CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Python (programozási nyelv) – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"000d7019-5c7f-43ac-8085-ed7437a53536","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Python_(programozási_nyelv)","wgTitle":"Python (programozási nyelv)","wgCurRevisionId":27609484,"wgRevisionId":27609484,"wgArticleId":1055,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Webarchive sablon Wayback Machine linkkel","Hibásan használt cite web sablont tartalmazó lapok","Webarchive sablon figyelmeztetés","Webarchive sablon ismeretlen archívummal","Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2009 decemberéből","Az összes lektorálandó lap","Lektorálandó lapok megjelölési dátum nélkül", "Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Objektumorientált programozási nyelvek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Python_(programozási_nyelv)","wgRelevantArticleId":1055,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27609484,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":200000,"wgRelatedArticlesCompat":[], "wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q28865","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.pygments":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic": "ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","ext.pygments.view","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface", "ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.pygments%2CwikimediaBadges%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.4"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Python (programozási nyelv) – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Python_programozási_nyelv rootpage-Python_programozási_nyelv skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Python+%28programoz%C3%A1si+nyelv%29" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Python+%28programoz%C3%A1si+nyelv%29" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Python+%28programoz%C3%A1si+nyelv%29" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Python+%28programoz%C3%A1si+nyelv%29" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Története"> <div class="vector-toc-text"> 1 Története </div> </a> <ul id="toc-Története-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Tervezési_filozófia_és_képességek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Tervezési_filozófia_és_képességek"> <div class="vector-toc-text"> 2 Tervezési filozófia és képességek </div> </a> <ul id="toc-Tervezési_filozófia_és_képességek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szintaxis_és_szemantika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Szintaxis_és_szemantika"> <div class="vector-toc-text"> 3 Szintaxis és szemantika </div> </a> <ul id="toc-Szintaxis_és_szemantika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Egyszerű_adattípusok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyszerű_adattípusok"> <div class="vector-toc-text"> 4 Egyszerű adattípusok </div> </a> <ul id="toc-Egyszerű_adattípusok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Aritmetika" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Aritmetika"> <div class="vector-toc-text"> 5 Aritmetika </div> </a> <ul id="toc-Aritmetika-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Utasítások_és_vezérlő_szerkezetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Utasítások_és_vezérlő_szerkezetek"> <div class="vector-toc-text"> 6 Utasítások és vezérlő szerkezetek </div> </a> <ul id="toc-Utasítások_és_vezérlő_szerkezetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kifejezések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kifejezések"> <div class="vector-toc-text"> 7 Kifejezések </div> </a> <ul id="toc-Kifejezések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kivételkezelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kivételkezelés"> <div class="vector-toc-text"> 8 Kivételkezelés </div> </a> <ul id="toc-Kivételkezelés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Metódusok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Metódusok"> <div class="vector-toc-text"> 9 Metódusok </div> </a> <ul id="toc-Metódusok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Osztályok,_öröklődés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Osztályok,_öröklődés"> <div class="vector-toc-text"> 10 Osztályok, öröklődés </div> </a> <ul id="toc-Osztályok,_öröklődés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Funkcionális_programozás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Funkcionális_programozás"> <div class="vector-toc-text"> 11 Funkcionális programozás </div> </a> <ul id="toc-Funkcionális_programozás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Programpéldák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Programpéldák"> <div class="vector-toc-text"> 12 Programpéldák </div> </a> <ul id="toc-Programpéldák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szabványos_könyvtárak" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Szabványos_könyvtárak"> <div class="vector-toc-text"> 13 Szabványos könyvtárak </div> </a> <ul id="toc-Szabványos_könyvtárak-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Grafikus_felhasználói_felületek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Grafikus_felhasználói_felületek"> <div class="vector-toc-text"> 14 Grafikus felhasználói felületek </div> </a> <button aria-controls="toc-Grafikus_felhasználói_felületek-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Grafikus felhasználói felületek alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Grafikus_felhasználói_felületek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Példa_a_Tkinter_modulhoz" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Példa_a_Tkinter_modulhoz"> <div class="vector-toc-text"> 14.1 Példa a Tkinter modulhoz </div> </a> <ul id="toc-Példa_a_Tkinter_modulhoz-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Példa_a_teknőcgrafikához" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Példa_a_teknőcgrafikához"> <div class="vector-toc-text"> 14.2 Példa a teknőcgrafikához </div> </a> <ul id="toc-Példa_a_teknőcgrafikához-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Csomagkezelés" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Csomagkezelés"> <div class="vector-toc-text"> 15 Csomagkezelés </div> </a> <ul id="toc-Csomagkezelés-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fejlesztési_környezetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fejlesztési_környezetek"> <div class="vector-toc-text"> 16 Fejlesztési környezetek </div> </a> <ul id="toc-Fejlesztési_környezetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Interaktív_használat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Interaktív_használat"> <div class="vector-toc-text"> 17 Interaktív használat </div> </a> <ul id="toc-Interaktív_használat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Implementációk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Implementációk"> <div class="vector-toc-text"> 18 Implementációk </div> </a> <button aria-controls="toc-Implementációk-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Implementációk alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Implementációk-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Referencia_implementáció" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Referencia_implementáció"> <div class="vector-toc-text"> 18.1 Referencia implementáció </div> </a> <ul id="toc-Referencia_implementáció-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_implementációk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#További_implementációk"> <div class="vector-toc-text"> 18.2 További implementációk </div> </a> <ul id="toc-További_implementációk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nem_támogatott_implementációk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nem_támogatott_implementációk"> <div class="vector-toc-text"> 18.3 Nem támogatott implementációk </div> </a> <ul id="toc-Nem_támogatott_implementációk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Keresztfordítók_más_nyelvekre" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Keresztfordítók_más_nyelvekre"> <div class="vector-toc-text"> 18.4 Keresztfordítók más nyelvekre </div> </a> <ul id="toc-Keresztfordítók_más_nyelvekre-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Performancia" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Performancia"> <div class="vector-toc-text"> 18.5 Performancia </div> </a> <ul id="toc-Performancia-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Fejlesztése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fejlesztése"> <div class="vector-toc-text"> 19 Fejlesztése </div> </a> <ul id="toc-Fejlesztése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-API_dokumentáció_generátorok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#API_dokumentáció_generátorok"> <div class="vector-toc-text"> 20 API dokumentáció generátorok </div> </a> <ul id="toc-API_dokumentáció_generátorok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Elnevezése" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Elnevezése"> <div class="vector-toc-text"> 21 Elnevezése </div> </a> <ul id="toc-Elnevezése-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Népszerűsége" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Népszerűsége"> <div class="vector-toc-text"> 22 Népszerűsége </div> </a> <ul id="toc-Népszerűsége-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Felhasználása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Felhasználása"> <div class="vector-toc-text"> 23 Felhasználása </div> </a> <ul id="toc-Felhasználása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Legnépszerűbb_Python_keretrendszerek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Legnépszerűbb_Python_keretrendszerek"> <div class="vector-toc-text"> 24 Legnépszerűbb Python keretrendszerek </div> </a> <ul id="toc-Legnépszerűbb_Python_keretrendszerek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Ismertebb_Pythonra_épülő_alkalmazások" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Ismertebb_Pythonra_épülő_alkalmazások"> <div class="vector-toc-text"> 25 Ismertebb Pythonra épülő alkalmazások </div> </a> <ul id="toc-Ismertebb_Pythonra_épülő_alkalmazások-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Befolyásolt_nyelvek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Befolyásolt_nyelvek"> <div class="vector-toc-text"> 26 Befolyásolt nyelvek </div> </a> <ul id="toc-Befolyásolt_nyelvek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kritikák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kritikák"> <div class="vector-toc-text"> 27 Kritikák </div> </a> <ul id="toc-Kritikák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 28 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 29 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 30 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 31 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> 32 Kapcsolódó szócikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Python (programozási nyelv)</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 112 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-112" aria-hidden="true" > 112 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en mw-list-item"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Python_(programming_language)" title="Python (programming language) – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Python (programming language)" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Python_(programmeertaal)" title="Python (programmeertaal) – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Python (programmeertaal)" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-als mw-list-item"><a href="https://als.wikipedia.org/wiki/Python_(Programmiersprache)" title="Python (Programmiersprache) – svájci német" lang="gsw" hreflang="gsw" data-title="Python (Programmiersprache)" data-language-autonym="Alemannisch" data-language-local-name="svájci német" class="interlanguage-link-target">Alemannisch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Python" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A8%D8%A7%D9%8A%D8%AB%D9%88%D9%86_(%D9%84%D8%BA%D8%A9_%D8%A8%D8%B1%D9%85%D8%AC%D8%A9)" title="بايثون (لغة برمجة) – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="بايثون (لغة برمجة)" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-as mw-list-item"><a href="https://as.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AA%E0%A6%BE%E0%A6%87%E0%A6%A5%E0%A6%A8" title="পাইথন – asszámi" lang="as" hreflang="as" data-title="পাইথন" data-language-autonym="অসমীয়া" data-language-local-name="asszámi" class="interlanguage-link-target">অসমীয়া</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast mw-list-item"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Python" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Python_(proqramla%C5%9Fd%C4%B1rma_dili)" title="Python (proqramlaşdırma dili) – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Python (proqramlaşdırma dili)" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-azb mw-list-item"><a href="https://azb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%A7%DB%8C%D8%AA%D9%88%D9%86" title="پایتون – South Azerbaijani" lang="azb" hreflang="azb" data-title="پایتون" data-language-autonym="تۆرکجه" data-language-local-name="South Azerbaijani" class="interlanguage-link-target">تۆرکجه</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Python" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/Python_(%D0%BC%D0%BE%D0%B2%D0%B0_%D0%BF%D1%80%D0%B0%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%BC%D0%B0%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D0%BD%D1%8F)" title="Python (мова праграмавання) – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Python (мова праграмавання)" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Python" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Python" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A5%E0%A4%A8" title="पाइथन – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="पाइथन" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AA%E0%A6%BE%E0%A6%87%E0%A6%A5%E0%A6%A8_(%E0%A6%AA%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A7%8B%E0%A6%97%E0%A7%8D%E0%A6%B0%E0%A6%BE%E0%A6%AE%E0%A6%BF%E0%A6%82_%E0%A6%AD%E0%A6%BE%E0%A6%B7%E0%A6%BE)" title="পাইথন (প্রোগ্রামিং ভাষা) – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="পাইথন (প্রোগ্রামিং ভাষা)" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Python_(lavar_programmi%C3%B1)" title="Python (lavar programmiñ) – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Python (lavar programmiñ)" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Python_(programski_jezik)" title="Python (programski jezik) – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Python (programski jezik)" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bug mw-list-item"><a href="https://bug.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – buginéz" lang="bug" hreflang="bug" data-title="Python" data-language-autonym="Basa Ugi" data-language-local-name="buginéz" class="interlanguage-link-target">Basa Ugi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Python" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Python_(programming_language)" title="Python (programming language) – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Python (programming language)" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%A7%DB%8C%D8%AA%DB%86%D9%86_(%D8%B2%D9%85%D8%A7%D9%86%DB%8C_%D8%A8%DB%95%D8%B1%D9%86%D8%A7%D9%85%DB%95%D8%B3%D8%A7%D8%B2%DB%8C)" title="پایتۆن (زمانی بەرنامەسازی) – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="پایتۆن (زمانی بەرنامەسازی)" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Python" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Python_(iaith_raglennu)" title="Python (iaith raglennu) – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Python (iaith raglennu)" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Python_(programmeringssprog)" title="Python (programmeringssprog) – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Python (programmeringssprog)" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Python_(Programmiersprache)" title="Python (Programmiersprache) – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Python (Programmiersprache)" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Python" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Python_(programlingvo)" title="Python (programlingvo) – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Python (programlingvo)" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Python" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Python_(programmeerimiskeel)" title="Python (programmeerimiskeel) – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Python (programmeerimiskeel)" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Python_(informatika)" title="Python (informatika) – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Python (informatika)" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%A7%DB%8C%D8%AA%D9%88%D9%86_(%D8%B2%D8%A8%D8%A7%D9%86_%D8%A8%D8%B1%D9%86%D8%A7%D9%85%D9%87%E2%80%8C%D9%86%D9%88%DB%8C%D8%B3%DB%8C)" title="پایتون (زبان برنامه‌نویسی) – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="پایتون (زبان برنامه‌نویسی)" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Python_(ohjelmointikieli)" title="Python (ohjelmointikieli) – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Python (ohjelmointikieli)" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fj mw-list-item"><a href="https://fj.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – fidzsi" lang="fj" hreflang="fj" data-title="Python" data-language-autonym="Na Vosa Vakaviti" data-language-local-name="fidzsi" class="interlanguage-link-target">Na Vosa Vakaviti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Python_(langage)" title="Python (langage) – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Python (langage)" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Python" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%AA%E0%AA%BE%E0%AA%AF%E0%AA%A5%E0%AB%8B%E0%AA%A8(%E0%AA%AA%E0%AB%8D%E0%AA%B0%E0%AB%8B%E0%AA%97%E0%AB%8D%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%AE%E0%AA%BF%E0%AA%82%E0%AA%97_%E0%AA%AD%E0%AA%BE%E0%AA%B7%E0%AA%BE)" title="પાયથોન(પ્રોગ્રામિંગ ભાષા) – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="પાયથોન(પ્રોગ્રામિંગ ભાષા)" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ha mw-list-item"><a href="https://ha.wikipedia.org/wiki/Python_programming_language" title="Python programming language – hausza" lang="ha" hreflang="ha" data-title="Python programming language" data-language-autonym="Hausa" data-language-local-name="hausza" class="interlanguage-link-target">Hausa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%99%D7%99%D7%AA%D7%95%D7%9F" title="פייתון – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="פייתון" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A5%E0%A4%A8" title="पाइथन – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="पाइथन" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Python_(programski_jezik)" title="Python (programski jezik) – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Python (programski jezik)" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Python" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Python_(linguage_de_programmation)" title="Python (linguage de programmation) – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Python (linguage de programmation)" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Python_(bahasa_pemrograman)" title="Python (bahasa pemrograman) – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Python (bahasa pemrograman)" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Python" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Python_(forritunarm%C3%A1l)" title="Python (forritunarmál) – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Python (forritunarmál)" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Python" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="Python" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/paiton" title="paiton – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="paiton" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%9E%E1%83%90%E1%83%98%E1%83%97%E1%83%9D%E1%83%9C%E1%83%98_(%E1%83%9E%E1%83%A0%E1%83%9D%E1%83%92%E1%83%A0%E1%83%90%E1%83%9B%E1%83%98%E1%83%A0%E1%83%94%E1%83%91%E1%83%98%E1%83%A1_%E1%83%94%E1%83%9C%E1%83%90)" title="პაითონი (პროგრამირების ენა) – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="პაითონი (პროგრამირების ენა)" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kaa mw-list-item"><a href="https://kaa.wikipedia.org/wiki/Python_(Programmalast%C4%B1r%C4%B1w_tili)" title="Python (Programmalastırıw tili) – kara-kalpak" lang="kaa" hreflang="kaa" data-title="Python (Programmalastırıw tili)" data-language-autonym="Qaraqalpaqsha" data-language-local-name="kara-kalpak" class="interlanguage-link-target">Qaraqalpaqsha</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Python" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-km mw-list-item"><a href="https://km.wikipedia.org/wiki/%E1%9E%95%E1%9E%B6%E1%9E%99%E1%9E%90%E1%9E%BB%E1%9E%93" title="ផាយថុន – khmer" lang="km" hreflang="km" data-title="ផាយថុន" data-language-autonym="ភាសាខ្មែរ" data-language-local-name="khmer" class="interlanguage-link-target">ភាសាខ្មែរ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%8C%8C%EC%9D%B4%EC%8D%AC" title="파이썬 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="파이썬" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Python_(ziman%C3%AA_bernamesaziy%C3%AA)" title="Python (zimanê bernamesaziyê) – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Python (zimanê bernamesaziyê)" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Python" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Python_(lingua_programmandi)" title="Python (lingua programmandi) – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Python (lingua programmandi)" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Python" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/Python_(%E0%BA%9E%E0%BA%B2%E0%BA%AA%E0%BA%B2%E0%BA%81%E0%BA%B2%E0%BA%99%E0%BA%82%E0%BA%BD%E0%BA%99%E0%BB%82%E0%BA%9B%E0%BA%BC%E0%BB%81%E0%BA%81%E0%BA%BC%E0%BA%A1)" title="Python (ພາສາການຂຽນໂປຼແກຼມ) – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="Python (ພາສາການຂຽນໂປຼແກຼມ)" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Python" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Python_(programm%C4%93%C5%A1anas_valoda)" title="Python (programmēšanas valoda) – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Python (programmēšanas valoda)" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D0%B0%D1%98%D1%82%D0%BE%D0%BD_(%D0%BF%D1%80%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%BC%D1%81%D0%BA%D0%B8_%D1%98%D0%B0%D0%B7%D0%B8%D0%BA)" title="Пајтон (програмски јазик) – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Пајтон (програмски јазик)" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AA%E0%B5%88%E0%B4%A4%E0%B5%8D%E0%B4%A4%E0%B5%BA_(%E0%B4%AA%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B5%8B%E0%B4%97%E0%B5%8D%E0%B4%B0%E0%B4%BE%E0%B4%AE%E0%B4%BF%E0%B4%99%E0%B5%8D%E0%B4%99%E0%B5%8D_%E0%B4%AD%E0%B4%BE%E0%B4%B7)" title="പൈത്തൺ (പ്രോഗ്രാമിങ്ങ് ഭാഷ) – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="പൈത്തൺ (പ്രോഗ്രാമിങ്ങ് ഭാഷ)" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Python" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%A5%E0%A5%89%E0%A4%A8" title="पायथॉन – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="पायथॉन" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Python" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/Python_(programming_language)" title="Python (programming language) – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="Python (programming language)" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Python_(Programmeerspraak)" title="Python (Programmeerspraak) – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Python (Programmeerspraak)" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%A5%E0%A4%A8_(%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%8B%E0%A4%97%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A4%BF%E0%A4%99_%E0%A4%AD%E0%A4%BE%E0%A4%B7%E0%A4%BE)" title="पाइथन (प्रोगामिङ भाषा) – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="पाइथन (प्रोगामिङ भाषा)" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Python_(programmeertaal)" title="Python (programmeertaal) – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Python (programmeertaal)" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Python" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Python" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nqo mw-list-item"><a href="https://nqo.wikipedia.org/wiki/%DF%94%DF%8A%DF%8C%DF%95%DF%90%DF%B2%DF%AC" title="ߔߊߌߕߐ߲߬ – n’kó" lang="nqo" hreflang="nqo" data-title="ߔߊߌߕߐ߲߬" data-language-autonym="ߒߞߏ" data-language-local-name="n’kó" class="interlanguage-link-target">ߒߞߏ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%AA%E0%AC%BE%E0%AC%87%E0%AC%A5%E0%AC%A8%E0%AD%8D_(%E0%AC%AA%E0%AD%8D%E0%AC%B0%E0%AD%8B%E0%AC%97%E0%AD%8D%E0%AC%B0%E0%AC%BE%E0%AC%AE%E0%AC%BF%E0%AC%82_%E0%AC%AD%E0%AC%BE%E0%AC%B7%E0%AC%BE)" title="ପାଇଥନ୍ (ପ୍ରୋଗ୍ରାମିଂ ଭାଷା) – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ପାଇଥନ୍ (ପ୍ରୋଗ୍ରାମିଂ ଭାଷା)" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AA%E0%A8%BE%E0%A8%88%E0%A8%A5%E0%A8%A8_(%E0%A8%AA%E0%A9%8D%E0%A8%B0%E0%A9%8B%E0%A8%97%E0%A8%B0%E0%A8%BE%E0%A8%AE%E0%A8%BF%E0%A9%B0%E0%A8%97_%E0%A8%AD%E0%A8%BE%E0%A8%B8%E0%A8%BC%E0%A8%BE)" title="ਪਾਈਥਨ (ਪ੍ਰੋਗਰਾਮਿੰਗ ਭਾਸ਼ਾ) – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਪਾਈਥਨ (ਪ੍ਰੋਗਰਾਮਿੰਗ ਭਾਸ਼ਾ)" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Python" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%A7%D8%A6%DB%8C%D8%AA%DA%BE%D9%86_(%DA%A9%D9%85%D9%BE%DB%8C%D9%88%D9%B9%D8%B1_%D8%A8%D9%88%D9%84%DB%8C)" title="پائیتھن (کمپیوٹر بولی) – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="پائیتھن (کمپیوٹر بولی)" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Python" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Python" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Python" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Python" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sah mw-list-item"><a href="https://sah.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – szaha" lang="sah" hreflang="sah" data-title="Python" data-language-autonym="Саха тыла" data-language-local-name="szaha" class="interlanguage-link-target">Саха тыла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%AF%E1%B1%9F%E1%B1%AD%E1%B1%9B%E1%B1%B7%E1%B1%9A%E1%B1%B1_(%E1%B1%AF%E1%B1%A8%E1%B1%B3%E1%B1%9C%E1%B1%BD%E1%B1%A8%E1%B1%9F%E1%B1%A2%E1%B1%A4%E1%B1%9D_%E1%B1%AF%E1%B1%9F%E1%B1%B9%E1%B1%A8%E1%B1%A5%E1%B1%A4)" title="ᱯᱟᱭᱛᱷᱚᱱ (ᱯᱨᱳᱜᱽᱨᱟᱢᱤᱝ ᱯᱟᱹᱨᱥᱤ) – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱯᱟᱭᱛᱷᱚᱱ (ᱯᱨᱳᱜᱽᱨᱟᱢᱤᱝ ᱯᱟᱹᱨᱥᱤ)" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target">ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Python_(programmin_leid)" title="Python (programmin leid) – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Python (programmin leid)" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Python_programski_jezik" title="Python programski jezik – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Python programski jezik" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-shn mw-list-item"><a href="https://shn.wikipedia.org/wiki/Python_(programming_language)" title="Python (programming language) – san" lang="shn" hreflang="shn" data-title="Python (programming language)" data-language-autonym="ၽႃႇသႃႇတႆး " data-language-local-name="san" class="interlanguage-link-target">ၽႃႇသႃႇတႆး </a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%B4%E0%B6%BA%E0%B7%92%E0%B6%AD%E0%B6%B1%E0%B7%8A" title="පයිතන් – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="පයිතන්" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Python_(programming_language)" title="Python (programming language) – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Python (programming language)" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Python_(programovac%C3%AD_jazyk)" title="Python (programovací jazyk) – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Python (programovací jazyk)" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Python_(programski_jezik)" title="Python (programski jezik) – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Python (programski jezik)" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Python" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/Python_(%D0%BF%D1%80%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%BC%D1%81%D0%BA%D0%B8_%D1%98%D0%B5%D0%B7%D0%B8%D0%BA)" title="Python (програмски језик) – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Python (програмски језик)" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Python_(programspr%C3%A5k)" title="Python (programspråk) – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Python (programspråk)" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Python_(Lugha_ya_programu)" title="Python (Lugha ya programu) – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Python (Lugha ya programu)" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AA%E0%AF%88%E0%AE%A4%E0%AF%8D%E0%AE%A4%E0%AE%BE%E0%AE%A9%E0%AF%8D" title="பைத்தான் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="பைத்தான்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%AA%E0%B1%88%E0%B0%A5%E0%B0%BE%E0%B0%A8%E0%B1%8D_(%E0%B0%95%E0%B0%82%E0%B0%AA%E0%B1%8D%E0%B0%AF%E0%B1%82%E0%B0%9F%E0%B0%B0%E0%B1%8D_%E0%B0%AD%E0%B0%BE%E0%B0%B7)" title="పైథాన్ (కంప్యూటర్ భాష) – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="పైథాన్ (కంప్యూటర్ భాష)" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Python" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%A0%E0%B8%B2%E0%B8%A9%E0%B8%B2%E0%B9%84%E0%B8%9E%E0%B8%97%E0%B8%AD%E0%B8%99" title="ภาษาไพทอน – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ภาษาไพทอน" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Python_(wikang_pamprograma)" title="Python (wikang pamprograma) – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Python (wikang pamprograma)" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Python" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Python" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%A7%D9%8A%D8%B3%D9%88%D9%86" title="پايسون – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="پايسون" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target">ئۇيغۇرچە / Uyghurche</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Python" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%BE%D8%A7%D8%A6%DB%8C%D8%AA%DA%BE%D9%86_(%D9%BE%D8%B1%D9%88%DA%AF%D8%B1%D8%A7%D9%85%D9%86%DA%AF_%D8%B2%D8%A8%D8%A7%D9%86)" title="پائیتھن (پروگرامنگ زبان) – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="پائیتھن (پروگرامنگ زبان)" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Python" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi mw-list-item"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Python_(ng%C3%B4n_ng%E1%BB%AF_l%E1%BA%ADp_tr%C3%ACnh)" title="Python (ngôn ngữ lập trình) – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Python (ngôn ngữ lập trình)" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Python_(lingaedje_%C3%A9ndjolike)" title="Python (lingaedje éndjolike) – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Python (lingaedje éndjolike)" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Python_(programming_language)" title="Python (programming language) – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Python (programming language)" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="Python" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="Python" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E8%9F%92%E8%AA%9E" title="蟒語 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="蟒語" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Python" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/Python" title="Python – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="Python" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q28865#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&oldid=27609484" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Python_%28programoz%C3%A1si_nyelv%29&id=27609484&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FPython_%28programoz%25C3%25A1si_nyelv%29">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FPython_%28programoz%25C3%25A1si_nyelv%29">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Python+%28programoz%C3%A1si+nyelv%29">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Python_%28programoz%C3%A1si_nyelv%29&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Python_(programming_language)" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-mediawiki mw-list-item"><a href="https://www.mediawiki.org/wiki/Python" hreflang="en">MediaWiki</a></li><li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikifunctions mw-list-item"><a href="https://www.wikifunctions.org/wiki/Z610" hreflang="en">Wikifunkciók</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q28865" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Speci%C3%A1lis:Badtitle/Message">ellenőrizve</a>: 2024. november 18.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table style="" class="metadata plainlinks ambox ambox-content"> <tbody><tr> <td class="ambox-image mbox-image"> <div class="ambox-image-inner"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Ambox_important.svg/40px-Ambox_important.svg.png" decoding="async" width="40" height="40" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Ambox_important.svg/60px-Ambox_important.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b4/Ambox_important.svg/80px-Ambox_important.svg.png 2x" data-file-width="40" data-file-height="40" /></div></td> <td class="ambox-text">Ez a szócikk vagy szakasz <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Lektor%C3%A1l%C3%A1s" title="Wikipédia:Lektorálás">lektorálásra</a>, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat <a href="/wiki/Vita:Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)#Lektor" title="Vita:Python (programozási nyelv)">a szócikk vitalapja</a> részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!</td> </tr> </tbody></table> <table class="infobox ujinfobox"> <tbody><tr><td colspan="2" class="fejlec videojatekinfobox" style="color:black;background-color:#FFCC66;">Python</td></tr><tr><td colspan="2" style="text-align:center"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Python_logo_and_wordmark.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Python_logo_and_wordmark.svg/250px-Python_logo_and_wordmark.svg.png" decoding="async" width="250" height="74" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Python_logo_and_wordmark.svg/375px-Python_logo_and_wordmark.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Python_logo_and_wordmark.svg/500px-Python_logo_and_wordmark.svg.png 2x" data-file-width="486" data-file-height="144" /></a></td></tr><tr><td colspan="2"><hr style="color:#FFCC66;background-color:#FFCC66;" /></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Programoz%C3%A1si_paradigma" title="Programozási paradigma">Paradigma</a></td><td><a href="/wiki/T%C3%B6bbelv%C5%B1_programoz%C3%A1si_nyelvek" title="Többelvű programozási nyelvek">többelvű</a>, <a href="/wiki/Objektumorient%C3%A1lt_programoz%C3%A1s" title="Objektumorientált programozás">objektumorientált</a>,<a href="#cite_note-1">[1]</a> <a href="/wiki/Procedur%C3%A1lis_programoz%C3%A1s" title="Procedurális programozás">procedurális</a> (<a href="/wiki/Imperat%C3%ADv_programoz%C3%A1s" title="Imperatív programozás">imperatív</a>), <a href="/wiki/Funkcion%C3%A1lis_programoz%C3%A1s" title="Funkcionális programozás">funkcionális</a>, <a href="/wiki/Struktur%C3%A1lt_programoz%C3%A1s" title="Strukturált programozás">strukturált</a>, <a href="/w/index.php?title=Reflekt%C3%ADv_programoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Reflektív programozás (a lap nem létezik)">reflektív</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/F%C3%A1jlkiterjeszt%C3%A9s" title="Fájlkiterjesztés">Jellemző kiterjesztés</a></td><td>.py, .pyi, .pyc, .pyd, .pyw, .pyz (3.5-től),<a href="#cite_note-2">[2]</a> pyo (3.5 előtt)<a href="#cite_note-3">[3]</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Megjelent</td><td>1991. február 20.<a href="#cite_note-alt-sources-history-4">[4]</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Tervező</td><td><a href="/wiki/Guido_van_Rossum" title="Guido van Rossum">Guido van Rossum</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Szoftverfejleszt%C5%91" title="Szoftverfejlesztő">Fejlesztő</a></td><td><a href="/w/index.php?title=Python_Software_Foundation&action=edit&redlink=1" class="new" title="Python Software Foundation (a lap nem létezik)">Python Software Foundation</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/A_szoftverkiad%C3%A1s_%C3%A9letciklusa" title="A szoftverkiadás életciklusa">Utolsó kiadás</a></td><td style="padding:0px 0px; vertical-align: baseline;"><div class="plainlist"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27515026">.mw-parser-output .plainlist ul{line-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0}.mw-parser-output .plainlist ul li{margin-bottom:0}</style> <ul><li>3.13.0 (stabil verzió, 2024. október 7.)<a href="#cite_note-9fd6de1cf76d42f947dac2058c4a4276e73cd716-5">[5]</a><a href="#cite_note-f17f01562250fe1691390dcfcb6588e6551ddc2c-6">[6]</a><a href="#cite_note-5f581290a2ec4caca65008306b649f777eaa4643-7">[7]</a></li> <li>3.14.0a2 (alfa-verzió, 2024. november 19.)