CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Baradla–Domica-barlangrendszer – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"28baf453-c8c9-4c53-97eb-da075b1d1df5","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Baradla–Domica-barlangrendszer","wgTitle":"Baradla–Domica-barlangrendszer","wgCurRevisionId":27364128,"wgRevisionId":27364128,"wgArticleId":391153,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából","Barlangok az Aggteleki-karszton","A Szlovák-karszt barlangjai","Cseppkőbarlangok","Magyarországi régészeti lelőhelyek","Magyarország rámszari területei"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu", "wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Baradla–Domica-barlangrendszer","wgRelevantArticleId":391153,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27364128,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgCoordinates":{"lat":48.466666666667,"lon":20.5},"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true, "wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q28199244","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready", "wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons", "wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/43/Minerva_sisakja.jpg"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="952"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Minerva_sisakja.jpg/800px-Minerva_sisakja.jpg"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="634"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Minerva_sisakja.jpg/640px-Minerva_sisakja.jpg"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="508"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Baradla–Domica-barlangrendszer – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Baradla–Domica-barlangrendszer rootpage-Baradla–Domica-barlangrendszer skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Környezet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Környezet"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Környezet</span> </div> </a> <ul id="toc-Környezet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kialakulás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Kialakulás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>Kialakulás</span> </div> </a> <ul id="toc-Kialakulás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hidrológiai_viszonyok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Hidrológiai_viszonyok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Hidrológiai viszonyok</span> </div> </a> <ul id="toc-Hidrológiai_viszonyok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jellegzetességek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jellegzetességek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>Jellegzetességek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jellegzetességek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nevének_eredete" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Nevének_eredete"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>Nevének eredete</span> </div> </a> <ul id="toc-Nevének_eredete-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_képződmények_nevei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_képződmények_nevei"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>A képződmények nevei</span> </div> </a> <ul id="toc-A_képződmények_nevei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Klímaviszonyok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Klímaviszonyok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Klímaviszonyok</span> </div> </a> <ul id="toc-Klímaviszonyok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Élővilág" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Élővilág"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Élővilág</span> </div> </a> <ul id="toc-Élővilág-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Régészeti_leletek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Régészeti_leletek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Régészeti leletek</span> </div> </a> <ul id="toc-Régészeti_leletek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_korai_írásos_emlékek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_korai_írásos_emlékek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>A korai írásos emlékek</span> </div> </a> <ul id="toc-A_korai_írásos_emlékek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_feltárás_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_feltárás_története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>A feltárás története</span> </div> </a> <ul id="toc-A_feltárás_története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_kiépítés_története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kiépítés_története"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">12</span> <span>A kiépítés története</span> </div> </a> <ul id="toc-A_kiépítés_története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Barlangtúrák_a_múltban" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Barlangtúrák_a_múltban"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">13</span> <span>Barlangtúrák a múltban</span> </div> </a> <ul id="toc-Barlangtúrák_a_múltban-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nevezetes_látogatók" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Nevezetes_látogatók"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">14</span> <span>Nevezetes látogatók</span> </div> </a> <ul id="toc-Nevezetes_látogatók-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Védelem" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Védelem"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">15</span> <span>Védelem</span> </div> </a> <ul id="toc-Védelem-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Látogatható_szakaszok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Látogatható_szakaszok"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16</span> <span>Látogatható szakaszok</span> </div> </a> <button aria-controls="toc-Látogatható_szakaszok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> <span class="vector-icon mw-ui-icon-wikimedia-expand"></span> <span>A(z) Látogatható szakaszok alszakasz kinyitása/becsukása</span> </button> <ul id="toc-Látogatható_szakaszok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Aggteleki_túra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Aggteleki_túra"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.1</span> <span>Aggteleki túra</span> </div> </a> <ul id="toc-Aggteleki_túra-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vörös-tó_–_Jósvafő_közötti_túra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vörös-tó_–_Jósvafő_közötti_túra"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.2</span> <span>Vörös-tó – Jósvafő közötti túra</span> </div> </a> <ul id="toc-Vörös-tó_–_Jósvafő_közötti_túra-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hosszútúra,_Raisz_Keresztély_túra,_Retek-ági_túra" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hosszútúra,_Raisz_Keresztély_túra,_Retek-ági_túra"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">16.3</span> <span>Hosszútúra, Raisz Keresztély túra, Retek-ági túra</span> </div> </a> <ul id="toc-Hosszútúra,_Raisz_Keresztély_túra,_Retek-ági_túra-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Látogatási_statisztika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Látogatási_statisztika"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">17</span> <span>Látogatási statisztika</span> </div> </a> <ul id="toc-Látogatási_statisztika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">18</span> <span>Irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">19</span> <span>További irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-További_irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">20</span> <span>További információk</span> </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">21</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Baradla–Domica-barlangrendszer</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 5 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-5" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">5 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Baradla-Domica-H%C3%B6hlensystem" title="Baradla-Domica-Höhlensystem – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Baradla-Domica-Höhlensystem" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Baradla-Domican_luolat" title="Baradla-Domican luolat – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Baradla-Domican luolat" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D0%B5%D1%88%D1%82%D0%B5%D1%80%D0%B0_%D0%91%D0%B0%D1%80%D0%B0%D0%B4%D0%BB%D0%B0" title="Пештера Барадла – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Пештера Барадла" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Baradla_Ma%C4%9Faras%C4%B1" title="Baradla Mağarası – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Baradla Mağarası" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk badge-Q70893996 mw-list-item" title=""><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%91%D0%B0%D1%80%D0%B0%D0%B4%D0%BB%D0%B0-%D0%94%D0%BE%D0%BC%D1%96%D1%86%D0%B0" title="Барадла-Доміца – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Барадла-Доміца" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q28199244#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&oldid=27364128" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&id=27364128&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBaradla%25E2%2580%2593Domica-barlangrendszer"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FBaradla%25E2%2580%2593Domica-barlangrendszer"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Baradla_Cave" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q28199244" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: <i>2024. augusztus 30.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:black;background-color:#e7dcc3;">Baradla–Domica-barlangrendszer</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Minerva_sisakja.jpg" class="mw-file-description" title="A Baradla–Domica-barlangrendszerben lévő Minerva sisakja nevű cseppkőképződmény"><img alt="A Baradla–Domica-barlangrendszerben lévő Minerva sisakja nevű cseppkőképződmény" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Minerva_sisakja.jpg/250px-Minerva_sisakja.jpg" decoding="async" width="250" height="198" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Minerva_sisakja.jpg/375px-Minerva_sisakja.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Minerva_sisakja.jpg/500px-Minerva_sisakja.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="812" /></a></span></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">A Baradla–Domica-barlangrendszerben lévő Minerva sisakja nevű cseppkőképződmény</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Hossz</b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">25 120 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">m</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Mélység</b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">86 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">m</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Magasság</b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">26 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">m</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Függőleges kiterjedés</b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">112 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">m</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b><a href="/wiki/Tengerszint_feletti_magass%C3%A1g" title="Tengerszint feletti magasság">Tengerszint feletti magasság</a></b></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;">261 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">m</a></td></tr><tr><td class="cimke" style="font-weight:bolder">Ország</td><td><span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Flag_of_Hungary.svg/22px-Flag_of_Hungary.svg.png" decoding="async" width="22" height="11" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Flag_of_Hungary.svg/33px-Flag_of_Hungary.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Flag_of_Hungary.svg/44px-Flag_of_Hungary.svg.png 2x" data-file-width="1200" data-file-height="600" /></span></span> </span><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarország</a><br /> <span class="flagicon" style="white-space: nowrap;"><span class="mw-image-border" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/Flag_of_Slovakia.svg/22px-Flag_of_Slovakia.svg.png" decoding="async" width="22" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/Flag_of_Slovakia.svg/33px-Flag_of_Slovakia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/Flag_of_Slovakia.svg/44px-Flag_of_Slovakia.svg.png 2x" data-file-width="900" data-file-height="600" /></span></span> </span><a href="/wiki/Szlov%C3%A1kia" title="Szlovákia">Szlovákia</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Település</b></td><td><a href="/wiki/J%C3%B3svaf%C5%91" title="Jósvafő">Jósvafő</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Földrajzi táj</b></td><td><a href="/wiki/Aggteleki-karszt" title="Aggteleki-karszt">Aggteleki-karszt</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Típus</b></td><td><a href="/wiki/Karszt" title="Karszt">karsztbarlang</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Barlangkataszteri szám</b></td><td>5452-2</td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><b>Lelőhely-azonosító</b></td><td>15849 (aggteleki szakasza)</td></tr><tr><td class="fejezet" colspan="2" style="padding:3px 2px;background-color:#e7dcc3;color:black;text-align:center;"><b>Elhelyezkedése</b></td></tr><tr><td colspan="2" align="center"><div class="poziciosTerkepDoboz" style="width:250px;"> <div class="poziciosTerkepBelso" style="width:248px;"><span class="noviewer" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Reliefkarte_Ungarn.png" class="mw-file-description" title="Baradla–Domica-barlangrendszer (Magyarország)"><img alt="Baradla–Domica-barlangrendszer (Magyarország)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Reliefkarte_Ungarn.png/248px-Reliefkarte_Ungarn.png" decoding="async" width="248" height="160" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Reliefkarte_Ungarn.png/372px-Reliefkarte_Ungarn.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Reliefkarte_Ungarn.png/496px-Reliefkarte_Ungarn.png 2x" data-file-width="3322" data-file-height="2147" /></a></span> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r20657939">.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes{padding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balra{float:left;clear:left}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.center{clear:both;margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbra{float:right;clear:right}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelso{position:relative;margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelso{border:1px solid #ccc}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlay{position:absolute;top:0;left:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .caption{text-align:center;font-size:smaller}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat{position:absolute;z-index:2;height:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balra{width:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .mark{position:absolute;text-align:center;line-height:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label{position:absolute;text-align:center;line-height:110%}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-left{top:-0.5em;float:right;text-align:right}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-right{position:relative;top:-0.5em;text-align:left}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>span{padding:1px}</style><div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:10.101010101%; left:63.999999999998%;"> <div class="mark" style="left:-5px; top:-5px; width:10px; font-size:10px;"><span typeof="mw:File"><span title="Baradla–Domica-barlangrendszer"><img alt="Baradla–Domica-barlangrendszer" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Legenda_jaskinia.svg/10px-Legenda_jaskinia.svg.png" decoding="async" width="10" height="10" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Legenda_jaskinia.svg/15px-Legenda_jaskinia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Legenda_jaskinia.svg/20px-Legenda_jaskinia.svg.png 2x" data-file-width="128" data-file-height="128" /></span></span></div> <div class="label label-bottom" style="font-size:100%;top:6px; left:-8em; width:16em"><span><b>Baradla–Domica-barlangrendszer</b></span></div> </div> </div> <div class="caption">Pozíció Magyarország térképén</div> </div></td></tr> <tr><td colspan="2" style="text-align:center"><span typeof="mw:File"><span><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/16px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png" decoding="async" width="16" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/24px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/65/OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg/32px-OOjs_UI_icon_mapPin-progressive.svg.png 2x" data-file-width="20" data-file-height="20" /></span></span> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27284035">.mw-parser-output .geo-default,.mw-parser-output .geo-dms,.mw-parser-output .geo-dec{display:inline}.mw-parser-output .geo-nondefault,.mw-parser-output .geo-multi-punct,.mw-parser-output .geo-inline-hidden{display:none}.mw-parser-output .longitude,.mw-parser-output .latitude{white-space:nowrap}body:not(.skin-vector):not(.skin-vector-2022):not(.skin-monobook):not(.skin-modern) .mw-parser-output #coordinates{display:none}.mw-parser-output #coordinates{font-size:small}</style><span class="plainlinks nourlexpansion"><a class="external text" href="https://geohack.toolforge.org/geohack.php?language=hu&pagename=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&params=48_28_N_20_30_E_type:landmark"><span class="latitude">é. sz. 48° 28′</span>, <span class="longitude">k. h. 20° 30′</span><span style="display:none;" class="h-geo geo"><span class="p-latitude latitude">48.466666666667</span>, <span class="p-longitude longitude">20.5</span></span><span class="geo-nondefault"><span class="vcard"><span class="geo-dec" title="Maps, aerial photos, and other data for this location">48.466667°N 20.500000°E</span><span class="fn org"></span></span></span></a></span><span id="coordinates"><a href="/wiki/F%C3%B6ldrajzi_koordin%C3%A1ta-rendszer" title="Földrajzi koordináta-rendszer">Koordináták</a>: <span class="plainlinks nourlexpansion"><a class="external text" href="https://geohack.toolforge.org/geohack.php?language=hu&pagename=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&params=48_28_N_20_30_E_type:landmark"><span class="latitude">é. sz. 48° 28′</span>, <span class="longitude">k. h. 20° 30′</span><span style="display:none;" class="h-geo geo"><span class="p-latitude latitude">48.466666666667</span>, <span class="p-longitude longitude">20.5</span></span><span class="geo-nondefault"><span class="vcard"><span class="geo-dec" title="Maps, aerial photos, and other data for this location">48.466667°N 20.500000°E</span><span class="fn org"></span></span></span></a></span></span></td></tr><tr><td colspan="2" align="center"><div class="poziciosTerkepDoboz" style="width:250px;"> <div class="poziciosTerkepBelso" style="width:248px;"><span class="noviewer" typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Map_of_Aggtelek-J%C3%B3svaf%C5%91.png" class="mw-file-description" title="Baradla–Domica-barlangrendszer (Aggtelek-Jósvafő)"><img alt="Baradla–Domica-barlangrendszer (Aggtelek-Jósvafő)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Map_of_Aggtelek-J%C3%B3svaf%C5%91.png/248px-Map_of_Aggtelek-J%C3%B3svaf%C5%91.png" decoding="async" width="248" height="161" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Map_of_Aggtelek-J%C3%B3svaf%C5%91.png/372px-Map_of_Aggtelek-J%C3%B3svaf%C5%91.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Map_of_Aggtelek-J%C3%B3svaf%C5%91.png/496px-Map_of_Aggtelek-J%C3%B3svaf%C5%91.png 2x" data-file-width="2462" data-file-height="1595" /></a></span> <link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r20657939"><div class="poziciosTerkepFelirat" style="top:81.828316610368%; left:28.192252510761%;"> <div class="mark" style="left:-4px; top:-4px; width:8px; font-size:8px;"><span typeof="mw:File"><span title="Baradla–Domica-barlangrendszer"><img alt="Baradla–Domica-barlangrendszer" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Green_pog.svg/8px-Green_pog.svg.png" decoding="async" width="8" height="8" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Green_pog.svg/12px-Green_pog.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Green_pog.svg/16px-Green_pog.svg.png 2x" data-file-width="64" data-file-height="64" /></span></span></div> <div class="label label-right" style="font-size:100%;left:5px;"><span><b>Baradla–Domica-barlangrendszer</b></span></div> </div> </div> <div class="caption">Pozíció Aggtelek-Jósvafő térképén</div> </div></td></tr> <tr><td colspan="2" style="background-color: #F1EADB;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><span><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></span><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <i><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Baradla_Cave" class="extiw" title="commons:Category:Baradla Cave">Baradla–Domica-barlangrendszer</a></i> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> <p>A <b>Baradla–Domica-barlangrendszer</b> (a <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">magyarországi</a> részének a neve <b>Baradla-barlang</b><span class="noprint" style="font-family:monospace; font-weight:bold; font-size:small; font-style:normal"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q631356#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q631356"><span title="A magyar cikket még nem írták meg, de ide kattintva megtekinthető a témáról szóló Wikipédia-cikkek listája más nyelveken (új oldalon: CTRL + kattintás).">(wd)</span></a></span>) <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarország</a> legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkő<a href="/wiki/Barlang" title="Barlang">barlangja</a>. Az <a href="/wiki/Aggteleki-karszt" title="Aggteleki-karszt">Aggteleki-karszton</a> több bejárattal nyílik. Hossza a <a href="/wiki/Szlov%C3%A1kia" title="Szlovákia">Szlovákiában</a> nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 kilométeres Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 kilométert. Természetes bejárata <a href="/wiki/Aggtelek" title="Aggtelek">Aggtelek</a> község határában, a messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik. A <a href="/wiki/J%C3%B3svaf%C5%91" title="Jósvafő">Jósvafő</a> községig húzódó, színlőkkel tagolt, meanderező főág hossza hét kilométer. Az átlag 10 méter széles, 7–8 méter magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több rövidebb-hosszabb mellékág csatlakozik. A barlang jelentős részét változatos színű és formájú, páratlan látványosságot nyújtó <a href="/wiki/Cseppk%C5%91" title="Cseppkő">cseppkövek</a> díszítik. Az Aggtelek falu határában fekvő <a href="/wiki/Akher%C3%B3n" title="Akherón">Acheron</a>-víznyelőből eredő Acheron, valamint a Domica felől érkező <a href="/w/index.php?title=Styx-patak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Styx-patak (a lap nem létezik)">Styx-patakok</a> egyesült vize ma már csak árvizek idején folyik végig a főágon. Száraz időszakban a barlangi víznyelőkön át a 30–40 méter mélységben fekvő Alsó-barlangokba jut. A barlang természetes bejárata ősidők óta nyitott, ott az <a href="/wiki/%C3%9Ajk%C5%91korszak" title="Újkőkorszak">újkőkorszak</a> embere is menedékre talált. </p><p>Az első írásos említése <a href="/wiki/1549" title="1549">1549</a>-ből származik. Első felmérést <a href="/wiki/1794" title="1794">1794</a>-ben <a href="/wiki/Sartory_J%C3%B3zsef" title="Sartory József">Sartory József</a> végezte el. <a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>-ig csak 1,8 kilométer hosszban volt ismert. Ezt a szakaszt ábrázolja <a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a> <a href="/wiki/G%C3%B6m%C3%B6r_v%C3%A1rmegye" title="Gömör vármegye">Gömör vármegye</a> földmérője által <a href="/wiki/1802" title="1802">1802</a>-ben készített barlangtérkép, amely a barlang első, nyomtatásban is megjelent barlangtérképe. <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> mérnök <a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>-ben áthatolt az addigi végpontot jelentő Vaskapu vizén és feltárta a barlang mintegy öt kilométer hosszú főágát. A barlangról és a felszínről pontos térképet és leírást készített. Munkája nyomtatásban magyar és német nyelven <a href="/wiki/1831" title="1831">1831</a>-ben jelent meg. </p><p>A barlanglátogatás megkönnyítése érdekében az első kiépítést <a href="/wiki/1806" title="1806">1806</a>-ban végezték el. <a href="/wiki/1890" title="1890">1890</a>-ben a <a href="/w/index.php?title=V%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3_(Magyarorsz%C3%A1g)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vörös-tó (Magyarország) (a lap nem létezik)">Vörös-tónál</a> egy mesterséges kijáratot létesítettek. <a href="/wiki/1922" title="1922">1922</a>-ben, az akkoriban a barlang végpontját jelentő Színpad folytatásában 500 méter hosszú, új szakaszt tártak fel, amelyre <a href="/wiki/1927" title="1927">1927</a>–1928-ban Jósvafő felől tárót hajtottak. A <a href="/wiki/Domica" title="Domica">Domica-barlang</a> és a <a href="/wiki/Baradla-barlang" class="mw-redirect" title="Baradla-barlang">Baradla-barlang</a> kapcsolatát <a href="/wiki/1932" title="1932">1932</a>-ben a Styx-patak szifonjain áthatolva <a href="/wiki/Kessler_Hubert" title="Kessler Hubert">Kessler Hubertnek</a> sikerült bebizonyítania. </p><p>A barlangot az <a href="/wiki/Az_Aggteleki-karszt_%C3%A9s_a_Szlov%C3%A1k-karszt_barlangjai" title="Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai">Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt</a> az <a href="/wiki/UNESCO" title="UNESCO">UNESCO</a> <a href="/wiki/1995" title="1995">1995</a>-ben a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g" title="Világörökség">világörökség</a> részévé nyilvánította. A teljes barlangrendszert és a vízgyűjtő területét <a href="/wiki/2001" title="2001">2001</a>-ben a nemzetközi jelentőségű, vizes élőhelyek védelmét rögzítő, <a href="/wiki/Ramsari_egyezm%C3%A9ny" class="mw-redirect" title="Ramsari egyezmény">ramsari egyezmény</a> hatálya alá helyezték. Az <a href="/wiki/Aggteleki_Nemzeti_Park" title="Aggteleki Nemzeti Park">Aggteleki Nemzeti Park</a> legvonzóbb látványossága egész évben, szünnap nélkül várja a látogatókat, akik több túraútvonal közül választhatnak. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Környezet"><span id="K.C3.B6rnyezet"></span>Környezet</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Környezet"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Magyarország északkeleti kiszögelésében, a szlovák határvidék mentén hazánk egyik legváltozatosabb <a href="/wiki/Karszt" title="Karszt">karsztos</a> tája foglal helyet. Az <a href="/wiki/%C3%89szak-Magyarorsz%C3%A1g" title="Észak-Magyarország">észak-magyarországi</a> <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6z%C3%A9phegys%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Középhegység (a lap nem létezik)">Középhegységhez</a> tartozó <a href="/wiki/Aggteleki-karszt" title="Aggteleki-karszt">Aggteleki-karszt</a> (<a href="/wiki/Aggteleki-hegys%C3%A9g" class="mw-redirect" title="Aggteleki-hegység">Aggteleki-hegység</a>, <a href="/w/index.php?title=Als%C3%B3-hegy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alsó-hegy (a lap nem létezik)">Alsó-hegy</a>) az <a href="/wiki/Orsz%C3%A1ghat%C3%A1r" title="Országhatár">országhatár</a> túloldalán található <a href="/w/index.php?title=Szlov%C3%A1k-karszt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szlovák-karszt (a lap nem létezik)">Szlovák-karszttal</a> egységes <a href="/wiki/F%C3%B6ldtan" title="Földtan">földtani</a>, <a href="/w/index.php?title=Felsz%C3%ADnalaktan&action=edit&redlink=1" class="new" title="Felszínalaktan (a lap nem létezik)">felszínalaktani</a> és <a href="/wiki/Hidrol%C3%B3gia" title="Hidrológia">hidrológiai</a> rendszert alkot. A jelenlegi határok megvonása előtt a két terület az irodalomban <a href="/wiki/G%C3%B6m%C3%B6r%E2%80%93Tornai-karszt" title="Gömör–Tornai-karszt">Gömör–Tornai-karsztként</a> szerepelt. A karsztosodásra kiválóan alkalmas, <a href="/wiki/Tri%C3%A1sz" title="Triász">triász</a> időszaki alapkőzeten a mintegy öt millió éve, azaz a harmadkor vége óta tartó fejlődés eredményeként jellegzetes <a href="/wiki/M%C3%A9rs%C3%A9kelt_%C3%B6v" title="Mérsékelt öv">mérsékelt övi</a> középhegységi <a href="/w/index.php?title=Karsztfelsz%C3%ADn&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karsztfelszín (a lap nem létezik)">karsztfelszín</a> alakult ki. Ennek legszembetűnőbb jellegzetességei: a nagy kiterjedésű, csaknem 600 méter átlagmagasságú <a href="/wiki/Fenns%C3%ADk" title="Fennsík">fennsíkok</a>; a nyílt <a href="/w/index.php?title=Karsztos_t%C3%A9rsz%C3%ADn&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karsztos térszín (a lap nem létezik)">karsztos térszínek</a> lepusztulására jellemző tál alakú mélyedések, a <a href="/wiki/T%C3%B6b%C3%B6r" title="Töbör">töbrök</a>; a <a href="/w/index.php?title=T%C3%B6b%C3%B6rsor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Töbörsor (a lap nem létezik)">töbörsoros</a> <a href="/w/index.php?title=Karsztv%C3%B6lgy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karsztvölgy (a lap nem létezik)">karsztvölgyek</a> és <a href="/wiki/Uvala" title="Uvala">uvalák</a>, valamint a meredek, kopár hegyoldalakon kialakult <a href="/wiki/Karr_(f%C3%B6ldtan)" class="mw-redirect" title="Karr (földtan)">karrok</a>, <a href="/wiki/Karrmez%C5%91" title="Karrmező">karrmezők</a>. Néhány helyen az eltömődött töbrökben, <a href="/wiki/V%C3%ADznyel%C5%91" title="Víznyelő">víznyelőkben</a> kis dolinatavak víztükre csillog, a karsztos és nem karsztos térszínek határán <a href="/w/index.php?title=Vakv%C3%B6lgy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vakvölgy (a lap nem létezik)">vakvölgyek</a> sorakoznak, ahol a helyiek által ravaszlyukként, ördög-lyukként emlegetett víznyelőkben eltűnnek az időszakos vízfolyások. A térség látványos felszínformáit a mélyben húzódó kisebb-nagyobb barlangok, barlangrendszerek egészítik ki. Köztük a legnagyobb a Baradla, melynek hossza a Szlovákiában nyíló Domicával együtt meghaladja a 25,5 kilométert. Az egységes egészet alkotó két barlang a többszintes barlangfejlődést példázza, egyben kétségtelen bizonyítéka az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt hidrológiai összefüggésének. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kialakulás"><span id="Kialakul.C3.A1s"></span>Kialakulás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Kialakulás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gutensteini_meszko_baradla.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Gutensteini_meszko_baradla.jpg/300px-Gutensteini_meszko_baradla.jpg" decoding="async" width="300" height="225" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Gutensteini_meszko_baradla.jpg/450px-Gutensteini_meszko_baradla.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Gutensteini_meszko_baradla.jpg/600px-Gutensteini_meszko_baradla.