 217. o.</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span> 4. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Adolphson" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Adolphson">Adolphson</a></span> 111. o.</span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szokolova-Gyeljuszina" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szokolova-Gyeljuszina">Szokolova-Gyeljuszina</a></span> 19. o.</span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1991" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1991">Mulhern 1991</a></span>  78. o.-tól</span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Gy._Horváth_előszó" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Gy._Horváth_előszó">Gy. Horváth előszó</a></span>  7. o.</span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  257. o.-tól</span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Tsunoda" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Tsunoda">Tsunoda</a></span>  1-27. o.</span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Ueno" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Ueno">Ueno</a></span>  254. o.</span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  218. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Puette" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Puette">Puette</a></span> 50-51. o.</span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_1996_introduction" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_1996_introduction">Bowring 1996 introduction</a></span>  xii. o.</span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Reischauer" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Reischauer">Reischauer</a></span>  28-29. o.</span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Inge" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Inge">Inge</a></span>  9. o.</span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  11-12. o.</span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  218. o.</span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Perez" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Perez">Perez</a></span>  21. o.</span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Inge" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Inge">Inge</a></span>  9. o.</span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  218. o.</span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  218. o.</span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1991" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1991">Mulhern 1991</a></span>  83-85. o.</span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  4. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  218. o</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1991" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1991">Mulhern 1991</a></span>  83-85. o.</span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  257-58. o.</span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  218. o.</span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  4. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  218. o.</span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  218. o.</span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1991" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1991">Mulhern 1991</a></span>  83-85. o.</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_2008b" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_2008b">Shirane 2008b</a></span>  293. o.</span> </li> <li id="cite_note-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-38">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1991" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1991">Mulhern 1991</a></span>  84. o.</span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Puette" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Puette">Puette</a></span>  50-51. o.</span> </li> <li id="cite_note-Tyler_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Tyler_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_40-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Tyler" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Tyler">Tyler</a></span></span> </li> <li id="cite_note-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-41">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  258-59. o.</span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_2008b" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_2008b">Shirane 2008b</a></span>  293. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  258-59. o.</span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  4. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  259. o.</span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Henshall" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Henshall">Henshall</a></span>  24-25. o.</span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lockard" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lockard">Lockard</a></span>  292. o.</span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Henshall" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Henshall">Henshall</a></span>  24-25. o.; Lockard <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:292._o." style="font-size:100%;"><a href="#hely:292._o.">292. o.</a></span></span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Perez" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Perez">Perez</a></span>  21. o.</span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Henshall" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Henshall">Henshall</a></span>  24-25. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lockard" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lockard">Lockard</a></span>  292. o.</span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shively" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shively">Shively</a></span>  67-69. o.</span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:McCullough" style="font-size:100%;"><a href="#hely:McCullough">McCullough</a></span>  201. o.</span> </li> <li id="cite_note-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-52">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shively" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shively">Shively</a></span>  67-69. o.</span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_1996_introduction" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_1996_introduction">Bowring 1996 introduction</a></span>  xiv. o.</span> </li> <li id="cite_note-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-54">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_1996_introduction" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_1996_introduction">Bowring 1996 introduction</a></span>  xv-xvii. o.</span> </li> <li id="cite_note-55"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-55">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  258-59. o.</span> </li> <li id="cite_note-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-57">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  156. o.</span> </li> <li id="cite_note-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-58">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span>  viii. o.</span> </li> <li id="cite_note-59"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-59">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Keene_1999" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Keene_1999">Keene 1999</a></span>  414-15. o.</span> </li> <li id="cite_note-60"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-60">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mostow" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mostow">Mostow</a></span>  130. o.</span> </li> <li id="cite_note-61"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-61">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Keene_1999" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Keene_1999">Keene 1999</a></span>  414. o.</span> </li> <li id="cite_note-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-62">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Keene_1999" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Keene_1999">Keene 1999</a></span>  414-15. o.</span> </li> <li id="cite_note-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-63">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mostow" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mostow">Mostow</a></span>  130. o.</span> </li> <li id="cite_note-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-65">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Adolphson" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Adolphson">Adolphson</a></span>  110., 119. o.</span> </li> <li id="cite_note-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-66">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Adolphson" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Adolphson">Adolphson</a></span>  110. o.</span> </li> <li id="cite_note-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-67">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  11. o.</span> </li> <li id="cite_note-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-68">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span>  v. o.</span> </li> <li id="cite_note-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-69">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  258-59. o.</span> </li> <li id="cite_note-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-70">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mostow" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mostow">Mostow</a></span>  133. o.</span> </li> <li id="cite_note-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-71">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  258-59. o.</span> </li> <li id="cite_note-72"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-72">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mostow" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mostow">Mostow</a></span>  131., 137. o.