CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Marxizmus – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"173598f1-ce15-418d-ae3e-0c4a6e13cbae","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Marxizmus","wgTitle":"Marxizmus","wgCurRevisionId":27600090,"wgRevisionId":27600090,"wgArticleId":122786,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Kevés forrással rendelkező lapok","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Jó cikkek","Marxizmus"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Marxizmus","wgRelevantArticleId":122786,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true, "wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27600090,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":80000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q7264","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false, "wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin", "ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Karl_Marx.jpg/1200px-Karl_Marx.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1406"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Karl_Marx.jpg/800px-Karl_Marx.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="938"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Karl_Marx.jpg/640px-Karl_Marx.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="750"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Marxizmus – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Marxizmus"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Marxizmus"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Marxizmus rootpage-Marxizmus skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Marxizmus" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Marxizmus" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Marxizmus" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Marxizmus" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-A_fogalom_keletkezése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_fogalom_keletkezése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>A fogalom keletkezése</span> </div> </a> <ul id="toc-A_fogalom_keletkezése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Történelemfilozófia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Történelemfilozófia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Történelemfilozófia</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Történelemfilozófia-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Történelemfilozófia alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Történelemfilozófia-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Természet_és_ember" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Természet_és_ember"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.1</span> <span>Természet és ember</span> </div> </a> <ul id="toc-Természet_és_ember-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ember_és_viszonyai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ember_és_viszonyai"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2.2</span> <span>Ember és viszonyai</span> </div> </a> <ul id="toc-Ember_és_viszonyai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Gazdaságelmélet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Gazdaságelmélet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Gazdaságelmélet</span> </div> </a> <ul id="toc-Gazdaságelmélet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Marx_gondolatai_saját_nézeteiről" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Marx_gondolatai_saját_nézeteiről"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Marx gondolatai saját nézeteiről</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Marx_gondolatai_saját_nézeteiről-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Marx gondolatai saját nézeteiről alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Marx_gondolatai_saját_nézeteiről-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Társadalomfilozófia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Társadalomfilozófia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.1</span> <span>Társadalomfilozófia</span> </div> </a> <ul id="toc-Társadalomfilozófia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Munkaelmélet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Munkaelmélet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.2</span> <span>Munkaelmélet</span> </div> </a> <ul id="toc-Munkaelmélet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Osztályelmélet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Osztályelmélet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4.3</span> <span>Osztályelmélet</span> </div> </a> <ul id="toc-Osztályelmélet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_marxista_ideológia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_marxista_ideológia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>A marxista ideológia</span> </div> </a> <ul id="toc-A_marxista_ideológia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Lenin_a_marxizmusról" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Lenin_a_marxizmusról"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>Lenin a marxizmusról</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Lenin_a_marxizmusról-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Lenin a marxizmusról alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Lenin_a_marxizmusról-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Filozófia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Filozófia"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1</span> <span>Filozófia</span> </div> </a> <ul id="toc-Filozófia-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_filozófiai_materializmus" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_filozófiai_materializmus"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1.1</span> <span>A filozófiai materializmus</span> </div> </a> <ul id="toc-A_filozófiai_materializmus-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_dialektika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_dialektika"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1.2</span> <span>A dialektika</span> </div> </a> <ul id="toc-A_dialektika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_materialista_történelemfelfogás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#A_materialista_történelemfelfogás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1.3</span> <span>A materialista történelemfelfogás</span> </div> </a> <ul id="toc-A_materialista_történelemfelfogás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_osztályharc" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_osztályharc"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.1.4</span> <span>Az osztályharc</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_osztályharc-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Közgazdaság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közgazdaság"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2</span> <span>Közgazdaság</span> </div> </a> <ul id="toc-Közgazdaság-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Az_érték" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_érték"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2.1</span> <span>Az érték</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_érték-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_értéktöbblet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_értéktöbblet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2.2</span> <span>Az értéktöbblet</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_értéktöbblet-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-A_tőkefelhalmozás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#A_tőkefelhalmozás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2.2.1</span> <span>A tőkefelhalmozás</span> </div> </a> <ul id="toc-A_tőkefelhalmozás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_eredeti_felhalmozás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_eredeti_felhalmozás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2.2.2</span> <span>Az eredeti felhalmozás</span> </div> </a> <ul id="toc-Az_eredeti_felhalmozás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_társadalmi_össztőke_újratermelése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#A_társadalmi_össztőke_újratermelése"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6.2.2.3</span> <span>A társadalmi össztőke újratermelése</span> </div> </a> <ul id="toc-A_társadalmi_össztőke_újratermelése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-A_szocializmusról" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_szocializmusról"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>A szocializmusról</span> </div> </a> <ul id="toc-A_szocializmusról-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_marxizmus_Nyugaton" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_marxizmus_Nyugaton"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>A marxizmus Nyugaton</span> </div> </a> <ul id="toc-A_marxizmus_Nyugaton-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_marxizmus_kritikája" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#A_marxizmus_kritikája"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>A marxizmus kritikája</span> </div> </a> <ul id="toc-A_marxizmus_kritikája-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjegyzések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzések"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Megjegyzések</span> </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>Források</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Források-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Források alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Angolul" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Angolul"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.1</span> <span>Angolul</span> </div> </a> <ul id="toc-Angolul-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Olaszul" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Olaszul"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12.2</span> <span>Olaszul</span> </div> </a> <ul id="toc-Olaszul-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Bibliográfiák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Bibliográfiák"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Bibliográfiák</span> </div> </a> <ul id="toc-Bibliográfiák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Kapcsolódó szócikkek</span> </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Marxizmus</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 139 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-139" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">139 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Marxism" title="Marxism – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Marxism" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Marxismus" title="Marxismus – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Marxismus" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%D9%83%D8%B3%D9%8A%D8%A9" title="ماركسية – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="ماركسية" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%D9%83%D8%B3%D9%8A%D9%87" title="ماركسيه – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="ماركسيه" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AE%E0%A6%BE%E0%A7%B0%E0%A7%8D%E0%A6%95%E0%A7%8D%E0%A6%B8%E0%A6%AC%E0%A6%BE%E0%A6%A6" title="মাৰ্ক্সবাদ – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="মাৰ্ক্সবাদ" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target"><span>অসমীয়া</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Marxismu" title="Marxismu – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Marxismu" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Marksizm" title="Marksizm – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Marksizm" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%B2%D9%85" title="مارکسیزم – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="مارکسیزم" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bar mw-list-item"><a href="https://bar.wikipedia.org/wiki/Marxismus" title="Marxismus – Bavarian" lang="bar" hreflang="bar" data-title="Marxismus" data-language-autonym="Boarisch" data-language-local-name="Bavarian" class="interlanguage-link-target"><span>Boarisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/Marks%C4%97zmos" title="Marksėzmos – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Marksėzmos" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D1%96%D0%B7%D0%BC" title="Марксізм – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Марксізм" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D1%96%D0%B7%D0%BC" title="Марксізм – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Марксізм" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D1%8A%D0%BC" title="Марксизъм – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Марксизъм" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A6" title="मार्क्सवाद – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="मार्क्सवाद" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target"><span>भोजपुरी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AE%E0%A6%BE%E0%A6%B0%E0%A7%8D%E0%A6%95%E0%A6%B8%E0%A6%AC%E0%A6%BE%E0%A6%A6" title="মার্কসবাদ – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="মার্কসবাদ" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%98%E0%BD%A2%E0%BC%8B%E0%BD%81%E0%BD%BA%E0%BC%8B%E0%BD%A6%E0%BD%BA%E0%BC%8B%E0%BD%A2%E0%BD%B2%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BD%A3%E0%BD%B4%E0%BD%82%E0%BD%A6%E0%BC%8D" title="མར་ཁེ་སེ་རིང་ལུགས། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="མར་ཁེ་སེ་རིང་ལུགས།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target"><span>བོད་ཡིག</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Marksouriezh" title="Marksouriezh – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Marksouriezh" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Marksizam" title="Marksizam – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Marksizam" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-btm mw-list-item"><a href="https://btm.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – Batak Mandailing" lang="btm" hreflang="btm" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Batak Mandailing" data-language-local-name="Batak Mandailing" class="interlanguage-link-target"><span>Batak Mandailing</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target"><span>Буряад</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target"><span>Нохчийн</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%B2%D9%85" title="مارکسیزم – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="مارکسیزم" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Marxismus" title="Marxismus – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Marxismus" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target"><span>Чӑвашла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Marcsiaeth" title="Marcsiaeth – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Marcsiaeth" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Marxismus" title="Marxismus – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Marxismus" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9C%CE%B1%CF%81%CE%BE%CE%B9%CF%83%CE%BC%CF%8C%CF%82" title="Μαρξισμός – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Μαρξισμός" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Marksismo" title="Marksismo – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Marksismo" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Marksism" title="Marksism – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Marksism" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%B3%D9%85" title="مارکسیسم – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="مارکسیسم" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Marxilaisuus" title="Marxilaisuus – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Marxilaisuus" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Marxisma" title="Marxisma – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Marxisma" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target"><span>Føroyskt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Marxisim" title="Marxisim – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Marxisim" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target"><span>Furlan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Marksisme" title="Marksisme – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Marksisme" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Marxachas" title="Marxachas – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Marxachas" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target"><span>Gaeilge</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E9%A6%AC%E5%85%8B%E6%80%9D%E4%B8%BB%E7%BE%A9" title="馬克思主義 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="馬克思主義" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>贛語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Marxachas" title="Marxachas – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Marxachas" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target"><span>Gàidhlig</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Marx_%C3%B1eimo%27%C3%A3" title="Marx ñeimo'ã – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Marx ñeimo'ã" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target"><span>Avañe'ẽ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%9E%D7%A8%D7%A7%D7%A1%D7%99%D7%96%D7%9D" title="מרקסיזם – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="מרקסיזם" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A6" title="मार्क्सवाद – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="मार्क्सवाद" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Markswaad" title="Markswaad – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Markswaad" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Marksizam" title="Marksizam – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Marksizam" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%84%D5%A1%D6%80%D6%84%D5%BD%D5%AB%D5%A6%D5%B4" title="Մարքսիզմ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Մարքսիզմ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ie mw-list-item"><a href="https://ie.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – interlingue" lang="ie" hreflang="ie" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Interlingue" data-language-local-name="interlingue" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingue</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target"><span>Ilokano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target"><span>Ido</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Marxismi" title="Marxismi – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Marxismi" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%9E%E3%83%AB%E3%82%AF%E3%82%B9%E4%B8%BB%E7%BE%A9" title="マルクス主義 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="マルクス主義" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Maaxizim" title="Maaxizim – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Maaxizim" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target"><span>Patois</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target"><span>Jawa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9B%E1%83%90%E1%83%A0%E1%83%A5%E1%83%A1%E1%83%98%E1%83%96%E1%83%9B%E1%83%98" title="მარქსიზმი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="მარქსიზმი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%98%E1%9F%89%E1%9E%B6%E1%9E%80%E1%9F%92%E1%9E%9F%E1%9E%93%E1%9E%B7%E1%9E%99%E1%9E%98" title="ម៉ាក្សនិយម – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="ម៉ាក្សនិយម" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target"><span>ភាសាខ្មែរ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%AE%E0%B2%BE%E0%B2%B0%E0%B3%8D%E0%B2%95%E0%B3%8D%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E2%80%8C%E0%B2%B5%E0%B2%BE%E0%B2%A6" title="ಮಾರ್ಕ್ಸ್‌ವಾದ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಮಾರ್ಕ್ಸ್‌ವಾದ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EB%A7%88%EB%A5%B4%ED%81%AC%EC%8A%A4%EC%A3%BC%EC%9D%98" title="마르크스주의 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="마르크스주의" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-krc mw-list-item"><a href="https://krc.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – karacsáj-balkár" lang="krc" hreflang="krc" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Къарачай-малкъар" data-language-local-name="karacsáj-balkár" class="interlanguage-link-target"><span>Къарачай-малкъар</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Marks%C3%AEzm" title="Marksîzm – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Marksîzm" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target"><span>Kurdî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Marksydhieth" title="Marksydhieth – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Marksydhieth" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target"><span>Kernowek</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Placita_Marxiana" title="Placita Marxiana – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Placita Marxiana" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Marxismus" title="Marxismus – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Marxismus" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lfn mw-list-item"><a href="https://lfn.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – Lingua Franca Nova" lang="lfn" hreflang="lfn" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Lingua Franca Nova" data-language-local-name="Lingua Franca Nova" class="interlanguage-link-target"><span>Lingua Franca Nova</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Limburgs</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Marxism" title="Marxism – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Marxism" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%A5%E0%BA%B1%E0%BA%94%E0%BA%97%E0%BA%B4%E0%BA%A1%E0%BA%B2%E0%BA%81" title="ລັດທິມາກ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ລັດທິມາກ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target"><span>ລາວ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Marksizmas" title="Marksizmas – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Marksizmas" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Marksisms" title="Marksisms – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Marksisms" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Marksisma" title="Marksisma – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Marksisma" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-min mw-list-item"><a href="https://min.