<a href="#cite_note-755bde4a2e369fb286b9c068a4f9de1cb20e5bcf-8">[8]</a></li></ul> </div> </td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Adatt%C3%ADpus" title="Adattípus">Típusosság</a></td><td>erős, dinamikus, kacsa (hagyományosan);<a href="#cite_note-9">[9]</a> graduális (3.5 verziótól, de a CPythonban nincs implementálva)<a href="#cite_note-10">[10]</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Ford%C3%ADt%C3%B3program" title="Fordítóprogram">Fordítóprogram</a></td><td><a href="/wiki/CPython" title="CPython">CPython</a>, <a href="/w/index.php?title=Jython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jython (a lap nem létezik)">Jython</a>, <a href="/w/index.php?title=IronPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="IronPython (a lap nem létezik)">IronPython</a>, <a href="/w/index.php?title=PyPy&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyPy (a lap nem létezik)">PyPy</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Dialektusok</td><td><a href="/w/index.php?title=Cython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cython (a lap nem létezik)">Cython</a>, <a href="/w/index.php?title=PyPy&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyPy (a lap nem létezik)">RPython</a>, <a href="/w/index.php?title=Bazel_(software)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bazel (software) (a lap nem létezik)">Starlark</a><a href="#cite_note-11">[11]</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Megvalósítások</td><td><a href="/wiki/CPython" title="CPython">CPython</a>, <a href="/w/index.php?title=IronPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="IronPython (a lap nem létezik)">IronPython</a>, <a href="/w/index.php?title=Jython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jython (a lap nem létezik)">Jython</a>, <a href="/w/index.php?title=Python_for_S60&action=edit&redlink=1" class="new" title="Python for S60 (a lap nem létezik)">Python for S60</a>, <a href="/w/index.php?title=PyPy&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyPy (a lap nem létezik)">PyPy</a>, <a href="/w/index.php?title=Stackless_Python&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stackless Python (a lap nem létezik)">Stackless Python</a>, <a href="/w/index.php?title=MicroPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="MicroPython (a lap nem létezik)">MicroPython</a>, <a href="/w/index.php?title=CircuitPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="CircuitPython (a lap nem létezik)">CircuitPython</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Hatással volt rá</td><td><a href="/w/index.php?title=ABC_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="ABC (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">ABC</a>,<a href="#cite_note-faq-created-12">[12]</a> <a href="/wiki/Ada_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Ada (programozási nyelv)">Ada</a>,<a href="#cite_note-13">[13]</a> <a href="/w/index.php?title=ALGOL_68&action=edit&redlink=1" class="new" title="ALGOL 68 (a lap nem létezik)">ALGOL 68</a>,<a href="#cite_note-98-interview-14">[14]</a> <a href="/wiki/APL_(programoz%C3%A1si_nyelv)" class="mw-redirect" title="APL (programozási nyelv)">APL</a>,<a href="#cite_note-python.org-15">[15]</a> <a href="/wiki/C_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="C (programozási nyelv)">C</a>,<a href="#cite_note-AutoNT-1-16">[16]</a><a href="/wiki/C%2B%2B" title="C++">C++</a>,<a href="#cite_note-classmix-17">[17]</a> <a href="/w/index.php?title=CLU_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="CLU (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">CLU</a>,<a href="#cite_note-effbot-call-by-object-18">[18]</a> <a href="/w/index.php?title=Dylan_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dylan (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Dylan</a>,<a href="#cite_note-AutoNT-2-19">[19]</a> <a href="/wiki/Haskell_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Haskell (programozási nyelv)">Haskell</a>,<a href="#cite_note-python.org-15">[15]</a><a href="#cite_note-AutoNT-3-20">[20]</a> <a href="/w/index.php?title=Icon_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Icon (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Icon</a>,<a href="#cite_note-AutoNT-4-21">[21]</a> <a href="/wiki/Lisp_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Lisp (programozási nyelv)">Lisp</a>,<a href="#cite_note-AutoNT-6-22">[22]</a> <a href="/w/index.php?title=Modula-3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Modula-3 (a lap nem létezik)">Modula-3</a>,<a href="#cite_note-98-interview-14">[14]</a><a href="#cite_note-classmix-17">[17]</a> <a href="/wiki/Perl" class="mw-redirect mw-disambig" title="Perl">Perl</a>,<a href="#cite_note-23">[23]</a> <a href="/wiki/Standard_ML" class="mw-redirect" title="Standard ML">Standard ML</a><a href="#cite_note-python.org-15">[15]</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Befolyásolt nyelvek</td><td><a href="/w/index.php?title=Apache_Groovy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Apache Groovy (a lap nem létezik)">Apache Groovy</a>, <a href="/w/index.php?title=Boo_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Boo (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Boo</a>, <a href="/w/index.php?title=Cobra_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cobra (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Cobra</a>, <a href="/w/index.php?title=CoffeeScript&action=edit&redlink=1" class="new" title="CoffeeScript (a lap nem létezik)">CoffeeScript</a>,<a href="#cite_note-24">[24]</a> <a href="/wiki/D_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="D (programozási nyelv)">D</a>, <a href="/wiki/F_Sharp" title="F Sharp">F#</a>, <a href="/w/index.php?title=Genie_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Genie (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Genie</a>,<a href="#cite_note-25">[25]</a> <a href="/wiki/Go_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Go (programozási nyelv)">Go</a>, <a href="/wiki/JavaScript" title="JavaScript">JavaScript</a>,<a href="#cite_note-26">[26]</a><a href="#cite_note-27">[27]</a> <a href="/w/index.php?title=Julia_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Julia (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Julia</a>,<a href="#cite_note-Julia-28">[28]</a> <a href="/w/index.php?title=Nim_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nim (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Nim</a>, <a href="/w/index.php?title=Ring_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ring (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Ring</a>,<a href="#cite_note-The_Ring_programming_language_and_other_languages-29">[29]</a> <a href="/wiki/Ruby_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Ruby (programozási nyelv)">Ruby</a>,<a href="#cite_note-bini-30">[30]</a> <a href="/wiki/Swift_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Swift (programozási nyelv)">Swift</a><a href="#cite_note-lattner2014-31">[31]</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;"><a href="/wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer" title="Operációs rendszer">Operációs rendszer</a></td><td><a href="/wiki/Windows" title="Windows">Windows</a>, <a href="/wiki/MacOS" title="MacOS">macOS</a>, <a href="/wiki/Linux" title="Linux">Linux/UNIX</a>, <a href="/wiki/Android_(oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer)" title="Android (operációs rendszer)">Android</a><a href="#cite_note-32">[32]</a><a href="#cite_note-33">[33]</a> és mások<a href="#cite_note-34">[34]</a></td></tr><tr valign="top"><td class="cimke" style="padding:0px 3px 0px 0px;">Licenc</td><td><a href="/w/index.php?title=Python_Software_Foundation_License&action=edit&redlink=1" class="new" title="Python Software Foundation License (a lap nem létezik)">Python Software Foundation License</a></td></tr><tr><td colspan="2" style="background-color:#FFCC66;text-align:center;">[http://<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/">python.org</a> Weboldal]</td></tr></tbody></table> A Python (angolos kiejtéssel [ˈpʰaɪθn̩], [ˈpʰaɪθɑn]) egy <a href="/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_c%C3%A9l%C3%BA_programoz%C3%A1si_nyelv" title="Általános célú programozási nyelv">általános célú</a>, <a href="/wiki/Nagyon_magas_szint%C5%B1_programoz%C3%A1si_nyelv" title="Nagyon magas szintű programozási nyelv">nagyon magas szintű programozási nyelv</a>,<a href="#cite_note-35">[35]</a><a href="#cite_note-36">[36]</a> melyet <a href="/wiki/Guido_van_Rossum" title="Guido van Rossum">Guido van Rossum</a> holland programozó kezdett el fejleszteni 1989 végén, majd hozott nyilvánosságra 1991-ben.<a href="#cite_note-faq-created-12">[12]</a> A nyelv tervezési filozófiája az olvashatóságot és a programozói munka megkönnyítését helyezi előtérbe a futási sebességgel szemben.<a href="#cite_note-37">[37]</a><a href="#cite_note-38">[38]</a><a href="#cite_note-39">[39]</a> Például a behúzások szintaktikailag is fontosak.<a href="#cite_note-AutoNT-7-40">[40]</a> A Python többek között a funkcionális, az <a href="/wiki/Objektumorient%C3%A1lt_programoz%C3%A1s" title="Objektumorientált programozás">objektumorientált</a>, az <a href="/wiki/Aspektusorient%C3%A1lt_programoz%C3%A1s" title="Aspektusorientált programozás">aspektusorientált</a> az imperatív és a procedurális <a href="/wiki/Programoz%C3%A1si_paradigma" title="Programozási paradigma">programozási paradigmákat</a> támogatja. Dinamikus típusokat és automatikus memóriakezelést használ, ilyen szempontból hasonlít a <a href="/wiki/Scheme" title="Scheme">Scheme</a>, <a href="/wiki/Perl_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Perl (programozási nyelv)">Perl</a> és <a href="/wiki/Ruby_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Ruby (programozási nyelv)">Ruby</a> nyelvekhez, emellett szigorú típusrendszerrel rendelkezik. Erőssége a gazdag szabványos programkönyvtár.<a href="#cite_note-About-41">[41]</a><a href="#cite_note-42">[42]</a> A Python úgynevezett <a href="/wiki/Interpreteres_nyelvek" title="Interpreteres nyelvek">interpreteres nyelv</a>, ami azt jelenti, hogy nincs különválasztva a forrás- és tárgykód, a megírt <a href="/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_program" class="mw-redirect" title="Számítógépes program">program</a> máris futtatható, ha rendelkezünk a Python <a href="/wiki/%C3%89rtelmez%C5%91_(informatika)" title="Értelmező (informatika)">értelmezővel</a>. A Python értelmezőt számos géptípusra és <a href="/wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer" title="Operációs rendszer">operációs rendszerre</a> elkészítették, továbbá számtalan kiegészítő könyvtár készült hozzá, így rendkívül széles körben használhatóvá vált. Az egyik legnépszerűbb programozási nyelv.<a href="#cite_note-43">[43]</a><a href="#cite_note-44">[44]</a><a href="#cite_note-45">[45]</a><a href="#cite_note-46">[46]</a> Nyitott, közösségalapú fejlesztési modellt mutat fel, amit a közhasznú Python Software Foundation felügyel, ami a nyelv definícióját a CPython referenciaimplementációval gondozza. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Története">Története</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Története">szerkesztés</a>]</div> A Python alapötlete az 1980-as évek végén született meg. A fejlesztést 1989 decemberében kezdte el Guido van Rossum a CWI-n.<a href="#cite_note-timeline-of-python-47">[47]</a> A CWI (Centrum Wiskunde & Informatica, magyarul Matematikai és Informatikai Központ) egy kutatóintézet <a href="/wiki/Amszterdam" title="Amszterdam">Amszterdamban</a>. A nyelv a nevét a <a href="/wiki/Monty_Python" title="Monty Python">Monty Python</a> csoportról kapta.<a href="#cite_note-48">[48]</a> 1991 februárjában jelent meg az első nyilvános változat (0.9.0 verzió néven) az alt.sources hírcsoportban.<a href="#cite_note-svn-history-49">[49]</a> 1994-ben jött létre a <a rel="nofollow" class="external text" href="news://comp.lang.python">comp.lang.python</a> hírcsoport, ami egy jelentős mérföldkő volt a nyelv fejlődésében.<a href="#cite_note-venners-interview-pt-1-50">[50]</a> Szintén 1994-ben látott napvilágot az 1.0 verzió, amit az ezredfordulón, 2000 októberében követett a Python 2.0, majd pedig 2008-ban a Python 3.0.<a href="#cite_note-51">[51]</a> Már a Python 1-es verziója bírt bizonyos funkcionális képességekkel, melyeket azonban később kivezettek belőle.<a href="#cite_note-52">[52]</a> Kilenc alverziója jelent meg. A Python 2-es verziója vezetett be olyan képességeket, mint a ciklusfelismerő szemétszedés, a referenciaszámolás, a list comprehension és a Unicode támogatás.<a href="#cite_note-53">[53]</a> A Python 2 utolsó hivatalos verziója a 2.7.18, ami 2020-ban jelent meg.<a href="#cite_note-54">[54]</a> A 2.6-os verzióban bevezettek egy eszközt, amivel meg lehetett nézni, hogy mely kódszakaszokat nem támogatnak majd a jövőben.<a href="#cite_note-55">[55]</a> A főbb verziók nem kompatibilisek egymással. A Python 3.0 több újdonságát visszavezették a Python 2.6-ba és Python 2.7-be. Az áttérés megkönnyítése érdekében a Python 3-ba berakták a <code>2to3</code> képességet, amivel automatizálni lehet az áttérést.<a href="#cite_note-56">[56]</a> Eredetileg a Python 2.7 támogatását 2015-ben akarták befejezni, ám ezt elhalasztották 2020-ig, a már létező Python kódok sokasága miatt, és azért, mert az új verzió nem kompatibilis vele, így portolásra van szükség.<a href="#cite_note-57">[57]</a><a href="#cite_note-58">[58]</a> Amellett, hogy nem adnak ki újabb javításokat, még biztonsági frissítések sem jelennek meg a 2.7 számára.<a href="#cite_note-59">[59]</a><a href="#cite_note-60">[60]</a> Ezzel a legkorábbi támogatott verzió a 3.6 lett.<a href="#cite_note-61">[61]</a> Azóta a 3.6-os verzió támogatását megszüntették. 2021-ben felgyorsították a 3.8.8 és a 3.9.2 megjelenését,<a href="#cite_note-62">[62]</a> mivel az összes Python verzióval biztonsági problémák adódtak, beleértve a 2.7-et is.<a href="#cite_note-63">[63]</a> Ez lehetővé tette a <a href="/w/index.php?title=T%C3%A1voli_k%C3%B3dv%C3%A9grehajt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Távoli kódvégrehajtás (a lap nem létezik)">távoli kódvégrehajtást</a><a href="#cite_note-64">[64]</a> és a <a href="/w/index.php?title=Cache-m%C3%A9rgez%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cache-mérgezés (a lap nem létezik)">cache-mérgezést</a>.<a href="#cite_note-65">[65]</a> 2022-ben a 2022, Python 3.10.4 és 3.9.12 kiadását hozták előre,<a href="#cite_note-66">[66]</a> és a 3.8.13 és 3.7.13 verziókat is gyorsítva adták ki, szintén biztonsági problémák miatt.<a href="#cite_note-67">[67]</a> Amikor 2022 májusában megjelent a 3.9.13-as verzió, bejelentették, hogy a 3.9-es sorozat ezután csak biztonsági frissítéseket fog kapni.<a href="#cite_note-68">[68]</a> 2022 szeptember 7-én a 3.10.7, 3.9.14, 3.8.14 és 3.7.14 jelent meg, mivel az előző verziók sérülékenynek bizonyultak a <a href="/w/index.php?title=Szolg%C3%A1ltat%C3%A1smegtagad%C3%A1si_t%C3%A1mad%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szolgáltatásmegtagadási támadás (a lap nem létezik)">szolgáltatásmegtagadási támadásokkal</a> szemben.<a href="#cite_note-69">[69]</a><a href="#cite_note-70">[70]</a> Az elavult <code>smtpd</code> modult el fogják távolítani a 3.12-es verzióból. További régi, elavult, már nem működő osztályokat és metódusokat is eltávolítanak, például a <code>unittest</code> modulból. Eltávolították a <code>wstr</code> és a <code>wstr_</code> modulokat is,<a href="#cite_note-71">[71]</a> az <a href="/wiki/UTF-8" title="UTF-8">UTF-8</a> alapértelmezetté tétele miatt. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Tervezési_filozófia_és_képességek">Tervezési filozófia és képességek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Tervezési filozófia és képességek">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Guido_van_Rossum_OSCON_2006_cropped.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Guido_van_Rossum_OSCON_2006_cropped.png/150px-Guido_van_Rossum_OSCON_2006_cropped.png" decoding="async" width="150" height="225" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Guido_van_Rossum_OSCON_2006_cropped.png/225px-Guido_van_Rossum_OSCON_2006_cropped.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Guido_van_Rossum_OSCON_2006_cropped.png/300px-Guido_van_Rossum_OSCON_2006_cropped.png 2x" data-file-width="1175" data-file-height="1762" /></a><figcaption><a href="/wiki/Guido_van_Rossum" title="Guido van Rossum">Guido van Rossum</a>, a Python tervezője, az <a href="/w/index.php?title=O%27Reilly_Open_Source_Convention&action=edit&redlink=1" class="new" title="O'Reilly Open Source Convention (a lap nem létezik)">OSCON</a> konferencián 2006-ban</figcaption></figure> A Python egy többparadigmás programozási nyelv. Az <a href="/wiki/Objektumorient%C3%A1lt_programoz%C3%A1s" title="Objektumorientált programozás">objektumorientált</a> és a <a href="/wiki/Struktur%C3%A1lt_programoz%C3%A1s" title="Strukturált programozás">strukturált programozás</a> teljes támogatást élvez, a <a href="/wiki/Funkcion%C3%A1lis_programoz%C3%A1s" title="Funkcionális programozás">funkcionális programozást</a> és az <a href="/wiki/Aspektusorient%C3%A1lt_programoz%C3%A1s" title="Aspektusorientált programozás">aspektusorientált programozást</a> több képességgel támogatja, köztük <a href="/wiki/Metaprogramoz%C3%A1s" title="Metaprogramozás">metaprogramozással</a><a href="#cite_note-AutoNT-13-72">[72]</a> és <a href="/w/index.php?title=Metaobjektum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Metaobjektum (a lap nem létezik)">metaobjektumokkal</a><a href="#cite_note-AutoNT-14-73">[73]</a> is. Kiegészítőkkel elérhetők további paradigmák, mint a <a href="/w/index.php?title=Szerz%C5%91d%C3%A9s_alap%C3%BA_tervez%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szerződés alapú tervezés (a lap nem létezik)">szerződés alapú tervezés</a><a href="#cite_note-AutoNT-15-74">[74]</a><a href="#cite_note-AutoNT-16-75">[75]</a> vagy a <a href="/w/index.php?title=Logikai_programoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Logikai programozás (a lap nem létezik)">logikai programozás</a>.<a href="#cite_note-AutoNT-17-76">[76]</a> Mindez lehetővé teszi, hogy a programozók azt a megközelítést válasszák, amelyiket akarják, vagy amit az adott feladathoz célszerűnek találnak. A Python <a href="/w/index.php?title=Dinamikus_t%C3%ADpusoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dinamikus típusozás (a lap nem létezik)">dinamikus típusozást</a> használ, de a 3.5-ös verziótól kezdve annotációban lehet jelezni a típusokat, hogy a külső szofverek által igényelt típus-kikövetkeztetést megkönnyítsék.<a href="#cite_note-77">[77]</a><a href="#cite_note-78">[78]</a> A <a href="/wiki/Szem%C3%A9tgy%C5%B1jt%C3%A9s" title="Szemétgyűjtés">szemétszedés</a> <a href="/w/index.php?title=Referenciasz%C3%A1ml%C3%A1l%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Referenciaszámlálás (a lap nem létezik)">referenciaszámláláson</a> és ciklusfelderítésen alapul.<a href="#cite_note-Reference_counting-79">[79]</a> A névfeloldás <a href="/w/index.php?title=Dinamikus_k%C3%B6t%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dinamikus kötés (a lap nem létezik)">dinamikus</a> (<a href="/w/index.php?title=K%C3%A9s%C5%91_k%C3%B6t%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Késő kötés (a lap nem létezik)">késő kötés</a>), ami azt jelenti, hogy a metódusnevek és a változónevek a program végrehajtása során kapcsolódnak össze. A <a href="/wiki/Lisp_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Lisp (programozási nyelv)">Lisp</a> hagyományai alapján funkcionális képességekkel bír, mint a <code>filter</code>, <code>map</code>, <code>reduce</code> függvények, a list comprehension, szótárak, halmazok és generátor kifejezések.<a href="#cite_note-AutoNT-59-80">[80]</a> A standard könyvtár tartalmaz a <a href="/wiki/Haskell_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Haskell (programozási nyelv)">Haskell</a> nyelvtől és a <a href="/wiki/SML" title="SML">Standard ML</a>-től átvett funkcionális eszközöket (<code>itertools</code> és <code>functools</code>).<a href="#cite_note-AutoNT-18-81">[81]</a> Magfilozófiáját a The <a href="/w/index.php?title=Zen_of_Python&action=edit&redlink=1" class="new" title="Zen of Python (a lap nem létezik)">Zen of Python</a> (PEP 20) összegzi. A legfontosabb aforizmák:<a href="#cite_note-PEP20-82">[82]</a> <ul><li>A szép jobb, mint a csúnya.</li> <li>Az explicit szebb, mint az implicit.</li> <li>Az egyszerű szebb, mint a bonyolult.</li> <li>A bonyolult jobb, mint a komplikált.</li> <li>Az olvashatóság számít.</li></ul> Ahelyett, hogy az összes képességet beépítették volna a magba, a Pythont úgy tervezték, hogy <a href="/wiki/B%C5%91v%C3%ADthet%C5%91s%C3%A9g" title="Bővíthetőség">bővíthető</a> legyen. Ez a kompakt modularitás népszerűvé vált, mint programozható interfészek hozzáadása már létező alkalmazásokhoz. Van Rossum egy kis magnyelvet és egy áttekinthető, nagy standard könyvtárat vizionált könnyen bővíthető értelmezővel, mivel frusztrálta az <a href="/w/index.php?title=ABC_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="ABC (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">ABC</a> ellenkező megközelítése.<a href="#cite_note-venners-interview-pt-1-50">[50]</a><a href="#cite_note-83">[83]</a> Ez lehetővé teszi, hogy Python kódból olyan modulokat hívjanak, amelyek más nyelven íródtak. Így például az időkritikus részek áttehetők C-be.<a href="#cite_note-84">[84]</a> Megfordítva, Python modulok és pluginok írhatók más programok számára. Így használják a következőkhöz: <a href="/wiki/Blender_(program)" title="Blender (program)">Blender</a>, <a href="/w/index.php?title=Cinema_4D&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cinema 4D (a lap nem létezik)">Cinema 4D</a>, <a href="/wiki/GIMP" title="GIMP">GIMP</a>, <a href="/wiki/Autodesk_Maya" title="Autodesk Maya">Maya</a>, <a href="/wiki/Apache_OpenOffice" title="Apache OpenOffice">OpenOffice</a> illetve <a href="/wiki/LibreOffice" title="LibreOffice">LibreOffice</a>, <a href="/w/index.php?title=PyMOL&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyMOL (a lap nem létezik)">PyMOL</a>, <a href="/w/index.php?title=SPSS&action=edit&redlink=1" class="new" title="SPSS (a lap nem létezik)">SPSS</a>, <a href="/w/index.php?title=QGIS&action=edit&redlink=1" class="new" title="QGIS (a lap nem létezik)">QGIS</a> vagy <a href="/w/index.php?title=KiCad&action=edit&redlink=1" class="new" title="KiCad (a lap nem létezik)">KiCad</a>. A Python egyszerű, átlátható szintaxisra törekszik,<a href="#cite_note-85">[85]</a> míg meghagyja a választás szabadságát a különböző programozási metodológiák között. A kulcsszavak számát is alacsonyan tartják az egyszerűség és átláthatóság érdekében.<a href="#cite_note-86">[86]</a> Szemben a Perl megközelítésével, hogy többféleképpen is meg lehet csinálni, a Python azt a gondolatot karolja fel, hogy legyen egy nyilvánvaló mód megtenni valamit, és ez lehetőleg az egyetlen mód legyen.<a href="#cite_note-PEP20-82">[82]</a> Alex Martelli, a Python Foundation tagja és Python könyvszerző szerint Python kultúrában valamit okosnak nevezni nem számít bóknak.<a href="#cite_note-AutoNT-19-87">[87]</a> A Python fejlesztői arra törekszenek, hogy elkerüljék a <a href="/wiki/Korai_optimaliz%C3%A1ci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Korai optimalizáció">korai optimalizációt</a>, és elutasítják a CPython referencia implementáció nem kritikus részeinek patcheit, melyek kisebb sebességnövekedést eredményeznek az érthetőség csökkentése mellett.<a href="#cite_note-AutoNT-20-88">[88]</a> Ha fontos a sebesség, akkor a Python fejlesztő az időkritikus függvényeket átteszi egy olyan modulba, melyet egy gyorsabb nyelven írtak, például C-ben. További lehetőségek a PyPy, illetve a Cython használata. A Cython a Python kódot C-re fordítja, és közvetlen C-szintű API-hívásokat használ. A Python fejlesztői arra is törekszenek, hogy a nyelv használata örömet okozzon. Ezt tükrözi a névválasztás is: a név forrása a Monty Python,<a href="#cite_note-AutoNT-24-89">[89]</a> és a tutorialok és referenciaanyagok alkalmankénti játékos megközelítése, például a ham (sonka) és eggs (tojás(ok)) szavak használata az általános foo és bar helyett. Ez utalás a Monty Python egy játékára.<a href="#cite_note-90">[90]</a><a href="#cite_note-91">[91]</a><a href="#cite_note-92">[92]</a> Amellett, hogy Guido van Rossum kedvelte a Monty Python társulatot, a nevet úgy választotta, hogy a név legyen rövid, egyértelmű és misztikus.<a href="#cite_note-AutoNT-24-89">[89]</a> Ezzel szemben a logó a kígyókkal való asszociációt támogatja, ami megnyilvánul a Python által befolyásolt <a href="/w/index.php?title=Cobra_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cobra (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Cobra</a> nevének választásában.<a href="#cite_note-93">[93]</a> és a <a href="/w/index.php?title=Boa_(eszk%C3%B6zk%C3%A9szlet)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Boa (eszközkészlet) (a lap nem létezik)">Boa</a> eszközkészlet elnevezésében.<a href="#cite_note-94">[94]</a> Az angol nyelvű Python közösségben több <a href="/wiki/Neologizmus" title="Neologizmus">neologizmus</a> is született. A pythonic szó azt jelenti, hogy jól használják a Python idiómákat, a nyelvet folyékonyan, illetve természetesen használják, megfelelnek a minimalista filozófiának és az olvashatóságot is fontosnak tartják. Ezzel szemben egy nehezen érthető vagy egy nyersfordításnak kinéző kód unpythonic.<a href="#cite_note-95">[95]</a><a href="#cite_note-96">[96]</a> A Python programozókat, különösen a tapasztalt szakértőket pedig Pythonistasnak nevezik.<a href="#cite_note-AutoNT-27-97">[97]</a><a href="#cite_note-AutoNT-25-98">[98]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Szintaxis_és_szemantika">Szintaxis és szemantika</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Szintaxis és szemantika">szerkesztés</a>]</div> A nyelv egyik alapkoncepciója, hogy könnyen olvasható legyen. Formázása vizuálisan folyékony, és gyakran angol kulcsszavakat használ ott, ahol sok más nyelv központozást használ. Ennek célja az olvashatóság javítása. Sok más nyelvtől eltérően nem használ kapcsos zárójeleket a blokkok elhatárolására, és pontosvesszőt sem kötelező kitenni az egyes utasítások után, habár nem tilos. Viszont ha több utasítást írnak egy sorba, akkor azokat pontosvesszővel kell elválasztani. Kevesebb a szintaktikai kivétel és speciális eset, mint a <a href="/wiki/C_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="C (programozási nyelv)">C-ben</a> vagy a <a href="/wiki/Pascal_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Pascal (programozási nyelv)">Pascalban</a>.<a href="#cite_note-AutoNT-52-99">[99]</a> A Python nyelv behúzásokat használ a blokkok elkülönítésére kulcsszavak vagy kapcsos zárójelek helyett. Bizonyos utasítások, amelyek új blokkot nyitnak, a behúzás növelését követelik meg. A blokk addig tart, amikor a behúzás újra kisebb.<a href="#cite_note-AutoNT-53-100">[100]</a> Így a szkriptek szintaktikai szerkezetét a látható struktúra is reprezentálja.<a href="#cite_note-guttag-101">[101]</a> Angolul ezt a szabályt néha off-side rule néven emlegetik. Még néhány nyelv használja ezt a szabályt, mint például a <a href="/wiki/Haskell_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Haskell (programozási nyelv)">Haskell</a> és a <a href="/w/index.php?title=Miranda_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Miranda (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Miranda</a>, de a legtöbb nyelvben a behúzásnak nincs szemantikus jelentése. Egy programban a behúzás alapegységének egységesnek kell lennie, különben az szintaktikai hiba, melyet az értelmező IndentationError néven jelez. A szóközök és a tabulátorok keverése esetén elvész a <a href="/w/index.php?title=Hordozhat%C3%B3s%C3%A1g&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hordozhatóság (a lap nem létezik)">hordozhatóság</a>. Ugyanis a tabulátorok és a szóközök közötti átváltási arány a szövegszerkesztő, illetve az értelmező beállításától függ. A tabnanny modul segít megtalálni és megszüntetni a szóközök és a tabulátorok keverését. Konvenció szerint a behúzás alapegysége négy szóköz.<a href="#cite_note-102">[102]</a> A behúzás e célú használata <a href="/w/index.php?title=Peter_J._Landin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Peter J. Landin (a lap nem létezik)">Peter J. Landintól</a> származik. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Egyszerű_adattípusok">Egyszerű adattípusok</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Egyszerű adattípusok">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Python_3._The_standard_type_hierarchy.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Python_3._The_standard_type_hierarchy.png/220px-Python_3._The_standard_type_hierarchy.png" decoding="async" width="220" height="311" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Python_3._The_standard_type_hierarchy.png/330px-Python_3._The_standard_type_hierarchy.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Python_3._The_standard_type_hierarchy.png/440px-Python_3._The_standard_type_hierarchy.png 2x" data-file-width="794" data-file-height="1123" /></a><figcaption>A Python 3 standard típushierarchiája</figcaption></figure> A Python különbséget tesz a mutálható és a mutálhatatlan típusok között. Ezek a fogalmak első közelítésben a megváltoztathatóságra utalnak, ám a pontos különbség ennél finomabb.<a href="#cite_note-PythonDocDataTypes-103">[103]</a><a href="#cite_note-StackoverflowPythonMutable-104">[104]</a> A Python <a href="/w/index.php?title=Kacsa-t%C3%ADpusoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kacsa-típusozás (a lap nem létezik)">kacsa-típusozást</a> (duck-typing) használ. A változónevek nem típusozottak, de az objektumok igen. A típusmegkötéseket nem ellenőrzi fordítási időben; ha az adott típuson nem végezhető el az adott művelet, akkor az futási időben derül ki. A dinamikus típusozás azt jelenti, hogy az adattípus az értékhez és nem a változóhoz kötődik.A dinamikus típusozás mellett a nyelv <a href="/w/index.php?title=T%C3%ADpusrendszer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Típusrendszer (a lap nem létezik)">erősen típusos</a>, ami azt jelenti, hogy a nem jóldefiniált műveletek nem végezhetőek el. A típusvizsgálat szigorúbb, mint a Perl, de kevésbé szigorú, mint az Objective CAML esetén. A Pythonban osztályokkal lehet újabb típusokat definiálni. Új példányok az osztály hívásával hozhatók létre, például <code>SpamClass()</code> vagy <code>EggsClass()</code>. Minden objektum. Objektumok a modulok, az osztályok, típusok és metódusok is. Az osztályok a metaclass típus példányai, ami a saját példánya. Ez lehetővé teszi a reflexiót és a metaprogramozást. A 3.0 verzió előtt kétféle osztály volt, régi stílusú és új stílusú. A 3.x sorozat csak az új stílusú szemantikát támogatja.<a href="#cite_note-classy-105">[105]</a> A hosszú távú tervek között szerepel a graduális típusozás támogatása.<a href="#cite_note-106">[106]</a> A Python szintaxisa lehetővé teszi statikus típusok használatát, azonban ezeket nem ellenőrzi az alapértelmezett <a href="/wiki/CPython" title="CPython">CPython</a> implementáció.<a href="#cite_note-107">[107]</a> <table class="wikitable"> <caption>A Python 3 beépített típusai </caption> <tbody><tr> <th>Típus </th> <th><a href="/w/index.php?title=Immutable_objektum&action=edit&redlink=1" class="new" title="Immutable objektum (a lap nem létezik)">Mutabilitás</a> </th> <th>Leírás </th> <th>Példák </th></tr> <tr> <td><code>bool</code> </td> <td>immutable </td> <td>Kétértékű <a href="/wiki/Boole-algebra_(informatika)" title="Boole-algebra (informatika)">logikai adattípus</a> </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>True </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>False </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>bytearray</code> </td> <td>mutable </td> <td><a href="/wiki/Byte" title="Byte">Bájtok</a> sorozata. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>bytearray(b'Some ASCII') </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>bytearray(b"Some ASCII") </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>bytearray([119, 105, 107, 105]) </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>bytes</code> </td> <td>immutable </td> <td><a href="/wiki/Byte" title="Byte">Bájtok</a> sorozata. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>b'Some ASCII' </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>b"Some ASCII" </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>bytes([119, 105, 107, 105]) </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>complex</code> </td> <td>immutable </td> <td><a href="/wiki/Komplex_sz%C3%A1mok" title="Komplex számok">komplex szám</a> adattípus valós és képzetes résszel. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>3+2.7j </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>3 + 2.7j </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>dict</code> </td> <td>mutable </td> <td><a href="/wiki/Has%C3%ADt%C3%B3f%C3%BCggv%C3%A9ny" title="Hasítófüggvény">Hasítótábla</a>, más néven szótár vagy <a href="/wiki/Asszociat%C3%ADv_t%C3%B6mb" title="Asszociatív tömb">asszociatív tömb</a> adattípus. Kulcs-érték párokat tartalmazhat. A kulcsoknak hasíthatónak kell lenniük. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>{'key1': 1.0, 3: False} </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>{} </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>types.EllipsisType</code> </td> <td>immutable </td> <td><a href="/w/index.php?title=Ellipsis_(programoz%C3%A1si_oper%C3%A1tor)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ellipsis (programozási operátor) (a lap nem létezik)">Ellipszis</a> helyőrző, <a href="/wiki/NumPy" title="NumPy">NumPy</a> tömbök számára </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>... </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>Ellipsis </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>float</code> </td> <td>immutable </td> <td><a href="/wiki/Lebeg%C5%91pontos_sz%C3%A1m%C3%A1br%C3%A1zol%C3%A1s" title="Lebegőpontos számábrázolás">Lebegőpontos szám</a>, melynek pontossága az implementáló rendszertől függ, de többnyire a 64-bit es<a href="/wiki/IEEE_754" class="mw-redirect" title="IEEE 754">IEEE 754</a> szám 53 bites pontossággal.<a href="#cite_note-108">[108]</a> </td> <td> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>1.33333 </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>frozenset</code> </td> <td>immutable </td> <td>Rendezetlen <a href="/wiki/Halmaz_(matematika)" title="Halmaz (matematika)">halmaz</a> adattípus. Duplikátumokat nem tartalmazhat. Nem tipizált, azaz eltérő típusú elemeket is tartalmazhat, ha azok <a href="/wiki/Has%C3%ADt%C3%B3f%C3%BCggv%C3%A9ny" title="Hasítófüggvény">hasíthatóak</a>. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>frozenset([4.0, 'string', True]) </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>int</code> </td> <td>immutable </td> <td>Tetszőleges méretű <a href="/wiki/Eg%C3%A9sz_(informatika)" title="Egész (informatika)">egész szám adattípus</a>.<a href="#cite_note-pep0237-109">[109]</a> </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>42 </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>list</code> </td> <td>mutable </td> <td>List típus, ami eltérő típusokat is tartalmazhat, azaz nem tipizált lista. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>[4.0, 'string', True] </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>[] </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>types.NoneType</code> </td> <td>immutable </td> <td>Érték hiányát jelző objektumtípus, más nyelvekben gyakran <a href="/w/index.php?title=Null_pointer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Null pointer (a lap nem létezik)">null</a> a megfelelője </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>None </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>types.NotImplementedType</code> </td> <td>immutable </td> <td>Helyőrző, melyet <a href="/w/index.php?title=Oper%C3%A1tort%C3%BAlterhel%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Operátortúlterhelés (a lap nem létezik)">túlterhelt operátorok</a> adhatnak vissza nem támogatott operandustípusok jelzésére. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>NotImplemented </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>range</code> </td> <td>immutable </td> <td>Számok szekvenciája, melyet többnyire <code>for</code> ciklusok szervezésére használnak.<a href="#cite_note-110">[110]</a> </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>range(-1, 10) </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>range(10, -5, -2) </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>set</code> </td> <td>mutable </td> <td>Rendezetlen <a href="/wiki/Halmaz_(matematika)" title="Halmaz (matematika)">halmaz</a> adattípus. Duplikátumokat nem tartalmazhat. Nem tipizált, azaz eltérő típusú elemeket is tartalmazhat, ha azok <a href="/wiki/Has%C3%ADt%C3%B3f%C3%BCggv%C3%A9ny" title="Hasítófüggvény">hasíthatóak</a>. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>{4.0, 'string', True} </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>set() </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>str</code> </td> <td>immutable </td> <td><a href="/wiki/Unicode" title="Unicode">Unicode</a> <a href="/wiki/String" title="String">string</a>: Unicode kódpontok sorozata </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>'Wikipedia' </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>"Wikipedia" </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>"""Többsoros string""" </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>Többsoros string </pre></div> </td></tr> <tr> <td><code>tuple</code> </td> <td>immutable </td> <td>Rendezett n-es. </td> <td><div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>(4.0, 'string', True) </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>('single element',) </pre></div> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>() </pre></div> </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Aritmetika">Aritmetika</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Aritmetika">szerkesztés</a>]</div> A Python nyelvben az aritmetikai műveletek: (<code>+</code>, <code>-</code>, <code>*</code>, <code>/</code>) mellett megkülönbözteti az <code>//</code> egészosztást és a <code>%</code> modulo operátort, ahol a maradék lehet negatív. A hatványozás jele a <code>**</code>, például <code>5**3 == 125</code> és <code>9**0.5 == 3.0</code>. A <code>@</code> a mátrixszorzás jele. A<a href="#cite_note-111">[111]</a> Mindezek az operátorok a matematikában megszokott módon működnek: a preferencia szabályok érvényesülnek, az operátorok infixek. Van unáris <code>+</code> és – operátor is, előjelek számára. A kacsa típusozás lehetővé teszi, hogy implicit konverzióval lehessen például összeszorozni egy egész és egy komplex számot explicit konverzió nélkül. Az osztás viselkedését a 3.0 verziótól kezdve változtatták meg. Python terminológiával a <code>/</code> jeles osztás true division, míg a <code>//</code> jeles floor division. A korábbi verziókban a <code>/</code> jeles osztást classic divisionnek nevezték.