CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Civilizáció – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"baf8185d-6fad-4a21-9e32-7fb0147ba324","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Civilizáció","wgTitle":"Civilizáció","wgCurRevisionId":27642190,"wgRevisionId":27642190,"wgArticleId":23169,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Civilizációk","Szociológiai fogalmak"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Civilizáció","wgRelevantArticleId":23169,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[], "wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27642190,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":30000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q8432","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled": false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready","ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin", "ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Teonate.JPG/1200px-Teonate.JPG"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="891"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Teonate.JPG/800px-Teonate.JPG"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="594"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Teonate.JPG/640px-Teonate.JPG"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="475"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Civilizáció – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Civilizáció rootpage-Civilizáció skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-menu mw-ui-icon-wikimedia-menu"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Főmenü</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z"><span>Kezdőlap</span></a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom"><span>Tartalom</span></a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja"><span>Kiemelt szócikkek</span></a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r"><span>Friss változtatások</span></a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x"><span>Lap találomra</span></a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3"><span>Tudakozó</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek"><span>Kezdőknek</span></a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g"><span>Segítség</span></a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg"><span>Közösségi portál</span></a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel"><span>Kapcsolatfelvétel</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <span class="mw-logo-container skin-invert"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </span> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"><span class="vector-icon mw-ui-icon-search mw-ui-icon-wikimedia-search"></span> <span>Keresés</span> </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > <span class="cdx-text-input__icon cdx-text-input__start-icon"></span> </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-appearance mw-ui-icon-wikimedia-appearance"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Megjelenés</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class=""><span>Adományok</span></a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class=""><span>Fiók létrehozása</span></a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class=""><span>Bejelentkezés</span></a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-ellipsis mw-ui-icon-wikimedia-ellipsis"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Személyes eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu"><span>Adományok</span></a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"><span class="vector-icon mw-ui-icon-userAdd mw-ui-icon-wikimedia-userAdd"></span> <span>Fiók létrehozása</span></a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"><span class="vector-icon mw-ui-icon-logIn mw-ui-icon-wikimedia-logIn"></span> <span>Bejelentkezés</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről"><span>további információk</span></a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y"><span>Közreműködések</span></a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Mi_alkotja_a_civilizációt?" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Mi_alkotja_a_civilizációt?"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">1</span> <span>Mi alkotja a civilizációt?</span> </div> </a> <ul id="toc-Mi_alkotja_a_civilizációt?-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_civilizáció_folyamata" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_civilizáció_folyamata"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">2</span> <span>A civilizáció folyamata</span> </div> </a> <ul id="toc-A_civilizáció_folyamata-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Korai_civilizációk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Korai_civilizációk"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">3</span> <span>Korai civilizációk</span> </div> </a> <ul id="toc-Korai_civilizációk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_civilizáció_mint_kulturális_identitás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_civilizáció_mint_kulturális_identitás"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">4</span> <span>A civilizáció mint kulturális identitás</span> </div> </a> <ul id="toc-A_civilizáció_mint_kulturális_identitás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_civilizációk,_mint_összetett_rendszerek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_civilizációk,_mint_összetett_rendszerek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">5</span> <span>A civilizációk, mint összetett rendszerek</span> </div> </a> <ul id="toc-A_civilizációk,_mint_összetett_rendszerek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-A_civilizációk_jövője" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#A_civilizációk_jövője"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">6</span> <span>A civilizációk jövője</span> </div> </a> <ul id="toc-A_civilizációk_jövője-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Civilizáció-kritika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Civilizáció-kritika"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">7</span> <span>Civilizáció-kritika</span> </div> </a> <ul id="toc-Civilizáció-kritika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Civilizációk_az_emberi_történelemben" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Civilizációk_az_emberi_történelemben"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">8</span> <span>Civilizációk az emberi történelemben</span> </div> </a> <ul id="toc-Civilizációk_az_emberi_történelemben-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">9</span> <span>Jegyzetek</span> </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">10</span> <span>Források</span> </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Irodalom" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1 vector-toc-list-item-expanded"> <a class="vector-toc-link" href="#Irodalom"> <div class="vector-toc-text"> <span class="vector-toc-numb">11</span> <span>Irodalom</span> </div> </a> <ul id="toc-Irodalom-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-listBullet mw-ui-icon-wikimedia-listBullet"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading"><span class="mw-page-title-main">Civilizáció</span></h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 150 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-150" aria-hidden="true" ><span class="vector-icon mw-ui-icon-language-progressive mw-ui-icon-wikimedia-language-progressive"></span> <span class="vector-dropdown-label-text">150 nyelv</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Civilization" title="Civilization – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Civilization" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target"><span>English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Beskawing" title="Beskawing – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Beskawing" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target"><span>Afrikaans</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Zivilisation" title="Zivilisation – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Zivilisation" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target"><span>Alemannisch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%88%A5%E1%88%8D%E1%8C%A3%E1%8A%94" title="ሥልጣኔ – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ሥልጣኔ" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target"><span>አማርኛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Civilizaci%C3%B3n" title="Civilización – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Civilización" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Aragonés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ang mw-list-item"><a href="https://ang.wikipedia.org/wiki/Folctil%C3%BE" title="Folctilþ – óangol" lang="ang" hreflang="ang" data-title="Folctilþ" data-language-autonym="Ænglisc" data-language-local-name="óangol" class="interlanguage-link-target"><span>Ænglisc</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar mw-list-item"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%AD%D8%B6%D8%A7%D8%B1%D8%A9" title="حضارة – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="حضارة" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target"><span>العربية</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D8%AD%D8%B6%D8%A7%D8%B1%D9%87" title="حضاره – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="حضاره" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target"><span>مصرى</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Civilizaci%C3%B3n" title="Civilización – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Civilización" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target"><span>Asturianu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-av mw-list-item"><a href="https://av.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Цивилизация – avar" lang="av" hreflang="av" data-title="Цивилизация" data-language-autonym="Авар" data-language-local-name="avar" class="interlanguage-link-target"><span>Авар</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Sivilizasiya" title="Sivilizasiya – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Sivilizasiya" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target"><span>Azərbaycanca</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D9%85%D8%AF%D9%88%D9%86" title="تمدون – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="تمدون" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target"><span>تۆرکجه</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Цивилизация – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Цивилизация" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target"><span>Башҡортса</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bat-smg mw-list-item"><a href="https://bat-smg.wikipedia.org/wiki/C%C4%97v%C4%97l%C4%97zac%C4%97j%C4%97" title="Cėvėlėzacėjė – Samogitian" lang="sgs" hreflang="sgs" data-title="Cėvėlėzacėjė" data-language-autonym="Žemaitėška" data-language-local-name="Samogitian" class="interlanguage-link-target"><span>Žemaitėška</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Sibilisasyon" title="Sibilisasyon – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Sibilisasyon" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target"><span>Bikol Central</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D1%8B%D0%B2%D1%96%D0%BB%D1%96%D0%B7%D0%B0%D1%86%D1%8B%D1%8F" title="Цывілізацыя – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Цывілізацыя" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D1%8B%D0%B2%D1%96%D0%BB%D1%96%D0%B7%D0%B0%D1%86%D1%8B%D1%8F" title="Цывілізацыя – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Цывілізацыя" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target"><span>Беларуская (тарашкевіца)</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Цивилизация – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Цивилизация" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target"><span>Български</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%AD%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%BE" title="सभ्यता – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="सभ्यता" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target"><span>भोजपुरी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%B8%E0%A6%AD%E0%A7%8D%E0%A6%AF%E0%A6%A4%E0%A6%BE" title="সভ্যতা – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="সভ্যতা" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target"><span>বাংলা</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Sevenadurezh" title="Sevenadurezh – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Sevenadurezh" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target"><span>Brezhoneg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Civilizacija" title="Civilizacija – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Civilizacija" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target"><span>Bosanski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-btm mw-list-item"><a href="https://btm.wikipedia.org/wiki/Paradapan" title="Paradapan – Batak Mandailing" lang="btm" hreflang="btm" data-title="Paradapan" data-language-autonym="Batak Mandailing" data-language-local-name="Batak Mandailing" class="interlanguage-link-target"><span>Batak Mandailing</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bxr mw-list-item"><a href="https://bxr.