CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Pestis – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"40e56f53-c2fd-4ebb-a061-41437e078b19","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Pestis","wgTitle":"Pestis","wgCurRevisionId":27605270,"wgRevisionId":27514976,"wgArticleId":15961,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 decemberéből","Pontosításra váró lapok","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Fertőző betegségek","Biológiai fegyverek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext", "wgRelevantPageName":"Pestis","wgRelevantArticleId":15961,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27514976,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":40000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q133780","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture" ,"bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgEditLatestRevision":true};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready", "mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg/1200px-Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1186"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg/800px-Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="791"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg/640px-Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="633"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Pestis – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Pestis"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pestis"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Pestis rootpage-Pestis skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Pestis" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Pestis" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Pestis" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Pestis" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Kórokozója" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kórokozója"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Kórokozója</span> </div> </a> <ul id="toc-Kórokozója-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Elterjedése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Elterjedése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Elterjedése</span> </div> </a> <ul id="toc-Elterjedése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_fertőzés_terjedése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_fertőzés_terjedése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>A fertőzés terjedése</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-A_fertőzés_terjedése-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) A fertőzés terjedése alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-A_fertőzés_terjedése-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Bolhák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Bolhák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.1</span> <span>Bolhák</span> </div> </a> <ul id="toc-Bolhák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Melegvérű_állatok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Melegvérű_állatok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3.2</span> <span>Melegvérű állatok</span> </div> </a> <ul id="toc-Melegvérű_állatok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Kialakulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kialakulása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Kialakulása</span> </div> </a> <ul id="toc-Kialakulása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lefolyása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Lefolyása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Lefolyása</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Lefolyása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Lefolyása alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Lefolyása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Bubópestis" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Bubópestis"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.1</span> <span>Bubópestis</span> </div> </a> <ul id="toc-Bubópestis-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szeptikémiás_pestis" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szeptikémiás_pestis"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.2</span> <span>Szeptikémiás pestis</span> </div> </a> <ul id="toc-Szeptikémiás_pestis-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tüdőpestis" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Tüdőpestis"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.3</span> <span>Tüdőpestis</span> </div> </a> <ul id="toc-Tüdőpestis-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Enyhe_tünetekkel_járó_pestis" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Enyhe_tünetekkel_járó_pestis"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5.4</span> <span>Enyhe tünetekkel járó pestis</span> </div> </a> <ul id="toc-Enyhe_tünetekkel_járó_pestis-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Felismerése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Felismerése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Felismerése</span> </div> </a> <ul id="toc-Felismerése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kezelése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kezelése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Kezelése</span> </div> </a> <ul id="toc-Kezelése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megelőzése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Megelőzése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Megelőzése</span> </div> </a> <ul id="toc-Megelőzése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Története</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Története alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_fekete_halál" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_fekete_halál"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.1</span> <span>A fekete halál</span> </div> </a> <ul id="toc-A_fekete_halál-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_pestis_Magyarországon" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_pestis_Magyarországon"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.2</span> <span>A pestis Magyarországon</span> </div> </a> <ul id="toc-A_pestis_Magyarországon-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kutatása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Kutatása"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.3</span> <span>Kutatása</span> </div> </a> <ul id="toc-Kutatása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_pestis_ma" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#A_pestis_ma"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.4</span> <span>A pestis ma</span> </div> </a> <ul id="toc-A_pestis_ma-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Biológiai_fegyver" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Biológiai_fegyver"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9.5</span> <span>Biológiai fegyver</span> </div> </a> <ul id="toc-Biológiai_fegyver-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_szó_egyéb_előfordulásai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_szó_egyéb_előfordulásai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>A szó egyéb előfordulásai</span> </div> </a> <ul id="toc-A_szó_egyéb_előfordulásai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Fordítás</span> </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Külső_hivatkozások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Külső_hivatkozások"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Külső hivatkozások</span> </div> </a> <ul id="toc-Külső_hivatkozások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Pestis</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 100 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-100" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">100 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Plague_(disease)" title="Plague (disease) – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Plague (disease)" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Pest" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D8%B9%D9%88%D9%86" title="طاعون – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="طاعون" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D8%B9%D9%88%D9%86" title="طاعون – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="طاعون" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Peste" title="Peste – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Peste" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-av mw-list-item"><a href="https://av.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B0%D0%B1%D0%B0%D1%8A" title="Вабаъ – avar" lang="av" hreflang="av" data-title="Вабаъ" data-language-autonym="Авар" data-language-local-name="avar" class="interlanguage-link-target"><span>Авар</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-awa mw-list-item"><a href="https://awa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%87%E0%A4%97" title="प्लेग – awádi" lang="awa" hreflang="awa" data-title="प्लेग" data-language-autonym="अवधी" data-language-local-name="awádi" class="interlanguage-link-target"><span>अवधी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Taun" title="Taun – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Taun" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D8%B9%D9%88%D9%86" title="طاعون – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="طاعون" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Mars" title="Mars – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Mars" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%83%D0%BC%D0%B0" title="Чума – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Чума" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%83%D0%BC%D0%B0" title="Чума – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Чума" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bew mw-list-item"><a href="https://bew.wikipedia.org/wiki/Ambah-ambah" title="Ambah-ambah – Betawi" lang="bew" hreflang="bew" data-title="Ambah-ambah" data-language-autonym="Betawi" data-language-local-name="Betawi" class="interlanguage-link-target"><span>Betawi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%83%D0%BC%D0%B0" title="Чума – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Чума" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bjn mw-list-item"><a href="https://bjn.wikipedia.org/wiki/Sampar" title="Sampar – Banjar" lang="bjn" hreflang="bjn" data-title="Sampar" data-language-autonym="Banjar" data-language-local-name="Banjar" class="interlanguage-link-target"><span>Banjar</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AA%E0%A7%8D%E0%A6%B2%E0%A7%87%E0%A6%97" title="প্লেগ – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="প্লেগ" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Bosenn_(kle%C3%B1ved)" title="Bosenn (kleñved) – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Bosenn (kleñved)" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Kuga" title="Kuga – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Kuga" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Pesta" title="Pesta – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Pesta" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/Ch%E1%B9%B3%CC%84-%C4%ADk" title="Chṳ̄-ĭk – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Chṳ̄-ĭk" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target"><span>閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Mor" title="Mor – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Mor" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Pest" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Pest" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-dv mw-list-item"><a href="https://dv.wikipedia.org/wiki/%DE%8C%DE%AF%DE%A2%DE%AB%DE%82%DE%B0_%DE%84%DE%A6%DE%8D%DE%A8" title="ތޯޢޫން ބަލި – divehi" lang="dv" hreflang="dv" data-title="ތޯޢޫން ބަލި" data-language-autonym="ދިވެހިބަސް" data-language-local-name="divehi" class="interlanguage-link-target"><span>ދިވެހިބަސް</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A0%CE%B1%CE%BD%CF%8E%CE%BB%CE%B7" title="Πανώλη – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Πανώλη" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eml mw-list-item"><a href="https://eml.wikipedia.org/wiki/P%C3%A8st" title="Pèst – Emiliano-Romagnolo" lang="egl" hreflang="egl" data-title="Pèst" data-language-autonym="Emiliàn e rumagnòl" data-language-local-name="Emiliano-Romagnolo" class="interlanguage-link-target"><span>Emiliàn e rumagnòl</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Pesto" title="Pesto – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Pesto" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Peste" title="Peste – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Peste" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Katk" title="Katk – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Katk" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Izurri_buboniko" title="Izurri buboniko – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Izurri buboniko" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D8%B9%D9%88%D9%86" title="طاعون – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="طاعون" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi badge-Q17559452 badge-recommendedarticle mw-list-item" title="ajánlott szócikk"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Rutto" title="Rutto – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Rutto" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Peste" title="Peste – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Peste" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Pest" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Nordfriisk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Pest" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Peste" title="Peste – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Peste" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%AE%E0%AA%B0%E0%AA%95%E0%AB%80" title="મરકી – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="મરકી" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target"><span>ગુજરાતી</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Chh%C3%BA-yi%CC%8Dt" title="Chhú-yi̍t – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Chhú-yi̍t" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target"><span>客家語 / Hak-kâ-ngî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%93%D7%91%D7%A8_(%D7%9E%D7%97%D7%9C%D7%94)" title="דבר (מחלה) – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="דבר (מחלה)" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%87%E0%A4%97" title="प्लेग – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="प्लेग" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Kuga" title="Kuga – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Kuga" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D4%BA%D5%A1%D5%B6%D5%BF%D5%A1%D5%AD%D5%BF" title="Ժանտախտ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Ժանտախտ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Peste" title="Peste – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Peste" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Pes" title="Pes – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Pes" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Pesto" title="Pesto – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Pesto" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Pl%C3%A1ga" title="Plága – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Plága" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Peste" title="Peste – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Peste" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%9A%E3%82%B9%E3%83%88" title="ペスト – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="ペスト" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AD%E1%83%98%E1%83%A0%E1%83%98" title="ჭირი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ჭირი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Tarka" title="Tarka – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Tarka" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target"><span>Taqbaylit</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%B1%D0%B0" title="Оба – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Оба" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%AA%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B3%87%E0%B2%97%E0%B3%8D" title="ಪ್ಲೇಗ್ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಪ್ಲೇಗ್" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%8E%98%EC%8A%A4%ED%8A%B8" title="페스트 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="페스트" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%83%D0%BC%D0%B0" title="Чума – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Чума" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Pestis" title="Pestis – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Pestis" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Pescht" title="Pescht – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Pescht" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Maras" title="Maras – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Maras" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/M%C4%93ris" title="Mēris – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Mēris" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%83%D0%BC%D0%B0_(%D0%B1%D0%BE%D0%BB%D0%B5%D1%81%D1%82)" title="Чума (болест) – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Чума (болест)" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AA%E0%B5%8D%E0%B4%B2%E0%B5%87%E0%B4%97%E0%B5%8D" title="പ്ലേഗ് – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="പ്ലേഗ്" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%95%E1%80%9C%E1%80%AD%E1%80%95%E1%80%BA%E1%80%9B%E1%80%B1%E1%80%AC%E1%80%82%E1%80%AB" title="ပလိပ်ရောဂါ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ပလိပ်ရောဂါ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target"><span>မြန်မာဘာသာ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds-nl mw-list-item"><a href="https://nds-nl.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – alsószász" lang="nds-NL" hreflang="nds-NL" data-title="Pest" data-language-autonym="Nedersaksies" data-language-local-name="alsószász" class="interlanguage-link-target"><span>Nedersaksies</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%87%E0%A4%97" title="प्लेग – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="प्लेग" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Pest_(ziekte)" title="Pest (ziekte) – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Pest (ziekte)" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Pest" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Pest" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/P%C3%A8sta" title="Pèsta – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Pèsta" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%AA%E0%AD%8D%E0%AC%B2%E0%AD%87%E0%AC%97" title="ପ୍ଲେଗ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ପ୍ଲେଗ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target"><span>ଓଡ଼ିଆ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D0%BC%D1%8B%D0%BD%C3%A6" title="Емынæ – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Емынæ" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target"><span>Ирон</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AA%E0%A8%B2%E0%A9%87%E0%A8%97_(%E0%A8%B0%E0%A9%8B%E0%A8%97)" title="ਪਲੇਗ (ਰੋਗ) – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਪਲੇਗ (ਰੋਗ)" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/D%C5%BCuma" title="Dżuma – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Dżuma" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D8%B9%D9%88%D9%86" title="طاعون – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="طاعون" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D8%B9%D9%88%D9%86" title="طاعون – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="طاعون" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Peste" title="Peste – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Peste" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Pest%C4%83" title="Pestă – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Pestă" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rsk mw-list-item"><a href="https://rsk.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%83%D0%BC%D0%B0" title="Чума – Pannonian Rusyn" lang="rsk" hreflang="rsk" data-title="Чума" data-language-autonym="Руски" data-language-local-name="Pannonian Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Руски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%83%D0%BC%D0%B0" title="Чума – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Чума" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Pesti" title="Pesti – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Pesti" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Kuga" title="Kuga – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Kuga" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Mor_(pestis)" title="Mor (pestis) – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Mor (pestis)" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Kuga" title="Kuga – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Kuga" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Murtaja_(s%C3%ABmundje)" title="Murtaja (sëmundje) – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Murtaja (sëmundje)" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%9A%D1%83%D0%B3%D0%B0" title="Куга – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Куга" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Pest" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Tauni" title="Tauni – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Tauni" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%95%E0%AF%8A%E0%AE%B3%E0%AF%8D%E0%AE%B3%E0%AF%88%E0%AE%A8%E0%AF%8B%E0%AE%AF%E0%AF%8D" title="கொள்ளைநோய் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="கொள்ளைநோய்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%AA%E0%B1%8D%E0%B0%B2%E0%B1%87%E0%B0%97%E0%B1%81" title="ప్లేగు – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="ప్లేగు" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%81%E0%B8%B2%E0%B8%AC%E0%B9%82%E0%B8%A3%E0%B8%84" title="กาฬโรค – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="กาฬโรค" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Veba" title="Veba – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Veba" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%83%D0%BC%D0%B0" title="Чума – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Чума" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%B7%D8%A7%D8%B9%D9%88%D9%86" title="طاعون – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="طاعون" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Peste" title="Peste – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Peste" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target"><span>Vèneto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/D%E1%BB%8Bch_h%E1%BA%A1ch" title="Dịch hạch – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Dịch hạch" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vls mw-list-item"><a href="https://vls.wikipedia.org/wiki/Pest" title="Pest – West Flemish" lang="vls" hreflang="vls" data-title="Pest" data-language-autonym="West-Vlams" data-language-local-name="West Flemish" class="interlanguage-link-target"><span>West-Vlams</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E9%BC%A0%E7%96%AB" title="鼠疫 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="鼠疫" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AD%E1%83%98%E1%83%A0%E1%83%98" title="ჭირი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ჭირი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target"><span>მარგალური</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Binghnou" title="Binghnou – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Binghnou" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target"><span>Vahcuengh</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E9%BC%A0%E7%96%AB" title="鼠疫 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="鼠疫" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Chh%C3%AD-e%CC%8Dk" title="Chhí-e̍k – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Chhí-e̍k" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E9%BC%A0%E7%96%AB" title="鼠疫 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="鼠疫" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q133780#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Pestis" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Pestis" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&stable=1"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-current" class="collapsible vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&stable=0&redirect=no" title="Lap megjelenítése az ellenőrzésre váró változtatásokkal együtt [v]" accesskey="v"><span>Nem ellenőrzött változat</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="//hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pestis&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&stable=1"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-current" class="collapsible vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&stable=0&redirect=no"><span>Nem ellenőrzött változat</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="//hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pestis&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Pestis" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Pestis" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&oldid=27514976" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Pestis&id=27514976&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FPestis"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FPestis"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Pestis"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Pestis&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Pestilence" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q133780" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. október 13.