<a href="#cite_note-pep0238-112">[112]</a> Így <code>7//3 == 2</code>, <code>-7//3 == -3</code>, <code>7.5//3 == 2.0</code> és <code>-7.5//3 == -3.0</code>. A Python 2.7 számára is elérhető ez a viselkedés: <code>from __future__ import division</code> kapcsolja be. Mindig az alsó egészrészt venni következetességet jelent. Így mindig teljesül, hogy <code>(a + b)//b == a//b + 1</code>; és <code>b*(a//b) + a%b == a</code>, függetlenül <code>a</code> előjelétől. Azonban ez azt is jelenti, hogy <code>a%b</code> eredménye a [0, b) intervallumba esik, ha <code>b</code> pozitív, de a (b, 0] intervallumba, ha <code>b</code> negatív.<a href="#cite_note-AutoNT-62-113">[113]</a> Lebegőpontos számokat a <code>round</code> kerekít a legközelebbi egészhez; a kapott érték azonban lebegőpontos ábrázolású marad. Kétség esetén párosra kerekít: <code>round(1.5)</code> és <code>round(2.5)</code> értéke is <code>2.0</code>.<a href="#cite_note-AutoNT-64-114">[114]</a> A 3.0 előtti verziók az iskolai matematikából ismert módszert használták, amiben a pontosan a középre eső érték már nagynak számított: <code>round(0.5)</code> is <code>1.0</code> volt, és <code>round(-0.5)</code> eredménye <code>−1.0</code> volt.<a href="#cite_note-AutoNT-63-115">[115]</a> Az összehasonlítások kiértékelése is illeszkedik a matematikában szokásoshoz: <code>a azt jelenti, hogy először elvégzi az <code>a < b</code> összehasonlítást, majd a <code>b < c</code> összehasonlítást, és az egész összehasonlítást az és művelettel kapja meg. C típusú nyelvekben az első összehasonlítás eredménye 0 vagy 1, és ezt hasonlítja össze <code>c</code>-vel.<a href="#cite_note-CPL-116">[116]</a> Az egészaritmetika tetszőleges pontosságú. A <code>decimal</code> modul decimális lebegőpontos számokat biztosít, meghatározható pontossággal és különböző kerekítési módokkal.<a href="#cite_note-117">[117]</a> A <code>fractions</code> modul tetszőleges pontossággal kezel tört alakú racionális számokat.<a href="#cite_note-118">[118]</a> A Python kiterjedt matematikai képességeit a függetlenül fejlesztett <a href="/wiki/NumPy" title="NumPy">NumPy</a> könyvtár bővíti. A Pythont ezzel kibővítve használják tudományos szkriptnyelvként numerikus adatfeldolgozásra és manipulációra.<a href="#cite_note-119">[119]</a><a href="#cite_note-120">[120]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Utasítások_és_vezérlő_szerkezetek">Utasítások és vezérlő szerkezetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Utasítások és vezérlő szerkezetek">szerkesztés</a>]</div> A Python utasítások közé tartoznak: <ul><li>az értékadás, egy <code>=</code> jellel</li> <li>az <code>if</code> utasítás, ami feltételesen végrehajtandó blokkot jelent. Kiegészülhet <code>else</code> és <code>elif</code> ágakkal, melyekből az <code>else</code> az utolsó.</li> <li>a <code>for</code> utasítás, ami egy iterálható objektumon halad át. Az iterálható objektum egyes elemei a ciklusmagban elérhetők egy változón keresztül.</li> <li>a <code>while</code> utasítás, ami addig hajtja végre a ciklusmagot, amíg a feltétele igaz</li> <li>a <code>for</code> és a <code>while</code> utasításokat <code>else</code> ág egészítheti ki, ami akkor hajtódik végre, ha a ciklus rendben lefutott, és nem <code>break</code>, <code>return</code> vagy kivétel szakította meg.</li> <li>a <code>try</code> utasítás, ami lehetővé teszi, hogy a blokkban keletkező kivételt elfogjanak egy <code>except</code> utasítás blokkjában, vagy a 3.11-es verziótól kezdve az <code>except*</code> blokkban, mellyel kivételcsoportok kaphatók el.<a href="#cite_note-121">[121]</a> Azt is biztosítja, hogy lefusson egy <code>finally</code> kód is, azzal a céllal, hogy rendet rakjon, értve ez alatt az erőforrások elengedését.</li> <li>a <code>raise</code> utasítás, amivel kivételek dobhatók, vagy elkapás után újradobhatók.</li> <li>a <code>break</code> utasítás, amivel ki lehet lépni egy ciklusból</li> <li>a <code>continue</code> utasítás, ami abbahagy az aktuális iterációt, és újat kezd</li> <li>a <code>pass</code> utasítás, ami nem jelent semmit. Arra való, hogy üres blokkokat jelezzen.</li> <li>a <code>class</code> utasítás, amivel osztály definiálható</li> <li>a <code>def</code> utasítás, amivel függvény vagy metódus definiálható</li> <li>a <code>with</code> utasítás, amivel környezetmenedzser blokkot definiál, az erőforrások egyszerűbb megszerzéséhez és felszabadításához. Technikailag ez magában foglalja a szükséges zár megszerzését és elengedését, vagy egy fájl megnyitását és bezárását a szokásos try/finally idióma helyett<a href="#cite_note-122">[122]</a></li> <li>a <code>del</code> utasítás, amivel változók törölhetők</li> <li>a <code>yield</code> utasítás, mellyel generátorfüggvények több értéket is visszaadhatnak. Korutinok létrehozására használhatók.</li> <li>a <code>return</code> utasítás, amivel függvény visszatérési értéke adható meg</li> <li>az <code>assert</code> utasítás, amivel feltételek teljesülése ellenőrizhető</li> <li>az <code>import</code> utasítás, amivel modulok importálhatók, ezzel hozzáférve azok tartalmához. A modulok meghatározhatják, hogy mely elemek importálhatók belőlük.</li> <li>a mintaillesztés formája <code>match</code> … <code>case</code> … <code>if</code>.</li></ul> Az értékadás (<code>=</code>) összekapcsol egy referenciát egy külön, dinamikusan allokált objektummal. Bármikor bármely változó hozzákapcsolható bármely objektumhoz. A változónevek általános referenciatartók meghatározott referenciatípus nélkül – viszont az objektumok, melyekre hivatkoznak, típusosak. Ezt úgy nevezik, hogy a nyelv dinamikusan típusos, szemben a statikusan típusos nyelvekkel, ahol a változónevek csak bizonyos típusú változókra hivatkozhatnak. A Python nem támogatja a <a href="/w/index.php?title=V%C3%A9grekurzi%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Végrekurzió (a lap nem létezik)">végrekurziót</a> vagy az <a href="/w/index.php?title=Els%C5%91_oszt%C3%A1ly%C3%BA_kontinu%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Első osztályú kontinuáció (a lap nem létezik)">első osztályú kontinuációkat</a>, és ezek Van Rossum szerint nincsenek is tervben. A generátorok kiterjesztésével azonban megvalósítható a <a href="/w/index.php?title=Korutin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Korutin (a lap nem létezik)">korutinszerű</a> viselkedés. A 2.5-ös verzió előtt a generátorok lusta iterátorok voltak; az adatok a generátor hívása után csak egy irányba mozogtak, a generátorból kifelé. Azóta a generátor hívása után is lehet vele kommunikálni, és a 3.3-tól kezdve több stack szinten át is lehet velük kommunikálni. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kifejezések">Kifejezések</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Kifejezések">szerkesztés</a>]</div> Néhány Python kifejezés hasonlít C és <a href="/wiki/Java_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Java (programozási nyelv)">Java</a> kifejezésekhez, mások azonban különböznek: <ul><li>Az összeadás, kivonás és szorzás ugyanúgy viselkedik, viszont az osztás különbözik. Pythonban kétféle osztás van: a <code>/</code> jel lebegőpontos osztást, míg a <code>//</code> egészosztást jelent.<a href="#cite_note-123">[123]</a> A hatványozás jele <code>**</code>.</li> <li>A <code>@</code> egy infix operátor, melyet a <a href="/wiki/NumPy" title="NumPy">NumPy</a> és más könyvtárak <a href="/wiki/M%C3%A1trixszorz%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Mátrixszorzás">mátrixszorzásra</a> használnak.<a href="#cite_note-PEP465-124">[124]</a><a href="#cite_note-Python3.5Changelog-125">[125]</a></li> <li>A <code>:=</code> rozmár operátor (walrus operator) a 3.8-as verziótól kezdve használható. Egy nagyobb kifejezés részeként ad értéket változóknak.<a href="#cite_note-Python3.8Changelog-126">[126]</a></li> <li>Az <code>==</code> jel érték szerint hasonlít össze, szemben a Javával, ahol a primitív típusokat hasonlítja össze érték szerint, az objektumokat pedig referencia szerint.<a href="#cite_note-127">[127]</a><a href="#cite_note-128">[128]</a> A referencia szerinti összehasonlításra az <code>is</code> operátor szolgál.<a href="#cite_note-129">[129]</a> Az összehasonlítások láncolhatók is, <code>a <= b <= c</code>.</li> <li>A Python logikai operátorok <code>and</code>, <code>or</code>, és <code>not</code> ahelyett, hogy a <code>&&</code>, <code>||</code>, <code>!</code> szimbólumokat használná, mint a C és a Java.</li> <li>Létezik a list comprehension típusú kifejezés, illetve az általánosabb generátor kifejezés.<a href="#cite_note-AutoNT-59-80">[80]</a></li> <li>A névtelen függvények lambda kifejezésekkel írhatók le, azonban a törzs csak egyetlen kifejezésből állhat.</li> <li>A feltételes operátor formája <code>x if c else y</code>, ami különbözik a számos nyelvben elérhető <code>c ? x : y</code> formától.</li> <li>A Python különbséget tesz listák és tuple-k között. A listák írásmódja <code>[1, 2, 3]</code>, változtathatók, így nem lehetnek szótárak kulcsai. A szótárak kulcsainak megváltoztathatatlansága a konzisztencia megőrzését segíti. A tuple-k írásmódja <code>(1, 2, 3)</code>, nem változtathatók, és lehetnek kulcsok szótárban. A tuple-kon végzett műveletek nem a tuple-t változtatják meg, hanem új tuple-t hoznak létre, így a <code>+</code> operátor is új tuple-t hoz létre. Ha a <code>t</code> tuple eredetileg <code>(1, 2, 3)</code>, akkor az <code>t = t + (4, 5)</code> értékadás úgy értékelődik ki, hogy először a <code>t + (4, 5)</code> számítás végződik el, melynek eredménye <code>(1, 2, 3, 4, 5)</code>, és ez lesz értékül adva a <code>t</code> változónak. A tuple-t határoló zárójelek elhagyhatók, ha ez nem okoz félreértést.<a href="#cite_note-130">[130]</a></li> <li>Definiálhatók range-ek. A definiálás módja: <code>range(vég)</code>; <code>range(kezdet, vég)</code>; vagy <code>range(kezdet, vég, lépés)</code>. Valójában csak a vég paraméter kötelező. A kezdet alapértelmezetten nulla, a lépés egy.</li> <li>A listák, tuple-ök és range-ek szekvenciának számítanak. A szekvenciának vannak további típusai is.</li> <li>A szekvenciák és más adatszerkezetek kicsomagolása támogatott. Ami azt jelenti, hogy több változó kaphat értéket egy adatszerkezetből. Például <code>fruits = ["apple", "banana", "cherry"]; x, y, z = fruits</code> Valójában, változó helyett szerepelhet más is, aminek értéket lehet adni, az adatszerkezet pedig iterálható objektum.<a href="#cite_note-131">[131]</a></li> <li>A <code>%</code> string formátum operátor a <code>printf</code> formázó operátorához hasonlóan működik. Objetumokat implicit konvertál stringgé. Például a <code>"spam=%s eggs=%d" % ("blah", 2)</code> kiértékelése <code>"spam=blah eggs=2"</code>. A 2.6-os verziótól kezdve ezt a string <code>format()</code> metódusa egészíti ki. Például <code>"spam={0} eggs={1}".format("blah", 2).</code> A 3.6-os verziótól kezdve rendelkezésre állnak az "f-string"ek is: <code>spam = "blah"; eggs = 2; f'spam={spam} eggs={eggs}'</code>.<a href="#cite_note-pep-0498-132">[132]</a></li> <li>A stringek összefűzését + jelöli, ez ugyanaz az operátor, amivel számokat adhatunk össze, például <code>"spam" + "eggs"</code> eredménye <code>"spameggs"</code>. Ha a stringek számokat tartalmaznak, akkor nem történik konverzió, hanem stringszerűen adódnak össze, például <code>"2" + "2"</code> eredménye <code>"22"</code>. A stringek létrehozásuk után nem módosíthatók; a műveletek új stringeket hoznak létre. A stringek ugyanúgy iterálhatók, mint a listák, tuple-ök, szótárak és range-ek.</li> <li>A nyelvben többféle string literál is van:</li></ul> <dl><dd><ul><li>Egy vagy dupla idézőjeles stringek: Több más nyelvtől, mint Unix héjak vagy a Perl eltérően ezek a stringek ugyanúgy működnek. Escape-elni a <code>\</code> karakterrel lehet. A string interpoláció a 3.6-os verziótól kezdve érhető el, formázott string literálokként.<a href="#cite_note-pep-0498-132">[132]</a></li> <li>Háromidézőjeles, többsoros stringek. Az idézőjelek lehetnek egyszeres vagy dupla idézőjelek, de nem keverhetők. A <a href="/wiki/Unix-rendszerh%C3%A9j" title="Unix-rendszerhéj">héjak</a>, <a href="/wiki/Perl_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Perl (programozási nyelv)">Perl</a> vagy <a href="/wiki/Ruby_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Ruby (programozási nyelv)">Ruby</a> nyelvekben szokásos helyszíni dokumentumok szerepét tölthetik be.</li> <li>Nyers stringek, melyeket <code>r</code> prefix jelöl. Ezek a stringek nem értelmeződnek. Hasznosak olyankor, amikor gyakoriak a literális <code>\</code> karakterek, mint Windows elérési útvonalak vagy reguláris kifejezések.</li></ul></dd></dl> <ul><li>A listák más nyelvek tömbjeihez hasonlóan szeletelhetők. Az egyes elemek hivatkozhatók, mint <code>a[key]</code>, részlisták úgy, mint <code>a[kezdet:vég]</code> vagy <code>a[kezdet:vég:lépés]</code>. Az indexelés nullától kezdődik; a negatív indexek a végtől számítódnak visszafelé. Így az utolsó elem a -1-edik, az az előtti a -2-edik, és így tovább. A szeletelésben a résztömbök a kezdet indextől kezdve a vég indexig, de azt már bele nem véve számítódnak. A harmadik paraméter lehetővé teszi elemek átugrását vagy megfordítását. A szélső elemekre vonatkozó kezdet és vég paraméter elhagyható: <code>a[:]</code> az eredeti tömb másolatát adja.</li> <li>A halmazok (<code>set</code>) képesek akárhány elemet befogadni, de egy elemet csak egyszer tartalmazhatnak. Rendelkezésre állnak a matematikából ismert halmazműveletek, mint az unió, a metszet és a differencia. A halmazból is van nem módosítható, ez a <code>frozenset</code>.</li></ul> A Python kikényszeríti a kifejezések és az utasítások megkülönböztetését, szemben a <a href="/wiki/Ruby_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Ruby (programozási nyelv)">Ruby</a>, a <a href="/wiki/Common_Lisp" title="Common Lisp">Common Lisp</a> és a <a href="/wiki/Scheme" title="Scheme">Scheme</a> nyelvekkel. Ez bizonyos funkciók megduplázásához vezet: <ul><li>for ciklusok és list comprehension-ök</li> <li>if blokkok és feltételes kifejezések</li> <li>az <code>exec()</code> és az <code>eval()</code> beépített függvények; az előbbi utasítások, az utóbbi kifejezések számára</li></ul> Az utasítások nem lehetnek kifejezések részei, így a lista és más comprehensionök, illegve a <a href="/w/index.php?title=Lambda_kifejez%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lambda kifejezés (a lap nem létezik)">lambda kifejezések</a> nem tartalmazhatnak utasításokat, mivel kifejezések. Például egy értékadás sem lehet egy feltételes kifejezés része. Ennek az az előnye, hogy elkerülhető a klasszikus C programozási hiba, hogy összehasonlítás helyett véletlenül értékadást írnak. Ez C-ben értelmes dolog, habár többnyire tévedés, míg Pythonban szintaktikai hiba. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kivételkezelés">Kivételkezelés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Kivételkezelés">szerkesztés</a>]</div> A kivételkezelés a <code>try</code> kulcsszóval történik. Például így: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>try: f() except (NameError, TypeError): print('Az f függvény végrehajtása során NameError vagy TypeError lépett fel.') except Exception: print('Nem várt kivétel lépett fel.') else: print('Semmilyen kivétel nem lépett fel.') finally: print('Ez a mondat mindenképp kiíródik.') </pre></div> Ha olyan kivétel lép fel a <code>try</code> blokkban, ami valamely <code>except</code> ágban szerepel, akkor a vezérlés az illető <code>except</code> ágnak adódik át. Egy <code>except</code> ág több kivételtípust is kezelhet, az egyes kivételtípusokat vesszővel elválasztva lehet megadni. Az <code>except</code> ág lefutása után a <code>try</code> blokk utáni részen folytatódik a program. Ha nem lép fel semmilyen kivétel, akkor a vezérlés az <code>else</code> ágra kerül a lefutás után, ha az létezik. Mindig csak egy <code>except</code> ág fut le. Ha az utolsó except ág nem ad meg kivételtípust, akkor az kezeli az összes olyan kivételt, amit a megelőző ágak nem kezeltek. Végül szerepelhet egy opcionális <code>finally</code> blokk, ami mindenképpen lefut. Ha nincs megfelelő <code>except</code> ág, akkor továbbadódik a kivétel a tartalmazó blokknak. Az <code>except</code> ágakban fellépő kivételek szintén a tartalmazó blokknak adódnak át. Ha egyáltalán nincs <code>try</code> blokk, például egy függvényben, akkor minden kivétel a tartalmazó blokknak adódik át. <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>def hibas_fuggveny(): x=1/0 try: hibas_fuggveny() except ZeroDivisionError as ex: print('Nullával osztás.', ex) </pre></div> A nyelv tartalmaz beépített kivételeket, de a lehetőség van saját kivételeket definiálására is. A kivételek paraméterezhetőek, típusuktól függően más és más paraméterük lehet. Kivétel kiváltására a <code>raise</code> kulcsszó alkalmazható: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>raise NameError('Hello') </pre></div> A Python egyik elve szerint a kivételeket keletkezésükhöz közel kell kezelni. Ez a megközelítés hasznos robusztus inputfeltételek megalkotásához: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>while True: num = input("Eine ganze Zahl eingeben: ") try: num = int(num) except ValueError: print("Eine _Zahl_, bitte!") else: break </pre></div> Ez a programszakasz egy egész számot kér a felhasználótól, egészen addig, amíg az egy olyan stringet ad meg, ami egész számmá konvertálható. A kivételkezeléssel egy futás idejű kivételt kerül el, és helyette a felhasználó által is érthető üzenetet ír ki. A kivételkezelés szálbiztos, és a kivételek könnyen továbbíthatók a program tetszőleges szintjére. A dinamikus erőforrásokhoz való hozzáférést is leegyszerűsítik, mivel így elkerülhetők a race conditionök, hogy esetleg az elavult információk alapján többen ugyanahhoz az erőforráshoz akarnak hozzáférni. A Python kiterjedten használja a kivételkezelést hibafeltételek kezelésére. Ez olyan mélyen be van ágyazva, hogy még a szintaktikai hibák is elkaphatók és kezelhetők. Elkapható és kezelhető (<code>except KeyboardInterrupt: …</code>) a megszakítás jel is (interrupt signal, <code>SIGINT</code>, Ctrl + C). <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Metódusok">Metódusok</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Metódusok">szerkesztés</a>]</div> A metódusok osztályban definiált függvények. Az <code>instance.method(argument)</code> hívásmód <a href="/w/index.php?title=Szintaktikus_cukor&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szintaktikus cukor (a lap nem létezik)">szintaktikus cukor</a> a <code>Class.method(instance, argument)</code> helyett. Pythonban az osztályokban a metódusokban kötelező a self paraméter, ami az osztálypéldányra hivatkozik. A <code>self</code> paraméter akkor is kötelező, ha a metódusnak nem kell hozzáférnie a példányhoz. A legtöbb objektumorientált nyelvben a <code>this</code> implicit adódik át (lásd <a href="/wiki/C%2B%2B" title="C++">C++</a>, Java, <a href="/wiki/Objective-C" title="Objective-C">Objective-C</a>, <a href="/wiki/Ruby_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Ruby (programozási nyelv)">Ruby</a>).<a href="#cite_note-AutoNT-61-133">[133]</a> Az operátorok (aritmetikai, összehasonlítás, hossz, konverzió) felüldefiniálhatók meghatározott nevű metódusokkal.<a href="#cite_note-134">[134]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Osztályok,_öröklődés">Osztályok, öröklődés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Osztályok, öröklődés">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Python_3._The_standard_type_hierarchy.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Python_3._The_standard_type_hierarchy.png/220px-Python_3._The_standard_type_hierarchy.png" decoding="async" width="220" height="311" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Python_3._The_standard_type_hierarchy.png/330px-Python_3._The_standard_type_hierarchy.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Python_3._The_standard_type_hierarchy.png/440px-Python_3._The_standard_type_hierarchy.png 2x" data-file-width="794" data-file-height="1123" /></a><figcaption></figcaption></figure> A Python osztálymechanizmusának tervezésénél a szempont az volt, hogy minimális szintaktikai és szemantikai újdonságokat vezessenek be. C++ és a Modula-3 osztálymechanizmusának a keveréke. Többszörös öröklődésre is lehetőséget ad, a származtatott osztály átdefiniálhatja az ősosztálya(inak) metódusait, egy metódus hívhatja az ősosztály metódusát ugyanazon a néven. Az objektumok tartalmazhatnak nem publikusnak szánt adatokat, azonban maga a nyelv semmi biztosítékot nem nyújt arra, hogy hívó fél is valóban így fogja kezelni.<a href="#cite_note-:0-135">[135]</a> A tagváltozó vagy tagfüggvényt kezdhetjük egy aláhúzással, ezzel jelezvén, hogy ezt nem publikusnak szánjuk (gyakorlatilag a protected, package-private vagy privát láthatóságot szánjuk az adott tagnak). A protected tagváltozót vagy tagfüggvényt egy aláhúzással, a private tagváltozót vagy tagfüggvényt két aláhúzással jelöljük. Ezeket ugyan a hívó fél nem érheti el hagyományos módon, de elérheti mangled name alapján: <code>OsztalyNév_tag_név</code> (protected) vagy <code>OsztalyNév__tag_név</code> (private) néven. A rendszer speciális jelentést tulajdonít azoknak a tagoknak, melyek neve nemcsak hogy két aláhúzással kezdődik, de azzal is végződik. Ha valamit el akarunk rejteni a külvilág elől, akkor tegyük egy függvény belsejébe, vagy egy modulba, mivel egy modul eldöntheti, hogy mit exportál. <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class MyObject(object): def __init__(self, name): self._name = name # Jelezzük, hogy ez egy protected vagy package-private adat # nem szeretnénk, ha direktben használná bárki # kivéve a csomagot, amiben van/leszármazott osztályokat myobj = MyObject("Ez a nevem") print(myobj._name) # De ez csak egy jelzés, kívülről ugyanúgy elérhető, mint bármely más adat </pre></div> Különbségek a C++-hoz képest, hogy az osztály- és objektumváltozók publikusak (kivéve a dupla aláhúzással kezdődőeket, amik egy speciális mechanizmusnak köszönhetően megóvhatják a kódunkat például az öröklődéskor előforduló névfelüldefiniálásoktól<a href="#cite_note-:0-135">[135]</a>), és minden tagfüggvény virtuális. A Python a szokásos értelemben nem használ konstruktor és <a href="/wiki/Destruktor" title="Destruktor">destruktor</a> függvényeket, de a nem kötelezően definiálandó, speciális <code>__init__</code> és <code>__del__</code> tagfüggvényeket a rendszer az objektumpéldány létrehozásakor, illetve az objektum explicit törlésekor (<code>del</code> utasítás) vagy amikor a szemétgyűjtő (garbage collector) felszabadítja a tárhelyet, automatikusan meghívja. Az <code>__init__</code>-et nagyon gyakran használják az tagváltozók kezdeti értékadására: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class MyObject(object): def __init__(self, name): self.name = name myobj = MyObject("Ez a nevem") print(myobj.name) # Kiírja, hogy "Ez a nevem" </pre></div> Az osztályok maguk is objektumok – valójában a Pythonban minden adattípus objektum. A 2.2-es verziótól kezdve a beépített típusokat is bővítheti a felhasználó. Minden operátor felüldefiniálható speciális nevű tagfüggvényekben. (Például az összeadás operátor (+) a <code>__add__</code>, <code>__radd__</code>, <code>__ladd__</code> segítségével, a szorzás operátor (*) a <code>__mul__</code>, <code>__rmul__</code>, <code>__lmul__</code> segítségével, stb.) Ugyanarra az objektumra több néven is lehet hivatkozni, objektumok esetében értékadás alapértelmezés szerint referenciát (hivatkozást) jelent, nem új objektumpéldány létrehozását. Osztálydefiníció: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class ClassName(object): <statement-1> ... <statement-N> #Például: class MyClass(object): "Egy egyszerű példa osztály" i = 42 def f(self): return 'hello world!' </pre></div> Az osztálynak mielőtt hatása lenne, a vezérlésnek rá kell futnia az osztálydefinícióra, így akár egy if-ágban is lehet osztálydefiníció. Az osztály-objektum az osztálydefiníció végén automatikusan létrejön. Példányosítani az osztály nevével, valamint a paraméterlista megadásával tudunk. Üres paraméterlistát is jeleznünk kell (nem úgy, mint C++-ban), egy üres zárójel-párral, különben az osztály referenciáját másoljuk egy változóba. (pl.: <code>x = MyClass()</code>). Az objektumok tagváltozóit nem az osztálydefinícióban deklaráljuk, hanem az objektum inicializálására használt <code>__init__</code> metódusban, hiszen ezek így lokálisan, adott objektumpéldányra lesznek érvényesek, míg az osztálydefinícióban deklarált változók az egész osztályra (így bármely objektumára is) érvényesek lesznek. Azonban azt is megtehetjük, hogy egy adat attribútumot később deklarálunk, mely a használatkor jön létre. Példa: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class MyObject(object): i = 42 # összes objektumpéldányra érvényes változó # (hasonlít a hagyományos statikus változókhoz, de nem teljesen ugyanaz a működése) def __init__(self): self.counter = 0 # objektum inicializáláskor létrehozunk egy tagváltozót ctr = MyObject() ctr.counter += 10 # módosítjuk a tagváltozó értékét print(ctr.counter) # 10 print(ctr.i) # 42 ctr.anotherCounter = 0 # deklarálunk egy új adattagot az adott objektumba print(ctr.anotherCounter) # 0 MyObject.i = 100 # Az osztályban lévő i változót módosítjuk anotherOne = MyObject() # Létrehozunk egy másik objektumpéldányt print(anotherOne.i) # 100 print(ctr.i) # 100 # print(ctr.anotherCounter) # ebben az objektumban nincs ilyen tagváltozó </pre></div> A del utasítással megszüntethetünk bármilyen változót, akár objektum-tagváltozót is. <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class MyObject(object): def __init__(self): self.counter = 0 ctr = MyObject() ctr.counter += 10 print(ctr.counter) # 10 del ctr.counter # print(ctr.counter) # itt már nincs ilyen tagváltozónk </pre></div> Egy másik példa <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class MyClass(object): i = 42 def f(self): return 'hello world!' x = MyClass() x.counter = 1 while x.counter < 10: x.counter = x.counter * 2 print(x.counter) del x.counter </pre></div> Ez a kis példa 16-ot ír ki (nem a legegyszerűbb módon), és semmilyen nyoma nem marad az osztályban, hiszen a del utasítással töröltük a létrehozott counter nevű változót. Ügyeljünk rá, hogy x.f nem ugyanaz, mint MyClass.f, mivel az első az hivatkozás az adott objektum egy tagfüggvényére (metódus típusú objektumra való hivatkozás), amely hivatkozás futás közben megváltozhat (tehát például más metódusra mutat), míg a MyClass.f a f függvény prototípusa, ezáltal függvény típusú objektumra való hivatkozás! x.f egy metódus objektum, nem függvényobjektum. x.f() – ki fogja írni: hello world. Ugyanis az objektum, mint első argumentum átadódik a függvénynek, azaz x.f() ekvivalens MyClass.f(x) -szel. További megjegyzések: <ul><li>az adat attribútumok felülírják az ugyanolyan nevű metódus attribútumot! Ezért célszerű valamilyen névkonvencióval kizárni az ilyen lehetőséget.</li> <li>nincs lehetőség az adatelrejtésre – az adat attribútumokat éppúgy elérik a metódusok, mint az objektum kliensei.</li> <li>az előbbi lehetővé teszi, hogy kliensek elrontsák az invariánst, ha meglévő adat attribútumot írnak felül. Ezt a programozónak kell megoldania, mivel a nyelv nem nyújt rá lehetőséget.</li> <li>ha létezik egy __init__() metódusa az osztálynak, akkor példányosításkor az objektum létrehozása után meghívódik, átadva a példányosításkor esetleg megadott paramétereket:</li></ul> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class Alma(object): def __init__(self, szin, iz): self.szin = szin self.iz = iz x = Alma("piros", "savanyu") </pre></div> A Python lehetőséget nyújt a többszörös öröklődésre, melynek szintaxisa az alábbiak szerint néz ki: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class DerivedClassName([modulename.]Base1[,[[modulename.]Base2,…]): <statement-1> ... <statement-N> </pre></div> Ha egy hivatkozást nem talál az aktuális osztályban, akkor Base1-ben keresi, ha Base1-ben sincs, akkor Base1 őseiben. Ezután ha még mindig nem találta, akkor Base2-ben kezdi el keresni, és így tovább. Rekord vagy struct-szerű objektumok létrehozására is van lehetőség, a már ismertetettek szerint, például egy üres osztály deklarálásával, majd az üres osztály egy példányát feltölthetjük: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre> class Dolgozo: pass # ez egy üres osztálydefiníció John = Dolgozo() John.nev = 'John Cosinus' John.osztaly = 'Matematikai reszleg' John.fizetes = 42000 </pre></div> Azonban, ha ilyen céljaink vannak, sokkal inkább ajánlott a szótár (<a href="/wiki/Asszociat%C3%ADv_t%C3%B6mb" title="Asszociatív tömb">asszociatív tömb</a>) használata, hogy feleslegesen ne terheljük az interpretert ilyen dummy osztályok, majd abból keletkező objektumok létrehozásával: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>dolgozok = list() John = {'nev': 'John Cosinus', 'osztaly': 'Matematikai részleg', 'fizetes': 42000} dolgozok.append(John) Jason = dict() Jason['nev'] = 'Jason Cosinus' Jason['osztaly'] = 'Matematikai reszleg' Jason['fizetes'] = 42000 dolgozok.append(Jason) </pre></div> A kivételek korábban lehettek egyszerű string objektumok, azonban Python 3-ban csak és kizárólag a "BaseException" osztály, vagy leszármazottjának egy példánya lehet. Forma: raise instance. Egy except klóz kompatibilis a kivétellel, ha ugyanabban az osztályban vannak vagy a kivétel az elkapni kívánt típus leszármazottja. Példa: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>class B: pass class C(B): pass class D(C): pass for c in [B,C,D]: try: raise c() except D: print("D") except C: print("C") except B: print("B") </pre></div> Az eredmény B,C,D ebben a sorrendben. Ha azonban az except ágakat fordítva írtuk volna, akkor az eredmény B,B,B lett volna, mert a legelső illeszkedő except-ág aktivizálódik. Habár a beépített típusok nem feltétlenül osztályok, lehet belőlük örökölni. Így bővíthetők például a stringek, az egész számok vagy a szótárak tulajdonságai. A típusok kiolvashatók és összehasonlíthatók. Mivel minden objektum, azért a típusok is objektumok. Egy objektum attribútumai kivonatolhatók szótárba. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Funkcionális_programozás">Funkcionális programozás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Funkcionális programozás">szerkesztés</a>]</div> A Python bír néhány, a <a href="/wiki/Funkcion%C3%A1lis_programoz%C3%A1s" title="Funkcionális programozás">funkcionális programozáshoz</a> kötődő eszközzel. Ezeket a képességeket egészítik ki a <a href="/w/index.php?title=Coconut_(Python_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Coconut (Python kiegészítő) (a lap nem létezik)">Coconut</a><a href="#cite_note-136">[136]</a> és más kiegészítők a funkcionális programozás megkönnyítésére. A funkcionális programozás elemei leegyszerűsíti a listák és a többi adatszerkezetek feldolgozását. Az egyszerűsítés egy módja a lista jelölés, ami a Haskellből származik. A kettő első öt hatványa Pythonban funkcionális eszközökkel: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>zahlen = [1, 2, 3, 4, 5] zweierpotenzen = [2 ** n for n in zahlen] </pre></div> Mivel a Pythonban a függvények átadhatók paraméterként, azért használhatók olyan módszerek, mint a Continuation-Passing Style. Ezt mutatja a következő példa <a href="/wiki/Haskell_Brooks_Curry" title="Haskell Brooks Curry">Haskell Brooks Curry</a> ötlete alapján: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>def add_and_print_maker(x): def temp(y): print("{} + {} = {}".format(x, y, x + y)) return temp </pre></div> Így egyszerűen megoldható a <a href="/w/index.php?title=Curryz%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Curryzés (a lap nem létezik)">curryzés</a> is, amivel az általános függvényobjektumok problémaspecifikusokra bonthatók. Egy egyszerűbb példa: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>def curry(func, known_argument): return lambda unknown_argument: func(unknown_argument, known_argument) </pre></div> Ha a <code>curry</code>-függvényt hívjuk, akkor az két kötelező paramétert vár, és a függvény második paraméterének helyettesítése. A <code>curry</code> egy függvényt ad vissza, ami csak egy paramétert vár, de ugyanazt csinálja, mint a <code>func</code>, de csak egy paramétert vár. Más mechanizmusokkal együtt elérhetők a <a href="/w/index.php?title=Lez%C3%A1rt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lezárt (a lap nem létezik)">lezártak</a>, Egy egyszerű példa vermet valósít meg, belülről listával reprezentálva: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>def stack(): l = [] def pop(): if not is_empty(): return l.pop() def push(element): l.append(element) def is_empty(): return len(l) == 0 return pop, push, is_empty pop, push, is_empty = stack() </pre></div> Így kaphatók a <code>pop</code>, <code>push</code>, <code>is_empty</code> függvényobjektumokkal módosítható és vizsgálható a verem, ahelyett, hogy közvetlenül hozzá kellene férni az <code>l</code> objektumhoz. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Programpéldák">Programpéldák</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Programpéldák">szerkesztés</a>]</div> Hello world program: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>print('Hello, world!') </pre></div> Program pozitív egész <a href="/wiki/Faktori%C3%A1lis" title="Faktoriális">faktoriálisának</a> számítására: <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr mw-highlight-lines" dir="ltr"><pre>n = int(input('Írj be egy egész számot, és kiírom a faktoriálisát: ')) if n < 0: raise ValueError('Nemnegatív egész számot kell megadni.') factorial = 1 for i in range(2, n + 1): factorial *= i print(factorial) </pre></div> (Ez az egyszerűsített példa nem kezeli azt a hibát, ha szöveget írnak be szám helyett, csak az algoritmust demonstrálja.) <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Szabványos_könyvtárak">Szabványos könyvtárak</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Szabványos könyvtárak">szerkesztés</a>]</div> A Pythonnak igen kiterjedt és széles körű standard könyvtára van, amit még kiegészítenek az egyéb (mások által megírt) publikus modulok.<a href="#cite_note-137">[137]</a> A standard könyvtár adattípusokat (például számokat és listákat) tartalmaz, amelyeket egyébként a nyelv magjának tekintenek. Tartalmaz még beépített függvényeket és kivételeket, melyeket használni lehet import nélkül, viszont a legnagyobb rész természetesen modulokban van. A modulok egy részét C-ben írták meg, és beépítették az interpreterbe, másokat Python forráskódban kell importálni. A kiterjedt szabványos könyvtárat a nyelv egyik előnyeként tartják számon. Például az internet használatához elérhetőek szabványos formátumok és protokollok, mint <a href="/wiki/MIME" title="MIME">MIME</a> és <a href="/wiki/HTTP" title="HTTP">HTTP</a>. Tartalmaz modulokat <a href="/wiki/Grafikus_felhaszn%C3%A1l%C3%B3i_fel%C3%BClet" title="Grafikus felhasználói felület">felhasználói felületekhez</a>, lehetőséget <a href="/wiki/Adatb%C3%A1zis" title="Adatbázis">adatbázisokkal</a> végzett munkához, támogatja <a href="/w/index.php?title=%C3%81lv%C3%A9letlen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Álvéletlen (a lap nem létezik)">álvéletlen</a> számok generálását,<a href="#cite_note-AutoNT-88-138">[138]</a> <a href="/wiki/Regul%C3%A1ris_kifejez%C3%A9s" title="Reguláris kifejezés">reguláris kifejezések</a> használatát és <a href="/wiki/Egys%C3%A9gtesztel%C3%A9s" title="Egységtesztelés">egységtesztelést</a>. A szabványos könyvtárak egy része különböző külső specifikációkat követ, például a Web Server Gateway Interface (WSGI) implementációja, a wsgiref a PEP 333 szabványt.<a href="#cite_note-AutoNT-89-139">[139]</a> Másik részét dokumentáció, a saját kódja és tesztkörnyezete specifikálja. Azonban, mivel a szabványos könyvtár legnagyobb része keresztplatformos Python kód, csak néhány modult kell átírni vagy helyettesíteni különböző implementációk számára. 