CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Central processing unit – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"93cb7ae7-6916-4dfc-829a-8d6f69bafd0e","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Central_processing_unit","wgTitle":"Central processing unit","wgCurRevisionId":27387232,"wgRevisionId":27055176,"wgArticleId":3120,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Az összes lektorálandó lap","Lektorálandó lapok megjelölési dátum nélkül","Szakaszcsonkok","Elavult tartalmú lapok","Mikroprocesszorok"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Central_processing_unit","wgRelevantArticleId":3120,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[], "wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27055176,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":50000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q5300","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled": false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgEditLatestRevision":true,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP", "ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg/1200px-Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1268"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg/800px-Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="846"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg/640px-Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="676"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Central processing unit – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Central_processing_unit"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Central_processing_unit"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Central_processing_unit rootpage-Central_processing_unit skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Central+processing+unit" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Central+processing+unit" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Central+processing+unit" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Central+processing+unit" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-A_processzorok_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_processzorok_története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>A processzorok története</span> </div> </a> <ul id="toc-A_processzorok_története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_processzor_főbb_részei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_processzor_főbb_részei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>A processzor főbb részei</span> </div> </a> <ul id="toc-A_processzor_főbb_részei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_processzor_működése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_processzor_működése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>A processzor működése</span> </div> </a> <ul id="toc-A_processzor_működése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_óra_és_az_órajel" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_óra_és_az_órajel"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Az óra és az órajel</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_óra_és_az_órajel-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_processzor_utasításkészlete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_processzor_utasításkészlete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>A processzor utasításkészlete</span> </div> </a> <ul id="toc-A_processzor_utasításkészlete-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_processzor_tokozása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_processzor_tokozása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>A processzor tokozása</span> </div> </a> <ul id="toc-A_processzor_tokozása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_processzor_hűtése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_processzor_hűtése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>A processzor hűtése</span> </div> </a> <ul id="toc-A_processzor_hűtése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Processzorgyártók,_mai_processzortípusok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Processzorgyártók,_mai_processzortípusok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Processzorgyártók, mai processzortípusok</span> </div> </a> <ul id="toc-Processzorgyártók,_mai_processzortípusok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_processzorok_kronológiája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_processzorok_kronológiája"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>A processzorok kronológiája</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_processzorok_kronológiája-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A processzorok kronológiája alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_processzorok_kronológiája-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-1960-as,_1970-es_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#1960-as,_1970-es_évek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.1</span> <span>1960-as, 1970-es évek</span> </div> </a> <ul id="toc-1960-as,_1970-es_évek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-1980-as_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#1980-as_évek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.2</span> <span>1980-as évek</span> </div> </a> <ul id="toc-1980-as_évek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-1990-es_évek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#1990-es_évek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.3</span> <span>1990-es évek</span> </div> </a> <ul id="toc-1990-es_évek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-2000-től" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#2000-től"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.4</span> <span>2000-től</span> </div> </a> <ul id="toc-2000-től-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Central processing unit</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 111 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-111" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">111 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Central processing unit" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Sentrale_verwerkingseenheid" title="Sentrale verwerkingseenheid – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Sentrale verwerkingseenheid" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Central_Processing_Unit" title="Central Processing Unit – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Central Processing Unit" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Unidat_central_de_procesamiento" title="Unidat central de procesamiento – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Unidat central de procesamiento" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%88%D8%AD%D8%AF%D8%A9_%D9%85%D8%B9%D8%A7%D9%84%D8%AC%D8%A9_%D9%85%D8%B1%D9%83%D8%B2%D9%8A%D8%A9" title="وحدة معالجة مركزية – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="وحدة معالجة مركزية" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D8%B1%D9%88%D8%B3%D9%8A%D8%B3%D9%88%D8%B1" title="بروسيسور – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="بروسيسور" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Unid%C3%A1_central_de_procesamientu" title="Unidá central de procesamientu – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Unidá central de procesamientu" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/M%C9%99rk%C9%99zi_prosessor" title="Mərkəzi prosessor – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Mərkəzi prosessor" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B1%DA%A9%D8%B2%DB%8C_%D8%A7%DB%8C%D8%B4%D9%84%D9%85%DA%86%DB%8C" title="مرکزی ایشلمچی – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="مرکزی ایشلمچی" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D2%AE%D2%99%D3%99%D0%BA_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Үҙәк процессор – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Үҙәк процессор" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/C%C4%97ntr%C4%97nis_pruocesuorios" title="Cėntrėnis pruocesuorios – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Cėntrėnis pruocesuorios" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D1%8D%D0%BD%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D1%8B_%D0%BF%D1%80%D0%B0%D1%86%D1%8D%D1%81%D0%B0%D1%80" title="Цэнтральны працэсар – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Цэнтральны працэсар" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D1%8D%D0%BD%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D1%8B_%D0%BF%D1%80%D0%B0%D1%86%D1%8D%D1%81%D0%B0%D1%80" title="Цэнтральны працэсар – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Цэнтральны працэсар" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B5%D0%BD%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BB%D0%B5%D0%BD_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Централен процесор – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Централен процесор" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%95%E0%A7%87%E0%A6%A8%E0%A7%8D%E0%A6%A6%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A7%80%E0%A6%AF%E0%A6%BC_%E0%A6%AA%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A6%95%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A6%BF%E0%A6%AF%E0%A6%BC%E0%A6%BE%E0%A6%9C%E0%A6%BE%E0%A6%A4%E0%A6%95%E0%A6%B0%E0%A6%A3_%E0%A6%87%E0%A6%89%E0%A6%A8%E0%A6%BF%E0%A6%9F" title="কেন্দ্রীয় প্রক্রিয়াজাতকরণ ইউনিট – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="কেন্দ্রীয় প্রক্রিয়াজাতকরণ ইউনিট" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="CPU" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target"><span>བོད་ཡིག</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Centralna_procesorska_jedinica" title="Centralna procesorska jedinica – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Centralna procesorska jedinica" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Unitat_central_de_processament" title="Unitat central de processament – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Unitat central de processament" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%DB%8C%DB%95%DA%A9%DB%95%DB%8C_%D9%86%D8%A7%D9%88%DB%95%D9%86%D8%AF%DB%8C%DB%8C_%D9%BE%DB%8E%D9%88%DB%95%D8%A6%D8%A7%DA%98%DB%86%DB%8C%DB%8C" title="یەکەی ناوەندیی پێوەئاژۆیی – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="یەکەی ناوەندیی پێوەئاژۆیی" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Centr%C3%A1ln%C3%AD_procesorov%C3%A1_jednotka" title="Centrální procesorová jednotka – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Centrální procesorová jednotka" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Uned_brosesu_ganolog" title="Uned brosesu ganolog – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Uned brosesu ganolog" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="CPU" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q70894304 mw-list-item" title=""><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Hauptprozessor" title="Hauptprozessor – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Hauptprozessor" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9A%CE%B5%CE%BD%CF%84%CF%81%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CE%9C%CE%BF%CE%BD%CE%AC%CE%B4%CE%B1_%CE%95%CF%80%CE%B5%CE%BE%CE%B5%CF%81%CE%B3%CE%B1%CF%83%CE%AF%CE%B1%CF%82" title="Κεντρική Μονάδα Επεξεργασίας – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Κεντρική Μονάδα Επεξεργασίας" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/%C4%88efprocesoro" title="Ĉefprocesoro – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Ĉefprocesoro" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Unidad_central_de_procesamiento" title="Unidad central de procesamiento – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Unidad central de procesamiento" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Keskseade" title="Keskseade – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Keskseade" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Prozesatzeko_unitate_zentral" title="Prozesatzeko unitate zentral – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Prozesatzeko unitate zentral" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%88%D8%A7%D8%AD%D8%AF_%D9%BE%D8%B1%D8%AF%D8%A7%D8%B2%D8%B4_%D9%85%D8%B1%DA%A9%D8%B2%DB%8C" title="واحد پردازش مرکزی – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="واحد پردازش مرکزی" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Suoritin" title="Suoritin – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Suoritin" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr badge-Q70894304 mw-list-item" title=""><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="CPU" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="CPU" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target"><span>Furlan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1raonad_pr%C3%B3ise%C3%A1la" title="Láraonad próiseála – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Láraonad próiseála" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Unidade_central_de_procesamento" title="Unidade central de procesamento – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Unidade central de procesamento" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-glk mw-list-item"><a href="https://glk.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%DB%8C_%D9%BE%DB%8C_%DB%8C%D9%88" title="سی پی یو – Gilaki" lang="glk" hreflang="glk" data-title="سی پی یو" data-language-autonym="گیلکی" data-language-local-name="Gilaki" class="interlanguage-link-target"><span>گیلکی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%9E%D7%A2%D7%91%D7%93" title="מעבד – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="מעבד" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%87%E0%A4%82%E0%A4%9F%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%B2_%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%B8%E0%A5%87%E0%A4%B8%E0%A4%BF%E0%A4%82%E0%A4%97_%E0%A4%AF%E0%A5%82%E0%A4%A8%E0%A4%BF%E0%A4%9F" title="सेंट्रल प्रोसेसिंग यूनिट – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="सेंट्रल प्रोसेसिंग यूनिट" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Central processing unit" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Procesor_(ra%C4%8Dunarstvo)" title="Procesor (računarstvo) – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Procesor (računarstvo)" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%84%D5%B7%D5%A1%D5%AF%D5%AB%D5%B9" title="Մշակիչ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Մշակիչ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D5%84%D5%B7%D5%A1%D5%AF%D5%AB%D5%B9" title="Մշակիչ – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Մշակիչ" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target"><span>Արեւմտահայերէն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Processor_central" title="Processor central – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Processor central" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Unit_Pemroses_Sentral" title="Unit Pemroses Sentral – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Unit Pemroses Sentral" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Mi%C3%B0verk" title="Miðverk – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Miðverk" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="CPU" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="CPU" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Piranti_Pamros%C3%A9san_Sentral" title="Piranti Pamrosésan Sentral – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Piranti Pamrosésan Sentral" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target"><span>Jawa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AA%E1%83%94%E1%83%9C%E1%83%A2%E1%83%A0%E1%83%90%E1%83%9A%E1%83%A3%E1%83%A0%E1%83%98_%E1%83%9E%E1%83%A0%E1%83%9D%E1%83%AA%E1%83%94%E1%83%A1%E1%83%9D%E1%83%A0%E1%83%98" title="ცენტრალური პროცესორი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ცენტრალური პროცესორი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ki mw-list-item"><a href="https://ki.wikipedia.org/wiki/Cipiyu" title="Cipiyu – kikuju" lang="ki" hreflang="ki" data-title="Cipiyu" data-language-autonym="Gĩkũyũ" data-language-local-name="kikuju" class="interlanguage-link-target"><span>Gĩkũyũ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D1%80%D1%82%D0%B0%D0%BB%D1%8B%D2%9B_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Орталық процессор – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Орталық процессор" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%A2%E1%9E%84%E1%9F%92%E1%9E%82%E1%9E%97%E1%9E%B6%E1%9E%96%E1%9E%8A%E1%9F%86%E1%9E%8E%E1%9E%BE%E1%9E%9A%E1%9E%80%E1%9E%B6%E1%9E%9A%E1%9E%80%E1%9E%8E%E1%9F%92%E1%9E%8F%E1%9E%B6%E1%9E%9B" title="អង្គភាពដំណើរការកណ្តាល – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="អង្គភាពដំណើរការកណ្តាល" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target"><span>ភាសាខ្មែរ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%95%E0%B3%87%E0%B2%82%E0%B2%A6%E0%B3%8D%E0%B2%B0_%E0%B2%B8%E0%B2%82%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E0%B2%95%E0%B2%B0%E0%B2%A3_%E0%B2%98%E0%B2%9F%E0%B2%95" title="ಕೇಂದ್ರ ಸಂಸ್ಕರಣ ಘಟಕ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಕೇಂದ್ರ ಸಂಸ್ಕರಣ ಘಟಕ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EC%A4%91%EC%95%99_%EC%B2%98%EB%A6%AC_%EC%9E%A5%EC%B9%98" title="중앙 처리 장치 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="중앙 처리 장치" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Yekeya_p%C3%AAvajoy%C3%AA_ya_navend%C3%AE" title="Yekeya pêvajoyê ya navendî – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Yekeya pêvajoyê ya navendî" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target"><span>Kurdî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%BE%D1%80%D0%B1%D0%BE%D1%80%D0%B4%D1%83%D0%BA_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Борбордук процессор – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Борбордук процессор" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Procestrum_princeps" title="Procestrum princeps – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Procestrum princeps" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Central processing unit" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/B%C9%94ng%C9%94%CC%81_(elektron%C3%ADki)" title="Bɔngɔ́ (elektroníki) – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Bɔngɔ́ (elektroníki)" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target"><span>Lingála</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%8A%E0%BA%B5%E0%BA%9E%E0%BA%B5%E0%BA%A2%E0%BA%B9" title="ຊີພີຢູ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ຊີພີຢູ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target"><span>ລາວ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Centrinis_procesorius" title="Centrinis procesorius – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Centrinis procesorius" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Centr%C4%81lais_procesors" title="Centrālais procesors – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Centrālais procesors" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mhr mw-list-item"><a href="https://mhr.wikipedia.org/wiki/%D0%A0%D3%B1%D0%B4%D3%A7_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Рӱдӧ процессор – Eastern Mari" lang="mhr" hreflang="mhr" data-title="Рӱдӧ процессор" data-language-autonym="Олык марий" data-language-local-name="Eastern Mari" class="interlanguage-link-target"><span>Олык марий</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B5%D0%BD%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BB%D0%BD%D0%B0_%D0%BE%D0%B1%D1%80%D0%B0%D0%B1%D0%BE%D1%82%D1%83%D0%B2%D0%B0%D1%87%D0%BA%D0%B0_%D0%B5%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%B8%D1%86%D0%B0" title="Централна обработувачка единица – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Централна обработувачка единица" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%B8%E0%B5%86%E0%B5%BB%E0%B4%9F%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B5%BD_%E0%B4%AA%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B5%8A%E0%B4%B8%E0%B4%B8%E0%B4%BF%E0%B4%99%E0%B5%8D_%E0%B4%AF%E0%B5%82%E0%B4%A3%E0%B4%BF%E0%B4%B1%E0%B5%8D%E0%B4%B1%E0%B5%8D" title="സെൻട്രൽ പ്രൊസസിങ് യൂണിറ്റ് – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="സെൻട്രൽ പ്രൊസസിങ് യൂണിറ്റ്" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A2%D3%A9%D0%B2_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Төв процессор – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Төв процессор" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Unit_pemprosesan_pusat" title="Unit pemprosesan pusat – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Unit pemprosesan pusat" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%85%E1%80%AE%E1%80%95%E1%80%AE%E1%80%9A%E1%80%B0" title="စီပီယူ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="စီပီယူ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Perzesser" title="Perzesser – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Perzesser" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl badge-Q70894304 mw-list-item" title=""><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="CPU" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="CPU" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="CPU" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Processor_central" title="Processor central – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Processor central" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%B8%E0%A9%88%E0%A8%82%E0%A8%9F%E0%A8%B0%E0%A8%B2_%E0%A8%AA%E0%A9%8D%E0%A8%B0%E0%A9%8B%E0%A8%B8%E0%A9%88%E0%A8%B8%E0%A8%BF%E0%A9%B0%E0%A8%97_%E0%A8%AF%E0%A9%82%E0%A8%A8%E0%A8%BF%E0%A8%9F" title="ਸੈਂਟਰਲ ਪ੍ਰੋਸੈਸਿੰਗ ਯੂਨਿਟ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਸੈਂਟਰਲ ਪ੍ਰੋਸੈਸਿੰਗ ਯੂਨਿਟ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl badge-Q70894304 mw-list-item" title=""><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="CPU" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="CPU" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target"><span>Piemontèis</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%B1%D9%88%D8%B3%DB%8C%D8%B3%D8%B1" title="پروسیسر – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="پروسیسر" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnt mw-list-item"><a href="https://pnt.wikipedia.org/wiki/%CE%9A%CE%B5%CE%BD%CF%84%CF%81%CE%B9%CE%BA%CF%8C%CE%BD_%CE%BC%CE%BF%CE%BD%CE%AC%CE%B4%CE%B1_%CE%B5%CF%80%CE%B5%CE%BE%CE%B5%CF%81%CE%B3%CE%B1%CF%83%CE%AF%CE%B1%CF%82" title="Κεντρικόν μονάδα επεξεργασίας – Pontic" lang="pnt" hreflang="pnt" data-title="Κεντρικόν μονάδα επεξεργασίας" data-language-autonym="Ποντιακά" data-language-local-name="Pontic" class="interlanguage-link-target"><span>Ποντιακά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Unidade_central_de_processamento" title="Unidade central de processamento – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Unidade central de processamento" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Chawpi_thatkichiy_hukkay" title="Chawpi thatkichiy hukkay – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Chawpi thatkichiy hukkay" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Unitate_central%C4%83_de_prelucrare" title="Unitate centrală de prelucrare – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Unitate centrală de prelucrare" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B5%D0%BD%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D1%8B%D0%B9_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Центральный процессор – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Центральный процессор" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B5%D0%BD%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BB%D0%BD%D1%8B%D0%B9_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Централный процесор – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Централный процесор" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Русиньскый</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D0%B8%D0%B8%D0%BD_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Киин процессор – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Киин процессор" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target"><span>Саха тыла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Centralna_procesorska_jedinica" title="Centralna procesorska jedinica – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Centralna procesorska jedinica" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%B8%E0%B6%B0%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%B8_%E0%B7%83%E0%B7%90%E0%B6%9A%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A_%E0%B6%92%E0%B6%9A%E0%B6%9A%E0%B6%BA" title="මධ්‍යම සැකසුම් ඒකකය – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="මධ්‍යම සැකසුම් ඒකකය" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target"><span>සිංහල</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Central processing unit" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="CPU" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Centralni_procesor" title="Centralni procesor – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Centralni procesor" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="CPU" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target"><span>Soomaaliga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Nj%C3%ABsia_qendrore_e_p%C3%ABrpunimit" title="Njësia qendrore e përpunimit – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Njësia qendrore e përpunimit" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B5%D0%BD%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BB%D0%BD%D0%B0_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D0%BE%D1%80%D1%81%D0%BA%D0%B0_%D1%98%D0%B5%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%B8%D1%86%D0%B0" title="Централна процесорска јединица – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Централна процесорска јединица" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="CPU" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target"><span>Sunda</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Processor" title="Processor – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Processor" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Kichakato_kikuu" title="Kichakato kikuu – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Kichakato kikuu" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AE%E0%AF%88%E0%AE%AF%E0%AE%9A%E0%AF%8D_%E0%AE%9A%E0%AF%86%E0%AE%AF%E0%AE%B1%E0%AF%8D%E0%AE%AA%E0%AE%95%E0%AF%81%E0%AE%A4%E0%AE%BF" title="மையச் செயற்பகுதி – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="மையச் செயற்பகுதி" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%BE%D2%B3%D0%B8%D0%B4%D0%B8_%D0%BF%D0%B0%D1%80%D0%B4%D0%BE%D0%B7%D0%B8%D1%88%D0%B8_%D0%BC%D0%B0%D1%80%D0%BA%D0%B0%D0%B7%D3%A3" title="Воҳиди пардозиши марказӣ – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Воҳиди пардозиши марказӣ" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target"><span>Тоҷикӣ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%AB%E0%B8%99%E0%B9%88%E0%B8%A7%E0%B8%A2%E0%B8%9B%E0%B8%A3%E0%B8%B0%E0%B8%A1%E0%B8%A7%E0%B8%A5%E0%B8%9C%E0%B8%A5%E0%B8%81%E0%B8%A5%E0%B8%B2%E0%B8%87" title="หน่วยประมวลผลกลาง – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="หน่วยประมวลผลกลาง" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="CPU" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Merkez%C3%AE_i%C5%9Flem_birimi" title="Merkezî işlem birimi – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Merkezî işlem birimi" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D2%AE%D0%B7%D3%99%D0%BA_%D1%8D%D1%88%D0%BA%D3%99%D1%80%D1%82%D0%BA%D0%B5%D1%87_%D2%97%D0%B0%D0%B9%D0%BB%D0%B0%D0%BD%D0%BC%D0%B0" title="Үзәк эшкәрткеч җайланма – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Үзәк эшкәрткеч җайланма" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B5%D0%BD%D1%82%D1%80%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D1%86%D0%B5%D1%81%D0%BE%D1%80" title="Центральний процесор – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Центральний процесор" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%DB%8C_%D9%BE%DB%8C_%DB%8C%D9%88" title="سی پی یو – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="سی پی یو" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/CPU" title="CPU – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="CPU" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Central_processing_unit" title="Central processing unit – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Central processing unit" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E5%A4%AE%E5%A4%84%E7%90%86%E5%99%A8" title="中央处理器 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="中央处理器" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%A8%D7%90%D7%A6%D7%A2%D7%A1%D7%90%D7%A8" title="פראצעסאר – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="פראצעסאר" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zgh badge-Q17580674 badge-featuredportal mw-list-item" title="kiemelt portál"><a href="https://zgh.wikipedia.org/wiki/%E2%B4%B0%E2%B5%99%E2%B5%96%E2%B4%B0%E2%B5%8D_%E2%B5%8F_%E2%B5%93%E2%B5%99%E2%B5%8E%E2%B4%BD%E2%B5%8D_%E2%B4%B0%E2%B5%8F%E2%B4%B0%E2%B5%8E%E2%B5%8E%E2%B4%B0%E2%B5%99" title="ⴰⵙⵖⴰⵍ ⵏ ⵓⵙⵎⴽⵍ ⴰⵏⴰⵎⵎⴰⵙ – marokkói tamazight" lang="zgh" hreflang="zgh" data-title="ⴰⵙⵖⴰⵍ ⵏ ⵓⵙⵎⴽⵍ ⴰⵏⴰⵎⵎⴰⵙ" data-language-autonym="ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ" data-language-local-name="marokkói tamazight" class="interlanguage-link-target"><span>ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E5%A4%AE%E5%A4%84%E7%90%86%E5%99%A8" title="中央处理器 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="中央处理器" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Tiong-iong_chh%C3%B9-l%C3%AD_tan-go%C3%A2n" title="Tiong-iong chhù-lí tan-goân – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Tiong-iong chhù-lí tan-goân" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E4%B8%AD%E5%A4%AE%E8%99%95%E7%90%86%E5%99%A8" title="中央處理器 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="中央處理器" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/Isidludlungi_esimqoka" title="Isidludlungi esimqoka – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="Isidludlungi esimqoka" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target"><span>IsiZulu</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q5300#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Central_processing_unit" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Central_processing_unit" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&stable=1"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-current" class="collapsible vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&stable=0&redirect=no" title="Lap megjelenítése az ellenőrzésre váró változtatásokkal együtt [v]" accesskey="v"><span>Nem ellenőrzött változat</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="//hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&stable=1"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-current" class="collapsible vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&stable=0&redirect=no"><span>Nem ellenőrzött változat</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="//hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Central_processing_unit" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Central_processing_unit" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&oldid=27055176" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Central_processing_unit&id=27055176&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FCentral_processing_unit"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FCentral_processing_unit"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Central+processing+unit"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Central_processing_units" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q5300" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Central_processing_unit">ellenőrizve</a>: <i>2024. április 12.</i> <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Central_processing_unit&oldid=27055176&diff=cur">2 változtatás</a> vár ellenőrzésre.<p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table style="" class="metadata plainlinks ambox ambox-content"> <tbody><tr> <td class="ambox-image mbox-image"> <div class="ambox-image-inner"><span typeof="mw:File"><span><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Ambox_important.svg/40px-Ambox_important.svg.png" decoding="async" width="40" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Ambox_important.svg/60px-Ambox_important.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Ambox_important.svg/80px-Ambox_important.svg.png 2x" data-file-width="40" data-file-height="40" /></span></span></div></td> <td class="ambox-text">Ez a szócikk vagy szakasz <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Lektor%C3%A1l%C3%A1s" title="Wikipédia:Lektorálás">lektorálásra</a>, tartalmi javításokra szorul. <span class="hide-when-compact">A felmerült kifogásokat <a href="/wiki/Vita:Central_processing_unit#Lektor" title="Vita:Central processing unit">a szócikk vitalapja</a> részletezi (<small>vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek</small>). <small>Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!<br />Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!</small></span></td> </tr> </tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg/200px-Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg" decoding="async" width="200" height="211" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg/300px-Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg/400px-Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg 2x" data-file-width="2000" data-file-height="2114" /></a><figcaption>Intel core i7 processzor</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Intel_core_i7-970_bottom_IMGP5961_wp_wp.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c6/Intel_core_i7-970_bottom_IMGP5961_wp_wp.jpg/200px-Intel_core_i7-970_bottom_IMGP5961_wp_wp.jpg" decoding="async" width="200" height="210" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c6/Intel_core_i7-970_bottom_IMGP5961_wp_wp.jpg/300px-Intel_core_i7-970_bottom_IMGP5961_wp_wp.