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – minangkabau" lang="min" hreflang="min" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Minangkabau" data-language-local-name="minangkabau" class="interlanguage-link-target"><span>Minangkabau</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D0%BC" title="Марксизам – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Марксизам" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AE%E0%B4%BE%E0%B5%BC%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%B8%E0%B4%BF%E0%B4%B8%E0%B4%82" title="മാർക്സിസം – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="മാർക്സിസം" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A6" title="मार्क्सवाद – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="मार्क्सवाद" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Marxismus" title="Marxismus – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Marxismus" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A6" title="मार्क्सवाद – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="मार्क्सवाद" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A6" title="मार्क्सवाद – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="मार्क्सवाद" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाल भाषा</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Marxisme" title="Marxisme – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Marxisme" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AE%E0%A8%BE%E0%A8%B0%E0%A8%95%E0%A8%B8%E0%A8%B5%E0%A8%BE%E0%A8%A6" title="ਮਾਰਕਸਵਾਦ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਮਾਰਕਸਵਾਦ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Marksizm" title="Marksizm – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Marksizm" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Marxism" title="Marxism – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Marxism" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target"><span>Piemontèis</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%DA%A9%D8%B3%D8%B2%D9%85" title="مارکسزم – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="مارکسزم" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%DA%A9%D8%B3%D9%8A%D8%B2%D9%85" title="مارکسيزم – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="مارکسيزم" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Marsyuyay" title="Marsyuyay – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Marsyuyay" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rm mw-list-item"><a href="https://rm.wikipedia.org/wiki/Marxissem" title="Marxissem – rétoromán" lang="rm" hreflang="rm" data-title="Marxissem" data-language-autonym="Rumantsch" data-language-local-name="rétoromán" class="interlanguage-link-target"><span>Rumantsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rmy mw-list-item"><a href="https://rmy.wikipedia.org/wiki/Marksismo" title="Marksismo – Vlax Romani" lang="rmy" hreflang="rmy" data-title="Marksismo" data-language-autonym="Romani čhib" data-language-local-name="Vlax Romani" class="interlanguage-link-target"><span>Romani čhib</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Marxism" title="Marxism – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Marxism" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D1%96%D0%B7%D0%BC" title="Марксізм – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Марксізм" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Русиньскый</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target"><span>Саха тыла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%A2%E1%B1%9F%E1%B1%A8%E1%B1%A0%E1%B1%A5%E1%B1%B5%E1%B1%9F%E1%B1%AB%E1%B1%BD" title="ᱢᱟᱨᱠᱥᱵᱟᱫᱽ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱢᱟᱨᱠᱥᱵᱟᱫᱽ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target"><span>ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Marxismu" title="Marxismu – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Marxismu" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target"><span>Sicilianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Marxism" title="Marxism – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Marxism" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target"><span>Scots</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%DA%AA%D8%B3%D9%8A_%D9%81%D9%84%D8%B3%D9%81%D9%88" title="مارڪسي فلسفو – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="مارڪسي فلسفو" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target"><span>سنڌي</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Marksizam" title="Marksizam – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Marksizam" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%8F%E0%B6%AF%E0%B6%BA" title="මාක්ස්වාදය – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="මාක්ස්වාදය" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target"><span>සිංහල</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Marxism" title="Marxism – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Marxism" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Marxizmus" title="Marxizmus – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Marxizmus" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Marksizem" title="Marksizem – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Marksizem" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Marksizmi" title="Marksizmi – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Marksizmi" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D0%BC" title="Марксизам – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Марксизам" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Marxism" title="Marxism – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Marxism" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Umaksi" title="Umaksi – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Umaksi" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AE%E0%AE%BE%E0%AE%B0%E0%AF%8D%E0%AE%95%E0%AF%8D%E0%AE%9A%E0%AE%BF%E0%AE%AF%E0%AE%AE%E0%AF%8D" title="மார்க்சியம் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="மார்க்சியம்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%AE%E0%B0%BE%E0%B0%B0%E0%B1%8D%E0%B0%95%E0%B1%8D%E0%B0%B8%E0%B0%BF%E0%B0%9C%E0%B0%82" title="మార్క్సిజం – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="మార్క్సిజం" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%A5%E0%B8%B1%E0%B8%97%E0%B8%98%E0%B8%B4%E0%B8%A1%E0%B8%B2%E0%B8%81%E0%B8%8B%E0%B9%8C" title="ลัทธิมากซ์ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ลัทธิมากซ์" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Marksizm" title="Marksizm – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Marksizm" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D1%80%D0%BA%D1%81%D0%B8%D0%B7%D0%BC" title="Марксизм – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Марксизм" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%A7%D8%B1%DA%A9%D8%B3%DB%8C%D8%AA" title="مارکسیت – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="مارکسیت" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Marksizm" title="Marksizm – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Marksizm" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target"><span>Vèneto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Marksizm" title="Marksizm – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Marksizm" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target"><span>Vepsän kel’</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Ch%E1%BB%A7_ngh%C4%A9a_Marx" title="Chủ nghĩa Marx – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Chủ nghĩa Marx" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Marxismo" title="Marxismo – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Marxismo" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E9%A9%AC%E5%85%8B%E6%80%9D%E4%B8%BB%E4%B9%89" title="马克思主义 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="马克思主义" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9B%E1%83%90%E1%83%A0%E1%83%A5%E1%83%A1%E1%83%98%E1%83%96%E1%83%9B%E1%83%98" title="მარქსიზმი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="მარქსიზმი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target"><span>მარგალური</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%9E%D7%90%D7%A8%D7%A7%D7%A1%D7%99%D7%96%D7%9D" title="מארקסיזם – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="מארקסיזם" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E9%A9%AC%E5%85%8B%E6%80%9D%E4%B8%BB%E4%B9%89" title="马克思主义 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="马克思主义" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E9%A6%AC%E5%85%8B%E6%80%9D%E4%B8%BB%E7%BE%A9" title="馬克思主義 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="馬克思主義" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target"><span>文言</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Marx-ch%C3%BA-g%C4%AB" title="Marx-chú-gī – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Marx-chú-gī" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E9%A6%AC%E5%85%8B%E6%80%9D%E4%B8%BB%E7%BE%A9" title="馬克思主義 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="馬克思主義" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q7264#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Marxizmus" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Marxizmus" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Marxizmus"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Marxizmus"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Marxizmus" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Marxizmus" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&oldid=27600090" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Marxizmus&id=27600090&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FMarxizmus"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FMarxizmus"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Marxizmus"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Marxizmus&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Marxism" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q7264" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:J%C3%B3_sz%C3%B3cikkek" title="Ez a szócikk egyike a jónak minősített cikkeknek"><img alt="Ez a szócikk egyike a jónak minősített cikkeknek; kattints a többi jó szócikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/20px-Symbol_support_vote.svg.png" decoding="async" width="20" height="21" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/30px-Symbol_support_vote.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Symbol_support_vote.svg/40px-Symbol_support_vote.svg.png 2x" data-file-width="180" data-file-height="185" /></a></span></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. november 15.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Karl_Marx.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Karl_Marx.jpg/220px-Karl_Marx.jpg" decoding="async" width="220" height="258" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Karl_Marx.jpg/330px-Karl_Marx.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Karl_Marx.jpg/440px-Karl_Marx.jpg 2x" data-file-width="1280" data-file-height="1500" /></a><figcaption><a href="/wiki/Karl_Marx" title="Karl Marx">Karl Marx</a></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Engels_1856.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Engels_1856.jpg/220px-Engels_1856.jpg" decoding="async" width="220" height="270" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Engels_1856.jpg/330px-Engels_1856.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Engels_1856.jpg/440px-Engels_1856.jpg 2x" data-file-width="474" data-file-height="582" /></a><figcaption><a href="/wiki/Friedrich_Engels" title="Friedrich Engels">Friedrich Engels</a></figcaption></figure> <p>A <b>marxizmus</b> <a href="/wiki/Karl_Marx" title="Karl Marx">Karl Marx</a> és <a href="/wiki/Friedrich_Engels" title="Friedrich Engels">Friedrich Engels</a> szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó <a href="/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalomelm%C3%A9let&action=edit&redlink=1" class="new" title="Társadalomelmélet (a lap nem létezik)">társadalomelméleti</a> irányzatok és <a href="/wiki/Politikai_ideol%C3%B3gia" title="Politikai ideológia">politikai ideológiák</a> együttese. A marxista tanokat Engels „tudományos szocializmus”-nak nevezte, és a Marxszal folytatott közös munkáin túl ő kezdte meg Marx munkáinak rendszerezését. <a href="/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin" title="Vlagyimir Iljics Lenin">Lenin</a> szerint a marxizmus három fő részre tagolható: a marxista filozófiára, a marxista gazdaságelméletre és a marxista politikaelméletre. </p> <div class="idezet-2" style="--tpl-quotes-color:#B2B7F2"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27423784">.mw-parser-output .idezet-2{display:table}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote{all:unset;display:table}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::before,.mw-parser-output .idezet-2>blockquote>div,.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::after{display:table-cell;padding:10px}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::before,.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::after{color:var(--tpl-quotes-color);font-size:40px;font-family:Times New Roman,serif;font-weight:bold}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::before{content:"„";vertical-align:bottom}.mw-parser-output .idezet-2>blockquote::after{content:"”";vertical-align:top}.mw-parser-output .idezet-2-forras{padding:1px 40px 10px 1px;text-align:right;font-size:smaller}</style> <blockquote><div>„A marxizmus nem pusztán régi elméleti korpusz, hanem a modern világ megértésének sajátos nézőpontja<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>* 1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>, melynek társadalmi jelentőségét – követőik számát tekintve – csak a nagy <a href="/wiki/Vil%C3%A1gvall%C3%A1s" title="Világvallás">világvallások</a> múlják felül, és az emberi identitás modern kikristályosodási pontja, mely tekintetben csak a <a href="/wiki/Nacionalizmus" title="Nacionalizmus">nacionalizmus</a> előzi meg. A marxizmus az 1880-as évektől az 1970-es évekig tartó időszakban<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>* 2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> tett szert kiemelkedő történelmi jelentőségre, amikor a modernitás <a href="/wiki/Dialektika" title="Dialektika">dialektikáját</a> képviselő két legjelentősebb <a href="/wiki/T%C3%A1rsadalmi_mozgalom" title="Társadalmi mozgalom">társadalmi mozgalom</a> – a <a href="/wiki/Munk%C3%A1smozgalom" title="Munkásmozgalom">munkásmozgalom</a> és a <a href="/w/index.php?title=Gyarmati_felszabad%C3%ADt%C3%B3_mozgalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gyarmati felszabadító mozgalom (a lap nem létezik)">gyarmati felszabadító mozgalom</a> – fő intellektuális kultúrájává vált.”</div></blockquote> <div class="idezet-2-forras">– <a href="/wiki/G%C3%B6ran_Therborn" title="Göran Therborn">Göran Therborn</a><span class="dokulink" id="back:Therborn,_2010"><sup id="cite_ref-3" class="reference"><a href="#cite_note-3"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span></div> </div> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style><table class="navbox" style="width: 230px; margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; clear:right;"><tbody><tr><th style="background-color:#d2232c;"><span style="color: #FFFFFF"><b>Kommunizmus</b></span></th></tr><tr><td style="text-align:center;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Marx_Engels_Lenin.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Marx_Engels_Lenin.svg/180px-Marx_Engels_Lenin.svg.png" decoding="async" width="180" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Marx_Engels_Lenin.svg/270px-Marx_Engels_Lenin.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Marx_Engels_Lenin.svg/360px-Marx_Engels_Lenin.svg.png 2x" data-file-width="493" data-file-height="401" /></a></span></td></tr><tr><td style="text-align:left;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#ffffff">Alapfogalmak</div><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style> <ul class="mw-collapsible-content hlist" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Kommunizmus" title="Kommunizmus">Kommunizmus</a> <ul><li><a href="/wiki/T%C3%A1rsadalmi_oszt%C3%A1ly" title="Társadalmi osztály">Társadalmi osztály</a></li> <li><a href="/wiki/Oszt%C3%A1lyharc" title="Osztályharc">Osztályharc</a></li> <li><a href="/wiki/Prolet%C3%A1rdiktat%C3%BAra" title="Proletárdiktatúra">Proletárdiktatúra</a></li> <li><a href="/wiki/Lumpenproletari%C3%A1tus" title="Lumpenproletariátus">Lumpenproletariátus</a></li> <li><a href="/wiki/Prolet%C3%A1r_internacionalizmus" title="Proletár internacionalizmus">Proletár internacionalizmus</a></li></ul> </li></ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:left;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#ffffff">Irányzatok</div><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"> <ul class="mw-collapsible-content hlist" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Anarchokommunizmus" title="Anarchokommunizmus">Anarchokommunizmus</a> <ul><li><a href="/wiki/Anarchoszindikalizmus" title="Anarchoszindikalizmus">Anarchoszindikalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Dzsucse" title="Dzsucse">Dzsucse</a></li> <li><a href="/wiki/Eurokommunizmus" title="Eurokommunizmus">Eurokommunizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Hoxhaizmus" title="Hoxhaizmus">Hoxhaizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny_kommunizmus" title="Keresztény kommunizmus">Keresztény kommunizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Leninizmus" title="Leninizmus">Leninizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Luxemburgizmus" title="Luxemburgizmus">Luxemburgizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Maoizmus" title="Maoizmus">Maoizmus</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Marxizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Marxizmus%E2%80%93leninizmus" title="Marxizmus–leninizmus">Marxizmus–leninizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Reformkommunizmus" title="Reformkommunizmus">Reformkommunizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Szt%C3%A1linizmus" title="Sztálinizmus">Sztálinizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Tan%C3%A1cskommunizmus" title="Tanácskommunizmus">Tanácskommunizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Trockizmus" title="Trockizmus">Trockizmus</a></li></ul> </li></ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:left;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#ffffff">Internacionálék</div><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"> <ul class="mw-collapsible-content hlist" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Kommunist%C3%A1k_Sz%C3%B6vets%C3%A9ge" title="Kommunisták Szövetsége">Kommunisták Szövetsége</a> <ul><li><a href="/wiki/Els%C5%91_Internacion%C3%A1l%C3%A9" title="Első Internacionálé">Első Internacionálé</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1sodik_Internacion%C3%A1l%C3%A9" title="Második Internacionálé">Második Internacionálé</a></li> <li><a href="/wiki/Kommunista_Internacion%C3%A1l%C3%A9" title="Kommunista Internacionálé">Kommunista Internacionálé</a></li> <li><a href="/wiki/Kommunista_Ifj%C3%BAs%C3%A1gi_Internacion%C3%A1l%C3%A9" title="Kommunista Ifjúsági Internacionálé">Kommunista Ifjúsági Internacionálé</a></li> <li><a href="/wiki/Negyedik_Internacion%C3%A1l%C3%A9" title="Negyedik Internacionálé">Negyedik Internacionálé</a></li></ul> </li></ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:left;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#ffffff">Nevezetes kommunisták</div> <ul class="mw-collapsible-content" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Gracchus_Babeuf" title="Gracchus Babeuf">Gracchus Babeuf</a> (1760–1797)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Louis_Auguste_Blanqui" title="Louis Auguste Blanqui">Louis Auguste Blanqui</a> (1805–1881)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Wilhelm_Weitling" title="Wilhelm Weitling">Wilhelm Weitling</a> (1808–1871)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Moses_Hess" title="Moses Hess">Moses Hess</a> (1812–1875)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Karl_Marx" title="Karl Marx">Karl Marx</a> (1818–1883)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Friedrich_Engels" title="Friedrich Engels">Friedrich Engels</a> (1820–1895)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Franz_Mehring" title="Franz Mehring">Franz Mehring</a> (1846–1919)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Clara_Zetkin" title="Clara Zetkin">Clara Zetkin</a> (1857–1933)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin" title="Vlagyimir Iljics Lenin">Vlagyimir Lenin</a> (1870–1924)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Rosa_Luxemburg" title="Rosa Luxemburg">Rosa Luxemburg</a> (1870/1871–1919)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Joszif_Visszarionovics_Szt%C3%A1lin" title="Joszif Visszarionovics Sztálin">Joszif Sztálin</a> (1878–1953)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Lev_Davidovics_Trockij" title="Lev Davidovics Trockij">Lev Trockij</a> (1879–1940)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Karl_Korsch" title="Karl Korsch">Karl Korsch</a> (1886–1961)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Ho_Si_Minh" title="Ho Si Minh">Ho Si Minh</a> (1890–1969)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/R%C3%A1kosi_M%C3%A1ty%C3%A1s" title="Rákosi Mátyás">Rákosi Mátyás</a> (1892–1971)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Vlagyimir_Vlagyimirovics_Majakovszkij" title="Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij">Vlagyimir Majakovszkij</a> (1893–1930)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Mao_Ce-tung" title="Mao Ce-tung">Mao Ce-tung</a> (1893–1976)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Dolores_Ib%C3%A1rruri" title="Dolores Ibárruri">Dolores Ibárruri</a> (1895–1989)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Louis_Aragon" title="Louis Aragon">Louis Aragon</a> (1897–1982)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/N%C3%A2z%C4%B1m_Hikmet" title="Nâzım Hikmet">Nâzım Hikmet</a> (1901–1963)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Pablo_Neruda" title="Pablo Neruda">Pablo Neruda</a> (1904–1973)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Oscar_Niemeyer" title="Oscar Niemeyer">Oscar Niemeyer</a> (1907–2012)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Enver_Hoxha" title="Enver Hoxha">Enver Hoxha</a> (1908–1985)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Kim_Ir_Szen" title="Kim Ir Szen">Kim Ir Szen</a> (1912–1994)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/K%C3%A1d%C3%A1r_J%C3%A1nos_(politikus)" title="Kádár János (politikus)">Kádár János</a> (1912–1989)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Nicolae_Ceau%C8%99escu" title="Nicolae Ceaușescu">Nicolae Ceaușescu</a> (1918–1989)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Pol_Pot" title="Pol Pot">Pol Pot</a> (1925–1998)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Fidel_Castro" title="Fidel Castro">Fidel Castro</a> (1926–2016)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Che_Guevara" title="Che Guevara">Che Guevara</a> (1928–1967)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Ra%C3%BAl_Castro" title="Raúl Castro">Raúl Castro</a> (1931–)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Gian_Maria_Volont%C3%A9" title="Gian Maria Volonté">Gian Maria Volonté</a> (1933–1994)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Kim_Dzsongil" title="Kim Dzsongil">Kim Dzsongil</a> (1942–2011)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Angela_Davis" title="Angela Davis">Angela Davis</a> (1944–)</li> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/Kim_Dzsongun" title="Kim Dzsongun">Kim Dzsongun</a> (1984–)</li> </ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:left;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#ffffff">Kapcsolódó témák</div><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"> <ul class="mw-collapsible-content hlist" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/1917-es_okt%C3%B3beri_orosz_forradalom" title="1917-es októberi orosz forradalom">1917-es októberi orosz forradalom</a> <ul><li><a href="/wiki/A_t%C5%91ke" title="A tőke">A tőke</a></li> <li><a href="/wiki/Anarchizmus" title="Anarchizmus">Anarchizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Antikapitalizmus" title="Antikapitalizmus">Antikapitalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Internacion%C3%A1l%C3%A9_(dal)" title="Internacionálé (dal)">Internacionálé</a></li> <li><a href="/wiki/Kapitalizmus" title="Kapitalizmus">Kapitalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Kommunista_ki%C3%A1ltv%C3%A1ny" title="Kommunista kiáltvány">Kommunista kiáltvány</a></li> <li><a href="/wiki/Kultur%C3%A1lis_forradalom" title="Kulturális forradalom">Kulturális forradalom</a></li> <li><a href="/wiki/Liberalizmus" title="Liberalizmus">Liberalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1gi_Szoci%C3%A1ldemokrata_Munk%C3%A1sp%C3%A1rt" title="Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt">Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt</a></li> <li><a href="/wiki/Szovjetuni%C3%B3" title="Szovjetunió">Szovjetunió</a></li> <li><a href="/wiki/Ut%C3%B3pia" title="Utópia">Utópia</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_csillag" title="Vörös csillag">Vörös csillag</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_z%C3%A1szl%C3%B3" title="Vörös zászló">Vörös zászló</a></li> <li><a href="/wiki/Sarl%C3%B3_%C3%A9s_kalap%C3%A1cs" title="Sarló és kalapács">Sarló és kalapács</a></li> <li><a href="/wiki/Szocialista_heraldika" title="Szocialista heraldika">Szocialista heraldika</a></li></ul> </li></ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:left;"> <div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="border:none; padding:0;"> <div style="font-size: 105%; font-weight: bold; padding-bottom:0; text-align:center; background:#ffffff">Mai szocialista államok</div><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"> <ul class="mw-collapsible-content hlist" style="list-style: none none; margin-left: 0; padding-bottom:0; text-align:center; font-size: 105%; margin-top: 0; margin-bottom: 0; line-height: inherit;"> <li style="line-height: inherit; margin: 0"><a href="/wiki/%C3%89szak-Korea" title="Észak-Korea">Észak-Korea</a> <ul><li><a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a></li> <li><a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a></li> <li><a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Vietnám</a></li> <li><a href="/wiki/Kuba" title="Kuba">Kuba</a></li></ul> </li></ul> </div> </td></tr><tr><td style="text-align:center; background-color:#d2232c;"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style="display:inline;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Kommunizmus" title="Sablon:Kommunizmus">Sablon:Kommunizmus</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Kommunizmus"><span title="Mutasd ezt a sablont">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Kommunizmus"><span title="A sablon vitalapja">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Kommunizmus&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése">sz</span></a></li></ul></div></td></tr></tbody></table> <p>Keletkezésétől napjainkig képviselői rengeteg félremagyarázásnak, üldözésnek, támadásnak voltak kitéve, miközben a marxizmus ellentmondásos, zsákutcákkal tarkított fejlődésen és differenciálódáson ment keresztül. Története szorosan összefonódik a modern kor <a href="/wiki/Kapitalizmus" title="Kapitalizmus">kapitalizmusának</a> történelmével, azon belül is a kapitalizmusellenes osztálykonfliktusok és <a href="/wiki/Forradalom" title="Forradalom">forradalmak</a> történetével, amelyek ismerete nélkülözhetetlen megértéséhez. A marxista ideológiára hivatkozva különböző megvalósítási kísérletek is történtek, ám követői a legfőbb kitűzött célt, az ideális társadalmat nem valósították meg, miközben árnyékot vet az ideológiára, hogy tízmilliók vesztették életüket a marxizmus és a marxizmusra hivatkozó irányzatok nevében elkövetett visszaélések miatt. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_fogalom_keletkezése"><span id="A_fogalom_keletkez.C3.A9se"></span>A fogalom keletkezése</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: A fogalom keletkezése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az 1870-es évek végén <a href="/wiki/Paul_Lafargue" title="Paul Lafargue">Paul Lafargue</a> és <a href="/wiki/Jules_Guesde" title="Jules Guesde">Jules Guesde</a> vezette fiatal szocialisták nevezték magukat elsőként marxistáknak. Marx ezt nem vette valami jó néven, mivel nézeteiket sok tekintetben epigonizmus, leegyszerűsítés, frázispufogtatás, dogmatizmus jellemezte, amit számos levelében kritizált, kigúnyolt, egyik ironikus kifakadását Lafargue-gal kapcsolatban <a href="/wiki/Friedrich_Engels" title="Friedrich Engels">Friedrich Engels</a> a következőképpen idézte fel emlékezetében: „Nos, a franciaországi úgynevezett »marxizmus« kétségtelenül egészen sajátos termék, mégpedig annyira, hogy Marx azt mondta Lafargue-nak: <i>»ce qu’il y a de certain c’est que moi, je ne suis pas marxiste«”</i> (Csak az bizonyos, hogy [ha ő az] én nem vagyok marxista.)<sup id="cite_ref-4" class="reference"><a href="#cite_note-4"><span class="cite-bracket">[</span>* 3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az anarchista <a href="/w/index.php?title=Paul_Brousse&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paul Brousse (a lap nem létezik)">Paul Brousse</a>: <i>Le Marxisme dans l’Internationale</i> (Paris, 1882) című munkájában szerepel a legelsők között nyilvános írásműben a marxizmus elnevezés, majd Engels hozzájárulásával <a href="/wiki/Karl_Kautsky" title="Karl Kautsky">Karl Kautsky</a> <i>Die Neue Zeit</i> című lapjával terjeszti el széleskörűen.<span class="dokulink" id="back:Tarfor,_2009"><sup id="cite_ref-Tarfor,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-Tarfor,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> Kautsky magát ortodox marxistának nevezte és revizionista riválisa <a href="/wiki/Eduard_Bernstein" title="Eduard Bernstein">Eduard Bernstein</a> is használta később ezt a kifejezést.<sup id="cite_ref-6" class="reference"><a href="#cite_note-6"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Történelemfilozófia"><span id="T.C3.B6rt.C3.A9nelemfiloz.C3.B3fia"></span>Történelemfilozófia</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Történelemfilozófia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Természet_és_ember"><span id="Term.C3.A9szet_.C3.A9s_ember"></span>Természet és ember</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Természet és ember"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Az ember történelmi folyamat részeként létezik. Ennek során a természettel anyagcserét folytat, azt fokozatosan „<i>szervetlen testévé teszi mind annyiban, hogy a természet (...) közvetlen létfenntartási eszköz, mind annyiban, hogy (...) élettevékenységének az anyaga, a tárgya és a szerszáma</i>”. Az ember az állattól abban különbözik, hogy „<i>Az állat közvetlenül egy az élettevékenységével, nem különbözteti meg magát tőle. Ő maga az. Az ember magát az élettevékenységét akarása és tudata tárgyává teszi. Tudatos élettevékenysége van. (...) Tevékenysége (...) szabad tevékenység</i>”.<sup id="cite_ref-ReferenceC_7-0" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceC-7"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A tudatos, szabad emberi munka tehát az ember legfontosabb, legsajátabb tulajdonsága. „<i>...az egész úgynevezett világtörténelem nem más, mint az embernek az emberi munka által való létrejövése...</i>” . Ugyanakkor „<i>Maga a történelem a természettörténetnek, a természet emberré levésének valóságos része. A természettudomány később éppúgy be fogja sorolni maga alá az emberről szóló tudományt, mint az emberről szóló tudomány a természettudományt: egy tudomány lesz</i>”.<sup id="cite_ref-ReferenceC_7-1" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceC-7"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Ez a folyamat nem egyenes irányú, hanem tagadásokon keresztül vezet, a hegeli logika <i>tézis – antitézis – szintézis</i> sémája szerint, de fordítva, a kiindulópont az önmagával azonos természet, amely létrehozza az embert, amely attól elkülönül, szembe kerül vele, elidegenül tőle, hogy utána egy magasabb szinten újra egységbe kerüljön vele, és ez „<i>…az embernek a természettel és az emberrel való ellentmondásos harcának igazi feloldása, az exisztencia és a lényeg, a tárgyiasulás és önigazolás, a szabadság és szükségszerűség, az egyén és a nem közötti harc igazi feloldása</i>”.<sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az ember a természettörténetből nem mint egyén lép elő, hogy aztán fokozatosan társadalmiasuljon, hanem fordítva, kezdetben „nembeli”, szorosan egy természetadta közösséghez tartozó lény: „<i>Eredetileg mint nembeli lény, törzsi lény, csordaállat jelenik meg – bár semmiképpen mint politikai értelemben való </i>zóon politikon.”<sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A történelem annak folyamata, hogyan szabadul meg az ember fokozatosan ezektől a közösségi kötelékektől, hogyan válik fokozatosan szabad egyénné. A jövő titka pedig az, hogyan fog az ember – a tagadás tagadása révén – atomizált, elidegenült világából kitörve egy magasabb fokon újra társadalmi, nembeli lénnyé válni.<span class="dokulink" id="back:Therborn,_2010"><sup id="cite_ref-Therborn,_2010_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-0" class="reference"><a href="#cite_note-Therborn,_2010_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ember_és_viszonyai"><span id="Ember_.C3.A9s_viszonyai"></span>Ember és viszonyai</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Ember és viszonyai"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„<i>Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokba, termelési viszonyokba lépnek, melyek anyagi termelőerőik meghatározott fejlődési fokának felelnek meg. Az anyagi élet termelési módja határozza meg a társadalmi, politikai és szellemi életfolyamatot általában. Nem az emberek tudata az, amely létüket, hanem ellenkezőleg, társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza.</i>” A fejlődés, a társadalmi <a href="/wiki/Halad%C3%A1s_(t%C3%B6rt%C3%A9nelem)" title="Haladás (történelem)">haladás</a> dinamikája abból adódik, hogy „<i>A társadalom anyagi termelőerői, fejlődésük bizonyos fokán, ellentmondásba jutnak a meglevő termelési viszonyokkal, vagy ami ennek csak jogi kifejezése, azokkal a tulajdonviszonyokkal, amelyek között eddig fejlődtek. (...) A gazdasági alap megváltozásával lassabban vagy gyorsabban forradalmi átalakuláson megy át az egész óriási felépítmény</i>”, vagyis a gazdasági termelési feltételekre épülő „<i>...jogi, politikai, vallási, művészi vagy filozófiai, egyszóval ideológiai formák...</i>” összessége. </p><p>„<i>Nagy vonásokban az ázsiai, antik, feudális és modern polgári termelési módok jelölhetők meg a gazdasági társadalomalakulat progresszív korszakaiként.</i>” Ezek mindegyike belső konfliktusokat, ellentéteket hordoz magában „<i>...nem az egyéni ellentétek, hanem az egyének társadalmi életfeltételeiből fakadó ellentét értelmében...</i>”, tehát az egyének mint meghatározott társadalmi osztályok tagjai kerülnek szembe egymással. </p><p>„<i>A polgári termelési viszonyok a társadalmi termelési folyamatnak utolsó antagonisztikus formája...</i>”, mert itt az előző formációk szövevényes osztályellentétei a tőkés és a bérmunkás szembenállására egyszerűsödnek. De „<i>...a polgári társadalom ölében fejlődő termelőerők megteremtik egyúttal azokat az anyagi feltételeket, amelyek ennek az ellentétnek a feloldásához szükségesek. Ezzel a társadalmi alakulattal lezárul tehát az emberi társadalom előtörténete.</i>”<sup id="cite_ref-11" class="reference"><a href="#cite_note-11"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A polgári <a href="/wiki/Termel%C3%A9si_viszonyok" title="Termelési viszonyok">termelési viszonyok</a>, a kapitalizmus alatt eddig sosem látott mértékben növekednek a <a href="/wiki/Termel%C5%91er%C5%91k" title="Termelőerők">termelőerők</a>, a munka a bérmunka formájában egyre inkább közösségi, társadalmi jelleget ölt, szemben a tőkés elsajátítás egyéni jellegével. „<i>...A tőkemonopólium bilincsévé válik annak a termelési módnak, amely vele és alatta virágzott fel. A termelési eszközök centralizációja és a munka társadalmasítása olyan pontot ér el, amelyen már nem fér meg tőkés burkában. A burkot szétrepesztik. Üt a tőkés magántulajdon végórája. A kisajátítókat kisajátítják. A tőkés termelési módból eredő tőkés elsajátítási mód, ennélfogva a tőkés magántulajdon az első tagadása az egyéni, saját munkán alapuló magántulajdonnak. De a tőkés termelés egy természeti folyamat szükségszerűségével létrehozza saját tagadását. Ez a tagadás tagadása. Ez nem állítja vissza a magántulajdont, de helyreállítja az egyéni tulajdont a tőkés korszak vívmánya: a kooperáció és a földnek valamint a maga a munka által termelt termelési eszközöknek a közös birtoklása alapzatán.</i>”<sup id="cite_ref-12" class="reference"><a href="#cite_note-12"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Gazdaságelmélet"><span id="Gazdas.C3.A1gelm.C3.A9let"></span>Gazdaságelmélet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Gazdaságelmélet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Zentralbibliothek_Z%C3%BCrich_Das_Kapital_Marx_1867.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8d/Zentralbibliothek_Z%C3%BCrich_Das_Kapital_Marx_1867.jpg/220px-Zentralbibliothek_Z%C3%BCrich_Das_Kapital_Marx_1867.jpg" decoding="async" width="220" height="371" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8d/Zentralbibliothek_Z%C3%BCrich_Das_Kapital_Marx_1867.jpg/330px-Zentralbibliothek_Z%C3%BCrich_Das_Kapital_Marx_1867.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8d/Zentralbibliothek_Z%C3%BCrich_Das_Kapital_Marx_1867.jpg/440px-Zentralbibliothek_Z%C3%BCrich_Das_Kapital_Marx_1867.jpg 2x" data-file-width="997" data-file-height="1681" /></a><figcaption><i><a href="/wiki/A_t%C5%91ke" title="A tőke">A tőke</a></i> címlapja</figcaption></figure> <p>Marx gazdaságelméletét háromkötetes fő művében, <a href="/wiki/A_t%C5%91ke" title="A tőke"><i>A tőké</i>ben</a> fejtette ki. Ebben a gazdaság elemzésére új módszert vezetett be. A gazdasági eseményeket a történeti háttér előtt, fejlődésük folyamatában szemlélte, nem pedig tértől és időtől elvonatkoztatva. Az emberek gazdasági cselekvéseit nem egy állandó <a href="/w/index.php?title=Emberi_term%C3%A9szet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Emberi természet (a lap nem létezik)">emberi természet</a> valamely tulajdonsága – például az önérdekkövetés – magyarázza, hanem a mindenkori ember és a mindenkori társadalom kapcsolata <a href="/wiki/Dialektika" title="Dialektika">dialektikus</a>: az aktuális társadalmi viszonyok közé születő ember maga is alakítója eme viszonyoknak. A társadalmi (benne a gazdasági) szféra ekkor egy <i>óriási társasjáték</i>hoz hasonlítható, amelynek a szabályait a legtöbben elfogadják. (Ennek <i>nem természetes</i> voltát jól látnánk, ha nem folyamatosan születnének eme viszonyok közé az emberek, hanem – mondjuk – 60 évente születnének 60 évig élő teljes generációk.) Ugyanakkor az óriási társasjáték nem teszi lehetővé, hogy tetszés szerint javítsunk helyzetünkön, hiszen az csak kollektíve lehetséges. A változtatás szabályai, formái és közvetítői is részei a játéknak.<sup id="cite_ref-A_tőke_13-0" class="reference"><a href="#cite_note-A_tőke-13"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Marx szerint a kapitalista gazdaságot jellemző alapvető és uralkodó viszony az <i>áruviszony</i>. Az <i>áru</i> egyszerre fizikai tárgy szükségletkielégítésre alkalmas tulajdonságokkal, és egyszerre mással pénzre vagy másik árura elcserélhető valami. Az előbbit hívjuk az <i>áru használati érték</i>ének, az utóbbit az áru <i>csereértékének</i>. A csereérték tehát már feltételez egy viszonyt a többi emberrel szemben. A magántulajdon miatt az áru <i>tulajdonos</i>a kizárhatja a többieket az áru jellemzőinek kollektív vagy egyéni hasznosításából. Ezt a szeparációt a közösség fenntartja és legitimként ismeri el. A kereskedelem során az áruból pénz lesz, a pénzből megint csak áru. A pénz a rendszerben kering, ahová a termelés után belépnek és ahonnan a végső fogyasztás előtt kilépnek az áruk. Nem közvetlenül kapcsolódik össze a termelés és a fogyasztás, a szükségletek és a kapacitások összehangolása a <i>piac</i> közvetítésével történik. A liberális közgazdászok elismerik, hogy a piacon keresztül történő összehangolás nem tökéletes, de szerintük 1) még mindig jobb, mint bármely más alternatíva (mondjuk a <a href="/wiki/Tervgazd%C3%A1lkod%C3%A1s" title="Tervgazdálkodás">tervgazdaság</a> vagy az állami beavatkozás); 2) a piac hibái korrigálhatók; végül 3) a piac hosszú távon mindenképpen létrehozza az összhangot, azaz kialakul a harmónia. Marx kritikája nem is a piac hatékony vagy nem hatékony összehangoló erejét támadja, hanem a elképzelést magját: ha a termelés piacra történik, akkor nem a használati érték előállítása motiválja a termelőt, hanem az, hogy könnyen és drágán értékesíthesse az általa termelt árut, azaz minél nagyobb legyen árujának a csereértéke, a fogyasztót pedig az, hogy minél olcsóbban jusson használati értékhez. A termelést nem az érték, hanem a csereérték növelése hajtja előre.<span class="dokulink" id="back:Heller,_2003"><sup id="cite_ref-Heller,_2003_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-0" class="reference"><a href="#cite_note-Heller,_2003_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14"><span class="cite-bracket">[</span>11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-A_tőke_13-1" class="reference"><a href="#cite_note-A_tőke-13"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Marx_gondolatai_saját_nézeteiről"><span id="Marx_gondolatai_saj.C3.A1t_n.C3.A9zeteir.C5.91l"></span>Marx gondolatai saját nézeteiről</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Marx gondolatai saját nézeteiről"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Társadalomfilozófia"><span id="T.C3.A1rsadalomfiloz.C3.B3fia"></span>Társadalomfilozófia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Társadalomfilozófia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><i>„Az előfeltételek, amelyekkel kezdjük, nem dogmák, hanem valóságos előfeltételek, amelyektől csak a képzeletben lehet elvonatkoztatni. Ezek az előfeltételek a valóságos egyének, cselekvésük és anyagi életfeltételeik, mind azok, amelyeket készen találtak, mind azok, amelyeket saját cselekvésükkel hoztak létre.”</i><sup id="cite_ref-15" class="reference"><a href="#cite_note-15"><span class="cite-bracket">[</span>12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Munkaelmélet"><span id="Munkaelm.C3.A9let"></span>Munkaelmélet</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Munkaelmélet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><i>„Az áru eredetileg mint kettős valami jelent meg előttünk: mint használati érték és mint csereérték. Később kitűnt, hogy a munkának, amennyiben értékben fejeződik ki, szintén nem ugyanazok már az ismertetőjelei, amelyekkel mint használati értékek létrehozója rendelkezik. Az áruban foglalt munka e kettős természetét először én mutattam ki kritikai módon.”</i><sup id="cite_ref-16" class="reference"><a href="#cite_note-16"><span class="cite-bracket">[</span>13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Osztályelmélet"><span id="Oszt.C3.A1lyelm.C3.A9let"></span>Osztályelmélet</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Osztályelmélet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„Ami […] engem illet, nem az én érdemem, sem a modern társadalomban levő osztályok létezésének, sem ezek egymással való harcának felfedezése. Polgári történetírók már jóval előttem ábrázolták az osztályok e harcának történelmi fejlődését, polgári közgazdászok pedig az osztályok gazdasági anatómiáját. Ami újat én cselekedtem, az annak bebizonyítása volt, 1. hogy az <i>osztályok létezése</i> csupán a termelés <i>fejlődésének meghatározott történelmi szakaszaihoz</i> van kötve; 2. hogy az <a href="/wiki/Oszt%C3%A1lyharc" title="Osztályharc">osztályharc</a> szükségszerűen a proletariátus <i>diktatúrájához</i> vezet; 3. hogy maga ez a diktatúra csak átmenet <i>valamennyi osztály megszüntetéséhez</i> és az <i>osztály nélküli társadalomhoz</i>.”<sup id="cite_ref-17" class="reference"><a href="#cite_note-17"><span class="cite-bracket">[</span>14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_marxista_ideológia"><span id="A_marxista_ideol.C3.B3gia"></span>A marxista ideológia</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A marxista ideológia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A <a href="/wiki/19._sz%C3%A1zad" title="19. század">19. század</a> második felétől a marxizmus fogalom- és eszmerendszerét több, magát forradalminak minősítő politikai mozgalom és párt a programjába foglalta, később pedig a <a href="/wiki/Szovjetuni%C3%B3" title="Szovjetunió">Szovjetunió</a>, és annak állami berendezkedését mintaként követő államok az állami <a href="/wiki/Ideol%C3%B3gia" title="Ideológia">ideológia</a> részeként fogadták el. Ennek következtében a marxista irodalom igen terjedelmessé, ám színvonalában szélsőségesen egyenetlenné vált, miközben – a hatalmi viszonyoktól függően – a marxizmus megítélését egyrészt politikai előítéletek, másrészt politikai elfogultságok terhelték meg. </p><p>Marx azt hangsúlyozta, hogy az ideális társadalom megteremtéséhez szükség van egy átmeneti, politikai korszakra, ezért a megvalósítást két elméleti szakaszra bontotta. Az első, <a href="/wiki/Szocializmus" title="Szocializmus">szocializmusnak</a> nevezett szakaszban az állam és a jog még megmarad, a javak elosztása pedig a végzett munkateljesítmény alapján történik. Ebben a szakaszban azonban a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, konfliktusok még nem szűnhetnek meg. Az elérendő végső fázis a <a href="/wiki/Kommunizmus" title="Kommunizmus">kommunizmus</a>, ahol már a szükségletek szerinti elosztás rendszere valósulhat meg.<sup id="cite_ref-sulinet_18-0" class="reference"><a href="#cite_note-sulinet-18"><span class="cite-bracket">[</span>15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A saját társadalmi modelljüket "szocializmusként" meghatározó államok közül a kommunista kormányzású országokban a marxista ideológiát kizárólagosként fogadták el, szemben a szociáldemokrata vezetésű, ún. skandináv típusú pluralista ideológiájú országokkal. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Lenin_a_marxizmusról"><span id="Lenin_a_marxizmusr.C3.B3l"></span>Lenin a marxizmusról</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Lenin a marxizmusról"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Lenin_loc_ggbain.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/Lenin_loc_ggbain.jpg/220px-Lenin_loc_ggbain.jpg" decoding="async" width="220" height="309" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/Lenin_loc_ggbain.jpg/330px-Lenin_loc_ggbain.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/Lenin_loc_ggbain.jpg/440px-Lenin_loc_ggbain.jpg 2x" data-file-width="6000" data-file-height="8432" /></a><figcaption><a href="/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin" title="Vlagyimir Iljics Lenin">Vlagyimir Iljics Lenin</a></figcaption></figure> <p><a href="/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin" title="Vlagyimir Iljics Lenin">Lenin</a> <i>A marxizmus három forrása és három alkotórésze</i><sup id="cite_ref-19" class="reference"><a href="#cite_note-19"><span class="cite-bracket">[</span>16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (1913) és <i>Karl Marx – Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével</i><sup id="cite_ref-Granat_Lexikon_20-0" class="reference"><a href="#cite_note-Granat_Lexikon-20"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-21" class="reference"><a href="#cite_note-21"><span class="cite-bracket">[</span>18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-22" class="reference"><a href="#cite_note-22"><span class="cite-bracket">[</span>19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> (1914) című munkáiban foglalta össze a marxizmus lényegét. Az első írás műfaja egy népszerűsítő újságcikk, 6 nyomtatott oldalnyi terjedelemben, míg a második egy 32 oldalas lexikon szócikk, melyet függelékként egy 12 oldalas, a szerző magyarázataival ellátott bibliográfia követ. A Marx-életrajztól eltekintve mindkét írás tartalmi alapszerkezete hármas felosztású<sup id="cite_ref-23" class="reference"><a href="#cite_note-23"><span class="cite-bracket">[</span>* 4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>, s ebben a hármas tartalmi tagolásban Engels <i>Anti-Dühring</i><sup id="cite_ref-Anti-Dühring_24-0" class="reference"><a href="#cite_note-Anti-Dühring-24"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> című művét, a marxizmus első, nagyarányú rendszerezési kísérletét követte.