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="768" /></a><figcaption><center>Gutensteini mészkő</center></figcaption></figure> <p>A Baradla a térséget mintegy 230 millió évvel ezelőtt borító, fokozatosan mélyülő tengerből kiváló meszes üledékekben, úgynevezett középső <a href="/wiki/Tri%C3%A1sz" title="Triász">triász</a> <a href="/wiki/M%C3%A9szk%C5%91_(k%C5%91zet)" title="Mészkő (kőzet)">mészkőben</a> alakult ki. A triász időszak után a terület kiemelkedett, s a hegységképződés során a szilárd kőzetblokkok erősen összetöredeztek, utat engedve a felszínről mélybe jutó vizek barlangformáló erejének. A járatok fejlődésében a víznyelőkön át a mélybe jutó vizek oldó hatása mellett az általuk szállított kavicsos hordalék koptató munkája játszott szerepet. A nagyobb termek, omlások létrejöttét a kőzetmechanikai-tektonikai folyamatok befolyásolták. </p><p>A mészkövek jellegét a víz mélysége és a szárazföldtől való távolság határozta meg. A legidősebb kőzet a jósvafői bejárat és az Óriások terme között található sötétszürke-fekete, erősen töredezett vastagpados <b><a href="/w/index.php?title=Gutensteini_m%C3%A9szk%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Gutensteini mészkő (a lap nem létezik)">gutensteini mészkő</a></b> a járatképződést ugyan lehetővé tette, de szennyezettsége a <a href="/wiki/Cseppk%C5%91" title="Cseppkő">cseppkőképződést</a> nem segítette. A barlang főágának leghosszabb része a világosszürke, jól <a href="/wiki/Karsztosod%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Karsztosodás">karsztosodó</a>, <a href="/wiki/Cseppk%C5%91" title="Cseppkő">cseppkőképződésre</a> kiválóan alkalmas <a href="/w/index.php?title=Steinalmi_m%C3%A9szk%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Steinalmi mészkő (a lap nem létezik)">steinalmi mészkőben</a> halad. Újabb kőzetváltás csak a Vaskapu nevű szakasztól az aggteleki kijáratokig észlelhető. Ez az ugyancsak világosszürke, jól karsztosodó, viszonylag tiszta <a href="/w/index.php?title=Wettersteini_m%C3%A9szk%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wettersteini mészkő (a lap nem létezik)">wettersteini mészkő</a> szintén a gazdag cseppkőkiváláshoz nyújtott alapot. Az utóbbi két kőzetben <a href="/wiki/%C5%90smaradv%C3%A1ny" class="mw-redirect" title="Ősmaradvány">ősmaradványok</a>, <a href="/wiki/Z%C3%B6ldalg%C3%A1k" class="mw-redirect" title="Zöldalgák">zöldalgák</a>, <a href="/wiki/Csig%C3%A1k" title="Csigák">csigák</a>, <a href="/wiki/Ammoniteszek" title="Ammoniteszek">ammoniteszek</a> maradványai figyelhetők meg. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Hidrológiai_viszonyok"><span id="Hidrol.C3.B3giai_viszonyok"></span>Hidrológiai viszonyok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Hidrológiai viszonyok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Styx-ag_baradla.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Styx-ag_baradla.jpg/300px-Styx-ag_baradla.jpg" decoding="async" width="300" height="197" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Styx-ag_baradla.jpg/450px-Styx-ag_baradla.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/13/Styx-ag_baradla.jpg/600px-Styx-ag_baradla.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="672" /></a><figcaption><center>Styx</center></figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Zombor-lyuk.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Zombor-lyuk.jpg/300px-Zombor-lyuk.jpg" decoding="async" width="300" height="136" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Zombor-lyuk.jpg/450px-Zombor-lyuk.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Zombor-lyuk.jpg/600px-Zombor-lyuk.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="465" /></a><figcaption><center>Zombor-lyuk</center></figcaption></figure> <p>A Baradla–Domica-rendszer teljes <a href="/wiki/V%C3%ADzgy%C5%B1jt%C5%91" class="mw-redirect" title="Vízgyűjtő">vízgyűjtő</a> területe meghaladja a 40 km²-t. A lehulló csapadék a jelentős mennyiségű beszivárgás mellett felszíni víznyelőkön keresztül jut a mélybe. A nyelőpontok között a legjelentősebb a Csernai-, a Kis-Baradla- és az Acheron-víznyelő, a <b>Zombor-lyuk</b>, valamint a Kis- és a Nagy Ravaszlyuk. A barlangrendszer bonyolult hidrológiai rendszeréről és összefüggéseiről az elmúlt 70 évben folytatott vizsgálatoknak köszönhetően jelentős információk állnak rendelkezésünkre, de az ismeretek még mindig nem mondhatók teljesnek. </p><p>Az Aggtelek határában fekvő Acheron-víznyelőből eredő Acheron és a Domica felől érkező Styx-patak, valamint a többi oldalág vízfolyásának egyesült vize ma már csak árvizek idején – évente csupán néhány napon át – folyik a főágban. A víz a barlangban található nyelőkön át a 30-40 méterrel mélyebben húzódó alsó szintekbe tűnik el. Az alsóbb járatok létét már <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> feltételezte, de arra, hogy a forrászóna mélyebbre kerülésével az aktív vízjárat szerepét a Baradla alatt két, hidrológiai szempontból független barlang vette át, csak a Jósva-forrás okozta <a href="/wiki/1952" title="1952">1952</a>. évi hegyomlás utáni összefüggés-vizsgálatok mutattak rá. </p><p>Az úgynevezett <a href="/wiki/Baradla_R%C3%B6vid-Als%C3%B3-barlang" title="Baradla Rövid-Alsó-barlang">Rövid-Alsó-barlang</a> főként a Sárkányfej- és az Óriástermi-nyelőn keresztül jut vízhez, míg a <a href="/wiki/Baradla_Hossz%C3%BA-Als%C3%B3-barlang" title="Baradla Hosszú-Alsó-barlang">Hosszú-Alsó-barlang</a> a Domica-barlang nyelőin keresztül is táplálkozik. Mindkét barlang vize Jósvafőnél, egymástól 10 m-re jut a felszínre. <a href="/wiki/1982" title="1982">1982</a>-ben a kutatók a Rövid-Alsó-barlang vizét leszivattyúzták, és 16 <a href="/wiki/Szifon" title="Szifon">szifonon</a> áthatolva 1 km hosszban bejárták. A továbbjutást valahol az Óriástermi-víznyelő alatt húzódó hatalmas tektonikai törés akadályozta meg. A Hosszú-Alsó-barlang forrásszakaszából mintegy 127 m ismert, főágába a kutatók a Baradla Dancza-víznyelőjén áthatolva szeretnének bejutni. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jellegzetességek"><span id="Jellegzetess.C3.A9gek"></span>Jellegzetességek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Jellegzetességek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:A_styx-patak_medre.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/80/A_styx-patak_medre.jpg/200px-A_styx-patak_medre.jpg" decoding="async" width="200" height="303" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/80/A_styx-patak_medre.jpg/300px-A_styx-patak_medre.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/80/A_styx-patak_medre.jpg/400px-A_styx-patak_medre.jpg 2x" data-file-width="677" data-file-height="1024" /></a><figcaption><center>A Styx-patak medre</center></figcaption></figure> <p>A Baradla több jellegzetes szakaszra osztható. Az aggteleki bejárat környékére a jelentős méretű, cseppkőképződményekben gazdag, hatalmas termek jellemzőek. Az Aggtelek és Jósvafő között húzódó 6,6 km hosszú, közel horizontális lefutású főág tulajdonképpen a felszín alatt folyó patak medre. A kanyargó, az egykori vízszinteket jelző <a href="/w/index.php?title=Sz%C3%ADnl%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Színlő (a lap nem létezik)">színlőkkel</a> tagolt sziklaalagút átlagosan 10 m széles, 7–8 m magas; néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik, máshol a leszakadt kőzetblokkok törmelékhegyeket alkotnak. A mennyezet látványos <a href="/w/index.php?title=Korr%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Korró (a lap nem létezik)">korróziós</a> formái több szakaszon a víz oldó hatását bizonyítják. A járatfalakat díszítő, különböző méretű <a href="/w/index.php?title=Hull%C3%A1mkagyl%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hullámkagyló (a lap nem létezik)">hullámkagylók</a> a vízáramlás irányát mutatják meg. </p><p>A főághoz csatlakozó mellékágak legjelentősebbje a Domica-barlang, amelyhez a Hangverseny-teremből induló <b>Styx-ág</b> (2644 m) vezet. Hazánk területén a leghosszabb a Retek-ág (3820 m), a Csernai-ág (1295 m), a Törökmecset-ág (1054 m), valamint a Róka-ág (484 m). A <a href="/wiki/V%C3%ADznyel%C5%91" title="Víznyelő">víznyelőkhöz</a> kapcsolódó oldaljáratok megközelítik a felszínt, de azokon át még nem lehet a napvilágra jutni. </p><p>A Baradlát cseppkőgazdagsága tette ismertté. A csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, cseppkőlefolyások, -zászlók – bár eltérő sűrűségben – szinte mindenhol megtalálhatók. A cseppköveket elsőként <a href="/wiki/Alm%C3%A1si_Balogh_P%C3%A1l" class="mw-redirect" title="Almási Balogh Pál">Almási Balogh Pál</a> próbálta forma és szín szerint tipizálni: „<i>Leg alsóbb neműek mocskos sárga szin felülettel, a' legtisztábbak pedig czukorfehérséggel bírnak.</i>” Észrevette a monumentális kiválások közt megbúvó, a „<i>lúd pennájához</i>” hasonló apró szalmacseppköveket is. Néhány helyen a szivárgó vizek cseppkőmedencéket, főként az oldalágak becsatlakozásánál pedig mésztufagátakat hoztak létre. A nagyméretű alakzatok mellett alig észrevehetők, s így ritkaságnak számítanak az általában csoportosan előforduló görbe cseppkövek (<a href="/w/index.php?title=Heliktitek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Heliktitek (a lap nem létezik)">heliktitek</a>). </p><p>A cseppkövek jelentős méretük ellenére viszonylag „fiatalok”. Nemzetközi összefogással, <a href="/w/index.php?title=Ur%C3%A1nsorozat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Uránsorozat (a lap nem létezik)">uránsorozatos</a> módszerrel végzett vizsgálatok során a szakemberek megállapították, hogy az aggteleki szakaszon vett minta kora 60-120 ezer közötti, míg a jósvafői részen gyűjtött kisebb képződményeké 100 év és 67 ezer év között változik. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Nevének_eredete"><span id="Nev.C3.A9nek_eredete"></span>Nevének eredete</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Nevének eredete"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:BR_-_Baradla8.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/BR_-_Baradla8.jpg/220px-BR_-_Baradla8.jpg" decoding="async" width="220" height="174" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/BR_-_Baradla8.jpg/330px-BR_-_Baradla8.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/BR_-_Baradla8.jpg/440px-BR_-_Baradla8.jpg 2x" data-file-width="1323" data-file-height="1045" /></a><figcaption><center><a href="/wiki/Balogh_Rudolf" title="Balogh Rudolf">Balogh Rudolf</a> egyik fényképe a barlangból</center></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:BR_-_Baradla9.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/BR_-_Baradla9.jpg/220px-BR_-_Baradla9.jpg" decoding="async" width="220" height="309" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/BR_-_Baradla9.jpg/330px-BR_-_Baradla9.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/BR_-_Baradla9.jpg/440px-BR_-_Baradla9.jpg 2x" data-file-width="1038" data-file-height="1460" /></a><figcaption><center>Archív felvétel a Styx egyik hídjáról</center></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:BR_-_Baradla10.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/BR_-_Baradla10.jpg/220px-BR_-_Baradla10.jpg" decoding="async" width="220" height="303" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/BR_-_Baradla10.jpg/330px-BR_-_Baradla10.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0c/BR_-_Baradla10.jpg/440px-BR_-_Baradla10.jpg 2x" data-file-width="1032" data-file-height="1422" /></a><figcaption><center>A <a href="/wiki/Gan%C3%BCm%C3%A9d%C3%A9sz_(Tr%C3%B3sz_fia)" title="Ganümédész (Trósz fia)">Ganümédész</a> kútja</center></figcaption></figure> <p>A Baradla szó mint földrajzi név – jelenlegi ismereteink szerint – <a href="/wiki/1694" title="1694">1694</a>-ben fordul elő először (Ila 1944), de ekkor még nem a barlanghoz kapcsolódóan. A korai irodalmak, egészen a 18. század végéig a barlangot nem nevezték néven, csak úgy említették, hogy Aggtelek falu közelében van. </p><p>Névvel <a href="/w/index.php?title=Losonczi_Istv%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Losonczi István (a lap nem létezik)">Losonczi István</a> <a href="/wiki/1788" title="1788">1788</a>-ban Vácott megjelent <i>„Hármas kis tükör”</i> című munkájában illette, ahol <i>„Tsudálatos Baraglya”</i>-ként írta le azt. A ma is használatos <i>„Baradla”</i> <a href="/wiki/Gvad%C3%A1nyi_J%C3%B3zsef" title="Gvadányi József">Gvadányi József</a> <a href="/wiki/1792" title="1792">1792</a>-ben megjelent versében fordul elő először. A barlangot <a href="/wiki/V%C3%A1lyi_Andr%C3%A1s" title="Vályi András">Vályi András</a> <i>„Agteleki-barlangnak”</i> nevezte (<a href="/wiki/1796" title="1796">1796</a>), míg <a href="/w/index.php?title=Staszic&action=edit&redlink=1" class="new" title="Staszic (a lap nem létezik)">Staszic</a> <a href="/wiki/1799" title="1799">1799</a>-ben – feltehetően hangzás alapján – Baradło-ként írta le. </p><p>A barlang a Baradla nevet minden bizonnyal a felette húzódó kopár magaslatról, a Baradla-tetőről kapta. Eredetére először <a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a> és <a href="/wiki/Bartholomaeides_L%C3%A1szl%C3%B3" class="mw-redirect mw-disambig" title="Bartholomaeides László">Bartholomaeides László</a> próbált magyarázatot adni. Ők a para, paradlo szóból származtatták. </p><p><a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> a Baradla nevet a barátlak szóból vezette le, s igazolásul megemlítette, hogy a néphagyomány szerint <i>„ezen a tájon hajdan remeték, öltözetre nézve barátok laktanak.”</i> A név szláv eredetét elvetette, sőt nemtetszését nyilvánította azért, amiért <a href="/w/index.php?title=Szepesh%C3%A1zy_K%C3%A1roly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szepesházy Károly (a lap nem létezik)">Szepesházy Károly</a> és <a href="/w/index.php?title=Thiele_Joachim&action=edit&redlink=1" class="new" title="Thiele Joachim (a lap nem létezik)">Thiele Joachim</a> (<a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>) – Raiszt követve – a barlang nevét Paradlora változtatták. </p><p>A Baradla név eredetére és jelentésére <a href="/wiki/D%C3%A9nes_Gy%C3%B6rgy_(geogr%C3%A1fus)" title="Dénes György (geográfus)">Dénes György</a> (<a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a>) mutatott rá. A sziklaszirtet, sziklás meredek hegyet jelentő Bradlo – többes száma Bradla – kifejezés ma is használatos a szlovák nyelvben, s egyben élő földrajzi név is Szlovákiában. A Bradlo szóból tudományos magyarázat nélkül levezethető a Baradla kifejezés, hiszen a magyar nyelv a szláv eredetű szavakban szereplő mássalhangzó-torlódást számos esetben magánhangzó beépítésével oldotta fel, míg a szóvégi magánhangzó lehet a többes szám a betűje vagy egyszerű félrehallás eredménye is. </p><p>Mind a két név, a Baradla és az Aggteleki-barlang név is, napjainkig használatos, és az elmúlt évek törekvései ellenére, még mindig az utóbbi az ismertebb. A 20. századig az „Aggteleki” név legfeljebb csak írásmódjában tért el egymástól, hiszen Aktelek, Ag-telek, Agtelek és Aggtelek változatban egyaránt megtalálható. A névadó település és így a barlang nevének írásmódját a Belügyminiszter <a href="/wiki/1906" title="1906">1906</a>-ban 3.0089/II. c. sz. rendeletével <i>„Aggtelek”</i> alakban határozta meg. Az Aggteleki-barlang név használatakor a barlang gyakran kiegészül a cseppkő kifejezéssel, és ekkor Aggteleki-cseppkőbarlangként jelenik meg. </p><p>A vörös-tói lejárat <a href="/wiki/1890" title="1890">1890</a>. évi létesítését követően rövid ideig használták a Jósvafői-barlang nevet is, amellyel a főág Jósvafő felé haladó részét illették. Később ez a név áttevődött a Törőfej-völgy felé megnyitott szakaszra. A Jósvafői-barlang név félreértésekre adott okot, mert a tájékozatlanok úgy gondolták (és néha gondolják még ma is), hogy az Aggteleki-barlang és a Jósvafői-barlang különálló, és nem tudták, hogy mindkettő a Baradla része. Ennek a problémának az áthidalását szolgálta az, amikor az Aggtelek–Jósvafői-barlangról beszéltek. Ez a név ma már nem használatos, legfeljebb csak az „Aggtelektől Jósvafőig húzódó barlangrendszer, vagy főág forma jelenik meg. </p><p>A barlang nevének kérdése <a href="/wiki/1932" title="1932">1932</a>-ben, a Domica feltárását követően vetődött fel újra, amikor a <a href="/wiki/Magyar_Barlangkutat%C3%B3_T%C3%A1rsulat" class="mw-redirect" title="Magyar Barlangkutató Társulat">Magyar Barlangkutató Társulat</a> választmányi ülésének részvevői, <a href="/wiki/Ga%C3%A1l_Istv%C3%A1n_(geol%C3%B3gus)" title="Gaál István (geológus)">Gaál István</a> javaslatát jóváhagyták. Eszerint a Baradla–Domica-rendszer nevét Nagy-Baradlaként határozták meg, és természetesen ebbe a Domicát is beleértették (Kessler 1935). Ez a név 1938 és 1945 között volt használatos, és természetesen csak a magyar irodalomban fordul elő. </p><p><a href="/wiki/1954" title="1954">1954</a>-ben <a href="/wiki/Vad%C3%A1sz_Elem%C3%A9r" title="Vadász Elemér">Vadász Elemér</a> <a href="/wiki/Kossuth-d%C3%ADj" title="Kossuth-díj">Kossuth-díjas</a>, a geológia tudományának kimagasló egyénisége, az <a href="/w/index.php?title=Orsz%C3%A1gos_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Tan%C3%A1cs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Országos Természetvédelmi Tanács (a lap nem létezik)">Országos Természetvédelmi Tanács</a> akkori elnöke hivatalos előterjesztést készített a barlang nevének megváltoztatása érdekében, de javaslata nem ment át a köztudatba. </p><p><i>„Kossuth Lajos szabadságharca ma szabadságunk forradalmi elődje. Az Aggteleki barlang mai szabadságunk egyik eredménye. Méltó lenne, ha ezt a két szimbólumot egyesítenénk, s az eddig szerencsére 'névtelen' Aggteleki barlangot Kossuth Lajos nevével említenénk”</i> (Vadász <a href="/wiki/1954" title="1954">1954</a>). </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_képződmények_nevei"><span id="A_k.C3.A9pz.C5.91dm.C3.A9nyek_nevei"></span>A képződmények nevei</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A képződmények nevei"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sarkanyfej.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Sarkanyfej.jpg/300px-Sarkanyfej.jpg" decoding="async" width="300" height="200" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Sarkanyfej.jpg/450px-Sarkanyfej.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Sarkanyfej.jpg/600px-Sarkanyfej.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="682" /></a><figcaption><center>Sárkányfej</center></figcaption></figure> <p>A barlang jellegzetes helyeinek, képződményeinek azonosítását nevek segítik. Az első névadó a környék lakossága, majd az Ó-ágban <a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a>, az Új-ágban <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> volt. <i>„Hogy egyértelműen kifejezhessem magam, az egyes barlangüregeket, valamint az előforduló folyókat, hegyeket, kutakat önkényes nevekkel láttam el és ahol ilyenek előzetesen még nem voltak, vagy az üregek helyzetéből és látványából vettem, vagy az ősi hittörténetből kölcsönöztem, melyeket egyébként senkire sem akarok ráerőszakolni.”</i> – írta Raisz, és szinte minden név mellé megjegyezte, hogy az tőle vagy a néptől ered-e. A legtöbb név Vass Imrétől származik, aki Raiszhoz hasonlóan a névadáshoz felhasználta a képződmények formája adta hasonlóságot, valamint a <a href="/wiki/Biblia" title="Biblia">bibliai</a> és <a href="/wiki/Mitol%C3%B3gia" title="Mitológia">mitológiai</a> párhuzamokat. <i>„Hogy pedig a beljebb lévő részeknek neveket adtam, és azokat gyakran a mythologiából kölcsönöztem, azt én nem nagyitás, avagy csuda gerjesztés kedvéért cselekvém, egyedül a szükség vitt engem a barlang ürege megkülönböztetésére, hogy a helyeket jegyezvén, mind magam hollétemet tudhassam, mind az utánam jövő földalatti utasoknak hová való jutásokat a vezető megmondhassa”.</i> Emellett Vass szívesen alkalmazott helység-, főként várneveket, és kölcsönözte történelmi személyek nevét is. </p><p>A későbbiekben a legtöbb elnevezést <a href="/wiki/Baksay_D%C3%A1niel_(Nemes_Nagy)" class="mw-redirect" title="Baksay Dániel (Nemes Nagy)">Baksay Dániel</a>, a 20. században pedig <a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> jegyezte fel. Az 1950-es évek mindent átpolitizáló felfogását tükrözi, hogy a vallási, bibliai, mitológiai vagy babonás eredetű neveket <i>„bizottsági”</i> döntés alapján megváltoztattak, például a Rózsa Sándor gatyája nevű képződményt Rózsa elvtárs munkásnadrágjára. Ezek közül néhány ténylegesen átment a köztudatba (Nagytemplom = Fekete-terem), egyes esetekben pedig mind a két név ismert maradt (Mikulás = Télapó). A felszínen észlelt természetes jelenségek és mesterséges létesítmények hasonlósága alapján, valamint jeles eseményekhez kapcsolódóan ma is születnek nevek, sőt változnak is. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Klímaviszonyok"><span id="Kl.C3.ADmaviszonyok"></span>Klímaviszonyok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Klímaviszonyok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Baradla kutatói már a korai időszakban felfigyeltek a felszín alatti tér különleges klímájára. Az első írásos emlék Vass Imrétől származik, aki hőmérsékletméréseket végzett, amelyek nyomán megállapította, hogy a föld alatti hőmérséklet nem követi a felszín hőingadozásait, az átlaghőmérséklet mindig 10 °C. A rendszer egészére kiterjedő, részletes <a href="/wiki/Klimatol%C3%B3gia" title="Klimatológia">klimatológiai</a> mérések az 1950-es évek után indultak meg és mind a mai napig tartanak. A vizsgálatok igazolták Vass Imre adatainak pontosságát, a barlang átlaghőmérséklete valóban 10 °C körül mozog, általában 10,5 – 11 °C, a téli hideg és a nyári meleg hatása csak a bejárat-közeli termekben érezhető. A téli fagyos időszakokban nem ritka a 25-30 °C különbség a barlangi és a felszíni levegő hőmérséklete között. Ebből adódóan a légnyomáskülönbségek hatására intenzív huzat keletkezik. A levegő páratartalma is viszonylag állandó, relatív értéke 95-100 % közötti, ezért a látogatóban nyirkos, hideg érzetet kelt. A főágban szén-dioxid nem érzékelhető, a műszeres vizsgálatok 0,1 %-ot állapítottak meg. A legmagasabb szén-dioxid-tartalmat, több mint 4 %-ot a Vaskapu-víznyelőnél mérték. A levegő radon-aktivitásának átlagos értéke 2 kBq/m³, a maximuma pedig 13 kBq/m³, mely az egészségügyi határérték alatt van. A barlang különleges klímájának, a levegő higiénés-mikrobiológiai állapotának köszönhetően légúti megbetegedésben szenvedők számára gyógyhatással rendelkezik. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Élővilág"><span id=".C3.89l.C5.91vil.C3.A1g"></span>Élővilág</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Élővilág"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Egy_kozonseges_denever.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Egy_kozonseges_denever.jpg/300px-Egy_kozonseges_denever.jpg" decoding="async" width="300" height="279" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Egy_kozonseges_denever.jpg/450px-Egy_kozonseges_denever.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/89/Egy_kozonseges_denever.jpg/600px-Egy_kozonseges_denever.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="953" /></a><figcaption><center>Közönséges denevér</center></figcaption></figure> <p>A legfeltűnőbb barlangi lényeket, a <a href="/wiki/Denev%C3%A9r" class="mw-redirect" title="Denevér">denevéreket</a> már a Baradla első kutatói észrevették. Raisz Keresztély megfigyelte, hogy a barlang élővilága szegényes, azt a denevérek csak tanyahelyként, téli szállásként használják, de táplálékukat ők is a felszínen szerzik meg. Vass a <a href="/w/index.php?title=Szemercs%C3%A9s_vak%C3%A1szka&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szemercsés vakászka (a lap nem létezik)">szemercsés vakászkát</a> is megfigyelte, bár meghatározni még nem tudta. </p><p>A céltudatos biológiai gyűjtések csak a 19. század közepétől indultak el. Az első kutatóként <a href="/wiki/Kov%C3%A1ts_Gyula_(paleobotanikus)" title="Kováts Gyula (paleobotanikus)">Kováts Gyulát</a>, a <a href="/wiki/Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia" title="Magyar Tudományos Akadémia">Magyar Tudományos Akadémia</a> tagját tartjuk számon. Ő a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók <a href="/wiki/1846" title="1846">1846</a>. évi Kassa-Eperjesi nagygyűlését követően augusztus 31-én éjszaka <a href="/wiki/Pet%C3%A9nyi_Salamon_J%C3%A1nos" title="Petényi Salamon János">Petényi Salamon János</a> és <a href="/wiki/Kiss_B%C3%A1lint" class="mw-redirect mw-disambig" title="Kiss Bálint">Kiss Bálint</a> társaságában járt a Baradlában, s fedezte fel <i>„ama híres egészen vak állatot (pióczát), melyet később megtiszteltetésül nevéről <a href="/w/index.php?title=Typhlobdella&action=edit&redlink=1" class="new" title="Typhlobdella (a lap nem létezik)">Typhlobdella</a> Kovátsiinak neveztek el”</i>. Az azóta is gyakori <a href="/wiki/L%C3%B3pi%C3%B3ca" title="Lópióca">lópióca</a> (Haemopis sanguisuga), Diesing által önálló barlangi fajként való leírása azonban tévedésnek bizonyult. </p><p>A hazai barlangbiológia jeles alakja, <a href="/wiki/Frivaldszky_J%C3%A1nos_(zool%C3%B3gus)" title="Frivaldszky János (zoológus)">Frivaldszky János</a> a barlang élővilágának rendszeres kutatását <a href="/wiki/1853" title="1853">1853</a>-ban kezdte meg. <a href="/wiki/B%C3%A9rczy_K%C3%A1roly" title="Bérczy Károly">Bérczy Károly</a> író és <a href="/wiki/Frivaldszky_Imre" title="Frivaldszky Imre">Frivaldszky Imre</a> <a href="/wiki/Zool%C3%B3gus" class="mw-redirect" title="Zoológus">zoológus</a> társaságában kereste fel a barlangot, és leírta a barlang legjellegzetesebb állatát, a szemercsés vakászkát (<a href="/w/index.php?title=Mesoniscus_graniger&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mesoniscus graniger (a lap nem létezik)">Mesoniscus graniger</a>). </p><p>A biológiai kutatások második hulláma a huszadik század elején dúló ún. <i>„vakbogárlázzal”</i> hozható összefüggésbe. Ekkor ugyanis kiderült, hogy a szervek nemhasználatával kapcsolatos szervcsökevényesedés darwini tanát bizonyítják az európai barlangokban mindenfelé megtalálható aprófutoncfajok (<a href="/w/index.php?title=Trechus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trechus (a lap nem létezik)">Trechus</a>, <a href="/w/index.php?title=Duvalius&action=edit&redlink=1" class="new" title="Duvalius (a lap nem létezik)">Duvalius</a>, <a href="/w/index.php?title=Anophthalmus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anophthalmus (a lap nem létezik)">Anophthalmus</a>), melyek a szem és a látóideg elcsökevényesedésének különböző fázisait mutatják. Az <a href="/wiki/1903" title="1903">1903</a>-ban talált <a href="/w/index.php?title=Vakfutrinka&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vakfutrinka (a lap nem létezik)">vakfutrinkát</a> <a href="/wiki/Csiki_Ern%C5%91" title="Csiki Ernő">Csiki Ernő</a> önálló, bennszülött fajként azonosította (<a href="/wiki/Magyar_vakfutrinka" title="Magyar vakfutrinka">magyar vakfutrinka</a>). </p> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Endre_Dudich_(zoologist)_in_the_Baradla_Cave.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Endre_Dudich_%28zoologist%29_in_the_Baradla_Cave.jpg/300px-Endre_Dudich_%28zoologist%29_in_the_Baradla_Cave.jpg" decoding="async" width="300" height="213" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Endre_Dudich_%28zoologist%29_in_the_Baradla_Cave.jpg/450px-Endre_Dudich_%28zoologist%29_in_the_Baradla_Cave.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Endre_Dudich_%28zoologist%29_in_the_Baradla_Cave.jpg/600px-Endre_Dudich_%28zoologist%29_in_the_Baradla_Cave.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="727" /></a><figcaption><center>Dudich Endre</center></figcaption></figure> <p>Az első átfogó eredmény azonban csak az 1930-as évek elején született meg, s <a href="/wiki/Dudich_Endre_(zool%C3%B3gus)" title="Dudich Endre (zoológus)">Dudich Endre</a> nevéhez fűződik, aki a Baradla élővilágának mindmáig legjelesebb kutatója volt. Munkássága során megkísérelte a barlangot, mint az élőhelyek hierarchikus rendszerét definiálni, meghatározni a konkrét környezeti tényezőket, feltárni az életközösségen belüli táplálkozási kapcsolatokat. A nemzetközi szakirodalom által is nyilvántartott, Bécsben megjelent (1932) német nyelvű munkájában a barlangból addig kimutatott állatfajok, alfajok és változatok számát 262-ben állapította meg. 1970-re ez a szám 435-re emelkedett. </p> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Barlangi_keresztespok.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Barlangi_keresztespok.jpg/200px-Barlangi_keresztespok.jpg" decoding="async" width="200" height="305" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/Barlangi_keresztespok.jpg 1.5x" data-file-width="261" data-file-height="398" /></a><figcaption><center>Barlangi keresztespók</center></figcaption></figure> <p>A <a href="/wiki/Mikol%C3%B3gia" title="Mikológia">mikológiai</a> és <a href="/wiki/Bakteriol%C3%B3gia" class="mw-redirect" title="Bakteriológia">bakteriológiai</a> kutatások, melyeket Dudich irányításával <a href="/wiki/Moesz_Guszt%C3%A1v" title="Moesz Gusztáv">Moesz Gusztáv</a> kezdett meg, s az őt követő kutatókkal együtt, számos gomba- és baktériumfaj előfordulását regisztrálták. Ennek ellenére a Baradla levegője úgyszólván <i>„sterilnek”</i> tekinthető. Feltűnőek a vas-mangán baktériumok által kiválasztott, a falakon, kavicshordalékon mindenfelé látható fényes, fekete mangán-oxid bevonatok. </p><p>Dudich 1958-tól haláláig a Róka-ágban kialakított biológiai laboratóriumában próbálta szpeleoló biológiai munkásságát folytatni, és tapasztalatait az utódnemzedék számára átadni, de halála után kezdeményezése lassan elsorvadt </p><p>Az 1960-as évek végére mintegy 435 állatfajt sikerült kimutatni a Baradlában, köztük jellemző bennszülött fajokat is: <a href="/wiki/K%C3%A9tsz%C3%A1rny%C3%BAak" title="Kétszárnyúak">kétszárnyúakat</a>, <a href="/wiki/Ugr%C3%B3vill%C3%A1sok" title="Ugróvillások">ugróvillásokat</a>, <a href="/wiki/Hengeresf%C3%A9rgek" class="mw-redirect" title="Hengeresférgek">hengeresférgeket</a>, <a href="/wiki/Gy%C5%B1r%C5%B1sf%C3%A9rgek" title="Gyűrűsférgek">gyűrűsférgeket</a>, <a href="/wiki/Egysejt%C5%B1" class="mw-redirect" title="Egysejtű">egysejtűeket</a>, <a href="/wiki/R%C3%A1kok" title="Rákok">rákokat</a>. </p><p>Kiemelkedő jelentőségűek a következők: a kizárólag a térség barlangjaiban élő, 6–8 mm nagyságú, világos vöröses-barna színű, <a href="/wiki/Csiki_Ern%C5%91" title="Csiki Ernő">Csiki Ernő</a> által leírt <b><a href="/wiki/Magyar_vakfutrinka" title="Magyar vakfutrinka">magyar vakfutrinka</a></b> (<a href="/w/index.php?title=Duvalius_hungaricus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Duvalius hungaricus (a lap nem létezik)">Duvalius hungaricus</a>), a Baradla legjellemzőbb állatfaja, a szerves hordalékon gyakran látható, fentebb már említett <b><a href="/w/index.php?title=Szemercs%C3%A9s_vak%C3%A1szka&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szemercsés vakászka (a lap nem létezik)">szemercsés vakászka</a></b> <b>(<a href="/w/index.php?title=Mesoniscus_graniger&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mesoniscus graniger (a lap nem létezik)">Mesoniscus graniger</a>)</b>, a bejáratok közelében élő <b><a href="/w/index.php?title=Barlangi_keresztesp%C3%B3k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Barlangi keresztespók (a lap nem létezik)">barlangi keresztespók</a></b> <b>(<a href="/w/index.php?title=Meta_menardi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Meta menardi (a lap nem létezik)">Meta menardi</a>)</b> és azok az apró pókfajok, amelyeket a tudomány <a href="/w/index.php?title=Porrhomma_rosenhaueri&action=edit&redlink=1" class="new" title="Porrhomma rosenhaueri (a lap nem létezik)">Porrhomma rosenhaueri</a>, valamint <a href="/w/index.php?title=Porrhomma_errans&action=edit&redlink=1" class="new" title="Porrhomma errans (a lap nem létezik)">Porrhomma errans</a> néven ismer. Ugyancsak jelentős értéket képvisel a barlangról elnevezett <b><a href="/w/index.php?title=Aggteleki_vakbolhar%C3%A1k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Aggteleki vakbolharák (a lap nem létezik)">aggteleki vakbolharák</a></b> (<a href="/w/index.php?title=Niphargus_aggtelekiensis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Niphargus aggtelekiensis (a lap nem létezik)">Niphargus aggtelekiensis</a>), valamint az állandóan vízborította iszapban élő gilisztafaj (<a href="/w/index.php?title=Allolobophora_mozsariorum_Zicsi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Allolobophora mozsariorum Zicsi (a lap nem létezik)">Allolobophora mozsariorum Zicsi</a>), amelyet mindeddig csak a <a href="/wiki/Baradla_R%C3%B6vid-Als%C3%B3-barlang" title="Baradla Rövid-Alsó-barlang">Baradla Rövid-Alsó-barlangjában</a> találtak meg. </p> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Szemercses_vakaszka.