</i> <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message&oldid=27514976&diff=cur">1 változtatás</a> vár ellenőrzésre.<p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></span></td><td><i>A „Pestis” lehetséges további jelentéseiről lásd: <a href="/wiki/Pestis_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Pestis (egyértelműsítő lap)">Pestis (egyértelműsítő lap)</a>.</i></td></tr></tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:black;background-color:#A2D1DE;">Pestis</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg" class="mw-file-description" title="Fluoreszcensen jelölt Yersinia pestis baktérium, a pestis kórokozója (200-szoros nagyításban)"><img alt="Fluoreszcensen jelölt Yersinia pestis baktérium, a pestis kórokozója (200-szoros nagyításban)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg/250px-Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg" decoding="async" width="250" height="247" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg/375px-Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg/500px-Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg 2x" data-file-width="2294" data-file-height="2268" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%"><a href="/wiki/Fluoreszcenciamikroszk%C3%B3p" title="Fluoreszcenciamikroszkóp">Fluoreszcensen</a> jelölt <i><a href="/wiki/Yersinia_pestis" title="Yersinia pestis">Yersinia pestis</a></i> baktérium, a pestis kórokozója (200-szoros nagyításban)</td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#A2D1DE;background-color:#A2D1DE;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Angol_nyelv" title="Angol nyelv">Angolul</a></b></td><td>Plague</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#A2D1DE;color:black;text-align:center;"><b>Osztályozás</b></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Betegs%C3%A9gek_nemzetk%C3%B6zi_oszt%C3%A1lyoz%C3%A1sa" title="Betegségek nemzetközi osztályozása">BNO-10</a></b></td><td><a rel="nofollow" class="external text" href="https://icd.who.int/browse10/2019/en#/A20.a">A20.a</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Betegs%C3%A9gek_nemzetk%C3%B6zi_oszt%C3%A1lyoz%C3%A1sa" title="Betegségek nemzetközi osztályozása">BNO-9</a></b></td><td><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.icd9data.com/getICD9Code.ashx?icd9=020">020</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Főbb tünetek</b></td><td><div class="plainlist"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style> <ul><li><a href="/wiki/L%C3%A1z_(%C3%A9lettan)" title="Láz (élettan)">láz</a></li> <li>fejfájás</li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1ny%C3%A1s" title="Hányás">hányás</a></li> <li><a href="/wiki/Izomf%C3%A1jdalom" title="Izomfájdalom">izomfájdalom</a></li> <li>bubo</li> <li><a href="/wiki/Sokk" title="Sokk">sokk</a></li> <li>mérgezés</li> <li><a href="/wiki/K%C3%B6h%C3%B6g%C3%A9s" title="Köhögés">köhögés</a></li> <li>vérköpés</li> <li>kiütés</li> <li>delirium</li> <li>hyperaemia</li> <li><a href="/wiki/V%C3%A9rz%C3%A9s" title="Vérzés">vérzés</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#A2D1DE;color:black;text-align:center;"><b>Adatbázisok</b></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b><a href="/wiki/Diseases_Database" title="Diseases Database">DiseasesDB</a></b></td><td style="padding:0px;"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.diseasesdatabase.com/ddb3347.htm">3347</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;vertical-align:top"><b><a href="/wiki/MedlinePlus" title="MedlinePlus">MedlinePlus</a></b></td><td style="padding:0px;"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000596.htm">000596</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/EMedicine" title="EMedicine">eMedicine</a></b></td><td><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.emedicine.com/med/topic3381.htm">med/3381</a> </td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Medical_Subject_Headings" title="Medical Subject Headings">MeSH ID</a></b></td><td><a rel="nofollow" class="external text" href="https://meshb.nlm.nih.gov/record/ui?ui=D010930">D010930</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Medical_Subject_Headings" title="Medical Subject Headings">MeSH Name</a></b></td><td><a rel="nofollow" class="external text" href="https://meshb.nlm.nih.gov/record/ui?name=Plague">Plague</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Plague" class="extiw" title="commons:Category:Plague">Pestis</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> <p>A <b>pestis</b> a <i><a href="/wiki/Yersinia_pestis" title="Yersinia pestis">Yersinia pestis</a></i> nevű <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktérium</a> által okozott fertőző <a href="/wiki/Betegs%C3%A9g" title="Betegség">betegség</a>.<sup id="cite_ref-pmid19606935_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-pmid19606935-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az <a href="/wiki/1894" title="1894">1894</a>-ig gyógyíthatatlannak számító fertőzés kórokozóját a <a href="/wiki/Sv%C3%A1jc" title="Svájc">svájci</a> <a href="/w/index.php?title=Alexandre_Yersin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alexandre Yersin (a lap nem létezik)">Alexandre Yersin</a>, a <a href="/wiki/Pasteur_Int%C3%A9zet" class="mw-redirect" title="Pasteur Intézet">Pasteur Intézet</a> <a href="/wiki/Mikrobiol%C3%B3gia" title="Mikrobiológia">mikrobiológusa</a> <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">hongkongi</a> kiküldetése idején fedezte fel.<sup id="cite_ref-pmid24438235_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-pmid24438235-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Főként a <a href="/wiki/Bolh%C3%A1k" title="Bolhák">keleti patkánybolháról</a> <i>(Xenopsylla cheopis)</i> kerülhet át emberre (<a href="/w/index.php?title=Paul-Louis_Simond&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paul-Louis Simond (a lap nem létezik)">Paul-Louis Simond</a> jegyezte le elsőként a fertőzés útját, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolatot), de a kór <a href="/wiki/Cseppfert%C5%91z%C3%A9s" title="Cseppfertőzés">cseppfertőzéssel</a> is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés). </p><p>Kutatások szerint az egymást követő hullámokban kitört pestisjárványokat okozó kórokozókat egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsáló, az <a href="/wiki/Versenyeg%C3%A9rform%C3%A1k" title="Versenyegérformák">óriás versenyegér</a> <i>(Rhombomys opimus)</i> és a <a href="/wiki/Selyem%C3%BAt" title="Selyemút">selyemút</a> mentén közlekedő karavánok juttatták el Európába.<sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A pestis Magyarországon az <a href="/wiki/Nemzeti_N%C3%A9peg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi_K%C3%B6zpont" class="mw-redirect" title="Nemzeti Népegészségügyi Központ">NNK</a>-nak jelentendő betegség. Nemzetközi szinten a <a href="/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi_Vil%C3%A1gszervezet" title="Egészségügyi Világszervezet">WHO</a> regisztrálja és koordinálja a fertőző megbetegedések kezelését – így a pestisét is. </p><p>Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis. </p><p>Régi magyar neve a <b>csoma</b> vagy csuma. A szó eredete tisztázatlan, lehetséges az ómagyar <i>csima</i> (= csomó), illetve a talán a török eredetű <i>çuma</i> szóból származó román <i>ciuma</i> is. A 'csomó' jelentésű változat a nyirokcsomók megduzzadásával hozható összefüggésbe.<sup id="cite_ref-5" class="reference"><a href="#cite_note-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/Kirgiz_nyelv" title="Kirgiz nyelv">Kirgizül</a>, <a href="/wiki/Orosz_nyelv" title="Orosz nyelv">oroszul</a> és <a href="/wiki/Ukr%C3%A1n_nyelv" title="Ukrán nyelv">ukránul</a> a pestis чума, amit magyarul <i>csumá</i>nak ejtünk. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kórokozója"><span id="K.C3.B3rokoz.C3.B3ja"></span>Kórokozója</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Kórokozója"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Yersinia_pestis_Bacteria.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Yersinia_pestis_Bacteria.jpg/220px-Yersinia_pestis_Bacteria.jpg" decoding="async" width="220" height="220" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Yersinia_pestis_Bacteria.jpg/330px-Yersinia_pestis_Bacteria.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Yersinia_pestis_Bacteria.jpg/440px-Yersinia_pestis_Bacteria.jpg 2x" data-file-width="640" data-file-height="640" /></a><figcaption>Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel egy <i>Xenopsylla cheopis</i> bolhán lévő <a href="/wiki/Yersinia_pestis" title="Yersinia pestis">Yersinia pestis</a> baktériumokról</figcaption></figure> <p>A pestis kórokozója az emberre viszonylag ártalmatlan <i>Yersinia pseudotuberculosisból</i> <a href="/wiki/Mut%C3%A1ci%C3%B3" title="Mutáció">mutálódott</a> <i>Yersinia pestis</i> bacilus, pálcika alakú baktérium. Ez a mutáns nagyon alkalmazkodóképes, és eddig sok változatát írták le. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elterjedése"><span id="Elterjed.C3.A9se"></span>Elterjedése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Elterjedése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A pestis elterjedési területét a <a href="/wiki/Vektor_(j%C3%A1rv%C3%A1nytan)" title="Vektor (járványtan)">köztes gazdák</a> határozzák meg. Ahol ezek megjelennek, ott a betegség is felbukkanhat. A járvány kitöréséhez több tényező összejátszása szükséges, így a baktériumok <a href="/wiki/Antibiotikum-ellen%C3%A1ll%C3%A1s" title="Antibiotikum-ellenállás">rezisztencája</a>, a higiénia elhanyagolása, és a helyi köztes gazdák jelenléte. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_fertőzés_terjedése"><span id="A_fert.C5.91z.C3.A9s_terjed.C3.A9se"></span>A fertőzés terjedése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: A fertőzés terjedése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Bolhák"><span id="Bolh.C3.A1k"></span>Bolhák</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Bolhák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <b>bubópestis</b> akkor alakul ki, ha az embert fertőzött <a href="/wiki/Bolh%C3%A1k" title="Bolhák">bolha</a> csípi meg. Általában a lágyéki <a href="/wiki/Nyirokcsom%C3%B3" title="Nyirokcsomó">nyirokcsomók</a> jellegzetes elváltozásával, megnagyobbodásával (bubó) jár. Ezen nyirokcsomókból a véráramba kerülve vérmérgezést (szeptikémiát) okoz. </p> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flea_Scanning_Electron_Micrograph_False_Color.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Flea_Scanning_Electron_Micrograph_False_Color.jpg/220px-Flea_Scanning_Electron_Micrograph_False_Color.jpg" decoding="async" width="220" height="284" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Flea_Scanning_Electron_Micrograph_False_Color.jpg/330px-Flea_Scanning_Electron_Micrograph_False_Color.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Flea_Scanning_Electron_Micrograph_False_Color.jpg/440px-Flea_Scanning_Electron_Micrograph_False_Color.jpg 2x" data-file-width="2227" data-file-height="2873" /></a><figcaption><a href="/wiki/P%C3%A1szt%C3%A1z%C3%B3_elektronmikroszk%C3%B3p" title="Pásztázó elektronmikroszkóp">Pásztázó elektronmikroszkóp</a> képe egy <a href="/wiki/Bolh%C3%A1k" title="Bolhák">bolháról</a>, 1898-ban a francia <a href="/w/index.php?title=Paul-Louis_Simond&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paul-Louis Simond (a lap nem létezik)">Paul-Louis Simond</a> jegyezte le elsőként a fertőzés útját. <a href="/wiki/India" title="India">Indiában</a> felfedezte, hogy a házi patkányon élő keleti patkánybolhák <i>(Xenopsylla cheopis)</i> hozzájárulnak a pestis terjedéséhez és a patkány–bolha–ember-pestisbaktérium a fertőzés láncolata</figcaption></figure> <p>A fertőzés leggyakoribb terjesztője a <a href="/wiki/Bolh%C3%A1k" title="Bolhák">patkánybolha</a>, de más fajok is megfertőződhetnek. A Xenopsylla-fajok utáni második helyet a Nosopsyllus fasciatus foglalja el. Az <a href="/wiki/Emberbolha" title="Emberbolha">ember-</a> a <a href="/w/index.php?title=Kutyabolha&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kutyabolha (a lap nem létezik)">kutya-</a> és a <a href="/w/index.php?title=Macskabolha&action=edit&redlink=1" class="new" title="Macskabolha (a lap nem létezik)">macskabolhák</a> ritkán viszik át a betegséget, mivel náluk a baktériumok nem tömítik el a garatot. </p><p>Fontos tényező még, hogy egy bolha egy harapással hány baktériumot juttat a sebbe. Ole Jørgen Benedictow becslései szerint ez a szám 25 000,<sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> de a technika fejlődésével később kimutathatóvá vált, hogy akár 100 ezer is lehet.<sup id="cite_ref-Engelthaler/Gage_8-0" class="reference"><a href="#cite_note-Engelthaler/Gage-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A <a href="/wiki/Mexik%C3%B3" title="Mexikó">Mexikóban</a> és <a href="/wiki/Colorado" title="Colorado">Coloradóban</a> végzett kutatások szerint a bolhák mikrokörnyezete is fontos: a <a href="/wiki/Vektor_(j%C3%A1rv%C3%A1nytan)" title="Vektor (járványtan)">gazdaállatok</a> által elfogott és elásott példányokban nagyobb volt a baktériumok koncentrációja, mint a gazdaállat bundájában élőknek. A földről összegyűjtött bolhák nem voltak mind fertőzöttek, de amelyek igen, azokban elég baktérium volt a blokád kialakulásához. A gazdaállatok bundájából gyűjtött bolhák nagyobb arányban voltak fertőzöttek, de közülük csak minden ötvenedikben alakult ki a blokád.