CINXE.COM

<!DOCTYPE html> <html class="client-nojs vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available" lang="hu" dir="ltr"> <head> <meta charset="UTF-8"> <title>Fluor – Wikipédia</title> <script>(function(){var className="client-js vector-feature-language-in-header-enabled vector-feature-language-in-main-page-header-disabled vector-feature-sticky-header-disabled vector-feature-page-tools-pinned-disabled vector-feature-toc-pinned-clientpref-1 vector-feature-main-menu-pinned-disabled vector-feature-limited-width-clientpref-1 vector-feature-limited-width-content-enabled vector-feature-custom-font-size-clientpref-1 vector-feature-appearance-pinned-clientpref-1 vector-feature-night-mode-disabled skin-theme-clientpref-day vector-toc-available";var cookie=document.cookie.match(/(?:^|; )huwikimwclientpreferences=([^;]+)/);if(cookie){cookie[1].split('%2C').forEach(function(pref){className=className.replace(new RegExp('(^| )'+pref.replace(/-clientpref-\w+$|[^\w-]+/g,'')+'-clientpref-\\w+( |$)'),'$1'+pref+'$2');});}document.documentElement.className=className;}());RLCONF={"wgBreakFrames":false,"wgSeparatorTransformTable":[",\t."," \t,"],"wgDigitTransformTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"1a3a5d97-10db-4fa9-9846-5eb75e37e95e","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Fluor","wgTitle":"Fluor","wgCurRevisionId":27333497,"wgRevisionId":27333497,"wgArticleId":31942,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal","Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2019 júniusából","Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval","Kiemelt cikkek","Halogének"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext" ,"wgRelevantPageName":"Fluor","wgRelevantArticleId":31942,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27333497,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":0,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true},"wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":100000,"wgRelatedArticlesCompat":[],"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q650","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["brands","architecture","bitness","fullVersionList", "mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false,"wgSiteNoticeId":"2.195"};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","ext.math.styles":"ready","mediawiki.page.gallery.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles":"ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","mediawiki.codex.messagebox.styles":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready", "ext.dismissableSiteNotice.styles":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.gallery","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.bootstrap","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents","ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media", "oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking","ext.dismissableSiteNotice"];</script> <script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.loader.impl(function(){return["user.options@12s5i",function($,jQuery,require,module){mw.user.tokens.set({"patrolToken":"+\\","watchToken":"+\\","csrfToken":"+\\"}); }];});});</script> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.cite.styles%7Cext.dismissableSiteNotice.styles%7Cext.flaggedRevs.basic%7Cext.math.styles%7Cext.uls.interlanguage%7Cext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript%7Cext.wikimediaBadges%7Cext.wikimediamessages.styles%7Cjquery.makeCollapsible.styles%7Cmediawiki.codex.messagebox.styles%7Cmediawiki.page.gallery.styles%7Cskins.vector.icons%2Cstyles%7Cskins.vector.search.codex.styles%7Cwikibase.client.init&only=styles&skin=vector-2022"> <script async="" src="/w/load.php?lang=hu&modules=startup&only=scripts&raw=1&skin=vector-2022"></script> <meta name="ResourceLoaderDynamicStyles" content=""> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=ext.gadget.infobox%2CwikiMenuStyles&only=styles&skin=vector-2022"> <link rel="stylesheet" href="/w/load.php?lang=hu&modules=site.styles&only=styles&skin=vector-2022"> <meta name="generator" content="MediaWiki 1.44.0-wmf.5"> <meta name="referrer" content="origin"> <meta name="referrer" content="origin-when-cross-origin"> <meta name="robots" content="max-image-preview:standard"> <meta name="format-detection" content="telephone=no"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg/1200px-Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="1200"> <meta property="og:image:height" content="1200"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg/800px-Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="800"> <meta property="og:image:height" content="800"> <meta property="og:image" content="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg/640px-Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg.png"> <meta property="og:image:width" content="640"> <meta property="og:image:height" content="640"> <meta name="viewport" content="width=1120"> <meta property="og:title" content="Fluor – Wikipédia"> <meta property="og:type" content="website"> <link rel="preconnect" href="//upload.wikimedia.org"> <link rel="alternate" media="only screen and (max-width: 640px)" href="//hu.m.wikipedia.org/wiki/Fluor"> <link rel="alternate" type="application/x-wiki" title="Szerkesztés" href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit"> <link rel="apple-touch-icon" href="/static/apple-touch/wikipedia.png"> <link rel="icon" href="/static/favicon/wikipedia.ico"> <link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="/w/rest.php/v1/search" title="Wikipédia (hu)"> <link rel="EditURI" type="application/rsd+xml" href="//hu.wikipedia.org/w/api.php?action=rsd"> <link rel="canonical" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fluor"> <link rel="license" href="https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu"> <link rel="alternate" type="application/atom+xml" title="Wikipédia Atom-hírcsatorna" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&feed=atom"> <link rel="dns-prefetch" href="//meta.wikimedia.org" /> <link rel="dns-prefetch" href="//login.wikimedia.org"> </head> <body class="skin--responsive skin-vector skin-vector-search-vue mediawiki ltr sitedir-ltr mw-hide-empty-elt ns-0 ns-subject mw-editable page-Fluor rootpage-Fluor skin-vector-2022 action-view"><a class="mw-jump-link" href="#bodyContent">Ugrás a tartalomhoz</a> <div class="vector-header-container"> <header class="vector-header mw-header"> <div class="vector-header-start"> <nav class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown vector-main-menu-dropdown vector-button-flush-left vector-button-flush-right" > <input type="checkbox" id="vector-main-menu-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-main-menu-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Főmenü" > <label id="vector-main-menu-dropdown-label" for="vector-main-menu-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Főmenü </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-main-menu-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-main-menu" class="vector-main-menu vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-main-menu-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="main-menu-pinned" data-pinnable-element-id="vector-main-menu" data-pinned-container-id="vector-main-menu-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-main-menu-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Főmenü</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-main-menu.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-navigation" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-navigation" > <div class="vector-menu-heading"> Navigáció </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-mainpage-description" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" title="A kezdőlap megtekintése [z]" accesskey="z">Kezdőlap</a></li><li id="n-sidebar-contents" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tartalom">Tartalom</a></li><li id="n-sidebar-featured" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja">Kiemelt szócikkek</a></li><li id="n-recentchanges" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok" title="A wikiben történt legutóbbi változtatások listája [r]" accesskey="r">Friss változtatások</a></li><li id="n-randompage" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_tal%C3%A1lomra" title="Egy véletlenszerűen kiválasztott lap betöltése [x]" accesskey="x">Lap találomra</a></li><li id="n-sidebar-enquiries" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3">Tudakozó</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-sidebar-participate" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-sidebar-participate" > <div class="vector-menu-heading"> Részvétel </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="n-sidebar-basics" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%9Aj_szerkeszt%C5%91knek">Kezdőknek</a></li><li id="n-sidebar-help" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g">Segítség</a></li><li id="n-portal" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g" title="A projektről, miben segíthetsz, mit hol találsz meg">Közösségi portál</a></li><li id="n-sidebar-contact" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kapcsolatfelv%C3%A9tel">Kapcsolatfelvétel</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> <a href="/wiki/Kezd%C5%91lap" class="mw-logo"> <img class="mw-logo-icon" src="/static/images/icons/wikipedia.png" alt="" aria-hidden="true" height="50" width="50"> <img class="mw-logo-wordmark" alt="Wikipédia" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-wordmark-fr.svg" style="width: 7.4375em; height: 1.125em;"> <img class="mw-logo-tagline" alt="" src="/static/images/mobile/copyright/wikipedia-tagline-hu.svg" width="120" height="13" style="width: 7.5em; height: 0.8125em;"> </a> </div> <div class="vector-header-end"> <div id="p-search" role="search" class="vector-search-box-vue vector-search-box-collapses vector-search-box-show-thumbnail vector-search-box-auto-expand-width vector-search-box"> <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only search-toggle" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f"> Keresés </a> <div class="vector-typeahead-search-container"> <div class="cdx-typeahead-search cdx-typeahead-search--show-thumbnail cdx-typeahead-search--auto-expand-width"> <form action="/w/index.php" id="searchform" class="cdx-search-input cdx-search-input--has-end-button"> <div id="simpleSearch" class="cdx-search-input__input-wrapper" data-search-loc="header-moved"> <div class="cdx-text-input cdx-text-input--has-start-icon"> <input class="cdx-text-input__input" type="search" name="search" placeholder="Keresés a Wikipédián" aria-label="Keresés a Wikipédián" autocapitalize="sentences" title="Keresés a Wikipédián [f]" accesskey="f" id="searchInput" > </div> <input type="hidden" name="title" value="Speciális:Keresés"> </div> <button class="cdx-button cdx-search-input__end-button">Keresés</button> </form> </div> </div> </div> <nav class="vector-user-links vector-user-links-wide" aria-label="Személyes eszközök"> <div class="vector-user-links-main"> <div id="p-vector-user-menu-preferences" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-userpage" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown " title="Change the appearance of the page's font size, width, and color" > <input type="checkbox" id="vector-appearance-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-appearance-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Megjelenés" > <label id="vector-appearance-dropdown-label" for="vector-appearance-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Megjelenés </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-appearance-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <div id="p-vector-user-menu-notifications" class="vector-menu mw-portlet emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> <div id="p-vector-user-menu-overflow" class="vector-menu mw-portlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu" class="">Adományok</a> </li> <li id="pt-createaccount-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Fluor" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező" class="">Fiók létrehozása</a> </li> <li id="pt-login-2" class="user-links-collapsible-item mw-list-item user-links-collapsible-item"><a data-mw="interface" href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Fluor" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o" class="">Bejelentkezés</a> </li> </ul> </div> </div> </div> <div id="vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown vector-user-menu vector-button-flush-right vector-user-menu-logged-out" title="További lehetőségek" > <input type="checkbox" id="vector-user-links-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-user-links-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Személyes eszközök" > <label id="vector-user-links-dropdown-label" for="vector-user-links-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Személyes eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-personal" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-personal user-links-collapsible-item" title="Felhasználói menü" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-sitesupport" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="//donate.wikimedia.org/wiki/Special:FundraiserRedirector?utm_source=donate&utm_medium=sidebar&utm_campaign=C13_hu.wikipedia.org&uselang=hu">Adományok</a></li><li id="pt-createaccount" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91i_fi%C3%B3k_l%C3%A9trehoz%C3%A1sa&returnto=Fluor" title="Arra bíztatunk, hogy hozz létre egy fiókot, és jelentkezz be, azonban ez nem kötelező"> Fiók létrehozása</a></li><li id="pt-login" class="user-links-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Fluor" title="Bejelentkezni javasolt, de nem kötelező [o]" accesskey="o"> Bejelentkezés</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-user-menu-anon-editor" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-user-menu-anon-editor" > <div class="vector-menu-heading"> Lapok kijelentkezett szerkesztőknek <a href="/wiki/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Bevezet%C3%A9s" aria-label="Tudj meg többet a szerkesztésről">további információk</a> </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="pt-anoncontribs" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9seim" title="Erről az IP-címről végrehajtott szerkesztések listája [y]" accesskey="y">Közreműködések</a></li><li id="pt-anontalk" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Vit%C3%A1m" title="Az általad használt IP-címről végrehajtott szerkesztések megvitatása [n]" accesskey="n">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </header> </div> <div class="mw-page-container"> <div class="mw-page-container-inner"> <div class="vector-sitenotice-container"> <div id="siteNotice"><div id="mw-dismissablenotice-anonplace"></div><script>(function(){var node=document.getElementById("mw-dismissablenotice-anonplace");if(node){node.outerHTML="\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice\"\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-close\"\u003E[\u003Ca tabindex=\"0\" role=\"button\"\u003Eelrejt\u003C/a\u003E]\u003C/div\u003E\u003Cdiv class=\"mw-dismissable-notice-body\"\u003E\u003C!-- CentralNotice --\u003E\u003Cdiv id=\"localNotice\" data-nosnippet=\"\"\u003E\u003Cdiv class=\"anonnotice\" lang=\"hu\" dir=\"ltr\"\u003E\u003Cdiv style=\"padding:3px 10px; margin:10px; border:1px solid #b3b7ff; font-size:95%; text-align:center;\"\u003E\n\u003Cp\u003ENovember 30-án \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikital%C3%A1lkoz%C3%B3k/Budapest,_2024._november_30.\" title=\"Wikipédia:Wikitalálkozók/Budapest, 2024. november 30.\"\u003Etalálkozót tartunk\u003C/a\u003E\u003C/b\u003E Budapesten, ahol téged is szeretettel várunk!\n\u003C/p\u003E\n\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E\u003C/div\u003E";}}());</script></div> </div> <div class="vector-column-start"> <div class="vector-main-menu-container"> <div id="mw-navigation"> <nav id="mw-panel" class="vector-main-menu-landmark" aria-label="Wiki"> <div id="vector-main-menu-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> </div> </div> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav id="mw-panel-toc" aria-label="Tartalomjegyzék" data-event-name="ui.sidebar-toc" class="mw-table-of-contents-container vector-toc-landmark"> <div id="vector-toc-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-toc" class="vector-toc vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-toc-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="toc-pinned" data-pinnable-element-id="vector-toc" > <h2 class="vector-pinnable-header-label">Tartalomjegyzék</h2> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-toc.unpin">elrejtés</button> </div> <ul class="vector-toc-contents" id="mw-panel-toc-list"> <li id="toc-mw-content-text" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a href="#" class="vector-toc-link"> <div class="vector-toc-text">Bevezető</div> </a> </li> <li id="toc-Tulajdonságok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Tulajdonságok"> <div class="vector-toc-text"> 1 Tulajdonságok </div> </a> <button aria-controls="toc-Tulajdonságok-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Tulajdonságok alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Tulajdonságok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Elektronszerkezet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Elektronszerkezet"> <div class="vector-toc-text"> 1.1 Elektronszerkezet </div> </a> <ul id="toc-Elektronszerkezet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Molekulaszerkezet" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Molekulaszerkezet"> <div class="vector-toc-text"> 1.2 Molekulaszerkezet </div> </a> <ul id="toc-Molekulaszerkezet-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Reaktivitás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Reaktivitás"> <div class="vector-toc-text"> 1.3 Reaktivitás </div> </a> <ul id="toc-Reaktivitás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fázisai" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fázisai"> <div class="vector-toc-text"> 1.4 Fázisai </div> </a> <ul id="toc-Fázisai-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Izotópok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Izotópok"> <div class="vector-toc-text"> 1.5 Izotópok </div> </a> <ul id="toc-Izotópok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Előfordulása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Előfordulása"> <div class="vector-toc-text"> 2 Előfordulása </div> </a> <button aria-controls="toc-Előfordulása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Előfordulása alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Előfordulása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Univerzum" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Univerzum"> <div class="vector-toc-text"> 2.1 Univerzum </div> </a> <ul id="toc-Univerzum-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Föld" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Föld"> <div class="vector-toc-text"> 2.2 Föld </div> </a> <ul id="toc-Föld-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Története" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Története"> <div class="vector-toc-text"> 3 Története </div> </a> <button aria-controls="toc-Története-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Története alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Története-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Korai_felfedezések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Korai_felfedezések"> <div class="vector-toc-text"> 3.1 Korai felfedezések </div> </a> <ul id="toc-Korai_felfedezések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Izolációja" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Izolációja"> <div class="vector-toc-text"> 3.2 Izolációja </div> </a> <ul id="toc-Izolációja-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Későbbi_felhasználása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Későbbi_felhasználása"> <div class="vector-toc-text"> 3.3 Későbbi felhasználása </div> </a> <ul id="toc-Későbbi_felhasználása-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Vegyületei" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Vegyületei"> <div class="vector-toc-text"> 4 Vegyületei </div> </a> <button aria-controls="toc-Vegyületei-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Vegyületei alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Vegyületei-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Fémekkel" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Fémekkel"> <div class="vector-toc-text"> 4.1 Fémekkel </div> </a> <ul id="toc-Fémekkel-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Hidrogénnel" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Hidrogénnel"> <div class="vector-toc-text"> 4.2 Hidrogénnel </div> </a> <ul id="toc-Hidrogénnel-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nemfémekkel_és_félfémekkel" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nemfémekkel_és_félfémekkel"> <div class="vector-toc-text"> 4.3 Nemfémekkel és félfémekkel </div> </a> <ul id="toc-Nemfémekkel_és_félfémekkel-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Nemesgázokkal" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Nemesgázokkal"> <div class="vector-toc-text"> 4.4 Nemesgázokkal </div> </a> <ul id="toc-Nemesgázokkal-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szerves_vegyületek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Szerves_vegyületek"> <div class="vector-toc-text"> 4.5 Szerves vegyületek </div> </a> <ul id="toc-Szerves_vegyületek-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Egyedi_molekulák" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Egyedi_molekulák"> <div class="vector-toc-text"> 4.5.1 Egyedi molekulák </div> </a> <ul id="toc-Egyedi_molekulák-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Polimerek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Polimerek"> <div class="vector-toc-text"> 4.5.2 Polimerek </div> </a> <ul id="toc-Polimerek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Előállítása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Előállítása"> <div class="vector-toc-text"> 5 Előállítása </div> </a> <button aria-controls="toc-Előállítása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Előállítása alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Előállítása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ipari" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ipari"> <div class="vector-toc-text"> 5.1 Ipari </div> </a> <ul id="toc-Ipari-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Vegyi" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Vegyi"> <div class="vector-toc-text"> 5.2 Vegyi </div> </a> <ul id="toc-Vegyi-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Felhasználása" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Felhasználása"> <div class="vector-toc-text"> 6 Felhasználása </div> </a> <button aria-controls="toc-Felhasználása-sublist" class="cdx-button cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only vector-toc-toggle"> A(z) Felhasználása alszakasz kinyitása/becsukása </button> <ul id="toc-Felhasználása-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Ipari_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Ipari_2"> <div class="vector-toc-text"> 6.1 Ipari </div> </a> <ul id="toc-Ipari_2-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Szervetlen_fluoridok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szervetlen_fluoridok"> <div class="vector-toc-text"> 6.1.1 Szervetlen fluoridok </div> </a> <ul id="toc-Szervetlen_fluoridok-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Szerves_fluoridok" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Szerves_fluoridok"> <div class="vector-toc-text"> 6.1.2 Szerves fluoridok </div> </a> <ul id="toc-Szerves_fluoridok-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Hűtőközegek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Hűtőközegek"> <div class="vector-toc-text"> 6.1.2.1 Hűtőközegek </div> </a> <ul id="toc-Hűtőközegek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Polimerek_2" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-4"> <a class="vector-toc-link" href="#Polimerek_2"> <div class="vector-toc-text"> 6.1.2.2 Polimerek </div> </a> <ul id="toc-Polimerek_2-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Egészségügyi" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-2"> <a class="vector-toc-link" href="#Egészségügyi"> <div class="vector-toc-text"> 6.2 Egészségügyi </div> </a> <ul id="toc-Egészségügyi-sublist" class="vector-toc-list"> <li id="toc-Fogápolás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Fogápolás"> <div class="vector-toc-text"> 6.2.1 Fogápolás </div> </a> <ul id="toc-Fogápolás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Gyógyászat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Gyógyászat"> <div class="vector-toc-text"> 6.2.2 Gyógyászat </div> </a> <ul id="toc-Gyógyászat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-PET_vizsgálat" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#PET_vizsgálat"> <div class="vector-toc-text"> 6.2.3 PET vizsgálat </div> </a> <ul id="toc-PET_vizsgálat-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Oxigénszállítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-3"> <a class="vector-toc-link" href="#Oxigénszállítás"> <div class="vector-toc-text"> 6.2.4 Oxigénszállítás </div> </a> <ul id="toc-Oxigénszállítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </li> </ul> </li> <li id="toc-Biztonság" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Biztonság"> <div class="vector-toc-text"> 7 Biztonság </div> </a> <ul id="toc-Biztonság-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Biológiai_szerep" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Biológiai_szerep"> <div class="vector-toc-text"> 8 Biológiai szerep </div> </a> <ul id="toc-Biológiai_szerep-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Kapcsolódó_szócikkek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Kapcsolódó_szócikkek"> <div class="vector-toc-text"> 9 Kapcsolódó szócikkek </div> </a> <ul id="toc-Kapcsolódó_szócikkek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Megjegyzések" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Megjegyzések"> <div class="vector-toc-text"> 10 Megjegyzések </div> </a> <ul id="toc-Megjegyzések-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Jegyzetek" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Jegyzetek"> <div class="vector-toc-text"> 11 Jegyzetek </div> </a> <ul id="toc-Jegyzetek-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Források" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Források"> <div class="vector-toc-text"> 12 Források </div> </a> <ul id="toc-Források-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-Fordítás" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#Fordítás"> <div class="vector-toc-text"> 13 Fordítás </div> </a> <ul id="toc-Fordítás-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> <li id="toc-További_információk" class="vector-toc-list-item vector-toc-level-1"> <a class="vector-toc-link" href="#További_információk"> <div class="vector-toc-text"> 14 További információk </div> </a> <ul id="toc-További_információk-sublist" class="vector-toc-list"> </ul> </li> </ul> </div> </div> </nav> </div> </div> <div class="mw-content-container"> <main id="content" class="mw-body"> <header class="mw-body-header vector-page-titlebar"> <nav aria-label="Tartalomjegyzék" class="vector-toc-landmark"> <div id="vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown vector-page-titlebar-toc vector-button-flush-left" > <input type="checkbox" id="vector-page-titlebar-toc-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-titlebar-toc" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása" > <label id="vector-page-titlebar-toc-label" for="vector-page-titlebar-toc-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--icon-only " aria-hidden="true" > Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-titlebar-toc-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> </div> </div> </div> </nav> <h1 id="firstHeading" class="firstHeading mw-first-heading">Fluor</h1> <div id="p-lang-btn" class="vector-dropdown mw-portlet mw-portlet-lang" > <input type="checkbox" id="p-lang-btn-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-p-lang-btn" class="vector-dropdown-checkbox mw-interlanguage-selector" aria-label="Ugrás egy más nyelvű szócikkre. Elérhető 167 nyelven" > <label id="p-lang-btn-label" for="p-lang-btn-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet cdx-button--action-progressive mw-portlet-lang-heading-167" aria-hidden="true" > 167 nyelv </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="interlanguage-link interwiki-en badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Fluorine" title="Fluorine – angol" lang="en" hreflang="en" data-title="Fluorine" data-language-autonym="English" data-language-local-name="angol" class="interlanguage-link-target">English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-af mw-list-item"><a href="https://af.wikipedia.org/wiki/Fluoor" title="Fluoor – afrikaans" lang="af" hreflang="af" data-title="Fluoor" data-language-autonym="Afrikaans" data-language-local-name="afrikaans" class="interlanguage-link-target">Afrikaans</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-am mw-list-item"><a href="https://am.wikipedia.org/wiki/%E1%8D%8D%E1%88%8E%E1%88%AA%E1%8A%95" title="ፍሎሪን – amhara" lang="am" hreflang="am" data-title="ፍሎሪን" data-language-autonym="አማርኛ" data-language-local-name="amhara" class="interlanguage-link-target">አማርኛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-an mw-list-item"><a href="https://an.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – aragonéz" lang="an" hreflang="an" data-title="Fluor" data-language-autonym="Aragonés" data-language-local-name="aragonéz" class="interlanguage-link-target">Aragonés</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-anp mw-list-item"><a href="https://anp.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A5%80%E0%A4%A8" title="फ्लोरीन – angika" lang="anp" hreflang="anp" data-title="फ्लोरीन" data-language-autonym="अंगिका" data-language-local-name="angika" class="interlanguage-link-target">अंगिका</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ar badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ar.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%88%D8%B1" title="فلور – arab" lang="ar" hreflang="ar" data-title="فلور" data-language-autonym="العربية" data-language-local-name="arab" class="interlanguage-link-target">العربية</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ary mw-list-item"><a href="https://ary.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%8A%D9%88%D8%B1" title="فليور – Moroccan Arabic" lang="ary" hreflang="ary" data-title="فليور" data-language-autonym="الدارجة" data-language-local-name="Moroccan Arabic" class="interlanguage-link-target">الدارجة</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-arz mw-list-item"><a href="https://arz.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%88%D8%B1" title="فلور – Egyptian Arabic" lang="arz" hreflang="arz" data-title="فلور" data-language-autonym="مصرى" data-language-local-name="Egyptian Arabic" class="interlanguage-link-target">مصرى</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ast badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://ast.wikipedia.org/wiki/Fl%C3%BAor" title="Flúor – asztúr" lang="ast" hreflang="ast" data-title="Flúor" data-language-autonym="Asturianu" data-language-local-name="asztúr" class="interlanguage-link-target">Asturianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-awa mw-list-item"><a href="https://awa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%A8" title="फ्लोरिन – awádi" lang="awa" hreflang="awa" data-title="फ्लोरिन" data-language-autonym="अवधी" data-language-local-name="awádi" class="interlanguage-link-target">अवधी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-az mw-list-item"><a href="https://az.wikipedia.org/wiki/Fl%C3%BCor" title="Flüor – azerbajdzsáni" lang="az" hreflang="az" data-title="Flüor" data-language-autonym="Azərbaycanca" data-language-local-name="azerbajdzsáni" class="interlanguage-link-target">Azərbaycanca</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ba mw-list-item"><a href="https://ba.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – baskír" lang="ba" hreflang="ba" data-title="Фтор" data-language-autonym="Башҡортса" data-language-local-name="baskír" class="interlanguage-link-target">Башҡортса</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ban mw-list-item"><a href="https://ban.wikipedia.org/wiki/Fluorin" title="Fluorin – balinéz" lang="ban" hreflang="ban" data-title="Fluorin" data-language-autonym="Basa Bali" data-language-local-name="balinéz" class="interlanguage-link-target">Basa Bali</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bcl mw-list-item"><a href="https://bcl.wikipedia.org/wiki/Plurina" title="Plurina – Central Bikol" lang="bcl" hreflang="bcl" data-title="Plurina" data-language-autonym="Bikol Central" data-language-local-name="Central Bikol" class="interlanguage-link-target">Bikol Central</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be mw-list-item"><a href="https://be.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – belarusz" lang="be" hreflang="be" data-title="Фтор" data-language-autonym="Беларуская" data-language-local-name="belarusz" class="interlanguage-link-target">Беларуская</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-be-x-old mw-list-item"><a href="https://be-tarask.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – Belarusian (Taraškievica orthography)" lang="be-tarask" hreflang="be-tarask" data-title="Фтор" data-language-autonym="Беларуская (тарашкевіца)" data-language-local-name="Belarusian (Taraškievica orthography)" class="interlanguage-link-target">Беларуская (тарашкевіца)</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bg mw-list-item"><a href="https://bg.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%BB%D1%83%D0%BE%D1%80" title="Флуор – bolgár" lang="bg" hreflang="bg" data-title="Флуор" data-language-autonym="Български" data-language-local-name="bolgár" class="interlanguage-link-target">Български</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bh mw-list-item"><a href="https://bh.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A5%80%E0%A4%A8" title="फ्लोरीन – Bhojpuri" lang="bh" hreflang="bh" data-title="फ्लोरीन" data-language-autonym="भोजपुरी" data-language-local-name="Bhojpuri" class="interlanguage-link-target">भोजपुरी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-blk mw-list-item"><a href="https://blk.wikipedia.org/wiki/%E1%80%96%E1%80%9C%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%9B%E1%80%89%E1%80%BA%E1%80%B8" title="ဖလိုရဉ်း – Pa'O" lang="blk" hreflang="blk" data-title="ဖလိုရဉ်း" data-language-autonym="ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ" data-language-local-name="Pa'O" class="interlanguage-link-target">ပအိုဝ်ႏဘာႏသာႏ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bn mw-list-item"><a href="https://bn.wikipedia.org/wiki/%E0%A6%AB%E0%A7%8D%E0%A6%B2%E0%A7%8B%E0%A6%B0%E0%A6%BF%E0%A6%A8" title="ফ্লোরিন – bangla" lang="bn" hreflang="bn" data-title="ফ্লোরিন" data-language-autonym="বাংলা" data-language-local-name="bangla" class="interlanguage-link-target">বাংলা</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bo mw-list-item"><a href="https://bo.wikipedia.org/wiki/%E0%BD%96%E0%BD%9E%E0%BD%B4%E0%BD%A2%E0%BC%8B%E0%BD%A2%E0%BE%B3%E0%BD%B4%E0%BD%84%E0%BC%8B%E0%BC%8D" title="བཞུར་རླུང་། – tibeti" lang="bo" hreflang="bo" data-title="བཞུར་རླུང་།" data-language-autonym="བོད་ཡིག" data-language-local-name="tibeti" class="interlanguage-link-target">བོད་ཡིག</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-br mw-list-item"><a href="https://br.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – breton" lang="br" hreflang="br" data-title="Fluor" data-language-autonym="Brezhoneg" data-language-local-name="breton" class="interlanguage-link-target">Brezhoneg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-bs mw-list-item"><a href="https://bs.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – bosnyák" lang="bs" hreflang="bs" data-title="Fluor" data-language-autonym="Bosanski" data-language-local-name="bosnyák" class="interlanguage-link-target">Bosanski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ca mw-list-item"><a href="https://ca.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – katalán" lang="ca" hreflang="ca" data-title="Fluor" data-language-autonym="Català" data-language-local-name="katalán" class="interlanguage-link-target">Català</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cdo mw-list-item"><a href="https://cdo.wikipedia.org/wiki/H%C3%B3k_(ngu%C3%B2ng-s%C3%B3)" title="Hók (nguòng-só) – Mindong" lang="cdo" hreflang="cdo" data-title="Hók (nguòng-só)" data-language-autonym="閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄" data-language-local-name="Mindong" class="interlanguage-link-target">閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ceb mw-list-item"><a href="https://ceb.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – szebuano" lang="ceb" hreflang="ceb" data-title="Fluor" data-language-autonym="Cebuano" data-language-local-name="szebuano" class="interlanguage-link-target">Cebuano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-chr mw-list-item"><a href="https://chr.wikipedia.org/wiki/%E1%8F%A9%E1%8E%B6%E1%8F%AB%E1%8F%82" title="ᏩᎶᏫᏂ – cseroki" lang="chr" hreflang="chr" data-title="ᏩᎶᏫᏂ" data-language-autonym="ᏣᎳᎩ" data-language-local-name="cseroki" class="interlanguage-link-target">ᏣᎳᎩ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ckb mw-list-item"><a href="https://ckb.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%DB%86%D8%B1" title="فلۆر – közép-ázsiai kurd" lang="ckb" hreflang="ckb" data-title="فلۆر" data-language-autonym="کوردی" data-language-local-name="közép-ázsiai kurd" class="interlanguage-link-target">کوردی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-co mw-list-item"><a href="https://co.wikipedia.org/wiki/Fluoru" title="Fluoru – korzikai" lang="co" hreflang="co" data-title="Fluoru" data-language-autonym="Corsu" data-language-local-name="korzikai" class="interlanguage-link-target">Corsu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cs mw-list-item"><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – cseh" lang="cs" hreflang="cs" data-title="Fluor" data-language-autonym="Čeština" data-language-local-name="cseh" class="interlanguage-link-target">Čeština</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cv mw-list-item"><a href="https://cv.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – csuvas" lang="cv" hreflang="cv" data-title="Фтор" data-language-autonym="Чӑвашла" data-language-local-name="csuvas" class="interlanguage-link-target">Чӑвашла</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-cy mw-list-item"><a href="https://cy.wikipedia.org/wiki/Fflworin" title="Fflworin – walesi" lang="cy" hreflang="cy" data-title="Fflworin" data-language-autonym="Cymraeg" data-language-local-name="walesi" class="interlanguage-link-target">Cymraeg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-da mw-list-item"><a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – dán" lang="da" hreflang="da" data-title="Fluor" data-language-autonym="Dansk" data-language-local-name="dán" class="interlanguage-link-target">Dansk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-de badge-Q17437798 badge-goodarticle mw-list-item" title="jó szócikk"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – német" lang="de" hreflang="de" data-title="Fluor" data-language-autonym="Deutsch" data-language-local-name="német" class="interlanguage-link-target">Deutsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-el mw-list-item"><a href="https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%A6%CE%B8%CF%8C%CF%81%CE%B9%CE%BF" title="Φθόριο – görög" lang="el" hreflang="el" data-title="Φθόριο" data-language-autonym="Ελληνικά" data-language-local-name="görög" class="interlanguage-link-target">Ελληνικά</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eo mw-list-item"><a href="https://eo.wikipedia.org/wiki/Fluoro" title="Fluoro – eszperantó" lang="eo" hreflang="eo" data-title="Fluoro" data-language-autonym="Esperanto" data-language-local-name="eszperantó" class="interlanguage-link-target">Esperanto</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-es mw-list-item"><a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Fl%C3%BAor" title="Flúor – spanyol" lang="es" hreflang="es" data-title="Flúor" data-language-autonym="Español" data-language-local-name="spanyol" class="interlanguage-link-target">Español</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-et mw-list-item"><a href="https://et.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – észt" lang="et" hreflang="et" data-title="Fluor" data-language-autonym="Eesti" data-language-local-name="észt" class="interlanguage-link-target">Eesti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-eu mw-list-item"><a href="https://eu.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – baszk" lang="eu" hreflang="eu" data-title="Fluor" data-language-autonym="Euskara" data-language-local-name="baszk" class="interlanguage-link-target">Euskara</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ext mw-list-item"><a href="https://ext.wikipedia.org/wiki/Fl%C3%BAol" title="Flúol – Extremaduran" lang="ext" hreflang="ext" data-title="Flúol" data-language-autonym="Estremeñu" data-language-local-name="Extremaduran" class="interlanguage-link-target">Estremeñu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fa mw-list-item"><a href="https://fa.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%88%D8%A6%D9%88%D8%B1" title="فلوئور – perzsa" lang="fa" hreflang="fa" data-title="فلوئور" data-language-autonym="فارسی" data-language-local-name="perzsa" class="interlanguage-link-target">فارسی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fi mw-list-item"><a href="https://fi.wikipedia.org/wiki/Fluori" title="Fluori – finn" lang="fi" hreflang="fi" data-title="Fluori" data-language-autonym="Suomi" data-language-local-name="finn" class="interlanguage-link-target">Suomi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fo mw-list-item"><a href="https://fo.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – feröeri" lang="fo" hreflang="fo" data-title="Fluor" data-language-autonym="Føroyskt" data-language-local-name="feröeri" class="interlanguage-link-target">Føroyskt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fr mw-list-item"><a href="https://fr.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – francia" lang="fr" hreflang="fr" data-title="Fluor" data-language-autonym="Français" data-language-local-name="francia" class="interlanguage-link-target">Français</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-frr mw-list-item"><a href="https://frr.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – északi fríz" lang="frr" hreflang="frr" data-title="Fluor" data-language-autonym="Nordfriisk" data-language-local-name="északi fríz" class="interlanguage-link-target">Nordfriisk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fur mw-list-item"><a href="https://fur.wikipedia.org/wiki/Flu%C3%B4r" title="Fluôr – friuli" lang="fur" hreflang="fur" data-title="Fluôr" data-language-autonym="Furlan" data-language-local-name="friuli" class="interlanguage-link-target">Furlan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-fy mw-list-item"><a href="https://fy.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – nyugati fríz" lang="fy" hreflang="fy" data-title="Fluor" data-language-autonym="Frysk" data-language-local-name="nyugati fríz" class="interlanguage-link-target">Frysk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ga mw-list-item"><a href="https://ga.wikipedia.org/wiki/Fluair%C3%ADn" title="Fluairín – ír" lang="ga" hreflang="ga" data-title="Fluairín" data-language-autonym="Gaeilge" data-language-local-name="ír" class="interlanguage-link-target">Gaeilge</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gan mw-list-item"><a href="https://gan.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%9F" title="氟 – gan kínai" lang="gan" hreflang="gan" data-title="氟" data-language-autonym="贛語" data-language-local-name="gan kínai" class="interlanguage-link-target">贛語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gd mw-list-item"><a href="https://gd.wikipedia.org/wiki/Fluarain" title="Fluarain – skóciai kelta" lang="gd" hreflang="gd" data-title="Fluarain" data-language-autonym="Gàidhlig" data-language-local-name="skóciai kelta" class="interlanguage-link-target">Gàidhlig</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gl mw-list-item"><a href="https://gl.wikipedia.org/wiki/Fl%C3%BAor" title="Flúor – gallego" lang="gl" hreflang="gl" data-title="Flúor" data-language-autonym="Galego" data-language-local-name="gallego" class="interlanguage-link-target">Galego</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gu mw-list-item"><a href="https://gu.wikipedia.org/wiki/%E0%AA%AB%E0%AB%8D%E0%AA%B2%E0%AB%8B%E0%AA%B0%E0%AA%BF%E0%AA%A8" title="ફ્લોરિન – gudzsaráti" lang="gu" hreflang="gu" data-title="ફ્લોરિન" data-language-autonym="ગુજરાતી" data-language-local-name="gudzsaráti" class="interlanguage-link-target">ગુજરાતી</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-gv mw-list-item"><a href="https://gv.wikipedia.org/wiki/Fluoreen" title="Fluoreen – man-szigeti" lang="gv" hreflang="gv" data-title="Fluoreen" data-language-autonym="Gaelg" data-language-local-name="man-szigeti" class="interlanguage-link-target">Gaelg</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hak mw-list-item"><a href="https://hak.wikipedia.org/wiki/Fuk" title="Fuk – hakka kínai" lang="hak" hreflang="hak" data-title="Fuk" data-language-autonym="客家語 / Hak-kâ-ngî" data-language-local-name="hakka kínai" class="interlanguage-link-target">客家語 / Hak-kâ-ngî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-haw mw-list-item"><a href="https://haw.wikipedia.org/wiki/Fluorine" title="Fluorine – hawaii" lang="haw" hreflang="haw" data-title="Fluorine" data-language-autonym="Hawaiʻi" data-language-local-name="hawaii" class="interlanguage-link-target">Hawaiʻi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-he mw-list-item"><a href="https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%9C%D7%95%D7%90%D7%95%D7%A8" title="פלואור – héber" lang="he" hreflang="he" data-title="פלואור" data-language-autonym="עברית" data-language-local-name="héber" class="interlanguage-link-target">עברית</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hi mw-list-item"><a href="https://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A5%80%E0%A4%A8" title="फ्लोरीन – hindi" lang="hi" hreflang="hi" data-title="फ्लोरीन" data-language-autonym="हिन्दी" data-language-local-name="hindi" class="interlanguage-link-target">हिन्दी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hif mw-list-item"><a href="https://hif.wikipedia.org/wiki/Fluorine" title="Fluorine – Fiji Hindi" lang="hif" hreflang="hif" data-title="Fluorine" data-language-autonym="Fiji Hindi" data-language-local-name="Fiji Hindi" class="interlanguage-link-target">Fiji Hindi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hr mw-list-item"><a href="https://hr.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – horvát" lang="hr" hreflang="hr" data-title="Fluor" data-language-autonym="Hrvatski" data-language-local-name="horvát" class="interlanguage-link-target">Hrvatski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ht mw-list-item"><a href="https://ht.wikipedia.org/wiki/Fliy%C3%B2" title="Fliyò – haiti kreol" lang="ht" hreflang="ht" data-title="Fliyò" data-language-autonym="Kreyòl ayisyen" data-language-local-name="haiti kreol" class="interlanguage-link-target">Kreyòl ayisyen</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hy mw-list-item"><a href="https://hy.wikipedia.org/wiki/%D5%96%D5%BF%D5%B8%D6%80" title="Ֆտոր – örmény" lang="hy" hreflang="hy" data-title="Ֆտոր" data-language-autonym="Հայերեն" data-language-local-name="örmény" class="interlanguage-link-target">Հայերեն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-hyw mw-list-item"><a href="https://hyw.wikipedia.org/wiki/%D5%93%D5%B2%D5%B8%D6%82%D5%B8%D6%80" title="Փղուոր – Western Armenian" lang="hyw" hreflang="hyw" data-title="Փղուոր" data-language-autonym="Արեւմտահայերէն" data-language-local-name="Western Armenian" class="interlanguage-link-target">Արեւմտահայերէն</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ia mw-list-item"><a href="https://ia.