</span> </li> <li id="cite_note-73"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-73">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  4. o.</span> </li> <li id="cite_note-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-74">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span>  vii., ix. o.</span> </li> <li id="cite_note-76"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-76">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span>  iii. o.</span> </li> <li id="cite_note-78"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-78">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  211-22. o.</span> </li> <li id="cite_note-Knapp_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--79"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Knapp_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_79-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Knapp" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Knapp">Knapp</a></span></span> </li> <li id="cite_note-80"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-80">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  260-61. o.</span> </li> <li id="cite_note-81"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-81">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  260-61. o.</span> </li> <li id="cite_note-82"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-82">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span>  xi. o.</span> </li> <li id="cite_note-83"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-83">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Inge" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Inge">Inge</a></span>  9. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  258-59. o.</span> </li> <li id="cite_note-84"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-84">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  156. o.</span> </li> <li id="cite_note-85"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-85">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  3. o.</span> </li> <li id="cite_note-86"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-86">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span>  x. o.</span> </li> <li id="cite_note-87"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-87">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  258-59. o.</span> </li> <li id="cite_note-88"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-88">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  258-59. o.</span> </li> <li id="cite_note-90"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-90">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  221-22. o.</span> </li> <li id="cite_note-91"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-91">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Aston" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Aston">Aston</a></span>  95. o.</span> </li> <li id="cite_note-92"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-92">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  221-22. o.</span> </li> <li id="cite_note-93"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-93">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  5. o.</span> </li> <li id="cite_note-94"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-94">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Waley_bevezetés" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Waley_bevezetés">Waley bevezetés</a></span>  xii. o.</span> </li> <li id="cite_note-95"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-95">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morris" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morris">Morris</a></span> 255. o.</span> </li> <li id="cite_note-96"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-96">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_2008b" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_2008b">Shirane 2008b</a></span>  293. o.</span> </li> <li id="cite_note-97"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-97">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1996" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1996">Mulhern 1996</a></span> 259. o.</span> </li> <li id="cite_note-98"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-98">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span> 223. o.</span> </li> <li id="cite_note-99"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-99">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  260-61. o.</span> </li> <li id="cite_note-100"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-100">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_1996_introduction" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_1996_introduction">Bowring 1996 introduction</a></span>  xv-xvii. o.</span> </li> <li id="cite_note-101"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-101">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mason" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mason">Mason</a></span>  81. o.</span> </li> <li id="cite_note-102"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-102">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Frédéric" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Frédéric">Frédéric</a></span>  594. o.</span> </li> <li id="cite_note-103"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-103">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Reischauer" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Reischauer">Reischauer</a></span>  29. o.</span> </li> <li id="cite_note-104"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-104">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  260-61. o.</span> </li> <li id="cite_note-105"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-105">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:McCullough" style="font-size:100%;"><a href="#hely:McCullough">McCullough</a></span>  16. o.</span> </li> <li id="cite_note-106"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-106">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_2008b" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_2008b">Shirane 2008b</a></span>  448. o.</span> </li> <li id="cite_note-107"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-107">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  260-61. o.</span> </li> <li id="cite_note-108"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-108">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Szokolova-Gyeljuszina" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Szokolova-Gyeljuszina">Szokolova-Gyeljuszina</a></span> 20-21. o.</span> </li> <li id="cite_note-109"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-109">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  260-61. o.</span> </li> <li id="cite_note-110"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-110">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Tyler" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Tyler">Tyler</a></span> xii. o.; <span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morris" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morris">Morris</a></span> 277. o.</span> </li> <li id="cite_note-111"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-111">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://ekultura.hu/olvasnivalo/egyeb/cikk/2012-06-05+17%3A00%3A00/interju-gy-horvath-laszlo-2012-junius">Interjú Gy. Horváth Lászlóval</a> (Hozzáférés: 2012. november 2.)</span> </li> <li id="cite_note-112"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-112">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shively" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shively">Shively</a></span>  445. o.</span> </li> <li id="cite_note-113"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-113">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_1987" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_1987">Shirane 1987</a></span>  221-22. o.</span> </li> <li id="cite_note-114"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-114">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Keene_1988" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Keene_1988">Keene 1988</a></span>  81-84. o.</span> </li> <li id="cite_note-115"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-115">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  262. o.</span> </li> <li id="cite_note-116"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-116">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Adolphson" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Adolphson">Adolphson</a></span>  121-22. o.</span> </li> <li id="cite_note-117"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-117">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Keene_1988" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Keene_1988">Keene 1988</a></span>  81-84. o.</span> </li> <li id="cite_note-118"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-118">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Morris" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Morris">Morris</a></span> 260. o.</span> </li> <li id="cite_note-121"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-121">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Henshall" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Henshall">Henshall</a></span>  27. o.</span> </li> <li id="cite_note-122"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-122">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shively" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shively">Shively</a></span>  444. o.</span> </li> <li id="cite_note-123"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-123">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Keene_1988" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Keene_1988">Keene 1988</a></span>  81-84. o.</span> </li> <li id="cite_note-125"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-125">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:McCullough" style="font-size:100%;"><a href="#hely:McCullough">McCullough</a></span>  9. o.