CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Fekete halál – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"d20643e5-6dc5-48d6-b997-f3075ef4a7f9","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Fekete_halál","wgTitle":"Fekete halál","wgCurRevisionId":27171529,"wgRevisionId":27171529,"wgArticleId":38547,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek","Járványok","Európa történelme","1340-es évek","1350-es évek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Fekete_halál","wgRelevantArticleId":38547, "wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27171529,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":40000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q42005","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform", "platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp", "ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d3/Blackdeath2.gif"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1125"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d3/Blackdeath2.gif"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="750"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="600"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Fekete halál – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Fekete_hal%C3%A1l"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_hal%C3%A1l"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Fekete_halál rootpage-Fekete_halál skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Fekete+hal%C3%A1l" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Fekete+hal%C3%A1l" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Fekete+hal%C3%A1l" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Fekete+hal%C3%A1l" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-A_kórokozó" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_kórokozó"> <div class="vector-toc-text"> 1 A kórokozó </div> </a> <ul id="toc-A_kórokozó-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_legyengült_kontinens" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_legyengült_kontinens"> <div class="vector-toc-text"> 2 A legyengült kontinens </div> </a> <ul id="toc-A_legyengült_kontinens-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Az_első_járványok_Európában" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Az_első_járványok_Európában"> <div class="vector-toc-text"> 3 Az első járványok Európában </div> </a> <ul id="toc-Az_első_járványok_Európában-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_fekete_halál_útja" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_fekete_halál_útja"> <div class="vector-toc-text"> 4 A fekete halál útja </div> </a> <button aria-controls="toc-A_fekete_halál_útja-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) A fekete halál útja alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-A_fekete_halál_útja-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Közép-_és_Kelet-Ázsia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közép-_és_Kelet-Ázsia"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 Közép- és Kelet-Ázsia </div> </a> <ul id="toc-Közép-_és_Kelet-Ázsia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Európa" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Európa"> <div class="vector-toc-text"> 4.2 Európa </div> </a> <ul id="toc-Európa-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Közel-Kelet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Közel-Kelet"> <div class="vector-toc-text"> 4.3 Közel-Kelet </div> </a> <ul id="toc-Közel-Kelet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Korabeli_feltevések_a_járvány_eredetéről" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Korabeli_feltevések_a_járvány_eredetéről"> <div class="vector-toc-text"> 5 Korabeli feltevések a járvány eredetéről </div> </a> <button aria-controls="toc-Korabeli_feltevések_a_járvány_eredetéről-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Korabeli feltevések a járvány eredetéről alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Korabeli_feltevések_a_járvány_eredetéről-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Isteni_büntetés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Isteni_büntetés"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Isteni büntetés </div> </a> <ul id="toc-Isteni_büntetés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Miazma_teória" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Miazma_teória"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Miazma teória </div> </a> <ul id="toc-Miazma_teória-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Zsidók" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Zsidók"> <div class="vector-toc-text"> 5.3 Zsidók </div> </a> <ul id="toc-Zsidók-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Védekezés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Védekezés"> <div class="vector-toc-text"> 6 Védekezés </div> </a> <button aria-controls="toc-Védekezés-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Védekezés alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Védekezés-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Haszontalan_praktikák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Haszontalan_praktikák"> <div class="vector-toc-text"> 6.1 Haszontalan praktikák </div> </a> <ul id="toc-Haszontalan_praktikák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Karantén" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Karantén"> <div class="vector-toc-text"> 6.2 Karantén </div> </a> <ul id="toc-Karantén-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Következményei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Következményei"> <div class="vector-toc-text"> 7 Következményei </div> </a> <ul id="toc-Következményei-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 8 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 9 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Fekete halál</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 122 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-122" aria-hidden="true" > 122 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Black_Death" title="Black Death – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Black Death" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Swart_Dood" title="Swart Dood – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Swart Dood" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Schwarzer_Tod" title="Schwarzer Tod – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Schwarzer Tod" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Peste_negra" title="Peste negra – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Peste negra" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D9%85%D9%88%D8%AA_%D8%A7%D9%84%D8%A3%D8%B3%D9%88%D8%AF" title="الموت الأسود – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="الموت الأسود" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%A7%D9%84%D9%85%D9%88%D8%AA_%D8%A7%D9%84%D8%A7%D8%B3%D9%88%D8%AF" title="الموت الاسود – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="الموت الاسود" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Peste_negro" title="Peste negro – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Peste negro" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Qara_%C3%B6l%C3%BCm" title="Qara ölüm – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Qara ölüm" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D9%82%D8%A7%D8%B1%D8%A7_%D8%A7%D8%A4%D9%84%D9%88%D9%85" title="قارا اؤلوم – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="قارا اؤلوم" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D2%A0%D0%B0%D1%80%D0%B0_%D2%AF%D0%BB%D0%B5%D0%BC" title="Ҡара үлем – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Ҡара үлем" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%BE%D1%80%D0%BD%D0%B0%D1%8F_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%80%D1%86%D1%8C" title="Чорная смерць – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Чорная смерць" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%BE%D1%80%D0%BD%D0%B0%D1%8F_%D1%81%D1%8C%D0%BC%D0%B5%D1%80%D1%86%D1%8C" title="Чорная сьмерць – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Чорная сьмерць" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B5%D1%80%D0%BD%D0%B0%D1%82%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D1%8A%D1%80%D1%82" title="Черната смърт – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Черната смърт" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bjn mw-list-item"><a href="https://bjn.wikipedia.org/wiki/Maut_Hitam" title="Maut Hitam – Banjar" lang="bjn" hreflang="bjn" data-title="Maut Hitam" data-language-autonym="Banjar" data-language-local-name="Banjar" class="interlanguage-link-target">Banjar</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%95%E0%A6%BE%E0%A6%B2%E0%A7%8B_%E0%A6%AE%E0%A7%83%E0%A6%A4%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A7%81" title="কালো মৃত্যু – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="কালো মৃত্যু" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Bosenn_Zu" title="Bosenn Zu – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Bosenn Zu" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Crna_smrt" title="Crna smrt – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Crna smrt" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Pesta_Negra" title="Pesta Negra – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Pesta Negra" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1ik-s%E1%B9%B3%CC%84-b%C3%AAng" title="Háik-sṳ̄-bêng – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Háik-sṳ̄-bêng" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B1%D8%AF%D9%86%DB%8C_%DA%95%DB%95%D8%B4" title="مردنی ڕەش – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="مردنی ڕەش" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cern%C3%A1_smrt" title="Černá smrt – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Černá smrt" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Pla_Du" title="Pla Du – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Pla Du" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Den_sorte_d%C3%B8d" title="Den sorte død – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Den sorte død" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Schwarzer_Tod" title="Schwarzer Tod – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Schwarzer Tod" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Mergo_siya" title="Mergo siya – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Mergo siya" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target">Zazaki</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%9C%CE%B1%CF%8D%CF%81%CE%B7_%CF%80%CE%B1%CE%BD%CF%8E%CE%BB%CE%B7" title="Μαύρη πανώλη – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Μαύρη πανώλη" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Nigra_morto" title="Nigra morto – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Nigra morto" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Peste_negra" title="Peste negra – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Peste negra" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Must_surm" title="Must surm – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Must surm" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Izurri_Beltza" title="Izurri Beltza – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Izurri Beltza" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%85%D8%B1%DA%AF_%D8%B3%DB%8C%D8%A7%D9%87" title="مرگ سیاه – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="مرگ سیاه" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Musta_surma" title="Musta surma – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Musta surma" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Must_surm" title="Must surm – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Must surm" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target">Võro</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3ttin_svarta" title="Sóttin svarta – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Sóttin svarta" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Peste_noire" title="Peste noire – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Peste noire" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Peste_Nere" title="Peste Nere – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Peste Nere" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target">Furlan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Swarte_Dea" title="Swarte Dea – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Swarte Dea" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/An_Phl%C3%A1_Mh%C3%B3r" title="An Phlá Mhór – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="An Phlá Mhór" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Lap%C3%A8s_nw%C3%A8" title="Lapès nwè – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Lapès nwè" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target">Kriyòl gwiyannen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Am_B%C3%A0s_Dubh" title="Am Bàs Dubh – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Am Bàs Dubh" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Peste_Negra" title="Peste Negra – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Peste Negra" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-got mw-list-item"><a href="https://got.wikipedia.org/wiki/%F0%90%8D%83%F0%90%8D%85%F0%90%8C%B0%F0%90%8D%82%F0%90%8D%84%F0%90%8D%83_%F0%90%8C%B3%F0%90%8C%B0%F0%90%8C%BF%F0%90%8C%B8%F0%90%8C%BF%F0%90%8D%83" title="𐍃𐍅𐌰𐍂𐍄𐍃 𐌳𐌰𐌿𐌸𐌿𐍃 – gót" lang="got" hreflang="got" data-title="𐍃𐍅𐌰𐍂𐍄𐍃 𐌳𐌰𐌿𐌸𐌿𐍃" data-language-autonym="𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺" data-language-local-name="gót" class="interlanguage-link-target">𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Black_Death" title="Black Death – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Black Death" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target">Hausa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Het-s%C3%AD-phiang" title="Het-sí-phiang – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Het-sí-phiang" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%94%D7%9E%D7%95%D7%95%D7%AA_%D7%94%D7%A9%D7%97%D7%95%D7%A8" title="המוות השחור – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="המוות