<sup id="cite_ref-25" class="reference"><a href="#cite_note-25"><span class="cite-bracket">[</span>* 5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A lexikon szócikk szinte teljesen a népszerűsítő cikk gondolatmenetét ismétli, de sokkal mélyebben, s forrásmegjelölésekkel. Lenin utóbbiban alkalmazott alkotói módszerének egyik legfőbb jellegzetessége a szövegmontázs, vagyis minimális összekötő szöveggel, szinte egymást érik a Marx és Engels műveinek leglényegesebb részeit, helyenként tételmondatait tartalmazó idézetek, melyek sajátos, tömörített rekonstrukcióját nyújtják korabeli fellelhető életművüknek. </p><p>Ezeknek megfelelően tehát a marxizmus három fő forrása és alkotórésze: 1. a <a href="/w/index.php?title=Klasszikus_n%C3%A9met_filoz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Klasszikus német filozófia (a lap nem létezik)">klasszikus német filozófia</a>, amiből létrejött a marxizmus filozófiája, a <a href="/wiki/Materializmus#Dialektikus_materializmus" title="Materializmus">dialektikus materializmus</a>; 2. a <a href="/wiki/Klasszikus_k%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan" title="Klasszikus közgazdaságtan">klasszikus közgazdaságtan</a>, melyből létrejött a <a href="/wiki/Marxista_k%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan" title="Marxista közgazdaságtan">marxista közgazdaságtan</a>; 3. a francia <a href="/wiki/Ut%C3%B3pista_szocializmus" title="Utópista szocializmus">utópista szocializmus</a>, melyből megszületett a marxista politikatudomány, a <a href="/w/index.php?title=Tudom%C3%A1nyos_szocializmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tudományos szocializmus (a lap nem létezik)">tudományos szocializmus</a>. Marx mindhárom forrást alaposan tanulmányozta, kíméletlen bírálatot gyakorolt felettük, s mindháromból számos használható elemet vett át, melyből kirajzolódik a marxizmus lényege: a fennálló kapitalista társadalmi rendszer forradalmi kritikája, s a megvalósítandó kommunista társadalom történelmi perspektívájú céljának tudományos körvonalazása.<span class="dokulink" id="back:Tarfor,_2009"><sup id="cite_ref-Tarfor,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-1" class="reference"><a href="#cite_note-Tarfor,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span><sup id="cite_ref-Granat_Lexikon_20-1" class="reference"><a href="#cite_note-Granat_Lexikon-20"><span class="cite-bracket">[</span>17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Anti-Dühring_24-1" class="reference"><a href="#cite_note-Anti-Dühring-24"><span class="cite-bracket">[</span>20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Filozófia"><span id="Filoz.C3.B3fia"></span>Filozófia</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Filozófia"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_filozófiai_materializmus"><span id="A_filoz.C3.B3fiai_materializmus"></span>A filozófiai materializmus</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: A filozófiai materializmus"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„Marx 1844–45-től kezdve, – írta Lenin, – amikor nézetei már kialakultak, materialista volt, nevezetesen <a href="/wiki/Ludwig_Andreas_Feuerbach" title="Ludwig Andreas Feuerbach">Ludwig Feuerbach</a> híve, s Feuerbach gyengéit később is kizárólag abban látta, hogy materializmusa nem eléggé következetes és sokoldalú. Marx Feuerbach világtörténelmi, »korszakalkotó« jelentőségét éppen abban látta, hogy határozottan szakított <a href="/wiki/Georg_Wilhelm_Friedrich_Hegel" title="Georg Wilhelm Friedrich Hegel">Hegel</a> idealizmusával és meghirdette a materializmust, amely már a 18. században, különösen Franciaországban »nemcsak a fennálló politikai intézmények, valamint a fennálló vallás és teológia elleni harc volt, hanem éppúgy… harc… minden metafizika… ellen« (a »megrészegült spekulációt« értve ezen, a »józan filozófiával« ellentétben)[…]<sup id="cite_ref-26" class="reference"><a href="#cite_note-26"><span class="cite-bracket">[</span>* 6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-27" class="reference"><a href="#cite_note-27"><span class="cite-bracket">[</span>21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Lenin a továbbiakban előbb <i>A tőké</i>ből majd az <i>Anti-Dühring</i>ből vett idézetekkel jelentőségteljesen utal arra, hogy Marx és Engels teljesen egyetértettek a filozófiai materializmus kérdésében, mintha sejtette volna, hogy az utókor polgári ideológusai megpróbálják szembeállítani nézeteiket egymással: „»Hegel számára« – írta Marx – »a gondolati folyamat, amelyet eszme néven még önálló alannyá is alakít, démiurgosza (teremtője, alkotója) a valóságosnak… Nálam, megfordítva, az eszmei nem más, mint az emberi fejben áttett és lefordított <a href="/wiki/Anyag_(filoz%C3%B3fia)" title="Anyag (filozófia)">anyagi</a>.«”<sup id="cite_ref-28" class="reference"><a href="#cite_note-28"><span class="cite-bracket">[</span>* 7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-ReferenceA_29-0" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceA-29"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> „Teljes összhangban Marxnak ezzel a materialista filozófiájával és ezt fejtegetve, Engels az »Anti-Dühring«-ben (lásd ott) – melyet Marx még kéziratban olvasott – a következőket írta: »…A világ egysége nem létében van… A világ valóságos egysége anyagiságában van, ezt pedig… a filozófia és a természettudomány hosszas és hosszadalmas fejlődése bizonyítja…<sup id="cite_ref-30" class="reference"><a href="#cite_note-30"><span class="cite-bracket">[</span>* 8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A mozgás az anyag létezési módja. Soha és sehol anyag mozgás nélkül nem volt és nem lehet…<sup id="cite_ref-31" class="reference"><a href="#cite_note-31"><span class="cite-bracket">[</span>* 9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Anyag mozgás nélkül éppoly elgondolhatatlan, mint mozgás anyag nélkül…<sup id="cite_ref-32" class="reference"><a href="#cite_note-32"><span class="cite-bracket">[</span>* 10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ha… azt kérdezzük, mi hát a gondolkodás és a tudat, és honnan származnak, azt találjuk, hogy az emberi agy termékei, és hogy maga az ember természeti termék, amely környezetében és környezetével fejlődött; amikor is aztán magától értetődik, hogy az emberi agy termékei, amelyek hát végső fokon szintén természeti termékek, az egyéb természeti összefüggésnek nem ellentmondanak, hanem megfelelnek.«”<sup id="cite_ref-ReferenceA_29-1" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceA-29"><span class="cite-bracket">[</span>22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-33" class="reference"><a href="#cite_note-33"><span class="cite-bracket">[</span>23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Lenin a továbbiakban Engels: <i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége</i> (1886)<sup id="cite_ref-34" class="reference"><a href="#cite_note-34"><span class="cite-bracket">[</span>24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> című művére támaszkodott: „»Minden, de sajátlag az újabb filozófia nagy alapkérdése a gondolkodás és a lét viszonya… a szellemnek a természethez való viszonyát illető kérdés…<sup id="cite_ref-35" class="reference"><a href="#cite_note-35"><span class="cite-bracket">[</span>* 11<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> hogy mi az eredendő, a szellem vagy a természet?... A filozófusok, aszerint, hogy így vagy úgy válaszolták meg ezt a kérdést, két nagy táborra szakadtak. Azok, akik azt állították, hogy a szellem az eredendő a természettel szemben, tehát végső fokon feltételezték a világ valamiféle teremtését… az idealizmus táborát alkották. A többiek, akik a természetet tekintették eredendőnek, a materializmus különböző iskoláihoz tartoztak.«<sup id="cite_ref-36" class="reference"><a href="#cite_note-36"><span class="cite-bracket">[</span>* 12<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az idealizmus és a materializmus (filozófiai) fogalmának minden más használata csak zavart okoz. Marx a leghatározottabban elvetette nemcsak az idealizmust, amely így vagy úgy mindig összefügg a vallással, hanem <a href="/wiki/David_Hume" title="David Hume">Hume</a> és <a href="/wiki/Immanuel_Kant" title="Immanuel Kant">Kant</a> különösen napjainkban elterjedt felfogását, az agnoszticizmus, a kriticizmus, a pozitivizmus különböző fajtáit is, s azt tartotta, hogy az efféle filozófia az idealizmusnak tett »reakciós« engedmény, illetve a legjobb esetben »szégyenlős módja a materializmus suttyomban való elfogadásának és a világ előtti eltagadásának«.”<sup id="cite_ref-37" class="reference"><a href="#cite_note-37"><span class="cite-bracket">[</span>* 13<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-ReferenceB_38-0" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceB-38"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Lenin kiemeli a marxizmus filozófiájából a szabadság és a szükségszerűség kérdéskörét: „Különösen figyelemre méltó Marxnak a szabadság és a szükségszerűség viszonyáról vallott nézete: »A szükségszerűség vak, amíg fel nem ismerik. A szabadság a szükségszerűség felismerése.«<sup id="cite_ref-39" class="reference"><a href="#cite_note-39"><span class="cite-bracket">[</span>* 14<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-40" class="reference"><a href="#cite_note-40"><span class="cite-bracket">[</span>* 15<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Lenin – valószínűleg terjedelmi korlátok miatt – itt két logikai tételmondatban kivonatolta a lényeget, ezért az ebből eredő filológiai különbségek áthidalására, s a szabadság marxista fogalmának árnyaltabb megközelítése érdekében célszerű egy nagyobb gondolati egység idézése Engelstől: </p> <dl><dd>„Nem a természeti törvényektől való álmodott függetlenségben rejlik a szabadság, hanem e törvények megismerésében és az ezzel adott lehetőségben, hogy tervszerűen, meghatározott célokra engedjük hatni őket. Ez éppúgy vonatkozik a külső természet törvényeire, mint azokra, amelyek magának az embernek a testi és szellemi létezését szabályozzák – törvények két olyan osztályára, amelyeket legfeljebb az elképzelésben választhatunk el egymástól, de nem a valóságban. Az akarat szabadsága ezért nem jelent egyebet, mint azt a képességet, hogy tárgyismerettel dönteni tudunk. Minél <i>szabadabb</i> tehát az ember ítélete egy meghatározott kérdéses pontra vonatkozólag, annál nagyobb <i>szükségszerűséggel</i> lesz az ítélet tartalma meghatározott; míg a nem-ismerésen nyugvó bizonytalanság, amely sok különböző és ellentmondó döntési lehetőség között látszólag önkényesen választ, épp ezzel bizonyítja nem-szabad voltát, azt, hogy a tárgy uralkodik rajta, holott éppen neki kellene azon uralkodnia. A szabadság tehát a természeti szükségszerűségek megismerésére alapozott uralomban áll önmagunk és a külső természet felett; így szükségképpen a történelmi fejlődésnek terméke.”<sup id="cite_ref-41" class="reference"><a href="#cite_note-41"><span class="cite-bracket">[</span>26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <p>Lenin a következőképpen zárja le a gondolatot: „= annak elismerése, hogy a természetben van objektív törvényszerűség és hogy a szükségszerűség dialektikusan szabadsággá változik át (ugyanúgy, mint a meg nem ismert, de megismerhető »magánvaló dolog« »nekünk való dologgá«, »a dolgok lényege« »jelenségekké«).”<sup id="cite_ref-ReferenceB_38-1" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceB-38"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Majd végül három pontban foglalja össze Marx és Engels bírálatát az úgynevezett „régi” materializmus vonatkozásában: 1. főleg mechanikus, nem veszi figyelembe a természettudományok legújabb eredményeit; 2. nem történelmi, nem dialektikus (metafizikus, antidialektikus) „nem érvényesítette következetesen és minden irányban a fejlődés szempontjait;” 3. „[…] a régi materialisták »az ember lényegét« absztrakt módon értelmezték, nem pedig mint a (konkrétan történelmileg meghatározott) »társadalmi viszonyok összességét« és ezért a világot csak »magyarázták«, holott az a feladat, hogy »megváltoztassuk«, – vagyis nem értették meg a »forradalmi gyakorlati tevékenység« jelentőségét.”<sup id="cite_ref-42" class="reference"><a href="#cite_note-42"><span class="cite-bracket">[</span>* 16<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-ReferenceB_38-2" class="reference"><a href="#cite_note-ReferenceB-38"><span class="cite-bracket">[</span>25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-43" class="reference"><a href="#cite_note-43"><span class="cite-bracket">[</span>27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_dialektika">A dialektika</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: A dialektika"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></span></td><td><i>Bővebben: <a href="/wiki/Marxista_dialektika" title="Marxista dialektika">Marxista dialektika</a></i></td></tr></tbody></table> <p>„A hegeli a <a href="/wiki/Dialektika" title="Dialektika">dialektikát</a> mint a fejlődésről szóló legátfogóbb, tartalmilag leggazdagabb és legmélyrehatóbb tanítást Marx és Engels a klasszikus német filozófia legnagyobb vívmányának tekintette. A fejlődés, az evolúció elvének minden más megfogalmazása szerintük egyoldalú, tartalmilag szegény, eltorzítja és megnyomorítja a természetben és a társadalomban (sokszor ugrásokkal, katasztrófák, forradalmak formájában) végbemenő fejlődés valóságos folyamatát.” – folytatja Lenin, majd újra Engels műveinek adja át a szót: „»Marx és én voltunk jóformán az egyetlenek, akik a német idealista filozófiából«[…]»a tudatos dialektikát a természet és történelem materialista felfogásába átmentettük.«<sup id="cite_ref-44" class="reference"><a href="#cite_note-44"><span class="cite-bracket">[</span>* 17<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> »A természet a dialektika próbája, s el kell ismernünk, hogy a modern természettudomány e próba számára szerfelett gazdag, napról napra halmozódó anyagot szolgáltatott« (ez a rádiumnak, az elektronoknak, az elemek átalakulásának stb. felfedezés előtt íródott) »s ezzel bebizonyította, hogy a természetben, végső fokon, dialektikusan, nem pedig metafizikusan mennek a dolgok.«<sup id="cite_ref-45" class="reference"><a href="#cite_note-45"><span class="cite-bracket">[</span>* 18<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>»Az a nagy alapgondolat« – írja Engels –, »hogy a világot nem mint kész <i>dolgok</i> összességét kell felfogni, hanem mint <i>folyamatok</i> összességét, amelyben a látszólag stabil dolgok – akárcsak fejünkbeli gondolati képmásaik, a fogalmak – a létrejövés és elmúlás szakadatlan változásán mennek át… – ez a nagy alapgondolat, jelesül Hegel óta, annyira átment a köznapi tudatba, hogy ebben az általánosságban aligha ütközik már ellentmondásba. De más dolog ezt szavakban elismerni és megint más a valóságban a vizsgálat minden területén az egyes részletekben végigvinni.«<sup id="cite_ref-46" class="reference"><a href="#cite_note-46"><span class="cite-bracket">[</span>* 19<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A dialektikus filozófia előtt »nem áll meg semmi végérvényes, semmi abszolút, semmi szent: mindenről és mindenben felmutatja a múlékonyságot, s nem áll meg előtte más, csak a létrejövésnek és elmúlásnak, a vég nélkül az alacsonyabbtól a magasabb felé emelkedésnek a szakadatlan folyamata, melynek ő maga is puszta visszatükröződése a gondolkodó agyban.«<sup id="cite_ref-47" class="reference"><a href="#cite_note-47"><span class="cite-bracket">[</span>* 20<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Marx szerint tehát a dialektika »a külső világ és az emberi gondolkodás mozgásának általános törvényeiről szóló tudomány«<sup id="cite_ref-48" class="reference"><a href="#cite_note-48"><span class="cite-bracket">[</span>* 21<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>.”<span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-49" class="reference"><a href="#cite_note-49"><span class="cite-bracket">[</span>28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p><p>„Hegel filozófiájának ezt a forradalmi oldalát vette át és fejlesztette tovább Marx. A dialektikus materializmusnak »nincs többé szüksége a többi tudomány felett álló filozófiára«. Az egész addigi filozófiából megmarad »a gondolkodásnak és a gondolkodás törvényeinek tana – a formális logika és a dialektika«.<sup id="cite_ref-50" class="reference"><a href="#cite_note-50"><span class="cite-bracket">[</span>* 22<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A dialektika pedig, Marx felfogásában és Hegel szerint is, azt foglalja magában, amit ma <a href="/wiki/Ismeretelm%C3%A9let" title="Ismeretelmélet">ismeretelméletnek</a>, gnoszeológiának neveznek, s ennek a maga tárgyát szintén történelmileg kell vizsgálnia, tanulmányozva és általánosítva a megismerés keletkezését és fejlődését, a <i>nem</i> ismerésből a megismerésbe való átmenetet. </p><p>Napjainkban a fejlődés, az evolúció eszméje már csaknem teljesen behatolt a társadalmi tudatba, de más utakon, nem Hegel filozófiája révén.<sup id="cite_ref-51" class="reference"><a href="#cite_note-51"><span class="cite-bracket">[</span>* 23<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Csakhogy ez az eszme abban a fogalmazásban, amelyet Hegelre támaszkodva Marx és Engels adott, sokkal átfogóbb, tartalmilag sokkal gazdagabb, mint az evolúció közkeletű eszméje. A már megtett fokokat mintegy megismétlő, de másként, magasabb szinten ismétlődő fejlődés (a »tagadás tagadása«), nem egyenes vonalban, hanem – mondhatni – spirálisan haladó fejlődés; – ugrásszerű, katasztrófákkal járó, forradalmi fejlődés; – »a fokozatosság megszakadása«; – a mennyiségnek minőségbe való átcsapása; – a fejlődést előrehajtó sok belső impulzus, amelyet valamely adott esetre, vagy valamely adott jelenség keretei között, vagy valamely adott társadalmon belül ható különböző erők és tendenciák ellentmondása, összeütközése ad; – minden egyes jelenség <i>valamennyi</i> oldalának (s a történelem a jelenségek egyre újabb és újabb oldalait tárja fel) kölcsönös függése és legszorosabb, felbonthatatlan összefüggése, olyan összefüggése, mely a mozgás egységes, törvényszerű világfolyamatát adja – ezek annak a dialektikának egyes főbb vonásai, amely tartalmában gazdagabb, mint a közkeletű fejlődéstan.”<span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-52" class="reference"><a href="#cite_note-52"><span class="cite-bracket">[</span>29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="A_materialista_történelemfelfogás"><span id="A_materialista_t.C3.B6rt.C3.A9nelemfelfog.C3.A1s"></span>A materialista történelemfelfogás</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: A materialista történelemfelfogás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„A régi materializmus következetlenségének, befejezetlenségének, egyoldalúságának felismerése arra a meggyőződésre juttatta Marxot, hogy a »társadalomról szóló tudományt… összhangba kellett hozni a materialista alapzattal és ezen az alapzaton újjáépíteni«<sup id="cite_ref-53" class="reference"><a href="#cite_note-53"><span class="cite-bracket">[</span>* 24<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>. Ha a materializmus általában a létből magyarázza a tudatot, nem pedig megfordítva, akkor az emberiség társadalmi életére alkalmazott materializmus megkövetelte, hogy a társadalmi tudatot a társadalmi létből magyarázzuk. »A technológia – mondja Marx – felfedi az ember aktív magatartását a természettel szemben, felfedi életének közvetlen termelési folyamatát, és ezzel társadalmi életviszonyainak és az ezekből fakadó szellemi képzeteknek termelési folyamatát is.«<sup id="cite_ref-54" class="reference"><a href="#cite_note-54"><span class="cite-bracket">[</span>* 25<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Karl_Marx_55-0" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Marx-55"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az emberi társadalomra és annak történelmére alkalmazott materializmus alaptételeit Marx »A politikai gazdaságtan bírálatához« című munkájának előszavában a következőképpen foglalta össze: </p> <dl><dd>»Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokba lépnek, termelési viszonyokba, amelyek anyagi termelőerőik meghatározott fejlődési fokának felelnek meg. E termelési viszonyok összessége alkotja a társadalom gazdasági szerkezetét, azt a reális bázist, amelyen egy jogi és politikai felépítmény emelkedik, és amelynek meghatározott társadalmi tudatformák felelnek meg. Az anyagi élet termelési módja szabja meg a társadalmi, politikai és szellemi életfolyamatot egyáltalában. Nem az emberek tudata az, amely létüket, hanem megfordítva, társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza. Fejlődésük bizonyos fokán a társadalom anyagi termelőerői ellentmondásba jutnak a meglevő termelési viszonyokkal, vagy ami ennek csak jogi kifejezése, azokkal a tulajdonviszonyokkal, amelyek között addig mozogtak. Ezek a viszonyok a termelőerők fejlődési formáiból azok béklyóivá csapnak át. Ekkor a társadalmi forradalom korszaka következik be. A gazdasági alapzat megváltozásával lassabban vagy gyorsabban forradalmasodik az egész óriási felépítmény. Az ilyen forradalmasodások vizsgálatánál mindig különbséget kell tenni a gazdasági termelési feltételekben bekövetkezett anyagi, természettudományos szabatossággal megállapítható forradalmasodás és a jogi, politikai, vallási, művészi vagy filozófiai, egyszóval ideológiai formák között, amelyekben az emberek ennek a konfliktusnak tudatára jutnak és azt végigharcolják. Mint ahogy azt, hogy egy egyén micsoda, nem aszerint ítéljük meg, amit önmagáról gondol, ugyanúgy az ilyen forradalmasodási korszakot sem ítélhetjük meg a maga tudatából, hanem éppenséggel ezt a tudatot kell az anyagi élet ellentmondásaiból, a társadalmi termelőerők és termelési viszonyok közötti meglevő konfliktusból megmagyarázni. … Nagy vonásokban az ázsiai, antik, feudális és modern polgári termelési módok jelölhetők meg a gazdasági társadalomalakulat progresszív korszakaiként.«”<sup id="cite_ref-56" class="reference"><a href="#cite_note-56"><span class="cite-bracket">[</span>* 26<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-57" class="reference"><a href="#cite_note-57"><span class="cite-bracket">[</span>31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span></dd></dl> <p>A továbbiakban Lenin összefoglalja, hogy miben látja a materialista történelemfelfogás jelentőségét: „A materialista történelemfelfogás felfedezése, vagy helyesebben, a materializmus következetes folytatása, a társadalmi jelenségek területére való kiterjesztése kiküszöbölte a régebbi történelmi elméletek két fő fogyatékosságát. Először is, ezek a régi elméletek a legjobb esetben is csak az emberek történelmi tevékenységének eszmei indítékait vizsgálták, de nem vizsgálták azt, hogy miből fakadtak ezek az indítékok, nem láttak objektív törvényszerűséget a társadalmi viszonyok rendszerének fejlődésében, nem látták e viszonyok gyökereit az anyagi termelés fejlettségi fokában; másodszor, a régi elméletek éppen a lakosság <i>tömegeinek</i> tetteit hagyták figyelmen kívül, míg a <a href="/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_materializmus" title="Történelmi materializmus">történelmi materializmus</a> először tette lehetővé azt, hogy természettudományos pontossággal kutassuk a tömegek életének társadalmi feltételeit és e feltételek változásait. A Marx előtti »szociológia« és történetírás a <i>legjobb</i> esetben is csak találomra összeválogatott nyers tényanyagot halmozott fel és a történelmi folyamatnak csak egyes oldalait mutatta be. A marxizmus megmutatta, hogyan kell a társadalmi-gazdasági alakulatok keletkezésének, fejlődésének és hanyatlásának folyamatát átfogóan, minden oldalról tanulmányozni, valamennyi ellentmondó tendencia <i>összességét</i> vizsgálva, a különböző társadalmi <i>osztályok</i> pontosan meghatározható életfeltételeire és termelési feltételeire vezetve vissza ezeket a tendenciákat, kiküszöbölve a szubjektivizmust és önkényességet az egyes »domináló« eszmék kiválasztásában vagy értelmezésében, feltárva kivétel nélkül valamennyi eszmének és valamennyi különböző tendenciának az anyagi termelőerők állapotában rejlő <i>gyökereit</i>. Az emberek maguk csinálják történelmüket, de azt, hogy mi szabja meg az emberek és kiváltképpen a tömegek indítékait, mi idézi elő az ellentmondó eszmék és törekvések összeütközéseit, milyenek összességükben az emberi társadalmak egész tömegének mindezek az összeütközései, mik az anyagi élet termelésének objektív feltételei, amelyek az emberek egész történelmi tevékenységének alapját alkotják, milyen törvény szerint fejlődnek ezek a feltételek – minderre Marx hívta fel a figyelmet s megmutatta az utat a történelemnek mint egységes, roppant sokoldalúságában és ellentmondásosságában is törvényszerű folyamatnak a tudományos tanulmányozásához.”