</span> </li> <li id="cite_note-127"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-127">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Yasunari Kawabata: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1968/kawabata-lecture.html"><i>Japan, the Beautiful and Myself</i></a>, 1968. december 12. (Hozzáférés: 2012. november 4.)</span></span> </li> <li id="cite_note-128"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-128">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Bowring_2004" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Bowring_2004">Bowring 2004</a></span>  79. o.</span> </li> <li id="cite_note-129"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-129">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lillehoj" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lillehoj">Lillehoj</a></span>  110. o.</span> </li> <li id="cite_note-130"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-130">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Frédéric" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Frédéric">Frédéric</a></span>  238. o.</span> </li> <li id="cite_note-131"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-131">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lillehoj" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lillehoj">Lillehoj</a></span>  110-13. o.</span> </li> <li id="cite_note-132"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-132">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Lillehoj" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Lillehoj">Lillehoj</a></span>  106-109. o.</span> </li> <li id="cite_note-133"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-133">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Geczy" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Geczy">Geczy</a></span>  13. o.</span> </li> <li id="cite_note-134"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-134">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_2008a" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_2008a">Shirane 2008a</a></span>  1-2. o.</span> </li> <li id="cite_note-135"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-135">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shirane_2008a" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shirane_2008a">Shirane 2008a</a></span>  1-2. o.</span> </li> <li id="cite_note-136"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-136">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Shively" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Shively">Shively</a></span>  445. o.</span> </li> <li id="cite_note-137"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-137">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Keene_1988" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Keene_1988">Keene 1988</a></span>  84. o.</span> </li> <li id="cite_note-138"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-138">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Mulhern_1994" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Mulhern_1994">Mulhern 1994</a></span>  264. o.</span> </li> <li id="cite_note-139"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-139">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://travel.nytimes.com/2009/01/04/travel/04footsteps.html?pagewanted=all&_r=0">Kyoto Celebrates a 1000-Year Love Affair</a>, The New York Times (Hozzáférés: 2012. november 2.)</span> </li> <li id="cite_note-140"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-140">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.amazon.fr/Murasaki-shikibu-illustr%C3%A9-peinture-traditionnelle-japonaise/dp/2903656460/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1352338032&sr=1-1">amazon.fr</a></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás"><span id="Ford.C3.ADt.C3.A1s"></span>Fordítás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu" class="extiw" title="en:Murasaki Shikibu">Murasaki Shikibu</a></i> című angol Wikipédia-szócikk <span class="plainlinks"><a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Murasaki_Shikibu?oldid=509602110">ezen változatának</a> fordításán alapul.</span> Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Adolphson"><b><a href="#back:Adolphson">↑</a></b> <b>Adolphson:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Adolphson-2007">Adolphson, Mikhael, Kamens, Edward, Matsumoto, Stacie. <i>Heian Japan: Centers and Peripheries</i>. Honolulu: Hawaii UP (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8248-3013-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8248-3013-7">ISBN 978-0-8248-3013-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Heian+Japan%3A+Centers+and+Peripheries&rft.aulast=Adolphson&rft.aufirst=Mikhael&rft.date=2007&rft.pub=Hawaii+UP&rft.place=Honolulu&rft.isbn=978-0-8248-3013-7"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Aston"><b><a href="#back:Aston">↑</a></b> <b>Aston:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Aston-1907">Aston, William George. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/ahistoryjapanes01astogoog">A History of Japanese Literature</a></i>. London: Heinemann (1907)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+Japanese+Literature&rft.aulast=Aston&rft.aufirst=William+George&rft.date=1907&rft.pub=Heinemann&rft.place=London&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fahistoryjapanes01astogoog"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Bowring_1996_introduction"><b><a href="#back:Bowring_1996_introduction">↑</a></b> <b>Bowring 1996 introduction:</b> </span> Richard Bowring: Introduction. In Richard Bowring (ford.): <i>The Diary of Lady Murasaki.</i> London: Penguin. 1996. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780140435764" title="Speciális:Könyvforrások/9780140435764">ISBN 978-0-14-043576-4</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AMuraszaki+Sikibu&rft.atitle=Introduction&rft.au=Richard+Bowring+%28ford.%29&rft.btitle=The+Diary+of+Lady+Murasaki&rft.date=1996&rft.genre=book&rft.isbn=978-0-14-043576-4&rft.place=London&rft.pub=Penguin&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Bowring_2004"><b><a href="#back:Bowring_2004">↑</a></b> <b>Bowring 2004:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bowring-2004">Bowring, Richard John. <i>The Tale of Genji (The Cultural Background)</i>. Cambridge: Cambridge UP (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-83208-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-83208-3">ISBN 978-0-521-83208-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Tale+of+Genji+%28The+Cultural+Background%29&rft.aulast=Bowring&rft.aufirst=Richard+John&rft.date=2004&rft.pub=Cambridge+UP&rft.place=Cambridge&rft.isbn=978-0-521-83208-3"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Bowring_2005_introduction"><b><a href="#back:Bowring_2005_introduction">↑</a></b> <b>Bowring 2005 introduction:</b> </span> Richard Bowring: Introduction. In Richard Bowring (ford.): <i>The Diary of Lady Murasaki.</i> London: Penguin. 2005. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780140435764" title="Speciális:Könyvforrások/9780140435764">ISBN 978-0-14-043576-4</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AMuraszaki+Sikibu&rft.atitle=Introduction&rft.au=Richard+Bowring+%28ford.%29&rft.btitle=The+Diary+of+Lady+Murasaki&rft.date=2005&rft.genre=book&rft.isbn=978-0-14-043576-4&rft.place=London&rft.pub=Penguin&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Frédéric"><b><a href="#back:Frédéric">↑</a></b> <b>Frédéric:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Frédéric-2005">Frédéric, Louis. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/japanencyclopedi0000loui_t6g9">Japan Encyclopedia</a></i>. Cambridge, MA: Harvard UP (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-674-01753-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-674-01753-5">ISBN 978-0-674-01753-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Japan+Encyclopedia&rft.aulast=Fr%C3%A9d%C3%A9ric&rft.aufirst=Louis&rft.date=2005&rft.pub=Harvard+UP&rft.place=Cambridge%2C+MA&rft.isbn=978-0-674-01753-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fjapanencyclopedi0000loui_t6g9"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Geczy"><b><a href="#back:Geczy">↑</a></b> <b>Geczy:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Geczy-2008">Geczy, Adam. <i>Art: Histories, Theories and Exceptions</i>. London: Oxford International Publishers (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-84520-700-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-84520-700-7">ISBN 978-1-84520-700-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Art%3A+Histories%2C+Theories+and+Exceptions&rft.aulast=Geczy&rft.aufirst=Adam&rft.date=2008&rft.pub=Oxford+International+Publishers&rft.place=London&rft.isbn=978-1-84520-700-7"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Gendzsi"><b><a href="#back:Gendzsi">↑</a></b> <b>Gendzsi:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Muraszaki-2009">Muraszaki, Sikibu. <i>Gendzsi szerelmei I–III.</i>. Budapest: Európa (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978_963_07_8838_0" title="Speciális:Könyvforrások/978 963 07 8838 0">ISBN 978 963 07 8838 0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Gendzsi+szerelmei+I%E2%80%93III.&rft.aulast=Muraszaki&rft.aufirst=Sikibu&rft.date=2009&rft.pub=Eur%C3%B3pa&rft.place=Budapest&rft.isbn=978 963 07 8838 0"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Gy._Horváth_1999"><b><a href="#back:Gy._Horváth_1999">↑</a></b> <b>Gy. Horváth 1999:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Gy._Horváth-1999">Gy. Horváth, László. <i>Japán kulturális lexikon</i>. Budapest: <a href="/wiki/Corvina_K%C3%B6nyvkiad%C3%B3" title="Corvina Könyvkiadó">Corvina</a> (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/963-13-4756-7" title="Speciális:Könyvforrások/963-13-4756-7">ISBN 963-13-4756-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Jap%C3%A1n+kultur%C3%A1lis+lexikon&rft.aulast=Gy.