השחור" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%B2%E0%A5%80_%E0%A4%AE%E0%A5%8C%E0%A4%A4" title="काली मौत – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="काली मौत" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Doba_kuge" title="Doba kuge – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Doba kuge" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Lap%C3%A8s_nwa" title="Lapès nwa – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Lapès nwa" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%8D%D6%87_%D5%B4%D5%A1%D5%B0" title="Սև մահ – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Սև մահ" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D5%8D%D5%A5%D6%82_%D5%84%D5%A1%D5%B0" title="Սեւ Մահ – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Սեւ Մահ" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target">Արեւմտահայերէն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Peste_nigre" title="Peste nigre – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Peste nigre" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Wabah_Hitam_(pandemi)" title="Wabah Hitam (pandemi) – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Wabah Hitam (pandemi)" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Nigra_pesto" title="Nigra pesto – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Nigra pesto" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Svartidau%C3%B0i" title="Svartidauði – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Svartidauði" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Peste_nera" title="Peste nera – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Peste nera" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E9%BB%92%E6%AD%BB%E7%97%85" title="黒死病 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="黒死病" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Blak_Det" title="Blak Det – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Blak Det" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target">Patois</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A8%E1%83%90%E1%83%95%E1%83%98_%E1%83%AD%E1%83%98%E1%83%A0%E1%83%98" title="შავი ჭირი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="შავი ჭირი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kab mw-list-item"><a href="https://kab.wikipedia.org/wiki/Tarka_taberkant" title="Tarka taberkant – kabije" lang="kab" hreflang="kab" data-title="Tarka taberkant" data-language-autonym="Taqbaylit" data-language-local-name="kabije" class="interlanguage-link-target">Taqbaylit</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbd mw-list-item"><a href="https://kbd.wikipedia.org/wiki/%D0%95%D0%BC%D1%8B%D0%BD%D1%8D_%D1%84%D3%80%D1%8B%D1%86%D3%80%D1%8D" title="Емынэ фӀыцӀэ – kabardi" lang="kbd" hreflang="kbd" data-title="Емынэ фӀыцӀэ" data-language-autonym="Адыгэбзэ" data-language-local-name="kabardi" class="interlanguage-link-target">Адыгэбзэ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/K%C9%A9z%C9%A9k%CA%8A_k%C9%A9kp%C9%9Bd%CA%8A%CA%8A" title="Kɩzɩkʊ kɩkpɛdʊʊ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Kɩzɩkʊ kɩkpɛdʊʊ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D0%B1%D0%B0_%D1%96%D0%BD%D0%B4%D0%B5%D1%82%D1%96" title="Оба індеті – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Оба індеті" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%9D%91%EC%82%AC%EB%B3%91" title="흑사병 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="흑사병" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Mirina_re%C5%9F" title="Mirina reş – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Mirina reş" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Mors_atra" title="Mors atra – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Mors atra" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lad mw-list-item"><a href="https://lad.wikipedia.org/wiki/Hazinura_negra" title="Hazinura negra – ladino" lang="lad" hreflang="lad" data-title="Hazinura negra" data-language-autonym="Ladino" data-language-local-name="ladino" class="interlanguage-link-target">Ladino</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Zjwarte_Doe%C3%ABd" title="Zjwarte Doeëd – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Zjwarte Doeëd" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lld mw-list-item"><a href="https://lld.wikipedia.org/wiki/Mort_Foscia" title="Mort Foscia – Ladin" lang="lld" hreflang="lld" data-title="Mort Foscia" data-language-autonym="Ladin" data-language-local-name="Ladin" class="interlanguage-link-target">Ladin</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Juodoji_mirtis" title="Juodoji mirtis – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Juodoji mirtis" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Meln%C4%81_n%C4%81ve" title="Melnā nāve – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Melnā nāve" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mai mw-list-item"><a href="https://mai.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%BE%E0%A4%95_%E0%A4%A1%E0%A5%87%E0%A4%A5" title="ब्ल्याक डेथ – maithili" lang="mai" hreflang="mai" data-title="ब्ल्याक डेथ" data-language-autonym="मैथिली" data-language-local-name="maithili" class="interlanguage-link-target">मैथिली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Fahafatesana_Mainty" title="Fahafatesana Mainty – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Fahafatesana Mainty" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target">Malagasy</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D1%80%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D1%80%D1%82" title="Црна смрт – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Црна смрт" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AC%E0%B5%8D%E0%B4%B2%E0%B4%BE%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%95%E0%B5%8D_%E0%B4%A1%E0%B5%86%E0%B4%A4%E0%B5%8D%E0%B4%A4%E0%B5%8D" title="ബ്ലാക്ക് ഡെത്ത് – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ബ്ലാക്ക് ഡെത്ത്" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A5%D0%B0%D1%80_%D2%AF%D1%85%D1%8D%D0%BB" title="Хар үхэл – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Хар үхэл" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%B3%E0%A4%BE_%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%87%E0%A4%97" title="काळा प्लेग – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="काळा प्लेग" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Maut_Hitam" title="Maut Hitam – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Maut Hitam" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mt mw-list-item"><a href="https://mt.wikipedia.org/wiki/Pesta_s-sewda" title="Pesta s-sewda – máltai" lang="mt" hreflang="mt" data-title="Pesta s-sewda" data-language-autonym="Malti" data-language-local-name="máltai" class="interlanguage-link-target">Malti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Peste_negra" title="Peste negra – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Peste negra" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target">Mirandés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%99%E1%80%B2%E1%80%9E%E1%80%B1%E1%80%9B%E1%80%B1%E1%80%AC%E1%80%82%E1%80%AB" title="မဲသေရောဂါ – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="မဲသေရောဂါ" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nah mw-list-item"><a href="https://nah.wikipedia.org/wiki/Tiltik_mikistli" title="Tiltik mikistli – Nahuatl" lang="nah" hreflang="nah" data-title="Tiltik mikistli" data-language-autonym="Nāhuatl" data-language-local-name="Nahuatl" class="interlanguage-link-target">Nāhuatl</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Swart_Dood" title="Swart Dood – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Swart Dood" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%B2%E0%A5%8B_%E0%A4%AE%E0%A5%83%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A5%81" title="कालो मृत्यु – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="कालो मृत्यु" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%95%E0%A5%81%E0%A4%97%E0%A5%81_%E0%A4%AE%E0%A5%83%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A5%81" title="हाकुगु मृत्यु – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="हाकुगु मृत्यु" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Zwarte_Dood" title="Zwarte Dood – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Zwarte Dood" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Svartedauden" title="Svartedauden – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Svartedauden" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Svartedauden" title="Svartedauden – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Svartedauden" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%B0%D1%83_%D0%BC%C3%A6%D0%BB%C3%A6%D1%82" title="Сау мæлæт – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Сау мæлæт" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%95%E0%A8%BE%E0%A8%B2%E0%A9%80_%E0%A8%AE%E0%A9%8C%E0%A8%A4" title="ਕਾਲੀ ਮੌਤ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਕਾਲੀ ਮੌਤ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Czarna_%C5%9Bmier%C4%87" title="Czarna śmierć – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Czarna śmierć" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D9%88%D8%B1_%D9%85%D8%B1%DA%AB" title="تور مرګ – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="تور مرګ" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Peste_Negra" title="Peste Negra – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Peste Negra" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Moartea_neagr%C4%83" title="Moartea neagră – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Moartea neagră" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D1%91%D1%80%D0%BD%D0%B0%D1%8F_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%80%D1%82%D1%8C" title="Чёрная смерть – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Чёрная смерть" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sc mw-list-item"><a href="https://sc.wikipedia.org/wiki/Peste_niedda" title="Peste niedda – szardíniai" lang="sc" hreflang="sc" data-title="Peste niedda" data-language-autonym="Sardu" data-language-local-name="szardíniai" class="interlanguage-link-target">Sardu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Pesti_niura" title="Pesti niura – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Pesti niura" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Black_Daith" title="Black Daith – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Black Daith" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Crna_smrt" title="Crna smrt – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Crna smrt" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%9A%E0%B7%85%E0%B7%94_%E0%B6%B8%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA" title="කළු මරණය – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="කළු මරණය" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Black_Death" title="Black Death – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Black Death" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cierna_smr%C5%A5" title="Čierna smrť – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Čierna smrť" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/%C4%8Crna_smrt" title="Črna smrt – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Črna smrt" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-smn mw-list-item"><a href="https://smn.wikipedia.org/wiki/%C4%8Capis_sorme" title="Čapis sorme – inari számi" lang="smn" hreflang="smn" data-title="Čapis sorme" data-language-autonym="Anarâškielâ" data-language-local-name="inari számi" class="interlanguage-link-target">Anarâškielâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Vdekja_e_Zez%C3%AB" title="Vdekja e Zezë – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Vdekja e Zezë" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D1%80%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D1%80%D1%82" title="Црна смрт – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Црна смрт" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv badge-Q17559452 badge-recommendedarticle mw-list-item" title="ajánlott szócikk"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Digerd%C3%B6den" title="Digerdöden – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Digerdöden" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/Cz%C5%8Frn%C5%8F_%C5%9Bmier%C4%87" title="Czŏrnŏ śmierć – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Czŏrnŏ śmierć" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target">Ślůnski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%95%E0%AE%B1%E0%AF%81%E0%AE%AA%E0%AF%8D%E0%AE%AA%E0%AF%81%E0%AE%9A%E0%AF%8D_%E0%AE%9A%E0%AE%BE%E0%AE%B5%E0%AF%81" title="கறுப்புச் சாவு – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="கறுப்புச் சாவு" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%81%E0%B8%B2%E0%B8%AC%E0%B8%A1%E0%B8%A3%E0%B8%93%E0%B8%B0" title="กาฬมรณะ – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="กาฬมรณะ" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Salot_na_Itim" title="Salot na Itim – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Salot na Itim" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Kara_%C3%96l%C3%BCm" title="Kara Ölüm – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Kara Ölüm" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%BE%D1%80%D0%BD%D0%B0_%D1%81%D0%BC%D0%B5%D1%80%D1%82%D1%8C" title="Чорна смерть – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Чорна смерть" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%B3%DB%8C%D8%A7%DB%81_%D9%85%D9%88%D8%AA" title="سیاہ موت – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="سیاہ موت" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Qora_o%CA%BBlim" title="Qora oʻlim – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Qora oʻlim" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/C%C3%A1i_Ch%E1%BA%BFt_%C4%90en" title="Cái Chết Đen – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Cái Chết Đen" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Pesse_des_djins" title="Pesse des djins – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Pesse des djins" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Itom_nga_Kamatayon" title="Itom nga Kamatayon – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Itom nga Kamatayon" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E9%BB%91%E6%AD%BB%E7%97%85" title="黑死病 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="黑死病" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A3%E1%83%A9%E1%83%90_%E1%83%AD%E1%83%98%E1%83%A0%E1%83%98" title="უჩა ჭირი – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="უჩა ჭირი" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target">მარგალური</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E9%BB%91%E6%AD%BB%E7%97%85" title="黑死病 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="黑死病" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Hek-s%C3%BA-p%C4%93ng" title="Hek-sú-pēng – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Hek-sú-pēng" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E9%BB%91%E6%AD%BB%E7%97%85" title="黑死病 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="黑死病" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q42005#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Fekete_hal%C3%A1l" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Fekete_hal%C3%A1l" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Fekete_hal%C3%A1l">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Fekete_hal%C3%A1l">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Fekete_hal%C3%A1l" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Fekete_hal%C3%A1l" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&oldid=27171529" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Fekete_hal%C3%A1l&id=27171529&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FFekete_hal%25C3%25A1l">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FFekete_hal%25C3%25A1l">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Fekete+hal%C3%A1l">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Fekete_hal%C3%A1l&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Black_Death" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q42005" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Fekete_hal%C3%A1l">ellenőrizve</a>: 2024. május 30.