2022 november 14-én a Python Package Index (PyPI), a független Python szoftverek hivatalos tára több, mint 415 000 csomagot tartalmazott széles körű funkcionalitással, mint például:<a href="#cite_note-Modulecounts_2022-140">[140]</a> <ul><li><a href="/w/index.php?title=Automatiz%C3%A1l%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Automatizálás (a lap nem létezik)">automatizálás</a></li> <li><a href="/wiki/Adatelemz%C3%A9s" title="Adatelemzés">adatelemzés</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok&action=edit&redlink=1" class="new" title="Adatbázisok (a lap nem létezik)">adatbázisok</a></li> <li><a href="/wiki/Dokument%C3%A1ci%C3%B3" title="Dokumentáció">dokumentáció</a></li> <li><a href="/wiki/Grafikus_felhaszn%C3%A1l%C3%B3i_fel%C3%BClet" title="Grafikus felhasználói felület">grafikus felhasználói felületek</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=K%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Képfeldolgozás (a lap nem létezik)">képfeldolgozás</a></li> <li><a href="/wiki/G%C3%A9pi_tanul%C3%A1s" title="Gépi tanulás">gépi tanulás</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Mobilalkalmaz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mobilalkalmazás (a lap nem létezik)">mobilalkalmazások</a></li> <li><a href="/wiki/Multim%C3%A9dia" title="Multimédia">multimédia</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatkezel%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hálózatkezelés (a lap nem létezik)">hálózatkezelés</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Tudom%C3%A1nyos_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tudományos számítás (a lap nem létezik)">tudományos számítások</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Rendszeradminisztr%C3%A1ci%C3%B3&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rendszeradminisztráció (a lap nem létezik)">rendszeradminisztráció</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Teszt_k%C3%B6rnyezetek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Teszt környezetek (a lap nem létezik)">teszt környezetek</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Sz%C3%B6vegfeldolgoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Szövegfeldolgozás (a lap nem létezik)">szövegfeldolgozás</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Web_keretrendszerek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Web keretrendszerek (a lap nem létezik)">web keretrendszerek</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Internetes_adatb%C3%A1ny%C3%A1szat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Internetes adatbányászat (a lap nem létezik)">internetes adatbányászat</a></li></ul> A legtöbb modul platformfüggetlen, így nagyobb Python-programok is futtathatók Unix, Windows, macOS és más operációs rendszereken változtatás nélkül. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Grafikus_felhasználói_felületek">Grafikus felhasználói felületek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Grafikus felhasználói felületek">szerkesztés</a>]</div> A Pythonnal együtt települő <a href="/w/index.php?title=Tkinter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tkinter (a lap nem létezik)">Tkinter</a> modul segítségével grafikus felhasználói felület hozható létre. További közreműködőktől számos wrapper áll rendelkezésre. Ezek kapcsolatokat biztosítanak további GUI eszközkészletekhez, mint <a href="/w/index.php?title=PyGTK&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyGTK (a lap nem létezik)">PyGTK</a>, <a href="/w/index.php?title=PyQt&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyQt (a lap nem létezik)">PyQt</a>, <a href="/w/index.php?title=WxPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="WxPython (a lap nem létezik)">wxPython</a>, <a href="/w/index.php?title=PyObjC&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyObjC (a lap nem létezik)">PyObjC</a> és <a href="/w/index.php?title=PyFLTK&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyFLTK (a lap nem létezik)">PyFLTK</a>. A Tkinter modul tartalmazza a teknőcgrafikát is. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Példa_a_Tkinter_modulhoz">Példa a Tkinter modulhoz</h3>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Példa a Tkinter modulhoz">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Tkinter_Hallo_Welt.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Tkinter_Hallo_Welt.png/184px-Tkinter_Hallo_Welt.png" decoding="async" width="184" height="140" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b6/Tkinter_Hallo_Welt.png 1.5x" data-file-width="244" data-file-height="186" /></a><figcaption>Egyszerű Tkinter ablak</figcaption></figure> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>from tkinter import * fenster = Tk() fenster.geometry("200x100") label = Label(fenster, text="Hallo Welt!") label.pack() def befehl(): fenster.destroy() button = Button(fenster, text="OK", command=befehl) button.pack() fenster.mainloop() </pre></div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Példa_a_teknőcgrafikához">Példa a teknőcgrafikához</h3>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Példa a teknőcgrafikához">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Beispiel_f%C3%BCr_ein_Turtle-Muster.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Beispiel_f%C3%BCr_ein_Turtle-Muster.png/220px-Beispiel_f%C3%BCr_ein_Turtle-Muster.png" decoding="async" width="220" height="189" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Beispiel_f%C3%BCr_ein_Turtle-Muster.png/330px-Beispiel_f%C3%BCr_ein_Turtle-Muster.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Beispiel_f%C3%BCr_ein_Turtle-Muster.png/440px-Beispiel_f%C3%BCr_ein_Turtle-Muster.png 2x" data-file-width="731" data-file-height="627" /></a><figcaption>Csokornyakkendő alakú ábra sűrű vonalkázásból</figcaption></figure> <div class="mw-highlight mw-highlight-lang-python mw-content-ltr" dir="ltr"><pre>import turtle from turtle import speed, reset, goto reset() speed(0) turtle.x = -200 turtle.y = 200 while turtle.y != -200: goto(turtle.x, turtle.y) turtle.x = - turtle.x turtle.y = - turtle.y goto(turtle.x, turtle.y) goto(0, 0) turtle.y = - turtle.y turtle.x = - turtle.x turtle.y -= 5 </pre></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Csomagkezelés">Csomagkezelés</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Csomagkezelés">szerkesztés</a>]</div> A Python támogatja a csomagkezelést, ebben segítenek a distutils és a setuptools. A csomagok megtalálhatók a PyPI-n (Python Package Index), és onnan tölthetők le telepítéshez. A csomagkezelést pip vagy régebbi rendszereken easy_install végzi. Az Anaconda csomagverzióit a conda kezeli. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fejlesztési_környezetek">Fejlesztési környezetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Fejlesztési környezetek">szerkesztés</a>]</div> A legtöbb Python implementáció, köztük a <a href="/w/index.php?title=Cython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cython (a lap nem létezik)">Cython</a> is tartalmaz egy olvasás-kiértékelés-írás ciklust (read–eval–print loop, REPL), ami lehetővé teszi, hogy parancssoros értelmezőként működjenek, melybe szekvenciálisan adhatók utasítások, és eredményük azonnal kiértékelődik. A Python integrált fejlesztési környezettel (IDE) érkezik, melynek neve <a href="/w/index.php?title=IDLE&action=edit&redlink=1" class="new" title="IDLE (a lap nem létezik)">IDLE</a>. További héjak, mint az IDLE és az <a href="/w/index.php?title=IPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="IPython (a lap nem létezik)">IPython</a> további képességeket adnak hozzá, mint az automatikus kiegészítés javítása, a session állapot megőrzése és a szintaktikus színezés. A Python számára készültek továbbá az <a href="/w/index.php?title=Eric_Python_IDE&action=edit&redlink=1" class="new" title="Eric Python IDE (a lap nem létezik)">Eric Python IDE</a>, <a href="/w/index.php?title=Spyder&action=edit&redlink=1" class="new" title="Spyder (a lap nem létezik)">Spyder</a> és a <a href="/w/index.php?title=PyCharm&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyCharm (a lap nem létezik)">PyCharm</a> fejlesztőkörnyezetek is. A <a href="/wiki/Vim" title="Vim">Vim</a>, az <a href="/wiki/Emacs" title="Emacs">Emacs</a> és más szövegszerkesztők is beállíthatók Python használatára. Ahogy a szabványos desktop integrált fejlesztési környezetek, vannak webböngésző alapú IDE-k is, mint például a <a href="/w/index.php?title=SageMath&action=edit&redlink=1" class="new" title="SageMath (a lap nem létezik)">SageMath</a>, tudományos és matematikaintenzív fejlesztésekhez; a <a href="/w/index.php?title=Canopy_IDE&action=edit&redlink=1" class="new" title="Canopy IDE (a lap nem létezik)">Canopy IDE</a>, kereskedelmi integrált fejlesztési környezet, szintén tudományos célokra; és a <a href="/w/index.php?title=PythonAnywhere&action=edit&redlink=1" class="new" title="PythonAnywhere (a lap nem létezik)">PythonAnywhere</a>, böngészőben működő IDE és hosting környezet.<a href="#cite_note-141">[141]</a> A különböző GUI-eszközkészletekhez is vannak szerkesztőeszközök, mint például ezek számára: <a href="/w/index.php?title=Tkinter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tkinter (a lap nem létezik)">Tkinter</a> (GUI-Builder), <a href="/w/index.php?title=WxPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="WxPython (a lap nem létezik)">WxPython</a> (wxGlade), PyQt (Qt Designer), PySide, PyGTK (Glade), <a href="/w/index.php?title=Kivy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kivy (a lap nem létezik)">Kivy</a> és PyFLTK, melyekkel viszonylag egyszerűen építhetők felhasználó felületek. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Interaktív_használat">Interaktív használat</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Interaktív használat">szerkesztés</a>]</div> Ahogy a Lisp, Ruby, Groovy és a Perl, úgy a Python értelmezője is használható interaktív módban. Ekkor a kifejezéseket közvetlenül az ablakba írjuk, ahol rögtön megjelenik az eredmény. Ez nemcsak a kezdőknek előny, hanem tapasztalt programozók is kipróbálhatják egy-egy kódszakasz viselkedését, mielőtt még beírják a programba. Az Unix-szerű operációs rendszerek alá rendelkezésre állnak héjak is, melyek képesek a szokásos héj utasítások mellett Python utasítások és kifejezések feldolgozására is. Az IPython egy népszerű interaktív Python-héj bővített funkcionalitással. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Implementációk">Implementációk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Implementációk">szerkesztés</a>]</div> A Python2 támogatása véget ért. A 2-es fő verzióból az utolsó a 2020 április 20-án megjelent 2.7.18.<a href="#cite_note-142">[142]</a><a href="#cite_note-143">[143]</a> Ezzel a Python2 támogatása megszűnt.<a href="#cite_note-144">[144]</a><a href="#cite_note-145">[145]</a> Az áttérést sokrétű és részletes dokumentáció támogatja.<a href="#cite_note-146">[146]</a><a href="#cite_note-147">[147]</a><a href="#cite_note-148">[148]</a> Léteznek a migrációt segítő eszközök is.<a href="#cite_note-149">[149]</a> Más leírások segítik, hogy Python2 és Python3 szerint is értelmezhető kód készüljön.<a href="#cite_note-150">[150]</a><a href="#cite_note-151">[151]</a><a href="#cite_note-152">[152]</a><a href="#cite_note-153">[153]</a><a href="#cite_note-154">[154]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Referencia_implementáció">Referencia implementáció</h3>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Referencia implementáció">szerkesztés</a>]</div> A referencia implementáció a <a href="/wiki/CPython" title="CPython">CPython</a>, ami <a href="/wiki/C_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="C (programozási nyelv)">C</a>-ben készült, a C89 alapján, melyet válogatott C99 képességekkel egészítettek ki. Ez a C verzió azóta elavult.<a href="#cite_note-155">[155]</a><a href="#cite_note-156">[156]</a> A 3.11-es verziótól C11-et használnak.<a href="#cite_note-157">[157]</a> A CPython tartalmazza a saját C kiegészítéseit is, de a független fejlesztéseket ez nem kötelezi: használhatnak C11-et vagy <a href="/wiki/C%2B%2B" title="C++">C++</a>-t is.<a href="#cite_note-158">[158]</a><a href="#cite_note-AutoNT-66-159">[159]</a> A CPython a szkripteket köztes bájtkódra fordítja,<a href="#cite_note-AutoNT-67-160">[160]</a> melyet saját virtuális gépe hajt végre.<a href="#cite_note-AutoNT-68-161">[161]</a> A szabványos könyvtár egy része C-ben, másik része natív Pythonban íródott, és sok platformra elérhető, mint Windowsra és modern Unix-szerű operációs rendszerekre is, mint például <a href="/wiki/MacOS" title="MacOS">macOS</a>. Nem hivatalosan elérhető <a href="/wiki/VMS" class="mw-redirect" title="VMS">VMS</a>-re is.<a href="#cite_note-162">[162]</a> A hordozhatóság az egyik legfontosabb követelmény volt.<a href="#cite_note-AutoNT-69-163">[163]</a> A Python 1 és 2 elérhető volt <a href="/wiki/OS/2" title="OS/2">OS/2</a> és <a href="/wiki/Solaris_(oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer)" title="Solaris (operációs rendszer)">Solaris</a> rendszerekre, de később ezt megszüntették.<a href="#cite_note-164">[164]</a> A <a href="/wiki/Windows_XP" title="Windows XP">Windows XP</a>-n az utolsó támogatott verzió a 3.4 volt. A Windows 7 és 8 támogatása a Python 3.9-cel szűnt meg.<a href="#cite_note-165">[165]</a><a href="#cite_note-166">[166]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="További_implementációk">További implementációk</h3>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: További implementációk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>A <a href="/w/index.php?title=PyPy&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyPy (a lap nem létezik)">PyPy</a> gyors, szabványos implementáció a 2.7 és 3.8 verziók számára.<a href="#cite_note-AutoNT-70-167">[167]</a><a href="#cite_note-168">[168]</a> Just-in-time compiler, ami gyakran szignifikáns sebességbeli javulást hoz a CPythonnal szemben, de bizonyos C-ben írt könyvtárak nem használhatók vele.<a href="#cite_note-AutoNT-71-169">[169]</a> Az EU támogatásával készült a Parrot számára.</li> <li>A <a href="/w/index.php?title=Stackless_Python&action=edit&redlink=1" class="new" title="Stackless Python (a lap nem létezik)">Stackless Python</a> a CPython <a href="/wiki/Fork_(szoftverfejleszt%C3%A9s)" title="Fork (szoftverfejlesztés)">forkja</a>, ami <a href="/w/index.php?title=Microthread&action=edit&redlink=1" class="new" title="Microthread (a lap nem létezik)">microthreadeket</a> használ. Nem használ hívási vermet, hanem ugyanezt a programok masszív <a href="/w/index.php?title=Konkurrens_programoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Konkurrens programozás (a lap nem létezik)">konkurrenssé</a> tételével oldja meg. A PyPynak is van hívási verem nélküli verziója.<a href="#cite_note-AutoNT-73-170">[170]</a></li> <li>A <a href="/w/index.php?title=MicroPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="MicroPython (a lap nem létezik)">MicroPython</a> és <a href="/w/index.php?title=CircuitPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="CircuitPython (a lap nem létezik)">CircuitPython</a> <a href="/wiki/Mikrovez%C3%A9rl%C5%91" title="Mikrovezérlő">mikrovezérlők</a> számára implementálja a Pythont. Felhasználói közé tartozik a <a href="/wiki/Lego_Mindstorms_EV3" title="Lego Mindstorms EV3">Lego Mindstorms EV3</a>.<a href="#cite_note-171">[171]</a><a href="#cite_note-172">[172]</a></li> <li>A <a href="/w/index.php?title=Pyston&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pyston (a lap nem létezik)">Pyston</a> a Python futás idejű környezetének variánsa, ami just-in-time fordítást használ a Python programok felgyorsításához.<a href="#cite_note-173">[173]</a><a href="#cite_note-174">[174]</a></li> <li>A <a href="/w/index.php?title=Cinder&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cinder (a lap nem létezik)">Cinder</a> a CPython 3.8 performanciaorientált forkja, ami számos optimalizációt használ, köztük a bájtkód inline cache-elést, a <a href="/w/index.php?title=Korutin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Korutin (a lap nem létezik)">korutinok</a> mohó kiértékelését, és egy kísérleti bájtkód fordítót.<a href="#cite_note-175">[175]</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nem_támogatott_implementációk">Nem támogatott implementációk</h3>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Nem támogatott implementációk">szerkesztés</a>]</div> További just-in-time Python fordítók, melyek támogatását abbahagyták: <ul><li>A <a href="/wiki/Google_LLC" title="Google LLC">Google</a> 2009-ben elkezdett egy projektet <a href="/w/index.php?title=Unladen_Swallow&action=edit&redlink=1" class="new" title="Unladen Swallow (a lap nem létezik)">Unladen Swallow</a> néven, ami az <a href="/wiki/LLVM" class="mw-redirect" title="LLVM">LLVM</a> segítségével ötszörösére próbálta gyorsítani a Python-értelmezőt, és szálkezelési képességeit annyira javítani, hogy kihasználhasson akár ezer magot is,<a href="#cite_note-AutoNT-74-176">[176]</a> amikor a többi implementáció globális interpreter lockot szenved.</li> <li>A <a href="/w/index.php?title=Psyco&action=edit&redlink=1" class="new" title="Psyco (a lap nem létezik)">Psyco</a> egy azóta félbehagyott just-in-time specializáló fordító, ami integrálható CPythonnal és futás közben a bájtkódot gépi kódra fordítja. A kibocsátott kódot optimalizálja bizonyos adattípusokra, így gyorsabb lehet, mint a szabványos Python kód. Nem támogatja a 2.7-es vagy a későbbi verziókat.</li> <li>A <a href="/w/index.php?title=PyS60&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyS60 (a lap nem létezik)">PyS60</a> a <a href="/wiki/Nokia_(v%C3%A1llalat)" title="Nokia (vállalat)">Nokia</a> által 2005-ben kiadott Series 60 mobiltelefonokra készült Python 2 értelmező volt. Sok modult implementált a szabványos könyvtárból, és tartalmazott további modulokat a Symbian operációs rendszerhez való integrációhoz. A Nokia N900 a <a href="/wiki/GTK" title="GTK">GTK</a> felhasználói felületet is támogatja, így a programok megírhatók és futtathatók a célkészüléken.<a href="#cite_note-177">[177]</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Keresztfordítók_más_nyelvekre">Keresztfordítók más nyelvekre</h3>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Keresztfordítók más nyelvekre">szerkesztés</a>]</div> Több fordító is van, melyek Python kódot, korlátozott Python kódot vagy egy Pythonhoz hasonló nyelvet fordítanak egy másik magas szintű programozási nyelvre: <ul><li><a href="/w/index.php?title=Brython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Brython (a lap nem létezik)">Brython</a>,<a href="#cite_note-178">[178]</a> <a href="/w/index.php?title=Transcrypt&action=edit&redlink=1" class="new" title="Transcrypt (a lap nem létezik)">Transcrypt</a><a href="#cite_note-179">[179]</a><a href="#cite_note-180">[180]</a> és <a href="/w/index.php?title=Pyjs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pyjs (a lap nem létezik)">Pyjs</a> (utolsó kiadás 2012) <a href="/wiki/JavaScript" title="JavaScript">JavaScriptre</a> fordít</li> <li><a href="/w/index.php?title=Cython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cython (a lap nem létezik)">Cython</a>, ami a Python 2.7 egy bővítését képes C-re fordítani. Az eredmény kód használható Python 3-mal és más nyelvekkel, például C++-szal.</li> <li><a href="/w/index.php?title=Nuitka&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nuitka (a lap nem létezik)">Nuitka</a>, C-re fordít<a href="#cite_note-181">[181]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Numba&action=edit&redlink=1" class="new" title="Numba (a lap nem létezik)">Numba</a>, az LLVM használatával gépi kódra fordít</li> <li><a href="/w/index.php?title=Pythran&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pythran (a lap nem létezik)">Pythran</a>, a Python 3 egy részét C++-ra (C++11).<a href="#cite_note-182">[182]</a><a href="#cite_note-183">[183]</a><a href="#cite_note-184">[184]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=RPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="RPython (a lap nem létezik)">RPython</a>, képes C-re fordítani. Ezt használják a PyPy értelmező fordításához.</li> <li>Python → 11l → C++ <a href="/w/index.php?title=Transpiler&action=edit&redlink=1" class="new" title="Transpiler (a lap nem létezik)">transpiler</a>,<a href="#cite_note-185">[185]</a> a Python 3 egy részét C++-ra fordítja (C++17).</li></ul> Speciális: <ul><li><a href="/w/index.php?title=MyHDL&action=edit&redlink=1" class="new" title="MyHDL (a lap nem létezik)">MyHDL</a>, Python alapú hardverleíró nyelv (hardware description language, HDL), ami MyHDL kódot fordít Verilog vagy VHDL kódra.</li></ul> Régebbi projektek, vagy Python 3-mal nem használható projektek: <ul><li><a href="/w/index.php?title=Google_Grumpy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Google Grumpy (a lap nem létezik)">Google Grumpy</a>, utolsó kiadás 2017-ben. Python 2-t fordít Gora.<a href="#cite_note-186">[186]</a><a href="#cite_note-187">[187]</a><a href="#cite_note-188">[188]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=IronPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="IronPython (a lap nem létezik)">IronPython</a> lehetővé teszi Python 2.7 programok futását. Egy alfa kiadás is megjelent 2021-ben, ami Python 3.4-et fordított, és további fejlesztéseket ígértek.<a href="#cite_note-189">[189]</a> Elérhető a .NET Common Language Runtime-ban.<a href="#cite_note-190">[190]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Jython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jython (a lap nem létezik)">Jython</a>, 2.7-et fordít Java bájtkódra. Lehetővé teszi Java könyvtárak használatát Python programokban.<a href="#cite_note-191">[191]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Pyrex&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pyrex (a lap nem létezik)">Pyrex</a> (utolsó kiadás 2010) és <a href="/w/index.php?title=Shed_Skin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Shed Skin (a lap nem létezik)">Shed Skin</a> (utolsó kiadás 2013) C-re és C++-ra fordítottak.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Performancia">Performancia</h3>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Performancia">szerkesztés</a>]</div> A különböző Python implementációk performanciáját nem numerikus, hanem kombinatorikus munkamennyiséggel az <a href="/w/index.php?title=EuroSciPy&action=edit&redlink=1" class="new" title="EuroSciPy (a lap nem létezik)">EuroSciPy</a> '13 mutatta be.<a href="#cite_note-192">[192]</a> A Python performanciájának összehasonlítását más nyelvekkel a <a href="/w/index.php?title=The_Computer_Language_Benchmarks_Game&action=edit&redlink=1" class="new" title="The Computer Language Benchmarks Game (a lap nem létezik)">The Computer Language Benchmarks Game</a> is végzi.<a href="#cite_note-193">[193]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fejlesztése">Fejlesztése</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Fejlesztése">szerkesztés</a>]</div> A Python fejlesztését a Python Enhancement Proposal (PEP) határozza meg, az elsődleges mechanizmus, ami tartalmazza a nagyobb fejlesztések javaslatát, a közösség véleményének begyűjtését, és a Python tervezési döntéseinek dokumentációját.<a href="#cite_note-PepCite000-194">[194]</a> A Python kódolási stílust a PEP 8 írja le.<a href="#cite_note-195">[195]</a> A Python kódolási stílust a PEP 8 tartalmazza. A külsős PEP javaslatokat a Python közösség és a vezető tanács véleményezi és kommentálja.<a href="#cite_note-PepCite000-194">[194]</a> A nyelv fejlesztése megfelel a CPython referencia implementációnak. A python-dev levelezőlista a nyelv fejlesztésének elsődleges fóruma. A specifikus kérdéseket eredetileg az alapítvány által fenntartott <a href="/wiki/Roundup" class="mw-redirect mw-disambig" title="Roundup">Roundupban</a> vitatták meg.<a href="#cite_note-AutoNT-21-196">[196]</a> 2022-ben a megbeszéléseket és a hibabejelentéseket átköltöztették a <a href="/wiki/GitHub" title="GitHub">GitHubra</a>.<a href="#cite_note-197">[197]</a> A fejlesztést eredetileg saját fenntartású Mercurial repositoryban tartották, de 2017 januárjában a GitHubra költöztették.<a href="#cite_note-py_dev_guide-198">[198]</a> A CPython nyilvános kiadása háromféle lehet. A verziószámot ennek megfelelően növelik: <ul><li>Visszafelé nem kompatibilis fejlesztések. Az addig már létező kódokat <a href="/w/index.php?title=Portol%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Portolás (a lap nem létezik)">portolni</a> kell. Ekkora változtatások eddig nem történtek túl gyakran: a 2.0 megjelenését 8 évvel követte a 3.0-ás verzió. A 4.0-ás verzió 2021 májusában nem volt tervben, és Guido van Rossum szerint nem biztos, hogy lesz ilyen.<a href="#cite_note-199">[199]</a></li> <li>Nagyobb kiadások, melyek visszafelé kompatibilisek, de bővítik a nyelv képességeit. A verziószám középső részét növelik. A Python 3.9-től kezdve évenként egy várható.<a href="#cite_note-200">[200]</a><a href="#cite_note-201">[201]</a> Minden ilyen nagyobb verzió még évekig támogatott, kisebb hibajavításokat adnak ki hozzá.<a href="#cite_note-release-schedule-202">[202]</a></li> <li>Bugfixek, hibajavítások várhatóan három havonta érkeznek. Ezek nem adnak új képességeket, csak hibákat javítanak, biztonsági problémákat oldanak meg. A legkisebb verziószámot növelik.<a href="#cite_note-AutoNT-22-203">[203]</a></li></ul> A végső kiadások előtt sok alfa, béta kiadás és release-candidate is elérhető nyilvánosan, hogy a végső kiadás előtt még tesztelhessék őket. Habár minden kiadásnak van időzítése, ezt későbbre tolhatják, ha a kód megbukott a teszteken. A Python fejlesztői csapata nagy <a href="/wiki/Egys%C3%A9gteszt" class="mw-redirect" title="Egységteszt">egységteszt</a> készletekkel figyeli a kód állapotát.<a href="#cite_note-AutoNT-23-204">[204]</a> A <a href="/w/index.php?title=PyCon&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyCon (a lap nem létezik)">PyCon</a> egy nagyobb akadémiai konferencia a Pythonról. Vannak speciális Python mentoráló programok, mint a Pyladies. A Python 3.10 elavulttá tette a <code>wstr</code> típust, melyet majd a 3.12-ben el fognak távolítani.<a href="#cite_note-205">[205]</a> need to be modified by then),<a href="#cite_note-206">[206]</a> Ez több kiegészítőt is érinteni fog. Ugyanez a verzió vezette be a <a href="/w/index.php?title=Mintailleszt%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Mintaillesztés (a lap nem létezik)">mintaillesztést</a> a nyelvbe.<a href="#cite_note-207">[207]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="API_dokumentáció_generátorok">API dokumentáció generátorok</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: API dokumentáció generátorok">szerkesztés</a>]</div> A Python API számára dokumentációt generáló eszközök közé tartozik többek között a <a href="/w/index.php?title=Pydoc&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pydoc (a lap nem létezik)">pydoc</a> (a szabványos könyvtár része), a Sphinx, a <a href="/w/index.php?title=Pdoc&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pdoc (a lap nem létezik)">Pdoc</a> és forkjai, a <a href="/w/index.php?title=Doxygen&action=edit&redlink=1" class="new" title="Doxygen (a lap nem létezik)">Doxygen</a> és a <a href="/wiki/Graphviz" title="Graphviz">Graphviz</a>.<a href="#cite_note-208">[208]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Elnevezése">Elnevezése</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Elnevezése">szerkesztés</a>]</div> Guido van Rossum a Monty Python színjátszócsoport nyomán nevezte el a nyelvet, akiknek játékát a Python fejlesztése közben élvezte. A Monthy Pythonra azóta is gyakran hivatkoznak a Python kultúrában és kódokban.<a href="#cite_note-tutorial-chapter1-209">[209]</a> Erre példa a metaszintaktikus változók elnevezése: a más programnyelvekben szokásos foo és bar helyett a ham és az eggs szavakat használják.<a href="#cite_note-tutorial-chapter1-209">[209]</a><a href="#cite_note-AutoNT-26-210">[210]</a> A hivatalos Python dokumentáció is sok helyen hivatkozik a Monthy Pythonra.<a href="#cite_note-211">[211]</a><a href="#cite_note-212">[212]</a> A Pythonra utal a Py rövidítés is, ami a nyelv jellemző kiterjesztése is. A Pythonhoz készült a <a href="/w/index.php?title=PyGame&action=edit&redlink=1" class="new" title="PyGame (a lap nem létezik)">PyGame</a> SDL API, melyet gyakran játékokhoz használnak. A PyQt és PyGTK API-k a Qt-hoz és a GTK-hoz. A PyPy pedig egy Python implementáció. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Népszerűsége">Népszerűsége</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Népszerűsége">szerkesztés</a>]</div> A <a href="/w/index.php?title=TIOBE_Programming_Community_Index&action=edit&redlink=1" class="new" title="TIOBE Programming Community Index (a lap nem létezik)">TIOBE Programming Community Indexen</a> 2003 óta az első tíz egyike, és október 21-én átvette a vezetést a C-től és a <a href="/wiki/Java_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Java (programozási nyelv)">Javától</a>.<a href="#cite_note-213">[213]</a> Az év programozási nyelve 2007-ben, 2010-ben, 2018-ban és 2020-ban, mivel az év legnagyobb szavazatnövekedést elért nyelve. Ez egyedül a Pythonnak sikerült.<a href="#cite_note-214">[214]</a>).<a href="#cite_note-AutoNT-34-215">[215]</a> Egy tapasztalati tanulmány szerint a szkript nyelvek, mint a Python, hatékonyabbak a problémamegoldásban, mint a kompileres nyelvek; erősségük a string manipuláció, a mappákban való keresés, és memóriahasználatban jobb, mint a Java, és nem sokkal rosszabb, mint a C és a C++.<a href="#cite_note-AutoNT-28-216">[216]</a> A Pythont használó nagy szervezetek közé tartozik a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia" title="Wikipédia">Wikipédia</a>, <a href="/wiki/Google_LLC" title="Google LLC">Google</a>,<a href="#cite_note-quotes-about-python-217">[217]</a><a href="/wiki/Yahoo!" title="Yahoo!">Yahoo!</a>,<a href="#cite_note-AutoNT-29-218">[218]</a> <a href="/wiki/CERN" title="CERN">CERN</a>,<a href="#cite_note-AutoNT-30-219">[219]</a> <a href="/wiki/NASA" title="NASA">NASA</a>,<a href="#cite_note-AutoNT-31-220">[220]</a><a href="/wiki/Facebook" title="Facebook">Facebook</a>,<a href="#cite_note-221">[221]</a> <a href="/wiki/Amazon.com" title="Amazon.com">Amazon</a>, <a href="/wiki/Instagram" title="Instagram">Instagram</a>,<a href="#cite_note-222">[222]</a> Spotify,<a href="#cite_note-223">[223]</a> és néhány kisebb, mint az ILM<a href="#cite_note-AutoNT-32-224">[224]</a> és az ITA.<a href="#cite_note-AutoNT-33-225">[225]</a> A <a href="/wiki/Reddit" title="Reddit">Reddit</a> nagy többségében Pythonban íródott.<a href="#cite_note-226">[226]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Felhasználása">Felhasználása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Felhasználása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-default-size" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Python_Powered.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Python_Powered.png/220px-Python_Powered.png" decoding="async" width="220" height="151" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Python_Powered.png/330px-Python_Powered.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/Python_Powered.png/440px-Python_Powered.png 2x" data-file-width="1058" data-file-height="728" /></a><figcaption>A Python felhasználása</figcaption></figure> A Python elő van telepítve a legtöbb Linux disztribúcióhoz, de a legtöbb más operációs rendszerhez is ingyen hozzáférhető. Még a Symbian mobil operációs rendszerhez is van. Az AmigaOS 4.0-tól az operációs rendszer része a Python. A Python lehet webalkalmazások szkriptnyelve, például a mod_wsgi segítségével használható <a href="/wiki/Apache_HTTP_Server" title="Apache HTTP Server">Apache webszerverhez</a>.<a href="#cite_note-AutoNT-35-227">[227]</a> A <a href="/w/index.php?title=Web_Server_Gateway_Interface&action=edit&redlink=1" class="new" title="Web Server Gateway Interface (a lap nem létezik)">Web Server Gateway Interface</a> egy szabványos API, szintén erre a célra. A webes keretrendszerek, mint <a href="/wiki/TurboGears" title="TurboGears">TurboGears</a>, <a href="/wiki/Web2py" title="Web2py">web2py</a>, <a href="/wiki/Django" title="Django">Django</a>, <a href="/w/index.php?title=Pylons&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pylons (a lap nem létezik)">Pylons</a>, <a href="/wiki/Pyramid" class="mw-redirect mw-disambig" title="Pyramid">Pyramid</a>, <a href="/wiki/TurboGears" title="TurboGears">TurboGears</a>, <a href="/wiki/Web2py" title="Web2py">web2py</a>, <a href="/w/index.php?title=Tornado_(_keretrendszer)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tornado ( keretrendszer) (a lap nem létezik)">Tornado</a>, <a href="/w/index.php?title=Flask&action=edit&redlink=1" class="new" title="Flask (a lap nem létezik)">Flask</a>, <a href="/w/index.php?title=Bottle&action=edit&redlink=1" class="new" title="Bottle (a lap nem létezik)">Bottle</a>, és <a href="/wiki/Zope" title="Zope">Zope</a> támogatja összetett alkalmazások fejlesztését. A <a href="/w/index.php?title=Pyjs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pyjs (a lap nem létezik)">Pyjs</a> és az <a href="/w/index.php?title=IronPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="IronPython (a lap nem létezik)">IronPython</a> kliens oldali <a href="/wiki/Ajax_(programoz%C3%A1s)" title="Ajax (programozás)">Ajax</a> alkalmazásokhoz való. Az <a href="/wiki/SQLAlchemy" title="SQLAlchemy">SQLAlchemy</a> egy adatleképező <a href="/wiki/Rel%C3%A1ci%C3%B3s_adatb%C3%A1zis" title="Relációs adatbázis">relációs adatbázisokhoz</a>. A <a href="/w/index.php?title=Twisted&action=edit&redlink=1" class="new" title="Twisted (a lap nem létezik)">Twisted</a> számítógépek közötti kommunikáció programozását segíti. Ezt használja a <a href="/wiki/Dropbox" title="Dropbox">Dropbox</a> is. A tudományos célú felhasználást célozza a Jupyter projekt.<a href="#cite_note-228">[228]</a> A tudományos célú programozás megkönnyítésére a <a href="/wiki/NumPy" title="NumPy">NumPy</a>, <a href="/w/index.php?title=SciPy&action=edit&redlink=1" class="new" title="SciPy (a lap nem létezik)">SciPy</a>, és <a href="/wiki/Matplotlib" title="Matplotlib">Matplotlib</a> a legelterjedtebbek.<a href="#cite_note-cise-229">[229]</a><a href="#cite_note-millman-230">[230]</a> A SciPy és az Anaconda több tudományos könyvtárat foglal össze, és tesz elérhetővé. Léteznek a <a href="/w/index.php?title=Biopython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Biopython (a lap nem létezik)">Biopython</a> és az <a href="/w/index.php?title=Astropy&action=edit&redlink=1" class="new" title="Astropy (a lap nem létezik)">Astropy</a> specializált programkönyvtárak is. A <a href="/w/index.php?title=SageMath&action=edit&redlink=1" class="new" title="SageMath (a lap nem létezik)">SageMath</a> egy <a href="/w/index.php?title=Komputeralgebra&action=edit&redlink=1" class="new" title="Komputeralgebra (a lap nem létezik)">komputeralgebrai</a> rendszer Pythonban programozható notebook interfésszel. A matematika több területét is lefedi, mint az <a href="/wiki/Algebra" title="Algebra">algebrát</a>, a <a href="/wiki/Kombinatorika" title="Kombinatorika">kombinatorikát</a>, a <a href="/w/index.php?title=Numerikus_matematika&action=edit&redlink=1" class="new" title="Numerikus matematika (a lap nem létezik)">numerikus matematikát</a>, a <a href="/wiki/Sz%C3%A1melm%C3%A9let" title="Számelmélet">számelméletet</a>, és az <a href="/wiki/Matematikai_anal%C3%ADzis" title="Matematikai analízis">analízist</a>.<a href="#cite_note-ICSE-231">[231]</a> Az <a href="/wiki/OpenCV" title="OpenCV">OpenCV</a>-nek van kapcsoló API-ja, ami gazdag készlettel támogatja a <a href="/w/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Számítógépes látás (a lap nem létezik)">számítógépes látást</a> és <a href="/w/index.php?title=K%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Képfeldolgozás (a lap nem létezik)">képfeldolgozást</a>.<a href="#cite_note-232">[232]</a> A Pythont gyakran használják a <a href="/wiki/Mesters%C3%A9ges_intelligencia" title="Mesterséges intelligencia">mesterséges intelligencia</a> fejlesztésében, és gépi tanulási folyamatokban olyan könyvtárak segítségével, mint <a href="/w/index.php?title=TensorFlow&action=edit&redlink=1" class="new" title="TensorFlow (a lap nem létezik)">TensorFlow</a>, <a href="/w/index.php?title=Keras&action=edit&redlink=1" class="new" title="Keras (a lap nem létezik)">Keras</a>, <a href="/w/index.php?title=Pytorch&action=edit&redlink=1" class="new" title="Pytorch (a lap nem létezik)">Pytorch</a>, és <a href="/w/index.php?title=Scikit-learn&action=edit&redlink=1" class="new" title="Scikit-learn (a lap nem létezik)">Scikit-learn</a>.<a href="#cite_note-whitepaper2015-233">[233]</a><a href="#cite_note-234">[234]</a><a href="#cite_note-235">[235]</a><a href="#cite_note-236">[236]</a> A <a href="/w/index.php?title=Nyelvfeldolgoz%C3%A1s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nyelvfeldolgozás (a lap nem létezik)">természetes nyelvek feldolgozásához</a> gyakori választás a Python, modularitása, egyszerű szintaxisa, és gazdag szövegfeldolgozó képessége miatt.<a href="#cite_note-AutoNT-47-237">[237]</a> Az oktatásban gyakran bevetik, mivel egyrészt kezdőbarát, másrészt elég képességgel bír arra, hogy közvetítse a programozás elméleti alapjait, és akár teljes grafikus felületű alkalmazásokat írjanak vele, adatbázisokat kezeljenek, adatokat elemezzenek vele.<a href="#cite_note-238">[238]</a><a href="#cite_note-239">[239]</a><a href="#cite_note-240">[240]</a><a href="#cite_note-241">[241]</a><a href="#cite_note-242">[242]</a><a href="#cite_note-243">[243]</a> Az ifjúság számára több könyv is íródott, amelyek a Pythonon keresztül vezetik be őket a programozásba.<a href="#cite_note-244">[244]</a> Az iskolákban és az egyetemeken világszerte alkalmazzák informatikai képzésre. Így 6. osztálytól kezdve számos online tanulóplatform áll ingyen rendelkezésre; a többségük több nyelven. Például a kanadai <a href="/w/index.php?title=Waterloo_Egyetem&action=edit&redlink=1" class="new" title="Waterloo Egyetem (a lap nem létezik)">Waterloo Egyetem</a> által üzemeltetett Computer Science Circles elérhető németül is, a német szövetségi informatikai versenyek jóvoltából.<a href="#cite_note-245">[245]</a> A <a href="/w/index.php?title=TigerJython&action=edit&redlink=1" class="new" title="TigerJython (a lap nem létezik)">TigerJythont</a> a <a href="/w/index.php?title=Berni_Pedag%C3%B3giai_F%C5%91iskola&action=edit&redlink=1" class="new" title="Berni Pedagógiai Főiskola (a lap nem létezik)">Berni Pedagógiai Főiskola</a> gondozza, és főként a svájci informatikaoktatásban használatos.<a href="#cite_note-246">[246]</a> A 100-Dollar-Laptop projekt keretében a Python a felhasználói felületek szabványos nyelve. Mivel a program gyerekek iskolai képzését célozza, az így készült grafikus felület gombnyomásra megjeleníti az éppen futó forráskódot.<a href="#cite_note-247">[247]</a> Így a gyerekek lehetőséget ksapnak a mögöttes információs technika felfedezésére és tetszés szerint betekinteni a kulisszák mögé. Eredetileg a <a href="/wiki/Raspberry_Pi" title="Raspberry Pi">Raspberry Pi</a> (Python Interpreter)-t a <a href="/wiki/ROM" title="ROM">ROM</a>-ba integrált Python-értelmezővel szállították.