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c6/Intel_core_i7-970_bottom_IMGP5961_wp_wp.jpg/400px-Intel_core_i7-970_bottom_IMGP5961_wp_wp.jpg 2x" data-file-width="2000" data-file-height="2104" /></a><figcaption>Intel core i7 processzor hátlap</figcaption></figure> <p>A <b>CPU</b> (<a href="/wiki/Angol_nyelv" title="Angol nyelv">angol</a>: <i><b>C</b>entral <b>P</b>rocessing <b>U</b>nit</i> – <i>központi feldolgozóegység)</i> más néven <b>processzor</b> ill. <b>mikroprocesszor</b>, a <a href="/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Számítógép">számítógép</a> „agya”, azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli, <a href="/wiki/F%C3%A9lvezet%C5%91" title="Félvezető">félvezetős</a> kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör. Magyarra többféleképpen fordítják, így pl. a <b>központi végrehajtó egység</b>, <b>központi feldolgozó egység</b>, <b>központi feldolgozó processzor</b>, vagy egyszerűen <b>processzor</b> kifejezések is elterjedtek. Míg a <i>processzor</i> fogalma már korábban ismert volt, a <i>mikroprocesszor</i> megjelenését csak a félvezetős technológia és az integrált áramkörök kifejlesztése tette lehetővé, az 1970-es évek elején. A processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok különálló áramkör volt, ám a mikroprocesszorral sikerült a legfontosabb komponenseket egyetlen <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium">szilíciumlapkára</a> integrálni. </p><p>A mikroprocesszor egy vagy több <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium">szilícium</a> kristályra integrált, néhány ezertől<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> több milliárd számú <a href="/wiki/Tranzisztor" title="Tranzisztor">tranzisztort</a> tartalmazó <a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_%C3%A1ramk%C3%B6r" title="Integrált áramkör">integrált áramkör</a>, amelyben további részegységek különíthetők el, rendelkezik az adatok ki- és beviteléhez szükséges sínrendszerrel, és rendelkezik egy utasításkészlettel, amelynek utasításait képes végrehajtani. A <a href="/wiki/Bemen%C5%91egys%C3%A9g_%C3%A9s_kimen%C5%91egys%C3%A9g" title="Bemenőegység és kimenőegység">bemeneti eszközök</a> segítségével kódolt információkat feldolgozza, majd az eredményt a <a href="/wiki/Bemen%C5%91egys%C3%A9g_%C3%A9s_kimen%C5%91egys%C3%A9g" title="Bemenőegység és kimenőegység">kimeneti eszközök</a> felé továbbítja, melyek ezeket az <a href="/wiki/Adat_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)" title="Adat (számítástechnika)">adatokat</a> <a href="/wiki/Inform%C3%A1ci%C3%B3" title="Információ">információvá</a> alakítják vissza. A világ első mikroprocesszorát (<a href="/wiki/TMS_1000" title="TMS 1000">TMS 1000</a>) az amerikai <a href="/wiki/Texas_Instruments" title="Texas Instruments">Texas Instruments</a> fejlesztette ki 1971-ben, ezt követte az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> <a href="/wiki/Intel_4004" title="Intel 4004">4004-es</a> processzora, majd további cégek gyártmányai. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_processzorok_története"><span id="A_processzorok_t.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>A processzorok története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: A processzorok története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A korai számítógépeket, például az <a href="/wiki/ENIAC" title="ENIAC">ENIAC</a>-ot, át kellett huzalozni, amikor egy új feladatot akartak rajtuk futtatni – ezeket a gépeket tehát „rögzített programú” gépeknek nevezhetjük. A „CPU” kifejezés meghatározása szoftver ill. számítógépprogram végrehajtását végző eszköz, ezért a legkorábbi CPU-nak, elkülönített központi végrehajtóegységnek nevezhető eszközök a tárolt programú számítógépek elérkezésével jelentek meg. </p><p>A tárolt program elve már szerepelt a <a href="/w/index.php?title=J._Presper_Eckert&action=edit&redlink=1" class="new" title="J. Presper Eckert (a lap nem létezik)">J. Presper Eckert</a> és <a href="/w/index.php?title=John_William_Mauchly&action=edit&redlink=1" class="new" title="John William Mauchly (a lap nem létezik)">John William Mauchly</a> terveiben az ENIAC számítógéphez, de azt kezdetben kihagyták a gépből, hogy hamarabb üzembe helyezhessék. Még az <a href="/wiki/ENIAC" title="ENIAC">ENIAC</a> elkészülte előtt Neumann János publikálta „First Draft of a Report on the EDVAC” című cikkét, amelyben leírta a tárolt programú számítógépek tervezési elveit, azaz a <a href="/wiki/Neumann-elvek" title="Neumann-elvek">Neumann-elveket</a>. Az <a href="/wiki/EDVAC" title="EDVAC">EDVAC</a> gép 1949 augusztusában el is készült. Az EDVAC különböző típusú adatokkal tudott műveleteket végezni, és a programját egy belső számítógépi memóriából olvasta, nem pedig fizikailag huzalozott hardverből kapta, így az könnyen és gyorsan változtatható volt, ellentétben az ENIAC-kal. Az első tárolt programú gép mégsem az ENIAC volt, hanem a „Manchester Small-Scale Experimental Machine” (manchesteri kisméretű kísérleti gép), egy kis prototípus, amely már tárolt programmal rendelkezett és első programját 1948. június 21-én futtatta, valamint a <a href="/w/index.php?title=Manchester_Mark_1&action=edit&redlink=1" class="new" title="Manchester Mark 1 (a lap nem létezik)">Manchester Mark 1</a>, amely 1949. június 16-17-én működött először. </p><p>A korai számítógépek mind egyedi tervezésűek voltak, ezért azok CPU-i az egyedi konstrukciók részeiként, különböző céllal és felépítéssel készültek, a szabványos felépítésnek és szerkezeti elemeknek nyoma sem volt. A szabványosítás a tranzisztoros <a href="/wiki/Nagysz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Nagyszámítógép">nagyszámítógépek</a> és <a href="/wiki/Minisz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Miniszámítógép">miniszámítógépek</a> megjelenésével kezdődött, és még jobban felgyorsult az integrált áramkörök megjelenésével és elterjedésével. Az integrált áramkör egyre összetettebb kialakítások tervezését tette lehetővé és a gyártás rövidesen elérkezett a nanométeres méretekhez. A szabványosítás és miniatürizálás lehetővé tette a digitális eszközök elterjedését az élet minden területén, meghaladva a dedikált célorientált számítógépek alkalmazási területét. A modern mikroprocesszorok jelen vannak szinte minden olyan eszközben, amiben elektronika található, legyen az autó, háztartási gép, mobiltelefon, játék, levelezőlap vagy matrica.<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A tranzisztoros számítógépek megjelenésük után rövid idővel kiszorították az elektroncsöves számítógépeket. Az 1960-as években az IBM feltalálta a mikroprogramozást, ami lehetővé tette különböző processzorok egyszerű gyártását, akár ugyanazzal a hardverfelépítéssel. Ez a módszer széles körben elterjedt és a mai napig alkalmazzák. Az első integrált áramkörökkel felépített processzorok rakéták fedélzeti számítógépeiben és űrhajók vezérlőrendszereiben jelentek meg (pl. az <a href="/wiki/Apollo_Guidance_Computer" title="Apollo Guidance Computer">Apollo Guidance Computer</a>). Az integrált áramkörök elemsűrűségének növekedése tette lehetővé a <b>mikroprocesszor</b>ok megjelenését, ami egy olyan eszköz, amely egyetlen fizikai csipben magában foglalja a vezérlőegységet, az aritmetikai-logikai számítóegységet (gyakran többet is), a belső memóriát (regiszterek) és sínrendszert, valamint a külvilággal kapcsolatot tartó be- és kimeneti egységeket. A <a href="/wiki/Mikrovez%C3%A9rl%C5%91" title="Mikrovezérlő">mikrovezérlők</a> még több egységet tartalmaznak a tokon belül, ezek szinte önálló számítógépeknek tekinthetők. </p><p>Az <b>első mikroprocesszor</b> a <a href="/wiki/Texas_Instruments" title="Texas Instruments">Texas Instruments</a> által <a href="/wiki/1971" title="1971">1971</a>. <a href="/wiki/Szeptember_17." title="Szeptember 17.">szeptember 17</a>-én bemutatott, a <a href="/wiki/TMS_1000" title="TMS 1000">TMS 1000</a> sorozatba tartozó <b>TMS1802NC</b> jelű processzor volt. Röviddel ezután, 1971. november 15-én jelent meg az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> cég <a href="/wiki/Intel_4004" title="Intel 4004">Intel 4004</a> jelű processzora. Mindkettő <a href="/wiki/4_bites" class="mw-redirect" title="4 bites">4 bites</a> <a href="/w/index.php?title=Sz%C3%B3hossz&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szóhossz (a lap nem létezik)">szóhosszúságú</a> eszköz volt, azonban a Texas csipje maszkprogramozott memóriát (beépített alkalmazást) és ki-/bemeneti csatornákat is tartalmazott. Később több sikeres <a href="/wiki/8_bites" class="mw-redirect" title="8 bites">8 bites</a> sorozat jelent meg több gyártó részéről (<a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> <a href="/wiki/Intel_8008" title="Intel 8008">8008</a>, <a href="/wiki/Intel_8080" title="Intel 8080">8080</a>, <a href="/wiki/Intel_8085" title="Intel 8085">8085</a>, <a href="/wiki/Zilog" title="Zilog">Zilog</a> <a href="/wiki/Zilog_Z80" title="Zilog Z80">Z80</a>, <a href="/wiki/Motorola,_Inc." title="Motorola, Inc.">Motorola</a> <a href="/wiki/Motorola_6800" title="Motorola 6800">6800</a>, <a href="/w/index.php?title=MOS_Technology&action=edit&redlink=1" class="new" title="MOS Technology (a lap nem létezik)">MOS Technology</a> <a href="/wiki/MOS_Technology_6502" title="MOS Technology 6502">6502</a>). </p><p>A <a href="/wiki/8_bites" class="mw-redirect" title="8 bites">8 bites</a> mikroprocesszorok már az 1970-es évek elején megjelentek. A további fejlődés is a szóhossz növelésének irányába mutatott: 1973-ban megjelent az első <a href="/wiki/16_bites" class="mw-redirect" title="16 bites">16 bites</a> processzor (National Semiconductor <a href="/wiki/IMP-16" title="IMP-16">IMP-16</a>), de az 1970-es években a mikroprocesszorok túlnyomó többségének szóhossza 8 bites maradt. Az 1970-es évek vége felé jelentek meg nagyobb számban a 16 bites szóhosszúságú processzorok: 1978: Intel 8086, 1979: Motorola 68000. A 80-as évektől kezdve tovább nőtt a szóhossz: 1980-ban megjelent az AT&T Bell Labs <a href="/wiki/Bellmac_32" title="Bellmac 32">BELLMAC-32A</a> processzora, ez volt az első <a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bites</a> processzor, ezután egyre több 32 bites eszköz jelent meg, így a Motorola sikeres <a href="/wiki/M68k" class="mw-redirect" title="M68k">m68k</a> processzorcsaládja, a DEC, Sun és Intel is megjelentet 32 bites processzorokat. Az 1980-as évek közepétől kezdenek megjelenni az eleinte szintén 32 bites <a href="/wiki/RISC" class="mw-redirect" title="RISC">RISC</a> elvű processzorok, pl. a <a href="/wiki/Sun_Microsystems" title="Sun Microsystems">Sun</a> (<a href="/wiki/SPARC" title="SPARC">SPARC</a>), <a href="/wiki/MIPS-architekt%C3%BAra" title="MIPS-architektúra">MIPS</a>, <a href="/wiki/Hewlett-Packard" title="Hewlett-Packard">Hewlett-Packard</a> (<b><a href="/wiki/PA-RISC" title="PA-RISC">PA-RISC</a></b>), <a href="/wiki/AMD" class="mw-redirect" title="AMD">AMD</a> (<b><a href="/wiki/AMD_29000" class="mw-redirect" title="AMD 29000">29k</a></b>) és <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM</a> architektúrák, de az Intel és a Motorola is gyártott RISC-alapú processzorokat. A szóhossz növekedése mellett megfigyelhető a komplexitás növekedése: a többcsipes eszközöket egyetlen áramkörbe integrált eszközök váltják fel, és a processzorok egyre több tranzisztort tartalmaznak, így az 1980-as évek közepén már elérték a (több-)százezres, az évtized végére pedig már a milliós nagyságrendet is.<sup id="cite_ref-i486.trn_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-i486.trn-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezzel együtt a processzorok órajele is folyamatosan nőtt. </p><p>Az x86-64 a x86-os architektúra 64 bites leszármazottja. Az x86-64 utasításkészlet támogatja Intel x86-os architektúráját, ezt az <a href="/wiki/Advanced_Micro_Devices" title="Advanced Micro Devices">Advanced Micro Devices</a> (AMD) tervezte, majd átnevezte AMD64-re. Ezt az architektúrát az Intel lemásolta és Intel 64-nek nevezte el (régebben Yamhill, Clackamas Technológia, CT, IA-32e és EM64T neveken volt ismert). Ez vezetett a hétköznapi nyelvben az x86-64 vagy x64 elnevezések használatához, mint gyártó-független fogalmakhoz, amikor a két közel azonos kivitelezésű architektúrára hivatkozunk. </p> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Wiki_letter_w.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Wiki_letter_w.svg/25px-Wiki_letter_w.svg.png" decoding="async" width="25" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Wiki_letter_w.svg/38px-Wiki_letter_w.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6c/Wiki_letter_w.svg/50px-Wiki_letter_w.svg.png 2x" data-file-width="44" data-file-height="44" /></a></span></td><td><i>Ez a szakasz egyelőre üres vagy <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Csonk" title="Wikipédia:Csonk">erősen hiányos</a>. Segíts te is a kibővítésében!</i></td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_processzor_főbb_részei"><span id="A_processzor_f.C5.91bb_r.C3.A9szei"></span>A processzor főbb részei</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A processzor főbb részei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Suoritin_Intel_Pentium_100MHz.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/Suoritin_Intel_Pentium_100MHz.jpg/220px-Suoritin_Intel_Pentium_100MHz.jpg" decoding="async" width="220" height="185" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/Suoritin_Intel_Pentium_100MHz.jpg/330px-Suoritin_Intel_Pentium_100MHz.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e3/Suoritin_Intel_Pentium_100MHz.jpg/440px-Suoritin_Intel_Pentium_100MHz.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="672" /></a><figcaption>Intel Pentium 100 MHz-es processzor</figcaption></figure> <ul><li><b><a href="/wiki/ALU" class="mw-redirect" title="ALU">ALU</a>:</b> (<i><b>A</b>rithmetic and <b>L</b>ogical <b>U</b>nit </i> – Aritmetikai és Logikai Egység). A processzor alapvető alkotórésze, ami alapvető matematikai és logikai műveleteket hajt végre. Sebessége növelhető egy koprocesszor (<b><a href="/wiki/FPU" title="FPU">FPU</a></b>, <i><b>F</b>loating <b>P</b>oint <b>U</b>nit, lebegőpontos műveleteket végző egység)</i> beépítésével. Az FPU korábban külön részegység volt, manapság a processzorok mindegyike beépítve tartalmazza.</li> <li><b><a href="/w/index.php?title=AGU&action=edit&redlink=1" class="new" title="AGU (a lap nem létezik)">AGU</a>:</b> (<i><b>A</b>ddress <b>G</b>eneration <b>U</b>nit</i>) - a címszámító egység, feladata a programutasításokban található címek leképezése a főtár fizikai címeire és a tárolóvédelmi hibák felismerése.</li> <li><b>CU:</b> <i>(<b>C</b>ontrol <b>U</b>nit </i> a.m. vezérlőegység vagy vezérlőáramkör). Ez szervezi, ütemezi a processzor egész munkáját. Például lehívja a memóriából a soron következő utasítást, értelmezi és végrehajtatja azt, majd meghatározza a következő utasítás címét.</li> <li><a href="/wiki/Regiszter_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)" title="Regiszter (számítástechnika)"><b>Regiszter</b></a> (Register): A regiszter a processzorba beépített nagyon gyors elérésű, kis méretű memória. A regiszterek addig (ideiglenesen) tárolják az információkat, utasításokat, amíg a processzor dolgozik velük. A mai gépekben 32/64 bit méretű regiszterek vannak. A processzor adat<a href="/wiki/Busz_(informatika)" title="Busz (informatika)">buszai</a> mindig akkorák, amekkora a regiszterének a mérete, így egyszerre tudja az adatot betölteni ide. Például egy 32 bites regisztert egy 32 bites busz kapcsol össze a <a href="/wiki/RAM" title="RAM">RAM</a>-mal. A regiszterek között nem csak adattároló elemek vannak (bár végső soron mindegyik az), hanem a processzor működéséhez elengedhetetlenül szükséges számlálók, és jelzők is. Ilyen például : <ul><li><i>utasításszámláló,</i> (PC=program counter, IP=instruction pointer) ami mindig a következő végrehajtandó utasítás címét,</li> <li><i>utasításregiszter</i> (IR=instruction register), mely a memóriából kiolvasott utasítást tárolja. E kód alapján határozza meg a vezérlőegység az elvégzendő műveletet</li> <li><i>flagregiszter,</i> amely a processzor működése közben létrejött állapotok jelzőit (igaz, vagy hamis),</li> <li><i>veremmutató (SP = Stack Pointer) ,</i></li> <li>és az <i>akkumulátor,</i> (AC) amely pedig a logikai és aritmetikai műveletek egyik <a href="/wiki/Operandus" title="Operandus">operandusát</a>, majd az utasítás végrehajtása után az eredményt tartalmazza.</li></ul></li> <li><b><a href="/w/index.php?title=Buszvez%C3%A9rl%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Buszvezérlő (a lap nem létezik)">Buszvezérlő</a>:</b> A regisztert és más adattárolókat összekötő buszrendszert irányítja. A busz továbbítja az adatokat.</li> <li><b><a href="/wiki/Gyors%C3%ADt%C3%B3t%C3%A1r" title="Gyorsítótár">Cache</a>:</b> A modern processzorok fontos része a <b>cache</b> (gyorsítótár). A cache a processzorba, vagy a processzor környezetébe integrált memória, ami a viszonylag lassú rendszermemória-elérést hivatott kiváltani azoknak a programrészeknek és adatoknak előzetes beolvasásával, amikre a végrehajtásnak közvetlenül szüksége lehet. A mai <a href="/wiki/Szem%C3%A9lyi_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Személyi számítógép">PC</a> processzorok általában két gyorsítótárat használnak, egy kisebb (és gyorsabb) első szintű (L1) és egy nagyobb másodszintű (L2) cache-t. A gyorsítótár mérete ma már megabyte-os nagyságrendű.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_processzor_működése"><span id="A_processzor_m.C5.B1k.C3.B6d.C3.A9se"></span>A processzor működése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: A processzor működése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><b>1.</b> <i>Az utasítás beolvasása a memóriából a processzorba:</i> A memória címtárolójából, az <b>AR</b>-ból (address register - címregiszter) kerül át a processzor címtárolójába az <b>IP</b>-be (instruction pointer). Ezek után a memória adattároló regiszteréből, a <b>DR</b>-ből (data register - adatregiszter) kerülnek át az adatok a processzor adattárolójába, az <b>IR</b> (instruction register)-be. </p><p><b>2.</b> <i>A beolvasott utasítás dekódolása, elemzése:</i> Az ALU az utasítás kódját értelmezi, melyből kiderül milyen műveletet kell elvégeznie, és hogy mennyi adatot kell beolvasni még ahhoz, hogy meghatározhatóak legyenek az operandusok, amelyeken a műveleteket végzi. </p><p><b>3.</b> <i>A művelet végrehajtása</i>, mely eredménye az <b>LR3</b> segédregiszterbe kerül. </p><p><b>4.</b> <i>Eredmény tárolása:</i> az <b>LR3</b> segédregiszterből egy másik regiszterbe, vagy a <b>DR</b>-en keresztül a memóriacímre kerül. </p><p><b>5.