+Horv%C3%A1th&rft.aufirst=L%C3%A1szl%C3%B3&rft.date=1999&rft.pub=%5B%5BCorvina+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3%7CCorvina%5D%5D&rft.place=Budapest&rft.isbn=963-13-4756-7"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Gy._Horváth_előszó"><b><a href="#back:Gy._Horváth_előszó">↑</a></b> <b>Gy. Horváth előszó:</b> </span> Gy. Horváth László: Előszó. In Gy. Horváth László (ford.): <i>Gendzsi szerelmei I-III.</i> Budapest: <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa_K%C3%B6nyvkiad%C3%B3" title="Európa Könyvkiadó">Európa</a>. 2009. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789630788380" title="Speciális:Könyvforrások/9789630788380">ISBN 978-963-07-8838-0</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AMuraszaki+Sikibu&rft.atitle=El%C5%91sz%C3%B3&rft.au=Gy.+Horv%C3%A1th+L%C3%A1szl%C3%B3+%28ford.%29&rft.btitle=Gendzsi+szerelmei+I-III&rft.date=2009&rft.genre=book&rft.isbn=978-963-07-8838-0&rft.place=Budapest&rft.pub=Eur%C3%B3pa&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Henshall"><b><a href="#back:Henshall">↑</a></b> <b>Henshall:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Henshall-1999">Henshall, Kenneth G.. <i>A History of Japan</i>. New York: St. Martin's Press (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-312-21986-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-312-21986-4">ISBN 978-0-312-21986-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+Japan&rft.aulast=Henshall&rft.aufirst=Kenneth+G.&rft.date=1999&rft.pub=St.+Martin%27s+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-312-21986-4"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Inge"><b><a href="#back:Inge">↑</a></b> <b>Inge:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Inge-1990._május">Inge, Thomas (1990. május). „Lady Murasaki and the Craft of Fiction”. <i>Atlantic Review</i> <b>55</b>, 7–14. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Lady+Murasaki+and+the+Craft+of+Fiction&rft.jtitle=Atlantic+Review&rft.date=1990.+m%C3%A1jus&rft.volume=55&rft.aulast=Inge&rft.aufirst=Thomas&rft.pages=7%E2%80%9314"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Japan_Book"><b><a href="#back:Japan_Book">↑</a></b> <b>Japan Book:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>The Japan Book: A Comprehensive Pocket Guide</i>. New York: Kodansha International (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-4-7700-2847-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-4-7700-2847-1">ISBN 978-4-7700-2847-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Japan+Book%3A+A+Comprehensive+Pocket+Guide&rft.date=2004&rft.pub=Kodansha+International&rft.place=New+York&rft.isbn=978-4-7700-2847-1"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Keene_1988"><b><a href="#back:Keene_1988">↑</a></b> <b>Keene 1988:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Keene-1988">Keene, Donald. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/pleasuresofjapan0000keen">The Pleasures of Japanese Literature</a></i>. New York: Columbia UP (1988). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-231-06736-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-231-06736-2">ISBN 978-0-231-06736-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Pleasures+of+Japanese+Literature&rft.aulast=Keene&rft.aufirst=Donald&rft.date=1988&rft.pub=Columbia+UP&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-231-06736-2&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpleasuresofjapan0000keen"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Keene_1999"><b><a href="#back:Keene_1999">↑</a></b> <b>Keene 1999:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Keene-1999">Keene, Donald. <i>Seeds in the Heart: Japanese Literature from Earliest times to the Late Sixteenth Century</i>. New York: Columbia UP (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-231-11441-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-231-11441-7">ISBN 978-0-231-11441-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Seeds+in+the+Heart%3A+Japanese+Literature+from+Earliest+times+to+the+Late+Sixteenth+Century&rft.aulast=Keene&rft.aufirst=Donald&rft.date=1999&rft.pub=Columbia+UP&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-231-11441-7"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Knapp"><b><a href="#back:Knapp">↑</a></b> <b>Knapp:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Knapp-1992">Knapp, Bettina (1992). „Lady Murasaki's <i>The Tale of Genji</i>”. <i>Symposium</i> <b>46</b>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Lady+Murasaki%27s+%27%27The+Tale+of+Genji%27%27&rft.jtitle=Symposium&rft.date=1992&rft.volume=46&rft.aulast=Knapp&rft.aufirst=Bettina"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Kodansha_Encyclopedia"><b><a href="#back:Kodansha_Encyclopedia">↑</a></b> <b>Kodansha Encyclopedia:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>Kodansha Encyclopedia of Japan</i>. New York: Kōdansha (1983). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-87011-620-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-87011-620-9">ISBN 978-0-87011-620-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Kodansha+Encyclopedia+of+Japan&rft.date=1983&rft.pub=K%C5%8Ddansha&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-87011-620-9"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Lillehoj"><b><a href="#back:Lillehoj">↑</a></b> <b>Lillehoj:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Lillehoj-2004">Lillehoj, Elizabeth. <i>Critical Perspectives on Classicism in Japanese Painting, 1600–17</i>. Honolulu: Hawaii UP (2004). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8248-2699-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8248-2699-4">ISBN 978-0-8248-2699-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Critical+Perspectives+on+Classicism+in+Japanese+Painting%2C+1600%E2%80%9317&rft.aulast=Lillehoj&rft.aufirst=Elizabeth&rft.date=2004&rft.pub=Hawaii+UP&rft.place=Honolulu&rft.isbn=978-0-8248-2699-4"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Lockard"><b><a href="#back:Lockard">↑</a></b> <b>Lockard:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Lockard-2008">Lockard, Craig. <i>Societies, Networks, and Transitions, Volume I: To 1500: A Global History</i>. Boston: Wadsworth (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4390-8535-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4390-8535-6">ISBN 978-1-4390-8535-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Societies%2C+Networks%2C+and+Transitions%2C+Volume+I%3A+To+1500%3A+A+Global+History&rft.aulast=Lockard&rft.aufirst=Craig&rft.date=2008&rft.pub=Wadsworth&rft.place=Boston&rft.isbn=978-1-4390-8535-6"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Mason"><b><a href="#back:Mason">↑</a></b> <b>Mason:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mason-1997">Mason, R. H. P., Caiger, John Godwin. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/historyofjapan0000maso">A History of Japan</a></i>. North Clarendon: Tuttle (1997). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8048-2097-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8048-2097-4">ISBN 978-0-8048-2097-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+History+of+Japan&rft.aulast=Mason&rft.aufirst=R.+H.+P.&rft.date=1997&rft.pub=Tuttle&rft.place=North+Clarendon&rft.isbn=978-0-8048-2097-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhistoryofjapan0000maso"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:McCormick"><b><a href="#back:McCormick">↑</a></b> <b>McCormick:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-McCormick-2003._május">McCormick, Melissa (2003. május). „Genji Goes West: The 1510 Genji Album and the Visualization of Court and Capital”. <i>Art Bulletin</i> <b>85</b>, 54-85. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Genji+Goes+West%3A+The+1510+Genji+Album+and+the+Visualization+of+Court+and+Capital&rft.jtitle=Art+Bulletin&rft.date=2003.+m%C3%A1jus&rft.volume=85&rft.aulast=McCormick&rft.aufirst=Melissa&rft.pages=54-85"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:McCullough"><b><a href="#back:McCullough">↑</a></b> <b>McCullough:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-McCullough-1990">McCullough, Helen Craig. <i>Classical Japanese Prose: An Anthology</i>. Stanford: Stanford UP (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8047-1960-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8047-1960-5">ISBN 978-0-8047-1960-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Classical+Japanese+Prose%3A+An+Anthology&rft.aulast=McCullough&rft.aufirst=Helen+Craig&rft.date=1990&rft.pub=Stanford+UP&rft.place=Stanford&rft.isbn=978-0-8047-1960-5"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Morris"><b><a href="#back:Morris">↑</a></b> <b>Morris:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Morris-1986">Morris, Ivan. <i>The World of the Shining Prince: Court Life in Ancient Japan</i>. Tokyo: Tuttle (1986). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/4-8053-0446-4" title="Speciális:Könyvforrások/4-8053-0446-4">ISBN 4-8053-0446-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+World+of+the+Shining+Prince%3A+Court+Life+in+Ancient+Japan&rft.aulast=Morris&rft.aufirst=Ivan&rft.date=1986&rft.pub=Tuttle&rft.place=Tokyo&rft.isbn=4-8053-0446-4"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Mostow"><b><a href="#back:Mostow">↑</a></b> <b>Mostow:</b> </span> Mostow, Joshua. „Mother Tongue and Father Script: The Relationship of Sei Shonagon and Murasaki Shikibu”, in Copeland, Rebecca L. és Esperanza, Ramirez-Christensen (szerk.): <i>The Father-Daughter Plot: Japanese Literary Women and the Law of the Father</i>. Honolulu: Hawaii UP (2001). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780824824389" title="Speciális:Könyvforrások/9780824824389">ISBN 978-0-8248-2438-9</a></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Mulhern_1991"><b><a href="#back:Mulhern_1991">↑</a></b> <b>Mulhern 1991:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mulhern-1991">Mulhern, Chieko Irie. <i>Heroic with Grace: Legendary Women of Japan</i>. Armonk, NY: M. E. Sharpe (1991). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-87332-527-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-87332-527-1">ISBN 978-0-87332-527-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Heroic+with+Grace%3A+Legendary+Women+of+Japan&rft.aulast=Mulhern&rft.aufirst=Chieko+Irie&rft.date=1991&rft.pub=M.+E.+Sharpe&rft.place=Armonk%2C+NY&rft.isbn=978-0-87332-527-1"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Mulhern_1994"><b><a href="#back:Mulhern_1994">↑</a></b> <b>Mulhern 1994:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Mulhern-1994">Mulhern, Chieko Irie. <i>Japanese Women Writers: a Bio-Critical Sourcebook</i>. Westport, CT: Greenwood Press (1994). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-313-25486-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-313-25486-4">ISBN 978-0-313-25486-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Japanese+Women+Writers%3A+a+Bio-Critical+Sourcebook&rft.aulast=Mulhern&rft.aufirst=Chieko+Irie&rft.date=1994&rft.pub=Greenwood+Press&rft.place=Westport%2C+CT&rft.isbn=978-0-313-25486-4"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Perez"><b><a href="#back:Perez">↑</a></b> <b>Perez:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Perez-1990">Perez, Louis G.. <i>The History of Japan</i>. Westport, CT: Greenwood Press (1990). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-313-30296-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-313-30296-1">ISBN 978-0-313-30296-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+History+of+Japan&rft.aulast=Perez&rft.aufirst=Louis+G.&rft.date=1990&rft.pub=Greenwood+Press&rft.place=Westport%2C+CT&rft.isbn=978-0-313-30296-1"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Puette"><b><a href="#back:Puette">↑</a></b> <b>Puette:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Puette-1983">Puette, William J.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/guidetotaleofgen00puet">The Tale of Genji: A Reader's Guide</a></i>. North Clarendon: Tuttle (1983). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8048-3331-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8048-3331-8">ISBN 978-0-8048-3331-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Tale+of+Genji%3A+A+Reader%27s+Guide&rft.aulast=Puette&rft.aufirst=William+J.&rft.date=1983&rft.pub=Tuttle&rft.place=North+Clarendon&rft.isbn=978-0-8048-3331-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fguidetotaleofgen00puet"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Reischauer"><b><a href="#back:Reischauer">↑</a></b> <b>Reischauer:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Reischauer-1999">Reischauer, Edwin O.. <i>Japan: The Story of a Nation</i>. New York: McGraw-Hill (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-07-557074-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-07-557074-5">ISBN 978-0-07-557074-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Japan%3A+The+Story+of+a+Nation&rft.aulast=Reischauer&rft.aufirst=Edwin+O.&rft.date=1999&rft.pub=McGraw-Hill&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-07-557074-5"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Shirane_1987"><b><a href="#back:Shirane_1987">↑</a></b> <b>Shirane 1987:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shirane-1987">Shirane, Haruo. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/bridgeofdreamspo0000haru">The Bridge of Dreams: A Poetics of „The Tale of Genji”</a></i>. Stanford, CA: Stanford UP (1987). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8047-1719-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8047-1719-9">ISBN 978-0-8047-1719-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Bridge+of+Dreams%3A+A+Poetics+of+%E2%80%9EThe+Tale+of+Genji%E2%80%9D&rft.aulast=Shirane&rft.aufirst=Haruo&rft.date=1987&rft.pub=Stanford+UP&rft.place=Stanford%2C+CA&rft.isbn=978-0-8047-1719-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbridgeofdreamspo0000haru"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Shirane_2008a"><b><a href="#back:Shirane_2008a">↑</a></b> <b>Shirane 2008a:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shirane-2008">Shirane, Haruo. <i>Envisioning „The Tale of Genji”: Media, Gender, and Cultural Production</i>. New York: Columbia UP (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-231-14237-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-231-14237-3">ISBN 978-0-231-14237-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Envisioning+%E2%80%9EThe+Tale+of+Genji%E2%80%9D%3A+Media%2C+Gender%2C+and+Cultural+Production&rft.aulast=Shirane&rft.aufirst=Haruo&rft.date=2008&rft.pub=Columbia+UP&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-231-14237-3"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Shirane_2008b"><b><a href="#back:Shirane_2008b">↑</a></b> <b>Shirane 2008b:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shirane-2008">Shirane, Haruo. <i>Traditional Japanese Literature: An Anthology, Beginnings to 1600</i>. New York: Columbia UP (2008). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-231-13697-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-231-13697-6">ISBN 978-0-231-13697-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Traditional+Japanese+Literature%3A+An+Anthology%2C+Beginnings+to+1600&rft.aulast=Shirane&rft.aufirst=Haruo&rft.date=2008&rft.pub=Columbia+UP&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-231-13697-6"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Shively"><b><a href="#back:Shively">↑</a></b> <b>Shively:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Shively-1999">Shively, Donald, McCullough, William H.. <i>The Cambridge History of Japan: Heian Japan</i>. Cambridge: Cambridge UP (1999). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-22353-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-22353-9">ISBN 978-0-521-22353-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Cambridge+History+of+Japan%3A+Heian+Japan&rft.aulast=Shively&rft.aufirst=Donald&rft.date=1999&rft.pub=Cambridge+UP&rft.place=Cambridge&rft.isbn=978-0-521-22353-9"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Szokolova-Gyeljuszina"><b><a href="#back:Szokolova-Gyeljuszina">↑</a></b> <b>Szokolova-Gyeljuszina:</b> </span> Tatyjana Lvovna Szokolova-Gyeljuszina: Prilozsenyije (5. k.). In Tatyjana Lvovna Szokolova-Gyeljuszina (ford.): <i>Poveszty o Gendzi (1–5.).</i> Moszkva: Nauka. 1991–93. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/5020168777" title="Speciális:Könyvforrások/5020168777">ISBN 5-02-016877-7</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AMuraszaki+Sikibu&rft.atitle=Prilozsenyije+%285.+k.%29&rft.au=Tatyjana+Lvovna+Szokolova-Gyeljuszina+%28ford.%29&rft.btitle=Poveszty+o+Gendzi+%281%E2%80%935.%29&rft.date=1991%E2%80%9393&rft.genre=book&rft.isbn=5-02-016877-7&rft.place=Moszkva&rft.pub=Nauka&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Tsunoda"><b><a href="#back:Tsunoda">↑</a></b> <b>Tsunoda:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Tsunoda-1963">Tsunoda, Bunei (1963). „Muraszaki Sikibu valódi neve”. <i>Kodai Bunka</i> <b>55</b>, 1–27. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Muraszaki+Sikibu+val%C3%B3di+neve&rft.jtitle=Kodai+Bunka&rft.date=1963&rft.volume=55&rft.aulast=Tsunoda&rft.aufirst=Bunei&rft.pages=1%E2%80%9327"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Tyler"><b><a href="#back:Tyler">↑</a></b> <b>Tyler:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Tyler-2002,_május">Tyler, Royall (2002, május). „Murasaki Shikibu: Brief Life of a Legendary Novelist”. <i>Harvard Magazine</i>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Murasaki+Shikibu%3A+Brief+Life+of+a+Legendary+Novelist&rft.jtitle=Harvard+Magazine&rft.date=2002%2C+m%C3%A1jus&rft.aulast=Tyler&rft.aufirst=Royall"><span style="display:none"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Ueno"><b><a href="#back:Ueno">↑</a></b> <b>Ueno:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ueno-2009">Ueno, Chizuko. <i>The Modern Family in Japan: Its Rise and Fall</i>. Melbourne: Transpacific Press (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-876843-56-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-876843-56-4">ISBN 978-1-876843-56-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Modern+Family+in+Japan%3A+Its+Rise+and+Fall&rft.aulast=Ueno&rft.aufirst=Chizuko&rft.date=2009&rft.pub=Transpacific+Press&rft.place=Melbourne&rft.isbn=978-1-876843-56-4"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Waley_bevezetés"><b><a href="#back:Waley_bevezetés">↑</a></b> <b>Waley bevezetés:</b> </span> Arthur Waley: Bevezetés. In Arthur Waley: <i>Gendzsi regénye I–III.</i> Budapest: Európa. 