<span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-58" class="reference"><a href="#cite_note-58"><span class="cite-bracket">[</span>32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_osztályharc"><span id="Az_oszt.C3.A1lyharc"></span>Az osztályharc</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Az osztályharc"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„Közismert tény, hogy valamely adott társadalom egyes tagjainak törekvései keresztezik más tagjainak a törekvéseit, hogy a társadalmi élet tele van ellentmondásokkal, hogy a történelem népek és társadalmak közötti harcokat, a népeken és társadalmakon belül dúló harcokat mutat, s emellett a forradalom és a reakció, a béke és a háborúk, a tespedés és a gyors haladás vagy hanyatlás időszakainak változásairól tanúskodik. A marxizmus adta meg azt a vezérfonalat, amelynek segítségével törvényszerűséget fedezhetünk fel ebben a látszólagos labirintusban és káoszban: az osztályharc elméletét. Valamely adott társadalom vagy társadalmak valamely adott csoportja valamennyi tagjának törekvéseit kell a maguk összességében tanulmányoznunk, hogy tudományosan meghatározhassuk e törekvések eredményét. Az ellentétes törekvések forrása pedig az, hogy azok között az <i>osztályok</i> között, amelyekre egy-egy társadalom tagozódik, helyzetüket és életkörülményeiket tekintve különbségek mutatkoznak. </p> <dl><dd>»Minden eddigi társadalom története – írja Marx a »Kommunista Kiáltvány«-ban (az ősközösség történetét kivéve – fűzi hozzá később Engels) – osztályharcok története. Szabad és rabszolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester és mesterlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan harcot, amely mindenkor az egész társadalom forradalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok közös pusztulásával végződött. … A hűbéri társadalom pusztulásából keletkezett modern polgári társadalom nem szüntette meg az osztályellentéteket. Csak új osztályokkal, az elnyomás új feltételeivel, a harc új formáival cserélte fel a régieket. A mi korszakunkat, a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborra szakad, két nagy, egymással homlokegyenest szemben álló osztályra: burzsoáziára és proletariátusra.«<sup id="cite_ref-59" class="reference"><a href="#cite_note-59"><span class="cite-bracket">[</span>33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Karl_Marx_–_Friedrich_Engels_60-0" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Marx_–_Friedrich_Engels-60"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <p>A nagy francia forradalom óta az európai történelem több országban igen szemléltető módon tárta fel az eseményeknek ezt az igazi hátterét, az osztályok harcát. És már a franciaországi restauráció korszakában sok történetíró (Thierry, Guizot, Mignet, Thiers) az eseményeket összegezve kénytelen volt elismerni, hogy az egész francia történelem megértésének kulcsa az osztályok harca. A legújabb korszak pedig, a burzsoázia teljes győzelmének, a képviseleti intézményeknek, a széles körű (vagy akár általános) választójognak, a tömegekhez eljutó olcsó napisajtónak stb. korszaka, a hatalmas és egyre növekvő munkásszövetségek és vállalkozói szövetségek stb. korszaka még szemléltetőbben (bár olykor nagyon egyoldalú, »békés«, »alkotmányos« formában) mutatta meg az osztályok harcát mint az események motorját. A »Kommunista Kiáltvány«-ból vett következő idézet megmutatja, milyen követelményeket támasztott Marx a társadalomtudománnyal szemben a modern társadalom minden egyes osztálya helyzetének, minden egyes osztály fejlődési feltételeinek objektív elemzését illetően. </p> <dl><dd>»Valamennyi osztály közül, amely napjainkban a burzsoáziával szemben áll, csakis a proletariátus valóban forradalmi osztály. A többi osztály a nagyipar kifejlődésével lezüllik és elpusztul, a proletariátus a nagyipar legsajátabb terméke. A középrendek, a kisiparos, a kiskereskedő, a kézműves, a paraszt – mind azért harcolnak a burzsoázia ellen, hogy középrendként való létezésüket a pusztulástól megóvják. Ezek tehát nem forradalmiak, hanem konzervatívak. Sőt mi több: reakciósak, mert megpróbálják a történelem kerekét visszafelé forgatni. Ha forradalmiak, akkor azért azok, mert előttük áll a proletariátusba való átmenetük, akkor nem jelenlegi, hanem jövő érdekeiket védelmezik, akkor elhagyják saját álláspontjukat, hogy a proletariátuséra térjenek át.«<sup id="cite_ref-61" class="reference"><a href="#cite_note-61"><span class="cite-bracket">[</span>* 27<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Karl_Marx_–_Friedrich_Engels_60-1" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Marx_–_Friedrich_Engels-60"><span class="cite-bracket">[</span>34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <p>Marx számos történelmi művében (lásd <i>Irodalom</i>)<sup id="cite_ref-62" class="reference"><a href="#cite_note-62"><span class="cite-bracket">[</span>* 28<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> ragyogó és mélyreható példáit adta a materialista történetírásnak, annak, hogyan kell elemezni <i>minden</i> egyes osztálynak és néha az osztályon belül a különböző csoportoknak vagy rétegeknek a helyzetét, és megcáfolhatatlanul kimutatta, hogy miért és miképpen »minden osztályharc politikai harc«.<sup id="cite_ref-63" class="reference"><a href="#cite_note-63"><span class="cite-bracket">[</span>* 29<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> A fentebb idézett sorok szemléletesen mutatják, hogy a társadalmi viszonyoknak és az egyik osztályból a másikba, a múltból a jövőbe vezető <i>átmeneti</i> fokoknak milyen bonyolult szövevényét elemzi Marx, hogy a történelmi fejlődés egész eredőjét megkapja.”<span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-64" class="reference"><a href="#cite_note-64"><span class="cite-bracket">[</span>35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közgazdaság"><span id="K.C3.B6zgazdas.C3.A1g"></span>Közgazdaság</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Közgazdaság"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Lenin a következő részben tömören és közérthetően interpretálja Marx közgazdasági tanait, legfőképpen <i>A tőke</i> gondolatmenetét követve: </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_érték"><span id="Az_.C3.A9rt.C3.A9k"></span>Az érték</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Az érték"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„A tőkés társadalomban árutermelés uralkodik és ezért Marx elemzése az áru elemzésével kezdődik. […] Az áru, először is, olyan dolog, amely más dologra cserélhető. Hasznossága teszi a dolgot <i>használati értékké</i>. A csereérték (vagy egyszerűen érték) mindenekelőtt az a viszony, arány, amelyben egyfajta használati értékből egy meghatározott mennyiséget másfajta használati értékek meghatározott mennyiségére cserélnek. A mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy sok millió és sok milliárd ilyen csere a legkülönbözőbb és egymással össze nem hasonlítható használati értékeket mind folytonosan egymáshoz méri. Mi hát a közös ezekben a dolgokban, amelyek a társadalmi viszonyok meghatározott rendszerében egymással állandóan összemérhetők? A közös bennük az, hogy <i>munkatermékek</i>. Amikor az emberek termékeket cserélnek ki, a munka legkülönbözőbb fajtáit mérik össze egymással. Az árutermelés a társadalmi viszonyok olyan rendszere, amelyben az egyes termelők különféle termékeket hoznak létre (társadalmi munkamegosztás) és mindezeket a termékeket a csere során összemérik egymással. Következésképpen az a közös, ami megvan minden áruban, nem valamely meghatározott termelési ág konkrét munkája, nem bizonyos fajta munka, hanem <i>absztrakt</i> emberi munka, emberi munka egyáltalában. Valamely adott társadalom egész munkaereje, amely valamennyi áru értékének összegében megjelenik, egy és ugyanaz az emberi munkaerő; a csere milliárdnyi ténye bizonyítja ezt. Tehát minden egyes áru csak egy bizonyos része a <i>társadalmilag szükséges</i> munkaidőnek. Az érték nagyságát a társadalmilag szükséges munka mennyisége, vagyis az adott áru, az adott használati érték termeléséhez társadalmilag szükséges munkaidő határozza meg. Az emberek »azáltal, hogy különböző fajta termékeiket a cserében mint értékeket egymással egyenlővé teszik, azáltal teszik egyenlő egymással különböző munkáikat mint emberi munkát. Nem tudják ezt, de csinálják.«<sup id="cite_ref-65" class="reference"><a href="#cite_note-65"><span class="cite-bracket">[</span>* 30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Karl_Marx_55-1" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Marx-55"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az érték két személy közötti viszony – mondotta egy régi közgazdász; csak azt kellett volna hozzáfűznie, hogy ez a viszony dologi burokba rejtett viszony. Hogy mi is az érték, ezt csak úgy érthetjük meg, ha egy meghatározott történelmi társadalomalakulat társadalmi termelési viszonyainak rendszere szempontjából vizsgáljuk, olyan viszonyok szempontjából, amelyek a csere tömeges, milliárdnyi alkalommal megismétlődő jelenségében nyilvánulnak meg. »Mint csereérték, minden áru csak megalvadt munkaidő meghatározott mértéke.«<sup id="cite_ref-66" class="reference"><a href="#cite_note-66"><span class="cite-bracket">[</span>* 31<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Az árukban megtestesülő munka kettős jellegének részletes elemzése után Marx áttér az <i>értékforma</i> és a <i>pénz</i> elemzésére. Marx itt azt tekintette fő feladatának, hogy az érték pénzformájának az <i>eredetét</i>, a csere kifejlődésének <i>történelmi folyamatát</i> tanulmányozza, kezdve a csere egyes, véletlen eseteitől (»egyszerű, egyes vagy véletlen értékforma«: valamely áru adott mennyiségének más áru adott mennyiségére való cseréje) egészen az általános értékformáig, amikor a különböző áruk egész sorát ugyanarra a meghatározott árura cserélik, és az érték pénzformájáig, amikor ez a meghatározott áru az általános egyenérték, az arany. A pénz mint a csere és az árutermelés fejlődésének végső terméke elhomályosítja, elleplezi a magánmunkák társadalmi jellegét, a piac által egyesített egyes termelők közötti társadalmi kapcsolatot. Marx rendkívül részletesen elemzi a pénz különböző funkcióit, s itt is (mint »A tőke« első fejezeteiben általában) különösen fontos kiemelnünk, hogy Marx absztrakt és olykor tisztán deduktívnak látszó fejtegetése valójában a csere és az árutermelés fejlődéstörténetének igen gazdag tényanyagát dolgozza fel. »A pénz… az árucsere bizonyos szintjét feltételezi. A pénz különös formái – puszta áruegyenérték, vagy forgalmi eszköz, vagy fizetési eszköz, kincs és világpénz – az egyik vagy a másik funkciónak különböző terjedelme és viszonylagos túlsúlya szerint a társadalmi termelési folyamat igen különböző fokaira utalnak.«”<sup id="cite_ref-67" class="reference"><a href="#cite_note-67"><span class="cite-bracket">[</span>* 32<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Karl_Marx_55-2" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Marx-55"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-68" class="reference"><a href="#cite_note-68"><span class="cite-bracket">[</span>36<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Az_értéktöbblet"><span id="Az_.C3.A9rt.C3.A9kt.C3.B6bblet"></span>Az értéktöbblet</h4><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Az értéktöbblet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„Az árutermelés bizonyos fejlődési fokán a pénz tőkévé változik át. Az áruforgalom képlete ez volt: Á (áru) – P (pénz) – Á (áru), vagyis bizonyos áru eladása egy másik áru vásárlása céljából. A tőke általános képlete ennek a fordítottja: P–Á–P, vagyis vétel (haszonnal való) eladás céljából. Marx a forgalomba bocsátott pénz eredeti értékének ezt a növekedését értéktöbbletnek nevezi. A tőkés forgalomban a pénznek ez a »növekedése« közismert tény. Éppen ez a »növekedés« változtatja a pénzt <i>tőkévé</i> mint külön, történelmileg meghatározott, társadalmi termelési viszonnyá. Az értéktöbblet nem származhat az áruforgalomból, mert az áruforgalom csak egyenértékek cseréjét ismeri, nem származhat az árak emeléséből sem, mert a vevők és eladók veszteségei és nyereségei kölcsönösen kiegyenlítenék egymást, márpedig itt nem egyedi, hanem tömeges, átlagos, társadalmi jelenségről van szó. Hogy a pénzbirtokos értéktöbblethez juthasson, ehhez az szükséges, hogy a piacon »olyan árut fedezzen fel, amelynek maga a használati értéke azzal a sajátos tulajdonsággal rendelkezik, hogy érték forrása«<sup id="cite_ref-69" class="reference"><a href="#cite_note-69"><span class="cite-bracket">[</span>* 33<span class="cite-bracket">]</span></a></sup>,<sup id="cite_ref-Karl_Marx_55-3" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Marx-55"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> vagyis olyan árut, amelynek fogyasztási folyamata egyszersmind értéket létrehozó folyamat. És ilyen áru létezik. Ez az ember munkaereje. Ennek fogyasztása a munka, a munka pedig értéket hoz létre. A pénzbirtokos a munkaerőt értékén vásárolja, amelyet – mint minden más áru értékét – a termeléséhez társadalmilag szükséges munkaidő (vagyis a munkás és családja ellátásának értéke) határoz meg. A pénzbirtokos a munkaerő megvásárlásával jogot szerez ennek elfogyasztására, vagyis arra kényszerítheti, hogy egész nap, mondjuk 12 órán át dolgozzon. Márpedig a munkás már 6 óra alatt (a »szükséges« munkaidő alatt) annyi terméket hoz létre, amennyibe ellátása kerül, a következő 6 óra alatt pedig (a »többlet« munkaidő alatt) a tőkés által meg nem fizetett »többlet«-terméket, vagyis értéktöbbletet hoz létre. Így tehát, a termelési folyamat szempontjából, a tőkében két részt kell megkülönböztetni: az állandó tőkét, amelyet termelési eszközökre (gépekre, munkaeszközökre, nyersanyagra stb.) fordítanak – ennek értéke (egyszerre vagy részletekben) változás nélkül megy át a kész termékre –, és a változó tőkét, amelyet munkaerőre fordítanak. Ennek a tőkének az értéke nem marad változatlan, hanem a munka folyamatában megnő, értéktöbbletet hozva létre. Ha tehát azt akarjuk megállapítani, hogy a tőke milyen mértékben zsákmányolja ki a munkaerőt, az értéktöbbletet nem az egész tőkéhez, hanem csak a változó tőkéhez kell arányítanunk. Az értéktöbblet rátája – így nevezi Marx ezt az arányt – példánkban 6/6, vagyis 100 %. </p><p>A tőke keletkezésének történelmi előfeltétele először is az, hogy az árutermelés viszonylag magas fejlettségi színvonala mellett egyesek kezében bizonyos pénzösszeg halmozódjon fel, és másodszor, hogy kettős értelemben »szabad« munkás álljon rendelkezésre, aki szabadon, mindenféle korlátozások vagy megszorítások nélkül áruba bocsáthatja munkaerejét és megszabadult a földtől és általában a termelési eszközöktől, – olyan munkás, akinek nincs gazdasága, aki »proletár« és kizárólag munkaereje áruba bocsátásával tarthatja fenn magát. </p><p>Az értéktöbblet növelésének két főbb módja lehet: a munkanap meghosszabbítása (»abszolút értéktöbblet«) és a szükséges munkaidő csökkentése (»relatív értéktöbblet«). Az első módot elemezve Marx átfogó képet tár elénk a munkásosztálynak a munkanap megrövidítéséért vívott harcáról, valamint az államhatalom ama beavatkozásáról, amely a munkanap meghosszabbítását (14.-17. század) és megrövidítését (a 19. század gyári törvényhozása) célozta. »A tőke« megjelenése óta a világ valamennyi civilizált országa munkásmozgalmának története ezernyi ezer új ténnyel egészítette ki ezt a képet. </p><p>A relatív értéktöbblet termelésének elemzése során Marx vizsgálatnak veti alá a <a href="/wiki/Munkatermel%C3%A9kenys%C3%A9g" title="Munkatermelékenység">munkatermelékenység</a> kapitalizmusbeli emelkedésének három fő történelmi szakaszát: 1. az egyszerű kooperációt; 2. a munkamegosztást és a manufaktúrát; 3. a gépeket és a nagyipart. Hogy milyen mélyrehatóan tárta fel Marx a kapitalizmus fejlődésének fő, tipikus vonásait, ez egyebek közt abból is látható, hogy az orosz úgynevezett »kusztár«-ipar vizsgálata rendkívül gazdag anyagot szolgáltat az említett három szakasz közül az első két szakasznak az illusztrálására. A gépi nagyipar forradalmasító hatása pedig, amelyet Marx 1867-ben leírt, az azóta eltelt fél évszázad alatt egész sor »új« országban (Oroszországban, Japánban stb.) megmutatkozott.”<span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-70" class="reference"><a href="#cite_note-70"><span class="cite-bracket">[</span>37<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="A_tőkefelhalmozás"><span id="A_t.C5.91kefelhalmoz.C3.A1s"></span>A tőkefelhalmozás</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: A tőkefelhalmozás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A marxizmus gazdaságtanában a <i>tőkefelhalmozás</i> kategóriája központi jelentőségű, <a href="/wiki/Rosa_Luxemburg" title="Rosa Luxemburg">Rosa Luxemburg</a> <i>A tőkefelhalmozás</i> című fő műve<sup id="cite_ref-71" class="reference"><a href="#cite_note-71"><span class="cite-bracket">[</span>38<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> is csupán egy évvel korábban, 1913-ban jelent meg, – melyet Lenin jól ismert, az irodalomjegyzékben is feltüntetett, – ez részben magyarázatot ad arra, hogy kiemelten foglalkozik Marx tőkefelhalmozás elméletével: „Rendkívül nagy jelentőségű és egészen új Marxnál a <i>tőkefelhalmozás</i> elemzése, vagyis annak kimutatása, hogy a tőkés az értéktöbblet egy részét tőkévé változtatja, tehát nem személyi szükségleteinek vagy szeszélyeinek kielégítésére, hanem új termelésre fordítja. Marx rávilágított arra, hogy az egész addigi klasszikus politikai gazdaságtan (Adam Smithtől kezdve) mennyire helytelen úton járt, amikor abból indult ki, hogy az értéktöbblet egész tőkésített része változó tőkévé válik. Valójában az értéktöbblet tőkévé változtatott része <i>termelési eszközökre</i> plusz változó tőkére oszlik. A kapitalizmus fejlődésének és a szocializmusba való átmenetének folyamatában óriási jelentősége van annak, hogy az állandó tőke aránya (a tőke egész összegéhez viszonyítva) gyorsabban növekszik, mint a változó tőkéé. </p><p>A tőkefelhalmozás, azzal, hogy meggyorsítja a munkásoknak a gépek által való kiszorítását, hogy az egyik póluson gazdagságot, a másikon nyomort teremt, egyúttal létrehozza az úgynevezett »munkás-tartaléksereget«, a munkások »viszonylagos fölöslegét«, vagyis a »tőkés túlnépesedést«, amely a legkülönbözőbb formákban jelentkezik és lehetővé teszi a tőkésnek, hogy rendkívül gyorsan bővítse a termelést. A hitellel és a tőkének termelési eszközökben való felhalmozásával kapcsolatban ez a lehetőség többek között megadja a kulcsot a túltermelési <i>válságok</i> megértéséhez, amelyek a tőkésországokban előbb átlagban minden tíz évben, majd hosszabb és kevésbé határozott időközökben periodikusan megismétlődtek.”<span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-72" class="reference"><a href="#cite_note-72"><span class="cite-bracket">[</span>39<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> </p> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Az_eredeti_felhalmozás"><span id="Az_eredeti_felhalmoz.C3.A1s"></span>Az eredeti felhalmozás</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Az eredeti felhalmozás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„A kapitalizmus talaján végbemenő tőkefelhalmozástól meg kell különböztetni az úgynevezett <a href="/wiki/Eredeti_t%C5%91kefelhalmoz%C3%A1s" title="Eredeti tőkefelhalmozás">eredeti tőkefelhalmozást</a>: a dolgozónak a termelési eszközöktől való erőszakos elválasztását, a parasztoknak a földről való elűzését, a közösségi földek elrablását, a gyarmatoknak és államadósságoknak, a védővámoknak stb. a rendszerét. Az »eredeti felhalmozás« hozza létre az egyik póluson a »szabad« proletárt, a másik póluson a pénztulajdonost, a tőkést. <i>»A tőkés felhalmozás történelmi tendenciáját«</i> Marx a következő híres szavakkal jellemzi: </p> <dl><dd>»A közvetlen termelők kisajátítását a legkíméletlenebb vandalizmussal és a leggyalázatosabb, legpiszkosabb, legkicsinyesebben gyűlölködő szenvedélyek ösztönzésére hajtják végre. A saját munkával létrehozott, úgyszólván az egyes, független dolgozó egyénnek« (parasztnak és kézművesnek)<sup id="cite_ref-73" class="reference"><a href="#cite_note-73"><span class="cite-bracket">[</span>* 34<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> »és munkafeltételeinek összenövésén nyugvó magántulajdont kiszorítja a tőkés magántulajdon, amely idegen, de formailag szabad munka <a href="/wiki/Kizs%C3%A1km%C3%A1nyol%C3%A1s" title="Kizsákmányolás">kizsákmányolásán</a> nyugszik. … Amit most ki kell sajátítani, az már nem az önállóan gazdálkodó munkás, hanem a sok munkást kizsákmányoló tőkés. Ez a kisajátítás maguknak a tőkés termelés benső törvényeinek játéka útján, a tőkék centralizációja útján megy végbe. Egy-egy tőkés sok tőkést üt agyon. Ezzel a centralizációval, vagyis sok tőkésnek kevés tőkés által történő kisajátításával karöltve kifejlődik mind nagyobb méretekben a munkafolyamat kooperatív formája, a tudomány tudatos technikai alkalmazása, a föld tervszerű kiaknázása, a munkaeszközök átváltozása csak közösen alkalmazható munkaeszközökké, minden termelési eszköz gazdaságosabbá tétele azáltal, hogy kombinált, társadalmi munka termelési eszközeiként használják őket, valamennyi nép bekapcsolása a világpiac hálózatába és ezzel a tőkés rendszer nemzetközi jellege. Ugyanakkor, amikor folytonosan csökken azoknak a tőkemágnásoknak a száma, akik ennek az átalakulási folyamatnak összes előnyeit bitorolják és monopolizálják, nő a nyomor, az elnyomás, a szolgaság, az elfajulás, a kizsákmányolás, de nő a mind nagyobbra duzzadó és magának a tőkés termelési folyamatnak a mechanizmusa által iskolázott, egyesített és megszervezett munkásosztály felháborodása is. A tőkemonopólium bilincsévé válik annak a termelési módnak, amely vele és alatta virágzott fel. A termelési eszközök centralizációja és a munka társadalmasítása olyan pontot ér el, amelyen már nem fér meg tőkés burkában. A burkot szétrepesztik. Üt a tőkés magántulajdon végórája. A kisajátítókat kisajátítják.