</b> <i>A következő utasítás címének meghatározása:</i> A szekvenciális program esetében az IP értékének megnövelésével jut el az ALU a következő utasítás címéhez. Ellenkező esetben egy regiszter tartalmazza a következő utasítás címét, melyet a processzor az <b>IP</b>-be ír. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_óra_és_az_órajel"><span id="Az_.C3.B3ra_.C3.A9s_az_.C3.B3rajel"></span>Az óra és az órajel</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Az óra és az órajel"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az <b>óra</b> az egész számítógép működéséhez szükséges <i>ütemet</i> biztosítja. Az óra magában foglal egy kvarckristályt, ami az <b><a href="/wiki/%C3%93rajel" title="Órajel">órajel</a></b> előállításához szükséges rezgés stabilitását adja. Sebességét <a href="/wiki/Hertz" title="Hertz">Hertzben</a> (vagy megahertzben) mérjük. Az órajel-generátor néhány száz MHz-es rezgést ad, ezért a processzor órajelének előállításához egy beállítható szorzót alkalmaznak, hogy többféle sebességű processzort is a rendszerbe lehessen építeni. </p><p>A processzor részegységei (itt a legalapvetőbb műveleteket végző részegységekre kell gondolni, tehát nem egy olyan nagy egységre, mint például az ALU.), az órajel ütemére végzik feladataikat; amikor egy részegység megkapja az órajelet egy elektronikus jel formájában, akkor elvégzi a soron következő műveletet, amikor megkapja a következő jelet, akkor a következő műveletet végzi el. Egy másodperc alatt egy mai processzor egysége több milliószor kap jelet. Az órajel sebességének így ahhoz az időhöz kell alkalmazkodnia, amennyi időbe telik egy részegységnek a rá kijelölt művelet elvégzése (különben akkor jönne a következő művelet, amikor az előző még feldolgozás alatt van, és ez érthetően problémákat okozna). Ez lényegében azt eredményezheti, hogy a processzor egységeinek a leglassúbb elem miatt kell várakozniuk. Ezt persze különféle megoldásokkal orvosolják. </p><p>Ám a műveletet nem szabad összetéveszteni az utasítással, ezek bonyolultsága miatt egy utasítás végrehajtása több órajelciklust is igénybe vehet. Az is lassító tényező, hogy a processzor az adatokat lassabban kapja, mint ahogy fel tudná dolgozni őket, ilyenkor pedig várakoznia kell. </p><p><b>Gépi ciklus</b>nak nevezzük azt az időt, amely alatt a számítógép egy gépi műveletet végre tud hajtani. Egy gépi ciklus általában több <i>órajelütem</i>ből áll, az egyes utasítások végrehajtásához szükséges gépi ciklusok száma utasításonként más és más lehet. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_processzor_utasításkészlete"><span id="A_processzor_utas.C3.ADt.C3.A1sk.C3.A9szlete"></span>A processzor utasításkészlete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: A processzor utasításkészlete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A processzor által ismert műveletek és utasítások összességét értjük a processzor utasításkészlete alatt. Legelőször a <i><a href="/wiki/RISC" class="mw-redirect" title="RISC">RISC</a></i> (Reduced Instructions Set Computer) utasításkészletet használták, ez leegyszerűsített, rövid utasításokat tartalmazott. Elsődlegesnek tekintette a sebességet, és az egyszerűséget. Később a <i><a href="/wiki/CISC" class="mw-redirect" title="CISC">CISC</a></i>-et (Complex Instructions Set Computer) alkalmazták, ez már több, hosszabb utasítást tartalmazott, ám a túl sok, bonyolult utasítás nem bizonyult célravezetőnek, ezért visszatértek a RISC-hez. Ma már persze rengeteg utasításkészlet van, melyben keverednek a RISC, és a CISC irányelvei (<a href="/wiki/Pentium" title="Pentium">Pentium</a>, <a href="/wiki/Pentium_MMX" class="mw-redirect" title="Pentium MMX">Pentium MMX</a>, <a href="/wiki/SSE" class="mw-redirect" title="SSE">SSE</a> 3/4, <a href="/w/index.php?title=3D_now!&action=edit&redlink=1" class="new" title="3D now! (a lap nem létezik)">3D now!</a>). </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_processzor_tokozása"><span id="A_processzor_tokoz.C3.A1sa"></span>A processzor tokozása</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A processzor tokozása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Intel_Socket_1155.jpeg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Intel_Socket_1155.jpeg/200px-Intel_Socket_1155.jpeg" decoding="async" width="200" height="198" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Intel_Socket_1155.jpeg/300px-Intel_Socket_1155.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Intel_Socket_1155.jpeg/400px-Intel_Socket_1155.jpeg 2x" data-file-width="1929" data-file-height="1913" /></a><figcaption>Intel Socket 1155 processzorfoglalat</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Processzorfoglalat" title="Processzorfoglalat">Processzorfoglalat</a></i></td></tr></tbody></table> <p>Tokozáson a processzor külső burkát, érintkezőinek kialakítását értjük. </p><p>Három elterjedt fajtája van: </p> <ul><li>LGA-tokozás: az előző kialakításokkal szemben a tűsor az alaplapon helyezkedik el, míg a processzoron csak úgynevezett érintőpadok<sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> találhatóak.</li> <li>PGA-tokozás: itt a csatlakozók a négyzet alakú tok alján helyezkednek el. Ezen belül is lehet: <ul><li>CPGA, azaz kerámiatok, vagy</li> <li>PPGA műanyag tok.</li></ul></li> <li>SECC-tokozás: a tok inkább egy kazettára hasonlít, az érintkezők (tűk) az alján vannak.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_processzor_hűtése"><span id="A_processzor_h.C5.B1t.C3.A9se"></span>A processzor hűtése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: A processzor hűtése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Intel_extreme_boxed_cooler_bottom_side_IMGP5968_wp.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Intel_extreme_boxed_cooler_bottom_side_IMGP5968_wp.jpg/300px-Intel_extreme_boxed_cooler_bottom_side_IMGP5968_wp.jpg" decoding="async" width="300" height="199" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Intel_extreme_boxed_cooler_bottom_side_IMGP5968_wp.jpg/450px-Intel_extreme_boxed_cooler_bottom_side_IMGP5968_wp.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/63/Intel_extreme_boxed_cooler_bottom_side_IMGP5968_wp.jpg/600px-Intel_extreme_boxed_cooler_bottom_side_IMGP5968_wp.jpg 2x" data-file-width="3011" data-file-height="2000" /></a><figcaption>Intel processzorhűtő alulnézetből</figcaption></figure> <p>A mai processzorok olyan magas frekvencián dolgoznak, hogy egyszerűen elolvadnának az <a href="/wiki/Elektromos_%C3%A1ram" title="Elektromos áram">elektromos áram</a> hőhatása miatt, ezért ezt kell hűtőrendszerrel orvosolni. Több fajtája létezik: </p> <ul><li><b>Léghűtéses</b>: A processzorra egy hűtőbordát szerelnek, ami elvonja a hőt, erre pedig egy hűtő-ventilátort, ami hűti a hűtőbordát. Ezt nevezik aktív hűtésnek, passzív hűtésnek nevezik azt a fajta hűtést, ha a ventilátort elhagyják a rendszerből. A hűtőborda és a processzor közé szinte mindig <i>hűtőpasztát</i> tesznek, a jobb hőátadás érdekében. Ez általában alumínium hűtőpaszta.</li> <li><b>Vízhűtéses</b>: Csövekben hűtőfolyadékot cirkuláltatnak, és ezt kötik rá a hűteni kívánt alkatrészre. Teljesen halk, emellett igen hatékony, ám kiépítése bonyolult és drága.</li></ul> <p>Egyéb hűtési fajták is léteznek, de ezek nem olyan elterjedtek, például: </p> <ul><li>Peltier hűtés: a processzorra egy ún. <a href="/wiki/H%C5%91elektromoss%C3%A1g#Peltier-hatás" title="Hőelektromosság">Peltier-elemet</a> raknak, és erre kerül rá egy további hűtő egység. Az elem lényege, hogy a töltés áramlása mellett hőáram alakul ki, amelynek következtében az elem egyik oldaláról a másikra vezeti a hőt → az egyik oldala hideg, míg a másik oldala forró lesz.</li> <li>Hidrogénes hűtés</li> <li>Hőcsöves hűtés</li> <li>Folyékony nitrogénes hűtés</li></ul> <p>A processzorgyártók különféle módszereket vezettek be arra, hogy ha a CPU nincs terhelés alatt, órajeléből visszavegyen, kisebb teljesítményen dolgozzon, és ezáltal kevesebb hőt termeljen. Ilyen megoldás az AMD Cool'n'Quiet és az Intel SpeedStep technológiája is. Ezeket az eljárásokat főleg hordozható számítógépekben használják. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Processzorgyártók,_mai_processzortípusok"><span id="Processzorgy.C3.A1rt.C3.B3k.2C_mai_processzort.C3.ADpusok"></span>Processzorgyártók, mai processzortípusok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Processzorgyártók, mai processzortípusok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table style="" class="metadata plainlinks ambox ambox-content"> <tbody><tr> <td class="ambox-image mbox-image"> <div class="ambox-image-inner"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gnome_globe_current_event.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Gnome_globe_current_event.svg/40px-Gnome_globe_current_event.svg.png" decoding="async" width="40" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Gnome_globe_current_event.svg/60px-Gnome_globe_current_event.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/df/Gnome_globe_current_event.svg/80px-Gnome_globe_current_event.svg.png 2x" data-file-width="600" data-file-height="600" /></a></span></div></td> <td class="ambox-text"><b>Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.</b><br /><small>Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! </small></td> <td class="ambox-imageright mbox-imageright"><div class="ambox-image-inner"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Clockimportant.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Clockimportant.svg/35px-Clockimportant.svg.png" decoding="async" width="35" height="35" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Clockimportant.svg/53px-Clockimportant.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/Clockimportant.svg/70px-Clockimportant.svg.png 2x" data-file-width="212" data-file-height="211" /></a></span></div></td> </tr> </tbody></table> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:AMD_X2_3600.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/AMD_X2_3600.jpg/220px-AMD_X2_3600.jpg" decoding="async" width="220" height="147" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/AMD_X2_3600.jpg/330px-AMD_X2_3600.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/AMD_X2_3600.jpg/440px-AMD_X2_3600.jpg 2x" data-file-width="1600" data-file-height="1067" /></a><figcaption>AMD X2 3600 processzor</figcaption></figure> <p>Az asztali PC-k piacán manapság két nagy processzorgyártó vetekszik egymással, az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> és az <a href="/wiki/AMD" class="mw-redirect" title="AMD">AMD</a>. Az Intel a nagyobb, belőle vált ki az AMD. Mind a két processzorgyártónak nagy részesedése van a videókártyák piacán is. A mobil eszközök processzorainak piacán több gyártó versenyez: a <a href="/w/index.php?title=TSMC&action=edit&redlink=1" class="new" title="TSMC (a lap nem létezik)">TSMC</a>, <a href="/wiki/Samsung" title="Samsung">Samsung</a>, <a href="/wiki/STMicroelectronics" title="STMicroelectronics">STMicroelectronics</a> és mások, mindegyik főleg <a href="/wiki/ARM_architekt%C3%BAra" title="ARM architektúra">ARM</a> alapú processzorokat gyárt erre a piaci szegmensre. Ugyanitt az Intel is szerepel, kis részesedéssel, az <a href="/wiki/Intel_Atom" title="Intel Atom">Intel Atom</a> processzorokkal. A szerverprocesszorok terén az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a>, <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a>, <a href="/wiki/Oracle_Corporation" title="Oracle Corporation">Oracle</a> cégek jelentősek, és világméretben Kína is ide sorolható, a <a href="/wiki/Loongson" title="Loongson">Loongson</a> processzorok szerver-verziói miatt, amelyek fejlettebb verzióit szintén a <a href="/wiki/STMicroelectronics" title="STMicroelectronics">STMicroelectronics</a> gyártja. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_processzorok_kronológiája"><span id="A_processzorok_kronol.C3.B3gi.C3.A1ja"></span>A processzorok kronológiája</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: A processzorok kronológiája"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="1960-as,_1970-es_évek"><span id="1960-as.2C_1970-es_.C3.A9vek"></span>1960-as, 1970-es évek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: 1960-as, 1970-es évek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>1964. április 7. – az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> bejelenti a <a href="/wiki/IBM_System/360" title="IBM System/360">System/360</a> számítógéprendszer-családot, ezen belül a Model 30, 40, 50, 60, 62 és 70 jelű gépeket. Jellemzőik: 2-es komplemens bináris aritmetika, 8 bites bájt, 32 bites gépi szó, EBCDIC karakterkészlet, lebegőpontos számformátum, 16-32 db. 32 bites regiszter, min. 4 kB memória. A CPU mikrokódolt, tranzisztoros-nyomtatott áramkörös különálló egység. </p><p>1967 – A <a href="/wiki/Texas_Instruments" title="Texas Instruments">Texas Instruments</a> feltalálja a kézi elektronikus kalkulátort. </p><p>1970. június – <a href="/wiki/Central_Air_Data_Computer" title="Central Air Data Computer">Central Air Data Computer</a> <b>MP944</b> csipkészlet: <a href="/w/index.php?title=20_bites&action=edit&redlink=1" class="new" title="20 bites (a lap nem létezik)">20 bites</a>, többcsipes integrált katonai repülésvezérlő rendszer, amelyet korai vadászrepülőgépekben használtak, esélyes a világ első CPU-ja címre, de ennek a megítélése nem egyértelmű. </p><p>1970. június 30. – Megjelenik az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> <a href="/wiki/IBM_System/370" title="IBM System/370">System/370</a> számítógépcsalád: <a href="/w/index.php?title=128_bites&action=edit&redlink=1" class="new" title="128 bites (a lap nem létezik)">128 bites</a> lebegőpontos aritmetika, <a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bites</a> címzés. A CPU mikrocsipekből áll, több nyomtatott áramköri panelen. </p><p>1971 – A <a href="/wiki/Texas_Instruments" title="Texas Instruments">Texas Instruments</a> feltalálja az egycsipes mikroszámítógépet. </p><p>1971. szeptember – megjelenik a Texas Instruments <a href="/wiki/TMS_1000" title="TMS 1000">TMS 1000</a>: 4 bites egycsipes mikrokontroller, a világ első egycsipes számítógépe,<sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ezeket a csipeket kalkulátorokban alkalmazták. </p><p>1971. november 15. – megjelenik a <a href="/wiki/Intel_4004" title="Intel 4004">4004</a>-es, az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> első 4 bites processzora.<sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1972 – Elkészül az <a href="/wiki/Intel_4040" title="Intel 4040">Intel 4040</a> (az Intel 4004 utódja) – 4 bites processzor, <a href="/wiki/Bin%C3%A1risan_k%C3%B3dolt_decim%C3%A1lis" class="mw-redirect" title="Binárisan kódolt decimális">BCD</a> utasításokkal. </p><p>1972. április 1. – megjelenik az <a href="/wiki/Intel_8008" title="Intel 8008">Intel 8008</a>, világ első 8 bites mikroprocesszora. Tranzisztorszáma: 3500.<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1972 – Rockwell PPS-4: 4 bites PMOS technológiájú CPU, az Intel 4004 konkurense.<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1973 eleje – Az első többcsipes 16 bites mikroprocesszor megjelenése: a <a href="/wiki/National_Semiconductor" title="National Semiconductor">National Semiconductor</a> <a href="/wiki/IMP-16" title="IMP-16">IMP-16</a> jelű terméke.<sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (5 csip, 4 bites regiszterek és <a href="/wiki/ALU" class="mw-redirect" title="ALU">ALU</a>, CROM) </p><p>1973. szeptember 4. – A <a href="/wiki/Texas_Instruments" title="Texas Instruments">Texas Instruments</a> a világon elsőként, szabadalmat kap az egycsipes mikroprocesszorra, Gary Boone találmányára. </p><p>1974. április 1. – Megjelenik az <a href="/wiki/Intel_8080" title="Intel 8080">Intel 8080</a>, az első valóban használható 8 bites CPU. Tranzisztorszáma: 4500.<sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1974 közepe – A <a href="/wiki/Motorola,_Inc." title="Motorola, Inc.">Motorola</a> 8 bites CPU-ja, az <a href="/wiki/Motorola_6800" title="Motorola 6800">MC6800</a>. Tranzisztorainak száma 4100. </p><p>1975. január – A <a href="/wiki/National_Semiconductor" title="National Semiconductor">National Semiconductor</a> bemutatja első egycsipes 16 bites mikroprocesszorát, a <a href="/wiki/National_Semiconductor_PACE" title="National Semiconductor PACE">PACE</a>-t,<sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> – ez az első ilyen típusú mikroprocesszor, ami üzleti forgalomba került. Ezt később ennek <a href="/wiki/NMOS" title="NMOS">NMOS</a> változata követte, a <a href="/w/index.php?title=INS8900&action=edit&redlink=1" class="new" title="INS8900 (a lap nem létezik)">INS8900</a>. </p><p>1975 – Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> <a href="/wiki/IBM_System/4_Pi" title="IBM System/4 Pi">System/4 Pi</a> számítógépcsalád megjelenése – ez a sorozat a <a href="/wiki/IBM_System/360" title="IBM System/360">System/360</a> folytatása, hibatűrő, sugárzásvédett, többprocesszoros, 32- vagy 16 bites rendszerek, harci repülőgépeken, <a href="/wiki/Bomb%C3%A1z%C3%B3" title="Bombázó">bombázókban</a> és az <a href="/wiki/%C5%B0rsikl%C3%B3" class="mw-redirect" title="Űrsikló">űrsiklókban</a> szerepeltek. </p><p>1975 – Az AMD elindítja <a href="/wiki/AMD_Am2900" title="AMD Am2900">Am2900</a>-as csipsorozatát, ezek első példánya az <a href="/wiki/AMD_Am2900#Az_Am2900_család_tagjai" title="AMD Am2900">Am2901</a>: 4 bites <a href="/wiki/Bitszelet_technika" title="Bitszelet technika">bitszelet-technikát</a> használó <a href="/wiki/ALU" class="mw-redirect" title="ALU">ALU</a> </p><p>1975 – A <a href="/w/index.php?title=Fairchild_Semiconductor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fairchild Semiconductor (a lap nem létezik)">Fairchild Semiconductor</a> bemutatja <a href="/wiki/Fairchild_F8" title="Fairchild F8">F8</a> jelű 8 bites CPU-ját, melyet játékgépekben, szintetizátorokban használnak majd </p><p>1975. szeptember – a <a href="/w/index.php?title=MOS_Technology&action=edit&redlink=1" class="new" title="MOS Technology (a lap nem létezik)">MOS Technology</a> bemutatja <a href="/wiki/MOS_Technology_6502" title="MOS Technology 6502">6502</a> számú 8 bites CPU-ját, amely az <a href="/wiki/Apple_I" title="Apple I">Apple I</a> és <a href="/wiki/Apple_II" title="Apple II">Apple II</a> processzora. Az eszköz 3510 tranzisztort tartalmaz. </p><p>1976. június – Megjelenik a <a href="/wiki/Texas_Instruments_TMS9900" title="Texas Instruments TMS9900">Texas Instruments TMS9900</a> – az egyik első valódi 16 bites mikroprocesszor.