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec" style="color:black;background-color:#A2D1DE;">Fekete halál</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Blackdeath2.gif" class="mw-file-description" title="A fekete halál terjedése"><img alt="A fekete halál terjedése" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Blackdeath2.gif/250px-Blackdeath2.gif" decoding="async" width="250" height="234" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Blackdeath2.gif/375px-Blackdeath2.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d3/Blackdeath2.gif 2x" data-file-width="450" data-file-height="422" /></a></td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center;font-size:92%">A fekete halál terjedése</td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#A2D1DE;background-color:#A2D1DE;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">Latinul</a></td><td>Atra mors</td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color: #E4EBF3;color:black;text-align:center;"><figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="20" height="27" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/30px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/40px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /><figcaption></figcaption></figure><div>A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Black_Death" class="extiw" title="commons:Category:Black Death">Fekete halál</a> témájú médiaállományokat.</div></td></tr></tbody></table> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></td><td> „Fekete halál” lehetséges további jelentéseiről lásd: <a href="/wiki/Fekete_hal%C3%A1l_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)" class="mw-disambig" title="Fekete halál (egyértelműsítő lap)">Fekete halál (egyértelműsítő lap)</a>.</td></tr></tbody></table> A fekete halál (<a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latinul:</a> atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb <a href="/wiki/Pestis" title="Pestis">pestisjárványa</a> volt, amelynek következtében 75-200 millió ember halt meg a 14. század közepén, 1347 és 1352<a href="#cite_note-Contagions_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1">[1]</a> között <a href="/wiki/Eur%C3%B3pa" title="Európa">Európában</a>, <a href="/wiki/%C3%89szak-Afrika" title="Észak-Afrika">Észak-Afrikában</a>, a <a href="/wiki/K%C3%B6zel-Kelet" title="Közel-Kelet">Közel-Keleten</a> és <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsia" title="Közép-Ázsia">Közép-Ázsiában</a>. Európa lakosságának – a különböző becslések szerint – 30-60 százaléka odaveszett.<a href="#cite_note-Freeman_1_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2">[2]</a><a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> A 19. századi vizsgálatok azonosították a ragály kórokozóját, amelyet felfedezőjéről, <a href="/w/index.php?title=Alexandre_Yersin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alexandre Yersin (a lap nem létezik)">Alexandre Yersin</a> svájci–francia orvosról <a href="/wiki/Yersinia_pestis" title="Yersinia pestis">Yersinia pestis</a>nek neveztek el. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre.<a href="#cite_note-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4">[4]</a> A baktérium a középkori krónikák által feljegyzett háromféle betegségtípust – bubópestis, tüdőpestis és vérpestis – okoz.<a href="#cite_note-Barotányi_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5">[5]</a> A bolhák a <a href="/wiki/Selyem%C3%BAt" title="Selyemút">selyemúton</a>, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. Európa városai kiváló terepei voltak a járványnak: zsúfoltak és mocskosok voltak, az utcákon állati és emberi ürülék bűzlött.<a href="#cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">[6]</a> Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték, és a sok éhezéstől általában is legyengültek voltak az emberek.<a href="#cite_note-BBC_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7">[7]</a> Mivel az emberek nem értették a kór biológiáját, sokan isteni büntetésnek tekintették a ragályt, és úgy vélték, csak az Úr megbocsátása állíthatja meg. Több helyen „megtisztították” a városokat az <a href="/wiki/Eretneks%C3%A9g" title="Eretnekség">"eretnekek"</a>-től, mások viszont magukban keresték a bajok forrását, önsanyargató folyamatba kezdtek (→ <a href="/wiki/Flagell%C3%A1nsok" title="Flagellánsok">flagellánsok</a>). A városok <a href="/wiki/Pestisdoktor" title="Pestisdoktor">pestisdoktorokat</a> alkalmaztak, akik kezdetleges és általában haszontalan gyógymódokkal próbálták kezelni a betegeket, valamint feljegyezték a döghalál áldozatainak számát.<a href="#cite_note-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8">[8]</a> A fekete halál elképesztő rettegést hozott mindenkire Európában: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, és a betegség nem kímélt senkit. A legnagyobb problémát a holttestek eltüntetése jelentette. Mivel a templomkertek és a temetők megteltek, egyszerűen nem jutott elég hely a halottaknak, így tömegsírokba temették őket.<a href="#cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">[6]</a><a href="#cite_note-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9">[9]</a> <a href="/wiki/Francesco_Petrarca" title="Francesco Petrarca">Francesco Petrarca</a> egy levelében így írt a rettegésről: „Testvérem, bárcsak soha ne születtem volna meg, vagy legalább meghaltam volna e kor előtt!”<a href="#cite_note-Scott_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10">[10]</a> A ragály 1352-es visszaszorulása után számos pestisjárvány söpört végig Európán 1369-ben, 1374–75-ben, 1379-ben, 1390-ben, 1407-ben, egészen 1722-ig, de olyan pusztulást, mint az első hullám, ezek már nem okoztak. Ennek egyik oka a higiéniás szokások megváltozása volt: az emberek gyakrabban fürödtek, és a nagyobb tisztaság miatt romlottak a bolhák és a patkányok általános életkörülményei.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> Alig öt év alatt 20 millió európai halt meg, ezt a hatalmas veszteséget csak 150 év alatt heverte ki Európa. A városok elnéptelenedtek, ami akadályozta a termelés és a gazdaság helyreállását.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> Drasztikusan csökkent a munkavállalók száma, a munkaerő értékesebb lett, így a járvány kedvező mellékhatásaként a nincstelenek nagyobb jogokat és juttatásokat harcolhattak ki maguknak.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_kórokozó">A kórokozó</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: A kórokozó">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Yersinia_pestis.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/Yersinia_pestis.jpg/280px-Yersinia_pestis.jpg" decoding="async" width="280" height="202" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/Yersinia_pestis.jpg/420px-Yersinia_pestis.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/Yersinia_pestis.jpg/560px-Yersinia_pestis.jpg 2x" data-file-width="2092" data-file-height="1512" /></a><figcaption>Pestisbaktériumok elektronmikroszkóp alatt</figcaption></figure> 1894-ben egy svájci–francia orvos, <a href="/w/index.php?title=Alexandre_Yersin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alexandre Yersin (a lap nem létezik)">Alexandre Yersin</a><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q123920#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q123920">(wd)</a> vezetésével <a href="/wiki/Hongkong" title="Hongkong">Hongkongban</a> vizsgálódott egy nemzetközi tudóscsoport, amelynek sikerült azonosítania az akkor pusztító <a href="/wiki/Mandzs%C3%BAria" title="Mandzsúria">mandzsúriai</a>, más néven ázsiai tüdőpestis kórokozóját, amelyet felfedezője után <a href="/wiki/Yersinia_pestis" title="Yersinia pestis">Yersinia pestis</a>nek (Y. pestis) neveztek el. Ugyanebben az évben Kitaszato Sibaszaburo japán bakteriológus is izolálta.<a href="#cite_note-12">[12]</a><a href="#cite_note-13">[13]</a> A kórokozó a Közép-Ázsiában honos hörcsögök, főleg patkányok bolhájában tenyészik. A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Mivel a bolha az öklendezés miatt nem tud jóllakni, folyamatosan és agresszívan táplálkozik.<a href="#cite_note-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4">[4]</a> A járvány kitöréséhez egy rezisztens és egy a baktériumnak ellenállni nem tudó patkánypopulációra van szükség. A kórokozót a rezisztens patkányok tartják életben. A bolhák róluk átjutnak a védtelen populációra, és kitör a járvány a patkányok között. Amikor a gazdaállat elpusztul, a bolha átköltözik egy új gazdaállatra, ha nincs elég patkány, akkor az emberre.<a href="#cite_note-Barotányi_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5">[5]</a><a href="#cite_note-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4">[4]</a> <div class="keretjobb" style="border:1px solid gray; font-size:1em; background-color:#FFE4B5; clear:right;"> A járvány elnevezése A fekete halál elnevezés európai eredetű, latin formája (atra mors) először egy 12. századi francia orvos, Gilles de Corbeil feljegyzéseiben tűnt fel. Simon Couvin belga csillagász szintén használta ezt az elnevezést (mors nigra) egyik versében.<a href="#cite_note-Freeman_2_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14">[14]</a> A 14–15. századi ragályt csak évszázadok múlva kezdték fekete halálnak nevezni, a kortársak nem használták a kifejezést.<a href="#cite_note-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9">[9]</a> Közkeletű vélekedés, hogy az elnevezés a fertőzés által okozott bőrelszíneződésből ered, de ennél valószínűbb, félrefordításról van szó, ugyanis a latin atra nemcsak feketét, hanem félelmetest is jelent.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> </div> A bubópestis során a nyirokcsomók fájdalmasan megdagadnak, ezek a névadó bubók, amelyek elsősorban a lágyékon, a hónaljban és a nyakon jelennek meg.<a href="#cite_note-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4">[4]</a> Nagyjából a betegség harmadik napjára a fertőzött ember láza felszökik, hasmenése lesz, hányni, esetleg vérezni kezd, majd önkívületi állapotba kerül. A bőrön, különösen az ujjhegyeken és az orron fekete foltok jelennek meg annak következményeként, hogy a kisebb erek eltömődnek és kiszakadnak. A bubók néhány nap múlva rettentő fájdalmasan felszakadnak, és a genny kifolyik belőlük.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> A tüdőpestis – a bubópestis fejlett változataként – emberről emberre tüsszögéssel, köhögéssel, váladékkal terjed.<a href="#cite_note-National_Geographic_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--15">[15]</a> Ez még a bubópestisnél is gyilkosabb kór, és a középkorban szinte minden esetben halált okozott. A vérpestis a véráramban terjed. A legtöbb fertőzött ember a megbetegedés utáni 2-7 napban meghalt.<a href="#cite_note-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4">[4]</a> A történészek és mikrobiológusok között többségi konszenzus alakult ki: a fekete halált a Y. pestis két törzse okozta. Az egyik törzs <a href="/wiki/Marseille" title="Marseille">Marseille</a> felől, a másik <a href="/wiki/N%C3%A9metalf%C3%B6ld" title="Németalföld">Németalföld</a> irányából terjedt el Európában.<a href="#cite_note-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4">[4]</a> Később több tudós felvetette, hogy a tünetek alapján más betegségekről is szó lehetett, például <a href="/wiki/L%C3%A9pfene" title="Lépfene">lépfenéről</a>, <a href="/wiki/Ebola_(betegs%C3%A9g)" title="Ebola (betegség)">ebola</a> szerű vérzéses lázról, <a href="/wiki/T%C3%ADfusz" title="Tífusz">tífuszról</a>, <a href="/wiki/Fekete_himl%C5%91" title="Fekete himlő">fekete himlőről</a>, vagy ezek kombinációjáról. A pestis helyett más ragályra gyanakodók egyik érve az, hogy <a href="/wiki/Izland" title="Izland">Izlandon</a> éppen a <a href="/wiki/Kis_j%C3%A9gkorszak" title="Kis jégkorszak">kis jégkorszak</a> idején pusztított a döghalál, pedig abban a hideg klímában sem a bolhák, sem a rágcsálók nem élhettek.<a href="#cite_note-Barotányi_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5">[5]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_legyengült_kontinens">A legyengült kontinens</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A legyengült kontinens">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Trionfo_della_morte,_gi%C3%A0_a_palazzo_sclafani,_galleria_regionale_di_Palazzo_Abbatellis,_palermo_(1446)_,_affresco_staccato.