1963. <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AMuraszaki+Sikibu&rft.atitle=Bevezet%C3%A9s&rft.au=Arthur+Waley&rft.btitle=Gendzsi+reg%C3%A9nye+I%E2%80%93III&rft.date=1963&rft.genre=book&rft.place=Budapest&rft.pub=Eur%C3%B3pa&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121101032419/http://www.uji-genji.jp/en/">A Gendzsi-múzeum Udzsiban</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150725134914/http://www.taleofgenji.org/">taleofgenji.org</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taleofgenji.org/ishiyama.html">A kiotói Isijamadera templom</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.taleofgenji.org/rozanji.html">A kiotói Rozandzsi templom</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://digital.library.upenn.edu/women/omori/court/murasaki.html">Muraszaki Sikibu naplója (angol nyelven)</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://openlibrary.org/authors/OL365212A/Murasaki_Shikibu">Muraszaki Sikibu művei az openlibrary.orgon</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/WorldCat" title="WorldCat">WorldCat</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.oclc.org/worldcat/entity/E39PCjxFk3Wjh7kMKhGMXWYCHC">E39PCjxFk3Wjh7kMKhGMXWYCHC</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Virtu%C3%A1lis_Katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Nemzetközi Virtuális Katalógustár">VIAF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://viaf.org/viaf/95154208">95154208</a></span></li> <li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/n79100628">n79100628</a></span></li> <li><a href="/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Szabv%C3%A1nyos_N%C3%A9vazonos%C3%ADt%C3%B3" title="Nemzetközi Szabványos Névazonosító">ISNI</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://isni.org/isni/0000000121441276">0000 0001 2144 1276</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/118985655">118985655</a></span></li> <li><a href="/wiki/Sv%C3%A9d_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Svéd Nemzeti Könyvtár">LIBRIS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://libris.kb.se/auth/194414">194414</a></span></li> <li>SUDOC: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/02704291X">02704291X</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=xx0001130&CON_LNG=ENG">xx0001130</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11917249n">cb11917249n</a></span></li> <li><a href="/wiki/Egyes%C3%ADtett_olasz_nemzeti_katal%C3%B3gus" title="Egyesített olasz nemzeti katalógus">ICCU</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://opac.sbn.it/nome/UFIV027707">UFIV027707</a></span></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX953498">XX953498</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00270993">00270993</a></span></li> <li><a href="/wiki/BIBSYS" title="BIBSYS">BIBSYS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://ask.bibsys.no/ask/action/result?cmd=&kilde=biblio&cql=bs.autid+%3D+90045483&feltselect=bs.autid">90045483</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Japán_irodalom" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Jap%C3%A1n_irodalom" title="Sablon:Japán irodalom">Sablon:Japán irodalom</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Jap%C3%A1n_irodalom"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Jap%C3%A1n_irodalom"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Jap%C3%A1n_irodalom&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Japán_irodalom" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_irodalom" title="Japán irodalom">Japán irodalom</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Nara-kor" title="Nara-kor">Nara-kor</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Abe_no_Nakamaro" title="Abe no Nakamaro">Abe no Nakamaro</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/wiki/Cs%C3%B3ka_(versforma)" title="Csóka (versforma)">csóka</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Fudoki&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudoki (a lap nem létezik)">fudoki</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Jamabe_no_Akahito&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jamabe no Akahito (a lap nem létezik)">Jamabe no Akahito</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Jamanoue_no_Okura&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jamanoue no Okura (a lap nem létezik)">Jamanoue no Okura</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Kaif%C3%BAsz%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaifúszó (a lap nem létezik)">Kaifúszó</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Kakinomoto_no_Hitomaro&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kakinomoto no Hitomaro (a lap nem létezik)">Kakinomoto no Hitomaro</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kasza_no_Iracume&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kasza no Iracume (a lap nem létezik)">Kasza no Iracume</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kasza_no_Kanamura&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kasza no Kanamura (a lap nem létezik)">Kasza no Kanamura</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/wiki/Kodzsiki" title="Kodzsiki">Kodzsiki</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/wiki/Manj%C3%B3s%C3%BA" title="Manjósú">Manjósú</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/wiki/Nihonsoki" title="Nihonsoki">Nihonsoki</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=%C3%93tomo_no_Jakamocsi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ótomo no Jakamocsi (a lap nem létezik)">Ótomo no Jakamocsi</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%93tomo_no_Szakanoue_no_Iracume" title="Ótomo no Szakanoue no Iracume">Ótomo no Szakanoue no Iracume</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%93tomo_no_Tabito" title="Ótomo no Tabito">Ótomo no Tabito</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/wiki/Szed%C3%B3ka" title="Szedóka">szedóka</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Tacsibana_no_Moroe&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tacsibana no Moroe (a lap nem létezik)">Tacsibana no Moroe</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Takahasi_no_Musimaro" title="Takahasi no Musimaro">Takahasi no Musimaro</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Takecsi_no_Kurohito&action=edit&redlink=1" class="new" title="Takecsi no Kurohito (a lap nem létezik)">Takecsi no Kurohito</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Toneri_herceg" title="Toneri herceg">Toneri herceg</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/wiki/Vaka" title="Vaka">vaka</a></i></div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="5" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/100px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png" decoding="async" width="100" height="80" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/150px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png/200px-Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png 2x" data-file-width="1817" data-file-height="1458" /></a></span><a class="mw-selflink selflink">Muraszaki Sikibu</a><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Basho_by_Kinkoku_c1820.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Basho_by_Kinkoku_c1820.jpg/100px-Basho_by_Kinkoku_c1820.jpg" decoding="async" width="100" height="117" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Basho_by_Kinkoku_c1820.jpg/150px-Basho_by_Kinkoku_c1820.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Basho_by_Kinkoku_c1820.jpg/200px-Basho_by_Kinkoku_c1820.jpg 2x" data-file-width="387" data-file-height="453" /></a></span><a href="/wiki/Macuo_Bas%C3%B3" title="Macuo Basó">Macuo Basó</a><br /><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:K_oe.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/49/K_oe.jpg/100px-K_oe.jpg" decoding="async" width="100" height="133" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/49/K_oe.jpg/150px-K_oe.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/49/K_oe.jpg/200px-K_oe.jpg 2x" data-file-width="1536" data-file-height="2048" /></a></span><a href="/wiki/%C3%93e_Kenzabur%C3%B3" title="Óe Kenzaburó">Óe Kenzaburó</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Heian-kor" title="Heian-kor">Heian-kor</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><b><a href="/w/index.php?title=Akazome_Emon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Akazome Emon (a lap nem létezik)">Akazome Emon</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Arivara_no_Narihira" title="Arivara no Narihira">Arivara no Narihira</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Bunka_s%C3%BArei_s%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bunka súrei sú (a lap nem létezik)">Bunka súrei sú</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Daini_no_Szanmi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Daini no Szanmi (a lap nem létezik)">Daini no Szanmi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Eiga_monogatari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eiga monogatari (a lap nem létezik)">Eiga monogatari</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_no_Akihira&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara no Akihira (a lap nem létezik)">Fudzsivara no Akihira</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fudzsivara_no_Akiszuke" title="Fudzsivara no Akiszuke">Fudzsivara no Akiszuke</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fudzsivara_no_Kijoszuke" title="Fudzsivara no Kijoszuke">Fudzsivara no Kijoszuke</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_no_Kint%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara no Kintó (a lap nem létezik)">Fudzsivara no Kintó</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Fudzsivara_no_Micsicuna_anyja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fudzsivara no Micsicuna anyja (a lap nem létezik)">Fudzsivara no Micsicuna anyja</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fudzsivara_no_Okikaze" title="Fudzsivara no Okikaze">Fudzsivara no Okikaze</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fudzsivara_no_Tosinari" title="Fudzsivara no Tosinari">Fudzsivara no Tosinari</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Hendzs%C3%B3" title="Hendzsó">Hendzsó</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Hitosi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hitosi (a lap nem létezik)">Hitosi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Ima-kagami&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ima-kagami (a lap nem létezik)">Ima-kagami</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Isze_%C3%BArh%C3%B6lgy" title="Isze úrhölgy">Isze úrhölgy</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/w/index.php?title=Isze_monogatari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Isze monogatari (a lap nem létezik)">Isze monogatari</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Izumi_Sikibu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Izumi Sikibu (a lap nem létezik)">Izumi Sikibu</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Josimine_no_Jaszujo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Josimine no Jaszujo (a lap nem létezik)">Josimine no Jaszujo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Keikokus%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Keikokusú (a lap nem létezik)">Keikokusú</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Ki_no_Curajuki" title="Ki