«”<sup id="cite_ref-74" class="reference"><a href="#cite_note-74"><span class="cite-bracket">[</span>* 35<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-Karl_Marx_55-4" class="reference"><a href="#cite_note-Karl_Marx-55"><span class="cite-bracket">[</span>30<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><span class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt"><sup id="cite_ref-75" class="reference"><a href="#cite_note-75"><span class="cite-bracket">[</span>40<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span></dd></dl> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="A_társadalmi_össztőke_újratermelése"><span id="A_t.C3.A1rsadalmi_.C3.B6sszt.C5.91ke_.C3.BAjratermel.C3.A9se"></span>A társadalmi össztőke újratermelése</h5><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: A társadalmi össztőke újratermelése"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>„Rendkívül fontos és teljesen új továbbá a társadalmi össztőke újratermelésének marxi elemzése »A tőke« II. kötetében. Marx itt sem az egyedi, hanem a tömeges jelenséget, nem a társadalom gazdaságának valamilyen töredékét, hanem ezt az egész gazdaságot összességében vizsgálja. A klasszikusok fentebb említett hibáját helyreigazítva, az egész társadalmi termelést két nagy osztályra osztja: 1. termelési eszközök termelésére és 2. fogyasztási cikkek termelésére, és számszerű példák segítségével részletesen megvizsgálja az egész társadalmi össztőke forgalmát mind az előbbi méretekben való újratermelés, mind felhalmozás esetén. »A tőke« III. kötetében Marx az értéktörvény alapján megoldja az átlagprofitráta kialakulásának kérdését. Óriási lépéssel vitte előbbre a közgazdaság tudományt azáltal, hogy az elemzést a gazdasági jelenségek tömege, a társadalmi gazdaság egésze alapján végzi, nem pedig egyes esetekből vagy a konkurencia külsőleges jelenségeiből kiindulva, mint ahogy a vulgáris politikai gazdaságtan vagy a modern »határhaszonelmélet« gyakran erre szorítkozik. Marx előbb az értéktöbblet eredetét elemzi és csak azután veszi szemügyre a profitra, kamatra és földjáradékra való bomlását. A profit az értéktöbblet viszonya a vállalatba fektetett egész tőkéhez. A »magas szerves összetételű« tőke (vagyis az, amelyben az állandó tőkének a változó tőkével szembeni túlsúlya nagyobb a társadalmi átlagnál) az átlagosnál alacsonyabb profitrátát ad, az »alacsonyabb szerves összetételű« tőke pedig az átlagosnál magasabbat. A tőkék közötti konkurencia, a tőkéknek az egyik termelési ágból a másikba való szabad áramlása a profitrátát mindkét esetben az átlagos színvonalra hozza. Valamely adott társadalom összes árui értékének összege megegyezik az áruk árának összegével, de az egyes vállalatokban és az egyes termelési ágakban az árukat a konkurencia hatására nem értékükön, hanem a <i>termelési</i> árukon adják el, a mely a ráfordított tőkével plusz átlagprofittal egyenlő.<sup id="cite_ref-LÖM_76-0" class="reference"><a href="#cite_note-LÖM-76"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Marx tehát az értéktörvény alapján tökéletesen megmagyarázott egy olyan közismert és vitathatatlan tényt, mint az áraknak az értékektől való eltérése és a profit egyenlősége, hiszen az összes áruk értékének összege egyezik az árak összegével. Ám az értéknek (társadalmi értéknek) az árakra (egyedi árakra) való redukálása nem egyszerű, nem közvetlen, hanem nagyon bonyolult folyamat: egészen természetes, hogy csak a piac révén kapcsolatban álló szétforgácsolt árutermelőknek a társadalmában a törvényszerűség kizárólag mint átlagos, társadalmi, tömeges törvényszerűség érvényesülhet az egyik vagy a másik oldalra való egyedi elhajlások kölcsönös kiegyenlítődése mellett. </p><p>A munka termelékenységének emelkedése azt jelenti, hogy az állandó tőke a változó tőkéhez viszonyítva gyorsabban növekszik. S mivel az értéktöbblet kizárólag a változó tőke funkciója, nyilvánvaló, hogy a profitráta (az értéktöbbletnek az egész tőkéhez, nem pedig csupán változó részéhez való viszonya) csökkenő tendenciát mutat. Marx részletesen elemzi ezt a tendenciát és behatóan foglalkozik számos olyan körülménnyel, amely ezt leplezi vagy az ellenkező irányban hat.”<sup id="cite_ref-LÖM_76-1" class="reference"><a href="#cite_note-LÖM-76"><span class="cite-bracket">[</span>41<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_szocializmusról"><span id="A_szocializmusr.C3.B3l"></span>A szocializmusról</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: A szocializmusról"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Baloldal_csal%C3%A1df%C3%A1ja.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5e/Baloldal_csal%C3%A1df%C3%A1ja.png/265px-Baloldal_csal%C3%A1df%C3%A1ja.png" decoding="async" width="265" height="207" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5e/Baloldal_csal%C3%A1df%C3%A1ja.png/398px-Baloldal_csal%C3%A1df%C3%A1ja.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5e/Baloldal_csal%C3%A1df%C3%A1ja.png/530px-Baloldal_csal%C3%A1df%C3%A1ja.png 2x" data-file-width="1086" data-file-height="850" /></a><figcaption>A marxizmus családfája</figcaption></figure> <p>A szocialista eszmei áramlatok, először a 19. század folyamán jelentek meg. Az ehhez kapcsolódó ideológiák, így a marxizmus is elveti a magánérdek elsődlegességét és előtérbe helyezi a <a href="/wiki/Kollektivizmus" title="Kollektivizmus">kollektivizmust</a>, a társadalmi egyenlőséget és a <a href="/wiki/Szolidarit%C3%A1s_(szociol%C3%B3gia)" title="Szolidaritás (szociológia)">szolidaritást</a>. Az <a href="/wiki/1917-es_okt%C3%B3beri_orosz_forradalom" title="1917-es októberi orosz forradalom">1917-es októberi orosz forradalom</a> után <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszországban</a>, a <a href="/wiki/Szovjetuni%C3%B3" title="Szovjetunió">Szovjetunióban</a>, majd a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> után a <a href="/wiki/Keleti_blokk" title="Keleti blokk">keleti blokk</a> országaiban kiépült <a href="/wiki/Marxizmus%E2%80%93leninizmus" title="Marxizmus–leninizmus">marxista–leninista</a> autoriter politikai rendszerek hivatalosan szocialistának tekintették magukat. Marx így vélekedett a szocializmusról: </p> <dl><dd>»Ha szocializmusról vagy kommunizmusról beszélgetünk, igen gyakori eset, hogy az emberek magát a lényeget illetően teljesen igazat adnak nekünk, és kijelentik, hogy a kommunizmus igen szép dolog; de, mondják aztán, lehetetlenség ilyesmit valaha is valóra váltani.«<sup id="cite_ref-77" class="reference"><a href="#cite_note-77"><span class="cite-bracket">[</span>42<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></dd></dl> <p>A marxista vélekedés szerint a kapitalizmus meghaladása a szocializmus, mely átmenetet képez a <a href="/wiki/Kommunizmus" title="Kommunizmus">kommunizmusba</a>. Az <a href="/wiki/Oszt%C3%A1lyn%C3%A9lk%C3%BCli_t%C3%A1rsadalom" title="Osztálynélküli társadalom">osztálynélküli társadalom</a> kiépítése a végső cél, ahol a megtermelt javakból mindenki szükségletei szerint részesedik. A 20. században a <a href="/wiki/Szovjetuni%C3%B3" title="Szovjetunió">Szovjetunióból</a> kiindult <a href="/wiki/Marxizmus%E2%80%93leninizmus" title="Marxizmus–leninizmus">marxista–leninista</a>, <a href="/wiki/Szt%C3%A1linizmus" title="Sztálinizmus">sztálinista</a>, később <a href="/wiki/Maoizmus" title="Maoizmus">maoista</a>, illetve az ezekből kinőtt további irányzatok voltak azok, amelyek a <a href="/wiki/20._sz%C3%A1zad" title="20. század">20. században</a> a szocializmust építették. A keleti blokk országaiban „létezett” szocializmus megítélése nagyon vegyes, a második világháború után népi demokráciának nevezték. Ez még nem volt igazi proletárdiktatúra, de már nem is volt kapitalizmus. Magyarországon 1962-ben jelentették ki, hogy lerakták a szocializmus alapjait. A fejlett szocializmust és a kommunizmus építését csak a Szovjetunió deklarálta. A blokk összeomlását követően úgynevezett posztszocialista rendszer működött, mely újra a kapitalista berendezkedés irányába mozdult el.<sup id="cite_ref-78" class="reference"><a href="#cite_note-78"><span class="cite-bracket">[</span>43<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>Látható a marxizmus családfáján, hogy milyen irányzatok fejlődtek ki és melyik irányba haladtak vagy éppen már (még) nem fejlődtek tovább. Kommunista egypártrendszeren alapuló állam a 21. század elejére már csak öt maradt. Ezek közül <a href="/wiki/%C3%89szak-Korea" title="Észak-Korea">Észak-Korea</a> „<a href="/wiki/Dzsucse" title="Dzsucse">dzsucse</a>” típusú kommunista diktatúra, <a href="/wiki/Kuba" title="Kuba">Kuba</a> hagyományos kommunista diktatúra, míg <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a>, <a href="/wiki/Laosz" title="Laosz">Laosz</a> és <a href="/wiki/Vietn%C3%A1m" title="Vietnám">Vietnám</a> <a href="/wiki/Reformkommunizmus" title="Reformkommunizmus">reformkommunista</a> diktatúra.<sup id="cite_ref-hetek.hu_79-0" class="reference"><a href="#cite_note-hetek.hu-79"><span class="cite-bracket">[</span>44<span class="cite-bracket">]</span></a></sup><sup id="cite_ref-80" class="reference"><a href="#cite_note-80"><span class="cite-bracket">[</span>45<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Ezek sajátos módon azok és csak azok az államszocialista országok, amelyekkel az Egyesült Államok a történelmük során közvetlen fegyveres konfliktusba került. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_marxizmus_Nyugaton">A marxizmus Nyugaton</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: A marxizmus Nyugaton"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A második világháború után Nyugaton, nagyrészt a szovjet gyakorlat kritikájaként, a baloldali értelmiség körében teret kapott a marxizmus humanista értelmezése, főleg miután Marx korai írásai szélesebb körben ismertté váltak. Ez egyre jobban elválasztotta a marxizmus elmélete iránti nyugati érdeklődést a Szovjetunióban uralkodó bürokratikus rendszertől.<span class="dokulink" id="back:PolEnc"><sup id="cite_ref-81" class="reference"><a href="#cite_note-81"><span class="cite-bracket">[</span>46<span class="cite-bracket">]</span></a></sup></span> A 21. században több nyugati államban is próbálkoznak a marxizmus egyes elemeit alkalmazni, Franciaországban Emmanuel Macront, Kanadában Justin Trudeau kormányát mondják kritikusaik marxista kormányzásnak, valamint néhány közép- és dél-amerikai országban is reneszánszát éli a marxista politika.<sup style="cursor:help;" title="Hiányzik az állítás forrása.">[<i><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:T%C3%BCntesd_fel_forr%C3%A1saidat!" title="Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!">forrás?</a></i>]</sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_marxizmus_kritikája"><span id="A_marxizmus_kritik.C3.A1ja"></span>A marxizmus kritikája</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: A marxizmus kritikája"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Különböző politikai ideológiák természetesen különbözőképpen bírálták a marxista ideológiát. Mind jobb és bal oldalról is kapott éles bírálatokat a marxizmus. Az azonban vitathatatlan, hogy az egyetlen olyan, az egész emberiségre vonatkozó ideológia, melynek megvalósítási kísérlete lezajlott.<sup id="cite_ref-Botond_Gyula_82-0" class="reference"><a href="#cite_note-Botond_Gyula-82"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az eredményt úgy kell értelmezni,<sup id="cite_ref-Botond_Gyula_82-1" class="reference"><a href="#cite_note-Botond_Gyula-82"><span class="cite-bracket">[</span>47<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> hogy Marx követői az ő útmutatása alapján cselekedtek és eljutottak valahova. Marx azt írta: <i>„A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték, de a feladat az, hogy megváltoztassuk.”</i><sup id="cite_ref-83" class="reference"><a href="#cite_note-83"><span class="cite-bracket">[</span>48<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A marxisták azonban a kitűzött végső célt, az osztály nélküli társadalmat nem tudták megvalósítani. Egy mára közhelyessé vált, <a href="/wiki/A_kommunizmus_fekete_k%C3%B6nyve" title="A kommunizmus fekete könyve">a kommunizmus fekete könyve</a> szerinti állítás alapján ez legalább százmillió ember életébe került. Ez olyan mértékű pusztítás lenne, ami többszörösen meghaladja a <a href="/wiki/Nemzetiszocializmus" title="Nemzetiszocializmus">nemzetiszocializmus</a> összes áldozatainak számát és több, mint tizenhatszorosa például a <a href="/wiki/Holokauszt" title="Holokauszt">holokausztnak</a>. Sokan azonban ezt számmisztikának tartják, például <a href="/wiki/Noam_Chomsky" title="Noam Chomsky">Noam Chomsky</a> kifejti, hogy <i>A kommunizmus fekete könyve</i> módszerével dolgozva ki lehetne mutatni, hogy az indiai „demokratikus kapitalista kísérletnek” a halálozási ráták India és Kína közötti különbsége alapján csupán Indiában több áldozata volt, mint a kommunizmusnak 1917 óta világszerte."<sup id="cite_ref-84" class="reference"><a href="#cite_note-84"><span class="cite-bracket">[</span>49<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> <a href="/w/index.php?title=Daniel_Bensa%C3%AFd&action=edit&redlink=1" class="new" title="Daniel Bensaïd (a lap nem létezik)">Daniel Bensaïd</a>, francia filozófus szerint hasonló halálozási listákat a <a href="/wiki/Gyarmatos%C3%ADt%C3%A1s" title="Gyarmatosítás">gyarmatosítás</a>, az <a href="/wiki/Imperializmus" title="Imperializmus">imperializmus</a> és a kapitalizmus számlájára is össze lehetne állítani a 19. és a 20. századra vonatkozóan.<sup id="cite_ref-bensaid_85-0" class="reference"><a href="#cite_note-bensaid-85"><span class="cite-bracket">[</span>50<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megjegyzések"><span id="Megjegyz.C3.A9sek"></span>Megjegyzések</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzések"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text">vö.: <a href="/wiki/Vil%C3%A1gn%C3%A9zet" title="Világnézet">világnézet</a> [szerk.]</span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text">„Ami a legfejlettebb országok munkásmozgalmát illeti, a <i>terminus ad quem</i> [latin kifejezés: az az időpont, amíg valaminek végbe kell(ett) mennie – Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 2005. 663. old.] inkább az 1960-as évek.” (Göran Therborn jegyzete)</span> </li> <li id="cite_note-4"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-4">↑</a></span> <span class="reference-text">Engels levele Eduard Bernsteinhez, 1882. nov. 2–3. Marx Engels Művei, 35. köt. 366. old. vö. MEM, 22. köt. 62. old.</span> </li> <li id="cite_note-23"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-23">↑</a></span> <span class="reference-text">A lexikon szócikk fejezetcímei: <i>A filozófiai materializmus</i>, <i>Marx közgazdasági tanítása</i> és <i>A szocializmus</i>, illetve <i>A proletariátus osztályharcának taktikája</i>, mely tartalmilag az előzőhöz tartozik.</span> </li> <li id="cite_note-25"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-25">↑</a></span> <span class="reference-text">vö.: Anti-Dühring: 1. Filozófia, 2. Politikai gazdaságtan, 3. Szocializmus</span> </li> <li id="cite_note-26"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-26">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx – Friedrich Engels: <i>A szent család avagy a kritikai kritika kritikája. Bruno Bauer és társai ellen.</i> MEM 2. köt. 123–124. old.</span> </li> <li id="cite_note-28"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-28">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx: <i>Utószó a második kiadáshoz</i> [1873. január 24.] in.: <i>A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata.</i> I. köt. MEM 23. köt. 20. old.</span> </li> <li id="cite_note-30"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-30">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Eugen Dühring úr tudomány-forradalmasítása.</i> [Anti-Dühring] MEM 20. köt. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1988. 46. old.</span> </li> <li id="cite_note-31"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-31">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Anti-Dühring.</i> MEM 20. köt. 60. old.</span> </li> <li id="cite_note-32"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-32">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Anti-Dühring.</i> MEM 20. köt. 61. old.</span> </li> <li id="cite_note-35"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-35">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége.</i> MEM 21. köt. 263. old.</span> </li> <li id="cite_note-36"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-36">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége.</i> MEM 21. köt. 264. old.</span> </li> <li id="cite_note-37"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-37">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége.</i> MEM 21. köt. 265. old.</span> </li> <li id="cite_note-39"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-39">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Anti-Dühring.</i> MEM 20. köt. 112. old. Az eredeti idézet: „Hegel volt az első, aki szabadság és szükségszerűség viszonyát helyesen ábrázolta. Számára a szabadság a szükségszerűség átlátása. »A szükségszerűség csak annyiban vak, amennyiben nem értik meg.«”(Hegel: Enzyklopädie, 147. § Pótlás)</span> </li> <li id="cite_note-40"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-40">↑</a></span> <span class="reference-text">Itt a LÖM kiadásban és a Marxist Internet Archiv (MIA) orosz eredetijében sem jelzi Lenin, hogy Engels Hegelt idézte, viszont a MIA angolul már filológiailag helyreállított szöveget közöl. vö.: «слепа необходимость, пока она не сознана. Свобода есть сознание необходимости» (Энгельс в «Анти-Дюринге»); “Freedom is the appreciation of necessity. ‘Necessity is blind only insofar as it is not understood.’” (Engels in Anti-Duhring)</span> </li> <li id="cite_note-42"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-42">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin itt nem jelzi a forrást, de félreérthetetlenül Marx Feuerbach téziseit interpretálja. vö.: Karl Marx: <i>Tézisek Feuerbachról</i>. MEM 3. köt. 10. old.</span> </li> <li id="cite_note-44"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-44">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Anti-Dühring.</i> MEM 20. köt. 10. old.</span> </li> <li id="cite_note-45"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-45">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Anti-Dühring.</i> MEM 20. köt. 23. old.</span> </li> <li id="cite_note-46"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-46">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége.</i> MEM 21. köt. 281. old.</span> </li> <li id="cite_note-47"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-47">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége.</i> MEM 21. köt. 257. old.</span> </li> <li id="cite_note-48"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-48">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége.</i> MEM 21. köt. 280. old.</span> </li> <li id="cite_note-50"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-50">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Anti-Dühring.</i> MEM 20. köt. 26. old. Az eredeti teljes idézet: „E modern materializmus mindkét esetben lényegileg dialektikus és nincs többé szüksége a többi tudomány felett álló filozófiára. Mihelyt minden egyes tudomány elé az a követelmény lép, hogy tisztázza helyzetét a dolgoknak és a dolgok ismeretének az egyetemes összefüggésében, az egyetemes összefüggésnek minden különös tudománya felesleges. Ami akkor az egész eddigi filozófiából még önállóan fennmarad, az a gondolkodásnak és a gondolkodás törvényeinek tana – a formális logika és a dialektika. Minden más felolvad a természet és a történelem pozitív tudományában.”</span> </li> <li id="cite_note-51"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-51">↑</a></span> <span class="reference-text">vö.: A 19. század második felében széles körben elterjedt volt a sekélyes evolucionizmus főképpen <a href="/wiki/Herbert_Spencer" title="Herbert Spencer">Herbert Spencer</a> filozófiája révén. – Dörömbözi János: <i>Az angol pozitivizmus és evolucionizmus</i>. [fejezet] in.: <i>A filozófia elmélete és története II.</i> Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1994. 188–192. old.</span> </li> <li id="cite_note-53"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-53">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Friedrich Engels: <i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége.</i> MEM 21. köt. 269. old.</span> </li> <li id="cite_note-54"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-54">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx: <i>A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata.</i> I. köt. MEM 23. köt. 347. old.</span> </li> <li id="cite_note-56"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-56">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx: <i>A politikai gazdaságtan bírálatához. Előszó.</i> MEM 13. köt. 6–7. old.</span> </li> <li id="cite_note-61"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-61">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx – Friedrich Engels: <i>A Kommunista Párt kiáltványa.</i> MEM 4. köt. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1959. 450–451. old.</span> </li> <li id="cite_note-62"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-62">↑</a></span> <span class="reference-text">Itt Lenin az írásához függelékként csatolt bibliográfiára utal.</span> </li> <li id="cite_note-63"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-63">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx – Friedrich Engels: <i>A Kommunista Párt kiáltványa.</i> MEM 4. köt. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1959. 450. old.</span> </li> <li id="cite_note-65"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-65">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx: <i>A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata.</i> I. köt. MEM 23. köt. 76. old.</span> </li> <li id="cite_note-66"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-66">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx: <i>A politikai gazdaságtan bírálatához. Előszó.</i> MEM 13. köt. 14. old.</span> </li> <li id="cite_note-67"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-67">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx: <i>A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata.</i> I. köt. MEM 23. köt. 162. old.</span> </li> <li id="cite_note-69"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-69">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx: <i>A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata.</i> I. köt. MEM 23. köt. 159. old.</span> </li> <li id="cite_note-73"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-73">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin beszúrása.</span> </li> <li id="cite_note-74"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-74">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx: <i>A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata.</i> I. köt. MEM 23. köt. 712–713. old.</span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-3"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-3">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Therborn,_2010" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Therborn,_2010">Therborn, 2010</a></span> 120–121. old.</span> </li> <li id="cite_note-Tarfor,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Tarfor,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Tarfor,_2009_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Tarfor,_2009" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Tarfor,_2009">Tarfor, 2009</a></span></span> </li> <li id="cite_note-6"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-6">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Georges Haupt, Peter Fawcett, Eric Hobsbawm. <i><i>Aspects of International Socialism, 1871–1914: Essays by Georges Haupt</i></i>. Cambridge, England, UK: Cambridge University Press,, 18-19.. o. (2010)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Aspects+of+International+Socialism%2C+1871%E2%80%931914%3A+Essays+by+Georges+Haupt%27%27&rft.au=Georges+Haupt%2C+Peter+Fawcett%2C+Eric+Hobsbawm&rft.date=2010&rft.pub=Cambridge%2C+England%2C+UK%3A+Cambridge+University+Press%2C&rft.pages=18-19."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-ReferenceC-7"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceC_7-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-ReferenceC_7-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Karl Marx. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/04500/04532/04532.pdf">Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből</a></i></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Gazdas%C3%A1gi-filoz%C3%B3fiai+k%C3%A9ziratok+1844-b%C5%91l&rft.au=Karl+Marx&rft_id=http%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F04500%2F04532%2F04532.pdf"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Karl Marx. <i><i>Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből.</i></i>. MEM 42. köt. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 41–155.. o. (1981)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Gazdas%C3%A1gi-filoz%C3%B3fiai+k%C3%A9ziratok+1844-b%C5%91l.