<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1976 – <a href="/wiki/RCA_1802" title="RCA 1802">RCA 1802</a>, avagy CDP 1802 – az <a href="/w/index.php?title=Radio_Corporation_of_America&action=edit&redlink=1" class="new" title="Radio Corporation of America (a lap nem létezik)">RCA</a> által fejlesztett 8 bites <a href="/wiki/CMOS" title="CMOS">CMOS</a> mikroprocesszor, a <a href="/wiki/Voyager-program" title="Voyager-program">Voyager</a>, <a href="/wiki/Viking-program" title="Viking-program">Viking</a>, <a href="/wiki/Galileo" title="Galileo">Galileo</a> űrszondák processzora. </p><p>1976. július – Megjelenik a <a href="/wiki/Zilog_Z80" title="Zilog Z80">Zilog Z80</a> processzor, a világ egyik legelterjedtebb 8 bites processzora. </p><p>1977 – Az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> kibocsátja a <a href="/wiki/Intel_8085" title="Intel 8085">8085</a> 8 bites mikroprocesszorát (ebbe a családba tartozik a <a href="/wiki/Sojourner" class="mw-redirect" title="Sojourner">Sojourner</a> marsjáró 80C85 processzora is). </p><p>1977 – Az <a href="/wiki/AT%26T" title="AT&T">AT&T</a> <a href="/wiki/Bell_Laboratories" class="mw-redirect" title="Bell Laboratories">Bell Laboratories</a> bemutatja a BELLMAC-8 mikroprocesszort: ez egy 8 bites, 16 bites címzéssel rendelkező processzor, 5 <a href="/wiki/Mikron" class="mw-redirect" title="Mikron">mikronos</a> CMOS technológiával készült.<sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1978. június 8. – A 16 bites <a href="/wiki/Intel_8086" title="Intel 8086">Intel 8086</a> megjelenése </p><p>1979 – Megjelenik a <a href="/wiki/Motorola_68000" title="Motorola 68000">Motorola 68000</a>, az első 16/32 bites CISC processzor, az Amiga, Apple, Atari és Macintosh gépek processzora. </p><p>1979 – <a href="/wiki/Zilog_Z8000" title="Zilog Z8000">Zilog Z8000</a>: 16 bites processzor, nem Z80-kompatibilis, 8-, 16- és 64 bites regisztereket használhat. </p><p>1979. június 1. – Az <a href="/wiki/Intel_8088" title="Intel 8088">Intel 8088</a> 16 bites processzor, az első IBM PC-k processzora. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="1980-as_évek"><span id="1980-as_.C3.A9vek"></span>1980-as évek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: 1980-as évek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>1980 – A <a href="/w/index.php?title=MOS_Technology&action=edit&redlink=1" class="new" title="MOS Technology (a lap nem létezik)">MOS Technology</a> befejezi a <a href="/wiki/MOS_Technology_6510" title="MOS Technology 6510">6510</a> CPU fejlesztését – ez a <a href="/wiki/Commodore_64" title="Commodore 64">Commodore 64</a> számítógépek CPU-ja. </p><p>1980 nyara – elkészül az <a href="/wiki/IBM_801" title="IBM 801">IBM 801</a> processzor prototípusa: az első <a href="/wiki/RISC" class="mw-redirect" title="RISC">RISC</a> processzor. </p><p>1980 – <a href="/wiki/AT%26T" title="AT&T">AT&T Bell Labs</a> <a href="/wiki/Bellmac_32" title="Bellmac 32">BELLMAC-32A</a> – az első egycsipes, teljesen 32 bites CPU. </p><p>1980 – <a href="/w/index.php?title=David_Patterson&action=edit&redlink=1" class="new" title="David Patterson (a lap nem létezik)">David Patterson</a> a kaliforniai Berkeley Egyetemen elindítja a <a href="/wiki/Berkeley_RISC" title="Berkeley RISC">RISC</a> projektet, amely a <a href="/wiki/RISC_I" class="mw-redirect" title="RISC I">RISC I</a> és <a href="/wiki/RISC_II" class="mw-redirect" title="RISC II">RISC II</a> processzorokhoz vezetett 1981-ben. Tőle ered a <a href="/wiki/RISC" class="mw-redirect" title="RISC">RISC</a> kifejezés. </p><p>1980 – Az Intel bejelenti a <a href="/wiki/Intel_8087" title="Intel 8087">8087</a>-es <a href="/wiki/Lebeg%C5%91pontos_koprocesszor" class="mw-redirect" title="Lebegőpontos koprocesszor">lebegőpontos koprocesszort</a>. Ez a 8086, 8088, 80186 és 80188 processzorokkal működik együtt, teljesítménye kb. 50 000 <a href="/wiki/FLOPS" title="FLOPS">FLOPS</a>. </p><p>1981. január 1. – Az <a href="/wiki/Intel_iAPX_432" title="Intel iAPX 432">Intel iAPX 432</a> bemutatása: az Intel első 32 bites objektumorientált processzora. </p><p>1981 – Elkészül az <a href="/wiki/IBM_ROMP" class="mw-redirect" title="IBM ROMP">IBM ROMP</a> <i>(Research (Office Products Division) Micro Processor)</i> processzora: ez egy 10 MHz órajelű 32 bites RISC processzor, később az IBM RT/PC gépeiben és lézerprinterekben használták. </p><p>1982 – Az <a href="/wiki/Intel_80186" title="Intel 80186">Intel 80186</a> bemutatása </p><p>1982 – Megjelenik a <a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bites</a>, egycsipes <a href="/wiki/HP_FOCUS" title="HP FOCUS">Hewlett-Packard FOCUS CPU</a> </p><p>1982 – <a href="/wiki/Motorola_68008" title="Motorola 68008">Motorola 68008</a>: a <a href="/wiki/Motorola,_Inc." title="Motorola, Inc.">Motorola</a> 8/16/32 bites mikroprocesszora, a <a href="/wiki/Motorola_68000" title="Motorola 68000">Motorola 68000</a> egy változata, 8 bites külső adatbusszal. A <a href="/wiki/Sinclair_QL" title="Sinclair QL">Sinclair QL</a> személyi számítógépben volt ilyen. </p><p>1982. február 1. – Az <a href="/wiki/Intel_80286" title="Intel 80286">Intel 80286</a> bemutatása </p><p>1982. február – Az AMD licencszerződést köt az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intellel</a> <a href="/wiki/Intel_8086" title="Intel 8086">8086</a> és <a href="/wiki/Intel_8088" title="Intel 8088">8088</a> processzorok gyártására. </p><p>1982 – Az <a href="/w/index.php?title=AMD_Am286&action=edit&redlink=1" class="new" title="AMD Am286 (a lap nem létezik)">AMD Am286</a> processzorokat is gyárt, az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> licencszerződés keretében. </p><p>1983 – Az <a href="/w/index.php?title=Acorn_Computers_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn Computers Ltd. (a lap nem létezik)">Acorn Computers Ltd.</a> megkezdi az <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM</a> architektúra tervezését. A cél egy egyszerű 32 bites <a href="/wiki/RISC" class="mw-redirect" title="RISC">RISC</a> processzor kifejlesztése. </p><p>1984 – Elkészül a <a href="/w/index.php?title=Western_Design_Center&action=edit&redlink=1" class="new" title="Western Design Center (a lap nem létezik)">Western Design Center</a> (WDC) 16 bites mikroprocesszora, a <a href="/wiki/WDC_65816" class="mw-redirect" title="WDC 65816">WDC 65816</a> ill. <a href="/wiki/WDC_65802" class="mw-redirect" title="WDC 65802">WDC 65802</a> – teljesen kompatibilis a <a href="/w/index.php?title=MOS_Technology&action=edit&redlink=1" class="new" title="MOS Technology (a lap nem létezik)">MOS Technology</a> <a href="/wiki/MOS_Technology_6502" title="MOS Technology 6502">6502</a>-vel, a 65802 még tokozásban is megegyezik vele. Ezek a processzorok az <a href="/wiki/Apple_IIGS" title="Apple IIGS">Apple IIGS</a> gépekbe kerültek. A <a href="/wiki/Super_Nintendo_Entertainment_System" title="Super Nintendo Entertainment System">SNES</a> játékkonzol <a href="/wiki/Ricoh_5A22" title="Ricoh 5A22">Ricoh 5A22</a> CPU-ja egy módosított <a href="/wiki/WDC_65C816" class="mw-redirect" title="WDC 65C816">WDC 65C816</a>. </p><p>1984 – Az INMOS angol mikroelektronikai cég megjelenteti az első <a href="/wiki/Transputer" title="Transputer">transputereket</a>. Ezek párhuzamos működésre szánt mikrokontroller-szerű processzorok, 16, 32 és 64 bites változatok készültek belőlük. </p><p>1985 – A <a href="/wiki/Hitachi" title="Hitachi">Hitachi</a> által tervezett <a href="/w/index.php?title=Hitachi_68HC000&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hitachi 68HC000 (a lap nem létezik)">68HC000</a> bemutatása – ez a <a href="/wiki/Motorola_68000" title="Motorola 68000">Motorola 68000</a> <a href="/wiki/CMOS" title="CMOS">CMOS</a> változata. </p><p>1985 – <a href="/wiki/DEC" class="mw-redirect" title="DEC">DEC</a> <a href="/wiki/MicroVAX_78032" title="MicroVAX 78032">MicroVAX 78032</a> – VAX utasításkészletű processzor, amit a DEC VAX gépeiben használtak. </p><p>1985 – <a href="/wiki/Sun_Microsystems" title="Sun Microsystems">SUN</a> <a href="/wiki/SPARC" title="SPARC">SPARC</a> <i>(Scalable Processor Architecture)</i> – a <a href="/wiki/Sun_Microsystems" title="Sun Microsystems">Sun Microsystems</a> által tervezett RISC jellegű processzor-architektúra, a Sun workstationokban való használatra. </p><p>1985 – <a href="/wiki/R2000_(mikroprocesszor)" title="R2000 (mikroprocesszor)">R2000</a>, a <a href="/w/index.php?title=MIPS_Computer_Systems&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS Computer Systems (a lap nem létezik)">MIPS Computer Systems</a> <a href="/wiki/MIPS_CPU" class="mw-redirect" title="MIPS CPU">MIPS</a> <i>(Microprocessor without Interlocked Pipeline Stages)</i> architektúrájú 32 bites RISC mikroprocesszora </p><p>1985. április 26. – Elkészül az <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM1</a>, az <a href="/w/index.php?title=Acorn_Computers_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn Computers Ltd. (a lap nem létezik)">Acorn</a> első működő <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM</a> processzora. </p><p>1985. október 17. – Megjelenik az <a href="/wiki/Intel_80386" title="Intel 80386">i386DX</a>, az <a href="/wiki/X86" title="X86">x86</a>-os processzorcsalád első 32 bites tagja. </p><p>1986 – az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> felmondja a licencszerződést az <a href="/wiki/AMD" class="mw-redirect" title="AMD">AMD</a>-vel, és elutasítja az <a href="/wiki/I386" class="mw-redirect" title="I386">i386</a> architektúra átadását. Ld. 1991. </p><p>1986 – Elkészül az <a href="/w/index.php?title=Acorn_Computers_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn Computers Ltd. (a lap nem létezik)">Acorn</a> <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM2</a>, a világ talán legegyszerűbb, használható 32 bites mikroprocesszora. </p><p>1986 – <a href="/wiki/Zilog_Z80000" title="Zilog Z80000">Z80000</a> a <a href="/wiki/Zilog" title="Zilog">Zilog</a> 32 bites processzora. </p><p>1986 – A <a href="/wiki/Hewlett-Packard" title="Hewlett-Packard">Hewlett-Packard</a> elkészíti az első <a href="/wiki/PA-RISC" title="PA-RISC">PA-RISC</a> architektúrájú processzorát, a 6 csipből álló <b>TS1</b>-et. </p><p>1987 – Az AMD kifejleszti a Sonyval a CMOS technológiát </p><p>1987 – A <a href="/wiki/Hewlett-Packard" title="Hewlett-Packard">HP</a> elkészíti <a href="/wiki/PA-RISC" title="PA-RISC">PA-RISC</a> processzorainak CMOS verzióit, a 8 MHz-es <b>CS1</b>-et és az NMOS technológiájú, gyorsabb <b>NS1</b>-et. </p><p>1987 – Az <a href="/wiki/AT%26T" title="AT&T">AT&T</a> CRISP <i>(C-language Reduced Instruction Set Processor)</i> processzora. </p><p>1988 – <a href="/w/index.php?title=MIPS_Computer_Systems&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS Computer Systems (a lap nem létezik)">MIPS</a> <a href="/wiki/MIPS_R3000" class="mw-redirect" title="MIPS R3000">R3000</a> </p><p>1988. április 5. – Az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> bemutatja az <a href="/wiki/Intel_i960" title="Intel i960">i960</a> (alias 80960) architektúrát, ami egy <a href="/wiki/Berkeley_RISC" title="Berkeley RISC">Berkeley RISC</a>-en alapuló 32 bites processzor-architektúra. </p><p>1988. április – A <a href="/wiki/Motorola_88000" title="Motorola 88000">Motorola 88000</a> (röviden <i><b>m88k</b></i>) család: a <a href="/wiki/Motorola,_Inc." title="Motorola, Inc.">Motorola</a> saját fejlesztésű <a href="/wiki/Harvard-architekt%C3%BAra" title="Harvard-architektúra">Harvard architektúrájú</a> RISC processzor-tervezete. Első elkészült tagja a <a href="/w/index.php?title=Motorola_88100&action=edit&redlink=1" class="new" title="Motorola 88100 (a lap nem létezik)">88100</a>; 32 bites RISC processzor, órajele 33 MHz.<sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1988 – Elkészül az <a href="/wiki/AMD_29000" class="mw-redirect" title="AMD 29000">AMD 29000</a>, másképp 29K, az AMD első RISC alapú 32 bites mikroprocesszora, a 29000-es sorozat első tagja. A <a href="/wiki/Berkeley_RISC" title="Berkeley RISC">Berkeley RISC</a> designra épül, hasonlóan a <a href="/wiki/Sun_Microsystems" title="Sun Microsystems">SUN</a> <a href="/wiki/SPARC" title="SPARC">SPARC</a> és az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> <a href="/wiki/Intel_i960" title="Intel i960">i960</a> architektúrához. </p><p>1989 – <a href="/wiki/PA-7000" title="PA-7000">PA-7000</a>, a <a href="/wiki/Hewlett-Packard" title="Hewlett-Packard">Hewlett-Packard</a> <a href="/wiki/PA-RISC" title="PA-RISC">PA-RISC</a> architektúráján alapuló 32 bites processzor. </p><p>1989. február 27. – <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel i860</a> avagy 80860 – az Intel első szuperskalár processzora, RISC 32/64 architektúra. </p><p>1989. július – <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel i960CA</a> az <a href="/wiki/Intel_i960" title="Intel i960">i960</a> architektúra első tiszta RISC megvalósítása, egycsipes szuperskalár RISC implementáció. </p><p>1989 – Elkészül az <a href="/w/index.php?title=Acorn_Computers_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn Computers Ltd. (a lap nem létezik)">Acorn</a> <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM3</a> (a csipben 4k adat- és utasítás-gyorsítótár is van),<sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> valamint az ARM2as, az ARM statikus verziója. </p><p>1989 – Az <a href="/wiki/Intel_80486" title="Intel 80486">Intel 80486</a> bemutatása </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="1990-es_évek"><span id="1990-es_.C3.A9vek"></span>1990-es évek</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: 1990-es évek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>1990 – Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> <a href="/wiki/POWER1" title="POWER1">POWER1</a> architektúra bemutatása – az IBM <a href="/wiki/RS/6000" title="RS/6000">RS/6000</a> gépek processzora, 32 bites, többcsipes, kétutas szuperskalár RISC CPU, a modellek órajele (20-)25-62.5 MHz között lehet. </p><p>1990. november – Megalakul az <a href="/w/index.php?title=ARM_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Ltd. (a lap nem létezik)">ARM Ltd.</a>, az <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM</a> processzorok fejlesztése elválik az <a href="/w/index.php?title=Acorn_Computers_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="Acorn Computers Ltd. (a lap nem létezik)">Acorn Computers Ltd.</a>-től. </p><p>1991 – Elkészül az <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM6</a>, az <a href="/wiki/Apple_Inc." title="Apple Inc.">Apple</a> és <a href="/w/index.php?title=ARM_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Ltd. (a lap nem létezik)">ARM Ltd.</a> közös fejlesztése <i>(ARM4 és ARM5 nem készült, a számozást 6-tól folytatták)</i>.<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1991. március – Az <a href="/wiki/AMD" class="mw-redirect" title="AMD">AMD</a> bemutatja az Am386 mikroprocesszor-családot, ami az AMD saját <a href="/wiki/Intel_80386" title="Intel 80386">i386</a> klónja;<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ezzel megtöri az Intel monopóliumát. </p><p>1991 – <a href="/w/index.php?title=MIPS_Computer_Systems&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS Computer Systems (a lap nem létezik)">MIPS</a> <a href="/w/index.php?title=MIPS_R4000&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS R4000 (a lap nem létezik)">R4000</a> – a MIPS első 64 bites mikroprocesszora. </p><p>1991 – Az <a href="/wiki/Apple_Inc." title="Apple Inc.">Apple</a>, <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> és <a href="/wiki/Motorola,_Inc." title="Motorola, Inc.">Motorola</a> – az <i><b>AIM</b> szövetség</i> – elkezdik a PowerPC 600-as processzorcsalád tervezését. </p><p>1992. február 25. – A <a href="/wiki/DEC" class="mw-redirect" title="DEC">DEC</a> <a href="/wiki/Alpha_21064" title="Alpha 21064">Alpha 21064</a> processzorának bejelentése - 64 bites <a href="/wiki/RISC" class="mw-redirect" title="RISC">RISC</a> architektúra. Ez volt a legnagyobb teljesítményű processzor 1993-ig, az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> <a href="/wiki/POWER2" title="POWER2">POWER2</a> megjelenéséig. </p><p>1992. október – Elkészülnek az első <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_601" title="PowerPC 600">PowerPC 601</a> processzor prototípusok. </p><p>1992. október 12. – Az <a href="/wiki/AT%26T" title="AT&T">AT&T</a> bejelenti az <a href="/wiki/ATT_92010" class="mw-redirect" title="ATT 92010">ATT 92010</a> – más néven <b><a href="/wiki/AT%26T_Hobbit" title="AT&T Hobbit">Hobbit</a></b> – processzort.