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/Szemercses_vakaszka.jpg/300px-Szemercses_vakaszka.jpg" decoding="async" width="300" height="157" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/Szemercses_vakaszka.jpg/450px-Szemercses_vakaszka.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/Szemercses_vakaszka.jpg/600px-Szemercses_vakaszka.jpg 2x" data-file-width="1024" data-file-height="537" /></a><figcaption><center>Szemercsés vakászka</center></figcaption></figure> <p>Az 1970-es években a megnövekedett környezeti terhelés következtében az antropogén hatások újabb fajokkal gazdagították a Baradlát. Természetesen az eredeti fajok is megtalálhatók, néha kiugróan nagy egyedszámmal. A legújabb megfigyelések szerint az élővilág számára nem a fény, hanem a táplálékellátottság a minimumtényező. A barlang zöld növények hiányában táplálékszegény élőhely, ahol a táplálékbevitel a bejáratok közelében koncentrálódik. Itt barlangi körülményekhez nem szokott fajok is megélnek, mint egyes talajlakók, korhadéklakók, gombaevő (<a href="/w/index.php?title=Mikof%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mikofág (a lap nem létezik)">mikofág</a>) szervezetek. E táplálékbőségnek köszönhetően a valódi <a href="/w/index.php?title=Barlanglak%C3%B3k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Barlanglakók (a lap nem létezik)">barlanglakók</a> is elszaporodnak, mint pl. a szemercsés vakászka. </p><p>A Baradlát élettevékenységüknek csak egy részében használó állatok (<a href="/w/index.php?title=Troglox%C3%A9n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trogloxén (a lap nem létezik)">trogloxén</a> fajok) legjelentősebb képviselői a denevérek. Az egykor oly látványos denevértömegek már a 19-20. század fordulóján eltűntek. Megfogyatkozásukat a civilizáció káros jelenségeivel is magyarázzák. A zavarást jobban tűrő fajok közül a <a href="/wiki/Kis_patk%C3%B3sdenev%C3%A9r" title="Kis patkósdenevér">kispatkós</a> (<a href="/wiki/Rhinolophus_hipposideros" class="mw-redirect" title="Rhinolophus hipposideros">Rhinolophus hipposideros</a>), a <a href="/wiki/Nagy_patk%C3%B3sdenev%C3%A9r" title="Nagy patkósdenevér">nagypatkós</a> (<a href="/wiki/Rhinolophus_ferrumequinum" class="mw-redirect" title="Rhinolophus ferrumequinum">Rhinolophus ferrumequinum</a>) és a <a href="/wiki/Kereknyerg%C5%B1_patk%C3%B3sdenev%C3%A9r" title="Kereknyergű patkósdenevér">kereknyergű patkósdenevér</a> (<a href="/wiki/Rhinolophus_euryale" class="mw-redirect" title="Rhinolophus euryale">Rhinolophus euryale</a>) kedvelt tanyahelye a barlang, amit nemcsak telelés, de párzás idején is felkeresnek. Az utóbbi néha ezer fölötti egyedszámmal is megfigyelhető. </p><p>Feltűnő újdonság bizonyos ragadozó emlősállatok gyakori megjelenése a barlang aggteleki szakaszán. Az 1980-as években <a href="/wiki/Nyest" title="Nyest">nyestek</a>, a 90-es évektől <a href="/wiki/R%C3%B3ka" title="Róka">rókák</a> kedvelt tartózkodási helye. Utóbbiakat még a turisták jelenléte sem zavarja igazán. E szakaszon gyakran látható még <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_v%C3%ADzicick%C3%A1ny" title="Közönséges vízicickány">vízicickány</a> és <a href="/wiki/Nagy_pele" title="Nagy pele">nagypele</a> is. </p><p>A mesterséges világítás hatására megjelenő, s az elmúlt évtizedekben más barlangokban sok kárt okozó zöld növényzet (<a href="/w/index.php?title=L%C3%A1mpafl%C3%B3ra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lámpaflóra (a lap nem létezik)">lámpaflóra</a>) a Baradlában jelentős mértékben nem terjedt el. Míg az 1970-es évek végén mintegy húsz moha- és két páfrányfaj egyedeit lehetett kimutatni, mára a páfrányfajok eltűntek, és a mohákból is csak előtelepek figyelhetők meg. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Régészeti_leletek"><span id="R.C3.A9g.C3.A9szeti_leletek"></span>Régészeti leletek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Régészeti leletek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Baradla, illetve az aggteleki sziklafal tövében nyíló ősi bejárat előterét elődeink mintegy hétezer évvel ezelőtt vették birtokba, s megszakításokkal ugyan, de rövidebb-hosszabb ideig, menedékként, védő- és kultuszhelyként használták. Az ásatások során előkerült több ezer lelet legnagyobb része az őskor két nagy periódusából, a középső <a href="/wiki/%C3%9Ajk%C5%91korszak" title="Újkőkorszak">újkőkorszakból</a> (a csiszoltkő-korszakból) és a késő <a href="/wiki/Bronzkor" title="Bronzkor">bronzkorból</a> származik. Természetesen a Krisztus utáni időkből a 12. századtól származó tárgyak, eszközök is napvilágra kerültek. A különböző korok régészeti anyaga segítséget nyújt az egykori kultúrák használati eszközeinek, szokásainak rekonstrukciójához. </p><p>A barlang Csontház nevű termében található nagy mennyiségű csontról elsőként <a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a> tudósított, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy azok a tatárjárás idején odamenekült és éhen halt emberek vagy a rablók által odavonszolt áldozatok maradványai lehetnek. Raisz vélekedését kortársai vitatták, és a csontokat állati eredetűnek tartották; abban az időben ugyanis még fel sem vetődött annak a gondolata, hogy a korai időkben itt élt elődeinktől származhatnak. </p><p>Amikor <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> <a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>-ben feltárta a barlang főágának szinte teljes szakaszát, a bejárattól mintegy 5 km távolságra, az Óriástermi-víznyelő feletti lejtőn emberi lábnyomokat látott, a teremben pedig a <a href="/wiki/Ganim%C3%A9desz" class="mw-redirect" title="Ganimédesz">Ganimédesz</a> kútja nevű cseppkőcsoportnál egy fekete cserépkorsó töredékét találta meg. Sajnos e megfigyelések szakmai értékelésére ma már nincs lehetőség, hiszen a nyomok eltűntek, azokról rajz nem készült, s a cserépnek is nyoma veszett. </p><p><a href="/wiki/Schmidl_Adolf" title="Schmidl Adolf">Schmidl Adolf</a> <a href="/wiki/1856" title="1856">1856</a>. évi látogatásakor sem a helyszínen, sem a monarchia közgyűjteményeiben nem talált a Baradlából származó csontot, pedig szeretett volna véleményt alkotni azok emberi vagy állati eredetéről. Leletek után kutatva a barlang Paradicsom-ágában áttöretett egy cseppkő-bekérgeződést, de alatta csak barlangi medvemaradványokra lelt. </p><p>A magyarországi őskori maradványok felkutatásának jelentőségére <a href="/wiki/R%C3%B3mer_Fl%C3%B3ris" title="Rómer Flóris">Rómer Flóris</a>, a hazai régészet megalapítója <a href="/wiki/1875" title="1875">1875</a>-ben hívta fel a közvélemény figyelmét. <a href="/wiki/Ny%C3%A1ry_Jen%C5%91" title="Nyáry Jenő">Nyáry Jenő</a> ősrégész pedig azon a véleményen volt, hogy az emberiség őstörténetét a folyók mentén elterülő völgyek és a barlangok átkutatása révén lehet csak megismerni. </p><p>Ilyen előzmények után döntött a <a href="/wiki/Magyar_T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_T%C3%A1rsulat" title="Magyar Történelmi Társulat">Magyar Történelmi Társulat</a> a Baradla régészeti feltárásáról. Nyáry többek között <a href="/wiki/Thall%C3%B3czy_Lajos" title="Thallóczy Lajos">Thallóczy Lajos</a>, <a href="/w/index.php?title=T%C3%B6tt%C3%B6sy_B%C3%A9la&action=edit&redlink=1" class="new" title="Töttösy Béla (a lap nem létezik)">Töttösy Béla</a> és <a href="/w/index.php?title=P%C3%A9chy_Jen%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Péchy Jenő (a lap nem létezik)">Péchy Jenő</a> régészek segítségével – <a href="/wiki/1876" title="1876">1876</a>-ban és 1877-ben három alkalommal ásott a barlang bejárati szakaszában (a Pitvarban, a Csontházban, az oda vezető folyosóban és a Denevér-ágban). A nagy intenzitással folytatott munka során jelentős mennyiségű lelet került napvilágra, melyekről pontos rajzok készültek. Az emberi és állati csontokat, magvakat neves szakemberek vizsgálták meg, s elvégezték a kerámiák anyagának vegyi elemzését is. A régészeti feltárás eredményeiről <a href="/wiki/1881" title="1881">1881</a>-ben 179 oldal terjedelmű, nagyalakú könyv jelent meg. A 335 lelet rajzával, a barlang térképével és a feltárás helyszínét ábrázoló képekkel illusztrált munka az utókor szakmai kritikái ellenére a hazai régészet és barlangkutatás alapművei között foglal helyet. A viszonylag nagy területen, sok, teljesen gyakorlatlan segéderővel, sietősen végzett munka legnagyobb hiányossága, hogy rétegtani megfigyelések nem történtek, s emiatt a leletanyag újraértékelése nem végezhető el. </p><p>A 20. században több alkalommal folyt régészeti feltárás a Nyáry által vizsgált területek mellett a Fekete-teremben, a Róka-ágban, a Paradicsomban, valamint a Szultán pamlaga nevű képződménynél. <a href="/wiki/1910" title="1910">1910</a>-ben <a href="/wiki/Kadi%C4%87_Ottok%C3%A1r" title="Kadić Ottokár">Kadić Ottokár</a>, <a href="/wiki/M%C3%A1rton_Lajos_(r%C3%A9g%C3%A9sz)" title="Márton Lajos (régész)">Márton Lajos</a>, <a href="/wiki/Siegmeth_K%C3%A1roly" title="Siegmeth Károly">Siegmeth Károly</a>, <a href="/wiki/1911" title="1911">1911</a>-12-ben <a href="/w/index.php?title=Finger_B%C3%A9la&action=edit&redlink=1" class="new" title="Finger Béla (a lap nem létezik)">Finger Béla</a>, <a href="/wiki/1926" title="1926">1926</a>-ban ismét Kadić, <a href="/wiki/Kretzoi_Mikl%C3%B3s" title="Kretzoi Miklós">Kretzoi Miklós</a> és <a href="/wiki/Bogsch_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Bogsch László">Bogsch László</a>, <a href="/wiki/1929" title="1929">1929</a>-ben a legeredményesebb munkát végző <a href="/wiki/Tompa_Ferenc" title="Tompa Ferenc">Tompa Ferenc</a>, <a href="/wiki/1937" title="1937">1937</a>-ben <a href="/wiki/Gallus_S%C3%A1ndor" title="Gallus Sándor">Gallus Sándor</a>, <a href="/wiki/1940" title="1940">1940</a>-ben <a href="/wiki/Mottl_M%C3%A1ria" title="Mottl Mária">Mottl Mária</a>, <a href="/wiki/1946" title="1946">1946</a>-ban és 1953-ban <a href="/wiki/V%C3%A9rtes_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Vértes László">Vértes László</a>, <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a>-ben <a href="/wiki/Patek_Erzs%C3%A9bet" title="Patek Erzsébet">Patek Erzsébet</a> kutatott a barlangban. Az elmúlt években a <a href="/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum" title="Magyar Nemzeti Múzeum">Magyar Nemzeti Múzeum</a> régészei <a href="/wiki/Rezi_Kat%C3%B3_G%C3%A1bor" title="Rezi Kató Gábor">Rezi Kató Gábor</a> vezetésével elkészítették a Baradla régészeti topográfiáját és sikeres feltárást végeztek a Róka-ág bejáratánál. </p><p>A Baradla a <a href="/wiki/B%C3%BCkki_kult%C3%BAra" title="Bükki kultúra">bükki kultúra</a> egyik fontos lelőhelye, de a barlang már korábban, az alföldi vonaldíszes kerámia fiatalabb időszakában ismert volt, s ha nem is folyamatosan, de rendszeresen látogatták az itt élők egészen a középső <a href="/wiki/%C3%9Ajk%C5%91korszak" title="Újkőkorszak">újkőkorszak</a>, a bükki kultúra végéig. Míg az első <i>„bejárók”</i> kerámiája nem különbözik lényegesen az Alföld akkori lakóinak hagyatékától, addig a később itt tartózkodók edényei a csak Északkelet-Magyarországon és a Szlovák-karszton ismert bükki kultúra iskolapéldái. A jól ismert, már-már iparművészeti minőségű, dúsan karcolt mintával díszített, helyenként csak 1–2 mm falvastagságú cserépedények exportáruként Kis-Lengyelországtól az Al-Dunáig, Horvátországtól Erdélyig jutottak el. A hat-hétezer évvel ezelőtt élt ember e vékony falú, gömbölyded, formás tárgyakat korong nélkül, kézzel készítette, a vonaldíszeket csontfésűvel karcolta, a rovátkákat pedig fehér, sárga vagy vörös festékfölddel színezte. Néhány ép és számtalan töredékes edény mellett több kőből és állati csontból készült használati eszköz, valamint egy kultuszhely maradványai is napvilágra kerültek. </p><p>Bizonyos jelek cseppkő-bekérgeződések, a világításhoz használt fáklyák füstjének nyoma a cseppkőrétegekben arra utalnak, hogy a barlangot egészen a <a href="/w/index.php?title=K%C3%A9s%C5%91bronzkor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Későbronzkor (a lap nem létezik)">későbronzkorig</a>-<a href="/w/index.php?title=Koravaskor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Koravaskor (a lap nem létezik)">koravaskorig</a> nem látogatták. Ekkor (Kr.e. 500-1000 évvel) a jórészt ugyancsak a hegyvidékeken élő <a href="/w/index.php?title=Kyjatice_kult%C3%BAra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kyjatice kultúra (a lap nem létezik)">Kyjatice kultúra</a> népe <i>„fedezte fel”</i> újra a Baradlát. Ezt bizonyítják a következők: a Csontházban kiásott 13 sír (a halottakat hasuk alá húzott térddel, arccal lefelé, tarkójukra nagy lapos követ helyezve temették el, melléjük növénymagvakat szórtak), egy későbronzkori harcos több darabból álló bronz felszerelése, egy sziklahasadékban elrejtett, 28 különböző méretű, huzalokból készült aranykincs, valamint jelentős mennyiségű, bordás, kiemelkedő bütykökkel, csavart díszekkel ékesített, grafitporral fényesített cserépedény-töredék. </p><p>Sajnos napjainkra már jórészt elpusztultak azok a cölöpnyomok, amelyek bizonyították, hogy az ember a nyirkos, hideg levegő ellen védekezve kezdetleges kunyhókat, fekhelyeket épített a barlangban. Nehéz megítélni, hogy a szép számmal talált cölöplyukak, valamint a tűzhelyek nyomai a fent említett két korszak közül melyikhez tartoztak, vagy talán mindkettőhöz kapcsolhatóak-e. Éppen ilyen nehéz válaszolni arra a felvetésre is, hogy vajon védett lakóhelyként, kultuszhelyként, vagy esetleg csak temetkezőhelyként használták-e a barlangot. A hazai régészeti kutatások eredményei, s néhány külföldi tapasztalat alapján nem zárható ki, hogy a felszín alatti teret az újkőkorban téli szállás és víznyerés céljára használták, a későbronzkorban pedig inkább temetkező- és talán kultuszhelyként szolgált. </p><p>Ugyancsak nyitott kérdés, hogy elődeink meddig hatoltak a barlang belsőbb szakaszaiba. <a href="/wiki/Patek_Erzs%C3%A9bet" title="Patek Erzsébet">Patek Erzsébet</a> az aggteleki bejárattól mintegy 2 km távolságra fekvő Szultán pamlagánál vaskori cserepeket és gabona-magvakat, valamint 12-13. és 17-19. századból származó edénytöredékeket gyűjtött. Került elő lelet az Arany utcának nevezett oldalágból (elszenesedett fadarabok) és a Matyórojt közelében egy cseppkőmedencéből (gyermek csontváza) is, de ezek pontos kormeghatározása nem történt meg. A közelmúltig cserépedény-töredékeket rejtett az Óriások terme alatti omladék is, amikről középkori eredetük mellett a régészek azt is megállapították, hogy feltehetően nem természetes úton kerültek megtalálási helyükre. </p><p>De nemcsak a barlang mélye rejti őseink nyomait, hiszen az aggteleki bejárat előtti építkezések miatt végzett leletmentő ásatások során <a href="/wiki/1969" title="1969">1969</a>-ben <a href="/wiki/Korek_J%C3%B3zsef" title="Korek József">Korek József</a>, <a href="/wiki/1996" title="1996">1996</a>-ban pedig <a href="/wiki/Rezi_Kat%C3%B3_G%C3%A1bor" title="Rezi Kató Gábor">Rezi Kató Gábor</a> vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeum régészei nagy mennyiségű <a href="/wiki/%C3%9Ajk%C5%91korszak" title="Újkőkorszak">újkőkorszaki</a> és késő <a href="/wiki/Bronzkor" title="Bronzkor">bronzkori</a> leletet sírokat, cölöplyukakat, házalapot, padlószintet, tűzhelyet és kemencét találtak. Megállapították, hogy a térségben még vannak bolygatatlan őskori rétegek. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_korai_írásos_emlékek"><span id="A_korai_.C3.ADr.C3.A1sos_eml.C3.A9kek"></span>A korai írásos emlékek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: A korai írásos emlékek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Baradla első nyomtatott dokumentumaként egy olyan munkát tartunk számon, ami csak az utókor következtetése alapján vonatkozik a barlangra. <a href="/w/index.php?title=Wernher_Gy%C3%B6rgy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wernher György (a lap nem létezik)">Wernher György</a> királyi tanácsos, Pozsony város kormányzója De admirandis Hungariae aquis hypomnemation című könyvében (Basel, 1549) több magyarországi barlang említése mellett azt írta, hogy <i>„Fülek váránál, Nógrád megyében barlang van, amelyben a felülről csepegő víz nyomban megszilárdul. Sőt láthatsz ott emberi alakokhoz hasonló, ilyen csepegésből képződött köveket sorakozni. A színük fehér és nem csak maguk fehérek, de porrátörve a festőknek fehér festékként is hasznot hajtanak."</i>. Ezt a néhány sort közel 200 éven keresztül többen is idézték anélkül, hogy bárki ellenőrizte volna, létezik-e Fülek környékén ez a barlang. </p><p><a href="/wiki/B%C3%A9l_M%C3%A1ty%C3%A1s" title="Bél Mátyás">Bél Mátyás</a> volt az első, aki Notitia Hungariae novae historico geographica (<a href="/wiki/1742" title="1742">1742</a>) című, latin nyelvű munkájában Nógrád megyénél <i>„Csodálatos vizek és Wernher tévedése ezekkel kapcsolatban”</i> cím alatt a következőről tudósított: <i>„Ami a csodálatos vizeket illeti, ezek közül kevesebbről írhatunk, mint amit ez a hegyvidék ígérni látszott. Ugyanis a Füleki-barlangot, amelyről Wernher és az Ő nyomán Behamb valamint más leírók megemlékeztek, sehol sem fogod megtalálni."</i> A barlangról bővebb információt azonban Bél sem adott, azonban a Gömör vármegyéről szóló kéziratában (<a href="/wiki/1749" title="1749">1749</a>) nemtörődömséggel vádolta az embereket, hogy azt még nem tárták fel. </p><p>A Baradla első tényleges említése egyébként Aggtelek <a href="/wiki/1696" title="1696">1696</a>. évi portális összeírásban található: <i>„barlangjai tágasok, márványtemplomokhoz hasonló vizes üregekkel.”</i> Ezután majd 30 év elteltével ifj. <a href="/wiki/Buchholtz_Gy%C3%B6rgy_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Buchholtz György (író)">Buchholtz György</a> latin nyelvű naplójába <a href="/wiki/1725" title="1725">1725</a>. augusztus 19-én az alábbiakat jegyezte fel: <i>„elmentünk … Aggtelekre, ahol az az emlékezetes barlang van, amelyet a mészárossal, az ottani lakosok vezetőjével leírtam. Itt szép termek és sztalaktit-figurák vannak”</i>. Buchholtz Bél Mátyás egyik munkatársa volt, aki a Notitia összeállításához számos barlangról szolgáltatott információt, sőt térképeket is készített, így rejtély, vajon miért nem közölte a tapasztaltakat, illetve mit jelenthet az említett naplóbejegyzés <i>„leírtam”</i> kifejezése. </p><p>A barlangról bővebb ismertetés először a pozsonyi Ungrisches Magazin című folyóiratban jelent meg német nyelven <a href="/wiki/1781" title="1781">1781</a>-ben. Az első magyar nyelvű leírás <a href="/w/index.php?title=Losonczi_Istv%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Losonczi István (a lap nem létezik)">Losonczi István</a> Hármas Kis Tükör című, az iskolai oktatás számára készült könyvének váci kiadásában (<a href="/wiki/1788" title="1788">1788</a>) található Az Tsudálatos Baraglya cím alatt. </p><p>A barlangról a 18. század végén és a 19. század elején főként lexikonokban, illetve hazai és külföldi utazók naplójában, nyomtatásban megjelent útleírásában olvashatunk. <a href="/wiki/Korabinszky_J%C3%A1nos" class="mw-redirect" title="Korabinszky János">Korabinszky János</a> <i>„Allmanach”</i>-jában (<a href="/wiki/1778" title="1778">1778</a>) még csak annyi szerepel: <i>„Aggtelek, falu Gömör vármegyében, közelében van egy barlang, melyben a felülről csepegő víz kővé válik. Mondják, hogy szétdörzsölve festéknek használják ezt a követ.”</i> Földrajzi lexikonában (<a href="/wiki/1786" title="1786">1786</a>) már a barlang méreteivel kiegészített ismertetést közölt. <a href="/wiki/V%C3%A1lyi_Andr%C3%A1s" title="Vályi András">Vályi András</a> Magyar országnak leírása című munkájában (Buda, <a href="/wiki/1794" title="1794">1794</a>) Korabinszky német szövegének magyar fordítását adta közre, csak az utolsó mondatot cserélte le egy aktuális hírrel, miszerint <a href="/wiki/Farkas_J%C3%A1nos_(barlangkutat%C3%B3)" title="Farkas János (barlangkutató)">Farkas János</a> <a href="/wiki/1794" title="1794">1794</a>-ben a barlangot bejárva felfedezte azt. Új információt <a href="/w/index.php?title=H%C3%BCbner_J%C3%A1nos&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hübner János (a lap nem létezik)">Hübner János</a> lexikona (<a href="/wiki/1817" title="1817">1817</a>) sem tartalmaz. </p><p>Az első magyar utazó, aki a látottakat lejegyezte, gróf <a href="/wiki/Teleki_Domokos_(%C3%BAtirajz%C3%ADr%C3%B3)" title="Teleki Domokos (útirajzíró)">Teleki Domokos</a> volt, aki 20 éves korában, <a href="/wiki/1793" title="1793">1793</a> júniusában felső-magyarországi útja során látogatta meg a Baradlát. Magyar nyelvű útleírása <a href="/wiki/1796" title="1796">1796</a>-ban, majd németre fordítva <a href="/wiki/1805" title="1805">1805</a>-ben jelent meg. Az ő munkáját többen felhasználták, így <a href="/w/index.php?title=Sartori_Ferenc&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sartori Ferenc (a lap nem létezik)">Sartori Ferenc</a> (<a href="/wiki/1807" title="1807">1807</a>) és <a href="/w/index.php?title=Andreas_Engelhart&action=edit&redlink=1" class="new" title="Andreas Engelhart (a lap nem létezik)">Andreas Engelhart</a> (<a href="/wiki/1828" title="1828">1828</a>), a határokon túl hirdetve a barlang jelentőségét. <a href="/wiki/J%C3%B3n%C3%A1s_J%C3%B3zsef" title="Jónás József">Jónás József</a> mineralógus feltehetően ásványtani ismereteinek bővítése érdekében tett utazása során <a href="/wiki/1811" title="1811">1811</a>-ben kereste fel a barlangot. Úti élményeit már <a href="/wiki/1814" title="1814">1814</a>-ben közölte, majd Magyarország ásványairól szóló (<a href="/wiki/1820" title="1820">1820</a>) művében a barlangismertetést a keletkezésével kapcsolatos elképzeléseivel egészítette ki. <a href="/wiki/Alm%C3%A1si_Balogh_P%C3%A1l" class="mw-redirect" title="Almási Balogh Pál">Almási Balogh Pál</a> orvos <a href="/wiki/1818" title="1818">1818</a>. évi látogatása alapján készítette a Tudományos Gyűjteményben napvilágot látott leírását (<a href="/wiki/1820" title="1820">1820</a>). Sokáig ez volt a barlang legismertebb, leggyakrabban idézett irodalma. Ennek nyomán dolgozta ki <a href="/wiki/Schmidl_Adolf" title="Schmidl Adolf">Schmidl Adolf</a> magyarországi útikönyvének Aggtelek című fejezetét (<a href="/wiki/1835" title="1835">1835</a>), s a Nemzeti Kalendárium még 1847-ben is forrásként használta fel. Jelentősége nem csak abban rejlik, hogy útikalauzként használható, hanem abban, hogy a barlang jellegzetes részeinek bemutatása mellett kitért mindenre, amit vele kapcsolatban hallott, tapasztalt, sőt értékelte is azokat, s végül teljes egészében közölte magyar nyelven Townson magyarországi útikönyvének idevonatkozó részét. Az első név szerint ismert külföldi, aki felkereste a Baradlát, <a href="/wiki/Robert_Townson" title="Robert Townson">Robert Townson</a> angol természettudós, orvos, a <a href="/w/index.php?title=Royal_Society_of_Edinburgh&action=edit&redlink=1" class="new" title="Royal Society of Edinburgh (a lap nem létezik)">Royal Society of Edinburgh</a> tagja volt. <a href="/wiki/1793" title="1793">1793</a>. július 13-án este Tornanádaskán keresztül Kassáról érkezett Aggtelekre. Megfigyeléseit Londonban megjelent munkájában közölte (<a href="/wiki/1797" title="1797">1797</a>). A három francia és két holland kiadást is megért könyv széles körben elterjedt Európában, hosszú ideig a legfontosabb információnak számított hazánkról. <a href="/w/index.php?title=Stanislaw_Staszic&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stanislaw Staszic (a lap nem létezik)">Stanislaw Staszic</a>, a lengyel geológia atyja <a href="/wiki/1799" title="1799">1799</a>. szeptember 25-én kereste fel a barlangot, s tapasztalatai Varsóban kiadott könyvében szerepelnek (<a href="/wiki/1815" title="1815">1815</a>). Földtani térképén – amely ha csak részletében is, de Magyarország első ilyen jellegű ábrázolása – a barlang helyét is jelölte. Két nappal Staszic látogatása után, szeptember 27-én William Hunter orvos, a <a href="/wiki/Royal_Society" title="Royal Society">Royal Society</a> tagja egy hosszabb európai és közép-ázsiai utazás során jutott el Aggtelekre, s nyomtatásban is megjelent munkájában leírást adott a tapasztaltakról. <a href="/w/index.php?title=Fjodor_Nyikolajevics_Glinka&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fjodor Nyikolajevics Glinka (a lap nem létezik)">Fjodor Nyikolajevics Glinka</a> orosz költő az <a href="/wiki/1806" title="1806">1806</a>. évi austerlitzi csata után hazánkon át hazafelé vonuló cári hadsereg zászlósaként járt a barlangban. Megszerezte <a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a> barlangtérképét, s a magyarországi utazásáról szóló, Moszkvában megjelent könyvében azt orosz felirattal, a barlang leírásával együtt közzétette (<a href="/wiki/1815" title="1815">1815</a>-<a href="/wiki/1816" title="1816">1816</a>). <a href="/w/index.php?title=Francois-Sulpice_Beudant&action=edit&redlink=1" class="new" title="Francois-Sulpice Beudant (a lap nem létezik)">Francois-Sulpice Beudant</a> francia geológus <a href="/wiki/1818" title="1818">1818</a>-ban tekintette meg hazánk nevezetességeit. Könyvében Raiszra hivatkozva a Baradláról is említést tett (<a href="/wiki/1822" title="1822">1822</a>). <a href="/w/index.php?title=Adalbert_Josef_Krickel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adalbert Josef Krickel (a lap nem létezik)">Adalbert Josef Krickel</a> gyalog járta be a monarchia nagy részét, s <a href="/wiki/1827" title="1827">1827</a>. szeptember 27-én jutott el Aggtelekre. Bécsben publikált munkájában (<a href="/wiki/1833" title="1833">1833</a>) több mint két oldalt szentelt a barlangnak. <a href="/wiki/John_Paget" class="mw-redirect" title="John Paget">John Paget</a> angol orvos Kassáról Tokaj felé haladva <a href="/wiki/1835" title="1835">1835</a>. szeptember 10-én kereste fel a Baradlát. A látogatás eredménye egy jelentős angol nyelvű barlangleírás (<a href="/wiki/1838" title="1838">1838</a>). </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_feltárás_története"><span id="A_felt.C3.A1r.C3.A1s_t.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>A feltárás története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: A feltárás története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Baradla megismerésének története több évszázados múltra tekint vissza. Vajon ki volt az első, aki nem menedéket keresett benne, hanem azzal a céllal kúszott át a szűk bejárati nyíláson, hogy felderítse a föld mélyének titkát? Soha sem fogjuk megtudni. Elsőként <a href="/wiki/Farkas_J%C3%A1nos_(barlangkutat%C3%B3)" title="Farkas János (barlangkutató)">Farkas Jánost</a> és <a href="/wiki/Sartory_J%C3%B3zsef" title="Sartory József">Sartory Józsefet</a> tartjuk nyilván, akik <a href="/wiki/1794" title="1794">1794</a>. április 28-án tudatosan azért érkeztek Aggtelekre, hogy bejárják és feltérképezzék a felszín alatti járatokat. A barlangban Sartory és Farkas csak pár napot töltött, s amíg Sartory elkészítette a barlang térképét, Farkas leírta a látottakat. Sajnos kéziratát, miután valami sérelem érte, megsemmisítette. Sartory eredeti térképe sem maradt fenn, annak csak egy szúrt másolata került elő az <a href="/wiki/Orsz%C3%A1gos_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Országos Széchényi Könyvtár">Országos Széchényi Könyvtár</a> Térképtárából <a href="/wiki/1962" title="1962">1962</a>-ben. </p><p>A Baradla első nyomtatott térképét és részletes leírását végül is <a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a>, Gömör és Kishont vármegye tiszti főmérnöke készítette el. A magyar, német és latin nyelvű felirattal is ellátott térképei, valamint német nyelvű barlangismertetése <a href="/wiki/Bredetzky_S%C3%A1muel" class="mw-redirect" title="Bredetzky Sámuel">Bredetzky Sámuel</a> által szerkesztett könyvben (<a href="/wiki/1807" title="1807">1807</a>), valamint különnyomatként is megjelent. Raisz leírta, hogy a barlang addig ismert végpontján (Nehéz út, Nagyhó képződménye) – a vezető akarata ellenére – csak az ő meggyőző erejének hatására mentek tovább, mondván, hogy <i>„a mágnestűvel sohasem lehet az utat eltéveszteni"</i>. De mégsem ők voltak elsők, akik bátran beljebb haladtak, mivel az Ararat előtt egy cseppkőoszlopba vert, bekérgeződött deszka szeget találtak. Feltehetően eljutottak a Vaskapu szorosáig, ahol Raisz a mély vízbe <i>„övig”</i> beleesett, és így a további kutatással felhagyott. Feltárásának jelentőségét az őt követő <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> sikere teljesen elhomályosította, az utókor pedig csak térképeit értékelte, leírását nem, miután a barlang kialakulásáról alkotott téves elképzelését – <i>„e barlangok és mélyedések éppúgy sok égő kráter lehetett hajdanában”</i> – már kortársai is cáfolták. </p><p>A Baradla mindmáig legsikeresebb feltárója <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> volt, aki nemcsak hivatalában, hanem a barlangi munkálatokban is követte Raiszt. <a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>-ben kihasználta azt a lehetőséget, hogy az addigi végpontot jelentő Vaskapu-szorosnál a patak vízszintje az évek óta tartó szárazság következtében lesüllyedt, s a korábban áthatolhatatlannak tartott szűkületen túljutva bejárta a főág további, mintegy 4,5 km hosszú szakaszát, egészen a ma Színháznak nevezett teremig. Elődjéhez hasonlóan ő is felmérte a barlangot és a felette húzódó felszíni területet, valamint a tapasztaltakról mindenre kiterjedő részletes leírást készített. Alapvető munkája a térképekkel együtt <a href="/wiki/1831" title="1831">1831</a>-ben jelent meg magyarul, majd német nyelven is. </p><p>A következő, bár kisebb jelentőségű eredmény <a href="/wiki/Schmidl_Adolf" title="Schmidl Adolf">Schmidl Adolf</a> földrajztudós, a modern barlangkutatás atyja nevéhez fűződik. <a href="/wiki/1856" title="1856">1856</a> augusztusában tett néhány napos látogatása során a Retek-ágban mintegy 280 öllel (531 m) mélyebbre hatolt, mint Vass Imre. A barlang egészére vonatkozó megfigyeléseit még ugyanazon év októberében ismertette a bécsi akadémián, és a barlang tudományos igényű leírását német nyelven közkinccsé is tette. </p><p>A barlang történetében új szakaszt nyitott <a href="/w/index.php?title=Kaffka_P%C3%A9ter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaffka Péter (a lap nem létezik)">Kaffka Péter</a>, aki <a href="/wiki/1922" title="1922">1922</a>-ben Vass Imre nyomán több ponton is feltáró munkába kezdett. Először Aggteleken, a Styx vízfolyásával szemben szeretett volna tovább haladni, ennek érdekében a vízszintet a tufagátak áttörésével szerette volna csökkenteni. A sikertelenség után a Pokol végén kísérelte meg a továbbjutást, ahol a kőomlás közötti átjáró megtalálása csak a véletlen műve volt: a mintegy 500 m hosszú új szakasz nyílására akkor leltek rá, amikor a munkálatokban segítséget nyújtó <a href="/w/index.php?title=Szontagh_P.&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szontagh P. (a lap nem létezik)">Szontagh P.