<a href="#cite_note-248">[248]</a> A Python azóta is a Raspberry Pi egyik legfontosabb nyelve. Szabványos operációs rendszere, a Raspberry Pi OS kiterjedt Python-könyvtárral bír a hardver irányítására. Játék céljára is használják, például a <a href="/wiki/Pygame" title="Pygame">Pygame</a> segítségével, amivel 2D játékok fejleszthetők. Például tartalmazza az EVE Online, World in Conflict és a Civilization IV. A Pythont több szoftvertermékbe is beágyazták szkriptelési célra, mint <a href="/w/index.php?title=V%C3%A9geselem_m%C3%B3dszer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Végeselem módszer (a lap nem létezik)">végeselem módszer</a> programkönyvtárakba, például <a href="/w/index.php?title=Abaqus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Abaqus (a lap nem létezik)">Abaqusba</a>; 3D paraméteres modellezőkbe, mint a <a href="/w/index.php?title=FreeCAD&action=edit&redlink=1" class="new" title="FreeCAD (a lap nem létezik)">FreeCAD</a>; 3D animációs csomagokba, mint 3ds Max, <a href="/wiki/Blender_(program)" title="Blender (program)">Blender</a>, <a href="/w/index.php?title=Cinema_4D&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cinema 4D (a lap nem létezik)">Cinema 4D</a>, <a href="/w/index.php?title=Lightwave&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lightwave (a lap nem létezik)">Lightwave</a>, <a href="/w/index.php?title=Houdini_(program)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Houdini (program) (a lap nem létezik)">Houdini</a>, <a href="/wiki/Autodesk_Maya" title="Autodesk Maya">Maya</a>, <a href="/w/index.php?title=Modo&action=edit&redlink=1" class="new" title="Modo (a lap nem létezik)">modo</a>, <a href="/w/index.php?title=MotionBuilder&action=edit&redlink=1" class="new" title="MotionBuilder (a lap nem létezik)">MotionBuilder</a>, <a href="/w/index.php?title=Softimage&action=edit&redlink=1" class="new" title="Softimage (a lap nem létezik)">Softimage</a>; a <a href="/w/index.php?title=Nuke&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nuke (a lap nem létezik)">Nuke</a> vizuális effekt kompozitorba; 2D képszerkesztőkbe, mint <a href="/wiki/GIMP" title="GIMP">GIMP</a>,<a href="#cite_note-249">[249]</a> <a href="/wiki/Inkscape" title="Inkscape">Inkscape</a>, <a href="/wiki/Scribus" title="Scribus">Scribus</a> és <a href="/wiki/Paint_Shop_Pro" class="mw-redirect" title="Paint Shop Pro">Paint Shop Pro</a>;<a href="#cite_note-AutoNT-38-250">[250]</a> kottaíró programokba, mint <a href="/w/index.php?title=Scorewriter&action=edit&redlink=1" class="new" title="Scorewriter (a lap nem létezik)">scorewriter</a> és <a href="/w/index.php?title=Capella_(program)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Capella (program) (a lap nem létezik)">capella</a>. A <a href="/w/index.php?title=GNU_Debugger&action=edit&redlink=1" class="new" title="GNU Debugger (a lap nem létezik)">GNU Debugger</a> a Pythont használja forrásszöveg formázásra, hogy megmutasson összetett szerkezeteket, mint C++ konténerek. Az <a href="/w/index.php?title=Esri&action=edit&redlink=1" class="new" title="Esri (a lap nem létezik)">Esri</a> javasolja a Pythont, mint a legjobb választást szkriptek írására <a href="/w/index.php?title=ArcGIS&action=edit&redlink=1" class="new" title="ArcGIS (a lap nem létezik)">ArcGIS</a>-ban.<a href="#cite_note-AutoNT-39-251">[251]</a> Több videójátékban is előfordul. A <a href="/wiki/Google_App_Engine" title="Google App Engine">Google App Engine</a> három programozási nyelv közül enged választást, az első a Python, a másik kettő a Java és a Go.<a href="#cite_note-AutoNT-42-252">[252]</a> Alkalmazza a Google és a Youtube is.<a href="#cite_note-253">[253]</a> Sok operációs rendszerben a Python szabványos komponens. Alapértelmezetten tartalmazza a legtöbb <a href="/wiki/Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3" title="Linux-disztribúció">Linux-disztribúció</a>,<a href="#cite_note-254">[254]</a> az <a href="/wiki/AmigaOS" class="mw-redirect" title="AmigaOS">AmigaOS</a> 4 (Python 2.7), <a href="/wiki/FreeBSD" title="FreeBSD">FreeBSD</a>, <a href="/wiki/NetBSD" title="NetBSD">NetBSD</a>, és <a href="/wiki/OpenBSD" title="OpenBSD">OpenBSD</a> (csomag), és terminálból használható. Sok Linux-disztribúció telepítője Pythonban íródott: az <a href="/wiki/Ubuntu_(Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3)" title="Ubuntu (Linux-disztribúció)">Ubuntu</a> által használt <a href="/w/index.php?title=Ubiquity&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ubiquity (a lap nem létezik)">Ubiquity</a> telepítő, és a <a href="/wiki/Red_Hat_Linux" title="Red Hat Linux">Red Hat Linux</a> és a <a href="/wiki/Fedora_Linux" class="mw-redirect" title="Fedora Linux">Fedora Linux</a> <a href="/w/index.php?title=Anaconda&action=edit&redlink=1" class="new" title="Anaconda (a lap nem létezik)">Anaconda</a> telepítője. A <a href="/wiki/Gentoo" title="Gentoo">Gentoo</a> Linux Pythont használ a <a href="/wiki/Portage_(szoftver)" title="Portage (szoftver)">Portage</a> csomagkezelőjéhez. Az információs biztonságban kiterjedten használható.<a href="#cite_note-AutoNT-49-255">[255]</a><a href="#cite_note-AutoNT-50-256">[256]</a> A <a href="/w/index.php?title=Sugar_Labs&action=edit&redlink=1" class="new" title="Sugar Labs (a lap nem létezik)">Sugar Labs</a> által fejlesztett <a href="/w/index.php?title=One_Laptop_per_Child_XO&action=edit&redlink=1" class="new" title="One Laptop per Child XO (a lap nem létezik)">One Laptop per Child XO</a> nagy része Pythonban íródott.<a href="#cite_note-AutoNT-51-257">[257]</a> A <a href="/wiki/Raspberry_Pi" title="Raspberry Pi">Raspberry Pi</a> fő felhasználói programozási nyelve. A <a href="/wiki/LibreOffice" title="LibreOffice">LibreOffice</a> tartalmazza a Pythont, és tervezik a Java kivezetését. A benne levő Python Scripting Provider 2013 február 7-től, a 4.0 verziótól kezdve mag képesség.<a href="#cite_note-258">[258]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Legnépszerűbb_Python_keretrendszerek">Legnépszerűbb Python keretrendszerek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Legnépszerűbb Python keretrendszerek">szerkesztés</a>]</div> <ol><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.djangoproject.com/">Django</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://flask.palletsprojects.com/en/2.3.x/">Flask</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://trypyramid.com/">Pyramid</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://bottlepy.org/docs/dev/">Bottle</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.cherrypy.dev/en/latest/">CherryPy</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.tornadoweb.org/en/stable/">Tornado</a></li></ol> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Ismertebb_Pythonra_épülő_alkalmazások">Ismertebb Pythonra épülő alkalmazások</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Ismertebb Pythonra épülő alkalmazások">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:LAMP_software_bundle.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/LAMP_software_bundle.svg/250px-LAMP_software_bundle.svg.png" decoding="async" width="250" height="141" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/LAMP_software_bundle.svg/375px-LAMP_software_bundle.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/LAMP_software_bundle.svg/500px-LAMP_software_bundle.svg.png 2x" data-file-width="1280" data-file-height="720" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/LAMP_(szoftvercsomag)" title="LAMP (szoftvercsomag)">LAMP</a> tartalmazza a Pythont is</figcaption></figure> <ul><li>a <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.zope.org">Zope</a> alkalmazáskiszolgáló</li> <li>ill. a Zope-ra épülő <a rel="nofollow" class="external text" href="http://plone.org">Plone</a> tartalomkezelő-rendszer (<a href="/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszer" class="mw-redirect" title="Tartalomkezelő rendszer">CMS</a>)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.gnu.org/software/mailman">Mailman</a> levelezési listakezelő</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://trac.edgewall.com">Trac</a> projekt-kezelő rendszer</li> <li>a kéretlen reklámleveleket kiszűrő <a rel="nofollow" class="external text" href="http://spambayes.sourceforge.net/">SpamBayes</a></li> <li>az egyik leghíresebb fájlcserélő szoftver, a <a href="/wiki/BitTorrent" title="BitTorrent">BitTorrent</a> eredeti implementációja</li> <li>A <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.blender.org">Blender</a> 3D-s modellező-animációs program, ami ezért GE-ként is működik, Pythonból scriptelhető</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Befolyásolt_nyelvek">Befolyásolt nyelvek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Befolyásolt nyelvek">szerkesztés</a>]</div> A Python terve és filozófiája hatással volt más nyelvekre. <ul><li><a href="/w/index.php?title=Boo_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Boo (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Boo</a>: a behúzás szerepe, hasonló szintaxissal és objektummodellel.<a href="#cite_note-AutoNT-90-259">[259]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Cobra_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Cobra (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Cobra</a>: hasonló szintaxis. Az Acknowledgements a befolyásoló nyelvek közül elsőként említi.<a href="#cite_note-AutoNT-91-260">[260]</a></li> <li>A JavaScriptre forduló <a href="/w/index.php?title=CoffeeScript&action=edit&redlink=1" class="new" title="CoffeeScript (a lap nem létezik)">CoffeeScript</a> szintaxisát a Python ihlette.</li> <li>ECMAScript/<a href="/wiki/JavaScript" title="JavaScript">JavaScript</a>: iterátorok és generátorok<a href="#cite_note-AutoNT-93-261">[261]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=GDScript_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="GDScript (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">GDScript</a>, egy Pythonhoz hasonló nyelv. Ez van beépítve a <a href="/wiki/Godot_(j%C3%A1t%C3%A9kmotor)" title="Godot (játékmotor)">Godot</a> játékmotorba.<a href="#cite_note-262">[262]</a></li> <li><a href="/wiki/Go_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Go (programozási nyelv)">Go</a>, melyet arra terveztek, hogy felgyorsítsák a fejlesztést dinamikus nyelveken, mint például Python.<a href="#cite_note-AutoNT-94-263">[263]</a> A tömbök is a Pythonhoz hasonlóan szeletelhetők.</li> <li><a href="/wiki/Groovy" title="Groovy">Groovy</a>, a Python filozófiájának átültetésére Javába<a href="#cite_note-AutoNT-95-264">[264]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Julia_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Julia (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Julia</a>, melyet olyan használhatóra terveztek általános programozáshoz, mint a Python.<a href="#cite_note-Julia-28">[28]</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=Nim_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nim (programozási nyelv) (a lap nem létezik)">Nim</a>, a behúzások használatában és szintaxisában<a href="#cite_note-265">[265]</a></li> <li><a href="/wiki/Ruby_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Ruby (programozási nyelv)">Ruby</a>. Tervezője, Matsumoto Yukihiro egy Perlnél többre képes, és a Pythonnál objektumorientáltabb nyelvet akart, ezért tervezte a Rubyt.<a href="#cite_note-linuxdevcenter-266">[266]</a></li> <li><a href="/wiki/Swift_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Swift (programozási nyelv)">Swift</a>, szintaxisában.<a href="#cite_note-267">[267]</a></li></ul> A Python fejlesztésének módszereit is átvették más nyelvek. Például az, hogy a változtatásokhoz igényelnek egy dokumentumot a fejlesztés céljáról és a kapcsolódó problémákról, a <a href="/w/index.php?title=Tcl&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tcl (a lap nem létezik)">Tcl</a>,<a href="#cite_note-AutoNT-99-268">[268]</a> az <a href="/wiki/Erlang_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Erlang (programozási nyelv)">Erlang</a><a href="#cite_note-AutoNT-100-269">[269]</a> és a Swift fejlesztéséhez is használjanak.<a href="#cite_note-270">[270]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kritikák">Kritikák</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: Kritikák">szerkesztés</a>]</div> A metódusok definíciójánál az első paraméternek a példányt jelentő <code>self</code>-nek kell lennie. Andrew Kuchling, szerző és sokéves gyakorlattal bíró Python-programozó<a href="#cite_note-271">[271]</a> nem elegánsnak és nem objektumorientáltnak érzi.<a href="#cite_note-KuchlingWarts-272">[272]</a> A nyelv tervezője, van Rossum szerint erre azért van szükség, mivel lehetővé tesz bizonyos fontos konstrukciókat.<a href="#cite_note-273">[273]</a> Továbbá megfelel az explicit jobb, mint az implicit alapelvnek is. A 3.0 előtti verziókban explicit meg kellett adni a metódusdefiníciókban a szülőosztályt és a példányt, amikor a szülő osztály megfelelő metódusát hívták. Ezt a DRY-elv (<a href="/w/index.php?title=Ne_ism%C3%A9teld_%C3%B6nmagadat&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ne ismételd önmagadat (a lap nem létezik)">ne ismételd önmagadat</a>) megsértésének tekintették, és az átnevezéseket is akadályozta. A 3.0 verziótól kezdve erre nincs szükség.<a href="#cite_note-274">[274]</a> A CPython Global Interpreter Lock (GIL)-ja lelassítja a futást multiprocesszoros környezetben. A <a href="/w/index.php?title=Jython&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jython (a lap nem létezik)">Jython</a> és az <a href="/w/index.php?title=IronPython&action=edit&redlink=1" class="new" title="IronPython (a lap nem létezik)">IronPython</a> mentes ettől. Hivatalos oldalon nem tervezik, hogy alternatívát találjanak rá. Ehelyett azt javasolják, hogy ha sok szálra van szükség, akkor szálak helyett több egymással kommunikáló folyamatot használjanak (lásd multiprocessing modul).<a href="#cite_note-275">[275]</a><a href="#cite_note-276">[276]</a> Jelen implementációkban a Python futása lassabb, mint sok kompileres nyelvé,<a href="#cite_note-shootout-c-277">[277]</a> de hasonló a Perlhez,<a href="#cite_note-shootout-perl-278">[278]</a> a <a href="/wiki/PHP" title="PHP">PHP</a>-hoz<a href="#cite_note-shootout-php-1-279">[279]</a> a <a href="/wiki/Dart_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Dart (programozási nyelv)">Darthoz</a><a href="#cite_note-shootout-php-2-280">[280]</a> és a Rubyhoz.<a href="#cite_note-shootout-ruby-281">[281]</a> Ez részben azon múlik, hogy a Cython fejlesztésénél a kód érthetősége elsőbbséget élvez a sebességgel szemben.<a href="#cite_note-282">[282]</a> A közösség olyan szaktekintélyekre hivatkozik, mint <a href="/wiki/Donald_Knuth" title="Donald Knuth">Donald Knuth</a> és <a href="/w/index.php?title=Tony_Hoare&action=edit&redlink=1" class="new" title="Tony Hoare (a lap nem létezik)">Tony Hoare</a>, akik eltanácsolnak a <a href="/wiki/Korai_optimaliz%C3%A1ci%C3%B3" class="mw-redirect" title="Korai optimalizáció">korai optimalizálástól</a>. Ha a Python kód optimalizálás után még mindig nem elég gyors,<a href="#cite_note-283">[283]</a> akkor vagy JIT-fordítót kell használni, mint a PyPy, vagy pedig gépközelebbi nyelvekbe kiszervezni az időkritikus részeket, például C-be. <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121024164224/http://docs.python.org/faq/general.html#what-is-python">General Python FAQ — Python 3.9.2 documentation</a>. docs.python.org . [2012. október 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/faq/general.html#what-is-python">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 28.) </li> <li id="cite_note-2"><a href="#cite_ref-2">↑</a> Holth, Moore: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181226141117/https://www.python.org/dev/peps/pep-0441/%20">PEP 0441 – Improving Python ZIP Application Support</a>, 2014. március 30. [2018. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0441/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 12.) </li> <li id="cite_note-3"><a href="#cite_ref-3">↑</a> File extension .pyo was removed in Python 3.5. See <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0488/">PEP 0488</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200601133202/https://www.python.org/dev/peps/pep-0488/">Archiválva</a> 2020. június 1-ji dátummal a <a href="/wiki/Wayback_Machine" title="Wayback Machine">Wayback Machine</a>-ben. </li> <li id="cite_note-alt-sources-history-4"><a href="#cite_ref-alt-sources-history_4-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210811171015/https://www.tuhs.org/Usenet/alt.sources/1991-February/001749.html">Python 0.9.1 part 01/21</a>. alt.sources archives. [2021. augusztus 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.tuhs.org/Usenet/alt.sources/1991-February/001749.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.) </li> <li id="cite_note-9fd6de1cf76d42f947dac2058c4a4276e73cd716-5"><a href="#cite_ref-9fd6de1cf76d42f947dac2058c4a4276e73cd716_5-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://lwn.net/Articles/993191/">Python 3.13 released</a> (angol nyelven), 2024. október 7. (Hozzáférés: 2024. október 7.) </li> <li id="cite_note-f17f01562250fe1691390dcfcb6588e6551ddc2c-6"><a href="#cite_ref-f17f01562250fe1691390dcfcb6588e6551ddc2c_6-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2024/10/python-3130-final-released.html">Python 3.13.0 (final) released</a> (angol nyelven), 2024. október 7. (Hozzáférés: 2024. október 8.) </li> <li id="cite_note-5f581290a2ec4caca65008306b649f777eaa4643-7"><a href="#cite_ref-5f581290a2ec4caca65008306b649f777eaa4643_7-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.phoronix.com/news/Python-3.13-Released">Python 3.13 Debuts With New Interactive Interpreter & Experimental JIT</a> (angol nyelven), 2024. október 7. (Hozzáférés: 2024. október 8.) </li> <li id="cite_note-755bde4a2e369fb286b9c068a4f9de1cb20e5bcf-8"><a href="#cite_ref-755bde4a2e369fb286b9c068a4f9de1cb20e5bcf_8-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2024/11/python-3140-alpha-2-released.html">Python 3.14.0 alpha 2 released</a> (angol nyelven), 2024. november 19. (Hozzáférés: 2024. november 20.) </li> <li id="cite_note-9"><a href="#cite_ref-9">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210314173706/https://wiki.python.org/moin/Why%20is%20Python%20a%20dynamic%20language%20and%20also%20a%20strongly%20typed%20language">Why is Python a dynamic language and also a strongly typed language – Python Wiki</a>. wiki.python.org . [2021. március 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://wiki.python.org/moin/Why%20is%20Python%20a%20dynamic%20language%20and%20also%20a%20strongly%20typed%20language">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 27.) </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614153558/https://www.python.org/dev/peps/pep-0483/">PEP 483 – The Theory of Type Hints</a>. Python.org . [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0483/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 14.) </li> <li id="cite_note-11"><a href="#cite_ref-11">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200615140534/https://docs.bazel.build/versions/master/skylark/language.html">Starlark Language</a>. [2020. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.bazel.build/versions/master/skylark/language.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 25.) </li> <li id="cite_note-faq-created-12">↑ <a href="#cite_ref-faq-created_12-0">a</a> <a href="#cite_ref-faq-created_12-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121024164224/http://docs.python.org/faq/general.html#why-was-python-created-in-the-first-place">Why was Python created in the first place?</a>. General Python FAQ. Python Software Foundation. [2012. október 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/faq/general.html#why-was-python-created-in-the-first-place">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 22.) „I had extensive experience with implementing an interpreted language in the ABC group at CWI, and from working with this group I had learned a lot about language design. This is the origin of many Python features, including the use of indentation for statement grouping and the inclusion of very high-level data types (although the details are all different in Python).” </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191022155758/http://archive.adaic.com/standards/83lrm/html/lrm-11-03.html#11.3">Ada 83 Reference Manual (raise statement)</a>. [2019. október 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.adaic.com/standards/83lrm/html/lrm-11-03.html#11.3">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 7.) </li> <li id="cite_note-98-interview-14">↑ <a href="#cite_ref-98-interview_14-0">a</a> <a href="#cite_ref-98-interview_14-1">b</a> Kuchling, Andrew M.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070501105422/http://www.amk.ca/python/writing/gvr-interview">Interview with Guido van Rossum (July 1998)</a>. amk.ca, 2006. december 22. [2007. május 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.amk.ca/python/writing/gvr-interview">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.) „I'd spent a summer at DEC's Systems Research Center, which introduced me to Modula-2+; the Modula-3 final report was being written there at about the same time. What I learned there later showed up in Python's exception handling, modules, and the fact that methods explicitly contain 'self' in their parameter list. String slicing came from Algol-68 and Icon.” </li> <li id="cite_note-python.org-15">↑ <a href="#cite_ref-python.org_15-0">a</a> <a href="#cite_ref-python.org_15-1">b</a> <a href="#cite_ref-python.org_15-2">c</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614153629/https://docs.python.org/3/library/itertools.html">itertools — Functions creating iterators for efficient looping — Python 3.7.1 documentation</a>. docs.python.org . [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/itertools.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 22.) „This module implements a number of iterator building blocks inspired by constructs from APL, Haskell, and SML.” </li> <li id="cite_note-AutoNT-1-16"><a href="#cite_ref-AutoNT-1_16-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-van_Rossum-1993">van Rossum, Guido (1993). „An Introduction to Python for UNIX/C Programmers”. Proceedings of the NLUUG Najaarsconferentie (Dutch UNIX Users Group). „even though the design of C is far from ideal, its influence on Python is considerable.”</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=An+Introduction+to+Python+for+UNIX%2FC+Programmers&rft.jtitle=Proceedings+of+the+NLUUG+Najaarsconferentie+%28Dutch+UNIX+Users+Group%29&rft.date=1993&rft.aulast=van+Rossum&rft.aufirst=Guido">  </li> <li id="cite_note-classmix-17">↑ <a href="#cite_ref-classmix_17-0">a</a> <a href="#cite_ref-classmix_17-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121023030209/http://docs.python.org/tutorial/classes.html">Classes</a>. The Python Tutorial. Python Software Foundation. [2012. október 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/tutorial/classes.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 20.) „It is a mixture of the class mechanisms found in C++ and Modula-3” </li> <li id="cite_note-effbot-call-by-object-18"><a href="#cite_ref-effbot-call-by-object_18-0">↑</a> Lundh, Fredrik: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191123043655/http://effbot.org/zone/call-by-object.htm">Call By Object</a>. effbot.org. [2019. november 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://effbot.org/zone/call-by-object.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 21.) „replace "CLU" with "Python", "record" with "instance", and "procedure" with "function or method", and you get a pretty accurate description of Python's object model.” </li> <li id="cite_note-AutoNT-2-19"><a href="#cite_ref-AutoNT-2_19-0">↑</a> Simionato, Michele: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200820231854/https://www.python.org/download/releases/2.3/mro/">The Python 2.3 Method Resolution Order</a>. Python Software Foundation. [2020. augusztus 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/download/releases/2.3/mro/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 29.) „The C3 method itself has nothing to do with Python, since it was invented by people working on Dylan and it is described in a paper intended for lispers” </li> <li id="cite_note-AutoNT-3-20"><a href="#cite_ref-AutoNT-3_20-0">↑</a> Kuchling, A. M.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121024163217/http://docs.python.org/howto/functional.html">Functional Programming HOWTO</a>. Python v2.7.2 documentation. Python Software Foundation. [2012. október 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/howto/functional.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 9.) „List comprehensions and generator expressions [...] are a concise notation for such operations, borrowed from the functional programming language Haskell.” </li> <li id="cite_note-AutoNT-4-21"><a href="#cite_ref-AutoNT-4_21-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200605012926/https://www.python.org/dev/peps/pep-0255/">PEP 255 – Simple Generators</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2001. május 18. [2020. június 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0255/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 9.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-6-22"><a href="#cite_ref-AutoNT-6_22-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160604080843/https://docs.python.org/3.2/tutorial/controlflow.html">More Control Flow Tools</a>. Python 3 documentation. Python Software Foundation. [2016. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3.2/tutorial/controlflow.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 24.) „By popular demand, a few features commonly found in functional programming languages like Lisp have been added to Python. With the lambda keyword, small anonymous functions can be created.” </li> <li id="cite_note-23"><a href="#cite_ref-23">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/re.html">re — Regular expression operations — Python 3.10.6 documentation</a>. docs.python.org . (Hozzáférés: 2022. szeptember 6.) „This module provides regular expression matching operations similar to those found in Perl.” </li> <li id="cite_note-24"><a href="#cite_ref-24">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200612100004/http://coffeescript.org/">CoffeeScript</a>. coffeescript.org . [2020. június 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://coffeescript.org/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 3.) </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200601133216/https://wiki.gnome.org/action/show/Projects/Genie">The Genie Programming Language Tutorial</a>. [2020. június 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://wiki.gnome.org/action/show/Projects/Genie">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 28.) </li> <li id="cite_note-26"><a href="#cite_ref-26">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181226141121/http://2ality.com/2013/02/javascript-influences.html%0A">Perl and Python influences in JavaScript</a>. www.2ality.com , 2013. február 24. [2018. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.2ality.com/2013/02/javascript-influences.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 15.) </li> <li id="cite_note-27"><a href="#cite_ref-27">↑</a> Rauschmayer, Axel: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181226141123/http://speakingjs.com/es5/ch03.html%0A">Chapter 3: The Nature of JavaScript; Influences</a>. O'Reilly, Speaking JavaScript . [2018. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://speakingjs.com/es5/ch03.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 15.) </li> <li id="cite_note-Julia-28">↑ <a href="#cite_ref-Julia_28-0">a</a> <a href="#cite_ref-Julia_28-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200502144010/https://julialang.org/blog/2012/02/why-we-created-julia/">Why We Created Julia</a>. Julia website , 2012. február 1. [2020. május 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://julialang.org/blog/2012/02/why-we-created-julia">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 5.) „We want something as usable for general programming as Python [...]” </li> <li id="cite_note-The_Ring_programming_language_and_other_languages-29"><a href="#cite_ref-The_Ring_programming_language_and_other_languages_29-0">↑</a> Ring Team: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181225175312/http://ring-lang.sourceforge.net/doc1.6/introduction.html#ring-and-other-languages">Ring and other languages</a>. ring-lang.net. <a href="/w/index.php?title=Ring-lang&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ring-lang (a lap nem létezik)">ring-lang</a>, 2017. december 4. [2018. december 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ring-lang.sourceforge.net/doc1.6/introduction.html#ring-and-other-languages">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 4.) </li> <li id="cite_note-bini-30"><a href="#cite_ref-bini_30-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Bini-2007">Bini, Ola. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/practicaljrubyon0000bini/page/3">Practical JRuby on Rails Web 2.0 Projects: bringing Ruby on Rails to the Java platform</a>. Berkeley: APress, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/practicaljrubyon0000bini/page/3">3</a>. o. (2007). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-59059-881-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-59059-881-8">ISBN 978-1-59059-881-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Practical+JRuby+on+Rails+Web+2.0+Projects%3A+bringing+Ruby+on+Rails+to+the+Java+platform&rft.aulast=Bini&rft.aufirst=Ola&rft.date=2007&rft.pub=APress&rft.place=Berkeley&rft.isbn=978-1-59059-881-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fpracticaljrubyon0000bini%2Fpage%2F3">  </li> <li id="cite_note-lattner2014-31"><a href="#cite_ref-lattner2014_31-0">↑</a> Lattner, Chris: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181225175312/http://nondot.org/sabre/">Chris Lattner's Homepage</a>. Chris Lattner, 2014. június 3. [2018. december 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nondot.org/sabre/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 3.) „The Swift language is the product of tireless effort from a team of language experts, documentation gurus, compiler optimization ninjas, and an incredibly important internal dogfooding group who provided feedback to help refine and battle-test ideas. Of course, it also greatly benefited from the experiences hard-won by many other languages in the field, drawing ideas from Objective-C, Rust, Haskell, Ruby, Python, C#, CLU, and far too many others to list.” </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3.7/library/test.html?highlight=android#test.support.is_android">test — Regression tests package for Python — Python 3.7.13 documentation</a>. docs.python.org . (Hozzáférés: 2022. május 17.) </li> <li id="cite_note-33"><a href="#cite_ref-33">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/platform.html?highlight=android">platform — Access to underlying platform's identifying data — Python 3.10.4 documentation</a>. docs.python.org . (Hozzáférés: 2022. május 17.) </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180808035421/https://www.python.org/downloads/">Download Python</a> (angol nyelven). Python.org . [2018. augusztus 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/downloads/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 24.) </li> <li id="cite_note-35"><a href="#cite_ref-35">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/doc/faq/general/#what-is-python-good-for">What is Python Good For?</a> (angol nyelven). General Python FAQ. Python Foundation. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.) </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/doc/faq/general/#what-is-python">General Python FAQ</a>. python.org. Python Software Foundation. (Hozzáférés: 2009. június 27.) </li> <li id="cite_note-37"><a href="#cite_ref-37">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/doc/essays/blurb/">What is Python? Executive Summary</a> (angol nyelven). Python documentation. Python Foundation. (Hozzáférés: 2007. március 21.) </li> <li id="cite_note-38"><a href="#cite_ref-38">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/faq/general.html#what-is-python-good-for">What is Python Good For?</a>. General Python FAQ. Python Software Foundation. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.) </li> <li id="cite_note-39"><a href="#cite_ref-39">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/doc/essays/blurb/">What is Python? Executive Summary</a>. Python documentation. Python Software Foundation. (Hozzáférés: 2007. március 21.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-7-40"><a href="#cite_ref-AutoNT-7_40-0">↑</a> Kuhlman, Dave: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120623165941/http://cutter.rexx.com/~dkuhlman/python_book_01.html">A Python Book: Beginning Python, Advanced Python, and Python Exercises</a>. [2012. június 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.davekuhlman.org/python_book_01.pdf">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-About-41"><a href="#cite_ref-About_41-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120420010049/http://www.python.org/about/">About Python</a>. Python Software Foundation. [2012. április 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/about">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.), second section "Fans of Python use the phrase "batteries included" to describe the standard library, which covers everything from asynchronous processing to zip files." </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210505003659/https://www.python.org/dev/peps/pep-0206/">PEP 206 – Python Advanced Library</a>. Python.org . [2021. május 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0206/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 11.) </li> <li id="cite_note-43"><a href="#cite_ref-43">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://survey.stackoverflow.co/2022/?utm_source=social-share&utm_medium=social&utm_campaign=dev-survey-2022">Stack Overflow Developer Survey 2022</a> (angol nyelven). Stack Overflow . (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.) </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210301062411/https://www.jetbrains.com/lp/devecosystem-2020/">The State of Developer Ecosystem in 2020 Infographic</a> (angol nyelven). JetBrains: Developer Tools for Professionals and Teams . [2021. március 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jetbrains.com/lp/devecosystem-2020/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.) </li> <li id="cite_note-45"><a href="#cite_ref-45">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180225101948/https://www.tiobe.com/tiobe-index/">index | TIOBE – The Software Quality Company</a>. www.tiobe.com . [2018. február 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.tiobe.com/tiobe-index/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.) „Python has won the TIOBE programming language of the year award! This is for the fourth time in the history, which is a record! The title is awarded to the programming language that has gained most popularity in one year.” </li> <li id="cite_note-46"><a href="#cite_ref-46">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170314232030/https://pypl.github.io/PYPL.html">PYPL PopularitY of Programming Language index</a> (angol nyelven). pypl.github.io . [2017. március 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pypl.github.io/PYPL.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 26.) </li> <li id="cite_note-timeline-of-python-47"><a href="#cite_ref-timeline-of-python_47-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://python-history.blogspot.com/2009/01/brief-timeline-of-python.html">A Brief Timeline of Python</a>. Guido van Rossum. (Hozzáférés: 2009. január 20.) </li> <li id="cite_note-48"><a href="#cite_ref-48">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://docs.python.org/2/faq/general.html#why-is-it-called-python">http://docs.python.org/2/faq/general.html#why-is-it-called-python</a> </li> <li id="cite_note-svn-history-49"><a href="#cite_ref-svn-history_49-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160217132249/http://svn.python.org/view/*checkout*/python/trunk/Misc/HISTORY">HISTORY</a>. Python source distribution. Python Foundation. [2016. február 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://svn.python.org/view/*checkout*/python/trunk/Misc/HISTORY">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 21.) </li> <li id="cite_note-venners-interview-pt-1-50">↑ <a href="#cite_ref-venners-interview-pt-1_50-0">a</a> <a href="#cite_ref-venners-interview-pt-1_50-1">b</a> Venners, Bill: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160901183332/http://www.artima.com/intv/pythonP.html">The Making of Python</a>. Artima Developer. Artima, 2003. január 13. [2016. szeptember 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.artima.com/intv/pythonP.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 22.) </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> <a rel="nofollow" class="external free" href="https://www.python.org/download/releases">http://www.python.org/download/releases</a> </li> <li id="cite_note-52"><a href="#cite_ref-52">↑</a> Guido van Rossum: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.artima.com/weblogs/viewpost.jsp?thread=98196">Kommentar zur Entfernung einiger funktionaler Konzepte</a> (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.) </li> <li id="cite_note-53"><a href="#cite_ref-53">↑</a> A. Kuchling, Moshe Zadka: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/2/whatsnew/2.0.html">Dokumentation Python 2.0</a> (angol nyelven). Python Software Foundation. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.) </li> <li id="cite_note-54"><a href="#cite_ref-54">↑</a> Peterson, Benjamin: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200426204118/https://pythoninsider.blogspot.com/2020/04/python-2718-last-release-of-python-2.html">Python Insider: Python 2.7.18, the last release of Python 2</a>. Python Insider , 2020. április 20. [2020. április 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2020/04/python-2718-last-release-of-python-2.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 27.) </li> <li id="cite_note-55"><a href="#cite_ref-55">↑</a> heise.de: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.heise.de/newsticker/meldung/Python-2-6-oeffnet-Wege-zu-Version-3-209233.html">Python 2.6 öffnet Wege zu Version 3</a> vom 2. Oktober 2008, abgerufen am 4. Oktober 2008 </li> <li id="cite_note-56"><a href="#cite_ref-56">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200604232823/https://docs.python.org/3/library/2to3.html">2to3 – Automated Python 2 to 3 code translation</a>. docs.python.org . [2020. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/2to3.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 2.) </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200519075520/https://legacy.python.org/dev/peps/pep-0373/">PEP 373 – Python 2.7 Release Schedule</a>. python.org. [2020. május 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://legacy.python.org/dev/peps/pep-0373/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 9.) </li> <li id="cite_note-58"><a href="#cite_ref-58">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200604232833/https://www.python.org/dev/peps/pep-0466/">PEP 466 – Network Security Enhancements for Python 2.7.x</a>. python.org. [2020. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0466/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 9.) </li> <li id="cite_note-59"><a href="#cite_ref-59">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200112080903/https://www.python.org/doc/sunset-python-2/">Sunsetting Python 2</a> (angol nyelven). Python.org . [2020. január 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/doc/sunset-python-2/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.) </li> <li id="cite_note-60"><a href="#cite_ref-60">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200113033257/https://www.python.org/dev/peps/pep-0373/">PEP 373 – Python 2.7 Release Schedule</a> (angol nyelven). Python.org . [2020. január 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0373/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.) </li> <li id="cite_note-61"><a href="#cite_ref-61">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20201109032501/https://devguide.python.org/#status-of-python-branches">Python Developer's Guide — Python Developer's Guide</a>. devguide.python.org . [2020. november 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://devguide.python.org/#status-of-python-branches">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 17.) </li> <li id="cite_note-62"><a href="#cite_ref-62">↑</a> Langa, Łukasz: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210225043834/https://pythoninsider.blogspot.com/2021/02/python-392-and-388-are-now-available.html">Python Insider: Python 3.9.2 and 3.8.8 are now available</a>. Python Insider , 2021. február 19. [2021. február 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2021/02/python-392-and-388-are-now-available.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 26.) </li> <li id="cite_note-63"><a href="#cite_ref-63">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210306183700/https://access.redhat.com/security/cve/cve-2021-3177">Red Hat Customer Portal – Access to 24x7 support and knowledge</a>. access.redhat.com . [2021. március 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://access.redhat.com/security/cve/cve-2021-3177">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 26.) </li> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210227192918/https://cve.mitre.org/cgi-bin/cvename.cgi?name=CVE-2021-3177">CVE – CVE-2021-3177</a>. cve.mitre.org . [2021. február 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://cve.mitre.org/cgi-bin/cvename.cgi?name=CVE-2021-3177">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 26.) </li> <li id="cite_note-65"><a href="#cite_ref-65">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210224160700/https://cve.mitre.org/cgi-bin/cvename.cgi?name=CVE-2021-23336">CVE – CVE-2021-23336</a>. cve.mitre.org . [2021. február 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://cve.mitre.org/cgi-bin/cvename.cgi?name=CVE-2021-23336">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 26.) </li> <li id="cite_note-66"><a href="#cite_ref-66">↑</a> Langa, Łukasz: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2022/03/python-3104-and-3912-are-now-available.html">Python Insider: Python 3.10.4 and 3.9.12 are now available out of schedule</a>. Python Insider , 2022. március 24. (Hozzáférés: 2022. április 19.) </li> <li id="cite_note-67"><a href="#cite_ref-67">↑</a> Langa, Łukasz: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2022/03/python-3103-3911-3813-and-3713-are-now.html">Python Insider: Python 3.10.3, 3.9.11, 3.8.13, and 3.7.13 are now available with security content</a>. Python Insider , 2022. március 16. (Hozzáférés: 2022. április 19.) </li> <li id="cite_note-68"><a href="#cite_ref-68">↑</a> Langa, Łukasz: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2022/05/python-3913-is-now-available.html">Python Insider: Python 3.9.13 is now available</a>. Python Insider , 2022. május 17. (Hozzáférés: 2022. május 21.) </li> <li id="cite_note-69"><a href="#cite_ref-69">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2022/09/python-releases-3107-3914-3814-and-3714.html">Python Insider: Python releases 3.10.7, 3.9.14, 3.8.14, and 3.7.14 are now available</a>. pythoninsider.blogspot.com, 2022. szeptember 7. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.) </li> <li id="cite_note-70"><a href="#cite_ref-70">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://cve.mitre.org/cgi-bin/cvename.cgi?name=CVE-2020-10735">CVE - CVE-2020-10735</a>. cve.mitre.org. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.) </li> <li id="cite_note-71"><a href="#cite_ref-71">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://blog.python.org/2022/10/python-3120-alpha-1-released.html">Python Insider: Python 3.12.0 alpha 1 released</a>. (Hozzáférés: 2022. október 31.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-13-72"><a href="#cite_ref-AutoNT-13_72-0">↑</a> The Cain Gang Ltd.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090530030205/http://www.python.org/community/pycon/dc2004/papers/24/metaclasses-pycon.pdf">Python Metaclasses: Who? Why? When?</a>. [2009. május 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/community/pycon/dc2004/papers/24/metaclasses-pycon.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 27.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-14-73"><a href="#cite_ref-AutoNT-14_73-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181215123146/https://docs.python.org/3.0/reference/datamodel.html#special-method-names">3.3. Special method names</a>. The Python Language Reference. Python Software Foundation. [2018. december 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3.0/reference/datamodel.html#special-method-names">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 27.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-15-74"><a href="#cite_ref-AutoNT-15_74-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191123231931/http://www.nongnu.org/pydbc/">PyDBC: method preconditions, method postconditions and class invariants for Python</a>. [2019. november 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nongnu.org/pydbc/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-16-75"><a href="#cite_ref-AutoNT-16_75-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200615173404/http://www.wayforward.net/pycontract/">Contracts for Python</a>. [2020. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.wayforward.net/pycontract/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-17-76"><a href="#cite_ref-AutoNT-17_76-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200613160231/https://sites.google.com/site/pydatalog/">PyDatalog</a>. [2020. június 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://sites.google.com/site/pydatalog/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.) </li> <li id="cite_note-77"><a href="#cite_ref-77">↑</a> <a href="/wiki/Guido_van_Rossum" title="Guido van Rossum">Guido van Rossum</a>, Ivan Levkivskyi: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0483/">PEP 483 – The Theory of Type Hints</a> (angol nyelven), 2014. december 19. </li> <li id="cite_note-78"><a href="#cite_ref-78">↑</a> Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!<a href="/wiki/Guido_van_Rossum" title="Guido van Rossum">Guido van Rossum</a>, Jukka Lehtosalo, Łukasz Langa: </li> <li id="cite_note-Reference_counting-79"><a href="#cite_ref-Reference_counting_79-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121018063230/http://docs.python.org/extending/extending.html#reference-counts">Extending and Embedding the Python Interpreter: Reference Counts</a> (angol nyelven). Docs.python.org. [2012. október 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/extending/extending.html#reference-counts">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 5.) „Since Python makes heavy use of <code>malloc()</code> and <code>free()</code>, it needs a strategy to avoid memory leaks as well as the use of freed memory. The chosen method is called reference counting.” </li> <li id="cite_note-AutoNT-59-80">↑ <a href="#cite_ref-AutoNT-59_80-0">a</a> <a href="#cite_ref-AutoNT-59_80-1">b</a> Hettinger, Raymond: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614153717/https://www.python.org/dev/peps/pep-0289/">PEP 289 – Generator Expressions</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2002. január 30. [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0289/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 19.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-18-81"><a href="#cite_ref-AutoNT-18_81-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614153629/https://docs.python.org/3/library/itertools.html">6.5 itertools – Functions creating iterators for efficient looping</a>. Docs.python.org. [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/itertools.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 22.) </li> <li id="cite_note-PEP20-82">↑ <a href="#cite_ref-PEP20_82-0">a</a> <a href="#cite_ref-PEP20_82-1">b</a> Peters, Tim: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181226141127/https://www.python.org/dev/peps/pep-0020/">PEP 20 – The Zen of Python</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2004. augusztus 19. [2018. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0020/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) </li> <li id="cite_note-83"><a href="#cite_ref-83">↑</a> Bill Venners: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.artima.com/intv/pythonP.html">Interview mit Guido van Rossum</a> (angol nyelven), 2003. január 13. </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3.7/extending/extending.html">Verwendung fremdsprachiger Module</a> (angol nyelven) </li> <li id="cite_note-85"><a href="#cite_ref-85">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Marty Alchin.szerk.: Apress: Pro Python (2010. november 23.)</cite>  </li> <li id="cite_note-86"><a href="#cite_ref-86">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/reference/lexical_analysis.html#keywords">2. Lexical analysis</a> Python 3.7.2rc1 documentation. </li> <li id="cite_note-AutoNT-19-87"><a href="#cite_ref-AutoNT-19_87-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://shop.oreilly.com/product/9780596007973.do">Python Cookbook, 2nd Edition</a>. <a href="/w/index.php?title=O%27Reilly_Media&action=edit&redlink=1" class="new" title="O'Reilly Media (a lap nem létezik)">O'Reilly Media</a>, 230. o. (2005). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-596-00797-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-596-00797-3">ISBN 978-0-596-00797-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Python+Cookbook%2C+2nd+Edition&rft.date=2005&rft.pub=%5B%5BO%27Reilly+Media%5D%5D&rft.isbn=978-0-596-00797-3&rft_id=http%3A%2F%2Fshop.oreilly.com%2Fproduct%2F9780596007973.do">  </li> <li id="cite_note-AutoNT-20-88"><a href="#cite_ref-AutoNT-20_88-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140130021902/http://ebeab.com/2014/01/21/python-culture/">Python Culture</a>. ebeab , 2014. január 21. [2014. január 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://ebeab.com/2014/01/21/python-culture/">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-AutoNT-24-89">↑ <a href="#cite_ref-AutoNT-24_89-0">a</a> <a href="#cite_ref-AutoNT-24_89-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121024164224/http://docs.python.org/faq/general.html#why-is-it-called-python">General Python FAQ</a>. Python v2.7.3 documentation. Docs.python.org. [2012. október 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/faq/general.html#why-is-it-called-python">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 4.) </li> <li id="cite_note-90"><a href="#cite_ref-90">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/doc/faq/general/#why-is-it-called-python">Offizielle Python FAQ</a>, sowie <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/tutorial/appetite.html">Python Tutorial, 1. fejezet</a> </li> <li id="cite_note-91"><a href="#cite_ref-91">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190511065650/http://insidetech.monster.com/training/articles/8114-15-ways-python-is-a-powerful-force-on-the-web">15 Ways Python Is a Powerful Force on the Web</a>. [2019. május 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://insidetech.monster.com/training/articles/8114-15-ways-python-is-a-powerful-force-on-the-web">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 3.) </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210122224848/https://docs.python.org/3/library/pprint.html">pprint — Data pretty printer — Python 3.11.0 documentation</a>. docs.python.org . [2021. január 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/pprint.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 5.) „stuff = ['spam', 'eggs', 'lumberjack', 'knights', 'ni']” </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191211094020/http://cobra-language.com/">The Cobra Programming Language</a> (angol nyelven). cobra-language.com. [2019. december 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://cobra-language.com/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.) </li> <li id="cite_note-94"><a href="#cite_ref-94">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://boa-constructor.sourceforge.net/">Boa Constructor home</a> (angol nyelven). boa-constructor.sourceforge.net </li> <li id="cite_note-95"><a href="#cite_ref-95">↑</a> Clark, Robert: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210813194313/https://towardsdatascience.com/how-to-be-pythonic-and-why-you-should-care-188d63a5037e?gi=dd6bc15118b3">How to be Pythonic and why you should care</a>. Medium , 2019. április 26. [2021. augusztus 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://towardsdatascience.com/how-to-be-pythonic-and-why-you-should-care-188d63a5037e">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 20.) </li> <li id="cite_note-96"><a href="#cite_ref-96">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210127154341/https://docs.python-guide.org/writing/style/">Code Style — The Hitchhiker's Guide to Python</a>. docs.python-guide.org . [2021. január 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python-guide.org/writing/style">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 20.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-27-97"><a href="#cite_ref-AutoNT-27_97-0">↑</a> Goodger, David: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140527204143/http://python.net/~goodger/projects/pycon/2007/idiomatic/handout.html">Code Like a Pythonista: Idiomatic Python</a>. [2014. május 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://python.net/~goodger/projects/pycon/2007/idiomatic/handout.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 24.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-25-98"><a href="#cite_ref-AutoNT-25_98-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180323193347/http://python.net/crew/mwh/hacks/objectthink.html">How to think like a Pythonista</a>. [2018. március 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://python.net/crew/mwh/hacks/objectthink.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 24.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-52-99"><a href="#cite_ref-AutoNT-52_99-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121024164224/http://docs.python.org/faq/general.html#is-python-a-good-language-for-beginning-programmers">Is Python a good language for beginning programmers?</a>. General Python FAQ. Python Software Foundation. [2012. október 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/faq/general.html#is-python-a-good-language-for-beginning-programmers">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 21.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-53-100"><a href="#cite_ref-AutoNT-53_100-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180218162410/http://www.secnetix.de/~olli/Python/block_indentation.hawk">Myths about indentation in Python</a>. Secnetix.de. [2018. február 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.secnetix.de/~olli/Python/block_indentation.hawk">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 19.) </li> <li id="cite_note-guttag-101"><a href="#cite_ref-guttag_101-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Guttag, John V.. Introduction to Computation and Programming Using Python: With Application to Understanding Data. MIT Press (2016. augusztus 12.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-262-52962-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-262-52962-4">ISBN 978-0-262-52962-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Introduction+to+Computation+and+Programming+Using+Python%3A+With+Application+to+Understanding+Data&rft.aulast=Guttag&rft.aufirst=John+V.&rft.date=12+August+2016&rft.pub=MIT+Press&rft.isbn=978-0-262-52962-4">  </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190417223549/https://www.python.org/dev/peps/pep-0008/">PEP 8 – Style Guide for Python Code</a>. Python.org . [2019. április 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0008/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 26.) </li> <li id="cite_note-PythonDocDataTypes-103"><a href="#cite_ref-PythonDocDataTypes_103-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/2/reference/datamodel.html">Python Documentation - 3. Data Types</a>. (Hozzáférés: 2013. október 7.) </li> <li id="cite_note-StackoverflowPythonMutable-104"><a href="#cite_ref-StackoverflowPythonMutable_104-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://stackoverflow.com/questions/8056130/immutable-vs-mutable-types-python">Immutable vs mutable types - Python</a>. (Hozzáférés: 2013. október 7.) </li> <li id="cite_note-classy-105"><a href="#cite_ref-classy_105-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121026063834/http://docs.python.org/reference/datamodel.html#new-style-and-classic-classes">The Python Language Reference, section 3.3. New-style and classic classes, for release 2.7.1</a>. [2012. október 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/reference/datamodel.html#new-style-and-classic-classes">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 12.) </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190620000057/https://lwn.net/Articles/627418/">Type hinting for Python</a>. LWN.net, 2014. december 24. [2019. június 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://lwn.net/Articles/627418/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 5.) </li> <li id="cite_note-107"><a href="#cite_ref-107">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200606192012/http://mypy-lang.org/">mypy – Optional Static Typing for Python</a>. [2020. június 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://mypy-lang.org/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 28.) </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200606113842/https://docs.python.org/3.8/tutorial/floatingpoint.html#representation-error">15. Floating Point Arithmetic: Issues and Limitations — Python 3.8.3 documentation</a>. docs.python.org . [2020. június 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3.8/tutorial/floatingpoint.html#representation-error">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 6.) „Almost all machines today (November 2000) use IEEE-754 floating point arithmetic, and almost all platforms map Python floats to IEEE-754 “double precision”.” </li> <li id="cite_note-pep0237-109"><a href="#cite_ref-pep0237_109-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200528063237/https://www.python.org/dev/peps/pep-0237/">PEP 237 – Unifying Long Integers and Integers</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2001. március 11. [2020. május 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0237/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.) </li> <li id="cite_note-110"><a href="#cite_ref-110">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614194325/https://docs.python.org/3/library/stdtypes.html#typesseq-range">Built-in Types</a>. [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/stdtypes.html#typesseq-range">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 3.) </li> <li id="cite_note-111"><a href="#cite_ref-111">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200529200310/https://legacy.python.org/dev/peps/pep-0465/">PEP 465 – A dedicated infix operator for matrix multiplication</a>. python.org. [2020. május 29-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://legacy.python.org/dev/peps/pep-0465/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 3.) </li> <li id="cite_note-pep0238-112"><a href="#cite_ref-pep0238_112-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200528115550/https://www.python.org/dev/peps/pep-0238/">PEP 238 – Changing the Division Operator</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2001. március 11. [2020. május 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0238/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 23.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-62-113"><a href="#cite_ref-AutoNT-62_113-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200605151500/https://python-history.blogspot.com/2010/08/why-pythons-integer-division-floors.html">Why Python's Integer Division Floors</a>, 2010. augusztus 24. [2020. június 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://python-history.blogspot.com/2010/08/why-pythons-integer-division-floors.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-64-114"><a href="#cite_ref-AutoNT-64_114-0">↑</a> <cite id="CITEREF"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/py3k/library/functions.html#round">round</a>, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://docs.python.org/py3k/library/functions.html#round">https://docs.python.org/py3k/library/functions.html#round</a>>. Hozzáférés ideje: 14 August 2011</cite> </li> <li id="cite_note-AutoNT-63-115"><a href="#cite_ref-AutoNT-63_115-0">↑</a> <cite id="CITEREF"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/library/functions.html#round">round</a>, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://docs.python.org/library/functions.html#round">https://docs.python.org/library/functions.html#round</a>>. Hozzáférés ideje: 14 August 2011</cite> </li> <li id="cite_note-CPL-116"><a href="#cite_ref-CPL_116-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> The C Programming Language, 2nd, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/cprogramminglang00bria/page/206">206</a>. o. (1988)</cite>  </li> <li id="cite_note-117"><a href="#cite_ref-117">↑</a> Batista, Facundo: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200604234830/https://www.python.org/dev/peps/pep-0327/">PEP 0327 – Decimal Data Type</a>. Python.org . [2020. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0327/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 26.) </li> <li id="cite_note-118"><a href="#cite_ref-118">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191223213856/https://docs.python.org/2.6/whatsnew/2.6.html">What's New in Python 2.6 — Python v2.6.9 documentation</a>. docs.python.org . [2019. december 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/2.6/whatsnew/2.6.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 26.) </li> <li id="cite_note-119"><a href="#cite_ref-119">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200531211840/https://www.stat.washington.edu/~hoytak/blog/whypython.html">10 Reasons Python Rocks for Research (And a Few Reasons it Doesn't) – Hoyt Koepke</a>. www.stat.washington.edu . [2020. május 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.stat.washington.edu/~hoytak/blog/whypython.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 3.) </li> <li id="cite_note-120"><a href="#cite_ref-120">↑</a> Shell, Scott: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190204014642/https://engineering.ucsb.edu/~shell/che210d/python.pdf">An introduction to Python for scientific computing</a>, 2014. június 17. [2019. február 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://engineering.ucsb.edu/~shell/che210d/python.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 3.) </li> <li id="cite_note-121"><a href="#cite_ref-121">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3.11/tutorial/errors.html">8. Errors and Exceptions — Python 3.12.0a0 documentation</a>. docs.python.org . (Hozzáférés: 2022. május 9.) </li> <li id="cite_note-122"><a href="#cite_ref-122">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190804120408/https://www.python.org/download/releases/2.5/highlights/">Highlights: Python 2.5</a>. Python.org . [2019. augusztus 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/download/releases/2.5/highlights/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 20.) </li> <li id="cite_note-123"><a href="#cite_ref-123">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060720033244/http://docs.python.org/">division</a>. python.org . [2006. július 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.) </li> <li id="cite_note-PEP465-124"><a href="#cite_ref-PEP465_124-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200604224255/https://www.python.org/dev/peps/pep-0465/">PEP 0465 – A dedicated infix operator for matrix multiplication</a>. python.org . [2020. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0465/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 1.) </li> <li id="cite_note-Python3.5Changelog-125"><a href="#cite_ref-Python3.5Changelog_125-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200514034938/https://www.python.org/downloads/release/python-351/">Python 3.5.1 Release and Changelog</a>. python.org . [2020. május 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/downloads/release/python-351/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 1.) </li> <li id="cite_note-Python3.8Changelog-126"><a href="#cite_ref-Python3.8Changelog_126-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200608124345/https://docs.python.org/3.8/whatsnew/3.8.html">What's New in Python 3.8</a>. [2020. június 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3.8/whatsnew/3.8.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 14.) </li> <li id="cite_note-127"><a href="#cite_ref-127">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200607025322/https://docs.oracle.com/javase/specs/jls/se8/html/jls-15.html#jls-15.21.1">Chapter 15. Expressions – 15.21.1. Numerical Equality Operators == and !=</a>. <a href="/wiki/Oracle_Corporation" title="Oracle Corporation">Oracle Corporation</a>. [2020. június 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.oracle.com/javase/specs/jls/se8/html/jls-15.html#jls-15.21.1">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.) </li> <li id="cite_note-128"><a href="#cite_ref-128">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200607025322/https://docs.oracle.com/javase/specs/jls/se8/html/jls-15.html#jls-15.21.3">Chapter 15. Expressions – 15.21.3. Reference Equality Operators == and !=</a>. Oracle Corporation. [2020. június 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.oracle.com/javase/specs/jls/se8/html/jls-15.html#jls-15.21.3">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.) </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110815212443/http://my.safaribooksonline.com/0596002815">Learning Python, 2nd Edition</a> (angol nyelven). Safari Books Online, 2003. december 23. [2011. augusztus 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://my.safaribooksonline.com/0596002815">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 11.) </li> <li id="cite_note-130"><a href="#cite_ref-130">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614194325/https://docs.python.org/3/library/stdtypes.html#tuple">4. Built-in Types — Python 3.6.3rc1 documentation</a>. python.org . [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/stdtypes.html#tuple">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 1.) </li> <li id="cite_note-131"><a href="#cite_ref-131">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200610050047/https://docs.python.org/3/tutorial/datastructures.html#tuples-and-sequences">5.3. Tuples and Sequences — Python 3.7.1rc2 documentation</a>. python.org . [2020. június 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/tutorial/datastructures.html#tuples-and-sequences">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 17.) </li> <li id="cite_note-pep-0498-132">↑ <a href="#cite_ref-pep-0498_132-0">a</a> <a href="#cite_ref-pep-0498_132-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200615184141/https://www.python.org/dev/peps/pep-0498/">PEP 498 – Literal String Interpolation</a>. python.org . [2020. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0498/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-61-133"><a href="#cite_ref-AutoNT-61_133-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121024164243/http://docs.python.org/faq/design.html#why-must-self-be-used-explicitly-in-method-definitions-and-calls">Why must 'self' be used explicitly in method definitions and calls?</a>. Design and History FAQ. Python Software Foundation. [2012. október 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/faq/design.html#why-must-self-be-used-explicitly-in-method-definitions-and-calls">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 19.) </li> <li id="cite_note-134"><a href="#cite_ref-134">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=7GUKEAAAQBAJ&pg=PA322">Beyond the Basic Stuff with Python: Best Practices for Writing Clean Code</a> (angol nyelven). No Starch Press, 322. o. (2020). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-59327-966-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-59327-966-0">ISBN 978-1-59327-966-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Beyond+the+Basic+Stuff+with+Python%3A+Best+Practices+for+Writing+Clean+Code&rft.date=2020&rft.pub=No+Starch+Press&rft.isbn=978-1-59327-966-0&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3D7GUKEAAAQBAJ%26pg%3DPA322">  </li> <li id="cite_note-:0-135">↑ <a href="#cite_ref-:0_135-0">a</a> <a href="#cite_ref-:0_135-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/tutorial/classes.html#private-variables-and-class-local-references">9. Classes — Python 3.7.0 documentation</a>. docs.python.org. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.) </li> <li id="cite_note-136"><a href="#cite_ref-136">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://coconut-lang.org/">Coconut</a> (Python kiegészítő) </li> <li id="cite_note-137"><a href="#cite_ref-137">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.simform.com/nodejs-vs-python/">Node.js vs Python: Which backend technology to choose in 2021?</a> (amerikai angol nyelven). Insights on Latest Technologies - Simform Blog, 2021. február 19. (Hozzáférés: 2021. május 28.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-88-138"><a href="#cite_ref-AutoNT-88_138-0">↑</a> Batista, Facundo: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200604234830/https://www.python.org/dev/peps/pep-0327/">PEP 327 – Decimal Data Type</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2003. október 17. [2020. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0327/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-89-139"><a href="#cite_ref-AutoNT-89_139-0">↑</a> Eby, Phillip J.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614170344/https://www.python.org/dev/peps/pep-0333/">PEP 333 – Python Web Server Gateway Interface v1.0</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2003. december 7. [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0333/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 19.) </li> <li id="cite_note-Modulecounts_2022-140"><a href="#cite_ref-Modulecounts_2022_140-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20220626171519/http://www.modulecounts.com/">Modulecounts</a>. Modulecounts , 2022. november 14. [2022. június 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.modulecounts.com/">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-141"><a href="#cite_ref-141">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170715151703/https://www.enthought.com/products/canopy/">Canopy</a>. www.enthought.com . [2017. július 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.enthought.com/products/canopy/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.) </li> <li id="cite_note-142"><a href="#cite_ref-142">↑</a> Benjamin Peterson: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythoninsider.blogspot.com/2020/04/python-2718-last-release-of-python-2.html">Python Insider: Python 2.7.18, the last release of Python 2</a> </li> <li id="cite_note-143"><a href="#cite_ref-143">↑</a> heise online: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.heise.de/developer/meldung/Lang-lebe-Python-3-Finales-Release-besiegelt-End-of-Life-fuer-Python-2-4706247.html">Programmiersprachen: Lang lebe Python 3 – finales Release von Python 2</a> </li> <li id="cite_note-144"><a href="#cite_ref-144">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/psf/press-release/pr20191220/">Python Software Foundation: Press Release 20-Dec-2019</a> </li> <li id="cite_note-145"><a href="#cite_ref-145">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.golem.de/sonstiges/zustimmung/auswahl.html?from=https%3A%2F%2Fwww.golem.de%2Fnews%2Fprogrammiersprache-python-2-7-bekommt-letztes-release-im-april-2020-1912-145785.html">Golem.de: IT-News für Profis</a> </li> <li id="cite_note-146"><a href="#cite_ref-146">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3.7/howto/pyporting.html">Porting Python 2 Code to Python 3 — Python 3.7.13 documentation</a> </li> <li id="cite_note-147"><a href="#cite_ref-147">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://portingguide.readthedocs.io/en/latest/">The Conservative Python 3 Porting Guide — Conservative Python 3 Porting Guide 1.0 documentation</a> </li> <li id="cite_note-148"><a href="#cite_ref-148">↑</a> Lennart Regebro: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://python3porting.com/bookindex.html">Supporting Python 3 — Supporting Python 3: An in-depth guide</a> (angol nyelven) </li> <li id="cite_note-149"><a href="#cite_ref-149">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/2/library/2to3.html">25.4. 2to3 – Automated Python 2 to 3 code translation — Python 2.7.18 documentation</a> </li> <li id="cite_note-150"><a href="#cite_ref-150">↑</a> six: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pypi.python.org/pypi/six/">pypi.python.org</a> és <a rel="nofollow" class="external free" href="https://pythonhosted.org/six/">https://pythonhosted.org/six/</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190108200827/https://pythonhosted.org/six/">Archiválva</a> 2019. január 8-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben </li> <li id="cite_note-151"><a href="#cite_ref-151">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://python-modernize.readthedocs.io/en/latest/">Python-Modernize — modernize 0.6.1 documentation</a> </li> <li id="cite_note-152"><a href="#cite_ref-152">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://python-future.org/">Easy, clean, reliable Python 2/3 compatibility — Python-Future documentation</a> </li> <li id="cite_note-153"><a href="#cite_ref-153">↑</a> Victor Stinner: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://github.com/vstinner/sixer">sixer: Add Python 3 support to Python 2 applications using the six module.</a> </li> <li id="cite_note-154"><a href="#cite_ref-154">↑</a> limodou: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://github.com/limodou/2to6">2to6</a> </li> <li id="cite_note-155"><a href="#cite_ref-155">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210414203313/https://mail.python.org/archives/list/python-dev@python.org/thread/PLXETSQE7PRFXBXN2QY6VNPKUTM6I7OD/">Mailman 3 Why aren't we allowing the use of C11? - Python-Dev - python.org</a> (angol nyelven). mail.python.org . [2021. április 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mail.python.org/archives/list/python-dev@python.org/thread/PLXETSQE7PRFXBXN2QY6VNPKUTM6I7OD/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.) </li> <li id="cite_note-156"><a href="#cite_ref-156">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210414203314/https://bugs.python.org/issue35473">Issue 35473: Intel compiler (icc) does not fully support C11 Features, including atomics – Python tracker</a>. bugs.python.org . [2021. április 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://bugs.python.org/issue35473">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.) </li> <li id="cite_note-157"><a href="#cite_ref-157">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://peps.python.org/pep-0007/">PEP 7 – Style Guide for C Code | peps.python.org</a>. peps.python.org . (Hozzáférés: 2022. április 28.) </li> <li id="cite_note-158"><a href="#cite_ref-158">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210303002519/https://docs.python.org/3/extending/building.html">4. Building C and C++ Extensions — Python 3.9.2 documentation</a>. docs.python.org . [2021. március 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/extending/building.