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D1%80%D0%B3%D1%8D%D0%BD%D1%88%D1%8D%D0%BB" title="Эргэншэл – Russia Buriat" lang="bxr" hreflang="bxr" data-title="Эргэншэл" data-language-autonym="Буряад" data-language-local-name="Russia Buriat" class="interlanguage-link-target"><span>Буряад</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Civilitzaci%C3%B3" title="Civilització – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Civilització" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target"><span>Català</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ce mw-list-item"><a href="https://ce.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8" title="Цивилизаци – csecsen" lang="ce" hreflang="ce" data-title="Цивилизаци" data-language-autonym="Нохчийн" data-language-local-name="csecsen" class="interlanguage-link-target"><span>Нохчийн</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Sibilisasyon" title="Sibilisasyon – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Sibilisasyon" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target"><span>Cebuano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D8%B4%D8%A7%D8%B1%D8%B3%D8%AA%D8%A7%D9%86%DB%8E%D8%AA%DB%8C" title="شارستانێتی – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="شارستانێتی" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target"><span>کوردی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Civilizace" title="Civilizace – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Civilizace" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target"><span>Čeština</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Gwareiddiad" title="Gwareiddiad – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Gwareiddiad" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target"><span>Cymraeg</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Civilisation" title="Civilisation – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Civilisation" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target"><span>Dansk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de mw-list-item"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Zivilisation" title="Zivilisation – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Zivilisation" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target"><span>Deutsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-diq mw-list-item"><a href="https://diq.wikipedia.org/wiki/Sivilizasyon" title="Sivilizasyon – Zazaki" lang="diq" hreflang="diq" data-title="Sivilizasyon" data-language-autonym="Zazaki" data-language-local-name="Zazaki" class="interlanguage-link-target"><span>Zazaki</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A0%CE%BF%CE%BB%CE%B9%CF%84%CE%B9%CF%83%CE%BC%CF%8C%CF%82" title="Πολιτισμός – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Πολιτισμός" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target"><span>Ελληνικά</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Civilizo" title="Civilizo – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Civilizo" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target"><span>Esperanto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Civilizaci%C3%B3n" title="Civilización – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Civilización" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target"><span>Español</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Tsivilisatsioon" title="Tsivilisatsioon – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Tsivilisatsioon" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target"><span>Eesti</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Zibilizazio" title="Zibilizazio – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Zibilizazio" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target"><span>Euskara</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D9%85%D8%AF%D9%86" title="تمدن – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="تمدن" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target"><span>فارسی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Sivilisaatio" title="Sivilisaatio – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Sivilisaatio" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target"><span>Suomi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fiu-vro mw-list-item"><a href="https://fiu-vro.wikipedia.org/wiki/Tsivilisats%27uun" title="Tsivilisats'uun – Võro" lang="vro" hreflang="vro" data-title="Tsivilisats'uun" data-language-autonym="Võro" data-language-local-name="Võro" class="interlanguage-link-target"><span>Võro</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Civilisation" title="Civilisation – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Civilisation" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target"><span>Français</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frp mw-list-item"><a href="https://frp.wikipedia.org/wiki/Civilisacion" title="Civilisacion – Arpitan" lang="frp" hreflang="frp" data-title="Civilisacion" data-language-autonym="Arpetan" data-language-local-name="Arpitan" class="interlanguage-link-target"><span>Arpetan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Beskaving" title="Beskaving – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Beskaving" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target"><span>Frysk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E6%96%87%E6%98%8E" title="文明 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="文明" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>贛語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gcr mw-list-item"><a href="https://gcr.wikipedia.org/wiki/Sivilizasyon" title="Sivilizasyon – Guianan Creole" lang="gcr" hreflang="gcr" data-title="Sivilizasyon" data-language-autonym="Kriyòl gwiyannen" data-language-local-name="Guianan Creole" class="interlanguage-link-target"><span>Kriyòl gwiyannen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Civilizaci%C3%B3n" title="Civilización – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Civilización" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target"><span>Galego</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gn mw-list-item"><a href="https://gn.wikipedia.org/wiki/Tet%C3%A3ngatu" title="Tetãngatu – guarani" lang="gn" hreflang="gn" data-title="Tetãngatu" data-language-autonym="Avañe'ẽ" data-language-local-name="guarani" class="interlanguage-link-target"><span>Avañe'ẽ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%B8%E0%AB%8D%E0%AA%95%E0%AB%83%E0%AA%A4%E0%AA%BF" title="સંસ્કૃતિ – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="સંસ્કૃતિ" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target"><span>ગુજરાતી</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-guw mw-list-item"><a href="https://guw.wikipedia.org/wiki/Nukunhunhun" title="Nukunhunhun – Gun" lang="guw" hreflang="guw" data-title="Nukunhunhun" data-language-autonym="Gungbe" data-language-local-name="Gun" class="interlanguage-link-target"><span>Gungbe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Wayewa" title="Wayewa – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Wayewa" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target"><span>Hausa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/V%C3%B9n-m%C3%ACn" title="Vùn-mìn – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Vùn-mìn" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target"><span>客家語 / Hak-kâ-ngî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A6%D7%99%D7%95%D7%95%D7%99%D7%9C%D7%99%D7%96%D7%A6%D7%99%D7%94" title="ציוויליזציה – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="ציוויליזציה" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target"><span>עברית</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%AD%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%BE" title="सभ्यता – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="सभ्यता" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target"><span>हिन्दी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Sabhyata" title="Sabhyata – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Sabhyata" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target"><span>Fiji Hindi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Civilizacija" title="Civilizacija – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Civilizacija" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target"><span>Hrvatski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Sivilizasyon" title="Sivilizasyon – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Sivilizasyon" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target"><span>Kreyòl ayisyen</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%94%D5%A1%D5%B2%D5%A1%D6%84%D5%A1%D5%AF%D6%80%D5%A9%D5%B8%D6%82%D5%A9%D5%B5%D5%B8%D6%82%D5%B6" title="Քաղաքակրթություն – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Քաղաքակրթություն" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target"><span>Հայերեն</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Civilisation" title="Civilisation – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Civilisation" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target"><span>Interlingua</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Peradaban" title="Peradaban – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Peradaban" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Indonesia</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ilo mw-list-item"><a href="https://ilo.wikipedia.org/wiki/Sibilisasion" title="Sibilisasion – ilokó" lang="ilo" hreflang="ilo" data-title="Sibilisasion" data-language-autonym="Ilokano" data-language-local-name="ilokó" class="interlanguage-link-target"><span>Ilokano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-inh mw-list-item"><a href="https://inh.