</a> hasadékba esett cigarettatárcája után kutattak. A feltárással közel 100 év után igazolták Vass Imre elképezését, hogy a barlang a Farkas-völgy felé tovább húzódik. </p><p><a href="/wiki/1932" title="1932">1932</a> augusztusában két olyan jelentős feltárás történt, amelyek eredményeként a barlang hossza több kilométerrel megnőtt. Előbb augusztus 21-én <a href="/wiki/Kessler_Hubert" title="Kessler Hubert">Kessler Hubert</a> és társa a Styx szifonjain áthatolva bejutott az országhatáron túl nyúló Domicába, s ezzel bizonyossá vált a két barlang korábban csak valószínűsített járható összefüggése. Majd 23-án <a href="/w/index.php?title=Jask%C3%B3_S%C3%A1ndor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jaskó Sándor (a lap nem létezik)">Jaskó Sándor</a> vezetésével a Retek-ágnak a Ravasz-lyuki víznyelők felé húzódó mintegy 1000 m hosszú folytatását fedezték fel. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (<a href="/w/index.php?title=BETE&action=edit&redlink=1" class="new" title="BETE (a lap nem létezik)">BETE</a>) barlangkutatói a Törökmecset-ágat is bejárták és feltérképezték. </p><p>A háború utáni első jelentős feltárás, a barlang akkori igazgatójának <a href="/wiki/R%C3%A9v%C3%A9sz_Lajos" class="mw-redirect mw-disambig" title="Révész Lajos">Révész Lajosnak</a> a nevéhez fűződik, aki – Vass Imre leírását követve – 6 m törmelék átbontásával <a href="/wiki/1949" title="1949">1949</a> januárjában jutott be az Óriások terméből induló Meseország nevű szakaszba. <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a> nyarán <a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> – ugyancsak a barlang igazgatója – megfigyelései alapján a kutatók a főágban, a Szultán pamlagánál, a patakmeder felett egy felsőbb emeletre bukkantak, ahol három, cseppkőben gazdag termet tártak fel. Az agyagszifonnal záródó felső <i>„terasz barlangban”</i> feltételezhetően a <a href="/wiki/Kyjatice-kult%C3%BAra" title="Kyjatice-kultúra">Kyjatice-kultúra</a> cserépedény-töredékeit, valamint csont- és vaseszközöket találtak. Ugyancsak <a href="/wiki/1959" title="1959">1959</a>-ben a Kis-Baradla-víznyelő kutatásakor jutottak be a Labirintusba, ahol új bejáratot nyitottak. </p><p>A sikersorozatot a Vass Imre nevét viselő, <a href="/w/index.php?title=Putz_Gizella&action=edit&redlink=1" class="new" title="Putz Gizella (a lap nem létezik)">Putz Gizella</a> által vezetett női barlangkutató csoport folytatta. <a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a> júliusában átkutatták a Vass könyvében említett, addig feltáratlan bal oldali mellékágat (<a href="/wiki/Perszephon%C3%A9" title="Perszephoné">Proserpina</a> hálószobája), amit a csoport névadójáról kereszteltek el. A 70 m hosszú járat végét cseppkőoszlopok és egy nagy mésztufadomb zárja le. <a href="/wiki/1969" title="1969">1969</a> májusában az Óriástermi-víznyelő addig 28 m hosszban ismert járatának végpontján, az omladék átbontásával <a href="/w/index.php?title=Szenthe_Istv%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szenthe István (a lap nem létezik)">Szenthe István</a> és társai 35 m mélységben elérték a vízfolyást. Ugyanazon év augusztusában bontással jutott be <a href="/wiki/D%C3%A9nes_Gy%C3%B6rgy_(geogr%C3%A1fus)" title="Dénes György (geográfus)">Dénes György</a> a jósvafői bejárattól mért 300 m-es jel közelében nyíló, Raisz Keresztélyről elnevezett, 120 m hosszú oldalágba. Az 1980. évi <a href="/wiki/Karszt_%C3%A9s_Barlang" title="Karszt és Barlang">Karszt és Barlang</a> 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű barlangnak 5430/1. a barlangkataszteri száma. 1982-ben a Vörös Meteor TE Baradla Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. A Baradla Barlangkutató Csoport tagjai a barlang komplex térképezése során <a href="/wiki/1984" title="1984">1984</a>-ben a Retek-ágból nyíló Vörös-ág végpontján bontottak sikeresen, itt több mint 600 m hosszú új szakaszt jártak be. </p><p>A több kisebb-nagyobb feltárás mellett (1970-1989) a közelmúlt eseményei közül említést érdemel a Baradla ’88 expedíció tevékenysége: a kutatók mászótechnikai eszközökkel a felsőbb járatok felderítését kísérelték meg különösebb siker nélkül. Jelenleg a Baradla Barlangkutató Csoport a barlang egykori igazgatójáról elnevezett Dancza-aknán keresztül szeretne a <a href="/wiki/Baradla_Hossz%C3%BA-Als%C3%B3-barlang" title="Baradla Hosszú-Alsó-barlang">Baradla Hosszú-Alsó-barlangba</a> bejutni. A nyelőt az 1950-es évek elején elsőként <a href="/wiki/Dancza_J%C3%A1nos" title="Dancza János">Dancza János</a> bontotta meg, s jutott le 30 m mélyre. A kutatók a 19 m-ig feltöltődött aknát 2000-ben kezdték megnyitni. A Csónakázó-tóból befolyó iszap és kőzettörmelék eltávolítása után 30 m mélységben megszűnt a régi munkálatokat jelző faácsolat, majd 8 m vastag érintetlen kitöltés kitermelésével lejutottak a vízszintes járatig. A 40 m mély nyelő egyetlen aknából áll, melyhez egy ikerakna csatlakozik. A 8 m hosszú, oldott falú vízszintes járat végpontját törmelék zárja le. A 2005. évi áprilisi árvíz idején az aknában megjelent víz szintje megközelítette a 6 m-t. A napjainkban is folyó feltáró tevékenységnek köszönhetően a barlang hosszúsága folyamatosan változik. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_kiépítés_története"><span id="A_ki.C3.A9p.C3.ADt.C3.A9s_t.C3.B6rt.C3.A9nete"></span>A kiépítés története</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: A kiépítés története"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A vezető kíséretében történő barlanglátogatás bizonyítékai a korai úti beszámolók tanulmányozása közben több helyen is felfedezhetők. Bizonyosra vehető, hogy Aggtelek lakosai között már az 1700-as évek elején voltak olyanok, akik az érdeklődőknek – némi ellenszolgáltatás fejében – megmutatták a barlangot. Az Ungrisches Magazin barlangismertetésében (<a href="/wiki/1781" title="1781">1781</a>) azt tanácsolta, hogy az eltévedés veszélye miatt a barlang bejárásához vezetőt kell fogadni, akinek <i>„mindenhol megvannak a jelzései, amelyhez a járást igazítja.”</i> <a href="/wiki/Csaplovics_J%C3%A1nos" title="Csaplovics János">Csaplovics János</a> ügyvéd, földrajzi író <a href="/wiki/1819" title="1819">1819</a>-ben járt a barlangban, és Magyarországról szóló könyvében (<a href="/wiki/1829" title="1829">1829</a>) arról tájékoztatott, hogy <i>„A faluban több ember van, aki az idegeneket ebben a föld alatti labirintusban körülvezetni szokta. Ehhez ellátják magukat száraz fafáklyák elegendő készletével.”</i> </p><p>Ebben az időben a barlangot, mint ahogy <a href="/wiki/Teleki_Domokos_(%C3%BAtirajz%C3%ADr%C3%B3)" title="Teleki Domokos (útirajzíró)">Teleki Domokos</a> <a href="/wiki/1793" title="1793">1793</a>. évi látogatásáról szóló beszámolójában írta (<a href="/wiki/1796" title="1796">1796</a>), <i>„fáklya és fenyőfavilág”</i> mellett járták be. Később <a href="/wiki/Alm%C3%A1si_Balogh_P%C3%A1l" class="mw-redirect" title="Almási Balogh Pál">Almási Balogh Pál</a> arról tájékoztatott (<a href="/wiki/1820" title="1820">1820</a>), hogy a barlangban <i>„szövétnekkel”</i> és gyertyákkal világítottak. </p><p>A barlang első kiépítését <a href="/wiki/J%C3%B3zsef_n%C3%A1dor" title="József nádor">József nádor</a> látogatása alkalmából <a href="/wiki/1806" title="1806">1806</a>-ban végezték el. A bejáratot és a nagyobb szűkületeket kirobbantották, a patakon hidakat, pallókat helyeztek el. Ezek azonban rövid időn belül elkorhadtak, az áradások magukkal ragadták, ezért a barlangvezetők az állandóan magukkal cipelt pallókkal segítették a közlekedését. Világításra a gyertyák és a fáklyák mellett gyakran használták a rőzse és a faforgács lángját is. </p><p>Az 1860-as években a bérlőktől a közbirtokosság kezelésébe került a barlang. Ezután a megrongálódott utakat, hidakat egyszer ugyan kijavították, de a folyamatos karbantartással ők sem foglalkoztak. </p><p>Az igen elhanyagolt barlangot <a href="/wiki/1881" title="1881">1881</a>-ben – <a href="/wiki/Siegmeth_K%C3%A1roly" title="Siegmeth Károly">Siegmeth Károly</a> kezdeményezésére – a <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_K%C3%A1rp%C3%A1t_Egyes%C3%BClet" class="mw-redirect" title="Magyarországi Kárpát Egyesület">Magyarországi Kárpát Egyesület</a> (MKE) vette gondozásba. A vendégek fogadására még abban az évben menedékházat építettek az aggteleki bejáratnál, ami a mai Magyarország első ilyen jellegű épülete volt. Bár <a href="/w/index.php?title=Proche_Ede&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proche Ede (a lap nem létezik)">Proche Ede</a> mérnök már <a href="/wiki/1868" title="1868">1868</a>-ban javasolta, hogy a főág látogathatóságának megkönnyítése érdekében valahol a végpont közelében létesítsenek egy új kijáratot, megvalósítását az MKE csak <a href="/wiki/1885" title="1885">1885</a>-ben határozta el. Ennek érdekében <a href="/w/index.php?title=M%C3%BCnnich_K%C3%A1lm%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Münnich Kálmán (a lap nem létezik)">Münnich Kálmán</a> bányamérnök <a href="/wiki/1886" title="1886">1886</a>-ban felmérte a barlangot, és kitűzte a mai Vörös-tói lejárat helyét. Az egyesület a felmérés ideje alatt a barlangi létesítmények felújításával is foglalkozott: kijavították a hidakat és utakat, kitágították a Paradicsomhoz vezető járatot és elkészült az úgynevezett régi és új részt összekötő Münnich-átjáró. Így a Nehéz út elkerülésével a barlang – az áradásoktól függetlenül – egész évben járhatóvá vált. </p><p>Eközben az MKE örökbérleti szerződést kötött a barlang hasznosítására, s betiltotta az addig alkalmazott kormozó fáklyák használatát. A vörös-tói táró létesítésének munkálatait <a href="/wiki/1889" title="1889">1889</a>-ben kezdték meg <a href="/w/index.php?title=Benedikty_K%C3%A1lm%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Benedikty Kálmán (a lap nem létezik)">Benedikty Kálmán</a> dobsinai bányamérnök irányításával. A barlangban és a felszínen egyidőben robbantással végzett táróhajtás eredményeként az áttörésre <a href="/wiki/1890" title="1890">1890</a>. március 15-én került sor. Az új bejárat kialakításával a barlang főága útismétlés nélkül megtekinthető lett. A vörös-tói bejárat mellett <a href="/wiki/1892" title="1892">1892</a>-ben házat építettek, ami a barlangvezetőnek lakásként, a vendégeknek szállásként szolgált. </p><p>Az MKE ugyancsak <a href="/wiki/1892" title="1892">1892</a>-ben határozta el, hogy főként a barlang ügyeinek intézésére létrehozza Keleti Kárpátok Osztályát, melynek elnöke a Baradla megóvásáért és turisztikai fejlesztésért legtöbbet tevő <a href="/wiki/Siegmeth_K%C3%A1roly" title="Siegmeth Károly">Siegmeth Károly</a> lett. A barlang könnyebb bejárhatóságának, a szervezett vendégfogadásnak, valamint a népszerűsítő cikkeknek, könyveknek, előadásoknak, sokszorosított fényképeknek és képeslapoknak köszönhetően jelentősen emelkedett látogatottsága. </p><p>Sajnos a Baradla történetének e rendezett időszaka csak rövid ideig tartott. A munkákat irányító Siegmeth Károlynak, majd a gondnoki feladatokat ellátó <a href="/wiki/Baksay_D%C3%A1niel_(Nemes_Nagy)" class="mw-redirect" title="Baksay Dániel (Nemes Nagy)">Baksay Dánielnek</a>, s végül a barlang első vezetőjének, <a href="/w/index.php?title=Klanicza_L%C3%A1szl%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Klanicza László (a lap nem létezik)">Klanicza Lászlónak</a> a halálát követően e pótolhatatlan kincs rövid időre gazdátlanná vált. A trianoni döntés után ugyan megalakult az MKE Keleti Kárpátok Osztályának jogutódja Putnok székhellyel, de ez a szervezet csak látszólag látta el feladatát, valójában az aggteleki református lelkészre, <a href="/w/index.php?title=T%C3%B3kos_K%C3%A1roly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tókos Károly (a lap nem létezik)">Tókos Károlyra</a> hagyta a barlang ügyeinek intézését, aki azt főként a maga hasznára fordította. </p><p>Amikor a kultuszminiszter <a href="/wiki/1925" title="1925">1925</a>-ben a barlangot nemzeti kinccsé nyilvánította, felújítására nagy összegű segélyt biztosított. Ennek felhasználásával 1800 m betonjárdát, kőlépcsőket, 104 kisebb-nagyobb betonhidat létesítettek. Ugyanekkor kiépítették a barlanghoz a vízvezetéket és a telefonvonalat, s korszerűsítették a bejárathoz vezető közutat és a vasúti közlekedést is. <a href="/wiki/1928" title="1928">1928</a>-ban <a href="/w/index.php?title=Kaffka_P%C3%A9ter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaffka Péter (a lap nem létezik)">Kaffka Péter</a> felmérése és tervei alapján elkészült a jósvafői kijárat, így megnyílt az út a Törőfej-völgy turisztikai fejlesztése előtt. </p><p><a href="/wiki/1932" title="1932">1932</a>-ben a <a href="/wiki/Vigy%C3%A1z%C3%B3_J%C3%A1nos" title="Vigyázó János">Vigyázó János</a> ellenőrzést végzett a helyszínen, s az észlelt szabálytalanságok miatt a barlang kezelését az MKE Gömöri Osztálytól elvonták. Az ügyek intézését először Borsod-Gömör-Kishont vármegye alispánjára, majd a <a href="/wiki/Magyar_Turista_Egyes%C3%BClet" title="Magyar Turista Egyesület">Magyar Turista Egyesületre</a> bízták. </p><p>A barlang turisztikai fejlődésében a Baradla-Domica összefüggésének feltárása nagy segítséget nyújtott. Úgy gondolták, hogy a két országra kiterjedő földalatti labirintus a világ legnagyobb cseppkőbarlangja, melynek rendezése <i>„nemzetközi szempontoknál fogva is egyre sürgetőbb lett.”</i> Az Országos Természetvédelmi Tanács terjedelmes beadványban hívta fel <a href="/wiki/G%C3%B6mb%C3%B6s_Gyula" title="Gömbös Gyula">Gömbös Gyula</a> miniszterelnök figyelmét a barlang jelentőségére és a megoldásra váró kérdések fontosságára. A miniszterelnök utasítására Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter kidolgoztatta a műszaki beruházások megvalósításához szükséges terveket. Négy tárca, valamint az érintett két vármegye képviselőinek részvételével ankétot rendeztek, ahol a résztvevők egyhangúlag elismerték a barlang kulturális és idegenforgalmi jelentőségét, s azt, hogy e természeti kincs megóvását és népszerűsítését a kormánynak anyagilag támogatnia kell. </p><p>Az első, s talán a legnehezebb feladat a barlang tulajdonjogának rendezése volt, mely a beruházások megindításának előfeltételeként szerepelt. <a href="/wiki/1935" title="1935">1935</a> tavaszára a <a href="/w/index.php?title=Magyar_Turista_Sz%C3%B6vets%C3%A9g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Magyar Turista Szövetség (a lap nem létezik)">Magyar Turista Szövetség</a> magáénak mondhatta a barlangbejáratok körüli ingatlanokat, és nevére szóltak a szolgalmi jogok is. A Magyarországi Kárpát Egyesület és Abaúj-Torna vármegye a közcél figyelembe vételével mondott le tulajdonáról, a többi terület megszerzése azonban súlyos anyagi áldozatot követelt. </p><p>A barlang kezelésére – az érintett minisztériumok és barlangtani szakemberek részvételével – bizottság alakult. Kiépítését és a villanyvilágítás bevezetését a Kereskedelemügyi Minisztérium vállalta magára. A Baradla Nagybizottság a munkálatok irányításával az ismert barlangtani szakembert, <a href="/wiki/Kessler_Hubert" title="Kessler Hubert">Kessler Hubertet</a> bízta meg. Az <a href="/wiki/1935" title="1935">1935</a>. évi szezonkezdésre elkészült a barlang villanyvilágítása, az utak felújítása, a Styx szabályozása és a nélkülözhetetlen felszerelések beszerzése. Kirobbantották a Paradicsom és a Denevér-ág közötti tárót, mely a kényelmes körséta kialakítását tette lehetővé. Abaúj-Torna vármegye bár lemondott tulajdonjogáról, mégis magára vállalta a jósvafői barlangbejárathoz vezető autóút kiépítését és a kijárati táró kiboltozását is. A megújult barlangot <a href="/wiki/1936" title="1936">1936</a>. május 21-én <a href="/wiki/Horthy_Mikl%C3%B3s_(korm%C3%A1nyz%C3%B3)" title="Horthy Miklós (kormányzó)">Horthy Miklós</a> kormányzó több miniszter részvételével megtekintette, s a további fejlesztéséhez szükséges anyagi támogatás biztosítására tett ígéretet. A barlangban kialakították a Hungária-tavat (Csónakázó-tó); megnyitották a Denevér-ág bejáratát. Megépült az aggteleki Barlang Szálló, a jósvafői Tengerszem, vízi erőmű és a Tengerszem Szálló. </p><p>A barlang 1945 után először a <a href="/wiki/Magyar_Term%C3%A9szetj%C3%A1r%C3%B3_Sz%C3%B6vets%C3%A9g" title="Magyar Természetjáró Szövetség">Magyar Természetbarát Szövetség</a>, majd a <a href="/w/index.php?title=K%C3%B6zleked%C3%A9si_Miniszt%C3%A9rium&action=edit&redlink=1" class="new" title="Közlekedési Minisztérium (a lap nem létezik)">Közlekedési Minisztérium</a>, <a href="/wiki/1948" title="1948">1948</a>-tól az <a href="/wiki/IBUSZ" class="mw-redirect" title="IBUSZ">IBUSZ</a>, <a href="/wiki/1962" title="1962">1962</a>-től pedig a Borsod Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala kezelésébe került. A második világháború a Baradlában és a felszíni turisztikai létesítményekben is súlyos károkat okozott. A forgalom megindítását jelentős helyreállítási munkák előzték meg. A járdák, korlátok és a villanyvilágítás felújítása után a Csónakázó-tó sérült gátját is kijavították. <a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a>. április 4-én új látványossággal gazdagodott a barlang: az IBUSZ és az Országos Tervhivatal segítségével elkészült a Labirintus-ág kiépítése. Az Oszlopok csarnokából kiágazó, mintegy 200 m hosszú szakasz a Kis-Baradla víznyelőnél kirobbantott táróvágattal nyílik a felszínre. A fejlesztések során korszerűsítették a jósvafői szakasz villanyvilágítását, s újra üzembe helyezték a Vörös-tói lejáratot. A Hangversenytermet 1000 főt befogadó koncert-teremmé alakították; felújították a Csónakázó-tó gátrendszerét, és kiszélesítve újjáépítették a tó melletti járdát. A járdák mellé csőkorlátokat szereltek, amit vízvezetékként is hasznosítottak. <a href="/wiki/1969" title="1969">1969</a>-ben ismét előtérbe került a <a href="/wiki/Postojna-barlang" title="Postojna-barlang">postojnai</a> példa alapján már a 30-as években tervezett barlangi vasút kérdése. A tervek elkészültek, a beruházás azonban különféle problémák miatt végül elmaradt. </p><p>A barlang üzemeltetését <a href="/wiki/1984" title="1984">1984</a>-ben a <a href="/wiki/B%C3%BCkki_Nemzeti_Park" title="Bükki Nemzeti Park">Bükki Nemzeti Park</a>, majd <a href="/wiki/1985" title="1985">1985</a>. évi megalakulásával az <a href="/wiki/Aggteleki_Nemzeti_Park" title="Aggteleki Nemzeti Park">Aggteleki Nemzeti Park</a> vette át. Kisebb beruházási, felújítási munkák után az aggteleki idegenforgalmi szakasz teljes rekonstrukciójára 1991-94 között került sor. A Vörös-tó–jósvafői szakasz útvonalának és műszaki berendezéseinek teljes felújítása pedig <a href="/w/index.php?title=PHARE&action=edit&redlink=1" class="new" title="PHARE (a lap nem létezik)">PHARE</a> támogatással 2004-2005. között valósult meg. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Barlangtúrák_a_múltban"><span id="Barlangt.C3.BAr.C3.A1k_a_m.C3.BAltban"></span>Barlangtúrák a múltban</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Barlangtúrák a múltban"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A barlanglátogatás kezdeteiről írásos dokumentum nem áll rendelkezésre, és annak fejlődéséről, alakulásáról sem sokat tudunk a 18. századig. Az 1700-as évek végén megjelenő írások alapján úgy tűnik, hogy a vezetők különböző útvonalakon mutatták be a legérdekesebb látnivalókat. A túrák hosszát és nehézségét feltehetően az igények szerint választották meg. Az egyes túrák végpontját a falra, illetve a képződményekre írt nevek és dátumok is bizonyítják. A 18. század előtt a legrövidebb túra valószínűleg az első nagy teremig (Teknősbéka-terem) tartott, amit a <i>„Vendégkönyv”</i> nevű, hatalmas, kormos sziklatömb jelez. Az ide feljegyzett nevek már a 19. század elején olvashatatlanok voltak. Beljebb merészkedve a túra a Nádor utca (mai Csónakázó-tó gátja), vagy tovább egészen a Sárgaviasz utca végéig (az <a href="/wiki/1884" title="1884">1884</a>-ben megnyitott Münnich-átjáró előtti teremig) tartott. Mindkét helyen jelentős számú felirat található. Amikor a Styx vízállása megengedte, voltak, akik bemerészkedtek a Nehéz út nevű szakaszba, egészen a Nagyhó fehér cseppkőlefolyásáig. Az itteni feliratok egy részét az áradások elmosták, de még mindig jó néhány őrzi a hajdani barlangjárók emlékét. Ugyancsak a Styx vízmélységétől függően, a sár és a szűk járat okozta nehézségek ellenére a látogatók bekúsztak a Paradicsom járatába. A főág <a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>. évi feltárása után egyes csoportok a Barátság oszlopáig, a bátrabbak egészen az Óriások terméig jutottak el. A túrák leggyakrabban 3 óra hosszat tartottak, de a Barátság oszlopáig és vissza 5-6 órát, az Óriások terméig akár 10 órát is igénybe vettek. </p><p>A vörös-tói lejárat megnyitása után bővült a program. Onnan indulva a vendégek egy része csak a Csillagvizsgálóig ment el, mások egészen az Óriások terméig. A főágon végighaladó túra is onnan indult, s az aggteleki bejáratnál ért véget. </p><p>A barlangban a látogatás mellett már a 19. században speciális programokat is szerveztek. A Csónakázó-tó gátja előtt és a Hangverseny-teremben – különösen a nyári melegben – a helyi fiatalok táncmulatságot rendeztek. Ennek érdekében a cigányzenekar számára pódiumot alakítottak ki fából. A közbirtokosság <a href="/wiki/1860" title="1860">1860</a>-ban Péter-Pál napján hagyományteremtés céljából „<a href="/w/index.php?title=Baradla-%C3%BCnnep%C3%A9ly&action=edit&redlink=1" class="new" title="Baradla-ünnepély (a lap nem létezik)">Baradla-ünnepélyt</a>” tartott, aminek megismétlésére a következő évben már nem került sor. </p><p>A barlang számtalan kiemelkedő jelentőségű, nagy rendezvénynek is otthont adott. Nagy tömegeket mozgatott meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók <a href="/wiki/1867" title="1867">1867</a>. évi nagygyűlése, melynek tiszteletére emléktáblát avattak a bejárat sziklafalában, megjelentették a Baradla részletes leírását, s a <a href="/w/index.php?title=Dank%C3%B3-fiv%C3%A9rek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dankó-fivérek (a lap nem létezik)">Dankó-fivérek</a> a barlangról elnevezett indulót komponáltak. A <a href="/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor" title="Petőfi Sándor">Petőfi Sándor</a> születésének 100. évfordulója alkalmából <a href="/wiki/1923" title="1923">1923</a>. augusztus 19-20-án rendezett megemlékezésen több mint tízezer ember vett részt. A barlangban <a href="/w/index.php?title=Hegyi_Anna&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hegyi Anna (a lap nem létezik)">Hegyi Anna</a> opera-énekesnő énekével, <a href="/w/index.php?title=Grill_Lola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Grill Lola (a lap nem létezik)">Grill Lola</a> szavalóművész versekkel szórakoztatta a vendégeket. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Nevezetes_látogatók"><span id="Nevezetes_l.C3.A1togat.C3.B3k"></span>Nevezetes látogatók</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Nevezetes látogatók"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A 19. században Európa leghosszabb barlangjaként a Baradlát tartották nyilván, így érthető, hogy a környék lakói, a hazai és külföldi utazók mellett politikusok, írók, költők, festők, zenészek is kíváncsiak voltak a föld alatti kristálypalota szépségeire. A látogatások emlékét a sziklafalra írt nevek és dátumok, a vésett cseppkövek, az <a href="/wiki/1835" title="1835">1835</a> és <a href="/wiki/1893" title="1893">1893</a> között vezetett vendégkönyvek, valamint naplójegyzetek, emléktáblák őrzik. </p><p>A barlang több pontján olvashatók régi feliratok. A 19. századot megelőző idők legkedveltebb <i>„vendégkönyve”</i> a bejárattól nem messze található <i>„Ország tábla”</i> sziklatömbje volt. Bár vésésnyomok ma is láthatók rajta, az írást a vastag koromréteg olvashatatlanná tette. Kár, hogy Raisz <a href="/wiki/1802" title="1802">1802</a>-ben <i>„feleslegesnek”</i> tartotta a nevek jegyzékbe vételét. Beírások tarkítják a falat a tó zsilipje környékén a <i>„Táncteremben”</i>: a látogatók többsége idáig jutott el a 19. században. A legrégibb fellelt évszámok: Frankendorffer <a href="/wiki/1778" title="1778">1778</a>; Frankendorfer, David Smid <a href="/wiki/1779" title="1779">1779</a>; Sloszer, David Schmid Apotheke <a href="/wiki/1779" title="1779">1779</a>; Andreas Aman; Czékus Mátyás <a href="/wiki/1785" title="1785">1785</a>. </p><p>A Styx vízszintjének ingadozása miatt a Nehéz-út szűk járatában kevesen jutottak el a Nagyhó nevű képződményéig, ennek ellenére számtalan felirat maradt meg itt is. Glinka <a href="/wiki/1806" title="1806">1806</a>-ban feljegyezte, hogy e helyen latin, francia, német és magyar nyelvű feliratokat látott. El tudta olvasni <i>„Krái bárónak, a híres generálisnak nevét”</i>, s csak a nagy víz akadályozta meg, hogy odalépjen <i>„ahhoz a helyhez, ahová II. Ferenc, a jelenlegi uralkodó írta be nevét”</i>. Feltűnt neki a Ludmilla név, amelyről a vezetők azt mondták, hogy egy Eszterházy-hercegnőtől származik. </p><p>Nevek olvashatók a Viasz-utcában is, s a legtöbb felirat e járat végén a Münnich-átjáró előtti terem falát borítja. Itt örökítette meg a nevét Almási is, valamint Ferdinánd főherceg, <a href="/wiki/Csokonai_Vit%C3%A9z_Mih%C3%A1ly" title="Csokonai Vitéz Mihály">Csokonai Vitéz Mihály</a> és <a href="/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor" title="Petőfi Sándor">Petőfi Sándor</a>. <a href="/wiki/Siegmeth_K%C3%A1roly" title="Siegmeth Károly">Siegmeth Károly</a> barlangismertetésében (<a href="/wiki/1890" title="1890">1890</a>) még az olvasható, hogy <i>„Egy sziklatuskót érünk most, rajta a következő felírat: Ferdinandus coronae princeps”</i>. Mára már a nevezett feliratok közül csak Petőfiét olvashatjuk. A barlang történetének legkiemelkedőbb személyisége, <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> nevét <a href="/wiki/1821" title="1821">1821</a> évszámmal a Vaskapu szorosában találták meg. Mellette a Carl Markóé (azaz a <a href="/wiki/Mark%C3%B3_K%C3%A1roly_(fest%C5%91,_1793%E2%80%931860)" title="Markó Károly (festő, 1793–1860)">Markó Károly</a> festőművészé) betűzhető ki. Sajnos a nevek és feliratok jelentős része ma már olvashatatlan, azokat összefirkálták. </p><p>A főág feltárása után a legtöbben a Barátság oszlopáig jutottak el, amit a cseppkőcsoporton látható feliratok is jeleznek. A barlangban nemcsak a látogatók, hanem a vezetők is feljegyezték nevüket. Az Óriások termi víznyelőnél egy sziklatömbön a 19. század leghíresebb vezetőjének, <a href="/w/index.php?title=Klanicza_J%C3%A1nos&action=edit&redlink=1" class="new" title="Klanicza János (a lap nem létezik)">Klanicza Jánosnak</a> hatalmas betűi olvashatók, míg a Csillagvizsgáló mellett egy kis állócseppkő <a href="/w/index.php?title=Vass_Lajos_(jog%C3%A1sz)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vass Lajos (jogász) (a lap nem létezik)">Vass Lajos</a> nevét őrizte meg. <a href="/w/index.php?title=Kaffka_P%C3%A9ter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaffka Péter (a lap nem létezik)">Kaffka Péter</a> még látta a Pokol végpontján Klanicza és néhány régebbi vezető nevét, de ezek mára már megsemmisültek. </p><p>A 19. század elején nemcsak külföldön, de hazánkban is divatos volt, hogy egy-egy jelentős személyiség látogatását cseppkőbe vésve örökítették meg. A feliratok római számértékű betűi az esemény évszámát adták ki. A Baradlában négy ilyen oszlop ismeretes. </p><p>A barlang látogatóiról az a két vendégkönyv a legjelentősebb dokumentum, amelyeket az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság őriz. Az első kötet az 1835–1877, a második kötet pedig az 1877–1893 között itt jártak bejegyzéseit tartalmazza. Sajnos több helyen hiányosak, és az 1855-61 közötti évekből egyetlen bejegyzés sem található. Az alig 40 éve lebontott aggteleki fogadóban őrzött vendégkönyvekbe nem mindenki írta be a nevét, több olyan személyről tudunk, aki járt a Baradlában, de a neve nem szerepel bennük. </p><p>A barlanglátogatók összetétele igen vegyes volt. A legtöbben származástól, foglalkozástól függetlenül a közeli településekről jöttek. Távolabbról főként a jobb anyagi körülmények között élők – kereskedők, ügyvédek, tanárok, földbirtokosok, főnemesek – érkeztek. Amíg az aggteleki fogadó a Kassáról vezető katonai útvonal pihenőállomása volt, diákok és katonák is megfordultak a mélyben. Történelmi értékű bejegyzés született <a href="/wiki/1849" title="1849">1849</a> februárjában, amikor az osztrák fogságba került magyar honvédek – bár a barlangban nem voltak –, de az éjszakát a pihenőállomáson, azaz a fogadóban töltötték. </p><p>A vendégkönyv tanúsága szerint a vezető politikusok közül a barlangot felkereste <a href="/wiki/L%C3%B3nyay_Menyh%C3%A9rt" title="Lónyay Menyhért">Lónyay Menyhért</a> miniszterelnök (<a href="/wiki/1837" title="1837">1837</a>), <a href="/wiki/Zichy_%C3%96d%C3%B6n_(1809%E2%80%931848)" title="Zichy Ödön (1809–1848)">Zichy Ödön</a>, az <a href="/wiki/1848" title="1848">1848</a>-ban kivégzett politikus (<a href="/wiki/1837" title="1837">1837</a>), <a href="/w/index.php?title=N%C3%A1dasdy_Ferenc_(kancell%C3%A1r)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nádasdy Ferenc (kancellár) (a lap nem létezik)">Nádasdy Ferenc</a> <a href="/wiki/T%C3%A1rca_n%C3%A9lk%C3%BCli_miniszter" title="Tárca nélküli miniszter">tárca nélküli miniszter</a> (<a href="/wiki/1840" title="1840">1840</a>), <a href="/wiki/Tisza_Lajos_(miniszter)" title="Tisza Lajos (miniszter)">Tisza Lajos</a> közlekedésügyi miniszter (<a href="/wiki/1889" title="1889">1889</a>), <a href="/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Eötvös József (író)">Eötvös József</a> reformpolitikus (<a href="/wiki/1835" title="1835">1835</a>), <a href="/wiki/Vay_Mikl%C3%B3s_(politikus)" title="Vay Miklós (politikus)">Vay Miklós</a> kancellár (<a href="/wiki/1823" title="1823">1823</a>, <a href="/wiki/1877" title="1877">1877</a>), <a href="/wiki/Andr%C3%A1ssy_Gy%C3%B6rgy" title="Andrássy György">Andrássy György</a>, Gömör-Kishont vármegye főispánja (<a href="/wiki/1837" title="1837">1837</a>) és <a href="/wiki/Andr%C3%A1ssy_D%C3%A9nes" title="Andrássy Dénes">Andrássy Dénes</a> főrendházi tag (<a href="/wiki/1850" title="1850">1850</a>). <a href="/wiki/Andr%C3%A1ssy_Man%C3%B3" title="Andrássy Manó">Andrássy Manó</a>, Torna majd Gömör vármegye főispánja (<a href="/wiki/1879" title="1879">1879</a>). </p><p>Egy színészcsoporttal <a href="/wiki/1871" title="1871">1871</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAlius_10." title="Július 10.">július 10</a>-én <a href="/wiki/Szerdahelyi_K%C3%A1lm%C3%A1n" title="Szerdahelyi Kálmán">Szerdahelyi Kálmán</a> és <a href="/wiki/%C3%9Ajh%C3%A1zi_Ede" title="Újházi Ede">Újházi Ede</a>, a <a href="/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z" title="Nemzeti Színház">Nemzeti Színház</a> tagjai jártak a barlangban. <a href="/wiki/1881" title="1881">1881</a>. <a href="/wiki/J%C3%BAlius_9." title="Július 9.">július 9</a>-én egy népes művész-tudós társaságban ott volt <a href="/wiki/Abafi_Lajos" title="Abafi Lajos">Abafi Lajos</a> irodalomtörténész, <a href="/wiki/Gy%C3%B6rgy_Alad%C3%A1r" title="György Aladár">György Aladár</a> író, <a href="/wiki/Hevesi_Lajos" title="Hevesi Lajos">Hevesi Lajos</a> műkritikus, <a href="/wiki/Keszler_J%C3%B3zsef" title="Keszler József">Keszler József</a> újságíró, <a href="/wiki/Szab%C3%B3_Endre_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Szabó Endre (író)">Szabó Endre</a> műfordító, a <a href="/wiki/Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia" title="Magyar Tudományos Akadémia">Magyar Tudományos Akadémia</a> több tagja; <a href="/wiki/%C3%93dry_Lehel" title="Ódry Lehel">Ódry Lehel</a> operaénekes, <a href="/wiki/Szeml%C3%A9r_Mih%C3%A1ly" title="Szemlér Mihály">Szemlér Mihály</a>, <a href="/wiki/Sz%C3%A9kely_Bertalan" title="Székely Bertalan">Székely Bertalan</a> festők és <a href="/wiki/T%C3%A9ry_%C3%96d%C3%B6n_(turistamozgalom-szervez%C5%91)" title="Téry Ödön (turistamozgalom-szervező)">Téry Ödön</a>, a magyar turistamozgalom megalapítója. </p><p>Festőink közül <a href="/wiki/Madar%C3%A1sz_Viktor" title="Madarász Viktor">Madarász Viktor</a> (<a href="/wiki/1850" title="1850">1850</a>), <a href="/wiki/Pa%C3%A1l_L%C3%A1szl%C3%B3_(fest%C5%91)" title="Paál László (festő)">Paál László</a> (<a href="/wiki/1868" title="1868">1868</a>), <a href="/wiki/Neogr%C3%A1dy_Antal_(fest%C5%91,_1861%E2%80%931942)" title="Neogrády Antal (festő, 1861–1942)">Neogrády Antal</a> (<a href="/wiki/1874" title="1874">1874</a>), <a href="/wiki/Rudnay_Gyula" title="Rudnay Gyula">Rudnay Gyula</a> (<a href="/wiki/1891" title="1891">1891</a>), valamint <a href="/wiki/Kelety_Guszt%C3%A1v" title="Kelety Gusztáv">Kelety Gusztáv</a>, számos barlangrajz készítője (<a href="/wiki/1872" title="1872">1872</a>) tekintette meg a barlangot. <a href="/w/index.php?title=Alm%C3%A1sy_Taszil%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Almásy Tasziló (a lap nem létezik)">Almásy Tasziló</a> (<a href="/wiki/1864" title="1864">1864</a>) neve mellé a barlang bejáratát is lerajzolta, <a href="/w/index.php?title=Mark%C3%B3_Ern%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Markó Ernő (a lap nem létezik)">Markó Ernő</a> (<a href="/wiki/1887" title="1887">1887</a>) pedig <a href="/w/index.php?title=Klanicza_J%C3%A1nos&action=edit&redlink=1" class="new" title="Klanicza János (a lap nem létezik)">Klanicza János</a> arcképét örökítette meg a barlang vendégkönyvében. A vendégkönyvbe beírta nevét <a href="/wiki/Egressy_G%C3%A1bor_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)" title="Egressy Gábor (színművész)">Egressy Gábor</a> színész (<a href="/wiki/1845" title="1845">1845</a>), <a href="/wiki/Latab%C3%A1r_Endre_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz,_1811%E2%80%931873)" title="Latabár Endre (színművész, 1811–1873)">Latabár Endre</a> színigazgató (<a href="/wiki/1836" title="1836">1836</a>), <a href="/wiki/Leh%C3%A1r_Ferenc" title="Lehár Ferenc">Lehár Ferenc</a> zeneszerző (<a href="/wiki/1891" title="1891">1891</a>), <a href="/wiki/Paulay_Ede" title="Paulay Ede">Paulay Ede</a> színigazgató (<a href="/wiki/1869" title="1869">1869</a>) is. <a href="/wiki/Rem%C3%A9nyi_Ede_(heged%C5%B1m%C5%B1v%C3%A9sz)" title="Reményi Ede (hegedűművész)">Reményi Ede</a> hegedűművész (<a href="/wiki/1862" title="1862">1862</a>) a barlang megtekintése során a róla elnevezett teremben eljátszotta a Repülj fecském című dalát. </p><p>Tudósok egy csoportja <i>„Az 1846-ki Kassán-Eperjesen tartott orvosok és természetvizsgálók gyűléséről hazajöttükben a világhírű Baradlát meglátogatták, s valamint egyfelől benne a természet remek művét bámulják, úgy másfelől méltó bosszankodással tapasztalták az illetők hanyagságát, s a látogatók vandalizmusát”</i> – jegyezte fel <a href="/wiki/Pet%C3%A9nyi_Salamon_J%C3%A1nos" title="Petényi Salamon János">Petényi Salamon János</a>, a magyar madártan és őslénytan megalapítója. Tudós vendége volt még a barlangnak <a href="/wiki/Pulszky_Ferenc" title="Pulszky Ferenc">Pulszky Ferenc</a>, a <a href="/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum" title="Magyar Nemzeti Múzeum">Magyar Nemzeti Múzeum</a> igazgatója (<a href="/wiki/1837" title="1837">1837</a>), <a href="/wiki/Pyrker_J%C3%A1nos_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Pyrker János László">Pyrker János</a> egri érsek (<a href="/wiki/1840" title="1840">1840</a>), <a href="/wiki/R%C3%B3mer_Fl%C3%B3ris" title="Rómer Flóris">Rómer Flóris</a> régész (<a href="/wiki/1846" title="1846">1846</a>) és <a href="/wiki/Wosinsky_M%C3%B3r" title="Wosinsky Mór">Wosinsky Mór</a> régész, apátplébános, az <a href="/wiki/Abaligeti-barlang" title="Abaligeti-barlang">Abaligeti-barlang</a> ásatója (<a href="/wiki/1891" title="1891">1891</a>) is. <a href="/wiki/Rodiczky_Jen%C5%91" title="Rodiczky Jenő">Rodiczky Jenő</a> biológus (<a href="/wiki/1891" title="1891">1891</a>), az MKE Keleti Kárpátok Osztályának alelnöke szemlét tartva járta be a barlangot, látogatásának emlékét a Csipkéskút melletti, róla elnevezett állócseppkő őrzi. </p><p><a href="/w/index.php?title=Nagymih%C3%A1lyi_Kiss_D%C3%A1niel&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nagymihályi Kiss Dániel (a lap nem létezik)">Nagymihályi Kiss Dániel</a> Jósvafő pap-tanára 26 éven át vezetett naplójából tudjuk, hogy a barlangot <a href="/wiki/1806" title="1806">1806</a>-ban, <a href="/wiki/1817" title="1817">1817</a>-ben és végül <a href="/wiki/1822" title="1822">1822</a>-ben is meglátogatta, amikor 6 órát töltött a barlangban , s <i>„négy kéz láb, tsak nem hason mászva”</i> eljutott a Paradicsom nevű járatba is. <a href="/wiki/Vay_Mikl%C3%B3s_(politikus)" title="Vay Miklós (politikus)">Vay Miklós</a> kancellár <a href="/wiki/1823" title="1823">1823</a>-ban sokadmagával kereste fel a Baradlát. Naplója azért érdekes, mert a természet iránti csodálata mellett a világítással, a járatokkal, a járhatósággal kapcsolatos személyes tapasztalatairól is beszámolt. Talán az egyetlen híres személyiség, aki nem elragadtatott szavakkal emlékezett meg a barlangról, <a href="/wiki/Reguly_Antal" title="Reguly Antal">Reguly Antal</a> nyelvész, néprajzkutató volt (<a href="/wiki/1838" title="1838">1838</a>). </p><p>Feltételezhető, hogy a <i>„legnagyobb magyar”</i>, <a href="/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n" title="Széchenyi István">Széchenyi István</a> is felkereste a Baradlát, azt viszont biztosan tudjuk, hogy <a href="/wiki/Kossuth_Lajos" title="Kossuth Lajos">Kossuth Lajos</a> <a href="/wiki/1828" title="1828">1828</a>-ban járt ott. A személyes élmények segítették abban, hogy <a href="/wiki/Ny%C3%A1ry_Jen%C5%91" title="Nyáry Jenő">Nyáry Jenő</a> könyvének elolvasása után 40 oldalas tanulmányban rögzítse véleményét. </p><p>Míg a Szlovéniában (a Monarchia idején Krajnában) található <a href="/wiki/Postojna-barlang" title="Postojna-barlang">Postojna-barlangot</a> császárok, királyok és fejedelmek is megtekintették, a Baradla ilyen hírességekkel alig dicsekedhet. <a href="/wiki/1847" title="1847">1847</a>-ben Auguszt, Szász Coburg-Gothai herceg, <a href="/wiki/1836" title="1836">1836</a>-ban pedig <a href="/w/index.php?title=Constantin_von_Vernau&action=edit&redlink=1" class="new" title="Constantin von Vernau (a lap nem létezik)">Constantin von Vernau</a> moldvai főnemes látogatott a barlangba. A hagyomány szerint a legmagasabb rangú vendég a walesi herceg – később <a href="/wiki/VIII._Edu%C3%A1rd_brit_kir%C3%A1ly" title="VIII. Eduárd brit király">VIII. Edward</a> néven Anglia uralkodója – volt, aki <a href="/wiki/1888" title="1888">1888</a>-ban rangrejtve, <a href="/w/index.php?title=Herr_Abdi&action=edit&redlink=1" class="new" title="Herr Abdi (a lap nem létezik)">Herr Abdi</a> néven, <a href="/w/index.php?title=Pallavicini&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pallavicini (a lap nem létezik)">Pallavicini</a> őrgróf társaságában csodálta meg a Baradlát. Bár Edward többször járt hazánkban – az említett évben Miskolcon is megfordult –, életrajzában azonban aggteleki barlanglátogatásra vonatkozó utalás nem szerepel. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Védelem"><span id="V.C3.A9delem"></span>Védelem</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Védelem"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A barlang – az élőlényekhez hasonlóan – születik, fejlődik, majd meghal. Alakja, mérete, jellege folyton változik. Kialakulását a hasadékok szélesedése jelzi, majd ásványdíszt ölt, s végül fényét és alakját vesztve lassan feltöltődik. Ez a folyamat az ember számára érzékelhetetlen, időtartama csak geológiai korokban mérhető. A természeti erők mellett az ember tevékenysége is okozhat változást, ezt azonban károkozásnak nevezzük. </p><p>Magyarországon minden olyan természetes eredetű üreg, amely hosszabb, mint 2 méter, és oda egy ember be tud hatolni, a természet védelméről szóló törvény alapján <a href="/wiki/1961" title="1961">1961</a> óta védelem alatt áll. A különleges értékűek vagy jelentősen veszélyeztetettek fokozott védelem alá helyezhetők. A barlangok általános védelmét széleskörű természettudományi, történelmi és gazdasági jelentőségük indokolja. A felszín alatti rendszerek – mint a természet adatbankja – évezredes információkat őriztek meg, melyek segítséget nyújtanak a föld felépítésének, az éghajlat változásának, a földfelszín, az élővilág, az emberi kultúra fejlődésének megismeréséhez. </p><p>A Baradlának is az ember a legnagyobb ellensége. A legtöbb változás a barlang látogatottságnak következménye, de a felszínen végzett gondatlan tevékenység is éreztette hatását. Kezdetben a legnagyobb problémát a cseppkőtördelés, -pusztítás jelentette. Nemcsak a látogatók törtek le emlékként hazavihető darabokat, hanem a gazdag főurak egész oszlopokat fűrészeltettek ki, hogy azokkal kastélyuk, palotájuk kertjét díszítsék. A cseppkőtördelést, a barlangot kezelő közbirtokosság <a href="/wiki/1839" title="1839">1839</a>-ben ugyan megtiltotta, és ugyanekkor szabályozta a barlangi képződmények kihozhatóságának módját is. Sok ásványkiválás a figyelmetlen barlangjárásnak esett áldozatul. Maradandó kárt okozott a világításra használt fáklya és faforgács korma is, ami a termek, folyosók falát és a kiválásokat egyaránt vastagon beborította. </p><p>A denevérek ellenségei is az emberek, s főként a barlangvezetők voltak azok, akik a vendégek szórakoztatása érdekében a fürtökben lógó kolóniák közé lőttek, hogy a sivítva röpködő állatok látványával a túrát érdekesebbé tegyék. E sok áldozatot követelő játék ellen <a href="/wiki/Pet%C3%A9nyi_Salamon_J%C3%A1nos" title="Petényi Salamon János">Petényi Salamon János</a>, a hazai madártan és őslénytan megalapítója már <a href="/wiki/1846" title="1846">1846</a>-ban felemelte a szavát; véleményét a barlang vendégkönyve őrizte meg számunkra. </p><p>A főág teljes hosszában, de különösen az aggteleki és a Vörös-tó-jósvafői szakaszon a látogatók kényelmét szolgáló túraútvonalak kiépítése okozott nagy változást. Átrendezték a barlang talaját, szűkületeket ástak, véstek ki, tágítottak robbantással. Járdákat, lépcsőket, hidakat építettek, kőfalakat emeltek, kábeleket, lámpákat helyeztek a falra, vezetékeket ástak el. Ennek következtében sok idegen anyag került a járatokba az elmúlt 100 évben, gyakran egymásra halmozva. Az építkezéseknek képződmények, régészeti és őslénytani leletek óhatatlanul áldozatául estek. </p><p>Az ellenőrzött barlanglátogatásnak köszönhetően napjainkra megszűnt a szándékos rongálás, a termek akusztikáját a vezetők már nem a cseppkövek ütögetésével illusztrálják. A fényt elektromos lámpák biztosítják, a kivilágítatlan szakaszokon pedig a környezetszennyező karbidlámpák használata tilos. Az élővilág, így a denevérek védelmét a jogszabályi előírások betartatása garantálja. A barlang kiépített szakaszainak rekonstrukciója a természetvédelem elvárásainak megfelelően valósult meg: az volt az alapelv, hogy a beavatkozás a barlang természetes állapotában csak minimális változásokat eredményezzen, a föld alatti környezet és a műszaki berendezések esztétikai megjelenése összhangban legyen, felesleges létesítmények nem zavarják a látványt, s végül az új berendezések a későbbiekben károkozás nélkül javíthatók, alakíthatók legyenek. </p><p>Megszűnt az a veszély is, amit a víznyelők környékén folytatott szakszerűtlen szántás és az intenzív műtrágyázás okozott. A lejtőirányban fellazított talaj a csapadékkal bejutott a barlangba, s a nagy mennyiségű agyag a Styx-ágat és a Csónakázó-tavat jelentősen feltöltötte, a mélybe jutó műtrágya, pedig a Jósvafőn fakadó források vizének vegyi összetételét változtatta meg. </p><p>A Baradla természeti értékét felismerve <a href="/wiki/1925" title="1925">1925</a>-ben nyilvánították nemzeti kinccsé. Mint Kecsői-barlangrendszer a Domica-barlanggal együtt – az <a href="/wiki/1935" title="1935">1935</a>. évi Erdőtörvény Természetvédelmi fejezete által biztosított lehetőség alapján a barlangok közül elsőként – <a href="/wiki/1940" title="1940">1940</a>-ben került természetvédelmi oltalom alá. A <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháború</a> után a Baradla <a href="/wiki/1951" title="1951">1951</a>-ben kapott önállóan védelmet, <a href="/wiki/1982" title="1982">1982</a> óta pedig fokozottan védett természeti érték. <a href="/wiki/1995" title="1995">1995</a>-ben az Aggteleki- és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt felkerült a <a href="/wiki/Vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g" title="Világörökség">világörökség</a> listára. 1998-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az <a href="/wiki/Aggteleki_Nemzeti_Park" title="Aggteleki Nemzeti Park">Aggteleki Nemzeti Park</a> Igazgatóság illetékességi területén található barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. A Baradla–Domica-barlangrendszer és az országhatárral elmetszett vízgyűjtő területe <a href="/wiki/2001" title="2001">2001</a>-ben a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmét rögzítő <a href="/wiki/Ramsari_egyezm%C3%A9ny" class="mw-redirect" title="Ramsari egyezmény">Ramsari egyezmény</a> hatálya alá jutott. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül a Baradla-barlang aggteleki szakasza. </p><p>A magyar állam tulajdonát képező Baradla védelmét ma az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság látja el. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Látogatható_szakaszok"><span id="L.C3.A1togathat.C3.B3_szakaszok"></span>Látogatható szakaszok</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Látogatható szakaszok"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Aggteleki_túra"><span id="Aggteleki_t.C3.BAra"></span>Aggteleki túra</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Aggteleki túra"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Aggtelek1.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Aggtelek1.jpg/200px-Aggtelek1.jpg" decoding="async" width="200" height="267" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Aggtelek1.jpg/300px-Aggtelek1.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Aggtelek1.jpg/400px-Aggtelek1.jpg 2x" data-file-width="960" data-file-height="1280" /></a><figcaption><center>Aggteleki barlangbejárat</center></figcaption></figure> <p>A barlang leglátogatottabb része, a nevezetes aggteleki sziklafalnál induló aggteleki túra útvonala, ahol az 1 km hosszú, betonjárdával, lépcsőkkel, hidakkal kiépített, elektromos világítással ellátott szakaszon az érdeklődők 1 órás földalatti sétát tehetnek. </p><p>Az <a href="/wiki/1995" title="1995">1995</a>-ben létesített pénztárépület kialakítása során a sziklafal előterét jelentősen átalakították. A tanúként megmaradt két kis halom feltételezhetően eredeti állapotban rejti magában az egykoron itt élt emberek tanyahelyének részletét. A pénztártól távolabb eső domb sziklatömbjén emléktábla hirdeti, hogy <a href="/wiki/1828" title="1828">1828</a>-ban <a href="/wiki/Kossuth_Lajos" title="Kossuth Lajos">Kossuth Lajos</a> is meglátogatta a barlangot. A másik kiemelkedés oldalában a világörökség címet megörökítő kőtömb látható, amit az Alsó-hegyen bányászott <i>„tornanádaskai márványból”</i> készítettek. A pénztár épületén <a href="/wiki/1998" title="1998">1998</a>-ban elhelyezett réztábla a barlang látogathatóvá tétele érdekében jelentős munkálatokat végző Magyarországi Kárpátegyesület tevékenységét dicséri, tőle jobbra a rakott kőfalon <a href="/wiki/2004" title="2004">2004</a>–ben felavatott bronz tábla pedig a barlangot <a href="/wiki/1794" title="1794">1794</a>-ben felkereső angol utazó, <a href="/wiki/Robert_Townson" title="Robert Townson">Robert Townson</a> portréját ábrázolja. </p><p>A bejárati sziklafal is több emléktáblának ad helyet. Egymás alatt három is látható: középen a legrégebbi, a magyar orvosok és természetvizsgálók <a href="/wiki/1867" title="1867">1867</a>. évi rendezvényének, a felette elhelyezett <a href="/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor" title="Petőfi Sándor">Petőfi Sándor</a> <a href="/wiki/1845" title="1845">1845</a>. évi látogatásának, legalul pedig <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> munkásságának állít emléket. A kicsit távolabb elhelyezett fehér márványtáblát, a vörös-tói áttörést végzők tiszteletére állították <a href="/wiki/1906" title="1906">1906</a>-ban. </p><p>A látogató a sziklafal tövében nyíló, egykoron igen szűk, mára már jelentősen kitágított bejáraton át jut a barlangba, ahol széles lépcsősor vezet le a túra első állomására, ahol a vezetők a barlang feltárástörténetét és a régészeti ásatások eredményeit ismertetik. Tovább haladva jobbra az anyagszállítás érdekében mesterségesen kialakított vitla tárója, tőle balra pedig a Csontháznak nevezett terem látható. Ezen oldalág csontleleteiről már <a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a> is tudósított (<a href="/wiki/1807" title="1807">1807</a>), de azokat hosszú ideig a tatár- vagy a törökdúlás alatt idemenekült és éhenhalt emberek, vagy a rablók által idevonszolt áldozatok maradványainak tekintették. A túraútvonalból ma már kizárt, balra nyíló, úgy nevezett Temetkezési-folyosóban <a href="/wiki/Ny%C3%A1ry_Jen%C5%91" title="Nyáry Jenő">Nyáry Jenő</a> <a href="/wiki/1876" title="1876">1876</a>-77 évi ásatása során 13 csontvázat talált, a melléjük helyezett eszközleletekkel és növényi magvakkal együtt. </p><p>Az út a jobbról érkező Acheron-patak mellett halad tovább, melynek medre sajnos ma már az év nagy részében száraz, legfeljebb csak a nyirkos iszap utal az időszakos vízfolyásra. A túra következő állomása a Teknősbéka-terem melynek bejáratánál egy hatalmas sima felületű kőtömb (Országtábla) koromtól fekete lapja régmúlt idők látogatóinak nevét rejti. Ebben a teremben láthatók először jelentősebb cseppkőképződmények, amelyeket az ember, képzeletszülte hasonlóság alapján nevezett el. Megfigyelhető a mennyezetről lelógó kitátott szájú Csuka, kicsit lejjebb két Fácán, mellettük kiterjesztett szárnyú Sas egy hatalmas Teknősbéka páncélján állva, és felettük a Szószék és az Anyósnyelv cseppkő képében. Balra híd vezet az Ifjúság-kútjához, melyben ivásra alkalmas víz található. Jobbra indul a 484 m hosszú Róka-ág, melynek egyik termében dr. <a href="/wiki/Dudich_Endre_(zool%C3%B3gus)" title="Dudich Endre (zoológus)">Dudich Endre</a> professzor barlangbiológiai kutatóállomást hozott létre <a href="/wiki/1958" title="1958">1958</a>-ban, ami sajnos ma már nem működik. A nemzetközi hírű tudós munkásságának a falon látható tábla állít emléket. </p><p>A magasból lelógó hatalmas kőnyelv, a Nagyfüggöny mellett tovább haladva, a mennyezet beszakadásával keletkezett Fekete-terem lábát érintve, egy <a href="/wiki/1968" title="1968">1968</a>-ban mesterségesen kialakított alagúton át a Tükör-terembe jut a látogató, ahol csapadékos időben a cseppkövekben gazdag mennyezet teljes pompájával tükröződik a vízben. A viszonylag szűk folyosó néhány méter után hatalmas alagúttá tágul. Itt egyesül a két alvilági patak, az Acheron és a Styx vize. Jobbra a gátak közé szorított egykori Csónakázó-tó iszapos medre húzódik. Az igen kedvelt csónakázás megszűnéséért nemcsak a felszíni csapadékviszonyok változása, de a tó feliszapolódása, valamint a repedéseken át mélybe szökő víz is felelős. Balra a hatalmas Hangversenyterem tűnik fel. A 19. században az aggteleki fiatalok mulattak itt meleg nyári napokon, ma pedig könnyű- és komolyzenei eseményeknek ad helyet. Gyakran itt fogadnak örök hűséget a házasulandók is. A terem hangvezető képességét, a cseppkövek alkotta természetes díszletek szépségét a látogatók hang- és fényjáték segítségével ismerhetik meg. Aki elmélyültebb zenehallgatásra vágyik, az szezonálisan, előzetes bejelentkezés alapján, speciális, egy órás program keretén belül ezt meg is teheti. </p><p>A betonnal borított nézőtér és színpad között jobbra sötétlő alagúton át, a Domica-barlang felől érkezik a barlang fő folyójának, a Styxnek vize. A barlang ezen, 2644 m hosszú oldalága csak barlangkutatók számára járható, de áradások idején, amikor a víz egyes szakaszokon a mennyezetig ér, még ők sem tudják megközelíteni a két barlang között található határkövet. </p><p>A Hangversenyteremből lépcsősor vezet a magasban fekvő Fekete-terembe, amely nevét a koromtól elszíneződött cseppköveiről kapta. Az ásatások bizonyították, hogy elődeink ezt a termet szívesen használták lakhelyül. Itt néhány érdekes cseppkőalakzat látható, így a 13 m átmérőjű Óriáscseppkő, amit régebben Nagyoltárnak neveztek. Mellette a Fülesbagoly, előtte a Szénaboglya, odébb a Mikulás, majd a Bagolyvár áll. A mennyezet hófehér kőzetében látható forma olyan mintha az Óriás hagyta volna ott lábnyomát. </p><p>Jobbra a cseppkövekben gazdag, mintegy 250 m hosszú Denevér-ág felszínre vezető járata indul, mely nevét a mennyezetről egykoron tömegesen csüngő denevérekről kapta. Az eltömődött bejáratot a 20. században bontották ki, jelenlegi formáját a barlang <a href="/wiki/1988" title="1988">1988</a>-<a href="/wiki/1991" title="1991">1991</a> évi rekonstrukciója során nyerte. A barlang ezen szakasza árvizek idején lehetővé teszi a barlangba való bejutást és a felsőbb járatok megtekintését. </p><p>A Fekete-teremből a Denevér-ág betorkolásánál jobbra, mesterséges áttörés vezet a Tigris-terembe, ahol a névadó cseppkőlefolyás jobbra, a mennyezetről tekint le. A látogató előtt álló karcsú, szép cseppkövek közül kiemelkedik a Széchenyi-emlékoszlop, a Búsuló juhász, a Medvebocs, az Ősember és a Gyémántpalota nevű képződmény. Régebben a látogatók a Hangversenyteremből a Styx mentén haladtak tovább, s itt a nevezett cseppkövek mögött érkeztek a terembe. Miután a patak áradása gyakran lehetetlenné tette a látogatást, 1935-ben robbantással kialakították a ma használatos áttörést. A terem falán bal kéz felől a földtörténet triász időszakában élt élőlények mészvázainak maradványai, mészalga, csigaház, tengeri liliom, valamint egy ammonitesz ház tanulmányozható. </p><p>A járatot kitöltő üledékbe mélyített, alacsony szakasz után az Oszlopok csarnokában, nevéhez méltón hatalmas cseppkőoszlopok fogadják a látogatót. Jobbra a 13 aradi vértanú emlékoszlopai sorakoznak, az út bal oldalán a Petőfi koporsója és Fejfája nevű képződmények láthatók. Tovább haladva a Templomi orgona, az Egri minaret, a Fenyveserdő, a Rokokó ruhás nő, az Elefántfej és a Kínai pagodák cseppkőváltozatát csodálhatja az érdeklődő, míg a lépcsőkön és a hatalmas betonhídon feljut a terem legmagasabb pontjára, a Kilátóra. Ott a Xilofon áll cseppkőalakban, melynek lécei az ütögetések következtében jelentősen megsérültek. </p><p>A további, <a href="/wiki/1960" title="1960">1960</a>-ban megnyitott járat érinti az Éléskamra nevű kis termet, ahol a cseppkövek úgy lógnak a falon, mint a kolbász és a szalonna a kamrában, majd a szűk Tordai-hasadék a Dísz-terembe vezet. A balra induló folyosó a Kis-Baradla nevű víznyelő járata, mely régebben kijáratként üzemelt, de tekintettel arra, hogy az év egy részében e szakasz víz alá kerül, <a href="/wiki/1967" title="1967">1967</a>-ben megszüntették. Ugyanakkor a túraútvonalhoz kapcsolták az utolsó állomását jelentő Csipke-termet és a felszínre vezető mesterséges tárót. A kijárattól jobbra alig 500 m-re a szlovák-magyar államhatár húzódik, a balra kanyarodó járda pedig a bejárati sziklafalhoz vezet vissza. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vörös-tó_–_Jósvafő_közötti_túra"><span id="V.C3.B6r.C3.B6s-t.C3.B3_.E2.80.93_J.C3.B3svaf.C5.91_k.C3.B6z.C3.B6tti_t.C3.BAra"></span>Vörös-tó – Jósvafő közötti túra</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Vörös-tó – Jósvafő közötti túra"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure class="mw-default-size mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Baradla-barlang,_V%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat_fogad%C3%B3%C3%A9p%C3%BClete.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Baradla-barlang%2C_V%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat_fogad%C3%B3%C3%A9p%C3%BClete.jpg/220px-Baradla-barlang%2C_V%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat_fogad%C3%B3%C3%A9p%C3%BClete.jpg" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Baradla-barlang%2C_V%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat_fogad%C3%B3%C3%A9p%C3%BClete.jpg/330px-Baradla-barlang%2C_V%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat_fogad%C3%B3%C3%A9p%C3%BClete.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Baradla-barlang%2C_V%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat_fogad%C3%B3%C3%A9p%C3%BClete.jpg/440px-Baradla-barlang%2C_V%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat_fogad%C3%B3%C3%A9p%C3%BClete.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="531" /></a><figcaption><center>A vörös-tói Látogatóközpont</center></figcaption></figure> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Baradla-barlang,_v%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Baradla-barlang%2C_v%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat.jpg/220px-Baradla-barlang%2C_v%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat.jpg" decoding="async" width="220" height="146" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Baradla-barlang%2C_v%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat.jpg/330px-Baradla-barlang%2C_v%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Baradla-barlang%2C_v%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat.jpg/440px-Baradla-barlang%2C_v%C3%B6r%C3%B6s-t%C3%B3i_bej%C3%A1rat.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="531" /></a><figcaption><center>A vörös-tói bejárat</center></figcaption></figure> <p>Az Aggtelek-Jósvafő közötti műút mellett található Vörös-tó mellől induló, és Jósvafőn, a Tengerszem Szállónál befejeződő, 2,3 km hosszú túra 2 órás földalatti sétát igényel. A látogatók jegyüket a <a href="/wiki/2005" title="2005">2005</a>-ben átadott vörös-tói Látogatóközpontban válthatják meg. </p><p>A felszínről az <a href="/wiki/1890" title="1890">1890</a>-ben létesített meredek akna 271 lépcsőfoka vezet a 47 m-el mélyebben húzódó és a jósvafői kijáratig kiépített főágba, ahol a látogató betonjárdán, lépcsőkön, hidakon haladva, villanyvilágítás mellett gyönyörködhet a színes cseppkőcsodákban. A barlang jellege itt jelentősen eltér az aggteleki túra útvonalán tapasztaltaktól. A kanyargó folyosók keskenyebbek, alacsonyabbak, a cseppkövek színvilágát a fénylő fehér, a tündöklő sárga, a ragyogó vörös, barna határozza meg, s nem borítja őket a fáklyafüst fekete korma. Fekete szín azért látható, ami a mangánbaktériumoknak köszönhető. </p><p>A főágban jobbra elindulva, az út a majdnem mindig száraz, köves, kavicsos, agyagos patakmeder mellett vezet. A falakat kisebb-nagyobb, változó formájú cseppkőképződmények gazdagon borítják, s a folyosót formás cseppkőoszlopok, álló- és függőcseppkövek törik meg. Közülük felismerhető a mennyezetről – jobb kéz felől – lelógó Elefántláb és Elefántagyar, majd néhány méterrel tovább a Halszárító és a Világítótorony, azt követően a bal oldali falat borító Szomorúfűz, melynek koronája vöröses színben játszik. Tőle jobbra látható a Szerelmespár és az Anya gyermekével nevű állócseppkő, valamint a Noé bárkája kőváltozatban. Kiemelendő szépségű az utat balról érintő, fehéren csillogó, mintegy 5 m magas Alabástrom szobor, mellette a mennyezetről lecsüngő függőcseppkő, a Polip. Tovább haladva a járat bal oldali falában egy 235 millió évvel ezelőtt élt tengeri liliom maradványa látható. A következő nagy kanyarulatban az Apolló-terem karcsú oszlopai, és az Egri nagyorgona vöröses színű cseppkőbordázata hívja fel magára a figyelmet. Egy viszonylag szűk alagútszerű járatot követő u alakot író kanyarban jobbra fent Drégely várának cseppkőalakja, a patakmederben a kő Krokodiok, a mennyezeten a szalmacseppkőből kirakott Tejút ejti ámulatba a látogatókat. Néhány méter után a bal oldali falon elhelyezkedő, fehér színben játszó, Eszkimó kunyhónak nevezett képződményt elhagyva jobbra a 108 m hosszú Arany utca nevű oldalág csatlakozik be, majd a sziklaalagút kiszélesedésénél az út kettéágazik. A jobbra felfelé induló több mint 100 lépcső nemcsak a barlangnak, de hazánknak is legnagyobb álló cseppkövéhez, a Csillagvizsgálóhoz vezet. A lenyűgöző látványt nyújtó, 17 m magas, felfelé keskenyedő, cseppkőkápolnákkal díszített cseppkőtorony tetejét fodros cseppkőgömb zárja le. A képződményt megkerülve a lépcsősor visszavezet a főágba. </p><p>Balra, a magasban a Török város látható, melynek karcsú, fehér állócseppkövei a minaretekre emlékeztetnek. Az utat jobbra szegélyező, cseppkő képében megelevenedő mesefigurák között a vörös Sárkányfej a legvalószerűbb. Néhány méterrel tovább jobbra egy beöblösödésben a Magyarok bejövetele elnevezésű állócseppkő csoport, majd a kőfallal biztosított szűkületet követően, a járat bal oldalán pedig egy Irhabunda cseppkőváltozata látható. A viszonylag szűk, kanyarogó úton haladva jobbra a Munkácsi tömlöc után egy karcsú oszlop tetején ülő Papagáj láttán a természet alkotó erejét csodálhatja a látogató. Az út két kidőlt cseppkő (Kidőlt fatörzs), majd a magasból lecseppenő vizek formázta, fehér tetarátákkal (fodrokkal) díszített Csipkéskút mellett halad tovább, néhány méter után pedig a Hárfa vörös cseppkőhúrjai, mellette a fehér Alabástromoszlop nyújtanak egyedülálló látványt. Az utat egy Mozdonyra hasonlító kidőlt cseppkőoszlop szűkíti le. Ezután a folyosó kitágul, s balra a mélyben hatalmas kőtömbök között a barlang utolsó, időszakosan aktív nyelője, az Óriástermi-víznyelő látható. Az ott távozó víz a <a href="/wiki/Baradla_R%C3%B6vid-Als%C3%B3-barlang" title="Baradla Rövid-Alsó-barlang">Rövid-Alsó-barlangon</a> át a Tengerszem-tónál fakadó Jósva-forrás Táró-forrásában jut a felszínre. A nyelő törmelékében a barlangkutatók 35 m mélységben lejutottak a vízfolyáshoz, de a továbbhaladás omladék akadályozta meg. </p><p>A nyelővel szemben a járat meredeken emelkedik a magasba, ahol az <a href="/wiki/1949" title="1949">1949</a>-ben felfedezett Meseország húzódik. Valahol ezen a lejtőn talált emberi lábnyomokat <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> a barlang feltárásakor. Sajnos azok mára már nyomtalanul eltűntek. A nyelőt megkerülve lépcsősor vezet a barlang legnagyobb termébe, a 120 m hosszú, átlag 36-38 (max. 56) m széles és 25 (max. 31) m magas Óriások termébe, melynek területe kb. 4 000 m², térfogata pedig kb. 50 000 m³. Az egymás felett elhelyezkedő járatok beszakadásával keletkezett hatalmas csarnok méretével, cseppköveinek sokaságával és változatosságával lenyűgöző látványt nyújt, melynek hatását zene és fényjáték növeli. A vezetők a 8 m magas Korinthoszi oszlopnál megállva mutatják meg a látványosabb képződményeket, a Zeppelint, a zátonyra futott Hajót, a Várbástyát az ágyúcsövekkel, a Pisai ferdetornyot, a Kínai pagodát, a Színházi nagyfüggönyt, a Sorompót, a mennyezetről lelógó Nylon harisnyát, valamint egy szép cseppkőmedencét, a Ganimédesz kútját. Az esztétikai élményt nyújtó látvány és az akusztikai hatás kihasználása érdekében szezonálisan, előre bejelentett csoportok számára a Nemzeti Park Igazgatóság itt is egy órás zenehallgatásra nyújt lehetőséget. </p><p>A teremből lefelé vezető, szűk járat lépcsői a viszonylag kopár Ferde-terembe visznek, majd a cseppkődíszes Színház-terem (Színpad) következik, melynek mennyezeti formái a pókhálóra emlékeztetnek. Idáig jutott el <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> <a href="/wiki/1825" title="1825">1825</a>-ben. Bár sejtette a továbbvezető utat, azt csak majd 100 év múlva <a href="/w/index.php?title=Kaffka_P%C3%A9ter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kaffka Péter (a lap nem létezik)">Kaffka Péter</a> találta meg. A róla elnevezett mesterséges áttörés a barlang utolsó cseppkődíszes termébe, az ugyancsak az ő nevét viselő Kaffka-terembe vezet. Balra látható az Atlasz oszlopa, melynek hófehér ragyogását a világítás hatására kialakult zöld lámpaflóra beszennyezte. Jobbra a Hentesüzlet cseppkövei, majd a hídon áthaladva a kitátott Krokodilszáj, majd végül a terem jobb sarkában a Búboskemence és felette a Medúzák érdekes képződménye helyezkedik el. </p><p>A lefelé vezető út mellett balra egy függőcseppkő a Zápfog, jobbra egy cseppkőlefolyás a Megfagyott vízesés, majd egy állócseppkő, a Cseppkőország határköve nevet viseli. Ezután a cseppkövek elmaradnak, a kőzet láthatóan megváltozik. A kiválóan oldódó Steinalmi Mészkövet itt éri el a rosszul oldódó, töredezett, fekete és világosszürke sávokból álló, Gutensteini Mészkő. A Vetődéses-terem legnagyobb látványossága a jobb oldal hatalmas sima falfelülete, az egykori hegységképző erők hatására bekövetkezett kőzetmozgás csúszófelülete. Jobbra az omladéktömbök között a Hosszú-Alsó-barlang inaktív víznyelője, majd a Raisz-ág szűk nyílása látható. A következő terem (Medvekarmos terem) nevét az oldalfalakon látható, medvekarmolásokra emlékeztető, mély barázdákról kapta. A barlang utolsó terménél a járat többfelé ágazik, ez a Labirintus, amely a rendszer természetes végpontja, ahonnan mintegy 120 m hosszú táró vezet a jósvafői Tengerszem Szálló melletti kijárathoz. </p> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Baradla-barlang,_j%C3%B3svaf%C5%91i_bej%C3%A1rat.