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Trionfo_della_morte%2C_gi%C3%A0_a_palazzo_sclafani%2C_galleria_regionale_di_Palazzo_Abbatellis%2C_palermo_%281446%29_%2C_affresco_staccato.jpg/270px-Trionfo_della_morte%2C_gi%C3%A0_a_palazzo_sclafani%2C_galleria_regionale_di_Palazzo_Abbatellis%2C_palermo_%281446%29_%2C_affresco_staccato.jpg" decoding="async" width="270" height="225" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Trionfo_della_morte%2C_gi%C3%A0_a_palazzo_sclafani%2C_galleria_regionale_di_Palazzo_Abbatellis%2C_palermo_%281446%29_%2C_affresco_staccato.jpg/405px-Trionfo_della_morte%2C_gi%C3%A0_a_palazzo_sclafani%2C_galleria_regionale_di_Palazzo_Abbatellis%2C_palermo_%281446%29_%2C_affresco_staccato.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f9/Trionfo_della_morte%2C_gi%C3%A0_a_palazzo_sclafani%2C_galleria_regionale_di_Palazzo_Abbatellis%2C_palermo_%281446%29_%2C_affresco_staccato.jpg/540px-Trionfo_della_morte%2C_gi%C3%A0_a_palazzo_sclafani%2C_galleria_regionale_di_Palazzo_Abbatellis%2C_palermo_%281446%29_%2C_affresco_staccato.jpg 2x" data-file-width="8500" data-file-height="7096" /></a><figcaption>1446-os kép a palermói Palazzo Abatellisben; középen a lovagló halál</figcaption></figure> A pestis európai megjelenésének idejére a kontinens társadalma-gazdasága elérte fejlődési határait. A mezőgazdasági termelésbe bevont földeket kizsigerelték, ezért azok termőképessége jelentősen visszaesett. Ez élelmiszerhiányt, éhínségeket okozott. A problémákat fokozta a <a href="/wiki/Kis_j%C3%A9gkorszak" title="Kis jégkorszak">kis jégkorszak</a>, amelynek következtében lehűlt a levegő, és a korábbi meleg, száraz klímát felváltotta a hideg, nedves idő. Az átlagos egy Celsius-fokos csökkenés jelentős károkat okozott a mezőgazdaságnak, Skandináviában fel kellett hagyni a gabonatermesztéssel, Angliában pedig a szőlőműveléssel. A sok eső miatt gyakoriak lettek az áradások.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> 1315-től az időjárás annyira csapadékos lett, hogy a gabona gyakran lábon elrohadt. A magas páratartalom és a hűvös időben lelassult párolgás miatt visszaesett a sólepárlás <a href="/wiki/Termel%C3%A9kenys%C3%A9g" title="Termelékenység">termelékenysége</a>. A kevesebb, és emiatt drágább só következményeként nehezebb lett a húsok tartósítása, és ez is növelte az éhínséget. 1316-ban és 1317-ben a parasztok arra kényszerültek, hogy megegyék a vetőmagvakat is. Az emberek a nagy éhezésben ráfanyalodtak a macskákra, kutyákra és patkányokra, és egy korabeli feljegyzések szerint olykor a gyerekeiket, a kivégzett bűnözőket is megették. Az 1315–1317-es éhínség a kezdete volt az európai népesség csökkenésének, amelynek következményei csak mintegy százötven év múlva tűntek el.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> A zsúfolt városokban elképesztő állapotok uralkodtak, amelyek lehetővé tették a járványok gyors terjedését. Az utcákon patakokban folyt a mocsok, az emberek egyszerűen kiöntötték éjjeliedényük tartalmát az ablakon. Az emberi és állati ürülék sokszor addig gyűlt az utcákon, amíg az eső el nem mosta.<a href="#cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">[6]</a> A polgárok sok helyen együtt laktak állataikkal, amelyek gyakran az utcákon kóborolva kutattak ehető maradékok után. Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték. Amikor <a href="/wiki/III._Edu%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly" title="III. Eduárd angol király">III. Eduárd angol király</a> a londoni közállapotokat nehezményezte 1349-ben, a városi hatóság közölte, nem tudja tisztán tartani a közterületeket, mert a pestis valamennyi utcaseprőt elragadta.<a href="#cite_note-BBC_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7">[7]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Az_első_járványok_Európában">Az első járványok Európában</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Az első járványok Európában">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Nuremberg_chronicles_f_264r_(imago_mortis).jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Nuremberg_chronicles_f_264r_%28imago_mortis%29.jpg/220px-Nuremberg_chronicles_f_264r_%28imago_mortis%29.jpg" decoding="async" width="220" height="190" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Nuremberg_chronicles_f_264r_%28imago_mortis%29.jpg/330px-Nuremberg_chronicles_f_264r_%28imago_mortis%29.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Nuremberg_chronicles_f_264r_%28imago_mortis%29.jpg/440px-Nuremberg_chronicles_f_264r_%28imago_mortis%29.jpg 2x" data-file-width="886" data-file-height="764" /></a><figcaption>Kép a <a href="/wiki/N%C3%BCrnbergi_Kr%C3%B3nika" title="Nürnbergi Krónika">Nürnbergi Krónikából</a></figcaption></figure> A feljegyzések szerint a középkorban megjelenő fekete halál előtt két nagy pestisjárvány pusztított a világban. Az elsőt <a href="/wiki/Thuk%C3%BCdid%C3%A9sz" title="Thuküdidész">Thuküdidész</a> jegyezte fel <a href="/wiki/Ath%C3%A9n" title="Athén">Athénban</a>, i. e. 420-ban. A történetíró, akinek fia is meghalt a ragályban, alaposan dokumentálta a bubópestist.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> Az időszámítás utáni első <a href="/wiki/Iusztinianoszi_pestisj%C3%A1rv%C3%A1ny" title="Iusztinianoszi pestisjárvány">pestisjárvány</a>, amelyről feljegyzés készült, a 6. században, <a href="/wiki/I._Iusztinianosz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="I. Iusztinianosz bizánci császár">I. Iusztinianosz bizánci császár</a> uralkodása alatt a <a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_Birodalom" title="Bizánci Birodalom">Bizánci Birodalomban</a> jelent meg. <a href="/wiki/Prokopiosz_(t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%ADr%C3%B3)" title="Prokopiosz (történetíró)">Prokopiosz</a> szerint a járvány 542-ben tört ki <a href="/wiki/Isztambul" title="Isztambul">Konstantinápolyban</a>, amely a kor legnagyobb és legforgalmasabb kikötője volt a Mediterrániumban. Mivel az emberek nem tudták, hogyan terjed a betegség, esélyük sem volt megakadályozni annak eljutását a távoli városokba. A járvány elérte <a href="/wiki/Olaszorsz%C3%A1g" title="Olaszország">Itáliát</a>, <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" title="Görögország">Görögországot</a> és <a href="/wiki/Anat%C3%B3lia" title="Anatólia">Kis-Ázsiát</a>.<a href="#cite_note-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16">[16]</a> Prokopiosz – Titkos történet című munkájában – úgy vélekedett, hogy a pestisért egyedül a császár a felelős, mivel vagy ő terjesztette el alattvalói között, vagy isteni büntetésként érkezett, amiért Iusztinianosz szélsőségesen kegyetlen és pazarló életet élt. A fertőzést az uralkodó is megkapta, de túlélte.<a href="#cite_note-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16">[16]</a> A halottak számát 25 millióra becsülik.<a href="#cite_note-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16">[16]</a> A feljegyzések szerint a napi tízezret is elérte az áldozatok száma.<a href="#cite_note-National_Geographic_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--15">[15]</a> A járvány néhány évente ismét felütötte a fejét, és száz év alatt 50 millióra emelkedett áldozatainak száma, ami a kontinens akkori lakosságának nagyjából felét tette ki.<a href="#cite_note-National_Geographic_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--15">[15]</a><a href="#cite_note-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16">[16]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_fekete_halál_útja">A fekete halál útja</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: A fekete halál útja">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közép-_és_Kelet-Ázsia">Közép- és Kelet-Ázsia</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Közép- és Kelet-Ázsia">szerkesztés</a>]</div> A történészek és a kutatók szerint a fekete halál <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsia" title="Közép-Ázsia">Közép-Ázsiából</a>, pontosabban a mai <a href="/wiki/Mong%C3%B3lia" title="Mongólia">Mongólia</a> és Nyugat-Kína területéről indult ki.<a href="#cite_note-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17">[17]</a> Ma még tisztázatlan okokból a pestiskórokozók széles körben megfertőzték Közép-Ázsia <a href="/wiki/Mormota" title="Mormota">mormotaállományát</a>. Ezek a <a href="/wiki/R%C3%A1gcs%C3%A1l%C3%B3k" title="Rágcsálók">rágcsálók</a>, szemben a patkányokkal, csak kevéssé voltak ellenállók, ezért tömegesen pusztultak el. Az 1340-es évek közepén az ázsiai mormotavadászok rengeteg elpusztult egyedet találtak, amelyeket megnyúztak, majd a bőrt értékesítették. A kórokozót hordozó bolhák így megkezdték vándorlásukat nyugat felé, végig a <a href="/wiki/Selyem%C3%BAt" title="Selyemút">selyemúton</a>.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> Európa előtt eljutottak <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínába</a> és <a href="/wiki/India" title="India">Indiába</a>.<a href="#cite_note-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8">[8]</a> A becslések szerint a 14. század első felében 25 millió ember halt meg pestisben Kínában és Közép-Ázsiában. 1346-os források szélsőségesen sok halálesetről számoltak be Indiában és <a href="/wiki/Tat%C3%A1rf%C3%B6ld" title="Tatárföld">Tatárföldön</a>.<a href="#cite_note-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17">[17]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Európa">Európa</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Európa">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Pestilence_spreading_1347-1351_europeHUN.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Pestilence_spreading_1347-1351_europeHUN.png/250px-Pestilence_spreading_1347-1351_europeHUN.png" decoding="async" width="250" height="271" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Pestilence_spreading_1347-1351_europeHUN.png/375px-Pestilence_spreading_1347-1351_europeHUN.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/Pestilence_spreading_1347-1351_europeHUN.png/500px-Pestilence_spreading_1347-1351_europeHUN.png 2x" data-file-width="1280" data-file-height="1387" /></a><figcaption>A járvány terjedése 1347 és 1351 között Európában (a mai országhatárokkal)</figcaption></figure> Európába 1347 októberében érkezett meg a kór, amikor a <a href="/wiki/Szic%C3%ADlia" title="Szicília">szicíliai</a> <a href="/wiki/Messina" title="Messina">Messinában</a> kikötött 12 <a href="/wiki/Genova" title="Genova">genovai</a> kereskedőhajó, amelynek utasai a <a href="/wiki/Fekete-tenger" title="Fekete-tenger">Fekete-tenger</a> partján fekvő Kaffa, a mai <a href="/wiki/Feodoszija" title="Feodoszija">Feodoszija</a> kereskedővárosából menekültek el az ostromló <a href="/wiki/Arany_Horda" title="Arany Horda">Arany Horda</a> elől. A kortárs <a href="/wiki/Gabriel_de_Mussis" title="Gabriel de Mussis">Gabriele de' Mussis</a><a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> leírása szerint a pestis a mongolok között tört ki, akik a védők megtörésére katapultokkal a falak mögé lőtték a fertőzött holttesteket.<a href="#cite_note-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9">[9]</a><a href="#cite_note-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8">[8]</a> A genovai hajókon mindenki halott vagy beteg volt, és hiába próbálták karanténba zárni őket, a kór gyorsan elterjedt, és hat hónapon belül a lakosság fele meghalt a szigeten.<a href="#cite_note-Gottfried_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--19">[19]</a> „Amikor az emberek [a szicíliaiak] felismerték, hogy milyen halálos kór érkezett hozzájuk, gyorsan kizavarták az itáliaiakat városaikból. De a betegség maradt, és hamarosan halottak voltak mindenhol. Az apák elhagyták beteg gyerekeiket. Az ügyvédek megtagadták, hogy a haldoklókat felkeressék és végakaratukat rögzítsék. A szerzetesek és apácák gondozás nélkül hagyták a betegeket, és az apátságok és imaházak is hamar kiürültek, ahogy lecsapott rájuk a betegség. A holttesteket az üres házakban hagyták, és senki nem temette el őket keresztény módra” – írta egy szicíliai kortárs.<a href="#cite_note-Middle_Ages_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--20">[20]</a> 1348 elején további hajók érkeztek az ostromlott kereskedővárosból Genovába és <a href="/wiki/Velence_(Olaszorsz%C3%A1g)" title="Velence (Olaszország)">Velencébe</a>.<a href="#cite_note-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17">[17]</a> A ragály észak felé terjedt: <a href="/wiki/Pisa_(telep%C3%BCl%C3%A9s)" title="Pisa (település)">Pisában</a> 1348 januárjában jelent meg. <a href="/wiki/Giovanni_Boccaccio" title="Giovanni Boccaccio">Giovanni Boccaccio</a> szemtanúja volt Firenzében, ahogy a ragály elérte a várost márciusban. <a href="/wiki/Dekameron" title="Dekameron">Dekameron</a> című könyvében úgy becsülte, hogy százezren haltak meg Firenzében a következő júliusig.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> 1348 januárjában kikötött egy itáliai kikötőkből kiutasított hajó <a href="/wiki/Marseille" title="Marseille">Marseille</a>-ben, és a fekete halál <a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" title="Franciaország">Franciaországban</a> is pusztítani kezdett.<a href="#cite_note-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17">[17]</a> A kikötőváros lakosságának 50-60 százaléka meghalt.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> 1348 júniusára a pestis elérte <a href="/wiki/P%C3%A1rizs" title="Párizs">Párizst</a>, <a href="/wiki/Bordeaux" title="Bordeaux">Bordeaux</a>-t és <a href="/wiki/Lyon" title="Lyon">Lyont</a>. A kor híres sebésze, <a href="/wiki/Guy_de_Chauliac" title="Guy de Chauliac">Guy de Chauliac</a> azt javasolta <a href="/wiki/VI._Kelemen_p%C3%A1pa" title="VI. Kelemen pápa">VI. Kelemen pápának</a>, hogy meneküljön <a href="/wiki/Avignon" title="Avignon">Avignonból</a>, de az egyházfő a városban maradt. A pápa megkapta a betegséget, de hat hét után felépült belőle.<a href="#cite_note-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8">[8]</a><a href="#cite_note-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21">[21]</a> A fertőzés Észak-Itáliából átterjedt <a href="/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" title="Németország">Németországra</a>. A kereskedelembe kevésbé bekötött, elszigetelt helyek, például <a href="/wiki/Lengyelorsz%C3%A1g_az_utols%C3%B3_Piastok_%C3%A9s_az_Anjouk_kor%C3%A1ban_(1320%E2%80%9386)" title="Lengyelország az utolsó Piastok és az Anjouk korában (1320–86)">Lengyelország</a> és a <a href="/wiki/Baszkf%C3%B6ld_(r%C3%A9gi%C3%B3)" title="Baszkföld (régió)">baszk</a> régió, elkerülték a nagy pusztítást.