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8" title="Цивилизаци – ingus" lang="inh" hreflang="inh" data-title="Цивилизаци" data-language-autonym="ГӀалгӀай" data-language-local-name="ingus" class="interlanguage-link-target"><span>ГӀалгӀай</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Si%C3%B0menning" title="Siðmenning – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Siðmenning" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target"><span>Íslenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Civilt%C3%A0" title="Civiltà – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Civiltà" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target"><span>Italiano</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E6%96%87%E6%98%8E" title="文明 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="文明" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target"><span>日本語</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jam mw-list-item"><a href="https://jam.wikipedia.org/wiki/Siblaizieshan" title="Siblaizieshan – Jamaican Creole English" lang="jam" hreflang="jam" data-title="Siblaizieshan" data-language-autonym="Patois" data-language-local-name="Jamaican Creole English" class="interlanguage-link-target"><span>Patois</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Peradaban" title="Peradaban – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Peradaban" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target"><span>Jawa</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AA%E1%83%98%E1%83%95%E1%83%98%E1%83%9A%E1%83%98%E1%83%96%E1%83%90%E1%83%AA%E1%83%98%E1%83%90" title="ცივილიზაცია – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ცივილიზაცია" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target"><span>ქართული</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/%C6%90sakuliye" title="Ɛsakuliye – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Ɛsakuliye" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target"><span>Kabɩyɛ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kcg mw-list-item"><a href="https://kcg.wikipedia.org/wiki/Tat-a%CC%B1ghyi" title="Tat-a̱ghyi – tyap" lang="kcg" hreflang="kcg" data-title="Tat-a̱ghyi" data-language-autonym="Tyap" data-language-local-name="tyap" class="interlanguage-link-target"><span>Tyap</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%B0%D2%93%D1%8B%D0%BD_(%D0%B6%D0%B5%D1%80%D0%B3%D1%96%D0%BB%D1%96%D0%BA%D1%82%D1%96)_%D3%A9%D1%80%D0%BA%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D0%B5%D1%82%D1%82%D0%B5%D1%80" title="Шағын (жергілікті) өркениеттер – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Шағын (жергілікті) өркениеттер" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target"><span>Қазақша</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%A2%E1%9E%9A%E1%9E%B7%E1%9E%99%E1%9E%92%E1%9E%98%E1%9F%8C" title="អរិយធម៌ – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="អរិយធម៌" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target"><span>ភាសាខ្មែរ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%A8%E0%B2%BE%E0%B2%97%E0%B2%B0%E0%B3%80%E0%B2%95%E0%B2%A4%E0%B3%86" title="ನಾಗರೀಕತೆ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ನಾಗರೀಕತೆ" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target"><span>ಕನ್ನಡ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%EB%AC%B8%EB%AA%85" title="문명 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="문명" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target"><span>한국어</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-krc mw-list-item"><a href="https://krc.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Цивилизация – karacsáj-balkár" lang="krc" hreflang="krc" data-title="Цивилизация" data-language-autonym="Къарачай-малкъар" data-language-local-name="karacsáj-balkár" class="interlanguage-link-target"><span>Къарачай-малкъар</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/%C5%9Earistan%C3%AE" title="Şaristanî – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Şaristanî" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target"><span>Kurdî</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Hwarheans" title="Hwarheans – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Hwarheans" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target"><span>Kernowek</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Цивилизация – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Цивилизация" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target"><span>Кыргызча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Cultus_humanus" title="Cultus humanus – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Cultus humanus" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target"><span>Latina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Zivilisatioun" title="Zivilisatioun – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Zivilisatioun" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Lëtzebuergesch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Besjaving" title="Besjaving – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Besjaving" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target"><span>Limburgs</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Zivilizazzion" title="Zivilizazzion – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Zivilizazzion" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target"><span>Lombard</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%AD%E0%BA%B2%E0%BA%A5%E0%BA%B0%E0%BA%8D%E0%BA%B0%E0%BA%97%E0%BA%B3" title="ອາລະຍະທຳ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ອາລະຍະທຳ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target"><span>ລາວ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Civilizacija" title="Civilizacija – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Civilizacija" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target"><span>Lietuvių</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Civiliz%C4%81cija" title="Civilizācija – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Civilizācija" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target"><span>Latviešu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mg mw-list-item"><a href="https://mg.wikipedia.org/wiki/Haifomba" title="Haifomba – malgas" lang="mg" hreflang="mg" data-title="Haifomba" data-language-autonym="Malagasy" data-language-local-name="malgas" class="interlanguage-link-target"><span>Malagasy</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%98%D0%B0" title="Цивилизација – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Цивилизација" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target"><span>Македонски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%A8%E0%B4%BE%E0%B4%97%E0%B4%B0%E0%B4%BF%E0%B4%95%E0%B4%A4" title="നാഗരികത – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="നാഗരികത" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target"><span>മലയാളം</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D0%BE%D1%91%D0%BB_%D0%B8%D1%80%D0%B3%D1%8D%D0%BD%D1%88%D0%B8%D0%BB" title="Соёл иргэншил – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Соёл иргэншил" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target"><span>Монгол</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%82%EA%AF%A9%EA%AF%86%EA%AF%A5%EA%AF%8E%EA%AF%94%EA%AF%A3%EA%AF%9C" title="ꯂꯩꯆꯥꯎꯔꯣꯜ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯂꯩꯆꯥꯎꯔꯣꯜ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target"><span>ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%82%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%83%E0%A4%A4%E0%A4%BF%E0%A4%95_%E0%A4%B8%E0%A4%AD%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%BE" title="सांस्कृतिक सभ्यता – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="सांस्कृतिक सभ्यता" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target"><span>मराठी</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Tamadun" title="Tamadun – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Tamadun" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target"><span>Bahasa Melayu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mwl mw-list-item"><a href="https://mwl.wikipedia.org/wiki/Cebliza%C3%A7on" title="Ceblizaçon – mirandéz" lang="mwl" hreflang="mwl" data-title="Ceblizaçon" data-language-autonym="Mirandés" data-language-local-name="mirandéz" class="interlanguage-link-target"><span>Mirandés</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-myv mw-list-item"><a href="https://myv.wikipedia.org/wiki/%D0%9E%D1%88%D0%BE%D0%BD%D0%B4%D1%8F%D0%BC%D0%BE" title="Ошондямо – erzjány" lang="myv" hreflang="myv" data-title="Ошондямо" data-language-autonym="Эрзянь" data-language-local-name="erzjány" class="interlanguage-link-target"><span>Эрзянь</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Zivilisatschoon" title="Zivilisatschoon – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Zivilisatschoon" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target"><span>Plattdüütsch</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%AD%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%BE" title="सभ्यता – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="सभ्यता" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाली</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B2%E0%A4%B9%E0%A4%A8%E0%A4%BE" title="लहना – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="लहना" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target"><span>नेपाल भाषा</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Beschaving" title="Beschaving – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Beschaving" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target"><span>Nederlands</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Sivilisasjon" title="Sivilisasjon – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Sivilisasjon" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk nynorsk</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Sivilisasjon" title="Sivilisasjon – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Sivilisasjon" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target"><span>Norsk bokmål</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nqo mw-list-item"><a href="https://nqo.wikipedia.org/wiki/%DF%9B%DF%8F%DF%A1%DF%90%DF%AF%DF%A6%DF%8A" title="ߛߏߡߐ߯ߦߊ – n’kó" lang="nqo" hreflang="nqo" data-title="ߛߏߡߐ߯ߦߊ" data-language-autonym="ߒߞߏ" data-language-local-name="n’kó" class="interlanguage-link-target"><span>ߒߞߏ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Civilizacion" title="Civilizacion – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Civilizacion" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target"><span>Occitan</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%B8%E0%A9%B1%E0%A8%AD%E0%A8%BF%E0%A8%85%E0%A8%A4%E0%A8%BE" title="ਸੱਭਿਅਤਾ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਸੱਭਿਅਤਾ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target"><span>ਪੰਜਾਬੀ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pap mw-list-item"><a href="https://pap.wikipedia.org/wiki/Sivilisashon" title="Sivilisashon – papiamento" lang="pap" hreflang="pap" data-title="Sivilisashon" data-language-autonym="Papiamentu" data-language-local-name="papiamento" class="interlanguage-link-target"><span>Papiamentu</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Cywilizacja" title="Cywilizacja – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Cywilizacja" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target"><span>Polski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Sivilt%C3%A0" title="Siviltà – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Siviltà" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target"><span>Piemontèis</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%DB%81%D8%B0%DB%8C%D8%A8" title="تہذیب – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="تہذیب" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target"><span>پنجابی</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%D9%85%D8%AF%D9%86" title="تمدن – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="تمدن" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target"><span>پښتو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Civiliza%C3%A7%C3%A3o" title="Civilização – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Civilização" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target"><span>Português</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Hawaykawsay" title="Hawaykawsay – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Hawaykawsay" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target"><span>Runa Simi</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Civiliza%C8%9Bie" title="Civilizație – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Civilizație" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target"><span>Română</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Цивилизация – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Цивилизация" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target"><span>Русский</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-rue mw-list-item"><a href="https://rue.