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-66-159"><a href="#cite_ref-AutoNT-66_159-0">↑</a> van Rossum, Guido: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200601203908/https://www.python.org/dev/peps/pep-0007/">PEP 7 – Style Guide for C Code</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2001. június 5. [2020. június 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0007/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-67-160"><a href="#cite_ref-AutoNT-67_160-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200605151542/https://docs.python.org/3/library/dis.html#python-bytecode-instructions">CPython byte code</a>. Docs.python.org. [2020. június 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/library/dis.html#python-bytecode-instructions">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 16.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-68-161"><a href="#cite_ref-AutoNT-68_161-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120806094951/http://www.troeger.eu/teaching/pythonvm08.pdf">Python 2.5 internals</a>. [2012. augusztus 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.troeger.eu/teaching/pythonvm08.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 19.) </li> <li id="cite_note-162"><a href="#cite_ref-162">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20201202194743/https://www.vmspython.org/doku.php?id=history">history [vmspython</a>]. www.vmspython.org . [2020. december 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.vmspython.org/doku.php?id=history">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 4.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-69-163"><a href="#cite_ref-AutoNT-69_163-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140716222652/http://oreilly.com/pub/a/oreilly/frank/rossum_1099.html">An Interview with Guido van Rossum</a>. Oreilly.com. [2014. július 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.oreilly.com/pub/a/oreilly/frank/rossum_1099.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) </li> <li id="cite_note-164"><a href="#cite_ref-164">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20201127015815/https://www.python.org/download/other/">Download Python for Other Platforms</a> (angol nyelven). Python.org . [2020. november 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/download/other/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 4.) </li> <li id="cite_note-165"><a href="#cite_ref-165">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210207001142/https://docs.python.org/release/3.9.0/whatsnew/changelog.html#changelog">Changelog — Python 3.9.0 documentation</a>. docs.python.org . [2021. február 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/release/3.9.0/whatsnew/changelog.html#changelog">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 8.) </li> <li id="cite_note-166"><a href="#cite_ref-166">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20201208045225/https://www.python.org/downloads/release/python-391/">Download Python</a> (angol nyelven). Python.org . [2020. december 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/downloads/release/python-391">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 13.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-70-167"><a href="#cite_ref-AutoNT-70_167-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200606041845/https://www.pypy.org/compat.html">PyPy compatibility</a>. Pypy.org. [2020. június 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pypy.org/compat.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 3.) </li> <li id="cite_note-168"><a href="#cite_ref-168">↑</a> Team, The PyPy: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.pypy.org/download.html">Download and Install</a> (angol nyelven). PyPy , 2019. december 28. (Hozzáférés: 2022. január 8.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-71-169"><a href="#cite_ref-AutoNT-71_169-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210510014902/https://speed.pypy.org/">speed comparison between CPython and Pypy</a>. Speed.pypy.org. [2021. május 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://speed.pypy.org/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 3.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-73-170"><a href="#cite_ref-AutoNT-73_170-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200604231513/https://doc.pypy.org/en/latest/stackless.html">Application-level Stackless features — PyPy 2.0.2 documentation</a>. Doc.pypy.org. [2020. június 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://doc.pypy.org/en/latest/stackless.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 17.) </li> <li id="cite_note-171"><a href="#cite_ref-171">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200607234814/https://education.lego.com/en-us/support/mindstorms-ev3/python-for-ev3">Python-for-EV3</a> (angol nyelven). LEGO Education . [2020. június 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://education.lego.com/en-us/support/mindstorms-ev3/python-for-ev3">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 17.) </li> <li id="cite_note-172"><a href="#cite_ref-172">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://micropython.org/">MicroPython – Python for microcontrollers</a> (angol nyelven). micropython.org </li> <li id="cite_note-173"><a href="#cite_ref-173">↑</a> Yegulalp, Serdar. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210127113233/https://www.infoworld.com/article/3587591/pyston-returns-from-the-dead-to-speed-python.html">Pyston returns from the dead to speed Python</a>”, 2020. október 29.. [2021. január 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.infoworld.com/article/3587591/pyston-returns-from-the-dead-to-speed-python.html">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 26.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Serdar&rft.aulast=Yegulalp&rft.title=Pyston+returns+from+the+dead+to+speed+Python&rft.identifier=https%3A%2F%2Fwww.infoworld.com%2Farticle%2F3587591%2Fpyston-returns-from-the-dead-to-speed-python.html&rft.date=29+October+2020">  </li> <li id="cite_note-174"><a href="#cite_ref-174">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.pyston.org/">Pyston. Python Performance</a> </li> <li id="cite_note-175"><a href="#cite_ref-175">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210504112500/https://github.com/facebookincubator/cinder">cinder: Instagram's performance-oriented fork of CPython.</a> (angol nyelven). <a href="/wiki/GitHub" title="GitHub">GitHub</a> . [2021. május 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://github.com/facebookincubator/cinder">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-74-176"><a href="#cite_ref-AutoNT-74_176-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160411181848/https://code.google.com/p/unladen-swallow/wiki/ProjectPlan">Plans for optimizing Python</a>. Google Project Hosting, 2009. december 15. [2016. április 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://code.google.com/p/unladen-swallow/wiki/ProjectPlan">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.) </li> <li id="cite_note-177"><a href="#cite_ref-177">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190620000053/http://www.stochasticgeometry.ie/2010/04/29/python-on-the-nokia-n900/">Python on the Nokia N900</a>. Stochastic Geometry , 2010. április 29. [2019. június 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.stochasticgeometry.ie/2010/04/29/python-on-the-nokia-n900/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 9.) </li> <li id="cite_note-178"><a href="#cite_ref-178">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180803065954/http://brython.info/">Brython</a>. brython.info . [2018. augusztus 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://brython.info/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 21.) </li> <li id="cite_note-179"><a href="#cite_ref-179">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180819133303/http://www.transcrypt.org/">Transcrypt – Python in the browser</a> (angol nyelven). transcrypt.org . [2018. augusztus 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.transcrypt.org">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 22.) </li> <li id="cite_note-180"><a href="#cite_ref-180">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20201205193339/https://www.infoq.com/articles/transcrypt-python-javascript-compiler/">Transcrypt: Anatomy of a Python to JavaScript Compiler</a>. InfoQ . [2020. december 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.infoq.com/articles/transcrypt-python-javascript-compiler/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 20.) </li> <li id="cite_note-181"><a href="#cite_ref-181">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200530211233/https://nuitka.net/">Nuitka Home | Nuitka Home</a> (angol nyelven). nuitka.net . [2020. május 30-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nuitka.net/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.) </li> <li id="cite_note-182"><a href="#cite_ref-182">↑</a> Borderies, Olivier: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200325171400/https://medium.com/@olivier.borderies/pythran-python-at-c-speed-518f26af60e8">Pythran: Python at C++ speed !</a>. Medium , 2019. január 24. [2020. március 25-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://medium.com/@olivier.borderies/pythran-python-at-c-speed-518f26af60e8">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 25.) </li> <li id="cite_note-183"><a href="#cite_ref-183">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200219081337/https://pythran.readthedocs.io/en/latest/">Pythran — Pythran 0.9.5 documentation</a>. pythran.readthedocs.io . [2020. február 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pythran.readthedocs.io/en/latest/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 25.) </li> <li id="cite_note-184"><a href="#cite_ref-184">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210418005833/http://conference.scipy.org/proceedings/scipy2013/html/pdfs/guelton.pdf">Archived copy</a>. [2021. április 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://conference.scipy.org/proceedings/scipy2013/html/pdfs/guelton.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 20.) </li> <li id="cite_note-185"><a href="#cite_ref-185">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://11l-lang.org/transpiler">The Python → 11l → C++ transpiler</a> </li> <li id="cite_note-186"><a href="#cite_ref-186">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200415054919/https://github.com/google/grumpy">google/grumpy</a>, 2020. április 10. [2020. április 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://github.com/google/grumpy">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 25.) </li> <li id="cite_note-187"><a href="#cite_ref-187">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200424191248/https://opensource.google/projects/">Projects</a>. opensource.google . [2020. április 24-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://opensource.google/projects/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 25.) </li> <li id="cite_note-188"><a href="#cite_ref-188">↑</a> Francisco, Thomas Claburn in San: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210307165521/https://www.theregister.com/2017/01/05/googles_grumpy_makes_python_go/">Google's Grumpy code makes Python Go</a>. www.theregister.com . [2021. március 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.theregister.com/2017/01/05/googles_grumpy_makes_python_go/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 20.) </li> <li id="cite_note-189"><a href="#cite_ref-189">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210928101250/https://github.com/IronLanguages/ironpython3">GitHub – IronLanguages/ironpython3: Implementation of Python 3.x for .NET Framework that is built on top of the Dynamic Language Runtime</a>. <a href="/wiki/GitHub" title="GitHub">GitHub</a> . [2021. szeptember 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://github.com/IronLanguages/ironpython3">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-190"><a href="#cite_ref-190">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210417064418/https://ironpython.net/">IronPython.net /</a>. ironpython.net . [2021. április 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://ironpython.net/">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-191"><a href="#cite_ref-191">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210422055726/https://www.jython.org/jython-old-sites/archive/22/userfaq.html">Jython FAQ</a>. www.jython.org . [2021. április 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jython.org/jython-old-sites/archive/22/userfaq.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 22.) </li> <li id="cite_note-192"><a href="#cite_ref-192">↑</a> <cite style="font-style:normal">Murri, Riccardo (2013). „Performance of Python runtimes on a non-numeric scientific code”. European Conference on Python in Science (EuroSciPy).</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=proceeding&rft.btitle=&rft.atitle=Performance+of+Python+runtimes+on+a+non-numeric+scientific+code&rft.aulast=Murri&rft.aufirst=Riccardo&rft.date=2013">  </li> <li id="cite_note-193"><a href="#cite_ref-193">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614210246/https://benchmarksgame-team.pages.debian.net/benchmarksgame/fastest/python.html">The Computer Language Benchmarks Game</a>. [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://benchmarksgame-team.pages.debian.net/benchmarksgame/fastest/python.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 30.) </li> <li id="cite_note-PepCite000-194">↑ <a href="#cite_ref-PepCite000_194-0">a</a> <a href="#cite_ref-PepCite000_194-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200606042011/https://www.python.org/dev/peps/pep-0001/">PEP 1 – PEP Purpose and Guidelines</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2000. június 13. [2020. június 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0001/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 19.) </li> <li id="cite_note-195"><a href="#cite_ref-195">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190417223549/https://www.python.org/dev/peps/pep-0008/">PEP 8 – Style Guide for Python Code</a>. Python.org . [2019. április 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0008/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 26.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-21-196"><a href="#cite_ref-AutoNT-21_196-0">↑</a> Cannon, Brett: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090601134342/http://www.python.org/dev/intro/">Guido, Some Guys, and a Mailing List: How Python is Developed</a>. python.org. Python Software Foundation. [2009. június 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/intro/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 27.) </li> <li id="cite_note-197"><a href="#cite_ref-197">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://lwn.net/Articles/885854/">Moving Python's bugs to GitHub [LWN.net]</a> </li> <li id="cite_note-py_dev_guide-198"><a href="#cite_ref-py_dev_guide_198-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20201109032501/https://devguide.python.org/">Python Developer's Guide — Python Developer's Guide</a>. devguide.python.org . [2020. november 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://devguide.python.org/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 17.) </li> <li id="cite_note-199"><a href="#cite_ref-199">↑</a> Hughes, Owen: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.techrepublic.com/article/programming-languages-why-python-4-0-will-probably-never-arrive-according-to-its-creator/">Programming languages: Why Python 4.0 might never arrive, according to its creator</a> (amerikai angol nyelven). TechRepublic , 2021. május 24. (Hozzáférés: 2022. május 16.) </li> <li id="cite_note-200"><a href="#cite_ref-200">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200614202755/https://www.python.org/dev/peps/pep-0602/">PEP 602 – Annual Release Cycle for Python</a> (angol nyelven). Python.org . [2020. június 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0602/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 6.) </li> <li id="cite_note-201"><a href="#cite_ref-201">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191106170153/https://lwn.net/Articles/802777/">Changing the Python release cadence [LWN.net</a>]. lwn.net . [2019. november 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://lwn.net/Articles/802777/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 6.) </li> <li id="cite_note-release-schedule-202"><a href="#cite_ref-release-schedule_202-0">↑</a> Norwitz, Neal: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181215122750/https://mail.python.org/pipermail/python-dev/2002-April/022739.html">[Python-Dev] Release Schedules (was Stability & change)</a>, 2002. április 8. [2018. december 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://mail.python.org/pipermail/python-dev/2002-April/022739.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 27.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-22-203"><a href="#cite_ref-AutoNT-22_203-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200605001318/https://www.python.org/dev/peps/pep-0006/">PEP 6 – Bug Fix Releases</a>. Python Enhancement Proposals. Python Software Foundation, 2001. március 15. [2020. június 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0006/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 27.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-23-204"><a href="#cite_ref-AutoNT-23_204-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200605001322/https://www.python.org/dev/buildbot/">Python Buildbot</a>. Python Developer’s Guide. Python Software Foundation. [2020. június 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/buildbot/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.) </li> <li id="cite_note-205"><a href="#cite_ref-205">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200623232830/https://docs.python.org/3/extending/extending.html">1. Extending Python with C or C++ — Python 3.9.1 documentation</a>. docs.python.org . [2020. június 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/extending/extending.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 14.) </li> <li id="cite_note-206"><a href="#cite_ref-206">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210305153214/https://www.python.org/dev/peps/pep-0623/">PEP 623 – Remove wstr from Unicode</a> (angol nyelven). Python.org . [2021. március 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0623/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 14.) </li> <li id="cite_note-207"><a href="#cite_ref-207">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210506005315/https://www.python.org/dev/peps/pep-0634/">PEP 634 – Structural Pattern Matching: Specification</a> (angol nyelven). Python.org . [2021. május 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-0634/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 14.) </li> <li id="cite_note-208"><a href="#cite_ref-208">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20201111173635/https://wiki.python.org/moin/DocumentationTools">Documentation Tools</a> (angol nyelven). Python.org . [2020. november 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://wiki.python.org/moin/DocumentationTools">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 22.) </li> <li id="cite_note-tutorial-chapter1-209">↑ <a href="#cite_ref-tutorial-chapter1_209-0">a</a> <a href="#cite_ref-tutorial-chapter1_209-1">b</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121026063559/http://docs.python.org/tutorial/appetite.html">Whetting Your Appetite</a>. The Python Tutorial. Python Software Foundation. [2012. október 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/tutorial/appetite.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 20.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-26-210"><a href="#cite_ref-AutoNT-26_210-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190620000050/https://stackoverflow.com/questions/5033906/in-python-should-i-use-else-after-a-return-in-an-if-block">In Python, should I use else after a return in an if block?</a>. <a href="/wiki/Stack_Overflow" title="Stack Overflow">Stack Overflow</a>. Stack Exchange, 2011. február 17. [2019. június 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://stackoverflow.com/questions/5033906/in-python-should-i-use-else-after-a-return-in-an-if-block">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 6.) </li> <li id="cite_note-211"><a href="#cite_ref-211">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=1HxWGezDZcgC&pg=PA17">Learning Python: Powerful Object-Oriented Programming</a> (angol nyelven). O'Reilly Media, Inc., 17. o. (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9781449379322" title="Speciális:Könyvforrások/9781449379322">ISBN 9781449379322</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Learning+Python%3A+Powerful+Object-Oriented+Programming&rft.date=2009&rft.pub=O%27Reilly+Media%2C+Inc.&rft.isbn=9781449379322&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3D1HxWGezDZcgC%26pg%3DPA17">  </li> <li id="cite_note-212"><a href="#cite_ref-212">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=carqdIdfVlYC&pg=PR15">Python</a> (angol nyelven). Peachpit Press, xv. o. (2002). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9780201748840" title="Speciális:Könyvforrások/9780201748840">ISBN 9780201748840</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Python&rft.date=2002&rft.pub=Peachpit+Press&rft.isbn=9780201748840&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DcarqdIdfVlYC%26pg%3DPR15">  </li> <li id="cite_note-213"><a href="#cite_ref-213">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20211012011829/https://www.tiobe.com/tiobe-index/">TIOBE Index</a>. TIOBE – The Software Quality Company. [2021. október 12-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tiobe.com/tiobe-index/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 13.) </li> <li id="cite_note-214"><a href="#cite_ref-214">↑</a> Blake, Troy: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210321143253/https://seniordba.wordpress.com/2021/01/18/tiobe-index-for-january-2021/">TIOBE Index for January 2021</a> (angol nyelven). Technology News and Information by SeniorDBA , 2021. január 18. [2021. március 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://seniordba.wordpress.com/2021/01/18/tiobe-index-for-january-2021/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 26.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-34-215"><a href="#cite_ref-AutoNT-34_215-0">↑</a> TIOBE Software Index: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150907022419/http://www.tiobe.com/index.php/paperinfo/tpci/Python.html">TIOBE Programming Community Index Python</a>, 2015. [2015. szeptember 7-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tiobe.com/index.php/paperinfo/tpci/Python.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-28-216"><a href="#cite_ref-AutoNT-28_216-0">↑</a> Prechelt, Lutz: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200103050915/http://page.mi.fu-berlin.de/prechelt/Biblio/jccpprt_computer2000.pdf">An empirical comparison of C, C++, Java, Perl, Python, Rexx, and Tcl</a>, 2000. március 14. [2020. január 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://page.mi.fu-berlin.de/prechelt/Biblio/jccpprt_computer2000.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.) </li> <li id="cite_note-quotes-about-python-217"><a href="#cite_ref-quotes-about-python_217-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200603135201/https://www.python.org/about/quotes/">Quotes about Python</a>. Python Software Foundation. [2020. június 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/about/quotes/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-29-218"><a href="#cite_ref-AutoNT-29_218-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180821075931/https://wiki.python.org/moin/OrganizationsUsingPython">Organizations Using Python</a>. Python Software Foundation. [2018. augusztus 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://wiki.python.org/moin/OrganizationsUsingPython">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 15.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-30-219"><a href="#cite_ref-AutoNT-30_219-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2006. július 31.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://cdsweb.cern.ch/journal/CERNBulletin/2006/31/News%20Articles/974627?ln=en">Python : the holy grail of programming</a>”. CERN Bulletin (31/2006), Kiadó: CERN Publications. (Hozzáférés: 2012. február 11.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Python+%3A+the+holy+grail+of+programming&rft.jtitle=CERN+Bulletin&rft.date=31+July+2006&rft.issue=31%2F2006&rft_id=http%3A%2F%2Fcdsweb.cern.ch%2Fjournal%2FCERNBulletin%2F2006%2F31%2FNews%2520Articles%2F974627%3Fln%3Den">  </li> <li id="cite_note-AutoNT-31-220"><a href="#cite_ref-AutoNT-31_220-0">↑</a> Shafer, Daniel G.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200605093424/https://www.python.org/about/success/usa/">Python Streamlines Space Shuttle Mission Design</a>. Python Software Foundation, 2003. január 17. [2020. június 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/about/success/usa/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) </li> <li id="cite_note-221"><a href="#cite_ref-221">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190219031313/https://developers.facebook.com/blog/post/301">Tornado: Facebook's Real-Time Web Framework for Python – Facebook for Developers</a> (amerikai angol nyelven). Facebook for Developers . [2019. február 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://developers.facebook.com/blog/post/301">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 19.) </li> <li id="cite_note-222"><a href="#cite_ref-222">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200615183410/https://instagram-engineering.com/what-powers-instagram-hundreds-of-instances-dozens-of-technologies-adf2e22da2ad">What Powers Instagram: Hundreds of Instances, Dozens of Technologies</a>. Instagram Engineering, 2016. december 11. [2020. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://instagram-engineering.com/what-powers-instagram-hundreds-of-instances-dozens-of-technologies-adf2e22da2ad">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 27.) </li> <li id="cite_note-223"><a href="#cite_ref-223">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200610005143/https://labs.spotify.com/2013/03/20/how-we-use-python-at-spotify/">How we use Python at Spotify</a> (amerikai angol nyelven). Spotify Labs , 2013. március 20. [2020. június 10-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://labs.spotify.com/2013/03/20/how-we-use-python-at-spotify/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 25.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-32-224"><a href="#cite_ref-AutoNT-32_224-0">↑</a> Fortenberry, Tim: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200606042020/https://www.python.org/about/success/ilm/">Industrial Light & Magic Runs on Python</a>. Python Software Foundation, 2003. január 17. [2020. június 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/about/success/ilm/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 11.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-33-225"><a href="#cite_ref-AutoNT-33_225-0">↑</a> Taft, Darryl K.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210813194304/https://www.eweek.com/development/python-slithers-into-systems/">Python Slithers into Systems</a>. eWeek.com. Ziff Davis Holdings, 2007. március 5. [2021. augusztus 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.eweek.com/c/a/Application-Development/Python-Slithers-into-Systems/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.) </li> <li id="cite_note-226"><a href="#cite_ref-226">↑</a> <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=GitHub+%E2%80%93+reddit-archive%2Freddit%3A+historical+code+from+reddit.com.&rft.pub=The+Reddit+Archives&rft_id=https%3A%2F%2Fgithub.com%2Freddit-archive%2Freddit"><cite id="CITEREF"><a rel="nofollow" class="external text" href="https://github.com/reddit-archive/reddit">GitHub – reddit-archive/reddit: historical code from reddit.com.</a>, The Reddit Archives, <<a rel="nofollow" class="external free" href="https://github.com/reddit-archive/reddit">https://github.com/reddit-archive/reddit</a>>. Hozzáférés ideje: 20 March 2019</cite> </li> <li id="cite_note-AutoNT-35-227"><a href="#cite_ref-AutoNT-35_227-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210813194305/https://w3techs.com/technologies/details/pl-python">Usage statistics and market share of Python for websites</a>, 2012. [2021. augusztus 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://w3techs.com/technologies/details/pl-python/all/all">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.) </li> <li id="cite_note-228"><a href="#cite_ref-228">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://paulromer.net/jupyter-mathematica-and-the-future-of-the-research-paper/">Jupyter, Mathematica, and the Future of the Research Paper</a> (angol nyelven) </li> <li id="cite_note-cise-229"><a href="#cite_ref-cise_229-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Oliphant-2007">Oliphant, Travis (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200615193226/https://www.h2desk.com/blog/python-scientific-computing/">Python for Scientific Computing</a>”. Computing in Science and Engineering 9 (3), 10–20. o. [2020. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.h2desk.com/blog/python-scientific-computing/">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1109/MCSE.2007.58">10.1109/MCSE.2007.58</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/1521-9615">1521-9615</a>. (Hozzáférés: 2022. november 30.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Python+for+Scientific+Computing&rft.jtitle=Computing+in+Science+and+Engineering&rft.date=2007&rft.volume=9&rft.issue=3&rft.aulast=Oliphant&rft.aufirst=Travis&rft.pages=10%E2%80%9320&rft.issn=1521-9615&rft_id=info:doi/10.1109%2FMCSE.2007.58&rft_id=https%3A%2F%2Fwww.h2desk.com%2Fblog%2Fpython-scientific-computing%2F">  </li> <li id="cite_note-millman-230"><a href="#cite_ref-millman_230-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.computer.org/csdl/mags/cs/2011/02/mcs2011020009.html">Python for Scientists and Engineers</a>”. Computing in Science and Engineering 13, 9–12. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1109/MCSE.2011.36">10.1109/MCSE.2011.36</a>. (Hozzáférés: 2014. július 7.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Python+for+Scientists+and+Engineers&rft.jtitle=Computing+in+Science+and+Engineering&rft.date=2011&rft.volume=13&rft.pages=9%E2%80%9312&rft_id=info:doi/10.1109%2FMCSE.2011.36&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.computer.org%2Fcsdl%2Fmags%2Fcs%2F2011%2F02%2Fmcs2011020009.html">  </li> <li id="cite_note-ICSE-231"><a href="#cite_ref-ICSE_231-0">↑</a> <span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.title=Science+education+with+SageMath&rft.pub=Innovative+Computing+in+Science+Education&rft_id=http%3A%2F%2Fvisual.icse.us.edu.pl%2Fmethodology%2Fwhy_Sage.html"><cite id="CITEREF"><a rel="nofollow" class="external text" href="http://visual.icse.us.edu.pl/methodology/why_Sage.html">Science education with SageMath</a>, Innovative Computing in Science Education, <<a rel="nofollow" class="external free" href="http://visual.icse.us.edu.pl/methodology/why_Sage.html">http://visual.icse.us.edu.pl/methodology/why_Sage.html</a>>. Hozzáférés ideje: 22 April 2019</cite> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200615180428/http://visual.icse.us.edu.pl/methodology/why_Sage.html">Archiválva</a> 2020. június 15-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200615180428/http://visual.icse.us.edu.pl/methodology/why_Sage.html">Archivált másolat</a>. [2020. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://visual.icse.us.edu.pl/methodology/why_Sage.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 30.) </li> <li id="cite_note-232"><a href="#cite_ref-232">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200923063145/https://docs.opencv.org/3.4.9/d6/d00/tutorial_py_root.html">OpenCV: OpenCV-Python Tutorials</a>. docs.opencv.org . [2020. szeptember 23-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.opencv.org/3.4.9/d6/d00/tutorial_py_root.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.) </li> <li id="cite_note-whitepaper2015-233"><a href="#cite_ref-whitepaper2015_233-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151120004649/http://download.tensorflow.org/paper/whitepaper2015.pdf">TensorFlow: Large-scale machine learning on heterogeneous systems</a>. TensorFlow.org . Google Research, 2015. november 9. [2015. november 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://download.tensorflow.org/paper/whitepaper2015.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 10.) </li> <li id="cite_note-234"><a href="#cite_ref-234">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20191115234216/https://www.kdnuggets.com/2018/05/poll-tools-analytics-data-science-machine-learning-results.html/2">Python eats away at R: Top Software for Analytics, Data Science, Machine Learning in 2018: Trends and Analysis</a>. KDnuggets . KDnuggets. [2019. november 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.kdnuggets.com/2018/05/poll-tools-analytics-data-science-machine-learning-results.html/2">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 30.) </li> <li id="cite_note-235"><a href="#cite_ref-235">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200506210716/https://scikit-learn.org/stable/testimonials/testimonials.html">Who is using scikit-learn? — scikit-learn 0.20.1 documentation</a>. scikit-learn.org . [2020. május 6-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://scikit-learn.org/stable/testimonials/testimonials.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 30.) </li> <li id="cite_note-236"><a href="#cite_ref-236">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160518201516/https://cloudplatform.googleblog.com/2016/05/Google-supercharges-machine-learning-tasks-with-custom-chip.html">Google supercharges machine learning tasks with TPU custom chip</a>. Google Cloud Platform Blog . [2016. május 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://cloudplatform.googleblog.com/2016/05/Google-supercharges-machine-learning-tasks-with-custom-chip.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 19.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-47-237"><a href="#cite_ref-AutoNT-47_237-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200613003911/http://www.nltk.org/">Natural Language Toolkit — NLTK 3.5b1 documentation</a>. www.nltk.org . [2020. június 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nltk.org/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 10.) </li> <li id="cite_note-238"><a href="#cite_ref-238">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://cscircles.cemc.uwaterloo.ca/de/">Computer Science Circles</a> – ein kostenfreier Dienst des Centre for Education in Mathematics and Computing, University of Waterloo. </li> <li id="cite_note-239"><a href="#cite_ref-239">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://appcamps.de/unterrichtsmaterial/programmieren-mit-python/">Programmieren lernen mit Python</a>. App Camps gemeinnützige Unternehmergesellschaft, Hamburg </li> <li id="cite_note-240"><a href="#cite_ref-240">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.udacity.com/course/programming-for-data-science-nanodegree--nd104">Programming for Data Science with Python</a>, Udacity </li> <li id="cite_note-241"><a href="#cite_ref-241">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web2-unterricht.ch/2017/09/einstieg-ins-programmieren-mit-python/">Einstieg ins Programmieren mit Python</a>. Web 2 Unterricht, 3. September 2017 </li> <li id="cite_note-242"><a href="#cite_ref-242">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://bildungsserver.berlin-brandenburg.de/inf-sek1-python-bb">Python – die Programmiersprache für imperative und objektorientierte Programmierung</a>. Bildungsserver Berlin-Brandenburg </li> <li id="cite_note-243"><a href="#cite_ref-243">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://informatik.bildung-rp.de/fortbildung/fortbildungsmaterial/programmieren-mit-python.html">Programmieren mit Python</a>. Bildungsserver Rheinland-Pfalz </li> <li id="cite_note-244"><a href="#cite_ref-244">↑</a> Például <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.dorlingkindersley.de/buch/carol-vorderman-jon-woodcock-programmieren-supereasy-9783831039616">Programmieren supereasy – Einfacher Einstieg in Scratch und Python.