<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez egy 32 bites, 20–30 MHz órajelű processzor volt, 3 kB-os utasítás-előolvasó tárral <i>(instruction prefetch buffer)</i> és 32 elemű utasítás-gyorsítótárral rendelkezett, regiszterei nem voltak, állítólag 37 VAX MIPS teljesítményre volt képes. Az AT&T CRISP architektúra megvalósítása, nyelvspecifikus, <a href="/wiki/C_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="C (programozási nyelv)">C nyelvű</a> programok futtatására volt optimalizálva.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1992 – A Hitachi megkezdi <a href="/wiki/SuperH" title="SuperH">SuperH</a> RISC processzorcsaládjának fejlesztését, aminek az első tagjai az SH1 és SH2 processzorok, melyeket beágyazott rendszerekbe szánnak (1994,<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>). </p><p>1993. március 22. – Az <a href="/wiki/Pentium" title="Pentium">Intel Pentium</a> bemutatása: 32 bites processzor. </p><p>1993. április – Az <a href="/w/index.php?title=AMD_Am486&action=edit&redlink=1" class="new" title="AMD Am486 (a lap nem létezik)">AMD Am486</a> mikroprocesszor-család megjelenése. </p><p>1993 – Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> <a href="/wiki/POWER2" title="POWER2">POWER2</a> <i>(eredetileg RIOS2 nevű)</i> processzorok kibocsátása: 55 - 71.5 MHz, javított POWER1 felépítés, 8 csipes. </p><p>1993. ősz – Az IBM-nél elkészül a <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_601" title="PowerPC 600">PowerPC 601</a> (IBM PPC601, a Motorolánál MPC601 néven), a 32 bites alap <a href="/wiki/PowerPC" title="PowerPC">PowerPC</a> utasításkészletű processzorok első generációja. 50 - 80 MHz közötti órajelet használ, <a href="/wiki/RS/6000" title="RS/6000">RS/6000</a> workstation ('93) és <a href="/wiki/Power_Macintosh" title="Power Macintosh">Power Macintosh</a> gépekben ('94) alkalmazzák. </p><p>1994 – Az <a href="/wiki/AT%26T_Hobbit" title="AT&T Hobbit">AT&T 92020</a> Hobbit processzora, a <a href="/wiki/ATT_92010" class="mw-redirect" title="ATT 92010">92010</a> továbbfejlesztése, 6 kB-os utasítástárral. Az <a href="/wiki/AT%26T" title="AT&T">AT&T</a> korai PDA-jában, az EO Communicator-ban működött. </p><p>1994 – <a href="/w/index.php?title=MIPS_Computer_Systems&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS Computer Systems (a lap nem létezik)">MIPS</a> <a href="/w/index.php?title=MIPS_R8000&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS R8000 (a lap nem létezik)">R8000</a> – a MIPS első <a href="/wiki/Szuperskal%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Szuperskalár">szuperskalár</a> mikroprocesszora. </p><p>1994 – <a href="/w/index.php?title=ARM_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Ltd. (a lap nem létezik)">ARM Ltd.</a>, <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM7</a> processzor <i>(ARMv3, ARMv4T, 0-60 MHz, 8KB cache lehet)</i><sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1994 – A <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_603" title="PowerPC 600">PowerPC 603</a> és <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_604" title="PowerPC 600">PowerPC 604</a> megjelenése: a 603 az első teljes 32 bites PowerPC architektúra implementáció; a 604: szuperskalár, 6 fokozatú futószalag, órajele 100 - 180 MHz. </p><p>1994 – Az IBM kísérleti <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_615" title="PowerPC 600">PowerPC 615</a> processzora: 32/64 bites PowerPC és 32 bites x86 utasításokat is képes volt végrehajtani, akár vegyesen is. </p><p>1995 – A <a href="/wiki/DEC" class="mw-redirect" title="DEC">DEC</a> licencelt <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM6</a> technológián alapuló <a href="/wiki/StrongARM" title="StrongARM">StrongARM</a> projektjének első eredménye az <a href="/wiki/StrongARM#SA-110" title="StrongARM">SA-110</a> ARMv4 architektúrájú processzor. Fogyasztása 233 MHz órajelnél 1 watt. </p><p>1995 – A <a href="/wiki/NEC_Corporation" title="NEC Corporation">NEC</a> <a href="/wiki/NEC_VR4300" class="mw-redirect" title="NEC VR4300">VR4300</a> egy <a href="/wiki/R4200#R4300i" title="R4200">MIPS R4300i</a>-n alapuló 64 bites RISC mikroprocesszor, MIPS I, MIPS II, MIPS III (lefelé kompatibilis, 32- és 64 bites) utasításkészlettel, a <a href="/wiki/Nintendo_64" title="Nintendo 64">Nintendo 64</a> játékkonzol processzora. </p><p>1995 – <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_602" title="PowerPC 600">PowerPC 602</a> – a Motorola és IBM játékkonzolokba szánt, redukált <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_603" title="PowerPC 600">PowerPC 603</a>, órajel: 50 - 80 MHz. </p><p>1995 – Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> kibocsátja a <i>Cobra</i> vagy <i>A10</i> processzort <a href="/wiki/AS/400" title="AS/400">AS/400</a> rendszerekben – egycsipes processzor, 50-77 MHz órajellel. </p><p>1995 – Megjelenik a <a href="/wiki/Sun_Microsystems" title="Sun Microsystems">Sun</a> <a href="/wiki/64_bites" class="mw-redirect" title="64 bites">64 bites</a> <a href="/wiki/UltraSPARC" title="UltraSPARC">UltraSPARC</a> processzora, <a href="/wiki/SIMD" title="SIMD">SIMD</a> multimédiás utasításokkal; órajele 143–200 MHz, támogatja a többprocesszoros rendszerekben való alkalmazást is </p><p>1995 – Az <a href="/w/index.php?title=Intel_Pentium_Pro&action=edit&redlink=1" class="new" title="Intel Pentium Pro (a lap nem létezik)">Intel Pentium Pro</a> bemutatása </p><p>1996. január – SGI, <a href="/w/index.php?title=MIPS_Technologies&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIPS Technologies (a lap nem létezik)">MIPS Technologies</a> (MTI) <a href="/wiki/R10000" title="R10000">R10000</a>, kódnevén „T5” – <a href="/wiki/MIPS_IV" class="mw-redirect" title="MIPS IV">MIPS IV</a> utasításkészletű <a href="/wiki/64_bites" class="mw-redirect" title="64 bites">64 bites</a> mikroprocesszor, szuperszámítógépekben való használatra. 175 és 195 MHz-es verziói jelentek meg 1996-ban. </p><p>1996 – <a href="/w/index.php?title=ARM_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Ltd. (a lap nem létezik)">ARM Ltd.</a>, <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM8</a> processzor <i>(ARMv4. 0-72 MHz, 8KB cache, 5 fokozatú futószalag)</i><sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1996 – Az <a href="/wiki/AMD_K5" title="AMD K5">AMD K5</a> processzor bemutatása. </p><p>1996 – Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> <a href="/wiki/POWER2#P2SC" title="POWER2">P2SC</a> (POWER2 Super Chip) bemutatása, a <a href="/wiki/POWER2" title="POWER2">POWER2</a> utódja, annak egycsipes megvalósítása, órajele 135 MHz. Az IBM <a href="/wiki/Deep_Blue" title="Deep Blue">Deep Blue</a> számítógép, amely 1997-ben legyőzte <a href="/wiki/Garri_Kimovics_Kaszparov" title="Garri Kimovics Kaszparov">Garri Kaszparovot</a>, 30 db <a href="/wiki/P2SC" class="mw-redirect" title="P2SC">P2SC</a> processzort tartalmazott. </p><p>1996 – <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_603q" title="PowerPC 600">PowerPC 603q</a> - egy független <a href="/wiki/PowerPC_600#PowerPC_603" title="PowerPC 600">PowerPC 603</a> kompatibilis processzor, a <a href="/w/index.php?title=Quantum_Effect_Devices&action=edit&redlink=1" class="new" title="Quantum Effect Devices (a lap nem létezik)">Quantum Effect Devices</a> (QED) gyártmánya. </p><p>1996 – Az IBM nagy teljesítményű, többcsipes 4-utas SMP egysége: <i>Muskie</i>, <i>A25</i> vagy <i>A30</i>, <a href="/wiki/AS/400" title="AS/400">AS/400</a> gépekbe. Órajel: 125–154 MHz. </p><p>1997 – Bemutatják az <a href="/wiki/AMD_K6" title="AMD K6">AMD K6</a> processzort (<a href="/wiki/Pentium_II" title="Pentium II">Intel Pentium II</a> ekvivalens, szuperskalár, órajel 166–300 MHz). </p><p>1997 vége – <a href="/w/index.php?title=ARM_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Ltd. (a lap nem létezik)">ARM Ltd.</a>, <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM9</a> processzor <i>(ARMv4T, ARMv5TE, 0–200 MHz, dual cache, TDMI)</i><sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1997 – Az IBM <a href="/wiki/RS64" class="mw-redirect" title="RS64">RS64</a> vagy <i>Apache</i> processzora: 64 bites PowerPC RISC processzor, RS/6000 és AS/400 gépekben szerepel, ismert még <i>PowerPC 625</i> és <i>A35</i> néven. </p><p>1997 – SGI: megjelent az <a href="/wiki/R10000" title="R10000">R10000</a>: <a href="/wiki/MIPS_IV" class="mw-redirect" title="MIPS IV">MIPS IV</a> architektúrájú 64 bites processzor, 150 és 250 MHz-es verziók. </p><p>1997 – Sun <b>picoJava I</b> és <b>picoJava II</b> – a Sun <a href="/wiki/Java_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Java (programozási nyelv)">Java</a>- azaz nyelvspecifikus processzorai, amelyek közvetlenül hajtják végre a Java bytekódot.<sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1997 – Az <a href="/wiki/Pentium_II" title="Pentium II">Intel Pentium II</a> bemutatása. </p><p>1998. február 5. – Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> a világon elsőként demonstrál egy kísérleti <a href="/wiki/CMOS" title="CMOS">CMOS</a> mikroprocesszort, amely 1000 MHz fölötti órajellel működik. Ekkoriban az általános órajel 300 MHz alatt jár.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1998. október – <a href="/w/index.php?title=ARM_Ltd.&action=edit&redlink=1" class="new" title="ARM Ltd. (a lap nem létezik)">ARM Ltd.</a>, <a href="/wiki/ARM" class="mw-redirect" title="ARM">ARM10</a> processzor <i>(ARMv5TE, 300MHz-1.2GHz, dual cache, 6 fokozatú futószalag)</i><sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>1998 – IBM <a href="/wiki/IBM_RS64#RS64-II" title="IBM RS64">RS64-II</a> vagy <i>Northstar</i> (262 MHz). </p><p>1998. október 5. – Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> <a href="/wiki/POWER3" title="POWER3">POWER3</a> processzora: 32/64 bites PowerPC utasításkészletet, valamint POWER2 alternatív utasításkészletet megvalósító architektúra. <i>(Órajel: 200–450 MHz)</i> </p><p>1998 novembere, SGI: <a href="/wiki/R12000" class="mw-redirect" title="R12000">R12000</a> (<a href="/wiki/MIPS_IV" class="mw-redirect" title="MIPS IV">MIPS IV</a>), 270, 300 és 360 MHz-es órajelen. </p><p>1998 – Az <a href="/wiki/Intel_Celeron" class="mw-redirect" title="Intel Celeron">Intel Celeron</a> bemutatása. </p><p>1999. június 23. – Az <a href="/wiki/K7_(mikroarchitekt%C3%BAra)" class="mw-redirect" title="K7 (mikroarchitektúra)">AMD K7</a>, azaz az <a href="/wiki/AMD_Athlon" class="mw-redirect" title="AMD Athlon">AMD Athlon</a> – hetedik generációs x86 típusú processzor bemutatása. </p><p>1999 – IBM <a href="/wiki/IBM_RS64#RS64-III" title="IBM RS64">RS64-III</a> vagy <i>Pulsar</i> (450 MHz). </p><p>1999 – Az <a href="/wiki/Pentium_III" title="Pentium III">Intel Pentium III</a> bemutatása. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="2000-től"><span id="2000-t.C5.91l"></span>2000-től</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: 2000-től"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>2000 – Az <a href="/wiki/AMD" class="mw-redirect" title="AMD">AMD</a> az <a href="/wiki/Athlon_XP" class="mw-redirect" title="Athlon XP">Athlon XP</a> és <a href="/wiki/Duron" title="Duron">Duron</a> processzorokkal jelent meg ebben az évben. Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> két különböző architektúrájú processzort jelentetett meg: az <a href="/wiki/IBM_RS64#RS64-IV" title="IBM RS64">RS64-IV</a>, más néven <i>Sstar</i>, processzort (ez egy többszálú futtatást támogató processzor, órajele 600 MHz, később 750 MHz), a <a href="/w/index.php?title=IBM_z900&action=edit&redlink=1" class="new" title="IBM z900 (a lap nem létezik)">z900</a> <a href="/wiki/64_bites" class="mw-redirect" title="64 bites">64 bites</a>, az <a href="/w/index.php?title=IBM_zSeries&action=edit&redlink=1" class="new" title="IBM zSeries (a lap nem létezik)">IBM zSeries</a> sorozat szervereibe való processzort. Megjelent még a Fujitsu <a href="/wiki/SPARC64_IV" title="SPARC64 IV">SPARC64 IV</a> és az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> ekkor még <a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bites</a> <a href="/wiki/Pentium_4" title="Pentium 4">Pentium 4</a>-es processzorának első szériája. </p><p>2000. január 19. – a <a href="/wiki/Transmeta" class="mw-redirect" title="Transmeta">Transmeta</a> cég bejelenti új processzorcsaládját, melynek kódneve <a href="/wiki/Transmeta_Crusoe" title="Transmeta Crusoe">Crusoe</a>. Ez egy az <a href="/wiki/Intel_x86" class="mw-redirect" title="Intel x86">Intel x86</a> architektúrával kompatibilis, kis fogyasztású, <a href="/w/index.php?title=128_bites&action=edit&redlink=1" class="new" title="128 bites (a lap nem létezik)">128 bites</a> <a href="/wiki/VLIW" title="VLIW">VLIW</a> végrehajtású processzor. Első modellje a 700 MHz-es TM3120 volt.<sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>2000. augusztus 23. – <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> <a href="/wiki/XScale" title="XScale">XScale</a>: ARM architektúrán alapuló 32 bites RISC mikroprocesszor. </p><p>2000. október – a Transmeta kibocsátja a 600 MHz-es Crusoe processzort (<a href="/wiki/VLIW" title="VLIW">VLIW</a> - nagyon hosszú utasításszót használó, alacsony fogyasztású processzor, hatékonyan képes emulálni egyéb processzorokat). </p><p>2000. november 20. – Megjelenik az <a href="/wiki/Intel" title="Intel">Intel</a> híres <a href="/wiki/Pentium_4" title="Pentium 4">Pentium 4</a>-es processzora (ekkor 32 bites, CISC, 1,5 GHz órajellel). </p><p>2001 – Az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a> <a href="/wiki/POWER4" title="POWER4">POWER4</a> processzora: <a href="/wiki/64_bites" class="mw-redirect" title="64 bites">64 bites</a> PowerPC architektúra, többmagos processzor: két magot tartalmaz egy házban. Eredetileg 1,1 és 1,3 GHz órajellel működik, egy továbbfejlesztett POWER4+ modell elérte az 1,9 GHz-et is. </p><p>2001 közepén az Intel kibocsátotta új <a href="/wiki/Itanium" class="mw-redirect" title="Itanium">Itanium</a> sorozatának első tagját, a <i>Merced</i> kódnevű processzort. Az Itanium architektúra 64 bites <a href="/wiki/VLIW" title="VLIW">VLIW</a>, eredetileg az Intel és HP által közösen fejlesztett EPIC-ből <i>(explicitly parallel instruction computing)</i> származó felépítés, a Merced ennek az első megvalósítása. Ezt a családot nagyteljesítményű szerverekbe szánták, képes emulálni az <a href="/wiki/X86" title="X86">x86</a> utasításokat is. Kezdetben teljesítménye a középkategóriás RISC processzorokéhoz járt közel. </p><p>2001 júliusában megjelenik az <a href="/wiki/SGI" class="mw-redirect" title="SGI">SGI</a> <a href="/wiki/R14000" class="mw-redirect" title="R14000">MIPS R14000</a>-es (<span style="white-space:nowrap;">500 MHz-es</span> RISC) processzora: <a href="/wiki/64_bites" class="mw-redirect" title="64 bites">64 bites</a> architektúra, amely lefelé kompatibilis az előző MIPS modellek 32 bites architektúrájával. </p><p>2001. október 9. – Az AMD bemutatja <a href="/wiki/Athlon_XP" class="mw-redirect" title="Athlon XP">Athlon XP</a> és MP processzorait. </p><p>2001. december – Elkészülnek a Fujitsu <a href="/wiki/SPARC64_V" title="SPARC64 V">SPARC64 V</a> processzorának első példányai. Ez egy négyszeres kibocsátású szuperskalár, sorrenden kívüli végrehajtású processzor, a 64 bites SPARC V9 architektúrát valósítja meg, órajele 1,1-től 1,35 GHz-ig terjed. A Fujitsu PRIMEPOWER szervereibe építették. </p><p>2002 – Megjelenik az Intel Itanium 2 processzora. A 2002-es első változat kódneve <i>McKinley</i>, amelyet az Intel a <a href="/wiki/Hewlett-Packard" title="Hewlett-Packard">Hewlett-Packard</a>-dal közösen fejlesztett ki, nagyteljesítményű szerverekben történő felhasználás céljaira. A 64 bites, az Intel Itanium utasításkészlet-architektúrát implementáló processzor 180 nm-es technológiával készült, 221 millió tranzisztorából csak 25 millió alkotta a logikát. Változatai 900 és 1000 MHz-es órajelekkel jelentek meg. </p><p>2003. március 12-én megjelent az Intel <a href="/wiki/Pentium_M" title="Pentium M">Pentium M</a> sorozat első tagja, a <i>Banias</i> kódnevű modell. </p><p>2003 júliusában: Megjelenik az IBM PowerPC 970 processzora, elsőként az Apple <a href="/wiki/Power_Mac_G5" title="Power Mac G5">Power Mac G5</a> modellben. Ez egy ötödik generációs PowerPC processzor, 64 bites, de visszafelé kompatibilis a 32 bites PowerPC architektúrával. Órajele 1,6-től 2,0 GHz-ig terjed. </p><p>2003. szeptember 23. – az AMD kibocsátja az <a href="/wiki/Athlon_64" title="Athlon 64">Athlon 64</a>-et, nyolcadik generációs AMD64-architektúrájú mikroprocesszorát. </p><p>2004 – A <a href="/wiki/Transmeta" class="mw-redirect" title="Transmeta">Transmeta</a> <span style="white-space:nowrap;">1,6 GHz-es</span> <a href="/wiki/Transmeta_Efficeon" title="Transmeta Efficeon">Efficeon</a> <a href="/w/index.php?title=256_bites&action=edit&redlink=1" class="new" title="256 bites (a lap nem létezik)">256 bites</a>, második generációs VLIW processzora. </p><p>2004. február 2-án az Intel bejelentette az első Prescott-maggal szerelt Pentium 4 processzorait, ezzel a Pentium is bekerült a <a href="/wiki/64_bites" class="mw-redirect" title="64 bites">64 bites</a> processzorok közé. </p><p>2005. november 14. – Megjelenik a <a href="/wiki/Sun" class="mw-redirect" title="Sun">Sun</a> <b>Niagara</b> kódnevű processzora, másként az <b><a href="/wiki/UltraSPARC_T1" title="UltraSPARC T1">UltraSPARC T1</a></b>: egy alacsony fogyasztású szerverprocesszor, 4, 6 és 8-magos kiépítésben készül, órajele 1,0-tól 1,4 GHz-ig terjed. </p><p>2006 – Megjelennek az <a href="/wiki/IBM" title="IBM">IBM</a>, <a href="/wiki/Sony_Corporation" title="Sony Corporation">Sony</a> és <a href="/wiki/Toshiba" title="Toshiba">Toshiba</a> együttműködésben készülő <a href="/wiki/Cell_(mikroprocesszor)" title="Cell (mikroprocesszor)">Cell</a> processzor első példányai. </p><p>2007 – Az <a href="/wiki/Intel_Core_2" title="Intel Core 2">Intel Core 2 Duo</a> 2,5 GHz. </p><p>2007 – A <a href="/wiki/Sun" class="mw-redirect" title="Sun">Sun</a> <b>Niagara 2</b> avagy <b><a href="/wiki/UltraSPARC_T2" title="UltraSPARC T2">UltraSPARC T2</a></b> processzora: 4, 6 és 8-magos kiépítésben készül, 64 szálat futtat párhuzamosan, órajele 1,2-tól 1,6 GHz-ig terjed minden szálon. Minden magja külön <a href="/wiki/FPU" title="FPU">FPU</a>-t tartalmaz. </p><p>2008 – Az <a href="/w/index.php?title=AMD_Opteron_Dual-Core&action=edit&redlink=1" class="new" title="AMD Opteron Dual-Core (a lap nem létezik)">AMD Opteron Dual-Core</a> 8222 2 GHz <a href="/wiki/Processzorfoglalat#AMD_socketek" title="Processzorfoglalat">Socket F</a> processzor. </p><p>2010 – Az <a href="/wiki/Oracle_Corporation" title="Oracle Corporation">Oracle Corporation</a> (korábban <a href="/wiki/Sun_Microsystems" title="Sun Microsystems">Sun Microsystems</a>) <b><a href="/wiki/SPARC_T3" title="SPARC T3">SPARC T3</a></b> processzora, másként <b>UltraSPARC T3</b>: 8 vagy 16 magos processzor, órajele <span style="white-space:nowrap;">1,67 GHz</span>, maximum 512 szálat futtat. </p><p>2010. július 22. – Az IBM kibocsátja a <a href="/w/index.php?title=IBM_z196_(mikroprocesszor)&action=edit&redlink=1" class="new" title="IBM z196 (mikroprocesszor) (a lap nem létezik)">z196</a> processzort: 4 magos nagyszámítógépekbe szánt szerverprocesszor, <a href="/wiki/CISC" class="mw-redirect" title="CISC">CISC</a>, órajele 3,8-tól 5,2 GHz-ig terjedhet. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text">A korai processzorok csak néhány ezer tranzisztort tartalmaztak, pl. az Intel 4004-esben 2300, a MOS 6502-esben 3510 tranzisztor található.</span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text">lásd a könyvekbe és más árucikkekbe ragasztott áruvédelmi <a href="/wiki/RFID" title="RFID">RFID</a> matricákat</span> </li> <li id="cite_note-i486.trn-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-i486.trn_3-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Az 1 milliós határt elsőként az Intel 80486-os processzora lépte át, 1989-ben. A tranzisztorszám túlnyomó részét ebben a processzorban a csipre integrált nagy gyorsítótár és kisebb részben a beépített lebegőpontos egység teszi ki.</span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text">a tok alsó felületének síkjában elhelyezett érintkezőtárcsák</span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text"><a class="external free" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Microprocessor#First_types">https://en.wikipedia.org/wiki/Microprocessor#First_types</a></span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://itcafe.hu/cikk/intel_4004_processzorunnep/a_sztori.html">Intel 4004: processzorünnep - IT café Technológia / Időgép cikk</a></span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.intel.com/content/dam/www/public/us/en/documents/corporate-information/museum-transistors-to-transformations-brochure.pdf"><i>Transistors to Transformations</i></a> (angol nyelven) (<small><a href="/wiki/Portable_Document_Format" title="Portable Document Format">PDF</a></small>) pp. 28. Intel, 2012. (Hozzáférés: 2013)</span></span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090304224807/http://www.antiquetech.com/chips/PPS-4.htm#"><i>Rockwell PPS-4</i></a>. [2009. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.antiquetech.com/chips/PPS-4.htm#">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 31.)</span></span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.computernostalgia.net/articles/HistoryofMicroprocessors.htm">History of Microprocessors</a></span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.intel.com/content/dam/www/public/us/en/documents/corporate-information/museum-transistors-to-transformations-brochure.pdf"><i>Transistors to Transformations</i></a> (angol nyelven) (<small><a href="/wiki/Portable_Document_Format" title="Portable Document Format">PDF</a></small>) pp. 28. Intel, 2012. (Hozzáférés: 2013) „Intel® 8080 processor / Initial clock speed: 2MHz / Transistors: 4,500 / Manufacturing technology: 6 micron”</span></span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text">Microcomputer Digest, Volume 1, Number 7 / January 1975, <a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.bitsavers.org/pdf/microcomputerAssociates/Microcomputer_Digest_v01n07_Jan75.pdf">http://www.bitsavers.org/pdf/microcomputerAssociates/Microcomputer_Digest_v01n07_Jan75.pdf</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110321091229/http://www.bitsavers.org/pdf/microcomputerAssociates/Microcomputer_Digest_v01n07_Jan75.pdf">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2011. március 21-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090922050128/http://www.absoluteastronomy.com/topics/Texas_Instruments_TMS9900"><i>Texas Instruments TMS9900: Facts, Discussion Forum, and Encyclopedia Article</i></a>. [2009. szeptember 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.absoluteastronomy.com/topics/Texas_Instruments_TMS9900">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 28.)</span></span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external autonumber" href="http://www.ieeeghn.org/wiki/index.php/First-Hand:The_AT%26T_BELLMAC-32_Microprocessor_Development">[1]</a></span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090207022510/http://badabada.org/88100.html"><i>badabada.org: Motorola 88100 CPU</i></a>. [2009. február 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://badabada.org/88100.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.cs.umd.edu/class/fall2001/cmsc411/proj01/arm/history.html">Development Of The Arm Chip At Acorn</a></span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://everything2.com/title/ARM6">ARM6@Everything2.com</a></span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.fundinguniverse.com/company-histories/Advanced-Micro-Devices-Inc-Company-History.html">Advanced Micro Devices, Inc. - Company History</a></span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.cbronline.com/news/att_formally_launches_its_hobbit_microprocessor_for_handheld_communicators">http://www.cbronline.com/news/att_formally_launches_its_hobbit_microprocessor_for_handheld_communicators</a></span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="http://www.cpushack.com/CPU/cpu7.html#Sec7Part4">http://www.cpushack.com/CPU/cpu7.html#Sec7Part4</a></span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081120085435/http://www.hotchips.org/archives/hc6/2_Mon/HC6.S4/HC6.4.2.pdf#"><i>Archivált másolat</i></a>. [2008. november 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hotchips.org/archives/hc6/2_Mon/HC6.S4/HC6.4.2.pdf#">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 2.)</span></span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://everything2.com/title/ARM7">ARM7@Everything2.com</a></span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://everything2.com/title/ARM8">ARM8@Everything2.com</a></span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://everything2.com/title/ARM9">ARM9@Everything2.com</a></span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external free" href="https://web.archive.org/20040114103236/www.cp.eng.chula.ac.th/faculty/pjw/teaching/ca/JavaVM/picojava.pdf">https://web.archive.org/20040114103236/www.cp.eng.chula.ac.th/faculty/pjw/teaching/ca/JavaVM/picojava.pdf</a></span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www-03.ibm.com/press/us/en/pressrelease/2800.wss">IBM Press room - 1998-02-05 IBM demonstrates world's first 1000 MHz microprocessor - United States</a></span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://everything2.com/title/ARM10">ARM10@Everything2.com</a></span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.islandnet.com/~kpolsson/micropro/proc2000.htm">Chronology of Microprocessors (2000)</a></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Dr. Kovács Tivadar, Dr. Kovácsné Cohner Judit, Ozsváth Miklós, G. Nagy János: <i>Mit kell tudni?: a PC-ről az OKJ és ECDL vizsgákhoz: a PC-k hardver, szoftver és üzemeltetési kérdéseiről: számítástechnikai alapismeretek, Windows 95, Office 97 szoftverek, adatbáziskezelés, elektronikai levelezés,</i> 2002, ComputerBooks, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9636181896" title="Speciális:Könyvforrások/9636181896">ISBN 963-618-189-6</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070811050153/http://webbolt.webwall.hu/computerbooks/mng/index.php?pid=25">Ismertető</a></li> <li>Sikos László: <i>PC hardver kézikönyv</i> 2007, BBS-INFO Kiadó, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789639425156" title="Speciális:Könyvforrások/9789639425156">ISBN 978-963-9425-15-6</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080920125940/http://www.bbs.hu/khardv.htm">Ismertető</a></li> <li>Mike Meyer: <i>PC hardver és karbantartása,</i> 2004, PANEM KFT., <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9635453825" title="Speciális:Könyvforrások/9635453825">ISBN 963-545-382-5</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.laptop.hu/index.php?main=main&page=rovat&rovatid=105&action=show&cikkid=219&mode=szakkonyv">Ismertető</a></li> <li>Simon Gyula: <i>Számítástechnika 9. osztálynak,</i> 2000, Pedellus Novitas Kft., <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639216178" title="Speciális:Könyvforrások/9639216178">ISBN 963 9216 17 8</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070628030802/http://jupiter.lib.klte.hu/corvina/nagy/wpac.cgi">Ismertető</a></li> <li>Simon Gyula: <i>Számítástechnika 8. osztálynak,</i> 1999, Pedellus Novitas Kft., <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9639216046" title="Speciális:Könyvforrások/9639216046">ISBN 963 9216 04 6</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Central_processing_unit&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Mikroprocesszorok_list%C3%A1ja" title="Mikroprocesszorok listája">Mikroprocesszorok listája</a></li></ul> <p>  </p> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="CPU-technológiák" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:CPU-technol%C3%B3gi%C3%A1k" title="Sablon:CPU-technológiák">Sablon:CPU-technológiák</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:CPU-technol%C3%B3gi%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:CPU-technol%C3%B3gi%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:CPU-technol%C3%B3gi%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="CPU-technológiák" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a class="mw-selflink selflink">CPU-technológiák</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-architekt%C3%BAra" title="Számítógép-architektúra">Architektúra</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Harvard-architekt%C3%BAra" title="Harvard-architektúra">Harvard</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=M%C3%B3dos%C3%ADtott_Harvard-architekt%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Módosított Harvard-architektúra (a lap nem létezik)">Módosított Harvard</a></li> <li><a href="/wiki/Neumann-architekt%C3%BAra" title="Neumann-architektúra">Neumann</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Adatfolyam-architekt%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adatfolyam-architektúra (a lap nem létezik)">Adatfolyam</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=CPU-architekt%C3%BAr%C3%A1k_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa&action=edit&redlink=1" class="new" title="CPU-architektúrák összehasonlítása (a lap nem létezik)">Összehasonlítás</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Utas%C3%ADt%C3%A1sk%C3%A9szlet" title="Utasításkészlet">Utasításkészlet</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Complex_Instruction_Set_Computing" title="Complex Instruction Set Computing">CISC</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=EDGE&action=edit&redlink=1" class="new" title="EDGE (a lap nem létezik)">EDGE</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=EPIC&action=edit&redlink=1" class="new" title="EPIC (a lap nem létezik)">EPIC</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Minimal_instruction_set_computer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Minimal instruction set computer (a lap nem létezik)">MISC</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=One_instruction_set_computer&action=edit&redlink=1" class="new" title="One instruction set computer (a lap nem létezik)">OISC</a></li> <li><a href="/wiki/Reduced_Instruction_Set_Computing" title="Reduced Instruction Set Computing">RISC</a></li> <li><a href="/wiki/VLIW" title="VLIW">VLIW</a></li> <li><a href="/wiki/No_Instruction_Set_Computing" title="No Instruction Set Computing">NISC</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Zero_instruction_set_computer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zero instruction set computer (a lap nem létezik)">ZISC</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Sz%C3%B3_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)" title="Szó (számítástechnika)">Szóhosszúság</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/1_bites_architekt%C3%BAra" title="1 bites architektúra">1 bit</a></li> <li><a href="/wiki/4_bites_architekt%C3%BAra" title="4 bites architektúra">4 bit</a></li> <li><a href="/wiki/8_bites_architekt%C3%BAra" title="8 bites architektúra">8 bit</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%B3_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)#Táblázat" title="Szó (számítástechnika)">9 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Ferranti_Mercury&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ferranti Mercury (a lap nem létezik)">10 bit</a></li> <li><a href="/wiki/12_bites_architekt%C3%BAra" title="12 bites architektúra">12 bit</a></li> <li><a href="/wiki/Apollo_Guidance_Computer" title="Apollo Guidance Computer">15 bit</a></li> <li><a href="/wiki/16_bites_architekt%C3%BAra" title="16 bites architektúra">16 bit</a></li> <li><a href="/wiki/18_bites_architekt%C3%BAra" title="18 bites architektúra">18 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Z3_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Z3 (számítógép) (a lap nem létezik)">22 bit</a></li> <li><a href="/wiki/24_bites_architekt%C3%BAra" title="24 bites architektúra">24 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=UNIVAC_III&action=edit&redlink=1" class="new" title="UNIVAC III (a lap nem létezik)">25 bit</a></li> <li><a href="/wiki/26_bit" title="26 bit">26 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=D-17B&action=edit&redlink=1" class="new" title="D-17B (a lap nem létezik)">27 bit</a></li> <li><a href="/wiki/31_bites_architekt%C3%BAra" title="31 bites architektúra">31 bit</a></li> <li><a href="/wiki/32_bites_architekt%C3%BAra" title="32 bites architektúra">32 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=ZEBRA_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p)&action=edit&redlink=1" class="new" title="ZEBRA (számítógép) (a lap nem létezik)">33 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Fast_Universal_Digital_Computer_M-2&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fast Universal Digital Computer M-2 (a lap nem létezik)">34 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=36_bit&action=edit&redlink=1" class="new" title="36 bit (a lap nem létezik)">36 bit</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%B3_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)#Táblázat" title="Szó (számítástechnika)">39 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=IAS_machine&action=edit&redlink=1" class="new" title="IAS machine (a lap nem létezik)">40 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=48_bit&action=edit&redlink=1" class="new" title="48 bit (a lap nem létezik)">48 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Atanasoff%E2%80%93Berry_Computer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Atanasoff–Berry Computer (a lap nem létezik)">50 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=60_bit&action=edit&redlink=1" class="new" title="60 bit (a lap nem létezik)">60 bit</a></li> <li><a href="/wiki/64_bites_architekt%C3%BAra" title="64 bites architektúra">64 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=128_bit&action=edit&redlink=1" class="new" title="128 bit (a lap nem létezik)">128 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=256_bit&action=edit&redlink=1" class="new" title="256 bit (a lap nem létezik)">256 bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=512_bit&action=edit&redlink=1" class="new" title="512 bit (a lap nem létezik)">512 bit</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%B3_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)" title="Szó (számítástechnika)">Változó</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"></div><table class="nowraplinks navbox-subgroup" style="border-spacing:0"><tbody><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Fut%C3%B3szalag_(informatika)" class="mw-redirect" title="Futószalag (informatika)">Futószalag</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Mikroarchitekt%C3%BAra#Utasítás_futószalag_(pipeline)" title="Mikroarchitektúra">Utasítás-futószalag</a></li> <li><a href="/wiki/Soron_k%C3%ADv%C3%BCli_v%C3%A9grehajt%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Soron kívüli végrehajtás">soron kívüli/soros végrehajtás</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=El%C3%A1gaz%C3%A1s-el%C5%91rejelz%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Elágazás-előrejelzés (a lap nem létezik)">Elágazás-előrejelzés</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Regiszter%C3%A1tnevez%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Regiszterátnevezés (a lap nem