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D1%96%D0%B2%D1%96%D0%BB%D1%96%D0%B7%D0%B0%D1%86%D1%96%D1%8F" title="Цівілізація – Rusyn" lang="rue" hreflang="rue" data-title="Цівілізація" data-language-autonym="Русиньскый" data-language-local-name="Rusyn" class="interlanguage-link-target"><span>Русиньскый</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%AD%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%A4%E0%A4%BE" title="सभ्यता – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="सभ्यता" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target"><span>संस्कृतम्</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Цивилизация – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Цивилизация" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target"><span>Саха тыла</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%A5%E1%B1%9A%E1%B1%A5%E1%B1%B1%E1%B1%9A%E1%B1%9C" title="ᱥᱚᱥᱱᱚᱜ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱥᱚᱥᱱᱚᱜ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target"><span>ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%DA%BE%D8%B0%D9%8A%D8%A8" title="تھذيب – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="تھذيب" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target"><span>سنڌي</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Civilizacija" title="Civilizacija – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Civilizacija" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target"><span>Srpskohrvatski / српскохрватски</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shi mw-list-item"><a href="https://shi.wikipedia.org/wiki/Ta%C9%A3rma" title="Taɣrma – tachelhit" lang="shi" hreflang="shi" data-title="Taɣrma" data-language-autonym="Taclḥit" data-language-local-name="tachelhit" class="interlanguage-link-target"><span>Taclḥit</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B7%81%E0%B7%92%E0%B7%82%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%8F%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B6%BA" title="ශිෂ්ටාචාරය – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="ශිෂ්ටාචාරය" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target"><span>සිංහල</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Civilization" title="Civilization – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Civilization" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target"><span>Simple English</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Civiliz%C3%A1cia" title="Civilizácia – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Civilizácia" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenčina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Civilizacija" title="Civilizacija – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Civilizacija" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target"><span>Slovenščina</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Ilbaxaysi" title="Ilbaxaysi – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Ilbaxaysi" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target"><span>Soomaaliga</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Qytet%C3%ABrimi" title="Qytetërimi – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Qytetërimi" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target"><span>Shqip</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%98%D0%B0" title="Цивилизација – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Цивилизација" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target"><span>Српски / srpski</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Civilisation" title="Civilisation – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Civilisation" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target"><span>Svenska</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Ustaarabu" title="Ustaarabu – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Ustaarabu" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target"><span>Kiswahili</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%A8%E0%AE%BE%E0%AE%95%E0%AE%B0%E0%AE%BF%E0%AE%95%E0%AE%AE%E0%AF%8D" title="நாகரிகம் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="நாகரிகம்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target"><span>தமிழ்</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%A8%E0%B0%BE%E0%B0%97%E0%B0%B0%E0%B0%BF%E0%B0%95%E0%B0%A4" title="నాగరికత – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="నాగరికత" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target"><span>తెలుగు</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%AD%E0%B8%B2%E0%B8%A3%E0%B8%A2%E0%B8%98%E0%B8%A3%E0%B8%A3%E0%B8%A1" title="อารยธรรม – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="อารยธรรม" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target"><span>ไทย</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Kabihasnan" title="Kabihasnan – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Kabihasnan" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target"><span>Tagalog</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Uygarl%C4%B1k" title="Uygarlık – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Uygarlık" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target"><span>Türkçe</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D1%8F" title="Цивилизация – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Цивилизация" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target"><span>Татарча / tatarça</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D9%85%DB%95%D8%AF%DB%95%D9%86%D9%8A%DB%95%D8%AA" title="مەدەنيەت – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="مەدەنيەت" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target"><span>ئۇيغۇرچە / Uyghurche</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A6%D0%B8%D0%B2%D1%96%D0%BB%D1%96%D0%B7%D0%B0%D1%86%D1%96%D1%8F" title="Цивілізація – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Цивілізація" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target"><span>Українська</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D8%AA%DB%81%D8%B0%DB%8C%D8%A8" title="تہذیب – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="تہذیب" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target"><span>اردو</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Tamaddun" title="Tamaddun – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Tamaddun" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target"><span>Oʻzbekcha / ўзбекча</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vec mw-list-item"><a href="https://vec.wikipedia.org/wiki/Sivilt%C3%A0" title="Siviltà – velencei" lang="vec" hreflang="vec" data-title="Siviltà" data-language-autonym="Vèneto" data-language-local-name="velencei" class="interlanguage-link-target"><span>Vèneto</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/V%C4%83n_minh" title="Văn minh – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Văn minh" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target"><span>Tiếng Việt</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Civiliz%C3%A5cion" title="Civilizåcion – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Civilizåcion" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target"><span>Walon</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Sibilisasyon" title="Sibilisasyon – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Sibilisasyon" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target"><span>Winaray</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wo mw-list-item"><a href="https://wo.wikipedia.org/wiki/Xay" title="Xay – volof" lang="wo" hreflang="wo" data-title="Xay" data-language-autonym="Wolof" data-language-local-name="volof" class="interlanguage-link-target"><span>Wolof</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%96%87%E6%98%8E" title="文明 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="文明" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target"><span>吴语</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xmf mw-list-item"><a href="https://xmf.wikipedia.org/wiki/%E1%83%AA%E1%83%98%E1%83%95%E1%83%98%E1%83%9A%E1%83%98%E1%83%96%E1%83%90%E1%83%AA%E1%83%98%E1%83%90" title="ცივილიზაცია – Mingrelian" lang="xmf" hreflang="xmf" data-title="ცივილიზაცია" data-language-autonym="მარგალური" data-language-local-name="Mingrelian" class="interlanguage-link-target"><span>მარგალური</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%A6%D7%99%D7%95%D7%95%D7%99%D7%9C%D7%99%D7%96%D7%90%D7%A6%D7%99%D7%A2" title="ציוויליזאציע – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="ציוויליזאציע" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target"><span>ייִדיש</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-za mw-list-item"><a href="https://za.wikipedia.org/wiki/Vwnzmingz" title="Vwnzmingz – zsuang" lang="za" hreflang="za" data-title="Vwnzmingz" data-language-autonym="Vahcuengh" data-language-local-name="zsuang" class="interlanguage-link-target"><span>Vahcuengh</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%96%87%E6%98%8E" title="文明 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="文明" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target"><span>中文</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/B%C3%BBn-b%C3%AAng" title="Bûn-bêng – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Bûn-bêng" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target"><span>閩南語 / Bân-lâm-gú</span></a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E6%96%87%E6%98%8E" title="文明 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="文明" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target"><span>粵語</span></a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><span class="wb-langlinks-edit wb-langlinks-link"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q8432#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></span></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c"><span>Szócikk</span></a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t"><span>Vitalap</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">magyar</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" ><span class="vector-dropdown-label-text">Eszközök</span> </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3"><span>Olvasás</span></a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e"><span>Szerkesztés</span></a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=history"><span>Laptörténet</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j"><span>Mi hivatkozik erre?</span></a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k"><span>Kapcsolódó változtatások</span></a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q"><span>Speciális lapok</span></a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&oldid=27642190" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához"><span>Hivatkozás erre a változatra</span></a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=info" title="További információk erről a lapról"><span>Lapinformációk</span></a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&id=27642190&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban"><span>Hogyan hivatkozz erre a lapra?</span></a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FCiviliz%25C3%25A1ci%25C3%25B3"><span>Rövidített URL készítése</span></a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FCiviliz%25C3%25A1ci%25C3%25B3"><span>QR-kód letöltése</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3"><span>Könyv készítése</span></a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=show-download-screen"><span>Letöltés PDF-ként</span></a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p"><span>Nyomtatható változat</span></a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Civilizations" hreflang="en"><span>Wikimédia Commons</span></a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q8432" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g"><span>Wikidata-adatlap</span></a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle"><span class="cdx-fr-css-icon-review--status--stable"></span><b>Ellenőrzött</b></indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2><p class="cdx-dialog__header__subtitle">Ez a lap egy ellenőrzött változata</p></div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"><span class="cdx-icon cdx-icon--medium