no Curajuki">Ki no Curajuki</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Ki_no_Tomonori" title="Ki no Tomonori">Ki no Tomonori</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kijohara_no_Motoszuke&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kijohara no Motoszuke (a lap nem létezik)">Kijohara no Motoszuke</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/K%C3%BAkai" title="Kúkai">Kúkai</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/w/index.php?title=Kokins%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kokinsú (a lap nem létezik)">Kokinsú</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Kondzsaku_monogatari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kondzsaku monogatari (a lap nem létezik)">Kondzsaku monogatari</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Mibu_no_Tadamine&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mibu no Tadamine (a lap nem létezik)">Mibu no Tadamine</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Minamoto_no_Takakuni&action=edit&redlink=1" class="new" title="Minamoto no Takakuni (a lap nem létezik)">Minamoto no Takakuni</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Mizu-kagami&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mizu-kagami (a lap nem létezik)">Mizu-kagami</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a class="mw-selflink selflink">Muraszaki Sikibu</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nakajama_no_Tadacsika" title="Nakajama no Tadacsika">Nakajama no Tadacsika</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=%C3%93-kagami&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ó-kagami (a lap nem létezik)">Ó-kagami</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Ono_no_Komacsi" title="Ono no Komacsi">Ono no Komacsi</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%93sik%C3%B3csi_no_Micune" title="Ósikócsi no Micune">Ósikócsi no Micune</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=%C3%93tomo_no_Kuronusi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ótomo no Kuronusi (a lap nem létezik)">Ótomo no Kuronusi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Rj%C3%B3szen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rjószen (a lap nem létezik)">Rjószen</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Sikisi" title="Sikisi">Sikisi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Szaigj%C3%B3_H%C3%B3si" title="Szaigjó Hósi">Szaigjó Hósi</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Szanuki_no_Szuke&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szanuki no Szuke (a lap nem létezik)">Szanuki no Szuke</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Szarumaru_no_Daj%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szarumaru no Dajú (a lap nem létezik)">Szarumaru no Dajú</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Szei_S%C3%B3nagon" title="Szei Sónagon">Szei Sónagon</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Szone_no_Jositada&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szone no Jositada (a lap nem létezik)">Szone no Jositada</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Szugavara_no_Micsizane&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szugavara no Micsizane (a lap nem létezik)">Szugavara no Micsizane</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Szugavara_no_Takaszue_l%C3%A1nya&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szugavara no Takaszue lánya (a lap nem létezik)">Szugavara no Takaszue lánya</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/wiki/Taketori_monogatari" title="Taketori monogatari">Taketori monogatari</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/wiki/Tosza_nikki" title="Tosza nikki">Tosza nikki</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/w/index.php?title=Vakan_r%C3%B3eis%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vakan róeisú (a lap nem létezik)">Vakan róeisú</a></b></i></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_irodalom#A_japán_középkor_irodalma_(1185–1600)" title="Japán irodalom">Középkor</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Abucu-ni&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abucu-ni (a lap nem létezik)">Abucu-ni</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Arakida_Moritake&action=edit&redlink=1" class="new" title="Arakida Moritake (a lap nem létezik)">Arakida Moritake</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Ben_no_Naisi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ben no Naisi (a lap nem létezik)">Ben no Naisi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Cukubas%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cukubasú (a lap nem létezik)">Cukubasú</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Fudzsivara_no_Ietaka" title="Fudzsivara no Ietaka">Fudzsivara no Ietaka</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Fudzsivara_no_Teika" title="Fudzsivara no Teika">Fudzsivara no Teika</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Genpei_szeiszui-ki&action=edit&redlink=1" class="new" title="Genpei szeiszui-ki (a lap nem létezik)">Genpei szeiszui-ki</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Gikei-ki&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gikei-ki (a lap nem létezik)">Gikei-ki</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Guszai_(k%C3%B6lt%C5%91)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Guszai (költő) (a lap nem létezik)">Guszai</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Heidzsi_monogatari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Heidzsi monogatari (a lap nem létezik)">Heidzsi monogatari</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/wiki/Heike_monogatari" title="Heike monogatari">Heike monogatari</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=H%C3%B3gen_monogatari&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hógen monogatari (a lap nem létezik)">Hógen monogatari</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Ikkj%C3%BA" title="Ikkjú">Ikkjú</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Jamazaki_Sz%C3%B3kan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jamazaki Szókan (a lap nem létezik)">Jamazaki Szókan</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Josida_Kenk%C3%B3" title="Josida Kenkó">Josida Kenkó</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Kamo_no_Cs%C3%B3mei" title="Kamo no Csómei">Kamo no Csómei</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kanami&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kanami (a lap nem létezik)">Kanami</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kitabatake_Csikafusza&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kitabatake Csikafusza (a lap nem létezik)">Kitabatake Csikafusza</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kj%C3%B3goku_Tamekane&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kjógoku Tamekane (a lap nem létezik)">Kjógoku Tamekane</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Konparu_Zencsiku&action=edit&redlink=1" class="new" title="Konparu Zencsiku (a lap nem létezik)">Konparu Zencsiku</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><a href="/w/index.php?title=Maszu-kagami&action=edit&redlink=1" class="new" title="Maszu-kagami (a lap nem létezik)">Maszu-kagami</a></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Nidzs%C3%B3_Josimoto&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nidzsó Josimoto (a lap nem létezik)">Nidzsó Josimoto</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Sinkei&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sinkei (a lap nem létezik)">Sinkei</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/w/index.php?title=Sinkokins%C3%BA&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sinkokinsú (a lap nem létezik)">Sinkokinsú</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Sz%C3%B3gi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szógi (a lap nem létezik)">Szógi</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Tacsibana_no_Nariszue&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tacsibana no Nariszue (a lap nem létezik)">Tacsibana no Nariszue</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/w/index.php?title=Taiheiki&action=edit&redlink=1" class="new" title="Taiheiki (a lap nem létezik)">Taiheiki</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Takajama_Sz%C3%B3zei&action=edit&redlink=1" class="new" title="Takajama Szózei (a lap nem létezik)">Takajama Szózei</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Ton%27a&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ton'a (a lap nem létezik)">Ton'a</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=T%C3%B3in_Kinkata&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tóin Kinkata (a lap nem létezik)">Tóin Kinkata</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/w/index.php?title=Zeami&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zeami (a lap nem létezik)">Zeami</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Zekkai_Cs%C3%BAsin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zekkai Csúsin (a lap nem létezik)">Zekkai Csúsin</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Edo-kor" title="Edo-kor">Edo-kor</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><b><a href="/wiki/Csikamacu_Monzaemon" title="Csikamacu Monzaemon">Csikamacu Monzaemon</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <i><b><a href="/wiki/Cs%C3%BAsingura" title="Csúsingura">Csúsingura</a></b></i><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ihara_Szaikaku" title="Ihara Szaikaku">Ihara Szaikaku</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Josza_Buszon" title="Josza Buszon">Josza Buszon</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Karai_Szenrj%C3%BA" title="Karai Szenrjú">Karai Szenrjú</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Kobajasi_Issza" title="Kobajasi Issza">Kobajasi Issza</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Macuo_Bas%C3%B3" title="Macuo Basó">Macuo