<a href="#cite_note-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17">[17]</a> 1349-ben <a href="/wiki/XI._Alfonz_kaszt%C3%ADliai_kir%C3%A1ly" title="XI. Alfonz kasztíliai király">XI. Alfonz kasztíliai király</a> csapatai megostromolták <a href="/wiki/Gibralt%C3%A1r_(brit_tengerent%C3%BAli_ter%C3%BClet)" title="Gibraltár (brit tengerentúli terület)">Gibraltárt</a>, és a fekete halál mindkét oldalon sok áldozatot szedett. Alfonz visszautasította, hogy elhagyja csapatait, és meghalt. Ő volt az egyetlen uralkodó, aki pestisben pusztult el Európában.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> <a href="/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" title="Magyarország">Magyarországot</a> is hamar elérte a pestis. <a href="/wiki/I._Lajos_magyar_kir%C3%A1ly" title="I. Lajos magyar király">Nagy Lajos király</a> 1347-ben éppen Nápolyban tárgyalt <a href="/wiki/Velence_(Olaszorsz%C3%A1g)" title="Velence (Olaszország)">velencei</a> és <a href="/wiki/Genova" title="Genova">genovai</a> követekkel, amit a borzalmas erővel fellépő pestisjárvány miatt kellett félbeszakítani, és ekkor visszautazott Magyarországra. A következő évben tombolt a járvány az országban, majd 1360-ban ismét fellángolt. <a href="/wiki/Bonfini" class="mw-redirect" title="Bonfini">Bonfini</a> szerint csak abban az évben Budán 16 ezer embert ragadott el a fekete halál, ami a lakosság tekintélyes része volt.<a href="#cite_note-22">[22]</a> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Thetriumphofdeath.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Thetriumphofdeath.jpg/250px-Thetriumphofdeath.jpg" decoding="async" width="250" height="178" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Thetriumphofdeath.jpg/375px-Thetriumphofdeath.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Thetriumphofdeath.jpg/500px-Thetriumphofdeath.jpg 2x" data-file-width="5200" data-file-height="3697" /></a><figcaption><a href="/wiki/Pieter_Bruegel" title="Pieter Bruegel">Pieter Bruegel</a>: A halál diadala (olaj táblán, 1562 körül)</figcaption></figure> A brit szigeteket Melcombe-nál érte el a ragály egy hajó révén, amely Gascogne-ból érkezett. 1348 őszén <a href="/wiki/London" title="London">Londonban</a> is kitört a járvány, majd elterjedt Kelet-Angliában. 1349 tavaszán <a href="/wiki/Wales" title="Wales">Walesben</a>, késő nyarán északon gyilkolt, júliusban pedig elérte <a href="/wiki/%C3%8Drorsz%C3%A1g" title="Írország">Írországot</a>. A skótok, kihasználva az angolokat pusztító ragályt, megrohanták <a href="/wiki/Durham_(Anglia)" title="Durham (Anglia)">Durhamet</a>. 1350-ben <a href="/wiki/Sk%C3%B3cia" title="Skócia">Skóciát</a> is elérte a betegség. A brit szigeteken a lakosság 30-40 százaléka meghalt, de egyes falvak 80–90 százalékos veszteséget könyvelhettek el. <a href="/wiki/Kilkenny" title="Kilkenny">Kilkennyben</a> mindenki meghalt. A pestis 1361–64-ben, 1368-ban, 1371-ben, 1373–75-ben, 1390-ben és 1405-ben ismét pusztított. 1370-re a brit lakosság fele meghalt a járványok sorozatában.<a href="#cite_note-BBC_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7">[7]</a> 1349-ben a ragály elérte <a href="/wiki/Norv%C3%A9gia" title="Norvégia">Norvégiát</a> is egy angol gyapjút szállító hajó fedélzetén. A bárka legénysége meghalt, mire elérték Norvégiát, és a céltalanul lebegő hajóhoz kievező helyiek örömmel konstatálták, hogy a rakomány érintetlen. 1350 és 1352 között a ragály <a href="/wiki/D%C3%A1nia" title="Dánia">Dániában</a>, <a href="/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" title="Németország">Németországban</a>, majd <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszországban</a> pusztított, és végül keletre terjedve visszatért Ázsiába, és eltűnt.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> Telente úgy tűnt, hogy a betegség visszavonul, de tavasszal, a bolhák megélénkülésével, újra terjedni kezdett. Öt év alatt 25 millió ember, Európa lakosságának egyharmada halt meg.<a href="#cite_note-Middle_Ages_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--20">[20]</a> 1352-es visszaszorulása után számos járvány söpört végig Európán 1369-ben, 1374–75-ben, 1379-ben, 1390-ben, 1407-ben, egészen 1722-ig, de olyan pusztulást, mint az első hullám, nem okozott. Ennek egyik oka a higiéniás szokások változása volt: az emberek gyakrabban fürödtek, és a nagyobb tisztaság miatt romlottak a bolhák és a patkányok általános életkörülményei.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Közel-Kelet">Közel-Kelet</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Közel-Kelet">szerkesztés</a>]</div> A pestis <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> déli területeiről elérte a Közel-Keletet is. Konstantinápolyban 1347-ben jelent meg, és magával ragadta <a href="/wiki/VI._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r" title="VI. Ióannész bizánci császár">VI. Ióannész bizánci császár</a> fiát, Andronicuszt is. Egy évvel később elérte <a href="/wiki/Kair%C3%B3" title="Kairó">Kairót</a>, ahol a lakosság 40 százaléka meghalt, majd <a href="/wiki/Alexandria_(Egyiptom)" title="Alexandria (Egyiptom)">Alexandriát</a>, azután <a href="/wiki/G%C3%A1zai_%C3%B6vezet" title="Gázai övezet">Gázát</a>. A <a href="/wiki/N%C3%ADlus" title="Nílus">Nílus-deltában</a> helyenként olyan magasra halmozták a holttesteket, hogy a banditák mögöttük rejtőzve vártak áldozatokra.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> 1349-ben a ragály pusztított <a href="/wiki/Jeruzs%C3%A1lem" title="Jeruzsálem">Jeruzsálemben</a>, <a href="/wiki/Damaszkusz" title="Damaszkusz">Damaszkuszban</a>, <a href="/wiki/Tunisz" title="Tunisz">Tuniszban</a> és <a href="/wiki/Alepp%C3%B3" title="Aleppó">Aleppóban</a>, valamint Dél-Egyiptomban. A betegség eljutott <a href="/wiki/Jemen" title="Jemen">Jemenig</a>, és az iszlám szent városágban, <a href="/wiki/Mekka" title="Mekka">Mekkában</a> is elterjedt. A pestis második, nyugatról érkező hulláma elpusztította a korábban megkímélt <a href="/wiki/Bagdad" title="Bagdad">Bagdad</a> lakosságának jelentős részét.<a href="#cite_note-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17">[17]</a> Az iszlám világ lakosainak egyharmada elpusztult.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> <a href="/wiki/Ibn_Khald%C3%BAn" title="Ibn Khaldún">Ibn Khaldún</a> arab történész gyerekfejjel élte át Tuniszban a járványt. Később így emlékezett vissza: „A keleti és a nyugati civilizációt egyaránt elérte a gyilkos pestis, amely nemzeteket pusztított el, és a lakosság eltűnését eredményezte. Elnyelte és elsöpörte a civilizáció sok jó dolgát. (…) Városokat és épületeket rombolt le, utakat és irányjelzőket töröl el, települések és kúriák ürültek ki. (…) A teljes lakott világ megváltozott.”<a href="#cite_note-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21">[21]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Korabeli_feltevések_a_járvány_eredetéről">Korabeli feltevések a járvány eredetéről</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Korabeli feltevések a járvány eredetéről">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Isteni_büntetés">Isteni büntetés</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Isteni büntetés">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Franciscan_monks_treat_victims_of_the_plague.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Franciscan_monks_treat_victims_of_the_plague.jpg/220px-Franciscan_monks_treat_victims_of_the_plague.jpg" decoding="async" width="220" height="172" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Franciscan_monks_treat_victims_of_the_plague.jpg/330px-Franciscan_monks_treat_victims_of_the_plague.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Franciscan_monks_treat_victims_of_the_plague.jpg/440px-Franciscan_monks_treat_victims_of_the_plague.jpg 2x" data-file-width="2048" data-file-height="1601" /></a><figcaption><a href="/wiki/Ferences_rend" title="Ferences rend">Ferences rendi</a> szerzetesek a pestis áldozatait kezelik a 15. században </figcaption></figure> Mivel az emberek nem értették a kór biológiáját, sokan isteni büntetésnek tekintették azt mohóságukért, istentagadó életükért, eretnekségükért és paráználkodásukért. Ebből következőleg úgy vélték, csak Isten megbocsátása állíthatja meg a ragályt. Több helyen „megtisztították” a városokat az eretnekektől, mások viszont magukban keresték a bajok forrását, önsanyargató tisztulási folyamatba kezdtek.<a href="#cite_note-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8">[8]</a> Nyugat-Európában, különösen a német területeken, ekkor emelkedett fel a <a href="/wiki/Flagell%C3%A1nsok" title="Flagellánsok">flagellánsok</a> testvérisége, amely nagy csoportokban vonult városról városra, miközben magukat korbácsolva azért imádkoztak, hogy Isten könyörüljön meg az embereken, és szüntesse meg a pestis pusztítását. Ezek a csoportok is jelentős szerepet játszottak a kór terjesztésében.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> A <a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">muzulmán</a> világban elterjedt vélekedés volt, hogy a pestishalál kegyelem és mártíromság, amely összevethető a hitért folytatott harc hősi halálával. Ortodox imámok gyávaságnak nevezték a menekülést Allah akarata elől, de ez nem akadályozta meg például Kairó szultánját, hogy 1348-ban, a járvány tetőfokán elhagyja a várost.<a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Miazma_teória">Miazma teória</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Miazma teória">szerkesztés</a>]</div> Mások, mint a <a href="/wiki/VI._F%C3%BCl%C3%B6p_francia_kir%C3%A1ly" title="VI. Fülöp francia király">VI. Fülöp francia királynak</a> készített jelentés szerzői, úgy vélték, hogy a járványt a bolygók szerencsétlen együttállása miatt keletkezett rossz levegő okozta. Ez az elmélet jelent meg már Simon Couvinnál is, aki úgy vélekedett, hogy a pestist a <a href="/wiki/Jupiter" title="Jupiter">Jupiter</a> és a <a href="/wiki/Szaturnusz" title="Szaturnusz">Szaturnusz</a> kedvezőtlen konstellációja okozza. A miazma teória először az ókorban jelent meg, <a href="/wiki/Hippokrat%C3%A9sz" title="Hippokratész">Hippokratész</a> is írt róla,<a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> és széles körben ismert volt Indiában, Kínában és Európában. Úgy hitték, hogy minden nagy járvány hátterében a szerves anyagok rothadása áll, ami mérgező levegőhöz vezet. Ez a feltevés egészen a késő 19. századik népszerű volt.<a href="#cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">[6]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Zsidók">Zsidók</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Zsidók">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Burning_Jews.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Burning_Jews.jpg/200px-Burning_Jews.jpg" decoding="async" width="200" height="152" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Burning_Jews.jpg/300px-Burning_Jews.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/21/Burning_Jews.jpg/400px-Burning_Jews.jpg 2x" data-file-width="1992" data-file-height="1516" /></a><figcaption>Zsidók <a href="/wiki/M%C3%A1glyahal%C3%A1l" title="Máglyahalál">máglyahalála</a>, fametszet a <a href="/wiki/N%C3%BCrnbergi_Kr%C3%B3nika" title="Nürnbergi Krónika">Nürnbergi Krónikából</a> (1493)</figcaption></figure> 1348-ban Európa-szerte elterjedt az a rémhír, hogy a pestis mögött zsidó összeesküvés áll, amelyet <a href="/wiki/Toledo_(Spanyolorsz%C3%A1g)" title="Toledo (Spanyolország)">Toledóból</a> irányítanak. A rémhír terjesztői azt állították, hogy a zsidók megmérgezték a kutakat,<a href="#cite_note-Jewish_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23">[23]</a> és el akarják terjeszteni a ragályt Savoyában, <a href="/wiki/Franciaorsz%C3%A1g" title="Franciaország">Franciaországban</a>, <a href="/wiki/Sv%C3%A1jc" title="Svájc">Svájcban</a> és Itáliában. <a href="/wiki/VI._Amad%C3%A9_savoyai_gr%C3%B3f" title="VI. Amadé savoyai gróf">VI. Amadé (Amadeusz) savoyai gróf</a> hatóságai letartóztatták a <a href="/wiki/Genfi-t%C3%B3" title="Genfi-tó">Genfi-tó</a> partján élő zsidókat, és megkínozták őket. A zsidók a kegyetlenkedések hatására beismerték „bűnös szándékaikat”. A korabeli beszámolók szerint a hírrel futárok indultak útnak más településekre Svájcban, illetve a <a href="/wiki/Rajna" title="Rajna">Rajna</a> mentén <a href="/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" title="Németország">Németországba</a>.<a href="#cite_note-Fordham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--24">[24]</a> 1349. január 9-én <a href="/wiki/B%C3%A1zel" title="Bázel">Bázelben</a> a városi zsidókat faházakba zárták, majd az épületeket rájuk gyújtották.<a href="#cite_note-NG_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25">[25]</a> Hasonlóan öltek meg legalább kétezer zsidót <a href="/wiki/Strasbourg" title="Strasbourg">Strasbourgban</a>, 12 ezret <a href="/wiki/Mainz" title="Mainz">Mainzban</a> és hatszázat <a href="/wiki/Br%C3%BCsszel" title="Brüsszel">Brüsszelben</a>. 1349-ben a <a href="/wiki/Flagell%C3%A1nsok" title="Flagellánsok">flagellánsok</a> által feltüzelt emberek mészárlást rendeztek a <a href="/wiki/Frankfurt_am_Main" title="Frankfurt am Main">frankfurti</a> zsidónegyedben.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> Összesen legalább kétszáz városban voltak ilyen atrocitások; több ezer zsidót meggyilkoltak, vagyonukat elkobozták, hiába adott ki VI. Kelemen pápa a vádakat cáfoló bullát.<a href="#cite_note-Jewish_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23">[23]</a><a href="#cite_note-Fordham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--24">[24]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Védekezés">Védekezés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Védekezés">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Paul_F%C3%BCrst,_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_(coloured_version).png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28coloured_version%29.png/200px-Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28coloured_version%29.png" decoding="async" width="200" height="280" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28coloured_version%29.png/300px-Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28coloured_version%29.