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Baradla-barlang%2C_j%C3%B3svaf%C5%91i_bej%C3%A1rat.jpg/220px-Baradla-barlang%2C_j%C3%B3svaf%C5%91i_bej%C3%A1rat.jpg" decoding="async" width="220" height="331" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Baradla-barlang%2C_j%C3%B3svaf%C5%91i_bej%C3%A1rat.jpg/330px-Baradla-barlang%2C_j%C3%B3svaf%C5%91i_bej%C3%A1rat.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Baradla-barlang%2C_j%C3%B3svaf%C5%91i_bej%C3%A1rat.jpg/440px-Baradla-barlang%2C_j%C3%B3svaf%C5%91i_bej%C3%A1rat.jpg 2x" data-file-width="531" data-file-height="800" /></a><figcaption><center>A jósvafői bejárat</center></figcaption></figure> <p>A napfényen a látogatók többfajta program között választhatnak. <a href="/wiki/2005" title="2005">2005</a>-től megtekinthetik a kijárat melletti kis épületben kialakított <a href="/wiki/Kessler_Hubert" title="Kessler Hubert">Kessler Hubert</a> emlékházat, ahol megismerkedhetnek a magyar barlangkutatás kiemelkedő személyiségének munkásságával, valamint a Baradla kutatásának, feltárásának és kiépítésének történetével; földtani, biológiai, régészeti értékeivel, a művészekre gyakorolt hatásával. Számítógép segítségével a nemzeti park legjelentősebb barlangjairól a legfontosabb információk is itt kaphatók meg. </p><p>Aki még elég erőt érez magában gyalogsétát tehet a festői Tengerszem-tó körül, vagy tovább haladva megtekintheti a több mint hatszáz éves, műemléki védelem alatt álló Jósvafő népi építészeti, kultúrtörténeti értékeit, a Tájházat és a kopjafás temetőt. Aki hosszabb kirándulásra vágyik, és a karsztos tájat kívánja tanulmányozni, betekintést nyerhet a felszínformák és az élővilág változatosságába, ha végig járja a kijárattól induló és az aggteleki bejárathoz vezető, mintegy 3 órát igénylő, 7,5 km hosszú Baradla tanösvény 18 állomását. </p> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hosszútúra,_Raisz_Keresztély_túra,_Retek-ági_túra"><span id="Hossz.C3.BAt.C3.BAra.2C_Raisz_Kereszt.C3.A9ly_t.C3.BAra.2C_Retek-.C3.A1gi_t.C3.BAra"></span>Hosszútúra, Raisz Keresztély túra, Retek-ági túra</h3><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Hosszútúra, Raisz Keresztély túra, Retek-ági túra"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Előre bejelentett csoportok, illetve az előre meghirdetett időpontra jegyet vásárlók, szakvezető kíséretében részben, vagy teljes hosszában megtekinthetik a barlang Aggtelektől Jósvafőig húzódó, 6,7 km hosszú főágát. A 4 órás <a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a> túra és az 5 órás Hosszútúra az aggteleki főbejárattól indul, s a Csónakázó-tóig megegyezik az aggteleki túrával. Innen az út a tó partján visz tovább egészen a tavat lezáró gátig, ahol a kiépítés megszűnik. Tovább már nem vezet betonjárda, a közlekedést legfeljebb csak a szükséges helyeken létesített hidak, lépcsők segítik, a fényt pedig a csoport tagjainak kézi lámpái biztosítják, egészen a vörös-tói ág becsatlakozásáig. Több helyen a járófelület vizes, csúszós, agyagos, ezért a látogatók számára túracipő és -ruha használata ajánlatos. Az aggteleki bejárattól való távolság jól követhető, a falra 100 méterenként festett fehér vonalak és a mellé írt kétjegyű számok segítségével. </p><p>A túra résztvevői, amikor az Acheron és Styx-patakok találkozásánál elérik a Hangverseny-termet, jobbra fordulnak, s a Nádor-utca nevű szakaszon haladnak egészen a tó medrében álló Nádor-oszlopig. Ezt a szakaszt egykoron a hófehér mésztufa képződmények látványa miatt virágoskertnek hívták. Ezek a lerakódások mára már nyomtalanul eltűntek. A Nádor oszlopa nevű cseppkőbe vésett – ma már nehezen olvasható – felirat, József nádor <a href="/wiki/1806" title="1806">1806</a>. évi látogatását örökíti meg. Néhány méterrel távolabb, bal kéz felől még két feliratos cseppkő látható, a Reviczky oszlopát a főkancellár <a href="/wiki/1829" title="1829">1829</a>. évi, a mellette lévő Ferdinánd-oszlopot pedig Magyarország katonai főparancsnoka <a href="/wiki/1817" title="1817">1817</a>. évi látogatása alkalmából vésték meg. A túlparton a Hosszú-Alsó-barlangra nyelő, a Baradla egykori igazgatójáról elnevezett Dancza-víznyelő látható, ahol a kutatók a ma is tartó feltáró munka eredményeként 40 m mélységig jutottak le. Az <a href="/wiki/1938" title="1938">1938</a>-ban létesített gát után nemsokára lépcső vezet fel a tetőomlásból képződött Morea-hegyére, majd a másik oldalon ugyancsak lépcső visz vissza a vízfolyáshoz, ahol csapadékos időben a Törökfürdő nevű képződmény vízesése nyújt gyönyörű látványt. Majd a járat ketté válik. Egészen a 19. század végéig az út a vízfolyás mellett vezetett tovább, csapadékosabb időben néha évekig lezárva a mögötte lévő barlangszakaszt. Ezen a Nehézútnak nevezett folyosót ma már ritkán látogatják. Balra lépcsősor vezet a Hóreb hegyére. Tovább egy kiszáradt patakmederben haladva a leglátványosabb egy hatalmas, szikrázó fehér cseppkőtömb, a Gyémántkő, valamint a színes betűs Almássy-oszlop, amit Gömör vármegye főispánja 1825. évi látogatásakor véstek meg. A Viasz utcaként ismert járat nevét, az alját borító, fodrozódó, apró tufagátak, medencék színéről kapta. E csodálatos képződmények – sajnos – a több évszázados látogatottság következtében nemcsak színüket, de formájukat is elvesztették. A leglátványosabb helyen elhelyezett, a további pusztulást megakadályozó vas átjárót követően az elszűkülő folyosóban egy kettétört és egymástól eltávolodott oszlop kelt figyelmet. A következő, a bejárattól mintegy 1300 m-re fekvő terem <a href="/wiki/1887" title="1887">1887</a>-ig a leglátogatottabb útvonal végét jelentette. A falakat több rétegben névfeliratok borítják. Itt található a barlangot feltáró <a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a>, a barlangról festményeket készítő <a href="/wiki/Mark%C3%B3_K%C3%A1roly" class="mw-redirect mw-disambig" title="Markó Károly">Markó Károly</a> írása, s ide véste nagy betűkkel a nevét <a href="/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor" title="Petőfi Sándor">Petőfi Sándor</a> is. </p><p>Ma már a mesterségesen kialakított, s a tervezőjéről elnevezett (<a href="/w/index.php?title=M%C3%BCnnich_K%C3%A1lm%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Münnich Kálmán (a lap nem létezik)">Münnich Kálmán</a>) átjárón keresztül lehet tovább haladni. A járatot kitöltő agyagban mélyített, keskeny, alacsony folyosó után karcsú cseppkőgyertyák – a Libanoni cédrusok – mellett lépcsősor visz a Libanon hegyére, majd egy szerpentin több mint 200 lépcsőfoka vezet vissza a mélyben folyó patakhoz, a Dante pokla nevű helyhez. Érintve a Kaukázust, a Murányi-várat, mintegy 200 m után következik a Vaskapu robbantásokkal kialakított, ma már könnyen járható szorosa. Itt volt az egykoron áthatolhatatlannak tűnő, vizes szűkület, melyen elsőként Vass Imre jutott túl. Erre ma egy emléktábla figyelmezteti az arra járót. A Szentháromság oszlopa és a Szultán pamlaga csipkefinom mésztufadombja fölé emelkedik az Olympos. Kissé távolabb, jobbról az Aggteleki-tó alá vezető Törökmecset-ág csatlakozik a főágba, a találkozásnál a patak vize hatalmas, szétterülő hófehér mésztufagátat épített fel. A patakmedret keresztező hidakon át tovább haladva kevesebb a látnivaló, köztük nevezetesebb a Vas-vár, a Kardbojt, a Tündérek vára, a Jupiter trónusa és a Matyórojt. Újabb figyelmet a Szemiramis függőkertje, és a 18–20 m magas, szinlőkkel tagolt, cseppkőlefolyással díszített Budai Nagyalagút nevű folyosó érdemel. </p><p>Az aggteleki bejárattól mintegy 2,6 km távolságra lévő Csikóstanyánál asztalok és padok várják a pihenni vágyókat. A Raisz Keresztály túra itt véget ér, a részvevők kisebb pihenő után visszafordulnak és a már megismert úton térnek vissza az aggteleki bejárathoz. </p><p>A Hosszútúra, illetve Retekági túra részvevői a pihenőt követően tovább haladva a Pisai ferdetorony, bal oldalon pedig az Indiánok sátra nevű képződményt láthatják. Ezt követően az út a Mohácsi temető és a Dárius kincse képződménycsoport mellett halad tovább. A Baradla leghosszabb, oldalsó járata, a Zombor-lyuk, a Kis- és Nagy-Ravaszlyuk víznyelők vizét levezető Retek-ág jobbról, kb. 3260 méternél csatlakozik a főágba. A képződményekben gazdag, gyakran aktív patakos oldalág 1250 m hosszban, előzetes jelentkezés alapján kisebb csoportokban látogatható. A hosszútúrához kapcsolható, speciális retek-ági túra mintegy 2 órát vesz igénybe, s a Csodák terméig eljutva többek között a névadó retekcseppkövek is láthatók. Az oldalágban száraz időszakban is van víz, ezért gumicsizma, vagy váltócipő, valamint vízhatlan, vagy váltóruha használata kötelező. </p><p>A főág tovább kanyargó járatát díszítő képződmények közül kiemelkedik a Lót felesége, a Barátság oszlopa, amit Castor és Polluxnak is neveznek, a Zsidó torony és a Panteon, a Jákob lajtorjája, a Vass Imre oszlopa, a Pindus-hegy, és a Proserpina hálószobája. A Vass Imre mellékág bal oldali becsatlakozása után a Minerva terme következik, ahol az 1961-ben kiadott bélyegen is látható, gyakran a barlang jelképeként is használt Minerva sisakja és a Xilofon áll. Ezt követően a Szt. László szobrának (gyakran Papagájnak is) nevezett karcsú fehér állócseppkő mellett vezet el az út, melynek finom vonalait, a környezetében lévő, hatalmas vöröses-fehér cseppkőoszlopok, függő- és állócseppkövek emelik ki. A 4750 méternél jobbról csatlakozó vörös-tói ágig még számos cseppkőképződményben gyönyörködhetnek a látogatók, melyek közül a hófehér, karcsú cseppkőoszlopokat, a Minerva oszlopát, a Salamon templomát és az Alabástrom tornyot, valamint a folyosó közepén lelógó cseppköveket, a Rózsa Sándor gatyáját kell megemlíteni. A Vörös-tói ágtól a hosszútúra részvevői a fentebb már leírt (Vörös-tó–Jósvafő közötti túra) útvonalon haladnak tovább. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Látogatási_statisztika"><span id="L.C3.A1togat.C3.A1si_statisztika"></span>Látogatási statisztika</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Látogatási statisztika"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A Baradlát a 19. században évente csupán néhány száz, a 20. század elején már néhány ezer ember kereste fel. Az 1950-es évektől a forgalom ugrásszerűen növekedett, a legtöbb vendég, majd 250 ezer fő, 1978-ban érkezett. A látogatók száma ma sajnos ismét csökken, 2008-ban alig haladta meg a 130 ezret (132.312). </p> <figure class="mw-halign-center" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Baradla_latogatasi_statisztika_1881_2008.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/49/Baradla_latogatasi_statisztika_1881_2008.jpg/800px-Baradla_latogatasi_statisztika_1881_2008.jpg" decoding="async" width="800" height="367" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/49/Baradla_latogatasi_statisztika_1881_2008.jpg/1200px-Baradla_latogatasi_statisztika_1881_2008.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/49/Baradla_latogatasi_statisztika_1881_2008.jpg/1600px-Baradla_latogatasi_statisztika_1881_2008.jpg 2x" data-file-width="2234" data-file-height="1024" /></a><figcaption><center>A Baradla-barlang látogatási statisztikája 1881-től 2008-ig</center></figcaption></figure> <table border="1" cellspacing="0" align="center"> <tbody><tr bgcolor="#abcdef"> <th>év </th> <td>1881 </td> <td>1882 </td> <td>1883 </td> <td>1884 </td> <td>1885 </td> <td>1886 </td> <td>1887 </td> <td>1888 </td> <td>1889 </td> <td>1890 </td> <td>1891 </td> <td>1892 </td> <td>1893 </td> <td>1894 </td> <td>1895 </td></tr> <tr> <th>látogatók száma </th> <td>355 </td> <td>434 </td> <td>408 </td> <td>352 </td> <td>281 </td> <td>411 </td> <td>363 </td> <td>508 </td> <td>420 </td> <td>602 </td> <td>370 </td> <td>562 </td> <td>505 </td> <td>704 </td> <td>643 </td></tr> <tr bgcolor="#abcdef"> <th>év </th> <td>1896 </td> <td>1897 </td> <td>1898 </td> <td>1899 </td> <td>1900 </td> <td>1901 </td> <td>1902 </td> <td>1903 </td> <td>1904 </td> <td>1905 </td> <td>1906 </td> <td>1907 </td> <td>1908 </td> <td>1909 </td> <td>1910 </td></tr> <tr> <th>látogatók száma </th> <td>456 </td> <td>526 </td> <td>846 </td> <td>857 </td> <td>1063 </td> <td>972 </td> <td>1003 </td> <td>903 </td> <td>1067 </td> <td>866 </td> <td>943 </td> <td>1040 </td> <td>1195 </td> <td>1317 </td> <td>1264 </td></tr> <tr bgcolor="#abcdef"> <th>év </th> <td>1911 </td> <td>1949 </td> <td>1950 </td> <td>1951 </td> <td>1952 </td> <td>1953 </td> <td>1954 </td> <td>1955 </td> <td>1956 </td> <td>1957 </td> <td>1958 </td> <td>1959 </td> <td>1960 </td> <td>1961 </td> <td>1962 </td></tr> <tr> <th>látogatók száma </th> <td>1224 </td> <td>6300 </td> <td>20 871 </td> <td>20 600 </td> <td>22 000 </td> <td>28 000 </td> <td>36 500 </td> <td>42 000 </td> <td>40 141 </td> <td>36 651 </td> <td>76 824 </td> <td>100 839 </td> <td>108 000 </td> <td>116 644 </td> <td>109 667 </td></tr> <tr bgcolor="#abcdef"> <th>év </th> <td>1963 </td> <td>1964 </td> <td>1965 </td> <td>1966 </td> <td>1967 </td> <td>1968 </td> <td>1969 </td> <td>1970 </td> <td>1971 </td> <td>1972 </td> <td>1973 </td> <td>1974 </td> <td>1975 </td> <td>1976 </td> <td>1977 </td></tr> <tr> <th>látogatók száma </th> <td>123 292 </td> <td>101 681 </td> <td>97 402 </td> <td>93 261 </td> <td>108 273 </td> <td>128 974 </td> <td>143 377 </td> <td>140 452 </td> <td>157 010 </td> <td>173 377 </td> <td>194 727 </td> <td>196 716 </td> <td>209 297 </td> <td>202 836 </td> <td>223 524 </td></tr> <tr bgcolor="#abcdef"> <th>év </th> <td>1978 </td> <td>1979 </td> <td>1980 </td> <td>1981 </td> <td>1982 </td> <td>1983 </td> <td>1984 </td> <td>1985 </td> <td>1986 </td> <td>1987 </td> <td>1988 </td> <td>1989 </td> <td><a href="/wiki/1990" title="1990">1990</a> </td> <td><a href="/wiki/1991" title="1991">1991</a> </td> <td><a href="/wiki/1992" title="1992">1992</a> </td></tr> <tr> <th>látogatók száma </th> <td>247 544 </td> <td>239 659 </td> <td>226 290 </td> <td>241 098 </td> <td>239 957 </td> <td>205 309 </td> <td>219 396 </td> <td>219 230 </td> <td>236 016 </td> <td>241 131 </td> <td>200 904 </td> <td>186 278 </td> <td>183 863 </td> <td>147 772 </td> <td>160 910 </td></tr> <tr bgcolor="#abcdef"> <th>év </th> <td><a href="/wiki/1993" title="1993">1993</a> </td> <td><a href="/wiki/1994" title="1994">1994</a> </td> <td><a href="/wiki/1995" title="1995">1995</a> </td> <td><a href="/wiki/1996" title="1996">1996</a> </td> <td><a href="/wiki/1997" title="1997">1997</a> </td> <td><a href="/wiki/1998" title="1998">1998</a> </td> <td><a href="/wiki/1999" title="1999">1999</a> </td> <td><a href="/wiki/2000" title="2000">2000</a> </td> <td><a href="/wiki/2001" title="2001">2001</a> </td> <td><a href="/wiki/2002" title="2002">2002</a> </td> <td><a href="/wiki/2003" title="2003">2003</a> </td> <td><a href="/wiki/2004" title="2004">2004</a> </td> <td><a href="/wiki/2005" title="2005">2005</a> </td> <td><a href="/wiki/2006" title="2006">2006</a> </td> <td><a href="/wiki/2007" title="2007">2007</a> </td></tr> <tr> <th>látogatók száma </th> <td>172 973 </td> <td>178 754 </td> <td>171 925 </td> <td>172 649 </td> <td>178 215 </td> <td>181 787 </td> <td>178 588 </td> <td>173 885 </td> <td>185 478 </td> <td>164 139 </td> <td>159 607 </td> <td>127 655 </td> <td>149 629 </td> <td>137 482 </td> <td>140 044 </td></tr> <tr bgcolor="#abcdef"> <th>év </th> <td><a href="/wiki/2008" title="2008">2008</a><sup id="cite_ref-K2009_1-0" class="reference"><a href="#cite_note-K2009-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2009" title="2009">2009</a><sup id="cite_ref-K2010_2-0" class="reference"><a href="#cite_note-K2010-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2010" title="2010">2010</a><sup id="cite_ref-K2011_3-0" class="reference"><a href="#cite_note-K2011-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2011" title="2011">2011</a><sup id="cite_ref-K2011_3-1" class="reference"><a href="#cite_note-K2011-3"><span class="cite-bracket">[</span>3<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2012" title="2012">2012</a><sup id="cite_ref-K2012-2014_4-0" class="reference"><a href="#cite_note-K2012-2014-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2013" title="2013">2013</a><sup id="cite_ref-K2012-2014_4-1" class="reference"><a href="#cite_note-K2012-2014-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2014" title="2014">2014</a><sup id="cite_ref-K2012-2014_4-2" class="reference"><a href="#cite_note-K2012-2014-4"><span class="cite-bracket">[</span>4<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2015" title="2015">2015</a><sup id="cite_ref-K2015-2016_5-0" class="reference"><a href="#cite_note-K2015-2016-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2016" title="2016">2016</a><sup id="cite_ref-K2015-2016_5-1" class="reference"><a href="#cite_note-K2015-2016-5"><span class="cite-bracket">[</span>5<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2017" title="2017">2017</a><sup id="cite_ref-K2017-2018_6-0" class="reference"><a href="#cite_note-K2017-2018-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2018" title="2018">2018</a><sup id="cite_ref-K2017-2018_6-1" class="reference"><a href="#cite_note-K2017-2018-6"><span class="cite-bracket">[</span>6<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2019" title="2019">2019</a><sup id="cite_ref-7" class="reference"><a href="#cite_note-7"><span class="cite-bracket">[</span>7<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2020" title="2020">2020</a><sup id="cite_ref-8" class="reference"><a href="#cite_note-8"><span class="cite-bracket">[</span>8<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2021" title="2021">2021</a><sup id="cite_ref-9" class="reference"><a href="#cite_note-9"><span class="cite-bracket">[</span>9<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td> <td><a href="/wiki/2022" title="2022">2022</a><sup id="cite_ref-10" class="reference"><a href="#cite_note-10"><span class="cite-bracket">[</span>10<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </td></tr> <tr> <th>látogatók száma </th> <td>132 312 </td> <td>121 364 </td> <td>98 184 </td> <td>99 449 </td> <td>94 711 </td> <td>87 955 </td> <td>103 276 </td> <td>104 812 </td> <td>107 761 </td> <td>107 092 </td> <td>113 410 </td> <td>113 198 </td> <td>72 430 </td> <td>78 570 </td> <td>90 780 </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Irodalom">Irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a href="/wiki/Balogh_P%C3%A1l_(orvos)" title="Balogh Pál (orvos)">Almási Balogh Pál</a> (1820): Baradlai utazás 1818-dik Esztendőben. – Tudományos Gyűjtemény, 1. félév</li> <li>Ambrus Gergely szerk.: <i>Földalatti Magyarország Naptár 2018.</i> Budapest, 2017. november. A márciusi kép.</li> <li><a href="/wiki/Baja_Ferenc" title="Baja Ferenc">Baja Ferenc</a>: <i>A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete.</i> <a href="/wiki/Magyar_K%C3%B6zl%C3%B6ny" title="Magyar Közlöny">Magyar Közlöny</a>, 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.</li> <li><a href="/wiki/Baksay_D%C3%A1niel_(reform%C3%A1tus_lelk%C3%A9sz,_1830%E2%80%931917)" title="Baksay Dániel (református lelkész, 1830–1917)">Baksay Dániel</a> (Évszám nélkül. 1890?): Az aggteleki barlang (Baradla) nevezetesebb pontjainak névjegyzéke. – Magyarországi Kárpát-Egylet, Rozsnyó</li> <li><a href="/wiki/Baksay_D%C3%A1niel_(reform%C3%A1tus_lelk%C3%A9sz,_1830%E2%80%931917)" title="Baksay Dániel (református lelkész, 1830–1917)">Baksay Dániel</a> (Évszám nélkül. 1898?): Az Aggteleki barlang. – Dani és Fischer Sárospatak 2128. 4 old.</li> <li><a href="/wiki/Bal%C3%A1zs_D%C3%A9nes" title="Balázs Dénes">Balázs Dénes</a> (1982): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/02900/02993/00033/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1982_2_097-100.pdf">Az tsudálatos Baraglya nevő barlang.</a> – <a href="/wiki/Karszt_%C3%A9s_Barlang" title="Karszt és Barlang">Karszt és Barlang</a>, 2. félév. 97–100. old.</li> <li>Baross Gábor (1998): Az Aggteleki Nemzeti Park. – Mezőgazda Kiadó</li> <li><a href="/wiki/Bartholomaeides_L%C3%A1szl%C3%B3_(lelk%C3%A9sz,_1754%E2%80%931825)" title="Bartholomaeides László (lelkész, 1754–1825)">Bartholomaeides László</a> (1805–1808): Inclyti superioris Ungariae Comitatus Gömöriensis historico-geographico statistica. – Leutschoviae</li> <li><a href="/wiki/Bendefy_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Bendefy László">Bendefy László</a> (1970): Sartory József bányamérnök és Farkas János bányavállalkozó 1794. évbeli térképe és leírása az aggteleki Baradla-barlangról. – Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 5. sz. 339–349. old. 6. sz. 406–412. old.</li> <li><a href="/wiki/Bertalan_K%C3%A1roly" title="Bertalan Károly">Bertalan Károly</a> – <a href="/wiki/Kordos_L%C3%A1szl%C3%B3_(geol%C3%B3gus)" title="Kordos László (geológus)">Kordos László</a> – Országh György: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/00400/00438/00227/pdf/EPA00438_MKBT_meghivo_1976_07-09_OCR.pdf"><i>Országos jelentőségű barlangok.</i></a> <a href="/wiki/MKBT_Megh%C3%ADv%C3%B3" title="MKBT Meghívó">MKBT Meghívó</a>, 1976. július–szeptember. 16. old.</li> <li><a href="/w/index.php?title=Francios_Sulpice_Beudant&action=edit&redlink=1" class="new" title="Francios Sulpice Beudant (a lap nem létezik)">Francois Sulpice Beudant</a> (1822): Voyage mineralogique et geologique en Hongrie. – Paris</li> <li><a href="/wiki/B%C3%A9l_M%C3%A1ty%C3%A1s" title="Bél Mátyás">Bél Mátyás</a> (1992): Gömör vármegye leírása. – Debrecen</li> <li><a href="/wiki/B%C3%A9l_M%C3%A1ty%C3%A1s" title="Bél Mátyás">Bél Mátyás</a> (1742): Notitia Hungariae novae historico geographica. – Wiennae, III.</li> <li><a href="/wiki/B%C3%A9rczy_K%C3%A1roly" title="Bérczy Károly">Bérczy Károly</a> (1854): Világ folyása. III. A Baradlában. – Pest, I–III. kötet</li> <li><a href="/wiki/Buchholtz_Gy%C3%B6rgy_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Buchholtz György (író)">Buchholtz György</a> (1725): Itinerarium cum diario Tomus II. (1722–1737). – Kézirat, Matica Slobenská, C 24, Literárny archív, Martin (Turócszentmárton, Levéltár), 179. old.</li> <li>Clementis (1818): a Baradla barlangnak bővebb leírása. – Tudományos Gyűjtemény, 6. sz.</li> <li>Czájlik Zoltán (1998): A Baradla és az őskori régészet. – In. Baross G.: Az Aggteleki Nemzeti Park, Mezőgazda Kiadó</li> <li><a href="/wiki/Csaplovics_J%C3%A1nos" title="Csaplovics János">Csaplovics János</a> (1829): Gemälde von Ungarn. – Pest</li> <li><a href="/wiki/Dudich_Endre_(zool%C3%B3gus)" title="Dudich Endre (zoológus)">Dudich Endre</a> (1932): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/03700/03711/">Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke.</a> – Népszerű Természettudományi Könyvtár 12.</li> <li><a href="/wiki/Dudich_Endre_(zool%C3%B3gus)" title="Dudich Endre (zoológus)">Dudich Endre</a> (1932): Biologie der Aggteleker Tropfsteinhöhle „Baradla” in Ungarn. Wien, 246 old.</li> <li><a href="/wiki/F%C3%A9nyes_Elek" title="Fényes Elek">Fényes Elek</a> (1851): <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130518215846/http://www.arcanum.hu/fszek/">Magyarország geographiai szótára.</a> – Pest</li> <li>Fleck Nóra – Vid Ödön (1982): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/02900/02993/00033/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1982_2_127-130.pdf"><i>A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok.</i></a> <a href="/wiki/Karszt_%C3%A9s_Barlang" title="Karszt és Barlang">Karszt és Barlang</a>, 2. félév. 129. old.</li> <li><a href="/wiki/Gonda_Gy%C3%B6rgy_(politikus)" title="Gonda György (politikus)">Gonda György</a>: <i>Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése.</i> <a href="/wiki/Magyar_K%C3%B6zl%C3%B6ny" title="Magyar Közlöny">Magyar Közlöny</a>, 1982. március 15. (14. sz.) 198. old.</li> <li>Hadobás Sándor (1987): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/02900/02993/00040/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1987_1-2_023-026.pdf">Jónás József 19. század eleji leírása a Baradla-barlangról.</a> – <a href="/wiki/Karszt_%C3%A9s_Barlang" title="Karszt és Barlang">Karszt és Barlang</a>, 1–2. félév.</li> <li>Hadobás Sándor (1988): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/02900/02993/00041/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1988_1_037-042.pdf">Schmidl Adolf.</a> – <a href="/wiki/Karszt_%C3%A9s_Barlang" title="Karszt és Barlang">Karszt és Barlang</a>, 1. félév.</li> <li><a href="/wiki/Hazslinszky_Tam%C3%A1s" title="Hazslinszky Tamás">Hazslinszky Tamás</a> (1995): Aggtelek, Baradla-barlang. – TKM Kiskönyvtára 76.</li> <li><a href="/wiki/Hazslinszky_Tam%C3%A1s" title="Hazslinszky Tamás">Hazslinszky Tamás</a> (2004): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/05900/05924/">A Baradla-barlang 19. századi nevezetes látogatói.</a> – Érc és Ásványbányászati Múzeum Rudabánya, 94 old.</li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1la_J%C3%B3zsef" title="Hála József">Hála József</a> – Landgraf Ildikó – <a href="/wiki/Sz%C3%A9kely_Kinga" title="Székely Kinga">Székely Kinga</a> (1997): Az aggteleki Baradla-barlang mondái. – A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXXV–XXXVI.</li> <li><a href="/wiki/Hunfalvy_J%C3%A1nos" title="Hunfalvy János">Hunfalvy János</a> (1877): Baradla, az aggteleki barlang. – Lenyomat a Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírásából (1867)</li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> (1957): Aggtelek és vidéke útikalauz. – Sport Kiadó, Budapest. 10., 13., 22., 25., 34., 39., 40., 68., 69–99., 99., 102., 109., 120., 122–123., 127–128., 135–141., 213., 296. old.</li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> (1959): Az aggteleki barlangok genetikája a komplex forrásvizsgálatok tükrében. – <a href="/wiki/Karszt-_%C3%A9s_Barlangkutat%C3%A1s" title="Karszt- és Barlangkutatás">Karszt- és Barlangkutatás</a>, 1. köt.</li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a>: <i>Aggtelek és környéke.</i> Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 9., 12., 15., 25., 27., 32., 37., 43., 44., 75., 76–143., 144., 169., 201., 212–213., 221., 227., 228., 244., 249., 250., 254–256., 276., 300., 301., 303., 340., 346. oldalak és egy térképmelléklet</li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> – <a href="/wiki/Kessler_Hubert" title="Kessler Hubert">Kessler Hubert</a> (1962): <i>A barlangok világa.</i> Budapest, Sport Kiadó. 154–166. old.</li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> (1962): <i>A faggyúfáklyás expedíció.</i> Sport Kiadó, Budapest.</li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> szerk. (1975): <i>Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz.</i> Budapest, Sport, 1975. (<i>Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei</i> című fejezetet <a href="/wiki/D%C3%A9nes_Gy%C3%B6rgy_(geogr%C3%A1fus)" title="Dénes György (geográfus)">Dénes György</a> írta.)</li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> (1979): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.barlang.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=863&Itemid=85">Baradla cseppkőbarlang.</a><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.barlang.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=863&Itemid=85"><span title="  2018-08">halott link</span></a></i>]</span></sup> Miskolc.</li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Jakucs László">Jakucs László</a> (1993): <i>Szerelmetes barlangjaim.</i> Bp. <a href="/wiki/Akad%C3%A9miai_Kiad%C3%B3" title="Akadémiai Kiadó">Akadémiai Kiadó</a>. 52–62, 251–297. old.</li> <li>Kemencei Tibor (1970): A Kyatice kultúra Észak-Magyarországon. – Herman Ottó Múzeum</li> <li>Kenyeres Ágnes (1967): Magyar életrajzi lexikon. – Budapest</li> <li><a href="/wiki/Kessler_Hubert" title="Kessler Hubert">Kessler Hubert</a> (1938): Az aggteleki barlangrendszer hidrográfiája. – Földrajzi Közlemények, 66.</li> <li><a href="/wiki/Kessler_Hubert" title="Kessler Hubert">Kessler Hubert</a> (1939): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://barlang.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=798&Itemid=85">Az aggteleki barlang leírása és feltárásának története</a><sup class="noprint Inline-Template"><span style="white-space: nowrap;">[<i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://barlang.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=798&Itemid=85"><span title="  2018-08">halott link</span></a></i>]</span></sup>. – Mérnökök Nyomdája, Budapest</li> <li>Kessler Hubert – Mozsáry Gábor (1985): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.barlang.hu/pages/konyvek/Kessler_barlangok_utjain.htm">Barlangok útjain, vizein.</a> – Mezőgazdasági Kiadó</li> <li><a href="/wiki/Korabinszky_J%C3%A1nos_M%C3%A1ty%C3%A1s" title="Korabinszky János Mátyás">Korabinszky János Mátyás</a> (1778): Almanach von Ungarn. – Wien Presburg, 271–272. old.</li> <li>Korabinszky János Mátyás (1786): Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. – Presburg, 5–6. old.</li> <li><a href="/wiki/Kordos_L%C3%A1szl%C3%B3_(geol%C3%B3gus)" title="Kordos László (geológus)">Kordos László</a> (1971): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/02900/02993/00017/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1971_1_033-035.pdf">Barlangi kirándulások a XIX. század első felében.</a> – <a href="/wiki/Karszt_%C3%A9s_Barlang" title="Karszt és Barlang">Karszt és Barlang</a>, 1. félév. 33–35. old.</li> <li><a href="/wiki/Kordos_L%C3%A1szl%C3%B3_(geol%C3%B3gus)" title="Kordos László (geológus)">Kordos László</a> (1980): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/02900/02993/00029/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1980_1_045-046.pdf"><i>Barlangkataszteri hírek.</i></a> <a href="/wiki/Karszt_%C3%A9s_Barlang" title="Karszt és Barlang">Karszt és Barlang</a>, 1. félév. 46. old.</li> <li><a href="/wiki/Kordos_L%C3%A1szl%C3%B3_(geol%C3%B3gus)" title="Kordos László (geológus)">Kordos László</a> (1984): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/00500/00575/pdf/00575ocr.pdf"><i>Magyarország barlangjai</i>.</a> <a href="/wiki/Gondolat_Kiad%C3%B3" title="Gondolat Kiadó">Gondolat Könyvkiadó</a>, Budapest. 22, 88–109, 276, 281. old.</li> <li>Korek József – <a href="/wiki/Patay_P%C3%A1l_(r%C3%A9g%C3%A9sz)" title="Patay Pál (régész)">Patay Pál</a> (1958): A Bükki kultúra elterjedése Magyarországon. – Magyar Nemzeti Múzeum</li> <li><a href="/wiki/Kossuth_Lajos" title="Kossuth Lajos">Kossuth Lajos</a> (1883): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/06100/06145/index.phtml">Tanulmányok báró Nyáry Jenő Az Aggteleki barlang mint őskori temető czímű munkája felett.</a> Budapest, Franklin.