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – interlingva" lang="ia" hreflang="ia" data-title="Fluor" data-language-autonym="Interlingua" data-language-local-name="interlingva" class="interlanguage-link-target">Interlingua</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-id mw-list-item"><a href="https://id.wikipedia.org/wiki/Fluorin" title="Fluorin – indonéz" lang="id" hreflang="id" data-title="Fluorin" data-language-autonym="Bahasa Indonesia" data-language-local-name="indonéz" class="interlanguage-link-target">Bahasa Indonesia</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-io mw-list-item"><a href="https://io.wikipedia.org/wiki/Fluoro" title="Fluoro – idó" lang="io" hreflang="io" data-title="Fluoro" data-language-autonym="Ido" data-language-local-name="idó" class="interlanguage-link-target">Ido</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-is mw-list-item"><a href="https://is.wikipedia.org/wiki/Fl%C3%BAor" title="Flúor – izlandi" lang="is" hreflang="is" data-title="Flúor" data-language-autonym="Íslenska" data-language-local-name="izlandi" class="interlanguage-link-target">Íslenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-it mw-list-item"><a href="https://it.wikipedia.org/wiki/Fluoro" title="Fluoro – olasz" lang="it" hreflang="it" data-title="Fluoro" data-language-autonym="Italiano" data-language-local-name="olasz" class="interlanguage-link-target">Italiano</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ja mw-list-item"><a href="https://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%95%E3%83%83%E7%B4%A0" title="フッ素 – japán" lang="ja" hreflang="ja" data-title="フッ素" data-language-autonym="日本語" data-language-local-name="japán" class="interlanguage-link-target">日本語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jbo mw-list-item"><a href="https://jbo.wikipedia.org/wiki/li%27orkliru" title="li'orkliru – lojban" lang="jbo" hreflang="jbo" data-title="li'orkliru" data-language-autonym="La .lojban." data-language-local-name="lojban" class="interlanguage-link-target">La .lojban.</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-jv mw-list-item"><a href="https://jv.wikipedia.org/wiki/Florin" title="Florin – jávai" lang="jv" hreflang="jv" data-title="Florin" data-language-autonym="Jawa" data-language-local-name="jávai" class="interlanguage-link-target">Jawa</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ka mw-list-item"><a href="https://ka.wikipedia.org/wiki/%E1%83%A4%E1%83%97%E1%83%9D%E1%83%A0%E1%83%98" title="ფთორი – grúz" lang="ka" hreflang="ka" data-title="ფთორი" data-language-autonym="ქართული" data-language-local-name="grúz" class="interlanguage-link-target">ქართული</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kbp mw-list-item"><a href="https://kbp.wikipedia.org/wiki/F%CA%8Al%CA%8Ay%C9%94r%C9%A9" title="Fʊlʊyɔrɩ – Kabiye" lang="kbp" hreflang="kbp" data-title="Fʊlʊyɔrɩ" data-language-autonym="Kabɩyɛ" data-language-local-name="Kabiye" class="interlanguage-link-target">Kabɩyɛ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kk mw-list-item"><a href="https://kk.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – kazah" lang="kk" hreflang="kk" data-title="Фтор" data-language-autonym="Қазақша" data-language-local-name="kazah" class="interlanguage-link-target">Қазақша</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kn mw-list-item"><a href="https://kn.wikipedia.org/wiki/%E0%B2%AB%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B3%82%E0%B2%B0%E0%B3%80%E0%B2%A8%E0%B3%8D" title="ಫ್ಲೂರೀನ್ – kannada" lang="kn" hreflang="kn" data-title="ಫ್ಲೂರೀನ್" data-language-autonym="ಕನ್ನಡ" data-language-local-name="kannada" class="interlanguage-link-target">ಕನ್ನಡ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ko mw-list-item"><a href="https://ko.wikipedia.org/wiki/%ED%94%8C%EB%A3%A8%EC%98%A4%EB%A6%B0" title="플루오린 – koreai" lang="ko" hreflang="ko" data-title="플루오린" data-language-autonym="한국어" data-language-local-name="koreai" class="interlanguage-link-target">한국어</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ku mw-list-item"><a href="https://ku.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – kurd" lang="ku" hreflang="ku" data-title="Fluor" data-language-autonym="Kurdî" data-language-local-name="kurd" class="interlanguage-link-target">Kurdî</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kv mw-list-item"><a href="https://kv.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – komi" lang="kv" hreflang="kv" data-title="Фтор" data-language-autonym="Коми" data-language-local-name="komi" class="interlanguage-link-target">Коми</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-kw mw-list-item"><a href="https://kw.wikipedia.org/wiki/Fluorin" title="Fluorin – korni" lang="kw" hreflang="kw" data-title="Fluorin" data-language-autonym="Kernowek" data-language-local-name="korni" class="interlanguage-link-target">Kernowek</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ky mw-list-item"><a href="https://ky.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – kirgiz" lang="ky" hreflang="ky" data-title="Фтор" data-language-autonym="Кыргызча" data-language-local-name="kirgiz" class="interlanguage-link-target">Кыргызча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-la mw-list-item"><a href="https://la.wikipedia.org/wiki/Fluorum" title="Fluorum – latin" lang="la" hreflang="la" data-title="Fluorum" data-language-autonym="Latina" data-language-local-name="latin" class="interlanguage-link-target">Latina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lb mw-list-item"><a href="https://lb.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – luxemburgi" lang="lb" hreflang="lb" data-title="Fluor" data-language-autonym="Lëtzebuergesch" data-language-local-name="luxemburgi" class="interlanguage-link-target">Lëtzebuergesch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lg mw-list-item"><a href="https://lg.wikipedia.org/wiki/Fololiini" title="Fololiini – ganda" lang="lg" hreflang="lg" data-title="Fololiini" data-language-autonym="Luganda" data-language-local-name="ganda" class="interlanguage-link-target">Luganda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-li mw-list-item"><a href="https://li.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – limburgi" lang="li" hreflang="li" data-title="Fluor" data-language-autonym="Limburgs" data-language-local-name="limburgi" class="interlanguage-link-target">Limburgs</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lij mw-list-item"><a href="https://lij.wikipedia.org/wiki/Flu%C3%B6" title="Fluö – ligur" lang="lij" hreflang="lij" data-title="Fluö" data-language-autonym="Ligure" data-language-local-name="ligur" class="interlanguage-link-target">Ligure</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lmo mw-list-item"><a href="https://lmo.wikipedia.org/wiki/Fluoro" title="Fluoro – lombard" lang="lmo" hreflang="lmo" data-title="Fluoro" data-language-autonym="Lombard" data-language-local-name="lombard" class="interlanguage-link-target">Lombard</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ln mw-list-item"><a href="https://ln.wikipedia.org/wiki/Folina" title="Folina – lingala" lang="ln" hreflang="ln" data-title="Folina" data-language-autonym="Lingála" data-language-local-name="lingala" class="interlanguage-link-target">Lingála</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lo mw-list-item"><a href="https://lo.wikipedia.org/wiki/%E0%BA%9F%E0%BA%A5%E0%BA%B9%E0%BA%AD%E0%BB%8D%E0%BA%A3%E0%BA%B4%E0%BA%99" title="ຟລູອໍຣິນ – lao" lang="lo" hreflang="lo" data-title="ຟລູອໍຣິນ" data-language-autonym="ລາວ" data-language-local-name="lao" class="interlanguage-link-target">ລາວ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lt mw-list-item"><a href="https://lt.wikipedia.org/wiki/Fluoras" title="Fluoras – litván" lang="lt" hreflang="lt" data-title="Fluoras" data-language-autonym="Lietuvių" data-language-local-name="litván" class="interlanguage-link-target">Lietuvių</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-lv mw-list-item"><a href="https://lv.wikipedia.org/wiki/Fluors" title="Fluors – lett" lang="lv" hreflang="lv" data-title="Fluors" data-language-autonym="Latviešu" data-language-local-name="lett" class="interlanguage-link-target">Latviešu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mi mw-list-item"><a href="https://mi.wikipedia.org/wiki/Hauk%C5%8Dwhai" title="Haukōwhai – maori" lang="mi" hreflang="mi" data-title="Haukōwhai" data-language-autonym="Māori" data-language-local-name="maori" class="interlanguage-link-target">Māori</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mk mw-list-item"><a href="https://mk.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%BB%D1%83%D0%BE%D1%80" title="Флуор – macedón" lang="mk" hreflang="mk" data-title="Флуор" data-language-autonym="Македонски" data-language-local-name="macedón" class="interlanguage-link-target">Македонски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ml mw-list-item"><a href="https://ml.wikipedia.org/wiki/%E0%B4%AB%E0%B5%8D%E0%B4%B2%E0%B5%82%E0%B4%B1%E0%B4%BF%E0%B5%BB" title="ഫ്ലൂറിൻ – malajálam" lang="ml" hreflang="ml" data-title="ഫ്ലൂറിൻ" data-language-autonym="മലയാളം" data-language-local-name="malajálam" class="interlanguage-link-target">മലയാളം</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mn mw-list-item"><a href="https://mn.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – mongol" lang="mn" hreflang="mn" data-title="Фтор" data-language-autonym="Монгол" data-language-local-name="mongol" class="interlanguage-link-target">Монгол</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mni mw-list-item"><a href="https://mni.wikipedia.org/wiki/%EA%AF%90%EA%AF%AD%EA%AF%82%EA%AF%A3%EA%AF%94%EA%AF%A4%EA%AF%9F" title="ꯐ꯭ꯂꯣꯔꯤꯟ – manipuri" lang="mni" hreflang="mni" data-title="ꯐ꯭ꯂꯣꯔꯤꯟ" data-language-autonym="ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ" data-language-local-name="manipuri" class="interlanguage-link-target">ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mr mw-list-item"><a href="https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A5%80%E0%A4%A8" title="फ्लोरीन – maráthi" lang="mr" hreflang="mr" data-title="फ्लोरीन" data-language-autonym="मराठी" data-language-local-name="maráthi" class="interlanguage-link-target">मराठी</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-mrj mw-list-item"><a href="https://mrj.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – Western Mari" lang="mrj" hreflang="mrj" data-title="Фтор" data-language-autonym="Кырык мары" data-language-local-name="Western Mari" class="interlanguage-link-target">Кырык мары</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ms mw-list-item"><a href="https://ms.wikipedia.org/wiki/Fluorin" title="Fluorin – maláj" lang="ms" hreflang="ms" data-title="Fluorin" data-language-autonym="Bahasa Melayu" data-language-local-name="maláj" class="interlanguage-link-target">Bahasa Melayu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-my mw-list-item"><a href="https://my.wikipedia.org/wiki/%E1%80%96%E1%80%9C%E1%80%AD%E1%80%AF%E1%80%9B%E1%80%84%E1%80%BA%E1%80%B8" title="ဖလိုရင်း – burmai" lang="my" hreflang="my" data-title="ဖလိုရင်း" data-language-autonym="မြန်မာဘာသာ" data-language-local-name="burmai" class="interlanguage-link-target">မြန်မာဘာသာ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-myv mw-list-item"><a href="https://myv.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – erzjány" lang="myv" hreflang="myv" data-title="Фтор" data-language-autonym="Эрзянь" data-language-local-name="erzjány" class="interlanguage-link-target">Эрзянь</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nds mw-list-item"><a href="https://nds.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – alsónémet" lang="nds" hreflang="nds" data-title="Fluor" data-language-autonym="Plattdüütsch" data-language-local-name="alsónémet" class="interlanguage-link-target">Plattdüütsch</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ne mw-list-item"><a href="https://ne.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%A8" title="फ्लोरिन – nepáli" lang="ne" hreflang="ne" data-title="फ्लोरिन" data-language-autonym="नेपाली" data-language-local-name="nepáli" class="interlanguage-link-target">नेपाली</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-new mw-list-item"><a href="https://new.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%A8" title="फ्लोरिन – nevari" lang="new" hreflang="new" data-title="फ्लोरिन" data-language-autonym="नेपाल भाषा" data-language-local-name="nevari" class="interlanguage-link-target">नेपाल भाषा</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nl mw-list-item"><a href="https://nl.wikipedia.org/wiki/Fluor_(element)" title="Fluor (element) – holland" lang="nl" hreflang="nl" data-title="Fluor (element)" data-language-autonym="Nederlands" data-language-local-name="holland" class="interlanguage-link-target">Nederlands</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nn mw-list-item"><a href="https://nn.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – norvég (nynorsk)" lang="nn" hreflang="nn" data-title="Fluor" data-language-autonym="Norsk nynorsk" data-language-local-name="norvég (nynorsk)" class="interlanguage-link-target">Norsk nynorsk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-no mw-list-item"><a href="https://no.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – norvég (bokmål)" lang="nb" hreflang="nb" data-title="Fluor" data-language-autonym="Norsk bokmål" data-language-local-name="norvég (bokmål)" class="interlanguage-link-target">Norsk bokmål</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-nov mw-list-item"><a href="https://nov.wikipedia.org/wiki/Fluore" title="Fluore – Novial" lang="nov" hreflang="nov" data-title="Fluore" data-language-autonym="Novial" data-language-local-name="Novial" class="interlanguage-link-target">Novial</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-oc mw-list-item"><a href="https://oc.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – okszitán" lang="oc" hreflang="oc" data-title="Fluor" data-language-autonym="Occitan" data-language-local-name="okszitán" class="interlanguage-link-target">Occitan</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-olo mw-list-item"><a href="https://olo.wikipedia.org/wiki/Ftor" title="Ftor – Livvi-Karelian" lang="olo" hreflang="olo" data-title="Ftor" data-language-autonym="Livvinkarjala" data-language-local-name="Livvi-Karelian" class="interlanguage-link-target">Livvinkarjala</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-om mw-list-item"><a href="https://om.wikipedia.org/wiki/Filooriinii" title="Filooriinii – oromo" lang="om" hreflang="om" data-title="Filooriinii" data-language-autonym="Oromoo" data-language-local-name="oromo" class="interlanguage-link-target">Oromoo</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-or mw-list-item"><a href="https://or.wikipedia.org/wiki/%E0%AC%AB%E0%AD%8D%E0%AC%B2%E0%AD%8B%E0%AC%B0%E0%AC%BF%E0%AC%A8" title="ଫ୍ଲୋରିନ – odia" lang="or" hreflang="or" data-title="ଫ୍ଲୋରିନ" data-language-autonym="ଓଡ଼ିଆ" data-language-local-name="odia" class="interlanguage-link-target">ଓଡ଼ିଆ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-os mw-list-item"><a href="https://os.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – oszét" lang="os" hreflang="os" data-title="Фтор" data-language-autonym="Ирон" data-language-local-name="oszét" class="interlanguage-link-target">Ирон</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pa mw-list-item"><a href="https://pa.wikipedia.org/wiki/%E0%A8%AB%E0%A8%BC%E0%A8%B2%E0%A9%8B%E0%A8%B0%E0%A9%80%E0%A8%A8" title="ਫ਼ਲੋਰੀਨ – pandzsábi" lang="pa" hreflang="pa" data-title="ਫ਼ਲੋਰੀਨ" data-language-autonym="ਪੰਜਾਬੀ" data-language-local-name="pandzsábi" class="interlanguage-link-target">ਪੰਜਾਬੀ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pi mw-list-item"><a href="https://pi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%A8" title="फ्लोरिन – pali" lang="pi" hreflang="pi" data-title="फ्लोरिन" data-language-autonym="पालि" data-language-local-name="pali" class="interlanguage-link-target">पालि</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pl mw-list-item"><a href="https://pl.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – lengyel" lang="pl" hreflang="pl" data-title="Fluor" data-language-autonym="Polski" data-language-local-name="lengyel" class="interlanguage-link-target">Polski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pms mw-list-item"><a href="https://pms.wikipedia.org/wiki/Flu%C3%B2r" title="Fluòr – Piedmontese" lang="pms" hreflang="pms" data-title="Fluòr" data-language-autonym="Piemontèis" data-language-local-name="Piedmontese" class="interlanguage-link-target">Piemontèis</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pnb mw-list-item"><a href="https://pnb.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%88%D8%B1%DB%8C%D9%86" title="فلورین – Western Punjabi" lang="pnb" hreflang="pnb" data-title="فلورین" data-language-autonym="پنجابی" data-language-local-name="Western Punjabi" class="interlanguage-link-target">پنجابی</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ps mw-list-item"><a href="https://ps.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%88%D8%B1%D9%8A%D9%86" title="فلورين – pastu" lang="ps" hreflang="ps" data-title="فلورين" data-language-autonym="پښتو" data-language-local-name="pastu" class="interlanguage-link-target">پښتو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-pt mw-list-item"><a href="https://pt.wikipedia.org/wiki/Fl%C3%BAor" title="Flúor – portugál" lang="pt" hreflang="pt" data-title="Flúor" data-language-autonym="Português" data-language-local-name="portugál" class="interlanguage-link-target">Português</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-qu mw-list-item"><a href="https://qu.wikipedia.org/wiki/Flur" title="Flur – kecsua" lang="qu" hreflang="qu" data-title="Flur" data-language-autonym="Runa Simi" data-language-local-name="kecsua" class="interlanguage-link-target">Runa Simi</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ro mw-list-item"><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – román" lang="ro" hreflang="ro" data-title="Fluor" data-language-autonym="Română" data-language-local-name="román" class="interlanguage-link-target">Română</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-roa-rup mw-list-item"><a href="https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Fluoru" title="Fluoru – aromán" lang="rup" hreflang="rup" data-title="Fluoru" data-language-autonym="Armãneashti" data-language-local-name="aromán" class="interlanguage-link-target">Armãneashti</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ru mw-list-item"><a href="https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – orosz" lang="ru" hreflang="ru" data-title="Фтор" data-language-autonym="Русский" data-language-local-name="orosz" class="interlanguage-link-target">Русский</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sa mw-list-item"><a href="https://sa.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%A8" title="फ्लोरिन – szanszkrit" lang="sa" hreflang="sa" data-title="फ्लोरिन" data-language-autonym="संस्कृतम्" data-language-local-name="szanszkrit" class="interlanguage-link-target">संस्कृतम्</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sat mw-list-item"><a href="https://sat.wikipedia.org/wiki/%E1%B1%AF%E1%B1%B7%E1%B1%9E%E1%B1%9A%E1%B1%A8%E1%B1%A4%E1%B1%B1" title="ᱯᱷᱞᱚᱨᱤᱱ – szantáli" lang="sat" hreflang="sat" data-title="ᱯᱷᱞᱚᱨᱤᱱ" data-language-autonym="ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ" data-language-local-name="szantáli" class="interlanguage-link-target">ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-scn mw-list-item"><a href="https://scn.wikipedia.org/wiki/Fluoru" title="Fluoru – szicíliai" lang="scn" hreflang="scn" data-title="Fluoru" data-language-autonym="Sicilianu" data-language-local-name="szicíliai" class="interlanguage-link-target">Sicilianu</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sco mw-list-item"><a href="https://sco.wikipedia.org/wiki/Fluorine" title="Fluorine – skót" lang="sco" hreflang="sco" data-title="Fluorine" data-language-autonym="Scots" data-language-local-name="skót" class="interlanguage-link-target">Scots</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sd mw-list-item"><a href="https://sd.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%88%D8%B1%D9%8A%D9%86" title="فلورين – szindhi" lang="sd" hreflang="sd" data-title="فلورين" data-language-autonym="سنڌي" data-language-local-name="szindhi" class="interlanguage-link-target">سنڌي</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sh mw-list-item"><a href="https://sh.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – szerbhorvát" lang="sh" hreflang="sh" data-title="Fluor" data-language-autonym="Srpskohrvatski / српскохрватски" data-language-local-name="szerbhorvát" class="interlanguage-link-target">Srpskohrvatski / српскохрватски</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-si mw-list-item"><a href="https://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B7%86%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%96%E0%B7%80%E0%B7%9C%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8A" title="ෆ්ලූවොරින් – szingaléz" lang="si" hreflang="si" data-title="ෆ්ලූවොරින්" data-language-autonym="සිංහල" data-language-local-name="szingaléz" class="interlanguage-link-target">සිංහල</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-simple mw-list-item"><a href="https://simple.wikipedia.org/wiki/Fluorine" title="Fluorine – Simple English" lang="en-simple" hreflang="en-simple" data-title="Fluorine" data-language-autonym="Simple English" data-language-local-name="Simple English" class="interlanguage-link-target">Simple English</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sk mw-list-item"><a href="https://sk.wikipedia.org/wiki/Flu%C3%B3r" title="Fluór – szlovák" lang="sk" hreflang="sk" data-title="Fluór" data-language-autonym="Slovenčina" data-language-local-name="szlovák" class="interlanguage-link-target">Slovenčina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sl mw-list-item"><a href="https://sl.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – szlovén" lang="sl" hreflang="sl" data-title="Fluor" data-language-autonym="Slovenščina" data-language-local-name="szlovén" class="interlanguage-link-target">Slovenščina</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-smn mw-list-item"><a href="https://smn.wikipedia.org/wiki/Fluori" title="Fluori – inari számi" lang="smn" hreflang="smn" data-title="Fluori" data-language-autonym="Anarâškielâ" data-language-local-name="inari számi" class="interlanguage-link-target">Anarâškielâ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sn mw-list-item"><a href="https://sn.wikipedia.org/wiki/Flourine" title="Flourine – sona" lang="sn" hreflang="sn" data-title="Flourine" data-language-autonym="ChiShona" data-language-local-name="sona" class="interlanguage-link-target">ChiShona</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-so mw-list-item"><a href="https://so.wikipedia.org/wiki/Foloriin" title="Foloriin – szomáli" lang="so" hreflang="so" data-title="Foloriin" data-language-autonym="Soomaaliga" data-language-local-name="szomáli" class="interlanguage-link-target">Soomaaliga</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sq mw-list-item"><a href="https://sq.wikipedia.org/wiki/Fluori" title="Fluori – albán" lang="sq" hreflang="sq" data-title="Fluori" data-language-autonym="Shqip" data-language-local-name="albán" class="interlanguage-link-target">Shqip</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sr mw-list-item"><a href="https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%BB%D1%83%D0%BE%D1%80" title="Флуор – szerb" lang="sr" hreflang="sr" data-title="Флуор" data-language-autonym="Српски / srpski" data-language-local-name="szerb" class="interlanguage-link-target">Српски / srpski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-stq mw-list-item"><a href="https://stq.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – Saterland Frisian" lang="stq" hreflang="stq" data-title="Fluor" data-language-autonym="Seeltersk" data-language-local-name="Saterland Frisian" class="interlanguage-link-target">Seeltersk</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-su mw-list-item"><a href="https://su.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – szundanéz" lang="su" hreflang="su" data-title="Fluor" data-language-autonym="Sunda" data-language-local-name="szundanéz" class="interlanguage-link-target">Sunda</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sv mw-list-item"><a href="https://sv.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – svéd" lang="sv" hreflang="sv" data-title="Fluor" data-language-autonym="Svenska" data-language-local-name="svéd" class="interlanguage-link-target">Svenska</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-sw mw-list-item"><a href="https://sw.wikipedia.org/wiki/Florini" title="Florini – szuahéli" lang="sw" hreflang="sw" data-title="Florini" data-language-autonym="Kiswahili" data-language-local-name="szuahéli" class="interlanguage-link-target">Kiswahili</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-szl mw-list-item"><a href="https://szl.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – sziléziai" lang="szl" hreflang="szl" data-title="Fluor" data-language-autonym="Ślůnski" data-language-local-name="sziléziai" class="interlanguage-link-target">Ślůnski</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ta mw-list-item"><a href="https://ta.wikipedia.org/wiki/%E0%AE%AA%E0%AF%81%E0%AE%B3%E0%AF%8B%E0%AE%B0%E0%AE%BF%E0%AE%A9%E0%AF%8D" title="புளோரின் – tamil" lang="ta" hreflang="ta" data-title="புளோரின்" data-language-autonym="தமிழ்" data-language-local-name="tamil" class="interlanguage-link-target">தமிழ்</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-te mw-list-item"><a href="https://te.wikipedia.org/wiki/%E0%B0%AB%E0%B1%8D%E0%B0%B2%E0%B1%8B%E0%B0%B0%E0%B0%BF%E0%B0%A8%E0%B1%8D" title="ఫ్లోరిన్ – telugu" lang="te" hreflang="te" data-title="ఫ్లోరిన్" data-language-autonym="తెలుగు" data-language-local-name="telugu" class="interlanguage-link-target">తెలుగు</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tg mw-list-item"><a href="https://tg.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – tadzsik" lang="tg" hreflang="tg" data-title="Фтор" data-language-autonym="Тоҷикӣ" data-language-local-name="tadzsik" class="interlanguage-link-target">Тоҷикӣ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-th mw-list-item"><a href="https://th.wikipedia.org/wiki/%E0%B8%9F%E0%B8%A5%E0%B8%B9%E0%B8%AD%E0%B8%AD%E0%B8%A3%E0%B8%B5%E0%B8%99" title="ฟลูออรีน – thai" lang="th" hreflang="th" data-title="ฟลูออรีน" data-language-autonym="ไทย" data-language-local-name="thai" class="interlanguage-link-target">ไทย</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tl mw-list-item"><a href="https://tl.wikipedia.org/wiki/Plurina" title="Plurina – tagalog" lang="tl" hreflang="tl" data-title="Plurina" data-language-autonym="Tagalog" data-language-local-name="tagalog" class="interlanguage-link-target">Tagalog</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tr mw-list-item"><a href="https://tr.wikipedia.org/wiki/Flor" title="Flor – török" lang="tr" hreflang="tr" data-title="Flor" data-language-autonym="Türkçe" data-language-local-name="török" class="interlanguage-link-target">Türkçe</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-tt mw-list-item"><a href="https://tt.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – tatár" lang="tt" hreflang="tt" data-title="Фтор" data-language-autonym="Татарча / tatarça" data-language-local-name="tatár" class="interlanguage-link-target">Татарча / tatarça</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ug mw-list-item"><a href="https://ug.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%89%D8%AA%D9%88%D8%B1" title="فىتور – ujgur" lang="ug" hreflang="ug" data-title="فىتور" data-language-autonym="ئۇيغۇرچە / Uyghurche" data-language-local-name="ujgur" class="interlanguage-link-target">ئۇيغۇرچە / Uyghurche</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uk mw-list-item"><a href="https://uk.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D1%82%D0%BE%D1%80" title="Фтор – ukrán" lang="uk" hreflang="uk" data-title="Фтор" data-language-autonym="Українська" data-language-local-name="ukrán" class="interlanguage-link-target">Українська</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-ur mw-list-item"><a href="https://ur.wikipedia.org/wiki/%D9%81%D9%84%D9%88%D8%B1%DB%8C%D9%86" title="فلورین – urdu" lang="ur" hreflang="ur" data-title="فلورین" data-language-autonym="اردو" data-language-local-name="urdu" class="interlanguage-link-target">اردو</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-uz mw-list-item"><a href="https://uz.wikipedia.org/wiki/Ftor" title="Ftor – üzbég" lang="uz" hreflang="uz" data-title="Ftor" data-language-autonym="Oʻzbekcha / ўзбекча" data-language-local-name="üzbég" class="interlanguage-link-target">Oʻzbekcha / ўзбекча</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vep mw-list-item"><a href="https://vep.wikipedia.org/wiki/Ftor" title="Ftor – Veps" lang="vep" hreflang="vep" data-title="Ftor" data-language-autonym="Vepsän kel’" data-language-local-name="Veps" class="interlanguage-link-target">Vepsän kel’</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-vi badge-Q17437796 badge-featuredarticle mw-list-item" title="kiemelt szócikk"><a href="https://vi.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – vietnámi" lang="vi" hreflang="vi" data-title="Fluor" data-language-autonym="Tiếng Việt" data-language-local-name="vietnámi" class="interlanguage-link-target">Tiếng Việt</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wa mw-list-item"><a href="https://wa.wikipedia.org/wiki/Fluw%C3%B4r" title="Fluwôr – vallon" lang="wa" hreflang="wa" data-title="Fluwôr" data-language-autonym="Walon" data-language-local-name="vallon" class="interlanguage-link-target">Walon</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-war mw-list-item"><a href="https://war.wikipedia.org/wiki/Fluor" title="Fluor – varaó" lang="war" hreflang="war" data-title="Fluor" data-language-autonym="Winaray" data-language-local-name="varaó" class="interlanguage-link-target">Winaray</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-wuu mw-list-item"><a href="https://wuu.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%9F" title="氟 – wu kínai" lang="wuu" hreflang="wuu" data-title="氟" data-language-autonym="吴语" data-language-local-name="wu kínai" class="interlanguage-link-target">吴语</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-xal mw-list-item"><a href="https://xal.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%BB%D2%AF%D1%80" title="Флүр – kalmük" lang="xal" hreflang="xal" data-title="Флүр" data-language-autonym="Хальмг" data-language-local-name="kalmük" class="interlanguage-link-target">Хальмг</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yi mw-list-item"><a href="https://yi.wikipedia.org/wiki/%D7%A4%D7%9C%D7%95%D7%90%D7%A8" title="פלואר – jiddis" lang="yi" hreflang="yi" data-title="פלואר" data-language-autonym="ייִדיש" data-language-local-name="jiddis" class="interlanguage-link-target">ייִדיש</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-yo mw-list-item"><a href="https://yo.wikipedia.org/wiki/Fluor%C3%ADn%C3%AC" title="Fluorínì – joruba" lang="yo" hreflang="yo" data-title="Fluorínì" data-language-autonym="Yorùbá" data-language-local-name="joruba" class="interlanguage-link-target">Yorùbá</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zgh mw-list-item"><a href="https://zgh.wikipedia.org/wiki/%E2%B4%B0%E2%B4%BC%E2%B5%8D%E2%B5%A2%E2%B5%93%E2%B5%94" title="ⴰⴼⵍⵢⵓⵔ – marokkói tamazight" lang="zgh" hreflang="zgh" data-title="ⴰⴼⵍⵢⵓⵔ" data-language-autonym="ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ" data-language-local-name="marokkói tamazight" class="interlanguage-link-target">ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵜⴰⵏⴰⵡⴰⵢⵜ</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh mw-list-item"><a href="https://zh.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%9F" title="氟 – kínai" lang="zh" hreflang="zh" data-title="氟" data-language-autonym="中文" data-language-local-name="kínai" class="interlanguage-link-target">中文</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-classical mw-list-item"><a href="https://zh-classical.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%9F" title="氟 – Literary Chinese" lang="lzh" hreflang="lzh" data-title="氟" data-language-autonym="文言" data-language-local-name="Literary Chinese" class="interlanguage-link-target">文言</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-min-nan mw-list-item"><a href="https://zh-min-nan.wikipedia.org/wiki/Hut-s%C3%B2%CD%98" title="Hut-sò͘ – min nan kínai" lang="nan" hreflang="nan" data-title="Hut-sò͘" data-language-autonym="閩南語 / Bân-lâm-gú" data-language-local-name="min nan kínai" class="interlanguage-link-target">閩南語 / Bân-lâm-gú</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zh-yue mw-list-item"><a href="https://zh-yue.wikipedia.org/wiki/%E6%B0%9F" title="氟 – kantoni" lang="yue" hreflang="yue" data-title="氟" data-language-autonym="粵語" data-language-local-name="kantoni" class="interlanguage-link-target">粵語</a></li><li class="interlanguage-link interwiki-zu mw-list-item"><a href="https://zu.wikipedia.org/wiki/UFusihwe" title="UFusihwe – zulu" lang="zu" hreflang="zu" data-title="UFusihwe" data-language-autonym="IsiZulu" data-language-local-name="zulu" class="interlanguage-link-target">IsiZulu</a></li> </ul> <div class="after-portlet after-portlet-lang"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q650#sitelinks-wikipedia" title="Nyelvközi hivatkozások szerkesztése" class="wbc-editpage">Hivatkozások szerkesztése</a></div> </div> </div> </div> </header> <div class="vector-page-toolbar"> <div class="vector-page-toolbar-container"> <div id="left-navigation"> <nav aria-label="Névterek"> <div id="p-associated-pages" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-associated-pages" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-nstab-main" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Fluor" title="A lap megtekintése [c]" accesskey="c">Szócikk</a></li><li id="ca-talk" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Vita:Fluor" rel="discussion" title="Az oldal tartalmának megvitatása [t]" accesskey="t">Vitalap</a></li> </ul> </div> </div> <div id="vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown emptyPortlet" > <input type="checkbox" id="vector-variants-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-variants-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Nyelvvariáns váltása" > <label id="vector-variants-dropdown-label" for="vector-variants-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >magyar </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="p-variants" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-variants emptyPortlet" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> </ul> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> <div id="right-navigation" class="vector-collapsible"> <nav aria-label="Nézetek"> <div id="p-views" class="vector-menu vector-menu-tabs mw-portlet mw-portlet-views" > <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-view" class="selected vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/wiki/Fluor">Olvasás</a></li><li id="ca-edit" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-history" class="vector-tab-noicon mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fluor&action=history" title="A lap korábbi változatai [h]" accesskey="h">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> </nav> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown vector-page-tools-dropdown" > <input type="checkbox" id="vector-page-tools-dropdown-checkbox" role="button" aria-haspopup="true" data-event-name="ui.dropdown-vector-page-tools-dropdown" class="vector-dropdown-checkbox " aria-label="Eszközök" > <label id="vector-page-tools-dropdown-label" for="vector-page-tools-dropdown-checkbox" class="vector-dropdown-label cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--fake-button--enabled cdx-button--weight-quiet" aria-hidden="true" >Eszközök </label> <div class="vector-dropdown-content"> <div id="vector-page-tools-unpinned-container" class="vector-unpinned-container"> <div id="vector-page-tools" class="vector-page-tools vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-page-tools-pinnable-header vector-pinnable-header-unpinned" data-feature-name="page-tools-pinned" data-pinnable-element-id="vector-page-tools" data-pinned-container-id="vector-page-tools-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-page-tools-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Eszközök</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-page-tools.unpin">elrejtés</button> </div> <div id="p-cactions" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-cactions emptyPortlet vector-has-collapsible-items" title="További lehetőségek" > <div class="vector-menu-heading"> Műveletek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="ca-more-view" class="selected vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/wiki/Fluor">Olvasás</a></li><li id="ca-more-edit" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit" title="Az oldal forráskódjának szerkesztése [e]" accesskey="e">Szerkesztés</a></li><li id="ca-more-history" class="vector-more-collapsible-item mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fluor&action=history">Laptörténet</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-tb" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-tb" > <div class="vector-menu-heading"> Általános </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="t-whatlinkshere" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Mi_hivatkozik_erre/Fluor" title="Az erre a lapra hivatkozó más lapok listája [j]" accesskey="j">Mi hivatkozik erre?</a></li><li id="t-recentchangeslinked" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok/Fluor" rel="nofollow" title="Az erről a lapról hivatkozott lapok utolsó változtatásai [k]" accesskey="k">Kapcsolódó változtatások</a></li><li id="t-specialpages" class="mw-list-item"><a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:Speci%C3%A1lis_lapok" title="Az összes speciális lap listája [q]" accesskey="q">Speciális lapok</a></li><li id="t-permalink" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fluor&oldid=27333497" title="Állandó hivatkozás ezen lap ezen változatához">Hivatkozás erre a változatra</a></li><li id="t-info" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fluor&action=info" title="További információk erről a lapról">Lapinformációk</a></li><li id="t-cite" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Hivatkoz%C3%A1s&page=Fluor&id=27333497&wpFormIdentifier=titleform" title="Információk a lap idézésével kapcsolatban">Hogyan hivatkozz erre a lapra?</a></li><li id="t-urlshortener" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:UrlShortener&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FFluor">Rövidített URL készítése</a></li><li id="t-urlshortener-qrcode" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:QrCode&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FFluor">QR-kód letöltése</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-coll-print_export" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-coll-print_export" > <div class="vector-menu-heading"> Nyomtatás/exportálás </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li id="coll-create_a_book" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyv&bookcmd=book_creator&referer=Fluor">Könyv készítése</a></li><li id="coll-download-as-rl" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:DownloadAsPdf&page=Fluor&action=show-download-screen">Letöltés PDF-ként</a></li><li id="t-print" class="mw-list-item"><a href="/w/index.php?title=Fluor&printable=yes" title="A lap nyomtatható változata [p]" accesskey="p">Nyomtatható változat</a></li> </ul> </div> </div> <div id="p-wikibase-otherprojects" class="vector-menu mw-portlet mw-portlet-wikibase-otherprojects" > <div class="vector-menu-heading"> Társprojektek </div> <div class="vector-menu-content"> <ul class="vector-menu-content-list"> <li class="wb-otherproject-link wb-otherproject-commons mw-list-item"><a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/Fluorine" hreflang="en">Wikimédia Commons</a></li><li id="t-wikibase" class="wb-otherproject-link wb-otherproject-wikibase-dataitem mw-list-item"><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Special:EntityPage/Q650" title="Kapcsolt adattárelem [g]" accesskey="g">Wikidata-adatlap</a></li> </ul> </div> </div> </div> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> </div> <div class="vector-column-end"> <div class="vector-sticky-pinned-container"> <nav class="vector-page-tools-landmark" aria-label="Oldal eszközök"> <div id="vector-page-tools-pinned-container" class="vector-pinned-container"> </div> </nav> <nav class="vector-appearance-landmark" aria-label="Megjelenés"> <div id="vector-appearance-pinned-container" class="vector-pinned-container"> <div id="vector-appearance" class="vector-appearance vector-pinnable-element"> <div class="vector-pinnable-header vector-appearance-pinnable-header vector-pinnable-header-pinned" data-feature-name="appearance-pinned" data-pinnable-element-id="vector-appearance" data-pinned-container-id="vector-appearance-pinned-container" data-unpinned-container-id="vector-appearance-unpinned-container" > <div class="vector-pinnable-header-label">Megjelenés</div> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-pin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.pin">áthelyezés az oldalsávba</button> <button class="vector-pinnable-header-toggle-button vector-pinnable-header-unpin-button" data-event-name="pinnable-header.vector-appearance.unpin">elrejtés</button> </div> </div> </div> </nav> </div> </div> <div id="bodyContent" class="vector-body" aria-labelledby="firstHeading" data-mw-ve-target-container> <div class="vector-body-before-content"> <div class="mw-indicators"> <div id="mw-indicator-featured" class="mw-indicator"><div class="mw-parser-output"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kiemelt_sz%C3%B3cikkek_list%C3%A1ja" title="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik"><img alt="Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik; kattints a többi hasonló minőségű cikk böngészéséhez" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/20px-Cscr-featured.svg.png" decoding="async" width="20" height="19" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/30px-Cscr-featured.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/Cscr-featured.svg/40px-Cscr-featured.svg.png 2x" data-file-width="466" data-file-height="443" /></a></div></div> <div id="mw-indicator-indicator-fr-review-status" class="mw-indicator"><indicator name="fr-review-status" class="mw-fr-review-status-indicator" id="mw-fr-revision-toggle">Ellenőrzött</indicator></div> </div> <div id="siteSub" class="noprint">A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából</div> </div> <div id="contentSub"><div id="mw-content-subtitle"><div id="mw-fr-revision-messages"><div id="mw-fr-revision-details" class="mw-fr-revision-details-dialog" style="display:none;"><div tabindex="0"></div><div class="cdx-dialog cdx-dialog--horizontal-actions"><header class="cdx-dialog__header cdx-dialog__header--default"><div class="cdx-dialog__header__title-group"><h2 class="cdx-dialog__header__title">Változat állapota</h2>Ez a lap egy ellenőrzött változata</div><button class="cdx-button cdx-button--action-default cdx-button--weight-quiet