							cdx-fr-css-icon--close"></span></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3">ellenőrizve</a>: <i>2024. november 29.</i><p><table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></p></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Teonate.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Teonate.JPG/360px-Teonate.JPG" decoding="async" width="360" height="267" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Teonate.JPG/540px-Teonate.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Teonate.JPG/720px-Teonate.JPG 2x" data-file-width="2080" data-file-height="1544" /></a><figcaption>A Hold-piramis <a href="/wiki/Teotihuacan" title="Teotihuacan">Teotihuacan</a> városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet</figcaption></figure> <p>A <b>civilizáció</b> a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket. Ebben a tekintetben a civilizáció sokszor a <a href="/wiki/T%C3%A1rsadalom" title="Társadalom">társadalom</a> szinonimájaként is használatos. A szó eredete a <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin</a> <i>civilis</i> / <i>civitas</i>, azaz <a href="/wiki/V%C3%A1ros" title="Város">város</a> szóból ered, mely a 16. századi francia nyelvben érte el jelenlegi formáját ("<i>civilisation</i>").<sup id="cite_ref-1" class="reference"><a href="#cite_note-1"><span class="cite-bracket">[</span>1<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> </p><p>A civilizáció fogalma <a href="/wiki/Rotterdami_Erasmus" title="Rotterdami Erasmus">Rotterdami Erasmus</a> egyik írásában tűnik föl az 1530-ban megjelent <i>De civilitate morum puerilium</i> -ban.<sup id="cite_ref-2" class="reference"><a href="#cite_note-2"><span class="cite-bracket">[</span>2<span class="cite-bracket">]</span></a></sup> Az általa bevezetett fogalom jelentését legárnyaltabban a „viselkedésbeli jólneveltséggel” lehetne definiálni. </p><p>Tágabb értelemben társadalmi, gazdasági, szellemi művelődést, műveltséget jelent. Más vonatkozásban – szembeállítva a szellemi kultúrával – egy társadalom anyagi kultúráját, eszközeit és technikáját értik alatta. A 19. század végén a magyar közgondolkodás például a <a href="/wiki/Polg%C3%A1rosod%C3%A1s" title="Polgárosodás">polgárosodás</a> folyamatát jelölte a civilizáció fogalmával. Napjainkban a viszonylag magas szintű kulturális, ipari-technológiai fejlettséget, a városi kényelmet is jelenti. </p><p>1. Technikai értelemben a <i>civilizáció</i> olyan összetett társadalmat jelöl, ahol az emberek <a href="/wiki/V%C3%A1ros" title="Város">városokban</a> élnek és az élelem <a href="/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1g" title="Mezőgazdaság">mezőgazdaságból</a> származik megkülönböztetve őket a <a href="/wiki/T%C3%B6rzs_(n%C3%A9prajz)" class="mw-redirect" title="Törzs (néprajz)">törzsi</a> társadalmaktól, ahol az emberek kis településeken vagy <a href="/wiki/Nom%C3%A1d_%C3%A9letm%C3%B3d" class="mw-redirect" title="Nomád életmód">nomád</a> csoportokban éltek megélhetésüket gyűjtögetésből, vadászatból vagy kertművelésből biztosítva. Ebben a megközelítésben a civilizáció adott emberek csoportjára használt kizárólagos fogalom. </p><p>2. Szélesebb értelmezésben a <i>civilizáció</i> bármely társadalomra vonatkoztatható, amely komplex és városlakó vagy egyszerű és törzsi. Ez a definíció kevésbé kizárólagos és <a href="/w/index.php?title=Etnocentrikus_vil%C3%A1gk%C3%A9p&action=edit&redlink=1" class="new" title="Etnocentrikus világkép (a lap nem létezik)">etnocentrikus</a>, mint az előző. Ebben a megközelítésben a civilizáció a <a href="/wiki/Kult%C3%BAra" title="Kultúra">kultúra</a> közeli szinonimája. </p><p>3. A <i>civilizáció</i> jelentheti a teljes emberi társadalmat, amennyiben hétköznapi formában a feltáratlan vadonnal vagy a kietlen pusztasággal állítjuk szembe. Ebben a megközelítésben a kifejezés a jelenlegi globális civilizációra vonatkozik. </p><p>4. A <i>civilizáció</i> egyúttal egy viselkedési formát is meghatároz. A „civilizált” magatartás szemben áll a „barbár” vagy a durva viselkedéssel. Ebben a megközelítésben a civilizáció kifinomultságot jelöl. </p><p>5. A <i>civilizáció</i> egy másik használata a szó első és negyedik jelentésének kombinációjából áll elő arra utalva, hogy az összetett társadalmak természetből fakadóan felette állnak a kevésbé összetett társadalmaknak. </p><p>Ez a szócikk a civilizációt az első értelmezésben dolgozza fel. </p> <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Mi_alkotja_a_civilizációt?"><span id="Mi_alkotja_a_civiliz.C3.A1ci.C3.B3t.3F"></span>Mi alkotja a civilizációt?</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Mi alkotja a civilizációt?"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A technikai értelmezés szerint a civilizáció az egyszerűbb társadalmakkal szemben összetett társadalom. Mindenki társadalomban vagy kultúrában él, de nem mindenki él civilizációban. A civilizáció az alábbiak jellemzőkből tevődik össze: </p> <ul><li>Új <a href="/wiki/Technol%C3%B3gia" title="Technológia">technológiák</a>, például a <a href="/wiki/Fazekass%C3%A1g" title="Fazekasság">fazekasság</a> vagy a <a href="/wiki/F%C3%A9m" class="mw-redirect" title="Fém">fémművesség</a> kialakulása.</li> <li><a href="/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szet" title="Művészet">Művészetek</a>, az <a href="/wiki/%C3%8Dr%C3%A1s" title="Írás">írás</a> kifejlődése.</li> <li>Összetett társadalmi intézmények létrejötte, szervezett <a href="/wiki/Vall%C3%A1s" title="Vallás">vallás</a> és <a href="/wiki/Oktat%C3%A1s" title="Oktatás">oktatás</a>, szemben más társadalmak kevésbé kialakult hagyományaival.</li> <li>Fejlett mezőgazdasági technikák, a <a href="/wiki/F%C3%B6ldm%C5%B1vel%C3%A9s" class="mw-redirect" title="Földművelés">földművelésben</a> állati erő alkalmazása, váltott <a href="/wiki/Arat%C3%A1s" title="Aratás">betakarítás</a>, <a href="/w/index.php?title=%C3%96nt%C3%B6z%C3%A9ses_f%C3%B6ldm%C5%B1vel%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Öntözéses földművelés (a lap nem létezik)">öntözés</a>. Ez lehetővé tette a földművelőknek, hogy több élelmet termeljenek annál, mint amit feléltek.</li> <li>A népességnek az a része, amely nem az élelemszerzésnek szenteli ideje nagy részét más foglalatosság után néz, kialakul a <a href="/wiki/Kereskedelem" title="Kereskedelem">kereskedelem</a>, a munkaerő specializálódik. Ezt a fent leírt többlettermelés teszi lehetővé.</li> <li>A <a href="/wiki/Gazdas%C3%A1gi_rendszer" title="Gazdasági rendszer">gazdasági</a> változások összetett formáinak kifejlődése, a kereskedelem kiszélesedése, <a href="/wiki/P%C3%A9nz" title="Pénz">pénzhasználat</a> és <a href="/wiki/Piac_(k%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan)" title="Piac (közgazdaságtan)">piacok</a> létrejötte.</li> <li>A birtokolt <a href="/wiki/Javak" title="Javak">javak</a> nagyobb arányú felhalmozódása, mint az egyszerűbb társadalomban.</li> <li>Városok kialakulása.</li> <li>Társadalmi <a href="/wiki/Hierarchia" title="Hierarchia">hierarchia</a> kialakulása. Ez lehet <a href="/wiki/Nemzets%C3%A9g_(t%C3%A1rsadalmi_csoport)" title="Nemzetség (társadalmi csoport)">nemzetségi</a> forma, ahol a népet az egyik elöljáró család vagy <a href="/w/index.php?title=Kl%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Klán (a lap nem létezik)">klán</a> feje, a <a href="/w/index.php?title=T%C3%B6rzsf%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="Törzsfő (a lap nem létezik)">törzsfő</a> irányítja, vagy <a href="/wiki/%C3%81llam" title="Állam">állam</a> alapú társadalom, amelyben az uralkodó osztályt <a href="/wiki/Korm%C3%A1ny" class="mw-redirect" title="Kormány">kormány</a> vagy <a href="/w/index.php?title=Hivatalnok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hivatalnok (a lap nem létezik)">hivatalnokok</a> támogatják. A politikai hatalom a városokban összpontosul.</li> <li>Az élelem intézményes birtoklási joga az uralkodó osztály kezébe kerül.</li></ul> <p>Ezek alapján néhány társadalom, mint például <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a> felvilágosult civilizációnak minősül, míg mások, mint például a <a href="/wiki/Busmanok" class="mw-redirect" title="Busmanok">busmanok</a> nyilván nem. A megkülönböztetés ugyanakkor nem mindig tiszta. Például <a href="/wiki/%C3%89szak-Amerika" title="Észak-Amerika">Észak-Amerika</a> északnyugati részén a halászat bősége lehetővé tette az élelem felhalmozását bármilyen mezőgazdasági tevékenység nélkül is. Az emberek településeket alapítottak, társadalmi hierarchiába szerveződtek, anyagi jólétet teremtettek, fejlett képzőművészetet hoztak létre (a legismertebbek a <a href="/wiki/Totem" class="mw-redirect" title="Totem">totemszobrok</a>) mindezt különösebb mezőgazdasági tevékenység nélkül. Ugyanakkor a <a href="/wiki/Pueblo_indi%C3%A1nok" title="Pueblo indiánok">pueblo indián</a> kultúra Észak-Amerika délnyugati részén fejlett mezőgazdaságot, öntözést és közösségi településeket teremtett (mint például <a href="/wiki/Taos" class="mw-redirect mw-disambig" title="Taos">Taos</a>), s mindeközben a pueblo indiánok soha nem fejlesztettek egyet sem a más társadalmakra jellemző összetett intézmények közül. Napjainkban a törzsi civilizációk nagy része már államokban él. A politikai struktúra az életük fölé helyezkedett, úgyhogy ők valahol a törzsi és a civilizált világ között foglalnak helyet. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_civilizáció_folyamata"><span id="A_civiliz.C3.A1ci.C3.B3_folyamata"></span>A civilizáció folyamata</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: A civilizáció folyamata"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p><a href="/wiki/Norbert_Elias" title="Norbert Elias">Norbert Elias</a> 1939-ben megjelent és a hatvanas években világsikerré lett munkája hallatlanul gazdag, forrásértékű példaanyagon elemzi (a középkori udvari illemkódexektől 18. századi, szépirodalomban rögzült viselkedésformákig) az európai világszemlélet és magaviselet civilizálódását. Az értekezés szigorú tudományossága cseppet sem akadályozta, hogy a szerző olyan, ízig-vérig köznapi viselkedésformák között tallózzék, mint például a tüsszentés, a köpés, az étkezési vagy hálószobai jó modor stb. Norbert Elias – a példákból és elemzésükből kiindulva – impozáns civilizáció- és társadalomelméletet is felvázol, mely napjainkig is a viták kereszttüzében áll. </p><p>A civilizáció folyamatát Freud interpretációjaként is lehet olvasni, hiszen kifejezetten freudi gondolat a civilizációt gátlásmechanizmusok kiépülésének látni. Elias azonban a freudi elméletnek inkább kritikusa, mintsem illusztrátora, ugyanis nem állítja szembe a társadalmiságot a viselkedések természeti meghatározottságával. Azt vizsgálja, miként alakulnak át a már meglévő társadalmi magatartáskódok, és miként eredményezi a magatartás átalakulása az egész személyiségstruktúra átalakulását: hogyan helyettesíti lépésről lépésre az egyénre nehezedő külső kényszert az önkényszerítés. És arra is rámutat, hogy mindez nem csak feltétele, de eredménye is a modern, <a href="/wiki/Er%C5%91szak-monop%C3%B3lium" title="Erőszak-monopólium">erőszak-monopóliumon</a> alapuló állam létrejöttének. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Korai_civilizációk"><span id="Korai_civiliz.C3.A1ci.C3.B3k"></span>Korai civilizációk</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Korai civilizációk"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A legkorábbi ismert civilizáció a <a href="/wiki/Sumer" title="Sumer">sumereké</a>, akik nagyvárosi társadalmat alkottak az <a href="/wiki/I._e._4._%C3%A9vezred" title="I. e. 4. évezred">i. e. 4. évezred</a> közepén. Ugyanakkor folyamatban lévő <a href="/wiki/R%C3%A9g%C3%A9szet" title="Régészet">régészeti</a> feltárások tovább alakíthatják ezt a feltételezést. </p><p>Ugyancsak feltárások zajlanak az ősi <a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a> területén, ahol a világon a legkorábbi ismert fazekasság alakult ki az <a href="/wiki/I._e._10._%C3%A9vezred" title="I. e. 10. évezred">i. e. 10. évezredben</a>. A fazekas kézművesség a cserép törékenysége okán letelepedett életformát kívánt, mert a cserépedények használhatatlanok voltak azok számára, akik a vadászat és a gyűjtögetés miatt állandó mozgásban voltak. Ennél fogva az akkori <i>Jomon</i> kultúra tagjai lehettek az elsők, akik letelepedett vagy félig letelepedett formában éltek. Először <a href="/wiki/Barlang" title="Barlang">barlangokban</a>, majd később földbe ásott árkokban illetve abból kiemelkedő házakban laktak gazdag háztartási hulladékot hagyva az <a href="/wiki/Antropol%C3%B3gia" title="Antropológia">antropológusok</a> számára. Jól képzett vadászok és halászok voltak, kőeszközöket, csapdákat, íjakat is használtak, de egyúttal már kezdetleges földművelést folytattak. A feltételezések szerint ez mintegy 2 ezer évvel előzi meg a <a href="/wiki/%C3%9Ajk%C5%91korszak" title="Újkőkorszak">neolitikus</a> kultúra <a href="/wiki/K%C3%B6zel-Kelet" title="Közel-Kelet">közel-keleti</a> felbukkanását. </p><p>A folyamatos ásatások és feltárások arra utalnak, hogy az <a href="/wiki/I._e._6._%C3%A9vezred" title="I. e. 6. évezred">i. e. 6. évezredben</a> komolyabb <a href="/wiki/%C3%81llatteny%C3%A9szt%C3%A9s" title="Állattenyésztés">állattenyésztés</a> és <a href="/wiki/%C3%89p%C3%ADt%C3%A9szet" title="Építészet">építkezés</a> folyt az ókori <a href="/wiki/Egyiptom" title="Egyiptom">Egyiptomban</a>, ami igencsak korai <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="Közösség">közösségi</a> tevékenységet feltételez. Az egyiptomiak az i. e. 4. évezred elején feltalálták a <a href="/wiki/K%C5%91m%C5%B1ves" title="Kőműves">kőművességet</a>, az évezred közepén már <a href="/wiki/Ker%C3%A1mia" title="Kerámia">kerámiát</a> gyártottak, az <a href="/wiki/I._e._3._%C3%A9vezred" title="I. e. 3. évezred">i. e. 3. évezred</a> eleje körül pedig orvosi eszközöket használtak a gyógyításhoz és fölépítették az emberiség első komoly mérnöki tervezést igénylő kőépületeit, a piramisokat. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_civilizáció_mint_kulturális_identitás"><span id="A_civiliz.C3.A1ci.C3.B3_mint_kultur.C3.A1lis_identit.C3.A1s"></span>A civilizáció mint kulturális identitás</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: A civilizáció mint kulturális identitás"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>A "civilizáció" egy összetett társadalomban nem csak a társadalmat magát, hanem egyszersmind annak kultúráját is jellemzi. Minden társadalom eszmék, szokások és művészetek egyedi halmazával, sajátos kultúrával rendelkezik, akár civilizáció, akár nem. A civilizáció szövevényes kultúrát jelöl, írást, művészetet, építészetet, szervezett vallást és összetett szokásokat. A szövevényes kultúra jellegzetessége, hogy hatással van és átterjed más kultúrákra, egyes esetekben asszimilálja őket a civilizációba (klasszikus példa erre az <a href="/wiki/India" title="India">Indiai</a> civilizáció és hatása Kínára, <a href="/wiki/Xanadu" title="Xanadu">Sangdura</a>, <a href="/wiki/Korea_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi)" title="Korea (történelmi)">Koreára</a>, Japánra, <a href="/wiki/Tibet" title="Tibet">Tibetre</a>, <a href="/wiki/D%C3%A9lkelet-%C3%81zsia" title="Délkelet-Ázsia">Délkelet-Ázsiára</a>, és így tovább). </p><p>Több virágzó civilizáció is széles kulturális hatáskörrel bír számos népet és régiót lefedve. Egyes történészek erre a kiterjedt kulturális hatásra koncentrálva a civilizációkat önálló egységként kezelték. Ezek az elméletek az egyes civilizációkat elsődleges kulturális szimbólumuk köré vonatkoztatták. A civilizációk ezen elméletek alapján nem gazdasági vagy környezeti okok miatt, hanem morális vagy vallási hanyatlás miatt esnek vissza és buknak el. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_civilizációk,_mint_összetett_rendszerek"><span id="A_civiliz.C3.A1ci.C3.B3k.2C_mint_.C3.B6sszetett_rendszerek"></span>A civilizációk, mint összetett rendszerek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: A civilizációk, mint összetett rendszerek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Gondolkodók másik csoportja a <a href="/w/index.php?title=Rendszerelm%C3%A9let&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rendszerelmélet (a lap nem létezik)">rendszerelméletet</a> használja, ami a civilizációkat összetett rendszerként vagy városok hálózataként kezeli és egymás közötti gazdasági, politikai, katonai, diplomáciai és kulturális kölcsönhatásuk alapján határozza meg őket. </p><p>A városokat ebben az elméletben az emberek kiterjedt hálózatát működtető gazdasági motorként jellemzik. A fejlett nagyvárosokból a javak és szolgáltatások átkerülnek a periférikus városokba, amelyek ezzel gazdasági növekedést érhetnek el és lehetővé válik számukra, hogy saját javaikat továbbadva saját hátországukba újabb és újabb gazdasági hálózatok épüljenek. A gazdasági növekedést ez az elmélet kiterjedt hálózatokkal közelíti meg, nem pedig elszigetelt kultúrájú társadalmi szférákkal. </p><p>A hálózatelméletiek a városok között többféle gazdasági, kulturális, és politikai/diplomáciai/katonai kapcsolatot különbözetnek meg, és ezek a viszonyok gyakran eltérő skálán mozognak. Például a tizenkilencedik századig a kereskedelmi hálózatok sokkal kiterjedtebbek voltak a kulturális vagy politikai kapcsolatokénál. Messzire nyúló kereskedelmi útvonalak működtek, mint például a <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsia" title="Közép-Ázsia">Közép-Ázsián</a> és az <a href="/wiki/Indiai-%C3%B3ce%C3%A1n" title="Indiai-óceán">Indiai-óceánon</a> átvezető, a <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalmat</a>, <a href="/wiki/India" title="India">Indiát</a> és Kínát összekötő 2000 éve kiépült <a href="/wiki/Selyem%C3%BAt" title="Selyemút">selyemút</a>, amikor ezek a civilizációk nem ápoltak túl mély politikai, diplomáciai vagy kulturális kapcsolatokat. </p><p>Számos tudós vitatja, hogy a <a href="/wiki/Globaliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Globalizáció">globalizáció</a> folytán az egész világ már egy közös "világrendszerbe" tömörült volna. Eltérő civilizációk és társadalmak szerte a Földön rengeteg szempontból függetlenek gazdaságilag, politikailag és kulturálisan is. Vita övezi azt is, hogy mikor is kezdődött ez az integráció és melyik formája (kulturális, technológiai, gazdasági, politikai, vagy katonai-diplomáciai) a kulcstényező egy civilizáció kiterjedését illetően. Egyes elméletek szerint Mezopotámia és az ókori Egyiptom gazdasági és katonai integrációjával kezdődött Kr. e. 1500 körül, mások szerint a <a href="/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk" title="Keresztes háborúk">keresztes hadjáratok</a> jelentették a globalizáció első lépcsőjét. A legelfogadottabb nézőpont szerint a társadalmi hálózatok az ókori idők óta növekednek és zsugorodnak és a jelenlegi globalizált gazdaság és kultúra a <a href="/wiki/Gyarmatos%C3%ADt%C3%A1s" title="Gyarmatosítás">gyarmatosításoknak</a> köszönhető. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="A_civilizációk_jövője"><span id="A_civiliz.C3.A1ci.C3.B3k_j.C3.B6v.C5.91je"></span>A civilizációk jövője</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: A civilizációk jövője"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Samuel P. Huntington politológus szerint a 21. század meghatározó karakterisztikája a civilizációk ütközése lesz. Szerinte a civilizációk közötti konfliktusok elnyomják majd a <a href="/wiki/Nemzet%C3%A1llam" title="Nemzetállam">nemzetállamok</a> közötti konfliktusokat és a 19. és 20. századi ideológiákat. </p><p>A világ civilizációja jelenleg abban az állapotban van, ami létrehozta az <a href="/w/index.php?title=Ipari_t%C3%A1rsadalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ipari társadalom (a lap nem létezik)">ipari társadalmat</a>, túlhaladva az azt megelőző <a href="/w/index.php?title=Mez%C5%91gazdas%C3%A1gi_t%C3%A1rsadalom&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mezőgazdasági társadalom (a lap nem létezik)">mezőgazdasági társadalmat</a>. Néhány jövőkutató úgy gondolja, hogy a civilizáció napjainkban egy másik átalakuláson megy keresztül és azt a világot úgy hívják majd, hogy <a href="/wiki/Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom_(fogalom)" title="Információs társadalom (fogalom)">információs társadalom</a>. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Civilizáció-kritika"><span id="Civiliz.C3.A1ci.C3.B3-kritika"></span>Civilizáció-kritika</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Civilizáció-kritika"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <p>Vallásos <a href="/wiki/Aszk%C3%A9ta" title="Aszkéta">aszkéták</a> számtalanszor próbálták megfékezni a civilizáció életükre gyakorolt hatásait a szellemi átlényegülésre koncentrálva. A civilizációtól éveken keresztül elszigetelték magukat, mert azt hitték, hogy az korlátozza őket abban, hogy természetes állapotuk szerint élhessenek. A <a href="/wiki/Szerzetes" title="Szerzetes">szerzetesek</a> képviselnek egy olyan aszkéta szemléletet, amely a civilizáció fősodrától valamelyest távol álló életformát próbál kialakítani. </p><p>A 18-19. században népszerű „<a href="/wiki/Nemes_vadember" title="Nemes vadember">nemes vadember</a>” idea egy szentimentális, romantikus nézet, amely egyfajta kiútkeresés a civilizációtól meghasonult emberek számára a boldogság újra megtalálása felé. Alapja a modern társadalom által érintetlen, romlatlan vadember ideaképe. Az idea szerint az ember eredendően jónak és lelkileg tisztának születik – mentes gyűlölettől, önzéstől és irigységtől – azonban a civilizáció és a modern társadalom megrontja az embereket és ez boldogtalansághoz vezet. E filozófiai nézetet vallók szerint a boldogság újra-megtalálása a civilizáció elvetése által lenne lehetséges. </p><p>A 19. századi <a href="/wiki/Transzcendentalizmus" title="Transzcendentalizmus">transzcendentalisták</a> vallották, hogy a civilizáció sekélyes és anyagi, ezért teljesen mezőgazdaság alapú társadalmat akartak létrehozni a városi elnyomástól mentesen. A magyar írók közül <a href="/wiki/Kodol%C3%A1nyi_J%C3%A1nos_(%C3%ADr%C3%B3)" title="Kodolányi János (író)">Kodolányi János</a> állt közel ehhez a nézethez, aki ez irányú gondolatait a <i><a href="/wiki/Z%C3%A1rt_t%C3%A1rgyal%C3%A1s_(novella)" title="Zárt tárgyalás (novella)">Zárt tárgyalás</a></i> c. novellájában hozta nyilvánosságra. </p><p><a href="/wiki/Karl_Marx" title="Karl Marx">Karl Marx</a> elmélete szerint a civilizáció kezdete az elnyomás kezdete is egyben. Amint több élelem készült és a társadalom anyagi javai növekedésnek indultak, a vagyon a hatalommal rendelkezők kezében összpontosult. A törzsek közösségi életében utat nyert az <a href="/wiki/Arisztokr%C3%A1cia" title="Arisztokrácia">arisztokrácia</a> és hierarchia alakult ki. </p><p>A közkeletű nézet szerint amint egyes törzsek elegendő erőforrás- és élelem-felesleget állítottak elő ahhoz, hogy egy <a href="/wiki/Hadsereg" title="Hadsereg">hadsereget</a> is ellássanak, az adott civilizációk képessé váltak leigázni a más életformát választó szomszédos kultúrákat. A civilizációk <a href="/wiki/Mez%C5%91gazdas%C3%A1gi_forradalom" title="Mezőgazdasági forradalom">10000 évvel ezelőtt</a> ezzel a magatartással kezdtek terjeszkedni és a munkát napjainkban fejezik be az <a href="/wiki/Amazonas" title="Amazonas">Amazonas</a> távoli dzsungeleiben és <a href="/wiki/P%C3%A1pua_%C3%9Aj-Guinea" title="Pápua Új-Guinea">Új-Guineában</a>. Más, <a href="/wiki/Feminizmus" title="Feminizmus">feminista</a> nézetek szerint a civilizáció a férfiak uralma a nők felett. Ezek az elméletek együttesen a modern társadalomtudományokban <a href="/w/index.php?title=Konfliktuselm%C3%A9let&action=edit&redlink=1" class="new" title="Konfliktuselmélet (a lap nem létezik)">konfliktuselméletekként</a> ismertek. </p><p>Számos <a href="/wiki/K%C3%B6rnyezetv%C3%A9delem" title="Környezetvédelem">környezetvédő</a> amiatt kritizálja a civilizációt, mert kizsákmányolja a környezetet. Az intenzív mezőgazdaság és a városi terjeszkedés a civilizációkat az élőlények és az élőhelyek eltiprása felé tereli. Ezt gyakran leigázó kultúrának is nevezik. A nézet támogatói szerint a hagyományos társadalmak nagyobb harmóniában éltek a természettel, mint a civilizációk, az emberek inkább együttműködtek a természettel, semmint leigázták volna. A <a href="/wiki/Fenntarthat%C3%B3_fejl%C5%91d%C3%A9s" title="Fenntartható fejlődés">fenntartható fejlődés</a> mozgalom képviseli azok törekvését, akik szerint vissza kell nyerni a harmóniát a természettel. </p> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Civilizációk_az_emberi_történelemben"><span id="Civiliz.C3.A1ci.C3.B3k_az_emberi_t.C3.B6rt.C3.A9nelemben"></span>Civilizációk az emberi történelemben</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Civilizációk az emberi történelemben"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:World_map_of_prehistoric_human_migrations.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/World_map_of_prehistoric_human_migrations.jpg/300px-World_map_of_prehistoric_human_migrations.jpg" decoding="async" width="300" height="214" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/World_map_of_prehistoric_human_migrations.jpg/450px-World_map_of_prehistoric_human_migrations.