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28coloured_version%29.png/400px-Paul_F%C3%BCrst%2C_Der_Doctor_Schnabel_von_Rom_%28coloured_version%29.png 2x" data-file-width="570" data-file-height="798" /></a><figcaption><a href="/wiki/Pestisdoktor" title="Pestisdoktor">Pestisdoktor</a> csőrös maszkjában, a csőrben fertőtlenítő hatásúnak tartott gyógynövényekből, fűszerekből és rózsaszirmokból készült keverék volt<a href="#cite_note-Pestisdoktor_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--26">[26]</a></figcaption></figure> A fekete halál elképesztő rettegést hozott mindenkire Európában: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, és a betegség nem kímélt senkit. A legnagyobb problémát a holttestek eltüntetése jelentette. <a href="/wiki/Giovanni_Boccaccio" title="Giovanni Boccaccio">Giovanni Boccaccio</a> így írt <a href="/wiki/Firenze" title="Firenze">Firenze</a> pusztulásáról: „Sokan az utcán haltak meg, éjjel és nappal egyaránt. Sokan mások a házukban haltak meg, és csak abból lehetett tudni, hogy már nem élnek, mert a szomszédaik érezték oszló tetemük szagát. Holttestek hevertek minden sarkon. (…) A holttesteket kicipelték a házakból, és az ajtó elé fektették, és minden reggelre rengeteg halott gyűlt össze.”<a href="#cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">[6]</a> A holttesteket kordékra gyűjtötték össze az utcákról. A templomkertek és temetők megteltek, egyszerűen nem jutott elég hely a halottaknak, így tömegsírokba temették őket, vagy bedobták a folyókba.<a href="#cite_note-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21">[21]</a> A leghatékonyabb megoldás valószínűleg az lett volna, ha a testeket elégetik, de ezt a <a href="/wiki/Katolicizmus" title="Katolicizmus">katolikus</a> egyház nem engedte.<a href="#cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">[6]</a> Egy másik itáliai krónikás így rögzítette a látottakat: „Minden templomnál mély gödröket ástak a talajvíz szintjéig, aztán a nincsteleneket, akik az éjszaka folyamán haltak meg, gyorsan felnyalábolták, és a lyukba vetették. Reggel, amikor már sok testet lehetett a gödörben találni, némi földet lapátoltak rájuk, aztán később újabb halottakat és újabb réteg földet helyeztek rájuk, úgy, ahogy a lasagnét csinálják tészta- és sajtrétegekből”. <a href="/wiki/Agnolo_di_Tura" title="Agnolo di Tura">Agnolo di Tura</a>, aki szintén átélte a járványt, azt írta, hogy <a href="/wiki/Siena" title="Siena">Sienában</a> némely halottakat csak oly gyéren temettek be, hogy a kutyák kirángatták őket a gödörből.<a href="#cite_note-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9">[9]</a> Avignonban disznókat is láttak, amelyek kitúrták a holttesteket.<a href="#cite_note-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21">[21]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Haszontalan_praktikák">Haszontalan praktikák</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Haszontalan praktikák">szerkesztés</a>]</div> Az emberek nem tudták, mi okozza a ragályt, miként védekezhetnek ellene. Az orvosok eret vágtak, felnyitották a bubókat, esetleg illatos fák, füvek füstjének belélegzését, vagy rózsavízben, ecetben fürdést javasoltak. Gentilis da Foligno feljegyezte, hogy az utcákon hatalmas tüzeket raktak, és illatos fákat égettek, hogy megtisztítsák az atmoszférát.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> Az orvosok tehetetlenül álltak a járvánnyal szemben. Guy de Chauliac azt írta: szégyen volt az orvosokra, hogy a betegségtől való félelmük miatt nem mertek kimenni a betegekhez. „Ha meglátogatták őket, akkor viszont nem volt gyógymódjuk, kezelésük nem mentett meg senkit. Egyetlen korábbi járvány nem volt ilyen pusztító, mint a mostani; azok elfoglaltak egy régiót, a mai az egész világot; azokra valamilyen módon volt gyógyír, erre nincs” – írta. Ő is megkapta a pestist, de hat hét szenvedés után felépült.<a href="#cite_note-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21">[21]</a> <div class="keretbal" style="border:1px solid gray; font-size:1em; background-color:#FFE4B5; clear:left;"> Gyógyítás A középkori orvoslásban nagy szerepet játszott az <a href="/wiki/Asztrol%C3%B3gia" title="Asztrológia">asztrológia</a>. A gyógyítás általában a beteg <a href="/wiki/Horoszk%C3%B3p" title="Horoszkóp">horoszkópjának</a> felállításával kezdődött, és ennek alapján döntött az orvos a kezelésről és a gyógyszerről. A doktorok jelentős része soha nem vizsgálta meg a beteg testét.<a href="#cite_note-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21">[21]</a> </div> Az emberek pánikban voltak, az egészségesek féltek felkeresni a betegeket, ha tehették, megpróbáltak elmenekülni a pusztítás elől.<a href="#cite_note-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8">[8]</a> Gyakran a rossz levegő elől menekülők vitték magukkal a kórokozókat a tiszta levegőjű helyekre. A szegények és a középosztály tagjai általában kénytelenek voltak ott maradni, ahol éltek. Mivel általános vélekedés volt, hogy isteni büntetés okozta a ragályt, sokan keresztet és az Úr könyörületéért esdeklő szöveget véstek házuk ajtajába.<a href="#cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">[6]</a> Voltak olyanok, akik úgy vélték, hogy a levegő túl sűrű és mozdulatlan, ezért hangos zajokkal próbálták megtörni: félreverték a harangokat, tűzfegyvereket sütöttek el, vagy madarakat engedtek el a szobákban, hogy szárnyverdesésükkel keltsenek légáramlatokat.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> A betegek ügyeivel a <a href="/wiki/Pestisdoktor" title="Pestisdoktor">pestisdoktorok</a> foglalkoztak, akik a város alkalmazásában álltak. Nem feltétlenül voltak valódi orvosok; hatósági emberként próbáltak meg segíteni a betegeken, valamint vezették a holtak listáját.<a href="#cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">[6]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Karantén">Karantén</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Karantén">szerkesztés</a>]</div> Az egyetlen valóban hatásos védekezés a betegek <a href="/wiki/Karant%C3%A9n" title="Karantén">elkülönítése</a> volt, amikor bezárták őket az otthonukba, vagy éppen ellenkezőleg, kitelepítették őket a városból. A <a href="/wiki/Mil%C3%A1n%C3%B3" title="Milánó">milánói</a> orvosok azt tanácsolták az uralkodóknak, hogy kerítsék el azokat a házakat, ahol betegek vannak, még akkor is, ha egészségesek tartózkodnak velük együtt. A lépés hatására Milánóban követelte a legkevesebb halottat az itáliai járvány: a város lakóinak „csak” 15 százaléka pusztult el.<a href="#cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">[18]</a> <a href="/wiki/Dubrovnik" title="Dubrovnik">Ragúzában</a> a város vezető orvosa, Páduai Jakab azt javasolta, hogy a városfalakon kívül állítsanak fel egy tábort, ahol a betegeket kezelik.<a href="#cite_note-Oxford_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--27">[27]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Következményei">Következményei</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Következményei">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Flagellants.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Flagellants.png/250px-Flagellants.png" decoding="async" width="250" height="194" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Flagellants.png/375px-Flagellants.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/48/Flagellants.png 2x" data-file-width="456" data-file-height="354" /></a><figcaption>Önostorozó <a href="/wiki/Flagell%C3%A1nsok" title="Flagellánsok">flagellánsok</a>, a „Keresztes testvérek” tagjai bűneik vezekléséül a testüket ostorozták, mert a pestist Isten büntetésének vélték</figcaption></figure> Európa 75 millióra becsült lélekszáma 40-50 millióra csökkenhetett.<a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> Ezt – az éhínséggel és a <a href="/wiki/Sz%C3%A1z%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA" title="Százéves háború">százéves háborúval</a> megnövelt – hatalmas veszteséget csak 150 év alatt heverte ki a kontinens. A városok elnéptelenedtek, ami akadályozta a termelés és a gazdaság helyreállását; Párizs lélekszáma például a felére csökkent.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> Az érthetetlen, a semmiből lesújtó halál szélsőséges reagálást váltott ki az emberekből. Voltak, akik az emberi élet értéktelenségét látva a bujaságban, dáridókban kerestek menedéket, mások az egyházhoz fordultak, és önsanyargató életbe kezdtek. A katolikus egyház anyagilag megerősödve került ki a ragályból, ugyanis sokan hagyták vagyonukat rá,<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> más szempontokból azonban csökkent a hatalma.<a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> Egyrészt a papság jelentős része meghalt, másrészt a ragállyal szembeni tehetetlensége és egyes tagjainak alantas viselkedése a kór terjedésének idején megkérdőjelezte autoritását.<a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> A kórnak a borzasztó pusztítás mellett kedvező hozadéka is volt. A munkaerő, mivel drasztikusan csökkent a munkavállalók száma, értékesebb lett. A nemeseknek, egyházi tisztségviselőknek évszázadok óta először okozott problémát, hogy a termés betakarítására elég parasztot találjanak, így kénytelenek voltak jobban megfizetni őket. A jobbágyi kötelékek fellazultak. Az árak csökkentek, mert kevesebb ember tudta megvásárolni a termékeket. A <a href="/wiki/Defl%C3%A1ci%C3%B3_(k%C3%B6zgazdas%C3%A1g)" title="Defláció (közgazdaság)">defláció</a> és az emelkedő munkaerőköltség miatt több birtokos kénytelen volt földjétől megválni, ami lehetőséget adott mások felemelkedésére.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a><a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_pest_house_and_plague_pit,_Moorfields,_London._Wellcome_V0013229.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/The_pest_house_and_plague_pit%2C_Moorfields%2C_London._Wellcome_V0013229.jpg/280px-The_pest_house_and_plague_pit%2C_Moorfields%2C_London._Wellcome_V0013229.jpg" decoding="async" width="280" height="235" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/The_pest_house_and_plague_pit%2C_Moorfields%2C_London._Wellcome_V0013229.jpg/420px-The_pest_house_and_plague_pit%2C_Moorfields%2C_London._Wellcome_V0013229.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/The_pest_house_and_plague_pit%2C_Moorfields%2C_London._Wellcome_V0013229.jpg/560px-The_pest_house_and_plague_pit%2C_Moorfields%2C_London._Wellcome_V0013229.jpg 2x" data-file-width="2850" data-file-height="2390" /></a><figcaption>Pestis ház és pestis gödör, fametszet, Moorfields, London. </figcaption></figure> Megváltozott az emberek költekezési szokása is a nagyobb jövedelem miatt. Míg a pestis előtt a munkavállalók anyagi eszközeik túlnyomó részét alapvető élelmiszerekre, elsősorban gabonára költötték, addig a járvány elmúltával más típusú ételekre és ruházkodásra is tudtak félretenni. A magas bérek miatt a földtulajdonosok megpróbáltak olyan termékeket előállítani, amelyhez nem kellett nagy munkaerő, így sok földet legelőként hasznosítottak a korábbi gabonatermesztés helyett. Ezáltal több húst és gyapjút, utóbbiból pedig pamutot állítottak elő, amelyre a jobban kereső szegény réteg részéről volt is kereslet.<a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> Mindezekkel párhuzamosan több jogot, elviselhetőbb munkakörülményeket követelő lázadások törtek ki, mint például az 1358-as Jacquerie-felkelés Franciaországban. 1378-ban Firenzében, három évvel később Angliában törtek ki parasztlázadások. A veszély elmúltával a városok gyorsan újranépesedtek, és az ipar, a szolgáltatások központjaivá váltak.<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> Míg a pestis előtti gazdaság az olcsó munkaerőre épült, addig a járvány után a gazdálkodók, iparosok kénytelenek voltak új termelési metódusok bevezetésére, amelyekkel ellensúlyozhatták a munkaerőhiányt.<a href="#cite_note-Gottfried_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--19">[19]</a> A technológiai fejlődés következtében átrendeződött a korábbi vagyonmegosztás, a földesurak hatalma meggyengült.<a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> Mindez a nyugati világ gyors fejlődését eredményezte.<a href="#cite_note-Gottfried_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--19">[19]</a> A pestisjárványtól számítható a modern európai orvoslás kialakulása,<a href="#cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">[11]</a> valamint a komolyabb közegészségügyi intézkedések bevezetése a városokban. Ezek a szabályok, amelyek elsősorban az emberek helyváltoztatásával kapcsolatban léptek életbe, a fertőzés behurcolásának és továbbadásának megelőzését célozták.