%27%27&rft.au=Karl+Marx&rft.date=1981&rft.pub=MEM+42.+k%C3%B6t.+Kossuth+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3%2C+Budapest&rft.pages=41%E2%80%93155."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Karl Marx. <i><i>A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai.</i> [Grundrisse]</i>. Karl Marx és Friedrich Engels művei (MEM) 46/I–II. kötet, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 47.. o. (1984)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27A+politikai+gazdas%C3%A1gtan+b%C3%ADr%C3%A1lat%C3%A1nak+alapvonalai.%27%27+%5BGrundrisse%5D&rft.au=Karl+Marx&rft.date=1984&rft.pub=Karl+Marx+%C3%A9s+Friedrich+Engels+m%C5%B1vei+%28MEM%29+46%2FI%E2%80%93II.+k%C3%B6tet%2C+Kossuth+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3%2C+Budapest&rft.pages=47."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Therborn,_2010_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Therborn,_2010_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Therborn,_2010" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Therborn,_2010">Therborn, 2010</a></span></span> </li> <li id="cite_note-11"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-11">↑</a></span> <span class="reference-text">Marx: A politikai gazdaságtan bírálatához, előszó</span> </li> <li id="cite_note-12"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-12">↑</a></span> <span class="reference-text">MEM, 23. A tőke, I. 713. o.</span> </li> <li id="cite_note-A_tőke-13"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-A_tőke_13-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-A_tőke_13-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Karl Marx (szerkesztette Friedrich Engels). <i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/04700/04724/04724.pdf"><i>A tőke</i> (Rudas László és Nagy Tamás fordítása)</a></i> (magyar nyelven). Budapest: Szikra Könyvkiadó, 1955 [1867] (2012)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27A+t%C5%91ke%27%27+%28Rudas+L%C3%A1szl%C3%B3+%C3%A9s+Nagy+Tam%C3%A1s+ford%C3%ADt%C3%A1sa%29&rft.au=Karl+Marx+%28szerkesztette+Friedrich+Engels%29&rft.date=2012&rft.pub=Szikra+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3%2C+1955&rft.place=Budapest&rft_id=http%3A%2F%2Fmek.oszk.hu%2F04700%2F04724%2F04724.pdf"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Heller,_2003_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-Heller,_2003_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:Heller,_2003" style="font-size:100%;"><a href="#hely:Heller,_2003">Heller, 2003</a></span></span> </li> <li id="cite_note-15"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-15">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Karl Marx – Friedrich Engels. <i><i>A német ideológia.</i></i>. MEM 23. köt., 21.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27A+n%C3%A9met+ideol%C3%B3gia.%27%27&rft.au=Karl+Marx+%E2%80%93+Friedrich+Engels&rft.pub=MEM+23.+k%C3%B6t.&rft.pages=21."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-16"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-16">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Karl Marx. <i><i>A tőke. I. köt.</i></i>. MEM 23. köt., 47.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27A+t%C5%91ke.+I.+k%C3%B6t.%27%27&rft.au=Karl+Marx&rft.pub=MEM+23.+k%C3%B6t.&rft.pages=47."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-17"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-17">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"> <i>Karl Marx: [levél] <i>Joseph Weydemeyerhez</i></i>. MEM 28. köt., 479.. o. (1852. március 5.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Karl+Marx%3A+%5Blev%C3%A9l%5D+%27%27Joseph+Weydemeyerhez%27%27&rft.date=1852-03-05&rft.pub=MEM+28.+k%C3%B6t.&rft.pages=479."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-sulinet-18"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-sulinet_18-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Farkas Zoltán: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/ideologiak-marxizmus"><i>Ideológiák - marxizmus</i></a> (magyar nyelven). hirmagazin.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2015. január 4.)</span></span> </li> <li id="cite_note-19"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-19">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">V. I. Lenin. <i>A marxizmus három forrása és három alkotórésze, (Proszvescsenyije, 3. szám. 1913. március)</i>. Lenin Összes Művei 23. köt., 40-47.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+marxizmus+h%C3%A1rom+forr%C3%A1sa+%C3%A9s+h%C3%A1rom+alkot%C3%B3r%C3%A9sze%2C+%28Proszvescsenyije%2C+3.+sz%C3%A1m.+1913.+m%C3%A1rcius%29&rft.au=V.+I.+Lenin&rft.pub=Lenin+%C3%96sszes+M%C5%B1vei+23.+k%C3%B6t.&rft.pages=40-47."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-Granat_Lexikon-20"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Granat_Lexikon_20-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Granat_Lexikon_20-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">V. I. Lenin. <i><i>Karl Marx – Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével</i>, megírás ideje: 1914. július–november. Először Granat Lexikon 7. kiadásának 28. kötetében jelent meg.</i>. LÖM 26. köt., 37-83.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Karl+Marx+%E2%80%93+R%C3%B6vid+%C3%A9letrajzi+tanulm%C3%A1ny+a+marxizmus+ismertet%C3%A9s%C3%A9vel%27%27%2C+meg%C3%ADr%C3%A1s+ideje%3A+1914.+j%C3%BAlius%E2%80%93november.+El%C5%91sz%C3%B6r+Granat+Lexikon+7.+kiad%C3%A1s%C3%A1nak+28.+k%C3%B6tet%C3%A9ben+jelent+meg.&rft.au=V.+I.+Lenin&rft.pub=L%C3%96M+26.+k%C3%B6t.&rft.pages=37-83."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-21"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-21">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">V. I. Lenin: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.marxists.org/archive/lenin/works/1914/granat/"><i>Karl Marx – A Brief Biographical Sketch With an Exposition of Marxism</i></a> (angol nyelven). Marxists Internet Archive, 2008. január 1. (Hozzáférés: 2013. július 26.)</span></span> </li> <li id="cite_note-22"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-22">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">В. И. Ленин: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.marxists.org/russkij/lenin/works/lenin008.htm"><i>Карл Маркс (Краткий биографический очерк с изложением марксизма)</i></a> (orosz nyelven). MIA Ленинский архив, 2004. február 29. (Hozzáférés: 2013. július 25.)</span></span> </li> <li id="cite_note-Anti-Dühring-24"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Anti-Dühring_24-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Anti-Dühring_24-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Friedrich Engels. <i><i>Eugen Dühring úr tudomány-forradalmasítása. [Anti-Dühring]</i></i>. MEM 20. köt. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1988., 1–317.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Eugen+D%C3%BChring+%C3%BAr+tudom%C3%A1ny-forradalmas%C3%ADt%C3%A1sa.+%5BAnti-D%C3%BChring%5D%27%27&rft.au=Friedrich+Engels&rft.pub=MEM+20.+k%C3%B6t.+Kossuth+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3%2C+Budapest+1988.&rft.pages=1%E2%80%93317."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-27"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-27">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">V. I. Lenin. <i><i>Karl Marx</i></i>. LÖM 26. köt., 44.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Karl+Marx%27%27&rft.au=V.+I.+Lenin&rft.pub=L%C3%96M+26.+k%C3%B6t.&rft.pages=44."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-ReferenceA-29"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceA_29-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-ReferenceA_29-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">V. I. Lenin. <i><i>Karl Marx</i></i>. LÖM 26. köt., 45.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Karl+Marx%27%27&rft.au=V.+I.+Lenin&rft.pub=L%C3%96M+26.+k%C3%B6t.&rft.pages=45."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-33"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-33">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Friedrich Engels. <i><i>Anti-Dühring.</i></i>. MEM 20. köt., 38.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Anti-D%C3%BChring.%27%27&rft.au=Friedrich+Engels&rft.pub=MEM+20.+k%C3%B6t.&rft.pages=38."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-34"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-34">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Friedrich Engels. <i><i>Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége.</i></i>. MEM 21. köt., 249–293.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Ludwig+Feuerbach+%C3%A9s+a+klasszikus+n%C3%A9met+filoz%C3%B3fia+v%C3%A9ge.%27%27&rft.au=Friedrich+Engels&rft.pub=MEM+21.+k%C3%B6t.&rft.pages=249%E2%80%93293."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-ReferenceB-38"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceB_38-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-ReferenceB_38-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-ReferenceB_38-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">V. I. Lenin. <i><i>Karl Marx</i></i>. LÖM 26. köt., 46.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Karl+Marx%27%27&rft.au=V.+I.+Lenin&rft.pub=L%C3%96M+26.+k%C3%B6t.&rft.pages=46."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-41"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-41">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Friedrich Engels. <i><i>Anti-Dühring.</i></i>. MEM 20. köt., 112.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Anti-D%C3%BChring.%27%27&rft.au=Friedrich+Engels&rft.pub=MEM+20.+k%C3%B6t.&rft.pages=112."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-43"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-43">↑</a></span> <span class="reference-text"><a class="external text" href="https://hu.wikisource.org/wiki/T%C3%A9zisek_Feuerbachr%C3%B3l">Feuerbach-tézisek wikisource.org</a></span> </li> <li id="cite_note-49"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-49">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 47. old.</span> </li> <li id="cite_note-52"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-52">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 48. old.</span> </li> <li id="cite_note-Karl_Marx-55"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Karl_Marx_55-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Marx_55-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Marx_55-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Marx_55-3"><sup><i><b>d</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Marx_55-4"><sup><i><b>e</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Karl Marx: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/04700/04724/"><i>A tőke. 1. könyv. A tőke termelési folyamata</i></a> (magyar nyelven). mek.oszk.hu, 2007. április 11. (Hozzáférés: 2013. július 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-57"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-57">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 48–50. old.</span> </li> <li id="cite_note-58"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-58">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 50–51. old.</span> </li> <li id="cite_note-59"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-59">↑</a></span> <span class="reference-text">Lenin forrása: Karl Marx – Friedrich Engels: <i>A Kommunista Párt kiáltványa.</i> MEM 4. köt. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1959. 442–443. old.</span> </li> <li id="cite_note-Karl_Marx_–_Friedrich_Engels-60"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Karl_Marx_–_Friedrich_Engels_60-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Karl_Marx_–_Friedrich_Engels_60-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Karl Marx – Friedrich Engels: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.marxists.org/magyar/archive/marx/1848/communist-manifesto/ch01.htm#s1"><i>A Kommunista Párt kiáltványa</i></a> (magyar nyelven). Karl Marx Internet Archívum, 2004. január 1. (Hozzáférés: 2013. július 30.)</span></span> </li> <li id="cite_note-64"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-64">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 51–53. old.</span> </li> <li id="cite_note-68"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-68">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 53–55. old.</span> </li> <li id="cite_note-70"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-70">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 55-57. old.</span> </li> <li id="cite_note-71"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-71">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Rosa_Luxemburg" title="Rosa Luxemburg">Rosa Luxemburg</a>. <i><i>Die Akkumulation des Kapitals.</i> 1913. magyarul: <i>A tőkefelhalmozás – Adalékok az imperializmus gazdasági magyarázatához</i>.</i>. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 526.. o. (1979)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Die+Akkumulation+des+Kapitals.%27%27+1913.+magyarul%3A+%27%27A+t%C5%91kefelhalmoz%C3%A1s+%E2%80%93+Adal%C3%A9kok+az+imperializmus+gazdas%C3%A1gi+magyar%C3%A1zat%C3%A1hoz%27%27.&rft.au=Rosa+Luxemburg&rft.date=1979&rft.pub=Kossuth+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3%2C+Budapest&rft.pages=526."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-72"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-72">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 57. old.</span> </li> <li id="cite_note-75"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-75">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:LÖM_26._köt" style="font-size:100%;"><a href="#hely:LÖM_26._köt">LÖM 26. köt</a></span> 57–58. old.</span> </li> <li id="cite_note-LÖM-76"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-LÖM_76-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-LÖM_76-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">V. I. Lenin. <i><i>Karl Marx</i></i>. LÖM 26. köt., 58–60.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27Karl+Marx%27%27&rft.au=V.+I.+Lenin&rft.pub=L%C3%96M+26.+k%C3%B6t.&rft.pages=58%E2%80%9360."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-77"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-77">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Karl Marx. <i>Marx-Engels Művei 2. köt. 1958.</i>, 490.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Marx-Engels+M%C5%B1vei+2.+k%C3%B6t.+1958.&rft.au=Karl+Marx&rft.pages=490."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-78"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-78">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Kovács János Mátyás, Laki Mihály, Pető Iván (2011.. június). „A kommunizmus gazdaságtana” (magyar nyelven) (pdf) (Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével), 1-10.. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+kommunizmus+gazdas%C3%A1gtana&rft.date=2011.&rft.issue=K%C3%A9sz%C3%BClt+a+T%C3%81MOP-4.1.2-08%2F2%2FA%2FKMR-2009-0041p%C3%A1ly%C3%A1zati+projekt+keret%C3%A9ben+Tartalomfejleszt%C3%A9s+az+ELTE+T%C3%A1TK+K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtudom%C3%A1nyi+Tansz%C3%A9k%C3%A9n+az+ELTE+K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtudom%C3%A1nyi+Tansz%C3%A9k%2C+az+MTA+K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtudom%C3%A1nyi+Int%C3%A9zet+%C3%A9s+a+Balassi+Kiad%C3%B3+k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s%C3%A9vel&rft.au=Kov%C3%A1cs+J%C3%A1nos+M%C3%A1ty%C3%A1s%2C+Laki+Mih%C3%A1ly%2C+Pet%C5%91+Iv%C3%A1n&rft.pages=1-10."><span style="display:none"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-hetek.hu-79"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-hetek.hu_79-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Papp Levente: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hetek.hu/uzlet/200208/omladoznak_a_kommunizmus_utolso_bastyai"><i>Omladoznak a kommunizmus utolsó bástyái</i></a> (magyar nyelven). hetek.hu, 2002. augusztus 2. (Hozzáférés: 2015. január 5.)</span></span> </li> <li id="cite_note-80"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-80">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Bódis András: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150105194747/http://valasz.hu/reflektor/kommunizmus-a-kirakatban-35504"><i>Kommunizmus a kirakatban</i></a> (magyar nyelven). valasz.hu, 2011. február 6. [2015. január 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://valasz.hu/reflektor/kommunizmus-a-kirakatban-35504">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 5.)</span></span> </li> <li id="cite_note-81"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-81">↑</a></span> <span class="reference-text"><span title="ugrás a forrásleírásra" class="dokulink" id="back:PolEnc" style="font-size:100%;"><a href="#hely:PolEnc">PolEnc</a></span> 376. o.</span> </li> <li id="cite_note-Botond_Gyula-82"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-Botond_Gyula_82-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-Botond_Gyula_82-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Botond Gyula: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.botondgyula.hu/posztmodern/marxizmuskritika/#_edn2"><i>Becsapott világ/ Számvetés a marxizmussal</i></a> (magyar nyelven). Polgári Szemle 7. évfolyam 5-6 szám., 2011. június 13. (Hozzáférés: 2015. január 6.)</span></span> </li> <li id="cite_note-83"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-83">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal">Karl Marx. <i>Feuerbach tézisek. in: Válogatás Marx és Engels műveiből, I. köt.</i>. Kossuth, Budapest, 92-95.. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Feuerbach+t%C3%A9zisek.+in%3A+V%C3%A1logat%C3%A1s+Marx+%C3%A9s+Engels+m%C5%B1veib%C5%91l%2C+I.+k%C3%B6t.&rft.au=Karl+Marx&rft.pub=Kossuth%2C+Budapest&rft.pages=92-95."><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-84"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-84">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Counting+the+Bodies+-+Noam+Chomsky&rft_id=http%3A%2F%2Fspectrezine.org%2Fglobal%2Fchomsky.htm"><cite id="CITEREF"><i><a rel="nofollow" class="external text" href="http://spectrezine.org/global/chomsky.htm">Counting the Bodies - Noam Chomsky</a></i><span class="printonly">, <<a rel="nofollow" class="external free" href="http://spectrezine.org/global/chomsky.htm">http://spectrezine.org/global/chomsky.htm</a>></span>. Hozzáférés ideje: 2016-09-18</cite></span> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20171229101718/http://spectrezine.org/global/chomsky.htm">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2017. december 29-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben <span class="citation"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160921084037/http://spectrezine.org/global/chomsky.htm"><i>Archivált másolat</i></a>. [2016. szeptember 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://spectrezine.org/global/chomsky.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 9.)</span></span> </li> <li id="cite_note-bensaid-85"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-bensaid_85-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><span class="citation">Bensaïd, Daniel: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.marxists.org/espanol/bensaid/1997/001.htm"><i>Comunismo y estalinismo Una respuesta al libro negro del comunismo</i></a> (spanish nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 11.)</span></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Heller,_2003"><b><a href="#back:Heller,_2003">↑</a></b> <b>Heller, 2003:</b> </span> <span class="citation"><a href="/wiki/Heller_%C3%81gnes" title="Heller Ágnes">Heller Ágnes</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.holmi.org/2003/02/heller-agnes-marx-es-a-marxizmus-ma-modos-magdolna-forditasa"><i>MARX ÉS A MARXIZMUS MA (Módos Magdolna fordítása)</i></a> (magyar nyelven). Holmi a folyóirat online kiadása, 2003. február 1. (Hozzáférés: 2015. január 4.)</span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:LÖM_26._köt"><b><a href="#back:LÖM_26._köt">↑</a></b> <b>LÖM 26. köt:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin" title="Vlagyimir Iljics Lenin">Vlagyimir Iljics Lenin</a>. <i>Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével., Lenin Összes Művei (LÖM) 26. köt.</i>. Kossuth Könyvkiadó, (Budapest 1971. 37–83. old.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=R%C3%B6vid+%C3%A9letrajzi+tanulm%C3%A1ny+a+marxizmus+ismertet%C3%A9s%C3%A9vel.%2C+Lenin+%C3%96sszes+M%C5%B1vei+%28L%C3%96M%29+26.+k%C3%B6t.&rft.au=Vlagyimir+Iljics+Lenin&rft.date=Budapest+1971.+37%E2%80%9383.+old.&rft.pub=Kossuth+K%C3%B6nyvkiad%C3%B3%2C"><span style="display: none;"> </span></span></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:PolEnc"><b><a href="#back:PolEnc">↑</a></b> <b>PolEnc:</b> </span>Vernon Bogdanor (szerk): <i>Politikatudományi enciklopédia.</i> Budapest: Osiris. 2001. = Osiris kézikönyvek, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9633890357" title="Speciális:Könyvforrások/9633890357">ISBN 963 389 035 7</a> <small><span title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fhu.wikipedia.org%3AMarxizmus&rft.au=Vernon+Bogdanor+%28szerk%29&rft.btitle=Politikatudom%C3%A1nyi+enciklop%C3%A9dia&rft.date=2001&rft.genre=book&rft.isbn=963+389+035+7&rft.place=Budapest&rft.pub=Osiris&rft.series=Osiris+k%C3%A9zik%C3%B6nyvek&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" class="Z3988"><span style="display:none;"> </span></span></small></li> <li><span style="font-size:90%;" title="ugrás az első hivatkozásra" class="dokulink" id="hely:Therborn,_2010"><b><a href="#back:Therborn,_2010">↑</a></b> <b>Therborn, 2010:</b> </span> <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/G%C3%B6ran_Therborn" title="Göran Therborn">Göran Therborn</a>. <i><i>A marxizmustól a posztmarxizmus felé?</i></i> (magyar nyelven). Budapest: Eszmélet kiskönyvtár, L’Harmattan,, 238.. o. (2010). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789632362847" title="Speciális:Könyvforrások/9789632362847">ISBN 9789632362847</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%27%27A+marxizmust%C3%B3l+a+posztmarxizmus+fel%C3%A9%3F%27%27&rft.au=G%C3%B6ran+Therborn&rft.date=2010&rft.pub=Eszm%C3%A9let+kisk%C3%B6nyvt%C3%A1r%2C+L%E2%80%99Harmattan%2C&rft.place=Budapest&rft.pages=238.&rft.isbn=9789632362847"><span style="display: none;"> </span></span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Angolul">Angolul</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Angolul"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>Critical Companion to Contemporary Marxism</i>, Edited by <a href="/w/index.php?title=Jacques_Bidet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jacques Bidet (a lap nem létezik)">Jacques Bidet</a> and <a href="/w/index.php?title=Stathis_Kouvelakis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stathis Kouvelakis (a lap nem létezik)">Stathis Kouvelakis</a>. Historical Materialism 16. Brill. Leiden, 2008. 813 p. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789004145986" title="Speciális:Könyvforrások/9789004145986">ISBN 9789004145986</a></li> <li><i>The History of Marxism, Vol. 1: Marxism in Marx's Day</i>, edited: <a href="/wiki/Eric_Hobsbawm" title="Eric Hobsbawm">Eric Hobsbawm</a>, Indiana University Press; 1st edition (February 1982), 349 p. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0253328128" title="Speciális:Könyvforrások/0253328128">ISBN 0253328128</a></li> <li>Tom Bottomore (ed.): <i>A Dictionary of Marxist Thought</i>, Basil Blackwell, Oxford 1983.</li> <li>Bob Jessop – Charlie Malcolm-Brown (eds.): <i>Karl Marx’s Social and Political Thought: Critical Assessments.</i> 4 Vols. London, Routledge, 1990.</li> <li>Bob Jessop – Russell Wheatley (eds.): <i>Karl Marx’s Social and Political Thought: Critical Assessments.</i> [második sorozat] 4 Vols. London, Routledge, 1999.