							cdx-button--size-medium cdx-button--icon-only cdx-dialog__header__close-button" aria-label="Close" onclick="document.getElementById("mw-fr-revision-details").style.display = "none";" type="submit"></button></header><div class="cdx-dialog__body">Ez a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jel%C3%B6lt_lapv%C3%A1ltozatok" title="Wikipédia:Jelölt lapváltozatok">közzétett változat</a>, <a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Rendszernapl%C3%B3k&type=review&page=Fluor">ellenőrizve</a>: 2024. augusztus 2.<table id="mw-fr-revisionratings-box" class="flaggedrevs-color-1" style="margin: auto;" cellpadding="0"><tr><td class="fr-text" style="vertical-align: middle;">Pontosság</td><td class="fr-value40" style="vertical-align: middle;">ellenőrzött</td></tr></table></div></div><div tabindex="0"></div></div></div></div></div> <div id="mw-content-text" class="mw-body-content"><div class="mw-content-ltr mw-parser-output" lang="hu" dir="ltr"><table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Disambig.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/19px-Disambig.svg.png" decoding="async" width="19" height="15" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/29px-Disambig.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Disambig.svg/38px-Disambig.svg.png 2x" data-file-width="230" data-file-height="183" /></a></td><td>Ez a szócikk a kémiai elemről szól. Hasonló címmel lásd még: <a href="/wiki/Fluor_Tomi" title="Fluor Tomi">Fluor Tomi</a>.</td></tr></tbody></table> <table class="infobox toccolours" style="font-size:85%; width:270px; text-align:initial; " cellspacing="3"> <tbody><tr> <td colspan="2"> <table style="width:100%; text-align:center;" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td style="font-size:120%; font-weight:bold">9</td> <td style="padding-left:2em"><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigén</a> ← fluor → <a href="/wiki/Neon" title="Neon">neon</a></td> </tr> <tr> <td>- ↑ F ↓ <a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">Cl</a></td> <td id="table" style="position:relative; text-align:left;"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r22951926">.mw-parser-output .periodusos-rendszer{text-align:center;empty-cells:show;border-collapse:separate;border-spacing:1px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer td{padding:0}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem{width:7px;height:9px;font-size:9px;line-height:9px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-onlink{border:1px solid black!important;margin:-1px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem span{display:inline-block;width:7px;height:9px}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-A{background-color:Orchid}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Af{background-color:OrangeRed}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Afm{background-color:DarkOrange}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Ng{background-color:LightskyBlue}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-H{background-color:Khaki}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Fm{background-color:Peru}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-L{background-color:Plum}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Nm{background-color:LimeGreen}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-F{background-color:DarkGray}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Amf{background-color:LightCoral}.mw-parser-output .periodusos-rendszer-elem-Ue{background-color:Gainsboro}</style> <table class="periodusos-rendszer"> <tbody><tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén"> </a></td> <td colspan="30"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/L%C3%ADtium" title="Lítium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Berillium" title="Berillium"> </a></td> <td colspan="24"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/B%C3%B3r" title="Bór"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H periodusos-rendszer-onlink"><a class="mw-selflink selflink"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Neon" title="Neon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/N%C3%A1trium" title="Nátrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Magn%C3%A9zium" title="Magnézium"> </a></td> <td colspan="24"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Alum%C3%ADnium" title="Alumínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Szil%C3%ADcium" title="Szilícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Foszfor" title="Foszfor"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/K%C3%A9n" title="Kén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Argon" title="Argon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/K%C3%A1lium" title="Kálium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Kalcium" title="Kalcium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Szkandium" title="Szkandium"> </a></td> <td colspan="14"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Tit%C3%A1n_(elem)" title="Titán (elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Van%C3%A1dium" title="Vanádium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kr%C3%B3m" title="Króm"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Mang%C3%A1n" title="Mangán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Vas" title="Vas"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kobalt" title="Kobalt"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Nikkel" title="Nikkel"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%A9z" title="Réz"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Cink" title="Cink"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Gallium" title="Gallium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Germ%C3%A1nium" title="Germánium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Arz%C3%A9n_(elem)" title="Arzén (elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Nm"><a href="/wiki/Szel%C3%A9n" title="Szelén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Br%C3%B3m" title="Bróm"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Kripton" title="Kripton"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Rub%C3%ADdium" title="Rubídium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Stroncium" title="Stroncium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ittrium" title="Ittrium"> </a></td> <td colspan="14"></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Cirk%C3%B3nium" title="Cirkónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ni%C3%B3bium" title="Nióbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Molibd%C3%A9n" title="Molibdén"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Techn%C3%A9cium" title="Technécium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Rut%C3%A9nium" title="Ruténium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%B3dium" title="Ródium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Pall%C3%A1dium" title="Palládium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ez%C3%BCst" title="Ezüst"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kadmium" title="Kadmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Indium" title="Indium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/%C3%93n" title="Ón"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Antimon" title="Antimon"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Fm"><a href="/wiki/Tell%C3%BAr" title="Tellúr"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/J%C3%B3d" title="Jód"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Xenon" title="Xenon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/C%C3%A9zium" title="Cézium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/B%C3%A1rium" title="Bárium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Lant%C3%A1n" title="Lantán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/C%C3%A9rium" title="Cérium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Prazeod%C3%ADmium" title="Prazeodímium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Neod%C3%ADmium" title="Neodímium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Prom%C3%A9tium" title="Prométium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Szam%C3%A1rium" title="Szamárium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Eur%C3%B3pium" title="Európium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Gadol%C3%ADnium" title="Gadolínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Terbium" title="Terbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Diszpr%C3%B3zium" title="Diszprózium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Holmium" title="Holmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Erbium" title="Erbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/T%C3%BAlium" title="Túlium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Itterbium" title="Itterbium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-L"><a href="/wiki/Lut%C3%A9cium" title="Lutécium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Hafnium" title="Hafnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Tant%C3%A1l" title="Tantál"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Volfr%C3%A1m" title="Volfrám"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%A9nium" title="Rénium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ozmium" title="Ozmium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Ir%C3%ADdium" title="Irídium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Platina" title="Platina"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Arany_(k%C3%A9miai_elem)" title="Arany (kémiai elem)"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Higany" title="Higany"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Tallium" title="Tallium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/%C3%93lom" title="Ólom"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Bizmut" title="Bizmut"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Pol%C3%B3nium" title="Polónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-H"><a href="/wiki/Aszt%C3%A1cium" title="Asztácium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Radon" title="Radon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Francium" title="Francium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/R%C3%A1dium" title="Rádium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Akt%C3%ADnium" title="Aktínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/T%C3%B3rium" title="Tórium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Protakt%C3%ADnium" title="Protaktínium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Ur%C3%A1n" title="Urán"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Nept%C3%BAnium" title="Neptúnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Plut%C3%B3nium" title="Plutónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Amer%C3%ADcium" title="Amerícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/K%C5%B1rium" title="Kűrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Berk%C3%A9lium" title="Berkélium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Kalifornium" title="Kalifornium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Einsteinium" title="Einsteinium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Fermium" title="Fermium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Mendel%C3%A9vium" title="Mendelévium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Nob%C3%A9lium" title="Nobélium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-A"><a href="/wiki/Laurencium" title="Laurencium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Raderfordium" title="Raderfordium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Dubnium" title="Dubnium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Sziborgium" title="Sziborgium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Bohrium" title="Bohrium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Hasszium" title="Hasszium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Meitn%C3%A9rium" title="Meitnérium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Darmstadtium" title="Darmstadtium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/R%C3%B6ntg%C3%A9nium" title="Röntgénium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Amf"><a href="/wiki/Kopern%C3%ADcium" title="Kopernícium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Nih%C3%B3nium" title="Nihónium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Fler%C3%B3vium" title="Fleróvium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Moszk%C3%B3vium" title="Moszkóvium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-F"><a href="/wiki/Liverm%C3%B3rium" title="Livermórium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ue"><a href="/wiki/Tenesszium" title="Tenesszium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Ng"><a href="/wiki/Oganeszon" title="Oganeszon"> </a></td> </tr> <tr> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Af"><a href="/wiki/Ununennium" title="Ununennium"> </a></td> <td class="periodusos-rendszer-elem periodusos-rendszer-elem-Afm"><a href="/wiki/Unbinilium" title="Unbinilium"> </a></td> </tr> </tbody></table> <div id="text0" style="font-size:12px; position:absolute; top:1px; left:35px;">[<a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">He</a>] 2s2 2p5</div> <div id="text2" style="font-size:10px; position:absolute; top:10px; left:160px;">9</div> <div id="text3" style="font-size:20px; font-weight:bold; position:absolute; top:6px; left:175px;">F</div> <div style="text-align: right"><a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">Periódusos rendszer</a></div> </td> </tr> </tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#ffff99; color:black">Általános </th></tr> <tr> <td>Név, <a href="/wiki/Vegyjel" title="Vegyjel">vegyjel</a>, <a href="/wiki/Rendsz%C3%A1m_(k%C3%A9mia)" title="Rendszám (kémia)">rendszám</a> </td> <td>fluor, F, 9 </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Latin_nyelv" title="Latin nyelv"> Latin megnevezés</a></td> <td>fluorum </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elemi_sorozat" title="Elemi sorozat">Elemi sorozat</a></td> <td><a href="/wiki/Halog%C3%A9nek" title="Halogének">halogének</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">Csoport</a>, <a href="/wiki/Peri%C3%B3dusos_rendszerbeli_peri%C3%B3dus" title="Periódusos rendszerbeli periódus">periódus</a>, <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">mező</a> </td> <td><a href="/wiki/17._csoportbeli_elemek" class="mw-redirect" title="17. csoportbeli elemek">17</a>, <a href="/w/index.php?title=2._peri%C3%B3dusbeli_elemek&action=edit&redlink=1" class="new" title="2. periódusbeli elemek (a lap nem létezik)">2</a>, <a href="/w/index.php?title=P-mez%C5%91&action=edit&redlink=1" class="new" title="P-mező (a lap nem létezik)">p</a> </td></tr> <tr> <td>Megjelenés</td> <td>cseppfolyós fluor <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Liquid_fluorine.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Liquid_fluorine.jpg/125px-Liquid_fluorine.jpg" decoding="async" width="125" height="212" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Liquid_fluorine.jpg/188px-Liquid_fluorine.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1b/Liquid_fluorine.jpg/250px-Liquid_fluorine.jpg 2x" data-file-width="397" data-file-height="674" /></a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Sz%C3%ADn" title="Szín">Megjelenés</a></td> <td>gáz: nagyon világos sárga; folyadék: világos sárga; szilárd: alfa fázis átlátszatlan, béta fázis átlátszó </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomt%C3%B6meg" title="Atomtömeg">Atomtömeg</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-26_kg" title="1 E-26 kg">18,998403163(6)</a> g/mol<a href="#cite_note-1">[1]</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektronszerkezet" title="Elektronszerkezet">Elektronszerkezet</a></td> <td>[<a href="/wiki/H%C3%A9lium" title="Hélium">He</a>] 2s2 2p5 </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektron" title="Elektron">Elektronok</a> <a href="/wiki/Elektronh%C3%A9j" title="Elektronhéj">héjanként</a></td> <td>2, 7 <a href="/wiki/F%C3%A1jl:Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg/125px-Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg.png" decoding="async" width="125" height="125" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg/188px-Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b5/Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg/250px-Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg.png 2x" data-file-width="1000" data-file-height="1000" /></a> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#ffff99; color:black">Fizikai tulajdonságok </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Halmaz%C3%A1llapot" title="Halmazállapot">Halmazállapot</a></td> <td><a href="/wiki/G%C3%A1z" title="Gáz">gáz</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/S%C5%B1r%C5%B1s%C3%A9g" title="Sűrűség">Sűrűség</a></td> <td>(0 °C, 101,325 kPa) 1,696 g/l </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Olvad%C3%A1spont" title="Olvadáspont">Olvadáspont</a></td> <td>53,48 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a> (-219,67 °<a href="/wiki/Celsius-sk%C3%A1la" title="Celsius-skála">C</a>, -363,41 °<a href="/wiki/Fahrenheit" title="Fahrenheit">F</a>) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Forr%C3%A1s_(%C3%A1talakul%C3%A1s)" title="Forrás (átalakulás)">Forráspont</a></td> <td>85,03 <a href="/wiki/Kelvin" title="Kelvin">K</a> (-188,11 °<a href="/wiki/Celsius-sk%C3%A1la" title="Celsius-skála">C</a>, -306,60 °<a href="/wiki/Fahrenheit" title="Fahrenheit">F</a>) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Olvad%C3%A1sh%C5%91" title="Olvadáshő">Olvadáshő</a><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi mathvariant="normal">Δ</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>f</mi> <mi>u</mi> <mi>s</mi> </mrow> </msub> <msup> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>H</mi> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>⊖</mo> </mrow> </msup> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/90e68ab87943715da020d0a09b156395592b1978" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:8.398ex; height:3.176ex;" alt="{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}"></td> <td>(F2) 0,510 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/P%C3%A1rolg%C3%A1sh%C5%91" title="Párolgáshő">Párolgáshő</a> <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML" alttext="{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}"> <semantics> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mstyle displaystyle="true" scriptlevel="0"> <msub> <mi mathvariant="normal">Δ</mi> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>v</mi> <mi>a</mi> <mi>p</mi> </mrow> </msub> <msup> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mi>H</mi> </mrow> <mrow class="MJX-TeXAtom-ORD"> <mo>⊖</mo> </mrow> </msup> </mstyle> </mrow> <annotation encoding="application/x-tex">{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}</annotation> </semantics> </math><img src="https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/bcd6bd8f21e5d154024f6ff5003c75a1f6f0a124" class="mwe-math-fallback-image-inline mw-invert skin-invert" aria-hidden="true" style="vertical-align: -1.005ex; width:8.276ex; height:3.176ex;" alt="{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}"></td> <td>(F2) 6,51 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td>Moláris <a href="/wiki/H%C5%91kapacit%C3%A1s" title="Hőkapacitás">hőkapacitás</a></td> <td>(25 °C) (F2) 31,304 J/(mol·K) </td></tr> <tr> <td colspan="2"> <table width="100%" border="1" cellpadding="2" cellspacing="0" style="border-collapse:collapse;"> <caption><a href="/wiki/G%C5%91znyom%C3%A1s" title="Gőznyomás">Gőznyomás</a> </caption> <tbody><tr align="center"> <td>P/Pa</td> <td>1</td> <td>10</td> <td>100</td> <td>1 k</td> <td>10 k</td> <td>100 k </td></tr> <tr align="center"> <td>T/K</td> <td>38</td> <td>44</td> <td>50</td> <td>58</td> <td>69</td> <td>85 </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#ffff99; color:black">Atomi tulajdonságok </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Krist%C3%A1lyszerkezet" title="Kristályszerkezet">Kristályszerkezet</a></td> <td>lap-középpontos monoklin (alacsony hőmérsékleten) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Oxid%C3%A1ci%C3%B3s_sz%C3%A1m" title="Oxidációs szám">Oxidációs szám</a></td> <td>−1 (oxidálja az <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">oxigént</a>) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">Elektronegativitás</a></td> <td>3,98 (<a href="/wiki/Pauling-sk%C3%A1la" title="Pauling-skála">Pauling-skála</a>) </td></tr> <tr> <td rowspan="3" valign="top"><a href="/wiki/Ion" title="Ion">Ionizációs energia</a> </td> <td>1.: 1681,0 <a href="/wiki/Joule_per_m%C3%B3l" title="Joule per mól">kJ/mol</a> </td></tr> <tr> <td>2.: 3374,2 kJ/mol </td></tr> <tr> <td>3.: 6050,4 kJ/mol </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomsug%C3%A1r" title="Atomsugár">Atomsugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">50</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Atomsug%C3%A1r" title="Atomsugár">Atomsugár</a> (számított)</td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">42</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Kovalens_sug%C3%A1r" title="Kovalens sugár">Kovalens sugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-11_m" class="mw-redirect" title="1 E-11 m">64</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/w/index.php?title=Van_der_Waals-sug%C3%A1r&action=edit&redlink=1" class="new" title="Van der Waals-sugár (a lap nem létezik)">Van der Waals-sugár</a></td> <td><a href="/wiki/1_E-10_m" class="mw-redirect" title="1 E-10 m">135</a> <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pm</a> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#ffff99; color:black">Egyebek </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/M%C3%A1gness%C3%A9g" title="Mágnesség">Mágnesség</a></td> <td><a href="/wiki/Diam%C3%A1gnesess%C3%A9g" title="Diamágnesesség">diamágneses</a> <a href="#cite_note-Magsusc-2">[2]</a> (−1,2×10−4) </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/H%C5%91vezet%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91" title="Hővezetési tényező">Hővezetési tényező</a></td> <td>(300 K) 25,91 m<a href="/wiki/Watt_per_m%C3%A9ter-kelvin" title="Watt per méter-kelvin">W/(m·K)</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/CAS-sz%C3%A1m" title="CAS-szám">CAS-szám</a></td> <td>7782-41-4 </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#ffff99; color:black">Fontosabb izotópok </th></tr> <tr> <td colspan="2"> <table width="100%" border="1" cellspacing="0" cellpadding="2" style="border-collapse:collapse;"> <caption>Fő cikk: <a href="/wiki/A_fluor_izot%C3%B3pjai" title="A fluor izotópjai">A fluor izotópjai</a> </caption> <tbody><tr> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Izot%C3%B3p" title="Izotóp">izotóp</a> </th> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Term%C3%A9szetes_el%C5%91fordul%C3%A1s" title="Természetes előfordulás">természetes előfordulás</a> </th> <th rowspan="2"><a href="/wiki/Felez%C3%A9si_id%C5%91" title="Felezési idő">felezési idő</a> </th> <th colspan="3">bomlás </th></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1si_m%C3%B3d" title="Bomlási mód">mód</a> </td> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1si_energia" title="Bomlási energia">energia</a> (<a href="/wiki/Elektronvolt" title="Elektronvolt">MeV</a>) </td> <td><a href="/wiki/Boml%C3%A1sterm%C3%A9k" title="Bomlástermék">termék</a> </td></tr> <tr> <td rowspan="2">18F </td> <td rowspan="2">nyomokban </td> <td rowspan="2">109,77 perc </td> <td>β+ (96,9%) </td> <td>0,634 </td> <td>18<a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">O</a> </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/Elektronbefog%C3%A1s" class="mw-redirect" title="Elektronbefogás">ε</a> (3,1%) </td> <td>1,656 </td> <td>18<a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">O</a> </td></tr> <tr> <td>19F </td> <td>100% </td> <td colspan="4">F <a href="/wiki/Stabil_izot%C3%B3p" class="mw-redirect" title="Stabil izotóp">stabil</a> 10 <a href="/wiki/Neutron" title="Neutron">neutronnal</a> </td></tr></tbody></table> </td></tr> <tr> <th colspan="2" style="background:#ffff99; color:black">Hivatkozások </th></tr></tbody></table> A fluor a <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elemek_peri%C3%B3dusos_rendszere" title="Kémiai elemek periódusos rendszere">periódusos rendszer</a> <a href="/wiki/K%C3%A9miai_elem" title="Kémiai elem">kémiai elemeinek</a> egyike. Vegyjele F, rendszáma 9. Régies magyar elnevezése folany.<a href="#cite_note-kfki-3">[3]</a> <a href="/wiki/Szabv%C3%A1nyos_nyom%C3%A1s_%C3%A9s_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet" title="Szabványos nyomás és hőmérséklet">Standard nyomáson és hőmérsékleten</a> halvány sárga színű, erősen mérgező, kétatomos molekulájú gáz. A fluor a hetedik főcsoport eleme, azaz a <a href="/wiki/Halog%C3%A9nek" title="Halogének">halogének</a> közé tartozik, közülük a legkönnyebb. Vegyértékelektron-szerkezete 2s2 2p5. Az összes elem közül a <a href="/wiki/Elektronegativit%C3%A1s" title="Elektronegativitás">legelektronegatívabb</a> és legreaktívabb, szinte az összes többi elemmel, köztük néhány <a href="/wiki/Nemesg%C3%A1zok" title="Nemesgázok">nemesgázzal</a> is alkot vegyületeket. A fluor a 24. leggyakoribb elem az univerzumban és a 13. legnagyobb mennyiségben előforduló elem a <a href="/wiki/F%C3%B6ldk%C3%A9reg" title="Földkéreg">földkéregben</a>. A fluor elsődleges ásványi forrását, a <a href="/wiki/Fluorit" title="Fluorit">fluoritot</a> vagy folypátot először 1529-ben említik írásban: ércekhez adták, hogy csökkentsék azoknak az olvadáspontját. A fluor név a folypát latin elnevezéséből, a fluor lapisból ered (fluere = folyni).<a href="#cite_note-4">[4]</a> 1810-ben vetették fel a fluort, mint addig ismeretlen elemet, de tiszta fluor előállítása nagy reaktivitása miatt csak 1886-ban sikerült <a href="/wiki/Henri_Moissan" title="Henri Moissan">Henri Moissannak</a>, alacsony hőmérsékletű <a href="/wiki/Elektrol%C3%ADzis" title="Elektrolízis">elektrolízissel</a>; ezt az eljárást mindmáig alkalmazzák. A fluorgázt legnagyobb mennyiségben <a href="/wiki/D%C3%BAs%C3%ADtott_ur%C3%A1n" title="Dúsított urán">urándúsításra</a> hasznosítják, ipari szintű előállítása a <a href="/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA" title="Második világháború">második világháborúban</a>, a <a href="/wiki/Manhattan_terv" title="Manhattan terv">Manhattan terv</a> idején kezdődött. A tiszta fluor előállításának drágasága miatt inkább a vegyületeit alkalmazzák az iparban. A kibányászott fluoritnak körülbelül a felét az <a href="/wiki/Ac%C3%A9lgy%C3%A1rt%C3%A1s" title="Acélgyártás">acélgyártás</a> során alkalmazzák, a másik feléből pedig elsősorban <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-fluorid" title="Hidrogén-fluorid">hidrogén-fluoridot</a> gyártanak, amely fontos előanyag különféle fluortartalmú szerves vegyületek, vagy az <a href="/wiki/Hall%E2%80%93H%C3%A9roult-elj%C3%A1r%C3%A1s" title="Hall–Héroult-eljárás">alumíniumgyártásnál</a> kulcsszerepet betöltő <a href="/wiki/Kriolit" title="Kriolit">kriolit</a> előállításánál. A szerves fluoridok nagy kémiai és termikus stabilitással rendelkeznek, ezért <a href="/wiki/H%C5%B1t%C5%91k%C3%B6zeg" title="Hűtőközeg">hűtőközegként</a> alkalmazzák őket. Különböző gyógyszerek, például az <a href="/wiki/Atorvasztatin" title="Atorvasztatin">atorvasztatin</a> vagy a <a href="/wiki/Fluoxetin" title="Fluoxetin">fluoxetin</a> is tartalmaznak fluort, emellett a fluoridoknak nagy szerepe van a <a href="/wiki/Fogszuvasod%C3%A1s" title="Fogszuvasodás">fogszuvasodás</a> kialakulásának megakadályozásában. A fluorkémiai termékek kereskedelme világszinten eléri az évi 15 milliárd <a href="/wiki/Amerikai_doll%C3%A1r" title="Amerikai dollár">dollárt</a>. A perfluorozott szénhidrogének (fluorokarbonok) általában <a href="/wiki/%C3%9Cvegh%C3%A1zhat%C3%A1s%C3%BA_g%C3%A1zok" title="Üvegházhatású gázok">üvegházhatású gázok</a>, <a href="/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9si_potenci%C3%A1l" title="Globális felmelegedési potenciál">globális felmelegedési potenciáljuk</a> 100–20 000-szerese a <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid" title="Szén-dioxid">szén-dioxidnak</a>. A hajtógázként használt klór- és fluortartalmú CFC-gázok bizonyíthatóan károsítják az <a href="/wiki/%C3%93zonr%C3%A9teg" title="Ózonréteg">ózonréteget</a>, és az ózonlyuk kialakulásának egyik fő felelősei. A szerves fluorvegyületek a szén–fluor kötés ereje miatt megtalálhatóak a környezetben. A fluornak nincs ismert szerepe az <a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Emlősök">emlősök</a> anyagcseréjében, de néhány növény szintetizál szerves fluortartalmú mérgeket, hogy így védekezzen a <a href="/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyev%C5%91" title="Növényevő">növényevők</a> ellen. <meta property="mw:PageProp/toc" /> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Tulajdonságok">Tulajdonságok</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=1" title="Szakasz szerkesztése: Tulajdonságok">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Elektronszerkezet">Elektronszerkezet</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=2" title="Szakasz szerkesztése: Elektronszerkezet">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Fluorine_shielding.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Fluorine_shielding.svg/250px-Fluorine_shielding.svg.png" decoding="async" width="250" height="143" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Fluorine_shielding.svg/375px-Fluorine_shielding.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Fluorine_shielding.svg/500px-Fluorine_shielding.svg.png 2x" data-file-width="350" data-file-height="200" /></a><figcaption>A fluoratom egyszerűsített szerkezete</figcaption></figure> A fluoratomban összesen kilenc <a href="/wiki/Elektron" title="Elektron">elektron</a> van, eggyel kevesebb, mint a <a href="/wiki/Neon" title="Neon">neonban</a>. <a href="/wiki/Elektronszerkezet" title="Elektronszerkezet">Elektronszerkezete</a> 1s22s22p5: két elektron a belső 1s alhéjon, hét másik a körülötte lévő teljesen feltöltött 2s és a 2p alhéjon helyezkedik el, mely utóbbiból egy elektron hiányzik a nemesgázszerkezet eléréséhez. A külső héjon lévő elektronoknak nincs árnyékoló hatásuk ezért nagy – 9 − 2 = 7 – <a href="/w/index.php?title=Effekt%C3%ADv_magt%C3%B6lt%C3%A9s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Effektív magtöltés (a lap nem létezik)">effektív magtöltés</a> hat rájuk, ami befolyásolja az atom fizikai tulajdonságait is.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000381-5">[5]</a> A fluor <a href="/wiki/Ion#ionizációs_energia" title="Ion">első ionizációs energiája</a> a harmadik legnagyobb az elemek közül a hélium és neon után,<a href="#cite_note-FOOTNOTEDean1999564-6">[6]</a> ami megnehezíti az elektronok eltávolítását a semleges atomról. <a href="/wiki/Elektronaffinit%C3%A1s" title="Elektronaffinitás">Elektronaffinitása</a> is kiemelkedően magas, a <a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">klór</a> után a második legmagasabb,<a href="#cite_note-FOOTNOTELide200410.137–10.138-7">[7]</a> és hajlamos egy elektron felvételével a neonnal izoelektronos szerkezetet kialakítani.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000381-5">[5]</a> A fluor elektronegativitása az összes elem közül a legmagasabb.<a href="#cite_note-8">[8]</a> A fluor kovalens rádiusza 60 <a href="/wiki/M%C3%A9ter" title="Méter">pikométer</a> körüli, hasonlóan a periódusos rendszerben előtte lévő oxigénhez és az utána következő neonhoz.<a href="#cite_note-CSD-9">[9]</a><a href="#cite_note-10">[10]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Molekulaszerkezet">Molekulaszerkezet</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=3" title="Szakasz szerkesztése: Molekulaszerkezet">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:MO_F2.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/MO_F2.svg/250px-MO_F2.svg.png" decoding="async" width="250" height="242" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/MO_F2.svg/375px-MO_F2.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/MO_F2.svg/500px-MO_F2.svg.png 2x" data-file-width="991" data-file-height="960" /></a><figcaption>A F2 molekulapályái</figcaption></figure> A fluor elemi állapotban a többi halogénhez hasonlóan kétatomos molekulákat alkot. A kötéshossz a fluormolekulában 144 pm, amely rövidebb, mint a többi elemmolekulában lévő egyszeres kötések (a gyémántban a szén–szén kötések 154 pm hosszúságúak). A rövid kötések ellenére a fluormolekula disszociációs energiája mindössze 158 kJ/mol, ami körülbelül megfelel a <a href="/wiki/J%C3%B3d" title="Jód">jódmolekulában</a> lévő 266 pm hosszúságú kötés felszakításához szükséges energiának.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998800-11">[11]</a> Ennek oka az, hogy a fluor nemkötő elektronpárjai nagyon közel vannak egymáshoz és erős taszító hatás lép fel köztük, így gyengítve a kötést.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998801-12">[12]</a> A molekulában lévő gyenge kötés felelős a fluor szokatlanul nagy reaktivitásáért. A molekulapálya-elmélet alapján meghatározható a F2 molekula kötése. Az egyedi atomok s- és p-pályái kombinálódnak és kötő, valamint lazító <a href="/wiki/Molekulap%C3%A1lya" title="Molekulapálya">molekulapályákat</a> alkotnak. A fluoratom 1s és 2s pályái mindig σs és σs* kötő- és lazító-molekulapályává alakulnak. Mivel ezek az orbitálok teljesen fel vannak töltve elektronokkal, nem járulnak hozzá a kötéshez. A 2p orbitálokból hat különböző energiájú molekulapálya alakul ki. Ezek a kötő σp-, πy- és πz-pályák, valamint a lazító p*-, πy*- és πz*-pályák. Az elektronok úgy oszlanak meg, hogy az összes kötő és a π* lazító orbitálok telítettek. A kötésrend ezért (6-4)/2 = 1, azaz egyszeres kötésről beszélünk.<a href="#cite_note-13">[13]</a> A fluornál megfigyelhető diamágneses tulajdonság is. <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Reaktivitás">Reaktivitás</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=4" title="Szakasz szerkesztése: Reaktivitás">szerkesztés</a>]</div> A fluormolekula kötési energiája jóval alacsonyabb a klórénál vagy a bróménál, és hasonló a könnyen felszakítható <a href="/w/index.php?title=Peroxid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Peroxid (a lap nem létezik)">peroxidok</a> kötési energiájához. Ez, valamint az atom magas elektronegativitása felelős a fluormolekula könnyű felszakíthatóságáért és nagy reaktivitásáért.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998804-14">[14]</a><a href="#cite_note-15">[15]</a> A más atomokkal létesített kötései ezzel ellentétben nagyon erősek, ugyancsak a nagy elektronegativitás értékének köszönhetően. Reakcióiban szinte mindig az oxidálószer szerepét tölti be. Kevésbé reaktív anyagok, mint például az acélpor, üvegcserepek vagy azbesztszálak hevesen reagálnak a hideg fluorgázzal. A fa és a víz fluor áramban spontán meggyulladnak.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000382-16">[16]</a><a href="#cite_note-pop_mechanics_F_reactivity-17">[17]</a> Nedvesség jelenlétében megtámadja a <a href="/wiki/Szil%C3%ADcium-dioxid" title="Szilícium-dioxid">szilícium-dioxidot</a> is (hidrogén-fluorid képződése miatt, lásd a lenti reakcióegyenletet), ezért nem lehet üvegedényben előállítani és tárolni, csak speciális védőréteggel (fluorozott szénhidrogénnel) ellátott kvarcpalackban. <dl><dd>SiO2 + 6 HF → H2SiF6 + 2 H2O</dd></dl> <table class="infobox" width="272" style="font-size:90%;"> <tbody><tr> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Searchtool.svg/16px-Searchtool.svg.png" decoding="async" width="16" height="16" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Searchtool.svg/24px-Searchtool.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Searchtool.svg/32px-Searchtool.svg.png 2x" data-file-width="512" data-file-height="512" /></a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.youtube.com/watch?v=vtWp45Eewtw">A fluor reakciói (angolul).</a> <a href="/wiki/YouTube" title="YouTube">YouTube</a> </td></tr></tbody></table> Az elemi fluor fémekkel való reakciói különböző körülményeket igényelnek. Az <a href="/wiki/Alk%C3%A1lif%C3%A9mek" title="Alkálifémek">alkálifémek</a> robbanást okoznak és az <a href="/wiki/Alk%C3%A1lif%C3%B6ldf%C3%A9mek" title="Alkáliföldfémek">alkáliföldfémek</a> is zömmel hevesen reagálnak. Ezeket leszámítva a legtöbb fém passziválódik a felületén képződő fém-fluorid réteg miatt, ezért porítva kell őket reagáltatni.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998804-14">[14]</a> A nemesfémek reakciójához tiszta fluorgáz szükséges 300–450 °C-os hőmérsékleten.<a href="#cite_note-FOOTNOTELidinMolochkoAndreeva2000442–455-18">[18]</a> Néhány szilárd nemfémes elem (például a kén vagy a foszfor) is hevesen reagál fluorban a cseppfolyós levegő hőmérsékletén.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001404-19">[19]</a> A <a href="/wiki/K%C3%A9n-hidrog%C3%A9n" title="Kén-hidrogén">hidrogén-szulfid</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001404-19">[19]</a> és a <a href="/wiki/K%C3%A9n-dioxid" title="Kén-dioxid">kén-dioxid</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEPatnaik2007472-20">[20]</a> készségesen egyesül a fluorral, a kén-dioxid esetenként robbanással. A <a href="/wiki/K%C3%A9nsav" title="Kénsav">kénsav</a> jóval kisebb aktivitást mutat, reakciója csak magasabb hőmérsékleten megy végbe.<a href="#cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000400-21">[21]</a> A hidrogénnel hidegen, sötétben is robbanásszerűen egyesül.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw199876,_804-22">[22]</a> Reakcióba lép a nedves levegőben lévő vízzel is; a vízgőz fluor áramban fényes lánggal ég, és a veszélyes hidrogén-fluorid (más néven folysav, HF), valamint <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-peroxid" title="Hidrogén-peroxid">hidrogén-peroxid</a> keletkezik: <dl><dd>F2 + 2 H2O → H2O2 + 2 HF</dd></dl> A <a href="/wiki/Sz%C3%A9n" title="Szén">szén</a> szobahőmérsékleten fluorral reagálva <a href="/wiki/Fluormet%C3%A1n" title="Fluormetán">fluormetánt</a> ad, 400 °C fölött szén-monofluorid, magasabb hőmérsékleten pedig többféle fluorokarbon képződik, néha robbanással.<a href="#cite_note-Kuriakose,_A._K.-23">[23]</a> Amíg a szén-dioxid és a szén-monoxid szobahőmérsékletnél valamivel magasabb hőmérsékleten reagálnak,<a href="#cite_note-Hasegawa,_Yasuo-24">[24]</a> addig a <a href="/wiki/Paraffin" title="Paraffin">paraffinok</a> és más szerves vegyületek heves reakciókat idéznek elő:<a href="#cite_note-25">[25]</a> míg a teljesen szubsztituált halogénezett szénhidrogének – mint a normálisan éghetetlen <a href="/wiki/Sz%C3%A9n-tetraklorid" title="Szén-tetraklorid">szén-tetraklorid</a> – is robbanásszerűen reagálhatnak.<a href="#cite_note-Navarrini,_Walter-26">[26]</a> Bár a nitrogén-trifluorid stabil, a fluor nitrogénnel való reakciójához elektromos kisülés és megemelt hőmérséklet szükséges a nitrogén erős hármas kötése miatt.<a href="#cite_note-FOOTNOTELidinMolochkoAndreeva2000252-27">[27]</a> Más nitrogénvegyületek, például az ammónia vagy a hidrazin erősen exoterm reakcióba lépnek a fluorral.<a href="#cite_note-Anhydrous_ammonia_MSDS-28">[28]</a><a href="#cite_note-Scott_I._Morrow-29">[29]</a> Az oxigén standard körülmények között nem reagál a fluorral, de alacsony nyomáson és hőmérsékleten elektromos kisülések használatával reakcióra bírható. Az így keletkező termékek melegítés hatására visszaalakulnak elemeikre.<a href="#cite_note-Emeléus_Sharpe_1974_111-30">[30]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001457-31">[31]</a><a href="#cite_note-32">[32]</a> Nehezebb halogének<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000383-33">[33]</a> valamint a <a href="/wiki/Radon" title="Radon">radon</a><a href="#cite_note-34">[34]</a> készségesen reagálnak a fluorral, a <a href="/wiki/Xenon" title="Xenon">xenon</a> és a <a href="/wiki/Kripton" title="Kripton">kripton</a> reakciójához viszont speciális körülmények szükségesek.<a href="#cite_note-Khriachtchev_et_al._2000-35">[35]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fázisai">Fázisai</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=5" title="Szakasz szerkesztése: Fázisai">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Beta_fluorine_unit_cell.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Beta_fluorine_unit_cell.svg/250px-Beta_fluorine_unit_cell.svg.png" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Beta_fluorine_unit_cell.svg/375px-Beta_fluorine_unit_cell.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Beta_fluorine_unit_cell.svg/500px-Beta_fluorine_unit_cell.svg.png 2x" data-file-width="406" data-file-height="406" /></a><figcaption>A β-fluor kristályszerkezete. A gömbök olyan F2 molekulákat jelképeznek, melyek akármilyen szögben állhatnak. A többi molekula síkhoz kötött</figcaption></figure> Szobahőmérsékleten a fluor kétatomos molekulákat alkot,<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000382-16">[16]</a> gáz halmazállapotú, színe halványsárga (egyes források szerint zöldessárga), erősen maró tulajdonságú.<a href="#cite_note-36">[36]</a> Jellegzetes szúrós szaga van, amit már 20 ppb koncentrációban is érezni lehet.<a href="#cite_note-FOOTNOTELide20044.12-37">[37]</a> −188 °C-on – az oxigénhez és a nitrogénhez hasonló hőmérsékleten – lecsapódik, folyadékállapotban élénk sárga színű.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDean1999523-38">[38]</a> A fluornak két szilárd formája létezik, az α- és β-fluor. Az utóbbi −220 °C-on kristályosodik rendezetlen köbös kristályrendszerbe – ellentétben a többi halogén rombos szerkezetével. A β-fluor átlátszó és lágy.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDean1999523-38">[38]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEYoung197510-39">[39]</a><a href="#cite_note-Barrett_1967-40">[40]</a> További hűtés hatására −228 °C-on fázisváltáson megy keresztül, átalakul kemény, átlátszatlan α-fluorrá, melynek monoklin kristályrendszere van sűrűn álló, döntött molekularétegekkel. Az átalakulás β-ból α-fázisba nagyobb energiafelszabadulással jár, mint a fluor kondenzációja, és igen heves lehet.<a href="#cite_note-FOOTNOTEYoung197510-39">[39]</a><a href="#cite_note-Barrett_1967-40">[40]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Izotópok">Izotópok</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=6" title="Szakasz szerkesztése: Izotópok">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/A_fluor_izot%C3%B3pjai" title="A fluor izotópjai">A fluor izotópjai</a></td></tr></tbody></table> A fluornak mindössze egy stabil izotópja, a tíz neutront tartalmazó 19F létezik, és egyedül ez fordul elő számottevő mennyiségben a természetben.<a href="#cite_note-41">[41]</a> Giromágneses aránya nagy és kivételesen érzékeny a mágneses mezőre. Mivel ez az egyetlen stabil izotóp, felhasználják a <a href="/wiki/M%C3%A1gnesesrezonancia-k%C3%A9palkot%C3%A1s" title="Mágnesesrezonancia-képalkotás">mágnesesrezonancia-képalkotásban</a>.<a href="#cite_note-42">[42]</a> A fluornak eddig tizenhét radioaktív izotópját sikerült előállítani, 14-től 31-ig terjedő tömegszámokkal. Ezek közül a leghosszabb életű a 18F, <a href="/wiki/Felez%C3%A9si_id%C5%91" title="Felezési idő">felezési ideje</a> 109,77 perc. A többi izotópnak 70 másodpercnél rövidebb felezési ideje van, legtöbbjük kevesebb mint fél másodperc alatt elbomlik.<a href="#cite_note-isotopes-43">[43]</a> A 17F és a 18F <a href="/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s#Pozitív_béta-bomlás" title="Béta-bomlás">pozitív béta-bomláson</a>, a könnyebb izotópok <a href="/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s#Elektronbefogás" title="Béta-bomlás">elektronbefogáson</a>, a 19F-nél nehezebb izotópok pedig <a href="/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s#Negatív_béta-bomlás" title="Béta-bomlás">negatív béta-bomláson</a> vagy neutronkibocsátáson keresztül bomlanak el.<a href="#cite_note-isotopes-43">[43]</a> A fluornak egy metastabil izomerje ismert, a 18mF, melynek felezési ideje 234 nanoszekundum.<a href="#cite_note-44">[44]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Előfordulása">Előfordulása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=7" title="Szakasz szerkesztése: Előfordulása">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Univerzum">Univerzum</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=8" title="Szakasz szerkesztése: Univerzum">szerkesztés</a>]</div> <table class="wikitable" style="float:right; margin-left:15px; margin-top:0; font-size:10pt; line-height:11pt;"> <caption style="margin-bottom: 5px;">Elemek naprendszerbeli előfordulása<a href="#cite_note-Cameron-45">[45]</a> </caption> <tbody><tr> <th style="text-align:center;">Rendszám </th> <th style="width:45%;">Elem </th> <th style="padding-right: 5px; padding-left: 10px;">Relatív mennyiség </th></tr> <tr> <td style="text-align:center;">6 </td> <td style="text-align:center;">Szén </td> <td style="padding-right:5px; text-align:right;">4 800 </td></tr> <tr> <td style="text-align:center;">7 </td> <td style="text-align:center;">Nitrogén </td> <td style="padding-right:5px; text-align:right;">1 500 </td></tr> <tr> <td style="text-align:center;">8 </td> <td style="text-align:center;">Oxigén </td> <td style="padding-right:5px; text-align:right;">8 800 </td></tr> <tr style="background:#ff9;"> <td style="text-align:center;">9 </td> <td style="text-align:center;">Fluor </td> <td style="padding-right:5px; text-align:right;">1 </td></tr> <tr> <td style="text-align:center;">10 </td> <td style="text-align:center;">Neon </td> <td style="padding-right:5px; text-align:right;">1 400 </td></tr> <tr> <td style="text-align:center;">11 </td> <td style="text-align:center;">Nátrium </td> <td style="padding-right:5px; text-align:right;">24 </td></tr> <tr> <td style="text-align:center;">12 </td> <td style="text-align:center;">Magnézium </td> <td style="padding-right:5px; text-align:right;">430 </td></tr></tbody></table> A fluor aránya az univerzumban 400 ppb, kivételesen alacsony a könnyebb elemek között: mindössze a huszonnegyedik leggyakoribb elem, és a széntől a magnéziumig az összes elem legalább hússzor akkora mennyiségben található meg, mint a fluor.<a href="#cite_note-Crosswell-46">[46]</a> Ennek oka az, hogy a csillagokban zajló <a href="/wiki/Nukleoszint%C3%A9zis" title="Nukleoszintézis">nukleoszintézis</a> folyamata elkerüli a fluort, mert a reakciókban keletkező fluoratomok nagy nukleáris <a href="/wiki/Hat%C3%A1skeresztmetszet" title="Hatáskeresztmetszet">hatáskeresztmetszettel</a> rendelkeznek, így hidrogénnel vagy héliummal történő további fúziós reakciók során továbbalakulnak oxigénné vagy neonná.<a href="#cite_note-Crosswell-46">[46]</a><a href="#cite_note-47">[47]</a> Ezen átmeneti létezésen túl három értelmezés született a fluor jelenlétére vonatkozóan:<a href="#cite_note-Crosswell-46">[46]</a><a href="#cite_note-Milky_Way-48">[48]</a> <ul><li><a href="/wiki/II_t%C3%ADpus%C3%BA_szupern%C3%B3va" title="II típusú szupernóva">II típusú szupernóvákban</a> neonatomok neutrínókkal való ütközés hatására átalakulhatnak fluorrá,</li> <li>a <a href="/wiki/Wolf%E2%80%93Rayet-csillag" title="Wolf–Rayet-csillag">Wolf–Rayet-csillagokban</a> a nagy sebességű napszél elsodorhatja a képződő fluort a hidrogén- és héliumatomoktól,</li> <li>az aszimptotikus óriáscsillagokban a fluor kiemelkedik a fúziós zónából a konvekciós áramlatokkal.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Föld">Föld</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=9" title="Szakasz szerkesztése: Föld">szerkesztés</a>]</div> A fluor a tizenharmadik leggyakoribb elem a földkéregben, tömegének körülbelül 600–700 milliomod részét teszi ki.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384-49">[49]</a> Az elemi fluor könnyedén reagálna a Föld légkörében lévő vízgőzzel, ez eleve kizárja az elemi fluor természetben való előfordulását.<a href="#cite_note-50">[50]</a><a href="#cite_note-51">[51]</a> A természetben csak vegyületei formájában található meg, legfontosabb ásványai a <a href="/wiki/Fluorit" title="Fluorit">fluorit</a> (CaF2), a <a href="/wiki/Kriolit" title="Kriolit">kriolit</a> (Na3AlF6) és a <a href="/w/index.php?title=Fluorapatit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fluorapatit (a lap nem létezik)">fluorapatit</a> (Ca5(PO4)3F).<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384-49">[49]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795-52">[52]</a> A fluorit vagy folypát, egy világszerte bőséggel megtalálható színes ásvány a fluor elsődleges forrása. Legnagyobb termelői <a href="/wiki/K%C3%ADna" title="Kína">Kína</a> és <a href="/wiki/Mexik%C3%B3" title="Mexikó">Mexikó</a>. Korábban az Egyesült Államok volt a vezető kitermelő, de 1995-ben beszüntették a bányászatát.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795-52">[52]</a><a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a><a href="#cite_note-historical_fluorspar_statistics-54">[54]</a><a href="#cite_note-UK_fluorspar-55">[55]</a> Bár a fluorapatit tartalmazza a világ összes fluorjának jó részét, de alacsony fluortartalma miatt (3,5 tömegszázalék) mint foszfátot használják fel. A kriolitot korábban alumínium kinyerésére használták, ma nagy tömegben alkalmazzák az alumíniumgyártásban. Mióta a <a href="/wiki/Gr%C3%B6nland" title="Grönland">Grönland</a> nyugati partján lévő legfőbb lelőhelye 1987-ben kimerült, a kriolit legnagyobb részét mesterségesen szintetizálják.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795-52">[52]</a> <table cellpadding="3" style="margin:1em auto 1em auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td colspan="3" style="text-align:center;">Fontosabb fluortartalmú ásványok </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Fluorite-270246.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Fluorite-270246.jpg/200px-Fluorite-270246.jpg" decoding="async" width="200" height="255" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Fluorite-270246.jpg/300px-Fluorite-270246.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Fluorite-270246.jpg/400px-Fluorite-270246.jpg 2x" data-file-width="471" data-file-height="600" /></a> </td> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Apatite_Canada.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Apatite_Canada.jpg/200px-Apatite_Canada.jpg" decoding="async" width="200" height="254" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Apatite_Canada.jpg/300px-Apatite_Canada.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Apatite_Canada.jpg/400px-Apatite_Canada.jpg 2x" data-file-width="4808" data-file-height="6112" /></a> </td> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Ivigtut_cryolite_edit.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Ivigtut_cryolite_edit.jpg/200px-Ivigtut_cryolite_edit.jpg" decoding="async" width="200" height="254" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Ivigtut_cryolite_edit.jpg/300px-Ivigtut_cryolite_edit.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Ivigtut_cryolite_edit.jpg/400px-Ivigtut_cryolite_edit.jpg 2x" data-file-width="3782" data-file-height="4805" /></a> </td></tr> <tr style="text-align:center;"> <td>Fluorit </td> <td>Fluorapatit </td> <td>Kriolit </td></tr></tbody></table> Egyéb ásványok, mint például a <a href="/wiki/Top%C3%A1z" title="Topáz">topáz</a>, is tartalmaznak fluort. Az alkáliföldfém- és más fluoridok rossz oldhatósága miatt a tengervízben csak kis koncentrációban (1,2 ppm) van jelen, ez a forrás kitermelésre nem hasznosítható.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795-52">[52]</a> Nyomnyi mennyiségű fluororganikus vegyületeket kimutattak vulkánkitörésekben és hőforrásokban, ezek eredete egyelőre tisztázatlan.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGribble2002-56">[56]</a> Sokáig vita tárgyát képezte, hogy az <a href="/w/index.php?title=Antazonit&action=edit&redlink=1" class="new" title="Antazonit (a lap nem létezik)">antazonit</a> nevű ásványban elemi fluor található-e meg, melyet az összetört kristály szaga sugallt.<a href="#cite_note-57">[57]</a><a href="#cite_note-Elementar-58">[58]</a> Egy 2012-es tanulmány 0,04 tömegszázaléknyi elemi fluorról számol be, amit az ásványban mágnesesrezonancia-spektroszkópiával mutattak ki. A fluor jelenlétét az okozhatja, hogy a kristályon belül apró uránzárványok ionizáló sugárzása hatására a kalcium-fluorid elemeire bomlik, és a képződő fluorgáz kicsi, elszigetelt zárványokat alkotva megmaradhat.<a href="#cite_note-Elementar-58">[58]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Története">Története</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=10" title="Szakasz szerkesztése: Története">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Korai_felfedezések">Korai felfedezések</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=11" title="Szakasz szerkesztése: Korai felfedezések">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Book9-25.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Book9-25.gif/250px-Book9-25.gif" decoding="async" width="250" height="425" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Book9-25.gif/375px-Book9-25.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Book9-25.gif/500px-Book9-25.gif 2x" data-file-width="1505" data-file-height="2560" /></a><figcaption>Az acélgyártás illusztrációja a <a href="/w/index.php?title=De_re_metallica&action=edit&redlink=1" class="new" title="De re metallica (a lap nem létezik)">De re metallica</a>-ból</figcaption></figure> <a href="/wiki/Georgius_Agricola" title="Georgius Agricola">Georgius Agricola</a> 1529-ben említi meg a <a href="/wiki/Fluorit" title="Fluorit">fluoritot</a>, mint az ércek és a salak olvadáspontjának csökkentésére használt adalékot.