létezik)">Regiszterátnevezés</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Spekulat%C3%ADv_v%C3%A9grehajt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Spekulatív végrehajtás (a lap nem létezik)">Spekulatív végrehajtás</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Haz%C3%A1rd_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-architekt%C3%BAra)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hazárd (számítógép-architektúra) (a lap nem létezik)">Hazárdok</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Bubor%C3%A9k_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Buborék (számítástechnika) (a lap nem létezik)">Buborék</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/P%C3%A1rhuzamos_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika" title="Párhuzamos számítástechnika">Párhuzamosítási szint</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Bitszint%C5%B1_p%C3%A1rhuzamos%C3%ADt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bitszintű párhuzamosítás (a lap nem létezik)">Bit</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Utas%C3%ADt%C3%A1sszint%C5%B1_p%C3%A1rhuzamos%C3%ADt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Utasításszintű párhuzamosítás (a lap nem létezik)">Utasítás</a> (<a href="/w/index.php?title=Skal%C3%A1rprocesszor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Skalárprocesszor (a lap nem létezik)">Skalár</a>)</li> <li><a href="/wiki/Szuperskal%C3%A1r" class="mw-redirect" title="Szuperskalár">Szuperskalár</a>)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Adatp%C3%A1rhuzamoss%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adatpárhuzamosság (a lap nem létezik)">Adat</a> (<a href="/wiki/Vektorprocesszor" title="Vektorprocesszor">Vektor</a>)</li> <li><a href="/w/index.php?title=Feladatp%C3%A1rhuzamoss%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Feladatpárhuzamosság (a lap nem létezik)">Feladat</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Sz%C3%A1l_(programoz%C3%A1s)" title="Szál (programozás)">Szálak</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=T%C3%B6bbsz%C3%A1l%C3%BAs%C3%A1g_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-architekt%C3%BAra)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Többszálúság (számítógép-architektúra) (a lap nem létezik)">Többszálúság</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Egyidej%C5%B1_t%C3%B6bbsz%C3%A1l%C3%BAs%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Egyidejű többszálúság (a lap nem létezik)">Egyidejű többszálúság</a></li> <li><a href="/wiki/Hyper-Threading" class="mw-redirect" title="Hyper-Threading">Hyper-Threading</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Super-threading&action=edit&redlink=1" class="new" title="Super-threading (a lap nem létezik)">Super-threading</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%;padding-left:0em;padding-right:0em;"><div style="padding:0em 0.75em;"><a href="/wiki/Flynn-f%C3%A9le_oszt%C3%A1lyoz%C3%A1s" title="Flynn-féle osztályozás">Flynn-féle osztályozás</a></div></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=SISD&action=edit&redlink=1" class="new" title="SISD (a lap nem létezik)">SISD</a></li> <li><a href="/wiki/SIMD" title="SIMD">SIMD</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=MISD&action=edit&redlink=1" class="new" title="MISD (a lap nem létezik)">MISD</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=MIMD&action=edit&redlink=1" class="new" title="MIMD (a lap nem létezik)">MIMD</a> (<a href="/w/index.php?title=SPMD&action=edit&redlink=1" class="new" title="SPMD (a lap nem létezik)">SPMD</a>)</li></ul> </div></td></tr></tbody></table><div></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Típusok</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Digit%C3%A1lis_jelprocesszor" title="Digitális jelprocesszor">Digitális jelprocesszor</a></li> <li><a href="/wiki/Mikrovez%C3%A9rl%C5%91" title="Mikrovezérlő">Mikrovezérlő</a></li> <li><a href="/wiki/Egylapk%C3%A1s_rendszer" title="Egylapkás rendszer">Egylapkás rendszer (<i>System on a chip</i>)</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Cellul%C3%A1ris_architekt%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Celluláris architektúra (a lap nem létezik)">Celluláris</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Komponensek</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Aritmetikai-logikai_egys%C3%A9g" title="Aritmetikai-logikai egység">Aritmetikai-logikai egység</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Barrel_shifter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Barrel shifter (a lap nem létezik)">Barrel shifter</a></li> <li><a href="/wiki/FPU" title="FPU">Lebegőpontos egység</a></li> <li><a href="/wiki/Back-side_bus" title="Back-side bus">Back-side bus</a></li> <li><a href="/wiki/Multiplexer" title="Multiplexer">Multiplexer</a></li> <li><a href="/wiki/Multiplexer" title="Multiplexer">Demultiplexer</a></li> <li><a href="/wiki/Regiszter_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)" title="Regiszter (számítástechnika)">Regiszterek</a></li> <li><a href="/wiki/MMU" title="MMU">Memóriavezérlő</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Translation_lookaside_buffer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Translation lookaside buffer (a lap nem létezik)">Translation lookaside buffer</a></li> <li><a href="/wiki/Gyors%C3%ADt%C3%B3t%C3%A1r" title="Gyorsítótár">Gyorsítótár</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Regiszterf%C3%A1jl&action=edit&redlink=1" class="new" title="Regiszterfájl (a lap nem létezik)">Regiszterfájl</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Mikrok%C3%B3d&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mikrokód (a lap nem létezik)">Mikrokód</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Vezérlőegység</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=%C3%93rajel-frekvencia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Órajel-frekvencia (a lap nem létezik)">Órajel-frekvencia</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Energiagazd%C3%A1lkod%C3%A1s" title="Energiagazdálkodás">Energiagazdálkodás</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Advanced_power_management&action=edit&redlink=1" class="new" title="Advanced power management (a lap nem létezik)">APM</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Advanced_Configuration_and_Power_Interface&action=edit&redlink=1" class="new" title="Advanced Configuration and Power Interface (a lap nem létezik)">ACPI</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Dynamic_frequency_scaling&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dynamic frequency scaling (a lap nem létezik)">Dynamic frequency scaling</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Dynamic_voltage_scaling&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dynamic voltage scaling (a lap nem létezik)">Dynamic voltage scaling</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Clock_gating&action=edit&redlink=1" class="new" title="Clock gating (a lap nem létezik)">Clock gating</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Egyéb</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Programmegszak%C3%ADt%C3%A1s" title="Programmegszakítás">Megszakítás</a></li> <li><a href="/wiki/A_mikroprocesszor_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A mikroprocesszor története">A mikroprocesszor története</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Számítógép-komponensek" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-komponensek" title="Sablon:Számítógép-komponensek">Sablon:Számítógép-komponensek</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-komponensek"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-komponensek"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-komponensek&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Számítógép-komponensek" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Számítógép">Számítógép</a>-komponensek</div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Beviteli_eszk%C3%B6z%C3%B6k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Beviteli eszközök (a lap nem létezik)">Beviteli eszközök</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Billenty%C5%B1zet" title="Billentyűzet">Billentyűzet</a></li> <li><a href="/wiki/Lapolvas%C3%B3" title="Lapolvasó">Lapolvasó</a></li> <li><a href="/wiki/Mikrofon" title="Mikrofon">Mikrofon</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Mutat%C3%B3eszk%C3%B6z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mutatóeszköz (a lap nem létezik)">Mutatóeszköz</a> <ul><li><a href="/wiki/Digit%C3%A1lis_rajzt%C3%A1bla" title="Digitális rajztábla">Digitális rajztábla</a></li> <li><a href="/wiki/Botkorm%C3%A1ny" title="Botkormány">Botkormány</a></li> <li><a href="/wiki/F%C3%A9nyceruza" title="Fényceruza">Fényceruza</a></li> <li><a href="/wiki/Eg%C3%A9r_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)" title="Egér (számítástechnika)">Egér</a> <ul><li><a href="/wiki/Optikai_eg%C3%A9r" class="mw-redirect" title="Optikai egér">Optikai</a></li></ul></li> <li><a href="/w/index.php?title=Pointing_stick&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pointing stick (a lap nem létezik)">Pointing stick</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%89rint%C5%91p%C3%A1rna" title="Érintőpárna">Érintőpárna</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%89rint%C5%91k%C3%A9perny%C5%91" title="Érintőképernyő">Érintőképernyő</a></li> <li><a href="/wiki/Trackball" title="Trackball">Trackball</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Webkamera" title="Webkamera">Webkamera</a> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Softcam&action=edit&redlink=1" class="new" title="Softcam (a lap nem létezik)">Softcam</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/MIDI" title="MIDI">MIDI</a>-vezérlő</li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Kimeneti_eszk%C3%B6z%C3%B6k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kimeneti eszközök (a lap nem létezik)">Kimeneti eszközök</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Monitor" title="Monitor">Monitor</a></li> <li><a href="/wiki/Nyomtat%C3%B3" title="Nyomtató">Nyomtató</a> <ul><li><a href="/wiki/3D_nyomtat%C3%B3" title="3D nyomtató">3D</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/PC_Speaker" title="PC Speaker">PC Speaker</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-hangsz%C3%B3r%C3%B3" title="Számítógép-hangszóró">Hangszóró</a></li> <li><a href="/wiki/Plotter" title="Plotter">Plotter</a></li> <li><a href="/wiki/Friss%C3%ADthet%C5%91_Braille-kijelz%C5%91" title="Frissíthető Braille-kijelző">Frissíthető Braille-kijelző</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/w/index.php?title=Hordozhat%C3%B3_adatt%C3%A1rol%C3%B3k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hordozható adattárolók (a lap nem létezik)">Hordozható adattárolók</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Optikai_adatt%C3%A1rol%C3%B3k" title="Optikai adattárolók">Optikai lemez</a> <ul><li><a href="/wiki/CD" title="CD">CD</a></li> <li><a href="/wiki/DVD" title="DVD">DVD</a></li> <li><a href="/wiki/Blu-ray_disc" title="Blu-ray disc">Blu-ray</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Lemezcsomag" title="Lemezcsomag">Lemezcsomag</a></li> <li><a href="/wiki/Hajl%C3%A9konylemez" title="Hajlékonylemez">Hajlékonylemez</a></li> <li><a href="/wiki/Mem%C3%B3riak%C3%A1rtya" title="Memóriakártya">Memóriakártya</a></li> <li><a href="/wiki/Pendrive" title="Pendrive">Pendrive</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9ph%C3%A1z" title="Számítógépház">Számítógépház</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a class="mw-selflink selflink">Processzor</a> (CPU)</li> <li><a href="/wiki/Merevlemez" title="Merevlemez">HDD</a> / <a href="/wiki/Tart%C3%B3s_%C3%A1llapot%C3%BA_meghajt%C3%B3" title="Tartós állapotú meghajtó">SSD</a> / <a href="/w/index.php?title=Solid-state_hibrid_meghajt%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Solid-state hibrid meghajtó (a lap nem létezik)">SSHD</a></li> <li><a href="/wiki/Alaplap" title="Alaplap">Alaplap</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1l%C3%B3zati_k%C3%A1rtya" title="Hálózati kártya">Hálózati kártya</a></li> <li><a href="/wiki/Hangk%C3%A1rtya" title="Hangkártya">Hangkártya</a></li> <li><a href="/wiki/Vide%C3%B3k%C3%A1rtya" title="Videókártya">Videókártya</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%A1pegys%C3%A9g_(PC)" title="Tápegység (PC)">Tápegység</a></li> <li><a href="/wiki/RAM" title="RAM">RAM</a></li> <li><a href="/wiki/Faxmodem" title="Faxmodem">Faxmodem</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=B%C5%91v%C3%ADt%C5%91k%C3%A1rtya&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bővítőkártya (a lap nem létezik)">Bővítőkártya</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Port_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)" title="Port (számítástechnika)">Portok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Ethernet" title="Ethernet">Ethernet</a></li> <li><a href="/wiki/Universal_Serial_Bus" title="Universal Serial Bus">USB</a></li> <li><a href="/wiki/High_Definition_Multimedia_Interface" title="High Definition Multimedia Interface">HDMI</a> / <a href="/wiki/Digital_Visual_Interface" title="Digital Visual Interface">DVI</a> / <a href="/wiki/VGA" class="mw-redirect" title="VGA">VGA</a></li> <li><a href="/wiki/IEEE_1394" title="IEEE 1394">FireWire</a> (IEEE 1394)</li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1rhuzamos_port" title="Párhuzamos port">Párhuzamos port</a></li> <li><a href="/wiki/Soros_port" title="Soros port">Soros port</a></li> <li><a href="/wiki/PS/2" title="PS/2">PS/2 port</a></li> <li><a href="/wiki/Thunderbolt_(interf%C3%A9sz)" title="Thunderbolt (interfész)">Thunderbolt</a></li> <li><a href="/wiki/Serial_ATA#eSATA" title="Serial ATA">eSATA</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Audio_jack&action=edit&redlink=1" class="new" title="Audio jack (a lap nem létezik)">Audio jack</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_computing.svg" class="mw-file-description" title="Informatika"><img alt="Informatika" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/25px-P_computing.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/38px-P_computing.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/50px-P_computing.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Informatika" title="Portál:Informatika">Informatikai portál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Central_processing_unit&oldid=27055176">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Central_processing_unit&oldid=27055176</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Mikroprocesszorok" title="Kategória:Mikroprocesszorok">Mikroprocesszorok</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Az_%C3%B6sszes_lektor%C3%A1land%C3%B3_lap" title="Kategória:Az összes lektorálandó lap">Az összes lektorálandó lap</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lektor%C3%A1land%C3%B3_lapok_megjel%C3%B6l%C3%A9si_d%C3%A1tum_n%C3%A9lk%C3%BCl" title="Kategória:Lektorálandó lapok megjelölési dátum nélkül">Lektorálandó lapok megjelölési dátum nélkül</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Szakaszcsonkok" title="Kategória:Szakaszcsonkok">Szakaszcsonkok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Elavult_tartalm%C3%BA_lapok" title="Kategória:Elavult tartalmú lapok">Elavult tartalmú lapok</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. április 12., 16:18</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Central_processing_unit&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-c6tst","wgBackendResponseTime":596,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.279","walltime":"0.391","ppvisitednodes":{"value":3226,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":67090,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":9810,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":12,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":1,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":27789,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":0,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 236.555 1 -total"," 41.43% 98.008 4 Sablon:Navbox"," 37.06% 87.662 1 Sablon:CPU-technológiák"," 28.45% 67.291 1 Sablon:Jegyzetek"," 27.56% 65.190 2 Sablon:References"," 19.84% 46.922 6 Sablon:Cite_web"," 8.86% 20.953 1 Sablon:Számítógép_komponensek"," 6.05% 14.307 2 Sablon:Navbox_alcsoport"," 4.99% 11.800 8 Sablon:Isodátum"," 4.37% 10.346 1 Sablon:Lektor"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.077","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1342961,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-c6tst","timestamp":"20241129070722","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Central processing unit","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Central_processing_unit","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q5300","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q5300","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2004-06-01T16:00:42Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/5\/53\/Intel_core_i7-970_top_IMGP5959_wp_wp.jpg","headline":"elektronikus \u00e1ramk\u00f6r egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen bel\u00fcl, amely egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes program utas\u00edt\u00e1sait hajtja v\u00e9gre az utas\u00edt\u00e1sokban meghat\u00e1rozott alapvet\u0151 aritmetikai, logikai, vez\u00e9rl\u0151- \u00e9s bemeneti\/kimeneti (I\/O) m\u0171veletek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1val"}</script> </body> </html>