</li> <li>Lipták Gábor (1974): Sárkányfészek. – Budapest</li> <li><a href="/wiki/Nagy_Istv%C3%A1n_(agr%C3%A1rm%C3%A9rn%C3%B6k)" title="Nagy István (agrármérnök)">Nagy István</a>: <i>Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról.</i> <a href="/wiki/Magyar_K%C3%B6zl%C3%B6ny" title="Magyar Közlöny">Magyar Közlöny</a>, 2021. április 9. (61. sz.) 2336. old.</li> <li><a href="/wiki/Ny%C3%A1ry_Jen%C5%91" title="Nyáry Jenő">Nyáry Jenő</a> (1881): Az aggteleki barlang mint őskori temető. – Magyar Tudományos Akadémia</li> <li><a href="/wiki/Paget_J%C3%A1nos" title="Paget János">Paget János</a> (1839): Hungary and Transylvania. – London</li> <li><a href="/wiki/Pint%C3%A9r_S%C3%A1ndor_(rend%C5%91rtiszt)" title="Pintér Sándor (rendőrtiszt)">Pintér Sándor</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/6e37c823b6670e713ee3334a8890805d8f83c6f8/dokumentumok/275482349c39b097fc86406db40e42bccd3a2854/letoltes"><i>A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről.</i></a> <a href="/wiki/Magyar_K%C3%B6zl%C3%B6ny" title="Magyar Közlöny">Magyar Közlöny</a>, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.</li> <li><a href="/wiki/Raisz_Kereszt%C3%A9ly" title="Raisz Keresztély">Raisz Keresztély</a> (1807): Topographische Beschreibung der im Gömörer Komitate bei dem Aktelek befindlicher Höhle Baradla. – In.: <a href="/wiki/Bredeczky_S%C3%A1muel" title="Bredeczky Sámuel">Bredetzky Sámuel</a>: Neue Beiträge zur Topographie und Statistik des Königreichs Ungarn</li> <li>Regős József: <i>Régészeti szempontból jelentős barlangok</i>. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. BNP, Eger, 2002. 315. old.</li> <li>Ringer Árpád: <i>A Bükk hegység kőkora.</i> In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 311. old.</li> <li>Salamon Gábor (1998): A barlangok élővilága. – In. Baross G.: Aggteleki Nemzeti park, Mezőgazda Kiadó</li> <li>Schwab Erasmus (1865): Land und Leute in Ungarn. – Lipcse, 2. kötet</li> <li><a href="/wiki/Schmidl_Adolf" title="Schmidl Adolf">Schmidl Adolf</a> (1857): Die Baradla Höhle bei Aggtelek und die Lednica Eishöhle bei Szilitze im Gömörer Com. Ungarns. – Bécs</li> <li><a href="/wiki/Siegmeth_K%C3%A1roly" title="Siegmeth Károly">Siegmeth Károly</a> (1890): <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160217043720/http://www.barlang.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=804&Itemid=85">Az aggteleki cseppkőbarlang</a>. – Eperjes</li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A9kely_Kinga" title="Székely Kinga">Székely Kinga</a> (1996): Baradla. Proche Ede rajzai. – Budapest</li> <li>Székely Kinga (1998): A Baradla hazánk természeti csodája. – In. Baross G.: Aggteleki Nemzeti park, Mezőgazda Kiadó</li> <li>Székely Kinga szerk. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. – Mezőgazda Kiadó</li> <li>Székely Kinga (2003): Baradla-barlang. – Az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei – 1. 3. bővített kiadás, 28 old.</li> <li>Székely Kinga (2005): Időutazás a cseppkövek birodalmában. Baradla-barlang. ANPI, Jósvafő. <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9632184866" title="Speciális:Könyvforrások/9632184866">ISBN 9632184866</a></li> <li>Szilágyi Ferenc (1982): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://epa.oszk.hu/02900/02993/00033/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1982_2_065-070.pdf">A Baradla Rövid-Alsó-barlangjának feltárása.</a> – Karszt és Barlang, 2. félév.</li> <li>Tatár Péter (1859): Az Aggteleki barlang eredete. A föld alatti bujdosók; Az Aggteleki barlang eredete. A hűség és kitartás jutalma. – Rege kunyhója</li> <li><a href="/wiki/Teleki_Domokos_(%C3%BAtirajz%C3%ADr%C3%B3)" title="Teleki Domokos (útirajzíró)">Teleki Domokos</a> (1796): Egynehány hazai utazások leírása. – Bécs</li> <li><a href="/wiki/Robert_Townson" title="Robert Townson">Robert Townson</a> (1797): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/06400/06459/">Travels in Hungary.</a> – London</li> <li>Vágvölgyi János (1955): A Baradla és a Béke-barlang kapcsolatának kérdése zoológiai szempontból. – Földrajzi Értesítő, 4. köt. 4. sz.</li> <li><a href="/wiki/Vass_Imre_(barlangkutat%C3%B3)" title="Vass Imre (barlangkutató)">Vass Imre</a> (1831): <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.barlang.hu/pages/konyvek/vass/vass.htm">Az agteleki barlang leírása, fekte területével, talprajzolatjával és hosszában való átvágásával.</a> – Landerer</li> <li><a href="/wiki/V%C3%A9rtes_L%C3%A1szl%C3%B3" title="Vértes László">Vértes László</a> (1965): Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. – Akadémiai Kiadó</li> <li><a href="/w/index.php?title=Wernher_Gy%C3%B6rgy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Wernher György (a lap nem létezik)">Wernher György</a> (1549): De admirandis Hungariae aquis hypomnemotion... – Basel</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_irodalom"><span id="Tov.C3.A1bbi_irodalom"></span>További irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: További irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Gruber Péter – Gaál Lajos szerk.: <i>A Baradla–Domica-barlangrendszer. A barlang, amely összeköt.</i> ANPI, Jósvafő, 2014. 512 oldal</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk"><span id="Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k"></span>További információk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: További információk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://anp.hu/hu/menu/site/show/231/">Aggteleki-karszt barlangjai</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130504044444/http://anp.hu/hu/menu/site/show/231/">Archiválva</a> <span style="white-space:nowrap">2013. május 4-i</span> dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070617203344/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tinfo/mo/anp/baradla.htm">Baradla–Domica-barlangrendszer</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.barlang.hu/pages/science/classics/cholnoky_egenfoldon.htm">Cholnoky Jenő: Az Aggteleki Baradla-cseppkőbarlang története</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080901160935/http://www.vendegvaro.hu/Baradla_barlang_Aggtelek">A Baradla-barlang a Vendégvárón</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://whc.unesco.org/en/list/725">Caves of Aggtelek Karst and Slovak Karst</a>, UNESCO World Heritage <span style="font-family: Arial; color: #53626E; border-left: thick none; border-right-style: none; border-right-width: thick;">(angol)</span></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_5430-1">Országos Barlangnyilvántartás</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://mek.oszk.hu/09900/09910/index.phtml">Az Aggteleki barlang</a> (<a href="/wiki/Magyar_Elektronikus_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Magyar Elektronikus Könyvtár">MEK</a>)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-K2009-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-K2009_1-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://epa.oszk.hu/02900/02993/00061/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_2009%201-2_055-060.pdf">Karszt és Barlang - 2009. 1-2. félév (oszk.hu)</a></span> </li> <li id="cite_note-K2010-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-K2010_2-0">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://epa.oszk.hu/02900/02993/00062/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_2010_1-2_087-098.pdf">Karszt és Barlang - 2010. 1-2. félév (oszk.hu)</a></span> </li> <li id="cite_note-K2011-3"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-K2011_3-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-K2011_3-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://epa.oszk.hu/02900/02993/00063/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_2011_1-2_071-076.pdf">Karszt és Barlang - 2011. 1-2. félév (oszk.hu)</a></span> </li> <li id="cite_note-K2012-2014-4"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-K2012-2014_4-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-K2012-2014_4-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-K2012-2014_4-2"><sup><i><b>c</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://epa.oszk.hu/02900/02993/00066/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_2012_117-126.pdf">Karszt és barlang (2012-2014.) (oszk.hu)</a></span> </li> <li id="cite_note-K2015-2016-5"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-K2015-2016_5-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-K2015-2016_5-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://epa.oszk.hu/02900/02993/00067/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_2015-2016_067-068.pdf">Karszt és barlang (2015-2016.) (oszk.hu)</a></span> </li> <li id="cite_note-K2017-2018-6"><span class="mw-cite-backlink">↑ <a href="#cite_ref-K2017-2018_6-0"><sup><i><b>a</b></i></sup></a> <a href="#cite_ref-K2017-2018_6-1"><sup><i><b>b</b></i></sup></a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://epa.oszk.hu/02900/02993/00068/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_2017-2018_061-076.pdf">Karszt és barlang (2017-2018.) (oszk.hu)</a></span> </li> <li id="cite_note-7"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-7">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://anp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/2020/Beszamolok/2020/Jelent%C3%A9s%202019_%20ANPI.pdf">Jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2019. évi szakmai tevékenységéről</a></span> </li> <li id="cite_note-8"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-8">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://anp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/2021/Jelentes/Jelentes%202020_ANPI.pdf">Jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2020. évi szakmai tevékenységéről</a></span> </li> <li id="cite_note-9"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-9">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://anp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/2022/Jelentes%20az%20eves%20szakmai%20tevekenysegrol/Jelentes%202021_ANPI_pdf.pdf">Jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2021. évi szakmai tevékenységéről</a></span> </li> <li id="cite_note-10"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-10">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://anp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/2023/Szoveges%20beszamolo/Jelentes%202022_ANPI.pdf">Jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2022. évi szakmai tevékenységéről</a></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Magyarország_idegenforgalmi_és_turista_barlangjai" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Magyarorsz%C3%A1g_idegenforgalmi_%C3%A9s_turista_barlangjai" title="Sablon:Magyarország idegenforgalmi és turista barlangjai">Sablon:Magyarország idegenforgalmi és turista barlangjai</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Magyarorsz%C3%A1g_idegenforgalmi_%C3%A9s_turista_barlangjai"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Magyarorsz%C3%A1g_idegenforgalmi_%C3%A9s_turista_barlangjai"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Magyarorsz%C3%A1g_idegenforgalmi_%C3%A9s_turista_barlangjai&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Magyarország_idegenforgalmi_és_turista_barlangjai" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarország</a> idegenforgalmi és turista <a href="/wiki/Barlang" title="Barlang">barlangjai</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Magyarország idegenforgalmi barlangjai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Abaligeti-barlang" title="Abaligeti-barlang">Abaligeti-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Anna-barlang" title="Anna-barlang">Anna-barlang</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Baradla-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Budav%C3%A1ri_labirintus" title="Budavári labirintus">Budai Vár-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%BCd%C3%B6s-pest" title="Büdös-pest">Büdös-pest</a></li> <li><a href="/wiki/Fels%C5%91-forr%C3%A1si-barlang" title="Felső-forrási-barlang">Felső-forrási-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/L%C3%B3czy-barlang" title="Lóczy-barlang">Lóczy-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1l-v%C3%B6lgyi-barlang" title="Pál-völgyi-barlang">Pál-völgyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_1._sz._barlang" title="Rákóczi 1. sz. barlang">Rákóczi 1. sz. barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Suba-lyuk" title="Suba-lyuk">Suba-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Szeml%C5%91-hegyi-barlang" title="Szemlő-hegyi-barlang">Szemlő-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Szent_Istv%C3%A1n-barlang" title="Szent István-barlang">Szent István-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Tapolcai-tavasbarlang" title="Tapolcai-tavasbarlang">Tapolcai-tavasbarlang</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Tettyei-m%C3%A9sztufabarlang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tettyei-mésztufabarlang (a lap nem létezik)">Tettyei-mésztufabarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Vass_Imre-barlang" title="Vass Imre-barlang">Vass Imre-barlang</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Magyarország overállos<br />barlangtúrán látogatható,<br />turisztikailag kiépített barlangjai</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/B%C3%A9ke-barlang" title="Béke-barlang">Béke-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Bolh%C3%A1si%E2%80%93J%C3%A1vork%C3%BAti-barlangrendszer" title="Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer">Bolhási-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Csodabogy%C3%B3s-barlang_(Balatonederics)" title="Csodabogyós-barlang (Balatonederics)">Csodabogyós-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Eszt%C3%A1z-k%C5%91i-barlang" title="Esztáz-kői-barlang">Esztáz-kői-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Ferenc-hegyi-barlang" title="Ferenc-hegyi-barlang">Ferenc-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Gyurk%C3%B3-l%C3%A1pai-barlang" title="Gyurkó-lápai-barlang">Gyurkó-lápai-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Hillebrand_Jen%C5%91-barlang" title="Hillebrand Jenő-barlang">Hillebrand Jenő-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Ist%C3%A1ll%C3%B3s-k%C5%91i-barlang" title="Istállós-kői-barlang">Istállós-kői-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Kecske-lyuk_(Miskolc)" title="Kecske-lyuk (Miskolc)">Kecske-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Kossuth-barlang" title="Kossuth-barlang">Kossuth-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/K%C5%91-lyuk" title="Kő-lyuk">Kő-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/L%C3%A9tr%C3%A1si-vizesbarlang" title="Létrási-vizesbarlang">Létrási-vizesbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Lilla-barlang" title="Lilla-barlang">Lilla-barlang</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=M%C3%A1ty%C3%A1s-hegyi-barlang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mátyás-hegyi-barlang (a lap nem létezik)">Mátyás-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A9sz%C3%A9get%C5%91-forr%C3%A1sok_barlangja" title="Mészégető-források barlangja">Mészégető-források barlangja</a></li> <li><a href="/wiki/Meteor-barlang" title="Meteor-barlang">Meteor-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Moln%C3%A1r_J%C3%A1nos-barlang" title="Molnár János-barlang">Molnár János-barlang</a> (búvártúra)</li> <li><a href="/wiki/S%C3%A1tork%C5%91pusztai-barlang" title="Sátorkőpusztai-barlang">Sátorkőpusztai-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Solym%C3%A1ri-%C3%B6rd%C3%B6glyuk" title="Solymári-ördöglyuk">Solymári-ördöglyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Szeleta-barlang" title="Szeleta-barlang">Szeleta-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Szentg%C3%A1li-k%C5%91lik" title="Szentgáli-kőlik">Szentgáli-kőlik</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Sz%C3%BAad%C3%B3-v%C3%B6lgyi-v%C3%ADznyel%C5%91barlang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szúadó-völgyi-víznyelőbarlang (a lap nem létezik)">Szúadó-völgyi-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Tri%C3%B3-barlang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Trió-barlang (a lap nem létezik)">Trió-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%A9nusz-barlang" title="Vénusz-barlang">Vénusz-barlang</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Az_Aggteleki-karszt_barlangjai" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Az_Aggteleki-karszt_barlangjai" title="Sablon:Az Aggteleki-karszt barlangjai">Sablon:Az Aggteleki-karszt barlangjai</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Az_Aggteleki-karszt_barlangjai"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Az_Aggteleki-karszt_barlangjai"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Az_Aggteleki-karszt_barlangjai&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Az_Aggteleki-karszt_barlangjai" style="font-size:114%;margin:0 4em">Az <a href="/wiki/Aggteleki-karszt" title="Aggteleki-karszt">Aggteleki-karszt</a> <a href="/wiki/Barlang" title="Barlang">barlangjai</a></div></th></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%"><a href="/wiki/Az_Aggteleki-karszt_%C3%A9s_a_Szlov%C3%A1k-karszt_barlangjai" title="Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai">A Világörökség barlangjai</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0;text-align:center;"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Alm%C3%A1si-zsomboly" title="Almási-zsomboly">Almási-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%A1ba-v%C3%B6lgyi_1._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang">Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%A1ba-v%C3%B6lgyi_2._sz._v%C3%ADznyel%C5%91_barlangja" title="Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja">Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%A1ba-v%C3%B6lgyi_3._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang">Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%A1ba-v%C3%B6lgyi_4._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang">Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Babot-k%C3%BAti_1._sz._inakt%C3%ADv_forr%C3%A1sbarlang" title="Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang">Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Babot-k%C3%BAti_2._sz._inakt%C3%ADv_forr%C3%A1sbarlang" title="Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang">Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Babot-k%C3%BAti-forr%C3%A1sbarlang" title="Babot-kúti-forrásbarlang">Babot-kúti-forrásbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Ban%C3%A1n-zsomboly" title="Banán-zsomboly">Banán-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a class="mw-selflink selflink">Baradla-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Baradla_Hossz%C3%BA-Als%C3%B3-barlang" title="Baradla Hosszú-Alsó-barlang">Baradla Hosszú-Alsó-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Baradla_R%C3%B6vid-Als%C3%B3-barlang" title="Baradla Rövid-Alsó-barlang">Baradla Rövid-Alsó-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Baradla-tet%C5%91i-zsomboly" title="Baradla-tetői-zsomboly">Baradla-tetői-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%A9ke-barlang" title="Béke-barlang">Béke-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Borsodi-zsomboly" title="Borsodi-zsomboly">Borsodi-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Borz-barlang" title="Borz-barlang">Borz-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%BAb%C3%A1nat-zsomboly" title="Búbánat-zsomboly">Búbánat-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%BAj%C3%B3cska-barlang" title="Bújócska-barlang">Bújócska-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Cick%C3%A1ny-zsomboly" title="Cickány-zsomboly">Cickány-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Csap%C3%A1s-tet%C5%91i-barlang_(Szinpetri)" title="Csapás-tetői-barlang (Szinpetri)">Csapás-tetői-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Csemp%C3%A9sz-barlang" title="Csempész-barlang">Csempész-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Cs%C3%B6rg%C5%91-forr%C3%A1sbarlang" title="Csörgő-forrásbarlang">Csörgő-forrásbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Danca-barlang" title="Danca-barlang">Danca-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Dar%C3%A1zs-lyuka" title="Darázs-lyuka">Darázs-lyuka</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Eg%C3%A9r-lyuk_(Sz%C3%B6gliget)" title="Egér-lyuk (Szögliget)">Egér-lyuk</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Eger-zsomboly" title="Eger-zsomboly">Eger-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Esztramosi_Fels%C5%91-t%C3%A1r%C3%B3_2._sz._%C3%BCrege" title="Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege">Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Esztramosi_F%C3%B6ldv%C3%A1ri_Alad%C3%A1r-barlang" title="Esztramosi Földvári Aladár-barlang">Esztramosi Földvári Aladár-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fav%C3%A1g%C3%B3-zsomboly" title="Favágó-zsomboly">Favágó-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fazekas-zsomboly" title="Fazekas-zsomboly">Fazekas-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Fenyves-zsomboly" title="Fenyves-zsomboly">Fenyves-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Frank-barlang" title="Frank-barlang">Frank-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/G%C5%91te-zsomboly" title="Gőte-zsomboly">Gőte-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Hossz%C3%BA-tet%C5%91i-barlang" title="Hosszú-tetői-barlang">Hosszú-tetői-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Iker-zsomboly" title="Iker-zsomboly">Iker-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Imolai-%C3%B6rd%C3%B6glyuk" title="Imolai-ördöglyuk">Imolai-ördöglyuk</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Iskola-zsomboly" title="Iskola-zsomboly">Iskola-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/J%C3%A1t%C3%A9k-barlang" title="Játék-barlang">Játék-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/J%C3%B3bar%C3%A1t-zsomboly" title="Jóbarát-zsomboly">Jóbarát-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kalap-zsomboly" title="Kalap-zsomboly">Kalap-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/K%C3%A1poszt%C3%A1s-kerti_1._sz._barlang" title="Káposztás-kerti 1. sz. barlang">Káposztás-kerti 1. sz. barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/K%C3%A1poszt%C3%A1s-kerti_3._sz._barlang" title="Káposztás-kerti 3. sz. barlang">Káposztás-kerti 3. sz. barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kar%C3%A1csony-zsomboly" title="Karácsony-zsomboly">Karácsony-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Keser%C5%B1-barlang" title="Keserű-barlang">Keserű-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kifli-zsomboly" title="Kifli-zsomboly">Kifli-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kopaszgally-oldali_2._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang">Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kopasz-vigasz-barlang" title="Kopasz-vigasz-barlang">Kopasz-vigasz-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kossuth-barlang" title="Kossuth-barlang">Kossuth-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/K%C3%B6rte-zsomboly" title="Körte-zsomboly">Körte-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kuriszl%C3%A1nf%C5%91i-zsomboly" title="Kuriszlánfői-zsomboly">Kuriszlánfői-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kuriszl%C3%A1ni-beszakad%C3%A1s" title="Kuriszláni-beszakadás">Kuriszláni-beszakadás</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Magas-tet%C5%91i-barlang" title="Magas-tetői-barlang">Magas-tetői-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Meteor-barlang" title="Meteor-barlang">Meteor-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Moszkit%C3%B3s-zsomboly" title="Moszkitós-zsomboly">Moszkitós-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/N%C3%A1daskai-zsomboly" title="Nádaskai-zsomboly">Nádaskai-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/N%C3%A1sz%C3%BAt-barlang" title="Nászút-barlang">Nászút-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/N%C3%A9ti-lyuk" title="Néti-lyuk">Néti-lyuk</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/N%C3%B3ra-lyuk" title="Nóra-lyuk">Nóra-lyuk</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/November_7-zsomboly" title="November 7-zsomboly">November 7-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/P%C3%B3csak%C5%91i-v%C3%ADznyel%C5%91" title="Pócsakői-víznyelő">Pócsakői-víznyelő</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Por-lyuk_(J%C3%B3svaf%C5%91)" title="Por-lyuk (Jósvafő)">Por-lyuk</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/P%C3%B6tty-zsomboly" title="Pötty-zsomboly">Pötty-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_1._sz._barlang" title="Rákóczi 1. sz. barlang">Rákóczi 1. sz. barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_2._sz._barlang" title="Rákóczi 2. sz. barlang">Rákóczi 2. sz. barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_3._sz._barlang" title="Rákóczi 3. sz. barlang">Rákóczi 3. sz. barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi-oldalt%C3%A1r%C3%B3_barlangja" title="Rákóczi-oldaltáró barlangja">Rákóczi-oldaltáró barlangja</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Rejtek-zsomboly" title="Rejtek-zsomboly">Rejtek-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/R%C5%91t-k%C3%BAti_Dreher-zsomboly" title="Rőt-kúti Dreher-zsomboly">Rőt-kúti Dreher-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Solt%C3%A9sz-zsomboly" title="Soltész-zsomboly">Soltész-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szabads%C3%A1g-barlang" title="Szabadság-barlang">Szabadság-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szab%C3%B3-pallagi-zsomboly" title="Szabó-pallagi-zsomboly">Szabó-pallagi-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Sz%C3%A1dv%C3%A1ri-barlang" title="Szádvári-barlang">Szádvári-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szarvas%C3%B3l-barlang" title="Szarvasól-barlang">Szarvasól-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Sz%C3%A9ki-zsomboly" title="Széki-zsomboly">Széki-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/A_Sz%C3%B6gligett%C5%91l_%C3%A9szakra_l%C3%A9v%C5%91_b%C3%A1nya_barlangja" title="A Szögligettől északra lévő bánya barlangja">A Szögligettől északra lévő bánya barlangja</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Tektonik-zsomboly" title="Tektonik-zsomboly">Tektonik-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Teresztenyei-forr%C3%A1sbarlang" title="Teresztenyei-forrásbarlang">Teresztenyei-forrásbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/T%C3%B6b%C3%B6r-alji-hasad%C3%A9k" title="Töbör-alji-hasadék">Töbör-alji-hasadék</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/T%C3%B6lt%C3%A9nyes-zsomboly" title="Töltényes-zsomboly">Töltényes-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/T%C3%BCcs%C3%B6k-lyuk" title="Tücsök-lyuk">Tücsök-lyuk</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/%C3%9Atmenti-zsomboly_(B%C3%B3dvaszilas)" title="Útmenti-zsomboly (Bódvaszilas)">Útmenti-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vass_Imre-barlang" title="Vass Imre-barlang">Vass Imre-barlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vecsem_%C3%A1rv%C3%ADzi_forr%C3%A1ssz%C3%A1j" title="Vecsem árvízi forrásszáj">Vecsem árvízi forrásszáj</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vecsemb%C3%BCkki-zsomboly" title="Vecsembükki-zsomboly">Vecsembükki-zsomboly</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Vecsem-forr%C3%A1sbarlang" title="Vecsem-forrásbarlang">Vecsem-forrásbarlang</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Zsozs%C3%B3ka-zsomboly" title="Zsozsóka-zsomboly">Zsozsóka-zsomboly</a></div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div><a href="/wiki/Aggteleki_Nemzeti_Park" title="Aggteleki Nemzeti Park">Aggteleki Nemzeti Park</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Aggteleki-karszt" title="Aggteleki-karszt">Aggteleki-karszt</a><span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/G%C3%B6m%C3%B6r%E2%80%93Tornai-karszt" title="Gömör–Tornai-karszt">Gömör–Tornai-karszt</a></div></td></tr></tbody></table></div> <p><br /> </p> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Magyarország_fokozottan_védett_barlangjai" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist mw-collapsible mw-collapsed navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Magyarorsz%C3%A1g_fokozottan_v%C3%A9dett_barlangjai" title="Sablon:Magyarország fokozottan védett barlangjai">Sablon:Magyarország fokozottan védett barlangjai</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Magyarorsz%C3%A1g_fokozottan_v%C3%A9dett_barlangjai"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Magyarorsz%C3%A1g_fokozottan_v%C3%A9dett_barlangjai"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Magyarorsz%C3%A1g_fokozottan_v%C3%A9dett_barlangjai&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Magyarország_fokozottan_védett_barlangjai" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarország</a> fokozottan védett <a href="/wiki/Barlang" title="Barlang">barlangjai</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Abaligeti-barlang" title="Abaligeti-barlang">Abaligeti-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Acheron-k%C3%BAtbarlang" title="Acheron-kútbarlang">Acheron-kútbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Aj%C3%A1nd%C3%A9k-barlang" title="Ajándék-barlang">Ajándék-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Alba_Regia-barlang" title="Alba Regia-barlang">Alba Regia-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Alm%C3%A1si-zsomboly" title="Almási-zsomboly">Almási-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Amfite%C3%A1trum-barlang" title="Amfiteátrum-barlang">Amfiteátrum-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Angyal-forr%C3%A1si-barlang" title="Angyal-forrási-barlang">Angyal-forrási-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Anna-barlang" title="Anna-barlang">Anna-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Ariadne-barlangrendszer" title="Ariadne-barlangrendszer">Ariadne-barlangrendszer</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%A1ba-v%C3%B6lgyi_2._sz._v%C3%ADznyel%C5%91_barlangja" title="Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja">Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja</a></li> <li><a href="/wiki/Balekina-barlang" title="Balekina-barlang">Balekina-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Balla-barlang" title="Balla-barlang">Balla-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%A1ny%C3%A1sz-barlang" title="Bányász-barlang">Bányász-barlang</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Baradla-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Baradla-tet%C5%91i-zsomboly" title="Baradla-tetői-zsomboly">Baradla-tetői-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%A1tori-barlang" title="Bátori-barlang">Bátori-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%A9ke-barlang" title="Béke-barlang">Béke-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Beremendi-krist%C3%A1lybarlang" title="Beremendi-kristálybarlang">Beremendi-kristálybarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Bolh%C3%A1si%E2%80%93J%C3%A1vork%C3%BAti-barlangrendszer" title="Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer">Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer</a></li> <li><a