<a href="#cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">[3]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-Contagions_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1"><a href="#cite_ref-Contagions_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_1-0">↑</a> <a href="#hely:Contagions">Contagions</a> </li> <li id="cite_note-Freeman_1_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2"><a href="#cite_ref-Freeman_1_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_2-0">↑</a> <a href="#hely:Freeman_1">Freeman 1</a> </li> <li id="cite_note-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3">↑ <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-0">a</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-1">b</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-2">c</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-3">d</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-4">e</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-5">f</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-6">g</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-7">h</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-8">i</a> <a href="#cite_ref-Hays_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_3-9">j</a> <a href="#hely:Hays">Hays</a> </li> <li id="cite_note-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4">↑ <a href="#cite_ref-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_4-0">a</a> <a href="#cite_ref-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_4-1">b</a> <a href="#cite_ref-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_4-2">c</a> <a href="#cite_ref-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_4-3">d</a> <a href="#cite_ref-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_4-4">e</a> <a href="#cite_ref-Freeman_5_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_4-5">f</a> <a href="#hely:Freeman_5">Freeman 5</a> </li> <li id="cite_note-Barotányi_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5">↑ <a href="#cite_ref-Barotányi_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-0">a</a> <a href="#cite_ref-Barotányi_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-1">b</a> <a href="#cite_ref-Barotányi_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_5-2">c</a> <a href="#hely:Barotányi">Barotányi</a> </li> <li id="cite_note-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6">↑ <a href="#cite_ref-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-0">a</a> <a href="#cite_ref-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-1">b</a> <a href="#cite_ref-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-2">c</a> <a href="#cite_ref-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-3">d</a> <a href="#cite_ref-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-4">e</a> <a href="#cite_ref-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-5">f</a> <a href="#cite_ref-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-6">g</a> <a href="#cite_ref-Freeman_6_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_6-7">h</a> <a href="#hely:Freeman_6">Freeman 6</a> </li> <li id="cite_note-BBC_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7">↑ <a href="#cite_ref-BBC_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_7-0">a</a> <a href="#cite_ref-BBC_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_7-1">b</a> <a href="#cite_ref-BBC_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_7-2">c</a> <a href="#hely:BBC">BBC</a> </li> <li id="cite_note-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8">↑ <a href="#cite_ref-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_8-0">a</a> <a href="#cite_ref-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_8-1">b</a> <a href="#cite_ref-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_8-2">c</a> <a href="#cite_ref-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_8-3">d</a> <a href="#cite_ref-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_8-4">e</a> <a href="#cite_ref-History_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_8-5">f</a> <a href="#hely:History">History</a> </li> <li id="cite_note-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9">↑ <a href="#cite_ref-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_9-0">a</a> <a href="#cite_ref-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_9-1">b</a> <a href="#cite_ref-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_9-2">c</a> <a href="#cite_ref-Benedictow_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_9-3">d</a> <a href="#hely:Benedictow">Benedictow</a> </li> <li id="cite_note-Scott_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10"><a href="#cite_ref-Scott_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_10-0">↑</a> <a href="#hely:Scott">Scott</a> </li> <li id="cite_note-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11">↑ <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-0">a</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-1">b</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-2">c</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-3">d</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-4">e</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-5">f</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-6">g</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-7">h</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-8">i</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-9">j</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-10">k</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-11">l</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-12">m</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-13">n</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-14">o</a> <a href="#cite_ref-USU_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_11-15">p</a> <a href="#hely:USU">USU</a> </li> <li id="cite_note-12"><a href="#cite_ref-12">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190928052830/https://www.whipplelib.hps.cam.ac.uk/special/exhibitions-and-displays/personifying-plague/case-3">Case Three: Yersinia pestis</a> (angol nyelven). whipplelib.hps.cam.ac.uk. [2019. szeptember 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.whipplelib.hps.cam.ac.uk/special/exhibitions-and-displays/personifying-plague/case-3">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 23.) </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> Barotányi Zoltán: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200319231029/https://magyarnarancs.hu/tudomany/csak-egy-ugras-a-halal-93999">Csak egy ugrás a halál - Új teória a pestis terjedéséről</a>. magyarnarancs.hu, 2015. [2020. március 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://magyarnarancs.hu/tudomany/csak-egy-ugras-a-halal-93999">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 23.) </li> <li id="cite_note-Freeman_2_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14"><a href="#cite_ref-Freeman_2_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_14-0">↑</a> <a href="#hely:Freeman_2">Freeman 2</a> </li> <li id="cite_note-National_Geographic_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--15">↑ <a href="#cite_ref-National_Geographic_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_15-0">a</a> <a href="#cite_ref-National_Geographic_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_15-1">b</a> <a href="#cite_ref-National_Geographic_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_15-2">c</a> <a href="#hely:National_Geographic">National Geographic</a> </li> <li id="cite_note-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--16">↑ <a href="#cite_ref-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_16-0">a</a> <a href="#cite_ref-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_16-1">b</a> <a href="#cite_ref-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_16-2">c</a> <a href="#cite_ref-Freeman_3_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_16-3">d</a> <a href="#hely:Freeman_3">Freeman 3</a> </li> <li id="cite_note-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--17">↑ <a href="#cite_ref-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_17-0">a</a> <a href="#cite_ref-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_17-1">b</a> <a href="#cite_ref-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_17-2">c</a> <a href="#cite_ref-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_17-3">d</a> <a href="#cite_ref-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_17-4">e</a> <a href="#cite_ref-Freeman_4_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_17-5">f</a> <a href="#hely:Freeman_4">Freeman 4</a> </li> <li id="cite_note-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--18">↑ <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-0">a</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-1">b</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-2">c</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-3">d</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-4">e</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-5">f</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-6">g</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-7">h</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-8">i</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-9">j</a> <a href="#cite_ref-History_Chanel_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_18-10">k</a> <a href="#hely:History_Chanel">History Chanel</a> </li> <li id="cite_note-Gottfried_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--19">↑ <a href="#cite_ref-Gottfried_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_19-0">a</a> <a href="#cite_ref-Gottfried_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_19-1">b</a> <a href="#cite_ref-Gottfried_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_19-2">c</a> <a href="#hely:Gottfried">Gottfried</a> </li> <li id="cite_note-Middle_Ages_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--20">↑ <a href="#cite_ref-Middle_Ages_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_20-0">a</a> <a href="#cite_ref-Middle_Ages_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_20-1">b</a> <a href="#hely:Middle_Ages">Middle Ages</a> </li> <li id="cite_note-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--21">↑ <a href="#cite_ref-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-0">a</a> <a href="#cite_ref-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-1">b</a> <a href="#cite_ref-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-2">c</a> <a href="#cite_ref-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-3">d</a> <a href="#cite_ref-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-4">e</a> <a href="#cite_ref-Cunningham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_21-5">f</a> <a href="#hely:Cunningham">Cunningham</a> </li> <li id="cite_note-22"><a href="#cite_ref-22">↑</a> <a href="/wiki/Schultheisz_Emil_(orvos)" title="Schultheisz Emil (orvos)">Schultheisz Emil</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mek.oszk.hu/05400/05425/pdf/Schultheisz_Jarvanyok.pdf">A magyarországi járványok történetéből</a>. Magyar Tudománytörténeti Intézet. Neumann Kht., 2004 </li> <li id="cite_note-Jewish_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--23">↑ <a href="#cite_ref-Jewish_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-0">a</a> <a href="#cite_ref-Jewish_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_23-1">b</a> <a href="#hely:Jewish">Jewish</a> </li> <li id="cite_note-Fordham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--24">↑ <a href="#cite_ref-Fordham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_24-0">a</a> <a href="#cite_ref-Fordham_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_24-1">b</a> <a href="#hely:Fordham">Fordham</a> </li> <li id="cite_note-NG_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--25"><a href="#cite_ref-NG_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_25-0">↑</a> <a href="#hely:NG">NG</a> </li> <li id="cite_note-Pestisdoktor_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--26"><a href="#cite_ref-Pestisdoktor_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_26-0">↑</a> <a href="#hely:Pestisdoktor">Pestisdoktor</a> </li> <li id="cite_note-Oxford_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--27"><a href="#cite_ref-Oxford_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_27-0">↑</a> <a href="#hely:Oxford">Oxford</a> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="#back:Cunningham">↑</a> Cunningham: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kevin Cunningham. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=-phBtgdijDMC&pg=PA39&lpg=PA39&dq=Gabriele+de%27+Mussi&source=bl&ots=4swpfO7kG2&sig=49KTa5Ue_I87mpJs__RuwJQIzwo&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiosvzom7fSAhUoKsAKHZedC404ChDoAQg4MAU#v=onepage&q=Gabriele%20de'%20Mussi&f=false">The Bubonic Plague</a>. ABDO Publishing Company. Hozzáférés ideje: 2017. március 1.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Bubonic+Plague&rft.au=Kevin+Cunningham&rft.pub=ABDO+Publishing+Company&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3D-phBtgdijDMC%26pg%3DPA39%26lpg%3DPA39%26dq%3DGabriele%2Bde%2527%2BMussi%26source%3Dbl%26ots%3D4swpfO7kG2%26sig%3D49KTa5Ue_I87mpJs__RuwJQIzwo%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26ved%3D0ahUKEwiosvzom7fSAhUoKsAKHZedC404ChDoAQg4MAU%23v%3Donepage%26q%3DGabriele%2520de%27%2520Mussi%26f%3Dfalse"> </li> <li><a href="#back:Scott">↑</a> Scott: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Susan Scott és Christopher J. Duncan. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=BrsHQWXa3RcC&pg=PA18&lpg=PA18&dq=Gabriele+de%27+Mussi&source=bl&ots=d-WI24MW7R&sig=yx37DhZPRANv4VSWGOFObwzy7hU&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiosvzom7fSAhUoKsAKHZedC404ChDoAQhLMAk#v=onepage&q=Gabriele%20de'%20Mussi&f=false">Return of the Black Death: The World's Greatest Serial Killer</a>. Wiley. Hozzáférés ideje: 2017. március 1.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Return+of+the+Black+Death%3A+The+World%27s+Greatest+Serial+Killer&rft.au=Susan+Scott+%C3%A9s+Christopher+J.+Duncan&rft.pub=Wiley&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DBrsHQWXa3RcC%26pg%3DPA18%26lpg%3DPA18%26dq%3DGabriele%2Bde%2527%2BMussi%26source%3Dbl%26ots%3Dd-WI24MW7R%26sig%3Dyx37DhZPRANv4VSWGOFObwzy7hU%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26ved%3D0ahUKEwiosvzom7fSAhUoKsAKHZedC404ChDoAQhLMAk%23v%3Donepage%26q%3DGabriele%2520de%27%2520Mussi%26f%3Dfalse"> </li> <li><a href="#back:Oxford">↑</a> Oxford: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Philip A. Mackowiak és Paul S. Sehdev. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://academic.oup.com/cid/article/35/9/1071/330421/The-Origin-of-Quarantine">The Origin of Quarantine</a>. Oxford Academic (2002). Hozzáférés ideje: 2017. március 1.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Origin+of+Quarantine&rft.au=Philip+A.+Mackowiak+%C3%A9s+Paul+S.+Sehdev&rft.date=2002&rft.pub=Oxford+Academic&rft_id=https%3A%2F%2Facademic.oup.com%2Fcid%2Farticle%2F35%2F9%2F1071%2F330421%2FThe-Origin-of-Quarantine"> </li> <li><a href="#back:Jewish">↑</a> Jewish: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Richard Gottheil és Joseph Jacobs. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://jewishencyclopedia.com/articles/3349-black-death">Black Death</a>. Jewish Encyclopedia (2002). Hozzáférés ideje: 2017. március 1.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Black+Death&rft.au=Richard+Gottheil+%C3%A9s+Joseph+Jacobs&rft.date=2002&rft.pub=Jewish+Encyclopedia&rft_id=http%3A%2F%2Fjewishencyclopedia.com%2Farticles%2F3349-black-death"> </li> <li><a href="#back:Barotányi">↑</a> Barotányi: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Barotányi Zoltán. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://magyarnarancs.hu/tudomany/a_fekete_halal_titka_-_bolha_a_fulbe-74805">A Fekete Halál titka - Bolha a fülbe</a>. Magyar Narancs (2010). Hozzáférés ideje: 2016. május 17.