</li> <li>David Walker, Daniel Gray: <i>Historical dictionary of Marxism</i>, The Scarecrow Press, Lanham – Toronto – Plymouth 2007. 402. p. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0810854589" title="Speciális:Könyvforrások/0810854589">ISBN 0810854589</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Olaszul">Olaszul</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Olaszul"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><i>Storia del marxismo</i>, <a href="/wiki/Eric_Hobsbawm" title="Eric Hobsbawm">Eric Hobsbawm</a> et al., Torino, G. Einaudi, 1978–1982. <ul><li>Vol. 1: Il marxismo ai tempi di Marx.</li> <li>Vol. 2: Il marxismo nell'etá della Seconda Internazionale.</li> <li>Vol. 3/1: Il marxismo nell'etá della Terza Internazionale : dalla rivoluzione d'Ottobre alla crisi del '29.</li> <li>Vol. 3/2: Il marxismo nell'etá della Terza Internazionale : dalla crisi del '29 al XX Congresso.</li> <li>Vol. 4: Il marxismo oggi.</li></ul></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Bibliográfiák"><span id="Bibliogr.C3.A1fi.C3.A1k"></span>Bibliográfiák</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Bibliográfiák"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><span class="citation">Andrew Chitty: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sussex.ac.uk/Users/sefd0/bib/marx.htm"><i>A MARX BIBLIOGRAPHY (with sections on the Young Hegelians and 20th-century Marxists)</i></a> (angol nyelven). University of Sussex, England, 2012. március 17. (Hozzáférés: 2013. június 15.)</span></li> <li><span class="citation">Andrew Chitty: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://philpapers.org/browse/karl-marx/"><i>Karl Marx bibliography of online papers</i></a> (angol nyelven). philpapers.org/, 2013. június 15. (Hozzáférés: 2013. június 15.)</span></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek"><span id="Kapcsol.C3.B3d.C3.B3_sz.C3.B3cikkek"></span>Kapcsolódó szócikkek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Marxizmus&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Leninizmus" title="Leninizmus">Leninizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Marxizmus%E2%80%93leninizmus" title="Marxizmus–leninizmus">Marxizmus–leninizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Marxista_vall%C3%A1selm%C3%A9let" title="Marxista valláselmélet">Marxista valláselmélet</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Filozófia" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Filoz%C3%B3fia" title="Sablon:Filozófia">Sablon:Filozófia</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Filoz%C3%B3fia"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Filoz%C3%B3fia"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Filoz%C3%B3fia&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Filozófia" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Filoz%C3%B3fia" title="Filozófia">Filozófia</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Általános</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Filoz%C3%B3fia" title="Portál:Filozófia">Filozófiaportál</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Filoz%C3%B3fia" title="Kategória:Filozófia">kategória lista</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <br /><a href="/wiki/A_filoz%C3%B3fia_t%C3%B6rt%C3%A9nete" title="A filozófia története">a filozófia története</a>: <a href="/w/index.php?title=%C3%93kori_filoz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ókori filozófia (a lap nem létezik)">ókori filozófia</a> (<a href="/wiki/Hellenisztikus_filoz%C3%B3fia" title="Hellenisztikus filozófia">hellenisztikus</a>, <a href="/wiki/Sztoikus_filoz%C3%B3fia" title="Sztoikus filozófia">sztoikus</a>) <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pkori_filoz%C3%B3fia" title="Középkori filozófia">középkori filozófia</a> (<a href="/wiki/Skolasztikus_filoz%C3%B3fia" title="Skolasztikus filozófia">skolasztikus</a>) <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=%C3%9Ajkori_filoz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Újkori filozófia (a lap nem létezik)">újkori filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kort%C3%A1rs_filoz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kortárs filozófia (a lap nem létezik)">kortárs filozófia</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Régiónként,<br /> kultúránként</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Arab_filoz%C3%B3fia" title="Arab filozófia">arab filozófia</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ind_filoz%C3%B3fia" title="Ind filozófia">ind filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Keleti_filoz%C3%B3fia" title="Keleti filozófia">keleti filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/K%C3%ADnai_filoz%C3%B3fia" title="Kínai filozófia">kínai filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nyugati_filoz%C3%B3fia" title="Nyugati filozófia">nyugati filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Zsid%C3%B3_filoz%C3%B3fia" title="Zsidó filozófia">zsidó filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Listák</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Filoz%C3%B3fusok_list%C3%A1ja" title="Filozófusok listája">filozófusok listája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Magyar_filoz%C3%B3fusok_list%C3%A1ja" title="Magyar filozófusok listája">magyar filozófusok listája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Francia_filoz%C3%B3fusok_list%C3%A1ja" title="Francia filozófusok listája">francia filozófusok listája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/N%C3%A9met%C3%BCl_besz%C3%A9l%C5%91_filoz%C3%B3fusok_list%C3%A1ja" title="Németül beszélő filozófusok listája">német filozófusok listája</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ateista_gondolkod%C3%B3k_list%C3%A1ja" title="Ateista gondolkodók listája">ateista gondolkodók listája</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Filoz%C3%B3fiai_t%C3%A9m%C3%A1j%C3%BA_lapok_list%C3%A1ja" title="Filozófiai témájú lapok listája">filozófiai témájú lapok listája</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Ágak</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Eszt%C3%A9tika" title="Esztétika">esztétika</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Etika_(filoz%C3%B3fia)" title="Etika (filozófia)">etika</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ismeretelm%C3%A9let" title="Ismeretelmélet">episztemológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Jogfiloz%C3%B3fia" title="Jogfilozófia">jogfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span> <a href="/wiki/Logika" title="Logika">logika</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Metafizika" title="Metafizika">metafizika</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Politikafiloz%C3%B3fia" title="Politikafilozófia">politikafilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nyelvfiloz%C3%B3fia" title="Nyelvfilozófia">nyelvfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Term%C3%A9szetfiloz%C3%B3fia" title="Természetfilozófia">természetfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Tudom%C3%A1nyfiloz%C3%B3fia" title="Tudományfilozófia">tudományfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vall%C3%A1sfiloz%C3%B3fia" title="Vallásfilozófia">vallásfilozófia</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Filozófiák</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/w/index.php?title=Nevel%C3%A9sfiloz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nevelésfilozófia (a lap nem létezik)">nevelésfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=F%C3%B6ldrajzfiloz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Földrajzfilozófia (a lap nem létezik)">földrajzfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelemfiloz%C3%B3fia" title="Történelemfilozófia">történelemfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Filoz%C3%B3fiai_antropol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Filozófiai antropológia (a lap nem létezik)">filozófiai antropológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Irodalomfiloz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Irodalomfilozófia (a lap nem létezik)">irodalomfilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Matematikafiloz%C3%B3fia" title="Matematikafilozófia">matematikafilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Elmefiloz%C3%B3fia" title="Elmefilozófia">elmefilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Metafiloz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Metafilozófia (a lap nem létezik)">metafilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Fizikafiloz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fizikafilozófia (a lap nem létezik)">fizikafilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Pszichol%C3%B3giafiloz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pszichológiafilozófia (a lap nem létezik)">pszichológiafilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Technol%C3%B3giafiloz%C3%B3fia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Technológiafilozófia (a lap nem létezik)">technológiafilozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=A_h%C3%A1bor%C3%BA_filoz%C3%B3fi%C3%A1ja&action=edit&redlink=1" class="new" title="A háború filozófiája (a lap nem létezik)">a háború filozófiája</a></div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Iskolák</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Analitikus_filoz%C3%B3fia" title="Analitikus filozófia">analitikus filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Arisztoteli%C3%A1nusok" title="Arisztoteliánusok">arisztotelianizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kontinent%C3%A1lis_filoz%C3%B3fia" title="Kontinentális filozófia">kontinentális filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nominalizmus" title="Nominalizmus">nominalizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Deontol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" class="new" title="Deontológia (a lap nem létezik)">deontológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Materializmus#Dialektikus_materializmus" title="Materializmus">dialektikus materializmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Dualizmus_(filoz%C3%B3fia)" title="Dualizmus (filozófia)">dualizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Egzisztencializmus" title="Egzisztencializmus">egzisztencializmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Empirizmus" title="Empirizmus">empirizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Epikureizmus" title="Epikureizmus">epikureizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Hegelianizmus" title="Hegelianizmus">hegelianizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Filoz%C3%B3fiai_hermeneutika" title="Filozófiai hermeneutika">hermeneutika</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Humanizmus" title="Humanizmus">humanizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Idealizmus" title="Idealizmus">idealizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Logikai_pozitivizmus" title="Logikai pozitivizmus">logikai pozitivizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a class="mw-selflink selflink">marxizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Materializmus" title="Materializmus">materializmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Monizmus" title="Monizmus">monizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Naturalizmus_(filoz%C3%B3fia)" title="Naturalizmus (filozófia)">Naturalizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%9Ajplatonizmus" title="Újplatonizmus">neoplatonizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Nihilizmus" title="Nihilizmus">nihilizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fenomenol%C3%B3gia" title="Fenomenológia">fenomenológia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Platonizmus" title="Platonizmus">platonizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Pozitivizmus" title="Pozitivizmus">pozitivizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Posztmodern_filoz%C3%B3fia" title="Posztmodern filozófia">posztmodern filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Pragmatizmus" title="Pragmatizmus">pragmatizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Presz%C3%B3kratikus_filoz%C3%B3fia" title="Preszókratikus filozófia">preszókratikus filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Racionalizmus" title="Racionalizmus">racionalizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Realizmus_(filoz%C3%B3fia)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Realizmus (filozófia) (a lap nem létezik)">realizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Relativizmus" title="Relativizmus">relativizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Skolasztikus_filoz%C3%B3fia" title="Skolasztikus filozófia">skolasztika</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szkepticizmus" title="Szkepticizmus">szkepticizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Sztoikus_filoz%C3%B3fia" title="Sztoikus filozófia">sztoikus filozófia</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Strukturalizmus" title="Strukturalizmus">strukturalizmus</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Haszonelv%C5%B1s%C3%A9g" title="Haszonelvűség">utilitarizmus</a></div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div><b>Filozófia az interneten</b>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://philosophy.elte.hu/institute/hirek.html">az ELTE filozófia szakos hallgatóinak oldala</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a rel="nofollow" class="external text" href="http://filozofia.lap.hu/">Filozófia.lap.hu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a rel="nofollow" class="external text" href="http://gondolkodom.hu/index.php?page=kozertheto/">Gondolkodom.hu</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a rel="nofollow" class="external text" href="http://plato.stanford.edu/">a Stanfordi Egyetem enciklopédiája</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Politikai_ideológiák" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Politikai_ideol%C3%B3gi%C3%A1k" title="Sablon:Politikai ideológiák">Sablon:Politikai ideológiák</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Politikai_ideol%C3%B3gi%C3%A1k"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Politikai_ideol%C3%B3gi%C3%A1k"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Politikai_ideol%C3%B3gi%C3%A1k&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Politikai_ideológiák" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Politikai_ideol%C3%B3gia" title="Politikai ideológia">Politikai ideológiák</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Politikai_spektrum" title="Politikai spektrum">politikai spektrum</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Sz%C3%A9ls%C5%91baloldal" class="mw-redirect" title="Szélsőbaloldal">szélsőbal</a></li> <li><a href="/wiki/Baloldal" title="Baloldal">baloldal</a></li> <li><a href="/wiki/Centrizmus" title="Centrizmus">centrista</a></li> <li><a href="/wiki/Jobboldal" title="Jobboldal">jobboldal</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A9ls%C5%91jobboldal" title="Szélsőjobboldal">szélsőjobb</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Berendezked%C3%A9selleness%C3%A9g" title="Berendezkedésellenesség">berendezkedésellenesség</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Forradalm%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Forradalmár (a lap nem létezik)">forradalmi</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Radik%C3%A1lis_politika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Radikális politika (a lap nem létezik)">radikális</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Anarchizmus" title="Anarchizmus">Anarchizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Disztributizmus" title="Disztributizmus">Disztributizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Elitizmus" title="Elitizmus">Elitizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Etatizmus" title="Etatizmus">Etatizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Fasizmus" title="Fasizmus">Fasizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Feminizmus" title="Feminizmus">Feminizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Globaliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Globalizáció">Globalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Gyarmatos%C3%ADt%C3%A1s" title="Gyarmatosítás">Gyarmatosítás</a></li> <li><a href="/wiki/Harmadikutass%C3%A1g" title="Harmadikutasság">Harmadikutasság</a></li> <li><a href="/wiki/Haszonelv%C5%B1s%C3%A9g" title="Haszonelvűség">Haszonelvűség</a></li> <li><a href="/wiki/Individualizmus" title="Individualizmus">Individualizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Iszlamizmus" title="Iszlamizmus">Iszlamizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Kapitalizmus" title="Kapitalizmus">Kapitalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nydemokr%C3%A1cia" title="Kereszténydemokrácia">Kereszténydemokrácia</a></li> <li><a href="/wiki/Kollektivizmus" title="Kollektivizmus">Kollektivizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Kommunizmus" title="Kommunizmus">Kommunizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Konzervativizmus" title="Konzervativizmus">Konzervativizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Liberalizmus" title="Liberalizmus">Liberalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Libertarianizmus" title="Libertarianizmus">Libertarianizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Monarchia" title="Monarchia">Monarchizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Nacionalizmus" title="Nacionalizmus">Nacionalizmus</a> <ul><li><a href="/wiki/Kereszt%C3%A9ny_nacionalizmus" title="Keresztény nacionalizmus">keresztény nacionalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Ultranacionalizmus" title="Ultranacionalizmus">ultranacionalizmus</a></li></ul></li> <li><a href="/wiki/Nativizmus_(politika)" title="Nativizmus (politika)">Nativizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Nemzetiszocializmus" title="Nemzetiszocializmus">Nemzetiszocializmus</a></li> <li><a href="/wiki/Populizmus" title="Populizmus">Populizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Progresszivizmus" title="Progresszivizmus">Progresszivizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Radikalizmus" title="Radikalizmus">Radikalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Rasszizmus" title="Rasszizmus">Rasszizmus</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Reformizmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Reformizmus (a lap nem létezik)">Reformizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Royalizmus" title="Royalizmus">Royalizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Sovinizmus" title="Sovinizmus">Sovinizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Szinkretizmus" title="Szinkretizmus">Szinkretizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Szocializmus" title="Szocializmus">Szocializmus</a></li> <li><a href="/wiki/Szoci%C3%A1ldemokr%C3%A1cia" title="Szociáldemokrácia">Szociáldemokrácia</a></li> <li><a href="/wiki/Ultrakonzervativizmus" title="Ultrakonzervativizmus">Ultrakonzervativizmus</a></li> <li><a href="/wiki/Z%C3%B6ldpolitika" title="Zöldpolitika">Zöldpolitika</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4037764-7">4037764-7</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph122650&CON_LNG=ENG">ph122650</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:4px; margin-right:4px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:33%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-4px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_philosophy.png" class="mw-file-description" title="Filozófia"><img alt="Filozófia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/P_philosophy.png/25px-P_philosophy.png" decoding="async" width="25" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/P_philosophy.png/38px-P_philosophy.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/P_philosophy.png/50px-P_philosophy.png 2x" data-file-width="77" data-file-height="68" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Filoz%C3%B3fia" title="Portál:Filozófia">Filozófiaportál</a></b></li><li style="float: left; min-height: 27px; line-height: 25px; width:32%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:1%; margin-left:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_parthenon.svg" class="mw-file-description" title="Politika"><img alt="Politika" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/P_parthenon.svg/25px-P_parthenon.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/P_parthenon.svg/38px-P_parthenon.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f4/P_parthenon.svg/50px-P_parthenon.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Politika" title="Portál:Politika">Politikaportál</a></b></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height:25px; width:33%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-4px; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Red_star.svg" class="mw-file-description" title="Kommunizmus"><img alt="Kommunizmus" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Red_star.svg/25px-Red_star.svg.png" decoding="async" width="25" height="24" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Red_star.svg/38px-Red_star.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Red_star.svg/50px-Red_star.svg.png 2x" data-file-width="1235" data-file-height="1175" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Kommunizmus" title="Portál:Kommunizmus">Kommunizmus-portál</a></b></li></ul></div></div> <p class="mw-empty-elt"> </p></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marxizmus&oldid=27600090">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marxizmus&oldid=27600090</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Marxizmus" title="Kategória:Marxizmus">Marxizmus</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kev%C3%A9s_forr%C3%A1ssal_rendelkez%C5%91_lapok" title="Kategória:Kevés forrással rendelkező lapok">Kevés forrással rendelkező lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:J%C3%B3_cikkek" title="Kategória:Jó cikkek">Jó cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 15., 08:39</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Marxizmus&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-rgbsb","wgBackendResponseTime":227,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.511","walltime":"0.680","ppvisitednodes":{"value":11341,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":158489,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":58344,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":16,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":92604,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 532.720 1 -total"," 28.80% 153.422 6 Sablon:References"," 26.77% 142.627 1 Sablon:Jegyzetek"," 13.21% 70.363 1 Sablon:Kommunizmus"," 12.51% 66.621 1 Sablon:Navoszlop"," 10.77% 57.390 13 Sablon:Cite_web"," 9.31% 49.618 6 Sablon:Zárható_lista"," 8.81% 46.919 1 Sablon:Filozófia"," 8.34% 44.433 2 Sablon:Navbox"," 7.84% 41.785 23 Sablon:Cite_book"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.112","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1856560,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-g6b7m","timestamp":"20241123225437","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Marxizmus","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Marxizmus","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q7264","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q7264","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2006-12-29T11:22:35Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/f\/fc\/Karl_Marx.jpg","headline":"k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalompolitikai vil\u00e1gn\u00e9zet, mely Karl Marx munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n alapul"}</script> </body> </html>