</a> Carol Vorderman és Jon Woodcock könyve, Dorling Kindersley Verlag, vagy <a rel="nofollow" class="external text" href="http://python4kids.net/">Python 4 Kids</a> von Gregor Lingl, Mitp Verlag </li> <li id="cite_note-245"><a href="#cite_ref-245">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://bwinf.de/programmierenlernen/#collapse-7235">Programmieren lernen</a>. Bundesweite Informatikwettbewerbe. Ein Projekt der Gesellschaft für Informatik e. V., des Fraunhofer-Verbunds IUK-Technologie und des Max-Planck-Instituts für Informatik. </li> <li id="cite_note-246"><a href="#cite_ref-246">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.tigerjython.ch/download/flyer.pdf">Flyer TigerJython – Programmierkonzepte mit Python</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210712151743/https://www.tigerjython.ch/download/flyer.pdf">Archiválva</a> 2021. július 12-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben (PDF; 468 kB) Pädagogischen Hochschule Bern </li> <li id="cite_note-247"><a href="#cite_ref-247">↑</a> OLPC-<a href="/wiki/Wiki" title="Wiki">Wiki</a>: „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://wiki.laptop.org/go/Python">Python für den 100-Dollar-Laptop</a>“ </li> <li id="cite_note-248"><a href="#cite_ref-248">↑</a> Zühlke, Karin: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.elektroniknet.de/markt-technik/distribution/farnell-zeigt-den-raspberry-pi-nachwuchs-95026.html">Erstmals »Live on stage«: Farnell zeigt den Raspberry Pi Nachwuchs</a> (angol nyelven) </li> <li id="cite_note-249"><a href="#cite_ref-249">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20130717070814/http://gimp-win.sourceforge.net/faq.html">Installers for GIMP for Windows – Frequently Asked Questions</a>, 2013. július 26. [2013. július 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://gimp-win.sourceforge.net/faq.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 26.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-38-250"><a href="#cite_ref-AutoNT-38_250-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080319061519/http://www.jasc.com/support/customercare/articles/psp9components.asp">jasc psp9components</a>. [2008. március 19-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jasc.com/support/customercare/articles/psp9components.asp">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-AutoNT-39-251"><a href="#cite_ref-AutoNT-39_251-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200605144616/http://webhelp.esri.com/arcgisdesktop/9.2/index.cfm?TopicName=About_getting_started_with_writing_geoprocessing_scripts">About getting started with writing geoprocessing scripts</a>. ArcGIS Desktop Help 9.2. Environmental Systems Research Institute, 2006. november 17. [2020. június 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://webhelp.esri.com/arcgisdesktop/9.2/index.cfm?TopicName=About_getting_started_with_writing_geoprocessing_scripts">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 11.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-42-252"><a href="#cite_ref-AutoNT-42_252-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100715145616/http://code.google.com/apis/documents/docs/1.0/developers_guide_python.html">Python Language Guide (v1.0)</a>. Google Documents List Data API v1.0. [2010. július 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://code.google.com/apis/documents/docs/1.0/developers_guide_python.html">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-253"><a href="#cite_ref-253">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/about/quotes/">Quotes about Python</a>. Abgerufen am 25. Juni 2011. </li> <li id="cite_note-254"><a href="#cite_ref-254">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200617143505/https://docs.python.org/3/using/unix.html">Python Setup and Usage</a>. Python Software Foundation. [2020. június 17-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.python.org/3/using/unix.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 10.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-49-255"><a href="#cite_ref-AutoNT-49_255-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090216134332/http://immunitysec.com/products-immdbg.shtml">Immunity: Knowing You're Secure</a>. [2009. február 16-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.immunitysec.com/products-immdbg.shtml">eredetiből</a> archiválva]. </li> <li id="cite_note-AutoNT-50-256"><a href="#cite_ref-AutoNT-50_256-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200609165041/http://www.coresecurity.com/">Core Security</a>. Core Security . [2020. június 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.coresecurity.com/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 10.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-51-257"><a href="#cite_ref-AutoNT-51_257-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090109025944/http://sugarlabs.org/go/Sugar">What is Sugar?</a>. Sugar Labs. [2009. január 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://sugarlabs.org/go/Sugar">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 11.) </li> <li id="cite_note-258"><a href="#cite_ref-258">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140209184807/http://www.libreoffice.org/download/4-0-new-features-and-fixes/">4.0 New Features and Fixes</a>. LibreOffice.org. <a href="/w/index.php?title=The_Document_Foundation&action=edit&redlink=1" class="new" title="The Document Foundation (a lap nem létezik)">The Document Foundation</a>, 2013. [2014. február 9-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.libreoffice.org/download/4-0-new-features-and-fixes/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 25.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-90-259"><a href="#cite_ref-AutoNT-90_259-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20081211062108/http://boo.codehaus.org/Gotchas+for+Python+Users">Gotchas for Python Users</a>. boo.codehaus.org. Codehaus Foundation. [2008. december 11-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://boo.codehaus.org/Gotchas+for+Python+Users">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-91-260"><a href="#cite_ref-AutoNT-91_260-0">↑</a> Esterbrook, Charles: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20080208141002/http://cobra-language.com/docs/acknowledgements/">Acknowledgements</a>. cobra-language.com. Cobra Language. [2008. február 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://cobra-language.com/docs/acknowledgements/">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 7.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-93-261"><a href="#cite_ref-AutoNT-93_261-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20071020082650/http://wiki.ecmascript.org/doku.php?id=proposals:iterators_and_generators">Proposals: iterators and generators [ES4 Wiki]</a>. wiki.ecmascript.org. [2007. október 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://wiki.ecmascript.org/doku.php?id=proposals:iterators_and_generators">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) </li> <li id="cite_note-262"><a href="#cite_ref-262">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20210428053339/https://docs.godotengine.org/en/stable/about/faq.html">Frequently asked questions</a>. Godot Engine documentation . [2021. április 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://docs.godotengine.org/en/stable/about/faq.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 10.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-94-263"><a href="#cite_ref-AutoNT-94_263-0">↑</a> Kincaid, Jason. „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20100118014358/http://www.techcrunch.com/2009/11/10/google-go-language/">Google's Go: A New Programming Language That's Python Meets C++</a>”, TechCrunch, 2009. november 10.. [2010. január 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://techcrunch.com/2009/11/10/google-go-language/">eredetiből</a> archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 29.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Jason&rft.aulast=Kincaid&rft.title=Google%27s+Go%3A+A+New+Programming+Language+That%27s+Python+Meets+C%2B%2B&rft.identifier=https%3A%2F%2Ftechcrunch.com%2F2009%2F11%2F10%2Fgoogle-go-language%2F&rft.source=TechCrunch&rft.date=10+November+2009">  </li> <li id="cite_note-AutoNT-95-264"><a href="#cite_ref-AutoNT-95_264-0">↑</a> Strachan, James: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20070405085722/http://radio.weblogs.com/0112098/2003/08/29.html">Groovy – the birth of a new dynamic language for the Java platform</a>, 2003. augusztus 29. [2007. április 5-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://radio.weblogs.com/0112098/2003/08/29.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 11.) </li> <li id="cite_note-265"><a href="#cite_ref-265">↑</a> Yegulalp, Serdar: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20181013211847/https://www.infoworld.com/article/3157745/application-development/nim-language-draws-from-best-of-python-rust-go-and-lisp.html">Nim language draws from best of Python, Rust, Go, and Lisp</a>. InfoWorld , 2017. január 16. [2018. október 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.infoworld.com/article/3157745/application-development/nim-language-draws-from-best-of-python-rust-go-and-lisp.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 7.) „Nim's syntax is strongly reminiscent of Python's, as it uses indented code blocks and some of the same syntax (such as the way if/elif/then/else blocks are constructed).” </li> <li id="cite_note-linuxdevcenter-266"><a href="#cite_ref-linuxdevcenter_266-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20180428150410/http://www.linuxdevcenter.com/pub/a/linux/2001/11/29/ruby.html">An Interview with the Creator of Ruby</a>. Linuxdevcenter.com. [2018. április 28-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.linuxdevcenter.com/pub/a/linux/2001/11/29/ruby.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 3.) </li> <li id="cite_note-267"><a href="#cite_ref-267">↑</a> Lattner, Chris: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151222150510/http://nondot.org/sabre/">Chris Lattner's Homepage</a>. Chris Lattner, 2014. június 3. [2015. december 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nondot.org/sabre">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 3.) „I started work on the Swift Programming Language in July of 2010. I implemented much of the basic language structure, with only a few people knowing of its existence. A few other (amazing) people started contributing in earnest late in 2011, and it became a major focus for the Apple Developer Tools group in July 2013 [...] drawing ideas from Objective-C, Rust, Haskell, Ruby, Python, C#, CLU, and far too many others to list.” </li> <li id="cite_note-AutoNT-99-268"><a href="#cite_ref-AutoNT-99_268-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20170713233954/http://tcl.tk/cgi-bin/tct/tip/3.html">TIP #3: TIP Format</a>. tcl.tk. Tcl Developer Xchange, 2000. szeptember 14. [2017. július 13-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tcl.tk/cgi-bin/tct/tip/3.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) </li> <li id="cite_note-AutoNT-100-269"><a href="#cite_ref-AutoNT-100_269-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200615153206/http://erlang.org/eeps/eep-0001.html">EEP 1: EEP Purpose and Guidelines</a>. erlang.org, 2007. január 29. [2020. június 15-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.erlang.org/eeps/eep-0001.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 19.) </li> <li id="cite_note-270"><a href="#cite_ref-270">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200427182556/https://github.com/apple/swift-evolution/blob/master/process.md">Swift Evolution Process</a>. Swift Programming Language Evolution repository on GitHub , 2020. február 18. [2020. április 27-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://github.com/apple/swift-evolution/blob/master/process.md">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 27.) </li> <li id="cite_note-271"><a href="#cite_ref-271">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.oreilly.com/pub/au/3082">A. M. Kuchling</a> (angol nyelven) </li> <li id="cite_note-KuchlingWarts-272"><a href="#cite_ref-KuchlingWarts_272-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.amk.ca/python/writing/warts.html">Archiválva</a> [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.amk.ca archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL </li> <li id="cite_note-273"><a href="#cite_ref-273">↑</a> Guido van Rossum: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://neopythonic.blogspot.com/2008/10/why-explicit-self-has-to-stay.html">Why explicit self has to stay</a> </li> <li id="cite_note-274"><a href="#cite_ref-274">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/dev/peps/pep-3135/">PEP 3135 – New Super</a> (angol nyelven). Python.org </li> <li id="cite_note-275"><a href="#cite_ref-275">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/doc/faq/library/#can-t-we-get-rid-of-the-global-interpreter-lock">Library and Extension FAQ — Python 3.7.0 documentation</a> (angol nyelven). Python.org </li> <li id="cite_note-276"><a href="#cite_ref-276">↑</a> Rossum, Guido van van: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.artima.com/weblogs/viewpost.jsp?thread=214235">It isn’t Easy to Remove the GIL</a> (angol nyelven). Artima.com </li> <li id="cite_note-shootout-c-277"><a href="#cite_ref-shootout-c_277-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151226032243/http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/compare.php?lang=python3&lang2=gpp">Python–C</a> (angol nyelven). [2015. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/compare.php?lang=python3&lang2=gpp">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 25.) </li> <li id="cite_note-shootout-perl-278"><a href="#cite_ref-shootout-perl_278-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151226032244/http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/compare.php?lang=python3&lang2=perl">Python–Perl</a> (angol nyelven). [2015. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/compare.php?lang=python3&lang2=perl">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 25.) </li> <li id="cite_note-shootout-php-1-279"><a href="#cite_ref-shootout-php-1_279-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151226030041/http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/compare.php?lang=python3&lang2=php">Benchmark-Vergleich Python–PHP</a> (angol nyelven). [2015. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/compare.php?lang=python3&lang2=php">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 25.) </li> <li id="cite_note-shootout-php-2-280"><a href="#cite_ref-shootout-php-2_280-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151226024423/http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/compare.php?lang=python3&lang2=dart">Benchmark-Vergleich Python–Dart</a> (angol nyelven). [2015. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/compare.php?lang=python3&lang2=dart">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 25.) </li> <li id="cite_note-shootout-ruby-281"><a href="#cite_ref-shootout-ruby_281-0">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20151226032247/http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/ruby.html">Benchmark-Vergleich Python–Ruby</a> (angol nyelven). [2015. december 26-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://benchmarksgame.alioth.debian.org/u64q/ruby.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 25.) </li> <li id="cite_note-282"><a href="#cite_ref-282">↑</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www6.uniovi.es/python/dev/culture/">halott link</a>] </li> <li id="cite_note-283"><a href="#cite_ref-283">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org/doc/essays/list2str/">Python Patterns – An Optimization Anecdote</a> (angol nyelven). Python.org </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20121101045354/http://wiki.python.org/moin/PythonForArtificialIntelligence">Python for Artificial Intelligence</a>. Wiki.python.org, 2012. július 19. [2012. november 1-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://wiki.python.org/moin/PythonForArtificialIntelligence">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 3.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2005. augusztus 1.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ainewsletter.com/newsletters/aix_0508.htm#python_ai_ai">AI in Python</a>”. AI Expert Newsletter, Kiadó: Amzi!. (Hozzáférés: 2012. február 11.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=AI+in+Python&rft.jtitle=AI+Expert+Newsletter&rft.date=August+2005&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ainewsletter.com%2Fnewsletters%2Faix_0508.htm%23python_ai_ai"> </li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://pypi.python.org/pypi/PyAIML">PyAIML 0.8.5 : Python Package Index</a>. Pypi.python.org. (Hozzáférés: 2013. július 17.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal"> Artificial Intelligence: A Modern Approach, 3rd, Upper Saddle River, NJ: Prentice Hall (2009). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-13-604259-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-13-604259-4">ISBN 978-0-13-604259-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Artificial+Intelligence%3A+A+Modern+Approach&rft.date=2009&rft.edition=3rd&rft.pub=Prentice+Hall&rft.place=Upper+Saddle+River%2C+NJ&rft.isbn=978-0-13-604259-4"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Allen B. Downey. Programmieren lernen mit Python, 2., Köln (u. a.): O’Reilly, 297. o. (2014. november 23.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Programmieren+lernen+mit+Python&rft.au=Allen+B.+Downey&rft.date=2014&rft.edition=2.&rft.pub=O%E2%80%99Reilly&rft.place=K%C3%B6ln+%28u.%26nbsp%3Ba.%29&rft.pages=297"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Bernd Klein. [<a rel="nofollow" class="external text" href="http://d-nb.info/1056934255/04">Inhaltsverzeichnis</a> Einführung in Python 3. Für Ein- und Umsteiger], 2., bővített és átdolgozott, München: Hanser (2014)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Einf%C3%BChrung+in+Python+3.+F%C3%BCr+Ein-+und+Umsteiger&rft.au=Bernd+Klein&rft.date=2014&rft.edition=2.%2C+b%C5%91v%C3%ADtett+%C3%A9s+%C3%A1tdolgozott&rft.pub=Hanser&rft.place=M%C3%BCnchen&rft_id=%5Bhttp%3A%2F%2Fd-nb.info%2F1056934255%2F04+Inhaltsverzeichnis%5D"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Mark Lutz. [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://cdn.oreillystatic.com/oreilly/booksamplers/9781449355739_sampler.pdf">Inhaltsverzeichnis</a> Learning Python], 5., O’Reilly (2013)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Learning+Python&rft.au=Mark+Lutz&rft.date=2013&rft.edition=5.&rft.pub=O%E2%80%99Reilly&rft_id=%5Bhttps%3A%2F%2Fcdn.oreillystatic.com%2Foreilly%2Fbooksamplers%2F9781449355739_sampler.pdf+Inhaltsverzeichnis%5D"> </li> <li>Hans Petter Langtangen: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.springer.com/978-3-642-54958-8/">A Primer on Scientific Programming with Python.</a> .4. Auflage. Springer, 2014, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9783642549588" title="Speciális:Könyvforrások/9783642549588">ISBN 978-3-642-54958-8</a></li> <li>Mark Pilgrim, Florian Wollenschein: Python 3 – Intensivkurs. 1. Auflage. Springer, 2010, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9783642043765" title="Speciális:Könyvforrások/9783642043765">ISBN 978-3-642-04376-5</a> (Deutsche Übersetzung von Dive Into Python 3 <a rel="nofollow" class="external text" href="http://books.google.de/books?id=Va-HxHRndAUC&printsec=frontcover&dq=Python+3++Intensivkurs++Projekte+erfolgreich+realisieren&hl=de&ei=jEwfTeO2OMKDOuzP_f0I&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCsQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false">google-books</a>)</li> <li>Mark Pilgrim: Dive Into Python 3. 2. Auflage. Springer, 2009, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1430224150" title="Speciális:Könyvforrások/1430224150">ISBN 1-4302-2415-0</a> (<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.diveintopython3.net/">Download verfügbar</a>)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">John Paul Mueller. [<a rel="nofollow" class="external text" href="http://d-nb.info/106110463X">bei der Deutschen Nationalbibliothek</a> Python programmieren lernen für Dummies], 1., Weinheim: Wiley (2015)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Python+programmieren+lernen+f%C3%BCr+Dummies&rft.au=John+Paul+Mueller&rft.date=2015&rft.edition=1.&rft.pub=Wiley&rft.place=Weinheim&rft_id=%5Bhttp%3A%2F%2Fd-nb.info%2F106110463X+bei+der+Deutschen+Nationalbibliothek%5D"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">szerk.: Martina Glöde: Programmieren supereasy. Einfacher Einstieg in Scratch und Python. München: Dorling Kindersley (2015)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Programmieren+supereasy.+Einfacher+Einstieg+in+Scratch+und+Python&rft.date=2015&rft.pub=Dorling+Kindersley&rft.place=M%C3%BCnchen"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Warren D. Sande; Carter Sande. Hello World! Programmieren für Kids und andere Anfänger, 2., aktualizált és bővített, München: Hanser (2014)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Hello+World%21+Programmieren+f%C3%BCr+Kids+und+andere+Anf%C3%A4nger&rft.au=Warren+D.+Sande%3B+Carter+Sande&rft.date=2014&rft.edition=2.%2C+aktualiz%C3%A1lt+%C3%A9s+b%C5%91v%C3%ADtett&rft.pub=Hanser&rft.place=M%C3%BCnchen"> </li> <li>Michael Bonacina: Python 3 Programmieren für Einsteiger: Der leichte Weg zum Python-Experten, 2. Auflage. BMU Verlag, Landshut 2019, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9783966450072" title="Speciális:Könyvforrások/9783966450072">ISBN 978-3-96645-007-2</a>.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Michael Weigend. Python ge-packt, 6., Frechen: mitp (2015)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Python+ge-packt&rft.au=Michael+Weigend&rft.date=2015&rft.edition=6.&rft.pub=mitp&rft.place=Frechen"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Johannes Ernesti; Peter Kaiser. Python 3. Das umfassende Handbuch, 5., aktualizált kiadás, Bonn: Rheinwerk (2017)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Python+3.+Das+umfassende+Handbuch&rft.au=Johannes+Ernesti%3B+Peter+Kaiser&rft.date=2017&rft.edition=5.%2C+aktualiz%C3%A1lt+kiad%C3%A1s&rft.pub=Rheinwerk&rft.place=Bonn"> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Mark Lutz. Python. Kurz & gut, 5., Köln et al.: O’Reilly (2014)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Python.+Kurz+%26+gut&rft.au=Mark+Lutz&rft.date=2014&rft.edition=5.&rft.pub=O%E2%80%99Reilly&rft.place=K%C3%B6ln+et+al."> </li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Luciano Ramalho. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://bvbr.bib-bvb.de:8991/exlibris/aleph/a22_1/apache_media/QDHFF57C5UX7TT18ESHPJBRN4BIRKL.pdf">Fluent Python. Clear, concise, and effective programming</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20190322104843/http://bvbr.bib-bvb.de:8991/exlibris/aleph/a22_1/apache_media/QDHFF57C5UX7TT18ESHPJBRN4BIRKL.pdf">archivált változat</a>], 1., Sebastopol CA u. a.: O’Reilly (2015). Hozzáférés ideje: 2022. december 18. [archiválás ideje: 2019. március 22.]</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Fluent+Python.+Clear%2C+concise%2C+and+effective+programming&rft.au=Luciano+Ramalho&rft.date=2015&rft.edition=1.&rft.pub=O%E2%80%99Reilly&rft.place=Sebastopol+CA+u.%26nbsp%3Ba.&rft_id=http%3A%2F%2Fbvbr.bib-bvb.de%3A8991%2Fexlibris%2Faleph%2Fa22_1%2Fapache_media%2FQDHFF57C5UX7TT18ESHPJBRN4BIRKL.pdf"> </li> <li>Gregor Lingl: Python für Kids. 4. Auflage. bhv, 2010, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/382668673X" title="Speciális:Könyvforrások/382668673X">ISBN 3-8266-8673-X</a>.</li> <li>Farid Hajji: Das Python-Praxisbuch. 1. Auflage. Addison-Wesley, 2008, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9783827325433" title="Speciális:Könyvforrások/9783827325433">ISBN 978-3-8273-2543-3</a>.</li> <li>Hans P. Langtangen: Python Scripting for Computational Science. 3. Auflage. Springer, 2008, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3540435085" title="Speciális:Könyvforrások/3540435085">ISBN 3-540-43508-5</a>.</li> <li>Michael Weigend: Objektorientierte Programmierung mit Python. mitp-Verlag, 1. Auflage 2006, <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3826609662" title="Speciális:Könyvforrások/3826609662">ISBN 3-8266-0966-2</a>.</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal">Felix Bittmann. [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.bod.de/booksample?json=http%3A%2F%2Fwww.bod.de%2Fgetjson.php%3Fobjk_id%3D3088612%26hash%3Dc7f93fc149a3fb3c3f93e527763ece0c">Inhaltsverzeichnis</a> Praxishandbuch Python 3. Konzepte der Programmierung verstehen und anwenden], 1., Norderstedt: <a href="/w/index.php?title=Books_on_Demand&action=edit&redlink=1" class="new" title="Books on Demand (a lap nem létezik)">Books on Demand</a> (2020)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Praxishandbuch+Python+3.+Konzepte+der+Programmierung+verstehen+und+anwenden&rft.au=Felix+Bittmann&rft.date=2020&rft.edition=1.&rft.pub=%5B%5BBooks+on+Demand%5D%5D&rft.place=Norderstedt&rft_id=%5Bhttps%3A%2F%2Fwww.bod.de%2Fbooksample%3Fjson%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.bod.de%252Fgetjson.php%253Fobjk_id%253D3088612%2526hash%253Dc7f93fc149a3fb3c3f93e527763ece0c+Inhaltsverzeichnis%5D"> </li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> <dl><dd>Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Python_(programming_language)" class="extiw" title="en:Python (programming language)">Python (programming language)</a> című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</dd> <dd>Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Python_(Programmiersprache)" class="extiw" title="de:Python (Programmiersprache)">Python (Programmiersprache)</a> című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</dd></dl> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <div class="tarsprojekt-alap noviewer"> <style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r27252708">.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:right;clear:right;width:272px;display:flex;column-gap:10px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:var(--background-color-neutral-subtle,#f8f9fa);color:var(--color-base,#202122);font-size:95%}@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{float:none;width:auto;margin:0 0 1em}}@media print{.mw-parser-output .tarsprojekt-alap{display:none}}</style> <div class="tarsprojekt-alap-ikon"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Python_(programming_language)" title="commons:Category:Python (programming language)"><img alt="Commons:Category:Python (programming language)" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png" decoding="async" width="50" height="67" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/75px-Commons-logo.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/100px-Commons-logo.svg.png 2x" data-file-width="1024" data-file-height="1376" /></a></div> <div class="tarsprojekt-alap-szoveg">A <a href="/wiki/Wikim%C3%A9dia_Commons" title="Wikimédia Commons">Wikimédia Commons</a> tartalmaz <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Python_(programming_language)" class="extiw" title="commons:Category:Python (programming language)">Python (programozási nyelv)</a> témájú médiaállományokat.</div> </div> <ul><li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.python.org">Hivatalos weboldal</a></li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.python.hu">Magyar Python honlap</a></li> <li><a href="//wiki.python.org/moin/HungarianPythonBooks" class="extiw" title="pythoninfo:HungarianPythonBooks">Magyar nyelvű könyvek</a></li> <li>A hivatalos oktató (tutorial) magyarul <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20141208215927/http://django.arek.uni-obuda.hu/python3-doc/html/tutorial/">a Python 3.x verzióihoz</a> és a <a rel="nofollow" class="external text" href="http://pythontutorial.pergamen.hu">(2.x) verzióihoz</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200217202437/http://pythontutorial.pergamen.hu/">Archiválva</a> 2020. február 17-i dátummal a <a href="/wiki/Internet_Archive" title="Internet Archive">Wayback Machine</a>-ben (ez utóbbi nem frissült jó ideje)</li> <li><a rel="nofollow" class="external text" href="https://bluebirdinternational.com/python-frameworks/">Legnépszerűbb Python keretrendszerek</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek">Kapcsolódó szócikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/NumPy" title="NumPy">NumPy</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Főbb_programozási_nyelvek" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="2"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:F%C5%91bb_programoz%C3%A1si_nyelvek" title="Sablon:Főbb programozási nyelvek">Sablon:Főbb programozási nyelvek</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:F%C5%91bb_programoz%C3%A1si_nyelvek">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:F%C5%91bb_programoz%C3%A1si_nyelvek">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:F%C5%91bb_programoz%C3%A1si_nyelvek&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Főbb_programozási_nyelvek" style="font-size:114%;margin:0 4em">Főbb programozási nyelvek</div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/ABAP" title="ABAP">ABAP</a></li> <li><a href="/wiki/Ada_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Ada (programozási nyelv)">Ada</a></li> <li><a href="/wiki/ALGOL" title="ALGOL">ALGOL</a></li> <li><a href="/wiki/APL" title="APL">APL</a></li> <li><a href="/wiki/Assembly" title="Assembly">Assembly</a></li> <li><a href="/wiki/Asymptote" title="Asymptote">Asymptote</a></li> <li><a href="/wiki/Awk" title="Awk">Awk</a></li> <li><a href="/wiki/BASIC" title="BASIC">BASIC</a></li> <li><a href="/wiki/C%2B%2B" title="C++">C++</a></li> <li><a href="/wiki/Clipper_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Clipper (programozási nyelv)">Clipper</a></li> <li><a href="/wiki/COBOL" title="COBOL">COBOL</a></li> <li><a href="/wiki/C_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="C (programozási nyelv)">C</a></li> <li><a href="/wiki/C_Sharp" title="C Sharp">C#</a></li> <li><a href="/wiki/Eiffel_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Eiffel (programozási nyelv)">Eiffel</a></li> <li><a href="/wiki/F_Sharp" title="F Sharp">F#</a></li> <li><a href="/wiki/Fortran" title="Fortran">Fortran</a></li> <li><a href="/wiki/Haskell_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Haskell (programozási nyelv)">Haskell</a></li> <li><a href="/wiki/IBM_RPG" title="IBM RPG">RPG</a></li> <li><a href="/wiki/Java_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Java (programozási nyelv)">Java</a></li> <li><a href="/wiki/JavaScript" title="JavaScript">JavaScript</a></li> <li><a href="/wiki/Lisp_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Lisp (programozási nyelv)">Lisp</a></li> <li><a href="/wiki/Logo_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Logo (programozási nyelv)">Logo</a></li> <li><a href="/wiki/Modula-2_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Modula-2 (programozási nyelv)">Modula-2</a></li> <li><a href="/wiki/MATLAB" title="MATLAB">MATLAB</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=MUMPS&action=edit&redlink=1" class="new" title="MUMPS (a lap nem létezik)">MUMPS</a></li> <li><a href="/wiki/Objective-C" title="Objective-C">Objective-C</a></li> <li><a href="/wiki/Object_Pascal" title="Object Pascal">Delphi</a></li> <li><a href="/wiki/Pascal_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Pascal (programozási nyelv)">Pascal</a></li> <li><a href="/wiki/Perl_(programoz%C3%A1si_nyelv)" title="Perl (programozási nyelv)">Perl</a></li> <li><a href="/wiki/PHP" title="PHP">PHP</a></li> <li><a href="/wiki/PL/I" title="PL/I">PL/I</a></li> <li><a href="/wiki/PL/SQL" title="PL/SQL">PL/SQL</a></li> <li><a class="mw-selflink selflink">Python</a></li> <li><a href="/w/index.php?title=SAS_programoz%C3%A1si_nyelv&action=edit&redlink=1" class="new" title="SAS programozási nyelv (a lap nem létezik)">SAS</a></li> <li><a href="/wiki/Scheme" title="Scheme">Scheme</a></li> <li><a href="/wiki/Scratch" title="Scratch">Scratch</a></li> <li><a href="/wiki/Bash" title="Bash">sh</a></li> <li><a href="/wiki/Simula" title="Simula">Simula</a></li> <li><a href="/wiki/Smalltalk" title="Smalltalk">Smalltalk</a></li> <li><a href="/wiki/SML" title="SML">SML</a></li> <li><a href="/wiki/Visual_Basic" title="Visual Basic">Visual Basic</a></li> <li><a href="/wiki/Programoz%C3%A1si_nyelvek_list%C3%A1ja_bet%C5%B1rendben" title="Programozási nyelvek listája betűrendben">további nyelvek...</a></li></ul> </div></td></tr><tr><td class="navbox-abovebelow" colspan="2"><div><img alt="List-Class article" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Symbol_list_class.svg/16px-Symbol_list_class.svg.png" decoding="async" width="16" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Symbol_list_class.svg/24px-Symbol_list_class.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/db/Symbol_list_class.svg/32px-Symbol_list_class.svg.png 2x" data-file-width="180" data-file-height="185" /> Listák: <a href="/wiki/Programoz%C3%A1si_nyelvek_list%C3%A1ja_bet%C5%B1rendben" title="Programozási nyelvek listája betűrendben">betűrendes</a> <img alt="Category" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Folder_Hexagonal_Icon.svg/16px-Folder_Hexagonal_Icon.svg.png" decoding="async" width="16" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Folder_Hexagonal_Icon.svg/24px-Folder_Hexagonal_Icon.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Folder_Hexagonal_Icon.svg/32px-Folder_Hexagonal_Icon.svg.png 2x" data-file-width="36" data-file-height="31" /> <a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Programoz%C3%A1si_nyelvek" title="Kategória:Programozási nyelvek">Kategória</a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh96008834">sh96008834</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4434275-5">4434275-5</a></li> <li>SUDOC: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.idref.fr/051626225">051626225</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph170668&CON_LNG=ENG">ph170668</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb13560465c">cb13560465c</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_computing.svg" class="mw-file-description" title="Informatika"><img alt="Informatika" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/25px-P_computing.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/38px-P_computing.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/P_computing.svg/50px-P_computing.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:Informatika" title="Portál:Informatika">Informatikai portál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div></div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Python_(programozási_nyelv)&oldid=27609484">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Python_(programozási_nyelv)&oldid=27609484</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Objektumorient%C3%A1lt_programoz%C3%A1si_nyelvek" title="Kategória:Objektumorientált programozási nyelvek">Objektumorientált programozási nyelvek</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Webarchive_sablon_Wayback_Machine_linkkel" title="Kategória:Webarchive sablon Wayback Machine linkkel">Webarchive sablon Wayback Machine linkkel</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Hib%C3%A1san_haszn%C3%A1lt_cite_web_sablont_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Hibásan használt cite web sablont tartalmazó lapok">Hibásan használt cite web sablont tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Webarchive_sablon_figyelmeztet%C3%A9s" title="Kategória:Webarchive sablon figyelmeztetés">Webarchive sablon figyelmeztetés</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Webarchive_sablon_ismeretlen_arch%C3%ADvummal" title="Kategória:Webarchive sablon ismeretlen archívummal">Webarchive sablon ismeretlen archívummal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2009_december%C3%A9b%C5%91l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2009 decemberéből">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2009 decemberéből</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Az_%C3%B6sszes_lektor%C3%A1land%C3%B3_lap" title="Kategória:Az összes lektorálandó lap">Az összes lektorálandó lap</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Lektor%C3%A1land%C3%B3_lapok_megjel%C3%B6l%C3%A9si_d%C3%A1tum_n%C3%A9lk%C3%BCl" title="Kategória:Lektorálandó lapok megjelölési dátum nélkül">Lektorálandó lapok megjelölési dátum nélkül</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. november 18., 23:28</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-szq4t","wgBackendResponseTime":220,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.924","walltime":"2.815","ppvisitednodes":{"value":45495,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":355229,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":254857,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":17,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":56,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":0,"limit":20},"unstrip-size":{"value":271739,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 2521.679 1 -total"," 43.93% 1107.859 1 Sablon:Jegyzetek"," 43.82% 1104.998 2 Sablon:References"," 33.21% 837.420 240 Sablon:Cite_web"," 12.98% 327.349 463 Sablon:Isodátum"," 11.68% 294.600 1 Sablon:Programozási_nyelv_infobox"," 9.31% 234.646 10 Sablon:Wikidata"," 8.47% 213.481 1 Sablon:Infobox/Kiegészített"," 4.66% 117.623 1 Sablon:Nobr"," 3.84% 96.723 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.689","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":9734669,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.codfw.main-f69cdc8f6-dfwpk","timestamp":"20241123042346","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Python (programoz\u00e1si nyelv)","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Python_(programoz%C3%A1si_nyelv)","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q28865","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q28865","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2003-12-09T10:46:36Z","headline":"\u00e1ltal\u00e1nos c\u00e9l\u00fa, magas szint\u0171 programoz\u00e1si nyelv"}</script> </body> </html>