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Fekete+Hal%C3%A1l+titka+-+Bolha+a+f%C3%BClbe&rft.au=Barot%C3%A1nyi+Zolt%C3%A1n&rft.date=2010&rft.pub=Magyar+Narancs&rft_id=http%3A%2F%2Fmagyarnarancs.hu%2Ftudomany%2Fa_fekete_halal_titka_-_bolha_a_fulbe-74805"> </li> <li><a href="#back:BBC">↑</a> BBC: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bbc.co.uk/history/british/middle_ages/black_01.shtml">The Plague</a>. BBC (2011). Hozzáférés ideje: 2016. május 17.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Plague&rft.date=2011&rft.pub=BBC&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.bbc.co.uk%2Fhistory%2Fbritish%2Fmiddle_ages%2Fblack_01.shtml"> </li> <li><a href="#back:Benedictow">↑</a> Benedictow: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ole J. Benedictow. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.historytoday.com/ole-j-benedictow/black-death-greatest-catastrophe-ever">The Black Death: The Greatest Catastrophe Ever</a>. History Today (2005). Hozzáférés ideje: 2016. május 17.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death%3A+The+Greatest+Catastrophe+Ever&rft.au=Ole+J.+Benedictow&rft.date=2005&rft.pub=History+Today&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.historytoday.com%2Fole-j-benedictow%2Fblack-death-greatest-catastrophe-ever"> </li> <li><a href="#back:Contagions">↑</a> Contagions: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://contagions.wordpress.com/2011/11/26/did-india-and-china-escape-the-black-death/">Did India and China Escape the Black Death?</a>. Contagions (2011). Hozzáférés ideje: 2017. március 1.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Did+India+and+China+Escape+the+Black+Death%3F&rft.date=2011&rft.pub=Contagions&rft_id=https%3A%2F%2Fcontagions.wordpress.com%2F2011%2F11%2F26%2Fdid-india-and-china-escape-the-black-death%2F"> </li> <li><a href="#back:Fordham">↑</a> Fordham: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ole J. Benedictov. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.historytoday.com/ole-j-benedictow/black-death-greatest-catastrophe-ever">The Black Death: The Greatest Catastrophe Ever</a>. History Today. Hozzáférés ideje: 2016. május 17.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death%3A+The+Greatest+Catastrophe+Ever&rft.au=Ole+J.+Benedictov&rft.pub=History+Today&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.historytoday.com%2Fole-j-benedictow%2Fblack-death-greatest-catastrophe-ever"> </li> <li><a href="#back:Freeman_1">↑</a> Freeman 1: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://legacy.fordham.edu/halsall/jewish/1348-jewsblackdeath.asp">Jewish History Sourcebook: The Black Death and the Jews 1348-1349 CE</a>. Fordham Univerity. Hozzáférés ideje: 2016. május 15.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Jewish+History+Sourcebook%3A+The+Black+Death+and+the+Jews+1348-1349+CE&rft.pub=Fordham+Univerity&rft_id=http%3A%2F%2Flegacy.fordham.edu%2Fhalsall%2Fjewish%2F1348-jewsblackdeath.asp"> </li> <li><a href="#back:Freeman_2">↑</a> Freeman 2: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Henry Freeman. What was the Black Death, The Black Death: A History From Beginning to End (2016). Hozzáférés ideje: 2016. május 15.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death%3A+A+History+From+Beginning+to+End&rft.atitle=What+was+the+Black+Death&rft.au=Henry+Freeman&rft.date=2016"> </li> <li><a href="#back:Freeman_3">↑</a> Freeman 3: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Henry Freeman. A Short History of Pandemics, The Black Death: A History From Beginning to End (2016). Hozzáférés ideje: 2016. május 15.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death%3A+A+History+From+Beginning+to+End&rft.atitle=A+Short+History+of+Pandemics&rft.au=Henry+Freeman&rft.date=2016"> </li> <li><a href="#back:Freeman_4">↑</a> Freeman 4: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Henry Freeman. Cronology & Trajectory, The Black Death: A History From Beginning to End (2016). Hozzáférés ideje: 2016. május 15.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death%3A+A+History+From+Beginning+to+End&rft.atitle=Cronology+%26+Trajectory&rft.au=Henry+Freeman&rft.date=2016"> </li> <li><a href="#back:Freeman_5">↑</a> Freeman 5: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Henry Freeman. Causes & Pathology, The Black Death: A History From Beginning to End (2016). Hozzáférés ideje: 2016. május 15.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death%3A+A+History+From+Beginning+to+End&rft.atitle=Causes+%26+Pathology&rft.au=Henry+Freeman&rft.date=2016"> </li> <li><a href="#back:Freeman_6">↑</a> Freeman 6: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Henry Freeman. Medieval Theories & Disease Control, The Black Death: A History From Beginning to End (2016). Hozzáférés ideje: 2016. május 15.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death%3A+A+History+From+Beginning+to+End&rft.atitle=Medieval+Theories+%26+Disease+Control&rft.au=Henry+Freeman&rft.date=2016"> </li> <li><a href="#back:Gottfried">↑</a> Gottfried: <cite class="book citation" style="font-style:normal">Robert S. Gottfried. Introduction, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=oK4HTBcdSJsC&printsec=frontcover&dq=black+death&hl=en&sa=X&ved=0ahUKEwibjtnQyeXMAhXMERQKHdjKAOUQ6AEIGzAA#v=onepage&q=black%20death&f=false">The Black Death – Natural and Human Disaster in Medieval Europe</a>. The Free Press (1983). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0029_1237_04" title="Speciális:Könyvforrások/0029 1237 04">ISBN 0029 1237 04</a>. Hozzáférés ideje: 2016. május 19.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death+%E2%80%93+Natural+and+Human+Disaster+in+Medieval+Europe&rft.atitle=Introduction&rft.au=Robert+S.+Gottfried&rft.date=1983&rft.pub=The+Free+Press&rft.isbn=0029 1237 04&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DoK4HTBcdSJsC%26printsec%3Dfrontcover%26dq%3Dblack%2Bdeath%26hl%3Den%26sa%3DX%26ved%3D0ahUKEwibjtnQyeXMAhXMERQKHdjKAOUQ6AEIGzAA%23v%3Donepage%26q%3Dblack%2520death%26f%3Dfalse"> </li> <li><a href="#back:History">↑</a> History: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.history.com/topics/black-death">Black Death</a>. History.com. Hozzáférés ideje: 2016. május 15.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Black+Death&rft.pub=History.com&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.history.com%2Ftopics%2Fblack-death"> </li> <li><a href="#back:Middle_Ages">↑</a> Middle Ages: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.themiddleages.net/plague.html">The Black Death: Bubonic Plague</a>. The Middle Ages. Hozzáférés ideje: 2016. május 17.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death%3A+Bubonic+Plague&rft.pub=The+Middle+Ages&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.themiddleages.net%2Fplague.html"> </li> <li><a href="#back:National_Geographic">↑</a> National Geographic: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://science.nationalgeographic.com/science/health-and-human-body/human-diseases/plague-article/">Plague</a>. National Geographic. Hozzáférés ideje: 2016. május 17.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Plague&rft.pub=National+Geographic&rft_id=http%3A%2F%2Fscience.nationalgeographic.com%2Fscience%2Fhealth-and-human-body%2Fhuman-diseases%2Fplague-article%2F"> </li> <li><a href="#back:USU">↑</a> USU: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.usu.edu/markdamen/1320hist%26civ/chapters/06plague.htm">Man and Disease: The Black Death</a>. USU.edu. Hozzáférés ideje: 2016. május 18.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Man+and+Disease%3A+The+Black+Death&rft.pub=USU.edu&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.usu.edu%2Fmarkdamen%2F1320hist%2526civ%2Fchapters%2F06plague.htm"> </li> <li><a href="#back:History_Chanel">↑</a> History Chanel: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.channel4.com/history/microsites/H/history/a-b/blackdeath.html">The Black Death</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080625094232/http://www.channel4.com/history/microsites/H/history/a-b/blackdeath.html">archivált változat</a>]. History Chanel. Hozzáférés ideje: 2017. február 28. [archiválás ideje: 2008. június 25.]</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death&rft.pub=History+Chanel&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.channel4.com%2Fhistory%2Fmicrosites%2FH%2Fhistory%2Fa-b%2Fblackdeath.html"> </li> <li><a href="#back:Hays">↑</a> Hays: <cite class="book citation" style="font-style:normal">J. N. Hays. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=GyE8Qt-kS1kC&pg=PA46&dq=&hl=en&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false">The Black Death</a>. Epidemics and Pandemics: Their Impacts on Human History. Hozzáférés ideje: 2017. február 28.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Black+Death&rft.au=J.+N.+Hays&rft.pub=Epidemics+and+Pandemics%3A+Their+Impacts+on+Human+History&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.hu%2Fbooks%3Fid%3DGyE8Qt-kS1kC%26pg%3DPA46%26dq%3D%26hl%3Den%26redir_esc%3Dy%23v%3Donepage%26q%26f%3Dfalse"> </li> <li><a href="#back:NG">↑</a> NG: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ng.hu/Civilizacio/2008/01/Zsidouldozes_Baselben">Zsidóüldözés Baselben</a>. National Geographic (2008). Hozzáférés ideje: 2017. június 26.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Zsid%C3%B3%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s+Baselben&rft.date=2008&rft.pub=National+Geographic&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ng.hu%2FCivilizacio%2F2008%2F01%2FZsidouldozes_Baselben"> </li> <li><a href="#back:Pestisdoktor">↑</a> Pestisdoktor: <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mult-kor.hu/tiz-kulonos-maszk-a-tortenelembol-20150909?pIdx=4">Pestisdoktor álarca</a>. mult-kor.hu (2015). Hozzáférés ideje: 2017. június 26.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Pestisdoktor+%C3%A1larca&rft.date=2015&rft.pub=mult-kor.hu&rft_id=http%3A%2F%2Fmult-kor.hu%2Ftiz-kulonos-maszk-a-tortenelembol-20150909%3FpIdx%3D4"> </li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85014548">sh85014548</a></li> <li>SUDOC: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/033822263">033822263</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb124641040">cb124641040</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:3px; margin-right:3px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:-3px; margin-right:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_history.png" class="mw-file-description" title="történelem"><img alt="történelem" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/P_history.png/25px-P_history.png" decoding="async" width="25" height="22" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/P_history.png/38px-P_history.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/P_history.png/50px-P_history.png 2x" data-file-width="77" data-file-height="68" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:T%C3%B6rt%C3%A9nelem" title="Portál:Történelem">Történelemportál</a></li><li style="float: right; min-height: 27px; line-height: 25px; width:49%; margin:0; margin-top:.5em; margin-right:-3px; margin-left:1%; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Caduceus_-_black.png" class="mw-file-description" title="orvostudomány"><img alt="orvostudomány" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Caduceus_-_black.png/20px-Caduceus_-_black.png" decoding="async" width="20" height="25" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Caduceus_-_black.png/31px-Caduceus_-_black.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Caduceus_-_black.png/41px-Caduceus_-_black.png 2x" data-file-width="827" data-file-height="1005" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Orvostudom%C3%A1ny" title="Portál:Orvostudomány">Orvostudományi portál</a></li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete_halál&oldid=27171529">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete_halál&oldid=27171529</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:J%C3%A1rv%C3%A1nyok" title="Kategória:Járványok">Járványok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Eur%C3%B3pa_t%C3%B6rt%C3%A9nelme" title="Kategória:Európa történelme">Európa történelme</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1340-es_%C3%A9vek" title="Kategória:1340-es évek">1340-es évek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:1350-es_%C3%A9vek" title="Kategória:1350-es évek">1350-es évek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Idegen_nyelv%C5%B1_t%C3%A9rk%C3%A9pet_tartalmaz%C3%B3_sz%C3%B3cikkek" title="Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek">Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. május 30., 14:58</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete_hal%C3%A1l&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-6df7948d6c-kf2dk","wgBackendResponseTime":181,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.924","walltime":"1.110","ppvisitednodes":{"value":20249,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":137034,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":61797,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":3,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":47318,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 930.105 1 -total"," 37.69% 350.567 102 Sablon:Refhely"," 34.19% 317.970 102 Sablon:Tagref"," 22.29% 207.300 1 Sablon:Betegség_infobox"," 13.43% 124.941 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 8.00% 74.430 24 Sablon:Cite_book"," 7.13% 66.292 1 Sablon:Jegyzetek"," 6.88% 64.032 1 Sablon:Infobox/Commons"," 6.79% 63.126 2 Sablon:References"," 6.56% 61.041 1 Sablon:Infobox/Megjegyzés_feltétellel"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.171","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1983742,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-64cd99f567-ld56d","timestamp":"20241125165446","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Fekete hal\u00e1l","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Fekete_hal%C3%A1l","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q42005","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q42005","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-10-13T13:30:51Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/d\/d3\/Blackdeath2.gif","headline":"k\u00f6z\u00e9pkori pestisj\u00e1rv\u00e1ny"}</script> </body> </html>