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/World_map_of_prehistoric_human_migrations.jpg/600px-World_map_of_prehistoric_human_migrations.jpg 2x" data-file-width="889" data-file-height="635" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelem" title="Történelem">történelem</a> hajnalán az emberek szétáradtak a Föld bolygón és civilizációkat hoztak létre. Vándorlásuk világtérképe a <a href="/wiki/Mitokondri%C3%A1lis_genetika" title="Mitokondriális genetika">mitokondriális</a> <a href="/wiki/Popul%C3%A1ci%C3%B3genetika" title="Populációgenetika">populációgenetika</a> szerint (a számok évezredek a mához képest, középen az Északi-sark)</figcaption></figure> <p>A civilizációkat számos módon megkülönböztethetjük egymástól, és az elkülönülő civilizációk száma, élettartama és mérete is vitákra ad okot. Az azonosításnál történészek hangsúlyozhatják a kulturális elkülönülést vagy a gazdasági, politikai és diplomáciai fejlettségi szintet. Az alábbi lista azokat a civilizációkat sorolja fel, amiket a történészek általában azonosítanak. Sok kultúra más kultúrák részegységeivel való fúziója során bontakozott ki, tehát éles szakaszhatárt civilizációk között kulturális alapon igencsak bonyolult felismerni, ami egyébként is rengeteg értelmezési lehetőséget teremt. Civilizációk összeadódhatnak vagy szétválhatnak. </p><p>A legtöbb civilizáció városokat foglal magában, speciális foglalkozásokat, politikai sajátosságokat, amelyek túlnőnek egy város határain, kiterjedt kereskedelmi hálózatot, saját nyelvet, de nem mindegyik civilizáció rendelkezik ezekkel a kritériumokkal, és vannak olyanok, amelyek rendelkeznek, de nincsenek itt felsorolva. </p><p>A legtöbb civilizáció már nem létezik, némelyik eltűnt, embereik kihaltak vagy visszatértek a városiasodás előtt megismert élethez, mások más országgal történt konfliktusok során eltűntek vagy beolvadtak más civilizációkba. Az, hogy jelenleg hány civilizáció létezik, szintén vita tárgya. </p> <ul><li><b><a href="/wiki/Mezopot%C3%A1mia" title="Mezopotámia">Mezopotámiai</a></b> civilizáció: a <a href="/wiki/Sum%C3%A9r" class="mw-redirect" title="Sumér">sumér</a> <a href="/wiki/V%C3%A1ros%C3%A1llam_(politika)" title="Városállam (politika)">városállamokkal</a> indult Kr. e. 3500 környékén. Többek között arról ismert, hogy feltalálták az <a href="/wiki/%C3%89k%C3%ADr%C3%A1s" title="Ékírás">ékírást</a>. A civilizáció egyes elemei átkerültek a leigázott államokba, mint <a href="/wiki/Akk%C3%A1d_(ter%C3%BClet)" title="Akkád (terület)">Akkád</a>, <a href="/wiki/El%C3%A1m" title="Elám">Elám</a>, <a href="/wiki/Mitanni" title="Mitanni">Mitanni</a>, <a href="/wiki/Assz%C3%ADria" title="Asszíria">Asszíria</a>, <a href="/wiki/Babil%C3%B3nia" title="Babilónia">Babilónia</a>. Kr. e. 600 évvel a mezopotámiai területeket leigázták a rómaiak és a perzsák. <ul><li><b><a href="/wiki/Levante" title="Levante">Levantei/</a><a href="/wiki/S%C3%A9mi_nyelvek" title="Sémi nyelvek">nyugati sémi</a></b> civilizáció: városias északnyugat-sémi földközi-tengeri kultúra, amelynek részei <a href="/wiki/Ugarit" title="Ugarit">Ugarit</a>, <a href="/wiki/Sz%C3%ADria" title="Szíria">Szíria</a>, <a href="/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia" title="Fönícia">Fönícia</a>, <a href="/wiki/K%C3%A1na%C3%A1n" title="Kánaán">Kánaán</a>, <a href="/wiki/Izrael" title="Izrael">Izrael</a>, <a href="/wiki/S%C3%A1ba" class="mw-redirect" title="Sába">Sába</a>, Dél-<a href="/wiki/Ar%C3%A1bia" class="mw-redirect" title="Arábia">Arábia</a> (<a href="/wiki/Jemen" title="Jemen">Jemen</a>). Feltalálták az <a href="/wiki/%C3%81b%C3%A9c%C3%A9" title="Ábécé">ábécét</a>, az <a href="/wiki/%C3%8Dr%C3%A1s" title="Írás">írást</a>.</li> <li><b><a href="/wiki/Hettit%C3%A1k" title="Hettiták">Hettita</a></b> civilizáció: az <a href="/w/index.php?title=Anat%C3%B3liai_civiliz%C3%A1ci%C3%B3k&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anatóliai civilizációk (a lap nem létezik)">anatóliai civilizációk</a> egyik eleme (társadalmi fejlettségi szintje). A hettiták városiasodott népcsoport volt <a href="/wiki/Anat%C3%B3lia" title="Anatólia">Anatóliában</a> a Kr. e. harmadik évezredtől körülbelül Kr. e. 600-ig. Kultúrájuk átvett elemeket a mezopotámiai (ékírás), az <a href="/w/index.php?title=Indoeur%C3%B3paiak&action=edit&redlink=1" class="new" title="Indoeurópaiak (a lap nem létezik)">indoeurópai</a> és az ősi <a href="/wiki/Hatti" title="Hatti">hatti</a> kultúrából.</li> <li><b><a href="/wiki/Ir%C3%A1n" title="Irán">Perzsa</a></b> civilizáció: Kr. e. 1000 körül, az iráni síkságon fejlődött ki. Magában foglalja <a href="/wiki/M%C3%A9dek" title="Médek">Média</a>, <a href="/wiki/Baktria" title="Baktria">Baktria</a> és <a href="/wiki/Szogdia" title="Szogdia">Szogdia</a> államokat. A kultúra mezopotámiai és indoeurópai elemeket vett át. Irán uralta <a href="/wiki/Nyugat-%C3%81zsia" class="mw-redirect" title="Nyugat-Ázsia">Nyugat</a>- és <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsia" title="Közép-Ázsia">Közép-Ázsia</a> nagy részét kb. Kr. e. 600-tól az iszlám hódításig (Kr. u. 636).</li></ul></li> <li><b><a href="/wiki/%C3%93kori_Egyiptom" title="Ókori Egyiptom">Egyiptomi</a></b> civilizáció: a legtovább fennállt civilizáció. A <a href="/wiki/N%C3%ADlus" title="Nílus">Nílus</a> völgyében fejlődött ki a Kr. e. 4. évezredben és lényegében a Kr. u. 641-es arab hódításig fennállt.</li> <li><b><a href="/wiki/India" title="India">Indiai</a></b> civilizáció: két különálló társadalomból állt. Az Indus-völgyi és a védikus civilizáció közötti folytonosság foka állandó vita tárgya, az is lehet, hogy teljesen különálló civilizációk voltak. <ul><li><b><a href="/wiki/Indus-v%C3%B6lgyi_civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Indus-völgyi civilizáció">Indus-völgyi civilizáció</a></b>: Kr. e. 2800 körül bukkant fel. Nagy városai, mint <a href="/wiki/Mohendzso-D%C3%A1r%C3%B3" class="mw-redirect" title="Mohendzso-Dáró">Mohendzso-Dáró</a> vagy <a href="/w/index.php?title=Harapp%C3%A1&action=edit&redlink=1" class="new" title="Harappá (a lap nem létezik)">Harappá</a> a <a href="/wiki/V%C3%A1rostervez%C3%A9s" title="Várostervezés">várostervezés</a> első ismert jeleit mutatják. Máig megfejtetlen szótagírással rendelkeztek.</li> <li><b><a href="/wiki/V%C3%A9d%C3%A1k" title="Védák">Védikus</a></b> civilizáció: az Indus és a <a href="/wiki/Gangesz" title="Gangesz">Gangesz</a> völgyeiben Kr. e. 1500 környékén fejlődött ki kezdetben köztársaságok és királyságok formájában. Itt épültek a fejlett <a href="/wiki/Maurja_Birodalom" title="Maurja Birodalom">Maurja</a> és <a href="/wiki/Gupta_Birodalom" title="Gupta Birodalom">Gupta</a> birodalmak, kialakult a <a href="/wiki/Hinduizmus" title="Hinduizmus">hinduizmus</a>, a <a href="/wiki/Dzsainizmus" title="Dzsainizmus">dzsainizmus</a> és a <a href="/wiki/Buddhizmus" title="Buddhizmus">buddhizmus</a>.</li></ul></li> <li><b><a href="/wiki/Minoszi_civiliz%C3%A1ci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Minoszi civilizáció">Minoszi</a></b> és <b><a href="/wiki/M%C3%BCk%C3%A9n%C3%A9i_G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" class="mw-redirect" title="Mükénéi Görögország">mükénéi</a></b> civilizációk: Kr. e. 2000 táján az <a href="/wiki/%C3%89gei-tenger" title="Égei-tenger">Égei-tenger</a> körül és annak szigetein jelentek meg. A minószi írás megfejtetlen maradt. A mükénéi civilizáció a minoszi civilizáció összeomlása után fejlődött ki és Kr. e. 1100 körül ért véget.</li> <li><b><a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kínai</a></b> civilizáció: Észak-Kínában a <a href="/wiki/Kr._e._2._%C3%A9vezred" class="mw-redirect" title="Kr. e. 2. évezred">Kr. e. 2. évezredben</a> épült ki, utána terjedt át Kína többi részére, Koreára és Japánra. Ősi <a href="/wiki/Filoz%C3%B3fia" title="Filozófia">filozófiai</a> rendszerek és vallások alakultak ki, mint a <a href="/wiki/Konfucianizmus" title="Konfucianizmus">konfucianizmus</a> és a <a href="/wiki/Taoizmus" title="Taoizmus">taoizmus</a>. <ul><li><b><a href="/wiki/Jap%C3%A1n" title="Japán">Japán</a></b> civilizáció: kezdetben az ősi <a href="/wiki/Sinto" class="mw-redirect" title="Sinto">sinto</a> és a kínai kultúra elemeiből fejlődött ki, ami <a href="/wiki/Korea_(t%C3%B6rt%C3%A9nelmi)" title="Korea (történelmi)">Koreán</a> keresztül érkezett.</li></ul></li> <li><b><a href="/wiki/%C3%93kori_G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g" title="Ókori Görögország">Görög</a>-<a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">római</a></b> civilizáció: az <a href="/wiki/%C3%89gei-tenger" title="Égei-tenger">Égei-tenger</a> környékén a <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g%C3%B6k" title="Görögök">görög</a> sötét kor után indult fejlődésnek Kr. e. 1000 körül. A <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6zi-tenger" title="Földközi-tenger">Földközi-tenger</a> és a <a href="/wiki/Fekete-tenger" title="Fekete-tenger">Fekete-tenger</a> partvidékein kialakuló görög települések és <a href="/wiki/III._Alexandrosz_maked%C3%B3n_kir%C3%A1ly" title="III. Alexandrosz makedón király">Nagy Sándor</a> perzsiai hódításai a Kr. e. 4. században terjesztették el a görög civilizációt a Földközi-tenger körül. A <a href="/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom" title="Római Birodalom">Római Birodalom</a> a 4, század környékén vette fel a <a href="/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g" title="Kereszténység">kereszténységet</a>. A Nyugatrómai Birodalom Kr. u. 476-ban omlott össze a Földközi-tenger nyugati részén. <ul><li><b><a href="/wiki/Nyugat_(%C3%A9gt%C3%A1j)" class="mw-redirect" title="Nyugat (égtáj)">Nyugati</a></b> civilizáció: a Római Birodalom keresztény, <a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv">latin nyelvű</a> részéről induló és <a href="/wiki/Nyugat-Eur%C3%B3pa" title="Nyugat-Európa">Nyugat-</a> valamint <a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-Eur%C3%B3pa" title="Közép-Európa">Közép-Európa</a> nagy részére kiterjedő civilizáció. Általában Európa <a href="/wiki/Katolikus_egyh%C3%A1z" class="mw-redirect" title="Katolikus egyház">katolikus</a> és <a href="/wiki/Protestantizmus" title="Protestantizmus">protestáns</a> népeire értik, valamint a később benépesített területekre, <a href="/wiki/%C3%89szak-Amerika" title="Észak-Amerika">Észak-Amerikára</a>, <a href="/wiki/Latin-Amerika" title="Latin-Amerika">Latin-Amerikára</a> és <a href="/wiki/Ausztr%C3%A1lia_(kontinens)" title="Ausztrália (kontinens)">Ausztráliára</a>. Ez a civilizáció fejlesztette ki először az ipari társadalmat.</li> <li><b><a href="/wiki/Biz%C3%A1nci_Birodalom" title="Bizánci Birodalom">Bizánci</a></b> civilizáció: a Római birodalom <a href="/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv" title="Görög nyelv">görögajkú</a> részén a nyugat bukása után görög és keresztény elemek valamint a környező népek kultúráinak egyesítéséből fejlődött ki. Történészek a bizánci civilizáció eltérését a nyugatitól a <a href="/wiki/Cezaropapizmus" title="Cezaropapizmus">cezaropapizmus</a> intézményében látják a legerősebben, amely összevonja a vallási és a világi hatalmat. A bizánci kultúra elterjedt a keleti <a href="/wiki/Szl%C3%A1v_n%C3%A9pek" title="Szláv népek">szlávok</a>, <a href="/wiki/Oroszorsz%C3%A1g" title="Oroszország">Oroszország</a> népei körében. Bizáncot a <a href="/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k%C3%B6k" title="Törökök">török</a> seregek 1453-ban meghódították.</li></ul></li> <li><b>Délkelet-ázsiai</b> civilizáció: Délkelet-Ázsia és <a href="/wiki/Indon%C3%A9zia" title="Indonézia">Indonézia</a>, a <a href="/w/index.php?title=Mon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mon (a lap nem létezik)">Mon</a> nép, a <a href="/wiki/Khmer" class="mw-redirect mw-disambig" title="Khmer">Khmer</a> birodalom, <a href="/w/index.php?title=Champa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Champa (a lap nem létezik)">Champa</a> állam, <a href="/wiki/Thaif%C3%B6ld" title="Thaiföld">Thaiföld</a>, <a href="/wiki/Burma" class="mw-redirect" title="Burma">Burma</a>, <a href="/w/index.php?title=Srivijaya&action=edit&redlink=1" class="new" title="Srivijaya (a lap nem létezik)">Srivijaya</a> császárság és a <a href="/w/index.php?title=Majapahit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Majapahit (a lap nem létezik)">Majapahit</a> birodalom városiasodott kultúráiból állt össze az első évezredben. A Délkelet-Ázsiai civilizáció Indiából a hinduizmust és a buddhizmust fogadta be, kulturális befolyással volt rá Kína, majd később az iszlám.</li> <li><b><a href="/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-Amerika" title="Közép-Amerika">Mezoamerikai</a></b> civilizáció: az első <a href="/wiki/Olm%C3%A9kok" title="Olmékok">olmék</a> városokkal bukkant fel a <a href="/wiki/Mexik%C3%B3i-%C3%B6b%C3%B6l" title="Mexikói-öböl">Mexikói-öbölben</a> a Kr. e. első évezredben. Később két központban fejlődött: a <a href="/w/index.php?title=Mexik%C3%B3i-v%C3%B6lgy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mexikói-völgy (a lap nem létezik)">Mexikói-völgyben</a>, <a href="/wiki/Teotihuac%C3%A1n" class="mw-redirect" title="Teotihuacán">Teotihuacán</a> városban, a <a href="/wiki/Tolt%C3%A9kok" title="Toltékok">toltékok</a> és az <a href="/wiki/Azt%C3%A9kok" title="Aztékok">aztékok</a> otthonában, valamint a <a href="/wiki/Maja_civiliz%C3%A1ci%C3%B3" title="Maja civilizáció">maja civilizáció</a> <a href="/wiki/Guatemala" title="Guatemala">Guatemalában</a> és <a href="/wiki/Yucat%C3%A1n-f%C3%A9lsziget" title="Yucatán-félsziget">Yucatánban</a>. A 16. században a <a href="/wiki/Spanyolok" title="Spanyolok">spanyolok</a> igázták le.