<sup id="cite_ref-Engelthaler/Gage_8-1" class="reference"><a href="#cite_note-Engelthaler/Gage-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Pollitzer és Meyer szerint nincs különbség a fészekben és a gazdaállatokon élő bolhák között. Ebben az összefüggésben az X. cheopis és közeli rokonainak valamint a Nosopsyllus fasciatus életmódjának különbözőségét is vizsgálták. A cheopis gyakran és sokat csíp, gyakran váltja gazdáit, míg a fasciatus tovább bírja az éhezést, és ritkábban keres új gazdát. Pollitzer és Meyer szerint azonban az igazi különbséget az élőhely jelenti: a cheopis a trópusok, a fasciatus a hidegebb vidékek lakója.<sup id="cite_ref-Pollitzer/Meyer_9-0" class="reference"><a href="#cite_note-Pollitzer/Meyer-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Amikor egy egészséges bolha megcsíp egy fertőzött állatot, a szívott vérrel együtt a kórokozók is bélrendszerébe kerülnek. Ott a <i>Yersinia pestis</i> baktériumok megtelepednek a bélfalon, illetve az állat <a href="/wiki/Garat" title="Garat">garatjában</a>. A garat felszínén elszaporodó baktériumok <a href="/wiki/Biofilm" title="Biofilm">biofilmet</a> képeznek, és a baktériumtömeg végül részlegesen vagy teljesen elzárja a garat lumenét, így a bolha képtelen lesz a továbbiakban táplálkozni.<sup id="cite_ref-pmid22406208_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-pmid22406208-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az éhség csípésre kényszeríti az állatot, amely táplálkozás közben beleöklendezi a garatjában lévő baktériumokat a megcsípett élőlény vérkeringésébe. A kórokozó a szervezet <i><a href="/wiki/Antig%C3%A9nprezent%C3%A1l%C3%B3_sejt" title="Antigénprezentáló sejt">antigénprezentáló sejtjeiben</a></i> szaporodik, és pusztítja őket, így téve tönkre az <a href="/wiki/Immunrendszer" title="Immunrendszer">immunrendszert</a>. </p><p>A <b>tüdőpestist</b> a cseppfertőzés útján a szervezetbe jutó baktérium okozza, tehát emberről emberre terjed. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Melegvérű_állatok"><span id="Melegv.C3.A9r.C5.B1_.C3.A1llatok"></span>Melegvérű állatok</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Melegvérű állatok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A pestis nem korlátozódik a <a href="/wiki/Patk%C3%A1ny" title="Patkány">patkányokra</a>; több mint 200 faj érintett, közöttük a <a href="/wiki/Kutya" title="Kutya">kutyák</a> és a <a href="/wiki/Macska" title="Macska">macskák</a> is, de a fő terjesztők a patkányok. A <a href="/wiki/H%C3%A1zi_eg%C3%A9r" title="Házi egér">házi egeret</a> több járvány idején is kapcsolatba hozták a pestissel, de az egerek alárendelt szerepet játszanak a betegség terjedésében, ugyanis vérükben alacsony marad a baktériumok koncentrációja, és bolhája, a Leptopsylla segnis szintén rossz közvetítő. Ennek oka, hogy nem nagyon veszi fel a baktériumokat, és hogy túlságosan is kötődik az egérhez mint gazdaállathoz.<sup id="cite_ref-Pollitzer_1954_11-0" class="reference"><a href="#cite_note-Pollitzer_1954-11"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A házi és a vándorpatkányok szerepét azonban megerősítették a <a href="/wiki/Mumbai" title="Mumbai">bombayi</a> 1905-ös pestis alatt végzett vizsgálatok. Megfigyelték, hogy először a <a href="/wiki/V%C3%A1ndorpatk%C3%A1ny" title="Vándorpatkány">vándorpatkányok</a> fertőződtek meg, tíz nap múlva a <a href="/wiki/H%C3%A1zi_patk%C3%A1ny" title="Házi patkány">házi patkányok</a>, és ezt követte egy hónap múlva az emberi halandóság tetőzése. 1910-ben Ipswich közelében többen is pestisben haltak meg, amit bakteriológiai vizsgálatok is megerősítettek. Ezután elfogtak 568 patkányt, melyek közül 17-ben kimutatták a pestist. Mindegyikük vándorpatkány volt. Azonban az 1898-as indiai és az 1998-as <a href="/wiki/Madagaszk%C3%A1r" title="Madagaszkár">madagaszkári</a> pestisben a házi patkányok voltak a fő közvetítők. </p><p>A bolhák csak élő állaton maradnak meg. Ha a gazdaállat elpusztul, akkor új gazdát keresnek. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kialakulása"><span id="Kialakul.C3.A1sa"></span>Kialakulása</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Kialakulása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Ha fertőzéskor elég baktérium jutott az áldozatba úgy, hogy az immunrendszer nem tudta legyőzni őket, akkor a betegség <a href="/wiki/Szepszis" title="Szepszis">vérmérgezéssel</a> kezdődik. Ezt a hatást az elpusztult baktériumokból kiszabaduló <a href="/wiki/M%C3%A9reg" title="Méreg">toxinok</a> váltják ki. A <a href="/wiki/Vese" title="Vese">vese</a> és a <a href="/wiki/M%C3%A1j" title="Máj">máj</a> igyekszik megtisztítani a szervezetet, de a mérgek ezekre a szervekre még inkább hatnak, a sejtek elhalását okozva. A végén a beteg toxikus sokkot szenved el. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Lefolyása"><span id="Lefoly.C3.A1sa"></span>Lefolyása</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Lefolyása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A pestis fő formái: a bubópestis, a <a href="/wiki/Szepszis" title="Szepszis">szeptikémiás</a> pestis (amikor a véráramban terjednek szét a kórokozók) és a tüdőpestis.<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Emellett jelentkezhet enyhe tünetekkel, vagy okozhat <a href="/wiki/Agyh%C3%A1rtyagyullad%C3%A1s" title="Agyhártyagyulladás">agyhártyagyulladást</a>. A főbb formák átalakulhatnak egymásba; a betegség kezdődhet bubópestissel, amit szeptikémiás pestis, végül tüdőpestis követhet. A leggyakoribb formák a bubópestis és a tüdőpestis. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Bubópestis"><span id="Bub.C3.B3pestis"></span>Bubópestis</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Bubópestis"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A bubópestis vagy mirigyláz a pestis leggyakoribb formája. </p><p>A fertőzés rendszerint egy patkánybolha csípése miatt következik be, amely a <a href="/wiki/Bakt%C3%A9riumok" title="Baktériumok">baktériumokat</a> köztes gazdaként hordozza. A baktériumok ezzel egy addig egészséges gazdába jutnak be, miután a bolhában már felszaporodtak. </p><p>A lappangási idő néhány órától egy hétig terjed. Tünetei: orrvérzés, bizonytalan járás, láz, fejfájás és végtagi fájdalmak, erős betegségérzés, tompaság, nyugtalanság, leállíthatatlan halandzsázás, fényérzékenység, tudatzavar. A középkori forrásokban, itáliai városban lakók írják például, hogy a betegek önkívületi állapotban meztelenre vetkőztek, és úgy járkáltak az utcákon. A nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmas csomók alakulnak ki, melyek akár tíz centiméter átmérőjűek is lehetnek. A nyirokcsomó bevérzései miatt kékes-feketés színűek, és előbb-utóbb kicsattannak. A kétnapos első lázhullám után a második már legtöbb esetben halálos. Ha valaki kibírta a hullámokat, és a gennyes csomók kifakadtak, akár túl is élhette. A bubópestises betegeket könnyű felismerni, mivel a testüket sötét színű, különböző nagyságú duzzanatok csúfítják el. A <a href="/wiki/Hal%C3%A1loz%C3%A1si_ar%C3%A1nysz%C3%A1m" title="Halálozási arányszám">halálozási arányszám</a> 50–80%-os volt.<span style="cursor:help;border-bottom: 1px dashed #aaaaaa;" title="Az állítás pontatlan, ködösítő, semmitmondó vagy homályos."></span><sup style="cursor:help;" title="Az állítás pontatlan, ködösítő, semmitmondó vagy homályos.">[<i><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Hivatkozz_%C3%A9s_fogalmazz_pontosan!" title="Wikipédia:Hivatkozz és fogalmazz pontosan!">pontosabban?</a></i>]</sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szeptikémiás_pestis"><span id="Szeptik.C3.A9mi.C3.A1s_pestis"></span>Szeptikémiás pestis</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Szeptikémiás pestis"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A szeptikémiás pestis a baktériumok vérbe jutásával kezdődik. A baktériumok jöhetnek kívülről, nyílt sebeken keresztül, vagy lehet a másik két típus <a href="/w/index.php?title=Sz%C3%B6v%C5%91dm%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szövődmény (a lap nem létezik)">szövődménye</a> is. A kórokozók testszerte elterjednek a vérárammal. Tünetei: magas láz, hidegrázás, fejfájás, általános rossz közérzet, később bevérzések a bőrben és a belső szervekben. Kezelés nélkül a tünetek megjelenése után 36 órán belül halálos, de antibiotikumokkal ez a forma is túlélhető. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Tüdőpestis"><span id="T.C3.BCd.C5.91pestis"></span>Tüdőpestis</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Tüdőpestis"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A tüdőpestis napjainkban igen ritka, ezért nem nagyon kutatható, így keveset tudunk róla. Terjedése speciális, mivel <a href="/wiki/Cseppfert%C5%91z%C3%A9s" title="Cseppfertőzés">cseppfertőzéssel</a> terjed az <a href="/wiki/Influenza" title="Influenza">influenzához</a> hasonlóan. Ezen az úton a pestis fertőzőképessége jóval kisebb, mint az influenzáé, ezért ritkán alakulnak ki tüdőpestises járványok. Ehhez hozzájárul, hogy a pestissel fertőzötteknek csak kisebb részében alakul ki tüdőpestis. Állatoktól is el lehet kapni, de közülük inkább a házi kedvencektől, amelyek könnyen közel kerülnek az emberhez. Amerikában a 2000-es évek elején a legtöbb beteg fertőzött macskától kapta el. A fertőzéshez a kritikus távolság 30 cm, mivel az influenzavírusokkal ellentétben a pestisbaktériumok hamar elhalnak a levegőben. A téli, hidegebb időszakra jellemző. A <a href="/wiki/Lappang%C3%A1si_id%C5%91" title="Lappangási idő">lappangási idő</a> 1-3 nap, ami után kezelés nélkül többnyire gyors halál következik; a halandóság 95%. A halált fulladás okozza, mivel a baktériumok megbetegítik az <a href="/wiki/Idegrendszer" title="Idegrendszer">idegrendszert</a> is. </p><p>A <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. század</a> elején feljegyeztek járványokat, amelyek fertőzött utazók miatt törtek ki <a href="/wiki/Mandzs%C3%BAria" title="Mandzsúria">Mandzsúriában</a>.<sup id="cite_ref-13" class="reference"><a href="#cite_note-13"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-14" class="reference"><a href="#cite_note-14"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ehhez hozzájárult a hűvös idő.<sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az 1910–11-es járvány szeptembertől áprilisig a fő utazási vonalakat követte 2700 kilométeren át. Több mint 60 ezren haltak bele. </p><p>Wu Lien-Teh összefüggést fedezett fel egy <a href="/wiki/Ugr%C3%B3eg%C3%A9rf%C3%A9l%C3%A9k" title="Ugróegérfélék">ugróegérféle</a> állat vadászata és a fertőzés terjedése között.<sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az állat értékes bundájának ára megnégyszereződött a járvány előtti időszakban.<sup id="cite_ref-Wu_Lien-Teh_17-0" class="reference"><a href="#cite_note-Wu_Lien-Teh-17"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mai tapasztalataink azt mutatják, hogy a tüdőpestis a rágcsálók megbetegedése után jelentkezik. A rágcsálók bubópestise és az ember tüdőpestise közötti összefüggés jól dokumentált. </p><p>Ha a beteg cseppfertőzéssel kapta el, akkor a tüdőpestis elsődleges, ha a baktériumok a vérárammal kerültek a tüdőbe, akkor másodlagos. A tüdőpestis gyorsabban zajlik le, hiszen a baktériumok a nyirokcsomókat elkerülve a tüdőbe jutnak. Nagyon magas lázzal, légszomjjal, köhögéssel, kékre színeződő ajkakkal kezdődik, majd a beteg kék-fekete köpetet köhög fel, igen fájdalmasan. Ezután tüdőödéma lép fel, végül összeomlik a keringés, és kezelés nélkül 2-5 nap után beáll a halál. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Enyhe_tünetekkel_járó_pestis"><span id="Enyhe_t.C3.BCnetekkel_j.C3.A1r.C3.B3_pestis"></span>Enyhe tünetekkel járó pestis</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Enyhe tünetekkel járó pestis"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A pestisnek létezik egy enyhe lefolyású változata, amely enyhe lázzal és a nyirokcsomók duzzanatával jár. A fertőzés alatt és után képződött antitestek egész életre szóló védettséget adnak a betegséggel szemben.<sup id="cite_ref-18" class="reference"><a href="#cite_note-18"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Felismerése"><span id="Felismer.C3.A9se"></span>Felismerése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Felismerése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A pestis felismerhető a <a href="/wiki/V%C3%A9r" title="Vér">vér</a>, a váladék és köpet vizsgálatával. Antitestek a tizedik naptól kezdve mutathatók ki. </p><p>A gyenge, vagy nem specifikus tünetek bakteriológiai vizsgálatot igényelnek. Itt néha még a DNS elemzésére is szükség van. A betegséget amerikai vizsgálatok szerint összetévesztették már <a href="/wiki/Vakb%C3%A9lgyullad%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Vakbélgyulladás">vakbél-</a> és agyhártyagyulladással, <a href="/wiki/Streptococcus" title="Streptococcus">sztreptokokkusz-fertőzéssel</a> is.<sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kezelése"><span id="Kezel.C3.A9se"></span>Kezelése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Kezelése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A pestisgyanús emberen az orvos azonnal elkezdi az antibiotikumos kezelést. Tüdőpestis és a szeptikémiás forma esetén egy napon belül el kell kezdeni. Az azonnali kezelés a halálozás esélyeit 5% alá csökkenti. A kezelésekhez számos antibiotikum (leggyakrabban <i><a href="/wiki/Sztreptomicin" title="Sztreptomicin">sztreptomicin</a></i>, <i><a href="/w/index.php?title=Kl%C3%B3ramfenikol&action=edit&redlink=1" class="new" title="Klóramfenikol (a lap nem létezik)">klóramfenikol</a></i>, <i><a href="/wiki/Tetraciklin" title="Tetraciklin">tetraciklin</a></i>) áll rendelkezésre. A tüdőpestiseseket el kell különíteni, a velük kapcsolatba került személyeket ki kell vizsgálni. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megelőzése"><span id="Megel.C5.91z.C3.A9se"></span>Megelőzése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Megelőzése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Megelőzése a higiénia javításán, a rágcsálók ellenőrzésén és a bolhacsípés elleni védekezésen alapul. </p><p><a href="/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s" title="Védőoltás">Védőoltás</a> létezik, de csak három-hat hónapig ad védelmet, és csak a bubópestis ellen véd, tüdőpestis ellen nem. A WHO csak a rizikócsoportoknak, földműveseknek, vadászoknak, földmunkásoknak ajánlja azokon a területeken, ahol jelentősebb számú fertőzött <a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3k" title="Rágcsálók">rágcsálópopuláció</a> él. </p><p>A pestis elleni legrégibb jól bevált védekezési mód a <a href="/wiki/Karant%C3%A9n" title="Karantén">karantén</a>. Már a középkorban is alkalmazták; először a fejlettebb városokban, például a <a href="/wiki/Velencei_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Velencei Köztársaság">Velencei Köztársaságban</a>. A karantén szó eredetileg negyven napot jelent, ugyanis eredetileg negyven napig tartották, hogy akik még nem betegedtek meg, azok ne fertőződhessenek meg. Ez azt jelentette, hogy lezárták a várost, illetve a fertőzöttek otthonát. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Története"><span id="T.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>Története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bubonic_plague-hu.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Bubonic_plague-hu.svg/280px-Bubonic_plague-hu.svg.png" decoding="async" width="280" height="318" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Bubonic_plague-hu.svg/420px-Bubonic_plague-hu.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b1/Bubonic_plague-hu.svg/560px-Bubonic_plague-hu.svg.png 2x" data-file-width="696" data-file-height="790" /></a><figcaption>Az 1347–51-es pestisjárvány terjedése Európában</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Thetriumphofdeath.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Thetriumphofdeath.jpg/280px-Thetriumphofdeath.jpg" decoding="async" width="280" height="199" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Thetriumphofdeath.jpg/420px-Thetriumphofdeath.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Thetriumphofdeath.jpg/560px-Thetriumphofdeath.jpg 2x" data-file-width="5200" data-file-height="3697" /></a><figcaption><a href="/wiki/Pieter_Bruegel" title="Pieter Bruegel">Idősebb Pieter Brueghel</a>: <i>A halál diadala</i> (1562 körül)</figcaption></figure> <p><a href="/wiki/Prokopiosz_(t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%ADr%C3%B3)" title="Prokopiosz (történetíró)">Prokopiosz</a> bizánci történetíró arról számolt be, hogy 541–42-ben szörnyű dögvész pusztított <a href="/wiki/Konstantin%C3%A1poly" title="Konstantinápoly">Konstantinápolyban</a>, a <a href="/wiki/Iusztinianoszi_pestisj%C3%A1rv%C3%A1ny" title="Iusztinianoszi pestisjárvány">iusztinianoszi pestisjárványban</a>, amely az akkor uralkodó <a href="/wiki/I._Iusztinianosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Iusztinianosz bizánci császár">I. Iusztinianosz bizánci császárról</a> kapta a nevét,<sup id="cite_ref-20" class="reference"><a href="#cite_note-20"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> naponta mintegy 10 000 ember halálozott el, és 541 ősze és 542 tavasza között 200 ezer fő volt a járványban elhaltak száma, ami az akkori Bizánc lakosságának mintegy 40 százaléka lehetett.<sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <blockquote class="idezet"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252656">.mw-parser-output blockquote.idezet{border:1px solid #a2a9b1;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);padding:5px;font-size:95%}.mw-parser-output blockquote.idezet .idezet-forras{text-align:right}.mw-parser-output blockquote.idezet .idezet-forras cite{font-style:normal}</style> <div> <p>„<i>Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének színe nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem a kezelő orvosa nem gyanakodott semmi veszélyre. Ezért senki, aki elkapta a betegséget nem gondolt arra, hogy meg fog halni. Néhány esetben még aznap, máskor a következő napo[ko]n nemcsak az ágyék táján, a has alatt, hanem a hónaljakban, néha a fülek mellett, a comb különböző pontjain megjelentek a nagy duzzanatok vagy bubók.</i>” </p> </div> <p class="idezet-forras"><cite>– <a href="/wiki/Prokopiosz_(t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%ADr%C3%B3)" title="Prokopiosz (történetíró)">Prokopiosz</a>: <i>A háborúk története I.</i> Solti Judit fordítása<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></cite></p> </blockquote> <p>Európában az első nagy pestisjárvány <a href="/wiki/540" title="540">540</a> után dúlt, miután egy kb. <a href="/wiki/535" title="535">535</a>-ben bekövetkezett globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak.<sup id="cite_ref-24" class="reference"><a href="#cite_note-24"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/wiki/R%C3%B3ma" title="Róma">Róma</a> városát is elérte a pestisjárvány. Ennek a járványnak esett áldozatául <a href="/wiki/II._Pel%C3%A1giusz_p%C3%A1pa" title="II. Pelágiusz pápa">II. Pelágiusz pápa</a> is 590. február 7-én.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_fekete_halál"><span id="A_fekete_hal.C3.A1l"></span>A fekete halál</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: A fekete halál"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Paul_F%C3%BCrst,_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_(Holl%C3%A4nder_version).png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/57/Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28Holl%C3%A4nder_version%29.png/280px-Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28Holl%C3%A4nder_version%29.png" decoding="async" width="280" height="386" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/57/Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28Holl%C3%A4nder_version%29.png/420px-Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28Holl%C3%A4nder_version%29.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/57/Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28Holl%C3%A4nder_version%29.png/560px-Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28Holl%C3%A4nder_version%29.png 2x" data-file-width="1641" data-file-height="2260" /></a><figcaption>„Der Doktor Schnabel von Rom” – Doktorcsőr Rómából (Paul Fürst metszete). A <a href="/wiki/Pestisdoktor" title="Pestisdoktor">pestisdoktor</a> könnyen lemosható köpönyeget, kalapot és kesztyűt viselt, az arcát hosszú, csőrszerű maszk fedte – benne illatszerek, gyógynövények, erős fűszerek – szemeit kristályüvegből készült szemüveg óvta. Kezében pálcát tartott, hogy még véletlenül se érjen hozzá a betegekhez. Úgy gondolták, ez megvéd a fekete haláltól</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_plague_of_Florence_in_1348,_as_described_in_Boccaccio%27s_Wellcome_L0004057.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/The_plague_of_Florence_in_1348%2C_as_described_in_Boccaccio%27s_Wellcome_L0004057.jpg/280px-The_plague_of_Florence_in_1348%2C_as_described_in_Boccaccio%27s_Wellcome_L0004057.jpg" decoding="async" width="280" height="209" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/The_plague_of_Florence_in_1348%2C_as_described_in_Boccaccio%27s_Wellcome_L0004057.jpg/420px-The_plague_of_Florence_in_1348%2C_as_described_in_Boccaccio%27s_Wellcome_L0004057.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/The_plague_of_Florence_in_1348%2C_as_described_in_Boccaccio%27s_Wellcome_L0004057.jpg/560px-The_plague_of_Florence_in_1348%2C_as_described_in_Boccaccio%27s_Wellcome_L0004057.jpg 2x" data-file-width="4496" data-file-height="3352" /></a><figcaption>Luigi Sabatelli: A pestis Firenzében 1348-ban, illusztráció</figcaption></figure> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Chevalier_Roze_%C3%A0_la_Tourette_-_1720.PNG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Chevalier_Roze_%C3%A0_la_Tourette_-_1720.PNG/280px-Chevalier_Roze_%C3%A0_la_Tourette_-_1720.PNG" decoding="async" width="280" height="182" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Chevalier_Roze_%C3%A0_la_Tourette_-_1720.PNG/420px-Chevalier_Roze_%C3%A0_la_Tourette_-_1720.PNG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5b/Chevalier_Roze_%C3%A0_la_Tourette_-_1720.PNG/560px-Chevalier_Roze_%C3%A0_la_Tourette_-_1720.PNG 2x" data-file-width="1668" data-file-height="1087" /></a><figcaption>Michel Serres: Pestisjárvány <a href="/wiki/Marseille" title="Marseille">Marseille</a>-ben, 1720</figcaption></figure> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Fekete_hal%C3%A1l" title="Fekete halál">Fekete halál</a></i></td></tr></tbody></table> <p>A járvány a <a href="/wiki/14._sz%C3%A1zad" title="14. század">14. században</a> újból kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még a <a href="/wiki/17._sz%C3%A1zad" title="17. század">17. században</a> is pusztítottak. Az európai lakosság egyharmada-fele pusztult el ez idő alatt. A legnagyobb európai pestisjárvány <a href="/wiki/1347" title="1347">1347</a>–<a href="/wiki/1353" title="1353">53</a> között zajlott, miután <a href="/wiki/1346" title="1346">1346</a>-ban a <a href="/wiki/Genovai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Genovai Köztársaság">genovaiak</a> <a href="/wiki/Kr%C3%ADm-f%C3%A9lsziget" class="mw-redirect" title="Krím-félsziget">Krím-félszigeten</a> található Kaffa (ma: <a href="/wiki/Feodoszija" title="Feodoszija">Feodoszija</a>) erődjébe az ostromló <a href="/wiki/Kipcsakok" title="Kipcsakok">kipcsakok</a> – egyfajta <a href="/wiki/Biol%C3%B3giai_fegyver" title="Biológiai fegyver">biológiai fegyverként</a> – <a href="/wiki/Haj%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p" title="Hajítógép">katapultjaikkal</a> számos, pestisben meghalt ostromló katona tetemét lőtték be. A járvány megjelent a városban is, ahol több ezer genovai polgár tartózkodott. A járvány miatt a lakosság hajókon menekült el Kaffából,<sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> így a pestis eljutott Konstantinápolyba, majd <a href="/wiki/Velence_(Olaszorsz%C3%A1g)" title="Velence (Olaszország)">Velencébe</a>, <a href="/wiki/Messina" title="Messina">Messinába</a>, <a href="/wiki/Genova" title="Genova">Genovába</a> és <a href="/wiki/Marseille" title="Marseille">Marseille</a>-be, majd onnan terjedt az <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">európai</a> kontinens belsejébe, illetve a <a href="/wiki/Tunisz" title="Tunisz">tuniszi</a> kikötő révén <a href="/wiki/Afrika" title="Afrika">Észak-Afrikába</a>. </p><p>A kirobbant pestisjárvány kísérőjelenségei közé tartozott a <a href="/wiki/Flagell%C3%A1nsok" title="Flagellánsok">flagellánsok</a> (önostorozó szekta) megjelenése is. </p><p>A pestis elterjedésének oka az volt, hogy a főbb kereskedelmi útvonalakon árukat szállító kereskedők hajói patkányokat (és bolhákat) rejtettek. Ezek a szárazföldre jutva megfertőzték a háziállatokat és az embereket is. A fertőzöttek nagy része pár napon belül meghalt, de voltak, akik csodával határos módon túlélték a pestist. Ők örökre védettséget szereztek, mások viszont eleve immunisak voltak a fertőzésre.<sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az orvostudomány fejletlensége miatt abban a korban még nem tudtak védekezni, bár arra viszonylag gyorsan rájöttek, hogy veszélyesen ragályos. A fejlettebb európai városokban (<a href="/wiki/Velencei_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Velencei Köztársaság">Velencei Köztársaság</a>) ezért később már lezárták a várost, illetve a fertőzöttek otthonát (<a href="/wiki/Karant%C3%A9n" title="Karantén">karantén</a>), de a legtöbb helyen a pestis ellen kevéssé hatékony természetes gyógymódokat (füstölés, gyógyfüvek, kenőcsök stb.), illetve az egyház által javasolt érvágást, böjtölést és bűnbánatot ajánlották.<sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_pestis_Magyarországon"><span id="A_pestis_Magyarorsz.C3.A1gon"></span>A pestis Magyarországon</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: A pestis Magyarországon"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A 14. és a 15. században gyakran fordultak elő az ország területén az 1349-esnél kisebb járványok, melyekkel szemben a kor orvostudománya tehetetlen volt. A pestis elől legfeljebb elmenekülni, gyéren lakott vidékekre vonulni lehetett. A pestisjárvány enyhébb volt, mint a nyugat-európai országokban, ugyanis a régészeti leletek alapján és a feltételezések szerint az akkori csontmaradványok arról tanúskodnak, hogy a pestisfertőzésben elpusztultak zömmel az "A" vércsoporthoz tartoztak. A <a href="/wiki/Magyar_Kir%C3%A1lys%C3%A1g" title="Magyar Királyság">Magyar Királyság</a> területén élő lakosok inkább a "B" vércsoporthoz tartoztak, ami a pestissel szemben nagyobb ellenállást biztosított nekik.<sup id="cite_ref-29" class="reference"><a href="#cite_note-29"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Hátráltatta a kórokozók behurcolását az is, hogy nem voltak nagyobb kereskedelmi utak, nem voltak tengeri kikötők sem. </p><p>1271-ben és 1282-ben, 1351-ben, majd 1456–1457-ben, 1508-ban<sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> és az utána következő években is felütötte fejét a pestis ezen a tájon.<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> 1575-ben hunyt el <a href="/wiki/Husz%C3%A1r_G%C3%A1l" title="Huszár Gál">Huszár Gál</a> Pápán pestisjárványban. 1663-ban <a href="/wiki/Kozma_(Szlov%C3%A1kia)" title="Kozma (Szlovákia)">Kozmán</a> pusztított.<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A pestis általában háborús időszakot követő éhinség során bukkant fel, ami újabb éhinséget és zavargásokat is okozhatott. </p><p>A <a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi-szabads%C3%A1gharc" title="Rákóczi-szabadságharc">Rákóczi-szabadságharc</a> utolsó éveiben, 1708-tól hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban 410 ezer. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a <a href="/wiki/Szepess%C3%A9g" class="mw-redirect" title="Szepesség">Szepesség</a> népe, s települtek az elhaltak helyére a <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_n%C3%A9pek" title="Szláv népek">szlávok</a>. A járványok a <a href="/wiki/18._sz%C3%A1zad" title="18. század">18. század</a> első felében is gyakoriak voltak. Megszűnésükre hálából emelt barokk <a href="/w/index.php?title=M%C3%A1ria_eml%C3%A9koszlop&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mária emlékoszlop (a lap nem létezik)">Mária emlékoszlopok</a> emlékeztetnek. Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1738-ban volt.<sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pestlazarett_in_Wien_%E2%80%93_Alsergrund_-_Ex_voto.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Pestlazarett_in_Wien_%E2%80%93_Alsergrund_-_Ex_voto.jpg/280px-Pestlazarett_in_Wien_%E2%80%93_Alsergrund_-_Ex_voto.jpg" decoding="async" width="280" height="227" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Pestlazarett_in_Wien_%E2%80%93_Alsergrund_-_Ex_voto.jpg/420px-Pestlazarett_in_Wien_%E2%80%93_Alsergrund_-_Ex_voto.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Pestlazarett_in_Wien_%E2%80%93_Alsergrund_-_Ex_voto.jpg/560px-Pestlazarett_in_Wien_%E2%80%93_Alsergrund_-_Ex_voto.jpg 2x" data-file-width="948" data-file-height="768" /></a><figcaption>Pestis lazarett Bécsben, az 1709. november 23-án kelt királyi rendelet hosszú sorát közli azoknak a városoknak, ahol veszteglőintézetek és lazarettek állítandók fel. <sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></figcaption></figure> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Kutatása"><span id="Kutat.C3.A1sa"></span>Kutatása</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Kutatása"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A betegség kutatása az 1890-es <a href="/wiki/Indok%C3%ADna" title="Indokína">indokínai</a> járvánnyal kezdődött. Alexandre Yersin izolálta a bacilust, és bebizonyította, hogy ez okozza a pestist.<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezzel egyidejűleg a francia Paul-Louis Simond Indiában felfedezte, hogy a házi patkányon élő keleti patkánybolhák hozzájárulnak a betegség terjedéséhez.<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ez a pestis mint egységes betegség elismeréséhez vezetett. A terjedésmód felfedezése <a href="/wiki/India" title="India">Indiában</a> kialakította a pestis modern szemléletmódját. Eleinte úgy vélték, hogy a házi patkány és a keleti patkánybolha a pestis kizárólagos közvetítői, de később a kutatások bebizonyították, hogy számos más rágcsáló és bolhafaj is szerepet játszik a járványok kialakulásában. A kolóniákban mutatkozó megnövekedett halandóság és a járványok kapcsolata a betegség terjedési útvonalainak feltérképezéséhez vezetett. Hallgatólagosan feltételezték, hogy ezt csak a pestis okozhatja, és hogy a középkori és az indiai pestis ugyanaz a betegség volt. Ezeket a kutatásokat az 1905 után Indiába küldött angol kutatóbizottság végezte. </p><p>1897-ben az egyik kutatócsoport megállapította, hogy a pestisjárványt több helyen is megelőzte a patkányok tömeges elhullása.<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az indiai alkirály által megbízott kutatócsoportok egyike 1910-ben azt jelentette, hogy a pestisjárvány a patkányok pestisétől függ.<sup id="cite_ref-38" class="reference"><a href="#cite_note-38"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Más gazdaállatokra nem utalt semmi jel. Eredményeik szerint csak a bubópestis jelentkezik járványszerűen. </p><p>Ezekből a kutatásokból tudjuk, hogy a pestist bolhák terjesztik, és nem terjed emberről emberre, kivéve a tüdőpestist. A kórházban a betegek nem fertőzték meg az ápolókat, de akik a betegek otthonában maradtak, azok előbb-utóbb szintén pestisesek lettek. A <a href="/wiki/Tengerimalac" title="Tengerimalac">tengerimalacokon</a> és <a href="/wiki/Majomalkat%C3%BAak" title="Majomalkatúak">majmokon</a> végzett kísérletek is megerősítették ezt. Bolhák híján sem a ruhák, sem a takarók, sem a talaj nem volt fertőző.<sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Mivel a pestisbaktériumok nem sokáig képesek gazda nélkül életben maradni, ezért a pestist behurcolhatták a vidéki városokba. A pestis túlélését a nagyvárosi patkánypopulációk biztosítják. Mivel a patkányok nem tesznek meg hosszú utat, ezért a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a pestis a kereskedelem révén terjedt az addig pestismentes övezetekbe.<sup id="cite_ref-40" class="reference"><a href="#cite_note-40"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="A_pestis_ma">A pestis ma</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: A pestis ma"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A pestist mindmáig nem sikerült legyőzni. A WHO 1978 és 1992 között 1451 halálesetről számolt be 21 országban. Az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Amerikai Egyesült Államokban</a> 13 fertőzés és két haláleset történt 1992-ben. </p><p>A legutóbbi nagyobb pestisjárvány 1994-ben volt az indiai <a href="/wiki/Sz%C3%BArat" title="Szúrat">Szúratban</a>. A WHO 6344 gyanús, 234 bizonyított fertőzésről és 56 halottról tud. A járványt egy gyenge virulenciájú új törzs okozta. </p><p>2003-ban <a href="/wiki/Alg%C3%A9ria" title="Algéria">Algériában</a> tört ki járvány.<sup id="cite_ref-41" class="reference"><a href="#cite_note-41"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>2005-ben a tüdőpestis a <a href="/wiki/Kong%C3%B3i_Demokratikus_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g" title="Kongói Demokratikus Köztársaság">Kongói Demokratikus Köztársaság</a> északnyugati részéről indult ki. Az <a href="/wiki/Orvosok_Hat%C3%A1rok_N%C3%A9lk%C3%BCl" title="Orvosok Határok Nélkül">Orvosok Határok Nélkülnek</a> sikerült megállítania a továbbterjedést.<sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A WHO szerint 61-en haltak meg. 2006. június 14-én 100 halottról számoltak be. A leginkább érintett régió <a href="/wiki/Ituri_tartom%C3%A1ny" title="Ituri tartomány">Ituri tartomány</a> volt, akár évi 1000 megbetegedéssel, beleszámítva a tüdő- és a bubópestist is.<sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p><a href="/wiki/Madagaszk%C3%A1r" title="Madagaszkár">Madagaszkáron</a> évente átlagosan körülbelül 400 pestises esetet jelentenek, de 2017. augusztus 1-je és november 22-e között 2348 fő kapta el a kórt, s ebből 202-en meghaltak a WHO jelentése szerint.<sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ugyanebben az évben <a href="/wiki/Uganda" title="Uganda">Ugandában</a> is megjelent. 12-en betegedtek meg, és hárman meg is haltak.<sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén is újra és újra visszatér. Itt a <a href="/wiki/Pr%C3%A9rikutya" title="Prérikutya">prérikutyákon</a> él. Ha a macskák elfogják a beteg prérikutyákat, akkor 10%-uk elkapja a tüdőpestist is, és innen terjed tovább a betegség. Évente tíz-húsz pestisfertőzés történik. Nils Christian Stenseht <a href="/wiki/Oslo" title="Oslo">oslói</a> biológus ezt az éghajlatváltozásra vezeti vissza.<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>2009-ben a <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">tibeti</a> Qinghaiban tizenegyen szenvedtek tüdőpestises fertőzést, egyikük meg is halt. </p><p>2019 novemberében diagnosztizáltak tüdőpestissel két mongol földművest Kínában, Pekingben. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Biológiai_fegyver"><span id="Biol.C3.B3giai_fegyver"></span>Biológiai fegyver</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Biológiai fegyver"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A pestist a WHO a tizenkét legveszélyesebb biológiai fegyver közé sorolja. Ide tartozik rajta kívül a <a href="/wiki/Tular%C3%A9mia" title="Tularémia">tularémia</a>, a <a href="/wiki/L%C3%A9pfene" title="Lépfene">lépfene</a> éppúgy, mint az <a href="/wiki/Ebola_(betegs%C3%A9g)" title="Ebola (betegség)">ebola</a>, a <a href="/wiki/Fekete_himl%C5%91" title="Fekete himlő">fekete himlő</a> és a <a href="/wiki/Marburg-v%C3%ADrus" class="mw-redirect" title="Marburg-vírus">Marburg-vírus</a>.<sup id="cite_ref-pmid16934711_47-0" class="reference"><a href="#cite_note-pmid16934711-47"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A pestist először a <a href="/wiki/Tat%C3%A1rok" title="Tatárok">tatárok</a> vetették be <a href="/wiki/Feodoszija" title="Feodoszija">Kaffában</a>, 1346-ban. A kán pestisben meghalt katonák holttestét dobatta be az ostromlottak közé, akik <a href="/wiki/Olaszorsz%C3%A1g" title="Olaszország">Itáliába</a> menekültek a pestis elől. </p><p>A <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháborúban</a> a <a href="/wiki/Jap%C3%A1nok" title="Japánok">japánok</a> az egyik <a href="/wiki/Mandzs%C3%BAria" title="Mandzsúria">mandzsúriai</a> fogolytáborban pestissel fertőzött bolhákkal töltöttek meg fegyvereket, ezek bevetése helyi járványokat okozott. A háború után a japánok lerombolták a gyárakat, amelyekből előjöttek a patkányok, és járványt okoztak <a href="/wiki/Hejlungcsiang" title="Hejlungcsiang">Hejlungcsiang</a> és <a href="/wiki/Csilin" title="Csilin">Csilin</a> tartományokban. 20 ezernél többen haltak meg. </p><p>A hidegháború idején a Direktórium-15 szovjet tudósai foglalkoztak a pestissel. Alibek, a <a href="/wiki/Biol%C3%B3gia" title="Biológia">biológiai</a> fegyverek szakértője szerint az <a href="/wiki/1980-as_%C3%A9vek" title="1980-as évek">1980-as évek</a> végére sikerült a pestist rezisztenssé tenni és por alakban tárolni. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_szó_egyéb_előfordulásai"><span id="A_sz.C3.B3_egy.C3.A9b_el.C5.91fordul.C3.A1sai"></span>A szó egyéb előfordulásai</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: A szó egyéb előfordulásai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/S%C3%B3lyomk%C5%91pestes" title="Sólyomkőpestes">Sólyomkőpestes</a> település román neve</li> <li><a href="/wiki/Albert_Camus" title="Albert Camus">Albert Camus</a> egyik regényének a címe (La Peste, 1947 – A pestis)</li> <li><a href="/wiki/Daniel_Defoe" title="Daniel Defoe">Daniel Defoe</a> egyik regényének magyar címe (A Journal of the Plague Year (1722) – A londoni pestis (1967))</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-pmid19606935-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pmid19606935_1-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Butler T. (2009. September). „Plague into the 21st century.” (angol nyelven). <i>Clin Infect Dis.</i> <b>49</b> (5), 736-42. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/604718">10.1086/604718</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1058-4838">1058-4838</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19606935">19606935</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Plague+into+the+21st+century.&rft.jtitle=Clin+Infect+Dis.&rft.date=2009&rft.volume=49&rft.issue=5&rft.au=Butler+T.&rft.pages=736-42&rft.issn=1058-4838&rft_id=info:pmid/19606935&rft_id=info:doi/10.1086%2F604718"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-pmid24438235-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pmid24438235_2-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Butler T. (2014. March). „Plague history: Yersin's discovery of the causative bacterium in 1894 enabled, in the subsequent century, scientific progress in understanding the disease and the development of treatments and vaccines.” (angol nyelven). <i>Clin Microbiol Infect.