Basó</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Motoori_Norinaga" title="Motoori Norinaga">Motoori Norinaga</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Takeda_Izumo" title="Takeda Izumo">Takeda Izumo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ueda_Akinari" title="Ueda Akinari">Ueda Akinari</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Jap%C3%A1n_irodalom#Modern_japán_irodalom" title="Japán irodalom">Modern kor</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><b><a href="/wiki/Abe_K%C3%B3b%C3%B3" title="Abe Kóbó">Abe Kóbó</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Akutagava_Rj%C3%BAnoszuke" title="Akutagava Rjúnoszuke">Akutagava Rjúnoszuke</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Cuboucsi_S%C3%B3j%C3%B3" title="Cuboucsi Sójó">Cuboucsi Sójó</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Cusima_J%C3%BAko" title="Cusima Júko">Cusima Júko</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Dazai_Oszamu" title="Dazai Oszamu">Dazai Oszamu</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Encsi_Fumiko" title="Encsi Fumiko">Encsi Fumiko</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/End%C3%B3_S%C3%BAszaku" title="Endó Súszaku">Endó Súszaku</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fukazava_Sicsir%C3%B3" title="Fukazava Sicsiró">Fukazava Sicsiró</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Futabatei_Simei" title="Futabatei Simei">Futabatei Simei</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Hara_Tamiki" title="Hara Tamiki">Hara Tamiki</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Higucsi_Icsij%C3%B3" title="Higucsi Icsijó">Higucsi Icsijó</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Ibusze_Maszudzsi" title="Ibusze Maszudzsi">Ibusze Maszudzsi</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Inoue_Jaszusi" title="Inoue Jaszusi">Inoue Jaszusi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Isikava_Dzsun" title="Isikava Dzsun">Isikava Dzsun</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Isikava_Tacuz%C3%B3" title="Isikava Tacuzó">Isikava Tacuzó</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Isikava_Takuboku" title="Isikava Takuboku">Isikava Takuboku</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Itojama_Akiko" title="Itojama Akiko">Itojama Akiko</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Izumi_Kj%C3%B3ka" title="Izumi Kjóka">Izumi Kjóka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Jamada_Eimi" title="Jamada Eimi">Jamada Eimi</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Jokomicu_Riicsi" title="Jokomicu Riicsi">Jokomicu Riicsi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Josikava_Eidzsi" title="Josikava Eidzsi">Josikava Eidzsi</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Josimoto_Banana" title="Josimoto Banana">Josimoto Banana</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Joszano_Akiko" title="Joszano Akiko">Joszano Akiko</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kaik%C3%B3_Takesi" title="Kaikó Takesi">Kaikó Takesi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Kavabata_Jaszunari" title="Kavabata Jaszunari">Kavabata Jaszunari</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kikucsi_Kan" title="Kikucsi Kan">Kikucsi Kan</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kirino_Nacuo" title="Kirino Nacuo">Kirino Nacuo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kitahara_Hakus%C3%BA" title="Kitahara Hakusú">Kitahara Hakusú</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kitamura_T%C3%B3koku" title="Kitamura Tókoku">Kitamura Tókoku</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/K%C3%B3da_Rohan" title="Kóda Rohan">Kóda Rohan</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kunikida_Doppo" title="Kunikida Doppo">Kunikida Doppo</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Maszaoka_Siki" title="Maszaoka Siki">Maszaoka Siki</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Mijazava_Kendzsi" title="Mijazava Kendzsi">Mijazava Kendzsi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Misima_Jukio" title="Misima Jukio">Misima Jukio</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Mori_%C3%93gai" title="Mori Ógai">Mori Ógai</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Murakami_Haruki" title="Murakami Haruki">Murakami Haruki</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Murakami_Rj%C3%BA" title="Murakami Rjú">Murakami Rjú</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Nacume_Sz%C3%B3szeki" title="Nacume Szószeki">Nacume Szószeki</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Nagai_Kaf%C3%BA" title="Nagai Kafú">Nagai Kafú</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nakagami_Kendzsi" title="Nakagami Kendzsi">Nakagami Kendzsi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nisivaki_Dzsunzabur%C3%B3" title="Nisivaki Dzsunzaburó">Nisivaki Dzsunzaburó</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Noma_Hirosi" title="Noma Hirosi">Noma Hirosi</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/%C3%93e_Kenzabur%C3%B3" title="Óe Kenzaburó">Óe Kenzaburó</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%93oka_Makoto" title="Óoka Makoto">Óoka Makoto</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ozaki_K%C3%B3j%C3%B3" title="Ozaki Kójó">Ozaki Kójó</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Siba_Rj%C3%B3tar%C3%B3" title="Siba Rjótaró">Siba Rjótaró</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Siga_Naoja" title="Siga Naoja">Siga Naoja</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Simazaki_T%C3%B3szon" title="Simazaki Tószon">Simazaki Tószon</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <b><a href="/wiki/Tanizaki_Dzsunicsir%C3%B3" title="Tanizaki Dzsunicsiró">Tanizaki Dzsunicsiró</a></b><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ueda_Bin" title="Ueda Bin">Ueda Bin</a></div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="3"><div>Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).</div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Japan_portal_symbol_1.png" class="mw-file-description" title="Japán"><img alt="Japán" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Japan_portal_symbol_1.png/25px-Japan_portal_symbol_1.png" decoding="async" width="25" height="21" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Japan_portal_symbol_1.png/38px-Japan_portal_symbol_1.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Japan_portal_symbol_1.png/50px-Japan_portal_symbol_1.png 2x" data-file-width="394" data-file-height="328" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Jap%C3%A1n" title="Portál:Japán">Japán-portál</a></b></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_literature.svg" class="mw-file-description" title="Irodalom"><img alt="Irodalom" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1d/P_literature.svg/25px-P_literature.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1d/P_literature.svg/38px-P_literature.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1d/P_literature.svg/50px-P_literature.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Irodalom" title="Portál:Irodalom">Irodalomportál</a></b></li></ul></div></div> <p class="mw-empty-elt"> </p></div><!--esi <esi:include src="/esitest-fa8a495983347898/content" /> --><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&oldid=27468865">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&oldid=27468865</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Jap%C3%A1n_k%C3%B6lt%C5%91k,_%C3%ADr%C3%B3k" title="Kategória:Japán költők, írók">Japán költők, írók</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Jap%C3%A1n_n%C5%91k" title="Kategória:Japán nők">Japán nők</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_970-es_%C3%A9vekben_sz%C3%BCletett_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:A 970-es években született személyek">A 970-es években született személyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_11._sz%C3%A1zadban_elhunyt_szem%C3%A9lyek" title="Kategória:A 11. században elhunyt személyek">A 11. században elhunyt személyek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_VIAF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_ISNI-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SELIBR-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_SBN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BIBSYS-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. szeptember 23., 13:31</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Muraszaki_Sikibu&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-828bf","wgBackendResponseTime":198,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.801","walltime":"0.992","ppvisitednodes":{"value":27687,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":266049,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":122290,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":88288,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":3,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 799.525 1 -total"," 29.36% 234.718 1 Sablon:Író_infobox"," 28.92% 231.214 136 Sablon:Refhely"," 25.63% 204.891 136 Sablon:Tagref"," 14.53% 116.138 21 Sablon:Infobox/Általános"," 13.22% 105.732 14 Sablon:Wikidata"," 9.16% 73.200 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 7.24% 57.890 6 Sablon:References"," 6.98% 55.836 2 Sablon:Infobox/Kép"," 6.01% 48.072 1 Sablon:Jegyzetek"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.192","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":3484276,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-ppdsc","timestamp":"20241124192204","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Muraszaki Sikibu","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Muraszaki_Sikibu","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q81731","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q81731","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2007-06-19T11:00:05Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/1\/19\/Murasaki-Shikibu-composing-Genji-Monogatari.png"}</script> </body> </html>