</li> <li><b><a href="/wiki/Andok" title="Andok">Andoki</a></b> civilizáció: Kr. e. második évezredben fejlődtek ki az Andok középső részén és <a href="/wiki/D%C3%A9l-Amerika" title="Dél-Amerika">Dél-Amerika</a> csendes-óceáni partvidékének közepén. Bár a <a href="/wiki/Radiokarbon_kormeghat%C3%A1roz%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Radiokarbon kormeghatározás">radiokarbon kormeghatározás</a> a legrégebbi tárgyi leletet Kr. e. 9750 körülire teszi, az biztos, hogy gazdasági többlettermelés alakult ki Kr. e. 2000 környékén. Az <i>Andoki</i> civilizációk <a href="/wiki/Chavin" class="mw-redirect" title="Chavin">Chavin</a>, <a href="/w/index.php?title=Mocsika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mocsika (a lap nem létezik)">Mocsika</a>, <a href="/wiki/Nazca" class="mw-redirect mw-disambig" title="Nazca">Nazca</a>, <a href="/w/index.php?title=Csimu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csimu (a lap nem létezik)">Csimu</a>, <a href="/w/index.php?title=Tivanaku&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tivanaku (a lap nem létezik)">Tivanaku</a>, <a href="/w/index.php?title=Ajmara&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ajmara (a lap nem létezik)">Ajmara</a>, <a href="/w/index.php?title=Csacsapoja&action=edit&redlink=1" class="new" title="Csacsapoja (a lap nem létezik)">Csacsapoja</a> és az inkák előtti más városias kultúrákból fejlődtek ki. Az <a href="/wiki/Inka_Birodalom" title="Inka Birodalom">Inka Birodalom</a> meghódította Perut a 15. században, őket végül a spanyol hódítók igázták le a 16. században.</li> <li><b><a href="/wiki/Iszl%C3%A1m" title="Iszlám">Iszlám</a></b> civilizáció: a hetedik században az <a href="/wiki/Arab-f%C3%A9lsziget" title="Arab-félsziget">Arab-félszigetről</a> indult és utána terjedt el Nyugat- és Közép-Ázsiába, <a href="/wiki/%C3%89szak-Afrika" title="Észak-Afrika">Észak-Afrikába</a> és Indonéziába. <a href="/wiki/Omajj%C3%A1d" class="mw-redirect" title="Omajjád">Omajjád</a> és <a href="/wiki/Abb%C3%A1szida" class="mw-redirect" title="Abbászida">Abbászida</a> Kalifátusok korai államok voltak, később csatlakoztak a <a href="/wiki/Szeldzsukok" class="mw-redirect" title="Szeldzsukok">szeldzsuk</a> törökök és az <a href="/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom" title="Oszmán Birodalom">Oszmán Birodalom</a>.</li> <li><b><a href="/wiki/Csibcsa" class="mw-redirect" title="Csibcsa">Csibcsa</a></b> civilizáció: a Cauca folyó és a Magdalena folyó völgyeiben, az Észak-Andokban, a mai <a href="/wiki/Kolumbia" title="Kolumbia">Kolumbia</a> területén fejlődött ki. A 16. században spanyol hódítók igázták le.</li> <li><b>Nyugat-afrikai</b> civilizáció: Kr. u. 1000 körül hatalmas városok jöttek létre más civilizációkkal való <a href="/wiki/Arany_(k%C3%A9miai_elem)" title="Arany (kémiai elem)">arany</a> és <a href="/wiki/S%C3%B3" title="Só">só</a> kereskedelemből származó vagyonból. Az első nagyobb királyság a <a href="/wiki/Gh%C3%A1na" title="Ghána">Ghánai</a> birodalom volt, és további korai államok is kiépültek, mint a <a href="/wiki/Mali" title="Mali">Mali</a> birodalom, a <a href="/w/index.php?title=Kanem-Bornu&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kanem-Bornu (a lap nem létezik)">Kanem-Bornu</a> birodalom, a <a href="/wiki/Hausz%C3%A1k" title="Hauszák">hausza</a> városok és a <a href="/w/index.php?title=Szonghai&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szonghai (a lap nem létezik)">Szonghai</a> birodalom.</li> <li><b>Mississippi</b> civilizáció: a Mississippi folyó völgyében Kr. u. 1000 körül alakult és átterjedt a mai <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Egyesült Államok</a> keleti részére. A Mississippi emberek visszatértek a törzsi szintre valamikor a tizenötödik vagy a tizenhatodik században. A történészek megosztottak abban, hogy az európai kapcsolat vezetett-e a hanyatláshoz.</li> <li><b><a href="/w/index.php?title=Munhumutapa&action=edit&redlink=1" class="new" title="Munhumutapa (a lap nem létezik)">Munhumutapa</a></b> civilizáció: a mai <a href="/wiki/Mozambik" title="Mozambik">Mozambik</a> és <a href="/wiki/Zimbabwe" title="Zimbabwe">Zimbabwe</a> területén körülbelül Kr. u. 400-tól 1440-ig folyamatosan fejlődő kultúra.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-1">↑</a></span> <span class="reference-text"><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Sullivan-2009">Sullivan, Larry E.. <i><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=3041K2Zv76AC&pg=PT73">The SAGE Glossary of the Social and Behavioral Sciences</a></i> (angol nyelven). SAGE Publications, 73. o. (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781412951432" title="Speciális:Könyvforrások/9781412951432">ISBN 9781412951432</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+SAGE+Glossary+of+the+Social+and+Behavioral+Sciences&rft.aulast=Sullivan&rft.aufirst=Larry+E.&rft.date=2009&rft.pub=SAGE+Publications&rft.isbn=9781412951432&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3D3041K2Zv76AC%26pg%3DPT73"><span style="display: none;"> </span></span></span> </li> <li id="cite_note-2"><span class="mw-cite-backlink"><a href="#cite_ref-2">↑</a></span> <span class="reference-text"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.hu/books?id=1P-_z2OH3QEC">Rotterdami Erasmus: De civilitate morum puerilium</a></span> </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források"><span id="Forr.C3.A1sok"></span>Források</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Források"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Huntington, Samuel P. <i>The Clash of Civilizations and the Remaking of World Order</i> (1996)</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Irodalom">Irodalom</h2><span class="mw-editsection"><span class="mw-editsection-bracket">[</span><a href="/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Irodalom"><span>szerkesztés</span></a><span class="mw-editsection-bracket">]</span></span></div> <ul><li>Enciklopédia Britannica Hungarica CD, ver. 2005 (civilizáció szócikk)</li> <li>Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások (1937-1939) (fordította: Berényi Gábor), Budapest: Gondolat, 1987 (CF)</li> <li>Arnold J. Toynbee: Válogatott tanulmányok (1971) – az emberiség történetének mint civilizációk egymást követő láncolatának leírása</li> <li>Gordon V. Childe: A civilizáció bölcsője (1959)</li> <li><a href="/wiki/Ankerl_G%C3%A9za" title="Ankerl Géza">Ankerl Géza</a>: <i>Anyanyelv, írás és civilizációk.</i> Budapest: Magyar Egyetemi kiadó (2004), <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9638033657" title="Speciális:Könyvforrások/9638033657">ISBN 963-8033-65-7</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Szimeonov_Todor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szimeonov Todor (a lap nem létezik)">Szimeonov Todor</a>: <i>A civilizáció</i> <a href="/wiki/V%C3%A1ltoz%C3%B3_Vil%C3%A1g" title="Változó Világ">Változó Világ 47.</a> Budapest, VVMA (2014), <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9786155179068" title="Speciális:Könyvforrások/9786155179068">ISBN 978-615-5179-06-8</a></li> <li>Kenneth Clark: <i>Nézeteim a civilizációról</i>; ford. Falvay Mihály; Gondolat, Budapest, 1985</li> <li>Stuart Piggott: <i>Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig</i>; ford., utószó Makkay János; Gondolat, Budapest, 1987</li> <li>Konrad Lorenz: <i>A civilizált emberiség nyolc halálos bűne</i>; ford. Gellért Katalin; IKVA, Budapest, 1994</li> <li>Colin Renfrew: <i>A civilizáció előtt. A radiokarbon-forradalom és Európa őstörténete</i>; ford. Dezső Tamás, utószó Raczky Pál; Osiris, Bp., 1995 (<i>Osiris könyvtár. Történelem</i>)</li> <li>Samuel P. Huntington: <i>A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása</i>; ford. Puszta Dóra, Gázsity Mila, Gecsényi Györgyi, szerk. Ara-Kovács Attila; Európa, Bp., 1998</li> <li>Polgár Ernő: <i>Civilizációk nyomában. A Neander-völgyön át az internetig</i>; Hattyú Média, Budapest, 2001</li> <li>Jacques Attali: <i>A nomád ember. Múltunk és jövőnk a vándorok szemével</i>; Allprint, Budapest, 2004</li> <li><i>Nagy civilizációk. Ősi társadalmak és kultúrák. Az emberiség képes története</i>; összeáll. Göran Burenhult, ford. Antoni Csaba, Dezső Tamás, Szuhay Havas Ervin; Kossuth, Budapest, 2005</li> <li>Gábor Dénes: <i>Az érett társadalom</i>; ford. Búsné Pap Judit; Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért, Bp., 2005</li> <li>Michael Wood: <i>Az első civilizációk nyomában. Az ősi kultúrák máig ható öröksége</i>; ford. Bódogh-Szabó Pál; Alexandra, Pécs, 2006</li> <li>Jared Diamond: <i>Összeomlás. Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez</i>; ford. Vassy Zoltán; Typotex, Bp., 2007</li> <li>Katona Ferenc: <i>Az agy fejlődésének kultúrtörténete</i>; Medicina, Budapest, 2009</li> <li>Rik Smits: <i>Nyelvek hajnala</i>; ford. Bérczes Tibor; Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2011</li> <li>Brian Fagan: <i>A nagy felmelegedés. Klímaváltozás és a civilizációk felemelkedése és hanyatlása</i>; ford. Horváth Zita; Európa, Budapest, 2012</li> <li>Hankiss Elemér: <i>Az emberi kaland. Egy civilizáció-elmélet vázlata</i>, 5. bőv. kiad., Helikon, Budapest, 2014</li> <li>Szergényi István: <i>Energia, civilizáció, szintézisigény</i>; Typotex, Budapest, 2015</li> <li>Peter Sloterdijk: <i>Harag és idő, Politikai-pszichológiai kísérlet</i>; ford. Felkai Gábor; Typotex, Budapest, 2015 (<i>Radikális gondolkodók</i>)</li> <li>Zsinka László: <i>Európa felemelkedése. A nyugati hegemónia kezdetei</i>; Typotex, Budapest, 2018 (<i>Pázmány nemzetközi tanulmányok</i>)</li> <li><i>Civilizációk Kelettől Nyugatig</i>; szerk. Dévényi Kinga; BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Budapest, 2018</li> <li>Yuval Noah Harari: <i>21 lecke a 21. századra</i>; ford. Torma Péter; 2. jav. kiad.; Animus, Budapest, 2022</li> <li>Oded Galor: <i>Az emberiség utazása. A modern világ egyenlőtlenségének okai</i>; ford. Bujdosó István; Libri, Budapest, 2022</li> <li>Vaclav Smil: <i>Nagy átmenetek. Hogyan született meg a mai világunk, és mit tegyünk, ha sokáig meg akarjuk őrizni?</i>; ford. Thoroczkay-Szabó Mária; Pallas Athéné, Budapest, 2023</li> <li>Johannes Krause–Thomas Trappe: <i>Az emberi gén útja. Hogyan tett minket a migráció azzá, akik vagyunk</i>; ford. Malyáta Eszter; Park, Budapest, 2023</li> <li>Ed Conway: <i>Anyagi világ. Múltunk és jövőnk hat nyersanyag történetén keresztül elmesélve</i>; ford. Silberer Vera; Corvina, Budapest, 2024</li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85026423">sh85026423</a></span></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4067906-8">4067906-8</a></span></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph119248&CON_LNG=ENG">ph119248</a></span></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <span class="uid"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb13319049t">cb13319049t</a></span></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Civilizáció&oldid=27642190">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Civilizáció&oldid=27642190</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Civiliz%C3%A1ci%C3%B3k" title="Kategória:Civilizációk">Civilizációk</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Szociol%C3%B3giai_fogalmak" title="Kategória:Szociológiai fogalmak">Szociológiai fogalmak</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 29., 12:56</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Civiliz%C3%A1ci%C3%B3&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-bw4cj","wgBackendResponseTime":177,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"0.149","walltime":"0.211","ppvisitednodes":{"value":606,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":6613,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":695,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":11,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":0,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":9074,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 141.901 1 -total"," 69.97% 99.286 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 16.78% 23.808 1 Sablon:Jegyzetek"," 13.07% 18.553 2 Sablon:ISBN"," 9.96% 14.137 2 Sablon:References"," 4.31% 6.110 1 Sablon:Cite_book"," 1.52% 2.156 2 Sablon:Hasáb_eleje"," 1.29% 1.834 2 Sablon:Hasáb_vége"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.081","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":1334024,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-5c59558b9d-ccplv","timestamp":"20241129115719","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Civiliz\u00e1ci\u00f3","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q8432","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q8432","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-06-11T01:31:31Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/01\/Teonate.JPG"}</script> </body> </html>