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998790-59">[59]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTESenning2007[https://books.google.com/?id=Fl4sdCYrq3cC&pg=PA149_149]-60">[60]</a><a href="#cite_note-64">[m 1]</a> Az ő tollából származik a latin fluorés (fluo – folyás, áramlás) szó a fluorit kőzetre. Innen ered a <a href="/wiki/Fluorit" title="Fluorit">fluorit</a> mint folypát elnevezése, amelyet még ma is gyakran használnak.<a href="#cite_note-FOOTNOTENorwood-Fohs1907[http://archive.org/stream/bulletin01kentgoog#page/n94/mode/2up_52]-65">[64]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998109-66">[65]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEAgricola,_Hoover,_Hoover1912előnézet,_[http://archive.org/stream/georgiusagricola00agririch#page/380/mode/2up_380–381]_o-67">[66]</a> A fluoritról később bebizonyosodott, hogy összetételét tekintve valójában <a href="/wiki/Kalcium-fluorid" title="Kalcium-fluorid">kalcium-difluorid</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWeeks1932-68">[67]</a> Egyes források szerint egy nürnbergi üvegműves, <a href="/w/index.php?title=Heinrich_Schwanhard&action=edit&redlink=1" class="new" title="Heinrich Schwanhard (a lap nem létezik)">Heinrich Schwanhard</a> már 1670-ben használt hidrogén-fluoridot az üveg díszítésére,<a href="#cite_note-Asimov-69">[68]</a> más források szerint a <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-fluorid" title="Hidrogén-fluorid">hidrogén-fluorid</a> vizes oldatát csak 1720-tól kezdődően használták fel üveg maratásra.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWeeks1932-68">[67]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEPartington1923-70">[69]</a> Ezt a jelenséget <a href="/wiki/Andreas_Marggraf" title="Andreas Marggraf">Andreas Sigismund Marggraf</a> 1764-ben jegyezte fel, amikor fluoritot tömény <a href="/wiki/K%C3%A9nsav" title="Kénsav">kénsav</a> jelenlétében hevítette, és az így kapott oldat korrodálta az üvegtartályt.<a href="#cite_note-FOOTNOTEMarggraf1770-71">[70]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEKirsch20043-10-72">[71]</a> A svéd kémikus <a href="/wiki/Carl_Wilhelm_Scheele" title="Carl Wilhelm Scheele">Carl Wilhelm Scheele</a> 1771-ben megismételte a kísérletet, és a keletkezett savas terméket fluss-spats-syran-nak (folysav, vagy másképpen hidrogén-fluorsav) nevezte el.<a href="#cite_note-FOOTNOTEKirsch20043-10-72">[71]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEScheele1771-73">[72]</a> 1810-ben a francia fizikus, <a href="/wiki/Andr%C3%A9-Marie_Amp%C3%A8re" title="André-Marie Ampère">André-Marie Ampère</a> vetette fel, hogy a folysavat hidrogén és egy <a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">klórhoz</a> hasonló elem alkotja.<a href="#cite_note-FOOTNOTEAmpère1816-74">[73]</a> Sir <a href="/wiki/Humphry_Davy" title="Humphry Davy">Humphry Davy</a> javaslatára, az akkor még ismeretlen anyagot a folysav (fluoric acid) és a halogének -ine szuffixumából összetéve fluorine-nak nevezték el. A legtöbb európai nyelven azóta is ezt a szót vagy módosulatait használják az elem megnevezésére. A görög, orosz és más nyelvekben viszont Ampère javaslatára a ftor szó, és annak változatai terjedtek el, amely a görög φθόριος (phthoriosz – romboló) szóból ered.<a href="#cite_note-FOOTNOTEDavy1813[https://books.google.com/books?id=dhdGAAAAMAAJ&pg=PA278_278]-75">[74]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEBanks198611-76">[75]</a> Az új latin név, a fluorum után az elem vegyjele F; a régebben használatos Fl szimbólum 2012 óta a <a href="/wiki/Fler%C3%B3vium" title="Fleróvium">fleróviumot</a> jelöli.<a href="#cite_note-FOOTNOTEStorer1864278-280-77">[76]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Izolációja">Izolációja</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=12" title="Szakasz szerkesztése: Izolációja">szerkesztés</a>]</div> A fluorral végzett kezdeti kísérletek annyira veszélyesek voltak, hogy a folysavval történt szerencsétlenség után több 19. századi kísérletező is „fluor-mártírrá” vált. Az akkori kutatók ugyanis nem voltak tudatában a folysav veszélyességének, ezért sokan egészségüket (vakság) vagy életüket adták a tudományért.<a href="#cite_note-79">[m 2]</a> Az elemi fluor izolációja különösen nehéz volt, mert egyrészt mind a fluor, mind a folysav rendkívül korrozív, maró anyag, másrészt nem állt rendelkezésre egyszerű és alkalmas <a href="/wiki/Elektrolit" title="Elektrolit">elektrolit</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWeeks1932-68">[67]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEToon2001-78">[77]</a> <a href="/w/index.php?title=Edmond_Fr%C3%A9my&action=edit&redlink=1" class="new" title="Edmond Frémy (a lap nem létezik)">Edmond Frémy</a> posztulálta, hogy a tiszta folysavból elektrolízissel előállítható az elemi fluor, ezért kidolgozott egy módszert, amellyel savított <a href="/w/index.php?title=K%C3%A1lium-bifluorid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kálium-bifluorid (a lap nem létezik)">kálium-bifluoridból</a> vízmentes mintákat állított elő. Ehelyett felfedezte, hogy az így keletkezett tiszta hidrogén-fluorid nem vezeti az elektromosságot, azaz elektromos <a href="/wiki/Szigetel%C5%91" class="mw-redirect" title="Szigetelő">szigetelő</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWeeks1932-68">[67]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEToon2001-78">[77]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEAsimov1966162-80">[78]</a> Frémy egykori diákja, <a href="/wiki/Henri_Moissan" title="Henri Moissan">Henri Moissan</a> kitartott, és sok próbálgatás után felfedezte, hogy a kálium-bifluorid és a száraz hidrogén-fluorid keveréke vezető, így megvalósítható az elektrolízis. Annak érdekében, hogy az elektrokémiai cellában található platina gyors korrózióját elkerülje, egy speciális fürdő segítségével rendkívül alacsony hőmérsékletre hűtötte a reakciót; ellenállóbb, kovácsolt <a href="/wiki/Platina" title="Platina">platina</a>-<a href="/wiki/Ir%C3%ADdium" title="Irídium">irídium</a> cellát, valamint fluoritdugókat alkalmazott.<a href="#cite_note-FOOTNOTEToon2001-78">[77]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998789–791-81">[79]</a> 1886-ban, sok vegyész 74 évnyi erőfeszítése után Moissan sikeresen izolálta az elemi fluort.<a href="#cite_note-FOOTNOTEAsimov1966162-80">[78]</a><a href="#cite_note-Moissan,_1886_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--82">[80]</a> 1906-ban, két hónappal halála előtt Moissan elnyerte a <a href="/wiki/K%C3%A9miai_Nobel-d%C3%ADj" title="Kémiai Nobel-díj">kémiai Nobel-díjat</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEViel-Goldwhite1993[https://books.google.com/books?id=jEy67gEvIuMC&pg=PA35_35]-83">[81]</a><a href="#cite_note-84">[m 3]</a> Nem tisztázott, hogy viszonylag rövid életéért (54 év) nem a fluorral való kísérletezések-e a felelősek. <ul class="gallery mw-gallery-packed"> <li class="gallerybox" style="width: 214px"> <div class="thumb" style="width: 212px;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Recherches_sur_l%E2%80%99isolement_du_fluor,_Fig._5.PNG" class="mw-file-description" title="1887-es vázlat Moissan szerkezetéről"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Recherches_sur_l%E2%80%99isolement_du_fluor%2C_Fig._5.PNG/318px-Recherches_sur_l%E2%80%99isolement_du_fluor%2C_Fig._5.PNG" decoding="async" width="212" height="270" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/77/Recherches_sur_l%E2%80%99isolement_du_fluor%2C_Fig._5.PNG/478px-Recherches_sur_l%E2%80%99isolement_du_fluor%2C_Fig._5.PNG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Recherches_sur_l%E2%80%99isolement_du_fluor%2C_Fig._5.PNG 2x" data-file-width="590" data-file-height="750" /></a></div> <div class="gallerytext">1887-es vázlat Moissan szerkezetéről</div> </li> <li class="gallerybox" style="width: 192.66666666667px"> <div class="thumb" style="width: 190.66666666667px;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Henri_Moissan_HiRes.jpg" class="mw-file-description" title="Moissan Nobel-díj fényképe"><img alt="" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Henri_Moissan_HiRes.jpg/286px-Henri_Moissan_HiRes.jpg" decoding="async" width="191" height="270" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Henri_Moissan_HiRes.jpg/430px-Henri_Moissan_HiRes.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Henri_Moissan_HiRes.jpg/573px-Henri_Moissan_HiRes.jpg 2x" data-file-width="3111" data-file-height="4400" /></a></div> <div class="gallerytext">Moissan Nobel-díj fényképe</div> </li> </ul> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Későbbi_felhasználása">Későbbi felhasználása</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=13" title="Szakasz szerkesztése: Későbbi felhasználása">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Uranium_hexafluoride_crystals_sealed_in_an_ampoule.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Uranium_hexafluoride_crystals_sealed_in_an_ampoule.jpg/250px-Uranium_hexafluoride_crystals_sealed_in_an_ampoule.jpg" decoding="async" width="250" height="99" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Uranium_hexafluoride_crystals_sealed_in_an_ampoule.jpg/375px-Uranium_hexafluoride_crystals_sealed_in_an_ampoule.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/94/Uranium_hexafluoride_crystals_sealed_in_an_ampoule.jpg/500px-Uranium_hexafluoride_crystals_sealed_in_an_ampoule.jpg 2x" data-file-width="683" data-file-height="270" /></a><figcaption>Egy ampulla <a href="/wiki/Ur%C3%A1n-hexafluorid" title="Urán-hexafluorid">urán-hexafluorid</a></figcaption></figure> A <a href="/wiki/General_Motors" title="General Motors">General Motors</a> az 1920-as évek végén kísérleteket folytatott a CFC-k hűtőközegként való alkalmazásával kapcsolatban, majd 1930-ban a GM és a <a href="/wiki/DuPont" title="DuPont">DuPont</a> közösen megalapította a Kinetic Chemichalst a Freon-12 (<a href="/wiki/Difluor-dikl%C3%B3rmet%C3%A1n" title="Difluor-diklórmetán">CCl2F2</a>) értékesítésére. A Freon-12 felváltotta a korábbi, mérgezőbb vegyületeket, megnövelte az igényt a háztartási hűtőszekrényekre, gyártása pedig jövedelmezővé vált: 1949-ben a DuPont felvásárolta a Kinetic Chemicalst, és számos más <a href="/wiki/Freon" class="mw-redirect" title="Freon">freonvegyület</a> forgalmazásába kezdett.<a href="#cite_note-Jstg-85">[82]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEHounshellSmith1988156–157-86">[83]</a><a href="#cite_note-DD_Freon_history-87">[84]</a> A <a href="/wiki/Poli(tetrafluoretil%C3%A9n)" title="Poli(tetrafluoretilén)">poli(tetrafluoretilén)t</a> vagy teflont 1938-ban véletlenül fedezte fel <a href="/w/index.php?title=Roy_J._Plunkett&action=edit&redlink=1" class="new" title="Roy J. Plunkett (a lap nem létezik)">Roy J. Plunkett</a>, miközben hűtőanyagokon dolgozott a Kineticnél. A teflon páratlan kémiai és termális ellenállásának köszönhetően 1941-ben megkezdődött a tömegtermelése.<a href="#cite_note-Jstg-85">[82]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEHounshellSmith1988156–157-86">[83]</a> Az elemi fluor nagyipari előállítása a második világháború alatt kezdődött meg. Németországban magas hőmérsékletű elektrolízissel állítottak elő tonnaszám <a href="/wiki/Kl%C3%B3r-trifluorid" title="Klór-trifluorid">klór-trifluoridot</a>, amit gyújtóbombákban terveztek felhasználni,<a href="#cite_note-88">[85]</a> a <a href="/wiki/Manhattan_terv" title="Manhattan terv">Manhattan tervben</a> pedig hatalmas mennyiségű <a href="/wiki/Ur%C3%A1n-hexafluorid" title="Urán-hexafluorid">urán-hexafluoridot</a> használtak fel urándúsításra. Mivel az urán-hexafluorid ugyanolyan korrozív, mint maga a fluor, ezért a gázdiffúziós eljárásban alkalmazott berendezéseknek különleges anyagokból kellett lenniük: a membránok nikkelből, a tömítések fluorpolimerekből készültek, hűtő- és kenőanyagoknak pedig folyékony fluorokarbonokat használtak. Ez a virágzó atomipar elősegítette a háború utáni fluorkémiai fejlesztéseket.<a href="#cite_note-89">[86]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Vegyületei">Vegyületei</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=14" title="Szakasz szerkesztése: Vegyületei">szerkesztés</a>]</div> A fluor kémiai vegyületek hatalmas választékát alkotja, amely magába foglal mind szerves, mind szervetlen vegyületeket. A fluor egyesül fémekkel, nemfémekkel, félfémekkel és a legtöbb nemesgázzal is.<a href="#cite_note-Riedel_Kaupp_2009-90">[87]</a> Vegyületeiben az <a href="/wiki/Oxid%C3%A1ci%C3%B3s_sz%C3%A1m" title="Oxidációs szám">oxidációs száma</a> majdnem mindig −1. Nagy elektronaffinitása miatt elsődlegesen ionos kötéseket létesít; ha kovalens kötéssel kapcsolódik, akkor ezek a kötések polárisak, és szinte kivétel nélkül egyszeresek.<a href="#cite_note-NF_charge-91">[88]</a><a href="#cite_note-92">[89]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Fémekkel">Fémekkel</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=15" title="Szakasz szerkesztése: Fémekkel">szerkesztés</a>]</div> Az <a href="/wiki/Alk%C3%A1lif%C3%A9mek" title="Alkálifémek">alkálifémek</a> jól oldódó, ionos monofluoridokat képeznek vele, melyeknek a <a href="/wiki/N%C3%A1trium-klorid" title="Nátrium-klorid">nátrium-kloriddal</a> és a többi analóg kloriddal megegyező köbös kristályrendszerük van.<a href="#cite_note-93">[90]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000420–422-94">[91]</a> <a href="/wiki/Alk%C3%A1lif%C3%B6ldf%C3%A9mek" title="Alkáliföldfémek">Alkáliföldfémekkel</a> erős ionos kötésekkel rendelkező, rosszul oldódó difluoridokat alkot,<a href="#cite_note-dissolve-95">[92]</a> kivéve a <a href="/wiki/Berillium-fluorid" title="Berillium-fluorid">berillium-fluoridot</a>, amely kovalens tulajdonságokat is mutat, és a <a href="/wiki/Kvarc" title="Kvarc">kvarchoz</a> hasonló szerkezetű.<a href="#cite_note-Beryllium_chemistry-96">[93]</a> Ritkaföldfémekkel és még sok másik fémmel ionos trifluoridokat alkot.<a href="#cite_note-FOOTNOTEEmeléusSharpe198389–97-97">[94]</a><a href="#cite_note-Crystal_chemistry_of_fluorides-98">[95]</a><a href="#cite_note-99">[96]</a> Kovalens tulajdonságok a tetrafluoridoknál tűnnek először szembe: a cirkónium, hafnium<a href="#cite_note-100">[97]</a><a href="#cite_note-Perry_2011_193-101">[98]</a> és számos aktinoida<a href="#cite_note-102">[99]</a> magas olvadáspontú ionos vegyületeket alkot a fluorral,<a href="#cite_note-FOOTNOTELide20044.60,_4.76,_4.92,_4.96-103">[100]</a><a href="#cite_note-106">[m 4]</a> míg a titán,<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998964-107">[103]</a> a vanádium,<a href="#cite_note-108">[104]</a> és a nióbium vegyületei polimer jellegűek,<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998990-109">[105]</a> melyek olvadáspontja, vagy bomlási hőmérséklete nem több 350 °C-nál.<a href="#cite_note-FOOTNOTELide20044.72,_4.91,_4.93-110">[106]</a> A pentafluoridok folytatják ezt a tendenciát a lineáris polimereikkel és az <a href="/wiki/Oligomer" title="Oligomer">oligomer</a> komplexeikkel.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998561–563-111">[107]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEEmeléusSharpe1983256–277-112">[108]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEMackayMackayHenderson2002355–356-113">[109]</a> Tizenhárom fém hexafluoridja ismert,<a href="#cite_note-114">[m 5]</a> mind oktaéderes szerkezetű és többnyire illékony, szilárd anyagok, de például <a href="/w/index.php?title=Molibd%C3%A9n-hexafluorid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Molibdén-hexafluorid (a lap nem létezik)">molibdén-hexafluorid</a> és a <a href="/w/index.php?title=R%C3%A9nium-hexafluorid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Rénium-hexafluorid (a lap nem létezik)">rénium-hexafluorid</a> folyékony, a <a href="/wiki/Volfr%C3%A1m-hexafluorid" title="Volfrám-hexafluorid">volfrám-hexafluorid</a> pedig gáz halmazállapotú.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998(various_pages,_by_metal_in_respective_chapters)-115">[110]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTELide20044.71,_4.78,_4.92-116">[111]</a><a href="#cite_note-D_BLOCK_XF6-117">[112]</a> A rénium-heptafluorid az egyetlen ismert heptafluorid, amely egy alacsony olvadáspontú, szilárd anyag, pentagonális bipiramisos molekulaalakkal.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998819-118">[113]</a> Az ennél több fluoratommal rendelkező fémfluoridok kiváltképp reaktívak.<a href="#cite_note-119">[114]</a> <table cellpadding="3" style="margin:1em auto 1em auto; text-align:center;"> <tbody><tr> <td colspan="3" style="text-align:center;">Fém-fluoridok szerkezete </td></tr> <tr> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Sodium-fluoride-unit-cell-3D.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Sodium-fluoride-unit-cell-3D.png/132px-Sodium-fluoride-unit-cell-3D.png" decoding="async" width="132" height="126" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Sodium-fluoride-unit-cell-3D.png/198px-Sodium-fluoride-unit-cell-3D.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Sodium-fluoride-unit-cell-3D.png/264px-Sodium-fluoride-unit-cell-3D.png 2x" data-file-width="1100" data-file-height="1050" /></a> </td> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Bismuth-pentafluoride-chain-from-xtal-1971-3D-balls.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Bismuth-pentafluoride-chain-from-xtal-1971-3D-balls.png/500px-Bismuth-pentafluoride-chain-from-xtal-1971-3D-balls.png" decoding="async" width="500" height="126" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Bismuth-pentafluoride-chain-from-xtal-1971-3D-balls.png/750px-Bismuth-pentafluoride-chain-from-xtal-1971-3D-balls.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Bismuth-pentafluoride-chain-from-xtal-1971-3D-balls.png/1000px-Bismuth-pentafluoride-chain-from-xtal-1971-3D-balls.png 2x" data-file-width="2000" data-file-height="503" /></a> </td> <td><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Rhenium-heptafluoride-3D-balls.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Rhenium-heptafluoride-3D-balls.png/121px-Rhenium-heptafluoride-3D-balls.png" decoding="async" width="121" height="126" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Rhenium-heptafluoride-3D-balls.png/182px-Rhenium-heptafluoride-3D-balls.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Rhenium-heptafluoride-3D-balls.png/242px-Rhenium-heptafluoride-3D-balls.png 2x" data-file-width="1032" data-file-height="1071" /></a> </td></tr> <tr style="text-align:center;"> <td>Nátrium-fluorid, ionos </td> <td>Bizmut-pentafluorid, polimeres </td> <td>Rénium-heptafluorid, molekuláris </td></tr></tbody></table> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Hidrogénnel">Hidrogénnel</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=16" title="Szakasz szerkesztése: Hidrogénnel">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-fluorid" title="Hidrogén-fluorid">Hidrogén-fluorid</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Boiling-points_Chalcogen-Halogen.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Boiling-points_Chalcogen-Halogen.svg/250px-Boiling-points_Chalcogen-Halogen.svg.png" decoding="async" width="250" height="166" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Boiling-points_Chalcogen-Halogen.svg/375px-Boiling-points_Chalcogen-Halogen.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Boiling-points_Chalcogen-Halogen.svg/500px-Boiling-points_Chalcogen-Halogen.svg.png 2x" data-file-width="337" data-file-height="224" /></a><figcaption>Halogének és kalkogének hidrogénnel alkotott vegyületeinek forráspontjai. Jól látható a hidrogén-fluorid és víz kiemelkedően magas forráspontja, amiért a molekulák közt fellépő erős hidrogénkötések felelősek</figcaption></figure> A fluor hidrogénnel egyesülve <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-fluorid" title="Hidrogén-fluorid">hidrogén-fluoridot</a> alkot. A hidrogén-fluorid molekulái <a href="/wiki/K%C3%A9miai_k%C3%B6t%C3%A9s#hidrogénkötés" title="Kémiai kötés">hidrogénkötéssel</a> kapcsolódva egymáshoz halmazokat alkotnak, emiatt a tulajdonságai közelebb állnak a vízéhez, mint a hidrogén-kloridéhoz.<a href="#cite_note-Pauling_HF_hydrogen_bonds-120">[115]</a><a href="#cite_note-Atkins_HF-121">[116]</a><a href="#cite_note-New_Scientist_HF-122">[117]</a> Forráspontja jóval magasabb a nála nehezebb hidrogén-halogenidek forráspontjánál, és velük ellentétben korlátlanul elegyedik vízzel.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998812–816-123">[118]</a> A hidrogén-fluorid vízzel érintkezve könnyedén hidratálódik, oldata – a többi hidrogén-halogenid oldatával ellentétben, melyek erős savként viselkednek – gyenge sav.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001425-124">[119]</a> Velük ellentétben viszont képes megtámadni az üveget.<a href="#cite_note-H+-125">[120]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nemfémekkel_és_félfémekkel">Nemfémekkel és félfémekkel</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=17" title="Szakasz szerkesztése: Nemfémekkel és félfémekkel">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Chlorine-trifluoride-3D-balls.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Chlorine-trifluoride-3D-balls.png/250px-Chlorine-trifluoride-3D-balls.png" decoding="async" width="250" height="163" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Chlorine-trifluoride-3D-balls.png/375px-Chlorine-trifluoride-3D-balls.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Chlorine-trifluoride-3D-balls.png/500px-Chlorine-trifluoride-3D-balls.png 2x" data-file-width="1100" data-file-height="716" /></a><figcaption>A <a href="/wiki/Kl%C3%B3r-trifluorid" title="Klór-trifluorid">klór-trifluorid</a> erősen roncsoló hatású, képes meggyújtani az azbesztet, a betont, a homokot és más tűzálló anyagokat is<a href="#cite_note-FOOTNOTEAir_Products_and_Chemicals20041-126">[121]</a></figcaption></figure> A félfémek és a p-mező nemfémeinek kettős fluoridjai általában kovalensek, változó reaktivitással. A harmadik periódusban lévő, valamint az annál nehezebb nemfémek hipervalens vegyületeket képezhetnek a fluorral.<a href="#cite_note-Noury-127">[122]</a> A <a href="/wiki/B%C3%B3r-trifluorid" title="Bór-trifluorid">bór-trifluorid</a> molekula sík alakú, és egy be nem töltött elektronoktettel rendelkezik. Ez a vegyület <a href="/wiki/Sav-b%C3%A1zis_elm%C3%A9letek#Lewis-féle_sav-bázis_elmélet_(1938)" title="Sav-bázis elméletek">Lewis-savként</a> viselkedik, és egyesül különböző Lewis-bázisokkal, adduktumokat hozva létre.<a href="#cite_note-128">[123]</a> A <a href="/wiki/Tetrafluormet%C3%A1n" title="Tetrafluormetán">szén-tetrafluorid</a> közömbös, tetraéder alakú molekula, csoportbeli analógjai, a szilícium- és germánium-tetrafluorid szintén tetraéderes szerkezetűek,<a href="#cite_note-129">[124]</a> de ők a szén-tetrafluoriddal ellentétben Lewis-savként viselkednek.<a href="#cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000423-130">[125]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001897-131">[126]</a> A nitrogéncsoport elemeinek trifluoridjai reaktivitása és bázicitása a molekulatömeggel növekszik, habár a <a href="/w/index.php?title=Nitrog%C3%A9n-trifluorid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nitrogén-trifluorid (a lap nem létezik)">nitrogén-trifluorid</a> ellenáll a hidrolízisnek és nem mutat bázikus tulajdonságokat.<a href="#cite_note-PnFx-132">[127]</a> A fluor, arzén és antimon pentafluoridjai reaktívabbak, mint a megfelelő trifluoridjaik, az antimon-pentafluorid a legerősebb ismert természetes Lewis-sav.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998561–563-111">[107]</a><a href="#cite_note-Arsenic-133">[128]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000432-134">[129]</a> A <a href="/wiki/Oxig%C3%A9ncsoport" title="Oxigéncsoport">kalkogéneknek</a> sokféle fluoridja létezik: beszámoltak az oxigén, a kén és a szelén instabil difluoridjairól – az <a href="/wiki/Oxig%C3%A9n-difluorid" title="Oxigén-difluorid">OF2</a> az egyetlen ismert vegyület, melyben az oxigén oxidációs állapota +2 –, valamint létezik a kén és a szelén tetrafluoridja, és ismert a kén, a szelén és a tellúr hexafluoridja is. Ez utóbbiak a sok kapcsolódó fluoratom miatt stabilak, a <a href="/wiki/K%C3%A9n-hexafluorid" title="Kén-hexafluorid">kén-hexafluorid</a> a könnyű központi atom miatt különösen közömbös.<a href="#cite_note-(O,S,Se,Te)Fn-135">[130]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998638–640,_683–689,_767–778-136">[131]</a> A klór, a bróm és a jód a fluorral alkothatnak mono-, tri- és pentafluoridokat, de egyedül a jód képes heptafluoridot létrehozni – ez egyben az egyetlen hétligandumos <a href="/wiki/Interhalog%C3%A9nek" title="Interhalogének">interhalogén</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001435–436-137">[132]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Nemesgázokkal">Nemesgázokkal</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=18" title="Szakasz szerkesztése: Nemesgázokkal">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Xenon_tetrafluoride_crop.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b2/Xenon_tetrafluoride_crop.gif/250px-Xenon_tetrafluoride_crop.gif" decoding="async" width="250" height="250" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b2/Xenon_tetrafluoride_crop.gif/375px-Xenon_tetrafluoride_crop.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b2/Xenon_tetrafluoride_crop.gif 2x" data-file-width="400" data-file-height="400" /></a><figcaption>Xenon-tetrafluorid kristályok, 1962-ben fényképezve</figcaption></figure> A <a href="/wiki/Nemesg%C3%A1zok" title="Nemesgázok">nemesgázokról</a>, mivel lezárt elektronhéjjal rendelkeznek, sokáig úgy gondolták, hogy nem lépnek reakcióba más elemekkel, egészen 1962-ig, amikor <a href="/w/index.php?title=Neil_Bartlett&action=edit&redlink=1" class="new" title="Neil Bartlett (a lap nem létezik)">Neil Bartlett</a> először szintetizált sikeresen <a href="/w/index.php?title=Xenon-hexafluorplatin%C3%A1t&action=edit&redlink=1" class="new" title="Xenon-hexafluorplatinát (a lap nem létezik)">xenon-hexafluorplatinátot</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001392–393-138">[133]</a> Azóta sok más <a href="/wiki/Nemesg%C3%A1zvegy%C3%BCletek" title="Nemesgázvegyületek">nemesgázvegyületet</a> sikerült elkülöníteni, például <a href="/wiki/Xenon-difluorid" title="Xenon-difluorid">xenon-difluoridot</a>, <a href="/wiki/Xenon-tetrafluorid" title="Xenon-tetrafluorid">-tetrafluoridot</a>, <a href="/wiki/Xenon-hexafluorid" title="Xenon-hexafluorid">-hexafluoridot</a> és több oxifluoridot is.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001395–397,_400-139">[134]</a> A nemesgázok közül a kripton és a radon fluorral difluoridot alkot.<a href="#cite_note-FOOTNOTELewars200868-140">[135]</a><a href="#cite_note-astatineradon-141">[136]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTELewars200867-142">[137]</a> Argon hidrogén-fluoriddal extrém körülmények között reagál, <a href="/wiki/Argon-fluorohidrid" title="Argon-fluorohidrid">argon-fluorohidrid</a> keletkezése mellett.<a href="#cite_note-Khriachtchev_et_al._2000-35">[35]</a> A könnyebb nemesgázok fluoridjai kivételesen instabilak: a héliumnak és a neonnak egyáltalán nincsenek hosszabb élettartamú fluorvegyületeik,<a href="#cite_note-HeNeCompounds-143">[138]</a> neon-fluoridot még egyáltalán nem figyeltek meg.<a href="#cite_note-FOOTNOTELewars200871-144">[139]</a> Hélium-fluorohidridet nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten pár milliszekundumos időtartamra sikerült előállítani.<a href="#cite_note-HeNeCompounds-143">[138]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Szerves_vegyületek">Szerves vegyületek</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=19" title="Szakasz szerkesztése: Szerves vegyületek">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:FluorocarbonCrabFish.JPG" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/FluorocarbonCrabFish.JPG/250px-FluorocarbonCrabFish.JPG" decoding="async" width="250" height="184" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/FluorocarbonCrabFish.JPG/375px-FluorocarbonCrabFish.JPG 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/FluorocarbonCrabFish.JPG/500px-FluorocarbonCrabFish.JPG 2x" data-file-width="2574" data-file-height="1892" /></a><figcaption>Egymással nem elegyedő színezett víz és nála jóval sűrűbb <a href="/w/index.php?title=Perfluorpent%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="Perfluorpentán (a lap nem létezik)">perfluorpentán</a> egy főzőpohárban. A rák és az aranyhal nem tudja átlépni a két folyadékréteg közti határt</figcaption></figure> A szén-fluor kötés a legerősebb kötés a <a href="/wiki/Szerves_k%C3%A9mia" title="Szerves kémia">szerves kémiában</a>,<a href="#cite_note-hagan-145">[140]</a> ez adja a fluororganikus vegyületek nagy stabilitását.<a href="#cite_note-FOOTNOTESiegemund_et_al.2005444-146">[141]</a> A természetben szinte egyáltalán nem fordul elő, de számos mesterségesen előállított vegyület tartalmazza. A szerves fluorvegyületek nagy változatosságot mutatnak, és a szerves kémia komplexitását tükrözik vissza.<a href="#cite_note-Jstg-85">[82]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Egyedi_molekulák">Egyedi molekulák</h4>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=20" title="Szakasz szerkesztése: Egyedi molekulák">szerkesztés</a>]</div> Az <a href="/wiki/Alk%C3%A1nok" title="Alkánok">alkánok</a> hidrogénatomjainak fokozatosan fluoratomokra való kicserélése a molekula számos tulajdonságát módosítja: az olvadás- és forráspont csökken, a sűrűség növekszik, a szénhidrogénekben való oldhatóság csökken, a molekula általános stabilitása pedig növekszik. A perfluorkarbonok, melyekben az összes hidrogént fluor helyettesít, a legtöbb szerves oldószerben oldhatatlanok és normális körülmények között egyedül folyékony ammóniában lévő nátriummal reagálnak.<a href="#cite_note-FOOTNOTESiegemund_et_al.2005451–452-147">[142]</a> Más, funkciós csoportokat tartalmazó szerves vegyületeknek is léteznek perfluorozott megfelelői, melyek a perfluorkarbonok sok tulajdonságát – például a nagy stabilitást és a hidrofóbiát – magukban hordozzák, közben a funkciós csoportjuk – leggyakrabban <a href="/wiki/Karbonsavak" title="Karbonsavak">karboxilcsoport</a> – megnöveli a reaktivitásukat, képessé téve őket arra, hogy különböző felületekhez hozzátapadjanak, vagy hogy <a href="/w/index.php?title=Fel%C3%BCletakt%C3%ADv_anyag&action=edit&redlink=1" class="new" title="Felületaktív anyag (a lap nem létezik)">felületaktív anyagként</a> viselkedjenek.<a href="#cite_note-Salager2002-148">[143]</a> A fluortartalmú felületaktív anyagok jobban képesek csökkenteni a víz <a href="/wiki/Fel%C3%BCleti_fesz%C3%BClts%C3%A9g" title="Felületi feszültség">felületi feszültségét</a>, mint szénhidrogén-alapú megfelelőik. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Polimerek">Polimerek</h4>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=21" title="Szakasz szerkesztése: Polimerek">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Polytetrafluoroethylene.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Polytetrafluoroethylene.svg/250px-Polytetrafluoroethylene.svg.png" decoding="async" width="250" height="219" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Polytetrafluoroethylene.svg/375px-Polytetrafluoroethylene.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Polytetrafluoroethylene.svg/500px-Polytetrafluoroethylene.svg.png 2x" data-file-width="168" data-file-height="147" /></a><figcaption>Poli(tetrafluoretilén), (vagy Teflon) az egyik legszélesebb körben felhasznált fluorpolimer</figcaption></figure> A fluortartalmú polimerek nagyobb stabilitással és magasabb olvadásponttal rendelkeznek, melyet a szénhidrogén-molekulákban a hidrogének fluorra való cseréjének köszönhetnek.<a href="#cite_note-FOOTNOTECarlsonScmiegel20053-149">[144]</a> A <a href="/wiki/Poli(tetrafluoretil%C3%A9n)" title="Poli(tetrafluoretilén)">Poli(tetrafluoretilén)</a> (vagy PTFE, teflon) a legegyszerűbb fluorpolimer, a <a href="/wiki/Polietil%C3%A9n" title="Polietilén">polietilén</a> perfluorozott analógja, -CF2- szerkezeti egységekből épül fel. A PTFE a várható stabilitásnövekedést mutatja, de nagyon magas olvadáspontja miatt nehezen formázható,<a href="#cite_note-FOOTNOTECarlsonScmiegel20053–4-150">[145]</a> annak ellenére, hogy a PTFE magasabb hőmérsékleten hőre lágyuló polimer. Számos PTFE-származék létezik, amelyek könnyebben formázhatóak, viszont hőmérséklettűrésük alacsonyabb, például a fluorozott etilén-propilén, melyben néhány fluoratom trifluormetil-csoporttal van helyettesítve, vagy a <a href="/w/index.php?title=Nafion&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nafion (a lap nem létezik)">nafion</a>, ami szulfonsavcsoportban végződő perfluoréter oldalláncokat tartalmaz.<a href="#cite_note-151">[146]</a><a href="#cite_note-152">[147]</a> Néhány fluorpolimerben megmarad a hidrogénatomok egy része; a <a href="/w/index.php?title=Poli(vinilid%C3%A9n-fluorid)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Poli(vinilidén-fluorid) (a lap nem létezik)">poli(vinilidén-fluorid)ban</a> feleannyi, a <a href="/w/index.php?title=Poli(vinil-fluorid)&action=edit&redlink=1" class="new" title="Poli(vinil-fluorid) (a lap nem létezik)">poli(vinil-fluorid)ban</a> negyedannyi fluor van, mint a PTFE-ben, de mindkettő a perfluorozott polimerekhez hasonlóan viselkedik.<a href="#cite_note-FOOTNOTECarlsonScmiegel20054-153">[148]</a> A fluorpolimerek műszaki tulajdonságai nagyban függnek a feldolgozásuktól. A hőre lágyuló polimerek szokványos feldolgozási technikái – a kalanderezés, extrúzió, <a href="/wiki/Fr%C3%B6ccs%C3%B6nt%C3%A9s" title="Fröccsöntés">fröccsöntés</a> – a fluorpolimerekre nem alkalmazhatók. Tipikus feldolgozási módjuk a nagy hőmérsékleten és nagy nyomáson elvégzett porzsugorítás (szinterezés), ami a fémek porkohászatához hasonlóan porózus termékhez, mikro-porozitáshoz vezethet. A szinterezés társítható egyéb módszerekkel, majd forgácsolással.<a href="#cite_note-154">[149]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Előállítása">Előállítása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=22" title="Szakasz szerkesztése: Előállítása">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ipari">Ipari</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=23" title="Szakasz szerkesztése: Ipari">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Fluorine_cell_room.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Fluorine_cell_room.jpg/250px-Fluorine_cell_room.jpg" decoding="async" width="250" height="193" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Fluorine_cell_room.jpg/375px-Fluorine_cell_room.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/04/Fluorine_cell_room.jpg 2x" data-file-width="480" data-file-height="370" /></a><figcaption>Ipari elektrolizáló cellák</figcaption></figure> Az egyetlen iparilag is alkalmazott módszer a <a href="/wiki/K%C3%A1lium-fluorid" title="Kálium-fluorid">kálium-fluorid</a> (KF) száraz hidrogén-fluoridos (HF) oldatának <a href="/wiki/Elektrol%C3%ADzis" title="Elektrolízis">elektrolízise</a>. Az oldatban a fluor mint difluoridion van jelen (KHF2). Az elektrolizáló cellák katódjaként az elektrolitot tartalmazó lágyacél kádak szolgálnak, anódként pedig összepréselt, nem kristályos grafitszénből készült rudat alkalmaznak.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000386-155">[150]</a> A folyamathoz megemelt hőmérséklet szükséges, a KF•2HF 70 Celsius-fokon olvad meg, az elektrolízis pedig 80–100 fokon zajlik. A kálium-fluorid mint katalizátor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a reakcióban, mivel a tiszta HF nem elektrolizálható.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384–285-156">[151]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998796–797-157">[152]</a> A fluorgáz az anódon, a hidrogéngáz pedig a katódon fejlődik.<a href="#cite_note-158">[153]</a> Az elektrolit erősen korrozív természete és a fluor erős oxidáló képessége miatt számos probléma merül fel az elektrolízis során, ráadásul a fluor a keletkező hidrogénnel robbanásszerűen reagál, ezért létfontosságú a gázok keveredésének megakadályozása. Ezt általában egy fallal vagy diafragmával oldják meg, ami az elektrolitba merül. Fontos még, hogy ne kerüljön a berendezésbe kenőolaj, vagy más éghető szennyeződés.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998-159">[154]</a> Az ipari termelés elektrolizáló cellasor alkalmazásával, 4000–6000 A áramerősséggel és 8–12 V feszültséggel folyik. Egy ilyen cellasorban egy cella mérete 3x0,8x0,6 méter, és egy tonna elektrolitot tartalmaz. Ezekhez 12 anódsorozat tartozhat, közülük mindegyik két anódból áll, és 3–4 tonna fluort termel óránként.<a href="#cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998-159">[154]</a> Az előállított fluor 200 °C alatt belül passzivált falú acéltartályokban tárolható, más esetben <a href="/wiki/Nikkel" title="Nikkel">nikkelt</a> használnak.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384–385-160">[155]</a> A szabályozószelepek és csövek nikkelből készülnek, az utóbbi készülhet monelből – egyfajta nikkelötvözetből.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000390–391-161">[156]</a> Laboratóriumban üvegcső rendszerben is szállítható fluor, alacsony nyomás és teljesen vízmentes környezet mellett,<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000390–391-161">[156]</a> más források nikkel-monel-PTFE rendszereket javasolnak.<a href="#cite_note-Shriver_Inorganic-162">[157]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Vegyi">Vegyi</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=24" title="Szakasz szerkesztése: Vegyi">szerkesztés</a>]</div> 1986-ban, a fluor felfedezésének századik évfordulóján rendezett konferencián <a href="/w/index.php?title=Karl_O._Christe&action=edit&redlink=1" class="new" title="Karl O. Christe (a lap nem létezik)">Karl O. Christe</a> bemutatott egy vegyi eljárást a fluor elektrolízis nélküli előállítására. Azzal érvelt, hogy a termodinamikailag instabil, magas oxidációs számú átmenetifém-fluoridok anion képződésével stabilizálódhatnak. Így például az instabil NiF4, CuF4 vagy MnF4 stabilizálódhat a MeF62- szerkezetű anionjuk formájában. A MeF4 vegyületek Lewis-savak, ezért náluk erősebb Lewis-sav (például SbF5) képes őket sóikból felszabadítani. Az így felszabaduló MeF4 termodinamikai instabilitása miatt spontán elbomlik alacsonyabb oxidációs állapotú fluoridra, elemi fluor képződése közben. Christe a reakcióhoz K2MnF6-ot használt, amit hidrogén-fluorid oldatból nyert elemi fluor felhasználása nélkül. A reakció passzivált teflonbevonatos rozsdamentes acéltartályban, 150 °C-on, atmoszferikus nyomáson, egy óra alatt ment végbe, és a kitermelés nagyobb volt, mint 40%.<a href="#cite_note-ReferenceA-163">[158]</a> <dl><dd>2 KMnO4 + 2 KF + 10 HF + 3 H2O2 → 2 K2MnF6 + 8 H2O + 3 O2↑</dd> <dd>2 K2MnF6 + 4 SbF5 → 4 KSbF6 + 2 MnF3 + F2↑</dd></dl> Christe később megjegyezte, hogy a reagensek már több mint száz éve ismertek voltak, és akár Moissan is előállhatott volna ezzel a módszerrel.<a href="#cite_note-ReferenceA-163">[158]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Felhasználása">Felhasználása</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=25" title="Szakasz szerkesztése: Felhasználása">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Ipari_2">Ipari</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=26" title="Szakasz szerkesztése: Ipari">szerkesztés</a>]</div> A fluoritbányászat, ami a világ összes fluortermelésének legnagyobb hányadát szolgáltatja, 1989-ben érte el a csúcsát, ebben az évben 5,6 millió tonna kőzetet termeltek ki. Ez a mennyiség 1994-re a CFC-gázok használatának korlátozása miatt 3,6 millió tonnára csökkent. A termelés azóta növekszik: 2003-ban 4,5 millió tonna fluoritot bányásztak ki 550 millió dollár értékben. 2011-ben a fluorkémiai termékek kereskedelme elérte a 15 milliárd dollárt, az előrejelzések a 2016–18-as időszakra 3,5–5,9 millió tonnás termelést jósolnak legalább 20 milliárd dollár értékben.<a href="#cite_note-ModFcchem-164">[159]</a><a href="#cite_note-165">[160]</a><a href="#cite_note-166">[161]</a><a href="#cite_note-167">[162]</a><a href="#cite_note-168">[163]</a> A kibányászott fluoritot lebegtetéssel két különböző tisztaságú csoportra választják: a 60–85% tisztaságú fluoritot elsősorban a vaskohászatban használják fel, míg a 97% feletti tisztaságúból <a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n-fluorid" title="Hidrogén-fluorid">hidrogén-fluoridot</a> gyártanak.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a><a href="#cite_note-ModFcchem-164">[159]</a><a href="#cite_note-SME_mining_2006-169">[164]</a> <figure class="mw-halign-center" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:The_fluorine_economy_hu.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/The_fluorine_economy_hu.png/675px-The_fluorine_economy_hu.png" decoding="async" width="675" height="392" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/The_fluorine_economy_hu.png/1013px-The_fluorine_economy_hu.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/The_fluorine_economy_hu.png/1350px-The_fluorine_economy_hu.png 2x" data-file-width="3000" data-file-height="1742" /></a><figcaption>A fluor és fluorvegyületek ipari felhasználása</figcaption></figure> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:SF6_current_transformer_TGFM-110_Russia.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/SF6_current_transformer_TGFM-110_Russia.jpg/250px-SF6_current_transformer_TGFM-110_Russia.jpg" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/SF6_current_transformer_TGFM-110_Russia.jpg/375px-SF6_current_transformer_TGFM-110_Russia.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/SF6_current_transformer_TGFM-110_Russia.jpg/500px-SF6_current_transformer_TGFM-110_Russia.jpg 2x" data-file-width="1000" data-file-height="750" /></a><figcaption>SF6 transzformátorok egy oroszországi vasútnál</figcaption></figure> Legalább 17 000 tonna elemi fluort állítanak elő minden évben. Ára urán- vagy kén-hexafluorid formában mindössze 5–8 dollár (körülbelül 2000 forint) kilogrammonként, az elemi fluor árát viszont szállítási is kezelési nehézségei megtöbbszörözik, ezért többnyire a felhasználás helyén állítják elő.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000392-170">[165]</a> A fluorgáz legfőbb alkalmazója az atomipar, évente mintegy 7000 tonnát használnak fel belőle urándúsításra. A természetes <a href="/wiki/Ur%C3%A1n" title="Urán">urán</a> kis mennyiségben tartalmaz láncreakcióra képes 235U izotópot és nagy mennyiségben 238U <a href="/wiki/Izot%C3%B3p" title="Izotóp">izotópot</a>. Az izotópok szétválasztása elég nehéz művelet, mivel legtöbb tulajdonságuk megegyezik. Az urán-dioxidból és hidrogén-fluoridból először urán-tetrafluoridot gyártanak, majd ezt fluorgázzal alakítják <a href="/wiki/Ur%C3%A1n-hexafluorid" title="Urán-hexafluorid">urán-hexafluoriddá</a>.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000392-170">[165]</a> A fluor monoizotópos elem, tehát az UF6-molekulák közti bármilyen tömegkülönbséget a nehezebb uránizotópok jelenléte okozza. A tömegkülönbség lehetővé teszi, hogy a különböző uránizotópokat tartalmazó molekulákat fizikai módszerekkel, például gázdiffúziós eljárással, vagy centrifugálással szétválasszák.<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000382-16">[16]</a><a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a> Évente hozzávetőlegesen 6000 tonna fluort használnak fel a <a href="/wiki/Dielektrikum" title="Dielektrikum">dielektrikum</a> <a href="/wiki/K%C3%A9n-hexafluorid" title="Kén-hexafluorid">kén-hexafluorid</a> gyártásához, melyet magasfeszültségű transzformátorokban és biztosítékokban használnak a veszélyes <a href="/w/index.php?title=Polikl%C3%B3rozott_bifenilek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Poliklórozott bifenilek (a lap nem létezik)">poliklórozott bifenilek</a> helyett.<a href="#cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000430-171">[166]</a> Számos fluorvegyületet alkalmaznak az elektrotechnikában: rénium- és volfrám-hexafluoridot a kémiai gázfázisú rétegleválasztásban, tetrafluormetánt a plazmavágásnál<a href="#cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000391–392-172">[167]</a><a href="#cite_note-173">[168]</a><a href="#cite_note-174">[169]</a> és <a href="/w/index.php?title=Nitrog%C3%A9n-trifluorid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nitrogén-trifluorid (a lap nem létezik)">nitrogén-trifluoridot</a> a felszerelések tisztításánál.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a> A fluort szerves szintézisekben is használják, de nagy reaktivitása miatt először többnyire ClF3-dá, BrF3-dá, vagy IF5-dá alakítják. Ezek együttes használata beállított fluorozást tesz lehetővé. <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szervetlen_fluoridok">Szervetlen fluoridok</h4>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=27" title="Szakasz szerkesztése: Szervetlen fluoridok">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Hall-Heroult_cell_schematic.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Hall-Heroult_cell_schematic.svg/250px-Hall-Heroult_cell_schematic.svg.png" decoding="async" width="250" height="150" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Hall-Heroult_cell_schematic.svg/375px-Hall-Heroult_cell_schematic.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fb/Hall-Heroult_cell_schematic.svg/500px-Hall-Heroult_cell_schematic.svg.png 2x" data-file-width="640" data-file-height="384" /></a><figcaption>Az alumíniumgyártásban kulcsszerepet tölt be a kriolit</figcaption></figure> A fluoritot acélokhoz és vasötvözetekhez adják körülbelül 3 kg/tonna mennyiségben, hogy csökkentsék az olvadáspontját és <a href="/wiki/Viszkozit%C3%A1s" title="Viszkozitás">viszkozitását</a>.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a><a href="#cite_note-USGS-175">[170]</a> Amellett, hogy adalékként alkalmazzák zománcokban vagy hegesztőpálca-borításban, a fluorit legnagyobb részét kénsavval reagáltatják, hogy hidrogén-fluoridot kapjanak, amit fémek pácolásánál, üvegmaratásnál, vagy <a href="/wiki/Krakkol%C3%A1s" title="Krakkolás">krakkolásnál</a> használnak.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a> Az előállított hidrogén-fluorid egyharmadát <a href="/wiki/Kriolit" title="Kriolit">kriolit</a> és <a href="/w/index.php?title=Alum%C3%ADnium-trifluorid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Alumínium-trifluorid (a lap nem létezik)">alumínium-trifluorid</a> előállítására használják, mindkettőnek fontos szerepe van az <a href="/wiki/Hall%E2%80%93H%C3%A9roult-elj%C3%A1r%C3%A1s" title="Hall–Héroult-eljárás">alumíniumgyártásban</a>. Minden tonna alumínium előállításához szükséges hozzávetőlegesen 23 kilogramm folyósítóanyag.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a><a href="#cite_note-176">[171]</a> A második legtöbb HF-ot a fluoroszilikátok igénylik, például a nátrium-fluoroszilikát, melyet az ivóvíz fluorozására, vagy mosodai szennyvíz kezelésére valamint köztitermékként használják kriolit és szilícium tetrafluorid előállításánál.<a href="#cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000428-177">[172]</a> Más iparilag fontos szervetlen fluoridok a kobalt, a nikkel és az ammónia fluoridjai.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000420–422-94">[91]</a><a href="#cite_note-178">[173]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Szerves_fluoridok">Szerves fluoridok</h4>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=28" title="Szakasz szerkesztése: Szerves fluoridok">szerkesztés</a>]</div> A szerves fluorvegyületek – leginkább hűtőgázok és fluorpolimerek – gyártása igényli a kibányászott fluorit 20, és az összes előállított folysav 40 százalékát.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a><a href="#cite_note-GIA_f-chem_report_description-179">[174]</a> Kevésbé fontos felhasználási terület a felületaktív anyagoké, de évi több mint egymilliárd dolláros bevételt hoz.<a href="#cite_note-fluorosurfactant_market-180">[175]</a> A közvetlen fluor-szénhidrogén reakciót elkerülendő, az ipari fluorokarbon gyártás többnyire <a href="/wiki/Finkelstein-reakci%C3%B3" title="Finkelstein-reakció">halogéncserén</a> keresztül történik, például a Swarts-fluorozás során a klórozott szénhidrogénben lévő klórt hidrogén-fluorid segítségével, katalizátor jelenlétében szubsztituálják fluorral. Egyéb közvetett módszereket is alkalmaznak, például az elektrokémiai fluorozás, melynek során a szénhidrogéneket hidrogén-fluoridban elektrolizálják, vagy a Fowler-eljárás, ahol szilárd fluor-hordozóval, többek között <a href="/w/index.php?title=Kobalt-trifluorid&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kobalt-trifluorid (a lap nem létezik)">kobalt-trifluoriddal</a> kezelik őket.