href="/wiki/Bong%C3%B3-zsomboly" title="Bongó-zsomboly">Bongó-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Bor%C3%B3k%C3%A1s-tebri_2._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang">Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Bor%C3%B3k%C3%A1s-tebri_4._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang">Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Bronzika-barlang" title="Bronzika-barlang">Bronzika-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Budav%C3%A1ri_labirintus" title="Budavári labirintus">Budai Vár-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/B%C3%BCd%C3%B6s-pest" title="Büdös-pest">Büdös-pest</a></li> <li><a href="/wiki/Citadella-krist%C3%A1lybarlang" title="Citadella-kristálybarlang">Citadella-kristálybarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Cs%C3%A1kv%C3%A1ri-barlang" title="Csákvári-barlang">Csákvári-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Cseng%C5%91-zsomboly_(Olaszfalu)" title="Csengő-zsomboly (Olaszfalu)">Csengő-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Cserszegtomaji-k%C3%BAtbarlang" title="Cserszegtomaji-kútbarlang">Cserszegtomaji-kútbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Csodabogy%C3%B3s-barlang_(Balatonederics)" title="Csodabogyós-barlang (Balatonederics)">Csodabogyós-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Cs%C3%B6rg%C5%91-lyuk" title="Csörgő-lyuk">Csörgő-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Danca-barlang" title="Danca-barlang">Danca-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Diab%C3%A1z-barlang" title="Diabáz-barlang">Diabáz-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Di%C3%B3sgy%C5%91rtapolcai-barlang" title="Diósgyőrtapolcai-barlang">Diósgyőrtapolcai-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/D%C3%B6me-barlang" title="Döme-barlang">Döme-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Esztramosi_Fels%C5%91-t%C3%A1r%C3%B3_2._sz._%C3%BCrege" title="Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege">Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege</a></li> <li><a href="/wiki/Esztramosi_F%C3%B6ldv%C3%A1ri_Alad%C3%A1r-barlang" title="Esztramosi Földvári Aladár-barlang">Esztramosi Földvári Aladár-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Fecske-lyuk" title="Fecske-lyuk">Fecske-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Fekete-barlang_(Miskolc)" title="Fekete-barlang (Miskolc)">Fekete-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Fels%C5%91-forr%C3%A1si-barlang" title="Felső-forrási-barlang">Felső-forrási-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Ferenc-hegyi-barlang" title="Ferenc-hegyi-barlang">Ferenc-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Frank-barlang" title="Frank-barlang">Frank-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Magyarok_Nagyasszonya-sziklatemplom" title="Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom">Gellérthegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Gyurk%C3%B3-l%C3%A1pai-barlang" title="Gyurkó-lápai-barlang">Gyurkó-lápai-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Hajn%C3%B3czy-barlang" title="Hajnóczy-barlang">Hajnóczy-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Hajszabarnai_P%C3%A9nz-lik" title="Hajszabarnai Pénz-lik">Hajszabarnai Pénz-lik</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1rom-k%C3%BAti-barlang" title="Három-kúti-barlang">Három-kúti-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A1romk%C3%BCrt%C5%91-zsomboly" title="Háromkürtő-zsomboly">Háromkürtő-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Herman_Ott%C3%B3-barlang" title="Herman Ottó-barlang">Herman Ottó-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/H%C3%A9v%C3%ADzi-forr%C3%A1sbarlang" title="Hévízi-forrásbarlang">Hévízi-forrásbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Hillebrand_Jen%C5%91-barlang" title="Hillebrand Jenő-barlang">Hillebrand Jenő-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Hossz%C3%BA-tet%C5%91i-barlang" title="Hosszú-tetői-barlang">Hosszú-tetői-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Ist%C3%A1ll%C3%B3s-k%C5%91i-barlang" title="Istállós-kői-barlang">Istállós-kői-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Istv%C3%A1n-l%C3%A1pai-barlang" title="István-lápai-barlang">István-lápai-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Jakucs_L%C3%A1szl%C3%B3-barlang" title="Jakucs László-barlang">Jakucs László-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Jankovich-barlang" title="Jankovich-barlang">Jankovich-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/J%C3%A1spis-barlang" title="Jáspis-barlang">Jáspis-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/J%C3%B3zsef-hegyi-barlang" title="József-hegyi-barlang">József-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Jubileumi-zsomboly" title="Jubileumi-zsomboly">Jubileumi-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Kecske-lyuk_(Miskolc)" title="Kecske-lyuk (Miskolc)">Kecske-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Kesel%C5%91-hegyi-barlang" title="Keselő-hegyi-barlang">Keselő-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Kessler_Hubert-barlang" title="Kessler Hubert-barlang">Kessler Hubert-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Kir%C3%A1ly-k%C3%BAti-zsomboly" title="Király-kúti-zsomboly">Király-kúti-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Kis-kev%C3%A9lyi-barlang" title="Kis-kevélyi-barlang">Kis-kevélyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Kis-k%C5%91h%C3%A1ti-zsomboly" title="Kis-kőháti-zsomboly">Kis-kőháti-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Kis-Str%C3%A1zsa-hegyi-hasad%C3%A9kbarlang" title="Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang">Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Kopaszgally-oldali_2._sz._v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang">Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Kopasz-vigasz-barlang" title="Kopasz-vigasz-barlang">Kopasz-vigasz-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Kossuth-barlang" title="Kossuth-barlang">Kossuth-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/K%C5%91-lyuk" title="Kő-lyuk">Kő-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/K%C3%B6r%C3%B6s-barlang" title="Körös-barlang">Körös-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Lengyel-barlang" title="Lengyel-barlang">Lengyel-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/L%C3%A9tr%C3%A1si-vizesbarlang" title="Létrási-vizesbarlang">Létrási-vizesbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Lilla-barlang" title="Lilla-barlang">Lilla-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/L%C3%B3czy-barlang" title="Lóczy-barlang">Lóczy-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Magas-tet%C5%91i-barlang" title="Magas-tetői-barlang">Magas-tetői-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A1nfai-k%C5%91lyuk" title="Mánfai-kőlyuk">Mánfai-kőlyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Megalodus-barlang" title="Megalodus-barlang">Megalodus-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/M%C3%A9sz%C3%A9get%C5%91-forr%C3%A1sok_barlangja" title="Mészégető-források barlangja">Mészégető-források barlangja</a></li> <li><a href="/wiki/Meteor-barlang" title="Meteor-barlang">Meteor-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Mexik%C3%B3-v%C3%B6lgyi-v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang">Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Barlangf%C3%BCrd%C5%91" title="Barlangfürdő">Miskolctapolcai-tavasbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Moln%C3%A1r_J%C3%A1nos-barlang" title="Molnár János-barlang">Molnár János-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Nagyhars%C3%A1nyi-krist%C3%A1lybarlang" title="Nagyharsányi-kristálybarlang">Nagyharsányi-kristálybarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Nagyk%C5%91m%C3%A1zsa-oldali-zsomboly" title="Nagykőmázsa-oldali-zsomboly">Nagykőmázsa-oldali-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Nagyk%C5%91m%C3%A1zsa-v%C3%B6lgyi-v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang">Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Nasz%C3%A1lyi-barlangrendszer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Naszályi-barlangrendszer (a lap nem létezik)">Naszályi-barlangrendszer</a></li> <li><a href="/wiki/N%C3%A9zsai-v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Nézsai-víznyelőbarlang">Nézsai-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Nincskegyelem-aknabarlang" title="Nincskegyelem-aknabarlang">Nincskegyelem-aknabarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Odvas-k%C5%91i-barlang_(Bakonysz%C3%BCcs)" title="Odvas-kői-barlang (Bakonyszücs)">Odvas-kői-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Orf%C5%B1i_V%C3%ADzf%C5%91-barlang" title="Orfűi Vízfő-barlang">Orfűi Vízfő-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%96reg-k%C5%91i_1._sz._zsomboly" title="Öreg-kői 1. sz. zsomboly">Öreg-kői 1. sz. zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1l-v%C3%B6lgyi-barlangrendszer" title="Pál-völgyi-barlangrendszer">Pál-völgyi-barlangrendszer</a></li> <li><a href="/wiki/Papp_Ferenc-barlang" title="Papp Ferenc-barlang">Papp Ferenc-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A9nz-pataki-v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Pénz-pataki-víznyelőbarlang">Pénz-pataki-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Pes-k%C5%91-barlang" title="Pes-kő-barlang">Pes-kő-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Pilis-barlang" title="Pilis-barlang">Pilis-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Pilissz%C3%A1nt%C3%B3i-k%C5%91f%C3%BClke" title="Pilisszántói-kőfülke">Pilisszántói-kőfülke</a></li> <li><a href="/wiki/Pisznice-barlang" title="Pisznice-barlang">Pisznice-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Pongor-lyuk" title="Pongor-lyuk">Pongor-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1cskai-barlang" title="Rácskai-barlang">Rácskai-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_1._sz._barlang" title="Rákóczi 1. sz. barlang">Rákóczi 1. sz. barlang</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_2._sz._barlang" title="Rákóczi 2. sz. barlang">Rákóczi 2. sz. barlang</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_3._sz._barlang" title="Rákóczi 3. sz. barlang">Rákóczi 3. sz. barlang</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi-oldalt%C3%A1r%C3%B3_barlangja" title="Rákóczi-oldaltáró barlangja">Rákóczi-oldaltáró barlangja</a></li> <li><a href="/wiki/Rejtek-zsomboly" title="Rejtek-zsomboly">Rejtek-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Remete-barlang_(Remetesz%C5%91l%C5%91s)" title="Remete-barlang (Remeteszőlős)">Remete-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Remete-v%C3%B6lgyi_Fels%C5%91-barlang" title="Remete-völgyi Felső-barlang">Remete-völgyi Felső-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/R%C3%B3ka-hegyi-barlang" title="Róka-hegyi-barlang">Róka-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/S%C3%A1tork%C5%91pusztai-barlang" title="Sátorkőpusztai-barlang">Sátorkőpusztai-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Solym%C3%A1ri-%C3%B6rd%C3%B6glyuk" title="Solymári-ördöglyuk">Solymári-ördöglyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Speizi-barlang" title="Speizi-barlang">Speizi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Spir%C3%A1l-v%C3%ADznyel%C5%91" title="Spirál-víznyelő">Spirál-víznyelő</a></li> <li><a href="/wiki/Str%C3%A1zsa-hegyi-barlang" title="Strázsa-hegyi-barlang">Strázsa-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Suba-lyuk" title="Suba-lyuk">Suba-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Szabads%C3%A1g-barlang" title="Szabadság-barlang">Szabadság-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Szab%C3%B3-pallagi-zsomboly" title="Szabó-pallagi-zsomboly">Szabó-pallagi-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Szamentu-barlang" title="Szamentu-barlang">Szamentu-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Sz%C3%A9ki-zsomboly" title="Széki-zsomboly">Széki-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Szeleta-barlang" title="Szeleta-barlang">Szeleta-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Szeleta-zsomboly" title="Szeleta-zsomboly">Szeleta-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Szelim-lyuk" title="Szelim-lyuk">Szelim-lyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Szeml%C5%91-hegyi-barlang" title="Szemlő-hegyi-barlang">Szemlő-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Szentg%C3%A1li-k%C5%91lik" title="Szentgáli-kőlik">Szentgáli-kőlik</a></li> <li><a href="/wiki/Szent_Istv%C3%A1n-barlang" title="Szent István-barlang">Szent István-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Szent_%C3%96zs%C3%A9b-barlang" title="Szent Özséb-barlang">Szent Özséb-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Szepesi%E2%80%93L%C3%A1ner-barlangrendszer" title="Szepesi–Láner-barlangrendszer">Szepesi–Láner-barlangrendszer</a></li> <li><a href="/wiki/Szir%C3%A9n-barlang" title="Szirén-barlang">Szirén-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Sziv%C3%A1rv%C3%A1ny%E2%80%93Sebes-barlangrendszer" title="Szivárvány–Sebes-barlangrendszer">Szivárvány–Sebes-barlangrendszer</a></li> <li><a href="/wiki/Szopl%C3%A1ki-%C3%B6rd%C3%B6glyuk" title="Szopláki-ördöglyuk">Szopláki-ördöglyuk</a></li> <li><a href="/wiki/Tapolcai-barlangrendszer" title="Tapolcai-barlangrendszer">Tapolcai-barlangrendszer</a></li> <li><a href="/wiki/Tar-k%C5%91i-k%C5%91f%C3%BClke" title="Tar-kői-kőfülke">Tar-kői-kőfülke</a></li> <li><a href="/wiki/Tat%C3%A1r-%C3%A1rki-barlang" title="Tatár-árki-barlang">Tatár-árki-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Tihanyi_Forr%C3%A1s-barlang" title="Tihanyi Forrás-barlang">Tihanyi Forrás-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/T%C3%BCk%C3%B6r-forr%C3%A1si-barlang" title="Tükör-forrási-barlang">Tükör-forrási-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/T%C5%B1zk%C3%B6ves-hegyi-barlang" title="Tűzköves-hegyi-barlang">Tűzköves-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Udvar-k%C5%91" title="Udvar-kő">Udvar-kő</a></li> <li><a href="/wiki/Upponyi_1._sz._k%C5%91f%C3%BClke" title="Upponyi 1. sz. kőfülke">Upponyi 1. sz. kőfülke</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%9Cr%C3%B6mi-v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Ürömi-víznyelőbarlang">Ürömi-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%A1r-tet%C5%91i-barlang" title="Vár-tetői-barlang">Vár-tetői-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Vass_Imre-barlang" title="Vass Imre-barlang">Vass Imre-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Vecsemb%C3%BCkki-zsomboly" title="Vecsembükki-zsomboly">Vecsembükki-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%A9nusz-barlang" title="Vénusz-barlang">Vénusz-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/V%C3%A9rtessoml%C3%B3i-barlang" title="Vértessomlói-barlang">Vértessomlói-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Vikt%C3%B3ria-barlang" title="Viktória-barlang">Viktória-barlang</a></li></ul> </div></td></tr><tr><th scope="row" class="navbox-group" style="width:1%">Fokozottan védett barlangok voltak:</th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-even" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Bolh%C3%A1si%E2%80%93J%C3%A1vork%C3%BAti-barlangrendszer#Bolhási-víznyelőbarlang" title="Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer">Bolhási-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Indik%C3%A1ci%C3%B3s-barlang" title="Indikációs-barlang">Indikációs-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Bolh%C3%A1si%E2%80%93J%C3%A1vork%C3%BAti-barlangrendszer#Jávorkúti-víznyelőbarlang" title="Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer">Jávorkúti-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Tapolcai-barlangrendszer" title="Tapolcai-barlangrendszer">Kórház-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Le%C3%A1ny-barlang_(Pilisszentl%C3%A9lek)" title="Leány-barlang (Pilisszentlélek)">Leány-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Leg%C3%A9ny-barlang" title="Legény-barlang">Legény-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Szepesi%E2%80%93L%C3%A1ner-barlangrendszer#Létrás-tetői-barlang" title="Szepesi–Láner-barlangrendszer">Létrás-tetői-barlang</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=M%C3%A1ty%C3%A1s-hegyi-barlang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mátyás-hegyi-barlang (a lap nem létezik)">Mátyás-hegyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Nagyk%C5%91m%C3%A1zsa-oldali-zsomboly" title="Nagykőmázsa-oldali-zsomboly">Nagykőmázsa-oldali-zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/Nasz%C3%A1lyi-v%C3%ADznyel%C5%91barlang" title="Naszályi-víznyelőbarlang">Naszályi-víznyelőbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/%C3%96reg-k%C5%91i_2._sz._zsomboly" title="Öreg-kői 2. sz. zsomboly">Öreg-kői 2. sz. zsomboly</a></li> <li><a href="/wiki/P%C3%A1l-v%C3%B6lgyi-barlang" title="Pál-völgyi-barlang">Pál-völgyi-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Somssich-hegyi_2._sz._barlang" title="Somssich-hegyi 2. sz. barlang">Somssich-hegyi 2. sz. barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Sziv%C3%A1rv%C3%A1ny%E2%80%93Sebes-barlangrendszer#Szivárvány-barlang" title="Szivárvány–Sebes-barlangrendszer">Szivárvány-barlang</a></li> <li><a href="/wiki/Tapolcai-tavasbarlang" title="Tapolcai-tavasbarlang">Tapolcai-tavasbarlang</a></li> <li><a href="/wiki/Templomhegyi_k%C5%91fejt%C5%91_aknabarlangja" title="Templomhegyi kőfejtő aknabarlangja">Templomhegyi kőfejtő aknabarlangja</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Az_Országos_Kéktúra_Putnok_és_Bódvaszilas_közötti_(24.)_szakasza" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><span style="display:none"><a href="/wiki/Sablon:Az_Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra_24._szakasza" title="Sablon:Az Országos Kéktúra 24. szakasza">Sablon:Az Országos Kéktúra 24. szakasza</a></span><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Az_Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra_24._szakasza"><span title="Mutasd ezt a sablont" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">m</span></a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:Az_Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra_24._szakasza"><span title="A sablon vitalapja" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">v</span></a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:Az_Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra_24._szakasza&action=edit"><span title="A sablon szerkesztése" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;">sz</span></a></li></ul></div><div id="Az_Országos_Kéktúra_Putnok_és_Bódvaszilas_közötti_(24.)_szakasza" style="font-size:114%;margin:0 4em">Az <a href="/wiki/Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra" title="Országos Kéktúra">Országos Kéktúra</a> <a href="/wiki/Putnok" title="Putnok">Putnok</a> és <a href="/wiki/B%C3%B3dvaszilas" title="Bódvaszilas">Bódvaszilas</a> közötti <a href="/wiki/24-es_sz%C3%A1m%C3%BA_Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra_szakasz" title="24-es számú Országos Kéktúra szakasz">(24.) szakasza</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"><a href="/wiki/Putnok" title="Putnok">Putnok</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Sz%C3%B6rny%C5%B1-v%C3%B6lgyi-patak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szörnyű-völgyi-patak (a lap nem létezik)">Szörnyű-völgyi-patak</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Magas-b%C3%A9rc-tan%C3%B6sv%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" class="new" title="Magas-bérc-tanösvény (a lap nem létezik)">Magas-bérc-tanösvény</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Halastó <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=P%C3%A1lma-forr%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pálma-forrás (a lap nem létezik)">Pálma-forrás</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Mohos_f%C3%B6ldv%C3%A1r" title="Mohos földvár">Mohos földvár</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kelem%C3%A9ri_Mohos-tavak_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet" title="Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület">Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Szörnyű-völgy <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kelem%C3%A9r" title="Kelemér">Kelemér</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kelem%C3%A9ri-patak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Keleméri-patak (a lap nem létezik)">Keleméri-patak</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/G%C3%B6m%C3%B6rsz%C5%91l%C5%91s" title="Gömörszőlős">Gömörszőlős</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Karu-f%C3%A9szke-tet%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karu-fészke-tető (a lap nem létezik)">Karu-fészke-tető</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Bors-völgy <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Z%C3%A1dorfalva" title="Zádorfalva">Zádorfalva</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Kis-kút <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Cseres-kút <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Cseres-völgy <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Nagy-Sz%C5%91l%C5%91-tet%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nagy-Szőlő-tető (a lap nem létezik)">Nagy-Szőlő-tető</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=%C3%89g%C3%A9s-tet%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Égés-tető (a lap nem létezik)">Égés-tető</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Galyagos-hegy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Galyagos-hegy (a lap nem létezik)">Galyagos-hegy</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kavicsos-hegy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kavicsos-hegy (a lap nem létezik)">Kavicsos-hegy</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Trizsi sorompó, határ (Északi-Zöld) <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Bacsó-nyak <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Aggtelek" title="Aggtelek">Aggtelek</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Aggtelek, <a class="mw-selflink selflink">Baradla-barlang</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Mész-völgy <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Karu-völgy <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Magas-hegy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Magas-hegy (a lap nem létezik)">Magas-hegy</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Kaffka-rét <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/J%C3%B3svaf%C5%91" title="Jósvafő">Jósvafő</a>, Baradla-barlang <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kossuth-barlang" title="Kossuth-barlang">Kossuth-barlang</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Kuriszl%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kuriszlán (a lap nem létezik)">Kuriszlán</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Kuriszl%C3%A1ni-beszakad%C3%A1s" title="Kuriszláni-beszakadás">víznyelő</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  kút <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Morvai-lápa <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Színi-sarok <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szin#Szelcepuszta" title="Szin">Szelcepuszta</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Patkós-völgy <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Puska-P%C3%A1l-forr%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Puska-Pál-forrás (a lap nem létezik)">Puska-Pál-forrás</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/M%C3%A9nes-patak_(Borsod-Aba%C3%BAj-Zempl%C3%A9n_v%C3%A1rmegye)" title="Ménes-patak (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)">Ménes-patak</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Mocsolya-patak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mocsolya-patak (a lap nem létezik)">Mocsolya-patak</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Derenk" title="Derenk">Derenk</a> (romközség) <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Vidomáj puszta <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Vár-kert <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Lakatos-forr%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lakatos-forrás (a lap nem létezik)">Lakatos-forrás</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Bába-völgy <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  Iskola-kert <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Szab%C3%B3-pallagi-zsomboly" title="Szabó-pallagi-zsomboly">Szabó-pallagi-zsomboly</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Szab%C3%B3-pallagi_erd%C3%A9szh%C3%A1z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szabó-pallagi erdészház (a lap nem létezik)">Szabó-pallagi erdészház</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/Meteor-barlang" title="Meteor-barlang">Meteor-barlang</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Nagy-vizes-t%C3%B6b%C3%B6r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nagy-vizes-töbör (a lap nem létezik)">Nagy-vizes-töbör</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/P%C3%B3csak%C5%91i-v%C3%ADznyel%C5%91" title="Pócsakői-víznyelő">Pócsakői-víznyelő</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Barlangkutat%C3%B3-forr%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Barlangkutató-forrás (a lap nem létezik)">Barlangkutató-forrás</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=K%C3%B3nya&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kónya (a lap nem létezik)">Kónya</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/w/index.php?title=Serh%C3%A1z-k%C3%BAt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Serház-kút (a lap nem létezik)">Serház-kút</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%B3dvaszilas" title="Bódvaszilas">Bódvaszilas</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  OKT bekötő útszakasz <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/B%C3%B3dvaszilas_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s" title="Bódvaszilas vasútállomás">Bódvaszilas vá.</a></div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="1" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Kekturistajelzes.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Kekturistajelzes.jpg/130px-Kekturistajelzes.jpg" decoding="async" width="130" height="98" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Kekturistajelzes.jpg/195px-Kekturistajelzes.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Kekturistajelzes.jpg/260px-Kekturistajelzes.jpg 2x" data-file-width="800" data-file-height="600" /></a></span></div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="3"><div><a href="/wiki/23-as_sz%C3%A1m%C3%BA_Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra_szakasz" title="23-as számú Országos Kéktúra szakasz">Előző túraszakasz (23. Szarvaskő – Putnok)</a> <span style="font-weight:bold;"> ·</span>  <a href="/wiki/25-%C3%B6s_sz%C3%A1m%C3%BA_Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra_szakasz" title="25-ös számú Országos Kéktúra szakasz">Következő túraszakasz (25. Bódvaszilas – Boldogkőváralja)</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_geography.png" class="mw-file-description" title="földrajz"><img alt="földrajz" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/25px-P_geography.png" decoding="async" width="25" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/38px-P_geography.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/P_geography.png/50px-P_geography.png 2x" data-file-width="77" data-file-height="68" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:F%C3%B6ldrajz" title="Portál:Földrajz">Földrajzportál</a></b></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><span typeof="mw:File"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Taj_Mahal_in_March_2004.jpg" class="mw-file-description" title="Világörökség"><img alt="Világörökség" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/Taj_Mahal_in_March_2004.jpg/25px-Taj_Mahal_in_March_2004.jpg" decoding="async" width="25" height="21" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/Taj_Mahal_in_March_2004.jpg/38px-Taj_Mahal_in_March_2004.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c8/Taj_Mahal_in_March_2004.jpg/50px-Taj_Mahal_in_March_2004.jpg 2x" data-file-width="2040" data-file-height="1681" /></a></span> <b><a href="/wiki/Port%C3%A1l:Vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g" title="Portál:Világörökség">Világörökség-portál</a></b></li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baradla–Domica-barlangrendszer&oldid=27364128">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baradla–Domica-barlangrendszer&oldid=27364128</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Barlangok_az_Aggteleki-karszton" title="Kategória:Barlangok az Aggteleki-karszton">Barlangok az Aggteleki-karszton</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_Szlov%C3%A1k-karszt_barlangjai" title="Kategória:A Szlovák-karszt barlangjai">A Szlovák-karszt barlangjai</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Cseppk%C5%91barlangok" title="Kategória:Cseppkőbarlangok">Cseppkőbarlangok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyarorsz%C3%A1gi_r%C3%A9g%C3%A9szeti_lel%C5%91helyek" title="Kategória:Magyarországi régészeti lelőhelyek">Magyarországi régészeti lelőhelyek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyarorsz%C3%A1g_r%C3%A1mszari_ter%C3%BCletei" title="Kategória:Magyarország rámszari területei">Magyarország rámszari területei</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2018_augusztus%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. augusztus 13., 21:10</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-6b7f745dd4-hrkh7","wgBackendResponseTime":162,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.571","walltime":"0.753","ppvisitednodes":{"value":3152,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":114922,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":3454,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":5,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":37422,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":3,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 492.654 1 -total"," 55.86% 275.195 1 Sablon:Barlang_infobox"," 25.41% 125.161 1 Sablon:Infobox/Ország"," 18.53% 91.268 4 Sablon:Navbox"," 14.97% 73.730 1 Sablon:Magyarország_idegenforgalmi_és_turista_barlangjai"," 10.48% 51.614 2 Sablon:Infobox/Pozíciós_térkép"," 10.35% 51.003 2 Sablon:Halott_link"," 8.75% 43.083 2 Sablon:Fix"," 7.99% 39.381 1 Sablon:Infobox/Kép"," 7.97% 39.281 4 Sablon:Kategóriakezelő"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.250","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2263683,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-5dc468848-mbvlk","timestamp":"20241122203657","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Baradla\u2013Domica-barlangrendszer","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Baradla%E2%80%93Domica-barlangrendszer","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q28199244","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q28199244","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2008-09-11T14:54:34Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/4\/43\/Minerva_sisakja.jpg","headline":"barlangrendszer Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1ban"}</script> </body> </html>