</i> <b>20</b> (3), 201-9. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/1469-0691.12540">10.1111/1469-0691.12540</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24438235">24438235</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Plague+history%3A+Yersin%27s+discovery+of+the+causative+bacterium+in+1894+enabled%2C+in+the+subsequent+century%2C+scientific+progress+in+understanding+the+disease+and+the+development+of+treatments+and+vaccines.&rft.jtitle=Clin+Microbiol+Infect.&rft.date=2014&rft.volume=20&rft.issue=3&rft.au=Butler+T.&rft.pages=201-9&rft_id=info:pmid/24438235&rft_id=info:doi/10.1111%2F1469-0691.12540"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://magyarnarancs.hu/tudomany/csak-egy-ugras-a-halal-93999">Csak egy ugrás a halál - Új teória a pestis terjedéséről</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200319231029/http://magyarnarancs.hu/tudomany/csak-egy-ugras-a-halal-93999">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2020. március 19-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben, magyarnarancs.hu</span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://ij-healthgeographics.biomedcentral.com/articles/10.1186/1476-072X-12-49">Potential corridors and barriers for plague spread in central Asia</a>, ij-healthgeographics.biomedcentral.com</span> </li> <li id="cite_note-5"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-5">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1456.html">Magyar Néprajzi Lexikon</a></span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160304193157/http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=c&qsearch=&qdetail=1778"><i>Tóthfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár</i></a>. [2016. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=c&qsearch=&qdetail=1778">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 1.)</span></span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text">Ole Jørgen Benedictow: <i>Plague in the Late Medieval Nordic Countries</i>. Oslo 1992 S. 241.</span> </li> <li id="cite_note-Engelthaler/Gage-8"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Engelthaler/Gage_8-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Engelthaler/Gage_8-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://nsdl.org/resource/2200/20070710011221992T">David Engelthaler und Kenneth L. Gage: „Quantities of Yersinia pestis in Fleas (Siphonaptera: Pulcidae, Ceraphyllidae, and Hysterichopsyllidae) Collected from Areas of Known or Suspected Plague Activity“.</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131113114128/http://nsdl.org/resource/2200/20070710011221992T">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2013. november 13-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben In: Journal of medical Entomolgy 37, 2 (2000) S. 422-426.</span> </li> <li id="cite_note-Pollitzer/Meyer-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Pollitzer/Meyer_9-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Robert Pollitzer und Karl F. Meyer: „The Ecology of Plague“. In: Jacques M. May (Hrg.): Studies in Disease Ecology, Studies in Medical Geography, Vol. 2, New York 1961, S. 433-590.</span> </li> <li id="cite_note-pmid22406208-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pmid22406208_10-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Chouikha I, Hinnebusch BJ. (2012. June). „Yersinia--flea interactions and the evolution of the arthropod-borne transmission route of plague.” (angol nyelven). <i>Curr Opin Microbiol.</i> <b>15</b> (3), 239-46. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.mib.2012.02.003">10.1016/j.mib.2012.02.003</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22406208">22406208</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3386424/">3386424</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Yersinia--flea+interactions+and+the+evolution+of+the+arthropod-borne+transmission+route+of+plague.&rft.jtitle=Curr+Opin+Microbiol.&rft.date=2012&rft.volume=15&rft.issue=3&rft.au=Chouikha+I%2C+Hinnebusch+BJ.&rft.pages=239-46&rft_id=info:pmid/22406208&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.mib.2012.02.003"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Pollitzer_1954-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Pollitzer_1954_11-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Robert Pollitzer: <i>Plague.</i> WHO Genf 1954 S. 623-654; und: 1960 S. 387-400.</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/9013/mit-erdemes-tudni-a-pestisrol"><i>Fekete Halál - Mit érdemes tudni a pestisről?</i></a>. <i>webbeteg.hu</i>. (Hozzáférés: 2020. február 9.)</span></span> </li> <li id="cite_note-13"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-13">↑</a></span> <span class="reference-text">T.-H. Thieh: „Primary Pneumonic Plague in Mukden, 1946, a Report of 39 Cases with 3 Recoveries.“ In: Journal of Infectious Diseases 82, 1948 S. 52-58.</span> </li> <li id="cite_note-14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-14">↑</a></span> <span class="reference-text">H. M. Jettmar: „Erfahrungen über die Pest in Transbaikalien“. In: Medical Microbiology and Immunology Bd. 97 (Januar 1923) S. 322-329.</span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text">Dan C. Cavanaugh und James E. Williams: „Plague: Some Ecological Interrelationsships“. In: R. Traub und H. Starcke (Hrg.) Fleas, Proceedings of the International Conference on Fleas. Ashton Wold, Peterborough, UK, 21-25 June 1977. Rotterdam 1980 S. 245-256, 251.</span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=12900028">Pygeretmus (Alactagulus) pumilio</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121120214454/http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=12900028">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2012. november 20-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben.</i> In: Don E. Wilson, DeeAnn M. Reeder (Hrsg.): <i>Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference.</i> 3. Auflage. <a href="/w/index.php?title=Johns_Hopkins_University_Press&action=edit&redlink=1" class="new" title="Johns Hopkins University Press (a lap nem létezik)">Johns Hopkins University Press</a>, Baltimore 2005, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0801882214" title="Speciális:Könyvforrások/0801882214">ISBN 0-8018-8221-4</a>. Abgerufen am 13. Oktober 2010.</span> </li> <li id="cite_note-Wu_Lien-Teh-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Wu_Lien-Teh_17-0">↑</a></span> <span class="reference-text">Wu Lien-Teh: <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ajtmh.org/cgi/content/abstract/s1-7/4/269">A Treatise on Pneumonic Plague</a></i>. <i>Publications of the League of Nations</i> III. 13, Genève 1926.</span> </li> <li id="cite_note-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-18">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external autonumber" href="https://books.google.de/books?id=eSPK7-CHw7oC&pg=PA672&dq=isbn:1402056141#PPA1,M1">[1]</a> = Wilhelm Kirch: <i>Encyclopedia of Public Health</i>, Volume 1: A - H, Springer 2008, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1402056141" title="Speciális:Könyvforrások/1402056141">ISBN 1-4020-5614-1</a>, S. 1 „Abortive Plague“</span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text">William Reed u. a.: „Bubonic plague in the southwestern United States.“ In: Medicine 49, 6, 1970. S. 465-486, 470-480.</span> </li> <li id="cite_note-20"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-20">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://hu.euronews.com/2018/05/10/a-hunok-hozhattak-be-a-pestist-europaba"><i>A hunok hozhatták be a pestist Európába</i></a>. <i>hu.euronews.com</i>, 2018. május 10. (Hozzáférés: 2020. április 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://24.hu/tudomany/2016/09/05/50-millio-ember-eletet-vette-el-a-justinianus-pestis-vajon-visszaterhet/"><i>50 millió ember életet vette el a Justinianus-pestis – vajon visszatérhet?</i></a>. <i>24.hu</i>, 2016. szeptember 5. (Hozzáférés: 2020. április 11.)</span></span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/11/2003_2_3_mende.pdf">Mende Gusztáv Balázs: Pestis az ókorban</a></span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text">[Felszeghi Sára: „… ő felkereste a baj fészkeit …” (Mikes) Kelemen diák a pestis idején]</span> </li> <li id="cite_note-24"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-24">↑</a></span> <span class="reference-text">David Keys: Katasztrófa, Vince Kiadó, Budapest, 2002, 41. old.</span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160628125701/http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/2.6/mende_gusztav_balazs_pestis_romai.pdf"><i>Mende Gusztáv Balázs: Pestis a római korszakban</i></a>. [2016. június 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/2.6/mende_gusztav_balazs_pestis_romai.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 17.)</span></span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://mult-kor.hu/hajitogepeken-erkezo-halal-a-mongolok-pestises-halottaikat-dobaltak-be-az-ostromlott-kaffa-erodjebe-20180731">Hajítógépeken érkező halál: a mongolok pestises halottaikat dobálták be az ostromlott Kaffa erődjébe</a></span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.pbs.org/wnet/secrets/previous_seasons/case_plague/index.html">Dr. Stephen O'Brien kutatása a pestis, a HIV és a titokzatos "Delta 32"-es gén kapcsolatáról</a></span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://mult-kor.hu/20130404_10_teny_a_pestisrol"><i>10 tény a pestisről</i></a>. <i>mult-kor.hu</i>, 2013. április 4. (Hozzáférés: 2020. március 19.)</span></span> </li> <li id="cite_note-29"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-29">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/a-fekete-halal">Farkas Zoltán: A fekete halál</a></span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/w/index.php?title=Domokos_Gy%C3%B6rgy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Domokos György (a lap nem létezik)">Domokos György</a> 2019: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://real.mtak.hu/93222/">A jámbor Herkules - Estei Hippolit bíboros egri kormányzója, Ercole Pio beszámolói Magyarországról 1508–1510. Budapest, 15-18.</a></span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text"><a href="/wiki/Sall%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Salló László">Salló László</a> 1995: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/95-07/ch04.html">Himlő, bujakór, pestis a középkorban. História 1995/7.</a><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/95-07/ch04.html"><span title="  2022-12">halott link</span></a></i>]</span></sup>; 2014 Falak és választóvonalak a történelemben. Nyíregyháza, 94-95.</span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text"><i><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_v%C3%A1rmegy%C3%A9i_%C3%A9s_v%C3%A1rosai" title="Magyarország vármegyéi és városai">Magyarország vármegyéi és városai</a>: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája.</i> Szerk. <a href="/wiki/Borovszky_Samu" title="Borovszky Samu">Borovszky Samu</a> – <a href="/wiki/Sziklay_J%C3%A1nos" title="Sziklay János">Sziklay János</a>. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3APestis&rft.btitle=Magyarorsz%C3%A1g+v%C3%A1rmegy%C3%A9i+%C3%A9s+v%C3%A1rosai%3A+Magyarorsz%C3%A1g+monografi%C3%A1ja+%E2%80%93+A+magyar+korona+orsz%C3%A1gai+t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9nek%2C+f%C3%B6ldrajzi%2C+k%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szeti%2C+n%C3%A9prajzi%2C+had%C3%BCgyi+%C3%A9s+term%C3%A9szeti+viszonyainak%2C+k%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si+%C3%A9s+k%C3%B6zgazdas%C3%A1gi+%C3%A1llapot%C3%A1nak+encziklop%C3%A9di%C3%A1ja&rft.date=1896%E2%80%931914&rft.genre=book&rft.place=Budapest&rft.pub=Orsz%C3%A1gos+Monogr%C3%A1fia+T%C3%A1rsas%C3%A1g&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small> → <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html">elektronikus elérhetőség</a> Zemplén vármegye.</span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lexikon.katolikus.hu/P/pestisj%C3%A1rv%C3%A1nyok%20Magyarorsz%C3%A1gon.html">Magyar Katolikus Lexikon: pestisjárványok Magyarországon</a></span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">SCHULTHEISZ EMIL: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/05400/05425/pdf/Schultheisz_Jarvanyok.pdf"><i>A MAGYARORSZÁGI JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETÉBŐL</i></a>. <i>mek.oszk.hu</i>. (Hozzáférés: 2020. február 29.)</span></span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text">Alexandre Yersin: „La peste bubonique à Hong-Kong“. In: Annales de l'institut Pasteur 8, 1894, S. 662-667.</span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text">Marc Simond, Margaret L. Godley, Pierre D. E. Mouriquand: „Paul-Louis Simond and his discovery of plague transmission by rat fleas: a centenary.