<a href="#cite_note-Jstg-85">[82]</a><a href="#cite_note-181">[176]</a> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Hűtőközegek">Hűtőközegek</h5>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=29" title="Szakasz szerkesztése: Hűtőközegek">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/H%C5%B1t%C5%91k%C3%B6zeg" title="Hűtőközeg">Hűtőközeg</a></td></tr></tbody></table> A halogénezett hűtőközegeket (nem hivatalosan Freonok vagy gyakran hibásan CFC-k) az R-számuk alapján azonosítják, ami a bennük jelenlévő fluor, klór, szén és hidrogén mennyiségét határozza meg.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a><a href="#cite_note-182">[177]</a> A klórozott-fluorozott szénhidrogének (klorofluorokarbonok, CFC-k), mint a <a href="/wiki/Fluor-trikl%C3%B3rmet%C3%A1n" title="Fluor-triklórmetán">fluor-triklórmetán</a> (Freon-11, R-11), a <a href="/wiki/Difluor-dikl%C3%B3rmet%C3%A1n" title="Difluor-diklórmetán">difluor-diklórmetán</a> (Freon-12) és az <a href="/w/index.php?title=1,2-dikl%C3%B3r-tetrafluoret%C3%A1n&action=edit&redlink=1" class="new" title="1,2-diklór-tetrafluoretán (a lap nem létezik)">1,2-diklór-tetrafluoretán</a> (Freon-114) egykor vezető szerepet töltöttek be a szerves fluorvegyületek közt, felhasználták őket légkondicionáló rendszerekben, hajtógázként és oldószerként. Termelésük az 1980-as években érte el a csúcsot, azóta a széles körű nemzetközi tiltás miatt termelésük nem éri el a maximum egytizedét sem.<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a> A CFC-k helyettesítésére a részlegesen klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (hidroklorofluorokarbonok, HCFC-k) és a részlegesen fluorozott szénhidrogéneket (hidrofluorokarbonok, HFC) szánták; szintézisük a szerves vegyiparban elhasznált fluor több mint 90%-át igényli. Fontosabb HCFC-k a <a href="/wiki/Difluor-kl%C3%B3rmet%C3%A1n" title="Difluor-klórmetán">difluor-klórmetán</a> és az 1,1-diklór-1-fluoretán, a HFC-közül megemlíthető az 1,1,1,2-tetrafluoretán (HFC-134),<a href="#cite_note-AcountF-53">[53]</a> valamint a 2,3,3,3-tetrafluorpropán, amely annak köszönhetően került előtérbe, hogy <a href="/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9si_potenci%C3%A1l" title="Globális felmelegedési potenciál">globális felmelegedési potenciálja</a> kevesebb mint 1%-a a HFC-134-nek.<a href="#cite_note-HFO-183">[178]</a> <div class="mw-heading mw-heading5"><h5 id="Polimerek_2">Polimerek</h5>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=30" title="Szakasz szerkesztése: Polimerek">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Blintzes_in_frying_pan.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Blintzes_in_frying_pan.jpg/250px-Blintzes_in_frying_pan.jpg" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Blintzes_in_frying_pan.jpg/375px-Blintzes_in_frying_pan.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Blintzes_in_frying_pan.jpg/500px-Blintzes_in_frying_pan.jpg 2x" data-file-width="2032" data-file-height="1524" /></a><figcaption>A poli(tetrafluoretilén)t gyakran használják tapadásmentes edények készítéséhez</figcaption></figure> 2006-ban és 2007-ben hozzávetőlegesen 180 000 tonna fluorpolimert állítottak elő, évente több mint 3,5 milliárd dollár bevételt hozva.<a href="#cite_note-yearly_FP_production-184">[179]</a> 2011-ben a globális piacot mintegy hatmilliárd dollárra becsülték, mely az előrejelzések szerint évi 6,5%-kal fog növekedni 2016-ig.<a href="#cite_note-185">[180]</a> A termelés 60–80%-át a poli(tetrafluoretilén) teszi ki, melyet a DuPont márkaneve után teflonnak is neveznek.<a href="#cite_note-yearly_FP_production-184">[179]</a> Legfőbb felhasználási területe az elektromos szigetelés, mivel kitűnő dielektrikum. Felhasználják a vegyiparban is korrózióálló berendezések, például csővezetékek, tömítések gyártásánál, emellett üvegszálas szövetek borításánál és tapadásmentes edényeknél.<a href="#cite_note-encyc_of_structure-186">[181]</a> Más fluorpolimerek, például a fluorozott etilén-propilén (FEP) hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint a PTFE, és helyettesíthetik azt; könnyebben formázhatóak, de drágábbak, és kisebb a termikus stabilitásuk. Fluorpolimereket használnak a napelemcellák borításánál is.<a href="#cite_note-encyc_of_structure-186">[181]</a><a href="#cite_note-DeBergalis-187">[182]</a> A kémiailag ellenálló (ugyanakkor drága) fluorozott <a href="/w/index.php?title=Ionomer&action=edit&redlink=1" class="new" title="Ionomer (a lap nem létezik)">ionomereket</a> elektrokémiai cellák membránjaként használják fel, melyek közül az egyik legjelentősebb a <a href="/w/index.php?title=Nafion&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nafion (a lap nem létezik)">Nafion</a>. Az 1960-as években kifejlesztett anyagot először űrhajókban alkalmazott tüzelőanyag-cellák alapanyagaként kezdték el használni, később pedig helyettesítette a higanyalapú klóralkáli-cellákat. A közelmúltban a tüzelőanyag-cellákban való alkalmazás ismét előtérbe került, köszönhetően az autókba protoncsere-membrános üzemanyag-cellák építésére irányuló törekvéseknek.<a href="#cite_note-Fluorinated_Ionomers-188">[183]</a><a href="#cite_note-Functional_Materials-189">[184]</a><a href="#cite_note-Chlor-alkali_and_chlorate_technology-190">[185]</a> A <a href="/wiki/Kaucsuk" title="Kaucsuk">fluorkaucsukból</a> (ilyenek például a Viton kaucsukok) olajoknak és más vegyszereknek hidegben és melegben egyaránt ellenálló gumik gyárthatók; főként tömítések készülnek ebből, pl. O-gyűrűk.<a href="#cite_note-encyc_of_structure-186">[181]</a> <div class="mw-heading mw-heading3"><h3 id="Egészségügyi">Egészségügyi</h3>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=31" title="Szakasz szerkesztése: Egészségügyi">szerkesztés</a>]</div> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Fogápolás">Fogápolás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=32" title="Szakasz szerkesztése: Fogápolás">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-left" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:US_Navy_090526-F-1333S-023_A_service_member_embarked_aboard_the_Military_Sealift_Command_hospital_ship_USNS_Comfort_(T-AH_20)_gives_a_Fluoride_treatment_to_a_patient_during_a_Continuing_Promise_2009_medical_civil_service_projec.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/US_Navy_090526-F-1333S-023_A_service_member_embarked_aboard_the_Military_Sealift_Command_hospital_ship_USNS_Comfort_%28T-AH_20%29_gives_a_Fluoride_treatment_to_a_patient_during_a_Continuing_Promise_2009_medical_civil_service_projec.jpg/250px-thumbnail.jpg" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/US_Navy_090526-F-1333S-023_A_service_member_embarked_aboard_the_Military_Sealift_Command_hospital_ship_USNS_Comfort_%28T-AH_20%29_gives_a_Fluoride_treatment_to_a_patient_during_a_Continuing_Promise_2009_medical_civil_service_projec.jpg/375px-thumbnail.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/US_Navy_090526-F-1333S-023_A_service_member_embarked_aboard_the_Military_Sealift_Command_hospital_ship_USNS_Comfort_%28T-AH_20%29_gives_a_Fluoride_treatment_to_a_patient_during_a_Continuing_Promise_2009_medical_civil_service_projec.jpg/500px-thumbnail.jpg 2x" data-file-width="1860" data-file-height="1395" /></a><figcaption>Helyi fluoridkezelés Panamában</figcaption></figure> A huszadik század közepétől kezdődően számos populációs vizsgálat született, melyek kimutatták, hogy a helyi alkalmazású fluorid csökkenti a fogszuvasodást. Ezt kezdetben a fogzománcot alkotó <a href="/wiki/Hidroxilapatit" title="Hidroxilapatit">hidroxilapatit</a> az ellenállóbb fluorapatittá való átalakulásának tulajdonították, de a fluorozás előtti fogakon végzett vizsgálatok cáfolták ezt a feltevést, és a jelenlegi elméletek szerint a fluor elősegíti a zománcképződést kezdeti stádiumban lévő fogszuvasodásnál.<a href="#cite_note-Pizzo-191">[186]</a> Az 1940-es években kezdődött meg az ivóvíz mesterséges fluoridozása, miután kimutatták, hogy a magas természetes fluoridtartalmú vizet fogyasztó gyerekeknél jelentősen kisebb gyakorisággal fordul elő a fogszuvasodás.<a href="#cite_note-192">[187]</a> Ma a világ népességének hat százaléka jut mesterségesen fluoridozott vízhez, köztük az amerikaiak kétharmada.<a href="#cite_note-Ripa-193">[188]</a><a href="#cite_note-Cheng_Chalmers_Sheldon_2007-194">[189]</a> Magyarországon nem adnak fluoridot a vezetékes vízhez. Szakirodalmi értékelések 2000 és 2007 között az ivóvíz fluoridozásához kapcsolták a gyerekkori fogromlás jelentős csökkenését.<a href="#cite_note-NHMRC-195">[190]</a> Ugyanakkor a nagy mennyiségben fogyasztott fluorid egyik okozója lehet a <a href="/w/index.php?title=Fluor%C3%B3zis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fluorózis (a lap nem létezik)">fluorózisnak</a>, amiért 40%-ban, közvetlenül vagy közvetetten a vezetékes víz fluorozása felelős.<a href="#cite_note-EPA-196">[191]</a> Egyes tanulmányok szerint továbbá a magas fluoridtartalmú víz fogyasztása káros hatással lehet a gyermekek szellemi fejlődésére. A tanulmány által vizsgált fluorban gazdag vizű területen élő gyerekek IQ-ja jelentősen alacsonyabb volt, mint az alacsonyabb fluoridtartalmú területen élőké.<a href="#cite_note-197">[192]</a><a href="#cite_note-198">[193]</a> A <a href="/wiki/N%C3%A1trium-fluorid" title="Nátrium-fluorid">nátrium-fluorid</a> és a <a href="/w/index.php?title=N%C3%A1trium-monofluorofoszf%C3%A1t&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nátrium-monofluorofoszfát (a lap nem létezik)">nátrium-monofluorofoszfát</a> gyakran megtalálható fogkrémekben. A fluoridtartalmú fogkrémek először 1955-ben jelentek meg az <a href="/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok" title="Amerikai Egyesült Államok">Egyesült Államokban</a>, és manapság minden fejlett országban jelen vannak.<a href="#cite_note-Dental_caries-199">[194]</a><a href="#cite_note-Crest_continuing_ed-200">[195]</a> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/w/index.php?title=Vita_a_v%C3%ADz_fluoridoz%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l&action=edit&redlink=1" class="new" title="Vita a víz fluoridozásáról (a lap nem létezik)">Vita a víz fluoridozásáról</a></td></tr></tbody></table><a href="https://www.wikidata.org/wiki/Q11549294#sitelinks-wikipedia" class="extiw" title="d:Q11549294">(wd)</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Gyógyászat">Gyógyászat</h4>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=33" title="Szakasz szerkesztése: Gyógyászat">szerkesztés</a>]</div> <figure typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Prozac_pills.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Prozac_pills.jpg/250px-Prozac_pills.jpg" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Prozac_pills.jpg/375px-Prozac_pills.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/Prozac_pills.jpg/500px-Prozac_pills.jpg 2x" data-file-width="2592" data-file-height="1944" /></a><figcaption><a href="/wiki/Fluoxetin" title="Fluoxetin">Fluoxetin</a> tabletták</figcaption></figure> A modern gyógyszerek mintegy húsz százaléka tartalmaz fluort.<a href="#cite_note-Emsley_2011_178-201">[196]</a> Ezek egyike a koleszterinszint-csökkentő <a href="/wiki/Atorvasztatin" title="Atorvasztatin">atorvasztatin</a>, ami több bevételt hozott, mint akármelyik másik gyógyszer, amíg 2011-ben <a href="/wiki/Generikus_gy%C3%B3gyszer" title="Generikus gyógyszer">generikussá</a> vált.<a href="#cite_note-url_Crain's_2011-202">[197]</a> Az <a href="/wiki/Asztma" title="Asztma">asztma</a> elleni Seretide két hatóanyaga közül az egyik – a <a href="/wiki/Flutikazon" title="Flutikazon">flutikazon</a> – fluortartalmú.<a href="#cite_note-Swinson-203">[198]</a> Sok gyógyszert azért fluoroznak, mert a szén-fluor kötés nagy stabilitása miatt ez késlelteti az inaktivációt és meghosszabbítja az adagolási periódust.<a href="#cite_note-Hagmann-204">[199]</a> A fluorozás továbbá megnöveli a vegyület zsíroldékonyságát, mivel a szén-fluor kötés erősebben hidrofób a szén-hidrogén kötésnél, és ez segíti a <a href="/wiki/Sejtmembr%C3%A1n" title="Sejtmembrán">sejtmembránon</a> való átjutást.<a href="#cite_note-Swinson-203">[198]</a> A triciklikus antidepresszánsoknak és más, az 1980-as évek előtt használt <a href="/wiki/Antidepressz%C3%A1ns" title="Antidepresszáns">antidepresszánsoknak</a> számos mellékhatásuk volt, a <a href="/wiki/Szerotonin" title="Szerotonin">szerotoninon</a> kívüli <a href="/wiki/Inger%C3%BClet%C3%A1tviv%C5%91_anyagok" title="Ingerületátvivő anyagok">neurotranszmitterekre</a> való nem-szelektív hatása miatt; a fluorozott <a href="/wiki/Fluoxetin" title="Fluoxetin">fluoxetin</a> volt az első, ami ezt a problémát kiküszöbölte. Számos jelenlegi antidepresszáns részesül még ebben az eljárásban, köztük a szelektív szerotonin visszavétel-gátló <a href="/wiki/Citalopram" title="Citalopram">citalopram</a>, ennek egy izomerje, az <a href="/wiki/Eszcitalopram" title="Eszcitalopram">eszcitalopram</a>, a <a href="/wiki/Fluvoxamin" title="Fluvoxamin">fluvoxamin</a> és a <a href="/wiki/Paroxetin" title="Paroxetin">paroxetin</a>.<a href="#cite_note-205">[200]</a><a href="#cite_note-206">[201]</a> A <a href="/w/index.php?title=Kinolon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kinolon (a lap nem létezik)">kinolonok</a> mesterséges széles spektrumú <a href="/wiki/Antibiotikum" title="Antibiotikum">antibiotikumok</a>, melyeket gyakran fluoroznak, hogy fokozzák a hatásukat. Ezek közé tartozik a <a href="/wiki/Ciprofloxacin" title="Ciprofloxacin">ciprofloxacin</a> és a <a href="/w/index.php?title=Levofloxacin&action=edit&redlink=1" class="new" title="Levofloxacin (a lap nem létezik)">levofloxacin</a>.<a href="#cite_note-207">[202]</a><a href="#cite_note-208">[203]</a><a href="#cite_note-pmid17342653-209">[204]</a><a href="#cite_note-210">[205]</a> A fluort <a href="/wiki/Szteroidok" title="Szteroidok">szteroidokban</a> is felhasználják:<a href="#cite_note-211">[206]</a> a <a href="/w/index.php?title=Fludrokortizon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fludrokortizon (a lap nem létezik)">fludrokortizon</a> egy vérnyomásnövelő <a href="/wiki/Mineralokortikoid" title="Mineralokortikoid">mineralokortikoid</a>, a <a href="/wiki/Triamcinolon" title="Triamcinolon">triamkinolon</a> és a <a href="/w/index.php?title=Dexametanzon&action=edit&redlink=1" class="new" title="Dexametanzon (a lap nem létezik)">dexametanzon</a> pedig erős <a href="/wiki/Gl%C3%BCkokortikoid" class="mw-redirect" title="Glükokortikoid">glükokortikoid</a>.<a href="#cite_note-dontburn-212">[207]</a> Az inhalációs <a href="/wiki/Aneszt%C3%A9zia" title="Anesztézia">altatószerek</a> többsége erősen fluorozott, például a fluorozott éterek, mint a <a href="/wiki/Szevoflur%C3%A1n" title="Szevoflurán">szevoflurán</a> és a <a href="/wiki/Dezflur%C3%A1n" title="Dezflurán">dezflurán</a>, melyek alig oldódnak a vérben, gyorsabb ébredést téve lehetővé.<a href="#cite_note-fut-213">[208]</a><a href="#cite_note-anestetics-214">[209]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="PET_vizsgálat">PET vizsgálat</h4>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=34" title="Szakasz szerkesztése: PET vizsgálat">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Bővebben: <a href="/wiki/Pozitronemisszi%C3%B3s_tomogr%C3%A1fia" title="Pozitronemissziós tomográfia">Pozitronemissziós tomográfia</a></td></tr></tbody></table> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:PET-MIPS-anim.gif" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/PET-MIPS-anim.gif/250px-PET-MIPS-anim.gif" decoding="async" width="250" height="377" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/PET-MIPS-anim.gif/375px-PET-MIPS-anim.gif 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3d/PET-MIPS-anim.gif 2x" data-file-width="446" data-file-height="672" /></a><figcaption>18F-ral jelölt fluordezoxiglükóz PET-képe, ami az egyes szövetek cukorfelvételének intenzitását mutatja</figcaption></figure> A fluor-18-at gyakran alkalmazzák mint radioaktív nyomjelzőt a <a href="/wiki/Pozitronemisszi%C3%B3s_tomogr%C3%A1fia" title="Pozitronemissziós tomográfia">pozitronemissziós tomográfiai</a> vizsgálatokban, mivel kétórás felezési ideje elég hosszú, hogy lehetővé tegye a gyártási helyéről a képalkotó központba való szállítását.<a href="#cite_note-18F-215">[210]</a> A leggyakoribb nyomjelző a <a href="/w/index.php?title=Fluordezoxigl%C3%BCk%C3%B3z&action=edit&redlink=1" class="new" title="Fluordezoxiglükóz (a lap nem létezik)">fluordezoxiglükóz</a>,<a href="#cite_note-18F-215">[210]</a> amit intravénás injekcióval jutnak a szervezetbe, majd ott a glükózt igénylő szövetek veszik fel, mint az agy és a legtöbb rosszindulatú tumor.<a href="#cite_note-216">[211]</a> <div class="mw-heading mw-heading4"><h4 id="Oxigénszállítás">Oxigénszállítás</h4>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=35" title="Szakasz szerkesztése: Oxigénszállítás">szerkesztés</a>]</div> <table class="dablink noprint noviewer" style="padding-left: 2em; vertical-align: middle;" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding-right:.25em;"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Searchtool_right.svg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/14px-Searchtool_right.svg.png" decoding="async" width="14" height="14" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/21px-Searchtool_right.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Searchtool_right.svg/28px-Searchtool_right.svg.png 2x" data-file-width="60" data-file-height="60" /></a></td><td>Lásd még: <a href="/wiki/Folyad%C3%A9kl%C3%A9gz%C3%A9s" title="Folyadéklégzés">Folyadéklégzés</a></td></tr></tbody></table> A folyékony fluorokarbonok nagy mennyiségű oxigént és szén-dioxidot képesek megkötni, jelentősen többet, mint a vér, ezért felmerült mesterséges vérként, vagy légfolyadékként való használatuk.<a href="#cite_note-Gabrielet-217">[212]</a> Mivel a fluorokarbonok normális esetben nem keverednek a vízzel, ezért <a href="/wiki/Emulzi%C3%B3" title="Emulzió">emulzió</a> formájában lehet őket vérként felhasználni.<a href="#cite_note-218">[213]</a><a href="#cite_note-Schimmeyer-219">[214]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Biztonság">Biztonság</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=36" title="Szakasz szerkesztése: Biztonság">szerkesztés</a>]</div> Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon <a href="/wiki/M%C3%A9reg" title="Méreg">mérgezőek</a> és maró hatásúak, ezért nagy elővigyázattal kell kezelni és kerülni, hogy a <a href="/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)" title="Bőr (anatómia)">bőrre</a> vagy a <a href="/wiki/Szem" title="Szem">szembe</a> kerüljenek. Mivel a fluor nagyon reaktív, és szerves anyaggal érintkezve abból hidrogént von el, hidrogén-fluorid (HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A HF, ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is, hogy az idegvégződések is károsodnak, és az első fázisokban az égés fájdalommentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a <a href="/wiki/Csont" title="Csont">csont</a> <a href="/wiki/Kalcium" title="Kalcium">kalciumjával</a>, és idült csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb a szervezetben lévő kalcium megkötése, ami szívritmuszavart okoz és szívmegállás következhet be. Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2), és nem mossák le azonnal bő vízzel, a sérült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélnie a balesetet.<a href="#cite_note-220">[215]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Biológiai_szerep">Biológiai szerep</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=37" title="Szakasz szerkesztése: Biológiai szerep">szerkesztés</a>]</div> <figure class="mw-halign-right" typeof="mw:File/Thumb"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Gifblaar.jpg" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Gifblaar.jpg/250px-Gifblaar.jpg" decoding="async" width="250" height="188" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Gifblaar.jpg/375px-Gifblaar.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/76/Gifblaar.jpg/500px-Gifblaar.jpg 2x" data-file-width="2304" data-file-height="1728" /></a><figcaption>A Dichapetalum cymosum (gifblaar) védekezésként nátrium-fluoracetátot termel</figcaption></figure> A fluor nem esszenciális elem sem az emberek, sem más <a href="/wiki/Eml%C5%91s%C3%B6k" title="Emlősök">emlősök</a> számára. Nyomelemként fontos szerepet tölt be a csontképződésben, felelős a csontok és a fogzománc keménységéért. Mivel a fluor nyomnyi mennyiségben számos természetes forrásban megtalálható (például teában, kávéban, vagy tengeri halakban), a fluorhiány lehetősége csak mesterséges étrendeknél releváns.<a href="#cite_note-gastroenterology1-221">[216]</a><a href="#cite_note-quott-222">[217]</a> Természetes eredetű szerves fluorvegyületek megtalálhatók mikroorganizmusokban és növényekben,<a href="#cite_note-FOOTNOTEGribble2002-56">[56]</a> de állatokban nem.<a href="#cite_note-Murphy2003-223">[218]</a> Ezek közül leggyakoribb a <a href="/w/index.php?title=N%C3%A1trium-fluoracet%C3%A1t&action=edit&redlink=1" class="new" title="Nátrium-fluoracetát (a lap nem létezik)">nátrium-fluoracetát</a>, melyet legalább 40 növényfaj használ kártevők elleni védekezésre Afrikában, Ausztráliában és Brazíliában.<a href="#cite_note-Proudfoot-224">[219]</a> Más ilyen vegyületek például a terminálisan fluorozott <a href="/wiki/Zs%C3%ADrsavak" title="Zsírsavak">zsírsavak</a>, a <a href="/wiki/Fluoraceton" title="Fluoraceton">fluoraceton</a> vagy a 2-fluorcitrát.<a href="#cite_note-Murphy2003-223">[218]</a> A fluoratomot a szénhez kapcsoló <a href="/wiki/Enzim" title="Enzim">enzimet</a> 2002-ben fedezték fel baktériumokban.<a href="#cite_note-225">[220]</a> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Kapcsolódó_szócikkek">Kapcsolódó szócikkek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=38" title="Szakasz szerkesztése: Kapcsolódó szócikkek">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="/wiki/Fluorvegy%C3%BCletek_%C3%B6sszegk%C3%A9plet%C3%A9nek_list%C3%A1ja" title="Fluorvegyületek összegképletének listája">Fluorvegyületek összegképletének listája</a></li> <li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Fluorvegy%C3%BCletek" title="Kategória:Fluorvegyületek">A fluor vegyületei</a></li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Megjegyzések">Megjegyzések</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=39" title="Szakasz szerkesztése: Megjegyzések">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-64"><a href="#cite_ref-64">↑</a> <a href="/w/index.php?title=Basilius_Valentinus&action=edit&redlink=1" class="new" title="Basilius Valentinus (a lap nem létezik)">Basilius Valentinus</a> feltehetőleg már a késő 15. században leírta a fluoritot, de mivel jegyzeteit csak 200 évvel később fedezték fel, e munka valóságtartalma kétséges.<a href="#cite_note-FOOTNOTEStillman1912-61">[61]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEPrincipe2012140,_145-62">[62]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEAgricola,_Hoover,_Hoover1912lábjegyzetek_és_kommentárok,_38,_409,_430,_461,_608_o-63">[63]</a> </li> <li id="cite_note-79"><a href="#cite_ref-79">↑</a> <a href="/wiki/Humphry_Davy" title="Humphry Davy">Davy</a>, <a href="/wiki/Joseph_Louis_Gay-Lussac" title="Joseph Louis Gay-Lussac">Gay-Lussac</a>, <a href="/wiki/Louis_Jacques_Th%C3%A9nard" title="Louis Jacques Thénard">Thénard</a>, és az ír Thomas és George Knox is megsérült. A belga <a href="/w/index.php?title=Paulin_Louyet&action=edit&redlink=1" class="new" title="Paulin Louyet (a lap nem létezik)">Paulin Louyet</a> és a francia <a href="/w/index.php?title=J%C3%A9r%C3%B4me_Nickl%C3%A8s&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jérôme Nicklès (a lap nem létezik)">Jérôme Nicklès</a> kémikus meghalt. Moissan szintén megtapasztalta a súlyos hidrogén-fluorid-mérgezést.<a href="#cite_note-FOOTNOTEWeeks1932-68">[67]</a><a href="#cite_note-FOOTNOTEToon2001-78">[77]</a> </li> <li id="cite_note-84"><a href="#cite_ref-84">↑</a> A hivatalos indoklás szerint Moissan „a fluor izolálásáért és a róla elnevezett elektromos kemence felfedezéséért” kapta meg a díjat. </li> <li id="cite_note-106"><a href="#cite_ref-106">↑</a> A ZrF4 olvadáspontja 932 °C,<a href="#cite_note-FOOTNOTELide20044.96-104">[101]</a> A HfF4 968 °C-on szublimál,<a href="#cite_note-Perry_2011_193-101">[98]</a> az UF4 pedig 1036 °C-on olvad<a href="#cite_note-FOOTNOTELide20044.92-105">[102]</a> </li> <li id="cite_note-114"><a href="#cite_ref-114">↑</a> Ez a tizenhárom fém a molibdén, a technécium, a ruténium, a ródium, a volfrám, a rénium, az ozmium, az iridium, a platina, a polónium, az urán, a neptúnium és a plutónium. </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:2; -webkit-column-count:2; column-count:2; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Jegyzetek">Jegyzetek</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=40" title="Szakasz szerkesztése: Jegyzetek">szerkesztés</a>]</div> <div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"><ol class="references"> <li id="cite_note-1"><a href="#cite_ref-1">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ciaaw.org/atomic_weights4.htm">Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number</a>. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 13.) </li> <li id="cite_note-Magsusc-2"><a href="#cite_ref-Magsusc_2-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1999) „On the magnetic susceptibility of fluorine”. Journal of Physical Chemistry A 103 (15), 2861–2866. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/jp9844720">10.1021/jp9844720</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=On+the+magnetic+susceptibility+of+fluorine&rft.jtitle=Journal+of+Physical+Chemistry+A&rft.date=1999&rft.volume=103&rft.issue=15&rft.pages=2861%E2%80%932866&rft_id=info:doi/10.1021%2Fjp9844720">  </li> <li id="cite_note-kfki-3"><a href="#cite_ref-kfki_3-0">↑</a> Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html">A magyar kémiai szaknyelv kialakulása</a>. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.) </li> <li id="cite_note-4"><a href="#cite_ref-4">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Ringnens-1989">Ringnens, Vivi (1989). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_journal-of-chemical-education_1989-09_66_9/page/731">Origin of the Names of Chemical Elements</a>”. Journal of Chemical Education 66 (9), 731–736. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Origin+of+the+Names+of+Chemical+Elements&rft.jtitle=Journal+of+Chemical+Education&rft.date=1989&rft.volume=66&rft.issue=9&rft.aulast=Ringnens&rft.aufirst=Vivi&rft.pages=731%E2%80%93736&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_journal-of-chemical-education_1989-09_66_9%2Fpage%2F731">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000381-5">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000381_5-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000381_5-1">b</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 381. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDean1999564-6"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDean1999564_6-0">↑</a> <a href="#CITEREFDean1999">Dean 1999</a>, 564. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELide200410.137–10.138-7"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELide200410.137–10.138_7-0">↑</a> <a href="#CITEREFLide2004">Lide 2004</a>, 10.137–10.138. o. </li> <li id="cite_note-8"><a href="#cite_ref-8">↑</a> <a href="#CITEREFMooreStanitskiJurs2010">Moore, Stanitski & Jurs 2010</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=ZOm8L9oCwLMC&pg=PA156">156</a>. </li> <li id="cite_note-CSD-9"><a href="#cite_ref-CSD_9-0">↑</a> <a href="#CITEREFCordero_et_al.2008">Cordero et al. 2008</a>. </li> <li id="cite_note-10"><a href="#cite_ref-10">↑</a> <a href="#CITEREFPyykköAtsumi2009">Pyykkö & Atsumi 2009</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998800-11"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998800_11-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 800. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998801-12"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998801_12-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 801. o. </li> <li id="cite_note-13"><a href="#cite_ref-13">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Veszprémi-2015">Veszprémi, Tamás. Általános kémia, 2. kiadás, Budapest: Akadémiai Kiadó, 425. o. (2015). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789630596183" title="Speciális:Könyvforrások/9789630596183">ISBN 9789630596183</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%C3%81ltal%C3%A1nos+k%C3%A9mia&rft.aulast=Veszpr%C3%A9mi&rft.aufirst=Tam%C3%A1s&rft.date=2015&rft.edition=2.+kiad%C3%A1s&rft.pub=Akad%C3%A9miai+Kiad%C3%B3&rft.place=Budapest&rft.pages=425&rft.isbn=9789630596183">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998804-14">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998804_14-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998804_14-1">b</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 804. o. </li> <li id="cite_note-15"><a href="#cite_ref-15">↑</a> <a href="#CITEREFMacomber1996">Macomber 1996</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=HyuogOtzoaYC&pg=PA230">230</a> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000382-16">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000382_16-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000382_16-1">b</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000382_16-2">c</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 382. o. </li> <li id="cite_note-pop_mechanics_F_reactivity-17"><a href="#cite_ref-pop_mechanics_F_reactivity_17-0">↑</a> <a href="#CITEREFNelson1947">Nelson 1947</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELidinMolochkoAndreeva2000442–455-18"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELidinMolochkoAndreeva2000442–455_18-0">↑</a> <a href="#CITEREFLidinMolochkoAndreeva2000">Lidin, Molochko & Andreeva 2000</a>, 442–455. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001404-19">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001404_19-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001404_19-1">b</a> <a href="#CITEREFWibergWibergHolleman2001">Wiberg, Wiberg & Holleman 2001</a>, 404. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPatnaik2007472-20"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPatnaik2007472_20-0">↑</a> <a href="#CITEREFPatnaik2007">Patnaik 2007</a>, 472. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000400-21"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000400_21-0">↑</a> <a href="#CITEREFAigueperse_et_al.2000">Aigueperse et al. 2000</a>, 400. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw199876,_804-22"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw199876,_804_22-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 76, 804. o. </li> <li id="cite_note-Kuriakose,_A._K.-23"><a href="#cite_ref-Kuriakose,_A._K._23-0">↑</a> <a href="#CITEREFKuriakoseMargrave1965">Kuriakose & Margrave 1965</a>. </li> <li id="cite_note-Hasegawa,_Yasuo-24"><a href="#cite_ref-Hasegawa,_Yasuo_24-0">↑</a> <a href="#CITEREFHasegawa_et_al.2007">Hasegawa et al. 2007</a>. </li> <li id="cite_note-25"><a href="#cite_ref-25">↑</a> <a href="#CITEREFLagow1970">Lagow 1970</a>, pp. 64–78. </li> <li id="cite_note-Navarrini,_Walter-26"><a href="#cite_ref-Navarrini,_Walter_26-0">↑</a> <a href="#CITEREFNavarrini_et_al.2012">Navarrini et al. 2012</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELidinMolochkoAndreeva2000252-27"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELidinMolochkoAndreeva2000252_27-0">↑</a> <a href="#CITEREFLidinMolochkoAndreeva2000">Lidin, Molochko & Andreeva 2000</a>, 252. o. </li> <li id="cite_note-Anhydrous_ammonia_MSDS-28"><a href="#cite_ref-Anhydrous_ammonia_MSDS_28-0">↑</a> <a href="#CITEREFTanner_Industries2011">Tanner Industries 2011</a>. </li> <li id="cite_note-Scott_I._Morrow-29"><a href="#cite_ref-Scott_I._Morrow_29-0">↑</a> <a href="#CITEREFMorrowPerryCohen1959">Morrow, Perry & Cohen 1959</a>. </li> <li id="cite_note-Emeléus_Sharpe_1974_111-30"><a href="#cite_ref-Emeléus_Sharpe_1974_111_30-0">↑</a> <a href="#CITEREFEmeléusSharpe1974">Emeléus & Sharpe 1974</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=qi0vujzNSz4C&pg=PA111">111</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001457-31"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001457_31-0">↑</a> <a href="#CITEREFWibergWibergHolleman2001">Wiberg, Wiberg & Holleman 2001</a>, 457. o. </li> <li id="cite_note-32"><a href="#cite_ref-32">↑</a> <a href="#CITEREFBrantley1949">Brantley 1949</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=Yo7r_1qJG2gC&pg=PA26-IA83">26</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000383-33"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000383_33-0">↑</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 383. o. </li> <li id="cite_note-34"><a href="#cite_ref-34">↑</a> <a href="#CITEREFPitzer1975">Pitzer 1975</a>. </li> <li id="cite_note-Khriachtchev_et_al._2000-35">↑ <a href="#cite_ref-Khriachtchev_et_al._2000_35-0">a</a> <a href="#cite_ref-Khriachtchev_et_al._2000_35-1">b</a> <a href="#CITEREFKhriachtchev_et_al.2000">Khriachtchev et al. 2000</a>. </li> <li id="cite_note-36"><a href="#cite_ref-36">↑</a> <a href="#CITEREFBurdonEmsonEdwards1987">Burdon, Emson & Edwards 1987</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELide20044.12-37"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELide20044.12_37-0">↑</a> <a href="#CITEREFLide2004">Lide 2004</a>, 4.12. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDean1999523-38">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEDean1999523_38-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEDean1999523_38-1">b</a> <a href="#CITEREFDean1999">Dean 1999</a>, 523. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEYoung197510-39">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEYoung197510_39-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEYoung197510_39-1">b</a> <a href="#CITEREFYoung1975">Young 1975</a>, 10. o. </li> <li id="cite_note-Barrett_1967-40">↑ <a href="#cite_ref-Barrett_1967_40-0">a</a> <a href="#cite_ref-Barrett_1967_40-1">b</a> <a href="#CITEREFBarrettMeyerWasserman1967">Barrett, Meyer & Wasserman 1967</a>. </li> <li id="cite_note-41"><a href="#cite_ref-41">↑</a> <a href="#CITEREFNational_Nuclear_Data_CenterNuDat_2.1">National Nuclear Data Center NuDat 2.1</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/reCenter.jsp?z=9&n=10">Fluorine-19</a>. </li> <li id="cite_note-42"><a href="#cite_ref-42">↑</a> <a href="#CITEREFMeusingerChippendaleFairhurst2012">Meusinger, Chippendale & Fairhurst 2012</a>, pp. 752, 754. </li> <li id="cite_note-isotopes-43">↑ <a href="#cite_ref-isotopes_43-0">a</a> <a href="#cite_ref-isotopes_43-1">b</a> <a href="#CITEREFNational_Nuclear_Data_CenterNuDat_2.1">National Nuclear Data Center NuDat 2.1</a>. </li> <li id="cite_note-44"><a href="#cite_ref-44">↑</a> <a href="#CITEREF''NUBASE''2003">NUBASE 2003</a>, p. 29. </li> <li id="cite_note-Cameron-45"><a href="#cite_ref-Cameron_45-0">↑</a> <a href="#CITEREFCameron1973">Cameron 1973</a>. </li> <li id="cite_note-Crosswell-46">↑ <a href="#cite_ref-Crosswell_46-0">a</a> <a href="#cite_ref-Crosswell_46-1">b</a> <a href="#cite_ref-Crosswell_46-2">c</a> <a href="#CITEREFCroswell2003">Croswell 2003</a>. </li> <li id="cite_note-47"><a href="#cite_ref-47">↑</a> <a href="#CITEREFClayton2003">Clayton 2003</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=fXcdHyLUVnEC&pg=PA101">101–104</a>. </li> <li id="cite_note-Milky_Way-48"><a href="#cite_ref-Milky_Way_48-0">↑</a> <a href="#CITEREFRenda_et_al.2004">Renda et al. 2004</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384-49">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384_49-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384_49-1">b</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 384. o. </li> <li id="cite_note-50"><a href="#cite_ref-50">↑</a> <a href="#CITEREFSchulze-MakuchIrwin2008">Schulze-Makuch & Irwin 2008</a>, p. 121. </li> <li id="cite_note-51"><a href="#cite_ref-51">↑</a> <a href="#CITEREFHaxelHedrickOrris2005">Haxel, Hedrick & Orris 2005</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795-52">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795_52-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795_52-1">b</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795_52-2">c</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998795_52-3">d</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 795. o. </li> <li id="cite_note-AcountF-53">↑ <a href="#cite_ref-AcountF_53-0">a</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-1">b</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-2">c</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-3">d</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-4">e</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-5">f</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-6">g</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-7">h</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-8">i</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-9">j</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-10">k</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-11">l</a> <a href="#cite_ref-AcountF_53-12">m</a> <a href="#CITEREFVillalbaAyresSchroder2008">Villalba, Ayres & Schroder 2008</a>. </li> <li id="cite_note-historical_fluorspar_statistics-54"><a href="#cite_ref-historical_fluorspar_statistics_54-0">↑</a> <a href="#CITEREFKellyMiller2005">Kelly & Miller 2005</a>. </li> <li id="cite_note-UK_fluorspar-55"><a href="#cite_ref-UK_fluorspar_55-0">↑</a> <a href="#CITEREFLusty_et_al.2008">Lusty et al. 2008</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGribble2002-56">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGribble2002_56-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGribble2002_56-1">b</a> <a href="#CITEREFGribble2002">Gribble 2002</a>. </li> <li id="cite_note-57"><a href="#cite_ref-57">↑</a> <a href="#CITEREFRichterHahnFuchs2001">Richter, Hahn & Fuchs 2001</a>, p. 3. </li> <li id="cite_note-Elementar-58">↑ <a href="#cite_ref-Elementar_58-0">a</a> <a href="#cite_ref-Elementar_58-1">b</a> <a href="#CITEREFSchmedtMangstlKraus2012">Schmedt, Mangstl & Kraus 2012</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998790-59"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998790_59-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwood_Earnshaw1998">Greenwood Earnshaw 1998</a>, 790. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESenning2007[https://books.google.com/?id=Fl4sdCYrq3cC&pg=PA149_149]-60"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESenning2007[https://books.google.com/?id=Fl4sdCYrq3cC&pg=PA149_149]_60-0">↑</a> <a href="#CITEREFSenning2007">Senning 2007</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=Fl4sdCYrq3cC&pg=PA149">149</a>. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStillman1912-61"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStillman1912_61-0">↑</a> <a href="#CITEREFStillman1912">Stillman 1912</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPrincipe2012140,_145-62"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPrincipe2012140,_145_62-0">↑</a> <a href="#CITEREFPrincipe2012">Principe 2012</a>, 140, 145. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAgricola,_Hoover,_Hoover1912lábjegyzetek_és_kommentárok,_38,_409,_430,_461,_608_o-63"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAgricola,_Hoover,_Hoover1912lábjegyzetek_és_kommentárok,_38,_409,_430,_461,_608_o_63-0">↑</a> <a href="#CITEREFAgricola,_Hoover,_Hoover1912">Agricola, Hoover, Hoover 1912</a>, lábjegyzetek és kommentárok, 38, 409, 430, 461, 608 o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTENorwood-Fohs1907[http://archive.org/stream/bulletin01kentgoog#page/n94/mode/2up_52]-65"><a href="#cite_ref-FOOTNOTENorwood-Fohs1907[http://archive.org/stream/bulletin01kentgoog#page/n94/mode/2up_52]_65-0">↑</a> <a href="#CITEREFNorwood-Fohs1907">Norwood-Fohs 1907</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.org/stream/bulletin01kentgoog#page/n94/mode/2up">52</a>. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998109-66"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998109_66-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwood_Earnshaw1998">Greenwood Earnshaw 1998</a>, 109. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAgricola,_Hoover,_Hoover1912előnézet,_[http://archive.org/stream/georgiusagricola00agririch#page/380/mode/2up_380–381]_o-67"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAgricola,_Hoover,_Hoover1912előnézet,_[http://archive.org/stream/georgiusagricola00agririch#page/380/mode/2up_380–381]_o_67-0">↑</a> <a href="#CITEREFAgricola,_Hoover,_Hoover1912">Agricola, Hoover, Hoover 1912</a>, előnézet, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.org/stream/georgiusagricola00agririch#page/380/mode/2up">380–381</a> o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWeeks1932-68">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeeks1932_68-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeeks1932_68-1">b</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeeks1932_68-2">c</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeeks1932_68-3">d</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEWeeks1932_68-4">e</a> <a href="#CITEREFWeeks1932">Weeks 1932</a>. </li> <li id="cite_note-Asimov-69"><a href="#cite_ref-Asimov_69-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="Reference-Asimov-1966">Asimov, Isaac. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/noblegases00asim">The noble gases</a>. Basic Books, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/noblegases00asim/page/162">162</a>. o. (1966). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-465-05129-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-465-05129-8">ISBN 978-0-465-05129-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+noble+gases&rft.aulast=Asimov&rft.aufirst=Isaac&rft.date=1966&rft.pub=Basic+Books&rft.isbn=978-0-465-05129-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnoblegases00asim">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEPartington1923-70"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEPartington1923_70-0">↑</a> <a href="#CITEREFPartington1923">Partington 1923</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMarggraf1770-71"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMarggraf1770_71-0">↑</a> <a href="#CITEREFMarggraf1770">Marggraf 1770</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEKirsch20043-10-72">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEKirsch20043-10_72-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEKirsch20043-10_72-1">b</a> <a href="#CITEREFKirsch2004">Kirsch 2004</a>, 3-10. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEScheele1771-73"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEScheele1771_73-0">↑</a> <a href="#CITEREFScheele1771">Scheele 1771</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAmpère1816-74"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAmpère1816_74-0">↑</a> <a href="#CITEREFAmpère1816">Ampère 1816</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEDavy1813[https://books.google.com/books?id=dhdGAAAAMAAJ&pg=PA278_278]-75"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEDavy1813[https://books.google.com/books?id=dhdGAAAAMAAJ&pg=PA278_278]_75-0">↑</a> <a href="#CITEREFDavy1813">Davy 1813</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=dhdGAAAAMAAJ&pg=PA278">278</a>. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEBanks198611-76"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEBanks198611_76-0">↑</a> <a href="#CITEREFBanks1986">Banks 1986</a>, 11. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEStorer1864278-280-77"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEStorer1864278-280_77-0">↑</a> <a href="#CITEREFStorer1864">Storer 1864</a>, 278-280. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEToon2001-78">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEToon2001_78-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEToon2001_78-1">b</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEToon2001_78-2">c</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEToon2001_78-3">d</a> <a href="#CITEREFToon2001">Toon 2001</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAsimov1966162-80">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEAsimov1966162_80-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEAsimov1966162_80-1">b</a> <a href="#CITEREFAsimov1966">Asimov 1966</a>, 162. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998789–791-81"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwood_Earnshaw1998789–791_81-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwood_Earnshaw1998">Greenwood Earnshaw 1998</a>, 789–791. o. </li> <li id="cite_note-Moissan,_1886_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--82"><a href="#cite_ref-Moissan,_1886_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_82-0">↑</a> <a href="#hely:Moissan,_1886">Moissan, 1886</a> </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEViel-Goldwhite1993[https://books.google.com/books?id=jEy67gEvIuMC&pg=PA35_35]-83"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEViel-Goldwhite1993[https://books.google.com/books?id=jEy67gEvIuMC&pg=PA35_35]_83-0">↑</a> <a href="#CITEREFViel-Goldwhite1993">Viel-Goldwhite 1993</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=jEy67gEvIuMC&pg=PA35">35</a>. o. </li> <li id="cite_note-Jstg-85">↑ <a href="#cite_ref-Jstg_85-0">a</a> <a href="#cite_ref-Jstg_85-1">b</a> <a href="#cite_ref-Jstg_85-2">c</a> <a href="#cite_ref-Jstg_85-3">d</a> <a href="#CITEREFOkazoe2009">Okazoe 2009</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEHounshellSmith1988156–157-86">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEHounshellSmith1988156–157_86-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEHounshellSmith1988156–157_86-1">b</a> <a href="#CITEREFHounshellSmith1988">Hounshell & Smith 1988</a>, 156–157. o. </li> <li id="cite_note-DD_Freon_history-87"><a href="#cite_ref-DD_Freon_history_87-0">↑</a> <a href="#CITEREFDuPont2013a">DuPont 2013a</a>. </li> <li id="cite_note-88"><a href="#cite_ref-88">↑</a> <a href="#CITEREFMeyer1977">Meyer 1977</a>, p. 111. </li> <li id="cite_note-89"><a href="#cite_ref-89">↑</a> <a href="#CITEREFKirsch2004">Kirsch 2004</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=cqnEZSTA6cUC&pg=PA61">60–66</a>. </li> <li id="cite_note-Riedel_Kaupp_2009-90"><a href="#cite_ref-Riedel_Kaupp_2009_90-0">↑</a> <a href="#CITEREFRiedelKaupp2009">Riedel & Kaupp 2009</a>. </li> <li id="cite_note-NF_charge-91"><a href="#cite_ref-NF_charge_91-0">↑</a> <a href="#CITEREFHarbison2002">Harbison 2002</a>. </li> <li id="cite_note-92"><a href="#cite_ref-92">↑</a> <a href="#CITEREFEdwards1994">Edwards 1994</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=TRMRDXHWX7EC&pg=PA515">515</a>. </li> <li id="cite_note-93"><a href="#cite_ref-93">↑</a> <a href="#CITEREFKatakuse_et_al.1999">Katakuse et al. 1999</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=pjFTI5KgMFkC&pg=PA267">267</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000420–422-94">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000420–422_94-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000420–422_94-1">b</a> <a href="#CITEREFAigueperse_et_al.2000">Aigueperse et al. 2000</a>, 420–422. o. </li> <li id="cite_note-dissolve-95"><a href="#cite_ref-dissolve_95-0">↑</a> <a href="#CITEREFStorer1864">Storer 1864</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=KPyLb5f-p4EC&pg=PA278">278–280</a>. </li> <li id="cite_note-Beryllium_chemistry-96"><a href="#cite_ref-Beryllium_chemistry_96-0">↑</a> <a href="#CITEREFWalsh2009">Walsh 2009</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=3-GbhmSfyeYC&pg=PA99">99–102</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=3-GbhmSfyeYC&pg=PA118">118–119</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEEmeléusSharpe198389–97-97"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEEmeléusSharpe198389–97_97-0">↑</a> <a href="#CITEREFEmeléusSharpe1983">Emeléus & Sharpe 1983</a>, 89–97. o. </li> <li id="cite_note-Crystal_chemistry_of_fluorides-98"><a href="#cite_ref-Crystal_chemistry_of_fluorides_98-0">↑</a> <a href="#CITEREFBabelTressaud1985">Babel & Tressaud 1985</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=SaWLysMGF3cC&pg=PA91">91–96</a>. </li> <li id="cite_note-99"><a href="#cite_ref-99">↑</a> <a href="#CITEREFEinstein_et_al.1967">Einstein et al. 1967</a>. </li> <li id="cite_note-100"><a href="#cite_ref-100">↑</a> <a href="#CITEREFBrown_et_al.2005">Brown et al. 2005</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=DvqwTdVhjMEC&pg=PA144">144</a>. </li> <li id="cite_note-Perry_2011_193-101">↑ <a href="#cite_ref-Perry_2011_193_101-0">a</a> <a href="#cite_ref-Perry_2011_193_101-1">b</a> <a href="#CITEREFPerry2011">Perry 2011</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=SFD30BvPBhoC&pg=PA193">193</a>. </li> <li id="cite_note-102"><a href="#cite_ref-102">↑</a> <a href="#CITEREFKern_et_al.1994">Kern et al. 1994</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELide20044.60,_4.76,_4.92,_4.96-103"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELide20044.60,_4.76,_4.92,_4.96_103-0">↑</a> <a href="#CITEREFLide2004">Lide 2004</a>, 4.60, 4.76, 4.92, 4.96. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELide20044.96-104"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELide20044.96_104-0">↑</a> <a href="#CITEREFLide2004">Lide 2004</a>, 4.96. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELide20044.92-105"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELide20044.92_105-0">↑</a> <a href="#CITEREFLide2004">Lide 2004</a>, 4.92. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998964-107"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998964_107-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 964. o. </li> <li id="cite_note-108"><a href="#cite_ref-108">↑</a> <a href="#CITEREFBeckerMüller1990">Becker & Müller 1990</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998990-109"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998990_109-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 990. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELide20044.72,_4.91,_4.93-110"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELide20044.72,_4.91,_4.93_110-0">↑</a> <a href="#CITEREFLide2004">Lide 2004</a>, 4.72, 4.91, 4.93. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998561–563-111">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998561–563_111-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998561–563_111-1">b</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 561–563. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEEmeléusSharpe1983256–277-112"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEEmeléusSharpe1983256–277_112-0">↑</a> <a href="#CITEREFEmeléusSharpe1983">Emeléus & Sharpe 1983</a>, 256–277. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEMackayMackayHenderson2002355–356-113"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEMackayMackayHenderson2002355–356_113-0">↑</a> <a href="#CITEREFMackayMackayHenderson2002">Mackay, Mackay & Henderson 2002</a>, 355–356. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998(various_pages,_by_metal_in_respective_chapters)-115"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998(various_pages,_by_metal_in_respective_chapters)_115-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, (various pages, by metal in respective chapters). </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELide20044.71,_4.78,_4.92-116"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELide20044.71,_4.78,_4.92_116-0">↑</a> <a href="#CITEREFLide2004">Lide 2004</a>, 4.71, 4.78, 4.92. o. </li> <li id="cite_note-D_BLOCK_XF6-117"><a href="#cite_ref-D_BLOCK_XF6_117-0">↑</a> <a href="#CITEREFDrews_et_al.2006">Drews et al. 2006</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998819-118"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998819_118-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 819. o. </li> <li id="cite_note-119"><a href="#cite_ref-119">↑</a> <a href="#CITEREFBartlett1962">Bartlett 1962</a>. </li> <li id="cite_note-Pauling_HF_hydrogen_bonds-120"><a href="#cite_ref-Pauling_HF_hydrogen_bonds_120-0">↑</a> <a href="#CITEREFPauling1960">Pauling 1960</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=L-1K9HmKmUUC&pg=PA454">454–464</a>. </li> <li id="cite_note-Atkins_HF-121"><a href="#cite_ref-Atkins_HF_121-0">↑</a> <a href="#CITEREFAtkinsJones2007">Atkins & Jones 2007</a>, pp. 184–185. </li> <li id="cite_note-New_Scientist_HF-122"><a href="#cite_ref-New_Scientist_HF_122-0">↑</a> <a href="#CITEREFEmsley1981">Emsley 1981</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998812–816-123"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998812–816_123-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 812–816. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001425-124"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001425_124-0">↑</a> <a href="#CITEREFWibergWibergHolleman2001">Wiberg, Wiberg & Holleman 2001</a>, 425. o. </li> <li id="cite_note-H+-125"><a href="#cite_ref-H+_125-0">↑</a> <a href="#CITEREFChambersHolliday1975">Chambers & Holliday 1975</a>, pp. 328–329. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAir_Products_and_Chemicals20041-126"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAir_Products_and_Chemicals20041_126-0">↑</a> <a href="#CITEREFAir_Products_and_Chemicals2004">Air Products and Chemicals 2004</a>, 1. o. </li> <li id="cite_note-Noury-127"><a href="#cite_ref-Noury_127-0">↑</a> <a href="#CITEREFNourySilviGillespie2002">Noury, Silvi & Gillespie 2002</a>. </li> <li id="cite_note-128"><a href="#cite_ref-128">↑</a> <a href="#CITEREFChangGoldsby2013">Chang & Goldsby 2013</a>, p. 706. </li> <li id="cite_note-129"><a href="#cite_ref-129">↑</a> <a href="#CITEREFEllis2001">Ellis 2001</a>, p. 69. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000423-130"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000423_130-0">↑</a> <a href="#CITEREFAigueperse_et_al.2000">Aigueperse et al. 2000</a>, 423. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001897-131"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001897_131-0">↑</a> <a href="#CITEREFWibergWibergHolleman2001">Wiberg, Wiberg & Holleman 2001</a>, 897. o. </li> <li id="cite_note-PnFx-132"><a href="#cite_ref-PnFx_132-0">↑</a> <a href="#CITEREFRaghavan1998">Raghavan 1998</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=pBiS0jc-kWIC&pg=PA164">164–165</a>. </li> <li id="cite_note-Arsenic-133"><a href="#cite_ref-Arsenic_133-0">↑</a> <a href="#CITEREFGodfrey_et_al.1998">Godfrey et al. 1998</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=vVhpurkfeN4C&pg=PA98">98</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000432-134"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000432_134-0">↑</a> <a href="#CITEREFAigueperse_et_al.2000">Aigueperse et al. 2000</a>, 432. o. </li> <li id="cite_note-(O,S,Se,Te)Fn-135"><a href="#cite_ref-(O,S,Se,Te)Fn_135-0">↑</a> <a href="#CITEREFMurthyMehdi_AliAshok1995">Murthy, Mehdi Ali & Ashok 1995</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=0xl17YU8WzQC&pg=PA180">180–182</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=0xl17YU8WzQC&pg=PA206">206–208</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998638–640,_683–689,_767–778-136"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998638–640,_683–689,_767–778_136-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 638–640, 683–689, 767–778. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001435–436-137"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001435–436_137-0">↑</a> <a href="#CITEREFWibergWibergHolleman2001">Wiberg, Wiberg & Holleman 2001</a>, 435–436. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001392–393-138"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001392–393_138-0">↑</a> <a href="#CITEREFWibergWibergHolleman2001">Wiberg, Wiberg & Holleman 2001</a>, 392–393. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001395–397,_400-139"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEWibergWibergHolleman2001395–397,_400_139-0">↑</a> <a href="#CITEREFWibergWibergHolleman2001">Wiberg, Wiberg & Holleman 2001</a>, 395–397, 400. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELewars200868-140"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELewars200868_140-0">↑</a> <a href="#CITEREFLewars2008">Lewars 2008</a>, 68. o. </li> <li id="cite_note-astatineradon-141"><a href="#cite_ref-astatineradon_141-0">↑</a> <a href="#CITEREFPitzer1993">Pitzer 1993</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=CdUVspeIJAYC&pg=PA111">111</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELewars200867-142"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELewars200867_142-0">↑</a> <a href="#CITEREFLewars2008">Lewars 2008</a>, 67. o. </li> <li id="cite_note-HeNeCompounds-143">↑ <a href="#cite_ref-HeNeCompounds_143-0">a</a> <a href="#cite_ref-HeNeCompounds_143-1">b</a> <a href="#CITEREFBiharyChabanGerber2002">Bihary, Chaban & Gerber 2002</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTELewars200871-144"><a href="#cite_ref-FOOTNOTELewars200871_144-0">↑</a> <a href="#CITEREFLewars2008">Lewars 2008</a>, 71. o. </li> <li id="cite_note-hagan-145"><a href="#cite_ref-hagan_145-0">↑</a> <a href="#CITEREFO'Hagan2008">O'Hagan 2008</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESiegemund_et_al.2005444-146"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESiegemund_et_al.2005444_146-0">↑</a> <a href="#CITEREFSiegemund_et_al.2005">Siegemund et al. 2005</a>, 444. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTESiegemund_et_al.2005451–452-147"><a href="#cite_ref-FOOTNOTESiegemund_et_al.2005451–452_147-0">↑</a> <a href="#CITEREFSiegemund_et_al.2005">Siegemund et al. 2005</a>, 451–452. o. </li> <li id="cite_note-Salager2002-148"><a href="#cite_ref-Salager2002_148-0">↑</a> <a href="#CITEREFSalager2002">Salager 2002</a>, p. 45. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlsonScmiegel20053-149"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlsonScmiegel20053_149-0">↑</a> <a href="#CITEREFCarlsonScmiegel2005">Carlson & Scmiegel 2005</a>, 3. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlsonScmiegel20053–4-150"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlsonScmiegel20053–4_150-0">↑</a> <a href="#CITEREFCarlsonScmiegel2005">Carlson & Scmiegel 2005</a>, 3–4. o. </li> <li id="cite_note-151"><a href="#cite_ref-151">↑</a> <a href="#CITEREFRhoades2008">Rhoades 2008</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=k3AoGn0upf0C&pg=PA2">2</a>. </li> <li id="cite_note-152"><a href="#cite_ref-152">↑</a> <a href="#CITEREFOkada_et_al.1998">Okada et al. 1998</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTECarlsonScmiegel20054-153"><a href="#cite_ref-FOOTNOTECarlsonScmiegel20054_153-0">↑</a> <a href="#CITEREFCarlsonScmiegel2005">Carlson & Scmiegel 2005</a>, 4. o. </li> <li id="cite_note-154"><a href="#cite_ref-154">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Czvikovszky Tibor, Gaál János, Nagy Péter. A polimertechnika alapjai. Műegyetemi Kiadó (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/9789634206217" title="Speciális:Könyvforrások/9789634206217">ISBN 9789634206217</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+polimertechnika+alapjai&rft.au=Czvikovszky+Tibor%2C+Ga%C3%A1l+J%C3%A1nos%2C+Nagy+P%C3%A9ter&rft.date=2000&rft.pub=M%C5%B1egyetemi+Kiad%C3%B3&rft.isbn=9789634206217">  </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000386-155"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000386_155-0">↑</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 386. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384–285-156"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384–285_156-0">↑</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 384–285. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998796–797-157"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998796–797_157-0">↑</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>, 796–797. o. </li> <li id="cite_note-158"><a href="#cite_ref-158">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.essentialchemicalindustry.org/chemicals/fluorine.html">Fluorine</a>, 2016. október 10. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998-159">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998_159-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEGreenwoodEarnshaw1998_159-1">b</a> <a href="#CITEREFGreenwoodEarnshaw1998">Greenwood & Earnshaw 1998</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384–385-160"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000384–385_160-0">↑</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 384–385. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000390–391-161">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000390–391_161-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000390–391_161-1">b</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 390–391. o. </li> <li id="cite_note-Shriver_Inorganic-162"><a href="#cite_ref-Shriver_Inorganic_162-0">↑</a> <a href="#CITEREFShriverAtkins2010">Shriver & Atkins 2010</a>, p. 427. </li> <li id="cite_note-ReferenceA-163">↑ <a href="#cite_ref-ReferenceA_163-0">a</a> <a href="#cite_ref-ReferenceA_163-1">b</a> <a href="#CITEREFChriste_Research_Groupn.d.">Christe Research Group n.d.</a> </li> <li id="cite_note-ModFcchem-164">↑ <a href="#cite_ref-ModFcchem_164-0">a</a> <a href="#cite_ref-ModFcchem_164-1">b</a> <a href="#CITEREFKirsch2004">Kirsch 2004</a>, pp. 3–10. </li> <li id="cite_note-165"><a href="#cite_ref-165">↑</a> <a href="#CITEREFMiller2003b">Miller 2003b</a>. </li> <li id="cite_note-166"><a href="#cite_ref-166">↑</a> <a href="#CITEREFPRWeb2012">PRWeb 2012</a>. </li> <li id="cite_note-167"><a href="#cite_ref-167">↑</a> <a href="#CITEREFBombourg2012">Bombourg 2012</a>. </li> <li id="cite_note-168"><a href="#cite_ref-168">↑</a> <a href="#CITEREFTMR2013">TMR 2013</a>. </li> <li id="cite_note-SME_mining_2006-169"><a href="#cite_ref-SME_mining_2006_169-0">↑</a> <a href="#CITEREFFultonMiller2006">Fulton & Miller 2006</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=zNicdkuulE4C&pg=PA471">471</a>. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000392-170">↑ <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000392_170-0">a</a> <a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000392_170-1">b</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 392. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000430-171"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000430_171-0">↑</a> <a href="#CITEREFAigueperse_et_al.2000">Aigueperse et al. 2000</a>, 430. o. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000391–392-172"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEJaccaud_et_al.2000391–392_172-0">↑</a> <a href="#CITEREFJaccaud_et_al.2000">Jaccaud et al. 2000</a>, 391–392. o. </li> <li id="cite_note-173"><a href="#cite_ref-173">↑</a> <a href="#CITEREFEl-Kareh1994">El-Kareh 1994</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=Wg1SnT6Cb0QC&pg=PA317">317</a>. </li> <li id="cite_note-174"><a href="#cite_ref-174">↑</a> <a href="#CITEREFArana_et_al.2007">Arana et al. 2007</a>. </li> <li id="cite_note-USGS-175"><a href="#cite_ref-USGS_175-0">↑</a> <a href="#CITEREFMiller2003a">Miller 2003a</a>. </li> <li id="cite_note-176"><a href="#cite_ref-176">↑</a> <a href="#CITEREFEnergetics,_Inc.1997">Energetics, Inc. 1997</a>, pp. 41, 50. </li> <li id="cite_note-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000428-177"><a href="#cite_ref-FOOTNOTEAigueperse_et_al.2000428_177-0">↑</a> <a href="#CITEREFAigueperse_et_al.2000">Aigueperse et al. 2000</a>, 428. o. </li> <li id="cite_note-178"><a href="#cite_ref-178">↑</a> <a href="#CITEREFWilley2007">Willey 2007</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=PrKemPXyXNIC&pg=PA113">113</a>. </li> <li id="cite_note-GIA_f-chem_report_description-179"><a href="#cite_ref-GIA_f-chem_report_description_179-0">↑</a> <a href="#CITEREFPRWeb2010">PRWeb 2010</a>. </li> <li id="cite_note-fluorosurfactant_market-180"><a href="#cite_ref-fluorosurfactant_market_180-0">↑</a> <a href="#CITEREFRenner2006">Renner 2006</a>. </li> <li id="cite_note-181"><a href="#cite_ref-181">↑</a> <a href="#CITEREFGreenSlinnSimpsonWoytek1994">Green et al. 1994</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=TRMRDXHWX7EC&pg=PA91&lpg=PA91">91–93</a>. </li> <li id="cite_note-182"><a href="#cite_ref-182">↑</a> <a href="#CITEREFDuPont2013b">DuPont 2013b</a>. </li> <li id="cite_note-HFO-183"><a href="#cite_ref-HFO_183-0">↑</a> <a href="#CITEREFWalter2014">Walter 2014</a>. </li> <li id="cite_note-yearly_FP_production-184">↑ <a href="#cite_ref-yearly_FP_production_184-0">a</a> <a href="#cite_ref-yearly_FP_production_184-1">b</a> <a href="#CITEREFBuznik2009">Buznik 2009</a>. </li> <li id="cite_note-185"><a href="#cite_ref-185">↑</a> <a href="#CITEREFPRWeb2013">PRWeb 2013</a>. </li> <li id="cite_note-encyc_of_structure-186">↑ <a href="#cite_ref-encyc_of_structure_186-0">a</a> <a href="#cite_ref-encyc_of_structure_186-1">b</a> <a href="#cite_ref-encyc_of_structure_186-2">c</a> <a href="#CITEREFMartin2007">Martin 2007</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=xv420pEC2qMC&pg=PA189">187–194</a>. </li> <li id="cite_note-DeBergalis-187"><a href="#cite_ref-DeBergalis_187-0">↑</a> <a href="#CITEREFDeBergalis2004">DeBergalis 2004</a>. </li> <li id="cite_note-Fluorinated_Ionomers-188"><a href="#cite_ref-Fluorinated_Ionomers_188-0">↑</a> <a href="#CITEREFGrot2011">Grot 2011</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=E8H1Hwd5GXUC&pg=PA6">1–10</a>. </li> <li id="cite_note-Functional_Materials-189"><a href="#cite_ref-Functional_Materials_189-0">↑</a> <a href="#CITEREFRamkumar2012">Ramkumar 2012</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=ep7U5G4O3mQC&pg=PA567">567</a>. </li> <li id="cite_note-Chlor-alkali_and_chlorate_technology-190"><a href="#cite_ref-Chlor-alkali_and_chlorate_technology_190-0">↑</a> <a href="#CITEREFBurney1999">Burney 1999</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=rtm_bjQd8SUC&pg=PA111">111</a>. </li> <li id="cite_note-Pizzo-191"><a href="#cite_ref-Pizzo_191-0">↑</a> <a href="#CITEREFPizzo2007">Pizzo 2007</a>. </li> <li id="cite_note-192"><a href="#cite_ref-192">↑</a> <a href="#CITEREFCDC2001">CDC 2001</a>. </li> <li id="cite_note-Ripa-193"><a href="#cite_ref-Ripa_193-0">↑</a> <a href="#CITEREFRipa1993">Ripa 1993</a>. </li> <li id="cite_note-Cheng_Chalmers_Sheldon_2007-194"><a href="#cite_ref-Cheng_Chalmers_Sheldon_2007_194-0">↑</a> <a href="#CITEREFChengChalmersSheldon2007">Cheng, Chalmers & Sheldon 2007</a>. </li> <li id="cite_note-NHMRC-195"><a href="#cite_ref-NHMRC_195-0">↑</a> <a href="#CITEREFNHMRC2007">NHMRC 2007</a>; összefoglaló: <a href="#CITEREFYeung2008">Yeung 2008</a> </li> <li id="cite_note-EPA-196"><a href="#cite_ref-EPA_196-0">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">United States Environmental Protection Agency (2010). „Comment-Response Summary Report for the Peer Review of the Fluoride: Dose-Response Analysis for Non-Cancer Effects Document”.<a rel="nofollow" class="external text" href="http://water.epa.gov/action/advisories/drinking/upload/EPA_comments11-5-2010.pdf">Laikus összefoglaló</a> – EPA (2010. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Comment-Response+Summary+Report+for+the+Peer+Review+of+the+Fluoride%3A+Dose-Response+Analysis+for+Non-Cancer+Effects+Document&rft.date=2010&rft.au=United+States+Environmental+Protection+Agency">  </li> <li id="cite_note-197"><a href="#cite_ref-197">↑</a> „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.hsph.harvard.edu/news/features/fluoride-childrens-health-grandjean-choi/">Impact of fluoride on neurological development in children</a>”, 2012. július 25. (Hozzáférés: 2016. május 16.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.title=Impact+of+fluoride+on+neurological+development+in+children&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.hsph.harvard.edu%2Fnews%2Ffeatures%2Ffluoride-childrens-health-grandjean-choi%2F&rft.date=2012-07-25">  </li> <li id="cite_note-198"><a href="#cite_ref-198">↑</a> <cite class="book citation" style="font-style:normal">Anna L. Choi, Guifan Sun, Ying Zhang, Philippe Grandjean (2012. október). „Developmental Fluoride Neurotoxicity: A Systematic Review and Meta-Analysis”. Environ Health Perspect. 120 (10), 1362–1368. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22820538">22820538</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3491930/">3491930</a>. (Hozzáférés: 2023. november 1.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Developmental+Fluoride+Neurotoxicity%3A+A+Systematic+Review+and+Meta-Analysis&rft.jtitle=Environ+Health+Perspect.&rft.date=2012&rft.volume=120&rft.issue=10&rft.au=Anna+L.+Choi%2C+Guifan+Sun%2C+Ying+Zhang%2C+Philippe+Grandjean&rft_id=info:pmid/22820538">  </li> <li id="cite_note-Dental_caries-199"><a href="#cite_ref-Dental_caries_199-0">↑</a> <a href="#CITEREFBaelumSheihamBurt2008">Baelum, Sheiham & Burt 2008</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=fZfXWhSmG1UC&pg=PA518">518</a>. </li> <li id="cite_note-Crest_continuing_ed-200"><a href="#cite_ref-Crest_continuing_ed_200-0">↑</a> <a href="#CITEREFCracher2012">Cracher 2012</a>, p. 12. </li> <li id="cite_note-Emsley_2011_178-201"><a href="#cite_ref-Emsley_2011_178_201-0">↑</a> <a href="#CITEREFEmsley2011">Emsley 2011</a>, p. 178. </li> <li id="cite_note-url_Crain's_2011-202"><a href="#cite_ref-url_Crain's_2011_202-0">↑</a> <a href="#CITEREFJohnson2011">Johnson 2011</a>. </li> <li id="cite_note-Swinson-203">↑ <a href="#cite_ref-Swinson_203-0">a</a> <a href="#cite_ref-Swinson_203-1">b</a> <a href="#CITEREFSwinson2005">Swinson 2005</a>. </li> <li id="cite_note-Hagmann-204"><a href="#cite_ref-Hagmann_204-0">↑</a> <a href="#CITEREFHagmann2008">Hagmann 2008</a>. </li> <li id="cite_note-205"><a href="#cite_ref-205">↑</a> <a href="#CITEREFMitchell2004">Mitchell 2004</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=Duy5_XAD-vgC&pg=PA37">37–39</a>. </li> <li id="cite_note-206"><a href="#cite_ref-206">↑</a> <a href="#CITEREFPreskorn1996">Preskorn 1996</a>, <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.preskorn.com/books/ssri_s2.html">chap. 2</a>. </li> <li id="cite_note-207"><a href="#cite_ref-207">↑</a> <a href="#CITEREFWerner_et_al.2011">Werner et al. 2011</a>. </li> <li id="cite_note-208"><a href="#cite_ref-208">↑</a> <a href="#CITEREFBrody2012">Brody 2012</a>. </li> <li id="cite_note-pmid17342653-209"><a href="#cite_ref-pmid17342653_209-0">↑</a> <a href="#CITEREFNelson_et_al.2007">Nelson et al. 2007</a>. </li> <li id="cite_note-210"><a href="#cite_ref-210">↑</a> <a href="#CITEREFKingMaloneLilley2000">King, Malone & Lilley 2000</a>. </li> <li id="cite_note-211"><a href="#cite_ref-211">↑</a> <a href="#CITEREFParente2001">Parente 2001</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=fsfnKeFflUoC&pg=PA40">40</a>. </li> <li id="cite_note-dontburn-212"><a href="#cite_ref-dontburn_212-0">↑</a> <a href="#CITEREFRajErdine2012">Raj & Erdine 2012</a>, p. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=SQDge93GucMC&pg=PA58">58</a>. </li> <li id="cite_note-fut-213"><a href="#cite_ref-fut_213-0">↑</a> <a href="#CITEREFFillerSaha2009">Filler & Saha 2009</a>. </li> <li id="cite_note-anestetics-214"><a href="#cite_ref-anestetics_214-0">↑</a> <a href="#CITEREFBéguéBonnet-Delpon2008">Bégué & Bonnet-Delpon 2008</a>, pp. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=QMVSvZ-R7I0C&pg=PA335">335–336</a>. </li> <li id="cite_note-18F-215">↑ <a href="#cite_ref-18F_215-0">a</a> <a href="#cite_ref-18F_215-1">b</a> <a href="#CITEREFSchmitz_et_al.2000">Schmitz et al. 2000</a>. </li> <li id="cite_note-216"><a href="#cite_ref-216">↑</a> <a href="#CITEREFBustamantePedersen1977">Bustamante & Pedersen 1977</a>. </li> <li id="cite_note-Gabrielet-217"><a href="#cite_ref-Gabrielet_217-0">↑</a> <a href="#CITEREFGabriel_et_al.1996">Gabriel et al. 1996</a>. </li> <li id="cite_note-218"><a href="#cite_ref-218">↑</a> <a href="#CITEREFSarkar2008">Sarkar 2008</a>. </li> <li id="cite_note-Schimmeyer-219"><a href="#cite_ref-Schimmeyer_219-0">↑</a> <a href="#CITEREFSchimmeyer2002">Schimmeyer 2002</a>. </li> <li id="cite_note-220"><a href="#cite_ref-220">↑</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.kevi.hu/kemia/index.php/a-halogenek">Kevi.hu a halogénekről</a> </li> <li id="cite_note-gastroenterology1-221"><a href="#cite_ref-gastroenterology1_221-0">↑</a> <a href="#CITEREFNielsen2009">Nielsen 2009</a>. </li> <li id="cite_note-quott-222"><a href="#cite_ref-quott_222-0">↑</a> <a href="#CITEREFOlivaresUauy2004">Olivares & Uauy 2004</a>. </li> <li id="cite_note-Murphy2003-223">↑ <a href="#cite_ref-Murphy2003_223-0">a</a> <a href="#cite_ref-Murphy2003_223-1">b</a> <a href="#CITEREFMurphySchaffrathO'Hagan2003">Murphy, Schaffrath & O'Hagan 2003</a> </li> <li id="cite_note-Proudfoot-224"><a href="#cite_ref-Proudfoot_224-0">↑</a> <a href="#CITEREFProudfootBradberryVale2006">Proudfoot, Bradberry & Vale 2006</a>. </li> <li id="cite_note-225"><a href="#cite_ref-225">↑</a> <a href="#CITEREFO'Hagan_et_al.2002">O'Hagan et al. 2002</a>. </li> </ol></div></div><div class="ref-1col"><div style="-moz-column-count:3; -webkit-column-count:3; column-count:3; -webkit-column-gap: 3em; -moz-column-gap: 3em; column-gap: 3em;"></div></div> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Források">Források</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=41" title="Szakasz szerkesztése: Források">szerkesztés</a>]</div> <ul><li><a href="#back:Agricola,_Hoover,_Hoover_1912">↑</a> Agricola, Hoover, Hoover 1912 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.org/stream/georgiusagricola00agririch#page/n5/mode/2up">De Re Metallica</a>. London: The Mining Magazine (1912. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=De+Re+Metallica&rft.date=1912&rft.pub=The+Mining+Magazine&rft.place=London&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.org%2Fstream%2Fgeorgiusagricola00agririch%23page%2Fn5%2Fmode%2F2up"> </li> <li><a href="#back:Aigueperse_et_al._2000">↑</a> Aigueperse et al. 2000 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2000) „Fluorine Compounds, Inorganic”, Weinheim 15, 397–441. o, Kiadó: Wiley-VCH. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/14356007">10.1002/14356007</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorine+Compounds%2C+Inorganic&rft.date=2000&rft.volume=15&rft.pages=397%E2%80%93441&rft_id=info:doi/10.1002%2F14356007"> </li> <li><a href="#back:Air_Products_and_Chemicals_2004">↑</a> Air Products and Chemicals 2004 Air Products and Chemicals: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20060318221608/http://www.airproducts.com/nr/rdonlyres/8479ed55-2170-4651-a3d4-223b2957a9f3/0/safetygram39.pdf">Safetygram #39 Chlorine Trifluoride</a>. Air Products and Chemicals, 2004 [2006. március 18-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.airproducts.com/nr/rdonlyres/8479ed55-2170-4651-a3d4-223b2957a9f3/0/safetygram39.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 16.)</li> <li><a href="#back:Ampère_1816">↑</a> Ampère 1816 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Andr%C3%A9-Marie_Amp%C3%A8re" title="André-Marie Ampère">Ampère, André-Marie</a> (1816. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=4jEFAAAAQAAJ&pg=RA1-PA5">Suite d'une classification naturelle pour les corps simples</a>” (french nyelven). Annales de chimie et de physique 2, 1–5. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Suite+d%27une+classification+naturelle+pour+les+corps+simples&rft.jtitle=Annales+de+chimie+et+de+physique&rft.date=1816&rft.volume=2&rft.aulast=Amp%C3%A8re&rft.aufirst=Andr%C3%A9-Marie&rft.pages=1%E2%80%935&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3D4jEFAAAAQAAJ%26pg%3DRA1-PA5"> </li> <li><a href="#back:Arana_et_al._2007">↑</a> Arana et al. 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „Isotropic Etching of Silicon in Fluorine Gas for MEMS Micromachining”. Journal of Micromechanics and Microengineering 17 (2), 384. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1088/0960-1317/17/2/026">10.1088/0960-1317/17/2/026</a>. <a href="/wiki/ISSN" title="ISSN">ISSN</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://worldcat.org/issn/0960-1317">0960-1317</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Isotropic+Etching+of+Silicon+in+Fluorine+Gas+for+MEMS+Micromachining&rft.jtitle=Journal+of+Micromechanics+and+Microengineering&rft.date=2007&rft.volume=17&rft.issue=2&rft.issn=0960-1317&rft_id=info:doi/10.1088%2F0960-1317%2F17%2F2%2F026"> </li> <li><a href="#back:Asimov_1966">↑</a> Asimov 1966 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Isaac_Asimov" title="Isaac Asimov">Asimov, Isaac</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/noblegases0000asim">The Noble Gases</a>. New York: Basic Books (1966. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-465-05129-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-465-05129-8">ISBN 978-0-465-05129-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Noble+Gases&rft.aulast=Asimov&rft.aufirst=Isaac&rft.date=1966&rft.pub=Basic+Books&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-465-05129-8&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnoblegases0000asim"> </li> <li><a href="#back:Atkins_Jones">↑</a> Atkins Jones 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/chemicalprincipl0004unse">Chemical Principles: The Quest for Insight</a>, 4th, New York: W. H. Freeman (2007. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4292-0965-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4292-0965-6">ISBN 978-1-4292-0965-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemical+Principles%3A+The+Quest+for+Insight&rft.date=2007&rft.edition=4th&rft.pub=W.+H.+Freeman&rft.place=New+York&rft.isbn=978-1-4292-0965-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fchemicalprincipl0004unse"> </li> <li><a href="#back:Babel_Tressaud">↑</a> Babel Tressaud 1985 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Crystal Chemistry of Fluorides, Inorganic Solid Fluorides: Chemistry And Physics. Orlando: Academic Press, 78–203. o. (1985. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-12-412490-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-12-412490-5">ISBN 978-0-12-412490-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Inorganic+Solid+Fluorides%3A+Chemistry+And+Physics&rft.atitle=Crystal+Chemistry+of+Fluorides&rft.date=1985&rft.pub=Academic+Press&rft.place=Orlando&rft.pages=78%E2%80%93203&rft.isbn=978-0-12-412490-5"> </li> <li><a href="#back:Baelum_Sheiham">↑</a> Baelum Sheiham Burt <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Caries Control for Populations, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/dentalcariesdise00feje_414">Dental Caries: The Disease and Its Clinical Management</a>, 2nd, Oxford: Blackwell Munksgaard, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/dentalcariesdise00feje_414/page/n529">505</a>–526. o. (2008. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4051-3889-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4051-3889-5">ISBN 978-1-4051-3889-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Dental+Caries%3A+The+Disease+and+Its+Clinical+Management&rft.atitle=Caries+Control+for+Populations&rft.date=2008&rft.edition=2nd&rft.pub=Blackwell+Munksgaard&rft.place=Oxford&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fdentalcariesdise00feje_414%2Fpage%2Fn529+505%5D%E2%80%93526&rft.isbn=978-1-4051-3889-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fdentalcariesdise00feje_414"> </li> <li><a href="#back:Banks_1986">↑</a> Banks 1986 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1986. november 28.) „Journal of Fluorine Chemistry” 33 (1–4), 3–26. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0022-1139(00)85269-0">10.1016/S0022-1139(00)85269-0</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Journal+of+Fluorine+Chemistry&rft.date=1986&rft.volume=33&rft.issue=1%E2%80%934&rft.pages=3%E2%80%9326&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0022-1139%2800%2985269-0"> </li> <li><a href="#back:Barrett_Meyer">↑</a> Barrett Meyer Wasserman <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1967) „Argon—Fluorine Phase Diagram”. The Journal of Chemical Physics 47 (2), 740–743. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.1711946">10.1063/1.1711946</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Argon%E2%80%94Fluorine+Phase+Diagram&rft.jtitle=The+Journal+of+Chemical+Physics&rft.date=1967&rft.volume=47&rft.issue=2&rft.pages=740%E2%80%93743&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.1711946"> </li> <li><a href="#back:Bartlett_1962">↑</a> Bartlett 1962 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1962) „Xenon Hexafluoroplatinate (V) Xe+[PtF6]−”. <a href="/w/index.php?title=Proceedings_of_the_Chemical_Society&action=edit&redlink=1" class="new" title="Proceedings of the Chemical Society (a lap nem létezik)">Proceedings of the Chemical Society</a> (6), 218. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1039/PS9620000197">10.1039/PS9620000197</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Xenon+Hexafluoroplatinate+%28V%29+Xe%3Csup%3E%2B%3C%2Fsup%3E%5BPtF%3Csub%3E6%3C%2Fsub%3E%5D%3Csup%3E%E2%88%92%3C%2Fsup%3E&rft.jtitle=%5B%5BProceedings+of+the+Chemical+Society%5D%5D&rft.date=1962&rft.issue=6&rft_id=info:doi/10.1039%2FPS9620000197"> </li> <li><a href="#back:Becker_Müller">↑</a> Becker Müller 1990 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1990) „Vanadium Tetrafluoride”. Angewandte Chemie International Edition in English 29 (4), 406. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/anie.199004061">10.1002/anie.199004061</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Vanadium+Tetrafluoride&rft.jtitle=Angewandte+Chemie+International+Edition+in+English&rft.date=1990&rft.volume=29&rft.issue=4&rft.pages=406&rft_id=info:doi/10.1002%2Fanie.199004061"> </li> <li><a href="#back:Bégué_Bonnet-Delpon">↑</a> Bégué Bonnet-Delpon 2008 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Bioorganic and Medicinal Chemistry of Fluorine. Hoboken: John Wiley & Sons (2008. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-470-27830-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-470-27830-7">ISBN 978-0-470-27830-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Bioorganic+and+Medicinal+Chemistry+of+Fluorine&rft.date=2008&rft.pub=John+Wiley+%26+Sons&rft.place=Hoboken&rft.isbn=978-0-470-27830-7"> </li> <li><a href="#back:Bihary_Chaban">↑</a> Bihary Chaban Gerber <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „Stability of a Chemically Bound Helium Compound in High-pressure Solid Helium”. The Journal of Chemical Physics 117 (11), 5105–5108. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.1506150">10.1063/1.1506150</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Stability+of+a+Chemically+Bound+Helium+Compound+in+High-pressure+Solid+Helium&rft.jtitle=The+Journal+of+Chemical+Physics&rft.date=2002&rft.volume=117&rft.issue=11&rft.pages=5105%E2%80%935108&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.1506150"> </li> <li><a href="#back:Bombourg_2012">↑</a> Bombourg 2012 Bombourg, Nicolas: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.prnewswire.com/news-releases/world-fluorochemicals-market-freedonia-161338935.html">World Fluorochemicals Market, Freedonia</a>. Reporterlinker, 2012. július 4. (Hozzáférés: 2013. október 20.)</li> <li><a href="#back:Brantley_1949">↑</a> Brantley 1949 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Brantley, L. R. (1949. november 28.). „Fluorine”. Pacific Rockets: Journal of the Pacific Rocket Society, South Pasadena 3 (1), 11–18. o, Kiadó: Sawyer Publishing/Pacific Rocket Society Historical Library.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorine&rft.jtitle=Pacific+Rockets%3A+Journal+of+the+Pacific+Rocket+Society&rft.date=1949&rft.volume=3&rft.issue=1&rft.aulast=Brantley&rft.aufirst=L.+R."> </li> <li><a href="#back:Brody_2012">↑</a> Brody 2012 <a href="/w/index.php?title=Jane_Brody&action=edit&redlink=1" class="new" title="Jane Brody (a lap nem létezik)">Brody, Jane E.</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://well.blogs.nytimes.com/2012/09/10/popular-antibiotics-may-carry-serious-side-effects/">Popular Antibiotics May Carry Serious Side Effects</a>. The New York Times Well Blog, 2012. szeptember 10. (Hozzáférés: 2013. október 18.)</li> <li><a href="#back:Brown_et_al._2005">↑</a> Brown et al. 2005 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Chemical Thermodynamics of Zirconium. Amsterdam: Elsevier B. V. (2005. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-444-51803-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-444-51803-3">ISBN 978-0-444-51803-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemical+Thermodynamics+of+Zirconium&rft.date=2005&rft.pub=Elsevier+B.+V.&rft.place=Amsterdam&rft.isbn=978-0-444-51803-3"> </li> <li><a href="#back:Burdon_Emson">↑</a> Burdon Emson Edwards <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1987) „Is Fluorine Gas Really Yellow?”. Journal of Fluorine Chemistry 34 (3–4), 471. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0022-1139(00)85188-X">10.1016/S0022-1139(00)85188-X</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Is+Fluorine+Gas+Really+Yellow%3F&rft.jtitle=Journal+of+Fluorine+Chemistry&rft.date=1987&rft.volume=34&rft.issue=3%E2%80%934&rft.pages=471&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0022-1139%2800%2985188-X"> </li> <li><a href="#back:Burney_1999">↑</a> Burney 1999 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Burney, H.. Past, Present and Future of the Chlor-Alkali Industry, Chlor-Alkali and Chlorate Technology: R. B. MacMullin Memorial Symposium. Pennington: The Electrochemical Society, 105–126. o. (1999. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-56677-244-3" title="Speciális:Könyvforrások/1-56677-244-3">ISBN 1-56677-244-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chlor-Alkali+and+Chlorate+Technology%3A+R.+B.+MacMullin+Memorial+Symposium&rft.atitle=Past%2C+Present+and+Future+of+the+Chlor-Alkali+Industry&rft.aulast=Burney&rft.aufirst=H.&rft.date=1999&rft.pub=The+Electrochemical+Society&rft.place=Pennington&rft.pages=105%E2%80%93126&rft.isbn=1-56677-244-3"> </li> <li><a href="#back:Bustamante_Pedersen">↑</a> Bustamante Pedersen 1977 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1977) „High Aerobic Glycolysis of Rat Hepatoma Cells in Culture: Role of Mitochondrial Hexokinase”. Proceedings of the National Academy of Sciences 74 (9), 3735–3739. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1073/pnas.74.9.3735">10.1073/pnas.74.9.3735</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/198801">198801</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC431708/">431708</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=High+Aerobic+Glycolysis+of+Rat+Hepatoma+Cells+in+Culture%3A+Role+of+Mitochondrial+Hexokinase&rft.jtitle=Proceedings+of+the+National+Academy+of+Sciences&rft.date=1977&rft.volume=74&rft.issue=9&rft.pages=3735%E2%80%933739&rft_id=info:pmid/198801&rft_id=info:doi/10.1073%2Fpnas.74.9.3735"> </li> <li><a href="#back:Buznik_2009">↑</a> Buznik 2009 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009) „Fluoropolymer Chemistry in Russia: Current Situation and Prospects”. Russian Journal of General Chemistry 79 (3), 520–526. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1134/S1070363209030335">10.1134/S1070363209030335</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluoropolymer+Chemistry+in+Russia%3A+Current+Situation+and+Prospects&rft.jtitle=Russian+Journal+of+General+Chemistry&rft.date=2009&rft.volume=79&rft.issue=3&rft.pages=520%E2%80%93526&rft_id=info:doi/10.1134%2FS1070363209030335"> </li> <li><a href="#back:Cameron_1973">↑</a> Cameron 1973 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Cameron, A. G. W. (1973). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubs.giss.nasa.gov/docs/1973/1973_Cameron_ca06310p.pdf">Abundance of the Elements in the Solar System</a>”. Space Science Review 15, 121–146. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/BF00172440">10.1007/BF00172440</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Abundance+of+the+Elements+in+the+Solar+System&rft.jtitle=Space+Science+Review&rft.date=1973&rft.volume=15&rft.au=Cameron%2C+A.+G.+W.&rft.pages=121%E2%80%93146&rft_id=info:doi/10.1007%2FBF00172440&rft_id=https%3A%2F%2Fpubs.giss.nasa.gov%2Fdocs%2F1973%2F1973_Cameron_ca06310p.pdf"> </li> <li><a href="#back:Carlson_Scmiegel">↑</a> Carlson Scmiegel 2005 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Fluoropolymers, Organic, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Weinheim: Wiley-VCH, 495–533. o.. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/14356007.a11_393">10.1002/14356007.a11_393</a> (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3527306730" title="Speciális:Könyvforrások/3527306730">ISBN 3527306730</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ullmann%27s+Encyclopedia+of+Industrial+Chemistry&rft.atitle=Fluoropolymers%2C+Organic&rft.date=2000&rft.pub=Wiley-VCH&rft.place=Weinheim&rft.pages=495%E2%80%93533&rft.isbn=3527306730&rft_id=info:doi/10.1002%2F14356007.a11_393"> </li> <li><a href="#back:CDC_2001">↑</a> CDC 2001 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=Centers_for_Disease_Control_and_Prevention&action=edit&redlink=1" class="new" title="Centers for Disease Control and Prevention (a lap nem létezik)">Centers for Disease Control and Prevention</a> (2001. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/rr5014a1.htm">Recommendations for Using Fluoride to Prevent and Control Dental Caries in the United States</a>”. MMWR Recommendations and Reports 50 (RR–14), 1–42. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11521913">11521913</a>. (Hozzáférés: 2013. október 14.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Recommendations+for+Using+Fluoride+to+Prevent+and+Control+Dental+Caries+in+the+United+States&rft.jtitle=MMWR+Recommendations+and+Reports&rft.date=2001&rft.volume=50&rft.issue=RR%E2%80%9314&rft.au=Centers+for+Disease+Control+and+Prevention&rft.pages=1%E2%80%9342&rft_id=info:pmid/11521913&rft_id=http%3A%2F%2Fcdc.gov%2Fmmwr%2Fpreview%2Fmmwrhtml%2Frr5014a1.htm"> </li> <li><a href="#back:Chambers_Holliday">↑</a> Chambers Holliday 1975 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://rushim.ru/books/neorganika/Chambers.pdf">Modern Inorganic Chemistry: An Intermediate Text</a>. London: Butterworth & Co. (1975. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-408-70663-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-408-70663-6">ISBN 978-0-408-70663-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Modern+Inorganic+Chemistry%3A+An+Intermediate+Text&rft.date=1975&rft.pub=Butterworth+%26+Co.&rft.place=London&rft.isbn=978-0-408-70663-6&rft_id=http%3A%2F%2Frushim.ru%2Fbooks%2Fneorganika%2FChambers.pdf"> </li> <li><a href="#back:Chang_Goldsby">↑</a> Chang Goldsby 2013 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/chemistry0000chan_c8r8">Chemistry</a>, 11th, New York: McGraw-Hill (2013. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-07-131787-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-07-131787-0">ISBN 978-0-07-131787-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemistry&rft.date=2013&rft.edition=11th&rft.pub=McGraw-Hill&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-07-131787-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fchemistry0000chan_c8r8"> </li> <li><a href="#back:Cheng_Chalmers">↑</a> Cheng Chalmers Sheldon <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160303202219/http://www.appgaf.org.uk/data/433-water-fluoridation.pdf">Adding Fluoride to Water Supplies</a>”. BMJ 335 (7622), 699–702. o. [2016. március 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.appgaf.org.uk/data/433-water-fluoridation.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1136/bmj.39318.562951.BE">10.1136/bmj.39318.562951.BE</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17916854">17916854</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2001050/">2001050</a>. (Hozzáférés: 2017. április 8.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Adding+Fluoride+to+Water+Supplies&rft.jtitle=BMJ&rft.date=2007&rft.volume=335&rft.issue=7622&rft.pages=699%E2%80%93702&rft_id=info:pmid/17916854&rft_id=info:doi/10.1136%2Fbmj.39318.562951.BE&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.appgaf.org.uk%2Fdata%2F433-water-fluoridation.pdf"> </li> <li><a href="#back:Christe_Research_Group_n.d.">↑</a> Christe Research Group n.d. Christe Research Group: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20160304051646/http://www-bcf.usc.edu/~kchriste/research.html">Chemical Synthesis of Elemental Fluorine:</a>, 2024. november 28. [2016. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www-bcf.usc.edu/~kchriste/research.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)</li> <li><a href="#back:Clayton_2003">↑</a> Clayton 2003 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Clayton, Donald. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/handbookofisotop0000clay">Handbook of Isotopes in the Cosmos: Hydrogen to Gallium</a>. New York: Cambridge University Press (2003. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-82381-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-82381-4">ISBN 978-0-521-82381-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+Isotopes+in+the+Cosmos%3A+Hydrogen+to+Gallium&rft.aulast=Clayton&rft.aufirst=Donald&rft.date=2003&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-521-82381-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fhandbookofisotop0000clay"> </li> <li><a href="#back:Cordero_et_al._2008">↑</a> Cordero et al. 2008 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008. november 28.) „Covalent Radii Revisited”. Dalton Transactions (21), 2832–2838. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1039/b801115j">10.1039/b801115j</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Covalent+Radii+Revisited&rft.jtitle=Dalton+Transactions&rft.date=2008&rft.issue=21&rft.pages=2832%E2%80%932838&rft_id=info:doi/10.1039%2Fb801115j"> </li> <li><a href="#back:Cracher_2012">↑</a> Cracher 2012 Cracher, Connie M.: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20131014172105/http://www.dentalcare.com/media/en-US/education/ce334/ce334.pdf">Current Concepts in Preventive Dentistry</a>. dentalcare.com, 2012 [2013. október 14-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.dentalcare.com/media/en-US/education/ce334/ce334.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 14.)</li> <li><a href="#back:Croswell_2003">↑</a> Croswell 2003 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Croswell, Ken (2003. szeptember 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://kencroswell.com/fluorine.html">Fluorine: An element–ary Mystery</a>”. Sky and Telescope. (Hozzáférés: 2013. október 17.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorine%3A+An+element%E2%80%93ary+Mystery&rft.jtitle=Sky+and+Telescope&rft.date=September+2003&rft.aulast=Croswell&rft.aufirst=Ken&rft_id=http%3A%2F%2Fkencroswell.com%2Ffluorine.html"> </li> <li><a href="#back:Davy_1813">↑</a> Davy 1813 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Humphry_Davy" title="Humphry Davy">Davy, Humphry</a> (1813. november 28.). „Some experiments and observations on the substances produced in different chemical processes on fluor spar”. <a href="/w/index.php?title=Philosophical_Transactions_of_the_Royal_Society&action=edit&redlink=1" class="new" title="Philosophical Transactions of the Royal Society (a lap nem létezik)">Philosophical Transactions of the Royal Society</a> 103, 263–279. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1098/rstl.1813.0034">10.1098/rstl.1813.0034</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Some+experiments+and+observations+on+the+substances+produced+in+different+chemical+processes+on+fluor+spar&rft.jtitle=%5B%5BPhilosophical+Transactions+of+the+Royal+Society%5D%5D&rft.date=1813&rft.volume=103&rft.aulast=Davy&rft.aufirst=Humphry&rft.pages=263%E2%80%93279&rft_id=info:doi/10.1098%2Frstl.1813.0034"> </li> <li><a href="#back:Dean_1999">↑</a> Dean 1999 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Dean, John A.. Lange's Handbook of Chemistry, 15th, New York: McGraw-Hill (1999. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-07-016190-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-07-016190-9">ISBN 0-07-016190-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Lange%27s+Handbook+of+Chemistry&rft.aulast=Dean&rft.aufirst=John+A.&rft.date=1999&rft.edition=15th&rft.pub=McGraw-Hill&rft.place=New+York&rft.isbn=0-07-016190-9"> </li> <li><a href="#back:DeBergalis_2004">↑</a> DeBergalis 2004 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004) „Fluoropolymer films in the photovoltaic industry”. Journal of Fluorine Chemistry 125 (8), 1255. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.jfluchem.2004.05.013">10.1016/j.jfluchem.2004.05.013</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluoropolymer+films+in+the+photovoltaic+industry&rft.jtitle=Journal+of+Fluorine+Chemistry&rft.date=2004&rft.volume=125&rft.issue=8&rft.pages=1255&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.jfluchem.2004.05.013"> </li> <li><a href="#back:Drews_et_al._2006">↑</a> Drews et al. 2006 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2006) „Solid State Molecular Structures of Transition Metal Hexafluorides”. Inorganic Chemistry 45 (9), 3782–3788. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/ic052029f">10.1021/ic052029f</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16634614">16634614</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Solid+State+Molecular+Structures+of+Transition+Metal+Hexafluorides&rft.jtitle=Inorganic+Chemistry&rft.date=2006&rft.volume=45&rft.issue=9&rft.pages=3782%E2%80%933788&rft_id=info:pmid/16634614&rft_id=info:doi/10.1021%2Fic052029f"> </li> <li><a href="#back:DuPont_2013a">↑</a> DuPont 2013a DuPont: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20150221134854/http://www2.dupont.com/Phoenix_Heritage/en_US/1930_d_detail.html">Freon</a>, 2013a. [2015. február 21-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www2.dupont.com/Phoenix_Heritage/en_US/1930_d_detail.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 17.)</li> <li><a href="#back:DuPont_2013b">↑</a> DuPont 2013b DuPont: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20141003220125/http://www2.dupont.com/Refrigerants/en_CA/products/understanding.html">Understanding the Refrigerant 'R' Nomenclature</a>, 2013b. [2014. október 3-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www2.dupont.com/Refrigerants/en_CA/products/understanding.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 17.)</li> <li><a href="#back:Edwards_1994">↑</a> Edwards 1994 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Edwards, Philip Neil. Use of Fluorine in Chemotherapy, Organofluorine Chemistry: Principles and Commercial Applications. New York: Plenum Press, 501–542. o. (1994. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-306-44610-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-306-44610-8">ISBN 978-0-306-44610-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Organofluorine+Chemistry%3A+Principles+and+Commercial+Applications&rft.atitle=Use+of+Fluorine+in+Chemotherapy&rft.aulast=Edwards&rft.aufirst=Philip+Neil&rft.date=1994&rft.pub=Plenum+Press&rft.place=New+York&rft.pages=501%E2%80%93542&rft.isbn=978-0-306-44610-8"> * <a href="#back:Katakuse_et_al._1999">↑</a> Katakuse et al. 1999 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> SIMS Experiment, Mesoscopic Materials and Clusters: Their Physical and Chemical Properties. Tokyo: Kodansha, 259–273. o. (1999. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/4-06-208635-2" title="Speciális:Könyvforrások/4-06-208635-2">ISBN 4-06-208635-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Mesoscopic+Materials+and+Clusters%3A+Their+Physical+and+Chemical+Properties&rft.atitle=SIMS+Experiment&rft.date=1999&rft.pub=Kodansha&rft.place=Tokyo&rft.pages=259%E2%80%93273&rft.isbn=4-06-208635-2"> </li> <li><a href="#back:Einstein_et_al._1967">↑</a> Einstein et al. 1967 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1967. november 28.) „The Crystal Structure of Gold Trifluoride”. Journal of the Chemical Society A: Inorganic, Physical, Theoretical 4, 478–482. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1039/J19670000478">10.1039/J19670000478</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Crystal+Structure+of+Gold+Trifluoride&rft.jtitle=Journal+of+the+Chemical+Society+A%3A+Inorganic%2C+Physical%2C+Theoretical&rft.date=1967&rft.volume=4&rft.pages=478%E2%80%93482&rft_id=info:doi/10.1039%2FJ19670000478"> </li> <li><a href="#back:El-Kareh_1994">↑</a> El-Kareh 1994 <cite class="book citation" style="font-style:normal">El-Kareh, Badih. Fundamentals of Semiconductor Processing Technology. Norwell and Dordrecht: Kluwer Academic Publishers (1994. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7923-9534-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7923-9534-8">ISBN 978-0-7923-9534-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Fundamentals+of+Semiconductor+Processing+Technology&rft.aulast=El-Kareh&rft.aufirst=Badih&rft.date=1994&rft.pub=Kluwer+Academic+Publishers&rft.place=Norwell+and+Dordrecht&rft.isbn=978-0-7923-9534-8"> </li> <li><a href="#back:Ellis_2001">↑</a> Ellis 2001 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=Brian_David_Ellis&action=edit&redlink=1" class="new" title="Brian David Ellis (a lap nem létezik)">Ellis, Brian</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/scientificessent0000elli">Scientific Essentialism</a>. Cambridge: Cambridge University Press (2001. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-521-80094-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-521-80094-5">ISBN 978-0-521-80094-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Scientific+Essentialism&rft.aulast=Ellis&rft.aufirst=Brian&rft.date=2001&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Cambridge&rft.isbn=978-0-521-80094-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fscientificessent0000elli"> </li> <li><a href="#back:Emeléus_Sharpe">↑</a> Emeléus Sharpe 1974 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Advances in Inorganic Chemistry and Radiochemistry. New York: Academic Press (1974. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-08-057865-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-08-057865-1">ISBN 978-0-08-057865-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Advances+in+Inorganic+Chemistry+and+Radiochemistry&rft.date=1974&rft.pub=Academic+Press&rft.place=New+York&rft.isbn=978-0-08-057865-1"> </li> <li><a href="#back:Emeléus_Sharpe">↑</a> Emeléus Sharpe 1983 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Advances in Inorganic Chemistry and Radiochemistry. Academic Press (1983. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-12-023627-3" title="Speciális:Könyvforrások/0-12-023627-3">ISBN 0-12-023627-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Advances+in+Inorganic+Chemistry+and+Radiochemistry&rft.date=1983&rft.pub=Academic+Press&rft.isbn=0-12-023627-3"> </li> <li><a href="#back:Emsley_1981">↑</a> Emsley 1981 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=John_Emsley&action=edit&redlink=1" class="new" title="John Emsley (a lap nem létezik)">Emsley, John</a> (1981. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20230722094703/https://books.google.com/books?id=ZbthaZCUXy4C&pg=PA292">The Hidden Strength of Hydrogen</a>”. New Scientist 91 (1264), 291–292. o. [2023. július 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=ZbthaZCUXy4C&pg=PA292">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 23.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Hidden+Strength+of+Hydrogen&rft.jtitle=New+Scientist&rft.date=1981&rft.volume=91&rft.issue=1264&rft.aulast=Emsley&rft.aufirst=John&rft.pages=291%E2%80%93292&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3DZbthaZCUXy4C%26pg%3DPA292"> </li> <li><a href="#back:Emsley_2011">↑</a> Emsley 2011 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Emsley, John. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/naturesbuildingb0000emsl_b1k4">Nature's Building Blocks: An A–Z Guide to the Elements</a>, 2nd, Oxford: Oxford University Press (2011. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-19-960563-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-19-960563-7">ISBN 978-0-19-960563-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Nature%27s+Building+Blocks%3A+An+A%E2%80%93Z+Guide+to+the+Elements&rft.aulast=Emsley&rft.aufirst=John&rft.date=2011&rft.edition=2nd&rft.pub=Oxford+University+Press&rft.place=Oxford&rft.isbn=978-0-19-960563-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnaturesbuildingb0000emsl_b1k4"> </li> <li><a href="#back:Energetics,_Inc._1997">↑</a> Energetics, Inc. 1997 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Energetics, Inc. (1997. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://energy.gov/sites/prod/files/2013/11/f4/aluminum.pdf">Energy and Environmental Profile of the U.S. Aluminum Industry</a>”. (Hozzáférés: 2017. április 7.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Energy+and+Environmental+Profile+of+the+U.S.+Aluminum+Industry&rft.date=1997&rft.au=Energetics%2C+Inc.&rft_id=https%3A%2F%2Fenergy.gov%2Fsites%2Fprod%2Ffiles%2F2013%2F11%2Ff4%2Faluminum.pdf"> </li> <li><a href="#back:Filler_Saha">↑</a> Filler Saha 2009 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.future-science.com/doi/abs/10.4155/fmc.09.65">Fluorine in Medicinal Chemistry: A Century of Progress and a 60-year Retrospective of Selected Highlights</a>”. Future Medicinal Chemistry 1 (5), 777–791. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.4155/fmc.09.65">10.4155/fmc.09.65</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21426080">21426080</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorine+in+Medicinal+Chemistry%3A+A+Century+of+Progress+and+a+60-year+Retrospective+of+Selected+Highlights&rft.jtitle=Future+Medicinal+Chemistry&rft.date=2009&rft.volume=1&rft.issue=5&rft.pages=777%E2%80%93791&rft_id=info:pmid/21426080&rft_id=info:doi/10.4155%2Ffmc.09.65&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.future-science.com%2Fdoi%2Fabs%2F10.4155%2Ffmc.09.65"> </li> <li><a href="#back:Fulton_Miller">↑</a> Fulton Miller 2006 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Industrial Minerals & Rocks: Commodities, Markets, and Uses. Littleton: Society for Mining, Metallurgy, and Exploration (U.S.), 461–473. o. (2006. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-87335-233-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-87335-233-8">ISBN 978-0-87335-233-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Industrial+Minerals+%26+Rocks%3A+Commodities%2C+Markets%2C+and+Uses&rft.aufirst=Robert+B.&rft.date=2006&rft.pub=Society+for+Mining%2C+Metallurgy%2C+and+Exploration+%28U.S.%29&rft.place=Littleton&rft.pages=461%E2%80%93473&rft.isbn=978-0-87335-233-8"> </li> <li><a href="#back:Gabriel_et_al._1996">↑</a> Gabriel et al. 1996 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1996) „Quantitative Structure-Activity Relationships of Perfluorinated Hetero-Hydrocarbons as Potential Respiratory Media”. ASAIO Journal 42 (6), 968–973. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1097/00002480-199642060-00009">10.1097/00002480-199642060-00009</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8959271">8959271</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Quantitative+Structure-Activity+Relationships+of+Perfluorinated+Hetero-Hydrocarbons+as+Potential+Respiratory+Media&rft.jtitle=ASAIO+Journal&rft.date=1996&rft.volume=42&rft.issue=6&rft.pages=968%E2%80%93973&rft_id=info:pmid/8959271&rft_id=info:doi/10.1097%2F00002480-199642060-00009"> </li> <li><a href="#back:Godfrey_et_al._1998">↑</a> Godfrey et al. 1998 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Inorganic Derivatives of the Elements, Chemistry of Arsenic, Antimony and Bismuth. London: Blackie Academic & Professional, 67–158. o. (1998. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-7514-0389-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-7514-0389-3">ISBN 978-0-7514-0389-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemistry+of+Arsenic%2C+Antimony+and+Bismuth&rft.atitle=Inorganic+Derivatives+of+the+Elements&rft.date=1998&rft.pub=Blackie+Academic+%26+Professional&rft.place=London&rft.pages=67%E2%80%93158&rft.isbn=978-0-7514-0389-3"> </li> <li><a href="#back:Green_Slinn">↑</a> Green Slinn Simpson <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Perfluorocarbon Fluids, Organofluorine Chemistry: Principles and Applications. New York: Plenum Press, 89–119. o. (1994. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-306-44610-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-306-44610-8">ISBN 978-0-306-44610-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Organofluorine+Chemistry%3A+Principles+and+Applications&rft.atitle=Perfluorocarbon+Fluids&rft.date=1994&rft.pub=Plenum+Press&rft.place=New+York&rft.pages=89%E2%80%93119&rft.isbn=978-0-306-44610-8"> </li> <li><a href="#back:Greenwood_Earnshaw">↑</a> Greenwood Earnshaw 1998 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Chemistry of the Elements, 2nd, Oxford: Butterworth Heinemann (1998. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7506-3365-4" title="Speciális:Könyvforrások/0-7506-3365-4">ISBN 0-7506-3365-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemistry+of+the+Elements&rft.date=1998&rft.edition=2nd&rft.pub=Butterworth+Heinemann&rft.place=Oxford&rft.isbn=0-7506-3365-4"> </li> <li><a href="#back:Gribble_2002">↑</a> Gribble 2002 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002. november 28.) „Naturally Occurring Organofluorines”, Berlin, 121–136. o, Kiadó: Springer. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/10721878_5">10.1007/10721878_5</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Naturally+Occurring+Organofluorines&rft.date=2002&rft.pages=121%E2%80%93136&rft_id=info:doi/10.1007%2F10721878_5"> </li> <li><a href="#back:Grot_2011">↑</a> Grot 2011 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Grot, Walter. Fluorinated Ionomers, 2nd, Oxford and Waltham: Elsevier (2011. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4377-4457-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4377-4457-6">ISBN 978-1-4377-4457-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Fluorinated+Ionomers&rft.aulast=Grot&rft.aufirst=Walter&rft.date=2011&rft.edition=2nd&rft.pub=Elsevier&rft.place=Oxford+and+Waltham&rft.isbn=978-1-4377-4457-6"> </li> <li><a href="#back:Hagmann_2008">↑</a> Hagmann 2008 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008) „The Many Roles for Fluorine in Medicinal Chemistry”. Journal of Medicinal Chemistry 51 (15), 4359–4369. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/jm800219f">10.1021/jm800219f</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18570365">18570365</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Many+Roles+for+Fluorine+in+Medicinal+Chemistry&rft.jtitle=Journal+of+Medicinal+Chemistry&rft.date=2008&rft.volume=51&rft.issue=15&rft.pages=4359%E2%80%934369&rft_id=info:pmid/18570365&rft_id=info:doi/10.1021%2Fjm800219f"> </li> <li><a href="#back:Harbison_2002">↑</a> Harbison 2002 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „The Electric Dipole Polarity of the Ground and Low-lying Metastable Excited States of NF”. Journal of the American Chemical Society 124 (3), 366–367. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/ja0159261">10.1021/ja0159261</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11792193">11792193</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Electric+Dipole+Polarity+of+the+Ground+and+Low-lying+Metastable+Excited+States+of+NF&rft.jtitle=Journal+of+the+American+Chemical+Society&rft.date=2002&rft.volume=124&rft.issue=3&rft.pages=366%E2%80%93367&rft_id=info:pmid/11792193&rft_id=info:doi/10.1021%2Fja0159261"> </li> <li><a href="#back:Hasegawa_et_al._2007">↑</a> Hasegawa et al. 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007. november 28.) „Reaction Between Carbon Dioxide and Elementary Fluorine”. Journal of Fluorine Chemistry 128 (1), 17–28. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.jfluchem.2006.09.002">10.1016/j.jfluchem.2006.09.002</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Reaction+Between+Carbon+Dioxide+and+Elementary+Fluorine&rft.jtitle=Journal+of+Fluorine+Chemistry&rft.date=2007&rft.volume=128&rft.issue=1&rft.pages=17%E2%80%9328&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.jfluchem.2006.09.002"> </li> <li><a href="#back:Haxel_Hedrick">↑</a> Haxel Hedrick Orris <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2005. november 28.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubs.usgs.gov/fs/2002/fs087-02/">Rare Earth Elements—Critical Resources for High Technology, Fact Sheet 087-02</a>”, Kiadó: U.S. Geological Survey. (Hozzáférés: 2014. január 31.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Rare+Earth+Elements%E2%80%94Critical+Resources+for+High+Technology%2C+Fact+Sheet+087-02&rft.date=2005&rft_id=http%3A%2F%2Fpubs.usgs.gov%2Ffs%2F2002%2Ffs087-02%2F"> </li> <li><a href="#back:Hounshell_Smith">↑</a> Hounshell Smith 1988 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sciencecorporate0008houn">Science and Corporate Strategy: DuPont R & D, 1902–1980</a>. Cambridge: Cambridge University Press (1988. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-521-32767-9" title="Speciális:Könyvforrások/0-521-32767-9">ISBN 0-521-32767-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Science+and+Corporate+Strategy%3A+DuPont+R+%26+D%2C+1902%E2%80%931980&rft.date=1988&rft.pub=Cambridge+University+Press&rft.place=Cambridge&rft.isbn=0-521-32767-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsciencecorporate0008houn"> </li> <li><a href="#back:Jaccaud_et_al._2000">↑</a> Jaccaud et al. 2000 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2000) „Fluorine”, Weinheim 15, 381–395. o, Kiadó: Wiley-VCH. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/14356007.a11_293">10.1002/14356007.a11_293</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorine&rft.date=2000&rft.volume=15&rft.pages=381%E2%80%93395&rft_id=info:doi/10.1002%2F14356007.a11_293"> </li> <li><a href="#back:Johnson_2011">↑</a> Johnson 2011 Johnson, Linda A.. „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.boston.com/business/articles/2011/12/28/against_odds_lipitor_became_worlds_top_seller/">Against Odds, Lipitor Became World's Top Seller</a>”, The Boston Globe , 2011. december 28. (Hozzáférés: 2013. október 24.)<span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Adc&rft.type=newspaperArticle&rft.subject=News&rft.aufirst=Linda+A.&rft.aulast=Johnson&rft.title=Against+Odds%2C+Lipitor+Became+World%27s+Top+Seller&rft.identifier=http%3A%2F%2Fwww.boston.com%2Fbusiness%2Farticles%2F2011%2F12%2F28%2Fagainst_odds_lipitor_became_worlds_top_seller%2F&rft.date=28+December+2011"> </li> <li><a href="#back:Kelly_Miller">↑</a> Kelly Miller 2005 <a rel="nofollow" class="external text" href="https://minerals.usgs.gov/ds/2005/140/ds140-fluor.xlsx">Historical Fluorspar Statistics</a>. U.S. Geological Service, 2005 (Hozzáférés: 2014. február 10.)</li> <li><a href="#back:Kern_et_al._1994">↑</a> Kern et al. 1994 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1994) „Temperature Variation of the Structural Parameters in Actinide Tetrafluorides”. The Journal of Chemical Physics 101 (11), 9333–9337. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1063/1.467963">10.1063/1.467963</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Temperature+Variation+of+the+Structural+Parameters+in+Actinide+Tetrafluorides&rft.jtitle=The+Journal+of+Chemical+Physics&rft.date=1994&rft.volume=101&rft.issue=11&rft.pages=9333%E2%80%939337&rft_id=info:doi/10.1063%2F1.467963"> </li> <li><a href="#back:Khriachtchev_et_al._2000">↑</a> Khriachtchev et al. 2000 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2000) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nature.com/nature/journal/v406/n6798/abs/406874a0.html">A Stable Argon Compound</a>”. Nature 406 (6798), 874–876. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/35022551">10.1038/35022551</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10972285">10972285</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Stable+Argon+Compound&rft.jtitle=Nature&rft.date=2000&rft.volume=406&rft.issue=6798&rft.pages=874%E2%80%93876&rft_id=info:pmid/10972285&rft_id=info:doi/10.1038%2F35022551&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.nature.com%2Fnature%2Fjournal%2Fv406%2Fn6798%2Fabs%2F406874a0.html"> </li> <li><a href="#back:King_Malone">↑</a> King Malone Lilley <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2000. november 28.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.aafp.org/afp/2000/0501/p2741.html">New Classification and Update on the Quinolone Antibiotics</a>”. American Family Physician 61 (9), 2741–2748. o. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10821154">10821154</a>. (Hozzáférés: 2013. október 8.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=New+Classification+and+Update+on+the+Quinolone+Antibiotics&rft.jtitle=American+Family+Physician&rft.date=2000&rft.volume=61&rft.issue=9&rft.pages=2741%E2%80%932748&rft_id=info:pmid/10821154&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.aafp.org%2Fafp%2F2000%2F0501%2Fp2741.html"> </li> <li><a href="#back:Kirsch_2004">↑</a> Kirsch 2004 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Kirsch, Peer. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/modernfluoroorga0000kirs">Modern Fluoroorganic Chemistry: Synthesis, Reactivity, Applications</a>. Weinheim: Wiley-VCH (2004. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-527-30691-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-527-30691-6">ISBN 978-3-527-30691-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Modern+Fluoroorganic+Chemistry%3A+Synthesis%2C+Reactivity%2C+Applications&rft.aulast=Kirsch&rft.aufirst=Peer&rft.date=2004&rft.pub=Wiley-VCH&rft.place=Weinheim&rft.isbn=978-3-527-30691-6&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmodernfluoroorga0000kirs"> </li> <li><a href="#back:Kuriakose_Margrave">↑</a> Kuriakose Margrave 1965 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1965) „Kinetics of the Reactions of Elemental Fluorine. IV. Fluorination of Graphite”. Journal of Physical Chemistry 69 (8), 2772–2775. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/j100892a049">10.1021/j100892a049</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Kinetics+of+the+Reactions+of+Elemental+Fluorine.+IV.+Fluorination+of+Graphite&rft.jtitle=Journal+of+Physical+Chemistry&rft.date=1965&rft.volume=69&rft.issue=8&rft.pages=2772%E2%80%932775&rft_id=info:doi/10.1021%2Fj100892a049"> </li> <li><a href="#back:Lagow_1970">↑</a> Lagow 1970 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lagow, R. J.. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://scholarship.rice.edu/bitstream/handle/1911/16744/9514194.PDF">The Reactions of Elemental Fluorine; A New Approach to Fluorine Chemistry</a>. Ann Arbor: UMI (1970. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Reactions+of+Elemental+Fluorine%3B+A+New+Approach+to+Fluorine+Chemistry&rft.aulast=Lagow&rft.aufirst=R.+J.&rft.date=1970&rft.pub=UMI&rft.place=Ann+Arbor&rft_id=http%3A%2F%2Fscholarship.rice.edu%2Fbitstream%2Fhandle%2F1911%2F16744%2F9514194.PDF"> </li> <li><a href="#back:Lewars_2008">↑</a> Lewars 2008 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lewars, Errol G.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/?id=IoFzgBSSCwEC&pg=PA70">Modeling Marvels: Computational Anticipation of Novel Molecules</a>. Dordrecht: Springer (2008. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/1-4020-6972-3" title="Speciális:Könyvforrások/1-4020-6972-3">ISBN 1-4020-6972-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Modeling+Marvels%3A+Computational+Anticipation+of+Novel+Molecules&rft.aulast=Lewars&rft.aufirst=Errol+G.&rft.date=2008&rft.pub=Springer&rft.place=Dordrecht&rft.isbn=1-4020-6972-3&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2F%3Fid%3DIoFzgBSSCwEC%26pg%3DPA70"> </li> <li><a href="#back:Lide_2004">↑</a> Lide 2004 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Lide, David R.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/crchandbookofche81lide">Handbook of Chemistry and Physics</a>, 84th, Boca Raton: CRC Press (2004. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-8493-0566-7" title="Speciális:Könyvforrások/0-8493-0566-7">ISBN 0-8493-0566-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+Chemistry+and+Physics&rft.aulast=Lide&rft.aufirst=David+R.&rft.date=2004&rft.edition=84th&rft.pub=CRC+Press&rft.place=Boca+Raton&rft.isbn=0-8493-0566-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fcrchandbookofche81lide"> </li> <li><a href="#back:Lidin_Molochko">↑</a> Lidin Molochko Andreeva <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Химические свойства неорганических веществ (orosz nyelven). Moscow: Khimiya (2000. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/5-7245-1163-0" title="Speciális:Könyvforrások/5-7245-1163-0">ISBN 5-7245-1163-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=%D0%A5%D0%B8%D0%BC%D0%B8%D1%87%D0%B5%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B5+%D1%81%D0%B2%D0%BE%D0%B9%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%B0+%D0%BD%D0%B5%D0%BE%D1%80%D0%B3%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D1%87%D0%B5%D1%81%D0%BA%D0%B8%D1%85+%D0%B2%D0%B5%D1%89%D0%B5%D1%81%D1%82%D0%B2&rft.date=2000&rft.pub=Khimiya&rft.place=Moscow&rft.isbn=5-7245-1163-0"> </li> <li><a href="#back:Lusty_et_al._2008">↑</a> Lusty et al. 2008 <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.bgs.ac.uk/downloads/start.cfm?id=1328">The Need for Indigenous Fluorspar Production in England</a>. British Geological Survey, 2008 (Hozzáférés: 2013. október 13.)</li> <li><a href="#back:Mackay_Mackay">↑</a> Mackay Mackay Henderson <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Introduction to Modern Inorganic Chemistry, 6th, Cheltenham: Nelson Thornes (2002. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/0-7487-6420-8" title="Speciális:Könyvforrások/0-7487-6420-8">ISBN 0-7487-6420-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Introduction+to+Modern+Inorganic+Chemistry&rft.date=2002&rft.edition=6th&rft.pub=Nelson+Thornes&rft.place=Cheltenham&rft.isbn=0-7487-6420-8"> </li> <li><a href="#back:Macomber_1996">↑</a> Macomber 1996 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Macomber, Roger. Organic chemistry. Sausalito: University Science Books (1996. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-935702-90-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-935702-90-3">ISBN 978-0-935702-90-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Organic+chemistry&rft.aulast=Macomber&rft.aufirst=Roger&rft.date=1996&rft.pub=University+Science+Books&rft.place=Sausalito&rft.isbn=978-0-935702-90-3"> </li> <li><a href="#back:Marggraf_1770">↑</a> Marggraf 1770 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Andreas_Sigismund_Marggraf" class="mw-redirect" title="Andreas Sigismund Marggraf">Marggraf, Andreas Sigismun</a> (1770. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=f28pAXS5SGIC&pg=PA3">Observation concernant une volatilisation remarquable d'une partie de l'espece de pierre, à laquelle on donne les noms de flosse, flüsse, flus-spaht, et aussi celui d'hesperos; laquelle volatilisation a été effectuée au moyen des acides</a>” (french nyelven). Mémoires de l'Académie royale des sciences et belles-lettres XXIV, 3–11. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Observation+concernant+une+volatilisation+remarquable+d%27une+partie+de+l%27espece+de+pierre%2C+%C3%A0+laquelle+on+donne+les+noms+de+flosse%2C+fl%C3%BCsse%2C+flus-spaht%2C+et+aussi+celui+d%27hesperos%3B+laquelle+volatilisation+a+%C3%A9t%C3%A9+effectu%C3%A9e+au+moyen+des+acides&rft.jtitle=M%C3%A9moires+de+l%27Acad%C3%A9mie+royale+des+sciences+et+belles-lettres&rft.date=1770&rft.volume=XXIV&rft.aulast=Marggraf&rft.aufirst=Andreas+Sigismun&rft.pages=3%E2%80%9311&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3Df28pAXS5SGIC%26pg%3DPA3"> </li> <li><a href="#back:Martin_2007">↑</a> Martin 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/isbn_9780080451275">Concise Encyclopedia of the Structure of Materials</a>. Oxford and Amsterdam: Elsevier (2007. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-08-045127-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-08-045127-5">ISBN 978-0-08-045127-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Concise+Encyclopedia+of+the+Structure+of+Materials&rft.date=2007&rft.pub=Elsevier&rft.place=Oxford+and+Amsterdam&rft.isbn=978-0-08-045127-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fisbn_9780080451275"> </li> <li><a href="#back:Meusinger_Chippendale">↑</a> Meusinger Chippendale Fairhurst <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Nuclear Magnetic Resonance and Electron Spin Resonance Spectroscopy, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Weinheim: Wiley-VCH, 609–660. o.. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/14356007.b05_471">10.1002/14356007.b05_471</a> (2012. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ullmann%27s+Encyclopedia+of+Industrial+Chemistry&rft.atitle=Nuclear+Magnetic+Resonance+and+Electron+Spin+Resonance+Spectroscopy&rft.date=2012&rft.pub=Wiley-VCH&rft.place=Weinheim&rft.pages=609%E2%80%93660&rft_id=info:doi/10.1002%2F14356007.b05_471"> </li> <li><a href="#back:Meyer_1977">↑</a> Meyer 1977 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Meyer, Eugene. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/chemistryofhazar00meye">Chemistry of Hazardous Materials</a>. Englewood Cliffs: Prentice Hall (1977. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-13-129239-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-13-129239-0">ISBN 978-0-13-129239-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Chemistry+of+Hazardous+Materials&rft.aulast=Meyer&rft.aufirst=Eugene&rft.date=1977&rft.pub=Prentice+Hall&rft.place=Englewood+Cliffs&rft.isbn=978-0-13-129239-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fchemistryofhazar00meye"> </li> <li><a href="#back:Miller_2003a">↑</a> Miller 2003a <cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFMiller2003a">Miller, M. Michael. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/fluorspar/fluormyb03.pdf">Fluorspar</a>, U.S. Geological Survey Minerals Yearbook. U.S. Geological Survey, 27.1–27.12. o. (2003a)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=U.S.+Geological+Survey+Minerals+Yearbook&rft.atitle=Fluorspar&rft.aulast=Miller&rft.aufirst=M.+Michael&rft.date=2003a&rft.pub=U.S.+Geological+Survey&rft.pages=27.1%E2%80%9327.12"> </li> <li><a href="#back:Miller_2003b">↑</a> Miller 2003b Miller, M. Michael: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://minerals.usgs.gov/mineralofthemonth/fluorspar.pdf">Mineral Resource of the Month, Fluorspar</a>. U.S. Geological Survey, 2003b. (Hozzáférés: 2013. október 24.)</li> <li><cite class="book citation" style="font-style:normal" id="CITEREFMitchell2004">Mitchell, E. Siobhan. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/antidepressants0000mitc">Antidepressants</a>. New York: Chelsea House Publishers (2004. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4381-0192-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4381-0192-7">ISBN 978-1-4381-0192-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Antidepressants&rft.aulast=Mitchell&rft.aufirst=E.+Siobhan&rft.date=2004&rft.pub=Chelsea+House+Publishers&rft.place=New+York&rft.isbn=978-1-4381-0192-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fantidepressants0000mitc"> </li> <li><a href="#back:Moissan,_1886">↑</a> Moissan, 1886: <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Henri_Moissan" title="Henri Moissan">Moissan, Henri</a> (1886. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3058f/f1541.chemindefer">Action d'un courant électrique sur l'acide fluorhydrique anhydre</a>” (french nyelven). Comptes rendus hebdomadaires des séances de l'Académie des sciences 102, 1543–1544. o. (Hozzáférés: 2013. október 9.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Action+d%27un+courant+%C3%A9lectrique+sur+l%27acide+fluorhydrique+anhydre&rft.jtitle=Comptes+rendus+hebdomadaires+des+s%C3%A9ances+de+l%27Acad%C3%A9mie+des+sciences&rft.date=1886&rft.volume=102&rft.aulast=Moissan&rft.aufirst=Henri&rft.pages=1543%E2%80%931544&rft_id=http%3A%2F%2Fgallica.bnf.fr%2Fark%3A%2F12148%2Fbpt6k3058f%2Ff1541.chemindefer"> </li> <li><a href="#back:Moore_Stanitski">↑</a> Moore Stanitski Jurs <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/principlesofchem0000moor">Principles of Chemistry: The Molecular Science</a>. Belmont: Brooks/Cole (2010. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-495-39079-4" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-495-39079-4">ISBN 978-0-495-39079-4</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Principles+of+Chemistry%3A+The+Molecular+Science&rft.date=2010&rft.pub=Brooks%2FCole&rft.place=Belmont&rft.isbn=978-0-495-39079-4&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fprinciplesofchem0000moor"> </li> <li><a href="#back:Morrow_Perry">↑</a> Morrow Perry Cohen <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1959) „The Formation of Dinitrogen Tetrafluoride in the Reaction of Fluorine and Ammonia”. Journal of the American Chemical Society 81 (23), 6338–6339. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/ja01532a066">10.1021/ja01532a066</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Formation+of+Dinitrogen+Tetrafluoride+in+the+Reaction+of+Fluorine+and+Ammonia&rft.jtitle=Journal+of+the+American+Chemical+Society&rft.date=1959&rft.volume=81&rft.issue=23&rft.pages=6338%E2%80%936339&rft_id=info:doi/10.1021%2Fja01532a066"> </li> <li><a href="#back:Murphy_Schaffrath">↑</a> Murphy Schaffrath O'Hagan <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2003) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_chemosphere_2003-07_52_2/page/455">Fluorinated Natural Products: The Biosynthesis of Fluoroacetate and 4-Fluorothreonine in Streptomyces cattleya</a>”. Chemosphere 52 (2), 455–461. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0045-6535(03)00191-7">10.1016/S0045-6535(03)00191-7</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12738270">12738270</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorinated+Natural+Products%3A+The+Biosynthesis+of+Fluoroacetate+and+4-Fluorothreonine+in+%27%27Streptomyces+cattleya%27%27&rft.jtitle=Chemosphere&rft.date=2003&rft.volume=52&rft.issue=2&rft.pages=455%E2%80%93461&rft_id=info:pmid/12738270&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0045-6535%2803%2900191-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_chemosphere_2003-07_52_2%2Fpage%2F455"> </li> <li><a href="#back:Murthy_Mehdi_Ali">↑</a> Murthy Mehdi Ali Ashok <cite class="book citation" style="font-style:normal"> University Chemistry. New Delhi: New Age International (1995. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-81-224-0742-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-81-224-0742-6">ISBN 978-81-224-0742-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=University+Chemistry&rft.date=1995&rft.pub=New+Age+International&rft.place=New+Delhi&rft.isbn=978-81-224-0742-6"> </li> <li><a href="#back:National_Nuclear_Data_Center_NuDat_2.1">↑</a> National Nuclear Data Center NuDat 2.1 <a href="/w/index.php?title=National_Nuclear_Data_Center&action=edit&redlink=1" class="new" title="National Nuclear Data Center (a lap nem létezik)">National Nuclear Data Center</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/">NuDat 2.1 Database</a>. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2013. október 25.)</li> <li><a href="#back:Navarrini_et_al._2012">↑</a> Navarrini et al. 2012 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Walter Navarrini et al. (2012). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022113912001790">Direct fluorination of carbon monoxide in microreactors</a>”. Journal of Fluorine Chemistry 142, 19–23. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Direct+fluorination+of+carbon+monoxide+in+microreactors&rft.jtitle=Journal+of+Fluorine+Chemistry&rft.date=2012&rft.volume=142&rft.au=Walter+Navarrini+et+al.&rft.pages=19%E2%80%9323&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencedirect.com%2Fscience%2Farticle%2Fpii%2FS0022113912001790">  <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016%2Fj.jfluchem.2012.06.006">10.1016/j.jfluchem.2012.06.006 </a></li> <li><a href="#back:Nelson_1947">↑</a> Nelson 1947 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Nelson, Eugene W. (1947. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=1t8DAAAAMBAJ&pg=PA106">'Bad Man' of The Elements</a>”. Popular Mechanics 88 (2), 106–108, 260. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=%27Bad+Man%27+of+The+Elements&rft.jtitle=Popular+Mechanics&rft.date=1947&rft.volume=88&rft.issue=2&rft.aulast=Nelson&rft.aufirst=Eugene+W.&rft.pages=106%E2%80%93108%2C+260&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3D1t8DAAAAMBAJ%26pg%3DPA106"> </li> <li><a href="#back:Nelson_et_al._2007">↑</a> Nelson et al. 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.cdc.gov/narms/pdf/JNelson_FluoroquinoloneRCampy_CID.pdf">Food Safety: Fluoroquinolone‐ResistantCampylobacterSpecies and the Withdrawal of Fluoroquinolones from Use in Poultry: A Public Health Success Story</a>”. Clinical Infectious Diseases 44 (7), 977–980. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1086/512369">10.1086/512369</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17342653">17342653</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Food+Safety%3A+Fluoroquinolone%E2%80%90ResistantCampylobacterSpecies+and+the+Withdrawal+of+Fluoroquinolones+from+Use+in+Poultry%3A+A+Public+Health+Success+Story&rft.jtitle=Clinical+Infectious+Diseases&rft.date=2007&rft.volume=44&rft.issue=7&rft.pages=977%E2%80%93980&rft_id=info:pmid/17342653&rft_id=info:doi/10.1086%2F512369&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.cdc.gov%2Fnarms%2Fpdf%2FJNelson_FluoroquinoloneRCampy_CID.pdf"> </li> <li><a href="#back:Nielsen_2009">↑</a> Nielsen 2009 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009) „Micronutrients in Parenteral Nutrition: Boron, Silicon, and Fluoride”. Gastroenterology 137 (5), S55–60. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1053/j.gastro.2009.07.072">10.1053/j.gastro.2009.07.072</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19874950">19874950</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Micronutrients+in+Parenteral+Nutrition%3A+Boron%2C+Silicon%2C+and+Fluoride&rft.jtitle=Gastroenterology&rft.date=2009&rft.volume=137&rft.issue=5&rft.pages=S55%E2%80%9360&rft_id=info:pmid/19874950&rft_id=info:doi/10.1053%2Fj.gastro.2009.07.072"> </li> <li><a href="#back:Norwood-Fohs_1907">↑</a> Norwood-Fohs 1907 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="http://archive.org/details/bulletin01kentgoog">Kentucky Geological Survey, Bulletin No. 9: Fluorspar Deposits of Kentucky</a>. Kentucky Geological Survey (1907. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Kentucky+Geological+Survey%2C+Bulletin+No.+9%3A+Fluorspar+Deposits+of+Kentucky&rft.date=1907&rft.pub=Kentucky+Geological+Survey&rft_id=http%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fbulletin01kentgoog"> </li> <li><a href="#back:Noury_Silvi">↑</a> Noury Silvi Gillespie <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://alpha.chem.umb.edu/chemistry/Seminar/06-09%20WQE/InorgI.Carter.pdf">Chemical Bonding in Hypervalent Molecules: Is the Octet Rule Relevant?</a>”. Inorganic Chemistry 41 (8), 2164–2172. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/ic011003v">10.1021/ic011003v</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11952370">11952370</a>. (Hozzáférés: 2012. május 23.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Chemical+Bonding+in+Hypervalent+Molecules%3A+Is+the+Octet+Rule+Relevant%3F&rft.jtitle=Inorganic+Chemistry&rft.date=2002&rft.volume=41&rft.issue=8&rft.pages=2164%E2%80%932172&rft_id=info:pmid/11952370&rft_id=info:doi/10.1021%2Fic011003v&rft_id=http%3A%2F%2Falpha.chem.umb.edu%2Fchemistry%2FSeminar%2F06-09%2520WQE%2FInorgI.Carter.pdf"> </li> <li><a href="#back:NUBASE_2003">↑</a> NUBASE 2003 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2003) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20110720233206/http://amdc.in2p3.fr/nubase/Nubase2003.pdf">The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties</a>”. Nucl. Phys. A 729, 3–128. o. [2011. július 20-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://amdc.in2p3.fr/nubase/Nubase2003.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001">10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001</a>. (Hozzáférés: 2010. július 5.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+N%3Csmall%3EUBASE%3C%2Fsmall%3E+evaluation+of+nuclear+and+decay+properties&rft.jtitle=Nucl.+Phys.+A&rft.date=2003&rft.volume=729&rft.pages=3%E2%80%93128&rft_id=info:doi/10.1016%2Fj.nuclphysa.2003.11.001&rft_id=http%3A%2F%2Famdc.in2p3.fr%2Fnubase%2FNubase2003.pdf"> </li> <li><a href="#back:O'Hagan_et_al._2002">↑</a> O'Hagan et al. 2002 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2002) „Biochemistry: Biosynthesis of an Organofluorine Molecule”. Nature 416 (6878), 279. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1038/416279a">10.1038/416279a</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11907567">11907567</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Biochemistry%3A+Biosynthesis+of+an+Organofluorine+Molecule&rft.jtitle=Nature&rft.date=2002&rft.volume=416&rft.issue=6878&rft.pages=279&rft_id=info:pmid/11907567&rft_id=info:doi/10.1038%2F416279a"> </li> <li><a href="#back:O'Hagan_2008">↑</a> O'Hagan 2008 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2003) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_chemosphere_2003-07_52_2/page/455">Fluorinated Natural Products: The Biosynthesis of Fluoroacetate and 4-Fluorothreonine in Streptomyces cattleya</a>”. Chemosphere 52 (2), 455–461. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0045-6535(03)00191-7">10.1016/S0045-6535(03)00191-7</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12738270">12738270</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorinated+Natural+Products%3A+The+Biosynthesis+of+Fluoroacetate+and+4-Fluorothreonine+in+%27%27Streptomyces+cattleya%27%27&rft.jtitle=Chemosphere&rft.date=2003&rft.volume=52&rft.issue=2&rft.pages=455%E2%80%93461&rft_id=info:pmid/12738270&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0045-6535%2803%2900191-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_chemosphere_2003-07_52_2%2Fpage%2F455"> </li> <li><a href="#back:Okada_et_al._1998">↑</a> Okada et al. 1998 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1998) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/sim_electrochimica-acta_1998_43_24/page/3741">Ion and Water Transport Characteristics of Nafion Membranes as Electrolytes</a>”. Electrochimica Acta 43 (24), 3741–3747. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016/S0013-4686(98)00132-7">10.1016/S0013-4686(98)00132-7</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Ion+and+Water+Transport+Characteristics+of+Nafion+Membranes+as+Electrolytes&rft.jtitle=Electrochimica+Acta&rft.date=1998&rft.volume=43&rft.issue=24&rft.pages=3741%E2%80%933747&rft_id=info:doi/10.1016%2FS0013-4686%2898%2900132-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fsim_electrochimica-acta_1998_43_24%2Fpage%2F3741"> </li> <li><a href="#back:Okazoe_2009">↑</a> Okazoe 2009 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2009) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.jstage.jst.go.jp/article/pjab/85/8/85_8_276/_pdf">Overview on the History of Organofluorine Chemistry from the Viewpoint of Material Industry</a>”. Proceedings of the Japan Academy, Series B 85 (8), 276–289. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2183/pjab.85.276">10.2183/pjab.85.276</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Overview+on+the+History+of+Organofluorine+Chemistry+from+the+Viewpoint+of+Material+Industry&rft.jtitle=Proceedings+of+the+Japan+Academy%2C+Series+B&rft.date=2009&rft.volume=85&rft.issue=8&rft.pages=276%E2%80%93289&rft_id=info:doi/10.2183%2Fpjab.85.276&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.jstage.jst.go.jp%2Farticle%2Fpjab%2F85%2F8%2F85_8_276%2F_pdf"> </li> <li><a href="#back:Olivares_Uauy">↑</a> Olivares Uauy 2004 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004. november 28.) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/nutoverview.pdf">Essential Nutrients in Drinking Water (Draft)</a>”, Kiadó: World Health Organization (WHO). (Hozzáférés: 2017. április 7.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Essential+Nutrients+in+Drinking+Water+%28Draft%29&rft.date=2004&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.who.int%2Fwater_sanitation_health%2Fdwq%2Fnutoverview.pdf"> </li> <li><a href="#back:Parente_2001">↑</a> Parente 2001 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Parente, Luca. The Development of Synthetic Glucocorticoids, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/glucocorticoids0000unse">Glucocorticoids</a>. Basel: Birkhäuser, <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/glucocorticoids0000unse/page/35">35</a>–53. o. (2001. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-7643-6059-7" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-7643-6059-7">ISBN 978-3-7643-6059-7</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Glucocorticoids&rft.atitle=The+Development+of+Synthetic+Glucocorticoids&rft.aulast=Parente&rft.aufirst=Luca&rft.date=2001&rft.pub=Birkh%C3%A4user&rft.place=Basel&rft.pages=%5Bhttps%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fglucocorticoids0000unse%2Fpage%2F35+35%5D%E2%80%9353&rft.isbn=978-3-7643-6059-7&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fglucocorticoids0000unse"> </li> <li><a href="#back:Partington_1923">↑</a> Partington 1923 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=J._R._Partington&action=edit&redlink=1" class="new" title="J. R. Partington (a lap nem létezik)">Partington, J. R.</a> (1923. november 28.). „The early history of hydrofluoric acid”. Memoirs and Proceedings of the Manchester Literary and Philosophical Society 67 (6), 73–87. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+early+history+of+hydrofluoric+acid&rft.jtitle=Memoirs+and+Proceedings+of+the+Manchester+Literary+and+Philosophical+Society&rft.date=1923&rft.volume=67&rft.issue=6&rft.aulast=Partington&rft.aufirst=J.+R.&rft.pages=73%E2%80%9387"> </li> <li><a href="#back:Patnaik_2007">↑</a> Patnaik 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Patnaik, Pradyot. A Comprehensive Guide to the Hazardous Properties of Chemical Substances, 3rd, Hoboken: John Wiley & Sons (2007. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-471-71458-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-471-71458-3">ISBN 978-0-471-71458-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=A+Comprehensive+Guide+to+the+Hazardous+Properties+of+Chemical+Substances&rft.aulast=Patnaik&rft.aufirst=Pradyot&rft.date=2007&rft.edition=3rd&rft.pub=John+Wiley+%26+Sons&rft.place=Hoboken&rft.isbn=978-0-471-71458-3"> </li> <li><a href="#back:Pauling_1960">↑</a> Pauling 1960 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Linus_Pauling" title="Linus Pauling">Pauling, Linus</a>. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/natureofchemical00paul">The Nature of the Chemical Bond</a>, 3rd, Ithaca: Cornell University Press (1960. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8014-0333-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8014-0333-0">ISBN 978-0-8014-0333-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Nature+of+the+Chemical+Bond&rft.aulast=Pauling&rft.aufirst=Linus&rft.date=1960&rft.edition=3rd&rft.pub=Cornell+University+Press&rft.place=Ithaca&rft.isbn=978-0-8014-0333-0&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fnatureofchemical00paul"> </li> <li><a href="#back:Perry_2011">↑</a> Perry 2011 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Perry, Dale L.. Handbook of Inorganic Compounds, 2nd, Boca Raton: CRC Press (2011. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4398-1461-1" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4398-1461-1">ISBN 978-1-4398-1461-1</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Handbook+of+Inorganic+Compounds&rft.aulast=Perry&rft.aufirst=Dale+L.&rft.date=2011&rft.edition=2nd&rft.pub=CRC+Press&rft.place=Boca+Raton&rft.isbn=978-1-4398-1461-1"> </li> <li><a href="#back:Pitzer_1975">↑</a> Pitzer 1975 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1975) „Fluorides of Radon and Element 118”. Journal of the Chemical Society, Chemical Communications (18), 760b–761. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1039/C3975000760B">10.1039/C3975000760B</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorides+of+Radon+and+Element+118&rft.jtitle=Journal+of+the+Chemical+Society%2C+Chemical+Communications&rft.date=1975&rft.issue=18&rft.pages=760b%E2%80%93761&rft_id=info:doi/10.1039%2FC3975000760B"> </li> <li><a href="#back:Pitzer_1993">↑</a> Pitzer 1993 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/molecularstructu0000pitz">Molecular Structure and Statistical Thermodynamics: Selected Papers of Kenneth S. Pitzer</a>. Singapore: World Scientific Publishing (1993. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-981-02-1439-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-981-02-1439-5">ISBN 978-981-02-1439-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Molecular+Structure+and+Statistical+Thermodynamics%3A+Selected+Papers+of+Kenneth+S.+Pitzer&rft.date=1993&rft.pub=World+Scientific+Publishing&rft.place=Singapore&rft.isbn=978-981-02-1439-5&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fmolecularstructu0000pitz"> </li> <li><a href="#back:Pizzo_2007">↑</a> Pizzo 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2007) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.newmediaexplorer.org/chris/Pizzo-2007.pdf">Community Water Fluoridation and Caries Prevention: A Critical Review</a>”. Clinical Oral Investigations 11 (3), 189–193. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1007/s00784-007-0111-6">10.1007/s00784-007-0111-6</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17333303">17333303</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Community+Water+Fluoridation+and+Caries+Prevention%3A+A+Critical+Review&rft.jtitle=Clinical+Oral+Investigations&rft.date=2007&rft.volume=11&rft.issue=3&rft.pages=189%E2%80%93193&rft_id=info:pmid/17333303&rft_id=info:doi/10.1007%2Fs00784-007-0111-6&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.newmediaexplorer.org%2Fchris%2FPizzo-2007.pdf"> </li> <li><a href="#back:Preskorn_1996">↑</a> Preskorn 1996 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Preskorn, Sheldon H.. Clinical Pharmacology of Selective Serotonin Reuptake Inhibitors. Caddo: Professional Communications (1996. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-884735-08-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-884735-08-0">ISBN 978-1-884735-08-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Clinical+Pharmacology+of+Selective+Serotonin+Reuptake+Inhibitors&rft.aulast=Preskorn&rft.aufirst=Sheldon+H.&rft.date=1996&rft.pub=Professional+Communications&rft.place=Caddo&rft.isbn=978-1-884735-08-0"> </li> <li><a href="#back:Principe_2012">↑</a> Principe 2012 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=Lawrence_M._Principe&action=edit&redlink=1" class="new" title="Lawrence M. Principe (a lap nem létezik)">Principe, Lawrence M.</a>. The Secrets of Alchemy. Chicago: University of Chicago Press (2012. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-226-68295-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-226-68295-2">ISBN 978-0-226-68295-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=The+Secrets+of+Alchemy&rft.aulast=Principe&rft.aufirst=Lawrence+M.&rft.date=2012&rft.pub=University+of+Chicago+Press&rft.place=Chicago&rft.isbn=978-0-226-68295-2"> </li> <li><a href="#back:Proudfoot_Bradberry">↑</a> Proudfoot Bradberry Vale <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2006) „Sodium Fluoroacetate Poisoning”. Toxicological Reviews 25 (4), 213–219. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.2165/00139709-200625040-00002">10.2165/00139709-200625040-00002</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17288493">17288493</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Sodium+Fluoroacetate+Poisoning&rft.jtitle=Toxicological+Reviews&rft.date=2006&rft.volume=25&rft.issue=4&rft.pages=213%E2%80%93219&rft_id=info:pmid/17288493&rft_id=info:doi/10.2165%2F00139709-200625040-00002"> </li> <li><a href="#back:PRWeb_2010">↑</a> PRWeb 2010 PRWeb: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200731224109/http://www.prweb.com/releases/fluorochemicals/organic_inorganic/prweb4708534.htm">Global Fluorochemicals Market to Exceed 2.6 Million Tons by 2015, According to a New Report by Global Industry Analysts, Inc.</a>. prweb.com, 2010. október 28. [2020. július 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.prweb.com/releases/fluorochemicals/organic_inorganic/prweb4708534.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 24.)</li> <li><a href="#back:PRWeb_2012">↑</a> PRWeb 2012 PRWeb: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200731183955/http://www.prweb.com/releases/fluorspar_fluorite/fluorocarbons/prweb9221596.htm">Global Fluorspar Market to Reach 5.94 Million Metric Tons by 2017, According to New Report by Global Industry Analysts, Inc.</a>. prweb.com, 2012. február 23. [2020. július 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.prweb.com/releases/fluorspar_fluorite/fluorocarbons/prweb9221596.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 24.)</li> <li><a href="#back:PRWeb_2013">↑</a> PRWeb 2013 PRWeb: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200731224150/http://www.prweb.com/releases/fluoropolymers/market/prweb10608563.htm">Fluoropolymers Market is Poised to Grow at a CAGR of 6.5% & to Reach $9,446.0 Million by 2016 – New report by MarketsandMarkets</a>. prweb.com, 2013. április 7. [2020. július 31-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.prweb.com/releases/fluoropolymers/market/prweb10608563.htm">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 24.)</li> <li><a href="#back:Pyykkö_Atsumi">↑</a> Pyykkö Atsumi 2009 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Pekka Pyykkö Prof., Michiko Atsumi Dr. (2009). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/chem.200901472/abstract">Molecular Double-Bond Covalent Radii for Elements Li–E112</a>”. Chemistry - A European Journal 15 (46).</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Molecular+Double-Bond+Covalent+Radii+for+Elements+Li%E2%80%93E112&rft.jtitle=Chemistry+-+A+European+Journal&rft.date=2009&rft.volume=15&rft.issue=46&rft.au=Pekka+Pyykk%C3%B6+Prof.%2C+Michiko+Atsumi+Dr.&rft_id=http%3A%2F%2Fonlinelibrary.wiley.com%2Fdoi%2F10.1002%2Fchem.200901472%2Fabstract">  <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002%2Fchem.200901472">10.1002/chem.200901472 </a></li> <li><a href="#back:Raghavan_1998">↑</a> Raghavan 1998 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Raghavan, P. S.. Concepts and Problems in Inorganic Chemistry. Delhi: Discovery Publishing House (1998. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-81-7141-418-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-81-7141-418-5">ISBN 978-81-7141-418-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Concepts+and+Problems+in+Inorganic+Chemistry&rft.aulast=Raghavan&rft.aufirst=P.+S.&rft.date=1998&rft.pub=Discovery+Publishing+House&rft.place=Delhi&rft.isbn=978-81-7141-418-5"> </li> <li><a href="#back:Raj_Erdine">↑</a> Raj Erdine 2012 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Pain-Relieving Procedures: The Illustrated Guide. Chichester: John Wiley & Sons (2012. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-470-67038-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-470-67038-5">ISBN 978-0-470-67038-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Pain-Relieving+Procedures%3A+The+Illustrated+Guide&rft.date=2012&rft.pub=John+Wiley+%26+Sons&rft.place=Chichester&rft.isbn=978-0-470-67038-5"> </li> <li><a href="#back:Ramkumar_2012">↑</a> Ramkumar 2012 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Ramkumar, Jayshree. Nafion Perfluorosulphonate Membrane: Unique Properties and Various Applications, Functional Materials: Preparation, Processing and Applications. London and Waltham: Elsevier, 549–578. o. (2012. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-12-385142-0" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-12-385142-0">ISBN 978-0-12-385142-0</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Functional+Materials%3A+Preparation%2C+Processing+and+Applications&rft.atitle=Nafion+Perfluorosulphonate+Membrane%3A+Unique+Properties+and+Various+Applications&rft.aulast=Ramkumar&rft.aufirst=Jayshree&rft.date=2012&rft.pub=Elsevier&rft.place=London+and+Waltham&rft.pages=549%E2%80%93578&rft.isbn=978-0-12-385142-0"> </li> <li><a href="#back:Renda_et_al._2004">↑</a> Renda et al. 2004 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2004) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://academic.oup.com/mnras/article-lookup/doi/10.1111/j.1365-2966.2004.08215.x">On the origin of fluorine in the Milky Way</a>”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 354 (2), 575–580. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=On+the+origin+of+fluorine+in+the+Milky+Way&rft.jtitle=Monthly+Notices+of+the+Royal+Astronomical+Society&rft.date=2004&rft.volume=354&rft.issue=2&rft.pages=575%E2%80%93580&rft_id=https%3A%2F%2Facademic.oup.com%2Fmnras%2Farticle-lookup%2Fdoi%2F10.1111%2Fj.1365-2966.2004.08215.x">  <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111%2Fj.1365-2966.2004.08215.x">10.1111/j.1365-2966.2004.08215.x </a></li> <li><a href="#back:Renner_2006">↑</a> Renner 2006 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2006) „The Long and the Short of Perfluorinated Replacements”. Environmental Science & Technology 40 (1), 12–13. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/es062612a">10.1021/es062612a</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16433328">16433328</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Long+and+the+Short+of+Perfluorinated+Replacements&rft.jtitle=Environmental+Science+%26+Technology&rft.date=2006&rft.volume=40&rft.issue=1&rft.pages=12%E2%80%9313&rft_id=info:pmid/16433328&rft_id=info:doi/10.1021%2Fes062612a"> </li> <li><a href="#back:Rhoades_2008">↑</a> Rhoades 2008 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Rhoades, David Walter. Broadband Dielectric Spectroscopy Studies of Nafion. Ann Arbor: ProQuest (2008. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-549-78540-8" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-549-78540-8">ISBN 978-0-549-78540-8</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Broadband+Dielectric+Spectroscopy+Studies+of+Nafion&rft.aulast=Rhoades&rft.aufirst=David+Walter&rft.date=2008&rft.pub=ProQuest&rft.place=Ann+Arbor&rft.isbn=978-0-549-78540-8"> </li> <li><a href="#back:Richter_Hahn">↑</a> Richter Hahn Fuchs <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2001. november 28.) „Purple Fluorite: A Little Known Artists' Pigment and Its Use in Late Gothic and Early Renaissance Painting in Northern Europe”. Studies in Conservation 46, 1–13. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1179/sic.2001.46.1.1">10.1179/sic.2001.46.1.1</a>. <a href="/wiki/JSTOR" title="JSTOR">JSTOR</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.jstor.org/stable/1506878">1506878</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Purple+Fluorite%3A+A+Little+Known+Artists%27+Pigment+and+Its+Use+in+Late+Gothic+and+Early+Renaissance+Painting+in+Northern+Europe&rft.jtitle=Studies+in+Conservation&rft.date=2001&rft.volume=46&rft.pages=1%E2%80%9313&rft_id=info:doi/10.1179%2Fsic.2001.46.1.1"> </li> <li><a href="#back:Riedel_Kaupp">↑</a> Riedel Kaupp 2009 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Sebastian Riedel, Martin Kaupp (2009). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010854508001355wtitle=The">highest oxidation states of the transition metal elements {{{title}}}</a>”. Coordination Chemistry Reviews 253 (5-6), 606–624. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.jtitle=Coordination+Chemistry+Reviews&rft.date=2009&rft.volume=253&rft.issue=5-6&rft.au=Sebastian+Riedel%2C+Martin+Kaupp&rft.pages=606%E2%80%93624&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.sciencedirect.com%2Fscience%2Farticle%2Fpii%2FS0010854508001355wtitle%3DThe+highest+oxidation+states+of+the+transition+metal+elements"> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/*/http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010854508001355wtitle=The">halott link</a>] <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1016%2Fj.ccr.2008.07.014">10.1016/j.ccr.2008.07.014 </a></li> <li><a href="#back:Ripa_1993">↑</a> Ripa 1993 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008) „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20090304021822/http://aaphd.org/docs/position%20papers/A%20Half-Century%20of%20Community%20Water1993.pdf">A Half-century of Community Water Fluoridation in the United States: Review and Commentary</a>”. Journal of Public Health Dentistry 53 (1), 17–44. o. [2009. március 4-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://aaphd.org/docs/position%20papers/A%20Half-Century%20of%20Community%20Water1993.pdf">eredetiből</a> archiválva]. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1111/j.1752-7325.1993.tb02666.x">10.1111/j.1752-7325.1993.tb02666.x</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8474047">8474047</a>. (Hozzáférés: 2009. január 1.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=A+Half-century+of+Community+Water+Fluoridation+in+the+United+States%3A+Review+and+Commentary&rft.jtitle=Journal+of+Public+Health+Dentistry&rft.date=2008&rft.volume=53&rft.issue=1&rft.pages=17%E2%80%9344&rft_id=info:pmid/8474047&rft_id=info:doi/10.1111%2Fj.1752-7325.1993.tb02666.x&rft_id=http%3A%2F%2Faaphd.org%2Fdocs%2Fposition%2520papers%2FA%2520Half-Century%2520of%2520Community%2520Water1993.pdf"> </li> <li><a href="#back:Salager_2002">↑</a> Salager 2002 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Salager, Jean-Louis. <a rel="nofollow" class="external text" href="http://nanoparticles.org/pdf/Salager-E300A.pdf">Surfactants: Types and Uses</a> [<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20200731194249/http://nanoparticles.org/pdf/Salager-E300A.pdf">archivált változat</a>], FIRP Booklet # 300-A. Laboratory of Formulation, Interfaces, Rheology, and Processes, Universidad de los Andes (2002. november 28.). Hozzáférés ideje: 2013. október 13. [archiválás ideje: 2020. július 31.]</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Surfactants%3A+Types+and+Uses&rft.aulast=Salager&rft.aufirst=Jean-Louis&rft.date=2002&rft.pub=Laboratory+of+Formulation%2C+Interfaces%2C+Rheology%2C+and+Processes%2C+Universidad+de+los+Andes&rft.series=FIRP+Booklet+%23+300-A&rft_id=http%3A%2F%2Fnanoparticles.org%2Fpdf%2FSalager-E300A.pdf"> </li> <li><a href="#back:Sarkar_2008">↑</a> Sarkar 2008 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2008) „Artificial Blood”. Indian Journal of Critical Care Medicine 12 (3), 140–144. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.4103/0972-5229.43685">10.4103/0972-5229.43685</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19742251">19742251</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2738310/">2738310</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Artificial+Blood&rft.jtitle=Indian+Journal+of+Critical+Care+Medicine&rft.date=2008&rft.volume=12&rft.issue=3&rft.pages=140%E2%80%93144&rft_id=info:pmid/19742251&rft_id=info:doi/10.4103%2F0972-5229.43685"> </li> <li><a href="#back:Scheele_1771">↑</a> Scheele 1771 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/wiki/Carl_Wilhelm_Scheele" title="Carl Wilhelm Scheele">Scheele, Carl Wilhelm</a> (1771. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.com/books?id=d984AAAAMAAJ&pg=PA120">Undersŏkning om fluss-spat och dess syra</a>” (swedish nyelven). Kungliga Svenska Vetenskapsademiens Handlingar [Proceedings of the Royal Swedish Academy of Science] 32, 129–138. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Unders%C5%8Fkning+om+fluss-spat+och+dess+syra&rft.jtitle=Kungliga+Svenska+Vetenskapsademiens+Handlingar+%5BProceedings+of+the+Royal+Swedish+Academy+of+Science%5D&rft.date=1771&rft.volume=32&rft.aulast=Scheele&rft.aufirst=Carl+Wilhelm&rft.pages=129%E2%80%93138&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.com%2Fbooks%3Fid%3Dd984AAAAMAAJ%26pg%3DPA120"> </li> <li><a href="#back:Schimmeyer_2002">↑</a> Schimmeyer 2002 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Schimmeyer, S. (2002. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20111002044847/http://illumin.usc.edu/article.php/?articleID=62#">The Search for a Blood Substitute</a>”. Illumin, Columbia 15 (1), Kiadó: University of Southern Carolina. [2011. október 2-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://illumin.usc.edu/article.php?articleID=62">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 15.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Search+for+a+Blood+Substitute&rft.jtitle=Illumin&rft.date=2002&rft.volume=15&rft.issue=1&rft.aulast=Schimmeyer&rft.aufirst=S.&rft_id=http%3A%2F%2Fillumin.usc.edu%2Farticle.php%3FarticleID%3D62"> </li> <li><a href="#back:Schmedt_Mangstl">↑</a> Schmedt Mangstl Kraus <cite class="book citation" style="font-style:normal">Dr. Jörn Schmedt auf der Günne, Martin Mangstl, Priv.-Doz. Dr. Florian Kraus (2012). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/anie.201203515/abstract">Occurrence of Difluorine F2 in Nature—In Stu Proof and Quantification by NMR Spectroscopy</a>”. Angewandte Chemie International Edition 51 (31).</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Occurrence+of+Difluorine+F2+in+Nature%E2%80%94In+Stu+Proof+and+Quantification+by+NMR+Spectroscopy&rft.jtitle=Angewandte+Chemie+International+Edition&rft.date=2012&rft.volume=51&rft.issue=31&rft.au=Dr.+J%C3%B6rn+Schmedt+auf+der+G%C3%BCnne%2C+Martin+Mangstl%2C+Priv.-Doz.+Dr.+Florian+Kraus&rft_id=http%3A%2F%2Fonlinelibrary.wiley.com%2Fdoi%2F10.1002%2Fanie.201203515%2Fabstract">  <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002%2Fanie.201203515">10.1002/anie.201203515 </a></li> <li><a href="#back:Schmitz_et_al._2000">↑</a> Schmitz et al. 2000 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2000) „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.ecios.org/Synapse/Data/PDFData/0157CIOS/cios-2-167.pdf">Use of Fluorine-18 Fluoro-2-deoxy-D-glucose Positron Emission Tomography in Assessing the Process of Tuberculous Spondylitis</a>”. Journal of Spinal Disorders 13 (6), 541–544. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1097/00002517-200012000-00016">10.1097/00002517-200012000-00016</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11132989">11132989</a>. (Hozzáférés: 2013. október 8.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Use+of+Fluorine-18+Fluoro-2-deoxy-D-glucose+Positron+Emission+Tomography+in+Assessing+the+Process+of+Tuberculous+Spondylitis&rft.jtitle=Journal+of+Spinal+Disorders&rft.date=2000&rft.volume=13&rft.issue=6&rft.pages=541%E2%80%93544&rft_id=info:pmid/11132989&rft_id=info:doi/10.1097%2F00002517-200012000-00016&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.ecios.org%2FSynapse%2FData%2FPDFData%2F0157CIOS%2Fcios-2-167.pdf"> </li> <li><a href="#back:Schulze-Makuch_Irwin">↑</a> Schulze-Makuch Irwin 2008 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Life in the Universe: Expectations and Constraints, 2nd, Berlin: Springer-Verlag (2008. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-3-540-76816-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-3-540-76816-6">ISBN 978-3-540-76816-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Life+in+the+Universe%3A+Expectations+and+Constraints&rft.date=2008&rft.edition=2nd&rft.pub=Springer-Verlag&rft.place=Berlin&rft.isbn=978-3-540-76816-6"> </li> <li><a href="#back:Senning_2007">↑</a> Senning 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Senning, A.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://archive.org/details/isbn_0444522395">Elsevier's Dictionary of Chemoetymology: The Whies and Whences of Chemical Nomenclature and Terminology</a>. Amsterdam and Oxford: Elsevier (2007. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-444-52239-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-444-52239-9">ISBN 978-0-444-52239-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Elsevier%27s+Dictionary+of+Chemoetymology%3A+The+Whies+and+Whences+of+Chemical+Nomenclature+and+Terminology&rft.aulast=Senning&rft.aufirst=A.&rft.date=2007&rft.pub=Elsevier&rft.place=Amsterdam+and+Oxford&rft.isbn=978-0-444-52239-9&rft_id=https%3A%2F%2Farchive.org%2Fdetails%2Fisbn_0444522395"> </li> <li><a href="#back:Shriver_Atkins">↑</a> Shriver Atkins 2010 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Solutions Manual for Inorganic Chemistry. New York: W. H. Freeman (2010. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-1-4292-5255-3" title="Speciális:Könyvforrások/978-1-4292-5255-3">ISBN 978-1-4292-5255-3</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Solutions+Manual+for+Inorganic+Chemistry&rft.date=2010&rft.pub=W.+H.+Freeman&rft.place=New+York&rft.isbn=978-1-4292-5255-3"> </li> <li><a href="#back:Siegemund_et_al._2005">↑</a> Siegemund et al. 2005 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Fluorine Compounds, Organic, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Weinheim: Wiley-VCH, 443–494. o.. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1002/14356007.a11_349">10.1002/14356007.a11_349</a> (2000). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/3527306730" title="Speciális:Könyvforrások/3527306730">ISBN 3527306730</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Ullmann%27s+Encyclopedia+of+Industrial+Chemistry&rft.atitle=Fluorine+Compounds%2C+Organic&rft.date=2000&rft.pub=Wiley-VCH&rft.place=Weinheim&rft.pages=443%E2%80%93494&rft.isbn=3527306730&rft_id=info:doi/10.1002%2F14356007.a11_349"> </li> <li><a href="#back:Stillman_1912">↑</a> Stillman 1912 <cite class="book citation" style="font-style:normal"><a href="/w/index.php?title=John_Maxson_Stillman&action=edit&redlink=1" class="new" title="John Maxson Stillman (a lap nem létezik)">Stillman, John Maxson</a> (1912. december 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=7SQDAAAAMBAJ&pg=PA591&dq=%22Basil+Valentine%22,+hoax">Basil Valentine, A Seventeenth Century Hoax</a>”. Popular Science Monthly 81. (Hozzáférés: 2013. október 14.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Basil+Valentine%2C+A+Seventeenth+Century+Hoax&rft.jtitle=Popular+Science+Monthly&rft.date=December+1912&rft.volume=81&rft.aulast=Stillman&rft.aufirst=John+Maxson&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.co.uk%2Fbooks%3Fid%3D7SQDAAAAMBAJ%26pg%3DPA591%26dq%3D%2522Basil%2BValentine%2522%2C%2Bhoax"> </li> <li><a href="#back:Storer_1864">↑</a> Storer 1864 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Storer, Frank H.. <a rel="nofollow" class="external text" href="https://books.google.co.uk/books?id=KPyLb5f-p4EC&pg=PP7">First Outlines of a Dictionary of Solubilities of Chemical Substances</a>. Cambridge: Sever and Francis (1864. november 28.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=First+Outlines+of+a+Dictionary+of+Solubilities+of+Chemical+Substances&rft.aulast=Storer&rft.aufirst=Frank+H.&rft.date=1864&rft.pub=Sever+and+Francis&rft.place=Cambridge&rft_id=https%3A%2F%2Fbooks.google.co.uk%2Fbooks%3Fid%3DKPyLb5f-p4EC%26pg%3DPP7"> </li> <li><a href="#back:Swinson_2005">↑</a> Swinson 2005 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Swinson, Joel (2005. június 1.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20120208080640/http://www.halocarbon.com/halocarbon_media/swinson_109.pdf">Fluorine – A Vital Element in the Medicine Chest</a>”. PharmaChem, 26–27. o, Kiadó: Pharmaceutical Chemistry. [2012. február 8-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.halocarbon.com/halocarbon_media/swinson_109.pdf">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 9.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorine%26nbsp%3B%E2%80%93+A+Vital+Element+in+the+Medicine+Chest&rft.jtitle=PharmaChem&rft.date=June+2005&rft.aulast=Swinson&rft.aufirst=Joel&rft.pages=26%E2%80%9327&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.halocarbon.com%2Fhalocarbon_media%2Fswinson_109.pdf"> </li> <li><a href="#back:Tanner_Industries_2011">↑</a> Tanner Industries 2011 Tanner Industries: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tannerind.com/anhydrous-msds.html">Anhydrous Ammonia: (MSDS) Material Safety Data Sheet</a>. tannerind.com, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 24.)</li> <li><a href="#back:TMR_2013">↑</a> TMR 2013 Transparency Market Research: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://web.archive.org/web/20140222155737/http://www.tmrblog.com/2013/05/fluorochemicals-market-is-expected-to.html#">Fluorochemicals Market is Expected to Reach USD 21.5 Billion Globally by 2018: Transparency Market Research</a>. Transparency Market Research Blog, 2013. május 17. [2014. február 22-i dátummal az <a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.tmrblog.com/2013/05/fluorochemicals-market-is-expected-to.html">eredetiből</a> archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 15.)</li> <li><a href="#back:Toon_2001">↑</a> Toon 2001 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Toon, Richard (2011. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.rsc.org/images/EiC_Sept2011_fluorine_tcm18-207109.pdf">Fluorine, An Obsession with a Tragic Past</a>”. Education in Chemistry 48 (5), 148–151. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Fluorine%2C+An+Obsession+with+a+Tragic+Past&rft.jtitle=Education+in+Chemistry&rft.date=2011&rft.volume=48&rft.issue=5&rft.aulast=Toon&rft.aufirst=Richard&rft.pages=148%E2%80%93151&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.rsc.org%2Fimages%2FEiC_Sept2011_fluorine_tcm18-207109.pdf"> </li> <li><a href="#back:Viel-Goldwhite_1993">↑</a> Viel-Goldwhite 1993 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> 1906 Nobel Laureate: Henri Moissan, 1852–1907, Nobel Laureates in Chemistry, 1901–1992. Washington: American Chemical Society; Chemical Heritage Foundation, 35–41. o. (1993. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-8412-2690-6" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-8412-2690-6">ISBN 978-0-8412-2690-6</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Nobel+Laureates+in+Chemistry%2C+1901%E2%80%931992&rft.atitle=1906+Nobel+Laureate%3A+Henri+Moissan%2C+1852%E2%80%931907&rft.date=1993&rft.pub=American+Chemical+Society%3B+Chemical+Heritage+Foundation&rft.place=Washington&rft.pages=35%E2%80%9341&rft.isbn=978-0-8412-2690-6"> </li> <li><a href="#back:Villalba_Ayres">↑</a> Villalba Ayres Schroder <cite class="book citation" style="font-style:normal">Gara Villalba, Robert U. Ayres, Hans Schroder (2007). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1162/jiec.2007.1075/abstract;jsessionid=52B2537962CB84E4F3691898163DD1AE.f04t01">Accounting for Fluorine: Production, Use, and Loss</a>”. Journal of Industrial Ecology 11 (1), 85–101. o.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Accounting+for+Fluorine%3A+Production%2C+Use%2C+and+Loss&rft.jtitle=Journal+of+Industrial+Ecology&rft.date=2007&rft.volume=11&rft.issue=1&rft.au=Gara+Villalba%2C+Robert+U.+Ayres%2C+Hans+Schroder&rft.pages=85%E2%80%93101&rft_id=http%3A%2F%2Fonlinelibrary.wiley.com%2Fdoi%2F10.1162%2Fjiec.2007.1075%2Fabstract%3Bjsessionid%3D52B2537962CB84E4F3691898163DD1AE.f04t01">  <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">doi</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1162%2Fjiec.2007.1075">10.1162/jiec.2007.1075 </a></li> <li><a href="#back:Walsh_2009">↑</a> Walsh 2009 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Walsh, Kenneth A.. Beryllium Chemistry and Processing. Materials Park: ASM International (2009. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-87170-721-5" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-87170-721-5">ISBN 978-0-87170-721-5</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Beryllium+Chemistry+and+Processing&rft.aulast=Walsh&rft.aufirst=Kenneth+A.&rft.date=2009&rft.pub=ASM+International&rft.place=Materials+Park&rft.isbn=978-0-87170-721-5"> </li> <li><a href="#back:Walter_2014">↑</a> Walter 2014 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Walter, P. (2013. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="http://www.rsc.org/chemistryworld/2013/12/honeywell-air-conditioning-green-refrigerant">Honeywell Invests $300m in Green Refrigerant</a>”. Chemistry World.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Honeywell+Invests+%24300m+in+Green+Refrigerant&rft.jtitle=Chemistry+World&rft.date=2013&rft.aulast=Walter&rft.aufirst=P.&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.rsc.org%2Fchemistryworld%2F2013%2F12%2Fhoneywell-air-conditioning-green-refrigerant"> </li> <li><a href="#back:Weeks_1932">↑</a> Weeks 1932 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (1932) „The Discovery of the Elements. XVII. The Halogen Family”. Journal of Chemical Education 9 (11), 1915–1939. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1021/ed009p1915">10.1021/ed009p1915</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=The+Discovery+of+the+Elements.+XVII.+The+Halogen+Family&rft.jtitle=Journal+of+Chemical+Education&rft.date=1932&rft.volume=9&rft.issue=11&rft.pages=1915%E2%80%931939&rft_id=info:doi/10.1021%2Fed009p1915"> </li> <li><a href="#back:Werner_et_al._2011">↑</a> Werner et al. 2011 <cite class="book citation" style="font-style:normal"> (2011) „Unnecessary use of Fluoroquinolone Antibiotics in Hospitalized Patients”. BMC Infectious Diseases 11, 187–193. o. <a href="/wiki/Digital_object_identifier" title="Digital object identifier">DOI</a>:<a rel="nofollow" class="external text" href="https://dx.doi.org/10.1186/1471-2334-11-187">10.1186/1471-2334-11-187</a>. <a href="/wiki/PubMed#PubMed-azonosító" title="PubMed">PMID</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21729289">21729289</a>. <a href="/wiki/PubMed_Central" title="PubMed Central">PMC</a> <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3145580/">3145580</a>.</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Unnecessary+use+of+Fluoroquinolone+Antibiotics+in+Hospitalized+Patients&rft.jtitle=BMC+Infectious+Diseases&rft.date=2011&rft.volume=11&rft.pages=187%E2%80%93193&rft_id=info:pmid/21729289&rft_id=info:doi/10.1186%2F1471-2334-11-187"> </li> <li><a href="#back:Wiberg_Wiberg">↑</a> Wiberg Wiberg Holleman <cite class="book citation" style="font-style:normal"> Inorganic Chemistry. San Diego: Academic Press (2001. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-12-352651-9" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-12-352651-9">ISBN 978-0-12-352651-9</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Inorganic+Chemistry&rft.date=2001&rft.pub=Academic+Press&rft.place=San+Diego&rft.isbn=978-0-12-352651-9"> </li> <li><a href="#back:Willey_2007">↑</a> Willey 2007 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Willey, Ronald R.. Practical Equipment, Materials, and Processes for Optical Thin Films. Charlevoix: Willey Optical (2007. november 28.). <a href="/wiki/Speci%C3%A1lis:K%C3%B6nyvforr%C3%A1sok/978-0-615-14397-2" title="Speciális:Könyvforrások/978-0-615-14397-2">ISBN 978-0-615-14397-2</a></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook&rft.genre=book&rft.btitle=Practical+Equipment%2C+Materials%2C+and+Processes+for+Optical+Thin+Films&rft.aulast=Willey&rft.aufirst=Ronald+R.&rft.date=2007&rft.pub=Willey+Optical&rft.place=Charlevoix&rft.isbn=978-0-615-14397-2"> </li> <li><a href="#back:Young_1975">↑</a> Young 1975 <cite class="book citation" style="font-style:normal">Young, David A. (1975. november 28.). „<a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.osti.gov/bridge/servlets/purl/4010212-0BbwUC/4010212.pdfaccess">Phase Diagrams of the Elements</a>”, Kiadó: Lawrence Livermore Laboratory. (Hozzáférés: 2011. június 10.)</cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Ajournal&rft.genre=article&rft.atitle=Phase+Diagrams+of+the+Elements&rft.date=1975&rft.aulast=Young&rft.aufirst=David+A.&rft_id=http%3A%2F%2Fwww.osti.gov%2Fbridge%2Fservlets%2Fpurl%2F4010212-0BbwUC%2F4010212.pdfaccess"> </li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="Fordítás">Fordítás</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=42" title="Szakasz szerkesztése: Fordítás">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>Ez a szócikk részben vagy egészben a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/fluorine" class="extiw" title="en:fluorine">fluorine</a> című angol Wikipédia-szócikk <a class="external text" href="https://en.wikipedia.org/wiki/fluorine?oldid=666680823">ezen változatának</a> fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.</li></ul> <div class="mw-heading mw-heading2"><h2 id="További_információk">További információk</h2>[<a href="/w/index.php?title=Fluor&action=edit&section=43" title="Szakasz szerkesztése: További információk">szerkesztés</a>]</div> <ul><li>a magyar Wikipédia ezüstöt tartalmazó vegyületeinek listája <a href="/wiki/Fluorvegy%C3%BCletek_%C3%B6sszegk%C3%A9plet%C3%A9nek_list%C3%A1ja" title="Fluorvegyületek összegképletének listája">belső lapon</a> és <a rel="nofollow" class="external text" href="https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/okepl.cgi?F">külső keresővel</a></li></ul> <div class="navbox-styles"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26593303">.mw-parser-output .hlist dl,.mw-parser-output .hlist ol,.mw-parser-output .hlist ul{margin:0;padding:0}.mw-parser-output .hlist dd,.mw-parser-output .hlist dt,.mw-parser-output .hlist li{margin:0;display:inline}.mw-parser-output .hlist.inline,.mw-parser-output .hlist.inline dl,.mw-parser-output .hlist.inline ol,.mw-parser-output .hlist.inline ul,.mw-parser-output .hlist dl dl,.mw-parser-output .hlist dl ol,.mw-parser-output .hlist dl ul,.mw-parser-output .hlist ol dl,.mw-parser-output .hlist ol ol,.mw-parser-output .hlist ol ul,.mw-parser-output .hlist ul dl,.mw-parser-output .hlist ul ol,.mw-parser-output .hlist ul ul{display:inline}.mw-parser-output .hlist .mw-empty-li{display:none}.mw-parser-output .hlist dt::after{content:": "}.mw-parser-output .hlist dd::after,.mw-parser-output .hlist li::after{content:" · ";font-weight:bold}.mw-parser-output .hlist dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li:last-child::after{content:none}.mw-parser-output .hlist dd dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dd li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dd:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li dt:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li li:first-child::before{content:" (";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist dd dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dd li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist dt li:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dd:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li dt:last-child::after,.mw-parser-output .hlist li li:last-child::after{content:")";font-weight:normal}.mw-parser-output .hlist ol{counter-reset:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li{counter-increment:listitem}.mw-parser-output .hlist ol>li::before{content:" "counter(listitem)"\a0 "}.mw-parser-output .hlist dd ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist dt ol>li:first-child::before,.mw-parser-output .hlist li ol>li:first-child::before{content:" ("counter(listitem)"\a0 "}</style><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26641489">.mw-parser-output .navbox{box-sizing:border-box;border:1px solid #a2a9b1;width:100%;clear:both;font-size:88%;text-align:center;padding:1px;margin:1em auto 0}.mw-parser-output .navbox .navbox{margin-top:0}.mw-parser-output .navbox+.navbox,.mw-parser-output .navbox+.navbox-styles+.navbox{margin-top:-1px}.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroup{width:100%}.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-title,.mw-parser-output .navbox-abovebelow{padding:0.25em 1em;line-height:1.5em;text-align:center}.mw-parser-output .navbox-group{white-space:nowrap;text-align:right}.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-subgroup{background-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list{width:100%;line-height:1.5em;border-color:#fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-list-with-group{text-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid}.mw-parser-output tr+tr>.navbox-abovebelow,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-group,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-image,.mw-parser-output tr+tr>.navbox-list{border-top:2px solid #fdfdfd}.mw-parser-output .navbox-title{background-color:#ccf}.mw-parser-output .navbox-abovebelow,.mw-parser-output .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-title{background-color:#ddf}.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-group,.mw-parser-output .navbox-subgroup .navbox-abovebelow{background-color:#e6e6ff}.mw-parser-output .navbox-even{background-color:#f7f7f7}.mw-parser-output .navbox-odd{background-color:transparent}.mw-parser-output .navbox .hlist td dl,.mw-parser-output .navbox .hlist td ol,.mw-parser-output .navbox .hlist td ul,.mw-parser-output .navbox td.hlist dl,.mw-parser-output .navbox td.hlist ol,.mw-parser-output .navbox td.hlist ul{padding:0.125em 0}.mw-parser-output .navbox .navbar{display:block;font-size:100%}.mw-parser-output .navbox-title .navbar{float:left;text-align:left;margin-right:0.5em}</style></div><div role="navigation" class="navbox" aria-labelledby="Kétatomos_elemek" style="padding:3px"><table class="nowraplinks mw-collapsible mw-autocollapse navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th scope="col" class="navbox-title" colspan="3"><div class="navbar noprint hlist plainlinks mini" style=";;background:none transparent;border:none;box-shadow:none;padding:0;;font-size:xx-small"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><a href="/wiki/Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek" title="Sablon:Kétatomos elemek">Sablon:Kétatomos elemek</a><ul style="display:inline"><li class="nv-view"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek">m</a></li> <li class="nv-talk"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablonvita:K%C3%A9tatomos_elemek">v</a></li> <li class="nv-edit"><a class="external text" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sablon:K%C3%A9tatomos_elemek&action=edit">sz</a></li></ul></div><div id="Kétatomos_elemek" style="font-size:114%;margin:0 4em"><a href="/w/index.php?title=K%C3%A9tatomos_elemek&action=edit&redlink=1" class="new" title="Kétatomos elemek (a lap nem létezik)">Kétatomos elemek</a></div></th></tr><tr><td colspan="2" class="navbox-list navbox-odd hlist" style="width:100%;padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Hidrog%C3%A9n" title="Hidrogén">Hidrogén</a> (H2)</li> <li><a href="/wiki/Nitrog%C3%A9n" title="Nitrogén">Nitrogén</a> (N2)</li> <li><a href="/wiki/Oxig%C3%A9n" title="Oxigén">Oxigén</a> (O2)</li> <li><a class="mw-selflink selflink">Fluor</a> (F2)</li> <li><a href="/wiki/Kl%C3%B3r" title="Klór">Klór</a> (Cl2)</li> <li><a href="/wiki/Br%C3%B3m" title="Bróm">Bróm</a> (Br2)</li> <li><a href="/wiki/J%C3%B3d" title="Jód">Jód</a> (I2)</li> <li><a href="/wiki/Aszt%C3%A1cium" title="Asztácium">Asztácium</a> (At2)</li></ul> </div></td><td class="noviewer navbox-image" rowspan="1" style="width:1px;padding:0 0 0 2px"><div><a href="/wiki/F%C3%A1jl:Dihydrogen-3D-vdW.png" class="mw-file-description"><img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/50px-Dihydrogen-3D-vdW.png" decoding="async" width="50" height="41" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/75px-Dihydrogen-3D-vdW.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Dihydrogen-3D-vdW.png/100px-Dihydrogen-3D-vdW.png 2x" data-file-width="1100" data-file-height="891" /></a></div></td></tr></tbody></table></div> <div class="navbox-styles"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26641489"><style data-mw-deduplicate="TemplateStyles:r26643308">@media screen and (max-width:719px){.mw-parser-output div.navbox.authoritycontrol{display:block}.mw-parser-output .authoritycontrol tbody,.mw-parser-output .authoritycontrol tr,.mw-parser-output .authoritycontrol th,.mw-parser-output .authoritycontrol td,.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-row>th+td{display:block;text-align:center}.mw-parser-output .authoritycontrol .navbox-list-with-group{border:none}}</style><link rel="mw-deduplicated-inline-style" href="mw-data:TemplateStyles:r26593303"></div><div role="navigation" class="navbox authoritycontrol" aria-labelledby="Nemzetközi_katalógusok" style="padding:3px"><table class="nowraplinks hlist navbox-inner" style="border-spacing:0;background:transparent;color:inherit"><tbody><tr><th id="Nemzetközi_katalógusok" scope="row" class="navbox-group" style="width:auto"><a href="/wiki/Sablon:Nemzetk%C3%B6zi_katal%C3%B3gusok/doc" title="Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc">Nemzetközi katalógusok</a></th><td class="navbox-list-with-group navbox-list navbox-odd" style="padding:0"><div style="padding:0 0.25em"> <ul><li><a href="/wiki/Kongresszusi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Kongresszusi Könyvtár">LCCN</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://lccn.loc.gov/sh85049424">sh85049424</a></li> <li><a href="/wiki/Integr%C3%A1lt_katal%C3%B3gust%C3%A1r" title="Integrált katalógustár">GND</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://d-nb.info/gnd/4017696-4">4017696-4</a></li> <li><a href="/wiki/A_Cseh_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1ra" title="A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára">NKCS</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://aleph.nkp.cz/F/?func=find-c&local_base=aut&ccl_term=ica=ph171329&CON_LNG=ENG">ph171329</a></li> <li><a href="/wiki/Francia_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Francia Nemzeti Könyvtár">BNF</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11976289w">cb11976289w</a></li> <li><a href="/wiki/Spanyol_Nemzeti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r" title="Spanyol Nemzeti Könyvtár">BNE</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="http://catalogo.bne.es/uhtbin/authoritybrowse.cgi?action=display&authority_id=XX531809">XX531809</a></li> <li><a href="/wiki/Orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_(Jap%C3%A1n)" title="Országgyűlési Könyvtár (Japán)">KKT</a>: <a rel="nofollow" class="external text" href="https://id.ndl.go.jp/auth/ndlna/00563785">00563785</a></li></ul> </div></td></tr></tbody></table></div> <div class="noprint noviewer" style="overflow: hidden; clear: both;"><div style="margin-left:0; margin-right:2px;"><ul style="display:block; list-style-image:none; list-style-type:none; width:100%; vertical-align:middle; margin:0; padding:0; min-height: 27px;"><li style="float:left; min-height: 27px; line-height:25px; width:100%; margin:0; margin-top:.5em; margin-left:0; margin-right:0; padding:0; border:1px solid #CCF; background-color:#F0EEFF"><a href="/wiki/F%C3%A1jl:P_chemistry.svg" class="mw-file-description" title="Kémia"><img alt="Kémia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/25px-P_chemistry.svg.png" decoding="async" width="25" height="23" class="mw-file-element" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/38px-P_chemistry.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ca/P_chemistry.svg/50px-P_chemistry.svg.png 2x" data-file-width="400" data-file-height="360" /></a> <a href="/wiki/Port%C3%A1l:K%C3%A9mia" title="Portál:Kémia">Kémiaportál</a> • összefoglaló, színes tartalomajánló lap</li></ul></div></div> </div><noscript><img src="https://login.wikimedia.org/wiki/Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1&useformat=desktop" alt="" width="1" height="1" style="border: none; position: absolute;"></noscript> <div class="printfooter" data-nosnippet="">A lap eredeti címe: „<a dir="ltr" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fluor&oldid=27333497">https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fluor&oldid=27333497</a>”</div></div> <div id="catlinks" class="catlinks" data-mw="interface"><div id="mw-normal-catlinks" class="mw-normal-catlinks"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k" title="Wikipédia:Kategóriák">Kategória</a>: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Halog%C3%A9nek" title="Kategória:Halogének">Halogének</a></li></ul></div><div id="mw-hidden-catlinks" class="mw-hidden-catlinks mw-hidden-cats-hidden">Rejtett kategóriák: <ul><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Leford%C3%ADtand%C3%B3_cikkekre_val%C3%B3_utal%C3%A1st_tartalmaz%C3%B3_lapok" title="Kategória:Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok">Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Minden_sz%C3%B3cikk_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal" title="Kategória:Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal">Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Sz%C3%B3cikkek_halott_k%C3%BCls%C5%91_hivatkoz%C3%A1sokkal_2019_j%C3%BAnius%C3%A1b%C3%B3l" title="Kategória:Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2019 júniusából">Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2019 júniusából</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_LCCN-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_GND-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_BNF-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Wikip%C3%A9dia-sz%C3%B3cikkek_KKT-azonos%C3%ADt%C3%B3val" title="Kategória:Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval">Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval</a></li><li><a href="/wiki/Kateg%C3%B3ria:Kiemelt_cikkek" title="Kategória:Kiemelt cikkek">Kiemelt cikkek</a></li></ul></div></div> </div> </main> </div> <div class="mw-footer-container"> <footer id="footer" class="mw-footer" > <ul id="footer-info"> <li id="footer-info-lastmod"> A lap utolsó módosítása: 2024. augusztus 2., 18:58</li> <li id="footer-info-copyright">A lap szövege <a rel="nofollow" class="external text" href="http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu">Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0</a> licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a <a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek" title="Wikipédia:Felhasználási feltételek">felhasználási feltételeket</a>.</li> </ul> <ul id="footer-places"> <li id="footer-places-privacy"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Privacy_policy">Adatvédelmi irányelvek</a></li> <li id="footer-places-about"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:R%C3%B3lunk">A Wikipédiáról</a></li> <li id="footer-places-disclaimers"><a href="/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jogi_nyilatkozat">Jogi nyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-wm-codeofconduct"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Universal_Code_of_Conduct">Magatartási kódex</a></li> <li id="footer-places-developers"><a href="https://developer.wikimedia.org">Fejlesztők</a></li> <li id="footer-places-statslink"><a href="https://stats.wikimedia.org/#/hu.wikipedia.org">Statisztikák</a></li> <li id="footer-places-cookiestatement"><a href="https://foundation.wikimedia.org/wiki/Special:MyLanguage/Policy:Cookie_statement">Sütinyilatkozat</a></li> <li id="footer-places-mobileview"><a href="//hu.m.wikipedia.org/w/index.php?title=Fluor&mobileaction=toggle_view_mobile" class="noprint stopMobileRedirectToggle">Mobil nézet</a></li> </ul> <ul id="footer-icons" class="noprint"> <li id="footer-copyrightico"><a href="https://wikimediafoundation.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/static/images/footer/wikimedia-button.svg" width="84" height="29" alt="Wikimedia Foundation" loading="lazy"></a></li> <li id="footer-poweredbyico"><a href="https://www.mediawiki.org/" class="cdx-button cdx-button--fake-button cdx-button--size-large cdx-button--fake-button--enabled"><img src="/w/resources/assets/poweredby_mediawiki.svg" alt="Powered by MediaWiki" width="88" height="31" loading="lazy"></a></li> </ul> </footer> </div> </div> </div> <div class="vector-settings" id="p-dock-bottom"> <ul></ul> </div><script>(RLQ=window.RLQ||[]).push(function(){mw.config.set({"wgHostname":"mw-web.codfw.main-78f4c97c5d-bpn7g","wgBackendResponseTime":306,"wgPageParseReport":{"limitreport":{"cputime":"1.449","walltime":"1.761","ppvisitednodes":{"value":66693,"limit":1000000},"postexpandincludesize":{"value":516494,"limit":2097152},"templateargumentsize":{"value":154123,"limit":2097152},"expansiondepth":{"value":19,"limit":100},"expensivefunctioncount":{"value":7,"limit":500},"unstrip-depth":{"value":1,"limit":20},"unstrip-size":{"value":144983,"limit":5000000},"entityaccesscount":{"value":1,"limit":400},"timingprofile":["100.00% 1320.059 1 -total"," 14.27% 188.380 6 Sablon:References"," 13.63% 179.890 1 Sablon:Jegyzetek"," 12.48% 164.684 112 Sablon:H"," 11.48% 151.590 112 Sablon:H_bázis"," 10.06% 132.770 82 Sablon:Sfn"," 10.03% 132.367 73 Sablon:Cite_journal"," 9.91% 130.826 1 Sablon:Fluor/Táblázat"," 8.34% 110.097 65 Sablon:Cite_book"," 5.54% 73.109 19 Sablon:Cite_web"]},"scribunto":{"limitreport-timeusage":{"value":"0.144","limit":"10.000"},"limitreport-memusage":{"value":2374910,"limit":52428800}},"cachereport":{"origin":"mw-web.eqiad.main-565d46677b-qjqf9","timestamp":"20241128130232","ttl":2592000,"transientcontent":false}}});});</script> <script type="application/ld+json">{"@context":"https:\/\/schema.org","@type":"Article","name":"Fluor","url":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Fluor","sameAs":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q650","mainEntity":"http:\/\/www.wikidata.org\/entity\/Q650","author":{"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects"},"publisher":{"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":{"@type":"ImageObject","url":"https:\/\/www.wikimedia.org\/static\/images\/wmf-hor-googpub.png"}},"datePublished":"2005-08-11T02:08:20Z","image":"https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/b5\/Electron_shell_009_Fluorine_-_no_label.svg","headline":"k\u00e9miai elem, rendsz\u00e1ma 9, vegyjele F"}</script> </body> </html>