“ In: <i>Journal of the Royal Society of Medicine</i> Februar 1998 S. 101-104.</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text">Deutsche Medizinische Wochenschrift 23, (1897) S. 503.</span> </li> <li id="cite_note-38"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-38">↑</a></span> <span class="reference-text"><i>Journal of Hygiene</i> X 3 (1910) S. 566-568.</span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text"><i>Journal of Hygiene</i> VI, 4 (1906) S. 509-518.</span> </li> <li id="cite_note-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-40">↑</a></span> <span class="reference-text"><i>Journal of Hygiene</i> X, 3, 1910 S. 598.</span> </li> <li id="cite_note-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-41">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.abendblatt.de/daten/2006/08/09/595824.html">Angela Grosse: <i>Die Pest geht wieder um</i></a>. In: <a href="/wiki/Hamburger_Abendblatt" title="Hamburger Abendblatt">Hamburger Abendblatt</a>, 9. August 2006</span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.who.int/csr/don/2005_03_15/fr/">OMS | Peste en République démocratique du Congo – bulletin n°4</a></span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.who.int/csr/don/2006_06_14/en/index.html">Pestausbruch im Kongo</a></span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://index.hu/kulfold/2017/11/27/tobb_mint_200-an_haltak_meg_pestisben_madagaszkaron/"><i>Több mint 200-an haltak meg pestisben Madagaszkáron</i></a>. Index.hu, 2017. november 27. (Hozzáférés: 2017. november 27.)</span></span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090115194459/http://hisz.rsoe.hu/alertmap/woalert_read.php?cid=19089&lang=eng"><i>Pestausbruch in Uganda</i></a>. [2009. január 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hisz.rsoe.hu/alertmap/woalert_read.php?cid=19089&lang=eng">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 20.)</span></span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text">Deutsches Ärzteblatt, 21. September 2010: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/42804/USA_Klimwandel_draengt_Pest_zurueck.htm">USA: Klimawandel drängt Pest zurück</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100924154240/http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/42804/USA_Klimwandel_draengt_Pest_zurueck.htm">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2010. szeptember 24-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</span> </li> <li id="cite_note-pmid16934711-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-pmid16934711_47-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Ligon BL. (2006. July). „Plague: a review of its history and potential as a biological weapon.” (angol nyelven). <i>Semin Pediatr Infect Dis.</i> <b>17</b> (3), 161-70. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/1469-0691.12540">10.1111/1469-0691.12540</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16934711">16934711</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Plague%3A+a+review+of+its+history+and+potential+as+a+biological+weapon.&rft.jtitle=Semin+Pediatr+Infect+Dis.&rft.date=2006&rft.volume=17&rft.issue=3&rft.au=Ligon+BL.&rft.pages=161-70&rft_id=info:pmid/16934711&rft_id=info:doi/10.1111%2F1469-0691.12540"><span style="display:none"> </span></span></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Dr. Szabó-Gergely-Ádám: <i>Orvosi mikrobiológia</i>, Semmelweis, Budapest, 1993</li> <li>A. M. Barnes, T. J. Quan, J. D. Poland: <i>Plague in the United States.</i> In: Morbidity and Mortality Weekly Report 1985. 9SS-14SS.</li> <li>Ole Jørgen Benedictow: <i>Svarte Dauen og senere Pestepidemier i Norge.</i> Oslo 2002, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/8274771087" title="Speciális:Könyvforrások/8274771087">ISBN 82-7477-108-7</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Klaus_Bergdolt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Klaus Bergdolt (a lap nem létezik)">Klaus Bergdolt</a>: <i>Der schwarze Tod in Europa.</i> <a href="/w/index.php?title=C.H._Beck&action=edit&redlink=1" class="new" title="C.H. Beck (a lap nem létezik)">Beck</a>, München 2003, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3406459188" title="Speciális:Könyvforrások/3406459188">ISBN 3-406-45918-8</a></li> <li>Friedrich Hoffmann: <i>Gründliche Untersuchung Von der Pest, Uhrsprung und Wesen : Nebst angehängten Bedencken, Wie man sich vor selbiger præserviren, und sie sicher curiren könne?</i>. Rüdiger, Berlin 1710 (<a rel="nofollow" class="external text" href="http://digitale.bibliothek.uni-halle.de/vd18/content/titleinfo/1659047">Digitalisat</a>)</li> <li>J.D. Marshall, R.J.T. Joy, N. V. Ai et al.: <i>Plague in Vietnam 1965–1966.</i># In: American Journal of Epidemiology 86 (1967) S. 603–616.</li> <li>Claudia Eberhard Metzger, Renate Ries: <i>Verkannt und heimtückisch – Die ungebrochene Macht der Seuchen.</i> Birkhäuser, Basel 1996, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3764353996" title="Speciális:Könyvforrások/3764353996">ISBN 3-7643-5399-6</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=William_McNeill&action=edit&redlink=1" class="new" title="William McNeill (a lap nem létezik)">William McNeill</a>: <i>Plagues and Peoples.</i> Penguin 1979.</li> <li>Manfred Vasold: <i>Die Pest.</i> Theiss, Stuttgart 2003, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3806217793" title="Speciális:Könyvforrások/3806217793">ISBN 3-8062-1779-3</a></li> <li>Karl Georg Zinn: <i>Kanonen und Pest.</i> Westdeutscher Verlag, Opladen 1989, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3531121073" title="Speciális:Könyvforrások/3531121073">ISBN 3-531-12107-3</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás"><span id="Ford.C3.ADt.C3.A1s"></span>Fordítás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <i><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Pest" class="extiw" title="de:Pest">Pest</a></i> című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Külső_hivatkozások"><span id="K.C3.BCls.C5.91_hivatkoz.C3.A1sok"></span>Külső hivatkozások</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Külső hivatkozások"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://uhavax.hartford.edu/bugl/histepi.htm#plague">History of Epidemics and Plagues</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060909163739/http://uhavax.hartford.edu/bugl/histepi.htm#plague">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2006. szeptember 9-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sg.hu/cikkek/18026/dekodoltak_a_fekete_halalt">Az SG.hu híre</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/www.wcs.org/20150224-megsem-a-patkanyok-felelosek-a-legpusztitobb-jarvanyokert-hazi-patkany-bubopestis-fekete-halal.html">Mégsem a patkányok felelősek a legpusztítóbb járványokért</a></li> <li>Török Enikő: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/az_infektus_egeszsegessel_ne_konvenialjon_ne_baratkozzon">„az infektus egészségessel ne konveniáljon, ne barátkozzon”: Az 1738-1743. évi magyarországi pestisjárvány elleni védekezés térképei</a></li> <li><i>Járványveszély? Elfelejtett betegségek. kolera, pestis, torokgyík</i>; szerk. Zsigovits Edit; Kossuth, Bp., 1994</li> <li><i>Démoni ragály: a pestis. Kiállításvezető. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 2007. október 30–2008. szeptember 3.</i>; szerk., kiállításrend. Horányi Ildikó és Magyar László András; Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Bp., 2007</li> <li><a href="/wiki/Vekerdi_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Vekerdi László">Vekerdi László</a>: <i>Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a XVIII. században. Járványtörténeti bibliográfiai függelékkel</i>; sajtó alá rend. Gazda István; MATI–Magyar Orvostörténeti Társaság, Piliscsaba–Bp., 2009 (<i>Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára</i>)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Pestis&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Nostradamus" title="Nostradamus">Nostradamus</a></li> <li><a href="/wiki/Renesz%C3%A1nsz" title="Reneszánsz">Reneszánsz</a></li> <li><a href="/wiki/Flagell%C3%A1nsok" title="Flagellánsok">Flagellánsok</a></li> <li><a href="/wiki/August_Hirsch" title="August Hirsch">August Hirsch</a></li> <li><a href="/wiki/Szent_R%C3%B3kus" title="Szent Rókus">Szent Rókus</a></li> <li><a href="/wiki/San_Francisc%C3%B3-i_pestisj%C3%A1rv%C3%A1ny" title="San Franciscó-i pestisjárvány">San Franciscó-i pestisjárvány</a></li> <li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-szobrok" title="Kategória:Szentháromság-szobrok">Szentháromság-szobrok</a> (kategórialap)</li></ul> <table style="" class="metadata plainlinks ambox ambox-notice"> <tbody><tr> <td class="ambox-image mbox-image"> <div class="ambox-image-inner"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Star_of_life_caution.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Star_of_life_caution.svg/40px-Star_of_life_caution.svg.png" decoding="async" width="40" height="36" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Star_of_life_caution.svg/60px-Star_of_life_caution.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Star_of_life_caution.svg/80px-Star_of_life_caution.svg.png 2x" data-file-width="210" data-file-height="190" /></a></span></div></td> <td class="ambox-text">Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat#A_Wikipédia_nem_ad_orvosi_tanácsokat!" title="Wikipédia:Jogi nyilatkozat">nem minősülnek orvosi szakvéleménynek</a>, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.<br />A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.</td> </tr> </tbody></table> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85102591">sh85102591</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4045326-1">4045326-1</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph122976&CON_LNG=ENG">ph122976</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11933083q">cb11933083q</a></span></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00569104">00569104</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Caduceus_-_black.png" class="mw-file-description" title="orvostudomány"><img alt="orvostudomány" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Caduceus_-_black.png/20px-Caduceus_-_black.png" decoding="async" width="20" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Caduceus_-_black.png/31px-Caduceus_-_black.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Caduceus_-_black.png/41px-Caduceus_-_black.png 2x" data-file-width="827" data-file-height="1005" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Orvostudom%C3%A1ny" title="Portál:Orvostudomány">Orvostudományi portál</a></b> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pestis&oldid=27514976">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pestis&oldid=27514976</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Fert%C5%91z%C5%91_betegs%C3%A9gek" title="Kategória:Fertőző betegségek">Fertőző betegségek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Biol%C3%B3giai_fegyverek" title="Kategória:Biológiai fegyverek">Biológiai fegyverek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2022_december%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 decemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2022 decemberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Pontos%C3%ADt%C3%A1sra_v%C3%A1r%C3%B3_lapok" title="Kategória:Pontosításra váró lapok">Pontosításra váró lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. október 13., 10:58</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Pestis&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-z7tkg","wgBackendResponseTime":868,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.399","walltime":"0.671","ppvisitednodes":{"value":4898,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":50205,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":16363,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":2,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":38643,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 503.647 1 -total"," 37.37% 188.236 1 Sablon:Betegség_infobox"," 27.14% 136.692 1 Sablon:Jegyzetek"," 26.77% 134.824 2 Sablon:References"," 24.27% 122.256 38 Sablon:Infobox/Általános"," 21.96% 110.585 5 Sablon:Wikidata"," 14.66% 73.825 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 7.04% 35.444 1 Sablon:Halott_link"," 6.76% 34.038 9 Sablon:Cite_web"," 5.89% 29.680 1 Sablon:Fix"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.147","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":3551196,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-z7tkg","timestamp":"20241124130654","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Pestis","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Pestis","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q133780","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q133780","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-03-10T20:45:55Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/1\/15\/Yersinia_pestis_fluorescent.jpeg"}</script> </body> </html>